Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B A TANÁCS 1234/2007/EK RENDELETE (2007. október 22.)

a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”)

(HL L 299., 2007.11.16., 1. o.)

Módosította:

Hivatalos Lap

Szám Oldal Dátum

►M1	A Tanács 247/2008/EK rendelete (2008. március 17.)	L 76	1	2008.3.19.
►M2	A Tanács 248/2008/EK rendelete (2008. március 17.)	L 76	6	2008.3.19.
►M3	A Tanács 361/2008/EK rendelete (2008. április 14.)	L 121	1	2008.5.7.
►M4	A Tanács 470/2008/EK rendelete (2008. május 26.)	L 140	1	2008.5.30.

A TANÁCS 1234/2007/EK RENDELETE

(2007. október 22.)

a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 36. és 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1), mivel:

(1) A mezőgazdasági termékek közös piacának működését és fejlő- dését közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) létrehozásának kell kísérnie, amely magában foglalja különösen a mezőgazdasági piacok közös szervezését (a továbbiakban: KPSZ), amely piac- szervezés a Szerződés 34. cikkének megfelelően a terméktől függően különböző formában történhet.

(2) A KAP bevezetése óta a Tanács 21 KPSZ-t fogadott el minden egyes termékre vagy termékcsoportra vonatkozóan, melyek mind- egyikét külön tanácsi alaprendelet szabályozza:

— a Tanács 1968. február 27-i 234/68/EGK rendelete az élő fák és egyéb növények, hagymák, gyökerek és hasonló részek, vágott virágok és lombdíszek piaca közös szervezésének létre- hozásáról (2),

— a Tanács 1968. június 28-i 827/68/EGK rendelete egyes, a Szerződés II. mellékletében felsorolt termékek piacának közös szervezéséről (3),

— a Tanács 1975. október 29-i 2759/75/EGK rendelete a sertéshús piacának közös szervezéséről (4),

— a Tanács 1975. október 29-i 2771/75/EGK rendelete a tojás piacának közös szervezéséről (5),

— a Tanács 1975. október 29-i 2777/75/EGK rendelete a barom- fihús piacának közös szervezéséről (6),

— a Tanács 1992. június 30-i 2075/92/EGK rendelete a nyers- dohány piacának közös szervezéséről (7),

— a Tanács 1993. február 13-i 404/93/EGK rendelete a banán- piac közös szervezéséről (8),

(1) 2007. május 24-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 55., 1968.3.2., 1. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122.,

2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 151., 1968.6.30., 16. o. A legutóbb a 865/2004/EK rendelettel (HL L 161., 2004.4.30., 97. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 282., 1975.11.1., 1. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 282., 1975.11.1., 49. o. A legutóbb a 679/2006/EK rendelettel (HL L 119., 2006.5.4., 1. o.) módosított rendelet.

(6) HL L 282., 1975.11.1., 77. o. A legutóbb az 679/2006/EK rendelettel módo- sított rendelet.

(7) HL L 215., 1992.7.30., 70. o. A legutóbb az 1679/2005/EK rendelettel (HL L 271., 2005.10.15., 1. o.) módosított rendelet.

(8) HL L 47., 1993.2.25., 1. o. A legutóbb a 2013/2006/EK rendelettel (HL L 384., 2006.12.29., 13. o.) módosított rendelet

— a Tanács 1996. október 28-i 2200/96/EK rendelete a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről (1),

— a Tanács 1996. október 28-i 2201/96/EK rendelete a feldol- gozott gyümölcs- és -zöldségtermékek piacának közös szerve- zéséről (2),

— a Tanács 1999. május 17-i 1254/1999/EK rendelete a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről (3),

— a Tanács 1999. május 17-i 1255/1999/EK rendelete a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről (4),

— a Tanács 1999. május 17-i 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről (5),

— A Tanács 2000. július 27-i 1673/2000/EK rendelete a rostlen és a rostkender piacainak közös szervezéséről (6),

— a Tanács 2001. december 19-i 2529/2001/EK rendelete a juhhús és kecskehús piacának közös szervezéséről (7),

— a Tanács 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK rendelete a gabonafélék piacának közös szervezéséről (8),

— a Tanács 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK rendelete a rizs piacának közös szervezéséről (9),

— a Tanács 2003. szeptember 29-i 1786/2003/EK rendelete a szárított takarmány piacának közös szervezéséről (10),

— a Tanács 2004. április 29-i 865/2004/EK rendelete az olívaolaj és az étkezési olajbogyó piacának közös szervezé- séről (11),

— a Tanács 2005. november 23-i 1947/2005/EK rendelete a vetőmagok piacának közös szervezéséről (12),

— a Tanács 2005. november 23-i 1952/2005/EK rendelete a komló piacának közös szervezéséről (13),

— a Tanács 2006. február 20-i 318/2006/EK rendelete a cukor- ágazat piacának közös szervezéséről (14).

(3) Ezenkívül a Tanács elfogadott három, egyes termékek vonatko- zásában egyedi szabályokat tartalmazó rendeletet, amelyek azonban nem hoztak létre KPSZ-t e termékek tekintetében:

(1) HL L 297., 1996.11.21., 1. o. A legutóbb az 1182/2007/EK rendelettel

(HL 273., 2007.10.17., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 297., 1996.11.21., 29. o. A legutóbb az 1182/2007/EK rendelettel módosított rendelet.

(3) HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel módo- sított rendelet.

(4) HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 1152/2007/EK rendelettel

(HL 258., 2007.10.4., 3. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(6) HL L 193., 2000.7.29., 16. o. A legutóbb a 953/2006/EK rendelettel (HL L 175., 2006.6.29., 1. o.) módosított rendelet.

(7) HL L 341., 2001.12.22., 3. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel módo- sított rendelet.

(8) HL L 270., 2003.10.21., 78. o. A legutóbb az 735/2007/EK rendelettel (HL L 169., 2007.6.29., 6. o.) módosított rendelet.

(9) HL L 270., 2003.10.21., 96. o. A legutóbb a 797/2006/EK rendelettel (HL

L 144., 2006.5.31., 1. o.) módosított rendelet.

(10) HL L 270., 2003.10.21., 114. o. A legutóbb a 456/2006/EK rendelettel (HL

L 82., 2006.3.21., 1. o.) módosított rendelet.

(11) HL L 161., 2004.4.30., 97. o.

(12) HL L 312., 2005.11.29., 3. o. Az 1247/2007/EK rendelettel (HL L 282.,

2007.10.26., 1. o.) módosított rendelet.

(13) HL L 314., 2005.11.30., 1. o.

(14) HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb az 1260/2007/EK rendelettel (HL L 283., 2007.10.27., 1. o.) módosított rendelet.

— a Tanács 2003. április 8-i 670/2003/EK rendelete a mezőgaz- dasági eredetű etil-alkohol piacával kapcsolatos egyedi intéz- kedések megállapításáról (1),

— a Tanács 2004. április 26-i 797/2004/EK rendelete a méhé- szeti termékek termelésének és forgalmazásának általános feltételeit javító intézkedésekről (2),

— a Tanács 2006. október 5-i 1544/2006/EK rendelete a selyem- hernyó-tenyésztés ösztönzésére szolgáló különleges intézke- dések megállapításáról (3).

(4) A fent említett rendeleteket (a továbbiakban: alaprendeletek) gyakran kíséri egy sor kiegészítő tanácsi rendelet. A legtöbb alap- rendelet azonos szerkezet szerint épül fel, és számos rendelke- zésük azonos. Ez igaz különösen a harmadik országokkal folyta- tott kereskedelem szabályai és az általános rendelkezések, de bizonyos mértékben a belső piacra vonatkozó szabályok tekinte- tében is. Az alaprendeletek gyakran különböző megoldásokat tartalmaznak azonos vagy hasonló problémákra.

(5) A Közösség egy ideje a KAP szabályozási környezetének egysze- rűsítésére törekszik. Ennek megfelelően a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabá- lyainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (4) elfogadása egy, számos támogatási rendszert egységes támogatási rendszerbe foglaló, valamennyi közvetlen kifizetésre kiterjedő, horizontális jogszabályi keretet teremtett meg. Ezt a megközelítést kell alkal- mazni az alaprendeletekre is. Ebben az összefüggésben az alap- rendeletekben foglalt szabályokat egyetlen jogszabályi keretben kell egyesíteni és ahol lehetséges, az ágazati megközelítéseket horizontális megközelítésekkel kell felváltani.

(6) A fent említett megfontolásokra figyelemmel az alaprendeleteket hatályon kívül kell helyezni, és helyükbe egyetlen rendeletnek kell lépnie.

(7) Az egyszerűsítés nem kérdőjelezheti meg az évek során a KAP keretében hozott politikai döntéseket. E rendelet ezért alapvetően technikai egyszerűsítést jelentő jogi aktus. Következésképpen nem helyezhet hatályon kívül vagy nem változtathat meg létező eszközöket, kivéve ha azok elavulttá vagy feleslegessé váltak, vagy jellegüknél fogva nem tanácsi szinten tárgyalandók, továbbá nem vezethet be új eszközöket vagy intézkedéseket sem.

(8) Ennek alapján e rendelet nem foglalhatja magában a közös piac- szervezések szakpolitikai reformok tárgyát képező részeit. Ez vonatkozik a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozott gyümölcs- és zöldség és a borágazat legtöbb részére. A 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1493/1999/EK rendeletben foglalt rendelke- zések ezért kizárólag akkor építhetők be ebbe a rendeletbe, ha maguk nem képezik valamely szakpolitikai reform tárgyát. Ezen KPSZ-ek érdemi szabályait csak akkor lehet beilleszteni, ha a megfelelő reformok meghozatalára már sor került.

(9) A gabonafélékre, a rizsre, a cukorra, a szárított takarmányra, a vetőmagokra, az olívaolajra és az étkezési olajbogyóra, a lenre és a kenderre, a banánra, a tejre és a tejtermékekre, valamint a selyemhernyókra vonatkozó KPSZ az egyes termékek biológiai termelési ciklusához nagyjából igazodó gazdasági éveket határoz meg. [...] Az ezen ágazatokban meghatározott gazdasági éveket ezért be kell építeni e rendeletbe.

(1) HL L 97., 2003.4.15., 6. o.

(2) HL L 125., 2004.4.28., 1. o.

(3) HL L 286., 2006.10.17., 1. o.

(4) HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb az 552/2007/EK bizottsági rende- lettel (HL L 131., 2007.5.23., 10. o.) módosított rendelet.

(10) A piacok stabilizálása és a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében, figyelembe véve egyrészt minden egyes ágazat eltérő igényeit, másrészt a külön- böző ágazatok közötti kölcsönhatásokat, a közvetlen támogatási rendszerekkel párhuzamosan kidolgozták a különböző ágazatok differenciált ártámogatási rendszerét. Ezek az intézkedések állami intervenció, vagy a gabona, a rizs, a cukor, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó, a marha- és borjúhús, a tej és tejtermékek, a sertéshús, valamint a juh- és kecskehús ágazatának termékei után nyújtott magántárolási támogatás formájában valósulnak meg. Tekintettel e rendelet célkitűzéseire, a múltban kialakított eszkö- zökben előirányzott ártámogatási intézkedéseket – az előző jogi helyzethez képest lényeges változtatások nélkül – fenn kell tartani.

(11) Az egyértelműség és átláthatóság érdekében az ezen intézkedé- seket szabályozó előírásokat közös szerkezetbe kell foglalni, az egyes ágazatokban követett szakpolitikák fenntartása mellett. E célból helyénvaló különbséget tenni a referenciárak és az inter- venciós árak között.

(12) A gabonafélékre, a marha- és borjúhúsra, valamint a tejre és tejtermékekre vonatkozó KPSZ-ek olyan rendelkezéseket tartal- maztak, melyek értelmében a Tanács – a Szerződés 37. cikkének

(2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban – megvál- toztathatja az árszinteket. Az árrendszerek érzékenysége miatt egyértelművé kell tenni, hogy az árszintek megváltoztatásának a

37. cikk (2) bekezdésében foglalt lehetősége az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi ágazat tekintetében fennáll.

(13) Ezenfelül a cukorra vonatkozó KPSZ rendelkezett a cukor szab- ványos minőségének a 318/2006/EK rendeletben részletesen meghatározottak szerinti – különösen a kereskedelmi előírások és a technikai elemzés fejlődésének figyelembevétele céljából – történő felülvizsgálatának lehetőségéről. E rendelet tehát lehetővé tette, hogy a Bizottság módosítsa a vonatkozó mellékletet. Külö- nösen szükség van e lehetőség megőrzésére annak érdekében, hogy a Bizottságnak lehetősége legyen szükség esetén gyors intézkedést hozni.

(14) A közösségi piaci cukorárakra vonatkozó megbízható informá- ciók biztosítása érdekében be kell építeni e rendeletbe a cukor közös piacszervezésében foglalt azon árbejelentő rendszert, amelynek alapján a fehércukor piaci árszintjeit meg kell határoz- ni.

(15) Annak megakadályozása érdekében, hogy maga az intervenciós rendszer a gabonafélék, a rizs, a vaj és a sovány tejpor tekinte- tében önálló felvevőpiaccá váljon, fenn kell tartani az annak előí- rására vonatkozó lehetőséget, hogy csak az év bizonyos idősza- kaiban lehessen állami intervenciót nyitni. A marha- és borjúhús- termékek, a sertéshús, valamint a vaj tekintetében az állami inter- venció megnyitásának és lezárásának a piaci ár egy bizonyos időszakra vonatkozó szintjétől kell függenie. A kukorica, a rizs és a cukor tekintetében fenn kell tartani az állami intervenció keretében történő felvásárlás mennyiségi korlátozását. A vaj és a sovány tejpor esetében fenn kell tartani a Bizottság arra való felhatalmazását, hogy a szokásos intervenciós felvásárlást felfüg- gessze, amikor az egy bizonyos mennyiséget elér, vagy azt pályá- zati eljárás keretében történő felvásárlással váltsa fel.

(16) A gabonafélékre, a rizsre, valamint a marha- és borjúhúsra vonat- kozó KPSZ-ekben a múltban csökkentették azt az árszintet, amelyen az állami intervenció keretében a felvásárlást végre kell hajtani, és rögzítették is azt a közvetlen támogatási rendszer- eknek ezen ágazatokban való bevezetésével egyidejűleg. Ezért szoros kapcsolat áll fenn egyrészt az e rendszerek szerinti támo- gatások, másrészt az intervenciós árak között. A tej- és tejtermé-

kágazatban a termékek árszintjét annak érdekében rögzítették, hogy ezzel előmozdítsák az érintett termékek fogyasztását és javítsák e termékek versenyképességét. A rizs- és a cukorága- zatban az árak rögzítése annak érdekében történt, hogy olyan esetekben, amikor a piaci ár egy adott gazdasági évben a követ- kező gazdasági évre meghatározott referenciaár alá zuhan, stabi- lizálható legyen a piac. A Tanács e szakpolitikai döntései továbbra is érvényesek.

(17) Ahogy a korábbi KPSZ-ek esetében, e rendeletben is rendelkezni kell az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értéke- sítésének lehetőségéről. Ezeket az intézkedéseket oly módon kell meghozni, hogy elkerüljék a piac bármiféle zavarát, és biztosítva legyen a vásárlóknak az árukhoz való egyenlő hozzáférése és a velük szembeni egyenlő bánásmód.

(18) A Közösségnek – a különböző mezőgazdasági termékek interven- ciós készletei révén – megvannak a lehetséges eszközei ahhoz, hogy jelentősen hozzájáruljon a leginkább rászoruló polgárainak jólétéhez. A Közösség érdekében áll, hogy tartós alapon kihasz- nálja az ebben rejlő lehetőséget, amíg a készleteket a megfelelő intézkedések bevezetésével a szokásos szintre csökkentik. E megfontolásokra figyelemmel a kijelölt szervezeteknek az inter- venciós készletekből származó élelmiszerekkel a Közösség legin- kább rászoruló személyei számára történő szétosztás céljából való ellátására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1987. december 10-i 3730/87/EGK tanácsi rendelet (1) rendelke- zett eddig az élelmiszerek jótékonysági szervezetek általi szétosz- tásáról. Ezt a fontos szociális intézkedést – amely jelentős értékkel bírhat a rászorulók számára – fenn kell tartani és bele kell építeni e rendelet keretébe.

(19) A tejpiac kiegyensúlyozásához és a piaci árak stabilizálásához való hozzájárulás érdekében a tejre és tejtermékekre vonatkozó KPSZ magántárolási támogatás nyújtásáról rendelkezett a tejszín, egyes vajtermékek és egyes sajttermékek tekintetében. Ezenfelül a Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy határozzon egyes egyéb sajttermékek, továbbá a fehér cukor, egyes olívaolajak, marha- és borjúhús termékek, a sovány tejpor, a sertéshús, vala- mint a juh- és kecskehús magántárolásának támogatásáról. E ren- delet céljára tekintettel ezeket az intézkedéseket fenn kell tartani.

(20) A hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszeréről szóló, 2006. július 24-i 1183/2006/EK tanácsi rendelet (2), a hasí- tott kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszere alkalmazási körének kiterjesztéséről szóló, 1990. május 7-i 1186/90/EGK tanácsi rendelet (3), a hasított sertések közösségi osztályozási rendszerének meghatározásáról szóló, 1984. november 13-i 3220/84/EGK tanácsi rendelet (4) és a hasított juhok közösségi osztályozási rendszeréről és a nyers vagy fagyasztott hasított juh közösségi szabványminőségének meghatározásáról szóló, 1992. július 23-i 2137/92/EGK tanácsi rendelet (5) meghatározza a marha- és borjúhús-, a sertéshús-, valamint a juh- és kecskehús- ágazatra vonatkozóan a hasított testek közösségi osztályozási rendszereit. Ezek a rendszerek alapvető fontosságúak az árak nyilvántartása és az intervenciós intézkedések alkalmazása céljából ezekben az ágazatokban. Ezenkívül a piac átláthatósá- gának javítására irányuló célkitűzéshez is hozzájárulnak. A hasí- tott testek osztályozásának ilyen rendszereit fenn kell tartani.

(1) HL L 352., 1987.12.15., 1. o. A 2535/95/EK rendelettel (HL L 260.,

1995.10.31., 3. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 214., 2006.8.4., 1. o.

(3) HL L 119., 1990.5.11., 32. o. Az 1994-es csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

(4) HL L 301., 1984.11.20., 1. o. A legutóbb a 3513/93/EK rendelettel (HL L 320., 1993.12.22., 5. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 214., 1992.7.30., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel módo- sított rendelet.

Ezért indokolt ezen rendszerek alapvető elemeinek az e rende- letbe való beillesztése amellett, hogy a Bizottság felhatalmazást kap bizonyos, inkább technikai jellegű kérdéseknek a végrehajtási szabályokkal való szabályozására.

(21) A szabad forgalomnak az állatbetegségek terjedése elleni küzdelmet célzó intézkedések alkalmazásából eredő korlátozásai egyes termékek piacán nehézségeket okozhatnak egy vagy több tagállamban is. A tapasztalatok szerint a közegészségügyi vagy állat-egészségügyi kockázatok miatti fogyasztói bizalomvesztés olyan súlyos piaci zavarokat okozhat, mint a fogyasztás vagy az árak jelentős csökkenése.

(22) A marha- és borjúhúsra, a tejre és tejtermékekre, a sertés-, juh- és kecskehúsra, a tojásra és a baromfira vonatkozó KPSZ-ekben az ilyen helyzetek orvoslására biztosított rendkívüli piactámogatási intézkedéseket ezért – az alkalmazásukra eddig vonatkozó felté- telek mellett – bele kell foglalni e rendeletbe. A rendkívüli piac- támogatási intézkedéseket a Bizottságnak kell meghoznia, és azoknak közvetlenül a betegség terjedése elleni küzdelem érde- kében elfogadott egészségvédelmi és állat-egészségügyi intézke- désekhez kell kapcsolódniuk, vagy közvetlenül azokból kell következniük. Az intézkedéseket a tagállamok kérésére kell meghozni, az érintett piacok súlyos zavarának elkerülése érde- kében.

(23) Meg kell tartani e rendeletben a Bizottság lehetőségét arra, hogy

– a gabonafélékre és a rizsre vonatkozó KPSZ-ekben előírtak szerinti – szükség esetén különleges intervenciós intézkedéseket fogadjon el annak érdekében, hogy a gabonaágazatban hatéko- nyan lépjenek fel a piaci zavarok veszélye ellen, valamint hogy a Közösség egyes régióiban megakadályozzák az állami intervenció nagyarányú alkalmazását a rizságazatban, vagy hogy pótolják a hántolatlan rizs természeti katasztrófák következtében kialakuló hiányát.

(24) Rögzíteni kell a szabványos minőségű kvóta-cukorrépa minimá- lárát, és a szabványos minőséget a közösségi cukorrépa-termelők és nádcukor-termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében meg kell határozni.

(25) Különleges eszközökre van szükség a cukorgyártó vállalkozások és a cukorrépa-termelők jogai és kötelezettségei közötti tisztes- séges egyensúly biztosításához. Ezért a korábban a cukorra vonat- kozó KPSZ-ben foglalt, a szakmaközi megállapodásokat szabá- lyozó állandó rendelkezéseket meg kell tartani.

(26) A természeti, gazdasági és technikai körülmények sokfélesége a cukorrépa tekintetében megnehezíti a Közösség egészére vonat- kozó egységes felvásárlási feltételek meghatározását. Már születtek szakmán belüli megállapodások a cukorrépa-termelők szervezetei és a cukorgyártó vállalkozások között. A keretrendel- kezéseknek ezért csak azokat a minimális garanciákat kell megha- tározniuk, amelyeket a cukorpiac zavartalan működésének bizto- sítása érdekében mind a cukorrépa-termelők, mind a cukoripar szükségesnek tartanak, és lehetővé kell tenni, hogy bizonyos szabályoktól a szakmán belüli megállapodások keretében el lehessen térni. A részletes feltételeket korábban a cukorra vonat- kozó KPSZ tekintetében a 318/2006/EK rendelet II. melléklete tartalmazta. E rendelkezések erősen technikai jellege miatt helyénvalóbb e kérdésekkel bizottsági szinten foglalkozni.

(27) A cukorra vonatkozó KPSZ keretében felmerülő kiadások finan- szírozásához való hozzájárulás érdekében megállapított termelési díjat be kell e rendeletbe illeszteni.

(28) A piacok szerkezeti egyensúlyának a referenciaárhoz közeli árszinten való tartása érdekében fenn kell tartani a Bizottság

számára biztosított azon lehetőséget, hogy úgy határozzon, hogy a piac egyensúlyának helyreállásáig cukrot von ki a piacról.

(29) Az élő növények, a marha- és borjús, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás és a baromfi közös piacszervezései rendel- keznek olyan intézkedések elfogadásának a lehetőségéről, amelyek elősegítik a kínálat hozzáigazítását a piaci követelmé- nyekhez. Az ilyen intézkedések hozzájárulhatnak a piacok stabi- lizálásához és a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvona- lának biztosításához. E rendelet célkitűzéseire figyelemmel ezt a lehetőséget fenn kell tartani. Az említett rendelkezések értel- mében a Tanács a Szerződés 37. cikkében meghatározott eljá- rásnak megfelelően elfogadhatja az ilyen intézkedésekre vonat- kozó általános szabályokat. Ezen intézkedések céljai egyértel- műen körül vannak írva és behatárolják az elfogadható intézke- dések jellegét. Ezért nincs szükség arra, hogy a Tanács ezekben az ágazatokban kiegészítő általános szabályokat fogadjon el, és erről a továbbiakban nem is kell rendelkezni.

(30) A termelési mennyiségnek a cukor, továbbá a tej és tejtermékek ágazatában bevezetett, a 318/2006/EK rendeletben, valamint a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló, 2003. szep- tember 29-i 1788/2003/EK tanácsi rendeletben (1) meghatározott korlátozása sok éve alapvető piacpolitikai eszköz. Továbbra is fennállnak azok az okok, amelyek alapján a Közösség a múltban mindkét ágazatban termelésikvóta-rendszereket fogadott el.

(31) Míg a cukorkvóta-rendszerről a cukorra vonatkozó KPSZ kere- tében rendelkeztek, addig a tejágazatban az ennek megfelelő rendszert a tej és tejtermékekre vonatkozó KPSZ-től különálló jogi aktus, nevezetesen az 1788/2003/EK rendelet szabályozta. A rendszerek alapvető fontosságára és e rendelet célkitűzéseire tekintettel indokolt a mindkét ágazatra vonatkozó rendelkezéseket beépíteni ebbe a rendeletbe, a rendszereknek és működési módjuknak a korábbi jogi helyzethez viszonyított lényegi változ- tatása nélkül.

(32) Az e rendelet szerinti cukorkvóta-rendszernek ezért tükröznie kell a 318/2006/EK rendeletben meghatározott szabályozást, és külö- nösen fenn kell tartania a kvóták jogi státuszát annyiban, ameny- nyiben – a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében – a kvóta- rendszer a cukorágazat olyan piacszabályozó mechanizmusának minősül, amely közérdekű célok elérésének biztosítására irányul.

(33) E rendeletnek ezért lehetővé kell tennie a Bizottság számára, hogy a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szol- gáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló, 2006. február 20- i 320/2006/EK tanácsi rendelet (2) által létrehozott szerkezetátala- kítási alap 2010. évi megszűnését követően a kvótákat fenntart- ható szintre igazítsa ki.

(34) Mivel bizonyos szintű nemzeti rugalmasságra van szükség a feldolgozóipar, valamint a cukorrépa- és cukornád-termelés szer- kezeti kiigazításával kapcsolatban abban az időszakban, amelyben a kvóták alkalmazandók, fenn kell tartani a tagállamok számára annak lehetőségét, hogy a vállalkozások kvótáit bizonyos korlátok között megváltoztassák, miközben a szerkezetátalakítási alap eszközként való működését nem korlátozzák.

(35) A cukorra vonatkozó KPSZ úgy rendelkezett, hogy a piac több- letcukor általi torzításának elkerülése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a bizonyos kritériumok alapján rendelkezzen a többletcukor, az izoglükóz vagy az inulinszirup átviteléről, amely így a következő gazdasági év kvótatermelé-

(1) HL L 270., 2003.10.21., 123. o. A legutóbb az 1186/2007/EK bizottsági

rendelettel (HL L 265., 2007.10.11., 22. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 58., 2006.2.28., 42. o. A legutóbb az 1261/2007/EK rendelettel (HL L 283., 2007.10.27., 8. o.) módosított rendelet.

sének részeként kezelendő. Ezenfelül, ha bizonyos mennyiségek nem felelnek meg az alkalmazandó feltételeknek, az ilyen mennyiségeknek a piaci helyzetet fenyegető felhalmozódása ellen a többletre kivetendő illetékről is rendelkezett. Ezeket a rendelkezéseket fenn kell tartani.

(36) A tejkvótarendszer elsődleges célja továbbra is az, hogy csök- kentse a kereslet és kínálat közötti egyensúlyhiányt az adott piacon, valamint az ebből származó strukturális többleteket, és így kedvezőbb piaci egyensúlyt teremtsen. Ezért továbbra is fenn kell tartani az egy bizonyos garanciaküszöb felett a közvetlen fogyasztás céljára begyűjtött vagy értékesített tej mennyiségére vonatkozó illeték alkalmazását. E rendelet célkitű- zésével összhangban egy bizonyos mértékig szükség van külö- nösen a cukor- és tejkvótarendszerek közötti terminológiai harmo- nizációra amellett, hogy teljes mértékben meg kell őrizni azok jogi status quo-ját. Ezért indokoltnak tűnik a tejágazatban alkal- mazott terminológiának a cukorágazatban alkalmazott terminoló- giával való harmonizációja. Az 1788/2003/EK rendeletben a

„nemzeti referenciamennyiség” és „egyéni referenciamennyiség” terminusokat ezért a „nemzeti kvóta” és „egyéni kvóta” terminu- sokkal kell helyettesíteni, megőrizve ugyanakkor a meghatározott jogi fogalmat.

(37) A tejkvótarendszert e rendeletben lényegében az 1788/2003/EK rendelet szerint kell alakítani. Fenn kell tartani különösen a szál- lítások és a közvetlen értékesítések közötti különbségtételt, és a rendszert az egyedi reprezentatív zsírtartalmak és a nemzeti refe- rencia-zsírtartalmak alapján kell alkalmazni. A mezőgazdasági termelők számára bizonyos körülmények között engedélyezni kell egyéni kvótájuk ideiglenes átruházását. Ezenfelül fenn kell tartani az elvet, hogy amikor egy gazdaságot eladnak, bérbe adnak vagy örökléssel átruháznak, az adott földterülettel együtt a megfelelő kvótát is át kell ruházni a vevőre, bérlőre vagy örökösre, ugyanakkor a tejtermelés szerkezeti átalakításának foly- tatása és a környezet javítása érdekében fenn kell tartani a kivé- teleket azon elvet illetően, hogy a kvóták a gazdaságokhoz kötődnek. A kvóták különböző típusú átruházásaival összhangban és objektív kritériumok alkalmazásával fenn kell tartani azon rendelkezéseket, amelyek a tagállamokat felhatalmazzák arra, hogy az átruházott mennyiségek egy részét a nemzeti tartalékban helyezzék el.

(38) A többletilletéket úgy kell megállapítani, hogy az visszatartó erejű legyen, és azt a nemzeti kvóta meghaladásakor a tagálla- moknak haladéktalanul be kelljen fizetniük. Ezt követően a tagál- lamnak a fizetés terhét meg kell osztania azon termelők között, amelyek hozzájárultak a túltermeléshez. E termelők pedig a tagállam előtt – azon tény alapján, hogy túllépték a rendelkezé- sükre álló mennyiséget – felelősek az esedékes illetékből rájuk eső hozzájárulás megfizetéséért. A tagállamok a nemzeti kvótájuk túllépésének megfelelő illetéket egy 1 %-os átalányösszeg vissza- tartásával befizetik az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapba (EMGA); a visszatartott összeg arra szolgál, hogy figyelembe vegyék egyes termelők esetleges csődeseteit vagy végleges képte- lenségét arra, hogy megfizessék az esedékes illetékből rájuk eső hozzájárulást.

(39) A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (1) a kiegészítő illeték tejágazat- beli alkalmazásából eredő bevételeket „célhoz kötött bevételnek” minősíti, amelyet a közösségi költségvetésbe kell befizetni, és újrafelhasználás esetén kizárólag az EMGA vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében felme- rülő kiadások finanszírozására lehet felhasználni. Az

(1) HL L 209., 2005.8.11., 1. O. A legutóbb a 378/2007/EK rendelettel (HL L 95., 2007.4.5., 1. O.) módosított rendelet.

1788/2003/EK rendelet 22. cikke – amelynek értelmében az ille- tékjövedelmek a mezőgazdasági piac stabilizálását szolgáló beavatkozásnak minősülnek és a tejágazat kiadásainak finanszíro- zására használandók fel – ezért elavulttá vált és ezért nem épül be ebbe a rendeletbe.

(40) A különböző KPSZ-ek különféle támogatási rendszerekről rendel- keztek.

(41) A szárított takarmányra, valamint a lenre és a kenderre vonatkozó KPSZ-ek ezen ágazatokban feldolgozási támogatást vezettek be annak eszközéül, hogy az érintett ágazatok tekintetében szabá- lyozzák a belső piacot. Ezen rendelkezéseket fenn kell tartani.

(42) Tekintettel a gabona és a burgonyakeményítő különleges piaci helyzetére, a gabonafélékre vonatkozó KPSZ olyan rendelkezé- seket tartalmazott, amelyek szükség esetén termelési visszatérítés nyújtását tették lehetővé. A termelési visszatérítésnek olyan jelle- gűnek kell lennie, amelynek révén lehetővé válik, hogy az érintett ágazat által felhasznált alaptermékek a közös árak alkalmazásából származó árnál alacsonyabb áron álljanak az adott ágazat rendel- kezésre. A cukorra vonatkozó KPSZ lehetőséget teremtett terme- lési visszatérítés nyújtására olyan esetekben, amikor az ipari, vegyipari vagy gyógyszeripari termékek gyártására tekintettel felmerül az igény egyes cukortermékek hozzáférhetővé tételét célzó intézkedések meghozatalára. Ezen rendelkezéseket fenn kell tartani.

(43) A tejpiac kiegyensúlyozásához való hozzájárulás, valamint a tej és tejtermékek piaci árainak stabilizálása érdekében a tejtermékek értékesítési lehetőségét növelő intézkedésekre van szükség. A tejre és tejtermékekre vonatkozó KPSZ ezért az egyedi felhasz- nálásokra és rendeltetésekre figyelemmel bizonyos tejtermékek forgalmazására vonatkozó támogatás odaítéléséről rendelkezett. Ezenfelül az említett KPSZ arról rendelkezett, hogy a fiatalok tejfogyasztásának ösztönzése céljából a Közösség fedezze az iskolai tanulók számára történő tejjuttatás támogatása során felmerült költségek egy részét. Ezen rendelkezéseket fenn kell tartani.

(44) Az 1782/2003/EK rendelet 110i. cikkének (4) bekezdésével össz- hangban a közvetlen támogatásból a tagállamok által visszatart- ható bizonyos százaléknak megfelelő közösségi finanszírozás szükséges ahhoz, hogy a piaci szereplők jóváhagyott szervezeteit az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javí- tását célzó munkaprogramok létrehozására ösztönözzék. Ebben az összefüggésben az olívaolajra és az étkezési olajbogyóra vonat- kozó KPSZ a szóban forgó munkaprogramok keretében vállalt tevékenységekhez kapcsolódó prioritásokkal összhangban elosztandó közösségi támogatásról rendelkezett. Ezen rendelkezé- seket fenn kell tartani.

(45) A dohányágazat támogatási programjaiból történő levonásokkal finanszírozott Közösségi Dohányalap a 2075/92/EGK rendelet alapján jött létre az ágazatot érintő különféle intézkedések végre- hajtása céljából. A 2007-es év az utolsó, amikor az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10c. fejezetében foglalt támogatási programból történő levonások a Közösségi Dohá- nyalap rendelkezésére állnak. Noha az alap finanszírozása e ren- delet hatálybalépése előtt megszűnik, a 2075/92/EGK rendelet

13. cikkét mindazonáltal fenn kell tartani a Közösségi Dohá- nyalap által finanszírozható többéves programok jogalapjaként.

