ALLIANZ ALAPKEZELŐ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA

Jelen Üzletszabályzat a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvényben és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben foglaltaknak megfelelően, a 22/2008. (II. 7.) Kormányrendeletben meghatározott tartalmi követelményeket figyelembe véve szabályozza az Allianz Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., cégjegyzékszáma: 00-00-000000, nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, adószáma: 14267967-2-41, továbbiakban: Alapkezelő) bizonyos szolgáltatásai nyújtásának módját és feltételeit.

Az Allianz Alapkezelő Zrt. a Magyar Nemzeti Bank által kiadott engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelő társaság, amely jogosult az alábbi tevékenységeket végezni:

Tevékenység megnevezése

Jogszabályi

referencia

Engedély száma

Engedély

dátuma

befektetéskezelés

(a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos

befektetési, stratégiai és eszköz- allokációs döntések meghozatala és

végrehajtása)

Kbftv. 7. § (1) a)

H-EN-III- 1103/2012.

2012.

november 21.

kockázatkezelés

Kbftv. 7. § (1) b)

H-EN-III-

1103/2012.

2012.

november 21.

adminisztratív feladatok

Kbftv. 7. § (2) a)

H-EN-III-

1103/2012.

2012.

november 21.

könyvviteli és jogi feladatok ellátása

Kbftv. 7. § (2) aa)

H-EN-III-

1103/2012.

2012.

november 21.

információszolgáltatás befektetők

részére

Kbftv. 7. § (1) ab)

H-EN-III-

1103/2012.

2012.

november 21.

eszközök értékelése, árazása,

adóügyek intézése

Kbftv. 7. § (1) ac)

H-EN-III-

1103/2012.

2012.

november 21.

jogszerű magatartás ellenőrzése

Kbftv. 7. § (1) ad)

H-EN-III-

1103/2012.

2012.

november 21.

a befektetőkkel kapcsolatos

nyilvántartások vezetése

Kbftv. 7. § (1) ae)

H-EN-III-

1103/2012.

2012.

november 21.

hozamfizetés

Kbftv. 7. § (1) af)

H-EN-III-

1103/2012.

2012.

november 21.

az ABAK által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalával és forgalmazásával összefüggő adminisztrációs

feladatok

Kbftv. 7. § (1) ag)

H-EN-III- 1103/2012.

2012.

november 21.

a megkötött ügyletek teljesítése, a

bizonylatok megküldését is ideértve

Kbftv. 7. § (1) ah)

H-EN-III-

1103/2012.

2012.

november 21.

nyilvántartások vezetése

Kbftv. 7. § (1) ai)

H-EN-III-

1103/2012.

2012.

november 21.

portfóliókezelés, ideértve a foglalkoztató nyugdíjszolgáltató

intézmény portfóliójának kezelését

Kbftv. 7. § (3) a)

E-III/554/2008.

2008.június 5.

befektetési tanácsadás

Kbftv. 7. § (3) b)

E-III/554/2008.

2008. június 5.

Az Alapkezelő a Tpt. 1.§ q) pontja alapján értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végez(het), amely tevékenységhez nem szükséges az MNB engedélye.

2. HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK, MELLÉKLETEK

2.1. Jogszabályok

• 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (továbbiakban: Kbftv.)

• 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól (továbbiakban: Bszt.)

• 22/2008. (II.7.) Kormányrendelet a befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, valamint árutőzsdei szolgáltatást folytató gazdálkodó szervezet üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemeiről

• 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (továbbiakban: Tpt.)

• 2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (továbbiakban: Pmtv.)

• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk.)

• A Bizottság 2012. december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló Rendelete - a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről (továbbiakban: ABAK rendelet)

2.2. Mellékletek

• 1. számú melléklet kiszervezett tevékenységek köre és a kiszervezett tevékenységet végzők jegyzéke

• 2. számú melléklet Közvetítők jegyzéke

• 3. számú melléklet Díjtételek jegyzéke

• 4. számú melléklet Panaszkezelési szabályzat

• 5. számú melléklet Végrehajtási politika

• 6. számú melléklet Összeférhetetlenségi politika

3. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető

tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bszt.), a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (továbbiakban: Kbftv.), a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (továbbiakban: Tpt.), valamint a vonatkozó jogszabályokban foglaltakra tekintettel jelen Üzletszabályzat az Alapkezelő és a vele szerződéses kapcsolatba lépő devizabelföldi vagy devizakülföldi gazdálkodó szervezetek vagy természetes személyek (továbbiakban Ügyfél) befektetési jogügyleteire vonatkozó szerződések mindkét fél számára kötelező általános szerződési feltételeit tartalmazza.

Az Üzletszabályzat rendelkezéseit az alábbi befektetési és egyéb szolgáltatások tekintetében kell alkalmazni:

a) a Bszt. 5. § d) pontja szerinti portfóliókezelés,

b) a Bszt. 5. § e) pontja szerinti befektetési tanácsadás,

c) Bszt. 8. § (6) bek. e) pontja szerinti értékpapír-kölcsönzés.

4. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

Amennyiben a jelen Üzletszabályzat, vagy az Alapkezelő és ügyfele között a szolgáltatással kapcsolatban létrejött bármely szerződés, vagy a Felek bármelyike által a másik félhez intézett ilyen tárgyú jognyilatkozat másképp nem rendelkezik, akkor az Üzletszabályzatban, vagy az említett szerződésekben, illetve jognyilatkozatokban használt egyes fogalmak - függetlenül attól, hogy azokat kis, vagy nagy kezdőbetűvel, egyes- vagy többes-számban használják a Felek - az itt meghatározott jelentéssel bírnak. Eltérő jelentés használata az adott fogalom vonatkozásában csak a Felek kölcsönösen kifejezett írásba foglalt rendelkezésével történhet. A jelen Üzletszabályzatban nem definiált fogalmak esetében a hivatkozott jogszabályok rendelkezései irányadók.

Alapcímlet: az értékpapírnak a kibocsátó által meghatározott azon legkisebb egysége, amely még önállóan megtestesíti az értékpapírban foglalt jogokat és kötelezettségeket.

Munkanap: az a munkanap, amikor Alapkezelő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző fiókja(i) szolgáltatás nyújtása céljából nyitva áll(nak) az Üzletfelek számára.

Felügyelet, vagy MNB: a Magyar Nemzeti Bank (Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0., Telefon: x00 0 000 0000, Telefon ügyfeleknek: x00 00 000 000, Fax: x00 0 000 0000, Levélcím: 1850 Budapest, Internet: xxxx://xxx.xxx.xx) és annak bármely jogutódja.

FIFO: olyan készletértékelési eljárás, amely szerint az először beérkezett készlet kerül elsőként felhasználásra, a zárókészlet értékeléséhez pedig az utolsó beszerzési árakat veszik alapul. Értékpapír eladáskor e módszer alkalmazása azt jelenti, hogy a számla javára időben először jóváírt értékpapírokat tekintik eladottnak.

Függő ügynök: a Bszt. 115.§ (1) bekezdése alapján kizárólag egy befektetési vállalkozás javára befektetési szolgáltatási, kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás közvetítői tevékenységet végző vállalkozás.

Honlap: a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxx.xx címen keresztül elérhető internetes oldalak.

KELER Zrt.: a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt.

OTC ügylet: olyan, értékpapír bármilyen formában történő adásvételére irányuló szerződés, amelynek megkötésére a tőzsde és más szabályozott piac által erre a célra üzemeltett rendszeren kívül kerül sor, és amelyre a tőzsde, valamint más szabályozott piac szabályai nem vonatkoznak.

Ügyfél: az, aki az Alapkezelő által nyújtott szolgáltatást igénybe veszi. Jelen Üzletszabályzatban meghatározott tájékoztatási, valamint tájékozódási szabályok tekintetében a leendő (az Alapkezelővel szerződéses kapcsolatban még nem álló) ügyfelek is Ügyfélnek minősülnek.

5. AZ ÜZLETI KAPCSOLAT SZABÁLYAI

5.1. Az Ügyféllel való kapcsolattartás

5.1.1. Az Ügyfél által az Alapkezelővel való kapcsolattartás során használt nyelv(ek): magyar vagy angol.

5.1.2. Az Alapkezelő elérhetőségei:

Székhelye és levelezési címe: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Az Alapkezelő honlapjának címe: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxx.xx

Az Alapkezelő e-mail címe: xxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx Az Alapkezelő telefonszáma: x00 (0) 000 0000

Az Alapkezelő panaszkezelésének telefonszáma: x00 (0) 000 0000

Az Alapkezelő faxszáma: x00 (0) 000 0000

5.1.3. Az Alapkezelő üzleti órái:

Hétfőtől - péntekig 8:30-17:00 óráig (panasz esetén az Alapkezelő munkanapokon 8:00 és 18:00 óra között, valamint csütörtökön 8:00 és 20:00 óra között is fogadja a hívásokat a x00 (0) 000 0000 telefonszámon).

5.2. Az Ügyfél azonosítása

5.2.1. Az Alapkezelő az üzleti kapcsolat létesítésekor írásban rögzíti az Ügyfél, valamint annak képviselője, illetve a meghatalmazottja, továbbá – a kedvezmény megnyílásakor – a kedvezményezett Pmtv. szerinti azonosító adatait (a továbbiakban: Azonosítás), valamint elvégzi a személyazonosság ellenőrzését (a továbbiakban: Ügyfél-átvilágítás), felveszi a tényleges tulajdonos adatait és beszerzi az Ügyfél azon nyilatkozatát, hogy saját joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e vagy sem. Az Alapkezelő a Pmtv-ben meghatározott Ügyfél-átvilágítást minden olyan esetben szintén elvégzi, amikor azt a Pmtv. előírja, illetve ha a szerződést, vagy rendelkezést az Ügyfél olyan meghatalmazottja, illetve a nem természetes személy Ügyfél olyan képviselője kívánja aláírni, akiknek Ügyfél-átvilágítása még nem történt meg. Az Ügyfél, a képviselője, illetve meghatalmazottja Ügyfél-átvilágításához a jogszabályban meghatározott személyi azonosító okmányokat, egyéb okiratokat köteles az Alapkezelőnek bemutatni, illetve rendelkezésére bocsátani. Az Alapkezelő az okmányok bemutatásakor ellenőrzi azok érvényességét is.

5.2.2. Az azonosító okiratok (okmányok) természetes személy Ügyfél esetében Belföldi természetes személy esetében:

a) személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (ha az érvényes, bejelentett lakcímet a személyi igazolvány nem tartalmazza)

Külföldi természetes személy esetében:

a) útlevél, vagy

b) külföldi hatóság által kiállított személyi azonosító igazolvány, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy

c) Magyarország rendészeti szerve által kiállított tartózkodási engedély.

A 14. életévét be nem töltött természetes személy esetében:

a) személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány

A lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi számot tartalmazó oldala az ügyfél-átvilágítás során nem használható.

5.2.3. Azonosságot igazoló okiratok (okmányok) nem természetes személy Ügyfél esetén Belföldi nem természetes személy esetében:

a) gazdálkodó szervezet 30 napnál nem régebbi cégkivonata, illetve ha a cég bejegyzésére még nem került sor, a bírósághoz benyújtott bejegyzési kérelme, továbbá alapító okirata (társasági szerződése), valamint az adóbejelentkezési lap (ha a cégkivonat az adószámot, a statisztikai számjelet nem tartalmazza), egyéni vállalkozó esetében egyéni vállalkozói igazolványa, adószáma, illetőleg ennek hiányában annak igazolása, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó az eljáró hatósághozbenyújtotta, (adószám hiányában a hatósághoz benyújtott adóhatósági bejelentkezési kérelme);

b) más szervezet esetén a nyilvántartásba vételről szóló, hatóság vagy bíróság által 30 napnál nem régebben kiállított okirat, ennek hiányában a hatósághoz vagy bírósághoz benyújtott nyilvántartásba vétel iránti kérelme, továbbá alapító okirata (társasági szerződése), valamint az adóbejelentkezési lap (ha a cégkivonat az adószámot, a statisztikai számjelet nem tartalmazza).

