A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-FB-129/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Provident Pénzügyi Zrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-FB-129/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Provident Pénzügyi Zrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Xxxxxx Xxxxxxxxxxx (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina körút 39.; a továbbiakban: Felügyelet) által (…) (lakhelye: ...; a továbbiakban: Ügyfél) képviseletében (…) (lakhelye: ...; a továbbiakban: Képviselő) 2011. július 11-én érkeztetett és 2011. július 28-án, valamint 2011. augusztus 17-én kiegészített kérelme alapján a Provident Pénzügyi Zrt.-nél (székhelye: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.; a továbbiakban: Pénzügyi vállalkozás) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Xx. Xxxxx Xxxxxx, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi
h a t á r o z a t o t
hozom:
I. A Felügyelet a Pénzügyi vállalkozásnak – az ügyfelek időszakos tájékoztatásával kapcsolatos írásbeli kimutatás megküldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt – a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A. Az ügyfelek időszakos tájékoztatásával kapcsolatos írásbeli kimutatás megküldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Felügyelet a Pénzügyi vállalkozással szemben 100 000 forint, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
II. A Felügyelet a Pénzügyi vállalkozásnak – a természetes személyek adatainak a Központi Hitelinformációs Rendszerbe történő átadásával kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt – a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
II/A. A természetes személyek adatainak Központi Hitelinformációs Rendszerbe történő átadásával kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Felügyelet a Pénzügyi vállalkozással szemben 100 000 forint, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára – "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével – befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.
A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Törvényszéknek címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
I n d o k o l á s
Képviselő 2011. július 11-én érkeztetett és 2011. július 28-án, valamint 2011. augusztus 17-én kiegészített, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Pénzügyi vállalkozás eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:
Az ügyfél kérelme, a fogyasztóvédelmi eljárás megindításának indoka
I. Képviselő beadványában előadta, hogy Ügyfél 2009. január 18-án, (…) azonosító számon, (…) forint összegben, (…) hetes futamidőre kölcsönszerződést kötött a Pénzügyi vállalkozással. 2009-ben Ügyfél a hetente esedékes fizetési kötelezettségének nem tudott teljes mértékben eleget tenni, azonban a heti törlesztőrészletek összegének legalább felét minden héten teljesítette. Képviselő kifogásolta, hogy a kölcsön visszafizetését követően a Pénzügyi vállalkozás nem küldött kimutatást Ügyfél kérésére.
II. Képviselő beadványában előadta, hogy Ügyfél adatainak a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (a továbbiakban: KHR) történő továbbításáról egy másik pénzügyi intézménynél történt kölcsönigényléskor értesült 2011-ben.
Képviselő kifogásolta, hogy az Ügyfelet a Pénzügyi vállalkozás sem előzetesen, sem utólagosan nem tájékoztatta a KHR-rel kapcsolatos adattovábbításról.
III. Képviselő álláspontja szerint a KHR-be történő adattovábbítás feltételei nem álltak fenn, így arra indokolatlanul került sor, mert ha nem is mindig az előírt összegben, de folyamatosan törlesztettek és a teljes kölcsönösszeget visszafizették. Továbbá Képviselő az Ügyfél kártérítési igénye jogalapjának megállapítását kérte.
Képviselő a beadványában foglaltak kivizsgálását kérte a Felügyelettől. A Psztv. 64. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi:
a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §- ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint
b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint
ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,
bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá
bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá
c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és
- ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).
A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg:
A Pénzügyi vállalkozás 2011. szeptember 7–én érkeztetett nyilatkozata szerint Ügyfél 2009. január 18. napján, (…)-as számon, (…) hetes futamidőre, (…) forint tőkeösszegre kölcsönszerződést kötött a Pénzügyi vállalkozással. A Pénzügyi vállalkozás úgy nyilatkozott, hogy Ügyfél a futamidő egyes időszakaiban nem teljesítette fizetési kötelezettségét, illetőleg több törlesztőrészletnek csak egy részét fizette be, így a teljes tartozását csak a kölcsönszerződés szerinti futamidő lejárta után, 2011. április 14-én egyenlítette ki.
I. Az időszaki kimutatás küldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése
I.1. Tényállás
A Pénzügyi vállalkozás nyilatkozata szerint Képviselő 2011. július 15-én személyesen kereste meg a Pénzügyi vállalkozás (…) fiókirodáját, ahol a felvett jegyzőkönyvben jelezte Ügyfél tételes elszámolás iránti igényét. A Pénzügyi vállalkozás álláspontja szerint ez a kérés a kölcsönszerződés futamidejének lejárta után történt, így 2011. augusztus 18-án kelt válaszlevelében csak arról tájékoztatta Ügyfelet, hogy a kölcsönszerződésből eredő tartozását kiegyenlítettnek tekinti, nincs további tartozása.
