Járművek casco biztosításának

Jelen feltételekben foglaltak alapján a biztosító forintban megtéríti a biztosított gépjárművekben, azok alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett károkat, valamint egyéb szolgáltatást nyújt a jelen feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén, amennyiben azokra a biztosítási fedezet a felek megállapodása alapján kiterjed.

I.2. A biztosított

A biztosított személy a biztosított gépjármű tulajdonosa.

I.3. A biztosított vagyontárgyak

I.3.1. A biztosított gépjármű

Jelen feltételekre hivatkozással létrejött casco szerződéssel kizárólag a jelen feltételek szerinti, magyarországi telephelyű gépjárművek bizto- síthatók.

A gépjármű a biztosítási ajánlatban leírt gyártmánynak, típusnak, és a gépjármű alvázszáma alapján meghatározható kivitelnek megfelelően van biztosítva.

I.3.2. A biztosított tartozékok

I.3.2.1. A gépjárműbe a gyártás során vagy utólag beépített elektroakusztikai berendezésekre és azok tartozékaira 300.000 Ft értékhatárig nyújt fede- zetet a biztosítás. Elektroakusztikai berendezés esetén annak gyártmányát és típusát kell a biztosítási ajánlaton feltüntetni. Az elektroakusztikai berendezést ért biztosítási esemény esetén az elektroakusztikai berendezés káridőponti értékét téríti a fenti limit figyelembevételével.

Amennyiben az elektroakusztikai berendezés gyártmányát és típusát a szerződő nem tünteti fel a casco biztosítási ajánlaton, úgy a biztosító a biztosított gépjármű gyártmányának és típusának megfelelő széria elektroakusztikai berendezés káridőponti értékét téríti a fenti limit figyelem- bevételével.

I.3.2.2. A biztosítás az automata sebességváltóra, az elektroakusztikai berendezésekre, a tolatószenzorokra, a parkolást segítő kamerá(k)ra, az üveg- fóliázásra, a karosszéria matricákra, a karosszéria feliratokra, a díszlécekre, a könnyűfém keréktárcsákra, a xenon, led vagy lézer fényszórókra, a tehergépjármű dobozos felépítményére, a tehergépjármű hőszigetelt felépítményére, a tehergépjármű aggregátorral szerelt hőszigetelt felé- pítményére csak ezen tartozékoknak a biztosítási ajánlaton a tartozékok rovatban történt feltüntetése esetén terjed ki.

I.3.2.3. A különleges felépítményű, jogszerűen átalakított, illetve hatóság által engedélyezett összeépítéssel létrehozott gépjármű akkor minősül biz- tosítottnak, ha a (módosult) műszaki jellemzők és a gépjármű rendeltetése a járműokmányokból vagy a hatósági engedélyezési okmányokból megállapítható.

I.3.2.4. A gépjárműbe a gyártás során vagy utólag beépített egyéb, az I.3.2.2. pontban nem szereplő tartozékok biztosítási fedezet alatt állnak a bizto- sítási ajánlaton történt feltüntetésük nélkül.

I.4. Biztosítási események

A biztosítási fedezet az alábbi biztosítási eseményekre terjedhet ki.

I.4.1. Töréskár

Baleseti jellegű – azaz közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő mechanikai behatást előidéző – esemény által (ideértve az ember, állat magatar- tását vagy a gépjármű műszaki hibáját) okozott sérülés, valamint idegen, harmadik személy vagy állat által okozott rongálás, feltéve, hogy az a kárbejelentésben leírtaknak megfelelően következett be.

I.4.2. Elemi kár

A gépjármű berendezéseinek meghibásodása vagy külső tűz átterjedése folytán keletkezett tűz, illetve robbanás, továbbá az alábbi természeti erők közrehatása folytán keletkező kár:

– a vagyontárgyra közvetlenül ható (elsődleges) villámcsapás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás;

– a Mercalli–Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fokozatúnak jelzett földrengés.

Kiterjed a biztosítás azon károkra is, amelyek azáltal következnek be, hogy a felsorolt természeti erők közrehatása folytán más tárgyak a gép- járműre dőlnek vagy annak nekicsapódnak.

I.4.3. Lopáskár

Biztosítási eseménynek minősül, ha a gépjárművet

– jogtalan használat céljából önkényesen elveszik és nem kerül meg, vagy

– ellopják, feltéve, hogy a cselekmény időpontjában valamennyi biztonságtechnikai berendezést rendeltetésszerűen működtették.

Nem minősül lopáskárnak, ha valaki a rábízott gépjárművet jogtalanul használja vagy elsikkasztja.

I.4.4. Részlopáskár

Biztosítási eseménynek minősül, ha a rendeltetésszerűen működtetett valamennyi biztonságtechnikai berendezéssel védett gépjárműből vagy a gépjárműről annak alkatrészeit, tartozékait ellopják.

I.4.5. Rablás

Biztosítási eseménynek minősül, ha a gépjárművet annak jogszerű használójától erőszakkal, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenye- getéssel, vagy a jogszerű használó öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezésével jogtalanul eltulajdonítják.

I.4.6. Üvegkár

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított gépjárműnek kizárólag az ablaküvegében, az arra közvetlenül ható, hirtelen fellépő mechanikai behatások által előidézett sérülés vagy idegen személy által okozott rongálás. Ablaküvegnek kell tekinteni a tetőelemet is, amennyiben annak anyaga részben vagy egészben üveg vagy bármilyen más üveg jellegű átlátszó vagy áttetsző anyag.

I.5. Módozatok

A biztosítási ajánlat megtételekor a szerződő az alábbi módozatokat választhatja:

– Optimál, amely csomag töréskár, elemi kár, lopáskár, rész lopáskár, rabláskár, üvegtörés,

– Special, amely csomag elemi kár, lopáskár, rabláskár biztosítási eseményekre terjed ki.

II. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

II.1. Biztosítási összeg

Új gépjármű esetén a gépjármű első forgalomba állítása napjától számított 3 hónapig a vételkori számlaérték. Minden egyéb esetében, így különösen használt gépjármű esetén a káridőponti érték.

Az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) V.4. pontjában foglaltakat kiegészítve a fedezetfeltöltési összeg ugyanolyan arányban áll az éves biztosítási díjjal, mint a teljesített biztosítási szolgáltatás(ok) a gépjármű káridőponti értékével.

II.2. Biztosítási szolgáltatás

II.2.1. A biztosítási szolgáltatás közös szabályai

II.2.1.1. A biztosító áfa levonásra és/vagy visszaigénylésre jogosult biztosított esetén a vonatkozó törvények szerint levonásba helyezhető (biztosított részére visszajáró) áfa összegét sem részkárok, sem totálkár esetén nem téríti meg.

II.2.1.2. A biztosító indokolt esetben, számla ellenében, önrész levonása nélkül mindösszesen legfeljebb 100.000 Ft összeghatárig megtéríti:

– a gépjármű mentésének költségeit,

– a gépjármű tárolásának költségeit, amennyiben a gépjármű további állagromlásának megelőzését szolgáló helyen történő tárolása nem biztosított, legfeljebb a biztosítási szolgáltatás teljesítésének időpontjáig,

– a biztosítási esemény következtében menetképtelenné vált gépjárműnek a biztosított lakóhelye szerinti legközelebbi, a szakszerű javításra alkalmas műhelybe való szállításának költségeit.

II.2.1.3. A lecserélt alkatrészeket és a gépjárműmaradványt a biztosító nem köteles átvenni.

II.2.1.4. A biztosító az esetleges díjelmaradás összegét jogosult a biztosítási szolgáltatásból levonni.

II.2.2. Extra szolgáltatások külföldi utazás esetén

II.2.2.1. A biztosító a külföldön bekövetkezett biztosítási esemény miatt menetképtelenné vált gépjármű szükségjavításának költségeit, a javíttatás gazdaságosságának figyelembevételével az általa egyedileg meghatározott összeghatárig megtéríti.

II.2.2.2. A biztosító indokolt esetben, számla ellenében, önrész levonása nélkül megtéríti a biztosítási esemény következtében menetképtelenné vált gépjárműnek Magyarországra, a biztosított lakóhelye szerinti legközelebbi, a szakszerű javításra alkalmas műhelybe való szállításának és táro- lásának költségeit mindösszesen legfeljebb 300.000 Ft-ig.

II.2.2.3. Amennyiben a gépjármű a II.2.2.1. pont szerinti szükségjavítása a meghatározott összeghatáron belül nem végezhető el, úgy a helyszínen való javításról, illetve hazaszállításról a biztosító jogosult dönteni. A biztosító előzetes hozzájárulása nélkül a sérült gépjármű véglegesen nem hagyható külföldön.

II.2.2.4. A biztosító – utólag – forintban megtéríti a külföldön ellopott vagy biztosítási eseménnyel összefüggésben üzemképtelenné vált gépjárműben(- vön) utazó személyek hazatérésének – a II. osztályú vasúti díjszabásának megfelelő – költségeit valamennyi gépjárműben(vön) utazó személy vonatkozásában összesen legfeljebb 100.000 Ft erejéig.

II.2.3. Biztosítási szolgáltatás totálkár esetén

II.2.3.1. Totálkár az, ha valamely biztosítási esemény következtében:

a) a gépjármű megsemmisült vagy

b) ellopták vagy elrabolták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig nem került meg vagy

c) a gépjármű gazdasági vagy műszaki totálkárt szenvedett.

Áfa levonásra és/vagy visszatérítésre jogosult biztosított esetén a biztosító a roncs jármű (maradvány) eladási számlájának beérke- zéséig a maradványérték bruttó összegét vonja le a biztosított jármű nettó káridőponti piaci értékéből. A biztosító a maradványérték áfa tartalmát az eladási számla benyújtása után téríti meg a vonatkozó önrész figyelembevételével.

II.2.3.2. Új gépjárművek totálkára esetén a gépjármű első forgalomba állítása napjától számított 3 hónapig a vételkori számlaértéket téríti meg a bizto- sító, csökkentve a maradványértékkel és az önrésszel.

II.2.3.3. Ha a II.2.3.2. pontban megjelölt új gépjármű első forgalomba állítása napjától számított 3 hónap eltelt, valamint használt gépjárművek esetén a biztosítási szolgáltatás a gépjármű káridőponti forgalmi értéke, de legfeljebb a vételkori számlaérték. A szolgáltatást minden esetben csök- kenteni kell az önrésszel, a maradványértékkel és az előzménykárokból eredő értékcsökkenéssel.

II.2.3.4. Amennyiben a gépjármű vásárlása kapcsán a gépjárművet vásárló tulajdonost (biztosítottat) teljes mértékű áfa visszaigénylési, levo- nási jogosultság illeti meg, úgy abban az esetben a biztosító a gépjármű II.2.3.2. és II.2.3.3. pont alapján számított forgalmi értékéből levonja az áfa értékét (nettó térítés).

Amennyiben a gépjármű vásárlása kapcsán a gépjárművet vásárló tulajdonost (biztosítottat) áfa visszaigénylési, levonási jogosultság nem illeti meg, úgy abban az esetben a biztosító a gépjármű II.2.3.2. és II.2.3.3. pont alapján számított forgalmi értékénél figyelembe veszi az áfa értékét (bruttó térítés).

Amennyiben a gépjármű vásárlása kapcsán a gépjárművet vásárló tulajdonost (biztosítottat) áfa visszaigénylési, levonási jogosultság részben illeti meg, úgy abban az esetben a biztosító a gépjármű II.2.3.2. és II.2.3.3. pont alapján számított forgalmi értékénél arányos részben (az adott gépjárműhöz kapcsolódó áfa levonási hányados alkalmazásával) veszi figyelembe az áfa értékét (arányos térítés).

II.2.3.5. A biztosító a maradványértéket úgy határozza meg, hogy a roncsra vételi ajánlatokat szerez be használt-gépjármű kereskedőktől. A marad- ványértéknek a legmagasabb kereskedői ajánlatot kell tekinteni. A biztosított a maradványérték meghatározásáról szóló értesítést követően jogosult a maradványt értékesíteni. Ha a biztosító által beszerzettajánlatot adó kereskedő az ajánlaton megjelölt árnál alacsonyabb áron veszi át a maradványt, úgy a biztosító a különbözetet megtéríti. Amennyiben a biztosított a biztosító által meghatározott maradványértéknél alacsonyabb áron és nem a biztosító által beszerzett ajánlatot adó kereskedő részére értékesíti a maradványt, úgy a biztosító nem köteles a különbözetet megtéríteni. A maradványértéknek a legmagasabb, biztosító által beszerzett kereskedői ajánlatot kell tekinteni abban az esetben is, ha a biztosított nem értékesíti a maradványt.

II.2.3.6. Ha az ellopott vagy elrabolt gépjármű a biztosítási szolgáltatás kifizetése előtt megkerül, úgy a biztosítási fedezet fennmarad. A biztosító a lopással, illetve rablással ok-okozati összefüggésben felmerült javítási költségeket a részkárok megtérítésére vonatkozó szabályok szerint megtéríti.

Amennyiben az ellopott vagy elrabolt gépjármű a szolgáltatás teljesítése után megkerül, úgy a biztosított arra igényt tarthat. Ebben az esetben köteles a részére kifizetett biztosítási szolgáltatást a biztosítónak visszafizetni.

II.2.4. Biztosítási szolgáltatás részkár esetén

II.2.4.1. A biztosító megtéríti a gépjármű biztosítási eseményből eredő sérüléseinek ténylegesen felmerült javítási költségeit, de legfeljebb a hely- reállítás Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalának megfelelő, a kár időpontjában érvényes anyag-, alkatrész-, illetve munkadíjárak alapján számolt költségeit. Mind a helyreállítás során beépített anyagok és alkatrészek ára, mind pedig a helyreállítás munkaműveleteire felszámítható munkaidő mennyisége tekintetében legfeljebb a káresemény időpontjában aktuális Audatex kárkal- kulációs programban szereplő értékek vehetők figyelembe. A Biztosító kizárólag csak a sérült alkatrész értékét téríti meg, ha a sérült alkatrész önállóan is beszerezhető. A fényezőanyagok árát legfeljebb 100% fényezési műhelyindexszel, az apróanyagok költségeit a felhasznált alkatrészek árának legfeljebb 2%-ában téríti meg a biztosító.

Amennyiben az Audatex kalkulációs program által feltüntetett alkatrészár nem a magyarországi vezérképviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi árlistából képzett, akkor a biztosítási szolgáltatás alapja a káresemény időpontjában érvényes magyarországi vezérképviselet által megállapított (ajánlott) alkatrészár. A képzett árat a kárkalkuláció eredményében az alkatrészár mellett feltüntetett „*” vagy „A” betűjelzés mutatja.

Amennyiben ugyanazon sérülés helyreállítására több eltérő, szakmailag elfogadott módszer is létezik, akkor a biztosító a legkisebb költséggel járó költségeit téríti meg.

II.2.4.2. A biztonságtechnikai berendezések, illetve azok alkatrészei és tartozékai (például biztonsági öv, övfeszítő, légzsák) cseréjének költségét kizá- rólag abban az esetben téríti meg a biztosító, ha azok beszerzése, cseréje, beépítése, helyreállítása megtörtént és ezt számlával igazolják.

II.2.4.3. A biztosító az alkatrészek és a fényezés költségeiből az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít. Ki- vételt képez ez alól, ha az átlagosan használt gépjármű első forgalomba helyezéstől számított hat év még nem telt el, mert ilyenkor a biztosító csak a kerékabroncsok, az akkumulátor, kipufogórendszer, kopó-forgó alkatrészek, futóműelemek, motor, váltó, elektroakusztikus berendezé- sek, könnyűfém keréktárcsák és a teljes fényezés helyreállítási és pótlási költségéből érvényesít az elhasználódási foknak megfelelő levonást. Amennyiben a gépjármű első forgalomba helyezésének időpontja nem ismert, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni.

II.2.4.4. A biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fényezésének, fóliázásának költségeit téríti meg.

II.2.4.5. Üvegkár biztosítási esemény esetén az üveg cseréjének költségét téríti meg a biztosító, kivéve, ha a sérült üveg csere nélkül javítható.

A szolgáltatásból csak akkor kell levonni önrészesedést, ha a csere költsége eléri vagy meghaladja a káresemény időpontjában aktuális ma- gyarországi Audatex kalkulációs programmal készített kalkuláció végösszegének 65%-át.

A csere nélkül javítható üveg javítása esetén a szolgáltatásból a biztosító nem von le önrészesedést.

II.2.4.6. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító a ténylegesen felmerült javítási költséget, de legfeljebb a kár időpontjában meghatároz- ható, magyarországi átlagos nettó helyreállítási költséget téríti meg.

Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában meghatározható, magyarországi átlagos nettó helyreállítási költséget téríti meg.

II.2.4.7. A kárfelvételi jegyzőkönyvben leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosított a szolgáltatás teljesítéséig köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító a leadásra kijelölt alkatrészek vonatkozásában nem köteles biztosítási szolgáltatást nyújtani.

II.2.4.8. Részlopás esetén, amennyiben az ellopott vagy elrabolt biztosított vagyontárgyak a szolgáltatás teljesítése után megkerülnek, úgy a biztosított azokra igényt tarthat. Ebben az esetben köteles a vagyontárgy vonatkozásában a részére kifizetett biztosítási szolgáltatást a biztosító- nak visszafizetni.

III. TERÜLETI HATÁLY

A biztosítás Albánia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észak-Ma- cedónia, Észtország, Finnország, Fehéroroszország, Franciaország, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Ko- szovó, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Moldovai Köztársaság, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország európai része (a Bulgária-Görögország-Égei-tenger-Márvány-tenger-Fekete-tenger által határolt területe), Ukrajna és a Vatikán egész területén belül bekövetkező biztosítási eseményekre terjed ki.

IV. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK ÉS A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ

IV.1. A szerződés létrejötte

IV.1.1. A biztosítási szerződés az ÁVF II. pontjában foglaltak szerint jön létre.

IV.1.2. A biztosító az ajánlat elfogadását megelőzően egyedi kockázatelbírálást végez, amelynek keretében jogosult a gépjárművet – akár több alka- lommal is – szemlézni.

IV.1.3. Lényeges előzményi eseménnyel (gazdasági vagy műszaki totálkárral, motorcserével, karosszéria cserével vagy legalább a gépjármű ká- ridőponti értékének 33%-át elérő átlagos márkaszervizi díjszabás alapján számított javítási költséggel járó kijavított karosszéria sérüléssel/ károsodással) érintett gépjármű esetén, a biztosító minden esetben kizárólag közvetlen szakértői vizsgálat alapján meghozott jóváhagyást kö- vetően köt casco biztosítási szerződést. A biztosító az alábbi esetekben fenntartja a jogot a szerződés megtámadására, tekintettel arra, hogy a szerződést a gépjárművet érintő eltitkolt lényeges előzményi esemény ismeretében és a szükséges szakértői szemle hiányában nem kötötte volna meg:

– a szerződő/biztosított jelentős előzményi sérülés körében valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, továbbá

– a feltett kérdésre annak ellenére nem válaszol, hogy tudomása van a lényeges előzményi eseményről.

IV.2. A biztosítási időszak és a biztosítási évforduló

A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – eltérően az ÁVF. IV.2. pontjában írtaktól – minden évben a kockázatviselés kezdő- napjával megegyező naptári nap, amennyiben az adott évben ilyen nap nincs, úgy az azt követő nap.

V. ÖNRÉSZESEDÉS

Az önrészesedést biztosítási eseményenként és gépjárművenként kell levonni a biztosítási szolgáltatásból akkor is, ha a különböző biztosítási események egy időben, egy kárt okozó eseménnyel vagy folyamattal összefüggésben következtek be.

VI. KOCKÁZATKIZÁRÁS

A biztosító nem téríti meg a kárt, ha

VI.1. versenypályán vagy gépjármű versenyen, vagy versenyre való felkészülés során keletkezett;

VI.2. a sérülés nem baleseti jelleggel következik be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hűtővízmegfagyás stb.);

VI.3. felkelés, háború, megszállás, harci cselekmények (hadüzenettel vagy anélkül), idegen hatalom ellenséges cselekményei, terror- cselekmény, polgárháború, lázadás, forradalom, katonai vagy jogellenes hatalomátvétel vagy hatalombirtoklás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben merült fel. Jelen feltétel alkal- mazása szempontjából terrorcselekménynek minősül a mindenkor hatályos Büntető Törvénykönyvben meghatározott terrorcselek- mény és annak minősített esetei;

VI.4. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek vagy helyi hatóságok rendelkezéséből eredően keletkezett;

VI.5. a gépjármű jogszerű vezetője ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól és a kár ezzel okozati összefüggésben kelet- kezett;

VI.6. ionizáló sugárzás hatására következett be;

VI.7. munkavégzésre (ide nem értve a közúti személy- és áruszállítást) alkalmas gépjárműben, annak munkavégzésre való előkészítése vagy munkavégzése, vagy a közlekedésre való előkészítése során következett be, még akkor sem, ha a munkavégzés közúton vagy közúti közlekedéssel egyidejűleg, az alatt történt;

VI.8. az a biztosított vagy a gépjármű vezetőjének szándékosan elkövetett bűncselekménye (ide nem értve a lopás biztosítási eseménnyel összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményeket), annak kísérlete során vagy annak következtében következik be;

VI.9. a káresemény idején a biztosított gépjármű jogszerű vezetőjének véralkoholszintje a 0,5 ezreléket, és/vagy légalkoholszintje a 0,25 mg/l értéket meghaladta;

VI.10. a biztosított gépjárművet nem a szerződésben meghatározott módon, illetve jelleggel használták;

VI.11. a gépjárművel a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállítottak személyeket és ez a tény közrehatott a biztosítási ese- mény bekövetkezésében;

VI.12. a szerződőnek/biztosítottnak tudomása volt arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére;

VI.13. a gépjárműben vagy gépjárművön szállított tárgy okoz károsodást a gépjárműben;

VI.14. a töréskár bekövetkezését követően, a szakszerű kijavítás előtti használatból eredt.

VI.15. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezés- re jogosult személy tudtával és beleegyezésével vezeti a gépjárművet.

VI.16. Nem téríti meg a biztosító a kárt abban az esetben, amennyiben a gépjármű vezetőjének káridőpontban fennálló véralkohol/légalko- hol szintjét vagy kábítószeres befolyásoltsági állapotát, illetve vezetésre alkalmatlan állapotát azért nem lehet meghatározni, mert a gépjármű vezetője a balesetben részes felek értesítése nélkül elhagyja a baleset helyszínét, vagy kivonja magát a rendőri intézkedés alól, vagy úgy nyilatkozik, hogy a biztosítási esemény és az alkoholszint vagy egyéb orvosi/szakértői vizsgálata között alkoholt vagy a vezetési képességre egyébként hátrányosan ható szert fogyasztott és fentiek miatt a véralkohol/légalkohol szintre vonatkozó adat vagy a vezetési képesség tekintetében egyéb lényeges körülmény kideríthetetlenné vált.

VI.17. A biztosító nem téríti meg a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjárműről leszerelt alkatrészekben és tartozékokban bekövetkezett kárt.

VI.18. A biztosító nem téríti meg az I.3.2.2. pontban foglalt tartozékokban és alkatrészekben bekövetkezett kárt, ha a tartozékot, alkatrészt a szerződő a biztosítási ajánlaton nem tüntette fel, beleértve a gyártó által beépített – de nem széria – tartozékokat is.

VI.19. A biztosító nem téríti meg a nem gyárilag beépített navigációs rendszerben, a tetőcsomagtartóban és a rá rögzített tárgyakban, pél- dául kerékpártartóban, kerékpárban, síboxban bekövetkezett kárt.

VI.20. A biztosító nem téríti meg a gépjármű kopó-forgó alkatrészeinek rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló sérüléséből eredő kárt.

VI.21. A biztosító nem téríti meg a gépjármű értékcsökkenését.

VI.22. A biztosító nem téríti meg a használatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjárművekkel kapcso- latos költségeket, valamint más következményi károkat.

VI.23. Speciál csomag esetén az önálló üvegtörés kár és a rész lopáskár nem minősül biztosítási eseménynek.

VII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

VII.1. A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt

– a biztosított, illetve a szerződő fél,

– a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

– a biztosított gépjárművének üzemeltetésében, őrzésében, felügyeletében közreműködő alkalmazottjuk, illetőleg megbízottjuk, tagjuk vagy szervük

jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmulasztották. Az ÁVF X. pontjában („A biztosító men- tesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól”) foglaltakon túlmenően, az eset összes körülményét egyedileg értékelve, a jelen feltétel alkalmazásában súlyosan gondatlannak minősülhet többek között az a magatartás is, ha:

a) a gépjárművet fenti személyek 0,5 ezrelék véralkoholszintet, illetve 0,25 mg/l légalkoholszintet elérő vagy az alatti, alkoholos be- folyásoltság állapotában, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át;

b) a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő megállapítása szerint a gépjármű a baleset időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a káresemény bekövetkezésében ez közrehatott;

c) a gépjármű gumiabroncsa(i), vagy fékrendszere(i) nem felelt(ek) meg a közlekedésbiztonság követelményének;

d) a járművet annak figyelmeztető, biztonsági jelzéseit (például hűtőfolyadék, kenőanyag elégtelen szintjére, motorhibára, vagy ala- csony kerékabroncs nyomásra figyelmeztető jelzés) figyelmen kívül hagyva üzemeltetik;

e) a járműhöz nem szabványos vagy szabálytalan tartozékot (pl.: töltőberendezés), üzem- vagy kenőanyagot használnak;

f) a járművet annak hasmagasságát vagy padlólemezét elérő vagy ennél mélyebb vízben üzemeltetik.

VII.2. A kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség megsértésének minősül különösen:

a) lopáskockázat vonatkozásában, ha a biztosított gépjármű az első forgalomba helyezést követően bármely okból kifolyólag (pl. ab- laküveg-rongálás, lopáskísérlet, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektronikus indítókártya illetve bármilyen olyan eszköz elhagyása, amivel a gépjármű rendeltetésszerűen nyitható és/vagy indítható, stb.) olyan állapotba kerül, hogy rendeltetésszerűen nem használható, vagy a gépjármű jogszerű használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármű használa- tára és a szerződő, biztosított, tulajdonos, illetve üzemben tartó a szakszerű javítás, illetve zárcsere megtörténtéig nem tárolja a gépjárművet megfelelően lezárt helyen;

b) ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű kulcsa, pótkulcsa, elektronikus indítókártyája, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója, kulcsa, illetve bármilyen olyan eszköz, amivel a gépjármű rendeltetésszerűen nyitható és/vagy indítható.

VII.3. A VII. fejezet 2. a) pontjában írt körülmények bekövetkezésétől kezdődően a biztosító kockázatvállalása a lopáskockázat körében szünetel. A biztosító a lopáskockázatot a szakszerű javítás, csere biztosító részére történő bemutatását vagy számlával történő iga- zolását követő nap 00.00 órától vállalja ismét.

A biztosító nem teljesíti a lopáskockázat szünetelése alatt bekövetkezett lopás biztosítási eseményen alapuló és azzal közvetlen ok-okozati összefüggésben bekövetkezett károkból eredő biztosítási szolgáltatás iránti igényeket.

VII.4. A biztosító fenntartja a jogait a szerződés érvénytelenségére való hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülésére, ha a szerződő, illetve a biztosított a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett elhallgat vagy a valóságnak nem megfelelően közöl vagy a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény tekintetében, amely a biztosító fizetési kötelezettségére vagy annak mértékére kihatással van.

VII.5. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a biztosító azon károk megtérítése alól, amelyek a VIII. és IX. fejezetben fog- lalt kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek. A biztosító olyan arányban mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól, amilyen arányban a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettség megsértése közrejátszott a biztosítási esemény bekövetkezésében, illetve a kár mértékének növekedésében. A kötelezettségsértés mértékét esetről esetre kell vizsgálni.

VIII. A SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI, KÁRRENDEZÉSHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK

Amennyiben a jelen fejezet a biztosított/szerződő részére közlési, változás bejelentési vagy felvilágosítás-adási kötelezettséget határoz meg, úgy ezen kötelezettségek a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk.) 6:452. §-a szerinti közlési és változás bejelentési, valamint a Ptk. 6:453.

§-a szerinti felvilágosítás-adási kötelezettség körébe tartoznak és ezáltal, amennyiben a bejelentés tartalma nem felel meg a valóságnak, illetve a szerződő/biztosított ezen kötelezettségeit megszegi, úgy biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító kötelezett- sége nem áll be, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szer- ződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

VIII.1. A szerződő/biztosított tájékoztatási és változás bejelentési kötelezettségei

VIII.1.1. A szerződő/biztosított a biztosító által kért, valamint a kockázat elvállalása szempontjából lényeges adatokat, információkat köteles a szerző- déskötés során a valóságnak megfelelően közölni és ezek változását 5 munkanapon belül bejelenteni.

VIII.1.2. Amennyiben a szerződő/biztosított a szerződéskötés során olyan lényeges körülményt hallgat el, vagy nem a valóságnak megfelelő- en tüntet fel, amely a biztosító mentesülésének vagy a szerződés részbeni vagy teljes érvénytelenségének jogkövetkezményét nem vonja maga után, hanem kizárólag a biztosítási díj megállapítására van kihatással, úgy a biztosító káresemény bekövetkezése esetére fenntartja a jogát az elhallgatott vagy nem a valóságnak megfelelően feltüntetett körülmény ismeretében számított biztosítási díj és a valós körülmény ismeretében számított biztosítási díj arányában történő biztosítási szolgáltatás nyújtására.

VIII.1.3. A gépjármű kulcsainak, elektronikus indítókártyáinak, illetve bármilyen olyan eszköznek, amivel a gépjármű rendeltetésszerűen nyitható és/ vagy indítható, másolását, elvesztését, megsemmisülését a biztosítónak haladéktalanul be kell jelenteni. A biztosító előírhatja ezen tartozékok és a zárgarnitúra cseréjét.

VIII.1.4. Különösen lényeges változásnak minősül a gépjármű külföldön történő forgalomba helyezése, mely esetben a biztosító a Ptk. 6:446. § (1) be- kezdésében biztosított jogával élve a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

VIII.1.5. Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a gépjármű feletti rendelkezést korlátozó szerződést kötnek (elidegenítési, terhelési tilalom, zálogjog stb.) az ez irányú szerződés létrejöttét a szerződő köteles haladéktalanul bejelenteni.

VIII.2. Kár esetén a szerződő és a biztosított különösen az alábbi kötelezettségeknek köteles eleget tenni:

VIII.2.1. A káreseményt a felfedezéstől számított 15 napon belül kell bejelenteni az ÁVF IX.1. a-d) pontokban meghatározottak szerint. A 15 napon túl és a szerződés megszűnését követően bejelentett károk esetén csak abban az esetben áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha kétséget kizáróan bizonyított, hogy a kockázatviselési idő alatt következett be a kár.

