Contract

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK–II–50031/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést tartalmazó határozata a Generali-Providencia Biztosító Zrt. számára

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfelek kérelme alapján a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Xx. Xxxxx Xxxxxx, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi

h a t á r o z a t o t

hozom:

I. A Felügyelet az életbiztosítási szerződések megkötése előtti tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezést illetően az Ügyfelek által kérelmezett eljárásban jogszabálysértést nem állapított meg.

II. A Felügyelet a Biztosítóval szemben — az életbiztosítási szerződések létrejöttéről szóló tájékoztatási kötelezettség, valamint az életbiztosítási szerződés felmondására történő figyelem felhívási kötelezettség megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.

III. A Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezést illetően az Ügyfelek által kérelmezett eljárásban jogszabálysértést nem állapított meg.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles.

I n d o k o l á s

Ügyfelek 2011. június 9-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 64. §-a szerinti fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel keresték meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolták az alábbiak szerint:

Ügyfelek kérelmükben előadták, hogy két darab díjmentesített életbiztosítási szerződéssel rendelkeztek a Biztosítónál, amelyek átdolgozását kezdeményezték 2010 novemberében. Xxxxxxxx beadványa szerint nem kérték a szerződések megszüntetését, valamint kifejezetten közölték a biztosításközvetítővel, hogy nem a szerződések visszavásárlását kezdeményezik. Ügyfelek nyilatkozata szerint a biztosításközvetítő arról adott tájékoztatást, hogy az átdolgozás esetén a szerződés módosításra kerül és átkönyvelés történik az új szerződéseikre. A Biztosító által kiállított igazoláson a szerződések visszavásárlása szerepelt, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal arról értesítette az Ügyfeleket, hogy három évre vonatkozóan kötelesek

az adókedvezményt visszafizetni. Ügyfelek nyilatkozata szerint a szerződések átdolgozása miatt összesen (…) adófizetési kötelezettségük keletkezett. Ügyfelek kifogásolták, hogy a biztosításközvetítő téves tájékoztatást adott a szerződés átdolgozásának kezdeményezésekor és emiatt (…) káruk keletkezett.

Az Ügyfelek ügye kapcsán lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás során a Felügyelet hivatalból vizsgálta, hogy a Biztosító megsértette-e a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 166. § (2) valamint a 167. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakat.

A Psztv. 64. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi

- a Psztv. 4. §-ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek)

- a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek,

- a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és

- az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek

betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén.

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: I.

A Biztosító 2011. augusztus 19-én kelt nyilatkozatához csatolt dokumentumok alapján a Felügyelet megállapította, hogy (…) Ügyfél 2010. december 1-jén kelt „Visszavásárlás” megnevezésű nyilatkozat kitöltésével kezdeményezte a 2009. október 1-jéig díjrendezett szerződésének visszavásárlását, valamint a visszavásárlási összeg utalását az (…) ajánlatszámú szerződésre kérte. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy (…) Ügyfél 2010. december 6-án kelt „Visszavásárlás” és „Nyilatkozat visszavásárlásról” megnevezésű nyilatkozatok kitöltésével kezdeményezte a 2008. november 1-jéig díjrendezett szerződésének visszavásárlását, valamint a visszavásárlási összeg utalását az (…) ajánlatszámú szerződésre kérte.

Az Ügyfelek által 2010. december 1-jén és 2010. december 6-án aláírt visszavásárlási nyilatkozatokon a Biztosító felhívta az Ügyfelek figyelmét az igénybevett személyi jövedelemadó-kedvezmény jogszabály által meghatározott módon történő visszafizetési kötelezettségére.

(…) Ügyfél 2010. december 1-jén „…” elnevezésű befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés megkötésére vonatozó ajánlatot tett a Biztosítónak az (…) ajánlatszámon.

(…) Ügyfél 2010. december 6-án „…” elnevezésű befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés megkötésére vonatozó ajánlatot tett a Biztosítónak az (…) ajánlatszámon.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 166. § (2) bekezdésében foglaltak szerint „A biztosítónak és a biztosításközvetítőnek a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító, a biztosításközvetítő főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. Ezen tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven is történhet. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási kötelezettsége - a függő biztosításközvetítő adatait és a 10. számú melléklet A) pontjának 17. alpontjában foglaltakat kivéve - irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is. A 35. §-ban foglaltak szerinti biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződési feltételek jellemzőiről köteles tájékoztatást adni. A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatás jellemzőit a 10. számú melléklet A) pontja tartalmazza.”

