2005. évi CLXXXVI. törvény

2005. évi CLXXXVI. törvény

a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról1

1. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. §-ának

b) és j) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)

„b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező, vagy magyarországi szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan működő társaságban történő befolyásszerzésre;”

„j) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező tőzsde, központi értéktári, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által végzett határon átnyúló szolgáltatásra;”

(2) A Tpt. 1. §-a a következő p)-t) pontokkal egészül ki:

(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)

„p) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személy vagy szervezet által készített, illetve terjesztett befektetési ajánlásra;

q) a Magyar Köztársaság területén végzett, e törvényben meghatározott kockázati tőkealap-kezelési tevékenységre, valamint a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező, e törvény szerinti kockázati tőkealapok, illetve kockázati tőkealap-kezelők alapítására, létrehozatalára, működésére;

r) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező kockázati tőkealap-kezelő külföldön alapított fióktelepe által végzett kockázati tőkealap-kezelési tevékenységre;

s) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező kockázati tőkealap-kezelő határon át történő szolgáltatás nyújtására;

t) a Magyar Köztársaság területén a befektetési szolgáltató, a befektetési alapkezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár által végzett, e törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre.”

2. § A Tpt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató tekintetében a 98. §, a 106-107. §, a 179. §, a 355-357. §, fióktelep formájában működő befektetési alapkezelő tekintetében a 355. §, a 11. számú mellékletnek a személyi feltételekre vonatkozó rész, fióktelep formájában működő tőzsde tekintetében a 307-310. §, a 355-357. §, fióktelep formájában működő elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tekintetében a 355-357. §, fióktelep formájában működő központi értéktár esetén a 342. §, 355-357. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

3. § (1) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„17. befektetési szolgáltató: a befektetési vállalkozás és a befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytató hitelintézet, ide nem értve az elszámolóházat és a központi értéktárat;”

(2) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

1 A törvényt az Országgyűlés a 2005. december 13-i ülésnapján fogadta el.

„41. felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, központi értéktár, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet;”

(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 53. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában

53. intézményi befektető:)

„a) a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,”

(4) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„54. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást végez;”

(5) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 69. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„69. közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személy, illetve az élettárs;”

(6) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 110. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„110. kiszervezés: ha a befektetési szolgáltató a befektetési, illetőleg a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységhez, az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységhez, a tőzsde a tőzsdei tevékenységhez és a tőzsdei tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységhez, az elszámolóház az elszámolóházi tevékenységhez és az elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységhez, valamint a központi értéktár a központi értéktári tevékenységhez kapcsolódó, illetőleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal kizárólagos szerződést köt;”

(7) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 130. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„130. befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó olyan elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala vagy mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az nyilvánosságra kerülhet, befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé;”

(8) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 135-150. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„135. nyilvános vételi ajánlat (vételi ajánlat): olyan, a céltársaság részvényeseihez szóló, a céltársaság részvényei vagy azok egy részének megszerzésére tett (nem a céltársaságtól származó) nyilvános felhívás, amelynek célja vagy eredménye a céltársaságban való befolyásszerzés, illetőleg a meglévő befolyás mértékének a növelése;

136. befolyásszerzés: a céltársaság közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt, ha a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények - így különösen jogutódlás vagy a részvénytársaságnak a részvényesek szavazati jogát érintő, a szavazati arányokat módosító határozata vagy a szavazati jogok feléledése - következtében, illetve összehangoltan eljáró személyek e célból megvalósított együttműködésének eredményeképpen jön létre;

137. összehangoltan eljáró személyek: olyan természetes vagy jogi személyek, illetőleg jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek, akik/amelyek a céltársaságban történő befolyásszerzésre, a céltársaság irányításának megszerzésére vagy vételi ajánlat meghiúsítására irányuló megállapodás alapján működnek együtt;

138. céltársaság: magyarországi székhellyel rendelkező vagy magyarországi szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan működő társaság, amelynek részvényei a nyilvános ajánlattételi eljárás tárgyát képezik;

139. kockázati tőkealap: kockázati tőkealap-jegy zártkörű forgalomba hozatalával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a kockázati tőkealap-kezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel;

140. kockázati tőkealap-kezelő: kockázati tőkealap-kezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság, illetve fióktelep;

141. kockázati tőkealap-kezelési tevékenység: a kockázati tőkealap-kezelő által a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő kockázati tőkealap kialakítása és a kockázati tőkealap vagyonának a kockázati tőkealap-kezelő döntése alapján a kockázati tőkealap alapkezelési szabályzatában meghirdetett befektetési elveknek megfelelő kezelése, befektetése;

142. kockázati tőkealap-jegy: a kockázati tőkealap nevében (javára és terhére) - e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír;

143. tulajdonosi megfeleltetés: a központi értéktár által az értékpapírszámla-vezetők közreműködésével végzett, a dematerializált részvény tulajdonosának azonosítását szolgáló eljárás;

144. nyilvántartott: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;

145. referenciaadat-szolgáltató: a 81. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező, illetőleg az 5. § (1) bekezdésének 37. pontjában meghatározott tevékenységet végző szervezet (befektetési szolgáltató, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár, pénzügyi intézmény, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító);

146. referenciaadat: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;

147. központi hitelinformációs rendszer: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;

148. érintett személy: minden olyan személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében befektetési ajánlást készít vagy terjeszt;

149. közvetlen befektetési ajánlás: olyan befektetési ajánlás, amely pénzügyi eszköz vagy tőzsdei termék vételére, eladására, tartására vagy ezekkel egyenértékű befektetői döntésre tesz kifejezett javaslatot;

150. elemző: a befektetési vállalkozás és a hitelintézet, valamint minden más olyan személy, aki üzletszerűen befektetési ajánlást készít.”

4. § (1) A Tpt. 14. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Már zártkörűen forgalomba hozott értékpapír esetében zártkörű forgalomba hozatalnak minősül az is, ha)

„e) az értékpapírt a kibocsátó, illetőleg kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelőbizottsági tagjának ajánlja fel, értékesíti, illetőleg juttatja, ha a kibocsátó valamely értékpapírja valamely szabályozott piacra már be van vezetve.”

(2) A Tpt. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A zártkörűen vagy nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír zártkörű értékesítésre történő felajánlása esetén az értékpapírok zártkörű forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

5. § A Tpt. 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A külföldön forgalomba hozott értékpapír belföldi nyilvános értékesítésre történő felajánlására, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetésére az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amely ezt követően nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül.”

6. § (1) A Tpt. 22. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Már nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír esetén nem kell újabb tájékoztatót és hirdetményt közzétenni, ha)

„e) az értékpapírt a kibocsátó, illetőleg annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelőbizottsági tagjának értékesíti, illetőleg juttatja, ha

ea) a kibocsátó valamely értékpapírja szabályozott piacra már be van vezetve, és

eb) az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, illetőleg juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk rendelkezésre állnak.”

(2) A Tpt. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott esetben a kibocsátó köteles a Felügyeletnek bejelenteni és az érintett befektetők rendelkezésére bocsátani az értékesíteni, illetve juttatni kívánt értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, illetőleg juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információkat.”

(3) A Tpt. 22. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (4) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott esetben a kibocsátó vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kezdeményező személy köteles a Felügyeletnek bejelenteni és az érintett befektetők rendelkezésére bocsátani a bevezetni kívánt értékpapír fajtájára, darabszámára, valamint a forgalomba hozatal okának és körülményének részleteire vonatkozó információkat.”

7. § (1) A Tpt. 27. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Alaptájékoztató közzététele esetében az egyes részkibocsátásokra vonatkozóan a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeiről (így különösen: a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja és helye, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódja) a Felügyeletet tájékoztatja, és a forgalomba hozatal végleges feltételeit közzéteszi.”

(2) A Tpt. 27. §-a (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet engedélyezheti valamely információnak a tájékoztatóból való elhagyását, ha:)

„b) az információ nyilvánosságra hozatala súlyosan veszélyeztetné a kibocsátó érdekeit és annak elhagyása nem félrevezető a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok megítélése szempontjából;”

8. § (1) A Tpt. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tájékoztató tizenkét hónapig hatályos. Az értékpapírt a tájékoztató közzétételét követő tizenkét hónapon belül, de legkésőbb a tájékoztató hatályosságának időszaka alatt lehet nyilvánosan forgalomba hozni vagy szabályozott piacra bevezetni.”

(2) A Tpt. 31. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a korábbi (2)-(3) bekezdések számozása (3)-(4) bekezdésre változik:

„(2) Kibocsátási programra vonatkozóan közzétett alaptájékoztató tizenkét hónapig hatályos. Jelzáloglevél adagolt kibocsátás keretében történő forgalomba hozatala, illetőleg tizenkét hónapon belül legalább két alkalommal történő forgalomba hozatala esetén az alaptájékoztató az összes forgalomba hozatali eljárás lezárásáig hatályos, azzal, hogy az utolsó forgalomba hozatali eljárást tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.”

9. § (1) A Tpt. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet általi jóváhagyását követően a tájékoztatót közzé kell tenni legkésőbb a forgalomba hozatali eljárás kezdő időpontját, illetőleg a szabályozott piacon történő kereskedés megkezdését megelőzően, legalább a (3) bekezdésben megjelölt helyen.”

(2) A Tpt. 34. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A tájékoztatót, illetőleg a tájékoztató módosítását mindig a Felügyelet által engedélyezett tartalommal, formában, és legalább a tájékoztató - 31. § (1) bekezdésben meghatározott - hatályosságának időtartamáig kell közzétenni.”

10. § A Tpt. 35. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig, illetőleg a szabályozott piacon a kereskedés megkezdéséig a hirdetés tervezetét a Felügyelethez a megjelenés előtt legalább öt munkanappal be kell nyújtani. A Felügyelet a hirdetés nyilvánosságra hozatalát megtiltja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest.”

11. § A Tpt. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § (1) Ha a Magyarországon, illetőleg harmadik országban székhellyel rendelkező kérelmező az értékpapírt kizárólag Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven kell elkészíteni.

(2) Ha a kérelmező az értékpapírt kizárólag más tagállamban kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni, a tájékoztatót - a kérelmező választása szerint - vagy az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni.

(3) Ha a kérelmező a (2) bekezdésben foglalt esetben a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelvet választja - ha az érintett tagállamban hatályos szabályok szerint szükséges -, akkor az érintett tagállam által elfogadott nyelvre lefordított összefoglalót is be kell nyújtania a Felügyelethez.

(4) A (2) bekezdésben foglalt eljárásához a Felügyelet előírhatja, hogy a tájékoztatót

- a kérelmező választása szerint - a Felügyelet által elfogadott nyelven vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is be kell nyújtani.

(5) Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon és valamely más tagállamban is nyilvánosan forgalomba kívánja hozni, illetve szabályozott piacra be kívánja vezetni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven, valamint - a kérelmező választása szerint - az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is el kell készíteni.

(6) Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon nyilvánosan forgalomba kívánja hozni és a tájékoztatót nem magyar nyelven készíti el, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni. Ha a kibocsátó, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy a tájékoztatót más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által megadott engedély alapján teszi közzé Magyarországon, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni.

(7) Ha a kérelmező olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kíván szabályozott piacra bevezetni, amelynek névértéke legalább ötvenezer euró vagy a forgalomba hozatal napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, a tájékoztatót vagy egy, minden érintett felügyeleti hatóság által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon szabályozott piacra be kívánja vezetni és a tájékoztatót nem készíti el magyar nyelven, akkor az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni és közzé kell tenni.”

12. § A Tpt. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Állampapír - ide nem értve a harmadik ország által kibocsátott állampapírt - vagy az Európai Unió tagállama által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetése esetén - ha a forgalomba hozatalra kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató és a hirdetmény helyett a 2. számú mellékletben meghatározott tartalmú ismertető és nyilvános ajánlattétel tehető közzé.”

13. § (1) A Tpt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertető tehető közzé a 34. §-ban meghatározott módon azzal, hogy a 7. számú melléklet 3-14. és 17-19. pontjában meghatározott adatokat a 27. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint jelenti be a Felügyeletnek és teszi közzé:

a) kibocsátási program keretében forgalomba hozott hasonló típusú értékpapírok esetén, ha az értékpapírok

1. nem alárendelt kölcsönt testesítenek meg, nem konvertálhatók és nem átcserélhetők,

2. nem adnak jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódnak származtatott termékhez,

3. betétgyűjtést valósítanak meg, és

4. kiterjed rájuk az Országos Betétbiztosítási Alap által nyújtott biztosítás;

b) kibocsátási program keretében forgalomba hozott hasonló típusú értékpapírok esetében, ha az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az első forgalomba hozataltól számított tizenkét hónapos időtartamon belül nem éri el az ötvenmillió eurót, vagy a forgalomba hozatalra vonatkozó döntés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva annak megfelelő összeget és az értékpapírok

1. nem alárendelt kölcsönt testesítenek meg, nem konvertálhatók és nem átcserélhetők, és

2. nem adnak jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódnak származtatott termékhez.”

(2) A Tpt. 45. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az ismertető a felügyeleti jóváhagyástól számított tizenkét hónapig hatályos.”

14. § A Tpt. 46. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § Helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a kibocsátó a 4. számú mellékletben meghatározott tartalommal is elkészítheti a tájékoztatót. A tájékoztató a Felügyelet engedélyével tehető közzé a 34.

§-ban meghatározott módon.”

15. § A Tpt. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A forgalmazó, a kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza.”

16. § A Tpt. 53. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Európai Unió más tagállamában vagy harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó, valamint a Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény az 52. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint közzéteszi a saját joga szerint elkészített éves jelentését.”

17. § (1) A Tpt. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„65. § (1) E rész rendelkezéseit kell alkalmazni

a) Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott, de szabályozott piacra be nem vezetett részvényekkel kapcsolatos befolyásszerzésre; és

b) azon részvényekkel kapcsolatos befolyásszerzésre, amelyek magyarországi szabályozott piacra be vannak vezetve.

(2) Nem kell e rész rendelkezéseit alkalmazni

a) a saját joga szerint társasági formában működő kollektív befektetési formákban; illetve

b) a tagállamok nemzeti bankjaiban történő befolyásszerzésre.”

18. § A Tpt. a 65. §-át követően a következő 65/A. §-sal egészül ki:

„65/A. § (1) A befolyás mértékének megállapítása során a közvetlen és a közvetett befolyást [5. § (1) bekezdés 72. pont], az összehangoltan eljáró személyek, valamint a közeli hozzátartozó befolyásának mértékét egybe kell számítani.

(2) A befolyás mértékének megállapítása során

a) a harmadik személy által saját nevében, de a részvényes javára történő szavazati joggyakorlást a részvényes szavazati jogaként;

b) a szerződést biztosító mellékkötelezettségként biztosítékul adott részvény alapján a részvényest megillető szavazati jogot - eltérő megállapodás hiányában - a biztosíték jogosultjának szavazati jogaként

kell figyelembe venni.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a saját nevében, de a részvényes javára eljáró személy befolyásszerzését kell megállapítani akkor, ha az eljáró harmadik személy nem a 151. § (1) bekezdésében és a 152. §-ban foglaltaknak megfelelően (részvényesi meghatalmazottként), hanem részvényesként jegyezteti be magát a részvénykönyvbe.

(4) Összehangoltan eljáró személyeknek minősülnek - tekintet nélkül a célzatra - a csoport [5. § (1) bekezdés 126. pont] tagjai.”

19. § (1) A Tpt. a 66. §-t megelőzően a következő címmel egészül ki:

„Hatáskörrel rendelkező felügyelet és az alkalmazandó jog”

(2) A Tpt. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66. § (1) Ha a céltársaság részvényei több tagállam szabályozott piacára be vannak vezetve, a vételi ajánlat felügyeletét azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amely területén működő szabályozott piacra a társaság részvényeit legkorábban vezették be.

(2) Ha a céltársaság részvényeinek bevezetése első alkalommal egyidejűleg több tagállamban is megtörtént, a céltársaság e szabályozott piacoknak és hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságoknak a kereskedés első napján történő értesítésével határozza meg azt, hogy mely tagállam felügyeleti hatósága lesz a vételi ajánlat felügyeletére hatáskörrel rendelkező.

(3) A céltársaság a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott, a vételi ajánlat felügyeletére hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság megnevezését a 34. § (4) bekezdésében foglalt helyen haladéktalanul közzéteszi.

(4) Ha a céltársaság vételi ajánlatának felügyeletét a Felügyelet látja el, és a céltársaság székhelye nem Magyarországon, hanem más tagállamban van, akkor

a) a kötelező vételi ajánlat megtételének a befolyás százalékos mértékéhez kötött határának meghatározására, illetve a befolyás mértékének számítási módjára;

b) a munkavállalók tájékoztatására; és

c) a céltársaság ügyvezető szervének a vételi ajánlatról való tudomásszerzést követő különleges eljárására

a székhely szerinti ország jogszabályai az irányadóak.”

20. § (1) A Tpt. 67. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:

„A befolyásszerzés bejelentésének és közzétételének szabályai”

(2) A Tpt. 67. §-a (4) bekezdésének a) és c)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A bejelentésnek tartalmaznia kell:)

„a) a befolyás változásában érintett személyek, illetőleg az összehangoltan eljáró személyek megnevezését, székhelyét (lakóhelyét), cégjegyzékszámát;”

„c) az összehangoltan eljáró személyek közötti kapcsolat vagy a hozzátartozói minőség megjelölését; és

d) a befolyásszerzés vagy a befolyás csökkenésének időpontját.”

(3) A Tpt. 67. §-ának (5)-(7) és (9)-(12) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A befolyást szerző a bejelentéssel egyidejűleg haladéktalanul kezdeményezi a bejelentés közzétételét. Ha a befolyásszerzésre összehangoltan eljáró személyek együttműködésének eredményeképpen kerül sor, a bejelentési és közzétételi kötelezettség valamennyi felet együttesen terheli.

(6) Az ötvenszázalékos befolyás elérését követően az (1) és (5) bekezdésben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségnek a hetvenöt, nyolcvan, nyolcvanöt, kilencvenszázalékos befolyásmérték elérésekor, illetve ezt követően a befolyás mértékének minden újabb egyszázalékos növekedése esetén kell ismét eleget tenni. Ezt a szabályt kell alkalmazni a befolyás csökkenésének bejelentésére és közzétételére is.

(7) Az (1) és (5) bekezdésben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség áll fenn minden olyan megállapodás esetén is, mely alapján a befolyás növekedésére vagy csökkenésére csak a megállapodásban meghatározott későbbi időpontban vagy feltételtől függően kerül sor. A bejelentési kötelezettség határidejét a megállapodás megkötésének napjától kell számítani és a bejelentésnek, illetve a közzétételnek tartalmaznia kell a befolyás gyakorlásának, illetve megszűnésének lehetséges kezdő időpontját és feltételét is.”

„(9) Az (1), az (5) és a (7) bekezdésben meghatározott bejelentést és közzétételt elmulasztó részvényes a bejelentési kötelezettség teljesítéséig a részvénytársaságban a szavazati jogát nem gyakorolhatja.

(10) A céltársaság igazgatósága a vételi ajánlatot a kézhezvételt követően haladéktalanul továbbítja a munkavállalók képviselőinek.

(11) Ha e fejezet közzétételről, közzétételi kötelezettségről vagy a közzététel kezdeményezéséről rendelkezik, a közzététel helye a 34. § (4) bekezdésében meghatározott hely.

(12) A befolyást szerző társaság az e § szerinti bejelentést követően haladéktalanul közzéteszi a befolyásszerzés tényét az Európai Unió valamennyi olyan tagállamában, ahol a céltársaság részvényei szabályozott piacra be vannak vezetve.”

21. § A Tpt. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § (1) A céltársaságban, előzetesen - a Felügyelet által jóváhagyott - nyilvános vételi ajánlatot kell tenni

a) a huszonöt százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez, ha a befolyást szerző részvényesen kívül senki sem rendelkezik a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó befolyással, vagy

b) a harminchárom százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó befolyás megszerzésére

a) nem a befolyást szerző közvetlenül erre irányuló magatartása következtében,

b) vételi jog, visszavásárlási jog érvényesítése, illetőleg határidős vételi megállapodás teljesítése alapján,

c) állami vagyonkezelő szervezet által lefolytatott, törvényben szabályozott eljárás keretében, vagy

d) összehangoltan eljáró személyek együttműködése eredményeképpen került sor, ezt a tényt - a befolyásszerzés mértékének és jogcímének megjelölésével - a befolyásszerző a 67. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejelenti, és egyidejűleg kezdeményezi a bejelentés haladéktalan közzétételét. A vételi ajánlatot legkésőbb a befolyásszerzés bejelentésétől számított tizenöt napon belül kell megtenni.

(3) Összehangoltan eljáró személyek befolyásszerzése esetén a vételi ajánlat megtételére valamennyi szerződő fél együttesen köteles, kivéve, ha a felek megállapodnak a vételi ajánlatot tevő fél személyéről. A vételi ajánlat megtételére kötelezett személyében való megállapodás nem mentesíti a feleket a vételi ajánlat megtételével kapcsolatos felelősség alól.

(4) A vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés lebonyolítására a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatót kell megbízni.”

22. § (1) A Tpt. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató a vételi ajánlatot jóváhagyásra benyújtja a Felügyeletnek, ezzel egyidejűleg a vételi ajánlatot és annak a Felügyelet részére benyújtott mellékleteit megküldi a céltársaság igazgatósága vagy igazgatótanácsa részére, és kezdeményezi a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat haladéktalan közzétételét. A közzétételnek a figyelem felhívására alkalmas módon tartalmaznia kell, hogy a közzétett vételi ajánlatot a Felügyelet még nem hagyta jóvá, illetve azt, ha az ajánlattevő versenyfelügyeleti eljárást kezdeményez.”

(2) A Tpt. 69. §-a (2) bekezdésének a), b) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a bekezdés a következő j)-m) pontokkal egészül ki:

(A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:)

„a) az ajánlattevő nevét (megnevezését), lakóhelyét (székhelyét);”

„b) az ajánlattevőnek, illetve az összehangoltan eljáró személyek megállapodásában részt vevő valamennyi félnek, illetve az ajánlattevőnek a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozójának a társaságban fennálló közvetlen vagy közvetett befolyása mértékét, a tulajdonában álló részvények darabszámát, sorozatát;”

„f) a közreműködő - a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott - befektetési szolgáltató nevét és székhelyét;”

„j) az ajánlattevő céltársasággal való kapcsolatának leírását;

k) az áttörési szabály eredményeként esetlegesen megszűnő jogok miatt felajánlott kártalanítás összegének a 76/C. §-ban foglaltak figyelembevételével történő meghatározását és kifizetésének módját;

l) a foglalkoztatásra vonatkozó, valószínűsíthető következményeket; és

m) minden egyéb olyan lényeges körülményt, amely a vételi ajánlatot befolyásolhatja.”

(3) A Tpt. 69. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés valóságtartalmáért az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató írásban felelősséget vállal. A felelősségvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a gazdasági tevékenységről szóló jelentés a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, valamint nem hallgat el olyan tényt és információt, amely az ajánlattevő és a vételi ajánlat megítélése szempontjából jelentőséggel bír. A gazdasági tevékenységről szóló jelentés félrevezető tartalma vagy információ elhallgatása következtében keletkezett kár megtérítéséért az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató egyetemlegesen felel.”

