KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
az
XXXXXX XXXXXX TUDOMÁNYEGYETEM
„Ideiglenes használatú kiállítótér – Xxxxxxx Xxxx”
tárgyú a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 115. § (1) bekezdése szerinti nyílt közbeszerzési eljárásához
2023.
Tartalom
ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ 3
II. Közbeszerzési dokumentum 4
III. Az ajánlattétel költségei 4
IV. A gazdasági szereplőkre vonatkozó közös szabályok 4
V. Kommunikáció a közbeszerzési eljárás során 6
V.1. A közbeszerzési eljárás és az ajánlat nyelve 6
V.3. Xxxxxxx tanácsok ajánlattevő számára az EKR-rel kapcsolatban 7
VI. Egyes eljárási cselekmények részletes szabályai 8
VI.1. Kiegészítő tájékoztatás 8
VI.3. Előzetes vitarendezési kérelem 9
VI.4. Az ajánlatok értékelése 9
VII. Az ajánlattételi határidő meghatározása 11
VIII. Az ajánlatok benyújtása és felbontása 12
XI. Az eljárás eredménytelensége 13
XII. Ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy az ajánlatokhoz a következő dokumentumokat, igazolásokat, nyilatkozatokat kell – lehetőleg az alábbi sorrendben – csatolni 13
XIII. Tájékoztatás azon szervezetekről, melyektől az Ajánlattevő tájékoztatást kaphat a teljesítés helye szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményekről 14
BEVEZETÉS
Az Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetem Ajánlatkérő „Ideiglenes használatú kiállítótér – Xxxxxxx Xxxx” tárgyában, a Kbt. Harmadik Része, XVII. Fejezete, 115. § (1) bekezdése szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytat le.
Ajánlatkérő a megfelelő ajánlat benyújtásának elősegítése érdekében a jelen Útmutatót bocsátja az ajánlattevő rendelkezésére.
Ajánlatkérő jelen Útmutatóval együtt az eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátja az alábbi dokumentumokat:
- ajánlattételi felhívás
- műszaki leírások, tervek
- árazatlan költségvetés
- szerződéstervezet
- ajánlott nyilatkozatminták
Ajánlatkérő kéri az ajánlattevőket, hogy az ajánlat összeállítását megelőzően figyelmesen tanulmányozzák át a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakat, valamint az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer Felhasználói Kézikönyvet, és ajánlatukat szigorúan az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározottak szerint állítsa össze, bizonytalanság esetén éljen a közbeszerzési törvény által lehetővé tett „kiegészítő tájékoztatás” kérés lehetőségével.
ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárását a Miniszterelnökség által üzemeltetett egységes, elektronikus közbeszerzési rendszer (a továbbiakban: EKR rendszer) igénybevételével bonyolítja le, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet) alapján Ajánlatkérő az alábbiak szerint jár el.
Az Ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a Kbt.- ben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott írásbeli kommunikáció – ha a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletből más nem következik – elektronikus úton, az EKR-ben történik.
A Kbt. 41. § (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus úton történő kapcsolattartást nem kell alkalmazni:
a) az eljárás előkészítése során a 28. § (2) és (4) bekezdése körébe tartozó nyilatkozatokra,
b) a szerződés megkötésére és
c) - az adott esetben a szerződés megkötését követően kezdeményezett előzetes vitarendezési eljárás, iratbetekintési kérelem és az azzal összefüggő írásbeli kommunikáció, valamint a 45. §
(2) bekezdése szerinti tájékoztatás kivételével - a szerződés megkötését követő kommunikációra.
A Kbt. 41. § (3) és (5) bekezdése csak abban az esetben alkalmazandó, ha az elektronikus úton történő kapcsolattartás a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglaltak szerint nem kötelező.
Ahol a Kbt. kifejezetten faxon vagy elektronikus úton történő kapcsolattartási módot ír elő, a faxon történő kapcsolattartás csak akkor alkalmazható, ha az elektronikus úton történő kapcsolattartás a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglaltak szerint nem kötelező.
Ajánlatkérő elsősorban az EKR rendszer alkalmazását írja elő.