VIII.2.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

VIII.2.3. A káreseménnyel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére be kell jelenteni.

VIII.2.4. A szerződő, illetve a biztosított a biztosító előzetes, írásbeli hozzájárulásával rendelkezhet a sérült gépjármű helyreállításáról. Amennyiben a gépjármű kijavítása a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül megkezdődik és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné vállnak, úgy a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

VIII.2.5. Amennyiben a kárt szabálysértéssel vagy bűncselekménnyel okozták és a károkozó a kártérítési felelősségét nem ismeri el és a személyi ada- tait nem adja meg, akkor a káreseményt az illetékes hatóságnál be kell jelenteni.

VIII.2.6. Lopás, rablás, rongálás, tűz vagy robbanás által okozott kárt a szerződő, a biztosított vagy a gépjármű vezetője köteles 2 munkanapon belül bejelenteni a rendőrségnél, illetve a tűz- és robbanáskárokat a tűzoltóságnál is.

VIII.2.7. A VIII.2.5. és VIII.2.6. bekezdésekben rögzített szabályok külföldre utazás esetén is alkalmazandók, azzal, hogy a bejelentést a külföldi illetékes szerveknél kell megtenni, az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni.

VIII.2.8. A szerződő, illetve a biztosított a tudomására jutást követő 2 munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak, ha az eltulajdonított gépjár- mű a biztosítási szolgáltatás teljesítését megelőzően vagy azt követően megkerül.

VIII.2.9. Lopáskár esetén a szerződő, illetve a biztosított köteles a gépjármű kulcsait, elektronikus indítókártyáit a káresemény bejelentésekor a bizto- sítónak átadni. Emellett a biztosított köteles tájékoztatni a biztosítót arról, hogy a fentieknek kívül van-e még olyan eszköz, amivel a gépjármű rendeltetésszerűen nyitható és/vagy indítható. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított ezt a kötelezettséget nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

VIII.2.10. A szerződő/biztosított a felvilágosítás adási kötelezettsége körében köteles biztosítani, hogy a biztosított gépjármű informatikai rendszereiben, tartozékaiban tárolt adatokat a biztosító – szükség esetén harmadik személy (pl.: márkaképviselet, gyártó, szakértő stb.) bevonásával - kiol- vashassa. A biztosító kérésére a szerződő/biztosított köteles megtenni az adatok kiolvasásához szükséges jognyilatkozatokat.

VIII.3. A biztosító – az ÁVF-ben meghatározottakon túlmenően – a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumen- tumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni, ha ez a bejelentett igény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapításához szükséges és rendelkezésre áll, illetve az adott kárral kapcsolatban beszerezhető és a beszerzése a szerződőtől, biztosítottól, egyéb kifizetésre jogosulttól általában elvárható.

VIII.3.1. Kárbejelentéssel kapcsolatos kitöltött biztosítási kérdőívek, nyomtatványok, adatok

– Baleseti bejelentő

– Károkozói nyilatkozat

– Kárbejelentő

– Tanúk nyilatkozatai

– Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban

– Bankszámlaszám

– Nyilatkozat előzménykéréshez

– Ügyfél elérhetősége

– Ittassági nyilatkozat

– Biztosítási kérdőív lopáskár ügyben

– Engedményezési szerződés

– Zálogjog, illetve más jogosultság fennállását igazoló megállapodás

VIII.3.2. Jogalapot igazoló okiratok

– Igazságügyi szakértői vélemény

– Egyéb szakértői vélemény

– Szakhatósági iratok

– Tűzoltósági hatósági bizonyítvány

– Tűzvizsgálati jelentés

– Rendőrségi igazolás

– Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve

– Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

– Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv

– Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll

– Vezetői engedély

– Felelősségelismerő nyilatkozat

– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása

– Tachográf adatlap

– Zár- és kulcsszakértő szakvéleménye a kulcsvizsgálatról

– Márkaképviselet nyilatkozata a kulcsutánrendeléssel kapcsolatban

– Márkakereskedő nyilatkozata a kulcsból kinyerhető információkkal kapcsolatban

– Zár- és nyomszakértői vélemény

– Kulcsok, távirányítók, kódkártyák és kulcsátadási jegyzőkönyv

– Menetlevél

– Fuvarlevél

– Kárfelvételi jegyzőkönyvek

– Előzménykárokkal kapcsolatos iratok

– Társbiztosítók párhuzamos kárrendezésével és/vagy szerződésével kapcsolatos iratai

VIII.3.3. Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok

– Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)

– Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat

– Készpénz-befizetési pénztárbizonylat

– Hagyatékátadó végzés

– Gyámhatósági rendelkezés

– Öröklési bizonyítvány

– Lemondó nyilatkozat

– Meghatalmazás

– Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása

– Átruházó nyilatkozat

– Orvosi zárójelentés

– Orvosi lelet

– Ambuláns kezelőlap

– Aláírási címpéldány

– Adásvételi szerződés

– Forgalmi engedély

– Törzskönyv

– Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok

– Üzemben tartói szerződés vagy okirat

– Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat

– Közjegyzői okirat

– Munkáltatói nyilatkozat

– Bérleti- vagy lízingszerződés

– Szerződés gépjármű kölcsönadásról

– Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített Forgalmi engedély, ill. Törzskönyv)

– Bontási igazolás

VIII.3.4. Kár összegét igazoló dokumentumok

– Javítási árajánlat

– Javítási számla

– Audatex kalkuláció

– Eurotax kalkuláció

– Eurotax káridőponti érték számítás

– Kereskedői ajánlat maradványértékre

– Bizonylat maradvány értékesítéséről

– Munkalap

– Garanciajegy

– Fotók

– Bankszámlakivonat

– Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről

– Vámkezeléssel kapcsolatos iratok

– Szervizkönyv

– Gépjármű tárolási számla

– Szállítási számla

– A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű

VIII.3.5. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse. Így például jogosult arra is, hogy a rendelkezésére álló, nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság által hozott határozatokat benyújtsa a biztosítónak.

IX. KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

IX.1. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.

IX.2. A kármegelőzés azon költségeit, amelyek a biztosító útmutatásának megfelelően vagy utólagos jóváhagyása alapján merültek fel, a biztosító 10% önrész érvényesítése mellett téríti meg azzal, hogy a kifizetett összeg nem haladhatja meg a káridőponti értékének (vételkori számlaérték-szolgáltatás esetén a vételkori számlaértékének) 20%-át. A kárenyhítés költségét a biztosító önrész érvénye- sítése nélkül megtéríti a biztosítási összeg keretein belül.

IX.3. A szerződő, illetve a biztosított együttműködési, kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségére tekintettel a gépjármű forgalmi engedélyét, indítókulcsát, indítókártyáját és azon eszközöket, amivel a gépjármű rendeltetésszerűen nyitható és/vagy indítható, illetve a gépjármű törzs- könyvét nem hagyhatja a gépjárműben.

IX.4. A szerződő, illetve a biztosított köteles a gépjárművet szakszerűen üzemeltetni – így különösen a közúti közlekedési szabályokat (ideértve a sebességhatárokat is) betartani –, a gépjárművel szállított rakományt szakszerűen rögzíteni, a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megtartani.

A kármegelőzés körében a gépjármű vezetője köteles tartózkodni különösen a gépjármű túlterhelésétől, a biztonságtechnikai eszközök, illetve rendszerek kiiktatásától, valamint tartózkodni a – nem gyári/eredeti – teljesítménynövelő megoldások, beállítások alkalmazásától. Mindenkor köteles meggyőződni a jármű használója a jármű és a gumiabroncsok megfelelő állapotáról, egyúttal köteles az elöregedett vagy nem meg- felelő barázdamélységű abroncsokat lecserélni. Jelen pontban rögzített kármegelőzési felhívások tudatos be nem tartása a kármegelőzési kötelezettség megszegésének minősül.

IX.5. A szerződő, illetve a biztosított köteles minden elvárható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a kulcsok, elektronikus indítókártyák, illetve más olyan eszközök, amivel a gépjármű rendeltetésszerűen nyitható és/vagy indítható, ne kerüljenek ki az őrizetéből. A szerződő illetve a biztosított abban az esetben is felelős a gépjármű kulcsainak, elektronikus indítókártyáinak, illetve a gépjármű rendeltetésszerű nyitását és/ vagy indítását lehetővé tevő más eszközöknek az elvesztéséért, másolásáért vagy megsemmisüléséért, ha a gépjárművet más személy hasz- nálatába adta, ideértve azt is, ha a jármű kulcsait, elektronikus indítókártyáit, és más, a gépjármű nyitását és/vagy indítását rendeltetésszerűen lehetővé tevő eszközöket például szervizben, autómosóban, benzinkúton más személyre bízta.

IX.6. A szerződő, illetve a biztosított köteles gondoskodni arról, hogy a gépjármű fedélzeti számítógépének dátum és idő beállítása megfeleljen a valóságnak azért, hogy így a gépjármű kulcsai, indítókártyái és a gépjármű rendeltetésszerű nyitását és/vagy indítását lehetővé tevő más esz- közök pontos adatokat rögzíthessenek a gépjármű üzemeltetéséről, mivel ezen adatok kifejezetten lényegesek lehetnek a szolgáltatási igény elbírálása tekintetében.

IX.7. Amennyiben a szerződés hatálya alatt a biztosított gépjármű forgalmi engedélyét elvesztik vagy ellopják, úgy az ezt követő 3 munkanapon belül köteles a szerződő, illetve a biztosított a gépjármű forgalmi rendszámának kicserélésére.

IX.8. A szerződő, illetve a biztosított csak a biztosító hozzájárulásával készíttethet további kulcsot, elektronikus indítókártyát. A biztosító a zárgarni- túra, kulcs, illetve indítókártya csere esetén kizárólag az adott gépjármű típusnak megfelelő magyarországi márkaszerviz által elvégzett cserét fogadja el.

X. BONUS-MALUS BESOROLÁS

A biztosító a szerződéseket az alábbi feltételek szerint bonus vagy malus osztályba sorolja, és az adott osztályhoz megállapított mértékű szor- zószám befolyásolja a biztosítási díjat.

Az egy évnél rövidebb, határozott időre szóló casco biztosítási szerződések bonus besorolása azok teljes tartama alatt kizárólag C00 bonus osztály lehet.

X.1. Bonus-malus osztályok

A jelen casco biztosítási feltételben foglaltak szerint a biztosító 10 bonus osztályt (C00, C01, … C09) és 3 malus osztályt (M03, M02 és M01) különböztet meg. A casco biztosítási szerződés bonus-malus osztályba történő besorolása esetén a biztosító a szerződés alapdíját alapul véve az alábbi táblázatban foglalt díjmódosítást alkalmazza:

Bonus-malus osztály	M03	M02	M01	C00 – C09
Szorzószám	1,20	1,10	1,05	1,00

X.2. A bonus osztály megállapításának szabályai a szerződés megkötésének időpontjában határozatlan idejű vagy olyan határozott idejű szerződé- seknél, amelyek tartama legalább 1 év:

X.2.1. A biztosított gépjárműre vonatkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés 21/2011. NGM rendelet szerinti bonus fokozata a casco szerződés bonus osztályba sorolását nem befolyásolja.

X.2.2. Korábbi casco biztosítás kármentességének figyelembevétele

X.2.2.1. Ha

– a casco biztosítási szerződés szerződője bármely Magyarországon működő biztosítónál a casco biztosítási ajánlattételt megelőző egy éven belül rendelkezett szerződőként casco biztosítási szerződéssel és

– a szerződés megszűnésének oka nem díjnemfizetés volt, továbbá

– a szerződő – az előző biztosító(k) által kiadott – okirattal igazolja az alábbiakban meghatározott időtartamú megszakítás nélküli kármentes időszakot,

úgy ebben az esetben a X.2.2.6. pontban meghatározott bonus osztályba sorolásra jogosult.

X.2.2.2. A biztosító a szerződőnek az új casco biztosítási ajánlaton tett nyilatkozatai alapján az új casco biztosítás díjának kiszámítása során a szer- ződést a X.2.2.6. pontban meghatározott bonus osztályba sorolja, feltéve, hogy a casco biztosítási szerződés szerződője a X.2.2.1. pontban meghatározott előző biztosító(k) által kiadott igazolásnak a biztosítóhoz történő benyújtásával igazolja a korábbi casco biztosítás megszakítás nélküli kármentes időszakát.

X.2.2.3. Ha a szerződő az ajánlattételt követő 10 napon belül átadja a biztosítónak az előző biztosító(k) által kiállított igazolást, úgy ebben az esetben a biztosító a szerződést a kockázatviselés kezdetétől a X.2.2.6. pontban meghatározott bonus osztályba sorolja.

X.2.2.4. Ha a szerződő az ajánlattételt követő 10 napon belül nem adja át a biztosítónak az előző biztosító(k) által kiállított igazolást, a bonus besorolá- sa a szerződés kockázatviselésének kezdetétől C00. Ebben az esetben a biztosító a szerződést az igazolás bemutatásakor folyamatban lévő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal sorolja be a X.2.2.6. pontban meghatározott bonus osztályba.

X.2.2.5. Ha a szerződő rendelkezik a jelen biztosítási feltételek alkalmazásával megkötött casco biztosítási szerződésen túlmenően egy további, másik gépjármű vonatkozásában bármely Magyarországon működő biztosítónál fennálló casco biztosítási szerződéssel, úgy a biztosító a szerződést abban az esetben sorolja a másik gépjárműre vonatkozó igazolás alapján a jelen feltételek szerinti casco bonus osztályba, amennyiben a má- sik gépjárműre vonatkozó casco szerződés érdekmúlással vagy a szerződő általi jogszerű felmondással megszűnik. A biztosító a biztosítási szerződés megszűnését igazoló, a másik biztosító által kiállított okirat bemutatásának napjával kezdődő hatállyal sorolja be a szerződést a megfelelő bonus osztályba.

Ha a szerződő több, a jelen biztosítási feltételek alkalmazásával megkötött casco biztosítási szerződéssel is rendelkezik a biztosítónál, úgy a fentiek szerinti, másik biztosítótól kapott igazolás alapján a biztosító csak egy, a szerződő által megjelölt casco biztosítási szerződés vonatko- zásában veszi figyelembe a bonus besorolásnál az igazolást.

X.2.2.6. A casco szerződés bonus osztályba sorolására a fenti feltételek figyelembevételével az alábbi táblázatban feltüntetettek szerint kerül sor a X.2.2.3., X.2.2.4., illetve X.2.2.5. pontokban megjelölt hatállyal.

Új casco szerződés bonus osztálya

Új casco szerződés bonus osztályba sorolásának feltételei

C00 A kármentes évek száma egy évnél kevesebb

C02 A kármentes évek száma egy évet elérő, de két évnél kevesebb C03 A kármentes évek száma két évet elérő, de három évnél kevesebb C04 A kármentes évek száma három évet elérő, de négy évnél kevesebb C06 A kármentes évek száma négy évet elérő, de öt évnél kevesebb C08 A kármentes évek száma öt évet elérő, de hat évnél kevesebb

C09 A kármentes évek száma hat év vagy azt meghaladó

Kármentes évek száma = Az új casco szerződés kockázatviselés kezdetének éve – casco kármentességi időszak kezdetének éve

X.2.3. A X.2.2. pontban foglaltakkal ellentétben, amennyiben a casco biztosítási ajánlattétel időpontjában a biztosított gépjármű vonatkozásában

a) a Generali Biztosító Zrt-nél van

aa) érvényes és hatályos casco biztosítás, amelynek díja rendezett vagy még nem szűnt meg a díj nem fizetése miatt vagy

ab) megszűnt casco biztosítás, amely esetében a kockázatviselés az ajánlattétel időpontját megelőző 90 napon belül szűnt meg és a meg- szűnés oka díjnemfizetés, szerződés átdolgozása, biztosító általi felmondás vagy szerződő általi évfordulóra történő felmondás abban az esetben, ha a szerződő a díjat nem fizette ki a kockázatviselés végéig

és

b) az új casco biztosítási ajánlattétel napját megelőző 90 napon belül a biztosított gépjármű tulajdonjogában nem történt változás és

c) az új ajánlat szerinti kockázatviselés kezdet nem azonos az előzmény szerződés évfordulójának dátumával és

d) az előzmény szerződés az új ajánlattal azonos alapkockázatokra (lopáskár, elemi kár, töréskár) nyújt biztosítási fedezetet úgy abban az esetben az új casco biztosítás bonus osztályba sorolása kizárólag C00 lehet.

X.2.4. A X.2.2. pontban foglaltakkal ellentétben, amennyiben a casco biztosítási ajánlattétel időpontjában a biztosított gépjármű vonatkozásában

a) a Generali Biztosító Zrt-nél van

aa) érvényes és hatályos casco biztosítás, amelynek díja rendezett vagy még nem szűnt meg a díj nem fizetése miatt vagy

ab) megszűnt casco biztosítás, amely esetében a kockázatviselés az ajánlattétel időpontját megelőző 90 napon belül szűnt meg és a meg- szűnés oka díjnemfizetés, szerződés átdolgozása, biztosító általi felmondás, szerződő általi évfordulóra történő felmondás vagy közös megegyezés

és

b) az új casco biztosítási ajánlattétel napját megelőző 90 napon belül a biztosított gépjármű tulajdonjogában nem történt változás és

c) az előzmény szerződés az új ajánlattal azonos alapkockázatokra (lopáskár, elemi kár, töréskár) nyújt biztosítási fedezetet és

d) az a) pont szerinti szerződés valamely malus fokozatú vagy annak évfordulójától kezdődő hatállyal bármely malus fokozatba kerülne

úgy abban az esetben

– ha az új ajánlat szerinti kockázatviselés kezdete nem azonos az előzmény szerződés évfordulójának dátumával, akkor az új casco biztosí- tás malus osztályba sorolása azonos az előzmény szerződés malus osztályával vagy

– abban az esetben, ha az új ajánlat szerinti kockázatviselés kezdete azonos az előzmény szerződés évfordulójának dátumával, akkor az új casco biztosítás malus osztályba sorolása azonos azzal a malus osztállyal, amely az előzmény szerződés évfordulójától lenne hatályos.

X.3. A bonus-malus osztály változása a szerződés tartama alatt

X.3.1. Ha a szerződő/biztosított valamely biztosítási évben nem vett igénybe bonust érintő biztosítási szolgáltatást, a szerződés bonus-malus osztá- lya a következő biztosítási évfordulótól kezdődően 1 osztállyal emelkedik (lásd X.3.3. pont).

X.3.2. Ha a szerződő/biztosított az adott biztosítási évben igénybe vett bonus besorolást érintő biztosítási szolgáltatást, vagy az adott biztosítási évet megelőzően vett igénybe bonus besorolást érintő biztosítási szolgáltatást, melyet a biztosító még nem vett figyelembe a szerződés bo- nus-malus osztályba sorolása vonatkozásában, úgy a szerződés bonus-malus osztálya a következő biztosítási évfordulótól kezdődően módo- sul (lásd. X.3.3. pont).

X.3.3. Bonus-malus besorolás módosulása a X.3.1. és X.3.2. pont alapján

Bonus-malus besorolás az évfordulót megelőző napon

Bonus-malus besorolás a következő biztosítási évfordulótól kezdődően, ha az évfordulót megelőzően bekövetkezett, de még figyelembe nem vett bonus besorolást érintő esemény(ek) száma

0 db 1 db 2 vagy több db

M03 M02 M03 M03

M02 M01 M02 M03

M01 C00 M01 M03

C00 C01 C00 M03

C01 C02 C01 M02

C02 C03 C02 M01

C03 C04 C03 C00

C04 C05 C04 C01

C05 C06 C05 C02

C06 C07 C06 C03

C07 C08 C07 C04

C08 C09 C08 C05

C09 C09 C09 C06

X.3.4. A casco szerződés bonus-malus osztályát nem érintik az alábbi biztosítási események, így a X.3.2. pont nem alkalmazandó

– „Üvegkár” biztosítási esemény esetén, amennyiben az üveg sérülése az üveg cseréje nélkül kerül kijavításra, és a javítás teljes (nettó szol- gáltatás esetén nettó) költsége nem éri el a káresemény időpontjában aktuális magyarországi Audatex kalkulációs programmal, és a sérült üveg cseréjével készített kalkuláció (nettó szolgáltatás esetén nettó) végösszegének 20%-át;

– „Üvegkár” biztosítási esemény esetén, amennyiben az üveg sérülése az üveg cseréjével kerül kijavításra és a javítás teljes (nettó szol- gáltatás esetén nettó) költsége nem éri el a káresemény időpontjában aktuális magyarországi Audatex kalkulációs programmal készített kalkuláció (nettó szolgáltatás esetén nettó) végösszegének 65%-át;

– „Töréskár”, „Elemi kár” biztosítási események esetén, amennyiben kizárólag a jármű valamely fényszórója vagy egyéb külső lámpája sérül meg és a helyreállítás a sérült fényszóró vagy lámpa cseréje nélkül valósul meg;

– amennyiben a biztosító a jelen biztosítási feltétel IX. fejezetében meghatározott, a biztosítottat/ szerződőt terhelő kármegelőzési és káreny- hítési kötelezettség teljesítésére tekintettel nyújtott biztosítási szolgáltatást;

– amennyiben a casco biztosítási szerződés General kiegészítő szolgáltatást vagy Műszaki hiba és defekt Assistance kiegészítő szolgáltatást tartalmaz és a szerződő/biztosított ezen kiegészítő biztosítási szolgáltatásokat veszi igénybe;

– ha a biztosító által nyújtott biztosítási szolgáltatás a biztosító részére maradéktalanul megtérül. Amennyiben a megtérülés időpontjában a casco szerződés bonus-malus osztályának átsorolása már megtörtént, úgy a biztosító a megtérülés időpontját követően 30 napon belül visszaállítja a szerződés bonus-malus osztályát. A szerződés bonus-malus osztályának visszaállítása miatt keletkező esetleges többlet díjbefizetést a biztosító a szerződés következő esedékes díjába (díjrészletébe) beszámítja vagy a szerződő kérésére visszafizeti.

X.4. A bonus-malus osztályba soroláshoz fűződő egyéb rendelkezések

X.4.1. A bonus-malus osztályba sorolás a szerződő személyéhez fűződik.

X.4.2. Amennyiben a jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés a biztosítási díj nem fizetése miatt szűnik meg, úgy a szerződés bo- nus-malus osztálya ha a szerződés besorolása a szerződés megszűnésének időpontjában

a) bármely bonus fokozatú volt, akkor legfeljebb C00 bonus fokozatú vagy

b) bármely malus fokozatú volt, akkor azzal megegyező malus fokozatú lehet.

XI. A SZERZŐDÉSBEN ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre, illetve a tulajdonosra vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű haszná- lójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési, tájékoztatási és változás bejelentési kötelezettség, valamint a kár bekövetkezésének esetére előírt kötelezettségek ezen személyeket ugyanúgy terhelik, mint a szerződőt, a biztosítottat, illetve a tulajdonost. A gépjármű mindenkori jogszerű használóját a felek a biztosított megbízottjának tekintik. A szerződő, illetve a biztosított a gépjármű használatának ideiglenes átadásakor köte- les a jogszerű használót tájékoztatni a jelen biztosítási feltételben foglalt szerződéses feltételekről, és tőle megkövetelni azok betartását.

XII. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA

A Komplett casco biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét

– a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett Fogyasztóiár-index;

– a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett Járműalkatrész és Járműjavítás – karbantartás árindex adatai;

– a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú biztosítási szerződések – kárgyakorisága;

– a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú biztosítási szerződések – átlagkára;

– a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú biztosítási szerződések – kárhányada;

– a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek

változásának esetén a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os mértékben módosíthatja.

A módosítás mértékét a biztosító a jelen pontban meghatározott árindexeknek a módosítás hatálybalépését megelőző legfeljebb 1 éves időszakban, az egyéb mutatóknak a módosítás hatálybalépését megelőző legfeljebb 2 éves időszakban bekövetkezett, legalább 0,5%-ot meghaladó változására, vagy a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel határozza meg.

A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépé- sét legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül

– írásban felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

XIII. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA KÖZÖS MEGEGYEZÉSSEL

Felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés változatlan tartalommal hatályban marad. A szerződés közös megegyezéssel történő módo- sítására egyebekben a szerződés létrejöttére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

XIV. EGYEBEK

A biztosított gépjármű totálkára érdekmúlást eredményez, azaz a totálkár bekövetkezésével a szerződés megszűnik.

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános vagyonbiztosítási feltételek, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései irányadóak.

Optimál Prémium és Optimál Extra módozatú Komplett Casco biztosításba épített utasbiztosítás

A Generali Biztosító Zrt.-vel létrejött Optimál Prémium vagy Optimál Extra módozatú Komplett Casco biztosítás természetes személy szerződője a Ge- nerali Biztosító Zrt. és a Genertel Biztosító Zrt. között létrejött csoportos biztosítási szerződés hatálya alatt jogosulttá válik a casco biztosítási szerződés megszűnéséig – de legfeljebb a 70. életévének betöltéséig – az alábbiakban leírt utasbiztosítási szolgáltatások igénybevételére.

Jelen tájékoztatás a Genertel Csoportos Utasbiztosításra vonatkozó tájékoztatást tartalmazza.

1. A BIZTOSÍTÁS SZEREPLŐI

Szerződő: a Generali Biztosító Zrt. (székhely: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44., cégjegyzékszám: 01-10-041305), aki a csoportos biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal.

Biztosított: az a természetes személy, aki szerződőként

a) (i) a Generali Biztosító Zrt.-vel 2022. július 10-ei vagy korábbi kockázatviselési kezdettel Optimál Prémium vagy Optimál Extra módozatú Komplett Casco biztosítást kötött (továbbiakban: casco biztosítási szerződés, illetve casco biztosítási szerződés szerződője), feltéve, hogy ezen casco biztosítási szerződése 2022. július 27-én érvényben van, vagy

(ii) a Generali Biztosító Zrt.-vel 2022. július 11-ei vagy későbbi kockázatviselési kezdettel Optimál Prémium vagy Optimál Extra módozatú Komplett Casco biztosítást köt (továbbiakban: casco biztosítási szerződés, illetve casco biztosítási szerződés szerződője) és

b) az adott személy állandó lakóhelye Magyarország területén van, a magyar kötelező egészségbiztosítás rendszerében biztosított, vagy egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen jogosult, valamint érvényes társadalombiztosítási azonosító jellel (TAJ) rendelkezik (állam- polgárságtól függetlenül), és

c) a 70. életévét nem töltötte be.

Amennyiben az a) pontban írt valamely feltétel, valamint a c) pont szerinti feltétel teljesül, de az adott személy nem magyar állampolgár, és az állandó lakóhelye Magyarország területén van, és ott érvényes TAJ számmal is rendelkezik, és az állampolgársága szerinti országba utazik, akkor az állampolgárság országára vonatkozóan csak abban az esetben vállalja a Biztosító a kockázatviselést, amennyiben az az Európai Unió tagállamai közé tartozik. Ettől eltérő esetekben a biztosítási szerződés területi hatálya a Biztosított állampolgársága szerinti ország(ok)ra nem terjed ki.

Amennyiben az a) pontban írt valamely feltétel, valamint a c) pont szerinti feltétel teljesül, de az adott személy nem magyar állampolgár, és állandó lakóhelye nem Magyarország területén van és ott érvényes TAJ számmal sem rendelkezik, de Magyarországgal határos országok

– kivéve Ukrajna – állampolgára, és az állampolgársága szerinti országban érvényes kötelező egészségbiztosítással és állandó lakóhellyel rendelkezik, akkor a Biztosító azzal a korlátozással vállalja a kockázatviselést, hogy a biztosítás területi hatálya nem terjed ki Magyar- ország és a Biztosított állampolgársága szerinti ország területére, azonban a Biztosító a hazaszállítást a Biztosított állandó lakóhelye szerinti országba is vállalja.

A Biztosított jogosulttá válik ingyen, a casco biztosítási szerződés megszűnéséig – de legfeljebb a 70. életévének betöltéséig – az alábbiakban leírt, a Genertel Csoportos Utasbiztosítási Feltételek – Generali Komplett Casco biztosításhoz elnevezésű biztosítási feltételekben (nyomtat- ványszám: 23016, Hatályos: 2022.07.11-étől) (továbbiakban: Utasbiztosítási Feltételek) részletesen meghatározott utasbiztosítási szolgáltatá- sokra.

Biztosító: a Genertel Biztosító Zrt. (székhely: 1132 Budapest, Váci út 36–38., cégjegyszékszám: 01-10-045704, tel.: 06 1 288 0000, levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 999., internetes elérhetősége: www.genertel.hu) (továbbiakban: Genertel Biztosító, illetőleg Biztosító).

A csoportos utasbiztosítási fedezetet a Genertel Biztosító nyújtja a Biztosítottnak a vonatkozó biztosítási feltételek szerint.

A Genertel Biztosítóra vonatkozó részletes tájékoztatást az „Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések” című dokumentum tartalmazza.

2. VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

Az Utasbiztosítási Feltételek mellett a csoportos biztosítási szerződés részét képezi az „Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonat- kozó általános rendelkezések” című dokumentum is.

A vonatkozó biztosítási feltételek a Biztosító honlapján az alábbi helyen érhetőek el: https://www.genertel.hu/dokumentumok/23016

3. AZ EGYEDI JOGVISZONY LÉTREJÖTTE

A Biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony (a továbbiakban: egyedi jogviszony) a casco biztosítási szerződés megkötésével jön létre.

Amennyiben a Biztosított az egyedi jogviszony hatálybalépésének napján vagy ezt megelőzően a 70. életévét betölti, vagy betöltötte, az egyedi jogviszony nem jön létre.

4. BIZTOSÍTÁSI TARTAM ÉS BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

Az egyedi jogviszony határozatlan időre jön létre.

A Biztosítottra irányadó biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig minden évben a Biztosított egyedi jogviszonya hatályba lépé- sével megegyező naptári nap előtti nap.

5. HATÁLYBALÉPÉS, KOCKÁZATVISELÉS

Az egyedi jogviszony hatálybalépésének időpontja:

– 2022. július 27., ha a Biztosított a Szerződőnél 2022. július 10-ei vagy korábbi kockázatviselési kezdettel kötött casco biztosítási szerző- dést, feltéve, hogy a casco biztosítási szerződése 2022. július 27-én érvényben van;

– a Szerződőnél kötött casco biztosítási szerződés kockázatviselési kezdetét követő 16. nap, ha a Biztosított a Szerződőnél 2022. július 11-ei vagy azt követő kockázatviselési kezdettel köt casco biztosítási szerződést.

