TARTALOMJEGYZÉK
Critical Care
betegségbiztosítás feltételei
Budapest, 2013. július 26.
TARTALOMJEGYZÉK
Ügyféltájekoztató 4
A biztosítási és az üzleti titok 5
A személyes adatok kezelése 7
Critical Care 1 (MET-801, MET-802, MET-803, MET-804), Critical Care 7
(MET-805, MET-806, MET-807, MET-808) és Critical Care 32 (MET-809, MET-810,
MET-811, MET-812) elnevezésű betegségbiztosítás feltételei 9
Melléklet 19
Cégismertető 20
ÜGYFÉLTÁJEKOZTATÓ
A jelen kiegészítő ügyféltájékoztató a MetLife Biztosító Zrt. Critical Care 1 (MET-801, MET-802, MET-803, MET- 804), Critical Care 7 (MET-805, MET-806, MET-807, MET-808) és Critical Care 32 (MET-809, MET-810, MET-811,
MET-812) elnevezésű betegségbiztosításainak feltételeinek a 2003. évi LX. törvényben (Bit) meghatározott jellem- zőit, a Bit-ben meghatározott adat- és titokvédelmi ill. adatkezelési tájékoztatást, valamint a biztosító főbb adatait tartalmazza. A biztosítási szerződés további jellemzőiről és a biztosítás részletes feltételeiről a biztosítási feltételek nyújtanak tájékoztatást. A kiegészítő tájékoztató és a biztosítási feltételek kizárólag együtt érvényesek és együttes ismeretük minősül ügyféltájékoztatásnak.
CRITICAL CARE 1 (MET-801, MET-802, MET-803, MET-804), CRITICAL CARE 7 (MET-805, MET-806, MET- 807, MET-808), CRITICAL CARE 32 (MET-809, MET-810, MET-811, MET-812) | |
Biztosított | Az a természetes személy, akinek az életével kapcsolatos biztosítási eseményre a biztosítási szerződés létrejött. A biztosítás 18 és 64 éves kor között lévő személyekre köthető. |
Kockázatviselés kezdete | A biztosító kockázatviselése az azt követő nap 0 órájakor kezdődik, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító- nak megfizette, feltéve, hogy a biztosítási szerződés már létrejött, vagy utóbb létrejön. |
Biztosítási kötvény | A biztosító részére benyújtott ajánlat elfogadása esetén, a biztosító a létrejött biztosítási szerződésről vízjeles biz- tonsági papírra nyomtatott biztosítási kötvényt állít ki és küld el a szerződő részére. |
Várakozási idő | A kockázatviselés kezdetétől számított 3 (három) hónap. A várakozási idő alatt bekövetkező bitosítási esemény esetén a biztosító biztosítási szolgáltatást nem teljesít. Ha a biztosítási esemény a várakozási időn belül következik be, a biztosító a befizetett díjakat visszafizeti. |
Biztosítási időszak | A biztosítás egy éves időtartamra szól és minden esetben egy újabb évvel meghosszabbodik, ha azt a biztosítási év eltelte előtt legalább 30 nappal egyik fél sem mondja fel. |
Biztosítási esemény | A biztosítottnak a következő betegségek, állapotok vagy műtéti beavatkozások egyikének elszenvedése, feltéve, hogy a pontos diagnózis felállítását vagy a műtéti beavatkozást követően a biztosított legalább 30 napig életben van. • Critical Care 1 (MET-801, MET-802, MET-803, MET-804): a kockázatviselés hatálya alá tartozó betegség: rosszindulatú daganat • Critical Care 7 (MET-805, MET-806, MET-807, MET-808): A kockázatviselés hatálya alá tartozó betegségek, sérülések és műtéti beavatkozások: 1. rosszindulatú daganat, 2. szívizominfarktus, 3. agyi érkatasztrófa, 4. szívkoszorúér műtét, 5. veseelégtelen- ség, 6. aplasztikus anémia, 7.vakság. • Critical Care 32 (MET-809, MET-810, MET-811, MET-812): A kockázatviselés hatálya alá tartozó betegsé- gek, sérülések és műtéti beavatkozások: 1. rosszindulatú daganat, 2. szívizominfarktus, 3. agyi érkatasztrófa, 4. szívkoszorúér műtét, 5. veseelég- telenség, 6. aplasztikus anémia, 7.vakság, 8. végállapotú tüdőbetegség, 9. végállapotú májbetegség, 10. kóma, 11. Siketség, 12. szívbillentyű műtét, 13. beszédképesség elvesztése, 14. nagyfokú égési sérülés, 15. szervátültetés, 16. szklerózis multiplex, 17. végtagbénulás, 18. Xxxxxxxxx kór, 19. aorta műtét, 20. Alzheimer kór, 21. heveny májgyul- ladás, 22. elsődleges kisvérköri hipertónia, 23. végállapotú betegség, 24. jóindulatú agydaganat, 25. agyvelőgyulla- dás, 26. poliomyelitis, 27. bakteriális agyhártyagyulladás, 28. súlyos fejsérülés, 29. apalliumos szindróma, 30. egyéb súlyos szív-koszorúér betegség, 31. scleroderma progresszíva, 32. szisztémás lupus erythematosus nephritis-szel. |
Biztosító szolgáltatása | Ha a biztosított a várakozási időt követően a szerződésben meghatározott betegségek egyikében betegszik meg, vagy a meghatározott műtétek egyikét végzik el rajta, és a pontos diagnózis vagy a műtét időpontját követő legalább 30 napig életben van, a biztosító kifizeti a biztosított részére a szerződésben meghatározott biztosítási összeget. |
Díjfizetés gyakorisága | Éves, féléves, negyedéves, havi díjfizetés. |
Szerződés megszűnése | A biztosítási szerződés megszűnik a következő esetekben: a) a biztosított halálával; b) a biztosítási összeg kifizetésével; c) a díjfizetés elmaradása miatt a türelmi idő leteltével; d) annak a biztosítási évnek a végén, amelyben a biztosított a 65. életévét betölti; e) a 3 hónapos várakozási időn belül bekövetkezett biztosítási esemény esetén a díj visszafizetésével; f) a szerződés írásbeli felmondásával. |
Szerződés felmondása | A szerződést írásban a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő 30 nap. A felmondással a biztosító kockázatviselése a biztosítási időszak végén teljesen megszűnik. A biztosító a szerződést írásban 30 napra akkor is felmondhatja, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele és a megvál- tozott kockázatot a továbbiakban nem vállalja. |
Türelmi idő | Amennyiben a szerződő (biztosított) a díjat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, a biztosító a kockázatot az elmaradt díj esedékességétől számított 30 napig viseli. A biztosító ezt az időszakot tekinti türelmi időnek. Ezen türelmi időn belül a szerződő az elmaradt díj befizetését pótolhatja. Amennyiben az elmaradt díjat a türelmi időn belül nem fizetik meg, a biztosítás a 31. napon megszűnik. |
Értékkövetés | A szerződés nem indexálható, vagyis a biztosítási összeg a tartam során nem változik. |
Többlethozam | A biztosítás nem rendelkezik a visszavásárlás és a díjmentesítés maradékjogokkal és többlethozammal nem rendel- kezik. |
Biztosító mentesülése, kizárások | A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon megbetegedésekre, illetve műtétekre, amelyek bekövetkezése köz- vetlenül vagy közvetve okozati összefüggésben van az alábbiakkal: a) a biztosított által szándékosan okozott sérülés vagy megbetegedés (tekintet nélkül a biztosított elkövetéskori tudatállapotára); b) a biztosított gyógyszerekkel vagy tudatmódosító szerekkel történő visszaélése; c) a biztosított alkoholizmusa vagy alkoholos befolyásoltsága; d) a biztosított bűncselekményben vagy erőszakos cselekedetekben vagy zavargásban történő részvétele; e) a biztosított AIDS betegsége vagy HIV-vírussal való fertőzöttsége; f) maghasadás, illetve rádioaktív vagy egyéb ionizáló sugárzás, kivéve, ha az ilyen sugárzást jogszabályban feljogosított egészségügyi intézmény vagy orvos utasítására gyógyászati céllal alkalmazzák; g) mérgező vagy maró anyagok bevétele, illetve gázok, gőzök vagy füst belélegzése, amennyiben a belélegzett anyagok koncentrációja a jogszabályban meghatározott egészségügyi határértéket meghaladja; h) a szerződés hatályba lépése előtt bekövetkezett bármely testi sérülés, betegség vagy egészségi rendellenesség. (Amennyiben a biztosított a szerződéskötés előtt a jelen szerződésben meghatározott betegségek, egészségkáro- sodások valamelyikében már szenvedett, a biztosító kockázatviselése ezen betegségre, illetve azok kezelésre nem terjed ki.). |
A biztosító főbb adatai | MetLife Biztosító Zrt., székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 22., honlap: xxx.xxxxxxx.xx, elektronikus üzenet: xxxx@xxxxxxx.xx, cégjegyzékszám: 00-00-000000 |
Panaszügyi szervezetek | A biztosító magatartására, tevékenységére, szolgáltatására vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen, postai levél útján, telefaxon vagy elektronikus levélben) az alábbi elérhetőségek egyikén jelenti be társaságunk ügyfélszolgálati osztályán. Levélben a MetLife Biztosító Zrt. ügyfélszolgálata címen (H-1138 Budapest, Népfürdő u. 22.), elektronikus üzenet útján: xxxx@xxxxxxx.xx e-mail címen folyamatosan, telefonon hétfői munkanapon 8 és 20 óra között, más munkanapokon 8 és 17 óra között a 00- 00-000-000 telefonszámon, telefaxon: a 00-0-000-0000 számon, személyesen a MetLife Biztosító ügyfélszolgálatán (1138 Budapest, Népfürdő u. 22.) nyitvatartási időben (hétfői munkanapon 8 és 20 óra között, más munkanapokon 8 és 17 óra között), szolgáltatásainkról honlapunkon is tájékozódhat: a xxx.xxxxxxx.xx címen. Amennyiben beje- lentésének ügyfélszolgálatunk által történő kezelésével vagy annak eredményével nem elégedett, panasza jellegétől függően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen), a Pénzügyi Békéltető Testülethez (H-1525 Budapest, BKKP Postafiók: 172.) vagy bírósághoz fordulhat. |
Alkalmazandó jogszabályok | A szerződésre, illetve az abból származó jogviták elbírálására a mindenkor hatályos magyar jogszabályok az irányadóak, különös tekintettel az 1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyv), a 2003. évi LX. törvény (biztosító- intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvény), a 2011. évi CXII. törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) és az 1995. évi CXVII. törvény (a személyi jövedelemadóról) rendelkeznek. |
A biztosítási és az üzleti titok
(1) A biztosító köteles a 2003. évi LX. törvényben meghatározott biztosítási titokra vonatkozó szabá- lyokat maradéktalanul betartani. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szakta- nácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes Ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körül- ményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
(2) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szak- tanácsadó ügyfele, vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megje- lölve, erre vonatkozóan írásbeli felmentést ad,
b) a 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötele- zettség nem áll fenn.
