T/11376. számú törvényjavaslat

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

T/11376. számú törvényjavaslat

egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési Keretmegállapodás kihirdetéséről

Előadó: Xxxxxxxx Xxxxx

külügyminiszter

Budapest, 2013. május

2013. évi … törvény

egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési Keretmegállapodás kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési Keretmegállapodás (továbbiakban: Keretmegállapodás) kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés a Keretmegállapodást e törvénnyel kihirdeti.

3. § A Keretmegállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KERETMEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A FÜLÖP- SZIGETEKI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió, valamint

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Uniót létrehozó szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok, egyrészről, valamint

A FÜLÖP-SZIGETEKI KÖZTÁRSASÁG a továbbiakban: Fülöp-szigetek, másrészről, a továbbiakban együttesen: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE a Felek közt fennálló hagyományos baráti viszonyt, valamint az őket egyesítő szoros történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat;

MIVEL a Felek különös jelentőséget tulajdonítanak egymáshoz fűződő kapcsolatuk átfogó jellegének,

MIVEL a Felek úgy vélik, hogy e megállapodás a köztük fennálló szélesebb kapcsolat részét képezi, amely többek között azon megállapodásokon keresztül áll fenn köztük, amelyeknek a Felek együttesen részes felei,

MEGERŐSÍTVE a Feleknek az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó emberi jogi okmányokban megállapított demokratikus elvek és alapvető emberi jogok melletti elkötelezettségét, amely okmányoknak a Felek részesei,

MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a jogállamiság és a felelős kormányzás elve iránt, valamint népeik gazdasági és társadalmi fejlődésének támogatására irányuló szándékukat, MEGERŐSÍTVE a nemzetközi stabilitás, jogérvényesülés és biztonság tekintetében folytatott együttműködés fokozására irányuló szándékukat a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés, a szegénység felszámolása és a millenniumi fejlesztési célok megvalósításának előmozdítása érdekében,

MIVEL a Felek szerint a terrorizmus veszélyt jelent a globális biztonságra nézve és fokozni kívánják a terrorizmus elleni küzdelem érdekében folytatott párbeszédet és együttműködést, teljes mértékben figyelembe véve az ENSZ 2006. évi globális terrorellenes stratégiáját és az ENSZ Biztonsági Tanácsának ide vonatkozó jogi eszközeit, különösen az 1373., az 1267., az 1822. és az 1904. ENSZ BT-határozatot,

KIFEJEZVE teljes elkötelezettségüket a terrorizmus valamennyi formájának megelőzése és valamennyi formája elleni küzdelem, valamint a terrorizmus megsemmisítését biztosító hatékony nemzetközi jogi eszközök létrehozása iránt,

MIVEL a Felek megerősítik, hogy a terrorizmus elleni hatékony intézkedéseknek és az emberi jogok védelmének egymást ki kell egészíteniük és kölcsönösen meg kell erősíteniük, FELISMERVE az illegális kábítószerrel való visszaélés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem terén folytatott együttműködés megerősítése és fokozása iránti igényt, tekintettel az általuk a nemzetközi békére, biztonságra, stabilitásra és gazdasági fejlődésre gyakorolt súlyos veszélyekre,

FELISMERVE, hogy a nemzetközi humanitárius joghoz, a népirtáshoz és egyéb emberiesség elleni bűncselekményekhez kapcsolódó, a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és a nemzetközi béke és igazságszolgáltatás fokozása érdekében ezeket a bűncselekményeket ki kell vizsgálni,

MIVEL a Xxxxx egyetértenek abban, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése komolyan veszélyezteti a nemzetközi biztonságot, továbbá hogy meg kívánják erősíteni párbeszédüket és együttműködésüket ezen a területen. Az 1540. ENSZ BT-határozat konszenzusos elfogadása az egész nemzetközi közösségnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemmel kapcsolatos elkötelezettsége alapjául szolgál,

FELISMERVE, hogy a kézi- és könnyűfegyverek – és az azokhoz szükséges lőszerek – tiltott kereskedelme, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelent a nemzetközi békére, biztonságra és fejlődésre,

FELISMERVE az Európai Gazdasági Közösség és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagországai között létrejött 1980. március 7-i együttműködési megállapodás és a későbbi csatlakozási jegyzőkönyvek fontosságát,

FELISMERVE a Felek közötti kapcsolatok erősítésének fontosságát az együttműködés fokozása tekintetében, valamint felismerve közös szándékukat az iránt, hogy a közös érdekű területeken fenntartott kapcsolataikat az egyenlőség, a diszkriminációmentesség, a természeti környezet tiszteletben tartása és kölcsönös előnyök biztosítása alapján szilárdítsák meg, mélyítsék el és diverzifikálják,

FELISMERVE a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) és az Európai Unió közötti párbeszéd és együttműködés fontosságát,

KIFEJEZVE a fenntartható fejlődés, így a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében folytatott hatékony együttműködés támogatása iránti teljes körű elkötelezettségüket,

KIEMELVE a megerősített együttműködés jelentőségét a jogérvényesülés és a biztonság terén,

FELISMERVE a migráció és fejlődés előmozdítása terén folytatott átfogó párbeszéd és együttműködés, valamint a nemzetközileg elismert munkaügyi és szociális normák hatékony ösztönzése és végrehajtása iránti elkötelezettségüket,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy a megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés

III. része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot különálló szerződő felekként, vagy az Európai Unió részeként kötelezik, a szabadság, jogérvényesülés és biztonság területe vonatkozásában az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak Xxxxxxx, az említett szerződésekhez csatolt, Dánia álláspontjáról szóló jegyzőkönyvnek megfelelően;

FELISMERVE a Xxxxx által a különösen a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó megállapodásban foglalt, a nemzetközi kereskedelmet szabályozó elvekhez és szabályokhoz, valamint ezek átlátható és megkülönböztetésmentes módon való alkalmazásához fűzött jelentőséget,

MEGERŐSÍTVE szándékukat, hogy a regionális keretek között vállalt tevékenységekkel teljes összhangban erősítsék a Felek közötti együttműködést, amely közös értékeken és kölcsönös előnyökön alapul,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. cím

JELLEG ÉS HATÁLY

1. cikk

Általános elvek

1. A Felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más, vonatkozó emberi jogi eszközökben – amelyeknek a Felek szerződő felei – meghatározott demokratikus alapelvek és emberi jogok, valamint a jogállamiság alapelvének tiszteletben tartása, amely e megállapodás lényeges elemét képezi.

2. A Felek megerősítik, hogy tiszteletben tartják az Egyesült Nemzetek Alapokmányában megfogalmazott közös értékeiket.

3. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés támogatása, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben folytatott együttműködés, valamint a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok, így a millenniumi fejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulás iránt.

4. A Felek megerősítik a felelősségteljes kormányzás elvéhez való ragaszkodásukat.

5. A Felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás szerinti együttműködést a megfelelő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseikkel összhangban folytatják.

2. cikk

Az együttműködés célkitűzései

A Felek vállalják, hogy kétoldalú kapcsolatuk megerősítése érdekében valamennyi közös érdekű területen átfogó párbeszédet folytatnak egymással, és támogatják a további együttműködést az e megállapodásban foglaltak szerint. Erőfeszítéseik különösen a következőkre irányulnak:

a) politikai, társadalmi és gazdasági együttműködés kialakítása valamennyi megfelelő regionális és nemzetközi fórumon és szervezetben;

b) együttműködés kialakítása a terrorizmus és a több államot érintő bűncselekmények elleni küzdelem terén;

c) emberi jogi együttműködés kialakítása és párbeszéd a nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények elleni küzdelemről;

d) együttműködés kialakítása a tömegpusztító fegyverek és a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése elleni küzdelem, valamint a békefolyamat és konfliktusmegelőzés előmozdítása terén;

e) együttműködés kialakítása a kereskedelemmel és a befektetéssel kapcsolatos valamennyi közös érdekű területen annak érdekében, hogy a WTO alapelveivel, valamint a jelenlegi és jövőbeni regionális EU–ASEAN kezdeményezésekkel összhangban elősegítsék a kereskedelmi forgalmat és a befektetéseket, és elhárítsák, illetve megszüntessék a kereskedelem és a befektetések akadályait;

f) együttműködés kialakítása a jogi együttműködést is magában foglaló jogérvényesülés és biztonság, az illegális kábítószerek, a pénzmosás és a szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelem, az adatvédelem, valamint a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek terén;

g) együttműködés kialakítása a migráció és a tengerészeti munkaügy terén;

h) együttműködés kialakítása valamennyi közös érdekű ágazatban: foglalkoztatás és szociális ügyek, fejlesztési együttműködés, gazdaságpolitika, pénzügyi szolgáltatások, jó adóügyi kormányzás, iparpolitika és kis- és középvállalkozások, információs és kommunikációs technológiák (IKT), audiovizuális ágazat, média és multimédia, tudomány és technológia, közlekedés, turizmus, oktatás, kultúra, kultúrák és vallások közti párbeszéd, energiaügy, környezetvédelem és természeti erőforrások, beleértve az éghajlatváltozást, mezőgazdaság, halászat és vidékfejlesztés, regionális fejlesztés, egészségügy, statisztika, katasztrófa- kockázatkezelés és közigazgatás;

i) mindkét Fél részvételének fokozása a másik Fél részvétele előtt is nyitott, szubregionális és regionális együttműködési programokban;

j) a Fülöp-szigetek és az Európai Unió szerepének és képének javítása;

k) az emberek közötti megértés, valamint a hatékony párbeszéd és kapcsolatok előmozdítása a szervezett civil társadalomban.

3. cikk

Együttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben

A Felek folytatják a véleménycserét és az együttműködést a regionális és nemzetközi fórumokon és szervezetekben, például az Egyesült Nemzetek Szervezetében és a megfelelő ENSZ-ügynökségekben és testületekben, így az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciáján (UNCTAD), valamint az ASEAN–EU párbeszéd, az ASEAN regionális fórum (ARF), az Ázsia–Európa találkozó (ASEM), a WTO, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében.

4. cikk

Regionális és kétoldalú együttműködés

A párbeszéd és együttműködés e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területén, miközben megfelelő hangsúlyt kapnak az EU–Fülöp-szigetek közti együttműködésben érintett ügyek, a Felek kölcsönös megállapodás alapján regionális szinten folytatott tevékenységek, illetve mindkét keret vegyes alkalmazása révén együttműködhetnek, figyelembe véve az érintett regionális csoportosulás regionális döntéshozatali folyamatait. Ebben a tekintetben, a megfelelő keret kiválasztásakor a Felek törekedni fognak az érdekelt felekre gyakorolt lehető legnagyobb hatás elérésére és valamennyi érdekelt fél részvételének megerősítésére, miközben a lehető legjobban kihasználják a rendelkezésre álló erőforrásokat, és adott esetben biztosítják az egyéb tevékenységek koherenciáját.

II. cím

POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS

5. cikk

Békefolyamat és konfliktusmegelőzés

A Felek megállapodnak abban, hogy többek között a béke támogatása és a békével kapcsolatos oktatási programok révén folytatják a konfliktusmegelőzés és a békekultúra előmozdítására irányuló együttműködési törekvéseket.

6. cikk

Együttműködés az emberi jogok terén

1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek valamennyi emberi jog előmozdítása és hatékony védelme terén, többek között azon nemzetközi emberi jogi eszközök révén, amelyeknek részes felei.

