Aegon Magyarország Zrt.

Szerelés Biztosítás (EAR) II.

Erection All Risks – E.A.R. II.

Hatályos: 2017. július 1-től

EAR II–SZ–170701

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK .................................................................................................................................... 3

I. A biztosítási szerzôdés alanyai ............................................................................................................................................... 3

II. A biztosítási szerzôdés létrejötte és megszûnése ..................................................................................................................... 4

III. A kockázatviselés jezdete és a díjﬁzetés ................................................................................................................................. 5

IV. Elévülés .............................................................................................................................................................................. 6

SZERELÉS (EAR) II. BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ....................................................................................................... 7

I. FEJEZET – DOLOGI KÁROK 19

II. FEJEZET – FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS 21

ZÁRADÉKOK 22

Általános szerződési feltételek

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) és a Szerzôdô között létrejött biztosítási szerzôdés alapján, díjﬁzetés ellenében a Biztosító biztosítási fedezetet nyújt a Szerzôdônek/Biztosítottnak az ajánlatban és a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumban megnevezett szerelési tevékenység során felmerült károk, és egyéb, azzal összefüggô költségek vonatkozásában a szerzôdésben rögzített adatoknak és a megjelölt biztosítási feltételeknek, záradékoknak megfelelôen.

A szerzôdés nyelve magyar és a magyar jog szabályai szerint kell értelmezni. A Szerzôdô kérésére idegen nyelven is rendelkezésre bocsátható, de a magyar nyelvû és a magyar jog szerint kell továbbra is értelmezni.

A felek jogviszonyára az ajánlatban, a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumban (a továbbiakban kötvény), a kötvény mellékleteiben (adatközlôk) foglaltakat, az Általános Szerzôdési Feltételeket, az I. és II. Fejezetekben foglaltakat, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jelen Feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a Szerzôdô és a Biztosító között Szerelés (E.A.R.) II. biztosítás jön létre.

Jelen szerzôdés fogyasztóval nem köthetô. Ha a szerzôdési ajánlatot fogyasztó tette, akkor a szerzôdés érvénytelen, a beﬁzetett díj a Szerzôdô részére visszaﬁzetendô.

I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

1. Szerzôdô

A Szerzôdô az a vállalkozás, amely a szerzôdési ajánlatot megtette és a biztosítási szerzôdésben Szerzôdôként szerepel.

A biztosítási díj ﬁzetésére a Szerzôdô kötelezett, a Szerzôdô a Biztosító jognyilatkozatainak címzettje, a Szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére és – amennyiben nem azonos személyek – a Biztosított tájékoztatására.

2. Biztosított

A vagyonbiztosítási szabályzat alapján Biztosított a szerzôdési ajánlatban és a kötvényben név szerint feltüntetett vállalkozás, amely a szerzôdésben meghatározott és fedezetbe vont, valamely vagyonhoz fûzôdô jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt.

A felelôsségbiztosítási szabályzat alapján Biztosított a szerzôdési ajánlatban és a kötvényben név szerint feltüntetett vállalkozás, amely a szerzôdésben meghatározott és fedezetbe vont, jogszerûen végzett tevékenységének folytatására irányuló felelôsségbiztosítási szerzôdést kötötte, amelynek a károkozására és a magyar jog szerinti kártérítési kötelezettségére a felelôsségbiztosítási feltételek körében a Biztosító fedezetet nyújt.

Ha a szerzôdést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerzôdésbe beléphet. A belépéssel a Szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ha a Biztosított belép a szerzôdésbe, a folyó biztosítási idôszakban esedékes díjak megﬁzetéséért a Biztosított a Szerzôdô féllel egyetemlegesen felelôs.

Ha fogyasztónak minôsülô természetes személy Biztosított lép be a szerzôdésbe, a Biztosító ezt olyan fokú kockázat súlyosbodásnak tekinti, amely lehetôvé teszi a Biztosító számára a szerzôdés felmondását 30 napra.

3. Biztosító

Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.

4. Vállalkozásnak minôsül

A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

5. Fogyasztónak minôsül

A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, TARTAMA ÉS MEGSZŰNÉSE

1. A szerzôdés létrejöhet szóban és írásban egyaránt.

Szóban jön létre a szerzôdés,

• távollévôk között bármilyen, jognyilatkozat tételre, a jognyilatkozat közvetítésére, a jognyilatkozat rögzítésére alkalmas elektronikus eszköz, vagy alkalmazás felhasználásával, ha az elektronikus úton tett jognyilatkozatok ugyan nem elégítik ki a jelen szerzôdésben megfogalmazott írásbeliség követelményét, de a szerzôdés tartalma, a jognyilatkozat tétel idôpontja a jognyilatkozat tevôk személye, továbbá a felek egyezô akarata bizonyítható, vagy

• jelen lévôk között, a jognyilatkozatok írásbeli rögzítése és aláírása nélkül, kizárólag szóbeli egyeztetés keretében feltéve, hogy a szerzôdés tartalma, a jognyilatkozat tétel idôpontja a jognyilatkozat tevôk személye, továbbá a felek egyezô akarata bizonyítható.

A felek szóban megkötött szerzôdésnek tekintik különösen a telefonon, vagy a biztosító által üzemeltetett, internet alapú program felhasználásával, vagy nyílt interneten, elektronikus levélben tett ügyfél ajánlatot és annak biztosító általi kifejezett, vagy hallgatólagos elfogadását.

A szerzôdés szóban történô megköthetôsége nem érinti a felek jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, vagy megállapodáson alapuló azon kötelezettségét, amely írásbeli jognyilatkozat megkötésére kötelezi ôket.

Írásban jön létre a szerzôdés akár távollévôk, akár jelenlévôk között

• ha a biztosítási szerzôdés lényeges tartalmát a felek papír alapú, vagy digitális adathordozón írásba foglalták és a felek saját kezûleg ellátták azt a rájuk jellemzô kézjegyükkel, vagy képviselô útján írták alá, vagy

• ha a szerzôdés tartalma a megváltoztatás kizártsága mellett visszaidézhetô és a jognyilatkozat tevô személye és a jognyilatkozat megtételének idôpontja azonosítható (Ptk. 6:7 § (3). bek.), vagy

• ha a felek külön okiratba foglalják a jognyilatkozataikat, azokat aláírják és ezek a jognyilatkozatok együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös, egybehangzó akaratnyilatkozatát.

A felek írásbeli szerzôdéskötésnek tekintik különösen:

• a papíralapon, vagy digitálisan rögzített szerzôdés kézzel írott aláírással történô megerôsítését,

• az elektronikus úton rögzített dokumentum fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy minôsített elektronikus aláírással történô megerôsítését,

• az aláírás nélkül megkötött szerzôdést, ha a felek azt olyan informatikai, adatbiztonsági szempontból védett elektronikus rendszerben hozzák létre, amely alkalmas a tartalom jognyilatkozat megtételét követô megváltoztathatatlanságának szavatolása mellett a tartalom idôkorlát nélküli visszaidézhetôségére, a nyilatkozattétel és a nyilatkozattevô személyének azonosítására.

A biztosító az elektronikus úton történô szerzôdéskötés speciális szabályairól, a jognyilatkozat megtételéhez a biztosító által javasolt eszköz használatba vételekor tájékoztatja a jognyilatkozat tevôt.

A szerzôdés megkötését a Szerzôdô a Biztosító által készített díjkalkuláció alapján tett ajánlattal kezdeményezheti. Ha a Szerzôdô elektronikus levél útján tesz ajánlatot, az csak meghatározott e-mail címekre küldhetô. Ezek a xxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx vagy az az e-mail cím, amelyrôl a Biztosító alkalmazottja a szerzôdési ajánlat alapját képezô díjkalkulációt a Szerzôdônek vagy képviselôjének megküldte. Más e-mail címekre küldött elektronikus levél nem minôsül szerzôdési ajánlatnak.

2. A Biztosító jogosult az ajánlatot a Biztosító vagy képviselôje részére történô átadástól számított 15 napon, belül elbírálni. A szerzôdés létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot e 15 napos, határidôn belül elfogadja és azt kötvény kiállításával igazolja. A szerzôdés nem jön létre, ha a Szerzôdô (Biztosított) ajánlatát a Biztosító a fent meghatározott 15 napos határidôn belül elutasítja. Az ajánlattétel idôpontjának az a nap tekinthetô, amely napon a Biztosító képviselôje az ajánlatot átveszi, illetve alkuszi közvetítés vagy távértékesítés esetén, amikor a Biztosítóhoz az beérkezik. Szerzôdési ajánlatnak az a dokumentum tekinthetô, amely a kockázatvállalás és a szerzôdési együttmûködéshez szükséges minden lényeges adatot tartalmaz. A szerzôdô ajánlati kötöttsége 15 napig áll fenn.

3. Ha a Biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 15 napos, vagy a szerzôdésben meghatározott határidôn belül indokolás nélkül visszautasíthatja akkor az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.

A Biztosítónak joga van az ajánlattól eltérô kötvényt kiállítani. Azonban a lényeges eltérésre külön írásban felhívja a Szerzôdô ﬁgyelmét. Ha a felhívás elmarad a szerzôdés az ajánlatnak megfelelô tartalommal jön létre. Ha a Szerzôdô fél az eltérést a kötvény kézhezvételét követôen 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a módosított tartalommal jön létre a szerzôdés.

4. A Biztosító a szerzôdés létrejöttét kötvény kiadásával igazolja.

5. A biztosítási szerzôdés lehet határozott vagy határozatlan idôtartamú. A szerzôdés, ha a felek írásban másképp nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.

6. A biztosítási évforduló a felek kifejezetten erre vonatkozó, eltérô megállapodásának hiányában, a kockázatviselés kezdetének megfelelô naptári nap, amely a kötvényen feltüntetésre kerül.

7. A határozatlan tartamú szerzôdést írásban, a biztosítási idôszak végére (évforduló elôtti utolsó napra) lehet felmondani. A felmondási idô 30 nap. A felmondási idô a másik félnek a tudomásszerzésével kezdôdik. A felmondás érvényesen csak írásos formában közölhetô.

