SZENTES VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZENTES VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

„Egyeztetési változat”

Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

SZENTES VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

II. KÖTET: STRATÉGIA

2015. május

Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

Készítette: ITS DA Konzorcium

TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető)

MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. (konzorcium tagja)

KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK:

Projektvezető	Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx
Régiós koordinátor	Xxxxxx Xxxxxxxxx
	Xxxxxx Xxxxxxxx
Megyei koordinátor	Xxxxxxxxxxx Xxxxx
Felelős tervezők	Xxxxxxxxxxx Xxxxx
	Xxxxx Xxxxxx
Településtervező	Xxxxxxx Xxxxxx
Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő	Tóthné Pocsok Xxxxxxx
Településtervezési víziközmű szakági tervező	Xxxxxx Xxxx
Településtervezési közlekedési szakági szakértők	Xxxxxxxxxxx Xxxxx
Társadalompolitikai szakértő	Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxx Xxxxxx
Gazdaságfejlesztési szakértő	Xxxxx Xxxxxx
Antiszegregációs szakértő	Xxxxxxx Xxxxx
Környezetvédelmi szakértő	Xxxxxx Xxxx Xxxxxx Xxxxxxx
Műemlékvédelmi szakértő	Zelenákné Xxxxxxxxx Xxxxxxxx

TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDŐK:

Szentes Város Önkormányzata
Polgármester	Xxxxxxx Xxxx
Jegyző	Xx. Xxxxxxxxx Xxxxx
Városi Koordinátor	Xxxxxxx Xxxxxx

Tartalomjegyzék

1 BEVEZETÉS 6

2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA 10

2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA 10

2.2 A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA 13

3 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 18

3.1 JÖVŐKÉP 20

3.2 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 21

3.2.1 Városi szintű középtávú tematikus célok 21

3.2.2 Városrészi szintű területi célok 24

3.3 A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA 28

4 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 31

4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és lehatárolás indoklása 32

4.2 Az egyes akcióterületeken megvalósítandó fejlesztések összefoglaló bemutatása 35

4.3 Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések 42

4.3.1 Kulcsprojektek 42

4.3.2 Hálózatos projektek 45

4.3.3 Egyéb projektek 70

4.4 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIAI CÉLJAIHOZ 72

4.5 A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE 75

4.6 Az akcióterületi fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve 80

5 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM 85

5.1 A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA 85

5.2 Az elmúlt években megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások 87

5.3 Anti-szegregációs intézkedési terv 92

5.3.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések 92

5.3.2 A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések 99

5.3.3 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések 99

6 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 101

6.1 Külső összefüggések 101

6.1.1 Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez 101

6.1.2 Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz 104

6.1.3 Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat 110

6.2 Belső összefüggések 122

6.2.1 A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata 122

6.2.2 A célok logikai összefüggései 132

6.2.3 A stratégia megvalósíthatósága 135

6.2.4 A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása . 135

7 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI 138

8 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE 142

8.1 A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK 142

8.2 Az ITS megvalósításának szervezeti keretei 143

8.2.1 A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere 143

8.2.2 Az ITS megvalósításának intézményi háttere 143

8.3 A településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok 144

8.4 A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN 146

8.5 Monitoring rendszer kialakítása 148

8.5.1 Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása 148

8.5.2 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása 160

1 Bevezetés

Előzmények

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban ITS) a város középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét és azok elérése érdekében tervezett tevékenységeket határozza meg az önkormányzat által jóváhagyott jövőkép és hosszú távú (15-20 év) átfogó célok alapján.

Az ITS célja, hogy stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő a következő 7-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét.

Szentes Városa 2009-ben dolgozta ki és a 26/2010. (II.19.) Kt. képviselő-testületi határozattal fogadta el első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, amely tulajdonképpen jelen dokumentum előzményének tekinthető.

IVS (2009) jövőkép:

„Szentes város regionális szinten is jelentős súlyú intézményi- és kapcsolatrendszert működtető térségi központ, ahol a folyamatosan javuló életminőség, a színvonalas életkörnyezet alapját a versenyképes gazdaság jelenti.”

Az IVS-ben megfogalmazott jövőkép értékelése

Szentes város méretéből adódóan jellemzően járási szinten tölt be térségi funkciókat, de egyes speciális funkciókban több tekintetben – foglalkoztatás, gazdaság kapcsolatok, intézmények, rendezvények, sportturizmus stb. – regionális-országos szintű funkciókról is beszélhetünk. E funkciók közül több is erősödő, illetve térben kiterjedő, ezért a Jövőkép ezen célkitűzése részben teljesültnek mondható, azzal, hogy a térségi szerepkör erősítése továbbra is célként jelenik meg.

A lakosság életminősége viszont az elmúlt időszakban (2001-2011) egyértelműen javult, ami a statisztikai adatokban is visszatükröződik.

Jelentősen nőtt a foglalkoztatottság szintje (2001: 55,86%, 2011: 59,12%).

Csökkent a munkanélküliek száma (2009: 1605 fő, 2013: 854 fő).

Nőtt a lakosság jövedelme, a város az 1 főre eső SZJA alapot képező jövedelem alapján a megyei átlagnál magasabb értéket mutat (2012, Szentes: 755 009 Ft, Csongrád megye: 708 883 Ft), a nettő jövedelem 1 főre eső értéke alapján a megye járásközpontjai közül a második helyen található (624 813 Ft), bár az országos átlagtól (680 195 Ft) elmarad.

A város infrastruktúra ellátottsága csaknem teljessé vált (pl. közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya, 2001: 35,6%, 2011: 85,9%), a kiépített utak aránya 100%.

A lakásállomány minősége ugrásszerűen javult (pl. alacsony komfort fokozatú lakások aránya 2001: 25,5%, 2011: 13,2%).

A város épületállománya, és a Városközpont épületei és közterületei néhány kivétellel megújultak.

A város sportrendezvényei országos-nemzetközi szintűek.

Jelentős fejlesztések révén megújulóban van a város termálvízre épülő gyógy-, wellness-, úszósport és vízilabda infrastruktúrája.

Az is tény, hogy a lakosság egy része nem mindig érzékeli ezt a javulást, vagy az – ahogy országosan sem –, nem az elvárásainak megfelelő mértékű, pl. a jövedelmi viszonyok, bérek,

elhelyezkedési és lakhatási lehetőségek tekintetében. Erre utal a jelentős népességszám csökkenés, amelynek egyik, mintegy egyharmados súlyú eleme az elvándorlás.

A város gazdasága és ipara továbbra is jelentős és viszonylag stabil, ami a foglalkoztatás és a bruttó hozzáadott érték megyén belüli jó értékeiben is megjelenik. A vezető cégeknél jellemző a folyamatos innováció és az adott iparágakhoz kapcsolódó magas technológiák alkalmazása, amellyel országos és nemzetközi szinten erősítik versenyképességüket. Ezen törekvés tehát részben teljesült, az ipari park is betölti célját és küldetését és növeli a város gazdasági versenyképességét. Technológiai szerkezetváltás nem következett be a helyi gazdaságban, és a versenyképesség további erősítése elsősorban a K+F+I tevékenységek szélesebb körben való elterjesztése és intenzívebbé tétele révén továbbra is szükséges. A helyi versenyképességet rontja, hogy a lakosság képzettségi mutatói elmaradnak az országos értékektől.

Stratégia felülvizsgálat indokai

A Stratégia kidolgozása óta eltelt hat évben számos külső és belső tényező együttes változása indokolttá teszi annak felülvizsgálatát.

Belső tényezők változásai:

az IVS kidolgozása óta eltelt időszakban bekövetkező társadalmi-gazdasági változások (pl.: gazdasági világválság hatásai, piaci, befektetői környezet változása, demográfiai adatokban, tendenciákban érzékelhető változások),

az IVS-ben foglalt fejlesztései elképzelések megvalósításának tapasztalatai, fejlesztések eredményei

Külső tényezők változásai:

A hazai szakpolitikai és jogszabályi környezetben bekövetkezett változások (pl. a járások és járásszékhelyek kijelölése, amelynek fejlesztéspolitikai konzekvenciái is vannak)), illetve a 2014-2020-as időszakra vonatkozó országos és megyei fejlesztéspolitikai elképzelések megfogalmazása. Különös tekintettel:

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről.

az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi és egyes eljárásrendi elvárásait rögzítő 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet megalkotására, melynek értelmében a Stratégia tartalmi követelmény rendszere jogszabályban rögzítésre került, a korábbiakhoz képest bővült, változott.

Az országos fejlesztési és rendezési dokumentumok, mint tervezési kereteket meghatározó dokumentumok elfogadására, azokban történt változásokra (így az Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció - 1/2014 (I.3) OGy. határozattal történő elfogadására; valamint az Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2014. február 1-től hatályos módosításaira.

Az OFTK az országos fejlesztéspolitika átfogó célrendszerét és középtávú (2020- ra vonatkozó) céljait fogalmazza meg, foglalkozik a városhálózat szerkezetének alakulásával, a városfejlesztés nemzeti prioritásainak felvázolásával.

Az OFTK kiemelten kezeli a vidéki térségek, települések sajátos vidéki értékeit megőrző, azokra építő fejlesztését, felzárkóztatását, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy a vidéki települések népségmegtartó erejének erősödését, az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövője a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztését, a gazdasági diverzifikációt, a helyi gazdaság megerősítését.

A Megyei területfejlesztési koncepciók és programok 2014-ben történő felülvizsgálatára, megalkotására. Az egymással közel egy időben zajló tervezés eredményeként a korábbiakhoz képest nagyobb lehetőség nyílik a megye, a megyei jogú városok, valamint a megye többi városát érintő fejlesztések összehangolására, a fejlesztések egymást kiegészítő és egymást erősítő hatásainak kihasználására.

Megalkotásra és kidolgozásra kerültek az EU 2014-2020 közötti támogatási időszakának új támogatáspolitikai célkitűzései, forráslehetőségei; új eljárásrendjei és az ezekhez kapcsolódó jogszabályok:

Elfogadásra került EU 2020 Stratégia; amelyben az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, mint fölérendelt cél szem előtt tartva az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és a klíma/energiapolitika területén, amelyeket 2020-ig kíván megvalósítani a kohéziós politika eszközrendszerén keresztül. A kohéziós politika megvalósítását célzó un. közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet rögzíti azt a 11 tematikus célkitűzést, melyek támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az EU 2020 céljaihoz.

Az Európai Unió 2020-ig érvényes átfogó Stratégiájában kiemelt figyelmet kap a városok fejlesztése. Az ERFA prioritásainak mindegyike megvalósítható városi környezetben, a rendelet azonban kifejezetten városi problémák kezelésére irányuló beruházási prioritásokat is meghatároz.

az EU2020-hoz igazodóan kidolgozásra és Xxxxxxxx által is elfogadásra került hazánk Partnerségi Megállapodása (2014. szeptember), amelyben Magyarország a 2014-2020 időszakra vonatkozóan azonosította a legfontosabb kihívásokat és kitűzte a fő fejlesztési prioritásokat, melyek alapvetően meghatározzák az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásainak eredményes és hatékony felhasználásának hazai feltételeit.

a Partnerségi Megállapodásban foglalt irányok mentén kidolgozásra kerültek és Brüsszel által részben elfogadásra kerültek, illetve elfogadás előtt állnak a következő támogatási időszak Operatív Programjai.

Az Operatív Programok közül a városok számára az egyik legjelentősebb forrásokat tartogató Terület és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódóan a stratégia készítésével párhuzamosan zajlik megyei Integrált Területi Programok (ITP) tervezése és ehhez kapcsolódóan a városi fejlesztési elképzelések összegyűjtése, rendszerezése.

A külső és belső tényezők együttes változása miatt - a megyei jogú városok számára 2014-2015 során biztosított támogatást követően - a Belügyminisztérium EU-s támogatási forrás igénybevételével a járásszékhelyek számára is biztosítja, valamint szakmailag támogatja a tervezési munkát a „Fenntartható településfejlesztés a kis-, és középvárosokban (és a fővárosi kerületekben – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása ” című projekt keretében. Ennek köszönhetően az ország összes járásszékhelyére egy időben, egymással párhuzamosan történik az Integrált Településfejlesztési Stratégiák elkészítése, a korábbi IVS-ek felülvizsgálata.

Az ITS helye a tervezési rendszerben

Az ITS szakmai- tartalmi felépítését meghatározó dokumentumok

A jogszabályi előírásokból, de a tervezési logikából is fakadóan az ITS egy átfogó tervezési rendszer egyik eleme. A rendszer alapelemeit és azok egymásra épülését az alábbi ábra foglalja össze.

A jelenleg készülő Integrált Településfejlesztési Stratégia szakmai-tartalmi felépítését:

a 314/2012. (XI.8) Kormány rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről és egyes településrendezési jogintézményekről tartalmi elvárásai;

a Városfejlesztési Kézikönyv (Második javított kiadás, NFGM 2009. január 28.) tartalmi javaslatai, szakpolitikai iránymutatásai;

Belügyminisztérium részéről jelen munka támogatására kidolgozott „Útmutató a kis-, és középvárosok és a fővárosi kerületek Integrált Településfejlesztési Stratégiáinak elkészítéséhez 2014-2020” c. módszertani dokumentum segíti.

A Stratégia elkészítését a jogszabályi elvárások szerint részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből álló Megalapozó vizsgálat, valamint a Településfejlesztési Koncepció1 hosszú távú célrendszerének áttekintése előzte meg.

A Megalapozó vizsgálat számos tématerületet elemezve, számszerű adatokra, tendenciákra támaszkodva mutatja be a város térségi szerepkörét, társadalmi és gazdasági helyzetét, településrendezési háttérét, a stratégia alkotás számára meghatározva a város és városrészek legfőbb erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit.

A megalapozó vizsgálati fázis elemzéseihez a szakértők támaszkodhattak a KSH 2011. évi Népszámlálás eredményeire mind a városi, mind a városrészi elemzések során, valamint a Belügyminisztérium részéről a szakértői munkát támogató TEIR ITS modul adatállományára.

1 Szentes Város Településfejlesztési Koncepciója, 2005

A stratégia eredményessége

A központi elvárásokon, módszertani segédleteken túl az ITS készítői nagymértékben építettek Szentes város önkormányzatának információszolgáltatásra:

a megalapozó vizsgálat jogszabályi elvárások szerinti kidolgozása érdekében helyi adatokra, ágazati koncepciókra, dokumentumokra és a Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott célrendszerre;

a stratégia alkotás fázisában a településfejlesztési koncepcióra, a korábbi IVS-ben foglaltakra és megvalósítás tapasztalataira, a 2014-2020 időszakra releváns helyi koncepciókra és programokra, így a 2015-2019 közötti időszakra irányuló Gazdasági Ciklusprogramban2 foglaltakra,

a hatályos Településszerkezeti Tervre, valamint

a stratégiai tervezés folyamatát végigkísérő partnerségi lépések (szakmai konzultációk, munkacsoport ülések, workshopok) keretében a helyi társadalom véleményét, elképzeléseit tartalmazó „soft” információkra.

A stratégia akkor válhat eredményessé, ha:

annak segítségével Szentes városa a tervezett mértékben ki tudja használni fejlődési potenciálját a 2014-2020 közötti időszakban;

a célok és azok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek (projektek) jelentős része megvalósul;

az ITS a városfejlesztés különböző szereplői közötti kommunikáció eszközévé válik;

hozzájárul ahhoz, hogy a városban megvalósuló fejlesztések térben és időben egymással összehangoltan valósuljanak meg;

az abban foglalt kiszámítható, világos célrendszer révén a közszféra mellett a magánszféra fejlesztéseit is képes ösztönözni.

2 Helyzetelemzés összefoglalása

2.1 A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása

Szentes város térségi szerepkörei

Szentes tipikus középváros, járási székhely, alföldi mezőváros, amelynek kiterjedt térkapcsolatai vannak. Ezek többnyire járási szintűek illetve a szomszédos városokkal vannak összefüggésben, de jónéhány olyan speciális funkció is jellemzi a várost, amelyek tekintetében akár regionális- országos szintű szerepkörről is beszélhetünk. Ilyenek pl. a helyi nagyobb vállalkozások és intézmények – Hungerit Zrt., Legrand Zrt., honvédség, kórház – foglalkoztatói szerepköre, a Xxxxxxx Xxxxxx Gimnázium művészeti képzése, a város nagy tradíciókkal bíró sportturizmusa, a kórház által nyújtott egyes egészségügyi szolgáltatások, vagy a Dél-alföldi légimentő helikopter bázis.

Szentes a járás egyedüli, és funkcionálisan csaknem teljes értékű központja. Itt érhetők el a járás települései számára releváns járási hivatalok, továbbá az egészségügyi, közoktatási, kulturális szolgáltatások. Az oktatás területén a felsőoktatás hiányzik a járásközpontból. Szentes speciális

2 Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó gazdasági programja – első olvasat. A végleges változat 2015. októberében várható.

helyzetben van azzal, hogy a közelében fekszik Csongrád, amellyel várospárt alkotva sok tekintetben kiegészítik egymás szolgáltatásait.

A város foglalkoztatási szerepköre jellemzően városi-járási, ám a nagyobb ipari foglalkoztatók a környező megyékből is ingáztatnak munkavállalókat. Szentes város térségi szerepkörét igazolja, hogy a napi szinten bejárók száma csaknem duplája az eljáróknak.

Társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák

A népességfogyás országos probléma és gyökerei demográfiai okokban keresendők. Szentes városra is jellemző az 1980-as évek óta tartó folyamatos népességfogyás, e tekintetben a megye városai közül csak Csongrád mutat kedvezőtlenebb értékeket. Az ezredforduló óta Szentes városa 3249 főt veszített a lakónépességéből, ami az akkori lakónépesség 10,33%-a. A népesség elöregedő, a 60 év fölöttiek aránya folyamatosan nő, a 14 év alattiaké csökken, a halálozások száma jelentősen meghaladja a születések számát. Bár növekvő ütemű bevándorlás is kimutatható, a vándorlási egyenleg negatív, a képzettebb fiatalok elvándorlása különösen érzékenyen érinti a várost.

Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő

A város kulturális élete gazdag, sokrétű. A városi civil szervezetek száma és ezek közösségi aktivitása magas, a helyi civil társadalom képe sokrétű, gazdag. Szentes sportváros, nemzetközi szintű sport rendezvények és versenyek növelik a programkínálatot. A sport- és kulturális rendezvényekre a városba érkezők elszállásolása gondot okoz. A Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ a helyi közösségi élet fontos centrumává vált, ugyanakkor a Petőfi Szálló bezárásával megszűnt a város színházterme. A helyi versenyképességet rontja, hogy felsőfokú oktatási intézmény nem működik a városban, illetve a képzések egy része nem konform a piaci igényekkel.

Intézményrendszer (közszolgáltatások) és településüzemeltetés

A városban megfelelően működik a szociális, az oktatási (óvoda, alap- és középszint) és az egészségügyi ellátórendszer. A város oktatási intézményei térségi szinten is keresettek, a képzés jó színvonalú. Több szakterületen is kiemelkedő, regionális jelentőségű a városban működő kórház. Ugyanakkor a felújításra szoruló közintézmények száma még mindig magas.

Az önkormányzat a településüzemeltetési feladatokat összetettségük miatt két, az önkormányzat többségi tulajdonában álló cégen keresztül látja el.

A város költségvetéséből biztonságosan képes fenntartani intézményrendszerét, a fejlesztéseket ugyanakkor csak pályázati forrásokból képes megvalósítani, a költségvetés azok önerejének biztosításra képes.

Gazdaság szerkezet és dinamika

A város gazdaságában első helyen áll a helyi agráriumra épülő feldolgozóipar és élelmiszeripar – Hungerit Zrt. - jelentős az elektronikai ipar - francia Legrand Zrt. -, illetve helyi kis- és középvállalkozások képviselik a további fontos iparágakat, pl. fémfeldolgozás, kerámiaipar stb. A mezőgazdasági termelés a térségben nagy hírű, termálvízre épülő, az ország legnagyobb árbevételű TÉSZ-e itt működik. Az ipari park a város fő gazdaságfejlesztési eszköze, a város

aktív marketing és kapcsolatépítő tevékenységet folytat. A sport-, wellness-, és gyógyturizmus adottságai nagyon jók, jelentős infrastrukturális és kapacitásbővítő fejlesztések vannak folyamatban.

Szentes megyei szinten a jövedelemtermelés helyzete és a foglalkoztatás tekintetében egyaránt a második helyen található, Szeged után és Hódmezővásárhely előtt. Országos összehasonlításban ugyanakkor kedvezőtlenebb a helyzet. A jelenlegi iparágak jellegükből adódóan nem képesek olyan szintű jövedelemtermelésre, mint az ún. high tech iparágak. A viszonylag magas foglalkoztatás – ami egyfelől kedvező a munkavállalók szempontjából – is arra utal, hogy az élőmunka-igényes iparágak aránya magas – ezekre szükség is van -, itt azonban nem képződik akkora jövedelem, ami magasabb bérszintet tenne lehetővé, az alacsony (megyei szinten magas, de már országosan alacsony - bérszínvonallal pedig nehéz a városban tartani a fiatal munkavállalókat. A feladat a továbblépés erről a bázisról egy magasabb hozzáadott értéket előállító, tudásigényes, magas szintű K+F+I tevékenységet és csúcstechnológiát alkalmazó gazdaság felé, részben a meglévő gazdaság alapjain, részben új, high tech iparágak megtelepítésével. A város ipari park fejlesztési törekvései is abba az irányban történnek, hogy magas technológiájú iparágat sikerüljön betelepíteni a városba. A meglévő iparágak innovációs tevékenységeinek növelése, alkalmazott kutatás és technológiai fejlesztés – és erre ma is van példa – jelenti a másik kitörési pontot, pl. az élelmiszeripari, gyógyászati innovációk, vagy a logisztikai, irányítástechnológiai fejlesztések. Ezek támogatása, növelése adhat hosszabb távon egy új fejlődési dimenziót Szentes gazdasági fejlődésének.

A gazdag kínálatú és keresett szentesi sport- és rendezvényturizmus szálláshely és vendéglátás háttere mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt elégtelen.

Településrendezés

Szentes épített környezetére jellemző az igényes belváros, ahol több felújított, műemléki középület található, továbbá rendezett közterületek szép természeti környezet, vízpart. A Belvárosban különböző korban létrehozott különböző építészeti stílusú épületek találhatók.

A város rendelkezi településszerkezeti tervvel, helyi építési szabályzattal és szabályozási tervvel. Ezekben biztosított, hogy a város célkitűzéseinek megvalósításához a gazdasági szereplők számára megfelelő fejlesztési területek állnak rendelkezésre, pl. az ipari park területén.

Táji és természeti adottságok

A város és környezete természeti értékekben, felszíni vizekben gazdag. A Tisza folyó és Kurca- főcsatorna ökológiai zöldfolyosók. Igen jó minőségűek a termőföldek. A város területén több, mint 400 tanya van, ezek némelyike üdülőként funkcionál. A térség hévizeire intenzív kertészeti kultúra, állattartás és városi hévíz-hasznosítás alapul. A Termál tó a természetvédelem érdekeivel összehangolva jelentős rekreációs fejlesztési potenciállal bír, ugyanakkor a természetvédelmi szabályozás a hasznosítás lehetőségeit jelentősen leszűkíti.

A felszíni vizek elvezetésének, visszatartásának műszaki feltételei hiányosak. A terület vízgazdálkodási problémái: ár- és belvízveszély. Előfordulnak a természetvédelmi érdekeket veszélyeztető tájhasználatok (rekreáció, mezőgazdaság)

Zöldfelületek

A városközpont megújult közparkjai jelentős településképi, dendrológiai és kertépítészeti funkcionális értéket képviselnek. A Kurca-főcsatorna és fő mellékágai a vízgazdálkodási

funkciókon túl horgászati, sportolási, szabadidő eltöltési, környezetgazdálkodási, valamint turisztikai szerephez is jutnak. A városközponton kívüli, kisebb közterek, közkertek, néhány játszótér általában fejlesztésre, felújításra szorulnak, a város tágas utcáiban létesült széles zöldsávok fásítása hiányos, fejlesztésre szorul.

Közlekedési hálózat és minősége (külső és belső)

A város két országos főúti kapcsolattal rendelkezik, melyek forgalma – a 451. sz. főút elkerülő útja révén – csak részben érinti a települést. Szentesen magas a kiépített utak aránya, forgalomcsillapított a városközpont, a forgalmasabb utak mellett a kerékpárutak illetve kerékpársáv részben megvalósultak. Helyenként nem megfelelőek gyűjtőút hálózati elemek, egyes városi úthálózati elemek és csomópontjaik nem felelnek meg a forgalmi és hálózati igényeknek, a Kurca hídjai közül vannak újak és korszerűek, van felújított, de vannak kifejezetten elavultak, keskenyek, melyek nem felelnek meg a közlekedési igényeknek.

Közművek és elektronikus hírközlés

A városban magas szinten kiépített települési közmű hálózat (víz, gáz, villany stb.), amelynek jelentős része termál-közmű hálózat. A helyi ivóvízbázis is értéket képvisel. Fejlesztésre szorul a csapadékvíz-elvezető hálózat. Időszakonként visszatérő probléma a belvíz- és árvízveszély, a külterületi lakórészeken pedig hiányos a közműellátottság.

Környezetvédelem és klímatudatosság / energiahatékonyság

Az elkerülő út megépülése révén jelentősen csökkent az átmenő forgalom és az ezzel járó környezeti ártalmak. Megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés, alacsony a légszennyezés és a zajártalmak. Komoly érték a megújuló energia potenciál (termálvíz, napenergia). Az ipari park révén az ipari tevékenység kiszorul a városból.

A meglévő megújuló energia potenciál a napenergia tekintetében alacsony kihasználtságú. Az önkormányzati épületek egy része nem energia hatékony. A szelektív hulladékgyűjtés még nem teljes. A Kurca-főcsatornát érő szennyezések, vízfrissítési problémák visszatérő problémaként jelentkeznek.

2.2 A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása

Városrészek Szentes városában (2015)

Forrás: IVS

A 2001-2011 közötti időszakban a lakónépesség az összes jelentősebb városrészben fogyást mutatott. A Belvárosban -5,52%-os, Felsőpárton -9,8%-os, Alsópárton -7,88%-os a csökkenés. A Kertváros lakónépessége pedig 6113 főről 5005 főre csökkent, ami a legmagasabb, 18,13%-os csökkenés. A városban további kedvezőtlen tendencia a fiatalok arányának csökkenése és az idősek arányának növekedése, amely minden jelentősebb városrészt érint.

A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában örvendetes növekedést mutat ugyan, de a szentesi átlag (15,7%) elmarad az országos 19%-tól. A városrészek nagy eltéréseket mutatnak, kirajzolva egyben a városon belül az értelmiség preferált területeit, a Belvárost (20,5%) és a Kertvárost (23%). A többi városrész a városi átlagot sem éri el.

