MEGÁLLAPODÁS
MEGÁLLAPODÁS
a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt és Luxembourgban 2005. június 25-én első alkalommal módosított partnerségi megállapodás második alkalommal történő módosításáról
ŐFELSÉGE a BELGáK KIRáLYa,
a BOLGáR KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a CSEH KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, ŐFELSÉGE dáNIa KIRáLYNŐJE,
a NÉMETORSZáGI SZÖVETSÉGI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
aZ ÉSZT KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, ÍRORSZáG ELNÖKE,
a GÖRÖG KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, ŐFELSÉGE SPaNYOLORSZáG KIRáLYa,
a FRaNCIa KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
xX XXxXX KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a CIPRUSI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a LETT KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a LITVáN KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
Ő KIRáLYI FENSÉGE LUXEMBURG NaGYHERCEGE, a MaGYaR KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
MáLTa ELNÖKE,
ŐFELSÉGE HOLLaNdIa KIRáLYNŐJE,
aZ OSZTRáK KÖZTáRSaSáG SZÖVETSÉGI ELNÖKE, a LENGYEL KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a PORTUGáL KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
ROMáNIa ELNÖKE,
a SZLOVÉN KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a SZLOVáK KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a FINN KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a SVÉd KIRáLYSáG KORMáNYa,
ŐFELSÉGE NaGY-BRITaNNIa ÉS ÉSZaK-ÍRORSZáG EGYESÜLT KIRáLYSáGáNaK KIRáLYNŐJE,
az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei (a továbbiakban: a tagállamok)
és
aZ EURÓPaI UNIÓ (a továbbiakban: az Unió vagy az EU) egyrészről, és
aZ aNGOLaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, ŐFELSÉGE aNTIGUa ÉS BaRBUda KIRáLYNŐJE, a BaHaMaI KÖZÖSSÉG áLLaMFŐJE,
BaRBadOS áLLaMFŐJE, ŐFELSÉGE BELIZE KIRáLYNŐJE,
a BENINI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a BOTSWaNaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, BURKINa FaSO ELNÖKE,
a BURUNdI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a KaMERUNI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a ZÖLd-FOKI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a KÖZÉP-aFRIKaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a COMORE ISZLáM SZÖVETSÉGI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a KONGÓI dEMOKRaTIKUS KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a KONGÓI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a COOK-SZIGETEK KORMáNYa,
aZ ELEFáNTCSONTPaRTI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a dZSIBUTI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a dOMINIKaI KÖZÖSSÉG KORMáNYa,
a dOMINIKaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, ERITREa áLLaM ELNÖKE,
aZ ETIÓP dEMOKRaTIKUS SZÖVETSÉGI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a FIdZSI-SZIGETEKI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a GaBONI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a GaMBIaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE ÉS áLLaMFŐJE, a GHáNaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE GRENada KIRáLYNŐJE, a GUINEaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a BISSaU-GUINEaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a GUYaNaI SZÖVETKEZETI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a HaITI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
JaMaICa áLLaMFŐJE,
a KENYaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a KIRIBaTI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE a LESOTHÓI KIRáLYSáG KIRáLYa,
a LIBÉRIaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a MadaGaSZKáRI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a MaLaWI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a MaLI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a MaRSHaLL-SZIGETEKI KÖZTáRSaSáG KORMáNYa,
a MaURITáNIaI ISZLáM KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a MaURITIUSI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a MIKRONÉZIaI SZÖVETSÉGI áLLaMOK KORMáNYa,
a MOZaMBIKI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a NaMÍBIaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a NaURUI KÖZTáRSaSáG KORMáNYa,
a NIGERI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a NIGÉRIaI SZÖVETSÉGI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, XXXX XXXXxXXx,
a PaLaUI KÖZTáRSaSáG KORMáNYa,
ŐFELSÉGE a PáPUa ÚJ-GUINEaI FÜGGETLEN áLLaM KIRáLYNŐJE, a RUaNdaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE SaINT KITTS ÉS NEVIS KIRáLYNŐJE,
ŐFELSÉGE SaINT LUCIa KIRáLYNŐJE,
ŐFELSÉGE SaINT VINCENT ÉS GRENadINE-SZIGETEK KIRáLYNŐJE, a SZaMOaI FÜGGETLEN áLLaM áLLaMFŐJE,
a SÃO TOMÉ ÉS PRÍNCIPE dEMOKRaTIKUS KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a SZENEGáLI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a SEYCHELLE KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a SIERRa LEONE KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, ŐFELSÉGE a SaLaMON-SZIGETEK KIRáLYNŐJE, a dÉL-aFRIKaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a SURINaME KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE a SZVáZIFÖLdI KIRáLYSáG KIRáLYa,
a TaNZáNIaI EGYESÜLT KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a CSádI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a KELET-TIMORI dEMOKRaTIKUS KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a TOGÓI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE TONGa KIRáLYa,
a TRINIdad ÉS TOBaGO KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, ŐFELSÉGE TUVaLU KIRáLYNŐJE,
aZ UGaNdaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a VaNUaTUI KÖZTáRSaSáG KORMáNYa,
a ZaMBIaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a ZIMBaBWEI KÖZTáRSaSáG KORMáNYa,
államaik a továbbiakban: az aKCS-államok, másrészről,
TEKINTETTEL egyrészről az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és másrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportját (aKCS) létrehozó georgetowni megállapodásra,
TEKINTETTEL a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tag jai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt, és 2005. június 25-én Luxembourgban először módosított partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: a cotonoui megállapodás),
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a cotonoui megállapodás 95. cikkének (1) bekezdése a megállapodás érvényességi idejét húsz évben határozza meg, amely 2000. március 1-jén kezdődik,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a cotonoui megállapodást először módosító megállapodást 2005. június 25-én írták alá Luxem bourgban, és 2008. július 1-jén lépett hatályba,
ELHaTáROZTáK, hogy aláírják a cotonoui megállapodás második alkalommal történő módosításáról szóló ezen megál lapodást, és e célból meghatalmazottjaikként kijelölték a következő személyeket:
ŐFELSÉGE a BELGáK KIRáLYa,
a BOLGáR KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a CSEH KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, ŐFELSÉGE dáNIa KIRáLYNŐJE,
a NÉMETORSZáGI SZÖVETSÉGI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
aZ ÉSZT KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, ÍRORSZáG ELNÖKE,
a GÖRÖG KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, ŐFELSÉGE SPaNYOLORSZáG KIRáLYa,
a FRaNCIa KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
xX XXxXX KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a CIPRUSI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a LETT KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a LITVáN KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
Ő KIRáLYI FENSÉGE LUXEMBURG NaGYHERCEGE, a MaGYaR KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
MáLTa ELNÖKE,
ŐFELSÉGE HOLLaNdIa KIRáLYNŐJE,
aZ OSZTRáK KÖZTáRSaSáG SZÖVETSÉGI ELNÖKE, a LENGYEL KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a PORTUGáL KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
ROMáNIa ELNÖKE,
a SZLOVÉN KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a SZLOVáK KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a FINN KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a SVÉd KIRáLYSáG KORMáNYa,
ŐFELSÉGE NaGY-BRITaNNIa ÉS ÉSZaK-ÍRORSZáG EGYESÜLT KIRáLYSáGáNaK KIRáLYNŐJE,
aZ EURÓPaI UNIÓ,
aZ aNGOLaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, ŐFELSÉGE aNTIGUa ÉS BaRBUda KIRáLYNŐJE, a BaHaMaI KÖZÖSSÉG áLLaMFŐJE,
BaRBadOS áLLaMFŐJE, ŐFELSÉGE BELIZE KIRáLYNŐJE,
a BENINI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a BOTSWaNaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, BURKINa FaSO ELNÖKE,
a BURUNdI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a KaMERUNI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a ZÖLd-FOKI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a KÖZÉP-aFRIKaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a COMORE ISZLáM SZÖVETSÉGI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a KONGÓI dEMOKRaTIKUS KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a KONGÓI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a COOK-SZIGETEK KORMáNYa,
aZ ELEFáNTCSONTPaRTI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a dZSIBUTI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a dOMINIKaI KÖZÖSSÉG KORMáNYa,
a dOMINIKaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, ERITREa áLLaM ELNÖKE,
aZ ETIÓP dEMOKRaTIKUS SZÖVETSÉGI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a FIdZSI-SZIGETEKI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a GaBONI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a GaMBIaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE ÉS áLLaMFŐJE, a GHáNaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE GRENada KIRáLYNŐJE, a GUINEaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a BISSaU-GUINEaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a GUYaNaI SZÖVETKEZETI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a HaITI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
JaMaICa áLLaMFŐJE,
a KENYaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a KIRIBaTI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE a LESOTHÓI KIRáLYSáG KIRáLYa,
a LIBÉRIaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a MadaGaSZKáRI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a MaLaWI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a MaLI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a MaRSHaLL-SZIGETEKI KÖZTáRSaSáG KORMáNYa,
a MaURITáNIaI ISZLáM KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a MaURITIUSI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a MIKRONÉZIaI SZÖVETSÉGI áLLaMOK KORMáNYa,
a MOZaMBIKI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a NaMÍBIaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a NaURUI KÖZTáRSaSáG KORMáNYa,
a NIGERI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a NIGÉRIaI SZÖVETSÉGI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, XXXX XXXXxXXx,
a PaLaUI KÖZTáRSaSáG KORMáNYa,
ŐFELSÉGE a PáPUa ÚJ-GUINEaI FÜGGETLEN áLLaM KIRáLYNŐJE, a RUaNdaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE XxXXX XXXXX ÉS NEVIS KIRáLYNŐJE, ŐFELSÉGE SaINT LUCIa KIRáLYNŐJE,
ŐFELSÉGE SaINT VINCENT ÉS GRENadINE-SZIGETEK KIRáLYNŐJE, a SZaMOaI FÜGGETLEN áLLaM áLLaMFŐJE,
a SÃO TOMÉ ÉS PRÍNCIPE dEMOKRaTIKUS KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a SZENEGáLI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a SEYCHELLE KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a SIERRa LEONE KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, ŐFELSÉGE a SaLaMON-SZIGETEK KIRáLYNŐJE, a dÉL-aFRIKaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a SURINaME KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE a SZVáZIFÖLdI KIRáLYSáG KIRáLYa,
a TaNZáNIaI EGYESÜLT KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a CSádI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a KELET-TIMORI dEMOKRaTIKUS KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a TOGÓI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE TONGa KIRáLYa,
a TRINIdad ÉS TOBaGO KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, ŐFELSÉGE TUVaLU KIRáLYNŐJE,
aZ UGaNdaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a VaNUaTUI KÖZTáRSaSáG KORMáNYa,
a ZaMBIaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a ZIMBaBWEI KÖZTáRSaSáG KORMáNYa,
aKIK kicserélve jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat, a KÖVETKEZŐKBEN áLLaPOdTaK MEG:
Egyetlen cikk
a cotonoui megállapodás 95. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően a megállapodás a következőképpen módosul:
A. PREAMBULUM
1. az „EMLÉKEZTETVE az aKCS-országok (…)” szövegrésszel kezdődő tizenegyedik preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„EMLÉKEZTETVE az aKCS-államok államfői és kormányfői által a csúcstalálkozók keretében tett nyilatkozatokra;”.
2. a „FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve zetének Közgyűlése által (…)” szavakkal kezdődő tizenket tedik preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Egyesült Nemzetek Szerveze tének Közgyűlése által 2000-ben elfogadott millenniumi nyi latkozatból eredő ezredfordulós fejlesztési célkitűzések, különösen a legnagyobb szegénység és éhínség leküzdése, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének konferenciáin elfogadott fejlesztési célok és elvek világos útmutatást adnak és e megállapodáson belül az aKCS–EU együttműködés alapelemét kell, hogy képezzék; felismerve, hogy az EU- és az aKCS-államoknak összehangolt erőfeszítéseket kell ten niük a milleniumi fejlesztési célkitűzések megvalósítását szolgáló előrehaladás felgyorsítására;”.
3. a szöveg a „FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Egyesült Nemze tek Szervezetének Közgyűlése által (…)” szavakkal kezdődő tizenkettedik preambulumbekezdést követően a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:
„CSaTLaKOZVa a Rómában elindított, Párizsban és az acc rai cselekvési programban továbbfejlesztett segélyhatékony sági programhoz;”.
4. a „KÜLÖNÖS FIGYELMET FORdÍTVa a riói, bécsi, (…)” szavakkal kezdődő tizenharmadik preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„KÜLÖNÖS FIGYELMET szentelve a legfontosabb ENSZ- konferenciákon és más nemzetközi konferenciákon tett fel ajánlásokra és elfogadott célkitűzésekre, és felismerve további intézkedések megtételének szükségességét a célok eléréséhez és az említett fórumokon megfogalmazott cselek vési programok végrehajtásához;”.
5. a szöveg a „KÜLÖNÖS FIGYELMET (…)” szavakkal kezdődő tizenharmadik preambulumbekezdést követően a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:
szereplők olyan intézményi keretek fejlesztésével és javí tásával kapcsolatos kapacitásai kiépítésének, amelyek szükségesek a demokratikus társadalom és a piacgazda ság működéséhez, valamint az aktív és szervezett civil társadalom kialakulásához. Minden – politikai, gazda sági és szociális – területen módszeresen figyelembe kell venni a nők helyzetét, valamint a nemekhez kötődő kér déseket. a partnerség minden szintjén alkalmazni és integrálni kell a természeti erőforrásokkal való fenntart ható gazdálkodás elveit, valamint a környezethez kap csolódó kérdéseket, ideértve az éghajlatváltozást is.”
2. a 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„TUdaTáBaN az éghajlatváltozás jelentette komoly globá lis környezeti kihívásnak, és mély aggodalommal tekintve arra, hogy a legveszélyeztetettebbek a fejlődő országokban élnek, különösen azokban a legkevésbé fejlett országokban
„2. cikk
a lapvető
elvek
és kis aKCS-szigetállamokban, ahol a megélhetést és a fenn tartható fejlődést veszélyeztetik az éghajlatváltozáshoz kap csolódó olyan jelenségek, mint a tengerszint emelkedése, a tengerparti erózió, az áradások, a szárazság és az elsivatagosodás;”.
B. A COTONOUI MEGÁLLAPODÁS CIKKEINEK
SZÖVEGE
1. az 1. cikk a következőképpen módosul:
a) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„E célkitűzések és a felek nemzetközi kötelezettség vállalásai, ideértve a millenniumi fejlesztési célokat is, áthatják az összes fejlesztési stratégiát, és integrált meg közelítés révén valósítják meg azokat, egyidejűleg figye lembe véve a fejlesztés politikai és gazdasági, szociális,
a jogilag kötelező erejű megállapodásokon és a közös intéz mények meglétén nyugvó aKCS–EK együttműködésre a fel elősségvállalásról, az összehangolásról, a harmonizációról, a segélyekkel való eredményorientált gazdálkodásról és a köl csönös elszámoltathatóságról szóló nemzetközileg elfogadott segélyhatékonysági program az irányadó, és az alábbi alap vető elveket követve valósul meg:
– a partnerek egyenlősége és felelősségvállalás a fejlesztési stratégiákat illetően: a partnerség célkitűzéseinek meg valósítása céljából az aKCS-államok teljes szuvereni tással és a 9. cikkben meghatározott lényeges és alapvető elemekre való kellő figyelemmel határozzák meg gazda ságaik és társadalmaik fejlesztését célzó stratégiáikat; a partnerségnek ösztönöznie kell az érintett országok és a lakosság felelősségvállalását a fejlesztési stratégiákat ille tően; az uniós fejlesztési partnereknek ezekhez a straté giákhoz kell igazítaniuk programjaikat,
– részvétel: a központi kormányzat mint fő partner xxxx
kulturális és környezetvédelmi szempontjait is. a part
lett a partnerségnek nyitva kell állnia az
aKCS-
nerség összefüggő támogatási keretet biztosít az aKCS-
parlamentek és az
aKCS-államok helyi hatóságai,
államok által elfogadott fejlesztési stratégiák számára.”;
b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„E keret részét képezi a tartós gazdasági növekedés, a magánszektor fejlesztése, a foglalkoztatás növelése és a termelési erőforrásokhoz való hozzáférés javítása. Támogatni kell az egyének jogainak tiszteletben tartását és alapvető szükségleteik kielégítését, a társadalmi fejlő dés előmozdítását és a növekedés hasznának egyenlő elosztási feltételeit. Bátorítani és ösztönözni kell a regi onális és körzeti integrációs folyamatokat, amelyek a kereskedelem és a magánbefektetések terén előmozdít ják az aKCS-országok világgazdaságba történő integrá
valamint különféle más szereplők számára is annak érde kében, hogy ösztönözze a társadalom minden részének integrációját a politikai, gazdasági és társadalmi élet fő áramába, beleértve a magánszektort és a civil társadalmi szervezeteket is,
– a párbeszéd, valamint a kölcsönös kötelezettségek és elszámoltathatóság megvalósításának kulcsfontosságú szerepe: a Felek által a párbeszéd keretében vállalt köte lezettségek központi szerepet töltenek be a partner ségi és együttműködési kapcsolataikban; a Felek szorosan együttműködnek a donorok összehangoláshoz és harmonizációjához szükséges folyamatok meghatáro zásában és végrehajtásában abból a célból, hogy bizto sítsák az aKCS-államok kulcsszerepét ezekben a
cióját. a megközelítés szerves részét kell képeznie a folyamatokban,
– differenciálás és regionalizáció: az együttműködési sza bályok és prioritások a partnerek fejlettségi szintjei, igé nyei, teljesítményei és hosszú távú fejlesztési stratégiái szerint változnak. a legkevésbé fejlett országokat külön leges elbánásban kell részesíteni. Figyelembe kell venni a tengerparttal nem rendelkező országok és a szigetorszá
4. a 6. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
gok sérülékeny helyzetét. Különös hangsúlyt kell fektetni a regionális integrációra, ideértve a kontinentális szintű integrációt is.”
„(1)
az együttműködés szereplői közé tartoznak:
3. a 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„4. cikk
á ltalán os meg k özelítés
az aKCS-államok teljes szuverenitással határozzák meg gaz daságuk és társadalmuk fejlesztésének elveit, stratégiáit és mintáit. a Közösséggel együtt létrehozzák az e megállapo dásban előirányzott együttműködési programokat. a Felek ugyanakkor elismerik a nem állami szereplők, az aKCS- országok nemzeti parlamentjei és a helyi decentralizált ható ságok kiegészítő szerepét és hozzájárulási képességét a fejlesztési folyamathoz, különösen nemzeti és regionális szin ten. E célból az e megállapodásban meghatározott feltételek mellett a nem állami szereplőket, az aKCS-országok nemzeti parlamentjeit, valamint a helyi decentralizált hatóságokat adott esetben:
– tájékoztatni kell az együttműködési politikákról és stra tégiákról, az együttműködés prioritásairól, különösen az őket érintő vagy rájuk közvetlen hatást gyakorló terüle teken, és a politikai párbeszédről és be kell vonni őket az ezekről folytatott konzultációkba,
– kapacitásbővítési támogatással látják el a kulcsfontos ságú területeken, hogy fejlesszék e szereplőknek különö sen a szervezés és képviselet terén fennálló lehetőségeit, és a konzultációs mechanizmusok létrehozását, bele értve a kommunikáció és párbeszéd csatornáit is, vala mint a stratégiai szövetségek ösztönzése céljából.
a nem állami szereplőket és a helyi decentralizált hatóságo kat adott esetben:
– pénzügyi erőforrásokkal kell ellátni az e megállapodás ban megállapított feltételek mellett a helyi fejlesztési folyamatok támogatása érdekében,
– be kell vonni az együttműködési projektek és progra mok végrehajtásába az őket érintő vagy azon területe ken, ahol e szereplők komparatív előnnyel rendelkeznek.”
a) az állami szereplők (helyi, regionális és nemzeti szinten), ideértve az aKCS-országok nemzeti parla mentjeit is;
b) aKCS regionális szervezetek és az afrikai Unió. E megállapodás alkalmazásában a regionális szerveze tek vagy szintek fogalmába beletartoznak a szubre gionális szervezetek vagy szintek is;
c) a nem állami szereplők:
– a magánszektor,
– a gazdasági és szociális partnerek, beleértve a szakszervezeteket,
– a civil társadalom bármilyen formában, a nem zeti sajátosságoknak megfelelően.”;
b) a (2) bekezdésben a „nem kormányzati szereplők” szö vegrész helyébe a „nem állami szereplők” szöveg lép.
5. a 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„8. cikk
Politik ai párb eszéd
(1) a felek rendszeresen átfogó, kiegyensúlyozott és mély reható politikai párbeszédet folytatnak, amely mindkét olda lon kötelezettségvállalásokhoz vezet.
(2) E párbeszéd célja az információcsere, a kölcsönös megértés előmozdítása és az elfogadott prioritások és közös napirendek létrehozásának lehetővé tétele, különösen a Felek közötti kapcsolatok különféle vonatkozásai és az e megálla podás szerint megvalósuló együttműködés különféle terüle tei között meglévő kapcsolódások felismerése révén. a párbeszéd elősegíti a konzultációkat, és erősíti a Felek közötti együttműködést a nemzetközi fórumok keretében, valamint előmozdítja és fenntartja a hatékony multilateralizmus rend szerét. a párbeszéd célkitűzései kiterjednek az olyan helyze tek felmerülésének megelőzésére is, amelyekben az egyik Fél szükségesnek ítélheti a 96. és 97. cikkben előírt konzultációs eljárások alkalmazását.
