A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.

RAIFFEISEN BEFEKTETÉSI ALAPKEZEL ZRT. ÜZLETSZABÁLYZAT

Portfóliókezelési és értékpapír-kölcsönzési

tevékenységre vonatkozó

Üzletszabályzata

Tevékenységi engedély száma:

III/100.038-8/2002.

Az engedély dátuma: 2002. december 20.

Tevékenységek megfeleltetése a 2011. évi CXCIII. törvénynek (Batv. megfeleltetés) Az engedély száma és dátuma: H-EN-III-1108/2012, 2012. november 21.

Tevékenységek megfeleltetése a 2014. évi XVI. törvénynek (Kbftv. megfeleltetés) ABAK-ként kollektív portfóliókezelési és portfóliókezelési tevékenységi engedély száma és dátuma: H-EN-III-

11/2015. 2015. február 17.

AÉKBV-ként kollektív portfóliókezelési tevékenységi engedély száma: H-EN-III-187/2015.

Az engedély dátuma: 2015. december 15.

Hatályos: 2017. augusztus 7.

1. Általános rendelkezések

1.1. Alkalmazási kör

1.1.1 A jelen Üzletszabályzat („Üzletszabályzat”) alkalmazásában a Felek az Üzletfél és a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0., xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg. 00-00-000000 cégjegyzékszámon, telefon 000-0000, telefax 477-8499, honlap xxxxx://xxxxxx.xxxxxxxxxx.xx; “Alapkezelő”). Üzletfél az a személy, amely/aki az Alapkezelőtől az Alapkezelő a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény ("Kbftv.") alapján a jelen Üzletszabályzatban szabályozott szolgáltatást vesz igénybe, ide nem értve a Befektetőt. Befektető a kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa.

Az Alapkezelő felügyeleti szerve a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank („Felügyelet”), amelynek címe 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest, honlap címe: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx.

1.1.2 Az Alapkezelő és az Üzletfél közötti, az 1.1.3. pont hatálya alá tartozó tevékenység keretébe tartozó jogügyletek tartalmát az ügylet típusának megfelelő szerződések állapítják meg. Az Üzletszabályzat rendelkezései az irányadóak mindazokban a kérdésekben, amelyekről az adott esetre vonatkozó szerződés kifejezetten nem rendelkezik. Azokban a kérdésekben, amelyekre sem az Alapkezelő és az Üzletfél közti szerződés, sem az Üzletszabályzat nem tartalmaz rendelkezést, a hatályos jogszabályok, különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”), a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény („Tpt.”), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”), a Kbftv. irányadó.

1.1.3 .A jelen Üzletszabályzat hatálya az Alapkezelő által végzett portfóliókezelési (Bszt. 5. § (1) bekezdés d) pont) és értékpapír-kölcsönzési (Bszt. 4. § (2) bekezdés 24. pont és Tpt. 168-171. §) tevékenységekre terjed ki és nem vonatkozik az Alapkezelő által a Kbftv. alapján folytatott egyéb tevékenységekre.

1.1.4. A jelen Üzletszabályzat alkalmazásában értékpapír alatt értendők a Bszt. 6. §-ában meghatározott pénzügyi eszközök.

1.2. Az Üzletszabályzat hatálybalépése

Jelen Üzletszabályzat 2016. december 20. napjától hatályos és határozatlan időtartamra szól.

1.3. Az Üzletszabályzat nyilvánossága

1.3.1. Az Üzletszabályzat nyilvános, azt bárki megtekintheti és megismerheti, az minden, az Alapkezelőnek az Üzletfelek számára nyitva álló helyiségében hozzáférhető illetve az Alapkezelő internetes oldalán, a xxxxx://xxxxxx.xxxxxxxxxx.xx címen

(„internetes oldal”) megtekinthető. Az Alapkezelő kívánságra bárkinek díjtalanul elküldi Üzletszabályzatát.

1.4. A tevékenység végzésének helye és ideje

Az 1.1.3. pontban meghatározott tevékenységek végzésének helye az Alapkezelő székhelye.

Az Alapkezelő címe és postai címe:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.

Az Alapkezelő üzleti órái: 9:00-17:00

Az Alapkezelő telefonszáma: 477-8477

Az Alapkezelő fax száma: 000-0000

Az Alapkezelő honlapja: xxxxx://xxxxxx.xxxxxxxxxx.xx Az Alapkezelő e-mail címe: xxxx@xxx.xx

2. Az Üzletfelek és az Alapkezelő kapcsolatának általános szabályai

2.1 Együttműködés, tájékoztatás

2.1.1 Az Alapkezelő és az Üzletfél (együttesen: „Felek”, illetve bármelyikük: „Fél”) a kölcsönös együttműködés követelményének megfelelően, késedelem nélkül értesítik egymást az ügylet szempontjából lényeges körülményekről, tényekről, az ügylettel összefüggő, egymáshoz intézett kérdésekre idejében válaszolnak, valamint haladéktalanul felhívják egymás figyelmét az esetleges változásokra, tévedésekre és mulasztásokra. A Felek haladéktalanul értesítik egymást elnevezésük, címük, képviselőjük megváltozásáról, valamint a személyüket, jogi státuszukat érintő minden egyéb, az ügylet szempontjából lényeges változásról. Az e kötelezettségek elmulasztásából eredő kár a mulasztó Felet terheli.

2.1.2 Az Üzletfél köteles 3 napon belül értesíteni az Alapkezelőt, ha nem érkezett meg időben valamely, az Alapkezelőtől várt értesítés.

2.1.3 Az Üzletfél köteles az Alapkezelővel való kapcsolatára vonatkozó információkat bizalmasan kezelni. Ettől eltérni csak az Alapkezelő kifejezett beleegyezése esetén szabad.

2.1.4 Az Alapkezelő a portfóliókezelési szolgáltatásra vonatkozó szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását a jogszabályok által kötelezővé tett esetekben megtagadja, ha

a) azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,

b) az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne,

c) a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,

d) a végrehajtandó alkalmassági teszthez szükséges információkhoz nem jutott hozzá, vagy

e) az alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását az ügyfél számára.

2.1.5 Az Alapkezelő ezúton is felhívja minden Üzletfele figyelmét arra, hogy az értékpapír befektetés magas kockázatú, és nem garantálható nyereségű ügylet.

2.1.6. Az Alapkezelő a portfóliókezelési szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését vagy keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően alkalmassági tesztet (a továbbiakban: alkalmassági teszt) végeztet, amely keretében a Bszt.-ben nevesített kivételekkel

a) meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél, illetve az Üzletfél ismeretei és a szerződés vagy megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon, és

b) a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárja a leendő szerződő fél, illetve az Üzletfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait

annak érdekében, hogy a körülményeihez igazodó, a befektetési elvárásai megvalósítására alkalmas ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánljon.

2.1.7. Az Alapkezelő az Üzletfelek minősítését a Bszt.-ben meghatározott szempontok szerint végzi el.

Az Alapkezelő az Üzletfelet értesíti a minősítés eredményéről. Az Üzletfél kifejezett írásbeli nyilatkozattal kérheti az Alapkezelő által megállapított minősítéstől eltérő ügyfélkategóriába sorolását (átminősítés) a Bszt.-ben meghatározott módon és feltételek mellett. Az átminősítési kérelemhez az Üzletfél köteles csatolni az átminősítést megalapozó valamennyi dokumentumot. Az átminősítési eljárás során, az átminősítés elvégzéséhez az Alapkezelő az Üzletféltől további nyilatkozatot, dokumentumokat kérhet.

2.1.8. Az alkalmassági teszt során az Alapkezelő az Üzletféltől

a) vagyoni és jövedelmi helyzetére, iskolai végzettségére, tőkepiaci ismereteire és tapasztalataira stb. vonatkozó írásbeli nyilatkozatot,

b) a nyilatkozatok alátámasztását szolgáló okirat bemutatását, valamint

c) más befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval való megállapodásának feltárását

kérheti.

Elfogadható partner kategóriába sorolt Üzletfelek tekintetében az Alapkezelő az együttműködésre, tájékoztatásra és tesztelésre vonatkozó rendelkezéseket a Bszt-ben meghatározott eltérésekkel alkalmazza.

2.2 Hirdetmények

Az Alapkezelő hirdetményei az Alapkezelő ezen Üzletszabályzatban meghatározott honlapján és/vagy a Felügyelet által mindenkor működtetett internetes közzétételi

rendszerben,valamint jogszabályban meghatározott esetekben a Cégközlönyben jelennek meg.

2.3 Az Üzletfél azonosítására és képviseletére vonatkozó rendelkezések

2.3.1 Az Üzletfél azonosítása

2.3.1.1 Jogosultság, illetve kötelezettség az Üzletfél és képviselője azonosításának elvégzésére

Az Alapkezelő a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény ("Pmt.") értelmében az Üzletfelet köteles azonosítani.

Az Alapkezelő ennek megfelelően a szerződés létrejötte előtt, illetve tartama alatt bármikor jogosult, illetve Pmt.-ben meghatározott esetben köteles meggyőződni az Üzletfél, illetve az általa megjelölt vagy a nevében fellépő képviselők vagy javára eljáró megbízottak, illetve bármely más, az Üzletfél tekintetében az Alapkezelő irányában rendelkezésre jogosult személy (együttesen:

„képviselő”) (személy)azonosságáról, a képviselők képviseleti jogosultságáról.

Az egyes szerződések megkötésekor az Üzletfél azonosítását csak akkor kell elvégezni, ha az Üzletfelet az Alapkezelő egyéb, korábbi ügylet kapcsán még nem azonosította.

Ez a jogosultság, illetve kötelezettség nem érinti jelen Üzletszabályzat azon rendelkezéseinek érvényét, amelyek a szóban (telefonon) tett közlések meghatározott korlátozások melletti elfogadására vonatkoznak.

2.3.1.2 Az Üzletfél azonosítására szolgáló dokumentumok

Az Üzletfél azonosítására - az Üzletfél személyétől (természetes avagy nem természetes személy; belföldi avagy külföldi) függően

- az alábbi dokumentumok szolgálnak:

(a) belföldi természetes személy esetén a magyar hatóság által kiállított, személyazonosságot igazoló igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, útlevél és lakcímet igazoló hatósági igazolvány;

(b) külföldi természetes személy esetén érvényes útlevél vagy személyi azonosító igazolvány, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy Magyarország rendészeti szerve által kiállított tartózkodási jogot igazoló vagy tartózkodásra jogosító okmány;

(c) 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa;

(d) belföldi nem természetes személy esetén

(da) az Üzletfél és törvényes (jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton és létesítő okiraton alapuló) képviselőjének ("törvényes képviselő") azonosítására és a képviselet/cégjegyzés módjának megállapítására alkalmas, harminc napnál nem régebben kiállított, cégbírósági bejegyzésüket vagy más bíróság, hatóság általi nyilvántartásba vételüket igazoló okirat (pl. cégkivonat, cégbírósági bejegyző végzés, egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolvány és az adószámot, illetve az adóhatósághoz való bejelentkezést igazoló okirat stb.), a nyilvántartásba vételt megelőzően az Üzletfél létesítő okirata/alapdokumentuma (pl. alapító okirat, alapszabály, társasági szerződés stb.) vagy a hatályos jogszabályok szerinti egyéb, létrejöttüket igazoló okmány és az annak nyilvántartásba vételére irányuló, a megfelelő bírósághoz/hatósághoz történt benyújtását igazoló irat (amennyiben a nyilvántartásba vételt mint a belföldi nem természetes személy létrejöttéhez szükséges feltételt jogszabály írja elő), és

(db) az Üzletfél képviselőinek azonosítására szolgáló, 2.3.1.3 pont szerinti dokumentumok;

(e) külföldi nem természetes személy esetén az Üzletfél azonosítására a jelen pont (d) alpontjában meghatározott szabályok megfelelően irányadóak, azzal, hogy a külföldi Üzletfél azonosítására annak saját joga szerinti, (d) pontbeli dokumentumokkal egyenértékű dokumentumai szolgálnak.

Amennyiben az Alapkezelőnek kétsége támad atekintetben, hogy az Üzletfél által benyújtott dokumentumok bármelyike megfelel-e a jelen 2.3.1.2 pontban írt feltételeknek, vagy az Üzletfél, illetve képviselője megtagadja az azonosításhoz előírt okiratok szolgáltatását, az Alapkezelő a dokumentumok jelen pontban írt feltételeknek való megfelelése hitelt érdemlő bizonyításáig jogosult (jogszabályban meghatározott esetben köteles) felfüggeszteni, illetve megtagadni - az esettől függően - a szerződés megkötését (akkor is, ha egyébiránt atekintetben az Alapkezelő ajánlati kötöttségben állt), illetve a szerződés

Alapkezelő általi teljesítését (akkor is, ha a Felek között a szerződés már létrejött). Az Üzletfelet terheli a bizonyítás terhe atekintetben, hogy az általa szolgáltatott dokumentumok megfelelően, hitelesen, teljes értékűen és naprakészen igazolják az Üzletfél azonosításához szükséges adatokat az Üzletfél saját joga figyelembe vételével.

2.3.1.3 Az Üzletfél képviselőjének azonosítására szolgáló dokumentumok

Az Üzletfél képviselőjé(i)nek azonosítására az alábbi dokumentumok összessége szolgál:

(a) a 2.3.1.2. (a), illetve - az esettől függően - a 2.3.1.2 (b) pontban írt, személyazonosságot igazoló dokumentumok valamelyike;

(b) a képviseleti jog alapját képező - a 2.3.2.2 pontban részletezett - dokumentumok valamelyike;

Amennyiben az Üzletfél képviselőjeként nem természetes személyt határoz meg, a képviseletre kijelölt nem természetes személy nevében eljáró személy kizárólag olyan természetes személy lehet, akinek képviseleti joga a 2.3.2.2 (i) pont szerinti okiraton, vagy jogszabályon (külföldi Üzletfél esetén az Üzletfél saját joga szerint ezzel egyenértékű dokumentumán) alapul.

2.3.2 Az Üzletfél képviselete

2.3.2.1 A képviselt és a képviselő viszonya

Az Üzletfél más személy („képviselő”) útján is köthet szerződést, vagy tehet egyéb jognyilatkozatot. A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosulttá, illetve kötelezetté.

2.3.2.2 A képviseleti jog alapja

A képviseleti jog alapulhat jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, az Üzletfél - jogszabály szerinti - létesítő okiratán és meghatalmazáson.

A képviselő a

(i) jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló képviselet esetén az ezen minőségét tanúsító okmány szerint;

(ii) az Üzletfél - jogszabály szerinti - létesítő okiratán (alapszabály, alapító okirat, társasági szerződés stb.) alapuló képviselet esetében az abban megjelölt tisztséget viselő személy, a rá vonatkozó rendelkezések szerint;

(iii) a természetes személy meghatalmazó vagy az előbbi (i) és

(ii) pontban írtak szerint képviseleti joggal felruházott és a képviseleti jog továbbszármaztatására jogosult személy(ek) által köz- vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás rendelkezései szerint

járhat el az Üzletfél helyett és nevében.

2.3.2.3 A képviseleti jog terjedelme több képviselő esetén

Az Üzletfélnek több képviselője is lehet. Ebben az esetben a képviselők jogainak terjedelmét, az összeférhetetlenség feltételeit az Üzletfél köteles meghatározni, a képviselők személyének megjelölésekor.

Amennyiben az Üzletfél e kötelezettségének nem tesz eleget, az Alapkezelő jogosult valamennyi, az Üzletfél által képviseletére jogosult személyként megjelölt személy képviseleti jogát önállónak és korlátozás nélkülinek tekinteni, kivéve azt, ha az Üzletfél által az Alapkezelő részére átadott cégkivonatból vagy ezzel egyenértékű, az Üzletfél és a képviselők személyének azonosítására szolgáló dokumentumból kifejezetten más következik.

Az Üzletfél terhére esik az, ha elmulasztja a képviseleti jog terjedelmének pontos meghatározását, vagy ha az általa e tekintetben az Alapkezelő részére szolgáltatott információk, átadott adatok vagy az előbbiek és az Alapkezelő rendelkezésére álló, egyéb - hiteles - forrásból származó információk, adatok között eltérés, ellentmondás van és ez kár bekövetkezésére vezet.

2.3.2.4 A képviselő azonosítása

(a) A képviselő a (személy)azonosságát az Üzletszabályzat

2.3.1.3 pontban előírtak szerint köteles igazolni, s az igazolt adatoknak meg kell egyezniük a képviseleti jogot megalapozó dokumentumban feltüntetett adatokkal.

(b) Az Alapkezelő a képviselő(k) adatait és aláírásá(i)t adatlapon rögzíti, mely adatokat a változások Alapkezelővel való formaszerű közléséig az Alapkezelő jogosult érvényesnek tekinteni.

Az Üzletfél köteles a képviselő(k) személyében bekövetkezett, illetve elhatározott változást késedelem nélkül (a bekövetkezett változásról való tudomásszerzéstől, illetve az elhatározott változásoktól számított öt munkanapon belül) az Alapkezelővel közölni, s ezen közlés megtételével egyidejűleg gondoskodni arról, hogy mindazon adatok és dokumentumok rendelkezésre álljanak, amelyeket az Üzletszabályzat 2.3.1.3. pontjában a képviselői minőség és a képviselő személyének azonosításához előír, továbbá gondoskodni arról is, hogy az új képviselő(k) az Üzletszabályzat által meghatározott rendben az Alapkezelő rendelkezésére bocsássá(k) aláírás mintáj(uk)at. Ezen kötelezettség elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből előálló minden kár az Üzletfelet terheli.

Az Alapkezelő a képviselői minőség szabályszerű igazolásának tekinti a képviselő személyében elhatározott vagy adataiban bekövetkezett változást tartalmazó és az ilyen változás bejegyzésére, nyilvántartására jogosult bírósághoz/hatósághoz történt benyújtást igazoló dokumentumokat olyan esetekben, amikor az ilyen változások bejegyzésére az arra vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében a változás időpontjára visszaható hatállyal kerül sor. Az Üzletfél utóbb - a változások bejegyzésének elmaradása okán - nem hivatkozhat alappal az Alapkezelő által a jelen pontnak megfelelően az Üzletfél szabályszerű képviselőjének tekintett személy által képviselt Üzletféllel kötött szerződések érvénytelenségére vagy hatálytalanságára.

Hasonlóképpen nem hivatkozhat az Üzletfél az Alapkezelő által a jelen Üzletszabályzatnak megfelelően az Üzletfél szabályszerű képviselőjének tekintett személy által képviselt Üzletféllel kötött szerződések érvénytelenségére vagy hatálytalanságára akkor sem, ha az Üzletfelet e körben olyan képviselő képviselte, aki általános (nyilvántartásra bejelentett vagy bejegyzett) cégképviseleti joggal nem rendelkezett, képviselőként azonban bejelentésre került az Üzletfél törvényes képviselője által.

Az Üzletfél köteles azonban késedelem nélkül az Alapkezelő tudomására hozni, amennyiben a változások bejegyzésére utóbb bármely okból mégsem kerül sor (beleértve az erre irányuló kérelem visszavonását, avagy a bíróság/xxxxxxx általi elutasítását). Az Üzletfél köteles a képviselő személyében elhatározott változások megfelelő nyilvántartásba való bejegyzéséről rendelkező határozat másolatát - az eredeti felmutatása mellett - késedelem nélkül, de legkésőbb annak az Üzletfél általi átvételétől vagy egyéb módon való tudomásszerzésétől számított két munkanapon belül az Alapkezelőnek átadni.

2.3.2.5 A meghatalmazás

(a) A meghatalmazáson alapuló képviseleti jog

Képviseleti jog a természetes személy Üzletfél vagy a - jogszabályon, bírósági, hatósági határozaton és a jogszabály szerinti létesítő okiraton alapuló - képviseleti jog jogosultja által adott szabályszerű meghatalmazáson is alapulhat.

(b) A meghatalmazás érvénye, a képviseleti jog terjedelme

A meghatalmazáson alapuló képviseleti jog az Alapkezelővel szemben csak akkor hatályos, ha az arra jogosult személy által a megfelelő alaki követelmények betartásával kiállított meghatalmazást az Alapkezelővel az Üzletszabályzat 2.4.3. pontjában írtak szerint közölték. A meghatalmazás – a tartalmára vonatkozó üzletszabályzati rendelkezések betartásával – lehet

(i) általános (több, tételesen meg nem határozott ügyletre) és határozatlan időre szóló, visszavonásig érvényes;

(ii) általános, határozott időtartamra szóló;

(iii) eseti (egy vagy több meghatározott cselekményre, ügyletre szóló).

Eltérő kikötés hiányában az Alapkezelő a meghatalmazott képviseleti jogát általánosnak tekinti.

A meghatalmazás visszavonása az Alapkezelővel szemben akkor hatályos, ha az arra jogosult személy által a megfelelő alaki követelmények betartásával írásban kiállított visszavonó nyilatkozatot az Alapkezelővel az Üzletszabályzat 2.4.3 pontnak megfeleleően közölték.

A meghatalmazást - a meghatalmazásban vagy annak formaszerű módosítását, visszavonását, korlátozását jelentő okiratban foglalt eltérő rendelkezés hiányában - az Alapkezelő jogosult úgy tekinteni, hogy az az abban meghatározott vagy az annak időbeli hatálya alatt kötött ügylettel, szerződéssel kapcsolatos minden jognyilatkozat és jogcselekmény, rendelkezés megtételére feljogosítja a meghatalmazottat, beleértve a szerződés megkötését, esetleges módosítását, s a teljesítéssel kapcsolatos elszámolást is.

A meghatalmazás eredeti okiratként (köz- vagy teljes bizonyító erejű magánokiratként) bocsátandó az Alapkezelő rendelkezésére.

A külföldön kiállított meghatalmazások alakiságainak meg kell felelniük a külföldön kiállított okiratok felülhitelesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.

A cég nevében kiállított meghatalmazásokat cégszerűen kell aláírni.