A Pénzügyi vállalkozás álláspontja szerint a hatályos jogszabályok – tekintettel arra, hogy fogyasztói kölcsönök nyújtásával foglalkozik – nem kötelezik arra, hogy az ügyfelek részére évente, vagy a szerződés lejártakor elszámolást küldjön, így a kimutatások Ügyfél részére történő megküldésére nem került sor.
A Pénzügyi vállalkozás a 2011. szeptember 23-án érkeztetett levelében úgy nyilatkozott, hogy az Általános Szerződési Feltételek a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fnyht.) rendelkezéseinek megfelelően tartalmazza azt, hogy a Pénzügyi vállalkozás az ügyfelek kérésére, díjmentesen, írásban tájékoztatást nyújt a kölcsönszerződés alapján fennálló egyenlegről. A Pénzügyi vállalkozás nyilatkozata szerint Ügyfél részéről a fentiekre irányuló kérés a kölcsönszerződés futamideje alatt nem érkezett.
I.2. Jogszabályi környezet
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 206. § (1) bekezdés a) pontja szerint:
„(1) Folyamatos szerződések (betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződés) esetében a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére
a) legalább évente egy alkalommal
egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni.”
A Hpt. 206. § (3) bekezdése értelmében:
„(3) Az ügyfél - saját költségére - a kérést megelőző öt évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a pénzügyi intézmény legkésőbb kilencven napon belül köteles az ügyfélnek írásban megküldeni.”
I.3. A tényállás minősítése
A Felügyelet álláspontja szerint az Fnyht. rendelkezései alapján a fogyasztónak nyújtott kölcsön – kivéve az Fnyht. 1. § (2) bekezdésében felsorolt eseteket – is megfelelhet a Hpt. – fentebb idézett – 206. § (1) bekezdése szerinti folyamatos jellegű szerződés alapján létrejött kölcsönnek. A Hpt. szerinti folyamatos jelleg nem csak olyan pénzügyi termékkel kapcsolatos szerződésre vonatkozik, amely a lejáratakor a szerződésben foglaltak, újabb szerződés megkötése vagy más ráutaló magatartás révén továbbra is hatályban tartja az alapszerződést. A jogszabály szövegében a zárójelben szereplő utalás csak egy példa, és nem kizáró jellegű felsorolás. Egy pénzügyi termékkel kapcsolatos szerződés folyamatos jellegű lehet a szerződés más rendelkezése okán is, így például ha pénzkölcsön nyújtása esetén a törlesztés nem egy összegben a futamidő végén, hanem időszakosan, rendszeresen történik. Ezen túlmenően a Hpt. 206. § (1) bekezdés a) pontjának szövegében az évi egy alkalommal kötelezően előírt tájékoztatás arra utal, hogy az olyan pénzügyi termékek esetében, ahol a felek között a jogviszony legalább egy évig fennáll, folyamatos jellegűnek kell tekinteni a szerződést.
Mindezek alapján a Pénzügyi vállalkozás által az Ügyfélnek (…) hetes futamidőre, havi rendszerességű törlesztéssel nyújtott pénzkölcsönt a Felügyelet olyannak tekinti, amelyre vonatkozik a Hpt. 206. § (1) és (3) bekezdéseiben előírt kimutatás küldési kötelezettség. Ennek megfelelően a Pénzügyi vállalkozásnak az Ügyfél erre irányuló kérésére a kérést megelőző öt évben végrehajtott egyedi ügyletekről, illetve kérés nélkül is évente legalább egy alkalommal egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást kellett volna küldenie, melynek azonban a Pénzügyi vállalkozás nem tett eleget.
A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a Pénzügyi vállalkozás a Hpt. 206. § (1) bekezdés a) pontjában és a Hpt. 206. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megsértette.
II. a természetes személyek adatainak a Központi Hitelinformációs Rendszerbe történő átadásával kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése
II.1. Tényállás
A Pénzügyi vállalkozás nyilatkozata szerint Képviselő a (…) fiókirodában, 2011. július 15-én személyesen kifogásolta, hogy Ügyfél adatait a Pénzügyi vállalkozás anélkül továbbította a KHR-be, hogy arról részére előzetesen részletes tájékoztatást küldött volna. A Pénzügyi vállalkozás a panasz jegyzőkönyvben történő rögzítését követően felhívta Képviselő figyelmét arra, hogy a banktitok védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre tekintettel nem áll módjában tájékoztatást adni, amíg Képviselő nem csatolja a hiányzó meghatalmazást. Képviselő a meghatalmazást 2011. augusztus 15-én nyújtotta be a Pénzügyi vállalkozáshoz. A Pénzügyi vállalkozás 2011. augusztus 15-én adta át válaszlevelét Képviselőnek személyesen, amelyben arról tájékoztatta Ügyfelet, hogy a kölcsönszerződés vonatkozásában a KHR-ben már nem szerepelnek adatai, tekintettel arra, hogy a tartozását rendezte 2011. április 14. napján. Ezt a válaszlevelet a Pénzügyi vállalkozás 2011. augusztus 19-én postai úton megküldte Ügyfél részére is.