(46) A méhészetet, mint mezőgazdasági ágazatot a termelési feltételek és a hozamok változatossága, valamint a gazdasági szereplők területi széttagoltsága és sokfélesége jellemzi, mind a termelési, mind a forgalmazási szakaszban. Ezen túlmenően, figyelembe véve a varroatózisnak az utóbbi években több tagállamot is sújtó terjedését, továbbá azokat a problémákat, amelyeket ez a

betegség okoz a méztermelésben, továbbra is közösségi szintű cselekvésre van szükség, mivel a varroatózis nem számolható fel teljesen, és kezelésének jóváhagyott termékekkel kell történnie. A fenti körülményekre tekintettel, továbbá a méhészeti termékek közösségi termelésének és forgalmazásának javítása érdekében olyan hároméves nemzeti programokat kell kidolgozni, amelyek magukban foglalják a technikai segítségnyújtást, a varroatózis visszaszorítására irányuló intézkedéseket, a vándormé- hészet ésszerűsítését, a Közösségen belül található kaptárak állo- mánypótlásának irányítását, valamint a méhészettel és méhészeti termékekkel foglalkozó kutatási programokban való együttműkö- dést, a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának álta- lános feltételei javítása céljából. Ezeket a nemzeti programokat részben a Közösség finanszírozza.

(47) Az 1544/2006/EK rendelet valamennyi nemzeti selyemhernyó- támogatás helyébe közösségi selyemhernyó-tenyésztési támoga- tási rendszert léptetett, amely a felhasznált, selyemhernyó-petéket tartalmazó dobozok után fizetett átalányösszeg formájában valósul meg.

(48) Mivel a méhészetre és selyemhernyó-tenyésztésre vonatkozó, fenti támogatási rendszerek bevezetéséhez vezető szakpolitikai megfontolások még mindig fennállnak, ezen támogatási rendsze- reket bele kell építeni e rendeletbe.

(49) A mezőgazdasági termékek forgalmazására vonatkozó előírások alkalmazása hozzájárulhat a termelés és a forgalmazás gazdasági feltételeinek, valamint a termékek minőségének javulásához. Az ilyen előírások alkalmazása ezért a termelők, a kereskedők és a fogyasztók érdekeit is szolgálja. Ennek megfelelően a banánra, az olívaolajra és az étkezési olajbogyóra, az élő növényekre, a tojásra és a baromfira vonatkozó KPSZ-ek keretében olyan forgalmazási előírások léptek életbe, amelyek különösen a minő- séghez, az osztályozáshoz, a tömeghez, a méretezéshez, a csoma- goláshoz, a göngyöleghez, a tároláshoz, a szállításhoz, a kiszere- léshez, az eredethez és a címkézéshez kapcsolódnak. Helyénvaló e megközelítés fenntartása ebben a rendeletben.

(50) Az olívaolajra és az étkezési olajbogyóra, valamint a banánra vonatkozó KPSZ-ek keretében eddig a Bizottságot bízták meg a forgalmazási előírásokra vonatkozó rendelkezések elfogadásával. Tekintettel arra, hogy az előírások kimondottan technikai jelle- gűek, és mivel azok hatékonyságát folyamatoson javítani kell és azokat a fejlődő kereskedelmi gyakorlatokhoz kell igazítani, helyénvalónak e megközelítés kiterjesztése az élőnövény-ágaza- tokra, meghatározva azokat a kritériumokat, amelyeket a Bizott- ságnak a vonatkozó szabályok kialakításakor figyelembe kell vennie. Ezenkívül a fogyasztóknak kínált termékek minősége és eredetisége vonatkozásában a visszaélések és az ilyen visszaélé- sekből eredő súlyos piaci zavarok elkerülése érdekében szükség lehet különleges intézkedések, különösen naprakész elemzési módszerek és az érintett előírások jellemzőinek meghatározását szolgáló egyéb intézkedések elfogadására.

(51) Több olyan jogi eszköz is létezik, amely a tej, tejtermékek és zsírok forgalmazásának és megnevezésének szabályozását szol- gálja. Ezek célja – a termelők és a fogyasztók érdekében – egyrészt a tej és a tejtermékek piaci helyzetének a javítása, másrészt a tejből és a nem tejből származó kenhető zsírok közti tisztességes verseny biztosítása. A tej és tejtermékek forgalmazása során használt megnevezések védelméről szóló, 1987. július 2-i 1898/87/EGK tanácsi rendeletben (1) foglalt szabályok célja a fogyasztók védelme, valamint a tejtermékek és más versengő termékek közötti, a verseny torzulását megakadályozó verseny-

(1) HL L 182., 1987.7.3., 36. o. A legutóbb az 1994-es csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

feltételek létrehozása a termékmegnevezés, a címkézés és a reklá- mozás terén. A tej- és tejtermékpiac közös szervezésének a fogyasztói tejre vonatkozó kiegészítő szabályairól szóló, 1997. december 18-i 2597/97/EK tanácsi rendelet (1) a fogyasztói tej kiváló minőségének és a fogyasztói igényeket és kívánságokat kielégítő termékeknek garantálását célzó szabályokat állapít meg, így stabilizálva az érintett piacot és kiváló minőségű fogyasztói tejet biztosítva a fogyasztók számára. A kenhető zsírokra vonatkozó előírások megállapításáról szóló, 1994. december 5-i 2991/94/EK tanácsi rendelet (2) megállapítja az érin- tett tejtermékek és nem tejből készült termékek forgalmazási előí- rásait a termékek megnevezésére vonatkozó szabályokhoz társuló pontos és áttekinthető osztályozással együtt. E rendelet céljaival összhangban az említett szabályokat fenn kell tartani.

(52) A tojás- és a baromfiágazat tekintetében már vannak rendelke- zések a forgalmazási előírásokra és bizonyos esetekben a terme- lésre vonatkozóan. Ezeket a rendelkezéseket a tojásra vonatkozó forgalmazási előírásokról szóló 2006. június 19-i 1028/2006/EK tanácsi rendelet (3), a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló 1990. június 26-i 1906/90/EGK tanácsi rende- let (4) és a keltetőtojások és a naposcsibék termeléséről és forgal- mazásáról szóló 1975. október 29-i 2782/75/EGK tanácsi rende- let (5) tartalmazza. Az ezen rendeletekben található alapvető szabályokat be kell építeni ebbe a rendeletbe.

(53) Az 1028/2006/EK rendelet meghatározza, hogy a forgalmi előí- rásokat elvben valamennyi, a Gallus gallus fajhoz tartozó tyúktól származó, a Közösség területén forgalmazott tojásra alkalmazni kell, valamint általános szabályként a harmadik országokba kivi- telre szánt tojásokra is. A rendelet továbbá különbséget tesz a közvetlen emberi fogyasztásra alkalmas tojások és a közvetlen emberi fogyasztásra nem alkalmas tojások között a tojásokra vonatkozó két minőségi osztály létrehozása révén, valamint rendelkezik arról, hogy a fogyasztó számára megfelelő informá- ciót kell biztosítani a minőségi és súly szerinti osztályokat és az alkalmazott tenyésztési módszerek azonosítását illetően. Vége- zetül a rendelet olyan különös szabályokat határoz meg a harmadik országból behozott tojások tekintetében, amelyek értel- mében egyes harmadik országokban hatályban lévő különös rendelkezések indokolhatják a forgalmi előírásoktól való eltérések engedélyezését, amennyiben a közösségi jogszabályokkal való egyenértékűségük biztosított.

(54) A baromfihús tekintetében az 1906/90/EGK rendelet előírja, hogy a forgalmi előírások elvben vonatkoznak az emberi fogyasztásra alkalmas egyes baromfihús-féleségekre, a harmadik országokba kivitelre szánt baromfihúst pedig ki kell zárni a forgalmi előí- rások alkalmazási köréből. Az előbbi rendelet rendelkezik a baromfihús felépítés és küllem alapján történő két osztályba soro- lásáról és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a hús értékesítésre kínálható.

(55) Az előbbi rendeleteknek megfelelően a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy mentességet biztosítsanak ezen forgalmi előírások alkalmazására vonatkozó kötelezettség alól a termelő és a végső fogyasztó közötti közvetlen, kis mennyiségeket érintő egyes értékesítési formák révén értékesített tojások, illetve barom- fihús esetében.

(1) HL L 351., 1997.12.23., 13. o. A legutóbb az 1153/2007/EK rendelettel (HL

L 258., 2007.10.4., 6. o) módosított rendelet.

(2) HL L 316., 1994.12.9., 2. o.

(3) HL L 186., 2006.7.7., 1. o.

(4) HL L 173., 1990.7.6., 1. o. A legutóbb az 1029/2006/EK rendelettel (HL L 186., 2006.7.7., 6. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 282., 1975.11.1., 100. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

(56) A 2782/75/EGK rendelet különös szabályokat állapít meg a kelte- tőtojások és a naposcsibék forgalmazására és szállítására, vala- mint a keltetőtojások keltetésére vonatkozóan. Az előbbi rendelet meghatározza különösen a keltetőtojások csirketenyésztésnél használt egyedi megjelölését, a csomagolás módját és a szállí- táshoz használt csomagolóanyag típusát. A rendelet kizárja ugyanakkor a kis kapacitású tenyésztelepeket és egyéb szaporító- telepeket az a rendeletben meghatározott előírások kötelező alkal- mazási köréből.

(57) E rendelet céljaival összhangban az említett szabályokat lényegi változtatás nélkül fenn kell tartani. Az előbbi rendeletek technikai természetű rendelkezéseivel, ugyanakkor, a Bizottság által elfoga- dandó végrehajtási szabályoknak kell foglalkozniuk.

(58) Ahogyan az a komlóra vonatkozó KPSZ-ben eddig is történt, a Közösség egész területén minőségpolitikát kell folytatni a tanúsí- tással kapcsolatos rendelkezések, valamint az olyan termékek értékesítésének tilalmára vonatkozó szabályok végrehajtásával, amelyek tekintetében nem bocsátottak ki tanúsítványt vagy – importált termékek esetében – amelyek nem rendelkeznek annak megfelelő minőségi jellemzőkkel.

(59) Az olívaolaj leírásai és meghatározásai, valamint az elnevezések a piaci szerkezet meghatározó tényezőit jelentik a minőségi előí- rások, valamint a fogyasztóknak a termékkel kapcsolatos megfe- lelő információ biztosítása tekintetében, Ezért ezeket e rende- letben fenn kell tartani.

(60) A fent említett támogatási rendszerek egyike, amely a tej és tejtermékek piacának kiegyensúlyozásához és az ágazat piaci árainak stabilizálásához járul hozzá, az 1255/1999/EK rende- letben foglalt, a sovány tej kazeiné és kazeinátokká való feldol- gozására vonatkozó támogatási rendszer. A tej- és tejtermékpiac közös szervezésének a sajtra vonatkozó kiegészítő általános szabályairól szóló, 1990. július 24-i 2204/90/EGK tanácsi rende- let (1) a kazein és a kazeinátok sajtgyártás során történő felhasz- nálására vonatkozó szabályokat határozta meg az említett támo- gatási rendszerből esetlegesen származó káros hatások megakadá- lyozása érdekében, figyelembe véve a sajt kazeinnel és kazeiná- tokkal való helyettesítési műveletekkel szembeni érzékenységét, a piac stabilizálásának szándékával. Ezeket a szabályokat be kell építeni ebbe a rendeletbe.

(61) Az egyes mezőgazdasági nyersanyagok etil-alkohollá történő feldolgozása szorosan kapcsolódik az említett nyersanyagok gazdaságához. Nagymértékben hozzájárulhat e nyersanyagok érté- kének növekedéséhez, és a Közösség egyes régióinak gazdasá- gára nézve különös jelentőséggel bírhat, vagy számottevő jöve- delemforrást képezhet az érintett nyersanyagok termelői számára. Lehetővé teszi továbbá a nem megfelelő minőségű termékek felhasználását vagy az egyes ágazatokban esetleg átmeneti nehéz- ségekkel fenyegető rövid-távú túlkínálat felszámolását.

(62) A komló-, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó-, a dohány- és a selyemhernyó-ágazatban a jogszabályok számos különböző típusú szervezetekre fókuszálnak az egyes szakpolitikai célkitázések megvalósítása érdekében, különös azzal a céllal, hogy együttes fellépéssel stabilizálják az érintett termékek piacát, valamint javítsák és garantálják azok minőségét. A szervezetek ezen rend- szerét eddig szabályozó rendelkezések olyan szervezeteken alap- ulnak, amelyeket a tagállamok – vagy bizonyos feltételek mellett a Bizottság – a Bizottság által elfogadandó rendelkezésekkel összhangban elismernek. Ezt a rendszert fenn kell tartani és az eddig hatályban lévő rendelkezéseket össze kell hangolni.

(1) HL L 201., 1990.7.31., 7. o. A 2583/2001/EK rendelettel (HL L 345.,

2001.12.29., 6. o.) módosított rendelet.

(63) Azon ágazatközi szervezetek egyes tevékenységeinek támogatása érdekében, amelyek a dohány piacának közös szervezésére vonat- kozó jelenlegi szabályokra figyelemmel különös érdeklődésre tartanak számot, rendelkezni kell arról, hogy azokat a szabá- lyokat, amelyeket valamely ágazatközi szervezet a tagjaira nézve elfogad, bizonyos feltételek mellett egy vagy több régióban kiterjesszék valamennyi nem tag termelőre és csoportra is. Ugya- nezen elvet kellene alkalmazni az ágazatközi szervezetek egyéb tevékenységei tekintetében is, amelyek általános gazdasági vagy technikai jelentőséggel bírnak a dohányágazat számára, és ezért a szóban forgó ágazatban tevékeny valamennyi személy számára hasznosak. Szoros együttműködésre van szükség a tagállamok és a Bizottság között. A Bizottságnak állandó ellenőrzési jogosultsággal kell rendelkeznie, különösen az ilyen szervezetek által elfogadott megállapodások és összehangolt magatartása tekintetében.

(64) Egyes ágazatokban – azokon kívül, amelyek esetében jelenleg szabályok határozzák meg a termelői vagy szakmaközi szerve- zetek elismerését – a tagállamok kérhetik az ilyen típusú szerve- zetek elismerését a nemzeti jog alapján, amennyiben az össz- hangban van a közösségi joggal. Ezt a lehetőséget ezért tisztázni kell. Ezentúl olyan szabályokat kell elfogadni, amelyek kimondják, hogy a termelői vagy szakmaközi szervezetek jelen- legi rendeletekkel összhangban való elismerése ezen rendelet elfogadását követően is érvényes marad.

(65) Az egységes közösségi piac magában foglal egy, a Közösség külső határain alkalmazandó kereskedelmi rendszert. Ennek a kereskedelmi rendszernek behozatali vámokat és export-visszaté- rítéseket kell magában foglalnia, valamint – elvben – stabilizálnia kell a közösségi piacot. A kereskedelmi rendszernek a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója során vállalt kötele- zettségeken kell alapulnia.

(66) A gabonafélék, a rizs, a cukor, a vetőmagok, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó, a len és a kender, a marha- és borjúhús, a tej és tejtermékek, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás, a barom- fihús, az élő növények és a mezőgazdasági eredetű etilalkohol ágazatában a közös piacszervezések keretében a mezőgazdasági termékek harmadik országokkal folytatott kereskedelme volume- nének megfigyelése eddig behozatal és kivitel esetén is vagy kötelező engedélyezési rendszerek vagy olyan rendszerek hatálya alá tartozott, amelyekben a Bizottság engedélyezési követelmé- nyek előírására vonatkozó felhatalmazással rendelkezett.

(67) A kereskedelmi forgalom megfigyelése elsősorban irányítás kérdése, melyet rugalmasan kell kezelni. Ennek alapján és azon KPSZ-ek tekintetében szerzett tapasztalatokra figyelemmel, amelyeknél már a Bizottságra ruházták az engedélyek kezelését, helyénvalónak tűnik e megközelítés kiterjesztése a behozatali és kiviteli engedélyt alkalmazó valamennyi ágazatra. Az engedélye- zési követelmények bevezetésére vonatkozó döntést a Bizottság hozza meg, figyelembe véve a behozatali engedélyek szükséges- ségét az érintett piacok irányításához, és különösen a kérdéses termékek behozatalának megfigyeléséhez.

(68) A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötött megálla- podások értelmében a mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámok a legtöbb esetben a közös vámtarifában kerültek megálla- pításra. A gabona- és a rizságazat néhány terméke esetében azonban a kiegészítő mechanizmusok bevezetése szükségessé teszi az eltérések elfogadásának lehetőségéről történő rendelke- zést.

(69) A bizonyos mezőgazdasági termékek behozatala miatt esetleg a közösségi piacot sújtó káros hatások megelőzése vagy ellensúlyo- zása érdekében az ilyen termékek behozatalát – amennyiben bizo-

nyos feltételek teljesülnek – kiegészítő vámtétel megfizetéséhez kell kötni.

(70) A Bizottságot – bizonyos feltételek mellett – helyénvaló felhatal- mazni a Szerződéssel összhangban megkötött nemzetközi megál- lapodásokból vagy a Tanács egyéb jogi aktusából eredő behoza- tali vámkontingensek megnyitásának és kezelésének jogával.

(71) A gabonafélék, rizs és tört rizs keverékére vonatkozó importlefö- lözésekről szóló, 1975. október 29-i 2729/75/EGK tanácsi rende- let (1) célja a gabonafélék, a rizs és tört rizs keverékének importja esetében a vámrendszer megfelelő működésének a biztosítása. Ezeket a szabályokat e rendeletbe bele kell foglalni.

(72) A Közösség számos kedvezményes piacra jutásról szóló megál- lapodást kötött harmadik országokkal, amelyek alapján az érintett országok kedvező feltételek mellett exportálhatnak nádcukrot a Közösségbe. A cukorra vonatkozó KPSZ rendelkezett a finomítók cukorigényének felméréséről, és a behozatali engedélyeknek – bizonyos feltételek mellett történő – azon, jelentős mennyiségű importált nádcukrot feldolgozó szakosodott felhasználók számára való fenntartásáról, amelyek kizárólag cukorfinomítással foglal- kozó közösségi üzemeknek minősülnek. Ezen rendelkezéseket fenn kell tartani.

(73) Annak megakadályozására, hogy a tiltott termények megzavarják a rost előállítására szolgáló kender piacának közös szervezését, a vonatkozó rendelet rendelkezett a kender és a kendermag beho- zatalának ellenőrzéséről, biztosítandó, hogy ezek a termékek bizo- nyos garanciákat nyújtsanak a tetrahidro-kannabinol-tartalom tekintetében. Ezenkívül a nem vetés céljára szolgáló kendermag behozatalát egy ellenőrzési rendszer hatálya alá helyezték, amely rendelkezik az érintett importőrök tevékenységének engedélyezé- séről. Ezen rendelkezéseket fenn kell tartani.

(74) A komlóágazat termékei tekintetében a minőségpolitikát a Közösség egész területére kiterjedően folytatják. Azon rendelke- zéseket, amelyek a behozott termékek esetében biztosítják, hogy csak a megfelelő minimális minőségi jellemzőkkel rendelkező termékek behozatalára kerüljön sor, e rendeletbe bele kell foglalni.

(75) A vámrendszer a Közösség külső határain lehetővé teszi minden egyéb védintézkedés mellőzését. A belső piaci és vámmecha- nizmus rendkívüli körülmények között elégtelennek bizonyulhat. Ilyen esetekben – annak érdekében, hogy a Közösség piaca ne maradjon védtelen az esetlegesen kialakuló zavarokkal szemben – a Közösségnek képesnek kell lennie valamennyi szükséges intéz- kedés haladéktalan megtételére. Az ilyen intézkedéseknek össz- hangban kell lenniük a Közösség nemzetközi kötelezettségeivel.

(76) A KPSZ-ek megfelelő működésének biztosítása és különösen a piaci zavarok elkerülése érdekében a KPSZ-ek számos termék esetében hagyományosan rendelkeztek az aktív vagy passzív feldolgozási eljárás alkalmazásának megtiltásáról. Ezt a lehető- séget fenn kell tartani. Ezenfelül a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha ezen intézkedések alkalmazása zavarja vagy annak veszélyével fenyegeti a piacokat, úgy jelentősebb késedelem nélkül intézkedést kell hozni. Ezért a Bizottságot fel kell ruházni a megfelelő hatáskörökkel. Indokolt ezért biztosítani, hogy a Bizottságnak lehetősége legyen ilyen helyzetekben az aktív és passzív feldolgozási eljárások alkalmazását felfüggeszteni.

(77) A harmadik országokba irányuló kivitel után járó – a Közösségen belüli árak és a világpiaci árak közötti különbségen alapuló és a Közösségnek a WTO-ban tett kötelezettségvállalásai által megha-

(1) HL L 281., 1975.11.1., 18. o. A 3290/94/EK rendelettel (HL L 349.,

1994.12.31., 105. o.) módosított rendelet.

tározott korlátokon belüli – visszatérítések odaítélésére vonatkozó rendelkezéseknek arra kell szolgálniuk, hogy biztosítsák a Közösség részvételét az e rendelet hatálya alá tartozó egyes termékek nemzetközi kereskedelmében. A támogatott kivitelnek értékbeli és mennyiségi korlátok között kell maradnia.

(78) Az érték tekintetében megállapított határok betartását akkor kell biztosítani, amikor az export-visszatérítéseket meghatározzák, a kifizetéseknek az EMGA-ra vonatkozó szabályok szerinti ellen- őrzése révén. Az ellenőrzés az export-visszatérítések kötelező előzetes rögzítése révén megkönnyíthető, miközben a differenciált visszatérítések esetében lehetőség van – azon földrajzi területen belül, amelyre egy egységes export-visszatérítési mérték vonat- kozik – a meghatározott rendeltetési hely megváltoztatására. A rendeltetési hely megváltoztatása esetében a tényleges rendeltetési helyre alkalmazandó export-visszatérítést kell megfizetni, amelynek felső határa a rendeltetési helyre alkalmazandó, előze- tesen rögzített összeg.

(79) A mennyiségi korlátoknak való megfelelést egy megbízható és hatékony ellenőrző rendszernek kell biztosítania. E célból az export-visszatérítések odaítélését kiviteli engedélyhez kell kötni. Az export-visszatérítéseket a rendelkezésre álló felső korlát mértékéig, az érintett termék adott helyzetének függvényében kell odaítélni. E szabály alól kizárólag a Szerződés I. mellékle- tében nem szereplő olyan feldolgozott termékek esetében lehet kivételt tenni, amelyekre nem vonatkoznak volumenbeli korlátok. Rendelkezni kell az irányítási szabályok szigorú betartásától való eltérésről abban az esetben, ha az export-visszatérítésben része- sülő kivitel várhatóan nem lépi túl a megállapított mennyiséget.

(80) Élő szarvasmarhafélék kivitele esetében rendelkezni kell arról, hogy az export-visszatérítés odaítélésére és kifizetésére kizárólag abban az esetben kerül sor, ha az állatok jóléte, és különösen az állatok szállítás alatti védelme tekintetében a közösségi jogban előírt rendelkezéseket betartják.

(81) A mezőgazdasági termékek, egyes esetekben, a harmadik ország- okban megkülönböztetett behozatali elbánásban részesülhetnek, ha megfelelnek bizonyos előírásoknak és/vagy árfeltételeknek. Az importáló harmadik ország hatóságai és a Közösség között igazgatási együttműködésre van szükség az adott rendszer megfe- lelő alkalmazásának biztosítása érdekében. E célból a termék- ekhez egy, a Közösség területén kibocsátott tanúsítványt kell mellékelni.

(82) A virághagymák harmadik országokba történő kivitele számot- tevő gazdasági jelentőséggel bír a Közösség számára. A kivitelek folytatása és fejlesztése az áraknak az ágazaton belüli stabilizálá- sával biztosítható. Ezért rendelkezni kell a szóban forgó termékek export-minimáláráról.

(83) A Szerződés 36. cikkével összhangban a Szerződés versenysza- bályokra vonatkozó fejezetének rendelkezései kizárólag a Tanács által a Szerződés 37. cikk (2) és (3) bekezdésének keretében, és az ott megállapított eljárással összhangban meghatározott mértékig alkalmazandók a mezőgazdasági termékek előállítására és kereskedelmére. A különféle KPSZ-ekben az állami támogatá- sokra vonatkozó rendelkezéseket nagyrészt alkalmazandónak minősítették. Az egyes versenyszabályok mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történő alkalmazásáról szóló, 2006. július 24-i 1184/2006/EK tanácsi rendelet (1) tovább pontosította különösen a Szerződés vállalkozásokra vonatkozó szabályainak alkalmazását. Az egységes átfogó piacpolitikai szabályozás kialakításának céljával összhangban helyénvaló az érintett rendelkezések beépítése a rendeletbe.

(1) HL L 214., 2006.8.4., 7. o.

(84) A Szerződés 81. cikkében említett megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásra, valamint az erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó versenyszabályokat alkalmazni kell a mezőgazdasági termékek termelése és kereskedelme tekintetében is olyan mértékben, hogy azok alkalmazása ne akadályozza a nemzeti agrárpiaci rendtartás működését, és ne veszélyeztesse a KAP célkitűzéseinek elérését.

(85) Különös figyelmet kell fordítani azon termelői szervezetekre, amelyek célja különösen mezőgazdasági termékek együttes előál- lítása vagy kereskedelme, vagy az együttes létesítmény-használat, amennyiben az ilyen együttes fellépés nem zárja ki a verseny lehetőségét vagy nem veszélyezteti a Szerződés 33. cikkében foglalt célkitűzések elérését.

(86) A KAP fejlődésének veszélyeztetését elkerülendő, valamint a jogbiztonság és az érintett vállalkozások megkülönböztetésmentes kezelésének biztosítása érdekében a Bizottság – a Bíróság általi felülvizsgálatra is figyelemmel – kizárólagos hatáskörrel rendel- kezik annak meghatározására, hogy a Szerződés 81. cikkében említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások összeegyeztethetők-e a KAP céljaival.

(87) Nemzeti támogatások odaítélése veszélyeztetné a közös árakon alapuló egységes piac megfelelő működését. Az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre ezért általában a Szerződésnek az állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Bizonyos esetekben kivételt lehet tenni. Ha ilyen kivételek alkal- mazandók, a Bizottságnak képesnek kell lennie a meglévő, új vagy javasolt nemzeti támogatások jegyzékének összeállítására, hogy megfelelő észrevételeket tehessen a tagállamok felé és alkalmas intézkedéseket javasolhasson számukra.

(88) Csatlakozásuk óta Finnország és Svédország a rénszarvas és a rénszarvasból készült termékek tenyésztésének, illetve előállítá- sának és értékesítésének sajátos gazdasági helyzete miatt támoga- tást nyújthat e tekintetben. A Bizottság engedélye alapján Finn- ország ezenkívül támogatást nyújthat meghatározott mennyiségű vetőmagra, valamint meghatározott mennyiségű gabonavető- magra, amelyet sajátos éghajlati viszonyaira tekintettel kizárólag ebben az országban termelnek. Ezeket a kivételeket szükséges fenntartani.

(89) Azokban a tagállamokban, amelyekben jelentősen csökken a cukorkvóta, a cukorrépa-termelők különösen súlyos alkalmazko- dási nehézségekkel fognak szembesülni. Ilyen esetekben a cukor- répa-termelőknek az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10f. fejezete szerint nyújtott átmeneti közösségi támogatás nem lesz elegendő a cukorrépa-termelők nehézségeinek teljes körű megol- dásához. Ezért a kvótájukat a 2006. február 20-án, a 318/2006/EK rendelet III. mellékletében rögzített cukorkvótához képest több mint 50 %-kal csökkentő tagállamok számára enge- délyezni kell, hogy az átmeneti közösségi támogatás alkalmazási időszakában állami támogatást nyújtsanak a cukorrépa-terme- lőknek. Annak biztosítására, hogy az állami támogatást nyújtó tagállamok nem nyújtanak a cukorrépa-termelők szükségleteit meghaladó mértékben támogatást, az érintett állami támogatás teljes összegét a Bizottságnak továbbra is jóvá kell hagynia, Olaszország kivételével, ahol a legtermelékenyebb cukorrépa- termelőknek a reform utáni piaci feltételekhez való alkalmazko- dáshoz szükséges maximális igénye a megtermelt cukorrépa után tonnánként 11 euróra becsülhető. Ezen túlmenően az Olaszor- szágban várhatóan felmerülő sajátos problémákra tekintettel azon rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a cukorrépa- termelők számára az odaítélt állami támogatás közvetlen vagy közvetett igénybevételét, fenn kell tartani.

(90) Finnországban a cukorrépa-termesztés sajátos földrajzi és éghaj- lati körülmények között történik, ami a cukorreform általános hatásain túlmenően is hátrányosan befolyásolja a ágazatot. Ezért a cukorra vonatkozó KPSZ azon rendelkezését, amely az említett tagállam számára állandó jelleggel engedélyezi, hogy megfelelő összegű állami támogatást nyújtson a cukorrépa-termelők részére, fenn kell tartani.

(91) Tekintettel a németországi sajátos helyzetre, ahol a német alko- holmonopólium külön feltételei alapján jelenleg nagyszámú, alko- holt előállító kistermelő részesül állami támogatásban, meghatá- rozott időtartamig engedélyezni kell az ilyen támogatás további nyújtását. Ezenkívül rendelkezni kell az említett időtartam végén az ezen eltérés működéséről szóló bizottsági jelentés – megfelelő javaslatok kíséretében történő – benyújtásáról is.

(92) Ha egy tagállam a területén támogatni kívánja a tej és a tejter- mékek közösségi fogyasztásának előmozdítását célzó intézkedé- seket, rendelkezni kell arról a lehetőségről, hogy az ilyen intéz- kedéseket a tejtermelőkre nemzeti szinten kivetett promóciós ille- tékből finanszírozzák.

(93) A szárított-takarmány-előállítás lehetséges fejlődésének figyelem- bevétele érdekében a Bizottság – a szárított takarmány közös piacszervezésének értékelése alapján – 2008. szeptember 30. előtt jelentést nyújt be a Tanácshoz erről az ágazatról. A jelen- téshez szükség esetén megfelelő javaslatokat kell csatolni. Ezen- kívül a Bizottságnak rendszeres időközönként jelentést kell tennie az Európai Parlament és a Tanács számára a méhészeti ágazat tekintetében alkalmazott támogatási rendszerről.

(94) Megfelelő információra van szükség a közösségi komlópiac hely- zetéről és fejlődési tendenciáiról. Ezért rendelkezni kell a Közösség területén termelt komló szállítására vonatkozó vala- mennyi szerződés nyilvántartásba vételéről.

(95) Bizonyos körülmények között és bizonyos termékek esetében helyénvaló rendelkezni az olyan esetekben meghozandó intézke- désekről, amikor a belső piaci árak vagy a világpiaci árfolyamok vagy árak jelentős változása miatt piaci zavarok következnek be vagy azok bekövetkezése valószínű.

(96) Szükség van a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholra vonatkozó egyedi intézkedések kereteinek megállapítására abból a célból, hogy a piac figyelemmel kísérése érdekében lehetővé váljon a gazdasági adatok gyűjtése és a statisztikai adatok elemzése. A nem mezőgazdasági eredetű etil-alkoholra vonatkozó informáci- ókat is hozzáférhetővé kell tenni oly mértékben, amennyire álta- lánosságban a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol piaca kapcso- lódik az etil-alkohol piacához.

(97) Az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek következ- tében a tagállamok részéről felmerülő kiadásokat a Közösség az 1290/2005/EK rendelettel összhangban finanszírozza.

(98) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy elfogadja a szükséges intézkedéseket a szükséghelyzetben felmerülő egyedi gyakorlati problémák megoldására.

(99) Mivel a mezőgazdasági termékek közös piacai folyamatosan fejlődnek, a tagállamoknak és a Bizottságnak folyamatosan tájé- koztatniuk kell egymást a vonatkozó fejleményekről.

(100) Az e rendeletben megállapított előnyökkel való visszaélés elke- rülése érdekében az előnyök nem adhatók meg, vagy adott esetben azokat vissza kell vonni, ha bebizonyosodik, hogy vala- mely előny megszerzésének feltételeit – e rendelet céljaival ellentétesen – mesterségesen teremtették meg.

(101) Az ebben a rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesíté- sének garantálása érdekében ellenőrzésekre és a kötelezettségek nem teljesítése esetén igazgatási intézkedések és igazgatási szank- ciók alkalmazására van szükség. Ezért a Bizottságra kell ruházni a megfelelő szabályok – beleértve a jogosulatlan kifizetések visszatérítésére és a tagállamok e rendelet alkalmazásából eredő jelentéstételi kötelezettségére vonatkozó szabályok – meghatáro- zásának hatáskörét.

(102) Az ezen rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket álta- lános szabályként a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (1) összhangban kell elfogadni. Egyes, e rendelet szerinti intézkedések tekinte- tében azonban, amelyek bizottsági hatáskörökhöz kapcsolódnak és gyors intézkedést tesznek szükségessé vagy tisztán adminiszt- ratív jellegűek, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy maga járjon el.

(103) A gyümölcs- és zöldségfélékre, a feldolgozott gyümölcs- és zöld- ségtermékekre, valamint a borra vonatkozó KPSZ-ek egyes elemeinek e rendeletbe való beillesztése miatt e KPSZ-ek bizo- nyos módosítására van szükség.

(104) Ez a rendelet rendelkezéseket tartalmaz a Szerződés szerinti versenyszabályok alkalmazhatóságára vonatkozóan. Az ilyen rendelkezésekkel eddig az 1184/2006/EK rendelet foglalkozott. Az említett rendeletet hatályát ezért módosítani kell, egyértel- művé téve, hogy rendelkezései kizárólag a Szerződés I. mellék- letében felsorolt azon termékekre alkalmazandók, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá.

(105) Ez a rendelet átveszi a (2) és (3) preambulumbekezdésben felso- rolt alaprendeletekben foglalt rendelkezéseket, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1493/1999/EK rendeletben foglaltak kivéte- lével. Ezenkívül ez a rendelet magában foglalja a következő rendeletek rendelkezéseit:

— A Tanács 1975. október 29-i 2729/75/EGK rendelete a gabo- nafélék, rizs és tört rizs keverékére vonatkozó importlefölö- zésekről,

— A Tanács 1975. október 29-i 2763/75/EGK rendelete a sertéshús magánraktározási támogatására vonatkozó általános szabályok megállapításáról (2),

— A Tanács 1975. október 29-i 2782/75/EGK rendelete a kelte- tőtojások és a naposcsibék termeléséről és forgalmazásáról,

— A Tanács 1976. március 25-i 707/76/EGK rendelete a selyem- hernyó-tenyésztők termelői csoportjainak elismeréséről (3),

— A Tanács 1977. május 17-i 1055/77/EGK rendelete az inter- venciós hivatalok által felvásárolt termékek raktározásáról és szállításáról (4),

— A Tanács 1979. december 20-i 2931/79/EGK rendelete a harmadik országokban megkülönböztetett behozatali elbá- násban részesíthető mezőgazdasági termékek exportjának előmozdításáról (5),

— A Tanács 1984. november 13-i 3220/84/EGK rendelete a hasított sertések közösségi osztályozási rendszerének megha- tározásáról,

(1) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200.,

2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(2) HL L 282., 1975.11.1., 19. o.