(d) A meghatalmazással szembeni tartalmi követelmények

A meghatalmazásnak tartalmaznia kell mindazon adatokat, amelyek ismerete a meghatalmazó (az Üzletfél) és a meghatalmazott azonosításához az Üzletszabályzat erre vonatkozó hatályos rendelkezései értelmében szükségesek.

Abban az esetben, ha az Üzletfél nem természetes személy, a meghatalmazásnak tartalmaznia kell az ilyen Üzletfél mint meghatalmazó nevében a meghatalmazást aláíró személy képviselői minőségének közelebbi megjelölését (pl. gazdasági társaság vezető tisztségviselői minőségére való utalásként) is, csatolva a meghatalmazáshoz az ezen képviselői minőség igazolásához szükséges dokumentumokat is.

A meghatalmazásnak ki kell terjednie a meghatalmazás érvényének meghatározására. Ennek hiánya esetén az Alapkezelő a jelen 2.3.2.5 pont (b) alpontjában írtak szerint jogosult meghatározni a meghatalmazás érvényét.

(e) A meghatalmazáson alapuló képviseleti jogra vonatkozó korlátozások

Az Xxxxxxxxxx nem fogadja el az olyan meghatalmazást

(a) melyet a meghatalmazott adott további harmadik személy részére, kivéve, ha az eredeti meghatalmazó az Üzletfél a meghatalmazásban feljogosította a meghatalmazottat arra, hogy feladata ellátásához helyettest vegyen igénybe és feltéve, hogy a meghatalmazással meghatalmazóként vagy meghatalmazottként érintett valamennyi személy hatályos jogszabályok és az Üzletszabályzat rendelkezései értelmében szükséges azonosításához szükséges adatok, okiratok rendelkezésre állnak;

(b) mely olyan - jogszabály, illetve létesítő okirat szerint - képviseletre jogosult személytől származik, aki képviseleti jogát a jogszabályok értelmében nem jogosult másra átruházni.

2.3.3 Az Üzletfél adatairól az Alapkezelő által vezetett nyilvántartás

2.3.3.1 Az Adatlap felvétele

Az Üzletfél és képviselője(i) azonosítása és az Üzletféllel való jövőbeni kapcsolattartás biztonsága érdekében az Üzletfél a Felek közti első szerződés megkötését megelőzően, illetve legkésőbb az első szerződés megkötésekor köteles az Alapkezelő által meghatározott adatlapot („Adatlap”) a valóságnak megfelelő és teljes körű adatok hiánytalan szolgáltatásával kitölteni, az Adatlapot szabályszerű (cégek esetében cégszerű) aláírásával ellátni, s az Adatlap egy eredeti példányát az Alapkezelőnek átadni. Az Adatlaphoz mellékelni kell az Üzletszabályzat jelen 2.3 pontjaiban az Üzletfél és képviselője(i) azonosításához előírt dokumentumok egy-egy eredeti példányát is (vagy amennyiben az eredeti példány csatolására nincs lehetőség, az eredeti példány Üzletfél általi felmutatása és az Alapkezelő ügyintézője általi megvizsgálása mellett annak fénymásolatát).

2.3.3.2 Az Adatlap tartalma

Az Adatlap az Üzletfél és képviselői aláírásmintáját és az alábbi adatokat tartalmazza az azonosításra szolgáló dokumentumok alapján:

Belföldi természetes személy esetén:

• családi és utónév, előző név, nők esetében születéskori családi és utónév;

• lakcím;

• értesítési cím,

• telefon-, telefax szám, elektronikus levélcím (amennyiben rendelkezik ilyennel);

• állampolgárság;

• adóazonosító jel;

• azonosító okmány típusa, száma;

• anyja születéskori családi és utóneve;

• születési hely, idő;

• fizetési számla száma;

• értékpapírszámla vezető és számlaszám;

• képviselőkre vonatkozó adatok, a képviseleti jog esetleges korlátozása.

Külföldi természetes személy esetén:

• a fentiekben a belföldi természetes személy esetére meghatározott adatok közül a személyi azonosító okmány

alapján megállapítható adatok, de legalább családi és utónév, lakcím, állampolgárság, azonosító okmány típusa és száma;

• magyarországi tartózkodási hely;

• magyarországi kézbesítési megbízott (amennyiben rendelkezik ilyennel) azonosítására alkalmas adatok.

Belföldi és külföldi nem természetes személy esetén:

• (cég)név, rövidített név;

• székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelep;

• telephely, fióktelep;

• értesítési cím;

• telefon-, telefax szám, elektronikus levélcím (amennyiben rendelkezik ilyennel);

• statisztikai számjel;

• adószám;

• főtevékenység;

• cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási szám, a jegyzéket vezető bíróság/hatóság neve, címe;

• pénzforgalmi számla száma;

• értékpapírszámla vezető és számlaszám;

• a képviseletére jogosultak neve, beosztása és az azonosításukhoz szükséges egyéb, az Üzletszabályzat

2.3.2.4. (a) pontja szerinti adatok, a képviseleti jog esetleges korlátozása;

• magyarországi kézbesítési megbízott (amennyiben rendelkezik ilyennel) azonosítására alkalmas adatok.

Az Adatlap a képviselő (természetes személy) alábbi adatait tartalmazza:

• családi és utónév, előző név, nők esetében születéskori családi és utónév;

• a személyazonosság igazolására szolgáló dokumentum száma, típusa, az azonosító okmányt kiállító hatóság megnevezése, betűjele, az okmány időbeli érvénye;

• lakcím, magyarországi tartózkodási hely (külföldi természetes személy képviselő esetében), értesítési cím;

• telefon-, telefax szám, elektronikus levélcím (amennyiben rendelkezik ilyennel);

• születési hely, idő;

• állampolgárság;

• anyja születéskori családi és utóneve;

• a képviseleti jog alapjának megjelölése (jogszabályon, hatósági rendelkezésen vagy létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapuló);

• több képviseletre jogosult személy esetén az egyes - képviseletre jogosult - személyek képviseleti jogának terjedelme;

• a képviseleti jog egyéb korlátozása.

2.3.3.3 Eljárás az Adatlapon nyilvántartott adatok módosulása esetén

(a) Az Üzletfél az Adatlapon nyilvántartott adatai bármelyikének módosulását, legkésőbb a bekövetkezett változásról való tudomásszerzéstől, illetve az elhatározott változásoktól számított öt munkanapon belül köteles bejelenteni az Alapkezelőnek.

Ezen felül a nem természetes személy Üzletfél - a tudomásszerzését követő két munkanapon belül - köteles az Alapkezelőnek bejelenteni, ha

(a) végelszámolása elhatározásáról szóló döntés született;

(b) felszámolására irányuló kérelem került benyújtásra;

Az Üzletfél jelen pontbeli kötelezettségének megszegése következtében az Alapkezelőt ért valamennyi kárt (beleértve az elmaradt hasznot is) köteles az Alapkezelőnek megtéríteni.

(b) Az Alapkezelő az Adatlapon bejelentett adatokat mindaddig jogosult érvényesnek és hatályban levőnek tekinteni, amíg a változásról hozzá az Üzletfél részéről a változásokat, az új adatokat és az azokat alátámasztó dokumentumokat is magában foglaló írásos bejelentés nem érkezett. Az Üzletfél által bejelentett adatmódosulást az Alapkezelő az Üzletfél által szolgáltatott információk és dokumentumok alapján átvezeti. A változások bejelentésének elmulasztásából eredő károkért az Üzletfél felel.

(c) Amennyiben az Alapkezelőnek más forrásból tudomására jut, hogy az Üzletfél, illetve képviselője adata(i) eltér(nek) az Adatlapon nyilvántartott adat(ok)tól, az Alapkezelő jogosult az Üzletfelet felhívni az eltérés tisztázására. Amennyiben az Üzletfél az adateltérést - az Alapkezelő felhívása ellenére - megfelelően nem indokolja meg, az Alapkezelő jogosult az Üzletféllel fennálló szerződését - az Alapkezelő választása szerint - felmondással vagy elállással megszüntetni, és az Üzletfél szerződésszegő magatartásából eredő esetleges kárigényét az Üzletféllel szemben érvényesíteni.

2.3.4 Az Üzletfél és képviselője azonosításával kapcsolatos egyéb rendelkezések

2.3.4.1 Az Alapkezelővel való üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződéskötéskor az Üzletfél köteles az Alapkezelő részére arra a személyre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tenni, akinek a nevében, illetőleg javára vagyonkezelési, képviseleti vagy más megállapodás (megbízás) alapján, vagy anélkül eljár („tényleges tulajdonos”). Ha az Üzletfél nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonosnak a Pmt.-ben meghatározott valamennyi adatát tartalmaznia kell. Az Alapkezelő az Üzletfél nyilatkozata alapján rögzítheti a tényleges tulajdonos mindazon adatait, amely adatok rögzítése az Üzletfél és képviselője

azonosítása körében az Üzletszabályzat 2.3. pontja szerint kötelező. Ezen adatok rögzítése, a tényleges tulajdonos azonosítása érdekében az Alapkezelő azonosító okmányok bemutatására hívhatja fel a tényleges tulajdonost.

Jogi személy esetében tényleges tulajdonosnak tekintendő a jelen pont első bekezdésében meghatározottakon túl az a magánszemély vagy az a jogi személy, akinek a jogi személy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 23. § (2) bekezdése szerint meghatározott közvetlen irányítása alatt áll. E körben az Alapkezelő a közvetlen irányítást igazoló okiratot vagy igazolást kérhet az Üzletféltől. Amennyiben az Alapkezelővel való szerződéses kapcsolat fennállása alatt bármikor kétség merül fel a jogi személy tényleges tulajdonosának kilétével kapcsolatban, továbbá pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén az Alapkezelő az Üzletfelet a tényleges tulajdonosra való (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel. Az ezen alpontban előírt nyilatkozat hiányában az Alapkezelő a szerződéskötést, az ügyleti megbízás, illetőleg további ügyleti megbízások teljesítését megtagadja.

2.3.4.2 Külföldi lakóhellyel rendelkező Üzletfél köteles írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országa joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e. Külföldi kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, üzleti megbízás teljesítésére kizárólag az Alapkezelő szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezető jóváhagyását követően kerülhet sor.

2.3.5 Az Alapkezelő az Üzletfél jognyilatkozatain és a szerződéseken szereplő aláírásokat gondosan köteles megvizsgálni, és ha azt tapasztalja, hogy az aláíró jogosulatlan, vagy aláírása a bejelentett mintától szembeötlően eltérő, az Alapkezelő az ok megjelölésével az adott dokumentumot, szerződést visszaküldi az Üzletfélnek és annak aláírását, illetve életbe léptetését - ennek az Üzletféllel való egyidejű közlése mellett - az eltérés okának tisztázásáig függőben tartja.

2.3.6 Az Alapkezelő nem felel az olyan jognyilatkozatok elfogadásából, szerződések teljesítéséből eredő kárért, amelyek jogosulatlan, vagy hamisított voltát gondos vizsgálat alapján sem lehetett felismerni.

2.3.7. Az Alapkezelő jogosult a tudomására jutott adatok felhasználásával Üzletfeleit - a Raiffeisen Csoporton belül történő felhasználás céljából - kockázati szempontból értékelni, az értékelés alapján kockázati kategóriákba sorolni és azokat kockázatkezelési célból felhasználni.

2.3.8 Az Alapkezelő a részére bemutatott azonosságot igazoló okiratok érvényességét ellenőrzi. Az Alapkezelő kérésére az Üzletfél köteles a Pmt.-ben meghatározott feltételeknek megfelelő okiratot, vagy annak hiteles másolatát benyújtani.

2.3.9. Abban az esetben, ha Üzletfél az azonosításához nem járul hozzá, vagy az a jogszabályban előírt módon nem végezhető el, az Alapkezelő az üzleti kapcsolat létrehozását, illetőleg a megbízás teljesítését megtagadja, vagy az Üzletféllel fennálló üzleti kapcsolatot megszünteti.

2.3.10. Az Alapkezelő az Üzletfél azonosítása érdekében rögzített adatokat és a vonatkozó dokumentáció másolatát az Üzletfél kifejezett írásbeli hozzájárulásával bocsátja más, a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató rendelkezésére.

2.3.11. Amennyiben a személyazonosság vagy a képviseleti jogosultság megállapítására az Üzletfél idegen nyelvű dokumentumot bocsát az Alapkezelő rendelkezésére, az Alapkezelő nem felel az abból eredő kárért vagy egyéb jogkövetkezményekért, hogy az Üzletfél az idegen nyelvet értette- e vagy sem. A nem magyar vagy angol nyelven kiállított dokumentumot az Alapkezelő csak abban az esetben fogadja el, ha az Üzletfél a dokumentummal együtt annak hiteles, magyar nyelvű fordítását is átadja az Alapkezelő részére.

2.4 Jognyilatkozatok tétele (írásbeliség; kézbesítés)

2.4.1 Az Üzletfél címének feltüntetése

A magánszemély Üzletfél a szerződésben állandó lakhelyét, valamint, ha tényleges tartózkodási helye vagy értesítési címe attól eltér, azt is köteles közölni. A jogi személy Üzletfél a szerződésben, a székhelyét, adott esetben telephelyét, valamint - ha az a székhelyétől eltér - értesítési címét is köteles közölni, ez utóbbi minőség feltüntetésével. Az Üzletfél a szerződésben megjelölheti, hogy mely címre kéri az értesítéseket az Alapkezelőtől. Ilyen megjelölés hiányában az Alapkezelő az Üzletfél által a szerződésben lakhelyként, illetve - jogi személynél

- székhelyként feltüntetett címre küldhet joghatályosan értesítéseket.

2.4.2. Az Alapkezelő címe

Az Alapkezelő részére annak székhelyére küldhetők joghatályosan értesítések.

2.4.3. A Felek által tett jognyilatkozatok hatályossága

Bármely Fél által a másik Félhez intézett jognyilatkozat (beleértve a szerződés feltételeinek módosítását, vagy a szerződés felmondását) csak akkor hatályos, ha azt a másik Féllel írásban közölték, kivéve, ha a szerződés, vagy az Üzletszabályzat valamely pontja ettől eltérően rendelkezik. Írásbeli közlésnek minősül a másik Xxxxxx írásbeli formában személyesen, vagy postai úton levélben eljuttatott közlés.

Az Alapkezelő jogosult az Üzletféllel telefonon folytatott beszélgetést – a Raiffeisen Bank Zrt. által üzemeltetett hangrögzítő rendszeren keresztül – hangfelvételen rögzíteni,

feltéve, hogy a hangrögzítés tényét az Alapkezelő az Üzletfél tudomására hozta. A hangfelvételt az Alapkezelő megbízásából a Raiffeisen Bank Zrt. 6 évig, vagy a hatályos jogszabályokban mindenkor meghatározott ideig őrzi meg.

Az Üzletfél kérésére az Alapkezelő biztosítja az Üzletfél számára a lehetőséget, hogy a rögzített hangfelvételeket az Alapkezelő helyiségében, helyben meghallgassa. A hangfelvételt az Alapkezelő nem adja ki.

A Felek írásbeli jognyilatkozataikat telefaxon is eljuttathatják egymásnak, az ilyen jognyilatkozatokat azonban utóbb, [---] napon belül postai úton eljuttatott levélben is meg kell erősíteni, kivéve, ha ennek szükségességétől a másik Fél eltekint. A tekintetben, hogy valamely jognyilatkozatot a másik Féllel közöltek, azt a Felet terheli a bizonyítási teher, amely Fél e közlésre hivatkozik, arra jogot, vagy igényt alapít. A közlés megtörténtét hitelt érdemlően bizonyítja a másik Xxx által a személyes kézbesítéskor aláírt átvételi elismervény, a telefaxon történt iratküldést igazoló szelvény.

2.4.4. Az Alapkezelő az Üzletfélnek szóló iratokat, értesítéseket általában nem köteles ajánlottan, tértivevénnyel postára adni. Az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata, vagy kézjeggyel ellátott példánya a Alapkezelő birtokában van, vagy pedig ha az elküldést kézjeggyel ellátott feladójegyzék, vagy feladóvevény igazolja. Ez a szabály nem vonatkozik az értékpapírokra, a letéti és tulajdonosi igazolásokra és a szerződési ajánlatokra, amelyeket jellegüknek megfelelően fokozott biztonsággal kell kezelni, s ennek megfelelően azokat ajánlottan, tértivevénnyel, vagy más olyan

módon kell postára adni, amely lehetőséget ad arra, hogy a feladó fél meggyőződhessen arról, hogy a küldemény a címzetthez megérkezett-e, s mely időpontban. A telefax útján küldött és fogadott értesítéseket megtörténtnek kell tekinteni.

2.4.5. Az Alapkezelő az Üzletfél kérésére igazolást ad a küldemény átvételéről.

2.4.6. A telefonon, vagy más, nem írásos formában kapott közlés visszaigazolása esetén a másik Fél köteles azonnal jelezni a közlés és az írásbeli visszaigazolás közötti eltérést.

2.4.7. Amennyiben a Felek közötti szerződés másképpen nem rendelkezik, a kapcsolattartás nyelve a magyar.

2.5. A tevékenységért felszámított díj és a költségek megtérítése, az adójogszabályok szerinti kifizetőhelyi feladatok Alapkezelő általi ellátása

2.5.1. A díjak és költségtérítések megfizetése, az Üzletféllel történő elszámolás az egyes befektetési alapok kezelési szabályzatában, illetve a szerződésekben írt időpontokban esedékes.

2.5.2. Az egyes szerződésekben kikötött díjak a szerződés fennállása alatt egyoldalúan csak a szerződésben és az Üzletszabályzatban rögzített módon módosíthatóak.

2.5.3. A magánszemély Üzletfeleket megillető kamat- és osztalékfizetés esetén az Alapkezelő a hatályos adójogszabályok

2.6. Felelősségi szabályok

2.6.1. Az Alapkezelő tevékenysége során mindenkor az Üzletfél érdekeinek megfelelően - annak az adott körülmények között lehetséges legteljesebb figyelembevételével - és a lehető legnagyobb gondossággal jár el.

2.6.2. Az Alapkezelő megtéríti az Üzletfélnek azt a kárt, amelyet a szerződés megszegésével okoz. Mentesül az Alapkezelő a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

2.6.3. Késedelmes teljesítés esetében a szerződésszegő Fél mind a kikötött késedelmi kamatot vagy kötbért, mind a késedelmi kamaton vagy kötbéren felül a másik (vétlen) Félnek okozott kárt köteles megtéríteni.

rendelkezése szerint gondoskodik az adó/adóelőleg levonásáról és az adóhatósághoz történő befizetéséről.

2.5.4. Az árfolyamnyereség után fennálló adótartozás befizetését az Alapkezelő kizárólag az Üzletfél erre irányuló megbízása alapján teljesíti, kivéve, ha az árfolyamnyereség utáni adó kifizetőkénti levonására és az adóhatósághoz történő befizetésére az Alapkezelő a hatályos adójogszabályok értelmében köteles.

2.6.4. Az Üzletfél és az Alapkezelő felel a szerződés során közölt adatok valódiságáért, továbbá az eladásra felajánlott értékpapír feletti korlátlan rendelkezési jogért, az értékpapír per-, igény- és tehermentességéért. A szerződés során adott megtévesztő tájékoztatás következményeit az ilyen tájékoztatást nyújtó fél viseli.

2.6.5. Az Alapkezelő – a jogszabályban meghatározott esetek, valamint az Üzletfél súlyos és felszólítás ellenére sem rendezett szerződésszegése kivételével – a szerződések teljesítéséért felelősségét nem zárhatja ki és nem korlátozhatja.

2.7. A szerződéskötés megtagadása, a szerződés módosítása és megszüntetése

2.7.1 Az Alapkezelő a szerződés megkötését, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását a 2.1.4. pontban nevesített esetekben megtagadja.

2.7.2 Az Alapkezelő a szerződés megkötését, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadhatja, amennyiben

a) a szerződéskötést követően felmerül a megalapozott gyanú, hogy az Üzletfél vagy képviselője hamis adatokat szolgáltatott, lényeges tényeket elhallgatott,

b) az Üzletfél az Alapkezelővel kötött egyedi szerződés, a rá vonatkozó Üzletszabályzat bármely rendelkezését súlyosan megsérti.

Az Alapkezelő elfogadható partnerek esetében a megtagadási okokat egyedi megállapodásban jogosult megállapítani.

2.7.3 A Felek közös megállapodással, írásban módosíthatják a keretjellegű vagy még nem teljesített szerződéseket.

2.7.4 A szerződés megszűnik a következő esetekben:

a) a szerződés tárgyaként meghatározott ügyletnek mindkét Fél általi teljesítésével;

b) írásbeli közös megegyezéssel, a Felek megegyezésében meghatározott időpontban;

c) írásbeli rendes felmondással, a szerződésben kikötött felmondási idővel;

d) bármely Fél írásbeli azonnali hatályú felmondásával, amennyiben ennek a szerződésben rögzített feltételei fennállnak;

e) portfóliókezelési szerződés esetén a természetes személy Üzletfél halálával, illetve a nem természetes személy Üzletfél jogutód nélküli megszűnésével;

f) bármely Fél egyoldalú jognyilatkozattal történő elállásával, amennyiben az egyoldalú elállásra jogszabály vagy a szerződés vagy a jelen Üzletszabályzat alapján lehetőség van;

g) az Alapkezelő jogutód nélküli megszűnésével, kivéve, ha a szerződést is tartalmazó állomány átruházására a jogutód nélküli megszűnést megelőzően sor kerül.

3. Üzleti titok és üzleti információ, értékpapír titok

3.1. Az üzleti titok köre

3.1.1. Az Alapkezelő és az Üzletfél, az e szervezetekben tagi részesedéssel rendelkező, tagi részesedést szerezni kívánó személy, az Alapkezelőnél, illetve az Üzletfélnél a vezető állású személyek, az alkalmazottak bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott kötelesek a másik Fél működésével kapcsolatban tudomásukra jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.

3.1.2. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében a törvény felhatalmazása alapján eljáró:

a) Magyar Nemzeti Bankkal

b) Befektető-védelmi Alappal,

c) Állami Számvevőszékkel,

d) Nemzeti Adó- és Vámhivatallal,

e) Gazdasági Versenyhivatallal,

f) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, kormányzati ellenőrzési szervvel,

g) nemzetbiztonsági szolgálattal,

h) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel és

i) pénzügyi információs egységként működő hatósággal szemben.

A titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) nyomozó hatósággal a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében, továbbá a feladatkörében eljáró ügyészséggel;

b) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal;

c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF);

szemben.

3.1.3. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Tpt. 205. §-ban meghatározott (bennfentes kereskedelemmel illetve piacbefolyásolással kapcsolatos) bejelentési kötelezettség teljesítése.

Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, a Bszt.- ben meghatározott kivétellel a befektetési vállalkozás felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

Az Alapkezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az általa kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

Az üzleti titokra egyebekben a Bszt.-ben, a Kbftv.-ben és a Tpt.- ben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

3.2. Értékpapírtitok

3.2.1. Értékpapírtitok minden olyan, az Üzletfélről az Alapkezelő rendelkezésére álló adat, amely az Üzletfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve az Alapkezelővel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.

3.2.2. Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések szempontjából Üzletfélnek kell tekinteni mindenkit, aki az Alapkezelőtől szolgáltatást vesz igénybe.

3.2.3. Értékpapírtitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) az Üzletfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körét pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad;

b) törvény az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad;

c) az Alapkezelő érdeke ezt az Üzletféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

3.2.4. Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a hatáskörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal, Befektető- védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,

b) a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, központi szerződő féllel, a központi értéktárral, a Xxxxxxx által kijelölt kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),

c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal,

d) csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,

e) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, a hatáskörében eljáró ügyészséggel,

f) a büntető, valamint polgári ügyben, továbbá csőd,- felszámolási eljárás, illetve önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,

g) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén titkosszolgálati eszközök alkalmazására a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

i) az adó, vám és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal,

j) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

k) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, és

l) a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

szemben, e szerveknek az Alapkezelőhöz intézett írásbeli megkeresése esetén.

3.2.5. Nem áll fenn továbbá az értékpapírtitokkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség abban az esetben sem, ha

a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot az Alapkezelőtől, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,

b) a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot,

c) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot Alapkezelőtől, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot,

d) a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektető-védelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,

e) az Alapkezelő az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot

f) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól vagy az árutőzsdei szolgáltatótól,

g) a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, kiegészítő befektetési szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást nyújtó a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi

XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §- ában foglalt kötelezettség teljesítése céljából az állami adóhatóság felé szolgáltat adatot,

h) a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, kiegészítő befektetési szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást nyújtó az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítése céljából az állami adóhatóság felé szolgáltat adatot.

Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az Üzletfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről az előző bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.

Nem kell az adatokat az írásbeli megkeresésben megjelölni, ha a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélkül helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal a megkeresést a helyszínen közli.

Az adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, melyet az adatkérésben megjelölt.

A fentiekben meghatározott esetekben az Alapkezelő az adatok kiszolgáltatását – titoktartási kötelezettségre hivatkozva – nem tagadhatja meg.

3.2.6. Az értékpapírtitokkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha az Alapkezelő az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

3.2.7. Aki értékpapírtitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.

Az Alapkezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

A titoktartási kötelezettség alapján az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, a Bszt.- ben meghatározott körön kívül a befektetési vállalkozás, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

3.2.8. Aki értékpapírtitok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy az Alapkezelőnek vagy Üzletfeleinek hátrányt okozzon.

3.2.9. Az Alapkezelő a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla

a) kábítószerrel való visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

g) bennfentes kereskedelemmel,

h) piacbefolyásolással áll összefüggésben.

3.2.10. A 3.2.4. e),g) és h) pontja, valamint a 3.2.9. alapján történő adatátadásról az érintett Üzletfél nem tájékoztatható. Egyéb esetben az Üzletfelet az értékpapírtitok kiadásáról tájékoztatni kell. Az Alapkezelő az értesítést írásban teljesíti az Üzletfél számára.

3.2.11. Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét

a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az egyes Üzletfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) az értékpapírszámla-tulajdonos nevére, értékpapírszámlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,

c) a referenciaadat-szolgáltató részéről a Központi Hitelinformációs Rendszernek, illetve e rendszerből a referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás,

d) az Alapkezelő által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az Alapkezelő részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,

e) az Alapkezelő által a külföldi befektetési vállalkozás számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha az Üzletfél ahhoz írásban hozzájárult, és az Alapkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi befektetési vállalkozás székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,

f) az Alapkezelő igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával az Alapkezelőben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,

g) bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás-mintájának bemutatása,

h) a Felügyelet által az Alapkezelő egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, a pénz- és tőkepiaci folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a minisztérium részére,

i) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság részére,

j) jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indokolási részének közzététele,

k) a Tpt. 205. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése,

l) a Pmt. 22. §-ának (2) bekezdése alapján történő adatátadás, és

m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása,

n) a Felügyelet által a Tpt. 161/D. § (8) bekezdés szerinti válsághelyzetben a más EGT-állam központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,

o) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részére nyújtott adatszolgáltatás,

p) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részéről a kibocsátó részére nyújtott adatszolgáltatás.

q) az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésére álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérése alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,

r) a megbízás teljesítése céljából az Alapkezelő által az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, multilaterális kereskedési rendszer működtetője, központi értéktár, központi szerződő fél, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, továbbá befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet és befektetési alapkezelő részére történő adattovábbítás,

s) a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás,

t) a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független és ideiglenes értékelőnek - valamint az értékelésben közreműködőnek - az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során a lehetséges ajánlattevőknek, továbbá a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás.

Az értékpapírtitokra egyebekben a Bszt.-ben és a Tpt.-ben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. Közreműködő igénybevétele, kiszervezés

4.1 Közreműködő igénybevétele

Az Alapkezelő jogosult harmadik személy közreműködését igénybe venni, ha ez a szerződés teljesítése érdekében szükséges.

Az Alapkezelő a harmadik személyért úgy felel, mintha saját maga járt volna el.

4.2 Kiszervezett tevékenység

Az Alapkezelő a Bszt. szabályai szerint a befektetési szolgáltatási tevékenységét kiszervezheti.

Az Alapkezelő az alábbi tevékenységeket, a Kbftv. illetve a Bszt. szabályai szerint kiszervezi. Az alábbi kiszervezett tevékenységeket kizárólagos jelleggel a Raiffeisen Bank Zrt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.) végzi az Alapkezelő részére:

a) Compliance tevékenység;

b) Belső ellenőrzés;

c) Panaszkezelés.

A fentieken túl az alábbi, a Kbftv. rendelkezései alapján kiszervezésnek nem minősülő tevékenységeket a Raiffeisen Bank Zrt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.) végzi az Alapkezelő részére:

a) jogi szolgáltatás (jogi szolgáltatást az Alapkezelő adott esetben külső szolgáltatótól is igénybe vehet);

b) az Alapkezelő részvénykönyvének vezetése;

c) közreműködés a vagyonkezelési tevékenységet támogató alkalmazói rendszerek kiválasztásában, üzemeltetésében, adatok védelmében és rendszeres biztonsági mentésében;

d) biztonsági rendszerek szolgáltatásai;

e) a Pmt.-ben előírt bejelentési és ellenőrzési kötelezettség teljesítése;

f) telefonközpont szolgálat, belső telefonhálózat biztosítása;

g) postázási szolgáltatások;

h) központi dokumentációs raktározás.

5. Portfóliókezelési tevékenység

5.1. A portfóliókezelési tevékenység meghatározása

5.1.1 A portfóliókezelési tevékenység keretében az Alapkezelő Magyarország területén működő önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, illetve a magánnyugdíjpénztárak részére végez vagyonkezelést a mindenkori jogszabályi feltételek szerint. Az Alapkezelő a pénztárak mint Üzletfelek tulajdonában lévő egyes eszközelemeknek az adott pénztár befektetési elveihez igazodó - saját döntése alapján történő - adásvételét végzi, illetve végezteti.

5.1.2 Egyebekben a portfóliókezelési tevékenység során az Üzletfél meghatározott eszközei azzal a céllal kerülnek az

5.2 Portfóliókezelési szerződés

5.2.1 Az Alapkezelő portfóliókezelési tevékenység végzésére külön írásbeli szerződést köt.

5.2.2 A portfóliókezelési szerződés minimálisan tartalmazza

a) a megbízó és megbízott nevét, székhelyét,

b) a tevékenység megkezdésének feltételeit,

c) a tevékenység megszűnésének módját és feltételeit,

d) a befektetési irányelveket,

e) a lehetséges pénzügyi eszközök körét, különös tekintettel a származtatott eszközökre,

f) a portfóliókezelési díj megállapításának módját, mértékét és elszámolását,

g) a portfóliókezeléssel kapcsolatos költségek elszámolását, megfizetését,

h) a pénzügyi eszközök értékelésének szabályait,

i) a teljesítménymérés szabályait,

Alapkezelő rendelkezése alá, hogy meghatározott feltételek mellett, egyedi módon, az Üzletfél által adott megbízás alapján pénzügyi eszközökbe fektesse és kezelje az Üzletfél javára azzal, hogy az Üzletfél a megszerzett pénzügyi eszközökből eredő kockázatot és hozamot - így különösen annak nyereségét és veszteségét - közvetlenül viseli.

j) a portfólióba tartozó, a befektetők tulajdonában lévő pénzügyi eszközök kölcsönzésének, azok terhelhetőségének szabályait,

k) a portfóliókezelt Üzletfelek tájékoztatásának szabályait,

l) az átadott vagyon megjelölését.

5.2.3 A portfóliókezelési szerződés határozott vagy határozatlan időre szólhat.

5.2.4 A portfóliókezelési szerződést az Alapkezelő azonnali hatállyal felmondhatja az Üzletfél súlyos szerződésszegése esetén. Az Üzletfél részéről súlyos szerződésszegésnek minősül egyebek között az, ha az Üzletfél a szerződésben megállapított induló állományt (a portfóliókezelésbe adott készpénz és értékpapír állomány) nem bocsátja az Alapkezelő kizárólagos rendelkezésére, valamint a szerződésben meghatározott kezelési díjat nem fizeti meg.

5.3. Adatszolgáltatás a portfóliókezelési szerződés alapján

Az Üzletfelek mint megbízók részére az Alapkezelő mint megbízott által a portfóliókezelési szerződések alapján teljesítendő jelentéseket, beszámolókat, adatszolgáltatást az egyes portfóliókezelési szerződések, valamint – a pénztárak részére nyújtott portfóliókezelés esetén – az erre vonatkozó külön jogszabályok határozzák meg.

Az Alapkezelő az előbbiek szerinti adatszolgáltatás teljesítéséért külön díjat nem számít fel, annak ellenértékét a portfóliókezelési díj tartalmazza.

A fentiek alapján az Alapkezelő havonta jelentést készít a tárgyhónap utolsó napjára vonatkozóan és a szerződésben meghatározottak szerint írásban az Üzletfél rendelkezésére bocsátja a tárgyhónapot követő hónap 10. munkanapjáig (rendszeres jelentéstétel).

Az Alapkezelő portfóliókezelési tevékenysége keretében a végrehajtott ügylettel kapcsolatos tájékoztatását a fenti rendszeres jelentési kötelezettsége keretében adja meg. Az Üzletfél rendelkezhet úgy, hogy a végrehajtott ügyletekkel kapcsolatosan az Alapkezelő ügyletenként, legkésőbb az ügylet végrehajtásának napját követő első kereskedési napon, vagy ha azt az Alapkezelő harmadik személy közreműködésével hajtotta végre, e harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő kereskedési napon

adjon tájékoztatást (eseti tájékoztatás). Az eseti tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az információt a lakossági ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul megkapja.

Ha az Üzletfél az eseti tájékoztatást választotta, az Alapkezelő portfóliókezelési tevékenységével kapcsolatos rendszeres jelentést legalább havonta elkészíti és a szerződésben meghatározottak szerint írásban az Üzletfél rendelkezésére bocsátja.

Elfogadható partnerek esetében az Alapkezelő jogosult az adatszolgáltatási szabályokról egyedi szerződésben rendelkezni.

A fentiektől függetlenül, ha az Alapkezelő portfóliókezelési tevékenysége keretében az Üzletfél számára vezetett számlán feltételes kötelezettségvállalással járó nyitott pozíciót tart nyilván, vagy ilyen pozíciót eredményező ügylet végrehajtását vállalta, az Üzletfélnek a tájékoztatás rendszerességére vonatkozó rendelkezésétől függetlenül, legkésőbb a veszteséget eredményező ügylet végrehajtásának napját követő kereskedési napon tájékoztatja az Üzletfelet, ha az Üzletfél által realizált veszteség meghalad egy, az Alapkezelő és az Üzletfél között létrejött szerződésben meghatározott határértéket.

5.4 Az Alapkezelő által a portfóliókezelési tevékenység végzéséért felszámításra kerülő díjak

Az Alapkezelő az általa végzett portfóliókezelési tevékenységért portfóliókezelési díjat, és/vagy a portfóliókezelés során elért tényleges hozam alapján sikerdíjat (“Díj”) számít fel. E Díj a

portfóliókezelési szerződésben kerül meghatározásra, és annak konkrét tartalmától függően foglalja magába a portfóliókezeléssel kapcsolatban felmerült költségeket.

6. Értékpapír-kölcsönzés

6.1 Az értékpapír-kölcsönzési tevékenység meghatározása

Az értékpapír-kölcsönzés az értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó Alapkezelő a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú,

azonos névértékű, azonos fajtájú és sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó, vagy az általa megjelölt harmadik személy részére.

6.2 Az értékpapír kölcsönzésre vonatkozó szabályok

6.2.1 Az Alapkezelő a saját tulajdonában, illetve az általa kezelt portfólióban lévő értékpapírt kölcsön adhatja, azzal a korlátozással, hogy a pénztári portfóliókban levő értékpapírok csak akkor adhatóak kölcsön, ha arra jogszabály felhatalmazást ad.

6.2.2. Értékpapír kölcsönügylet tárgya csak akkor lehet, ha az Alapkezelőnek az értékpapír feletti rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír kölcsönügylet tárgya nem lehet. Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya.

6.2.3 Az Alapkezelő értékpapírkölcsön-szerződést kizárólag határozott időre köthet.

6.2.4 A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre.

6.2.5 Értékpapír-kölcsön esetén az Alapkezelő megfelelő óvadékot köt ki.

6.2.6 Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének

(a) 105 %-a, ha a kölcsönbe adott értékpapír állampapír, állami készfizető kezességgel kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy jelzáloglevél;

(b) 120 %-a az a) pont alá nem tartozó értékpapír esetében;

6.2.7 Ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének a 6.2.6. pontban meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani. Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, az Alapkezelő jogosult az értékpapír-kölcsönszerződést azonnali hatállyal rendkívüli felmondással felmondani, és az óvadékból kielégítést kereshet.

6.2.8 Ha a kölcsönbe vevő a kölcsönszerződés lejáratakor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, az Alapkezelő részére

pénzbeli kártérítést tartozik fizetni, melynek legkisebb összege meghatározásakor a kölcsönbe adás, illetőleg a lejárat napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni.

6.3 Az Alapkezelő által az értékpapír-kölcsönzésért felszámításra kerülő díj

Az Alapkezelő az általa végzett értékpapír-kölcsönzési tevékenységért értékpapírkölcsönzési díjat (“Díj”) számíthat fel. E Díj az értékpapír- kölcsönszerződésben kerül meghatározásra.

7. Az Alapkezelő engedélyének visszavonása, felfüggesztése illetve korlátozása esetén követendő eljárás

7.1. Az Alapkezelő köteles haladéktalanul – lehetőség szerint – írásban értesíteni az Üzletfelet, ha az Alapkezelő Bszt. szerinti tevékenységi engedélyének, részleges vagy teljes visszavonására, egyes tevékenységek részleges vagy teljes felfüggesztésére, korlátozására, kerül sor. Az értesítésnek azt is tartalmaznia kell, hogy az Üzletfél mely befektetési vállalkozásnál (befektetési szolgáltatás nyújtónál) veheti igénybe a szolgáltatást.

7.2. A 7.1. pontban meghatározott esetekben az Alapkezelő állományának átruházásához az Üzletfél hozzájárulása nem szükséges. Az Alapkezelő köteles minden tőle elvárhatót megtenni annak érdekében, hogy az állomány átruházásánál az Üzletfél érdekei ne sérüljenek.

7.3. Az Alapkezelő az állomány-átruházásról, az állomány- átruházásról rendelkező szerződés hatálybalépését megelőzően az Üzletfelet értesíti, mely értesítésben az Alapkezelő egyben tájékoztatja az Üzletfelet, hogy az átvevő befektetési vállalkozás üzletszabályzatának rendelkezései hol, mikortól és milyen formában tekinthetők meg.

vállalkozás üzletszabályzatának elfogadásával vagy elutasításával kapcsolatban. Az Üzletfél tudomásul veszi, hogy amennyiben a fenti nyilatkozatot határidőre nem teszi meg, vagy a jogszabályi előírásokhoz képest hiányosan küldi meg azt az Alapkezelőnek, úgy ez az átvevő befektetési vállalkozás üzletszabályzata elfogadásának minősül.

Az értesítésben megjelölt határnaptól az átvevő befektetési szolgáltatást nyújtó üzletszabályzatának rendelkezései vonatkoznak az Üzletfélnek az átvevő befektetési vállalkozáshoz így átkerült állományára.

7.4. Állomány-átruházás esetén az Alapkezelőt az Üzletféllel szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályai az irányadóak.

7.5. Az állomány átruházása következtében felmerülő költséget, díjat az Alapkezelő az Üzletfélre nem hárítja át.

Az Üzletfélnek az állomány-átruházásról szóló alapkezelői értesítés kézhezvételét követően 30 nap áll a rendelkezésére, hogy írásban nyilatkozzon az Alapkezelő felé az átvevő befektetési

8. Befektetővédelmi szabályok

81. Az Alapkezelő és a forgalmazó a nyilvános forgalomba hozatal, a forgalomba hozandó befektetési jegy és az Alapkezelő megismerése érdekében csak olyan hirdetést, reklámot tehet közzé, amely mind tartalmában, mind megjelenési formájában a megalapozott befektetői vélekedés kialakulását segíti elő.

Tilos a tájékoztató tartalmától eltérő, azzal ellentétes adatok közlése, a szédelgő feldicsérés és a jegyzés vagy vásárlás tényéhez kapcsolt sorsolás vagy más véletlenszerű nyereményígéret.

Tilos olyan hirdetmény közzététele, amely azt a megtévesztő látszatot keltheti, hogy értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához kapcsolódó nyilvános ajánlattételt tettek közzé.

A nyilvános ajánlattétel (hirdetmény) közzététele előtt, a nyilvános forgalomba hozatallal összefüggő hirdetésben, reklámban közölni kell, hogy a nyilvános forgalomba hozatalhoz szükséges tájékoztató elkészítése és jóváhagyása folyamatban van és azt várhatóan mikor hozzák nyilvánosságra.

Az Alapkezelő és a forgalmazó által közzétett hirdetésben kizárólag a ténylegesen elérhető hozamot vagy egyéb jövedelmet lehet közölni. Ha a hozam vagy egyéb jövedelem mértéke előre

nem látható körülménytől függ, tilos azt biztosan elérhető jövedelemként feltüntetni.

8.2. Befektető-védelmi Alap

A Befektető-védelmi Alap (e fejezetben: „Alap”) az Üzletfelek mint befektetők részére a portfóliókezelési tevékenységből mint biztosított tevékenységből származó, a 8.2.1. pont szerinti kártalanítási összeget állapítja meg és fizeti ki, ha a bíróság az Alapkezelő mint az Alap tagjának a felszámolását rendeli el.

Az Alap által nyújtott biztosítás ezen túl a befektetési jegyek letétkezelését végző letétkezelővel illetve a befektetési jegyek forgalmazását bizományosi minőségében végző forgalmazóval szemben felmerült követelés kielégítésére terjed ki, azonban kizárólag azon szolgáltatók felszámolása esetén, amely tagja az Alapnak („az Alap tagja”).

Az Alap által kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely az Üzletfél és az Alap tagja között 1997. július

1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és az Üzletfél nevén nyilvántartott vagyon kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul.

Az Alap a kártalanításra jogosult befektetőktől kapott megbízás alapján elláthatja az Üzletfél képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során.

Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki:

a) az állam,

b) a költségvetési szerv,

c) a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,

d) a helyi önkormányzat,

e) az intézményi befektető,

f) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, Befektető-védelmi Alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,

g) az elkülönített állami pénzalap,

h) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,

i) a 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.) meghatározott pénzügyi intézmény,

j) az Magyar Nemzeti Bank, és

k) az Alap tagjánál vezető állású személy és ezek közeli hozzátartozója,

l) az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója,

a fentiekben meghatározott ügyletből eredő követelésére, továbbá a felsoroltak külföldi megfelelőjének követelésére.

Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem

a) amely esetében a bíróság jogerős határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott,

b) amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.

8.2.1 Az Alapból történő kifizetés

Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a Felügyelet az Alap tagjával szemben a Bszt. 133. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak alapján felszámolási eljárást kezdeményez, vagy ha a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el („Esemény”). Az Alap tagja az Esemény időpontjának közzétételét követő tizenöt napon belül köteles a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és saját honlapján értesíteni a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint az Esemény időpontjának közzétételét követő harmincadik nap. A kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelmet az Üzletfél az igényérvényesítés 1. napjától 1 éven belül terjesztheti elő. Ha az Üzletfél a menthető okból nem tudta igényét határidőben előterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő. Az Alap a kártalanításra jogosult Üzletfél részére követelését – személyenként és Alap tagonként összevontan – jelen Üzletszabályzat kibocsátásakor legfeljebb 100.000,- EUR azaz százezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig 100%, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész 90%-a. Devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyű hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre

vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni.

