A szerződésszegésért való felelősség a közbeszerzési szerződések esetében
A szerződésszegésért való felelősség a közbeszerzési szerződések esetében
Contractual liability in the field of public procurement
Dr. Xxxxx-Xxxxxxx Xxxxx, főosztályvezető-helyettes, beszerzési osztályvezető, Közbeszerzési Hatóság
Címszavak: közbeszerzés, szerződés, közbeszerzési szerződés, szerződésszegés, jogkövetkezmény
Absztrakt
A jelen cikk célja annak bemutatása, hogy a közbeszer- zési eljárás eredményeként kötött szerződés megsze- gésének milyen jogkövetkezményei lehetnek. A közbe- szerzési törvény mögöttes jogszabályként rendeli alkalmazni a Ptk.-t a közbeszerzési szerződések tekin- tetében, a szerződés megszegésének azonban felmerül- hetnek közbeszerzési, polgári (kártérítési) jogi és büntetőjogi következményei is.
Abstract
The aim of this article is to show the possible legal effects of breaching a contract that was concluded as a result of a public procurement procedure. According to Act CXLIII of 2015 on Public Procurement the Hun- garian Civil Code provides the underlying rules for public procurement contracts, meanwhile a breach of contract has procurement consequences and also possible legal effects in civil law (damages) and criminal law.
A közbeszerzési szerződés fogalma
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. § 24. pontja alapján közbeszerzési szerződés alatt, a Kbt. szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött, árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre vagy építési beruházásra irányuló visszterhes szerző- dést kell érteni.
A Kbt. 2. § (8) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a Kbt-ben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell
alkalmazni.
Egy közbeszerzési szerződés jellemzően tartalmaz olyan szerződéses kötelezettségeket, amelyeket maga a Kbt. ír elő (pl. alvállalkozók előzetes bejelentésének kötelezettsége a teljesítésbe történő bevonásuk előtt), és tartalmaz olyan szerződéses kötelezettségeket is, amelyek a szerződés tárgyából és a felek közötti egyedi jogviszony jellegéből adódóan kerülnek rögzítésre (például a megvalósítandó építmény műszaki tartalma vagy az építési beruházás ütemezése a kivitelezésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében).
Szerződésszegés fogalma
A szerződésszegés fogalma nem tartozik a Kbt. szabályozási körébe, így a Kbt. 2. § (8) bekezdéséből adódóan a közbeszerzési szerződések esetében is a Ptk. 6:137. §-ában szereplő fogalommeghatározás irányadó, mely szerint:
„6:137. § [Szerződésszegés]
A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása.”
„A szerződéseket a felek megállapodása, a jogszabály diszpozitív és xxxxxx rendelkezései, valamint a szo- kások töltik meg tartalommal. Ha bármely tartalmi elem tekintetében a szerződés nem teljesül, azaz a kötelezettség szerződésszerű teljesítése elmarad, szerződésszegés valósul meg. A szerződésszegés tehát a teljesítési létszakhoz kapcsolódó fogalom, a szerződés teljesítésének vala- milyen rendellenességét, fogyatékosságát jelenti. Szerző- désszegést nemcsak a törvényben nevesítve felsorolt esetek valósíthatnak meg, hanem bármilyen magatartás vagy más körülmény, amely azt eredményezi, hogy a
szerződés egyáltalán nem vagy nem a tartalma szerint realizálódik.”1
Közbeszerzési szerződések esetében is gyakran fordul elő, hogy a teljesítés nem, vagy nem teljes mértékben a szerződésben foglaltak szerint történik, amely szerző- désszegések jogkövetkezményeit a következőkben te- kintjük át.
Közbeszerzési jogi következmények
A szerződésszegés alapvető jogkövetkezményei
A Ptk. szerint szerződésszegés esetén négy alapvető jog- következményről beszélhetünk:
- a szerződésszerű teljesítés követelése (Ptk. 6:138. §);
- visszatartási jog gyakorlása (Ptk. 6:139. §);
- elállás, illetve felmondás (Ptk. 6:140. §);
- kártérítés (Ptk. 6:142. §).