A Felügyelet a „Nyilatkozat befektetési egységhez kötött életbiztosításhoz” megnevezésű dokumentumok alapján megállapította, hogy az Ügyfelek aláírásukkal igazoltan nyilatkoztak arról, hogy az ajánlattétel előtt tájékoztatást kaptak a szerződés jellemzőiről, a biztosító főbb adatairól, a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó fő szervezeti egysége és a felügyeleti szervének megnevezéséről, azok elérhetőségéről, a biztosításközvetítő főbb adatairól, valamint átvették a szerződési feltételeket, az Igényfelmérőt, a Termékismertetőt, a pénzügyi kockázatfelmérő lapot és a befektetési egységhez kötött életbiztosítás legfontosabb jellemzőiről szóló tájékoztatást.

A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a szerződések megkötése előtt az Ügyfelek részére megtörtént a részletes írásbeli tájékoztatás az ajánlat tárgyát képező életbiztosítási szerződések esetében a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződés jellemzőiről, így a Biztosító nem sértette meg a Bit. 166. § (2) bekezdésében foglaltakat.

II.

A Felügyelet a Biztosító 2011. szeptember 1-jén kelt nyilatkozatához mellékelt 2010. december 3-án és a 2010. december 8-án kelt tájékoztató leveleinek másolati példányai alapján megállapította, hogy azokban a Biztosító a következő tájékoztatást adta az Ügyfelek részére: „Tájékoztatjuk, hogy jelen kötvény átvételét követő 30 napon belül életbiztosítási szerződését a hatályos Biztosítási törvény értelmében, biztosító társaságunknak küldött írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja.”

A Biztosító 2010. december 3-án és a 2010. december 8-án kelt tájékoztató leveleinek mellékletét képezték az életbiztosítási szerződések eredeti kötvényei. A Biztosító 2011. augusztus 19-én kelt nyilatkozata szerint az ajánlatok alapján létrejött szerződésekről kiállított kötvényeket az Ügyfelek részére 2011. január 6-án átadta.

A Bit. 167.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül köteles a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről.” A Bit. 167.§ (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a Biztosító az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban köteles felhívni az életbiztosítási szerződést

önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő figyelmét a Bit. 96.§ (2)-(5) bekezdéseiben foglaltakra”.

A Bit. 96.§ (2) bekezdése szerint „az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a Bit. 167.§-ban meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja”.

A fogyasztóvédelmi eljárás során a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító a 2010. december 8-án kelt tájékoztató levelében foglaltak rögzítésével – és annak 2011. január 6-án történt átadásával - tett eleget a fenti jogszabályban rögzített tájékoztatási kötelezettségének és (…) Ügyfelet tájékoztatta a szerződés indoklás nélkül történő felmondásának lehetőségéről.

A fogyasztóvédelmi eljárás során a Felügyelet megállapította továbbá, hogy (…) Ügyfél szerződéséről kiállított kötvényt (…) Ügyfél vette át 2011. január 6. napján.

A kötvények átadásának körülményeiről (…) 2011. augusztus 31-én úgy nyilatkozott, hogy (…) Ügyfél életbiztosítási szerződéséről 2010. december 3-án kiállított kötvény átvételére vonatkozóan (…) Ügyfél írásbeli meghatalmazással nem rendelkezett, hanem annak (…) Ügyfél részére történő átadására vonatkozóan (…) Ügyfél szóbeli meghatalmazást adott részére.

A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy (…) Ügyfél esetében a Biztosító megsértette a Bit. 167. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, tekintettel arra, hogy (…) Ügyfél részére a szerződés létrejöttéről adott tájékoztatást (…) Ügyfél részére adta meg, annak ellenére, hogy (…) Ügyfél annak átvételére vonatkozóan írásbeli meghatalmazással nem rendelkezett.

III.

A Felügyelet a beadvány kapcsán vizsgálta, hogy az Ügyfelek a Biztosítótól vagy a Biztosító függő közvetítőjétől téves tájékoztatást kaptak-e a korábbi szerződések megszüntetésének módját illetően, és a tájékoztatás alkalmas volt-e az Ügyfelek ügyleti döntésének befolyásolására, valamint, hogy ezzel a Biztosító megsértette-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) rendelkezéseit.

A Felügyelet megállapította, hogy (…) (nyilvántartási száma: …) tárgyi ügyben a Biztosító függő biztosításközvetítőjeként járt el.

A Biztosító függő biztosításközvetítőéért való felelősségét az Fttv. 9. § (1)-(2) bekezdései alapozzák meg, amelyek szerint: „A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. Az (1) bekezdés szerinti vállalkozás felel akkor is, ha a kereskedelmi gyakorlatot szerződés alapján más személy valósítja meg a vállalkozás érdekében vagy javára.”

A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító az Fttv. 9. § (2) bekezdésére tekintettel az Fttv.

9. § (1) bekezdése szerinti felelősséggel tartozik függő biztosításközvetítőéért.

Az Fttv. alábbi rendelkezéseket rögzíti:

Az Fttv. 3.§ (1) bekezdése szerint „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.” Az Fttv. 3.§ (2) bekezdés szerint „(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,

a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és

b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.”

Az Fttv. 3.§ (3) bekezdés szerint „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).”

