Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság

Általános Szerzõdési Feltételek

(Üzletszabályzat)

Hatályos: 2006. július 01-jétõl

Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság

Általános Szerzõdési Feltételek (Üzletszabályzat) Hatályos: 2006. július 01-jétõl

Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság

(a továbbiakban: Lakás-takarékpénztár)

Általános Szerzõdési Feltételek (Üzletszabályzat)

A) A lakás-elõtakarékossági szerzõdés megkötése

1. § A lakás-elõtakarékossági szerzõdés célja

(1) A lakás-elõtakarékossági szerzõdés célja, hogy a lakás-elõtakarékoskodó a lakás-elõtakarékossági szerzõdésre vonatkozó jelen Általános Szerzõdé- si Feltételek szerint (továbbiakban: ÁSZF), valamint a lakás-takarékpénztá- rakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (továbbiakban: Törvény) és más vonat- kozó jogszabályok alapján elõre meghatározott rendszerességgel egyenlõ részletekben befizetett megtakarításai alapján lakáskölcsönt kapjon.

(2) A lakás-elõtakarékossági szerzõdés (továbbiakban: szerzõdés) meghatá- rozott módozat szerint megkötött olyan betét- és hitelszerzõdés, amelyben a lakás-elõtakarékoskodó arra kötelezi magát, hogy - a szerzõdés módo- zata szerint - a megtakarítási idõ alatt elõre meghatározott rendszeresség- gel, egyenlõ részletekben történõ befizetésekkel meghatározott összeget legalább négy megtakarítási év idõtartamra a Lakás-takarékpénztárnál be- tétként leköt, illetve elhelyez, a Lakás-takarékpénztár pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzõdésben meghatározott feltételek teljesülése és a lakás-elõtakarékoskodó, illetve a kedvezményezett hitelképessége esetén a módozatban rögzített módszer szerint kiszámított összegû, a Törvény 8.§-a szerinti lakáscélú kölcsönt (a továbbiakban: lakáskölcsön) nyújt a la- kás-elõtakarékoskodó, illetve a cselekvõképes kedvezményezett kérésére.

(3) A szerzõdésben meghatározott betéti és hitelkamat mértékét, valamint a ke- zelési költség mértékét a szerzõdés idõtartama alatt nem lehet módosítani.

(4) Csoportos szerzõdésnek minõsül, amennyiben több egyéni szerzõdõ a szerzõdéskötéskor elõre vagy legkésõbb a kiutalásig meghatározott la- káscélra (pl. közmûfejlesztés, társasház közös részeinek felújítása, stb.) köt szerzõdést, és e szerzõdések a Lakás-takarékpénztár informatikai rendszerében, mint meghatározott csoporthoz tartozó szerzõdések egy- értelmûen azonosíthatóak.

(5) A fogalmak jelentése:

Az értékszám a Lakás-takarékpénztár által meghatározott, a szerzõdõ megtakarítási teljesítményének mérésére szolgáló szám. Az értékszám növekedésének üteme a megtakarítások összegétõl és azok elhelyezésé- nek idõpontjától függ.

A célértékszám a választott módozatban rögzített minimális értékszámot elérõ vagy meghaladó, a Lakás-takarékpénztár által szükség esetén az adott kiutalási idõpontra vonatkozóan az értékelési fordulónapon megha- tározott értékszám. Az adott kiutalási idõpontban rendelkezésre álló kiuta- lási összeg garantáltan elegendõ minden, az egyéb minimumfeltételek teljesítésén túl a célértékszámot is teljesítõ szerzõdés kifizetésére.

A kiutalási idõszak az értékelési fordulónaptól a kiutalási idõpontig tartó három hónap.

Értékelési fordulónap: minden hónap utolsó napja. A kiutaláshoz tartozó értékelési fordulónap a kiutalási idõszak elsõ napja, amikor a Lakás-taka- rékpénztár meghatározza a kiutalási összeget, valamint az egyes szerzõ- dések értékszámát, és azt, hogy az értékszám nagysága alapján melyek azok a lakás-elõtakarékossági szerzõdések, amelyek esetében a szerzõ- déses összeget az adott kiutalási idõszakhoz tartozó kiutalási idõpontra megállapított kiutalási összegbõl ki tudja fizetni.

A kiutalási idõpont az adott kiutalási idõszak utolsó napja, azaz az értéke- lési fordulónapot követõ harmadik hónap utolsó napja.

A kiutalás az adott kiutalási idõszak utolsó napján (a kiutalási idõpontban) a lakás-elõtakarékoskodók nyilatkozata és az értékelési fordulónapon meghatározott sorrend alapján hozott döntés a kiutalási összegbõl kifizet- hetõ szerzõdéses összegekrõl. A szerzõdéses összeg kiutalása nem azo- nos annak kifizetésével (lásd 13.§ (6) bekezdés)

Megtakarítási idõ: az adott módozatnak megfelelõ szerzõdésben rögzített teljes betétösszeg elsõ elhelyezésétõl az összegyûlt betét felvételéig, illetve a kiutalásig eltelt idõ.

Megtakarítási évek: a szerzõdésben rögzített teljes betétösszeg elsõ elhe- lyezése hónapjának elsõ napjától számított évek (egy év 12 hónap) a betét felvételéig, illetve a kiutalásig.

2. § A lakás-elõtakarékoskodó és a kedvezményezett

(1) Lakás-elõtakarékossági szerzõdést köthet a Lakás-takarékpénztárral:

a) magyar állampolgárságú, cselekvõképes természetes személy saját nevében, saját maga javára, vagy magyar állampolgárságú, cselekvõ- képes természetes személy az általa megnevezett természetes sze- mély (kedvezményezett) javára,

b) gyám, eseti gondnok, alapítvány, természetes személy, társadalmi szervezet, egyház, illetõleg helyi önkormányzat, a gyermekvédelmi gondoskodásban élõ gyermek, mint kedvezményezett javára, életkez- désének elõsegítése céljából,

c) a lakásszövetkezet épületenként a tulajdonában, vagy a tagjainak kö- zös tulajdonában álló épületrészek felújításához és korszerûsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából,

d) a társasházi közösség nevében épületenként a tulajdonosok jogsza- bályban elõírt többséggel hozott határozata alapján a közös képvise- lõ a közös tulajdonukban álló épületrészek felújításához és korszerû- sítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából.

(Az a)-d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: lakás-elõtakarékosko- dók.) Jelen ÁSZF alkalmazása során a magyar állampolgárral esik egy tekintet alá a bevándorolt, letelepedett és a menekültként elismert személy.

(2) Kedvezményezett lehet

a) a lakás-elõtakarékoskodó közeli hozzátartozója (Polgári Törvénykönyv 685.§ b) pont) az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján: a há- zastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelõ szülõ, va- lamint a testvér,

b) a gyámság alatt álló gyermek (a családjogi törvény 98.§) az (1) bekez- dés b) pontjában foglaltak alapján,

akinek a javára a lakás-elõtakarékoskodó a lakás-elõtakarékossági szer- zõdést megkötötte, és akinek javára az állami támogatást annak igénylé- se esetén folyósítják.

(3) Ha a lakás-elõtakarékoskodó kedvezményezettet nevez meg, az elhelye- zett betét és kamata, továbbá az arra való jogosultság esetén az állami támogatás felett a megtakarítás idõtartama alatt a lakás-elõtakarékosko- dó rendelkezik. A kiutalás lakás-elõtakarékoskodó általi elfogadásával a szerzõdéses összeg folyósításakor, illetve a betét lakáscélú felhasználása esetén a cselekvõképes kedvezményezett a betét, az állami támogatás, a jóváírt kamatok, valamint a lakáskölcsön feletti rendelkezési jogot meg- szerzi. A szerzõdést a kedvezményezett (ha ilyet nem jelöltek, a szerzõ- dõ) tulajdonában álló, vagy vásárlással, cserével, építéssel tulajdonába kerülõ ingatlanra lehet felhasználni. A szerzõdõ a kiutalás elfogadását megelõzõen bármikor írásban törölheti a korábbi kedvezményezetti jelö- lést, illetve másik kedvezményezettet nevezhet meg, kivéve, ha ezt a vonatkozó rendelkezések kizárják. A szerzõdés kiutalását, továbbá a szerzõdéses összeg, illetve a betét folyósítását követõen a lakás-elõtaka- rékoskodó és a kedvezményezett személye nem változtatható.

3. § A szerzõdéses összeg

(1) A lakás-elõtakarékossági szerzõdés meghatározott összegre (a további- akban: szerzõdéses összeg) szól, amely magában foglalja

a) a lakás-elõtakarékoskodó által vállalt összes betételhelyezést, az álla- mi támogatást, az azokra jóváírt kamatot, és az egyéb jóváírt összege- ket (a továbbiakban: teljes megtakarítást)

b) a lakáskölcsönt, melynek összege megfelel a szerzõdéses összeg és a teljes megtakarítás különbözetének.

(2) A szerzõdéses összeg 10.000.- Ft-tal maradéktalanul osztható.

(3) A módozat szerinti minimális és maximális szerzõdéses összegeket a 3.,

4. és 5. sz. mellékletek tartalmazzák.

4.§ A lakáscélú felhasználás

(1) A lakáskölcsön igénybevételének feltétele a szerzõdéses összeg lakáscé- lú felhasználása.

Lakáscélú felhasználásnak minõsül

a) a lakás-elõtakarékoskodó, illetve amennyiben a szerzõdésben kedvez- ményezettet nevezett meg, a kedvezményezett

1. javára történõ, a Magyar Köztársaság területén elhelyezkedõ lakótelek vásárlása, lakás vagy családi ház vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, cseréje, valamint nyugdíjasházban a jogosult élete végéig fennálló bérleti, lakáshasználati jog vásárlása,

2. a tulajdonában vagy az 1. pontnak megfelelõ jogcímen használatában lévõ lakás vagy családi ház vagy tanyai lakóingatlan bõvítése, felújítá- sa, korszerûsítése, helyreállítása

3. a tulajdonában vagy az 1. pontnak megfelelõ jogcímen használatában lévõ lakáshoz, családi házhoz vagy tanyai lakóingatlanhoz szükséges, illetve a beépítés alatt álló vagy a már beépített terület lakhatóságát ja- vító, az alább felsorolt közmûvek, kommunális létesítmények saját vagy önkormányzati, közmûfejlesztési társulat által megvalósított be- ruházás keretében történõ kialakítása, felújítása: szilárd burkolatú út, kerítés, járda, áram-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadék- víz elvezetõ csatorna, árok, központi fûtés, informatikai hálózati kap- csolat (telefon, kábeltelevízió, Internet-elérés) építése és szerelése

b) a lakásszövetkezet tulajdonában, vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása és korszerûsítése,

c) a társasházi lakások lakástulajdonosainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása és korszerûsítése,

d) az a)-c) pontban meghatározott célok finanszírozására pénzügyi intéz- ménytõl vagy biztosítóintézettõl felvett kölcsön, valamint hitelintézet ál- tal folyósított és igazolt célra felhasznált munkáltatói, illetve települési önkormányzat által nyújtott kölcsön kiváltása.

Ha a lakás-elõtakarékossági szerzõdés megtakarítási ideje elérte a nyolc évet és a teljes megtakarítás felvételekor a lakás-elõtakarékoskodó nem igényli a lakáskölcsönt, akkor a lakás-elõtakarékoskodónak - a Törvény

24. § (7) bekezdése alapján - nem kell igazolnia a teljes megtakarítás (ld. ÁSZF 3. § (1) bekezdés a) pontja) lakáscélú felhasználását.

(2) Lakáscélú felhasználás szempontjából a lakásszövetkezeti állandó haszná- lati joggal rendelkezõ személyt úgy kell tekinteni, mintha tulajdonos lenne.

5. § A lakás-elõtakarékossági szerzõdés létrejötte

(1) A lakás-elõtakarékossági szerzõdés megkötésére vonatkozó ajánlatot a lakás-elõtakarékoskodónak a Lakás-takarékpénztár erre a célra elõállított nyomtatványán kell benyújtania. A lakás-elõtakarékoskodó ajánlati kötött- sége 30 napig tart.

(2) A lakás-elõtakarékossági szerzõdés akkor jön létre, ha az ajánlatot a La- kás-takarékpénztár az ajánlati kötöttség ideje alatt elfogadja. Az ajánlat el- fogadásáról a Lakás-takarékpénztár írásba foglalt elfogadó nyilatkozattal értesíti a lakás-elõtakarékoskodót, mely aláírás nélkül is érvényes. Az elfo- gadó nyilatkozatban feltüntetett idõpont a lakás-elõtakarékossági szerzõ- déses viszony kezdetének tekintendõ (a szerzõdés kezdete). A szerzõdés kezdete nem feltétlenül esik egybe a megtakarítási idõszak kezdetével. Az elfogadó nyilatkozatban feltüntetett idõpont, vagy az ajánlat tényleges beérkezése elõtt teljesített befizetés esetén a szerzõdés a befizetés jóvá- írása napjával jön létre azzal a feltétellel, hogy a szerzõdés megkötését a Lakás-takarékpénztár visszaigazolja. Az elfogadó nyilatkozatban a Lakás- takarékpénztár feltünteti azt a legkorábbi idõpontot (minimális teljesítési idõ), amikor a betétbefizetések módozati modell szerint - tehát minden hónap 13-án - történõ rendszeres teljesítése mellett és díjak felszámítása nélkül számítva a szerzõdõ a választott módozat szerint eléri a minimális értékszámot és a minimális megtakarítási hányadot.

