PostaNyugdíj Aranytartalék nyugdíjbiztosítás (termékkód: 23032)

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek

PostaNyugdíj Aranytartalék nyugdíjbiztosítás (termékkód: 23032)

A legfontosabb tudnivalók összefoglalása

Nyomtatványszám: F 230321 00 1701

   Miről        szól        ez        az        összefoglaló?                               

Az összefoglaló célja, hogy röviden ismertesse a PostaNyugdíj Aranytartalék nyugdíjbiztosítás leglényegesebb jellemzőit. Az összefoglaló nem része a biztosítási szerződésnek, és nem nyújt teljes körű tájékoztatást. A biztosítás részletes leírását a PostaNyugdíj Aranytartalék (termékkód: 23032) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek c. kiadvány tartalmazza.

    Mi         a         PostaNyugdíj         Aranytartalék?                              

Olyan folyamatos díjfizetésű nyugdíjbiztosítás, melynek célja a Biztosított részére történő nyugdíjcélú megtakarítás, és a megtakarítás mellett a Biztosított biztosítási védelmet is élvez. A termék kiválóan alkalmas arra, hogy nyugdíjas évek anyagi biztonságát megteremtse, és a megtakarítás akkor sem vész el, ha a felhalmozási időszakban tragédia történne. A nyugdíjbiztosítás akkor is szolgáltat, ha a Biztosított egészségi állapotában 40%-os vagy azt meghaladó károsodás áll be a szerződés megkötését követően.

A mindenkori adójogszabályok alapján a Szerződő adójóváírásra jogosult a nyugdíjbiztosításra befizetett díjak után, továbbá a mindenkori korlátok figyelembevételével kamatadó mentes a megtakarítás, a haláleseti szolgáltatás pedig öröklésiilleték-mentes.

Milyen biztosítási eseményre nyújt szolgáltatást a PostaNyugdíj Aranytartalék szerződés?         

A termék célja a Biztosított nyugdíjas éveire történő megtakarítás. A szerződés az alábbi esetekben nyújt szolgáltatást:

⯈ öregségi nyugdíjkorhatár elérése, vagy

⯈ saját jogú nyugdíjjogosultság megszerzése, vagy

⯈ a szerződéskötéstől a lejárat időpontjáig bekövetkező 40%-os vagy azt meghaladó egészségkárosodás esetén, vagy

⯈ tartamon belüli halál bekövetkeztekor.

Milyen időtartamra és mely személyekre köthető a PostaNyugdíj Aranytartalék biztosítás?         

A PostaNyugdíj Aranytartalék biztosítás határozott időtartamra köthető, 18-65 éves korú személyekre. A szerződés tartamát a Biztosított születési ideje és a szerződéskötéskor jogszabályban meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének ideje határozza meg.

Mit   vállal   Ön   a   PostaNyugdíj   Aranytartalék   biztosítás   megkötésével?                 

A szerződés megkötésével Ön rendszeres díjfizetést vállal a választott fizetési gyakoriság szerint. A biztosító a befizetett díj egy részét befekteti, másik részét a szolgáltatásaira fordítja. A biztosító a szerződés díját évente automatikusan az előző év díjának 3%-ával növeli (értékkövetés). A biztosító az éves díjemelésről a Szerződőt külön nem tájékoztatja, a megemelt díjról küldi ki a díjelőírásról szóló értesítőt.

Amennyiben gondot jelent az Ön számára a folyamatos díj megfizetése, több lehetőség közül választhat:

⯈ Kérheti a díjfizetés szüneteltetését 5 díjjal fedezett év után legfeljebb kétszer 1-1 évre.

⯈ A szerződés díjmentes leszállítása kérhető, amennyiben az adott szerződés esetében az annak révén kapott összeg a leszállítás időpontjában pozitív. Ez azt jelenti, hogy a szerződés továbbra is érvényben marad, a továbbiakban díjfizetési kötelezettséggel nem jár, de a biztosítási összeg a szerződés értékének és a díjmentes leszállítás időpontjának függvényében lecsökken, azonban különdíj továbbra is fizethető a szerződésre.

⯈ Kezdeményezheti a szerződés visszavásárlását a 30 napon belüli felmondási időt követően, ha a díj fizetését nem tudja vállalni. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez esetben a biztosító a visszavásárlási szolgáltatásból a mindenkori jogszabályokban előírt módon és megnövelt mértékben levonja az igénybe vett adójóváírást, kamatadót, egyéb közterheket és a különdíjból képzett számláról az 1. számú mellékletben meghatározott kifizetési költségeket, és a fennmaradó összeget fizeti ki a Biztosított részére.

A tartam során bármikor lehetőség van a megtakarítás esetenkénti gyarapítására (min. 50 000 Ft/alkalom), ezt nevezzük különdíj befizetésnek. Önnek lehetősége van a folyamatos díjas számlán esetlegesen fennálló elmaradását is rendezni erről a számláról, ezt nevezzük átkönyvelésnek. A mindenkori adójogszabályok figyelembevételével a különdíjas számlára befizetett megtakarításai után Ön szintén jogosult adójóváírásra.

  Hogyan     léphet     kapcsolatba     a     Posta     Biztosítóval?                        

Munkatársaink a következő elérhetőségeken és időszakokban várják jelentkezését:

⯈ Telefonon: 06 1 200 4800 (hétfő 8.00-20.00, kedd-péntek 8.00-18.00)

⯈ Levélben: 1535 Budapest, Pf. 952

⯈ E-mailben: xxxx@xxx.xx

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek PostaNyugdíj Aranytartalék (23032) nyugdíjbiztosítás

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönjük a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. iránti megtisztelő bizalmát! Kérjük, mielőtt ajánlatot tesz a PostaNyugdíj Aranytartalék nyugdíjbiztosítási szerződés megkötésére, figyelmesen olvassa el jelen Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek

c. kiadványunkat, amely a biztosítási szerződés létrejötte esetén annak elválaszthatatlan részét képezi. Az abban foglaltak mindenben irányadók az Ön által megkötni kívánt biztosítási szerződésre, a Szerződő felek jogaira és kötelezettségeire. Az Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek részletes megismerése és átvétele után Ön a biztosítási ajánlat aláírásával kifejezi szándékát a biztosítási szerződés megkötésére.

Az adójogszabályok, a biztosítási szerződésre vonatkozó törvények a szerződés tartama alatt változhatnak, ezért indokolt a Szerződő részéről a szerződés tartama alatt a törvényi változások figyelemmel kísérése, azoknak a változásáról a biztosító nem küld értesítést. A biztosító az adózásra vonatkozó aktuális információkat a honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx) bocsátja Ügyfelei rendelkezésére.

Ügyfél-tájékoztatónkban tájékoztatjuk Önt a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. és a Magyar Posta Zrt. legfontosabb adatairól, a felügyeleti szervünkről, a fogyasztói panaszügyintézésről, valamint a biztosítási szerződés alapjául szolgáló jogszabályokról. Részletesen ismertetjük azokat a tudnivalókat, amelyek a biztosítási szerződésre vonatkoznak. A Biztosítási titok részben felsoroljuk az adatvédelem és az adatkezelés szabályait és azokat a szervezeteket is, amelyeknek az Ön biztosítási titkot képező adatait a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. továbbíthatja.

Legfontosabb adatok

⯈ Magyar Posta Életbiztosító Zrt. székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxx 0-0.; levélcíme: 1535 Budapest, Pf. 952, jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság, székhely állama: Magyarország, cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000, ügyfélszolgálat telefonszáma: 06 1 200 4800 (hétfőnként 8.00-20.00 óráig, míg egyéb munkanapokon 8.00-18.00 óráig kedvezményes helyi díjjal hívható). A biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről évente jelentést tesz közzé a honlapján.