Ezek a Ptk. mögöttes jogszabályként való alkalmazása alapján a közbeszerzési szerződések esetében is irány- adóak.
Közbeszerzési jogkövetkezmény az ajánlatkérővel
szemben
Összefüggésben a III.1. pontban leírtakkal, a Kbt. 2. § (4) bekezdésében rögzített hatékony és felelős gazdálkodás elve alapján bizonyos tekintetben az ajánlatkérőtől elvárt magatartás, hogy szerződésszegés esetén vala- milyen jogkövetkezményt alkalmazzon.
A Kbt. 142. § (2) bekezdése szerint ugyanis a Kbt. 2. § (1)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek megsértését valósítja meg az ajánlatkérőként szerződő fél részéről a szerződésszegésből eredő igények érvényesítésének elmaradása (ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását), ha
a) a szerződésszegés olyan kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradásával valósul meg, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelése során figyelembe vett; vagy
b) a szerződésszegés eredményeként a teljesítés a szerződés tartalmától olyan mértékben tér el, amely - ha
a felek szerződésüket így módosították volna – szerző- désmódosításként a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerint lényeges módosításnak minősülne.
Előbbiek alapján tehát, ha egy olyan szerződéses köte- lezettség megszegése merül fel, amelynek vállalása a nyertes ajánlattevő részéről a közbeszerzési eljárásban az értékelés részét képezte, és alapvető hatással volt ezáltal a szerződés odaítélésére, vagy olyan tartalmi elemében tér el a teljesítés a szerződésben foglaltaktól, amely nem felel meg a szerződésmódosításra irányadó közbeszerzési jogszabályi rendelkezéseknek, az ajánlat- kérő közbeszerzési alapelvi jogsértést követ el azáltal, hogy semmilyen igényérvényesítéssel nem lép fel. Ez esetben a nyertes ajánlattevő szerződésszegő magatar- tása az ajánlatkérő számára is eredményezhet közbe- szerzési jogkövetkezményt, így egy esetleges jogorvos- lati eljárásban bírság kiszabását a Közbeszerzési Döntőbizottság által.
Közbeszerzési jogkövetkezmények a nyertes ajánlat- tevővel szemben
További lehetséges közbeszerzési jogkövetkezmény- ként merülhet fel, hogy a szerződésszegő nyertes ajánlattevő a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti kizáró okok hatálya alá kerül. Ezen kizáró okok fakultatív kizáró oknak minősülnek, tehát csak azokban a közbeszerzési eljárásokban vezethet a szerződésszegő gazdasági szereplő kizárásához, amelyekben az aján- latkérő előírta ezen kizáró okok alkalmazását.
Ilyen előírás esetén is van azonban lehetősége arra a gazdasági szereplőnek, hogy öntisztázás eredménye- ként ne kerüljön a közbeszerzési eljárásból kizárásra, ha a Kbt. 64. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kellőképpen igazolta megbízhatóságát, amelyet a Közbeszerzési Hatóság véglegessé vált vagy – annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén – a bíróság jogerős határozatában megállapított.2
Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok
Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előír- hatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet
1 Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez; szerkesztette: Xxxxx Xxxxx / Xxxxxx Xxxxx; a Ptk. 6:137. §-ához; xxxxx://xx.xxxxxx.xx.
2 A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a kizáró okok tekintetében benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában (2021. május 6.), 1. oldal; xxxxx://xxx.xx/0xxXXxX.
részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szerep- lő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszer- zési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét az elmúlt három évben súlyosan megszegte, és ez az említett korábbi szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, vagy ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartása, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta.
A Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok fennállásához tehát három feltétel szükséges:
- korábbi közbeszerzési vagy koncessziós szerződés megléte;
- súlyos szerződésszegés;
- erre vonatkozó jogkövetkezmény alkalmazása az ajánlatkérő részéről (elállás, felmondás, kártérítés stb.) vagy a szerződés lehetetlenülése.