8. A felek megállapodhatnak a szerzôdésben a felmondási jog kizárásában, legfeljebb három éves idôtartamra. Minden három éves idôtartamot követôen a felmondási jog kizárása automatikusan újabb három évre meghosszabbodik, míg a szerzôdés meg nem szûnik. Ebben az esetben a Biztosító a szerzôdésben megállapított díjkedvezményt nyújtja (tartamengedmény). Felmondás esetében a Biztosító követelheti annak a díjkedvezménynek a megﬁzetését, amit a szerzôdésben nyújtott e megállapodás alapján. Amennyiben a Biztosító kezdeményezi a szerzôdés felmondását, vagy a Szerzôdô a három éves idôtartam végére mondja fel a szerzôdést, úgy a tartamengedményre a Biztosító nem tart igényt.

9. Ha az esedékes biztosítási díjat nem ﬁzetik meg, a Biztosító – a következményekre történô ﬁgyelmeztetés mellett – a Szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított legalább harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti, vagy díjhalasztást ad.

Abban az esetben, ha a szerzôdés az esedékesség szerinti díjrészlet meg nem ﬁzetése következtében szûnt meg, a Szerzôdô fél a megszûnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválásra). A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megﬁzetik.

10. A Biztosító jogosult a reaktiválási kérést a Biztosító vagy képviselôje részére történô átadástól számított 15 napon belül elbírálni. A szerzôdés reaktiválásra kerül, ha a Biztosító a reaktiválási kérelmet e 15 napos határidôn belül elfogadja. A szerzôdés reaktiválása nem jön létre, ha a Szerzôdô (Biztosított) kérelmére a Biztosító a fent meghatározott 15 napos határidôn belül nem nyilatkozik.

11. A szerzôdés lehetetlenülése, érdekmúlás

A Biztosító kockázatviselésének kezdete elôtt a biztosítási esemény bekövetkezik, bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszûnik, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszûnik, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

III. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS A DÍJFIZETÉS

1. A Biztosító kockázatviselése, eltérô megállapodás hiányában, a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki. Eltérô megállapodás hiányában a kockázatviselés területi hatálya a Biztosított által megjelölt Magyarországon belüli telephely(ek).

2. A szerzôdés alapján a Biztosító a kockázatviselés helyén, a biztosítási esemény által okozott és a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett közvetlen károkat téríti meg.

3. A Biztosító kockázatviselésének kezdete:

Legkorábban az ajánlat Biztosítóhoz történô beérkezése (alkusz közvetítés vagy távértékesítés esetén), illetve a Biztosító képviselôje általi átvételt követô nap 0. órája kivéve, ha a Szerzôdô felek a szerzôdés megkötésekor más, késôbbi idôpontban állapodnak meg.

A kockázatviselés kezdetét nem befolyásoló módon, az elsô díjrészlet esedékessége a Biztosító által kiállított számla, számviteli bizonylat alapján az azon feltüntetett teljesítési határidô.

Ha a Szerzôdô, a számla, számviteli bizonylat hiánya miatt nem teljesíti a díjﬁzetést, úgy az együttmûködés szabályai értelmében legkésôbb a ﬁzetési gyakoriság szerinti idôszak végén a jogosultat (a Biztosítót) a számla megküldésére köteles ﬁgyelmeztetni. Ennek elmaradása esetén a szerzôdés díjnemﬁzetéssel szûnik meg.

4. Ha a felek a szerzôdésben a kockázatviselés kezdetének idôpontját az ajánlat és a díj beérkezésétôl függetlenül késôbbi idôpontra teszik (halasztott kockázatviselés), akkor a beﬁzetett díjat a Biztosító is csak olyan idôszakra számolja el, amely nem kezdôdik elôbb, mint a tényleges kockázatviselés.

Ha az építés-szerelés nem fejezhetô be a Biztosított kezdeményezheti – legkésôbb – a fedezet igazoló dokumentum futamidejének lejártáig, hogy pótlólagos díjﬁzetés ellenében lehetôsége legyen a biztosítás meghosszabbítására. Ezt a hosszabbítási díjat röviddel az eredeti biztosítási idôtartam lejárta elôtt kell megállapítani, hogy minden, ebben az idôpontban fennálló különleges körülményt ﬁgyelembe lehessen venni a díj és a kockázat elfogadhatóságának érdekében.

5. A biztosítás díja a szerzôdés létrejöttekor esedékes, minden késôbbi díj pedig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A Szerzôdô felek szerzôdéskötéskor megállapodhatnak részletﬁzetésben is, amely lehet havi, negyedéves vagy féléves vagy a szerzôdésben rögzített más gyakoriság. Ezt a Szerzôdô felek közös megegyezéssel módosíthatják. Azonban bármely részlet elmaradása a teljes biztosítási idôszakra járó díjat esedékessé teszi, amelyet a Biztosító bírósági úton érvényesíthet, amelyre a Biztosító a Szerzôdô ﬁgyelmét írásban felhívja.

6. Amennyiben a beﬁzetett díj(részlet) kevesebb az esedékes díjrészletnél, akkor a díjrészlettel idôarányosan megnövelt kockázatviselési idôszak utolsó napján a biztosítási szerzôdés megszûnik, ha a felszólítás legalább 30 napos póthatáridejének új esedékességi határidejéig a hátralékos díjat nem ﬁzették meg, és a Szerzôdô díjhalasztást sem kapott, illetôleg a Biztosító az évfordulóig esedékes teljes díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Ha a szerzôdés díja nem került maradéktalanul kiegyenlítésre, és az a póthatáridôre szóló felszólítás ellenére sem került pótlásra úgy a biztosító kockázatviselése a biztosítási tartamnak a megﬁzetett biztosítási díjjal arányos részére terjed ki és semmilyen módon nem nyújt fedezetet a szavatossági idôszakra. A 003. és a 004. számú záradék hatályba lépésének feltétele, hogy a kötvény a 003. és a 004. közül bármelyiket, vagy akár mind a kettôt tartalmazza, illetve a szerzôdô a szerzôdés díját hiánytalanul megﬁzesse.

7. Amennyiben a biztosítás a szolgáltatás kiﬁzetésével megszûnik, a Biztosítót megilleti az egész biztosítási idôszakra esô teljes díj, de a díjhátralék beszámítására más térítés esetén is joga van.

8. A Felek a szerzôdésben megállapodhatnak kármentességi díjengedményben is. A Biztosító a szerzôdés megkötésekor a tényleges díj megﬁzetésébôl elôzetesen vagy idôszakonként vagy a szerzôdés lejáratához kötött utólagos kedvezményt adhat. A kármentességi díjengedmény akkor illeti meg a Szerzôdôt (Biztosítottat) amennyiben az adott idôszak alatt nem történt káresemény – vagy a kárkiﬁzetés nem éri el az elôzetesen megállapított kárhányadot –, illetve a Biztosító nem nyújtott szolgáltatást. A kármentességi kárhányad mértékében a felek egyedileg is megállapodhatnak. A Felek az idôszak során, de legkésôbb annak végén kötelesek elszámolni, az elôre nyújtott engedmény – amennyiben idôközben káresemény történt – jár a Biztosítónak, illetôleg a következô díjba a felek azt jogosultak beszámítani. Utólagos díjkedvezmény (kármentességi díjvisszatérítés) elszámolását a Szerzôdô (Biztosított), a kármentességre vonatkozó nyilatkozatával kezdeményezheti, esetlegesen késôbb benyújtott kárigény elbírálásánál a korábban felhasznált engedmény a kárból levonásra kerül.

9. Ha az esedékes biztosítási díjat nem ﬁzetik meg, a Biztosító – a következményekre történô ﬁgyelmeztetés mellett – a Szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A szerzôdés díjnemﬁzetéssel történô megszûnésének esetén a Biztosító követelheti annak az idôarányos tartamengedmény részletnek a megﬁzetését, amit a szerzôdésben nyújtott.

A Biztosító az egész éves díjra jogosult. A biztosítás díját, a díjﬁzetés gyakoriságát, módját és esedékességét a kötvény rögzíti.

IV. ELÉVÜLÉS

A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények elévülési ideje a biztosítási esemény idôpontjától, vagy a követelés megnyiltától számított (egy) év. A Biztosító kizárólag a szerzôdés hatálya alatt bekövetkezett és bejelentett károkat téríti meg. Kivételt képez, ha a szerzôdés hatálya alatt bekövetezett kárról a Szerzôdô/Biztosított csak a szerzôdés hatályán túl, de az elévülés idején belül szerez tudomást.

Szerelés (EAR) II. Biztosítás Általános feltételei

1. A Biztosító térítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a Biztosított ezen szerzôdés feltételeit ﬁgyelembe veszi és betartja, amennyiben azok a Biztosított cselekedeteit és a szerzôdés betartását érintik, és amennyiben az általa a kérdôíven és ajánlaton megadott adatok és válaszok a valóságnak megfelelnek.

2. A Melléklet és a Fejezetek a kötvény részét képezik. Ezen szerzôdésben a továbbiakban a „kötvény” szó fogalma alatt a Mellékletek és a Fejezetek is értendôk.

3. A Biztosított saját költségére gondoskodik minden ésszerû óvintézkedésrôl és követi a Biztosító minden célszerû ajánlatát a veszteségek, károk és kártérítési kötelezettség elkerülésére, betartja a törvényes elôírásokat és a gyártó használati utasításait.

4. A Biztosító és a Szerzôdô együttmûködése

A Biztosító képviselôjének minden ésszerû idôpontban jogában áll a biztosított létesítményt megtekinteni és ellenôrizni. A Biztosított vállalja, hogy minden, a kockázat megítéléséhez szükséges információt és részletet a Biztosító képviselôjének rendelkezésére bocsát.

A biztosítási kockázat jelentôs növekedése

Ha a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerzôdô fél ﬁgyelmét felhívta.