2. Az ilyen együttműködést a Felek kölcsönös megállapodása szerinti tevékenységeken keresztül folytatják, ideértve többek között a következőket:

a) az emberi jogokkal kapcsolatos nemzeti cselekvési tervek kidolgozásának és végrehajtásának támogatása;

b) az emberi jogokkal kapcsolatos tudatosság és oktatás előmozdítása;

c) az emberi jogokkal kapcsolatos nemzeti intézmények megerősítése;

d) amennyire lehetséges, az emberi jogokkal kapcsolatos regionális intézmények támogatása;

e) az emberi jogokkal kapcsolatos érdemi párbeszéd kialakítása a Felek között; valamint

f) az Egyesült Nemzetek Szervezete emberi jogokkal foglalkozó intézményein belüli együttműködés.

7. cikk

A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények

1. A Felek elismerik, hogy a nemzetközi humanitárius joghoz, a népirtáshoz és egyéb emberiesség elleni bűncselekményekhez kapcsolódó, a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és adott esetben nemzeti vagy nemzetközi szinten hozott intézkedések révén – a Nemzetközi Büntetőbíróságot is ideértve – ezeket a bűncselekményeket ki kell vizsgálni, a Felek vonatkozó hazai jogszabályaival összhangban.

2. A Felek megállapodnak, hogy vonatkozó jogszabályaikkal összhangban előnyös párbeszédet folytatnak egymással a Római Statútum egyetemes tiszteletben tartásáról, a kapacitásépítéshez nyújtott segítséget is ideértve.

8. cikk

A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése ellen folytatott küzdelem

1. A Xxxxx úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése.

2. A Felek ezért megállapodnak abban, hogy együttműködnek, és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozó eszközeik elterjedésének megakadályozásához a leszerelésről és az elterjedés megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések, megállapodások és egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos fennálló kötelezettségeik – így az 1540. ENSZ BT-határozat – teljes körű betartásával és nemzeti szintű végrehajtásával. A Felek megállapodnak, hogy e rendelkezés a megállapodás lényeges elemét képezi.

3. A Felek megállapodnak továbbá a következőkről:

– megfelelő lépéseket tesznek a Felek más vonatkozó nemzetközi jogi eszközökből, így a vonatkozó ENSZ BT-határozatokból eredő kötelezettségeinek aláírása, a Felek megerősítési eljárásainak teljes mértékű tiszteletben tartásával azok megerősítésére való törekvés, illetve az azokhoz való csatlakozás vagy adott esetben azok végrehajtása érdekében;

– hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszert hoznak létre, amely ellenőrzi a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és tranzitját, beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciók kilátásba helyezését az exportellenőrzés megsértése esetére.

A Felek elismerik, hogy az exportellenőrzés végrehajtása nem akadályozhatja a békés célokat szolgáló anyagok, felszerelések és technológia terén folytatott nemzetközi együttműködést, a

békés felhasználás céljait ugyanakkor nem szabad a tömegpusztító fegyverek elterjedésének leplezésére használni.

4. A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet folytatnak, amely ezeket az elemeket kíséri és egységes keretbe foglalja. A Felek a párbeszéd regionális szintre emelése érdekében is együttműködhetnek.

9. cikk

Kézi- és könnyűfegyverek

1. A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek – és az azokhoz szükséges lőszerek – tiltott kereskedelme, valamint túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelent a békére és a nemzetközi biztonságra.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy tiszteletben tartják és teljes mértékben végrehajtják a kézi-és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, a meglévő nemzetközi megállapodások és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján rájuk háruló kötelességeket, valamint az e területen alkalmazandó nemzetközi jogi eszközök – köztük a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program – keretében vállalt kötelezettségeiket.

3. A Felek vállalják, hogy a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelméhez kapcsolódó kérdések és problémák vonatkozásában folytatott vélemény- és információcsere, valamint közös egyetértés kialakítása, továbbá az ilyen kereskedelem megelőzése, leküzdése és megszüntetése céljából a Felek képességeinek megerősítése érdekében rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki.

10. cikk

Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben

1. A Felek megerősítik az általuk a terrorizmus megelőzésének és a terrorizmus elleni küzdelemnek tulajdonított jelentőséget, összhangban saját jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel, valamint a jogállamiság és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával, különösen az ENSZ Alapokmányával és a vonatkozó ENSZ BT- határozatokkal, az emberi jogi jogszabályokkal, a menekültjoggal, a nemzetközi humanitárius joggal és a nemzetközi egyezményekkel, amelyeknek részes felei, az ENSZ Közgyűlésének 2006. szeptember 8-i 60/28 határozatában foglalt globális terrorellenes stratégiával és az EU és az ASEAN terrorizmus elleni küzdelemben folytatott együttműködésről szóló, 2003. január 28-i közös nyilatkozatával.

2. Ennek érdekében a Felek megállapodnak a következők révén folytatott együttműködésben:

a) a vonatkozó – így az 1373., az 1267., az 1822. és az 1904. – ENSZ BT-határozatok, valamint a vonatkozó nemzetközi egyezmények és jogi eszközök végrehajtásának előmozdítása;

b) az ENSZ globális terrorellenes stratégiájának hatékony végrehajtása érdekében az ENSZ-tagállamok közötti együttműködés ösztönzése;

c) az Interpol globális kommunikációs rendszerén, az I-24/7-en keresztül az Interpol működő nemzeti központi irodáinak használata révén információcsere, valamint a bűnüldözési együttműködés és koordináció megerősítése;

d) a terrorista csoportokról és a támogató hálózataikról folytatott információcsere, a nemzetközi és nemzeti törvényekkel összhangban;

e) a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközökkel és módszerekkel – így a technikai területekkel és a képzéssel – kapcsolatos vélemények cseréje, valamint a terrorizmus megelőzése és a radikalizálódás visszaszorítása tekintetében folytatott tapasztalatcsere;

f) a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló nemzetközi egyetértés elmélyítése érdekében folytatott együttműködés, valamint a terrorizmus elleni hatályos ENSZ-eszközök kiegészítése érdekében a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezményről szóló kezdeti megállapodás kidolgozása;

g) a bevált módszerek cseréje az emberi jogok védelme terén a terrorizmus elleni küzdelemben;

h) a terrorizmus elleni küzdelem végrehajtásának és megerősített együttműködésének előmozdítása az ASEM-en belül és az EU–Ázsia kapcsolatokban.

11. cikk

Közigazgatási együttműködés

A Felek megállapodnak a közigazgatás terén való kapacitásépítés fokozása érdekében folytatott együttműködésről. Az ezen a területen folytatott együttműködés magában foglalhatja az irányítási módszerekről, a szolgáltatásnyújtásról, az intézményi kapacitás megerősítéséről és az átláthatósággal kapcsolatos kérdésekről történő véleménycserét.

III. cím

KERESKEDELEM ÉS BERUHÁZÁS

12. cikk

Általános elvek

1. A Felek párbeszédet indítanak a kétoldalú és többoldalú kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről, a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megerősítésének és a multilaterális kereskedelmi rendszernek a növekedés és fejlődés előmozdítása terén játszott szerepének fejlesztése céljából.

2. A Felek vállalják, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogatják a kölcsönös kereskedelmi csereforgalom fejlesztését és diverzifikációját, a kölcsönös előnyök biztosítása érdekében. Vállalják továbbá, hogy a kereskedelmi akadályok – különösen a nem vámjellegű akadályok – felszámolásával és az átláthatóság növeléséhez szükséges intézkedésekkel javítják a piacra jutási feltételeket, figyelembe véve a nemzetközi szervezetek által e területen végzett munkát.

3. Felismerve a kereskedelemnek a fejlődésben játszott elengedhetetlenül fontos szerepét, valamint azt, hogy a kereskedelmi preferenciák rendszere formájában nyújtott támogatás segítette a kedvezményezett fejlődő országok fejlődését, a Felek a

WTO szabályaival teljes összhangban az ilyen támogatásokról folytatott konzultációk erősítésére törekednek.

4. A Felek tájékoztatják egymást a kereskedelempolitika és a kereskedelemmel kapcsolatos szakpolitikák – mezőgazdaság, élelmiszerbiztonság, fogyasztóvédelem és a hulladékkezelést is magában foglaló környezetvédelem – alakulásáról.

5. A Felek a 13–19. cikkben említett területeken ösztönzik a kereskedelmi és beruházási kapcsolataik továbbfejlesztésére irányuló párbeszédet és együttműködést, beleértve a kereskedelmi problémák megoldását és a kereskedelemmel kapcsolatos egyéb aggályok kezelését.

13. cikk

Egészségügyi és növény-egészségügyi kérdések

1. A Felek együttműködnek élelmiszerbiztonsági, valamint egészségügyi és növény- egészségügyi kérdésekben az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme érdekében a Felek területén.

2. A Felek az egészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekről (SPS) szóló WTO- megállapodás, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC), a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) és a CODEX Alimentarius Bizottság (CAC) keretében megvitatják az általuk foganatosított vonatkozó intézkedéseket, például a jogalkotási, tanúsítási, és ellenőrzési eljárásokat – ideértve az övezeti alapelvek kialakításának és végrehajtásának jóváhagyását célzó eljárásokat is –, és információcserét folytatnak azokkal kapcsolatban.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy kapacitásépítési együttműködést vállalnak egészségügyi és növény-egészségügyi, illetve kérelem esetén állatjóléti kérdésekben.

4. A Felek az egészségügyhöz és növény-egészségügyhöz kapcsolódó ügyek, valamint az e cikk hatálya alá tartozó más sürgős kapcsolódó esetek megfontolása érdekében valamelyik Fél kérésére idejében párbeszédet alakítanak ki egészségügyi és növény- egészségügyi kérdésekben.

5. A Felek kommunikációs kapcsolattartókat neveznek ki az e cikk hatálya alá tartozó ügyekben.

14. cikk

A kereskedelem technikai akadályai

1. A Felek megállapodnak abban, hogy a kereskedelemfejlesztés egyik fő célkitűzése a szabványokkal, műszaki előírásokkal és megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatos együttműködés.

2. A Felek támogatják a nemzetközi szabványok alkalmazását, együttműködnek és információkat cserélnek egymással a szabványokkal, megfelelőségértékelési eljárásokkal és műszaki előírásokkal kapcsolatban, különösen a kereskedelem technikai akadályairól (TBT) szóló WTO-megállapodás keretében. Ennek érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy valamelyik Fél kérésére idejében párbeszédet alakítanak ki a kereskedelem technikai akadályaival kapcsolatos kérdésekről, és kommunikációs kapcsolattartókat neveznek ki az e cikk hatálya alá tartozó ügyekben.

3. A kereskedelem technikai akadályaival kapcsolatos együttműködésre többek között párbeszéd, közös projektek, technikai segítségnyújtás és kapacitásépítési programok révén kerülhet sor.

15. cikk

Vámügyek és kereskedelemkönnyítés

1. A Felek tapasztalatokat cserélnek egymással, és megvizsgálják a behozatal, a kivitel és az egyéb vámeljárások egyszerűsítésének lehetőségét, biztosítják a kereskedelmi szabályozások átláthatóságát, fejlesztik a vámegyüttműködést és a hatékony kölcsönös igazgatási segítségnyújtási rendszereket, valamint a nemzetközi kezdeményezések értelmében törekednek a nézetek közelítésére és közös fellépés kidolgozására is, a kereskedelem megkönnyítését is ideértve. A Felek különös figyelmet szentelnek a nemzetközi kereskedelem biztonsági és védelmi dimenziója fokozásának, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok hatékony és eredményes vámügyi végrehajtása biztosításának, valamint a kereskedelem megkönnyítése, illetve a csalás és szabálytalanságok elleni küzdelem közötti kiegyensúlyozott megközelítés biztosításának.