Annak érdekében, hogy a folyamatban lévő közbeszer- zési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok fennállását a gazdasági szereplők tekintetében ellenőrizni tudja, a Kbt. 142. § (5)-(6) bekezdése általános tájékoztatási kötelezettséget ír elő az ajánlatkérők számára a Közbeszerzési Hatóság felé az alábbiak szerint.
Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítése során a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti körülmények bekövetke- zését tapasztalja, köteles azt bejelenteni a Közbeszerzési Hatóságnak.3 A Kbt. 187. § (2) bekezdés ac) pont- ja értelmében a Hatóság ugyanis naprakész nyilvántar- tást köteles vezetni a szerződésszegés adatairól, és az ingyenesen elérhető Elektronikus Közbeszerzési Rend- szerben azt közzéteszi a gazdasági szereplők közbeszer- zési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségé- nek jogerős bírósági határozatban megállapított vagy a gazdasági szereplő által nem vitatott súlyos megszegése
esetén. Az adatoknak a nyilvántartásban a szerződés- szegéstől – bírósági határozatban megállapított szerző- désszegés esetén annak jogerőre emelkedésétől – számított három évig kell elérhetőnek lenniük. A Kbt.
63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok fennállá- sának ellenőrzése a közbeszerzési eljárás során ezen nyilvántartásból történik az ajánlatkérő által.
A fentiekből az következik, hogy amennyiben a nyertes ajánlattevő nem vitatja például a szerződés ajánlatkérő általi – szerződésszegésre alapított – felmondását, a fenti törvényben írt szankció (kizáró ok) sújthatja. Ebből következően a nyertes ajánlattevőnek jogi érdeke fűző- dik annak megállapításához - amennyiben ez bizonyí- tást nyer -, hogy az ajánlatkérő felmondása jogszabály- ellenes volt.4
A Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok alkalmazhatóságával kapcsolatos nehézséget jelent a gyakorlatban annak megítélése, hogy mi minősül súlyos szerződésszegésnek, mivel az egyrészt az aján- latkérő megítélésére van bízva, másrészt folyamatosan formálódik a bírósági joggyakorlatban is.
Ezzel összefüggésben megállapítható, hogy a póthatár- idő eredménytelen eltelte már önmagában súlyossá teszi a szerződésszegést. A teljesítés követeléséhez kap- csolódik a jogosultnak az a joga, hogy bármely szerző- désszegés esetén a szerződésszerű teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzzön. Ha ez a határidő is eredmény- telenül telik el, általában a szerződésszegést önmagában is súlyossá teszi, és az egyes nevesített szerződésszegési esetekben az újabb határidő (póthatáridő) elmulasztásá- hoz további, külön jogkövetkezmények kapcsolódnak a kötelezetti késedelemhez vagy a hibás teljesítéshez képest.5
Ezen tárgykörben született bírósági eseti döntés alapján továbbá az ajánlatkérőnek kétséget kizáró módon bizonyítania kell, hogy a nyertes ajánlattevő a szerző- dést hibásan teljesítette, ahhoz, hogy az ajánlatkérő felmondása megalapozott legyen és a súlyos szerződés- szegés tényét megállapítsa a bíróság.6
3 A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a kizáró okok tekintetében benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában (2021. május 6.), 13. oldal; xxxxx://xxx.xx/0xxXXxX.
4 lásd: a Fővárosi Törvényszék G. 40.013/2020/42. sz. ítélete és a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.623/2021/6/II. sz. ítélete
5 Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez; szerkesztette: Xxxxx Xxxxx / Xxxxxx Xxxxx; a Ptk. 6:138. §-ához; xxxxx://xx.xxxxxx.xx.
6 lásd: a Fővárosi Törvényszék G. 40.013/2020/42. sz. ítélete és a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.623/2021/6/II. sz. ítélete.