Ha a szerzôdés egyidejûleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentôs megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

Közlési és változásbejelentési kötelezettség

A szerzôdô fél köteles a szerzôdéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a Biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a szerzôdô fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A szerzôdô fél köteles a lényeges körülmények változását a Biztosítónak írásban bejelenteni.

A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerzôdô fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

Ha a szerzôdés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdô felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

5. A Szerzôdô/Biztosított kötelezettsége a biztosítási esemény bekövetkezte után:

a) a Biztosítót (maximum 14 napon belül) telefonon, táviratban vagy levélben a kárról, annak jellegérôl és mértékérôl haladéktalanul értesíteni;

b) lehetôségei szerint a kár csökkentése érdekében mindent megtenni;

c) a sérült részeket megôrizni és azt megtekintésre a Biztosító képviselôjének vagy szakértôjének a rendelkezésére bocsátani;

d) minden információt és dokumentumot beszerezni, melyre a Biztosító igényt tart;

e) betöréses lopás okozta károk esetén a rendôrséget értesíteni.

6. A Biztosított köteles a Biztosító költségére minden szükséges, avagy a Biztosító által megkövetelt intézkedést megtenni, megengedni, vagy abban együttmûködni a célból, hogy a Biztosító jogait, vagy jogorvoslatait érvényesíthesse harmadik személlyel szemben, illetve a szerzôdésben nem biztosított személyektôl olyan kártalanítást kapjon, melyre a Biztosító közvetve, vagy közvetlenül, avagy megtérítési igényeivel kapcsolatban jogosult, vagy erre jogosult lenne, avagy amelyre e szerzôdés hatálya alá esô kár kiﬁzetésénél igényt tarthatna, függetlenül attól, hogy ilyen intézkedések a Biztosított kártalanítása elôtt, vagy után válnak a Biztosító részérôl szükségessé.

7. Kizárások

A Felek egyedileg megállapodnak abban, hogy a biztosító jelen szerzôdésében kizárja, és így nem válik a szerzôdés tartalmává bármely olyan szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és más gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Továbbá nem válik a szerzôdés tartalmává az adott üzletágban a hasonló jellegû szerzôdés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, amennyiben a jelen szerzôdés ezzel ellentétes szabályt tartalmaz.

A Biztosító nem téríti a Biztosítottnak azokat a károkat, melyek oka közvetlenül, vagy közvetve:

1) háború, megszállás, ellenséges tevékenység és ellenségeskedés (függetlenül attól, hogy azt hadüzenet megelôzte-e vagy sem), polgárháború, lázadás, felkelés, zendülés, sztrájk, munkáskizárás, polgári engedetlenség, politikai szervezetek megbízásából vagy azokkal kapcsolatban tevékenykedô, személy vagy személyek katonai vagy jogellenes hatalomátvétele, összeesküvés, elkobzás, egy de jure vagy de facto fennálló kormányzat által elrendelt rekvirálás vagy kormányzati intézkedésbôl eredô, rombolás vagy kár,

2) atomenergia, radioaktív sugárzás és szennyezôdés,

3) a munkálatok teljes, vagy részleges (30 napot elérô, illetve azt meghaladó) beszüntetése,

4) dátumtévesztés, vagy fel nem ismerés,

5) környezetszennyezéssel (levegô-, víz-, talajszennyezés) okozott,

6) a nem személyi sérülésbôl eredô sérelemdíjat.

Bármely kérelem, per vagy más eljárás esetén, ha a Biztosító bizonyítja, hogy a veszteség, kár, vagy kártérítési felelôsség az 1) pontban foglalt kizárások értelmében ezen kötvénnyel nincs fedezve, a Biztosított kötelessége bizonyítani, hogy a veszteség, kár vagy kártérítési igény mégis a biztosítás hatálya alá esik.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerzôdô fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését 14 napon belül a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik. Amennyiben a Biztosított ezen feltétel szerint a Biztosítót értesítette, kisebb károknál javításokat végezhet és a károsodott részeket kicserélheti, minden más esetben a javítások és helyreállítás megkezdése elôtt a Biztosító képviselôjének lehetôséget kell nyújtani a kár megtekintésére. Amennyiben a Biztosító képviselôje ezt egy, a helyzet megkívánta ésszerû idôszakon belül nem teszi meg, úgy a Biztosított jogosult a javításokat elvégezni és a károsodott részeket kicserélni. A Biztosító e szerzôdésben vállalt felelôssége megszûnik egy károsodott tárgyra vonatkozólag, amennyiben azt nem azonnal, szakszerûen javítják meg.

A biztosítási fedezetbôl kizárásra kerülnek mindazok a közvetlen és következményi károk, amelyek a kockázatviselés kezdete elôtt elvégzett építési teljesítések hibájára vezethetôek vissza.

Továbbá nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat, amelyekre a jelen szerzôdés vonatkozó záradékaiban foglaltak szerint nyújtható lett volna biztosítási fedezet, ám a biztosítási szerzôdés az adott záradék alkalmazása nélkül jött létre.

8. A Biztosító mentesülése és visszakövetelési joga

8.1. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos magatartással és dologbiztosítás esetén súlyosan gondatlanul a Szerzôdô fél vagy a Biztosított; a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a teljesítéssel megbízott munkakört betöltô alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy a Biztosított gazdálkodó szervezetnek vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a Biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

8.2. A Biztosító térítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított (Szerzôdô) az Építés-szerelés (CAR) II. Biztosítás Általános Feltételeiben meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a szerzôdés vállalása,

valamint a Biztosító számára a fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények közlése elmaradt, azok kideríthetetlenné válnak. Ez alól kivételt képez, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

8.3. Amennyiben a Biztosított a Biztosító által adott és jegyzôkönyvben rögzített elôírásokat, utasításokat jogellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkeztek, a Biztosító kötelezettsége nem áll be.

8.4. A Biztosító jelen feltétel II. fejezet felelôsségbiztosítás esetén visszakövetelheti a Biztosítottól a helyette a Károsultnak kifizetett kártérítési összeget, ha a Biztosított – vagy az a károkozó személy, akinek a magatartásáért a Biztosított jogszabály szerinti felelôsséggel tartozik – illetve amennyiben a Biztosított gazdálkodó szervezet, akkor a gazdálkodó szervezet vezetô szerve, illetve annak tagja, megbízottja, az adott vagyontárgyat kezelô személy a kárt súlyosan gondatlan magatartásával idézte elô.

Biztosító megtérítési igény harmadik személlyel szemben annak enyhe gondatlansága esetén is fennáll a Biztosító által megtérített összeg erejéig.

8.5. Jelen szerzôdés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minôsül többek között, ha az elôzô bekezdésben meghatározott személy a tevékenységet:

• hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott, és a kár ezzel okozati összefüggésben következett be a kár,

• jogszabályban, egyéb elôírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,

• a kárt súlyosan ittas állapotban, vagy bódulatot keltô szer hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésében közrehatott,

• a kárt a kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozták, vagy ezen szabályok ismétlôdô, vagy folyamatos megsértésével idézték elô,

• illetve tevékenysége során a tûzvédelmi elôírásokat megsértették vagy a káresemény bekövetkezésével összefüggésben a Szerzôdôt vagy a Biztosítottat elmarasztaló hatósági határozat született,

• amelyet szakmája, tevékenységre vonatkozó szabályok, szabványok súlyos megsértésével összefüggésben okoztak.

8.6. A Szerzôdô/Biztosított köteles minden tôle elvárható támogatást megadni a Biztosító megtérítési igénye alapján megnyíló regressz (visszkereseti) jogának érvényesítéséhez azokban az esetekben, amikor a Biztosító megtérítési igényét nem a biztosított/szerzôdô/ károkozása, hanem harmadik személy felelôssége alapján kerül sor. A Biztosító kérésére köteles a károkozóval szembeni igényérvényesítési jogát a Biztosítóra engedményezni. A Biztosított a károkozóval szemben fennálló igényérvényesítési jogáról a Biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségek elmulasztásából vagy megtagadásából származó következmények a Szerzôdôt/Biztosítottat terhelik.

Biztosító megtérítési igény harmadik személlyel szemben annak enyhe gondatlansága esetén is fennáll a Biztosító által megtérített összeg erejéig.

9. Kockázatviselés idôtartama

A Biztosító kockázatviselése – a mellékletben, vagy az ajánlatban esetlegesen ettôl eltérô idôpont megadása ellenére – közvetlenül a munka megkezdésekor, vagy a mellékletben feltüntetett tárgyak szerelési helyszínen történô lerakásával kezdôdik.

A Biztosító kockázatviselése megszûnik a biztosított építmény azon részeire vonatkozólag, amelyeket átvettek, illetve üzembe helyeztek.

A biztosítás legkésôbb a mellékletben megadott idôpontban megszûnik. A biztosítási idôszak meghosszabbításához a Biztosító írásbeli beleegyezése szükséges.

10. Többszörös biztosítás

Ha ugyanazt az érdeket több Biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a Biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani. A Biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles ﬁzetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi Biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. A Biztosítók az elôzô bekezdésben írt megtérítési igény

alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelôen az egyes Biztosítók a Biztosított irányában külön-külön felelnének.

11. A Biztosított jogi képviseletének költségei és a kamatok a kártérítési összeggel együtt csak a szerzôdésben rögzített biztosítási összeg és a káreseményenkénti kártérítési limit erejéig kerülnek megtérítésre.

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK EGYES SZABÁLYAI, A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK

1. A Biztosító csak a jelen biztosítási szerzôdés hatálya alatt, és a szerzôdésben meghatározott módon bekövetkezett és bejelentett károkért áll helyt.

2. A Biztosító vagy megbízottja jogosult a sérült vagyontárgy(ak)at a kárbejelentéstôl számított 5 napon belül megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani és a károkat, azok jellegét és mértékét rögzíteni, külsô szakértôt igénybe venni.

3. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követô 30. napon esedékes. Ha a Biztosított és a Károsult a kár jogalapját vagy összegszerûségét igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett.