(3) HL L 84., 1976.3.31., 1. o.

(4) HL L 128., 1977.5.24., 1. o.

(5) HL L 334., 1979.12.28., 8. o.

— A Tanács 1987. július 2-i 1898/87/EGK rendelete a tej és tejtermékek forgalmazása során használt megnevezések védel- méről,

— A Tanács 1987. december 10-i 3730/87/EGK rendelete a kije- lölt szervezeteknek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel a Közösség leginkább rászoruló személyei számára történő szétosztás céljából való ellátására vonatkozó általános szabályok megállapításáról,

— A Tanács 1990. február 12-i 386/90/EGK rendelete a vissza- térítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitele során végzett ellenőrzésről (1),

— A Tanács 1990. május 7-i 1186/90/EGK rendelete a hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszere alkalmazási körének kiterjesztéséről,

— A Tanács 1990. június 26-i 1906/90/EGK rendelete a barom- fira vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról,

— A Tanács 1990. július 24-i 2204/90/EGK rendelete a tej- és tejtermékpiac közös szervezésének a sajtra vonatkozó kiegé- szítő általános szabályairól,

— A Tanács 1992. június 30-i 2077/92/EGK rendelete a dohá- nyágazaton belüli ágazati szervezetekről és megállapodá- sokról (2),

— A Tanács 1992. július 23-i 2137/92/EGK rendelete a hasított juhok közösségi osztályozási rendszeréről és a nyers vagy fagyasztott hasított juh közösségi szabványminőségének meghatározásáról,

— A Tanács 1994. december 5-i 2991/94/EK rendelete a kenhető zsírokra vonatkozó előírások megállapításáról,

— A Tanács 1997. december 18-i 2597/97/EK rendelete a tej- és tejtermékpiac közös szervezésének a fogyasztói tejre vonat- kozó kiegészítő szabályairól,

— A Tanács 1999. október 22-i 2250/1999/EK rendelete az Új- Zélandról származó vajra vonatkozó vámkontingensről (3),

— A Tanács 2003. szeptember 29-i 1788/2003/EK rendelete a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról,

— A Tanács 2006. június 19-i 1028/2006/EK rendelete a tojásra vonatkozó forgalmazási előírásokról,

— A Tanács 2006. július 24-i 1183/2006/EK rendelete a hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszeréről.

(106) Ezek a rendeletek ezért hatályukat vesztik. A jogbiztonság érde- kében, valamint az e rendelet által hatályon kívül helyezendő jogi aktusok nagy számát és ezen jogi aktusok értelmében vagy ezek által elfogadandó jogi aktusok nagy számát tekintve indokolt kiemelni, hogy ez a hatályon kívül helyezés nem érinti a hatályon kívül helyezett jogi aktus alapján elfogadott bármely egyéb jogi aktus vagy egyéb jogi aktusokon ezáltal végrehajtott bármilyen módosítás érvényességét.

(107) Ez a rendelet általánosságban 2008. január 1-jétől alkalmazandó. Az e rendelet új rendelkezései által az akkor folyamatban lévő 2007/2008-as gazdasági évben okozott zavar elkerülése érde- kében azon ágazatok vonatkozásában, amelyek tekintetében gazdasági év van meghatározva, későbbi alkalmazási időpontról

(1) HL L 42., 1990.2.16., 6. o. A 163/94/EK rendelettel (HL L 24., 1994.1.29.,

2. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 215., 1992.7.30., 80. o.

(3) HL L 275., 1999.10.26., 4. o.

kell rendelkezni. Az érintett ágazatok tekintetében ezért e rendelet csak a 2008/2009-es gazdasági évtől alkalmazandó. Ebből követ- kezően, az ezen ágazatokra vonatkozó rendeletek a megfelelő 2007–2008-as gazdasági év végéig hatályban maradnak.

(108) Ezenfelül néhány olyan további ágazat tekintetében, amelyekre vonatkozóan nincs meghatározva gazdasági év, a jelenlegi KPSZ-ekről az erre a rendeltre való zökkenőmentes átállás szintén későbbi alkalmazási időpontot tesz szükségessé. Ebből következően, az ezen ágazatokra vonatkozó jelenlegi KPSZ-ekre irányadó rendeleteket a rendeletben meghatározott későbbi alkal- mazási időpontig alkalmazni kell.

(109) A 386/90/EGK rendelet tekintetében az ennek a hatálya alá tartozó kérdésekben az elfogadás hatáskörét ez a rendelet a Bizottságra ruházza át. Ezenfelül a 3220/84/EGK, az 1186/90/EGK, a 2137/92/EGK és az 1183/2006/EK rendeleteket ez a rendelet hatályon kívül helyezi, ugyanakkor az említett rendeleteknek csak bizonyos részei kerülnek át ebbe a rendeletbe. Ezért az egyéb, az előbbi rendeletekben található részletekkel a Bizottság által a későbbiekben elfogadandó végrehajtási szabá- lyoknak kell foglalkozniuk. A Bizottság számára több időt kell biztosítani a vonatkozó szabályok megállapítására. Ezért az emlí- tett rendeletek 2008. december 31-ig hatályban maradnak.

(110) A következő tanácsi jogi aktusok feleslegessé váltak és ezért hatályukat vesztik:

— A Tanács 1968. március 12-i 315/68/EGK rendelete a virág- hagymák, sarjhagymák és gumók minőségi előírásainak rögzí- téséről (1),

— A Tanács 1968. március 12-i 316/68/EGK rendelete a friss vágott virágok és friss lombdíszek minőségi szabványainak rögzítéséről (2),

— a Tanács 1969. december 9-i 2517/69/EGK rendelete a Közösség gyümölcstermelésének átszervezésére vonatkozó bizonyos intézkedések megállapításáról (3),

— a Tanács 1975. október 29-i 2728/75/EGK rendelete a burgo- nyakeményítő gyártására és kereskedelmére, valamint a kemé- nyítő gyártására szolgáló burgonyára vonatkozó támogatá- sokról (4),

— a Tanács 1980. június 5-i 1358/80/EGK rendelete az 1980/81- es gazdasági évre a kifejlett szarvasmarhák irányárának és intervenciós árának meghatározásáról, valamint a kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszerének bevezetéséről (5),

— a Tanács 1987. december 21-i 4088/87/EGK rendelete a Ciprusról, Izraelből és Jordániából származó egyes virágok behozatalára vonatkozó kedvezményes vámok alkalmazására vonatkozó feltételek meghatározásáról (6),

— a Tanács 1974. november 20-i 74/583/EGK határozata a cukor mozgásának figyelemmel kíséréséről (7).

(111) Az e rendelet által felváltott rendelkezésekben és rendeletekben foglalt szabályozásról való átállás során felmerülhetnek olyan

(1) HL L 71., 1968.3.21., 1. o. A legutóbb a 4112/88/EGK rendelettel (HL L 361., 1988.12.29., 7. o.) módosított rendelet

(2) HL L 71., 1968.3.21., 8. o. A legutóbb a 309/79/EGK rendelettel (HL L 42., 1979.2.17., 21. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 318., 1969.12.18., 15. o. A legutóbb az 1153/78/EGK rendelettel (HL L 144., 1978.5.31., 4. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 281., 1975.11.1., 17. o.

(5) HL L 140., 1980.6.5., 4. o.

(6) HL L 382., 1987.12.31., 22. o. A legutóbb az 1300/97/EK rendelettel (HL L 177., 1997.7.5., 1. o.) módosított rendelet.

(7) HL L 317., 1974.11.27., 21. o.

nehézségek, amelyekkel e rendelet nem foglalkozik. Az ilyen jellegű nehézségek kezelése érdekében a Bizottság számára lehe- tővé kell tenni átmeneti intézkedések elfogadását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

TARTALOMJEGYZÉK

I. RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. RÉSZ BELSŐ PIAC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. CÍM PIACI INTERVENCIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. FEJEZET Állami intervenció és magántárolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. szakasz Általános r endelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. s zakasz Állami intervenció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. alszakasz Általános r e n delkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. a lszakasz Felvásárlás m egnyitása é s f elfüggesztése . . . .

III. alsz akasz Inter v enciós ár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I V. a lszakasz Inter v encióból történ ő értékesítés . . . . . . . . . . .

III. szakasz M a g á nt ár ol ás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. alszakasz Kötelez ő tá mo ga tá s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. a lszakasz Nem k ötelez ő tá mo g a tá s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I V. s zakasz Közös r endelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. FEJEZET Különleges intervenciós intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. szakasz Rend kívüli p i actámo gatási intézkedések . . . . . . . . .

II. s zakasz Inté zkedések a g abona- és rizságazatban . . . . . . . . .

III. szakasz Inté zkedések a c ukorágazatban . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I V. s zakasz A k íná l at ki iga z ítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. FEJEZET Termeléskorlátozási rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. szakasz Általános r endelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. s zakasz Cuk o r . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. alszakasz A k vóták k iosztása és kezelése . . . . . . . . . . . . . . .

II. a lszakasz A k v ó ták t úllépése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. szakasz Te j . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. alszakasz Általános r e n delkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. a lszakasz A k vóták k iosztása és kezelése . . . . . . . . . . . . . . .

III. alsz akasz A k v ó ták t úllépése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I V. s zakasz Eljárási r e ndelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. FEJEZET Támogatási rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. szakasz A f el dol g ozá s hoz n y ú jt ot t t á m og at ás . . . . . . . . . . . . .

I. alszakasz Szárí t ot t t ak armá ny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. a lszakasz Ro stlen é s r o s tk ender . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. s zakasz Termelési v isszatérítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. szakasz A t ej- é s t ejt ermékág aza t b a n n y ú jt ot t t á m og at áso k

I V. s zakasz Az olí vaol aj és étkezési olaj bogyó ágazatá b an n y új to tt t á mo ga tá sok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V. s z a k a s z Közösségi doh á nyalap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VI. s zakasz A m é h észeti á gazatr a v onat kozó kü lönös r end e lk - ez ések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VII. szakasz A s el yemhernyó -á ga zat b an ny új to tt t á mo ga tá sok

II. CÍM A FORGALMAZÁSRA ÉS A TERMELÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK . . . .

I. FEJEZET Forgalmazási előírások és a termelésre vonatkozó feltételek . . . . . . . . . . . . . .

I. szakasz Forgalmazási el ő írá s ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. s zakasz A t ermelésr e vonatkozó f e l tételek . . . . . . . . . . . . . . . .

III. szakasz El j á rás i szabá l yo k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. FEJEZET Termelői szervezetek, szakmaközi szervezetek, a piaci szereplők szervezetei . . . .

I. szakasz Általá nos e lv ek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. s zakasz A d ohány á g a za tban m ű kö d ő szakmaközi sze r veze- t e kr e v onat kozó sza b ály o k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. szakasz El j á rás i szabá l yo k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. RÉSZ HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM . . . . . . . . . .

I. FEJEZET Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. FEJEZET Behozatal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. szakasz Behozatali engedélyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. s zakasz Behozatali vámok é s i lletékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. szakasz A b ehoz atali k ontingensek k ezelé s e . . . . . . . . . . . . . .

I V. s zakasz Meghatár ozott t ermékekr e vonatkozó különös r e ndelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. alszakasz A g a b o n af él ék és a r i z s b eh ozat al á r a v o n at ko zó különös r e ndelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. a lszakasz A c uko rra vo na tko z ó p r e fe r e nci á li s b eho z at al i r e ndelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. alsz akasz A k en der b ehozatalára v on at kozó különös r en - delkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I V. a lszakasz A k oml ó beho zat a lá ra v o nat k o z ó k ül önös r e n- delkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V. s z a k a s z Védintézkedések és aktív f eldolgozás . . . . . . . . . . . .

III. FEJEZET Kivitel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. szakasz Kiv i teli engedély ek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. s zakasz Export-visszatérítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. szakasz A k ivite l i k ontingensek k ezelése a tej- és tejter - mékágazatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I V. s zakasz Ha rmadik o r szág ok ált a l a lkal ma zo tt kül ö nleg es behozat a li elb á n á s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V. s z a k a s z Az él ő növé nyekr e vonatkoz ó k ülönös r e ndelkezé- sek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VI. s zakasz Pa sszív feldolg o z á s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. RÉSZ VERSENYSZABÁLYOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. FEJEZET A vállalkozásokra vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. FEJEZET Az állami támogatásra vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V. RÉSZ EGYES ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK . . . . . .

VI. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VII. RÉSZ VÉGREHAJTÁSI, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK . . . . . . .

I. FEJEZET Végrehajtási rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. FEJEZET Átmeneti és záró rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. MELLÉKLET AZ 1. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK JEGYZÉKE . .

I. rész: Gabonafélék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. rész: Rizs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. rész: Cukor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. rész: Szárított takarmány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V. rész: Vetőmagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VI. rész: Komló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VII. rész: Olívaolaj és étkezési olajbogyó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VIII. rész: Rostlen és rostkender . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IX. rész: Gyümölcs- és zöldségfélék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

X. rész: Feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XI. rész: Banán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XII. rész: Bor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XIII. rész: Élő fák és egyéb növények, hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XIV. rész: Nyersdohány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XV. rész: Marha- és xxxxxxxx . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XVI. rész: Tej és tejtermékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XVII. rész: Sertéshús . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XVIII. rész: Birka- és kecskehús . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XIX. rész: Tojás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XX. rész: Baromfihús . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXI. rész: Egyéb termékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. MELLÉKLET AZ 1. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK JEGYZÉKE . .

I. rész: Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. rész: Méhészeti termékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. rész: Selyemhernyó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. MELLÉKLET A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT FOGALOMMEGHATÁROZÁ- SOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. rész: A rizságazatra vonatkozó meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. rész: A cukorágazatra vonatkozó meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. rész: A komlóágazatra vonatkozó meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. rész: A marha- és borjúhúságazatra vonatkozó meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . .

V. rész: A tej- és tejtermékágazatra vonatkozó meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VI. rész: A tojáságazatra vonatkozó meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VII. rész: A baromfihús-ágazatra vonatkozó meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VIII. rész: A méhészeti ágazatra vonatkozó meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. MELLÉKLET SZABVÁNYOS MINŐSÉGŰ RIZS ÉS CUKOR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A. Szabványos minőségű hántolatlan rizs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

B. Szabványos minőségű cukor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V. MELLÉKLET A 42. CIKKBEN EMLÍTETT, HASÍTOTT TESTEKRE VONATKOZÓ KÖ- ZÖSSÉGI OSZTÁLYOZÁSI RENDSZEREK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A. A hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

B. A hasított sertések közösségi osztályozási rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

C. A hasított juh közösségi osztályozási rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VI. MELLÉKLET AZ 56. ÉS 59. CIKKBEN EMLÍTETT NEMZETI ÉS REGIONÁLIS KVÓTÁK

VII. MELLÉKLET AZ 58. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT KIEGÉSZÍTŐ IZOGLÜ- KÓZKVÓTÁK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VIII. MELLÉKLET A CUKORKVÓTÁK VAGY IZOGLÜKÓZKVÓTÁK ÁTRUHÁZÁSÁNAK

RÉSZLETES SZABÁLYAI A 60. CIKKNEK MEGFELELŐEN . . . . . . . . . . .

IX. MELLÉKLET A 66. CIKKBEN EMLÍTETT NEMZETI KVÓTÁK ÉS A SZERKEZETÁTA- LAKÍTÁSI TARTALÉK MENNYISÉGEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

X. MELLÉKLET A 70. CIKKBEN EMLÍTETT REFERENCIA-ZSÍRTARTALOM . . . . . . . . . .

XI. MELLÉKLET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A.I. A 94. cikk (1) bekezdésében említett maximális garantált hosszúlenrost-mennyiség felosztása a tagállamok között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A.II. A 94. cikk (1a) bekezdésében említett, a 2008/2009-es gazdasági évre vonatkozó, maximális garantált rövidlenrost- és kenderrostmennyiség felosztása a tagállamok között . . . . . . . .

A.III. A 94a. cikkben említett támogatásra jogosult területek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

B. A 89. cikkben említett maximális garantált mennyiség felosztása a tagállamok között . . .

XIa. MELLÉKLET A LEGFELJEBB TIZENKÉT HÓNAPOS SZARVASMARHÁK HÚSÁNAK A 113B. CIKKEL ÖSSZHANGBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÉRŐL . . . . . . .

I. Fogalommeghatározás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. A legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák kategóriákba sorolása a vágóhídon . . . . . .

III. Kereskedelmi megnevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. A címkén kötelezően feltüntetendő információk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V. A címkén feltüntethető információk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VI. Nyilvántartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VII. Hatósági ellenőrzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VIII. Harmadik országokból származó hús . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IX. Szankciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XII. MELLÉKLET FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS MEGNEVEZÉSEK A 114. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TEJ- ÉS TEJTERMÉKEK TEKINTETÉBEN

XIII. MELLÉKLET A 114. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT TEJ FORGALMAZÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XIV. MELLÉKLET A 116. CIKKBEN EMLÍTETT TOJÁS- ÉS A BAROMFIHÚS-ÁGAZAT TERMÉKEIRE VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK . . . . . . . . .

A. A Gallus gallus fajhoz tartozó tyúktól származó tojásokra vonatkozó forgalmazási előírások

B. A baromfihúsra vonatkozó forgalmazási előírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

C. A keltetőtojások és naposcsibék termelésére és forgalmazására vonatkozó forgalmazási előírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XV. MELLÉKLET A 115. CIKKBEN EMLÍTETT KENHETŐ ZSÍROKRA VONATKOZÓ FOR- GALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A XV. melléklet x.x.xx. x.xx. k.e. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XVI. MELLÉKLET A 118. CIKKBEN EMLÍTETT OLÍVAOLAJOK ÉS OLÍVAPOGÁCSA-OLAJOK LEÍRÁSA ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XVIa. MELLÉKLET AZON SZABÁLYOK KIMERÍTŐ FELSOROLÁSA, AMELYEK A 125F. ÉS A 125L. CIKKNEK MEGFELELŐEN KITERJESZTHETŐK A TAGSÁGI VIS- ZONNYAL NEM RENDELKEZŐ TERMELŐKRE IS . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XVII. MELLÉKLET A 137. ÉS A 139. CIKKBEN EMLÍTETT RIZSRE VONATKOZÓ BEHOZATA- LI VÁMOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XVIII. MELLÉKLETA 138. CIKKBEN EMLÍTETT BASMATI RIZS FAJTÁI . . . . . . . . . . . . . . . .

XIX. MELLÉKLET A 153. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN, A 154. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK b) PONTJÁBAN ÉS A III. MELLÉKLET II. RÉSZÉNEK 12. PONTJÁBAN EMLÍTETT ÁLLAMOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XX. MELLÉKLET A GABONA-, RIZS-, CUKOR-, TEJ- ÉS TOJÁSÁGAZATBA TARTOZÓ ÁRUK JEGYZÉKE A 26. CIKK a) PONTJA ii. ALPONTJÁNAK ALKALMAZÁSA, VALAMINT A III. RÉSZ III. FEJEZETÉNEK II. SZAKASZÁBAN EMLÍTETT EXPORT-VISSZATÉRÍTÉS ALKALMAZÁSA CÉLJÁBÓL . . . . . . . . . . . . . .

I. rész: Gabonafélék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. rész: Rizs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. rész: Cukor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. rész: Tej . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V. rész: Tojás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXI. MELLÉKLET BIZONYOS, CUKROT TARTALMAZÓ ÁRUK JEGYZÉKE A III. RÉSZ III. FEJEZETÉNEK II. SZAKASZÁBAN EMLÍTETT EXPORT-VISSZATÉRÍTÉS ALKALMAZÁSA CÉLJÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXII. MELLÉKLET A 202. CIKKBEN EMLÍTETT MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK . . . . . . . . . .

I. RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

▼M3

▼B

▼M3

(1) Ez a rendelet létrehozza az I. mellékletben részletezett alábbi ágazatok termékei piacának közös szervezését:

a) gabonafélék, az I. melléklet I. része;

b) rizs, az I. melléklet II. része;

c) cukor, az I. melléklet III. része;

d) szárított takarmány, az I. melléklet IV. része;

e) vetőmagok, az I. melléklet V. része;

f) komló, az I. melléklet VI. része;

g) olívaolaj és étkezési olajbogyó, az I. melléklet VII. része;

h) len és kender, az I. melléklet VIII. része;

i) gyümölcs- és zöldségfélék, az I. melléklet IX. része;

j) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék, az I. melléklet X. része;

k) banán, az I. melléklet XI. része;

l) bor, az I. melléklet XII. része;

m) élő növények és virágkertészeti termékek, az I. melléklet XIII. része (a továbbiakban: élőnövény-ágazat);

n) nyersdohány, az I. melléklet XIV. része;

o) marha- és borjúhús, az I. melléklet XV. része;

p) tej és tejtermékek, az I. melléklet XVI. része;

q) sertéshús, az I. melléklet XVII. része;

r) juh- és kecskehús, az I. melléklet XVIII. része;

s) xxxxx, az I. melléklet XIX. része;

t) baromfihús, az I. melléklet XX. része;

u) egyéb termékek, az I. melléklet XXI. része.

(2) A borágazat tekintetében kizárólag e rendelet 195. cikke alkalma- zandó.

(3) Ez a rendelet egyedi intézkedéseket határoz meg az alábbiakban felsorolt és – adott esetben – a II. mellékletben tovább részletezett ágazatok vonatkozásában:

a) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, a II. melléklet I. része (a továb- biakban: a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol ágazata);

b) méhészeti termékek, a II. melléklet II. része (a továbbiakban: a méhészeti termékek ágazata);

c) selyemhernyók, a II. melléklet III. része.

(4) A 0701 KN-kód alá tartozó, friss vagy hűtött burgonya esetében a

IV. rész II. fejezete alkalmazandó.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában a III. mellékletben meghatározott, bizonyos ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározások alkalmazandók.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) „mezőgazdasági termelő”: az 1782/2003/EK irányelvben meghatáro- zott mezőgazdasági termelő;

b) „kifizető ügynökség”: az 1290/2005/EK rendelettel összhangban a tagállamok által kijelölt szerv vagy szervek.

c) „intervenciós ár”: az az ár, amelyen a termékek állami intervenció keretében felvásárlásra kerülnek.

3. cikk

Gazdasági évek

▼M3

▼B

A gazdasági évek a következők:

a) egy adott év január 1-jétől december 31-ig a banánágazat esetében;

b) április 1-jétől a következő év március 31-ig az alábbi ágazatok esetében:

i. szárított takarmány-ágazat,

ii. selyemhernyó-ágazat;

c) július 1-jétől a következő év június 30-ig az alábbi ágazatok esetében:

i. gabonaágazat,

ii. vetőmag-ágazat,

iii. az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata,

iv. len- és kenderágazat,

v. tej- és tejtermékágazat;

d) szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig a rizságazat esetében;

e) október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig a cukorágazat esetében.

A gyümölcs- és zöldségágazati, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati termékek vonatkozásában szükség esetén a Bizottság határozza meg a gazdasági éveket.

4. cikk

Bizottsági hatáskörök

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a Bizottság hatás- körrel történő felruházása esetén az a 195. cikk (2) bekezdésében emlí- tett eljárással összhangban jár el.

5. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadhatja a 2. cikk alkalmazásának részletes szabályait.

A Bizottság módosíthatja a III. melléklet I. részében a rizsre vonatko- zóan megállapított fogalommeghatározásokat, és az „AKCS/indiai cukor” fogalommeghatározását, mely az említett melléklet II. részének

12. pontjában szerepel.

A Bizottság rögzítheti továbbá a rizs átváltási arányait a feldolgozás különböző szakaszaira, valamint a feldolgozási költségeket és a mellék- termékek értékét.

II. RÉSZ

BELSŐ PIAC

I. CÍM

PIACI INTERVENCIÓ

I. FEJEZET

Állami intervenció és magántárolás

I. szakasz

Általános rendelkezések

6. cikk

Hatály

(1) Ez a fejezet megállapítja az adott esetben az állami intervenció keretében történő felvásárlás szabályait és rendelkezik magántárolási támogatás nyújtásáról a következő ágazatok tekintetében:

a) gabona;

b) rizs;

c) cukor;

d) olívaolaj és étkezési olajbogyó;

e) marha- és borjúhús;

f) tej és tejtermékek;

g) sertéshús;

h) juh- és kecskehús.

(2) E fejezet alkalmazásában:

a) „gabonafélék”: a Közösségben betakarított gabonafélék,

b) „tej”: a Közösségben termelt tehéntej,

c) „fölözött tej”: a közvetlenül és kizárólag a Közösségben termelt tehéntejből nyert fölözött tej,

d) „tejszín”: a közvetlenül és kizárólag tejből nyert tejszín.

7. cikk

Közösségi eredet

Az 6. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül kizárólag a közösségi eredetű termékek jogosultak az állami intervenció keretében történő felvásárlásra vagy a magántárolásukhoz nyújtott támogatásra.

8. cikk

Referenciaárak

(1) Az 6. cikk (1) bekezdésében említett intervenciós intézkedések tárgyát képező termékek referenciaárai a következők:

a) a gabonaágazat tekintetében:

101,31 EUR/tonna, havonta növelve az alábbiak szerint:

— november: 0,46 EUR/tonnával,

— december: 0,92 EUR/tonnával,

— január: 1,38 EUR/tonnával,

— február: 1,84 EUR/tonnával,

— március: 2,30 EUR/tonnával,

— április: 2,76 EUR/tonnával,

— május: 3,22 EUR/tonnával,

— június: 3,22 EUR/tonnával.

A kukorica és a cirokmag tekintetében a júniusban érvényes referen- ciaár marad érvényben ugyanazon év júliusában, augusztusában és szeptemberében is;

b) a hántolatlan rizs tekintetében 150 EUR/tonna a IV. melléklet A. pontjában meghatározott szabványos minőségért;

c) a cukor tekintetében:

i. fehér cukor:

— 541,5 EUR/tonna a 2008–2009-es gazdasági évre,

— 404,4 EUR/tonna a 2009–2010-es gazdasági évtől;

ii. nyerscukor:

— 448,8 EUR/tonna a 2008–2009-es gazdasági évre,

— 335,2 EUR/tonna a 2009–2010-es gazdasági évtől.

Az i. és ii. pontban meghatározott referenciaárakat kell alkalmazni a

IV. melléklet B. pontja szerinti szabványos minőségű, csomago- latlan, gyártelepi árú cukorra;

d) a marha- és borjúhúságazat tekintetében 2 224 EUR/tonna a hímivarú szarvasmarhaféléknek a hasított kifejlett marhákra vonat- kozó, a 42. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közösségi osztályozási rendszer szerinti R3-osztályozású hasított testére;

e) a tej- és tejtermékágazat tekintetében:

i. 246,39 EUR/100 kg a vaj esetében;

ii. 174,69 EUR/100 kg a sovány tejpor esetében;

f) a sertéshúságazat tekintetében 1 509,39 EUR/tonna a súly és a szín- hústartalom alapján meghatározott szabványos minőségű hasított sertésre, a 42. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően a hasított sertésre vonatkozó közösségi osztályozási rendszerrel összhangban, az alábbiak szerint:

i. 60–120 kg súlyú hasított testek: az V. melléklet B. II. pontjában megállapított E-osztály;

ii. 120–180 kg súlyú hasított testek: az V. melléklet B. II. pontjában megállapított R-osztály.

(2) A gabona és a rizs tekintetében az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott referenciaárak a raktárba szállított áruk nagykereske-

delmi, kirakodás előtti állapotára vonatkoznak. A referenciaárak a

41. cikkel összhangban kijelölt valamennyi közösségi intervenciós központra érvényesek.

(3) A Tanács – a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében megha- tározott eljárással összhangban – a termelés és a piacok alakulására figyelemmel megváltoztathatja az e cikk (1) bekezdésében rögzített refe- renciaárakat.

9. cikk

Árak bejelentése a cukorpiacon

A Bizottság létrehoz egy, a cukorpiaci árakra vonatkozó információs rendszert, beleértve a cukorpiaci árszintek közzétételére szolgáló rend- szert is.

A rendszer alapját a fehércukrot gyártó vállalkozások vagy a cukorke- reskedelemben érdekelt egyéb gazdasági szereplők által szolgáltatott információk képezik. Ezen információkat bizalmasan kell kezelni.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a közzétett információk ne tegyék lehetővé az egyes vállalkozások vagy gazdasági szereplők árainak azonosítását.

II . s zak a sz

Állami intervenció

I. alszakasz

Általános rendelkezések

10. cikk

Az állami intervencióra jogosult termékek

(1) Az állami intervenció a következő termékek tekintetében az ebben szakaszban meghatározott feltételekre, valamint a Bizottság által a 43. cikkel összhangban meghatározott további követelményekre és feltételekre figyelemmel alkalmazandó:

a) közönséges búza, durumbúza, árpa, kukorica és cirok;

b) hántolatlan rizs;

c) fehér- vagy nyerscukor, feltéve, hogy az érintett cukrot a kvótán belül termelték, a Közösségben betakarított cukorrépából vagy cukornádból;

d) vagy a 0201 10 00 és a 0201 20 20 – 0201 20 50 KN-kódok alá tartozó, a marha- és borjúhúságazatba tartozó friss vagy hűtött hús;

e) jóváhagyott közösségi vállalkozás által közvetlenül és kizárólag pasztőrözött tejszínből vagy tejből előállított vaj, amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék és maximális víztartalma 16 tömeg- százalék;

f) jóváhagyott közösségi vállalkozás által közvetlenül és kizárólag fölö- zött tejből porlasztásos eljárással előállított kiváló minőségű sovány tejpor, amelynek minimális fehérjetartalma a zsírmentes szárazanyag 35,6 tömegszázaléka.

(2) A sertéshúságazatban az ebben a szakaszban megállapított felté- telekre, valamint a Bizottság által a 43. cikkben megállapított további követelményekre és feltételekre tekintettel állami intervenció alkalmaz- ható a 0203 11 10 KN-kód alá tartozó, friss vagy hűtött hasított testekre vagy féltestekre, az ex 0203 19 15 KN-kód alá tartozó, friss vagy hűtött

oldalasra és dagadóra, és az ex 0209 00 11 KN-kód alá tartozó, friss vagy hűtött kiolvasztatlan sertészsiradékra.

II. a lszakasz

Felvásárlás m egnyitása é s f elfüggeszté s e

11. cikk

Gabonafélék

(1) A gabonafélék esetében az állami intervenciót az alábbi idősza- kokra nyitják meg:

a) Görögország, Spanyolország, Olaszország és Portugália esetében augusztus 1-jétől április 30-ig;

b) Svédország esetében december 1-jétől június 30-ig;

c) a többi tagállam esetében november 1-jétől május 31-ig.

A kukorica tekintetében azonban az állami intervenció keretében a felvásárlás csak az alábbi mennyiségi határokon belül történhet:

a) a 2008/2009-es gazdasági évben 700 000 tonna;

b) a 2009/2010-es gazdasági évtől kezdődően 0 tonna.

(2) Abban az esetben, ha a svédországi intervenciós időszak eredmé- nyeként az ilyen gabonaféléket más tagországokból eltérítik Svédor- szágban történő intervenció céljára, a Bizottság intézkedéseket fogad el a helyzet rendezésére.

12. cikk

Rizs

A hántolatlan rizs esetében az állami intervenció az április 1-jétől július 31-ig tartó időszakban áll nyitva. Állami intervenció keretében azonban felvásárlás csak az időszakonkénti 75 000 tonnás kereten belül történhet.

13. cikk

Cukor

(1) A cukor esetében az állami intervenció a 2008–2009-es és a 2009–2010-es gazdasági évek egészében nyitva áll. Állami intervenciót azonban gazdasági évenként csak a 600 000 tonnás, fehér cukorban kifejezett kereten belül lehet végrehajtani.

(2) Az adott gazdasági év során az (1) bekezdéssel összhangban tárolt cukorra nem vonatkozhat semmilyen egyéb, a 32., a 52. vagy a

63. cikk szerinti tárolási intézkedés.

14. cikk

Marha- és borjúhús

(1) A Bizottság – a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül – marha- és borjúhúsra vonatkozó állami intervenciót nyit meg, ha két egymást követő hét során valamely tagállamban vagy valamely tagállam egy régiójában a 42. cikk (1) bekezdése szerinti, a hasított testekre vonatkozó közösségi osztályozási rendszer alapján regisztrált piaci átlagár nem éri el tonnánként az 1 560 eurót.

▼M3

▼B

(2) A Bizottság – a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül – lezárja az állami intervenciót, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltétel legalább egy héten keresztül már nem teljesül.

15. cikk

Vaj

(1) A vaj esetében az állami intervenció a március 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban áll nyitva.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott időszakban intervencióra felkínált mennyiségek meghaladják a 30 000 tonnát, a Bizottság felfüggesztheti az állami intervenció keretében történő felvásárlást. Ebben az esetben a felvásárlást a Bizottság által meghatározandó előí- rásoknak megfelelő pályázati eljárás alapján kell végrehajtani.

16. cikk

Sovány tejpor

A sovány tejpor esetében az állami intervenció a március 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban áll nyitva.

A Bizottság azonban felfüggesztheti az állami intervenciót, amint ebben az időszakban az intervencióra felkínált mennyiségek meghaladják a 109 000 tonnát. Ebben az esetben a felvásárlást a Bizottság által megha- tározandó előírásoknak megfelelő pályázati eljárás alapján kell végrehaj- tani.

17. cikk

Sertéshús

A Bizottság az állami intervenció megnyitásáról határozhat a sertéshú- ságazatban, amennyiben a hasított sertések közösségi – a Közösség reprezentatív piacain az egyes tagállamokban regisztrált és az egyes tagállamok sertésállományának relatív nagyságát tükröző együtthatóval súlyozott árak alapján megállapított – piaci átlagára alacsonyabb, mint a referenciaár 103 %-a, és várhatóan alacsonyabb is marad.