(3) a párbeszéd kiterjed az e megállapodásban megállapí tott minden célra és célkitűzésre, valamint minden közös, általános vagy regionális érdekű kérdésre, ideértve a regioná lis és a kontinentális integrációhoz tartozó kérdéseket is. a párbeszéd révén a Xxxxx hozzájárulnak a békéhez, biztonság hoz és stabilitáshoz, valamint előmozdítják a stabil és demok ratikus politikai környezet kialakulását. Felöleli az együttműködési stratégiákat, ideértve a segélyhatékonysági programot, valamint a globális és ágazati politikákat, bele értve a környezetvédelmet, az éghajlatváltozást, a nemek közötti egyenlőséget, a migrációt és a kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket. Tartalmaznia kell továbbá mindkét Fél azon globális és ágazati politikáit, amelyek érinthetik a fej lesztési együttműködés célkitűzéseinek megvalósítását.
(4) a párbeszéd többek között a kölcsönös érdeklődésre számot tartó olyan meghatározott politikai kérdésekre vagy az e megállapodás célkitűzéseinek elérése szempontjából olyan általános jelentőséggel bíró politikai kérdésekre össz pontosít, mint a fegyverkereskedelem, a túlzott katonai kia dások, a kábítószerek, a szervezett bűnözés, illetve a gyermekmunka vagy a bármilyen másféle, faji alapon, bőr szín, nemi, nyelvi, vallási, politikai vagy más vélemény kép viselete, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyon, születés vagy más státus alapján történő megkülönböztetés. a párbe széd felöleli még az emberi jogok tiszteletben tartása, a demokratikus elvek, a jogállamiság és a felelősségteljes kor mányzás terén tett előrehaladás rendszeres értékelését.
(5) a béke előmozdítását és az erőszakos konfliktusok megelőzését, kezelését és megoldását célzó, széles alapokon nyugvó politikák kiemelkedő szerepet játszanak e párbeszéd ben, csakúgy, mint annak szükségessége, hogy az együttmű ködés kiemelt területeinek meghatározásakor teljes mértékben figyelembe vegyék a béke és a demokratikus sta bilitás célkitűzéseit. az ebben az összefüggésben folytatott párbeszéd adott esetben teljes mértékben bevonja a megfe lelő aKCS regionális szervezeteket és az afrikai Uniót.
(6) a párbeszédet rugalmas módon folytatják. a párbeszéd az igények szerint hivatalos vagy nem hivatalos formában, és intézményes keretek között vagy azokon kívül zajlik – ideértve az aKCS-csoportot és az aKCS–EU Közös Parlamenti Közgyű lést (KPK) – a megfelelő formában, ideértve a nemzeti, regio nális, kontinentális vagy a teljes aKCS-szintet is.
(7) a regionális szervezetek és a civil társadalmi szerveze tek képviselői, valamint adott esetben az aKCS-országok nemzeti parlamentjei részt vesznek ebben a párbeszédben.
(8) adott esetben, valamint az olyan helyzetek felmerülé sének megelőzésére, amelyekben az egyik Fél szükségesnek ítélheti a 96. cikkben előírt konzultációs eljárás alkalmazá sát, az alapvető elemekre kiterjedő párbeszéd a VII. mellék letben meghatározott módozatokkal összhangban szisztematikus és formális.”
6. a 9. cikk a következőképpen módosul:
a) a (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„a felelősségteljes kormányzás, amely az aKCS–EU part nerség alapjául szolgál, áthatja a Felek bel- és külpoliti káját, és e megállapodás alapvető elemét képezi. a Felek egyetértenek abban, hogy a 97. cikk szerinti korrupció súlyos esetei, beleértve az ilyen korrupcióhoz vezető vesztegetést is, sértik ezt az elemet.”;
b) a (4) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:
„az ebben a cikkben meghatározott lényeges és alapvető elemek alapját képező elvek egyaránt vonatkoznak egy részről az aKCS-államokra, másrészről az Európai Unióra és tagállamaira.”
7. a 10. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdésben a második francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„– az aKCS-országok nemzeti parlamentjeinek, adott esetben a helyi decentralizált hatóságok, valamint az aktív és szervezett civil társadalom és a magánszek tor nagyobb mértékű bevonása.”;
b) a (2) bekezdésben a „piacgazdaság” szövegrész helyébe a
„szociális piacgazdaság” szöveg lép.
8. a 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„11. cikk
Bék eépítési politik ák , k on flik tusmeg előzés és -meg oldás, b izon ytalan helyzetek re való reag álás
(1) a Felek elismerik, hogy fejlődés és a szegénység csök kentése nélkül nincs fenntartható béke és biztonság, és béke és biztonság nélkül nem lehetséges a fenntartható fejlődés. a Felek e partnerség keretein belül aktív, átfogó és integrált politikát folytatnak a békeépítés, a konfliktusmegelőzés és
-megoldás, valamint a humán biztonság terén, és kezelik a bizonytalan helyzeteket. Ez a politika a felelősségvállalás elvére épül és különösen a nemzeti, a regionális, és a konti nentális kapacitások bővítésére, valamint az erőszakos konf liktusok korai megelőzésére összpontosít azáltal, hogy célzott módon és az összes rendelkezésre álló eszköz megfe lelő kombinálásával kezeli a kiváltó okokat, ideértve a sze génységet is.
a Felek elismerik, hogy kezelni kell az olyan új vagy terjedő biztonsági fenyegetéseket, mint a szervezett bűnözés, a kalóz kodás, valamint az emberekkel, a kábítószerekkel és a fegy verekkel való kereskedelem. Ezeken kívül figyelembe kell venni az olyan globális kihívások hatásait, mint a nemzetközi pénzügyi piaci sokkok, az éghajlatváltozás és a világméretű járványok.
a Felek hangsúlyozzák a regionális szervezeteknek a békeé pítésben, konfliktusmegelőzésben és -megoldásban, valamint az új vagy terjedő biztonsági fenyegetések feltartóztatásában betöltött fontos szerepét, ami – afrikában – az afrikai Unió kulcsfontosságú felelőssége.
(2) a biztonság és a fejlődés közötti kölcsönös összefüg gés áthatja a békeépítés, a konfliktusmegelőzés és -megoldás területeit, amelyek rövid és hosszú távú koncepciókat kom binálva átfogják és túllépnek a válságkezelésen. az új vagy terjedő biztonsági fenyegetések elhárítását szolgáló tevékeny ségek többek között a bűnüldözést támogatják, ideértve az együttműködést a határellenőrzés területén, a nemzetközi ellátási lánc biztonságának fokozását, valamint a légi, a ten geri és a közúti közlekedéshez kapcsolódó védőintézkedések fejlesztését.
a békeépítés, valamint a konfliktusmegelőzés és -megoldás területén megvalósuló tevékenységek kiterjednek különösen a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális lehetőségeknek a társadalom összes szegmense közötti kiegyensúlyozására, a kormányzás demokratikus legitimitásának és hatékonyságá nak megerősítésére, a csoportérdekek békés egyeztetését célzó hatékony mechanizmusok kialakítására, a nők aktív bevonására, a társadalom különböző szegmensei közötti választóvonalak áthidalására, valamint az aktív és szervezett civil társadalom támogatására. E tekintetben különös figyel met kell fordítani a konfliktusok megelőzéséhez hozzájáruló korai figyelmeztető rendszerek és békeépítést szolgáló mechanizmusok kidolgozására.
ezek lőszerei tiltott gyártásának, átadásának, terjesztésének és felhalmozásának kezelésére, ideértve a nem megfelelően biz tosított készleteket, valamint az ellenőrizetlen terjesztést.
a Xxxxx megegyeznek abban, hogy az összes vonatkozó nem zetközi egyezményből és jogi eszközből származó kötelezett ségeiket összehangolják, felügyelik és teljes mértékben végrehajtják, és e célból vállalják, hogy nemzeti, regionális és kontinentális szinten együttműködnek.
(3b) a Felek vállalják továbbá, hogy az összes vonatkozó nemzetközi egyezményből és jogi eszközből, valamint a vonatkozó jogszabályaikból és előírásaikból származó köte lezettségekkel összhangban együttműködnek a zsoldos tevé kenységek megelőzése területén.
(4) a bizonytalan helyzetek stratégiai és hatékony módon történő kezelése érdekében a Felek megosztják egymással az információkat és elősegítik a diplomácia, a biztonság és a fej lesztési együttműködés eszközeit koherens módon kombi náló preventív válaszokat. a Felek megegyeznek abban a legjobb módban, amely megerősíti az államok központi fel adatai ellátásához szükséges és a reformok iránti politikai haj landóság ösztönzését szolgáló képességét, a felelősségvállalás elvének tiszteletben tartása mellett. Bizonytalan helyzetekben különös jelentősége van a politikai párbeszédnek, amelyet tovább kell fejleszteni és erősíteni.
(5) Erőszakos konfliktusok esetén a felek megtesznek minden megfelelő intézkedést az erőszak erősödésének meg előzésére, területi terjedésének korlátozására és a létező viták békés rendezésének lehetővé tételére. Különös figyelmet for dítanak annak biztosítására, hogy az együttműködés pénzü gyi erőforrásait a partnerség elveivel és célkitűzéseivel összhangban használják fel, és megelőzzék a pénzeszközök háborús célokra való elterelését.
(6) Konfliktust követő helyzetekben a Xxxxx megtesznek minden megfelelő intézkedést a helyzet stabilizálására az átmenet alatt az erőszakmentes, stabil és demokratikus hely zet visszaállásának lehetővé tételére. a felek gondoskodnak a sürgősségi intézkedések, a rehabilitáció és a fejlesztési együtt működés között szükséges kapcsolatok létrehozásáról.
(3) az ide kapcsolódó tevékenységeknek ki kell terjedniük
többek között a közvetítésre, a tárgyalásokra és békítésre irá nyuló erőfeszítések támogatására, a megosztott, szűkös ter mészeti erőforrásokkal való hatékony, regionális gazdálkodásra, a korábbi harcokban részt vevők leszerelésére és a társadalomba történő újbóli beilleszkedésükre, a gyer mekkatonákhoz, valamint a nők és a gyermekek elleni erő szakhoz kapcsolódó problémák megoldására. Megfelelő intézkedéseket kell hozni a katonai kiadások és a fegyverke reskedelem vállalható korlátozására, az elfogadott előírások és magatartási kódexek előmozdítását és alkalmazását, vala mint a konfliktusokat tápláló tevékenységek elleni küzdelmet célzó támogatás révén is.
(3a) Különös hangsúlyt kell fektetni a gyalogsági tapo sóaknák és a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek elleni küzdelemre, valamint a kézi- és könnyűfegyverek és
(7) a béke és a nemzetközi igazságügy megerősítésének előmozdítása kapcsán a Felek újólag megerősítik az alábbi akra vonatkozó elhatározásukat:
– a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának megerősítését és végrehajtását lehetővé tevő szükséges jogi kiigazítások elfogadásával kapcsolatos tapasztalatai kat megosztják, és
– kellő figyelemmel a Római Statútumra, a nemzetközi joggal összhangban küzdenek a nemzetközi bűnözés ellen.
a Felek törekednek arra, hogy megtegyék a Római Statútum és a kapcsolódó okmányok megerősítését és végrehajtását célzó lépéseket.”
9. a 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„12. cikk
a k özösség i politik ák k oheren ciája é s hatásuk e meg állapodás vég rehajtására
a Felek vállalják, hogy a politikák fejlesztési célú koherenci áját célzott, stratégiai és partnerségorientált módon kezelik, ideértve a politikák fejlesztési célú koherenciájához kapcso
rendelkezéseinek sérelme nélkül biztosítják a koordinációt, a koherenciát és a kiegészítő jelleget, valamint az információk hatékony és kölcsönös áramlását.”
11. a szöveg a következő cikkel egészül ki:
„14a. cikk
a z állam- és k ormán yfői találk ozók
lódó kérdésekről folytatott párbeszéd megerősítését. az
Európai Unió elismeri, hogy a – fejlesztéspolitikától külön böző – uniós politikák az e megállapodásban foglalt célkitű
a Felek állam- és kormányfői szinten, közös megállapodás alapján, megfelelő összetételben találkoznak.”
zésekkel összhangban támogathatják az aKCS-államok
fejlesztési prioritásait. az Unió ennek alapján fokozni fogja e politikák koherenciáját az e megállapodásban foglalt célkitű zések elérése érdekében.
a 96. cikk sérelme nélkül, amennyiben a Közösség a hatás körének gyakorlása során e megállapodás célkitűzéseinek vonatkozásában az aKCS-államok érdekeit érintő intézkedést szándékozik tenni, kellő időben tájékoztatja az aKCS- csoportot e szándékáról. E célból a Bizottság rendszeresen tájékoztatja az aKCS-csoport Titkárságát a tervezett javasla tokról, és egyidejűleg továbbítja az ilyen intézkedésekre irá nyuló javaslatát. Szükség esetén az aKCS-államok is kezdeményezhetnek információkérést.
Kérésükre haladéktalanul konzultációkat kell tartani, hogy minden végleges döntés meghozatala előtt figyelembe lehes sen venni az ilyen intézkedések hatásával kapcsolatos aggodalmaikat.
az ilyen konzultációk megtörténtét követően az aKCS- államok és az aKCS-csoport ezen felül a lehető leghamarabb írásban is eljuttathatja aggodalmait a Közösségnek, és módo sítási javaslatokat nyújthat be, jelezve, hogy milyen módon kellene eloszlatni az aggályaikat.
Ha a Közösség nem ért egyet az aKCS-államok beadványai val, a lehető leghamarabb értesíti őket, megindokolva egyet nem értését.
az aKCS-csoportot lehetőség szerint előzetesen kellő tájé koztatással is el kell látni az ilyen döntések hatálybalépéséről.”
10. a 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„14. cikk
K özös in tézmén yek
(1) E megállapodás intézményei a Miniszterek Tanácsa, a Nagykövetek Bizottsága és a Közös Parlamenti Közgyűlés.
(2) a közös intézmények és a gazdasági partnerségi meg állapodások keretében felállított intézmények a meglévő vagy jövőbeni gazdasági partnerségi megállapodások vonatkozó
12. a 15. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„a Miniszterek Tanácsa rendes üléseit évente egyszer, az elnöke kezdeményezésére tartja, illetve szükség szerint a tárgyalt témának megfelelő földrajzi összetételben és for mában. az ilyen találkozók keretet nyújtanak a magas szintű, a Felek számára különös érdeklődésre számot tartó ügyekről folyó konzultációkhoz, és kiegészítik a
38. cikkben meghatározottak szerint a miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottságban, valamint a 83. cikk ben meghatározottak szerint az aKCS–EK Fejlesztésfi nanszírozási Együttműködési Bizottságban végzett munkát, és előkészítik a Miniszterek Tanácsa évente megrendezett rendes üléseit.”;
b) a (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„a Tanács az éves rendes üléseken vagy írásbeli eljárás keretében a Felekre kötelező határozatokat hozhat és állásfoglalásokat, ajánlásokat és véleményeket alakíthat ki. a megállapodás végrehajtásáról évente jelentést tesz a Közös Parlamenti Közgyűlésnek. Megvizsgálja és figye lembe veszi a Közös Parlamenti Közgyűlés által elfoga dott állásfoglalásokat és ajánlásokat.”
13. a 17. cikk a következőképpen módosul:
a) a (2) bekezdés a következőképpen módosul:
i. a harmadik és negyedik francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„– megvitatja a fejlődéshez és az aKCS–EU part nerséghez tartozó kérdéseket, ideértve a gazda sági partnerségi megállapodásokat, más kereskedelmi szabályozásokat, az Európai Fej lesztési alapot, valamint az országstratégiai dokumentumokat és a regionális stratégiai dokumentumokat. E célból a Bizottság az ilyen stratégiai dokumentumokat tájékoztatásul megküldi a Közös Parlamenti Közgyűlésnek,
– megvitatja a Miniszterek Tanácsával az e meg állapodás végrehajtásáról szóló éves jelentést, határozatokat fogad el és ajánlásokat tesz a
egymást és kölcsönhatásba lépjenek, különösen nemzeti és regionális szinten, illetve azok között. Ebben az összefüggésben, valamint az aKCS-
Miniszterek Tanácsának az e megállapodás cél államok által követett fejlesztési politikák és refor
kitűzéseinek megvalósítása céljából;”
mok keretrendszerében az
aKCS–EK
ii. a szöveg a következő francia bekezdéssel egészül ki:
„– támogatja a nemzeti parlamentek intézmény fejlesztését és kapacitásbővítését az e megálla podás 33. cikke (1) bekezdésének megfelelően.”;
b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) a Közös Parlamenti Közgyűlés évente kétszer tart plenáris ülést felváltva az Európai Unióban és vala mely aKCS-államban. a regionális integráció erősítése és a nemzeti parlamentek közötti együttműködés ösz tönzése céljából regionális szintű találkozókat szervez nek az EU és az aKCS parlamenti képviselői között.
E regionális szintű találkozókat az e megállapodás
14. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzé sek megvalósítása érdekében szervezik.”
14. a 19. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
együttműködési stratégiák nemzeti szinten és adott esetben regionális szinten a következőkre irányulnak:”;
ii. az a) pont helyébe a következő szöveg lép:
„a) gyors, stabil és folyamatos, munkahelyteremtő növekedés elérése, a magánszektor fejlesztése, a foglalkoztatottság növelése, valamint a termelő gazdasági tevékenységekhez és erőforrásokhoz való hozzáférés javítása;”
iii. a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„aa) a regionális együttműködés és integráció előmozdítása;”
b) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) az együttműködés minden területén módszere sen figyelembe kell venni az alábbi tematikus és több területet érintő kérdések érvényesítését: emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség kérdései, demokrácia, felelős ségteljes kormányzás, környezeti fenntarthatóság, éghaj latváltozás, fertőző és nem fertőző betegségek, valamint intézményfejlesztés és kapacitásbővítés. E területek közösségi támogatásra is jogosultak.”
„(2) az együttműködés a fejlesztési elvek alapjaként az
Egyesült Nemzetek konferenciáin hozott döntésekre, a nem zetközi szinten elfogadott célkitűzésekre, célokra és cselek vési programokra, valamint azok nyomon követésére hivatkozik. az együttműködés utal még a nemzetközi fejlesz tési együttműködési célokra, és különös figyelmet fordít az előrehaladás minőségi és mennyiségi mutatóinak meghatáro zására. a Felek összehangolt erőfeszítéseket tesznek a millen niumi fejlesztési célok megvalósítását szolgáló előrehaladás felgyorsítására.”
15. a 20. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés a következőképpen módosul:
i. a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:
16. a 21. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés bevezető fordulatában a „magánbefekte tések” kifejezés helyébe a „befektetések” kifejezés lép;
b) a (3) bekezdés c) pontjában a „bővítése” szó helyébe a
„fokozása” szó lép;
c) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(5) a beruházások és a magánszektor fejlesztését szolgáló támogatásnak makro-, mezo- és mikrogazda sági szinten kell az intézkedéseket és kezdeményezéseket integrálnia, és elő kell mozdítania az innovatív finanszí rozási mechanizmusok felkutatását, ideértve a fejleszté sek finanszírozását célzó magán- és közforrások kombinálását és fokozását.”;
„(1) az aKCS–EK együttműködés célkitűzéseit
olyan gazdasági, társadalmi, kulturális, környezetvé delmi és intézményi elemeket összefogó, integrált stratégiák révén kell megvalósítani, amelyek helyi tulajdonban állnak. az együttműködés így össze függő keretrendszert biztosít az aKCS-országok saját fejlesztési stratégiáinak támogatásához, bizto sítva, hogy a különböző elemek kiegészítsék
d) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(6) az együttműködésnek támogatnia kell az állami szektor alap-infrastruktúrába irányuló, a magánszektor fejlesztését, a gazdasági növekedést és a szegénység felszámolását célzó beruházásait.”
17. a 22. cikk (1) bekezdése b) pontjának bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:
„b) a különböző szereplők – különösen a magánszektor – szerepének megerősítését célzó strukturális politikák, valamint a hazai erőforrások fokozott mobilizációját, az üzleti vállalkozások, beruházások és foglalkoztatottság növekedését elősegítő környezet javítása, valamint:”.
18. a 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„23. cikk
Gazdaság i ág azatfejlesztés
az együttműködés támogatja a fenntartható politikai és intézményi reformokat, valamint a gazdasági tevékenységek és termelő erőforrások méltányos eléréséhez szükséges beru házásokat, különösen az alábbiak terén:
a) olyan képzési rendszerek fejlesztése, amelyek segítik a termelékenységet mind a formális, mind az informális ágazatokban;
b) a tőke, a hitel és a föld, különös tekintettel a tulajdonjo gokra és a használatra;
c) olyan vidékfejlesztési stratégiák kifejlesztése, amelyek célja a részvételen alapuló decentralizált tervezés kereté nek létrehozása, az erőforrások felosztása és kezelése;
d) stratégiák kidolgozása, amelyek az aKCS-államokban a mezőgazdasági termelés és a termelékenység fokozását célozzák, különösen a mezőgazdasági kutatás számára szükséges finanszírozás, a mezőgazdasági inputok és szolgáltatások, a támogató vidéki infrastruktúra, a koc kázatcsökkentés és -kezelés biztosításán keresztül. a támogatásnak ki kell terjednie a mezőgazdaságba irá nyuló állami és magánberuházásokra, a mezőgazdasági politikák és stratégiák kidolgozásának ösztönzésére, a mezőgazdasági termelők és a magánszektor szervezete inek megerősítésére, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásra, valamint a mezőgazdasági piacok fejlesz tésére és működésére. a mezőgazdasági termelési stra tégiáknak meg kell erősíteniük a nemzeti és regionális élelmezésbiztonsági politikákat és a regionális integráci ót. Ebben az összefüggésben az együttműködésnek támogatnia kell az aKCS-országoknak a nyersanyagkiv itel versenyképességének fokozására tett erőfeszítéseit és a nyersanyagkiviteli stratégiáik hozzáigazítását a változó kereskedelmi feltételekhez;
e) a vízkészletek fenntartható fejlesztése az integrált vízkészlet-gazdálkodás elvei alapján, a megosztott víz készletek igazságos és fenntartható elosztása felhaszná lásuk különböző céljai között;
f) az akvakultúra és a halászat fenntartható fejlődése, ami kiterjed a belvízi halászatra és a tengeri erőforrásokra egyaránt az aKCS-államok kizárólagos gazdasági öveze tein belül;
g) a gazdasági és technológiai infrastruktúra és szolgáltatá sok, beleértve a szállítást, a távközlési rendszereket, kom munikációi szolgáltatásokat, valamint az információs társadalom fejlesztését;
h) versenyképes ipari, bányászati és energiaágazat kialakí tása a magánszektor bevonásának és fejlesztésének ösz tönzésével egyidejűleg;
i) kereskedelemfejlesztés, beleértve a tisztességes kereske delem fejlesztését;
j) az üzleti vállalkozások, a pénzügyek és a bankrendszer fejlesztése; egyéb szolgáltatási ágazatok;
k) az idegenforgalom fejlesztése;
l) a tudományos, technológiai és kutatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; beleértve az új technológiák fejlesztését, átadását és átvételét;
m) a termelő területek kapacitásainak növelése, különösen az állami és a magánszektorban;
n) a hagyományos ismeretek előmozdítása; és
o) a preferenciaerózió hatását kezelő különleges alkalmaz kodási stratégiák kidolgozása és végrehajtása, ezek tar talmazhatják a fenti a)–n) pontban említett tevékenységeket.”