A Biztosító kockázatviselése a Biztosított vonatkozásában a Biztosítottra irányadó biztosítási időszakon belül tetszőleges számú, alkalmanként 30 napnál nem hosszabb külföldi utazásokra terjed ki. A Biztosító kockázatviselése egy adott külföldi utazás megkez- désének időpontjában kezdődik meg, és annak befejeződéséig, de legfeljebb a kezdő időponttól számított 30 napig tart.

A casco biztosítás megszűnésének napján ezen utasbiztosítási fedezet is megszűnik.

6. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Az Utasbiztosítási Feltételekben meghatározott biztosítási események.

7. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A Biztosító a biztosítási szolgáltatásait az Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1132 Budapest, Váci út 36-38., Cég- jegyzékszám: 01 09 565790, Adószám: 12231401-2-41) (továbbiakban: Europ Assistance vagy a Biztosító asszisztencia szolgáltatója), mint a Biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet nemzetközi segítségnyújtási hálózatának közreműködésével teljesíti.

Az „Egészségügyi segítségnyújtás és biztosítás” alapján a külföldi utazás során bekövetkező váratlan betegség vagy baleset esetén a biztosító a mentés és a sürgősségi orvosi ellátás költségeit téríti meg az utasbiztosítás Szolgáltatási táblázata szerinti összegig, ezen felül meg- szervezi és kifizeti a beteg vagy sérült személy orvosilag indokolt hazaszállítását (pl. mentőautóval vagy mentőrepülővel), valamint elhalálozás esetén a holttest-hazaszállítást.

Az Europ Assistance 24 órában elérhető telefonos segítségnyújtó szolgálatának szakemberei egyeztetik a külföldi orvosokkal, kórházakkal az orvosi ellátás részleteit és a költségvállalást.

A „További utazási segítségnyújtási” szolgáltatások a Biztosítottat és a vele együtt külföldön tartózkodó közeli hozzátartozót mentesítik a váratlan kiadások alól, ha a Biztosított váratlan betegsége vagy balesete miatt előre nem tervezett helyen kell szállást találnia, vagy módosítani kell a hazautazása időpontját (pl. át kell íratni a repülőjegyét).

A „Gépjármű-segítségnyújtás alapszolgáltatások” alapján tájékoztatást nyújt autómentő szolgáltatást nyújtó társaság telefonszámáról, va- lamint, ha a Biztosított külföldön bekövetkező váratlan betegsége vagy balesete következtében nem képes gépjárművezetésre, úgy a Biztosító megszervezi a személygépjármű vezetésére kijelölt személy – Biztosított tartózkodási helyére történő – kiutazását és vállalja annak közlekedési többletköltségeit.

A „Poggyászbiztosítás” a külföldi utazás alatt történt lopáskárok és a Biztosított balesete során keletkezett poggyászsérülések anyagi kárai- nak enyhítésére szolgál.

A „Jogvédelmi segítségnyújtás és biztosítás” mentesíti a Biztosítottat az ügyvédi, eljárási és óvadék-jellegű költségektől, ha külföldön a biz- tosítási feltételekben meghatározott minőségben gondatlanságból szabálysértést vagy bűncselekményt követ el és emiatt az esemény helyén jogi eljárás indul ellene (pl. síelés közben okoz személyi sérülést valakinek).

A szolgáltatásokra vonatkozóan további információ – így a Biztosító mentesülésének a feltételei és az alkalmazott kizárások is – az Utasbizto- sítási Feltételekben és a Szolgáltatási táblázatban található.

8. TERÜLETI HATÁLY

Az utasbiztosítás hatálya az Utasbiztosítási Feltételekben rögzített országokra terjed ki.

9. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK KORLÁTOZÁSA

A casco biztosításhoz kapcsolódó utasbiztosítás hagyományos turista célú utazásokra érvényes, így nem nyújt biztosítási védelmet pl. fizikai munkavégzésre, hivatásos gépjárművezetésre, veszélyes sportokra, valamint versenyszerű sportolók utazásaira, illetőleg a Biztosító a biztosítási feltételekben meghatározott esetekben mentesülhet a szolgáltatási kötelezettsége alól. A korlátozásokat (a kizárásokat, a Biztosító mentesülése eseteit) részletesen az Utasbiztosítási Feltételek tartalmazzák.

10. KÁRBEJELENTÉS

A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 24 órán belül a Biztosító asszisztencia szolgáltatójánál, az Europ Assistance-nál kell beje- lenteni a következő telefonszámon: +36 1 458-4464.

A bejelentés során meg kell adni a Biztosított nevét, születési dátumát, valamint telefonszámát (ahol később is visszahívható), valamint a casco biztosítási szerződése azonosítását lehetővé tevő adatokat (pl. biztosítási kötvény száma).

Telefonon 24 órában elérhető magyar nyelven az Europ Assistance segítségnyújtó szolgálat, amelynek a világ számos országában van kihelye- zett partnere, ezáltal a Biztosított a különböző helyszíneken a helyi viszonyokat jól ismerő segítségre is számíthat. Közvetlen életveszély esetén először a helyi központi segélyhívó számon kell segítséget kérni! (általános segélyhívó szám az Európai Unió területén belül: 112)

11. UTASBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS PANASZOK BEJELENTÉSE ÉS KEZELÉSE, A BIZTOSÍTÓ FELÜGYELETE

Amennyiben a Genertel Biztosító, illetve munkatársainak magatartásával, tevékenységével vagy mulasztásával kapcsolatban bármilyen panasz merül fel, úgy a panasz az alábbiak szerint terjeszthető elő:

a) szóban (személyesen) a Genertel Biztosító Ügyfélszolgálatán, az Ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében (https://www.genertel.hu/ ugyfelszolgalat/kapcsolat);

b) írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen), a biztosító ügyfélszolgálati elérhetőségein (https://www.genertel.hu/ugyfelszolgalat/kapcsolat) keresztül;

c) telefonon az ügyfélszolgálat fenti telefonszámán keresztül, a https://www.genertel.hu/ugyfelszolgalat/kapcsolat honlapon feltüntetett hí- vásfogadási időben.

Az Ügyfélszolgálat elérhetőségei:

Telefonszám: 06 1 288 0000

Fax: 06 1 451 3881

Postai levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 999

Email: genertel@genertel.hu

Internet: https://www.genertel.hu/ugyfelszolgalat/kapcsolat

Személyes ügyfélszolgálat címe: 1132 Budapest Váci út 36-38.

A Genertel Biztosító felügyeleti szerve: a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet).

A Felügyelet elérhetőségei

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest Központi telefon: +36 1 428 2600

Központi fax: +36 1 429 8000

Email: info@mnb.hu

Webcím: https://www.mnb.hu/felugyelet Ügyfélszolgálat címe: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6. Ügyfélszolgálat telefonszáma: +36 80 203 776

Ügyfélszolgálat elektronikus levelezési címe: ugyfelszolgalat@mnb.hu

12. SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE

Tájékoztatjuk, hogy a csoportos utasbiztosítási fedezet nyújtása érdekében, az utasbiztosítás létrejöttéhez szükséges személyes, és a szerző- désével kapcsolatos adatait a Generali Biztosító Zrt. a Genertel Biztosító Zrt. részére átadja. A Genertel Biztosító Zrt. a részére átadott adatokat biztosítási titokként kezeli.

• Az adatkezelés céljai:

a) az utasbiztosítási fedezet nyilvántartása, állományban tartása;

b) a biztosítási szerződésből származó igények, követelések megítélése, elbírálása;

c) a biztosítási veszélyközösség megóvása érdekében a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése és megakadá- lyozása;

d) a terrorizmus finanszírozásának a megelőzése és megakadályozása, nemzetközi szankciós rendelkezések betartása;

e) panaszok kezelése.

• Az Önt megillető jogok a személyes adatai kezelésével kapcsolatban

Ön jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak a kezelése folyamatban van-e, és arra, hogy a személyes adataihoz hozzáférést kapjon. Ön kérheti a személyes adatainak a helyesbítését, valamint a jogszabályban meghatározott esetekben azok törlését, adatai kezelésének a korlátozását, illetve Ön élhet az adathordozhatósághoz való jogával. Ha az adatkezelés az Ön által adott hozzájáruláson alapul, akkor Ön jogosult a hozzájárulását bármikor visszavonni.

Ön jogosult tiltakozni az Önre vonatkozó személyes adatok közvetlen üzletszerzési céllal történő, vagy jogos érdeken alapuló kezelésével szemben.

Amennyiben Önnek a személyes adataival kapcsolatos panaszát, kérelmeit nem sikerült megnyugtató módon rendezni, vagy az Ön meg- ítélése szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése jogsértő, Ön a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál jogosult bejelentést tenni. Személyes adatainak a védelméhez fűződő jogainak a megsértése esetén Ön jogosult bírósághoz fordulni.

• Részletesebb tájékoztatás a személyes adatok kezeléséről

A fenti céllal történő adatkezelésről, az igénybe vett adatfeldolgozókról, a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogokról és jogorvos- lati lehetőségekről további részletes tájékoztatást a Genertel Biztosító Zrt. Adatkezelési tájékoztatójában talál.

Az adatkezelési tájékoztató a www.genertel.hu oldalon található „Adatkezelési tájékoztató” menüpontból érhető el.

Jelen tájékoztatás nem teljes körű, a Genertel Csoportos Utasbiztosításra vonatkozó részletes információk a vonatkozó biztosítási feltételek- ben találhatóak.

13. SZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZAT

Biztosítási szolgáltatás	Biztosítási összegek Generali Komplett Casco biztosításhoz kapcsolódó utasbiztosításhoz
A) Egészségügyi segítségnyújtás és biztosítás
Orvosi és mentési költségek térítése összesen: – baleset – betegség	5 000 000 Ft 5 000 000 Ft
Ezen belül: – mentőhelikopteres mentés – hegyi- és vízimentés – mentőautóval történő szállítás – sürgősségi fogászati ellátás – kórházi napi térítés a Biztosított részére, ha a kórházi költségek megtérítése EEK vagy más biztosítás alapján történik (Ft/kórházban töltött éjszaka)	2 500 000 Ft 1 000 000 Ft 1 000 000 Ft 300 euró 25 000 Ft
Hazaszállítás megszervezése, a felmerült többletköltségek térítése	limit nélkül
Egészségügyi segítségnyújtási szolgáltatások:
– egészségügyi ellátás megszervezése	szolgáltatás
– szükség esetén orvoshoz, kórházba szállítás megszervezése	szolgáltatás
– hozzátartozó tájékoztatása	szolgáltatás
– folyamatos kapcsolattartás az ellátó egészségügyi intézménnyel	szolgáltatás
Baleset vagy betegség miatt felmerülő egyéb költségek megtérítése	50 000 Ft
Holttest hazaszállításának megszervezése, a felmerült költségek térítése	limit nélkül
B) További utazási segítségnyújtás
Hazautazás időpontjának változása betegség vagy baleset miatt: – Biztosított részére szállásköltség összesen (max. 7 éj) – hozzátartozó részére szállásköltség összesen (max. 7 éj) – hozzátartozónak a Biztosítottal egyidőben történő hazautazása miatt felmerülő közlekedési költségek térítése	300 euró 300 euró 150 000 Ft
Hozzátartozó szállásköltsége – a Biztosított kórházi ellátása alatt (összesen max. 7 éj)	300 euró
Beteglátogatás: – közlekedési költségek – szállásköltség összesen (max. 7 éj)	300 000 Ft 300 euró
Gyermek hazaszállítása	300 000 Ft
Idő előtti hazautazás otthoni hozzátartozó betegsége vagy halála miatt	150 000 Ft
Pénzsegély-közvetítés	300 000 Ft
Információ útiokmány elvesztése esetén	szolgáltatás
Telefonos orvosi konzultáció magyar nyelven (24 órában)	szolgáltatás
C) Gépjármű-segítségnyújtás alapszolgáltatások
Információ autómentő-szolgáltatásról	szolgáltatás
Sofőrküldés a Biztosított betegsége vagy balesete esetén	200 000 Ft
D) Poggyászbiztosítás
Útipoggyászra vagy útiokmányra vonatkozó térítés összesen	100 000 Ft
Ezen belül: – tárgyankénti limit – csomagonkénti limit – útiokmányok pótlására vonatkozó költségtérítés	30 000 Ft 60 000 Ft limit nélkül
E) Jogvédelmi segítségnyújtás és biztosítás
Óvadék és a felmerülő költségek, ügyvédi munkadíj megtérítése	1 000 000 Ft

Záradékok

A szerződésre érvényes záradékok sorszámát a biztosítási ajánlat vagy kötvény kiállítása esetén a kötvény tartalmazza. A szerződésre alkalmazott zára- dékban foglaltak a szerződés részét képezik. Amennyiben a szerződésre alkalmazott záradékban foglaltak az általános feltételek egyéb rendelkezéseitől eltérnek, úgy a záradékban foglaltak az irányadóak.

4005. SZ. ZÁRADÉK

A gépjármű finanszírozási szerződés hatálya alatt, a biztosítási díj megfizetésének elmulasztása esetén a biztosító az első biztosítási díj(részlet) esedékes- ségétől számított legalább 60, folytatólagos biztosítási díj(részlet) esedékességétől számított legalább 90 napos póthatáridőt tűz ki, melynek elteltével, amennyiben díjfizetésre nem kerül sor, a biztosítási szerződés és a biztosító kockázatviselése az esedékesség napjára visszamenő hatállyal szűnik meg. A gépjármű finanszírozási szerződés megszűnését követően ezen rendelkezés hatályát veszti és az ÁVF.VI.5.1. pontjában foglaltak válnak irányadóvá.

4016. SZ. ZÁRADÉK

Lopáskár biztosítási eseményre a biztosítási fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai berendezés szolgáltatásai – a biztosítási esemény időpontjában – megfelelnek az alább meghatározottaknak, és a biztosítási esemény időpontjában működőképes, valamint bekapcsolt állapotban van.

Járó motornál a gépjármű önkényes elvitelének esetén védelmet nyújt a következő műszaki követelmények szerint:

– vezetőoldali ajtó becsukása után legfeljebb 10 másodperc, vagy 10 m elmozdulás után a leállítási folyamatnak az elkövető által le nem állítható módon be kell indulnia, és

– a leállítási folyamat indulásától számított legalább 30 másodperc után a gépjárműnek a környezet felé figyelemfelhívó vészjelzést, fényjelzést kell adnia (féklámpa villogtatása és vészvillogó, vagy hangjelzés is), és

– a motor vagy a gépjármű leállításának legalább 40 másodperc – legfeljebb 3 percen belül meg kell történnie, és

– a motor közvetlen leállítása előtt legalább 10 másodperccel a környezet figyelmét fel kell hívni a veszélyhelyzetre, és

– a gépjárművet a feszültség elvételével és visszaadásával ne lehessen újraindítani.

4044. SZ. ZÁRADÉK

Eltérően a II.2.3.2. ponttól, a biztosító szolgáltatása a biztosított gépjármű forgalomba helyezésének napjától kezdődően a káridőponti érték megtéríté- sére korlátozódik.

4045. SZ. ZÁRADÉK

A biztosítás az előírt biztonságtechnikai berendezés hiánya miatt a lopáskár biztosítási eseményre nem terjed ki.

4046.SZ. ZÁRADÉK

Figyelemmel arra, hogy a szerződő kevesebb, mint kettő darab, a gépjárműhöz tartozó eredeti kulcs (centrálkulcs/elektronikus indítókártya/elektronikus indítókulcs/egyéb kulcs) meglétéről nyilatkozott, a biztosítás lopáskár biztosítási eseményre nem terjed ki. Egyéb kulcs alatt kell érteni a gépjármű nyitá- sát és/vagy indítását lehetővé tevő egyéb eszközt, távirányítót.

4047. SZ. ZÁRADÉK

Amennyiben a szerződő az ajánlaton a kockázatviselés kezdetét óra, és perc pontossággal határozta meg, úgy a kockázatviselés ezen időpontban kezdődik.

4048. SZ. ZÁRADÉK

A biztosítási szerződés hatálya alá tartozó gépjárműre a biztosító törés-, elemi-, üvegtörés és lopáskárok esetében nettó, azaz áfával csökkentett szol- gáltatást nyújt.

4049. SZ. ZÁRADÉK

A próbarendszámra, illetve az azzal üzemeltetett gépjárművekre kötött biztosítás kizárólag azon gépjárművekre terjed ki, amelyeket a próbarendszámhoz tartozó indítási naplóba bejegyzett időtartam alatt és útvonalon, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő módon és céllal használták. A biztosító kocká- zatviselése kizárólag a gépjármű próbarendszámmal történő üzemeltetése ideje alatt bekövetkező biztosítási eseményekre terjed ki.

A biztosító szolgáltatásának felső határa az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási események vonatkozásában a szerződésben szereplő biztosítási összeg.

4050. SZ. ZÁRADÉK

A biztosítás területi hatálya nem terjed ki a következő országokra: Észtország, Fehéroroszország, Lettország, Litvánia, Moldovai Köztársaság, Ukrajna.

4051. SZ. ZÁRADÉK

A biztosítás területi hatálya csak Magyarország területére terjed ki.

4052. SZ. ZÁRADÉK

Lopáskár biztosítási eseményre a biztosítási fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépített biztonságtechnikai berendezés szol- gáltatásai – a biztosítási esemény időpontjában – megfelelnek az alább meghatározottaknak, és a biztosítási esemény időpontjában működőképesek, valamint bekapcsolt állapotban vannak:

– védenie kell a gépjármű összes nyílászáróját, (az ajtókat, a motorteret, csomagteret), a riasztó beépítését jelző berendezés (fényvisszajelzés, LED) van beépítve, valamint a gépjárművet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad és megakadályozza a motor indítását vagy

– a biztosított gépjárműbe gyári immobilisert (indításgátló berendezést) építettek be vagy

– a biztosított gépjárműbe olyan immobilisert (indításgátló berendezést) építettek be, amely a gépjármű legalább 3 áramkörét blokkolja.

4053. SZ. ZÁRADÉK

– védenie kell a gépjármű összes nyílászáróját, az ajtókat, a motorteret, csomagteret, a riasztó beépítését jelző berendezés (fényvisszajelzés, LED) van beépítve, a gépjárművet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad, valamint beltéri mozgásérzékeléssel, rezgésérzékeléssel rendelkezik, és távirányítással működtethető léptetőkódos vezérlőrendszerrel rendelkezik és

– a biztosított gépjárműbe gyári immobilisert (indításgátló berendezést) építettek be vagy

– a biztosított gépjárműbe olyan immobilisert (indításgátló berendezést) építettek be, amely a gépjármű legalább 3 áramkörét blokkolja.

4054. SZ. ZÁRADÉK

– védenie kell a gépjármű összes nyílászáróját (az ajtókat, a motorteret, csomagteret), a riasztó beépítését jelző fényvisszajelző (LED) van beépítve,a gépjárművet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad, valamint beltéri mozgásérzékeléssel, rezgésérzékeléssel, távirányítással mű- ködtethető léptetőkódos vezérlőrendszerrel rendelkezik, amely indítja az országos területi lefedettségű műholdas, elektronikus gépjármű követő és nyilvántartó, azonosító rendszert, melyet működtető szolgáltatóval a szolgáltatási jogviszony fennáll, a szolgáltatás zavarmentes, amelyet a rendszer beszereléséről és működéséről szóló szerződés és a szolgáltató nyilatkozata igazol vagy

– a gépjárműbe országos területi lefedettségű műholdas, elektronikus gépjármű követő és nyilvántartó, azonosító rendszer került beépítésre, melyet működtető szolgáltatóval a szolgáltatási jogviszony fennáll, a szolgáltatás zavarmentes, amelyet a rendszer beszereléséről és működéséről szóló szerződés és a szolgáltató nyilatkozata igazol és

– a biztosított gépjárműbe gyári immobilisert (indításgátló berendezést) építettek be vagy

– a biztosított gépjárműbe olyan immobilisert (indításgátló berendezést) építettek be, amely a gépjármű legalább 3 áramkörét blokkolja.

4055. SZ. ZÁRADÉK

A kockázatviselés kezdete – a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont, feltéve, hogy a gépjármű szemléje a kockázatviselés kezdetét megelőző napon megtörtént. A kockázatviselés kezdetének időpontjában új, 0 km-es, Magyarországon, hivatalos márkake- reskedő által forgalomba helyezett sértetlen gépjármű esetén nem szükséges a gépjármű szemléje. Amennyiben a szemle a szerződő érdekkörében felmerülő okból nem történik meg vagy az alább felsorolt okok valamelyikének fennállása a biztosító vagy megbízottja által lefolytatott szemle során megállapítást nyer, úgy az a biztosítási ajánlaton megjelölt gépjármű biztosítási fedezetbe vonásának akadályát képezi, és a szerződés nem lép hatályba, azaz a biztosító kockázatviselése nem kezdődik meg.

A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a fenti okból a kockázatviselés az ajánlaton megjelölt időpontban nem kezdődik meg, úgy a szerződés megszűnik a szerződés létrejöttének időpontjára visszamenőlegesen, és az esetleges díjelőleget a biztosító visszafizeti a szerződő részére.

Biztosítási fedezetbe vonás akadályát képező körülmények:

– A szemléhez szükséges alábbi dokumentumok és egyéb tartozékok bármelyikének hiánya a szemlén:

• gépjármű eredeti forgalmi engedélye, törzskönyve

• a gépjármű összes kulcsa, távkapcsolója, elektronikus indítókártyája, a gépjármű rendeltetésszerű nyitását és/vagy indítását lehetővé tevő más eszközök

• a riasztó vagy más egyéb biztonságtechnikai berendezés távkapcsolói, kulcsai

• az utólag beszerelt tartozékok (biztonságtechnikai berendezések, extra felszerelések) típusát, értékét igazoló dokumentumok, számlák

• meghatalmazás abban az esetben, ha nem a gépjármű tulajdonosa mutatja be a gépjárművet a szemlén (cégek esetén a meghatalmazó aláírási címpéldánya is szükséges)

• személyi igazolvány.

– A gépjármű fő azonosító adatainak (alvázszám) eredetisége kétséges, vagy nem azonosítható (átütött, lereszelt, módosított TMM-es, TSC-s, AF-es, vagy a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározott speciális alvázszám megjelölés).

– A gépjármű általános műszaki állapota nem teszi lehetővé a biztonságos közlekedést.

– A gépjármű jelentős kijavítatlan sérüléssel rendelkezik (jelentős az a sérülés, amelynek a biztosító vagy megbízottja által becsült javítási értéke a gép- jármű kötéskori értékének 33%-át meghaladja).

– A gépjárműbe nincs beszerelve a biztosítási ajánlat záradékok rovatában előírt biztonságtechnikai berendezés (pl. riasztó, immobiliser).

– A biztosító a gépjármű állapota, az összes körülmény – így különösen abban az esetben, amennyiben a gépjármű jelentős, a gépjármű kárkori értéké- nek legalább 33%-át elérő, kijavított előzménykárral rendelkezik – és a szemle alapján a kockázatot nem vállalja.

4056. SZ. ZÁRADÉK

4057. SZ. ZÁRADÉK

Részkár esetén a biztosító megtéríti a gépjármű javításának indokolt időtartamára, de legfeljebb az ajánlaton meghatározott időtartamra és összegha- tárig, igénybe vett kölcsöngépjármű bérleti díját, feltéve, hogy a biztosított a kölcsöngépjárművet a biztosítási ajánlaton dealerkóddal megjelölt márka- kereskedéstől illetve márkaszerviztől bérli.

4058.SZ. ZÁRADÉK

Márkahűség biztosítás: Ha a biztosított gépjármű a Márkahűség biztosításhoz meghatározott totálkárt szenved, és a biztosított a gépjármű pótlására a biztosítási szerződésben feltűntetett dealerkóddal megjelölt márkakereskedésnél a biztosítási esemény bekövetkezését követő egy éven belül új, vagy használt gépjárművet vásárol, akkor a biztosító megtéríti a biztosított gépjármű vételkori számlaértékének a szerződésben meghatározott mértékét. A biztosító szolgáltatása ezen összeg tekintetében akkor esedékes, amikor a biztosított az új vagy használt gépjármű beszerzését a biztosító felé hitelt érdemlően igazolja.

4059. SZ. ZÁRADÉK

A biztosítási fedezet a Járművek casco biztosításának különös feltételei VI.7. pontjától eltérően kiterjed a munkavégzésre (ide nem értve a közúti sze- mély- és áruszállítást) alkalmas gépjárműben annak munkavégzésre való előkészítése, munkavégzése, vagy a közlekedésre való előkészítése során bekövetkezett, a szerződő által választott módozat szerinti töréskárokra vagy elemi károkra, még akkor is, ha a munkavégzés közúton vagy közúti közlekedéssel egyidejűleg, az alatt történt.

4060. SZ. ZÁRADÉK

Aktív kárrendezés keretében a biztosított gépjárműben idegen gépjármű által okozott és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére érvényesíthető töréskárt a biztosító a Járművek Casco biztosításának Különös Feltételeiben foglalt rendelkezéseknek megfelelően, de önrészesedés levonása nélkül téríti meg, amennyiben az alábbi feltételek együttesesen fennállnak:

– a károkozó gépjárműre vonatkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés a biztosítási esemény időpontjában érvényes és hatályos, és ezt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kezelő biztosító igazolja, továbbá– a kártérítés jogalapja (a károkozó felelőssége) a káresemény- ben részes felek és a biztosító, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kezelő biztosító részéről is elismert, és

– részkár esetén a gépjármű helyreállítását a casco biztosítási szerződésben dealerkóddal megjelölt szerviz végzi.

Az aktív kárrendezés keretében teljesített biztosítási szolgáltatás a casco biztosítás bonus besorolását nem befolyásolja.

4061. SZ. ZÁRADÉK

A biztosító a Járművek Casco biztosításának Különös Feltételei II.2.1.2. pontjában foglaltakon túlmenően és az ott rögzített biztosítási összeg erejéig megtéríti a biztosítási esemény következtében menetképtelenné vált gépjárműnek a casco biztosítási szerződésben dealerkóddal megjelölt, szakszerű javításra alkalmas műhelybe való szállításának költségeit.

4062. SZ. ZÁRADÉK

A biztosító a Járművek Casco biztosításának Különös Feltételei II.2.1.2. pontja szerinti szolgáltatásokat önrész levonása nélkül legfeljebb 50.000 Ft ere- jéig téríti meg. Ezen belül a biztosító a II.2.1.2. pont szerinti szolgáltatásokon túlmenően megtéríti a biztosítási esemény következtében menetképtelenné vált gépjárműnek a casco biztosítási szerződésben dealerkóddal megjelölt, szakszerű javításra alkalmas műhelybe való szállításának költségeit.

4063. SZ. ZÁRADÉK

A Járművek Casco biztosításának Különös Feltételei II.2.1.2. pontjában foglaltak nem alkalmazandók.

4064. SZ. ZÁRADÉK

A casco biztosítási szerződés területi hatálya kizárólag Magyarország területére terjed ki.

4065. SZ. ZÁRADÉK

Új gépjárművek totálkára esetén a biztosító a Járművek Casco biztosításának Különös Feltételei II.2.3.2. pontja helyett a II.2.3.3. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

4066. SZ. ZÁRADÉK

A biztosítás területi hatálya kiterjed Oroszországra, Azerbajdzsánra, Grúziára, Örményországra és Törökország ázsiai területére (a Földközi-ten- ger-Égei-tenger-Márvány-tenger-Fekete-tenger-Grúzia-Örményország-Irán-Irak-Szíria által határolt területe) is.

4067. SZ. ZÁRADÉK

BMW és Mini magyarországi márkaszervizben, számla ellenében történő javíttatás esetén a biztosító a szerződésben meghatározott minimum önrésze- sedésnek csak a felét vonja le ha a szerződés szerint a minimum önrészesedés levonása lenne indokolt. A százalékos önrészesedésre ez a kedvezmény nem vonatkozik.

4068. ZÁRADÉK

Amennyiben a gépjárművet a casco biztosítási szerződésben dealerkóddal megjelölt márkaszervizben, számla ellenében javíttatják, úgy a biztosító a szerződésben meghatározott minimum önrészesedésnek csak a felét vonja le ha a szerződés szerint a minimum önrészesedés levonása lenne indokolt. A százalékos önrészesedésre ez a kedvezmény nem vonatkozik.

4069. SZ. ZÁRADÉK

A biztosító vállalja, hogy a biztosított számára az alábbi költségeket megtéríti, kivéve, ha azok a garanciális javítás körébe esnek.

Megnevezés	Munkadíj	Alkatrészköltség
Zárrongálás, kulcselvesztés esetén zárcsere, számítógép átkódolása, indítókártya pótlása (csak gyári garancia nyújtásával történő javítás esetén)	Igen	Igen
Lopásvédelmi berendezések beszerelése (riasztó, sebváltózár, stb.) (csak gyári garancia nyújtásával történő javítás esetén)	Igen	Igen
Futómű ellenőrzés, beállítás, javítás	Igen	Igen
Lengéscsillapítók ellenőrzése, cseréje	Igen	Igen
Fékrendszer ellenőrzése, javítása	Igen	Igen
Gumiabroncsok cseréje, téli-nyári garnitúra átszerelése	Igen	Igen
A szervizkönyv előírásainak megfelelő rendszeres átvizsgálás	Igen	Nem
Gépjármű állapotfelmérése	Igen	Nem
Motordiagnosztika, szükség szerinti beállítások	Igen	Nem
Környezetvédelmi felülvizsgálat és igazolólap kiállításának díja	Igen	Nem
Fényszórók beállítása, kiégett izzók cseréje	Igen	Igen
Ablaktörlő lapátok cseréje	Igen	Igen

A szolgáltatás biztosítási időszakonként összesen igénybe vehető értékének felső határa a biztosítási szerződésben meghatározott limitösszeg.

A biztosító kizárólag az adott biztosítási időszak hetedik hónapjának első napjától a biztosítási időszak utolsó napjáig igénybe vett szolgáltatás ellenérté- két téríti meg a jelen záradékban foglaltak szerint. A szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy a szerződés a szolgáltatás igénybevételekor díjrende- zett legyen. A biztosító a szolgáltatást kizárólag a szolgáltatás teljesítését igazoló számla ellenében, önrészesedés levonása nélkül nyújtja. A szolgáltatás igénybevételének időpontjaként a felek a kiállított számla kiállítási dátumát tekintik.

A biztosító szolgáltatása a számla biztosítóhoz történő beérkezését követő 15. napon esedékes. A szolgáltatás igénybevétele a casco biztosítási szer- ződés bonus-malus osztályba sorolását nem befolyásolja. A jelen záradék szerinti szolgáltatás igénybevétele esetén a limitösszeget meghaladó mértékű szolgáltatás a Járművek Casco biztosításának Különös Feltételei IX. fejezet IX.2. pontjának első mondatában foglaltak alkalmazásával történik.