4. A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi ﬁzetôeszközben teljesíti. Külföldi ﬁzetôeszközben beszerzett vagyontárgyak térítési összegét a Biztosító káridôponti MNB devizaárfolyamon határozza meg.

5. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosítottnak vagy a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minôsülô dokumentumokat:

a) biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat és/vagy egyéb dokumentumokat,

b) összegszerûen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt,

c) hivatalos dokumentumot a biztosítási összeg nagyságának igazolásáról,

d) a Biztosított tulajdonjogának igazolására, idegen vagyontárgyakra vonatkozóan pedig a birtoklás jogcímének igazolására vonatkozó okiratokat (mint pl. xxxxxx, lízing, kipróbálás, tesztelés, javítás, ingatlannál földhivatali igazolás), a vagyontárgy tulajdonosának megnevezésével,

e) tûz és robbanáskár esetén a tûzvédelmi hatóság igazolását, jegyzôkönyvet a tûzvizsgálatról (ha készült),

f) ha más hatósági eljárás is volt, a hatóság, bíróság, ügyészség által kiadott igazolást vagy határozatot,

g) vagyon elleni bûncselekmény esetén a rendôrségi feljelentést, rendôrségi helyszínelési jegyzôkönyvet,

h) rendkívüli idôjárási viszonyok és természeti jelenségek hivatalos igazolását (természeti kár esetén),

i) a Biztosító hozzájárulásával megbízott szakértô hivatalos véleményét,

j) a szolgáltatást nyújtó külsô cég igazolását (szolgáltatás-kimaradás kár esetén),

k) a káresemény elôtti karbantartás naplóit, a karbantartás igazolását, a fôjavítás, felújítás igazolását,

l) a káreseményt megelôzô üzemelés adatait, mérleget, számviteli politikát és eredmény kimutatást,

m) a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minôsülô dokumentumokat,

n) a vagyonnyilvántartást, leltáríveket, egyedi tárgyi eszköznyilvántartó lapokat, számlákat a készletekrôl,

o) a helyreállításra vonatkozó – legalább két különbözô – árajánlatot, illetve a károsodás helyreállítási költségét igazoló számlát,

p) a Károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát,

q) kivitelei terv dokumentációt,

r) építési, bontási engedélyeket,

s) tételes költségvetést,

t) közmû szolgáltatói hozzájáruló nyilatkozatokat a munkavégzéshez,

u) a káreseményben érintett magán- és jogi személyek nyilatkozatait,

v) a káreseménnyel kapcsolatban rögzített jegyzôkönyveket, jelentéseket, hatósági iratokat, feljelentéseket, határozatokat,

x) egészség károsodás esetén orvosi dokumentumokat, igazolásokat, zárójelentéseket, amennyiben a káresemény tisztázásában segítséget jelentenek,

y) teljes építési naplót, illetve a káreseményre vonatkozó bejegyzéseket, fotókat, meteorológia adatokat, létszámjelentéseket,

z) gépüzem- és karbantartási naplókat,

aa) mûszaki ellenôr jelentéseket, (projektellenôr, FIDIC mérnök, építetôi mûszaki ellenôr…stb.), ab) a beépített anyagok gyártói termékmegfelelôsségi nyilatkozatait,

ac) a kárenyhítéshez szükséges költségek elvégezett munkafolyamatok igazolását, ad) megbízási és alvállalkozói szerzôdéseket,

ae) alkalmazottak, bérmunkaerôk munkaszerzôdéseit, jelenléti íveket,

af) károkozás esetén munkavégzéshez szükséges bizonyítványokat, jogosítványokat, ag) a kivitelezés során vett mintavételeket, anyagminták dokumentációját.

A Biztosítottnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Adatkezelés, biztosítási titok

1. A Szerzôdô/Biztosított a szerzôdési ajánlat aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a Biztosító a szerzôdés körében adatait kezelje, és a 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit.) 135.§–143.§-ai alapján azokat jogszerûen harmadik személynek átadja.

Bit. 135. §

(1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Bit. 136. §

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

Bit. 137. §

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

Bit. 138. §

(1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) ﬁóktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kiﬁzetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi

XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus ﬁnanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

Bit. 139. §

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus ﬁnanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.

Bit. 140. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

(2) A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Bit. 141. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) ﬁóktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Bit. 142. §

(1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 136. § alá esô adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138.

§ (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

Bit. 143. §

(1) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

2. A Biztosító a 2014. évi LXXXVIII. tv. (Bit.) 149.§–151.§-ban és a jelen szerzôdésben foglalt felhatalmazás alapján, az általa szervezett veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy szerzôdésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése során a szolgáltatásoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más Biztosítóhoz az általa kezelt, a Bit-ben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdésben rögzített adatok részére történô kiadása érdekében. A Biztosító ezen adatokat a Bit-ben meghatározott idôtartamon át kezeli. A Szerzôdô/Biztosított a Biztosító által megkeresés útján megszerzett és kezelt Bit. szerinti adatokról tájékoztatást kérhet.

Bit. 149. §

(1) A biztosító (e § alkalmazásában: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a ﬁgyelembevételével – kezelt és a (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerzôdésben rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.

(3) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerzôdéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 3–9. és 14–18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 10–13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerzôdô, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személy adatfelvételkori, a szerzôdéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítô személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

(6) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatosan a jármû jármûazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult elôzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott jármûvet érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény idôpontjára, jogalapjára, a jármû sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkeresô biztosító által megjelölt gépjármûben bekövetkezett, de nem gépjármû által okozott károk adatait is,

b) az adott jármûvet érintôen a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minôsül a biztosítási titok megsértésének. A megkeresô biztosító felelôs az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

(11) A megkeresô biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényérôl, továbbá az abban szereplô adatok körérôl a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti.

(12) Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkeresô biztosító – a (8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényérôl kell tájékoztatni a kérelmezôt.

(13) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.

(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelôs.

Bit. 150. §

(1) A biztosítók – az 1. melléklet A) rész 3–6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerzôdés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések kiszûrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerzôdô személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerzôdôt vagy vagyontárgyat érintô korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követô harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelôje a jogszabályoknak megfelelô igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylô biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelôjét terhelô biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelô igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelôjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelôen alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelôje – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a 138. § (1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelô igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok mûvelésére tevékenységi engedéllyel rendelkezô biztosítók számára. Az Adatbázis kezelôje az igénylés továbbításáról az igénylôt egyidejûleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylô biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelôs.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követô öt évig kezelhetôk.

(11) Biztosítási szerzôdés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerzôdés fennállása alatt, a szerzôdésbôl származó igények elévüléséig kezelhetôk az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerzôdés megszûnésének és a szerzôdésbôl származó igények elévülésének tényérôl a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelôjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerôs befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

(16) Az igénylô biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésrôl, az abban szereplô adatokról, továbbá az igénylés teljesítésérôl az ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az Infotv.-ben szabályozott módon tájékoztatja.

Bit. 151. §

(1) A 150. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 150. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat mûvelô biztosítók megállapodást megelôzô piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a mûködésében történô részvétel feltételeirôl és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetérôl.

(2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetôségét az érintett szerzôdések feltételeiben meghatározzák.

PANASZKEZELÉS, JOGORVOSLATI LEHETŐSÉG

1. Panaszkezelés

Az ügyfél jogosult a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölni.

A Biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodáiban, illetve a honlapján: xxxxx://xxx. xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx.xxxx

Szóbeli panasz:

a) személyesen: valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben (Ügyfélszolgálati Irodák, Értékesítési pontok), azok nyitvatartási idejében. Az irodák címe és nyitvatartási ideje a xxx.xxxxx.xx honlapon megtalálható.

b) telefonon: 00-0-000-0000 (munkanapokon 8–18 óráig, hétfôn 8–20 óráig)

Írásbeli panasz:

a) személyesen vagy más által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján

b) postai úton: Központi panasziroda, 1813 Budapest, Pf.: 245.

c) telefaxon: 00-0-000-0000

d) elektronikus levélben: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

e) online: xxx.xxxxx.xx honlapon elhelyezett panaszbejelentôn

f) adatkezelési ügyben: elektronikus levélben: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

2. Jogorvoslati fórumok

2.1. A panasz teljes vagy részleges elutasítása vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén fogyasztónak minôsülô ügyfél1 az alábbi jogorvoslati fórumokhoz fordulhat:

A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén békéltetô testületi eljárást kezdeményezhet, vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

Pénzügyi Békéltetô Testület:

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.

Levelezési címe: Pénzügyi Békéltetô Testület, 1525 Budapest, Pf.: 172.

1. Fogyasztónak minôsülô ügyfél: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül esô célok érdekében eljáró természetes személy.

Telefon: 00-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. a Testület elôtt általános alávetési nyilatkozatot nem tett.

A szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, 2013. évi CXXXIX. MNB tv. fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése (vagy annak vélelmezése) esetén, fogyasztóvédelmi ellenôrzési eljárást kezdeményezhet.

Fogyasztóvédelmi eljárás:

Magyar Nemzeti Bank (Fogyasztóvédelmi Központ) Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP, Pf.: 777. Telefon: 00-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A fogyasztónak minôsülô ügyfél a Pénzügyi Békéltetô Testület, illetve a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elôtt megindítható eljárás alapjául szolgáló „Kérelem” nyomtatvány megküldését igényelheti.

Az igénylés módja:

Telefonon: 00-0-000-0000

Postai úton: 9401 Sopron, Pf.: 22.

E-mailen: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

A nyomtatványt a biztosító igazolható módon, költségmentesen küldi ki az ügyfél kérésének megfelelôen e-mailen vagy postai úton. A biztosító a nyomtatványokat elérhetôvé teszi a honlapján, a xxx.xxxxx.xx weboldalon és az ügyfélszolgálat részére nyitva álló helyiségeiben is.