Az EKR rendszer használatához az EKR rendszerben az arra jogosult személy részéről történő regisztráció szükséges. A regisztráció egységes, ugyanazon természetes személy vagy jogi személy egy regisztrációval rendelkezhet. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján az EKR rendszerben szereplő személyes adatok kezelésére vonatkozóan a regisztráció során az EKR rendszer üzemeltetője megszerzi az Infotv. 3. § 7. pontja szerinti hozzájárulást.
Az EKR-t használó szervezetnek kell azt biztosítania, hogy aki az adott cselekmény megtételére a rendszerben jogosultsággal rendelkezik, az ahhoz szükséges felhatalmazással rendelkezzen, illetve annak kereteit ne lépje túl – ennek kockázatát az érintett szervezeteknek kell viselnie.
Közbeszerzési dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az Ajánlatkérő a közbeszerzés tárgya, illetve a közbeszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az ajánlattételi felhívás, műszaki leírás, tervek, dokumentáció, kiegészítő tájékoztatás, szerződéstervezet, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, árazatlan költségvetés.
A közbeszerzési dokumentumokban, azok egyes részei, vagy a közbeszerzési dokumentumok másolati példányai, illetve azok részei kizárólag az ajánlat elkészítéséhez, a közbeszerzési dokumentumokban feltüntetett rendeltetési célnak megfelelően használhatók fel.
III. Az ajánlattétel költségei
Az ajánlat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatban felmerülő összes költséget az ajánlattevőnek kell viselnie. Az Ajánlatkérő semmilyen módon nem tehető felelőssé vagy kötelezetté ezekkel a költségekkel kapcsolatban, az eljárás lefolytatásának eredményétől függetlenül.
IV. A gazdasági szereplőkre vonatkozó közös szabályok
A gazdasági szereplő a regisztráció során – az EKR által kezelt statisztikák rendelkezésre állása céljából – rögzíti, hogy külföldi tulajdonú gazdasági szereplőnek minősül-e. Külföldi tulajdonú gazdasági szereplőnek kell tekinteni a külföldi állampolgár természetes személy gazdasági szereplőt, valamint az olyan jogi személyt, amelyben külföldi állampolgár természetes személy vagy külföldi jog alapján létrejött jogi személy – közvetlenül vagy közvetetten – a szavazatok több mint felével vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti meghatározó befolyással rendelkezik. A közvetett befolyás figyelembevételére a Ptk. 8:2. § (4) bekezdése alkalmazandó.
A regisztrált természetes személy és jogi személy köteles az adataiban bekövetkezett változást a rendszerben haladéktalanul, de legkésőbb olyan időpontban rögzíteni, hogy a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban mindig az aktuális adatokkal szerepeljen.
AZ EKR-rel kapcsolatos HELPDESK ELÉRHETŐSÉGE:
Üzemeltető ügyfélszolgálati e-mail-címe: xxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xxx.xx
Üzemeltető ügyfélszolgálati telefonszáma: +36/0-000-0000 (munkanapokon 8:00-16:00) EKR-használat jogi támogatása: xxx@xx.xxx.xx
Egyéni hibabejelentés: xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxx.xxxxxx.xx/ Üzemeltetői weboldal: xxx.xxxxxxx.xxx.xx
Felhívjuk a Tisztelt Gazdasági Szereplők figyelmét arra, hogy a fenti elérhetőségeken nincs közbeszerzési jogi tanácsadás vagy Kbt.-értelmezési állásfoglalás, kizárólag a rendszer használatával kapcsolatos kérdéseiket tehetik fel. Ajánlatkérő az EKR használatával kapcsolatosan nem nyújt segítséget, az kizárólag az Üzemeltető által történik.
Ajánlatkérő a további közbeszerzési dokumentumok közé csatolja az eljárás megindításának napján a honlapon található az Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. által az ajánlattevők számára készített Elektronikus Közbeszerzési Rendszer Felhasználói Kézikönyvet (a továbbiakban: Kézikönyv). Kérjük, szíveskedjenek a Kézikönyvnek megfelelően az ajánlatukat benyújtani, valamint az eljárás során szükséges eljárási cselekmények a Kézikönyv szerint végrehajtani, szükség esetén felülvizsgálni, hogy sor került-e rendszer frissítésre és így a Kézikönyv frissítésére.
A gazdasági szereplő a regisztráció során rögzíti, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.
Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg.
A más nevében tett nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.
Közös ajánlattétel esetén az ajánlatban csatolni kell a közbeszerzési törvény 35. § (2) bekezdés szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat. Felhívjuk a közös ajánlattevők figyelmét, hogy a nem elektronikus űrlap kitöltésével benyújtott nyilatkozatokra a vezető tag meghatalmazása nem érvényes, azokat az adott konzorciumi tagnak kell aláírnia.
Az alkalmasság igazolásához igénybe vett, az ajánlattevőn kívüli más szervezet részéről a Kbt.
65. § (7) bekezdése szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell – a Kbt. 65. § (8) bekezdése szerinti szervezet részéről az ajánlatban csatolni kell – az ajánlattevő részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.
Az alkalmassági követelményeknek megfelelés és a kizáró okok fenn nem állása igazolásának körében nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon Ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az Ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.
V. Kommunikáció a közbeszerzési eljárás során
V.1. A közbeszerzési eljárás és az ajánlat nyelve
A közbeszerzési eljárás nyelve: magyar.
Az eljárás során mindennemű közlés magyar nyelven történik, kommunikáció semmilyen más nyelven nem fogadható el.
Az ajánlattétel nyelve: magyar. Az eljárás nyelve: magyar.
Ahol e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában.
Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban - a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével - nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását.
Ahol e törvény végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papíralapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként, vagy olyan formában is, ahol a papíralapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel - elektronikusan látta el hitelesítéssel.
Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az Ajánlatkérő szervezet vagy – az ajánlatot az EKR-ben benyújtó gazdasági szereplő esetében – a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az Ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az Ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.
A nyilatkozattevő felelőssége, hogy az általa elektronikus úton tett nyilatkozatok feleljenek meg:
- a meghatalmazásnak;
- a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak.
Ahol a közbeszerzési törvény vagy a közbeszerzési törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály valamely dokumentum közvetlen megküldését írja elő, azon a dokumentum elektronikus hozzáférhetővé tételét is érteni kell.
Az Ajánlatkérő annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők által benyújtott dokumentumok tartalmát meg tudja jeleníteni, előírja az EKR-ben csatolt formában benyújtandó elektronikus dokumentumok jellemzőire, így különösen a fájlformátumra vonatkozó követelményeket. Az ajánlatot alkotó dokumentumok benyújthatók:
- .pdf; .doc; .docx; .gif; .jpeg; .jpg; .tif; .png; .rar; .zip; .xls; .xlsx; .odt; .odf
A Kbt. 41/C. § alapján (1) bekezdése alapján Ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása.
Az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásáról készített összegezésben fel kell tüntetnie, hogy milyen okból volt szükséges az elektronikus úttól eltérő kommunikáció használata. Az elektronikus úton történő kapcsolattartás mellőzése kizárólag azon dokumentumok, illetve az ajánlat azon része tekintetében megengedett, amelynek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti okok fennállnak. Az elektronikus úton történő kommunikáció mellőzése az (1) bekezdés szerinti indokok alapján nem alkalmazható az ajánlat benyújtásakor a felolvasólap tartalmát képező adattartalomra, kivéve, ha az (1) bekezdés e)-f) pontja alapján az ajánlatok benyújtása egészében papíralapon történik.
Felhívjuk ajánlattevő figyelmét, hogy amennyiben bírálati szakaszban Ajánlatkérő olyan teljesítési határidőt határozna meg pl. hiánypótlásra, ami az ajánlattevő által csak későbbi időpontban teljesíthető, úgy kérjük, ezt szíveskedjenek „egyéb kommunikáció” eljárási cselekményként Ajánlatkérőt tájékoztatni, hogy „egyéb kommunikáció” eljárási cselekményként Ajánlatkérő visszavonhassa a Kbt. 71. § (1) bekezdéses szerinti felhívását és újra megküldhesse az ajánlattevők részére az új határidővel.
Üzemszünet minden olyan tervezhető technikai tevékenység, amely az EKR szolgáltatásainak szünetelését eredményezi.
Üzemzavar az EKR üzemeltetője által megállapított és külön jogszabályban foglaltak szerint dokumentált, előre nem tervezett üzemszünet vagy előre nem tervezett, az EKR korlátozott működőképességét jelentő helyzet.