⯈ Magyar Posta Zrt. székhelye: 1138 Budapest, Dunavirág u. 2-6. A Magyar Posta Zrt. (illetve az alkalmazásában, megbízásában eljáró természetes személy) a PostaNyugdíj Aranytartalék nyugdíjbiztosítás közvetítése során függő biztosításközvetítőként a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. nevében jár el, a biztosításközvetítői tevékenység során okozott szakmai károkért a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. áll helyt. A Magyar Posta Zrt. biztosításközvetítőként és postai szolgáltatóként jogosult a biztosítási díjat átvenni, továbbá az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni. Nem jogosult azonban a biztosítótól ügyfélnek járó összeget előzetesen átvenni, valamint a biztosító nevében a biztosítási szerződést megkötni. A Magyar Posta Zrt. közvetlen részesedéssel rendelkezik a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben. Más biztosítóban, biztosításközvetítőben, biztosítási szaktanácsadóban sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel nem rendelkezik.

Felügyeleti szerv

A Magyar Posta Életbiztosító Zrt. és a Magyar Posta Zrt. – amennyiben a biztosítási szerződést a Magyar Posta Zrt. hálózatán keresztül kötötték – felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB). Címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.; levélcíme: 1534 Budapest BKKP Pf. 777; ügyfélszolgálati telefonszáma: 06 80 203 776; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. Az MNB a biztosításközvetítőkről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás megtekinthető a xxx.xxx.xx honlapon.

Panaszügyintézés

Társaságunk számára fontos, hogy Ön, mint a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. Ügyfele elégedett legyen szolgáltatásunkkal. Amennyiben Xxxxx a biztosítási szerződésével vagy a Magyar Posta Zrt. alkalmazásában, megbízásában eljáró természetes személy biztosításközvetítői tevékenységével kapcsolatos panasza van, azt megteheti szóban (személyesen a biztosító székhelyén található ügyfélszolgálaton vagy telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben). Kérjük, hogy írásban forduljon közvetlenül Minőségbiztosítási osztályunkhoz, ahol bejelentését kivizsgáljuk, és 30 napon belül válaszolunk arra: Magyar Posta Életbiztosító Zrt. Minőségbiztosítási osztály, 1535 Budapest, Pf. 952 (levélben); xxxxxx@xxx.xx (e-mailben); 06 1 423 4298 (faxon).

Amennyiben panaszára a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. Minőségbiztosítási osztályától nem kapott kielégítő választ, panaszával a következő intézményekhez fordulhat: fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz, a fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, a biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a Pénzügyi Békéltető Testülethez. Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf. 172; telefon: 00 00 000 000; e-mail cím: xxx@xxx.xx. A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosítótársasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. (Fogyasztónak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy minősül.) Amennyiben vitás ügyét nem tudja peren kívül érvényesíteni, Önnek jogában áll bírósági utat igénybe venni.

Jognyilatkozatok, szerződésre alkalmazandó jog

Minden jognyilatkozat csak írásban érvényes, a felmondást – ha nem személyesen nyújtja be – javasoljuk, hogy ajánlott levélben juttassa el társaságunk részére. Az Ön jognyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. tudomására jut. Minden iratban az irányadó nyelv a magyar, úgyszintén az esetleges jogvitában, amely magyar bíróság előtt zajlik a magyar jogszabályok alapján, melyek az itt nem szabályozott kérdésekre mindig vonatkoznak.

Jogszabályok

A biztosítási tevékenység és a biztosítási szerződés alapjául szolgáló legfontosabb jogszabályok a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”), 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről (a továbbiakban: „Bit.”), valamint a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. tv.). Jogszabályi változás esetén a megváltozott jogszabályokban foglaltak az irányadók, melyekről társaságunk külön értesítést nem küld.

Tartalomjegyzék

1. Alapfogalmak 4

A biztosítási szerződéssel kapcsolatos szabályok 5

2. A biztosítási szerződés alanyai 5

3. A biztosítási szerződés létrejötte, módosulásának szabályai 5

4. A kockázatviselés kezdete, biztosított kora, biztosítási tartam 6

5. Biztosítási összeg 6

6. Biztosítási események 6

7. Biztosítási díj 7

8. Minimális biztosítási díj 7

9. Xxxxxxxx 0

10. Díjfizetés elmaradása 7

11. Reaktiválás 7

A hozam-visszajuttatás szabályai 7

12. A folyamatos díjból képzett díjtartalékra vonatkozó többlethozam-visszajuttatási szabályok 7

13. Különdíjas- és adójóváírási számlára vonatkozó hozam-visszajuttatási szabályok 7

14. A többlethozam-visszajuttatásának végrehajtási folyamata 8

A biztosítás megszűnése, a biztosító szolgáltatása 8

15. A biztosítási szerződés megszűnik 8

16. A biztosító szolgáltatása 9

17. A járadékbiztosítási szolgáltatás egyéb szabályai 9

18. A biztosítási esemény bejelentése 9

19. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok 9

20. A szolgáltatás kifizetése 10

Az ügyfél jogai és kötelezettségei a szerződés tartama alatt 10

21. Felmondás 10

22. Visszavásárlás 10

23. Díjmentes leszállítás 11

24. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség 11

A biztosító szolgáltatás alóli mentesülése, kizárások 11

25. Mentesülés 11

26. Kizárások 12

Adatkezelési, ügyfélazonosítási szabályok 12

27. Biztosítási titok 12

28. A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok 15

29. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek 15

30. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek 15

31. Veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás 15

1. számú melléklet 17

2. számú melléklet 18

PostaNyugdíj Aranytartalék nyugdíjbiztosítási feltételek

Ellenkező szerződéses kikötés hiányában a jelen nyugdíjbiztosítási feltételekben leírtak irányadók a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) PostaNyugdíj Aranytartalék biztosítási szerződésére. A jelen nyugdíjbiztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

1. Alapfogalmak

1.1 Baleset: a kockázatviselés tartama alatt a Biztosított akaratától független, hirtelen fellépő külső hatás, amelynek következtében a Biztosított anatómiai károsodást szenved.

Nem minősül balesetnek az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet, valamint a balesettel közvetlen összefüggésbe nem hozható:

⯈ bakteriális vagy vírusfertőzések,

⯈ foglalkozási betegség (ártalom),

⯈ megfagyás, napszúrás, hőguta,

⯈ a Biztosított fegyveres szolgálata során a fegyverviselésével, fegyverhasználatával és ezekkel összefüggésben álló események.

1.2 Baleseti / közlekedési baleseti eredetű halál: a Biztosítottnak a nyugdíjbiztosítás kockázatviselésének kezdetétől a szerződés lejáratáig bekövetkezett balesete / közlekedési balesete következtében a baleset / közlekedési baleset napjától számított egy éven belüli halála, azzal, hogy mind a balesetnek, mind a halálnak a lejárat időpontjáig kell bekövetkeznie.

1.3 Díjtartalék: a biztosító a biztosítás folyamatos díjának egy részéből a később bekövetkező biztosítási események (halál, elérés, egészségkárosodás, társadalombiztosítási nyugdíjjogosultság megszerzése) kapcsán járó szolgáltatások fedezetéül és a jövőbeli költségeire a biztosításmatematika elvei alapján díjtartalékot (matematikai tartalék) képez. A biztosító a díjtartalékot szerződésenként tartja nyilván, és ez képezi a szerződés visszavásárlásának, díjmentes leszállításának és a befektetések többlethozamából való részesedésnek a számítási alapját. A biztosító a szerződésre befizetett különdíjakat külön számlán tartja nyilván, és ezekre külön díjtartalékot képez.

1.4 Egészségi állapot: az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait (egészségkárosodás) figyelembe véve kialakult állapotot.

1.5 Folyamatos díj: a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő, rendszeresen fizetendő biztosítási díj.

1.6 Járadékbiztosítás: jelen feltétel szerint az olyan életbiztosítás, ahol a járadékszolgáltatást a szerződéskötéstől számított legalább a 10. év végéig vagy a Biztosított haláláig nyújtják, feltéve, hogy a járadék nem csökkenő összegű és legalább évente vagy annál gyakoribb kifizetéssel valósul meg. A járadékszolgáltatás egyösszegű megváltására a mindenkori törvényi rendelkezés adhat lehetőséget.

1.7 Járadéktartalék: a járadékszolgáltatás fedezetéül képzett matematikai tartalék, amely tartalmazza a járadék folyósításával kapcsolatos költségek egy részét is.

