GB383 JELŰ GROUPAMA LÍZING CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Az OTP Csoport partnere

GB383 JELŰ GROUPAMA LÍZING CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A biztosítási szerződés alapján a Groupama Biztosító Zrt. (székhely: 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X, a továbbiakban: biztosító) köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázat- viselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.

A jelen biztosítási feltételben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.

1. A biztosítás tárgya

A biztosított jármű a szerződő által lízingszerződés keretében finanszírozott és a szerződő által a Lízing Casco Biztosítási Szerződés fedezetébe vont ér- vényes magyar hatósági jelzésekkel és dokumentumokkal ellátott jármű. A jármű az Átadás-átvételi Jegyzőkönyvben feltüntetett állapotban és fel- szereltséggel van biztosítva.

Jelen szerződés alapján a biztosító nem vállal kockázatot bérleti szerződés alapján egy évnél rövidebb időre bérbe adott járműre.

Járműnek minősül a jelen szerződés szempontjából:

– személygépkocsi;

– tehergépkocsi;

– vontató.

2. A csoportos biztosítási szerződés alanyai

2.1. Biztosító

Groupama Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

2.2. Szerződő

A biztosítási szerződés szerződője a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt., mely a biztosítóval a biztosítási szerződést megköti. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos érvényes jognyilatkozatokat a szerződő teszi, va- lamint a szerződő köteles a biztosítás díját a biztosítónak megfizetni.

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13365/1 – Hatályos 2016. május 5-étől visszavonásig.

2.3. Biztosított

2.3.1. A biztosított a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt.

A biztosítási szerződésből eredő, a biztosítottat terhelő kötelezett- ségek – így különösen a közlési, változás- és kárbejelentési, valamint kármegelőzési kötelezettség – a biztosítottat annyiban terhelik, amennyiben ezen körülményekről tudomással bír, illetve amennyi- ben a biztosított vagyontárgy a birtokában van.

A biztosított a biztosítási szerződésbe szerződőként nem léphet be. A biztosító szolgáltatására a szerződő jogosult.

2.3.2. Társbiztosított a lízingbevevő, aki a szerződővel kötött finanszírozási szerződés alapján a finanszírozott gépjármű vonatkozásában a csatlakozá- si nyilatkozat aláírásával a szerződő és a biztosító között létrejött biztosítá- si szerződéshez társbiztosítottként csatlakozik.

A társbiztosított a biztosítási szerződésbe szerződőként nem léphet be.

3. A csoportos biztosítási szerződés létrejötte és a biztosított csatlakozása a csoportos biztosítási szerződéshez

A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító között írásban jött létre.

A csoportos biztosítási szerződés egyidejűleg több társbiztosítottra vonat- kozik, amelyhez a társbiztosítottak az általuk tett csatlakozási nyilatkozat megtételével egyénileg csatlakoznak.

4. A csoportos biztosítási szerződés területi hatálya Magyarország és a mindenkor érvényes Nemzetközi Zöldkártya Egyezmény európai tagországainak területe.

5. A biztosított járművekre vonatkozó kockázatviselés kezdete

A biztosítás tárgyát képező gépjárműre vonatkozó kockázatviselés kezdete az a nap, amely az alábbi időpontok közül korábban követ- kezik be:

– a gépjármű átadás-átvételének időpontja, melyet az Átadás-átvé- teli Jegyzőkönyv tartalmaz;

– a lízingszerződés szerinti kiemelt első lízingdíj esedékességének a napja.

6. A csoportos biztosítási szerződés módosítása

A társbiztosítottat nem illeti meg a csoportos biztosítási szerződés módosításának és/vagy a rá vonatkozó biztosítási jogviszonyra vo- natkozó szerződési feltételek módosításának a joga.

Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomás- szerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés mó- dosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szer- ződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javas- lat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vo- natkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a többi vagyon- tárgy vagy személy vonatkozásában a szerződés módosítására vonat- kozó javaslatot nem tehet, illetve a szerződést nem mondhatja fel.

7. A szerződés és a kockázatviselés tartama, díjfizetés és értékkövetés

7.1. A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra jött létre, a biztosítási időszak 1 év. A biztosítás évfordulója minden év január 1-e. Az első bizto- sítási időszak így rövidebb, mint egy év.

Az adott biztosított gépjárműre vonatkozó kockázatviselési időszak 1 év. Minden évben annak a hónapnak az első napja a kockázatviselés évfordu- lója, amelyben a biztosító kockázatviselése az adott biztosított jármű vo- natkozásában megkezdődött. A kockázatviselés évfordulója egyben a kö- vetkező kockázatviselési időszak első napja is.

7.2. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

A szerződő díjfizetési kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat a Lízing Casco Biztosítási Szerződés tartalmazza.