(4) A Tpt. 69. §-a (6) bekezdésének felvezető szövege és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

„(6) Az ajánlattevőnek és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltatónak a vételi ajánlat jóváhagyására irányuló kérelméhez mellékelnie kell:”

„c) ha a vételi ajánlat megtételére összehangoltan eljáró személyek által kerül sor és a felek a vételi ajánlatot nem együttesen teszik meg, az ajánlattevő személyére vonatkozó megállapodást,”

„e) ha a vételi ajánlat a céltársaságban kilencven százalékot elérő befolyás megszerzésére irányul, a vételi jog esetleges gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot.”

(5) A Tpt. 69. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Nem kell fedezetet képezni az összehangoltan eljáró személyek által birtokolt részvényekre, amennyiben azok nyilatkoznak, hogy nem élnek a vételi ajánlattal, és a vételi ajánlat időszakában, valamint az azt követő két éven belül nem idegenítik el részvényeiket, illetve erre vonatkozó szerződést nem kötnek.”

23. § A Tpt. 70. §-ának (5) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő legalább harminc nap, legfeljebb - beleértve az esetleges hosszabbítást is - hatvanöt nap lehet. Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdőnapja nem lehet korábbi időpont, mint a (4) bekezdésben meghatározott közzététel megjelenését követő második nap, és nem lehet későbbi időpont, mint a közzétételt követő ötödik nap. A Felügyelet a kérelmező ajánlattevő indokolt kérelmére, az elfogadó nyilatkozat megtételére a vételi ajánlatban meghatározott határidőt egyszer, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. A kérelmező legkésőbb az eredeti határidő lejártáig közzéteszi a határidő meghosszabbításának tényét.”

„(7) Az ajánlattevő és az összehangoltan eljáró személyek - természetes személy esetén annak a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozója -, továbbá mindezek kapcsolt vállalkozásai (a továbbiakban együtt: kapcsolt személyek), az elfogadó nyilatkozatok megtételére nyitva álló határidő záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvények tekintetében - a vételi ajánlat keretében kötött részvény-átruházási szerződés kivételével - a részvények átruházására, elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó ügyletet nem köthetnek. A 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő záró napjáig - a vételi ajánlattal érintett részvényekre a vételi ajánlat keretében kötött részvényátruházási szerződés kivételével - saját számlás ügyletet nem köthet.”

24. § (1) A Tpt. a 72. §-t megelőzően a következő címmel egészül ki:

„Az ajánlati ár”

(2) A Tpt. 72. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § (1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:

a) szabályozott piacra bevezetett részvény esetén

aa) a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,

ab) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,

ac) a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző háromszázhatvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,

ad) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,

ae) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege, és

af) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték

közül a legmagasabb összeg;

b) szabályozott piacra be nem vezetett részvény esetén

ba) a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,

bb) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,

bc) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,

bd) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege, és

be) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték

közül a legmagasabb összeg.

(2) Ha az (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában foglalt esetben, az ott megjelölt időszakban kevesebb, mint harminchat ügyletre került sor, akkor az így számított érték helyett az egy részvényre jutó saját tőke értékét kell figyelembe venni. Saját tőkeként a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a kibocsátó a számviteli jogszabályok értelmében konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.

(3) Ha a céltársaság részvényeit több szabályozott piacra is bevezették, akkor az egyes szabályozott piacokon külön-külön számított átlagárak közül a legmagasabbat kell figyelembe venni azzal, hogy a forintértékre történő átszámítás során az ügyletkötés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

(4) Az ármeghatározás során figyelmen kívül kell hagyni azt az ügyletet, amely jogerős hatósági döntés vagy bírósági határozat által megállapítottan nem jogszerű körülmények között jött létre.”

25. § A Tpt. 73. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„73. § Ha a vételi ajánlat 69. § (1) bekezdése szerinti közzétételét megelőzően az ajánlattevő megkeresésére a céltársaság igazgatósága a céltársaság működésére vonatkozó információt adott át az ajánlattévő vagy a meghatalmazottja részére, azt az ajánlattevő, a meghatalmazottja, illetve a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató köteles az üzleti titokra, az értékpapírtitokra, valamint a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályoknak megfelelően kezelni.”

26. § (1) A Tpt. a 73. §-át követően a következő címmel egészül ki:

„A céltársaság ügyvezető szervének különleges eljárása”

(2) A Tpt. 73. §-át követően a következő 73/A. §-sal egészül ki:

„73/A. § (1) A céltársaság igazgatósága, igazgatótanácsa, illetve felügyelőbizottsága (a továbbiakban: igazgatóság) a vételi ajánlat kézhezvételének időpontjától vagy - ha erről a kézhezvételt megelőzően az igazgatóság már tudomást szerzett - a vételi ajánlattétel szándékáról történő tudomásszerzés időpontjától a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszakon belül - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem hozhat olyan döntést, amely alkalmas a befolyásszerzésre irányuló eljárás megzavarására (így nem határozhat az alaptőke felemeléséről vagy a társaság saját részvényeinek megszerzéséről stb.).

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem zárja ki azt, hogy a céltársaság igazgatósága

a) a 75. § szerinti ellenajánlat megtételének ösztönzése végett eljárjon, illetőleg

b) a közgyűlés által az (1) bekezdés szerinti időpontot megelőzően elfogadott határozat végrehajtása érdekében hozzon döntést, feltéve, hogy az a céltársaság szokásos üzleti tevékenységének körébe tartozik.

(3) Nem minősül az (1) bekezdésben foglaltak megsértésének, ha a céltársaság igazgatósága a vételi ajánlat megtételét, illetőleg az arra vonatkozó tudomásszerzést követően a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai szerint összehívott közgyűlésen elfogadott határozata alapján, a határozatban nevesített esetekben és módon jár el.

(4) A céltársaság igazgatósága köteles a vételi ajánlatot véleményezni, és azt a működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés megtekintésének helyén a részvényesek számára - az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdő napját megelőzően - közzétenni. Az igazgatóság véleményének kötelező tartalmi elemeit a 9. számú melléklet tartalmazza. Ha a Felügyelet a vételi ajánlatot módosított tartalommal hagyta jóvá, az igazgatóság szükség esetén a módosításokra tekintettel újabb véleményt tehet közzé.

(5) A céltársaság igazgatósága - kivéve a 68. § (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti befolyásszerzés esetét - köteles a társaság költségén a vételi ajánlat értékelésével független pénzügyi tanácsadót megbízni. A szakértői értékelést az igazgatóság a véleménnyel azonos módon teszi közzé. Az igazgatóság a szakértői vélemény közzétételéről hirdetmény útján értesíti a részvényeseket.

(6) A céltársaság igazgatósága a vételi ajánlatot a kézhezvételt követően haladéktalanul köteles megküldeni a munkavállalók képviselőinek. A céltársaság igazgatóságának véleményéhez csatolni kell a munkavállalók véleményét is, ha az az igazgatóság véleményének közzétételekor az igazgatóság rendelkezésére áll.

(7) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot

a) olyan társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz, vagy

b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette.”

27. § (1) A Tpt. a 74. §-t megelőzően a következő címmel egészül ki:

„A vételi ajánlat elfogadása”

(2) A Tpt. 74. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ajánlattevő valamennyi felajánlott részvényt köteles megvásárolni, kivéve, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján az ajánlattevő nem szerezne a céltársaságban ötven százalékot meghaladó befolyást, és a vételi ajánlat erre az esetre tartalmazta az elállás jogának fenntartását. Tilos a részvényesek között a vételi ajánlat elfogadására vonatkozó jogosultság gyakorlása során az egyenlő bánásmód követelményét megsérteni.”

28. § A Tpt. a 76. §-t követően a következő címmel és 76/A. §-sal egészül ki:

„Az áttörés

76/A. § (1) A céltársaság alapszabálya előírhatja, hogy vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszakban nem alkalmazható az ajánlattevőre

a) a céltársaság alapszabályában foglalt, a részvények átruházására vonatkozó korlátozás; és

b) a céltársaság és a részvényese közötti, illetve a céltársaság részvényesei között az alapszabály ilyen tartalmú módosítását követően kötött megállapodásban foglalt, a részvények átruházására vonatkozó korlátozás.

(2) A céltársaság alapszabálya előírhatja, hogy a céltársaság részvényeseinek azon közgyűlésén, amely a 73/A. §-ban foglalt rendelkezésekkel összhangban védekezési intézkedésekről határoz,

a) nem alkalmazható az alapszabályában foglalt, szavazati jogra vonatkozó korlátozás, ha a korlátozás nem a részvényesnek juttatott vagyoni előny ellentételezése;

b) nem alkalmazható a céltársaság és a részvényese közötti, illetve a céltársaság részvényesei között az alapszabály ilyen tartalmú módosítását követően kötött megállapodásban foglalt, szavazati jogra vonatkozó korlátozás, amennyiben a korlátozás nem a részvényesnek juttatott vagyoni előny ellentételezése; és

c) a többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények - ha a többszörös szavazati jog nem valamely egyéb jog elvonásának ellentételezése - egy szavazatot érnek.”

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot

a) olyan társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz, vagy

b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette.”

29. § A Tpt. az e törvényben megállapított 76/A. §-t követően a következő 76/B. §-sal egészül ki:

„76/B. § (1) A céltársaság alapszabálya előírhatja, hogy ha az ajánlattevő a vételi ajánlattételi eljárás során a szavazati jogot megtestesítő részvények legalább hetvenöt százalékát megszerezte, a céltársaság részvényeseinek közgyűlését összehívhatja, kezdeményezheti az alapszabály módosítását, valamint az igazgatósági, igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tag visszahívását, illetve kinevezését.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti közgyűlésen

a) a 76. § (1) és (2) bekezdése szerinti korlátozások, valamint az igazgatósági, igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tag kinevezésére és visszahívására vonatkozó különleges jogok nem gyakorolhatók; és

b) a többszörös szavazati jogot biztosító részvények - ha a többszörös szavazati jog nem valamely egyéb jog elvonásának ellentételezése - egy szavazatot érnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jog ellentételezéseként a részvényeseket a befolyásszerzővel szemben eladási jog illeti meg, amellyel a szavazatok hetvenöt százaléka megszerzésének 67. § (6) bekezdése szerinti közzétételétől számított kilencven napon belül élhetnek.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott eladási jogát gyakorló részvényes által felajánlott részvény vételára megegyezik a vételi ajánlatban meghatározott vételárral. Ha a közgyűlést összehívó részvényes az eltelt időszakban ennél magasabb áron vásárolt részvényeket, akkor a vételár e magasabb értékkel egyezik meg.

(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot

a) olyan társaság vagy a társasággal összehangoltan eljáró társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz; vagy

b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette.”

30. § A Tpt. az e törvényben megállapított 76/B. §-t követően a következő 76/C. §-sal egészül ki:

„76/C. § (1) Ha a szavazatelsőbbségi részvényesnek az érintett részvény megszerzésekor nem volt, illetve nem lehetett tudomása a 76/A. § és a 76/B. § (1) és

(2) bekezdésében meghatározott, a részvény által megtestesített szavazati jog gyakorlására vonatkozó korlátozás esetleges bekövetkezéséről, s e korlátozás következtében kára keletkezik, számára az ajánlattevőtől, illetve az áttörést megvalósító személytől, illetve egyéb szervezettől kártalanítás jár.

(2) A kártalanítás minimális mértékéről a céltársaság alapszabályában kell rendelkezni. A kártalanítás alapszabályban meghatározott minimális összege nem haladhatja meg a céltársaság törzsrészvénye értékének annyiszorosát, ahányszoros szavazati jogot a szavazatelsőbbségi részvény hordoz.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján a kártalanítást az ajánlattevő fizeti meg pénzben, legkésőbb a 76/A. § vagy a 76/B. § szerint összehívott közgyűlés időpontját megelőző nyolcadik munkanapig.”

31. § A Tpt. az e törvénnyel megállapított 76/C. §-át követően a következő címmel és 76/D. §-sal egészül ki:

„A vételi és eladási jog gyakorlása

76/D. § (1) Ha az ajánlattevő

a) a 69. § (6) bekezdésének e) pontja szerint, a vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat felügyeleti jóváhagyására vonatkozó kérelmében úgy nyilatkozott, hogy a vételi jogával élni kíván,

b) a sikeres vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat lezárását követő három hónapon napon belül kilencven százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékű befolyást szerzett a céltársaságban, és

c) igazolja, hogy megfelelő fedezettel rendelkezik a vételi jog tárgyát képező részvények megszerzéséhez szükséges ellenérték teljesítéséhez,

a vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat lezárását követő három hónapon belül vételi jogot gyakorolhat a céltársaságnak a tulajdonába nem került részvényei tekintetében.

(2) Az ajánlattevő az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül bejelenti a Felügyeletnek és egyidejűleg közzéteszi a vételi jog gyakorlására vonatkozó szándékát. A bejelentés és a közlemény tartalmazza a részvények

a) átadás-átvételének helyét, idejét és módját,

b) ellenértékét, és

c) ellenértéke megfizetésének idejét és módját.

(3) Az ajánlattevő a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott ellenértéket a vételi jog gyakorlása bejelentésével egyidejűleg az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetnél nyitott letéti számlán a céltársaság részvényesei javára elhelyezi.

(4) A vételi jog gyakorlásának eredményeképpen megszerzendő részvények ellenértéke a vételi ajánlatban, illetve az önkéntes vételi ajánlatban meghatározott vételár és az egy részvényre jutó saját tőke értéke közül a magasabb összeg. Saját tőkeként a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban feltüntetett értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a társaság a számviteli jogszabályok értelmében konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.

(5) A céltársaság a határidőben át nem adott részvényeket érvénytelenné nyilvánítja, és helyettük új részvényeket bocsát ki, amelyeket a vételi jog gyakorlására tekintettel az ajánlattevő rendelkezésére bocsát.

(6) Ha a vételi ajánlati eljárás lezárásakor az ajánlattevőnek a céltársaságban fennálló befolyása eléri a kilencven százalékot, a fennmaradó részvények tulajdonosainak - a 67. § (6) bekezdésében meghatározott, a kilencvenszázalékos befolyás bejelentésének közzétételét követő kilencven napon belül - írásban megtett kérésére köteles e részvényeket is megvásárolni. A vételi kötelezettség esetén az ellenérték legkisebb összegének meghatározására a (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”

32. § A Tpt. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„77. § (1) Ha valaki a 68-76/D. §-ban, illetőleg a 2001. évi L. törvény 82. §-ának (3) bekezdésében foglaltaktól eltérő módon szerez befolyást, a céltársaságban szavazati jogot nem gyakorolhat. A befolyást szerző a befolyásszerzésre irányadó szabályokba ütközően, vagy e szabályok megkerülésével szerzett befolyását köteles a szerzést vagy a Felügyelet határozatának kézhezvételét követő hatvan napon belül megszüntetni.

(2) A befolyást szerző az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítéséig a céltársaságban semmilyen részvényesi jogát nem gyakorolhatja.”

33. § A Tpt. a 80. §-át követően a következő címmel és 80/A. §-sal egészül ki:

„Felügyeleti együttműködés

„80/A. § (1) Ha a céltársaság részvényei több tagállam szabályozott piacára be vannak vezetve, akkor a Felügyelet a befolyásszerzéssel és a vételi ajánlattal kapcsolatos döntéseit a határozatok meghozatalától számított két munkanapon belül megküldi az érintett tagállamok felügyeletei hatóságainak.

(2) A Felügyelet a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a befolyásszerzés tárgyában kért információkat. Ha a Felügyelet nem tudja átadni a kért információkat, ennek okairól értesíti a megkereső hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságot.

(3) Ha a Felügyelet tudomására jut, hogy az Európai Unió másik tagállamában befolyásszerzés szabályaival kapcsolatos szabálytalanságokat követnek vagy követtek el, értesíti az illetékes felügyeleti hatóságot.

(4) A Felügyelet adatkezelésére, adatközlésére és adattovábbítására a 392-394.

§-ban foglaltakat és külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.”

34. § A Tpt. 86. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Értékpapír-bizományos a 81. § (1) bekezdésének a), e) és f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 81. § (2) bekezdésének a)-b), d) és f)-h) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat.

(2) Értékpapír-kereskedő a 81. § (1) bekezdésének a)-c), e) és f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 81. § (2) bekezdésének a), b) és d)-h) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat.”

35. § A Tpt. 88. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„88. § (1) A befektetési vállalkozás az e törvényben meghatározott korlátozásokkal befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységen kívül kizárólag

a) váltóval bizományosi, illetve kereskedelmi tevékenységet,

b) árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet,

c) részvénykönyvvezetést,

d) részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet,

e) pénzügyi szolgáltatás közvetítését,

f) biztosítási szolgáltatás közvetítését,

g) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelést [Hpt. 3. §

(1) bekezdés l) pontja],

h) magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelést [Hpt. 3. § (1) bekezdés n)

pontja],

i) ügyfélszámla vezetésével kapcsolatos pénzforgalmi szolgáltatást, és

j) értékpapír-kölcsönzést

végezhet, illetve jegyzési helyként közreműködhet.”

36. § (1) A Tpt. 96. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha)

„c) a befektetési vállalkozás nem vitatott tartozását az esedékességet követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet;”

(2) A Tpt. 96. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés c) pontja kivételével a Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett vagy szerződéseinek teljesítését más befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tevékenységét - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.”

37. § A Tpt. 99. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 97. § alkalmazásában szakirányú szakmai gyakorlatként vehető figyelembe

a) a befektetési vállalkozásnál;

b) a pénzügyi intézménynél;

c) az értéktőzsdén, árutőzsdén;

d) a Felügyeletnél;

e) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél;

f) a befektetésialap-kezelőnél;

g) az MNB-nél;

h) az ÁKK Rt.-nél, a Magyar Államkincstárnál;

i) a közigazgatási szervnél;

j) árutőzsdei szolgáltatónál; illetve

k) központi értéktárnál

tisztségviselőként, köztisztviselőként vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.”

38. § A Tpt. 100. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 81. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenység engedélyezésének további feltétele, hogy a kérelmező csatlakozzon a központi hitelinformációs rendszerhez [Hpt. 130/A. § (1) bekezdés].”

39. § (1) A Tpt. 101/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 81. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási, továbbá a 81. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző befektetési szolgáltató, a 83.

§ (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató (a továbbiakban együtt: szolgáltató), az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, valamint a központi értéktárnak ki kell alakítania a tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén.”

(2) A Tpt. 101/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szolgáltató, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, valamint a központi értéktár köteles az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni.”

(3) A Tpt. 101/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szolgáltatónak, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, valamint a központi értéktárnak ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működtetnie kell.”

(4) A Tpt. 101/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A szolgáltatónak, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, valamint a központi értéktárnak tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez meg kell valósítania a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket és rendelkeznie kell legalább a következőkkel:

a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,

b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító, illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is - biztosítja,

c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb - a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító - megoldásokkal,

d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,

e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik. Ezen mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolni, valamint gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés védelméről,

f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig, bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék, és

g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.”

(5) A Tpt. 101/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A szolgáltatónál, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, valamint a központi értéktárnál mindenkor rendelkezésre kell állnia:

a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,

b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,

c) az informatikai rendszer elemeinek a szolgáltató, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,

d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,

e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak,

f) az alkalmazott szoftvereszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek, és

g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.”

(6) A Tpt. 101/A. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább

a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,

b) a pénz és az értékpapírok biztonságos nyilvántartására,

c) a szolgáltató, az. elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, valamint a központi értéktár esetében a befektetési eszközök, illetve az árutőzsdei szolgáltatások tárgyának ügyfelenkénti és összesített naprakész nyilvántartására, illetve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet esetén arra, hogy befektetési szolgáltatónként elkülönítve tartsa nyilván a befektetési szolgáltató, illetve az ügyfele tulajdonába tartozó befektetési eszközöket és az árutőzsdei szolgáltatások tárgyát,

d) a szolgáltató, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, valamint a központi értéktár tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez történő közvetlen vagy közvetett csatlakozásra. Az értékpapírszámlát vezető szolgáltató számlavezetést szolgáló szoftverének alkalmasnak kell lennie a központi értéktári rendszerhez történő csatlakozásra is,

e) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására, és

f) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.”

(7) A Tpt. 101/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A szolgáltatónak, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, valamint a központi értéktárnak belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.”

40. § A Tpt. 110. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató olyan belső ellenőrzési rendet köteles alkalmazni, illetve olyan belső ellenőrzési szervezetet köteles kialakítani, amely

a) elősegíti a jogszabályok, tőzsdei, elszámolóházi és központi értéktári szabályzatok, felügyeleti határozatok és a szabályzatai érvényesítését, az engedélyezett tevékenység hatékonyságának növelését és a vezetéshez szükséges információk biztosítását,

b) biztosítja a jogszabályok, tőzsdei, elszámolóházi és központi értéktári szabályzatok, felügyeleti határozatok és a szabályzatai betartásának mindenkori ellenőrzését, az előírásoktól való eltérés, illetőleg a hiányosságok feltárását, és

c) lehetővé teszi a jogsértések vagy mulasztások megakadályozását, illetőleg a hiányosságok kijavítását.”

41. § A Tpt. 111. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési szolgáltató, illetőleg a részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának, felügyelőbizottságának elnöke és tagja, szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának elnöke, tagja (ügyvezető elnöke), felügyelőbizottságának elnöke, tagja (a felügyelőbizottság feladatának ellátásával megbízott személy), illetve a korlátolt felelősségű társasági formában működő árutőzsdei szolgáltató ügyvezetője felelős azért, hogy a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az engedélyezett tevékenységeket a jogszabályokban, tőzsdei, elszámolóházi és központi értéktári szabályzatokban, felügyeleti határozatokban és a belső szabályzatokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze.”

42. § A Tpt. 119. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a szerződés megkötését megtagadja, ha

a) a megbízás bennfentes kereskedésre szól vagy piacbefolyásolást valósít meg,

b) a megbízás jogszabályba, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközik,

c) az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, illetve az nem hitelt érdemlő, vagy

d) az ügyfél kockázatviselő képességét nem ítéli megfelelő mértékűnek.”

43. § A Tpt. 140. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési szolgáltató, a 335/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyek tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát a központi értéktár vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető).”

44. § (1) A Tpt. 153. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A részvényesi meghatalmazott a részvényes (másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosa), a részvénytársaság vagy a Felügyelet felhívására köteles megjelölni az általa képviselt részvénytulajdonosokat, és a részvénytársaság vagy a Felügyelet felhívására köteles igazolni a megbízás fennállását. Ha a meghatalmazott ennek nem tesz eleget, a részvénytársasággal kapcsolatos szavazati joga nem gyakorolható.”

(2) A Tpt. 153. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Amennyiben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír külföldön történő kibocsátása alapján kerül sor, a másodlagos értékpapír devizakülföldi letétkezelője („depositary”) részvényesi meghatalmazottként eljárhat, ha a másodlagos értékpapír kibocsátására irányadó jognak, valamint a részvény kibocsátója és a másodlagos értékpapír letétkezelője közötti megállapodásnak megfelelő, a részvényesi jogok gyakorlására irányuló meghatalmazással rendelkezik.”

45. § A Tpt. 156. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„156. § (1) A befektetési hitelt nyújtó köteles - a hitelkihelyezés megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok felmérése, ellenőrzése és csökkentése érdekében - az igazgatóság által elfogadott belső hitelezési szabályzatot kidolgozni és alkalmazni.