A Pénzügyi vállalkozás nyilatkozata szerint a KHR-be kerülés egyik feltételét jelentő, a kölcsönszerződés vonatkozásában a minimálbér összegével megegyező, lejárt és meg nem fizetett tartozás időpontja 2009. december 3. napján következett be.
Mivel a tartozás továbbra is folyamatosan fennállt, a Pénzügyi vállalkozás 2010. január 21-én kelt, és ugyanezen a napon postára adott, (…) ragszámú ajánlott levélben tájékoztatta Ügyfelet, hogy fennállnak a törvényi feltételei annak, hogy ha nem rendezi hátralékát, akkor 30 nap múlva adatait átadják a KHR-nek (a továbbiakban: előzetes KHR értesítő levél). A Pénzügyi vállalkozás a 2010. március 10-én kelt, és ugyanezen a napon postára adott, (…) ragszámú ajánlott levélben értesítette Ügyfelet, hogy adatait közzétette a KHR-ben (a továbbiakban: utólagos KHR értesítő levél).
II.2. Jogszabályi környezet
A Hpt.-nek a vizsgálattal érintett időszakban – 2009. december 3. és 2010. március 10. között
– a KHR-rel kapcsolatban hatályban lévő 130/J. § (1) bekezdése szerint:
„A referenciaadat-szolgáltató a természetes személyek részére - az adatátadás céljának, az átadható adatok körének, a jogorvoslati lehetőségnek, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a 130/A. § (4) bekezdésében meghatározott célból további referenciaadat- szolgáltatók részére is átadhatja - írásbeli tájékoztatást köteles adni:
c) az adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően arról, hogy a 130/C. §- ban meghatározott esetben adatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének, és
d) az adatátadást követően legfeljebb nyolc napon belül, annak megtörténtéről.”
A Hpt. 130/K. § szerint:
„(1) A nyilvántartott kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését.
(2) A nyilvántartott az (1) bekezdésben foglalt kifogást
a) a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó referenciaadat-szolgáltatóhoz, vagy
b) a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz nyújthatja be.”
A Hpt. 130/L. § szerint:
„(1) A nyilvántartott referenciaadatainak átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a 130/K. § (4) bekezdésében meghatározott tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott lakóhelye szerint illetékes helyi bírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye.”
II.3. A tényállás minősítése
A Felügyelet a rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy a vizsgált időszakban a Pénzügyi vállalkozás kézbesítendő leveleit, megbízás alapján, a (…) (székhelye: ...; a továbbiakban: (…) Kft.) csomagolta borítékba, készítette el a feladási jegyzéket, rendelte hozzá az egyes levelekhez a küldeményazonosítót (ragszámot), és adta fel a leveleket a postán. A feladási jegyzék elkészítése és továbbítása a postára elektronikus formában történt. A (…) Xxx. által készített feladási jegyzékek szerint Ügyfél címére 2011. január 21-én (…) ragszámmal, 2011. március 10-én (…) ragszámmal adott fel ajánlott levelet a postán. A Pénzügyi vállalkozás által a Felügyelet rendelkezésérre bocsátott előzetes KHR értesítő levél kelte 2011. január 21., az utólagos KHR értesítő levél kelte 2011. március 10.
A Felügyelet a rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy a Pénzügyi vállalkozás a 2011. január 21-én kelt levelében előzetesen tájékoztatta Ügyfelet arról, hogy adatait 30 nap múlva a KHR-be továbbítja, amennyiben nem tesz eleget fizetési kötelezettségének.
A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Pénzügyi vállalkozás a 2011. március 10-én kelt levelében értesítette arról Ügyfelet, hogy adatait 2011. március 10. napján a KHR-be továbbította, tekintettel arra, hogy Ügyfél fennálló tartozását nem egyenlítette ki.
A KHR-rel kapcsolatos értesítő levelek a jogorvoslattal kapcsolatban a következő tájékoztatást nyújtották:
„A fizetéssel kapcsolatban forduljon képviselőjéhez, illetve írásban kifogással élhet Társaságunk Ügyfélkapcsolati Csoportjánál (1382 Budapest, Pf. 12.).” – az előzetes KHR értesítő levélben.