7.3. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfe- lelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befize- tés kiegészítésére, az adott járműre vonatkozó biztosítási jogviszony válto- zatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

7.4. Ha a biztosított gépjármű vonatkozásában a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az adott jármű vonatkozásában a kocká- zatviselési időszak végéig járó biztosítási díj megfizetését követelhe- ti. Így amennyiben a biztosító a jármű pótlási költsége címén szol- gáltatást fizet, a kifizetés napján a járműre vonatkozó teljes kocká- zatviselési időszakra vonatkozó biztosítási díj megilleti, amelynek a meg nem fizetett részét a biztosító az önrésszel csökkentett biztosí- tási összegből beszámítás útján levon.

7.5. Az adott gépjárműre vonatkozó biztosítási jogviszony megszű- nésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj meg- fizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az idő- arányos díjnál több díjat fizetett be a szerződő, a biztosító a díj- többletet köteles visszatéríteni.

7.6. A biztosító értékkövetést nem alkalmaz.

8. A biztosító kockázatviselésének megszűnése

8.1. A biztosítási jogviszony lejárata

Az adott biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony azzal a nappal szű- nik meg, amely napra a szerződő az adott biztosítási jogviszony megszűnését lejelenti a biztosítónak.

8.2. Rendes felmondás

Az adott járműre vonatkozó biztosítási jogviszony a lízingszerződés tartama alatt a szerződő által hó végére a lízingszerződés díjának módosítása esetén felmondható.

8.3. Érdekmúlás, lehetetlenülés

Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási ese- mény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a bizto- sítási érdek megszűnt, az adott gépjárműre vonatkozó biztosítási jogviszony megszűnik.

Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, az adott gépjárműre vonatkozó biztosítási jogviszony meg- szűnik.

Ha a lízingszerződés megszűnése következtében a biztosított gép- jármű tulajdonjoga átszáll a lízingbevevőre, úgy a biztosítási fedezet a tulajdonjoggal nem száll át, a biztosítási jogviszony érdekmúlás okkal megszűnik.

Érdekmúlással szűnik meg az adott gépjárműre vonatkozó biztosítá- si jogviszony különösen a jármű forgalomból történő végleges kivo- násakor. A jármű forgalomból történő ideiglenes kivonása esetén az adott gépjárműre vonatkozó biztosítási jogviszony nem szűnik meg, és a jogviszony nem szüneteltethető.

A szerződőnek (a biztosítottnak), illetve a társbiztosítottnak a jelen biztosítási feltételek 11. pontjában leírtaknak megfelelően kell beje- lentenie a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válá- sával, valamint az érdekmúlással kapcsolatos változásokat.

8.4. Díjnemfizetés

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következ- ményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás el- küldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írás- ban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosító kockázatvi- selése az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási

szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak, sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését nem eredményezik.

Abban az esetben, ha a szerződés a fent részletezett módon, a folytatóla- gos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a meg- szűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválására).

A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A helyreállítási (reaktiválási) kérelem elfogadásáról a biztosító dönt.

8.5. Biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszűnés Amennyiben a jármű pótlási költségeinek térítését eredményező biztosítási esemény bekövetkezik, a szerződés megszűnik.

8.6. A biztosító kockázatviselése megszűnésének egyéb esetei

A kockázatviselés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért.

9. Biztosítási események, kizárás, mentesülés

9.1. A biztosítási események

9.1.1. Fizikai károsodás (sérülés, rongálódás)

Elemi kár: a biztosított járművet közvetlenül vagy közvetve károsító tűz, villámcsapás, robbanás, a Mercalli-Sieberg skála alapján legalább 5. foko- zatúnak jelzett földrengés, továbbá földcsuszamlás, kő- és földomlás, ter- mészetes üreg vagy talajszint alatti ismeretlen építmény beomlása, szélvi- har, felhőszakadás, árvíz, belvíz, vezetéktörésből eredő vízkár, jégverés, le- zúduló hótömeg és hónyomás által okozott károsodás.

Töréskár: a biztosított járműben bekövetkező baleseti eredetű, kívülről ható, hirtelen fellépő erőhatás által okozott maradandó alakváltozás, sérü- lés, valamint idegen személy rongálása.

9.1.2. Lopás, rablás

Lopáskár: valamennyi kár, amely a biztosított járműben azzal összefüggés- ben következett be, hogy:

– a járművet az elkövető ellopta (ideértve a jogtalan használat végett el- követett önkényes elvételt is);

– a jármű alkatrészeit és (vagy) tartozékait a járműből a teljes jármű ello- pása nélkül az elkövető jogtalanul kiemelte, ki- vagy leszerelte és eltu- lajdonította;

– a járművet az elkövető a jármű ellopása vagy alkatrészének lelopása (jogtalan kiemelése, kiszerelése, leszerelése, a teljes biztosított jármű el- tulajdonítása) során, illetve ezek kísérlete során megrongálta;

– a jármű tárolására szolgáló, legalább biztonsági zárral ellátott helyiség- be (garázs, telephely) az elkövető jogtalan behatolása során vagy azt követően okoz kárt a biztosított vagyontárgyban.

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi- leg minősített lamellás zár, továbbá minden olyan fel nem sorolt zár és zár- betét, amely – annak MABISZ minősítése szerint – biztonsági zárnak mi- nősül.