1.8 Költségek: a biztosító költségeit és díjait jelen feltételek aktuális 1. számú melléklete szabályozza. Az 1. számú melléklet tartalma a biztosítás tartama alatt mindig június 1-jén változhat az infláció mértékének függvényében. A költségek növeléséhez használt index a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, előző naptári évre vonatkozó, tárgyév január 31-én érvényes fogyasztói árindex alapján kerül meghatározásra, annak maximum 120%- ában. Amennyiben a megelőző évben vagy években nem került sor a költségek növelésére, a biztosítónak jogában áll az előző év, évek kumulált inflációjának függvényében a költségeket növelni. A költségek változásáról a biztosító a Szerződőt a hatálybalépés előtt legalább 60 nappal írásban tájékoztatja.

1.9 Közlekedési balesetnek minősül a Biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha a Biztosított gyalogosként, jármű vezetőjeként vagy utasaként szenved balesetet. Jármű alatt az „1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól” jogszabályban foglaltakat kell érteni.

Nem minősül közlekedési balesetnek:

⯈ a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében semmilyen mozgó jármű nem hatott közre,

⯈ a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,

⯈ a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggésben következett be.

1.10 Nem csökkenő összegű járadékbiztosítás: a biztosító olyan szolgáltatása, amikor a biztosító rendszeres teljesítései közül a mindenkori utolsó teljesítés – pénzben vagy más egységben kifejezett – összege nagyobb vagy egyenlő a mindenkori utolsó teljesítést közvetlenül megelőző biztosítói teljesítés összegénél, ideértve azt az esetet is, amikor a biztosítói teljesítés összege igazolhatóan kizárólag a biztosítói teljesítés gyakoriságának és/vagy a folyósítás tartamának módosulása miatt változik.

1.11 Nyugdíjbiztosítás: az olyan életbiztosítás, ahol a biztosítói teljesítést

a) a szerződéskötéskor érvényes, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály által meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár Biztosított általi elérése (ez megegyezik a szerződés lejáratával), vagy

b) a Biztosítottnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságának megszerzése (tényleges nyugdíjas állapot), vagy

c) ha a Biztosított a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz (a továbbiakban: NRSZH), a Rehabilitációs Hatósághoz, az Országos Orvosszakértői Intézethez vagy ezek mindenkori törvényes elődjéhez vagy utódjához nem nyújtott be igényt legalább 40%-os egészségkárosodás elbírálására, illetve nem rendelkezik ilyen határozattal a szerződés megkötését megelőzően, úgy a Biztosított egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, vagy

d) a Biztosított halála váltja ki.

Ha az a) és b) pontban meghatározott szolgáltatás teljesítésére a kockázatviselés kezdetétől számított 10 éven belül kerül sor, a szolgáltatást a biztosító járadékbiztosítás formájában nyújtja.

1.12 Öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár. Mindkét jogosultsági feltételnek együttesen kell teljesülnie. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt születetteknél – nők és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév. 2010. január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár. Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul:

⯈ aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,

⯈ aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,

⯈ aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,

⯈ aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,

⯈ aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap,

⯈ aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.

1.13 Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzésére életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki

a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és

b) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvénynek megfelelően azon a napon, amelytől kezdődően saját jogú nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

1.14 Technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és járadékbiztosítási díj megállapításakor kalkulál. A technikai kamatláb a folyamatos díjakból képzett tartalék és a járadékszolgáltatás tartaléka esetén évi 1,6%, a különdíjas számla és az adójóváírási számla esetén évi 0%, amit a biztosító garantál. A technikai kamatláb a szerződés tartama alatt kizárólag akkor változhat, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.

1.15 Technikai kezdet: a biztosítás technikai kezdete megegyezik a kockázatviselés első napjával.

1.16 Többlethozam: a számviteli biztosítástechnikai tartalékok körébe tartozó matematikai tartalék befektetési hozamának és a technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége. A többlethozam visszajuttatásának módját a 14. pont tartalmazza.

1.17 Többlethozam számla: a folyamatos díjból képzett díjtartalékon képződött, a Szerződőnek visszajuttatott többlethozam nyilvántartására szolgáló számla.

1.18 A Biztosított 40%-os vagy azt meghaladó egészségkárosodása: ha a Biztosított személy egészségkárosodása az NRSZH vagy jogutódjának határozata alapján 40%-os vagy azt meghaladó mértékű.

A biztosítási szerződéssel kapcsolatos szabályok

2. A biztosítási szerződés alanyai

2.1 A Szerződő az a személy, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz, vállalja a biztosítási díj fizetését és a szerződéssel kapcsolatosan a jognyilatkozatok megtételére jogosult.

2.2 A Biztosított az a személy, akinek személyével kapcsolatos biztosítási eseményekre a biztosítási szerződés létrejön. A Biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A hozzájárulás visszavonása esetén a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a Biztosított a szerződésbe belép.

2.3 Amennyiben a Szerződő nem azonos a Biztosítottal, a Biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges a szerződés megkötéséhez és módosításához.

2.4 A haláleseti biztosítási szolgáltatásokat leszámítva biztosítási szolgáltatás igénybevételére a Biztosított jogosult. A Biztosított halála (baleseti eredetű halála, esetleges közlekedési baleseti eredetű halála) esetén a szolgáltatás igénybevételére a Kedvezményezett jogosult. Kedvezményezettként több személy is megnevezhető. A kedvezményezés a biztosítási tartam alatt írásbeli kérelemmel megváltoztatható. Ha a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, a Kedvezményezett jelöléséhez és módosításához a Biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. A Biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a Kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis, ilyen esetben Kedvezményezettnek a Biztosított örökösét kell tekinteni, aki azonban az ennek folytán neki járó biztosítási összegből a Szerződő költekezéseit, beleértve a kifizetett biztosítási díjakat, köteles megtéríteni. A Kedvezményezett jelölése és annak megváltoztatása akkor lép hatályba, amikor a Szerződő és a Biztosított biztosítónak címzett erre vonatkozó írásbeli nyilatkozata a biztosítóhoz beérkezik. Kedvezményezett lehet a szerződésben megnevezett személy, vagy amennyiben kedvezményezettet a szerződésben nem jelöltek, vagy a Kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, akkor a Biztosított örököse.

2.5 A Kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha a Kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik. Ezekben az esetekben a Biztosított örököse a Kedvezményezett, ha új Kedvezményezettet nem neveznek meg.

2.6 Ha a szerződést nem a Biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosítottnak a szerződésbe történő belépéséig a Szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról köteles a Biztosítottat tájékoztatni.

2.7 Ha a Szerződő személye nem azonos a Biztosítottal, a Biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződés tartama alatt, illetve mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a Szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ha a Biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a Biztosított a Szerződővel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a Szerződőnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

3. A biztosítási szerződés létrejötte, módosulásának szabályai

3.1 A nyugdíjbiztosítási szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a Szerződő írásban ajánlatot tegyen a biztosítónak. Az ajánlatot a biztosító elutasíthatja. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni.

3.2 A biztosítási szerződés a Szerződő és a biztosító kölcsönös írásbeli megállapodásával jön létre.

3.3 A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító (képviselője) részére történő átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre.

3.4 Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a Szerződő a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

3.5 A biztosító a neki megfizetett díj ellenében vállalja a biztosítási kockázatot.

3.6 A biztosítás – ellenkező kikötés hiányában – az egész világra kiterjed, azonban a nyugellátás szabályainál a jelen feltételben alkalmazott fogalmak és szabályok az érvényesek.

3.7 Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító törvényi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

3.8 Ha a Szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.

3.9 A biztosító a 3.7. pontban meghatározott tájékoztatásban – a Bit ügyfél-tájékoztatásra vonatkozó szabályozásának megfelelő módon – tájékoztatja a Szerződő felet a szerződést vagy az általános szerződési feltételeket érintő változásokról.

3.10 A módosító javaslat Szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.

3.11 Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

3.12 Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

3.13 Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 3.11 és 3.12. bekezdésekben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

4. A kockázatviselés kezdete, biztosított kora, biztosítási tartam

4.1 A biztosítás megkötésekor a Biztosított 18-65 éves lehet.

4.2 A biztosító kockázatviselésének kezdete (egyúttal a biztosítás technikai kezdete) a biztosítási ajánlat aláírását követő hónap elseje.