2. Az e megállapodásban előirányzott egyéb együttműködési formák sérelme nélkül, a Felek kijelentik, hogy fontolóra veszik vámügyi együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvek megkötését, az e megállapodásban meghatározott intézményi kereten belül.

3. A Felek kölcsönös megállapodásuk szerint továbbra is mobilizálják a technikai segítségnyújtási erőforrásokat az e megállapodás keretében a vámügyi kérdésekben és a kereskedelem megkönnyítésével kapcsolatban folytatott együttműködés végrehajtásának támogatása érdekében.

16. cikk

Beruházás

A Felek a beruházók számára stabil, átlátható, nyitott és megkülönböztetés-mentes szabályok kialakítására irányuló következetes párbeszéd révén a kölcsönös befektetésekhez szükséges vonzó és stabil környezet létrehozásával, valamint az igazgatási mechanizmusoknak a beruházások áramlásának elősegítése érdekében történő beható vizsgálatával ösztönzik a beruházások áramlásának növekedését, a Felek hazai törvényeivel és rendeleteivel összhangban.

17. cikk

Versenypolitika

1. A Felek ösztönzik a versenyjogi szabályok és az e szabályok végrehajtását végző hatóságok létrehozását és fenntartását. Támogatják a versenyszabályok hatékony, megkülönböztetésmentes és átlátható módon történő alkalmazását annak érdekében, hogy területükön előmozdítsák a jogbiztonságot.

2. Ennek érdekében az együttműködési eszközeik és programjaik keretében folyó kapacitásépítési tevékenységek finanszírozásának rendelkezésre állásától függően a Felek kapacitásépítési tevékenységeket indítanak a versenypolitika terén.

18. cikk

Szolgáltatások

1. A Felek megállapodnak abban, hogy következetes párbeszédet alakítanak ki, amelynek célja, hogy információkat cseréljenek egymás szabályozási hátteréről, elősegítsék az egymás piacaira való bejutást – az e-kereskedelmet is beleértve –, a tőkéhez és a technológiához való hozzájutást, valamint ösztönözzék a szolgáltatások kereskedelmét a Felek és harmadik országok piacai között.

2. A Felek – elismerve egymás szolgáltatási ágazatának versenyképességét – megbeszéléseket kezdenek a szolgáltatások egymás piacain folyó kereskedelmében rejlő lehetőségek kiaknázásáról.

19. cikk

Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok

1. A Felek megerősítik a szellemi tulajdonjogok védelmének általuk tulajdonított fontosságot, és vállalják, hogy az említett jogok megfelelő és hatékony védelmének biztosítása és érvényesítése céljából meghozzák a megfelelő intézkedéseket, ezzel párhuzamosan biztosítják, hogy e módszerek összhangban állnak azokkal a bevált módszerekkel és nemzetközi előírásokkal, amelyekért a Felek kötelezettséget vállaltak.

2. A Felek segítik egymást azoknak a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó programoknak az azonosításában és végrehajtásában, amelyek hozzájárulnak a technológiai innováció előmozdításához, valamint az önkéntes technológia-transzferhez és humánerőforrás-képzéshez, továbbá a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében együttműködnek a Fejlesztési Menetrend végrehajtásában.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák a földrajzi jelzésekkel kapcsolatos együttműködést, azok védelmét is beleértve, valamint a növényfajták védelme terén folytatott együttműködést, szem előtt tartva többek között, és adott esetben, az Új Növényfajták Védelmének Nemzetközi Uniója (UPOV) szerepét.

4. A Felek információt és tapasztalatot cserélnek a szellemi tulajdonnal kapcsolatos gyakorlatokról, a szellemi tulajdonjogok megsértésének megelőzéséről – különösen a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelemről – vámügyi együttműködés és az együttműködés más megfelelő formái, valamint az ilyen jogok ellenőrzésére és védelmére irányuló szervezetek létrehozása és megerősítése révén.

IV. cím

JOGÉRVÉNYESÜLÉSI ÉS BIZTONSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS

20. cikk

Jogi együttműködés

1. A Felek elismerik a jogállamiság, valamint az összes kapcsolódó intézmény megerősítésének különös jelentőségét.

2. A Felek közti együttműködés továbbá magában foglalhatja a jogrendszerekkel és jogalkotással kapcsolatos bevált módszerekről folytatott kölcsönös információcserét.

21. cikk

Együttműködés a tiltott drogok elleni küzdelemben

1. A Felek az illetékes hatóságok – így a fő kábítószer-ellenes hivatalok, az egészségügy, az igazságügy, az oktatás, az ifjúság, a szociális jólét, a vámügy és a belügy területén, valamint egyéb releváns ágazatokban és más érintett érdekeltek – közötti átfogó és kiegyensúlyozott megközelítés biztosítása érdekében együttműködnek egymással, azzal a céllal, hogy csökkenjen a tiltott drogok kínálata és kereslete, továbbá a drogfogyasztókra és a társadalom egészére gyakorolt hatása, és hatékonyabban ellenőrizzék a prekurzorokat.

2. A Felek megállapodnak az együttműködés módjaiban, amelyekkel megvalósíthatók a célkitűzések. A fellépéseknek azokon a közösen elfogadott elveken kell alapulniuk, amelyek összhangban állnak a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, amelyeknek a Felek részes felei, azaz az ENSZ Közgyűlésének huszadik, 1998. júniusi, a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó különleges ülésén jóváhagyott, a drogfogyasztás csökkentésével kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozó politikai nyilatkozatával és különleges nyilatkozatával, valamint a kábítószerekkel foglalkozó ENSZ-bizottság 52., 2009. márciusi magas szintű ülésén elfogadott politikai nyilatkozatával és cselekvési tervével.

3. A Felek közötti együttműködés keretei kiterjednek a műszaki és igazgatási együttműködésre, különösen a következő területeken: nemzeti jogszabályok és politikák megszövegezése, nemzeti szakintézmények és tájékoztatóközpontok létesítése, a kábítószerek területén a civil társadalom erőfeszítéseinek, valamint a kábítószerek iránti kereslet, illetve a kábítószerek által okozott károsodás csökkentésére irányuló erőfeszítések támogatása, személyzetképzés, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően a bűnüldözés és információcsere erősítése, a drogokkal kapcsolatos kutatás, kábítószerprofil-alkotás, a veszélyes kábítószerek gyártásának megelőzése, valamint az ellenőrzött prekurzorok – különösen az illegális kábítószer- előállításhoz lényeges anyagok – felhasználása. A Felek más területek bevonásában is megállapodhatnak.

22. cikk

Együttműködés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén

1. A Felek megállapodnak abban, hogy fel kell lépniük és együtt kell működniük annak érdekében, hogy megelőzzék a bűncselekményekből – például a drogkereskedelemből és korrupcióból – származó bevételek tisztára mosását.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják a szabályozás kidolgozására és végrehajtására, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló mechanizmusok hatékony működésére irányuló jogi, technikai és adminisztratív segítségnyújtást. Az együttműködés a Felek jogszabályainak keretében lehetővé teszi a vonatkozó információk cseréjét, valamint az Unió és az e területen tevékenykedő nemzetközi szervezetek, például a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadottakkal egyenértékű, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez szükséges megfelelő előírások elfogadását.

3. Mindkét Fél ösztönzi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében folytatott együttműködést, például kapacitásépítési projektek révén.

23. cikk

A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem

1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemben, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ- egyezményben és annak kiegészítő jegyzőkönyveiben, valamint a korrupcióellenes ENSZ-egyezményben meghatározottak szerint. Az ilyen együttműködés célja ezen egyezmények és egyéb olyan alkalmazandó jogi eszközök előmozdítása és végrehajtása, amelyeknek a Felek részes felei.

2. Az együttműködés a rendelkezésre álló erőforrásoktól függően magában foglal kapacitásépítési intézkedéseket és projekteket.

3. A Felek megállapodnak a bűnüldözési hatóságaik, ügynökségeik és szolgálataik közötti együttműködésről, valamint a mindkét Félre veszélyt jelentő, határokon átnyúló bűncselekmények megzavarásához és felszámolásához való hozzájárulásról a Felek jogszabályai keretében. A bűnüldözési hatóságok, ügynökségek és szolgálatok közötti együttműködés a következő formákat öltheti: kölcsönös segítségnyújtás a nyomozások során, nyomozati módszerek megosztása, a bűnüldöző személyzet közös oktatása és képzése, továbbá a Felek közös megállapodása alapján bármilyen egyéb típusú közös tevékenység és segítségnyújtás, ideértve az Interpol globális kommunikációs rendszerén, az I-24/7-en keresztül az Interpol működő nemzeti központi irodáinak használatát vagy az információcserét szolgáló hasonló rendszert.

24. cikk

Személyes adatok védelme

1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a személyes adatok fokozottabb védelme érdekében a legmagasabb nemzetközi normáknak megfelelően, amint azt többek között a számítógépesített személyes adatfájlok szabályozására vonatkozó ENSZ-iránymutatás (az ENSZ Közgyűlés 1990. december 14-i 45/95 határozata) is tartalmazza.

2. Az adatvédelemnek a személyes adatok védelmével kapcsolatos együttműködés fokozása révén történő megerősítése magában foglalhat többek között információ- és szakértelemcsere formájában történő technikai segítségnyújtást, amely magában foglalhatja a következőket, de nem kizárólag azokra korlátozódik:

a) az adatvédelemhez kapcsolódó információk, felmérések, kutatás, szakpolitikák, eljárások és bevált módszerek megosztása és cseréje;

b) közös képzések és oktatási programok, párbeszédek és konferenciák rendezése és/vagy ezeken való részvétel, ami fokozza mindkét Fél adatvédelemmel kapcsolatos tudatosságát;

c) az adatvédelmi szakpolitikákat tanulmányozó szakemberek és szakértők cseréje.

25. cikk

Menekültek és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek

A Felek törekednek arra, hogy folytassák az együttműködést adott esetben a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek jóllétét érintő kérdésekben, figyelembe véve az eddig végzett munkát és az eddig nyújtott segítséget, a tartós megoldások keresését is ideértve.

V. cím

EGYÜTTMŰKÖDÉS A MIGRÁCIÓ ÉS A TENGERÉSZETI MUNKAÜGY TERÉN

26. cikk

Együttműködés a migráció és fejlesztés terén

1. A Felek újólag megerősítik a területeik közötti migráció közös irányításának fontosságát. A Felek az együttműködés megerősítése céljából átfogó párbeszédre és konzultációra irányuló mechanizmust hoznak létre valamennyi migrációval kapcsolatos kérdésben. A migrációval kapcsolatos szempontoknak szerepelniük kell a migránsok származási, tranzit- és célországainak gazdasági és társadalmi fejlődésére vonatkozó nemzeti stratégiákban/nemzeti fejlesztési keretben.