19. a szöveg a következő cikkel egészül ki:
„23a. cikk
Halászat
Felismerve a halászat és az akvakultúra aKCS-országokban betöltött kulcsszerepét, amely a munkahelyteremtéshez, a jövedelemtermeléshez, az élelmezésbiztonsághoz, a vidéki és a tengerparti közösségek megélhetéséhez, és ezáltal a sze génység csökkentéséhez való hozzájárulására épül, az együtt működés célja az aKCS-országok halászati és akvakultúra- ágazatainak további fejlesztése az azokhoz kapcsolódó társadalmi és gazdasági előnyök fenntartható módon történő növelése céljából.
az együttműködési programoknak és tevékenységeknek támogatniuk kell többek között az aKCS-országokban és
-régiókban a fenntartható akvakultúrát és halászatot célzó fejlesztési stratégiák és gazdálkodási tervek kidolgozását és végrehajtását; az akvakultúra és a halászat fokozott figyelem bevételét a nemzeti és regionális fejlesztési stratégiákban; az ahhoz szükséges infrastruktúra és technikai know-how fej lesztését, ami révén az aKCS-országok a halászatukból és akvakultúrájukból a legnagyobb fenntartható haszonra tehet nek szert; az aKCS-országok kapacitásainak bővítését az olyan külső kihívások leküzdésére, amelyek hátráltatják őket a halászati forrásaik nyújtotta előnyök teljes kiaknázásában;
f) az oktatás kulturális dimenziójának, valamint a fia talok kulturális tevékenységekben való részvételé nek támogatása.”
22. a 28., 29. és 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„28. cikk
á ltalán os meg k özelítés
valamint az aKCS-országok halászati és akvakultúra-
ágazataiba befektető közös vállalkozások ösztönzését és fej lesztését. a Közösség és az aKCS-államok közötti bármilyen lehetséges, tárgyalásra kerülő halászati megállapodásnak kel lőképpen összhangban kell állnia az ezen a területen kidol gozott fejlesztési stratégiákkal.
(1) az aKCS–EU együttműködés hatékonyan segíti az aKCS-államok által a regionális együttműködés és integráció terén saját maguk számára kitűzött célok és prioritások elérését.
(2) az 1. cikkben és a 20. cikkben meghatározott általá
Közös megállapodás alapján magas szintű konzultációk tart hatók, ideértve a miniszteri szintűeket is, melyek célja a fenn tartható akvakultúra és halászat területén folytatott aKCS–EU fejlesztési együttműködés fejlesztése, javítása és/vagy megerősítése.”
20. a 25. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a követ kező szöveg lép:
„a) az oktatás és a képzés javítása valamennyi szinten, a fel sőfokú képesítések elismerésének előmozdítása, minő ségbiztosítási rendszerek létrehozása az oktatás számára, ideértve az internetes vagy más, nem hagyományos esz közökkel történő oktatást és képzést, valamint a műszaki kapacitások és készségek fejlesztését;
b) az egészségügyi rendszerek, különösen az átfogó és magas színvonalú egészségügyi szolgáltatásokhoz való igazságos hozzáférés és az élelmezés javítása, az éhezés és az alultápláltság felszámolása, valamint a megfelelő élelmiszer-ellátás és az élelmezésbiztonság biztosítása,
nos célkitűzéseknek megfelelően az aKCS–EU együttműkö dés a következőket célozza:
a) a béke és a stabilitás előmozdítása, valamint konfliktus megelőzés és -megoldás;
b) a gazdasági fejlődés és a gazdasági együttműködés foko zása a következőkön keresztül: nagyobb piacok létreho zása, a személyek, az áruk, a szolgáltatások, a tőke, a munkaerő és a technológia szabad mozgása az aKCS- országok között, az aKCS-államok gazdaságának fel gyorsított diverzifikációja, az aKCS-országok közötti és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem ösztön zése és kiterjesztése, valamint az aKCS-államok fokoza tos integrációja a világgazdaságba;
c) a fenntartható fejlődés transznacionális léptékű kihívá sai megoldásának előmozdítása, többek között a regio nális együttműködési politikák összehangolásán és harmonizációján keresztül.
például biztonsági hálók támogatásán keresztül;”.
(3)
az 58. cikkben meghatározott feltételek mellett az
21. a 27. cikk a következőképpen módosul:
a) a cím helyébe a következő cím lép:
„Kultúra és fejlesztés”;
b) a c) pont helyébe a következő szöveg lép:
„c) a kulturális örökség értékének felismerése, megőr zése és elősegítése; a kapacitásfejlesztés támogatása ebben az ágazatban;”
c) a cikk a következő pontokkal egészül ki:
„e) a kulturális szereplők és a kulturális hálózatok sze repének, valamint fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásuk felismerése és támogatása; és
együttműködés az interregionális és az aKCS-n belüli együtt működést is támogatja a következő szereplők bevonásával:
a) egy vagy több aKCS regionális szervezet, ideértve a kontinentális szintet is;
b) az európai tengerentúli országok és területek (TOT) és a legkülső régiók;
c) a nem aKCS fejlődő országok.
29. cikk
a reg ion ális eg yüttműk ödést és in teg rációt támog ató a K CS–E U eg yüttműk ödés
(1) a stabilitás, a béke és a konfliktusmegelőzés területén az együttműködés az alábbiakat támogatja:
a) a regionális politikai párbeszéd előmozdítása és fejlesz tése a konfliktusmegelőzés és -megoldás területein; emberi jogok és demokratizáció; a fejlesztésben részt vevő különböző szereplők közötti eszmecsere, hálózat építés és mobilitás előmozdítása, különösen a civil társadalomban;
b) biztonsággal kapcsolatos kérdésekkel – ideértve a fegyverzet-ellenőrzést, a kábítószerek elleni fellépést, a szervezett bűnözést, a pénzmosást, a megvesztegetést és a korrupciót – foglalkozó regionális kezdeményezések és politikák.
(2) a regionális gazdasági integráció területén az együtt működés az alábbiakat támogatja:
a) az aKCS-államok legkevésbé fejlett országainak a regio nális piacok létrehozásában való részvétele és annak elő nyeiből való részesedésük;
b) a regionális szintű ágazati gazdasági reformpolitikák végrehajtása;
c) a kereskedelem és a fizetési forgalom liberalizálása;
30. cikk
a z a K CS reg ion ális eg yüttműk ödést és in teg rációt támog ató k apacitásb ővítés
az eredményes és hatékony regionális politikák megvalósí tása érdekében az együttműködés fejleszti és megerősíti a következők kapacitásait:
a) az aKCS-államok által létrehozott, illetve az aKCS- államok részvételével működő, a regionális együttműkö dést és integrációt előmozdító regionális integrációs intézmények és szervezetek;
b) nemzeti kormányok és parlamentek a regionális integ ráció kérdéseiben; és
c) nem állami szereplők, ideértve a magánszektort.”
23. a szöveg a következő cikkel egészül ki:
„31a. cikk
HI V/ a I d S
az együttműködés támogatja az aKCS-államoknak a
d) a határokon átnyúló külföldi és hazai beruházások, vala mint a regionális és szubregionális gazdasági integrációs kezdeményezések előmozdítása;
HIV/aIdS járvány kezelését célzó politikák és programok kidolgozására és megerősítésére irányuló, valamint az annak megelőzésére irányuló erőfeszítéseit, hogy a járvány a fejlő
dés akadályává váljon. az együttműködés támogatja az
e) a regionális integráció nettó átmeneti költségeinek a költségvetési bevételekre és a fizetési mérlegre gyakorolt hatásai enyhítése;
f) az infrastruktúra, különösen a közlekedési és hírközlési infrastruktúra, ezek biztonsága, valamint a szolgáltatá sok, beleértve a regionális lehetőségek fejlesztését az információs és kommunikációs technológiák (IKT) terén.
(3) a fenntartható fejlődést szolgáló regionális politikák területén az együttműködés az aKCS-régiók prioritásait támogatja, különösen a következőket:
a) a környezetvédelem és a természeti erőforrásokkal – ide értve a vízkészletet és az energiaforrásokat – való fenn tartható gazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás kezelése;
b) élelmezésbiztonság és mezőgazdaság;
c) egészségügy, oktatás és képzés;
d) kutatás és technológiafejlesztés; és
e) a katasztrófakészültségre és mérséklésre irányuló regio nális kezdeményezések, valamint a katasztrófa utáni helyreállítás.
aKCS-államokat abban, hogy egyetemes hozzáférést teremt senek meg és biztosítsanak a HIV/aIdS megelőzéséhez, keze léséhez, gondozásához és a kapcsolódó támogatáshoz és különösen a következőket célozza:
a) a HIV-re/aIdS-re irányuló átfogó multiszektorális stra tégiák és tervek kidolgozásának és végrehajtásának támogatása, a nemzeti és regionális fejlesztési tervekben szereplő prioritásként;
b) a HIV-vel/aIdS-szel szembeni nemzeti intézkedésekbe valamennyi érintett fejlesztési ágazat bevonása és az érintettek széles körű mobilizálása valamennyi szinten;
c) a nemzeti egészségügyi rendszerek megerősítése, vala mint az egészségügyben jelentkező humánerőforrás- hiány kezelése, ami az egészségügyi rendszerhez való egyetemes hozzáférés biztosításának, valamint a HIV/aIdS-megelőzés, -kezelés és -gondozás és más egészségügyi szolgáltatások hatékony integrációjának alapja;
d) a nemek közötti egyenlőtlenségek, a nemi alapú erőszak és bántalmazás – amelyek táplálják a HIV/aIdS járványt
– kezelése, a nők és lányok jogainak védelmére irányuló erőfeszítések fokozása, hatékony, a nemekre kidolgozott HIV/aIdS programok, valamint nőknek és lányoknak nyújtott szolgáltatások, ideértve a szexuális és a repro duktív egészséghez és jogokhoz kapcsolódóakat is, vala mint a nők HIV/aIdS stratégiákhoz és programokhoz kapcsolódó tervezésbe és döntéshozatalba történő teljes bevonásának támogatása;
e) támogató jogi és politikai keretek kidolgozása, az olyan büntetőjogi rendelkezések megsemmisítése, továbbá az olyan politikák, gyakorlatok, megbélyegzések és diszkri mináció felszámolása, amelyek sértik az emberi jogokat, növelik a HIV-vel/aIdS-szel szembeni sebezhetőséget és akadályozzák a HIV/aIdS betegséggel élő emberek és a legveszélyeztetettebbek számára a hozzáférést a hatékony HIV/aIdS-megelőzéshez, -kezeléshez, -gondozáshoz és támogatáshoz, ideértve a gyógyszerekhez, árucikkekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést;
f) tényekkel alátámasztott, átfogó HIV/aIdS megelőzéshez való hozzáférés javítása, amely a járvány helyi okaira, a nők speciális igényeire, a fiatalokra és a legveszélyezte tettebbekre irányul; és
g) egyetemes és megbízható hozzáférés biztosítása bizton ságos, magas színvonalú és megfizethető gyógyszerek hez és egészségügyi árucikkekhez, ideértve a szexuális és reproduktív egészséghez kapcsolódó árucikkeket.”
24. a szöveg a következő cikkel egészül ki:
„32a. cikk
É g hajlatváltozás
a Felek elismerik, hogy az éghajlatváltozás komoly globális környezeti kihívás, mely veszélyt jelent a milleniumi fejlesz tési célok elérésére, amely megfelelő, előrelátható és időben történő pénzügyi támogatást igényel. Ezekből az okokból és a 32. cikkben és különösen annak (2) bekezdése a) pontjá ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően az együttműködés a következőket célozza:
a) az aKCS-államok, különösen pedig a kis szigeteknek és az alacsony fekvésű aKCS-államoknak az éghajlattal kapcsolatos olyan jelenségekkel szembeni sérülékenysé gének felismerése, mint a tengerparti erózió, ciklonok, áradások és a környezeti hatások által előidézett lakhe lyelhagyás; valamint különösen a legkevésbé fejlett és a tengerparttal nem rendelkező aKCS-államoknak az egyre gyakoribb áradásokkal, szárazsággal, erdőirtással és elsivatagosodással szembeni sérülékenységének felismerése;
b) az éghajlatváltozás következményeinek és az általa jelen tett fenyegetés enyhítését és az azokhoz való alkalmaz kodást szolgáló politikák és programok megerősítése és támogatása, például intézményfejlesztésen és kapacitás bővítésen keresztül;
c) az aKCS-államok globális szén-dioxid-piac fejlesztésére és az abban való részvételre irányuló kapacitásának foko zása; és
d) a következő tevékenységekre való összpontosítás:
i. az éghajlatváltozás integrálása a fejlesztési stratégi ákba és a szegénység csökkentését célzó erőfeszítésekbe;
ii. az éghajlatváltozás politikai profiljának kiemelése a fejlesztési együttműködésben, például megfelelő szakpolitikai párbeszéden keresztül;
iii. az aKCS-államok segítése az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásban az olyan érintett ágaza tokban, mint a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és az infrastruktúra, például az idevágó és környezet barát technológiák átadásán vagy átvételén keresztül;
iv. a katasztrófakockázatok csökkentésének előmozdí tása, tükrözve azt, hogy a katasztrófák növekvő ará nya az éghajlatváltozáshoz kapcsolódik;
v. pénzügyi és technikai támogatás nyújtása az aKCS- államok mérséklési intézkedéseihez azokban az ese tekben, amikor ez összhangban van általuk meghatározott célkitűzéseik elérésével a szegénység csökkentése és a fenntartható fejlődés terén, ideértve az erdőirtásból és az erdőpusztulás következtében keletkező kibocsátás, valamint a mezőgazdaságban keletkező kibocsátás csökkentését;
vi. az időjárással és az éghajlattal kapcsolatos informá ciók és az előrejelzések, valamint a korai figyelmez tető rendszerek javítása; és
vii. a fenntartható fejlődést fokozó megújuló energia források és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák használatának ösztönzése.”
25. a 33. cikk (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„c) az államháztartás és a fiskális irányítás javítása és meg erősítése, amelynek célja a gazdasági tevékenységek fej lesztése az aKCS-országokban, valamint az adóbevételek növelése az aKCS-államok szuverenitásá nak teljes mértékű tiszteletben tartása mellett ezen a területen.
az intézkedések kiterjedhetnek a következőkre:
i. a hazai bevételek igazgatásához kapcsolódó kapaci tások növelése, ideértve eredményes, hatékony és fenntartható adórendszerek létrehozását;
ii. a nemzetközi adó-együttműködési struktúrákban és folyamatokban való részvétel előmozdítása, amely nek célja a nemzetközi szabványok továbbfejlesz tése és azok hatékony betartása;
iii. adókérdésekben a legjobb nemzetközi gyakorlatok
– ideértve az átláthatóság elvét és az információcse rét – alkalmazásának támogatása azokban az aKCS- országokban, amelyek vállalták azokat;”.
26. a 34. cikk (2)–(4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) a gazdasági és kereskedelmi együttműködés végső célja, hogy lehetővé tegye az aKCS-államok számára a teljes értékű részvételt a nemzetközi kereskedelemben. Ebben az összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az aKCS- államok többoldalú kereskedelmi tárgyalásokban történő aktív részvételének szükségességére. az aKCS-államok jelen legi fejlettségi szintjét tekintve a gazdasági és kereskedelmi együttműködést olyan irányba kell terelni, hogy lehetővé tegye az aKCS-államok számára a globalizáció kihívásainak történő megfelelést és a nemzetközi kereskedelem új feltéte leinek fokozatos átvételét, és ezáltal megkönnyítsék átmene tüket a liberalizált globális gazdaságba. Ebben az összefüggésben fokozottan figyelembe kell venni, hogy szá mos aKCS-ország nyersanyagoktól vagy néhány kulcsfontos ságú terméktől – ideértve a hozzáadott értéket képviselő agráripari termékeket – való függőségéből eredő sérülékeny ségét, valamint a preferenciaerózió kockázatát.
(3) E célból a gazdasági és kereskedelmi együttműkö désnek az I. címben meghatározott nemzeti és regionális fej
a gazdasági diverzifikációt és a kereskedelmet fejlesztő intéz kedéseket, mint az aKCS-államok versenyképességét növelő eszközöket. Ezért megfelelő súllyal kell kezelni az aKCS- államok és -régiók fejlesztési stratégiáikban – amelyeket a Közösségnek támogatnia kell, különösen kereskedelemösz tönző segélyek révén – foglalt idevágó intézkedéseket.”
28. a 36. és 37. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„36. cikk
Módozatok
(1) a fent megállapított célkitűzésekre és elvekre tekintet tel a Felek megállapodnak, hogy minden szükséges intézke dést megtesznek annak érdekében, hogy új, a WTO-val összeegyeztethető gazdasági partnerségi megállapodásokat kössenek, fokozatosan megszüntetve a közöttük fennálló kereskedelmi akadályokat, és bővítik az együttműködést min den, a kereskedelem szempontjából jelentős területen.
lesztési stratégiák révén az aKCS-országok termelési,
ellátási és kereskedelmi kapacitásait, valamint a beruházások vonzásával kapcsolatos lehetőségeit kell céloznia. az együtt működés további célja, hogy új lendületet adjon a Felek közötti kereskedelemnek, az aKCS-országok kereskedelmi és befektetési politikái megerősítésének, a nyersanyagoktól való függőségük csökkentésének, a diverzifikáltabb gazdaságok előmozdításának és az aKCS-országok kereskedelemmel
(2) a gazdasági partnerségi megállapodások, mint fejlesz tési eszközök, az aKCS-államok világgazdaságba történő zökkenőmentes és fokozatos integrációjának előmozdítását célozzák, különösen a regionális integrációban és a dél-dél kereskedelemben rejlő potenciál teljes kihasználása révén.
kapcsolatos valamennyi probléma kezelését célzó kapacitása javításának.
(4) a gazdasági és kereskedelmi együttműködést a Keres kedelmi Világszervezet (WTO) rendelkezéseinek való teljes mértékű megfeleléssel valósítják meg, beleértve a különleges és differenciált elbánást, figyelembe véve a felek kölcsönös érdekeit, valamint eltérő fejlettségi szintjüket. az együttmű ködésnek kezelnie kell a preferenciaerózió hatásait is a multi laterális kötelezettségvállalások maradéktalan teljesítésével.”
27. a 35. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) a gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek a valódi, megerősített és stratégiai partnerségen kell alapulnia. alapja továbbá egy olyan átfogó megközelítés, amely a korábbi aKCS–EK egyezmények erősségeire és vívmányaira épít.
(2) a gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek az aKCS-államok regionális integrációs kezdeményezéseire kell épülnie. a regionális együttműködés és integráció érdekében történő, az I. címben meghatározott együttműködés és a gaz dasági és kereskedelmi együttműködés kölcsönösen erősítik egymást. a gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek különösen a kínálat és kereslet oldali tényezőket kell kezel nie, nevezetesen az infrastruktúra összekapcsolását,
(3) a Felek megállapodnak abban, hogy az új kereske delmi szabályozásokat fokozatosan kell bevezetni.
37. cikk
E ljárások
(1) a gazdasági partnerségi megállapodások tárgyalása során a kapacitásbővítést az I. címben és a 35. cikkben fog lalt rendelkezéseknek megfelelően kell biztosítani az aKCS- országok állami és magánszektorai számára, beleértve a versenyképesség növelésére, a regionális szervezetek mege rősítésére, valamint a regionális kereskedelmi kezdeménye zések támogatására irányuló intézkedéseket, adott esetben a költségvetési kiigazítás és a fiskális reform segítésével, vala mint az infrastruktúra modernizálásával és fejlesztésével, és a beruházások ösztönzésével.
(2) a Felek rendszeresen felülvizsgálják a tárgyalások elő rehaladását a 38. cikkben előirányzottaknak megfelelően.
(3) a gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsola tos tárgyalásokat olyan aKCS-országokkal folytatják, ame lyek erre alkalmasnak tekintik magukat az általuk megfelelőnek tartott szinten és az aKCS-csoporton belül megállapított eljárásoknak megfelelően, az aKCS-n belüli regionális integrációs folyamatok támogatása céljából.