Érdemes megjegyezni, hogy a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok alkalmazhatóságának kérdése az Alkotmánybírósághoz is eljutott egy 2017. évi alkotmányjogi panasz keretében. A gazdasági társaság indítványozó szerint a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok azért alaptörvényellenes, mert a súlyos szerződésszegés tényét nem jogerős közigazga- tási vagy bírósági határozat, hanem az ajánlatkérő állapíthatja meg. A sérelmezett rendelkezés az indítványozó állítása szerint érdemben megfosztja az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében a tisztes- séges bírósági eljáráshoz, illetve a XXVIII. cikk (7) bekezdésében a jogorvoslathoz biztosított jogától azokat az ajánlattevőket, akiknek esetlegesen a szerző- désszegés minősítését illetően vitájuk van az ajánlat- kérővel. Álláspontja szerint a támadott rendelkezés szerinti kizáró ok tekintetében nem jelent érdemi jogorvoslati jogot az, hogy a kizárás miatt a Közbe- szerzési Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelemmel lehet fordulni, annak döntését pedig bíróság vizs- gálhatja felül. Azzal érvelt, hogy a kizárással a jogsérelem azonnal bekövetkezik, ezáltal már nem tud közbeszerzési eljárásokban indulni az ajánlattevő, azt orvosolni pedig később, a jogorvoslati eljárásban már nem lehet. Hivatkozott arra is, hogy a szerződésszegés megítélése polgári bíróság hatáskörébe tartozik. Hang- súlyozta, hogy a bírói út igénybe vételében az ajánlat- tevő akadályozott azért is, mert az ajánlatkérő a rendel- kezés szerinti kizáró okot csak a Közbeszerzési Hatóságnak jelenti be.
A fenti alkotmányjogi panaszban felvetett kérdésben az Alkotmánybíróság sajnos érdemben nem foglalt állást, mivel úgy ítélte meg, hogy a sérelmezett rendelkezés vonatkozásában - konkrét közbeszerzési eljárás hiányá- ban, ezáltal ajánlattevői, illetve alvállalkozói jogállás betöltését megelőzően - az indítványozó személyesen nem érintett, ezért az Alkotmánybíróság arra a követ- keztetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panasz nem fogadható be.7 Álláspontom szerint az alkotmányjogi panaszban felvetett kérdések tekintetében – elismerve azt, hogy a súlyos szerződésszegés megítélése a jogi szabályozás szerint részben valóban az ajánlatkérőre van bízva – a potenciális ajánlattevőként megjelenő
gazdasági szereplő igényérvényesítési jogai nem sérül- nek, mivel a Közbeszerzési Hatóság csak a nem vitatott vagy jogerős bírói ítélet által megállapított, a rendel- kezés hatálya alá tartozó magatartásokat veszi nyilván- tartásba. Előbbiek alapján, ha a nyertes ajánlattevő megítélése szerint az ajánlatkérő által kifogásolt maga- tartás nem minősül súlyos szerződésszegésnek, akkor annyit kell tennie, hogy azt vitatja, adott esetben polgári bírósághoz fordul a kérdés megítélése kapcsán, és ez esetben nem kerül a nyilvántartásba a nyertes aján- lattevő. A kizáró okot jelentő nyilvántartásba csak olyan szerződésszegések kerülnek be, amelyek tekintetében a felek között nincsen vita, vagy bíróság jogerősen állást foglalt a kérdésben.
A fenti kérdés az Európai Unió Bíróságának (a további- akban: Bíróság) joggyakorlatában is felmerült az elmúlt években. A súlyos kötelezettségszegéssel kapcsolatban a Bíróság az általa vizsgált ügyekben kimondta, hogy az ajánlatkérő mérlegelését biztosítani kell, és nem köthető jogerős bírósági ítélethez e kizáró ok alkalmazása.8
Kbt. 63. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kizáró ok
Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szerep- lő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszer- zési eljárás eredményeként kötött szerződésével kap- csolatban az alvállalkozója felé jogerős bírósági ítéletben három éven belül megállapított szerződésszegést követett el, amelynek során az alvállalkozó felé fennálló vég- vagy részszámlából fakadó fizetési kötelezettségét 10%-ot meghaladó részben nem teljesítette annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határi- dőben fizetett.