Külföldi nem természetes személy esetében:

A saját joga szerinti, a kiállítástól számított 30 napnál nem régebbi bejegyző okirat vagy annak igazolása, hogy nyilvántartásba vétele megtörtént, továbbá alapító okirata (társasági szerződése), valamint az Ügyfél képviseletére jogosult természetes személy képviseleti jogának igazolására alkalmas dokumentum (ha a nyilvántartásba vételt igazoló okirat az Ügyfél képviseletére jogosultat nem tartalmazza).

Kétség esetén az Alapkezelő a fokozott ügyfél-átvilágítás elvégzéséhez egyéb okiratokat, okmányokat is bekérhet.

Amennyiben az Ügyfél az ügyfél-átvilágítás során, illetve képviseleti jogának bizonyítására idegen nyelvű okiratot bocsát az Alapkezelő rendelkezésére, az Alapkezelő jogosult annak hitelesített magyar nyelvű fordítását kérni, vagy azt – az Ügyfél hozzájárulásával – az Ügyfél költségére

lefordíttatni. Az okirat hamis vagy hamisított voltából, téves fordításából eredő esetleges károkért az Alapkezelő kizárólag súlyos gondatlansága esetén felel.

Külföldi hatóság által kiállított okirat esetén az Alapkezelő kéri, hogy az Ügyfél azt a kiállítás helye szerinti magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített, illetve a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet szerinti ún. Apostille csatolásával másolatban nyújtsa be.

5.2.4. Kiemelt közszereplők ügyfél-átvilágítása

Az ügyfél-átvilágítás során a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy Ügyfél köteles írásbeli nyilatkozatot tenni az Alapkezelő részére arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e. Amennyiben az Ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, az írásbeli nyilatkozatának tartalmaznia kell, hogy a kiemelt közszereplők melyik jogszabályi kategóriájába tartozik.

Az Alapkezelő megtagadja az üzleti kapcsolat létesítését, ügyleti megbízás végrehajtását, amennyiben a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy Ügyfél nem nyilatkozik írásban arról, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e.

A kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létesítéséhez, ügyleti megbízás teljesítéséhez az Alapkezelő Compliance Officerének előzetes jóváhagyása szükséges. Jóváhagyás hiányában az Alapkezelő kiemelt közszereplővel üzleti kapcsolatot nem létesít, a kiemelt közszereplő Ügyfél ügyleti megbízását nem teljesíti.

5.2.5. Az azonosító adatok és a tényleges tulajdonos bejelentése

Az Alapkezelő a természetes és nem természetes személy ügyfél által bemutatott okiratok alapján

– a személyazonosság megállapítását követően – a jogszabály előírásainak megfelelő adatkört veszi nyilvántartásba (továbbiakban: Azonosító adatok). A nyilvántartásba vétel magába foglalja azokat az adatokat, amiket az Alapkezelő köteles rögzíteni a jogszabályi előírások szerint, valamint az Alapkezelő jogosult rögzíteni a jogszabály előírása szerint rögzíthető adatként meghatározott további adatokat, amennyiben azokat a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása megelőzése érdekében szükségesnek tartja, illetve ha felmerül annak kockázata, hogy ilyen adatok rögzítése nélkül nem végezhető el minden kétséget kizáróan vagy késedelem nélkül az Ügyfél-átvilágítás.

Az Alapkezelő köteles rögzíteni a távollevő, valamint a kiemelt közszereplő Ügyfél Azonosítása során a jogszabályban meghatározott Azonosító adatok teljes körét.

Az Azonosítás során az Ügyfél köteles írásbeli nyilatkozatot tenni az Alapkezelő részére arra vonatkozóan, hogy a saját vagy a tényleges tulajdonos nevében, érdekében jár el, illetve ad ügyleti megbízást. A tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat általános érvénnyel is megtehető azzal, hogy az Ügyfél köteles eseti tényleges tulajdonosi nyilatkozatot is tenni, ha az adott megbízás esetében a tényleges tulajdonos személye eltér az általános tényleges tulajdonosi nyilatkozatban megjelölt személytől.

Az Alapkezelő az üzleti kapcsolat létesítésekor rögzíti a tényleges tulajdonosnak a jogszabályban meghatározott azonosító adatait.

Ha az Ügyféllel kötött szerződés fennállása alatt az Alapkezelőnek bármikor kétsége merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, minden további szerződés megkötését, illetve

megbízás teljesítését megtagadja addig, amíg az Ügyfél nem tesz eleget az Alapkezelő írásbeli nyilatkozattételre szóló felhívásának. A nyilatkozattétel elmulasztásával összefüggésben keletkezett károkat az Ügyfél viseli.

Az Alapkezelő az Ügyféltől, képviselőtől, meghatalmazottól csak azután fogad el megbízást, ha Azonosítása már megtörtént.

Az Ügyfél köteles az általa az Alapkezelő rendelkezésére bocsátott Azonosító adatokban bekövetkezett bármely változásról az Alapkezelőt haladéktalanul értesíteni. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül, az ezzel összefüggésben keletkezett károkat az Ügyfél viseli.

Az Alapkezelőnek jogában áll az Azonosítást vagy annak kiegészítését bármikor elvégezni.

Az Xxxxxxxxxx köteles megtagadni a szerződés megkötését, illetve a pénzügyi művelet végrehajtását, vagy köteles megszüntetni a fennálló üzleti kapcsolatot, ha az Ügyfél, illetve a képviselő vagy meghatalmazott a jogszabályban meghatározott személyi azonosító okmányokat nem mutatja be, vagy az okiratokat szerződéskötéskor nem bocsátja az Alapkezelő rendelkezésére, illetve az Azonosítást más módon megakadályozza, vagy nem tesz a tényleges tulajdonosra vonatkozóan nyilatkozatot vagy az Alapkezelő felhívására nem tesz ismételt tulajdonosi nyilatkozatot.

Azon külföldi nem természetes személy Ügyfélnek, amely Magyarországon nem került sem cégbíróság, sem pedig más hatóság által nyilvántartásba vételre, a szerződés megkötésétől számítva háromévente – a szerződés megkötésekor elvégzendő Azonosításra irányadó szabályok szerint – igazolnia kell, hogy továbbra is szerepel a nyilvántartásba vevő hatóság nyilvántartásában.

5.2.6. Más szolgáltató által elvégzett Ügyfél-átvilágítási intézkedések

Az Alapkezelő jogosult esetenként meghatározni, hogy a jogszabályban meghatározottak szerint az Ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményeinek átadására jogosult bank(ok), egyéb szolgáltató(k) melyikétől fogadja el az ügyfél-átvilágítási intézkedések során rögzített adatokat, okmányok, illetve okiratok másolatát.

Az Alapkezelő jogosult továbbá esetenként meghatározni, hogy más bank, illetve egyéb szolgáltató rendelkezésére bocsátja-e az Ügyfél vagy a tényleges tulajdonos Ügyfél-átvilágítása során rögzített adatokat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát.

Az Alapkezelő kizárólag az érintett Ügyfél írásbeli hozzájárulása esetén bocsáthatja az Ügyfél- átvilágítás eredményét írásban igénylő más bank, illetve egyéb szolgáltató rendelkezésére az Ügyfél vagy a tényleges tulajdonos Ügyfél-átvilágítása során rögzített adatokat, továbbá a rendelkezésre álló egyéb dokumentumok másolatát.

Az Alapkezelő az Ügyfél-átvilágítási intézkedéseket – a Pmtv. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően - differenciáltan végzi, és minden esetben gondoskodik arról, hogy az Ügyfél azonosító adatai visszakereshetően rendelkezésre álljanak.

5.2.7. Az Ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokról vezetett nyilvántartás és az Adatlap

5.2.7.1. Az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy Üzletfelei és a képviseletükben eljáró személyek azonosító adatai visszakereshetően rendelkezésére álljanak. A Pmtv-ben rögzített egyszerűsített Ügyfél-átvilágítás kivételével – ahol a szükséges adatokat az Ügyféllel kötött

szerződés tartalmazza - az Ügyfél és képviselője(i) azonosítása és az Ügyféllel jövőbeni kapcsolattartás biztonsága érdekében az Ügyfél a Felek közti első szerződés megkötését megelőzően, illetve legkésőbb az első szerződés megkötésekor köteles az Alapkezelő által rögzíteni kívánt azonosító adatokat a valóságnak megfelelően és teljes körűen szolgáltatni.

5.2.7.2. Belföldi természetes személy esetén az Adatlap tartalmazza az alábbiakat:

• családi és utónév, előző név, születéskori név;

• lakóhely;

• állampolgárság;

• anyja leánykori családi és utóneve;

• születési hely, idő;

• a személyazonosság igazolására szolgáló dokumentum száma, típusa, az azonosító okmányt kiállító hatóság megnevezése, betűjele, az okmány, időbeli érvényessége

a kapcsolattartás biztonsága érdekében pedig:

• adóazonosító jel;

• értesítési cím, telefonszám, fax, e-mail

• bankszámlaszám;

5.2.7.3. Külföldi természetes személy esetén az Adatlap tartalmazza az alábbiakat:

• a fentiekben a belföldi természetes személy esetére meghatározott adatok közül a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány alapján megállapítható adatok;

• magyarországi tartózkodási hely;

• magyarországi kézbesítési megbízott (amennyiben rendelkezik ilyennel) azonosítására alkalmas adatok.

5.2.7.4. Belföldi és külföldi nem természetes személy esetén az Adatlap tartalmazza az alábbiakat:

• (cég)név, rövidített név;

• székhely;

• telephely, fióktelep;

• főtevékenység;

• cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási szám, a jegyzéket vezető bíróság/hatóság neve, címe;

• a képviseletére jogosultak neve, beosztása és az azonosításukhoz szükséges egyéb adatok, a képviseleti jog esetleges korlátozása;

• magyarországi kézbesítési megbízott (amennyiben rendelkezik ilyennel) azonosítására alkalmas adatok.

A kapcsolattartás biztonsága érdekében:

• értesítési cím;

• telefon-, telefax szám, elektronikus levélcím (amennyiben rendelkezik ilyennel);

• adószám;

• bankszámlaszám;

5.2.7.5. Az Adatlap a képviselő (természetes személy) alábbi adatait tartalmazza:

• családi és utónév, előző név, születéskori név;

• a személyazonosság igazolására szolgáló dokumentum száma, típusa, az azonosító okmányt kiállító hatóság megnevezése, betűjele, az okmány, időbeli érvényessége;

• lakhely, magyarországi tartózkodási hely (külföldi természetes személy képviselő esetében), értesítési cím;

• születési hely, idő;

• állampolgárság;

• anyja leánykori családi és utóneve; A kapcsolattartás biztonsága érdekében:

• telefon-, telefax szám, elektronikus levélcím (amennyiben rendelkezik ilyennel);

• a képviseleti jog alapjának megjelölése (jogszabályon, hatósági rendelkezésen vagy létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapuló);

• több képviseletre jogosult személy esetén az egyes - képviseletre jogosult - személyek képviseleti jogának terjedelme;

• a képviseleti jog egyéb korlátozása.

5.2.7.6. Az Ügyfél az Adatlapon nyilvántartott adatai bármelyikének módosulását, legkésőbb a bekövetkezett változásról való tudomásszerzéstől, illetve az elhatározott változásoktól számított 5 (öt) munkanapon belül köteles írásban bejelenteni az Alapkezelőnek.