(3) Az ajánlatot a Lakás-takarékpénztár jogosult indokolás nélkül visszautasí-

xxxx (a szerzõdés megkötését megtagadni).

(4) A lakás-elõtakarékossági szerzõdés megkötésekor a lakás-elõtakarékos- kodó a 3. sz. melléklet A) részében és a 4. sz. melléklet A) részében sze- replõ módozatok közül választhat; a 3. sz. melléklet B) részében és a 4. sz. melléklet B) részében megjelölt módozatokat az ügyfél nem választ- hatja, kivéve ha azt a Lakás-takarékpénztár kifejezett döntéssel, eseten- ként külön meghatározott feltételeknek megfelelõ ügyfelek, illetõleg szer- zõdések tekintetében lehetõvé teszi.

6. § A számlanyitási díj

(1) A lakás-elõtakarékoskodó köteles a Lakás-takarékpénztárnak a számla- nyitási díjat és a szerzõdéskötéshez tartozó egyéb díjakat (pl. zárolás díja) az ajánlat megtételekor elõre megfizetni. A számlanyitási díj nagyságát a szerzõdéses összeg %-ában kifejezve a módozatra vonatkozó melléklet tartalmazza, ezt a megtakarításokon felül kell a lakás-elõtakarékoskodó- nak megfizetnie. Mindaddig, amíg a számlanyitási díj teljes összege nincs megfizetve, a Lakás-takarékpénztár minden befizetést erre számol el.

(2) Ha a szerzõdéskötést követõ 120 napon belül a számlanyitási díj teljes megfizetése nem történik meg, a Lakás-takarékpénztár a lakás-elõ- takarékossági szerzõdést felmondhatja. Ebben az esetben a Lakás-taka- rékpénztár nem köteles a számlanyitási díj már megfizetett részét a lakás- elõtakarékoskodónak visszatéríteni.

(3) Az ajánlatnak a Lakás-takarékpénztár részérõl történõ elutasítása esetén a Lakás-takarékpénztár a számlanyitási díj már megfizetett részét vissza- téríti a lakás-elõtakarékoskodónak.

(4) Ellenkezõ megállapodás vagy jelen ÁSZF eltérõ rendelkezése hiányában a lakás-elõtakarékossági szerzõdésre befizetett számlanyitási díjat a Lakás-takarékpénztár nem téríti vissza.

B) A teljes megtakarítás

7. § A betételhelyezés

(1) A havonta fizetendõ megtakarítási összeg a szerzõdéses összeg arányá- ban kifejezett megtakarítási ráta, mely a módozat jellemzõje (3-4. sz. mel- lékletek).

(2) A lakás-elõtakarékoskodó a vállalt betételhelyezésen felül rendkívüli be- tétfizetést teljesíthet a szerzõdéses összeg felemelése nélkül. Amennyi- ben a megtakarítási évben teljesített összes megtakarítás meghaladja az állami támogatás éves maximumához elegendõ megtakarítást, a külön- bözetre a Lakás-takarékpénztár nem igényel állami támogatást.

(3) A lakás-elõtakarékoskodó 3 hónapot meghaladó keresõképtelenség, ka- tonai szolgálat, munkanélküliség vagy egyéb elõre nem látható átmeneti fizetési nehézség miatt jogosult írásos bejelentés alapján a vállalt betét- befizetést a megtakarítási idõszak alatt egy alkalommal, legfeljebb 1 évre

szüneteltetni. A szüneteltetés idõtartama a megtakarítási idõbe nem szá- mít bele. Amennyiben a szüneteltetés kért idõtartamának lejárta elõtt a számlára betétbefizetés érkezik, a Lakás-takarékpénztár a szüneteltetést befejezettnek tekinti. A betételhelyezés szerzõdésszerû szüneteltetése esetén a Lakás-takarékpénztár a 2. sz. melléklet szerinti díjat számítja fel.

(4) Ha a lakás-elõtakarékoskodó

a) a rendkívüli betétbefizetéseit is figyelembe véve több, mint 4 havi meg- takarítási összeg befizetésével késedelembe esik, vagy

b) megtakarítási ideje az egy évet meghaladta és az egyenlege nem éri el a 2.000,-Ft-ot,

a Lakás-takarékpénztár a lakás-elõtakarékossági szerzõdést felmondhatja.

(5) Lakás-takarékpénztár jogosult a postai készpénzátutalási megbízással, il- letve hitelintézeti pénztári befizetés útján teljesített befizetések után felszá- mított költségeket - a mindenkor hatályos Díjtáblázat szerint - az ügyfele- ire áthárítani.

8. § A teljes megtakarítás után fizetendõ kamat

(1) A teljes megtakarítás éves kamata a módozat egyik jellemzõje (3-4. sz. mellékletek). A lakás-elõtakarékossági számlán jóváírt összegek a meg- takarítási idõ megkezdése után, a lakás-takarékpénztár számláján törté- nõ jóváírást követõ naptól napi kamatozással kamatoznak. A kamatszá- mítás szempontjából minden naptári hónap 30 napból áll. A postai készpénzátutalási megbízáson teljesített befizetések esetében is a Lakás- takarékpénztári számlán történt jóváírás dátuma a teljesítés dátuma.

A kamatszámítás képlete:

(eltelt napok száma) * (kamat %)* (betétösszeg Ft) 360*100

(2) A lakás-elõtakarékossági számlán a kamatokat a módozat szerinti gyako- risággal tõkésítik. Felmondás esetén a teljes megtakarítás kamatozása a megszüntetés napját megelõzõ nappal, kiutalt szerzõdés esetén a kiuta- lási idõponttal zárul. A módozat szerinti kamatozás véglegesen megszû- nik, ha a szerzõdés megtakarítási ideje eléri az ÁSZF azonos számú mel- lékletében szereplõ leghosszabb futamidejû módozat minimális megta- karítási idejének 3 hónappal növelt idõtartamát. Ezt követõen a Lakás-ta- karékpénztár a Hirdetményben közzétett betéti kamatot fizeti, amelynek mértéke változtatható.

(3) A szerzõdés alapján a Lakás-takarékpénztárnál elhelyezett betétbõl a la- kás-elõtakarékoskodó részösszeget nem vehet ki, valamint a jóváírt ka- matot önállóan kifizetni nem lehet.

(4) Az Országos Betétbiztosítási Alapnak a Hitelintézetekrõl és pénzügyi vál- lalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti biztosítása kizárólag a lakás-elõtakarékoskodó betétbefizetéseire és azok szerzõdésszerû ka- mataira terjed ki.

C) A lakás-elõtakarékossági szerzõdés módosítása és felmondása

(1) A lakás-elõtakarékossági szerzõdés módosítását a lakás-elõtakarékosko- dó a 36. § (5) bekezdésében foglalt ügyintézési idõre is figyelemmel, leg- késõbb a kiutalás elfogadásáig, kizárólag írásban kezdeményezheti, kivé- ve, ha jogszabály vagy a jelen ÁSZF másként rendelkezik. A Lakás-taka- rékpénztár ezt követõen is elõírhat eseti módosításokat. A módosítás vég- rehajtására a kérelem, illetve az elbíráláshoz szükséges iratok kézhezvé- telétõl számított 30 nap áll a Lakás-takarékpénztár rendelkezésére. A La- kás-takarékpénztár nem felel azokért a hátrányokért és károkért, amelyek az ügyintézési határidõ figyelmen kívül hagyása mellett kezdeményezett módosítással kapcsolatban felmerülnek.

(2) A lakás-elõtakarékossági szerzõdés módozatának megváltoztatása kizá- rólag a jelen ÁSZF azonos számú mellékletében foglalt módozatok között lehetséges.

(3) A szerzõdés egyes módosításainak vagy változásainak (pl. szerzõdéses összeg emelése, módozatváltás, összevonás, megosztás, szünetelés), il- letve a rendszertelen megtakarítás következményeképpen a kiutalási idõ- pont lényegesen késõbbre kerülhet. A kiutalási idõpont megváltozása mi- att keletkezõ esetleges károkért és hátrányokért a Lakás-takarékpénztár nem tartozik felelõsséggel.

(4) A Lakás-takarékpénztár nem tekinti díjköteles változtatásnak az olyan át- vezetendõ adatváltozásokat, amelyek a szerzõdõ vagy kedvezményezett a szerzõdés szempontjából objektív körülményeinek megváltozásából adódnak: pl. házasságkötés miatti névváltozás.

(5) A kiutalási idõszakban módosított (módosítással létrejött) szerzõdés ak- kor utalható ki az eredeti szerzõdéshez tartozó kiutalási dátummal, ami- kor a 13.§-ban foglalt feltételek továbbra is teljesülnek.

(6) A kiutalt és felmondással megszûnt lakás-elõtakarékossági szerzõdést módosítani nem lehet, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik.

(7) A Lakás-takarékpénztár hozzájárulásával a lakás-elõtakarékoskodó a ki- utalásig másik módozatra áttérhet. A módozatváltást írásban kell kérel- mezni. A Lakás-takarékpénztár a módozatváltásért a Díjtáblázat szerinti díjat számítja fel.

(8) Kiutalási idõszakban lévõ lakás-elõtakarékossági szerzõdés állami támo- gatást igénylõ személyének módosítása esetén a MÁK módosítást elfo- gadó visszaigazolásáig a Lakás-takarékpénztár fenntartja a jogot a kiuta- lás idõpontjának módosítására.

9. § A szerzõdés megosztása, a szerzõdéses összeg csökkentése

(1) A lakás-elõtakarékoskodó írásbeli kérelmére a szerzõdéses összeg a szerzõdésmódosítási kérelem elfogadásának idõpontjától kezdõdõ ha- tállyal megosztható, illetve csökkenthetõ (a 3.§ (2) bekezdéssel össz- hangban). A szerzõdés módosításához szükséges a Lakás-takarékpénz- tár hozzájárulása, melyet meghatározott feltételektõl függõvé tehet. Szer- zõdésmódosításkor a Lakás-takarékpénztár a 2. sz. melléklet szerinti dí- jakat számítja fel. Szerzõdéses összeg csökkentésével járó szerzõdés- módosítási kérelem teljesítése esetén a Lakás-takarékpénztár nem téríti vissza a számlanyitási díj különbözetét. Amennyiben a megosztott szer- zõdéseken az állami támogatás kedvezményezettje azonos, a Szerzõdõ másik kedvezményezette(ke)t jelölhet meg, vagy nyilatkoznia kell, melyik szerzõdésre igényel a továbbiakban állami támogatást.

(2) Megosztás esetén a teljes megtakarítás a megosztással létrejött új szer- zõdésekben meghatározott szerzõdéses összegek arányában kerül fel- osztásra. A szerzõdés kezdetének idõpontja nem változik.

(3) A szerzõdéses összeg csökkentése esetén a szerzõdés és a megtakarí- tás kezdetének idõpontja nem változik.

10. § A szerzõdés összevonása, a szerzõdéses összeg emelése

(1) A lakás-elõtakarékoskodó írásbeli kérelmére az azonos módozatú, saját lakás-elõtakarékossági szerzõdések összevonhatóak, vagy a szerzõdé- ses összeg felemelhetõ. A szerzõdés módosításához szükséges a La- kás-takarékpénztár hozzájárulása, melyet meghatározott feltételektõl füg- gõvé tehet.

(2) Összevonás esetén az értékszámot (1. § (5) bek.) az összevonás elõtti szerzõdésekre jóváírt betéti kamatok, valamint az összevonással létrejött szerzõdésben meghatározott szerzõdéses összeg alapján újra meg kell határozni. Az összevonással létrejött szerzõdés és a megtakarítás kezde- tének idõpontja megegyezik az összevont szerzõdések közül a legkoráb- bi keltezésû szerzõdés létrejöttének idõpontjával. Az összevonás utáni szerzõdéses összeg egyenlõ az összevont szerzõdések szerzõdéses összegeinek összegével, de nem haladhatja meg az adott módozatra engedélyezett maximális szerzõdéses összeget. Az összevonáskor a Lakás-takarékpénztár a 2. sz. melléklet szerinti díjat számítja fel.

(3) A szerzõdéses összeg felemelésekor az emelés mértékének megfelelõ számlanyitási díjjal a lakás-elõtakarékossági számlát a Lakás-takarékpénz- tár megterheli és új értékszámot határoz meg. A lakás-elõtakarékossági szerzõdés és a megtakarítás kezdetének idõpontja nem változik.

(4) Összevonás esetén - a 30.§ (4) bekezdésében leírt kivétellel - a legkoráb- bi kezdetû szerzõdésre jóváírt állami támogatás maradhat meg az össze- vont szerzõdésen, a többi szerzõdésre korábban jóváírt állami támoga- tást és annak kamatait a Lakás-takarékpénztár köteles visszautalni a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: MÁK).

11. § A lakás-elõtakarékossági szerzõdés felmondása

(1) A lakás-elõtakarékoskodó a lakás-elõtakarékossági szerzõdést az ajánla- ti kötöttség lejártát követõen írásban bármikor felmondhatja.

(2) A Lakás-takarékpénztár a szerzõdést a jelen ÁSZF-ben (különösen a 7. §

(4) és a 26. § (2) bekezdésében, a 29. §-ban, a 31.§ (3), a 35. § (3) és a

37. § (1) bekezdésében) írottak kivételével nem mondhatja fel, ha a lakás- elõtakarékoskodó teljesíti a szerzõdésben vállalt kötelezettségeit. A La- kás-takarékpénztár köteles a szerzõdést felmondani, ha a lakás-elõtaka- rékoskodó a szerzõdés megkötését követõ hat hónapon belül nem kezd- te meg a betétbefizetést.