4070. SZ. ZÁRADÉK

A kockázatviselés kezdete a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont, feltéve hogy a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpontot megelőzően a biztosító vagy megbízottja által lefolytatott gépjármű szemle alapján megállapítást nyer, hogy az ajánlaton megjelölt gépjármű biztosítási fedezetbe vonásának akadálya nincs. A kockázatviselés kezdetének időpontjában 0 km futásteljesítményű, sértetlen új gépjármű esetén nem szükséges a szemle lefolytatása. Amennyiben a szemle a szerződő érdekkörében felmerülő okból nem történik meg vagy az alább felsorolt okok valamelyikének fennállása a biztosító, vagy megbízottja által lefolytatott szemle során megállapítást nyer, úgy az a biztosítási ajánlaton megjelölt gépjármű biztosítási fedezetbe vonásának akadályát képezi, és a szerződés nem lép hatályba, azaz a biztosító kockázatviselése nem kezdődik meg. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a fenti okból a kockázatviselés az ajánlaton megjelölt időpontban nem kezdődik meg, úgy a szerződés megszűnik a szerződés létrejöttének időpontjára visszamenőlegesen, és az esetlegesen már megfizetett díjat a Biztosító visszafizeti a szerződő részére.

Biztosítási fedezetbe vonás akadályát képező körülmények:

– A szemléhez szükséges alábbi dokumentumok és egyéb tartozékok bármelyikének hiánya a szemlén:

• a gépjármű eredeti forgalmi engedélye, törzskönyve

• a gépjármű összes kulcsa, távkapcsolója, elektronikus indítókártyája, a gépjármű rendeltetésszerű nyitását és/vagy indítását lehetővé tevő más eszközök

• a riasztó vagy más egyéb biztonságtechnikai berendezés távkapcsolói, kulcsai

• az utólag beszerelt tartozékok (biztonságtechnikai berendezések, extra felszerelések) típusát, értékét igazoló dokumentumok, számlák

• meghatalmazás abban az esetben, ha nem a gépjármű tulajdonosa mutatja be a gépjárművet a szemlén (cégek esetén a meghatalmazó aláírási címpéldánya is szükséges)

• személyi igazolvány.

– A gépjármű fő azonosító adatainak (alvázszám, motorszám) eredetisége kétséges, vagy nem azonosítható (átütött, lereszelt, módosított TMM-es, TSC-s, AF-es, vagy a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározott speciális alvázszám megjelölés).

– A gépjármű általános műszaki állapota nem teszi lehetővé a biztonságos közlekedést.

– A gépjárműbe nincs beszerelve a biztosítási ajánlat záradékok rovatában előírt biztonságtechnikai berendezés (pl. riasztó, immobiliser).

4071. SZ. ZÁRADÉK

A biztosító vállalja, hogy a biztosított számára az alábbi költségeket megtéríti, kivéve, ha azok a garanciális javítás körébe esnek.

Megnevezés	Munkadíj	Alkatrészköltség
Zárrongálás, kulcselvesztés esetén zárcsere, számítógép átkódolása, indítókártya pótlása (csak gyári garancia nyújtásával történő javítás esetén)	Igen	Igen
Lopásvédelmi berendezések beszerelése (riasztó, sebváltózár, stb.) (csak gyári garancia nyújtásával történő javítás esetén)	Igen	Igen
Futómű ellenőrzés, beállítás, javítás	Igen	Igen
Lengéscsillapítók ellenőrzése, cseréje	Igen	Igen
Fékrendszer ellenőrzése, javítása	Igen	Igen
Gumiabroncsok cseréje, téli-nyári garnitúra átszerelése	Igen	Igen
A szervizkönyv előírásainak megfelelő rendszeres átvizsgálás	Igen	Nem
Gépjármű állapotfelmérése	Igen	Nem
Motordiagnosztika, szükség szerinti beállítások	Igen	Nem
Környezetvédelmi felülvizsgálat és igazolólap kiállításának díja	Igen	Nem
Fényszórók beállítása, kiégett izzók cseréje	Igen	Igen
Ablaktörlő lapátok cseréje	Igen	Igen

A szolgáltatás biztosítási időszakonként összesen igénybe vehető értékének felső határa a biztosítási szerződésben meghatározott limitösszeg.

A biztosító kizárólag az adott biztosítási időszak negyedik hónapjának első napjától a biztosítási időszak utolsó napjáig igénybe vett szolgáltatás el- lenértékét téríti meg a jelen záradékban foglaltak szerint. A szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy a szerződés a szolgáltatás igénybevételekor díjrendezett legyen. A biztosító a szolgáltatást kizárólag a szolgáltatás teljesítését igazoló számla ellenében, önrészesedés levonása nélkül nyújtja. A szolgáltatás igénybevételének időpontjaként a felek a kiállított számla kiállítási dátumát tekintik.

4072 SZ. ZÁRADÉK

A kockázatviselés kezdete a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont, feltéve, hogy a szerződés megkötését követő 8 napon belül a biztosító vagy meg- bízottja által lefolytatott gépjármű szemle alapján megállapítást nyer, hogy az ajánlaton megjelölt gépjármű biztosítási fedezetbe vonásának akadálya nincs. A kockázatviselés kezdetének időpontjában 0 km futásteljesítményű, sértetlen új gépjármű esetén nem szükséges a szemle lefolytatása. Ameny- nyiben a szemle a szerződő érdekkörében felmerülő okból nem történik meg vagy az alább felsorolt okok valamelyikének fennállása a biztosító, vagy megbízottja által lefolytatott szemle során megállapítást nyer, úgy az a biztosítási ajánlaton megjelölt gépjármű biztosítási fedezetbe vonásának akadá- lyát képezi, és a szerződés nem lép hatályba, azaz a biztosító kockázatviselése nem kezdődik meg. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a fenti okból a kockázatviselés az ajánlaton megjelölt időpontban nem kezdődik meg, úgy a szerződés megszűnik a szerződés létrejöttének időpontjára visszamenőlegesen, és az esetlegesen már megfizetett díjat a Biztosító visszafizeti a szerződő részére.

Biztosítási fedezetbe vonás akadályát képező körülmények:

– A szemléhez szükséges alábbi dokumentumok és egyéb tartozékok bármelyikének hiánya a szemlén:

• a gépjármű eredeti forgalmi engedélye, törzskönyve

• a gépjármű összes kulcsa, távkapcsolója, elektronikus indítókártyája, a gépjármű rendeltetésszerű nyitását és/vagy indítását lehetővé tevő más eszközök

• a riasztó vagy más egyéb biztonságtechnikai berendezés távkapcsolói, kulcsai

• az utólag beszerelt tartozékok (biztonságtechnikai berendezések, extra felszerelések) típusát, értékét igazoló dokumentumok, számlák

• meghatalmazás abban az esetben, ha nem a gépjármű tulajdonosa mutatja be a gépjárművet a szemlén (cégek esetén a meghatalmazó aláírási címpéldánya is szükséges)

• személyi igazolvány.

– A gépjármű általános műszaki állapota nem teszi lehetővé a biztonságos közlekedést.

– A gépjárműbe nincs beszerelve a biztosítási ajánlat záradékok rovatában előírt biztonságtechnikai berendezés (pl. riasztó, immobiliser).

T80A00 SZ. ZÁRADÉK

Amennyiben a gépjárművet a casco biztosítási ajánlaton dealerkóddal megjelölt márkaszervizben, számla ellenében javíttatják, úgy a biztosító a Jármű- vek Casco biztosításának Különös Feltételei Értelmező rendelkezések Gazdasági totálkár fogalmának meghatározását a következő módon alkalmazza: gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költségei meghaladják a gépjármű káridőponti forgalmi értékének maradványértékkel csökkentett összegét és a káridőponti érték 80%-át.

T90A00 SZ. ZÁRADÉK

T99A00 SZ. ZÁRADÉK

Értelmező rendelkezések

Gépjármű

Az 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (illetve az ezzel azonos tárgyú, mindenkor hatályos jogszabály) szerinti személygépkocsi, és a legfeljebb 3.5t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi.

Magyarországi telephelyű gépjármű

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben (illetve az ezzel azonos tárgyú, mindenkor hatályos jogszabályban) ilyenként meghatározott gépjármű.

Vételkori számlaérték

A biztosított gépjármű és annak biztosított extra tartozékai vásárlásakor kibocsátott vételi számla végösszege. A számla végösszege az az összeg, amit a gépjármű vásárlója ténylegesen, azaz kedvezményekkel csökkentve, kifizet a gépjármű ellenértékeként.

Káridőponti forgalmi érték

A káresemény időpontjában Magyarországon használt, azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és használati jellegű gépjárműnek magyar forint- ban kifejezett forgalmi értéke, de legfeljebb a vételkori számlaérték.

A káridőponti forgalmi érték nem lehet magasabb az aktuális magyarországi Eurotax értékelő program használt gépjárművekre megállapított áránál. A programban definiált módosító tényezők közül nem vehető figyelembe a műszaki vizsga miatti korrekció az első hat évben, a helyi keresettségi korrek- ció, a felfelé történő állapotkorrekció.

Elektroakusztikai berendezés esetén a káridőponti forgalmi érték

A káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú elektroakusztikai berendezés átlagos piaci értéke.

Új gépjármű

Új gépjárműnek minősül az a gépjármű, amelynek futásteljesítménye a biztosítási ajánlat megtételének időpontjában nem haladja meg az 1000 km-t, amelyet először Magyarországon, a gyártástól számított 1 éven belül, garanciavállalás mellett helyeztek forgalomba, amelynek első tulajdonosa a bizto- sított és amely a biztosítási ajánlat megtételének időpontjáig sérülésmentes volt. Amennyiben a gépjármű első forgalomba helyezésének időpontja nem ismert, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni.

Használt gépjármű

Minden olyan gépjármű, amely nem minősül új gépjárműnek. Amennyiben a gépjármű első forgalomba helyezésének időpontja nem ismert, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni.

Szükségjavítás

Olyan gépjármű javítási munkák elvégzése, melyek segítségével a gépjármű a szabályszerű, biztonságos közlekedésre alkalmassá válik.

Gazdasági totálkár

Ha a gépjármű javítási költségei meghaladják a gépjármű káridőponti forgalmi értékének maradványértékkel csökkentett összegét és a káridőponti érték 70%-át.

Műszaki totálkár

Ha a sérülés miatt az önhordó karosszériás kivitelű jármű esetén a karosszéria, alvázas kivitelű jármű esetén az alváz és felépítmény cserére szorulna.

Első forgalomba helyezés időpontja

A forgalmi engedélybe bejegyzett első forgalomba helyezés időpontja, ennek hiányában a gyártási év január 1.

Munkavégzésre alkalmas gépjármű

Munkavégzésre alkalmas gépjárműnek minősül a munkavégzés célját szolgáló berendezéssel felszerelt gépjármű. Ilyenek lehetnek különösen a darus, tűzoltó, létrás, emelőkosaras, úttisztító felépítményű vagy önrakodó berendezéssel, billenő raktérrel felszerelt jármű. Ha járműszerelvény végez munkát, akkor a járműszerelvény minden tagja munkavégzésre alkalmas járműnek minősül.

Taxi, személygépkocsis személyszállító felhasználás

Jelen feltétel alkalmazásában taxinak illetve személygépkocsis személyszállítónak minősül az olyan gépjármű, amellyel a jogszabályok szerinti személy- taxi-szolgáltatást, vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatást folytatnak, vagy arra a gépjármű engedéllyel rendelkezik.

Bérgépjármű felhasználás

A jelen feltétel alkalmazásában bérgépjárműnek minősül az üzemben tartó közeli hozzátartozójának nem minősülő harmadik személynek (ellenérték fejében vagy ellenérték nélkül történő) használatra legfeljebb 6 hónapos határozott időre átengedett gépjármű, ideértve a közösségi autózás (car sharing) céljából használatba adott járművet is, de ide nem értve az operatív lízing (tartós bérlet) alapján használatba adott gépjárműveket.

Komplett casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítások feltételei

Hatályos: 2022. május 28-ától

Nysz.: 23211

Tartalomjegyzék

Komplett casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok 3

Általános rendelkezések 3

I. Alapbiztosítási szerződés 3

II. Biztosított vagyontárgy 3

III. A kiegészítő biztosítási szerződés szerződője és biztosítottja 3

IV. A szerződés megkötésének időpontja, a biztosítási időszak, a biztosítási díj megfizetése és a kockázatviselés

megszűnése 3

V. A biztosító szolgáltatásának korlátozása 3

VI. A szerződő/biztosított kötelezettségei 3

VII. Területi hatály 4

VIII. A kiegészítő feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő rendelkezései 4

Hibás tankolás kiegészítő biztosítás különös feltételei (HTKF4) 5

Műszaki hiba és defekt assistance szolgáltatás különös feltételei (MHDKF1) 6

Újérték kiegészítő biztosítás különös feltételei (ÚKF4) 9

Avulásmentes térítés kiegészítő biztosítás különös feltételei

(AMKF4) 10

Maradvány plusz kiegészítő biztosítás különös feltételei (MPKF4) 11

Háztól-házig kiegészítő szolgáltatás különös feltételei (HHKF4) 12

Poggyászkár kiegészítő biztosítás különös feltételei (PKFC3) 13

AutósTárs jogvédelmi kiegészítő biztosítás különös feltételei

(GJBC3) 15

Kölcsöngépjármű kiegészítő szolgáltatás különös feltételei

(KGSZKF4) 21

Sofőrszolgáltatás kiegészítő biztosítás különös feltételei (SKF4) 22

Elektroakusztika plusz kiegészítő biztosítás különös feltételei

(EAKF5) 23

Smart poggyász kiegészítő biztosítás különös feltételei (SPKF4) 24

Vételár garancia kiegészítő biztosítás különös feltételei (GVKF4) 26

Töltő lopás biztosítás különös feltételei (TLKF1) 27

Másodlagos villámkár biztosítás különös feltételei (MVKF1) 28

Akkumulátor assistance kiegészítő biztosítás különös feltételei (AAKF1) 29

Gumiabroncs defekt biztosítás különös feltételei (GDKF1) 31

Komplett casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok

Általános rendelkezések

Jelen kiegészítő biztosítási feltételek irányadók a Komplett casco biztosítási szerződéshez kötött azon kiegészítő biztosítási szerződésekre, amelyeknek a megkötésére a szerződő a biztosítónak ajánlatot tesz, és ennek alapján a kiegészítő biztosítási szerződés létrejön.

Jelen biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a(z)

– alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Járművek casco biztosításának különös feltételei;

– Általános vagyonbiztosítási feltételek (a továbbiakban: ÁVF);

– Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések;

– a magyar jogszabályok, így különösen a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései a fenti sorrendben alkalmazandók.

A jelen biztosítási feltételek és az előbb felsorolt további szerződéses feltételek eltérése esetén jelen biztosítási feltételben foglaltak irányadók.

A Komplett casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok rendelkezései a Járműben ülők balesetbiztosítása kiegé- szítő biztosításra nem vonatkoznak.

I. Alapbiztosítási szerződés

A szerződő és a Generali Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) között hatályban lévő Komplett casco biztosítási szerződés (a továbbiakban: alapbiztosítás, alapbiztosítási szerződés).

II. Biztosított vagyontárgy

Az alapbiztosítással biztosított, Magyarországon forgalomba helyezett személygépjármű vagy 3,5 tonnát nem meghaladó megengedett legna- gyobb össztömegű tehergépjármű (a továbbiakban együtt: biztosított gépjármű).

III. A kiegészítő biztosítási szerződés szerződője és biztosítottja

A szerződő megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével. A kiegészítő biztosítási szerződésbe annak biztosítottja szerződőként nem lép- het be.

A biztosított megegyezik az alapbiztosítás biztosítottjával kivéve, ha a kiegészítő biztosítási szerződésre vonatkozó különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek.

IV. A szerződés megkötésének időpontja, a biztosítási időszak, a biztosítási díj megfizetése és a kockázatviselés megszűnése

IV.1. A szerződés megkötésének időpontja

A kiegészítő biztosítások megkötésére kizárólag az alapbiztosítás megkötésével egyidejűleg kerülhet sor.

IV.2. A biztosítási időszak

A biztosítási időszak megegyezik az alapbiztosítás biztosítási időszakával.

IV.3. A biztosítási díj megfizetése

A biztosítási díjat az alapbiztosítás díjfizetési ütemezése és módja szerint a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben, vagy éves díjfizetés esetén egy összegben kell megfizetni.

IV.4. A kockázatviselés megszűnése

A biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén a kiegészítő biztosítási szerződés és ezzel a biztosító kockázatviselése a biztosítási díj esedékességétől számított, az alapbiztosításban meghatározott időtartam elteltével megszűnik, egyezően az alapbiztosításra irányadó rendel- kezésekkel. A kiegészítő biztosítás díja az alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő és a teljes, együttesen fizetendő biztosítási díj megfize- tésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik a fenti rendelkezések szerint.

V. A biztosító szolgáltatásának korlátozása

A biztosító szolgáltatásának korlátozására vonatkozóan, a fenti Általános rendelkezésekkel összhangban, az alapbiztosításban rög- zítettek is irányadóak.

VI. A szerződő/biztosított kötelezettségei

A kiegészítő biztosítási szerződésekre vonatkozó különös feltételekben a szerződő/biztosított kötelezettségeire vonatkozóan, a fenti Általános rendelkezésekkel összhangban, az alapbiztosításban rögzítettek is irányadóak.

VII. Területi hatály

A kiegészítő biztosítások területi hatálya megegyezik az alapbiztosítási szerződés területi hatályával, kivéve, ha a kiegészítő biztosítási szerző- désre vonatkozó különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek.

VIII. A kiegészítő feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő rendelkezései

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a kiegészítő feltételek azon rendelkezéseit, melyek a Ptk. rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

A Ptk. 6:451. §-ában foglaltaktól eltérően, a kiegészítő biztosítási szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be.

Hibás tankolás kiegészítő biztosítás különös feltételei (HTKF4)

I. Biztosítási esemény

A biztosított gépjárműbe nem annak rendeltetésszerű üzemeltetéséhez előírt üzemanyag gondatlan tankolása.

II. Biztosítási összeg

A biztosító szolgáltatásának felső határa az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási események vonatkozásában a szerződésben meghatározott biztosítási összeg.

III. Biztosítási szolgáltatás

III.1. A biztosító megtéríti a gépjármű biztosítási eseményből eredő helyreállításának ténylegesen felmerült javítási költségeit, de legfeljebb a hely- reállítás Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalának megfelelő anyag-, alkatrész-, illetve munkadíjárak alapján számolt költségeit. Mind a helyreállítás során beépített anyagok és alkatrészek ára, mind pedig a helyreállítás munkaműveleteire felszámítható munkaidő mennyisége tekintetében legfeljebb a káresemény időpontjában aktuális Audatex kárkalkulációs programban szereplő értékek ve- hetők figyelembe. A biztosító kizárólag csak a sérült alkatrész értékét téríti meg, ha a sérült alkatrész önállóan is beszerezhető. Az apróanyagok költségeit a felhasznált alkatrészek árának legfeljebb 2%-ában téríti meg a biztosító.

Amennyiben ugyanazon sérülés helyreállítására több eltérő, szakmailag elfogadott módszer is létezik, akkor a biztosító a legkisebb költséggel járó költségeit téríti meg.

III.2. A biztosító az alkatrészek költségeiből az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít.

III.3. A biztosító áfa levonásra és/vagy visszaigénylésre jogosult biztosított esetén a vonatkozó törvények szerint levonásba helyezhető (biztosított részére visszajáró) áfa összegét sem részkárok, sem totálkár esetén nem téríti meg.

IV. Önrészesedés

A biztosítási szolgáltatást a biztosító önrészesedés levonása nélkül teljesíti.

V. Kockázatkizárás

A biztosító nem téríti meg

V.1. a biztosított vagyontárgyba betöltött hibás, nem a biztosított vagyontárgy rendeltetésszerű üzemeltetéséhez előírt üzemanyag vétel- árát;

V.2. a gépjármű kopó-forgó alkatrészeinek rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló sérüléséből eredő kárt;

V.3. a gépjármű értékcsökkenését;

V.4. a használatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjárművekkel kapcsolatos költségeket, valamint más következményi károkat.

VI. Területi hatály

A biztosítás Magyarország területén belül bekövetkező biztosítási eseményekre terjed ki.

VII. Bonus

A kiegészítő biztosítási szerződésre az alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Járművek casco biztosításának különös feltételei X. fejezet X.1., X 2. és X.4. pontjai nem vonatkoznak.

Jelen feltétel 2022. február 19. napjától hatályos.

Műszaki hiba és defekt assistance szolgáltatás különös feltételei (MHDKF1)

I. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított gépjármű műszaki, nem balesetből eredő ok, továbbá gumidefekt miatt meghibásodik, és emiatt menetképtelenné válik.

Gumidefektnek minősül a biztosított gépjármű bármely, használatban lévő gumiabroncsának olyan váratlan, előre nem látható ok miatt bekö- vetkezett sérülése, amely a biztosított gépjármű menetképtelenségét eredményezi.

II. Biztosítottak

A biztosított az alapbiztosítási szerződésben megnevezett szerződő, valamint a gépjármű jogszerű vezetője és a biztosítási esemény bekövet- keztekor járműben ülő személy (továbbiakban biztosított személy). A biztosított személyek száma nem haladhatja meg a forgalmi engedélyben meghatározott szállítható személyek számát.

III. Biztosítási összeg

A biztosítási összeg egy biztosítási időszakon belül:

III.1. Helyszíni javítás - 30.000 Ft.

III.2. Szállítás autómentővel – Magyarországon bekövetkezett biztosítási esemény esetén 30.000 Ft, külföldön bekövetkezett biztosítási esemény esetén 50.000 Ft.

Az alábbi szolgáltatások esetén a biztosító egy biztosítási időszakon belül legfeljebb egy alkalommal teljesít szolgáltatást:

III.3. Lakóhelyre történő hazautazás – ha a biztosítási esemény Magyarországon következik be, tömegközlekedés igénybevétele esetén biztosítot- tanként 7.000 Ft, taxi igénybevétele esetén valamennyi biztosítottra együttesen 5.000 Ft.

Ha a biztosítási esemény külföldön következik be, tömegközlekedés igénybevétele esetén biztosítottanként 60.000 Ft, de valamennyi biztosí- tottra együttesen 250.000 Ft, taxi igénybevétele esetén valamennyi biztosítottra együttesen 7.000 Ft;

III.4. Úticélhoz történő továbbutazás – azonos a III.3. pontban foglalt biztosítási összegekkel, feltéve, hogy ennek költségei nem haladják meg a hazautazás várható költségeit;

III.5. Bérgépjármű igénybevétele – Magyarországon bekövetkezett biztosítási esemény esetén 30.000 Ft, külföldön bekövetkezett biztosítási ese- mény esetén 90.000 Ft.

III.6. Éjszakai szállás – ha a biztosítási esemény Magyarországon következik be, biztosítottanként 12.000 Ft, de valamennyi biztosítottra együttesen

50.000 Ft.

Ha a biztosítási esemény külföldön következik be, biztosítottanként 24.000 Ft, de valamennyi biztosítottra együttesen 100.000 Ft.

IV. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1132 Budapest, Váci út 36-38., Cégjegyzékszám: 01 09 565790, Adószám: 12231401-2-41) (továbbiakban: EA), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szolgáltató útján a biz- tosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a Generali Autós Assistance vonal munkatársával történt egyeztetést követően jogosult az alábbi szolgáltatások igénybevételére.

A Generali Autós Assistance vonal a nap bármely órájában hívható telefonszáma: +36 1 458 4451.

IV.1. Helyszíni javítás

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító, illetve megbízottja (EA) segélyautót vagy autómentőt küld a helyszínre. A kiérkező szak- ember – szükségjavítás útján – megkísérli a biztosított gépjárművet menetképessé tenni.

A biztosító közvetlenül a szolgáltatást nyújtó partnernek megtéríti a helyszínre történő egyszeri kiszállás és a szükségjavítás számlával igazolt munkadíját. Amennyiben a biztosító az esemény helyszínére bármely oknál fogva nem képes segélyautót küldeni, úgy a gépjármű más szolgál- tató által elvégzett szükségjavításának számlával igazolt költségét (kiszállás és munkadíj) közvetlenül a biztosítottnak fizeti meg.

A szükségjavítással menetképessé tett gépjármű megjavítása csak ideiglenes javításnak minősül, a gépjármű mielőbbi tartós és üzembiztos megjavíttatása a biztosított felelőssége.

IV.2. Szállítás autómentővel

Amennyiben a gépjárművet a helyszíni javítással nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító, illetve megbízottja (EA) által a helyszínre küldött autómentő a gépjárművet a benne lévő személyes poggyásszal együtt javítóműhelybe vagy biztosított lakcímére, székhelyére szállítja.

A biztosító közvetlenül a szolgáltatást nyújtó partnernek megtéríti a szállítás számlával igazolt költségét. Amennyiben a biztosító az esemény helyszínére bármely oknál fogva nem képes autómentőt küldeni, úgy a gépjármű más szolgáltató által történő elszállításának számlával igazolt költségét közvetlenül a biztosítottnak fizeti meg.

IV.3. További szolgáltatások

A biztosítottak kizárólag együttesen, az alább felsorolt további szolgáltatások egyikét vehetik igénybe.

IV.3.1. Lakóhelyre történő hazautazás

Ha a gépjárművet helyszíni javítással nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító megszervezi a biztosítottak hazautazását. A biztosító megtéríti

– a II. osztályú vonatjegy vagy távolsági buszjegy és a helyi tömegközlekedési eszközökön felhasznált menetjegyek számlával igazolt költ- ségét, vagy

– a biztosítottak által igénybe vett taxi számlával igazolt költségét.

IV.3.2. Úticélhoz történő tovább utazás

Ha a gépjárművet helyszíni javítással nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító a IV.3.1. pontban meghatározott feltételek szerint megszervezi a biztosítottak úticélhoz történő tovább utazását.

IV.3.3. Bérgépjármű igénybevétele

A biztosító megtéríti a kölcsönzött gépjármű számlával igazolt bérleti díját.

Ha a gépjárművet helyszíni javítással nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító a belföldi és külföldi gépjármű kölcsönzéssel fog- lalkozó szerződéses partnerei mindenkor hatályos kölcsönzési feltételeinek figyelembevételével saját vezetésű bérgépjármű igénybevételét szervezi meg.

A biztosítási fedezet nem terjed ki a jármű üzemeltetéséből, valamint késedelmes visszaszolgáltatásából eredő költségekre.

IV.3.4. Éjszakai szállás

Ha a gépjárművet helyszíni javítással nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító megszervezi a biztosítottak éjszakai szállását belföldön vagy külföldön, szállodában vagy panzióban.

A biztosító közvetlenül a szállást nyújtó szolgáltatónak történő teljesítéssel megtéríti a biztosítottak által igénybe vett szállás számlával igazolt költségeit.

V. Önrészesedés

A biztosítási szolgáltatást a biztosító önrészesedés levonása nélkül teljesíti.

VI. A biztosító szolgáltatásának esedékessége és a szolgáltatáshoz szükséges dokumentumok

A szolgáltatás esedékességére vonatkozó szabályozások megegyeznek az alapbiztosítási szerződés szolgáltatásának esedékességére vo- natkozó rendelkezésekkel azzal a kiegészítéssel, hogy a biztosító, illetve megbízottja (EA) a Generali Autós Assistance vonalra érkező hívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szerződés szerinti szolgáltatás megszervezését.

A biztosító az alapbiztosítási szerződésben meghatározott dokumentumokon kívül az alábbi dokumentumok benyújtását kérheti, amennyiben az a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges:

– autómentő által kiállított munkalap a helyszíni javításról, illetve szállításról;

– utazási költséget igazoló számla, jegy (busz, vonatjegy, taxi számla);

– szállásköltséget igazoló számla;

– a biztosítottak személyi adatait és lakóhelyét igazoló dokumentumok;

– a biztosítottak eredeti úti célját igazoló dokumentum (szállásfoglalás visszaigazolás, biztosítottak írásbeli nyilatkozata stb.).

VII. Kockázatkizárás

A biztosítási fedezet nem terjed ki:

VII.1. a poggyász szállítási- vagy postaköltségeire, amennyiben a poggyász nem szállítható együtt a biztosítottal;

VII.2. a személy- és áruszállító taxiként vagy bérgépjáműként üzembe helyezett gépjárművek káraira;

VII.3. azon gépjárművekre, amelyek a biztosítási esemény időpontjában nem rendelkeznek érvényes hatósági műszaki vizsgával;

VII.4. a megbízhatósági-, illetve teljesítményteszt során bekövetkezett károkra;

VII.5. a biztosított gépjárműben utazó autóstopposok káraira;

VII.6. az üzemanyag hiányból adódó károkra;

VII.7. a biztosított járműben, annak tartozékaiban vagy az abban szállított poggyászban a biztosítási szolgáltatás során keletkezett károkra;

VII.8. a szükségjavítás során felhasznált alkatrészek árának megtérítésére;

VII.9. a biztosított más biztosítási szerződése alapján megtérülő károkra.

VIII. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesülése szempontjából az alapbiztosítási szerződésben foglaltakon túlmenően súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha a biztosított a gépjármű korábbi meghibásodását nem szakszerűen és nem tartósan állíttatta helyre és a biztosítási ese- mény emiatt következett be.

IX. A szerződő/biztosított kötelezettségei

A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését követően az alapbiztosításban meghatározottak szerinti időtartamon belül köteles a bizto- sítási eseményt a Generali Autós Assistance vonal éjjel-nappal hívható +36 1 458 4451 telefonszámán bejelenteni.

X. Területi hatály

A biztosítási szerződés hatálya az alapbiztosítás szerinti területekre terjed ki, azzal az eltéréssel, hogy a biztosítás területi hatálya akkor sem terjed ki Fehéroroszország, Koszovó, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna területére, ha az alapbiztosítás területi hatálya egyébként ezekre kiterjed.

XI. Bonus

A szolgáltatás az alapbiztosítási szerződés bonus-malus osztályba sorolását nem befolyásolja.

Jelen feltétel 2022. február 19. napjától hatályos.

Újérték kiegészítő biztosítás különös feltételei (ÚKF4)

I. Biztosítási esemény

Az alapbiztosítás szerinti biztosítási események, amelyek következtében a biztosított gépjármű totálkárt szenved.

