Érvényes: 2014. március 15-tôl
Szabályzat
Fegyverek összkockázatú vagyonbiztosítása
Érvényes: 2014. március 15-tôl
Tartalomjegyzék
1. A szerzõdõ, biztosított 2
2. A biztosítási szerzõdés idõbeni hatálya 2
3. A biztosítási szerzõdés területi hatálya és a kockázatviselés helye 2
4. Biztosított vagyontágyak 2
5. Biztosítási események 3
6. Kizárások 3
7. Fogalom-meghatározások 4
8. Biztosítási összeg 4
9. Önrészesedés 4
10. Biztosítási díj, díjfizetés 5
11. A Biztosító szolgáltatása 5
12. Védettségi elõírás: 5
13. Kárkifizetés 5
14. A Szerzõdõ (Biztosított) kötelezettségei 6
15. Mentesülések 6
16. Elévülés 6
17. Az adatok nyilvántartása, biztosítási titok 6
18. Alkalmazandó jogszabályok 8
19. Panasz ügyintézés és jogvita esetén alkalmazandó eljárás 8
Jelen biztosítási szabályzat a biztosítási kötvénnyel, a kötvényben hivatkozott egyéb szabályzatokkal és záradékokkal együtt egy biztosítási szerződést képez.
Jelen szabályzatban, a „szerződés” fogalmába mindig bele kell érteni a kötvényt, annak hatályos kiegészítéseit és a kötvényben hivatkozott egyéb feltételeket, záradékokat is.
1. A SZERZÕDÕ, BIZTOSÍTOTT
A vagyonbiztosítási szerződés biztosítottja minden magyar állampolgár, vagy jogi személy, aki fegy- vertartási engedéllyel rendelkezik, s nem tartozik a hatályos jogszabály és kiegészítő rendeletek sze- rinti kizárás tilalma alá.
Szerződője az, aki a vagyonbiztosítási szerződést ilyen személy javára köti (a továbbiakban Szerződő). A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatait hozzá intézi.
2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÕDÉS IDÕBENI HATÁLYA
A biztosítási szerződés, egyéb kikötés hiányában határozatlan tartamú, a szerződés évfordulója a kockázatviselés kezdetének dátuma.
A szerződést mind a Biztosító, mind a szerződő évfordulóra felmondhatja. A felmondást évforduló előtt, azt legalább 30 nappal megelőzően írásban tehetik meg a felek.
Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyel- meztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az ese- dékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító ez esetben köteles a befizetett díj visszautalására.
Megszünik a biztosítási szerződés annak a hónapnak az utolsó napján, amikor a vonatkozó törvény- ben, illetve kormányrendeletben leírtak szerint az engedély lejárt, illetve azt visszavonták.
3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÕDÉS TERÜLETI HATÁLYA ÉS A KOCKÁZATVISELÉS HELYE
A biztosítási szerződés területi hatálya: Magyarország, vagy a szerződésben meghatározott ettől eltérő területi hatály.
4. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK
Biztosított vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatáro- zott vagyontárgyak.
Vagyoncsoportok:
a) Sportlõfegyverek
b) Vadászfegyverek
c) Íjjak
d) Kiegészítõk (pl. céltávcsõ, keresõtávcsõ, fegyvertáska, tárak, tegezek)
5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
Minden olyan előre nem látható, véletlen és váratlan kívülről ható esemény, erőhatás, amely a szer- ződési feltételek szerint megalapozza a biztosító kártérítési kötelezettségét és nem kerültek kizárás- ra az alábbiak szerint.