2. A Felek közötti együttműködésnek a közös konzultáció és megállapodás során elvégzett konkrét helyzetértékelésen kell alapulnia, és a hatályos vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően kell végrehajtani. Az együttműködés különösen az alábbiakra összpontosít:

a) a migráció kényszerítő és vonzó tényezői;

b) nemzeti jogszabályok és gyakorlatok fejlesztése és végrehajtása a migránsok védelmének és jogainak figyelembevételével annak érdekében, hogy megfeleljenek a migránsok jogainak tiszteletben tartását garantáló, alkalmazandó nemzetközi jogi eszközök rendelkezéseinek;

c) a nemzeti jogszabályok és gyakorlatok fejlesztése és végrehajtása a nemzetközi védelem figyelembevételével annak érdekében, hogy megfeleljenek az ENSZ 1951. évi, a menekültek jogállásáról szóló genfi egyezmény és annak 1967. évi jegyzőkönyve, valamint más vonatkozó nemzetközi jogi eszközök rendelkezéseinek, és hogy biztosítsák a „visszaküldés tilalmára” vonatkozó elv betartását;

d) a befogadásra vonatkozó szabályok, valamint a befogadott személyek jogai és jogállása, az adott ország területén jogszerűen tartózkodó más állampolgárságú személyekkel szembeni méltányos bánásmód és azok beilleszkedése, oktatás és képzés, a rasszizmussal, a megkülönböztetéssel és az idegengyűlölettel szembeni intézkedések;

e) hatékony és megelőző politika kidolgozása a másik Fél olyan állampolgárának a területükön való jelenlétének kezelése érdekében, aki nem teljesíti, illetve már nem teljesíti az érintett Fél területére történő beutazás, tartózkodás és ottlakás feltételeit, valamint az embercsempészettel és az emberkereskedelemmel szemben, beleértve az embercsempészettel és emberkereskedelemmel foglalkozó hálózatok elleni küzdelmet és az emberkereskedelem áldozatainak támogatását;

f) a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott személyek emberséges és tisztességes körülmények között történő visszaküldése – beleértve a származási országba történő önkéntes és fenntartható visszatérésük támogatását –, továbbá az ilyen személyek befogadása/visszafogadása a (3) bekezdésnek megfelelően. A visszaküldésnek kellően figyelembe kell vennie a Xxxxx arra vonatkozó jogait, hogy tartózkodási engedélyt, illetve különleges körülmények által indokolt és humanitárius okokból

történő tartózkodási jogot adó egyéb felhatalmazást adjanak ki, valamint a visszaküldés tilalmára vonatkozó elvet;

g) a vízumokkal, az útiokmányok biztonságával és a határigazgatással kapcsolatban kijelölt közös érdekű kérdések;

h) migrációs és fejlesztési kérdések, beleértve a humánerőforrás-fejlesztést, a szociális védelmet, a migrációból származó előnyök maximalizálását, a nemek közötti egyenlőséget és a fejlődést, az etikus toborzást és körkörös migrációt, valamint a migránsok integrációját.

3. A Felek továbbá a következőkben állapodnak meg az e téren folytatott együttműködés keretében, az emberkereskedelem áldozatainak biztosított védelem szükségességének sérelme nélkül:

a) A Fülöp-szigetek a (2) bekezdés e) pontja szerinti valamennyi állampolgárát, akik valamely uniós tagállam területén tartózkodnak, ez utóbbi kérésére indokolatlan késedelem nélkül visszafogadja, amint megállapították azok állampolgárságát, és a tagállamban szabályszerű eljárást folytattak le.

b) Minden egyes tagállam a (2) bekezdés e) pontja szerinti valamennyi állampolgárát, akik a Fülöp-szigetek területén tartózkodnak, ez utóbbi kérésére indokolatlan késedelem nélkül visszafogadja, amint megállapították azok állampolgárságát, és a Fülöp-szigeteken szabályszerű eljárást folytattak le.

c) A tagállamok és a Fülöp-szigetek ilyen célokra szükséges személyazonossági okmányokat bocsátanak állampolgáraik rendelkezésére. A megkereső állam a befogadásra, illetve a visszafogadásra vonatkozó bármilyen kérelmet továbbítja a megkeresett állam illetékes hatóságának.

Amennyiben az érintett személy nem rendelkezik semmilyen megfelelő személyazonosító okmánnyal vagy az állampolgárságát igazoló más dokumentummal, a Fülöp-szigetek vagy a tagállam haladéktalanul felkéri az érintett illetékes diplomáciai vagy konzuli képviseletet, hogy szükség esetén elbeszélgetés révén bizonyosodjon meg az érintett személy állampolgársága felől; és amint megbizonyosodtak arról, hogy az illető a Fülöp-szigetek vagy a tagállam állampolgára, az illetékes Fülöp-szigeteki vagy tagállami hatóságok kibocsátják a megfelelő dokumentumokat.

4. A Felek megállapodnak arról, hogy a lehető legrövidebb időn belül állampolgáraik befogadásáról, illetve visszafogadásáról szóló megállapodást kötnek, beleértve a más országok állampolgárainak és hontalan személyeknek a visszafogadásáról szóló rendelkezést is.

27. cikk

Tengerészeti munkaügy, oktatás és képzés

1. A Felek megállapodnak a tengerészeti munkaügy terén folytatandó együttműködésről annak érdekében, hogy támogassák és fenntartsák a tengerészek megfelelő élet- és munkakörülményeit, a tengerészek személyes biztonságát és védelmét, valamint munkavédelmi és egészségügyi politikáit és programjait.

2. A Felek továbbá megállapodnak a tengerészek tengerészeti oktatása, képzése és képesítése terén folytatandó együttműködésről annak érdekében, hogy biztosítsák a biztonságos és hatékony tengerészeti műveleteket, valamint a környezetkárosítás megelőzését; beleértve a személyzet kompetenciáinak fejlesztését a hajózási ágazat

változó követelményeihez és a technológiai fejlődéshez történő alkalmazkodás érdekében.

3. A Felek tiszteletben tartják és betartják az ENSZ 1982. évi Tengerjogi Egyezményében előírt elveket és rendelkezéseket, különösen az egyes Felek feladataira és kötelezettségeire vonatkozóakat a lobogójuk alatt közlekedő hajókon biztosított munkakörülmények, a személyzet és a szociális kérdések tekintetében; a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló módosított nemzetközi egyezményt (STCW-egyezmény) a tengerészek képzési és kompetencia- követelményei tekintetében; valamint az azokban a vonatkozó nemzetközi jogi eszközökben foglalt elveket és rendelkezéseket, amelyeknek a Felek részes felei.

4. Az e területen folytatandó együttműködésnek a Felek közötti kölcsönös konzultáción és párbeszéden kell alapulnia, többek között a következőkre összpontosítva:

a) tengerészeti oktatás és képzés;

b) a tengerészettel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó információ-megosztás és támogatás;

c) a képzéssel kapcsolatos alkalmazott tanulási módszerek és bevált módszerek,

d) a tengeri kalózkodással és terrorizmussal foglalkozó programok;

e) a tengerészek joga a biztonságos és veszélytelen munkahelyhez, megfelelő élet- és munkakörülmények a hajófedélzeten, valamint egészségvédelmi, egészségügyi ellátási és jóléti intézkedések és a szociális védelem egyéb formái.

VI. cím

GAZDASÁGI ÉS FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS MÁS ÁGAZATOK

28. cikk

Foglalkoztatási és szociális ügyek

1. A Felek megállapodnak abban, hogy a globalizáció szociális vetületének megerősítése céljából fokozzák az együttműködést a foglalkoztatási és szociális ügyek terén, beleértve a regionális és szociális kohézióval kapcsolatos együttműködést – hivatkozva a 26. cikk (2) bekezdésének b) pontjára –, valamint a munkahelyi egészség és biztonság, a készségek fejlesztése, továbbá a nemek közötti egyenlőség és a tisztességes munka terén folytatott együttműködést is.

2. A Felek megerősítik, hogy támogatni kell a mindenki számára előnyös globalizáció folyamatát, valamint a fenntartható fejlődés és a szegénység csökkentése kulcselemeként elő kell mozdítani a teljes és termelékeny foglalkoztatást és a tisztességes munkát, amint azt az ENSZ Közgyűlésének 2005. október 24-i 60/1 határozata (a világ-csúcstalálkozó eredménye) és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának 2006. júliusi magas szintű miniszteri nyilatkozata (ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottság E/2006/L.8, 2006. július 5.) is jóváhagyta. A Felek figyelembe veszik saját gazdasági és társadalmi helyzetük jellemzőit és eltérő jellegét.

3. A Felek – megerősítve a nemzetközi szinten elismert munkaügyi és szociális normák tiszteletben tartása, előmozdítása és megvalósítása melletti elkötelezettségüket, amint e normákat többek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) az alapvető munkahelyi elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában és az ILO-egyezményekben

(amelyeknek a Felek részes felei) részletesen meghatározza – megállapodnak abban, hogy kölcsönös megállapodás alapján együttműködnek egyedi technikai segítségnyújtási programokban és projektekben. A Felek abban is megállapodnak, hogy párbeszédet és együttműködést folytatnak és kezdeményezéseket tesznek közös érdekű kérdésekben két-, illetve többoldalú szinten, így például az ENSZ, az IOM, az ILO, az ASEM és az EU–ASEAN keretében.

29. cikk

Fejlesztési együttműködés

1. A fejlesztési együttműködés elsődleges célja a fenntartható fejlődés ösztönzése, amely hozzájárul a szegénység csökkentéséhez, valamint a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok – így a millenniumi fejlesztési célok – megvalósításához. A Felek prioritásaikkal és közös érdekű területeikkel összhangban rendszeres párbeszédet indítanak a fejlesztési együttműködésről.

2. A fejlesztési együttműködési párbeszéd többek között a következőkre irányul:

a) az emberi és társadalmi fejlődés támogatása;

b) fenntartott, mindenkire kiterjedő gazdasági növekedés elérése;

c) a környezeti fenntarthatóság és a természeti erőforrások hatékony kezelésének támogatása, a bevált módszerek előmozdítását is beleértve,

d) az éghajlatváltozás hatásának csökkentése és következményeinek kezelése,

e) a világgazdaságba és a nemzetközi kereskedelmi rendszerbe történő mélyebb integráció végrehajtására irányuló kapacitás növelése;

f) a szociális szolgáltatások nyújtásának fejlesztése érdekében az állami szektor reformjának támogatása, különösen az államháztartás irányítása terén;

g) a segélyhatékonyságról szóló Párizsi Nyilatkozat, az accrai cselekvési menetrend és más, a segélynyújtás és -hatékonyság javítására irányuló nemzetközi kötelezettségek alapelveinek megfelelő folyamatok kialakítása.

30. cikk

Gazdaságpolitikai párbeszéd

A Felek megállapodnak abban, hogy támogatják a gazdasági trendjeikkel és szakpolitikáikkal kapcsolatos információcserét, valamint a gazdaságpolitikai koordinációval kapcsolatos tapasztalatcserét a regionális gazdasági együttműködés és integráció tekintetében.

A Felek ezenkívül törekszenek a hatóságaik közötti gazdasági párbeszéd elmélyítésére, amely a Felek megállapodása szerint magában foglalhatja a monetáris politikát, a fiskális politikát, ezen belül a vállalkozások adózását, az államháztartást, a makrogazdasági stabilizációt és a külső adósságot.

31. cikk

Civil társadalom

A Felek elismerik a szervezett civil társadalom demokratikus kormányzásban játszott szerepét és az ahhoz való potenciális hozzájárulását, és megállapodnak abban, hogy a Felek vonatkozó

hazai jogszabályaival összhangban ösztönzik a civil társadalommal fenntartott hatékony párbeszédet és együttműködést.