(2) Befektetési hitel nyújtásával járó ügylet kizárólag írásban köthető. Szóban kötött ügyletnél az ügyletkötést két munkanapon belül írásban vissza kell igazolni.

(3) Befektetési hitel nem nyújtható

a) a hitelnyújtó által kibocsátott részvény megvásárlásához,

b) a hitelnyújtó tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához,

c) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik.

(4) A befektetési hitelt nyújtónak a hitelnyújtásra vonatkozó döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, azok valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéssel együtt kell őrizni.”

46. § A Tpt. a 157. §-t megelőzően a következő címmel egészül ki:

„A központi hitelinformációs rendszerbe történő adatátadás és adatkezelés szabályai”

47. § A Tpt. 157. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„157. § (1) A referenciaadat-szolgáltató a központi hitelinformációs rendszert (a továbbiakban: KHR) kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a Hpt. 3. számú melléklete II. fejezetének 1.1. és 1.3. pontja szerinti referenciaadatait, aki a 81. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetőleg az 5. § (1) bekezdésének 37. pontjában meghatározott értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha mindez okirattal bizonyítható.

(2) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a Hpt. 3. számú melléklete II. fejezetének 1.1.-1.2. pontja szerinti referenciaadatait, aki a 81. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetőleg az 5. § (1) bekezdésének 37. pontjában meghatározott értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződésben vállalt kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbér összegét, és e minimálbér összegét meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll. Értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés esetén a meg nem fizetett tartozást a

169. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

(3) Ugyanazon személy (2) bekezdés szerinti szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni.

(4) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a Hpt. 2. számú melléklete V. fejezetének 4. pontja szerinti vállalkozásnak a Hpt. 3. számú melléklete II. fejezetének 2.1. és 2.2. pontja szerinti referenciaadatait, amellyel a 81. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetőleg az 5. § (1) bekezdésének 37. pontjában meghatározott értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződést kötött.

(5) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás - a Hpt. 130/I. §-ának (3)-(4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a referenciaadatokat a (6) bekezdésben meghatározott időponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidő számításának kezdete:

a) az adat átadásának időpontja az (1) és a (3) bekezdés szerinti esetben,

b) a késedelmes tartozás megszűnésének időpontja a (2) bekezdés szerinti esetben,

c) a szerződés megszűnésének időpontja a (4) bekezdés szerinti esetben.

(7) Az egymás között történő adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok köréről mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak, mind a referenciaadat-szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartást a referenciaadatok nyilvántartására vonatkozó, a (6) bekezdésben meghatározott időpontig kell kezelni.

(8) A referenciaadat-szolgáltató haladéktalanul köteles az általa kezelt referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni. A referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetén is fennáll, ha azokról tudomása van.

(9) Az adatkérési igényben megjelölt, - a Hpt. 2. számú melléklet V. fejezetének 1. pontjában meghatározott - nyilvántartottra vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-ből a referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. Természetes személy referenciaadataira vonatkozó adatkérési igény kizárólag a 81. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetőleg az 5. §

(1) bekezdésének 37. pontjában meghatározott értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához, vagy a Hpt. 130/J. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás megadásának céljára használható fel.”

48. § A Tpt. a 157. §-t követően a következő 157/A. §-sal egészül ki:

„157/A. § (1) A 157. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezés alkalmazása során a lejárt és meg nem fizetett tartozás összegének és időtartamának számítását abban az esetben is folyamatosan kell végezni, ha az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés egy másik referenciaadat-szolgáltató részére átruházásra kerül.

(2) A szerződésből eredő követelést átruházó referenciaadat-szolgáltató köteles a feladat teljesítéséhez szükséges valamennyi okiratot és információt átadni a követelést átvevő referenciaadat-szolgáltató részére.

(3) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a részére átadott referenciaadatot

„átruházás referenciaadat-szolgáltató részére” megjegyzéssel látja el, és feltünteti az átvevő referenciaadat-szolgáltató adatait, ha a referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelést egy másik referenciaadat-szolgáltató részére ruházta át.”

49. § A Tpt. a 157/A. §-t követően a következő címmel és 157/B. §-sal egészül ki:

„Ügyfélvédelem

„157/B. § (1) A referenciaadat-szolgáltató a természetes személy részére - az adatátadás céljának, az átadható adatok körének, a jogorvoslati lehetőségnek, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a Hpt. 130/A. § (4) bekezdésében meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja - írásbeli tájékoztatást köteles adni:

a) a szerződés megkötését megelőzően arról, hogy a 157. § (1) bekezdésében meghatározott esetben - ismertetve a konkrét okokat - adatai bekerülhetnek a KHR-be,

b) a szerződés megkötésének kezdeményezését megelőzően arról, hogy a 157. § (2) bekezdésében meghatározott esetben adatai bekerülhetnek a KHR-be,

c) az adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően arról, hogy a

157. § (2) bekezdésében meghatározott esetben adatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének, és

d) az adatátadást követően legfeljebb nyolc napon belül, annak megtörténtéről.

(2) A referenciaadat-szolgáltató a vállalkozások részére - az adatátadás céljának, az átadandó adatok körének, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a Hpt. 130/A. § (4) bekezdésében meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja - a szerződés megkötését megelőzően írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy a 157. § (4) bekezdésében meghatározott esetben referenciaadatai bekerülnék a KHR-be.

(3) A Hpt. 130/A. §-ának (6)-(9) bekezdésében, a Hpt. 130/I. § (3)-(4) bekezdésében, a Hpt. 130/J. §-ának (3)-(6) bekezdésében, a Hpt. 130/K-130/O. §-aiban és a Hpt. 2. és

3. számú mellékletében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”

50. § A Tpt. 158. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„158. § (1) A befektetési szolgáltató - ide nem értve az értékpapír-bizományost - az ügyfelével halasztott pénzügyi teljesítésben állapodhat meg. A befektetési szolgáltató

- a halasztott pénzügyi teljesítés megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok felmérése, ellenőrzése és csökkentése érdekében - az igazgatóság által jóváhagyott belső szabályzatot készít és alkalmaz.

(2) A halasztott pénzügyi teljesítéssel járó ügylet kizárólag írásban köthető.

(3) A halasztott pénzügyi teljesítés kizárólag az ügyfél olyan ügyletéhez engedhető, ahol a befektetési szolgáltató bizományosként jár el, valamint értékpapír forgalomba hozatalakor, ha a befektetési szolgáltató az értékpapírt jegyző meghatalmazottjaként jár el, vagy ha az értékpapír-kibocsátás lebonyolításában részt vesz. Jegyzéshez nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés esetén a befektetési szolgáltató köteles az ügyfelet terhelő fizetési kötelezettséget annak esedékességekor az elkülönített letéti számla javára teljesíteni.”

51. § A Tpt. 159. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„159. § (1) A halasztott pénzügyi teljesítés időtartama legfeljebb az ügyfél fizetési kötelezettségének esedékességétől számított tizenöt nap lehet.

(2) A befektetési szolgáltatónak a halasztott pénzügyi teljesítésre vonatkozó döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, azok valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéssel együtt kell őrizni.”

52. § A Tpt. 161. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan értékpapírletét esetében, amikor befektetési szolgáltató és a központi értéktár (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: letétkezelő) a 81. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott tevékenység keretében vesz át nyomdai úton előállított értékpapírt letéti őrzés, letétkezelés, valamint bármely más olyan befektetési szolgáltatás nyújtása végett, amely szolgáltatás a letéti őrzést vagy a letétkezelést magában foglalja.”

53. § A Tpt. 168. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„168. § (1) A befektetési szolgáltató, a befektetési alapkezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító a tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni. A bejelentéshez mellékelni kell a KHR igazolását a tagság fennállásáról.

(2) Értékpapír kölcsönügylet tárgya akkor lehet, ha a kölcsönbe adó értékpapír feletti rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír kölcsönügylet tárgya nem lehet. Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya.

(3) A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre.

(4) Értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határozott időre köthető.”

54. § A Tpt. 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„169. § Ha a kölcsönbe vevő az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződésben vállalt esedékességkor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, akkor a kölcsönbe adó részére fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbe adás, illetőleg az esedékesség napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni.”

55. § A Tpt. 170. §-a (1)-(2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„(1) Az értékpapír-kölcsönzéséhez az értékpapír tulajdonosával kötött értékpapír-kölcsönzési keretszerződés vagy értékpapírkölcsön-szerződés létrejötte szükséges. Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződés, illetőleg értékpapírkölcsön-szerződés az értékpapír tulajdonosa és az értékpapírt kölcsönvevő másik fél között létrejött más szerződés része nem lehet.

(2) Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződésnek, illetőleg az értékpapírkölcsön-szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír megnevezését, ISIN kódját, sorozatát;

b) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír mennyiségét;

c) keretszerződés esetén azon időszak megjelölését, amely alatt az értékpapír kölcsönbe adható;

d) az értékpapírkölcsön futamidejét;

e) a kölcsönzési díjat;

f) arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kölcsön futamideje alatt az értékpapírban megtestesített és azzal kapcsolatos jogokat a kölcsönbe adó nem gyakorolhatja; és

g) részvény esetén a felek megállapodását a szavazati jog gyakorlására vonatkozóan.”

56. § A Tpt. 171. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„171. § Az értékpapírkölcsönre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

57. § A Tpt. 180. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Befektetési vállalkozás csak a befektetési szolgáltatási tevékenységét közvetlenül szolgáló járulékos vállalkozásban, hitelintézetben, befektetési vállalkozásban, árutőzsdei szolgáltatóban, biztosítóban, elszámolóházban, központi értéktárban, tőzsdében, befektetési alapkezelőben szerezhet befektetési célú részesedést.”

58. § A Tpt. 201/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentésre kötelezett személy nevét, a bejelentési kötelezettség indokát, az érintett kibocsátó nevét, az ügyletben szereplő pénzügyi eszköz megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügylet jellegét (például vétel vagy eladás), az ügyletkötés időpontját és helyét, illetve az ügyletet lebonyolító befektetési szolgáltató megnevezését.”

59. § A Tpt. 205. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A Felügyelet a gyanús ügyletekre vonatkozó bejelentés átvételét követően az abban foglalt információt - a (9) bekezdésben foglalt célok elérése érdekében - a bejelentés beérkezését követő két munkanapon belül továbbítja az érintett szabályozott piacok illetékes hatóságaihoz.”

60. § A Tpt. a 205. §-t követően a következő XXI/A. Fejezettel és 205/A. §-sal egészül ki:

„XXI/A. Fejezet

BEFEKTETÉSI AJÁNLÁS

205/A. § E fejezet rendelkezéseit csak a közvetlen befektetési ajánlások tekintetében kell alkalmazni az elemzőnek nem minősülő személyre, illetve az elemző számára munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében tevékenységet végző természetes személyre.”

61. § A Tpt. az e törvényben megállapított 205/A. §-t követően a következő 205/B.

§-sal egészül ki:

„205/B. § (1) A befektetési ajánlásnak egyértelműen és feltűnő módon tartalmaznia kell:

a) a befektetési ajánlást készítő személy nevét, jogi személy jogi személyiség nélküli egyéb szervezet, egyéni vállalkozó székhelyét; illetőleg

b) a befektetési ajánlás tartalmának kialakításában közreműködő természetes személy nevét, beosztását és munkakörét.

(2) Ha a befektetési ajánlást készítő személy befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, akkor az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a befektetés ajánlásnak tartalmaznia kell az érintett személy felügyeletét ellátó, illetékes felügyeleti hatóság megnevezését is.

(3) Ha az érintett személy - ide nem értve a befektetési vállalkozást és a hitelintézetet - önszabályozó szervezet tagja és az önszabályozó szervezet által kibocsátott etikai, szakmai szabályok hatálya alá tartozik, akkor az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell az önszabályozó szervezet ilyen szabályaira történő hivatkozást is.”

62. § A Tpt. az e törvényben megállapított 205/B. §-t követően a következő 205/C.

§-sal egészül ki:

„205/C. § (1) Az érintett személy a befektetési ajánlás elkészítése, illetve terjesztése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal jár el.

(2) Az érintett személy a Felügyelet kérésére bizonyítani köteles, hogy a befektetési ajánlás szakmailag megalapozott.

(3) A befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell:

a) a tény, az azon alapuló értelmezés, a becslés és a vélemény, illetve az egyéb nem tényszerű információ egyértelmű megkülönböztetését;

b) a felhasznált információ megbízhatóságának minősítését; és

c) a becslés, az előrejelzés, a valószínűsített árfolyam ilyenként történő megjelölését, illetve az alkalmazott feltételezést.

(4) Az elemző, annak kapcsolt vállalkozása vagy ezek számára munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében tevékenységet végző természetes személy által készített befektetési ajánlásnak az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően tartalmaznia kell:

a) a befektetési ajánlás készítésénél használt forrás megjelölését;

b) azt, hogy a befektetési ajánlás tartalmáról a kibocsátót tájékoztatták-e, illetve, hogy a kibocsátó észrevételét a befektetési ajánlás tartalmának meghatározása során figyelembe vették-e;

c) a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszköz kibocsátója értékeléséhez, illetve a pénzügyi eszköz valószínűsített célárfolyamának megállapításához használt adatot, illetőleg a módszertan összegzését;

d) a befektetési ajánlás érvényességének időtartamát, a kockázati tényezőket, és az azok jellegére, mértékére vonatkozó figyelmeztetést;

e) a befektetési ajánlás frissítésének tervezett gyakoriságát, illetve ha a befektetési ajánlásban felhasznált, feldolgozott adat a korábbiakban alkalmazotthoz képest jelentős mértékben megváltozott, ennek tényét; és

f) egyértelműen és feltűnő módon a befektetési ajánlás első közlésének időpontját, valamint a befektetési ajánlásban szereplő árfolyam napját és időpontját.

(5) Ha a befektetési ajánlás eltér az ugyanarra a pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozó, a megelőző tizenkét hónapban az érintett személy által közölt befektetési ajánlástól, a befektetési ajánlásban egyértelműen és feltűnő módon meg kell jelölni ezt a változást és a legutóbb közölt befektetési ajánlás közlésének napját.”

63. § A Tpt. az e törvényben megállapított 205/C. §-t követően a következő 205/D.

§-sal egészül ki:

„205/D. § (1) A befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell:

a) az érintett személy minden, a befektetési ajánlás tárgyilagos megítélése szempontjából jelentős jogviszonyát és egyéb körülményt, ideértve a befektetési ajánlás tárgyát képező pénzügyi eszközhöz kötődő pénzügyi érdekeltségét; illetve

b) ha az érintett személy a kibocsátóval jogvitában áll, a jogvita tárgyát, jellegét.

(2) Ha az érintett személy nem természetes személy, akkor az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni

a) minden olyan személyre, aki a befektetési ajánlás tartalmának kialakításában ténylegesen részt vett, továbbá

b) az érintett személy kapcsolt vállalkozásaira.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell a befektetési ajánlás tárgyilagos megítélése szempontjából jelentős olyan adatot, amelyhez bármely, a befektetési ajánlás tartalmának kialakításában részt vevő személy hozzáférhet, továbbá minden olyan adatot, amely ismert azon személy számára, aki a befektetési ajánlás szövegéhez annak közlése előtt hozzáférhetett.

(4) Ha az érintett személy elemző vagy annak kapcsolt vállalkozása, a befektetési ajánlásnak egyértelműen és feltűnő módon tartalmaznia kell:

a) a kibocsátó, valamint az érintett személy vagy annak kapcsolt vállalkozása között fennálló tulajdonosi kapcsolatot, ha annak mértéke meghaladja a jegyzett tőke öt százalékát;

b) az érintett személynek vagy kapcsolt vállalkozásának a kibocsátóhoz fűződő egyéb pénzügyi érdekeltségét;

c) az érintett személynek vagy kapcsolt vállalkozásának a befektetési ajánlásban szereplő pénzügyi eszköz piacán meglévő részesedésének mértékét;

d) annak tényét, ha az érintett személy vagy kapcsolt vállalkozása a befektetési ajánlás közlését megelőző tizenkét hónapban közreműködött a kibocsátó pénzügyi eszközeinek nyilvános forgalomba hozatalában; és

e) azt, hogy

ea) az érintett személy vagy kapcsolt vállalkozása a befektetési ajánlás közlését megelőző tizenkét hónapban befektetési szolgáltatás nyújtására vagy igénybevételére vonatkozó szerződéses jogviszonyban állt-e a kibocsátóval, vagy került-e sor korábban kötött szerződés alapján ellenérték megfizetésére;

eb) az érintett személy vagy kapcsolt vállalkozása szerződéses jogviszonyban áll-e a kibocsátóval befektetési ajánlás készítésére.

(5) Ha az érintett személy befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, a befektetési ajánlásban be kell mutatni a befektetési ajánlás tekintetében az összeférhetetlenség megelőzését biztosító szervezeti és ügyviteli szabályokat, ideértve az információhoz való hozzáférésre vonatkozó korlátozást.

(6) Ha az érintett személy befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, a befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell, hogy a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személy díjazása kötődik-e a befektetési vállalkozás vagy a hitelintézet, illetve kapcsolt vállalkozása saját számlára kötött ügyletéhez. Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti természetes személy a kibocsátó által kibocsátott értékpapír nyilvános forgalomba hozatala előtt tulajdont szerzett a kibocsátott értékpapírból, a befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell az értékpapír megszerzésének időpontját, mennyiségét és a természetes személy által fizetett ellenértéket.

(7) A befektetési vállalkozás és a hitelintézet a befektetési ajánlásban közli az elmúlt negyedévben készített összes befektetési ajánlásában

a) a „vételre ajánlott”, a „tartásra ajánlott”, az „eladásra ajánlott” befektetési ajánlások arányát; valamint

b) az a) pontban szereplő bontás szerint azon befektetési ajánlások arányát, amelyek olyan kibocsátóra vonatkoznak, akinek az előző tizenkét hónapban befektetési szolgáltatást nyújtott.”

64. § A Tpt. az e törvényben megállapított 205/D. §-t követően a következő 205/E.

§-sal egészül ki:

„205/E. § Más személy által készített befektetési ajánlás terjesztése esetén, egyértelműen és feltűnő módon fel kell tüntetni a befektetési ajánlás terjesztőjének nevét jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet, illetve egyéni vállalkozás esetén székhelyét.”

65. § A Tpt. az e törvényben megállapított 205/E. §-t követően a következő 205/F.

§-sal egészül ki:

„205/F. § (1) Más személy által készített befektetési ajánlás tartalmilag megváltoztatott terjesztése esetén a befektetési ajánlásban egyértelműen és részletesen meg kell jelölni a módosítást. A megváltoztatott rész tekintetében a 205/B-205/C. §-t, valamint a 205/D. § (1)-(3) bekezdését, illetve ha a terjesztő befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, akkor a 205/D. § (4)-(7) bekezdését a terjesztőre is megfelelően alkalmazni kell.

(2) Annak a jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetnek, aki tartalmilag megváltoztatott befektetési ajánlást terjeszt, - belső szabályzatában meghatározott módon - biztosítania kell, hogy a befektetési ajánlás készítőjének személyére vonatkozó, a 205/D. §-ban meghatározott adat, információ bármely olyan személy számára feltétel nélkül hozzáférhető legyen, aki részére a befektetési ajánlás terjesztésre került.

(3) Más személy által készített befektetési ajánlás kivonatos terjesztése esetén a terjesztőnek biztosítania kell, hogy az ilyen módon terjesztett befektetési ajánlás világos és egyértelmű legyen, ne legyen félrevezető, valamint meg kell határoznia a forrást és azt, hogy a 205/B-205/D. § szerint közölt információhoz hol lehet hozzáférni.”

66. § A Tpt. az e törvényben megállapított 205/F. §-t követően a következő 205/G.

§-sal egészül ki:

„205/G. § (1) A 205/E-205/F. §-ban meghatározottakon túlmenően a befektetési vállalkozás, a hitelintézet vagy az ezek számára munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében tevékenységet végző természetes személy a más személy által készített befektetési ajánlás terjesztésekor köteles egyértelműen és feltűnő módon feltüntetni a befektetési vállalkozás, illetve a hitelintézet felügyeletét ellátó, illetékes felügyeleti hatóság megnevezését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a befektetési ajánlás terjesztőjére megfelelően alkalmazni kell a 205/D. § (4)-(7) bekezdését, ha befektetési ajánlás készítője a 205/D. § (4)-(7) bekezdésében meghatározottakat nem közli.”

67. § A Tpt. az e törvényben megállapított 205/G. §-t követően a következő 205/H.

§-sal egészül ki:

„205/H. § (1) Ha az érintett személy a befektetési ajánlást nem nyomtatott formában közli, a 205/B. § (1) bekezdés b) pontjában, (2)-(3) bekezdésében, a 205/C. § (4)-(5) bekezdésében, illetve a 205/D. § (1)-(2) bekezdésében, (4) bekezdésének b)-e) pontjában és (5)-(7) bekezdésében foglalt adat, információ egy feltétel és korlátozás nélkül hozzáférhető honlapon is közzétehető, ha a befektetési ajánlás egyértelműen és feltűnő módon megjelöli ezt a tényt és tartalmazza a honlap címét.

(2) A 205/C. § (4) bekezdésének a)-d) pontjában és a 205/D. § (1)-(2) és (5)-(7) bekezdésében meghatározottak befektetési ajánlásban történő közlésétől kizárólag terjedelmi okok miatt és akkor lehet eltekinteni, ha az alkalmazott módszertan vagy az értékelés alapja nem változott, valamint ezek az (1) bekezdésben meghatározott honlapon közzétételre kerülnek.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak az érintett személynek a befektetési ajánlás tárgyát képező pénzügyi eszközhöz fűződő pénzügyi érdekeltségére vonatkozó adatra.”

68. § A Tpt. 222. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Amennyiben az Alap tagja a díjfizetési kötelezettségét nem, vagy nem az Alap igazgatósága által a jelen törvény keretei között meghatározott szabályok szerint teljesíti, az Alap kezdeményezheti a Felügyelet intézkedését.”

69. § A Tpt. 229. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(Befektetési alapkezelő - a 242/A. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel - kizárólag az alábbi tevékenységet végezheti a Felügyelet engedélyével:)

„g) értékpapír-kölcsönzés.”

70. § (1) A Tpt. 236. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési alap kezelése során az alap kezelésének különös szabályait a 16. számú mellékletnek megfelelő - a Felügyelet által jóváhagyott - kezelési szabályzatba kell foglalni, amely az alapkezelő és a befektetők közötti általános szerződési feltételeket tartalmazza. A befektető a befektetési jegyek vásárlásakor nyilatkozik arról, hogy ismeri a kezelési szabályzatban foglalt feltételeket.”

(2) A Tpt. 236. §-a (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvános alap tájékoztatójában és kezelési szabályzatában foglalt feltételeket az alapkezelő egyoldalúan a Felügyelet engedélyével módosíthatja. Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az)

„e) az alapkezelő, illetőleg letétkezelő vezető állású személyei, a forgalmazó, illetve az ingatlanértékelő körében, cégadataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti,”

71. § A Tpt. 239. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ingatlanalap kezelése esetén a befektetési alapkezelő köteles gondoskodni az alap portfóliójában lévő, biztosítható ingatlanokra vonatkozó, az alap mint kedvezményezett javára szóló, a teljes kockázati körre kiterjedő vagyonbiztosítás folyamatos fennállásáról.”