(3) A 2003. évi LX. törvény 153–155. §-aiban meg- határozott esetekben a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében el- járó nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében el- járó bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) az adóhatósággal (a biztosítási titok megtartá- sának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meg- határozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli),
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgá- lattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szakta- nácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarorszá- gi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanács-
adói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatóság- gal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazá- sára, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv- vel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázat- vállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a 2003. évi LX. törvényben szabályozott adatto- vábbítások során átadott adatok tekintetében a köt- vénynyilvántartást vezető szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvé- nyesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kárta- lanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a Levelezővel, az In- formációs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kár- rendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzá- férni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet vég- zővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkeze- lés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok ál- tal támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatósággal szemben,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adat- ra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben. Ha az a)-j), n), és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmaz- za az Ügyfél nevét, vagy a biztosítási szerződés meg- jelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p), q) és r) pontban
megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés meg- jelölése is.
(4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás ke- retén kívül a (3) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
(5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbizton- sági szolgálat részére és az ügyészség írásbeli megke- resésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény- ben foglaltak szerint
a) kábítószerrel visszaéléssel,
b) terrorcselekménnyel,
c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel,
d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,
e) pénzmosással,
f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elköve- tett bűncselekménnyel van összefüggésben.
(6) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatat- lan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosí- tásközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó in- tézkedések végrehajtásáról szóló törvényben megha- tározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
(8) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harma- dik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító Ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adat- kezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott kö- vetelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendel- kezik a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.
(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amely- ből az egyes Ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállal- kozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti ható- ság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar
felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglal- taknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása,
d) a Bit-ben, a Tpt-ben és a Hpt-ben az összevont alapú, illetve a kiegészítő felügyeletet jogosító rendel- kezések teljesítésének érdekében történő adatátadás.
(10) A biztosító az esetleges kiszervezett tevékeny- séget végző személyek, valamint az orvosszakértői véleményt készítő szakorvosok számára az ügyfelek személyes és különleges adatait továbbíthatja abból a kizárólagos célból, hogy azok szolgáltatásaikat a szer- ződő számára közvetlenül ajánlhassák fel, illetőleg a kiszervezett tevékenységet maradéktalanul elláthas- sák. A biztosító az ügyfelek személyes adatait, vala- mint a biztosítási szerződés pénzügyi és aktuáriusi adatait pedig a szerződés fenntartása és kezelése, il- letve a szerződésben foglaltak teljesítése céljából és érdekében, a külföldre történő adattovábbítás szabá- lyainak figyelembevételével, adatfeldolgozási céllal a külföldi székhelyű anyavállalata (MetLife EU Holding Company Ltd., Írország, MetLife Inc. USA), az anya- vállalat regionális központjai (Alico Services Central Europe, s.r.o. – Szlovákia, Amplico Services Sp. z.o.o.
(11) A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy meg- felelő nyilvántartással rendelkezik, amely megvalósít- ja a biztosítási titok védelmét.
(12) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítá- si szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással ösz- szefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állomány- ban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e tör- vény által meghatározott egyéb cél lehet. Ezen céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a bizto- sításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájá- rulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hát- rány és annak megadása esetén részére nem nyújtha- tó előny.
(13) A biztosítási titok tekintetében időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – ti- toktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulaj- donosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
(14) Az ügyfél egészségügyi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a (12) bekezdésben meghatáro- zott célokból az 1997. évi XLVII. törvény rendelkezé- sei szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásá- val kezelheti.
(15) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biz- tosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
b) a pénzügyi információs egységként működő ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása meg- előzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésé- nek teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
(16) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a (14) bekezdésben szereplő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak mi- nősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével tö- rölni kell.
(17) A biztosító az érintett személyt nem tájékoztat- hatja a (3) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a (5) bekezdés alapján végzett adattovábbításokról.
A személyes adatok kezelése
(1) A biztosító, illetőleg az Üzletkötő a szerződő és a biztosított személyes és különleges adatait annak hozzájárulásával jogosultak kezelni. A biztosító azon személyes és különleges adatokat kezeli, amelyeket a szerződő, illetőleg a biztosított az ajánlati űrlapon, il- letőleg az ajánlat megtétele, vagy a szerződés hatálya illetőleg a szerződésből eredő igények érvényesítése során egyéb formában a biztosítási szerződés létreho- zása érdekében a biztosítóval közölt.
(2) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illet- ve a megbízási jogviszony fennállásának idején, vala- mint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
(3) A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a
szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
(4) A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfe- leivel, volt ügyfeleivel, vagy létre nem jött szerződés- sel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendel- kezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(5) A biztosító által kezelhető adatok köre:
a) biztosított (szerződő, Kedvezményezett, és káro- sult) személyes adatai, a biztosított különleges adatai,
b) biztosítási összeg,
c) a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje,
d) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény, körülmény.
(6) Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok keze- lésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jog- szabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt sze- méllyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
(7) Az adatkezelés célja kizárólag a biztosítási szerző- dés megkötése, módosítása, állományban tartása és a követelések megítéléséhez szükséges adatok nyilván- tartása, illetőleg törvényi kötelezettségek teljesítése lehet.
(8) A biztosítási ajánlat aláírásával a szerződő és a biztosított megadja a személyes és különleges adatai
kezelésére vonatkozó írásbeli hozzájárulást az ajánlati nyilatkozattal és a biztosítási feltételekkel összhang- ban történő kezeléséhez.
(9) A szerződő és a biztosított a különleges és szemé- lyes adatairól jogosult tájékoztatást kapni, amennyiben azt írásban kéri a MetLife Biztosító Zrt. Ügyfélszolgá- latánál (1138 Budapest, Népfürdő u. 22.) és személy- azonosságát megfelelő dokumentumokkal igazolta. A szerződő és a biztosított a biztosító Ügyfélszolgálatánál kérheti adatainak a biztosító nyilvántartásában való módosítását, amennyiben az adatok nem felelnek meg a valóságnak, kérheti továbbá adatai vonatkozásában az adatkezelés és adatfeldolgozás megszüntetését.