II I. alszak asz

Interve n ciós ár

18. cikk

Gabonafélék

A minőségi okokhoz kapcsolódó áremelkedés vagy árcsökkenés sérelme nélkül, a gabonafélék intervenciós ára egyenlő a referenciaárral.

19. cikk

Rizs

A rizs intervenciós ára egyenlő a referenciaárral.

Ha azonban a kifizető ügynökségnek felkínált termékek minősége eltér a

IV. melléklet A. pontjában meghatározott szabványos minőségtől, az intervenciós árat annak megfelelően növelni vagy csökkenteni kell.

A Bizottság ezenfelül emelheti vagy csökkentheti az intervenciós árat annak biztosítása érdekében, hogy a termelés bizonyos fajták felé tolódjon el.

20. cikk

Cukor

A cukor intervenciós ára az ajánlattétel gazdasági évét követő gazdasági évre megállapított referenciaár 80 %-a.

Ha azonban a kifizető ügynökségnek felkínált cukor minősége eltér a

IV. melléklet B. pontjában említett szabványos minőségtől, amelyre a referenciaárat rögzítették, az intervenciós árat ennek megfelelően növelni vagy csökkenteni kell.

21. cikk

Marha- és borjúhús

▼M3

▼B

(1) A marha- és borjúhús intervenciós árát és az intervencióra elfo- gadott mennyiségeket a Bizottság pályázati eljárásokkal határozza meg. Különleges körülmények esetén ezeket tagállamonként vagy egy tagál- lamon belül régiónként a regisztrált piaci átlagár alapján lehet megálla- pítani.

(2) Csak olyan ajánlat fogadható el, amely megegyezik a valamely tagállamban vagy valamely tagállam egy régiójában regisztrált piaci átlagárral vagy annál alacsonyabb, és amelyet objektív kritériumok alapján a Bizottság által meghatározandó összeggel növeltek meg.

22. cikk

Vaj

A 15. cikk (2) bekezdésében említett esetben pályázati eljárás útján történő intervenciósár-meghatározás sérelme nélkül, a vaj intervenciós ára a referenciaár 90 %-a.

23. cikk

Sovány tejpor

A 16. cikk második bekezdésében említett esetben pályázati eljárás útján történő intervenciósár-meghatározás sérelme nélkül, a sovány tejpor intervenciós ára egyenlő a referenciaárral.

Ha azonban a tényleges fehérjetartalom kevesebb a 10. cikk f) pontjában meghatározott 35,6 %-os minimális fehérjetartalomnál, de nem kevesebb a zsírmentes szárazanyag 31,4 % tömegszázalékánál, az intervenciós ár egyenlő a 35,6 tömegszázalékos fehérjetartalomtól való eltérés százalék- pontjaiként 1,75 %-kal csökkentett referenciaárral.

24. cikk

Sertéshús

(1) A sertéshúságazatban az intervenciós árakat a Bizottság rögzíti a szabványos minőségű hasított sertésekre. Az intervenciós ár nem lehet a referenciaár 92 %-ánál magasabb, vagy 78 %-ánál alacsonyabb.

(2) A hasított sertéstől eltérő, szabványos minőségű egyéb termék- ekre vonatkozó intervenciós árat a hasított sertésre vonatkozó interven-

ciós ár alapján kell megállapítani az ezen termékek kereskedelmi ára és a hasított sertés kereskedelmi ára között fennálló arányok alapján.

(3) A szabványos minőségű termékektől eltérő termékekre vonatkozó intervenciós árakat a megfelelő szabványos minőségű termékek vonat- kozásában hatályban lévő intervenciós árak alapján, a szabványos minő- séghez képest fennálló minőségbeli különbségek arányában kell megha- tározni. Ezt az árat meghatározott minőségekre kell alkalmazni.

IV. a lszakasz

Intervencióból történ ő ér tékesítés

25. cikk

Általános elvek

Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értékesítésének a piac bármiféle zavarának elkerülésével, a vásárlók részére az árukhoz való egyenlő hozzáférés és az azonos bánásmód biztosításával, valamint a Szerződés 300. cikke értelmében kötött megállapodásokból eredő kötelezettségekkel összhangban kell történnie.

26. cikk

Cukorértékesítés

Az állami intervenció keretében felvásárolt cukor tekintetében a kifizető ügynökségek azt kizárólag az azon gazdasági évre megállapított referen- ciaárnál magasabb áron értékesíthetik, amelyben az értékesítésre sor kerül.

A Bizottság azonban határozhat úgy, hogy a kifizető ügynökségek:

a) a cukrot az első bekezdésben említett referenciaárral egyenlő vagy annál alacsonyabb áron is értékesíthetik, amennyiben a cukrot:

i. állati takarmányként való felhasználásra; vagy

ii. exportra szánják, akár további feldolgozás nélkül, akár a Szer- ződés I. mellékletében felsorolt termékekké vagy az e rendelet

XX. mellékletében felsorolt árukká való feldolgozást követően.

b) a birtokukban lévő, a Közösség belső piacán található, emberi fogyasztásra alkalmas feldolgozatlan cukrot bocsássák az érintett tagállam vagy – amennyiben valamely tagállam egyetlen ilyen szer- vezetet sem ismert el – a Bizottság által elismert jótékonysági szer- vezetek rendelkezésére az érvényes referenciaárnál alacsonyabb áron vagy költségmentesen az egyedi sürgősségi segítségnyújtási műve- letek keretében való szétosztás céljából.

27. cikk

A Közösség leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztás

(1) Az intervenciós készletekből származó termékeket az egyes kije- lölt szervezetek rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy lehetővé váljék a Közösség leginkább rászoruló személyei számára történő, éves terv szerinti élelmiszerosztás.

Az élelmiszerosztás

a) ingyenes; vagy

b) olyan áron történik, amely semmi esetben sem haladja meg az intéz- kedést végrehajtó kijelölt szervezetnél felmerülő költségek által indo- kolt szintet.

(2) Valamely termék akkor mobilizálható a közösségi piacon, ha

a) az (1) bekezdésben említett éves terv végrehajtása során egy vagy több tagállamban ideiglenesen nem áll rendelkezésre a közösségi intervenciós készletekben a terv végrehajtásához szükséges mértékben, és amennyiben a költségek a közösségi költségvetésben erre a célra meghatározott határokon belül maradnak, vagy

b) a terv végrehajtása a terméket igénylő tagállamtól eltérő tagállamban intervencióban levő termékek kisebb mennyiségének a tagállamok közötti átadásával járna.

(3) Az érintett tagállamok kijelölik az (1) bekezdésben említett szer- vezeteket, és minden évben kellő időben értesítik a Bizottságot, ha ezt a rendszert alkalmazni kívánják.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett termékeket ingyenesen kell a kijelölt szervezetek rendelkezésére bocsátani. Az ilyen áruk elszámolási értéke az intervenciós ár, amelyet – a minőségi különbségek figyelem- bevétele érdekében szükség esetén – együtthatókkal igazítanak ki.

(5) A 190. cikk sérelme nélkül, az e cikk (1) és (2) bekezdés alapján biztosított árukat az Európai Közösségek költségvetésén belül az EMGA vonatkozó költségvetési megnevezésének előirányzataiból finanszí- rozzák. Rendelkezni lehet arról is, hogy ez a finanszírozás kiterjedjen az intervenciós központokból történő áruszállítás költségeihez, valamint az ebben a cikkben meghatározott rendszer végrehajtása révén előidé- zett, a kijelölt szervezeteknél felmerülő igazgatási költségekhez való hozzájárulásra, minden olyan költség kivételével, amelyet az (1) és (2) bekezdés alkalmazásának keretein belül a kedvezményezettek visel- hetnek.

III. szakasz

Ma gá nt ár olá s

I. alszakasz

Kötelez ő tá mog a t á s

28. cikk

Támogatásra jogosult termékek

▼M3

Magántárolási támogatás – az ebben szakaszban meghatározott feltéte- lekre és a Bizottság által a 43. cikkel összhangban meghatározandó további követelményekre és feltételekre figyelemmel – a következő termékekre nyújtható:

a) a következők tekintetében:

i. sózatlan vaj, amely a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállalkozásban tejszínből vagy tejből készült, és amelynek mini- mális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális zsírmentes tejszárazanyag-tartalma 2 tömegszázalék, maximális víztartalma pedig 16 tömegszázalék;

ii. sózott vaj, amely a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállal- kozásban tejszínből vagy tejből készült, és amelynek minimális vajzsírtartalma 80 tömegszázalék, maximális zsírmentes tejszá- razanyag-tartalma 2 tömegszázalék, maximális víztartalma 16 tömegszázalék, maximális sótartalma pedig 2 tömegszázalék.

▼M3

▼B

b) a sajt tekintetében:

i. a legalább kilenc hónapos korú Grana Padano sajt;

ii. a legalább 15 hónapos korú Parmigiano Reggiano sajt;

iii. a legalább három hónapos korú Provolone sajt.

29. cikk

A vajra vonatkozó feltételek és támogatási szint

A vaj esetében nyújtott támogatás összegét a Bizottság a tárolási költ- ségekre, valamint a friss vaj és a készletezett vaj árának valószínű változására figyelemmel határozza meg.

A támogatást növelni lehet, amennyiben a kitárolás idején a betároláskor előre nem látható kedvezőtlen változás következett be a piacon.

30. cikk

A sajtra vonatkozó feltételek és támogatási szint

A sajtra fizetendő támogatás feltételeit és összegét a Bizottság állapítja meg. A támogatás összegét a tárolási költségek és a piaci ár valószínű változásának figyelembevételével kell rögzíteni.

Az (1) bekezdés alapján a Bizottság által elfogadott intézkedéseket az azon tagállam által kijelölt kifizető ügynökség hajtja végre, amely tagál- lamban az érintett sajtokat előállították és amelyben azon sajtok jogosultak az eredet-megjelölésre.

II. a lszakasz

Nem k ötelez ő tá mo ga tá s

31. cikk

Támogatásra jogosult termékek

(1) Magántárolási támogatás – az ebben szakaszban meghatározott feltételekre, valamint a Bizottság által a 43. cikkel összhangban megha- tározandó további követelményekre és feltételekre figyelemmel – a következő termékek tekintetében nyújtható:

a) fehércukor;

b) olívaolaj;

c) kifejlett szarvasmarhafélék friss vagy hűtött húsa, hasított test, hasí- tott féltest, kompenzált testnegyed, elülső vagy hátulsó negyed formájában, a 42. cikk (1) bekezdése szerinti, a hasított kifejlett marhákra vonatkozó közösségi osztályozási rendszerrel összhangban osztályozva;

d) jóváhagyott közösségi vállalkozásban közvetlenül és kizárólag fölö- zött tejből előállított, kiváló minőségű sovány tejpor;

e) tartós sajtok, valamint juh- és/vagy kecsketejből készült és legalább hat hónapos érlelést igénylő sajtok;

f) sertéshús;

g) juh- és kecskehús.

A Bizottság módosíthatja az első albekezdés c) pontjában meghatározott termékek jegyzékét, ha a piaci helyzet azt szükségessé teszi.

(2) A Bizottság előre vagy pályázati eljárások útján határozza meg az

(1) bekezdésben meghatározott magántárolási támogatást.

Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott termékek esetében a támogatás meghatározása során figyelembe veszik a tárolási költségeket és az alábbi szempontokat is:

i. a sovány tejpor árának várható alakulása;

ii. a támogatásban részesülő és a piacon forgalmazott egyéb sajtok közötti egyensúly fenntartásának szükségessége.

32. cikk

A támogatás feltételei a fehér cukor esetében

(1) Ha a fehér cukor regisztrált közösségi átlagára egy reprezentatív időtartam alatt nem éri el a referenciaárat és – a piaci helyzetet figye- lembe véve – várható, hogy ezen a szinten marad, a Bizottság dönthet úgy, hogy a fehércukor magántárolására támogatást ad azoknak a vállal- kozásoknak, amelyek részére cukorkvótát osztottak ki.

(2) Az adott gazdasági év során az (1) bekezdéssel összhangban tárolt cukorra nem vonatkozhat semmilyen egyéb, a 13., a 52. vagy a

63. cikkben meghatározott tárolási intézkedés.

33. cikk

A támogatás feltételei az olívaolaj esetében

A Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi az elegendő garanciát kínáló és a tagállamok által jóváhagyott szervek számára, hogy szerződést kössenek az általuk forgalmazott olívaolaj tárolására a piacnak a Közösség bizonyos régióiban fellépő súlyos zavarai esetén, többek között, ha a piacon regisztrált átlagár egy reprezentatív időtartam alatt kevesebb, mint:

a) 1 779 EUR/tonna extraszűz olívaolaj esetében; vagy

b) 1 710 EUR/tonna szűz olívaolaj esetében; vagy

c) 1 524 EUR/tonna a 2 fok szabadsavtartalmú, lampant olívaolaj esetében, amely összeg a szabadsav-tartalom növekedésével fokon- ként 36,70 EUR/tonna értékkel csökken.

34. cikk

A támogatás feltételei a marha- és borjúhúságazat esetében

Ha a 42. cikk (1) bekezdése szerinti, a hasított kifejlett marhákra vonat- kozó közösségi osztályozási rendszer alapján regisztrált közösségi piaci átlagár a referenciaár 103 %-ánál alacsonyabb, és valószínűleg alacso- nyabb is marad, a Bizottság magántárolási támogatás nyújtása mellett dönthet.

35. cikk

A támogatás feltételei a sovány tejpor esetében

A Bizottság határozhat sovány tejpor magántárolásának támogatásáról, különösen, ha a piacon az árak és a termékek készleteinek változása a piac egyensúlyának súlyos zavarára utalnak, amely szezonális tárolással elkerülhető vagy csökkenthető lenne.

36. cikk

A támogatás feltételei a sajtok esetében

(1) A Bizottság határozhat magántárolási támogatás nyújtásáról, ha a

31. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett sajttermékek esetében az árak alakulása és a készletek helyzete a piac egyensúlyának súlyos zavarára utalnak, amely szezonális tárolással felszámolható vagy csök- kenthető.

(2) Ha a tárolási szerződés megszűnésekor a raktáron levő sajtok piaci árszintje magasabb, mint amely a szerződés aláírásakor jellemző volt, a Bizottság határozhat a támogatás összegének megfelelő kiigazí- tásáról.

37. cikk

A támogatás feltételei sertéshús esetében

Ha a hasított sertések közösségi – a Közösség reprezentatív piacain az egyes tagállamokban regisztrált és az egyes tagállamok sertésállomá- nyának relatív nagyságát tükröző együtthatóval súlyozott árak alapján megállapított – piaci átlagára alacsonyabb, mint a referenciaár 103 %-a, és várhatóan alacsonyabb is marad, a Bizottság határozhat magántárolási támogatás nyújtásáról.

38. cikk

A támogatás feltételei birkahús és kecskehús esetében

A Bizottság határozhat magántárolási támogatás nyújtásáról, ha a követ- kezők közül egy vagy több árjegyzési területen a birkahús és a kecs- kehús esetében különösen súlyos piaci helyzet áll elő:

a) Nagy-Britannia;

b) Észak-Írország;

c) bármely tagállam külön-külön, az Egyesült Királyság kivételével.

IV. s zakasz

Közös r endelkezések

39. cikk

A tárolásra vonatkozó szabályok

(1) A kifizető ügynökségek kizárólag a Bizottság előzetes engedé- lyével tárolhatnak felvásárolt termékeket azon tagállam területén kívül, amelynek joghatósága alá tartoznak.

Belgium és Luxemburg területét e cikk alkalmazásában egyetlen tagál- lamnak kell tekinteni.

(2) Ha a raktározás feltétlenül szükséges, akkor az engedélyt meg kell adni, a következő tényezők figyelembevételével:

a) a raktározási lehetőségek és a raktározási követelmények abban a tagállamban, amelynek a fennhatósága alá a kifizető ügynökség tartozik, valamint más tagállamokban;

b) bármely járulékos költség, amely az abban a tagállamban történő raktározásból származik, amelynek joghatósága alá a kifizető ügynökség tartozik, valamint a szállításból származó bármely járu- lékos költség.

(3) Harmadik országban való raktározásra szóló engedély kizárólag akkor adható, ha – a (2) bekezdésben felsorolt feltételek alapján – egy másik tagállamban történő raktározás jelentős nehézségeket okozna.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában említett információkat a tagállamok mindegyikével folytatott konzultációt követően kell összeállítani.

(5) Vámok és más, a közös agrárpolitika keretében juttatandó vagy kivetendő összegek nem alkalmazhatók olyan termékekre, amelyeket

a) az (1), (2) és (3) bekezdés értelmében adott engedélyt követően szállítanak, vagy

b) egyik kifizető ügynökségtől a másikhoz szállítanak át.

(6) Az (1), (2) és (3) bekezdés értelmében eljáró kifizető ügynök- ségek felelősek maradnak az azon tagállam területén kívül tárolt termék- ekért, amelynek a joghatósága alá tartoznak.

(7) Ha a termékeket, amelyeket a kifizető ügynökség annak a tagál- lamnak a területén kívül birtokol, amelynek joghatósága alá tartozik, nem viszik vissza az adott tagállamba, akkor azokat a raktározás helyére vonatkozóan megállapított vagy megállapítandó áron és feltételek szerint kell értékesíteni.

40. cikk

A pályázati eljárásokra vonatkozó szabályok

A pályázati eljárásoknak valamennyi érintett személy részére egyenlő esélyt kell biztosítaniuk.

Az ajánlatok kiválasztásánál azok részesülnek előnyben, amelyek a Közösség számára a legelőnyösebbek. Szerződés odaítélésére minden- esetre nem feltétlenül kerül sor.

41. cikk

Intervenciós központok

(1) A Bizottság kijelöli a gabona- és a rizságazat intervenciós központjait, és meghatározza az azokra vonatkozó feltételeket.

A gabonaágazat termékei tekintetében a Bizottság minden egyes gabo- naféléhez intervenciós központot jelölhet ki.

(2) Az intervenciós központok jegyzékének összeállításakor a Bizottság figyelembe veszi különösen a következő tényezőket:

a) a központok elhelyezkedése az érintett termékek túltermelő terüle- tein;

b) elegendő ingatlan és műszaki felszerelés rendelkezésre állása;

c) szállítási eszközök tekintetében kedvező helyzet.

42. cikk

Hasított testek osztályozása

(1) A hasított testekre vonatkozó közösségi osztályozási rendszereket

– az V. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően – a követ- kező ágazatokban kell alkalmazni:

a) marha- és borjúhús a hasított kifejlett marhák vonatkozásában;

b) sertéshús a nem tenyészállatként tartott sertés hasított teste vonatko- zásában.

A juh- és kecskehús-ágazatban a tagállamok a hasított juh vonatkozá- sában az V. melléklet C. pontjában meghatározott szabályoknak megfe- lelően alkalmazhatnak a hasított testek osztályozására vonatkozó közös- ségi osztályozási rendszert.

(2) A hasított kifejlett marha és juh vonatkozásában a Közösség nevében a Bizottság és a tagállamok szakértőiből álló közösségi ellen- őrző bizottság helyszíni ellenőrzéseket végez. Ez a bizottság jelentésben számol be a Bizottságnak és a tagállamoknak az elvégzett ellenőrzé- sekről.

Az elvégzett ellenőrzések költségét a Közösség fedezi.

43. cikk

Végrehajtási szabályok

Az e fejezet rendelkezéseiben a Bizottságra ruházott különleges hatás- körök sérelme nélkül, a Bizottság elfogadja e fejezet részletes végrehaj- tási szabályait, melyek különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a) a 10. cikkben említett, állami intervenció keretében felvásárlandó, vagy a 28. és 31. cikkben említett, magántárolási támogatásra jogosult termékek, és a sertéshús esetében továbbá ezen termékek jegyzéke által teljesítendő követelmények és feltételek, különös tekintettel a minőségre, a minőségi csoportokra, a minőségi osztály- okra, a kategóriákra, a mennyiségekre, a csomagolásra a címké- zéssel együtt, a felső korhatárokra, a tartósításra, a termékek állapo- tára, amelyre az intervenciós ár vonatkozik, a magántárolás időtar- tamára;

b) a IV. melléklet B. részében végrehajtott módosítások;

c) adott esetben az alkalmazandó áremelések és árcsökkentések mértéke;

d) a kifizető ügynökségek általi állami intervencióba való átvételre vonatkozó eljárások és feltételek, valamint magántárolási támogatás nyújtása, különös tekintettel az alábbiakra:

i. a szerződések megkötése és tartalma;

ii. a magántárolás időtartama és a szerződésben meghatározott időtartamok lerövidítésének vagy meghosszabbításának felté- telei;

iii. azon feltételek, amelyek értelmében a magántárolási szerződés hatálya alá tartozó termékek újraértékesítéséről vagy értékesíté- séről határozni lehet;

iv. arra a tagállamra, amelyben magántárolási kérelmet be lehet nyújtani;

e) a 17. cikkben és a 37. cikkben említett reprezentatív piacok jegy- zékének elfogadása;

f) az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értékesítési feltételeire vonatkozó szabályok, különös tekintettel az értékesítési árakra, a tárolásból való kibocsátás feltételeire, adott esetben az így kibocsátott termékek felhasználására vagy rendeltetésére, az elvég- zendő ellenőrzésekre és megfelelő esetben az alkalmazandó biztosí- téki rendszerre;

g) a 27. cikk (1) bekezdésében említett éves terv kidolgozása;

h) a 27. cikk (2) bekezdésében említett, a közösségi piacon való mobi- lizáció feltétele;

i) a 39. cikkben említett engedélyekre vonatkozó szabályok, beleértve

– amennyiben feltétlenül szükséges – a kereskedelmi szabályoktól való eltéréseket;

j) a pályázati eljárások alkalmazása esetében követendő eljárásokra vonatkozó szabályok;

k) a 41. cikkben említett intervenciós központok kijelölésére vonatkozó szabályok;

l) azon raktárak által teljesítendő feltételek, amelyekben termékeket lehet tárolni;

m) a 42. cikk (1) bekezdése szerinti, a hasított testekre vonatkozó közösségi osztályozási rendszer, különösen az alábbiak tekintetében:

i. fogalommeghatározások;

ii. hasított test kiszerelés a hasított kifejlett marha osztályozásának tekintetében történő árbejelentés céljából;

iii. a vágóhidak által az V. melléklet A. pontja értelmében megho- zandó intézkedések tekintetében:

— a 88/409/EGK rendelet 5. cikkében említett eltérések olyan vágóhidak esetében, melyek termelésüket a helyi piacra kívánják korlátozni,

— a kérelmező tagállamok számára biztosítható eltérések olyan vágóhidakra, amelyeken csak kevés szarvasmarhát vágnak;

iv. a tagállamok számára a hasított sertésre vonatkozó osztályozási rendszer alkalmazásától való eltekintés, valamint a súlyon és a becsült színhústartalmon kívül egyéb értékelési kritériumok alkalmazásának az engedélyezése;

v. az egyes termékek árának a tagállamok által történő bejelenté- sére vonatkozó szabályok.

II. FEJEZET

Különleges intervenciós intézkedések

I. szakasz

Ren dkívü li piact á mo gatási intézkedések

44. cikk

Állatbetegségek

(1) A Bizottság kivételes támogató intézkedéseket hozhat az érintett piac esetében a Közösségen belüli és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem azon korlátozásainak figyelembevétele érdekében, amelyek az állatbetegségek terjedésének megakadályozását célzó intéz- kedések alkalmazásából erednek.

Az első albekezdésben meghatározott intézkedések a következő ágaza- tokra alkalmazandók:

a) marha- és borjúhús;

b) tej és tejtermékek;

c) sertéshús;

d) juh- és kecskehús;

e) tojás;

f) baromfihús.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott intézkedé- seket az érintett tagállam(ok) kérésére kell meghozni.

Az intézkedéseket csak akkor lehet meghozni, ha az érintett tagállam vagy tagállamok megtették a betegség gyors felszámolásához szükséges egészségvédelmi és állat-egészségügyi intézkedéseket, továbbá csak abban a mértékben és arra az időtartamra, amely az érintett piac támo- gatásához feltétlenül szükséges.

45. cikk

Fogyasztói bizalomvesztés

A baromfihús- és a tojáságazat tekintetében a Bizottság rendkívüli piac- támogatási intézkedéseket hozhat a közvetlenül a közegészségügyi vagy állat-egészségügyi kockázatokból eredő fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó súlyos piaci zavarok figyelembevétele érdekében.

Ezeket az intézkedéseket az érintett tagállam(ok) kérésére kell meghozni.

46. cikk

Finanszírozás

(1) A 44. és 45. cikkben említett rendkívüli intézkedésekhez a Közösség a tagállamok által viselt kiadások 50 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

A marha- és borjúhúságazat, a tej és a tejtermékágazat, a sertéshúsá- gazat, valamint a juh- és kecskehúságazat tekintetében azonban a Közösség a ragadós száj- és körömfájás elleni küzdelem esetében a kiadások 60 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a termelők hozzájá- rulnak a tagállamok által viselt kiadásokhoz, az nem vezet a különböző tagállamok termelői közti verseny torzulásához.

(3) A Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem vonatkozik a tagálla- moknak a 44. és 45. cikkben említett rendkívüli intézkedésekhez nyúj- tott pénzügyi hozzájárulására.

II . s zak a sz

Intéz k edések a g abona- és r i zságazatban

47. cikk

Különleges piaci intézkedések a gabonaágazatban

(1) Ha a piaci helyzet úgy kívánja, a Bizottság különleges interven- ciós intézkedéseket hozhat a gabonaágazat tekintetében. Ilyen interven- ciós intézkedések hozhatók különösen, ha a Közösség egy vagy több régiójában a piaci árak az intervenciós árhoz képest csökkennek, vagy fennáll a veszélye az ilyen csökkenésnek.

(2) A különleges intervenciós intézkedések jellegét és alkalmazását, továbbá az ilyen intézkedések tárgyát képező termékek értékesítésének vagy bármilyen más módon történő elhelyezésének feltételeit és eljárá- sait a Bizottság fogadja el.

48. cikk

Különleges piaci intézkedések a rizságazatban

(1) A Bizottság különleges intézkedéseket hozhat az alábbiak érde- kében:

a) az ezen rész I. fejezetének II. szakasza szerinti állami intervenció nagyarányú rizságazatbeli alkalmazásának megakadályozása a Közösség egyes régióiban;

b) a hántolatlan rizs természeti katasztrófák következtében fellépő hiányának pótlása.

(2) A Bizottság elfogadja e cikk végrehajtásának részletes szabályait.

III. szakasz

Intézkedé s e k a c ukorágazatban

49. cikk

A cukorrépa minimálára

(1) A kvóta-cukorrépa minimálára a következő:

a) a 2008–2009-es gazdasági évre tonnánként 27,83 EUR;

b) a 2009–2010-es gazdasági évtől tonnánként 26,29 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben említett minimálárat a IV. melléklet B. részében meghatározott szabványos minőségű cukorrépára kell alkal- mazni.

(3) A cukorrá történő feldolgozásra alkalmas és kvótacukorrá történő feldolgozásra szánt kvóta-cukorrépát vásárló cukorgyártó vállalkozások kötelesek legalább a – szabványos minőségtől való eltérés függvényében áremeléssel vagy árcsökkentéssel kiigazított – minimálárat megfizetni.

Az első albekezdésben említett áremeléseket és árcsökkentéseket a Bizottság által meghatározandó végrehajtási szabályokkal összhangban kell alkalmazni.

(4) A 64. cikkben meghatározott többletilletékkel terhelt ipari cukor vagy többletcukor mennyiségeknek megfelelő cukorrépa-mennyiségek tekintetében az érintett cukorgyártó vállalkozás úgy igazítja ki a beszer- zési árat, hogy az legalább a kvóta-cukorrépa minimálárával egyenlő legyen.

50. cikk

Szakmaközi megállapodások

(1) A szakmán belüli megállapodásoknak és a szállítási szerződés- eknek meg kell felelniük a (3) bekezdésnek, valamint a Bizottság által meghatározandó vásárlási feltételeknek, különösen a cukorrépa vásár- lását, szállítását, átvételét és árának kifizetését szabályozó feltételek tekintetében.

(2) A cukorrépa és a cukornád vásárlásának feltételeit az e nyersa- nyagok közösségi termelői és a közösségi cukorgyártó vállalkozások közötti, szakmán belüli megállapodások szabályozzák.

(3) A szállítási szerződésekben különbséget kell tenni aszerint, hogy a cukorrépából előállítandó cukormennyiségek:

a) kvótacukornak;

b) kvótán kívüli cukornak minősülnek-e.

(4) Minden cukorgyártó vállalkozás ellátja azt a tagállamot, amelyben cukrot állít elő, a következő információkkal:

a) a (3) bekezdés a) pontjában említett azon cukorrépa-mennyiségek, amelyekre vonatkozóan vetés előtti szállítási szerződéseket kötöttek, valamint az a cukortartalom, amelyen az említett szerződések alap- ulnak;

b) az ennek megfelelő becsült hozam.

A tagállamok további információkat kérhetnek.

(5) Azok a cukorgyártó vállalkozások, amelyek nem kötöttek vetés előtti szállítási szerződéseket a kvóta-cukorrépa minimálárán a kvótacu- korral egyenlő cukorrépa-mennyiségre vonatkozóan, az általuk cukorrá feldolgozott cukorrépa teljes mennyiségéért legalább a kvóta-cukorrépa minimálárát kötelesek fizetni.

(6) A szakmán belüli megállapodások – az érintett tagállam általi jóváhagyásra figyelemmel – eltérhetnek a (3) és a (4) bekezdéstől.

(7) Ha nem született szakmán belüli megállapodás, az érintett tagállam az érintett felek érdekeinek védelme érdekében megteszi az e rendelettel összeegyeztethető, szükséges lépéseket.

51. cikk

Termelési díj

(1) A cukrot, izoglükózt, illetve inulinszirupot gyártó vállalkozások birtokában lévő – az 56. cikk (2) bekezdésében említett – cukorkvótára, izoglükózkvótára, illetve inulinszirupkvótára termelési díjat kell kivetni.

(2) A termelési díj mértéke a kvótacukor és a kvóta-inulinszirup tekintetében 12,00 EUR tonnánként. Az izoglükóz esetében a termelési díj mértéke a cukorra alkalmazandó díj 50 %-a.

(3) A (1) bekezdésnek megfelelően fizetett teljes termelési díjat a tagállam a területén található vállalkozásokra az adott gazdasági év folyamán rendelkezésükre álló kvóta szerint rója ki.

A díj megfizetését a vállalkozások legkésőbb az adott gazdasági év februárjának végéig teljesítik.

(4) A közösségi cukor- és inulinszirup-gyártó vállalkozások megkö- vetelhetik, hogy a cukorrépa-, a cukornád- vagy a cikóriatermelők az adott termelési díj 50 %-át viseljék.

52. cikk

A cukor kivonása

(1) A piac szerkezeti egyensúlyának a referenciaárhoz közeli árszinten történő megőrzése érdekében, figyelembe véve a Közösségnek a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeit, a kvótacukor, kvóta-izoglükóz, valamint kvóta-inulin- szirup egy bizonyos – valamennyi tagállamban megegyező – százalékát a következő gazdasági év kezdetéig ki lehet vonni a piacról.

Ebben az esetben az e rendelet 153. cikkében meghatározott, a behozott nyerscukor finomítására vonatkozó szokásos ellátási szükségletet az érintett gazdasági év tekintetében azonos százalékkal kell csökkenteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett kivont százalékot az adott gazdasági év folyamán várható piaci trendek alapján legkésőbb ugyanazon gazda- sági év október 31-ig kell meghatározni.

(3) Minden egyes, kvótával rendelkező vállalkozás, a kivonás időtar- tama alatt a saját költségén tárolja azt a cukormennyiséget, amely megfelel az (1) bekezdésben említett százaléknak a vállalkozás által a szóban forgó gazdasági évre vonatkozó kvóta alapján termelt mennyi- ségre történő alkalmazásának.

A valamely gazdasági év folyamán kivont cukormennyiségeket a követ- kező gazdasági évre vonatkozó kvóta alapján elsőként termelt mennyi- ségeknek kell tekinteni. A várható cukorpiaci tendenciákat figyelembe véve azonban a Bizottság határozhat úgy, hogy a folyó és/vagy a követ-

kező gazdasági évre vonatkozóan a kivont cukor, izoglükóz vagy inulin- szirup teljes egésze vagy egy része

a) olyan többlet cukornak, többlet izoglükóznak vagy többlet inulinszi- rupnak tekintendő, amely ipari cukorrá, ipari izoglükózzá vagy ipari inulinsziruppá történő alakításra rendelkezésre áll; vagy

b) ideiglenes kvótába tartozó termelésnek tekintendő, amelynek egy részét fenn lehet tartani exportra, tiszteletben tartva a Közösségnek a Szerződés 300. cikkével összhangban megkötött megállapodá- sokból származó kötelezettségvállalásait.

(4) Ha a Közösségben a cukorellátás nem megfelelő, a Bizottság határozhat úgy, hogy a kivont cukor, izoglükóz és inulinszirup bizonyos mennyiségét a közösségi piacon a kivonás időtartamának vége előtt értékesíteni lehet.

(5) Az egy adott gazdasági év során az e cikkel összhangban tárolt cukor nem képezheti semmilyen egyéb, a 13., 32. vagy 63. cikkben meghatározott tárolási intézkedések tárgyát.

53. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadhatja e szakasz végrehajtásának részletes szabályait, különösen az alábbiakat:

a) az 50. cikk (4) bekezdésében említett, vetés előtti szállítási szerző- dések tárgyát képező répamennyiségeknek a répaértékesítők közötti elosztása során a cukorgyártó vállalkozások által alkalmazandó krité- riumok;

b) az 52. cikk (1) bekezdésében említett kivont kvótacukor százaléka- ránya;

c) a minimálár megfizetésének feltételei, amennyiben az 52. cikk (4) bekezdése alapján a kivont cukrot a közösségi piacon értékesítik.

IV. s zakasz

A k ín ál at k i i g azí t á s a

54. cikk

A kínálat piaci követelményekhez történő igazítását elősegítő intézkedések

A kereskedelmi szervezetek és a közös kereskedelmi szervezetek azon tevékenységének ösztönzése érdekében, amely – a piacról való kivo- nással kapcsolatos tevékenységek kivételével – elősegíti a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottság a következő intéz- kedéseket hozhatja az élő növények, a marha- és borjúhús, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás és a baromfihús ágazata tekintetében:

a) a minőség javítására irányuló intézkedések;

b) a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás jobb szervezésének előse- gítésére irányuló intézkedések;

c) a piaci ártendenciák regisztrálásának megkönnyítésére irányuló intéz- kedések;

d) az alkalmazott termelőeszközök alapján készített rövid és hosszú távú előrejelzések készítését lehetővé tévő intézkedések.