A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül városi szinten és csaknem az összes városrészben csökkent, a foglalkoztatottak száma nőtt 2001 óta. Ez alól Kertváros és az Iparterület jelent kivételt – utóbbi esetében nyilván csak az ott élő csekély létszámú lakosságra vonatkozóan, hiszen az itt dolgozók más városrészekben vagy településeken élnek. Kertváros esetében mindkét fenti mutatónál romló a tendencia, de városrészek között a legjobb szintű bázisról kiindulva. Ennek az ellentéte Alsópárt, kisebb mértékben Felsőpárt és Kisér, ahol a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül jelentősen nőtt, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya jelentősen csökkent 2001-2011 között.

Foglalkoztatottak és foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (2011)

Forrás: KSH Népszámlálás, 2001, 2011

Szentesen a Belváros nevéhez méltón a város igazi városközpontja. Kelet-nyugati irányban a gerincét a város főutcája, a Kossuth utca adja. Erre van felfűzve a két legjelentősebb tér, a Kossuth tér, és a hozzá illeszkedő Erzsébet tér. Nyugatról a Kurca part leghangulatosabb részéhez közvetlenül kapcsolódva. A történelmi és mai városközpont egybe esik, a kulturális, szellemi élet központja a városban, számos banki, kereskedelmi szolgáltatás elérhető a területen, de találhatók itt oktatási intézmények, hivatalok és kulturális intézmények is.

A főutcán egymáshoz közel 4 keresztény egyház – r. katolikus, református, evangélikus, görög ortodox – temploma áll. Továbbhaladva található a zsinagóga épülete, melyben a városi könyvtár található.

A Belvárosban találhatjuk a város középiskoláit, mindegyiknek a járáson túli vonzáskörzete van. A városrészben található továbbá a város több jelentős turisztikai látnivalója.

Szentes északi részén, Felsőpárt a legnagyobb területű városrész az Xxxxx Xxxxx és Bajcsy-Zs. utcáktól északra található. Felsőpárt városrészben elsősorban a helyi lakosság igényeit kiszolgáló, szolgáltató jellegű illetve kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások működnek. A városrész déli részén régi mezővárosi polgári karakterű épületek találhatók. Legtipikusabbak az Arany János és a Farkas Antal utcákban. Észak felé haladva dominánsan kertes családiházas területek találhatóak.

A Rákóczi utca környékén városközponti jellegű területet találunk, itt posta, gyógyszertár, gyermek-felnőtt orvosi rendelők, valamint a város piaca, és kiskereskedelmi, vendéglátó egységek működnek. Ebben a városrészben a Kurca partján található a város egyik legjelentősebb, legrégibb és legnagyobb területet igénybe vevő intézménye a Dr. Bugyi István Kórház Termál Gyógyfürdő és Nappali Kórház. A Gyógyfürdő kapcsolódik a kórházhoz, de a városi lakosság számára is szolgáltat, potenciális turisztikai fejlesztési lehetőség.

A Jókai utcában áll a katolikus és református templom, melyekhez közösségi épületek is kapcsolódnak. Itt működik az egész várost kiszolgáló Móricz Zsigmond Művelődési Ház..

Alsópárt városrész Szentes déli területe a Vásárhelyi út mentén, innen kapcsolódik a Belvároshoz, kelet felé az Iparterülethez, nyugaton Kisér városrészhez. A városrészre a családi házas övezetek, lakóutcák a jellemzőek. Turisztikai-rekreációs funkcióval, a közszféra funkcióit ellátó intézménnyel a városrész nem rendelkezik. A Vásárhelyi út mentén kereskedelmi- és

szolgáltató egységek működnek és a városrészben piac is található. Alsópárt egyéb részein is található üzletek tömörülése, jelentős a logisztikai funkció és itt emelkedik a TV torony.

Kisér városrész a város déli városrésze, határát a Kurca part - túloldalán a Kertváros -, északra a Belváros, északkeltre Alsópárt jelenti. A városrész jellemzően kertes, családi házas terület. Rendelkezik kicsi alközponttal, itt egy helyen található az óvoda, játszótér, orvosi rendelő, gyógyszertár és ABC. Turisztikai-rekreációs funkcióval a városrész nem rendelkezik. A területe déli részén, túl a lakott területen helyezkedik el a város központi szennyvíztisztító telepe. Itt található a közfunkciót ellátó SZVSZ Kft., a Kormányhivatal népegészségügyi intézete (volt ÁNTSZ), a Városi intézmények gazdasági irodája (VIGI).

A Kertváros a legnyugatibb szentesi városrész. Külterületekkel határos, illetve keletre a Kurca parttal, azon túl Felsőpárt, Belváros és Alsópárt városrészekkel. A városrész kiemelkedő szerepköre a turizmus-rekreáció az itt található sport, kulturális és rekreációs szolgáltatások szempontjából. Az Üdülőközpont (Strand, kemping, valamint a sportuszoda) és több sportpálya is a városrészben kapott helyet. Ki kell emelni a Dr. Bugyi István Kórháznak a Kurca jobb partján fekvő gyógyászati egységeit. A Kertvárosban található a közösségi funkcióhoz kapcsolódóan a Dózsa Ház, és itt működik a Laktanya is. A Kurca a Csongrádi út és Kováts Károly utca által bezárt területen találhatjuk a Széchenyi ligetet, ahol a Koszta József múzeum épülete is található.

Nagyhegy városrész Szentes északkeleti, külső városrésze a Kunszentmártoni úttól északra. Nyugaton a Felsőpárt, délen az Iparterület jelenti a határát. A városrész kertvárosias lakóövezet. Szerény a kiskereskedelmi üzletek száma, vendéglátóhely csak kettő található a területen. Egyéni vállalkozók, őstermelők végeznek „vállalkozási” tevékenységet, alapvetően a zöldség-, gyümölcs kereskedelemhez kapcsolódóan. Turisztikai-rekreációs funkciója jelenleg nem megoldott: a Termál-tó turisztikai hasznosítása a Natura 2000-s területek szabályozása miatt kérdéses, leginkább kerékpáros túrákban, madármegfigyelés helyszíneként válhat működőképessé. A városrészben nem működik közszféra funkcióit ellátó intézmény vagy szervezet, nem találhatók terek, parkok.

Az Iparterület városrész a város keleti, ipari zónáját lefedő városrész. Északon Nagyhegy, nyugaton Felsőpárt és Alsópárt városrészekkel határos. A város a XX. század elejétől ezt a területet tudatosan is iparfejlesztésre használta. 1998-tól itt működik az ipari park, benne a város meghatározó vállalkozásia, a Hungerit és a Legrand. Speciális szolgáltatási funkciók az Iparterületen a Frigó jégpálya, továbbá áruházak (Lidl, Diego), autómosó, benzinkút.

Lapistó Szenteshez tartozó, egyéb belterületként minősített városrész mintegy 6 km-re fekszik a központi belterület határától, a Szentest Nagymágoccsal összekötő úton. A terület alapvetően vidékies jellegű, dominálnak a kertes családi házak. Turisztikai-, közösségi,- közszféra funkciókkal nem rendelkezik. Speciális funkció az Országos Meteorológiai Szolgálta radarállomása.

Magyartés Szentestől 7 km-re Északra található a Hármas-Körös partján. A településrész a Körös egyik elhagyott övzátonyán helyezkedik el. A terület alapvetően vidékies jellegű, dominálnak a kertes családi házak. Turisztikai-, közösségi,- közszféra funkciókkal nem rendelkezik, de közelében pl. a Körös-kanyar jelentős turisztikai potenciállal bír.

Kajánújfalu a Szentest Szarvassal összekötő úton, a várostól 8 km-re található. A városrészben egy kiskereskedelmi üzlet és egy vendéglátó egység áll a lakosok rendelkezésére. Az itt élők mezőgazdasági tevékenységből tartják fenn magukat elsősorban őstermelőként. A terület alapvetően vidékies jellegű, dominálnak a kertes családi házak. Turisztikai-, közösségi,- közszféra funkciókkal nem rendelkezik.

Városrészek funkciói

Városrészek	Ipari, logisztikai	Kereskedelmi	Mező- gazdasági	Zöldfelületi, környezeti	Turisztikai, rekreációs	Közlekedési, távközlési	Közösségi	Közigazgatási	Humán szolgáltatási	Lakó	Város(rész) központi
	Funkciók
Belváros
Felsőpárt
Alsópárt
Kisér
Kertváros
Nagyhegy
Iparterület
Lapistó
Magyartés
Kajánújfalu

domináns funkció

kiegészítő funkció

3 Középtávú célok és azok összefüggései

Szentes város ITS-ben megfogalmazott fejlesztési célrendszerének alapja a város tényleges megvalósítandó fejlesztési igénye az EU 2014-2020 közötti támogatási időszakának forráslehetőségeihez kapcsolódóan. Ezen igények felmérésének alapjai:

Az EU 2020 Stratégia megvalósítását szolgáló tematikus célok;

Csongrád megye Területfejlesztési Koncepciójának célrendszere, illetve az Integrált Területi Program (ITP);

Jelen ITS Megalapozó munkarészében szereplő megállapítások, megoldásra váró problémák, megvalósítandó feladatok;

A Csongrád Megyei Gazdaságfejlesztési részprogram és a Csongrád Megyei Településfejlesztési részprogram táblázataiban összesített projekt ötletek;

Szentes város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2009;

Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó gazdasági programja – első olvasat;

Szentes Város Településfejlesztési Koncepciója, 2005.

Az alábbiakban összefoglaltuk Szentes város ITS-ben meghatározott Jövőképe és fejlesztési célrendszere meghatározásának legfontosabb tervezői szempontjait. A közösségi tervezés és az erre épülő fejlesztések és projekt megvalósítás végső célja minden esetben a lakosság életminőségének, életesélyeinek, versenyképességének javítása – ezen fő szempontok ezért nem jelennek meg a célrendszerben, mert a törekvés az volt, hogy minél konkrétabb, testre szabottabb, helyspecifikusabb legyen a célrendszer. Ennek megfelelően a fő tervezési elvek:

A meghatározott fejlesztési célok a tényleges fejlesztési igényekre reflektálnak és épülnek, és a Megalapozó munkarészben feltárt problémák orvoslását, illetve a meglévő potenciálok, erőforrások, lehetőségek kihasználását szolgálják.

A célrendszer a fejlesztési szükségletekre épül, de a reális projekt megvalósítás érdekében fontos az elérhető forráslehetőségek figyelembe vétele is.

A célrendszer legyen „Szentes-specifikus”, általános célkitűzések helyett a helyi igényekre és jellegzetességekre fókuszáló.

A célok mind a pénzügyi-műszaki megvalósíthatóság, mind a fenntarthatóság (gazdasági, környezeti, társadalmi) szempontjából legyenek reálisak.

Illeszkedés Szentes Város Településfejlesztési Koncepciójához (2005)

Szentes város 2005-ben elfogadott Településfejlesztési Koncepciója és az abban meghatározott célrendszer a jogszabályok alapján jelenleg is alapját képezi a városfejlesztési célok kialakításának. Az eltelt 10 év változásaira való tekintettel – megvalósult fejlesztések, megváltozott külső és belső viszonyok, elvárások, igények és szükségletek stb. - ugyanakkor jelen ITS-kereteiben új célrendszer kialakítása történt meg.

A TFK-ban 2005-ben meghatározott – viszonylag általános – célrendszerhez kapcsolódóan elmondható, hogy az alábbiakban meghatározott célrendszer illeszkedik a 2005-ös jövőképhez és célokhoz. Az ott meghatározottak egy része megvalósult, más része mára nem releváns, illetve vannak ma is hasonlóan aktuális célok. Jelen ITS célrendszere tehát Szentes város 2015- ös közép- és hosszú távú célrendszere, a városfejlesztés fő irányait határozza meg, de a 2005 évi TFK célrendszer aktualizálása, továbbvezetése, konkrétabbá és helyspecifikusabbá tétele is egyben.

Illeszkedés Szentes város Gazdasági Programjához (2015)

Jelen ITS az integrált településfejlesztési stratégiáról szóló kormányrendelet3 és az ITS elkészítéshez készült Belügyminisztérium által kiadott útmutató4 alapján, annak tartalmi és tematikus felépítése szerint készült. Ennek megfelelően a célrendszer felépítése az ott meghatározott struktúrát követi. A fenti, 2015-2019 évekre készült gazdasági program struktúrája ettől eltérő, az abban meghatározott fejlesztési elképzelések pillérek-célok-programok struktúrába rendezetten jelennek meg.

Jelen ITS célrendszer a Gazdasági Programban meghatározottakat figyelembe véve készült. Az alábbiakban bemutatásra kerülő Jövőkép és célrendszer annál jóval átfogóbb (nem csak a gazdaságra vonatkozik), illeszkedik a megyei és ágazati célokhoz, a konkrét beavatkozásokat pedig az anyag későbbi fejezetei tartalmazzák. A Gazdasági Programban meghatározott összes fejlesztési elképzelés kapcsolható az ITS alábbi célrendszeréhez és a beavatkozások rendszeréhez.

Az ITS aktuális fejlesztési célrendszere az alábbiakban kerül meghatározásra.

3 A Kormány 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről

4 Útmutató a kis- és középvárosok és a fővárosi kerületek integrált településfejlesztési stratégiáinak felépítéséhez 2014-2020

3.1 Jövőkép

A jövőkép pozícionálja a várost a régióban/tágabb térségben, meghatározza a társadalmi gazdasági és épített környezeti domináns folyamatokat és állapotot. (2030-ra elérendő elvárt állapot)

Szentes Város Jövőképe és hosszú távú célja

„Szentes város megállapodott lakosságszámú, egyedi kulturális és oktatási értékeit őrző, élhető városi környezetet biztosító alföldi középváros, funkciógazdag térségi központ, ahol a helyi innovációkra épülő agrár- és egyéb, magas technológiájú ipar, illetve a termál- és a sportturizmus a minőségi új munkahelyek révén megalapozza a lakosság jólétét és biztonságérzetét.”

Hosszú távú cél:

Szentesen a népességfogyás mértékének és ütemének csökkenése

Átfogó cél

A város vonzóbbá válása a helyben maradók és betelepülők számára

Átfogó cél

Szentes város térségi központi és gazdasági pozíciójának javulása

Átfogó cél

A minőségi foglalkoztatás szintjének növekedése

Szentesen a népesség fogyása jelenti a legfőbb problémát, mivel a népességszám és összetételének alakulása határozza meg a város jövőjét. A csökkenő lakónépesség a város jelentőségét, térségi funkcióit veszélyezteti, a fiatalok arányának az alacsony születésszámból és az elvándorlásból következő folyamatos csökkenése a munkaerőbázist gyengíti, így a város gazdasági versenyképességét is rontja, míg az idősek magas aránya egyre nagyobb terhet ró a szociális és egészségügyi intézményrendszerre. Ha a csökkenés reálisan nem is szüntethető meg, hosszú távon (Jövőkép) legalább annak jelentős mérséklése, a lakosságszám stagnálása reális cél lehet.

A képzett fiatalok megtartásának, a bevándorlás és a születési kedv ösztönzésének több feltétele van, amelyek megteremtése a fejlesztések legfőbb célja. Ezen törekvések és szándékok fogalmazódnak meg a Jövőképben és az Átfogó célokban. Legalapvetőbb a minőségi (perspektívát, szakmai előremenetelt, versenyképes bért kínáló) munkahelyek számának emelkedése, amelyet a magas szintű szolgáltatások, a magas technológiájú és innovatív iparágak, a minőségi turizmus képesek teremteni. A város vonzerejének növelését, ezáltal a népességcsökkenés mérséklődését szolgálják a helyi közösségi szolgáltatások, az élhető városi környezet, a vonzó programok és rendezvények, az aktív közösségi élet és a letelepedés adminisztratív ösztönzői. Mindezen általános célkitűzések megvalósulását a tematikus célokban megfogalmazott részletes fejlesztési célok segítik elő.

3.2 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása

Szentes Város 2015-2020 között elérendő középtávú stratégiai céljai egyrészt a városi szintű tematikus célokat, másrészt a városrészi szintű területi célokat foglalják magukban.

3.2.1 Városi szintű középtávú tematikus célok

Szentes város városi szintű, 7-8 évre szóló középtávú tematikus céljai: T1: A helyi gazdaság innovációs potenciáljának növekedése

T2: A turisztikai vendégforgalom minőségi és mennyiségi bővülése

T3: Szentes nemzetközi szintű sportváros pozíciójának megőrzése és erősödése T4: Minőségi munkahelyek számának növekedése

T5: A közösségi infrastruktúra ellátottság és közszolgáltatások minőségi javulása T6: Az épített és természeti környezet állapotának javulása

T7: A megújuló energiák szerepének további növekedése

T1: A helyi gazdaság innovációs potenciáljának növekedése

Szentes gazdaságának innovációs aktivitása – kevés számú, vezető vállalkozást leszámítva - alacsony, a helyi gazdaság döntően a termelésről szól. Ez a gazdasági modell hosszabb távon nem kellően versenyképes és viszonylag alacsony bérszintű munkahelyeket képes biztosítani. Bár ezekre is feltétlenül szükség van, a város fejlődésének perspektíváját a magas hozzáadott értékű helyi gazdaság jelenti, amely nem létezik csúcstechnológiájú ipari termelés és innovatív vállalkozások nélkül.

A K+F és innovatív tevékenységek nem hiányoznak teljes mértékben a helyi gazdaságból. A logisztikai rendszerszervezés, a világszinten egyre perspektivikusabb egészségipar, vagy az élelmiszeripar területén találhatók helyi fejlesztések, utóbbiak ráadásul a helyi mezőgazdasági termékekre alapozva. A cél ezen tevékenységek kiszélesítésén, az eredmények termelésbe való átvezetésén keresztül érhető el. Olyan állapot elérése szükséges, amikor a helyi innovációt megvalósító cégek tevékenységükhöz optimális háttér feltételeket találnak a helyszín, az infrastruktúra, a támogatások, a humán erőforrás tekintetében egyaránt. Az innováció elterjedésének alapfeltétele a helyi cégek és intézmények közötti kapcsolatok erősödése, a

„hálózatosodás”, a térbeli koncentrálódás (ipari park, innovációs központ), a formális és informális kommunikáció, majd kooperáció. Ennek elősegítése az ipari park keretein belül képzelhető el a leghatékonyabban, itt lehet biztosítani a „hardvert” – telkek, épületek, irodák, műhelyek, eszközök stb. és a „szoftvert” – közvetítés, menedzselés, tanácsadás, innovációs milliő kialakítása, képzés stb. egyaránt.

Az innováció ugyanakkor nem csak az ipari és agrár területet illeti, hanem a helyi gazdaság egészét. Innováció kell a gazdaságot kiszolgáló képzési rendszerekben és a támogató szolgáltatásokban is, mert ezek nélkül nincs hatékony ipari innováció sem.

Végül innovációt jelent az egyének, közösségek szemléletének megváltozása, a proaktív, önfejlesztő, szolgáltató, kreatív, „vállalkozó” szemlélet megjelenése, elterjedése.

A helyi szabadalmak számában és a helyi innovációs potenciál komplex mutatórendszeren keresztül való mérésében indikálható a tematikus cél elérése.

T2: A turisztikai vendégforgalom minőségi és mennyiségi bővülése

Szentes jelentős nemzetközi vonzerővel rendelkezik elsősorban a sportturizmus területén és jelentős vendégforgalommal rendelkezik, ám a szálláshelyek forgalmi adatok igen alacsony szintet mutatnak. Ennek oka, hogy sem a szálláshelyek minősége, sem mennyisége nem éri el a szükséges szintet. A jelenleg is zajló nagyléptékű fürdőfejlesztés szállás- és vendéglátóhely háttere szintén nem áll rendelkezésre a városban, ezért megvan annak a veszélye, hogy egyrészt a fürdő elesik a több napos tartózkodást igénylő, sokkal fizetőképesebb vendégforgalomtól, másrészt nem Szentesen csapódik le a fejlesztések és helyi turisztikai potenciálok haszna.

A szálláshely fejlesztés döntően a magánerős vállalkozások feladata. A fejlesztések megvalósulása ugyanakkor városi érdek – helyi jövedelmek képződése, új munkahelyek, multiplikátor hatások, a város ismertségének növekedése stb. – ezért a cél megvalósulásához szükséges annak támogatása, a megvalósulás feltételeinek kialakítása, hogy a tematikus cél teljesülhessen.

A cél teljesülésének mérése a magán- és kereskedelmi szálláshelyek számán és a vendégforgalmi adatokon keresztül valósítható meg.

T3: Szentes nemzetközi szintű sportváros pozíciójának megőrzése és erősödése

Szentes város gazdag és aktív sportélete, elsősorban a vízi sportok, labdajátékok, az ezekhez kapcsolódó edzőtáborok, de ezen kívül is számtalan sportág (küzdősportok stb.) tekintetében messze városmérete fölötti ismertséggel és vonzerővel rendelkezik. Ennek fenntartása és erősítése a város alapvető érdeke, hiszen nagy létszámú forgalmat bonyolító ágazatról van szó, a helyi turizmusfejlesztés legfőbb eleme. Másrészt olyan speciális jellemző, amely kiemeli, megkülönbözteti Szentest a hasonló méretű városok közül, ezért jelentős városmarketing szerepe is van.

A cél megvalósításának feltétele a jelenlegi rendezvénykínálat folyamatos fenntartása, fejlesztése, menedzselése.

A cél megvalósulása mérhető a rendezvények számán és a résztvevők létszámán keresztül.

T4: Minőségi munkahelyek számának növekedése

Szentesen a foglalkoztatottsági mutatók megyei szinten viszonylag jók. Ennek ellenére az elvándorlás nagy mértékű, ami arra utal, hogy a fiatalok – és egyre inkább a középkorúak – nem találnak maguknak megfelelő megélhetést biztosító munkahelyet. Ennek oka többrétű: a jelentős számú napi beingázó is nagy létszámú szentesi munkahelyet foglal el, de igazi problémát a minőségi, magasabb képzettséget igénylő, egyben magasabb bérszínvonalat biztosító

munkahelyek alacsony száma jelent. Ez adódik a T1. célban megfogalmazott problémából, a helyi gazdaság és innováció alacsony szintjéből.

A cél tehát nem csupán a munkahelyek számának növelése, mert sem a közfoglalkoztatotti, sem a rosszul fizetett ipari bérmunka nem járul hozzá a legfőbb cél, a népességszám csökkenés mérsékléséhez. A cél elérését az a sokkal komplexebb, a helyi gazdaságot, képzési rendszert, az innovációs potenciált és az új munkahelyek számának növelését egyaránt érintő tevékenység valósítja meg, amelynek végeredményeképpen vonzó és perspektivikus munkahelyek jönnek létre.

A tematikus cél teljesülését a munkahelyek számának emelkedésén túl a helyi jövedelmek mutatói révén lehet nyomon követni.

T5: A közösségi infrastruktúra ellátottság és közszolgáltatások minőségi javulása

Szentesen az elmúlt időszakban igen jelentősen javult a közműellátottság. Ma már inkább a rákötések arányával, illetve a külterületi, és a várostól térben távol eső városrészek ellátásában akadnak problémák. Mivel a közműellátottság a helyi életminőség egyik alapja, annak folyamatos fejlesztése, javítása, korszerűsítése fontos cél az élhető város elérése érdekében. Hasonlóan fontos a város külső elérhetősége és a belső közlekedési kapcsolatok és adottságok.

Ugyanilyen fontosak a közösségi szolgáltatások: ezek a lakosság életminőségét (szociális ellátások, kultúra, közösségi tevékenységek, egészségügyi ellátás) és versenyképességét (oktatás-képzés, egészségügyi ellátás) egyaránt befolyásolják, így nagyban hozzájárulnak a népességszám alakulásához, az elvándorlás csökkenéséhez. A gondoskodó város, amely nem hagyja veszni a leszakadókat és minden eszközzel támogatja azokat, akik helyben akarnak boldogulni, fejlődni, letelepedni, számos módon és eszközzel képes kifejteni ezen tevékenységét. Ebben nem csupán az alapfeltételek (közműellátás, közszolgáltatások) jó minőségű biztosítása jelenti a célt, hanem olyan közösségi intézkedések, támogatások, tevékenységek is, amelyek közvetlenül szolgálják a Szentesen élni és dolgozni akarók esélyeinek növelését akár a lakhatás, a képzettségi szint vagy az elhelyezkedés szempontjából. E cél tehát kapcsolódva az első átfogó célhoz, mind a ma Szentesen élők helyben maradását, családalapítását, mind a betelepülés ösztönzését szolgálja.

A cél elérését mutatják az infrastruktúra ellátottságra vonatkozó adatok: a közszolgáltatások tekintetében a vándorlási egyenleg, a lakosság képzettségére, foglalkoztatottságára, egészségügyi állapotára és szociális ellátottságára vonatkozó adatok.

T6: Az épített és természeti környezet állapotának javulása

Egyre kevésbé mindegy, milyen környezetben élünk: a lakosság mind szélesebb köre igényli, hogy a települési környezet rendezett, ápolt és zöld, az épületállomány karbantartott, a természeti környezet – az élővizek, a levegő, a táj stb. – tiszta, szennyezés mentes legyen. A város e tekintetben sokat lépett előre az elmúlt években, ám mind az épített, mind a természeti környezet esetében bőven van még teendő bel- és külterületen egyaránt, ráadásul e tevékenységnek sosincs vége, ezek állapotát folyamatosan javítani, védeni, fejleszteni kell.

A célkitűzés hozzájárul a települési vonzerő növekedéséhez, amelynek közvetlen hatása van a népességmegtartó képességre és a turisztikai vonzerőre egyaránt. Szentes épített öröksége, parkjai és természeti értékei révén jó adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy e cél teljesülése mindenki számára látványos és élvezhető eredménnyel járjon.

A cél elérését olyan mutatókkal lehet nyomon követni, mint a felújított közterületek mérete, a felújított épületállomány, a különböző környezeti mutatók (vízminőség, levegőtisztaság, talajok szennyezettsége stb.).

T7: A megújuló energiák szerepének további növekedése

Szentes országosan az egyik legkomolyabb termálvíz hasznosítású város, ezért esetében nem a megújuló energiák hasznosítása a cél, hanem a jelenlegi hasznosítás mértékének, hatékonyságának növelése, illetve a termálvíz mellett más megújuló energiák (pl. napsugárzás, szélenergia, biomassza stb.) hasznosítása. A cél ezen keresztül a tisztább környezet és a költséghatékonyabban működtethető intézményrendszer, illetve a lakások fűtési költségének csökkentése. Mindezek hozzájárulnak a hatékonyabb településüzemeltetéshez, és a lakosság költségmegtakarításához, több forrás jut tehát fejlesztésre, szociális kiadásokra, illetve lakossági szinten az életminőséget növelő kiadásokra.