Rabláskár: rablásnak minősül, ha az elkövető a biztosított járművet akként tulajdonítja el, hogy az elvétel során – vagy az elvett vagyontárgy megtar- tása érdekében – erőszakot vagy az élet, illetve testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg a biztosítottat vagy a járművet a biztosított engedélyével használó személyt öntudatlan vagy védekezésre képtelen ál- lapotba helyezi. Rabláskárnak minősül a biztosított járműben rablás, illetve annak kísérlete következtében beálló rongálódási kár is.

9.2. Kizárások

Nem nyújt szolgáltatást a biztosító:

– ha a járművön hatósági engedélyhez kötött átalakítást végeztek, de a szükséges engedélyt a káresemény előtt nem szerezték meg, és a káresemény összefüggésben van az átalakítással;

– ha a kárt a szakszerűtlen üzemeltetés okozta, vagy ha a kár a

jármű elhanyagolt műszaki állapotának következménye, illetve ha tűzrendészeti előírások megsértésének a következménye;

– töréskár esetén a jármű nem rendelkezett érvényes műszaki vizs- ga igazolással;

– a jármű olyan felszereléseiben keletkezett károkra, amelyeket az ér- vényes hatósági előírások tiltanak vagy külön engedélyhez kötnek, de a szükséges engedélyt a káresemény előtt nem szerezték meg;

– a járműről leszerelt alkatrészekben, tartozékokban keletkezett károkra;

– a jármű üzem- és kenőanyagaiban keletkezett károkra;

– a járműből szerszám nélkül kivehető audioberendezés ellopása miatti kárra;

– a nem gyárilag beszerelt és nem levehető előlappal rendelkező audioberendezés ellopása miatti kárra;

– a nem gyárilag beszerelt navigációs készülékek ellopása miatti kárra;

– nyitott utasterű (cabrio) gépjármű esetén az utastérből eltulajdo- nított bármely alkatrész vagy felszerelés ellopásával vagy meg- rongálásával okozott kárra;

– a jármű értékcsökkenésére;

– az egyébként javítható alkatrész kicserélése esetén fellépő több- letköltségre;

– a biztosítási esemény következtében sérült alkatrészeken kívüli részek fényezési költségére;

– a nem baleseti jelleggel bekövetkezett károkra (pl. műszaki hiba, elhasználódás, fagyás, stb.);

– a járművet autóverseny vagy arra való felkészülés résztvevője- ként ért károkra;

– a jármű rakodása közben, annak következményeként keletkezett károkra;

– a jármű rakományának elmozdulása miatt keletkezett károkra;

– a járműben szállított gyúlékony, robbanó, maró, korrodáló xxxx- xxx által előidézett vagy általuk súlyosbított károkra (a súlyosbí- tás mértékének megfelelő részre);

– a radioaktív sugárzás által okozott károkra;

– a környezetszennyezés által okozott károkra;

– azokra a károkra, amelyek felkelés, tüntetés, zavargás, sztrájk, terrorcselekmények, háború következtében keletkeztek, függet- lenül attól, hogy az említett események hivatalos formában (en- gedély, hadüzenet) zajlottak-e;

– a gépjármű munkagépként történő használatával összefüggő károkra, így különösen, ha az a különleges gépjármű munkavég- zése közben vagy a közlekedésre való felkészítése alkalmával ke- letkezett;

A jelen szabályzat szempontjából különleges gépjármű a felsze- reltsége (pl. daru, rakodó-, kotró- vagy tűzoltó berendezés) kö- vetkeztében a személy- és áruszállításon túlmenően munkavég- zésre is alkalmas gépjármű. Különleges gépjárműnek kell tekin- teni a gépjárművek szállítására szolgáló tehergépjárműveket és vontatmányaikat is.

Munkagépként történő használatnak minősül a gépjármű rakomá- nyának eltávolítására szolgáló berendezés (például: billenő plató) bármilyen működtetése is, függetlenül attól, hogy ezen berendezés működtetése a jármű álló vagy mozgó helyzetében történik, és az adott körülmények között ténylegesen történt-e munkavégzés.

– amennyiben a járművet jogosan használó személy a járművet az adott járműkategória vezetésére érvényes gépjárművezetői en- gedély nélkül vagy kábítószer, vagy a vezetési képességeket hát- rányosan befolyásoló egyéb szer, vagy alkohol hatása alatt vezet- te. Nem minősül gépjárművezetői engedély nélküli vezetésnek, ha a gépjárművet lejárt gépjárművezetői engedéllyel vezették, de azt a káreset után 30 napon belül, változatlan feltételekkel meghosszabbították.