Az EKR üzemeltetésével összefüggő szabályokról, az üzemszünet és az üzemzavar kezelésének részletes szabályairól az elektronikus közbeszerzési rendszer működtetésével kapcsolatos szabályokról szóló külön jogszabály rendelkezik.
V.3. Xxxxxxx tanácsok ajánlattevő számára az EKR -rel kapcsolatban:
- Ajánlattevői oldalon hiánypótlás összeállítása (AHMP) illetve számítási hiba javítása (TSZJ) eljárási cselekmények párhuzamosan nem indíthatók.
- Ajánlatkérő több körben is küldhet ki Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti eljárási cselekményt, azonban ajánlattevő által csak egy hiánypótlás összeállítása eljárási cselekmény lehet folyamatban.
- A hiánypótlás/felvilágosítás/számítási hiba javítás csak úgy fejezhető be, ha ajánlattevő elkészíti az ajánlatkérő részére a hiánypótlás/felvilágosítás/számítási hiba javítás rövid összefoglalóját.
- A Super User jog nem elegendő ajánlattételre, a Super Usernek ajánlat megtételére vonatkozó jogosultságot kell adnia önmagának.
- AMD – ajánlat visszanyitása kizárólag az ajánlatot benyújtó Felhasználó kezdeményezheti, a további ajánlat benyújtására jogosult Felhasználók nem tudják végrehajtani az eljárási cselekményt. A visszanyitással a benyújtott ajánlat visszavonásra kerül és ajánlattevőnek ismételten elölről kell kezdenie az ajánlat benyújtását.
- A kiegészítő tájékoztatás kéréseket Ajánlatkérő javasolja minél hamarabb benyújtani.
VI. Egyes eljárási cselekmények részletes szabályai
Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani.
Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont.
Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be.
A gazdasági szereplő a Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR-ben erre szolgáló funkciót alkalmazza.
Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte.
Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni.
Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni.
Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR
üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére.
A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.
A Kbt. szerinti iratbetekintést az ajánlatkérő az EKR-ben található dokumentumok tekintetében a gazdasági szereplő képviselőjének személyes megjelenése útján biztosítja.
VI.3. Előzetes vitarendezési kérelem
Az előzetes vitarendezési kérelem megküldése és az előzetes vitarendezés során a kommunikáció az EKR-ben történik.
VI.4. Az ajánlatok értékelése
Az ajánlatkérő az ajánlatokat a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok alapján értékeli a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja alapján.
Értékelési szempontok:
1. Összesített ajánlati ár (nettó, Ft) – súlyszám: 70, az ajánlattételi felhívás II.2.5. pontja szerint; a pontszám kiosztásának módszere: fordított arányosítás (Mindkét részszempont esetében)
1.1.: Az építés összesített nettó ajánlati ára az opciós tételek nélkül (HUF)
Súlyszám: 60
1.2.: Az opciós tételek nettó ajánlati ára (HUF)
Súlyszám: 10
2. Többletjótállás vállalása (hónap): súlyszám: 30, az ajánlattételi felhívás II.2.5. pontja szerint; a pontszám kiosztásának módszere: egyenes arányosítás
Az értékelés során adható pontszám 0-100 pont. Az ajánlatkérő törtek esetén a pontszámokat két tizedes jegyre kerekíti a matematika szabályai szerint.
Az egyes értékelési szemponthoz tartozó módszerek alapján meghatározott pontszámok kerülnek megszorzásra az adott értékelési szemponthoz tartozó súlyszámmal. A súlyszámmal felszorzott pontszámok ezt követően ajánlattevőnként összesítésre kerülnek és az így meghatározott, legmagasabb pontszám összeggel rendelkező ajánlat minősül legjobb ár-érték arányúnak.
Ha több ajánlatnak azonos az alábbiak szerint kiszámított pontszám összege, akkor ajánlatkérő a Kbt. 77. § (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el, ami alapján az az ajánlat minősül a
legkedvezőbbnek, amely az ajánlati ár résszempont vonatkozásában a legmagasabb pontszámot kapta, azonos ellenszolgáltatás esetén pedig az az ajánlat, amely a nem egyenlő értékelési szempontok közül a legmagasabb súlyszámú szempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.
Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles kérni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár eleme tekintetében.
Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.
Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen
a) a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,
b) a választott műszaki megoldásra,
c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,
d) az ajánlattevő által ajánlott szolgáltatás eredetiségére,
e) a Kbt. 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek való megfelelésre, vagy
f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.
Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
1. Értékelési szempont: Összesített ajánlati ár (nettó, Ft) (mindkét részszempont esetében): értékelési szempont esetében a legjobb (legalacsonyabb nettó ajánlati ár) ajánlat a maximális 100 pontot kapja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva, a fordított arányosítás módszerével számolja ki a pontszámokat az ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóságnak a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló útmutatója (Közbeszerzési Értesítő 2019. évi 227. szám, 2019. november 26.) alapján.
Az ajánlati árnak minden, a szerződésszerű teljesítés érdekében, valamint a műszaki leírásban és szerződés tervezetben foglaltak szerint felmerülő költséget magában kell foglalnia.
Az ajánlattevőnek részletes árajánlatot kell tennie a részletes árajánlat (az árazatlan költségvetési kiírás(ok)) kitöltésével, melyet a dokumentáció tartalmaz (excel és pdf. fileként is szükséges benyújtani). A felolvasólapon az ajánlattevő által beárazott költségvetés végösszegét kell feltüntetni.
A felolvasólapon az ajánlattevő által beárazott költségvetési főösszesítőben szereplő összesített ajánlati árat kell szerepeltetni Ft-ban megadva.
A D.399/9/2017. döntőbizottsági határozatra tekintettel amennyiben ajánlattevő bármely költségvetési teljes költségvetési sor tekintetében (azaz anyag és díj oldalon is) 0 Ft-os megajánlást kíván tenni, kérjük, hogy szíveskedjenek valamennyi 0 Ft-os teljes költségvetési sor vonatkozásában külön nyilatkozni, hogy milyen okból került sor a 0 Ft megadására.
Az ajánlati árat magyar forintban (HUF), nettó értékben, pozitív egész számokban kell megadni.
Az értékelés képlete (fordított arányosítás):
P= (A legjobb / A vizsgált) x (Pmax – Pmin) + Pmin
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa (100 pont)
Pmin: a pontskála alsó határa (0 pont)
A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme (legalacsonyabb érték) A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
A fent részletezett értékelési módszertan mind a két ár részszempontra vonatkozik. Az opciós tételek beárazása kötelező. Ajánlatkérő az opciók vonatkozásában a lehívására való jogát fenntartja és az ajánlati árak, valamint a rendelkezésre álló fedezet függvényében dönt azok megépíttetéséről.
2. Értékelési szempont: Többletjótállás vállalása
Az ajánlatkérő a 2. értékelési részszempontesetében a 2016 december 21-én a Közbeszerzési Értesítő 2016. évi 147.számában megjelent Közbeszerzési Hatósági útmutató szerinti egyenes arányosítás módszerével az alábbiak szerint:
-a többletvállalás hiánya esetén az ajánlat 0 pontot kap;
-a 24 hónap többletvállalás esetén az ajánlat 100 pontot kap;
-a 0 és a 24 hónap közötti többletvállalás esetén az ajánlat pontszáma az alábbiak szerint kerül meghatározásra.
P = a vizsgált ajánlattételi elem adott szempontra vonatkozó pontszáma A vizsgált = a vizsgált többletvállalás hónapokban
P = (A vizsgált / 24) × (P max -P min) + P min
A pontozás két tizedesjegyre kerekítve történik.
Ezen értékelési szempont esetén Ajánlatkérő a 24 hónapot tekinti a maximumnak, az e feletti megajánlások is csak a maximum 100 pontot kapják. Abban az esetben is a legkedvezőbb megajánlást helyettesíti ajánlatkérő a többletjótállásra vonatkozó részszempontok esetében a képletbe, amennyiben az ajánlat annál előnyösebb megajánlást tartalmaz.