Az Fttv. 6. § (1) bekezdése i) pontja szerint „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.”

Az Fttv. 7.§ (1) bekezdése szerint „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely

a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és

b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.”

A Biztosító 2011. augusztus 19-én kelt nyilatkozatához mellékelte a szerződéseket megkötő (…) biztosításközvetítő 2010. augusztus 9-én kelt nyilatkozatát a szerződések megszüntetéséről és az új szerződéskötések körülményeiről.

A biztosításközvetítő úgy nyilatkozott, hogy 2010 decemberében (…) Ügyfél megkereste és arról tájékoztatta, hogy a korábbi szerződések terhére pénzt szeretnének kivenni. A biztosításközvetítő nyilatkozata szerint a megbeszélés során szóba kerültek az Ügyfelek különböző élethelyzetei – három gyermek tanulása, nyugdíjuk várható összege - és ennek hatására döntettek úgy, hogy új szerződéseket kötnek. A biztosításközvetítő nyilatkozott továbbá arról, hogy az Ügyfelek nem tudták megmondani, hogy korábbi szerződéseik esetében igénybe vették-e az adókedvezményt, azonban a visszavásárlási kérelem tartalmazta az adó visszafizetésről szóló tájékoztatást.

A Felügyelet a rendelkezésére álló nyilatkozatok alapján megállapította, hogy (…) függő biztosításközvetítő és az Ügyfelek egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek a szerződéskötés körülményeit illetően, így a fogyasztóvédelmi eljárás során kétséget kizáróan nem volt bizonyítható annak ténye, hogy az Ügyfeleknek a korábbi szerződéseik

megszüntetésének módjára adott tájékoztatás során a Biztosító függő biztosításközvetítője megsértette az Fttv.-ben foglalt rendelkezéseket.

A biztosításközvetítő életbiztosítási szerződés megkötése előtt tanúsított, a szóbeli tájékoztatás során kifejtett magatartásával kapcsolatos tényállás pontos és egyértelmű megállapítására nincs mód, az Ügyfelek által a szerződés megkötésével kapcsolatosan sérelmezett biztosításközvetítői jogsértés megállapítására - figyelemmel az Ügyfelek írásbeli nyilatkozataira is - a Felügyelet nem látott lehetőséget.

A fentiekre tekintettel a felek nyilatkozatai közötti ellentmondás feloldása a fogyasztóvédelmi eljárás során nem vezetett eredményre, az Ügyfelek kérelmében előadottak nem nyertek bizonyítást, így jogszabálysértés megállapítására nem volt lehetőség.

A Felügyelet egyebekben az FK-II-70303/2011. számú végzésével Ügyfelek 2011. június 9- én érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást a Kérelmezőknek a Biztosítóval szemben fennálló kártérítési igénye jogalapjának a vizsgálata tekintetében megszüntette.

A Psztv. 71. § (1) szerint: Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.

A Felügyelet (…) Ügyfél esetében a határozat rendelkező része II. pontjában a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a Biztosítónak a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a továbbiakban tegyen eleget a vonatkozó jogszabályban foglalt az életbiztosítási szerződések létrejöttéről szóló tájékoztatási kötelezettségének, valamint az életbiztosítási szerződés felmondására történő figyelem felhívási kötelezettségének.

A biztosítási szerződés létrejöttéről történő tájékoztatással kapcsolatos jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a szerződés létrejöttéről történő tájékoztatás azt az érdeket is szolgálja, hogy ügyfelek teljes körű információkkal rendelkezzen szerződéses jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatosan. A Biztosító ezen tájékoztatási kötelezettsége ügyfelek vagyoni érdekei védelmét is szolgálja. Az ügyfelek ugyanis csak a tájékoztatás kézhezvételét követően kapnak egyértelmű visszaigazolást arra vonatkozóan, hogy az általuk kezdeményezett szerződés igényeiknek megfelelően létrejött. A Biztosító köteles mindent megtenni, hogy az ügyfeleit az életbiztosítási szerződés megkötését követően tájékoztassa a szerződés indokolás nélküli felmondásának lehetőségéről és ezáltal lehetővé tegye, hogy a szerződők tájékozott döntést hozhassanak.

A Felügyelet döntése során figyelemmel volt arra, hogy a (…) Ügyfél szerződés létrejöttéről adott tájékoztatás megtörténtére vonatkozóan beadványában kifogást nem tett, illetve annak átvételét nem vitatta.

A Felügyelet az ügy összes körülményének figyelembevételével a Biztosító kötelezését megfelelő intézkedésnek tartotta a jogkövető magatartás biztosítására, ezért a fogyasztóvédelmi bírság kiszabásától eltekintett.

A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában, a 64. §-ban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.

A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a

100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.

A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. október 24.

xx. Xxxxxxx Xxxxxx s.k.,

a PSZÁF ügyvezető igazgatója