6. KIZÁRÁSOK
A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra:
1. amelyeket háborús események, megszállás, harci cselekmények bármely fajtája okozott, illetve fenti események következményeiképp keletkeztek, függetlenül attól, hogy történt-e hadüzenet, vagy sem;
2. amelyeket hadi eszközök okoztak;
3. amelyeket katonai/polgári hatóságok rendelkezései okoztak, vagy azok miatt keletkeztek;
4. amelyek felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk, tüntetés miatt, vagy velük bármilyen módon összefüggés-ben keletkeztek (SRCC);
5. amelyek elbocsátott alkalmazottak, vagy munkahelyi rendzavarásban résztvevők, valamint bár- milyen politikai szervezettel kapcsolatban, illetve annak nevében fellépő személyek miatt, vagy velük (fellépésükkel) összefüggésben keletkeztek;
6. azok a károk, amelyeket közvetlenül, vagy közvetve bármilyen terrorista cselekmény okozott, eredményezett, vagy amelyek azzal összefüggésben keletkeztek, függetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok, vagy esemény is köz- rehatott a kár keletkezésében,
Terrorista cselekmény alatt az olyan cselekedetet értjük, amelynek során többek között (de nem kizárólagosan) kényszert, erőszakot, nukleáris/biológiai/vegyi fegyvereket, tömegpusztító fegy- vereket használnak, megsemmisítik, megzavarják, vagy szétzilálják a kommunikációs és infor- matikai rendszereket és/vagy az általuk közvetített/hordozott információkat, szabotálnak, vagy akármilyen más módon bármiféle kárt okoznak, vagy erre kísérletet tesznek, és/vagy a fenti cse- lekményekkel fenyegetnek bármely személyt, vagy személyek csoportját/csoportjait, függetlenül attól, hogy egyedül, vagy valamely szervezet nevében, vagy azzal kapcsolatban, politikai, vallá- si, ideológiai, vagy más hasonló indítékból cselekszenek, beleértve azt a szándékot, hogy nyo- mást gyakoroljanak valamely kormányra és/vagy félelmet keltsenek a társadalomban, vagy annak bármely rétegében.
Azok a károk, veszteségek, vagy költségek, amelyeket közvetlenül, vagy közvetve bármilyen fen- tebb meghatározott terrorista cselekmény korlátozására, elhárítására, elfojtására, hatásának csökkentésére, vagy azzal bármiféle összefüggésben tett intézkedés okozott, eredményezett, vagy azzal kapcsolatosan keletkeztek,
Amennyiben nem állapítható meg, hogy a fenti 2 szakaszban meghatározottaknak megfelelő terrorista cselekményről van-e szó, akkor a valószínűség mérlegelésére kerül sor (t.i. a legna- gyobb valószínűség elve kerül alkalmazásra),
Abban az esetben, ha 6. pont bármely része érvénytelennek, vagy végrehajthatatlannak bizo- nyulna, a fennmaradó rész(ek) továbbra is teljes mértékben érvényesek és hatályosak maradnak;
7. amelyek a nukleáris energia károsító hatása, vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználá- sával összefüggésben/miatt keletkeztek, még abban az esetben sem, ha ezek a károk a szabály- zatban definiált biztosítási események képében jelentkeztek;
8. bírság, kötbér, késedelmi kamat, vagy egyéb büntető jellegű költségek;
9. pénzügyi veszteségek;
10. az elkobzás, rekvirálás, vagy államosítás;
11. a csempészet és az illegális kereskedelem;
12. csalás, súlyos gondatlanság, szándékosság;
13. a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkezett károk, melyekről a biztosított (szerződő) tudott, vagy tudnia kellett;
14. a fegyverek avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, keletkezett károk;
15. a károsodott fegyverek olyan értékcsökkenéséből származó károk, amelyek a további rendelte- tésszerű használatot nem befolyásolják;
16. a megsemmisült fegyverek nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasz- nálásának meghiúsulása miatt keletkezett károk;
17. eltűnések, hiányok, vagy egyéb veszteségek, amelyeket leltározás során fedeznek fel.
18. lőszerekkel okozott károk;
19. sérelemdíj.
7. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK Biztosítási esemény:
Minden olyan dologi kár amely nem szerepel a kizárások alatt (6. pont)
Nem biztosítható vagyontárgyak:
• Automata tûzfegyverek, más tárgynak álcázott tûzfegyverek
• Azon tûzfegyverek és íjjak, amelyek nem vadászati vagy sportlövészeti célokat szolgálnak
• Lõszerek, lõszeralkatrészek, lövedékek, nyílvesszõk
• Hangtompítók
8. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak a biztosítási szerződésben megjelölt értéke, ami lehet utánpótlási új érték, bruttó könyvszerinti érték, vagy műszaki valós érték. Ezt a tényt a bizto- sítási kötvényben rögzíteni szükséges.