Nem nyújt szolgáltatást a biztosító a lopáskárok és az ennek követ- keztében keletkezett egyéb károk esetében:

– ha a járművet nem zárták le megfelelően;

– ha a jármű a lopás időpontjában nem állt a szerződésben megne-

vezett, illetéktelen használat ellen védő rendszer védelme alatt;

– a jármű zárainak megrongálása után, a lopás elleni védelmi rend- szer meghibásodása után, illetve ha a jármű kulcsainak elvesztését követően nem gondoskodtak haladéktalanul a zárak és a lopás elleni védelmi rendszer szakszervizben történő átkódolásáról vagy cseréjéről, addig pedig a jármű védett helyen történő tárolásáról;

– ha nem gondoskodtak a jármű kulcsainak zárt vagy megfelelően őrzött helyen történő tárolásáról;

– ha a biztosított, vagy a társbiztosított nem tudott hitelt érdemlő módon elszámolni a járműhöz tartozó összes kulccsal, a jármű forgalmi engedélyével, illetve törzskönyvével;

– ha a jármű audioberendezésének ellopását követően a biztosí- tott vagy a társbiztosított nem tudott hitelt érdemlő módon el- számolni a berendezés lopás elleni védelmét szolgáló, levehető alkatrészével;

– ha a biztosított vagy a társbiztosított a járművet bármilyen jogcí- men más birtokába adja (különösen ideértve a bérlet vagy kölcsön esetét), és a járművet az ily módon jogszerűen birtokló személy el- sikkasztja (ellopja) vagy más módon eltulajdonítja, elidegeníti.

A jelen szerződés vonatkozásában kulcs: a jármű ajtajainak lezárására és ki- nyitására, az illetéktelen használat elleni védelmi rendszer ki- és bekapcso- lására szolgáló, a járműhöz rendszeresített eszközök.

A jelen szerződés vonatkozásában nyilvánosság számára nyitva álló terüle- ten (strand, uszoda, stb.) zárt helynek minősül: az erre a célra létesített ér- tékmegőrző.

Nem tekinthető megfelelően lezártnak a gépjármű, ha bármelyik zárbetét hiányzik, vagy oly módon rongálódott, hogy a zár a jármű kulcsainak hasz- nálata nélkül működtethető, illetve az ablakai a lopás időpontjában nem voltak zárt állapotban.

Nem nyújt szolgáltatást a biztosító a rabláskárok és az ennek követ- keztében keletkezett egyéb károk esetében, amennyiben bizonyítja, hogy a jármű illetéktelen használat ellen védő rendszerét nem ren- deltetésszerűen használták, vagy az a rablás időpontjában nem volt működőképes.

A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerződési fel- tételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik.

9.3. Mentesülés

Mentesül a biztosító mindennemű szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:

– a szerződő, vagy a biztosított, vagy a társbiztosított;

– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy meg- bízottjuk; vagy

– a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, mun- kavállalója vagy megbízottja okozta.

A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

10. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

A szerződő fél, a biztosított, vagy a társbiztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást kö- teles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél, a biz- tosított, vagy a társbiztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakkép- zettségi követelményeket.

A szerződő fél, a biztosított, vagy a társbiztosított a biztosító előírá- sai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás kö- vetelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

A kármegelőzés érdekében a szerződő (biztosított), illetve társbiztosított köteles különösen a jármű kulcsait oly módon tárolni, hogy ahhoz illeték- telenek ne férhessenek hozzá. Lopás-, illetve rabláskár esetén, továbbá kül- földön bekövetkezett bármilyen kárnál, kárenyhítési tevékenység csak a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően végezhető.

A kármegelőzés körében a szerződő (biztosított), illetve társbiztosított köte- les mindazon zárakat kicseréltetni, amelyek működtetéséhez szükséges kul- csokhoz, távirányítókhoz illetéktelenek, elvesztés, lopás, elrablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzájuthattak, illetve az említett zárak bármi- lyen egyéb okból az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak. Ha a jármű összes zára egy kulccsal működtethető, akkor az összes zár cseréje szükséges. A jármű zárszerkezetek fentiek szerint indokolt és számlával iga- zolt költségének 50%-át a kicserélt elemek leadása és a kijavított jármű be- mutatása esetén a biztosító biztosítási időszakonként egy alkalommal viseli. A fentieken túl a szerződő fél (biztosított), illetve társbiztosított a biztosító káresemény bekövetkezésekor adott utasításai, valamint az adott helyzet- ben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt eny- híteni. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség a szerződőt (biz- tosítottat) annyiban terheli, amennyiben a biztosított jármű a birto- kában van.

11. A kár bejelentése

A biztosítónak a biztosítási eseményt az annak bekövetkezését vagy a bizto- sított, illetőleg a szerződő tudomására jutását követő két munkanapon belül írásban be kell jelenteni, a szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehető- vé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél (biztosított), illetve társbiztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerző- désben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosításokat nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlen- né válik.

A szerződő fél (biztosított), illetve társbiztosított köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a biztosítás tárgyát több biztosító egymástól füg- getlenül biztosítja és a biztosítási eseményt más biztosító számára is bejelenti.

A gépjárműben keletkezett tűz- vagy robbanáskárt a tűzrendészeti ható- ságnak is be kell jelenteni.

A lopás- és rabláskárt a biztosítón kívül a rendőrségnek is, a külföldön be- következő lopás- és rabláskárt a káresemény helye szerint illetékes külföldi hatóságnak is be kell jelenteni. A kárrendezéshez a biztosított köteles iga- zolni a feljelentés megtételét.