5.2.7.7. A fentieken kívül a nem természetes személy Ügyfél – a tudomásszerzését követő két munkanapon belül - köteles az Alapkezelőnek bejelenteni, ha

• végelszámolása elhatározásáról szóló döntés született;

• felszámolására irányuló kérelem került benyújtásra;

• ellene csődeljárás indult.

5.2.7.8. Az Ügyfél jelen pontbeli kötelezettségének megszegése következtében az Alapkezelőt ért valamennyi kárt (beleértve az elmaradt hasznot is) az Ügyfél köteles az Alapkezelőnek megtéríteni.

5.2.7.9. Az Alapkezelő az Adatlapon bejelentett adatokat mindaddig jogosult érvényesnek és hatályban levőnek tekinteni, amíg a változásról hozzá az Ügyfél részéről a változásokat, az új adatokat és az azokat alátámasztó dokumentumokat is magában foglaló írásos bejelentés nem érkezett.

5.2.7.10. Az Ügyfél által bejelentett adatmódosulást az Alapkezelő az Ügyfél által szolgáltatott információk és dokumentumok alapján átvezeti. A változások bejelentésének elmulasztásából eredő károkért az Ügyfél felel.

5.2.7.11. Amennyiben az Alapkezelőnek más forrásból tudomására jut, hogy az Ügyfél, illetve képviselője adata(i) eltér(nek) az Adatlapon nyilvántartott adat(ok)tól, az Alapkezelő jogosult az Üzletfelet felhívni az eltérés tisztázására. Amennyiben az adateltérésről az Alapkezelő az Ügyfél cégkivonatából, illetve ezzel egyenértékű – közhitelű nyilvántartásba vett adatait igazoló - dokumentumából értesül, illetve amennyiben az Ügyfél az adateltérést - az Alapkezelő felhívása

ellenére - megfelelően nem indokolja meg, az Alapkezelő jogosult az Ügyféllel fennálló szerződését - az Alapkezelő választása szerint - felmondással vagy elállással megszüntetni, és az Ügyfél szerződésszegő magatartásából eredő esetleges kárigényét az Ügyféllel szemben érvényesíteni.

5.2.7.12. Az Ügyfél írásban nyilatkozik arról, hogy az Ügyfél és képviselője azonosítására szolgáló, az Ügyfél által az Alapkezelő rendelkezésére bocsátott vagy az Alapkezelőnek bemutatott okmányairól az Alapkezelő másolatot készíthet-e. Amennyiben az Ügyfél hozzájárul a másolat készítéséhez, ezen másolatok az adatvédelmi törvény rendelkezései és az értékpapír- titokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni. Az okmányokról készített másolatokat az Alapkezelő az ügyfél-átvilágítás során keletkezett iratokkal együtt tárolja és azokat a szerződéses kapcsolat megszűnését követő 8 évig köteles megőrizni.

5.3. Az Ügyfél képviselete

5.3.1. A képviselt és a képviselő viszonya

Az Ügyfél más személy (képviselő) útján is köthet szerződést, vagy tehet egyéb jognyilatkozatot. A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosulttá, illetve kötelezetté.

5.3.2. A képviseleti jog alapja

A képviseleti jog alapulhat jogszabályon, hatósági rendelkezésen, az Ügyfél - jogszabály szerinti – létesítő okiratán és meghatalmazáson.

A képviselő a

• Jogszabályon, hatósági rendelkezésen alapuló képviselet esetén az ezen minőségét tanúsító okirat szerint;

• Az Ügyfél - jogszabály szerinti - létesítő okiratán (alapszabály, alapító okirat, társasági szerződés, stb.) alapuló képviselet esetében az abban megjelölt tisztséget viselő személy, a rá vonatkozó rendelkezések szerint;

• A természetes személy meghatalmazó vagy a képviseleti joggal felruházott és a képviseleti jog továbbszármaztatására jogosult személy(ek) által köz- vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás rendelkezései szerint járhat el az Ügyfél helyett és nevében.

5.3.3. A képviseleti jog terjedelme több képviselő esetén

Az Ügyfélnek több képviselője is lehet. Ebben az esetben a képviselők jogainak terjedelmét, az összeférhetetlenség feltételeit az Ügyfél köteles meghatározni, a képviselők személyének megjelölésekor.

Amennyiben az Ügyfél e kötelezettségének nem tesz eleget, az Alapkezelő jogosult valamennyi, az Ügyfél által képviseletére jogosult személyként megjelölt személy képviseleti jogát önállónak és korlátozás nélkülinek tekinteni, kivéve - nem természetes személy Ügyfél esetén - azt, ha az Ügyfél által az Alapkezelő részére átadott cégkivonatból vagy ezzel egyenértékű, az Ügyfél és a képviselők személyének azonosítására szolgáló dokumentumból kifejezetten más következik.

Az Ügyfél terhére esik az, ha elmulasztja a képviseleti jog terjedelmének pontos meghatározását, vagy ha az általa e tekintetben az Alapkezelő részére szolgáltatott információk, átadott adatok vagy

az előbbiek és az Alapkezelő rendelkezésére álló, egyéb - hiteles - forrásból származó információk, adatok között eltérés, ellentmondás van és ez kár bekövetkezéséhez vezet.

5.3.4. A képviselő azonosítása

• A képviselő (személy) azonosságát az előírtak szerint köteles igazolni, s az igazolt adatoknak meg kell egyezniük a képviseleti jogot megalapozó dokumentumban feltüntetett adatokkal.

• Az Alapkezelő a képviselő(k) adatait és aláírása(i)t adatlapon rögzíti, mely adatokat a változások Alapkezelővel való formaszerű közléséig az Alapkezelő jogosult érvényesnek tekinteni.

5.3.5. Az Ügyfél köteles a képviselő(k) személyében bekövetkezett, illetve elhatározott változást késedelem nélkül (a bekövetkezett változásról való tudomásszerzéstől, illetve az elhatározott változásoktól számított öt munkanapon belül) az Alapkezelővel közölni, s ezen közlés megtételével egyidejűleg gondoskodni arról, hogy mindazon adatok és dokumentumok rendelkezésre álljanak, amelyeket az Üzletszabályzat a képviselői minőség és a képviselő személyének azonosításához előír, továbbá gondoskodni arról is, hogy az új képviselő(k) az Üzletszabályzat által meghatározott rendben az Alapkezelő rendelkezésére bocsássá(k) aláírásmintáj(uk)at. Ezen kötelezettség elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből előálló minden kár az Üzletfelet terheli.

5.3.6. Az Alapkezelő a képviselői minőség szabályszerű igazolásának tekinti a képviselő személyében elhatározott vagy adataiban bekövetkezett változást tartalmazó és az ilyen változás bejegyzésére, nyilvántartására jogosult bírósághoz/hatósághoz történt benyújtást igazoló dokumentumokat olyan esetekben, amikor az ilyen változások bejegyzésére az arra vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében a változás időpontjára visszaható hatállyal kerül sor. Az Ügyfél utóbb - a változások bejegyzésének elmaradása okán – nem hivatkozhat az Alapkezelő által a jelen pontnak megfelelően az Ügyfél szabályszerű képviselőjének tekintett személy által képviselt Ügyféllel kötött szerződések érvénytelenségére vagy hatálytalanságára.

5.3.7. Hasonlóképpen nem hivatkozhat az Ügyfél az Alapkezelő által a jelen Üzletszabályzatnak megfelelően az Ügyfél szabályszerű képviselőjének tekintett személy által képviselt Ügyféllel kötött szerződések érvénytelenségére vagy hatálytalanságára akkor sem, ha az Üzletfelet e körben olyan képviselő képviselte, aki általános (nyilvántartásra bejelentett vagy bejegyzett) cégképviseleti joggal nem rendelkezett, képviselőként azonban bejelentésre került az Ügyfél törvényes képviselője által.

5.3.8. Az Ügyfél köteles azonban késedelem nélkül az Alapkezelő tudomására hozni, amennyiben a változások bejegyzésére utóbb bármely okból mégsem kerül sor (beleértve az erre irányuló kérelem visszavonását, avagy a bíróság/hatóság általi elutasítását).

5.3.9. Az Ügyfél köteles a képviselő személyében elhatározott változások megfelelő nyilvántartásba való bejegyzéséről rendelkező határozat másolatát - az eredeti felmutatása mellett

- késedelem nélkül, de legkésőbb annak az Ügyfél általi átvételétől vagy egyéb módon való tudomásszerzésétől számított két munkanapon belül az Alapkezelőnek átadni.

5.3.10. A meghatalmazás

5.3.10.1. A meghatalmazáson alapuló képviseleti jog

Képviseleti jog a természetes személy Ügyfél vagy a - jogszabályon, hatósági rendelkezésen és a jogszabály szerinti létesítő okiraton alapuló - képviseleti jog jogosultja által adott szabályszerű meghatalmazáson is alapulhat.

5.3.10.2. A meghatalmazás érvénye, a képviseleti jog terjedelme

A meghatalmazáson alapuló képviseleti jog az Alapkezelővel szemben csak akkor hatályos, ha az arra jogosult személy által a megfelelő alaki követelmények betartásával kiállított meghatalmazást az Alapkezelővel az Üzletszabályzatban írtak szerint közölték.

A meghatalmazás – a tartalmára vonatkozó üzletszabályzati rendelkezések betartásával – lehet

• általános (több, tételesen meg nem határozott ügyletre és határozatlan időre szóló, visszavonásig érvényes);

• általános, határozott időtartamra szóló;

• eseti (egy vagy több meghatározott cselekményre, ügyletre szóló);

5.3.10.3. A meghatalmazás eltérő kikötés hiányában visszavonásig érvényes, azaz - amennyiben a meghatalmazó ettől eltérően nem rendelkezik -, az Alapkezelő jogosult a meghatalmazott képviseleti jogát általánosnak tekinteni.

5.3.10.4. A meghatalmazás visszavonása az Alapkezelővel szemben akkor hatályos, ha az arra jogosult személy által a megfelelő alaki követelmények betartásával írásban kiállított visszavonó nyilatkozatot az Alapkezelővel formaszerűen közölték.

5.3.10.5. A meghatalmazást - a meghatalmazásban vagy annak formaszerű módosítását, visszavonását, korlátozását jelentő okiratban foglalt eltérő rendelkezés hiányában - az Alapkezelő jogosult úgy tekinteni, hogy az abban meghatározott, vagy annak időbeli hatálya alatt kötött ügylettel, szerződéssel kapcsolatos minden jognyilatkozat és jogcselekmény, rendelkezés megtételére feljogosítja a meghatalmazottat, beleértve a szerződés megkötését, esetleges módosítását, s a teljesítéssel kapcsolatos elszámolást is.

5.3.10.6. A meghatalmazással szembeni formai követelmények

A meghatalmazás eredeti okiratként (köz- vagy teljes bizonyító erejű magánokiratként) bocsátandó az Alapkezelő rendelkezésére.

A külföldön kiállított meghatalmazások alakiságainak meg kell felelniük a külföldön kiállított okiratok felülhitelesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.

A gazdasági társaság nevében kiállított meghatalmazásokat cégszerűen kell aláírni. Az Alapkezelő jogosult cégszerű aláírásnak tekinteni a gazdasági társaságok cégnevének feltüntetése mellett legalább egy személy aláírását tartalmazó meghatalmazást, kivéve, ha az Ügyfél által az Ügyfél azonosítására az Alapkezelő rendelkezésére bocsátott dokumentumok tartalma nyilvánvalóvá teszi, hogy a meghatalmazás aláírása nem cégszerű.