(4) a gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsola tos tárgyalások célja a vonatkozó WTO-szabályokkal össz hangban a Felek közötti kereskedelmi korlátok fokozatos megszüntetésére vonatkozó ütemterv kialakítása. a Közös ség oldaláról a kereskedelem liberalizálásának alapját a közösségi vívmányok képezik, célja pedig az aKCS-országok jelenlegi piacra jutásának javítása, többek között a szárma zási szabályok felülvizsgálata által. a tárgyalásoknak figye lembe kell venniük a fejlettségi szintet és a kereskedelmi
(2) a gazdasági és kereskedelmi együttműködés célkitű zéseinek megfelelően az EU a liberalizáció lehetséges negatív hatásainak leküzdését célzó intézkedések meghozatalára törekszik abból a célból, hogy ameddig az lehetséges, fenn tartsa az aKCS-államok számára a multilaterális kereske delmi rendszeren belüli jelentős preferenciális hozzáférést, és hogy biztosítsa azt, hogy a preferenciák bármely elkerülhe tetlen leépítése fokozatosan, a lehető leghosszabb időszakon át történjen.”
intézkedések aKCS-országokra gyakorolt társadalmi-
gazdasági hatását, valamint az aKCS-országok azon képes ségét, hogy gazdaságaikat a liberalizációs folyamathoz igazítsák. a tárgyalások során ezért a lehető legrugalmasab ban kell megállapítani a megfelelő átmeneti időszakot, az érintett termékek végleges körét, figyelembe véve az érzékeny ágazatokat, valamint a vámok leépítésének ütemezésében fel lelhető aszimmetria mértékét, összhangban maradva az akkor hatályos WTO-szabályokkal.
(5) a Felek szorosan együttműködnek a WTO-n belül az elért szabályozások magyarázata és indokolása céljából, külö nös tekintettel a rendelkezésre álló rugalmasság mértékére.
(6) a Felek megvitatják továbbá a kiviteleikre vonatkozó származási szabályok egyszerűsítésének és felülvizsgálatának módját, a kumulációs rendelkezéseket is beleértve.
(7) Miután az aKCS-államok gazdasági partnerségi meg állapodást kötöttek, az ilyen megállapodásban nem részes aKCS-államok bármikor csatlakozhatnak ahhoz.
30. a 38. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(2) a miniszteri szintű kereskedelmi bizottság megvitatja az összes aKCS-államot érintő bármely, kereskedelemmel kapcsolatos kérdést, és rendszeresen figyelemmel kíséri a gaz dasági partnerségi megállapodásokra irányuló tárgyalásokat és a megállapodások végrehajtását. a bizottság különleges figyelmet fordít a jelenlegi multilaterális kereskedelmi tárgya lásokra, és megvizsgálja a messzemenő liberalizálási kezde ményezések hatását az aKCS–EK kereskedelemre és az aKCS-országok gazdaságainak fejlesztésére. a bizottság jelentést és megfelelő ajánlásokat – ideértve a bármilyen támogató intézkedéseket célzókat is – tesz a Miniszterek Tanácsának azzal a céllal, hogy fokozza az aKCS–EK keres kedelmi szabályozások előnyeit.”
31. a szöveg a következő cikkel egészül ki:
„38a. cikk
K on zultáció
(8) az I. címben ismertetett és a 35. cikknek megfelelően
(1) amennyiben a kereskedelem elősegítését célzó törvé
történő, az aKCS regionális együttműködést és integrációt támogató aKCS–EU együttműködés összefüggésében a Felek különös figyelmet tulajdonítanak a gazdasági partnerségi megállapodások végrehajtásából következő igényekre. az e megállapodás IV. mellékletének 1. cikkében ismertetett elvek alkalmazandók. E célból a Felek megállapodnak a létező vagy új regionális finanszírozási mechanizmusok igénybevételéről, amelyeken keresztül rendelkezésre bocsáthatók az együttmű ködés többéves pénzügyi keretének forrásai és más pótlóla gos források.”
nyi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítését szolgáló új, vagy a Közösség által elfogadott programokban kikötött intézkedések valószínűleg érintik egy vagy több aKCS-állam érdekeit, a Közösség az ilyen intézkedések elfo gadását megelőzően értesíti az aKCS-csoport Titkárságát és az érintett aKCS-államokat.
(2) annak érdekében, hogy a Közösség figyelembe vehesse az aKCS-csoport érdekeit, ez utóbbi kérelmére az e megállapodás 12. cikkében foglalt rendelkezésekkel össz hangban konzultációkat kell tartani azzal a céllal, hogy meg felelő megoldást találjanak.
29. a szöveg a következő cikkel egészül ki:
(3)
amennyiben a kereskedelem elősegítése érdekében
„37a. cikk
E g yéb k eresk edelmi szab ályozások
(1) a kereskedelem nagyobb fokú liberalizációját célzó jelenlegi kereskedelempolitikai trendek összefüggésében az EU és az aKCS-államok részt vehetnek olyan megállapo dásokra irányuló tárgyalásokban és azok végrehajtásában, amelyek fokozzák a multilaterális és bilaterális kereskedelem liberalizációját. az ilyen liberalizáció az aKCS-államoknak nyújtott preferenciák eróziójához vezethet, és érintheti ver senyhelyzetüket az EU piacán, valamint a fejlesztést célzó erőfeszítéseiket is, amelyeket az EU támogatni szándékozik.
elfogadott létező közösségi szabályok vagy rendelkezések, illetve azok értelmezése, alkalmazása vagy végrehajtása érinti egy vagy több aKCS-állam érdekeit, az érintett aKCS- államok kérelmére konzultációkat kell tartani a 12. cikk ren delkezéseinek megfelelően azzal a céllal, hogy megfelelő megoldást találjanak.
(4) a megfelelő megoldás megtalálása céljából a Xxxxx a miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottságban felvethet nek bármilyen, a kereskedelemmel kapcsolatos problémát, amely a tagállamok által megtett vagy tervezett intézkedé sekből származhat.
(5) a Felek tájékoztatják egymást az ilyen intézkedésekről az eredményes konzultációk biztosítása érdekében.
(6) a Felek megállapodnak abban, hogy a valamely gaz dasági partnerségi megállapodás hatályába eső kérdésekről az ilyen megállapodás intézményein belül folytatott konzultá ciót és az ilyen intézményeken keresztüli tájékoztatást úgy kell tekinteni, hogy azok kielégítik az ebben a cikkben és e megállapodás 12. cikkében foglalt rendelkezéseket is, feltéve, hogy a valószínűleg érintett aKCS-államok mindegyike részese a gazdasági partnerségi megállapodásnak, amelynek keretében a konzultációt tartották vagy a tájékoztatás történt.”
32. a 41. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(5) a Közösség nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek
36. a 45. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(3) a felek megállapodnak abban is, hogy megerősítik az együttműködést e területen azzal a céllal, hogy hatékony ver senypolitikákat fogalmazzanak meg és támogassanak a meg felelő nemzeti versenyhivatalokkal együtt, amelyek fokozatosan biztosítják a versenyszabályok hatékony betar tatását mind a magánvállalkozásokkal, mind az állami válla latokkal. az együttműködésnek e területen ki kell terjednie a nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően nyúj tott támogatásra különösen a megfelelő jogi keret megfogal mazásában és annak közigazgatási végrehajtásában, különös tekintettel a legkevésbé fejlett országok különleges helyzetére.”
megfelelően támogatja az aKCS-államok erőfeszítéseit a
szolgáltatásnyújtási kapacitásuk megerősítése érdekében. Különös figyelmet kell fordítani a munkaerővel, üzleti vállal kozással, elosztással, pénzüggyel, idegenforgalommal, kultú rával, építőiparral és a kapcsolódó mérnöki szolgáltatásokkal kapcsolatos szolgáltatásokra azzal a céllal, hogy növeljék ezek versenyképességét, és ezáltal növeljék az áruk és szol gáltatások kereskedelmének értékét és nagyságrendjét.”
33. a 42. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(4) a Közösség nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően támogatja az aKCS-államok erőfeszítéseit a költ séghatékony és eredményes tengeri szállítási szolgáltatások fejlesztésére és előmozdítására azzal a céllal, hogy fokozzák az aKCS-szereplők részvételét a nemzetközi hajózási szolgáltatásokban.”
34. a 43. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(5) a Felek megállapodnak abban is, hogy fokozzák a közöttük megvalósuló együttműködést az információs és kommunikációs technológiák, valamint az információs tár sadalom terén. Ezen együttműködésnek nemzeti és regioná lis fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően különösen arra kell irá nyulnia, hogy nemzeti, regionális és nemzetközi szinten megteremtse a kommunikációs rendszerek nagyobb fokú harmonizálását és fokozza azok kiegészítő jellegét, valamint azok új technológiákhoz való hozzáigazítását.”
35. a 44. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(2) a Közösség nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően támogatja az aKCS-államok erőfeszítéseit a kereskedelem valamennyi területének kezelésével kapcsola tos kapacitásuk megerősítése céljából, beleértve szükség sze rint az intézményi keretek javítását és támogatását.”
37. a 46. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(6) a Felek megállapodnak továbbá, hogy megerősítik együttműködésüket e területen. Kérésre és az együttesen köl csönösen megállapított feltételek mellett, valamint nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatá rozottak szerint és a 35. cikknek megfelelően az együttmű ködés kiterjed többek között az alábbi területekre: a szellemi tulajdonjogok oltalmát és érvényesítését célzó törvényi, ren deleti és közigazgatási rendeletek előkészítése, a jogosultak által az ilyen jogokkal való visszaélés és a versenytársak részé ről az ilyen jogok megsértésének megelőzése, belföldi és regi onális hivatalok és egyéb ügynökségek létrehozása és megerősítése, ideértve a betartatásban és oltalomban részt vevő regionális szellemi tulajdonjogi szervezetek támogatá sát, a személyzet képzésével együtt.”
38. a 47. cikk (2) bekezdésében a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:
„(2) a szabványosításban és a tanúsításban nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatá rozottak szerint és a 35. cikknek megfelelően megvalósuló együttműködés célja, hogy előmozdítsa a felek között a kompatibilis rendszereket, és különösen az alábbiakat fog lalja magában:”.
39. a 48. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(3) a felek megállapodnak, hogy nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak sze rint és a 35. cikknek megfelelően megerősítik együttműkö désüket azzal a céllal, hogy e téren megerősítsék az aKCS- országokban az állami és magánszektor kapacitását.”
40. a 49. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) a felek újból megerősítik kötelezettségvállalásu kat, hogy oly módon mozdítják elő a nemzetközi keres kedelem fejlesztését, hogy biztosítsák a környezettel való fenntartható és stabil gazdálkodást az e területen létre jött nemzetközi egyezményekkel és kötelezettségvál lalásokkal összhangban, valamint kellő figyelemmel az országok eltérő fejlettségi szintjére. Egyetértenek abban, hogy a környezetvédelmi intézkedések tervezésében és végrehajtásában figyelembe kell venni az aKCS-államok különleges szükségleteit és követelményeit, a 32a. cikk rendelkezéseivel összefüggésben is.”;
b) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3) a Felek egyetértenek abban, hogy a környezetvé delmi intézkedéseket nem szabad protekcionista célokra felhasználni.”
41. az 50. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(3) a felek egyetértenek, hogy a munkaügyi előírá sokat nem szabad protekcionista célokra felhasználni.”
42. az 51. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) az együttműködés célja különösen nemzeti és regio nális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározot tak szerint és a 35. cikknek megfelelően az intézményi és műszaki kapacitás javítása e területen, a veszélyes termékek kel kapcsolatos kölcsönös tájékoztatás sürgősségi riasztási rendszereinek létrehozása, a termékekkel és a termékbizton sággal kapcsolatos utólagos piaci felügyelet létrehozásával és működtetésével kapcsolatos információ- és tapasztalatcsere, a kínált termékek és szolgáltatások áraival és jellemzőivel kapcsolatos fogyasztói tájékoztatás javítása, a független fogyasztói szervezetek, illetve a fogyasztói érdekvédelmi kép viselők közötti kapcsolatok fejlesztésének ösztönzése, a fogyasztóvédelmi politikák és rendszerek összeegyeztethető ségének javítása, a káros és tisztességtelen üzleti magatartás kivizsgálásával kapcsolatos jogszabályok kikényszerítésével és együttműködés betartásával és előmozdításával kapcsola tos értesítés, valamint kiviteli tilalmak végrehajtása a felek közötti kereskedelemben olyan áruk és szolgáltatások eseté ben, amelyek forgalomba hozását megtiltották a termelő országban.”
a) előmozdítja a helyi felelősségvállalást a fejlesztési folya mat minden szintjén;
b) tükrözi a kölcsönös jogokon és kötelezettségeken ala puló partnerséget;
c) hangsúlyozza a kiemelkedően kedvező feltételek mellett és folyamatos alapon biztosított erőforrások áramlásá val kapcsolatos kiszámíthatóság és biztonság fontosságát;
d) rugalmas és az egyes aKCS-államok helyzetének megfe lelő, valamint alkalmazkodik az érintett projekt vagy program egyedi jellegéhez; és
e) biztosítja a hatékonyságot, az összehangoltságot és a következetességet.”
44. az 58. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szö veg lép:
„b) regionális vagy államközi szervek, amelyekhez egy vagy több aKCS-állam tartozik – ideértve az afri kai Uniót vagy azokat a szerveket is, amelyeknek nem aKCS-államok is tagjai –, és amelyeket ezen aKCS-államok felhatalmaztak; és”;
b) a (2) bekezdés a következőképpen módosul:
i. a d) pont helyébe a következő szöveg lép:
„d) az aKCS-államok vagy a Közösség pénzügyi közvetítő szervezetei, amelyek biztosítják, támogatják és finanszírozzák a magánbefekte téseket vagy a közberuházásokat az aKCS-államokban;”
ii. az f) pont helyébe a következő szöveg lép:
„f) fejlődő országok, amelyek nem tagjai az aKCS-
csoportnak, amennyiben aKCS-államokkal
43. az 56. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(1) a fejlesztésfinanszírozási együttműködést az aKCS- államok által nemzeti, regionális és aKCS-n belüli szinten megállapított fejlesztési célok, stratégiák és prioritások alap ján és azokkal összhangban kell megvalósítani. Figyelembe kell venni azok eltérő földrajzi, társadalmi és kulturális jel lemzőit, valamint egyedi lehetőségeiket. a nemzetközileg elfogadott segélyhatékonysági program szerint az együttmű ködésnek a felelősségvállalásra, az összehangolásra, a donor koordinációra és harmonizációra kell épülnie az eredményközpontú fejlesztésirányítás és a kölcsönös elszá moltathatóság érdekében. az együttműködés különösen a következőket célozza:
közös kezdeményezésben vagy regionális szer vezetben vesznek részt, összhangban e megál lapodás IV. mellékletének 6. cikkével.”
45. a 60. cikk a következőképpen módosul:
a) a c) pont helyébe a következő szöveg lép:
„c) a külső sokkok rövid távú kedvezőtlen hatásainak enyhítése, ideértve az exportjövedelmek instabilitá sának gazdasági-társadalmi reformokra és szakpoli tikákra gyakorolt hatását;”
b) a g) pont helyébe a következő szöveg lép:
„g) humanitárius és vészhelyzeti segítségnyújtás, bele értve a menekültek és lakóhelyüket elhagyni kény szerült személyek számára nyújtott segítséget, a rövid távú enyhítést és helyreállítást a hosszú távú fejlesztéssel kombináló beavatkozásokat válsághely zetekben vagy válság utáni helyzetekben, valamint a katasztrófakészültséget.”
46. a 61. cikk a következőképpen módosul:
a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) a makrogazdasági és ágazati reformok támoga tása érdekében közvetlen költségvetési támogatást kell biztosítani, amennyiben:
a) jól meghatározott, a szegénység csökkentésére össz pontosító nemzeti vagy ágazati fejlesztési stratégiák léteznek vagy állnak végrehajtás alatt;
b) az ország által önállóan létrehozott, jól meghatáro zott és a fő donorok – ideértve adott esetben a nem zetközi pénzügyi intézményeket is – által kedvezőnek ítélt, stabilitásorientált makrogazdasági vagy ágazati politika van érvényben vagy áll végre hajtás alatt; és
c) a közpénzekkel való gazdálkodás kielégítően átlát ható, elszámoltatható és hatékony.
a Közösség igazodik az egyes aKCS-országokra jel lemző rendszerekhez és eljárásokhoz, nyomon követi a költségvetés támogatását a partnerországgal, és támo gatja a partnerországoknak a belső elszámoltathatóság, a parlamenti felügyelet, az auditkapacitások és az infor mációhoz való nyilvános hozzáférés megerősítésére irá nyuló erőfeszítéseit.”;
b) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(5) a megállapodás keretében az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretében elkülönített összegeket, az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: a bank) saját forrásait, és adott esetben az Európai Közösség költségvetéséből lehívott más forráso kat az e megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez hozzá járuló projektek, programok és egyéb műveletek támogatására kell felhasználni.”
47. a 66. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
48. a 67. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) a megállapodás támogatja az aKCS-államok által megvalósított makrogazdasági és ágazati reformokat. Ennek keretrendszerében a felek biztosítják, hogy az alkalmazkodás gazdaságilag életképes, továbbá társadalmilag és politikailag vállalható. a támogatást a felvállalt vagy tervezett makrogaz dasági vagy ágazati szintű reformintézkedéseknek a Közös ség és az érintett aKCS-államok általi együttes értékelésével kapcsolatban kell nyújtani, és lehetővé kell tennie a reforme rőfeszítések átfogó értékelését. Lehetőség szerint a közös értékelés az országspecifikus szabályozások, a támogatás nyomonkövetése az elért eredmények alapján történik. a gyors folyósítás a támogatási programok fontos jellemzője.”
49. a II. cím IV. rész 3. fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:
„3. FEJEZET
Segítségnyújtás külső sokkok esetén”.
50. a 68. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„68. cikk
(1) a Felek felismerik, hogy a külső sokkokból eredő makrogazdasági instabilitás kedvezőtlenül érintheti az aKCS- államok fejlődését, és veszélyeztetheti azok fejlesztési célki tűzéseinek a megvalósítását. Ezért kiegészítő támogatást vezetnek be a külső sokkokból eredő, rövid távú kedvezőtlen hatások – ideértve az exportjövedelmekre gyakorolt hatáso kat is – enyhítésére az e megállapodás szerinti együttműkö dés többéves pénzügyi keretében.
(2) E támogatás célja, hogy biztosítsa azon társadalmi- gazdasági reformokat és szakpolitikákat, amelyeket a bevé telcsökkenés hátrányosan érinthet, és orvosolja az ilyen sokkok rövid távú kedvezőtlen hatásait.
(3) az aKCS-államok gazdaságainak – különös tekintet tel a mezőgazdasági és bányászati ágazatokra – a kiviteltől való fokozott függését figyelembe kell venni a források elosz tásakor. Ebben az összefüggésben a legkevésbé fejlett, tenger parttal nem rendelkező és szigeti, konfliktus és természeti katasztrófa utáni helyzetben lévő aKCS-államokat kedvez ményesebb elbánásban kell részesíteni.
„(1) az aKCS-államok adósságterhének és fizetésimérleg-
problémáinak enyhítése érdekében a Felek megállapodnak, hogy felhasználják az e megállapodás szerinti együttműkö dés többéves pénzügyi keretében előirányzott forrásokat, hogy hozzájáruljanak az aKCS-országok javára az adósság terhek enyhítését célzó, nemzetközi szinten jóváhagyott kez deményezésekhez. a Közösség továbbá vállalja, hogy megvizsgálja más közösségi források hosszabb távon történő
(4) a kiegészítő forrásokat a támogatási mechanizmusnak a »Finanszírozás feltételei« című II. mellékletben megállapí tott különös módozataival összhangban kell biztosítani.
(5) a Közösség támogatást biztosít továbbá az olyan, piaci alapú biztosítási rendszerekhez, amelyeket a magukat a külső
igénybevételének módjait a nemzetközileg elfogadott xxxxx xxxxxxxxxxxx kezdeményezések támogatása érdekében.”
xxxxxx rövid távú hatásaitól megvédeni kívánó államok számára terveztek.”
aKCS-
51. a II. cím IV. rész 6. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„6. FEJEZET
Humanitárius, sürgősségi és rehabilitációs segítségnyújtás”.
52. a 72. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„72. cikk
á ltalán os alapelv
(1) a humanitárius, a sürgősségi és a rehabilitációs segít séget válsághelyzetekben kell nyújtani. a humanitárius és a sürgősségi segítségnyújtás célja az életmentés és -megőrzés, valamint az emberi szenvedés megelőzése és enyhítése bár hol, ahol erre szükség van. a rehabilitációs segítségnyújtás célja a helyreállítás, valamint a rövid távú enyhítés összekap csolása a hosszabb távú fejlesztési programokkal.
(2) a válsághelyzetek, ideértve a hosszú távú strukturális instabilitást vagy bizonytalanságot, olyan helyzetek, amelyek veszélyeztetik a törvényes rendet vagy az egyének biztonsá gát és védelmét, ami fegyveres konfliktusba torkollhat vagy destabilizálhatja az országot. a válsághelyzetet okozhatják természeti katasztrófák, vagy az olyan ember okozta válsá gok, mint a háborúk vagy más konfliktusok, vagy hasonló hatásokat kiváltó, többek között az éghajlatváltozáshoz, a környezetkárosodáshoz, az energiához és a természeti erő forrásokhoz való hozzáféréshez, vagy a szélsőséges szegény séghez kapcsolódó különleges körülmények.
(3) a humanitárius, a sürgősségi és a rehabilitációs segít ségnyújtást az áldozatok számára addig kell fenntartani, amíg az szükséges az ilyen helyzetekből adódó vészhelyzeti igé nyek kezeléséhez, összekapcsolva az enyhítést, a helyreállí tást és a fejlesztést.
(4) a humanitárius segítséget kizárólag a válsághelyzet áldozatai szükségleteinek és érdekeinek megfelelően és a nemzetközi humanitárius jog elveivel összhangban kell nyúj tani, tiszteletben tartva az emberiesség, a semlegesség, a pár tatlanság és a függetlenség elveit. Különösen nem lehet megkülönböztetést tenni az áldozatok között faj, etnikai származás, vallás, nem, életkor, nemzetiség vagy politikai elkötelezettség alapján, és garantálni kell az áldozatokhoz való szabad eljutást és az áldozatok védelmét, valamint a humanitárius alkalmazottak és felszerelések biztonságát.