A szerződő (biztosított), illetve társbiztosított a károsult jármű kárfelvételi szemlézéséig, de legkésőbb a biztosítási esemény bejelentését követő öt napig a károsult járművön legfeljebb csak a kárenyhítéshez szükséges vál- toztatásokat eszközölheti. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás követ- keztében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bi- zonyítása a szerződőt, illetve a biztosítottat terheli.

A kárbejelentési és kárenyhítési kötelezettség a szerződőt (biztosí- tottat), vagy társbiztosítottat annyiban terheli, amennyiben a bizto- sított jármű a birtokában van.

A szerződő (biztosított) a kár bejelentése során minden esetben köteles a következőket a biztosítónak bemutatni, illetve átadni:

– kitöltött Gépjármű kárbejelentő lap;

– a járművet a biztosítási esemény bekövetkezésekor vezető személy gép- járművezetői engedélye;

– a jármű forgalmi engedélye vagy az annak bevonásáról szóló rendőrsé- gi határozat;

– a jármű törzskönyve;

– kötvény és az utolsó díjbefizetési igazolás;

– nem fogyasztó esetében aláírási címpéldány.

Az alább felsorolt esetekben a fentieken kívül a biztosító a kárkifizetéshez igényelheti a következők bemutatását:

Lopás, rablás és rongálás esetén:

– rendőrségi feljelentés, illetve a káreset helye szerinti országban tett fel- jelentés;

– a nyomozás felfüggesztéséről szóló rendőrségi határozat;

– a jármű forgalomból történő átmeneti kivonásáról szóló határozat;

– a járműhöz tartozó összes kulcs átadása;

a járműben található biztonsági berendezés távirányítói, jeladói;

– a jármű vásárlási számlája;

– a jármű szervizkönyve;

– a jármű audioberendezésének ellopása esetén a berendezés lopás elleni védelmét szolgáló, levehető alkatrész átadása;

– nyilatkozat és kérdőív lopáskárhoz.

Jármű helyreállítása esetén:

– javítási árajánlat;

– javítási számla, számlarészletező és alkatrész-beszerzési bizonylat;

– meghatalmazás javító részére;

– életvédelmi és biztonsági berendezések esetén típusazonos márkaszer- viz beszerzési és beszerelési számla;

– rendőrségi tájékoztató, igazolás vagy határozat;

– tűz- vagy robbanáskár esetén a tűzvizsgálati jelentés;

– szállítás esetén szállítási számla és fuvarlevél;

– tárolás esetén tárolási számla.

Totálkár esetén:

– javítási árajánlat;

– a jármű szervizkönyve;

– a jármű vásárlási számlája;

– roncsértékesítés adás-vételi szerződése;

– rendőrségi tájékoztató, igazolás vagy határozat;

– tűz- vagy robbanáskár esetén a tűzvizsgálati jelentés.

12. Elévülési idő

A biztosítási szerződésből, illetve a biztosítási jogviszonyból eredő összes igény 2 év alatt évül el.

A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések (pl. kamat) is elévülnek.

13. A biztosítási szolgáltatások

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat meg- felelően kiegészíti.

A fenti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhat- ja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a ki- fizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad ha- tályban a folyó biztosítási időszakra.

A jármű pótlási és helyreállítási költségeire vonatkozó biztosítási összeg a jármű káridőponti értéke.

13.1. BÁZIS CASCO

Totálkár és lopáskár fedezet választása esetén a biztosító csak a jármű pót- lási költségeinek térítésére irányuló szolgáltatásokat nyújtja.

13.1.1. A jármű pótlási költségeinek térítése

A jármű pótlási költsége a jármű káresemény időpontjában fennálló ma- gyarországi piaci értéke, de legfeljebb a magyarországi Eurotax katalógus, vagy az Eurotax ETAX járműértékelő programja alapján számított érték (kár- időponti érték).

A jármű pótlásának költségét téríti meg a biztosító, ha:

– a jármű a biztosítási esemény következtében olyan mértékben károsodik, hogy helyreállítási költsége meghaladja a káridőponti érték 80%-át (totál- kár), ahol helyreállítási költségen a biztosítási esemény következtében ke- letkezett fizikai károsodások magyarországi javítóműhelyben történő szak- szerű helyreállításának márkára jellemző átlagos javítási költségét értjük;

– a járművet ellopták vagy elrabolták, és a rendőrségi feljelentéstől szá- mított 60 napon belül nem került meg.

13.1.2. Maradvány (roncs) érték

A biztosító a maradvány (roncs) átvételére nem kötelezhető. Amennyiben a biztosító a maradványt (roncsot) nem vette át, a megállapított kárösszeg- ből levonja a maradvány (roncs) értékét.

A biztosító által közölt roncsértéknél alacsonyabb összegen történő roncs értékesítéshez – értékesítést megelőzően – a biztosító írásbeli engedélyének beszerzése szükséges.