A célok teljesülését a város energiafelhasználásának szerkezetére vonatkozó mutatók változása révén lehet nyomon követni.

3.2.2 Városrészi szintű területi célok

A középtávú területi célok a Megalapozó vizsgálat részletes városrészi szintű helyzetfeltárása és helyzetelemzése alapján kerülnek megfogalmazásra.

A városrészi célok meghatározásának alapelvei:

Az adott városrész speciális helyzetére, problémáira, erősségeire reagáló célok megfogalmazása.

A városrészi célok illeszkedése a fentebb meghatározott városi célrendszerhez (átfogó és tematikus célok).

A városrészi célok egy része általánosabb célkitűzés, de konkrétabb helyi problémákra és adottságokra vonatkozóan a városi szintnél specifikusabb célmeghatározásokra is sor került.

Városrészi célok felsorolása:

1. Belváros

V1. A Belváros turisztikai potenciáljának, épületállományának és közterületeinek megújulása

2. Felsőpárt

V2. A városrészi központ funkcionális-városképi megújulása, helyi funkciók megerősödése.

3. Alsópárt

V3. A városkép rendezettebbé válása, helyi funkciók megerősödése.

4. Kisér

V4. A városrészi központ funkcionális-városképi megújulása, helyi funkciók megerősödése.

5. Kertváros

V5. A megújuló üdülőközponthoz kapcsolódóan a minőségi szállás- és vendéglátóhely kapacitás növekedése

6. Nagyhegy

V6. A Termál-tó turisztikai hasznosítása és a helyi termelő tevékenysége erősödése.

7. Iparterület

V7. Az ipari park minőségi befogadó kapacitásának és innovatív tevékenységeinek bővülése.

8. Lapistó – egyéb belterület

V8. Az infrastrukturális ellátottság növekedése.

9. Magyartés – egyéb belterület

V9. Az infrastrukturális ellátottság növekedése.

10. Kajánújfalu – egyéb belterület

V10. Az infrastrukturális ellátottság növekedése.

1. Belváros

V1. A Belváros turisztikai potenciáljának, épületállományának és közterületeinek megújulása

Szentes város központi terei és patinás épületállománya nagyrészt megújult, amely jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezhet – a cél ennek eljuttatása a potenciális célcsoportok részére, mivel Szentes ezen kedvező adottságai nem kellően ismertek.

A városrész, egyben Szentes egyik legégetőbb problémája, hogy a jelentős sport- és rendezvényturisztikai látogatószámot, illetve a fürdő mai és jövőbeni vendégkörét nem képes minőségi szálláshelyeken elhelyezni. A Belvárosban elsősorban a volt Petőfi Szálló újranyitása a cél, de egyéb, új szálláshelyek is szükségesek e hiány orvoslására.

A Kurca-part kedvező adottságai jelenleg nagyrészt kihasználatlanok, a városnak kevésé élő a kapcsolata e remek adottságú hellyel, ahol igazi „találkozóhely”, agóra alakulhatna ki, szabadidős-rekreációs-kulturális funkciókkal, igényes épített és természeti környezetben.

A belvárosi közintézmények tekintetében történtek jelentős – teljes vagy részleges – fejlesztések, felújítások, egy részük továbbra is felújításra vár, ennek megvalósítása fontos cél városképi,

intézményüzemeltetési szempontból egyaránt. Ugyanígy fontos a lakásállomány és a közterületek megújulása is.

2. Felsőpárt

V2. A városrészi központ funkcionális-városképi megújulása, helyi funkciók megerősödése.

A városrészben a városrész központi funkciók fellelhetők, leginkább a Rákóczi utca és a Jókai utca egyes szakaszain, ám igazi központként való működéshez még a funkciók megerősödése, városképi átalakulás, a közterületek, közparkok megújulása, újak létrehozása szükséges.

A városrészi közintézmények jelentős része felújításra vár, ennek megvalósítása fontos cél városképi, intézményüzemeltetési szempontból egyaránt.

A gyógyfürdő gyógyvízre épülő szolgáltatásai ma is közismertek, de a helyi egészségturizmus felfuttatása igényli ezen szolgáltatások ismertségének növelését, egyben a szolgáltatások színvonalának fejlesztését is.

3. Alsópárt

V3. A városkép rendezettebbé válása, helyi funkciók megerősödése.

A városrész településképe, közterületei egyaránt igénylik a beavatkozást, a cél ezek színvonalasabbá tétele, egyben a helyi ellátó funkciók erősítése.

A logisztikai – fuvarozás, szállítmányozás, raktározás – funkció ma is jelentős szerepet tölt be a városrész gazdaságában. Perspektivikus iparágról lévén szó, városrészi cél annak megerősítése, a szolgáltatási színvonal emelése.

4. Kisér

V4. A városrészi központ funkcionális-városképi megújulása, helyi funkciók megerősödése.

A városrészben a városrész központi funkciók fellelhetők, itt egy helyen található óvoda, játszótér, orvosi rendelő, gyógyszertár és ABC, ám igazi központként való működéshez még a funkciók megerősödése, városképi átalakulás szükséges.

A városrész településképe, közterületei egyaránt igénylik a beavatkozást, a cél ezek színvonalasabbá tétele, egyben a helyi ellátó funkciók erősítése.

5. Kertváros

V5. A megújuló üdülőközponthoz kapcsolódóan a minőségi szállás- és vendéglátóhely kapacitás növekedése, helyi funkciók megerősödése.

A fürdőben jelenleg megvalósuló nagyléptékű fejlesztések a város egyik legfontosabb projektjét képezik. A jelenlegi – leginkább a sportturizmushoz kötődő – vendégforgalom mellett szükséges a wellness, gyógy- és élményelemekhez kapcsolódó turisztikai forgalom növelése is, amely a kialakított szolgáltatások ismertségének növelését teszik szükségessé.

A városrész egyben Szentes egyik legégetőbb problémája, hogy a jelentős sport- és rendezvényturisztikai látogatószámot, illetve az Üdülőközpont mai és jövőbeni vendégkörét nem képes minőségi szálláshelyeken elhelyezni. A Kertvárosban található – részben kialakítás alatt álló – jelentős turisztikai potenciál igényli a térben is közel fekvő minőségi új szálláshelyek létrehozását.

A kertvárosi közintézmények tekintetében történtek jelentős – teljes vagy részleges – fejlesztések, felújítások, ám nagyobb részük felújításra vár, ennek megvalósítása fontos cél városképi, intézményüzemeltetési szempontból egyaránt.

6. Nagyhegy

V6. A Termál-tó turisztikai hasznosítása és a helyi termelő tevékenység erősödése.

A városrész legfőbb, jelenleg kihasználatlan fejlesztési potenciálja az üdülőövezetként is működtethető Termál-tó. A terület hasznosítását erősen meghatározza a természetvédelmi szabályozás (Natura 2000), a cél ezen kereteken belül megtalálni a legoptimálisabb, környezetbarát hasznosítási lehetőségeket.

Nagyhegy a város legfontosabb zöldség- és gyümölcstermesztési területe. Cél e hagyományok megtartása mellett a versenyképes termelés és a termékek piacra juttatása feltételeinek megteremtése.

7. Iparterület

V7. Az ipari park minőségi befogadó kapacitásának és innovatív tevékenységeinek bővülése.

Az alapvetően sikeres ipari park jelenlegi állapotában a cél, hogy területi, infrastrukturális és szolgáltatási szempontból egyaránt alkalmas legyen jelentősebb területi igényű, high tech iparágakat alkalmazó ipari befektetők megtelepítésére.

Az ipari parkban további cél teret nyújtani a betelepülő és már ott működő cégek innovációs és K+F tevékenységeihez és minden lehetséges támogatást megadni ezen tevékenységekhez.

8. Lapistó – egyéb belterület

V8. Az infrastrukturális ellátottság növekedése.

A gyéren lakott, döntően agrár tevékenységgel jellemezhető városrészben a legfőbb cél – a lehetőségek és költségracionalitás mellett – az infrastrukturális ellátás növelése.

9. Magyartés – egyéb belterület

V9. Az infrastrukturális ellátottság növekedése.

A gyéren lakott, döntően agrár tevékenységgel jellemezhető városrészben a legfőbb cél – a lehetőségek és költségracionalitás mellett – az infrastrukturális ellátás növelése.

10. Kajánújfalu – egyéb belterület

V10. Az infrastrukturális ellátottság növekedése.

A gyéren lakott, döntően agrár tevékenységgel jellemezhető városrészben a legfőbb cél – a lehetőségek és költségracionalitás mellett – az infrastrukturális ellátás növelése.

3.3 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása

A város középtávú tematikus céljai a városrészi célkitűzések egy vagy több városrészben történő megvalósításával érhetők el. A területi célok és tematikus célok együttes megvalósítása segíti elő a településfejlesztési stratégiában felvázolt átfogó célok és a tervezett jövőkép elérését.

A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a tematikus célok és területi célok közötti összefüggéseket, kapcsolatuk erősségének mértékét.

Szentes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

STRATÉGIA 29

TEMATIKUS CÉLOK

ÁTFOGÓ CÉLOK

JÖVŐKÉP

Szentes városfejlesztési célrendszere 2014-2020-ig

„Szentes város megállapodott lakosságszámú, egyedi kulturális és oktatási értékeit őrző, élhető városi környezetet biztosító alföldi középváros, funkciógazdag térségi központ, ahol a helyi innovációkra épülő agrár- és egyéb, magas technológiájú ipar, illetve a termál- és a sportturizmus a minőségi új munkahelyek révén megalapozza a lakosság jólétét és biztonságérzetét.”

A minőségi foglalkoztatás szintjének növekedése

Szentes város térségi központi és gazdasági pozíciójának javulása

A város vonzóbbá válása a helyben maradók és betelepülők számára

T1: A helyi gazdaság innovációs potenciáljának növekedése T2: A turisztikai vendégforgalom minőségi és mennyiségi bővülése T3: Szentes nemzet- közi szintű sport- város pozíciójának megőrzése és erősödése T4: Minőségi munkahelyek számának növekedése T5: A közösségi infrastruktúra ellátottság és közszolgáltatások minőségi javulása
T6: Az épített és természeti környezet állapotának javulása
T7: A megújuló energiák szerepének további növekedése

V1. A Belváros turisztikai potenciáljának, épületállományának és közterületeinek megújulása V2. A városrészi központ funkcionális-városképi megújulása, helyi funkciók megerősödése. V3. A városkép rendezettebbé válása, helyi funkciók megerősödése. V4. A városrészi központ funkcionális-városképi megújulása, helyi funkciók megerősödése. V5. A megújuló üdülőközponthoz kapcsolódóan a minőségi szállás- és vendéglátóhely kapacitás növekedése V6. A Termál-tó turisztikai hasznosítása és a helyi termelő tevékenység erősödése. V7. Az ipari park minőségi befogadó kapacitásának és innovatív tevékenységeinek bővülése. V8. Az infrastrukturális ellátottság növekedése. V9. Az infrastrukturális ellátottság növekedése. V10. Az infrastrukturális ellátottság növekedése.

1.Belváros 2. Felsőpárt 3.Alsópárt 4.Kisér 5.Kertváros 6.Nagyhegy 7.Iparterület 8.Lapistó 9.Magyartés 10.Kajánfalu

Szentes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

STRATÉGIA

30

A Városrészek és tematikus célok összefüggése

ITS DA Konzorcium

Gyenge koherencia Közepes koherencia Erős koherencia

10. Kajánújfalu	9. Magyartés	8. Lapistó	7. Iparterület	6. Nagyhegy	5. Kertváros	4. Kisér	3. Alsópárt	2. Felsőpárt	1. Belváros	Városrészek / Tematikus célok
										T1: A helyi gazdaság innovációs potenciáljának növekedése
										T2: A turisztikai vendégforgalom minőségi és mennyiségi bővülése
										T3: Szentes nemzetközi szintű sportváros pozíciójának megőrzése és erősödése
										T4: Minőségi munkahelyek számának növekedése
										T5: A közösségi infrastruktúra ellátottság és közszolgáltatások minőségi javulása
										T6: Az épített és természeti környezet állapotának javulása
										T7: A megújuló energiák szerepének további növekedése

4 A megvalósítást szolgáló beavatkozások

Az ITS a város középtávú célrendszerének felvázolásán túl tartalmazza a lényeges fejlesztési jellegű beavatkozások (programok és projektek) indikatív listáját. A projektek a Stratégia kidolgozásakor rendelkezésre álló információk alapján, a Stratégia által igényelt mélységben, vázlatosan és lényegre törően kerülnek ismertetésre. Az ITS operatív jellege nem feltételezi a projektek teljes körű és részletekbe menő kifejtését.

A Stratégiai célok megvalósítását szolgáló beavatkozások számbavételét azonban több tényező is indokolja:

a célok megvalósítása érdekében összegyűjtésre és rendszerezésre, majd priorizálásra kerülhessenek a különböző szereplőknél, potenciális projektgazdáknál körvonalazódó fejlesztési elképzelések; így a megvalósítás fázisában a stratégiai célokhoz igazodóan reális lehetőség nyíljon konkrét projektek megvalósítására; valamint

az előkészítettség különböző fázisában lévő projekt elképzelések egymáshoz optimálisan illeszkedve a lehető leghatékonyabban járulhassanak hozzá a Stratégia céljainak eléréséhez.

Az ITS megvalósítását szolgáló beavatkozások tekintetében az alábbi projekttípusokat azonosítottuk:

Akcióterületi projektek: olyan, egybefüggő vonallal körülhatárolt akcióterületen végbemenő fejlesztések, amelyek egymással szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését. A projektek az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő a kijelölt akcióterületen.

Kulcsprojektek: a kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemezően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. "

Hálózatos projektek: amelyek több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből állnak, a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjednek és a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik.

Egyéb projektek: a fenti kategóriákba nem tartozó fejlesztések, amelyek lehetnek pontszerű, egy vagy több városrész, illetve a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések, amelyek között beruházási jellegű és soft elemek egyaránt szerepelhetnek.

A következőkben a fenti logikát követve mutatjuk be azon fejlesztési elképzeléseket, amelyek az ITS középtávú célrendszerében megfogalmazott célok megvalósítását szolgálják.

4.1 Akcióterületek5 kijelölése, a kijelölés és lehatárolás indoklása

Szentes városban két akcióterület került kijelölésre. A tervezés jelenlegi fázisában még nem célszerű az akcióterületek végleges és pontos lehatárolása, és az akcióterületi projektek illetve az érintett területek pontos meghatározása is indokolttá teszik jelenleg az indikatív megjelölést – az akcióterületek pontos lehatárolása az akcióterületi tervekben történhet meg.

Szentes két akcióterületét mutatja be az alábbi térkép, amelyek a következők:

Központi akcióterület – Belváros-Kertváros-Kisér-Felsőpárt - Rekreációs-turisztikai-sport és gyógyászati akcióterület

Ipari Park ipari-gazdasági akcióterület

Akcióterületi lehatárolás és tervezett fejlesztések Szentes városban

Forrás: saját szerkesztés

5Akcióterület (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet): az integrált településfejlesztési stratégiában kijelölt egybefüggő terület, ahol az önkormányzat a fejlesztéseket alapvetően befolyásoló pozícióban van, és amellyel kapcsolatban középtávon jelentős beavatkozást tervez

Az egyes akcióterületek lehatárolásánál figyelembe vettük a területek sajátos elhelyezkedését, a területek lehatárolását meghatározó jellemzőket, továbbá kiemelten kezeltük az egyes akcióterületekhez rendelhető fejlesztési elképzelések tartalmi kapcsolódását, ezeknek az akcióterületen elérhető funkciókra gyakorolt hatását.

1. Központi akcióterület – Belváros-Kertváros-Kisér-Felsőpárt

Típusba besorolás: Városközpont, Rekreációs-turisztikai-sport és gyógyászati akcióterület jellegű akcióterület.

Kiválasztás indoklása:

A Központi akcióterület Szentes város azon területe, ahol a legnagyobb mértékben koncentrálódnak a közösségi, közszolgáltatási funkciók, amelynek a legnagyobb a turisztikai potenciálja és ahol a termál- és gyógyvíz révén az ezekre épülő szolgáltatások és turisztikai kínálat is megjelenik. Itt találhatók jellemzően a város sporttal kapcsolatos helyszínei is.

Az akcióterületként meghatározott területen jelentős számú tervezett projektet lehet azonosítani. Ezek az akcióterületi funkciókhoz kapcsolódnak, sokfélék, egymásra épülnek, és megvalósulásuk esetén hatásaikban egymást támogatják.

Lehatárolás szöveges leírása:

Jelen akcióterületi lehatárolás célja, hogy a városközpont és az ahhoz kapcsolódó egyéb városrészi területek érintésével (Városközpont, Kertváros, Kisér, Felsőpárt) kijelölésre kerüljenek azon területek, ahol a fenti funkcióhoz kapcsolódó projektek koncentrálódnak. Ebben beletartozik a teljes belváros, Felsőpárt déli területei kiemelten a gyógyfürdőre és az Apponyi tér környékére koncentráltan, a Kurca-part, amely mind a négy városrészt érinti és magában foglalja az Üdülőközpont területét is.

Az akcióterület pontos – utca szintű – lehatárolása az akcióterületi tervben történik meg.

Szentes Városközpont akcióterület

Forrás: saját szerkesztés

2. Ipari Park ipari-gazdasági akcióterület

Típusba besorolás: ipari-gazdasági akcióterület

Kiválasztás indoklása:

A Szentesi Ipari Park a város gazdaságfejlesztésének és munkahelyteremtésének kiemelt fejlesztési területe. A város ipar szinte teljes egészében itt koncentrálódik, mára jelentős a szolgáltatások jelenléte is a területen és a városi innovációk is döntően e területhez kötődnek. A területen folyamatos a fejlesztési tevékenység: az önkormányzati menedzsment állandó törekvése a potenciális betelepülők igényeinek a lehető legjobb színvonalon, piacképes ajánlattal történő kiszolgálása, a beruházói igények proaktív teljesítése: ez a területek, az infrastruktúra és a szolgáltatások folyamatos bővítését, innovációját követeli meg.

A fentiek alapján, mint a város kiemelt gazdasági zónája, került akcióterületként meghatározásra az Ipari Park és a potenciális fejlesztési-bővítési területek. Az akcióterüket célja az Ipari Park program folytatása.

Lehatárolás szöveges leírása:

Az akcióterület részben megegyezik az Ipari Park jelenlegi területével: nyugaton az Ipartelepi út, északon a 45-ös főút, délen a Németh László út jelenti a határát, keleten a jelenlegi iparterületi területen túli potenciális bővítési területekkel lett kiegészítve az akcióterület.

Az akcióterület pontos – utca szintű – lehatárolása az akcióterületi tervben történik meg.

Iparterület városrész akcióterület

Forrás: saját szerkesztés

4.2 Az egyes akcióterületeken megvalósítandó fejlesztések összefoglaló bemutatása

Az akcióterületek meghatározásának lényege – hivatkozva az Útmutatóra -, hogy olyan területegység kerül meghatározásra, ahol „térben koncentrált és egymással összehangolt projektek” megvalósítását tervezik, e fejlesztések „egymással szinergikus hatást fejtenek ki”, „az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra”, továbbá

„volumenük, így várható hatásuk is legyen akkora, hogy érzékelhető változást idézzenek elő az akcióterületen”.

Jelen stratégia operatív jellege nem jelenti azt, hogy kidolgozottan és részletekbe menően vagy teljes körűen kellene tartalmaznia a megvalósítandó projekteket. Fontos azonban annak szem

előtt tartása, hogy a stratégia céljaihoz kapcsolódóan a megvalósítás fázisában reális lehetőség legyen konkrét projektek megvalósítására, és hogy az előkészítettség különböző fázisaiban levő projekt-elképzelések egymáshoz optimálisan illeszkedve a lehető leghatékonyabban szolgálják a stratégia céljainak elérését.

Az alábbiakban először az egyes akcióterületeken definiálható, adott esetben egymáshoz illeszkedő projekteket, projektjavaslatokat mutatjuk be röviden.

1. Központi akcióterület - Belváros-Kertváros-Kisér-Felsőpárt

Projektek felsorolása:

A volt Úttörőház turisztikai hasznosítása Császárliget Kft. szálló építés

Vízilabda edzőtábor létrehozása

Ligetben lévő Koszta Múzeum épületének (műemlék) felújítása Sportszálló revitalizációja - Labdarúgó klubház építése Üdülőközpont további fejlesztése

Pusztai László sporttelep fejlesztési programja Gyógyfürdő rekonstrukció

Kurca mint Szentes főutcája - Vízi színpad a Kurcán Szentháromság tér-Iskola u. közterületi revitalizációja Sportmúzeum

Sportcsarnok korszerűsítése

Apponyi tér szociális városrehabilitáció Tiszti Klub épületének hasznosítása Piac építése

Projekt/alprojekt címe	Projekt bemutatása	Becsült költség, bruttó millió Ft
A volt Úttörőház turisztikai hasznosítása	A projekt célja a volt Úttörőház hasznosítása, magánerős vagy intézményi beruházás formájában, elsősorban a város szálláshelykínálat problémájához kapcsolódóan szállóként (korábbi magánerős elképzelés volt a Liget hotel), vagy más, a témához kapcsolódó területhez kapcsolódva (pl. sport, rekreáció, spa stb.). A projekt megvalósulása a beruházói szándékok és az elérhető pályázati támogatások függvénye.	n.a.
Császárliget Kft.	A projekt célja a Császárliget Kft. szálloda építése (a Vecseri út vége és a Kurca-part fejlesztésével, kapcsolódva a Városi	n.a.

szálló építés	Uszodához). A projekt közszféra általi vagy vegyes megvalósítása is lehetséges, amennyiben a források rendelkezése állnak. A projekt megvalósulása elsősorban a beruházói szándékok és az elérhető pályázati támogatások függvénye.
Vízilabda edzőtábor létrehozása	A projekt célja a vízilabda edzőtáboroztatás infrastrukturális hátterének fejlesztése a Kemping területén. Szentes városban rendkívül népszerű és nagy tradíciókkal rendelkezik a vízilabda sport, amelyre az edzőtáborozás komoly hálózata is kiépült. Ehhez kapcsolódóan az Uszoda közelében 8 db edzőtábori épület és az edzésekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. konditerem) kerül kialakításra. A projektre TAO pályázati forrásra pályázati dokumentáció készült.	104
Koszta Múzeum épületének felújítása	A cél a Ligetben lévő Koszta Múzeum épületének (műemlék) felújítása.	n.a.
Sportszálló revitalizációja - Labdarúgó klubház építése	A projekt keretében a Szentes Pusztai László Sporttelepen Labdarúgó Klubház létrehozása az utóbb sportszállóként hasznosított régi malomépület földszinti részének felújításával és az épület bővítésével. Az épületben klubhelyiség, szociális helyiségek, öltöző stb. kerülnek kialakításra. A projektre TAO pályázati forrásra pályázati dokumentáció készült. Jelen tervezett TAO finanszírozású projekt nem ad lehetőséget szálláshely fejlesztésre, de az épület emeletein szálláshelyek kialakítására is szükség van.	107
Üdülőközpont további fejlesztése	A jelenleg megvalósuló jelentős fejlesztésekhez kapcsolódóan az Üdülőközpont folyamatos, a piaci igényeket kiszolgáló, az intézmény sikeres működését szolgáló minőségi fejlesztése és a kínált szolgáltatások bővítése.	n.a.
Pusztai László sporttelep fejlesztési programja	A sporttelepen a műfüves pálya már megvalósult. A további fejlesztések célja, hogy mind az élsport, mind a tömegsport igényeket kielégítő városi sport- és rekreációs centrum alakuljon ki: futópálya, kézilabda csarnok, atlétika pályák, pihenő park, öltözők, sportpályák, szabadtéri tornaterem stb. A sporttelep energetikai korszerűsítésére önálló projekt lett kialakítva. Célja a város központjában elhelyezkedő sporttelep épületeinek fejlesztése, üzemeltetési költségek csökkentése, a használók komfortérzésének növelése, a megújuló energia hasznosítása, a környezeti terhelés csökkentése. A projektelem költsége 50 millió Ft. Az energetikai korszerűsítésre előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	n.a. 50
Gyógyfürdő rekonstrukció	A fürdő a Csongrád Megyei Dr. Bugyi István Kórház Termál Gyógyfürdő és Nappali Kórház részeként működik Felsőpárt városrészben. A fürdő kedveltsége és látogatottsága magas (mintegy 420 e fő évente). Az intézmény korábban közfürdő volt,	n.a.