32. cikk

Katasztrófa-kockázatkezelés

A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák a katasztrófa-kockázatkezeléssel kapcsolatos együttműködést a közösségek kockázatainak csökkentésére és a természeti katasztrófák következményeinek a társadalom valamennyi szintjén történő kezelésére irányuló intézkedések folyamatos fejlesztése és végrehajtása terén. A veszélyek és kockázatok kezelése, valamint a természeti katasztrófák kockázatának vagy az ilyen katasztrófáknak való kitettségnek a csökkentése során előtérbe kell helyezni a megelőző fellépéseket és a proaktív megközelítést.

A Felek együttműködnek abban, hogy a katasztrófa-kockázatkezelést a természeti katasztrófákra vonatkozó fejlesztési tervek és a szakpolitikák kialakítási folyamatának szerves részévé tegyék.

Az e téren folytatott együttműködés a következő programelemekre összpontosít:

a) a katasztrófakockázatok csökkentése, illetve megelőzése és enyhítése;

b) a tudásmenedzsment, az innováció, a kutatás és az oktatás felhasználása a biztonság és ellenállás kultúrájának minden szinten való kialakítása érdekében;

c) katasztrófakészültség;

d) a katasztrófakezelésre vonatkozó szakpolitika, intézményi kapacitás és konszenzus kiépítése;

e) katasztrófareagálás;

f) katasztrófakockázat-elemzés és nyomon követés;

g) a katasztrófát követő helyreállítás és újjáépítés tervezése,

h) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és hatásainak enyhítése.

33. cikk

Energiaügy

1. A Felek törekednek az energiaügyi együttműködés fokozására a következők érdekében:

a) kedvező feltételek kialakítása a beruházások, különösen az infrastruktúrák és a megújuló energiára vonatkozó egyenlő versenyfeltételek tekintetében;

b) az energiabiztonság fokozása érdekében az energiaellátás diverzifikálása, beleértve az energia új, fenntartható, innovatív és megújuló formáinak fejlesztését, valamint a megújuló energiára vonatkozó egyenlő versenyfeltételek kialakítását célzó megfelelő szakpolitikai keretek intézményesítésének és a vonatkozó szakpolitikai területekbe történő belefoglalásának támogatását;

c) egymáshoz közelítő energiaügyi normák kidolgozása, különösen a bio- és egyéb alternatív üzemanyagok, valamint a kapcsolódó létesítmények és gyakorlatok tekintetében;

d) az energia ésszerű felhasználásának elérése az energiahatékonyság és -megőrzés energiatermelésben, -szállításban, -elosztásban és végfelhasználásban történő ösztönzése révén;

e) a fenntartható energiatermelést és -felhasználást célzó technológia átadásának elősegítése a Felek vállalkozásai között. Ezt megfelelő együttműködés révén lehet elérni, különösen az erőműágazat reformja, az energiaforrások fejlesztése, valamint a feldolgozólétesítmények és a bioüzemanyagok fejlesztése terén;

f) az e cikk hatálya alá tartozó valamennyi területen folyó kapacitásépítés fokozása és a beruházók számára stabil, átlátható, nyitott és megkülönböztetésmentes szabályok kialakítására irányuló következetes párbeszéd révén a kölcsönös befektetésekhez szükséges kedvező és vonzó stabil környezet előmozdítása, az igazgatási mechanizmusoknak a beruházások áramlásának elősegítése érdekében történő beható vizsgálata, a Felek hazai törvényeivel és rendeleteivel összhangban.

2. E célok érdekében a Felek megállapodnak, hogy támogatják a kapcsolatokat és a közös kutatást a Felek kölcsönös előnyére, különösen a vonatkozó regionális és nemzetközi keretek révén. A 34. cikkre és a fenntartható fejlődésről szóló, 2002-ben Johannesburgban megtartott világcsúcs-találkozó következtetéseire hivatkozva a Felek kiemelik az energiaszolgáltatásokhoz való racionális hozzájutás és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolatok kérdése kezelésének szükségességét. E tevékenységek az Európai Uniónak a fenntartható fejlődésről szóló világcsúcs- találkozón elindított energetikai kezdeményezésével együttműködésben támogathatók.

3. A Felek – az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének részes feleiként vállalt kötelezettségeikkel összhangban – megállapodnak abban, hogy rugalmas piaci alapú mechanizmusok, így a szénpiaci mechanizmus révén támogatják a fenntartható és megújuló energiával, a tüzelőanyag-váltással és az energiahatékonysággal kapcsolatos projektekben folytatott műszaki együttműködést és magánpartnerségeket.

34. cikk

Környezetvédelem és természeti erőforrások

1. A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés elősegíti a környezet megőrzését és javítását a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából. A Xxxxx által e megállapodás szerint vállalt tevékenységek elvégzése során figyelembe kell venni a fenntartható fejlődésről szóló világ-csúcstalálkozó eredményeinek, valamint azoknak a vonatkozó többoldalú környezetvédelmi megállapodásoknak a végrehajtását, amelynek a Felek részes felei.

2. A Felek megállapodnak a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható módon való igazgatásának szükségességéről valamennyi generáció előnyére, figyelembe véve fejlesztési igényeiket.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a kereskedelmi és környezetvédelmi politikák kölcsönös támogathatóságának, valamint a környezetvédelmi megfontolásoknak az együttműködés valamennyi területébe való integrálásának fokozása érdekében.

4. A Felek törekednek az együttműködés folytatására és megerősítésére a környezetvédelemmel kapcsolatos regionális programokban, a következők tekintetében:

a) a környezeti tudatosság és a helyi részvétel fokozása a környezetvédelmi és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos erőfeszítésekben, beleértve az őslakos kulturális közösségek/őslakos népcsoportok és a helyi közösségek részvételét is;

b) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és hatásainak enyhítésével, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos kapacitásépítés;

c) a biológiai sokféleséget és biológiai biztonságot is magában foglaló, de nem csak ezekre korlátozódó többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban való részvételre és azok végrehajtására vonatkozó kapacitásépítés;

d) környezetbarát technológiák, termékek és szolgáltatások támogatása, szabályozó és piaci alapú eszközök használata révén is;

e) a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás, beleértve az erdészeti irányítást és az illegális fakitermelés és -kereskedelem elleni küzdelmet, valamint az erdőgazdálkodást is magában foglaló fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás támogatása;

f) a nemzeti parkok és védett területek hatékony védelme, valamint a biológiai sokféleség területei és a sérülékeny ökoszisztémák kijelölése és védelme, kellő figyelemmel az ezeken a területeken vagy azok közelében élő helyi és őslakos közösségekre,

g) a szilárd és veszélyes hulladékok és más hulladékformák határokon átnyúló illegális szállításának megakadályozása;

h) a partmenti és tengeri környezet megóvása, valamint hatékony vízgazdálkodás;

i) talajvédelem és -megőrzés, valamint fenntartható területgazdálkodás, a bányászatilag kimerített/elhagyott bányák helyreállítását is beleértve;

j) a kapacitásépítés támogatás a katasztrófa- és kockázatkezelés terén;

k) fenntartható fogyasztási és termelési modellek támogatása gazdaságukban.

5. A Felek ösztönzik az e területen folytatott programjaikhoz való kölcsönös hozzáférést, e programok konkrét feltételeivel összhangban.

35. cikk

Mezőgazdaság, halászat és vidékfejlesztés

1. A Felek megállapodnak abban, hogy támogatják a fenntartható fejlődésre irányuló párbeszédet és az együttműködést a mezőgazdaság, a halászat és a vidékfejlesztés terén. A párbeszéd kiterjedhet a következőkre:

a) agrárpolitika és általános nemzetközi mezőgazdasági perspektívák;

b) a növények, állatok, vízi állatok és az ezekből készült termékek kereskedelme elősegítésének lehetőségei, figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi egyezményeket, így többek között a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményt és a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatalt, amelyeknek a Felek részes felei;

c) állatjólét;

d) fejlesztéspolitika a vidéki térségekben;

e) a növényekkel, állatokkal és vízi termékekkel kapcsolatos minőségügyi politika, és különösen a földrajzi jelzések;

f) fenntartható és környezetbarát mezőgazdaság, élelmiszeripar és bioüzemanyagok fejlesztése, valamint a biotechnológiák átadása,

g) növényfajták védelme, vetőmag-technológia, terméshozamok javítása, a mezőgazdasági biotechnológiát is magukban foglaló alternatív terméstechnológiák;

h) a mezőgazdasággal, halászattal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos adatbázisok fejlesztése;

i) a humánerőforrás megerősítése a mezőgazdaság, az állategészségügy és a halászat terén;

j) a fenntartható és felelős hosszú távú tengeri és halászati politika támogatása, beleértve a halászati technológiákat, valamint a partvidéki és nyílt tengeri források megőrzését és kezelését;

k) az illegális, bejelentetlen és szabályozatlan halászat és a hozzá kapcsolódó kereskedelem megakadályozására és leküzdésére irányuló erőfeszítések előmozdítása;

l) tapasztalatcserével és partnerségekkel, valamint a helyi vállalkozók és gazdasági szereplők közötti közös vállalkozások és együttműködési hálózatok fejlesztésével kapcsolatos intézkedések, beleértve az olyan területeken való finanszírozáshoz való hozzáférés javítására irányuló intézkedéseket, mint például a kutatás és a technológiatranszfer;

m) a termelői társulások és a kereskedelmet ösztönző tevékenységek erősítése.

36. cikk

Regionális fejlesztés és együttműködés

1. A Felek a regionális politika terén támogatják a kölcsönös megértést és a kétoldalú együttműködést.

2. Támogatják és erősítik a regionális politikával kapcsolatos információcserét és együttműködést, és különös hangsúlyt fektetnek a hátrányos helyzetű térségekre, a városi-vidéki kapcsolatokra és a vidékfejlesztésre.

3. A regionális politika terén folytatott együttműködés a következő formákat öltheti:

a) a regionális politikák kialakításának és végrehajtásának módszerei;

b) többszintű kormányzás és partnerség;

c) városi-vidéki kapcsolatok;

d) vidékfejlesztés, beleértve a finanszírozáshoz való hozzáférésre és a fenntartható fejlődésre irányuló kezdeményezéseket is;

e) statisztika.

37. cikk

Együttműködés az iparpolitika és a kkv-k terén

A Felek – saját gazdaságpolitikájuk és célkitűzéseik figyelembevételével – megállapodnak az iparpolitikai együttműködés előmozdításában az általuk megfelelőnek tartott valamennyi területen, a gazdaság fejlődésének kedvező környezet kialakítása és az iparágak, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének növelése céljából, többek között az alábbi eszközökkel:

a) a gazdasági szereplők – különösen a kkv-k – közötti kapcsolatépítés támogatása az információ- és tapasztalatcsere, a közös érdekű ágazatokban lévő lehetőségek azonosítása, a technológiatranszfer, valamint a kereskedelem és a beruházások fokozása céljából;

b) versenyképességük javítása érdekében a vállalkozások, különösen a kkv-k számára kedvező környezethez vezető keretfeltételek létrehozásával kapcsolatos információk és tapasztalatok cseréje;

c) mindkét Fél részvételének elősegítése kísérleti projektekben és speciális programokban, ezek konkrét feltételei szerint;

d) a beruházások és közös vállalkozások támogatása a technológiatranszfer, az innováció, a modernizáció, a diverzifikáció és a minőségi kezdeményezések ösztönzése érdekében;

e) információnyújtás, az innováció ösztönzése, valamint a finanszírozáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos bevált módszerek cseréje, különösen a kis- és mikrovállalkozások esetében;

f) a vállalati szociális felelősség és elszámoltathatóság ösztönzése, valamint a felelős üzleti gyakorlatok előmozdítása, a fenntartható fogyasztást és termelést is ideértve;

g) kiválasztott ipari területeken végzett közös kutatási projektek kidolgozása, valamint a kapacitásépítési projektekkel – így a szabványokkal, a megfelelés-értékelési eljárásokkal és a műszaki szabályozásokkal – kapcsolatos együttműködés a kölcsönös megállapodások szerint.