5.3.10.7. A meghatalmazással szembeni tartalmi követelmények

A meghatalmazásnak tartalmaznia kell mindazon adatokat, amelyek ismerete a meghatalmazó (az Ügyfél) és a meghatalmazott átvilágításához az Üzletszabályzat erre vonatkozó hatályos rendelkezései értelmében szükségesek.

Abban az esetben, ha az Ügyfél nem természetes személy, a meghatalmazásnak tartalmaznia kell az ilyen Ügyfél mint meghatalmazó nevében a meghatalmazást aláíró személy képviselői minőségének közelebbi megjelölését (pl. gazdasági társaság vezető tisztségviselői minőségére

való utalásként) is, csatolva a meghatalmazáshoz az ezen képviselői minőség igazolásához szükséges dokumentumokat is.

5.3.10.8. A meghatalmazásnak ki kell terjednie a meghatalmazás érvényének meghatározására. Ennek hiánya esetén az Alapkezelő a jelen pont második alpontjában írtak szerint jogosult meghatározni a meghatalmazás érvényét.

5.3.11. A meghatalmazáson alapuló képviseleti jogra vonatkozó korlátozások

Az Alapkezelő nem fogadja el az olyan meghatalmazást,

• melyet a meghatalmazott adott további harmadik személy részére, kivéve, ha az eredeti meghatalmazó a meghatalmazásban feljogosította a meghatalmazottat arra, hogy feladata ellátásához helyettest vegyen igénybe és feltéve, hogy a meghatalmazással meghatalmazóként vagy meghatalmazottként érintett valamennyi személy hatályos jogszabályok és az Üzletszabályzat rendelkezései értelmében szükséges azonosításához szükséges adatok, okiratok rendelkezésre állnak;

• mely olyan - jogszabály, illetve létesítő okirat szerint - képviseletre jogosult személytől származik, aki képviseleti jogát a jogszabályok értelmében nem jogosult másra átruházni.

5.3.12. Az Alapkezelő jogosult kizárni vagy korlátozni a meghatalmazás útján történő képviseletet.

5.4. Az Ügyfél tájékoztatása, értesítése

5.4.1. Az Alapkezelő tevékenységéhez kapcsolódó szerződés megkötését megelőzően köteles tájékoztatni az Üzletfelet

a) az Alapkezelőre vonatkozó alapvető információkról,

b) az Alapkezelő működésének és tevékenységeinek szabályairól,

c) az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz kezelésének szabályairól,

d) a szerződésben foglalt ügyletben érintett pénzügyi eszközzel kapcsolatos tudnivalókról,

e) a szerződésben foglalt ügylettel kapcsolatos tudnivalókról, ideértve az ügyletet érintő nyilvános információkat, valamint az ügylet kockázatát,

f) a végrehajtási helyszínekről.

g) a szerződéskötéshez, az egyes ügyletek megkötéséhez kapcsolódó költségről, díjról, amely az Üzletfelet terheli.

5.4.2. A Tpt.-ben meghatározottak szerinti rövidített tájékoztató megfelel az adott befektetési jegy tekintetében az utóbbi felsorolás d), e) és g) pont szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésének.

5.4.3. Az Alapkezelő a fenti információ tartalmában bekövetkező, szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz tekintetében lényeges változásról – az eredeti tájékoztatással azonos módon– értesíti az Üzletfelet. Az Alapkezelő a tájékoztatást írásban, vagy a honlapján adja meg, tájékoztatási kötelezettségét a honlapon keresztül akkor teljesítheti, amennyiben az Ügyfél kifejezetten így rendelkezik és az Ügyfél nyilatkozata szerint rendszeres Internet hozzáféréssel rendelkezik. Az Alapkezelő a tájékoztatást – a felek eltérő megállapodásának a hiányában – magyar nyelven adja, illetve teszi meg.

5.4.4. Az Alapkezelő a működésének és tevékenységének szabályairól szóló tájékoztatás során jelen Üzletszabályzatnak az Ügyfél rendelkezésére bocsátásával közli a lakossági ügyféllel

a) a szolgáltatásról szóló jelentés gyakoriságát, időzítését és jellegét;

b) az Ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek megóvását biztosító intézkedések összefoglalását, valamint az Ügyfél rendelkezésére álló befektető-védelmi rendszerről és annak működéséről szóló tájékoztatást,

c) az összeférhetetlenségi politika összefoglalását, amely jelen Üzletszabályzat mellékletét képezi,

d) a végrehajtási politika összefoglalását, amely jelen Üzletszabályzat mellékletét képezi.

5.4.5. Az Alapkezelő a lakossági ügyfél részére a honlapon adja meg a pénzügyi eszközre, az adott mindenkori ügylet kockázatára vonatkozó tájékoztatást, kitérve különösen:

a) a pénzügyi eszköz kockázatára, ideértve a tőkeáttétel lényegére és hatásaira,

b) a teljes befektetett összeg esetleges elvesztésének kockázatára,

c) a pénzügyi eszköz piaci helyzetére, a pénzügyi eszköz árának volatilitására, illetve a piac elérésében tapasztalható esetleges korlátokra, illetve

d) a pénzügyi eszköz szerződéskötés időpontját megelőző időszakra vonatkozó árfolyam alakulására

e) arra, hogy az Ügyfél pótlólagos befizetési kötelezettségre számíthat-e a pénzügyi eszköz megszerzésének költségén felül,

f) a pénzügyi eszközzel kapcsolatos letéti követelmény vagy hasonló kötelezettség érvényesülésére,

g) a pénzügyi eszköz forgalomba hozatala esetén a kibocsátási tájékoztató közzétételi helyére,

h) arra, ha több összetevőből álló pénzügyi eszköz kockázata esetleg meghaladhatja az egyes összetevők kockázatainak összegét,

i) a h) pontban meghatározott, egynél több összetevőből álló pénzügyi eszköz egyes összetevőinek leírására, és

j) a garanciát magában foglaló pénzügyi eszköz esetében a garancia természetének részletezésére oly módon, hogy abból mind a garanciavállaló, mind a garantált intézmény megismerhető legyen és a garancia lényege megítélhető legyen.

5.4.6. Az Alapkezelő a lakossági ügyfél részére hirdetményben a honlapján ad tájékoztatást

a) a pénzügyi eszköz megszerzésével, tartásával, a szerződés létrehozatalával, fenntartásával és teljesítésével kapcsolatos költségekről, ideértve bármilyen, díjat, jutalékot, illetve amennyiben ez pontosan nem határozható meg, a számítás módot és a számítás alapját,

b) a fizetésre vagy a teljesítés módjára vonatkozó egyéb szabályokról.

5.4.7. Az előzetes tájékoztatási kötelezettség megtörténtét és kielégítő voltát az Ügyfél az adott mindenkori szerződés aláírásával és/vagy az adott mindenkori megbízás adásával visszavonhatatlanul elismeri.

5.4.8. Az Ügyfél külön tájékoztatás nélkül is kifejezetten tudomásul veszi, hogy a pénzügyi eszközök árának gyors és előre kiszámíthatatlan mértékű változása miatt az Ügyfélnek a komoly veszteség kockázatával is számolnia kell. E megállapítás különösen érvényes a határidős és opciós ügyletekre. Az Ügyfél külön tájékoztatás nélkül is kifejezetten tudomásul veszi, hogy az

Alapkezelő által a befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás keretében kötött ügyletek nem minősülnek fogadásnak, játéknak, szerencsejátéknak, vagy tiltott szerencsejátéknak, továbbá, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenység illetve kiegészítő szolgáltatás tárgya vonatkozásában korábban elért haszon nem jelent garanciát arra, hogy a jelen szerződés eredményeképpen is haszon keletkezik.

5.4.9. Az Alapkezelő kifejezetten nem felel az Ügyfél fenti tájékoztatás alapján hozott üzleti döntéséből eredő károkért.

5.4.10. Az Alapkezelő az Ügyfél tájékoztatásáért külön költséget nem számít fel, a tájékoztatás, értesítés költségeit az Ügyféllel kötött szerződésben meghatározott díj tartalmazza.

5.4.11. Az Alapkezelő a portfóliókezelési tevékenységével kapcsolatban, az ügyfél számára havonta jelentést készít a tárgyhónap utolsó napjára vonatkozóan, és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja a tárgyhónapot követő hónap 10. munkanapjáig. Lakossági ügyfél esetében a jelentés az alábbiakat tartalmazza:

a) a befektetési vállalkozás neve,

b) az ügyfél neve vagy más azonosítója,

c) a jelentésben foglalt időszakra érvényes portfólió összetétele és értékelése, ideértve minden, a befektetési vállalkozás kezelésében lévő pénzügyi eszköz piaci értékét és a pénzeszközök kezdő és záró egyenlegét, és a portfóliónak a jelentésben foglalt időszakra érvényes hozamát,

d) a befektetési vállalkozás által a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél felé felszámított jutalékok, díjak és egyéb költségek teljes összege, legalább a kezeléssel és a megbízás végrehajtásával összefüggő tételek elkülönítésével vagy az ügyfél kifejezett kérésére, az általa megadott részletezettséggel,

e) a jelentésben foglalt időszakra vonatkozó hozam összehasonlítása a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejött megállapodásban foglalt referenciaértékkel,

f) a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszközön realizált osztalék, kamat, kamatnak minősülő vagy egyéb hozamjellegű kifizetés összege jogcímenként,

g) a jelentésben foglalt időszakban történt olyan társasági események, amelyek az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz kapcsán valamilyen jog vagy jogosultság keletkezésével jártak, és

h) minden egyes, a jelentésben foglalt időszakban végrehajtott ügylet kapcsán a Bszt. által meghatározott információ, kivéve, ha az ügyfél az azonnali tájékoztatást választotta,

i) az ügyfél számára az MNB honlapján elérhetővé tett adatok lekérdezéséhez szükséges, egyedileg - külön jogszabályban meghatározott módszertan szerint - képzett jelszó.

5.4.12. Az Alapkezelő a portfóliókezelési tevékenységével összefüggésben, a végrehajtott ügylettel kapcsolatos tájékoztatását - az ügyfél rendelkezése szerint –

a) ügyletenként, vagy

b) a havi rendszeres jelentési kötelezettsége keretében adja meg.

5.4.13. Az Alapkezelő az Ügyfél-tájékoztatás gyakoriságáról, és a végrehajtás módjáról az Üzletszabályzatban foglaltaktól eltérően az ügyféllel kötött egyedi szerződésben is megállapodhat.

5.5. Az Ügyfél minősítése

5.5.1. Az Alapkezelő az általa nyújtott befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás keretében, a szerződéskötést megelőzően minősíti az Üzletfelet, és a szerződés hatályba lépését követően az Üzletfelet a minősítésnek megfelelően, a minősítésnek megfelelő ügyfél-kategóriába sorolva kezeli kivéve, ha az Üzletszabályzat, vagy az egyedi szerződés eltérően rendelkezik.

5.5.2. Az Alapkezelő nem minősíti az Üzletfelet, ha a szerződéskötést követően a szerződés tárgyát képező ügylet vonatkozásában elfogadható partnernek minősülne.

5.5.3. Amennyiben az Alapkezelő az Üzletfelet azért nem képes a jogszabályoknak megfelelően minősíteni, mert az Ügyfél hamis vagy nem aktuális adatokat szolgáltatott, akkor az ebből adódó minden kár és költség kizárólag az Üzletfelet terheli kivéve, ha jogszabály rendelkezése alapján az Alapkezelőnek a nem megfelelő adatszolgáltatást fel kellett volna ismernie.