Ha az Alap tagja által vezetett értékpapírszámlákon valamely kötvényből többet tartanak nyilván, mint ahány darab az adott kötvényből a központi értéktár nyilvántartásában megtalálható, akkor az értékpapírszámlákon nyilvántartott, de a központi értéktár nyilvántartásában nem szereplő kötvényre az Alapnak kártalanítást kell fizetnie. A kártalanítás összegét ez esetben úgy kell megállapítani, hogy az ügyfél értékpapírszámláján szereplő kötvények nyilvántartási értékét azzal a törtszámmal kell megszorozni, amely megfelel az adott kötvényből többletként nyilvántartott állomány és az ügyfelek értékpapírszámláin nyilvántartott összes kötvény arányának.

Ha a biztosított követelés értékpapír kiadására vonatkozik, a kártalanítás összegét a felszámolás kezdő időpontját megelőző 180 nap átlagárfolyama alapján kell megállapítani. Árfolyamként a tőzsdei vagy a tőzsdén kívüli kereskedelemben kialakult átlagárat kell figyelembe venni. Ha az értékpapírnak ezen időszak alatt nem volt forgalma, akkor a kártalanítás alapjául szolgáló árat az Alap igazgatósága állapítja meg. Az ár megállapítása által a befektetőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a felszámolás kezdő időpontjában az értékpapírt értékesítette volna.

A kártalanítás mértékének megállapítása során az Üzletfélnek az Alap tagjánál fennálló befektetési szolgáltatási tevékenységből származó valamennyi, az Alap tagja által ki nem adott követelését össze kell számítani.

Ha az Alap tagjának az Üzletféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során az Üzletfél követelésébe be kell számítani.

Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja.

Az Üzletfél szerződéssel alátámasztott követelésének és az Alap tagja által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezőség erejéig az Alap kártalanítást állapít meg, és köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított 90 napon belül történő kifizetéséről. Különösen indokolt esetben a kifizetési határidő - a Felügyelet előzetes jóváhagyásával - egy alkalommal és legfeljebb további kilencven nappal meghosszabbítható. A kifizetés időpontjának az a nap tekintendő, amikor az Üzletfél először hozzájuthatott a megállapított kártalanítási összeghez. Az Alap a rögzített feltételek szerint akkor is fizet kártalanítást, ha az Üzletfél részére kártalanítás a fent leírtak szerint nem állapítható meg, viszont követelését jogerős bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó határozatot.

8.2.2 A kifizetett követelés átszállása

Az Alapnak az a tagja vagy a tag jogutódja, amelyre tekintettel az Alap kártalanítást fizetett, köteles a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Alap részére visszafizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a tagnak az Alappal fennállott tagsági viszonya időközben megszűnt.

Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az Üzletfélről az Alapra száll át.

9. Záró rendelkezések

Jelen Üzletszabályzat magyar nyelven áll az Alapkezelő Üzletfelei rendelkezésére. A nyelv nem ismeretéből származó bármely félreértés és az ebből eredő bármely hátrány az Üzletfelet terheli.

Az Alapkezelő és az ügyfél között fennálló jogvita esetén a magyar jog az irányadó.

Mellékletek:

1. sz. melléklet Szerződésminták

2. sz. melléklet Panaszkezelési Szabályzat

3. sz. melléklet Az Alapkezelő Végrehajtási Politikája

4. sz. melléklet Az Alapkezelő Összeférhetetlenségi

Politikájának összefoglaló leírása

5. sz. melléklet Ösztönzőkkel kapcsolatos információk

Mintaszerződések

–

Portfóliókezelési Szerződés pénztári vagyonkezelésre

PORTFÓLIÓKEZELÉSI SZERZŐDÉS

amely létrejött egyrészről a(z) [---](székhelye: …) mint megbízó;

másrészről a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 6., nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg. 00-00-000000 cégjegyzékszámon, telefon [000- 0000], telefax [477-8499], honlap xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx, tevékenységi engedélyének száma és kelte a befektetési alapkezelői tevékenységre vonatkozóan 100.038/1997., 1997. augusztus 11., a portfóliókezelési, közvetítői (ügynöki) és értékpapír-kölcsönzési tevékenységre vonatkozóan III/100.038-8/2002., 2002.december 20.) mint megbízott

között az alulírott napon és helyen, az alábbi feltételek között:

1. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

Amennyiben a szövegösszefüggésből kifejezetten más nem következik, a következő fogalmak jelentése a jelen Szerződés bármely pontjában az alábbi:

a) a „Megbízó”, vagy „Pénztár” a [---] pénztárt jelenti;

b) a „Megbízott”, vagy „Portfóliókezelő” a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.-t jelenti;

c) a „Felek” alatt a fenti a) és b) pont alattiak értendők;

d) a „Letétkezelő” a(z) [---] jelenti;

e) a „Szerződés” a Megbízó és a Megbízott közti jelen szerződést jelenti;

f) a „Portfólió” a Pénztár szolgáltatásokra és a pénztárvagyon működtetésére időlegesen fel nem használt eszközeiből (a továbbiakban: „Szabad pénztári eszközök”) képzett, a Pénztár rendszeres és rendkívüli bevételeiből (tagdíj, munkáltatói hozzájárulás, pénztárnak juttatott adomány) folyamatosan feltöltődő, jogi személyiséggel nem rendelkező alap, amelynek a Megbízottnak átadott induló összértéke meghatározott, összetétele és értéke folyamatosan változik, s amelynek összhozama az egyes értékpapírokra a Szerződésben meghatározott értékelési metódusok alapján kiszámított hozamértékek súlyozott értékelésével, összességében mérendő és figyelembe veendő;

g) a „Portfólió értékváltozása” alatt a Portfólió összértékének változása értendő, amely értékváltozás egyrészt a Pénztár által portfóliókezelésre átadott, a Pénztár bevételeiből származó szabad pénztári eszközök Portfólióba kerüléséből (a továbbiakban együttesen: „Befizetések”), a Pénztár által portfóliókezelésből visszavett (a továbbiakban együttesen: „Kifizetések”), valamint a Portfólió elemeinek a befektetéséből származó értékváltozásból és hozamból áll elő;

h) a „Portfólió hozama” alatt a Portfóliót alkotó elemek befektetéséből az egyes elszámolási időszakok alatt előállt értéknövekedés, azaz a Portfólió értéknövekménye és a Befizetések és Kifizetések egyenlegének különbsége értendő;

i) a „Törvények” alatt az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló, 1993. évi XCVI. törvény, illetve a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény értendő;

j) a „Kormányrendeletek” alatt az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001 (XII. 26.) Korm. rendelet, valamint az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, illetve a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet értendő [Az adott Megbízó személyétől függően a jelen pontban hivatkozott jogszabályok közül választani kell a konkrét szerződés megkötésekor.];

k) „Bszt.” alatt a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény értendő;

l) „Felügyelet” alatt a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank értendő;

m) „Üzletszabályzat” alatt a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. mindenkor hatályos Üzletszabályzata értendő.

2. A SZERZŐDÉS TÁRGYA

2.1. A megbízás

A Megbízó megbízza Megbízottat, hogy a Törvények és Kormányrendeletek értelmében, a Szerződés

2.2. pontjában meghatározott összetételű Portfólió tekintetében a Szerződés 3.2. pontjában részletezett szolgáltatások nyújtásával Portfóliókezelési tevékenységet végezzen, a Szerződés 4.2.3. pontjában meghatározott díj és a Megbízott költségeinek a Szerződés szerinti megtérítése fejében. A Megbízott a megbízást elfogadja (a továbbiakban: Megbízás).

A Felek megállapítják, hogy a Pénztár a Bszt. alapján elfogadható partnernek minősül. A Pénztár az elfogadható partneri minősítést kifejezetten elfogadja, átminősítési kérelemmel nem kíván élni.

2.2. A Portfólió

2.2.1. A Portfólió indulóértéke és állománya

A Portfólió nyitó állománya a jelen Szerződés aláírása időpontjában megegyezik a Portfóliókezelő által a – Letétkezelővel egyeztetett –[---] szerepeltetett és a Pénztár által elfogadott állományokkal.

2.2.2. A Portfólió értékelése

2.2.2.1. A Portfólió értékelésére napi gyakorisággal a Kormányrendeletekben meghatározott számítási módok alapján kerül sor, figyelembe véve az egyes értékpapíroknak a Portfólión belüli súlyát.

2.2.2.2. Az értékelést a Pénztár Letétkezelője végzi el, a tárgynapot követő [---]. nap [---] óráig, és azt írásban, három eredeti példányban, vagy elektronikus formában a Megbízó és a Megbízott rendelkezésére bocsátja. Az értékelést a Megbízott a Letétkezelőtől függetlenül is elvégzi. Az értékelést a Megbízott minden hónap végén köteles egyeztetni a Letétkezelővel.

2.2.2.3. A Megbízó és a Megbízott a rendelkezésükre bocsátott havi értékelést megvizsgálják, s az értékelés kézhezvételétől számított 5 banki napon belül írásban nyilatkoznak az azzal kapcsolatos esetleges kifogásaik felől. Amennyiben az eltérés észlelése később történik, úgy a Pénztár köteles azt haladéktalanul jelezni, és az egyeztetést lefolytatni.

2.2.2.4. Véleményeltérés esetén a Felek mindkettőjük által elismert és elfogadott, független szakértő szervezetet, vagy személyt kérhetnek fel az értékelés tekintetében szakértői vélemény 15 banki munkanapon belüli elkészítésére. E szakértői vélemény megállapításait a Felek a közöttük felmerült vitában irányadónak tekintik, s véleményüket jegyzőkönyvben véglegesítik. Ilyen független szakértő szervezet egyező akaratnyilvánítással való felkérésének elmaradása esetén a Pénztár Letétkezelőjének e tárgyú megállapításai az irányadóak. A független szakértő szervezet által adott szakvélemény elkészítésével együtt

járó költségeket az a Fél köteles fizetni, akinek az álláspontját a szakértő véleményében elutasította.

2.2.3. A Portfólió hozama

A Portfólió hozama a Portfólió elemeinek befektetéséből az egyes elszámolási időszakok alatt előállt értéknövekmény, ami a 2. sz. Mellékletben található képlet segítségével kerül kiszámításra.

2.2.4. Az elszámolási időszak

A 2.2.2.3. pontban jelzett havi értékelések a Szerződés hatálybalépésétől, illetve ezt követően az adott naptári hónap 1-jétől az adott hónap utolsó napjáig tartanak.

Abban az esetben, ha a Szerződés bármely okból a folyamatban levő elszámolási időszak előtt megszűnik, a Felek egymással elszámolni tartoznak. Az elszámolás során a Megbízottat illető díjak megállapítása a tényleges portfóliókezeléshez igazodóan, időarányosan történik.

2.2.5. Érték kivonása a Portfólióból

Megbízó a Megbízott előzetes értesítése mellett jogosult értéket kivonni a Portfólióból. Amennyiben a tőkekivonás mértéke meghaladja az aktuálisan kezelt Portfólió 10%-át (piaci értéken számítva), a tőkekivonás szándékát a Megbízó köteles minimum 5 banki munkanappal korábban bejelenteni a Megbízott számára. Egyéb esetben az értesítés 2 munkanappal korábbi.

2.2.6. Vagyonátadás

2.2.6.1. A Megbízott akkor kezdi meg a portfóliókezelési tevékenységet (Megbízást), amint:

a) a Megbízó a Portfóliót alkotó eszközöket elhelyezi az alábbi, Letétkezelőnél vezetett számlákon: [---];

b) a Megbízó a Megbízott részére a jelen Szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges meghatalmazásokat megadja;

c) a Megbízó a Megbízottnak megadja az Üzletszabályzat 2.4 pontja szerinti képviselőinek listáját.

2.2.6.2. A Portfólió átvétele során az átadásra kerülő Portfóliót Megbízott vizsgálja: kötvénybefektetések esetén:

- a kötvényportfólió átlagos hátralevő futamideje (duration);

- a benchmarkon kívüli papírok aránya;

- az egyes lejárati struktúrák kiegyenlítettsége; részvénybefektetések esetén:

- az egyes értékpapírok piacképessége alapján.

Megbízott fenntartja a jogát arra, hogy egyes Portfólió elemek átvételét megtagadja, illetve az adott Portfólió elem értékesítését kérje olyan esetben, mikor az adott eszköz (Portfólió elem) átvétele Megbízott tevékenységének eredményességét veszélyezteti. Amennyiben a kifogásolt Portfólió elemek előzetes értékesítésére nincs lehetőség, Megbízott a

vagyonátadást követően egy hónapos Portfólió átrendezési időszakot köt ki. A Portfólió átrendezési időszak alatt Megbízott elvégezi az általa szükségesnek ítélt szerkezeti változtatásokat, lebonyolítja a szükséges tranzakciókat.

3. A MEGBÍZOTT KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI

3.1. A Megbízott kötelezettségei

A Megbízott a Szerződés alapján arra vállal kötelezettséget, hogy a Szerződés 3.2. pontjában felsorolt szolgáltatások (a továbbiakban: „Szolgáltatások”) nyújtása során a szakértő-szolgáltató szervezettől elvárható legnagyobb gondossággal, a Megbízó érdekeinek legmesszebbmenő figyelembe vételével jár el, s a vonatkozó befektetési keretszabályok adta lehetőségeken belül minden tőle telhető erőfeszítést megtesz a Pénztár Befektetési Irányelveiben (a Szerződés 1. számú Melléklete) meghatározott célok teljesítése érdekében.

Ha a Megbízó a 4.1. pont szerinti ellenőrzés során arra a megállapításra jutott, hogy a Megbízott szerződésszegéssel kárt okozott a Pénztár számára és mind a károkozás tényét, mind a kár összegét egy független szakértő is megállapítja, úgy a Megbízott saját vagyona terhére köteles a károkozást, illetve a vagyonvesztést megelőző állapot helyreállítására, kivéve, ha a Megbízott a független szakértő megállapítása alapján az Üzletszabályzat 2.7.2. pontjának megfelelően mentesül a felelősség alól Felek megállapodnak, hogy a független szakértő megbízását megelőzően egy alkalommal egyeztetést tartanak, amelyen megkísérelnek egyezséget kötni. Amennyiben a Felek között az egyezség nem jön létre, a megbízandó szakértő személyét és díjazást a Megbízott állapítja meg. A független szakértő által adott szakvélemény elkészítésével együtt járó költségeket az a Fél köteles fizetni, akinek az álláspontját a szakértő a véleményében elutasította.

A pénztári eszközöket folyamatosan a Megbízó Letétkezelő által vezetett befektetési számlán, illetve értékpapírszámláján kell tartani. Ettől a Megbízott csak abban az esetben térhet el, amennyiben ezt a technikai elszámolás indokolja. Megbízott a Pénztár vagyonát saját vagyonától, illetve a más megbízások alapján kezelt vagyontól elkülönítetten kezeli és tartja nyilván.

Amennyiben a Megbízó egy meghatározott pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletre ad megbízást, úgy a Megbízott tájékoztatást nyújt e pénzügyi eszköz árfolyamának alakulásáról.

Ha a Pénztár Befektetési Irányelvei ilyen ügylet megkötésére lehetőséget adnak, úgy a Megbízott előzetesen értesíti a Megbízót olyan ügylet megkötéséről, amely alapján a Megbízó pótlólagos befizetési kötelezettségre számíthat.

3.2. Szolgáltatások

A Megbízott, mint a Pénztár portfóliókezelője, a jelen Szerződés feltételei szerint önállóan rendelkezik a Portfólió és a tárgyévben képződő Szabad pénztári eszközök kezelésbe átadott hányada felett, és gondoskodik az átvett Szabad pénztári eszközök jelen Szerződésben és a Kormányrendeletekben meghatározott elvek és befektetési keretszabályok és a Befektetési Irányelvek szerinti hasznosításáról és újra befektetéséről. Ezen belül a Megbízott

a) a Befektetési Irányelveknek megfelelően meghatározza a Pénztár befektetéseinek összetételét, lejáratát, valamint Portfólió eszközcsoportok szerinti megosztását;

b) szervezi és bonyolítja a Pénztár befektetési ügyeleteit;

c) vezeti a portfóliókezelésbe átadott Szabad pénztári eszközök nyilvántartását;

d) a Portfólió részét képező értékpapírok kibocsátói gazdasági-pénzügyi helyzetét folyamatosan figyelemmel kíséri a kibocsátók által e célból közzétett információi alapján;

e) a Portfólió részét képező értékpapírok tekintetében – a Pénztárral való előzetes egyeztetés és külön felhatalmazás alapján – a Megbízott megítélése szerint a pénztártagok szempontjából különös jelentőségű esetekben gyakorolja a tulajdonosi jogokat közvetlenül, vagy a Megbízott tanácsa alapján a Letétkezelőnek a Pénztár által adott utasítás alapján;

f) biztosítja a Befektetési Irányelvekben megfogalmazott keretszabályoknak való megfelelést a befektetett Szabad pénztári eszközök piaci értéke alapján. Amennyiben a Megbízás során a Megbízott eltér a Kormányrendeletek, vagy a Megbízó által – piaci érték alapján számított – előírt befektetési arányoktól, úgy a Megbízott Befektetési Irányelvekbenleírtak szerint köteles az arányokat helyreállítani.

A Megbízó tudomásul veszi, hogy a fenti Megbízás körében:

a) a Portfóliót alkotó eszközök olyan számlára kerülhetnek, amelyre külföldi jog irányadó, és a Megbízó xxxxx és kötelezettségei a magyar jogban megismertekhez képest eltérhetnek;

b) a Megbízott köthet olyan származékos ügyletet, amely alapján a Megbízó biztosítékadási kötelezettséggel bír, illetve

c) a Megbízott köthet olyan származékos ügyletet, amely alapján harmadik fél beszámítási joggal élhet a Portfóliót alkotó eszközök tekintetében.

3.2.1. Tájékoztatási kötelezettség

3.2.1.1. A Megbízott köteles a Befektetési Irányelv betartásának ellenőrzéséhez szükséges információkat rendszeresen a Pénztár rendelkezésére bocsátani, olyan időben és gyakorisággal, hogy a Pénztár folyamatosan eleget tudjon tenni az ezen információkkal kapcsolatos, a Pénztárt a Felügyelettel szemben terhelő adatnyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének, de legalább havonta egy alkalommal a hónap utolsó napjára vonatkozóan (rendes tájékoztatás). A Megbízott a Megbízás keretében végrehajtott ügyletekkel kapcsolatos tájékoztatását is e rendes tájékoztatás keretében adja meg. A megbízott olyan nyilvántartásokat vezet, melyek a Pénztár jelentési és beszámolókészítési kötelezettségéhez szükséges adatokat hitelt érdemlően alátámasztják.

3.2.1.2. A Megbízott a Pénztár pénzügyi tervének összeállításához a Pénztár megkeresése alapján becsült adatokat szolgáltat a Portfólió hozamáról, olyan időben, hogy az még figyelembe vehető legyen a pénzügyi tervre vonatkozó közgyűlési előterjesztésnek a Pénztár igazgatótanácsa általi kidolgozáskor.

3.2.1.3. A Megbízott a Pénztár éves beszámolójának összeállításához megfelelő időben tényadatokat szolgáltat a Portfólió hozamáról.

3.2.1.4. A Megbízó felhívására a Megbízott köteles a felhívás kézhezvételétől számított 2 banki napon belül a Megbízó által a Portfólióval összefüggésben kért tájékoztatást megadni (rendkívüli tájékoztatás).

3.2.1.5. Abban az esetben, ha a Törvények, vagy a Kormányrendeletek módosítása következtében a Megbízónak a portfóliókezelésbe adott Portfóliót érintő, a jelen Szerződésben nem

részletezett tartalmú kimutatásra, elemzésre lenne szüksége, úgy azt a Megbízott legjobb tudása szerint köteles szolgáltatni.

3.2.2. Titoktartási kötelezettség

A Megbízott a Szerződés teljesítése során tudomására jutott információkat és adatokat köteles üzleti titokként, az Üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelni. A titoktartási kötelezettség megszűnik, ha az információ a Megbízott érdekkörén kívül felmerült okból nyilvánosan hozzáférhetővé válik. Nem jelenti a titoktartási kötelezettség sérelmét a Pénztár nevének referenciakénti feltüntetése. Ez utóbbi esetben kizárólag a jelen Megbízásra szerepelhet utalás.

3.2.3. Dokumentumok kiadása

A Szerződés megszűnésekor a Megbízott köteles a Megbízónak kiadni mindazokat a dokumentumokat, amelyekhez a Szerződés teljesítése céljából, vagy eljárása eredményeként jutott és amelyek a Megbízót illetik meg. A Megbízottat azonban megilleti az a jog, hogy a dokumentumokról másolatot készítsen és azokat megőrizze.

4. A MEGBÍZÓ KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI

4.1. A Megbízó jogai

A Megbízó jogosult bármikor ellenőrizni a Megbízás teljes dokumentációját és minden ahhoz kapcsolódó iratot, értékpapírt stb. A Megbízó az ellenőrzést személyesen, a Letétkezelőn keresztül, igény esetén a Megbízó ellenőrző bizottságának bevonásával, illetve a 3.1. pont második bekezdése szerinti esetben a Megbízó által írásban felhatalmazott külső szakértő bevonásával végezheti.

4.2. A Megbízó kötelezettségei

4.2.1. Együttműködési kötelezettség

A Megbízó a Megbízottal a Szerződés teljesítése érdekében köteles együttműködni. Ez az együttműködési kötelezettség különösen az alábbiakra terjed ki:

A Megbízó vállalja, hogy a Megbízott kérésének megfelelően minden, a Megbízás teljesítéséhez szükséges adatot és információt díj- és költségmentesen a Megbízott rendelkezésére bocsát, így különösen a Pénztár bírósági nyilvántartásba vételéről szóló határozatot, a Pénztár tevékenységi engedélyét, a Pénztár törvényes képviselőjének azonosítására és a képviselet módjának azonosítására alkalmas dokumentumot, a Pénztár befektetési politikáját, a vagyonkezelési irányelveket és a Pénztár egyéb, a Megbízó Szerződés szerinti teljesítéséhez szükséges döntéseit, az előbbiek bármely módosítását, legkésőbb a megállapítás, vagy a módosítás hatálybalépésétől számított 8 napon belül.