38. cikk

Közlekedés

A Felek megállapodnak abban, hogy a közlekedéspolitika valamennyi fontos területén együttműködnek egymással annak érdekében, hogy fejlesszék a beruházási lehetőségeket, az áruk és a személyek mozgását, támogassák a tengeri és repülési biztonságot és védelmet, kezeljék a közlekedés okozta környezeti hatásokat, valamint növeljék közlekedési rendszereik hatékonyságát.

E területen a Felek közötti együttműködés célja, hogy támogassák a következőket:

a) a Felek közlekedéspolitikájával, rendeleteivel és eljárásaival kapcsolatos információk cseréje, különös tekintettel a városi és vidéki közlekedésre, a tengeri közlekedésre, a légiközlekedésre, a közlekedési logisztikára, és a kombinált szállítási hálózatok közötti kapcsolatra és átjárhatóságra, valamint az úthálózat, vasutak, kikötők és repülőterek működtetésére;

b) az európai globális műholdas navigációs rendszerről (különösen a Galileóról) folytatott véleménycsere, középpontba helyezve a közös érdekű szabályozási, ipari és piacfejlesztési kérdéseket;

c) párbeszéd folytatása a légiközlekedési szolgáltatások terén annak érdekében, hogy bármilyen indokolatlan késedelem nélkül biztosítsák az egyes tagállamok és a Fülöp- szigetek közötti hatályos kétoldalú légiszolgáltatási megállapodások jogbiztonságát;

d) párbeszéd folytatása a légiközlekedési infrastruktúra-hálózatok és műveletek fejlesztéséről az áruk és személyek gyors, hatékony, fenntartható, biztonságos és védett mozgása érdekében, valamint a légiközlekedési ágazat versenyjoga és gazdasági szabályozása alkalmazásának támogatása annak érdekében, hogy elősegítsék a szabályozási konvergenciát és ösztönözzék a vállalkozásokat, továbbá megvizsgálják a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit a légiközlekedés terén. Továbbra is ösztönözni kell a közös érdekű légiközlekedési együttműködési projekteket;

e) párbeszéd a tengeri közlekedéspolitika és szolgáltatások terén, különösen a tengeri közlekedési ágazat fejlesztésének támogatása céljából, ami magában foglalja a következőket, de nem csak azokra korlátozódik:

i. a tengeri közlekedést és kikötőket érintő jogszabályokról és rendeletekről folytatott információcsere;

ii. a nemzetközi tengeri piacokhoz és üzleti körökhöz való korlátlan hozzáférés kereskedelmi alapon történő támogatása, a rakománymegosztásra vonatkozó záradék, illetve a másik Fél állampolgárai vagy vállalatai által üzemeltetett hajók esetében az állampolgárság szerinti bánásmódra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó záradék bevezetésének mellőzése, valamint a háztól házig történő, tengeri szakaszt is tartalmazó szállítási szolgáltatás kérdései, figyelembe véve a Felek hazai jogszabályait;

iii. a kikötők hatékony igazgatása és a tengeri közlekedési szolgáltatások hatékonysága; valamint

iv. a közös érdekű tengeri közlekedési együttműködés, valamint a 27. cikk szerinti tengerészeti munkaügy, oktatás és képzés területének támogatása.

f) párbeszéd a közlekedésbiztonsági, -védelmi és szennyezésmegelőzési normák hatékony végrehajtásáról, nevezetesen a tengeri közlekedés – különösen a kalózkodás elleni küzdelem – és a légi közlekedés tekintetében, a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek és normáknak megfelelően, amelyeknek a Felek részes felei, beleértve a nemzetközi szabályozások jobb érvényesítésére irányuló, megfelelő nemzetközi fórumokon folytatott együttműködést. Ennek érdekében a Felek támogatják a közlekedésbiztonsággal, -védelemmel és környezetvédelmi megfontolásokkal kapcsolatos – a tengerészeti és légi oktatást és képzést, kutatást és megmentést, valamint balesetek és repülőesemények kivizsgálását is magukban foglaló, de nem csak azokra korlátozódó – kérdésekre vonatkozó technikai együttműködést és segítségnyújtást. A Felek a környezetbarát közlekedési módozatok előmozdítására is figyelmet fordítanak.

39. cikk

Tudományos és technológiai együttműködés

1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a tudomány és a technológia területén, figyelembe véve saját szakpolitikai célkitűzéseiket.

2. Az együttműködés a következőkre irányul:

a) a tudományos és technológiai információk és know-how cseréjének ösztönzése, főleg a politikák és a programok végrehajtásával, valamint a kutatásra és fejlesztési intervenciókra vonatkozó szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatban;

b) a Felek tudományos körei, kutatóközpontjai, egyetemei és ipara közötti tartós kapcsolatok és kutatási partnerségek kialakításának támogatása;

c) a humánerőforrás-képzés, valamint a technológiai és kutatási kapacitásépítés támogatása.

3. Az együttműködés a nemzetközi képzési és mobilitási rendszerek, valamint csereprogramok keretében folytatott közös kutatási projektek és cserék, találkozók és a tudósok képzésének formájában valósul meg, ami a kutatási eredmények, a tanulás és a bevált módszerek legnagyobb mértékű terjesztését biztosítja. Megállapodhatnak kölcsönös alapon az együttműködés egyéb formáiról is.

4. Ezeknek az együttműködési tevékenységeknek a kölcsönösség, az egyenlő bánásmód és a kölcsönös előnyök elvén kell alapulniuk, és biztosítaniuk kell a szellemi tulajdon megfelelő védelmét. Az e megállapodás alapján folytatott együttműködéssel összefüggésben esetleg felmerülő, valamennyi szellemi tulajdonjoghoz fűződő kérdés az együttműködési tevékenységek kezdetét megelőzően érintett illetékes ügynökségek vagy csoportok közötti tárgyalások témáját képezheti, és magában foglalhat szerzői joggal, védjeggyel és szabadalmakkal kapcsolatos kérdéseket a Xxxxx saját törvényeinek és rendeleteinek figyelembevételével.

5. A Felek támogatják felsőoktatási intézményeik, kutatóközpontjaik és a kis- és középvállalkozásokat is magukban foglaló termelőágazataik részvételét.

6. A Felek megállapodnak abban, hogy minden erőfeszítést megtesznek a saját kutatási és technológiai együttműködési programjaik által nyújtott lehetőségek közismertségének növelése érdekében.

40. cikk

Együttműködés az információs és kommunikációs technológiák terén

1. A Felek – elismerve, hogy az információs és kommunikációs technológiák kulcsfontosságú szerepet töltenek be a mai világban, és elengedhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából – törekednek arra, hogy véleményt cseréljenek e területen politikáikról a gazdasági fejlődés érdekében.

2. Az e téren folytatott együttműködés többek között a következőkre összpontosul:

a) részvétel az információs társadalom különböző aspektusairól – elsősorban az elektronikus hírközlési politikákról és szabályozásról, többek között az egyetemes szolgáltatásról, a használati engedélyezésről és az általános engedélyezésről, a szabályozó hatóságok, az e-kormányzás, a kutatás és az IKT által megvalósítható

szolgáltatások függetlenségéről és hatékonyságáról – folytatott átfogó regionális párbeszédben;

b) a Felek és Délkelet-Ázsia hálózatai (így a TEIN) és szolgáltatásai közötti összeköttetés és átjárhatóság;

c) az IKT terén az új és fejlődő technológiák szabványosítása és terjesztése;

d) az IKT terén a Felek közös érdeklődésére számot tartó témákról folytatott kutatási együttműködés támogatása;

e) a digitális megosztottság áthidalása érdekében a bevált módszerek megosztása;

f) az IKT biztonsági szempontjaival és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos stratégiák és mechanizmusok kidolgozása és végrehajtása;

g) a digitális televíziózás alkalmazásáról, a szabályozási szempontokról, valamint a frekvencia-igazgatásról és -kutatásról folytatott tapasztalatcsere;

h) a humánerőforrás-fejlesztési erőfeszítések és tapasztalatcsere támogatása az IKT terén.

41. cikk

Audiovizuális ágazat, média és multimédia

A Felek ösztönzik, támogatják és elősegítik az illetékes intézményeik és szereplőik közötti cseréket, együttműködést és párbeszédet az audiovizuális ágazat, média és multimédia terén. E területeken rendszeres szakpolitikai párbeszéd kialakításáról állapodnak meg.

42. cikk

Együttműködés az idegenforgalom terén

1. A Felek – a Turisztikai Világszervezet globális turisztikai etikai kódexe és a helyi Agenda 21 folyamat alapját képező fenntarthatósági elvek által vezérelve – törekednek az információcsere javítására és bevált módszerek kialakítására az idegenforgalom kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődése érdekében.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy párbeszédet kezdenek a technikai segítségnyújtást is magában foglaló együttműködés elősegítése érdekében a humánerőforrás-képzés, valamint az úticélokra vonatkozó új technológiák kidolgozása terén, a fenntartható idegenforgalom alapelveivel összhangban.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködést alakítanak ki egymással a természeti és kulturális örökségben rejlő lehetőségek megőrzésére és maximális kihasználására, az idegenforgalom valamennyi kedvezőtlen hatásának enyhítésére, és az idegenforgalmi ágazatnak a helyi közösség fenntartható fejlődésére gyakorolt kedvező hozzájárulásának növelésére, többek között az ökoturizmus fejlesztésével, a helyi közösségek integritásának és érdekeinek tiszteletben tartásával és az idegenforgalmi ágazaton belüli képzés fejlesztésével.

43. cikk

Együttműködés a pénzügyi szolgáltatások terén

1. A Felek megállapodnak abban, hogy szorosabb közös szabályok és normák megvalósítása, valamint a banki, a biztosítási és a pénzügyi ágazat egyéb területeinek számviteli, ellenőrzési, felügyeleti és szabályozási rendszerének fejlesztése céljából erősítik az együttműködést.

2. A Felek elismerik az e célt szolgáló technikai segítségnyújtás és kapacitásépítési intézkedések jelentőségét.

44. cikk

Jó adóügyi kormányzás

1. A gazdasági tevékenységek megerősítésének és fejlesztésének céljából, valamint figyelembe véve egy megfelelő szabályozási keret kidolgozásának igényét, a Felek elismerik és megvalósítják a jó adóügyi kormányzást. Ennek érdekében a Felek – vonatkozó hatásköreikkel összhangban – javítják az adóügy terén folytatott nemzetközi együttműködést, elősegítik a törvényes adóbevételek beszedését, és intézkedéseket dolgoznak ki a fent említett elvek hatékony alkalmazására.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy ezen alapelvek végrehajtására különösen a Fülöp-szigetek és a tagállamok között meglévő vagy jövőbeli adóügyi megállapodások keretében kerül sor.