13.2. KOMFORT CASCO

Teljes körű casco fedezet választása esetén a biztosító a Bázis Casco szol- gáltatásán felül az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

13.2.1. Helyreállítási költségek térítése

A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében keletkezett fizi- kai károsodások magyarországi javítóműhelyben elvégzett, szakszerű hely- reállításának számlával igazolt, márkára jellemző, átlagos javítási költségét. A biztosító a kárkifizetés teljesítése előtt jogosult a benyújtott javítási szám- la tartalmát ellenőrizni a javításhoz kapcsolódó beszerzési vagy alvállalkozói számla bekérésével és a jármű javítás utáni szemléjével.

A biztosító az új alkatrészekkel történő helyreállítás költségét téríti meg. Bizonylatok hiányában a felek a becsült kár összegszerűsége tekintetében megállapodást köthetnek, amelynek alapja a biztosító által kalkulált, a kár időpontjában alkalmazott átlagos nettó (áfa nélküli) helyreállítási költség, valamint a biztosító által megállapított csökkentett alkatész ár.

Az életvédelmi-, biztonsági berendezések (légzsák, biztonsági öv) károsodásá- nak helyreállításával kapcsolatos költségeket a biztosító kizárólag típusazonos márkaszervizben történt, számlával igazolt javítás vagy csere esetén téríti meg. Ha a károsult a kár időpontjában hatályos jogszabályok alapján jogosult az áfa részbeni vagy teljes visszaigénylésére, akkor azt köteles visszaigényelni. A biztosító az áfával csökkentett kártérítési összeget veszi figyelembe a szolgáltatás teljesítésénél.

13.2.2. Egyéb szolgáltatások

A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében felmerült, indo- kolt és gazdaságos szállítási, tárolási, őrzési költségek számlával igazolt összegét, legfeljebb azonban a biztosított vagyontárgy káridőponti értéke 20%-ának mértékéig. Többszöri szállítás esetén a biztosított köteles a biz- tosítóval előzetesen egyeztetni, és a szállítás szükségességét indokolni. Ennek hiányában térítésre nem kerülhet sor.

13.2.3. A kártérítés korlátozása az audioberendezés lopáskára esetén A jármű nem gyárilag beszerelt audioberendezésének helyreállítási vagy pótlási költsége címén a biztosító csak számlával igazolt költsé- get, az önrészesedés levonása után legfeljebb 100 000 Ft-ot fizet ki.

14. Önrészesedés

A biztosítási eseményenként megállapított kárösszegből a lízing- szerződésben (csatlakozási nyilatkozatban) meghatározott önrésze- sedést a szerződő (egyben biztosított) maga viseli.

14.1. Csökkentett önrészesedésű kártérítés

Nem von le a biztosító önrészesedést, ha a jármű ablaküvegében keletke- zett sérülést az üveg cseréje nélkül, javítással állítják helyre.

A szerződésben (kötvényben) meghatározott százalékos önrészesedést vonja le a biztosító, ha egy biztosítási esemény kapcsán a szolgálta- tása kizárólag:

– a jármű sérült ablaküvegének kicserélési költségére, vagy

– a jármű lopási kísérletével összefüggő, zárakat és védelmi rend- szert érintő károsodás helyreállítási költségére terjed ki.

Jelen feltétel szempontjából nem minősül ablaküvegnek a tolótető, az üvegtető és a napfénytető.

15. A szolgáltatási kötelezettség, a szolgáltatás esedékessége

A biztosító a szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettségét a teljesítés időpontjában Magyarországon hivatalos magyar fizetőeszközben, banki át- utalással teljesíti, amely a kárbejelentés biztosítóhoz történő beérkezésének időpontjától (év, hó, nap) számított 15 napon belül esedékes. Ha a biztosí- tott igazoló okiratot tartozik bemutatni, vagy nyilatkozattételi kötelezett- ség terheli (pl. számlaszám megadása), a határidőt attól a naptól kell szá- mítani, amikor az utolsó irat, nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett. A szer- ződő (biztosított) kérheti, hogy a biztosítási szolgáltatást postai átutalással teljesítse a biztosító. Ebben az esetben a 15 napos teljesítési határidő- be a biztosító által teljesített postai befizetés és a posta általi kifize- tés közötti időtartam nem számít be.

A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével össze- függésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános for- galmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

A jármű ellopása, elrablása, illetéktelen használata esetén a biztosító szol- gáltatása a rendőrségi feljelentést követő 75. napon akkor is esedékessé válik, ha addigra nem zárul le az ügyben a nyomozás, kivéve, ha a vagyon- tárgyak ezen időn belül megkerülnek.

16. Megtérítési igény

A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a társbiztosítottal közös ház- tartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fenn- maradnak és e követelést biztosítják.

Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függő- vé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni. A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a biz- tosított személy köteles – az ehhez szükséges – rendelkezésére álló doku- mentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.

Amennyiben az ellopott vagy elrabolt vagyontárgyak a kárkifizetés után megkerülnek, úgy a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben köte- les a biztosítási összeget a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosí- tott ezen igény vonatkozásában a vagyontárgy megkerülésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, úgy a megkerült vagyontárgyak feletti ren- delkezési jog, mint törvényi engedményest, a biztosítót illeti meg.