	az 1960-as évek végén épült, azóta nem volt felújítva – komplex nagy rehabilitációs projekt megvalósítására van szükség.
Kurca mint Szentes főutcája - Vízi színpad a Kurcán	A projekt célja a város és a Kurca kapcsolatának élőbbé tétele, a helyi lakosság és a turisták számára egyaránt egy rekreációs- pihenő, közösségi tér, találkozóhelyek kialakítása a Kurca mentén, annak több pontján. A projekt keretében parkosítás, sétányok, pihenőhelyek kialakítása, a csónakázás, evezés feltételeinek megteremtése, vendéglátóhelyek kialakítása történik. A projekthez kapcsolódik a Kurca hidak felújítása program. A Kurca Szentes területére eső 16 hídjából 11-re terjed ki a program (300 millió Ft). Ez hidak felújítását és az alacsony szintű hidak megemelését is jelenti (a hajózhatóság érdekében). A projekt másik fontos eleme a vízi színpad létrehozása a Kurcán, amely fontos turisztikai és helyi kulturális célú fejlesztés. A vízi színpad kialakításának helyszíne még további tervezést igényel. Promenád a Kurca-parthoz További cél a felújított belvárosi közterületek és intézmények és a Kurca irányában meglévő jó gyalogos kapcsolat erősítése, találkozópont kialakítása. A Kurcát érintő fejlesztések alapja a stabil jó vízminőség feltételeinek kialakítása.	n.a. 300
Szentháromság tér- Szöllősy tér-Iskola u. közterületi revitalizációja	A városközponthoz és a Kurca-parthoz kapcsolódó közterületi fejlesztések az Iskola u.-Szöllősy tér-Szentháromság tér térségében. A város egyik legbájosabb zegzugos, részben gyalogos utcája az Iskola utca, mely a Petőfi utcától az Erzsébet tér és a Szent Imre herceg u. csatlakozásánál található Szöllősy Géza térre vezet. Ezen jelenleg alulhasznosított, nem elég hangsúlyos közterületek igényes, hangulatos, fiatalos átalakítása. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	60
Sportmúzeum	A cél Szentes a Nemzet Sportvárosa (1996) történetének első Sportmúzeumának létrehozása. Megvalósítás: a Dózsa-ház két helyiségének átalakítása sportmúzeum céljára. Szentes város sportegyesületeinek és magánszemélyeinek tulajdonában lévő és felajánlott relikviák, emlékek katalogizált elhelyezése. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	20
Sportcsarnok korszerűsítése	A Dr. Papp László Városi Sportcsarnok energetikai korszerűsítése. Cél a 18 éve épült sportcsarnok üzemeltetési költségeinek csökkentése. A használók komfortérzésének növelése. Megújuló energia hasznosítása. Környezeti terhelés csökkentése. A Sportcsarnok energetikai korszerűsítése, elektromos közműfejlesztés, klíma megvalósítása, fűtés és melegvízellátás átállítása gázenergiáról elektromos energiára, mely hasznosíthatja a közelmúltban elhelyezett napelemek által	150

	termelt elektromos energiát. Tető hőszigetelésének cseréje. Meglévő korszerű nyílászárók szükséges kisebb felújítása. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.
Apponyi tér szociális városrehabilitáció	Az Apponyi tér és környékének integrált fejlesztése. A területen jelentkező fizikai, társadalmi, gazdasági problémák komplex módon történő kezelése. A projekt komplexitása miatt több kisebb projekt megvalósítására válik szükségessé, melyek elkülönülten is értelmezhetőek. A városrehabilitációhoz kapcsolódóan a konkrét akcióterület nincs lehatárolva, ezért a szűkebb értelemben vett Apponyi tér feladatai értelmezhetőek. Apponyi tér lakótelep felújítás elemei: parkolóbővítés, járdák rendezése, zöldfelületrendezés, öntözőhálózat, parkfelszerelés: extenzív zöldtető, lapostető felújítás, tetővíz tározás, újra felhasználás, nyílászárócsere, homlokzat hőszigetelése és felújítás, árnyékoló felső szinten, fűtés korszerűsítés, közmű fejlesztések. Apponyi téri lakótelep mellett az akcióterület lehatárolása alapján további projektekkel bővülhet a program. Szóba kerülhet a lehetséges akcióterület függvényében a vállalkozói telephely fejlesztések, piac fejlesztés, tűzoltóság, rendőrség, középiskola, illetve könyvtár homlokzatfelújítás, stb. A bővítet projektelemek nem részei a becsült költségnek. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	1350
Tiszti Klub épületének hasznosítása	A központi helyen fekvő, jelenleg HM tulajdonban lévő épület hasznosítás évek óta megoldatlan. A város érdeke olyan funkció kialakítása az épületben, amely kapcsolódik a városfejlesztés céljaihoz, pl. a kultúra, közművelődés, turizmus, rekreáció stb. területén.	n.a.
Piac építése	Szentes (1913 hrsz.) Apponyi téri piac vásárcsarnok megvalósítása. Termelői piac kialakítása. 1. változat: Új fűtött vásárcsarnok építése az árusító asztalok helyén 36,0x48,0m2 beépített területtel, belső fűtéssel, szellőzéssel. A csarnok szociális helyiségek kialakíthatók, vagy könnyűszerkezetes épületek külön telepítésével bővíthető. 2. változat: Árusító pavilonok megépítése, könnyűszerkezetes elemmel az árusító helyek lefedése, oldalfal határolással. Belső elektromos és szellőzés szereléssel, minimálisan szükséges csapadékvíz- elvezetéssel. Szükséges a szociális helyiségek részben meglévő bővítése, illetve beruházásban telepíthető új épületek (kiszolgáló helyek) építése. Előzetes projekt adatlap 2 változatban rendelkezésre áll.	406 182

2. Ipari Park akcióterület

Szentes Gazdasági Programjában meghatározott, a „Szentes Ipari Park fejlesztése” c. programban meghatározott fejlesztési célok és tevékenységek:

1. Szentes Ipari Park Északi zóna innovációs övezet kialakítása (a tervezett megvalósítás 2014 – 2018),

2. Szentes Ipari Park Keleti zóna környezeti és energetikai fejlesztése (a tervezett megvalósítás 2015 – 2019),

3. Szentes Ipari Park Északi és Keleti Zóna termelési inkubáció elősegítése 2015 – 2020 között).

4. Ipari szakképző pont létrehozása (2017)

Projektek felsorolása:

Ipari Park keleti zóna fejlesztése 5 db vállalkozási csarnok

Ipari Park északi zóna B szektor logisztikai övezet kialakítása Vállalkozói falu betelepítése

Kezdő vállalkozói centrum Megújuló energia zónák Agrár kutatás

Élelmiszer feldolgozó és agrárcentrum Belső út teherbírás növelés

Projekt/alprojekt címe	Projekt bemutatása	Becsült költség, bruttó millió Ft
Ipari Park keleti zóna fejlesztése	Infrastruktúra – közmű, út – fejlesztése révén mintegy 10 ha új, zöldmezős beruházási iparterület kialakítása.	n.a.
5 db vállalkozási csarnok	Ipari Park továbbfejlesztése (5 db multifunkcionális szerkezetű ipari csarnok építése). A projekt célja olyan - az ipari parkban megvalósuló - inrastruktúrafejlesztés, amely elősegíti a helyi és a járási vállalkozások fejlődését, továbbá újak letelepedését, új munkahelyek létesítését. A projekt során a szentes Ipari Parkban - Északi zóna - Vállalkozói Falu (több hrsz.) - 5 db multifunkcionális ipari csarnok építésére kerül sor, melyek szerkezetileg lehetőséget biztosítanak az egymástól elkülönül hasznosításra is, illetve befektetői szükséglet szerint összekapcsolva akár 1 csarnokként is funkcionálhat. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	2000
Ipari Park északi zóna B szektor logisztikai övezet kialakítása	3967/2 hrsz-ú, HM kezelésben lévő (nem őrzött) állami ingatlan területén az ipari mellett a logisztikai-szolgáltató tevékenységek számára a feltételek megteremtése.	n.a.

Vállalkozói falu betelepítése	Az Ipari Park Északi Zóna C szektorában kialakított Vállalkozói Falu olyan helyszínként lett elképzelve, ahová perspektivikusan lehet orientálni a vállalkozásokat. A Vállalkozói Faluban elkezdődött a területek vásárlása. Egy terület már elkelt, egy terület bérleti jogviszonyban fejlesztés előtt áll, és egy újabb terület értékesítése (szerződéskötés) jelenleg történik. A gazdasági fejlődés eredményeként (várhatóan) 2016-ra a Vállalkozói Falu betelepítése befejeződik	n.a.
Kezdő vállalkozói centrum	Kezdő vállalkozók övezetének kialakítása A cél a Szentesről elszármazottként hazatelepült vállalkozók övezetének kialakítása. A projekt ötletre alapdokumentáció készült, Újra Szentes! címmel, amelyet a Képviselő - testület támogatásáról biztosított. A projektre vonatkozóan eddig előzetes felmérésekre és piackutatásra került sor. A szentesi Ipari Park Keleti zónájában 2 ha-os területen vállalkozói övezet létrehozatala, amelynek keretében út és közművek építésére kerül sor. Ez szolgálná alapját a hazatelepülő vállalkozók felépítményeinek, amelyet saját beruházásban biztosítanának. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	300
Megújuló energia zónák	Jelenleg elképzelés szintjén lévő, kidolgozandó projektötlet, lényege a megújuló energiák fokozott hasznosítása az Ipari Parkban. Pl. biomassza mini erőmű létesítése.	n.a.
Agrár kutatás	Növénynemesítő és élelmiszertechnológiai K+F bázis (labor+fóliák) létrehozása a versenyképes élelmiszertermelés érdekében. A projekt célja a helyi agrártermék alapanyag (pl.: paprika) versenyképességének javítása érdekében a minőségi zöldségtermék előállítás és fejlesztés ösztönzése növénynemesítő K+F bázis alapjainak megteremtésével. A projekt keretében a Szentes Ipari Park - Északi zóna - Vállalkozói Faluban növénynemesítő és élelmiszertechnológiai K+F bázis (labor+fóliák) tervezése, építése, felszerelése történik meg. A létrejövő bázist szakmai kutatócsoportnak adja bérbe az önkormányzat. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	299
Élelmiszer feldolgozó és agrárcentrum	Helyi agrártermék feldolgozó üzem telepítésére alkalmas üzemcsarnok kialakítása. A projekt célja olyan - az ipari parkban megvalósuló - infrastruktúrafejlesztés, amelyek elősegíti a helyi és a járási vállalkozások fejlődését, a helyi agrártermékek piacra jutását, új munkahelyek létesítését. A csarnok megvalósítása piaci alapon történik, amire konkrét beruházói elképzelések vannak (Délkertész) Részletes projekt adatlap rendelkezésre áll. A tervezett Agrárcentrum egy volt katonai épületben, annak felújításával és átalakításával kerül kialakításra. A célja a helyi és térségi agrár, agráripari tevékenységek, vállalkozások és	200

	innovációk segítése, támogatása. Az Agrárcentrumban a legkülönfélébb szolgáltatások kapnak helyet: pl. agrár pályázatíró iroda, falugazdász, növényvédelmi szaktanácsadó, agrár szakjogász, agrár könyvtár (szakirodalom, folyóiratok stb.).
Belső út teherbírás növelés	Parkon belüli útfejlesztés, kapacitás növelés.	n.a.

4.3 Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések

4.3.1 Kulcsprojektek

Szentes város kulcsprojektjei nagyobb összegű projektek, amelyek olyan infrastrukturális vagy intézményi fejlesztéseket valósítanak, meg amelyek a város fejlődésének alapjait, alapvető feltételeit jelentik. Jellemzően több helyszín érintenek, hatásaikban városi vagy térségi léptékűek és térben több városrészhez is kapcsolódnak.

Petőfi szálló revitalizációja

Ifjúsági ház komplex rekonstrukció Kórház rekonstrukció folytatása

Ipar Park, mint a munkahelyteremtés eszköze Kertészváros projekt - kertészeti termesztés fejlesztése

Projekt/alprojekt címe	Projekt bemutatása	Becsült költség, bruttó millió Ft
Petőfi szálló revitalizációja	A Petőfi Szálló és Tóth József Színház szecessziós műemléképületben a színházi, közösségi és vendéglátó funkciók visszaállítása és fejlesztése az épület részleges felújításával. A cél az országos műemlékvédelem alatt álló Petőfi Szálló és Tóth József Színház épületének részleges fenntartható megújítása. A 2009-ben bezárt városi színház megnyitása. A belvárosi rehabilitáció hiányzó elemének megvalósítása. Közösségi és kulturális funkciók létrehozása, ezek hozzáférhetővé tétele a nagyközönség számára. Helyi közösségi és kulturális élet fejlesztése. A város turisztikai-kulturális kínálatának bővítése, vendégforgalom növelése. A fejlesztés révén a jelenleg amortizált állapotban lévő szecessziós műemléképület jelentős része visszanyerheti eredeti szépségét. A patinás épületben kulturális-, közösségi-, vendéglátó- és rendezvényterek jönnek létre, melyek megnyílnak a közönség számára. Így a emblematikus hely a ismét a város kulturális, művészeti és közösségi élet színterévé válhat. Megújul és ismét funkciót kap az épület Petőfi utcai és Kossuth utcai szárnyaiban a fölszinti helységek, valamint a Tóth József Színház teljes épületszárnya. A felújított helységekben helyet kaphat oktatási (Pl. Studium Generala) és az épülethez illő	1300

	kereskedelmi funkció is. Az eredeti belsők helyreállítása többfunkciós színháztér kialakításával és korszerű színpadtechnika beépítésével történik meg, valamint helyet kapnak a színházi kapcsolódó és kiszolgáló helységek. Helyreállításra kerül a patinás épület mindkét utcai homlokzata a sarkon lévő toronysisakkal. Felújításra kerül a színház épületszárnyának tetőszerkezete. Az energiafelhasználás részben megújuló energiával (termálvíz) történik. A magas költségigény és az alacsony beruházói érdeklődés, illetve a fejlesztési források korlátozott mértéke miatt a projekt szakaszos megvalósítása is megtörténhet: I. ütem: Homlokzat felújítás, az alsó szint közösségi célú hasznosítása: üzletek, vendéglátóhelyek, galéria, színházterem stb. kialakítása. További ütemek: szálláshelyek, élményfürdő. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.
Ifjúsági ház komplex rekonstrukció	Szentesi Művelődési és Ifjúsági Ház épületének és környezetének felújítása - Multifunkcionális művelődési ház Szentesen Cél az 1970-es években épület Ifjúsági ház fenntartható megújítása, helyi közösségi élet fejlesztése. A Kurca-part adta lehetőségek kiaknázása. Az intézmény költségkímélőbb működtetése. A projekt közvetlen céljai: - Látogatóbarát, multifunkcionális közösségi központ létrehozása. -A formális és nem formális képzések, a közösségi és élményfunkciók, a kulturális programkínálat a társadalom minden rétegének elérése. -Tanácsadás, programszervezés, oktatásszervezés a szentesi kistérség közművelődési szakemberei számára, együttműködő térségi közművelődési hálózat kialakítása. A fejlesztés révén a jelenleg avult állapotban lévő épület komplex megújítása, egyben energetikai felújítása. Az épülethez kapcsolódóan a Kurca-parton közösségi terek jönnek létre, melyet a közönség számára, így a fiatalok kulturális és közösségi életének színterévé válhat. Tartalmazza vízi színpad (később meghatározandó helyszínen), vendéglátó terasz csónakkikötő, pihenőrész, szabadtéri közösségi tér létesítését. Előzetes projekt adatlap, megvalósíthatósági tanulmány és kiviteli terv rendelkezésre áll.	700
Kórház rekonstrukció folytatása	Járóbetegeket ellátó rendelőintézet és fekvőbeteg ellátás Szentesen a Csongrád Megyei Dr. Bugyi István Kórházban működik, valamint a kórházhoz tartozik a Termál Gyógyfürdő és Nappali Kórház is. A megyei fenntartású intézmény fejlesztése nem városi szintű feladat, ugyanakkor a város elemi érdeke a kórház és az ellátás fejlesztése. Jelenleg a kórház teljes infrastruktúrájának a felújítására, korszerűsítésére, energetikai megújítására, a	7000

	műtőblokk építésére, a park kertészeti megújítására lenne szükség. Fontos stratégiai fejlődési irány lehetne a sport- egészségügyi szolgáltatások fejlesztése. A kórház felújítás alapkoncepciója az egy tömbben történő ellátás feltételeinek kialakítása (belgyógyászat, intenzív osztály, sebészet stb.), továbbá orvos-nővér szálló kialakítása (mintegy 4,5mrd Ft). Az épületállományt érintő fejlesztéseket meg kell előzze a kórház alapinfrastruktúrájának teljes körű megújítása (2,5 mrd Ft). A Kórház fejlesztése kapcsolódik a Kiss Zs. u. – Kurca-híd – Batthyány u. csomópont fejlesztéséhez: a környezetalakítási tanulmányterv rendezi a Kórház közvetlen környezetének közlekedési viszonyait, az oda vezető utakat (elsősorban a Kiss Zs. utcát), városi találkozópontot – reprezentatív teret - alakít ki a híd keleti hídfőjénél (a Sima F. u.-i oldalon), illetve a tanulmányterv 5. eleme a Kórház területén megvalósuló fejlesztést határoz meg: „Park létesítése a Kurca két partján a Híd befolyási oldalán (a Kórház területén)”.
Ipar Park, mint a munkahelyteremtés eszköze	Szentes város – kifejezendő, hogy elsőrendű céljának tartja a munkahely teremtést, és ennek kiemelt eszközeként kezeli az Ipari Parkot – a kulcsprojektek között is szükségesnek tartja meghatározni az Ipari Park fejlesztését. Az Ipari Parkban a foglalkoztatottak száma meghaladja a 3 ezer főt, koncentrált helyen ilyen mértékű foglalkoztatás nincs a környéken, ezért továbbra is meghatározó feladat az ipari parki infrastruktúra fejlesztése. Szentes Gazdaság Programjában részletes program található az Ipari Park tervezett fejlesztésére: Több ipar - Több munkahely Ipari Park fejlesztési program Mivel az Ipari Park egyben akcióterület, fejlesztése pedig jónéhány, egymáshoz kapcsolódó, konkrét projektből, feladatból áll, annak részletes bemutatása az Ipari Park akcióterületnél található.	lásd Ipari Park akció- terület!
Kertészváros projekt - kertészeti termesztés fejlesztése	A projekt célja helyi kertészeti termelés (zöldség) korszerűsítése és hatékonyság javítása érdekében új, korszerű infrastrukturális ellátottságú termelő övezet kialakítása a gazdálkodók részére. A projekt keretében a helyi kertészeti tevékenység térbeli koncentrálása történne meg, amely a méretgazdaságosság elve alapján lehetővé teszi olyan versenyképességet fokozó fejlesztések megvalósítását, amely szétaprózott termelőegységek esetében nem lehetséges: saját, primer termálvizet szolgáltató termálkút és az öntözéshez saját hideg vizet biztosító kút fúrása. A tervezett helyszín a Szent Lászlói kertészet a Termál-tóval szemben, a 45-ös mellett, az Árpád Zrt. területén – itt jelenleg is kb. 300 termelő termel, szekunder termálvízzel. Ide települnének a jelenleg a Vetőmagkutató Intézet területén, az Üdülőközponttal szemben, a Kurca túlsó oldalán termelő kertészetek is, így ezen kiemelten értékes terület turisztikai hasznosítására nyílna lehetőség. A Szent Lászlói kertészetben a projekt eredményeképpen mintegy 400 kertészet termelne a projekt keretében fúrt termálkút primer termálvizével. A "Kertészváros" kiépítése keretében 50-ha-os területen infrastruktúra fejlesztésre, utak, közművek építésére kerül sor.	700

Emellett új termálvíz kút és öntőzővizes kút fúrása valósul meg, annak érdekében, hogy a termelők primer termálvízzel fűtött fóliákban termelhessenek és megfelelő hozamú kútból elegendő öntözővíz álljon rendelkezésükre.

A projekt megvalósítása szoros összefüggésben áll a Szentesi Ipari Park több tervezett fejlesztésével. A megvalósítás ütemezésének ezen vázlata: 1. Termálkút létesítése 2. "Kertészváros" kiépítése 3. Agrárcentrum az Ipari Parkban 4. Agrár csarnok az Ipari Parkban.

Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.

4.3.2 Hálózatos projektek

A hálózatos projektek az Útmutató szerint „egymással összehangolt, térben kapcsolódó projektek”, több, akár azonos jellegű projektelemből állnak, hatásaikban, működésükben kiterjednek a város egészére vagy annak jelentős részére, és a projektelemek „egy együttműködő rendszer elemeit képezik”.

Aktív túraútvonalak kialakítása

Ökoturisztikai szálláshelyek, gátőrházak turisztikai rendszerbe való bekapcsolása

Főközlekedési utak fejlesztése

451-es út rekonstrukció M5-elkerülő út körforgalom 45-ös út rekonstrukció M44-451-es út

É-i elkerülő út 451-es út-Szelevényi út

Városi belső utak fejlesztése

Kiss Zs. u. fejlesztése a Csongrádi úttól a Sima Ferenc utcáig, 6 szakaszra bontva,híd nélkül, közműrekonstrukció

Kiss Zs. u. híd és hídfők

Tóth J. u. rekonstrukció Fürdő-Arany J. u. Nyíri köz-Új u.- Mátyás király u. átkötő út

Munkácsy M. u. rekonstrukció. Tóth J. u.-Horváth M. u. Lázár V. u. hiányzó aszfalt kiépítése

Sopron sor

Jókai u szélesítés Kolozsvári-Bajcsi Zs. u. között Csongrádi u fejújítás Kiss Zs. -Tesco körforgalom között Vásárhelyi út felújítás Téglagyári -Ipartelepi u között Téglagyári u. felújítás Ipartelepi u -Vásárhelyi u között

Galamb u. kinyitás Útfelújítások külön lista szerint Sweidel u. megerősítés

Külterületi utak fejlesztése

Nagyhegy Garázs dűlő É és K ágak Mentettréti út rekonstrukció

Gázos kövesút 451-es -Ilonapart között Berki út Gr. Teleki-Berki híd között Hékéd vasút dűlő

Csongrádi u felújítás Tesco körforgalom- 451 út között

Kerékpár utak fejlesztése

Nagyhegyszéli út Munkás u.-Kolozsvári u. Tiszai strand gáttól a strandig

Szarvasi úti kerékpár út folytatás a Szarvasi elágazásig Csongrádi úti kerékpár út rekonstrukció Kiss Zs u- Tesco Kistérségi kerékpár út Vásárhelyi út mellett

Kistérségi kerékpár út Szegvári út mellett Rákóczi u kerékpársáv

Kerékpáros pihenő Szentes Csongrád között

Járda felújítások

Egyéb közlekedési létesítmények Bali híd felújítás

Eszperantó híd felújítása

Arany J- Szűr-Szabó-Klauzál u. közlekedési és közterületi fejlesztés Csongrádi u.- Kiss Zs. u. körforgalom

Gyalogátkelők bővítése

Bajcsy Zs. u.-i vasúti átjáró megnyitása Köztársaság-Drahos u gyalogátkelő Intermodiális csomópont

Vasútállomás felújítása, előtte lévő tér közterületi fejlesztése

Energetikai korszerűsítés

Intézmények megújuló energia program Panel III program

Alsórét termál csurgalékvíz vezeték kiépítése Termál kiserőmű létrehozása (MANNVIT program) Közvilágítás kiegészítő területek minőségi javítása Dessewffy u. közvilágítás kiépítés

Szeszfőzde dűlő záró szakasz közvilágítás kiépítése Tanyavillamosítás folytatása

Gázos kövesút közvilágítás Biomassza - elefántfű program Alkony u. gázvezeték Közvilágítási naperőmű Strand napelemek

Apponyi tér G ép távhővezeték Tiszai bekötőút közvilágítás Szarvasi u. kerékpárút közvilágítás Hajnal u. közvilágítás

Vízgazdálkodási fejlesztések

Kurca vízminőségvédelmi program Nagyhegyi hiányzó vízvezetékek

Belvíz elvezető és tározó rendszer teljessé tétele Vízvisszatartó és öntözési rendszerek

Kulturális és közösségi intézmények felújítása-létrehozása Könyvtár (egykori Zsinagóga épülete) nyílászáró csere Péter Pál polgárház felújítás

Fridrich műterem funkcióbővítés, felújítás Külterületi művelődési lehetőségek megteremtése Koszta ház funkcióváltás, felújítás

Kertváros közösségi tér

Műemléki egyházi épületek felújítása

Páva utcai góré megőrzése, rekonstrukciója, funkcióbővítése Ecseri templomrom látogatóbarát megőrzése

Megyeháza szigetelési problémák megoldása

Városháza akadálymentesítése, belső megújítása, díszterem felújítása Magyartés Klub könyvtár

Oktatási intézmények felújítása

Mátéffy-Damjanich-Farkas A.-Vásárhelyi óvodák felújítása Horváth M. Gimnázium Épület rekonstrukció

Boros S. középiskola épület felújítás Terney B. Kollégium felújítás

Koszta J. iskola hőszigetelése, energetikai felújítása Deák F. iskola felújítás befejezése

Sportlétesítmények fejlesztése

Intézményi felszereltség bővítése, korszerűsítése Közterületi sportpályák, szabadtéri tornapálya Klub

Egészségügyi intézményrendszer fejlesztése Háziorvosi rendelők felújítási program Intézmények felszereltségének korszerűsítése Magyartés-Cserebökény orvosi rendelő felújítás Ápoló képzés

Szociális fejlesztések

Nappali melegedő korszerűsítése Közfoglalkoztatási program Felsőpárt bölcsőde

Támogató szolgálat megszervezése

Közterületi fejlesztések

Utcák fásítási tervének elkészítése és kivitelezése Kurca part fasor telepítés

Játszóterek kialakítása

Széchenyi liget és a Hősök erdeje kertészeti felújítás. Kurca újabb levegőztető berendezések

Hékédi + Magyartési temető Városkapuk kertészeti kialakítása

Középületek akadálymentesítésének folytatása

Projekt/alprojekt címe	Projekt bemutatása	Becsült költség, bruttó millió Ft
Aktív túraútvonalak kialakítása	Szentesen a turizmusfejlesztéshez kapcsolódóan merült föl a különböző túraútvonalak fejlesztése: Vízitúra a Tiszán – kikötőfejlesztés. Kerékpáros túra útvonalak – kerékpárút fejlesztések, kapcsolódás az EuroVelohoz (Európai Kerékpárút Hálózat), amely Csongrád mellett halad el (Tisza-híd kerékpáros átkelés). Túraútvonalak - az Alföldi Kéktúra útvonalhoz viszonylag közel, Mindszentnél lehet csatlakozni.	n.a.
Ökoturisztikai szálláshelyek, gátőrházak	A projekt célja a turizmus fejlesztése és a szálláshelykínálat bővítése speciális módon: ökoturisztikai szálláshelyek létrehozásával, a Tisza menti gátőrházak turisztikai rendszerbe való bekapcsolásával.	n.a.