5.5.4. Az Ügyfél az első jogviszony létrejöttekor, eredeti minősítéséhez szükséges adatokat, személyesen vagy képviselője útján adhatja meg. Ezt követően a természetes személy Ügyfél kizárólag személyesen, nem természetes személy Ügyfél erre felhatalmazott képviselője útján megtett jognyilatkozattal kérheti minősítésének megváltoztatását, illetve tehet meg minden ezzel kapcsolatos jognyilatkozatot.

5.5.5. Az Ügyfél köteles haladéktalanul minden olyan információt az Alapkezelő rendelkezésére bocsátani, amely minősítését érintheti.

5.5.6. Az Ügyfél az Alapkezelő kérésére a minősítés elvégzése érdekében köteles mindazon okiratokat és adatokat az Alapkezelő rendelkezésére bocsátani, amely ahhoz szükséges, hogy az Alapkezelő a minősítést a jogszabályban meghatározott határidőben el tudja végezni.

5.5.7. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy amíg a minősítéséhez szükséges információk nem állnak az Alapkezelő rendelkezésére, addig az Alapkezelő jogosult az Üzletfelet lakossági ügyfél minősítésnek megfelelően kezelni.

5.5.8. Az adatszolgáltatás késedelméből eredő minden kár és költség kizárólag az Üzletfelet terheli.

5.5.9. Az Üzletfelet az Alapkezelő a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően

a) lakossági ügyfélnek vagy

b) szakmai ügyfélnek vagy

c) elfogadható partnernek minősíti.

Az Alapkezelő tájékoztatja az Üzletfelet, hogy a minősítés jelentősége a jogszabályok befektető védelmi- befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében szélesebb körű tájékoztatás kérési és egyéb befektető-védelmi jogok illetik, mint a szakmai ügyfeleket, illetve az elfogadható partnereket.

5.5.10. Az Ügyfél az Üzletszabályzat jelen fejezetében meghatározott feltételekkel jogosult minősítése megváltoztatatását kezdeményezni.

A módosítás irányulhat arra, hogy az Alapkezelő

a) az eredetileg lakossági ügyfél minősítéssel rendelkező Üzletfelet kezelje szakmai ügyfélként, illetve az így kezelt Ügyfél lakossági minősítését állítsa vissza, vagy

b) az eredetileg szakmai ügyfél minősítéssel rendelkező Üzletfelet kezelje lakossági ügyfélként, illetve az így kezelt Ügyfél szakmai minősítését állítsa vissza, vagy

c) az eredetileg elfogadható partner minősítéssel rendelkező Üzletfelet kezelje lakossági ügyfélként, illetve az így kezelt Ügyfél elfogadható partner minősítését állítsa vissza, vagy

d) az eredetileg elfogadható partner minősítéssel rendelkező Üzletfelet kezelje szakmai ügyfélként, illetve az így kezelt Ügyfél elfogadható partner minősítését állítsa vissza.

A módosítás – melyet az Ügyfél minden esetben írásban kérhet - vonatkozhat az összes, illetve egy vagy több pénzügyi eszközre.

5.5.11. Szakmai ügyfélminősítéssel rendelkező Ügyfél

5.5.11.1. Szakmai ügyfélminősítéssel rendelkezik az Ügyfél, ha az Alapkezelő nem kezeli lakossági ügyfélként vagy elfogadható partnerként, és jogállást tekintve az alábbi tulajdonságok valamelyikével rendelkezik:

a) a befektetési vállalkozás,

b) az árutőzsdei szolgáltató,

c) a hitelintézet,

d) a pénzügyi vállalkozás,

e) a biztosító,

f) a befektetési alap és a befektetési alapkezelő, valamint a kollektív befektetési társaság,

g) a kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő,

h) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,

i) a központi értéktár,

j) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,

k) tőzsde,

l) központi szerződő fél,

m) minden egyéb olyan vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam ilyenként ismer el,

n) az alábbiakban meghatározott kiemelt vállalkozás,

o) az alábbiakban meghatározott kiemelt intézmény, és

p) minden egyéb olyan személy és szervezet, amelynek fő tevékenysége a befektetési tevékenység, ideértve a különleges célú gazdasági egységet.

5.5.11.2. A fentiek során kiemelt vállalkozásnak minősül az, amely legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül: a legutolsó auditált egyedi számviteli beszámolójában szereplő, a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyammal számított

a) mérlegfőösszege legalább húszmillió euró,

b) nettó árbevétele legalább negyvenmillió euró,

c) saját tőkéje legalább kétmillió euró.

5.5.11.3. A fentiek során kiemelt intézménynek minősül

a) valamely EGT-állam kormánya,

b) valamely EGT-állam helyi és a regionális önkormányzata,

c) az ÁKK Zrt. és valamely más EGT-államnak államadósság kezelését végző szervezete,

d) az MNB, valamely más EGT-állam központi bankja és az Európai Központi Bank,

e) a Világbank,

f) a Nemzetközi Valutaalap,

g) az Európai Beruházási Bank, és

h) minden egyéb nemzetközi pénzügyi jellegű intézmény, amelyet nemzetközi egyezmény vagy államközi szerződés hozott létre.

5.5.11.4. Szakmai ügyfél minősítéssel rendelkezőként veszi figyelembe az Alapkezelő azon, egyébként lakossági ügyfél vagy elfogadható partner minősítéssel rendelkező Üzletfelet, akinek az üzletszabályzat jelen fejezete szerint a befektetési szolgáltatások vagy a kiegészítő szolgáltatások bizonyos köre, a pénzügyi eszközök bizonyos köre vagy az ügyletek bizonyos köre vonatkozásában az Alapkezelő az Ügyfél írásbeli kérelmére szakmai ügyfélként való kezelést biztosít.

5.5.12. Elfogadható partnernek minősülő Ügyfél

Elfogadható partnernek minősül az Ügyfél, ha:

a) a befektetési vállalkozás,

b) az árutőzsdei szolgáltató,

c) a hitelintézet,

d) a pénzügyi vállalkozás,

e) a biztosító,

f) a befektetési alap és a befektetési alapkezelő, valamint a kollektív befektetési társaság,

g) a kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő,

h) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,

i) a központi értéktár,

j) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,

k) tőzsde,

l) a fentiekben meghatározott kiemelt vállalkozás,

m) fentiekben meghatározott kiemelt intézmény,

n) az a vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti tagállam ilyenként ismer el.

Az elfogadható partnernek minősülő Ügyfél számára, annak kifejezett kérésére az Alapkezelő a lakossági ügyféllel azonos feltételeket biztosít a megbízás felvétele és továbbítása, valamint végrehajtása és a sajátszámlás kereskedés esetén, (befektetési szolgáltatási tevékenység) és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatása során. Az ennek megfelelően létrejövő megállapodást írásba kell foglalni, a megállapodásnak tartalmaznia kell annak rögzítését, hogy az ügyfél szakmai ügyfélnek minősül, és a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazására saját kérésére kerül sor, valamint azt a tényt, hogy a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazása mely pénzügyi eszközre vagy ügyletre terjed ki.

5.5.13. Lakossági ügyfél minősítéssel rendelkező Ügyfél

Lakossági ügyfél minősítéssel rendelkezik valamennyi Ügyfél, aki nem szakmai ügyfél és nem elfogadható partner minősítést kapott, illetve az Alapkezelő nem kezeli őket sem szakmai ügyfélként, sem pedig elfogadható partnerként.

Lakossági ügyfél minősítéssel rendelkezőként veszi figyelembe az Alapkezelő azon egyébként szakmai ügyfél vagy elfogadható partner minősítéssel rendelkező Üzletfelet, akinek az Üzletszabályzat szerinti befektetési szolgáltatások vagy a kiegészítő szolgáltatások bizonyos köre, a pénzügyi eszközök bizonyos köre vagy az ügyletek bizonyos köre vonatkozásában az Alapkezelő az Ügyfél írásbeli kérelmére lakossági ügyfélként való kezelést biztosít.

5.5.14. Szakmai ügyfél minősítés biztosítása eredetileg lakossági ügyfélminősítéssel rendelkező Ügyfél részére

A lakossági ügyfélminősítéssel rendelkező Ügyfél kérelemmel fordulhat az Alapkezelőhöz, hogy az biztosítson a részére szakmai ügyfél minősítést. A kérelem kizárólag írásban terjeszthető elő. A kérelem átvétele az Alapkezelő részéről nem minősül a szakmai ügyfél minősítés biztosításának és a kérelem elfogadásának.

Az Alapkezelő kizárólag azon eredetileg lakossági ügyfélminősítéssel rendelkező Ügyfélnek biztosíthat szakmai ügyfélminősítést, aki az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel:

a) a kérelem napját megelőző egy évben negyedévente átlagosan legalább tíz, az ügylet végrehajtása napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva, egyenként negyvenezer euró értékű, vagy az adott év során összesen négyszázezer euró értékű ügyletet bonyolított le,

b) pénzügyi eszközökből álló portfoliója és betéteinek állománya együttesen meghaladja a kérelem benyújtásának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az százezer eurót,

c) legalább egy éves folyamatos vagy a feltételek vizsgálásának időpontját megelőző öt éven belül legalább egy éves munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik, és olyan munkakört illetőleg feladatkört tölt be pénzügyi szervezetnél, amely az Alapkezelő és az Ügyfél között létrejövő szerződésben szereplő pénzügyi eszközzel és befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos ismereteket feltételez.

Az Ügyfél kérelmén köteles egyértelműen megjelölni, hogy melyik két feltételnek felel meg, és az azokat igazoló adatokat és okiratok – ideértve különösen, de nem kizárólag a tranzakció igazolásokat, számlakivonatokat vagy munkáltatói igazolásokat – az Alapkezelő részére kérés esetén átadni. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy az Alapkezelő nem köteles vizsgálni a kérelemben foglaltak valódiságát és nem köteles az azokat igazoló iratokat Ügyféltől bekérni, így az Alapkezelő a szakmai minősítés biztosítására irányuló eljárásban jogosult kizárólag az Ügyfél által a kérelemben megjelölt adatokra támaszkodni. Az Alapkezelő– a jogszabályok kógens rendelkezései által lehetővé tett körben – minden felelősséget kizár a hiányos, valótlan, megtévesztő adatok közlése következtében esetlegesen felmerülő károkért, ilyen esetben az Alapkezelővel szemben az Ügyfél semmiféle követeléssel nem léphet fel.

Amennyiben a lakossági ügyfél minősítéssel rendelkező Ügyfél nem természetes személy, akkor szakmai ügyfél minősítés kizárólag akkor biztosítható számára, ha a fenti a) és b) pontjában foglalt feltételek közül mindkettőnek megfelel, ilyen estben a c) pontban megjelölt körülmény nem kerül vizsgálatra.

5.5.15. A kérelemben az Ügyfél megjelöli, hogy a szakmai ügyfélminősítést mely pénzügyi eszköz(ök) vonatkozásában kéri.

A kérelem átvétele előtt az Alapkezelő írásban tájékoztatja az Üzletfelet a szakmai ügyfélre és a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályok közötti lényeges különbségekről, amelyben bemutatja az eltérő minősítés lényeges következményeit is. Az Ügyfél a tájékoztatást köteles megismerni és – a kérelem, valamint az erre vonatkozó külön nyilatkozat – aláírásával igazolni, hogy a tájékoztatóban foglaltakat megértette. Az Alapkezelő a kérelmet csak azt követően veszi át az Ügyféltől, hogy az Ügyfél a tájékoztató tudomásulvételére vonatkozó nyilatkozatát az Alapkezelőnek átadta.

Az Alapkezelő a kérelem és a tájékoztatás tudomásulvételére vonatkozó nyilatkozat hiánytalan kézhezvételét követően dönt az Ügyfél szakmai minősítéséről és döntését nyilatkozatban közli.