4.3 A biztosító kockázatviselése megkezdésének feltétele, hogy a Szerződő a biztosítás első esedékes díját a biztosítónak megfizesse, továbbá, hogy a biztosítási szerződés létrejöjjön.

4.4 A biztosítási díj akkor tekinthető megfizetettnek, amikor az a biztosító erre rendszeresített számlájára megfelelő azonosítási adatokkal, szerződésszámmal beérkezett.

4.5 A nyugdíjbiztosítás határozott tartamra köthető. A biztosítási tartam kezdete a kockázatviselés kezdete, a vége pedig megegyezik azzal az időponttal, amikor a Biztosított betölti a szerződéskötéskor érvényes társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt. A Biztosítási tartam években a lejárat éve és technikai kezdet éve közötti különbség.

4.6 A Biztosított/Társbiztosított belépési kora a biztosítás technikai kezdetének évszáma és a Biztosított/Társbiztosított személy születési évének különbsége.

4.7 Biztosított/Társbiztosított életkora: A biztosítás technikai kezdetén a Biztosított/Társbiztosított személy belépési kora. A biztosítás tartama alatt a Biztosított/Társbiztosított életkora minden biztosítási évfordulón eggyel nő

4.8 Biztosítási évforduló minden naptári évben a biztosítás technikai kezdetének megfelelő naptári nap.

4.9 Biztosítási év az az időszak, amely minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik és ettől számított egy évig tart. Az utolsó biztosítási év a szerződés lejáratáig tart.

5. Biztosítási összeg

5.1 Az elérési biztosítási összeget a Szerződő a 8. pont figyelembevételével választja meg a szerződés megkötésekor.

5.2 Az elérési biztosítási összeg meghatározásakor a biztosító figyelembe veszi a 7.4. pontban meghatározott kötelező automatikus éves díjemelést.

5.3 Amennyiben a tartam során a díjfizetés szüneteltetésére kerül sor, akkor az elérési biztosítási összeg az igénybe vett szüneteltetés(ek) számától és időpontjától függően csökken.

6. Biztosítási események

a) biztosított életben léte a szerződés lejártakor (az a nap, amikor a Biztosított az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte),

b) a Biztosítottnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultsága megszerzése. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a nyugdíjfolyósítás kezdő napja.

c) a Biztosítottnak a szerződéskötést követően, a szerződés tartama alatt bekövetkező 40%-os vagy azt meghaladó egészségkárosodása. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a rokkantsági ellátás folyósításának kezdő napja.

d) a Biztosítottnak a szerződés tartama alatt bekövetkező halála. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a halál napja.

A díjfizetésre vonatkozó szabályok

7. Biztosítási díj

7.1 A biztosítás folyamatos – havi, negyedéves, féléves vagy éves – díjfizetésű. A legalább 5 éves tartamú szerződésre havitól eltérő díjfizetési gyakoriság esetén a biztosító kedvezményt adhat. A folyamatos díjat a lejárat hónapjának 1-jéig kell fizetni, míg egyéb biztosítási események esetén a bekövetkezés hónapjának utolsó napjáig.

7.2 A biztosítás első díjrészlete a szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

7.3 A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása alapján történik, melynél a biztosító figyelembe veszi a Biztosított életkorát, a biztosítás tartamát, az elérési biztosítási összeget, a haláleseti biztosítási összeget és a díjfizetés gyakoriságát.

7.4 A biztosítási díj a biztosítási évfordulón kötelezően, automatikusan évente az előző év díjának 3%-ával növekszik. A biztosító az éves díjemelésről a Szerződőt külön nem tájékoztatja, a megemelt díjról küldi ki az díjértesítőt.

7.5 5 díjjal fedezett év eltelte után a Szerződőnek legfeljebb két alkalommal lehetősége van a díjfizetés szüneteltetésére. A szüneteltetés tartama 1 év és a biztosítási évfordulótól a következő évfordulóig tart. A biztosító a szüneteltetést követő biztosítási időszakra vonatkozó díj meghatározása során az elmaradt díjnövelést is érvényesíti.

7.6 Ha a Szerződő a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező – képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára beérkezettnek kell tekinteni, a Szerződő azonban bizonyíthatja, hogy az korábban érkezett be.

7.7 Ha a Szerződő az első díjat a szerződés létrejötte előtt fizeti meg, ezt az összeget a szerződés létrejöttéig a biztosító kamatmentes díjelőlegként kezeli, melyet a szerződés létrejötte után a biztosítási díjba beleszámít. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a befizetett első díjat a Szerződőnek 15 napon belül visszafizeti.

8. Minimális biztosítási díj

A minimális folyamatos díj tartamfüggő, és nagyságát jelen nyugdíjbiztosítási feltételek aktuális 1. számú melléklete tartalmazza. A szerződésre egy biztosítási évben és a biztosítási tartam során befizethető díj maximális összegét szintén az 1. számú melléklet tartalmazza.

9. Különdíj

9.1 A Szerződőnek lehetősége van a szolgáltatás növelése érdekében különdíj befizetésére is.

9.2 Különdíj a Szerződő által a folyamatos díjon felül befizetett díj. A különdíjakat a biztosító befizetésenként elkülönítve tartja nyilván.

9.3 A különdíjas számla aktuális összege a szolgáltatással vagy visszavásárlási összeggel egyidejűleg kerül kifizetésre.

9.4 Ha a Szerződő a folyamatos díjfizetési kötelezettségét nem teljesítette, akkor a biztosító a különdíjas számla aktuális összegéből egyenlíti ki a folyamatos díjas tartozását a díjelmaradás időpontjától számított 60. nap után. A biztosító a különdíjas számla aktuális összegéből csak akkor egyenlíti ki a folyamatos díjakat, ha a befizetett különdíjak erre teljes fedezetet nyújtanak.

10. Díjfizetés elmaradása

Ha a Szerződő a díjat nem fizeti meg, a biztosító a következményekre történő figyelmeztetés mellett a Szerződőt a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja; a póthatáridő eredménytelen elteltével – ha a szerződés még nem rendelkezik pozitív értékű díjmentesen leszállított biztosítási összeggel – a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik. Megszűnés esetén a biztosító elszámol a Szerződővel a hatályos jogszabályban meghatározottak szerint, és a szolgáltatás esetlegesen fennmaradó összegét kifizeti a Biztosítottnak. Amennyiben a szerződés rendelkezik pozitív értékű díjmentesen leszállított biztosítási összeggel, a 23. pontban meghatározottaknak megfelelően díjmentes leszállításra kerül.

11. Reaktiválás

11.1 Reaktiválás a díjmentesen leszállított szerződés eredeti tartalommal történő visszaállítása.

11.2 Ha a Szerződő a díjmentes leszállítás hatályának napjától számított 6 hónapon belül a teljes díjhátralékot az időarányos késedelmi kamattal együtt megfizeti, a díjmentes leszállítás előtti kockázatviselés ezen összeg megfizetését követő nap 0 órájától újrakezdődhet.

11.3 A reaktiválás feltétele, hogy biztosítási esemény ez alatt az idő alatt nem következett be, és a díjfizetés elmaradásának időtartama alatt nem történt kockázatnövelő esemény; erről a Biztosítottnak írásban kell nyilatkoznia.

11.4 Egy biztosítási szerződés reaktiválását legfeljebb kétszer lehet igénybe venni a biztosítási tartam alatt.

11.5 A már visszavásárolt szerződés nem reaktiválható.

A hozam-visszajuttatás szabályai

12. A folyamatos díjból képzett díjtartalékra vonatkozó többlethozam-visszajuttatási szabályok

Az Ügyfél által befizetett folyamatos díj egy részéből a biztosító díjtartalékot képez, melynek többlethozamából 80%-ot az Ügyfél többlethozam-jóváírási számláján jóváír.

13. Különdíjas- és adójóváírási számlára vonatkozó hozam-visszajuttatási szabályok

13.1 A különdíjas számla az Ügyfél által befizetett különdíjak elhelyezésére szolgál.

13.2 Az adó jóváírási számla a szerződésre utalt adójóváírás elhelyezésére szolgál.

13.3 Különdíjas- és adójóváírási számlára visszajuttatott hozam az a bruttó hozam, amelyből a biztosító a maximum 1,6 százalékpont költséget még nem vonta le.