(3) A Lakás-takarékpénztár legkésõbb a felmondás kézhezvételét követõ har- madik naptári hónap ugyanazon naptári napján - pl. felmondás érkezik jú- nius 14-én, a szerzõdés megszûnése szeptember 14., ha a megszûnés hó- napjában ilyen nap nincsen, a megszûnés napja a hónap utolsó napja (pl. felmondás érkezik november 30-án, a szerzõdés megszûnése február 28.)

- amelyen a felmondást átvette, a lakás-elõtakarékoskodónak visszafizeti

a) négy lezárt megtakarítási év után, igazolási kötelezettség mellett la- káscélú felhasználásra teljes megtakarítását vagy igazolási kötelezett- ség nélkül a módozat szerinti betéti kamattal növelt megtakarításait

b) egyébként a betéti kamattal növelt megtakarításait csökkentve a Díj- táblázat szerint vonatkozó esetleges díjakkal.

(4) A szerzõdõ méltányolható esetben kérheti, hogy a Lakás-takarékpénztár a (3) bekezdés szerinti várakozási idõ helyett egy hónapon belül teljesít- se az átutalást. Ez a 47/1997 (III.12.) Korm. rendelet 7.§ (3) bekezdés sze- rinti egyéb szolgáltatásnak minõsül és a Díjtáblázat szerinti díjjal jár.

(5) Amennyiben a lakás-elõtakarékossági szerzõdést a lakás-elõtakarékos- kodó halálát követõ 1 éven belül örököse(i) vagy a kedvezményezett fel- mondja(ák) (30.§), a kamatokkal növelt megtakarítást a Lakás-takarék- pénztár haladéktalanul visszafizeti.

(6) Ha a lakás-elõtakarékoskodó olyan összeget fizet be a Lakás-takarék- pénztárba, amelyre mint lakáscélú megtakarításra korábban adókedvez- ményt vett igénybe, és errõl a Lakás-takarékpénztárt tájékozatja, a szer- zõdés felmondása esetén a Lakás-takarékpénztár errõl értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalt.

(7) Ha a Lakás-takarékpénztárnál elhelyezett betét egy részét a Lakás-taka- rékpénztár bírósági végrehajtási eljárás keretében a bírósági végrehajtó letéti számlájára utalta át, a Lakás-takarékpénztár megszünteti a szerzõ-

dést oly módon, hogy a már jóváírt állami támogatást és kamatait átutal- ja a MÁK-nak, a fennmaradó megtakarítást pedig xxxxxxxxxx együtt visz- szafizeti a lakás-elõtakarékoskodónak.

(8) Nyolc évet meghaladó megtakarítási idõ esetén a teljes megtakarítás sza- badon felhasználható.

(9) Postai kifizetésre csak a Díjtáblázat szerinti díj megfizetése esetén van mód, mely összeg a kifizetendõ összeget csökkenti.

(10) Felmondás esetén a megtakarítás kamatozása a 8. § szerint történik.

D) A szerzõdéses összeg kiutalása

12. § A kiutalás és a kiutalási összeg

(1) A kiutalás a megtakarítási idõszak végleges lezárását jelenti. Kiutalásra technikailag mindig a szerzõdéses összeg kerül, akár igényli a szerzõdõ a lakáshitelt, akár nem. Ez nem érinti a szerzõdõ 13. § (2) bekezdés szerinti jogait. A lakáskölcsön a 21. § rendelkezései szerint, leghamarabb a teljes megtakarítás kifizetésével együtt folyósítható. A szerzõdéses összeg kiuta- lása nem azonos a szerzõdéses összeg vagy egy részének kifizetésével.

(2) A rendszeres betételhelyezés és a rendkívüli befizetések, a jóváírt kama- tok, az állami támogatás, egyéb jóváírt összegek, a már lakáskölcsönt ka- pott lakás-elõtakarékoskodók, illetve kedvezményezettek tõketörleszté- sei, valamint a Lakás-takarékpénztár által a kiutalás fenntartása érdeké- ben esetlegesen felvett kölcsönösszeg képezi a kiutalási összeget.

(3) A Lakás-takarékpénztár a szerzõdéses összeget (3.§ (1) bekezdés) a ki- utalási összegbõl folyósítja.

(4) A kiutalási összegbõl a szerzõdéses összeg kiutalása a 13.§ szerint meg- határozott sorrend alapján havonta történik.

(5) Tekintettel arra, hogy a kiutalási sorrendbe bevonható lakás-elõ- takarékossági szerzõdések száma és a kiutalási összeg nagysága elõre nem határozható meg, a Lakás-takarékpénztár a 47/1997. (III. 12.) Kor- mányrendelet értelmében a kiutalás idõpontjáról csak kötelezettség nél- küli tájékoztatást nyújthat.

13. § A kiutalás feltételei és sorrendje

(1) A lakás-elõtakarékossági szerzõdésben foglalt szerzõdéses összeg a la- kás-elõtakarékoskodó (vagy amennyiben a kiutaláskor szerepel a szerzõ- désen, a nagykorú kedvezményezett) részére minden hónap végén akkor utalható ki, ha

a) a megtakarítási idõ elérte a módozatban rögzített minimális megtaka- rítási idõt (3-4. sz. mellékletek)

b) a mindenkori kiutalási hónaphoz tartozó értékelési fordulónapon (lásd

(2) bekezdés) a teljes megtakarítás elérte a módozatban rögzített mi- nimális megtakarítási hányadot

c) a lakás-elõtakarékossági szerzõdés a mindenkori kiutalási hónaphoz tartozó értékelési fordulónapon elérte, vagy meghaladta a kiutalási hó- naphoz tartozó célértékszámot (lásd 1. § (5) bekezdés),

d) a lakás-elõtakarékoskodó a megfelelõ idõben kiküldött írásbeli tájé- koztatás (kiutalási értesítõ) alapján a kiutalást megelõzõ hónap végé- ig a kiutalást írásban elfogadja. Az írásbeli tájékoztatást legkésõbb az azt követõ hónap végéig kell megküldeni a lakás-elõtakarékoskodó- nak, amely értékelési fordulónapján az a)-c) pontokban foglalt feltéte- lek elõször teljesültek.

(2) A Lakás-takarékpénztár az ügyfelet a kiutalási értesítõben arra hívja fel, hogy nyilatkozzon a kiutalás igénylésérõl vagy visszautasításáról, és igen- lõ válasz esetén arról is, hogy a teljes szerzõdéses összeget vagy csak a teljes megtakarítást kívánja igénybe venni. További válaszlehetõség az, hogy a szerzõdõ az állami támogatásról lemond, csak a saját megtakarí- tásait és az arra jóváírt kamatokat kéri.

(3) Ha a szerzõdés kiutalásra került, a Lakás-takarékpénztár a kiutalt összeget az ügyfél rendelkezésére tartja (15. §). Amennyiben a lakás-elõtakarékos- kodó a kiutalás elfogadásáról nem nyilatkozik, nyilatkozatát visszavonja (14.§ (3) bekezdés), vagy az esedékes kiutalást visszautasítja, szerzõdé- sének kiutalását újból írásban kell kérnie a Lakás-takarékpénztártól. Ilyen- kor a szerzõdés kiutalására leghamarabb a kérelem kézhezvétele hónap- jának értékelési fordulónapjához tartozó kiutalási idõpontban (azaz a kére- lem benyújtásától számított 4. naptári hónap utolsó napján) kerül sor.

(4) A szerzõdéses összeg, illetve a megtakarított összeg ügyfél javára törté- nõ kifizetésére legkorábban a három hónapos kiutalási idõszakot követõ hónapban kerülhet sor.

(5) A minden kiutalási hónapra felállítandó kiutalási sorrend a lakás-elõ- takarékossági szerzõdések értékszámai alapján a mindenkori kiutalási hónaphoz tartozó értékelési fordulónapon kerül meghatározásra. A ma- gasabb értékszámmal rendelkezõ lakás-elõtakarékossági szerzõdés elõnyt élvez.

(6) A lakás-elõtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek, amennyiben igényli, a Lakás-takarékpénztár a szerzõdéses összeget a kiutalási idõ- ponttól, illetve attól az idõponttól számított tizenöt napon belül folyósítja, amikor a lakás-elõtakarékoskodó teljesítette az általa meghatározott la- káscélú felhasználás igazolására vonatkozó kötelezettségét és hitelfelvé- tel esetén a lakáskölcsön kifizetési feltételeit.

(7) Az értékszámot az 1. sz. mellékletben leírt módszerrel kell kiszámítani minden értékelési fordulónapon. A 6. sz. mellékletben szereplõ, más la- kás-takarékpénztártól átvett módozatok, illetve a 7-8-9-10. sz. mellékle-

tekben szereplõ, már nem értékesített módozatok összehasonlítására az

1. sz. mellékletben meghatározott ún. korrigált értékszám szolgál.

(8) Amennyiben a lakás-elõtakarékoskodó megváltoztatja a módozatot, ak- kor az értékszámot a következõ értékelési fordulónapon az új módozati szorzó alapján újra kell számolni. A kiutalási idõszakban módozatot váltó szerzõdés akkor utalható ki az eredeti szerzõdéshez tartozó kiutalási dá- tummal, amikor a 13.§-ban foglalt feltételek továbbra is teljesülnek.

14. § Értesítés a kiutalásról

(1) A Lakás-takarékpénztár a szerzõdéses összeg kiutalásának megtörténté- rõl - ezen belül a szerzõdéses összeg részeirõl és a lakáskölcsön össze- gérõl is - nyomdai úton készített, az egyedi adatokat tartalmazó, nyomta- tott aláírással ellátott levélben értesíti a lakás-elõtakarékoskodót.

(2) A kiutalási idõpont után a Lakás-takarékpénztár a kiutalási idõpontig tar- tó idõszakra, töredék megtakarítási évre járó állami támogatáson túl to- vábbi állami támogatást nem igényel, akkor sem, ha a kiutalt számlára megtakarítások érkeznek.

(3) A szerzõdõ a kiutalási idõpontot megelõzõ hónap végéig elfogadó nyilat- kozatát írásban módosíthatja vagy visszavonhatja.

(4) A kiutalást elfogadó nyilatkozatát a szerzõdõ a kiutalás napját követõen nem módosíthatja és nem vonhatja vissza.

15. § A szerzõdéses összeg rendelkezésre tartása

(1) A szerzõdéses összeg kiutalásával a Lakás-takarékpénztár a lakás-elõta- karékoskodó számára a teljes megtakarítás összegét, valamint a szerzõ- déses összeg és a teljes megtakarítás különbözetének megfelelõ össze- gû lakáskölcsönt rendelkezésre tart.

(2) A lakás-elõtakarékoskodó a lakáskölcsönre akkor jogosult, ha a 13.§-ban meghatározott feltételek teljesülnek és a 20.§-ban elõírt szükséges biztosíté- kok rendelkezésre állnak. A Lakás-takarékpénztár lakáskölcsönt nem folyó- sít annak, aki hitelképtelen vagy nem bizonyítja, hogy a törlesztõrészleteket (23.§) egyéb kötelezettségeinek veszélyeztetése nélkül folyamatosan teljesí- teni tudja, vagy a lakáskölcsön biztosítéka nem megfelelõ. Ebben az eset- ben a Lakás-takarékpénztárral szemben lakáscélú felhasználásra, igazolási kötelezettség mellett csak a teljes megtakarítás kifizetése iránti igény áll fenn.

(3) Rendelkezésre tartási jutalékot a Lakás-takarékpénztár nem számít fel.

E) Az azonnali áthidaló kölcsön és az áthidaló kölcsön

(1) A Lakás-takarékpénztár a jogszabályi és a jelen ÁSZF-ben írt feltételek tel- jesülése esetén azonnali áthidaló kölcsönt, illetve áthidaló kölcsönt (a to- vábbiakban együtt: áthidaló kölcsön) nyújthat.

(2) Az azonnali áthidaló kölcsönre - kifejezett eltérõ rendelkezés hiányában - az áthidaló kölcsönre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

16. § Az áthidaló kölcsön nyújtása

(1) Amennyiben a lakás-elõtakarékossági szerzõdés kiutalására még nem került sor, a Lakás-takarékpénztár a szerzõdésszerûen takarékoskodó la- kás-elõtakarékoskodó részére, hitelvizsgálat alapján, kizárólag a Törvény

8. § szerinti lakáscélú felhasználásra a lakás-elõtakarékossági szerzõdés- ben rögzítettektõl eltérõ feltételekkel és külön kölcsönszerzõdés alapján egy alkalommal, legfeljebb a szerzõdéses összeggel megegyezõ össze- gû áthidaló kölcsönt nyújthat. Az áthidaló kölcsön nyújtásának részletes feltételeit az áthidaló kölcsön feltételeirõl szóló hirdetmény tartalmazza.

(2) Az áthidaló kölcsön - kivéve az azonnali áthidaló kölcsönt - akkor igényel- hetõ, ha a lakás-elõtakarékoskodó a szerzõdéses összegnek legalább 25%-át már megtakarította és a megtakarítás ideje elérte a 2 évet. Azon- nali áthidaló kölcsön akkor igényelhetõ, ha a lakás-elõtakarékoskodó lakás-elõtakarékossági szerzõdés megkötésére irányuló érvényes ajánla- tot tett a Lakás-takarékpénztár részére, feltéve, hogy az ajánlatot a Lakás- takarékpénztár elfogadja.