Az értékelési részszempontok pontszámai megszorzásra kerülnek az értékelési részszempont a felhívásban megadott súlyszámával és ezek a súlyozott pontszámok (szorzatok) kerülnek összeadásra. Az így kapott eredmény adja az ajánlat pontértékét. Az az ajánlat a legkedvezőbb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
VII. Az ajánlattételi határidő meghatározása
Az ajánlattételi határidő nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan:
a) folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] az Ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy
b) – anélkül, hogy a határidő meghosszabbítására ezt követően már sor került volna – üzemzavar folytán [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] az ajánlattételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig nem elérhető.
A Kbt. 52. § (4) bekezdésében foglaltakon túl az Ajánlatkérő a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés szerinti esetben is köteles az ajánlattételi határidőt meghosszabbítani az EKR működésének helyreállítását követően, amelyről az EKR üzemeltetője tájékoztatást tesz közzé. A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a határidőt úgy kell meghosszabbítani, hogy megfelelő idő, de legalább a hosszabbításról szóló értesítés megküldésétől számított két nap álljon rendelkezésre az ajánlat benyújtására.
Amennyiben az ajánlattételi határidő módosítása szükséges, de az EKR rendszer működési hibája miatt módosító hirdetmény feladása, vagy értesítés megküldése nem lehetséges a Kbt.
55. § (2)–(3) bekezdésében foglalt határidőknek megfelelően, az Ajánlatkérő – amennyiben nem tér át az eljárás papíralapon történő folytatására – az ajánlattételi határidő módosításáról szóló hirdetményt az ajánlattételi határidő lejárta után is feladhatja, illetve a hirdetménnyel közzé nem tett felhívást a Kbt. szerinti határidőn túl is kiküldheti, a működési hiba elhárulását követően haladéktalanul.
A Kbt. 115. § (3) bek. alapján az ajánlattételi határidő nyílt eljárásban irányadó minimális időtartamára vonatkozó előírás nem alkalmazandó. Az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás vagy a közbeszerzési dokumentumok módosításáról, valamint az ajánlattételi felhívás visszavonásáról nem kell hirdetményt közzétenni, hanem az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt közvetlenül, egyidejűleg írásban kell tájékoztatni azokat a gazdasági szereplőket, amelyeknek az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást megküldte.
VIII. Az ajánlatok benyújtása és felbontása
Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártát követően, kettő órával később kell megkezdeni.
Az ajánlatoknak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR rendszer visszaigazolást küld.
Az elektronikusan benyújtott ajánlatok felbontását az EKR rendszer végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok az Ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.
Az elektronikusan benyújtott ajánlat esetében a Kbt. 68. § (4)–(5) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan – azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek – az ajánlattevők részére elérhetővé teszi.
A Kbt. 115. § (4) bek. alapján az eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.
Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig új ajánlat benyújtásával módosíthatja az ajánlatát. Ebben az esetben az elsőként benyújtott ajánlatot az új ajánlat megtétele előtt vissza kell vonnia.
Ha az Ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel – a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével –, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az Ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.
XI. Az eljárás eredménytelensége
A Kbt. 75. §-ában foglaltak mellett az Ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha
a) az EKR rendszer működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely a közbeszerzési törvényben meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító módon nem orvosolható vagy
b) az EKR rendszer üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján az EKR rendszer részben vagy egészben tartósan nem tudja biztosítani a közbeszerzési törvénynek és végrehajtási rendeleteinek megfelelő eljárást.