72. § A Tpt. 245. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy az alapkezelő a forgalomba hozatali eljárást megelőzően, a Felügyelet által jóváhagyott, a 17. számú mellékletnek megfelelő tartalommal nyilvános tájékoztatót, illetve a 16. számú mellékletnek megfelelő tartalommal kezelési szabályzatot, valamint a 18. számú mellékletnek megfelelő tartalommal rövidített tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tegyen közzé a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon, azzal, hogy a nyilvános ajánlattételt valamely, a

34. § (4) bekezdésében meghatározott közzétételi helyen is közzé kell tenni. A nyilvános ajánlattétel tartalmazza

a) a tájékoztató közzétételét engedélyező felügyeleti határozat számát és időpontját;

b) a forgalomba hozandó értékpapír és a kibocsátó megnevezését;

c) a forgalomba hozandó értékpapír mennyiségét (darabszámát), névértékét és értékesítési árát vagy az ármeghatározás módját;

d) a forgalomba hozatali eljárás lebonyolítására rendelkezésre álló időtartamot, a forgalomba hozatali helyeket;

e) a forgalomba hozatal és a fizetés módját; és

f) a tájékoztató megjelentetésének, illetve megtekintésének helyét, idejét és módját. A nyilvános tájékoztató a befektetési alap megszűnéséig érvényes.”

73. § A Tpt. 247. § (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, a (3)-(4) bekezdés számozása pedig (5)-(6) bekezdésre változik:

„(1) A nyilvános nyílt végű alapok esetében az alap futamideje alatt az alapkezelő - a forgalmazó útján - minden forgalmazási napon köteles elfogadni és a kezelési szabályzatban meghatározott értéknapra megállapított egy jegyre jutó eszközértéken elszámolni a befektetési jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízásokat (e fejezet alkalmazásában előbbiek együttesen: befektetési jegyek folyamatos forgalmazása), kivéve a Felügyelet által engedélyezett zárva tartást, valamint a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, melyek időtartamába tartozó napok nem minősülnek forgalmazási napnak. Az engedélyezett zárva tartás vagy a forgalmazás felfüggesztése vagy a forgalmazás szünetelése előtt felvett és még el nem számolt megbízások elszámolására az alap kezelési szabályzata szerint irányadó határidő számításakor az előbbiek időtartama figyelmen kívül marad. Határozott futamidejű alap esetében a megbízások felvételére nyitva álló utolsó napot úgy kell meghatározni, hogy az e napon felvett megbízások elszámolására és a fizetésre az alap futamidejének eltelte előtt sor kerülhessen.

(2) Az alap adott sorozata forgalmazási napjának tekintendő minden olyan nap, amely az alap adott sorozata forgalmazási helyén munkanapnak minősül, kivéve az

(1) és (4) bekezdésben meghatározott eseteket.

(3) A nyilvános nyílt végű alapok befektetési jegyére vonatkozóan adott visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti időköz - értékpapíralap tekintetében - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb három, ingatlanalap tekintetében legfeljebb kilencven forgalmazási nap lehet. Az értéknap meghatározására, a megbízások elszámolására, valamint az elszámolásnál figyelembe vett egy jegyre jutó nettó eszközérték megállapítására vonatkozó egyéb szabályokat, közte a kifizetés napját az alap kezelési szabályzata tartalmazza.

(4) A származtatott ügyletekbe fektető nyilvános, nyílt végű alap és a zártkörű, nyílt végű alap esetében a befektetési jegyre vonatkozóan adott visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti időköz legfeljebb harmincegy nap lehet. Ezen alapok tekintetében az alap kezelési szabályzata rendelkezhet akként, hogy egy meghatározott időszakon, de legfeljebb egy naptári hónapon belül felvett vételi vagy visszaváltási megbízások az időszak egy, előre meghatározott napjával - mint értéknappal - kerüljenek elszámolásra. Eltérő meghatározás hiányában az elszámolás értéknapja az időszak utolsó forgalmazási napja.”

74. § A Tpt. 254. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A zártkörű ingatlanalap befektetési jegyei ingatlanapport ellenében is jegyezhetőek. Az apportálandó ingatlanokat részletesen be kell mutatni az alap kezelési szabályzatában. Az apportálandó ingatlanok értékét az alap könyvvizsgálója és az ingatlanértékelője együttesen állapítja meg. Az apport összértéke nem haladhatja meg az alap induló saját tőkéjének ötven százalékát.”

75. § (1) A Tpt. 257. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 255. § a)-c) pontjában foglalt esetben a portfólióban lévő befektetési eszközöket egy hónapon belül, az ingatlanokat hat hónapon belül értékesíteni kell.”

(2) A Tpt. 257. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, valamint a 256. § (7) bekezdésében foglalt határidő elteltét követően öt, ingatlanalap esetében tizenöt napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, a Felügyelethez benyújtani és ezzel egyidejűleg a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon a befektetők rendelkezésére bocsátani. A letétkezelő ezt követően tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A megszűnési jelentés - a 19. számú mellékletben foglaltakon túlmenően - legalább az éves jelentés kötelező tartalmi elemeit tartalmazza. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzétenni.”

76. § A Tpt. 260. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Zártkörű befektetési alap az átalakulásáról kezelési szabályzatának módosításával a 265. § (3) bekezdése szerint határoz. A zártkörű alap nyilvános alappá történő átalakulása esetén az átalakulás napjára igazolnia kell a Felügyelet felé a 254. § (1) bekezdésében meghatározott legkisebb induló saját tőke meglétét.”

77. § A Tpt. 271. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az alapkezelő kizárólag a származtatott termékekbe befektető alap, illetve zártkörű alap javára jogosult értékpapírt kölcsönbe venni. Az alapkezelő jogosult a kölcsönvett értékpapírok fedezeteként az alap nevében az alap vagyona terhére óvadékot nyújtani.”

78. § A Tpt. 276. §-ának (1)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapíroknak, illetve a 275. § b) pontja szerinti értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata

„b” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket, kivéve az OECD tagállam által kibocsátott állampapírokat, a (8) bekezdésben meghatározott kötvényeket és a

(2) bekezdésben foglalt esetet.

(2) Az OECD tagállam által kibocsátott állampapírok és a (8) bekezdésben meghatározott kötvények kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett, megfelelő likviditással rendelkező értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „a” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket. Megfelelő likviditással rendelkezőnek minősül az a tőzsdén jegyzett vagy szabályozott piacon forgalmazott értékpapír, amelynek az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt korlátot meghaladó (2) bekezdés szerinti értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „d” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket.

(4) Az OECD tagállam által kibocsátott állampapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott piacon nem jegyzett értékpapíroknak és egyéb pénzpiaci eszközöknek az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „c” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket.

(5) A (4) bekezdés szerinti értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „e” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket.

(6) A kollektív befektetési értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „f” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket.

(7) Az OECD-tagállam által kibocsátott azonos sorozatba tartozó állampapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „g” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket.”

79. § A Tpt. a 279. §-át követően a következő 279/A. §-sal egészül ki:

„279/A. § (1) Nyílt végű, nyilvános, indexkövető befektetési alap, illetve annak adott sorozata az alábbi feltételek együttes alkalmazásával is létrehozható:

a) az alapkezelő a befektetési jegyek általa meghatározott számát tömörítő forgalmazási egységet határozhat meg a jegyzés, illetve a folyamatos forgalomba hozatal céljaira, s az elsődleges forgalmazás során a befektető általi, egyazon alkalommal történő vásárlás, valamint a visszaváltás tárgyát csak a forgalmazási egységet vagy annak egész számú többszörösét kitevő befektetési jegyek képezhetik;

b) az a) pont szerinti forgalmazási egység ellenértéke (vételára, illetve visszaváltási ára) az alapkezelő által meghatározott összetételű értékpapírcsomag szolgáltatásával is teljesíthető, ahol a megvásárolt vagy visszaváltott számú forgalmazási egységet kitevő darabszámú befektetési jegyek összértéke és az ellenértékként szolgáltatott értékpapírcsomag összértéke közti különbözet készpénzben teljesítendő; és

c) az alapkezelő az intézményi befektetőkre korlátozhatja azon befektetők körét, amelyek a befektetési jegyeket az elsődleges forgalmazás során az a) pont szerinti forgalmazási egységenként megvásárolhatják, illetve visszaválthatják, ez esetben azonban az alap nyilvántartásba vételétől számított harminc napon belül köteles gondoskodni az alap adott sorozata szabályozott piacra való bevezetésének kezdeményezéséről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az alapkezelő minden forgalmazási napra köteles meghatározni az (1) bekezdés a) pontja szerinti forgalmazási egység ellenértékét kitevő értékpapírcsomag összetételét. A folyamatos forgalmazás során ezen információ, valamint a nettó eszközérték közzétételére a 266. § (3) bekezdése megfelelően irányadó. A forgalmazásra az alapkezelő által az alap kezelési szabályzatában meghatározott rendszerességgel, de legalább havonként egy forgalmazási napon kerül sor.

(3) Az (1) bekezdés szerinti indexkövető befektetési alap létrehozása esetén jegyzési összeg befizetésén a jegyzési ellenérték rendelkezésre bocsátása értendő.”

80. § A Tpt. 280. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ingatlanalap portfóliója az ingatlanokon felül kizárólag látra szóló és lekötött bankbetétet, OECD-tagállam által kibocsátott állampapírt, illetve más alapkezelő által kezelt, ingatlanokba fektető kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt - beleértve ezen értékpapírok repo ügylettel történő vásárlását is -, valamint devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek árfolyamkockázatának, továbbá hitelfinanszírozás deviza- és kamatkockázatainak fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket tartalmazhat. Az ingatlanalap portfóliójában lévő kollektív befektetési értékpapírok aránya nem haladhatja meg az ingatlanalap saját tőkéjének húsz százalékát.”

81. § A Tpt. 283. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Építés alatt állónak minősül az a telekingatlan, illetőleg felépítmény, amelyen az ingatlanalap kizárólag saját kockázatára, saját nevére szóló építési engedély alapján az építési naplót megnyitották és az ingatlanalap kivitelezési munkát folytat, illetve végeztet, és amelyre használatbavételi engedélyt még nem adtak ki. Az alap - az (5) bekezdésben írt kivétellel - kizárólag olyan ingatlanon folytathat, illetve végeztethet kivitelezési tevékenységet, amelyre a használatbavételt követően teljesül az (1) bekezdésben meghatározott feltétel.

(5) Az alap a tulajdonát képező ingatlanokhoz funkcionálisan kapcsolódó, vagy azzal határos közterületen is folytathat, illetve végeztethet kivitelezési tevékenységet, ha erre vonatkozóan a tulajdonában álló ingatlanokra kiadott építési engedély rendelkezést tartalmaz vagy ha ezen munkák elvégzése az alap tulajdonában álló ingatlanok rendeltetésszerű használata feltételeinek biztosításához szükséges.”

82. § A Tpt. 288. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kibocsátó köteles gondoskodni a forgalmazás feltételeinek folyamatos biztosításáról, illetőleg arról, hogy a kezelési szabályzat, a tájékoztató, a rendszeres és rendkívüli jelentés magyar nyelven a befektetők rendelkezésére álljon. A kibocsátó a forgalmazás feltételeiről köteles hirdetményben tájékoztatni a magyarországi befektetőket, továbbá a forgalmazás feltételeinek biztosítását a Felügyeletnek is köteles igazolni.”

83. § (1) A Tpt. 290. §-ának (1) bekezdése a következő n) és o) pontokkal egészül ki: (Az alapkezelő az általa kezelt alapok működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen

köteles közzétenni, és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni:)

„n) a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon; és

o) az ügynökök felsorolásában bekövetkezett bármely változást, a felsorolás bővülése esetén legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, a felsorolás szűkülése esetén a legkésőbb a változás napját követő két munkanapon belül.”

(2) A Tpt. 290. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a korábbi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

„(2) A befektetési alapra mint kibocsátóra vonatkozó, az alapkezelőt terhelő tájékoztatási kötelezettség körében a 34. § (4) bekezdés b) pontja alkalmazásában a kibocsátó honlapja alatt az alapkezelő honlapja értendő.”

84. § A Tpt. 293. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„293. § (1) A befektetési alapra mint kibocsátóra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeknek az alap nevében az alapkezelő köteles eleget tenni.

(2) A befektetési alapról, az alapkezelőről szóló, a befektetőknek szánt minden olyan dokumentum, így különösen hirdetés, reklámanyag, szórólap, plakát tervezetét, amely a befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával, forgalmazásával összefüggésbe hozható, a Felügyeletnek legkésőbb a befektetők részére való hozzáférést megelőzően öt nappal be kell nyújtani.

(3) A Felügyelet a dokumentum nyilvánosságra hozatalát megtiltja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest.

(4) A befektetési alapkezelő az elért hozam bemutatásánál, illetve közzétételénél a

15. számú mellékletben megfogalmazott elvek szerint köteles eljárni.

(5) Tilos a tájékoztató és a kezelési szabályzat tartalmától eltérő adatok közlése, valamint a befektetési alap hozamára, tőkéjének növekedésére vonatkozó ígéret tétele a 241. §-ban foglalt esetek kivételével.”

85. § A Tpt. a 296. §-t követően a következő nyolcadik/A. résszel és XXXI/A. fejezettel egészül ki:

„NYOLCADIK/A. RÉSZ

A KOCKÁZATI TŐKEALAPOK

XXXI/A. Fejezet

A KOCKÁZATI TŐKEALAP-KEZELŐ”

86. § A Tpt. az e törvényben megállapított XXXI/A. Fejezetet követően a következő 296/A. §-sal egészül ki:

„296/A. § (1) A kockázati tőkealap-kezelő a Felügyelet e törvényben meghatározott engedélye alapján kezdheti meg tevékenységét.

(2) A kockázati tőkealap-kezelő kizárólag az alábbi tevékenységet végezheti:

a) az e törvényben meghatározott kockázati tőke-alapkezelés;

b) az a) pontban megjelölt tevékenységhez kapcsolódó tanácsadás.”

87. § A Tpt. az e törvénnyel megállapított 296/A. §-t követően a következő 296/B.

§-sal egészül ki:

„296/B. § (1) Kockázati tőkealap-kezelő, illetőleg kockázati tőkealap nem szerezhet részesedést olyan vállalkozásban, amelyben

a) a kockázati tőkealap alapkezelője vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, könyvvizsgálójának; és

b) tulajdonosa vezető tisztségviselőjének vagy felügyelőbizottsági tagjának, könyvvizsgálójának, vagy

c) az a)-b) pontban meghatározott személlyel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak

részesedése van.

(2) A kockázati tőkealap-kezelőnél vezető állású személy egyidejűleg legfeljebb három más, e törvény szerint alapított kockázati tőkealap-kezelőnél lehet vezető állású személy. A kockázati tőkealap-kezelő köteles az általa kezelt kockázati tőkealap befektetőit tájékoztatni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban e körülmény fennáll.

(3) A kockázati tőkealap-kezelőnél vezető állású személy nem lehet a kockázati tőkealap-kezelő részére befektetési szolgáltatást, kiegészítő befektetési szolgáltatást végző gazdálkodó szervezetnél vezető állású személy.

(4) A kockázati tőkealap-kezelő nem adhat a kockázati tőkealap vagyonértékelésére megbízást olyan vagyonértékelő szervezetnek,

a) amelyben a kockázati tőkealap-kezelő;

b) amelyben a kockázati tőke-alapkezelőnél vezető állású személy; illetőleg

c) amely a kockázati tőkealap-kezelőben

közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(5) A kockázati tőkealap-kezelő vezető tisztségviselői közül legalább egy személynek ötéves szakmai gyakorlattal kell rendelkezni.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában szakmai gyakorlatként kell figyelembe venni:

a) Magyarországon vagy külföldön bejegyzett tőkebefektetési tevékenységet végző vállalkozásnál, vagy ehhez szorosan kapcsolódó tanácsadói vagy vagyonkezelői tevékenységet végző vállalkozásnál (kockázati vagy magántőke alapkezelő, tanácsadó, befektető vagy holdingtársaság) tulajdonosként, vezető állású személyként vagy alkalmazottként;

b) az a) pontban meghatározott vállalkozás kijelölése alapján az a) pontban meghatározott vállalkozások tőkebefektetésének céltársaságánál vezető állású személyként eltöltött időt.”

88. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/B. §-t követően a következő 296/C.

§-sal egészül ki:

„296/C. § (1) A kockázati tőkealap-kezelőre a Gt., a fióktelepre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kockázati tőkealap-kezelő kizárólag részvénytársaságként vagy fióktelepként működhet. A kockázati tőkealap-kezelő jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulásból állhat.”

89. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/C. §-t követően a következő 296/D.

§-sal egészül ki:

„296/D. § (1) A kérelmezőnek a kockázati tőkealap-kezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez be kell nyújtania:

a) a társasági szerződést (alapító okiratot), illetve ennek módosítását;

b) a jegyzett tőke teljes összegének befizetését és rendelkezésre állását tanúsító iratokat;

c) részvénykönyvének másolatát;

d) a szervezeti és működési szabályzatát;

e) az olyan gazdasági társaságok megnevezését, amelyben részesedése van, a részesedés mértékének megjelölésével;

f) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének igazolását;

g) könyvvizsgálója nevét és engedélyének számát;

h) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmező informatikai rendszere, számviteli politikája és számviteli rendje mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására alkalmas;

i) a vezető állású személy büntetlen előéletére vonatkozó igazolást és a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet vezető személy felsőfokú végzettségét igazoló dokumentumot;

j) az üzleti tervét; és

k) az e törvényben foglalt előírásoknak való megfelelést tanúsító egyéb okiratokat.

(2) A Felügyelet a tevékenységi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg, ha a kérelmező

a) az e törvényben foglalt feltételeknek nem felel meg és azt hiánypótlásra történt felszólítás ellenére sem pótolja; vagy

b) az eljárás során megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(3) A Felügyelet a kockázati tőkealap-kezelő tevékenységi engedélyét visszavonja, ha

a) a kockázati tőkealap-kezelő részére kiadott tevékenységi engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók; vagy

b) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;

c) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy;

d) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;

e) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezte meg.”

90. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/D. §-t követően a következő 296/E.

§-sal egészül ki:

„296/E. § (1) A „kockázati tőkealap-kezelő”, illetve a „kockázati tőkealap” elnevezést csak az e törvény szerinti tevékenységi engedéllyel rendelkező társaság, illetve az e törvény szerint nyilvántartásba vett alap használhatja.

(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt szabály a külföldön bejegyzett gazdasági társaságra és más jogi személyre, ha a saját joga szerint jogosult a

„kockázati tőkealap-kezelő”, illetve a „kockázati tőkealap” elnevezés használatára.”

91. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/E. §-t követően a következő 296/F.

§-sal egészül ki:

„296/F. § (1) A kockázati tőkealap-kezelő egymástól elkülönítetten több alapot is létrehozhat és kezelhet.

(2) A kockázati tőkealap-kezelő a kockázati tőkealapok vagyonát a saját vagyonától, illetve a kockázati tőkealapok vagyonát egymástól elkülönítetten kezeli és tartja nyilván.

(3) A kockázati tőkealap-kezelő az általa végzett kezelői tevékenységért az alapkezelési szabályzatban meghatározott díjat számíthat fel.

(4) A kockázati tőkealap-kezelő az általa kezelt alap működésének időtartama alatt végelszámolással nem szűnhet meg.

(5) Kockázati tőkealap-kezelő felszámolójának a bíróság csak a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaságot jelölheti ki.

(6) A kockázati tőkealap-kezelő által kezelt portfólióban lévő eszközök nem képezik a kockázati tőkealap-kezelő tulajdonát, azok a kockázati tőkealap-kezelő hitelezőinek kielégítésére nem vehetők igénybe.

(7) A kockázati tőkealap-kezelő a kockázati tőkealap kezelését kizárólag más kockázati tőkealap-kezelő részére adhatja át. Az átadáshoz a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok hetvenöt százalékának jóváhagyó nyilatkozata szükséges. Ha az alapkezelési szabályzat előírja, a jóváhagyás a tőkealap-jegy tulajdonosok többségi szavazatával is megadható, ez esetben a kockázati tőkealap átadásához a Felügyelet jóváhagyása is szükséges.

(8) Ha a kockázati tőkealap-kezelő ellen felszámolási eljárás indul és az általa kezelt kockázati tőkealap új kockázati tőkealap-kezelő részére nem kerül átadásra, a Felügyelet a kockázati tőkealap törlését kezdeményezi.”

92. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/F. §-t követően a következő XXXI/B. Fejezettel egészül ki:

„XXXI/B. Fejezet

A KOCKÁZATI TŐKEALAP”

93. § A Tpt. a XXXI/B. Fejezetet követően a következő 296/G. §-sal egészül ki:

„296/G. § (1) A kockázati tőkealap a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre, illetve a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A kockázati tőkealap kizárólag zárt végű alapként, vissza nem váltható kockázati tőkealap-jegyek zártkörű forgalomba hozatalával hozható létre.

(2) Egy alapra eltérő névértékű és eltérő jogokat megtestesítő kockázati tőkealap-jegyek is forgalomba hozhatóak.

(3) A kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalára, a kibocsátó kötelezettségeire az e törvény Második Részében foglalt rendelkezéseket az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni

(4) A kockázati tőkealap jegyzett tőkéje nem lehet kevesebb kettőszázötvenmillió forintnál.

(5) A kockázati tőkealap saját tőkéje nem lehet kevesebb a (4) bekezdésben előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél.

(6) A kockázati tőkealap jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulást tartalmazhat.

(7) A kockázati tőkealap-jegyek össznévértékének legalább tíz százalékát, de legkevesebb kettőszázötvenmillió forintot a kockázati tőkealap-jegyek megvásárlásakor be kell fizetni. A fennmaradó összeget a kockázati tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott feltételek szerint, de legkésőbb az alapítást követő hat éven belül kell befizetni.

(8) Ha a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosa a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulását a kockázati tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott feltételek szerint nem teljesíti, a kockázati tőkealap-kezelő harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a kockázati tőkealap-jegyhez fűződő jogainak megszűnését eredményezi.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetén a kockázati tőkealap-jegyhez fűződő jogok a határidő lejártát követő napon megszűnnek, erről a kockázati tőkealap-kezelő a tagot írásban értesíti.

(10) A (8) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követően a kockázati tőkealap-kezelő - a kezelési szabályzatban meghatározottak szerint - elszámol a kockázati tőkealap-jegy korábbi tulajdonosával.”

94. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/G. §-t követően a következő 296/H.

§-sal egészül ki:

„296/H. § (1) A kockázati tőkealap átalakulásának minősül a kockázati tőkealapok egyesülése (beolvadás, összeolvadás) és szétválása (különválás, kiválás). Az átalakulással létrejövő kockázati tőkealap az átalakult kockázati tőkealap jogutódja.

(2) Az egyesüléshez az egyesülésben részt vevő kockázati tőkealapok kockázati tőkealap-jegy tulajdonosainak írásbeli, egyhangú jóváhagyó nyilatkozata szükséges.

(3) A jogutód kockázati tőkealapot kezelő kockázati tőkealap-kezelő az egyesülés indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtja.

(4) Az egyesülés értéknapján meg kell állapítani az egyesülésben részt vevő kockázati tőkealapok egy kockázati tőkealap-jegyre jutó nettó eszközértékét.