(3) A lakás-elõtakarékoskodó az áthidaló kölcsön folyósítását követõen annak kamatai és egyéb terhei mellett a módozat szerinti betételhelyezést is foly- tatni köteles a kiutalási feltételek teljesüléséig. A lakás-elõtakarékoskodó az áthidaló kölcsön szerzõdés alapján fizetendõ összegeket havi befizetések formájában, limit nélküli csoportos beszedési megbízás (inkasszó) útján köteles a Lakás-takarékpénztár által megadott egyedi számlára megfizetni.

(4) A Lakás-takarékpénztár az áthidaló kölcsön lakáscélú felhasználásának igazolásaként olyan számlát, lakáscélú kölcsön törlesztésérõl szóló iga- zolást, illetve adásvételi szerzõdés vagy a tulajdonjog visszterhes átruhá- zására irányuló egyéb okirat alapján a vételár kifizetésérõl szóló okiratot fogadhat el, amely a hiánytalan hitelkérelem benyújtásának (elfogadásá- nak) napját követõen keletkezett. A befogadás napjára nézve a Lakás-ta- karékpénztár nyilvántartása a mérvadó.

(5) Kedvezményezett jelölése esetén az áthidaló kölcsön csak a kedvezmé- nyezett tulajdonában álló, vagy vásárlással, cserével, építéssel tulajdoná- ba kerülõ ingatlanra használható fel.

(6) Az áthidaló kölcsön adósa e kölcsönt a kiutalt szerzõdéses összegbõl a kiutalás napján egy összegben fizeti vissza azzal, hogy a továbbiakban a visszafizetéshez felhasznált lakáskölcsön módozat szerinti törlesztésére köteles. A törlesztési hátralékot mutató áthidaló kölcsön alapjául szolgáló betétszerzõdés a hátralék rendezéséig nem utalható ki. Az áthidaló köl-

csön rendkívüli, teljes vagy részleges törlesztése csak a Lakás-takarék- pénztár engedélyével lehetséges. A Lakás-takarékpénztár elõzetes enge- délye nélkül teljesített, az esedékes törlesztést meghaladó összeg auto- matikusan megtakarításként kerül jóváírásra.

(7) Az áthidaló kölcsön felvétele esetén a kedvezményezett a lakás-elõtaka- rékoskodó adóstársa, ezért a szerzõdõ az áthidaló kölcsön teljes ki- egyenlítéséig nem rendelkezhet a kedvezményezett személyével kap- csolatban, továbbá a szerzõdéses összeg, illetve a szerzõdés módoza- tának módosításáról.

(8) Ha a lakás-elõtakarékoskodó az áthidaló kölcsön törlesztésével késede- lembe esik, a Lakás-takarékpénztár jogosult az áthidaló kölcsön szerzõ- dés alapján fizetendõ, hátralékos összegekre az ügyleti kamat +6%-os mértékû késedelmi kamatot felszámítani azzal, hogy a késedelmi kamat mértéke nem lehet kevesebb, mint a jogszabály szerinti mérték.

(9) Az áthidaló kölcsön részletes feltételeit a külön megkötésre kerülõ áthida- ló kölcsön szerzõdés tartalmazza.

F) A lakáscélú felhasználás

17. § A lakáscélú felhasználás ellenõrzése

(1) A Lakás-takarékpénztár a teljes megtakarítás, illetve a szerzõdéses ösz- szeg (a továbbiakban: igénybe vett összeg) lakáscélú felhasználásának ellenõrzése érdekében jogosult

a) a szükséges iratokat a lakás-elõtakarékoskodótól bekérni,

b) külsõ szakértõket megbízni a lakáscélú felhasználás utólagos ellenõr- zésével.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett dokumentumok különösen a követ- kezõk:

- lakótelek vásárlása, lakás vagy családi ház vásárlása, cseréje esetén 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap, az adásvételi szerzõdés vagy tulaj- donjog visszterhes átruházására irányuló egyéb okirat, illetõleg a vétel- ár kifizetésérõl szóló okirat, valamint - amennyiben az elõzõ okiratok azt nem tartalmazzák - a vevõ tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási be- jegyzési engedélyét tartalmazó okirat és azoknak a földhivatalhoz tör- tént benyújtásáról szóló igazolás,

- lakás vagy családi ház építése, bõvítése esetén 30 napnál nem régeb- bi tulajdoni lap, jogerõs építési engedély és az építési engedély érvé- nyességi idõtartamán belül keletkezett számlák,

- lakás, családi ház, vagy közös tulajdonban álló épületrészek felújítása, korszerûsítése, helyreállítása, valamint közmûvek, kommunális létesít- mények kialakítása esetén 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap és a fel- használást igazoló számlák,

- lakáscélú kölcsönök kiváltása esetén a tartozást nyilvántartó pénzügyi intézménynek vagy biztosítóintézetnek a törlesztésrõl szóló igazolása.

(3) A Lakás-takarékpénztár lakáscélú igazolásként az elfogadott kiutalás esetén a tulajdoni lap kivételével a kiutalási értesítõ dátumát követõen keletkezett dokumentumokat jogosult elfogadni. Ha a közmûvek, kommunális létesít- mények kialakítása közmû társulat útján valósul meg és a társulat vagy a be- ruházás megvalósulását követõen a területileg illetékes önkormányzat iga- zolást ad a lakás-elõtakarékoskodó részére az érdekeltségi hozzájárulás mértékérõl és annak megfizetésérõl, a Lakás-takarékpénztár további szám- lák bekérésétõl eltekinthet. A Lakás-takarékpénztár eltekinthet a tulajdoni lap bekérésétõl is, amennyiben a közmû társulat (vagy jogutódja) igazolja, hogy a beruházás megvalósulásakor a lakás-elõtakarékoskodó, illetve a kedvez- ményezett a társulat érdekeltségi területén lakástulajdonnal rendelkezett.

(4) A (2) bekezdésben felsorolt iratok közül az adásvételi szerzõdést, vala- mint tulajdonjog visszterhes átruházására irányuló egyéb okiratot, a szer- zõdés és az okirat földhivatalhoz történt benyújtásáról szóló igazolást, a tulajdoni lapot, valamint az építési engedélyt az igénybe vett összeg fel- vétele elõtt kell benyújtani,

- a lakáscélú kölcsön törlesztésérõl szóló igazolást az igénybe vett ösz- szeg felvételét követõ 30 napon belül,

- a lakás vagy családi ház építésére, bõvítésére vonatkozó számlákat 18 hónapon belül,

- a többi esetben szükséges iratokat pedig 90 napon belül.

(5) A Lakás-takarékpénztár és az utólagos ellenõrzéssel megbízott külsõ szakértõ jogosult a lakáscélú felhasználást a helyszínen ellenõrizni. A helyszíni ellenõrzés költségei az ügyfelet terhelik. A lakás-elõtakarékosko- dó köteles a helyszíni ellenõrzést lehetõvé tenni, illetve biztosítani a szük- séges információkhoz való hozzáférést.

(6) A lakáskölcsön, áthidaló kölcsön szerzõdés alapján felvett állami támogatást tartalmazó összegek lakáscélú felhasználását a vonatkozó jogszabályokban rögzített határidõn belül igazolni kell. Amennyiben a lakás-elõtakarékoskodó vagy a kedvezményezett a lakáscélú felhasználást igazoló iratokat a (4) be- kezdésben meghatározott határidõn belül nem nyújtotta be, illetve az ellen- õrzés során a lakáscélú felhasználást nem tudja bizonyítani, a Lakás-taka- rékpénztár a Törvény 24.§ (5) bekezdés alapján köteles a lakáscélú felhasz- nálással nem igazolt állami támogatás és járulékai megfizetése iránti köve- telését - a Magyar Állam nevében eljárva - bírósági úton érvényesíteni.

(7) A lakás-elõtakarékoskodó vagy a kedvezményezett a lakáscélú felhaszná- lás igazolásáról szóló, a Lakás-takarékpénztárnak bemutatott - a Lakás- takarékpénztár által letörölhetetlen jelzéssel ellátott - eredeti dokumentu- mokat 5 évig köteles megõrizni és azokat az Adó és Pénzügyi Ellenõrzési Xxxxxxx kérésére bemutatni.

G) A lakáskölcsön

18. § A lakáskölcsön folyósításának megtagadása

(1) A Lakás-takarékpénztár jogosult a lakáskölcsön folyósítása iránti kérelem végleges elutasítására, illetve a lakáskölcsön megtagadására, amennyiben

a) a lakás-elõtakarékoskodó vagy a nagykorú kedvezményezett rossz adósként szerepel a Lakás-takarékpénztár saját nyilvántartásában vagy a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR)

b) a lakás-elõtakarékoskodó, illetve a nagykorú kedvezményezett jöve- delmi viszonyai a kölcsön problémamentes törlesztését várhatóan nem teszik lehetõvé,

c) a lakás-elõtakarékoskodó, illetve a nagykorú kedvezményezett által nyújtott biztosíték, illetve fedezet nem kielégítõ.

d) a 24.§-ban felsorolt felmondási okok bármelyike bekövetkezik;

e) a lakás-elõtakarékoskodó - a kiutalási értesítõre adott válaszában be- nyújtott, lakáskölcsön folyósítása iránti kérelmét követõen - a hitelké- relem elbírálásához szükséges, a befogadási feltételeknek megfelelõ hitelcsomagot a kiutalást követõ 6. hónap végéig nem nyújtja be a Lakás-takarékpénztárhoz.

(2) A lakás-elõtakarékoskodó, illetve a nagykorú kedvezményezett abban az esetben jogosult a kölcsön felvételére, ha a Lakás-takarékpénztár hitelké- pesnek minõsíti. Megfelelõ nettó jövedelem hiányában a visszafizetésért egyetemleges felelõsséget vállaló készfizetõ kezes vagy adóstárs állítható.

(3) A Lakás-takarékpénztár nem fogadhat el olyan biztosítékot, amelyet

a) a lakás-elõtakarékoskodó, illetve a nagykorú kedvezményezett vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, kivéve az in- gatlanra bejegyzett jelzálogot,

b) jelzálogjog esetén a biztosíték értékének 70 %-át meghaladó mérték- ben már lekötötték.

(4) A Lakás-takarékpénztár fedezetként nem fogadhatja el:

a) a saját maga által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítõ értékpapírt,

b) a bankcsoporthoz tartozó másik pénzügyi intézmény által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítõ értékpapírokat,

c) a Lakás-takarékpénztár vagy a bankcsoporthoz tartozó másik pénzügyi intézmény által alapított egyszemélyes részvénytársaság részvényét,

d) olyan gazdasági társaság üzletrészét, vagy részvényét, amely az adós- ban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van.

(5) A Lakás-takarékpénztár többféle biztosítékot is kérhet és a biztosíték ki- kötésekor a Lakás-takarékpénztár jogosult meghatározni, hogy az egyes biztosítékot milyen értéken fogadja el.

19. § A biztosítás

(1) A kölcsön kifizetési feltételeként a lakás-elõtakarékoskodó köteles a biztosíté- kul lekötött ingatlanra, vagyontárgyra biztosítást kötni, és a biztosítási szerzõ- désben a biztosítási összeget a Lakás-takarékpénztárra engedményezni. A biztosításnak a lakás-elõtakarékoskodó hibájából történõ megszûnése esetén a Lakás-takarékpénztár a kölcsönszerzõdést azonnali hatállyal felmondhatja.

(2) A kölcsön kifizetési feltételeként Lakás-takarékpénztár az adósnak elõír- hatja, hogy kockázati életbiztosítást, illetve egészségbiztosítást kössön.

20. § A lakáskölcsön biztosítéka

(1) A Lakás-takarékpénztár az áthidaló kölcsönt és a lakáskölcsönt - a vállalt kockázatnak megfelelõen - személyi vagy dologi biztosítékokkal, elsõsor- ban ingatlanra bejegyzett jelzáloggal biztosítja. A jelzálogjoggal terhelt in- gatlannak a Magyar Köztársaság területén kell elhelyezkednie.

(2) A Lakás-takarékpénztár a kölcsön futamideje alatt további biztosítékok szolgáltatását is elõírhatja, ha a korábbi biztosíték elégtelennek bizonyul.

(3) A Lakás-takarékpénztár jogosult a kölcsön visszafizetésének biztosításá- ra a kölcsönszerzõdést és/vagy zálogszerzõdést a lakás-elõtakarékosko- dó költségére közokiratba foglaltatni, illetve közokiratba foglalt kötelezett- ségvállaló nyilatkozat megtételét elõírni.

(4) A lakáskölcsön biztosítékaira vonatkozó részletes feltételeket, adatokat a lakáskölcsön szerzõdés rögzíti.

21. § A lakáskölcsön folyósítása

(1) A rendelkezésre tartott lakáskölcsön a 15.§-ban meghatározott feltételek teljesülése mellett a Lakás-takarékpénztár által kifizetési feltételekként elõírt dokumentumok beszerzését és biztosítékok igazolását követõ 15 napon belül folyósítható a lakás-elõtakarékoskodónak.

(2) Lakáskölcsönt csak kiutalt szerzõdésre és akkor nyújthat a Lakás-taka- rékpénztár, ha a megtakarítási idõ elérte a módozat szerinti minimális megtakarítási idõt, de legalább a 4 évet és a szerzõdéses összeg lakás- célú felhasználásra kerül.

(3) A Lakás-takarékpénztár a szerzõdéses összeget az építkezés elõrehala- dásának ütemében, az annak bizonyítására alkalmas iratok, így különö- sen számlák alapján is kifizetheti.