II. Biztosított vagyontárgy

Az alapbiztosítási szerződésben biztosított új gépjármű, amely a kiegészítő biztosítási szerződés kockázatviselés kezdetének időpontjában legfeljebb 300 napos (gépjármű életkora a kockázatviselés kezdetének időpontjában = kockázatviselés kezdet év, hónap, nap – forgalomba helyezés év, hónap, nap).

III. Biztosítási szolgáltatás

A biztosított gépjármű totálkára esetén a gépjármű első forgalomba állítása napjától számított 12 hónapig a vételkori számlaértéket téríti meg a biztosító, csökkentve a maradványértékkel és az önrésszel.

IV. Önrészesedés

A biztosító a szolgáltatási összegből az alapbiztosítási szerződésben meghatározott önrészesedést vonja le.

V. Bonus

A kiegészítő biztosítási szerződésre az alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Járművek casco biztosításának különös feltételei X. fejezet X.1.,

X.2. és X.4. pontjai nem vonatkoznak.

Jelen feltétel 2022. február 19. napjától hatályos.

Avulásmentes térítés kiegészítő biztosítás különös feltételei (AMKF4)

I. Biztosítási esemény

Az alapbiztosítás szerinti biztosítási események, amelyek következtében a biztosított gépjármű részkárt szenved.

II. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító az alkatrészek és a fényezés költségeiből az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) nem érvényesít. Kivételt képeznek a gépjármű azon alkatrészei, amelyek korábban megsérültek, és a javításuk szakszerűtlen volt vagy a javításukat nem vé- gezték el.

III. Önrészesedés

A biztosító az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítás együttes szolgáltatási összegből az alapbiztosítási szerződésben meghatáro- zott önrészesedést vonja le.

IV. Bonus

A kiegészítő biztosítási szerződésre az alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Járművek casco biztosításának különös feltételei X. fejezet X.1.,

X.2. és X.4. pontjai nem vonatkoznak.

Jelen feltétel 2022. február 19. napjától hatályos.

Maradvány plusz kiegészítő biztosítás különös feltételei (MPKF4)

I. Biztosítási esemény

Az alapbiztosítás szerinti biztosítási események, amelyek következtében a biztosított gépjármű totálkárt szenved.

II. Biztosítási összeg

A biztosító szolgáltatásának felső határa az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási események vonatkozásában a szerződésben meghatározott biztosítási összeg.

III. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító az Atotal Insurtech Korlátolt Felelősségű Társaság (1158 Budapest, Késmárk u. 14/b, Cégjegyzékszám: 01 09 071992, Adószám: 10445608-4-42) (továbbiakban: Atotal), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szolgáltató útján a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezte esetén az Atotal munkatársával történt egyeztetést követően jogosult az alábbi szolgáltatás igénybevételére.

Az Atotal telefonszáma: +36 1 433 4101, 433 4102; H–P: 8–17.

III.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor az Atotal az általa üzemeltetett internetes Atotal Börze elnevezésű alkalmazás segítségével a totálká- rossá vált gépjárművet értékesítés céljából meghirdeti.

A biztosító a biztosítottat írásban tájékoztatja

– a hirdetésre beérkezett vételi ajánlatokról, azok érvényességi idejéről

– a biztosított további teendőiről, ha a vételi ajánlatot tevőnek a gépjárművet értékesíteni kívánja.

III.2. Ha a totálkárosnak minősített gépjármű további állagromlásának megelőzését szolgáló helyen történő tárolásának feltételei nem adottak, a biztosító, illetve az Atotal

– tájékoztatást és segítséget nyújt a vagyontárgy megfelelő helyre történő szállításának és tárolásának teljes körű megszervezésében;

– a biztosított vagyontárgyat megfelelő, biztonságos, zárt helyre szállítja, és ott tárolja/tároltatja. A tárolás időtartama legfeljebb 30 nap. Az ezt meghaladó időtartamú tárolást a biztosított azt saját költségére jogosult igénybe venni.

A tárolás legkorábbi kezdőnapja az a nap, amikor az alapbiztosítás már nem nyújt fedezetet a gépjármű tárolására, míg legkésőbbi kezdőnapja a biztosítási szolgáltatás teljesítésének napja lehet.

IV. Önrészesedés

A biztosítási szolgáltatást a biztosító önrészesedés levonása nélkül teljesíti.

V. Bonus

A szolgáltatás az alapbiztosítási szerződés bonus-malus osztályba sorolását nem befolyásolja.

Jelen feltétel 2022. február 19. napjától hatályos.

Háztól-házig kiegészítő szolgáltatás különös feltételei (HHKF4)

I. Biztosítási esemény

Az alapbiztosítás szerinti biztosítási események, amelyek következtében a biztosított gépjármű részkárt szenved.

II. Biztosítási összeg

A biztosító szolgáltatásának felső határa az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási események vonatkozásában a szerződésben meghatározott biztosítási összeg.

III. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1132 Budapest, Váci út 36-38., Cégjegyzékszám: 01 09 565790, Adószám: 12231401-2-41) (továbbiakban EA), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szolgáltató útján a biz- tosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a Generali Autós Assistance vonal munkatársával történt egyeztetést követően jogosult az alábbi szolgáltatások igénybevételére.

A Generali Autós Assistance vonal a nap bármely órájában hívható telefonszáma: +36 1 458 4451.

III.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító, illetve megbízottja (EA) megszervezi a biztosítási esemény miatt sérült gépjármű eljuttatását

a) a biztosítási esemény helyszínéről vagy a biztosított lakóhelyéről a biztosított lakóhelye szerinti legközelebbi (ha az alapbiztosítási szerző- dés ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaz), a gépjármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe;

b) a gépjármű kijavítását követően a biztosított lakóhelyére.

III.2. A biztosított gépjármű szállításának megszervezését és lebonyolítását a biztosító, vagy az EA attól függetlenül vállalja, hogy a gépjármű me- netképes vagy menetképtelen.

III.3. Menetképtelen gépjármű szállítása külön szállító gépjárművel történik, míg menetképes gépjármű esetén a biztosító szolgáltatása arra terjed ki, hogy a biztosító megbízottja a gépkocsit annak önerejével, külön szállító gépjármű igénybevétele nélkül juttatja el a műhelybe, illetve a biz- tosított lakóhelyére (sofőrt biztosít).

III.4. A biztosító közvetlenül a szolgáltatást nyújtó partnernek megtéríti a biztosított gépjármű szállításának/eljuttatásának számlával igazolt költsé- gét. Amennyiben a biztosító az esemény helyszínére/biztosított lakóhelyére bármely oknál fogva nem képes szolgáltató partnert küldeni, úgy a gépjármű más szolgáltató által elvégzett szállításának/eljuttatásának számlával igazolt költségét közvetlenül a biztosítottnak fizeti meg.

IV. Önrészesedés

A biztosítási szolgáltatást a biztosító önrészesedés levonása nélkül teljesíti.

V. A biztosító szolgáltatásának esedékessége és a szolgáltatáshoz szükséges dokumentumok

A szolgáltatás esedékességére vonatkozó szabályozások megegyeznek az alapbiztosítási szerződés szolgáltatásának esedékességére vonat- kozó szabályozásokkal azzal a kiegészítéssel, hogy a biztosító a Generali Autós Assistace vonalra érkező hívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szerződés szerinti szolgáltatás megszervezését.

– autómentő által kiállított munkalap a szállításról;

– a biztosított személyi adatait és lakóhelyét igazoló dokumentumok.

VI. Kockázatkizárás

A biztosítási fedezet nem terjed ki:

VI.1. a biztosított járműben, annak tartozékaiban vagy az abban szállított poggyászban a biztosítási szolgáltatás során keletkezett károkra;

VI.2. a biztosított gépjármű önerejével történő szállítás során felmerült üzemanyagköltségre;

VI.3. a biztosított más biztosítási szerződése alapján megtérülő károkra.

VII. A szerződő/biztosított személy kötelezettségei

VIII. Területi hatály

A biztosítás Magyarország területén belül bekövetkező biztosítási eseményekre terjed ki.

IX. Bonus

A szolgáltatás az alapbiztosítási szerződés bonus-malus osztályba sorolását nem befolyásolja.

Jelen feltétel 2022. február 19. napjától hatályos.

Poggyászkár kiegészítő biztosítás különös feltételei (PKFC3)

I. Biztosítási események

I.1. A biztosított gépjármű alapbiztosítás szerinti elemi kára vagy töréskára, amelyek következtében a biztosított vagyontárgyak kárt szenvednek.

I.2. A biztosított vagyontárgyaknak a gépjármű megfelelően lezárt csomagtartójából vagy egyéb, a jármű belső terében kiképzett, fedéllel megfe- lelően lezárt tároló rekeszéből dolog elleni erőszakkal történő ellopása, amennyiben a vagyontárgyak nem kerülnek meg.

Megfelelően lezártnak minősül a gépjármű, ha a lopáskár biztosítási esemény időpontjában megfelel az alábbi követelményeknek:

– nyílászáró elemeinek (utastér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, ill. levehető tető) rendeltetésszerűen zárt, fel-, ill. beszerelt állapota megakadályozta a gépjárműbe erőszak nélkül történő jogtalan behatolást,

– a gyárilag beépített vagy az utólag felszerelt kiegészítő vagyonvédelemi berendezés (pl. indításgátló) a lopáskár biztosítási esemény idő- pontjában üzemképes volt, és a gépjármű védelmére kész állapotba volt helyezve.

I.3. A biztosított vagyontárgyaknak a gépjárműben tartózkodó vagy a gépjárműbe be- és kiszálló vagy a gépjárműbe be- és kirakodó biztosítottak- tól történő elrablása, amennyiben a vagyontárgyak nem kerülnek meg.

Rablásnak minősül, ha az elkövető jogtalan eltulajdonítás céljából a biztosított vagyontárgyakat úgy szerzi meg, hogy a gépjárműben tartóz- kodó vagy abba be-, kiszálló vagy abba be-, kirakodó biztosítottak ellen erőszakot, vagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg őket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

II. Biztosított vagyontárgyak

A biztosított(ak) tulajdonában álló, a biztosítási esemény időpontjában a birtokukban lévő, a gépjárműben elhelyezett, személyi használatú vagyontárgyak.

III. Biztosítottak

Az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjárművet a biztosítási esemény bekövetkezésekor jogszerűen használó személyek.

IV. Biztosítási összeg

A biztosító szolgáltatásának felső határa az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási események vonatkozásában a szerződésben szereplő biztosítási összeg.

V. Biztosítási szolgáltatás

V.1. A szolgáltatás közös szabályai

A biztosított személy a biztosított vagyontárgyon fennálló tulajdonjogát hitelt érdemlően bizonyítani köteles.

A biztosító áfa levonásra és/vagy visszaigénylésre jogosult biztosított esetén a vonatkozó törvények szerint levonásba helyezhető (biztosított részére visszajáró) áfa összegét sem részkárok, sem totálkár esetén nem téríti meg.

V.2. A biztosító szolgáltatása totálkár esetén

V.2.1. Totálkár esetén a biztosító szolgáltatása a biztosított vagyontárgy káridőponti forgalmi értékének megtérítése.

V.2.2. Totálkárnak minősül az alapbiztosítás szerinti totálkár azzal, hogy ahol az alapbiztosítási feltétel gépjárművet említ, ott jelen feltétel alkalmazá- sában biztosított vagyontárgy értendő.

V.2.3. Káridőponti forgalmi érték: a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és hasz- nálati jellegű vagyontárgynak magyar forintban kifejezett forgalmi értéke.

V.2.4. A biztosítási szolgáltatásra egyebekben az alapbiztosítás különös feltételeinek totálkár szolgáltatásra vonatkozó szabályai irányadóak.

V.3. A biztosító szolgáltatása részkárok esetén

Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (V.2. pont), a biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy biztosítási eseményből eredő sérüléseinek ténylegesen felmerült javítási költségeit, de legfeljebb a helyreállítás Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalának megfelelő anyag-, alkatrész-, illetve munkadíjárak alapján számolt költségeit.

A helyreállítást számlával kell igazolni.

A helyreállítási költségből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít.

A biztosítási szolgáltatásra egyebekben az alapbiztosítás különös feltételeinek részkár szolgáltatásra vonatkozó szabályai irányadóak.

VI. Önrészesedés

A biztosítási szolgáltatást a biztosító önrészesedés levonása nélkül teljesíti.

VII. Kockázatkizárás

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az

VII.1. nemesfémből, drágakövekből készült ékszerekben vagy azok felhasználásával készült tárgyakban;

VII.2. nemes szőrmében, bélyeggyűjteményben;

VII.3. művészeti és egyéb szellemi alkotásban;

VII.4. hangszerben, fegyverben, lőszerben;

VII.5. készpénzben vagy azt helyettesítő bármilyen eszközben vagy bizonylatban (bank, illetve hitelkártya, vásárlásra vagy szolgáltatás igénybevételére jogosító bérlet, utalvány, csekk, stb.), értékpapírban, takarékbetétkönyvben, értékcikkben, okmányokban;

VII.6. munkavégzés céljára szolgáló eszközökben;

VII.7. a gépjárművel díj ellenében szállított vagyontárgyakban;

VII.8. a gépjármű tartozékaiban és felszereléseiben;

VII.9. a személyi használat körén kívül eső vagyontárgyakban, például munkaeszközökben, kereső tevékenységgel kapcsolatos egyéb vagyontárgyakban (árukban)

keletkezett.

VII.10. Nem téríti meg a biztosító

a) a biztosított vagyontárgy rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló sérüléséből eredő kárt;

b) a biztosított vagyontárgy értékcsökkenését;

c) a biztosított vagyontárgy használatkiesése miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt a biztosított vagyontárgy funkcióinak pót- lására igénybe vett, kölcsönzött eszközökkel kapcsolatos költségeket;

d) ha a biztosított vagyontárgy vagy annak része, tartozéka javítható, de a biztosított azt a javítás helyett újjal pótolta, úgy a javítás és az újra beszerzés költségének különbözetét;

e) a biztosított vagyontárgyakra telepített programok újratelepítési, beszerzési (előállítási) költségét, egyedi programok esetén a forrásprogramoknak tetszőleges dokumentációból történő beviteli költségét, ideértve – dokumentáció hiányában – az újraprog- ramozás költségét, továbbá a biztosított vagyontárgyakon tárolt adatok tetszőleges adathordozóról (dokumentációból) történő újbóli bevitelének, beszerzésének költségét, ideértve az adatok újraelőállítási költségét (pl.: megismételt adatgyűjtés, újból elvég- zett kísérletek).

VIII. A szerződő/biztosított kötelezettségei

Törés- és elemi kár biztosítási esemény bekövetkezése esetén a károsodott vagyontárgyat sérült állapotában kell bemutatni a biztosítónak, vagy megbízottjának.

IX. Bonus

A kiegészítő biztosítási szerződésre az alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Járművek casco biztosításának különös feltételei X. fejezet X.1.,

X.2. és X.4. pontjai nem vonatkoznak.

Jelen feltétel 2022. február 19. napjától hatályos.

AutósTárs jogvédelmi kiegészítő biztosítás különös feltételei (GJBC3)

I. Általános rendelkezések

I.1. A biztosítás tárgya

A biztosító vállalja, hogy a szerződési feltételben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – jogvédelmi szolgáltatást nyújt a biztosított részére.

I.2. Biztosítási események

I.2.1. A biztosítási védelem az alapbiztosítási szerződéssel biztosított gépjármű üzemeltetésével, használatával összefüggésben keletkezett, vagy olyan jogviszonyból származó érdeksérelmekre terjed ki, melynek a tárgya a gépjármű.

I.2.2. Biztosítási eseménynek tekintendő, ha az I.2.1. pontban rögzített feltétel fennáll és

a) a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy

b) más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek, feltéve hogy emiatt a biztosítottal szemben az érdeksérelmet szenvedett fél írásban igényt támaszt vagy vele szemben hatósági eljárás indul.

I.2.3. Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy biztosítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint. A biztosítási összeg mértéke az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.

I.2.4. Jelen feltétel alkalmazásában jogi érdeksérelemnek (jogi érdeksérelmet okozó magatartásnak) minősül

– kártérítési jogvédelem esetén az a károkozó magatartás, mellyel összefüggésben a káresemény bekövetkezett,

– szerződéses jogvédelem esetén szerződésszegést megvalósító magatartás elkövetése,

– büntetőjogi, szabálysértési jogvédelem esetén a bűncselekmény (szabálysértés) törvényi tényállását megvalósító magatartás elkövetése,

– vezetői engedéllyel és a gépjármű okmányaival kapcsolatos jogvédelem esetén a szabálysértés vagy bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító magatartás elkövetése,

– előzetes képviselet jogvédelme esetén az a károkozó magatartás, mellyel összefüggésben a személyi sérüléssel járó kár bekövetkezett.

Amennyiben a jogi érdeksérelem mulasztással valósul meg, a jogi érdeksérelem akkor következik be, amikor a mulasztást még a jogi érdeksé- relem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna (határidő elmulasztása esetén a határidő utolsó napján).

Folyamatosan fennálló jogi érdeksérelem esetén további feltétele a biztosítási fedezet fennállásának, hogy a jogi érdeksérelem (jogi érdeksé- relmet okozó magatartás) kezdő időpontja a biztosítási szerződés hatálya alá essen.

Amennyiben a jogi érdeksérelem közlekedési balesettel függ össze, akkor a közlekedési balesetnek a biztosítási szerződés hatálya alatt kell bekövetkezni abban az esetben is, amennyiben a biztosítottat az ellene indult szabálysértési/büntetőeljárás során vagy a biztosítói kárrende- zési eljárás során éri érdeksérelem.

I.3. Biztosított

I.3.1. Jelen feltétel alapján biztosított az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű

a) tulajdonosa,

b) forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartója, valamint

c) a gépjármű bérlői, lízingbe vevői vagy egyéb igazoltan jogszerű vezetői és utasai.

I.3.2. Amennyiben I.3.1. c) pont szerint biztosítottaknak a biztosító jogvédelmi szolgáltatás keretében jogi eljárási költséget térít, a biztosító a bizto- sítási védelem alatt álló jogi eljárás lezárultát követően írásban értesíti a I.3.1. a) és b) pont szerint biztosítottakat az adott biztosítási időszakra még rendelkezésre álló biztosítási összeg mértékéről.

II. Biztosítási összeg

A biztosító a biztosítási szolgáltatást a szerződésben szereplő biztosítási összeg erejéig teljesíti.

A biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre összesen kifizethető összeg. Egy biztosítási esemény vonatkozásában a biztosító legfeljebb a biztosítási összeg erejéig teljesít szolgáltatást. Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére nem a kárbejelentés időpontja szerinti biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének idősza- kára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

III. Biztosítási szolgáltatás

III.1. A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban – a biztosítási feltételben foglaltak szerint segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében, így különösen

– jogi tanácsot ad a biztosítottnak jogi érdeksérelem esetén,

– a biztosítási feltételben meghatározott szolgáltatási területeken gondoskodik a biztosított jogi képviseletéről peren kívüli és peres eljárá- sokban, a biztosított védelméről szabálysértési és büntetőeljárás során, valamint

– a biztosítási összeg erejéig viseli a biztosított jogi érdekeinek védelméhez szükséges jogi tanácsadás, illetve jogi eljárások költségeit.

III.2. Jogvédelmi szolgáltatási területek

A biztosító az alábbi területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:

III.2.1. Kártérítési jogvédelem

Fedezetet nyújt a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjármű rendeltetésszerű használatával összefüggésben

– a biztosítottnak okozott károk miatt a biztosított által előterjesztett kártérítési igények érvényesítésére,

– a biztosított által okozott károk miatt a biztosítottal szemben előterjesztett kártérítési igények elhárítására.

III.2.2. Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem

A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjármű rendeltetésszerű használatával összefüggésben gondatlanul elkövetett szabálysértések vagy bűncselekmények miatt, a biztosított személlyel szemben indult szabálysértési-, illetve büntetőel- járásban. Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gondatlan, akár szándékos elkövetés miatt büntethetők:

– szándékosság miatti vád esetén visszamenőleg is fennáll a biztosítási védelem, ha az eljárást megszüntetik (kivéve ha a biztosított halála vagy elévülés vagy kegyelem miatt szűnik meg az eljárás);

– vagy a biztosítottat jogerősen felmenti a bíróság vagy gondatlanság miatti jogerős ítélet születik;

– ha a gondatlan elkövetés miatt indult eljárásban utóbb a szándékos elkövetést állapítják meg, a biztosított köteles visszafizetni a biztosító- nak minden, a jogvédelmi szolgáltatás keretében a biztosító által térített jogi költséget.

III.2.3. Szerződéses jogvédelem

Fedezetet nyújt a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjárműre kötött polgári jogi szerződésekből eredő igények érvényesítésére és elhá- rítására. Nem terjed ki a biztosítási védelem azokra a szerződésekből eredő igények érvényesítésére, melyek a biztosított által üzletszerűen folytatott gépjármű forgalmazási, bérbeadási vagy lízing tevékenységre vonatkoznak.

III.2.4. Vezetői engedéllyel és a gépjármű okmányaival kapcsolatos jogvédelem

Biztosítási védelmet nyújt a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjárművel okozott közlekedési baleset vagy a közlekedési szabályok meg- szegése miatt a járművezetéstől való eltiltás, a vezetői engedély, a jármű okmányainak bevonása, az okmányokban biztosított jogok korláto- zása miatt a biztosítottal szemben indult büntető-, szabálysértési és más hatósági eljárásokban.

III.2.5. Előzetes képviselet jogvédelme

A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosítottat ért – 8 napon túl gyógyuló – személyi sérüléses károk miatti kártérítési igények érvé- nyesítése esetén. Amennyiben a biztosított közlekedési balesetben 8 napon túl gyógyuló személyi sérülést szenved és a közlekedési balesetért nem felelős, a biztosító előzetes jogi képviseletet biztosít a személyi sérülésre vonatkozó

– kártérítési igény megfogalmazására és kárdokumentáció összeállítására,

– kártérítési igény benyújtására a károkozó vagy a károkozó helyett helytállásra kötelezett (pl. felelősségbiztosító) felé,

– kártérítési igénnyel kapcsolatos egyeztető tárgyalásokra,

– a kárigény rendezésére vonatkozó megállapodást tartalmazó okirat összeállítására, véleményezésére.

III.3. A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének feltételei

III.3.1. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatást az alábbi feltételek együttes fennállása esetén teljesíti:

– a bejelentett esemény a biztosítási feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül (lásd I. fejezet I.2.) és nincs kizárva a kockázatviselés köréből (lásd V. fejezet) és

– a bejelentett jogi érdeksérelemre kiterjed a biztosítási fedezet (lásd VII. fejezet) és

– a biztosított peren kívül már megkísérelte a jogi igényét érvényesíteni (a vele szemben támasztott jogi igényt elhárítani), de ez nem vezetett eredményre és

– a sikerkilátás vizsgálata során a biztosító úgy ítélte meg, hogy megfelelő esély van az igényérvényesítés sikerére (lásd III.4.2. pont).

III.3.2. Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot amennyiben

– a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelősségbiztosítási szerződéssel,

– büntetőjogi jogvédelem esetén,

– valamint ha a biztosító az ellenérdekű fél.

III.4. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás

III.4.1. Sikerkilátás-vizsgálat

a) A III.3.2. pontban felsorolt eseteken kívül a biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat). Jelen feltétel alkalma- zásában az igényérvényesítés (jogérvényesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha

– a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és

– pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése.

b) Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy meg- felelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költsé- geket. Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését.

c) Amennyiben a sikerkilátás vizsgálatához a tényállás kiegészítése vagy további iratok csatolása szükséges, a biztosító jogosult felhívni a biztosítottat ennek teljesítésére. Ebben az esetben a III.4.1.d) pontban meghatározott határidő a sikerkilátás vizsgálatához szükséges va- lamennyi irat rendelkezésre bocsátásától kezdődik.

d) A biztosító a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésétől számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írásban közölni a sikerkilá- tás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni. Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írás- ban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről (lásd III.4.2. pont), valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét.

III.4.2. Egyeztető eljárás

a) Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.

b) Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyeztető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést.

c) Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárásban résztvevő jogi képviselőjét.

d) Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a sikerkilátás kérdésében

– azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni;

– nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költségén, az általa szabadon választott jogi képviselő- vel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igényérvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni. Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a biztosító a III.7.1.c) pont szerint viseli.

e) Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:

– amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli,

– amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező, úgy a biztosított és a biztosító saját költségü- ket viselik.

f) Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védel- mében szabadon megválasztani jogi képviselőjét.

III.5. A biztosított jogi képviselete

III.5.1. A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén sza- badon megválasztani jogi képviselőjét (ügyvédjét).

III.5.2. Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.

III.5.3. Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a biztosító megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.

III.5.4. Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.

III.5.5. Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tartalmazó – megbízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani. A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szerződésben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta.

III.5.6. A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni és megbízni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, be- adványok, bírósági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.

III.5.7. Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.

III.6. Érdekellentét esetén követendő eljárás

III.6.1. Jelen feltétel alkalmazásában érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán

– az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy

– a biztosító az ellenérdekű fél.

III.6.2. Érdekellentét esetén

a) a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szabadon választott ügyvéd ad jogi tanácsot;

b) az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag az ügyvédje irányában terheli. Amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a teljes körű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll;

c) a biztosító nem végez sikerkilátás vizsgálatot.

III.6.3. Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biztosítottat az érdekellentét fennállásáról és a III.6.2. pontban foglaltakról.

III.7. Jogvédelmi szolgáltatások

III.7.1. Jogvédelmi szolgáltatások

A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén (lásd III.3.1. pont) a biztosító – az érdeksérelem jellegétől függően – az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokat nyújtja:

a) megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával,

b) szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját a III.7.1.c. pont szerint,

c) a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint:

• ügyvédi díj

A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű – készkiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatározott minimális munkadíjának megfelelő mértékű megbízási díjat fizet.

• jogi eljárások költsége

A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizetésére vagy előlegezésére.

• ellenérdekű fél költsége

A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.

• végrehajtás költsége

A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.

• szakvélemény költsége

Fedezi a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

• fordítási költség

Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indokolt fordítási költségét, feltéve hogy ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult.

• óvadék

A biztosító – biztosítási ajánlaton meghatározott biztosítási összeg erejéig – megelőlegezi a biztosított előzetes letartóztatásának meg- szüntetése érdekében, a biztosított terhére megállapított óvadékot.

– Az óvadékot a biztosító a bíróság letéti számlájára banki átutalással teljesíti. Az óvadék megelőlegezésének a feltétele, hogy a biztosított teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tegyen, hogy az óvadék visszaadása esetén, annak kiutalását a biztosító részére kéri.

– Amennyiben a biztosított elvesztette jogát az óvadék összegére (pl. eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelent meg, az elő- zetes letartóztatásának más oka merült fel), az erről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül, köteles az óvadék összegét a biztosítónak megfizetni.

III.7.2. A jogi költségek viselésének feltétele

a) A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény bejelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény be- jelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított érdekében tett halaszthatatlan intézkedések által merültek fel.

b) Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíróság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, kivéve ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.

c) Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítottat a többi pertárssal egyetemlegesen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosí- tás a perköltséget olyan arányban fedezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szemben támasztott követelés a valameny- nyi pertárs által érvényesített követelés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.

d) Csőd és felszámolási eljárás esetén a biztosítás kizárólag a biztosítottat képviselő ügyvéd megbízási díját fedezi, azaz eljárás során felmerülő további költségeket (pl. illeték, regisztrációs díj, közzétételi költség) nem.

e) Választottbírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, amennyiben a biztosított ren- des bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.

f) Nem fedezi a biztosítás

– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többletköltséget,

– felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költségeket.

g) Nem fedezi a biztosítás a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a biztosított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.

h) Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a bizto- sító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.

III.8. A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)

III.8.1. Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

III.8.2. A III.8.1. pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési meg- állapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

IV. Önrészesedés

A biztosítási szolgáltatást a biztosító önrészesedés levonása nélkül teljesíti.

V. Kizárások a kockázatviselés köréből

A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:

a) ha az alapbiztosítással biztosított gépjárművet a biztosított a jármű vezetésére érvényes hatósági engedély nélkül vagy a gépjár- mű tulajdonosának, üzemben tartójának engedélye nélkül vezette; Jelen kizárás nem vonatkozik az I. fejezet I.2.1. b) és c) pont szerint biztosított személyekre, ha ezek alapos okkal feltételezhették, hogy a vezető rendelkezik vezetői engedéllyel, illetve a gépjármű tulajdonosának, üzemben tartójának engedélyével;

b) olyan szerződéses vagy kártérítési igények érvényesítésére, amelyek a biztosított által üzletszerűen szállított rakománnyal, áruval állnak összefüggésben;

c) ugyanazon biztosítási szerződésben biztosított személyeknek egymással szemben okozott, illetve elszenvedett érdeksérelmeire;

d) olyan követelések érvényesítésére, melyeket a biztosítottra engedményeztek, illetve olyan kötelezettségek miatti jogérvényesí- tésre, amit a biztosított mástól átvállalt;

e) olyan jogi érdeksérelmek esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;

f) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekintetében;

g) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdeksérelmek esetén;

h) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények tekintetében;

i) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve szabálysértési eljárás során a pénzbírság összege nem éri el a 20 000 Ft-ot.

VI. A szerződő/biztosított kötelezettségei

VI.1. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során

VI.1.1. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak

a) A biztosított köteles a jogvédelmi szolgáltatási igényt haladéktalanul, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a biztosítónak bejelenteni.

b) A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell

– a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít;

– arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.

c) A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani

– minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempontjából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bíró- sági beadványok, határozatok stb.),

– az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott díjajánlatot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvéd- választási jogával.

Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg célszerű a biztosítónak benyújtani.

A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéséhez – amennyiben az a joga- lap és összegszerűség megállapításához szükséges - a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:

– azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön, stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel ösz- szefüggésben állnak;

– a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket, iratokat;

– az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;

– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);

– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elkészült szakvéleményt;

– a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;

– amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylatot.

d) Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti és emiatt a biztosítási esemény és a bizto- sítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédel- mi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költségeket pedig jogosult visszakövetelni.

VI.2. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során

Amennyiben a biztosító jogi tanácsadáson kívül jogi eljárások költségét is téríti, akkor a biztosított köteles:

a) a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében;

b) a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költsé- gek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását;

c) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, valamint a jelentősebb eljárási cselekmények előtt a bizto- sító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosí- tóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos;

d) az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgya- lási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak megküldeni.

VII. Területi és időbeli hatály

VII.1. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály)

VII.1.1. A biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem bekövetkezése a biztosítási szer- ződés hatálya alatt történt, a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosító felé pedig legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül megtörtént.

VII.1.2. A VII.1.1. pont figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés az eljárás tartama alatt megszűnt. Amennyiben azonban a biztosítási szerződés a szerződő felmondása vagy a biztosítási díj nemfizetése miatt szűnik meg, akkor a szerződés megszűnésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.