A szakmai ügyfélként történő kezelés az Ügyfél által az Alapkezelő nyilatkozatának keltét követően adott megbízásokra, megkötött szerződésekre terjed ki, így az azt megelőzően adott és a folyamatban lévő megbízások végrehajtását, megkötött egyedi szerződések teljesítését nem érinti. Az Alapkezelő visszavonja a korábban lakossági ügyfél minősítéssel rendelkező Ügyfél kérésére megállapított szakmai ügyfélminősítést, ha

a) az Ügyfél kérelmezi lakossági ügyfél minősítése visszaállítását, vagy

b) az Ügyfél olyan változásról értesíti, amely következtében már nem állnak fenn a szakmai ügyfél minősítés fenntartásának feltételei, vagy

c) hivatalos forrásból olyan változásról szerez tudomást, amely következtében már nem állnak fenn a szakmai ügyfél minősítés fenntartásának feltételei.

Hivatalos forrásnak tekinthető a jelen pont alkalmazásában különösen az, ha az Alapkezelő jogerős és végrehajtható bírósági vagy hatósági határozat kézhezvételével értesül a változásról.

5.5.16. A minősítés visszaállítása

Azon Ügyfél esetében, amelynek szakmai ügyfél minősítését az Alapkezelő visszavonta, továbbiakban a lakossági ügyfélminősítésre vonatkozó szabályokat alkalmazza.

A szakmai ügyfélként kezelt, korábban lakossági ügyfél minősítéssel rendelkező Ügyfél kérelemmel fordulhat az Alapkezelőhöz, hogy az a lakossági ügyfél minősítését állítsa vissza. A kérelem kizárólag írásban terjeszthető elő. A kérelem átvétele az Alapkezelő részéről nem minősül a lakossági ügyfél minősítés visszaállításának és a kérelem elfogadásának, mert a lakossági ügyfélminősítést az Alapkezelő kifejezetten ilyen tartalmú nyilatkozata alapján állítja vissza az Ügyfél számára, így a lakossági ügyfélminősítés az Alapkezelő elfogadó nyilatkozatában meghatározott hatállyal illeti meg az Üzletfelet.

Szakmai ügyfél minősítéssel rendelkező Ügyfél bármikor, feltétel nélkül jogosult az Alapkezelőnél lakossági ügyfél minősítés biztosítására vonatkozó megállapodás megkötését kezdeményezni.

5.5.17. Az Alapkezelő jogosult a szakmai ügyfél minősítéssel rendelkező Ügyfélhez intézett értesítéssel kezdeményezni, hogy jöjjön létre lakossági ügyfél minősítés biztosítására vonatkozó megállapodás.

Az Alapkezelő a szakmai ügyfélminősítéssel rendelkező Ügyfél számára, annak kifejezett kérésére létrejött megállapodás alapján a lakossági ügyféllel azonos feltételeket biztosít befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása során.

5.5.18. A megállapodást írásba kell foglalni, amely tartalmazza

a) annak rögzítését, hogy az Ügyfél szakmai ügyfélnek minősül, és a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazására saját kérésére kerül sor, és

b) azt a tényt, hogy a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazása mely pénzügyi eszközökre terjed ki, és

c) a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazására milyen hatállyal kerül sor az Ügyfél vonatkozásában.

Felek a megállapodást közös megegyezéssel, írásban, részben vagy egészben megszüntethetik, amely tartalmazza

a) annak rögzítését, hogy az Ügyfél vonatkozásában a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazására már nem kerül sor, és

b) azt a tényt, hogy az előző rendelkezés alkalmazása mely pénzügyi eszközökre terjed ki, és

c) a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazásának megszüntetésére milyen hatállyal kerül sor az Ügyfél vonatkozásában.

5.6. Az Ügyfél alkalmasságának vizsgálata

5.6.1. Az Alapkezelő az általa nyújtott befektetési szolgáltatások és kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó szerződés megkötése előtt a Bszt. alapján vizsgálja azt, hogy befektetési tanácsadási tevékenység nyújtása, illetve portfoliókezelési tevékenység esetén az Ügyfél ismeretei és az adott pénzügyi eszközzel és ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon, és a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárja az Ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait (a továbbiakban: alkalmassági teszt).

5.6.2. Ennek során az Alapkezelő értékeli, hogy a szolgáltatás

a) alkalmas-e az Ügyfél által megjelölt befektetési célok megvalósítására,

b) kapcsán felmerülő, a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél befektetési céljaival egyébként összhangban lévő kockázat mértéke megfelel-e az Ügyfél pénzügyi teherviselő képességének, és

c) természetéhez és a kapcsolódó kockázatok megértéséhez és értékeléséhez a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél megfelelő tapasztalattal és ismerettel rendelkezik-e, ideértve a kockázatokat is.

Ennek érdekében az Ügyfélnek – a Bszt. rendelkezései értelmében - nyilatkoznia kell az Alapkezelő felé különösen

• ismereteiről és a szerződés vagy megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlatáról, kockázatviselő képességének megfelelőségéről,

• jövedelmi helyzetéről

• befektetési céljairól

annak érdekében, hogy az Alapkezelő felmérhesse, hogy az Ügyfélnek ajánlható eszköz vagy az Ügyfélnek ajánlható ügylet valóban alkalmas-e az Ügyfélnek.

5.6.3. Az alkalmassági teszt kiértékelésének módszertana

Az Alkalmassági teszt kiértékelésekor az Alapkezelő azt a módszertant követi, hogy az alkalmassági tesztben rögzített válaszokat összeveti az Ügyfél által kiírt pályázattal, vagy a

vagyonkezelésbe adandó portfoliók befektetési politikájával. A kiértékelés a szakmai partnerek esetében mindig egyedi. A vagyonkezelésbe adandó portfoliók befektetési politikájának, vagy a pályázati kiírásban szereplő portfoliókhoz tartozó befektetési politikák és az alkalmassági teszt összehasonlításakor az Alapkezelő az alkalmassági tesztben adott válaszok, és a befektetési politikák összhangját vizsgálja a következő kérdéskörben.

• az időszak, amelyen belül a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél tartani kívánja a befektetését,

• leendő szerződő fél vagy az Ügyfél kockázatvállalási hajlandósága és kockázatviselő képessége,

• a befektetéssel megvalósítani kívánt cél,

• a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél birtokában lévő eszközök nagyságára, különös tekintettel a likvid eszközök, befektetett eszközök és az ingatlanok állományára,

• a leendő szerződő felet vagy az ügyfelet terhelő rendszeres kötelezettségek összegére és forrására, a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél által ismert szolgáltatásokra, ügyletekre és pénzügyi eszközökre, a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek természetére, méretére és gyakoriságára, valamint arra, hogy ezen ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg.

5.6.4. Az alkalmasság felmérése érdekében a nyilatkozatoknak – a Bszt. rendelkezései szerint - az alábbiakra kell legalább kiterjedniük:

• arra az időszakra, amelyen belül a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél tartani kívánja a befektetését,

• a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél kockázatvállalási hajlandóságára és kockázatviselő képességére,

• a befektetéssel megvalósítani kívánt célra,

• a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél rendszeres jövedelmének összegére és forrására,

• a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél birtokában lévő eszközök nagyságára, különös tekintettel a likvid eszközök, befektetett eszközök és az ingatlanok állományára,

• a leendő szerződő felet vagy az ügyfelet terhelő rendszeres kötelezettségek összegére és forrására,

• a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél által ismert szolgáltatásokra, ügyletekre és pénzügyi eszközökre,

• a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek természetére, méretére és gyakoriságára, valamint arra, hogy ezen ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, és

• a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél iskolai végzettségére, foglalkozására vagy az értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozására.

5.6.5. Az Alapkezelő nem köteles alkalmassági tesztet végezni:

• ha befektetési tanácsadás nyújtására nem kerül sor vagy

• amennyiben az Alapkezelő egyébként rendelkezik valamennyi olyan információval, amely alapján elvégezhető az alkalmassági vizsgálat és az Ügyfél alkalmasságának Bszt. szerinti megállapítása megtörténhet.

5.6.6. Az Alapkezelő a Bszt. vonatkozó rendelkezései alapján az Ügyfél alkalmasságának – beleértve kockázatviselő képességét is - vizsgálata keretében kérheti az Ügyfél:

• vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó írásbeli nyilatkozatát,

• az előző pontban szereplő nyilatkozat alátámasztását szolgáló okirat bemutatását, vagy

• más befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval való megállapodásának feltárását.

5.6.7. Abban az esetben, ha az Alapkezelőnek nem kötelessége megtagadni a szerződéskötést - mivel a jogszabály alapján nem kellett az Ügyfél alkalmasságát vizsgálnia - és álláspontja szerint a szerződés megköthető, annak nem megfelelő vagy téves megítélését, hogy az Ügyfél által rendelkezésére bocsátott információk alapján az adott ügylet/eszköz az Ügyfél ismereteinek megfelelő-e, valamint az ügyletből eredő következményekért, esetleges károkért az Alapkezelőt semmilyen felelősség nem terheli az Ügyféllel szemben.

5.6.8. Az Alapkezelő fenntartja a jogot arra, hogy az Üzletfeleknek a fentebb meghatározott nyilatkozatait, kérdőíves formában kérje, amely az alkalmasság vizsgálatának alapját képezi. A kérdőív csak abban az esetben értékelhető, amennyiben az Ügyfél valamennyi kérdésre, az ott meghatározottak szerint válaszol. Az alkalmassági vizsgálat során az Ügyfél a nyilatkozatokat érvényesen megadhatja:

• írásban – faxon és postai úton – kérdőív esetében teljes körűen kitöltve és aláírva;

• személyesen,

a kérdőívben meghatározott valamennyi kérdésre adott válaszok/nyilatkozatok Alapkezelő általi egyidejű rögzítésével, amelyet – kinyomtatását követően - az Ügyfél aláírásával elfogad akként, hogy ez egyben az Üzletszabályzat rendelkezései elfogadásának a megerősítését is jelenti.

A fentebb leírt eljárással ellentétes esetben a kérdőív nem értékelhető és úgy tekintendő, hogy az Alapkezelő részére az Ügyfél nem adta meg valamennyi olyan nyilatkozatot, amely az alkalmasság vizsgálatához szükséges, melynek eredményeképp az Alapkezelő nem tudja elvégezni a szükséges vizsgálatot az Ügyfél alkalmassága tekintetében. Az ebből eredő következményekért az Alapkezelő nem felelős.

5.6.9. Az alkalmassági teszt eredménye annak Alapkezelő általi nyilvántartásba vételét követően megkötött egyedi szerződésekre alkalmazandó azzal, hogy eredménye úgy tekintendő, hogy a mindenkori eredmény – annak hatálya alatt - valamennyi ügylet esetében megadott az Ügyfél részéről.

5.6.10. Amennyiben az Alapkezelő az Ügyfél kockázatviselő képességére vonatkozó vizsgálata során - az alkalmassági teszt valamennyi kérdésére nem kapott választ - a jogszabályban meghatározott információkhoz nem jutott hozzá, vagy az alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az adott pénzügyi eszköz tekintetében a kért szolgáltatás nyújtását köteles a szerződéskötést megtagadni.

5.7. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

5.8. Felek jognyilatkozatának érvényessége, nyilatkozattétel, megbízás küldésének és fogadásának módja

5.8.1. Az Alapkezelő és az Ügyfél – amennyiben az Üzletszabályzat másként nem rendelkezik – a kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően, késedelem nélkül kötelesek értesíteni egymást a szerződés szempontjából lényeges körülményekről, tényekről, valamint az azokban bekövetkezett változásokról.