(4) Nem teljes összegben felvett lakáskölcsön vagy áthidaló kölcsön esetén, amennyiben a felvett kölcsönösszeg maradéktalanul törlesztésre kerül, a hitelkeret maradványa a továbbiakban nem vehetõ igénybe (pl. szerzõdé- ses összegnél kisebb áthidaló kölcsön kiutalásakor).

(5) A Lakás-takarékpénztár jogosult a lakáskölcsön folyósítását véglegesen megtagadni, ha a lakás-elõtakarékoskodó elmulasztja valamely hiánypót- lás vagy kifizetési feltétel teljesítését és azt a kiutalást követõ 6 hónap vagy a Lakás-takarékpénztár második felszólító levelének keltétõl számí- tott 4 hónapon belül sem pótolja.

(6) A Lakás-takarékpénztár jogosult a lakáskölcsön folyósítását véglegesen megtagadni - függetlenül attól, hogy a lakás-elõtakarékoskodó minden ki- fizetési feltételt teljesített-e -, ha a lakás-elõtakarékoskodó a kiutalást kö- vetõ 6 hónapon belül nem kéri a kölcsön kifizetését.

22. § A lakáskölcsön kamata

(1) A lakáskölcsön kamatát, a tõkésítés gyakoriságát a módozat tartalmazza (3-4. sz. mellékletek). A kamatszámítás a mindenkori kölcsöntartozás alapján napi kamatszámítással történik. A kamatszámítás szempontjából minden naptári hónap 30 napból áll.

A kamatszámítás képlete:

(eltelt napok száma) * (kamat %)* (kölcsönösszeg Ft)

360*100

(2) A lakáskölcsön, illetve egy részének kamatszámítása a lakáskölcsön, illet- ve az adott rész folyósítását követõ napon kezdõdik.

(3) A lakáskölcsön kezelési költsége a módozat szerint az adott hitelév elsõ napján még fennálló kölcsön összegének a módozatban meghatározott százaléka. Ezzel az összeggel a Lakás-takarékpénztár a lakás-elõ- takarékossági számlát megterheli, azt a lakás-elõtakarékoskodónak nem kell külön megfizetnie. Hitelév: a lakáskölcsön (vagy elsõ részlete) kifize- tése hónapjának elsõ napjától számított 12 hónap. Az egyes módozatok- nál a kezelési költség terhelési gyakorisága és/vagy mértéke eltérõ lehet.

23. § A lakáskölcsön törlesztése

(1) A lakáskölcsön folyósításakor az elsõ törlesztõrészlet (jelen § (2) bekez- dés) a lakás-elõtakarékoskodó és a Lakás-takarékpénztár megállapodá- sa szerint, a folyósítást követõ hónapban esedékes. A hiteltörlesztés megkezdéséig felszámított kamat elõször az elsõ törlesztõrészlettel és az egyéb jóváírásokkal szemben kerül elszámolásra.

(2) A havi törlesztõrészlet nagyságát a módozat leírása tartalmazza (3-4. sz. mellékletek). A törlesztõrészlet összege magában foglalja a kezelési költ- séget, a lakáskölcsön kamatait és a kölcsöntörlesztést. A törlesztõrészlet esedékessége minden naptári hónap elseje és azt legkésõbb a tárgyhó- nap 15. napjáig kell megfizetni a Lakás-takarékpénztárnak a kölcsönszer- zõdésben rögzített módon és számlára. A lakás-elõtakarékoskodó a la- káskölcsön törlesztõrészletét havi befizetések formájában, limit nélküli vagy legalább a lakás-elõtakarékossági szerzõdés módozatához tartozó havi rendszeres megtakarítás négyszeres összegére szóló csoportos be- szedési megbízás (inkasszó) útján köteles a Lakás-takarékpénztár által megadott egyedi számlára megfizetni.

(3) A lakás-elõtakarékoskodó bármikor rendkívüli törlesztést teljesíthet. A rendkívüli törlesztéssel változatlan törlesztõrészlet mellett a kölcsön fu- tamideje rövidül.

(4) A Lakás-takarékpénztár az általa felszámolt költségeket és díjakat hozzá- írja a lakáskölcsön-tartozáshoz, ezek kamatozása és törlesztése a köl- csöntartozásra vonatkozó feltételek szerint történik. A lakás-elõtakarékos- kodó ezeket a költségeket és díjakat külön is megfizetheti.

(5) A lakás-elõtakarékoskodó késedelmes teljesítése esetén a Lakás-taka- rékpénztár jogosult a 24.§-nak megfelelõen késedelmi kamatot és Díjtáb- lázata alapján különeljárási díjat felszámítani.

24. § A lakáskölcsön azonnali visszafizetése

(1) A Lakás-takarékpénztár - a jelen ÁSZF-ben foglalt esetek kivételével - nem jogosult a lakáskölcsön-szerzõdést felmondani, ha a lakás-elõtaka- rékoskodó kötelezettségeit a kölcsönszerzõdés szerint teljesíti.

(2) Ha a lakás-elõtakarékoskodó a lakáskölcsön törlesztésével késedelembe esik, a Lakás-takarékpénztár jogosult a hátralékos törlesztõrészletekre az ügyleti kamat +6%-os mértékû késedelmi kamatot felszámítani azzal, hogy a késedelmi kamat mértéke nem lehet kevesebb, mint a jogszabály szerinti mérték.

(3) A Lakás-takarékpénztár a lakáskölcsön szerzõdést azonnali hatállyal fel- mondja, amennyiben a lakás-elõtakarékoskodó a szerzõdésbõl vagy tör- vénybõl eredõ adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi, vagy a lakás- kölcsönt nem lakáscélra fordítja.

(4) A Lakás-takarékpénztár a lakáskölcsön-szerzõdést felmondhatja és a la- káskölcsön visszafizetését követelheti, ha

a) a lakás-elõtakarékoskodó több mint két törlesztõrészlettel elmaradt,

b) a kölcsön biztosítékának értéke olyan mértékben csökkent, hogy a La- kás-takarékpénztár által nyújtott lakáskölcsönnek nincs elegendõ fede- zete és a Lakás-takarékpénztárnak a megfelelõ biztosítékhoz fûzõdõ érdekeire tekintettel méltányosan meghatározott határidõn belül a la- kás-elõtakarékoskodó nem nyújt további biztosítékot,

c) a Lakás-takarékpénztár elõzetes írásbeli hozzájárulása nélkül a zálog- tárgyat részben vagy egészben elidegenítették vagy használatát meg- változtatták,

d) a lakás-elõtakarékoskodó vagy adóstárs(a) a fizetéseit beszünteti, rossz adósként szerepel a Lakás-takarékpénztár vagy a KHR nyilván- tartásában, a fent nevezett személyek vagyona tekintetében csõdeljá- rást nyitnak, vagy a csõdeljárást valamely említett személy maga kez- deményezi, illetve az ingó és ingatlan vagyonuk körében végrehajtás- ra kerül sor,

e) a lakás-elõtakarékoskodó valótlan vagy hiányos adatokat szolgáltatott a lakáskölcsön nyújtáshoz,

f) a Lakás-takarékpénztár által elõírt vagyonbiztosítás, kockázati életbizto- sítás, illetve egészségbiztosítás nem került megkötésre, vagy a biztosí- tást a Lakás-takarékpénztár hozzájárulása nélkül felmondták vagy az elõírt biztosítás díjrészleteket nem fizetették meg,

g) a d) pontban nevezett személyek egyike elhalálozik és a törlesztés más személy (d) pont) vagy a lakás-elõtakarékoskodó örököse által nem biztosított,

h) a lakás-elõtakarékoskodó az ÁSZF rendelkezéseit vagy a lakásköl- csön-szerzõdésben vállalt kötelezettségeit nem teljesíti.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetekben a Lakás-takarékpénztár jogosult még nem folyósított kölcsön folyósításának végleges megtagadására is.

(6) A lakáskölcsön részletes feltételeit a külön megkötésre kerülõ lakásköl- csön szerzõdés tartalmazza. A lakáskölcsön- és áthidaló kölcsön szerzõ- désben a Lakás-takarékpénztár jogosult a jelen ÁSZF vonatkozó pontjait kiegészíteni, pontosítani, értelmezni. Ilyen esetben a kölcsönszerzõdés rendelkezése a mérvadó.

(7) A Lakás-takarékpénztár köteles mindazoknak az ügyfeleknek a Hpt.-ben megjelölt adatait a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére átadni, akik/amelyek a Hpt. 130/C-D. § és 130/F. §-ában elõírt, az adatátadásra vonatkozó feltételeket teljesítették.

(8) Az az ügyfél, akinek/amelynek adatai a (7) bekezdésben meghatározott okokból és módon a KHR-be bejelentésre kerültek, az eljárás ellen a Hpt. 130/J-O. §-aiban meghatározottak szerint jogorvoslattal élhet, különösen a Hpt. 130/K. §-a alapján kifogást nyújthat be, illetve a Hpt. 130/L. §-a alapján keresetet indíthat a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás ellen. A jogorvoslati rendszerrõl készített részletes tájékoztatás a Lakás-takarék- pénztárnak a jelen ÁSZF 36. § (1) bekezdésében megjelölt ügyfélkapcso- lati helyein keresztül érhetõ el.

H) A lakás-elõtakarékossági szerzõdésbõl származó jogok és kötelezettségek átruházása

25. § Átruházás, elállás és biztosítékba adás

(1) A lakás-elõtakarékossági szerzõdés átruházásához, vagy a szerzõdésbõl származó jogokról való lemondáshoz, továbbá a jogok biztosítékba adá- sához a Lakás-takarékpénztár hozzájárulása szükséges. A Lakás-taka- rékpénztár hozzájárulását meghatározott feltételek teljesítéséhez kötheti. A hozzájárulás megadását írásban kell kérelmezni. A fentiekre irányuló kérelem elfogadása esetén a Lakás-takarékpénztár a mindenkori Díjtáb- lázat szerinti díjat számítja fel.

(2) A lakás-elõtakarékoskodó személye a 30.§ (2) és a 25.§ (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével csak akkor változtatható, ha az új lakás-elõtaka- rékoskodó az eredeti lakás-elõtakarékoskodó közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]. A lakás-elõtakarékoskodó személyének megváltoztatásá- hoz jogerõs bírósági, hatósági határozat vagy a korábbi és az új tulajdo- nos írásos nyilatkozata szükséges.

(3) A 2. § (2) bekezdés b) pontja alapján kötött szerzõdések esetén a kisko- rú gyámságát ellátó személy változása esetén az új gyám a korábbi gyám helyébe léphet.

(4) A szerzõdõ kérésére a szerzõdéses összeg vagy a szerzõdéses összeg- nél kisebb meghatározott összeg (pl. a teljes megtakarítás) biztosítékba adható, azaz egyetlen jogosult (önkormányzat, közmûtársulás, társas- ház, stb.) javára, vagy más hitelintézet által a Törvény 8. §-ában megha- tározott lakáscélra nyújtott hitel biztosítékaként engedményezhetõ, óva- dékként felajánlható. A Lakás-takarékpénztár az ilyen szerzõdéseket a jogosult javára zárolja.

(5) A Lakás-takarékpénztárnál elhelyezett, biztosítékba adott, állami támoga- tást nem tartalmazó betét nem lakáscélú hitel (pl. folyószámla hitelkeret) biztosítékául is szolgálhat.

(6) A zárolt összeg ügyfél javára történõ kifizetésének, illetve átutalásának fel- tétele a kiutalás megtörténte, a hitelt nyújtó hitelintézet - a bankhitel lakás- célú felhasználásáról kiállított - igazolásának benyújtása, amely az állami támogatás és a lakáshitel igénybevételének jogszerûségét igazolja, egyéb esetekben a zárolás jogosultjának írásos engedélye. Amennyiben a zárolt összeg a teljes megtakarítást meghaladja, a szerzõdõ hitelképes- sége is szükséges feltétele a kifizetésnek. A nem lakáscélú kölcsön bizto- sítékául szolgáló zárolt szerzõdések kiutalásának feltétele a zárolás jogo- sultja írásos engedélyének benyújtása.

(7) A szerzõdésre, illetve a betétszámla követelésre vonatkozó, banktitkot képe- zõ információk kiadásához a szerzõdõnek a Lakás-takarékpénztárt kell a Hpt. elõírásainak megfelelõen felhatalmaznia. A meghatalmazást a zárolás jogosultja (pl. a hitelt nyújtó bank) is eljuttathatja a Lakás-takarékpénztárhoz.

(8) A Lakás-takarékpénztár a zárolással, engedményezéssel, óvadékolással, rendszeres információnyújtással kapcsolatos folyamatos költségeit (pl. adatátadási, -átviteli, postai, stb.) más megállapodás hiányában Díjtáblá- zat szerinti mértékben a szerzõdõre terhelheti.

(9) Amennyiben a biztosítéki zárolás jogosultja (pl. a hitelt nyújtó bank) a biz- tosítékot beváltja, azaz a Lakás-takarékpénztárnál fennálló zárolt - állami támogatás nélkül számított - betétszámla követelést vagy annak egy ré- szét lehívja, a 11.§ (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a Lakás-takarékpénztár a megtakarítást az értesítés kel- tétõl számított 15 napon belül átutalja a zárolás jogosultja javára. A lehí- vott összegrész kamatozása az átutalás napjával zárul. A betétszámlán fennmaradó - állami támogatást nem tartalmazó - követelést a Lakás-ta- karékpénztár a 11. § (3) bekezdés szerinti idõpontban banki (vagy postai úton a Díjtáblázat szerinti díj megfizetése ellenében) a szerzõdõ részére átutalja. Mivel a szerzõdés felmondását nem a szerzõdõ kezdeményezte, a már jóváírt állami támogatást és kamatait az eltelt megtakarítási idõ hosszától függetlenül a Lakás-takarékpénztár átutalja a MÁK részére.