A káreseményekre kifizetett kártérítési összeg felső határa egy biztosítási időszakon belül a szerző- désben feltüntetett biztosítási összeg.
A biztosítási összeg egyben a díjszámítás alapja.
A szerződésben külön megjelölhető biztosított az egyes vagyontárgyakra vagy vagyoncsoportokra vonatkozóan is.
9. ÖNRÉSZESEDÉS
A biztosító a kártérítési összeget az önrész levonásával határozza meg. Az önrészesedés mértéke valamennyi káreseményre
– az alábbiakban nem felsorolt eseményekre: nincs
– rongálás, kezelési hiba, gondatlanság, lopás: 10%
10. BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS
a) A biztosítási idõszak díja a biztosítási szerzõdés szerinti biztosítási összegek és a szerzõdésben rög- zített vonatkozó díjtétel(ek) szorzata.
b) A biztosító kockázatviselése a szerzõdésben rögzített, megállapodás szerinti idõponttól veszi kez- detét. A biztosítási díj a kockázatviselés kezdetekor esedékes.
11. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
– Totál kár esetén: a biztosítási összegtõl függõen, annak mértékéig történik.
– Részleges kár esetén: számla alapján, de maximum a biztosítási összeg
12. VÉDETTSÉGI ELÕÍRÁS A lõfegyver tárolása
1. Jelen szabályzattól eltérõ rendelkezés hiányában a lõfegyvert az engedélyes által állandóan lakott lakásban – szervezet esetén õrzött, vagy riasztó berendezéssel védett épületben – ürített állapot- ban, biztonsági zárral rendelkezõ lemezszekrényben, illetéktelen személyektõl elzárva kell tárolni.
2. Rövid lõfegyvert az 1. pontban meghatározott egyéb feltételek betartása mellett, falhoz, padló- hoz vagy szekrényhez rögzített biztonsági zárral rendelkezõ lemezdobozban is lehet tárolni.
3. A 10 darabot meghaladó darabszámú lõfegyver tárolása esetén a tárolásra szolgáló helyiség nyí- lászáróit acélráccsal vagy ultraerõs biztonsági fóliával kell ellátni.
4. Ha a (3) bekezdésben említett lõfegyver tárolása lakott területen kívül történik, a tárolóhelyet õr- személyzettel kell õrizni vagy távfelügyeleti rendszerbe bekötött elektronikus riasztóberendezés- sel kell ellátni.
13. KÁRKIFIZETÉS
A keletkezett kár megállapításához szükséges iratok beérkezésétõl számított 15 nap.
A biztosító a káresemény bekövetkezése esetén azon okiratok bemutatását kérheti, amelyek alkal- masak a káresemény bizonyítására. A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolá- sához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. A biztosítási ese- mény bekövetkezését a biztosító részére a szerződőnek, biztosítottnak, károsultnak bizonyítania szükséges. A káresemény bekövetkezése esetén a károk, költségek bizonyítására alkalmasak okiratok, számlák, hatósági, bírósági határozatok, jegyzőkönyvek,tárgyi bizonyítékok, amelyek a biztosítási esemény jogalapját, valamint annak összegszerűségét bizonyítják. A felsoroltakon kívül a szerződőnek, biztosítottnak, illetve a károsultnak joga van a biztosítási esemény, a károk és költségek igazolására – a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan szám- la alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
14. A SZERZÕDÕ (BIZTOSÍTOTT) KÖTELEZETTSÉGEI
– A Biztosítottnak, tõle telhetõen gondoskodnia kell a károk megelõzésérõl.
– Rendõrségi bejelentés amennyiben lopás, vagy más bûncselekmény történt.
– A káresemény bekövetkezése (a kárról történt értesülése) után azt haladéktalanul, de legkésõbb 5 munkanapon belül be kell jelentenie a Biztosítónak.
Amennyiben a Biztosított az előbbi kötelezettségeinek nem, vagy csak részben tesz eleget, a Biztosító annyiban köteles kártérítési kötelezettségének eleget tenni, amennyiben az a káreset meg- állapítását, illetve a Biztosító kártérítési kötelezettségét nem befolyásolta.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biz- tosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosí- tóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlés- re vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy sze- mély esetén nem hivatkozhat.