13.4 A visszajuttatott hozamból a biztosító éves szinten maximum 1,6 százalékpontot von le a szerződéssel kapcsolatos költségeinek fedezetére, amelyet figyelembe vesz a garantált nettó hozam meghirdetésekor.

13.5 Garantált nettó hozam: A biztosító az évesített nettó hozamot megadott időtartamra (minimum 1, maximum 3 naptári hónapra) előre állapítja meg, és arra garanciát vállal, ez a garantált nettó hozam. Egy hozam-megállapítási időszakra az évesített hozamot a biztosító legkésőbb az előző hozam-megállapítási időszak utolsó munkanapján állapítja meg, és az időszak hosszának megjelölésével közzéteszi a biztosító honlapján:

(xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/Xxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxx/XxxxxXxxxxxx_Xxxxxxxxxxxxx) és a postahelyeken. A meghirdetett garantált nettó hozam a különdíjas- és adójóváírási számlán teljes egészében jóváírásra kerül.

13.6 A hozam jóváírása: a befektetés kezdeti napja a különdíjnak, illetve az adójóváírásnak a biztosító számlájára történő beérkezését követő legkésőbb második nap. A befektetés utolsó napja a biztosítás megszűnését megelőző nap. A biztosító a garantált nettó hozamok jóváírását időarányosan havonta, a hónap végén végzi. Hozamjóváírásra első alkalommal az adott naptári hónap végén kerül sor a befektetés kezdetekor érvényes garantált nettó hozammal.

13.7 Egy adott időszakra vonatkozó hozam számításának alapja az időszak kezdetekor a különdíjas illetve az adójóváírási számla aktuális összege.

13.8 A hozam kiszámítása: a biztosító a hozamot az adott hozam-megállapítási időszakra garantált nettó hozam alapján, teljes időszak (hónap) esetén havi, tört időszak (nap) esetén napi kamatozással számítja.

⯈ A havi nettó hozamszámítás módja: az adott időszakra vonatkozó hozamszámítás alapja az időszak kezdetekor a különdíjas illetve az adójóváírási számla aktuális összege. A biztosító egy adott időszakra előre meghirdet egy j éves (nettó) hozamszázalékot, amelyből az adott időszakra kiszámolja a havi hozamot, amelyet a biztosító teljes egészében visszajuttat a Biztosítottaknak. (A havi hozamszázalékot százalékban kifejezve 5 tizedes jegyre kerekítve adja meg a biztosító.)

1

݆ℎ ൌ ሺ1൅ ݆ሻ1ଶ െ1

⯈ A napi nettó hozamszámítás módja: ha a szerződés az adott naptári hónap t-edik napján megszűnik, akkor arra a hónapra járó törthavi hozam:

ahol n az adott naptári hónap napjainak száma.

݆ℎǡ𝑡ö𝑟𝑡ℎ𝑎𝑣𝑖 ൌ ݆ℎ ή

𝑡െ 1

𝑛

13.9 A biztosító a szerződés tartama alatt minden egyes naptári hónap utolsó napján az adott időszakra a különdíjas- és adójóváírási számla előző hónap végi aktuális összegét a garantált hozammal tőkésíti. Az így meghatározott összeg a különdíjas- és adójóváírási számla aktuális összege.

13.10 A különdíjas- és adójóváírási számla aktuális összege naptári hónapon belül: a különdíjas- és adójóváírási számla előző hónap végi aktuális összege növelve az aktuális naptári hónap alatt a hozamszámítás szerint képződött napi kamatokkal.

14. A többlethozam-visszajuttatásának végrehajtási folyamata

14.1 A folyamatos díjból képzett díjtartalékon elért hozam és a technikai kamat különbségének legalább 80%-át a biztosító minden naptári évfordulón a biztosítási szerződés többlethozam számláján helyezi el. Többlethozam-visszajuttatásból a többlethozam-számla is részesül. A biztosító a többlethozam-számlán elhelyezett összegre is garantálja az 1,6%-os technikai kamatot, és az e feletti többlethozam legalább 80%-át ugyancsak a többlethozam számlán helyezi el.

14.2 A különdíjas számla többlethozama: a biztosító minden naptári év végén kiszámítja, hogy a különdíjas számlán elért hozam, illetve az év során visszajuttatott hozamok milyen viszonyban vannak egymással. Amennyiben a visszajuttatott hozamok nem érnék el a többlethozam 80%-át, a visszajuttatott hozam és a többlethozam 80%-a közötti különbséget a biztosító a többlethozam felosztásának időpontjában érvényben lévő szerződések között, azok különdíjas számláinak arányában felosztja. A többlethozam felosztását a biztosító az adott naptári év végét követő 6 hónapon belül végzi el. A többlethozamot a felosztás időpontjáig a biztosító az aktuális nettó garantált hozammal kamatoztatja.

14.3 Az adójóváírási számla többlethozama: a biztosító minden naptári év végén kiszámítja, hogy az adójóváírási számlán elért hozam, illetve az év során visszajuttatott hozamok milyen viszonyban vannak egymással. Amennyiben a visszajuttatott hozamok nem érnék el a többlethozam 80%-át, a visszajuttatott hozam és a többlethozam 80%-a közötti különbséget a biztosító a többlethozam felosztásának időpontjában érvényben lévő szerződések között, azok adójóváírási számláinak arányában felosztja. A többlethozam felosztását a biztosító az adott naptári év végét követő 6 hónapon belül végzi el. A többlethozamot a felosztás időpontjáig a biztosító az aktuális nettó garantált hozammal kamatoztatja.

14.4 A járadéktartalék többlethozama: a járadéktartalékon elért hozam és a technikai kamat különbségének legalább 80%-át a biztosító minden naptári évfordulón biztosítási szerződésenként szétosztja, amelyet a következő biztosítási évfordulón a járadék növelésére fordít.

A biztosítás megszűnése, a biztosító szolgáltatása

15. A biztosítási szerződés megszűnik

⯈ a Biztosított halála esetén a halál bekövetkezésének időpontjával,

⯈ a szerződés lejáratakor a lejárat napjával, amennyiben a szerződés tartama legalább 10 év,

⯈ a Biztosítottnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultsága megszerzésekor a nyugdíjjogosultság hatályának napjával (lásd 6. pont), amennyiben erre legalább 10 évvel a kockázatviselés kezdetét követően kerül sor,

⯈ a Biztosított egészségkárosodása az NRSZH komplex minősítése (határozata) alapján a rokkantsági ellátás folyósításának kezdő napjával (lásd 6. pont), ha a szerződéskötést követően a Biztosított egészségkárosodása lejárat időpontjáig eléri vagy meghaladja a 40%-os mértéket,

⯈ felmondás esetén (3.4. pont és 21. pont),

⯈ a Biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonásával (2.2. pont),

⯈ a szerződés visszavásárlásakor (22. pont),

⯈ a 26.7. pont esetében a szankció, korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépésének napjával.