(10) A zárolás idõtartama alatt - a kiutalás elfogadásától eltekintve - a szerzõ- dõ csak a zárolás jogosultjának írásos engedélyével rendelkezhet a szer- zõdés felett.

I.) Általános üzleti feltételek

26. § Nyilatkozatok és képviselet

(1) A Lakás-takarékpénztár a szolgáltatásaival kapcsolatos ügyféltájékoz- tatást, nyilatkozatait (ideértve a számlakivonatokat), levelezését magyar nyelven teszi meg, szerzõdést magyar nyelven köt. A Lakás-takarékpénz- tár nem vállal kötelezettséget a más nyelven történõ ügyfélkommuniká- cióra. A nem magyar nyelvû iratok (pl. szerzõdések, számlák) mellé az ügyfél köteles benyújtani azok - feljogosított személy vagy szervezet által készített - magyar nyelvû fordítását.

(2) A lakás-elõtakarékoskodónak mindenkor rendelkeznie kell a Magyar Köztársaság területén érvényes lakóhellyel, ellenkezõ esetben a Lakás- takarékpénztár a szerzõdést felmondhatja. A lakás-elõtakarékoskodó csak magyarországi levelezési címet jogosult megadni. A Lakás-takarék- pénztár írásbeli értesítései a lakás-elõtakarékoskodó által utoljára közölt címre történõ elküldésükkel kézbesítettnek tekintendõk. A Lakás-takarék- pénztár a lakás-elõtakarékoskodót, kedvezményezettet, illetve a szerzõ- désben érdekelt további személyeket - ellenkezõ tartalmú nyilatkozat hi- ányában - az általuk megadott elérhetõségeken megkeresheti. A Lakás- takarékpénztár nem felel az abból eredõ kárért, amennyiben a lakás-elõ- takarékoskodó nem vagy késõn jelentette be az elérhetõségeiben (Pl. le- velezési cím, e-mail cím, telefonszám) bekövetkezõ változást és ezáltal a Lakás-takarékpénztár által közölt, a lakás-elõtakarékoskodóval, illetve a szerzõdéssel kapcsolatba hozható valamely tény, információ, adat har- madik személy birtokába jut.

(3) A lakás-elõtakarékoskodó nyilatkozatai a Lakás-takarékpénztárhoz történt

kézbesítés napjával tekintendõk hatályosnak. Az érkezés idõpontjára néz- ve a Lakás-takarékpénztár nyilvántartása a mérvadó.

(4) A lakás-elõtakarékoskodó és az érdekeltek a szerzõdés megkötésekor és fennállása alatt kötelesek minden olyan adatot, adatváltozást, tényt, ese- ményt a Lakás-takarékpénztárral írásban, a változás érvénybelépését kö- vetõ öt munkanapon belül közölni, amely (személyi) adataiban, címében, vagyoni helyzetében, a fedezetekkel kapcsolatos és a hitelkérelemben feltüntetett egyéb adatokban, társasházak és jogi személy adósok, keze- sek esetén képviseleti jogosultságában bekövetkezett, és általában bár- milyen adatot, amelyet jogszabály (pl. a pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. tv. - Pmt. - 5. § (2) bek.) elõír vagy amelynek a szerzõdés teljesítésére hatása lehet. Az adatszolgáltatási kö- telezettség elmulasztása esetén a Lakás-takarékpénztár jogosult a szer- zõdés megkötését megtagadni, illetve a fennálló szerzõdést felmondani. A bejelentési kötelezettség elmulasztásából származó károkért a lakás- elõtakarékoskodó felel. A Lakás-takarékpénztár a lakás-elõtakarékosko- dó ellenkezõ tartalmú írásbeli nyilatkozata híján a lakás-elõtakarékossági betétszámla tulajdonosának a lakás-elõtakarékoskodót tekinti (Pmt. 6. §

(2) bek.). A lakás-elõtakarékoskodó, illetve az érdekelt személy felel azo-

kért a nyilatkozataiból eredõ károkért, amelyek azért keletkeznek, mert a szerzõdõ, a kedvezményezett, az adós vagy annak képviselõje cselekvõ- képességének hiányáról, vagy korlátozottságáról a Lakás-takarékpénztár a saját hibáján kívül esõ okból nem vagy nem idõben szerez tudomást. A Lakás-takarékpénztár nem köteles a rendelkezésére álló, korábban szabályszerûen közölt adatok, dokumentumok folyamatos hatályosságát ellenõrizni, kivéve, ha erre utaló nyilvánvaló ok merül fel.

(5) Amennyiben a lakás-elõtakarékoskodó egy társasház tulajdonosainak közössége vagy lakásszövetkezet, a Lakás-takarékpénztár a mindenko- ri, megválasztott/megbízott (közös) képviselõ(k) nyilatkozatához van köt- ve, és a jogviszony fennállása során kizárólag velük tartja a kapcsolatot. A Lakás-takarékpénztár bármikor kérheti a képviseleti jogosultság hitelt érdemlõ igazolását. A (közös) képviselõ - a felek egymás közötti megál- lapodásában esetleg korlátozott - felhatalmazásának túllépéséért a La- kás-takarékpénztár nem vállal felelõsséget. A közös képviselõ megbíza- tása a megbízással azonos alakiságú, a Lakás-takarékpénztárral közölt visszavonásig érvényes.

(6) A jelen ÁSZF alapján a lakás-elõtakarékoskodótól kért és/vagy általa, vagy az érdekeltek által tett helytelen, hiányos, félreérthetõ nyilatkozatok miatti nem megfelelõ ügykezelésért vagy kárért a Lakás-takarékpénztár nem felel. Helytelen nyilatkozatnak tekintendõ az is, amikor a megtakarí- tást vagy törlesztést nem a szerzõdés (hitelszerzõdés) szerinti számla-

számra teljesítik. A Lakás-takarékpénztár nem köteles arra, hogy az ügy- fél írásbeli nyilatkozata nélkül az ilyen összegeket azonosítsa, illetve az esetleges téves azonosításból eredõ károkért - pl. más számláján való jó- váírás - kizárólag legkésõbb a kiutalási idõpontig (felmondás esetén a fel- mondás napjáig) beérkezett írásos reklamáció alapján felel.

(7) A Lakás-takarékpénztár jogosult a személyazonosságon túlmenõen az ügyfél, illetve képviselõje aláírásának azonosságát is vizsgálni. A Lakás- takarékpénztár az elvárható gondos vizsgálat során sem felismerhetõ ha- mis vagy hamisított aláírás, illetve okirat felhasználása miatt bekövetkezett károkért nem felel.

(8) A lakáskölcsön, áthidaló kölcsön igénybevétele esetén a hitelkérelem be- nyújtásától kezdõdõen érdekeltnek minõsülnek-a lakás-elõtakarékosko- dón, kedvezményezetten, illetve az adóson kívül-az adóstársak, kezesek, dologi adósok akkor is, ha nem a lakás-elõtakarékossági szerzõdés szer- zõdõi vagy kedvezményezettei.

(9) A Lakás-takarékpénztár a szerzõdés érdekeltjeinek az alább felsorolt azo- nosító és cím adatait, továbbá az állami támogatás felhasználásának el- lenõrzéséhez és a hitelképesség megállapításához szükséges adatait tarthatja nyilván.

Természetes személy esetén: név, születési név, anyja születési neve, születési hely, idõ, állampolgárság, bevándorolti, letelepedetti, menekülti státusz, devizabelföldiség, lakcím, postacím, e-mail cím, személyi igazol- vány száma, igazolványt kiállító hatóság neve és azonosítója, kiállítás dá- tuma, adóazonosító jel, személyazonosító jel, telefon- és telefax szám, bankszámlaszám

Jogi személy, társasház esetén: név, képviselõ adatai, cím (székhely), cégbejegyzés száma, ideje, postacím, e-mail cím, telefon, telefax, adó- szám, épület helyrajzi száma, bankszámlaszám.

(10) Ha az áthidaló kölcsön vagy lakáskölcsön hitelbírálata során írásban kért hiánypótlások benyújtására a hiánypótlásra felhívó értesítés keltétõl szá- mított 6 hónapon belül az érdekeltek érdekkörében felmerülõ ok miatt nem kerül sor, a Lakás-takarékpénztár a hitelkérelmet visszavontnak te- kinti. A lakás-elõtakarékoskodó írásban, az ok és új határidõ megjelölésé- vel kérheti e határidõ meghosszabbítását.

27. § Számlavezetés

(1) A Lakás-takarékpénztár a lakás-elõtakarékoskodónak naptári évente egy- szer, díjmentesen számlakivonatot küld. A számlakivonat akkor tekinten- dõ elfogadottnak, ha a lakás-elõtakarékoskodó a kézhezvételtõl számított 60 napon belül írásbeli kifogást nem emel.

(2) A lakás-elõtakarékoskodó számára beérkezõ valamennyi beazonosítható pénzösszeg, beleértve a Lakás-takarékpénztár által a lakás-elõtakarékos- kodónak kifizetendõ összegeket is, a lakás-elõtakarékoskodó számláján kerül jóváírásra. Minden, a lakás-elõtakarékoskodót érintõ kifizetést, díjat a Lakás-takarékpénztár a lakás-elõtakarékoskodó számlájára terheli. A La- kás-takarékpénztár jogosult a küldõ bankszámla részére az utalási költség levonása mellett visszautalni azon befizetést, amellyel érintett lakás-elõ- takarékossági szerzõdést - a feladó hiányos adatszolgáltatása miatt - a beérkezést követõ 60 napon belül nem tudja egyértelmûen beazonosítani.

(3) A teljesített befizetések a Ptk. 293. § alapján az alábbi sorrendben kerül- nek elszámolásra: elsõsorban a felmerült költségekre, díjakra, a késedel- mi kamatra, az esedékes ügyleti kamattartozásra, végül a tõketartozásra, illetve a 16. § (6) bek. szerinti esetben a betétszámlán megtakarításokra.

28. § Díjak, költségek

(1) A Lakás-takarékpénztár a szolgáltatásaiért a jogszabály és a mindenkor érvényes Díjtáblázat szerinti díjakat számolhatja fel. A jogszabály szerinti díjak tételes felsorolását a 2. sz. melléklet, az ÁSZF 2. sz. mellékletében meghatározott szolgáltatásokon túli, az ügyfél által igényelt egyéb szol- gáltatásokért járó díjak tételes felsorolását a mindenkor érvényes Díjtáb- lázat tartalmazza. A Díjtáblázat nem képezi az ÁSZF részét. A Lakás-taka- rékpénztár a lakás-elõtakarékoskodó kérésére a Díjtáblázatot rendelke- zésre bocsátja.

(2) A Lakás-takarékpénztár a díjmódosítás jogát fenntartja azzal, hogy a mó- dosított Díjtáblázatot az ügyfelek részére nyitva álló irodáiban kifüggeszti és honlapján közzéteszi. A Díjtáblázat módosítása esetén az új díjak a ha- tályba lépés napjától a folyamatban lévõ szerzõdésekre is érvényesek.

(3) A lakás-elõtakarékossági szerzõdés lebonyolításával kapcsolatos, a la- kás-elõtakarékoskodó által igényelt egyéb szolgáltatások díja a lakás-elõ- takarékoskodót terheli.

(4) A lakás-elõtakarékossági szerzõdés megvalósulásához kapcsolódó költ- ségek (pl. közokirat elkészítésének díja, ingatlanbecslés díja, illetékek, törlesztési hátralék miatti felszólítások költsége, a lakáscélú felhasználás helyszíni ellenõrzésének díja, stb.) egyéb megállapodás híján a lakás-elõ- takarékoskodót terhelik.

(5) A betétszámla megszûnése esetén, amennyiben a Lakás-takarékpénztár- ral szembeni követelés - a Díjtáblázat szerinti díjak felszámítását követõ- en - a 2.000 Ft-ot nem haladja meg, az ügyfél errõl a Lakás-takarékpénz- tárral szembeni követelésérõl visszavonhatatlanul lemond.

(6) A hitelszámla megszûnése esetén, amennyiben a Lakás-takarékpénztár- ral szembeni követelés vagy kötelezettség - a Díjtáblázat szerinti díjak fel- számítását követõen - a 2.000 Ft-ot nem haladja meg, az ügyfél, illetve a Lakás-takarékpénztár ezen követelésérõl visszavonhatatlanul lemond.

29. § Beszámítás

(1) A Lakás-takarékpénztár valamennyi esedékes követelését a megtakarí- tott betéttel vagy a lakás-elõtakarékoskodó más követelésével szemben akkor is beszámíthatja, ha a lakás-elõtakarékoskodó követelése még nem esedékes.

(2) A Lakás-takarékpénztár a lakás-elõtakarékoskodónak teljesítendõ kifize- téseket követeléseinek fedezete céljából akkor is visszatarthatja, ha ezek határidõhöz vagy feltételhez kötöttek, vagy nem ugyanazon jogviszo- nyon alapulnak.

30. § A lakás-elõtakarékoskodó halála

(1) A lakás-elõtakarékossági szerzõdést az örökös, illetve az örökösök, vagy a kedvezményezett folytathatja vagy felmondhatja (11. §).