2.2. Bíróság: A fogyasztó és a fogyasztónak nem minôsülô ügyfél panaszának a biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

2.3. A Biztosító

Név: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen mûködô Részvénytársaság

Székhely állama: agyarország

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti szerv székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.

A szerzôdés nyelve magyar.

A biztosítás Általános, illetve Xxxxxxx feltételeiben nem szabályozott kérdéseiben a Polgári Törvénykönyv és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A biztosítás Általános, illetve Xxxxxxx feltételeiben nem szabályozott kérdéseiben a Polgári Törvénykönyv és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

I. fejezet – Dologi károk

Ezen fejezet alapján a Biztosító és a Szerzôdô megegyeznek, hogy olyan esetekben, amikor a függelékben felsorolt biztosított vagyontárgyakban, vagy azok részeiben a biztosítási idôszak alatt elôre nem látható és váratlan események következtében olyan kár keletkezik, melynek oka nem esik az általános kizárások alá és amely javítást, vagy pótlást, helyreállítást tesz szükségessé, a Biztosító a Biztosítottnak ezen dologi károkért térítést ﬁzet, a Biztosított választása szerint készpénzben, újrabeszerzés, vagy javítás által azon összeg erejéig, amely a függelékben a mindenkori helyzetnek megfelelôen megállapíttatott. Ezen összeg azonban nem lehet több, mint egy-egy káreseményre alkalmazható maximális kárkiﬁzetés és mint a függelékben megjelölt teljes biztosítási összeg. A Biztosító megtéríti a Biztosítottnak a mellékköltségeket, melyek egy ezen kötvény hatálya alá esô kár következményeként váltak szükségessé, feltéve, hogy a függelékben erre a célra külön összeget jelöltek meg.

1. Kizárások

A Biztosító az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyása mellet sem felel:

a) a függelékben megjelölt önrészért, melyet a Biztosított minden káreseménynél viselni köteles,

b) bármely következményi kárért, beleértve a kötbért, késedelem, nem teljesítés, vagy szerzôdésmegszüntetés miatti veszteségeket,

c) hibás tervezés miatti veszteségekért és károkért,

d) hibás anyagok, vagy hibás kivitelezés pótlásának, javításának, vagy átvételének költségeiért, ezen kizárás csak a közvetlenül érintett részekre vonatkozik, de nem érvényes olyan veszteségekre, vagy károkra, melyek jól kivitelezett részekben hibás anyagok, vagy hibás kivitelezés miatt következnek be,

e) normál idôjárási viszonyok és használaton kívül helyezés miatt bekövetkezô elhasználódásért, tönkremenetelért, korrózióért, oxidációért és értékcsökkenésért,

f) szerelés helyszínén lévô berendezések és gépek gépi és/vagy elektromos belsô üzemzavaraiért és káraiért,

g) közlekedési eszközök, vízi jármûvek és repülôgépek veszteségeiért és káraiért,

h) akták, rajzok, számítások, iratok, pénz, bélyegek, okmányok, kötelezvények, bankjegyek, értékpapírok és csekkek megsemmisüléséért és sérüléséért,

i) olyan veszteségekért és károkért, melyek csupán leltározáskor derülnek ki, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a hiány:

• a telephely területén elkövetett rablással, vagy,

• a telephely területén elkövetett betöréses lopással,

összefüggésben keletkezett, és a káresemény idôpontjában a jelen biztosítási szerzôdésben meghatározott vagyonvédelmi elôírások teljesültek, az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer, berendezés mûködôképesen üzembe volt helyezve. A Biztosító a kötvényen közös megállapodásként rögzített kártérítési limitig téríti meg a kárt.

2. Betöréses lopás- és rablásbiztosítás egyedi feltételei

a) Xxxxx szerzôdés értelmében betöréses lopáskárnak minôsül, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe erôszakosan behatolt, vagy bemászott – ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolása elhárítására képtelen állapotát kihasználta –, a lezárt hely ajtaját hamis, vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel felnyitotta.

A biztosító a biztosított vagyontárgyak eltulajdonításával kapcsolatban csak akkor ﬁzet kártérítést, ha az alább részletezett vagyonvédelmi elôírások teljesülnek:

Mindazon vagyontárgyakat, melyek méretüknél, tömegüknél fogva zárt helyiségben (meglévô épületben, ideiglenes felvonulási épületben, raktárban) elhelyezhetôk, azokat megfelelôen lezárt helyiségben szükséges tárolni.

A helyiség, jelen szabályzat alkalmazása szempontjából, akkor tekinthetô megfelelôen lezártnak, ha rá az alábbi paraméterek teljesülnek:

• a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai szilárdsága minimum 15 cm-es, hagyományos, kisméretû, tömör téglafallal azonos értékû;

• az ajtószerkezetek megerôsített kivitelûek, kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védettek;

• a zárást törés ellen védett zár végzi (kivéve lakat);

• a 2 m-nél alacsonyabban fekvô nyílászárók minimum 100 x 300 mm-es osztású 12 mm átmérôjû köracél ráccsal védettek. A szabadban tárolt vagyontárgyak tekintetében a következô elôírások megtartása szükséges:

• a szabadtéri tárolóterület körülkerített;

• a tárolóterület éjszakára megvilágított;

• a tárolóterület legalább egy fô kutyás ôr, vagy kétfôs ôrszemélyzet felügyeli;

• az ôrszemélyzet vezeték nélküli összeköttetését az ügyeleti szolgálat központjával/rendôrséggel biztosítani kell.

b) Xxxxx szerzôdés értelmében rabláskárnak minôsül, ha a biztosított tárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a Biztosított alkalmazottja (vagy megbízottja) ellen erôszakot, élet-, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve e személyt ennek érdekében öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erôszakot, élet-, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

3. Biztosítási összegek

Ezen biztosításnál szükséges, hogy a függelékben megadott biztosítási összegek ne legyenek kisebbek, mint:

3.1. a szerelési teljesítés teljes értéke a szerelési munkák készre jelentésekor beleértve az anyagköltségeket, béreket, szállítási költségeket, vámokat, illetéket, valamint a beruházó által szállított anyagokat és részegységeket,

3.2. a szerelés helyszínén lévô berendezések és,

3.3. gépek új értéke, vagyis a biztosított vagyontárgyak, illetve azokkal egyenértékû minôségû és teljesítményû tárgyak újrabeszerzési költsége.

A Biztosított kötelezettséget vállal, hogy 10%-os bér- és árváltozásoknál a biztosítási összeget növeli, vagy csökkenti, mely növelés, vagy csökkenés csak akkor lép érvénybe, ha a Biztosító azzal a kötvényt írásban kiegészíti. Ha kár esetén a biztosítási összeg kisebbnek bizonyul, mint a vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), a Biztosító a kárt csak olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Hogy fennáll-e alulbiztosítás, azt a biztosítási kötvény minden egyes tételére vonatkozólag külön-külön kell megállapítani.

4. A kárrendezés alapelvei

Veszteségek és kár esetén a kártérítés kiﬁzetése e szerzôdés alapján a következôképp történik:

a) részleges kár esetén, ha a biztosított vagyontárgy javítással helyreállítható: térítésre kerülnek azon javítási munkák költségei, melyek a biztosított vagyontárgy káridôponti állapotának megfelelô helyreállításához szükségesek, a maradványérték levonásával,

b) totálkár esetén térítésre kerül a biztosított vagyontárgy káridôponti értéke, a maradványérték levonásával. A Biztosító kártérítési kötelezettségének felsô határát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a kártérítés a kötvényben tételesen felsorolt építményekre/vagyontárgyakra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik, melybôl a megállapodás szerinti önrész levonásra kerül. A Biztosító csak akkor ﬁzet kártérítést, ha a megkívánt és benyújtott számlák és igazolások alapján megbizonyosodik, hogy a javításokat elvégezték, illetve a sérült részeket kicserélték. Minden kár, mely javítással helyrehozható, javítandó, ha a javítási költségek elérik vagy túllépik a sérült vagyontárgyak káridôponti értékét, úgy a kártérítés kiﬁzetése a b) pont (totálkár esete) szerint történik.

Az ideiglenes javítások/helyreállítások költségeit a Biztosító csak akkor téríti, ha ezen javítások a végleges helyreállítás részét képezik és a végleges helyreállítás költségeit nem növelik. Esetleges változások, kiegészítések és jobbítások költségeit ezen szerzôdés keretén belül a Biztosító nem téríti.

5. Fedezet kiterjesztése

A Biztosító kifejezetten csak külön írásbeli megállapodásban rögzített mértékig térít többletköltséget túlórákra, munkaszüneti napon végzett és éjszakai munkákra, sürgôs és expressz szállítmányokra.

II. fejezet – Felelősségbiztosítás

A Biztosító fedezetet nyújt a kötvényben megjelölt összeg erejéig azon kártérítési kötelezettségekre, amelyekért a Biztosított a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik:

a) harmadik személy személyi sérüléssel, vagy betegséggel járó balesete esetén (halálos kimenetelt is beleértve),

b) harmadik személy tulajdonában bekövetkezett, balesetre visszavezethetô kár esetén, amennyiben ezek a balesetek közvetlen összefüggésben állnak a biztosított szerelési munkák elvégzésével, és a biztosítási idôszak alatt, a szerelési helyszínen történnek, feltéve, hogy a bekövetkezett kárt legkésôbb a biztosítási szerzôdés lejárta után 1 éven belül a Biztosítónak jelentették,

c) harmadik személy személyi sérülésébôl eredô sérelemdíjra.

A fenti három pontban felsorolt kártérítési igények esetén a Biztosító, az ajánlatban és a kötvényen feltüntetett limit összegén belül megtéríti a Biztosítottnak:

a) a peres ügyek költségeit és kiadásait, melyeket a Biztosított a felperesnek megtérít,

b) valamennyi költséget és kiadást, melyhez a Biztosító írásban hozzájárul, ﬁgyelembe véve, hogy a Biztosító ﬁzetési kötelezettsége csupán biztosítási összeg erejéig terjed.