16. A biztosító szolgáltatása

16.1 A biztosító az alábbi szolgáltatásokat nyújtja, a legkorábban bekövetkező esemény kapcsán:

a) Elérési szolgáltatás: a szerződés lejáratakor a biztosító kifizeti a Biztosítottnak az elérési összeget, a többlethozam számla, a különdíjas számla és az adójóváírási számla aktuális összegeit. Amennyiben a biztosítás lejárati időpontja és a szerződés technikai kezdete közötti különbség kevesebb, mint 10 év, akkor a biztosító az elérési szolgáltatást a szerződéskötéstől számított legalább 10. év végéig tartó, nem csökkenő összegű járadékbiztosítás formájában nyújtja.

b) Saját jogú nyugdíj: a Biztosított társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságának megszerzése esetén (tényleges nyugdíjas állapot) a biztosítás folyamatos díjából képzett díjtartaléka, a többlethozam számlán, az adójóváírási számlán, valamint a különdíjas számlán lévő aktuális összegek a Biztosított számára kifizetésre kerülnek . Ha a biztosítási esemény a kockázatviselés kezdetétől számított 10 éven belül következik be, a szolgáltatást a biztosító a szerződéskötéstől számított legalább 10. év végéig tartó, nem csökkenő összegű járadékbiztosítás formájában nyújtja.

c) 40%-nál nagyobb fokú egészségkárosodás: a Biztosítottnak a szerződéskötést követően, a lejárat időpontjáig bekövetkező 40%-os vagy azt meghaladó egészségkárosodása esetén a biztosítási esemény időpontjáig járó havi díjak, a rendkívüli díjas számla és a többlethozam számla aktuális értéke, illetve a túlfizetés összege kerül kifizetésre a Biztosított számára. Amennyiben a szerződés a biztosítási esemény időpontjában díjhátralékkal rendelkezik, úgy annak összege a biztosítási szolgáltatásból levonásra kerül.

d) Haláleset: a Biztosítottnak a szerződés tartama alatt bekövetkező halála esetén, a biztosítási esemény időpontjáig járó havi díjak, a különdíjas számla, az adó jóváírási számla és a többlethozam számla aktuális értéke, illetve a túlfizetés összege kerül kifizetésre a Haláleseti Kedvezményezett számára. Amennyiben a szerződés a biztosítási esemény időpontjában díjhátralékkal rendelkezik, úgy annak összege a biztosítási szolgáltatásból levonásra kerül. Ha a Biztosított halála baleseti eredetű, a biztosító további 300 000 Ft-ot fizet. Ha a Biztosított halála közlekedési baleseti eredetű, a biztosító a fenti összegeken kívül a jelen nyugdíjbiztosítási feltételek 1. számú mellékletében meghatározott közlekedési baleseti eredetű haláleseti összeget is kifizeti, amennyiben a szerződés az ott meghatározott – a biztosítási díj nagyságára vonatkozó – feltételeknek megfelel.

17. A járadékbiztosítási szolgáltatás egyéb szabályai

17.1 Ha a szerződés tartama legalább 120 hónap (10 év), akkor a lejárati szolgáltatást a biztosító egy összegben teljesíti, vagy a Biztosított kérésére járadékbiztosítás formájában nyújtja. A biztosító a járadék kezdeti összegét a járadékbiztosítás létrejöttekor hatályos díjszabás szerint állapítja meg.

17.2 Amennyiben a szerződés tartama kevesebb, mint 120 hónap (10 év), a biztosító a szolgáltatást a szerződéskötéstől számított legalább a 10. év végéig tartó, nem csökkenő összegű járadékbiztosítás formájában teljesíti.

17.3 Ha a Biztosított a járadékszolgáltatás tartama alatt hal meg, a biztosító a járadékbiztosítás aktuális tartalékát fizeti ki a Kedvezményezett részére.

17.4 A biztosító havi, előleges, pénzügyi járadékot szolgáltat.

17.5 A Biztosított a járadékszolgáltatás indulása előtt kérheti a járadék havitól eltérő gyakoriságú folyósítását. Ebben az esetben a negyedéves járadék a havi járadék háromszorosa, a féléves járadék a havi járadék összegének hatszorosa, az éves járadék összege a havi járadék összegének tizenkétszerese. A járadékfizetési gyakoriság megváltoztatására a járadékfolyósítás megkezdése után nincs mód.

17.6 A biztosító meghatározza a minimális járadékrészlet összegét, melyet a jelen feltételek 1. számú melléklete tartalmaz.

17.7 A nyugdíjbiztosítási szerződésre a járadékfolyósítás megkezdése után különdíj nem fizethető.

18. A biztosítási esemény bejelentése

18.1 A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül kell írásban a biztosítónak bejelenteni.

18.2 A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szerződő, illetve a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

19. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok

19.1 Bármely szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő iratok bemutatását/ benyújtását kéri:

⯈ biztosítási szerződés (eredeti ügyfélpéldány),

⯈ az utolsó díjfizetést igazoló nyugta (kétség esetén),

⯈ szolgáltatási igénybejelentő, kárbejelentő,

⯈ szolgáltatásra jogosult személy adóilletőségi nyilatkozata,

⯈ a szolgáltatásra jogosult (Biztosított vagy Kedvezményezett) személyazonosságának igazolására alkalmas iratok:

- személyazonosító igazolványának másolata (az érvényességet tartalmazó rész is) és

- lakcímkártya

⯈ rendelkezés a kifizetés módjáról (a Biztosított vagy Kedvezményezett bankszámlaszáma vagy lakcíme).

19.2 Az elérési szolgáltatás igényléséhez a 19.1. pontban felsoroltakon túl

⯈ járadékszolgáltatás esetén rendelkezés a járadékfolyósítás gyakoriságáról.

19.3 A Biztosítottnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultsága megszerzése (tényleges nyugdíjas állapot) esetén a 19.1. pontban felsoroltakon túl:

⯈ a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított érvényes határozat fénymásolata, mely tartalmazza a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megítélését,

⯈ nyugellátási törzsszám.

19.4 A Biztosított 40%-os vagy azt meghaladó egészségkárosodása esetén a 19.1. pontban felsoroltakon túl:

⯈ a mindenkori rehabilitációs hatóság(ok) által kiállított érvényes és hatályos dokumentum(ok), amelyek igazolják a Biztosított egészségkárosodásának mértékét,

⯈ a biztosítási eseményekkel kapcsolatos orvosi szakvélemények és indoklások másolata.

19.5 A Biztosított halála esetén a 19.1. pontban felsoroltakon túl:

⯈ halotti anyakönyvi kivonat, boncolási jegyzőkönyv,

⯈ az elhunytat utolsóként kezelő orvostól származó részletes orvosi bizonyítvány, vagy – ha ilyen kezelésre nem került sor – más olyan orvosi vagy hatósági bizonyítvány, mely tartalmazza a halál okát, valamint a Biztosított halálát okozó betegség kezdetének időpontját és lefolyását, illetőleg a halál körülményeit,

⯈ külföldön bekövetkezett halál esetén a külföldi hatóság által kiállított hiteles irat hitelesített magyar fordítása,

⯈ halottvizsgálati bizonyítvány,

⯈ háziorvosi igazolás, mely tartalmazza a halált okozó betegségek diagnosztizálásának pontos időpontját,

⯈ a Kedvezményezett jogosultságának igazolására alkalmas iratok, amennyiben nem jelöltek Kedvezményezettet vagy érvénytelen a Kedvezményezett jelölése,

- jogerős hagyatékátadó végzés / öröklési bizonyítvány,

- jogerős gyámhatósági határozat,

⯈ hatósági (szabálysértési vagy büntető) eljárás indulása esetén az eljárást lezáró határozat, ezen határozat rendelkezésre állásának hiánya azonban a biztosító szolgáltatásának esedékessé válását nem érinti.

19.6 A Biztosított baleseti / közlekedési baleseti eredetű halála esetén a 19.5. pontban felsoroltakon túl:

⯈ baleseti jegyzőkönyv,

⯈ a rendőrségi határozat másolata,

⯈ véralkohol-vizsgálati eredmény (amennyiben készült),

⯈ a közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyve – ha készült ilyen-.

19.7 A fenti iratok beszerzésének költségei azt terhelik, aki a biztosítóval szemben az igényét érvényesíti. A Biztosítottnak vagy a Kedvezményezettnek a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt iratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a biztosítási esemény jogalapjának és összegszerűségének bizonyításához.

20. A szolgáltatás kifizetése

20.1 A biztosítási szolgáltatás kifizetését a szolgáltatás jogosságának és összegszerűségének elbírálásához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti a biztosító.

20.2 Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat a felhívás ellenére nem, vagy ismételten hiányosan nyújtották be, a biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg a rendelkezésre álló dokumentum alapján bírálja el.

20.3 A biztosító a szolgáltatást a szolgáltatásra jogosult számára teljesíti és az életbiztosítási feltételek 1. számú mellékletében felsorolt költségeket vonja le a szolgáltatás értékéből.

20.4 A biztosításból eredő igények az esedékességtől számított öt év alatt elévülnek.

Az ügyfél jogai és kötelezettségei a szerződés tartama alatt

21. Felmondás

21.1 A nyugdíjbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül tájékoztatja a Szerződőt a biztosítási szerződés létrejöttéről.