A közbeszerzési szabályozásnak a jelenleg hatályos Kbt. elfogadása óta – az uniós irányelvekkel összhangban – kiemelt célja az alvállalkozók védelme, így az alvál- lalkozók kifizetésének elmaradását szankcionáló kizáró ok is ennek érdekében került a törvényi szabályozás szintjére. Ennek ellenőrzésére nem áll rendelkezésre külön nyilvántartás, a kizáró ok fenn nem állásáról az ajánlatkérő köteles elfogadni az ajánlattevő nyilatko- zatát a közbeszerzési eljárás során. Viszont ez esetben
7 lásd: 3165/2017. (VI. 26.) AB végzés.
8 Xx. Xxxxxxxxx Xxxxxxx: Kizárás és öntisztázás az Európai Unió Bíróságának legutóbbi ítéletei fényében; Közbeszerzési Értesítő Plusz, 2021.III.évfolyam 6. szám 27-35.oldal, DOI: 10.37371/KEP.2021.6.4, xxxxx://xxx.xx/0XXxx00.
már feltétele a kizáró ok megállapításának, hogy jogerős bírósági ítéletben három éven belül megállapított szer- ződésszegésről legyen szó, amely 10%-ot meghaladó fizetési hátralékban nyilvánult meg, és nem az ajánlat- kérő fizetési késedelmére vezethető vissza.
Kártérítési jogi következmények Kötbér, mint átalány-kártérítés
A szerződéses kötelezettségek megerősítése érdekében a közbeszerzési szerződések leggyakrabban alkalma- zott eszköze a kötbér, mely a kötelezett által önként vállalt többletszankció. A kötbér által a kötelezett a szerződésben megjelölt szerződésszegés esetére megha- tározott pénzösszeg megfizetését vállalja. A szerződés- szegő fél a kötbérfelelősség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható és elháríthatatlan körül- mény okozta.
A kötbér esetében klasszikus átalány-kártérítési funk- cióról beszélhetünk, mely abban mutatkozik meg, hogy a jogosultnak a kár bekövetkeztét vagy összeg- szerűségét nem szükséges bizonyítania, és a kikötött kötbért akkor is követelheti, ha kára egyáltalán nem merült fel, vagy az a kötbér összegénél alacsonyabb.9 Ha a szerződésszegési felelősség jogalapja fennáll, a jogo- sultat a kötbér megilleti, az ezt meghaladó kárát azonban a Ptk. 6:142. § szerint követelheti, mely összege tekintetében a bizonyítási kötelezettség a jogosultat (vagyis közbeszerzési szerződés esetében a károsult ajánlatkérőt) terheli. Az így érvényesített kártérítés összegébe a kötbért be kell számítani.
Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért
A Ptk. 6:142. § szerint:
„Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köte- les azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szer- ződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.”
Amint láthatjuk, a Ptk. a szerződésszegési kártérítési felelősség esetében szigorúbb szabályozást tartalmaz a szerződésszegő fél kimentése tekintetében, mint a delik- tuális felelősség körében szereplő felróhatóság elve (Ptk. 6:519. §). A Ptk. 6:142. §-a szerint a károkozót (azaz szerződésszegő felet) nem a felróhatóság hiánya, hanem a külső, elkerülhetetlen és előre nem látható körülmény bizonyítása mentesíti a kártérítési felelősség alól.10 Ezt ellensúlyozva azonban a jogszabály a szerződésszegő fél által a szerződéskötéskor előrelátható károkra korlá- tozza a megtérítendő következménykárok és az elma- radt haszon mértékét.11
A jogalkotó a Ptk.-ban tehát, bár új alapra helyezte a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályozását, és a deliktuális kárfelelősségtől eltérő szabályokat állapított meg a kimentés rendszerére12 valamint a megtérítendő károkra, e két alapvető válto- ztatáson kívül - ahogy erre a Ptk. javaslatának miniszteri indokolása is utal - megtartotta a kártérítési felelősségi jog egységét. Ebből következik, hogy a bizonyítási kötelezettség is változatlan a 6:142. § tényállási elemei alapján: a szerződésszegést, a kárt, továbbá a kár és a szerződésszegés közötti okozati összefüggést a káro- sultnak kell bizonyítania.