A kártérítési limitet meghaladó összegû kiﬁzetést a Biztosító nem teljesít.

KIZÁRÁSOK

A Biztosító az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyása mellet sem felel:

1. az ajánlatban megadott önrészért, melyet a Biztosított minden káreseménynél viselni köteles,

2. a szerelés-biztosítás alapján biztosított, vagy biztosítható tételek megvalósítási, ismételt megvalósítási, javítási, vagy pótlási költségeiért,

3. tárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása, illetve meggyengítése miatt bekövetkezô károkért, illetve az ilyen károkból fakadó vagy arra visszavezethetô személyi, illetve dologi károkért, hacsak egy záradék keretében errôl külön megállapodás nem jött létre,

4. azokért a kártérítési igényekért, melyeket:

a) Biztosított szerelési munkákkal együttbiztosított vállalkozó(k), építtetô(k), vagy más cég alkalmazottainak, dolgozóinak, vagy családtagjaiknak személyi sérülése, vagy betegsége miatt támasztanak,

b) olyan tárgyak elveszése, vagy bennük keletkezô károk miatt támasztanak, melyek a biztosított szerelési munkákkal együttbiztosított vállalkozó(k), építtetô(k), vagy más cégeknek, ezek alkalmazottainak, dolgozóinak tulajdonát képezik, illetve ezek felügyelete, megôrzése, ellenôrzése alatt állnak,

c) közlekedési eszközök, vagy vízi jármûvek, vagy repülôgépek okozta balesetek miatt támasztanak, illetve közúti közlekedési engedéllyel rendelkezô jármûvek okozta balesetek miatt támasztanak, kivéve, ha a jármû a balesetet a szerelési területen belül, munkagépként üzemeltetve, a biztosított szerelési munkákban való részvétel közben okozta

d) esetleges, a Biztosított által önként vállalt (kártérítési igény, vagy egyéb teljesítés miatt fellépô) fizetési kötelezettségért, kivéve, ha ez a felelôsség külön megállapodás nélkül is fennállna.

KÜLÖNLEGES FELTÉTELEK A II. FEJEZETHEZ

1. A Biztosított vagy annak nevében bárki a Biztosító írásbeli beleegyezése nélkül engedményt, ajánlatot, ígéretet nem tehet, kiﬁzetést nem eszközölhet, felelôsséget nem ismerhet el. A Biztosítónak jogában áll a Biztosított nevében a védelmet átvenni, a kárrendezést lebonyolítani vagy saját érdekében a Biztosított nevében esetleges kártalanításokat és kártérítési igényeket peres úton megtámadni. A Biztosító az eljárások lebonyolítása során vagy a kárrendezésnél teljes cselekvési szabadságot élvez. A Biztosított köteles valamennyi, a Biztosítótól megkívánt igazolást annak rendelkezésére bocsátani és lehetôségei szerint támogatni.

2. Balesetek esetén a Biztosító a Biztosítottnak az egy káresetre maximálisan megszabott összeget kiﬁzetheti (a már elôlegben ﬁzetett összegek levonásával) vagy egy olyan, ennél alacsonyabb összeget, mellyel a balesetbôl származó kárigény(ek) rendezhetô(k). Ebben az esetben a Biztosító az ebbôl a balesetbôl fakadó minden további, e fejezet hatálya alá tartozó felelôsség alól mentesül. A járadék- kiﬁzetéssel járó személysérüléses károk esetén a Biztosító csak a maximált kárt és a járadéktôke értékének arányából számított részt téríti meg járadék formájában.

Záradékok

001	Sztrájk, felkelés és belsô zavargások következtében fellépô veszteségek és károk fedezete
002	Keresztfelelôsség (Cross liability)
003	Szavatossági munkák fedezete
004	A biztosítási idôszak kiterjesztése (kiterjesztett fedezet)
005	Építési és szerelési ütemtervre vonatkozó külön feltétel
006	Túlórák, munkaszüneti napok, illetve éjszaka végzett munkák, expressz fuvarok költségeinek fedezete
007	Légi fuvarok pótlólagos költségeinek fedezete
008	Földrengésveszélyes övezetekben létesülô építményekre vonatkozó kikötés
009	Földrengés okozta veszteségek, károk és felelôsségi kárigények kizárása
010	Árvíz vagy elöntés okozta veszteségek, károk és felelôsségi kárigények kizárása
200	Gyártói kockázat fedezete
201	Jótállás
202	Építô/szerelô gépek fedezete
203	Használt gépek
204	Szénhidrogén feldolgozóipar 1. sz. Xxxxx Xxxxxxxxx
205	Szénhidrogén feldolgozóipar 2. sz. Xxxxx Xxxxxxxxx
206	Tûzvédelmi elôírások
207	Felvonulási épületek és raktárak fedezete
208	Földalatti kábelekben, csövekben okozott károk
209	Szántóföldek, erdôk, mezôgazdasági területek
212	Sugárzásmentesítési költségek biztosítása
217	Csövek, vezetékek és kábelek fektetése során nyitott árkok különleges feltétlelei
218	Szivárgások keresésének költségei csövek fektetésekor
219	Belföldi szállítás, külsô tárolás fedezete

001. záradék

Sztrájk, felkelés és belső zavargások következtében fellépő veszteségek és károk fedezete

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdés és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával, és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított feltüntetett pótdíjat megﬁzette, e szerzôdés olyan veszteségeket és károkat is fedez, melyek sztrájk, felkelés és belsô zavargások következményei, vagyis olyan veszteségeket és károkat, melyek – ﬁgyelembe véve az e záradék külön feltételeiben foglalt kizárásokat is – közvetlen következményei az itt felsorolt eseményeknek, úgymint:

1. olyan személyek cselekedeteinek, akik másokkal együtt a közrend és közbiztonság megzavarásában vesznek részt (akár sztrájkkal vagy munkáskizárással kapcsolatban, akár nem), hacsak a külön feltételek 2. pontjában felsorolt események egyike nem áll fenn,

2. olyan, jogszerûen elrendelt hatósági intézkedéseknek, melyeket 1. pontban rögzített események megakadályozása, megakadályozásának megkísérlése, avagy ilyen események okozta károk következményeinek csökkentése miatt hoznak,

3. sztrájkolók, vagy kizárt munkások szándékos cselekedeteinek, melyet a sztrájk támogatására, avagy a kizárás megakadályozására visznek véghez,

4. olyan jogszerûen elrendelt hatósági intézkedéseknek, melyeket ilyen cselekvések megelôzésének megkísérlése, avagy az ilyen cselekvések okozta károk következményeinek csökkentése miatt hoznak.

Mindemellett a felek nyomatékosan megegyeznek abban, hogy:

1. a szerzôdés valamennyi meghatározása, kizárása, záradéka és feltétele az itt engedélyezett kibôvített biztosítási védelemre is érvényes, kivéve, ha az itt következô külön feltételek azokat nyomatékosan módosítják, valamint, hogy veszteségek és károk vonatkozásában a szerzôdés szövegezése szerint az itt biztosított veszélyek is együttbiztosítottnak tekinthetôk,

2. az itt következô külön feltételek csak az itt engedélyezett kibôvített biztosítási védelemre alkalmazandók, míg a kötvény szövegezésének többi pontjára a kötvény fedezete vonatkozik úgy, mintha e záradékban nem egyeztek volna meg,

3. a Biztosító egy káresemény kapcsán a káresemény bekövetkeztétôl számított 72 órás megszakítás nélküli idôtartam alatt bekövetkezô károkat téríti meg a biztosítási szerzôdésben (ajánlaton, kötvényben) meghatározott összeg erejéig, az önrészesedés levonásával,

4. jelen záradékot a Biztosító a Biztosított utolsó ismert levelezési címére küldött ajánlott levélben bármikor felmondhatja. A Biztosító köteles ez esetben a felmondás napjától számított hátralévô biztosítási idôszakra esô díjrészletet visszaﬁzetni.

KÜLÖN FELTÉTELEK

Kizárások

A Biztosító az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyása mellet sem felel az alábbi kockázatokra.

1. A biztosítási védelem nem vonatkozik olyan veszteségekre és károkra, melyek:

a) részben vagy teljesen munkabeszüntetés, vagy valamely munkafolyamat vagy termelési folyamat késedelmébôl, megszakításából vagy leállításából származnak,

b) melyek jogszerûen elrendelt hatósági kisajátítás, végrehajtás vagy elkobzás miatt fellépô tartós vagy ideiglenes birtokon kívüliségbôl származnak,

c) épületek jogellenes elfoglalása miatt fellépô tartós vagy ideiglenes birtokon kívüliségbôl származnak.

Mindemellett a Biztosító nem mentesül a birtokon kívül helyezés elôtt vagy az ideiglenes birtokon kívüliség alatt a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezô dologi károkra vonatkozó kártérítési kötelezettség alól.

2. A biztosítási védelem nem vonatkozik olyan veszteségekre és károkra, melyek közvetett, vagy közvetlen következményei az itt felsorolt eseményeknek, úgymint:

a) háború, megszállás, ellenséges tevékenység és ellenségeskedés (függetlenül attól, hogy azt hadüzenet megelôzte-e vagy sem), polgárháború,

b) lázadás, belsô mozgolódás, mely népfelkelésbe csap át, katonai lázadás, felkelés, összeesküvés, forradalom, katonai, vagy jogellenes parancsmegtagadás,

c) a de jure vagy de facto létezô kormányzatok erôszakos megbuktatására, vagy terrorizmus és erôszakcselekmények általi befolyásolására törekvô szervezetek által megbízott vagy azokkal kapcsolatban álló személyek tevékenysége.

Ha valamely bírósági, vagy bíróságon kívüli eljárás során a Biztosító arra hivatkozik, hogy ezen feltételek alapján a veszteségek és károk nem kártérítés-kötelesek, a Biztosítottat terheli annak bizonyítása, hogy a veszteségek és károk mégis a fedezet alá esnek.