(10) A biztosító a vele szerződő bel- és külföldi adat- kezelő, illetőleg viszontbiztosító intézményeket szer- ződésben nyilatkoztatja az adatok kezelésére és továb- bítására szolgáló eljárások és berendezések biztonsági előírásoknak való megfeleléséről, illetőleg az adatszol- gáltatás és tárolás biztonságának szintjéről, valamint az ezért viselt felelősségükről. A személyes és külön- leges adatokat a biztosító kizárólag azon adatkezelő részére jogosult továbbítani, amelynél az adatvédelem az irányadó jogszabályok által támasztott követelmé- nyei valamennyi adatra nézve teljesülnek.
(11) A biztosító a telefonon vagy interneten történő, az Ügyfelet, illetőleg szerződését érintő tevékenysége során gondoskodik a személyes és különleges adatok kezelésére, valamint a biztosítási titokvédelemre vo- natkozó szabályok maradéktalan érvényesítéséről.
Budapest, 2013. július 26.
CRITICAL CARE 1 (MET-801, MET- 802, MET-803, MET-804), CRITICAL CARE 7 (MET-805, MET-806, MET-807, MET-808) ÉS CRITICAL CARE 32 (MET- 809, MET-810, MET-811, MET-812) ELNEVEZÉSŰ BETEGSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI
A Critical Care 1 (Met-801, Met-802, Met-803, Met-804), Critical Care 7 (Met-805, Met-806, Met-807, Met-808) és Critical Care 32 (Met-809, Met-810, Met-811, Met-812) elnevezésű, betegség- biztosítási szerződés a MetLife Biztosító Zrt. és a szerződő között jön létre a jelen feltételek szerint. A szerződő díjfizetése ellenében a biztosító vállal- ja, hogy a szerződésben leírt biztosítási események bekövetkeztekor biztosítási szolgáltatást teljesít a szerződésben megfogalmazottak szerint, a szer- ződés érvényességi ideje alatt. A feltételekben és a szerződésben nem rendezett kérdésekben a hatá- lyos jogszabályok rendelkezései az irányadók.
1. A biztosítási szerződés alanyai és a biztosítási szerződést érintő alapfogalmak
(1) A biztosító – a MetLife Biztosító Zrt. - az a jogi személy, amely a biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosítási szolgáltatások teljesítésére kötelezettséget vállal.
(2) A szerződő – az a természetes- vagy jogi személy, aki a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz és a díj fizetésére kötelezettséget vállal.
(3) A biztosított – az a természetes személy, akinek az életével, testi épségével, illetve egészségével kapcso- latos biztosítási eseményre a biztosítási szerződés lét- rejön. A biztosítás 18 és 64 éves kor között lévő szemé- lyekre köthető.
(4) A kedvezményezett – az a személy, aki a bizto- sítási esemény bekövetkeztekor a biztosítási szerző- désben megjelölt szolgáltatásra jogosult. A jelen szer- ződés szolgáltatásainak kedvezményezettje maga a biztosított, kivéve, ha a szerződésben más névszerinti kedvezményezett került megjelölésre. A biztosított ha- lála esetén a biztosítottat illető valamennyi biztosítási szolgáltatás a haláleseti kedvezményezett részére kerül kifizetésre.
(5) A biztosítási szerződés – részét képezi a jelen biztosítási feltétel, a biztosító hiánytalanul kitöltött ajánlati nyomtatványa, az ajánlathoz csatolt nyilat- kozatok, a szerződésről kiállított biztosítási kötvény, valamint a biztosító által a szerződés tartama alatt, a szerződést érintő változásokról kiállított záradékok.
(6) A biztosítási összeg – a kötvényben feltüntetett, az adott biztosítási esemény bekövetkezésekor a szer- ződés feltételei szerint maximálisan kifizethető ösz- szeg.
(7) A biztosítás kezdete – a biztosító kockázatvise- lése a biztosítás első díjának megfizetését követő nap
0. órájától kezdődik, feltéve, hogy a biztosítási szer- ződés már létrejött, vagy utóbb létrejön. Ha a szerző- dő fél a díjat a biztosító üzletkötőjének fizette, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezett- nek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthat- ja, hogy a díj korábban érkezett be.
(8) A biztosítási évforduló – a biztosítás kezdetét követő, a biztosítás kezdetének napjával és hónapjával megegyező évforduló.
(9) A biztosítási év – két egymást követő biztosítási évforduló között eltelt időszak.
(10) Biztosítási esemény – a szerződésben meghatá- rozott esemény, amelynek a biztosítás hatálya alatt történő bekövetkezésekor a biztosító a szerződésben szabályozott módon biztosítási szolgáltatást teljesít.
(11) Várakozási idő – A biztosító a biztosítás kez- detétől számítva 3 hónap várakozási időt köt ki. Amennyiben a biztosítási esemény a várakozási időn belül következik be, a biztosító a befizetett díjakat visszatéríti és ezzel a biztosítás megszűnik.
(12) Díjtűréshatár – az az összeg, amelynél kisebb eltérést a befizetett és az előírt díjak között a biztosító saját belső számlái közötti átkönyveléssel rendez. A díjtűréshatár nagyságát a melléklet tartalmazza.
2. A biztosítási szerződés létrejötte
(1) A biztosítási szerződés a szerződő (biztosított) és a biztosító kölcsönös megállapodása alapján jön létre.
(2) A biztosítóval szerződő fél az ajánlatát írásban, a biztosító ajánlati nyomtatványán terjeszti elő.
(3) Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerző- désről kötvényt állít ki. A megállapodás szerinti szol- gáltatásokat, biztosítási összegeket és fizetendő díjakat a biztosítási kötvény tartalmazza.
(4) A biztosítási szerződés a kockázatviselés kezde- tének napján lép hatályba, feltéve, hogy a biztosító az ajánlatot nem utasítja vissza és az első esedékes díj be- fizetésre került.
(5) Az ajánlat esetleges elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni.
3. A kockázatviselés kezdete – várakozási idő
A biztosító kockázatviselése az azt követő nap 0 órá- jakor kezdődik, amikor a szerződő fél az első díjat megfizette, feltéve, hogy a biztosítási szerződés már létrejött vagy utóbb létrejön. A biztosító a biztosítás
kezdetétől számítva 3 hónap várakozási időt köt ki. Amennyiben a biztosítási esemény a várakozási időn belül következik be, a biztosító a befizetett dí- jakat visszatéríti és ezzel a biztosítás megszűnik.
4. A biztosítás tartama
A biztosítás egy éves időtartamra szól és minden esetben egy újabb évvel meghosszabbodik, ha azt a biztosítási év letelte előtt legalább 30 nappal egyik fél sem mondja fel, illetve a biztosítási évfordulón esedékes díj megfizetésre kerül.
5. Biztosítási esemény és biztosítási szolgáltatás
(1) A biztosítottnak a biztosítás lejárata előtt, a koc- kázatviselés kezdetétől számított 3 hónap várakozási idő eltelte után a jelen szerződés 6. pontjában,
• Critical Care 1 (MET-801, MET-802, MET-803, MET-804) esetén 1).,
• Critical Care 7 (MET-805, MET-806, MET-807, MET-808) esetén 1)-7).,
• Critical Care 32 (MET-809, MET-810, MET-811, MET-812) esetén 1)-32).
sorszám alatt meghatározott és leírt betegségek, állapo- tok, egyikének első alkalommal történő elszenvedése vagy a meghatározott műtéti beavatkozások egyikének első alkalommal történő végrehajtása esetén, a biztosító a biztosított részére kifizeti a szerződésben (biztosítási kötvényen) meghatározott biztosítási összeget, feltéve, hogy a betegség vagy állapot pontos diagnózisának megállapítását, illetve a műtét elvégzését követően a biztosított legalább 30 napig életben van.
(2) A szolgáltatási összegből az esedékes, de meg nem fizetett díjak levonásra kerülnek. A kifizetést követően a szerződés megszűnik. A jelen biztosítási szolgáltatás alapján a biztosítási összeg csak egy íz- ben és egyszeresen kerülhet kifizetésre. Több beteg- ség egyidejű, vagy egymást követő fellépése esetén a biztosító nem teljesít többszöri kifizetést.
(3) A biztosítási események bármelyikének a koc- kázatviselés kezdetétől számított három (3) hónap várakozási idő eltelte előtt történő bekövetkezése esetén a biztosító a biztosításra befizetett díjakat a szerződőnek visszafizeti és ezzel a biztosítás meg- szűnik.
(4) A biztosított életében esedékes szolgáltatás kedvez- ményezettje – eltérő szerződéses kikötés hiányában – a biztosított. Amennyiben a biztosított részére kifizetendő szolgáltatás a biztosított halála miatt nem kézbesíthető, a szolgáltatási összeget a biztosító a haláleseti kedvezménye- zett részére teljesíti.