Amennyiben az ellopott vagy elrabolt jármű a kárösszeg kifizetése előtt megkerül, a biztosító önrész levonása mellett megtéríti a jármű, illetve a va- gyontárgy visszaszállításának indokolt és igazolt költségét.

17. A szerződő (biztosított) és a társbiztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

A szerződő fél köteles az egyes lízingszerződések megkötését követő 1 mun- kanapon belül a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A szerződő fél köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a biztosítás tárgyát több biztosító egymástól függetlenül biztosítja.

A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak írásban bejelenteni.

A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség meg- sértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a

szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek kö- zül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

A vagyontárgyak megkerüléséről a biztosított 2 napon belül köteles értesí- teni a biztosítót. Ezen határidő elmulasztásából eredő költségek a biztosí- tottat terhelik.

A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt ter- heli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan kö- rülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

A lényeges körülmények megváltozását a szerződő és a biztosított írásban, 15 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A változásbejelentési kö- telezettség különösen a következő változások bejelentésére irányadó:

– a lakcím (telephely cím) megváltozása;

– a jármű rendszámának, alvázszámának megváltozása;

– a jármű felszereltségének megváltozása;

– a jármű forgalomból való kivonása;

– a jármű tulajdonjogának megváltozása;

– a jármű taxiként vagy bérgépkocsiként való üzemeltetésének megkezdése;

– a jármű zárainak és védelmi berendezéseinek cseréje;

– az ajánlaton vagy állapotlapon feltüntetett kulcsok bármelyikének el- vesztése, megsemmisülése, használhatatlanná válása;

– az ajánlaton vagy állapotlapon feltüntetett bármely kulcsról másolat ké- szítése;

– a kulcsok darabszámában bármely okból bekövetkezett változás.

18. Értelmező rendelkezések

a. biztosító: Groupama Biztosító Zrt.,

b. fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy;

c. vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy;

d. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának

2. pontjában meghatározott fogalom;

e. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.) 2:47.§-ának (1) bekezdésében meghatározott fogalom;

f. finanszírozási szerződés: a szerződő és a társbiztosított között, a vo- natkozó jogszabályok alapján létrejött pénzügyi lízingszerződés.

19. Záró rendelkezések

19.1. A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásá- ban az alkalmazandó jog: Magyarország joga. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezé- sei irányadók.

19.2. A személyes adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók a jelen szerződési feltétel elválaszthatatlan részét képezik.

19.3. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a biztosító mentesülésének, a biz- tosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat a szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.

20. Záradékok

A felek az adott járműre vonatkozó jogviszony létrejöttekor, illetve annak tartama alatt bármikor az alábbi záradékokat köthetik ki.

A01. sz. záradék

A biztosítási fedezet az előírt gépjármű védelemi berendezés (Mabisz mi- nősítésű indításgátló) hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.

A02. sz. záradék

A biztosítási fedezet a járműhöz tartozó eredeti, hiánytalan kulcsok igazo- lásának hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.

A11. sz. záradék

A biztosítási fedezet az előírt gépjármű védelemi berendezés (MABISZ minő- sítésű rablásgátló) hiánya miatt a lopás- és rabláskockázatra nem terjed ki.

A23. sz. záradék

A biztosítási fedezet a sérült vagy szakszerűtlenül javított jármű elemekre nem terjed ki.

A30. sz. záradék

A biztosító a feltételek 13.2.1. Helyreállítási költségek térítése pontban fog- lalt helyreállítási költség térítését az alábbi kiegészítéssel alkalmazza:

A biztosító minden esetben értékemelkedést von le a helyreállítás anyag- költségéből a jármű korának és avultságának megfelelő mértékben.

21. A személyes adatok kezelésére, valamint

a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók)

21.1. Értelmező rendelkezések

a. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző is- meret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó követ- keztetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.

b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.

c. Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvání- tása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.

d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy mások- kal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.

e. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhaszná- lása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jel- lemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.

f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.

g. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.

h. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alap- ján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskö- tést is – személyes adatok feldolgozását végzi.

i. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

j. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.

k. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, il- letve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kö- tött szerződéseire vonatkozik.

l. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.

m. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X, Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve;

n. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.

o. Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meg- határozás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szen- vedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményei- re, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, il- letve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás).

p. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának

2. pontjában meghatározott fogalom.

q. Xxxxxx xxxxx: a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47.§ (1) bekezdésé- ben meghatározott fogalom.

r. Adatvédelmi incidens: személyes adat jogellenes kezelése vagy fel- dolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.

21.2. Az adatkezelés célja, jogalapja

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny.

A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő az ügyfelek azon biztosítási tit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntar- tásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől el- térő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő csak az ügyfél előze- tes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügy- felet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes ada- tait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetet- len vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a bizto- sítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érde-

kének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.

Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érin- tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítése céljából vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a sze- mélyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavo- nását követően is kezelheti.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen „Tud- nivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

21.3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;

c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;

d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;

e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.

Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.

Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§

(1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a döntést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcso- latos döntés esetén a biztosító az érintettet – kérelmére – tájékoztatja az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érintettnek álláspontja kifejtésére.

A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkereshe- ti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.

Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.

Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklám küldeményre vonat- kozó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán.

21.4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító

21.4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha tör- vény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosí- tó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a bizto- sítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

21.4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható

biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad,

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

21.4.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;

b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyész- séggel;

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljá- rásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal;

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;

e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati esz- közök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;

k. a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel;

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kap- csolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselő- vel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval;

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbe- li megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megjelölt szerv vagy személy kizá- rólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére xx- xxxxxx jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző-

désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.

21.4.4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;

b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;

– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

21.4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az

információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.

21.4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevé- kenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a ma- gyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalko- tás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter ré- szére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi kon- glomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelke- zések teljesítése érdekében történő adatátadás.

A 21.4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 21.4.3. pont b., f. és

x. xxxxxxx, illetve a 21.4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattováb- bításokról.

A biztosító a 21.4.2.–21.4.6. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint továbbíthatja.

21.4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

21.4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.

21.4.9. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszű- nése esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti tit- kot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatá- sok céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titok- ra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

21.4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó sza- bályok

A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel forduljanak más biz- tosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meg- határozottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevéte- lével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonat- kozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító ada- tai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kap- csolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontár- gyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosító-

nál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatok.

Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.

Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüg- gő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utób- biaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biz- tosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kap- csolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár össze- gére vonatkozó adatokat.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.

A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.

A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfelet, kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoz- tatja. Ha a megkereső biztosító az adatok kezelésének törvényi határidejé- re figyelemmel már nem kezeli az adatokat, akkor az Infotv. alapján tájé- koztatást kérő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.

21.4.11. A Bit. 381.§-a alapján a 21.4.1.–21.4.9., valamint az 5. pontban szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosítás- közvetítőt kell érteni.

21.5. Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelé- se esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

21.6. Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések

21.6.1. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, számítógépes úton is kezeli.

21.6.2. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.

21.6.3. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartá- sokban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti, a tör- vényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot. Az ügyfél ké- résére a biztosító tájékoztatást ad az ügyfél általa kezelt, illetve az általa vagy a rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adataitól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adat- feldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységé- ről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az ügyfél személyes adatainak továbbí- tása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.

21.6.4. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. tiltakozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.

Az ügyfél tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a. ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkeze- lőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;

b. ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszer- zés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, va- lamint

c. törvényben meghatározott egyéb esetben.

Az ügyfél a jogainak megsértése esetén, vagy, ha az adatkezelőnek a tilta- kozási jog gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, bírósághoz fordulhat.

21.6.5. Kártérítés, sérelemdíj

Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adat- biztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett szemé- lyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatke- zelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizeté- sének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett sze- mélyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsérté- sével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

21.6.6. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biz- tosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési in- tézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a vé- letlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megvál- tozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

21.6.7. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok megtekinthe- tőek a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon.

21.6.8. Az Infotv. 65.§ (1) bekezdése alapján a Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatóság az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adatkezeléseiről az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében hatósági nyilvántartást vezet (adatvédelmi nyilvántartás). A biztosító által bejelentett adatkezeléseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabad- ság Hatóság NAIH – 59292-59318/2012., NAIH – 78398/2014., NAIH – 83015/2015., NAIH – 83727-83733/2015. adatkezelési számokon vette nyilvántartásba.

10

21.7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:

Kiszervezett tevékenységet végzők	Adatátadás célja, tevékenység
nyomdák, posta	az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása és azok ügyfelek felé történő továbbítása
kárszakértők, autókereskedők, javítók	kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása
igazságügyi szakértők	szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység
ügyvédek	a biztosító jogi képviselete
orvosok	kockázat és szolgáltatási igény elbírálása
magánnyomozók	kárbejelentés ellenőrzése
követeléskezelő cégek	követelések kezelése, behajtása
programozók, számítástechnikai tevékenységet végző cégek	programozás, szoftverkészítés, adatfeldolgozás

Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekint- hető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honla- pon is.

A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

21.8. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése

Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhető- ségei: cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszáma: x00 0 000 0000, helyi tarifával hív-

ható telefonszám: x00 00 000 000, központi fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető

Testület (cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00. vagy 1525 Budapest, Pf. 172, központi telefonszám:

x00 0 000 0000, helyi tarifával hívható telefonszám: x00 00 000 000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) eljárását kezdeményezheti.

A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes in- formációk, a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthetőek a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.

21.9. Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettsé- gekről

Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.

A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.

Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.

A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.

Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.

A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosá- nak adatairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormá- nya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében.

Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás

tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.

21.10. Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről

A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.

Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli. Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszer- zett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év jú- nius 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automatikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más állami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben megha- tározott adatokat.

Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges elektronikus úton – tájékoztatja.

21.11. Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről

A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentés tartalmára, közzétételére vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.

Biztosítónk legfontosabb adatai

Név: Groupama Biztosító Zrt.

Székhelye: 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxx: 1380 Budapest, Pf. 1049

Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva: 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre

11