(5) Az egyesülés során a (3) bekezdésben megjelölt tájékoztatóban meg kell jelölni a jogutód kockázati tőkealapot. A jogutód kockázati tőkealap kockázati tőkealap-jegyeket bocsát ki, amelyeket - az érvényes, egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban - az egyesülésben részt vevő kockázati tőkealap kockázati tőkealap-jegy tulajdonosai szerzik meg.

(6) A jogutód kockázati tőkealap kezelője az egyesülésről, az egyesülés napjára érvényes portfóliójáról jelentést készít, amelyet az egyesülést követő nyolc munkanapon belül megküld a Felügyeletnek. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólióban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét; az összesített nettó eszközértékeket; a kockázati tőkealap-jegyek darabszámát, az egy kockázati tőkealap-jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód kockázati tőkealap kezelője és könyvvizsgálója is aláírja.

(7) A (2)-(6) bekezdéseket a kockázati tőkealapok szétválására is megfelelően alkalmazni kell.”

95. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/H. §-t követően a következő 296/I.

§-sal egészül ki:

„296/I. § (1) A kockázati tőkealap kizárólag előre meghatározott, de legalább hat teljes naptári éves futamidőre hozható létre.

(2) A kockázati tőkealap-kezelő a kockázati tőkealap futamidejét - amennyiben azt a kockázati tőkealap-kezelési szabályzat lehetővé teszi - meghosszabbíthatja, legfeljebb az eredeti futamidőt nem meghaladó időtartammal.

(3) A kockázati tőkealap futamidejének megváltoztatásakor a 296/K. § (1)-(5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”

96. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/I. §-t követően a következő 296/J.

§-sal egészül ki:

„296/J. § (1) A kockázati tőkealap-jegy kötelező tartalmi kellékei:

a) a kockázati tőkealap megnevezése és a kockázati tőkealap-jegy sorozat megjelölése;

b) a kockázati tőkealap fajtája (zárt végű), típusa (zártkörű), futamideje;

c) a kockázati tőkealap-jegy névértéke, értékpapírkódja és sorszáma;

d) a tulajdonos neve;

e) a tulajdonosnak, illetve a birtokosnak a kockázati tőkealap-jegyhez fűződő, a kockázati tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott jogai;

f) a kibocsátás időpontja;

g) az alap kezelését végző kockázati tőkealap-kezelő cégneve és székhelye; és

h) az alap kezelését végző kockázati tőkealap-kezelő cégszerű aláírása.

(2) A dematerializált kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalához kiállított okirat a 7. § (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott adatokat nem tartalmazza.

(3) A kockázati tőkealap-jegyek összevont címletű kockázati tőkealap-jegyként is kibocsáthatók, továbbá a kibocsátást követően - a kockázati tőkealap-jegy tulajdonos kérésére és költségére - összevont címletű tőkealapjeggyé alakíthatóak át. Az összevont címletű kockázati tőkealap-jegy - a kockázati tőkealap-jegy tulajdonos kérésére és költségére - utóbb kisebb címletű összevont kockázati tőkealap-jegyekre, illetve az eredeti névértékű kockázati tőkealap-jegyekre bontható.

(4) Az e törvényben meghatározottaktól eltérő módon forgalomba hozott kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatala semmis.

(5) A kockázati tőkealap-kezelő a befektető által jegyzett kockázati tőkealap-jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás összegének megállapítására, a kockázati tőkealap-jegy tulajdonos és a tulajdonában lévő kockázati tőkealap-jegy azonosítására alkalmas nyilvántartást vezet.

(6) A kockázati tőkealap a Felügyelet által történő nyilvántartásba vételét követően a kockázati tőkealap-jegyre eső vagyoni hozzájárulás teljes befizetéséig terjedő időszakra, a befektető által jegyzett kockázati tőkealap-jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről a kockázati tőkealap-kezelő igazolást állít ki. A befektető a vagyoni hozzájárulás teljes befizetéséig a szavazati jogát a kockázati tőkealap-kezelő által kiállított igazolás alapján gyakorolhatja.

(7) A kockázati tőkealap kezelési szabályzata előírhatja, hogy a kockázati tőkealap-jegy átruházásához a kockázati tőkealap-kezelő beleegyezése, illetőleg a többi befektető egyhangú vagy többségi jóváhagyó nyilatkozata szükséges. A kockázati tőkealap kezelési szabályzata az átruházáshoz egyéb feltételeket is meghatározhat.”

97. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/J. §-t követően a következő 296/K.

§-sal egészül ki:

„296/K. § (1) A kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalának feltétele a kockázati tőkealap-kezelő által készített kezelési szabályzat Felügyelet által történő jóváhagyása. A kockázati tőkealap kezelési szabályzatának kötelező elemeit a 26. számú melléklet tartalmazza.

(2) A kockázati tőkealap jóváhagyott kezelési szabályzatát legalább a jegyzést, átvételt megelőző tizenöt nappal a kockázati tőkealap-jegy átvételére szándéknyilatkozatot tett befektetők részére meg kell küldeni.

(3) A kockázati tőkealap nyilvántartásba vételére a kockázati tőkealap-kezelő kérelmére akkor kerül sor, ha a kockázati tőkealap-kezelő - a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének összegyűjtésére nyitott számlát vezető hitelintézet által kiállított nyilatkozattal - igazolja, hogy a 296/G. § (7) bekezdésében meghatározott összeget a befektetők befizették.

(4) A kockázati tőkealap kezelési szabályzatának módosításához a Felügyelet jóváhagyása és ha az alapkezelési szabályzat előírja, a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok egyhangú vagy többségi jóváhagyó nyilatkozata szükséges. Az alapkezelési szabályzat a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok jóváhagyását az egész alapkezelési szabályzatra vagy egyes szabályozási területekre nézve is előírhatja és egyes szabályozási kérdésekhez eltérő mértékű többséget is előírhat.

(5) Ha a kockázati tőkealap kezelési szabályzatának módosításához a kezelési szabályzat előírásai szerint a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok előzetes jóváhagyása szükséges, a jóváhagyásról a Felügyeletet az alapkezelő a módosítás benyújtásával tájékoztatja. A kezelési szabályzatnak a kockázati tőkealap futamidejének meghosszabbítását tartalmazó módosítását a kockázati tőkealap eredeti futamideje letelte előtt legalább hat hónappal kell a Felügyeletnek benyújtani.”

98. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/K. §-t követően a következő 296/L.

§-sal egészül ki:

„296/L. § (1) A kockázati tőkealap hozamot csak akkor fizethet, ha annak fedezete a kockázati tőkealap rendelkezésére áll. Hitelből vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásából származó forrásból hozamfizetés nem teljesíthető.

(2) Nem fizethető hozam, ha ennek következtében a kockázati tőkealap saját tőkéje a számviteli szabályok szerint számított módon nem éri el a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének befizetett hányadát.”

99. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/L. §-t követően a következő 296/M.

§-sal egészül ki:

„296/M. § A kockázati tőkealap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A Felügyelet törli a kockázati tőkealapot a nyilvántartásból

a) a pozitív saját tőkéjű kockázati tőkealap megszüntetésekor a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal;

b) a negatív saját tőkéjű kockázati tőkealap megszüntetésekor a vagyon értékesítéséből származó ellenérték teljes kifizetésekor;

c) másik kockázati tőkealappá történő átalakulás esetén az átalakulás napjával; vagy

d) más kockázati tőkealapba történő beolvadás esetén a beolvadás napjával.”

100. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/M. §-t követően a következő 296/N.

§-sal egészül ki:

„296/N. § (1) A kockázati tőkealap-kezelő jogutód nélküli megszűnésekor, illetőleg a kockázati tőkealap-kezelő tevékenységi engedélye visszavonásakor - ha a kockázati tőkealap kezelését másik kockázati tőkealap-kezelő nem vállalja el - a kockázati tőkealapot meg kell szüntetni.

(2) A kockázati tőkealap megszüntetését, nyilvántartásból való törlését a Felügyelet határozatban rendeli el.

(3) A kockázati tőkealap (1)-(2) bekezdés szerinti megszüntetését a kockázati tőkealap-kezelő a megszüntetésről szóló felügyeleti határozat kézhezvételét követő kettő munkanapon belül köteles közzétenni.

(4) A kockázati tőkealap hitelezői a (3) bekezdés szerinti közzététel napjától számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül jelenthetik be követeléseiket a kockázati tőkealap-kezelőnél.

(5) Ha a megszüntetési eljárás során a kockázati tőkealap saját tőkéje a (4) bekezdés alapján bejelentett kötelezettségek figyelembevételével együtt negatívvá válik, akkor a kockázati tőkealap-kezelő köteles azt a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni.”

101. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/N. §-t követően a következő 296/O.

§-sal egészül ki:

„296/O. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a kockázati tőkealap megszűnésekor felmerülő feladatokat a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap-kezelő akadályoztatása, illetve felszámolása esetén a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaság végzi.

(2) A 296/M. §-ban meghatározott esetben a kockázati tőkealap portfóliójában lévő eszközöket tizennyolc hónapon belül értékesíteni kell. E határidő indokolt esetben - a Felügyelet engedélyével - legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. A kockázati tőkealap tulajdonában lévő, szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosai között - a kockázati tőkealap-kezelési szabályzatban rögzített szabályoknak megfelelően - természetben is fel lehet osztani.

(3) A kockázati tőkealap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, valamint a 296/N. § (3) bekezdésében meghatározott határidőt követően öt napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, azt be kell nyújtani a Felügyelethez és a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosainak rendelkezésére kell bocsátani. A kockázati tőkealap-kezelő ezt követően tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzétenni.

(4) A megszűnési jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a működés időtartamának lejáratakor a kockázati tőkealap tulajdonában álló vagyon nyilvántartási értéke;

b) a vagyontárgyak értékesítése során befolyt ellenérték;

c) az esetleges egyéb bevétel (pl. kamat);

d) a végelszámolás során felmerült költségek;

e) a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok között felosztható tőke, a felosztás elvei; és

f) az egy kockázati tőkealap-jegyre kifizethető összeg.

(5) A kockázati tőkealap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből a kockázati tőkealap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket kockázati tőkealap-jegyeik névértékének az összes forgalomban lévő kockázati tőkealap-jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg.

(6) A befektetők részére kifizetendő összeget a kockázati tőkealap-kezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig.”

102. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/O. §-t követően a következő 296/P.

§-sal egészül ki:

„296/P. § (1) Negatív saját tőkével rendelkező kockázati tőkealap megszüntetését a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaság végzi.

(2) A kockázati tőkealap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását követően a közhasznú társaság a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben egyenlíti ki.”

103. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/P. §-t követően a következő címmel és a 296/Q. §-sal egészül ki:

„A befektetési, kölcsönnyújtási szabályok

296/Q. § (1) A kockázati tőkealap vagyona terhére egy vállalkozásban, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásban együttesen szerzett részesedése a befektetéskor nem haladhatja meg a kockázati tőkealap befizetett jegyzett tőkéjének húsz százalékát.

(2) A kockázati tőkealap vagyona terhére ingatlan tulajdonjoga nem szerezhető meg.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a kockázati tőkealap tulajdonába csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy bírósági végrehajtási eljárás során került ingatlanra. A kockázati tőkealap az így megszerzett ingatlant a szerzés időpontjától számított két éven belül köteles elidegeníteni vagy nem pénzbeli hozzájárulásként olyan társaságba apportálni, amelyben a kockázati tőkealap legalább tíz százalék tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(4) A kockázati tőkealap-kezelő az általa kezelt alapok között - a több alap által közösen végrehajtott befektetések kivételével - a kockázati tőkealapok vagyoni helytállási kötelezettségével járó szerződést nem hozhat létre.

(5) A kockázati tőkealap szabályozott piacra bevezetett részvényt akkor szerezhet, ha a kibocsátóban az első szerzéstől számított tizenkét hónapon belül legalább tízszázalékos részesedéssel rendelkezik. Az így megszerzett részvények hat hónapon belül nem idegeníthetők el.

(6) A kockázati tőkealap a portfóliójában lévő vállalkozás szabályozott piacra történő bevezetését követően annak részvényeit tulajdonában tarthatja.

(7) A kockázati tőkealap csak olyan vállalkozásnak nyújthat pénzkölcsönt, amelyben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

(8) A kockázati tőkealap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásoknak nyújtott pénzkölcsön együttes összege nem haladhatja meg a vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásokba a kockázati tőkealap által befektetett tőke összegének kétszeresét.

(9) A kockázati tőkealap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásoknak nyújtott pénzkölcsön, valamint az e vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásokba befektetett tőke együttes összege nem haladhatja meg a kockázati tőkealap befizetett jegyzett tőkéjének huszonöt százalékát.

(10) A kockázati tőkealap által folyósított összes kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátását is - együttes összege nem haladhatja meg a befizetett jegyzett tőkéjének ötven százalékát.

(11) A pénzkölcsön időtartama nem haladhatja meg a kockázati tőkealap működéséből a kölcsönnyújtás időpontjában hátralévő időtartamot.

(12) A kockázati tőkealap szabad pénzeszközeit csak OECD tagállamok által kibocsátott állampapírban vagy bankbetétben tarthatja.

(13) A kockázati tőkealap-kezelő a Felügyelet felhívására köteles nyilvántartásait, szabályzatait, igazgatósági, felügyelőbizottsági és közgyűlési előterjesztéseit, valamint azok jegyzőkönyveit, belső ellenőrzési jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.”

104. § A Tpt. 298. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tőzsde - a 335. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - kizárólag tőzsdei tevékenységet, illetve azt segítő kiegészítő tevékenységet folytathat.”

105. § A Tpt. 304. §-a c) pontjának 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tőzsdei tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a

303. § (2) bekezdés b) és c) pontjai elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, számítógépes kereskedési rendszer esetén a próbafuttatások eredményeit, melyből megállapítható, hogy a kérelmező]

„5. informatikai rendszere alkalmas a tőzsdei ügyletek elszámolására (amennyiben a tőzsdei ügyletek elszámolása nem a tőzsde által történik, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, illetve a központi értéktárral kötött megállapodást kell benyújtani);”

106. § (1) A Tpt. 324. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tőzsdei forgalom elszámolása a tőzsde vagy attól szervezetileg független, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve központi értéktár által történhet.”

(2) A Tpt. 324. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az elszámolás nem a tőzsde által történik, a tőzsde köteles szerződést kötni elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, illetve központi értéktárral.”

107. § A Tpt. 330. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti az adott tőzsdére bevezetett és forgalmazott tőzsdei termékbe, ide nem értve az állampapírt és a tőzsde, a tőzsdei elszámolást végző elszámolóház és központi értéktár, valamint az elszámolóházban és a központi értéktárban részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaság által kibocsátott részvényt.”

108. § A Tpt. 334. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„334. § Elszámolóházi tevékenység

a) a klíring;

b) a klíringelt ügylet pénzügyi teljesítése;

c) a klíringelt ügylet nem pénzbeli (termékkel történő) teljesítése, ide nem értve az értékpapírral történő teljesítést;

d) a klíringelt ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás; és

e) az értékpapír kölcsönzési rendszer működtetése.”

109. § A Tpt. 335. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„335. § (1) Az elszámolóházi tevékenységek közül

a) a 334. §-ban meghatározott valamennyi tevékenységet kizárólagos tevékenységként szakosított hitelintézet (a továbbiakban: elszámolóház);

b) a 334. § a), c) és e) pontjában meghatározott tevékenységet tőzsdei tevékenységet végző társaság végezheti.

(2) Külföldi szervezet elszámolóházi tevékenységet Magyarországon fióktelepe útján folytathat.

(3) Az elszámolóház elszámolóházi tevékenységen kívül kizárólag

a) a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet;

b) értékpapír-kölcsönzést;

c) nemesfém letéti őrzését és letétkezelését;

d) az elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységként

da) informatikai,

db) adatszolgáltatási,

dc) részvénykönyv-vezetési,

dd) oktatási és

de) közgyűlés szervezésére és lebonyolítására kiterjedő tevékenységet végezhet.

(4) Elszámolóházi tevékenységet is végző tőzsdei tevékenységet végző társaság a

298. §-ban, valamint az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységeken kívül, elszámolóházi tevékenységével összefüggésben a 81. § (2) bekezdésének a)-b) és h) pontjaiban meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet, a

336. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenységet, valamint értékpapír-kölcsönzést folytathat.”

110. § A Tpt. a 335. §-át követően a következő címmel és 335/A. §-sal egészül ki:

„Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szolgáltatásai

335/A. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az e § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 335. § (3) bekezdésének d) pontjában foglaltak kivételével szolgáltatásokat

a) tőzsdének, ideértve a külföldi tőzsdét;

b) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, ideértve a külföldi elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet;

c) központi értéktárnak, ideértve a külföldi központi értéktári tevékenységet végző szervezetet;

d) befektetési szolgáltatónak, ideértve a külföldi befektetési szolgáltatót;

e) hitelintézetnek, ideértve a külföldi hitelintézetet;

f) árutőzsdei szolgáltatónak, ideértve a külföldi árutőzsdei szolgáltatót;

g) befektetési alapkezelőnek, ideértve a külföldi befektetési alapkezelőt, kizárólag az általa kezelt befektetési jegy vonatkozásában;

h) törvény által meghatározott szervezett piac szereplőjének;

i) értékpapír-kibocsátónak, ideértve a külföldi értékpapír-kibocsátót;

j) a Magyar Állam számára;

k) a Magyar Állam vagyonát kezelő szervezetek számára; és

l) az MNB számára nyújthat.

(2) Az elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt ügylet teljesítése érdekében végezheti.

(3) Az elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag tőzsdei ügylettel, tőzsdén kívüli értékpapírügylettel, értékpapír forgalomba hozatalával, az értékpapíron alapuló fizetéssel, befektetési szolgáltatással, kiegészítő befektetési szolgáltatással, az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel vagy erre vonatkozó szolgáltatással, árutőzsdei szolgáltatással, valamint törvényben meghatározott szervezett piac számára nyújtott szolgáltatással kapcsolatos elszámolás lebonyolítása érdekében végezhet.”

111. § A Tpt. 336. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„336. § (1) A központi értéktári tevékenység:

a) a központi értékpapír-nyilvántartás vezetése;

b) az ISIN azonosító kiadása;

c) a dematerializált értékpapír-előállítása, -nyilvántartása és -törlése;

d) a belföldön kibocsátott értékpapírról külföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása; és

e) a külföldön kibocsátott értékpapírról belföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása.

(2) A központi értéktár központi értéktári tevékenységen kívül kizárólag

a) a 81. § (2) bekezdésének a)-b) és h) pontjaiban meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet;

b) kizárólag tőzsdén kívüli szállítás fizetés ellenében történő elszámolással lezáruló értékpapírügylet esetén a 334. § a) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet;

c) kizárólag értékpapírral történő teljesítés esetén a 334. § c) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet;

d) a 334. § e) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet;

e) a 335. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet segítő kisegítő tevékenységet; és

f) értékpapír-kölcsönzést folytathat.”

112. § (1) A Tpt. 338. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Elszámolóházi tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt a 335. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt elszámolóház és a 335. § (2) bekezdésében foglalt fióktelep részére a 334. §-ban meghatározott tevékenységek teljes körére; a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint elszámolóházi tevékenységet végző tőzsde részére a 334. § a), c) és e) pontjaiban meghatározott tevékenységekre adja meg.”

(2) A Tpt. 338. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges, a 335. § (3) bekezdésének a), c) és d) pontjaiban foglalt tevékenységek végzésére jogosító felügyeleti engedély az (1) bekezdésben foglalt engedélyezéssel egy eljárásban is megadható.”

(3) A Tpt. 338. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elszámolóház alapítására és működésére, felügyeletére a Hpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(4) A Tpt. 338. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Elszámolóház legalább kettőmilliárd forint jegyzett tőkével alapítható.”

(5) A Tpt. 338. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező kérelmező kaphat, amely megfelel a következő feltételeknek:

a) káreseményenként legalább százmillió forintos felelősségbiztosítással rendelkezik;

b) legalább egy tőzsdei tevékenységet végző szervezettel előszerződést kötött a részére nyújtandó szolgáltatásokról;

c) legalább egy befektetési szolgáltatóval, vagy árutőzsdei szolgáltatóval előszerződést kötött a részükre nyújtandó szolgáltatásokról;

d) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekkel; és

e) rendelkezik a 345. §-ban meghatározott szabályzatokkal.”

(6) A Tpt. 338. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt a fióktelep akkor kaphat, ha a fióktelepet létesítő külföldi kérelmező igazolja a (4)-(6) bekezdésben foglaltak teljesítését, továbbá

a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között;

b) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal;

c) a külföldi kérelmező rendelkezik az e törvényben meghatározott szabályzatokkal;

d) a külföldi kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért;

e) a külföldi kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát;

f) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens, biztonságos működését;

g) a külföldi kérelmező székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolja, hogy a kérelmező székhelye és főirodája is az adott államban van; és

h) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam jogrendszere a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek megfelelően rendezi a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességének kérdését.”

113. § (1) A Tpt. 339. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elszámolóházi tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)

„c) legalább egy befektetési szolgáltatóval, vagy árutőzsdei szolgáltatóval kötött, a részükre nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó, valamint - ha tőzsdei tevékenységet nem végez - tőzsdei tevékenységet végző szervezettel kötött előszerződést;”

(2) A Tpt. 339. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elszámolóházi tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)

„f) a 338. § (5) bekezdés d) pontja elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, melyből megállapítható, hogy a kérelmező

1. által üzemeltetett elszámolási rendszer biztosítja a pontos, megbízható és átlátható elszámolási rendet,

2. adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem (tárolás, mentés, visszakereshetőség) feltételeinek;”

114. § A Tpt. 340. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg;”

115. § A Tpt. a 340. §-át követően a következő fejezettel és 340/A. §-sal egészül ki:

„XLIV/A. Fejezet

A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE

340/A. § (1) A központi értéktári tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt a 336. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körére adja meg.

(2) Központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet annak a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező, legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével rendelkező részvénytársaságnak adja meg, amely rendelkezik

a) káreseményenként legalább százmillió forintos felelősségbiztosítással;

b) a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekkel;

c) a 350/B. §-ban foglalt szabályzatokkal.

(3) Az (2) bekezdésben meghatározott engedélyt a Felügyelet az MNB elnökének egyetértésével adja ki, módosítja, illetve vonja vissza.

(4) A központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges, a 336. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott tevékenységek végzésére jogosító felügyeleti engedély az (1) bekezdésben foglalt engedélyezéssel egy eljárásban is megadható.

(5) Külföldi központi értéktári tevékenységet végző szervezet fióktelepe Magyarországon központi értéktári tevékenység végzésére akkor kaphat engedélyt, ha

a) a kérelmező igazolja az (2) bekezdésben foglaltak teljesítését;

b) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között;

c) a kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal, valamint a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam jogrendszere a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek megfelelően rendezi a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességének kérdését;

d) a kérelmező rendelkezik az e törvényben meghatározott szabályzatokkal;

e) a kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért;

f) a kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát;

g) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens, biztonságos működését; és

h) a kérelmező székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolja, hogy a kérelmező székhelye és főirodája is az adott államban van.”

116. § A Tpt. a 340/A. §-át követően a következő 340/B. §-sal egészül ki:

„340/B. § A központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a magyarországi székhelyű részvénytársaságnak

aa) a részvénytársaság hatályos alapító okiratát, alapszabályát, három hónapnál nem régebbi cégkivonatát,

ab) igazolást a jegyzett tőke befizetéséről,

ac) legalább egy - azonos elszámolási rendszerbe tartozó - befektetési szolgáltatóval, vagy árutőzsdei szolgáltatóval kötött, a részükre nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó, valamint tőzsdei tevékenységet végző szervezettel kötött előszerződést,

ad) szervezeti felépítésének, irányítási, döntési és ellenőrzési rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat nem tartalmazza;

b) külföldi központi értéktári tevékenységet végző szervezet magyarországi fióktelepének a 340/A. § (3) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést igazoló dokumentumokat;

c) a 340/A. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezések teljesítését szolgáló, rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, melyből megállapítható, hogy a kérelmező

ca) a 336. § (1) bekezdése a) és c) pontjában szereplő központi értékpapír-nyilvántartás vezetését, valamint a dematerializált értékpapír-előállítást,

-törlést és -nyilvántartást pontos, megbízható és átlátható módon valósítja meg,

cb) adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem (tárolás, mentés, visszakereshetőség) feltételeinek;

d) a 350/B. §-ban foglalt szabályzatokat;

e) a működés első három évére vonatkozó üzleti tervet;

f) a felelősségbiztosításról szóló szerződést;

g) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a központi értéktári tevékenységét mikor kívánja megkezdeni; és

h) a vezető állású személyek megnevezését.”

117. § A Tpt. a 340/B. §-át követően a következő 340/C. §-sal egészül ki:

„340/C. § (1) A Felügyelet a központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha

a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg;

b) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidő elteltével sem állíthatók helyre;

c) a központi értéktár a tevékenységét az engedély kiadásától számított hat hónap elteltével nem kezdte meg;

d) a központi értéktár a jogszabályban meghatározott rendelkezéseket ismétlődően vagy súlyosan megszegi;

e) a központi értéktári tevékenység végzésére jogosult fióktelep engedélyét, a fióktelep létesítésére vonatkozó hozzájárulását, tudomásulvételét a székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság visszavonta.

(2) Ha a központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedély visszavonásával egyidejűleg e tevékenység e törvényben foglaltak szerinti ellátása nem biztosítható, a Felügyelet a 336. §-ban meghatározott tevékenységekre vonatkozó engedélyt - kérelemre - elszámolóház részére is kiadhatja. Az elszámolóház az engedély iránti kérelméhez a 340/B. §-ban meghatározottakon kívül mellékeli arra vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatát, hogy a központi értéktári tevékenységet egy éven belül külön részvénytársaságként, az e törvényben foglaltaknak megfelelően szervezi meg.”

118. § A Tpt. XLV. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„XLV. Fejezet

A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRBAN TÖRTÉNŐ TULAJDONSZERZÉS SZABÁLYAI”

119. § A Tpt. 341. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„341. § (1) A központi értéktárban - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - tulajdoni részesedést szerezhet:

a) az MNB;

b) központi értéktári tevékenységet végző szervezet, ideértve a külföldi központi értéktári tevékenységet végző szervezetet;

c) tőzsdei tevékenységet végző szervezet, ideértve a külföldi tevékenységet végző szervezetet;

d) hitelintézet, ideértve a külföldi hitelintézetet;

e) befektetési vállalkozás, ideértve a külföldi befektetési vállalkozást;

f) elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, ideértve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet; és

g) Hpt. szerinti pénzügyi holding társaság.

(2) A központi értéktárban a Magyar Állam, illetőleg a Magyar Állam többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet közvetlen tulajdoni részesedésének mértéke legalább ötven százalék és egy szavazat.”

120. § A Tpt. 342. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„342. § (1) A központi értéktárban befolyásoló részesedést szerző, vagy meglévő részesedését módosító személy, amelynek közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedése vagy szavazati joga eléri a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencven vagy százszázalékos mértéket, a befolyásszerzést két munkanapon belül

a) bejelenti a Felügyeletnek;

b) tudomására hozza az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, amellyel hatályos megállapodása van.

(2) A központi értéktárban az (1) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező személy, amelynek közvetett vagy közvetlen tulajdonosi részesedése vagy szavazati joga a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencvenszázalékos mérték alá csökkent vagy megszűnt, két munkanapon belül - a fennmaradó részesedés vagy szavazati jog megjelölésével -

a) bejelenti a Felügyeletnek;

b) tudomására hozza az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, amellyel hatályos megállapodása van.

(3) A központi értéktár két munkanapon bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomást szerez az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértékű részesedés megszerzéséről, módosulásáról, elidegenítéséről, illetve megszűnéséről, és ezzel egyidejűleg a 34. §

(4) bekezdésében meghatározott helyen közzéteszi.”

121. § A Tpt. 343. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A központi értéktárral, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy befektetési szolgáltatónál, a központi értéktár, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfelénél és szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál - ide nem értve az értéktárban, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben tulajdonosi részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaságot -

a) nem állhat munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban; és

b) nem lehet vezető állású személy.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha

a) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár ugyanazon pénzügyi holding társaság tulajdonában van,

b) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a központi értéktár egyszemélyes részvényese.

(3) A központi értéktárnál, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy befektetési szolgáltatóban, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben közvetlen tulajdont nem szerezhet, kivéve a szabályozott piacra bevezetett részvény tulajdonjogának megszerzését.”

122. § A Tpt. XLVII. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„XLVII. Fejezet

AZ ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEZET SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK”

123. § (1) A Tpt. a 344. §-t megelőzően a következő címmel egészül ki:

„Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szolgáltatási kötelezettsége”

(2) A Tpt. 344. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„344. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szerződést köt azzal a személlyel, aki

a) megfelel az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatában rögzített pénzügyi követelményeknek;

b) vállalja az előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;

c) megfelel az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatában rögzített tárgyi, technikai feltételeknek; és

x) xxxxxx nézve kötelezőnek elfogadja az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatait.

(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által nyújtott szolgáltatásra irányuló szerződést írásba kell foglalni.”

124. § (1) A Tpt. 345. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A 334. §-ban meghatározott elszámolóházi tevékenységek, a 335. § (3) bekezdésében meghatározott elszámolóházi tevékenység mellett végezhető tevékenységek, valamint a 336. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzat, szabályzatok alapján folytathatóak.”

(2) A Tpt. 345. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolóházi üzletszabályzatban, szabályzatokban meg kell határozni:

a) az ügyfelekkel szembeni jogviszony keletkezésének, megszűnésének rendjét, az ügyfelekkel szemben támasztott pénzügyi és technikai feltételeket;

b) a klíring és az elszámolás rendjét;

c) a pénzszámlák számlavezetésének rendjét és szabályait;

d) a pénz- és értékpapír-kölcsönzés szabályait;

e) a kockázatok kezelésének módját;

f) a kötelező biztosíték képzésének, felhasználásának módját;

g) a tőzsdei ügylet elszámolásához kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait;

h) a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének rendjét;

i) az ügyfelek által az elszámolóház részére nyújtandó információ körét, az információnyújtás rendjét;

j) az elszámolóház által alkalmazható szankciók körét és a jogorvoslat rendjét;

k) az elszámolóház vezető tisztségviselői és alkalmazottai által végezhető befektetési tevékenység szabályait;

l) elszámolóház által a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjat;

m) az értékpapír-kölcsönzés szabályait.”

125. § A Tpt. 346. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„346. § (1) Az elszámolóház az általa elszámolt ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében, szabályzatában meghatározott garanciarendszert működtet, ennek keretében garanciaalapok, kötelező biztosítékok képzését, óvadék elhelyezését írja elő. Az elszámolóház szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 270. § (2) bekezdése szerinti átadásnak minősül.

(2) Az ügyletek teljesítéséhez az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzata által meghatározott módon és mértékben biztosítékként megkövetelt és az ügyfelek elszámolóház, illetve központi értéktár által vezetett számláin elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.

(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetve központi értéktárnál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál. A garanciaalap képzésére és felhasználására is az óvadékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az ügyfelét az óvadék haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó.”

126. § A Tpt. 347. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elszámolóház nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, a Befektető-védelmi Alaphoz.”

127. § A Tpt. a 350. §-át követően a következő XLVII/A. Fejezettel és címmel egészül ki:

„XLVII/A. Fejezet

A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁR SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A központi értéktár szolgáltatási kötelezettsége”

128. § A Tpt. a 350. §-t követően a következő 350/A. §-sal egészül ki:

„350/A. § (1) A központi értéktár szerződést köt azzal a személlyel, aki

a) megfelel a központi értéktár szabályzatában rögzített pénzügyi követelményeknek;

b) vállalja az előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;

c) megfelel a központi értéktár szabályzatában meghatározott tárgyi, technikai feltételeknek; és

x) xxxxxx nézve kötelezőnek elfogadja a központi értéktár szabályzatait.

(2) A központi értéktár által nyújtott szolgáltatásra irányuló szerződést írásba kell foglalni.

(3) A központi értéktár köteles a szolgáltatását igénybe venni kívánó ügyféllel szerződést kötni, ha az megfelel a más jogszabályban meghatározott feltételeknek.

129. § A Tpt. a 350/A. §-t követően a következő címmel és 350/B. §-sal egészül ki:

„A központi értéktári tevékenységhez szükséges szabályzatok

350/B. § (1) A 336. § (1) bekezdésében foglalt központi értéktári tevékenységek, a

336. § (2) bekezdésében meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási, illetve az ott felsorolt egyéb tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott, (2) bekezdésben foglaltak szerinti szabályzatok alapján végezhetők. A szabályzat módosítása esetén a szabályzat készítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A központi értéktár szabályzata tartalmazza

a) az ügyfelekkel szembeni jogviszony keletkezésének, megszűnésének rendjét, az ügyfelekkel szemben támasztott pénzügyi és technikai feltételeket;

b) a központi értékpapírszámlák számlavezetésének rendjét és szabályait;

c) az ügyfelek által a központi értéktár részére nyújtandó információ körét, az információnyújtás rendjét;

d) a központi értéktár által alkalmazható szankciók körét és a jogorvoslat rendjét;

e) a letéti szolgáltatás igénybevételének szabályait;

f) a központi értéktár által a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjat; és

g) az értékpapír-kölcsönzés szabályait.

(3) Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek elszámolásával kapcsolatosan azt az időpontot, melyet követően a klíring, illetve elszámolási utasítás visszavonhatatlan.

(4) Az üzletszabályzatnak és a szabályzatoknak a központi értéktár ügyfeleire nézve biztosítania kell az egyenlő bánásmód követelményének megtartását.

(5) A Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt szabályzatok alkalmazhatóságához szükséges jóváhagyást a Felügyelet az MNB elnökének egyetértésével adja meg. Az MNB elnöke az egyetértést akkor tagadja meg, ha a szabályzat a tárgyban kiadott jogszabály által előírt követelményeknek nem felel meg.

(6) A Felügyelet a jóváhagyást megtagadja, ha

a) a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek;

b) a szabályzat nincs összhangban más szabályzatok rendelkezéseivel; vagy

c) az MNB elnöke a (6) bekezdés szerinti jóváhagyást nem adja meg.

(7) A központi értéktár a Felügyelet (5) bekezdés szerinti jóváhagyását követően kezdeményezi a (2) bekezdésben foglalt szabályzatok 34. § (4) bekezdése szerinti közzétételét.

(8) A Felügyelet különösen indokolt esetben elrendelheti a szabályzat, illetve módosításának a (7) bekezdésben meghatározott határidőtől legfeljebb harminc nappal későbbi hatálybalépését.

(9) A központi értéktár szabályzata bíróság előtt megtámadható, ha az e törvényben foglaltakkal, vagy más jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket tartalmaz.”

130. § A Tpt. a 350/B. §-t követően a következő címmel és 350/C. §-sal egészül ki:

„A központi értéktári tevékenység végzésére vonatkozó speciális szabályok

350/C. § (1) A központi értéktár az ügylet teljesítésének biztosítása érdekében, a szabályzatában óvadék elhelyezését írhatja elő. A központi értéktár szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk.

270. § (2) bekezdése szerinti átadásnak minősül.

(2) Az ügylet teljesítéséhez az ügyfél központi értéktár által vezetett számláján elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.

(3) A központi értéktár ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi az ügyfél központi értéktárnál, illetve elszámolóháznál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.

(4) Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén a központi értéktár ügyfelét az óvadék haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó.”

131. § A Tpt. 351. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„351. § Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, valamint a központi értéktár nem szerezhet olyan részesedést, illetőleg nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel.

(2) A központi értéktár közvetlen tulajdoni részesedést - a (3) bekezdés kivételével - kizárólag az általa folytatott tevékenység végzésével összefüggésben

a) pénzügyi intézményben, ideértve a külföldi pénzügyi intézményt;

b) befektetési vállalkozásban, ideértve a külföldi befektetési vállalkozást;

c) tőzsdei tevékenységet végző társaságban, ideértve a külföldi tőzsdei tevékenységet végző társaságot;

d) elszámolóházban, valamint központi értéktárban, ideértve a külföldi elszámolóházi, valamint központi értéktári tevékenységet végző szervezetet; illetve

e) olyan járulékos vállalkozásban szerezhet, amelynek kizárólag pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, központi értéktárban, elszámolóházban, illetve tőzsdében lehet tulajdoni részesedése.

(3) A központi értéktár másodlagos értékpapír kibocsátása céljából jogosult nyilvánosan kibocsátott értékpapír tulajdonjogának megszerzésére.

(4) Az ügyfél központi értéktárral szemben fennálló tartozása fejében megszerzett részesedést a központi értéktár egy éven belül köteles elidegeníteni.

(5) A központi értéktár saját tőkéje részét képező szabad pénzeszközei terhére

a) az „A” zónába tartozó ország által kibocsátott állampapírt szerezhet;

b) az „A” zónába tartozó országban bejegyzett hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt szerezhet;

c) betétet helyezhet el az MNB-nél, és az „A” zónába tartozó országban bejegyzett hitelintézetnél; valamint

d) repóügyletet köthet.”

132. § A Tpt. 352. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„352. § (1) A központi értéktár és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az e törvényben szabályozott feladata ellátásához azon ügyletek tekintetében, amelyeknél szerződő félként szerepel, személyes adatot kezelhet.

(2) A központi értéktár és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az e törvényben szabályozott feladata ellátása érdekében jogosult az e § alapján kezelt személyes adatokat külön felhatalmazás nélkül egymásnak átadni.

(3) A központi értéktár és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet működése során az üzleti titokra, a banktitokra, az értékpapírtitokra és a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(4) Ha a központi értéktár és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet feladatkörében eljárva e törvény, illetőleg e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály megsértését észleli, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.”

133. § A Tpt. XLIX. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„XLIX. Fejezet

AZ ELSZÁMOLÓHÁZI, ILLETVE A KÖZPONTI ÉTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEZET FELSZÁMOLÁSA”

134. § A Tpt. 353. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„353. § (1) Az elszámolóház elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó általános szabályokat a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet felszámolási vagyonába a 346. §-ban meghatározott biztosíték és óvadék.

(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni számlakövetelések kielégítésére - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően kerül sor.

(4) A központi értéktár felszámolása során az ügyfelek által a központi értéktárnál letétbe helyezett értékpapír, az ügyfelek értékpapírszámláin, illetőleg értékpapír-letéti számláin nyilvántartott értékpapír nem képezi a felszámolási vagyon részét. A felszámolási eljárás során az ügyfél értékpapír-követelése helyébe lépő pénzkövetelés az eredeti értékpapír-követeléssel azonos módon kezelendő. A központi értéktár ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik a központi értéktár felszámolási vagyonába a 350/C. §-ban meghatározott óvadék.

(5) Ha az ügyfelek tulajdonát képező, a (4) bekezdésben meghatározott ügyfélvagyon részben, vagy egészben nem adható vissza az ügyfeleknek, akkor - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően a központi értéktár vagyonából először ezen ügyfelek követelését kell kielégíteni.

(6) Nem kell alkalmazni az (4)-(5) bekezdésben meghatározott előírást a központi értéktár befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező értékpapír és pénzeszköz esetében.

(7) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetén a felszámolási eljárás során az elsődleges értékpapír a másodlagos értékpapír tulajdonosai által letétbe helyezett, az ügyfelek tulajdonát képező értékpapírként kezelendő, és az nem képezi a felszámolási vagyon részét.

(8) A központi értéktár felszámolása esetén a Hpt. 5. számú mellékletében meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.”

135. § A Tpt. 354. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„354. § (1) A központi értéktár a szabályzatában meghatározottak szerint értékpapír-kölcsönzési rendszert működtethet. A központi értéktár által működtetett kölcsönzési rendszer keretében kötött kölcsönügyletek esetében a felek a 168. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaktól eltérő feltételekben is megállapodhatnak.

(2) Az ISIN azonosítót értékpapír esetében a kibocsátó, egyéb tőzsdei termék esetén az a tőzsdei tevékenységet végző szervezet köteles megkérni, amely által működtetett tőzsdén azt forgalmazzák.”

136. § A Tpt. 355. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás, részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve központi értéktár részvényeiről és a részvények tulajdonosairól olyan részvénykönyvet köteles a befektetési vállalkozás igazgatósága vezetni, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a részvénytulajdonos nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén székhelyét;

b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő

a) pontban meghatározott adatait;

c) a részvény értékpapírkódját, illetőleg sorozatát és névértékét;

d) a részvény fajtáját;

e) a részvényszerzés időpontját;

f) a részvényszerzés részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját;

g) a felülbélyegzés időpontját;

h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját; és

i) a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját.”

137. § A Tpt. 356. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Befektetési szolgáltatónál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetve központi értéktárnál vezető állású személynek - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki

a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik;

b) legalább hároméves pénzügyi szakmai és pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik;

c) büntetlen előéletű;

d) akivel szemben a 357. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.”

138. § (1) A Tpt. 358. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve központi értéktár által - a Gt.-nek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha

a) a Felügyelet az általa - a Hpt. szabályai alapján - vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében vagy a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette;

b) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a befektetési vállalkozásban, a befektetési alapkezelőben, a kockázati tőkealap-kezelőben, a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, illetve a központi értéktárban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal;

c) a könyvvizsgálónak nincs a befektetési vállalkozással, a befektetési alapkezelővel, a kockázati tőkealap-kezelővel, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, illetve a központi értéktárral szemben fennálló tartozása; valamint

d) a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár és annak befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.”

(2) A Tpt. 358. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1) és a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény, hogy a könyvvizsgálói társaságon belül az (1), illetőleg a (3) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetőleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgálói társaság egy intézménytől, illetőleg egy befektetési alaptól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-kezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint központi értéktártól a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól származó összesített bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát.”

139. § A Tpt. 359. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet a könyvvizsgálót akkor veszi nyilvántartásba a befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékébe, ha

a) a könyvvizsgáló legalább három éven át befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, kockázati tőkealap-kezelőnél, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél vagy központi értéktárnál számviteli, ellenőrzési vagy a Felügyeletnél befektetési vállalkozással kapcsolatos felügyeleti, ellenőri munkakörben dolgozott, és legalább kétéves könyvvizsgálói gyakorlata van, amely utóbbi magába foglalja a könyvvizsgálói kamaráról szóló 1997. évi LV. törvény 26. §

(2) bekezdésében foglalt tevékenységeket; vagy

b) legalább három éven át könyvvizsgálói tevékenységet folytatott és befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, kockázati tőkealap-kezelőnél, befektetési alapnál, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél vagy központi értéktárnál tevékenykedő könyvvizsgáló mellett legalább két évig beosztott könyvvizsgálóként tevékenykedett.”

140. § A Tpt. 360. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár által választott, illetőleg a befektetési alapkezelő által a befektetési alap könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel, illetőleg az alapkezelővel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;

b) bűncselekmény elkövetésére vagy a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár belső szabályzatának, illetőleg a befektetési alap, kockázati tőkealap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetőleg az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;

c) e törvény vagy más jogszabályok, az MNB rendelkezései, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;

d) a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;

e) úgy ítéli meg, hogy a befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak;

f) a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;

g) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár vezetése között a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, az intézmény működése szempontjából lényeges kérdésekben.”

141. § A Tpt. 361. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„361. § Ha a könyvvizsgáló jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a befektetési vállalkozást, befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetőleg a központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a

400. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott intézkedésként a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a befektetési alap, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgálót a pénzügyi intézményi, illetőleg a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékéből törölni.”

142. § A Tpt. 362. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A könyvvizsgálónak a befektetési vállalkozás éves beszámolójának vizsgálata mellett az alábbiakat is meg kell vizsgálnia:

a) az értékelés szakmai helyességét;

b) az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését;

c) az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét;

d) a kockázatkezelési modellek megfelelőségét;

e) a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre, a tőkemegfelelésre, a folyamatos fizetőképességre, valamint az egyes befektetési szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartását;

f) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár szabályzatai, illetve a felügyeleti és jegybanki határozatok betartását; valamint

g) a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését.”

143. § (1) A Tpt. 363. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár köteles a könyvvizsgálóval - az éves beszámoló könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.”

(2) A Tpt. 363. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján - az éves beszámoló jóváhagyása előtt - a befektetési vállalkozásnál, a befektetési alapkezelőnél, a kockázati tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetőleg a központi értéktárnál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.”

(3) A Tpt. 363. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást, a befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetőleg a központi értéktárat az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár köteles a Felügyeletnek bemutatni.”

144. § (1) A Tpt. 367. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozó hirdetést csak Magyarországon bejegyzett és befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, illetőleg elszámolóházi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tehet közzé.

(2) A Tpt. 367. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézményeken kívül a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozó hirdetést csak az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg központi értéktár - engedélyezett tevékenysége körében - tehet közzé.”

(3) A Tpt. 367. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E § alkalmazásában hirdetés: a befektetési szolgáltatóra, árutőzsdei szolgáltatóra, befektetési alapkezelőre, kockázati tőkealap-kezelőre, tőzsdére, elszámolóházi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező szervezetre, központi értéktárra, illetőleg befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységre, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi tevékenységre, központi értéktári tevékenységre vonatkozó, kereskedelmi úton történő figyelemfelhívás, tekintet nélkül arra, hogy az országban megjelenő sajtótermék vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, az ország területén sugárzott, belföldi műsorszolgáltató rendelésére közvetített televízió- vagy rádióműsor előadásával vagy elektronikus úton vagy bármi más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is, amely olyan cikkben, műsorban jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsődleges célja, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a szolgáltatás kezdeményezésére vagy támogatásával jött létre.”

145. § A Tpt. 368. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint e szervezetek alkalmazottja köteles az e szervezetek működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.”

146. § A Tpt. 369. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„369. § (1) Értékpapírtitok minden olyan, az egyes ügyfélről a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési szolgáltatóval, árutőzsdei szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, kockázati tőkealap-kezelővel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.

(2) Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki (amely) befektetési szolgáltatótól, árutőzsdei szolgáltatótól, befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-kezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől szolgáltatást vesz igénybe.”

147. § (1) A Tpt. 370. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Értékpapírtitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha)

„c) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg központi értéktár érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.”

(2) A Tpt. 370. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, Befektetővédelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, és a központi értéktárral, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF);

b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

c) csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval;

d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a feladatkörében eljáró ügyészséggel;

e) a büntető, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal;

f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;

g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

h) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal

szemben, e szerveknek a befektetési szolgáltatóhoz, az árutőzsdei szolgáltatóhoz, a befektetési alapkezelőhöz, a kockázati tőkealap-kezelőhöz, a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez és a központi értéktárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.”

(3) A Tpt. 370. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha)

„a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési szolgáltatótól, az árutőzsdei szolgáltatótól, a befektetési alapkezelőtől, a kockázati tőkealap-kezelőtől, a tőzsdétől, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, illetve a központi értéktártól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási nyilatkozatot;”

(4) A Tpt. 370. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár az (1)-(3) bekezdésben, valamint a 371. §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségre hivatkozva - nem tagadhatja meg.”

(5) A Tpt. 370. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési szolgáltatótól, az árutőzsdei szolgáltatótól, a befektetési alapkezelőtől, a kockázati tőkealap-kezelőtől, a tőzsdétől, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, a központi értéktártól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot.”

(6) A Tpt. 370. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Felügyelet, valamint az MNB jogszabályban a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, valamint a központi értéktár számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult értékpapírtitokhoz jutni.”

(7) A Tpt. 370. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár az általa foganatosított korlátozó intézkedésekről

a) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok;

b) az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok

alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot.”

148. § (1) A Tpt. 371. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Aki üzleti titok vagy értékpapírtitok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a befektetési szolgáltatónak, árutőzsdei szolgáltatónak, befektetési alapkezelőnek, a kockázati tőkealap-kezelőnek, tőzsdének, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, és a központi értéktárnak vagy azok ügyfeleinek hátrányt okozzon.”

(2) A Tpt. 371. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és központi értéktár jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnt szervezet által kezelt üzleti, illetőleg értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.”

149. § A Tpt. 372. § felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és központi értéktár a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla”

150. § A Tpt. 374. §-ának c)-h) és j) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét)

„c) a referenciaadat-szolgáltató részéről a KHR-nek, illetve e rendszerből a referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás;

d) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítóintézetnek a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás;

e) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár - a tevékenységükhöz szükséges mértékben és körben történő - adattovábbítása, ide nem értve a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató és a befektetési alapkezelő egymás között történő adattovábbítását;

f) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő által a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha az ügyfél (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve biztosítottak a külföldi félnél, valamint az annak székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal;

g) a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza a külföldi felügyeleti hatóság által aláírt titoktartási záradék szükségességét;

h) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési szolgáltatóban, az árutőzsdei szolgáltatóban, a befektetési alapkezelőben, a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személynek (társaságnak), az üzletág átvételét tervező társaságnak, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás;”

„j) a Felügyelet által - az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával - a befektetési szolgáltatókról, az árutőzsdei szolgáltatókról, a befektetési alapkezelőkről, a kockázati alap-kezelőkről, a tőzsdéről, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetről és a központi értéktárról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása

1. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal;

2. a pénz- és tőkepiaci folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium

részére;”

151. § A Tpt. 375. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„375. § A Felügyelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más személynek vagy hatóságnak befektetési szolgáltatóról, árutőzsdei szolgáltatóról, befektetési alapkezelőről, kockázati tőkealap-kezelőről, tőzsdéről, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetről, központi értéktárról vagy más személyről, illetve ezek tevékenységéről csak egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.”

152. § A Tpt. 376. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye)

„g) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzataival;”

(kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.)

153. § A Tpt. 378. §-ának d)-g) és l) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Felügyelet feladatkörében)

„d) rendszeresen figyelemmel kíséri a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár tevékenységét;

„e) ellenőrzi, illetőleg vizsgálja a befektetési szolgáltatási tevékenység, az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység, a befektetési alapkezelési tevékenység, a kockázati tőkealap-kezelési tevékenység, a letétkezelési tevékenység, a tőzsdei tevékenység, az elszámolóházi tevékenység, illetőleg a központi értéktári tevékenység végzését meghatározó jogszabályok érvényesülését;

f) vizsgálja, elemzi és értékeli a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a letétkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és központi értéktár üzletvitelének irányítását;

g) ellenőrzi a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a letétkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár információszolgáltatásának működését;”

„l) eljárva szükség esetén határozatot hoz arról, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, központi értéktári, illetőleg elszámolóházi tevékenységnek minősül-e.”

154. § A Tpt. 379. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Felügyelet által az e törvényben meghatározott esetekben a befektetési szolgáltatóra, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetre, a központi értéktárra, valamint az Alapban tagsággal rendelkező befektetési alapkezelőre és árutőzsdei szolgáltatóra kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel nyolcvan százalékát az Alapba kell befizetni.”

155. § A Tpt. 382. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„382. § (1) A portfóliókezelési tevékenységet végző, a befektetési alap, valamint a kockázati tőkealap felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére.

(2) A portfóliókezelési tevékenység esetén a felügyeleti díj mértéke a kezelt vagyon negyedéves átlagos összegének 0,075 ezreléke.

(3) Befektetési alap és a kockázati tőkealap esetében a felügyeleti díj számításának alapja az alap nettó eszközértékének negyedéves számtani átlaga.

(4) Azon alapok esetében, amelyek két vagy több sorozat befektetési jegyet bocsátottak ki, és ezek valamelyike a sorozatra jutó tőkenövekményt teljes egészében újra befekteti, a díjalap számítása során a nem újrabefektető sorozatra megállapított egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket kell az alapra kibocsátott összes befektetési jegy darabszámával szorozni. Az így kiszámolt nettó eszközérték negyedéves átlaga képezi a díjalapot.

(5) A felügyeleti díj mértéke befektetési alapok, kockázati tőkealapok esetében a (3)-(4) bekezdés szerint kiszámított díjalap 0,075 ezreléke.

(6) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező portfóliókezelési tevékenységet végző befektetési szolgáltató a fióktelepe után a (2) bekezdésben meghatározott felügyeleti díj mértékének ötven százalékát köteles megfizetni.”

156. § A Tpt. 384. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„384. § (1) Az elszámolóház és a központi értéktár felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére.

(2) Az elszámolóház és a központi értéktár által fizetendő díj mértéke az éves mérleg főösszegének 0,25 ezreléke.

(3) A központi értéktár az (1)-(2) bekezdésben, a 380. § (2) bekezdésében meghatározott felügyeleti díjat fizeti az értékpapír letétkezelési, értékpapír számlavezetési, illetve befektetési alap-kezelési tevékenységet nem folytató ügyfeleivel szemben az értékpapír árfolyamértékében fennálló kötelezettségei után.

(4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező elszámolóház és a központi értéktár a fióktelepe után a (2)-(3) bekezdésben meghatározott felügyeleti díj mértékének ötven százalékát köteles megfizetni.”

157. § A Tpt. 386. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„386. § A kibocsátó, a nyilvános részvénytársaságban befolyást szerezni kívánó személy, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a alapján a felügyeleti eljárási, szakértői szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat fizet. A fizetendő díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.”

158. § A Tpt. 388. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet - a bírságot megállapító határozata kivételével - határozatának azonnali végrehajtását rendelheti el, ha)

„b) annak hiányában a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár intézkedésre okot adó helyzetében további romlás várható.”

159. § A Tpt. 390. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Engedély nélküli befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet

a) bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál,

b) azonnali hatállyal megtiltja az engedély nélküli befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenység végzését, továbbá

c) a felügyelete alá tartozó intézmény esetében felügyeleti intézkedést hoz, illetőleg pénzbírságot szab ki.”

160. § A Tpt. 391. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:

a) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár neve, székhelye;

b) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár alapításának időpontja;

c) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár tevékenységi köre;

d) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár jegyzett tőkéjének mértéke;

e) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosai;

f) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár vezető állású személyei;

g) a termékértékesítők, üzletkötők, befektetési tanácsadók, portfóliókezelést végző személyek személyazonosító adatai;

h) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár tevékenysége megkezdésének időpontja;

i) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;

j) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár fióktelepe létesítésének időpontja és helye;

k) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő ügynökének neve, székhelye, fióktelepe;

l) a kibocsátó neve, székhelye;

m) a kibocsátó alapításának időpontja;

n) a kibocsátó jegyzett tőkéjének nagysága;

o) a kibocsátó vezető állású személyeinek neve, a kibocsátóban fennálló részesedésük (ideértve a részesedés megszerzésére vonatkozó opciót és egyéb jogokat is) mértéke;

p) a kibocsátó tulajdonosainak neve (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő részesedése;

q) a forgalomba hozatal adatai, befektetési alap esetében befektetésijegy-sorozatonként;

r) a bennfentes személyek azonosító adatai;

s) a nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonosainak a 67. §-ban szabályozott, a befolyásszerzéshez kapcsolódó bejelentési kötelezettség alapján tudomására jutott adatai;

t) a 97. § (1) bekezdése szerinti ügyvezető, a 97. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti üzletág-irányító, a 109. § (3) bekezdése szerinti belső ellenőr, valamint a 11. számú mellékletben meghatározott személyek személyazonosító adatai;

u) a minősített befektetőnek minősített természetes személy személyazonosító adatai;

v) a minősített befektetőnek minősített kis- és középvállalkozás neve, székhelye;

x) az engedélyezett tájékoztató;

y) a közzétételre kötelezett által megjelölt közzétételi hely.”

161. § (1) A Tpt. 394. §-a (1) bekezdésének a), c) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)

„a) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő vezető állású személyének és alkalmazottjának, az egyéni kereskedőnek a 92-94. §-ban és a 97-99. §-ban, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár vezető állású személyeinek és alkalmazottainak a 356. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;”

„c) az általa folytatott eljárás keretében a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár ügyfelének adatait;”

„f) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében

1. a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy,

2. a befektetési szolgáltató vezető állású személye, termékértékesítője, üzletkötője, befektetési tanácsadója, üzletág-irányítója, továbbá a befektetési vállalkozás ügyvezetője, belső ellenőre és a 11. számú mellékletben meghatározott személyek,

3. a befektetési vállalkozás tulajdonosa, illetve a tulajdonosnál vezető állású személy,

4. a tőzsde tisztségviselője és alkalmazottja,

5. az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár vezető állású személye és alkalmazottja,

6. az ügynök,

7. a befektetési alapkezelési, a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet végző szervezet vezető állású személye és alkalmazottja,

8. a befektetési alapkezelési tevékenységet végző szervezet tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó letétkezelő, ingatlanértékelő, ingatlanforgalmazó vezető tisztségviselője, vezető állású személye és a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja

adatait;”

(2) A Tpt. 394. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép;

(A Felügyelet az adatot)

„c) a befektetési vállalkozásban, tőzsdében, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, a központi értéktárban meglévő tulajdon elidegenítésétől számított tíz évig,”

(kezelheti.)

162. § (1) A Tpt. 395. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) és k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:

a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését;

b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat;

c) a járulékos vállalkozásban [5. § (1) bekezdés 54. pont] történő befolyásszerzést, illetőleg a befolyás megszűnését;

d) a 97. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, a 98. § (1) bekezdésében, a 356. §-ban és a

11. számú mellékletben meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;

e) az ügynökkel kötött szerződés megkötését, módosítását és megszűnését;

f) fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszűnését;

g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával;

h) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét;

i) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;

j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult; és

k) a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje tíz százalékát elérő vagy meghaladó hitelfelvételét és hitelfelvételnek minősülő ügyletét.”

(2) A Tpt. 395. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár köteles a Felügyeletnek megküldeni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést, valamint ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói záradékot.”

(3) A Tpt. 395. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és az MNB-nek adatot szolgáltatni.”

163. § A Tpt. 396. §-ának (4)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti átfogó vizsgálatot az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél és a központi értéktárnál a működési megbízhatóság és a rendszerkockázatok kezelése tekintetében az MNB bevonásával végzi.

(5) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett átfogó ellenőrzésen túl a befektetési szolgáltatónál, az árutőzsdei szolgáltatónál, a befektetési alapkezelőnél, a kockázati tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél és a központi értéktárnál egy adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot, valamint több befektetési szolgáltatónál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél és a központi értéktárnál felmerülő probléma esetén témavizsgálatot végezhet. Befektetési vállalkozás esetében a célvizsgálatnak, illetve a témavizsgálatnak ki kell terjednie a 181/A. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott vállalkozásokra is.”

164. § (1) A Tpt. 397. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az értékpapír forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályok betartását, a nyilvánosan működő részvénytársaságban való befolyásszerzés e törvényben meghatározott szabályainak való megfelelést, valamint a kibocsátó által a törvényben, felügyeleti határozatban előírt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség, valamint a központi értéktár és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a Felügyelet eseti adatbekéréssel, illetve a kibocsátó hivatalos helyiségeiben is jogosult ellenőrizni.”

(2) A Tpt. 397. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A Felügyelet képviselője jogosult a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár igazgatósági ülésein és közgyűlésein jelen lenni.”

165. § A Tpt. 399. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött, tőzsdei kereskedési joggal rendelkező vállalkozások felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás alapján a külföldi felügyeleti hatóság kezdeményezésére külföldi jogszabályban, külföldi felügyeleti hatóság határozatában, külföldi tőzsde alapszabályában vagy szabályzatában, külföldi elszámolóház alapszabályában vagy szabályzatában, illetve külföldi központi értéktár alapszabályában vagy szabályzatában meghatározott előírások megsértése esetén is alkalmazhat intézkedéseket és szankciókat.”

166. § (1) A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének b), d)-g), j)-l), r) és s) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)

„b) az engedély nélküli befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenység folytatását megtilthatja;”

„d) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;

e) kötelezheti a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár igazgatóságát rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő;

f) a befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, tőzsdét, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetőleg a központi értéktárat határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti;

g) a kibocsátót, a nyilvánosan működő részvénytársaságban ötszázalékos vagy azt meghaladó befolyással rendelkező részvényest, a befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve a központi értéktárat meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;”

„j) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár tevékenységi engedélyét visszavonhatja;

k) a befektetési szolgáltatót, az árutőzsdei szolgáltatót, a befektetési alapkezelőt és a kockázati tőkealap-kezelőt meglévő szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére történő átadására kötelezheti;

l) felügyeleti biztost rendelhet ki befektetési vállalkozáshoz, a 89. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott árutőzsdei szolgáltatóhoz, a befektetési alapkezelőhöz, a kockázati tőkealap-kezelőhöz, a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez, illetőleg a központi értéktárhoz;”

„r) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár

1. osztalékának kifizetését,

2. vezető állású személyének történő kifizetést,

3. tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetőleg, hogy e szervezetek részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak,

4. tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést,

5. hitel vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),

6. új fiókjának megnyitását, új tevékenységének, valamint új üzletágának megkezdését;

s) kötelezheti a befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelőt, kockázati tőkealap-kezelőt, tőzsdét, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetőleg a központi értéktárat

1. belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetőleg alkalmazására,

2. az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetőleg megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,

3. a működési költségek csökkentésére,

4. megfelelő nagyságú tartalék képzésére;”

(2) A Tpt. 400. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Felügyelet a tőkepiaci intézményrendszer biztonságos működése és a befektetők érdekeinek védelmében az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár által vezetett egyes számlák fölött a számlatulajdonos és a részvényesi meghatalmazott rendelkezési jogát harminc napra korlátozhatja. A korlátozás indokolt esetben - további harminc nappal - egyszer meghosszabbítható.”

(3) A Tpt. 400. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Felügyelet az (1) bekezdés r) pontja 1. alpontjában foglalt intézkedést akkor alkalmazhatja, ha az osztalék kifizetése esetén a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár előírt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított.”

167. § (1) A Tpt. 401. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg központi értéktár

a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni;

b) igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit;

c) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha

a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel;

b) az igazgatóság a közgyűlést felügyeleti intézkedés ellenére nem hívja össze.”

168. § A Tpt. 402. §-ának (1) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.”

„(4) A felügyeleti biztos feladata:

a) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár vagyoni helyzetének felmérése;

b) az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése;

c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár nyilvántartásának helyreállítása; és

d) a szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár cégként való működtetése.”

169. § A Tpt. 404. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóház, illetőleg központi értéktár fióktelepe megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.”

170. § A Tpt. 405. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A Felügyelet a kibocsátót, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelőt, kockázati tőkealap-kezelőt, tőzsdét, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, központi értéktárat, illetve vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes és a piacbefolyásolást elkövető személyt e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a pénzmosásról szóló törvény, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint, illetőleg külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.

(2) Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár megsérti a 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB tv.), a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásait.”

171. § (1) A Tpt. 406. § (2) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A bírság összege:)

„a) engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási és befektetési alapkezelési és kockázati tőkealap-kezelési tevékenység esetén 2 000 000-10 000 000 forint;

b) a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, központi értéktári, elszámolóházi tevékenység engedélyezési feltételeitől való eltérés, illetve mulasztás esetén 200 000-4 000 000 forint;”

(2) A Tpt. 406. § (2) bekezdésének n), q) és t) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A bírság összege:)

„n) engedély nélkül végzett tőzsdei tevékenység, elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenység esetén 2 000 000-20 000 000 forint;”

„q) a befektetési alapkezelési, a kockázati tőkelap-kezelési tevékenységre vonatkozó előírások megsértése esetén 200 000-10 000 000 forint;”

„t) az elszámolóházi, illetőleg a központi értéktári tevékenységre vonatkozó előírások megsértése esetén 100 000-10 000 000 forint;”

(3) A Tpt. 406. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2)-(3) bekezdés alapján a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár vezető állású személye és alkalmazottja terhére kiszabható bírság összege 50 000-5 000 000 forint.”

172. § (1) A Tpt. 451. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„n) a központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági követelményeket.”

(2) A Tpt. 451. §-ának (2) bekezdése a következő t) és u) pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„t) a kockázati tőkealapok, illetve a kockázati tőkealap-kezelők e törvény szerinti tevékenységéhez kapcsolódó, a Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, módját, gyakoriságát és időpontját;

u) a központi értéktár Felügyelet részére történő adatszolgáltatási, valamint tájékoztatási kötelezettségének tartalmát, módját és gyakoriságát.”

173. § (1) A Tpt. 5. számú mellékletének II. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A) Gazdálkodási adatok

Az éves és féléves gyorsjelentésnek a jelentés elkészítésének időpontjáig a hatályos hazai és nemzetközi számviteli szabályok szerint bemutatott gazdálkodási adatokat kell tartalmaznia.

Az adatok mellett fel kell tüntetni a tárgyévet megelőző évhez viszonyított változást százalékos arányban. Amennyiben a kibocsátó szükségesnek ítéli meg, az adatok rövid elemzéssel értékelhetők.

B) Társaságnál bekövetkezett változások

A társaság szervezetében, a vezető tisztségviselők, az alkalmazottak körében és a tulajdonosi struktúrában az alaptőke öt százalékát elérő változások.”

(2) A Tpt. 6. számú mellékletének I. része helyébe az e törvény 1. számú mellékletében szereplő rendelkezések lépnek.

(3) A Tpt. 8. számú melléklete helyébe az e törvény 2. számú melléklete lép.

(4) A Tpt. 9. számú melléklete helyébe az e törvény 3. számú melléklete lép.

(5) A Tpt. 10. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. A kérelmezőnek a 81. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenység folytatására irányuló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a KHR-hez [Hpt. 130/A. § (1) bekezdés] történő csatlakozási nyilatkozatot.”

(6) A Tpt. 16. számú melléklete II. 1. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatában az előzőekben foglaltakon túlmenően fel kell tüntetni:)

„c) a befektetési jegyek lehetséges tulajdonosi körét.”

(7) A Tpt. 17. számú mellékletének I.1. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvános ajánlattétel, eladási ajánlattétel adatai:)

„b) jegyzési hely meghatározása;”

(8) A Tpt. 17. számú mellékletének I.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. Az ingatlanértékelő, könyvvizsgáló neve, székhelye.”

(9) A Tpt. 17. számú mellékletének I. 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. A forgalmazó és - amennyiben a forgalmazó a befektetési jegyek értékesítéséhez ügynököt vesz igénybe -, a forgalmazás ezen módjának rövid bemutatása.”

(10) A Tpt. 18. számú mellékletének 2.11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rövidített tájékoztatónak egyértelmű módon tartalmaznia kell a következőket:)

„11. Az alap által nyilvánosságra hozott információk közzétételi helye.”

(11) A Tpt. 20. számú melléklete helyébe e törvény 4. számú melléklete lép.

(12) A Tpt. 25. számú melléklete az e törvény 5. számú mellékletében foglaltakkal egészül ki.

(13) A Tpt. az e törvény 6. számú mellékletében lévő 26. számú melléklettel egészül ki.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

174. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A kockázati tőkealap a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott mértékben az ott felsorolt személyi kör részére pénzkölcsönt nyújthat.”

(2) A Hpt. 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)

„c) a Tpt.-ben foglalt feltételekkel befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet és értékpapír-kölcsönzést,” (folytathat.)

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

175. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 5.

§-a (6) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül-e, vitás esetben a Felügyelet határoz. Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül különösen:)

„g) a Tpt.-ben foglaltak szerint végzett értékpapír-kölcsönzés,”

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

176. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) a következő 67/C. §-sal egészül ki:

„67/C. § (1) A pénztár a tulajdonában lévő értékpapírt kölcsön adhatja. Az értékpapír kölcsönbe adására a Tpt. értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Értékpapír kölcsönbe adása esetén a pénztár köteles megfelelő óvadékot kikötni. Ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének (4) bekezdésben meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani.

(3) Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, a pénztár a rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból közvetlen kielégítést kereshet.

(4) Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értéke.”

(2) Az Mpt. 67/A. §-ának e) pontja a „befektetési jegy,” szövegrész után a „kockázati tőkealap-jegy,” szövegrésszel egészül ki.

(3) Az Mpt. 134. § (1) bekezdés a) pontja a „befektetési” szövegrész után az „és értékpapír-kölcsönzési” szövegrésszel egészül ki.

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

177. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény

36. §-a a következő (10)-(13) bekezdésekkel egészül ki:

„(10) A nyugdíjpénztár a tulajdonában lévő értékpapírt kölcsön adhatja. Az értékpapír kölcsönbe adására a Tpt. értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(11) Értékpapír kölcsönbe adása esetén a nyugdíjpénztár köteles megfelelő óvadékot kikötni. Ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének (13) bekezdésben meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani.

(12) Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, a nyugdíjpénztár a rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból közvetlen kielégítést kereshet.

(13) Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értéke.”

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosítása

178. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet tevékenységének célja a pénz- és tőkepiac zavartalan és eredményes működésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmének, a piaci viszonyok átláthatóságának, a pénzügyi piacokkal szembeni bizalom erősítésének, továbbá a tisztességes piaci verseny fenntartása érdekében a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási, a kiegészítő befektetési szolgáltatási, az árutőzsdei szolgáltatási, az elszámolóházi, a központi értéktári, a portfóliókezelési, biztosítási, biztosításközvetítői, a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végző szervezet, illetve személy, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak, a közraktárak, a befektetési alapok, a befektetési alapkezelők, a kockázati tőkealapok, a kockázati tőkealapkezelők, a portfóliókezelők, az elszámolóházak, a központi értéktárak, valamint a tőzsdék és tagjaik (a továbbiakban együtt: pénzügyi szervezetek) prudens és hatékony működésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának elősegítése és folyamatos felügyelete.”

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

179. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 17-33. §-ai 2006. május 20-án lépnek hatályba.