45. cikk

Egészségügy

1. A Felek elismerik és megerősítik az egészségügy kiemelkedő fontosságát. A Felek ezért megállapodnak abban, hogy az egészségügy és az egészségügyi ágazat fenntartható fejlődése érdekében kölcsönös alapon együttműködnek az egészségügyi ágazat olyan területein, mint az egészségügyi rendszer reformja, a komolyabb fertőző betegségek és egyéb egészségügyi veszélyek, a nem fertőző betegségek, valamint a nemzetközi egészségügyi megállapodások.

2. Az együttműködés a következőket öleli fel:

a) az (1) bekezdésben felsorolt területeket lefedő programok, ideértve az egészségügyi rendszerek, az egészségügyi szolgáltatásnyújtás, a szegény és sérülékeny nők és közösségek számára nyújtott reproduktív egészségügyi szolgáltatások, valamint az államháztartás irányításának javítását, az egészségügyi finanszírozást, az egészségügyi infrastruktúrát és információs rendszereket, illetve az egészségügyi irányítást is magában foglaló egészségügyi kormányzás fejlesztését;

b) az epidemiológiával és a felügyelettel kapcsolatos közös tevékenységeket, ideértve az információcserét, valamint az olyan egészségügyi veszélyek korai megelőzésével kapcsolatos együttműködést is, mint a madár- és járványos influenza és egyéb komolyabb fertőző betegségek;

c) a nem fertőző betegségek megelőzése és ellenőrzése információcsere és bevált módszerek révén, az egészséges életmód ösztönzése, az egészséget befolyásoló főbb tényezők – így például a táplálkozás, a kábítószer-, az alkohol- és a dohányzásfüggőség – kezelése, valamint a 39. cikkben és az egészségmegőrző programokban előirányzott egészségügyi kutatási programok kidolgozása;

d) a nemzetközi egyezmények – így például a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény és a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok, amelyeknek részes felei – végrehajtásának támogatása;

e) kölcsönös megállapodás alapján az egészségügyi szolgáltatások javítását, valamint az egészségügyi rendszerek humánerőforrásának és az egészségügyi feltételek megerősítését célzó egyéb programok és projektek.

46. cikk

Oktatás, kultúra, kultúrák és vallások közti párbeszéd

1. A Felek megállapodnak abban, hogy egymás kultúráinak jobb megértése és ismerete érdekében támogatják az olyan oktatási, sport, kulturális és vallásközi együttműködést, amely kellő mértékben figyelembe veszi a sokszínűséget. Ennek érdekében a Felek támogatják és ösztönzik kulturális intézményeik tevékenységét.

2. A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy párbeszédet kezdenek az oktatási rendszerük korszerűsítésével kapcsolatos kölcsönös érdekű kérdésekről, beleértve az alapvető kompetenciákhoz tartozó kérdéseket és az európai normákhoz viszonyított értékelési eszközök fejlesztését.

3. A Felek törekednek arra, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak az oktatási, sport és kulturális cserék terén az emberek közötti kapcsolatok, valamint a vallások és kultúrák közötti párbeszédek támogatása érdekében, és közös kezdeményezéseket tegyenek a kultúra különféle területein, ideértve az örökség megőrzése terén folytatott együttműködést a kulturális sokféleség tiszteletben tartásával. Ezzel kapcsolatosan a felek abban is megállapodnak, hogy továbbra is támogatják az Ázsia–Európa Alapítvány tevékenységeit, valamint az ASEM vallásközi párbeszédet.

4. A Felek megállapodnak abban, hogy a közös célkitűzések megvalósítása és a kulturális sokszínűség jobb megértésének és tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében konzultációt folytatnak és együttműködnek a vonatkozó nemzetközi fórumokon vagy szervezetekben, így például az UNESCO-ban. Ezzel kapcsolatosan a Xxxxx abban is megállapodnak, hogy támogatják a kulturális kifejezési formák sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-án elfogadott UNESCO-egyezmény megerősítését és végrehajtását.

5. A Felek ezenkívül hangsúlyt fektetnek az illetékes ügynökségeik közötti kapcsolatok megerősítését célzó intézkedések elfogadására, a szakértők, fiatalok és (iskolai és iskolán kívüli) ifjúsági munkások közötti információ és know-how megosztásának előmozdítására, valamint az oktatás és kultúra terén működő programjaik – így az ERASMUS Mundus – és a Felek által e területeken szerzett tapasztalatok felhasználására.

47. cikk

Statisztikák

A Felek megállapodnak abban, hogy az Európai Unió és az ASEAN jelenlegi statisztikai együttműködési tevékenységeinek megfelelően elősegítik a statisztikai kapacitásépítést, a statisztikai módszerek és gyakorlatok – beleértve a statisztikai adatok összegyűjtését és terjesztését – összehangolását, ami lehetővé teszi számukra, hogy kölcsönösen elfogadható módon használják fel többek között a nemzeti számlákkal, a közvetlen külföldi befektetésekkel, az információs és kommunikációs technológiával, az áruk és a szolgáltatások

kereskedelmével, illetve általánosabb értelemben a megállapodás hatálya alá tartozó, statisztikai adatfeldolgozásra (gyűjtés, elemzés és terjesztés) alkalmas más területekkel kapcsolatos statisztikai adatokat.

VII. cím

INTÉZMÉNYI KERET

48. cikk

Vegyes bizottság

1. A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás értelmében vegyes bizottságot hoznak létre a két fél magas szintű képviselőiből, amelynek feladatai a következők:

a) e megállapodás megfelelő működtetése és végrehajtása;

b) a megállapodás céljaival kapcsolatos prioritások meghatározása;

c) ajánlások tétele a megállapodás célkitűzéseinek előmozdítására.

2. A vegyes bizottság rendesen legalább kétévente, közösen meghatározott időpontban, felváltva a Fülöp-szigeteken és az Európai Unióban tartja üléseit. A Felek egyetértésével rendkívüli üléseket lehet összehívni. A vegyes bizottság elnöki tisztjét a Xxxxx felváltva töltik be. A vegyes bizottság üléseinek napirendjét a Felek egyetértésben határozzák meg.

3. A vegyes bizottság munkája elvégzésének támogatására szakértői albizottságokat hoz létre az e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területre kiterjedően. Ezek az albizottságok az üléseken részletes jelentést nyújtanak be tevékenységükről a vegyes bizottságnak.

4. A Felek abban is megállapodnak, hogy a vegyes bizottságot megbízzák azzal a feladattal, hogy felügyelje a Felek között létrejött, illetve a jövőben létrehozandó ágazati megállapodások vagy jegyzőkönyvek megfelelő működését.

5. A vegyes bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

VIII. cím

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

49. cikk

Felülvizsgálati záradék

1. A Xxxxx közös megegyezéssel és a vegyes bizottság javaslatára bővíthetik a megállapodást az együttműködés fokozása érdekében, többek között úgy, hogy az egyes területekre vagy tevékenységekre vonatkozóan megállapodásokkal vagy jegyzőkönyvekkel egészítik ki.

2. E megállapodás végrehajtását illetően bármelyik Fél javaslattal állhat elő az együttműködés körének bővítésére, figyelembe véve a megállapodás alkalmazásában szerzett tapasztalatokat.

50. cikk

Együttműködési források

1. A Felek megállapodnak abban, hogy – amennyiben saját forrásaik és előírásaik lehetővé teszik – az e megállapodásban kitűzött együttműködési célok elérése érdekében rendelkezésre bocsátják a szükséges forrásokat, a pénzügyi eszközöket is beleértve.

2. A Felek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveinek megfelelően hajtják végre a pénzügyi segítségnyújtást és együttműködnek pénzügyi érdekeik védelme érdekében. A Felek az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken és saját törvényeikkel és rendeleteikkel összhangban hatékony intézkedéseket hoznak a csalás, a korrupció és minden egyéb illegális tevékenység megelőzése és az ezek elleni küzdelem érdekében, többek között kölcsönös segítségnyújtás révén. Minden további, a Felek által kötendő megállapodás vagy finanszírozási eszköz tartalmaz egyedi pénzügyi együttműködési záradékokat, amelyek a helyszíni ellenőrzéseket, vizsgálatokat, ellenőrzéseket és csalás elleni intézkedéseket szabályozzák, ideértve többek között az Európai Csalás Xxxxxx Xxxxxxx (OLAF) és az illetékes Fülöp- szigeteki nyomozóhatóságok által végzetteket is.

3. A Felek a Fülöp-szigeteken végzett tevékenységének folytatására ösztönzik az Európai Beruházási Bankot (EBB), eljárásainak és finanszírozási feltételeinek, az EBB és a Fülöp-szigetek között aláírt keretmegállapodásnak, valamint a Fülöp- szigeteki belső jogszabályoknak megfelelően.

4. A Felek kiterjeszthetik a pénzügyi támogatást az e megállapodás hatálya alá tartozó vagy ahhoz kapcsolódó területeken folytatott együttműködési tevékenységekre, a saját pénzügyi eljárásaikkal és forrásaikkal összhangban. Ezek az együttműködési tevékenységek adott esetben magukban foglalhatják a következőket, de nem csupán ezekre korlátozódnak: kapacitásépítési és technikai együttműködési kezdeményezések, szakértők cseréje, tanulmányok elvégzése, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot előmozdító jogi, jogérvényesítési és szabályozási keretek kialakítása, valamint egyéb tevékenységek a Felek megállapodása alapján.

51. cikk

Eszközök

Az e megállapodás keretében végzett együttműködés megkönnyítése érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy a Felek nemzeti/belső jogával, szabályaival és rendelkezéseivel összhangban az együttműködés végrehajtásában részt vevő szakértőket és tisztviselőket felruházzák a működésük ellátásához szükséges eszközökkel.

52. cikk

Más megállapodások

1. Az Európai Uniót létrehozó szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül sem e megállapodás, sem az e megállapodás alapján hozott intézkedések nem érintik a Felek arra vonatkozó hatáskörét, hogy kétoldalú együttműködési tevékenységeket folytassanak, vagy adott esetben új partnerségi és együttműködési megállapodást kössenek a Fülöp-szigetek és az egyes tagállamok között.

2. E megállapodás nem érinti a Xxxxx által harmadik féllel szemben vállalt vagy vállalandó kötelezettségek alkalmazását vagy végrehajtását.

53. cikk

A kötelezettségek teljesítése

1. A Felek minden általános vagy különös intézkedést meghoznak, amelyek a megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek. Kötelesek gondoskodni arról, hogy a megállapodásban előírt célkitűzések teljesüljenek.

2. Az e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos vitás kérdéseket bármely Fél a vegyes bizottság elé terjesztheti.

3. Amennyiben bármelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette e megállapodás szerinti kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket tehet. Mielőtt ezt megteszi, az (5) bekezdésnek szerinti különlegesen sürgős esetek kivételével, a helyzet alapos kivizsgálásához szükséges minden fontos információt benyújt a vegyes bizottság számára, hogy mindkét Fél számára elfogadható megoldást találjanak.

4. Az intézkedések megválasztásánál előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás érvényesülését. Ezekről az intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell a másik Felet, és amennyiben a másik Fél kéri, az intézkedésekről konzultációkat kell tartani a vegyes bizottságban.