III. FEJEZET

Termeléskorlátozási rendszerek

I. szakasz

Általános rendelkezések

55. cikk

Kvótarendszerek

(1) Kvótarendszer vonatkozik a következő termékekre:

a) tej és egyéb tejtermékek a 65. cikk a) és b) pontjában meghatáro- zottak szerint;

b) cukor, izoglükóz és inulinszirup.

(2) Ha egy termelő túllépi a vonatkozó kvótát, és a cukor tekinte- tében a 61. cikkben meghatározott többletmennyiségeket nem használja fel, az ilyen mennyiségekre – a II. és III. szakaszban meghatározott feltételekre is figyelemmel – többletilletéket kell fizetni.

(3) Ezt a rendeletet a burgonyakeményítő-gyártási kvótarendszer létrehozásáról szóló 1868/94/EK tanácsi rendelet (1) sérelme nélkül kell alkalmazni.

II . s zak a sz

Cu ko r

I. alszakasz

A k vóták k iosztása és kezelése

56. cikk

Kvótakiosztás

(1) A cukor, az izoglükóz és az inulinszirup termelésének nemzeti vagy regionális szintű kvótáit a VI. melléklet határozza meg.

(2) A tagállamok kvótát osztanak ki a területükön letelepedett és az

57. cikkel összhangban jóváhagyott minden egyes cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-gyártó vállalkozásnak.

A kiosztott kvóta minden egyes vállalkozás esetében egyenlő a 318/2006/EK rendelet szerinti azon kvótával, amelyet a 2007–2008-as gazdasági évre osztottak ki a vállalkozás részére.

(3) Kvótának egynél több termelési egységgel rendelkező cukor- gyártó vállalkozás részére történő kiosztása esetén a tagállamok elfo- gadják az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket a cukorrépa- és cukornád-termelők érdekeinek kellő figyelembevétele érdekében.

57. cikk

Jóváhagyott vállalkozások

(1) A tagállamok kérelemre jóváhagyják a cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-gyártó vállalkozást, vagy azt a vállalkozást, amely ezeket a

(1) HL L 197., 1994.7.30., 4. o. A legutóbb a 671/2007/EK rendelettel (HL L 156., 2007.6.16., 1. o.) módosított rendelet.

termékeket a 62. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben szereplő termékké dolgozza fel, amennyiben a vállalkozás

a) igazolja professzionális termelési kapacitását;

b) hozzájárul ahhoz, hogy az e rendelethez kapcsolódó bármely tájé- koztatást megadjon, és az e rendelethez kapcsolódó ellenőrzéseknek alávesse magát;

c) elismerését nem függesztették fel vagy nem vonták vissza.

(2) A jóváhagyott vállalkozás azt a tagállamot, amelynek a területén a répa vagy a nád betakarítására, vagy a finomításra sor kerül, tájékoz- tatja a következőkről:

a) azon répa- vagy nádmennyiségek, amelyekre vonatkozóan szállítási szerződést kötöttek, valamint a répa vagy nád és a cukor hektáron- kénti becsült hozama;

b) a tervezett és a tényleges cukorrépa-, cukornád- és nyerscukor-szál- lításokra vonatkozó adatok, a cukorgyártásra vonatkozó adatok, vala- mint a cukorkészlet-nyilatkozatok;

c) az értékesített fehércukor-mennyiségek, és az azokra vonatkozó árak és feltételek.

58. cikk

Kiegészítő és pótlólagos izoglükózkvóta

(1) A 2008–2009-es gazdasági évben 100 000 tonna kiegészítő izog- lükózkvótával kell megnövelni az előző gazdasági év kvótáját. Ez a növelés Bulgáriát és Romániát nem érinti.

A 2008–2009-es gazdasági évben Bulgária tekintetében 11 045 tonna, Románia tekintetében pedig 1966 tonna kiegészítő izoglükózkvótával kell megnövelni az előző gazdasági év kvótáját.

A tagállamok a kiegészítő kvótát a vállalkozások részére az 56. cikk (2) bekezdésével összhangban kiosztott izoglükózkvóták arányában osztják ki.

(2) Olaszország, Litvánia és Svédország a 2008–2009-es és a 2009–2010-es gazdasági évre kérelemre a területén letelepedett bármely vállalkozás részére kioszthat pótlólagos izoglükózkvótát. A tagállamon- ként meghatározott maximális kiegészítő kvótákat a VII. melléklet tartalmazza.

(3) A vállalkozások részére a (2) bekezdéssel összhangban kiosztott kvóták után egyszeri 730 EUR összeget kell kivetni. Ezen összeg besze- dése a kiosztott kiegészítő kvóta tonnája alapján történik.

59. cikk

Kvótakezelés

(1) A Bizottság a VI. mellékletben meghatározott kvótákat a 2008–2009-es, a 2009–2010-es és a 2010–2011-es gazdasági évre vonatkozóan legkésőbb az előző év februárjának végéig kiigazítja. A kiigazításokra e rendelet e cikkének (2) bekezdése és 58. cikke, valamint a 320/2006/EK rendelet 3. cikke alapján kerül sor.

(2) A Bizottság – figyelembe véve a 320/2006/EK tanácsi rende- letben meghatározott szerkezetátalakítási rendszer eredményeit – legké- sőbb 2010. február 28-ig meghatározza, hogy milyen közös százalék- érték szükséges a tagállamonként vagy régiónként meglévő cukor-, izoglükóz- és inulinszirup-kvóták csökkentéséhez annak érdekében, hogy a 2010–2011-es gazdasági évtől kezdődően a piaci egyensúly- hiányt el lehessen kerülni.

(3) A tagállamok az egyes vállalkozások kvótáját ennek megfelelően kiigazítják.

60. cikk

Nemzeti kvóta újrakiosztása

(1) A tagállamok minden egyes gazdasági évre vonatkozóan legfel- jebb 10 %-kal csökkenthetik a területükön letelepedett vállalkozások részére kiosztott cukor- vagy izoglükózkvótát.

(2) A tagállamok a vállalkozások között a VIII. mellékletben megál- lapított szabályoknak megfelelően és minden érintett fél – különösen a cukorrépa- és cukornád-termelők – érdekeit figyelembe véve kvótákat csoportosíthatnak át.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint csökkentett mennyiségeket az érintett tagállam a területén lévő egy vagy több vállalkozásnak osztja ki, függetlenül attól, hogy az rendelkezik-e kvótával vagy sem.

II. a lszakasz

A k v ó t á k t ú l l é p é s e

61. cikk

Hatály

Azt a cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot, amelyet valamely gazda- sági év folyamán az 56. cikkben említett kvótán felül állítottak elő,

a) fel lehet használni egyes, a 62. cikkben említett termékek feldolgo- zásához;

b) a 63. cikkel összhangban a következő gazdasági év kvótatermelésébe át lehet vinni;

c) a 247/2006/EK tanácsi rendelet (1) II. címével összhangban fel lehet használni a legkülső régiók különleges ellátási rendszerében; vagy

d) a Bizottság által meghatározott mennyiségi korlátozásokon belül, a Szerződés 300. cikke értelmében megkötött megállapodásokból szár- mazó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával exportálni lehet.

Az ettől eltérő mennyiségek a 64. cikkben említett többletilleték hatálya alá tartoznak.

62. cikk

Ipari cukor

(1) Az ipari cukrot, ipari izoglükózt vagy ipari inulinszirupot a (2) bekezdésben említett termékek valamelyikének előállítására kell fenntar- tani, ha:

a) az a gazdasági év vége előtt az 57. cikkel összhangban elismert gyártó és az ugyancsak az 57. cikkel összhangban elismert felhasz- náló között létrejött szállítási szerződés tárgyát képezi; valamint

b) azt a felhasználó részére legkésőbb a következő gazdasági év november 30-ig leszállították.

(2) A Bizottság összeállítja azoknak a termékeknek a jegyzékét, amelyek előállításához ipari cukrot, ipari izoglükózt vagy ipari inulin- szirupot használnak fel.

(1) HL L 42., 2006.2.14., 1. o.

A jegyzéknek tartalmaznia kell különösen a következőket:

a) bioetanol, alkohol, rum, aktív élesztő, valamint a kenhető szirupok és a „Rinse appelstroop”-pá történő feldolgozásra szánt szirupok mennyiségei;

b) egyes olyan ipari termékek, amelyek nem tartalmaznak cukrot, de feldolgozásuk során cukor, izoglükóz vagy inulinszirup felhasználá- sára kerül sor;

c) egyes olyan vegyipari vagy gyógyszeripari termékek, amelyek cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot tartalmaznak.

63. cikk

A többlet cukor átvitele

(1) Bármely vállalkozás dönthet úgy, hogy a cukorkvótáját, izoglü- kózkvótáját vagy inulinszirup-kvótáját meghaladó termelésének egészét vagy egy részét átviszi oly módon, hogy azt a következő gazdasági év termelésének részeként kezeljék. A (3) bekezdés sérelme nélkül, az ilyen döntés visszavonhatatlan.

(2) Az (1) bekezdésben említett döntést meghozó vállalkozás

a) tájékoztatja az érintett tagállamot az ezen tagállam által meghatáro- zandó időpont előtt:

— az adott gazdasági év február 1-je és június 30-a között az átvi- telre kerülő nádcukor-mennyiségről,

— az adott gazdasági év február 1-je és április 15-e között az átvi- telre kerülő egyéb cukor- vagy inulinszirup-mennyiségről;

b) vállalja, hogy ezeket a mennyiségeket az adott gazdasági év végéig saját költségén raktározza.

(3) Ha egy vállalkozás végleges termelése az adott gazdasági évben az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatala idején becsült mennyiségnél kevesebb lett, az átvitt mennyiséget legkésőbb a következő gazdasági év október 31-ig visszamenőlegesen ki lehet igazítani.

(4) Az átvitt mennyiségeket a következő gazdasági év kvótája kere- tében elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni.

(5) Az egy adott gazdasági év során az e cikkel összhangban tárolt cukor nem képezheti semmilyen egyéb, a 13., 32. vagy 52. cikkben meghatározott tárolási intézkedések tárgyát.

64. cikk

Többletilleték

(1) Többletilletéket kell kivetni a következőkre:

a) a bármely gazdasági év folyamán termelt többletcukor, többletizog- lükóz és többletinulinszirup mennyiségei, kivéve a következő gazda- sági évre kvóta szerinti termelésébe átvitt és a 63. cikknek megfe- lelően raktározott mennyiségeket, vagy az 51. cikk c) és d) pontjában említett mennyiségeket;

b) azok az ipari cukor, ipari izoglükóz és ipari inulinszirup mennyi- ségek, amelyek tekintetében a Bizottság által meghatározandó időpontig nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy azokat a

62. cikk (2) bekezdésében említett termékek egyikében feldolgozták;

c) azok a cukor-, izoglükóz- és inulinszirup-mennyiségek, amelyeket a piacról az 52. cikkel összhangban kivontak, és amelyek tekintetében az 52. cikk (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket nem teljesítették.

(2) A Bizottság a többletilletéket kellően magas szinten állapítja meg az (1) bekezdésben említett mennyiségek felhalmozódásának elkerülése érdekében.

(3) Az (1) bekezdésben említett többletilletéket a tagállam veti ki a területén lévő vállalkozásokra azoknak az (1) bekezdésben említett megtermelt mennyiségeknek a függvényében, amelyek az említett vállalkozások esetében az adott gazdasági évre megállapításra kerültek.

III. szakasz

Tej

I. alszakasz

Általános rendelkezések

65. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

a) „tej”: egy vagy több tehén fejésével nyert termék;

b) „egyéb tejtermékek”: a tejen kívül valamennyi tejtermék, különösen a fölözött tej, a tejszín, a vaj, a joghurt és a sajt; ezeket adott esetben a Bizottság által meghatározandó együttható alkalmazásával „teje- gyenértékre” számítják át;

c) „termelő”: valamely tagállam földrajzi területén mezőgazdasági üzemmel rendelkező mezőgazdasági termelő, aki vagy amely tejet állít elő és értékesít, vagy a közeljövőben ezzel a tevékenységgel készül foglalkozni;

d) „mezőgazdasági üzem”: az 1782/2003/EK rendeletben meghatározott mezőgazdasági üzem;

e) „felvásárló”: olyan vállalkozás vagy csoport, amely termelőktől tejet vásárol

— begyűjtés, csomagolás, tárolás, hűtés vagy feldolgozás céljából, többek között szerződés alapján,

— tej vagy más tejtermékek kezelésével vagy feldolgozásával foglalkozó egy vagy több vállalkozás részére történő értékesítés céljára.

Felvásárlónak tekintendő azonban minden olyan, egyazon földrajzi területhez tartozó felvásárlókból álló csoport is, amely tagjainak megbízásából elvégzi a többletilleték fizetéséhez szükséges igazga- tási vagy számviteli műveleteket. Ezen albekezdés első mondatának alkalmazásában Görögország egyetlen földrajzi területnek tekintendő, és felvásárlói csoportnak minősíthet valamely hivatalos szervet;

f) „szállítás”: a termelő által a felvásárló részére végzett tejszállítás – ide nem értve az egyéb tejtermékek szállítását –, függetlenül attól, hogy a szállítást a termelő, a felvásárló, az ilyen termékeket feldol- gozó vagy kezelő vállalkozás vagy harmadik fél végzi-e;

g) „közvetlen értékesítés”: tejnek a termelő által közvetlenül a fogyasztók részére történő értékesítése vagy átadása, valamint egyéb tejtermékeknek a termelő által végzett értékesítése vagy átadása. A Bizottság a „szállítás” fogalmának az f) pontban található meghatározása tiszteletben tartása mellett kiigazíthatja a „közvetlen értékesítés” fogalommeghatározását különösen annak elkerülése érdekében, hogy az értékesített tej vagy egyéb tejtermék bármekkora mennyiségben is kikerüljön a kvótára vonatkozó előírások hatálya alól;

h) „értékesítés”: tej szállítása, vagy tej vagy egyéb tejtermékek közvetlen értékesítése;

i) „egyéni kvóta”: a termelő számára egy adott tizenkét hónapos időszakra vonatkozóan meghatározott kvóta április 1-jén;

j) „nemzeti kvóta”: a 66. cikkben említett, az egyes tagállamok számára meghatározott kvóta;

k) „rendelkezésre álló kvóta”: az a kvóta, amely a termelők rendelke- zésére áll az abba a tizenkét hónapos időszakba eső március 31-én, amelyre a többletilletéket kiszámították, figyelembe véve az e rende- let szerinti valamennyi olyan átadást, értékesítést, átcsoportosítást és ideiglenes újrafelosztást, amelyre az adott tizenkét hónapos időszak folyamán sor került.

II. a lszakasz

A k vóták k iosztása és kezelése

66. cikk

Nemzeti kvóták

(1) A 2008. április 1-jétől számított hét egymást követő tizenkét hónapos időszak (a továbbiakban: tizenkét hónapos időszakok) során értékesített tej és egyéb tejtermékek termelésére vonatkozó nemzeti kvótákat a IX. melléklet 1. pontja rögzíti.

(2) Az (1) bekezdésben említett kvótákat a 67. cikknek megfelelően kell kiosztani a termelőknek, különbséget téve a szállítások és a közvetlen értékesítések között. A nemzeti kvóták esetleges túllépését e szakasznak megfelelően minden egyes tagállamban nemzeti szinten álla- pítják meg, különbséget téve a szállítások és a közvetlen értékesítések között.

(3) A IX. melléklet 1. pontjában szereplő nemzeti kvótákat az álta- lános piaci helyzet és az egyes tagállamokban fennálló sajátos körülmé- nyek figyelembevételével történő esetleges felülvizsgálat sérelme nélkül kell meghatározni.

(4) Bulgária és Románia részére különleges szerkezetátalakítási tarta- lékot kell létrehozni a IX. melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint. Ezt a tartalékot 2009. április 1-jétől olyan mértékben kell felsza- badítani, amilyen mértékben a tej és tejtermékek mezőgazdasági üzemben történő fogyasztása ezen országok mindegyike esetében 2002 óta csökkent.

A Bizottság a Bulgária és Románia által 2008. december 31-ig benyúj- tandó jelentés alapján határoz a tartalék felszabadításáról, és annak a szállításhoz és a közvetlen értékesítéshez tartozó kvóták közötti megosz- tásáról. A jelentésnek részletes adatokat kell tartalmaznia az egyes országok tejágazatában végbemenő szerkezetátalakítási folyamat ered- ményeiről és irányvonalairól, különösen pedig a gazdasági üzemen belüli fogyasztásra való termelésről a piaci termelésre való átállásról.

(5) Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében a nemzeti kvóták magukban foglalják a felvásár- lóknak szállított vagy közvetlenül értékesített tej vagy tejjel egyenértékű termék teljes mennyiségét, függetlenül attól, hogy ezek termelése vagy forgalmazása a fenti országokban alkalmazott átmeneti intézkedés hatálya alá tartozik-e.

67. cikk

Egyéni kvóták

(1) A termelők 2008. április 1-jén meglévő egyéni kvótájának vagy kvótáinak – a 2008. április 1-jén érvényes kvóták átadásának, értékesí- tésének vagy átcsoportosításának sérelme nélkül – meg kell egyezniük a 2008. március 31-én meglévő egyéni referenciamennyiségükkel vagy referenciamennyiségeikkel.

(2) A termelők egy vagy két egyéni kvótával rendelkezhetnek, amelyek közül az egyiket szállítások, a másikat pedig közvetlen értéke- sítés céljából vehetik igénybe. A termelő rendelkezésére álló mennyi- ségek kvóták közötti átcsoportosítását kizárólag a tagállam illetékes hatósága hajthatja végre a termelő megfelelően indokolt kérelme alapján.

(3) Amennyiben egy termelő két kvótával rendelkezik, a fizetendő többletilletékhez való hozzájárulását a két kvóta mindegyikére külön- külön ki kell számítani.

(4) A Bizottság a finnországi SLOM-termelők kompenzálása érde- kében legfeljebb 200 000 tonnára felemelheti a finn nemzeti kvótának a 66. cikkben említett szállításokra kiosztott részét. Ezt a közösségi jognak megfelelően kiosztandó tartalékot kizárólag azon termelők érde- kében lehet felhasználni, akiknek a termelés újbóli megkezdésére vonat- kozó jogát a csatlakozás érintette.

(5) Az egyéni kvótákat adott esetben valamennyi érintett tizenkét hónapos időszak vonatkozásában módosítani kell annak érdekében, hogy az egyes tagállamok esetében a szállításokra és a közvetlen érté- kesítésre vonatkozó egyéni kvóták összege ne haladja meg a 69. cikknek megfelelően kiigazított nemzeti kvóta megfelelő részét, figyelembe véve minden olyan levonást is, amely a 71. cikk rendelkezéseinek megfe- lelően a nemzeti tartalék növelésére szolgál.

68. cikk

Kvóták kiosztása a nemzeti tartalékból

A tagállamok elfogadják azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a Bizottsággal közlendő objektív kritériumok alapján a 71. cikk szerinti nemzeti tartalékból kiosszák a termelők számára a kvóták egészét vagy egy részét.

69. cikk

A kvóták kezelése

(1) A Bizottság minden egyes tagállamra és minden egyes időszakra vonatkozóan az adott időszak vége előtt kiigazítja a nemzeti kvótákon belül a „szállításokhoz” és a „közvetlen értékesítéshez” tartozó mennyi- ségek közötti felosztást, figyelembe véve a szállításokra és a közvetlen értékesítésre vonatkozó egyéni kvóták között a termelők kérelmére végrehajtott átcsoportosításokat.

(2) A Bizottság által a 192. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározandó szabályoknak megfelelően és az ugyanezen bekezdés alapján megállapítandó időpontokban a tagállamok minden évben megküldik a Bizottság részére azokat az információkat, amelyek szük- ségesek:

a) az e cikk (1) bekezdésében említett kiigazítás végrehajtásához;

b) az általuk fizetendő többletilleték kiszámításához.

70. cikk

Zsírtartalom

(1) Minden termelő tekintetében meg kell határozni azt a referencia- zsírtartalmat, amelyet az adott termelőnek a szállításokra kiosztott egyéni kvótára kell alkalmaznia.

(2) A termelőknek a 67. cikk (1) bekezdésével összhangban 2008. március 31-én kiosztott kvóták tekintetében az (1) bekezdésben említett referencia-zsírtartalom megegyezik az adott kvóta vonatkozásában az adott időpontban alkalmazott referencia-zsírtartalommal.

(3) A 67. cikk (2) bekezdésében említett átcsoportosítások alkal- mával, valamint kvótáknak a Bizottság által megállapítandó szabá- lyokkal összhangban történő megszerzése, átruházása vagy ideiglenes átruházása esetén a referencia-zsírtartalmat módosítani kell.

(4) Azon új termelők esetében, akik szállításra vonatkozó, teljes egészében a nemzeti tartalékból származó egyéni kvótával rendelkeznek, a zsírtartalmat a Bizottság által megállapítandó szabályokkal össz- hangban kell meghatározni.

(5) Az (1) bekezdésben említett egyéni referencia-zsírtartalmat – adott esetben – e rendelet hatálybalépésekor, majd ezt követően a tizenkét hónapos időszakok kezdetén szükség szerint ki kell igazítani annak érdekében, hogy az egyes tagállamok vonatkozásában az egyéni reprezentatív zsírtartalmak súlyozott átlaga ne haladja meg kilogram- monként 0,1 grammnál nagyobb mértékben a X. mellékletben megha- tározott referencia-zsírtartalmat.

Románia esetében a Bizottság a teljes 2004-es évre vonatkozó száma- datok alapján felülvizsgálja és – szükség esetén – kiigazítja a X. mellék- letben szereplő referencia-zsírtartalmat.

71. cikk

Nemzeti tartalék

(1) Minden egyes tagállam létrehoz egy, a IX. mellékletben rögzített nemzeti kvóták részét képező nemzeti tartalékot, különösen a

68. cikkben meghatározott kvótakiosztás céljából. A nemzeti tartalékot az adott körülményektől függően vagy bizonyos mennyiségek 72. cikk szerinti visszavonása, vagy az átruházások egy részének a 76. cikk szerinti visszatartása, vagy pedig valamennyi egyéni kvóta egyöntetű csökkentése révén töltik fel. A szóban forgó kvóták megtartják eredeti rendeltetésüket (azaz szállításra vagy közvetlen értékesítésre vonatkozó kvóták).

(2) A tagállamok részére kiosztott bármilyen kiegészítő kvótát auto- matikusan a nemzeti tartalékba kell helyezni, és a várható szükségletnek megfelelően szállításokra és közvetlen értékesítésekre kell felosztani.

(3) A nemzeti tartalékba helyezett kvótákra nem állapítanak meg referencia-zsírtartalmat.

72. cikk

A termelés szüneteltetésének esetei

(1) Ha valamely egyéni kvótával rendelkező természetes vagy jogi személy egy tizenkét hónapos időszak alatt már nem teljesíti a 65. cikk

c) pontjában említett feltételeket, a megfelelő mennyiségeket legkésőbb a következő naptári év április 1-jéig vissza kell juttatni a nemzeti tarta- lékba, kivéve ha az adott természetes vagy jogi személy az említett időpontot megelőzően ismét a 65. cikk c) pontja szerinti termelővé válik.

Ha ezen személy legkésőbb a visszavonást követő második tizenkét hónapos időszak végéig ismét termelővé válik, a tőle visszavont egyéni kvóta egészét vagy egy részét legkésőbb az alkalmazás időpontját követő április 1-jéig újra ki kell osztani e személy részére.

(2) Az olyan esetekben, amikor a termelő legalább egy tizenkét hónapos időszakban egyéni kvótájának 70 %-ánál kevesebbet értékesít, a tagállamok eldönthetik, hogy a fel nem használt kvóta egészét vagy egy részét visszajuttassák-e a nemzeti tartalékba, és ha igen, akkor milyen feltételekkel.

A tagállamok meghatározhatják, hogy egy adott kvóta milyen feltételek mellett juttatható vissza az érintett termelőnek, amennyiben az újrakezdi értékesítési tevékenységet.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó vis maior esetén, vala- mint kellően indokolt és az illetékes hatóság által elismert, az érintett termelő termelési kapacitását átmenetileg befolyásoló esetekben.

73. cikk

Ideiglenes átruházások

(1) A tagállamok minden egyes tizenkét hónapos időszak végéig engedélyezik az adott időszakra vonatkozóan az egyéni kvóták azon részének ideiglenes átruházását, amelyet a kvóták igénybevételére jogosult termelők nem szándékoznak felhasználni.

A tagállamok a termelői kategóriák vagy az érintett tejtermelési struk- túrák szerint szabályozhatják az átruházásokat, azokat a felvásárló szint- jére vagy adott régión belülre korlátozhatják, a 72. cikk (3) bekezdé- sében említett esetekben engedélyezhetik a teljes körű átruházást, és meghatározhatják, hogy milyen mértékig ismételhetik meg a termelők az átruházásokat.

(2) Bármely tagállam határozhat úgy, hogy a következő egy vagy mindkét kritérium alapján nem hajtja végre az (1) bekezdést:

a) strukturális változtatások és kiigazítások elősegítésének szükséges- sége;

b) elsőrendű fontosságú igazgatási szükségletek.

74. cikk

A kvóták földterülettel együtt történő átruházása

(1) Amennyiben a mezőgazdasági üzemet eladják, bérbe adják, tény- leges öröklés vagy a későbbi örökség részét képező adomány útján vagy a termelő tekintetében hasonló joghatással járó egyéb eszközökkel átru- házzák, az egyéni kvótákat a tagállamok által meghatározandó részletes szabályoknak megfelelően és a tejtermeléshez használt területek vagy más objektív kritériumok, valamint – adott esetben – a felek között létrejött bármely megállapodás figyelembevételével a mezőgazdasági üzemmel együtt átruházzák az azt átvevő termelőkre. A kvóták azon részét, amelyet – adott esetben – nem ruháztak át a mezőgazdasági üzemmel együtt, a nemzeti tartalékba kell helyezni.

(2) Ha a kvótákat az (1) bekezdéssel összhangban földhaszonbérlet útján vagy hasonló joghatással járó egyéb eszközökkel ruházták vagy ruházzák át, a tagállamok – objektív kritériumok alapján és annak bizto- sítása céljából, hogy kizárólag termelők rendelkezhessenek kvótával – határozhatnak úgy, hogy a kvóta nem ruházható át a mezőgazdasági üzemmel együtt.

(3) Amennyiben földet hatóságokra és/vagy közérdekű felhasználás céljára ruháznak át, vagy ha az átruházás nem mezőgazdasági céllal történik, a tagállamok biztosítják, hogy meghozzák a szükséges intézke-

déseket a felek jogos érdekeinek védelmére, és különösen arra, hogy az ilyen földterületet átadó termelők folytathassák a tejtermelést, ameny- nyiben ez a szándékuk.

(4) A felek közötti megállapodás hiányában az olyan esetekben, amikor a bérleti időtartam anélkül jár le, hogy azt hasonló feltételek mellett meg lehetne hosszabbítani, vagy hasonló joghatással járó hely- zetekben, a szóban forgó egyéni kvótákat – a tagállam által elfogadott rendelkezésekkel összhangban és a felek jogos érdekeinek figyelembe- vételével – részben vagy egészben át kell ruházni a bérletet átvevő termelőkre.

75. cikk

Különleges átruházási intézkedések

(1) A tejtermelés sikeres szerkezetátalakítása vagy a környezet javí- tása érdekében a tagállamok az általuk az érintett felek jogos érdekeinek figyelembevételével meghatározandó részletes szabályoknak megfe- lelően:

a) egy vagy több éves részletben ellentételezést biztosíthatnak azon termelők részére, akik vagy amelyek vállalják tejtermelésük egészének vagy egy részének tartós megszüntetését, és az így felsza- badult egyéni kvótákat a nemzeti tartalékba utalhatják;

b) objektív kritériumok alapján meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek mellett egy tizenkét hónapos időszak kezdetén az illetékes hatóság vagy az e hatóság által kijelölt szerv – térítés ellenében – újból kioszthatja a termelők részére azon egyéni kvótákat, amelyeket más termelők az előző tizenkét hónapos időszak végén véglegesen felszabadítottak a fent említett térítéssel megegyező, egy vagy több éves részletben nyújtott ellentételezés fejében;

c) központosíthatják és felügyelhetik a kvóták termőföld nélkül történő átruházásait;

d) a környezet javítása céljából átruházott földterület esetén elrendel- hetik, hogy az érintett egyéni kvótát olyan termelőnek juttassák, aki vagy amely megválik a földterülettől, de folytatni kívánja a tejtermelést;

e) objektív kritériumok alapján meghatározhatják azokat a régiókat vagy begyűjtési területeket, amelyeken belül a tejtermelés struktúrá- jának javítása érdekében engedélyezhető a kvóták tartós átruházása a megfelelő földterület átruházása nélkül;

f) a termelő által az illetékes hatósághoz vagy az e hatóság által kijelölt szervhez benyújtott kérelem alapján a tejtermelés struktúrájának a mezőgazdasági üzem szintjén történő javítása vagy a termelés külter- jesítésének lehetővé tétele céljából engedélyezhetik a kvótáknak a megfelelő földterület nélküli végleges átruházását és fordítva.

(2) Az (1) bekezdés nemzeti szinten, megfelelő területi szinten vagy meghatározott begyűjtési területeken belül hajtható végre.

76. cikk

Kvóták visszatartása

(1) A 74. és a 75. cikkben említett átruházások esetén a tagállamok objektív kritériumok alapján visszatarthatják az egyéni kvóták egy részét nemzeti tartalékuk számára.

(2) Ha a kvótákat a 74. és a 75. cikkel összhangban, a megfelelő földterülettel együtt vagy anélkül ruházták vagy ruházzák át földhaszon- bérlet vagy hasonló joghatással járó egyéb eszközök révén, a tagállamok

– objektív kritériumok alapján és annak biztosítása céljából, hogy kizá-

rólag termelők rendelkezhessenek kvótával – határozhatnak arról, hogy az átruházott kvóta egésze vagy egy része visszakerüljön-e a nemzeti tartalékba, és ha igen, milyen feltételekkel.

77. cikk

A kvóták megszerzéséhez kapcsolódó támogatás

Egyetlen állami hatóság sem nyújthat a kvóták megszerzéséhez közvet- lenül kapcsolódó pénzügyi támogatást kvóták e szakasz alapján történő értékesítése, átruházása vagy kiosztása céljából.

II I. alszak asz

A k v ó t á k t ú l l é p é s e

78. cikk

Többletilleték

(1) A tejre és az egyéb tejtermékekre vonatkozóan a II. alszakasznak megfelelően megállapított nemzeti kvótán felül értékesített mennyiségek után többletilletéket kell fizetni.

Az illeték összege a tej 100 kilogrammjára 27,83 EUR.

(2) A tagállamoknak a nemzeti kvóta túllépéséből származó, a szál- lításokra és a közvetlen értékesítésre külön-külön, nemzeti szinten meghatározott többletilletéket kell fizetniük a Közösség részére, és az esedékes összeg 99 %-át az érintett tizenkét hónapos időszakot köve- tően, október 16. és november 30. között be kell fizetniük az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapba.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott többletilletéket a határidő lejártáig és a mezőgazdasági alapok bizottságával folytatott konzultációt követően nem fizetik be, a Bizottság a meg nem fizetett többletillet- éknek megfelelő összeget levonja az 1290/2005/EK rendelet 14. cikke és 15. cikkének (2) bekezdési szerinti havi kifizetésekből. A határozat meghozatala előtt a Bizottság figyelmezteti az érintett tagállamot, amely egy héten belül közli álláspontját. A 2040/2000/EK tanácsi rendelet (1)

14. cikke nem alkalmazandó.

(4) A Bizottság meghatározza az e cikk végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat.

79. cikk

A termelők hozzájárulása a fizetendő többletilletékhez

A többletilletéket a 80. és a 83. cikk rendelkezéseivel összhangban teljes egészében azok között a termelők között osztják fel, akik a 66. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti kvóták túllépéséhez az egyes túllépések esetében hozzájárultak.

A 80. cikk (3) bekezdésének és a 83. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a termelők kötelesek megfizetni a tagállam részére a 69., a 70. és a 80. cikkben foglaltakkal összhangban kiszámított esedékes többletil- leték-hozzájárulásukat, azon egyszerű tény alapján, hogy túllépték a rendelkezésükre álló kvótákat.

(1) HL L 244., 2000.9.29., 27. o.

80. cikk

A szállításokra vonatkozó többletilleték

(1) A többletilleték végleges összegének megállapítása céljából az egyes termelők által szállított mennyiségeket a Bizottság által meghatá- rozandó együtthatók alkalmazásával és a Bizottság által meghatározandó feltételek mellett növelni vagy csökkenteni kell a tényleges zsírtartalom és a referencia-zsírtartalom közötti eltérés kifejezése érdekében.

(2) Ha a szállításoknak az (1) bekezdéssel összhangban kiigazított összege nemzeti szinten alacsonyabb a ténylegesen megvalósult szállí- tások összegénél, akkor a többletilleték összegét ez utóbbi alapján kell kiszámítani. Ilyen esetekben valamennyi csökkentő kiigazítást arányosan csökkentenek annak érdekében, hogy a kiigazított szállítások összegét összehangolják a ténylegesen lebonyolított szállításokkal.

Ha a szállításoknak az (1) bekezdéssel összhangban kiigazított összege magasabb a ténylegesen végrehajtott szállítások összegénél, akkor a többletilletéket az előbbi alapján kell kiszámítani.

(3) Az egyes termelők által a többletilleték kifizetéséhez nyújtandó hozzájárulást a tagállam határozattal állapítja meg az alábbiak szerint, miután megtörtént vagy elmaradt a szállításokra juttatott nemzeti kvóta fel nem használt részének az egyes termelők egyéni kvótáinak arányában vagy a tagállam által meghatározandó objektív kritériumok alapján történő kiosztása:

a) nemzeti szinten, azon összeg alapján, amellyel az egyes termelők túllépték a kvótájukat,

b) vagy először a felvásárlói szinten, és azt követően adott esetben nemzeti szinten.