A vezető tisztségviselő felelőssége
A közbeszerzési joggyakorlatban előfordul olyan eset is, amikor a közbeszerzési szerződés azért nem teljesül, mert a nyertes ajánlattevő vezető tisztégviselője kifeje- zetten emellett dönt. Konkrét esetben felmerült, hogy a nyertes ajánlattevő ügyvezetője arról tájékoztatta az ajánlatkérőt, hogy – egyeztetve saját alvállalkozóival és projektvezetőivel – kapacitáshiányra tekintettel a szer- ződéstől való „elállás” mellett döntött, mérlegelve a folyamatban lévő projektjeinek és egyéb szerződéseinek teljesítési határidejeit és az azokhoz kapcsolódó eset- leges kötbérfizetési kötelezettségek mértékét. Minda- mellett, hogy a szóban forgó közbeszerzési szerződés a Ptk. 6:213. § (1) bekezdése szerinti elállási jogot nem tartalmazott, itt tulajdonképpen a teljesítés megtaga- dásáról, azaz szerződésszegésről volt szó. (Érdemes
9 Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez; szerkesztette: Xxxxx Xxxxx / Xxxxxx Xxxxx; a Ptk. 6:187. §-ához; xxxxx://xx.xxxxxx.xx.
10 lásd: a Kúria Pfv.V.21.339/2021/9. számú ítélete.
11 lásd: Ptk. 6:143. § rendelkezései, valamint a Ptk. 6:144. § (2) bekezdésének utalása alapján a 6:522. § (1)-(2) és (3) bekezdései.
12 lásd: a Kúria Pfv.V.21.106/2019/7. számú ítélete.
megjegyezni, hogy egy közbeszerzési szerződés ritkán tartalmaz elállási jogot a nyertes ajánlattevő számára, mivel a szerződéses feltételeket az ajánlatkérő határozza meg, és az elállási jog kikötése a közbeszerzési alapel- vekkel sem áll véleményem szerint összhangban.)
Az előzőekben leírt magatartásból fakadó esetleges kötbérfizetési kötelezettség, valamint közbeszerzési jog- következmények (Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok, közbeszerzési jogorvoslati eljárás keretében kiszabott bírság stb.) természetesen a nyertes ajánlattevőként szerződő jogi személyt sújtják. Emellett az ajánlatkérőnek valószínűleg a kötbért meghaladó kára is keletkezik, mivel a beszerzési igénye nem realizálódik a tervezett határidőben, emiatt esetleg nemzeti vagy európai uniós támogatástól is eleshet, továbbá új közbeszerzési eljárást szükséges indítania, amely többletköltségekkel jár. Mindezen károkat az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben a IV.2. pontban kifejtettek szerint a Ptk. 6:142. § rendelkezései alapján követelheti.
Amennyiben azonban a nyertes ajánlattevő szerző- désszegő magatartása a vezető tisztségviselő e minőségében tanúsított magatartására vezethető vissza, felmerülhet az ő felelőssége is az alábbiak szerint.
Felelősség a nyertes ajánlattevő jogi személy felé
A Ptk. 3:24. §-ának rendelkezései szerint:
„3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége]
(1) A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.”