5. A Felek megállapodnak, hogy a megállapodás helyes értelmezésének és gyakorlati alkalmazásának érdekében a (3) bekezdésben szereplő „különlegesen sürgős esetek” kifejezés a megállapodás súlyos megsértését jelenti a Felek valamelyike részéről. A megállapodás súlyos megsértése a következő esetekben valósul meg:

a) a megállapodás teljesítésének a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált megtagadása; vagy

b) a megállapodás lényeges elemeinek – nevezetesen az 1. cikk (1) bekezdésének és a 8. cikk (2) bekezdésének – megsértése.

Az intézkedések különlegesen sürgős esetekben történő alkalmazását megelőzően bármely Fél kérheti sürgős ülés összehívását. Ilyen kérés esetén és 15 napon belül – hacsak a Felek nem állapodnak meg ettől eltérő, 21 napot nem meghaladó időtartamról – megbeszélést kell tartani a helyzet alapos vizsgálata érdekében, hogy a Xxxxx számára kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.

54. cikk

A felek fogalom-meghatározása

E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészt hatásköreikkel összhangban az Uniót vagy tagállamait, illetve az Uniót és tagállamait, másrészt a Fülöp-szigeteki Köztársaságot jelenti.

55. cikk

Területi hatály

Ez a megállapodás alkalmazandó egyrészt azon a területen, amelyen az Európai Uniót létrehozó szerződést alkalmazzák a Szerződésben meghatározott feltételek szerint, másrészt a Fülöp-szigetek területén.

56. cikk

Értesítések

Az 57. cikkben előírt értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, illetőleg a Fülöp-szigetek Külügyminisztériumának kell megküldeni diplomáciai csatornákon keresztül.

57. cikk

Hatálybalépés és időtartam

1. A megállapodás az azt követő hónap első napján lép hatályba, hogy az utolsó Fél értesíti a másikat az ehhez szükséges jogi eljárások befejezéséről.

2. Ez a megállapodás ötéves időtartamra szól. A megállapodás automatikusan további egy-egy évvel meghosszabbodik, amennyiben az egyéves időszak lejárta előtt hat hónappal egyik Fél sem jelenti be írásban a másik Félnek, hogy nem kívánja meghosszabbítani a megállapodást.

3. A megállapodás módosítása a Felek megállapodásával történik. A módosítások az e cikk (1) bekezdésének megfelelően csak akkor lépnek hatályba, ha az utolsó Fél bejelentette a másiknak, hogy valamennyi szükséges formalitást teljesítette.

4. Ez a megállapodás a valamely Fél által a másik Félnek benyújtott, a megállapodás megszüntetésére irányuló szándékát tartalmazó írásos nyilatkozattal mondható fel. A megállapodás az értesítés másik Fél általi kézhezvétele után 6 hónappal szűnik meg. A megszűnés nem érinti a megállapodott, illetve a megszűnés előtt e megállapodás értelmében megkezdett, folyamatban lévő projekteket.

58. cikk

Hiteles szöveg

Ez a megállapodás angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és e nyelvek mindegyikén egyaránt hiteles.

A megállapodás tárgyalására angol nyelven került sor. A szövegekben lévő bármilyen nyelvi eltérést a vegyes bizottság elé kell utalni.

Kelt két példányban Brüsszelben, kétezertizenegy, február hó 21-én.”

4. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. § és 3. § a Keretmegállapodás 57. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

(3) A Keretmegállapodás, illetve e törvény 2. §-a és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

(4) Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

INDOKOLÁS ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az EU-Fülöp-szigeteki Partnerségi és Együttműködési Keretmegállapodás a maga nemében az Indonéziával 2009 novemberében megkötött Partnerségi és Együttműködési Keretmegállapodást követően az Európai Unió második Partnerségi és Együttműködési Keretmegállapodása a délkelet-ázsiai országokkal. A Keretmegállapodás az Európai Unió első kétoldalú egyezménye a Fülöp-szigetekkel, amely felváltja az eddig az együttműködés keretéül szolgáló, az Európai Gazdasági Közösség és a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének tagállamai között 1980-ban megkötött Együttműködési Megállapodást. A Keretmegállapodás olyan jogi érvényű kötelezettség vállalásokat - beleértve az emberi jogokra, a non-proliferációra, a terrorizmus elleni harcra, a Nemzetközi Büntetőbíróságra, a migrációra és az adózásra vonatkozó rendelkezéseket - tartalmaz, amelyek az Európai Unió külpolitikája szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak.

A Keretmegállapodás jelentősen bővíti a felek kölcsönös kötelezettségeit a gazdasági, a kereskedelmi, valamint a belügyi és igazságügyi együttműködés területein. Lehetőségeket biztosít az együttműködésre olyan területeken, mint a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az energiatermelés, a tudomány és technológia, a tengeri és a légi közlekedés. A Keretmegállapodás ugyancsak foglalkozik a pénzmosás, a terrorista személyek finanszírozásának, valamint a kábítószerek illegális terjesztésének, a szervezett bűnözésnek és a korrupciónak a kérdésével. Fontos része a fejlesztési együttműködés, amely első ízben helyez kilátásba szigorú intézkedéseket az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. A Keretmegállapodásnak fontos része a kereskedelmi együttműködéssel foglalkozó szakasz, amely arra hivatott, hogy az Európai Uniónak az ASEAN országok viszonylatában a szabadkereskedelmi megállapodás megkötését célzó politikájával összhangban elősegítse a szabadkereskedelmi megállapodás megkötését a Fülöp-szigetekkel.

Politikai értelemben az Európai Unió és a Fülöp-szigetek között megkötött Partnerségi és Együttműködési Keretmegállapodás fontos előrelépést jelent az Európai Unió délkelet-ázsiai befolyásának erősítése szempontjából az olyan kölcsönösen osztott egyetemes értékek alapján, mint a demokrácia és az emberi jogok. A Keretmegállapodás utat nyit két hasonlóan gondolkodó partner politikai, regionális és globális együttműködésének erősítéséhez. A Partnerségi és Együttműködési Keretmegállapodás végrehajtása mindkét fél számára praktikus előnyöket kínál, s alapul szolgál az Európai Unió tágabb értelemben vett politikai és gazdasági érdekeinek érvényesítéséhez. Mindez különösen fontos egy olyan térségben, amely hagyományosan Kína és az Egyesült Államok felé orientálódott.

A Keretmegállapodás legfőbb célja a politikai párbeszéd intézményes keretének, mint a gazdasági kapcsolatok kiteljesedésének alapvető feltételének a megteremtése. Ennek érdekében létrejön egy társulási vagy együttműködési tanács, mint a párbeszéd hivatalos fóruma.

A Keretmegállapodás rendelkezik az olyan általános elvekről, mint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok tisztelete. Külön rész szól az áruk mozgásáról, a társaságok letelepedésének, illetve a szolgáltatások nyújtásának szabályairól. A Keretmegállapodás kiterjed a gazdasági együttműködés részleteire, külön részletezve az egyes, a Keretmegállapodás szempontjából releváns közösségi politikákat. Ezt követik az intézményi, általános és záró rendelkezések.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontjára, valamint (3) bekezdésére, és 9. §-ára figyelemmel, az Keretmegállapodás kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés ad felhatalmazást, és törvénnyel kerül kihirdetésre.

A 2. §-hoz

A Keretmegállapodást – szövege végleges megállapítását követően – a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 9. §-a értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.

A 3. §-hoz

A Keretmegállapodás 8 címből és 58 cikkből áll.

A Keretmegállapodás I. Címe (1-4. cikkek) lefekteti az együttműködés elveit és megerősíti a feleknek a demokratikus alapelvek az Emberi Jogok Univerzális Nyilatkozatában és az ENSZ Alapokmányában lefektetett elvek tiszteletben tartását, a jó kormányzás, a jogállam, a fenntartható fejlődés és a Millenniumi Fejlesztési Célok teljesítése melletti elkötelezettségüket. A felek rögzítik együttműködésük fő céljait a regionális és nemzetközi szervezetekben és a bilaterális kooperáció kereteiben.

A II. Cím (5-11. cikkek) előirányozza a politikai dialógust és az együttműködést a béke megőrzésében, a konfliktusok megelőzésében, az emberi jogok, a nemzetközi bűnözés elleni harc, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megelőzése, a kisméretű és könnyű fegyverek illegális kereskedelmének megakadályozása, a terrorizmus elleni harc és a közigazgatás területein.

A III. Cím (12-19. cikkek) meghatározza az együttműködés elveit és formáit a kereskedelem és a befektetések, az állat- és növény egészségügyi előírások, a kereskedelem útjában álló technikai akadályok lebontása, a vám- és kereskedelmi könnyítések, a beruházások, a versenypolitika, a szolgáltatások és a szellemi jogok védelme területén.

A IV. Cím (20-25. cikk) az igazságügyi és biztonsági együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a törvénykezés, a kábítószerek illegális kereskedelme elleni harc, a nemzetközi terrorizmus finanszírozásának megakadályozása, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem, a személyi adatok védelme, a menekültek, belső migránsok védelme területén folytatandó kooperáció kérdéseit szabályozza.

Az V. Cím (26-27. cikkek) a migráció és fejlesztéspolitika kérdéseivel, a tengerészek élet- és munkakörülményeivel, az oktatási és képzési együttműködés kérdéseivel foglalkozik.

A VI. Cím (28-47. cikkek) az együttműködés további területeit és formáit taglalja: a gazdaság, a fejlesztés, a foglalkoztatás, a szociális ügyek, a gazdaságpolitikákról folytatott információ csere, a civil társadalom, a katasztrófa kockázatok kezelése, az energiatermelés, a

környezetvédelem, a természeti források hasznosítása, a mezőgazdaság, a halászat, a vidékfejlesztés, a regionális együttműködés, az iparpolitikákról folytatott véleménycsere, a kis- és közepes vállaltok együttműködése, a közlekedés, a műszaki-tudományos együttműködés, az információs és kommunikációs technológia, az audiovizuális, eszközök, a média, a multimédia, a turisztika, a pénzügyi szolgáltatások, a jó kormányzás, az adórendszer, az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a vallásközi párbeszéd és a statisztika ágazataiban.

A VII. Cím (48. cikk) az együttműködés intézményi kereteit határozza meg és Vegyes Bizottság felállításáról rendelkezik.

A VIII. Cím (49-58. cikkek) a záró rendelkezéseket tartalmazza. A szerződő felek megállapodnak, hogy kölcsönös egyetértés esetén a Keretmegállapodás a jövőben módosítható és kiegészíthető, a vitás ügyek elbírálása végett pedig a Vegyes Bizottsághoz fordulhatnak. Rendelkezik az együttműködéshez biztosítandó forrásokról az együttműködésben résztvevőknek biztosított könnyítésekről, a Megállapodás más egyezményekhez való viszonyáról, a kötelezettségek végrehajtásáról, az aláíró felek meghatározásáról, a Keretmegállapodás területi hatályáról, hatálybalépéséről, érvényességéről (5 év) és nyelvi példányokról.

A 4. §-hoz

Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A Keretmegállapodás 57. cikk (1) bekezdése szerint a „megállapodás az azt követő hónap első napján lép hatályba, hogy az utolsó Fél értesíti a másikat az ehhez szükséges jogi eljárások befejezéséről”. Ennek oka, hogy a Keretmegállapodás kötelező hatályának elismerésére a Xxxxx által alkalmazandó alkotmányos vagy belső jogi szabályokkal és eljárásokkal összhangban kerüljön sor. A Keretmegállapodás hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg.