EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

2 melléklet

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

mely létrejött egyrészről Kapolcs község Önkormányzata (képviseli: Xxxxxx Xxxxx polgármester, székhelye: 8294. Kapolcs, Kossuth u.62. adószáma: 15427865-1-19, törzskönyvi nyilvántartási száma: 427867, ) a továbbiakban helyi önkormányzat,

másrészről Kapolcs Roma Nemzetiségi Önkormányzat (képviseli Xxxxx Xxxx elnök székhelye: 8294. Kapolcs, Kossuth u.62.,adószáma: 15786481-1-19 ,törzskönyvi nyilvántartási száma: 786487) a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat –együttesen szerződő felek – között, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njt.) 80.§-a alapján az alulírt helyen és időben az alábbi tartalommal:

A megállapodás szabályainak kialakítása az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt:

- a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Njt.)

- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

- az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (Áht.)

- az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (Áht.) végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.)

- a 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről.

A megállapodás részletesen tartalmazza a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat együttműködését meghatározó szabályokat, azaz:

- a helyi nemzetiségi önkormányzat működésének biztosítása, működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátása (Njt. 80. § (1-2)

- a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével, (Njt. 80. § (3) a)

- a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését, (Njt. 80. § (3) b)

- a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket, (Njt. 80. § (3) c)

- a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat,feltételeket.(Njt.80.§(3)d).

I. A nemzetiségi önkormányzat működése, személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása

1. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére ingyenesen biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiséghasználatot (Njt 80§ (1) a,): Kapolcs, Kossuth x.00.xx. Az irodahelységben a munkavégzéshez szükséges asztalok, székek, számítógép, nyomtató rendelkezésre állnak. Az irodahelyiség használatával felmerülő közüzemi költségek (víz, villany, fűtés, vezetékes telefonhasználat) Kapolcs község Önkormányzatát terheli.

2. A helyi önkormányzat a helyi önkormányzat hivatala útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket (Njt. 80 § (1) b,), melynek keretében a helyi önkormányzat hivatala ellátja:

a) a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása) (Njt. 80 § (1)c,);

b) a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat (Njt. 80 § (1) d,);

c) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat (Njt. 80 § (1) e,) .

d) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása (Njt. 80

§ (1) f)

3. A 2. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket a helyi önkormányzat viseli (Njt. 80 § (1) g).

II. A helyi önkormányzat költségvetési határozat elkészítésének és elfogadásának rendje

1. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése, tartalma, határideje

a) A jegyző által előkészített költségvetési határozat tervezetet az elnök a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

b) A helyi nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetési határozatának szerkezetére az Áht. 23.§-ban és az Ávr 24. és 27-28.§-ában foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

c) A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának tartalmaznia kell (Áht 23.

§):

ca) a nemzetiségi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

caa) működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és

cab) kötelező feladatok szerinti bontásban, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,

cb) a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,

cc) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, az Áht. 6. § (7) bekezdés

a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat,

cd) a cc) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat,

ce) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

cf) a Gst 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és

cg) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68.

§ (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint az Áht. 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.

d) A helyi önkormányzati hivatal által elkészített költségvetési előterjesztést és a határozat tervezetet, a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé.

e) A költségvetési határozat tervezet benyújtásának határideje a költségvetési törvény hatályba lépését követő 45. nap.

f) Ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkot, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék. (Áht. 25 § (1) )

2. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje

a) A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak módosításáról, átcsoportosításáról a

b) pontban meghatározott kivétellel a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete dönt.

b) A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata a nemzetiségi önkormányzat elnöke számára lehetővé teheti a nemzetiségi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.

c) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testület a b) pont szerinti előirányzat- módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével

– negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési határozatát. Ha év közben az Országgyűlés

– a nemzetiségi önkormányzatot érintő módon – az Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások költségvetési kiadási előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé kell terjeszteni a költségvetési határozat módosítását. (Áht. 34. §)

3. Költségvetési információ szolgáltatás rendje

a) A helyi önkormányzat hivatala az ellátja a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat. A feladat ellátásával kapcsolatos jogosultságokat és kötelezettségeket a gazdálkodás rendjét szabályozó belső szabályzataiban a helyi nemzetiségi önkormányzatra vonatkozóan elkülönülten szabályozza.

b) A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el, és erről információt a helyi önkormányzati hivatalnak úgy szolgáltat, hogy az a költségvetésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.

c) A roma nemzetiségi önkormányzat képviselője a működésre vonatkozó információt a jegyzőn keresztül kérheti.

4. A beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje

a) A Nemzetiségi Önkormányzat 2012. évtől önálló beszámolót készít. A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli jogszabályok szerinti éves költségvetési beszámolót kell készíteni. Az éves költségvetési beszámolót az Áht

28. § (4) és (5) bekezdésében megjelölt személy hagyja xxxx. (Áht. 88. § (1))

b) A költségvetés végrehajtásáról az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően záró számadást (továbbiakban: zárszámadás) kell készíteni. (Áht. 89. § (1)) A zárszámadás során valamennyi bevételről és kiadásról el kell számolni. (Áht.98.§ (2))

c) A nemzetiségi önkormányzat elnöke a fentiekre kiterjedően az önkormányzati megbízott útján az Önkormányzatnak a beszámolási kötelezettség teljesítéséhez információt szolgáltat és beszámol a nemzetiségi önkormányzat képviselő- testületének a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának időarányos teljesítéséről.

III. A költségvetési gazdálkodás rendje

A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a helyi önkormányzat hivatala illetékes irodája látja el. A belső ellenőrzési feladatok ellátására a helyi önkormányzat külön szerződést köt.

A nemzetiségi önkormányzat évente legkésőbb a költségvetési határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg

a) a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek és

b) a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek

a költségvetési évet követő három évre várható összegét. (Áht. 29/A.§)

1. A Kötelezettségvállalás rendje

A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az elnök vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.

A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló, fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Az Áht. 1. § 15. pontjában leírtak alapján kötelezettségvállalásnak minősül: a kiadási előirányzatok, és - ha jogszabály azt lehetővé teszi - a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére fizetési kötelezettség vállalásáról szóló - így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló-, szabályszerűen megtett jognyilatkozat. A kötelezettségvállalás csak írásban és az arra jogosult személy pénzügyi ellenjegyzése után történhet. (Áht. 37. (1))

Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 100.000 Ft- ot el nem érő kifizetések, jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági döntéseken, kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettségek, továbbá a fizetési számlákról a számlavezető által

leemelt díj, juttatás, valamint a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége esetében. (Ávr. 53 § (1)) A kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás, teljesítésigazolás) és nyilvántartására vonatkozó szabályokat fenti esetekben is alkalmazni kell. (Ávr. 53 § (2))

a) A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről és a kötelezettségvállalás értékéről a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről.. (Ávr. 56 § (1))

b) A kötelezettségvállalások nyilvántartását folyamatosan, naprakészen kell vezetni. A nyilvántartást a Kincstár és Vagyonkezelési Iroda költségvetési ügyintézője vezeti. A kötelezettségvállalás nyilvántartó – nyilvántartás adatai alapján – haladéktalanul köteles jelezni a jegyző felé, ha valamelyik kiemelt előirányzat a kötelezettségvállalások következtében teljes egészében lekötésre került.

2. Ellenjegyzés

a) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a helyi önkormányzat hivatal jegyzője által írásban kijelölt, a helyi önkormányzat hivatala állományába tartozó köztisztviselő írásban jogosult. (Ávr. 55. § (2)) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi- számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. (Ávr. 55.

§ (3))

b) A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a dátum és az ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, valamint az arra jogosult személy aláírásával kell elvégezni. (Ávr. 55. § (1))

c) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzési feladataival megbízott személynek az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy (Áht. 37. § (1))

- a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat,

d) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a fentiekben leírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatni kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és a gazdasági vezetőjét. (Ávr. 54. § (3))

e) Ha a kötelezettséget vállaló a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, az ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni és az Ávr. 54. § (4) bekezdésében foglaltak szerint eljárni.

f) A kötelezettségvállalás jogi ellenjegyzésére a jegyző, vagy a jegyző által írásban kijelölt az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő jogosult. A jogi ellenjegyző feladata a bevételek és kifizetések jogszerűségének a vizsgálata.

3. Érvényesítés

a) Az érvényesítést a jegyző által megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű köztisztviselője végzi. (Ávr. 58. § (4))

b) A teljesítés igazolás alapján az érvényesítőnek ellenőrizni kell (Ávr. 58. § (1))

- az összegszerűséget,

- a fedezet meglétét és azt, hogy

- a megelőző ügymenetben az Áht; a Korm. rendelet és az államháztartási számviteli Korm. rendelet, továbbá e Szabályzat előírásait betartották-e.

c) Amennyiben az érvényesítő az érvényesítés során a jogszabályok, illetve a belső szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles azt jelezni az utalványozónak. (Ávr.

58. § (2)) Az érvényesítés nem tagható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárási szabályokra az Ávr. 54. § (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

d) Az érvényesítés az utalványra kerül rávezetésre.

4. A teljesítés igazolása

a) A teljesítés igazolásával kapcsolatos feladatok elvégzésére jogosult a kötelezettségvállaló továbbá az általa írásban kijelölt személy. (Ávr. 57 § (4))

b) A teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik.

c) A teljesítés igazolás során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni, igazolni kell (Ávr. 57. § (1))

− a kiadások teljesítésének jogosságát,

− a kiadások összegszerűségét,

− ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás estében annak teljesítését.

d) A teljesítésigazolás (Ávr. 57 § (3))

- a számlán „A teljesítést igazolom” szöveg rávezetésével,

- a teljesítés igazolásának dátumával, és

- a teljesítésigazolásra jogosult személy aláírásával történik.

5. Utalványozás

a) A helyi nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után kerülhet sor. Készpénz a házipénztárból

akkor fizethető ki, ha a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) eredetiben csatolja, és szándékát a pénzfelvételt legalább két nappal megelőzően a helyi önkormányzat hivatala pénztári feladatokkal megbízott köztisztviselőjének jelzi.

b) Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben az utalványrendeletre rávezetett írásbeli rendelkezéssel lehet. (Ávr. 59. § (2))

c) A készpénzes fizetési mód kivételével az utalványon fel kell tüntetni (Ávr. 59. § (3)):

− az „utalvány” szót,

− a költségvetési évet,

− a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, xxxxxxxxxxxxxxx a számát,

− a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét,

− a bevétel, kiadás egységes rovatrend és kormányzati funkció szerinti számát és megnevezését, a terheléssel, jóváírással (kifizetéssel, bevételezéssel) érintett pénzeszköz államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti könyvviteli számlájának számát és megnevezését,

− a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,

− a keltezést, valamint az utalványozó aláírását,

− az érvényesítést.

- A rövidített utalványon – készpénzfizetési mód bizonylaton – az előzőekben felsoroltak

közül a számla okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni (Ávr. 59 § (4))

Nem kell külön utalványozni (Ávr. 59. § (5)):

− a közigazgatási hatósági határozaton alapuló, az egységes rovatrend B3 Közhatalmi bevételek rovatain elszámolandó költségvetési bevételek beszedését, és az egységes rovatrend B401 Készletértékesítés ellenértéke B402 Szolgáltatások ellenértéke és B403 Közvetített szolgáltatások ellenértéke rovatain elszámolandó költségvetési bevételeket.

− a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos költségvetési kiadásokat,

− az egységes rovatrend B813 maradvány igénybevétele rovatain elszámolandó finanszírozási bevételek teljesítését

− a fedezetkezelői számláról, illetve a fedezetkezelői számlára történő utalás esetén az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket.

d) A kötelezettségvállaló jogi és pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.

Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. (Ávr. 60. § (1))

e) Kötelezettségvállalási, jogi, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el. (Ávr. 60.

§ (2))

f) A kötelezettségvállalásra, az utalványozásra, a jogi, pénzügyi ellenjegyzésre, az érvényesítésre és a teljesítés igazolásra jogosult személyek nevéről és aláírás mintájáról a helyi önkormányzat hivatala nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetéséért költségvetési ügyintéző a felelős. (Ávr. 60. § (3))

IV. A nemzetiségi önkormányzat számlavezetése

a) A helyi nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. (Njt. 133. §) A nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti. (Áht. 84 § (1))

Kapolcs Roma Nemzetiségi Önkormányzat pénzforgalmi számlavezetője: Kinizsi Bank Zrt.

Számla száma: 73200017-11318356-00000000

b) A nemzetiségi önkormányzat az általa ellátott kötelező nemzetiségi közfeladatok működési kiadásainak fedezetére feladatfinanszírozási rendszer keretében

támogatásban részesül . (Njt 126. § (2) bekezdés a) pont

A feladatfinanszírozási rendszer keretében a központi költségvetés működési költségvetési és feladatalapú költségvetési támogatást nyújt.

A feladatfinanszírozás részletes szabályait a Kormány rendeletében állapítja meg. (Njt 128. § (2).

V. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje

a) A helyi önkormányzat hivatala a helyi nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásaitól elkülönülten vezeti.

b) A jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, hibátlanságáért és teljes körűségéért, határidőben történő

továbbításáért a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a helyi nemzetiségi önkormányzat tekintetében a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének elnöke a felelős.

VI. Vegyes rendelkezések

a) A költségvetés tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, határidők összegzése:

A nemzetiségi önkormányzat határozatot hoz:

• Nemzetiségi önkormányzat költségvetését (Áht. 24.§ (3): az elnök a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek

• Nemzetiségi önkormányzat zárszámadást (Áht. 91. § (1): az elnök a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé.

A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testület a b) pont szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési határozatát. Ha év közben az Országgyűlés – a nemzetiségi önkormányzatot érintő módon – az Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások költségvetési kiadási előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé kell terjeszteni a költségvetési határozat módosítását. (Áht. 34. §)

• Nemzetiségi önkormányzat és a helyi önkormányzat között létrejött megállapodás felülvizsgálatáról – minden év január 31-ig.

b, A jegyző vagy annak megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. (Njt. 80§ (4))

VII. Záró rendelkezések

Szerződő felek kijelentik, hogy a jövőben az éves költségvetési beszámoló és az éves költségvetés elkészítése során jelen megállapodásban rögzített eljárási rend szerint járnak el, és az elfogadott költségvetés végrehajtása során az együttműködés szabályait kölcsönösen betartják.

Szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának idejére kötik, évente január 31. napjáig felülvizsgálják és szükség szerint módosítják. A jegyző a megállapodásra vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét a települési és a nemzetiségi önkormányzatnak jelzi. A települési és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosíthatja.

Felek megállapodnak abban, hogy jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg a köztük

2012. szeptember 3. napján létrejött, Kapolcs község Önkormányzat Képviselő-testülete által hozott 70/2012.(IX.7.) ÖKT határozattal, valamint Kapolcs Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 12/2012.(IX.5.) RNÖ határozatával elfogadott együttműködési megállapodás hatályát veszti.

Az együttműködési megállapodást Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testülete a

18/2015.(III.27. )Xxx.xx. határozatával, Kapolcs Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 4/2015.(III.18.) RNÖ határozatával

jóváhagyta.

Kapolcs, 2015. március 27. Kapolcs , 2015. március 18.

Kapolcs község Önkormányzata Kapolcs Roma Nemzetiségi polgármestere Önkormányzat elnöke

Xxxxxx Xxxxx sk. Xxxxx Xxxx sk.