Mivel a Ptk. eltérően szabályozza a szerződésszegéssel, illetve a szerződésen kívül okozott károkért való felelősséget, a vezető tisztségviselőknek a jogi sze- méllyel szembeni felelősségével kapcsolatban is meg kellett határozni, hogy ez mely szabály szerinti felelős-
séget jelenti. A jogalkotó a szerződésszegésért való felelősség szabályait választotta, mert mindazok a jogpolitikai célok, amelyek a kontraktuális felelősség megszigorítását indokolják,13 a vezető tisztségviselő és a jogi személy közötti viszonyban is fennállnak. A vezető tisztségviselő sosem véletlenül, nem az akarata ellenére kerül ebbe a pozícióba, hanem tudatosan vállalja a jogi személlyel szemben a jogi személy érde- keinek megfelelő irányítási feladatok ellátását. Ha ezt az előzetesen mérlegelt, tudatosan elvállalt kötelezettségét szegi meg a vezető tisztségviselő, akkor indokolt vele szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felróhatósági felelősségnél szigorúbb fellépés. A vezető tisztségviselő és a jogi személy között konszenzus alakul ki a tisztség keletkezését tekintve, és az egyező akaratnyilatkozat esetleges sajátos megnyilvánulása (például a jogi személy részéről a választás, a vezető tisztségviselő részéről pedig a választás elfogadása) ellenére a két fél egybehangzó akaratnyilatkozata tartal- milag is szerződéses viszonyt hoz létre a két fél, azaz a jogi személy és a vezető tisztségviselő között.14,15
Mindazon, a vezető tisztségviselő tevékenységére visszavezethetően keletkezett károk megtérítését tehát, amelyeknek az ajánlatkérő számára történő megfize- tésére a nyertes ajánlattevőként szerződő jogi személy köteles, a nyertes ajánlattevő a vezető tisztségviselőtől követelheti a jogi személy vagyonában keletkezett kárként. A fentieken túl megtérítendő az elmaradt va- gyoni előnyként felfogható azon bevételkiesés is, amely a nyertes ajánlattevő jogi személyt érte a nem teljesült szerződéses ellenérték tekintetében, illetve a károsult jogi személyt ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek is (pl. egy esetleges közbeszerzési jogorvoslati eljárás költségei).
Kimentésre ez esetben is szűk körben, a Ptk. 6:142. § rendelkezései szerint van lehetőség (ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem lát- ható körülmény és az elvárhatóság hiánya a körülmény
13 Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez; szerkesztette: Xxxxx Xxxxx / Xxxxxx Xxxxx; a Ptk. 6:142. §-ához; xxxxx://xx.xxxxxx.xx.
14 Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez; szerkesztette: Xxxxx Xxxxx / Xxxxxx Xxxxx; a Ptk. 3:24. §-ához; xxxxx://xx.xxxxxx.xx.
15 lásd még: BH2004. 372.: „A vezető tisztségviselők a Ptk. 339. § (1) bekezdése szerint kötelesek a társaságuknak okozott kárt megtéríteni. Ennek feltétele, hogy a károkozó szándékos vagy gondatlan magatartása okozza a kárt, a magatartás jogellenes legyen, továbbá a magatartás és a bekövetkezett kár között okozati összefüggésnek kell fennállnia.” EBH2011. 2417.: „A vezető tisztségviselő felelősségének megállapításához az vezethet, ha a vezető a gazdasági társaság helyzetét, valamint a piaci környezetet teljes egészében tévesen felmérve, előre láthatóan és kirívóan ésszerűtlen kockázatot vállalt.”.
elkerülése vagy a kár elhárítása tekintetében). A példa- ként említett esetben álláspontom szerint a Ptk. ezen kimentési lehetőségére alappal nem hivatkozhat a vezető tisztségviselő, figyelemmel arra, hogy az ügyvezető már a tisztsége elvállalásakor is láthatta előre, hogy ha valamely megkötött szerződés nem teljesítése mellett dönt, az milyen következményekkel, károkkal járhat a nyertes ajánlattevőre és az ajánlat- kérőre nézve. A nem teljesült szerződés feltételei és annak értéke – a közbeszerzési szerződés saját maga által történő aláírásával – nem vitásan ismertek voltak az ügyvezető előtt. Bár a vezető tisztégviselői tisztség elvállalásának időpontjában (az erre vonatkozó meg- bízási vagy munkaszerződés megkötésének időpont- jában) az előbbieket még nem ismerte az ügyvezető, az előreláthatóság megállapításához nem kell a károk nagyságát előrelátni, elég a károk típusát, hogy egy adott magatartásnak milyen kárkövetkezményei vannak.