EKR használata esetén:
Az ajánlatban kötelezően benyújtandó dokumentumok:
− Kbt. 66. § (5) bekezdése szerinti felolvasólap a Kbt. 68. § (4) bekezdése szerinti tartalommal: az ajánlattevő(k) neve, címe (székhelye, lakóhelye), valamint azok a főbb, számszerűsíthető adatok, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek (közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevőre kiterjedően) /az Ajánlatkérő által létrehozott elektronikus űrlapot kell kitölteni
− Ajánlattevő Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozata
− Nyilatkozat a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében
− Nyilatkozat a Kbt. 67. § (4) bekezdés alapján
− Nyilatkozat a Kbt. 67. § (1) bekezdés alapján alkalmasságról
− Nyilatkozat folyamatban levő változásbejegyzési eljárásról
− Folyamatban lévő változás bejegyzés esetén benyújtandó dokumentumok: a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolás
− Nyilatkozat Kbt. 66. § (6) bekezdése szerint (közös ajánlattétel esetén ajánlattevőnként külön-külön) (nemlegesen is) és Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozat (kapacitást nyújtó szervezet igénybevétele esetén)
− Nyilatkozat a szerződés tervezetben előírt mértékű biztosítás határidőben történő nyújtásáról (szerződéskötési feltétel)
− Nyilatkozat a szerződés tervezetben előírt mértékű biztosítékok határidőben történő rendelkezésre bocsátásáról
− Árazott költségvetések pdf. és excel formátumban
− Az ajánlatban szereplő dokumentumokat aláíró, az ajánlattevő, valamint az alkalmasság igazolásában résztvevő írásbeli képviseletére jogosult személy (cég esetében a cégjegyzésre jogosult) aláírási címpéldánya/aláírás mintája vagy meghatalmazás
Az ajánlatban adott esetben benyújtandó dokumentumok:
− Kbt. 35. § (2) bekezdés szerinti meghatalmazást tartalmazó okirat (kizárólag közös ajánlattétel esetén) amennyiben releváns
− Meghatalmazás minta (adott esetben)
− Nyilatkozat fordításról (adott esetben)
− Nyilatkozat üzleti titokról (adott esetben)
− Előszerződés, szerződés a kapacitást nyújtó szervezettel/személlyel (adott esetben)
A Kbt. 73. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat különösen, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a Kbt. 4. sz. mellékletében felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő. Ajánlatkérő a Kbt. 73. § (5) bekezdése alapján a következőkben tájékoztatásként közli azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az Ajánlattevő tájékoztatást kaphat az előzők szerinti azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban külön információk feltüntetését nem írja elő az ajánlatban, csak azt ellenőrzi, hogy az ajánlatban feltüntetett információk nem mondanak-e ellent a jelen pontban meghatározott követelményeknek.
Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztály
1054 Budapest, Xxxxxx Xxxx u. 2.
Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.
Telefon: (06 80) 204-292; (00 0) 000-0000
Fax: (00 0) 000-0000
Email: xxxxxxxxxxxx-xxx@xx.xxx.xx
Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály 1054 Budapest, Xxxxxx Xxxx u. 2.
Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.
Telefon: (00 0) 000-0000
Fax: (00 0) 000-0000
Email: xxxxxxxxxxxxxx.xxxxxxxxxxx-xxx@xx.xxx.xx
Pest Megyei Kormányhivatal
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Cím: 1016 Budapest, Mészáros u. 58/A-B
e-mail: xxxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx
Innovációs és Technológiai Minisztérium Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xx xxxx 00-00.
Postacím: 0000 Xxxxxxxx, Xx xxxx 00-00. Központi postafiók címe: 1440 Budapest, Pf. 1. Telefonszám: x00-0-000-0000
Telefax: x00-0-000-0000
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Székhely: 1132 Budapest, Visegrádi u. 49.
Postacím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 49.
Központi telefonszám: x00-0-000-0000
Központi faxszám: x00-0-000-0000, x00-00-000-0000 Központi e-mail: xxxx@xxxxx.xxx.xx
Pénzügyminisztérium, Foglalkoztatáspolitikáért és Vállalati Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság
cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxxx xxx 0-0. tel: x00 0 000-0000
Országos Környezetegészségügyi Intézet Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx xx 0-0. Tel: x00 0 000 0000, Fax.: x00 0 000 0000
Email: xxx.xxxxxxxxx@xxx.xxxxx.xx Budapest Főváros Kormányhivatala Munkavédelmi és Munkaügyi Főosztály
A Munkavédelmi és Munkaügyi Főosztály 2017. január 1-től a Fővárosi Kormányhivatal III. Kerületi Hivatalának részeként működik.
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00.
E-mail: xxxxxxxxxxxx.xxxxxxxx@xxxx.xxxx.xxx.xx Telefon: x00-0-000-0000
Fax: x00-0-000-0000
Munkaügyi Ellenőrzési Osztály
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00.
E-mail: xxxxxxxxx.xxxxxxxxxx@xxxx.xxxx.xxx.xx Telefon: x00-0-000-0000
Fax: x00-0-000-0000
Agrárminisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxx xxx 00. Postai cím: 1860 Budapest Pf. 1
Telefon: 00-0-000-0000
Telefax: 00-0-000-0000