81. cikk

A felvásárlók szerepe

(1) A felvásárlók felelősek azért, hogy a többletilleték címén fize- tendő hozzájárulást a termelőktől beszedjék, és ezen – a túllépésért felelős termelők részére kifizetett tejárból levont vagy, ha ez nem lehet- séges, más megfelelő eszközzel behajtott – összeget a Bizottság által megállapítandó időpontig és eljárásnak megfelelően a tagállam illetékes hatósága részére befizessék.

(2) Ha egy felvásárló részben vagy egészben egy vagy több másik felvásárló helyébe lép, az adott tizenkét hónapos időszak hátralévő részére a termelők rendelkezésére álló egyéni kvótákat a már leszállított mennyiségek levonásával és azok zsírtartalmának figyelembevételével kell figyelembe venni. E bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha egy termelő egy adott felvásárlóról egy másikra vált.

(3) Amennyiben a referencia-időszak alatt valamely termelő által szállított mennyiségek meghaladják a szóban forgó termelő rendelkezé- sére álló kvótát, az adott tagállam határozhat úgy, hogy a felvásárló a tagállam által megállapított részletes szabályokkal összhangban – a termelő hozzájárulásának előlegeként – levonja a termelőtől az általa szállított, a kvótát meghaladó tejmennyiség árának egy részét. A tagállam olyan különös rendelkezéseket hozhat, amelyek lehetővé teszik a felvásárlók számára ezen előleg levonását, ha a termelők több felvá- sárlónak szállítanak.

82. cikk

Jóváhagyás

A felvásárlói tevékenység gyakorlásához a Bizottság által megállapított kritériumoknak megfelelő előzetes tagállami jóváhagyás szükséges.

A közvetlen értékesítés esetén a termelők által teljesítendő feltételeket és az általuk nyújtandó adatokat a Bizottság határozza meg.

83. cikk

A közvetlen értékesítésre vonatkozó többletilleték

(1) A közvetlen értékesítés esetében az egyes termelők többletilleték- fizetési hozzájárulását a tagállamok határozattal állapítják meg a közvetlen értékesítéshez rendelt nemzeti kvóta fel nem használt részének újrakiosztását vagy ennek elmaradását követően, a megfelelő területi szinten vagy nemzeti szinten.

(2) A tagállamok a Bizottság által rögzített kritériumok alapján meghatározzák az értékesített vagy átruházott tej, valamint az értékesí- tett vagy átruházott tejtermékek előállításához felhasznált tej teljes mennyisége után fizetendő többletilletékből a termelőre eső hozzájárulás kiszámításának alapját.

(3) A zsírtartalommal kapcsolatos korrekciók nem vehetők figye- lembe a többletilleték végleges összegének megállapítása céljából.

(4) A Bizottság megállapítja a többletilletéknek a tagállam illetékes hatósága számára történő kifizetése módját és idejét.

84. cikk

Túlfizetések és be nem fizetett összegek

(1) Amennyiben a szállítások vagy közvetlen értékesítések esetében megállapítást nyer, hogy többletilletéket kell fizetni, és a termelőktől beszedett hozzájárulás meghaladja annak összegét, a tagállam:

a) a többlet egy részét vagy egészét a 75. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott intézkedések finanszírozására használhatja, és/vagy

b) a többletet részben vagy egészben visszajuttathatja azoknak a terme- lőknek:

— akik vagy amelyek a tagállam által objektív kritériumok alapján és a Bizottság által meghatározandó időszakon belül megállapí- tott kiemelt kategóriák valamelyikébe tartoznak, vagy

— akiket vagy amelyeket az e fejezet által létrehozott, tejre és egyéb tejtermékekre vonatkozó kvótarendszerhez nem kapcsolódó nemzeti szabályokból következő rendkívüli helyzet érint.

(2) Amennyiben megállapítást nyer, hogy nem kell többletilletéket fizetni, a felvásárlók vagy a tagállam által beszedett valamennyi előleget legkésőbb a következő tizenkét hónapos időszak végéig vissza kell téríteni.

(3) Ha egy felvásárló nem teljesíti azon kötelezettségét, hogy a több- letilletékből a termelőre eső hozzájárulást a 81. cikkben foglaltaknak megfelelően beszedje, a tagállam – a mulasztást elkövető felvásárlóra kiszabható szankció sérelme nélkül – közvetlenül a termelőtől is beszed- heti a be nem fizetett összeget.

(4) Ha valamely termelő vagy felvásárló nem tartja be a fizetési határidőt, akkor a hátralék után a Bizottság által meghatározandó mértékű kamatot kell fizetnie a tagállam részére.

IV. s zakasz

Eljárási re ndelkezések

85. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja e fejezet végrehajtásának részletes szabályait, amelyek különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a) az 57. cikkben említett jóváhagyott vállalkozások által benyújtandó kiegészítő információk, továbbá az adminisztratív szankciókra, vala- mint a vállalkozások elismerésének felfüggesztésére és visszavoná- sára vonatkozó kritériumok;

b) az 58. cikkben említett összegek, valamint a 64. cikkben említett többletilleték megállapítása és közzététele;

c) a 63. cikkben meghatározott időpontoktól való eltérések.

IV. FEJEZET

Támogatási rendszerek

I. szakasz

A f el dol g ozá s hoz n y ú j t o t t t ám og at ás

I. alszakasz

Szá r ít ot t t aka r má ny

86. cikk

Támogatásra jogosult vállalkozások

(1) A szárított takarmány-ágazat termékei tekintetében nyújtott feldolgozási támogatásban olyan, a szóban forgó ágazat termékeit feldolgozó vállalkozások részesülhetnek, amelyek az alábbi kategóriák legalább egyikébe beletartoznak:

a) olyan feldolgozók, amelyek takarmánytermelőkkel takarmányszárí- tásra vonatkozó szerződést kötöttek. Ha a szóban forgó szerződés a termelő által beszállított takarmány feldolgozására kötött egyedi megbízási szerződés, akkor annak olyan záradékot kell tartalmaznia, amely a feldolgozó vállalkozást kötelezi a szerződés alapján feldol- gozott mennyiség után kapott támogatásnak a termelő részére történő kifizetésére;

b) olyan vállalkozások, amelyek saját terményüket, vagy – csoport esetében – tagjaik terményét dolgozták fel;

c) olyan vállalkozások, amelyek készleteiket olyan természetes vagy jogi személyektől szerezték be, akik vagy amelyek takarmányterme- lőkkel takarmányszárításra vonatkozó szerződést kötöttek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatást az olyan szárított takarmányra kell kifizetni, amely elhagyta a feldolgozó üzemet, és megfelel a következő követelményeknek:

a) maximális nedvességtartalma 11 % és 14 % között van, amely arány a termék kiszerelésétől függően változhat;

b) a szárazanyagra számított minimális teljes nyersfehérje-tartalma lega- lább:

i. 15 % az I. melléklet IV. részének a) pontjában és b) pontjának második francia bekezdésében említett termékek esetében;

ii. 45 % az I. melléklet IV. része b) pontjának első francia bekez- désében említett termékek esetében;

c) megfelelő és tisztességes piaci minőségű.

87. cikk

Előlegfizetés

(1) A feldolgozó vállalkozások tonnánként 19,80 EUR vagy – ha tonnánként 6,60 EUR biztosítékot nyújtanak – 26,40 EUR előlegre jogosultak.

A tagállamok elvégzik a szükséges ellenőrzéseket a támogatásra való jogosultság igazolása érdekében. Amint a jogosultságot megállapítják, az előleget ki kell fizetni.

Az előleg azonban a jogosultság megállapítása előtt kifizethető, ha a feldolgozó az előleg és további 10 % összegének megfelelő biztosítékot nyújt. Ez a biztosíték az első albekezdés alkalmazásában vett biztosí- tékként is szolgál. A biztosíték mértékét a támogatásra való jogosultság megállapítását követően haladéktalanul az első albekezdésben meghatá- rozott szintre kell csökkenteni, és azt a támogatás fennmaradó részének kifizetésekor teljes összegében fel kell szabadítani.

(2) Az előleg csak akkor fizethető ki, ha a szárított takarmány elhagyta a feldolgozó vállalkozást.

(3) Amennyiben előleg kifizetésére került sor, az előleg és a feldol- gozó vállalkozásnak járó támogatás teljes összege közötti különbözetnek megfelelő, a támogatásból fennmaradó összeg a 88. cikk (2) bekezdé- sének alkalmazására is figyelemmel fizethető ki.

(4) Ha az előleg összege meghaladja azt a végösszeget, amelyre a feldolgozó vállalkozás a 88. cikk (2) bekezdésének alkalmazása alapján jogosult, a feldolgozó a különbözetet felszólításra visszatéríti a tagállam illetékes hatóságának.

88. cikk

A támogatás mértéke

(1) A 86. cikkben meghatározott támogatás összege tonnánkét 33 EUR.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, ha egy gazdasági évben a szárított takarmány mennyisége, amelyre támogatást igényeltek, meghaladja a

89. cikkben meghatározott maximális garantált mennyiséget, akkor a támogatást – a kiadásoknak az adott tagállambeli túllépés és az összes túllépés összegének arányában történő csökkentésével – csökkenteni kell azon tagállamok mindegyikében, ahol a termelés meghaladja a nemzeti garantált mennyiséget.

A Bizottság a csökkentés mértékét olyan szintben határozza meg, amely biztosítja, hogy a költségvetési kiadások összege ne haladja meg a maximális garantált mennyiség betartása esetén járó összeget.

89. cikk

Garantált mennyiség

A dehidratált és/vagy napon szárított takarmány maximális garantált mennyisége, amelyre a 86. cikkben meghatározott támogatás nyújtható, gazdasági évenként 4 960 723 tonna. Ezt a mennyiséget a XI. melléklet

B. pontjával összhangban, nemzeti garantált mennyiségek formájában szét kell osztani az érintett tagállamok között.

90. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az ezen alszakasz végrehajtására vonatkozó rész- letes szabályokat, amelyek különösen a következőket érintő szabályokat foglalhatnak magukban:

a) a vállalkozások által a támogatás igénylésekor benyújtandó nyilatko- zatok;

b) a támogatásra való jogosultság megállapításakor figyelembe veendő feltételek, különös tekintettel a raktárnyilvántartások vezetésére és egyéb igazoló dokumentumok meglétére;

c) az ebben az alszakaszban meghatározott támogatás odaítélése és az előleg nyújtása, valamint a biztosítéknak a 87. cikk (1) bekezdésében meghatározott felszabadítása;

d) a 86. cikkben említett vállalkozások által teljesítendő feltételek és kritériumok, valamint – adott esetben – az azon természetes vagy jogi személyek által nyújtandó garanciákra vonatkozó szabályok, akiktől vagy amelyektől a vállalkozások készleteiket beszerzik;

e) a takarmányt szárítás céljára felvásárlók jóváhagyására vonatkozó, a tagállamok által alkalmazandó feltételek;

f) a 86. cikk (2) bekezdésében előírt követelmények meghatározására vonatkozó kritériumok;

g) a szerződéskötésre vonatkozó kritériumok és a szerződésekben feltüntetendő információk;

h) a 89. cikkben előírt maximális garantált mennyiség alkalmazása;

i) a 86. cikkben előírtakon kívüli egyéb követelmények, különös tekin- tettel a karotin- és a rosttartalomra.

▼M1

▼B

II. a lszakasz

Ro st len é s r ost k end e r

91. cikk

Támogatási jogosultság

▼M1

▼B

(1) A hosszú rostlen szalmájának feldolgozásához támogatás az enge- déllyel rendelkező elsődleges feldolgozók részére nyújtható a valamely mezőgazdasági termelővel kötött adásvételi szerződés tárgyát képező szalmából ténylegesen előállított rost mennyisége alapján.

A 2008/2009-es gazdasági évben ugyanezen feltételekkel a rövid rostlen és a rostkender szalmájának feldolgozásához is nyújtható támogatás.

Abban az esetben azonban, ha a mezőgazdasági termelő tulajdonában marad a szalma, amelyet szerződéses alapon dolgoztat fel engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozóval, és a termelő igazolja, hogy forga- lomba hozta az így kapott rostot, a támogatást a mezőgazdasági termelő kapja.

Abban az esetben, ha az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozó és a mezőgazdasági termelő ugyanaz a személy, az adásvételi szerződés

▼M1

▼B

helyébe az érintett fél arra vonatkozó kötelezettségvállalása lép, hogy a feldolgozást saját maga végzi el.

(2) Ezen alszakasz alkalmazásában „engedéllyel rendelkező elsőd- leges feldolgozó” alatt olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportja értendő – függetlenül saját, illetve tagjai nemzeti jog szerinti jogállásától – aki vagy amely len- vagy kenderrost gyártására engedélyt kapott a létesítmények helye szerinti tagállam illetékes hatóságától.

92. cikk

A támogatás mértéke

▼M1

▼B

(1) A 91. cikkben meghatározott feldolgozási támogatás összege a következők szerint alakul:

a) a hosszú lenrost esetében:

— a 2008/2009-es gazdasági évre tonnánként 160 EUR,

— a 2009/2010-es gazdasági évtől kezdődően tonnánként 200 EUR;

b) a legfeljebb 7,5 % szennyeződést és szilánkot tartalmazó rövid lenrost és kenderrost esetében a 2008/2009-es gazdasági évre tonnán- ként 90 EUR.

A tagállamok azonban – a hagyományos felvevőpiacokra tekintettel – a következő esetekben is határozhatnak támogatás nyújtásáról:

a) 7,5–15 % szennyeződést és szilánkot tartalmazó rövid lenrost;

b) 7,5–25 % szennyeződést és szilánkot tartalmazó kenderrost.

A második albekezdésben említett esetekben a tagállamok a támogatást az előállított mennyiséget meg nem haladó mennyiség után adják, 7,5 % szennyeződéssel és szilánkkal számolva.

(2) Azokat a rostmennyiségeket, amelyekre támogatás fizethető, korlátozni kell a 91. cikkben említett szerződés vagy kötelezettségvál- lalás tárgyát képező területek alapján.

Az első albekezdésben említett korlátokat a tagállamok határozzák meg úgy, hogy eleget tegyenek a 94. cikkben említett garantált nemzeti mennyiségeknek.

93. cikk

Előlegfizetés

Az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók kérelmére az előállí- tott rost mennyisége alapján előleget kell fizetni a 91. cikkben említett támogatásból.

94. cikk

Garantált mennyiség

▼M1

(1) A támogatható hosszú lenrost maximális garantált mennyisége gazdasági évenként 80 878 tonna. Ezt a mennyiséget a XI. melléklet

A.I. pontjával összhangban, nemzeti garantált mennyiségek formájában szét kell osztani egyes tagállamok között.

▼M1

▼B

▼M1

▼B

(1a) A 2008/2009-es gazdasági évben támogatásban részesíthető rövid lenrost és kenderrost maximális garantált mennyisége 147 265 tonna. Ezt a mennyiséget a XI. melléklet A.II. pontjával összhangban, nemzeti garantált mennyiségek formájában szét kell osztani egyes tagál- lamok között.

(2) Abban az esetben, ha a valamely tagállamban előállított rost egy másik tagállamban megtermelt szalmából készül, a rost vonatkozó mennyiségeit azon tagállam garantált nemzeti mennyiségébe kell beszá- mítani, amelyben a szalmát betakarították. A támogatást az a tagállam fizeti, amelynek garantált nemzeti mennyiségéből ezt a mennyiséget levonták.

(3) Valamennyi tagállam jogosult az (1) bekezdésben említett garan- tált országos mennyisége egy részét átcsoportosítani az (1a) bekez- désben megadott garantált országos mennyiségébe és viszont.

Az első albekezdésben említett átcsoportosításokat az 1 tonna hosszú lenrost = 2,2 tonna rövid lenrost, illetve kenderrost egyenlet alapján kell végrehajtani.

Feldolgozási támogatás csak az (1) és az (1a) bekezdésben említett, e bekezdés első két albekezdésével összhangban kiigazított mennyiségek után nyújtható.

94a. cikk

Kiegészítő támogatás

A 2008/2009-es gazdasági év során kiegészítő támogatást nyújtanak az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók részére a XI. melléklet

A.III. pontjában ismertetett I. és II. területen található, lennel bevetett területek, illetve az után a szalmatermelés után, amely:

a) a 91. cikk (1) bekezdésében említett adásvételi szerződés vagy köte- lezettségvállalás tárgyát képezte; és

b) hosszú rosttá történő feldolgozási támogatásban részesült.

A kiegészítő támogatás összege az I. területen 120 EUR/hektár, a II. területen pedig 50 EUR/hektár.

95. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az ezen alszakasz végrehajtására vonatkozó rész- letes szabályokat, amelyek különösen a következőket érintő szabályokat foglalhatnak magukban:

a) a 91. cikkben említett elsődleges feldolgozók működésének engedé- lyezésére vonatkozó feltételek;

b) a jóváhagyott elsődleges feldolgozók által a 91. cikk (1) bekezdé- sében említett adásvételi szerződésekkel és kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban teljesítendő feltételek;

c) a mezőgazdasági termelők által a 91. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett esetben teljesítendő követelmények;

d) a hosszú lenrostra vonatkozó kritériumok;

e) a támogatásnyújtás és az előlegfizetés feltételei, és különösen a szalma feldolgozásának igazolása;

f) a 92. cikk (2) bekezdésében említett korlátok meghatározására vonat- kozó feltételek.

▼B

II . s zak a sz

Termelési v isszatérítés

96. cikk

A keményítőre vonatkozó termelési visszatérítés

(1) Termelési visszatérítés nyújtható:

a) a kukoricából, búzából vagy burgonyából előállított keményítőre, valamint meghatározott termékek előállításához felhasznált bizonyos származékokra, amelyek jegyzékét a Bizottság állítja össze;

b) egyéb, keményítő előállítására alkalmas növények számottevő belföldi termesztésének hiányában a Finnországban és Svédor- szágban az egyes gazdasági években árpából és zabból előállított keményítő alábbi mennyiségeire, amennyiben ez nem vonja maga után a szóban forgó két gabonaféléből előállított keményítőmeny- nyiség növekedését:

i. Finnország esetében 50 000 tonna;

ii. Svédország esetében 10 000 tonna.

(2) Az (1) bekezdésben említett visszatérítés összegét a Bizottság határozza meg rendszeres időközönként.

97. cikk

A cukorágazatban nyújtott termelési visszatérítés

(1) Termelési visszatérítés nyújtható a cukorágazatnak az I. melléklet

III. részének b)–e) pontjában felsorolt termékeire, ha az 62. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett termékek gyártásához nem áll rendelkezésre a világpiaci árnak megfelelő áron többletcukor vagy beho- zott cukor, többlet-izoglükóz vagy többlet-inulinszirup.

(2) Az (1) bekezdésben említett termelési visszatérítés megállapítá- sakor figyelembe kell venni különösen a behozott cukor felhasználá- sából eredő azon költségeket, amelyeket az iparnak a világpiaci beszerzés esetében viselnie kellene, valamint a közösségi piacon rendel- kezésre álló többletcukor árát, vagy – ha nem áll rendelkezésre több- letcukor – a referenciaárat.

98. cikk

A termelési visszatérítés nyújtására vonatkozó feltételek

A Bizottság elfogadja az e szakaszban említett termelési visszatérítések nyújtására vonatkozó feltételeket, és meghatározza ezen visszatérítések összegét, valamint azokat a mennyiségeket, amelyekre a 97. cikkben említett, cukorágazatbeli termelési visszatérítés nyújtható.

▼B

▼M3

III. szakasz

A t ej- é s t ejtermékágazatban n yújtott tá mo ga tá sok

99. cikk

A takarmányként való hasznosításra szánt fölözött tejre és sovány tejporra nyújtott támogatás

(1) A takarmányként való hasznosításra szánt fölözött tejre és sovány tejporra a Bizottság által meghatározandó feltételek és termékszabvá- nyok alapján nyújtható támogatás.

E cikk alkalmazásában az írót és íróport fölözött tejnek és sovány tejpornak kell tekinteni.

(2) A támogatások összegét a Bizottság határozza meg a következő tényezők figyelembevételével:

a) a sovány tejpor tekintetében a 8. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában meghatározott referenciaár;

b) a kínálati helyzet alakulása a fölözött tej és a sovány tejpor vonat- kozásában, valamint azok takarmányként történő felhasználásának alakulása;

c) a borjúárak alakulása;

d) a versengő fehérjék piaci árainak változása a sovány tejporéval összehasonlítva.

100. cikk

A kazeinná és kazeinátokká feldolgozott sovány tejre nyújtott támogatás

(1) Támogatást kell nyújtani a Közösségben előállított és kazeinná, illetve kazeinátokká feldolgozott fölözött tejre a Bizottság által az ilyen tej és az abból előállított kazein, illetve kazeinátok vonatkozásában meghatározandó feltételek és termékszabványok alapján.

(2) A támogatások összegét a Bizottság határozza meg a következő tényezők figyelembevételével:

a) a sovány tejpor referenciaára, vagy a porlasztásos eljárással készült, első osztályú sovány tejpor piaci ára, ha az meghaladja a referenci- aárat;

b) a kazein és a kazeinátok piaci ára a közösségi és a világpiacon.

A támogatás változhat aszerint, hogy a fölözött tejet kazeinné vagy kazeinátokká dolgozzák-e fel, valamint e termékek minősége szerint.

101. cikk

A tejszín, vaj és vajkoncentrátum csökkentett áron történő beszerzéséhez nyújtott támogatás

Amennyiben tejterméktöbbletek halmozódnak fel, vagy várható, hogy ilyen többletek halmozódnak fel, a Bizottság az általa meghatározandó feltételek mellett dönthet úgy, hogy támogatást nyújtható a tejszín, a vaj és a vajkoncentrátum csökkentett áron történő beszerzéséhez:

a) non-profit intézmények és szervezetek részére;

b) cukrászati termékek és jégkrémek gyártói részére;

▼M3

▼B

c) egyéb, a Bizottság által meghatározandó élelmiszerek előállítói részére;

d) a vajkoncentrátum közvetlen fogyasztására.

102. cikk

Az iskolai tanulók tejtermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás

▼M3

▼B

(1) A Bizottság által megállapítandó feltételek mellett közösségi támogatás nyújtanak az oktatási intézmények tanulóinak a 0401, a 0403, a 0404 90 és a 0406 KN-kód alá vagy a 2202 90 KN-kód alá tartozó, a Bizottság által meghatározandó bizonyos feldolgozott tejter- mékekkel történő ellátásához.

(2) A 180. cikktől eltérve a tagállamok a közösségi támogatást kiegé- szítve nemzeti támogatást is nyújthatnak az oktatási intézmények tanu- lóinak az (1) bekezdésben említett termékekkel történő ellátásához. A tagállamok nemzeti támogatásukat a tejágazatban kivetett adóból vagy a tejágazatból származó bármely egyéb hozzájárulás formájában finanszí- rozhatják.

(3) A közösségi támogatás összege 100 kilogrammonként 18,15 EUR minden tejkategória esetében.

Egyéb támogatásra jogosult tejtermékek esetében a támogatások összegét az érintett termék tejalkotórészeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(4) Az (1) bekezdésben említett támogatást tanulónként és naponta legfeljebb 0,25 liter tejjel egyenértékű terméknek megfelelő mennyi- ségre lehet nyújtani.

IV. s zakasz

Az olívaolaj é s é tkezési o lajbogyó ágazatában n y ú j to tt tá mog a t á so k

103. cikk

A piaci szereplők szervezeteinek nyújtott támogatások

(1) A Közösség a tagállamok által az 1782/2003/EK rendelet 110i. cikkének (4) bekezdésével összhangban visszatartott összegek felhasz- nálásával finanszírozza azokat a hároméves munkaprogramokat, amelyeket a piaci szereplőknek a 125. cikkben említett szervezetei dolgoznak ki a következő területek közül egyre vagy többre vonatko- zóan:

a) a piac figyelemmel kísérése és adminisztratív igazgatása az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában;

b) az olajbogyó-termesztés környezeti hatásának javítása;

c) az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítása;

d) a nyomon követést biztosító rendszer, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének a nemzeti közigazgatási szervek fennható- sága alatt történő tanúsítása és védelme, különösen a végső felhasz- nálóknak értékesített olívaolajok minőségének ellenőrzése;

e) a piaci szereplők szervezetei által az olívaolaj minőségének javítása céljából végrehajtott intézkedésekre vonatkozó információk terjesz- tése.

▼B

▼M3

(2) Az (1) bekezdésben említett munkaprogramokra nyújtható közös- ségi finanszírozás maximális összege megegyezik a tagállamok által visszatartott összegekkel. A finanszírozás a támogatható költségekre vonatkozik, a következő felső határokkal:

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett területen végzett tevé- kenységek esetében 100 %;

b) az állóeszköz-beruházások esetében 100 %, az (1) bekezdés c) pont- jában említett területen végzett egyéb tevékenységek esetében pedig 75 %;

c) az (1) bekezdés d) és e) pontjában említett területeken legalább három harmadik országban vagy nem termelő tagállamban legalább két termelő tagállamból származó piaci szereplők jóváhagyott szer- vezetei által végrehajtott munkaprogramok esetében 75 %, az e terü- leteken végrehajtott egyéb tevékenységek esetében pedig 50 %.

Az érintett tagállamok a közösségi finanszírozás által nem fedezett költ- ségek legfeljebb 50 %-áig terjedő kiegészítő finanszírozást biztosítanak.

A Bizottság meghatározza az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, különös tekintettel a munkaprogramok tagállamok általi jóváhagyására vonatkozó eljárásokra, valamint az ilyen programok kere- tében támogatható tevékenységtípusokra.

(3) A Bizottság által a 194. cikkben foglaltakkal összhangban esetleg elfogadott bármely különös rendelkezés sérelme nélkül a tagállamok meggyőződnek arról, hogy a közösségi finanszírozás nyújtására vonat- kozó feltételek teljesülnek. Ebből a célból elvégzik a munkaprogramok pénzügyi ellenőrzését, és végrehajtanak egy kockázatelemzéssel megál- lapított mintán alapuló ellenőrzési tervet, amely az e cikk értelmében közösségi támogatásban részesülő termelői szervezeteknek évente lega- lább 30 %-át, valamint a piaci szereplők minden egyéb szervezetét magában foglalja.

IVa. szakasz

Támo ga tá sok a gy ümölcs- é s z öldség ág aza t ban

I. alszakasz

Te rme l ő i c s o p o r t o k

103a. cikk

Termelői csoportok támogatása

(1) A 125e. cikk értelmében engedélyezett átmeneti időszak alatt a tagállamok a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetként való elismerés céljából létrejött termelői csoportok részére biztosít- hatnak:

a) támogatást létrejöttük ösztönzésére és adminisztratív működésük elősegítésére;

b) támogatást, közvetlenül vagy hitelintézeteken keresztül egyaránt, azon beruházások részleges fedezésére, amelyek az elismerés megszerzéséhez szükségesek, és a 125e. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett elismerési tervben bemutatásra kerültek.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatást a Közösség visszatéríti a Bizottság által az ilyen intézkedések finanszírozását – beleértve a küszö- bértékeket, a felső határokat és a közösségi finanszírozás mértékét – illetően elfogadandó szabályokkal összhangban.

▼M3

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatás minden egyes termelői csoport tekintetében annak értékesített termelése alapján kerül meghatározásra, és az összege az első, második, harmadik, negyedik és ötödik évben:

a) az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamokban az értékesített termelés értéke 10 %, 10 %, 8 %, 6 % és 4 %-ának felel meg; és

b) a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókban, illetve az egyedi mezőgazdasági intézkedések kisebb égei-tengeri szigetek javára történő meghatározásáról szóló, 2006. szeptember 18-i 1405/2006/EK rendelet (1) 1. cikkének (2) bekezdé- sében említett kisebb égei-tengeri szigeteken az értékesített termelés értéke 5 %, 5 %, 4 %, 3 % és 2 %-ának felel meg.

A küszöbértékeket meghaladó értékű forgalmazott termelés tekintetében csökkenteni lehet ezeket az értékeket. A termelői csoportok számára egy adott évben fizethető támogatásra felső határ alkalmazható.

II. a lszakasz

M ű k ö dési al ap ok és op erat í v p rog r amo k

103b. cikk

Működési alapok

(1) A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei működési alapot hozhatnak létre. Az alapot a következőkből finanszírozzák:

a) a tagoknak vagy magának a termelői szervezetnek a pénzügyi hozzá- járulása;

b) a termelői szervezeteknek nyújtható közösségi pénzügyi támogatás.

(2) A működési alapokat kizárólag a tagállamok által a 103g. cikkel összhangban jóváhagyott operatív programok finanszírozására szabad felhasználni.

103c. cikk

Operatív programok

(1) A gyümölcs- és zöldségágazatban az operatív programok a

122. cikk c) pontjában említett, vagy az alábbiakban felsorolt célkitű- zések közül kettőnek vagy többnek a megvalósítására irányulnak:

a) a termelés megtervezése;

b) a termékek minőségének javítása;

c) a termékek kereskedelmi értékének növelése;

d) a friss vagy a feldolgozott termékek promóciója;

e) környezetvédelmi intézkedések és a környezetet kímélő termelési módszerek, a biogazdálkodást is beleértve;

f) válságmegelőzés és -kezelés.

(2) A válságmegelőzésnek és -kezelésnek a gyümölcs- és zöldség- piacok válságainak elkerülésével és kezelésével kell kapcsolatosnak lennie, és ebben az összefüggésben a következőkre terjed ki:

a) piacról történő árukivonás;

b) zöld szüret vagy a gyümölcs- és zöldségfélék be nem takarítása;

(1) HL L 265., 2006.9.26., 1. o.

▼M3

c) promóció és kommunikáció;

d) képzési intézkedések;

e) betakarítási biztosítás;

f) a kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költ- ségek támogatása.

A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések – beleértve bárminemű tőke- és kamat-visszafizetést a harmadik albekezdésben említetteknek megfelelően – az operatív program keretében felmerülő kiadások legfel- jebb egyharmadát tehetik ki.

A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozása érdekében a termelői szervezetek piaci feltételekkel kölcsönt vehetnek fel. Ebben az esetben a tőke és a kölcsön után járó kamatok visszafizetése az operatív program részét képezheti, és így jogosult lehet a 103d. cikk szerinti közösségi pénzügyi támogatásra. A válságmegelőzés és -kezelés keretében tett bármely konkrét intézkedés vagy ilyen kölcsönökből vagy közvetlenül finanszírozható, de egyszerre mindkét módon nem.

(3) A tagállamok előírják, hogy:

a) az operatív programoknak tartalmazniuk kell két vagy több környe- zetvédelmi intézkedést; vagy

b) az operatív programok kiadásainak legalább 10 %-át környezetvé- delmi intézkedésekre kell fordítani.

A környezetvédelmi intézkedések tiszteletben tartják az Európai Mező- gazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rende- let (1) 39. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt, az agrár- környezetvédelmi kifizetésekre vonatkozó követelményeket.

Amennyiben egy termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80 %-a az említett rendelkezés szerinti egy vagy több azonos agrár-környezet- védelmi kötelezettségvállalást tett, e kötelezettségvállalások mindegyike az első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésnek számít.

Az első albekezdésben említett környezetvédelmi intézkedések támoga- tása fedezi az intézkedésből származó többletköltségeket és bevételkie- sést.

(4) A (3) bekezdést Bulgáriában és Romániában csak 2011. január 1- jétől kell alkalmazni.

(5) A környezeti terhelést növelő beruházások csak olyan esetekben engedélyezhetők, amikor hatékony védintézkedések óvják a környezetet az ilyen terheléssel szemben.

103d. cikk

Közösségi pénzügyi támogatás

(1) A közösségi pénzügyi támogatás megegyezik a 103b. cikk

(1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások tényle- gesen befizetett összegével, de legfeljebb a felmerült tényleges kiadások 50 %-áig terjedhet.

(2) A közösségi pénzügyi támogatás maximális mértéke az egyes termelői szervezetek által értékesített termelés értékének 4,1 %-a.

Ez a százalékarány mindazonáltal az értékesített termelés értékének 4,6 %-ára növelhető, amennyiben az értékesített termelés értékének

(1) HL L 277., 2005.10.21., 1. o. A legutóbb a 146/2008/EK rendelettel

(HL L 46., 2008.2.21., 1. o.) módosított rendelet.

▼M3

4,1 %-át meghaladó összeget csak válságmegelőzési és -kezelési intéz- kedések céljaira használják fel.

(3) A termelői szervezet kérésére – egy operatív program vagy az operatív program egy része tekintetében – az (1) bekezdésben előírt százalékarány elérheti a 60 %-ot, amennyiben a szóban forgó program az alábbi feltételek legalább egyikét teljesíti:

a) azt különböző tagállamokban, több államot érintő rendszerekben együttműködő, több közösségi termelői szervezet nyújtja be;

b) azt akár egy vagy több, szakmaközi alapon működő rendszerbe bekapcsolódott termelői szervezet nyújtja be;

c) az kizárólag a 2008. december 31-ig a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendelet (1) hatálya alá tartozó, 2009. január 1-jétől pedig az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rende- let (2) hatálya alá tartozó biotermékek termelésére vonatkozó egyedi támogatást érinti;

d) azt az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csat- lakozott valamely tagállam termelői szervezete nyújtja be a legké- sőbb 2013 végéig futó intézkedésekre;

e) az egy olyan elismert termelői szervezet első benyújtandó operatív programja, amely egy másik elismert termelői szervezettel egyesült;

f) az a termelői szervezetek egy elismert társulásának első benyújtandó operatív programja;

g) olyan tagállamok termelői szervezetei nyújtják be, amelyekben a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermelés kevesebb mint 20 %-át forgalmazzák;

h) azt a Közösség egyik legkülső régiójának termelői szervezete nyújtja be;

i) az kizárólag az oktatási intézményekben tanuló gyermekek gyümölcs- és zöldségfogyasztásának előmozdítását célzó intézke- dések egyedi támogatását érinti.

(4) Az (1) bekezdésben előírt százalékarány 100 % a gyümölcs- és zöldségfélék piacról történő kivonása esetében, amely nem haladhatja meg az egyes termelői szervezetek által értékesített termelés mennyisé- gének 5 %-át, és amellyel az alábbiak szerint rendelkeznek:

a) ingyenes szétosztás a tagállamok által elismerten működő jótékony- sági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra, olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek;

b) ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt olyan büntetés-végre- hajtási intézmények, iskolák, közoktatási intézmények és gyermek- üdültetési táborok, valamint kórházak és idősotthonok körében, amelyek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott árumennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék.