15. MENTESÜLÉSEK
Amennyiben a szerződő, biztosított „A fegyverekről és lőszerekről" szóló 253/2004. (VIII.31.) Kor- mányrendeletet”, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezéseket nem tartotta be.
16. ELÉVÜLÉS
A szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított egy év elteltével elévülnek.
17. AZ ADATOK NYILVÁNTARTÁSA, BIZTOSÍTÁSI TITOK
1. A jelen szerződéssel kapcsolatos adatokat a Biztosító az ügyfél hozzájárulása és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 154.§-a és 155.§- a alapján kezeli. A biztosító jogosult a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatásával összefüggően tudomására jutott személyes, egészségi és üzleti adatok – törvényi előírásoknak megfelelő – teljes körű kezelésére. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat biztosítási titokként kezelni, és e titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.
2. A Biztosító részéről adatfeldolgozóként az UNIQA Software Service GmbH (▇-▇▇▇▇ ▇▇▇▇, ▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇▇ ▇▇.), a DRESCHER Magyarországi Direct Mailing Kft., a DEKRA-EXPERT Kft., továb- bá a Biztosító által felkért szakértő és a biztosítási szerződéssel kapcsolatban mindenkor kiszerve- zett tevékenységet végző személyek, megbízottak járhatnak el. Az adatokat e személyek ismer- hetik meg a vonatkozó jogszabályi feltételek szerint. Az ügyfél személyes adatai kezeléséről az adatkezelőnél tájékoztatást kérhet, kérheti adatai helyesbítését, a kötelező adatkezelés kivételével adatai törlését, zárolását, törvényben meghatározott esetekben tiltakozhat adatai kezelése ellen, továbbá jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat.
3. BIZTOSÍTÁSI TITOK minden olyan – minősítetett adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiz- tosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosí-
tó, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideért- ve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
4. A Biztosító az általa kezelt adatokat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási jog- viszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jog- viszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A Biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfele- ivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése ese- tében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
5. A biztosítási titok tekintetében a Biztosító a Bit. szerint jár el. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
– a biztosító, biztosításközvetítő, illetve a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvé- nyes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozó- an írásban felmentést ad, vagy
– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
6. Az ügyfelek adatait a Biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül – a törvényben meghatározott esetekben – az alábbi szervekhez továbbíthatja: a feladatkörében eljáró Felügyelethez, nyomozó- hatósághoz és ügyészséghez, bírósághoz, a nyomozóhatóság, az ügyészség és bíróság által kiren- delt szakértőhöz, bírósági végrehajtóhoz, hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőhöz, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző által kirendelt szakértőhöz, adóhatósághoz, nemzetbiztonsági szolgálat- hoz, Gazdasági Versenyhivatalhoz, gyámhatósághoz, egészségügyi hatósághoz, titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervhez, viszontbiztosító- hoz, együttbiztosításban részt vállaló biztosítóhoz, állomány-átruházáskor az átvevő biztosítóhoz, fióktelep esetében a harmadik országbeli biztosítóhoz, biztosításközvetítőhöz, szaktanácsadóhoz, a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző partnerhez, alapvető jogok biztosához, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályo- zásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörével összefüggésben eljáró magyar bűnüldö- ző szervhez vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szervhez. A biztosí- tási titok megtartásának kötelezettsége alól kivételt képez az Európai Unió által elrendelt pénz- ügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelen- tési kötelezettség is. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénz- ügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
7. A szerződés megkötésével a szerződő és a biztosított hozzájárulnak, hogy adataikat a Biztosító harmadik országbeli (viszont)biztosítóhoz, vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelőhöz) továbbítsa.
8. A biztosítási szerződés megkötésével a szerződő kijelenti, hogy rendelkezik az ajánlatban esetle- gesen megnevezett harmadik személyek felhatalmazásával azok adatainak megadására, továbbá, hogy az ajánlatban megnevezett harmadik személyek hozzájárultak ahhoz, hogy az ajánlattal kapcsolatban megadott adataikat – továbbá ezen adatok megváltozása esetén a megváltozott adatokat – a biztosító a jelen tájékoztatóban részletezett módon teljes körűen kezelje, továbbá harmadik országbeli (viszont)biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) továbbítsa.
18. ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK
Egyéb, a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben, a Polgári törvénykönyvben, valamint a hatályos magyar jogszabályokban foglaltak az irányadók..
19. PANASZ ÜGYINTÉZÉS ÉS JOGVITA ESETÉN ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁS
Az UNIQA Biztosító Zrt. tevékenységével összefüggő panasz szóban (személyesen, vagy telefonon) és írásban (e-mailben) terjeszthető elő az alábbiak szerint:
A szóbeli panasz – a biztosító székhelyén, valamint a cégnyilvántartásban szereplő fióktelepein működő ügyfélszolgálati irodákban – ügyfélfogadási időben személyesen (vagy meghatalmazott útján); vagy telefonon, az alábbi telefonszámokon [+36 (1/20/30/70) 544 5555].
Írásbeli panasz eljuttatható:
– a biztosító központi ügyfélszolgálatára [1134 Budapest, ▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇. 70-74.],
– a cégnyilvántartásban szereplő fióktelepein működő ügyfélszolgálati irodákhoz;
– a fenti levelezési címünkre postai úton, vagy telefaxon a ▇▇▇ (▇) ▇▇▇▇ ▇▇▇ fax számra, valamint elektronikus levélben ▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇@▇▇▇▇▇.▇▇ e-mail címre.
A panaszbeadványokon kérjük címzettként feltüntetni a Panaszmenedzsment Osztály megnevezést is! A panaszkezelési eljárás részletes szabályai [Panaszkezelési Szabályzat] az ▇▇▇.▇▇▇▇▇.▇▇ honla- pon, valamint a biztosító cégnyilvántartásban szereplő fióktelepein működő ügyfélszolgálati irodái- ban ismerhető meg.
Amennyiben a panaszban megfogalmazott igény a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességé- vel, joghatásaival (pl.: kártérítés összege, vagy annak elutasítása) és megszűnésével kapcsolatosan került elutasításra, úgy:
– Pénzügyi Békéltető Testület (továbbiakban: PBT) [H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172, telefon: ▇▇ (▇) ▇▇▇▇ ▇▇▇, e-mail:mailto: ▇▇▇@▇▇▇.▇▇], vagy
– az ügy eldöntésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság eljárása kezdeményezhető.
Amennyiben az elutasított panaszban a Magyar Nemzeti Bankról (a továbbiakban: MNB) szóló 2013. évi CXXXIX. törvény fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek megsértését sérelmezik, úgy az MNB [1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: ▇▇ (▇) ▇▇▇▇ ▇▇▇,
e-mail cím: mailto:▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇@▇▇▇.▇▇] fogyasztóvédelmi eljárása kezdeményezhető.
A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt feltétele, hogy az ügyfél a – 2013. évi CXXXIX. törvényben leírtak szerint – biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését és az is, hogy a hatályos jogszabályok szerint fogyasztónak minősüljön. A 40/2013. (XII.29.) számú MNB rendelet szerint fogyasztó a az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Ennek alapján tehát, a panaszkezelés szempontjából nem minősül fogyasztónak pl.: a gazdasági társaság, a szövetkezet, a társasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező szervezet és a Bit. hatálya alá tartozó tevé- kenységet végző személy, vagy szervezet sem!
A biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Központi levélcím: H-1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. Központi telefon: (▇▇-▇) ▇▇▇▇-▇▇▇ · Központi fax: (▇▇-▇) ▇▇▇▇-▇▇▇ Webcím: ▇▇▇▇://▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇.▇▇▇.▇▇
UNIQA Biztosító Zrt.
1134 Budapest, ▇▇▇▇▇▇ ▇. krt. 70–74. · Tel.: ▇▇▇ ▇ ▇▇▇▇-▇▇▇ E-mail: ▇▇▇▇@▇▇▇▇▇.▇▇ · Internet: ▇▇▇.▇▇▇▇▇.▇▇
H 4991/ 2014. 03./ 070