„Amennyiben kifogással szeretne élni, kérjük, írjon Társaságunk Ügyfélkapcsolati Csoportjának (1382 Budapest, Pf. 12.).” – az utólagos KHR értesítő levélben.
A Felügyelet megállapította, hogy a Pénzügyi vállalkozás által a 2011. január 21-én és a 2011. március 10-én kelt értesítő levelekben közölt jogorvoslati lehetőség jóval szűkebb a Hpt.-ben előírtnál, mert nem tartalmazza a KHR-t üzemeltető pénzügyi vállalkozásnál a kifogás benyújtásának lehetőségét, illetve nem tájékoztatja az Ügyfelet a bírósági keresetindítás lehetőségéről. A levelek nem nyújtanak tájékoztatást a kifogás, illetve a kereset alapján induló jogorvoslati eljárás részleteiről – így például a határidőkről – sem.
Mindezek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Pénzügyi vállalkozás tartalmi szempontból nem teljes mértékben tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének, és ezzel megsértette a Hpt. 130/J. § (1) bekezdés c) és d) pontjában előírtakat.
III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK
A Psztv. 71. §-a szerint:
„(1) Ha a Felügyelet megállapítja a 64. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a),
c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:
c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,
f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.”
A Felügyelet a határozat rendelkező részének I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Pénzügyi vállalkozás az időszakos kimutatás küldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésre tekintettel járjon el a továbbiakban.
Az eset összes körülményére tekintettel a Felügyelet nem látta elégségesnek a jogsértő magatartástól eltiltás intézkedés önmagában történő alkalmazását, ezért 100 000 Ft fogyasztóvédelmi bírság kiszabásáról is döntött a határozat rendelkező részének I/A. pontjában foglaltak szerint.
Továbbá a Felügyelet a határozat rendelkező részének II. pontjában megtiltotta a Pénzügyi vállalkozás számára, hogy a jövőben a KHR-rel kapcsolatos jogorvoslat lehetőségéről hiányos tájékoztatást adjon az ügyfelek részére megküldött értesítő levelekben.
Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének II/A. pontjában – a KHR-be történő átadásával kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt – a Pénzügyi vállalkozással szemben 100 000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.
A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a
61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. §
(1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet.
A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a Pénztárral szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta.
Az ügyfelek időszakos tájékoztatásával kapcsolatos írásbeli kimutatás megküldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés be nem tartása miatt kiszabott fogyasztóvédelmi bírság összegének meghatározásánál a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók tájékozódáshoz fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírásokat. Továbbá a Felügyelet súlyosító körülményként értékelte, hogy a Pénzügyi vállalkozás Ügyfél esetében sem az éves, sem a kérésre előírt írásbeli kimutatás küldési kötelezettségének nem tett eleget.
A KHR-be történő adattovábbítással kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt kiszabott fogyasztóvédelmi bírság mértékének meghatározásánál a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés az ügyfélvédelemre vonatkozóan fogalmaz meg alapvető előírást, mely jogszabálynak való pontos megfelelés biztosítása a Pénzügyi vállalkozás alapvető kötelezettsége, mivel az Ügyfél (fogyasztó) csak kellő időben és kellő tartalommal történő tájékoztatás alapján kerülhet abba a helyzetbe, hogy előzetesen felmérje a KHR-be kerülés veszélyét, továbbá, hogy meggyőződjön a KHR-be történő adattovábbítás megalapozottságáról, jogszabálynak való megfelelőségéről.
A Felügyelet a fentiek szerint határozatában számot adott azon körülményekről, amelyek alapján indokoltnak és szükségesnek tartotta a rendelkező részben ismertetett intézkedések alkalmazását.
A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 72. § (1) bekezdését vette figyelembe.
IV. A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés
A Felügyelet az Ügyfél 2011. július 11-én érkeztetett és 2011. július 28-án, valamint 2011. augusztus 17-én kiegészített kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást a KHR-be történő adattovábbítás jogszerűségének megállapításával kapcsolatos egyedi jogvita, valamint az Ügyfél kártérítési igényének elbírálása tekintetében az FK-I-10704/2012. számú végzéssel megszüntette, tekintettel arra, hogy az nem a Psztv. 64. §-ban foglalt szabályokba ütköző magatartás észlelésére és megállapítására vonatkozik, nem hatósági ügy, ebben a kérdésben való döntésre közigazgatási úton, fogyasztóvédelmi eljárás keretében nincs lehetőség.
A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § (1) bekezdése a)-r) pontjaiban, valamint a 64. § - 72. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.
A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének
a) pontján alapul.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a
100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdéséin és 330. § (2) bekezdésén alapul.
A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.
Budapest, 2012. március 07.