Projekt/alprojekt címe	Projekt bemutatása	Becsült költség, millió Ft
Főközlekedési utak fejlesztése	A város nemzetközi és országos szintű elérhetőségének fejlesztése alapvető érdek. Ezért a környezetében már meglévő, vagy fejlesztés alatt lévő országos gyorsforgalmi úthálózat biztonságos és gyors elérhetősége fejlesztendő.
451-es út rekonstrukció az M5-elkerülő út körforgalom között	Az M5-ös autópályával kapcsolatot biztosító 451-es főközlekedési út országos közúthálózat fejlesztési koncepcióban szereplő rekonstrukciójának segítése városi lobbyval. A beruházás felelőse a magyar állam.	-
45-ös út rekonstrukció az M44–451.sz. út között	A tervezett M44-es autópályához vezető 45-ös út országos közúthálózat fejlesztési koncepcióban szereplő rekonstrukciójának segítése városi lobbyval. A beruházás felelőse a magyar állam.	-
É-i elkerülő út építése a 451. sz. út-Szelevényi út között	A város északi közúti tehermentesítéseként tervezett 451. és 45. sz. utak közötti északi elkerülőút első ütemeként valósul meg a 451. sz. út és a Szelevényi út közötti szakasz.A beruházás felelőse a magyar állam.	-
Városi belső utak	A város kiegyensúlyozott fejlődésének egyik feltétele a

fejlesztése	településen belüli zavartalan, gördülékeny közlekedés infrastrukturális feltételeinek biztosítása.
Kiss Zs. u. felújítása, 6 szakasz együtt híd nélkül, közműrekonstrukció	A város egyik legfontosabb gyűjtőútja a Kiss Zsigmond utca, mely a városba bevezető Csongrádi utat a Sima Ferenc utcával köti össze. A Kiss Zs. u. folytatása a Batthyány u., amely a Rákóczi útba torkollik. Cél a gyűjtőút és környezetének komplex felújításával valamint a Batthyány utcai csomópont kiépítésével a városi gépjármű, kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételeinek javítása továbbá élhetőbb városi környezet kialakítása. A projekt közműrekonstrukciót és zöldfelületi fejlesztést is tartalmaz. A Kurca partján a híd befolyási oldalán közpark, kifolyási oldalán városi közösségi tér alakítható ki. A projekt 6 ütemre bontva ütemezhető: 1. Kiss Zsigmond utca északi oldalán kerékpárút, járda építése a Csongrádi út és a Híd között. 2. Kiss Zsigmond utca déli oldalán úttest felújítása, járda építése, elektromos légkábelek földbe helyezése, zárt csapadékcsatorna építése, zöldfelületi elemek létrehozása a Csongrádi út és a Híd között. 3. Kiss Zsigmond utca úttest szélesítése, kopóréteg cseréje a Csongrádi út és a Híd között. 4. Sima Ferenc utca – Batthyány utca csomópont építése. 5. Városi közösségi tér (közterület) kialakítása a Híd kifolyási oldalán a keleti hídfőnél. 6. Park kialakítása a Kurca két partján a Híd befolyási oldalán. A részletes projekt adatlap rendelkezésre áll.	1000
Kiss Zs. u. híd és hídfők	A meglévő kis kapacitású és teherbírású(irányonként csak váltakozva használható), leromlott állapotú közúti- és gyalogos-hidak elbontása után új, korszerű híd épül, mely kielégíti a városrészek közötti közúti, a kerékpáros és a gyalogos forgalom igényeit. Az új híd és a környezetének rendezése egyben élhetőbb, kellemesebb környezetet biztosít a korház mellett. A részletes projekt adatlap rendelkezésre áll.	500
Tóth J. u. rekonstrukció Fürdő-Arany J. u. között	A Tóth József utca középső, legszűkebb szakasza. Elektromos légkábelek földkábelként való elhelyezése.A projekt műszaki tartalma (útépítés, infrastruktúra, zöldterületek) a társadalmi egyeztetés előtt tisztázandó.	n.a.
Nyíri köz-Új u.- Mátyás király u. átkötő út megvalósítása	A Kossuth utca tehermentesítését szolgálná a Nyíri-köz – Új u. - Mátyás Kir. u. kiépítése. A projekt műszaki tartalma (útépítés, csomópontok, infrastruktúra, zöldterületek).	n.a.

Munkácsy M. u. rekonstrukció Tóth J. u.- Horváth M. u. között	Projekt elképzelés	n.a.
Lázár V. u. hiányzó aszfalt kiépítése	Projekt elképzelés	n.a.
Sopron sor	Projekt elképzelés	n.a.
Jókai u szélesítés a Kolozsvári-BajcsyZs. u. között	A balesetmentes és megfelelő településen belüli elérhetőséget biztosító hálózat érdekében indokolt a Jókai u. a Bajcsy Zs. E. u.- Kolozsvár u közötti szakaszának szélesítése.A meglévő változó szélességű úttest megerősítésre kerül, 7 m-re szélesedik, majd a teljes felület aszfalt kopóréteget kap, és a víztelenítés is rendezésre kerül. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	33,85
Csongrádi u fejújítás a Kiss Zs. -Tesco körforgalom között	A balesetmentes és megfelelő szolgáltatást nyújtó közúti hálózat biztosítása érdekében indokolt a Csongrádi u. Kiss Zs. u. és Tesco körforgalom közötti rossz állapotú szakaszának felújítása, melynek keretében a meglévő útfelület és buszöblök, valamint a szegélyező zöldfelületek felújításra kerülnek. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	70
Vásárhelyi út felújítás Téglagyári - Ipartelepi út között	A város egyik legforgalmasabb útjának elöregedett, kátyúsodásnak indult burkolatának felújítása, mely megállítja a burkolat további romlását és egyben biztosítja az út megfelelő szolgáltatási színvonalát. A projekt keretében a meglévő autóbusz megállóhelyek és a vasúti keresztezés is felújításra kerül. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	105
Téglagyári út felújítás Ipartelepi út -Vásárhelyi út között	A város ipartelepét kiszolgáló, leromlott állapotú, kátyúsodásnak indult burkolatú út, helyenként a járda felújítása a gazdasági terület megfelelő közúti és gyalogos kiszolgálása érdekében. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	150
Galamb u. kinyitás	Projekt elképzelés	n.a.
Útfelújítások	Cél, hogy a város közúti hálózatban a forgalmi igényeket műszaki állapotuk vagy egyéb jellemzőik miatt csak korlátozottan kiszolgálni tudó hálózati elemek felújításuk révén teljes értékű szolgáltatást nyújtsanak. 1.projektelem: Rúzs Molnár u. járda, közút és vízelvezetésfelújítása Nagygörgős u. és Nyír u. között 2,6 m szélességben útfelújítás történik aszfalt burkolattal, szegélyekkel és folyókával, valamint a járda burkolata kiselemes betonkő burkolattal épül át. 4,2mill. Ft Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	összesített adat hiányos

2. projektelem: Munkás u. burkolatszélesítése, aszfaltozása a Damjanich u. és Kiss E. u. között

Az aszfalt útburkolat 5 m-re szélesedik és az egész felület aszfaltszőnyegezése valósul meg.

23,7 mill. Ft

Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.

3. projektelem: Jókai u. szélesítése a Baross u. és Bajcsy-Zsilinszky u. között

Projekt elképzelés

4. projektelem: Boros Sámuel u. útfelújítása a Sima F.

u. és Szalai u. között

A 6 m széles kiemelt szegélyes aszfaltburkolat, a buszöböl, és a peron felújításra kerül, valamint esőbeálló és hozzá vezető járda épül.

45 mill. Ft

Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.

5. projektelem: Balogh J. u. felújítása a Kiss Zs. u. és Zolnay K. u. között

Projekt elképzelés

6. projektelem: Szent Imre herceg utca a Szent Anna u. és Kossuth L. u. között

A felújítás része a tér komplex közterületi megújítása a műemlék Szentháromság szobor környezetében.

Projekt elképzelés

7. projektelem: Villogó u. a Temető u. és Somogyi B. u. között

Projekt elképzelés

8. projektelem: Budai Nagy Antal u. az Új u. és Csillag

u. között

Projekt elképzelés

9. projektelem: Csillag u. Projekt elképzelés

10. projektelem: Ipari Park Déli zóna (MA-KA Kft. bekötőútja)

Az É-D irányú bekötő út ma földút. Az út keleti oldala a

	rendezési tervekenmezőgazdaságiterület, míg a nyugati oldala gazdasági terület. A MA-KA Kft fejlesztéseket hajt végre az ingatlanán, melyekhez kapcsolódóan a bekötőút és a közművek kiépítésre kerülnek. Projekt elképzelés
Sweidel u. megerősítés	Projekt elképzelés	n.a.
Külterületi utak fejlesztése	A város egész területén biztosítani szükséges a megfelelő közúti elérhetőséget. A külterületi lakó, gazdasági, mezőgazdasági stb. területek elérése érdekében a leromlott állapotú külterületi utak megfelelő fenntartása és fejlesztése fontos feladat.
Nagyhegy Garázs dűlő É-i és K-i ágak építése	Északi szakasz: mintegy 290 m hosszúságban 4 m széles aszfalt útburkolat építése 1-1 m erősített padkával, kapubejárókkal, közműépítéssel, -kiváltással. 36 mill. Ft Keleti szakasz: mintegy 640 m hosszúságban 4 m széles aszfalt útburkolat építése 1-1 m erősített padkával, kapubejárókkal, közműépítéssel, -kiváltással. 82 mill. Ft Előzetes projekt adatlapok rendelkezésre állnak.	118
Mentettréti út rekonstrukció	A Mentettréti út felújításra javasolt szakasza a Tisza gáttól a Kurca hídig tart, ahol a burkolat repedezett, kátyús. Célja az út menti tanyák és kiskertek biztonságos közúti elérhetőségének biztosítása. Az útszakasz Tisza gát- 0227 hrsz. sz. közötti része Szentes Város Önkormányzata tulajdonában, a további része a Magyar Állam tulajdonában van, emiatt a projektet két részből áll. Önkormányzati szakasz: mintegy 1100 m hosszban az út felújítása 55 mill. Ft. Állami szakasz mintegy 2700 m hosszban az út felújítása 100 mill. Ft Előzetes projekt adatlapok rendelkezésre állnak.	155
Gázos kövesút felújítása 451. sz.–Ilonaparti út között	A leromlott állapotú út(elégtelen teherbírás) érintett szakaszán 452 fm hosszúságban útfelújítás készül.	150

	Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.
Berki út Gr. Teleki u. -Berki hídhoz vezető út között	Az 1970-es portalanított, az utóbbi 10-20 évben elhanyagolt út felújításra szorul. A felújítással a környező mezőgazdasági területek elérhetősége javul. A felújítás két szakasza: 1. szakasz: Gróf Teleki u. - 451 sz. főút között, 2. szakasz: 451 sz. főút- Berki hídhoz vezető út között. A részletes projekt adatlap rendelkezésre áll.	170
Hékéd Vasút dűlő	Projekt elképzelés	n.a.
Csongrádi út felújításaTesco körforgalom- 451 sz. főút között	Az 1998-ig a 451. sz. főút része volt az út. A jelenleg helyközi és távolsági forgalmat lebonyolító út burkolata nyomvályús, felújításra szorul. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	150
Kerékpárutak fejlesztése	A környezetbarát kerékpáros közlekedés eddigi eredményeinek fenntartása és fejlesztése érdekében szükséges a kerékpárforgalmi hálózat és elemeinek megfelelő fenntartása és fejlesztése, hiányzó hálózati elemek megépítése.
Nagyhegyszéli út Munkás u.- Kolozsvári u.	Projekt elképzelés	n.a.
Tiszai strand gáttól a strandig vezető kerékpárút építése	A legfontosabb rekreációs területek kerékpárforgalmi hálózati kapcsolata biztosítandó. A meglévő Tisza-gáti kerékpárút és az ártérben lévő önkormányzati út gyalogos-kerékpárúttal összekötésre kerül, melynek célja Strand és Kemping kerékpárút kapcsolatnak megteremtése a várossal és a töltésen meglévő Szentes-Csongrád közötti kerékpárúttal. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	38
Szarvasi úti kerékpárút folytatása a Szarvasi elágazásig	A külterületi kerékpározás biztonságosságának javítása érdekében a kerékpárforgalmi hálózat bővítése a cél. A 45. sz. főút mellett már megépült kerékpárút folytatásaként a Szent Lászlói elágazásától a Szarvasi úti elágazásig önálló kerékpárút építése. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll..	42,6
Csongrádi úti kerékpárút rekonstrukcióa Kiss Zs. u. - Tesco körforgalom között	Cél, hogy megfelelő minőségű, zavartalan, biztonságos közlekedést nyújtó infrastruktúra álljon rendelkezésére a kerékpárosoknak. A meglévő, leromlott állapotú kerékpárút burkolat felújítása szükséges a megfelelő szolgáltatás színvonal biztosításához. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	17,55
Kistérségi kerékpárút építése a Vásárhelyi út mellett	Cél a kistérségi kerékpáros kapcsolatok erősítése. Ennek keretében a Vásárhelyi út, és annak	150

	folytatásában a 45 sz. főút mellett a Schweidel J. u.- TV torony (hrsz.4395/2) közötti szakaszon elválasztott gyalogos és kerékpárút és önálló kerékpárút épül. Az út keresztezi a Szentes-Hódmezővásárhely vasútvonalat és egy iparvágányt, ahol a kerékpáros útátjáró és a hozzá tartozó fény és félsorompó is elkészül. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.
Kistérségi kerékpárút építése a Szegvári út mellett	Cél a kistérségi kerékpáros kapcsolatok erősítése. Önálló vonalvezetésű kétirányú kerékpárút építés a Szentes, Szegvári út (4521 j. út) mellett a Vásárhelyi úttól a Schweidel J. u-i úttorkolatig. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	70
Rákóczi u kerékpársáv létesítése	Az országos utak belterületi szakaszain, ahol helyi és kistérségi forgalom a jellemző, a biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítása kiemelt cél. A fejlesztéssel érintett útszakasz a 4516 j. Nagytőke- Szentes összekötőút. A biztonságosabb közlekedés érdekében kerékpársáv létesítésül az Apponyi tér K-i oldalán, és folytatásában a Rákóczi F. utcán a Kossuth u. - Damjanich u. között. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	2
Kerékpáros pihenő Szentes Csongrád között	Cél a jelentős turisztikai vonzerővel bíró Szentes- Csongrád közötti kerékpárút turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése. A kerékpárút mellett – Szentes-Tiszai-gát közötti szakaszon - kerékpáros pihenő- és vendéglátóhely kialakítása, mely egyben a karbantartásra és kisebb javításra is alkalmas helyszín. A szolgáltatás kapcsolódik a Tiszai Strand kerékpárútjához is. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	20
Járda felújítások	Cél a közterületek felújítása keretében a gyalogos közlekedés zavartalan akadálymentes biztosítása. A városképi jelentőségű területek tágabb környezete esztétikájának javítása különös tekintettel a turizmusra. A projekt keretében a Hajdú Lajos, a Tóth József, a Munkácsy, a Kígyó, a Farkas Mihály, a Kiss Bálint, az Ady Endre, a Petőfi és az Arany János utcában mindösszesen 4.121 m2 járda kerül felújításra igényes térkő burkolattal. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	66,6
Egyéb közlekedési létesítmények
Bali híd felújítás	Cél a Kurca által elválasztott városrészek közötti közlekedési kapcsolatok mennyiségének és minőségének növelése, javítása.	2,21

	A hídon 1,50 szélességű térkő burkolatú járda épül, mely csatlakozik a Veres Péter utca és a Dessewffy sor szilárd burkolatához.
Eszperantó híd felújítása	Cél a Kurca által elválasztott városrészek közötti közlekedési kapcsolatok mennyiségének és minőségének növelése, javítása. A leromlott műszaki állapotú híd balesetmentes, üzembiztos használata teljes felújítása mellet biztosított. az Eszperantó híd felújítása,a meglévő híd mellett történő új hídszerkezet kiépítésével valósulna meg. Az öt nyílású új gyalogoshíd a meglévő gyalogoshíd tengelyétől 4,50m re épülne a kifolyási oldalán. Külső megjelenésében az új híd megegyezik a régi híddal. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	46,4
Arany J. - Szűr-Szabó- Klauzál u.közlekedési és közterületi fejlesztés	Cél a közúti baleseti kockázat csökkentése biztonságos csomóponti megoldás alkalmazásával, valamint a tér komplex közterületi fejlesztése, gyalogos, pihenő, zöldfelületi zónák kialakítása, ivókút, térburkolatok, utcabútorok elhelyezése. A közterület fejlesztés alapját jelenti, hogy itt volt a város egyik legelső kútja. Arany J. u. - Klauzál u. - Szűr Szabó u. -Nagygörgős u. találkozásánál lévő ötágú csomópontban körforgalom kiépítése, kijelölt gyalogos átkelőhelyek létesítése. A közlekedés kialakítását, a közterület megfogalmazását az elkészítendő tervek feladata tisztázni. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	45
Csongrádi út- Kiss Zs. u. körforgalom	Cél a közúti baleseti kockázat csökkentése biztonságos csomóponti megoldás alkalmazásával. A Csongrádi út - Kiss Zsigmond u. keresztezésében körforgalmi csomópont létesítése, mely segíti a környező kereskedelmi egységek balesetmentes megközelítését egyben a Kiss Zsigmond u., mint a város egyik legfontosabb gyűjtőútjának használatát. A csomópont műszaki tartalma, területi igénye pontosítandó.	n.a.
Gyalogátkelők bővítése	Cél, hogy a gyalogosok számára a település biztonságos módon átjárható legyen, ezért az akadályt képező, közúti forgalommal terhelt utakon a gyalogosok előnyét és védelmét biztosító csomópontok és gyalogátkelők létesítendők.	n.a.
Bajcsy Zs. u-i vasúti átjáró megnyitása	Cél a vasútvonalak által elválasztott településrészek elérhetőségének javítása. Az elválasztó hatással bíró vasútvonalakon ezt a meglévő és új vasúti átjárók fejlesztésével, létesítésével lehet segíteni. A meglévő gyalogos-kerékpáros vasúti átjáró közúti, gyalogos és kerékpáros forgalom átvezetésére alkalmas, teljes értékű vasúti átjáró kialakításával	n.a.

	jelentősen javul Nagyhegy városrész elérhetősége. Az átjáró megközelítéséhez a Nagyhegy sor tervezett átjáróhoz közeli ívében csomópont építendő. A megvalósítás lehetőségét egyeztetni szükséges a Közlekedési Felügyelőséggel és a MÁV Zrt-vel.
Köztársaság-Drahos u gyalogátkelő	Cél, hogy a gyalogosok számára a település biztonságos módon átjárható legyen, ezért az akadályt képező, közúti forgalommal terhelt utakon a gyalogosok előnyét és védelmét biztosító csomópontok és gyalogátkelők létesítendők. A lakótelepi környezetben lévő csomópontban a gyalogos átközlekedés biztonságát javítja a gyalogátkelőhelyek kijelölése.	n.a.
Intermodális csomópont	A vasúti és közúti közösségi közlekedés ideális eszközváltó helye – a jelenlegi és várható igényekhez és infrastruktúrához igazodóan kialakított – Intermodális központ. A központszükségességét, műszaki lehetőségeit megvalósíthatósági tanulmányban javasolt tisztázni.	n.a.
Vasútállomás felújítása, előtte lévő tér közterületi fejlesztése	A vasútállomás és az előtte lévő fogadó tér a település, egyik meghatározó érkezési pontja, melynek igényes kialakítása, rendezettsége az első benyomás a városba érkező számára. 1. projektelem Az állomás előtti tér a használati és esztétikai igényének megfelelő kialakítása (térburkolatok, rendezett, áttekinthető zöldfelületek, parkolók, kerékpártárolók stb.). 2. projektelem Az 1929-ben épült szecessziós vasútállomás felújítása, korszerűsítése az eredeti peron visszaállításával. A vasútállomás és az előtte lévő tér felújításának műszaki tartalma az intermodális központ fejlesztését szem előtt tartva szükséges meghatározni.	n.a.

Energetikai korszerűsítés
Intézmények megújuló energia program	1. Önkormányzati fenntartású intézményekben napelem telepítése (Szent Anna Tagóvoda, Klauzál Utcai Tagóvoda, Vásárhelyi Úti Tagóvoda, Rákóczi F. Utcai Óvoda, Damjanich Utcai Tagóvoda, Köztársaság Utcai Tagóvoda, Gyermekek Átmeneti Otthona, Szentesi Családsegítő Központ, Családok Átmeneti Otthona, Gondozási Központ (I. sz. Idősek klubja, Fogyatékosok Nappali ellátása), II. sz. Idősek Klubja, III. sz. Idősek Klubja, Hajléktalan Segítő Központ, Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon).	104

	A projekt célja az önkormányzati intézmények fenntartási költségeinek csökkentése.
	Érintett intézmények: Szent Anna Tagóvoda 7 kW-os napelem, Klauzál Utcai Tagóvoda 12 kW-os napelem, Vásárhelyi Úti Tagóvoda 7 kW-os napelem, Rákóczi F. Utcai Óvoda 24 kW-os napelem, Damjanich Utcai Tagóvoda 7 kW-os napelem, Köztársaság Utcai Tagóvoda 7 kW-os napelem, Gyermekek Átmeneti Otthona 8 kW-os napelem, Szentesi Családsegítő Központ 15 kW-os napelem, Családok Átmeneti Otthona 20 kW-os napelem, Gondozási Központ (I. sz. Idősek klubja, Fogyatékosok Nappali ellátása) 8 kW-os napelem, II. sz. Idősek Klubja 12 kW-os napelem, III. sz. Idősek klubja 1,5 kW- os napelem, Hajléktalan Segítő Központ 30 kW-os napelem, Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon 50 kW-os napelem.
	2. Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon távfűtésre történő bekapcsolása Cél a fosszilis energia kiváltása geotermikus energiára (távfűtés).	n.a.
	Ilona-parti termál távvezetékről primer oldali gerincvezeték bekötése, termál vízzel történő fűtés és használati melegvíz biztosítása.
	3. Gondozási Központ (Horváth M. u. 10.) - fogyatékosok nappali ellátása, I. sz. Idősek Klubja - távhő szolgáltatásba történő bekapcsolása	n.a.
	Cél a fosszilis energia kiváltása geotermikus energiára (távfűtés).
	Meglévő fűtési rendszer (gázkazánok) kiváltása városi távfűtésre. A Boros Sámuel Szakközépiskola mellett található távfűtési csatlakozási pontról történne a fűtési távvezeték kiépítése a Kígyó utca és a Horváth M. utca érintésével.
	4. Szentesi Művelődési Központ Művelődési és Ifjúsági Ház távfűtésre történő rákapcsolása	n.a.
	Cél a fosszilis energia kiváltása geotermikus energiára (távfűtés).
	Meglévő termál távvezetékről lecsatlakozás elkészítésével a beköthető a távfűtési hálózatba.
	Részletes projekt adatlapok rendelkezésre állnak.
Panel III program	Cél az iparosított technológiával épült lakóépületek energia- megtakarítást eredményező korszerűsítése, felújítása. Épületek energetikai hatékonyságának növelése, széndioxid kibocsátás csökkentése. Szentesen 2100 panellakás található, eddig 600 újult meg, a lakások 35%-a. A Panel III. programban, amennyiben 400 millió forint elkülönítésére nyílik lehetőség, akkor közel 1000 lakás újulhat meg, megtörténhetne a külső nyílászárók cseréje, valamint homlokzati hőszigetelés. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	400

Alsórét termál csurgalékvíz vezeték kiépítése	Alsórét termál csurgalékvíz vezeték kiépítése. A cél a Kurca főcsatorna termál víztől való mentesítése környezetvédelmi okok miatt. Jelenleg a termál csurgalékvíz a Talomi csatornán keresztül a Kurca csatornába folyik, mely a Hatóság szerint környezetszennyező. Az Ilona-parti fűtőműbe van elhelyezve egy 100 m3-es gyűjtőtartály, ahová a hőszolgáltatók termál csurgalék vizei kerülnek. Az Ilona-parti fűtőműtől a "gázos" köves út mellett a Tisza gáton keresztül kerülne a Tisza folyó sodorvonalába a csurgalékvíz. A kijuttatott víz mennyisége a 3 + 1 (strand) kútból kb. 300 m3/h.	265
Termál kiserőmű létrehozása (MANNVIT program)	Egy geotermikus erőmű felállításával Szentes Város Önkormányzata fedezni tudná saját kommunális villamos energia igényét (közvilágítás, közösségi épületek, fűtési rendszer, működési fogyasztás stb.), a fennmaradó energia pedig betáplálható a rendszerbe. 1-2 termelő és 1-2 visszasajtoló kút létesítése áramtermelő berendezéssel, amely magas hőfokú (100 C°vagy a fölötti) geotermiából villamos energiát állít elő. Az erőművet a város nyugati felére javasoljuk telepíteni, ahol a meglévő II. sz. kút található, és ahol Önkormányzati tulajdonban lévő földterület áll rendelkezésre a fúráshoz és további létesítmények elhelyezésére. A javasolt kút telephelyek Szentes külterületének észak-nyugati részén találhatóak. A termelő kutak között 1 km távolságot célszerű tartani, hogy a termelés fenntartható hőmérséklete és áramlási sebessége biztosított legyen. A kúthelyszínek közelében nem találhatók védelmi övezetek. A javasolt visszasajtoló kutak a várostól délnyugatra fekszenek. A termelő és visszasajtoló kutak között 1,5-2 km távolságot célszerű tartani a visszatöltődés és állandó termelési nyomás biztosítására hőmérsékletcsökkenés és a visszasajtoló nyomás növekedése nélkül. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	n.a.
Közvilágítás kiegészítő területek minőségi javítása	Projekt elképzelés	n.a.
Dessewffy u. közvilágítás kiépítés	Közvilágítás minőségi javítása. 250 m közvilágítás kiépítése közvilágítási szerződés keretében az EDF DÉMÁSZ Zrt.-vel. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	5
Szeszfőzde dűlő záró szakasz közvilágítás kiépítése	Közvilágítás minőségi javítása. 400 m közvilágítás közvilágítási szerződés keretében az EDF DÉMÁSZ Zrt.-vel. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	3
Tanyavillamosítás folytatása	A cél tíz további tanya áramellátásának biztosítása.	46

Gázos kövesút közvilágítás	Közvilágítás minőségi javítása. 540 m közvilágítás közvilágítási szerződés keretében az EDF DÉMÁSZ Zrt.-vel. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	7
Biomassza - elefántfű program	Biomassza fűtésrendszer kialakítása néhány önkormányzati intézményben (Vásárhelyi Úti Tagóvoda, Farkas Antal Utcai Tagóvoda, Hajléktalan Segítő Központ). A projekt célja megújuló energiát hasznosító fűtésrendszer kialakítása azokban az önkormányzati intézményekben, ahol a távfűtésbe, geotermális fűtésbe nem bekapcsolható az épület. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	n.a.
Alkony u. gázvezeték	Projekt elképzelés	n.a.
Közvilágítási naperőmű	Szentes város a napenergia jelenleginél lényegesen jelentősebb hasznosítását tervezi a közszolgáltatások energiaigények biztosítására. Ennek fontos eleme egy tervezett városi naperőmű. A projekt szakmai részleteinek kidolgozása folyamatban van. Gazdasági Program: „Kiemelt célként kezeljük a városi intézmények elektromos energiaigényének napenergiával való részleges kiválását. Ezen belül kiemelt feladat a Sportcsarnok és az Üdülőközpont energiafogyasztásának napenergiával való minél nagyobb arányú kiváltása.”	n.a.
Strand napelemek	Szentes város a napenergia jelenleginél lényegesen jelentősebb hasznosítását tervezi a közszolgáltatások energiaigények biztosítására. Ennek fontos eleme egy tervezett városi naperőmű. A projekt szakmai részleteinek kidolgozása folyamatban van.	n.a.
Apponyi tér G épület távhővezeték	Apponyi Téri Tagóvoda távhőszolgáltatásra való bekapcsolása. A cél a fosszilis energia kiváltása geotermikus energiára (távfűtés). A projekt tevékenységei: fosszilis energia kiváltása távfűtésre. A Pollák Antal Szakközépiskola területén lévő csatlakozási ponttól fűtési távvezeték kiépítése az Apponyi téri hőfogadó egységbe.	40
Tiszai bekötőút közvilágítás	Közvilágítás minőségi javítása. 1200 m közvilágítás közvilágítási szerződés keretében az EDF DÉMÁSZ Zrt.-vel. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	7
Szarvasi u. kerékpárút közvilágítás	Közvilágítás minőségi javítása. 360 m közvilágítás közvilágítási szerződés keretében az EDF DÉMÁSZ Zrt.-vel. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	5
Hajnal u. közvilágítás	Közvilágítás minőségi javítása. 280 m közvilágítás közvilágítási szerződés keretében az EDF	2

DÉMÁSZ Zrt.-vel.

Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.

Vízgazdálkodási fejlesztések
Kurca vízminőségvédelmi program	Szentes folyója a Kurca vízügyi funkcióját tekintve belvízelvezető és öntöző csatorna. A folyamatos vízpótlás megoldatlanága miatt visszatérő probléma a Kurca vízminősége, amely gyakran rossz, időszakonként jelentős halpusztulások jelentkeznek. A város szempontjából ugyanakkor meghatározó jelentőségi táji elem, turisztikai potenciál (pl. horgász turizmus, rekreáció stb.), amely megszabja a város nyugati kapujának arculatát, a jelenlegi, illetve tervezett városképi, rekreációs, közterület fejlesztési stb. tevékenységek mind azon térséghez kapcsolódnak, amelynek központi elem a Kurca. Éppen ezért - ahogy a tervezett projektekből is kitűnik (pl. Kurca-hidak, vízi színpad, Kurca-menti parkok, evezés, csónakázás a Kurcán stb.) – a Kurca jó vízminősége alapvető a városfejlesztés szempontjából. A program célja, hogy a Kurca jó vízminőségét megteremtse, amelynek két fő eleme van: - a vízpótlás megoldása – még szárazság idején se váljon pangó vízzé a Kurca; - a meglévő és potenciális szennyező források megszüntetése: termál csurgalékvizek, állattartó telepek vízszennyezései stb. A Kurca vízminőségi problémájának megoldása – aminek alapja a vízpótlás biztosítása – jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkezik, hiszen a város meghatározó eleme a Liget mellett folyó Kurca. De a nagy létszámú horgász társadalom is igényli a stabil vízminőséget a halpusztulások megelőzése miatt, és az aktív és szabadidős sportok kedvelői és a turisták (pl. evezés, ökoturizmus, természetjárás, kerékpározás stb.) számára is fontos a megfelelő vízminőség.	n.a.
Nagyhegyi hiányzó vízvezetékek	Vezetékes vízellátás fejlesztése. Elkészül: Garázs dülő: 700 m; Szeszfőzde dülő: 1.000 m; Levendula – Garázs dülő: 350 m; Kikelet u. - Szarvasi út: 500 m; Kikelet u. - Termál tó: 600 m; Nagypaté dűlő: 1.250 m Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	60
Belvíz elvezető és tározó rendszer teljessé tétele	1. Cél a belvízelvezetés minőségi javítása. A Nagyvölgy csatorna főátemelője felújításának, a HUNGERIT melletti szakasz zárttá építésének és egy esés-növelő átemelőnek terveztetése, engedélyeztetése, kivitelezése. 2. Csapadék és belvízelvezető rendszer fejlesztése A város lakott, ipari és mezőgazdasági vállalkozásai területeinek vízmentesítése.	120 300

	Előzetes projekt adatlapok (2) rendelkezésre állnak.
Vízvisszatartó és öntözési rendszerek	Projekt elképzelés	n.a.

Kulturális és közösségi intézmények felújítása-létrehozása
Könyvtár (egykori Zsinagóga épülete) nyílászáró csere	Kossuth utca 33-35., Városi Könyvtár, volt Zsinagóga épület felújítás. Cél a balesetveszély elhárítása, beázások megszűntetése, épületenergetikai paraméterek javítása, kisebb belső felújítások.. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	66
Péter Pál polgárház felújítás	Cél a fűtésrendszer korszerűsítésével a fenntartási költségek csökkentése, ésszerűsítése, illetve, hogy a kiállítóhely korszerűsítése révén élményt adó, látogatóbarát, interaktív múzeumi tér alakuljon ki. Az épület fizikai állapotának javítása, a kor követelményeinek megfelelő új kiállítóterekkel való bővítés. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	32
Fridrich műterem funkcióbővítés, felújítás	Fridrich János Fényírdája Kiállítóhely kiállításának és épületének felújítása. Cél egy új koncepciójú interaktív kiállítás és a bemutatási környezet átalakítása, az épület műszaki állapotának javítása, valamint a közművek, a fűtésrendszer működtetésének racionalizálása és ezáltal a fenntartási költségek csökkentése. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	35
Külterületi művelődési lehetőségek megteremtése	Szentes város Gazdasági Programja „Több tudás - több kultúra - teljesebb ember tervezett beruházási feladatai: Oktatás – Közművelődés – Sportprogram. E program meghatározott eleme a „Külterületi művelődési lehetőségek megteremtése”: „E rekonstrukciókat úgy kell megoldani, hogy azok kiterjedjenek a külterületen élők művelődési lehetőségeinek bővítésére is.”	n.a.
Koszta ház funkcióváltás, felújítás	Zrínyi u. 2. Koszta József utolsó lakóhelyének épületében kulturális, turisztikai funkció kialakítása, az épület felújítása. Cél a város egyik legjelesebb személyisége, Koszta József festőművész utolsó lakóhelyének felújítása, az épületben méltó funkció elhelyezése. Az épület használatára több variáció képzelhető el, a Koszta emlékszobán kívül.	28

	- A szentesi kispolgár és iparosréteg életének bemutatása - Önkormányzati vendégszállások kialakítása - Kereskedelmi szálláshely kialakítása - Múzeumpedagógiai helységek kialakítása - Tourinform iroda (bár kicsit messze van a belvárostól) Koszta ház felújításának elemei: - Homlokzat felújítás, nyílászárók felújítása - tetőszerkezet javítása - tetőhéjalás cseréje - teljes belső felújítás, vizes helységek kialakítása - udvar rendezése Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.
Kertváros közösségi tér	Projekt elképzelés	n.a.
Műemléki egyházi épületek felújítása	A projekt célja a Belváros több fontos egyházi műemlékeinek felújítása. Szent Anna r.k. római katolikus templom homlokzat felújítása, tetőszerkezet és bádogozás helyreállítása, vízelvezetés kiépítése. A katolikus templom felújítása összekapcsolandó a körülötte lévő közterület és a Kurca-part revitalizációjával. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll. További tervezett felújítások: Szt. Miklós Ortodox templom (műemlék) ikonosztáz, homlokzati festmény, mellette ivókút. Evangélikus templom (ideiglenes műemlék volt) értékes ólomüveg ablakainak felújítása. Református parókia (műemlék) felújítása. Zsidó szertartásterem (Műemlékké nyilvánítása folyamatban van.). Szentes város Gazdaság Programjában az első kettő nevesítve szerepel, mint rekonstruálandó műemléki épület. „Műemléki épületeink közül a Petőfi Szálló, a Szent Miklós Ortodox templom, a Szent Anna katolikus templom, az Ecseri templomrom, s a Páva utcai Góré rekonstrukcióját tervezzük az érintett egyházakkal és vállalkozókkal közösen.”	90 n.a.
Páva utcai góré megőrzése, rekonstrukciója, funkcióbővítése	A Dél-Alföld egyik legnagyobb góréja. A belvárosi mezőgazdasági műemlék épületnek fenntartható funkciót kell találni, mely kötődhet a mezőgazdasághoz, de lehet közösségi tér is. Ehhez kapcsolódóan kell kialakítani a környezetét is. Szentes város Gazdaság Programjában nevesítve szerepel, mint rekonstruálandó műemléki épület. „Műemléki épületeink közül a Petőfi Szálló, a Szent Miklós	n.a.

	Ortodox templom, a Szent Anna katolikus templom, az Ecseri templomrom, s a Páva utcai Góré rekonstrukcióját tervezzük az érintett egyházakkal és vállalkozókkal közösen.” A projekt része az épület környezetének fejlesztése is.
Ecseri templomrom látogatóbarát megőrzése	Szentes város Gazdaság Programjában nevesítve szerepel, mint rekonstruálandó műemléki épület. „Műemléki épületeink közül a Petőfi Szálló, a Szent Miklós Ortodox templom, a Szent Anna katolikus templom, az Ecseri templomrom, s a Páva utcai Góré rekonstrukcióját tervezzük az érintett egyházakkal és vállalkozókkal közösen.”	n.a.
Megyeháza szigetelési problémák megoldása	Projekt elképzelés	n.a.
Városháza akadálymentesítése, belső megújítása, díszterem felújítása	Projekt elképzelés	n.a.
Magyartés Klub könyvtár	Magyartési Klubkönyvtár épület felújítása. Cél az épületbeázási problémák elhárítása, épületenergetikai paraméterek javítása, szociális feltételek korszerűsítése. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	26

Oktatási intézmények felújítása
Mátéffy-Damjanich-	1. Damjanich utcai Óvoda épületének felújítása	50
Farkas A.-Vásárhelyi óvodák felújítása	Épületszigetelési problémák elhárítása, épületenergetikai paraméterek javítása, ellátási feltételek korszerűsítése
	2. Farkas Antal utcai Óvoda épületének felújítása	36
	Épületszerkezeti, felnedvesedési és beázási problémák
	elhárítása, épületenergetikai paraméterek javítása, szociális
	feltételek javítása
	3. Dr. Mátéffy Ferenc utcai Óvoda épületeinek felújítása	66
	Épületszerkezeti és beázási problémák elhárítása,
	épületenergetikai paraméterek javítása, szociális feltételek
	korszerűsítése
	4. Vásárhelyi utcai Óvoda épületének felújítása	22
	Épületszerkezeti és beázási problémák elhárítása,
	épületenergetikai paraméterek javítása, szociális feltételek
	javítása
	Előzetes projekt adatlapok rendelkezésre állnak.
Horváth M. Gimnázium Épület rekonstrukció	Horváth M. Gimnázium Épület rekonstrukciója, tornaterem építés, színjátszás infrastruktúrájának fejlesztése.	n.a.

Boros S. középiskola épület felújítás	Homlokzatfelújításra eng. terv van.	n.a.
Terney B. Kollégium felújítás	Projekt elképzelés	n.a.
Koszta J. iskola hőszigetelése, energetikai felújítása	Projekt elképzelés	n.a.
Deák F. iskola felújítás befejezése	Projekt elképzelés	n.a.

Sportlétesítmények fejlesztése
Intézményi felszereltség bővítése,	Általános városfejlesztési cél a tevékenységek fejlesztése, támogatása.	sporttal	kapcsolatos	n.a.
korszerűsítése
Közterületi sportpályák,	Általános városfejlesztési cél a	sporttal	kapcsolatos	n.a.
szabadtéri tornapálya	tevékenységek fejlesztése, támogatása.

Egészségügyi intézményrendszer fejlesztése
Háziorvosi rendelők felújítási program	A város különböző egészségügyi ellátási körzeteiben lévő rendelők felújítása, infrastrukturális fejlesztése. Cél a betegellátás és a munkakörülmények színvonalának, valamint a működtetés energia hatékonyságának növelése. 1. Szentes, Klauzál utca 6. szám alatti rendelőépület fejlesztése. Épület homlokzat és lapostető utólagos hőszigetelése nyílászáró cserék és emeleti helyiségcsoportok (rendelők, várók, szociális blokkok) belső felújítása, orvosi műszerek és berendezések beszerzése. 2. Csecsemő- gyermek tanácsadó, védőnői szolgálat épületének energetikai felújítása Épület homlokzat és padlásfödém utólagos hőszigetelése, tetőhéjazat felújítása, nyílászárók cseréje és a fűtési rendszer korszerűsítése (gázkazán csere, termosztatikus szelepek felszerelése). 3. Szentes, Nagyörvény utcai és Vörösmarty utcai házi orvosi rendelők energetikai felújítása Az alapellátást biztosító Nagyörvény utcai és Vörösmarty utcai házi orvosi rendelők homlokzati nyílászáróinak cseréje, az elavult fűtési hálózatának energetikai felújítása. (Nagyörvény	50

	utcai rendelőben gázkazán cseréje és termosztatikus szelepek felszerelése; a Vörösmarty utcai rendelőben konvektoros gázfogyasztó készülékek helyett és a használati melegvizet előállító villanybojlerek helyett kondenzációs gázkazán beépítése, valamint új központi fűtési hálózat kialakítása.). Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.
Intézmények felszereltségének korszerűsítése	Minden érintett intézményre általánosan megfogalmazott fejlesztési feladat.	n.a.
Magyartés- Cserebökény orvosi rendelő felújítás	Cél a lakosság korszerűbb Eu konform rendelőkben való fogadása a betegek ellátása. Akadálymentesítés, beteg-orvos négyszemközti találkozás megoldása, kőburkolat. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	2,5
Ápoló képzés	Cél az ápolónőképzés visszaállítása. A KLIK felé jelzés történt a szakközépiskolai képzés visszaállítása érdekében. A tankerületvezető véleménye szerint is fontos lenne a régi, valaha jól működő képzés újraindítása. Jelenleg a szakképzés strukturális átalakítása várható, mely a remények szerint lehetővé teszi a képzés újragondolását. A Boros Sámuel Szakközépiskola és Szakiskolában a tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állnak. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	n.a.

Szociális fejlesztések
Nappali melegedő korszerűsítése	A szentesi Nappali melegedő működtetése a Hajléktalan Segítő Központ által biztosított szolgáltatás. Azoknak a szociálisan rászorultaknak nyújt lehetőséget, akik önmaguknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek legalább napi egyszeri meleg étkezésről gondoskodni. Az adagszám az intézményben hétköznaponként: 20 adag. A népkonyha kihasználtsága: 100 %.	n.a.
	: „Az elkövetkező 1-2 éven belül megoldást kell találni a Hajléktalan Segítő Központ nappali melegedő épületrészének a felújítására. A jelenlegi épületrész nem felel meg a jelenkor elvárásainak, illetve statikailag is komoly gondok adódhatnak a közeljövőben az épületrésszel.”
Közfoglalkoztatási program	Szentes Gazdasági Programja szerint a közfoglalkoztatási program a szociális ellátás speciális ága, amely elsősorban a .	n.a.
	rendszeres munkavégzésre próbálja visszairányítani az
	embereket. A program folytatása elsősorban a leginkább
	perifériára szorultaknak szól. A cél, hogy értelmes, célratörő
	képzéssel bizonyos alapkészségek, vagy akár szakmák
	elsajátítása történjen meg a program keretében, ami növeli az

	egyének munkához jutási esélyeit.
Felsőpárt bölcsőde	A szentesi Bölcsődében jelenleg 128 férőhely van, az intézmény feltöltöttség jellemzően igen magas, a bejutás várólistáról történik, a bölcsődei ellátásra az igény nő. Szentes Szociális Szolgáltatási Koncepciója szerint „Az elmúlt évben 19 fő volt a bölcsődébe jelentkezett, de férőhely hiányában fel nem vett gyermek. Indokolt lenne még több bölcsődei férőhely létesítése Szentesen.” Szentes Gazdasági Programjában is megfogalmazódik, hogy a munkalehetőségek bővülésével és a gyes extra bevezetésével jelentősen nőtt az igény a bölcsődei férőhelyekre és állandósult a várakozás a férőhelyekre. Ezért a Program új férőhelyek létesítését tűzte ki célul, elsősorban a város északi részén (Felsőpárt).
Támogató szolgálat megszervezése	A projekt a szociális támogató szolgálat iránti helyi igény kiszolgálását tűzi ki célul. Olyan segítő, szállító szolgálat kialakítására kerül sor, amely a mozgáskorlátozottak, idősek közlekedését segíti megoldani, ha azoknak orvoshoz kell menni.	n.a.

Közterületi fejlesztések
Utcák fásítási tervének elkészítése és kivitelezése	A cél a város közterületeiről naprakész adatbázis létrehozása értéknyilvántartással együtt. Tervezési munka: zöldfelületi kataszter elkészítése - Közterületi zöldfelületek felmérése - Növényzet felmérése (faj, fajta, életkor, egészségi állapot) - Járdák felmérése - Utak felmérése - Felszínen és felszín felett található közmű tereptárgyak felmérése - Játszóterek felmérése (játszóeszközök megnevezése, kora, anyaga, állapota) - Értéknyilvántartás Program beszerzése Kivitelezés: - a zöldfelületi kataszter elkészítése után az egységes utcakép elérése érdekében növénypótlások elvégzése - a program segítségével a változások naprakész dokumentálása	30
Kurca part fasor telepítés	A projekt kiemelt része a Széchenyi liget továbbfejlesztése programnak. A faállomány pótlását a tulajdonos önkormányzat már elvégezte, azonban a 80 éves közpark sétaútjai mára már alig	n.a.

	fellelhetőek. A település érintett városrésze lakosságának régi kívánsága a park pihenő, rekreációs célú helyreállítása, használhatóvá tétele.
Játszóterek kialakítása	1. Brusznyai Árpád sétányon Játszópark kialakítása	90
	Négy korosztályos UNIO-s játszótér kialakítása.
	2. Kiséri Játszótér építés	20
	UNIO-s játszótér kialakítása.
	3. Madách utcai Játszótér építés	14
	UNIO-s játszótér kialakítása.
	4. Páva utcai Játszótér építés	50
	Két korosztályos UNIO-s játszótér kialakítása.
	- Bontási és előkészítő munkák
	- Alépítményi munkák
	- Felépítményi munkák
	- Berendezések telepítése
	- Játszószerek telepítése
	- Növénytelepítési munkák
	Előzetes projekt adatlapok rendelkezésre állnak.
Széchenyi liget és a Hősök erdeje kertészeti felújítás	Szentesi ligetek megújítása. A család- és klímabarát városi környezet kialakítása, megőrzése érdekében a nagy múltú városi ligetek növényanyagának megújítása, sétányok, burkolt felületek felújítása, közvilágítási hálózat kiépítése, tornapálya korszerűsítése, futópálya építése, játszótéri eszközök bővítése, kerékpártárolók létesítése. Biodiverzitás növelése, tájértékek bemutatása. Turisztikai vonzerő növelése. Az aktív és passzív pihenés lehetőségeinek további fejlesztése.	150
	1. Széchenyi liget továbbfejlesztése
	A faállomány pótlását a tulajdonos önkormányzat már elvégezte, azonban a 80 éves közpark sétaútjai mára már alig fellelhetőek. A település érintett városrésze lakosságának régi kívánsága a park pihenő, rekreációs célú helyreállítása, használhatóvá tétele. Szintén régi igénye a teljes városi lakosságnak egy megfelelően kialakított kutyafuttató kialakítása. Ennek megvalósítására szükséges az egykori sétautak felújítása padok, szemetesek elhelyezésével, futópálya építése, a parkot használók biztonságának növelése érdekében közvilágítás kiépítése. Szintén szükséges egy megfelelően méretezett kerékpártároló kialakítása is.
	Építési munkák:
	- Kültéri fitnesz elemek kihelyezése
	- Futópálya és tornapálya a teniszpályák körül

	- Kerékpártárolók elhelyezése: 130 férőhelyes - Közvilágítás kiépítése - Az étterem melletti parkoló felújítása - Az erdei tornapálya elemeinek korszerűsítése, szükség szerinti cseréje - Játszótéri játszóeszközök bővítése - Kutyafuttató kialakítása - A Széchenyi ligetet a belvárossal összekötő fahíd, az un. Eszperantó-híd újraépítése, a hídpálya megemelése a Kurca csatorna kishajókkal történő hajózható szakaszának bővítése érdekében Növénytelepítési munkák: - A faállomány fokozatos, több év alatt megvalósuló megújítása - Megmaradó fák endoterápiás kezelése 2. Hősök Erdeje rekonstrukciója A Hősök Erdeje az I. világháborúban elesett szentesi katonák emlékének megőrzésére létesült. Cél az "Erdő" pihenő, rekreációs célú helyreállítása, használhatóvá tétele. A park rekonstrukció tanulmányterve elkészült, és az érintett lakosság részére bemutatásra került. A projektelem részelemeinek megvalósítása engedély nélkül elvégezhető. Kiviteli tervek készítése szükséges, és a közvilágítás kiépítése részelem megvalósításához a szolgáltató (EDF DÉMÁSZ Zrt.) hozzájárulását be kell szerezni. Építési munkák: padok, hulladék gyűjtő, kerékpártároló, ivókút, gumiburkolatos futópálya, kutyafuttató, közvilágítás kiépítése, növénytelepítés. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	100
Kurca újabb levegőztető berendezések	Projekt elképzelés	n.a.
Hékédi + Magyartési temető	Szentes, Kálvária temető (hrsz:5494/2) , Magyartési temető (hrsz: 0379/7.) ravatalozóinak felújítása, temető rendezése, infrastruktúrájának fejlesztése. A Hékédi temető üzemeltetésre történő átvétele, szociális temetőrész kialakítása. A Szentes Kálvária ravatalozó felújítása, (építészeti és villamossági, tűzvédelmi) berendezési tárgyainak pótlása. Magyartési temetőben a közművilágítás kiépítése, temetőút, járda, kerítés, szociális helyiség kialakítása, építése. Gondnoki (temető csősz) lakás felújítása. Szociális temető rész kialakítása, fásítás, elkerítés, kútfúrás, szociális parcellahelyek kialakítása. Hékédi temetőben kerítés építése, a temetőn keresztüli átjárás megszüntetése, útkarbantartása.	20

	Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.
Városkapuk kertészeti kialakítása	Általánosan megfogalmazott fejlesztési feladat.	n.a.

Középületek akadálymentesítésének folytatása A cél, hogy minden közszolgáltatás akadálymentesen elérhető legyen. n.a.

4.3.3 Egyéb projektek

Egyéb projektek a fenti kategóriákba nem tartozó fejlesztések, amelyek lehetnek pontszerű, egy vagy több városrész, illetve a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések, amelyek között beruházási jellegű és soft elemek egyaránt szerepelhetnek.

Tiszai kikötő és strand fejlesztése

Termál tó turisztikai fejlesztésének megindítása Szentes kártya bevezetése

Térfigyelő rendszer bővítése Lakos tér díszkút visszaállítása

Inert hulladék lerakó + komposztáló kapacitás bővítés Mozgóbolt a külterületeken

Kispiacok létesítése

Egyéb projektek

Projekt/alprojekt címe	Projekt bemutatása	Becsült költség, bruttó millió Ft
Tiszai kikötő és strand fejlesztése	Az aktív víziturizmus és a helyi pihenés feltételeinek javítása érdekében indokolt a Tiszai strand fejlesztése. Cél a Szentes Tiszai strandfürdő megközelítése és alap infrastruktúrájának, higiénés viszonyainak elvárható szintre emelése. 1. projektelem: A 451-es számú főközlekedési út Tiszai feljáró, lejáró és a Tisza part közötti 1400 méter útszakasz szilárd burkolatúvá tétele illetve javítása A Tiszai strand megközelítése rendkívül nehéz és balesetveszélyes, mert az úttest számos helyen széttöredezett és közlekedésre alkalmatlan. A projekt a családok biztonságos közlekedését szolgáló út építésére vonatkozik. 50 milló Ft 2. projektelem: Multifunkcionális öltöző, tusoló, mosdó, tisztálkodó épületek építése 50 milló Ft	130

	3. projektelem: Szentes tiszai partfürdő fejlesztése. A Szentes Tiszai partfürdő meglevő infrastruktúra minőségi fejlesztése. 30 milló Ft Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll. A tervezett kishajó kikötő magyar-szerb határ menti együttműködés keretében kerül kialakításra (magyar oldalon kikötő). Költsége: n.a.
Termál-tó turisztikai fejlesztésének megindítása	Cél a tó rehabilitációja, élővilág megújítása, biodiverzitás növelése, tájértékek bemutatása, kellemes környezet megteremtése, turisztikai vonzerő növelése. A projekt megvalósításának feltétele a Natura 2000 szabályozásnak megfelelő turisztikai hasznosítás kialakítása. Leginkább a kerékpáros túrákban, madármegfigyelés helyszíneként válik integrálhatóvá, amelyhez beruházásként kezdetnek néhány kilátó, illetve madárles kialakítása lenne szükséges. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	200
Szentes kártya bevezetése	A Szentesre érkező turisták számára különböző helyi kedvezményeket (pl. belépőjegyek kulturális, rekreációs intézményekbe, vendéglátóhelyeken stb.) biztosító kártyás rendszer kialakítása.	10
Térfigyelő rendszer bővítése	Térfigyelő kamera telepítése Szentesen a következő 12 db. helyszínre. A működtetést a Rendőrkapitányság, az üzemeltetést szerződés alapján az OPTANET Kft. végzi. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	37
Lakos tér díszkút visszaállítása	Helyi lakossági kezdeményezésre tervezett fejlesztés	n.a.
Inert hulladék lerakó + komposztáló kapacitás bővítés	A projekt célja az inert hulladék (pl. építési-bontási törmelék kitermelt föld) elhelyezésének megoldása, a komposztálható hulladékok hasznosításának növelése.	n.a.
Mozgóbolt a külterületeken	Szentes egyéb belterületein (Magyartés, Kajánfalu, Lapistó) és a tanyavilágban a kereskedelmi ellátás javítása mozgóboltok működtetésével.	n.a.
Kispiacok létesítése	A projekt célja közterületi elárusító helyek kialakítása Kispiacok fejlesztése: a meglévő, „megszokott helyeken” történő kistermelői árusítás feltételeinek javítása. Cél a városban olyan kulturált, fedett árusítóhelyek kialakítása, ahol a kistermelők a napszaknak megfelelően tudják árulni saját maga termelt zöldség, gyümölcs és virág termékeiket. Előzetes projekt adatlap rendelkezésre áll.	5

4.4 A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégiai céljaihoz

Az alábbi táblázatban az egyes, fent bemutatott fejlesztési ötletek, valamint a középtávú városi szintű célok kapcsolódását mutatjuk be.

Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata

Középtávú városi célok (tematikus célok)	Akcióterületi projektek	Kulcsprojektek	Hálózatos projektek	Egyéb projektek
T1: A helyi gazdaság innovációs potenciáljának növekedése	Központi rekreációs-turisztikai- sport és gyógyászati akcióterület fejlesztése Ipari Park ipari-gazdasági akcióterület fejlesztése	Ipar Park, mint a munkahelyteremtés eszköze Kertészváros projekt - kertészeti termesztés fejlesztése	Energetikai korszerűsítés
T2: A turisztikai vendégforgalom minőségi és mennyiségi bővülése	Központi rekreációs-turisztikai- sport és gyógyászati akcióterület fejlesztése	Petőfi szálló revitalizációja	Aktív túraútvonalak kialakítása Ökoturisztikai szálláshelyek, gátőrházak turisztikai rendszerbe való bekapcsolása Kulturális és közösségi intézmények felújítása- létrehozása Közterületi fejlesztések	Tiszai kikötő és strand fejlesztése Termál tó turisztikai fejlesztésének megindítása Szentes kártya bevezetése
T3: Szentes nemzetközi szintű sportváros pozíciójának megőrzése és erősödése	Központi rekreációs-turisztikai- sport és gyógyászati akcióterület fejlesztése		Sportlétesítmények fejlesztése
T4: Minőségi munkahelyek számának növekedése	Központi rekreációs-turisztikai- sport és gyógyászati akcióterület fejlesztése Ipari Park ipari-gazdasági akcióterület fejlesztése	Petőfi szálló revitalizációja	Egészségügyi intézményrendszer fejlesztése Szociális fejlesztések Oktatási intézmények felújítása
T5: A közösségi infrastruktúra ellátottság	Központi rekreációs-turisztikai-	Kórház rekonstrukció folytatása	Főközlekedési utak fejlesztése	Térfigyelő rendszer bővítése

és közszolgáltatások minőségi javulása	sport és gyógyászati akcióterület fejlesztése	Ifjúsági ház komplex rekonstrukció	Városi belső utak fejlesztése Külterületi utak fejlesztése Kerékpár utak fejlesztése Járda felújítások Egyéb közlekedési létesítmények Energetikai korszerűsítés Egészségügyi intézményrendszer fejlesztése Szociális fejlesztések Oktatási intézmények felújítása	Mozgóbolt a külterületeken Kispiacok létesítése
T6: Az épített és természeti környezet állapotának javulása	Központi rekreációs-turisztikai- sport és gyógyászati akcióterület fejlesztése	Petőfi szálló revitalizációja Ifjúsági ház komplex rekonstrukció	Vízgazdálkodási fejlesztések Kulturális és közösségi intézmények felújítása- létrehozása Sportlétesítmények fejlesztése Közterületi fejlesztések Középületek akadálymentesítésének folytatása	Lakos tér díszkút visszaállítása Inert hulladék lerakó + komposztáló kapacitás bővítés
T7: A megújuló energiák szerepének további növekedése			Oktatási intézmények felújítása Egészségügyi intézményrendszer fejlesztése

4.5 A fejlesztések ütemezése

A következő táblázat a stratégia időtávján belül tervezett fejlesztések indikatív ütemezését tartalmazza. Az ütemezés figyelembe veszi az egyes fejlesztések egymásra épülését, előkészítettségi szintjét és a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a megvalósításhoz igénybe vehető támogatási források várható rendelkezésére állását.

Fejlesztések

Kezdési időpont

Befejezési időpont

2015. I. félév

2015. II. félév

2016. I. félév

2016. II. félév

2017. I. félév

2017. II. félév

2018. I. félév

2018. II. félév

2019. I. félév

2019. II. félév

2020. I. félév

2020. II. félév

2021. I. félév

2021. II. félév

2022. I. félév

2022. II. félév

2023. I. félév

2023. II. félév

1. Központi akcióterület - Belváros-Kertváros-Kisér-Felsőpárt

2015. október

2023. december

A volt Úttörőház turisztikai hasznosítása

2015. október

2023. december

Császárliget Kft. szálló építés

2015. október

2023. december

Vízilabda edzőtábor létrehozása

2015. október

2017. december

Ligetben lévő Koszta Múzeum épületének (műemlék) felújítása

2018. január

2020. december

Sportszálló revitalizációja - Labdarúgó klubház építése

2015. október

2017. december

Üdülőközpont további fejlesztése

2015. október

2023. december

Pusztai László sporttelep fejlesztési programja

2018. január

2020. december

Gyógyfürdő rekonstrukció

2015. októbeg

2017. december

Kurca mint Szentes főutcája - Vízi színpad a Kurcán

2015. október

2017. december

Szentháromság tér-Iskola u. közterületi revitalizációja

2015. október

2017. december

Sportmúzeum

2018. október

2020. december

Sportcsarnok korszerűsítése

2015. október

2018. december

Apponyi tér szociális városrehabilitáció

2018. október

2023. december

Tiszti Klub épületének hasznosítása

2018. október

2023. december

Piac építése

2015. október

2017. december

2. Ipari Park ipari-gazdasági akcióterület

2019. január

2023. december

Ipari Park keleti zóna fejlesztése

2015. október

2017. december

5 db vállalkozási csarnok

2015. október

2020. december

Ipari Park északi zóna B szektor logisztikai övezet kialakítása

2015. október

2020. december

Vállalkozói falu betelepítése

2015. október

2023. december

Kezdő vállalkozói centrum

2015. október

2020. december

Megújuló energia zónák

2015. október

2023. december

Agrár kutatás

2015. október

2023. december

Élelmiszer feldolgozó és agrárcentrum

2015. október

2020. december

Belső út teherbírás növelés

2015. október

2017. december

2023. II. félév

2023. II. félév

2023. I. félév

2023. I. félév

2022. II. félév

2022. II. félév

2022. I. félév

2022. I. félév

2021. II. félév

2021. II. félév

2021. I. félév

2021. I. félév

2020. II. félév

2020. II. félév

2020. I. félév

2020. I. félév

2019. II. félév

2019. II. félév

2019. I. félév

2019. I. félév

2018. II. félév

2018. II. félév

2018. I. félév

2018. I. félév

2017. II. félév

2017. II. félév

2017. I. félév

2017. I. félév

2016. II. félév

2016. II. félév

2016. I. félév

2016. I. félév

2015. II. félév

2015. II. félév

2015. I. félév

2015. I. félév

2023. december

2023. december

2018. december

2023. december

2023. december

2023. december

2023. december

2023. december

2018. december

2023. december

2023. december

2023. december

2023. december

2015. Október

2015. október

2015. október

2015. október

2015. október

2015. október

2015. október

2015. október

2015. október

2015. október

2015. október

2015. október

2015. október

Kulcsfejlesztések

Petőfi szálló revitalizációja

Ifjúsági ház komplex rekonstrukció

Kórház rekonstrukció folytatása

Ipar Park, mint a munkahelyteremtés eszköze

Kertészváros projekt - kertészeti termesztés fejlesztése

Hálózatos fejlesztések

Aktív túraútvonalak kialakítása

Ökoturisztikai szálláshelyek, gátőrházak turisztikai rendszerbe való

Főközlekedési utak fejlesztése

Városi belső utak fejlesztése

Külterületi utak fejlesztése

Kerékpár utak fejlesztése

Szentes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

STRATÉGIA

77

bekapcsolása

ITS DA Konzorcium

2023. II. félév

2023. I. félév

2022. II. félév

2022. I. félév

2021. II. félév

2021. I. félév

2020. II. félév

2020. I. félév

2019. II. félév

2019. I. félév

2018. II. félév

2018. I. félév

2017. II. félév

2017. I. félév

2016. II. félév

2016. I. félév

2015. II. félév

2015. I. félév

2023. december

2023. december

2023. december

2023. december

2023. december

2023. december

2023. december

2023. december

2023. december

2023. december

2023. december

2023. december

2018. december

2020. december

2017. december

2015. október

2015. október

2015. október

2015. október

2015. október

2015. október

2015. október

2015. október

2015. október

2015. október

2015. október

2015. október

2015. október

2018. január

2015. október

Járda felújítások

Egyéb közlekedési létesítmények

Energetikai korszerűsítés

Vízgazdálkodási fejlesztések

Kulturális és közösségi intézmények felújítása-létrehozása

Oktatási intézmények felújítása

Sportlétesítmények fejlesztése

Egészségügyi intézményrendszer fejlesztése

Szociális fejlesztések

Közterületi fejlesztések

Középületek akadálymentesítésének folytatása

Egyéb fejlesztések

Tiszai kikötő és strand fejlesztése

Termál tó turisztikai fejlesztésének megindítása

Szentes kártya bevezetése

Szentes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

STRATÉGIA

78

ITS DA Konzorcium

Szentes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

STRATÉGIA 79

Térfigyelő rendszer bővítése

2015. október

2023. december

Lakos tér díszkút visszaállítása

2018. január

2020. december

Inert hulladék lerakó + komposztáló kapacitás bővítés

2015. január

2023. december

Mozgóbolt a külterületeken

2016. január

2018. december

Kispiacok létesítése

2016. január

2018. december

ITS DA Konzorcium

4.6 Az akcióterületi fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve

2014-2020 között a járásközpont városok jelentős forráshoz juthatnak a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1-5. prioritási tengelyeihez kapcsolódó támogatási konstrukciókból. Komoly lehetőséget jelent továbbá a vidéki térségek és kistelepülések fejlesztéseit támogató Vidékfejlesztési Program, az alapvetően kis- és középvállalkozások fejlesztéseit finanszírozó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), illetve a Környezet-és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP).

A városok számára a következő támogatási időszakban kiemelt figyelmet érdemel a TOP források új eljárás szerinti felhasználása, hiszen a megyék hosszú távú integrált területi programjukban (ITP) tematikusan előre meghatározott. Ennek megfelelően Szentes esetében kiemelten a TOP fejlesztési kereteire épülő program került kidolgozásra, hiszen mind a közintézmények energetikai korszerűsítése, mind a fenntartható települési – és kiemelten városi

– környezet kialakítását célzó programok, mind a munkaerő mobilitást támogató közlekedésfejlesztési beavatkozások e program keretében valósulhatnak meg.

Ugyancsak a TOP témaköréhez illeszkednek a helyi identitás, a helyi közösségek belső kohézióját erősítő városi fejlesztési elképzelések.

Jelen ITS elsősorban a Szentes város által megvalósítani tervezett projekteket tartalmazza, de e mellett szerepelnek benne a város számára fontos állami fejlesztések is (pl. Kórház, főutak). Szerepelnek továbbá olyan projektek is (pl. szálló létrehozása, meglévő szálloda revitalizációja), amelyek részben vagy egészében magánerős beruházásként tudnak megvalósulni, de városfejlesztési szempontból fontos a megvalósulásuk. Ezen projektek esetében Szentes város törekszik az együttműködésre, a magánbefektetőkkel való együttműködés szervezett és strukturált együttműködés feltételeinek megteremtésére.

Az alábbi táblázat típusonként rögzíti az egyes fejlesztési elképzeléseket, melyekhez az indikatív költségvetés megjelölése mellett hozzárendelésre kerülnek a releváns operatív programokban megjelenő finanszírozási lehetőségek is.

A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve

Projekt típus	Projekt megnevezése	Indikatív költségvetés (millió Ft)	Finanszírozás lehetséges forrása
1. Központi akcióterület -	A volt Úttörőház turisztikai hasznosítása	n.a.	TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható
Belváros-			turizmusfejlesztés
Kertváros-Kisér-
	Császárliget Kft. szálló építés	1270	-
Felsőpárt
	Vízilabda edzőtábor létrehozása	104	TOP 1.2 Társadalmi és környezeti
			szempontból fenntartható
			turizmusfejlesztés
	Ligetben lévő Koszta Múzeum épületének (műemlék) felújítása	n.a.	EFOP 4. A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés
			infrastrukturális feltételeinek
			megteremtése
	Sportszálló revitalizációja -	107	TAO

	Labdarúgó klubház építése
	Üdülőközpont további fejlesztése	n.a.	GINOP 7. Turizmus
	Pusztai László sporttelep fejlesztési programja	n.a. energetikai	EFOP 4. A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés
		korszerűsítés:	infrastrukturális feltételeinek
		50	megteremtése
	Gyógyfürdő rekonstrukció	n.a.	TOP 1.2 Társadalmi és környezeti
			szempontból fenntartható
			turizmusfejlesztés
			GINOP 7. Turizmus
	Kurca mint Szentes főutcája - Vízi színpad a Kurcán	n.a. Kurca hidak	TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható
		felújítása: 300	turizmusfejlesztés
	Szentháromság tér-Iskola u. közterületi revitalizációja	60	TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható
			turizmusfejlesztés
	Sportmúzeum	20	TOP 1.2 Társadalmi és környezeti
			szempontból fenntartható
			turizmusfejlesztés
	Sportcsarnok korszerűsítése	150	TOP 4.1.Önkormányzati
			közszolgáltatások
			hozzáférhetőségének és
			minőségének fejlesztése
	Apponyi tér szociális városrehabilitáció	1350	5.2. A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező
			hátrányos helyzetű személyek
			számának növelése
	Tiszti Klub épületének hasznosítása	n.a.	-
	Piac építése	406 v. 182	TOP 1.1 Helyi gazdasági
			infrastruktúra fejlesztése
			TOP 3.2. A települési
			önkormányzatok
			energiahatékonyságának javítása és
			a megújuló energiaforrások
			részarányának növelése
	Ipari Park keleti zóna fejlesztése	n.a.	TOP 1.1 Helyi gazdasági
			infrastruktúra fejlesztése
	5 db vállalkozási csarnok	2000	TOP 1.1 Helyi gazdasági
			infrastruktúra fejlesztése
	Ipari Park északi zóna B szektor logisztikai övezet kialakítása	n.a.	TOP 1.1 Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése
	Vállalkozói falu betelepítése	n.a.	GINOP 1., azon belül Piacképes és
			együttműködő kkv- szektor
			megteremtése
	Kezdő vállalkozói centrum	300	GINOP 1. Prioritástengely Új
			inkubátorházak létrehozása és
			meglévő inkubátorházak fejlesztése,
			illetve az érintett vállalkozások

			szolgáltatáspalettájának bővítése és fejlesztése
	Megújuló energia zónák	n.a.	TOP 3.2. A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése
	Agrár kutatás	299	TOP 1.1 Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése
	Élelmiszer feldolgozó és agrárcentrum	200	GINOP 1. Prioritástengely Új inkubátorházak létrehozása és meglévő inkubátorházak fejlesztése, illetve az érintett vállalkozások szolgáltatáspalettájának bővítése és fejlesztése Vidékfejlesztési Program
	Belső út teherbírás növelés	n.a.	-
Kulcsprojektek	Petőfi szálló revitalizációja	1300	-
	Ifjúsági ház komplex rekonstrukció	700	EFOP 4. A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése TOP 5.3. Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése
	Kórház rekonstrukció folytatása	7000	EFOP 2. B. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen GINOP 7. Turizmus
	Ipar Park, mint a munkahelyteremtés eszköze	lásd Ipari Park akcióterület!	A projekt egyes elemei több OP-hoz kapcsolhatók: TOP, GINOP, KEHOP, EFOP stb.
	Kertészváros projekt - kertészeti termesztés fejlesztése	700	TOP 2.1 Gazdaságélénkítő, népességmegtartó településfejlesztés Vidékfejlesztési Program
Hálózatos projektek	Aktív túraútvonalak kialakítása	n.a.	TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
	Ökoturisztikai szálláshelyek, gátőrházak turisztikai rendszerbe való bekapcsolása	n.a.	TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
	Főközlekedési utak fejlesztése	-	IKOP
	Városi belső utak fejlesztése	alprojekt szinten értelmezhető	TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése
	Külterületi utak fejlesztése	alprojekt szinten értelmezhető	TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése

			Vidékfejlesztési Program
	Kerékpár utak fejlesztése	alprojekt szinten értelmezhető	TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése Vidékfejlesztési Program
	Járda felújítások	66,6	TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése
	Egyéb közlekedési létesítmények	alprojekt szinten értelmezhető	TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése
	Energetikai korszerűsítés	alprojekt szinten értelmezhető	TOP 3.2. A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése
	Vízgazdálkodási fejlesztések	alprojekt szinten értelmezhető	KEHOP 1. Prioritástengely Intézkedés 4: A vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló- képesség javítása
	Kulturális és közösségi intézmények felújítása-létrehozása	alprojekt szinten értelmezhető	TOP 2.1 Gazdaságélénkítő, népességmegtartó településfejlesztés
	Oktatási intézmények felújítása	alprojekt szinten értelmezhető	-
	Sportlétesítmények fejlesztése	n.a.	TAO
	Egészségügyi intézményrendszer fejlesztése	alprojekt szinten értelmezhető	EFOP 2. B. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen TOP 4.1.Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése
	Szociális fejlesztések	n.a.	EFOP 2. B. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen TOP 4.2 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
	Közterületi fejlesztések	alprojekt szinten értelmezhető	TOP 4.3. A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése
	Középületek akadálymentesítésének folytatása	n.a.	TOP 4.2 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
Egyéb projektek	Tiszai kikötő és strand fejlesztése	130	TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
	Termál tó turisztikai fejlesztésének	200	TOP 1.2 Társadalmi és környezeti

	megindítása		szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
	Szentes kártya bevezetése	10	GINOP 1.
	Térfigyelő rendszer bővítése	37	-
	Lakos tér díszkút visszaállítása	n.a.	-
	Inert hulladék lerakó + komposztáló kapacitás bővítés	n.a.	KEHOP
	Mozgóbolt a külterületeken	n.a.	-
	Kispiacok létesítése	5	TOP 1.1 Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

5 Anti-szegregációs program

5.1 A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása

A 2011. évi népszámlálás adatai alapján készült KSH lehatárolás alapján, Szentesen egy szegregátum került kijelölésre, mégpedig a város déli, belterületi határánál, a Kisér városrészben. Már a 2009-ben készült IVS is azonosította és 7. számú szegregátumként jelölt egy területet, mely terület magában foglalja végeredményben a jelen ITS-ben lehatárolt szegregátumot. Ez a kisebb terület Berekhát tanya - Vajdatelep - Akácfa u. - Berekhát tanya - Bihari sor minkét oldala - Magyari Imre u. mindkét oldala lehatárolású.

A szegregátum általános jellemzése: A szegregátum a város egészétől részben elkülönül. Nincs közvetlen kapcsolata más lehatárolt szegregátummal. A terület közszolgáltatásokhoz való hozzáférése csak részben biztosított: a házi gyermekorvosi rendelő, háziorvosi rendelő és gyógyszertár 1,5 km-en belüli körzetben található. A Kisér városrészben működik óvoda, de a szegregátumtól viszonylag messze. Általános iskola nincs a városrészben, az oktatási és egyéb közintézmények jellemzően a városközpontban találhatók. Ezek elérhetősége azonban nehézkes, mert majd 2 km-re (30 perc gyalogosan) koncentrálódnak a szegregátumtól. A lehatárolt szegregátum területén csak lakófunkció található, szociális bérlakás viszont nincs. A területen kiépültek a szilárd burkolatú utak, a csapadékvíz-elvezető árkok, mindenhol hozzáférhető a vezetékes víz, gáz és villany. A kiépített szennyvíz-csatorna a szegregátum

„bejáratánál” véget ér, a szegregátum utcáiba már nem került bevezetésre.

Szentes szegregátumai és szegregáció által veszélyeztetett területei, 2011

Forrás: KSH, 2011 népszámlálás

Szentes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

STRATÉGIA 86

Szentes város KSH által kijelölt szegregátumainak és szegregációval veszélyeztetett területeinek státusza

	Társadalom 1. (Demográfia)	Társadalom 2. (Foglalkoz- tatottság)	Lakáshelyzet	Épített környezet / Közterületek minősége	Szolgáltatá- sokhoz (közintézményi /piaci jellegű) való hozzáférés	Etnikai szegregáció	Eddigi beavatkozások nyomán bekövetkezett változások
Szegregátum 1.	A lakónépesség száma 419 fő. A 0-14 évesek aránya 24,8%, a 60 év felettieké 7,6%. Az alacsony státuszú lakosok aránya 41%.	A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 61,8%.	Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 34%. Az egyszobás lakások aránya 5,3%. A laksűrűség 4,3 fő/lakás.	Az infrastruktúra kiépített, kivétel a csatorna, a kiépült hálózatokra alacsony a rákötés. Az utcák többsége szilárd burkolatú, de csak 3-4 m szélességű. Nem pormentesített út a szegregátum déli határán lévő, az egymással párhuzamos szilárd burkolatú utcákat összekötő „névtelen” földút.	A területen kizárólag lakóházak találhatóak. A városközpont mintegy 2 km-re fekszik.	A területen magas a roma lakosság aránya.	Az út, csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztése mellett, érdemi változás nem történt.

A szegregátum elhelyezkedésének érdekessége, hogy lényegében az egész terület egy „zsákszegregátum”, mert a Nagyvölgy-csatornán keresztül kizárólag az Akácfa utcán át juthatunk be a területre, szilárd burkolatú úton.

5.2 Az elmúlt években megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások

A 2009-ben elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése óta mélyreható, a szegregációt előidéző problémákra érdemi választ adó változás csak kisebb léptékű beavatkozások révén történt, jellemzően a szegregátumok infrastrukturális fejlesztése által. A beavatkozások hiánya, illetve a végrehajtottak eredményességének megítéléséhez a szegregátumokra vonatkozó 2001-es és 2011-es KSH adatok összehasonlítása is támpontot ad:

A lakónépesség alapfokú képzettség jelentősen javult a két népszámlálás között. A szegregátum lakóinak száma 419 fő, melyben jelentős arányban koncentrálódik a cigány lakosság.

Épített környezetben is jelentős változás következett be, hiszen 2001 óta javult lakások komfortossága, emelkedett a lakáson belüli szobák száma.

A 2009-es IVS, Anti-szegregációs Tervének stratégiai célja:

„A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése és ezen belül a területi vagy más típusú szegregáció feloldása.”

Az IVS-ben megjelenő Integrációs Terv összhangban az IVS célrendszerével és szakpolitikai koncepcióival.

A megfogalmazott intézkedések a szegregált területeken és a város egészében csökkenti a szegregációval veszélyeztetettség szintjét, miközben más területeken, tömbökben nem vezet újabb szegregációhoz.

Az IVS általános intézkedése:

Megfelelő adatok rendelkezésre állása a szegregációval veszélyeztetett lakossági csoportok, illetve területek vonatkozásában, ezért a szegregátum és a veszélyeztetett területek lakosságának helyzetéről évente jelentést kell készíteni.

A hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeit vizsgáló adatfelvétel, valamint a szociális ellátórendszert működtető szakemberek és civil szervezetek munkájára támaszkodva az integráció érdekében megvalósított beavatkozások felülvizsgálata. A felülvizsgálat keretében a Roma Szociális Térkép áttekintése.

Az Anti-szegregációs terv eszközrendszerében előforduló minden elemről és beavatkozásról a helyi lakosság minél szélesebb körű tájékoztatása.

Az IVS megvalósulásának nyomon követésére monitoring rendszer létrehozása, s a már meglévő adatállomány frissítésével a városrészek egészére és a szegregációval veszélyeztetett területekre évente összegezés készítése.

Az IVS specifikus intézkedéscsomagjai:

Szociális és egészségügyi integrációt elősegítő intézkedések Foglalkoztatási integrációt segítő intézkedések

Lakhatási integrációt segítő intézkedések Oktatási integrációt segítő intézkedések

Az egyes intézkedéscsomagokon belül több, sajátos beavatkozás került meghatározásra, melyek a már meglévő szegregációt, illetőleg a szegregációval veszélyeztetettség szintjét együttesen, komplex módon kívánják csökkenteni. Ezen beavatkozások között számos általánosabb, indikátorral nehezen, vagy nem lekövethető megfogalmazás mellett, több egészen konkrét tevékenység is szerepel.

Példaként egy-egy beavatkozás:

„A civil szféra bekapcsolása az idősek ellátásába”

„Az önkormányzat a 2010-es évben forrást különít el szociális bérlakások vásárlására”

Fontos megjegyezni, hogy az IVS anti-szegreációs terve alapvetően nem a KSH és Szentes városa által kijelölt szegregátumokra, mint önálló fejlesztési egységekre koncentrál, hanem az egész város területén kívánja érvényesíteni és megvalósítani kitűzött céljait, intézkedéseit.

Szentes Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programmal (HEP) rendelkezik (2012). Jelen ITS anti-szegregációs tervének elkészítéséhez segítségül hívható a HEP Helyzetelemzésének megállapításai. Ezek a következők:

„A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

Azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőségi probléma a településen nincs. A szociális ellátórendszer a mélyszegénységben élők helyzetét megnyugtatóan kezeli. A település vezetése a törvényi előírások szerinti szolgáltatásokat nyújtja.

A gyermekek esélyegyenlősége

Azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőségi probléma a településen nincs. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv elfogadása 2011. januárban megtörtént, az adatok aktualizálása a vállaltak szerint zajlik. A tervezett munkacsoportok megalakultak.

A nők esélyegyenlősége

Azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőségi probléma a településen nincs. Főleg munkaerőpiaci területen figyelhető meg a nők kockázata: több közöttük a munkanélküli és a fizetések is alacsonyabbak, mint a férfiaknál. Szemléletformálással, munkahelyteremtéssel célzott esélyteremtő/hátránykompenzációs intézkedésekkel orvosolható a jövőben a nők e területen mutatkozó hátránya. Egészségügyi ellátásuk terén nincs feltárt hiányosság, a szolgáltatásokhoz hozzáférnek. Civil aktivitásuk a saját érdekvédelmük tekintetében alacsony, de nem jelentősebb mértékben, mint a települési civil élet általában vett más területein.

Az idősek esélyegyenlősége

Azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőségi probléma a településen nincs. A szociális ellátórendszer a mélyszegénységben élők helyzetét megnyugtatóan kezeli. A település vezetése a törvényi előírások szerinti szolgáltatásokat nyújtja. Az idősek bevonása más esélyegyenlőségi kockázatot viselő csoportok ellátásába, egy lehetséges önkéntes program részelemeként megjelenhet.

A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

Azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőségi probléma a településen nincs. A település vezetése a törvényi előírások szerinti szolgáltatásokat nyújtja, az előírt természetbeni és anyagi

ellátáshoz minden érintett hozzájut. Az akadálymentesítés tekintetében van számos tennivaló, mivel néhány közintézmény, egészségügyi ellátást nyújtó épület akadálymentesítése sem mozgásszervi, sem látás- sem hallásfogyatékkal élők számára nem történt meg. Jelnyelvi tolmács biztosítása az önkormányzatnál történő ügyintézéshez a későbbiekben pályázati forrásból, vagy önkéntesek bevonásával lehetséges. A tömegközlekedés jelenleg nem kezeli a fogyatékkal élők problémáit, az akadálymentesítésre szintén csak pályázati források bevonásával van lehetőség.”

A fenti megállapítások, szegregátumra átültethető és az ott élőkre vonatkozó legfontosabb üzenete, hogy a mélyszegénységben élők, a romák és a gyermekek tekintetében azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőségi probléma nincs. Ez azért kiemelt jelentőségű megállapítás, mert a szentesi, kijelölt szegregátumban épp e célcsoportok élnek meghatározó többségben, amit a KSH adatok is alátámasztanak.

Tehát e célcsoportok alkotják egyrészt az anti-szegregációs intézkedések, másrészt az egész városra kiterjedő esélyegyenlőségi program hatókörét. A HEP és az ITS anti-szegregációs intézkedési terve a nevesített célcsoportok tekintetben átfedést, illetve erős koherenciát mutatnak.