6. A kockázatviselés hatálya alá tartozó betegségek, egészségi rendellenességek, sérülések és műtéti beavatkozások meghatározása
1) Rosszindulatú daganat
A rosszindulatú daganat (malignus tumor) a rossz- indulatú sejtek korlátlan osztódása és az egészséges szövetek közé terjedése, utóbbiak elpusztításával. A rosszindulatú daganat diagnózisát szövettani vizsgá- lattal onkológus vagy kórboncnok állítja fel.
A biztosítás nem terjed ki az alábbiakban felsoroltak-
ra:
- Helyben ülő (in situ) rosszindulatú elváltozások, a szövettanilag premalignus vagy noninvazív, a kör- nyezetét nem elárasztó daganatok, ideszámítva az in situ melldaganatokat és a CIN-1, CIN-2, CIN-3 osztá- lyú méhnyaki diszpláziákat;
- Hiperkeratózisok, bazalióma és pikkelyes bőrrá- kok, áttét nélküli melanómák, ha a tumor vastagsága (Breslow-féle osztályozás szerint) 1,5 mm alatt van, vagy a Clark szerinti osztályozás szerint 3 szint alatti;
- A TNM osztályozás szerint szövettanilag iga- zolt T1a vagy T1b típusú prosztatarákok vagy más stádium besorolás esetén a TNM-mel azonos vagy alacsonyabb besorolású prosztatarákok, a pajzsmi- rigy 1 cm-nél kisebb átmérőjű T1N0M0 besorolá- sú papilláris mikrokarcinómája, a hólyag papilláris mikrokarcinómája, RAI 3 stádiumnál alacsonyabb besorolású krónikus limfoid leukémia.;
- AIDS megbetegedés illetve HIV fertőzöttség mel- lett megjelenő bármely rosszindulatú daganat.
2) Szívizominfarktus
A szívizominfarktus a szívizom egy részének az elhalása a szívizomzat elégtelen vérellátása következtében. A di- agnózisnak legalább három, egyidejűleg fennálló tényen kell alapulnia az alábbi öt közül:
- típusos klinikai tünetek (mellkasi fájdalom) a kórtörténetben;
- az infarktust igazoló jellegzetes EKG elváltozá- sok;
- a CK-MB szívizomenzim koncentrációjának je- lentős emelkedése;
- a Troponin T vagy I koncentráció típusos emel- kedése;
- az eseményt követő 3 hónap után a bal kamra EF kisebb, mint 50 %.
3) Agyi érkatasztrófa
Agyi érkatasztrófa olyan, agyi szövetelhalást oko- zó hirtelen fellépő idegrendszeri esemény, amit agyi értrombózis, illetve embólia vagy-, koponyán belüli vérzés (állományi, illetve pókhálóhártya alatti) okoz. A diagnózis felállításához MRI (Mágneses rezonancia vizsgálat), CT (Komputertomográfia) vagy más meg-
bízható képalkotó eljárással készült vizsgálati ered- mény szükséges, valamint neurológiai szakvélemény, amely az eseményt követő 6 hét után, az eseménnyel okozati összefüggésben álló maradandó, kóros ideg- rendszeri károsodást állapít meg.
A biztosítás nem terjed ki az alábbiakban felsoroltak-
ra:
- TIA Transiens Ischemic Attack (átmeneti, 24 óránál rövidebb ideig tartó, maradandó tüneteket nem okozó agyi keringési zavarok);
- Baleset sérülés, fertőzés, érgyulladás vagy gyul- ladásos betegség következtében kialakult agykároso- dás;
- A szemet vagy látóideget érintő érbetegség;
- Az egyensúly rendszert érintő iszkémiás eltéré- sek.
4) Szívkoszorúér műtét
Nyitott mellkasban végzett műtét, a szívkoszorúerek szűkületének vagy elzáródásának megoldására, meg- kerülő (by-pass) ér beültetésével. A diagnózist koszo- rúérfestéssel előzetesen igazolt szignifikáns koszorúér szűkület alapján kell az illetékes kardiológusnak meg- állapítania. A biztosítás nem terjed ki a nem nagy- sebészeti megoldásokra, a koszorúér tágításra és az összes katéteres kezelési eljárásra, valamint azokra a műtétekre, amelyek szükségességét kardiológus szak- vélemény nem támasztotta alá.
5) Veseelégtelenség
A veseelégtelenség mindkét vese működésének tartós, krónikus, visszafordíthatatlanul beszűkült, végállapo- tot jelző károsodása, amelynek a kezelése rendszeres dialízist vagy veseátültetést igényel.
Az állapot bekövetkezésének időpontja a rendszeres dialízis kezelés megkezdésének időpontja vagy a ve- seátültetés időpontja, attól függően melyik következik be előbb.
6) Aplasztikus Anémia (csontvelő elégtelenség) Krónikus, tartós csontvelő elégtelenség amely anémi- ában (vérszegénységben), neutropéniában (csökkent neutrofil fehérvérsejt szám) és thrombocitopéniában (csökkent thrombocitaszám) nyilvánul meg, és keze- lése az alábbiak közül legalább egy beavatkozást igé- nyel:
• Vérkészítmény átömlesztése (vérátömlesztés);
• Csontvelő stimuláció;
• Immunszupresszív (immunrendszert gátló) sze- rek alkalmazása;
• Csontvelő átültetése.
A diagnózist hematológus által készített szakvéle- ménnyel kell alátámasztani.
7) Vakság
Mindkét szem látóképességének teljes, végleges és visszafordíthatatlan elvesztése betegség vagy baleset következtében. A súlyos látásgyengülés, csökkent fényérzékelés, látótér csökkenés vagy részleges vakság jelen feltételek szempontjából nem tekinthető biztosí- tási eseménynek.
Az állapot bekövetkezésének időpontja a teljes vakság diagnosztizálásának időpontja, amelyet szemész szak- orvos véleménye igazol.
8) Végállapotú tüdőbetegség
A krónikus légzőszervi elégtelenség következtében kialakuló végállapotú tüdőbetegség. A diagnózis alá- támasztásához az alábbi feltételek mindegyikének a teljesülése szükséges:
• FEV 1 teszt eredménye következetesen kevesebb mint 1 liter. A FEV1 az egy mp alatt erőltetett légzéssel kilégzett levegő mennyisége;
• Állandó oxigénpótló kezelés a hipoxémiára ( vér
oxigénhiányos állapotára);
• Artériás vérgáz vizsgálat során az oxigén parciá- lis nyomása 55 Hgmm (higanymilliméter) vagy keve- sebb (PaO2 55 Hgmm);
• Nyugalmi nehézlégzés.
A diagnózist tüdőgyógyász szakvéleményének kell alátámasztania. Az állapot bekövetkezésének idő- pontja a fent leírt feltételek bekövetkezésének a szak- orvos által megállapított időpontja.
9) Végállapotú májbetegség
A végállapotú májbetegség diagnózisának alátámasz- tásához az alábbi feltételek mindegyikének a teljesü- lése szükséges:
• Állandó sárgaság;
• Hasvízkór;
• Hepatoencephalopathia. (A májelégtelenség végső stádiumának a szövődménye, amikor a felsza- porodott méreganyagok következtében az agy és az idegrendszer károsodik. Ennek következményekép- pen kóma, vagy más fokú eszmélet változások, visel- kedési zavarok és reflex zavarok alakulnak ki).
Az alkohol vagy gyógyszer, illetve kábítószer okozta másodlagos májbetegségekre a biztosítás nem terjed ki. Az állapot bekövetkezésének időpontja a fent leírt feltételek bekövetkezésének a szakorvos által megálla- pított időpontja.
10) Kóma (eszméletvesztés)
Kómának minősülő állapot, amikor az eszméletvesz- tés legalább 96 óráig folyamatosan fenn áll. A diagnó- zis alátámasztásához az alábbi feltételek mindegyiké- nek a teljesülése szükséges.
• Legalább 96 óráig nincs válasz a külső ingerekre;
• Az életfontos funkciók műszeres fenntartása
szükséges;
• A kóma bekövetkezése után legalább 30 nappal megállapítható maradandó agyi károsodás. Közvetlenül az alkohol és drogfüggőség következté- ben kialakult eszméletvesztésre a biztosítás nem ter- jed ki. Az állapot bekövetkezésének időpontja a fent leírt feltételek bekövetkezésének a szakorvos által megállapított időpontja.
11) Siketség
Mindkét fül hallóképességének teljes, végleges és visszafordíthatatlan elvesztése betegség vagy baleset következtében. A diagnózist audiometriás és hallás- küszöb vizsgálattal fül-orr-gégész szakorvosnak kell megállapítani.