A Megbízó vállalja, hogy lehetővé teszi a Megbízott számára az alkalmazottaival, szerveivel és más megbízottaival való zavartalan együttműködést.

A Megbízó felelősséget vállal azért, hogy amennyiben a Megbízás eredményes ellátása a Megbízó állásfoglalását vagy közreműködését, bizonyos döntések meghozatalát igényli, a szükséges jognyilatkozatokat és/vagy jogcselekményeket a Xxxxxxxxx által megjelölt, illetve ennek hiányában az irányadó szabályozásból következő határidőben megteszi.

4.2.2. Titoktartási kötelezettség, dokumentumok kiadása

A Szerződés 3.2.2. és 3.2.3. pontjaiban meghatározott tartalmú kötelezettségek egyaránt terhelik a Megbízót is.

4.2.3. Díjfizetési kötelezettség

A Megbízottat a jelen Szerződés alapján díjazás illeti meg, az alábbiak szerint:

4.2.3.1. Portfóliókezelői díj

A Megbízó a Szerződés szerinti Szolgáltatások nyújtása fejében a Megbízottnak az általa kezelt vagyonrésznek a Letétkezelő által is igazolt piaci értéke alapján éves[---]%-os portfóliókezelői díjat fizet.

A tárgyévre eső portfóliókezelői díj kiszámítására a Portfólió időszaki átlagos értéke alapján kerül sor. Az átlagos időszaki érték kiszámítása a Letétkezelő által számított napi eszközértékek alapján történik.

A Megbízó a fixdíjat naptári negyedévente, a Megbízott által kiállított számla kézhezvételét követő 8 napon belül, átutalással fizeti meg Megbízottnak a Megbízott számlájában megjelölésre kerülő fizetési számlájára.

4.2.4. A költségek megtérítése

4.2.4.1. A 4.2.3. pontban meghatározott díjak kizárólag az alábbiakkal összefüggésben felmerült költségeket nem foglalják magukban:

a) részvénytranzakciók után a megbízást teljesítő befektetési szolgáltatónak fizetett jutalék, illetve egyéb, az ügylet lebonyolításához kapcsolódó költség;

b) nemzetközi befektetések esetén a befektetések lebonyolításához kapcsolódóan harmadik fél által felszámított díj, illetve költség;

c) más befektetési alapkezelők befektetési jegyeinek vásárlása során felmerülő forgalmazási jutalék (a Megbízott az általa kezelt befektetési alapok forgalmazását költségmentesen végzi).

A Felek megállapodnak, hogy a Megbízott által fizetendő, harmadik fél által a Portfóliót érintő, Megbízott által kezdeményezett tranzakciókhoz kapcsolódóan felszámított díj vagy költség nem lehet magasabb, mint az adott fél által a Megbízott felé felszámított legkedvezőbb jutalékszint. Vagyis a Megbízó automatikusan élvezi a Megbízott által elérhető legnagyobb kedvezményt.

Mindazonáltal, abban az esetben, ha a fenti költségeket a Megbízott megelőlegezi és a Portfólióra eső költségek költség-nemenként és költségtételenként elkülöníthetők, azoknak megtérítésére a Megbízó a Megbízott által benyújtott és bizonylatokkal megfelelően igazolt költségelszámolás alapján, a költségelszámolás kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles, illetve azt a Megbízott havonta a Portfólió terhére elszámolja.

5. A SZERZŐDÉS HATÁLYA, MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE

5.1. A Szerződés hatálybalépése

A jelen Szerződés a Felek általi kölcsönös aláírása napján lép hatályba.

5.2. A Szerződés lejárata

Felek e Szerződést határozatlan időre kötik, a Szerződést bármelyik fél a Szerződés 5.4.1. alpontjában írt módon és okok alapján mondhatja fel az ott írt határidőkkel.

5.3. A Szerződés módosítása

A Szerződés bármely pontja csak írásban módosítható.

5.4. A Szerződés megszűnése

5.4.1. A Szerződés az alábbi módon mondható fel:

a) rendes felmondás keretében bármelyik Fél által 30 napos felmondási idővel, a naptári negyedév végére;

b) rendkívüli felmondás keretében bármelyik Fél által a másik Fél lényeges és súlyos szerződésszegése esetén 3 napos felmondási idővel, a Letétkezelő egyidejű értesítése és a befektetési számla fölötti rendelkezés visszavonása/visszaadása mellett; ebben a tekintetben súlyos szerződésszegésnek minősül, amennyiben:

− Megbízó a portfóliókezelési díj megfizetésével 30 napot meghaladó késedelembe esik;

− Megbízó Befektetési Irányelvei, illetve egyéb, a Megbízást érintő szabályzatai változásról Megbízottat nem tájékoztatja;

− Megbízó a Megbízott felszólítása ellenére sem tesz eleget a 4.2.1. pontban foglalt együttműködési kötelezettségének és ezen magatartásával akadályozza Megbízott Szerződés szerinti teljesítését;

− Megbízott magatartásával rendszeresen (több, mint 2 alkalommal) és szándékosan megszegi a Szerződés 1. sz. Mellékletében foglalt Befektetési Irányelvekben, illetve a Törvényekben és a

Kormányrendeletekben meghatározott befektetési korlátozásokat, és ezzel a Pénztárnak kárt okoz;

− Pénztár vagyonvesztést szenved el Megbízott szándékolt vagy súlyosan gondatlan szakszerűtlen magatartásának következtében;

c) jogszabályban meghatározott esetekben.

5.4.2. A Szerződés közös megegyezéssel, a Xxxxx által egyeztetett feltételekkel is megszüntethető.

5.4.3. A Szerződés bármely okból történő megszűnésekor a Felek kötelesek megállapodni a Portfólió visszaszolgáltatásnak módjáról (készpénz vagy értékpapír). Ha a Felek nem tudnak a kérdésben megállapodni, úgy a Portfóliót a Letétkezelő értékelése alapján értékpapír formában (befektetve) kell kivonni a portfóliókezelésből.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

6.1. A Megbízó, a Portfóliókezelő, a Letétkezelő és a Pénztár adminisztrációjával megbízott szolgáltató

– jelen Szerződés aláírásakor a[---] – együttműködését jelen Szerződés hatálya alatt az érintett felek által aláírt eljárási rend tartalmazza, melynek hatályos változata ([---]című, [---] kelt dokumentum) jelen Szerződés elválaszthatatlan 6. számú Mellékletét képezi.

6.2. Példányszám

A Szerződés (4) eredeti példányban készült.

6.3. Kapcsolattartás

6.3.1. Közlések

A Felek között a Szerződéssel kapcsolatos bármiféle közlés csak írásban érvényes és hatályos.

6.3.2. Személyek

A Felek a Szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatok megtételére, közlések elfogadására, konzultációra az alábbi személyeket jelölik ki:

A Megbízott:

A Megbízó:

Az itt feltüntetett sorszámok egyidejűleg jelentik azt a sorrendiséget is, ahogy a Megbízott az egyeztetéshez kötött ügyletkötések előtt a kapcsolattartókat megkeresni köteles.

6.4. Tájékozódás

A Megbízó elismeri, hogy a Megbízott a jelen Szerződés megkötését megelőzően az 5. számú Melléklet (alkalmassági teszt) szerinti tartalommal meggyőződött arról, hogy a Megbízó ismeretei és a Szerződés, illetve a Megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata és kockázatviselő képessége megfelelő ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon, továbbá arról is, hogy a jelen Szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárta a Megbízó jövedelmi helyzetét és befektetési céljait.

6.5. Mellékletek

Mellékletek:

1. számú Melléklet A Pénztár Befektetési Irányelvei

2. számú Melléklet Hozamszámítás

3. számú Melléklet A Tájékoztatási kötelezettség kötelező tartalmi elemei és módja

4. számú Melléklet A Pénztár befektetési politikája

5. számú Melléklet Alkalmassági teszt

6. számú Melléklet A Megbízó, a Portfóliókezelő, a Letétkezelő és a Pénztár adminisztrációjával megbízott szolgáltató együttműködésének eljárási rendje

7. számú Melléklet Díjak

A Szerződés elválaszthatatlan részét alkotják az ahhoz a Szerződés aláírásakor, vagy azt követően csatolt 1-6. számú Mellékletek, valamint a Felek által az elszámolási időszakok lezárásával, egyes értékpapíroknak a Portfólióba való bekerülésével, valamint az értékelési módszerek meghatározásával kapcsolatban a Felek között a Szerződés hatálya alatt született megegyezések, jegyzőkönyvek stb., feltéve, hogy azokat mindkét Fél cégszerű aláírásával látta el. Ez utóbbi dokumentumoknak is 4 eredeti példányban kell elkészülniük.

6.5. Egyéb

A jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Törvények, a Kormányrendeletek, illetve az Üzletszabályzat, valamint az abban megjelölt egyéb jogszabályok rendelkezései irányadók.

A Megbízó kijelenti, hogy a jelen Szerződésben aláhúzással jelölt rendelkezésekre az Alapkezelő felhívta a figyelmét, és a Megbízó e rendelkezéseket e figyelemfelhívást követően kifejezetten is elfogadja.

Budapest, …

…………………………………………

Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

…………………………………

… pénztár

1. számú Melléklet

VAGYONKEZELÉSI IRÁNYELVEK

Irányadó elsődleges eszközallokációs arányok

Befektetési eszköz (eszközcsoport)	Minimum	Maximum
1. Kamatozó eszközök összesen 1.a) – 1.g)
1.a) Magyar állampapírok illetve értékpapírok a magyar állam készfizető kezességével.
1.b) Külföldi állampapírok illetve értékpapírok az adott külföldi állam készfizető kezességével.
1.c) Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet, helyi önkormányzat és hitelintézet által kibocsátott nyilvánosan forgalomba hozott kötvény.*
1.d) Külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet, helyi önkormányzat és hitelintézet által kibocsátott nyilvánosan forgalomba hozott kötvény.
1.e) Magyarországon bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott jelzáloglevél.
1.f) Külföldön bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott jelzáloglevél.
1.g) Magyarországon bejegyzett, nyilvánosan forgalomba hozott nyílt végű pénzpiaci befektetési alap befektetési jegye.
Kockázatos eszközök 2. + 3. + 4.
2. Részvények összesen 2.a) – 2.d)**
2.a) Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott részvény; Magyarországon illetve külföldön bejegyzett nyílt végű hazai befektetési fókuszú részvény alap befektetési jegye.
2.b) Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, vagy olyan részvény, amelyre a vételt megelőző 30 napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tesz közzé.
2.c) Tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény; Magyarországon illetve külföldön bejegyzett nyílt végű közép-kelet európai befektetési fókuszú részvény-, illetve részvényt tartalmazó befektetési alap vagy alapok alapja befektetési jegye; Magyarországon illetve külföldön bejegyzett nyílt végű globális fejlett piaci befektetési fókuszú részvény-, illetve részvényt tartalmazó befektetési alap vagy alapok alapja befektetési jegye; Magyarországon illetve külföldön bejegyzett nyílt végű Nyugat-Európa fejlett piacaira fókuszáló részvény-, illetve részvényt tartalmazó befektetési alap vagy alapok alapja befektetési jegye
2.d) Külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, vagy olyan részvény, amelyre a vételt megelőző 30 napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tesz közzé.

3. Ingatlanok összesen 3.a) – 3.b)
3.a) Magyarországon bejegyzett nyílt végű ingatlanbefektetési alap befektetési jegye.
3.b) Ingatlan
4. Egyéb összesen 4.a) – 4.d)
4.a) Magyarországon bejegyzett nyílt végű származtatott befektetési alap befektetési jegye.***
4.b) Értékpapír-kölcsönzési ügyletből származó követelések
4.c) Határidős ügyletek
4.d) Opciós ügyletek
Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapírok összesen 1.g), + 2.a) + 2.c) + 3.a) + 4.a)

* Megbízott az alábbi kibocsátók kötvényeit, valamint a hitelintézetekhez tartozó jelzálogbankok által kibocsátott jelzálogleveleket vásárolhatja: ---

** A hazai és nemzetközi részvénybefektetések terhére befektetési jegyeket Megbízott kizárólag költséghatékonysági vagy diverzifikációs megfontolásokból tervez vásárolni.

*** A származtatott alapok terhére Megbízott kizárólag olyan befektetési alapokat vásárolhat, amelyek a befektetési politika értelmében hosszabb távon (> 1év) magas fokú tőkevédelemre törekszenek.

A fentieken túlmenően a Kormányrendeletek befektetési korlátait figyelembe kell venni minden eszközre. A Portfólióban levő eszközök értékpapír kölcsönzés körébe nem vonhatók. A Portfóliókezelő stratégiai döntése, hogy – az adott kereteken belül – milyen konkrét összetételű Portfóliót tart. Az egyes befektetési korlátozásokat a Portfóliókezelő piaci értéken köteles betartani. A befektetési jegyek lehetnek a Megbízott által kezelt Magyarországon bejegyzett nyilvánosan forgalomba hozott nyílt végű befektetési alapok befektetési jegyei is.

A fenti eszközallokációs arányok a Pénztár befektetési politikájának módosításáig hatályosak.

Az egyes eszközcsoportokhoz rendelt referencia indexek

Kötvény típusú befektetések: MAX Composite index

Hazai részvény típusú befektetések: BUX index

Közép-európai részvény típusú befektetések CETOP20

Nemzetközi részvény típusú befektetések: MSCI World Index

Ingatlanbefektetések BIX Index

Tekintettel arra, hogy a MAX Composite index változása jól jellemzi a teljes magyar állampapírpiac folyamatait (mind az egy évnél rövidebb, mind az egy évnél hosszabb szegmenst felöleli) és használata elfogadott mind a pénztári, mind az egyéb vagyonkezelés során, a Pénztár kamatozó befektetési portfóliójának teljesítménymérésére a MAX Composite indexet alkalmazza.

Mivel a BUX a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe és mint ilyen a hazai részvénypiac teljesítményének elismert indikátora, az index változása jól jellemzi egy hazai részvénybefektetésekből

álló portfóliótól elvárt hozamot. A Pénztár a hazai részvénybefektetések referencia hozamaként a BUX indexet alkalmazza.

A Budapest Értéktőzsde által számított, a kelet-közép európai főbb részvénypiacok (lengyel, cseh, magyar, horvát, szlovén) teljesítményét euróban mérő index a CETOP20. A regionális részvénybefektetések értékelése során a Pénztár a CETOP20 index forint teljesítményét alkalmazza referenciaindexként.

A globális nemzetközi részvénybefektetések során a Pénztár a Xxxxxx Xxxxxxx nemzetközi befektetési bank által számított és publikált MSCI World indexet (illetve annak forintban számított teljesítményét) alkalmazza referenciaindexként.

Az ingatlanbefektetések teljesítményének mérésére a Felek a BAMOSZ Ingatlanalap Index (BIX) referenciaindexet alkalmazzák.

Az elsődleges eszközallokációs elvek alapján a Portfólió kezelése során az eszközökre irányadó kompozit referencia index:

---%MAXComposite+---%BIX+---%BUX+---%CETOP20+---%MSCIWorld

Kompozit hozam számítás

A benchmark éves hozama (REF):

REF = ∏(1+ refi ) −1

i=1

∑

k BM j

refi = a benchmark i. időszaki (havi) hozama: refi

= wj ⋅ i −1

BM j

j =1

i−1

BM j

j i−1

= a benchmarkba tartozó j. index értéke az i. időszak (h végén (i = 1, 2 … m)

= a benchmarkba tartozó j. index értéke az i. időszakot megelőző időszak végén (illetve a portfóliókezelés kezdetekor, ha ez utóbbi későbbi) (i = 1, 2 … m)

m = a portfóliókezeléssel érintett időszakok száma az adott naptári évben

wj = a benchmarkba tartozó j.index (induláskori) súlya (j = 1, 2 … k) ( ∑w j = 1,

j=1

0 < wj ≤ 1)

k = a benchmarkot alkotó indexek száma

Az időszaki teljesítményt (refi) legalább 8 tizedes jegyig ki kell számolni és az éves hozam számításakor nem szabad kerekíteni A Portfóliókezelő a benchmark éves hozamát a havi és a napi (időszaki) hozamok láncba fűzésével egyaránt megállapítja. Felek rögzítik, hogy a Felügyeleti Tanács 3/2006. (III.1) ajánlásának megfelelően a Portfóliókezelő teljesítményének mérésére – tekintettel arra, hogy a portfólió teljesítményének mérése is napi alapon történik – a benchmark napi láncolású formáját alkalmazzák. A havi láncolású forma a Kormányrendeletekben előírt információ szolgáltatási kötelezettséget hivatott kielégíteni.

A Portfóliókezelő a Befektetési Irányelvektől való eltérés esetén köteles a Pénztárt haladéktalanul írásban értesíteni, illetve a lentebb leírt szabályoknak megfelelően intézkedni a helyreállításról. Amennyiben az eltérés jellege miatt szükséges egyeztetnie a Pénztárral, akkor a Pénztár megbízottjával

való konzultáció után a helyreállítás mikéntjéről, annak határidejéről a Pénztár írásban utasítást ad a Portfóliókezelőnek.

A Befektetési Irányelvektől való eltérés esetén követendő eljárás

Ügyletkötés által okozott eltérés

Amennyiben a Portfóliókezelő által kötött ügylet eredményeként a Portfólió összetétele olyan mértékben megváltozna, amely már sérti a jelen Befektetési Irányelvekben meghatározott korlátozásokat, de nem sérti a Törvényekben, Kormányrendeletekben foglalt korlátozásokat, akkor a Pénztár Letétkezelője az érintett tranzakciót a Portfóliókezelő utasítása alapján végrehajtja – amennyiben ez egyéb módon nem sérti súlyosan a Pénztár érdekeit (pl. a piacitól jelentősen eltérő kötési árfolyam miatt). A Letétkezelő a korlátozások megsértésére felhívja a Pénztár és a Portfóliókezelő figyelmét. A Portfóliókezelő köteles a korlátozások megsértésének megszüntetése érdekében 5 munkanapon belül intézkedni, vagy a Befektetési Irányelvek módosítását kezdeményezni. Ez utóbbi esetben a Megbízott a Pénztár írásbeli válaszának megérkezéséig nem köteles intézkedni.

Amennyiben a Portfóliókezelő által kötött ügylet eredményeként a Portfóolió összetétele olyan mértékben változna, amely már sérti a Törvényekben, Kormányrendeletekben foglalt korlátozásokat is, akkor a Letétkezelő az érintett tranzakció végrehajtását megtagadja és erről haladéktalanul értesíti a Pénztárt és a Portfóliókezelőt.

A kezelésbe adott vagyon összegének változása által okozott eltérés

Ha a Portfólió szerkezete ki- vagy befizetések okán eltér a Pénztárra Törvényekben, Kormányrendeletekben meghatározott keretektől, akkor a Portfóliókezelő annak észlelése esetén azonnal köteles olyan üzlet megkötéséről intézkedni, amely visszaállítja a Törvényeknek, Kormányrendeleteknek megfelelő Portfólió szerkezetet. Ha a Portfólió szerkezete ki- vagy befizetések okán olyan mértékben megváltozna, amely már sérti a jelen Befektetési Irányelvekben meghatározott korlátozásokat, akkor a Portfóliókezelő 30 napon belül köteles a korlátozások megszüntetése érdekében a szükséges adásvételi ügyletek megkötésével intézkedni. A Portfólió összegének változása által okozott eltérésért a Portfóliókezelő nem felel.

A Pénztár Befektetési Politikája változása által okozott eltérés

Ha vagyonkezelési irányelvekben megfogalmazott elsődleges eszközallokációs keretek a Portfóliókezelő vagy a Pénztár kérésére kölcsönös egyetértésben – a Pénztárra vonatkozó törvényi keretek betartása mellett – módosításra kerülnek, akkor az emiatt esetlegesen előforduló eltérés esetén a Portfóliókezelő annak észlelésétől számított 15 banki napon belül az új elsődleges eszközallokációnak megfelelően módosítja a Portfólió szerkezetét. A Befektetési politika változása által okozott eltérésért a Portfóliókezelő nem felel.

A piaci árfolyamok elmozdulása által okozott eltérés

Ha a piaci árfolyamok változásából adódóan a Portfólió szerkezete 5%-nál kisebb mértékben eltér az elsődleges eszközallokációs keretekben meghatározott értékektől, akkor ez esetben a Portfóliókezelő ennek észlelésétől számított 90 naptári napon, 5-10% közötti eltérés esetén 45 naptári napon belül visszaállítja az elsődleges eszközallokációnak megfelelő Portfólió szerkezetet. Ha a Portfólió szerkezete a piaci árfolyamok változása okán eltér a Törvényekben, Kormányrendeletekben meghatározott keretektől, vagy 10%-nál nagyobb mértékben eltér az elsődleges eszközallokációs keretekben meghatározott értékektől, akkor a Portfóliókezelő annak észlelése esetén azonnal köteles olyan üzlet megkötéséről intézkedni, amely az első esetben visszaállítja a Törvényeknek, Kormányrendeleteknek

megfelelő Portfólió szerkezetet, a második esetben az eltérést legalább 10%-os mértékűre csökkenti. A piaci árfolyamok elmozdulása által okozott eltérésért a Portfóliókezelő nem felel.

Letétkezelő felelőssége

A befektetési szabályoknak való megfelelést a Letétkezelő naponta ellenőrzi, a megfelelés szempontjából az egyes eszközök piaci értékét kell figyelembe venni. Az egyes befektetési eszközökhöz kapcsolódó származékos ügyletekben megtestesülő – a befektetési alapokra vonatkozó törvényi előírások szerint meghatározott – nettó pozíciót is figyelembe kell venni.

2. számú Melléklet

HOZAMSZÁMÍTÁS

A portfólió éves hozama (R):

R = ∏(1+ rt ) −1, ahol

t =1

r = a Portfólió t.napi idősúlyozású hozama: r

= Pt − CFt −1

t t

t −1

Pt = a Portfólió értékea t. napon, t. napi árakkal számolva (t = 1, 2 … n)

Pt-1 = a Portfólió értékea t. napot megelőző utolsó értékelési napon (t = 1, 2 … n)

n = a Portfóliókezelés során azon napok száma az adott naptári évben, amelyekre a Portfóliót értékelése megtörténik

CFt −1

= a Portfóliót érintő pénzmozgás a t-1. értékelési napon (t = 1, 2 … n)

A napi teljesítményt (rt) legalább 8 tizedes jegyig ki kell számolni és az éves hozam számításakor nem szabad kerekíteni.