Átmeneti rendelkezés

180. §(1) Az e törvény 15. §-ában foglalt rendelkezéseket 2006. május 20-ától kell alkalmazni úgy, hogy ha egy céltársaság részvényei ebben az időpontban már több tagállam szabályozott piacára is be vannak vezetve, akkor e tagállamok felügyeleti hatóságai huszonnyolc napon belül megállapodnak a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlat vizsgálatára hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság személyéről. Ha a huszonnyolc nap eredménytelenül telik el, a céltársaság a huszonkilencedik napon, vagy az ezt követő első kereskedési napon dönt a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságról annak értesítésével.

(2) A Tpt.-nek e törvény 17-32. §-aival módosított rendelkezéseit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2006. május 19-e után benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által 2006. május 20-a előtt engedélyezett nyilvános vételi ajánlatok esetén az engedély megadásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.

(3) E törvény hatálybalépését megelőzően már működő - de a központi hitelinformációs rendszerhez (a továbbiakban: KHR) nem csatlakozott - referenciaadat-szolgáltató 2006. március 31-ig köteles a KHR-hez csatlakozni. E szervezetnek a KHR-be történő adatátadása kizárólag a 2006. március 31-ét követően kötött szerződéssel kapcsolatos referenciaadatra történhet.

(4) Ha a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadás tervezett végrehajtását megelőzően már nem áll rendelkezésre harminc nap a 157/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti tájékoztatásra, akkor a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadásra kizárólag akkor kerülhet sor, ha a referenciaadat-szolgáltató eleget tesz a 157/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti tájékoztatási kötelezettségének, és e tájékoztatás időpontjától számított harminc nap eltelt.

(5) Annak a szervezetnek, amely e törvény hatálybalépésekor értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkezik, az e törvény

53. §-ával módosított Tpt. 168. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget nem kell teljesítenie. A tevékenységi engedélyt úgy kell tekinteni, mintha a szervezet a bejelentési kötelezettségének eleget tett volna.

(6) A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által engedélyezett kockázati tőkealap-kezelő és nyilvántartásba vett kockázati tőkealap 2006. június 30-áig köteles a Tpt. 296/A-296/Q. §-ában foglalt előírásoknak megfelelni.

(7) A Tpt.-nek az e törvény 28-29. §-ával megállapított 76/A-76/B. §-a azon, 2001. július 18-án nyilvánosan működő részvénytársaság vonatkozásában, amely 2001. július 18-án hatályos alapszabályában meghatározta az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét, s az alapszabály e rendelkezése 2006. május 20-án még hatályban van, 2010. január 1. napjától alkalmazható azzal, hogy a céltársaság az alapszabályában ezen időpontot megelőzően is előírhatja a 76/A-76/B. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételét.

(8) Az e törvény hatálybalépésekor központi értéktári tevékenység és elszámolóházi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel egyaránt rendelkező szervezet legkésőbb 2008. január 1-jéig köteles gondoskodni arról, hogy a fenti tevékenységet két, elkülönült jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság végezze.

(9) Az e törvény hatálybalépésekor központi értéktári tevékenység és elszámolóházi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel egyaránt rendelkező szervezet a (8) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítéséig, de legkésőbb 2007. december 31-ig a Tpt. 140. §-a (1) bekezdésének és Tizedik részének 2005. december 31-én hatályos rendelkezései alapján folytathatja a tevékenységét.

(10) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXVIII. törvény 34. §-ának (4)-(7) bekezdésében foglaltakat a Tpt.-ben meghatározott referenciaadat-szolgáltatónak is alkalmaznia kell.

Hatályukat vesztő rendelkezések

181. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 13.

§-ának (1) bekezdése;

b) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény;

c) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 3.

§-ának c) pontja, 14. §-ának b) pontja;

d) a Tpt. 70. §-ának (8) bekezdése, 76. §-ának (2)-(5) bekezdései, 78. §-a, 81. §-a (2) bekezdésének i) pontja, 204. §-ának (4) bekezdése, 337. §-a, 350. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata és (2) bekezdése, 354. §-ának (3) bekezdése, 362. §-a

(2) bekezdésének utolsó mondata, 384. § (4) bekezdése, 443. §-a, 450. §-a (2) bekezdésének j) pontja, 451. §-a (1) bekezdésének n) pontja, 451. §-a (2) bekezdésének n) pontja;

e) az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 74. §-ának (5) bekezdése, 94. §-a, 96. §-ának (2) bekezdése, 97. §-a, 98. §-ának (1) bekezdése, 99. §-a, 101. §-a, 102. §-ának (2) bekezdése, 103. §-a, 109. §-a, 125. §-a, 129. §-a, 130. §-a, 132. §-a, 154. §-a, 186. §-a, 189. §-a, 190. §-a, 196. §-a, 199. §-a, 200.

§-ának (1) bekezdése, 201. §-a, 207. §-ának (1), és (3)-(6) bekezdései, 208. §-ának

(1)-(2) és (4) bekezdései, 209. §-ának (1) bekezdése, 212. §-ának (2)-(4), (8) és (10) bekezdései, 299. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 4. számú mellékletének V. xxxxxx;

f) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 61. §-ának (2) bekezdése;

g) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2003. évi XL. törvény 14. §-a, 43. §-ának (1)-(4) bekezdései, 52. §-ának (1) és (2) bekezdései, 54. §-a;

h) az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 134. §-ának (2) bekezdése;

i) a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XLVIII. törvény 59. §-ának (1) bekezdése;

j) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete tekintetében egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi LXXXIV. törvény 56. §-a;

k) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXII. törvény 1. §-ának (8) bekezdése, 35. §-a, 50. §-a, 58. §-ának (1) bekezdése, 99. §-ának (1) bekezdése, 107. §-a, 108. §-a, 115. §-ának (1) bekezdése, 126. §-a, 128. §-a, 133.

§-ának (1) bekezdése, 139. §-ának (2) bekezdése, 140. §-ának (1) és (2) bekezdése,

144. §-a, 148. §-a, 161. §-ának a) pontja; és

l) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 151. §-a

(6) bekezdésének második mondata, 235. §-ának q) pontja.”

1. számú melléklet a 2005. évi CLXXXVI. törvényhez

„6. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A rendkívüli tájékoztatás keretében közzéteendő információk köre

I.

1. Az értékpapírhoz fűződő jogok tervezett megváltoztatása, valamint azok végrehajtása;

2. értékpapír forgalomba hozatala;

3. az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése;

4. a kamat, osztalék, egyéb jövedelem kifizetésének időpontja, módja, helye;

5. az értékpapírból származó kötelezettségek megszűnése, a kötelezettség teljesítésének módja;

6. bármely olyan a kibocsátó tulajdonosai között létrejött szerződés, mely a kibocsátóra vagy az értékpapír többi tulajdonosára kihatással van;

7. olyan igazgatósági döntés, mely a társaság működését, piaci helyzetét jelentősen befolyásolja;

8. jelentős szervezeti változásra vonatkozó döntés (szétválás, beolvadás, átalakulás);

9. tevékenységi kör módosulása (tevékenységek megindítása vagy megszűnése), a piaci irányultság megváltozása (új piacok megnyílása, nagy megrendelések bizonyos országokból vagy piacok bezáródása);

10. a közgyűlési meghívó és a közgyűlés határozatai, azok lényeges tartalmának összefoglalásával, a szavazatszám, szavazati arány megjelölésével;

11. a kibocsátó bankszámlájának zárolása;

12. csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás megindítása, az eljárás lezárása;

13. az alaptőke vagy a saját tőke legalább tíz százalékának elvesztése;

14. az alaptőke vagy a saját tőke huszonöt százalékát meghaladó hitelfelvétel;

15. olyan engedélyek megszerzése vagy megvonása, melyek a társaság gazdasági teljesítményét jelentősen befolyásolhatják;

16. pexxx xljárás megindítása és lezárása a kibocsátó által vagy a kibocsátó ellen vagy az adóhatóság által lefolytatott eljárás, hatóság által kiszabott pénzbírság összege, akkor, ha az eljárás során meghozott érdemi határozatban kötelezettségként megállapított összeg az alaptőke tíz százalékát meghaladja;

17. vezető állású személyekben bekövetkezett változás, és az újonnan megválasztott vezetőnek a kibocsátó bármely értékpapírjából tulajdonában lévő mennyisége;

18. a kibocsátó vezető állású személyének büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős bírósági határozat ténye, ha az a kibocsátó gazdálkodásával összefüggésben van;

19. vezető állású személyek értékpapír-tulajdonának változása a kibocsátó által kibocsátott értékpapírokból (dátum, értékpapír megnevezése, mennyiség, árfolyam, befektetési szolgáltató neve, az ügyletet követően a kibocsátó által adott értékpapírból tulajdonolt összmennyiség);

20. a társaság új befektetései, illetve már meglevő befektetések növelése abban az esetben, ha az a befektetés tárgyát képező társaság alaptőkéjének, törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja;

21. a társaság meglevő befektetéseinek részleges vagy teljes eladása abban az esetben, ha az eladás nagyságrendje a befektetéssel érintett társaság alap- vagy törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja;

22. ha a kibocsátó érdekkörébe tartozó konszolidációba bevont, magyarországi székhelyű, zártkörűen működő társaság nem köteles e törvény alapján rendszeres és rendkívüli tájékoztatást közzétenni, akkor ezen társaság rendkívüli információit is a kibocsátónak kell közzétennie;

23. a kibocsátónak saját kibocsátású értékpapírjaira vonatkozó vételi vagy eladási opciója, megbízása, valamint annak teljesülése (dátum, mennyiség, árfolyam, befektetési szolgáltató neve, az ügyletet követően a saját kibocsátású értékpapírból tulajdonolt összmennyiség);

24. a kockázati tényezők jelentős megváltozása;

25. a társaság terveinek, stratégiájának jelentős megváltozása;

26. kötvény esetén a visszafizetésről, törlesztésről és az utolsó kamatfizetésről beszámoló záróközlemény;

27. kötvény esetén a kibocsátási célként megjelölt projekt előrehaladása, főbb határpontjainak, fázisainak megvalósulása;

28. a kibocsátó társaság székhelyének, elérhetőségének megváltozása (új cím, új központi telefonszám, faxszám stb.), ügyfélszolgálat címe, elérhetősége;

29. a kibocsátó társaság által elnyert nagy megrendelésre megkötött szerződés;

30. a kibocsátó által a Felügyeletnek bejelentett, az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségek teljesítésére szolgáló hely, illetve annak változása; és

31. egyéb olyan, az előzőekben fel nem sorolt információ, amely az adott kibocsátó esetében jelentőséggel bír.”

2. számú melléklet a 2005. évi CLXXXVI. törvényhez

„8. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A nyilvánosan működő részvénytársaságban vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés esetén készítendő működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés kötelező tartalmi elemei

I. Általános adatok

1. Az ajánlattevő neve és székhelye (címe);

2. összehangoltan eljáró személyek esetén a személyek azonosítási adatai (születési név, állandó lakcím, születési hely és idő);

3. a vételi ajánlattal érintett részvénytársaság neve, székhelye;

4. a közreműködő forgalmazó neve, székhelye;

5. a vételi ajánlat közzétételének helye;

6. az ajánlattevőnek, és a vele összehangoltan eljáró személyeknek a céltársaságban már meglévő részesedésére vonatkozó adatok;

7. a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszak;

8. a vételi ajánlat finanszírozására vonatkozó információ;

9. ha az ajánlattevő által felajánlott ellenérték bármilyen jellegű értékpapírokat tartalmaz, az ezen értékpapírokra vonatkozó információk, ideértve

9.1. ha az értékpapír tőzsdén jegyzett értékpapír, a legutolsó tizenkét hónap forgalmára vonatkozó információk (minimális ár, maximális ár, átlagár, mennyiség)

9.2. az értékpapírnak az ellenérték megállapítása során figyelembe vett ára, kiszámításának módja.

II. Működési terv

1. a céltársaság jövőbeni működésére vonatkozó üzletpolitikai elképzelések bemutatása;

2. az ajánlattevőnek a céltársaság és - amennyiben ezt az ajánlat érinti - az ajánlattevő társaság jövőbeni üzleti tevékenységére vonatkozó tervei;

3. a céltársaság munkavállalóik és vezetőik állásainak fenntartására vonatkozó szándékai, beleértve minden, a foglalkoztatás feltételeiben bekövetkező lényeges változtatást;

4. az ajánlattevőnek a két társaságra vonatkozó stratégiai tervei;

5. a foglalkoztatásra valószínűsíthető következmények;

6. a társaságok telephelyeire gyakorolt valószínűsíthető következmények.

III. Gazdasági tevékenységről szóló jelentés

1. Az ajánlattevő neve és székhelye (címe);

2. a vételi ajánlattal érintett részvénytársaság neve, székhelye;

3. az ajánlattevő cég történetének, illetve üzleti tevékenységének rövid bemutatása;

4. az ajánlattevő vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak rövid bemutatása;

5. az ajánlattevő, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkezők, valamint a részvénytársaság, illetve az abban befolyással rendelkezők között létrejött esetleges megállapodások részletes ismertetése, ha azok kihatással lehetnek a vételi ajánlat értékelésére;

6. az ajánlattevő, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkezők, valamint a részvénytársaság, illetve az abban befolyással rendelkezők, illetve a részvénytársaság vezető tisztségviselői között létrejött esetleges megállapodások részletes ismertetése, ha azok kihatással lehetnek a vételi ajánlat értékelésére;

7. az ajánlattevő pénzügyi helyzetének bemutatása és az abban beállt változások ismertetése;

8. az ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlat teljesítésére megfelelő fedezettel rendelkezik és ennek bemutatása;

9. a vételi ajánlatban és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentésben szereplő adatok, információk valóságára vonatkozó felelősségvállaló nyilatkozat.”

3. számú melléklet a 2005. évi CLXXXVI. törvényhez

„9. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A részvénytársaság igazgatóságának a vételi ajánlattal kapcsolatos véleményének kötelező tartalmi elemei

1. A részvénytársaság neve, székhelye;

2. a vételi ajánlat összefoglalása, kitérve a vételi ajánlat alapvető feltételeire (ellenérték, a vételi ajánlat elfogadására rendelkezésre álló időszak, fizetés módja);

3. nyilatkozat arról, hogy a részvénytársaság vezető tisztségviselői betöltenek-e vezető állást, illetve rendelkeznek-e befolyással az ajánlattevőnél, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkezőnél, illetve milyen más kapcsolat áll fenn az említettekkel;

4. a részvénytársaság tulajdonosi struktúrája, a legalább ötszázalékos szavazati joggal rendelkező személyek felsorolása, a részvényeik darabszáma és a szavazataik számának feltüntetése;

5. a véleményben ki kell térni arra is, hogy a befolyásszerzés miként érinti a részvénytársaság munkavállalóit;

6. a részvénytársaság igazgatóságának javaslata a vételi ajánlat elfogadására, vagy annak elutasítására a javaslat részletes indokolásával; ha bármely igazgatósági tag véleménye eltér a javaslattól, vagy tartózkodott a javaslat meghozatala során, akkor ezt a tényt indokolás mellett fel kell tüntetni;

7. ha a társaság igazgatósága független pénzügyi tanácsadót bízott meg:

a) a független pénzügyi tanácsadó megnevezése,

b) arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a tanácsadó esetében nem áll fenn olyan érdekellentét, amely befolyásolja a tanácsadó azon képességét, hogy elfogulatlan jelentést adjon;

8. a munkavállalók véleménye a vételi ajánlatról.”

4. számú melléklet a 2005. évi CLXXXVI. törvényhez

„20. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

	Alap fajtája
	nyilvános, nyílt végű értékpapír	nyilvános, zárt végű értékpapír
Saját tőkére vetített, egy kibocsátóra vonatkozó limit
a) megfelelően likvid tőzsdei értékpapírok	15%	20%
b) egyéb tőzsdei értékpapírok, a 275. § b) pontja szerinti értékpapírok, nyilvános nyílt végű kollektív befektetési értékpapírok	10%	10%
c) tőzsdén nem jegyzett értékpapírok	2%	10%
Saját tőkére vetített, összesített limit
d) „b” sor szerinti limitet meghaladó, megfelelően likvid tőzsdei értékpapírok	40%	60%
e) tőzsdén nem jegyzett értékpapírok	10%	30%
f) kollektív befektetési értékpapírok, kivéve a nyilvános nyílt végű kollektív befektetési értékpapírokat	5%	20%
Saját tőkére vetített, egyéb limit
g) azonos sorozatba tartozó állampapírok	35%	35%”

5. számú melléklet a 2005. évi CLXXXVI. törvényhez

„25. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

Az Európai Unió jogának való megfelelés

Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

1. A Tanács 1985. december 20-i 85/611/EGK irányelve az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

2. A Tanács 1988. március 22-i 88/220/EGK irányelve, amely az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK irányelvet módosítja bizonyos ÁÉKBV-k befektetési politikájának vonatkozásában.

3. A Tanács 1993. március 15-i 93/6/EGK számú irányelve a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről.

4. A Tanács 1993. május 10-i 93/22/EGK irányelve az értékpapírok területén nyújtott befektetési szolgáltatásokról.

5. Az Európai Parlament és a Tanács 1995. június 29-i 95/26/EK irányelve, amely a prudenciális felügyelet megerősítése céljából módosítja a 77/780/EGK és a 89/646/EGK irányelvet a hitelintézetek területén, a 73/239/EGK és a 92/49/EGK irányelvet a nem-életbiztosítás területén, a 79/267/EGK és a 92/96/EGK irányelvet az életbiztosítás területén, a 93/22/EGK irányelvet a befektetési szolgáltatók területén, valamint a 85/611/EGK irányelvet az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozások (ÁÉKBV) területén.

6. Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetővédelmi rendszerekről.

7. Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 98/31/EK irányelve a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló 93/6/EGK tanácsi irányelv módosításáról.

8. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 28-i, 2001/34/EK irányelve az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információról.

9. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i, 2001/107/EK irányelve az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek a befektetési alapokat kezelő társaságok és egyszerűsített jegyzési felhívások szabályozása tekintetében történő módosításáról.

10. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i 2001/108/EK irányelve az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek az ÁÉKBV befektetéseinek tekintetében történő módosításáról.

11. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 6-i 2002/47/EK irányelve a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról.

12. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.

13. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról, és a 2001/34/EK irányelv módosításáról.

14. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/6/EK irányelve a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés).

15. A Bizottság 2003. december 22-i 2003/124/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bennfentes információ meghatározása és közzététele, valamint a piaci manipuláció meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról.

16. A Bizottság 2003. december 22-i 2003/125/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési ajánlások tisztességes ismertetése és az összeférhetetlenség közzététele tekintetében történő végrehajtásáról.

17. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/25/EK irányelve a nyilvános vételi ajánlatról.

18. A Bizottság 2004. április 29-i 2004/72/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elfogadott piaci gyakorlatok, az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozó bennfentes információ fogalom meghatározása, a bennfentesek jegyzékének összeállítása, a vezetői ügyletek bejelentése és a gyanús ügyletek bejelentése tekintetében történő végrehajtásáról.”

6. számú melléklet a 2005. évi CLXXXVI. törvényhez

„26. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A kockázati tőkealap alapkezelési szabályzatának kötelező tartalmi elemei

1. Bevezetés

A kockázati tőkebefektetés jellegzetességeinek részletes leírása, a működési feltételek ismertetése.

2. A kockázati tőkealap-kezelőre vonatkozó információk A kockázati tőkealap-kezelő

a) cégneve, székhelye;

b) a cégbejegyzésének száma, helye és ideje;

c) a Felügyelettől kapott tevékenységi engedélyének száma, dátuma;

d) a vezető állású személy neve, szakmai önéletrajza;

e) a könyvvizsgáló neve, engedélyének száma.

3. A kockázati tőkealapra vonatkozó információk

a) a kockázati tőkealap neve;

b) a kockázati tőkealap saját tőkéje;

c) a kockázati tőkealap-jegyek névértéke, darabszáma, sorozat- és sorszáma, valamint a kockázati tőkealap-jegyhez fűződő jogok bemutatása;

d) a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulás felszólítás ellenére történő nem teljesítése és a kockázati tőkealap-jegyhez fűződő jogok elvesztése esetén a kockázati tőkealap-jegy korábbi tulajdonosával történő elszámolás szabályai;

e) a kockázati tőkealap futamideje meghosszabbíthatóságának lehetősége és feltételei és lehetséges leghosszabb időtartama;

f) a kockázati tőkealap befektetési elveinek leírása, megváltoztatásának lehetősége és feltételei, ideértve egyszemélyes társaságba való befektetés, illetve meghatározó vagy többségi részesedést eredményező befektetés lehetőségét vagy kizárását;

g) hitelfelvétel lehetőségei, a törvényi korlátok, valamint a kockázati tőkealap-kezelő által felállított további korlátozások ismertetése;

h) a kölcsönnyújtás feltételei, a kölcsönnyújtás lehetősége vagy kizártsága, kölcsönnyújtás esetén a törvény által meghatározott korlátozáson túli további korlátozások;

i) a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, a kockázati tőkealap tőkenövekményének felosztására vagy újra befektetésére vonatkozó szabályok (a működési időn belül fizet-e hozamot a kockázati tőkealap, ha hozam képződik, vagy teljes egészében újra befekteti; ha fizetnek hozamot, milyen időközönként történhet a kifizetés stb.);

j) a kockázati tőkealapot terhelő várható díjak és költségek tételes felsorolása, a díjak és költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok elszámolására vonatkozó részletes tájékoztatás;

k) a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok tájékoztatásának a szabályai;

l) tanácsadóra vagy közreműködőre vonatkozó információk;

m) a kockázati tőkealap megszűnésével kapcsolatos rendelkezések;

n) a kockázati tőkealap-kezelő díjazására vonatkozó feltételek, a díj formája, mértéke, számításának módja, a kifizetés feltételei;

o) az alapkezelési szabályzat vagy az e törvény által a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok jóváhagyásának előírása esetén a jóváhagyás eljárási feltételei; és

p) a nettó eszközérték számítására és közzétételére vonatkozó előírások.”

TARTALOMJEGYZÉK

2005. évi CLXXXVI. törvény   1 a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról   1

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló

1996. évi CXII. törvény módosítása   64

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló

2003. évi LX. törvény módosítása   64

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról

szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása   65

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló

1993. évi XCVI. törvény módosítása   65

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló

1999. évi CXXIV. törvény módosítása   65

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK   66

Hatálybalépés   66 Átmeneti rendelkezés   66 Hatályukat vesztő rendelkezések   67

1. számú melléklet a 2005. évi CLXXXVI. törvényhez   68 A rendkívüli tájékoztatás keretében közzéteendő

információk köre                                  68

I.   68

2. számú melléklet a 2005. évi CLXXXVI. törvényhez   69 A nyilvánosan működő részvénytársaságban vételi

ajánlat útján történő befolyásszerzés esetén készítendő

működési terv és az ajánlattevő gazdasági

tevékenységéről szóló jelentés kötelező tartalmi elemei   69

I. Általános adatok   69

II. Működési terv   70

III. Gazdasági tevékenységről szóló jelentés   70

3. számú melléklet a 2005. évi CLXXXVI. törvényhez   70

4. számú melléklet a 2005. évi CLXXXVI. törvényhez   71

5. számú melléklet a 2005. évi CLXXXVI. törvényhez   71 Az Európai Unió jogának való megfelelés   71

6. számú melléklet a 2005. évi CLXXXVI. törvényhez   73 A kockázati tőkealap alapkezelési szabályzatának

kötelező tartalmi elemei   73