A teljes hallásképesség elvesztése a hallás minden frekvenciatartományában a legalább 80 decibeles hal- láscsökkenést jelenti. Az állapot bekövetkezésének időpontja a teljes, végleges és visszafordíthatatlan halló- képesség elvesztés diagnosztizálásának időpontja, ame- lyet szakorvos véleménye igazol.
12) Szívbillentyű műtét
Nyitott mellkasban végzett műtét, a szívbillen- tyűk rendellenességének megoldására. A billentyű- elégtelenség diagnózisát szívkatéteres és szívultrahang vizsgálattal kell igazolni, és a műtét szükségességét kardiológus szakvéleményével kell alátámasztani.
13) Beszédképesség elvesztése
A beszédképesség teljes és visszafordíthatatlan el- vesztése, a hangszalagok betegség vagy baleset okozta károsodása miatt. A beszédképtelenségnek folyama- tosan 12 hónapig fenn kell állnia, és a diagnózist fül- orr-gégész szakorvosnak kell alátámasztania.
A pszichiátriai betegségekkel összefüggésben ki- alakult beszédképtelenségre a biztosítás nem terjed ki.
14) Nagyfokú égési sérülés
Harmadfokú (teljes bőrvastagságot érintő) égési sé- rülés, amely a biztosított testfelületének legalább 20%-t érinti. Az állapot bekövetkezésének időpontja a harmadfokú égési sérülés bekövetkezésének idő- pontja, amelyet szakorvos véleménye igazol.
15) Szervátültetés
A szervátültetés olyan műtéti beavatkozást jelent, amelynek során a biztosított, mint szervet kapó (reci- piens) testébe az adott szerv végállapotú károsodása miatt, más személy (donor) szervezetéből szív, tüdő, máj, vese vagy hasnyálmirigy kerül beültetésre. Nem minősül szervátültetésnek az őssejt beültetés, kivéve az emberi csontvelő beültetést őssejt beültetéssel, teljes csontvelő kiirtás után.
16) Szklerózis multiplex
A szklerózis multiplex vitathatatlan diagnózisát az alábbi körülmények és feltételek mindegyikének tel- jesülése, illetve fennállása támasztja alá:
• Összetett neurológiai károsodások, amelyek leg- alább folyamatosan 6 hónapja fenn állnak;
• Jól dokumentált kórtörténet a tünetek és az ideg- rendszeri károsodások leírásával, a javulások és a visz- szaesések stádiumaival;
• A szakorvos által felállított diagnózis, amelyet az elemzett és értékelt vizsgálati eredmények egyértel- műen alátámasztanak.
Idegrendszeri károsodásokat okozó egyéb beteg- ségre (mint SLE, HIV) a biztosítás nem terjed ki.
17) Végtagbénulás
Legalább két (2), teljes végtag, teljes (100 %) és visz- szafordíthatatlan bénulása betegség vagy baleset kö- vetkeztében.
A két teljes végtag, teljes és visszafordíthatatlan bénu- lását neurológus szakorvos állapítja meg. Az állapot bekövetkezésének időpontja a neurológus által felállí- tott diagnózis időpontja.
A biztosított által szándékosan vagy súlyosan gondat- lanul, önmagán okozott vagy előidézett sérülés kö- vetkeztében fellépő bénulás nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosítás az ilyen eseményekre nem terjed ki.
18) Parkinson kór
Az idiopathiás Parkinson betegség vitathatatlan fenn- állását neorológus szakorvos állapítja meg. A diagnó- zis alátámasztásához az alábbi körülmények és felté- telek mindegyikének a teljesülése, illetve fennállása szükséges:
• A betegség kialakulását gyógyszeres kezeléssel
nem lehet visszafordítani;
• A betegség súlyosbodó károsodások jeleit mu- tatja;
• Legalább három (3), a mindennapi életvitelhez szükséges tevékenység elvégzésének képtelensége az alább felsorolt tevékenységek közül és ezen tevékeny- ségek elvégzésének képtelensége legalább 6 hónapja folyamatosan fenn áll.
A jelen feltételek szempontjából a mindennapi életvitel-
hez szükséges tevékenységek az alábbiak:
I. Tisztálkodás képessége: a tisztálkodás képessé- ge kádban vagy zuhanyzóban (beleértve a kádba és a zuhanyzóba való be és kiszállás képességét) vagy más eszközzel történő megfelelő tisztálkodás;
II. Öltözködés képessége: valamennyi ruházat le- és felvételének, biztonságos ki- és begombolásának kivi- telezése, nadrágtartó, művégtagok vagy más gyógy- ászati segédeszközök le és felvételének képessége;
III. Helyváltoztatás: az ágyból, karosszékből, toló-
székből történő felállás és leülés képessége,
IV. Mozgásképesség: beltéri mozgás képessége ugyanazon a lakószinten, egyik helyiségből a másikba történő eljutás képessége;
V. Mosdó használata: széklet vagy vizelet ürítése mellékhelyiségben vagy egyéb megfelelő eszköz hasz- nálata a személyes higiéné céljából;
VI. Táplálkozás: az elkészített vagy készen kapható
étel önálló elfogyasztásának képessége.
A kábítószerek vagy egyéb mérgezés okozta Parkinsonizmus (Parkinson szindróma) nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosítás az ilyen esemé- nyekre nem terjed ki.
19) Aorta műtét
Nyitott mellkasban vagy hasban végzett nagymű- tét, az aorta szűkületének, elzáródásának, az aorta aneurizma (verőértágulat) vagy az aorta dissectio (az aortafal belső rétegének berepedése, ami az aorta egész hosszában végigszaladhat) megszüntetése céljá- ból. A jelen definíció szempontjából az aorta megfo- galmazás a mellkasi és hasi aortát jelenti, az oldalágak nélkül.
A biztosítás nem terjed ki a nem nagysebészeti meg- oldásokra, az endoszkópos vagy katéteres eljárásokra.
20) Alzheimer kór/Súlyos szellemi leépülés (60 éves kor előtt)
Alzheimer kór vagy visszafordíthatatlan szervi rend- ellenesség következtében kialakult értelmi képesség hanyatlás, ami olyan magatartásváltozással jár, hogy a biztonságos mindennapi életvitel folyamatos külső felügyeletet igényel. A funkciók beszűkülését klinikai értékelés és képalkotó eljárások is bizonyítják. A diag- nózist a benyújtott orvosi dokumentumok és szakor- vosi vélemények alapján a biztosító orvos szakértője állapítja meg.
A nem szervi eredetű megbetegedések, neurózisok, pszichiátriai betegségek, és az alkoholfüggőség okoz- ta agyi károsodások nem minősülnek biztosítási ese- ménynek és a biztosítás az ilyen eseményekre nem terjed ki.
21) Heveny májgyulladás
Hepatitis vírus okozta, középsúlyostól a súlyosig ter- jedő jelentős májállomány elhalás, amely rohamosan vezet a máj működésének elégtelenségéhez. A szakor- vos által felállított diagnózis alátámasztásához az aláb- bi feltételek mindegyikének a teljesülése szükséges.
• A máj méretének gyors csökkenése;
• Az állományelhalás/szövetelhalás a teljes májle- benyt elpusztítja, csak az összeesett kötőszöveti szer- kezetet megtartva a szerkezetkárosodott vázon;
• A májfunkciós tesztek gyors romlása;
• Mélyülő sárgaság;
• Hepato-encephalopathia. (A májelégtelenség végső stádiumának a szövődménye, amikor a felsza- porodott méreganyagok következtében az agy és az idegrendszer károsodik. Ennek következményekép- pen kóma, vagy más fokú eszmélet változások, visel- kedési zavarok és reflex zavarok alakulhatnak ki).
22) Elsődleges kisvérköri hipertónia
Az elsődleges pulmonáris hypertónia diagnózisának legalább három, egyidejűleg fennálló tényen kell ala- pulnia az alábbi négy közül. A szakorvos által felál- lított diagnózist vizsgálati eredményekkel kell alátá- masztani, beleértve a szívkatéteres vizsgálatot is.
• Az artéria pulmonális nyomása legalább 30
Hgmm vagy annál nagyobb;
• Az EKG jobb kamra hipertrófiát mutat (RV1 +
SV5>1.05mV);
• Nyugalmi állapotban csökkent a vér oxigén kon- centrációja;
• Szívultrahang jobb kamra tágulatot mutat
(d>30mm).
23) Végállapotú betegség
Olyan betegség diagnózisának egyértelmű megálla- pítása, melynek következtében a biztosított halála 12 hónapon belül várhatóan bekövetkezik. A diagnózist szakorvos véleménye alapján a biztosító orvos szakér- tője állapítja meg.