3. számú Melléklet

A TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEI ÉS MÓDJA

A Megbízó, illetve a _Megbízó adminisztrációját ellátó szolgáltató (jelen Szerződés aláírásakor a

…Pénztárszolgáltató Zrt.) (a továbbiakban: Szolgáltató) közötti információ szolgáltatási és tájékoztatási kötelezettséget a felek között … kelt „A Megbízó, a Portfóliókezelő, a Letétkezelő és a Pénztár adminisztrációjával megbízott szolgáltató együttműködési eljárási rendje” című dokumentum tartalmazza, melynek másolata a Szerződés 6. számú Melléklete.

A fenti dokumentumban foglaltakon túl a Portfóliókezelő az alábbi rendszeres írásos jelentéseket készíti el a Megbízó számára.

Negyedéves portfóliókezelői beszámoló

A Szolgáltatónak nyújtott információkon túl kiegészül egy szöveges elemzéssel, amelyben a portfóliókezelői döntések értékelésére és a jövőbeni várakozások bemutatására kerül sor. Ez az anyag tartalmazza a Portfólió a referenciahozam és a benchmark index hozamait, az eltérések indoklását.

Szóbeli prezentáció, rendkívüli beszámoló

A Megbízó igénye alapján a Megbízott szóbeli prezentáción is bemutatja az adott időszak piaci eseményeinek összefoglalását, értékeli a portfóliókezelési teljesítményt és szükség esetén javaslatot tesz a következő időszakban kialakítandó befektetési politikára is.

A Portfóliókezelő a negyedéves portfóliókezelői beszámolót a tárgynegyedévet követő 15 naptári napon belül köteles a Megbízó számára postai úton és/vagy faxon eljuttatni.

4. számú Melléklet

A PÉNZTÁR BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA

5. számú Melléklet

MiFID - Befektetői kérdőív– Szakmai ügyfelek és Elfogadható partnerek részére

ALKALMASSÁGI TESZT

AZONOSÍTÓ ADATOK
Ügyfél neve
Székhely
Adószám
Ügyfélazonosító

A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt, (továbbiakban: Alapkezelő), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben („Bszt.”) foglalt előzetes tájékozódási kötelezettsége alapján, portfoliókezelési szolgáltatás nyújtásához Szakmai ügyfelei és Elfogadható partnerei (továbbiakban: „Ügyfelei”) számára az alábbi kérdőívet alakította ki. A Bszt. 45. § (6) bekezdésének értelmében az Alapkezelő a szerződésben foglalt ügylet lényegével, az ügyletben érintett pénzügyi eszköz jellemzőivel, és különösen ezek kockázataival kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól szóló a Megfelelési teszt kitöltését teljesítettnek tekinti Ügyfelei esetében. Így a jelen kérdőív kitöltése csak az Alkalmassági Tesztre vonatkozik, és a megfelelőség vizsgálat szempontjából az Alapkezelő úgy kezeli Ügyfeleit, hogy valamennyi pénzügyi eszköz esetében elegendő ismerettel és tapasztalattal rendelkeznek. A kérdőív kitöltését követően értékeljük az adott válaszokat, és átadjuk ennek eredményét. Az értékelés eredményét tároljuk, és az Alapkezelő figyelembe veszi akkor, amikor vállalata / szervezete megtakarított pénzének befektetési lehetőséget keres.

Tájékoztatjuk, hogy amennyiben Önök a kérdéseket hiánytalanul nem válaszolják meg, s így az Alapkezelő az Alkalmassági teszt elvégzéséhez szükséges információkhoz teljes körűen nem jut hozzá, vagy amennyiben a kiértékelési módszertan alapján olyan eredményre vezetnek, amely nem teszi lehetővé az adott pénzügyi termék tekintetében kért szolgáltatás nyújtását az Önök számára, úgy az Alapkezelő a Bszt. rendelkezéseinek értelmében megtagadja a portfoliókezelési tevékenység nyújtását.

Felhívjuk Xxxxxxxx Ügyfelünk figyelmét, hogy amennyiben nem válaszolja meg az Alkalmassági teszt valamennyi kérdését, úgy az Alapkezelő nem tud az Ön vállalata / szervezete számára kiértékelést adni. Ebben az esetben az Önök által igénybe vehető termékek köre is korlátozódik a Bszt. 45 § (3) bekezdése alapján, mivel komplex pénzügyi eszközre vonatkozóan az Alapkezelőnek nem áll módjában a megbízás végrehajtása a Bszt. 54 § (1) d) bekezdése értelmében. Ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmüket arra vonatkozóan, hogy a Bszt. 48. § paragrafusa alapján Önöknek lehetőségük van Lakossági Ügyféllel azonos elbírálást írásban kérni, mely alapján az Alapkezelő a továbbiakban Önöket teljes körűen Lakossági Ügyfélként kezeli.

A teszt kitöltőjének legmagasabb iskolai végzettsége

🞎 a) gazdasági középfokú 🞎 b) nem gazdasági felsőfokú

🞎 c) gazdasági felsőfokú 🞎 d) a fentiekben felsoroltaktól eltérő

A teszt kitöltője pénzügyi ismereteket igénylő munkakörben dolgozik, vagy

dolgozott-e az elmúlt 5 évben?

🞎 a) igen

🞎 b) nem

A fenti kérdésekre adott válaszait az Alkalmassági és a Megfelelési Teszt kiértékelése során egyaránt figyelembe vesszük.

A) ALKALMASSÁGI TESZT

Az alkalmassági teszt keretében a Bank értékeli, hogy kínált szolgáltatásai, termékei alkalmasak-e az Ön vállalata / szervezete befektetési

céljainak megvalósítására, a kínált szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó kockázatok mértéke megfelel-e az Ön vállalata / szervezete pénzügyi teherviselő képességének, illetve, hogy Önök megfelelő tapasztalattal és ismerettel rendelkeznek-e a szolgáltatások, termékek természetének, illetve a kapcsolódó kockázatoknak a megértéséhez és értékeléséhez.

Kérjük, tegyen X-et az Önökre vonatkozó válasz betűjeléhez!

I. A befektetési elképzelések jellemzői (Több válasz is megjelölhető.)
A.1. Legjellemzőbb befektetési cél	🞎 a) Hosszú távon az infláció körüli hozam elérése. 🞎 b) Hosszú távon az inflációt +2-3%-kal meghaladó hozam elérése. 🞎 c) Hosszú távon az inflációt +4-6%-kal meghaladó hozam elérése. 🞎 d) A nyugdíjpénztárban kezelt vagyonhoz kapcsolódó kockázatok fedezése.
A.2. Jellemző befektetési időtáv (lekötött betét nélkül)	🞎 a) 5 évnél rövidebb időszak 🞎 b) 5-10 éves időszak 🞎 c) 10 évnél hosszabb időszak
II. Pénzügyi helyzet
A.4. A jogi személy Alapkezelőnél kezelt vagyonának nagysága	🞎 a) 0-100 millió Ft 🞎 b) 100-400 millió Ft
	🞎 c) 400-750 millió Ft
	🞎 d) 750 millió Ft felett
A.5. A jogi személy birtokában lévő vagyoni eszközök százalékos megoszlása (Kérjük, hogy úgy adja meg az értékeket, hogy azok együttesen 100%-ot tegyenek ki!)	🞎 a) likvid eszközök (betétek, készpénz) % 🞎 b) befektetett eszközök (értékpapírok, egyéb pénzügyi eszközök) % 🞎 c) ingatlanok % 🞎 d) egyéb %
A.6. Tagok életkorának átlaga:	🞎 a) 30 év alatt 🞎 b) 30-40 év között 🞎 c) 40-50 év között 🞎 d) 50 év felett

IV. Befektetésekkel kapcsolatos kockázatvállalási hajlandóság (Több válasz is megjelölhető.)

A.10. Kérjük, válasszon az alábbi állítások közül egyet, amely leginkább jellemzik a vállalat / szervezet kockázatvállalási hajlandóságát.

🞎 a) Elsődleges célunk a tőke védelme. Nem szeretnénk veszíteni befektetéseink értékéből, de lehetőleg biztos hozamot kívánunk elérni. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kisebb kockázattal járó termékek rendszerint alacsonyabb hozammal járnak. (pl. betét)

🞎 b) Tudomásul vesszük, hogy a pénzügyi eszközök vásárlása bizonyos mértékű kockázattal járhat. Ugyanakkor magasabb hozam reményében hajlandóak vagyunk némi kockázatot vállalni és a portfóliónk csekély mértékű értékcsökkenésének kockázatát elviselni. (pl.: 5 éven belüli magyar állampapír)

🞎 c) Tudomásul vesszük, hogy a pénzügyi eszközök vásárlása bizonyos mértékű kockázattal járhat. Ugyanakkor a magasabb hozam reményében hajlandóak vagyunk arányos kockázatot vállalni és a portfóliónk értékcsökkenésének kockázatát elviselni. (pl. részvény, 5 éven túli magyar állampapír)

🞎 d) A hosszú távú magasabb hozam reményében hajlandóak vagyunk vállalni a teljes befektetett összeg kockáztatását. (pl.: vásárolt opció)

🞎 e) A hosszú távú magasabb hozam reményében tudatosan vállaljuk annak kockázatát, hogy kedvezőtlen esetben akár a teljes összeg elvesztésén felül pótlólagos befizetésünk is keletkezhet.

A.11. A következő képzeletbeli portfoliókba a vagyon hány százalékát helyezné el?

🞎 a) A tőkém biztonsága a legfontosabb a számomra, a kockázatok kivédésének

érdekében hajlandó vagyok lemondani a %

magasabb hozamok lehetőségéről.

🞎 b) A nagyobb hozam reményében több kockázatot is elfogadhatónak tartok, még akár a

tőkém kisebb csökkenésének lehetőségét is %

felvállalnám.

🞎 c) A kiemelkedő hozam reményében magas

kockázatot is vállalnék, akkor is ha ez tőkém %

jelentős részének kockáztatásával járhat.

🞎 d) Származtatott termékbe fektetés esetén a

veszteség az adott termékbe elhelyezett %

összeget is meghaladhatja.

Kelt:

Ügyfél aláírása

6. számú Melléklet

A MEGBÍZÓ, A PORTFÓLIÓKEZELŐ, A LETÉTKEZELŐ ÉS A PÉNZTÁR ADMINISZTRÁCIÓJÁVAL MEGBÍZOTT SZOLGÁLTATÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK

ELJÁRÁSI RENDJE

7. számú Melléklet

DÍJAK

Panaszkezelési szabályzat

1. A Szabályzat célja és tárgya

1.1 A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. („Alapkezelő” vagy "Szolgáltató") egyik elsődleges célja az ügyfelek és a befektetési jegy tulajdonosok megfelelő színvonalú kiszolgálása, az Alapkezelő által nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenység, s az ezt szolgáló folyamatok ügyfél-, illetve befektetői igényeknek mind jobban megfelelő fejlesztése. E célt szolgálja az alábbi 1.2 pontban meghatározott Ügyfelektől és Befektetőktől érkező panaszok mindenkor hatályos, vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek és a jelen Panaszkezelési szabályzatnak („Szabályzat”) megfelelő kezelése is. A panaszok ésszerű és gyors kezelése érdekében a Szolgáltató jelen Szabályzatát az alábbi 1.5 pontban meghatározott Kbftv., Bszt. és a Korm. rendelet valamint az MNB Rendelet rendelkezései szerint, a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank („Felügyelet”) iránymutatásaira is tekintettel alakította ki.

1.2 Jelen Szabályzat az Alapkezelő üzleti tevékenységeivel kapcsolatban az alábbiak alapján benyújtott panaszok fogadására, nyilvántartásba vételére, kivizsgálására, megválaszolására, rendezésére (együttesen, illetve bármelyikük: „panaszkezelés”) vonatkozik, az alábbiak alapján (a rövidítéssel hivatkozott jogszabályok meghatározását lsd. alább, a Szabályzat 1.5 pontjában):

(a) a Kbftv. 23. §-a, és az MNB Rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a befektetési alapkezelő biztosítja, hogy a befektető a befektetési alapkezelő magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy megbízott által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse;

(b) a Bszt. 3. § (3) bekezdésében foglalt utalószabály alapján az Alapkezelő befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenysége körében alkalmazandó Bszt. 121. § és az MNB Rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

1.3 Jelen Szabályzat alkalmazásában

(a) befektetőnek a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 24. pontja értelmében a kollektív befektetési értékpapír, azaz a befektetési jegy tulajdonosa (jelen Szabályzat céljaira Befektetőnek az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegy tulajdonosa) minősül;

(b) ügyfélnek a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 99. pontja értelmében az minősül, aki a Kbftv. alapján a befektetési alapkezelőtől szolgáltatást vesz igénybe, ide nem értve a befektetőt. Az Alapkezelő vonatkozásában tehát Ügyfélnek az a személy minősül, amely az Alapkezelőtől portfoliókezelési szolgáltatást [Kbftv. 4. § (1) bekezdés 83. pont; 6. § (2) bekezdés a) pont,

7. § (3) bekezdés a) pont] vesz igénybe.

(a jelen Szabályzat céljaira a panaszt benyújtó „Ügyfél” vagy „Befektető” bármelyike: „Panaszos”)

1.4 Jelen Szabályzat alkalmazásában „ügyfélpanasz” alatt az 1.3 (a) pontban meghatározott Befektető által által az Alapkezelő 1.2 (a) pontban meghatározott tevékenysége, illetve az 1.3

(b) pontban meghatározott Ügyfél által a Szolgáltató 1.2 (b) pontban meghatározott

tevékenysége körében az Alapkezelő magatartásával, tevékenységével vagy mulasztásával (az

1.2 (b) pont körében szolgáltatásával) kapcsolatban tett kifogás értendő. Nem minősül ügyfélpanasznak a Panaszos által az Alapkezelőhöz intézett olyan megkeresés, amely tájékoztatás-, vélemény- vagy állásfoglalás kérésre irányul és kifogásként nem értelmezhető.

1.5 A jelen Szabályzatban rövidítéssel hivatkozott, alkalmazandó jogszabályok:

Kbftv.	a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény
Bszt.	a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény
MNBtv.	a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
MNB Rendelet	a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 28/2014. (VII. 23.) MNB rendelet
Korm.rendelet	az ÁÉKBV alapkezelő panaszkezelésének eljárásával, valamint panaszkezelési szabályzatával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 438/2016. (XII.16.) Korm. rendelet
Pp.	a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
Infotv.	az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

2. Az ügyfélpanasz fogadása

2.1 Az Alapkezelő biztosítja, hogy a Panaszos az ügyfélpanaszt szóban (személyesen vagy telefonon), vagy írásban (személyesen, vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

2.2 A Panaszos az ügyfélpanaszt bejelentheti:

(i) a szóbeli panaszt:

(a) személyesen: az Alapkezelő központi ügyintézésének helyén (1158 Budapest, Késmárk u. 11-13.), minden munkanapon, az Alapkezelő munkaideje, illetve nyitvatartási ideje alatt (9.00-17.00 óra között), ahol a Panaszos panaszát az Alapkezelő munkatársai rögzítik és a bejelentésről másolati példányt bocsátanak a rendelkezésére;

(b) telefonon: a Raiffeisen Direkt telefonos ügyfélszolgálaton keresztül a 00-00-00-00-00 telefonszámon (0-24 óráig a hét minden napján);

(ii) az írásbeli panaszt:

(a) telefaxon: a 477-8499-es telefax számon, az Alapkezelőnek címezve;

(b) levélben: az Alapkezelőnek (Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt..) címezve, az Alapkezelő székhelye (1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.) mint cím megjelölésével,

(ba) postai úton; vagy

(bb) ezen írásbeli panaszbejelentésnek az Alapkezelő székhelyén (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.) vagy az Alapkezelő központi ügyintézésének helyén ((1158 Budapest,

Késmárk u. 11-13.) való leadása útján, melyre munkanapokon 9.00 és 17.00 óra közötti időpontban kerülhet sor;

2.3 Az ügyfélpanaszok befogadása szempontjából ügyfélszolgálatnak kell tekinteni az Alapkezelő

2.2 (i) (a) pontjában megjelölt központi ügyintézésének helyét, interneten elérhető egységét (xxxx@xxx.xx), továbbá - telefonos ügyfélpanasz esetében - a Raiffeisen Bank Zrt. által működtetett telefonos ügyfélszolgálatot (Raiffeisen Direkt; mely 0-24 óráig a hét minden napján elérhető a 00-00-00-00-00 telefonszámon). A telefonos ügyfélpanaszok fogadását és az ahhoz a Szabályzat szerint kapcsolódó feladatokat, beleértve a 2.4 pontban és a 4.1 pontban írtakat, az Alapkezelő megbízásából a Raiffeisen Bank Zrt. látja el kiszervezett feladatként.

2.4 Telefonon történő panaszkezelés esetén az Alapkezelő megbízásából eljáró Raiffeisen Bank Zrt. ügyintézője és a Panaszos közötti telefonos kommunikációt a Raiffeisen Bank Zrt. hangfelvétellel rögzíti és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről a Panaszost a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az Alapkezelő – a megbízottjaként eljáró Raiffeisen Bank Zrt-n keresztül - a telefonon történő panaszkezelés esetén biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést, s a telefonon közölt szóbeli panasz esetén az indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt percen belüli, az ügyfélszolgálati ügyintéző élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Panaszos kérésére az Alapkezelő megbízásából eljáró Raiffeisen Bank Zrt. 15 napon belül biztosítja a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre bocsátja a hangfelvételről készített, a Raiffeisen Bank Zrt. által hitelesített jegyzőkönyvet.

2.5 A Raiffeisen Bank Zrt. fiókjai nem minősülnek a személyesen benyújtani kívánt ügyfélpanasz fogadására kijelölt helynek. Mindazonáltal, azon ügyfélpanaszt, melyet a Panaszos a Raiffeisen Bank Zrt. fiókjaiban ad át a fióki ügyintézőnek írásban, egyértelműen az Alapkezelőnek címezve azt, s azt a Raiffeisen Bank Zrt. illetékességből haladéktalanul az Alapkezelőhöz továbbítja, az Alapkezelő ügyfélpanaszként kezeli, amennyiben az tartalma szerint ügyfélpanasznak minősül.

2.6 A Szabályzat tárgyi hatályán kívül eső, közvetlenül az Alapkezelőhöz eljuttatott azon bejelentéseket, melyek tartalmuk szerint kívül esnek a Szabályzat tárgyi vagy személyi hatályán, az Alapkezelő nem kezeli a Szabályzat szerinti ügyfélpanaszként, s erről a bejelentést tevő személyt a bejelentés megvizsgálását és ekkénti minősítésének megállapítását követően késedelem nélkül írásban tájékoztatja.

2.7 Az Alapkezelő az ügyfélpanasz kivizsgálásáért külön díjat nem számít fel. A panaszkezelési eljárások jogszabályoknak megfelelő lefolytatásáért a Raiffeisen Bank Zrt. fogyasztóvédelmi kapcsolattartója felelős.

2.8 A Panaszos eljárhat meghatalmazott útján is, amely esetben a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás eredeti példánya az Alapkezelő rendelkezésére bocsátandó.

3. Az ügyfélpanasz tartalmi elemei

3.1 Ahhoz, hogy az Alapkezelő részére megállapítható legyen a Panaszos kiléte, Ügyfél vagy Befektető minősége, szükséges, hogy a Panaszos minden esetben adja meg személyes adatait és azon adatokat (az azokat alátámasztó okiratok csatolása mellett), melyek alapján a Szabályzat

1.2 pontja szerinti Ügyfél vagy Befektető volta az ügyfélpanasz tartalmát tekintve megállapítható, illetve igazolható (így, amennyiben a Panaszos az 1.2 (a) pont szerinti Befektetőként kíván panasszal élni, úgy az Alapkezelő által kezelt, panasz tárgya szerinti befektetési alap befektetési jegyének Panaszos általi tulajdonlásával kapcsolatos adatok is szolgáltatandóak az ügyfélpanaszban).

3.2 Az ügyfélpanasz kivizsgálásának érdekében szükséges, hogy a Panaszos pontosan és konkrétan fogalmazza meg észrevételeit, az észlelt hiányosságot, hibát, esetleges kompenzációs igényét, továbbá amennyiben rendelkezésre állnak a panaszát alátámasztó dokumentumok, ezeket is bocsássa az Alapkezelő rendelkezésére a panasz kivizsgálás folyamatának felgyorsítása érdekében.

4. Az ügyfélpanasz kezelése, elintézése

4.1 Az Alapkezelő a szóbeli, illetve a Raiffeisen Bank Zrt. a telefonos ügyfélpanaszt - a 4.2 pontban meghatározott esetet kivéve - azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Az Alapkezelő megbízásából eljáró Raiffeisen Bank Zrt. a telefonos ügyfélpanaszról minden esetben jegyzőkönyvet vesz fel és azt továbbítja az Alapkezelőhöz. Ha – szóbeli ügyfélpanasz esetén – a Panaszos az ügyfélpanasz kezelésével, azonnali elintézésével nem ért egyet, az Alapkezelő, illetve – telefonos ügyfélpanasz esetén – a Raiffeisen bank Zrt. az ügyfélpanaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel a 4.8 pontnak megfelelő tartalommal, és annak egy másolati példányát az Alapkezelő a személyesen közölt szóbeli (nem telefonos) ügyfélpanasz esetén a Panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli ügyfélpanasz esetén a Panaszosnak - a 4.3 pontban írtak szerint közölt álláspontja közlésével egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli ügyfélpanaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

4.2 Ha a szóbeli ügyfélpanasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, az Alapkezelő, illetve telefonos ügyfélpanasz esetében a Raiffeisen Bank Zrt. minden esetben jegyzőkönyvet vesz fel az ügyfélpanaszról a 4.8 pontnak megfelelő tartalommal, és annak egy másolati példányát az Alapkezelő személyesen közölt szóbeli ügyfélpanasz esetén a Panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli ügyfélpanasz esetén a Panaszosnak - a 4.3 pontban írtakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

4.3 Az Alapkezelő az írásbeli ügyfélpanasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját az ügyfélpanasz közlését (bejelentését) követő harminc napon belül megküldi a Panaszosnak.