(5) a humanitárius, a sürgősségi és a rehabilitációs segít ségnyújtást az e megállapodás szerinti együttműködés több éves pénzügyi keretéből kell finanszírozni, amennyiben az ilyen segítségnyújtás nem finanszírozható az uniós költség vetéséből. a humanitárius, a sürgősségi és a rehabilitációs segítségnyújtás végrehajtása a tagállami erőfeszítések kiegé szítésével és azok összehangolásával történik, a segélyhaté konyság területén kialakult legjobb gyakorlatnak
53. a szöveg a következő cikkel egészül ki:
„72a. cikk
Célk itűzés
(1) a humanitárius és a sürgősségi segítségnyújtás céljai:
a) védi az emberek életét a válsághelyzetekben és a válsá gokat közvetlenül követő helyzetekben;
b) minden rendelkezésre álló logisztikai eszközzel hozzá járul a humanitárius segély finanszírozásához és célba juttatásához, valamint ahhoz, hogy ahhoz a megcélzott kedvezményezettek közvetlenül hozzáférhessenek;
c) a rövid távú helyreállítás és újjáépítés végrehajtása, hogy az áldozatok részesülhessenek a minimális társadalmi és gazdasági integrációból, és a lehető leghamarabb megle gyenek a feltételek a fejlődés folytatásához az érintett aKCS-országok és xxxxxx által kitűzött hosszú távú cél kitűzések alapján;
d) a természeti vagy ember okozta katasztrófákat követően elmozdított emberek (menekültek, lakóhelyét elhagyni kényszerülő személyek és hazatelepülők) igényeinek kezelése, hogy a szükséges ideig kielégítse a menekültek és lakóhelyét elhagyni kényszerülő személyek minden igényét (tartózkodási helytől függetlenül), és meg könnyítse önkéntes hazatelepülésüket, illetve újbóli integrálódásukat származási országukban; és
e) segítségnyújtás az aKCS-állam vagy -régió számára rövid távú katasztrófamegelőzési és -készültségi mecha nizmusok létrehozásában, beleértve az előrejelző és korai figyelmeztető rendszereket a katasztrófák követ kezményeinek csökkentése céljából.
(2) Segítség nyújtható a menekülteket vagy hazatérőket fogadó aKCS-államok vagy -régiók számára, hogy kielégít sék a sürgősségi segítségnyújtás által le nem fedett sürgős igényeket.
(3) a rehabilitációs intézkedés célja az adott válság utáni fizikai és társadalmi helyreállítás; az intézkedések célja lehet a rövid távú enyhítés és helyreállítás, valamint a vonatkozó, nemzeti, regionális indikatív programokból vagy aKCS-n belüli programból finanszírozott hosszabb távú fejlesztési programok összekapcsolása. az ilyen intézkedéseknek szük ségesnek kell lenniük a vészhelyzeti szakaszból a fejlődési szakaszba való átmenethez, elő kell segíteniük a lakosság érintett csoportjainak újbóli társadalmi és gazdasági integrá cióját, a lehető legnagyobb mértékben meg kell szüntetniük a válság okait, és meg kell erősíteniük az intézményeket, vala mint a helyi és nemzeti szereplők felelősségvállalását az érin tett aKCS-ország fenntartható fejlődési politikájának
megfelelően.” megfogalmazásában.
(4)
adott esetben az (1) bekezdés e) pontjában említett
57. a 100. cikkben a második albekezdés helyébe a következő
rövid távú katasztrófamegelőzési és készültségi mechanizmu sokat más, létező katasztrófamegelőzési és készültségi mechanizmusokkal hangolják össze.
a nemzeti, regionális és az aKCS szintű, katasztrófakocká zatokat csökkentő és kockázatkezelő mechanizmus fejleszté sének és megerősítésének segítenie kell az aKCS-államokat a katasztrófák hatásaira való rugalmas reagálás kiépítésében. Valamennyi kapcsolódó intézkedés megtehető a regionális és nemzetközi szervezetekkel és programokkal együttműködés ben, amelyek bizonyítható eredményeket mutatnak fel a katasztrófakockázatok csökkentése területén.”
54. a 73. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„73. cikk
Vég rehajtás
(1) a segítségnyújtási műveleteket vagy a válsághelyzet által érintett aKCS-ország vagy -régió vagy a Bizottság kezde ményezésére, vagy a nemzetközi szervezetek vagy a helyi és nemzetközi nem állami szervezetek javaslatára végzik el.
(2) a Közösség megteszi a szükséges megfelelő lépéseket a gyors cselekvés megkönnyítése érdekében, hogy megfelel jen a segítségnyújtást kiváltó sürgető igényeknek. az ilyen segítséget olyan eljárások alapján kell igazgatni és végrehaj tani, amelyek lehetővé teszik a gyors, rugalmas és hatékony műveleteket.
(3) Hangsúlyozva az e fejezettel összhangban nyújtott segítség fejlesztő jellegét, az érintett állam vagy régió kérésére rendkívüli esetben a segítséget az indikatív programmal egy ütt is fel lehet használni.”
55. a 76. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„d) a bank saját forrásaiból és a beruházási keretből folyósí tott kölcsönök, amelyek feltételeit e megállapodás II. melléklete határozza meg. az ilyen kölcsönök felhasz nálhatók az alap-infrastruktúrába irányuló közberuházá sok finanszírozásához is.”
56. a 95. cikk (3) bekezdésében az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Egyrészről a Közösség és a tagállamok, másrészről az aKCS-államok minden egyes ötéves időszak lejárta előtt leg később 12 hónappal értesítik a másik felet a rendelkezések bárminemű felülvizsgálatáról, amelyet e megállapodás lehet séges módosításának céljával kívánnak elvégezni. E határidő ellenére, ha az egyik fél a megállapodás bármely rendelkezé sének felülvizsgálatát kéri, a másik félnek két hónap áll ren delkezésére, hogy a felülvizsgálat kiterjesztését kérje más
szöveg lép:
„Ez a megállapodást, amely két-két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, len gyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és amely e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának irattárában és az aKCS-államok Titkárságának irattárában helyezik letét be, amely minden aláíró állam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.”
C. MELLÉKLETEK
1. az aKCS–EK Miniszterek Tanácsának 2009. május 29-i 1/2009 határozatával (1) módosított II. melléklet a követke zőképpen módosul:
a) az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„1. cikk
(1) E fejezet tartalmazza a Beruházási Konstrukció (a továbbiakban: a Konstrukció) műveleteivel kapcsolatos finanszírozásra, az Európai Beruházási Bank (a további akban: a Bank) saját forrásaiból folyósított kölcsönökre és a különleges műveletekre vonatkozó feltételeket. E forrásokat közvetve vagy közvetlenül a támogatható vállalkozásokhoz kell irányítani a megfelelő beruházási pénzeszközök és/vagy pénzügyi közvetítők révén.
(2) a kamattámogatásra a jelen mellékletben elői rányzott források az IB. melléklet (2) bekezdésének
c) pontjában részletezett kamattámogatás céljára elkülö nített eszközből lesznek elérhetők.
(3) a kamattámogatások tőkésíthetők vagy támoga tások formájában használhatók fel. a kamattámogatás nak a kölcsön folyósításakor érvényes értéke szerint számított összegét az IB. melléklet (2) bekezdésének
c) pontjában meghatározott kamattámogatás céljára elkülönített eszközökre kell terhelni, és közvetlenül a Banknak kell megfizetni. a kamattámogatás céljára elkü lönített eszköz legfeljebb 10 %-a fordítható a projekttel kapcsolatos technikai segítségnyújtás támogatására az aKCS-országokban.
(4) Ezek a feltételek nem érintik azokat a feltételeket, amelyek a súlyosan eladósodott szegény országokra vonatkozó (»HIPC«) kezdeményezés értelmében vagy más, nemzetközileg elfogadott adósságfenntarthatósági keretrendszerekben az aKCS-országokra alkalmazható korlátozott hitelfeltételeket szabályozzák. Ennek megfe lelően, ha ezek a keretrendszerek a kölcsönök kamatlá bának több mint 3 %-kal történő csökkentését írják elő, ahogy ezt jelen fejezet 2. és 4. cikke lehetővé teszi, a
olyan rendelkezésekre is, amelyek kapcsolatban vannak az
eredeti kérelem tárgyát képező rendelkezéssel.”
(1) HL L 168., 2009.6.30., 48. o.
Banknak törekednie kell a pénzeszközök átlagköltségé nek csökkentésére egyéb adományozókkal megvalósuló megfelelő társfinanszírozás útján. amennyiben mindez nem lehetséges, a Bank kölcsönének kamatlába olyan mértékben csökkenthető, hogy az megfeleljen a HIPC- kezdeményezésből vagy egy másik nemzetközi megálla podás szerinti adósságfenntarthatósági keretrendszerből adódó szint követelményeinek.”;
b) a 2. cikk (7) és (8) bekezdése helyébe a következő szö veg lép:
„(7) az olyan országok rendes kölcsöneinek időbeli hatálya, amelyekre nem vonatkoznak korlátozott hitel feltételek a HIPC-kezdeményezés vagy egy másik nem zetközi megállapodás szerinti adósságfenntarthatósági keretrendszer értelmében, koncessziós feltételek alapján a következő esetekben hosszabbítható meg:
a) a legkevésbé fejlett, konfliktus utáni helyzetben vagy természeti katasztrófa utáni helyzetben lévő orszá gok olyan infrastrukturális projektjei, amelyek a magánszektor fejlődésének előfeltételei. Ilyen ese tekben a kölcsön kamatlába legfeljebb 3 %-kal csökken;
b) a privatizáció keretei között megvalósuló szerkeze tátalakítással járó vagy jelentős és egyértelműen kimutatható társadalmi vagy környezetvédelmi elő nyökkel járó projektek. Ilyen esetekben a kölcsönök kamattámogatással egészíthetők ki, amelynek összegét és formáját a projekt egyedi jellemzőinek figyelembevételével határozzák meg. a kamattámo gatás azonban nem lehet magasabb 3 %-nál.
az a) vagy a b) pont alá tartozó végleges kamatláb egyet len esetben sem lehet alacsonyabb a referencia-kamatláb 50 %-ánál.
ii. a 2. cikk (7) bekezdésének b) pontjában megha tározott magánszektorbeli projektek az abban a rendelkezésben meghatározott feltételek mel lett jogosultak kamattámogatásra.
a végleges kamatláb egyetlen ilyen esetben sem lehet alacsonyabb a referencia-kamatláb 50 %-ánál;
c) a Bank saját forrásaiból folyósított kölcsönök tör lesztési időszakát a projekt gazdasági és pénzügyi jellemzői alapján határozzák meg. E kölcsönök rendszerint tartalmaznak egy türelmi időt, amelyet a projekt kivitelezési idejére történő utalással kell rögzíteni.”
2. a III. melléklet a következőképpen módosul:
a) az 1. cikk a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„a) a Vállalkozásfejlesztési Központ (CdE) szerepének megerősítése és bővítése, hogy megfelelő támoga tással lássa el a magánszektort a fejlesztési tevékeny ségek előmozdításához az aKCS-országokban és
-régiókban; és
b) a Mezőgazdasági és Vidéki Együttműködés Tech nikai Központja (CTa) szerepének erősítése és foko zása az aKCS intézményi kapacitásának fejlesztésében, különös tekintettel az információke zelésre, a technológiákhoz való hozzáférés javítása érdekében a fokozott mezőgazdasági termelékeny ség, a kereskedelmi alapokra helyezés, az élelmiszer- biztonság és a vidékfejlesztés céljából.”;
b) a 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:
(8) az ilyen koncessziós célokra nyújtandó forráso
„2. cikk
kat az e megállapodás Ib. melléklete (2) bekezdésének
c) pontjában említett kamattámogatás céljára elkülöní tett eszközökből bocsátják rendelkezésre.”;
c) a 4. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
C d E
(1) a CdE előmozdítja az olyan üzleti környezetet, amely elősegíti a magánszektor fejlesztését, valamint támogatja a magánszektorbeli fejlesztési stratégiák vég
rehajtását az aKCS-országokban azáltal, hogy nem
„(2) a Bank saját forrásaiból finanszírozott kölcsönö ket a következő feltételek mellett kell folyósítani:
a) a referencia-kamatláb az a kamatláb, amelyet a Bank a szerződés aláírása vagy a folyósítás napján alkal maz a pénznem és a törlesztési időszak tekintetében azonos feltételekhez kötött kölcsönök esetében;
b) ugyanakkor, azon országok esetében, amelyekre a HIPC-kezdeményezés értelmében vagy egy másik nemzetközi megállapodás szerinti adósságfenntart hatósági keretrendszer szerint nem vonatkoznak korlátozott hitelfeltételek:
i. legfeljebb 3 %-os kamattámogatásra jogosultak általában az állami szektorbeli projektek;
pénzügyi szolgáltatásokat – ideértve a tanácsadási szol gáltatásokat is – nyújt az aKCS-társaságoknak és
-vállalkozásoknak, és támogatja a Közösség és az aKCS- államok gazdasági szereplői által létrehozott közös kezdeményezéseket. E tekintetben kellőképpen figye lembe kell venni a gazdasági partnerségi megállapodá sokból eredő igényeket.
(2) a CdE célja, hogy segítse az aKCS- magánvállalkozásokat, hogy versenyképesebbé váljanak a gazdaság minden ágazatában. a központ különösen a következőket célozza:
a) segíti és előmozdítja az üzleti együttműködést és partnerkapcsolatot az aKCS- és az EU-vállalkozások között;
b) hozzájárul az üzleti támogatási szolgáltatások fej lesztéséhez azáltal, hogy támogatja a magántulaj donban lévő szervezetek kapacitásbővítését, illetve a műszaki, szakmai, üzletviteli, kereskedelmi és kép zési támogatási szolgáltatásokat nyújtókat;
c) támogatást nyújt a beruházásfejlesztési tevékenysé gek, például a beruházásfejlesztési szervezetek, beruházási konferenciák szervezése, képzési progra mok, stratégiai műhelyek és a beruházásfejlesztési missziók nyomonkövetése számára;
d) támogatja azon kezdeményezéseket, amelyek az üzletvitel minden területén hozzájárulnak az inno váció előmozdításához, valamint a technológia, a know-how és a legjobb gyakorlatok átadásához;
e) tájékoztatja az aKCS-magánszektort e megállapo dás rendelkezéseiről; és
f) információt szolgáltat az európai vállalkozások és magánszektorbeli szervezetek számára az aKCS- országok kínálta üzleti lehetőségekről és ezek módozatairól.
(3) a CdE hozzájárul az üzleti környezet nemzeti és regionális szinten történő javításához is annak érdeké ben, hogy a vállalkozások kihasználhassák a regionális integrációs folyamatok és a kereskedelem megnyitása terén elért haladás nyújtotta előnyöket. Ez a követke zőkre terjed ki:
a) segítségnyújtás a vállalkozásoknak abban, hogy megfeleljenek a regionális integráció terén tett hala dással, valamint a gazdasági partnerségi megállapo dások végrehajtásával járó új minőségi és más egyéb szabványoknak;
b) a külső piacokon megkövetelt termékminőséggel és szabványokkal kapcsolatos információk terjesztése az aKCS helyi magánszektorán belül; és
c) az üzleti környezet regionális és nemzeti szintű reformjának előmozdítása, ideértve a magánszektor és a közintézmények közötti párbeszéd elősegítését; és
d) a szolgáltatásokat nyújtó nemzeti és/vagy regioná lis közvetítők szerepének megerősítése és feladatai nak bővítése.
(4) a CdE tevékenysége az összehangolás, a kiegé szítő jelleg és a hozzáadott érték elvén alapul a közjogi vagy magánjogi szervezeteknek a magánszektor fejlesz tését célzó bármilyen kezdeményezései tekintetében. a központ tevékenységeinek különösképpen összhangban kell állniuk az e megállapodás 3. részében meghatáro zott nemzeti és regionális fejlesztési stratégiákkal. a CdE feladatai ellátása során a szelektivitás alapján jár el és biz tosítja a pénzügyi fenntarthatóságot. a CdE biztosítja a központ és a regionális hivatalok közötti megfelelő feladatelosztást.
(5) Időszakosan értékelni kell a CdE által végzett tevékenységeket.
(6) a Központ felügyeleti hatósága a Nagykövetek Bizottsága. a bizottság a megállapodás aláírását követően:
a) meghatározza a Központ alapszabályát;
b) kinevezi az igazgatótanács tagjait;
c) az igazgatótanács javaslata alapján kinevezi a Köz pont vezetőségét; és
d) nyomon követi a Központ átfogó stratégiáját és fel ügyeli az igazgatótanács munkáját.
(7) az igazgatótanács a Központ alapszabályának megfelelően:
a) megállapítja a pénzügyi és személyzeti szabályzatot és a működési szabályokat;
b) felügyeli a Központ munkáját;
c) elfogadja a Központ programját és költségvetését;
d) időszakosan jelentéseket és értékeléseket nyújt be a felügyeleti hatóságnak; és
e) ellát minden egyéb feladatot, amelyet a Központ alapszabálya rá nézve meghatároz.
(8) a Központ költségvetését az e megállapodásban a fejlesztésfinanszírozási együttműködés tekintetében megállapított szabályoknak megfelelően finanszírozzák.”;
c) a 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„3. cikk
CT a
(1) a CTa küldetése, hogy megerősítse az aKCS mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervezeteinek politi kai és intézményi kapacitásfejlesztését, valamint információ- és kommunikációkezelési kapacitását. Segít az ilyen szervezeteknek, hogy kialakítsák és végrehajtsák a szegénység csökkentésére, a fenntartható élelmiszer- biztonság előmozdítására, a természeti erőforrások meg őrzésére irányuló politikákat és programokat, és így hozzájárul az aKCS mezőgazdasági és vidékfejlesztési önállóságának kialakításához.
(2) a CTa:
a) információs szolgáltatásokat dolgoz ki és nyújt, és biztosítja a könnyebb hozzáférést a kutatáshoz, képzéshez és újításokhoz a mezőgazdasági és vidék fejlesztés és bővítés területén, hogy előmozdítsa a mezőgazdasági és vidékfejlesztést; és
b) fejleszti és megerősíti az aKCS kapacitását, hogy
i. javítsa a mezőgazdasági és vidékfejlesztési poli tikák és stratégiák megfogalmazását nemzeti és regionális szinten, ideértve az adatgyűjtéssel, valamint a politikák kutatásával, elemzésével és megfogalmazásával kapcsolatos kapacitás bővítését;
ii. javítsa az információ és kommunikáció kezelé sét, különösen a Nemzeti Mezőgazdasági Stra tégián belül;
iii. előmozdítsa az intézményen belüli hatékony információ és kommunikációkezelést (ICM) a teljesítmény figyelemmel kísérése érdekében, valamint a regionális és nemzetközi partnerek kel létrehozott konzorciumokat;
iv. előmozdítsa a decentralizált információ- és kommunikációkezelést helyi és nemzeti szinten;
v. megerősítse a kezdeményezéseket a regionális együttműködés révén; és
vi. megközelítéseket dolgoz ki a politika mezőgaz daságra és vidékfejlesztésre gyakorolt hatásá nak felülvizsgálatához.
(3) a Központ támogatja a regionális kezdeményezé seket és hálózatokat, és fokozatosan megosztja a kapa citásfejlesztési programokat a megfelelő aKCS- szervezetekkel. E célból a Központ támogatja a decentralizált regionális információs hálózatokat. az ilyen hálózatokat fokozatosan és hatékonyan kell kiépíteni.
(4) Időszakosan értékelni kell a CTa által végzett tevékenységeket.
(5) a Központ felügyeleti hatósága a Nagykövetek Bizottsága. a bizottság a megállapodás aláírását követően:
a) meghatározza a Központ alapszabályát;
b) kinevezi az igazgatótanács tagjait;
c) az igazgatótanács javaslata alapján kinevezi a Köz pont vezetőségét; és
d) nyomon követi a Központ átfogó stratégiáját és fel ügyeli az igazgatótanács munkáját.
(6) az igazgatótanács a Központ alapszabályának
b) felügyeli a Központ munkáját;
c) elfogadja a Központ programját és költségvetését;
d) időszakosan jelentéseket és értékeléseket nyújt be a felügyeleti hatóságnak;
e) ellát minden egyéb feladatot, amelyet a Központ alapszabálya rá nézve meghatároz.
(7) a Központ költségvetését az e megállapodásban a fejlesztésfinanszírozási együttműködés tekintetében megállapított szabályoknak megfelelően finanszírozzák.”
3. az aKCS–EK Miniszterek Tanácsának 2008. december 15-i 3/2008 határozatával (1) módosított IV. melléklet a követke zőképpen módosul:
a) az 1., 2. és 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„1. cikk
az e megállapodás keretében biztosított segélyekkel finanszírozott műveleteket az együttműködés többéves pénzügyi kerete által lefedett időszak elején programozzák.
a programozás a felelősségvállalás, az összehangolás, a donorkoordináció és a harmonizáció, valamint az ered ményközpontú fejlesztésirányítás és a kölcsönös elszá moltathatóság elvei szerint történik.