5.8.2. Mind a szóbeli, mind az írásbeli közléseket az Ügyféllel kötött szerződésben megadott címre vagy értesítési címre, illetve telefon-, faxszámra, elektronikus levélcímre (az Alapkezelő esetében a jelen Üzletszabályzatban megadott elérhetőségek valamelyikére) tehetik meg joghatályosan és szabályszerűen. Az Alapkezelő a leveleket jogosult normál postai levélküldeményként feladni.

5.8.3. A Felek (az Alapkezelő és a vele szerződéses kapcsolatban lévő Ügyfél együttesen) bármely jognyilatkozata, beleértve a jognyilatkozat visszavonását is, az alábbi időpontokban lép hatályba, kivéve, ha a Felek között létrejött szerződés vagy az Üzletszabályzat valamely pontja ettől eltérően rendelkezik:

• Írásbeli közlés esetén:

– a másik Félnek írásbeli formában személyesen átadott nyilatkozat az átadással, melynek megtörténtét a másik Fél az átvétel időpontját is feltüntető aláírásával igazolja;

– postai úton (levélben) eljuttatott közlés esetén:

o tértivevényes postai küldemény esetén az ilyen küldemények kézbesítésére vonatkozó postai szabályok szerint kézbesítésnek minősülő időpont (beleértve a címzett általi tényleges átvétel tértivevényen feltüntetett időpontját);

o minden más postai küldemény esetén a postai feladást követő 5. nap, azzal, hogy a postai feladást “ajánlott” szelvény, a postai feladást és érkezést az Alapkezelő küldeményeit nyilvántartó postai feladó- vagy átadókönyv, illetve ennek hiányában az Alapkezelő bármilyen olyan belső iratnyilvántartása vagy jegyzéke bizonyítja, amelyből a postai feladás és érkezés ténye kitűnik;

– telefaxon történő közlés esetén, a telefaxon történt iratküldést igazoló szelvényen feltüntetett időpont;

– bármely számítógépes rendszeren keresztüli közlés esetén a számítógép nyilvántartása szerinti időpont;

– amennyiben a fenti pontok alapján nem állapítható meg a jognyilatkozat hatályosulásának időpontja, az Alapkezelő nyilvántartásában feltüntetett adatok az irányadók.

• Szóbeli (beleértve a telefonon történt) közlés esetén a nyilatkozat másik Féllel történő közlésekor.

5.8.4. A nem szabályszerű közlésből eredő károk azt a Felet terhelik, amely a közlés megtételénél nem járt el szabályszerűen, kivéve, ha ez jelentős részben a másik Fél valamely kötelezettsége nem szerződésszerű teljesítésének tudható be.

Egyéb esetekben az értesítések továbbítása során fellépő késedelemmel, hibákkal, félreértéssel, tévedéssel összefüggő károk az Ügyfél terhére esnek, kivéve, ha bizonyítható az Alapkezelő felelőssége azok előidézésében.

5.8.5. Az Ügyfél tudatában van annak, hogy a telefon, a telefax, az elektronikus kapcsolattartási formák használata kockázattal – ideértve az egyéb adatvédelmi kockázatokon túl az adataihoz jogosulatlan személy általi hozzáférést is - jár és felelősséget vállal minden, előbbiekben felsorolt módon adott jognyilatkozat hamisításából, valamint az átvitel, rögzítés során jelentkező technikai problémákból adódó kárért, illetve veszteségért. Egyúttal az Ügyfél elfogadja, hogy az Alapkezelő az e pontban megnevezett esetekben kizárja saját felelősségét. Az Ügyfél felel minden olyan kárért, amely az előbbiekben felsorolt módokon történő kapcsolattartás során előforduló tévedés, félreértés vagy hiba eredménye, beleértve az Ügyfél, illetve az Alapkezelő személyében, illetve a személy kilétében történő félreértést is, hacsak a kár nem az Alapkezelő hibájából ered.

5.8.6. A kóddal, elektronikus aláírással vagy jelszóval védett (a hívó fél azonosításához emberi közreműködést nem igénylő, zárt rendszerű) elektronikus kapcsolat esetén az Alapkezelő csak a kód/elektronikus aláírás/jelszó azonosságának vizsgálatával foglalkozik és nem vállal felelősséget a kóddal, elektronikus aláírással/jelszóval való visszaélésekből eredő károkért. Az előbbiek szerint nem védett elektronikus üzeneteket a Felek nem fogadnak el egymástól.

5.8.7. Ha az Ügyfél az Alapkezelőtől érkező vagy ilyennek tűnő értesítést kap, de azt nem fogadja el érvényesnek, akkor e tényről köteles az értesítés beérkezésekor haladéktalanul, de legkésőbb az értesítés Ügyfélhez történő beérkezését követő munkanapon értesíteni az Alapkezelőt.

5.8.8. Az Alapkezelő az Ügyféllel szóban (telefonon) folytatott beszélgetéseit jogosult digitális hangrögzítő rendszerben tárolni (archiválni), amit az Alapkezelő az Ügyféllel esetlegesen felmerült viták során bizonyítási eszközként felhasználhat. A rögzített beszélgetések visszahallgatására, a hangfelvételekhez való hozzáférésre – jogszabályban meghatározott személyeken kívül - az Alapkezelő vezérigazgatója által erre kijelölt személyeknek van jogosultsága, mindenkor az értékpapír-titokra vonatkozó szabályok keretei között. A hangfelvételek megőrzésének időtartamát, amely egy hónapnál rövidebb és hat hónapnál hosszabb nem lehet, időről-időre az Alapkezelő határozza meg és arról az Üzletfelet az Ügyfél megkeresésére tájékoztatja.

5.8.9. Az Ügyfél az Alapkezelőnek írásban (személyesen, faxon, postai küldeményben), szóban (telefonon), illetve külön egyedileg meghatározott esetekben elektronikus úton adhat ajánlatot, megbízást, illetve közölhet vele egyéb jognyilatkozatokat, köthet vele szerződést. Az Ügyfél kifejezetten tudomásul veszi, hogy az Alapkezelő jogosult korlátozni, kizárni, illetve megtagadni a faxon, telefonon, illetve elektronikus üzenetben érkező szerződéses nyilatkozatok fogadását. Az Ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződéses nyilatkozat megtételét megelőzően meggyőződik arról, hogy az adott ügyben Alapkezelő elfogadja-e a faxon, telefonon, elektronikus úton közölt szerződéses nyilatkozatot.

5.8.10. Az Alapkezelő a szerződéses nyilatkozatok és egyes egyéb jognyilatkozatok céljaira - a hatékony és gyors ügyintézés, s az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében – formanyomtatványokat használhat. Az Üzletfelek egyes - az Alapkezelő által meghatározott - jognyilatkozataikat kizárólag az Alapkezelő által rendszeresített formanyomtatványon tehetik meg.

5.9. A szerződés létrejötte

5.9.1. Az ajánlat

5.9.1.1. A bármelyik Fél részéről tett nyilatkozat akkor minősül ajánlatnak, ha kellően határozott és jelzi az ajánlattevőnek azt a szándékát, hogy ajánlatának elfogadása esetén magát kötelezettségben állónak tekinti.

5.9.1.2. A nyilatkozat kellően határozott, ha kifejezetten megjelöli a pénzügyi eszközt, annak mennyiségét, az árat, az ügylet fajtáját és az ügylet irányát, illetve egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz ezek meghatározására. Az olyan nyilatkozatot, ami nem rendelkezik ezekkel a kellékekkel, csupán ajánlattételre szóló felhívásnak kell tekinteni.

5.9.1.3. Az ajánlat annak a másik Féllel való közlésétől hatályos.

5.9.1.4. A még hatályossá nem vált nyilatkozatot vissza lehet vonni. A visszavonó nyilatkozatnak legkésőbb a visszavont nyilatkozattal egy időben kell a másik Félhez megérkeznie, illetőleg tudomására jutnia. Ezen feltétel teljesülése esetén a visszavonhatatlanként jelölt ajánlat is visszavonható, módosítható.

5.9.1.5. A visszavonásra nyitva álló időben az eredeti ajánlat tartalma megváltoztatható. Aki szerződés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve, ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja. Ennek hiányában a jelenlevők között vagy telefonon tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik Fél az ajánlatot nyomban el nem fogadja.

5.9.1.6. Az ajánlati kötöttség időtartamának meghatározása nélkül távollevőnek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség annak az időnek elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő

- tekintettel az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat elküldésének módjára - a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta.

5.9.1.7. Az ajánlati kötöttség annak ajánlattevő által meghatározott időtartamának lejárta előtt is megszűnik, ha az ajánlat el nem fogadásáról szóló nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik.

5.9.2. Az elfogadás

5.9.2.1. Az Ügyfél és az Alapkezelő között a szerződés – az Üzletszabályzat egyéb rendelkezése hiányában – akkor tekintendő megkötöttnek, amikor

• jelenlevő Felek esetén, azt a Felek egyidejűleg, a rájuk vonatkozó szabályok szerint szerződésszerűen aláírták, vagy

• távollévő Felek esetén, ha

o az Alapkezelőhöz érkezett szóbeli vagy írásbeli, illetve elektronikus ajánlatot az Alapkezelő szóban vagy írásban, illetve elektronikus üzenetben elfogadta, vagy az Alapkezelő a teljesítést megkezdte;

o az Alapkezelő által adott szóbeli vagy írásbeli, illetve elektronikus ajánlatot, az Ügyfél szóban, írásban, vagy elektronikus üzenetben elfogadta.

5.9.2.2. Nem hatályos az elfogadás, ha az azt tartalmazó nyilatkozat nem érkezik meg az ajánlattevőhöz az általa meghatározott ajánlati kötöttségi határidőn belül, vagy – ha az ajánlati kötöttség időtartama nincs meghatározva -, ésszerű időn belül, figyelemmel az ügylet körülményeire, ideértve az ajánlattevő által igénybe vett hírközlő eszköz gyorsaságát.

5.9.2.3. Az elfogadást vissza lehet vonni, ha a visszavonás az elfogadás hatályossá válását megelőzően, vagy azzal egy időben érkezik meg az ajánlattevőhöz.

5.9.2.4. A kifejezett nyilatkozattal történő elfogadáson kívül elfogadásnak minősül az ajánlat címzettjének ilyen irányú nyilatkozata, vagy az elfogadásra egyértelműen utaló magatartása. Hallgatás, vagy valamilyen magatartástól való tartózkodás önmagában nem jelent elfogadást, kivéve, ha jelen Üzletszabályzat valamely rendelkezése ettől eltérően rendelkezik.

5.9.2.5. Az ajánlatra adott és elfogadásra utaló válasz, ha kiegészítéseket, korlátozásokat vagy egyéb módosításokat is tartalmaz, az ajánlat visszautasítását jelenti és új ajánlatnak minősül.

5.9.2.6. Az ajánlattevő által időpont megjelölésével meghatározott ajánlati kötöttség a kitűzött időpontban, az időtartam megjelölésével meghatározott ajánlati kötöttség a kitűzött időtartam lejártával szűnik meg. Az elfogadó nyilatkozatnak az ajánlati kötöttség előbbiek szerinti lejártáig kell az ajánlattevőhöz érkeznie. Az ajánlati kötöttség időtartama az ajánlat másik Féllel való közlésétől számítódik. Amennyiben az elfogadásra nyitva álló határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő az azt követő első munkanapon jár le. Az egy napnál rövidebb időtartam esetében az időtartamba a munkaidőn, illetve az üzleti órákon kívül eső idő is beleszámít.