002. záradék

Keresztfelelősség (Cross liability)

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdés és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával, és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a feltüntetett pótdíjat megﬁzette, a szerzôdés felelôsségbiztosítási fedezete a függelékben megnevezett felekre vonatkozólag úgy alkalmazandó, mintha mindegyik fél számára külön kötvényt állítottak volna ki.

Kizárások

A Biztosító az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyása mellet sem felel az alábbi kockázatokra.

Mindazonáltal ezen záradék alapján a Biztosító nem fizet kártérítést:

a) a szerzôdés I. Fejezete alapján biztosított, vagy biztosítható dolgok veszteségeiért és káraiért, még akkor sem, ha önrészesedés, vagy felelôsségi korlátozás miatt kártérítési kötelezettség nem áll fenn,

b) olyan alkalmazottak és dolgozók halálos, vagy bármely más kimenetelû balesete, betegsége miatt, akik az üzemi balesetbiztosítás és/vagy a munkaadói balesetbiztosítás keretében biztosítottak, vagy biztosíthatók lettek volna.

A Biztosító teljes felelôssége a biztosított felekkel szemben mindazonáltal egy káreseménynél, vagy több, egy és ugyanazon okra visszavezethetô káreseménynél a függelékben megjelölt felelôsségbiztosításra kifizethetô összegre korlátozódik.

003. záradék

Szavatossági munkák fedezete

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdés és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával, és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a feltüntetett pótdíjat megﬁzette, a biztosítási védelmet kiterjesztik az itt feltüntetett szavatossági idôszakra, melynek során azonban a Biztosító csak azokat az szerelési teljesítésben keletkezô veszteségeket és károkat fedezi, amelyekért a biztosított szerelési vállalkozó(k) a szerzôdés szerint rá(juk) háruló szavatossági munkák teljesítése közben okoz(nak).

Jelen záradék érvénybe lépésének, illetve a már átadott szakaszokra a biztosítási idôszak kiterjesztésének feltétele a teljes biztosítási díj hiánytalan kiegyenlítése.

004. záradék

A biztosítási időszak kiterjesztése (kiterjesztett fedezet)

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdés és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával, és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a feltüntetett pótdíjat megﬁzette, a biztosítási védelmet kiterjesztik az itt feltüntetett szavatossági idôszakra, melynek során a Biztosító azokat a szerelési teljesítésben keletkezô veszteségeket és károkat fedezi:

a) amelyeket a biztosított szerelési vállalkozó(k) a szerzôdés szerint rá(juk) háruló szavatossági munkák teljesítése közben okoz(nak),

b) melyek az adott idôszak alatt lépnek fel, feltéve, hogy ezen veszteségek és károk kiváltó okát a szerelési idô alatt, az elveszett vagy sérült részek átvételi bizonylatának kiállítása elôtt követték el.

Jelen záradék érvénybe lépésének, illetve a már átadott szakaszokra a biztosítási idôszak kiterjesztésének feltétele a teljes biztosítási díj hiánytalan kiegyenlítése.

005. záradék

Az építési és szerelési ütemtervre vonatkozó külön feltétel

Az építési és szerelési üzemterv a többi, a Biztosított által a biztosítás megkötése céljából írásban benyújtott nyilatkozatával és az átadott mûszaki igazolásokkal együtt e kötvény szerves része.

Kizárások

A Biztosító nem térít olyan veszteségeket és károkat, melyek az építési és szerelési ütemtervtôl való eltérésbôl származnak, vagy ezáltal súlyosbodnak, amennyiben az ütemtervtôl való eltérés mértéke meghaladja az itt feltüntetett hetek számát, hacsak a Biztosító a káresemény bekövetkezte elôtt úgy nem nyilatkozott, hogy az eltéréshez hozzájárul.

006. záradék

Túlórák, munkaszüneti napok, illetve éjszaka végzett munkák, expressz fuvarok költségeinek fedezete

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdés és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a feltüntetett pótdíjat megﬁzette, a biztosítási fedezetet kiterjesztik a túlórák, munkaszüneti napok, illetve éjszaka végzett munkák, expressz fuvarok (kivéve a légi fuvart) pótlólagos költségeire, feltéve, hogy ezen pótlólagos költségek egy, a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezô és a kötvény értelmében kártérítés-köteles veszteség vagy kár következtében válnak szükségessé.

Amennyiben a biztosítási összeg kisebb a ténylegesen szükségessé váló összegnél, az e záradék alapján pótlólagos költségekre ﬁzetendô kártérítés ugyanilyen arányban csökken.

A térítés felsô határát és az önrészesedést a biztosítási szerzôdés tartalmazza.

007. záradék

Légi fuvarok pótlólagos költségeinek fedezete

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdés és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a feltüntetett pótdíjat megﬁzette, a biztosítási fedezetet kiterjesztik a légi fuvarok pótlólagos költségeire feltéve, hogy ezen pótlólagos költségek egy, a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezô és a szerzôdés értelmében kártérítés-köteles veszteség vagy kár következtében válnak szükségessé.

Továbbá megegyeznek abban, hogy az e záradék alapján légi fuvarra ﬁzetendô legmagasabb összeg a biztosítási szerzôdésben feltüntetett összeget nem haladhatja meg.

008. záradék

Földrengésveszélyes övezetekben létesülő építményekre vonatkozó kikötés

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdés és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor térít földrengések következtében fellépô veszteségeket, károkat és felelôsségi kárigényeket, ha a Biztosított bebizonyítja, hogy a tervezésnél a földrengéskockázatot a helyi viszonyoknak megfelelôen ﬁgyelembe vették és hogy a számítások alapját képezô építôanyagokra és kivitelezôi munkákra vonatkozó elôírt méretek és minôségek betartattak.

009. záradék

Földrengés okozta veszteségek, károk és felelősségi kárigények kizárása

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdés és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító nem térít olyan veszteségeket, károkat és felelôsségi kárigényeket, amelyek közvetve vagy közvetlenül földregés következményei vagy arra visszavezethetôk.

010. záradék

Árvíz vagy elöntés okozta veszteségek, károk és felelősségi kárigények kizárása

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdés és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító nem térít veszteségeket, károkat és felelôsségi kárigényeket, amelyek közvetve vagy közvetlenül árvíz vagy elöntés következményei vagy arra visszavezethetôk.

200. záradék

Gyártói kockázat fedezete

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdés és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a biztosítási fedezetet kiterjeszti a biztosított munkálatokhoz beszállított, illetve felhasznált anyagok, termékek, berendezések gyártási, kivitelezési hibái által elôidézett károkra. Ennek megfelelôen a „I. Fejezet – dologi károk 1. kizárások” c) pontja az alábbiak szerint módosul:

„c) mindazon részegységek (alkotóelemek) cseréjének, javításának vagy pótlásának költségeiért, melyek kifejezetten a hibás tervezés, hibás anyag és megmunkálás, vagy rossz szakmunka (a jelen szerzôdés tárgyát képezô szerelés kivételével) miatt merültek fel, és amely költségeket a Biztosított ﬁzetne az eredeti hiba kijavítására, ha ezt a hibát a káresemény bekövetkezése elôtt felfedezte volna.”

Kizárások

Jelen Záradék alapján azonban nem téríthetôk az építômérnöki kivitelezési munkák részegységeiben (alkotóelemeiben) keletkezett károk.

A biztosítási szerzôdés egyéb feltételei változatlanok maradnak.

201. záradék

Jótállás

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdés és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával pótdíj ﬁzetése ellenében a Biztosító a biztosítási védelmet kiterjeszti az alábbiakban meghatározott jótállási idôszakra, a Biztosított azon veszteségének vagy kárának megtérítésére, ami szerelési hibákból, hibás tervezésbôl, anyaghibákból és öntési hibákból, és/vagy szakszerûtlen kivitelezésbôl származik, kizárva azonban azokat a költségeket, melyek a Biztosítottnál abban az esetben merültek volna föl az eredeti hiba kiküszöbölése kapcsán, ha az ilyen hiba a veszteség bekövetkezte elôtt ismertté vált volna.

A biztosításnak ez a kiterjesztése semmiféle olyan veszteséget vagy kárt nem fedez, ami tûz, robbanás vagy természeti csapás közvetlen, illetve közvetett következménye és harmadik féllel szembeni felelôsségre sem terjed ki.

A jótállás biztosítás érvényességét, illetve az önrészesedés mértékét a biztosítási szerzôdés tartalmazza.

202. záradék

Építő/szerelő gépek fedezete

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdés és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító pótdíj ﬁzetése ellenében kiterjeszti a biztosítási védelmet a szerzôdés mellékletét képezô listában feltüntetett építô/szerelô gépek, berendezések veszteségeire és káraira.

Kizárások

• az elektromos és mechanikai üzemzavarokból, hibákból, törésekbôl, hûtô- vagy más folyadék fagyásából, nem megfelelô kenésbôl, olaj, vagy hûtôfolyadék hiányából származó veszteségeket és károkat, nem kizárva azonban az ezen üzemzavarok miatt bekövetkezô balesetekbôl származó külsô károkat,

• közúti közlekedési engedéllyel rendelkezô jármûvek, vízi jármûvek, vagy repülôgépek kárait, vagy veszteségeit. Az építô/szerelô gépek, berendezések biztosítási összege megegyezik azok pótlási értékével, ami a biztosított géppel, berendezéssel egyenértékû, hasonló teljesítményû és kapacitású új eszköz újrabeszerzési költségét jelenti.

Az önrészesedés mértékét a biztosítási szerzôdés tartalmazza.

203. záradék

Használt gépek

Kizárások

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdés és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti a Biztosítottnak a biztosított eszközök azon veszteségeit és kárait, amelyek:

• korábbi üzemeltetésnek tudhatók be,

• szétszerelés következménye (ha a szétszerelés nincs biztosítva),

• bármely nem fém alkatrésszel függenek össze.

204. záradék

Szénhidrogén feldolgozóipar 1. sz. Xxxxx Xxxxxxxxx

– az alábbi feltételekkel nyújt biztosítási fedezetet:

Kizárások

A Biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki

a) katalizátorok káraira, ha más záradék ezt nem fedezi,

b) reformer egységek káraira, melyek csövek túlhevülése vagy törése által keletkeztek,

c) a biztosított berendezés káraira, ha azok exoterm folyamat miatti túlhevülés, vagy törés által keletkeztek,

d) a biztosított berendezés káraira, ha azok a vonatkozó mûszaki elôírások szándékos megszegése vagy a biztonsági berendezések kiiktatása miatt keletkeztek, sem pedig a fentiekbôl eredô felelôsségi károkra.

A biztosítási szerzôdés egyéb feltételei változatlanok maradnak.

205. záradék

Szénhidrogén feldolgozóipar 2. sz. Xxxxx Xxxxxxxxx

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdés és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával pótdíj ﬁzetése ellenében a Szénhidrogén feldolgozóipar 1. sz. Külön Feltételének Kizárások „a” alpontja a következôképpen módosul:

„Katalizátorok, kivéve, ha az ilyen veszteséget, vagy kárt a biztosított berendezés és/vagy készülék egyébként kártérítési kötelezettség alá tartozó vesztesége, vagy kára okozza.”

206. záradék

Tűzvédelmi előírások

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy eltekintve a biztosítási szerzôdésben foglaltaktól, a Biztosító csak az alábbi feltételek teljesülése esetén téríti meg a tûz és robbanás következtében keletkezett károkat:

a) A helyszínen mindig az elôírt mennyiségben vannak tûzvédelmi berendezések és tûzoltáshoz szükséges anyagok, melyek szükség esetén alkalmasak azonnali használatra.

b) A helyszínen állandóan megfelelô számú, a tûzvédelmi berendezések kezelésére kiképzett dolgozó tartózkodik, akiknek képeseknek kell lenni az azonnali beavatkozásra.

c) A munkák elvégzéséhez szükséges anyagokat a tûzvédelmi elôírásoknak megfelelôen kell tárolni. A gyúlékony anyagokat, folyadékokat és gázokat a szerelési, próbaüzemi munka helyétôl megfelelô távolságban kell tárolni.

d) Hegesztés, forrasztás, nyílt láng használata a gyúlékony anyagok környezetében csak akkor megengedett, ha jelen van legalább egy, tûzoltókészülékkel rendelkezô, megfelelôen kiképzett dolgozó.

e) A próbaüzemelés megkezdéséig a létesítmény üzemeléséhez szükséges tûzoltó berendezéseket és felszereléseket fel kell szerelni és üzemképes állapotba kell hozni.

f) Minden, a szerelésre és üzemelésre vonatkozó tûzoltósági és tûzvédelmi egyéb elôírásnak eleget kell tenni.

207. záradék

Felvonulási épületek és raktárak fedezete

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdés és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor térít felvonulási épületekben és barakkokban tûz, magas vízállás vagy árvíz okozta veszteségeket, károkat és felelôsségi kárigényeket, ha:

• ezek a szállásépületek és a barakkok a szerelési övezetekben az elmúlt 20 évben észlelt maximális vízszint felett helyezkednek el,

• az egyes barakkegységek egymástól legalább 50 m-re vannak telepítve, vagy egymástól tûzgátló fallal vannak elválasztva.

A továbbiakban megegyeznek abban, hogy a Biztosító a Biztosítottnak káreseményenként csak a kötvényen megjelölt maximális kártérítést ﬁzeti. Továbbá az önrészesedést a biztosítási szerzôdés tartalmazza.

208. záradék

Földalatti kábelekben, csövekben okozott károk

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdés és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak, feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító csak abban az esetben ﬁzet kártérítést a Biztosítottnak a föld alatti kábelekben, csövekben, vezetékekben, egyéb létesítményekben okozott károkért, amennyiben a Biztosított az illetékes hatóságoktól elôzôleg beszerezte a vonatkozó közmûtérképeket, és a közmûtérképeken feltüntettek ﬁgyelembevételével, valamint a szükséges intézkedések megtételével végezte a munkálatokat.

A Biztosító csakis a föld alatti kábelek, csövek, vezetékek javítási költségeit köteles megtéríteni. A biztosítás nem vonatkozik semmiféle következményi kárra, vagy bírságra.

Az önrészesedést a biztosítási szerzôdés tartalmazza.

A biztosítási szerzôdés egyéb feltételei változatlanok maradnak.

209. záradék

Szántóföldek, erdők, mezőgazdasági területek

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdés és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a szerzôdés szerinti munkák végzése során a szántóföldekben, erdôkben és/vagy bármilyen mezôgazdasági mûvelésû területen közvetlenül, vagy közvetve keletkezett veszteség, kár, illetve felelôsségi kárigény vonatkozásában a Biztosítottnak kártérítést nem fizet.

212. záradék

Sugárzásmentesítési költségek biztosítása

Jelen záradék alapján az egyébként a kötvényben vagy annak kiegészítésében foglalt határidôk, kizáró körülmények, megkötések és feltételek szerinti biztosítás a többletdíjnak a Szerzôdô által való kiﬁzetése folytán kiterjed a sugárzásmentesítési tételek többletköltségeinek fedezésére azokban az esetekben, ahol egyes részek, egységek, anyagok a szokványos mûködés során, a káresemény bekövetkezése elôtt már radioaktívvá váltak, és jelen kötvénnyel fedezett kárral kapcsolatban érintettek.

A sugárzásmentesítésnek ez a költsége magába foglalja például

a) a kár megfelelô javításának lehetôsége elôtt kötelezôen felmerülô kiadás, pl. a szokványos üzemelés során ionsugárzásnak kitett komponensek sugárzásmentesítési költségráfordítása;

b) a károsodott tételek hozzáférhetôvé tétele kapcsán felmerült kiadások, pl. pajzsok és védôfalak elmozdítása majd visszahelyezése;

c) a kár elhárításán dolgozók védelme kapcsán felmerült kiadások, pl. védôruházat, munkaellátások, a sugárzásnak való kitétel korlátozása stb.;

d) többletköltségek, amelyek azért merültek fel, mert a károsodott rész(ek) nem javítható(k) és cserélni kell azokat a szokványos üzemmenet miatt már fennállott szennyezôdés miatt

e) a hiba kiküszöbölése után kötelezô vizsgálatok, ellenôrzések és átvétel költségei;

f) a radioaktív hulladék elszállításának és elhelyezésének költségei.

A kártérítés összegét a biztosítási szerzôdés tartalmazza.

Az elôírt térítési limit nem alkalmazandó azonban a kötvény I. szakasza alapján kiﬁzetésre kerülô hagyományos javítási költségekre.

217. záradék

Csövek, vezetékek és kábelek fektetése során nyitott árkok különleges feltételei

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdés és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító megtéríti a Biztosított mindazon veszteségét, vagy kárát, ami zápor, esô, magas vízállás, vagy árvíz következménye, például a teljesen, vagy részlegesen kiásott nyitott munkagödrökbe lefektetett csövek, vezetékek, kábelek, vagy egyéb részek elhomokosodása, eliszaposodása, felúszása, eróziója, összeomlása, vagy összecsuklása folytán, káreseményenként maximum a kötvényen rögzített mértékben nyitott munkagödör hosszúságig.

A Biztosítottnak igazolnia kell, hogy szükséghelyzetek esetére a csôvégek ledugózására alkalmas eszközöket tartanak készenlétben azok közelében, és hogy a vízbeömlés által veszélyeztetett csôvégeket a munkálatok minden egyes szüneteltetése, tehát éjszaka és ünnepnap elôtt ledugózzák.

218. záradék

Szivárgások keresésének költségei csövek fektetésekor

a) egy hidrosztatikus próbát követô szivárgáskeresés költségeit (beleértve a speciális készülék bérleti díját, üzemeltetési és szállítási költségét);

b) az önmagában nem károsodott munkaárok földmunkájának költségét, ami szivárgások keresése és megszüntetése miatt válik szükségessé, például: földkiemelés, a csövek kitakarása, földvisszatöltés; feltéve, hogy:

• a szivárgást olyan esemény idézte elô, melynek kára megtéríthetô, vagy az a helyszíni hibás kivitelezésnek tudható be, és

• a hegesztési varratok %-át röntgen vizsgálattal ellenôrizték és az ennek során feltárt összes hibákat megfelelô módon kijavították.

Kizárások

A kártérítés összességében korlátozott:

• vizsgálati szakaszonként,

• a szerzôdés érvényességének idôtartamára.

A hegesztési varratok hibás javításai miatti költségek megtérítése a fedezetbôl kizárt.

219. záradék

Belföldi szállítás, külső tárolás fedezete

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdés és esetleges külön megállapodások meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a biztosító jelen szerzôdés alapján kártalanítja a biztosítottat Magyarország földrajzi határain belül az építési helyszínen történô közúti és vasúti fuvarozás, a központi raktárból a közvetlen építési helyre, valamint az építési helyszínen történô belsô anyagmozgatás során keletkezô azon károkért, melyek az I. fejezetben leírt biztosított vagyontárgyakban keletkeznek.

A biztosító a károkat kizárólag akkor téríti meg, ha:

• a kár azon idô alatt következik be, miközben a szállított vagyontárgyak – a biztosítási szerzôdésben (ajánlaton, adatközlôn) feltüntetett területi hatályon belül – úton vannak, és

• a kár oka összeütközés, becsapódás, árvíz, földrengés, elöntés, földcsuszamlás vagy sziklaomlás, talajsüllyedés, illetôleg betöréses lopás vagy tûz, továbbá

• a biztosított vagyontárgyakat megfelelôen csomagolták és/vagy elôkészítették a szállításra, ideértve a tárolást is.

A biztosítási tartam alatt szállított vagyontárgyak biztosítási összegét, a szállítóeszközönként és káreseményenként ﬁzetendô maximális térítés mértékét, valamint az önrészesedést a biztosítási szerzôdés tartalmazza.

Document Metadata

Table of Contents

Aegon Magyarország Zrt.

Document Metadata