Ebben az értelemben a programozás jelentése:
a) országstratégiai dokumentumok, regionális straté giai dokumentumok vagy aKCS-n belüli stratégiai dokumentumok kidolgozása és továbbfejlesztése, amelyek e területek saját középtávú fejlesztési célki tűzéseikre és stratégiáikra épülnek, és figyelembe veszik a közös programozás és a donorok közötti munkamegosztás elveit. E folyamatot, amennyiben lehetséges, a partnerország vagy -régió irányítja;
b) azon indikatív programozható keretösszeg egyér telmű jelzése a Közösség részéről, amelyből az ország, a régió vagy az aKCS-n belüli együttműkö dés az e megállapodás szerinti együttműködés több éves pénzügyi kerete által lefedett időszakban részesülhet, valamint minden más vonatkozó infor mációé, ideértve az előre nem látható igényekre kia lakítható tartalékot is;
c) indikatív program előkészítése és elfogadása a stra tégiai dokumentum végrehajtására, figyelembe véve
megfelelően:
a) megállapítja a pénzügyi és személyzeti szabályzatot
más donorok, különösen az EU-tagállamok kötele zettségvállalásait; és
és a működési szabályokat;
(1) HL L 352., 2008.12.31., 59. o.
d) a stratégiai dokumentumra, az indikatív programra és az ahhoz rendelt források mennyiségére vonat kozó felülvizsgálati eljárás.
2. cikk
Ország stratég iai dok umen tum
az országstratégiai dokumentumot (CSP) az érintett aKCS-állam és az EU dolgozza ki. a szereplők széles körével – ideértve a nem állami szereplőket, a helyi ható ságokat, és adott esetben az aKCS-parlamenteket – foly tatott konzultációkra kell épülnie, és a levont tanulságokra és a legjobb gyakorlatokra kell támaszkod nia. Valamennyi CSP-t az egyes aKCS-államok szükség leteihez és sajátos körülményeihez kell igazítani. a CSP a tevékenységek prioritásának megállapítására és a helyi együttműködési programok kiépítésére szolgál. Figye lembe kell venni az ország saját elemzése és a Közösség elemzése közötti eltéréseket. a CSP a következő stan dard elemeket tartalmazza:
a) az ország politikai, gazdasági, társadalmi és környe zeti kontextusának, korlátainak, képességeinek és kilátásainak elemzése, ideértve az alapvető igények, például az egy főre jutó jövedelem, a népesség száma és szociális mutatói, valamint a sebezhetőség értékelését;
b) az ország középtávú fejlesztési stratégiájának, egy értelműen meghatározott prioritásainak és várható pénzügyi követelményeinek részletes ismertetése;
c) az országban jelen lévő egyéb adományozók – külö nösen ideértve az EU-tagállamok adományozóit bilaterális adományozói minőségben – vonatkozó
valamint a külső sokkokkal szembeni sérülékeny ség. Különleges elbánásban kell részesíteni a legke vésbé fejlett aKCS-államokat, és kellően figyelembe kell venni a szigetállamok és a tengerparttal nem rendelkező államok sérülékenységét. Emellett figye lembe kell venni a konfliktusok vagy természeti katasztrófák következményeivel küzdő országok különleges nehézségeit is; és
b) a teljesítmény értékelése a kormányzáshoz, az intéz ményi reformok végrehajtásában tett előrehaladás hoz, az ország erőforrások felhasználása terén nyújtott teljesítményéhez, a jelenlegi műveletek hatékony végrehajtásához, a szegénység enyhítésé hez vagy csökkentéséhez, a milleniumi fejlesztési célok megvalósítása felé tett előrelépéshez, a fenn tartható fejlődésre irányuló intézkedésekhez, vala mint a makroökonómiai és ágazati politika teljesítményéhez kapcsolódó kritériumok alapján történik.
(2) a felosztott források a következőkből állnak:
a) egy programozható összeg a makroökonómiai támogatás, az ágazati politikák, valamint a közös ségi támogatás központi és nem központi területeit támogató programok és projektek számára. Ez a programozható összeg elősegíti az érintett ország nak szánt közösségi támogatás hosszú távú progra mozását. Ezek a források más közösségi forrásokkal együtt képezik az érintett ország indikatív prog ramja elkészítésének alapját.
terveinek és tevékenységeinek körvonalazása;
d) válaszadási stratégiák, amelyek részletezik az EU által nyújtható konkrét hozzájárulást. Ezek a lehet séges mértékig biztosítják a kiegészítő jelleget az adott aKCS-állam által önállóan és az országban jelen lévő más adományozók által finanszírozott műveletekkel kapcsolatban; és
e) a fenti stratégiák végrehajtásához alkalmazandó leg
b)
(3)
az e megállapodás 66. és 68. cikkében, valamint a
72., 72a. és 73. cikkében meghatározott előre nem látható szükségletek fedezését szolgáló összeg, amely az említett cikkekben meghatározott feltéte lek mellett vehető igénybe az olyan esetekben, ami kor az ilyen támogatás nem finanszírozható az uniós költségvetésből.
az előre nem látható szükségletekre kialakított
megfelelőbb támogatási és végrehajtási mechaniz musok jelzése.
tartalék alapján rendelkezést kell hozni olyan országokra is, amelyek rendkívüli körülmények miatt nem képesek hozzáférni a normál programozható forrásokhoz.
3. cikk
(4)
az e melléklet felülvizsgálatokról szóló 5. cikke
Forrásallok áció
(1) az aKCS-országok közötti indikatív forrásfelosz tás szabványos, tárgyilagos ás átlátható szükséglet- és tel jesítménykritériumok alapján történik. Ebben az összefüggésben:
a) a szükségletek értékelésének alapját képező kritéri umok az egy főre jutó jövedelem, a népességszám, a társadalmi mutatók, az eladósodottság szintje,
(7) bekezdésének sérelme nélkül, a Közösség új szükség letek vagy kivételes felhasználás figyelembevétele céljá ból növelheti az adott ország esetében a programozható forrásokat vagy az előre nem látható szükségletekre elkülönített forrásokat:
a) új szükségletek származhatnak a (2) bekezdés
b) pontjában meghatározott olyan rendkívüli körül ményekből, mint a válsághelyzetek és válság utáni helyzetek;
b) a »kivételes felhasználás« azt a helyzetet jelenti, ami kor a félidős és záró felülvizsgálaton kívül az adott országra programozható forrásokat teljesen lekötöt ték, és a szegénység csökkentésére irányuló eredmé nyes politikák, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás révén a nemzeti indikatív pro gramból kiegészítő finanszírozás használható fel.”;
b) a 4. cikk (1)–(4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) a fent említett információ kézhezvételekor vala mennyi aKCS-állam összeállít és benyújt a Közösséghez egy indikatív programtervezetet a CSP-ben kifejtett fej lesztési célkitűzései és prioritásai alapján és azokkal összhangban. az indikatív programtervezet a követke zőket tartalmazza:
a) általános költségvetési támogatás és/vagy azon kor látozott számú központi ágazat vagy terület, amelyre összpontosítani kell a támogatást;
b) a célkitűzések és célok elérését szolgáló legmegfele lőbb intézkedések és műveletek a központi ágazat ban, ágazatokban vagy területen, területeken;
c) a központi ágazat(ok)on vagy terület(ek)en kívüli, korlátozott számú program és projekt számára fenntartható források és/vagy az ilyen tevékenysé gek vázlatos összefoglalása, valamint az ilyen ele mek mindegyike esetében felhasználandó források jelzése;
d) a Miniszterek Tanácsa által meghatározott kritéri umokkal összhangban finanszírozásra jogosult nem állami szereplők típusai, a nem állami szereplők számára elkülönített források és a támogatandó tevékenységek típusai, amelyek kizárólag nem nye reségszerzési célúak lehetnek;
e) regionális programokban és projektekben való lehetséges részvételre irányuló javaslatok; és
f) lehetséges tartalék az esetleges követelésekkel szem beni biztosításra, valamint a költségek növekedé sének és az előre nem látható események fedezésére.
(2) az indikatív program tervezete adott esetben tar talmazza azon forrásokat, amelyeket az aKCS-államok humán, dologi és intézményi kapacitásának megerősíté sére tartanak fenn a nemzeti indikatív programok előké szítése és végrehajtása, a regionális indikatív programokból finanszírozott programokban és projek tekben való lehetséges részvétel, valamint az aKCS- államok közberuházási projektciklusának javítása és igazgatása vonatkozásában.
alapján kell elfogadni. Elfogadásával kötelező a Közös ségre és az adott államra egyaránt. Ezt az indikatív pro gramot mellékelni kell a CSP-hez, és tartalmaznia kell még a következőket:
a) konkrét és egyértelműen azonosított műveletek fel tüntetése, különösen azoké, amelyek a következő felülvizsgálat előtt leköthetők;
b) indikatív ütemterv az indikatív program végrehajtá sára és felülvizsgálatára, ideértve a források leköté sét és kifizetését; és
c) eredményorientált kritériumok a felülvizsgálatok elvégzéséhez.
(4) a Közösség és az érintett aKCS-állam megteszik az összes szükséges intézkedést annak biztosítása érde kében, hogy a programozási folyamat – rendkívüli körül ményeket kivéve – a lehető legrövidebb idő alatt, de az együttműködés többéves pénzügyi keretének elfogadá sától számított tizenkét hónapon belül mindenképpen befejeződjön. Ebben az összefüggésben a CSP és az indi katív program kidolgozásának egy egységes dokumen tum elfogadásához vezető, megszakítás nélküli folyamat részének kell lennie.”;
c) az 5. cikk a következőképpen módosul:
i. a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) a 3. cikk (4) bekezdésében említett rendkí vüli körülmények esetén az új szükségletek vagy kivételes felhasználás figyelembevétele érdekében bármely fél kérésére elvégezhető ad hoc felülvizsgálat.”;
ii. a (4) bekezdés bevezető szövege helyébe a követ kező szöveg lép:
„(4) az indikatív program éves működési felül vizsgálata, illetve félidős és záró felülvizsgálata magában foglalja a program végrehajtásának közös felülvizsgálatét, és figyelembe veszi a vonatkozó figyelemmelkísérési és felülvizsgálati tevékenysége ket. a felülvizsgálatok elvégzése helyben történik, véglegesítésüket a nemzeti programengedélyező és a Bizottság végzi a megfelelő érintettekkel folytatott konzultáció keretében, ideértve a nem állami sze replőket, helyi hatóságokat és adott esetben az aKCS-parlamenteket. a felülvizsgálatok különösen a következők felülvizsgálatára terjednek ki:”;
iii. az (5), (6) és (7) bekezdés helyébe a következő szö veg lép:
„(5) a Bizottság évente egyszer az éves működési felülvizsgálat következtetéseiről szóló összefoglaló
(3)
az indikatív program tervezete az érintett aKCS-
jelentést nyújt be a Fejlesztésfinanszírozási Együtt
állam és a Közösség közötti eszmecsere tárgyát képezi. az indikatív programot a Közösség nevében eljáró Bizottság és az érintett aKCS-állam közös megegyezése
működési Bizottsághoz. a bizottság a megállapodás alapján őt megillető felelősségi körével és hatáskö rével összhangban megvizsgálja a jelentést.
(6)
az éves működési felülvizsgálatok fényében a
b) a Közösség pénzügyi eszközeinek keretrend
nemzeti programengedélyező és a Bizottság a féli dős és záró felülvizsgálatkor felülvizsgálhatja és kii gazíthatja a CSP-t:
a) amennyiben a működési felülvizsgálatok egyedi problémákat jeleznek; és/vagy
b) valamely aKCS-államban megváltoztak a körülmények.
a CSP megváltoztatásáról a (2) bekezdésben megha tározott ad hoc felülvizsgálati eljárás eredményeként is határozhatnak.
a záró felülvizsgálat tartalmazhatja az együttműkö dés új többéves pénzügyi keretének kiigazítását is, mind a források felosztása, mind a következő prog ramra való felkészülés tekintetében.
(7) a félidős és záró felülvizsgálat befejezését követően a Közösség nevében eljáró Bizottság növelheti vagy csökkentheti valamely ország eseté ben a felosztott forrásokat az érintett aKCS-állam aktuális szükségleteinek és teljesítményének fényében.
a (2) bekezdésben meghatározott ad hoc felülvizs gálatot követően a Közösség nevében eljáró Bizott ság a forrásokat az érintett aKCS-állam új szükségleteinek vagy kivételes felhasználás fényében is növelheti, a 3. cikk (4) bekezdésében meghatáro zottaknak megfelelően.”;
d) a 6. cikk a következőképpen módosul:
i. a cím helyébe a következő szöveg lép:
„Hatály”;
ii. a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:
„(3) a regionális programokhoz kapcsolódó finanszírozási kérelmeket a következők nyújthatják be:
a) kellő meghatalmazással rendelkező regionális szerv vagy szervezet; vagy
b) kellő meghatalmazással rendelkező szubregio nális szerv, szervezet, vagy a programozási sza kaszban az érintett régió valamely aKCS- állama, feltéve, hogy a regionális indikatív programban (RIP) azonosították a műveletet.
(4) Nem aKCS fejlődő országok regionális pro gramokban való részvétele csak addig a mértékig mérlegelhető, amennyiben:
a) az együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott projektek és programok súly pontja aKCS-országban marad;
szere egyenértékű rendelkezéseket tartalmaz; és
c) tiszteletben tartják az arányosság elvét.”;
e) a 7., 8. és 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„7. cikk
Reg ion ális prog ramok
az érintett aKCS-államok határoznak a földrajzi régiók meghatározásáról. a regionális integrációs programok nak a lehető legnagyobb mértékig összhangban kell len niük a meglévő regionális szervezetek programjaival. amennyiben több illetékes regionális szervezet tagsága átfedi egymást, a regionális integrációs programnak elv ben összhangban kell lennie e szervezetek egyesített tagságával.
8. cikk
Reg ion ális prog ramozás
(1) a programozás az egyes régiók szintjén történik. a programozás a Közösség és a kellő megbízatással ren delkező regionális szervezet(ek), valamint ilyen megbí zatás hiányában a régió országainak nemzeti programengedélyezői közötti eszmecsere eredménye. a programozás adott esetben magában foglalhatja a regi onális szinten képviselt nem állami szereplőkkel, és adott esetben a regionális parlamentekkel folytatott konzultációt.
(2) a regionális stratégiai dokumentumot (RSP) a Bizottság és a kellő meghatalmazással rendelkező regio nális szervezet(ek) készíti(k) el együttműködve az érin tett régió aKCS-államaival a szubszidiaritás elve és a kiegészítő jelleg alapján, az országstratégiai dokumen tum programozásának figyelembevételével.
(3) az RSP a tevékenységek prioritásának megállapí tására és a támogatott programok helyi kiépítésére szol gál. az RSP a következő standard elemeket tartalmazza:
a) a régió politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti kontextusának elemzése;
b) a regionális gazdasági integráció, valamint a világ gazdasági integráció folyamatának és kilátásainak elemzése;
c) a követett regionális stratégiák és prioritások, vala mint a várt finanszírozási követelmények körvonalazása;
d) a regionális együttműködés egyéb külső partnerei vonatkozó tevékenységeinek körvonalazása; és
e) meghatározott, a regionális integráció céljainak elé réséhez történő EU-hozzájárulás körvonalazása, amely a lehető legnagyobb mértékben kiegészíti az aKCS-államok által önállóan, illetve egyéb külső partnerek, különösen az EU-tagállamok által finan szírozott tevékenységeket; és
f) a fenti stratégiák végrehajtásához alkalmazandó leg megfelelőbb támogatási és végrehajtási mechaniz musok jelzése.
9. cikk
Forrásallok áció
(4) a felülvizsgálatokról szóló 11. cikk sérelme nél kül, a Közösség új szükségletek vagy kivételes felhaszná lás figyelembevétele céljából növelheti az adott régió esetében a programozható összegeket vagy az előre nem látható szükségletekre elkülönített összegeket:
a) új szükségletek származhatnak az olyan rendkívüli körülményekből, mint a válsághelyzetek és válság utáni helyzetek, vagy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott előre nem látható szükségletekből;
b) a »kivételes felhasználás« azt a helyzetet jelenti, ami kor a félidős és záró felülvizsgálaton kívül az adott régióra felosztott forrásokat teljesen lekötötték, és a hatékony regionális integráció, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás révén kiegészítő finanszírozás használható fel a regionális indikatív
(1)
az aKCS-régiók közötti indikatív forrásfelosztás
programból.”;
a szükségletek szabványos, tárgyilagos és átlátható becs lésein, valamint a regionális együttműködési és integrá ciós folyamat előrehaladásán és távlati kilátásain alapul.
(2) a felosztott források a következőkből állnak:
a) egy programozható összeg a közösségi támogatás központi és nem központi területeit támogató regi onális integráció ágazati politikák, programok és projektek támogatására; és
b) minden egyes aKCS-régióra elkülönített összeg az e megállapodás 72., 72a. és 73. cikkében meghatáro zott előre nem látható szükségletek fedezésére az olyan esetekben, amikor az előre nem látható szük séglet határon átnyúló jellege és/vagy terjedelme miatt az ilyen támogatás hatékonyabban regionális szinten nyújtható. Ezek az összegek az e megállapo dás 72., 72a. és 73. cikkében rögzített feltételek mellett vehetők igénybe az olyan esetekben, amikor az ilyen támogatás nem finanszírozható az uniós költségvetésből. Biztosítani kell az ebből a keretből finanszírozott műveletek és az országszintű lehet séges műveletek kiegészítő jellegét.
(3) Ez a programozható összeg elősegíti az érintett régiónak szánt közösségi támogatás hosszú távú prog ramozását. a megfelelő mérték elérése és a hatékonyság fokozása érdekében a regionális és nemzeti forrásokat egyesíteni lehet a megkülönböztetett nemzeti elemeket tartalmazó regionális műveletek finanszírozása érdekében.
f) a 10. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(2) a regionális indikatív programok elfogadása a Közösség és a kellő meghatalmazással rendelkező regi onális szervezet(ek), vagy ilyen meghatalmazás hiányá ban az érintett aKCS-államok közös megegyezésével történik.”;
g) a 11. cikkben a meglévő bekezdés számozott bekezdéssé változik, és a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2) a 9. cikk (4) bekezdésében említett rendkívüli körülmények esetén, az új szükségletek vagy kivételes felhasználások figyelembevétele érdekében bármely fél kérésére elvégezhető a felülvizsgálat. az ad hoc felülvizs gálat eredményeként az RSP megváltoztatásáról mind két fél határozhat, és/vagy a Közösség nevében eljáró Bizottság megemelheti a felosztott forrásokat.
a záró felülvizsgálat tartalmazhatja az együttműködés új többéves pénzügyi keretének kiigazítását mind a forrá sok felosztása, mind a következő regionális indikatív programra való felkészülés tekintetében.”;
h) a 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„12. cikk
a z a K CS-n b elüli eg yüttműk ödés
az előre nem látható szükségletekre elkülönített regio nális összegek igénybe vehetők az érintett régió és a
(1)
az aKCS-n belüli együttműködésnek, mint a fej
régión kívül eső aKCS-országok javára, amennyiben az előre nem látható szükséglet jellegéből adódóan érinti őket, és a tervezett projektek és programok súlypontja a régióban marad.
lesztés egyik eszközének, hozzá kell járulnia az aKCS–EK partnerség célkitűzéseihez. az aKCS-n belüli együttműködés szupraregionális együttműködés. az együttműködés célja az aKCS-államokat közösen érintő
kihívások kezelése olyan műveleteken keresztül, ame lyek túlmutatnak a földrajzi elhelyezkedés koncepcióján, és számos vagy az összes aKCS-állam előnyét szolgálják.
(2) a szubszidiaritás és a kiegészítő jelleg elvével összhangban akkor kerül sor az aKCS-n belüli intézke désre, amikor a nemzeti és/vagy regionális szintű intéz kedések lehetetlennek vagy kevésbé hatékonynak bizonyulnak, abból a célból, hogy hozzáadott értéket nyújtsanak a más együttműködési eszközökkel elvégzett műveletekhez képest.
(3) az aKCS-csoportnak a nemzetközi vagy interre gionális kezdeményezésekhez az aKCS-n belüli alapból történő hozzájárulása esetén biztosítani kell a megfelelő láthatóságot.”;
i) a szöveg a következő cikkekkel egészül ki:
„12a. cikk
a K CS-n b elüli stratég iai dok umen tum
(1) az aKCS-n belüli együttműködés programozása a Bizottság és az aKCS–EK Nagykövetek Bizottsága közötti véleménycserére épül, és a Bizottság szolgála tai és az aKCS Titkárság közösen készíti el az érintett szereplőkkel és érdekeltekkel folytatott konzultációt követően.
12b. cikk
Fin an szírozási k érelmek
az aKCS-n belüli programokhoz kapcsolódó finanszí rozási kérelmeket a következők nyújthatják be:
a) közvetlenül az aKCS Miniszterek Tanácsa vagy az aKCS Nagykövetek Bizottsága; vagy
b) közvetve:
i. különböző földrajzi régiókhoz tartozó legalább három, kellő meghatalmazással rendelkező regionális szerv vagy szervezet, vagy legalább két aKCS-állam a három régió mindegyikéből; vagy
ii. nemzetközi szervezetek, mint az afrikai Unió, amelyek az aKCS Nagykövetek Bizottságának előzetes jóváhagyása alapján a regionális együttműködés és az integráció célkitűzéseihez hozzájáruló műveleteket végeznek; vagy
iii. a karibi vagy csendes-óceáni régiók, tekintettel különleges földrajzi helyzetükre, az aKCS Miniszterek Tanácsa vagy az aKCS Nagyköve tek Bizottsága előzetes jóváhagyása alapján.