4.4 Az ügyfélpanasz elutasítása esetén az Alapkezelő válaszában tájékoztatja a Panaszost arról, hogy panaszával - annak jellegétől, tárgyától és a Panaszos Ügyfél vagy Befektető minőségétől, illetve fogyasztónak minősülésétől függően - a Felügyelet vagy a pénzügyi békéltető testület vagy a bíróság eljárását kezdeményezheti, továbbá megadja a Felügyeletnek és a békéltető testületnek a székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét.

4.5 Az Alapkezelő az ügyfélpanaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

4.6 Az Alapkezelő az ügyfélpanasz kezelésében, elintézésében a fent írtakon túlmenően is igénybe veheti a Raiffeisen Bank Zrt. közreműködését is, amennyiben a Panaszos az általa rendelkezésre bocsátott adatok szerint egyébként a Raiffeisen Bank Zrt. ügyfele vagy ha a Panaszos az Alapkezelőhöz bejelentett ügyfélpanasz mellett a Raiffeisen Bank Zrt.-hez is panaszt jelentett

be és a két ügyfélpanasz tárgya azonos vagy egymással szorosan összefügg. Ilyen esetekben az Alapkezelőt megilleti az a jog, hogy a Raiffeisen Bank Zrt. által a Panaszossal közölt válaszra, amennyiben az tartalmazza az Alapkezelővel szemben tett ügyfélpanaszra adott választ is, saját válaszaként hivatkozzon.

4.7 A panaszügyintézés nyelve a magyar és az angol.

4.8 A jelen Szabályzat rendelkezései alapján felveendő jegyzőkönyv legalább az alábbiakat tartalmazza, azzal, hogy a telefonon közölt szóbeli panaszról az Alapkezelő megbízásából eljáró Raiffeisen Bank Zrt. által a Szabályzat 4.1 pontja alapján felvett jegyzőkönyv tartalma, illetve formátuma különbözhet az Alapkezelő által a nála személyesen bejelentett szóbeli panaszról felvett jegyzőkönyv tartalmától és formátumától:

a) a Panaszos neve,

b) Panaszos lakcíme, székhelye, illetve amennyiben szükséges, levelezési címe,

c) a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja,

d) a Panaszos panaszának részletes leírása, a panasszal érintett kifogások elkülönítetten történő rögzítésével, annak érdekében, hogy a Panaszos panaszában foglalt valamennyi kifogás teljes körűen kivizsgálásra kerüljön,

e) a panasszal érintett szerződés száma, ügytől függően ügyfélszám, illetve – Befektetőként benyújtott panasz esetében – a Panaszos befektetésével kapcsolatos, Befektető minőségének azonosíthatóságához, illetve igazolásához szükséges adatok,

f) a Panaszos által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke (telefonon közölt szóbeli panasz kivételével),

g) amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, - telefonon közölt szóbeli panasz kivételével - a jegyzőkönyvet felvevő személy és a Panaszos aláírása,

h) a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje és

i) a panasszal érintett Alapkezelő neve és címe.

5. Az ügyfélpanasz-nyilvántartás

5.1 A 2. pontban említett bármely csatornán beérkezett ügyfélpanaszokról, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről az Alapkezelő nyilvántartást vezet. Az ügyfélpanasz nyilvántartási rendszerben rögzítésre kerül

a) az ügyfélpanaszt tevő személy megnevezése, rendelkezésre álló, azonosításra szolgáló, illetve elérhetőségi adatai;

b) az ügyfélpanasz beérkezésének dátuma;

c) az ügyfélpanasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölése;

d) az ügyfélpanasz rövid, összefoglaló leírása;

e) az ügyfélpanasz kivizsgálása kapcsán megvizsgált dokumentumok listája;

f) az ügyfélpanasz kivizsgálásának eredménye és a panasz megválaszolásának időpontja (ami a panaszra adott írásbeli válasz elküldésének - postai úton adott válasz esetén postára adásának – időpontját jelenti);

g) az ügyfélpanasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírása, elutasítás esetén annak indoka;

h) az intézkedés teljesítésének határideje és a végrehajtásért felelős személy megnevezése.

5.2 A 5.1 pontbeli nyilvántartás vezetésével az Alapkezelő megbízhatja a Raiffeisen Bank Zrt.-t is. Mindaddig, amíg a telefonos ügyfélpanasz befogadását a Raiffeisen Bank Zrt. látja el a Raiffeisen Direkt rendszeren keresztül, az Alapkezelő ügyfélpanasz nyilvántartását kiegészíti a

Raiffeisen Bank Zrt. által a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül felvett, az Alapkezelővel szembeni ügyfélpanaszokról vezetett külön nyilvántartással.

6. A panasszal kapcsolatos adatkezelés szabályai

6.1. Az Alapkezelő a panaszkezelés során különösen a következő adatokat kérheti a Panaszostól:

a) neve,

b) szerződésszám, ügyfélszám, illetve – Befektetőként benyújtott panasz esetében – a Panaszos befektetésével kapcsolatos, Befektető minőségének azonosíthatóságához, illetve igazolásához szükséges adatok,

c) lakcíme, székhelye, levelezési címe,

d) telefonszáma,

e) értesítés módja,

f) panasszal érintett termék vagy szolgáltatás,

g) panasz leírása, oka,

h) az Ügyfélnek minősülő Panaszos igénye,

i) a panasz alátámasztásához és a Panaszos Ügyfél vagy Befektető minőségének azonosításához, igazolásához szükséges, a Panaszos birtokában lévő olyan dokumentumok másolata, amely az Alapkezelőnél nem áll rendelkezésre,

j) meghatalmazott útján eljáró Panaszos esetében érvényes meghatalmazás és

k) a panasz kivizsgálásához, megválaszolásához szükséges egyéb adat.

6.2. A panaszt benyújtó Xxxxxxxx adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kell kezelni.

7. Egyéb jogérvényesítési lehetőségek

7.1 A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a Panaszos a panasza jellege, tartalma, illetve a Panaszos státusza (Befektető vagy Ügyfél, illetve fogyasztó) szerint az alábbiakhoz fordulhat:

• Pénzügyi Békéltető Testület

(MNB 1054 Budapest, Xxxxxxxxx xxx 0., levélcím: 1525 Budapest, BKKP Pf. 172.;

telefon: 00-00-000-000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx)

Hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és az Alapkezelő között – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – jogviszony létrejöttével, érvényességével, valamint annak joghatásaival és megszűnésével kapcsolatos vitás ügyek („pénzügyi fogyasztói jogvita”) bírósági eljáráson kívüli rendezése.

• a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központja

(1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; levélcím: 1534 Budapest 114. Pf. 777; telefon: 06-

00-000-000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx)

Az MNBtv. szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a fogyasztónak minősülő Panaszos a Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet. A Magyar Nemzeti Bank a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi

a) az MNBtv. 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, az MNBtv. 39. §-ban meghatározott törvények vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek [az a)-d) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések], továbbá

e) az MNBtv. szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség

betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén („fogyasztóvédelmi eljárás”).

• bíróság

Az Alapkezelővel kötött szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén a Panaszos, illetve a panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt

30 naptári napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő Panaszos bírósághoz fordulhat az alábbiak szerint:

− az egyedi szerződésben foglalt választottbírósági kikötés alapján a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbírósághoz (1055 Budapest, Markó u. 25.).

− választottbírósági szerződéses kikötés hiányában az egyedi szerződésben kikötött rendes bírósághoz, ennek hiányában a Pp. rendelkezései szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

7.2 Az MNB fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem (pénzügyi fogyasztóvédelmi beadvány) benyújtása céljára rendszeresített formanyomtatványok

- elektronikus elérhetősége: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxxx/xxx0000000/Xxxxxxxxxx_xxxxxxx_xx_XXXxxx.xxx xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxx/xxxxxxxxxxxxxxxxxx

- xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxx/xxx-xxxxxxx-xx-xxxxxxxx- panaszunk-van

xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxx/xxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx

- ügyfélszolgálati elérhetősége: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxx

7.3 A Pénzügyi Békéltető Testület működési rendjének elektronikus elérhetősége:

xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxxxxxx

A Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljára rendszeresített formanyomtatványok

- elektronikus elérhetősége:

xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxx-xx-xxxxx-xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxx- nyomtatvany xxxxx://xxxxxxxxxx.xxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxx/xxx_xxxxxxxxx.xxxx

- ügyfélszolgálati elérhetősége: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

7.4 A fogyasztónak minősülő Panaszos kérheti a 7.2-7.3 pontokban hivatkozott formanyomtatványok Alapkezelő általi költségmentes megküldését is. Ezen - a formanyomtatványok megküldésére vonatkozó - fogyasztói igény az alábbi elérhetőségeken terjeszthető elő:

Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.

Postacím: 1054 Budapest, Akadémia u. 6. Email cím: xxxx@xxx.xx

Telefon: x00-0-000-0000

Telefax: x00-0-000-0000

Az Alapkezelő a fogyasztó ilyen tartalmú külön kérése esetén a formanyomtatványokat – az Alapkezelő rendelkezésére álló adatok alapján dokumentáltan elektronikus hozzáféréssel rendelkező fogyasztó számára elektronikus úton, más esetben postai úton - költségmentesen, haladéktalanul megküldi.

Az Alapkezelő Végrehajtási és Kiegészítő Végrehajtási Politikája

A Végrehajtási Politika célja

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) és a Bizottság 2012. december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről (a továbbiakban: ABAK-Rendelet) előírja a Bszt. hatálya alá tartozó tevékenységet végző vállalkozások számára az ezen tevékenységek végzésére vonatkozó Végrehajtási Politika elkészítését és alkalmazását. Jelen szabályzat célja az e jogszabályokból fakadó követelményeknek való megfelelés.

A Végrehajtási Politika hatálya

Jelen Végrehajtási Politika kiterjed minden, a Bszt. és a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) hatálya alá eső tevékenységre a Bszt. és a Kbftv. által meghatározott tevékenységek vonatkozásában.

A Végrehajtási Politika alkalmazása

Az Alapkezelő minden ésszerű lépést megtesz a kollektív befektetési forma és a befektető, valamint az ügyfél számára a lehető legjobb eredmény elérése érdekében, figyelembe véve a következő szempontokat:

a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz ára;

b) a megbízás költsége;

c) a megbízás végrehajtásának időigénye;

d) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének, elszámolásának valószínűsége;

e) a megbízás nagyságrendje és jellege;

e) bármely más olyan szempont, amely a megbízás végrehajtása tekintetében szóba jöhet.

A fent felsorolt tényezők fontosságának meghatározásánál az Alapkezelő a következő szempontokat vizsgálja:

a) a kollektív befektetési formát jellemző célok, befektetési politika és kockázatok, a tájékoztatóban vagy az ajánlattételi dokumentumokban, vagy a kollektív befektetési forma alapszabályában vagy létesítő okiratában jelzettek szerint;

b) a megbízás jellemzői;

c) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz vagy más eszközök jellemzői;

d) azon végrehajtási helyszínek jellemzői, ahová a megbízás továbbítható;

e) adott esetben az ügyfél minősítése.

Tekintettel arra, hogy klasszikus értelemben vett ügyfélmegbízásokat az Alapkezelő nem teljesít a diszkrecionális portfóliókezelés során, ezért az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtást elsősorban a konkrét szerződésben lefektetett célok és elvek teljesülésének szempontjából kell értelmezni.

A teljesítések színhelyéül az Alapkezelő az alábbi helyszíneket választotta: Hazai részvények:

Elsődleges forgalomba hozatal esetén: azon befektetési szolgáltatók, akik részt vesznek az elsődleges forgalomba hozatalban és az Alapkezelő limittel rendelkező partnerei.

Egyéb esetekben: a Budapesti Értéktőzsde.

Egyéb részvények:

Elsődleges forgalomba hozatal esetén: azon befektetési szolgáltatók, akik részt vesznek az elsődleges forgalomba hozatalban és az Alapkezelő limittel rendelkező partnerei.

Egyéb esetekben: Az adott befektetési alap kezelési szabályzatában szereplő lehetséges végrehajtási helyszínek.

ETF

Az adott ETF elsődleges piaca, vagy az adott ETF-et kibocsátó szolgáltató.

Állampapírok, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Elsődleges forgalomba hozatal esetén: azon befektetési szolgáltatók, akik részt vesznek az elsődleges forgalomba hozatalban és az Alapkezelő limittel rendelkező partnerei.

Egyéb esetekben az adott értékpapírra árat jegyző azon befektetési szolgáltatók OTC piaca, amelyek az Alapkezelő limittel rendelkező partnerei.

Egyéb, tőzsdére bevezetett értékpapírok:

Az illető értékpapír elsődleges piaca.

Befektetési jegyek:

A felsorolt forgalmazási helyek, a megadott sorrendben, amennyiben az adott befektetési szolgáltató az adott befektetési jegy forgalmazója:

• Raiffeisen Bank Zrt.

• Raiffeisen Bank International Ag,

• az adott befektetési jegy vezető forgalmazója,

Devizaügyletek:

Az Alapkezelő limittel rendelkező OTC partnerei.

Futures ügyletek:

az illető származtatott ügylet elsődleges piaca.

Egyéb származtatott ügyletek:

Az illető származtatott ügylet elsődleges piaca.

Az adott származtatott ügyletre árat jegyző, az Alapkezelőnél limittel rendelkező befektetési szolgáltatók OTC piaca.

A Raiffeisen Hozam Prémium Származtatott Alap befektetéseinek lehetséges végrehajtási helyszínei

1. az Alap szempontjából meghatározó tőzsdék

a.	Magyarország	Budapesti Értéktőzsde (BÉT)
b.	Luxembourg	Luxembourg Stock Exchange (BdL)
c.	Lengyelország	Warsaw Stock Exchange (WSE, GPW - Giełda Papierów Wartościowych w Warszawie), NewConnect
d.	Ausztria	Wiener Börse
e.	Csehország	Prague Stock Exchange (PSE), RM-SYSTÉM
f.	Szlovénia	Ljubljana Stock Exchange (LJSE)
g.	Horvátország	Zagreb Stock Exchange (ZSE)
h.	Románia	Bucharest Stock Exchange (Bursa de Valori Bucureşti or BVB), SIBEX, RASDAQ
i.	Németország	Berliner Börse, Equiduct, Börse Hamburg, Börse Hannover, Börse München, Börse Stuttgart, Börse Düsseldorf, Eurex Frankfurt, Frankfurt Stock Exchange, Tradegate Exchange
j.	Egyesült Királyság	London Stock Exchange, London Stock Exchange - EQS (European Quoting Services), London Stock Exchange - LI (London International), Plus Markets, Markit BOAT, Project Turquoise, BATS Trading Europe, Chi-X Europe és Chi-X Global
k.	Globális (USA, pán- európai)	SIGMA X MTF
l.	Amerikai Egyesült Államok	New York Stock Exchange (NYSE), NYSE Alternext US, NYSE Arca, International Securities Exchange (ISE), NASDAQ Stock Market, NASDAQ OMX PHLX, NASDAQ OMX BX, National Stock Exchange (NSX), Chicago Stock Exchange (CHX), Arizona Stock Exchange (AZX), BATS Exchange, Direct Edge
m.	Oroszország	Moscow Interbank Currency Exchange (MICEX), RTS Stock Exchange, Saint Petersburg Stock Exchange (SPBEX)
n.	Dél-afrikai Köztársaság	Johannesburg Stock Exchange
o.	Törökország	Istanbul Stock Exchange (ISE)
p.	Egyiptom (Kairó és Alexandria)	Egyptian Exchange (EGX)
q.	Marokkó	Casablanca Stock Exchange
r.	Franciaország	Euronext Paris
s.	Bulgária	Bulgarian Stock Exchange
t.	Szlovákia	Bratislava Stock Exchange (BSSE)
u.	Hollandia	Euronext Amsterdam

2. egyéb tőzsdék

Tőzsdék az EGT-en kívüli európai országokban

a.	Bosznia-Hercegovina	Szarajevó, Banja Luka, Sarajevo Stock Exchange (SASE), Banja Luka Stock Exchange (BLSE)
b.	Horvátország	Zagreb Stock Exchange
c.	Oroszország	Moszkva (RTS Stock Exchange), Moscow Interbank Currency Exchange (MICEX)
d.	Svájc	SWX Swiss Exchange
e.	Szerbia	Belgrád, Belgrade Stock Exchange (BELEX)
f.	Törökország	Isztanbul ("National Market")
g.	Ukrajna	PFTS Ukraine Stock Exchange, Ukrainian Exchange
h.	Macedónai	Macedonian Stock Exchange

Nem európai országok tőzsdéi

a.	Ausztrália	Sydney, Hobart, Melbourne, Perth
b.	Brazília	Rio de Janeiro, Sao Paulo
c.	Chile	Santiago
d.	Kína	Shanghai Stock Exchange, Shenzhen Stock Exchange
e.	Hong Kong	Hong Kong Stock Exchange
f.	India	Bombay
g.	Indonézia	Jakarta
h.	Izrael	Tel Aviv
i.	Japán	Tokió, Oszaka, Nagoja, Kiotó, Fukuoka, Niigata, Szapporo, Hiroshima
j.	Kanada	Toronto, Vancouver, Montreal
k.	Korea	Korea Exchange (Szöul, Busan)
l.	Malajzia	Kuala Lumpur, Bursa Malaysia Berhad
m.	Mexikó	Mexikóváros
n.	Új-Zéland	Wellington, Christchurch/Invercargill, Auckland
o.	Fülöp-szigetek	Manila
p.	Szingapúr	Singapore Stock Exchange
q.	Dél-Afrika	Johannesburg
r.	Tajvan	Taipei
s.	Thaiföld	Bangkok
t.	USA	New York, American Stock Exchange (AMEX), New York Stock Exchange (NYSE), Los Angeles/Pacific Stock Exchange, Philadelphia, Chicago, Boston, Cincinnati

Szervezett piacok olyan országokban, amelyek nem tagjai az Európai Közösségnek

a.	Japán	OTC Piac
b.	Kanada	OTC Piac
c.	Korea	OTC Piac
d.	Svájc	SWX Swiss Exchange, BX Berne Exchange, az International Capital Markets Association (ICMA) tagjainak OTC Piaca, Zürich
e.	USA	OTC Piac a NASDAQ-System-ben, OTC Piac (az NASD által szervezett piacok, pl. Equity Market, Municipal Bond Market, Government Securites Market, Corporate Bonds and Public Direct Participation Programs), OTC Market for Agency Mortgage-Backed Securities

Tőzsdék futures és opciós piacokkal

a.	Ausztrália	Australian Options Market, Australian Securities Exchange (ASX)
b.	Brazília	Bolsa Brasiliera de Futuros, Bolsa de Mercadorias & Futuros, Rio de Janeiro Stock Exchange, Sao Paulo Stock Exchange
c.	Hong Kong	Hong Kong Futures Exchange Ltd.
d.	Japán	Osaka Securities Exchange, Tokyo International Financial Futures Exchange, Tokyo Stock Exchange
e.	Kanada	Montreal Exchange, Toronto Futures Exchange
f.	Korea	Korea Exchange (KRX)

g.	Mexikó	Mercado Mexicano de Derivados
h.	Új-Zéland	New Zealand Futures & Options Exchange
i.	Fülöp-szigetek	Manila International Futures Exchange
j.	Szingapúr	The Singapore Exchange Limited (SGX)
k.	Szlovákia	RM System Slovakia
l.	Dél-Afrika	Johannesburg Stock Exchange (JSE), South African Futures Exchange (SAFEX)
m.	Svájc	EUREX
n.	Törökország	TurkDEX
o.	USA	American Stock Exchange, Chicago Board Options Exchange, Chicago Board of Trade, Chicago Mercantile Exchange, Comex, FINEX, Mid America Commodity Exchange, ICE Future US Inc. New York, Pacific Stock Exchange, Philadelphia Stock Exchange, New York Stock Exchange, Boston Options Exchange (BOX).