21.2 A biztosító a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatójában köteles a szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy Szerződőt tájékoztatni, hogy a nyugdíjbiztosítási tájékoztató kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal, indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést. A Szerződőt a 30 napon belüli felmondási jog nem illeti meg, amennyiben a megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés tartama a 6 hónapot nem haladja meg, illetve hitelfedezeti életbiztosítás esetén. A Szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető 30 napon belüli felmondási jogról.

21.3 A Szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a Szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni. A szerződés 30 napon belüli felmondása esetén a biztosító a Szerződő által befizetett folyamatos díjból 3 000 forintot a szerződés létrejöttével kapcsolatosan felmerült adminisztrációs költségeire levon, és ezen túlmenően a jelen életbiztosítási feltételek aktuális 1. számú mellékletében meghatározott kifizetési költséget is.

21.4 A Szerződő – ha az első évi biztosítási díj megfizetésre került – a nyugdíjbiztosítási szerződést írásban, 30 napos felmondási idő mellett, a biztosítási évforduló napjára felmondhatja (rendes felmondás).

22. Visszavásárlás

22.1 A Szerződőnek a visszavásárlási igényét írásban kell a biztosító számára eljuttatni.

22.2 A Szerződő visszavásárlási joga a 30 napos felmondási időt követően nyílik meg. A visszavásárlási igény bejelentése esetén a biztosító kockázatviselése a visszavásárlási kérelemnek a biztosító tudomására jutását követő nap 0 órájától megszűnik.

22.3 A visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések esetében a szerződés felmondásakor a biztosító a kockázati díjakkal csökkentett folyamatos díjakra visszavásárlási összeget számol az utolsó díjjal rendezett időszakot követő hónap első napjára. A jelen nyugdíjbiztosítási feltételek 2. számú mellékletében található táblázat a minimális visszavásárlási összegeket a visszavásárlás időpontjáig a kockázati díjjal csökkentett befizetett folyamatos díj százalékában adja meg a biztosítási évfordulók időpontjára.

22.4 Visszavásárlás esetén a 22.3. pontban meghatározott összeget növeli a különdíjas számla, az adójóváírási számla és a többlethozam számla aktuális értéke. Az így számított összegből a biztosító levonja az igénybe vett adójóváírásokat a mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott módon és mértékkel növelten, az egyéb közterheket, valamint a jelen nyugdíjbiztosítási feltételek aktuális 1. számú mellékletében meghatározott kifizetési költségeket is, és a fennmaradó összeget kifizeti a Biztosítottnak.

22.5 A visszavásárlással megszűnt szerződés nem reaktiválható.

22.6 A járadékszolgáltatás megkezdése után a szerződés nem visszavásárolható.

23. Díjmentes leszállítás

23.1 A díjfizetés elmaradása esetén vagy a Szerződő írásbeli kérésére a Szerződő mentesül a további díjfizetés alól a szerződés megszűnéséig. A díjmentes leszállítás abban az esetben lehetséges, ha a díjmentes leszállítás hatályának időpontjára a szerződés pozitív értékű díjmentesen leszállított biztosítási összeggel rendelkezik. A baleseti halálra szóló szolgáltatás a díjmentes leszállítás hatályával megszűnik.

23.2 A díjmentes leszállítás a biztosítási összeg csökkentését jelenti olyan összegre (Díjmentesen leszállított biztosítási összeg), amelynek jövőbeli teljesítésére a biztosításnak a díjmentesítés hatálya időpontjában érvényes visszavásárlási értéke fedezetet nyújt. A 30 napos felmondási időt követően, ha a díjmentesen leszállított biztosítási összeg pozitív értékű, a díjmentes leszállítás történhet a Szerződő írásbeli kérelmére, vagy díjfizetés elmaradás esetén.

23.3 A díjmentesen leszállított szerződésre a biztosító a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése esetén a díjtartalékot, minden egyéb biztosítási esemény bekövetkeztekor a leszállított biztosítási összeget, valamint a különdíjas számla, az adójóváírási számla és a többlethozam számla aktuális értékét fizeti ki. Ha a díjmentesen leszállított szerződés elérési szolgáltatása vagy a nyugdíjjogosultság megszerzésének időpontja a kockázatviselés kezdetét követő 10 éven belül van, akkor a biztosító a szolgáltatást a szerződéskötéstől számított legalább a 10. év végéig tartó, nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás formájában nyújtja.

23.4 Azt a szerződést, mely rendelkezik pozitív díjmentesen leszállított értékkel és a folyamatos díjak több mint 90 napos elmaradásban vannak, és amelyeknél a különdíjak összege nem nyújt fedezetet az esedékes díjra, valamint a Szerződő nem kapott a díjfizetésre halasztást, a biztosító automatikusan díjmentesen leszállítja. A díjmentes leszállítás az utolsó díjjal rendezett időszakot követő hónap első napjával történik. A Szerződő e jogkövetkezmény helyett választhatja a szerződés visszavásárlását vagy rendes felmondását a biztosítóhoz a díjesedékességtől számított 45 napon belül beérkező írásbeli kérelmével.

23.5 A díjmentes leszállítás időpontjától a Szerződőt díjfizetési kötelezettség nem terheli, azonban a szerződésre a továbbra is fizethet különdíjat. A díjmentes leszállítás hatályával a baleseti halálra szóló fedezet megszűnik.

23.6 A díjmentesen leszállított biztosításra is vonatkoznak a befektetések többlethozamából történő részesedés szabályai.

23.7 A díjmentesen leszállított szerződés, biztosítási esemény bekövetkeztekor a díjmentesen leszállított biztosítási összeget nyújtja.

24. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség

24.1 A Szerződő/Biztosított köteles szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval írásban közölni, amelyeket ismer vagy ismernie kell.

24.2 A közlésre, illetve a változás bejelentésére irányuló kötelezettség a Szerződőt és a Biztosítottat egyaránt terheli.

24.3 A Szerződő/Biztosított köteles a szerződés tartama alatt a Szerződő, a Biztosított és a Kedvezményezettek alábbi adataiban bekövetkező változásokat 8 munkanapon belül írásban bejelenteni:

⯈ lakcím,

⯈ levelezési cím,

⯈ személyi adatok,

⯈ adóilletőség.

24.4 A Szerződő /Biztosított köteles 8 munkanapon belül bejelenteni továbbá, ha a Biztosított a tartam alatt

⯈ 40%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenved vagy,

⯈ a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságot megszerezte.

24.5 A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerződő bizonyítja, hogy

⯈ a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt ismerte,

⯈ a közlés elmaradása sem a Szerződőnek, sem a Biztosítottnak nem róható fel,

⯈ az elhallgatott vagy nem a valóságnak megfelelően közölt körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében,

⯈ a biztosítási szerződés megkötése illetve a közlési- vagy változás-bejelentési kötelezettség keletkezése óta 5 év már eltelt.

A biztosító szolgáltatás alóli mentesülése, kizárások

25. Mentesülés

A biztosító mentesül a baleseti eredetű halálra szóló biztosítási összeg kifizetése alól, és a visszavásárlás esetére érvényes (a 22. pontban meghatározott) összeget fizeti ki, ha bizonyítja, hogy

⯈ a Biztosított a Kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a biztosító a visszavásárlási összeget az örökösöknek fizeti meg, a Kedvezményezett abból nem részesülhet, vagy

⯈ a biztosítási eseményt a Biztosított jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta, így különösen:

- ittas (0,8 ezrelék véralkoholszint vagy a felett) vagy kábítószer alkalmazásának hatása alatti állapotával közvetlen összefüggésben bekövetkező biztosítási esemény,

- jogosítvány nélküli járművezetés közben bekövetkező biztosítási esemény, vagy

⯈ a Biztosított halála a Biztosított vagy a Szerződő szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben következett be.

26. Kizárások

26.1 Nem lehet Biztosított, aki az NRSZH-hoz, a Rehabilitációs Hatósághoz vagy ezek mindenkori törvényes elődjéhez vagy utódjához nyújtott már be igénybejelentést csökkent vagy megváltozott munkaképesség elbírálásához, vagy ilyen ellátásban részesül.