12c. cikk
(2) az aKCS-n belüli stratégiai dokumentum megha
Forrásallok áció
tározza az aKCS-n belüli együttműködés prioritást
élvező intézkedéseit, valamint a támogatott programo kért való felelősségvállalás előmozdításához szükséges intézkedéseket. a dokumentumnak a következő stan dard elemeket kell tartalmaznia:
a) az aKCS-államok csoportja politikai, gazdasági, tár sadalmi és környezeti kontextusának elemzése;
b) az aKCS-n belüli együttműködés értékelése az e
az indikatív forrásfelosztás a szükségletek felmérésén, valamint az aKCS-n belüli együttműködési folyamat elő rehaladásán és távlati lehetőségein alapul. Tartalmaznia kell egy nem programozott forrásokból álló tartalékot.”;
j) a 13. és 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„13. cikk
megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulása szempontjából, és a levont tanulságok;
a z
(1)
a K CS-n b elüli in dik atív prog ram
az aKCS-n belüli indikatív programnak a követ
c) az aKCS-n belüli stratégiák és célkitűzések, vala mint a várható finanszírozási szükségletek körvonalazása;
d) az együttműködésben részt vevő egyéb külső part nerek idevágó tevékenységeinek körvonalazása; és
e) az EU aKCS-n belüli együttműködés célkitűzései nek megvalósításához való hozzájárulásának, vala mint a nemzeti és regionális szinten és más külső partnerek, különösen az EU tagállamok által finan szírozott műveletek kiegészítő jellegének jelzése.
kező standard elemeket kell tartalmaznia:
a) a közösségi támogatás központi ágazatai és témái;
b) a központi ágazatok és témák célkitűzéseinek eléré sét legmegfelelőbben szolgáló intézkedések és tevé kenységek; és
c) az azonosított célkitűzések eléréséhez szükséges programok és projektek, amennyiben azokat egyér telműen meghatározták, valamint az ezek mind egyikéhez rendelendő források feltüntetése, és a végrehajtás ütemterve.
(2) a Bizottság és az aKCS Titkárság azonosítja és értékeli az idevágó tevékenységeket. Ennek alapján az aKCS-n belüli indikatív programot a Bizottság és az
k) a 15. cikk a következőképpen módosul:
aKCS Titkárság közösen készíti el és nyújtja be az aKCS–EK Nagykövetek Bizottságához. a programot a Közösség nevében eljáró Bizottság és az aKCS Nagykö vetek Bizottsága fogadja el.
(3) a 12b. cikk b) pontja iii. alpontjának sérelme nél kül az aKCS Nagykövetek Bizottsága minden évben konszolidált listát nyújt be az aKCS-n belüli indikatív programban előirányzott kiemelt intézkedésekhez kap csolódó finanszírozási kérelmekről. a Bizottság az aKCS Titkársággal közösen azonosítja és dolgozza ki az ide vágó intézkedéseket, valamint az éves cselekvési progra
i. az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) az érintett aKCS-állam vagy regionális, vagy aKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv által benyújtott projektek és programok együttes értékelés tárgyát képezik. az aKCS–EK Fej lesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság kia lakítja a programok és projektek értékelésének általános iránymutatásait és szempontjait. Ezek a programok és projektek általában több évre szól nak, és az adott térségben a korlátozott méretű fel lépések egész sorát foglalhatják magukban.”;
mot. az éves cselekvési programnak a lehetséges
mértékig és a felosztott források figyelembevételével tar talmaznia kell az aKCS-n belüli indikatív programban nem előirányzott intézkedésekhez kapcsolódó finanszí rozási kérelmeket. Kivételes esetekben ezeket a kérelme ket a Bizottság különleges finanszírozási határozatában fogadják el.
14. cikk
Felülvizsg álati eljárás
ii. a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) a programok és projektek értékelése során kellően figyelembe kell venni a nemzeti humán erő forrás korlátozottságát, és olyan stratégiát kell biz tosítani, amely kedvez az ilyen erőforrások támogatásának. Figyelembe kell továbbá venni az egyes aKCS-államok vagy -régiók egyedi jellemzőit és korlátait is.”;
iii. a (4) bekezdésben a „programengedélyezőt” szöveg rész helyébe „illetékes programengedélyezőt” szö veg lép;
(1) az aKCS-n belüli együttműködés elégségesen
rugalmas és alkalmazkodóképes, hogy biztosíthassa az intézkedések és az e megállapodás célkitűzései közötti következetességet, és figyelembe veszi az aKCS-államok csoportja prioritásainak és célkitűzéseinek bármely változását.
l) a 16. cikk egészében az „érintett aKCS-állam” szöveg rész helyébe az „érintett aKCS-állam vagy a regionális, vagy az aKCS-n belüli szinten működő megfelelő szer vezet vagy szerv” lép;
(2)
az aKCS Nagykövetek Bizottsága és a Bizottság
m) a 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:
végzi az aKCS-n belüli együttműködési stratégia és az indikatív program félidős és záró felülvizsgálatát abból a célból, hogy azt az aktuális körülményekhez igazítsák és biztosítsák a megfelelő végrehajtását. Ha a körülmények szükségessé teszik, ad hoc felülvizsgálatok is elvégezhe tők az olyan új szükségletek figyelembevétele céljából, amelyek kivételes vagy előre nem látható körülmények ből származhatnak, mint pl. az aKCS-országok esetében közös, új kihívásokból származók.
„17. cikk
a fin an szírozási meg állapodás
(1) általános szabályként az együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott programok és projek tek a Bizottság és az aKCS-állam, vagy a regionális vagy aKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv közötti finanszírozási megállapodás tárgyát
(3)
az aKCS Nagykövetek Bizottsága és a Bizottság a
képezik.
félidős és a záró felülvizsgálat idején, vagy valamely ad hoc felülvizsgálat után, felülvizsgálhatja és kiigazíthatja
az aKCS-n belüli együttműködés stratégiai dokumentumát.
(4) a félidős és a záró, vagy az ad hoc felülvizsgá latokat követően az aKCS Nagykövetek Bizottsága és a Bizottság kiigazíthatja az aKCS-n belüli indikatív pro gramban felosztott forrásokat, és igénybe veheti a nem programozott aKCS-n belüli tartalékot.”;
(2) a finanszírozási megállapodást a Bizottság finan
szírozási határozatának közlésétől számított 60 napon belül kell kidolgozni. a finanszírozási megállapodás:
a) meghatározza különösen a Közösség pénzügyi hozzájárulásának, a finanszírozás szabályainak és az érintett programra vagy projektre vonatkozó általá nos és egyedi rendelkezések részleteit, ideértve a várható hatásokat és az eredményeket is; és
b) megfelelő előirányzatokat biztosít a költségek növe kedésének, az előre nem látható eseményeknek, az auditok és az értékelések fedezésére.
(3) a programok és projektek elszámolásának lezárá sakor fennmaradó, az együttműködés többéves pénzü gyi keretének lekötésére rendelkezésre álló időn belül fel nem használt egyenlegek – amelyből a programokat és a projekteket finanszírozzák – az aKCS-állam vagy a regionális vagy aKCS-n belüli szinten működő megfe lelő szervezet vagy szerv számára halmozódnak fel.”;
n) a 18. cikk egészében a „nemzeti programengedélyező” szövegrész helyébe az „illetékes programengedélyezőt” szöveg lép;
o) a 19. cikk a következőképpen módosul:
i. az (1) bekezdésben az „aKCS-államok” szövegrész helyébe az „aKCS-állam vagy a regionális vagy az aKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet
harmadik országokban végrehajtott együttműködési tevékenységek végrehajtása céljából közzétett azon stan dard eljárásoknak és dokumentációnak megfelelően kell eljárni, amelyek a kérdéses eljárás megindítása idején hatályosak voltak.
(2) decentralizált igazgatás esetén, amennyiben az együttes értékelés azt mutatja, hogy a szerződések és támogatások odaítélésének eljárása az aKCS-államban vagy a kedvezményezett régióban, illetve a forrásokat nyújtók által jóváhagyott eljárások vonatkozásában megfelelnek az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő elbánás és a diszkriminációmentesség elveinek, és eleve kizárják bármilyen összeférhetetlenség felmerülését, akkor a Bizottságnak ezeket az eljárásokat kell alkalmaz nia a Párizsi Nyilatkozattal összhangban és a 26. cikk sérelme nélkül, a területen gyakorolható hatásköreit meghatározó szabályok teljes mértékű tiszteletben tar tása mellett.
vagy szerv” szöveg lép;
(3)
az aKCS-állam, vagy a regionális vagy az aKCS-n
ii. a (3) bekezdésben az „aKCS-államok” szövegrész helyébe az „aKCS-állam vagy a regionális vagy az aKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv” szöveg lép;
p) a 19a. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
i. a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:
belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv vállalja, hogy rendszeresen ellenőrzi az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott műveletek megfelelő végrehajtását, hogy a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére megfelelő intézkedéseket hoz, és amennyiben szükséges, jogi lépé seket tesz a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésére.
„(1) az e megállapodás keretében megvalósuló
(4) decentralizált igazgatás keretében a szerződéseket
együttműködés többéves pénzügyi keretéből finan szírozott programok és projektek végrehajtásának főképpen az alábbiakból kell állnia:”;
ii. a d) pont helyébe a következő szöveg lép:
„d) költségvetési támogatás, ágazati programok támogatása, adósságenyhítés formájában, vala mint a rövid távú külső sokkokból eredő ked vezőtlen hatások – ideértve az exportbevételek rövid távú ingadozásait – mérséklését fedező támogatás keretében folyósított közvetlen kifizetések.”;
q) a 19b. cikkben az „aKCS-államok” szövegrész helyébe az „aKCS-állam vagy a regionális vagy az aKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv” szöveg lép;
r) a 19c. és 20. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„19c. cikk
Szerződések odaítélése, támog atások odaítélése és a szerződések teljesítése
(1) a 26. cikkben meghatározott eseteket kivéve a szerződéseket és a támogatásokat a közösségi szabályok nak megfelelően kell odaítélni és teljesíteni, és az e sza bályok szerinti speciális eseteket kivéve a Bizottság által
az aKCS-államok, vagy a regionális vagy az aKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv tárgyalják meg, szövegezik meg, írják alá és teljesítik. Ezek az államok, vagy a regionális vagy az aKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv felkér heti a Bizottságot, hogy a nevében szerződéseket tárgyal jon meg, szövegezzen meg, írjon alá és teljesítsen.
(5) az e megállapodás 50. cikkében említett kötele zettségvállalás szerint az aKCS-országokkal folytatott együttműködés többéves pénzügyi keretének forrásaiból finanszírozott szerződések és támogatások teljesítése a nemzetközileg elismert alapvető munkajogi előírásokkal összhangban valósul meg.
(6) Felállításra kerül az aKCS-államok csoportjának Titkárságának és a Bizottság képviselőiből álló szakértői csoport, amely valamelyik Fél kérésére megállapítja a változtatások indokoltságát, és módosításokat és javítá sokat javasol az (1) és a (2) bekezdésben említett szabá lyokkal és eljárásokkal kapcsolatban.
Ez a szakértői csoport időszakos jelentéseket is készít az aKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság számára, amellyel segíti azt a fejlesztési együtt működési intézkedések végrehajtásával kapcsolatos problémák vizsgálata és megfelelő intézkedések kezde ményezése terén.
20. cikk
Jog osultság
a 22. cikkel összhangban biztosított eltérés kivételével és a 26. cikk sérelme nélkül:
megállapodásokra hivatkozva kell értékelni, és a Közösségből származó áruk magukban foglalják a tengerentúli országokból és területekről származó készleteket is.
(4) a közbeszerzési szerződések vagy az e megállapo dás keretében megvalósuló együttműködés többé ves pénzügyi keretből finanszírozott támogatások
(1)
az e megállapodás szerinti együttműködés többé ves pénzügyi keretéből finanszírozott beszerzési szerződések vagy támogatások odaítélési eljárása iban való részvétel nyitva áll:
a) az aKCS-államok, az Európai Közösség tagál lamai, az Európai Közösség hivatalos tagjelölt országai vagy az Európai Gazdasági Térség tag államainak valamennyi természetes személye számára, akik ezen államok állampolgárai, vagy az ezekben az országokban letelepedett jogi személyek számára;
b) az Egyesült Nemzetek meghatározása szerinti legkevésbé fejlett országok valamennyi termé szetes személye számára, akik ezen államok állampolgárai, vagy az ilyen, az országban lete lepedett jogi személyek számára.
(5)
(6)
odaítélési eljárásaiban való részvétel nyitva áll a nemzetközi szervezetek számára.
amennyiben az e megállapodás keretében megva lósuló együttműködés többéves pénzügyi keret nemzetközi szervezet égisze alatt megvalósuló műveletet finanszíroz, a közbeszerzési szerződések vagy a támogatások odaítélési eljárásaiban való rész vétel az (1) vagy (1a) bekezdés alapján jogosultnak minősülő valamennyi természetes és jogi személy és a szervezet szabályai szerint jogosult valamennyi természetes és jogi személy számára nyitva áll, azzal a feltétellel, hogy egyenlő bánásmódot kell biztosí tani az összes adományozó számára. Ugyanez vonatkozik az árukra és anyagokra is.
amennyiben az e megállapodás keretében megva lósuló együttműködés többéves pénzügyi keret regi onális kezdeményezés keretében megvalósuló műveletet finanszíroz, a közbeszerzési szerződések vagy a támogatások odaítélési eljárásaiban való rész
(1a) az e megállapodás szerinti együttműködés többé
ves pénzügyi keretéből finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződések odaítélésében való részvétel nyitva áll valamennyi olyan természetes személy előtt is, akik bármely, az (1) bekezdésben említett országokon kívüli ország állampolgárai, illetve olyan jogi személyek előtt, amelyek ilyen országokban letelepedettek, amennyiben az érintett országgal megállapodás született a külső segítség nyújtási programokban viszonossági alapon történő részvételről. az Egyesült Nemzetek meghatározása szerinti legkevésbé fejlett országokban a viszonos sági alapon történő részvétel megadása az OECd/daC tagjai számára automatikusan történik.
a viszonossági alapon történő részvételt a Bizottság egy adott országra vagy egy adott regionális ország csoportra vonatkozó egyedi határozat útján állapítja meg. a határozatot az aKCS-államok egyetértésé
(7)
vétel az (1) vagy (1a) bekezdés alapján jogosultnak minősülő valamennyi természetes és jogi személy és az adott kezdeményezésben részt vevő ország vala mennyi természetes és jogi személye számára nyitva áll. Ugyanez a szabály vonatkozik az árukra és anya gokra is.
amennyiben az e megállapodás keretében megva lósuló együttműködés többéves pénzügyi keret har madik állammal közösen finanszírozott műveletet finanszíroz, a közbeszerzési szerződések vagy a támogatások odaítélési eljárásaiban való részvétel az
(1) vagy (1a) bekezdés alapján jogosultnak minő sülő valamennyi természetes és jogi személy és a fent említett harmadik állam szabályai alapján jogo sultnak minősülő valamennyi természetes és jogi személy számára nyitva áll. Ugyanez vonatkozik az árukra és anyagokra is.”;
(2)
(3)
vel a Bizottság fogadja el, és legalább egy évig hatályos.
az e megállapodás szerinti együttműködés többé ves pénzügyi keretéből finanszírozott szerződésben meghatározott szolgáltatásokat bármilyen állam polgárságú szakértő nyújthatja, a Közösség beszer zési szabályaiban meghatározott minőségi és pénzügyi követelmények sérelme nélkül.
az e megállapodás keretében megvalósuló együtt működés többéves pénzügyi keretből finanszírozott szerződés alapján megvásárolt áruknak és anyagok
s) a 21. cikket el kell hagyni (1);
t) a 22. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Rendkívüli, kellően megalapozott körülmények esetén a 20. cikk értelmében nem jogosult harmadik országok természetes és jogi személyei az aKCS-állam vagy a regionális vagy az aKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv indokolt kérelme alapján engedélyt kaphatnak a Közösség által az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott beszerzési szerződések vagy támogatások odaítélési eljárásaiban való részvételre. az aKCS-állam
nak az (1) vagy (1a) bekezdés alapján jogosult állam
ból kell származniuk. Ebben az összefüggésben a származó termék fogalmát a vonatkozó nemzetközi
(1) a 21. cikket az aKCS–EK Miniszterek Tanácsának 3/2008 határoza tával törölték.
vagy a regionális vagy az aKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv minden esetben átadja a Bizottságnak az ilyen eltérésről szóló határozat megho zatalához szükséges információkat, különös figyelmet fordítva a következőkre:
a) az érintett aKCS-állam vagy -régió földrajzi elhelyezkedése;
b) a tagállamok és az aKCS-államok vállalkozóinak, szállítóinak és tanácsadóinak versenyképessége;
c) a szerződés teljesítési költségei túlzott növekedése elkerülésének szükségessége;
d) szállítási nehézségek vagy késedelmek a szállítási idők vagy egyéb hasonló problémák miatt;
e) a helyi feltételeknek legmegfelelőbb és legjobb technológia;
f) rendkívüli szükséghelyzetek esetei;
g) a termékek és szolgáltatások rendelkezésre állása az érintett piacokon.”;
u) a 23. és 25. cikket el kell hagyni (1);
v) a 26. cikk (1) bekezdésében a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Intézkedéseket kell tenni annak ösztönzése érde kében, hogy az aKCS-államok természetes és jogi sze mélyei a legszélesebb körben vegyenek részt az e megállapodás keretében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott szerződések végrehajtásában, hogy optimalizálni lehessen az említett államok fizikai és emberi erőforrásait. E célból:”;
w) a 27., 28. és 29. cikket el kell hagyni (2);
x) a 30. cikkben a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:
„a valamely aKCS-állam hatóságai vagy a regionális vagy az aKCS-n belüli szinten működő megfelelő szer vezet vagy szerv és valamely vállalkozó, szállító vagy szolgáltató között az e megállapodás szerinti együttmű ködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott szer
nélkül ezt a munkát az aKCS-állam(ok), vagy a regioná lis vagy az aKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv és a Közösség közösen végzik el. az aKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság biztosítja az együttes figyelemmelkísérési és értékelési tevékenységek közös jellegét. annak érdeké ben, hogy támogatást nyújtsanak az aKCS–EK Fejlesz tésfinanszírozási Együttműködési Bizottságnak, a Bizottság és az aKCS Főtitkársága előkészíti és végre hajtja az együttes figyelemmel kísérést és értékelést, és jelentést készít a Bizottságnak. a bizottság a megállapo dás aláírását követő első találkozóján rögzíti a működ tetési módozatokat, amelyek célja, hogy biztosítsa a működtetés közös jellegét, és évenként jóváhagyja a munkaprogramot.
(2) a figyelemmelkísérési és értékelési tevékenységek különösen:
a) biztosítják az e megállapodás keretében megvaló suló együttműködés többéves pénzügyi kerete működésének és tevékenységének rendszeres és füg getlen értékelését az eredmények és a célkitűzések összehasonlítása révén; és ezáltal
b) lehetővé teszik az aKCS-államok, vagy a regionális vagy az aKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv és a Bizottság és a közös intéz mények számára, hogy a tapasztalatok tanulságait felhasználják a jövőbeni politikák és tevékenységek tervezésében és végrehajtásában.
34. cikk
a Bizottság
(1) a Bizottság gondoskodik az e megállapodás kere tében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi kerete forrásainak felhasználásával megvalósított műve letek pénzügyi végrehajtásáról – a beruházási konstruk ció és a kamattámogatások kivételével – az alábbi fő gazdálkodási módszerek alkalmazásával:
a) centralizált gazdálkodás;
b) decentralizált gazdálkodás.
ződés teljesítése közben felmerülő vitákat:”;
(2)
általános szabály, hogy az e megállapodás kere
y) a 33. és 34. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„33. cikk
Módozatok
tében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi kerete forrásainak a Bizottság által megvalósuló pénzü gyi végrehajtásának decentralizáltan kell történnie.
Ebben az esetben a végrehajtás feladatairól a 35. cikkel összhangban az aKCS-államoknak kell gondoskodniuk.
(1) az aKCS-államok, vagy a regionális vagy az
aKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv, vagy a Bizottság által elvégzett értékelések sérelme
(1) a 23. és 25. cikket az aKCS–EK Miniszterek Tanácsának 3/2008 hatá rozatával törölték.
(2) a 27., 28. és 29. cikket az aKCS–EK Miniszterek Tanácsának 3/2008 határozatával törölték.
(3) az e megállapodás keretében megvalósuló együtt működés többéves pénzügyi keretének forrásai pénzü gyi végrehajtásának megvalósítása érdekében a Bizottság a szervezeti egységeire ruházza végrehajtási hatásköreit. a feladatkörök átruházásáról a Bizottság értesíti az aKCS-államokat és az aKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottságot.”;
z) a 35. cikk a következőképpen módosul:
i. az (1) bekezdésben a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Valamennyi aKCS-állam kormánya kinevez egy nemzeti programengedélyezőt, hogy képviselje a Bizottság és a Bank kezelése alatt álló, az e meg állapodás keretében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi keretének forrásaiból finanszíro zott tevékenységekben. a nemzeti programengedé lyező egy vagy több nemzeti programengedélyező helyettest nevez ki, akik feladatai ellátásában való akadályozottsága esetén helyettesítik őt, és erről a kinevezésről értesíti a Bizottságot. amennyiben ele get tettek az intézmények képességére és a hatékony és eredményes pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó feltételeknek, a nemzeti programengedélyező az érintett programok és projektek megvalósításához kapcsolódó feladatköreit a nemzeti államigazgatás felelős szervére ruházhatja. a nemzeti programen gedélyező értesíti a Bizottságot az átruházásról.