(1) HL L 198., 1991.7.22., 1. o. A legutóbb a 123/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 38., 2008.2.13., 3. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

▼M3

103e. cikk

Nemzeti pénzügyi támogatás

(1) A tagállamok olyan régióiban, ahol a termelők szervezettségének foka a gyümölcs- és zöldségágazatban különösen alacsony, a Bizottság

– kellően indokolt kérésre – engedélyezheti a tagállamoknak, hogy a termelői szervezetek számára a 103b. cikk (1) bekezdésének

a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 80 %-át kitevő nemzeti pénzügyi támogatást fizessenek. Ez a támogatás a működési alapot egészíti ki. A tagállamok olyan régiói számára, amelyekben a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermelés mennyiségének kevesebb mint 15 %-át értékesítik, és amelyekben a gyümölcs- és zöld- ségtermelés részesedése a teljes mezőgazdasági termelésből legalább 15 %, az első albekezdésben említett támogatást a Közösség az érintett tagállam kérésére megtérítheti.

(2) E rendelet 180. cikkétől eltérve, a Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó az (1) bekezdés szerint engedélyezett nemzeti pénz- ügyi támogatásra.

103f. cikk

Az operatív programokra vonatkozó nemzeti keret és nemzeti stratégia

(1) A tagállamok nemzeti keretet állítanak fel a 103c. cikk (3) bekez- désében említett intézkedésekkel kapcsolatos általános feltételek megha- tározása érdekében. Ez a keret különösen arról rendelkezik, hogy ezen intézkedéseknek teljesíteniük kell az 1698/2005/EK rendelet megfelelő követelményeit, beleértve az annak 5. cikkében foglalt, a kiegészítő jelleggel, az összhanggal és a megfeleléssel kapcsolatos követelmé- nyeket is.

A tagállamok benyújtják a Bizottságnak az általuk javasolt keretet, és a Bizottság három hónapon belül módosításokat írhat elő, amennyiben úgy véli, hogy a javaslat nem teszi lehetővé a Szerződés 174. cikkében, valamint a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési prog- ramban (1) rögzített célkitűzések elérését. Az egyéni gazdaságokat érintő, operatív programok által támogatott beruházásoknak is tiszte- letben kell tartaniuk a szóban forgó célkitűzéseket.

(2) A tagállamok létrehozzák a gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcso- lódó fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégiá- jukat. Egy ilyen stratégia a következőkről rendelkezik:

a) helyzetelemzés az erős és a gyenge pontok kiemelésével, valamint a fejlesztési lehetőségek elemzése;

b) a választott prioritások indoklása;

c) az operatív programok célkitűzései és az eszközök, valamint a telje- sítménymutatók;

d) az operatív programok értékelése;

e) a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségei.

A nemzeti stratégia az (1) bekezdésben említett nemzeti keretet is magában foglalja.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható az elismert termelői szervezetekkel nem rendelkező tagállamokra.

(1) A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 242., 2002.9.10., 1. o.).

▼M3

▼B

103g. cikk

Az operatív programok jóváhagyása

(1) Az operatív programok tervezetét az illetékes nemzeti hatósá- gokhoz kell benyújtani, amelyek ezen alszakasz rendelkezéseivel össz- hangban vagy jóváhagyják, vagy elutasítják azt, vagy kérik annak módosítását.

(2) A termelői szervezetek minden egyes évre vonatkozóan közlik a tagállammal a működési alap becsült összegét, és arra vonatkozóan megfelelő indoklást nyújtanak be az operatívprogram-becslések, a tárgyév és – lehetőség szerint – a korábbi évek kiadásai, valamint – amennyiben szükséges – a következő év termelésének becsült mennyi- ségei alapján.

(3) A tagállam értesíti a termelői szervezetet vagy a termelői szerve- zetek társulását a közösségi pénzügyi támogatásnak a 103d. cikkben meghatározott korlátokkal összhangban megbecsült összegéről.

(4) A közösségi pénzügyi támogatások kifizetése az operatív program terveihez kapcsolódó kiadások alapján történik. Ugyanezen tervekre – garancia vagy biztosíték letétbe helyezése esetén – előleg fizethető.

(5) A termelői szervezet – a szükséges igazoló dokumentumok kísé- retében – értesíti a tagállamot az előző évi kiadásainak végleges össze- géről, hogy megkaphassa a közösségi pénzügyi támogatás fennmaradó összegét.

(6) Az operatív programok végrehajtása, valamint azoknak egyrészről a termelők és termelői szervezetek, másrészről a közösségi alapok általi finanszírozása legalább hároméves és legfeljebb ötéves időtartamra terjed ki.

103h. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság megállapítja az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, különösen a következőket:

a) a 103a. cikkben említett intézkedések finanszírozására vonatkozó szabályokat, beleértve a támogatások küszöb- és felső értékeit, vala- mint a támogatás közösségi társfinanszírozásának mértékét;

b) a 103e. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések visszatérítésének mértékét és szabályait;

c) az egyéni gazdaságokat érintő beruházásokra vonatkozó szabályokat;

d) a 103g. cikkben említett közlések és értesítések időpontjainak meghatározását;

e) a 103g. cikkben említett közösségi pénzügyi támogatás részleges fizetésekre vonatkozó szabályait.

V. szakasz

Közösségi dohányalap

104. cikk

Dohányalap

(1) Közösségi Dohányalap (a továbbiakban: az alap) jön létre a következő területeken végrehajtott intézkedések finanszírozása céljából:

▼B

▼M4

▼B

a) a dohányfogyasztás valamennyi formájának káros hatásaira való figyelemfelhívás javítása, különösen a tájékoztatás és az oktatás révén, valamint a dohányfogyasztási minták meghatározását, továbbá a Közösségben előforduló nikotinfüggőségről szóló járványtani tanulmányok, és a nikotinfüggőség megelőzéséről szóló tanulmány elkészítését szolgáló adatgyűjtés támogatása révén;

b) egyedi intézkedések, amelyek elősegítik a dohánytermelők átállását más növénykultúrákra vagy egyéb, munkahelyteremtő gazdasági tevékenységekre, valamint a dohánytermelők ilyen irányú átállásának lehetőségét vizsgáló tanulmányok elkészítése.

(2) Az alap finanszírozása a következőképpen történik:

a) a 2002-es betakarítás esetében 2 %, a 2003-as, a 2004-es és a 2005- ös betakarítás esetében 3 % levonása a 2075/92/EGK rendelet I. címében előírt, a 2005-ös betakarítással bezárólag az (1) bekez- désben meghatározott bármely intézkedés finanszírozására alkalma- zandó jövedelemtámogatásból;

b) a 2006–2009. naptári évek vonatkozásában az 1782/2003/EK rende- let 110 m. cikkében foglaltaknak megfelelően.

(3) A Bizottság elfogadja az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

VI. s zakasz

A m éhészeti á gazatra v onatkozó különös r e ndelkezések

105. cikk

Hatály

(1) A méhészeti termékek termelésére és forgalmazására vonatkozó általános feltételek javítása céljából a tagállamok hároméves időszakra szóló nemzeti programot (a továbbiakban: méhészeti program) dolgoz- hatnak ki.

(2) A 180. cikkben foglaltaktól eltérve a Szerződés 87., 88. és

89. cikke nem alkalmazandó a következőkre:

a) az e szakasz értelmében közösségi támogatásban részesülő intézke- désekhez nyújtott tagállami pénzügyi hozzájárulás;

b) a strukturális vagy természeti feltételekből eredően hátrányos hely- zetű méhészetek védelmére irányuló, vagy a gazdaságfejlesztési programok keretében nyújtott nemzeti különtámogatások, a terme- lésre vagy kereskedelemre irányuló támogatások kivételével.

A tagállamok a b) pontban említett támogatásokról a méhészeti prog- ramnak a 109. cikkel összhangban történő bejelentésével egyidejűleg értesítik a Bizottságot.

106. cikk

Támogatható intézkedések

A méhészeti program a következő intézkedéseket foglalhatja magában:

a) technikai segítségnyújtás a méhészeknek és méhészek csoportosulá- sainak;

b) a varroatózis elleni védekezés;

c) a vándorméhészet ésszerűsítése;

▼B

d) a méz fizikai-kémiai tulajdonságait elemző laboratóriumok támoga- tására irányuló intézkedések;

e) a Közösségben található kaptárak állománypótlásának támogatására irányuló intézkedések;

f) együttműködés a szakosított szervekkel a méhészettel és a méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatási programok végrehajtása terén.

A méhészeti program nem foglalhat magában az 1698/2005/EK tanácsi rendelettel (1) összhangban az EMVA-ból finanszírozott intézkedéseket.

107. cikk

A méhészeti ágazat termelési és forgalmazási szerkezetének tanulmányozása

A 108. cikk (1) bekezdésében meghatározott társfinanszírozásra való jogosultság érdekében a tagállamoknak tanulmányt kell készíteniük a területükön működő méhészeti ágazat termelési és forgalmazási szerke- zetéről.

108. cikk

Finanszírozás

(1) A Közösség a méhészeti programokhoz a tagállamok által viselt kiadások 50 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

(2) A tagállamoknak minden évben október 15-ig teljesíteniük kell a méhészeti programok alapján tett intézkedésekkel kapcsolatos kiadá- sokat.

109. cikk

Konzultáció

A méhészeti program kidolgozása a képviseleti szervezetekkel és a méhészeti szövetkezetekkel szoros együttműködésben történik. A prog- ramot a Bizottságnak be kell nyújtani jóváhagyásra.

110. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság megállapítja e szakasz alkalmazásának részletes szabályait.

VII. szakasz

A s el yemhern yó- ág aza t b a n n y ú j t o t t t ámo g a t á s ok

111. cikk

A selyemhernyó-tenyésztőknek nyújtandó támogatás

(1) Támogatást nyújtanak a Közösségben tenyésztett, az ex 0106 90 00 KN-kód alá tartozó selyemhernyókra, valamint az ex 0511 99 85 KN-kód alá tartozó selyemhernyópetékre.

(2) A támogatást a selyemhernyó-tenyésztők számára minden egyes felhasznált petedoboz után kell nyújtani, azzal a feltétellel, hogy a

(1) HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

▼B

dobozok egy meghatározandó minimális mennyiségű petét tartalmaznak, és a hernyók tenyésztése sikeres.

(3) A támogatás összege minden egyes selyemhernyópetét tartal- mazó, felhasznált doboz után 133,26 EUR.

112. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, amelyek magukban foglalják különösen a 111. cikk (2) bekezdésében említett minimális petemennyiségre vonatkozó részletes szabályokat.

II. CÍM

A FORGALMAZÁSRA ÉS A TERMELÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. FEJEZET

Forgalmazási előírások és a termelésre vonatkozó feltételek

I. szakasz

Forgalmazási e l ő írá s ok

113. cikk

Forgalmazási előírások

▼M3

▼B

▼M3

(1) A Bizottság rendelkezhet forgalmazási előírások bevezetéséről az alábbi ágazatok egy vagy több termékére vonatkozóan:

a) az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatán belül az I. melléklet

VII. részének a) pontjában említett termékek tekintetében;

b) gyümölcs- és zöldségfélék;

c) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék;

d) banán;

e) élő növény.

(2) Az (1) bekezdésben említett előírásokat

a) különösen az alábbiak figyelembevételével kell meghatározni:

i. az érintett termékek sajátosságai;

ii. a termékek zökkenőmentes forgalomba hozatalát lehetővé tévő feltételek biztosításának szükségessége;

iii. a termékre vonatkozó kielégítő és átlátható tájékoztatással kapcsolatos fogyasztói igény, ideértve különösen a gyümölcs- és zöldségágazati, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgo- zottzöldség-ágazati termékeket, a termék származási országa, minőségi osztálya és – ahol indokolt – fajtája (vagy kereskedelmi típusa) vonatkozásában;

▼B

▼M3

▼B

▼M3

iv. az I. melléklet VII. részének a) pontjában említett olívaolajak tekintetében az azok fizikai, kémiai és organoleptikus jellem- zőinek meghatározására használt módszerek változása;

v. a gyümölcs- és zöldségágazat és a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) által elfogadott ajánlások.

b) az előírások vonatkozhatnak a minőségre, az osztályokba sorolásra, a súlyra, a méretre, a csomagolásra, a védőcsomagolásra, a tárolásra, a szállításra, a kiszerelésre, a forgalmazásra, a származásra és a címké- zésre.

(3) Amennyiben a Bizottság a (2) bekezdés a) pontjában említett kritériumokkal összhangban másképpen nem rendelkezik, a forgalma- zási előírások hatálya alá eső termékeket a Közösségben kizárólag a szóban forgó előírások betartásával lehet forgalmazni.

A Bizottság által a 194. cikkben foglaltaknak megfelelően esetlegesen elfogadott bármely különös rendelkezés sérelme nélkül a tagállamok ellenőrzik, hogy a termékek megfelelnek-e az említett előírásoknak, és indokolt esetben szankciókat alkalmaznak.

113a. cikk

A gyümölcs- és zöldségágazat termékeinek forgalmazására vonatkozó kiegészítő követelmények

(1) A fogyasztók részére frissen történő árusításra szánt gyümölcs- és zöldségágazati termékeket kizárólag akkor lehet forgalmazni, ha azok épek, egészségesek és kereskedelmi minőségűek, továbbá ha fel van tüntetve a származási ország.

(2) Amennyiben a Bizottság másképp nem rendelkezik, az e cikk

(1) bekezdésében, valamint a 113. cikk (1) bekezdésének b) és

c) pontjában említett forgalmazási előírások a forgalmazás valamennyi szakaszában alkalmazandók, ideértve a behozatalt és a kivitelt is.

(3) Az elfogadott forgalmazási minőség szabványok hatálya alá tartozó, gyümölcs- és zöldségágazati, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati termékekkel rendelkező személy kizá- rólag az említett forgalmazási előírásoknak megfelelő módon mutathatja be, ajánlhatja fel eladásra, illetve szállíthatja vagy értékesítheti a termé- keket a Közösségen belül, továbbá felel ezen előírások betartásáért.

(4) A 113. cikk (3) bekezdésének második albekezdése alapján és a Bizottság által a 194. cikkben foglaltaknak megfelelően esetlegesen elfogadott bármely, különösen a megfelelőségi ellenőrzések követke- zetes tagállami alkalmazásával kapcsolatos különös rendelkezés sérelme nélkül, a tagállamok a gyümölcs- és zöldségágazat és a feldolgozott- gyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében kockázatelemzés alapján szelektív módon ellenőrzik, hogy a termékek megfelelnek-e a vonatkozó forgalmazási előírásoknak. Ezeket az ellenőrzéseket a termő- területekről történő elszállítást megelőző szakaszra kell összpontosítani, amikor a termékeket csomagolják vagy rakodják. A harmadik országok- ból származó termékek esetében az ellenőrzéseket a szabad forgalomba bocsátást megelőzően kell elvégezni.

113b. cikk

A legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítése

(1) A 42. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében, valamint az V. melléklet A. pontjában meghatározott rendelkezések

▼M3

sérelme nélkül, a XIa. mellékletben meghatározott feltételeket és külö- nösen az annak III. pontjában meghatározott használandó kereskedelmi megnevezéseket mind a Közösségben termelt, mind a Közösségbe harmadik országokból behozott, legfeljebb tizenkét hónapos, 2008. július 1-jén vagy azt követően levágott szarvasmarhákból származó húsra alkalmazni kell.

A legfeljebb tizenkét hónapos és 2008. július 1-jét megelőzően levágott szarvasmarhákból származó hús azonban továbbra is forgalomba hozható anélkül, hogy megfelelne a XIa. mellékletben meghatározott feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek nem alkalmazandók olyan szarvasmarhák húsára, amelyekre 2007. június 29. előtt oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést jegyeztek be az a mezőgaz- dasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelö- léseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK rende- letnek (1) megfelelően.

▼B

114. cikk

A tejre és a tejtermékekre vonatkozó forgalmazási előírások

(1) Emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek kizárólag akkor hozhatók forgalomba tejként és tejtermékként, ha megfelelnek a XII. mellékletben szereplő fogalommeghatározásoknak és megnevezéseknek.

(2) A közösségi jogban meghatározott kivételek és a közegészség védelmére vonatkozó intézkedések sérelme nélkül a 0401 KN-kód alá tartozó, emberi fogyasztásra szánt tejet kizárólag a XIII. mellékletnek és különösen a melléklet I. pontjában szereplő fogalommeghatározásoknak megfelelően lehet forgalomba hozni a Közösségben.

115. cikk

A zsírokra vonatkozó forgalmazási előírások

A 114. cikk (1) bekezdésének vagy bármely olyan rendelkezésnek a sérelme nélkül, amelyet az állat-egészségügy vagy az élelmiszerügy terén fogadtak el a termékekre vonatkozó higiéniai és egészségügyi előírások betartásának biztosítása, valamint az állatok és az emberek egészségének védelme érdekében, a XV. mellékletben meghatározott előírások alkalmazandóak a következő, legalább 10 tömegszázalék, de kevesebb mint 90 tömegszázalék zsírtartalmú, emberi fogyasztásra szánt termékekre:

a) a 0405 és az ex 2106 KN-kód alá tartozó tejzsírok;

b) az ex 1517 KN-kód alá tartozó zsírok;

c) az ex 1517 és az ex 2106 KN-kód alá tartozó, növényi és/vagy állati termékekből álló zsírok.

A szárazanyagon belül a zsírtartalom só nélküli arányának legalább kétharmadot kell kitennie.

A szóban forgó előírásokat azonban csak azokra a termékekre kell alkalmazni, amelyek 20 oC hőmérsékleten megőrzik szilárd halmazálla- potukat, és kenhetőek.

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. Az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363.,

2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

▼B

116. cikk

A tojás- és a baromfihús-ágazat termékeire vonatkozó forgalmazási előírások

A tojás- és a baromfiágazat termékeit a XIV. mellékletben meghatáro- zott rendelkezéseknek megfelelően kell forgalmazni.

117. cikk

A komló tanúsítása

(1) A Közösség területén betakarított vagy előállított komlótermékek tanúsítási eljárás hatálya alá tartoznak.

(2) Tanúsítványt csak olyan termékre lehet kiadni, amelynek minő- ségi jellemzői megfelelnek a forgalmazás meghatározott szakaszára érvényes minimális követelményeknek. A komlóliszt, az emelt lupulin- tartalmú komlóliszt, a komlókivonat és a kevert komlótermékek esetében a tanúsítványt csak akkor lehet kiadni, ha a termék alfasavtar- talma nem kisebb az alapanyagául szolgáló komlóénál.

(3) A tanúsítványban fel kell tüntetni legalább:

a) a komlótermesztés helyét (helyeit);

b) a betakarítás évét (éveit);

c) a fajtát vagy fajtákat.

(4) A komlóágazat termékeit csak az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett tanúsítvány birtokában lehet forgalmazni vagy exportálni.

A behozatalból származó komlótermékek esetében a 158. cikk (2) bekezdése szerinti igazolást az említett tanúsítvánnyal egyenértékűnek kell elismerni.

(5) A Bizottság a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő intézkedéseket hozhat:

a) bizonyos harmadik országok kereskedelmi követelményeinek való megfelelés érdekében; vagy

b) különleges felhasználásra szánt termékek tekintetében. Az első albekezdésben említett intézkedések:

a) nem sérthetik a tanúsítvánnyal ellátott termékek szokásos forgalma- zását;

b) olyan biztosítékokat foglalnak magukban, amelyek célja az említett termékekkel való összetévesztés lehetőségének kizárása.

118. cikk

Az olívaolajra és az olívapogácsa-olajra vonatkozó forgalmazási előírások

(1) A XVI. mellékletben meghatározott, az olívaolajra és olívapo- gácsa-olajra vonatkozó leírások és meghatározások használata kötelező az érintett termékeknek a Közösségen belüli forgalmazása során, vala- mint – amennyiben a szóban forgó leírások és meghatározások össze- egyeztethetőek a kötelező erejű nemzetközi szabályokkal – a harmadik országokkal folytatott kereskedelem során is.

(2) Kizárólag a XVI. melléklet 1. pontjának a) és b) alpontjában, valamint 3. és 6. pontjában említett olajok hozhatók forgalomba a kiske- reskedelemben.

▼B

▼M3

▼B

II . s zak a sz

A t ermelé s r e vonatkozó f eltételek

119. cikk

Kazein és kazeinátok felhasználása a sajtgyártás során

A kazein és kazeinátok sajtgyártás során történő felhasználásához előzetes engedély szükséges, amely csak abban az esetben adható meg, ha a kazein vagy a kazeinátok felhasználása a termékek előállítá- sának szükséges feltétele.

120. cikk

A mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításának módszere

A Bizottság megállapíthatja a Szerződés I. mellékletében felsorolt, meghatározott mezőgazdasági termékekből nyert, mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításának módszerét és a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol jellegzetes tulajdonságait.

III. szakasz

E l já rási szab ál yo k

121. cikk

Előírások, végrehajtási szabályok és eltérések elfogadása

A Bizottság megállapítja az e fejezet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, amelyek különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a) a 113. és a 113a. cikkben említett forgalmazási előírások, beleértve a következőkkel kapcsolatos szabályokat:

i. az előírások alkalmazásától való eltérések vagy az azok alóli kivételek;

ii. az előírások által megkövetelt adatok feltüntetése, valamint a forgalmazás és a címkézés;

iii. az előírásoknak a Közösségbe behozott és az onnan kivitt termékekre történő alkalmazása;

iv. a 113a. cikk (1) bekezdése tekintetében annak meghatározásával kapcsolatos szabályok, hogy milyen szempontok alapján tekint- hető egy termék épnek, egészségesnek és kereskedelmi minősé- gűnek;

b) a 114. cikk (1) bekezdésével összhangban a tej és a tejtermékek forgalmazása során használható meghatározások és megnevezések tekintetében:

i. a XII. melléklet III. pontja 1. alpontjának második albekezdé- sében említett termékjegyzéknek a tagállamok által megküldött jegyzékek alapján történő összeállítása és – szükség esetén – kiegészítése;

ii. szükség esetén a XII. melléklet II. pontja 2. alpontja második albekezdésének a) pontjában szereplő megnevezések jegyzé- kének kiegészítése;

c) a 115. cikkben említett, kenhető zsírokra vonatkozó előírások tekin- tetében:

▼B

i. a XV. melléklet I. pontja 2. alpontja harmadik albekezdésének

a) pontjában említett termékeknek a tagállamok által a Bizott- sághoz eljuttatott jegyzékek alapján összeállított jegyzéke;

ii. a 115. cikkben említett termékek összetételének és gyártási jellemzőinek ellenőrzéséhez szükséges elemzési módszerek;

iii. a mintavételre vonatkozó részletes szabályok;

iv. a 115. cikkben említett termékek piacaira vonatkozó statisztikai információk összegyűjtésének részletes szabályai;

d) a XIV. melléklet A. részében meghatározott tojások forgalmazására vonatkozó: rendelkezések tekintetében:

i. fogalommeghatározások;

ii. a tojásbegyűjtés gyakorisága, a tojás szállítása, tartósítása és kezelése;

iii. a minőségi kritériumok, különösen a héj külseje, a tojásfehérje és a tojássárgája állaga, valamint a légkamra nagysága;

iv. a súly szerinti osztályozás, ideértve a kivételeket is;

v. a tojáson szereplő jelölés és a csomagoláson feltüntetett címkézés, ideértve a kivételeket, valamint a csomagolóközpon- tokkal kapcsolatban alkalmazandó szabályokat is;

vi. harmadik országokkal folytatott kereskedelem;

vii. termelői módszerek;

e) a XIV. melléklet B. részében meghatározott baromfihús forgalma- zására vonatkozó rendelkezések tekintetében:

i. fogalommeghatározások;

ii. a bontott baromfik jegyzéke, az ilyen hasított testek és belső- ségek részei, ideértve a foie gras-t, amelyekre a XIV. melléklet

B. része vonatkozik;

iii. osztályozási kritériumok a XIV. melléklet B. részének III 1. pontja értelmében;

iv. az árut kísérő kereskedelmi okmányokon feltüntetendő egyéb jelölésekre, a címkézésre, a végső fogyasztó általi fogyasztásra szánt baromfihús vonatkozó szabályok kiszerelésére és reklá- mozására, valamint arra a névre vonatkozó szabályok, amely alatt a termék 2000/13/EK irányelv 3. cikke (1) bekezésének

1. pontja értelmében értékesítésre kerül;

v. az alkalmazott hűtési módszerre és a gazdálkodási formára vonatkozó fakultatív jelölések;

vi. a daraboló- és feldolgozóüzem részére történő szállítás esetén alkalmazható eltérések;

vii. a friss, mélyhűtött és gyorsfagyasztott hasított testek és azok részeinek készítése közbeni vízfelvételi százalék tekintetében alkalmazandó szabályok, valamint az e tekintetben feltünte- tendő jelölések;

f) a XIV. melléklet C. részében meghatározott keltetőtojások és napos- csibék termelésére és tenyésztésére, illetve forgalmazására vonat- kozó előírásokkal kapcsolatos rendelkezések tekintetében:

i. fogalommeghatározások;

ii. a keltetőtojásokat és naposcsibéket termelő és tenyésztő, illetve forgalmazó létesítmények nyilvántartása;

iii. a – többek között a harmadik országokból behozandó vagy harmadik országokba kiviendő – keltetőtojásokon és a csoma-

▼B

▼M3

▼B

golásokon feltüntetendő jelölések, valamint a harmadik orszá- gokból származó csirkék tekintetében alkalmazandó szabályok;

iv. a keltetők által vezetett főkönyvek;

v. a keltetőgépből kivett keltetett tojások emberi fogyasztástól eltérő esetleges használata;

vi. a keltetők és egyéb létesítmények tájékoztatásai a tagállamok illetékes hatóságai számára;

vii. kísérőokmányok;

g) a komlótermékekre vonatkozóan a 117. cikkben említett minimális minőségi követelmények;

h) adott esetben az alkalmazandó elemzési módszerek;

i) a kazeinnek és a kazeinátoknak a 119. cikkben említett felhaszná- lása tekintetében:

i. azok a technológiai szükségletek figyelembevételével, objektív kritériumok alapján meghatározott feltételek, amelyek mellett a tagállamok megadják az engedélyt és meghatározzák a kazeinnek és a kazeinátoknak a végtermékbe történő beledolgozására vonat- kozó maximális százalékos arányt;

ii. az i. pont szerinti engedéllyel rendelkező vállalkozások által betartandó kötelezettségek;

j) a 113b. cikknek megfelelően a legfeljebb tizenkét hónapos szarvas- marhák húsának értékesítése során alkalmazandó feltételek tekinte- tében:

i. a XIa. melléklet II. pontjában meghatározott, a kategóriát azono- sító betű feltüntetésének gyakorlati módjai a használt írásjegyek elhelyezése és mérete tekintetében;

ii. a hús harmadik országokból történő, a XIa. melléklet VIII. pont- jában említett behozatala, az e rendelet betartására irányuló ellen- őrzések módjai tekintetében.

A Bizottság módosíthatja a XIa. melléklet III.2. pontjában meghatáro- zott táblázat B. részét.

II. FEJEZET

Termelői szervezetek, szakmaközi szervezetek, a piaci szereplők szervezetei

I. szakasz

Ál ta lá no s e lv ek

▼M3

122. cikk

Termelői szervezetek

A tagállamok elismerik azokat a termelői szervezeteket, amelyek:

a) a következő ágazatok valamelyikében működő termelőkből állnak:

i. komlóágazat;

ii. az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata;

iii. gyümölcs- és zöldségágazat azon mezőgazdasági termelők vonatkozásában, akik az érintett ágazatba tartozó egy vagy

▼M3

▼B

▼M3

▼B

több terméket termesztenek és/vagy a kizárólag feldolgozásra szánt ilyen termékek vonatkozásában;

iv. selyemhernyó-ágazat;

b) a termelők kezdeményezésére jönnek létre;

c) meghatározott céllal rendelkeznek, amely különösen magában foglalhat, vagy a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében magában foglal az alábbi célkitűzések közül egyet vagy többet:

i. a termelés megtervezésének és a kereslethez való hozzáigazítá- sának biztosítása, különösen a minőség és a mennyiség tekinte- tében;

ii. a kínálati oldal koncentrációja és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatala;

iii. a termelési költségek optimalizálása és a termelői árak stabili- zálása.

123. cikk

Szakmaközi szervezetek

▼M3

►M3 (1) ◄ A tagállamok elismerik azokat a szakmaközi szerveze- teket, amelyek:

a) az alábbi ágazatok termékeinek előállításához, forgalmazásához és/vagy feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képvi- selőiből állnak:

i. az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata;

ii. dohányágazat;

b) az azokat alkotó valamennyi szervezetnek vagy egyesületnek, vagy ezek egy részének a kezdeményezésére jöttek létre;

c) meghatározott céllal rendelkeznek, amely különösen az alábbiakra vonatkozhat:

i. a kínálat koncentrálása és koordinálása, valamint a tagok termék- einek forgalmazása;

ii. a termelés és a feldolgozás közös hozzáigazítása a piaci követel- ményekhez, valamint a termék fejlesztése;

iii. a termelés és a feldolgozás ésszerűsítésének és fejlesztésének előmozdítása;

iv. kutatások folytatása a fenntartható termelési módszerekkel és a piaci fejleményekkel kapcsolatban.

(2) Azokban az esetekben, amikor az (1) bekezdésben említett szak- maközi szervezetek több tagállam területén folytatják tevékenységüket, az elismerést – a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül – a Bizottság adja meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett eseteken kívül a tagállamok azokat a szakmaközi szervezeteket is elismerik, amelyek:

a) a gyümölcs- és zöldségágazat termékeinek előállításához és/vagy forgalmazásához és/vagy feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak;

▼M3

b) az azokat alkotó valamennyi szervezetnek vagy egyesületnek, vagy ezek egy részének a kezdeményezésére jönnek létre;

c) a Közösség egy vagy több régiójában az alább felsorolt tevékeny- ségek közül kettőt vagy annál többet folytatnak, a fogyasztók érde- keinek figyelembevételével:

i. a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése;

ii. a gyümölcs- és zöldségfélék forgalomba hozatala koordináció- jának javítása, különösen kutatás és piacelemzés által;

iii. a közösségi szabályoknak megfelelő szabványos szerződés- minták kidolgozása;

iv. a termesztett gyümölcs- és zöldségfélékben rejlő lehetőségek teljesebb körű kiaknázása;

v. azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés a piaci igényeknek, vala- mint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak megfelelőbb termék- ekhez igazodjon, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre;

vi. a növényvédő szerek és egyéb adalékok használatának csökken- tését célzó lehetőségek felkutatása, a termékek minőségének biztosítása, valamint a talaj- és vízminőség megőrzése;

vii. a termékminőség javítását célzó eljárások és eszközök kifejlesz- tése;

viii. a biogazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi jelzések védelme és lehetősé- geinek hasznosítása;

ix. az integrált termesztés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek elősegítése;

x. a XVIa. melléklet 2. és 3. pontjában említett termesztési és forgalombahozatali szabályok vonatkozásában olyan szabályok meghatározása, amelyek szigorúbbak, mint a közösségi vagy nemzeti szabályok.

▼B

124. cikk

A termelői és a szakmaközi szervezetekre vonatkozó közös rendelkezések

(1) A 122. cikket és a 123. cikk első bekezdését a termelői vagy szakmaközi szervezetek elismerésére vonatkozó tagállami – a nemzeti jogon alapuló és a közösségi joggal összhangban álló – döntés sérelme nélkül kell alkalmazni az 1. cikkben említett ágazatok mindegyikében, a

122. cikkben és a 123. cikk első bekezdésében említett ágazatok kivé- telével.

(2) A 865/2004/EK, az 1952/2005/EK és az 1544/2006/EK rende- letnek megfelelően elismert vagy jóváhagyott termelői szervezeteket az ezen rendelet 122. cikke szerinti elismert termelői szervezeteknek kell tekinteni.

A 2077/92/EGK és a 865/2004/EK rendeletnek megfelelően elismert vagy jóváhagyott szakmaközi szervezeteket az ezen rendelet

123. cikke szerinti elismert szakmaközi szervezeteknek kell tekinteni.

▼B

▼M3

125. cikk

A piaci szereplők szervezetei

Ezen rendelet alkalmazásában a piaci szereplők szervezetei magukban foglalják az elismert termelői szervezeteket, az elismert szakmaközi szervezeteket vagy egyéb piaci szereplők elismert szervezeteit az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában vagy ezek társulásait.

Ia. s zakasz

A t ermel ő i é s s zakmaközi s zer vezetekkel, valamint termel ő i c sopo rto kka l k ap cs ol at os sza b ály o k a g y ümöl cs- é s z öl dség ág aza t ba n

I. alszakasz

A t ermel ő i s zer vezetek alapsz abálya és elismer é se

125a. cikk

A termelői szervezetek alapszabálya

(1) A gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetek alapsza- bálya különösen a következőket követeli meg tagjaitól:

a) a termelői szervezet által elfogadott szabályok alkalmazása a terme- lési jelentéstétellel, a termeléssel, a forgalmazással és a környezetvé- delemmel kapcsolatban;

b) a 122. cikk a) pontjának iii. alpontjában említett bármely terméknek az adott gazdaságban való termelése tekintetében egyetlen termelői szervezethez való tartozás;

c) az érintett teljes termésüknek a termelői szervezeten keresztül történő forgalmazása;

d) a termelői szervezet által statisztikai célokra igényelt adatok biztosí- tása, különösen a termőterületet, a betakarított mennyiségeket, a hozamokat és a közvetlen eladásokat illetően;

e) az alapszabály által meghatározott pénzügyi hozzájárulások befize- tése a 103b. cikkben előírt működési alap létrehozása és feltöltése érdekében.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja ellenére – amennyiben a termelői szervezet engedélyezi, és amennyiben ez összhangban áll a termelői szervezet által meghatározott feltételekkel – a termelő tagok:

a) közvetlenül a gazdaságukban és/vagy azon kívül a fogyasztók személyes szükségleteinek kielégítésére értékesíthetik termésük és/vagy termékeik egy meghatározott százalékot meg nem haladó részét, mely százalékot a tagállamok legalább 10 %-os szinten rögzítik;

b) a szervezetük által forgalmazható termelési mennyiséghez képest csekély jelentőségű termékmennyiségeket értékesíthetnek, akár saját maguk, akár a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül;

c) akár saját maguk, akár a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül értékesíthetnek olyan terméke- ket, amelyek tulajdonságaik révén rendszerint nem tartoznak az érin- tett termelői szervezet kereskedelmi tevékenységébe.