26.2 Nem lehet Biztosított, akit az Országos Orvosszakértői Intézet, illetve az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet vagy az NRSZH a kockázatviselés kezdetét megelőzően véleményezett, és ezen intézetnél új vagy régi megváltozott munkaképességű személyként tartanak nyilván.

26.3 Nem lehet Biztosított, aki betöltötte a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt.

26.4 Nem lehet Biztosított, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságot megszerezte.

26.5 A biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a Szerződő nem áll semmilyen

⯈ az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy

⯈ az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi, jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ideértve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós listát is.

26.6 A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan Biztosítottat, Kedvezményezettet, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

26.7 A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a Szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a 26.5. pont szerinti szankciók, korlátozások, vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés megszűnésének időpontja a szankció, a korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépésének napja.

26.8 A biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifizetésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

26.9 Nem minősülnek balesetnek, ezért a baleseti eredetű haláleseti biztosítási összeg nem kerül kifizetésre a balesettel közvetlen összefüggésbe nem hozható:

⯈ bakteriális vagy vírusfertőzések,

⯈ foglalkozási betegség (ártalom),

⯈ megfagyás, napszúrás, hőguta,

⯈ a Biztosított fegyveres szolgálata során, a fegyverviselésével, fegyverhasználatával és ezekkel összefüggésben álló események esetén.

26.10 A biztosító kizárja kockázatviselési köréből az alábbi eseményekből eredő baleseteket:

⯈ háborús, polgárháborús események, felkelés, zavargás, lázadás,

⯈ radioaktív vagy ionizáló sugárzás (kivéve a terápiás célú orvosi kezelést),

⯈ nukleáris energia folytán bekövetkezett balesetek,

⯈ terrorcselekmények.

26.11 A biztosító kizárja a szolgáltatásából az elme- és tudatzavarban bekövetkezett baleseteket, ha azok a Biztosított alkohol, kábítószer, vagy gyógyszerek miatti lényeges korlátozottsága miatt következtek be; ezekben az esetekben a biztosító a visszavásárlás esetére érvényes (a 22. pontban meghatározott) összeget fizeti ki.

26.12 A biztosító kizárja a szolgáltatásából, ha a baleseti eredetű halál biztosítási esemény akrobaták, cirkuszi állatápolók, állatszelídítők, hegyimentők, hegyivezetők, kaszkadőrök, kommandósok, mélytengeri búvárok, pénzszállítók, pirotechnikusok, robbantómesterek, robbantómunkások, tűzszerészek, rendőrök, testőrök esetében azok foglalkozásával összefüggésében következik be.

26.13 A biztosító kizárja a szolgáltatásából, ha a baleseti eredetű halál biztosítási esemény bekövetkezésére veszélyes sportok, különösen az autó-motorsport versenyek (tesztedzés, rally-verseny), szikla- és hegymászás, barlangászat, mélytengeri búvárkodás, repülős sportok, snowboard, ejtőernyős ugrások, siklóernyőzés, vadvízi evezés, rafting következtében kerül sor.

Adatkezelési, ügyfélazonosítási szabályok

27. Biztosítási titok

27.1 A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

27.2 Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, vagy a viszontbiztosító a csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

27.3 A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

27.4 Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Xxxx.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 27.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

27.5 Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

27.6 A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót a törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár- megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az előzőekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CXXXVII. törvényben (továbbiakban: „Hpt.”) meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, és az adatkérés célját.

27.7 A biztosító, vagy viszontbiztosító a 27.6., 27.8., 27.5., 27.12., és 27.14. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

27.8 A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

27.9 A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

27.10 Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

27.11 A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

27.12 Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

27.13 A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

27.14 Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, az adatok átadását a biztosító, viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

27.15 Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az egészségi állapotra vonatkozó adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

27.16 A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 27.6. b), f) és j) pontjai, illetve 27.8. pont alapján végzett adattovábbításokról.

27.17 A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

27.18 A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

27.19 A biztosító, viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

27.20 A Bit alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

27.21 Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

27.22 Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

28. A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok

28.1 Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

28.2 Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó - az Infotv.-ben meghatározott - adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

28.3 Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

29. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek

29.1 A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi a FATCA- törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban ezen alcím tekintetében együtt: Számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás 1. Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: illetőségvizsgálat).

29.2 Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

29.3 Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

30. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

30.1 Az Aktv. szerinti, a Bit hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (továbbiakban: illetőségvizsgálat).

30.2 Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges - elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

30.3 Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja.

31. Veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás

31.1 A biztosító (megkereső biztosító) - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (megkeresett biztosító) a Bit biztosítási titokra megfogalmazott szabályok szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével - kezelt és a 31.3. pontban meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

31.2 A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

31.3 A megkereső biztosító a Bit 1. melléklet A) rész 1.2. pontjában, továbbá 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a Bit. 1. melléklet A) rész 1.2. pontban továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

31.4 A 31.1. pontban meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős a 31.1. pontban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

31.5 A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

31.6 Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 31.5. pontban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

31.7 Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

31.8 A megkereső biztosító a 31.1. pontban meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

31.9 Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító - a 31.5-31.7. pontokban meghatározottakra tekintettel - már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

31.10 A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a 31.1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

31.11 A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

1. számú melléklet

Érvényes 2017. január 1-től

Minimális havi díjak a díjfizetési tartamtól függően:

Díjfizetési tartam	Minimális havi díjak (Ft)
1 hónap	557 000
2 hónap	279 000
3 hónap	186 000
4 hónap	139 000
5 hónap	112 000
6 hónap	93 000
7 hónap	80 000
8 hónap	70 000
9 hónap	62 000
10 hónap	56 000
11 hónap	51 000
legalább 1 év, de kevesebb, mint 2 év	47 000
legalább 2 év, de kevesebb, mint 3 év	24 000
legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év	16 000
legalább 4 év, de kevesebb, mint 10 év	12 500
legalább 10 év, de kevesebb, mint 15 év	10 500
legalább 15 év, de kevesebb, mint 20 év	8 500
20 év és afelett	6 000

Minimális különdíj:	50	000	Ft
Az éves folyamatos díj maximuma szerződéskötéskor:	650	000	Ft
Egy évben fizethető maximális díj (folyamatos és különdíj):	10 000	000	Ft
A biztosítási tartam során fizethető maximális díj (folyamatos és különdíj):	200 000	000	Ft
Minimális évesnél gyakoribb járadékrészlet összege:	20	000	Ft
30 napon belüli felmondás adminisztrációs költsége:	3	000	Ft

Közlekedési baleseti eredetű haláleset biztosítási összege

Ha a szerződéskötéskor érvényes éves díj és szerződéskötéskor teljesített különdíj fizetések összege legalább 1 000 000 Ft, a biztosító díjfüggő közlekedési baleseti eredetű haláleset biztosítási összeget szolgáltat, melynek összege minden megkezdett 10 000 000 Ft összes díjra 1 000 000 Ft. Például:

A szerződéskötéskor érvényes folyamatos éves díj és a szerződéskötéskor befizetett különdíj együttes összege	Közlekedési baleseti eredetű haláleset biztosítási összeg
72 000 Ft –999 999 Ft	0 Ft
1 000 000 Ft –9 999 999 Ft	1 000 000 Ft
10 000 000 Ft –19 999 999 Ft	2 000 000 Ft

Kifizetési költségek

A kifizetési költségek a biztosítási szolgáltatás, visszavásárlási összeg és a 30 napos felmondásnál a díjvisszatérítési összeg kifizetése során kizárólag a különdíjas számla és az adójóváírási számla értékéből, míg a járadékfolyósítás során a folyósításra kerülő járadékrészlet teljes összegéből kerülnek levonásra a következők szerint:
Bankszámlára történő utalás esetén:	A tranzakció összegének 3 ezreléke, maximum 6 000 Ft
Lakcímre (postahelyre) történő utalás esetén tranzakciónként:	100 000 Ft-ig 800 Ft 100 000 Ft felett 600 Ft + minden megkezdett 100 000 Ft után 650 Ft
Készpénzfelvételi díj postahelyi kifizetéskor:	200 Ft + a tranzakció összegének 6 ezreléke, maximum 6 000 Ft