Az AIDS megbetegedés, illetve HIV fertőzöttség mel- lett felállított végállapotú betegség diagnózisa nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosítás az ilyen eseményekre nem terjed ki.
24) Jóindulatú agydaganat
A diagnózist neurológus vagy idegsebész szak- orvos állítja fel, mágneses rezonanciás (MRI), komputertomografiás (CT) vagy más megbízható képalkotó eljárással készült vizsgálati eredmény alapján. A diagnózis alátámasztásához az alábbi feltételek mindegyikének a teljesülése szükséges:
• Az életfontos funkciókat veszélyezteti;
• Agykárosodást okoz;
• Túlnőtt a műtéti eltávolíthatóság határain
(inoperábilis);
• Maradandó neurológiai károsodást okoz;
A biztosítás nem terjed ki az alábbiakban felsoroltak-
ra:
• Ciszták;
• Granulomák;
• Érrendellenesség;
• Vérömleny;
• Agyalapi mirigy és gerincvelő daganatai.
25) Agyvelőgyulladás
Az agy állományának (agyfélteke, agytörzs vagy kisagy) súlyos gyulladását okozó vírusfertőzés, amely tartós neurológiai károsodáshoz vezet. A tartós neurológiai károsodásnak minimum 6 hétig folyamatosan fenn kell állnia, és a diagnózist neu- rológus szakvéleményével kell alátámasztani.
A HIV vírus okozta agyvelőgyulladás a jelen feltételek szempontjából nem tekinthető biztosítási esemény- nek.
26) A gerincvelő szürkeállományának gyulladása (Poliomyelitis-Gyermekbénulás)
A Poliomyelitis diagnózisát az alábbi két feltétel együttes jelenléte támasztja alá.
• Azonosított Poliovirus a megbetegedés okozója,
• A végtagok vagy a légzőszervek izmainak leg- alább három hónapja folyamatosan fennálló bénulása.
27) Bakteriális agyhártyagyulladás
Bakteriális fertőzés, ami az agyhártyák és a gerincvelő gyulladásos folyamatain keresztül súlyos és visszafor- díthatatlan neurológiai károsodást okoz, és a káro- sodás már legalább hat hete folyamatosan fennáll. A diagnózist gerinccsapolással nyert gerincvelő folya- dékban azonosított bakteriális fertőzéssel és neuroló- gus szakorvos véleményével kell alátámasztani:
A HIV fertőzött állapotban diagnosztizált bakteriális agyhártyagyulladás nem tekinthető biztosítási ese- ménynek.
28) Súlyos fejsérülés
Baleset eredményeként bekövetkező fejsérülés, ami olyan tartós neurológiai károsodást okoz, amely a bal- esetet követő 6. hét után is egyértelműen megítélhető. A diagnózist neurológus szakorvos állapítja meg MRI (Mágneses rezonancia), CT (Komputertomográfia) vagy más megbízható képalkotó eljárással végzett vizsgálat egyértelmű eredménye alapján.
A baleset a jelen feltételek szempontjából kizárólag a biztosított akaratától függetlenül, hirtelen fellépő kül- ső, erőszakos behatás, amely független minden más tényezőtől. A gerincvelő sérülései és a fej bármilyen más okból bekövetkező sérülései nem tekinthetők biztosítási eseménynek.
29) Vigil kóma (Apalliumos szindróma)
Az agykéreg általános elhalása, az agytörzs érintettsége nélkül. Az egyértelmű diagnózist egy erre a célra akkre- ditált kórház neurológusának és pszichiáter orvos szak- értőjének együttes, egybehangzó szakvéleményével kell alátámasztani, az állapot legalább egy hónapja történő fennállását bizonyító orvosi dokumentumok benyújtá- sával egyidejűleg.
30) Egyéb súlyos szív-koszorúér betegség
A szív-koszorúér átmérőjének, koszorúér-festéssel iga- zolt, legalább 75 %-os beszűkülése, vagy másik két ar- téria 60 %-os lumen csökkenése, függetlenül attól, hogy műtéti beavatkozás történt-e. A jelen definíció szem- pontjából a szív koszorú-érrendszer részei a következők: bal főtörzs, bal elülső leszálló ág (LAD, RDA), a körbefu- tó ág (RCX) és a jobb koszorúér (RCA, ACD).
A diagnózis alátámasztásához az alábbi feltételek
mindegyikének a teljesülése szükséges:
• Csökkent fizikai aktivitás;
• Terheléses EKG ST depresszióval (minimum 2
mm 2 elvezetésben);
• Terheléses szívultrahang vizsgálattal alátá- masztott, legalább két szívizom szegmensre kiterjedő mozgászavar.
31) Előrehaladott bőrkérgesedés (Scleroderma progressiva)
A szisztémás kollagén-érrendszer megbetegedése, amely tovaterjedő kötőszövetes átalakulást okoz a bőrben, az erekben és a belső szervekben. A diagnózist biopsziás, és szerológiai vizsgálat egyértelmű eredményével kell alá- támasztani és bizonyítani kell a szív, a tüdő vagy a vese érintettségét.
A biztosítás nem terjed ki az alábbiakra:
• Helyi bőrkérgesedés (scleroderma linearis,
morphoea);
• Fascitis eosinophylica;
• CREST szindróma.
32) Szisztémás lupus erythematosus nephritis-szel (SLE)
Több szervet érintő autoimmun megbetegedés, amit a saját veseszövet elleni auto-antitestek termelése jelle- mez. A jelen feltételek értelmében az SLE diagnózisát azokra az esetekre tartjuk fenn, amikor az SLE a vesé- ket érinti (vesebiopsziával igazolt Class III – Class V lupus nephritis, a WHO osztályozás szerint,).
A diagnózis tényét rheumatológus, immunológus vagy nefrológus szakvéleményével kell alátámasztani.
A lupus nephritis WHO szerinti klasszifikációja: Class I: lupus glomerulonephritis minimális elválto- zással
Class II: mezangiáliás lupus glomerulonephritis Class III: fokális szegmenseket érintő proliferatív lupus glomerulonephritis
Class IV: diffúz proliferatív lupus glomerulonephritis Class V: membranózus lupus glomerulonephritis Class VI: Előrehaladott szklerotikus glomerulonephritis.
7. A biztosító teljesítése
(1) A biztosítási eseményt, annak bekövetkeztétől számított 10 napon belül a biztosítónak írásban be kell jelenteni.
(2) A szolgáltatás igénybevételéhez a következő ira-
tokat kell a biztosító részére bemutatni, illetve átadni:
a. a biztosító erre a célra szolgáló kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatványát,
b. eredeti, érvényben lévő biztosítási kötvényt vagy a kötvény elvesztésére vonatkozó nyilatkozatot két tanú aláírásával,
c. a biztosítási eseményt leíró és alátámasztó, szak- orvos- vagy intézmény által igazolt orvosi dokumen- tációt (zárójelentések, vizsgálati- és szövettani ered- mények),
d. szükség esetén a biztosítási eseményt alátámasz- tó, aktuálisan elvégzett szakorvosi vizsgálati ered- ményt.
(3) A biztosító által meghatározott, a szolgáltatás igénybevételének elbírálásához szükséges iratokat legkésőbb a diagnózis megállapítását, illetve a kórház- ból történő elbocsátást követő 30 napon belül be kell nyújtani a biztosító részére. Ennek elmulasztása ese- tén a biztosító annyiban megtagadhatja a szolgáltatás teljesítését, amennyiben emiatt lényeges körülmények utóbb kideríthetetlenekké válnak.
(4) Az igényelbírálás tartama alatt a biztosító jogo- sult a saját költségén és az általa megnevezett orvo- sokkal a biztosítottat megvizsgáltatni. A biztosítási esemény megállapítása érdekében a biztosító szükség esetén bizonyos kérdések tisztázására maga is besze- rezhet adatokat. Amennyiben a biztosított megtagad- ja a szükséges orvosi vizsgálatok elvégeztetését vagy a benyújtott vizsgálati eredmények elégtelenek a kár- igény megítéléséhez a biztosító annyiban megtagad- hatja a szolgáltatás teljesítését, amennyiben emiatt lényeges körülmények utóbb kideríthetetlenekké vál- nak.
(5) A szükséges iratok beszerzésével kapcsolatos költségeket annak kell viselnie, aki az igényét a bizto- sítóval szemben érvényesíteni kívánja.
(6) A biztosító a szolgáltatásokat az igény elbírálá- sához, illetve a teljesítéshez szükséges összes irat be- érkezése után, az utoljára beérkezett irat kézhezvéte- létől számított 30 napon belül teljesíti. A szolgáltatási összeg kifizetésével kapcsolatban felmerülő költségek az igényjogosultat terhelik. A fel nem vett szolgáltatási összeget az elévülési időn belül a biztosító kamatmen- tes letétként kezeli.