Regionális programok és projektek esetében a meg felelő szervezet vagy szerv jelöli ki a regionális prog ramengedélyezőt, akinek a feladatai értelemszerűen megegyeznek a nemzeti programengedélyező feladataival.
aKCS-n belüli programok és projektek esetében a megfelelő szervezet vagy szerv jelöli ki az aKCS-n belüli programengedélyezőt, akinek a feladatai érte lemszerűen megegyeznek a nemzeti programenge délyező feladataival. abban az esetben, amikor nem az aKCS Titkárság a programengedélyező, a finan szírozási megállapodásnak megfelelően tájékoztatni kell a Nagykövetek Bizottságát a programok és a projektek megvalósításáról.
amennyiben a Bizottság az e megállapodás kereté ben megvalósuló együttműködés többéves pénzü gyi kerete forrásainak kezelésére szolgáló eljárások megvalósításával kapcsolatos problémákról tudo mást szerez, a nemzeti programengedélyező együtt működésével a helyzet rendezése érdekében felveszi a szükséges kapcsolatokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket.
ii. a (2) bekezdésben a „nemzeti programengedélyező” szövegrész helyébe az „illetékes programengedélye ző” szöveg lép;
za) a 37. cikk a következőképpen módosul:
i. a (2) bekezdésben az „aKCS-államok” szövegrész helyébe az „aKCS-állam vagy a regionális vagy az aKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv” szöveg lép;
ii. a (4) bekezdésben a „nemzeti programengedélyező” szövegrész helyébe az „illetékes programengedélye ző” szöveg lép;
iii. a (6) bekezdésben a „nemzeti programengedélyező” szövegrész helyébe az „illetékes programengedélye ző” szöveg lép;
iv. a (7) bekezdésben az „aKCS-állam vagy -államok” szövegrész helyébe az „érintett aKCS-állam vagy a regionális vagy az aKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv” szöveg lép.
4. az V. mellékletet és annak jegyzőkönyveit el kell hagyni.
5. a VII. mellékletben a 3. cikk (4) bekezdése helyébe a követ kező szöveg lép:
„(4) a Felek elismerik az aKCS-csoport szerepét a politi kai párbeszédben, amelynek módozatait az aKCS-csoport határozza meg, és amelyeket az Európai Közösség és tagálla mai tudomására kell hozni. az aKCS Titkárság és az Európai Bizottság kicseréli egymás között az összes szükséges infor mációt az e megállapodás 96. és 97. cikke szerinti konzultá ciók előtt, alatt és azokat követően folytatott politikai párbeszéd folyamatáról.”
D. JEGYZŐKÖNYVEK
az illetékes programengedélyező kizárólag a rábí zott végrehajtási feladatokért tartozik pénzügyi felelősséggel.
az aKCS–EK Miniszterek Tanácsának 2007. december 20-i 4/2007 határozatával (1) módosított, dél-afrikáról szóló 3. jegy zőkönyv a következőképpen módosul:
amennyiben az e megállapodás keretében megva lósuló együttműködés többéves pénzügyi kerete forrásainak kezelése decentralizált és olyan további
1. az 1. cikk (2) bekezdésében az „1999. október 11-én Preto riában aláírt” szövegrész helyébe a „2009. szeptember 11-én aláírt megállapodással módosított” szöveg lép.
hatásköröktől függ, amelyeket a Bizottság biztosít
hat, a nemzeti programengedélyező:”;
(1) HL L 25., 2008.1.30., 11. o.
2. a 4. cikk a következőképpen módosul: b) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(4) az e megállapodás II. mellékletének 1. fejezeté
ben meghatározott beruházásfinanszírozásra a dél-
„(2) Ugyanakkor ettől az alapelvtől eltérve dél-afrika jogosult részt venni az aKCS–EK fejlesztésfinanszírozási együttműködés e jegyzőkönyv 8. cikkében felsorolt terü letein a viszonosság és az arányosság elve alapján, vala mint annak tudomásulvételével, hogy dél-afrika
afrikában letelepedett befektetési alapok, valamint a pénzügyi és nem pénzügyi közvetítők lehetnek jogosultak.”
3. az 5. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
részvételét teljes egészében a TdCa VII. címében előírt forrásokból biztosítják. amennyiben a TdCa forrásait
„(3) Ez a jegyzőkönyv nem akadályozza
dél-afrikát
az aKCS–EK pénzügyi együttműködés keretében végre hajtott műveletekben való részvételre fordítják, dél- afrika jogosult teljes mértékben részt venni az ilyen támogatás végrehajtását szabályozó döntéshozatali eljárásokban.”;
abban, hogy az ezen megállapodás II. címének 3. részében foglalt gazdasági partnerségi megállapodások (EPa) egyiké ről tárgyalásokat folytasson és a megállapodást aláírja, amennyiben a szóban forgó EPa részes felei így egyeznek meg.”
XXXXXXX HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak e szerződést alább kézjegyükkel látták el.
Настоящото споразумение е открито за подписване в Ouagadougou на 22 юни 2010 г. и след това от 1 юли 2010 г. до 31 октомври 2010 г. в Генералния секретариат на Съвета на Европейския съюз в Брюксел.
El presente acuerdo quedará abierto a la firma en Uagadugu el 22 de junio de 2010 y, a continuación, del 1 de julio de 2010 al 31 de octubre de 2010 en la Secretaría General del Consejo de la Unión Europea, en Bruselas.
Tato dohoda je otevřena k podpisu dne 22. června v Ouagadougou a poté od 1. července 2010 do 31. října 2010 v generálním sekretariátu Rady Evropské unie v Bruselu.
denne aftale er åben for undertegnelse den 22. juni 2010 i Ouagadougou og derefter fra den 1. juli 2010 til den 31. oktober 2010 i Generalsekretariatet for Rådet for den Europæiske Union i Bruxelles
dieses abkommen liegt am 22. Juni 2010 in Ouagadougou und danach vom 1. Juli bis
31. Oktober 2010 beim Generalsekretariat des Rates der Europäischen Union in Brüssel zur Unterzeichnung auf.
Käesolev leping on allakirjutamiseks avatud 22. juunil 2010 Ouagadougous ning seejärel
1. juulist 2010 kuni 31. oktoobrini 2010 Euroopa Liidu Nõukogu peasekretariaadis Brüsselis.
Η παρούσα συμφωνία κατατίθεται προς υπογραφή στο Ουαγκαντούγκου, στις 22 Ιουνίου 2010 και στη συνέχεια, από την 1η Ιουλίου 2010 έως τις 31 Οκτωβρίου 2010, στη Γενική Γραμματεία του Συμβουλίου της Ευρωπαϊκής Ένωσης, στις Βρυξέλλες.
This agreement shall be open for signature in Ouagadougou on 22 June 2010 and thereafter from 1 July 2010 to 31 October 2010 at the General Secretariat of the Council of the European Union in Brussels.
Le présent accord est ouvert à la signature à Ouagadougou le 22 juin 2010 et ensuite du 1er juillet 2010 au 31 octobre 2010 au Secrétariat général du Conseil de l’Union européenne, à Bruxelles.
Il presente accordo è aperto alla firma a Ouagadougou il 22 giugno 2010 e successivamente a Bruxelles presso il Segretariato generale del Consiglio dell’Unione europea, dal 1o luglio 2010 al 31 ottobre 2010.
Šo nolīgumu dara pieejamu parakstīšanai 2010. gada 22. jūnijā Vagadugu (Ouagadougou) un pēc tam no 2010. gada 1. jūlija līdz 2010. gada 31. oktobrim Briselē, Eiropas Savienības Padomes Ģenerālsekretariātā.
Šis susitarimas pateiktas pasirašyti 2010 m. birželio 22 d. Uagadugu, o paskui, 2010 m. liepos 1 d.- 2010 m. spalio 31 d., Europos Sąjungos Tarybos generaliniame sekretoriate Briuselyje.
Ez a megállapodás 2010. június 22-én Ouagadougouban, majd 2010. július 1. és 2010. október 31. között Brüsszelben, az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán aláírásra nyitva áll.
dan il-Ftehim huwa miftuħ għall-iffirmar f’Ouagadougou fit-22 ta’ Ġunju 2010 u wara dan mill-1 ta’ Lulju 2010 sal-31 ta’ Ottubru 2010, fis-Segretarjat Ġenerali tal-Kunsill tal-Unjoni Ewropea, fi Brussell.
deze overeenkomst staat open voor ondertekening op 22 juni 2010 te Ouagadougou en vervolgens met ingang van 1 juli tot en met 31 oktober 2010 bij het secretariaat-generaal van de Raad van de Europese Unie in Brussel.
Niniejsza Umowa będzie otwarta do podpisu w Wagadugu w dniu 22 czerwca 2010 r., a następnie od 1 lipca 2010 r. do 31 października 2010 r. w Sekretariacie Generalnym Rady Unii Europejskiej w Brukseli.
O presente acordo está aberto para assinatura em Uagadugu, em 22 de Junho de 2010 e, posteriormente, de 1 de Julho a 31 de Outubro de 2010, no Secretariado-Geral do Conselho da União Europeia, em Bruxelas.
acest acord va fi deschis pentru semnare în Ouagadougou, la 22 iunie 2010, iar ulterior, începând cu 1 iulie 2010 până la 31 octombrie 2010, la Secretariatul General al Consiliului Uniunii Europene din Bruxelles.
Táto dohoda je otvorená na podpis 22. júna 2010 v Ouagadougou a potom od 1. júla 2010 do
31. októbra 2010 na Generálnom sekretariáte Rady Európskej únie v Bruseli.
Ta sporazum bo na voljo za podpis 22. junija 2010 v Ouagadougouju in nato od 1. julija 2010 do 31. oktobra 2010 v generalnem sekretariatu Sveta Evropske unije v Bruslju.
Tämä sopimus on avoinna allekirjoittamista varten Ouagadougoussa 22 päivänä kesäkuuta 2010 ja sen jälkeen 1 päivästä heinäkuuta 2010 31 päivään lokakuuta 2010 Euroopan unionin neuvoston pääsihteeristössä Brysselissä.
detta avtal är öppet för undertecknande i Ouagadougou den 22 juni 2010 och sedan från och med den 1 xxxx xxxx och med den 31 oktober 2010 vid generalsekretariatet för Europeiska unionens råd i Bryssel.
ZÁRÓOKMÁNY
ŐFELSÉGE a BELGáK KIRáLYa,
a BOLGáR KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a CSEH KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, ŐFELSÉGE dáNIa KIRáLYNŐJE,
a NÉMETORSZáGI SZÖVETSÉGI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
aZ ÉSZT KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, ÍRORSZáG ELNÖKE,
a GÖRÖG KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, ŐFELSÉGE SPaNYOLORSZáG KIRáLYa,
a FRaNCIa KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
xX XXxXX KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a CIPRUSI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a LETT KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a LITVáN KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
Ő KIRáLYI FENSÉGE LUXEMBURG NaGYHERCEGE, a MaGYaR KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
MáLTa ELNÖKE,
ŐFELSÉGE HOLLaNdIa KIRáLYNŐJE,
aZ OSZTRáK KÖZTáRSaSáG SZÖVETSÉGI ELNÖKE, a LENGYEL KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a PORTUGáL KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
ROMáNIa ELNÖKE,
a SZLOVÉN KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a SZLOVáK KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a FINN KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a SVÉd KIRáLYSáG KORMáNYa,
ŐFELSÉGE NaGY-BRITaNNIa ÉS ÉSZaK-ÍRORSZáG EGYESÜLT KIRáLYSáGáNaK KIRáLYNŐJE,
az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, a Közösség államai, a továbbiakban: a tagállamok
és aZ EURÓPaI UNIÓ (a továbbiakban: az Unió vagy az EU)
meghatalmazottjai egyrészről, valamint
aZ aNGOLaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, ŐFELSÉGE aNTIGUa ÉS BaRBUda KIRáLYNŐJE, a BaHaMaI KÖZÖSSÉG áLLaMFŐJE,
BaRBadOS áLLaMFŐJE, ŐFELSÉGE BELIZE KIRáLYNŐJE,
a BENINI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a BOTSWaNaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, BURKINa FaSO ELNÖKE,
a BURUNdI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a KaMERUNI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a ZÖLd-FOKI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a KÖZÉP-aFRIKaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a COMORE ISZLáM SZÖVETSÉGI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a KONGÓI dEMOKRaTIKUS KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a KONGÓI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a COOK-SZIGETEK KORMáNYa,
aZ ELEFáNTCSONTPaRTI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a dZSIBUTI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a dOMINIKaI KÖZÖSSÉG KORMáNYa,
a dOMINIKaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, ERITREa áLLaM ELNÖKE,
aZ ETIÓP dEMOKRaTIKUS SZÖVETSÉGI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a FIdZSI-SZIGETEKI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a GaBONI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a GaMBIaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE ÉS áLLaMFŐJE, a GHáNaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE GRENada KIRáLYNŐJE, a GUINEaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a BISSaU-GUINEaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a GUYaNaI SZÖVETKEZETI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a HaITI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
JaMaICa áLLaMFŐJE,
a KENYaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a KIRIBaTI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE a LESOTHÓI KIRáLYSáG KIRáLYa,
a LIBÉRIaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a MadaGaSZKáRI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a MaLaWI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a MaLI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a MaRSHaLL-SZIGETEKI KÖZTáRSaSáG KORMáNYa,
a MaURITáNIaI ISZLáM KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a MaURITIUSI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a MIKRONÉZIaI SZÖVETSÉGI áLLaMOK KORMáNYa,
a MOZaMBIKI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a NaMÍBIaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a NaURUI KÖZTáRSaSáG KORMáNYa,
a NIGERI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a NIGÉRIaI SZÖVETSÉGI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, XXXX XXXXxXXx,
a PaLaUI KÖZTáRSaSáG KORMáNYa,
ŐFELSÉGE a PáPUa ÚJ-GUINEaI FÜGGETLEN áLLaM KIRáLYNŐJE, a RUaNdaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE XxXXX XXXXX ÉS NEVIS KIRáLYNŐJE, ŐFELSÉGE SaINT LUCIa KIRáLYNŐJE,
ŐFELSÉGE SaINT VINCENT ÉS GRENadINE-SZIGETEK KIRáLYNŐJE, a SZaMOaI FÜGGETLEN áLLaM áLLaMFŐJE,
a SÃO TOMÉ ÉS PRÍNCIPE dEMOKRaTIKUS KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a SZENEGáLI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a SEYCHELLE KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a SIERRa LEONE KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, ŐFELSÉGE a SaLaMON-SZIGETEK KIRáLYNŐJE, a dÉL-aFRIKaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a SURINaME KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE a SZVáZIFÖLdI KIRáLYSáG KIRáLYa,
a TaNZáNIaI EGYESÜLT KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a CSádI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a KELET-TIMORI dEMOKRaTIKUS KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, a TOGÓI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE TONGa KIRáLYa,
a TRINIdad ÉS TOBaGO KÖZTáRSaSáG ELNÖKE, ŐFELSÉGE TUVaLU KIRáLYNŐJE,
aZ UGaNdaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a VaNUaTUI KÖZTáRSaSáG KORMáNYa,
a ZaMBIaI KÖZTáRSaSáG ELNÖKE,
a ZIMBaBWEI KÖZTáRSaSáG KORMáNYa,
államaik a továbbiakban: az aKCS-államok, meghatalmazottjai, másrészről,
akik a kétezer-tizedik év június havának huszonkettedik napján Ouagadougouban abból a célból gyűltek össze, hogy a Coto nouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Euró pai Közösség és tagállamai között aláírt és 2005. június 25-én Luxembourgban először módosított partnerségi megállapodás második módosításáról szóló megállapodást aláírják,
e megállapodás aláírásának időpontjában elfogadták a következő nyilatkozatokat, amelyeket e záróokmányhoz csatoltak:
I. nyilatkozat | Együttes nyilatkozat a piacra jutás támogatásáról az aKCS–EK partnerségen belül; |
II. nyilatkozat | Együttes nyilatkozat a migrációról és fejlődésről (13. cikk); |
III. nyilatkozat | az Európai Unió nyilatkozata a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő intézményi válto zásokról; |
és megállapodtak abban, hogy a következő, már meglévő nyilatkozatokat az V. melléklet törlése miatt el kell hagyni:
XXII. nyilatkozat | Együttes nyilatkozat az V. melléklet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett mezőgazda sági termékekről; |
XXIII. nyilatkozat | Együttes nyilatkozat a piacra jutás támogatásáról az aKCS–EK partnerségen belül; |
XXIV. nyilatkozat | Együttes nyilatkozat a rizsről; |
XXV. nyilatkozat | Együttes nyilatkozat a rumról; |
XXVI. nyilatkozat | Együttes nyilatkozat a marha- és borjúhúsról; |
XXVII. nyilatkozat | Együttes nyilatkozat az V. melléklet 1. cikkének (2) bekezdésben említett aKCS-országokból szár mazó termékeknek Franciaország tengerentúli megyéi piacaira jutásáról; |
XXIX. nyilatkozat | Együttes nyilatkozat a közös agrárpolitika alá tartozó termékekről; |
XXX. nyilatkozat | az aKCS nyilatkozata az V. melléklet 1. cikkéről; |
XXXI. nyilatkozat | a Közösség nyilatkozata az V. melléklet 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjáról; |
XXXII. nyilatkozat | Együttes nyilatkozat a megkülönböztetésmentességről; |
XXXIII. nyilatkozat | a Közösség nyilatkozata az V. melléklet 8. cikkének (3) bekezdéséről; |
XXXIV. nyilatkozat | Együttes nyilatkozat az V. melléklet 12. cikkéről; |
XXXV. nyilatkozat | Együttes nyilatkozat az V. melléklet 1. jegyzőkönyvéről; |
XXXVI. nyilatkozat | Együttes nyilatkozat az V. melléklet 1. jegyzőkönyvéről; |
XXXVII. nyilatkozat | Együttes nyilatkozat az V. melléklet halászati termékek származásáról szóló 1. jegyzőkönyvéről; |
XXXVIII. nyilatkozat | a Közösség nyilatkozata az V. melléklet területi vizekről szóló 1. jegyzőkönyvéről; |
XXXIX. nyilatkozat | az aKCS nyilatkozata az V. melléklet halászati termékek származásáról szóló 1. jegyzőkönyvé ről; |
XL. nyilatkozat | Együttes nyilatkozat a tonhalágazatban az értéktűrési szabály alkalmazásáról; |
XLI. nyilatkozat | Együttes nyilatkozat az V. melléklet 1. jegyzőkönyve 6. cikkének (11) bekezdéséről; |
XLII. nyilatkozat | Együttes nyilatkozat a származási szabályokról: kumuláció dél-afrikával; |
XLIII. nyilatkozat | Együttes nyilatkozat az V. melléklet 1. jegyzőkönyvének 2. mellékletéről. |
Xxxxxxx hiteléül az alulírott képviselők (meghatalmazottak) e záróokmányt alább kézjegyükkel látták el.
I. NYILATKOZAT
Együttes nyilatkozat a piacra jutás támogatásáról az AKCS–EK partnerségen belül
a Felek elismerik a preferenciális piacrajutási feltételek aKCS-gazdaságokban betöltött jelentős szerepét, külö nösen a nyersanyagok területén és más agráripari ágazatokban, amelyek döntő fontosságúak az aKCS-államok gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából, és jelentősen hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz, az export bevételekhez és a kormányzati bevételekhez.
a Felek elismerik, hogy néhány ágazat az EU támogatásával olyan átalakuláson ment keresztül, amelynek célja lehetővé tenni az érintett aKCS-exportőrök számára, hogy versenyezzenek az EU-ban és a nemzetközi piaco kon, például márkás termékek és más, hozzáadott értéket képviselő termékek fejlesztésén keresztül.
a Felek elismerik továbbá, hogy szükségessé válhat pótlólagos támogatás az olyan esetekben, amikor a keres kedelem liberalizációja az aKCS-termelőkre vonatkozó piacrajutási feltételek mélyrehatóbb változását ered ményezheti. E célból a Xxxxx megegyeznek abban, hogy megvizsgálják az összes szükséges intézkedést, amelyek az aKCS-államoknak az EU piacán betöltött versenyhelyzetének megőrzésére irányulnak. E vizsgálat többek között kiterjedhet a származási szabályokra, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekre, valamint az aKCS-államokban a kínálat oldali szűk keresztmetszeteket kezelő meghatározott intézkedésekre. a célki tűzés arra irányul, hogy lehetővé tegyék az aKCS-államok számára az EU piacán élvezett jelenlegi és poten ciális komparatív előnyük kihasználását.
Segítségnyújtási programok kidolgozásakor és források nyújtásakor a Felek megegyeznek abban, hogy az elő rehaladás és az elért eredmények értékelése céljából időszakos értékeléseket végeznek és döntenek a végrehaj tandó, megfelelő további intézkedésekről.
a miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottság figyelemmel kíséri e nyilatkozat végrehajtását, valamint meg felelő jelentéseket készít és ajánlásokat tesz a Miniszterek Tanácsának.
II. NYILATKOZAT
Együttes nyilatkozat a migrációról és fejlődésről (13. cikk)
a Felek megállapodnak abban, hogy erősítik és elmélyítik a migráció területén folytatott párbeszédüket és egy üttműködésüket a migráció átfogó és kiegyensúlyozott megközelítésének következő három pillére alapján:
1. migráció és fejlődés, ideértve a diaszpórákhoz, az agyelszíváshoz és az átutalásokhoz kapcsolódó kérdéseket;
2. jogszerű migráció, ideértve a beutazás és tartózkodás engedélyezését, a mobilitást, valamint a készségek és a szolgáltatások mozgását; és
3. illegális migráció, ideértve az embercsempészetet és -kereskedelmet és a határigazgatást, valamint a visszafogadást.
a jelenlegi 13. cikk sérelme nélkül a Felek vállalják, hogy kidolgozzák a migráció területén folytatandó meg erősített együttműködés részleteit.
a Felek megállapodnak továbbá abban, hogy ezt a párbeszédet időben lezárják és az előrelépésről jelentést tesz nek az aKCS–EK Miniszterek Tanácsának soron következő ülésén.
III. NYILATKOZAT
Az Európai Unió nyilatkozata a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő intézményi változásokról
a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésének következményeként az Európai Unió az Euró pai Közösség helyébe lépett, és annak jogutódja lett, valamint ezen időponttól kezdve gyakorolja az Európai Közösség jogait és terhelik annak kötelezettségei. Ezért a megállapodás szövegében az „Európai Közösség”-re való hivatkozásokat adott esetben „Európai Unió”-ként kell értelmezni.
az Európai Unió levélváltást kíván ajánlani az aKCS-államoknak annak érdekében, hogy a megállapodás össz hangba kerüljön a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő uniós intézményi változásokkal.