(2) Természetes személy lakás-elõtakarékoskodó elhalálozása esetén a szerzõdésben megjelölt cselekvõképes kedvezményezett, korlátozottan cselekvõképes vagy cselekvõképtelen kedvezményezett esetén a ked- vezményezett szülõi felügyeletét gyakorló szülõje, gyámja, gondnoka, kedvezményezett hiányában az örökös, nem természetes személy lakás- elõtakarékoskodó jogutóddal történõ megszûnése esetén a jogutódja a Lakás-takarékpénztárhoz címzett írásos nyilatkozattal az elhalálozott, jog- utóddal megszûnt szerzõdõ fél helyébe léphet. Vitatott esetben, vagy ha a szerzõdés folytatására több személy is jogosult lenne, a gyámhatóság jogerõs határozata, a jogerõs hagyatékátadó végzés, jogerõs bírósági végzés vagy ítélet, ilyen hiányában az érdekeltek írásos megállapodása az irányadó azzal, hogy ha annak a végrehajtása jogszabályba vagy a Lakás-takarékpénztár által meghatározott általános szerzõdési feltételek- be ütközne, akkor a Lakás-takarékpénztár - az ok megjelölése mellett - jogosult a szerzõdést megszüntetni.

(3) A természetes személy lakás-elõtakarékoskodó halála esetén, ha a szer-

zõdésen a 2. § (2) bekezdés szerinti kedvezményezetti jelölés áll fenn, a lakás-elõtakarékossági szerzõdésen elhelyezett betét és kamatai nem tartoznak az elhunyt lakás-elõtakarékoskodó hagyatékához, azok felett a szerzõdés folytatására a kedvezményezett a hagyatéki eljárás lefolytatá- sától függetlenül rendelkezhet.

(4) A 30.§ (2) bekezdés alapján folytatott szerzõdésen az elhalálozott lakás- elõtakarékoskodó javára már megigényelt, illetve jóváírt állami támoga- tást a szerzõdés lakáscélú felhasználása esetén az új lakás-elõtakarékos- kodó - a Törvény 24. § (2) bekezdésétõl eltérõen - nem köteles visszafi- zetni akkor sem, ha a folytatott szerzõdést az abba való belépés bejelen- tésével egyidejûleg bejelentett kérelmével összevonja másik olyan szer- zõdésével, amelyre a folytatott szerzõdés megtakarítási idõszaka alatt már kapott állami támogatást.

J) Egyéb rendelkezések

31. § Az ÁSZF módosítása

(1) Az Általános Szerzõdési Feltételek az alább meghatározott alapos okok, körülmények esetén a jelen § szabályai szerint módosítható: a gazdaság folyamataiban, a Lakás-takarékpénztár szabályozásában és mûködési körülményeiben beálló, továbbá bármely egyéb, a lakás-elõtakarékossá- gi szerzõdések megkötésére, illetve teljesítésére kiható változások. Az Ál- talános Szerzõdési Feltételek módosításához a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) engedélye szükséges. A mó- dosítás hatálya a PSZÁF engedélye alapján, az ügyfél hozzájárulása nélkül kiterjedhet a már megkötött szerzõdésekre is.

(2) A módosítás közzétételére a hatályba lépést megelõzõ legalább 15 nap- pal kerül sor. A módosítás az ügyfélszolgálati irodában és a Lakás-taka- rékpénztár honlapján történõ hirdetményi közzététellel vagy külön írásos értesítéssel válik hatályossá.

(3) Ha a módosítás a már megkötött lakás-elõtakarékossági szerzõdésre ki- terjed, a lakás-elõtakarékoskodó a közzétételétõl számított 3 hónapon belül írásban kérheti, hogy a módosított ÁSZF-t a lakás-elõtakarékossági szerzõdésére ne alkalmazzák. Ha a lakás-elõtakarékoskodó ezen jogával él, a Lakás-takarékpénztár a még ki nem utalt lakás-elõtakarékossági szerzõdést felmondhatja és a megtakarított betétet és a jóváírt betéti ka- matot visszafizeti. Ebben az esetben a 6.§ szerint megfizetett díjat a La- kás-takarékpénztár visszatéríti.

32. § Az állami támogatás

(1) A magyar állampolgár lakás-elõtakarékoskodót, illetve kedvezményezet- tet - legfeljebb az elsõ nyolc megtakarítási év során - a lakás-elõtakaré- koskodó által az adott megtakarítási évben befizetett betét összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, amelyet a lakás-elõtaka- rékoskodónak a Lakás-takarékpénztárnál a szerzõdéskötéskor vagy ké- sõbb benyújtott kérelme alapján a MÁK évente nyújt. Az állami támoga- tás igénylésének feltétele, hogy az igénylõ az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvényben (Art.) elõírt kötelezettségét teljesítse és az adó- azonosító számát (adóazonosító jelét, adószámát) a Lakás-takarékpénz- tár felé az állami támogatás igényléssel érintett megtakarítási év utolsó hónapjának 1. napjáig bejelentse. A külön meg nem fizetett díjak a 29. §

(1) bekezdés értelmében az állami támogatás alapjául szolgáló megtaka-

rítás összegét csökkentik. A lakás-elõtakarékoskodó jogosult az állami tá- mogatás iránti kérelmét a megtakarítási év utolsó napjáig a teljes megta- karítási évre vonatkozóan módosítani.

(2) Ugyanazon személy javára, egy naptári évben csak egy szerzõdés után igényelhetõ az állami támogatás, kivéve a lakásszövetkezet, illetve a tár- sasház által kötött szerzõdéseket, mivel ezekben az esetekben a társas- házi lakás tulajdonosa, illetve a lakásszövetkezet tagja által kötött szerzõ- dés esetén a lakásszövetkezet, illetve a társasház által kötött szerzõdés után igénybe vett állami támogatást nem kell figyelembe venni.

(3) Az állami támogatás összegét a MÁK átutalja, majd azt a Lakás-takarék- pénztár a lakás-elõtakarékoskodó lakás-elõtakarékossági számláján be- tétként jóváírja éves rendszerességgel a megtakarítási év leteltét követõ egy hónapon belül. A Lakás-takarékpénztár a jóváírt állami támogatást és annak kamatait a lakás-elõtakarékoskodó számláján elkülönítve kezeli.

(4) Az elsõ megtakarítási évet megelõzõen elhelyezett betét az állami támo- gatás igénylés szempontjából az elsõ megtakarítási évben elhelyezett be- tétnek minõsül. Az állami támogatás összegének meghatározásánál nem minõsül betétbefizetésnek az elõzõ megtakarítási évben betétként elhe- lyezett összeg alapján a tárgyévben betétként jóváírt állami támogatás összege, a Lakás-takarékpénztár által a Törvény 7. § (8) bekezdés szerint fizetett késedelmi kamat, valamint az az összeg, amelyre mint lakáscélú megtakarításra korábban adókedvezményt vettek igénybe. Töredék meg- takarítási év esetén az állami támogatás a töredék év teljes hónapjaira arányosítva kerül megállapításra.

(5) Az állami támogatásra való jogosultságot elveszti a lakás-elõtakarékosko- dó, ha a megtakarítási ideje a betét felvételekor nem érte el a négy évet, vagy a támogatással és kamatokkal növelt betétjét nem a 4. §-nak meg- felelõ, a Magyar Köztársaság területén megvalósuló lakáscélra használja fel. Amennyiben a betét felvételekor a megtakarítási idõ még nem érte el a négy évet, a Lakás-takarékpénztár a lakás-elõtakarékoskodó betét- számlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt be- téti kamattal és a levont összeget átutalja a MÁK-nak. Ha a kedvezménye- zett, ennek hiányában a lakás-elõtakarékoskodó annak az összegnek, amely után állami támogatást kapott, egy részét nem lakáscélra használ- ja fel, a betéti kamattal növelt állami támogatás arányos részét a Lakás- takarékpénztár a lakás-elõtakarékoskodó betétszámlájáról levonja, és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek, vagy amennyiben a támogatással növelt összeget a lakás-elõtakarékoskodó vagy a kedvez- ményezett már felvette, a támogatás arányos részét vissza kell fizetnie az Ltv. 24. § (5) bekezdése alapján. A támogatásból levont, illetve visszafize- tendõ résznek olyan arányban kell állnia a betéti kamattal növelt teljes ál- lami támogatással, amilyen arányban a nem igazolt összeg áll a betét és az állami támogatás kamatokkal növelt összegével, illetve lakáskölcsön igénybevétele esetén az igénybe vett teljes összeggel.

(6) Ha a természetes személy lakás-elõtakarékoskodó, illetõleg a kedvezmé-

nyezett javára, vagy a nem természetes személy lakás-elõtakarékoskodó által ugyanarra az épületre kötött szerzõdésre a szerzõdés(ek) módosítá- sának, illetõleg átruházásának következtében ugyanazon naptári évben korábban több szerzõdés után jóváírták az állami támogatást, a lakás- elõtakarékoskodót - saját választása alapján - csak az egyik szerzõdése után illeti meg az állami támogatás, kivéve a 30. § (4) bekezdésében fog- lalt esetet. A lakás-elõtakarékoskodó a Lakás-takarékpénztár erre vonat- kozó felhívását követõen 30 napon belül köteles megtenni a szükséges intézkedéseket az állami támogatás jogosulatlan igénybevételének meg- szüntetése érdekében, illetve nyilatkozni, hogy melyik szerzõdésén kíván- ja megtartani az állami támogatást. A többi szerzõdés után jóváírt állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal együtt a Lakás-takarékpénztár a betétszámlá(k)ról levonja azokra az évekre vonatkozóan, amikor több szerzõdés után átutalták az állami támogatást, és a levont összeget át- utalja a MÁK-nak. Amennyiben a lakás-elõtakarékoskodó nyilatkozata a fenti határidõben nem érkezik meg a Lakás-takarékpénztárhoz, akkor a Lakás-takarékpénztár arról a betétszámláról vonja le az állami támoga- tást, amelyik esetében a szerzõdést késõbb kötötték meg.

(7) Amennyiben a lakás-elõtakarékoskodó a szerzõdése alapján felvett ösz-

szeg részeként az állami támogatást is igénybe vette és a megtakarítási ideje elérte, vagy meghaladta a négy évet, a lakás-elõtakarékosság álla- mi támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott idõn belül igazolnia kell a felvett összeg lakáscélú felhasználását. Amennyiben a la- kás-elõtakarékoskodó az összegyûlt betétjének felvételekor úgy nyilatko- zik, hogy nem lakáscélra kívánja felhasználni a betétösszeget, a Lakás-ta- karékpénztár a lakás-elõtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal és a levont össze- get átutalja a MÁK-nak.

(8) Amennyiben a lakás-elõtakarékoskodó az állami támogatást felvette, a Lakás-takarékpénztár utólag is ellenõrizheti a felvett összeg lakáscélú fel- használását.

33. § Más lakás-takarékpénztár szerzõdésállományának átvétele, az átvett és a továbbiakban nem értékesített módozatok kezelése

(1) A PSZÁF engedélyével más lakás-takarékpénztár szerzõdés-állományát a Lakás-takarékpénztár átveheti és saját állományába besorolhatja.

(2) Az átvett szerzõdésekre az átvétel napjától kezdve a jelen ÁSZF feltételei vonatkoznak azzal a megszorítással, hogy az átvett szerzõdések mellék- let szerinti módozati jellemzõi nem változnak és az átvett szerzõdések

szerzõdõit az eredeti módozatok szempontjából az átvétel miatt közvet- len anyagi kár nem érheti.

(3) A más lakás-takarékpénztártól átvett szerzõdések módozatainak leírását a 6. sz. melléklet, a továbbiakban nem értékesített módozatok leírását a 7-8-9-10 sz. mellékletek tartalmazzák. A 6. sz. mellékletben feltüntetett módozati jellemzõkön kívüli vállalások teljesítéséért a Lakás-takarék- pénztár nem tehetõ felelõssé (pl. értékesítési akciók, bónuszok, stb.).

(4) A 6. sz. mellékletben szereplõ módozatoknak az átvétel napját követõ ér- tékesítésére a Lakás-takarékpénztár nem kötelezhetõ, ezen módozatok- ra a Lakás-takarékpénztár nem köt lakás-elõtakarékossági szerzõdést. A Lakás-takarékpénztár módozatváltást az átvett és a továbbiakban nem értékesített módozatok esetében csak az azonos számú mellékletben felsorolt módozatok között hajt végre.

(5) Az átvétel napjától a számlavezetéssel, az állami támogatás igénylésé- vel, a kiutalással kapcsolatos teendõket a Lakás-takarékpénztár látja el.

(6) A kiutalás szempontjából az átvett és a már nem értékesített módozatú szerzõdések értékelése a többi szerzõdéssel egységesen, azonos érté- kelési fordulónapon történik, a kiutalás a teljes állomány alapján számí- tott kiutalási összegbõl történik. Ennek érdekében a Lakás-takarékpénz- tár jogosult a 6-7-8-9-10. sz. mellékletekben szereplõ módozatokhoz tar- tozó értékszám-számítás eredményét a jelen ÁSZF 1. sz. mellékletében leírt értékszám számítási módszer szerinti eredményre átszámítani (kor- rigált értékszám).

34. § Alkalmazandó jog, illetékesség

(1) A jelen ÁSZF alapján megkötött lakás-elõtakarékossági szerzõdésre és az ahhoz kapcsolódó egyéb jogviszonyokra a magyar jog szabályai al- kalmazandóak.