(7) A biztosító a már esedékessé vált, de még meg nem fizetett díjakat bármely szolgáltatás összegéből levonja.
8. Kizárások
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon megbetegedésekre, illetve műtétekre, amelyek be- következése közvetlenül vagy közvetve okozati ösz- szefüggésben van az alábbiakkal:
a) a biztosított által szándékosan okozott sérü- lés vagy megbetegedés (tekintet nélkül a biztosított elkövetéskori tudatállapotára);
b) a biztosított gyógyszerekkel vagy tudatmódo- sító szerekkel történő visszaélése;
c) a biztosított alkoholizmusa vagy alkoholos be- folyásoltsága;
d) a biztosított bűncselekményben vagy erősza- kos cselekedetekben vagy zavargásban történő rész- vétele;
e) a biztosított AIDS betegsége vagy HIV-vírus- sal való fertőzöttsége;
f) maghasadás, illetve rádioaktív vagy egyéb io- nizáló sugárzás, kivéve, ha az ilyen sugárzást jog- szabályban feljogosított egészségügyi intézmény vagy orvos utasítására gyógyászati céllal alkalmaz- zák;
g) mérgező vagy maró anyagok bevétele, illetve gázok, gőzök vagy füst belélegzése, amennyiben a belélegzett anyagok koncentrációja a jogszabályban meghatározott egészségügyi határértéket megha- ladja;
h) a szerződés hatályba lépése előtt bekövetke- zett bármely testi sérülés, betegség vagy egészségi rendellenesség. (Amennyiben a biztosított a szerző- déskötés előtt a jelen szerződésben meghatározott betegségek, egészségkárosodások valamelyikében már szenvedett, a biztosító kockázatviselése ezen betegségre, illetve azok kezelésre nem terjed ki.).
9. A biztosítási díj
(1) A biztosítási díj az az összeg, amelynek fizetésé- re a szerződő kötelezettséget vállal a biztosítási szer- ződésben meghatározott biztosítási szolgáltatások érdekében. A biztosítási díj kiszámítása a biztosított életkorának, egészségi állapotának, foglalkozásának, a választott díjfizetési tartamnak és a biztosítási összeg nagyságának, továbbá a szerződőtől beérkezett infor- mációkból következő egyéb kockázati tényezőknek a figyelembevételével történik. A biztosított belépési kora a biztosítás kezdetekor, illetve a biztosítás meg- újításakor betöltött életkor alapján kerül megállapí- tásra.
(2) A választható díjfizetési tartamok a következők:
a. Megújítható 1 éves díjfizetési tartam. A meg- újítható 1 éves tartamú biztosítás esetén a szerződő választásától függően a biztosítás tartama és egyben a díjfizetési tartama minden egyes biztosítási évfordu-
xxx egy újabb évvel meghosszabbodik, ha a szerződő a biztosítási évfordulón betöltött életkornak megfelelő biztosítási díjat megfizeti.
b. Megújítható 5 éves díjfizetési tartam. A meg- újítható 5 éves díjfizetési tartamú biztosítás esetén a szerződő választásától függően a díjfizetési tartam minden ötödik (5.) biztosítási évfordulón újabb öt évvel meghosszabbodik, ha a szerződő az ötödik (5.) biztosítási évfordulón betöltött életkornak megfelelő biztosítási díjat megfizeti és a biztosítási évfordulón betöltött életkora kevesebb, mint 61 év. A biztosítás 5 éves tartama alatt a biztosítás díja a biztosított életko- rának változása miatt nem változik.
c. Megújítható 10 éves díjfizetési tartam. A meg- újítható 10 éves díjfizetési tartamú biztosítás esetén a szerződő választásától függően a díjfizetési tartam minden tizedik (10.) biztosítási évfordulón újabb 10 évvel meghosszabbodik, ha a szerződő a tizedik (10.) biztosítási évfordulón betöltött életkornak megfelelő biztosítási díjat megfizeti és a biztosítási évfordulón betöltött életkora kisebb, mint 56 év. A biztosítás 10 éves tartama alatt a biztosítás díja a biztosított életko- rának változása miatt nem változik.
d. 65 éves életkorig szóló díjfizetési tartam. A 65 éves életkorig szóló biztosítás esetén a biztosítás tar- tama alatt a biztosítás díja a biztosított életkorának változása miatt nem változik.
(3) A biztosító fenntartja a jogot arra, hogy a biztosítás díját a biztosítási évfordulón felül- vizsgálja és az új díjkalkuláció alapján új díjté- teleket állapítson meg, amelyek minden hatály- ban lévő biztosításra egységesen érvényesek. A díjmódosítás mértékéről a biztosító írásban tájé- koztatja a szerződőt oly módon, hogy a szerződő legalább 30 nappal a következő biztosítási évfor- duló előtt kézhez kapja az értesítést. Amennyiben a szerződő a módosított díjat elutasítja, úgy az erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát a biztosítási évfordulót megelőzően kell eljuttatnia a biztosí- tóhoz, amelynek következtében a jelen biztosítás az első módosított díj esedékességét megelőző nap 24. órájával megszűnik. Írásbeli nyilatkozat hiányában a jelen biztosítás módosított díja a biz- tosítási évfordulótól kezdődően automatikusan életbe lép.
10. Díjfizetés esedékessége, fizetési késedelem
(1) A biztosítás rendszeres éves díjfizetésű. A díj- fizetés gyakoriságát a szerződő évesről, féléves, ne- gyedéves vagy havi díjfizetésre módosíthatja. Az erre irányuló kérést a biztosítási évforduló előtt 60 nappal írásban kell jelezni. Az első díj a szerződés létrejöt- tekor, minden későbbi díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vo-
natkozik. A biztosító a díjfizetési gyakoriságnak meg- felelő díj(ak) esedékességéről nem köteles a szerződőt az esedékességet megelőzően értesíteni. Az értesítés elmaradására az ügyfél követelést nem alapíthat.
(2) A biztosítás díjait forintban kell megfizetni a biztosító által megadott, erre a célra fenntartott bankszámlaszámra. A díjfizetés felmerülő költsé- gei a szerződőt terhelik. A biztosító díjfizetésként a megadott számlaszámra, forintban történő jóváírást fogadja el. A díjfizetés időpontja az esedékes díj, meg- adott számlaszámra történő jóváírásának időpont- ja. A megadott számlaszámtól eltérő számlaszámra történő utalás nem minősül díjfizetésnek, és az ilyen téves utalásból adódóan a biztosítót a biztosítási szer- ződésre vonatkozó kötelezettség nem terheli, illetve a téves utaláshoz kapcsolódó esetleges átváltással össze- függésben felmerült árfolyam-különbözet a szerződőt terheli/illeti.
(3) Amennyiben a szerződő a díjat az esedékes- ségkor nem egyenlíti ki, a biztosító a kockázatot az elmaradt díj esedékességétől számított 30 napig vi- seli (türelmi idő). Ha a szerződő az elmaradt díjat a türelmi időn belül nem fizeti meg a biztosítás a 30 napos határidő elteltével, a 31. napon kifizetés nél- kül megszűnik.
(4) Amennyiben a türelmi időn belül biztosítási esemény következik be, a biztosító a fizetendő szol- gáltatási összegből levonja az elmaradt esedékes dí- jat és csak a különbözetet fizeti ki.
(5) A biztosítás díja a biztosítás lejáratáig vagy a biz- tosítási eseményt közvetlenül követő díjesedékesség időpontjáig fizetendő, ha a szerződés másképpen nem rendelkezik. Tartamon túli díjfizetéssel nem kelet- kezik jogosultság biztosítási szolgáltatásra. A tar- tozatlanul fizetett díjakat a biztosító kamatok nélkül fizeti vissza.
11. A biztosítás újra érvénybehelyezése
A biztosítási esemény nélkül megszűnt biztosítás az elmaradt díj esedékességét követő 75 napon belül újra érvénybe helyezhető, ha a szerződő az összes elmaradt díjat befizeti. Újra érvénybehelye- zés esetén a biztosító kockázatviselése az elmaradt díjak befizetését követő nap 0 órájától folytató- dik, feltéve, hogy a biztosító a szerződés újra ér- vénybehelyezését nem utasítja el. Az újra érvény- behelyezés vonatkozásában a biztosító jogosult kockázatelbírálásra, egészségi nyilatkozatot kérhet, szükség szerint a biztosított orvosi vizsgálatát is előírhatja, de az összes előírt dokumentum birto- kában sem kötelezett a szerződés újra érvénybehe- lyezésére.
12. A biztosítás pénzneme
A biztosítási szerződés díjainak és szolgáltatásainak pénzneme forint.