VII.1.3. A biztosító a kockázatviselés kezdetét követően nem köt ki várakozási időt.

VII.2. A biztosítási védelem területi korlátja (területi hatály)

A biztosítás az alapbiztosítás területi hatályánál meghatározott országok bírósága (hatósága) joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.

VIII. Egyéb rendelkezések

A biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – a biztosító a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény 161. § a)–c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, és a biztosí- tóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban”.

IX. Bonus

A szolgáltatás az alapbiztosítási szerződés bonus-malus osztályba sorolását nem befolyásolja.

Jelen feltétel 2022. február 19. napjától hatályos.

Kölcsöngépjármű kiegészítő szolgáltatás különös feltételei (KGSZKF4)

I. Biztosítási esemény

Az alapbiztosítás szerinti biztosítási események, amennyiben a biztosított az alapbiztosítási szerződéssel biztosított gépjármű pótlására gép- járművet kölcsönöz.

II. Biztosítási összeg

A biztosító szolgáltatásának felső határa az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási események vonatkozásában a szerződésben szereplő biztosítási összeg.

III. Biztosítási szolgáltatás

III.1. A biztosító megtéríti a biztosított gépjárművel azonos kategóriába tartozó kölcsöngépjármű számlával igazolt bérleti díját.

III.2. A biztosító a szolgáltatást a szerződő választása szerint, a biztosított gépjármű

– (törés- és lopáskárból adódó) totálkára vagy

– részkára vagy

– együttesen (törés- és lopáskárból adódó) totálkára és részkára esetén nyújtja.

III.3. A biztosítási szolgáltatás időtartama

III.3.1. A kölcsöngépjármű igénybevételének kezdőnapja legkorábban a kárbejelentés napja.

III.3.2. A kölcsöngépjármű igénybevételének utolsó napja az alapbiztosításra teljesített szolgáltatás kifizetésének napja lehet.

III.3.3. Ha az ellopott gépjármű a kárbejelentés és az alapbiztosításra teljesített szolgáltatás kifizetésének napja között megkerül, és forgalomképes állapotban van, akkor a biztosító a jármű biztosított részére történő visszaszolgáltatása napjáig felmerült bérleti díjat téríti meg.

IV. Önrészesedés

A biztosítási szolgáltatást a biztosító önrészesedés levonása nélkül teljesíti.

V. Kockázatkizárás

A biztosítási fedezet nem terjed ki:

– a kölcsöngépjármű üzemanyagköltségre;

– a kölcsöngépjárműben okozott károkra.

VI. Bonus

Jelen feltétel 2022. február 19. napjától hatályos.

Sofőrszolgáltatás kiegészítő biztosítás különös feltételei (SKF4)

I. Biztosítási esemény

A biztosított személy bármely okból bekövetkezett, a biztosított gépjármű vezetésére alkalmatlan állapota.

II. Biztosított

A biztosítási esemény időpontjában a gépjárművet jogszerűen birtokában tartó, és azt használni szándékozó személy.

III. Biztosítási összeg

A biztosító szolgáltatásának felső határa az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási események vonatkozásában 30.000 Ft azzal, hogy a biztosítási fedezet egy biztosítási időszakon belül legfeljebb kettő biztosítási eseményre terjed ki.

IV. Biztosítási szolgáltatás

A Generali Autós Assistance vonal a nap bármely órájában hívható telefonszáma: +36 1 458 4451.

A biztosító az alapbiztosítás szerinti biztosítási események (különösen a töréskárok) bekövetkezésének megelőzése és a balesetmentes köz- lekedés érdekében felmerülő alábbi kármegelőzési költségeket téríti meg:

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító, illetve megbízottja (EA) sofőrszolgáltatót küld a helyszínre. A sofőrszolgáltató a biztosítot- tat és a biztosított gépjárművet eljuttatja a biztosított által meghatározott célpontba.

A biztosító közvetlenül a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg a szolgáltatás igénybevételének költségét. Amennyiben a biztosító az ese- mény helyszínére bármely oknál fogva nem képes sofőrszolgáltatót küldeni, úgy a szolgáltatás igénybevételének számlával igazolt költségét közvetlenül a biztosítottnak fizeti meg.

V. Önrészesedés

A biztosítási szolgáltatást a biztosító önrészesedés levonása nélkül teljesíti.

VI. A biztosító szolgáltatásának esedékessége

A szolgáltatás esedékességére vonatkozó szabályozások megegyeznek az alapbiztosítási szerződés szolgáltatásának esedékességére vo- natkozó szabályozásokkal azzal a kiegészítéssel, hogy a biztosító, illetve megbízottja (EA) a Generali Autós Assistace vonalra érkező hívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szerződés szerinti szolgáltatás megszervezését.

VII. Kockázatkizárás

A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosított gépjármű vonatkozásában felmerülő útdíjakra, alagút-, átkelési- és egyéb díjakra.

VIII. A szerződő/biztosított kötelezettségei

IX. Területi hatály

A biztosítás Magyarország területén belül bekövetkező biztosítási eseményekre terjed ki.

X. Bonus

A szolgáltatás az alapbiztosítási szerződés bonus-malus osztályba sorolását nem befolyásolja.

Jelen feltétel 2022. február 19. napjától hatályos.

Elektroakusztika plusz kiegészítő biztosítás különös feltételei (EAKF5)

I. Biztosítási esemény

A biztosított gépjármű alapbiztosítás szerinti biztosítási eseménye, amely következtében a biztosított vagyontárgyak kárt szenvednek.

II. Biztosított vagyontárgyak

Az alapbiztosításban biztosított gépjárműbe a gyártás során vagy utólag beépített elektroakusztikai berendezések és azok tartozékai. A bizto- sított vagyontárgyak gyártmányát és típusát fel kell tüntetni a biztosítási ajánlaton. Amennyiben az elektroakusztikai berendezés gyártmányát és típusát a szerződő nem tünteti fel a biztosítási ajánlaton, úgy az elektroakusztikai berendezést ért biztosítási esemény esetén a biztosító a biztosított gépjármű gyártmányának és típusának megfelelő széria elektroakusztikai berendezés alapulvételével teljesít szolgáltatást.

III. Biztosítási összeg

A biztosító szolgáltatásának felső határa az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási események vonatkozásában a szerződésben szereplő biztosítási összeg.

IV. A biztosító szolgáltatása

A biztosított személy a biztosított vagyontárgyon fennálló tulajdonjogát hitelt érdemlően bizonyítani köteles.

Amennyiben a biztosított a jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító szolgáltatását igénybe veszi, úgy az alapbiztosításra vonat- kozó biztosítási feltétel I.3.2.1. pont alapján a biztosító szolgáltatásának igénybevételére nem jogosult.

A biztosító áfa levonásra és/vagy visszaigénylésre jogosult biztosított esetén a vonatkozó törvények szerint levonásba helyezhető (biztosított részére visszajáró) áfa összegét sem részkárok, sem totálkár esetén nem téríti meg.

IV.1. Totálkár esetén

IV.1.1. Totálkár esetén a biztosító szolgáltatása a biztosított vagyontárgy káridőponti forgalmi értékének megtérítése.

IV.1.2. Totálkárnak minősül az alapbiztosítás szerinti totálkár azzal, hogy ahol az alapbiztosítási feltétel gépjárművet említ, ott jelen feltétel alkalmazá- sában biztosított vagyontárgy értendő.

IV.1.3. A biztosítási szolgáltatásra egyebekben az alapbiztosítás különös feltételeinek totálkár szolgáltatásra vonatkozó szabályai irányadóak.

IV.2. A biztosító szolgáltatása részkárok esetén

Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (IV.1. pont), a biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy biztosítási eseményből eredő sérüléseinek ténylegesen felmerült javítási költségeit, de legfeljebb a helyreállítás Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalának megfelelő anyag-, alkatrész-, illetve munkadíjárak alapján számolt költségeit.

A helyreállítást számlával kell igazolni.

A helyreállítási költségből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít.

A biztosítási szolgáltatásra egyebekben az alapbiztosítás különös feltételeinek részkár szolgáltatásra vonatkozó szabályai irányadóak.

V. Önrészesedés

Amennyiben a jelen kiegészítő biztosításra a biztosító szolgáltatást teljesít, úgy a kiegészítő biztosítási szerződés szolgáltatási ösz- szege és az alapbiztosítás szolgáltatási összege együttesen képezi az önrészesedés megállapításának alapját. Az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés együttes szolgáltatási összegéből kerül levonásra az alapbiztosítási szerződésre vonatkozó önré- szesedés.

VI. Kockázatkizárás

Nem téríti meg a biztosító

a) a biztosított vagyontárgy rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló sérüléséből eredő kárt;

b) a biztosított vagyontárgy értékcsökkenését;

c) a biztosított vagyontárgy használatkiesése miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt a biztosított vagyontárgy funkcióinak pót- lására igénybe vett kölcsönzött eszközökkel kapcsolatos költségeket;

d) a javítás és az újra beszerzés költségének különbözetét, ha a biztosított vagyontárgy vagy annak része, tartozéka javítható, de a biztosított azt a javítás helyett újjal pótolta.

VII. Bonus

A kiegészítő biztosítási szerződésre az alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Járművek casco biztosításának különös feltételei X. fejezet X.1.,

X.2. és X.4. pontjai nem vonatkoznak.

Jelen feltétel 2022. május 28. napjától hatályos.

Smart poggyász kiegészítő biztosítás különös feltételei (SPKF4)

I. Biztosítási események

I.1. A biztosított gépjármű alapbiztosítás szerinti elemi kára vagy töréskára, amelyek következtében a biztosított vagyontárgyak kárt szenvednek.

Megfelelően lezártnak minősül a gépjármű, ha a lopáskár biztosítási esemény időpontjában megfelel az alábbi követelményeknek:

II. Biztosított vagyontárgyak:

A biztosított(ak) tulajdonában álló, a biztosítási esemény időpontjában a birtokukban lévő, a gépjárműben elhelyezett, személyi használatú mobil telekommunikációs és mobil számítástechnikai eszközök.

III. Biztosítottak

Az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjárművet a biztosítási esemény bekövetkezésekor jogszerűen használó személyek.

IV. Biztosítási összeg

A biztosító szolgáltatásának felső határa az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási események vonatkozásában a szerződésben szereplő biztosítási összeg.

V. Biztosítási szolgáltatás

V.1. A szolgáltatás közös szabályai

A biztosított személy a biztosított vagyontárgyon fennálló tulajdonjogát hitelt érdemlően bizonyítani köteles.

A biztosító áfa levonásra és/vagy visszaigénylésre jogosult biztosított esetén a vonatkozó törvények szerint levonásba helyezhető (biztosított részére visszajáró) áfa összegét sem részkárok, sem totálkár esetén nem téríti meg.

V.2. A biztosító szolgáltatása totálkár esetén

V.2.1. Totálkár esetén a biztosító szolgáltatása a biztosított vagyontárgy káridőponti forgalmi értékének megtérítése.

V.2.4. A biztosítási szolgáltatásra egyebekben az alapbiztosítás különös feltételeinek totálkár szolgáltatásra vonatkozó szabályai irányadóak.

V.3. A biztosító szolgáltatása részkárok esetén

A helyreállítást számlával kell igazolni.

A helyreállítási költségből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít.

A biztosítási szolgáltatásra egyebekben az alapbiztosítás különös feltételeinek részkár szolgáltatásra vonatkozó szabályai irányadóak.

VI. Önrészesedés

A biztosítási szolgáltatást a biztosító önrészesedés levonása nélkül teljesíti.

VII. Kockázatkizárás

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az

VII.1. a gépjárművel díj ellenében szállított vagyontárgyakban;

VII.2. a gépjármű tartozékaiban és felszereléseiben;

VII.3. egyéb műszaki cikkekben, szórakoztatóelektronikai termékekben és ezek tartozékaiban keletkezett.

VII.4. Nem téríti meg a biztosító

a) a biztosított vagyontárgy rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló sérüléséből eredő kárt;

b) a biztosított vagyontárgy értékcsökkenését;

c) a biztosított vagyontárgy használatkiesése miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt a biztosított vagyontárgy funkcióinak pót- lására igénybe vett kölcsönzött eszközökkel kapcsolatos költségeket;

d) a javítás és az újra beszerzés költségének különbözetét, ha a biztosított vagyontárgy vagy annak része, tartozéka javítható, de a biztosított azt a javítás helyett újjal pótolta;

e) a biztosított vagyontárgyakra telepített programok újratelepítési, beszerzési (előállítási) költségét, egyedi programok esetén a forrásprogramoknak tetszőleges dokumentációból történő beviteli költségét, ideértve – dokumentáció hiányában – az újraprog- ramozás költségét, továbbá a biztosított vagyontárgyakon tárolt adatok tetszőleges adathordozóról (dokumentációból) történő újbóli bevitelének, beszerzésének költségét, ideértve az adatok újraelőállítási költségét (pl. megismételt adatgyűjtés, újból elvég- zett kísérletek).

VIII. A szerződő/biztosított kötelezettségei

Törés- és elemi kár biztosítási esemény bekövetkezése esetén a károsodott vagyontárgyat sérült állapotában kell bemutatni a biztosítónak, vagy megbízottjának.

IX. Bonus

A kiegészítő biztosítási szerződésre az alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Járművek casco biztosításának különös feltételei X. fejezet X.1.,

X.2. és X.4. pontjai nem vonatkoznak.

Jelen feltétel 2022. február 19. napjától hatályos.

Vételár garancia kiegészítő biztosítás különös feltételei (GVKF4)

I. Biztosítási esemény

Az alapbiztosítás szerinti biztosítási események, amelyek következtében a biztosított gépjármű a Járművek casco biztosításának különös feltételei II.2.3.1. pontjában foglaltaknak megfelelő totálkárt szenved.

A biztosított gépjármű totálkára esetén a jármű helyreállítása gazdaságtalan, ha a gépjármű javítási költségei meghaladják a gépjármű káridő- ponti forgalmi értékének (vételkori számlaérték szolgáltatás esetén a vételkori számlaérték szolgáltatás értékének) maradványértékkel csök- kentett összegét és a káridőponti érték 100%-át.

II. Biztosított gépjármű

Az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű, amely a kiegészítő biztosítási szerződés kockázatviselés kezdetének időpontjában leg- feljebb 6 éves (gépjármű életkora a kockázatviselés kezdetének időpontjában = kockázatviselés kezdet év – gyártási év) és a kiegészítő bizto- sítási szerződés kockázatviselés kezdetének időpontja és a gépjármű megvásárlása között nem telt el 60 napnál több (kockázatviselés kezdet év, hónap, nap – gépjármű vásárlása év, hónap nap <= 60).

A jelen kiegészítő biztosítási szerződés nem köthető meg taxiként, személygépkocsis személyszállítóként, és bérgépjárműként üze- meltetett gépjárműre.

III. A biztosítás tartama

A kiegészítő biztosítás határozott, 2 (kettő) vagy 3 (három) éves időtartamra köthető. A kiegészítő biztosítás a határozott időtartam eltelté- vel megszűnik. A kiegészítő biztosítás annak határozott időtartamára tekintettel felmondással nem szüntethető meg.

IV. Biztosítási összeg

A biztosító szolgáltatásának felső határa az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási események vonatkozásában

10.000.000 Ft.

V. Biztosítási szolgáltatás

V.1. A biztosított gépjármű totálkára esetén a biztosító szolgáltatása az igazolt vételkori érték, és a káridőponti forgalmi érték különbözete, de leg- feljebb a biztosítási összeg.

Ha a biztosított gépjármű tulajdonjog szerzésének időpontjában érvényes, magyarországi Eurotax katalógusban meghatározott érték alacsonyabb, mint az igazolt vételkori érték, akkor vételkori értékként a magyarországi Eurotax katalógusban meghatározott értéket veszi figyelembe a biztosító.

Igazolt vételkori érték: a biztosított gépjármű vételkori számlaértéke vagy vételi számla hiányában a biztosított gépjármű és annak biztosított extra tartozékai vásárlásakor létrejött adásvételi szerződésben foglalt vételár.

V.2. Az igazolt vételkori értéket a biztosítási ajánlaton fel kell tűntetni.

V.3. Ha a biztosítási ajánlaton igazolt vételkori értékként feltűntetett ár eltér az igazolt vételkori érték alapjául szolgáló dokumentumban szereplő ártól, a biztosító a szolgáltatási összeg kiszámításához minden esetben az alacsonyabb árat veszi figyelembe.

VI. Önrészesedés

A biztosítási szolgáltatást a biztosító önrészesedés levonása nélkül teljesíti.

VII. Kockázatkizárás

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az taxiként, személygépkocsis személyszállítóként és bérgépjárműként üzemeltetett gépjármű- ben keletkezett.

VIII. A szerződő/biztosított kötelezettsége

Biztosítási esemény esetén az igazolt vételkori érték alapjául szolgáló dokumentumot a biztosító részére másolatban át kell adni.

IX. Bonus

A kiegészítő biztosítási szerződésre az alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Járművek casco biztosításának különös feltételei X. fejezet X.1.,

X.2. és X.4. pontjai nem vonatkoznak.

Jelen feltétel 2022. május 28. napjától hatályos.

Töltő lopás biztosítás különös feltételei (TLKF1)

I. Biztosítási események

I.1. A töltőkábel

– dolog elleni erőszakkal történő ellopása a gépjármű közterületen történő töltése során, feltéve, hogy a biztosított vagyontárgy a gépjármű- höz megfelelően reteszelve volt, és a vagyontárgy nem kerül meg;

– betöréses lopás útján történő eltulajdonítása.

I.2. A fali töltő betöréses lopás útján történő eltulajdonítása.

I.3. Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítja el, hogy az engedéllyel telepített fali töltőt és/vagy töltőkábelt tartalmazó épület lezárt helyiségébe, kapuval védett kertbe, kapuval védett garázsba, kapuval védett teremgarázsba

a) erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával, illetve ezekhez hasonló módon) betör, behatol;

b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával jut be (amennyiben a behatolás módját szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát igazságügyi zárszakértőnek kell igazolnia);

c) eredeti kulccsal vagy másolt kulccsal jut be úgy, hogy a kulcsokhoz az a) és b) pontokban meghatározott módon történő betöréses lopás, vagy rablás útján jut;

d) olyan nyitva hagyott ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó párkánymagassága a járószinttől mérve legalább 3 méter és a helyiségben otthon tartózkodnak;

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által közösen használt tárolóból, teremgarázsból történt betöréses lopáskárt is megtéríti.

II. Biztosított vagyontárgyak

A biztosított gépjármű eredeti gyári, vagy annak műszaki paramétereiben megfelelő elektromos töltőkábele és a biztosított gépjármű engedély- lyel telepített fali töltő egysége (wallbox).

III. Biztosítási összeg

A biztosító szolgáltatásának felső határa az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási események vonatkozásában a szerződés- ben szereplő biztosítási összeg azzal, hogy a biztosítási fedezet egy biztosítási időszakon belül legfeljebb egy biztosítási eseményre terjed ki.

IV. Biztosítási szolgáltatás

IV.1. A biztosított személy a biztosított vagyontárgyon fennálló tulajdonjogát hitelt érdemlően bizonyítani köteles.

IV.2. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatása a káridőponti forgalmi érték megtérítése.

Káridőponti forgalmi érték: a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és hasz- nálati jellegű vagyontárgynak magyar forintban kifejezett forgalmi értéke.

V. Önrészesedés

A biztosítási szolgáltatást a biztosító önrészesedés levonása nélkül teljesíti.

VI. Kockázatkizárás

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha

– az nem szakszerűen vagy szabálytalanul felszerelt fali töltőeszközben keletkezett;

– olyan elektromos töltőkábelben keletkezett, amely nem a gépjármű eredeti gyári tartozéka, és nem felel meg a gyártó által előírt műszaki paramétereknek.

VII. Bonus

A kiegészítő biztosítási szerződésre az alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Járművek casco biztosításának különös feltételei X. fejezet X.1.,

X.2. és X.4. pontjai nem vonatkoznak.

Jelen feltétel 2022. február 19. napjától hatályos.

Másodlagos villámkár biztosítás különös feltételei (MVKF1)

I. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyra nem közvetlenül ható (másodlagos) villámcsapás miatt keletkező túlfeszültség vagy indukció a biztosított gépjármű elektromos töltése közben a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.

II. Biztosított vagyontárgy

Az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű és a biztosított gépjármű engedéllyel telepített fali töltő egysége (wallbox), és eredeti gyári, vagy annak műszaki paramétereiben megfelelő elektromos töltőkábele.

III. Biztosítási összeg

A biztosító szolgáltatásának felső határa az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási események vonatkozásában

III.1. a biztosított gépjármű fali töltő egysége és elektromos töltőkábele esetén 700.000 Ft;

III.2. a biztosított gépjármű esetén az alapbiztosítás szerinti káridőponti forgalmi érték;

III.3. a biztosítási fedezet egy biztosítási időszakon belül legfeljebb egy biztosítási eseményre terjed ki.

IV. Biztosítási szolgáltatás

IV.1. A szolgáltatás közös szabályai

A biztosított személy a biztosított vagyontárgyon fennálló tulajdonjogát hitelt érdemlően bizonyítani köteles.

IV.2. A biztosító szolgáltatása totálkár esetén

IV.2.1. Totálkár esetén a biztosító szolgáltatása a biztosított vagyontárgy káridőponti forgalmi értékének megtérítése.

IV.2.2. Totálkár az, ha a biztosítási esemény következtében:

a) a biztosított vagyontárgy megsemmisült vagy

b) a biztosított vagyontárgy javítási költségei meghaladják a vagyontárgy káridőponti forgalmi értékének maradványértékkel csökkentett összegét és a káridőponti érték 70%-át.

IV.2.3. Káridőponti forgalmi érték: a biztosított gépjármű vonatkozásában az alapbiztosítás szerinti káridőponti forgalmi érték, minden más biztosított vagyontárgy esetén a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és használati jellegű vagyontárgynak magyar forintban kifejezett forgalmi értéke.

IV.3. A biztosító szolgáltatása részkárok esetén

Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (IV.2. pont), a biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy biztosítási eseményből eredő sérüléseinek ténylegesen felmerült javítási költségeit, de legfeljebb a helyreállítás Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalának megfelelő anyag-, alkatrész-, illetve munkadíjárak alapján számolt költségeit.

A helyreállítást számlával kell igazolni.

A helyreállítási költségből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít.

V. Önrészesedés

A biztosítási szolgáltatást a biztosító 10% önrészesedés levonásával teljesíti.

VI. Kockázatkizárás

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha

– az nem szakszerűen vagy nem szabályosan felszerelt fali töltőeszközben keletkezett;

– olyan elektromos töltőkábelben keletkezett, amely nem a gépjármű eredeti gyári tartozéka és nem felel meg a gyártó által előírt műszaki paramétereknek.

VII. Bonus

A kiegészítő biztosítási szerződésre az alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Járművek casco biztosításának különös feltételei X. fejezet X.1.,

X.2. és X.4. pontjai nem vonatkoznak.

Jelen feltétel 2022. február 19. napjától hatályos.

Akkumulátor assistance kiegészítő biztosítás különös feltételei (AAKF1)

I. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított gépjármű menetképtelenné válik az akkumulátorának lemerülése vagy meghibásodása miatt.

II. Biztosított vagyontárgy

Az alapbiztosítási szerződésben biztosított tisztán elektromos gépjármű. Tisztán elektromos gépjármű:

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2. § (7) bekezdés a) pontja (illetve az ezzel azonos tárgyú, mindenkor hatályos jogszabály) szerint az a gépkocsi, amelynek a hajtáslánca legalább egy elektromos energiatároló eszközt, elektromos áram átalakító egységet, és olyan elektromos gépet tartalmaz, amely a gépkocsi meghajtására szolgáló tárolt elektromos energiát mechanikai energiává alakítja és a gépkocsi meghajtásához más erőforrással nem rendelkezik (5E környe- zetvédelmi osztály).

III. Biztosítási összeg

IV. Biztosítási szolgáltatás

A Generali Autós Assistance vonal a nap bármely órájában hívható telefonszáma: +36 1 458 4451.

Szállítás autómentővel

A biztosító, illetve megbízottja (EA) által a helyszínre küldött autómentő a gépjárművet a benne lévő személyes poggyásszal együtt

– akkumulátor meghibásodás esetén javítóműhelybe

– akkumulátor lemerülés esetén a biztosított gépjármű töltésére alkalmas, legközelebbi töltőállomásra szállítja.

V. Önrészesedés

A biztosítási szolgáltatást a biztosító önrészesedés levonása nélkül teljesíti.

VI. A biztosító szolgáltatásának esedékessége és a szolgáltatáshoz szükséges dokumentumok

A biztosító az alapbiztosítási szerződésben meghatározott dokumentumokon kívül az alábbi dokumentum benyújtását kérheti, amennyiben az a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges:

– autómentő által kiállított munkalap a helyszíni javításról, illetve szállításról.

VII. Kockázatkizárás

A biztosítási fedezet nem terjed ki:

VII.1. a poggyász szállítási- vagy postaköltségeire, amennyiben a poggyász nem szállítható együtt a biztosított járművel;

VII.2. azon gépjárművekre, amelyek a biztosítási esemény időpontjában nem rendelkeznek érvényes hatósági műszaki vizsgával;

VII.3. a biztosított járműben, annak tartozékaiban vagy az abban szállított poggyászban a biztosítási szolgáltatás során keletkezett károkra;

VII.4. a biztosított más biztosítási szerződése alapján megtérülő károkra.

VIII. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesülése szempontjából az alapbiztosítási szerződésben foglaltakon túlmenően súlyosan gondatlan magatartásnak minősülhet, ha a biztosított a gépjármű korábbi meghibásodását nem szakszerűen és nem tartósan állíttatta helyre és a biztosítási esemény emiatt következett be.

IX. A szerződő/biztosított kötelezettségei

X. Területi hatály

A biztosítási szerződés hatálya az alapbiztosítás szerinti területekre terjed ki, azzal az eltéréssel, hogy a biztosítás területi hatálya akkor sem terjed ki Fehéroroszország, Koszovó, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna területére, ha az alapbiztosítás területi hatálya egyébként ezekre kiterjed.

XI. Bonus

A szolgáltatás az alapbiztosítási szerződés bonus-malus osztályba sorolását nem befolyásolja.

Jelen feltétel 2022. február 19. napjától hatályos.

Gumiabroncs defekt biztosítás különös feltételei (GDKF1)

A jelen feltételek alapján megvásárolható kiegészítő biztosítás vonatkozásában a Műszaki hiba és defekt assistance kiegészítő biztosítás is alapbiztosí- tási szerződésnek minősül abból a szempontból, hogy

– ennek megkötése hiányában a Gumiabroncs defekt kiegészítő biztosítás nem jöhet létre, valamint

– ennek megszűnése esetén és azzal egyidejűleg a Gumiabroncs defekt kiegészítő biztosítás is megszűnik.

I. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított gépjármű gumiabroncs defektet szenved.

Gumiabroncs defektnek minősül a biztosított gépjármű bármely, használatban lévő gumiabroncsának olyan váratlan, előre nem látható ok miatt bekövetkezett sérülése, amely a gumiabroncs nyomásvesztését eredményezi, és a sérült gumiabroncs javítással nem állítható helyre.

II. Biztosított vagyontárgy

Az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű gumiabroncsai, amelyek megfelelnek az alábbi együttes feltételeknek:

– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a gépjárműre felszerelt állapotban voltak

– koruk a káresemény bekövetkezésének időpontjában a gyártástól számítva nem több, mint 60 hónap.

A biztosított vagyontárgyak korának megállapítása a gumiabroncs oldalán található DOT jelölés utolsó 4 karakterének alapján történik, amely karakterek a gyártás időpontját rögzítik. A DOT jelölés utolsó 4 karakteréből az első kettő a gyártási év adott hetét jelöli, a második kettő a gyártási évet jelöli. Biztosított vagyontárgy korának megállapításához a DOT jelölés alapján megállapítható gyártási évet, és gyártási hónapot kell alapul venni.

III. Biztosítási összeg

IV. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén megtéríti a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összegnek megfelelő általány költséget az új gumiabroncs biztosított által történő beszerzése céljából.

A biztosító a biztosítási szolgáltatás összegéből a vagyontárgy hónapokban kifejezett kora alapján havonta 0,5% mértékű levonást (értékemelkedést) érvényesít.

A biztosító a szolgáltatást a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1132 Budapest, Váci út 36-38., Cégjegyzékszám: 01 09 565790, Adószám: 12231401-2-41) (továbbiakban: EA), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szolgáltató útján teljesíti.

V. Önrészesedés

A biztosítási szolgáltatást a biztosító önrészesedés levonása nélkül teljesíti.

VI. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesülése szempontjából az alapbiztosítási szerződésben foglaltakon túlmenően súlyosan gondatlan magatartásnak minősülhet, ha a biztosított a gépjármű korábbi meghibásodását nem szakszerűen és nem tartósan állíttatta helyre és a biztosítási esemény emiatt következett be.

VII. A szerződő/biztosított kötelezettségei

A biztosított a biztosítási eseményt az alapbiztosításban meghatározottak szerinti időtartamon belül köteles a Generali Autós Assistance vonal éjjel-nappal hívható +36 1 458 4451 telefonszámán bejelenteni.

VIII. Bonus

A szolgáltatás az alapbiztosítási szerződés bonus-malus osztályba sorolását nem befolyásolja.

Jelen feltétel 2022. február 19. napjától hatályos.

Ügyféltájékoztató

és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések

Nysz.: 24457

Hatályos: 2024. június 22-étől

Tartalomjegyzék

I. A biztosítóra vonatkozó tájékoztató adatok 3

II. Ügyfélszolgálat 3

III. Panaszügyintézés 4

IV. Felügyeleti hatóság 4

V. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, a közvetítői eljárás és

a bírói út igénybevétele 5

VI. A biztosítási titokra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók 5

VII. A személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatás 8

VIII. Az élet-, baleset- és betegségbiztosításokra

(egészségbiztosításokra) vonatkozó tudnivalók 11

IX. Az általános forgalmi adó megtérítése 12

X. Tájékoztatás adóügyi illetőségről 12

XI. Késedelmi kamat 12

XII. Adminisztációs díj 12

XIII. A befizetett biztosítási díj elszámolásának sorrendje 12

XIV. A díjfizetés módja 12

XV. A biztosításközvetítő 13

XVI. Kedvezmények igénybevétele 14

XVII. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei 14

XVIII. Egyéb rendelkezések 14

XIX. Irányadó jog, joghatóság kikötése 15

XX. Távértékesítési tájékoztató 15

XXI. Elektronikus szerződéskötés szabályai 16

XXII. Jelen ügyféltájékoztatónak a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezései 16

Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali Biztosító Zrt. társasághoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelenté- sekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Magyar Nemzeti Bankhoz és a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tud- nivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

Jelen Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések (a továbbiakban: Ügyféltájékoztató) a fentieken túl tartalmazza a létrejött biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezéseket is.