A HEP Intézkedési Tervében meghatározta a fő esélyegyenlőségi célcsoportokat és a számukra elfogadott intézkedés csomagokat:

A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége érdekében tervezett intézkedések Az esélyegyenlőségi szempontok megjelenítése a fejlesztési koncepciókban

Esélyteremtés előnyben részesítéssel és pályázat források lehívásával, valamint forrásoptimalizálás és kapacitáskohézió

A gyermekek esélyegyenlősége érdekében tervezett intézkedések

Az esélyegyenlőségi szempontok megjelenítése a fejlesztési koncepciókban Civil aktivitás és intézményi együttműködések serkentése

A többi, három célcsoportra vonatkozó intézkedések itt nem relevánsak.

A 2009-ben elkészített IVS, tervezett, de megvalósításra nem került, vagy csak részben teljesült anti- szegregációs célú beavatkozásai

Ágazat/Terület	Korábbi IVS anti-szegregációs terv tervezett, elmaradt, részben teljesült intézkedései	Eredmény / értékelés
Szociális integráció	A humán erőforrás bővítése önkéntes személyek bevonásával	Az intézkedés részben teljesült.
Szociális integráció	A civil szféra bekapcsolása az idősek ellátásába.	Az intézkedés részben teljesült, feladatellátási szerződés e területre nem született.
Szociális integráció	A külterületen élők házi segítségnyújtásához való hozzáférésének biztosítása, összehangolása a tanyagondnoki szolgálattal.	Az intézkedés részben teljesült.
Foglalkoztatási integráció	A Munkaügyi Központtal együttműködésben a szegregációval veszélyeztetett területen a lakások felújítása során egy összehangolt közfoglalkoztatási és	Az intézkedés nem teljesült.

Ágazat/Terület	Korábbi IVS anti-szegregációs terv tervezett, elmaradt, részben teljesült intézkedései	Eredmény / értékelés
	képzési program kereteit dolgozza ki, mely a lakókat bevonja a felújítási munkákba.
Lakhatási integráció	További szociális bérlakások építésével vagy használt épületek, lakások megvásárlásával és felújításával, valamint a meglévő szociális bérlakások felújításával bővíti a jelenlegi bérlakás-állományt.	Az intézkedés nem teljesült. A 463 db bérlakás 75%-nak a műszaki állapota megfelelő, a többi lelakott. Az állomány 100%-ban kihasznált, még többre is lenne szükség.
Lakhatási integráció	A felújításra alkalmatlan bérlakások esetében a jelenlegi lakók számára a jelenleginél eggyel magasabb komfortfokozatú, azonos alapterületű bérlakás felajánlásával kiköltöztetik a lakókat, majd ezt követően az épületet lebontják, és az üres építési terület az önkormányzati gazdálkodásába vonják.	A szegregátumot érintően nem teljesült.
Lakhatási integráció	Javítja a jelenleg a szegregátumban élők lakhatási feltételeit, részben mobilizációval, részben a jelenlegi lakáskörülmények javításával.	A szegregátumot érintően nem teljesült.
Lakhatási integráció	Komplex képzési – lakhatási - foglalkoztatási kísérleti program kidolgozása és megvalósítása.	A szegregátumot érintően nem teljesült.

A táblázat tartalmazza azon beavatkozásokat, amelyek az integráció érdekében megvalósultak a 2009-es IVS elkészítése óta. A szegregáció oldása és a szegregátum lakhatási, infrastrukturális helyzetében nem történt jelentős változás. Kizárólag horizontális anti-szegregációs beavatkozások történtek a városban, a kijelölt szegregátum területén konkrét beavatkozás nem.

Anti-szegregációs célú beavatkozások és azok eredményei (2008-2014) Szentesen

Ágazat	Korábbi IVS anti-szegregációs terv (részben) megvalósult intézkedései	Eredmény / értékelés
Infrastruktúra	Az ellátórendszer infrastruktúrájának felülvizsgálata, szükség szerinti fejlesztése, az épületek rekonstrukciója és korszerűsítése	Számos ez irányú pályázaton sikeresen szerepelt Szentes, melyek megvalósítása az intézkedés indokoltságát támasztja alá. A jövőben is szükséges az intézkedés fenntartása, folytatása!
Szociális integráció	A kötelező feladatok ellátása mellett, azt kiegészítő speciális, korrekciós vagy preventív, illetve az integrációt segítő alternatív szolgáltatások meghatározása, megvalósításukhoz források	Az intézkedés tartalmi komplexitása okán számos területen sikerült érvényesíteni a tervet. A jövőben is szükséges az intézkedés fenntartása, folytatása!

Ágazat	Korábbi IVS anti-szegregációs terv (részben) megvalósult intézkedései	Eredmény / értékelés
	felkutatása, megszerzése, és a programok lebonyolítása
Szociális integráció	Az ellátási formák megismertetése, az információközvetítés és az elérhetőség biztosítása a külterületen élőknek is	A jövőben is szükséges az intézkedés fenntartása, folytatása!
Szociális integráció	A bölcsődei ellátására vonatkozó igények maximális biztosítása, valamint az épület infrastrukturális fejlesztése	Szentesen egy bölcsőde működik, amit 2012-ben bővítettek és felújítottak, 70 férőhelyről 128-ra bővült a kapacitása. E telephely tovább nem bővíthető, bár igény lenne további férőhelyekre, ami új épület létrehozását indokolja.
Szociális integráció	A szociális és gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények teljes akadály- mentesítésének megtervezése, ütemezése	Az intézkedés tartalmi komplexitása okán számos területen sikerült érvényesíteni a tervet. A jövőben is szükséges az intézkedés fenntartása, folytatása!
Foglalkoztatási integráció	Felméri az intézményi igényeket, megtervezi, előkészíti és végrehajtja a közfoglalkoztatási tervet	A jövőben is szükséges az intézkedés fenntartása, folytatása!
Foglalkoztatási integráció	A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében folyamatosan együttműködik a Délalföldi Regionális Munkaügyi Központ Szentesi Kirendeltségével.	A jövőben is szükséges az intézkedés fenntartása, folytatása!
Foglalkoztatási integráció	A szakképző intézmények fenntartóival a képzési programok felülvizsgálata, a munkaerő-piaci igényeknek jobban megfelelő képzési rendszer kialakítása.	A jövőben is szükséges az intézkedés fenntartása, folytatása!
Lakhatási integráció	Az önkormányzat a 2010-es évben forrást különít el szociális bérlakások vásárlására	A jövőben is szükséges az intézkedés fenntartása, folytatása!
Lakhatási integráció	Az önkormányzat felülvizsgálja a Lakások bérletéről és a Lakbérek mértékéről szóló rendeleteit; Vállalja, hogy újonnan kialakított bérlakások nem helyezkedhetnek el szegregációval veszélyeztetett területen vagy a szegregátumban;	A jövőben is szükséges az intézkedés fenntartása, folytatása!
Oktatási integráció	Az óvodába járás ösztönzése, erre megoldási terv kidolgozása.	Az intézkedés központi szinten került kezelésre.
Oktatási integráció	Bölcsődével és védőnőkkel együttműködve adatgyűjtés. A HHH-s nyilvántartások további pontosítása.	A jövőben is szükséges az intézkedés fenntartása, folytatása!

Ágazat	Korábbi IVS anti-szegregációs terv (részben) megvalósult intézkedései	Eredmény / értékelés
Oktatási integráció	Újabb közoktatási intézmények kapcsolódnak a kompetenciafejlesztést segítő fejlesztési programokba, TÁMOP pályázat keretében.	Számos TÁMOP projekt valósult meg a városban, melynek haszonélvezői a szegregátumban élők is voltak. A jövőben is szükséges az intézkedés fenntartása, folytatása!

A településen található szegregátumok egyedi kezelésére nem terveztek korábban beavatkozásokat, a tevékenységek mindegyike horizontális szempontok szerint került tervezésre.

5.3 Anti-szegregációs intézkedési terv

5.3.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések

5.3.1.1 Anti-szegregációs célok

Az anti-szegregáció célja, hogy szegregátumnak minősülő lakókörnyezetben élő, alacsony státuszú lakosok aránya csökkenjen, azaz a képzettségi-foglalkoztatottsági mutatók tekintetében közelítsen a Szentes városi átlaghoz. Egyéb, szegregátumnak nem minősülő városrészre kiterjedő fejlesztések által pedig meg kell akadályozni az alacsony státuszú népesség koncentrációját, újabb szegregátumok kialakulását.

A szegregáció ellen hosszú távú, tartós megoldást a terület átfogó rehabilitációja jelenti, mely nem csupán fizikai megújítást és társadalmi felzárkóztatást takar, hanem az oktatási integráción keresztül a közösségfejlesztésen alapuló mobilizálást is.

Szentes elemi érdeke és célja, hogy az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség és az integráció biztosításának elve az élet minden területén megvalósuljon a városban. Ehhez a lakhatási feltételek biztosítása mellett – széleskörű együttműködésen alapuló – többféle: szociális, képzési, foglakoztatási, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések együttese szükséges. Az alacsony státuszú lakosok integrációja előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik munkaerő-piaci hátrányaikat, javítják foglalkoztatási esélyeiket, hozzájárulva ezzel az alacsony státusz megváltozásához.

Az anti-szegregációs terv horizontális céljai és alcéljai

Horizontális célok	Alcélok
1. Az esélyegyenlőség, a szegregáció-mentesség biztosítása valamennyi Szentesen történő fejlesztési beavatkozással összefüggésben.	Egyetlen fejlesztés sem járulhat hozzá a település bel-, vagy külterületén szegregáció kialakulásához és erősödéséhez.
2. Az oktatási integráció biztosítása	Már gyerekkorban megteremteni az integráció esélyét, szociális és oktatási – iskolán kívüli – szolgáltatásokkal elősegíteni a tanulmányi sikeresség feltételeit.

3. A foglalkoztatottság javítása az alacsony státuszú lakosság körében	A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők számának növelése. Az elsődleges munkaerő-piacon megjelenők számának növelése.
4. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása	A meglévő szociális szolgáltatások színvonalának emelkedése, és új szociális szolgáltatások biztosítása.
5. Közösségi szolgáltatások feltételeinek megteremtése, közösségfejlesztés	A szabadidő hasznos eltöltés háttér- feltételeinek biztosítása. Az iskolán kívüli, tanulmányi előremenetelt segítő programok biztosítása.

A szegregátum felszámolása kiterjedtsége miatt nem megoldható, miközben jelentős etnikai szegregáció is érinti. Az ingatlanok állapota, komfortossága a városi átlagtól elmaradnak. A közmű infrastruktúrák kiépültek, de a lakókörnyezet rehabilitációja keretében további beavatkozások szükségesek. A szegregátum határában húzódó szennyvíz-csatorna hálózat továbbépítése, illetve a kiépült hálózatokra való rákötés elősegítése indokolt. Fontos a szegregátum „zsákjellegének” feloldása, a külső elérhetőség szilárd burkolatú úttal történő biztosításával, valamint a belső elérhetőség javítása céljából a szegregátum déli határában húzódó földút pormentesítése. A csapadékvíz elvezető burkolt és szikkasztó árkok, átereszek karbantartása, rendbetétele. A közvilágítás korszerűsítése, bővítése is indokolt.

Szükséges a társadalmi mobilizációs lehetőségek megteremtésével a szegregációt okozó tényezők oldása, az alacsony státuszt eredményező mutatók javításával pedig mérhetővé válik a szegregátumokban élők helyzetének változása Különböző motivációs eszközök által (pl. Tiszta udvar – rendes ház mozgalom újraindítása, „élő” konyhakert program) ösztönözni szükséges a szegregátumban élőket közvetlen környezetük rendben tartására és kertjeik önellátást segítő megművelésére.

A szegregátumra jellemző kicsi telekméret, magas arányú beépítettség, a viszonylag szűk szabályozási szélesség megnehezíti a hatékony és tartós eredményt adó rehabilitációt, ezért a telekalakítás szabályozása, a lakásépítési, vásárlási támogatás rendszerében megkezdett beavatkozások továbbgondolása, újraszabályozása szükséges.

A város számos önkormányzati bérlakással rendelkezik, melyek bevonhatók a szegregátumok területén méltatlan körülmények között lévő, egészségtelen, rossz állagú ingatlanok kiváltására.

Általánosan, nem csak a szegregátumokban, észlelhető jelenség, hogy a lakók nem tudják befizetni a közüzemi számláikat. Célszerű az ingatlanok felszerelése előrefizetős, kártyás mérőórákkal. Ennek megkezdését a rászoruló családok bevonásával, támogatni szükséges.

Az anti-szegregációs terv terület specifikus céljai

Terület specifikus célok	Szegr. 1
A lakókörnyezet rehabilitációja, külső elérhetőségének javítása	X
Teljes közművetés és bekötés elérése, illetve pormentes utak biztosítása	X
A szegregátumban élők számának csökkentése, a szegregáció oldása szociális bérlakásokkal	X

Mivel Szentesen egy szegregátum került kijelölésre a KSH által, ezért a meghatározott specifikus célok nyilvánvalóan arra az egy szegregátumra érvényesek. Természetesen egyéb szempontok alapján, szegregáció által veszélyeztetett területeken is alkalmazandók a célok és relevánsak.

5.3.1.2 Általános – horizontális anti-szegregációs intézkedések

A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése és ezen belül a területi vagy más típusú szegregáció feloldása, Szentes számára a fenntartható városfejlődés egyik záloga. Ennek tudatában a város messzemenőkig figyelembe veszi a jövőben megvalósuló fejlesztéseinél, hogy azok nem okozhatják sem horizontálisan, sem területileg a szegregáció kialakulását, vagy erősödését. Emellett javasolt, hogy az önkormányzat a Szentesi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal közösen anti-diszkriminációs jelzőrendszert működtessen annak érdekében, hogy a településen az esélyegyenlőség és a szegregáció-mentesség a mindennapok részévé váljon.

Az anti-szegregációs beavatkozások egyes elemei megkülönböztethetők a szerint, hogy az adott beavatkozás „kemény” (alapvetően fizikai jellemzők szerint mérhető, pl. infrastrukturális) vagy

„puha” (alapvetően humán tényezőkre irányuló) jellegű-e. Általában elmondható, hogy önmagában a kemény, illetve a puha beavatkozás ritkán vezet eredményre, hatásos és maradandó eredmény ezek optimális kombinációjával érhető el. Ennek megfelelően Szentes város által alkalmazott intézkedések tartalmaznak kemény és puha elemeket egyaránt.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az esélyteremtés legfontosabb eszköze a megfelelő színvonalú és mindenki számára hozzáférhető oktatás. Ugyanakkor már az óvodába lépés előtt szükségesek olyan fejlesztések, melyek a korai fejlesztés és egyéb szociális szolgáltatások körébe tartoznak.

Fontos a hátrányos helyzetű általános iskolás tanulók közösségfejlesztése, egyéni és csoportos képzése, illetve a szabadidő hasznos eltöltését célzó intézményi keret (közösségház) létesítése. A közösségfejlesztő szolgáltatás keretében olyan foglalkozások lebonyolítására van szükség, melyek biztosítják a gyermekek felzárkózási esélyeinek növelését és a szabadidő értelmes eltöltését. Ilyen lehet például a kortárscsoport, mely fontos helyszín a serdülők számára, hogy elsajátítsák a személyiségfejlődésükhöz szükséges készségeket, a társas viselkedési formákat. A nem formális tanulási módszerekre épülő kompetencia-fejlesztés elősegíti az iskolai sikerességet és erősíti a továbbtanulási motivációkat.

Az óvodai nevelésben résztvevő feladat-ellátási helyek között a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes eloszlását biztosítani kell.

A devianciák kiszűrése, a megfelelő fejlődés és a sikeres felnőtté válás érdekében létre kell hozni egy szakmaközi hálózatot, amely a rendszeresen megtartott szakmai műhelyek keretében összehangoltabb, eredményesebb és hatékonyabb szolgáltatásokat tud biztosítani, a szükséges jelzőrendszer kialakításával. A hálózatban az alábbi szakterületek képviselői kerülnek meghívásra: közoktatási intézmények munkatársai, egészségügyi intézmények, szociális és családsegítő munkatársak, igazgatási és foglalkoztatási intézmények munkatársai.

A hátrányos helyzetű gyermekek lemorzsolódásának megelőzése, az utcai devianciák, a fiatalkori bűnözővé válás elkerülése és a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő gyermekek problémáiban való segítségnyújtás biztosítása érdekében alternatív, kortárs-segítők képzése és az integrációs folyamatba illesztése támogatandó. A KLIK helyi tankerületével együttműködve elő kell segíteni az iskolai drogprevenció, a stressz prevenciós és a családi életre

nevelés témakörökből rendhagyó órák rendezését. Ezzel párhuzamosan szükséges a HHH középiskolás diákok ösztöndíj támogatási rendszerének kialakítása és megvalósítása.

Az önkormányzat elősegítheti az alacsony státuszú lakosok foglalkoztatását, mégpedig azáltal, hogy egyes (közbeszerzést is érintő) beruházások során azon vállalkozásokat részesíti előnyben, akik alacsony státuszú lakosságból választanak munkavállalókat, illetve ilyen vállalkozásoknak helyi adókedvezményt biztosíthat.

Az országban több település megkísérelte az ún. szociális szövetkezet létrehozását és működtetését. A felhalmozódott tapasztalatok alapján megvizsgálandó Szentesen is, a meglévő szociális szövetkezetek infrastrukturális, humán erőforrás feltételeinek megerősítése, működésük újragondolása.

Az anti-szegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései

Horizontális cél	Megvalósítást célzó intézkedés	Felelős	Lehetséges pénzügyi forrás	Megvalósulás lehetséges időtávja
1. Az esélyegyenlőség, a szegregáció-mentesség biztosítása valamennyi Szentesen történő fejlesztési beavatkozással összefüggésben.	Anti-diszkriminációs jelzőrendszer működtetése	Jegyző, együttműködve a SzRNÖ elnökével	Nem releváns	2015-
2. Az oktatási integráció biztosítása	A HHH gyerekek aránya kiegyenlítettségének biztosítása az óvodai feladatellátási helyek között	Óvodavezetők	Nem releváns	2015-
	Komplex képzési – lakhatási - foglalkoztatási kísérleti program kidolgozása és megvalósítása	Polgármester, oktatási intézmény- vezetők, Járási Munkaügyi Kirendeltség	Saját forrás	2016-
	Alternatív, kortárs- segítők képzése	Polgármester, KLIK	Saját forrás	2016-
	HHH középiskolás diákok ösztöndíj támogatási rendszerének kialakítása és megvalósítása	Polgármester, KLIK	Saját forrás	2016-
3. A foglalkoztatottság javítása az alacsony státuszú lakosság körében	Alacsony státuszú lakosokat foglalkoztató vállalkozások	Polgármester	Saját forrás	2015-

	adókedvezményben részesítése
	Szociális szövetkezetek megerősítése	Polgármester	Saját forrás, majd EFOP, vagy GINOP- forrás	2016-
4. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása	Szakmaközi hálózat működtetése, szakmai műhelyek szervezése a jelzőrendszer sikeresebb működése érdekében	Jegyző	Nem releváns	2015-
5. Közösségi szolgáltatások feltételeinek megteremtése, közösségfejlesztés	Közösségi ház kialakítása;	Polgármester, együttműködve a SzRNÖ elnökével	Saját forrás és EFOP	2016-
	A civil szféra bekapcsolása a felzárkóztatási programokba;	Polgármester, együttműködve a civil szervezetekkel	Saját forrás	2016-

5.3.1.3 Terület (szegregátum) specifikus anti-szegregációs intézkedések

Mivel Szentesen egy lehatárolt szegregátum van, ezért nem lehet terület-specifikus anti- szegregációs intézkedésekről beszélni.

A fentieknek megfelelően az általános anti-szegregációs intézkedések érvényesek az egy kijelölt szegregátumokra is. Alapesetben csupán a „kemény” (alapvetően fizikai jellemzők szerint mérhető, pl. infrastrukturális) beavatkozásokban érhető tetten terület-specifikus elem (pl. az utak pormentesítése), míg a „puha” (alapvetően humán tényezőkre irányuló) beavatkozások nem tartalmaznak egyedi, a szegregátumra vonatkozó sajátos elemeket.

Az anti-szegregációs terv tervezett, szegregátum specifikus intézkedései

Szegregátum sorszáma	Konkrét intézkedés/ beavatkozás	Érintett terület specifikus cél	Felelős partner	Lehetséges pénzügyi forrás	Megvalósulás lehetséges időtávja
Szegregátum 1.	Csatornahálózat kiépítése; a közmű bekötések elősegítése; a szegregátumban található földutak pormentesítése; a közvilágítás korszerűsítése, bővítése; a	A lakókörnyezet rehabilitációja, külső elérhetőségének javítása; Teljes közművetés és bekötés elérése, illetve	Polgár- mester	Pályázati forrás	2016-2020

	szegregátum zsákjellegének feloldása;	pormentes utak biztosítása;
	Közterületek rendezése	A lakókörnyezet rehabilitációja, külső elérhetőségének javítása;	Polgár- mester	Saját forrás	2016-2017
	Az ingatlanok felszerelése előrefizetős, kártyás mérőórákkal	A szegregáció oldása	Polgár- mester, energia- szolgáltatók	Saját forrás	2016-2017
	Telekalakítás és az építés-felújítás támogatási feltételeinek javítása	Lakókörnyezet rehabilitációja; A szegregáció oldása;	Polgár- mester	Saját forrás	2016-2017
	Bérlakások kialakítása integrált lakókörnyezetben	A szegregáció oldása	Polgár- mester	Saját forrás	2017-
	A motivációs eszközök alkalmazása a lakókörnyezet szépítésére	Lakókörnyezet rehabilitációja	Polgár- mester	Saját forrás	2016-2017

Szentes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

STRATÉGIA 98

5.3.1.4 Az anti-szegregációs beavatkozások ütemezése

Az anti-szegregációs terv intézkedéseinek ütemezése

Intézkedés	2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021	2022	2023
Anti-diszkriminációs jelzőrendszer működtetése	X	X	X	X	X	X	X	X	X
A HHH gyerekek aránya kiegyenlítettségének biztosítása az óvodai feladatellátási helyek között	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Komplex képzési – lakhatási - foglalkoztatási kísérleti program kidolgozása és megvalósítása		X	X	X	X	X	X	X	X
Alternatív, kortárs-segítők képzése		X	X	X	X	X	X	X	X
HHH középiskolás diákok ösztöndíj támogatási rendszerének kialakítása és megvalósítása	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Alacsony státuszú lakosokat foglalkoztató vállalkozások adókedvezményben részesítése	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Szociális szövetkezetek infrastrukturális, humán erőforrás feltételeinek megerősítése, működésük újragondolása		X	X	X	X	X	X	X	X
Szakmaközi hálózat működtetése, szakmai műhelyek szervezése a jelzőrendszer sikeresebb működése érdekében	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Csatornahálózat kiépítése; a közmű bekötések elősegítése; a szegregátumban található földutak pormentesítése; a közvilágítás korszerűsítése, bővítése; a szegregátum zsákjellegének feloldása;		X	X	X	X	X	X	X	X
Telekalakítás és az építés-felújítás támogatási feltételeinek javítása	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Közterületek rendezése		X	X	X	X	X	X	X	X
Bérlakások kialakítása integrált lakókörnyezetben		X	X	X	X	X	X	X	X
Az ingatlanok felszerelése előrefizetős, kártyás mérőórákkal
Közösségi ház kialakítása			X	X	X	X	X	X	X
A civil szféra bekapcsolása a felzárkóztatási programokba		X	X	X	X	X	X	X	X
A motivációs eszközök alkalmazása a lakókörnyezet szépítésére		X	X	X	X	X	X	X	X

Szentes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

STRATÉGIA 99

5.3.2 A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések

A projektfejlesztés során általánosan tartózkodni kell attól, hogy bárminemű beavatkozás esélyegyenlőtlenséghez, diszkriminációhoz, szegregációhoz, vagy ezek konzerválódásához járuljon hozzá. A projektfejlesztés dokumentumainak, a település stratégiai dokumentumainak és a település helyi rendeleteinek elkészítésekor ugyanezen elvek kell, hogy érvényre jussanak.

A projektfejlesztés során elemi érdek a tervezett tevékenységek társadalmi elfogadottsága, mind az előkészítés, mind a megvalósítás során. Ehhez biztosítani kell a társadalmi párbeszéd valamennyi számításba vehető formáit (pl. közmeghallgatás, lakossági fórum, interaktív médiafelület). A Szentesi Roma Nemzetiségi Önkormányzat bevonása a társadalmasítás folyamatába elengedhetetlen.

Célirányos kampány végrehajtásával oldható meg minden fejlesztés, program, a település életét befolyásoló esemény minél nagyobb arányú elfogadottságának biztosítása. A Szentesen megjelenő szolgáltatások, rendezvények, különösen a szegregátumot érintők tekintetében egyedi megközelítésű, de ugyanakkor a szélesebb rétegek számára is hozzáférhető módon kell a tájékoztatást megoldani. A hátrányos helyzetű csoportok tájékoztatásához, az információ célhoz juttatásához direkt marketing eszközök alkalmazására van szükség.

A város fejlődése érdekében tervezett beavatkozások, fejlesztések összességében ellene hatnak és külön-külön sem járulnak hozzá a szegregáció erősödéséhez, vagy annak konzerválódásához.

5.3.3 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések

A szegregációt okozó folyamatok hátterében különböző okok húzódhatnak meg, közülük a legfontosabb az alacsony iskolai végzettségből következő munkanélküliség, a kizárólagosan a legolcsóbb és egyben legrosszabb minőségű lakhatáshoz történő hozzáférés lehetősége, az eladósodás és ennek következtében a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés szűkülése.

A legtöbb önkormányzat gazdálkodása feszített, sokszor az alapvető fejlesztésekre sem jut forrás. A településen élő legszegényebb családok támogatását ennek ellenére fel kell vállalnia az önkormányzatnak annak érdekében, hogy helyzetük javuljon, körük ne bővüljön. A rossz szociális helyzetben lévő családokon leginkább az segít, ha tagjai munkához jutnak, ez az alapfeltétele a család jobb helyzetbe kerülésének. A problémák és lehetséges megoldások forrásigényesek, ezért az önkormányzatnak törekednie kell arra, hogy megtalálja azokat a külső, leginkább pályázati forrásokat, amelyek segítségével a település legrosszabb helyzetben lévő családjait támogatni tudja.

Azokat a konkrét beavatkozásokat, amelyek eredményeként a szegregációs mutatót adó statisztikai jellemzők értéke potenciálisan javulhat, a horizontális és a területspecifikus tervezés során megfogalmazásra kerültek (alacsonyan képzett csoportokat célzó foglalkoztatási beavatkozások/fejlesztések, szociális ellátórendszer fejlesztése, konkrét lakókörnyezetet érintő fejlesztések, oktatás specifikus beavatkozásai (tanodák, napközik stb.).

Ezeken túlmenően, illetve ezekkel a beavatkozásokkal összhangban, a város önkormányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az Anti- szegregációs programban foglaltak érvényesítésére. A hatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények vállalják, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására törekednek.