(3) A termelői szervezet alapszabálya az alábbiakról is rendelkezik:

▼M3

a) az (1) bekezdésben említett szabályok meghatározására, elfogadására és módosítására szolgáló eljárások;

b) a termelői szervezet finanszírozásához szükséges pénzügyi hozzájá- rulások kiszabása a tagokra;

c) olyan szabályok, amelyek a termelő tagok számára lehetővé teszik a termelői szervezet tevékenységének és döntéseinek demokratikus módon történő, alapos vizsgálatát;

d) az alapszabályban meghatározott kötelezettségek megszegéséért – különösen a pénzügyi hozzájárulások be nem fizetéséért – vagy a termelői szervezet által megállapított szabályok megsértéséért kiró- ható szankciók;

e) az új tagok belépésére – különösen a minimális tagsági időtartamra –

vonatkozó szabályok;

f) a szervezet működéséhez szükséges számviteli és költségvetési szabályok.

(4) A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezeteire úgy kell tekinteni, mint amelyek tagjaik nevében és megbízásából járnak el gazdasági ügyekben.

125b. cikk

Elismerés

(1) A tagállamok termelői szervezetként ismernek el a gyümölcs- és zöldségágazatban minden olyan, elismerést kérelmező jogi személyt vagy jogi személyek egyértelműen meghatározott részét, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

a) célja a környezetbarát termesztési gyakorlatok, termesztési technoló- giák és hulladékkezelési módszerek használata, különös tekintettel a vízminőség-, a talaj- és a tájvédelemre, valamint a biológiai sokfé- leség megőrzésére vagy ösztönzésére, valamint megfelel a 122. és a 125a. cikkben meghatározott követelményeknek, és ezt megfelelően bizonyítja;

b) tagjainak száma, valamint értékesíthető termékeinek mennyisége vagy értéke elér egy, a tagállamok által meghatározandó alsó határt, és ezt megfelelően bizonyítja;

c) elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy megfe- lelően tudja végezni tevékenységét mind a ráfordított idő, mind pedig a hatékonyság és a kínálat koncentrációja tekintetében, mely célból a tagállamok eldönthetik, hogy a 122. cikk a) pontjának iii. alpontjában említett termékek vagy termékcsoportok közül melyek tartozzanak a termelői szervezet kereskedelmi tevékenységébe;

d) hatékonyan lehetővé teszi tagjai számára a technikai segítségnyújtás elérését a környezetbarát termesztési eljárások használatában;

e) szükség esetén hatékonyan biztosítja tagjai részére a termésük begyűjtéséhez, tárolásához, csomagolásához és forgalmazásához a technikai eszközöket;

f) biztosítja tevékenységei megfelelő kereskedelmi és számviteli irány- ítását; valamint

g) egy adott piacon nincs gazdasági erőfölényben, kivéve ha a Szer- ződés 33. cikkében megfogalmazott célkitűzések elérése ezt szüksé- gessé teszi.

(2) A tagállamok:

a) a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számí- tott három hónapon belül határoznak a termelői szervezet elismeré- séről;

▼M3

b) rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a termelői szervezetek betartják-e az e fejezetben foglaltakat, e rendelet rendelkezéseinek be nem tartása vagy az azokat érintő szabálytalanságok esetén alkal- mazzák az ezekre a szervezetekre vonatkozó szankciókat, és – amennyiben szükséges – döntenek az elismerés visszavonásáról;

c) évente egyszer értesítik a Bizottságot minden, az elismerés megadá- sára, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó döntésről.

II. a lszakasz

Te rme l ő i s z erveze tek é s t ermel ő i c s o p o r t o k tá rsulása

125c. cikk

Termelői szervezetek társulása a gyümölcs- és zöldségágazatban

A gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetek társulásai elis- mert termelői szervezetek kezdeményezésére jönnek létre, és azok a termelői szervezetek bármely e rendeletben említett tevékenységét végezhetik. E célból a tagállamok kérelemre elismerhetik a termelői szervezetek társulásait, amennyiben:

a) a tagállam úgy véli, hogy a társulás képes az említett tevékenységek hatékony elvégzésére; és

b) a társulás egy adott piacon nincs gazdasági erőfölényben, kivéve ha a Szerződés 33. cikkében megfogalmazott célkitűzések elérése ezt szükségessé teszi.

A 125a. cikk (4) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.

125d. cikk

Kiszervezés

A tagállamok engedélyezhetik, hogy a gyümölcs- és zöldségágazatba tartozó elismert termelői szervezetek vagy az említett ágazatba tartozó termelői szervezetek elismert társulásai kiszervezzék tevékenységeiket – többek között leányvállalatokhoz –, feltéve hogy elegendő bizonyítékot szolgáltatnak a tagállam részére arra vonatkozóan, hogy ez a kiszervezés az érintett termelői szervezet vagy termelői szervezeti társulás célkitű- zései megvalósításának megfelelő módja.

125e. cikk

Termelői csoportok a gyümölcs- és zöldségágazatban

(1) Az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamokban, a Szerződés 299. cikkének

(2) bekezdésében említett legkülső régiókban, illetve az 1405/2006/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb égei-tengeri szige- teken jogi személyként vagy valamely jogi személy pontosan meghatá- rozott részeként termelői csoportot lehet létrehozni olyan mezőgazdasági termelők kezdeményezésére, akik a gyümölcs- és zöldségágazatba tartozó egy vagy több terméket termesztenek és/vagy a kizárólag feldol- gozásra szánt ilyen termékeket termesztenek, azzal a céllal, hogy azt termelői szervezetként elismerjék.

Az ilyen termelői csoportok számára átmeneti időszak engedélyezhető, amely alatt teljesíteni kell a termelői csoportként való elismeréshez a

122. cikkben meghatározott feltételeket.

Az elismerés megszerzése céljából az említett termelői csoportok benyújtanak egy ütemezett elismerési tervet az érintett tagállam részére,

▼M3

amely terv elfogadásakor megkezdődik a második albekezdésben emlí- tett átmeneti időszak, és megtörténik az előzetes elismerés. Az átmeneti időszak nem lehet hosszabb öt évnél.

(2) Az elismerési terv elfogadását megelőzően a tagállamok tájékoz- tatják a Bizottságot szándékaikról, és azok várható pénzügyi vonatko- zásairól.

II I. alszak asz

A s zabályok kiterjeszt ése e g y adot t g azdasá gi térség termel ő ire

125f. cikk

A szabályok kiterjesztése

(1) Olyan esetekben, amikor valamely adott gazdasági térségben működő, a gyümölcs- és zöldségágazatba tartozó termelői szervezetet egy adott termék tekintetében, az adott térség termelése és termelői vonatkozásában reprezentatívnak tekintenek, az érintett tagállam a termelői szervezet kérésére kötelezővé teheti az alábbi szabályokat az adott gazdasági térségben letelepedett, de a termelői szervezethez nem tartozó termelők számára:

a) a 125a. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett szabályok;

b) a 103c. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett intézkedések végrehajtásához szükséges szabályok.

Az első albekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a szabályok:

a) legalább egy gazdasági év óta hatályban legyenek;

b) a XVIa. mellékletben foglalt kimerítő felsorolásban szerepeljenek;

c) legfeljebb három gazdasági éven át bírjanak kötelező erővel.

Mindazonáltal a második albekezdés a) pontjában említett feltételt nem kell alkalmazni, ha az érintett szabályok azok, amelyek a XVIa. melléklet 1., 3. és 5. pontjában kerültek felsorolásra. Ebben az esetben a szabályok kiterjesztése legfeljebb egy gazdasági évre alkal- mazható.

(2) Ezen alszakasz alkalmazásában a „gazdasági térség” csatlakozó vagy szomszédos termelési régiókból álló olyan földrajzi zónát jelent, amelyekben a termelési és piaci értékesítési körülmények azonosak.

A tagállamok elküldik a Bizottságnak a gazdasági térségek listáját.

Az értesítéstől számított egy hónapon belül a Bizottság jóváhagyja a listát, vagy az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően meghatározza az utóbbi által a listán elvégzendő módosításokat. A Bizottság a jóváhagyott listát az általa megfelelőnek ítélt módon közzé- teszi.

(3) Egy termelői szervezet akkor minősül az (1) bekezdés értelmében vett reprezentatív termelői szervezetnek, amennyiben a működési terü- letéül szolgáló gazdasági térség termelőinek legalább 50 %-a a tagjai közé tartozik, és a terület termésmennyiségének legalább 60 %-át lefedi. Az (5) bekezdés sérelme nélkül, e százalékarányok kiszámításakor nem kell figyelembe venni a 2008. december 31-ig a 2092/91/EGK rendelet hatálya alá tartozó, 2009. január 1-jétől pedig a 834/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó ökológiai termelőket és ökológiai termelést.

(4) Az adott gazdasági térség összes termelőjére kötelezően vonat- kozó szabályok:

a) az érintett tagállamban vagy a Közösségben nem okozhatnak semmi- lyen kárt más termelőknek;

▼M3

b) a 125a. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, a termelési jelentéstétellel kapcsolatos szabályok kivételével nem érvényesek azokra a termékekre, amelyeket feldolgozás céljából szállítanak a gazdasági év kezdete előtt aláírt szerződés alapján, kivéve, ha kife- jezetten vonatkoznak rájuk;

c) nem lehetnek összeegyeztethetetlenek a hatályban lévő közösségi és nemzeti szabályokkal.

(5) A szabályok nem tehetők kötelezővé a 2008. december 31-ig a 2092/91/EGK rendelet hatálya alá tartozó, 2009. január 1-jétől pedig a 834/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó ökológiai termékeket termelők számára, kivéve ha abban a gazdasági térségben, amelyben a termelői szervezet működik, az érintett termelők legalább 50 %-a beleegyezett az intézkedésbe, és a termelői szervezet a szóban forgó terület ilyen jellegű termelésének legalább 60 %-át lefedi.

125g. cikk

Értesítés

A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot azokról a szabá- lyokról, amelyeket a 125f. cikk (1) bekezdésének megfelelően az egyes gazdasági térségekben az összes termelő részére kötelezővé tettek. A Bizottság ezeket a szabályokat az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi.

125h. cikk

A szabályok kiterjesztésének hatályon kívül helyezése

A Bizottság úgy határoz, hogy egy tagállamnak hatályon kívül kell helyeznie a szabályoknak a 125f. cikk (1) bekezdése szerinti kiterjesz- téséről hozott döntését:

a) amennyiben úgy találja, hogy a szóban forgó, más termelőkre történő kiterjesztés kizárja a versenyt a belső piac jelentős részén, vagy veszélyezteti a szabad kereskedelmet, vagy a Szerződés 33. cikkének célkitűzései veszélybe kerülnek;

b) amennyiben úgy találja, hogy a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése vonatkozik az egyéb termelőkre kiterjesztett szabályokra. A Bizottság e szabályokra vonatkozó határozatát csak a szóban forgó megállapítás időpontjától kell alkalmazni;

c) amennyiben az ellenőrzéseket követően úgy találja, hogy az ezen alszakaszban foglaltakat nem tartották be.

125i. cikk

A tagsági viszonnyal nem rendelkező termelők pénzügyi hozzájárulásai

A 125f. cikk (1) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett tagállam – a bemutatott bizonyíték alapos vizsgálatát követően – úgy dönthet, hogy a tagsági viszonnyal nem rendelkező termelők kötelesek befizetni a termelői szervezetnek a tagok által fizetett pénzügyi hozzájárulás egy részét, amennyiben a pénzügyi hozzájárulás az alábbi költségek fedezé- sére szolgál:

a) a 125f. cikk (1) bekezdésében említett szabályok alkalmazásából származó adminisztratív költségek;

b) a szervezet vagy társulás által vállalt és a térség valamennyi terme- lője számára hasznos kutatások, piaci tanulmányok és eladásösztön- zési tevékenységek költségei.

▼M3

125j. cikk

A termelői szervezetek társulásai szabályainak kiterjesztése

Ezen alszakasz alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely a termelői szervezetek elis- mert társulásaira is vonatkozik.

IV. a lszakasz

Szakmaközi szervezetek a g yümölcs- és zö ldsé gá ga zat b a n

125k. cikk

Elismerés és az elismerés visszavonása

(1) Amennyiben a tagállami struktúrák ezt lehetővé teszik, a tagál- lamok a gyümölcs- és zöldségágazatban szakmaközi szervezetként ismerhetik el valamennyi olyan, a területükön letelepedett jogi személyt, amely megfelelő kérelmet nyújt be, azzal a feltétellel, hogy:

a) az érintett tagállam egy vagy több régiójában fejtik ki tevékenysé- güket;

b) a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékből készült termékek előállításának és/vagy kereskedel- mének és/vagy feldolgozásának jelentős arányát képviselik a szóban forgó régióban vagy régiókban, és – egynél több régió esetén – mindegyik régióban igazolni tudják a reprezentativitás minimális szintjét az általuk összefogott ágazatok mindegyikében;

c) a 123. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységek közül kettőt vagy annál többet folytatnak;

d) saját maguk nem vesznek részt a gyümölcs- és zöldségfélék, vagy a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékből készült termékek előállí- tásában, feldolgozásában vagy forgalmazásában;

e) nem vesznek részt a 176a. cikk (4) bekezdésében említett megálla- podások, döntések vagy összehangolt magatartások egyikében sem.

(2) Az elismerést megelőzően a tagállamok tájékoztatják a Bizott- ságot az elismerésüket kérelmező szakmaközi szervezetekről, megadva a reprezentativitásuk mértékére és különböző tevékenységi körükre vonatkozó minden lényeges tájékoztatást, az elbíráláshoz szükséges minden egyéb információval együtt.

A Bizottság az értesítést követő két hónapon belül kifogást emelhet az elismerés ellen.

(3) A tagállamok:

a) a kérelemnek az összes vonatkozó igazoló dokumentummal együtt történő benyújtásától számított három hónapon belül döntenek arról, hogy megadják-e az elismerést;

b) rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a szakmaközi szervezetek betartják-e az elismeréshez szükséges feltételeket; e rendelet rendel- kezéseinek be nem tartása vagy az azokat érintő szabálytalanságok esetén szankciókat vetnek ki az érintett szervezetekre, és – ameny- nyiben szükséges – döntenek az elismerés visszavonásáról;

c) visszavonják az elismerést, amennyiben:

i. az elismerés tekintetében az ebben az alszakaszban meghatáro- zott követelmények és feltételek már nem teljesülnek;

ii. a szakmaközi szervezet részt vesz bármely, a 176a. cikk

(4) bekezdésében említett megállapodásban, döntésben vagy

▼M3

összehangolt magatartásban, bármely egyéb – a nemzeti törvényből következő – szankció alkalmazásának sérelme nélkül;

iii. a szakmaközi szervezet elmulaszt eleget tenni a 176a. cikk

(2) bekezdésében említett értesítési kötelezettségnek;

d) két hónapon belül értesítik a Bizottságot a valamely szervezetnek megítélt, attól megtagadott vagy visszavont elismerésről.

(4) A Bizottság meghatározza a tagállamoknak a szakmaközi szerve- zetek tevékenységét illető, a Bizottság felé történő jelentési kötelezett- ségének feltételeire és gyakoriságára vonatkozó szabályokat.

A Bizottság az ellenőrzések eredményei alapján felkérheti a tagállamot az elismerés visszavonására.

(5) E rendelet feltételeinek megfelelően az elismerés a 123. cikk

(3) bekezdésének c) pontjában felsorolt tevékenységek végzésének engedélyezését jelenti.

(6) A Bizottság – az általa megfelelőnek ítélt módon – közzéteszi az elismert szakmaközi szervezetek jegyzékét, feltüntetve tevékenységeik gazdasági szféráját vagy területét, és a 125l. cikk értelmében végzett tevékenységeket. Az elismerés visszavonása szintén közzétételre kerül.

125l. cikk

A szabályok kiterjesztése

(1) Az olyan esetekben, amikor egy tagállam adott régiójában vagy régióiban működő valamely szakmaközi szervezet egy adott termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának tekintetében reprezentatívnak tekinthető, akkor az érintett tagállam az említett szak- maközi szervezet kérésére – korlátozott időszakra – kötelezővé teheti a szóban forgó régióban vagy régiókban működő egyéb, a szervezethez nem tartozó piaci szereplők – egyének vagy csoportok – számára az említett szervezeten belüli egyes megállapodásokat, döntéseket vagy összehangolt magatartásokat.

(2) Egy szakmaközi szervezet akkor minősül az (1) bekezdés értel- mében vett reprezentatív szakmaközi szervezetnek, amennyiben a tagállam adott régiójában vagy régióiban a kérdéses termék vagy termékek előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának lega- lább kétharmad részében érintett. Amennyiben a szakmaközi szervezet szabályainak az egyéb piaci szereplőkre történő kiterjesztése iránti kérelem egynél több régiót érint, a szakmaközi szervezetnek igazolnia kell a reprezentativitás minimális szintjét az összes általuk összefogott ágazatban, az érintett régiók mindegyikében.

(3) Azok a szabályok, amelyek kiterjesztése kérhető az egyéb piaci szereplőkre:

a) az alábbi célok egyikére irányulnak:

i. az előállításra vonatkozó és piaci jelentéstétel;

ii. a közösségi vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb előállítási szabályok;

iii. a közösségi szabályoknak megfelelő szabványszerződések készí- tése;

iv. forgalmazási szabályok;

v. környezetvédelmi szabályok;

vi. a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és hasznosítását szolgáló intézkedések;

vii. a biogazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi jelzések védelmét szolgáló intéz- kedések;

▼M3

▼B

b) már legalább egy gazdasági év óta hatályban vannak;

c) legfeljebb három gazdasági évre tehetők kötelezővé;

d) az érintett tagállamban vagy a Közösségben nem okozhatnak semmi- lyen kárt más piaci szereplőknek.

Mindazonáltal az első albekezdés b) pontjában említett feltételt nem kell alkalmazni, ha az érintett szabályok azok, amelyek a XVIa. melléklet 1.,

3. és 5. pontjában kerültek felsorolásra. Ebben az esetben a szabályok kiterjesztése legfeljebb egy gazdasági évre alkalmazható.

(4) A (3) bekezdés a) pontjának ii., iv. és v. alpontjában említett szabályok nem térhetnek el a XVIa. mellékletben meghatározott szabá- lyoktól. A (3) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett szabályokat nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben említett adott régión vagy régiókon kívül előállított termékekre.

125m. cikk

Értesítés és a szabályok kiterjesztésének hatályon kívül helyezése

(1) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot azokról a szabályokról, amelyeket a 125l. cikk (1) bekezdésének megfelelően egy vagy több meghatározott régióban az összes piaci szereplő számára kötelezővé tettek. A Bizottság ezeket a szabályokat az általa megfele- lőnek ítélt módon közzéteszi.

(2) A szabályok közzététele előtt a Bizottság tájékoztatja a 195. cikk alapján felállított bizottságot a szakmaközi megállapodások kiterjeszté- séről szóló bármely értesítésről.

(3) A Bizottság dönt arról, hogy – a 125h. cikkben említett esetekben

– valamely tagállamnak hatályon kívül kell-e helyeznie egy szabály kiterjesztéséről szóló, az adott tagállam által hozott döntést.

125n.

Tagsággal nem rendelkezők pénzügyi hozzájárulásai

Azokban az esetekben, amikor az egy vagy több termékre vonatkozó szabályokat kiterjesztik, és amikor a 125l. cikk (3) bekezdésének

a) pontjában említett egy vagy több tevékenységet egy elismert szakma- közi szervezet folytat, és e tevékenységek azoknak a személyeknek az általános gazdasági érdekét szolgálják, akiknek a tevékenysége kapcso- latban van egy vagy több érintett termékkel, az elismerést biztosító tagállam dönthet úgy, hogy azoknak az egyéneknek vagy csoportoknak, amelyek nem tagjai a szakmaközi szervezetnek, de amelyek az említett tevékenységek előnyeit élvezik, be kell fizetniük a szervezet tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulás teljes összegét vagy annak egy részét, amennyiben ezt a hozzájárulást a szóban forgó tevékenység végzésével kapcsolatos költségek közvetlen fedezésére szánják.

II . s zak a sz

A d o h án yá ga za tb an m ű köd ő szakmaközi szervezetekre vonatkozó s zabályok

126. cikk

A tagsággal nem rendelkező egyének vagy csoportok által fizetendő hozzájárulás

(1) Ha a dohányágazatban működő valamely elismert szakmaközi szervezet a (2) bekezdésben említett tevékenységek közül egyet vagy

▼B

▼M3

többet folytat, és e tevékenységek azoknak a személyeknek az általános gazdasági érdekét szolgálják, akiknek a tevékenysége az érintett termékek közül eggyel vagy többel kapcsolatos, akkor az elismerést megadó tagállam vagy – amennyiben az elismerést a Bizottság adta meg – a Bizottság, a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül, úgy határozhat, hogy azok az egyének vagy csoportok, akik vagy amelyek nem tagjai a szóban forgó szervezetnek, de akik vagy amelyek élvezik a tevékenységéből fakadó előnyöket, megfizetik a szervezet számára a tagok által fizetett hozzájárulás egészét vagy annak egy részét, amennyiben az ilyen hozzájárulást az érintett tevé- kenységek folytatásának következtében közvetlenül felmerülő, nem igazgatási jellegű költségek fedezésére szánják.

(2) Az (1) bekezdésben említett tevékenységeknek az alábbi célkitű- zések valamelyikéhez kell kapcsolódniuk:

a) a termék értékének növelését célzó kutatások, különösen olyan új felhasználási módok révén, amelyek nem veszélyeztetik a közegész- ségügyet;

b) a leveles vagy a bálázott dohány minőségének javítását célzó tanul- mányok;

c) az olyan művelési módszerekre irányuló kutatás, amelyek lehetővé teszik a növény-egészségügyi termékek használatának csökkentését, és biztosítják a talaj és a környezet védelmét.

(3) Az érintett tagállamok értesítik a Bizottságot azokról a határoza- tokról, amelyeket az (1) bekezdés értelmében kívánnak meghozni. Az ilyen határozatok nem alkalmazhatóak a Bizottság értesítésétől számított három hónapos időszak eltelte előtt. A Bizottság ezen három hónapos időszak alatt kezdeményezheti a határozattervezet egészének vagy egy részének az elutasítását, ha a megjelölt általános gazdasági érdeket nem találja kellően megalapozottnak.

(4) Ha a Bizottság által e fejezettel összhangban elismert valamely szakmaközi szervezet tevékenysége az általános gazdasági érdeket szol- gálja, a Bizottság továbbítja határozattervezetét az érintett tagállamok részére, amelyeknek ezt követően két hónap áll rendelkezésükre észre- vételeik megtételére.

III. szakasz

E l já rási szab ál yo k

127. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja e fejezet alkalmazásának részletes szabályait, különös tekintettel az egyes ágazatokban működő termelői és szakma- közi szervezeteknek, valamint a piaci szereplők szervezeteinek az elis- merésére vonatkozó feltételekre és eljárásokra, beleértve a következőket:

a) az ezen szervezetek által követendő konkrét célok;

b) az ilyen szervezetek társulására vonatkozó szabályok;

c) az ilyen szervezetek által folytatott tevékenységek;

d) a 122., a 123. és a 125. cikkben megállapított követelményektől való eltérések;

da) adott esetben a több tagállamban működő termelői szervezetekre, valamint a több tagállamban működő termelői szervezeteket átfogó társulásokra vonatkozó szabályok, beleértve a nemzeteken átívelő együttműködés esetén az illetékes hatóság(ok) által biztosítandó adminisztratív segítségnyújtásra vonatkozókat is;

▼B

e) adott esetben a szakmaközi szervezetként való elismerésből eredő bármiféle következmény.

III. RÉSZ

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

128. cikk

Általános elvek

Ha ez a rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott rendelkezések másképpen nem rendelkeznek, a harmadik országokkal folytatott keres- kedelem során tilos:

a) a vámmal azonos hatású bármiféle díj kivetése;

b) bármiféle mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés alkalmazása.

129. cikk

Kombinált Nómenklatúra

Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek vámtarifa-besorolására a Kombinált Nómenklatúrának a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletben (1) (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra) meghatározott értelmezése általános szabályait és alkalmazásának különös szabályait kell alkalmazni. Az e rendelet alkalmazásából adódó vámnómenklatúrát, ideértve adott esetben a III. mellékletben felsorolt meghatározásokat is, bele kell foglalni a Közös Vámtarifába.

II. FEJEZET

Behozatal

I. szakasz

Beho za ta li eng e d é l y ek

130. cikk

Behozatali engedélyek

(1) Azon esetek sérelme nélkül, amelyekben e rendeletnek megfe- lelően behozatali engedélyre van szükség, a Bizottság az alábbi ágazatok egy vagy több terméke tekintetében behozatali engedély bemu- tatásához kötheti a Közösségbe történő behozatalt:

a) gabona;

b) rizs;

c) cukor;

d) vetőmag;

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 733/2007/EK rendelettel (HL L 169., 2007.6.29., 1. o.) módosított rendelet.

▼B

▼M3

▼B

e) az olívaolaj és az étkezési olajbogyó az 1509, az 1510 00, a 0709 90 39, a 0711 20 90, a 2306 90 19, az 1522 00 31 és az 1522 00 39 KN-kód alá tartozó termékek vonatkozásában;

f) a len- és kenderágazaton belül a kender vonatkozásában;

fa) gyümölcs- és zöldségfélék;

fb) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék;

g) banán;

h) élő növény;

i) marha- és borjúhús;

j) tej és tejtermékek;

k) sertéshús;

l) juh- és kecskehús;

m) tojás;

n) baromfihús;

o) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy az érintett piacok irányításához és különösen a szóban forgó termékek behozatalának felügyeletéhez szükség van a behozatali engedélyekre.

131. cikk

Az engedélyek kiállítása

Amennyiben valamely tanácsi rendelet vagy a Tanács bármely egyéb jogi aktusa másképp nem rendelkezik, továbbá az e fejezet alkalmazása tekintetében hozott intézkedések sérelme nélkül, a tagállamok a beho- zatali engedélyt – függetlenül attól, hogy a Közösségen belül az hol telepedett le – minden kérelmezőnek kiadják.

132. cikk

Érvényesség

A behozatali engedélyek a Közösség egész területén érvényesek.

133. cikk

Biztonság

(1) Amennyiben a Bizottság másként nem rendelkezik, az engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező biztosítékot helyezzen letétbe annak garantálására, hogy a termékeket az engedély érvényességi ideje alatt behozza.

(2) Vis maior esetétől eltekintve a biztosíték teljes egészében vagy részben elvész, ha az engedély érvényességi ideje alatt a behozatalra nem, vagy csak részben kerül sor.

▼B

134. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, beleértve az engedélyek érvényességi idejével és a bizto- síték mértékével kapcsolatos rendelkezéseket is.

II. szakasz

Behozatali vámok é s illetékek

135. cikk

Behozatali vámok

Amennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik, az 1. cikkben említett termékekre a Közös Vámtarifában szereplő behozatali vámtéte- leket kell alkalmazni.

136. cikk

A gabonafélékre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

(1) A 135. cikkben foglaltak ellenére az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002 00 00, az 1005 10 90, az 1005 90 00 és – a vetésre szánt hibridek kivételével – az 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékek behozatali vámja megegyezik az adott szállítmányra alkalmazandó CIF-importárnak az e termékekre behozataluk esetén érvényes, 55 %-kal megnövelt intervenciós árból történő kivonásával kapott összeggel. Az említett vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifában szereplő, a Kombinált Nómenkla- túra alapján meghatározott szokásos vámtételt.

(2) Az (1) bekezdésben említett behozatali vám kiszámítása céljából az abban a bekezdésben említett termékekre rendszeres időközönként reprezentatív CIF-importárat kell megállapítani.

137. cikk

Az előmunkált (barna) rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

(1) A 135. cikkben foglaltak ellenére az 1006 20 KN-kód alá tartozó előmunkált (barna) rizs behozatali vámját a Bizottság határozza meg a

195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül az érintett referencia-időszak végét követő tíz napon belül, a XVII. melléklet 1. pontjával összhangban.

A Bizottság a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül újból meghatározza az alkalmazandó vámtételt, ha az említett mellékletben foglaltak szerint végrehajtott számítások az érvényben lévő vámtétel módosításának szükségességére utalnak. Az alkalmazandó új vámtétel meghatározásáig az előzőleg meghatározott vámtételt kell alkalmazni.

(2) A XVII. melléklet 1. pontja szerinti behozatalra vonatkozó számí- tások elvégzésekor azokat a mennyiségeket kell figyelembe venni, amelyekre a megfelelő referenciaidőszak során az 1006 20 KN-kód alá tartozó előmunkált (barna) rizsre vonatkozó behozatali engedélyt bocsátottak ki, figyelmen kívül hagyva a 138. cikkben említett basmati rizsre vonatkozó behozatali engedélyek által érintett mennyiségeket.

(3) Az éves referenciamennyiség 449 678 tonna. A részleges referen- ciamennyiség minden gazdasági évben az adott évre vonatkozó referen- ciamennyiség fele.

▼B

▼M3

138. cikk

Az előmunkált basmati rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

A 135. cikkben foglaltak ellenére az 1006 20 17 és az 1006 20 98 KN- kód alá tartozó, a XVIII. mellékletben felsorolt előmunkált basmati rizsfajták a Bizottság által megállapított feltételek alapján nulla vámtétel mellett importálhatók.

139. cikk

A hántolt rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

(1) A 135. cikkben foglaltak ellenére az 1006 30 KN-kód alá tartozó félig vagy teljesen hántolt rizs behozatali vámját a Bizottság határozza meg a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül az adott referenciaidőszak végét követő tíz napon belül, a XVII. melléklet

2. pontjával összhangban.

A Bizottság a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítsége nélkül újból meghatározza az alkalmazandó vámtételt, ha az említett mellékletben foglaltak szerint végrehajtott számítások az érvényben lévő vámtétel módosításának szükségességére utalnak. Az alkalmazandó új vámtétel meghatározásáig az előzőleg meghatározott vámtételt kell alkalmazni.

(2) A XVII. melléklet 2. pontjában említett behozatalra vonatkozó számítások elvégzésekor azokat a mennyiségeket kell figyelembe venni, amelyekre a megfelelő referenciaidőszak során az 1006 30 KN- kód alá tartozó félig vagy teljesen hántolt rizsre vonatkozó behozatali engedélyt bocsátottak ki.

140. cikk

A törmelék rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

A 135. cikkben foglaltak ellenére az 1006 40 00 KN-kód alá tartozó törmelék rizs behozatali vámja tonnánként 65 EUR.

140a. cikk

Belépési árrendszer a gyümölcs- és zöldségágazatban és a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatban

(1) Ha a közös vámtarifa vámtételének alkalmazása az importált szál- lítmány belépési árától függ, akkor ennek az árnak a valós voltát – termékenként és eredet szerint – a termékre vonatkozóan ellenőrzik a tagállamok reprezentatív behozatali piacain vagy – adott esetben – az egyéb piacokon megállapított árak súlyozott átlagai alapján, a Bizottság által kiszámított behozatali átalányérték használatával.

A Bizottság azonban különleges rendelkezéseket fogadhat el az első- sorban feldolgozás céljából importált termékek belépési árának igazolá- sára.

(2) Amennyiben a szóban forgó szállítmány bejelentett belépési ára magasabb, mint a Bizottság által meghatározott tűréshatárral megnövelt behozatali átalányérték – az említett tűréshatár nem haladhatja meg az átalányérték 10 %-át –, a behozatali átalányérték alapján meghatározott behozatali vámmal megegyező összegű biztosíték nyújtása szükséges.

(3) Amennyiben a szóban forgó szállítmány belépési árát a vámke- zelés időpontjában nem közlik, az alkalmazandó vámtétel a behozatali átalányértéktől függ, vagy a Bizottság által meghatározott feltételek

▼M3

▼B

mellett, a vonatkozó vámjogszabályok rendelkezései alapján kerül meghatározásra.

141. cikk

Kiegészítő behozatali vámok

▼M3

▼B

(1) Kiegészítő behozatali vámot kell alkalmazni a gabona-, a rizs-, a cukor-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgo- zottzöldség-, a marha- és borjúhús-, a tej- és tejtermék-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, a tojás-, a baromfi-, valamint a banánágazat egy vagy több termékének a 135–140a. cikkben megállapított vámtételek mellett történő behozatalára azoknak a káros hatásoknak a megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében, amelyek a Közösség piacát a szóban forgó termékek behozatala következtében esetleg érhetik, amennyiben:

a) a behozatal a Közösség által a Kereskedelmi Világszervezetnek beje- lentett szintnél („küszöbár”) alacsonyabb áron történik; vagy

b) a behozatal mennyisége egy adott évben egy meghatározott szintet („küszöbmennyiség”) meghalad.

A küszöbmennyiség megállapításához az adott termék piacra jutási lehe- tősége szolgál alapul, amely – adott esetben – az importnak a három előző évre vonatkozóan megállapított hazai fogyasztáshoz viszonyított százalékos arányában kerül meghatározásra.

(2) Nem vethető ki kiegészítő behozatali vám abban az esetben, ha a behozatal várhatóan nem fogja megzavarni a közösségi piacot, vagy ha az intézkedés hatásai nem állnának arányban az elérni kívánt céllal.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az importárakat az adott szállítmányra vonatkozó CIF-importárak alapján kell meghatá- rozni.

A CIF-importárakat össze kell venni a termék reprezentatív világpiaci áraival vagy a közösségi importpiacon arra a termékre vonatkozó repre- zentatív árakkal.

142. cikk

A behozatali vámok felfüggesztése a cukorágazatban

A Bizottság az 62. cikk (2) bekezdésében említett termékek előállítá- sához szükséges ellátás biztosítása érdekében bizonyos mennyiségek tekintetében részben vagy teljes egészében felfüggesztheti a behozatali vámokat a következő termékek esetében:

a) az 1701 KN-kód alá tartozó cukor;

b) az 1702 30 10, az 1702 40 10, az 1702 60 10 és az 1702 90 30 KN-

kód alá tartozó izoglükóz.

143. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, meghatározva különösen a következőket:

a) a 136. cikk tekintetében:

i. a kiváló minőségű közönséges búzára vonatkozó minimális követelmények;

ii. a figyelembe veendő árfolyamok;