Az Ügyféltájékoztatóban foglalt rendelkezéseken túl a biztosítási szerződéssel létrejövő jogviszony tartalmát képezik továbbá – a biztosítási szerződés típusától függően – a biztosításra vonatkozó általános szerződési feltételek, az egyes biztosítási szerződésekre vonatkozó különös és kiegészítő szerző- dési feltételek, valamint a szerződő/biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai.

A jelen Ügyféltájékoztatóban, az általános, valamint a különös és kiegészítő biztosítási feltételekben (a továbbiakban együtt: általános feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

I. A BIZTOSÍTÓRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

A Generali Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt., majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, majd Generali-Providencia Biztosító Zrt. – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. év április hó 30. napján.

A társaság az IVASS által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoporthoz tartozik.

A társaság neve: Generali Biztosító Zrt.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 4 500 000 000 Ft

Alap (jegyzett) tőke ténylegesen rendelkezésre bocsátott összege: 4 500 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

A székhely állama: Magyarország

Cégjegyzékszáma: 01-10-041305

Adószáma: 10308024-4-44

ÁFA csoportazonosító száma: 17780058-5-44 Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás

A társaság cégformája: részvénytársaság

Működési módja: zártkörű

Telefon: +36 1 452 3333

A társaság egyedüli részvényese: Generali CEE Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában 34275688

Székhelye: NL 1101 BH Amszterdam, De entree 91.

A biztosító 2016. január 1-jétől kezdődően évente jelentést tesz közzé a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről. A jelentés a biztosító honlapján (https://generali.hu/) érhető el.

II. ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával, kérjük, forduljon bizalommal biztosításközvetítőjéhez, ügyfélszolgálati iro- dáinkhoz, illetőleg a Telefonos ügyfélszolgálat munkatársaihoz, vagy keresse fel internetes ügyfélszolgálatunkat. Kollégáink készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Az Ügyfélszolgálat elérhetőségei

Internetes ügyfélszolgálatunk: https://generali.hu/Ugyfelszolgalat/Ugyintezes.aspx Telefonos ügyfélszolgálat telefonszáma: +36 1 452 3333

Központi ügyfélszolgálat címe: 1132 Budapest, Váci út 36–38.

További ügyfélszolgálatok elérhetőségei

https://generali.hu/ugyfelszolgalat

Információt és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a https://generali.hu/kapcsolat címen is. Internetes ügyfélszolgálatunk esetleges üzemzavara idején a telefonos ügyfélszolgálatunk biztosítja az elérhetőséget. Telefonos ügyfészolgálatunk hívás- fogadási idejéről a https://generali.hu/Ugyfelszolgalat/Telefonos-ugyfelszolgalat.aspx címen tájékozódhat.

III. PANASZÜGYINTÉZÉS

Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati Területén szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, to- vábbá a megadott elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a biztosító, a biztosító ügynöke, vagy a biztosító által megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát az alábbi elérhetőségi címeken és módon közölheti.

Postai levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonszám: +36 1 452 3333

Email: generali.hu@generali.com

Internet: https://generali.hu/panaszbejelentes

Központi ügyfélszolgálat: 1132 Budapest, Váci út 36–38.

További személyes ügyfélszolgálataink elérhetőségeit itt találja:

https://generali.hu/ugyfelszolgalat

Szóbeli panaszát személyesen valamennyi, személyes ügyfélfogadásra nyitva álló ügyfélszolgálati irodánkban, annak nyitvatartási idejében

teheti meg.

Írásbeli (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott elektronikus levelezési címen) panaszát a bizto- sító fenti elérhetőségein keresztül közölheti.

A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére telefonos ügyfélszolgálatunk hívásfogadási idejében, a panaszkezelési szabályzatban és a tár- saságunk honlapján közöltek szerint biztosítunk lehetőséget.

Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részle- tes információkat talál honlapunkon, illetőleg az ügyfélszolgálati irodáinknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatban.

Tájékoztatjuk, hogy az Európai Unió tagállamaiban bevezetett alternatív, az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rendezé- séről szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (a továbbiakban: Rendelet) alapján az Európai Bizottság létrehozta az uniós szintű online vitarendezési platformot (platform), amely az alábbi internetes oldalon érhető el: https://webgate.ec.europa.eu/odr

A platformon az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók (magánszemélyek) az Unióban letelepedett kereskedőkkel szemben, on- line szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos jogvitáik bírósági eljáráson kívüli rendezését kezdeményezhetik. Az online vitarendezési platform felhasználható a pénzügyi fogyasztói viták rendezéséhez.

A Rendelet nem alkalmazandó a fogyasztók és kereskedők közötti azon vitákra, amelyek a nem internetes (offline) úton létrejött szerződések kapcsán, illetve kereskedők között merülnek fel.

A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatókra, így a Generali Biztosító Zrt.-re is, amennyiben a fogyasztó és a biztosító között létrejött biztosítási szerződést a fogyasztó a biztosító, vagy biztosításközvetítő weboldalán (jellemzően biztosításközvetítő személyes közreműködése nélkül) elérhető, szerződéskötést lehetővé tévő alkalmazások igénybevételével kötötte meg.

A Rendelet értelmében a fogyasztók a platform használatával online kezdeményezhetik a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. A jogvita peren kívüli rendezésére Magyarországon a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult.

Az online vitarendezési platformról a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatót adott ki, mely az alábbi internetes oldalon érhető el: https://mnb.hu/bekeltetes/online-vitarendezesi-platform

IV. FELÜGYELETI HATÓSÁG

IV.1. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy Felügyelet)

A Felügyelet elérhetőségei

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest Központi telefon: +36 1 428 2600

Központi fax: +36 1 429 8000

Email: info@mnb.hu

Webcím: https://www.mnb.hu/web/felugyelet

Ügyfélszolgálat címe: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6. Ügyfélszolgálat levélcíme: 1534 Budapest BKKP Postafiók 777. Ügyfélszolgálat telefonszáma: +36 80 203 776

Ügyfélszolgálat faxszáma: + 36 1 489 9102

Ügyfélszolgálat elektronikus levelezési címe: ugyfelszolgalat@mnb.hu

Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (https://mnb.hu/fogyasztovedelem), az ott elérhető tájékoztatókra és összeha- sonlítást segítő alkalmazásokra.

IV.2. Társaságunk az MNB által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában a Felügyelet – kére- lemre vagy hivatalból indított eljárás keretében – ellenőrzi

a) a biztosító által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megál- lapító, a Bit-ben vagy az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, továbbá az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt rendelkezések, valamint

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések], továbbá

e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, jog- hatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).

Fogyasztóvédelmi eljárást a Felügyeletnél a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti fogyasztónak minősülő személy kezdeményezhet, abban az esetben, ha a biztosítónál panaszát már korábban előterjesztette, azonban a panaszára nem kapott választ, vagy a panasz kivizs- gálása nem jogszerűen történt, vagy a biztosító válaszából egyéb, a fentiekben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.

A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kap- csolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

V. A PÉNZÜGYI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET ELJÁRÁSA, A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS ÉS A BÍRÓI ÚT IGÉNYBEVÉTELE

V.1. A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület. A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a fogyasztó írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél. A Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy azt megelőzően a fogyasztó a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését

vagy a biztosítónál eredménytelenül méltányossági kérelemmel éljen.

A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.

Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.

Levélcím: Pénzügyi Békéltető Testület, H-1525 Budapest, Pf. 172

Telefon: +36 80 203 776

Email: ugyfelszolgalat@mnb.hu

A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges információk (így a Testület eljárási szabályzata) megtalálhatóak a https://mnb.hu/bekeltetes honlapon.

V.2. A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárás is kezde- ményezhető, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

V.3. A biztosítási szerződésből eredő igények a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesíthetőek. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései irányadóak.

VI. A BIZTOSÍTÁSI TITOKRA VONATKOZÓ ELVI ÉS GYAKORLATI TUDNIVALÓK

VI.1. A biztosítási titok

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzeté- re, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek különösen az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.

VI.2. A biztosítási titok megtartására vonatkozó rendelkezések

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

– a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg,

– a biztosító érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

VI.2.1. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, valamint a szabálysértési hatósági jogkörében eljáró ren- dőrséggel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásá- ban eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozat- tételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgálta- tási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közleke- dési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezé- sei szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kap- csolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meg- határozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a lábon álló növénykultúrára kötött mezőgazdasági biztosítási szerződésekben szereplő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

v) a Gfbt. szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatoknak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsoló- dó, szükséges információk begyűjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekintetében a MABISZ-szal

szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tar- talmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szol- gáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Ame- rikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FAT- CA törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi

XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötele- zettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

VI.2.2. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkéré- sére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal vissza- éléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosás- sal, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésé- vel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és va- gyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 164/B. §

szerinti adattovábbítás.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából

– írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten megha- tározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

VI.2.3. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adat- feldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendel- kezéseket kell alkalmazni.

VI.2.4. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a VI.2.1. pont b), f) és j) pontjai, illetve a VI.2.2. pont a)–b) pontjai alapján végzett adattováb- bításokról.

A biztosító a VI.2.1.–VI.2.4. továbbá a VI.3. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbít- hatja.

VI.2.5. A biztosító a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig

a) az elhunyt szerződő által kötött vagyonbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biztosítási szerződés díjfizetéssel tör- ténő fenntartása érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerződés díjegyenlegéről, az esedékes díjtartozás összegéről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt szerződő közeli hozzátar- tozója, illetve a vagyontárgy birtokosa részére,

b) azon hitelfedezeti életbiztosítási szerződéshez, továbbá azon biztosítási szerződéshez kapcsolódóan, ahol a szolgáltatás jogosultja a hi- telintézet és a szerződés biztosítottja az elhunyt személy, kizárólag a szolgáltatási igény biztosítóhoz történő bejelentése és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatok biztosító részére történő megküldése érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint az általános szerződési feltételekről az elhunyt biztosított közeli hozzátartozója részére

– annak írásbeli kérelmére – adatot szolgáltathat, feltéve, hogy e minőségét a kérelmező okirattal igazolja.

A közeli hozzátartozó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történő – a Bit. 143. § (5) bekezdés szerinti – adatszolgáltatás nem jelenti a biz- tosítási titok sérelmét. A biztosító a kérelmező személyes adatait az adatszolgáltatást követően öt évig, illetve – ha a Bit. 142. § (3) bekezdése szerinti időtartam ezt meghaladja – a Bit. 142. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamig kezeli.

VI.2.6. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

VI.3. A veszélyközösség védelme

Tájékoztatjuk, hogy a biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében társaságunk – a jogszabályokban foglalt vagy a szerző- désben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szer- ződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – a Bit. 149. §-ában biztosított felhatalmazás alapján, jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit. 149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.

Társaságunk ennek keretében,

– baleset és betegség, továbbá az életbiztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos

– biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül), sínpályához kötött járművek, légijárművek, hajók, szállítmány, tűz- és elemi károk, egyéb vagyoni károk, hitel, kezesség és garancia, különböző pénzügyi veszteségek, jogvédelem, segítségnyújtás ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tást), a légijárművekkel kapcsolatos felelősség, a hajókkal kapcsolatos felelősség, valamint az általános felelősségbiztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá az előző bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvé- nyesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatokat.

– a szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül) és a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó fele- lősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) biztosítási ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – társaságunk jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jo- galapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

A társaságunk által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott meg- felelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni társaságunknak.

Társaságunk a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

Ha a megkeresés eredményeként társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

Társaságunk az e célból végzett megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megke- reséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére a személyes adataihoz hozzáférést biztosít. Ha az ügyfél a személyes adataihoz hozzáférést kér és társaságunk – a fentiekben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről tájékoztatja a kérelmezőt.

Társaságunk a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze.

A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

A biztosító a veszélyközösség védelme érdekében történő adatátvétel folytán más biztosítótól beszerzett adatokat a fent részletezett feltéte- lekkel és időtartam elteltéig kezeli.

VII. A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁS

A jelen adatkezelési tájékoztató keretében, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: Adatvédelmi Rendelet) alapján tájékoztatjuk Önt arról, hogy az Ön személyes adatait hogyan és milyen célokkal kezeljük.

VII.1. Ki fogja kezelni az Ön személyes adatait?

Az adatok kezelője („adatkezelő”) a Generali Biztosító Zrt.

VII.2. Hogyan kezeljük és használjuk az Ön személyes adatait?

Társaságunk az alábbi célokból kezeli az Ön személyes adatait:

a) a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, nyilvántartása, állományban tartása,

b) kockázatvállalás, kockázat elbírálás és kockázatkezelés,

c) a biztosítási szerződésből származó követelések megítélése,

d) a biztosítási veszélyközösség megóvása érdekében a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése és megakadá- lyozása,

e) panaszok kezelése,

f) pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, adóügyi illetőség megállapítása.

Az adatkezelések jogalapjai:

a) a biztosítási szerződés megkötése, teljesítése és a szerződésből eredő követelések érvényesítése (Adatvédelmi Rendelet 6. cikk (1) b) pont);

b) jogi kötelezettség teljesítése: számviteli bizonylatok kezelése és megőrzése, pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, adóügyi illetőség megállapítása, panaszkezelési tevékenység (Adatvédelmi Rendelet 6. cikk (1) c) pont);

c) jogos érdek érvényesítése: teljesítménymutatók figyelése; a biztosítással kapcsolatos visszaélések, kockázatok mérése, megelőzése, megakadályozása; a biztosítási szerződésből eredő jogi igények előterjesztése, érvényesítése, védelme; hitelintézeti követeléshez kapcso- lódó lakásbiztosítási szerződésre vonatkozóan a hitelintézet felé és érdekében történő adatszolgáltatás céljából (Adatvédelmi Rendelet 6. cikk (1) f) pont);

d) Elektronikus úton történő kommunikáció választása esetén az email cím és telefonszám tekintetében az Ön hozzájárulása (Adatvédelmi Rendelet 6 cikk (1) a) pont).

Egészségügyi adatok kezelése esetén az adatkezelések további feltétele az érintetteknek az adatkezeléshez adott kifejezett hozzájárulása (Adatvédelmi Rendelet 9. cikk (2) a) pont) vagy ha az egészségügyi adatok kezelése jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges (Adatvédelmi Rendelet 9. cikk (2) f) pont).

VII.3. Milyen személyes adatokat kezelünk?

Kizárólag azokat a személyes adatokat kezeljük, amelyek a fent említett adatkezelési célok eléréséhez szükségesek, és a cél elérésére alkal- masak. Társaságunk különösen az alábbi adatokat kezeli attól függően, hogy Ön milyen biztosítási szerződést köt velünk:

– természetes személyi azonosító adatok, lakcím, nem;

– egyéb azonosító és kapcsolattartási adatok (pl. adóazonosító jel, rendszám, telefonszám, email cím);

– pénzügyi adatok (pl. bankszámlaszám, jövedelemre, megtakarításra vonatkozó adatok);

– a biztosítási szerződésre vonatkozó adatok, ideértve a biztosítási szerződésre bejelentett igények/károk adatait is (pl. a biztosított vagyon- tárgyra, a kockázatviselés helyére vonatkozó adatok, kép, hang- és videófelvételek vagy személybiztosítások, illetve személyi sérüléssel járó károk esetén egészségügyi adatok és dokumentumok).

Bizonyos esetekben harmadik személyektől kapunk Önre vonatkozóan személyes adatokat, például, ha Ön biztosítási alkusz közreműködésé- vel köt nálunk biztosítást, vagy alkuszon keresztül jelent biztosítási igényt, kárigényt.

VII.4. Kikkel osztjuk meg az Ön személyes adatait?

VII.4.1. Kiszervezett tevékenységet végző szervezetek, adatfeldolgozók, függő biztosításközvetítők

Az adatkezelések során külső szolgáltatókat (adatfeldolgozók, kiszervezett tevékenységet végző szervezetek) és függő biztosításközvetítőket veszünk igénybe, akik részére az Ön adatait átadhatjuk. Amennyiben a függő biztosításközvetítő társaságunk megbízásából végez Önt érintő adatkezeléseket, úgy az Ön adatait a függő biztosításközvetítő adatfeldolgozói szerepkörben kezeli. Adatfeldolgozóinkat és a kiszervezett tevékenységet végző szervezeteket Ön a generali.hu weboldalunkról elérhető adatkezelési tájékoztatóból ismerheti meg, társaságunk minden- kori függő biztosításközvetítőiről pedig Ön a Magyar Nemzeti Bank, mint pénzügyi felügyelet honlapján tájékozódhat: https://regiszter.mnb.hu/Person, illetve https://regiszter.mnb.hu/Company

VII.4.2. A nemzetközi Generali Cégcsoporton belüli információcsere a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának a megelőzése és megakadályozása érdekében

Társaságunk, valamint a világ további 27 országában működő 48 Generali tagvállalat

– az életbiztosításokat érintő kötelező ügyfél átvilágítási intézkedések kapcsán felvett adatokat,

– az ügylet felfüggesztésére, elutasítására, az ügyfélkockázati besorolásra, valamint a pénzügyi információs egységként működő hatóságok (Magyarországon a Nemzeti Adó és Vámhivatal) felé történő bejelentés esetén a bejelentésre vonatkozó információkat

egymás között megosztják, összehangolják, nyilvántartják, és ennek érdekében társaságunk ezeket az adatokat, információkat a csoport anyavállalata (Assicurazioni Generali S.p.a., Trieszt, Piazza Duca degli Abruzzi no. 2, Olaszország) részére továbbítja. A kölcsönös információ- csere folytán társaságunk egyúttal a fenti körbe eső adatokat kaphat Önről az Assicurazioni Generali S.p.a-n keresztül, ha Ön az információ- cserében részt vevő valamely más Generali csoporttagnál átvilágítási kötelezettség alá eső ügyletben érintett.

A megosztott információkhoz, adatokhoz olyan Generali cégcsoport tagvállalatok is hozzáférhetnek, amelyeknek a tevékenységi helye az Eu- rópai Gazdasági Térségen kívül eső, ún. harmadik országokban található. Ezek a harmadik országok az alábbiak: Argentína, Svájc, USA, Kína, Hong Kong, Indonézia, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Vietnam, Egyesült Arab Emírségek, Brazília, Ecuador.

A fent felsorolt harmadik országokban az adatok megfelelő szintű védelme Svájc és Argentína vonatkozásában az adatvédelem megfelelő szintjét megállapító 2000/518/EK és a 2003/490/EK számú Európai Bizottsági Határozatok útján-, míg a további harmadik országok esetében az Európai Bizottság által elfogadott általános adatvédelmi szerződéses kikötések alkalmazásával biztosított.

Az adattovábbítás és adatmegosztás vonatkozásában társaságunk és az Assicurazioni Generali S.p.a. közös adatkezelők. Az adatkezelés célja és jogalapja a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának a megelőzésére és megakadályozására irányuló jogi kötelezettség teljesítése.

VII.4.3. Lakásbiztosítások nyilvántartása és hitelbiztosítéki fedezetnyújtás keretében megosztott adatok

Társaságunk és további tíz biztosító, valamint tizenegy hitelintézet és a Magyar Nemzeti Bank a lakásbiztosítások nyilvántartását és a hitelbiz- tosítéki fedezetnyújtások üzleti folyamatainak a támogatását szolgáló, osztott főkönyvi (ún. elosztott adatbázis) technológián alapuló nyilván- tartási rendszert (DLT Rendszer) használnak.

A DLT rendszert használó hitelintézetek és biztosítók – ideértve társaságunkat is – valamint a Magyar Nemzeti Bank közös adatkezelők.

A DLT Rendszerben végzett adatkezelés célja a hitelintézeti követeléshez kapcsolódó lakásbiztosítási szerződésre, annak díjrendezettségére, státuszára (különösen: hatályos, elutasított vagy megszűnt szerződés) vonatkozó, a DLT Rendszeren keresztül beérkező hitelintézeti adat- kérések teljesítése, ideértve a hitelbiztosítéki záradék bejegyzésére, törlésére irányuló hitelintézeti igények kezelését, az ezekkel kapcsolatos értesítések küldését és fogadását, adategyeztetések lebonyolítását is.

Tájékoztatjuk, hogy amennyiben Ön lakásbiztosítást köt társaságunknál, úgy lakásbiztosításának adatait társaságunk a DLT Rendszerben is nyilvántartja a fenti cél teljesülése érdekében. A DLT rendszer elosztott adatbázis technológiája révén a lakásbiztosítás adataihoz kizárólag az a hitelintézet fér hozzá a DLT Rendszeren keresztül, amely hitelintézet javára Ön a lakásbiztosítására vonatkozó zálogkötelezetti nyilatkozatot tett, és amely nyilatkozat alapján társaságunk hitelbiztosítéki záradékot jegyzett be a biztosításra az érintett hitelintézet javára. Biztosítóváltás esetén a lakásbiztosítás és a hitelbiztosítéki záradék adataihoz a DLT rendszeren keresztül az érintett másik biztosító férhet hozzá.

A Magyar Nemzeti Bank kizárólag a DLT Rendszer aggregált jelentéseket készítő funkciójához fér hozzá, a lakásbiztosítás adatait nem ismeri meg. A közös adatkezelésben részt vevő hitelintézetek és biztosítók felsorolását a VII.10. pontban hivatkozott adatkezelési tájékoztató tartalmazza.

VII.4.4. Adattovábbítás harmadik országba

Társaságunk a tevékenysége végzése során igénybe vesz olyan külső szolgáltatókat, amelyek részére történő adatátadással vagy az ada- tokhoz történő hozzáférések megadásával az Európai Gazdasági Térségen kívüli, harmadik országokba történő adattovábbítás valósul meg. Erre akkor kerülhet sor, ha az érintett harmadik ország vonatkozásában az Európai Bizottság megállapította, hogy a harmadik ország, annak valamely területe, egy vagy több meghatározott ágazata biztosítja a személyes adatok megfelelő szintű védelmét. Ilyen Bizottsági megállapí- tás hiányában pedig kizárólag abban az esetben továbbítjuk a személyes adatokat, ha szolgáltató az adatok védelme tekintetében megfelelő garanciákat nyújtott (például az Európai Bizottság által elfogadott általános adatvédelmi kikötéseket fogadott el). A harmadik országokba tör- ténő adattovábbításokról, és az ilyen adattovábbításokkal érintett szolgáltatókról további részletes tájékoztatást a VII.10. pontban hivatkozott adatkezelési tájékoztatóban talál.

VII.5. Miért van szükségünk arra, hogy Ön megadja a részünkre a személyes adatait?

Személyes adatainak a megadására a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése érdekében van szükség. Meghatározott összegű és típu- sú biztosítások esetén az adatok szolgáltatását jogszabály írja elő számunkra, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának a megelőzése és megakadályozása érdekében. Az adatszolgáltatás elmaradása ezért – különösen ez utóbbi esetben – azzal a következménnyel jár Önre nézve, hogy nem kötünk Önnel szerződést. Ugyanilyen következménnyel járhat az is, ha a biztosítás megkötéséhez egészségügyi kockázatfelmérés, vagy az Ön személyi körülményeire, vagyoni helyzetére vonatkozó igényfelmérés szükséges, azonban Ön az ehhez szükséges adatainak a kezeléséhez nem járul hozzá, illetve a kért adatokat nem bocsátja társaságunk rendelkezésére.

VII.6. Az Önt megillető jogok a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatban

– Hozzáférés – Ön jogosult arra, hogy társaságunktól visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak a kezelése folya- matban van-e, és jogosult arra, hogy a személyes adataihoz hozzáférést kapjon.

– Helyesbítés – Ön jogosult arra, hogy társaságunktól személyes adatainak a helyesbítését vagy kiegészítését kérje, ha azok pontatlanok vagy hiányosak, melynek alapján társaságunk indokolatlan késedelem nélkül kijavítja vagy kiegészíti a pontatlan vagy hiányos adatokat. Mivel a személyes adatok mindenkori pontos és naprakészen tartása egyúttal társaságunk kötelezettsége is, ezért felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Személyi adat- és lakcímnyilvántartásból történő jogszerű adatlekéréseink eredményeként tudomásunkra jutó adatváltozáso- kat az Ön erre irányuló adathelyesbítési kérelme nélkül is átvezetjük az Ön biztosítási szerződésein.

– Törlés – Ön kérheti személyes adatainak a törlését, amennyiben az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtöttük vagy más módon kezeltük;

b) Ön visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincsen más jogalapja;

c) Ön tiltakozik a jogos érdeken alapuló adatkezelés ellen, ideértve a jogos érdekre alapított profilalkotást is és nincsen elsőbbséget él- vező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy abban az esetben, ha az Ön adatainak a kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, és Ön tiltakozik adatainak ilyen célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik;

d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;

e) a személyes adatokat a társaságunkra alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

f) a személyes adatok gyűjtésére az Adatvédelmi Rendeletben hivatkozott információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kíná- lásával kapcsolatosan került sor.

– Korlátozás – Ön kérheti, hogy társaságunk korlátozza személyes adatainak a kezelését, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

a) Ön vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;

b) az adatkezelés jogellenes és Ön ellenzi az adatok törlését, és e helyett kéri azok felhasználásának korlátozását;

c) társaságunknak már nincsen szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de Ön igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez;

d) Ön tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy tár- saságunk jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az Ön jogos indokaival szemben.

– Adathordozhatóság – Amennyiben az adatkezelés szerződésen vagy hozzájáruláson alapul és automatizált módon történik, az Ön által társaságunk rendelkezésére bocsátott személyes adatait társaságunk az Ön kérésére tagolt, széles körben használt, géppel olvasható for- mátumban kiadja Önnek. Ha az technikailag megvalósítható, az Ön kérésére társaságunk az ilyen adatokat egy másik adatkezelő részére közvetlenül továbbítja.

– A hozzájárulás visszavonása – Ha az adatkezelés az Ön által adott hozzájáruláson alapul, akkor Ön jogosult a hozzájárulását bármikor visszavonni. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét.

Felhívjuk figyelmét arra, hogy élet-, baleset- és egészségbiztosítási szerződések esetében az egészségügyi adatok kezeléséhez adott hozzájárulás visszavonása a biztosítási szerződés megszűnését eredményezheti a Ptk.-nak a szerződés lehetetlenülésére vonatkozó szabályai szerint, figyelemmel arra, hogy az egészségügyi adatok kezelése elengedhetetlenül szükséges az élet-, bal- eset- és egészségbiztosítási szerződések állományban tartásához és a biztosítási szolgáltatások teljesítéséhez.

Ön a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatos, a fenti jogain alapuló kérelmeit, tiltakozását a jelen tájékoztatóban feltüntetett elérhető- ségi címek bármelyikén bejelentheti, társaságunk adatvédelmi tisztviselőjének címezve. A kérelmeket, tiltakozásokat, panaszokat a Központi Panaszkezelési Terület bírálja el az adatvédelmi tisztviselő bevonásával, és indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja Önt a kérelem nyomán hozott intézkedéséről. Az intézkedés és tájékoztatás az Ön részére díjmentes, kivéve, ha a kérelem túlzó jellegű vagy egyértelműen megalapozatlan.

Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az elhunyt sze- méllyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

VII.7. A személyes adatainak a kezelésével szembeni tiltakozás joga

Amennyiben az Ön személyes adatainak a kezelése jogos érdeken alapul, ideértve a jogos érdeken alapuló profilalkotást vagy közvetlen üzlet- szerzési célú adatkezelést is, Ön jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon ezen jogos érdeken alapuló adatkezeléssel szemben.

VII.8. Meddig tároljuk az Ön személyes adatait?

Az Ön adatait a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeljük, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthető, de legalább a biztosítási szerződés megszűnésétől, illetve a biztosításra bejelentett kárigény, szolgáltatási igény lezárásától számított kilenc évig. A biztosítással, kártérítéssel, biztosítási szolgáltatással kapcsolatban számviteli bizonylatok keletkeznek, amelyeknek a legalább nyolc évig történő megőrzését számviteli törvény írja elő. A létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos sze- mélyes adatokat addig kezeljük, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Amennyiben az Ön hozzájárulása alapján kezeljük az adatokat, az adatkezelés a hozzájárulás visszavonásáig tart.

VII.9. Hová fordulhat panaszával?

Amennyiben Önnek a személyes adataival kapcsolatos tiltakozását, panaszát, kérelmeit társaságunknál nem sikerült megnyugtató módon rendeznie, vagy az Ön megítélése szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti az Adatvédelmi Rendeletet, Ön a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál jogosult panaszbejelentést tenni.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei:

Székhely: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9–11. Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9

Telefon: +36 30 683 5969; +36 30 549 6838; +36 1 391 1400

Telefax: +36 1 391 1410 Email: ugyfelszolgalat@naih.hu Web: https://naih.hu/

Személyes adatainak a védelméhez fűződő jogainak a megsértése esetén Ön jogosult bírósághoz fordulni. A pert Ön – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindíthatja.

VII.10. Részletesebb tájékoztatás a személyes adatok kezeléséről

A személyes adatok kezelésével kapcsolatos további részletes tájékoztatást társaságunk adatkezelési tájékoztatójában talál. Az adatkezelési

tájékoztató a www.generali.hu oldalon található „Adatkezelés” menüpontból érhető el.

VIII. AZ ÉLET-, BALESET- ÉS BETEGSÉGBIZTOSÍTÁSOKRA (EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOKRA) VONATKOZÓ TUDNIVALÓK

VIII.1. Adózási tudnivalók magánszemélyek részére

VIII.1.1. Adómentes a magánszemély számára történő szolgáltatás, ha az haláleseti, baleseti, betegségi, illetve a jogszabálynak megfelelő nyugdíjbiz- tosítási, vagy járadékbiztosítási szolgáltatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolódóan a magánszemélynek adókötelezettsége nincs.