Felelősség az ajánlatkérő felé
Figyelemmel arra, hogy a példaként említett esetben feltehetően a vezető tisztségviselő szándékos károko- zásáról beszélhetünk, a vezető tisztségviselő felelőssége véleményem szerint az ajánlatkérő felé is megállapít- ható a Ptk. 3:24. § (2) bekezdése alapján:
„A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.”
A fenti jogszabályi rendelkezés nem tesz különbséget a között, hogy a kárt szerződésszegő vagy szerződésen kívüli magatartás okozta-e. Ha a károsult és a jogi személy között szerződéses jogviszony áll fenn, a jogi személy a kontraktuális jogviszony fennállása alapján válik szerződésszegővé a károsult felé. Mivel a vezető tisztségviselő magatartását betudjuk a jogi személynek, ezért ezt a károkozást ilyenkor nem tekintjük szerző- désen kívülinek. Ha a vezető tisztségviselő károkozó magatartása szándékos volt, egyetemlegesen felel a jogi személlyel.
Érdemes e körben megemlíteni a 2016. évi LXXVII. tv. javaslat 2. §-ához fűzött miniszteri indokolást is,16 mely szerint: „A vezető tisztségviselő felelősségének egysé- ges meghatározása azzal az előnnyel is jár, hogy immár nem merül fel értelmezési kérdésként az, hogy a károsult és a jogi személy között fennállt-e jogviszony vagy sem, hanem annak a kérdésnek van csupán jelentősége, hogy a vezető tisztségviselő a károkozáskor e jogkörében járt-e el.” A fenti indokolás alapján a károkozás időpontjában szerződé- ses jogviszonyban álló ajánlatkérő szervezet is harmadik személynek minősül a vezető tisztségviselő felelőssége kapcsán, bár a szerződéses partnert nem szokás harmadik személynek tekinteni a joggyakor- latban.
Büntetőjogi következmények
Figyelemmel a Ptk. mögöttes alkalmazására, közbeszer- zési szerződések esetében a nyertes ajánlattevő szerződésszegő magatartásának jellemzően közbeszer- zési, illetve polgári jogi következményei vannak, és önmagában ritkán fordul elő a szerződésszegő magatartásokra visszavezethetően büntetőjogi követ- kezmény.
Büntetőjogi felelősség olyan súlyos szerződésszegő magatartások esetében merülhet fel, amelyek bizonyos többlettényállási elemek miatt már nagyfokú társada- lomra veszélyességet hordoznak magukban. Felmerül- het például, hogy a szerződés teljesítése során a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénybe (a továbbiakban: Btk.) ütköző környezetkárosítás (Btk.
241. §) vagy természetkárosítás (Btk. 242. §) történik.
A közbeszerzési eljárás és a közbeszerzési szerződés viszonylatában a Btk. XXVII. fejezetében található korrupciós bűncselekmények inkább az eljárás lefoly- tatásához kötődnek,, de nem kizárt azok felmerülése a közbeszerzési szerződések teljesítése során sem.
A szerződésben – és esetlegesen a közbeszerzési eljárás során a nyertes ajánlattevő által kifejezetten vállalt – valamely szerződéses kötelezettség teljesítésének iga-
16 Dr. Csöndes Mónika: A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE; ELTE Gazdasági büntetőjogi szakjogász képzés; 2021/2022. tanév ősz.
zolása körében előfordulhat továbbá a Btk. XXXIII. fejezetében szereplő valamely közbizalom elleni bűn- cselekmény (pl. a Btk. 345. § szerinti hamis magánokirat felhasználása).
A fentieken túl a szerződéssel leplezett, színlelt gaz- dasági tevékenység végzése a Btk. 374. § szerinti gazda-
sági csalást valósíthat meg.
Végezetül, nemzeti vagy európai uniós támogatásból megvalósuló közbeszerzések esetében fokozottan vizsgálandó a Btk. 396. § szerinti költségvetési csalás bűntettének esetleges felmerülése is.17
17 lásd: a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20817/2017/7. számú ítélete vagy a Győri Ítélőtábla Bf.43/2019/6. számú végzése.