A Raiffeisen EMEA Részvény Alapok Alapja befektetéseinek lehetséges végrehajtási helyszínei

1. az Alap szempontjából meghatározó tőzsdék

a.	Magyarország	Budapesti Értéktőzsde (BÉT)
b.	Luxembourg	Luxembourg Stock Exchange (BdL)
c.	Lengyelország	Warsaw Stock Exchange (WSE, GPW - Giełda Papierów Wartościowych w Warszawie), NewConnect
d.	Ausztria	Wiener Börse
e.	Csehország	Prague Stock Exchange (PSE), RM-SYSTÉM
f.	Szlovénia	Ljubljana Stock Exchange (LJSE)
g.	Horvátország	Zagreb Stock Exchange (ZSE)
h.	Románia	Bucharest Stock Exchange (Bursa de Valori Bucureşti or BVB), SIBEX, RASDAQ
i.	Németország	Berliner Börse, Equiduct, Börse Hamburg, Börse Hannover, Börse München, Börse Stuttgart, Börse Düsseldorf, Eurex Frankfurt, Frankfurt Stock Exchange, Tradegate Exchange
j.	Egyesült Királyság	London Stock Exchange, London Stock Exchange - EQS (European Quoting Services), London Stock Exchange - LI (London International), Plus Markets, Markit BOAT, Project Turquoise, BATS Trading Europe, Chi-X Europe és Chi-X Global
k.	Globális (USA, pán- európai)	SIGMA X MTF
l.	Amerikai Egyesült Államok	New York Stock Exchange (NYSE), NYSE Alternext US, NYSE Arca, International Securities Exchange (ISE), NASDAQ Stock Market, NASDAQ OMX PHLX, NASDAQ OMX BX, National Stock Exchange (NSX), Chicago Stock Exchange (CHX), Arizona Stock Exchange (AZX), BATS Exchange, Direct Edge, New York Board of Trade (NYBOT), New York Mercantile Exchange (NYMEX), Chicago Board of Trade (CBOT), Chicago Mercantile Exchange (CME), Intercontinental Exchange (ICE
m.	Oroszország	Moscow Interbank Currency Exchange (MICEX), RTS Stock Exchange, Saint Petersburg Stock Exchange (SPBEX)
n.	Dél-afrikai Köztársaság	Johannesburg Stock Exchange
o.	Törökország	Istanbul Stock Exchange (ISE)
p.	Egyiptom (Kairó és Alexandria)	Egyptian Exchange (EGX)
q.	Marokkó	Casablanca Stock Exchange
r.	Franciaország	Euronext Paris

2. egyéb tőzsdék

Bulgária

Bulgarian Stock Exchange

b.	Ukrajna	PFTS Ukraine Stock Exchange, Ukrainian Exchange
c.	Szerbia	Belgrade Stock Exchange (BELEX)
d.	Szlovákia	Bratislava Stock Exchange (BSSE)
e.	Macedónai	Macedonian Stock Exchange
f.	Bosznia és Hercegovina	Sarajevo Stock Exchange (SASE), Banja Luka Stock Exchange (BLSE)
g.	Hollandia	Euronext Amsterdam

A Raiffeisen Index Prémium Származtatott Alap befektetéseinek lehetséges végrehajtási helyszínei

1. az Alap szempontjából meghatározó tőzsdék

a.	Magyarország	Budapesti Értéktőzsde (BÉT)
b.	Luxembourg	Luxembourg Stock Exchange (BdL)
c.	Lengyelország	Warsaw Stock Exchange (WSE, GPW - Giełda Papierów Wartościowych w Warszawie), NewConnect
d.	Ausztria	Wiener Börse
e.	Csehország	Prague Stock Exchange (PSE), RM-SYSTÉM
f.	Szlovénia	Ljubljana Stock Exchange (LJSE)
g.	Horvátország	Zagreb Stock Exchange (ZSE)
h.	Románia	Bucharest Stock Exchange (Bursa de Valori Bucureşti or BVB), SIBEX, RASDAQ
i.	Németország	Berliner Börse, Equiduct, Börse Hamburg, Börse Hannover, Börse München, Börse Stuttgart, Börse Düsseldorf, Eurex Frankfurt, Frankfurt Stock Exchange, Tradegate Exchange
j.	Egyesült Királyság	London Stock Exchange, London Stock Exchange - EQS (European Quoting Services), London Stock Exchange - LI (London International), Plus Markets, Markit BOAT, Project Turquoise, BATS Trading Europe, Chi-X Europe és Chi-X Global
k.	Globális (USA, pán- európai)	SIGMA X MTF
l.	Amerikai Egyesült Államok	New York Stock Exchange (NYSE), NYSE Alternext US, NYSE Arca, International Securities Exchange (ISE), NASDAQ Stock Market, NASDAQ OMX PHLX, NASDAQ OMX BX, National Stock Exchange (NSX), Chicago Stock Exchange (CHX), Arizona Stock Exchange (AZX), BATS Exchange, Direct Edge
m.	Oroszország	Moscow Interbank Currency Exchange (MICEX), RTS Stock Exchange, Saint Petersburg Stock Exchange (SPBEX)
n.	Dél-afrikai Köztársaság	Johannesburg Stock Exchange
o.	Törökország	Istanbul Stock Exchange (ISE)
p.	Egyiptom (Kairó és Alexandria)	Egyptian Exchange (EGX)
q.	Marokkó	Casablanca Stock Exchange
r.	Franciaország	Euronext Paris

2. egyéb tőzsdék

a.	Bulgária	Bulgarian Stock Exchange
b.	Ukrajna	PFTS Ukraine Stock Exchange, Ukrainian Exchange
c.	Szerbia	Belgrade Stock Exchange (BELEX)
d.	Szlovákia	Bratislava Stock Exchange (BSSE)
e.	Macedónai	Macedonian Stock Exchange
f.	Bosznia és Hercegovina	Sarajevo Stock Exchange (SASE), Banja Luka Stock Exchange (BLSE)
g.	Hollandia	Euronext Amsterdam

Egyebek

Az Alapkezelő nem teljesít portfóliókezelés keretében végrehajtott ügyletet saját számla ellenében.

A kollektív befektetési forma számára a lehető legjobb eredmény elérése érdekében, ha a megbízás több felsorolt végrehajtási helyszínen is teljesíthető, az Alapkezelő figyelembe veszi az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit.

Az Alapkezelő az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit nem határozhatja meg úgy, hogy azzal a végrehajtási helyszínek között indokolatlan és méltánytalan különbséget eredményezzen.

Az Alapkezelő megbízásai között speciális eseteket képeznek azok, amelyek esetében az Alapkezelő nem külső partnert vesz igénybe a végrehajtásra, hanem az általa kezelt portfóliók egymás között kötik meg az ügyleteket. Az ügyletben résztvevő portfóliók közötti potenciális érdekellentét miatt ezen üzletkötések igen érzékenynek számítanak, ezért az ügyletkötés részletes szabályait az Alapkezelő a portfóliók egymás közötti ügyletkötései szabályzata tartalmazza.

A szabályozott piacon kívüli ügyletek esetén az Alapkezelő aktuális partnerlistája, akik részére a megbízás továbbításra és rajtuk keresztül végrehajtásra kerül:

1. CIB Bank Zrt.

2. Citibank Europe Plc Magyarországi Fióktelepe

3. Commerzbank AG

4. Bank of China London Branch

5. EQUILOR Zrt.

6. ERSTE Bank Hungary Zrt.

7. ERSTE Befektetési Zrt.

8. ICBC FS LLC.

9. ING Bank NV Magyarországi Fióktelepe

10. GFI Securities Ltd.

11. Jefferies International Limited

12. JP Xxxxxx Xxxxx Bank

13. K&H Bank Zrt.

14. Mitsubishi UFJ Trust International Limited

15. MKB Bank Zrt.

16. Oppenheimer Europe Ltd.

17. OTP Bank Nyrt.

18. Raiffeisen Bank Zrt.

19. Raiffeisen Bank International AG

20. SAXO BANK GROUP

21. Societe Generale S.A. ( Paris )

22. Unicredit Bank

23. Valcourt SA

24. Xxxxxxx & Matthes B.V.

Kiegészítő Végrehajtási Politika

Az Alapkezelő a kollektív befektetési forma és a befektető érdekeit legjobban szolgálva jár el a kollektív befektetési forma nevében történő üzletkötésre vonatkozó megbízás más jogalany részére történő, végrehajtási célú továbbítása során. A lehető legjobb eredmény elérése érdekében figyelembe veszi a jelen szabályzat „Végrehajtási Politika alkalmazása” pontjában kifejtett szempontokat.

Az Alapkezelő minden egyes eszközosztály tekintetében az Alapkezelő kereskedési partnerei limitjeinek kialakítására vonatkozó szabályzatában meghatározott személyekhez jogosult a megbízásokat továbbítani, ha a megállapodás az ABAK-rendelet 28. cikkében megállapított kötelezettségeknek megfelel. Az Alapkezelő a befektetőt tájékoztatja a Kiegészítő Végrehajtási Oolitika tartalmáról, és annak lényeges változásáról.

Felülvizsgálat

Az Alapkezelő jelen Végrehajtási Politikáját legalább évente egyszer felülvizsgálja. Az Alapkezelő akkor is felülvizsgálja Végrehajtási Politikáját, ha olyan tényszerű változás következik be, amely hátrányosan érinti az Alapkezelőnek azt a képességét, hogy a kezelt kollektív befektetési forma, a befektetők és az ügyfelek számára továbbra is a lehető legjobb eredményt érje el. Az Alapkezelő rendszeresen ellenőrzi a Végrehajtási Politika eredményességét annak érdekében, hogy azonosítsa és szükség esetén kijavítsa az esetleges hiányosságokat. Az Alapkezelő bármilyen lényegi változás esetén értesíti ügyfeleit, továbbá a mindenkor hatályos Végrehajtási Politikát a közzétételi helyein közzéteszi.

Az Alapkezelő folyamatosan figyelemmel kíséri, és legalább évente egyszer értékeli az intézkedések és a Kiegészítő Végrehajtási Politika eredményességét annak érdekében, hogy azonosítsa, és szükség esetén kijavítsa az esetleges hiányosságokat. Az Alapkezelő akkor is felülvizsgálja Kiegészítő Végrehajtási Politikáját, ha olyan tényszerű változás következik be, amely hátrányosan érinti az Alapkezelőnek azt a képességét, hogy a kezelt kollektív befektetési forma a befektetők és az ügyfelek számára továbbra is a lehető legjobb eredményt érje el.

Hozzájárulás

Az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy az általa közzétett és az ügyfél, a befektető által megismert hatályos Végrehajtási Politikát az ügyfél, befektető elfogadja és kifejezett hozzájárulását adja annak alkalmazásához, kivéve, ha arról az Alapkezelőt az ügyfél, befektető ennek ellenkezőjéről írásban értesíti.

Az Alapkezelő Összeférhetetlenségi Politikájának összefoglaló leírása

A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. („Társaság”) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelvnek (MiFID) és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelvnek a hazai intézményrendszerbe történt átültetését megvalósító, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályiról szóló 2007. évi CXXXVIII. számú tv. („Bszt.”) 110. §-a, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény („Kbftv.”) 27. §-a és 34. §-a, a Bizottság 2012. december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről (”ABAK-rendelet”) 30-37. cikkei, illetve az ÁÉKBV- alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló 79/2014. (III. 14.) Korm. rendelet („Kormányrendelet”) előírásainak történő megfelelés érdekében Összeférhetetlenségi Politikát készített.

Az Összeférhetetlenségi Politika elsődleges célja

• a Tevékenység során az Ügyfél, a Befektető vagy a Befektetési Alap számára hátrányos érdek-összeütközésekhez vezető helyzetek feltérképezése, azonosítása, valamint

• olyan eljárási szabályok és intézkedések kidolgozása, melyek alkalmazása lehetővé teszi az Ügyfél, a Befektető vagy a Befektetési Alap számára hátrányos érdek-

összeütközéshez vezető helyzetek megelőzését, az érdek-összeütközésből fakadó kockázatok csökkentését, illetőleg érdek-összeütközéshez vezető helyzetek esetleges felmerülése esetén e helyzetek teljes körű feltárását és kezelését;

• megfelelő ügyfél- és befektetővédelem biztosítása.

A Társaság a fent említett célokat jelen Összeférhetetlenségi Politika létrehozásával, annak az Összeférhetetlenségi Politika hatálya alá tartozó személyekkel történő megismertetésével és az említett összeférhetetlenségi politikákban megállapított nyilvántartások létrehozatalával, kezelésével és ellenőrzésével biztosítja. A jelen Összeférhetetlenségi Politika arányban áll a Társaság méretével és szervezetével, valamint az általa folytatott üzleti tevékenység jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A jelen Összeférhetetlenségi Politika figyelembe veszi a Raiffeisen csoport többi tagjának üzleti tevékenységéből és szerkezetéből következő érdek- összeütközéseket is.

Az Összeférhetetlenségi Politika jóváhagyásáért a Társaság igazgatósága felelős. A Társaság részére a megfelelőségi funkciót a Raiffeisen Bank Zrt. Jogi és Compliance Főosztálya látja el a compliance officer vezetésével (a megfelelőségi funkciót a Társaság számára ellátó szervezet, szervezeti egység, illetve személy a továbbiakban: „Compliance Officer”). A Compliance Officer felel az Összeférhetetlenségi Politika betartásáért, rendszeres karbantartásáért, az Ügyfél, a Befektető vagy a Befektetési Alapok számára hátrányos érdek-összeütközéshez vezető helyzetek azonosításáért és az esetlegesen felmerülő helyzetek kezeléséért. Az Összeférhetetlenségi Politika által nem szabályozott kérdésekben a Raiffeisen Bank Zrt. és leányválallatainak összeférhetetlenségi politikája előírásai kerülnek alkalmazásra.

A Raiffeisen Bank Zrt. Jogi és Compliance Főosztálya, mint Compliance Officer a Társasággal együtt feltérképezte az esetlegesen érdek-összeütközéshez vezető körülményeket, helyzeteket, valamint a kezelésükre hatékony eljárásokat dolgozott ki.

A Társaság olyan belső szervezeti megoldásokat alakít ki, amelyek kizárják vagy a lehető legkisebbre csökkentik

a) a Társaságnak - beleértve annak vezető tisztségviselőit, alkalmazottait vagy bármely más, a Társasággal ellenőrzés útján közvetlen vagy közvetett kapcsolatban álló személyt - és a Társaság kezelésében lévő Befektetési Alap vagy annak Befektetői;

b) a Befektetési Alap vagy annak Befektetői és egy másik Befektetési Alap vagy annak Befektetői,

c) a Befektetési Alap vagy annak Befektetői és a Társaság valamely másik Ügyfele,

d) a Befektetési Alap vagy a Befektetési Alap Befektetői és a Társaság kezelésében lévő másik Befektetési Alap vagy ezen másik Befektetési Alap befektetői; vagy

e) a Társaság Ügyfelei közül kettő

között létrejött érdekellentét nyomán a Társaság által kezelt Befektetési Alapok, a Befektetők és az Ügyfelek érdekei sérelmének kockázatát.

A Társaság arra törekszik, hogy megfelelő módon és hatékonyan felismerje és kezelje az esetleges érdek-összeütközéseket. A Társaság a felmerülő érdekkonfliktusokat a következő módszerekkel kezelheti:

• bizonyos helyzetek elkerülése,

• információs korlátok (un. Kínai Fal) létesítése,

• megfelelő mértékű függetlenség biztosítása, illetve

• az érintett Ügyfelek, Befektetők megfelelő módon történő tájékoztatása az esetleges érdekkonfliktusok létéről.

A Társaság saját működési környezetén belül különválasztja az egymással összeférhetetlennek tekinthető feladatokat és felelősségeket, vagy azokat a feladatokat és felelősségeket, amelyek potenciálisan rendszerszintű összeférhetetlenségeket okozhatnak. A Társaság értékeli, hogy működési feltételei kapcsán felmerülhet-e bármely más érdemi összeférhetetlenség, és ezekről tájékoztatja a Befektetőit és Ügyfeleit.

A jogszabályi követelményeknek megfelelően az összeférhetetlenségi helyzetek kialakulásának megelőzésére, a Társaság a következő eszközöket és intézkedéseket alkalmazza:

• A Társaság a Raiffeisen csoport tagja. A Társaság a csoporttagoktól elkülönült bizalmas területet alkot (Kínai Fal szabály). A bizalmas területek között az információáramlást, átjárhatóságot belső szabályzat szabályozza, így megelőzhetővé válnak a bizalmas információk felhasználásával történő visszaélések.

• A Társaság alkalmazottaira vonatkozóan egyedi szabályok kerültek megállapításra. Egyes ügyelettípusok kifejezetten tiltottak számukra, melyekről belső szabályzat rendelkezik.

• A pénzügyi eszközökkel vagy azok kibocsátóival kapcsolatban rendelkezésre álló, nem köztudomású információk felhasználásának korlátozása és nyomon követése érdekében, figyelő-, illetve korlátozott listákat vezet, amelyek az érzékeny információk átadásának felügyeletét, a bennfentes információkkal való visszaélés megakadályozását, illetve egyes ügyletek tilalmazását szolgálják.

• Folyamatosan ellenőrzi az összeférhetetlenségi helyzetekkel potenciálisan érintett alkalmazottainak pénzügyi eszközökkel folytatott ügyleteit.

• A megbízások végrehajtása során a vonatkozó szabályzatoknak megfelelően jár el.

• Alkalmazottai számára oktatásokat szervez, annak érdekében, hogy megtanulják az összeférhetetlenségi helyzeteket felismerni és elkerülni.

• Rendszereit, folyamatait folyamatosan felülvizsgálja annak érdekében, hogy lépést tudjon tartani a jogi és a piaci környezet által támasztott új elvárásoknak.

• Szabályozza az alkalmazottaknak történő anyagi és nem-anyagi természetű juttatások akár harmadik fél általi nyújtását és elfogadását, beleértve ezen juttatásoknak az ügyfelek számára nyilvánossá tételét;

A Társaság valamennyi alkalmazottja köteles a tudomására jutott, érdek-összeütközéshez vezető helyzetet haladéktalanul írásban jelenteni a Compliance Officernek. A bejelentést minden esetben kivizsgálásra kerül. A bejelentésekről a Compliance Officer nyilvántartást vezet.

A Társaság nyilvántartást vezet - és azt rendszeresen frissíti - a Társaság által vagy nevében végzett Tevékenység típusokról, amelyekben felmerült - vagy folyamatban lévő Tevékenység esetén felmerülhet - egy vagy több Befektetési Alap vagy annak Befektetői illetve Ügyfelek érdeksérelmével járó, súlyos kockázatot jelentő összeférhetetlenség. A felső vezetés gyakori rendszerességgel, de legalább évente egyszer írásbeli jelentést kap a nyilvántartott Tevékenységekről.

Ha a Társaság által az érdek-összeütközések kezelése érdekében tett szervezeti vagy igazgatási intézkedések nem elegendőek annak megfelelő megbízhatósággal történő biztosítására, hogy megelőzzék a Befektetési Alap, a Befektetők vagy az Ügyfelek érdeksérelmének kockázatát, akkor a Társaság azon munkatársai, akiknek e körülmény a tudomására jut, kötelesek a Társaság felső vezetését haladéktalanul tájékoztatni annak érdekében, hogy a Társaság felső vezetése meghozhassa az ahhoz szükséges döntéseket, hogy a Társaság mindenkor maximálisan a Befektetési Alap, a Befektetők és az Ügyfelek érdekeit szem előtt tartva járjon el. A döntésről és annak indokairól a Társaság tartós adathordozón történő közzététel útján tájékoztatja a befektetőket.

Ösztönzőkkel kapcsolatos információ

I. Befektetési szolgáltatási tevékenység

1. A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) a befektetési szolgáltatási tevékenysége során mindenkor a jogszabályokban foglaltaknak, a szakma szabályainak megfelelően, tisztességes és hatékony módon, az ügyfél érdekeivel összhangban jár el.

2. Az Alapkezelő nem kérhet és nem fogadhat el olyan anyagi vagy nem anyagi természetű juttatást, előnyt, amelyet

a) nem az ügyfél vagy az ügyfél javára eljáró harmadik személy részére vagy nem ezek részéről teljesítenek,

b) nem olyan személy vagy szervezet részére vagy részéről teljesítenek, amely esetében

ba) az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás, illetve a juttatás mértékének számítása során használt módszer az ügyfél előtt a szolgáltatás nyújtását megelőzően pontosan, következetesen és világosan feltárható, és

bb) az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás a nyújtott szolgáltatás minőségének javítása érdekében történik, és nem befolyásolja hátrányosan az Alapkezelő 1. pont szerinti kötelezettségének teljesítését,

c) nem a befektetési szolgáltatási tevékenység ellátásával függ össze vagy hátrányosan befolyásolja az Alapkezelő 1. pont szerinti kötelezettségének teljesítését.

3. Az Alapkezelő a 2b) pont ba) alpontjában foglalt információt összefoglalás formájában is közzéteheti azzal, hogy az ügyfél kifejezett kérésére a részletes tájékoztatást is haladéktalanul az ügyfél rendelkezésére bocsátja.

II. Befektetési alapkezelési tevékenység

Nem tekinthető úgy, hogy az Alapkezelő becsületesen, tisztességesen és az általa kezelt befektetési alapok vagy ezek befektetőinek érdekeit legjobban szolgálva működik, ha az általa végzett tevékenységekkel kapcsolatban bármilyen díjat vagy jutalékot fizet vagy kap, illetve bármilyen nem pénzbeli juttatást ad vagy kap, az alábbiak kivételével:

a) a befektetési alap vagy a befektetési alap nevében eljáró személy által vagy neki fizetett díj, jutalék vagy nyújtott nem pénzbeli juttatás;

b) harmadik fél, illetve a harmadik fél nevében eljáró személy által vagy neki fizetett díj, jutalék vagy nyújtott nem pénzbeli juttatás, amennyiben az Alapkezelő igazolni tudja, hogy teljesülnek a következő feltételek:

i. a díj, jutalék vagy juttatás létét, jellegét és összegét, illetve ha az összeg nem állapítható meg, akkor az összeg kiszámításának a módját az érintett szolgáltatás nyújtása előtt világosan a befektetési alap befektetőinek tudomására hozzák olyan módon, hogy az átfogó, pontos és érthető legyen;

ii. a díj vagy jutalék kifizetését vagy a nem pénzbeli juttatás biztosítását úgy alakították ki, hogy az növelje a vonatkozó szolgáltatás minőségét, és ne akadályozza az Alapkezelő azon kötelezettségének teljesítését, hogy az általa kezelt befektetési alap vagy annak befektetői érdekét legjobban szolgálva járjon el;

c) olyan megfelelő díjak, amelyek a releváns szolgáltatás nyújtását lehetővé teszik vagy ahhoz szükségesek - mint például letétkezelési költségek, elszámolási és átváltási költségek, szabályozói díjak vagy jogi költségek -, és amelyek jellegüknél fogva nem összeférhetetlenek

az Alapkezelő azon kötelezettségével, hogy becsületesen, tisztességesen és az általa kezelt befektetési alap vagy annak befektetőinek érdekeit legjobban szolgálva járjon el.

A díjjal, jutalékkal, vagy nem pénzbeli juttatásokkal kapcsolatos megállapodások lényeges pontjainak összefoglalóként történő nyilvánosságra hozatala az ABAK rendelet 24. cikk (1) bekezdés b) pontjának

x. xxxxxxxx alkalmazásában megfelelőnek tekinthető, feltéve, hogy az Alapkezelő kötelezettséget vállal arra, hogy az általa kezelt befektetési alap befektetőjének kérésére ezen túlmenő részletes tájékoztatást nyújt, és feltéve, hogy teljesíti ezt a kötelezettségvállalást.

Document Metadata

Table of Contents

A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.

Document Metadata