VIII.1.2. Kamatjövedelem keletkezhet, ha a biztosító teljesítése nem minősül adómentesnek, egyéb jövedelemnek, vagy más adóköteles jövede- lemnek (így kamatjövedelem keletkezhet a lejárati szolgáltatásból, visszavásárlásból, részvisszavásárlásból, rendszeres pénzkivonásból, átvezetésből). Kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésnek az a része, amely meghaladja a befizetett biztosítási díj összegét, azzal, hogy befizetett díjként nem vehető figyelembe a kockázati biztosítás díjaként teljesített összeg. A kamatjövedelem csökkenthető a kamat- jövedelem 50 százalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 3 év, rendszeres díjas szerződés esetén 6 év eltelt, illetve 100 százalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 5 év, rendszeres díjas szerződések esetén 10 év eltelt. Ha a szerződésre rendkívüli (eseti) díj befizetése történik, akkor az a kamatjövedelem elszámolása szempontjából tár- saságunknál önálló, egyszeri díjas szerződésként kerül figyelembevételre. Rendszeres díjas megtakarítási szerződések esetében újraindul a kamatjövedelmet csökkentő időszak számolása abban az esetben, ha a rendszeres díjak (díjelőírások) előző biztosítási évhez viszonyított növekedésének (ideértve az indexálást is) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét (fogyasztói árcsökkenés esetén a 30 százalékpon- tot). A rendszeres díjak növekedése mértékének meghatározásakor továbbra sem számít bele a kockázati biztosítás díja. Díjfizetés szüne- teltetése és díjmentesítés időszakára figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj. A kamatjövedelemből 15% személyi jövedelemadó kerül levonásra.

Ha a kamatjövedelem 2023. június 30-a után kötött szerződéshez, vagy 2023. június 30-át megelőzően kötött szerződésre, de 2023. június 30-át követően befizetett eseti, rendkívüli díjhoz kapcsolódik, akkor 13% szociális hozzájárulás is levonásra kerül. A biztosító a személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulást megállapítja, levonja és megfizeti az adóhatóságnak, a levonásról igazolást állít ki a magánszemély részére, mellyel kapcsolatosan a magánszemélynek bevallási kötelezettsége nincs.

VIII.1.3. Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a felelősségbiztosítás alapján a magánszemély javára fizetett jövedelmet pótló kártérítés. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magánszemély köteles az adóbevallásában szerepeltetni.

VIII.1.4. Egyéb jövedelemként adóköteles a határozatlan tartamú, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás visszavásárlási, részvisszavásárlási ösz- szegéből a magánszemély által megfizetett díj és a kifizető (munkáltató) által megfizetett adóköteles díj együttes összegét meghaladó rész, feltéve, hogy e szerződéshez kapcsolódóan bármely kifizető (munkáltató) adómentes díjat fizetett. A kifizetéskor a törvény szerint megállapított adóalapból a biztosító által levonásra kerül 15% személyi jövedelemadó-előleg. E jövedelmet a magánszemély köteles adóbevallásában sze- repeltetni, továbbá a magánszemély köteles az e jövedelem utáni szociális hozzájárulás fizetési és bevallási kötelezettségét is rendezni.

Amennyiben bármely biztosítói teljesítésre nem magánszemély (például gazdálkodó) jogosult, akkor a biztosító a fentiektől eltérően adó- kötelezettséget nem állapít meg, a teljesítés tartalma alapján az érintett szolgáltatásra jogosult a rá vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles elszámolni a biztosítótól származó bevételét, illetve ahhoz kapcsolódó esetleges adókötelezettségeit.

VIII.1.5. A 2014. január 1-jétől, vagy azt követő időponttól létrejött, a hatályos törvényi követelményeknek megfelelő nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan a magánszemély szerződő a tárgyévi összevont adóalapja után fizetendő, más kedvezményekkel csökkentett személyi jöve- delemadója terhére rendelkezhet akként, hogy az általa megfizetett biztosítási díj 20 százaléka, maximum 130 ezer forint átutalásra kerüljön a nyugdíjbiztosítási szerződésére. Részletes tájékoztató az érintettek számára a biztosítás megkötéskor kerül átadásra.

VIII.1.6. Az előbbiekben ismertetett szabályok a jövőben változhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében is kövesse a jogsza- bályváltozásokat, különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, a szociális hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek esetleges változását. Az aktuális szabályokról társaságunk honlapján is folyamatosan tájékozódhat.

VIII.2. A technikai kamatláb megváltoztathatósága

A biztosító az élet-, továbbá a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) esetében jogosult a technikai kamatlábat a biztosítási szerződés tartama alatt megváltoztatni, azzal a feltétellel, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul. A módosítás mértéke nem haladhatja meg a jog- szabály módosításban foglalt mértéket.

VIII.3. A biztosított örököseit, mint kedvezményezetteket megillető szolgáltatások kifizetése

Ha a biztosítási szerződésre irányadó biztosítási feltételek rendelkezései szerint a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvezményezettjei a biztosított örökösei, akkor a biztosító a szolgáltatásokat az örökösök részére fejenként egyenlő arányban el- osztva fizeti meg, kivéve, ha az örökösök ettől eltérően rendelkeznek a biztosító felé.

IX. AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ MEGTÉRÍTÉSE

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó (áfa) köteles szol- gáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az áfa összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az áfa összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogosultnak az áfa összege jogszabály alapján az állami költségvetésből nem térül meg.

X. TÁJÉKOZTATÁS ADÓÜGYI ILLETŐSÉGRŐL

X.1. A biztosító az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.), valamint a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) szerint előírt adóügyi illetőségvizsgálatot elvégzi, és ehhez az ügyfél szükséges adatait és nyilatkozatait kezeli. Amennyiben adóügyi szempontból a szerződő, illetve az a személy, aki a biztosító szolgáltatására jogosult amerikai, vagy egyéb külföldi illetőségű személynek minősül, úgy az Aktv., illetve a FATCA-törvény értelmében a biz- tosító a saját, valamint a szerződés adatait az automatikus információcsere érdekében az adóhatóság részére továbbítja.

X.2. A biztosító a szerződő, illetve annak a személynek az adatai és nyilatkozata alapján, aki a biztosító szolgáltatására jogosult a szerződést je- lentendő, vagy nem jelentendő számlának minősíti, továbbá a szerződéskötést követően a biztosító jogosult a számla átminősítésére az Aktv., illetve a FATCA-törvényben előírt esetekben. A biztosító az általa kötött szerződések vonatkozásában folyamatosan figyelemmel kíséri az illetőségvizsgálathoz szükséges adatok és a szerződések értékének Aktv., valamint FATCA-törvény szempontjából jelentős változását.

X.3. Az Adóügyi illetőségvizsgálattal kapcsolatos részletes írásbeli tájékoztató a https://generali.hu/Adougyi-illetekesseg.aspx oldalon érhető el.

XI. KÉSEDELMI KAMAT

A biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén jogosult a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (továbbiakban: Ptk.) szerinti kése- delmi kamatot felszámítani.

Amennyiben a díjfizetésre köteles szerződő a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény szerint vállalkozásnak, vagy szerződő hatóságnak minősül, úgy a biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén a késedelmi kamat mellett ugyanebben a törvényben meghatározott behajtási költségátalányra tarthat igényt.

XII. ADMINISZTRÁCIÓS DÍJ

A biztosító egyes eljárásokért adminisztrációs díjakat számíthat fel, az ezen eljárásokkal összefüggésben felmerülő költségei megtérülése érdekében. Az adminisztrációs díjakkal kapcsolatban az általános, különös és kiegészítő biztosítási feltételek további szabályozást tartalmaz- hatnak.

XIII. A BEFIZETETT BIZTOSÍTÁSI DÍJ ELSZÁMOLÁSÁNAK SORRENDJE

Amennyiben a szerződőnek a szerződéséből/szerződéseiből adódóan kiegyenlítetlen tartozása áll fenn társaságunkkal szemben, és a szerződő által befizetett összeg valamennyi tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a szerződő által befizetett díj elszámo- lása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó szabályozás szerint történik meg, míg ilyen szabályozás hiányában elsősorban az alábbi sorrendben: tőketartozás (díjtartozás), késedelmi kamat, adminisztrációs díj.

Amennyiben a szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé (pl. több díjrészlettel tartozik), és a befizetett díj nem fedezi valamennyi tartozását, akkor a teljesítést a régebben lejárt díjtartozásra számolja el a biztosító.

XIV. A DÍJFIZETÉS MÓDJA

XIV.1. A felek a biztosítási díj megfizetésének módjára vonatkozóan az alábbi fizetési módokon történő fizetésben állapodhatnak meg:

– készpénzátutalási megbízással (csekken) – a biztosító a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően postai úton juttatja el a szerződőnek az esedékes díjat tartalmazó csekket, melyet a szerződő köteles befizetni,

– csoportos beszedési megbízással (inkasszóval) – a szerződő megbízást ad a folyószámláját vezető banknak a rendszeres díjak lehívásának engedélyezésére,

– átutalási megbízással – a biztosító a díj esedékessége előtt (a választott díjfizetési ütemnek megfelelően) díjbekérőt küld a szerződőnek, mely alapján a szerződő megbízást ad a bankjának a díjbekérőn megjelölt díj átutalására.

XIV.2. A biztosító az esedékes biztosítási díj megfizetését a szerződő részére küldött fizetési kérelem alapján is lehetővé teheti, amennyiben a szer- ződő számlavezető bankjánál (pénzforgalmi szolgáltatójánál) a szolgáltatás elérhető. A fizetési kérelem alapján abban az esetben teljesül a díjfizetés, ha a fizetési kérelemben megjelölt érvényességi időn belül a szerződő elindítja a bankjánál a kérelemben megjelölt biztosítási díj átutalását.

A fizetési kérelem olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amellyel a kérelem küldője üzenet formájában azonnali átutalási megbízást kezdeményezhet a saját részére a kérelem címzettjénél. A fizetési kérelem tartalmazza a fizetendő összeget és minden olyan adatot, amely az átutalás elindítá- sához szükséges. A fizetési kérelem címzettje dönt arról, hogy elfogadja-e a kérelmet és ezzel teljesíti-e a kért összeg átutalását.

XIV.3. Amennyiben nem áll rendelkezésre az esedékes díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállított készpénzátutalási megbízás (csekk), díjbekérő levél vagy más dokumentum (például számla), a szerződő köteles az esedékes díjat bankkártyás fizetéssel a bizto- sító honlapján, átutalással vagy a biztosító legközelebbi ügyfélszolgálatán a kötvényszám feltüntetése mellett befizetni.

XIV.4. A szerződő eltérő rendelkezése hiányában,

a) ha a biztosítási szerződés a szerződő biztosítási ajánlata alapján nem jön létre, a biztosító a szerződő által esetlegesen már megfizetett

biztosítási díjat

aa) bankkártyás fizetés esetén:

– ha a szerződő a cégnyilvántartásban nem szereplő, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Cégtörvény) szerint nem cégnek minősülő jogalany, a szerződő levelezési címére, ennek hiá- nyában lakcímére postai úton,

– ha a szerződő a cégnyilvántartásban szereplő, a Cégtörvény szerint cégnek minősülő jogalany, a cégnyilvántartásban szereplő pénzforgalmi számlájára történő átutalással,

ab) átutalásos díjfizetés esetén pedig a feladó bankszámlára átutalással fizeti vissza;

b) ha a biztosítási szerződés megszűnik és a biztosítónak díj visszafizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a biztosító a visszafizetendő biz- tosítási díjat

ba) bankkártyás fizetés esetén:

– a szerződésen rögzített bankszámlára, ennek hiányában a biztosító által a szerződő nevén nyilvántartott más bankszámlára átuta- lással,

– az előzőek hiányában:

• ha a szerződő a cégnyilvántartásban nem szereplő, a Cégtörvény szerint nem cégnek minősülő jogalany, a szerződő levelezési címére, ennek hiányában lakcímére postai úton,

• ha a szerződő a cégnyilvántartásban szereplő, a Cégtörvény szerint cégnek minősülő jogalany, a cégnyilvántartásban szereplő pénzforgalmi számlájára történő átutalással;

bb) átutalással vagy csoportos beszedési megbízással történő fizetés esetén a feladó bankszámlára átutalással; bc) készpénzátutalási megbízással (csekken) történő fizetés esetén:

– a szerződésen rögzített bankszámlára, ennek hiányában a biztosító által a szerződő nevén nyilvántartott más bankszámlára átuta- lással,

– az előzőek hiányában, ha a tényleges díjfizetés banki átutalással történt, a feladó bankszámlára átutalással,

– az előzőek hiányában:

• ha a szerződő a cégnyilvántartásban nem szereplő, a Cégtörvény szerint nem cégnek minősülő jogalany, a szerződő levelezési címére, ennek hiányában lakcímére postai úton,

• ha a szerződő a cégnyilvántartásban szereplő, a Cégtörvény szerint cégnek minősülő jogalany, a cégnyilvántartásban szereplő pénzforgalmi számlájára történő átutalással

fizeti vissza.

XIV.5. Ha a szerződő készpénzátutalási megbízással (csekken) történő díjfizetést választott, azonban a díjfizetés nem csekken történik, és a szerződő fizetési mód módosítást nem kért, a biztosító a szerződő előzetes tájékoztatása mellett jogosult a fizetési módot a szer- ződő külön kérése nélkül is a tényleges fizetési módra átállítani. A biztosító a fizetési mód tervezett átállításáról legalább 30 nappal korábban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő ezzel nem ért egyet, a kifogás bejelentését követően a biztosító a fizetési módot nem módosítja, illetve haladéktalanul visszaállítja.

XV. A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐ

XV.1. A biztosítási szerződés közvetítője lehet függő vagy független biztosításközvetítő, valamint kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző

személy.

XV.2. A függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló jogviszonya alapján közvetíti. Függő biztosításközvetítő a többes ügynök is, aki egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján a biztosítók egymással versengő termékeit közvetíti. A függő biztosításközvetítő közvetítői tevékenysége során esetlegesen okozott károkért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdí- jat megfizetni.

XV.3. Független biztosításközvetítő az alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el és a biztosítók egymással versengő termékeit közvetíti.

A független biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályok megszegésével vagy elmulasztásával esetlegesen okozott károkért önállóan felel. Ez a felelőssége kiterjed a nevében (képviseletében) eljáró személyek tevékenységére is.

A független biztosításközvetítő a biztosító nevében nem jogosult biztosítási díj átvételére.

XV.4. Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személynek – az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés

1. és 2. pontjában meghatározott hitelintézettől vagy befektetési vállalkozástól eltérő – természetes vagy jogi személy minősül, aki az őt meg- bízó biztosító, többes ügynök vagy alkusz felelősségvállalása mellett, javadalmazás ellenében a főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleggel végez kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) a személy fő szakmai tevékenysége nem a biztosítási értékesítés,

b) a közvetített biztosítási termék kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak,

c) a közvetített biztosítási termék nem tartalmaz életbiztosítási vagy felelősségi kockázatot, kivéve, ha az ilyen életbiztosítási vagy felelősségi kockázat fedezete kiegészíti a személy által fő szakmai tevékenységeként kínált terméket vagy nyújtott szolgáltatást,

d) a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vesz át.

XV.5. A biztosító képviselője – így a biztosító ügynöke is – nyomdailag előállított, és nyomdai Generali emblémával ellátott átvételi elismer- vény (nyugta) ellenében jogosult biztosítási díj átvételére, melynek mértékét a biztosító 250.000 Ft-ban korlátozza. Ezt meghaladó mértékű biztosítási díj átvételére a biztosító képviselője nem jogosult.

Bizonyos termékek esetén a biztosító képviselője nem jogosult biztosítási díj átvételére, az erre vonatkozó tájékoztatás a biztosító által rendszeresített ajánlati formanyomtatványon található.

XV.6. A biztosító megbízásából eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) és többes ügynök a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem

vehet át.

XV.7. A biztosítóval munkaviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenységet végző, biztosításközvetítőnek nem minősülő, a Bit. 4. §

(1) bekezdés 15. pont a) alpont szerinti természetes személyek (a biztosító közreműködői) teljesítményarányos díjazásban részesülnek. Ez a tájékoztatás arra az esetre is kiterjed, ha a biztosító ügyfele a biztosítási szerződéssel összefüggésben, a szerződés megkötése után teljesít fizetést – a folytatólagos, előre ütemezett díjak kivételével.

XVI. KEDVEZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE

Abban az esetben, amennyiben a szerződő a biztosítási díj mértékét befolyásoló kedvezményt vett igénybe, melyet követően a kedvez- ményre jogosító körülmények megváltoznak, vagy utóbb már nem állnak fenn (pl. inkasszós fizetési mód megváltozása, inkasszós fizetés lehetetlenné válása inkasszós felhatalmazás hiányában vagy annak visszavonása miatt), úgy a szerződő a kedvezményre való jogosultságát elveszti és köteles a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított biztosítási díj megfizetésére.

Ilyen esetben a kedvezmény nélkül számított díj akkor esedékes, amikor a biztosító erre vonatkozóan felhívást (díjbekérő, csekk) küld, vagy csoportos beszedési megbízással történő beszedését először megkísérli.

XVII. A JOGNYILATKOZATOK (BEJELENTÉSEK, ÉRTESÍTÉSEK) ALAKI KÖVETELMÉNYEI ÉS HATÁLYOSSÁGÁNAK FELTÉTELEI

XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen

alakban érvényesek:

– a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél,

– a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény,

– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat,

– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé,

– a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat,

– a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé,

– egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat,

– egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat

formájában.

A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz.

A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

XVII.2. A szerződő felek a biztosítási szerződés vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részéről aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon vagy bármely elektronikus levelezési címről továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetőségekre.

XVII.3. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem), ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett – biztosító által nyilvántartott – címéről „ismeretlen helyre költözött”, „nem kereste” vagy „kézbesítés akadályozott” jelzéssel érkezik vissza.

A címzett a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzés napjától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónapon belül kifogást terjeszthet elő.

A kifogást a biztosító akkor fogadja el, ha a címzett a postai küldeményt azért nem vehette át, mert a kézbesítés nem volt szabálysze- rű, vagy a küldeményt más, önhibáján kívüli okból nem volt módja átvenni.

Nem természetes személy címzett csak akkor terjeszthet elő kifogást, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt.

A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik. Ha a kifogást a biztosító elfogadja, a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok és a biztosító a kézbesítést megismétli.

Postai úton tértivevénnyel történő közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt,

– ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján,

– ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselője aláírásával elismerte, úgy az átvétel napján kell kézbesítettnek tekintetni.

Ha a felek elektronikus kommunikációban állapodnak meg, a biztosító a szerződéssel kapcsolatos, elektronikus úton küldött kül- deményeit jogosult a szerződő rendelkezésére tartott, regisztrációhoz kötött, biztonságos elektronikus tárhelyre (a továbbiakban: tárhely) kézbesíteni. Az így kézbesített küldemény a tárhelyen történő elhelyezéssel hozzáférhetővé válik a szerződő számára. A tár- helyre történő kézbesítésről a biztosító más, az ügyfél által megadott elektronikus elérhetőségen (pl. email, sms, push üzenet) értesíti a szerződőt. Az elektronikus tárhely a biztosító által üzemeltetett internetes szerződéskezelő rendszerben érhető el. A szerződő köte- les elvégezni a tárhely igénybevételéhez szükséges regisztrációt a biztosító honlapján (https://www.generali.hu/Belepes). A szerződő nem jogosult arra, hogy a tárhelyre kézbesített elektronikus üzeneteket más elektronikus csatornán (pl. emailben) kérje kézbesíteni. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés, illetve tárhelyre történő kézbesítés esetén a tárhelyen történő elhelyezés napján kell kézbesítettnek tekinteni.

XVII.4. A biztosítóhoz címzett, távollevők között tett jognyilatkozat a biztosítóhoz való megérkezéssel, míg az elektronikus úton tett szerződési jognyi- latkozat akkor válik hatályossá, amikor az a biztosító számára hozzáférhetővé válik.

XVIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

XVIII.1. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

XVIII.2. A felek között létrejött megállapodás a biztosítási szerződés valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.

XVIII.3. A biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a szerződő nem áll semmilyen

– az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy

– az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi, jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ideértve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós listát is.

A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan biztosítottat, kedvezményezettet, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt áll.

A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a fenti szankciók, korlátozások, vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés megszűnésének időpontja a szankció, a korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépésének napja.

A biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifizetésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

A fentieken túl, nem teljesít a biztosító felelősségbiztosítási szolgáltatást

– semmilyen olyan ítélet, ítélettel megegyező hatályú határozat vagy egyezségi megállapodás alapján, illetve az ezekből fakadó fi- zetési kötelezettség, jogi költségek és kiadások megtérítéseként, amelyet a totális embargó alatt álló vagy átfogóan szankcionált országokban/térségekben (ezen országok, térségek a következő weboldalon találhatók: www.generali.hu/teljes-embargo), azok joga alapján működő bíróságok hoztak meg, hagytak jóvá vagy hajtottak végre, vagy eljárásuk kapcsán merültek fel,

illetve

– semmilyen olyan, bárhol a világon hozott bírósági vagy hatósági rendelkezés alapján, amely arra irányul, hogy a fenti ítéleteket/ döntéseket/ egyezségi megállapodásokat/ fizetési kötelezettségeket, illetve jogi költségek és kiadások megtérítését részben vagy egészben kikényszerítsék.

XVIII.4. A biztosító a biztosítási alapú befektetési termékek kivételével a termékeit tanácsadás nélkül értékesíti. A biztosító a biztosítási alapú befekte-

tési termékeinek értékesítésével összefüggő tanácsadásért nem számol fel díjat.

XVIII.5. Felhívjuk a figyelmét, amennyiben a biztosítási terméket egy csomag vagy ugyanazon megállapodás részeként olyan áru vagy szolgáltatás kiegészítőjeként vásárolja meg, amely nem biztosítás, úgy az áru vagy a szolgáltatás külön történő megvásárlásának lehetőségéről az eladó, illetve a szolgáltató köteles tájékoztatást adni.

XIX. IRÁNYADÓ JOG, JOGHATÓSÁG KIKÖTÉSE

A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai

az irányadók.

Amennyiben a szerződő fél a biztosítási szerződés létrejöttének időpontjában Magyarországon rendelkezik lakóhellyel, székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, úgy a szerződésből eredő jogviták rendezésére kizárólag a magyar bíróságok jogosultak.

XX. TÁVÉRTÉKESÍTÉSI TÁJÉKOZTATÓ

XX.1. Ha a szerződő által megkötni kívánt biztosítási szerződés a fogyasztó és a szolgáltató egyidejű fizikai jelenléte nélkül jön létre, arra a távérté- kesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (továbbiakban: távértékesítési törvény) rendelkezései irányadóak.

XX.2. A távértékesítési törvény 3. § (2) bekezdésének ca) pontja és a törvény 6. §-a értelmében az e törvény szerint fogyasztónak minősülő szerződő azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondhatja a szerződést annak megkötésétől (a szerződés hallgatólagos létrejötte esetén az ajánlattételtől) számított 14 napon belül, amennyiben a szerződést a biztosító és a fogyasztónak minősülő szerződő kötötte meg egymással szervezett távér- tékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag a törvény 2. § (1) bekezdés g) pontja szerinti távközlő eszközt alkalmazott. Nem illeti meg a szerződőt a felmondási jog olyan biztosítások esetén, amelyek időtartama nem haladja meg az egy hónapot.

Életbiztosítási szerződésekre az előbb írtak azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidő attól a naptól számított 30 nap, amikor a biztosító a fogyasztót a szerződés létrejöttéről tájékoztatja.

XX.3. A felmondást írásban a biztosító ügyfélszolgálati elérhetőségeinek bármelyikére kell megküldeni, vagy személyesen benyújtani. A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekintetni, ha a szerződő az erre vonatkozó nyilatkozatát a törvény 6. § (1)-(8) bekezdéseiben meghatá- rozott határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a biztosítónak elküldi.

XX.4. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik. A felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a biztosító a szerződés alapján a szolgáltatás nyújtását csak a szerződő kifejezett hozzájárulását követően kezdheti meg. Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn belüli kockázatviselési kezdettel köti meg a szerződést, úgy azt a biztosító egyben a szolgáltatás nyújtásának megkezdésére vonatkozó hozzájárulásnak is tekinti.

XX.5. A törvény 8. §-a értelmében amennyiben a szerződő a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerződésnek meg- felelően ténylegesen teljesített szolgáltatás, azaz a szerződés megszűnésének időpontjáig viselt kockázat időarányos ellenértékét jogosult követelni. A szerződő által fizetendő összeg tehát a már teljesített szolgáltatásért (kockázatviselésért) – a szerződésben meghatározott szolgál- tatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeg. A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben van helye. A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a szerződő által esetlegesen már befizetett biztosítási díjnak a szerződés megszűnéséig teljesített koc- kázatviselés arányos ellenértékét meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatéríteni. A szerződő köteles a biztosító által teljesített szolgáltatást a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a biztosító részére visszatéríteni.

XXI. ELEKTRONIKUS SZERZŐDÉSKÖTÉS SZABÁLYAI

XXI.1. Elektronikus úton jön létre a biztosítási szerződés, ha a szerződő a biztosító által üzemeltetett elektronikus értékesítési felületek használatával, elektronikus úton teszi meg az ajánlatát. Elektronikus értékesítési felületek különösen a https://generali.hu weboldal, biztosításközvetítő közre- működésével tett ajánlat esetén a Tanácsadói Honlap.

XXI.2. A biztosítási ajánlat megtételéhez, illetve a szerződés megkötéséhez az elektronikus értékesítési felületeken feltüntetett adatokat kell megadni, majd az ajánlatot az elektronikus értékesítési felületen kell beküldeni a biztosítónak. Az elektronikus értékesítési felületen a megadott adatokat az ajánlat beküldéséig lehet módosítani. Az ajánlattétel (szerződéskötés) lépései – amelyek termékenként eltérhetnek – az elektronikus értéke- sítési felületeken láthatók.

XXI.3. A biztosítási szerződésre vonatkozó szerződéses feltételeket a biztosító még az ajánlat megtételét megelőzően a szerződő számára hozzáfér- hetővé teszi. A szerződéses feltételek megismeréséről és elfogadásáról a szerződőnek az ajánlat megtételét megelőzően nyilatkoznia kell.

XXI.4. A biztosítási ajánlat sikeres beküldéséről a biztosító emailben értesíti a szerződőt. A biztosítási ajánlat elfogadása esetén a biztosító fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott kötvényt állít ki a szerződésről.

A szerződés magyar nyelven jön létre és írásbeli szerződésnek minősül. A szerződés létrejöttének részletszabályait a biztosítási feltételek tar- talmazzák.

XXI.5. A biztosító a szerződést rögzíti. A szerződés adatait a szerződő a regisztrációja után online is megtekintheti a biztosító által működtetett inter- netes szerződéskezelő rendszerben.

XXII. JELEN ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓNAK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEITŐL ÉS A SZOKÁSOS SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL LÉNYEGESEN ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI

Jelen fejezet az Ügyféltájékoztató azon rendelkezéseit tartalmazza, amelyek lényegesen eltérnek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől és a felek között kialakult szerződéses gyakorlattól.

XXII.1. A biztosított örököseit, mint kedvezményezetteket megillető szolgáltatások kifizetése (VIII.3. pont)

Ha a biztosítási szerződésre irányadó biztosítási feltételek rendelkezései szerint a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvez- ményezettjei a biztosított örökösei, akkor a biztosító a szolgáltatásokat az örökösök részére fejenként egyenlő arányban elosztva fizeti meg, kivéve, ha az örökösök ettől eltérően rendelkeznek a biztosító felé.

XXII.2. A befizetett díj elszámolásának sorrendje (XIII. fejezet)

Amennyiben a szerződő által a biztosító részére befizetett összeg valamennyi fennálló tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a befizetett díj elszámolása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó szabályozás szerint, annak hiányában jelen Ügyféltájékoztatóban foglaltak szerint történik meg.

Amennyiben szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé, úgy a befizetett díj elszámolása a jelen Ügyféltájékoztatóban foglaltak szerint történik meg.

XXII.3. A díjfizetés módjának módosítása a szerződő tényleges díjfizetése alapján (XIV.5. pont)

Ha a szerződő készpénzátutalási megbízással (csekken) történő díjfizetést választott, azonban a díjfizetés nem csekken történik, és a szer- ződő fizetési mód módosítást nem kért, a biztosító a szerződő tájékoztatása mellett jogosult a fizetési módot a szerződő külön kérése nélkül is a tényleges fizetési módra átállítani. A biztosító a fizetési mód tervezett átállításáról legalább 30 nappal korábban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő ezzel nem ért egyet, a kifogás bejelentését követően a biztosító a fizetési módot nem módosítja, illetve haladéktalanul visszaállítja.

XXII.4. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei (XVII.2. pont)

A Ptk. 6:7. §-ban foglaltaktól eltérően, a szerződő felek a biztosítási szerződés vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részéről aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy bármely elektronikus levelezési címről továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetőségekre.

XXII.5. A kézbesítési vélelemmel szembeni kifogás feltételei (XVII.3. pont)

A címzett a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzés napjától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónapon belül kifogást terjeszthet elő.

A kifogást a biztosító akkor fogadja el, ha a címzett a postai küldeményt azért nem vehette át, mert a kézbesítés nem volt szabályszerű, vagy a küldeményt más, önhibáján kívüli okból nem volt módja átvenni.

Nem természetes személy címzett csak akkor terjeszthet elő kifogást, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt.

A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik. Ha a kifogást a biztosító elfogadja, a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok és a biztosító a kézbesítést meg- ismétli.

XXII.6. Az elektronikus úton küldött küldemények kézbesítése (XVII.3. pont)

Ha a felek elektronikus kommunikációban állapodnak meg, a biztosító a szerződéssel kapcsolatos, elektronikus úton küldött küldeményeit jogosult a szerződő rendelkezésére tartott, regisztrációhoz kötött, biztonságos elektronikus tárhelyre (a továbbiakban: tárhely) kézbesíteni. Az így kézbesített küldemény a tárhelyen történő elhelyezéssel hozzáférhetővé válik a szerződő számára. A tárhelyre történő kézbesítésről a biztosító más, az ügyfél által megadott elektronikus elérhetőségen (pl. email, sms, push üzenet) értesíti a szerződőt. Az elektronikus tárhely a biztosító által üzemeltetett internetes szerződéskezelő rendszerben érhető el. A szerződő köteles elvégezni a tárhely igénybevételéhez szükséges regisztrációt a biztosító honlapján (https://www.generali.hu/Belepes). A szerződő nem jogosult arra, hogy a tárhelyre kézbesített elektronikus üzeneteket más elektronikus csatornán (pl. emailben) kérje kézbesíteni. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés, illetve tárhelyre történő kézbesítés esetén a tárhelyen történő elhelyezés napján kell kézbesítettnek tekinteni.

XXII.7. Egyéb rendelkezések (XVIII.1. pont)

A Ptk. 6:63. §-ában foglaltaktól eltérően nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

A sikeres együttműködés reményében:

Erdős Mihály

elnök-vezérigazgató

Ilics László vezérigazgató-helyettes

Hatályos: 2024. június 22-étől

Document Metadata

Table of Contents

Járművek casco biztosításának

Document Metadata