(2) A felek vállalják, hogy a jelen szerzõdéssel kapcsolatos esetleges nézet- eltéréseiket, vitáikat igyekeznek közös megegyezéssel rendezni. Ennek meghiúsulása esetére a felek a Budai Központi Kerületi Bíróság kizáró- lagos illetékességét kötik ki.

35. § Banktitok, adatkezelés, kiszervezés

(1) A Lakás-takarékpénztár a szerzõdésre, a szerzõdõre/adósra, adóstár- sakra, a betétszámlára vonatkozó és a hitelkérelemben közölt minden adatot, információt a Hpt. elõírásainak megfelelõen banktitokként kezel.

(2) A Lakás-takarékpénztár a szerzõdõtõl származó ellenkezõ utasítás hiá- nyában külön felhatalmazás nélkül jogosult - banktitoknak nem minõsü- lõ - szokásos terjedelmû banki információt az azt kezelõtõl (pl. másik pénzügyi intézmény, hitelinformációs szolgáltató) bekérni, illetve megke- resésre ilyen intézmény részére átadni.

(3) A szerzõdõ és a többi érdekelt hozzájárul adatainak az ÁSZF-ben meg- határozott célok megvalósítása érdekében a Lakás-takarékpénztár általi kezeléséhez, továbbá jogszabályban elõírt tartalmú vagy üzleti célú fel- használásához legkésõbb a szerzõdéses kapcsolat - ideértve a lakás- kölcsön futamidejét is - megszûntét követõ 10 évig. Amennyiben a La- kás-takarékpénztár általi - a Hpt. elõírásainak megfelelõ biztonságú - adatkezelés kiszervezés keretében az Európai Unió területén belül való- sul meg, ehhez nem szükséges az érdekeltek külön hozzájárulása. A La- kás-takarékpénztár jogosult a lakás-elõtakarékossági szerzõdés felmon- dására abban az esetben, ha a szerzõdõ és a többi érdekelt hatályos adatkezelési nyilatkozata alapján nem képes a lakás-elõtakarékossági szerzõdést a jogszabályoknak és az ÁSZF-nek megfelelõen teljesíteni.

(4) A Lakás-takarékpénztár a Hpt. 13/A szakasza alapján pénzügyi szolgál- tatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni ren- delt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi elõírások betartása mellett kiszervezheti.

(5) A kiszervezhetõ tevékenységek körébe tartoznak különösen a számítás- technikai rendszerek mûködtetése, fejlesztése, archiválás, irattározás, a hitelezéshez kapcsolódóan a fedezetek értékének megállapítása, köve- telések behajtása, a lakáscélú felhasználás ellenõrzése, a jogosulatla- nul felvett állami támogatás bírósági úton történõ érvényesítése, bank- biztonsági rendszerek üzemeltetése, lakás-elõtakarékossági szerzõdé- sek értékesítése, értékesítés szervezés, reklámszervezés, marketing, nyomdai szolgáltatások, postázás, épületek üzemeltetése, karbantar- tás, oktatás és oktatás-szervezés, humánerõforrás kezelés, és mind- azon tevékenységek, amelyek kiszervezését jogszabály lehetõvé teszi, illetve nem tiltja meg.

(6) A kiszervezett tevékenységeket szerzõdés alapján, kizárólag megfelelõ jogosítvánnyal rendelkezõ szakcégek végezhetik. A Lakás-takarékpénztár a kiszervezett tevékenységeket és az azokat végzõ szakcégek jegyzékét évente hirdetményben teszi közzé.

36. § Ügyfélkapcsolat

(1) A Lakás-takarékpénztár ügyfélkapcsolatok céljára személyes és telefo- nos ügyfélszolgálatot, valamint Internet honlapot (xxx.xxxxxxxxxx.xx) üzemeltet.

(2) Az (1) pontban felsorolt ügyfélkapcsolati helyek a lakás-elõtakarékoskodó számára - hitelt érdemlõ beazonosítás után - teljes körû, egyéb esetben általános információkat nyújtanak.

(3) Adott lakás-elõtakarékossági szerzõdéssel való rendelkezéshez (pl. adat- kiadás, módosítás) csak az ügyfél hitelt érdemlõ azonosítása alapján van lehetõség. A rendelkezõ nyilatkozatot írásban kell megtenni, kivéve, ha a Lakás-takarékpénztárral kötött külön szerzõdés másként rendelkezik.

(4) Az ügyfél a Lakás-takarékpénztár szolgáltatásával kapcsolatos esetleges fogyasztói bejelentése, panasza miatt közvetlenül fordulhat a Lakás-taka- rékpénztárhoz és a PSZÁF-hez is, melynek elérhetõsége megtalálható a xxx.xxxxx.xx honlapon.

(5) A kérelmek, bejelentések, panaszok elbírálására a Lakás-takarékpénztár számára 30 napos ügyintézési idõ áll rendelkezésre.

37. § Záró rendelkezések

(1) A szerzõdõ felek vállalják, hogy személyes, telefonos és írásban történõ kapcsolattartásuk során betartják az elfogadott társadalmi és viselkedési normákat. Harmadik féllel való kommunikációban egymás jó hírét megõr- zik, tartózkodnak kellõen meg nem alapozott, dokumentumokkal nem bizonyítható állítások megtételétõl. Ennek be nem tartása esetén a sértett fél jogosult a szerzõdés azonnali hatályú felmondására.

(2) A jelen ÁSZF-ben nem szabályozott kérdésekben a szerzõdésen túl, az 1959. évi IV. törvény (Ptk.), az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.), az 1996. évi

CXIII. törvény (Ltptv.), a 215/1996 (XII.23.) Korm. és a 47/1997 (III.12.) Korm. rendeletek és más, a lakás-takarékpénztári illetve a hitelintézeti te- vékenységre vonatkozó hatályos jogszabályok, rendeletek és elõírások, állásfoglalások az irányadók.

(3) Ezen ÁSZF (Üzletszabályzat) rendelkezéseit a Lakás-takarékpénztárral 2006. 07. 01-tõl kötött, a más lakás-takarékpénztártól átvett, továbbá a

31. § (3) bek. esetén az elõbbi idõpontot megelõzõen kötött lakás-elõ- takarékossági szerzõdésekre és az azok alapján kötött áthidaló- és lakás- kölcsön szerzõdésekre kell alkalmazni.

Tevékenységi engedély száma: 255/1997. számú ÁPTF-határozat Tevékenységi engedély kelte: 1997. május 15.

Xxxxx XXXX-et jóváhagyó határozat száma: /2006. számú PSZÁF határozat Xxxxx XXXX-et jóváhagyó határozat kelte: 2006. .

Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság

1. sz. melléklet

Az értékszám meghatározása (1.§ (5) bek.)

1. Az értékszám meghatározása az értékesített módozatok esetében:

Az értékszám az értékelési fordulónapig jóváírt és jóvá nem írt, de megszolgált kamatösszeg és a szerzôdéses összeg ezredrészének hányadosa, szorozva a módozati szorzóval, három tizedesjegy pontossággal.

Az értékszám (ÉSZ) kiszámításának képlete:

Rövidítések:

ÉSZ értékszám

KÖ az értékelési napig megszolgált kamatösszeg MSZ módozati szorzó

SZÖ szerzôdéses összeg

ÉSZ = KÖ x MSZ

SZÖ / 1000

2. Korrigált értékszám:

A korrigált értékszám a Lakás-takarékpénztár által kezelt (korábban és jelenleg értékesített, továbbá a más Lakás-takarékpénztártól átvett) összes módozat esetében biz- tosítja, hogy a kiutalás szempontjából a különféle módozatú szerzôdések azonos feltételek mellett legyenek értékelhetôek.

2.1. A korrigált értékszám számítása a 6. sz. melléklet szerinti módozatok esetén korrigált értékszám = értékszám * 62 / 50

2.2. A korrigált értékszám számítása a 7. sz. és 8. sz. melléklet szerinti módozatok esetén korrigált értékszám = értékszám * 62 / 23

2.3. A korrigált értékszám a 9. sz. és 10. sz. melléklet szerinti módozatok esetén megegyezik a számított értékszámmal.

Díj megnevezése	Mértéke
Megtakarítási szakasz
Számlanyitási díj	A szerzôdéses összegnek az adott módozatra vonatkozóan a mellékletekben meghatározott %-a
Számlavezetési díj	1.800 Ft / megtakarítási év, megtakarítási évenkénti utólagos terheléssel. Nem teljes megtakarítási év esetén idôarányos díj fizetendô. Minden megkezdett hónap teljes hónapnak számít.
Számlanyitási díj a szerzôdéses összeg emelésénél	Az emelés mértékének az adott módozatra vonatkozóan a mellékletekben meghatározott %-a
Módosítási díj: Szerzôdéses összeg csökkentése	2.000 Ft
Módosítási díj: Szerzôdéses összeg emelése	2.000 Ft
Módosítási díj: Szerzôdésösszevonás	2.000 Ft
Módosítási díj: Szerzôdésmegosztás	2.000 Ft
Betétbefizetés szüneteltetése	2.000 Ft
Hitelszakasz
Kezelési költség	Az egyes hitelévek elsô napján fennálló hiteltartozásnak az adott módozatra vonatkozóan a mellékletekben meghatározott %-a

2. sz. melléklet

A 47/1997. (III.12) Kormányrendeletben meghatározott díjak; a forgalmazott módozatok EBKM- és hozam-értékei

A Fundamenta-Lakáskassza Zrt. jogszabályban meghatározott díjai

Az itt fel nem sorolt egyéb szolgáltatások utáni díjakat a Lakás-takarékpénztár mindenkor érvényes Díjtáblázata tartalmazza.

A forgalmazott módozatok EBKM- és hozam-értékei

Az EBKM a módozat szerinti havi megtakarítás összegeinek cash-flowjára számolt belsõ megtérülési ráta.

A hozam a módozat szerinti havi megtakarítás és állami támogatás összegeinek cash-flowjára számolt belsõ megtérülési ráta.

A számítások során a módozat szerinti számlanyitási díj, továbbá a számlavezetési díj lehetséges összegei is figyelembevételre kerültek.

3. sz. melléklet

A) A lakás-elõtakarékossági szerzõdés 2003.04.01-tõl értékesített módozatainak jellemzõi

(A minimális szerzõdéses összeg a Lakás-takarékpénztár kifejezett döntése esetén 250.000 Ft.)

3. sz. melléklet

B) A lakás-elõtakarékossági szerzõdés 2004.07.01-tõl értékesített módozatainak jellemzõi

(Az alábbi módozatokat az ÁSZF 5. § (4) bekezdés alapján az ügyfél nem választhatja, kivéve ha azt a Lakás-takarékpénztár kifejezett döntéssel, esetenként külön meghatározott feltételeknek megfelelõ ügyfelek, illetõleg szerzõdések tekintetében lehetõvé teszi.

A minimális szerzõdéses összeg a Lakás-takarékpénztár kifejezett döntése esetén 250.000 Ft.)

4. sz. melléklet

A) A lakás-elõtakarékossági szerzõdés 2006.07.01-tõl értékesített módozatainak jellemzõi

(A minimális szerzõdéses összeg a Lakás-takarékpénztár kifejezett döntése esetén 250.000 Ft.)

4. sz. melléklet

B) A lakás-elõtakarékossági szerzõdés 2006.07.01-tõl értékesített módozatainak jellemzõi

A minimális szerzõdéses összeg a Lakás-takarékpénztár kifejezett döntése esetén 250.000 Ft.)

5. sz. melléklet

Maximális szerzõdéses összeg társasházak, lakásszövetkezetek esetében

A Törvény lakásszövetkezet és társasház szerzõdõk részére a lakásszám függvényében magasabb összegû állami támogatás elérésére ad lehetõséget. A magasabb összegû állami támogatás alapján az egyes módozatokhoz tartozó maximális szerzõdéses összeg az alábbiak szerint alakul (viszonyításul a természetes személyek által kötött szerzõdésekre érvényes maximális szerzõdéses összeget is feltüntettük):

A jelen melléklet szerinti 37*, 38* és 39* számú módozatokra csak a 2006. január 01. után kötött lakás-elõtakarékossági szerzõdés módosítható.

6. sz. melléklet

Az XXXXXX Xxxxx-takarékpénztár Rt.-tõl átvett állomány lakás-elõtakarékossági szerzõdéseinek módozati jellemzõi

* az utolsó 2 hónapban nincs ügyfél befizetés

** Kamatprémium: az értékelési fordulónapig összegyûlt kamatok 10 %-a, csak a kiutaláskor jóváírva, amely hitelfelvétel esetén nem jár.

7. sz. melléklet

A Lakáskassza-Wüstenrot Lakástakarékpénztár Rt.

1997.05.15-1997.12.31. között értékesített módozatainak jellemzõi

1. Valamennyi módozat esetén egységes jellemzõk:

2. Módozatonként eltérõ jellemzõk:

8. sz. melléklet

A Lakáskassza-Wüstenrot Lakástakarékpénztár Rt.

1998.01.01-2003.03.31. között értékesített módozatainak jellemzõi

1. Valamennyi módozat esetén egységes jellemzõk:

2. Módozatonként eltérõ jellemzõk:

9. sz. melléklet

A Fundamenta Magyar-Német Lakás-takarékpénztár Rt.

1997.05.01 és 1997.12.31. között értékesített módozatainak jellemzõi

10. sz. melléklet

A Fundamenta Magyar-Német Lakás-takarékpénztár Zrt.

1998.01.01 és 2003.03.31. között értékesített módozatainak jellemzõi

Cikkszám: 01 110 404

Document Metadata

Table of Contents

Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság

Document Metadata