13. A biztosítási szerződés megszűnése
(1) A biztosítási szerződés automatikusan meg-
szűnik a következő esetekben:
a) annak a biztosítási évnek a végén, amelyben a biztosított a 65. életévét betölti;
b) a biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekö- vetkező halálával;
c) a biztosítási összeg kifizetésével;
d) a díjfizetés elmaradása miatt, a türelmi idő végé- vel;
e) a három hónapos várakozási időn belül bekövet- kezett biztosítási esemény esetén a díj visszafizetésé- vel;
f) a szerződő írásbeli felmondásával.
(2) A szerződést írásban a biztosítási időszak végére le- het felmondani. A biztosítási időszak egy év. A felmondá- si idő 30 nap. A felmondással a biztosító kockázatviselése a biztosítási időszak végén teljesen megszűnik.
(3) A biztosítás megszűnése esetén a biztosító a be- fizetett díj meg nem szolgált részét visszafizeti. A biz- tosítás megszűnése után tartozatlanul fizetett díjak az ilyen díjak visszafizetésén kívül másra nem kötelezik a biztosítót.
14. A kedvezményezett jelölése és megváltoztatása
(1) A kedvezményezett a szerződésben megjelölt személy. Kedvezményezett állítás hiányában a kedvez- ményezett a biztosított örököse.
(2) Több kedvezményezett jelölése esetén minden egyes kedvezményezett vonatkozásában meg kell je- lölni a kedvezményezés mértékét. Ennek hiányában a kedvezményezés arányát egyenlőnek kell tekinteni.
(3) A szerződő fél az eredetileg jelölt kedvezménye- zett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkoza- tával bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. Az új kedvezményezett állítás, a kérelemnek a bizto- sító kötvénykiállításra jogosult szervezeti egységéhez történő beérkezésének időpontjától hatályos, feltéve, hogy ez az időpont megelőzi a biztosítási esemény be- következésének az időpontját. Ha nem a biztosított a szerződő fél, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
(4) A kedvezményezett jelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal.
15. Közlési kötelezettség és megsértésének következményei
(1) A biztosított és a szerződő a szerződéskötés- kor kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval a valóságnak megfelelően és hiánytalanul közölni, ame- lyekre a biztosító írásban kérdést tett fel, és amelyeket ismertek vagy ismerniük kellett. A biztosított orvosi vizsgálatának elvégzése a közlési kötelezettség alól a szerződőt és a biztosítottat nem mentesíti. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy válto- zás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha ar- ról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
(2) A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ki- véve ha:
a) bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy nem a va- lóságnak megfelelően közölt körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, illetve az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében;
b) a biztosítás már legalább 2 éve megszakítás nél- kül fennállott, arra 2 évi díj befizetésre került,
c) a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.
(3) A közlési kötelezettségre vonatkozó szabályok ér- vényesek abban az esetben is, ha a biztosítás tartama alatt
- a szerződő igénye alapján - a biztosítási összeg emelé- sére kerül sor, de csak a megemelt és a régi biztosítási összeg különbözetére vonatkozóan, és csak azon tények és körülmények tekintetében, amelyekre a biztosító az összegemelés kapcsán írásban kérdéseket tett fel.
(4) A közlési kötelezettségre vonatkozó szabályok ér- vényesek abban az esetben is, ha a biztosítás tartama alatt
- a szerződő kérése alapján - a biztosítási szerződés újra érvénybehelyezésére kerül sor, de csak azon tények és körülmények tekintetében, amelyekre a biztosító az újra érvénybehelyezés kapcsán írásban kérdéseket tett fel.
16. Az életkor helytelen bevallása
Az életkor helytelen bevallása esetén a biztosító az esedékes szolgáltatás összegét megfelelően módo- sítja a díjtáblázat alapján, a befizetett díjak és a biz- tosított valóságos belépési kora szerint, feltéve, hogy a biztosítás a valóságos belépési életkorral létrejöhetett. Amennyiben a tényleges belépési kor szerint a bizto- sítás nem jöhetett volna létre, a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
17. Jognyilatkozatok
(1) A biztosító nyilatkozatait írásban juttatja el a biztosítási szerződésben érdekelt személyeknek, az általuk megadott és a biztosító által ismert utolsó ér- tesítési címre.
(2) Amennyiben a szerződő egy hónapnál hosszabb időre külföldre utazik, a biztosító számára magyar- országi kézbesítési meghatalmazottat nevezhet meg. Ennek hiányában a biztosító az általa ismert utolsó címre joghatályosan küldhet nyilatkozatot.
(3) A biztosító a szerződéskötéskor vagy azt köve- tően hozzá eljuttatott jognyilatkozatokat és bejelenté- seket csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azokat írásban juttatták el hozzá. A nyilatkozat akkor hatályos, ha az a biztosító központjába bizonyítható módon megérkezett.
(4) A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és biztosítási titokként kezelni.
18. Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő biztosítási igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 2 év elteltével elévülnek.
19. Illetékes bíróság
A biztosítási szerződésből eredő igények érvényesíté- sére indított valamennyi perre - hatáskör függvényé- ben - a Budaörsi Városi Bíróság vagy a Budapest Kör- nyéki Törvényszék a kizárólagosan illetékes bíróság.
Budapest, 2013. július 26.
MELLÉKLET
Egyes, a feltételekben meghatározott változók értékei
Minimális éves díj | 24 000 Ft |
Minimális féléves díjrészlet | 12 000 Ft |
Minimális negyedéves díjrészlet | 10 000 Ft |
Minimális havi díjrészlet | 5 000 Ft |
Díjtűréshatár | 300 Ft |
A biztosítási összeg minimális értéke 1 000 000 Ft.
A biztosítási összeg maximális értéke 50 000 000 Ft
A folyószámla terhelésének lehetséges kezdődátu- mai a biztosító által bankoknak átadott állomány alapján a következők:
2013.08.12.
2013.09.11.
2013.10.10.
2013.11.13.
2013.12.11.
2014.01.13.
2014.02.12.
2014.03.12.
2014.04.10.
2014.05.14.
A biztosító kizárja a felelősséget a saját tevékenysé- gi körén kívül bekövetkező esetleges eltérésekért.
A díj lehívásának időpontja a folyószámláról:
Jelen mellékletben meghatározott költségek és díjak – szerződési feltételek szerinti – változtatását a biztosító hirdetményben teszi közzé.
Budapest, 2013. július 26.
CÉGISMERTETŐ
A MetLife Inc. bemutatkozója
A MetLife Inc. a világ vezető biztosítási és életjáradék programokat, valamint munkáltatói juttatásokat kínáló vállala- ta, amely több mint 140 éve biztosítja azoknak az embereknek az életét, akiknek sikerült elnyernie a bizalmát. Sikereit a határozott stratégiának és vezetésnek, a társadalmi felelősségvállalásnak, a stabil befektetési politikának, valamint a széleskörű termékpalettának és minőségi szolgáltatásoknak köszönheti.
Világszerte 47 országban 90 millió ügyfél ismeri el tevékenységét és bízik benne. Vállalati ügyfelei között több mint 90 olyan céget tart számon, akik a top 100 Fortune 500-as listán szerepelnek. Leányvállalatain keresztül a MetLife vezető szerepet tölt be az Egyesült Államok, Japán, Latin-Amerika, Ázsia, Európa és a Közel-Kelet piacain.
A MetLife Inc. számokban*
Alapítás: 1868
Képviselettel rendelkező országok száma: 47
Világpozíció: Vezető az életbiztosítások, életjáradék programok
és munkáltatói juttatások területén
Ügyfelek száma: 90 millió
Éves díjbevétel: 45,7 milliárd amerikai dollár
Kezelt vagyon: Közel 800 milliárd amerikai dollár
Munkatársak száma: 66 ezer
*2011
MetLife Biztosító Zrt.
A MetLife Biztosítónál a magyar életbiztosítási piacon is értékálló hozamokat nyújtó és hosszú távú pénzügyi biz- tonság megteremtésére alkalmas megoldásokat kínálunk. Számunkra fontos, hogy ügyfeleinknek az elvártnál jobb minőségű szolgáltatást nyújtsunk, amelyre a jól felkészült kollégák jelentik a garanciát.
Általános információk
Cégnév: MetLife Biztosító Zrt. Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 22. Ügyfélszolgálat: 06 40 444 445 Internet: xxx.xxxxxxx.xx
E-mail: xxxx@xxxxxxx.xx Jegyzett tőke: 2,142 milliárd forint
Tulajdonos: MetLife EU Holding Company Ltd. (MetLife Inc.) Adószám: 12175239-2-44
Cégjegyzékszám: 00-00-000000
Felügyeleti szerv: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.