5.9.2.7. Elkésett elfogadásnak minősül, ha az elfogadást tartalmazó jognyilatkozat nem érkezik meg az ajánlattevőhöz az elfogadásra nyitva álló határidőn belül. Elkésett elfogadás esetén a szerződés nem jön létre, kivéve, ha az ajánlattevő arról értesíti a másik Felet, hogy az elfogadást annak elkésettségére tekintet nélkül hatályosnak, s ekként a szerződést létrejöttnek tekinti.

5.9.2.8. Ha az elkésett elfogadást tartalmazó levél, vagy más irat kétséget kizáróan arra utal, hogy azt olyan időben adták fel, hogy annak - szabályszerű továbbítást feltételezve, rendes körülmények között – az ajánlattevő által az elfogadásra szabott határidő alatt meg kellett volna érkeznie az ajánlattevőhöz, az ajánlattevő köteles a másik Felet haladéktalanul (legkésőbb az elkésett elfogadást tartalmazó értesítés ajánlattevővel való közlését követő munkanapon) értesíteni arról, hogy a szerződés nem jött létre. Ha ezt elmulasztja, a szerződés létrejön.

5.9.3. Személyesen, szóban, vagy elektronikusan kötött szerződések írásba foglalása

5.9.3.1. Az Alapkezelő székhelyén vagy a befektetési jegyek értékesítését és visszaváltását végző személyek ügyfélforgalom számára fenntartott helyiségeiben személyesen vagy képviselője útján megjelent Ügyféllel a szerződés kizárólag írásban kerül megkötésre.

5.9.3.2. A szóban (telefonon) és elektronikus úton megkötött szerződéseket, adott szerződéses nyilatkozatokat – az aznap hatályát veszített és a másik Fél által el nem fogadott ajánlatok kivételével - írásba kell foglalni. A szóban kötött szerződést az Alapkezelő legkésőbb annak megkötésétől számított egy munkanapon belül írásba foglalva postára adja, vagy elküldi faxon az Ügyfélhez aláírás céljából, aki annak egy példányát aláírva, haladéktalanul, legkésőbb azonban az írásba foglalt szerződés Alapkezelő által aláírt példányainak az Ügyfélhez való megérkezésétől számított két munkanapon belül tartozik Alapkezelőhöz visszajuttatni.

5.9.3.3. Az Ügyfél kifejezetten tudomásul veszi és elfogadja, hogy

• Amennyiben a szóban kötött szerződések, vagy a szóban (telefonon) tett nyilatkozatok megerősítése körül a Felek között vita keletkezne, úgy a hangrögzítésre vonatkozó szabályok szerint rögzített és megőrzött beszélgetés az Alapkezelő által bizonyítékként használható fel a vita eldöntésére;

• Az Alapkezelő informatikai rendszerében elkülönítve, fájlként archivált, elektronikus úton továbbított szerződésekkel, nyilatkozatokkal kapcsolatos vita során a Felek az Alapkezelő által archivált fájl tartalmát tekintik meghatározónak.

5.10. Az Ügyféllel történő szerződéskötés megtagadásának törvényben meghatározott okai

5.10.1. Az Alapkezelő a szerződés megkötését, megbízások teljesítését - az Ügyfélnek a jogszabályba ütköző körülményről való tájékoztatása mellett - megtagadja, ha:

• a megbízás bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,

• az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne,

• a leendő szerződő fél, illetőleg az Ügyfél/képviselője személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,

• az Alapkezelő a jogszabály előírásainak megfelelő alkalmassági teszthez szükséges információhoz nem jutott hozzá, illetve az alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé a kért szolgáltatás nyújtását az Ügyfél számára.

5.10.2. Az Alapkezelő a szerződés megkötését – az Ügyfélnek a megtagadás okáról történő írásbeli értesítése mellett – megtagadhatja, ha az Ügyfél általa ismert körülményei az Alapkezelő üzleti tevékenységének más ügyfelek által történő megítélését hátrányosan érinthetik.

5.10.3. Az Alapkezelő a szerződés megtagadását haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha az bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg.

5.10.4. Amennyiben a szerződés jogszerűségével kapcsolatban kétség merül fel, az Alapkezelő megkeresi a Felügyeletet állásfoglalás végett, az állásfoglalás kézhezvételéig az Alapkezelő a megbízást jogosult függőben tartani.

5.11. A szerződés módosítása, megszűnése

5.11.1. A Felek a szerződést közös megegyezéssel módosíthatják.

5.11.2. A Felek megállapodnak arról, hogy amennyiben a szerződés megkötését követően bekövetkezett, a Felek közti jogviszonyt szabályozó, érintő jogszabályváltozás folytán a megkötött szerződés bármely rendelkezése kötelezően alkalmazandó jogszabályba ütközik, a szerződést a Felek olyan értelemben módosítják, amely módosítás biztosítja a szerződés egészének az előbbiek szerinti, módosított jogszabállyal való összhangját, azzal azonban, hogy amennyiben a Felek a szerződés előbbiek szerinti módosításáról nem tudnak ésszerű időn belül megállapodni, vagy amennyiben a szerződés előbbiek szerinti módosult tartalma a Felek bármelyikének jogos, méltányolható érdekét lényegesen sérti, a Felek bármelyike élhet a szerződés felmondásának, vagy a szerződéstől való elállás jogával.

5.11.3. Az Ügyfél és az Alapkezelő közötti szerződés megszűnhet:

• Teljesítéssel;

• A szerződésben meghatározott idő lejártával;

• A szolgáltatás lehetetlenülésével;

• Közös megegyezéssel;

• Az Üzletszabályzatban vagy az egyedi szerződésben meghatározott esetekben elállással;

• Az Üzletszabályzatban vagy az egyedi szerződésben meghatározott esetekben felmondással;

• Természetes személy Ügyfél cselekvőképtelenné, korlátozottan cselekvőképtelenné válásával, ha nincs törvényes képviselője;

• Nem természetes személy Ügyfél és/vagy az Alapkezelő jogutód nélküli megszűnésével (felszámolás, végelszámolás, stb.).

5.11.4. A Fél elállhat a másik Féllel kötött összes szerződéstől, ha a másik Fél szerződésen alapuló kötelezettségének bármely szerződés tekintetében való megszegése lényeges szerződésszegésnek minősül, ide nem értve azon szerződéseket, melyek mindkét Fél általi szerződésszerű teljesítése megtörtént. Ha az itt leírt okból Alapkezelőnek elállási joga keletkezik valamely befektetési alap vonatkozásában, akkor egyúttal elállási – és az elállásból eredő kára tekintetében – kártérítés iránti joga, követelése keletkezik az Ügyféllel szemben a többi, általa képviselt befektetési alapnak az Ügyféllel fennálló szerződései tekintetében is, ide nem értve azon szerződéseket, melyek mindkét Fél általi szerződésszerű teljesítése megtörtént.

5.11.5. Bármelyik Fél elállhat a másik Féllel kötött szerződéstől, ha a másik esedékességkor nem teljesíti szerződés szerinti kötelezettségét.

5.11.6. Bármelyik Fél elállhat a szerződéstől, ha már a szerződés teljesítési határidejét megelőzően egyértelművé válik, hogy megalapozottan tartani lehet attól, hogy a másik Fél lényeges szerződésszegést követ el. A jelen pontban írt feltétel fennállta bizonyításának terhe a jelen pont rendelkezései alapján a szerződéstől elálló felet terheli. Amennyiben az elállási jogát gyakorló Fél jelen pont szerinti elállásának szerződésszerűségét nem tudja bizonyítani, a másik Fél kártérítésre jogosult, azzal, hogy a kártérítés magában foglalja a másik Fél elmaradt vagyoni előnyét is.

5.11.7. Az elállás mindkét felet mentesíti a szerződés alapján őket terhelő kötelezettségek alól, ugyanakkor az elállási jog nem terjed ki a szerződés, illetve az Üzletszabályzat:

• kártérítésre,

• jogviták rendezésére,

• az alkalmazandó jogra,

• titoktartásra,

• a szerződés elállással történő megszűnésének következményeire vonatkozó rendelkezéseire.

5.11.8. Ha az egyik Fél a szerződést teljes mértékben vagy részben teljesítette, a másik Féltől mindazt visszakövetelheti, amit a szerződés alapján az elállásig már szolgáltatott. Ha mindkét Fél visszatérítésre köteles, azokat egyidejűleg kell teljesíteniük.

5.11.9. A Fél elveszti a szerződéstől való elállás jogát, ha nem tudja a már teljesített szolgáltatást lényegében ugyanolyan állapotban visszaszolgáltatni, mint amilyen állapotban azt átvette. Lényegében ugyanolyan állapotban történő visszaszolgáltatásnak minősül értékpapírok esetén ugyanazon kibocsátó ugyanazon sorozatú értékpapírjának össznévérték szerint megegyező értékű értékpapírjának visszaszolgáltatása.

5.11.10. Ha a Felek bármelyike a vételár visszatérítésére köteles, úgy annak a másik Fél számlája vételárral történt megterhelése napjától számított késedelmi kamatát is köteles megfizetni.

5.11.11. Bármelyik Fél tíznapos felmondási idővel felmondhatja a szerződést, ha az Alapkezelő tevékenységi engedélye(i) bármelyikének részbeni vagy teljes visszavonása, részleges vagy teljes felfüggesztése, korlátozása a részben vagy még egyáltalán nem teljesített szerződésre kihatással van.

5.11.12. A szerződést közös megegyezéssel, elállással, felmondással kizárólag írásban lehet megszüntetni.

5.12. Az Ügyféllel történő elszámolás módja, határideje

5.12.1. Amennyiben az Ügyféllel kötött szerződés másként nem rendelkezik, az Alapkezelő az Ügyféllel a szerződés megszűnésekor számol el. Az elszámolás fő irányként RvP (Receive versus Payment), illetve DvP (Delivery versus Payment) módon történik. Egyéb esetekben az alábbi elszámolás az irányadó.

5.12.2. Értékpapírok transzferálása/átvétele-átadása

Értékpapírt az Alapkezelő értékpapír-számlavezetője kizárólag értékpapír-transzfer útján fogadja be. Értékpapír-transzfer esetén a teljesítés időpontja a jóváírás időpontja.

Amennyiben a Felek között keretszerződés van érvényben, vagy az Ügyfél ellenkező rendelkezést nem tesz, az Alapkezelő az értékpapírt az Ügyfél letétkezelőjénél vezetett értékpapír-letéti, vagy értékpapír-számlájára transzferálja. Az Ügyfél az értékpapírt az Alapkezelő értékpapír-számlájára transzferálja.

5.12.3. Pénzügyi teljesítés

Az Ügyfél pénztartozását az Alapkezelő pénzforgalmi számlájára átutalással, vagy befizetéssel teljesítheti. A teljesítés időpontja átutalás esetén az a nap, amikor a számlavezető a jóváírást az Alapkezelő számláján teljesíti.

Az Alapkezelő az Ügyfél részére pénztartozást az Ügyfél bankszámlájára történő utalás útján teljesít.

Pénztartozás késedelmes megfizetése esetén az Ügyfél késedelmi kamatot köteles fizetni. Pénzügyi eszköz szolgáltatási kötelezettség késedelmes teljesítése esetén az Ügyfél a pénzügyi eszköz piaci értéke alapján számított késedelmi díjat köteles fizetni.

Mindazon értékpapírok, amelyeket az Alapkezelő az Ügyfél javára kezel, valamint az Ügyfélnek az Alapkezelő által kezelt pénze az Alapkezelő javára díjkövetelése és költségei, továbbá kártérítési igénye biztosítására óvadékul szolgálnak.

5.12.4. Amennyiben az Ügyfél valamely esedékessé vált tartozását nem fizeti meg az Alapkezelőnek, az Alapkezelő fenntartja a jogát arra, hogy követelésével az Üzletfelet megterhelje oly módon, hogy az Ügyfélnek az Alapkezelőnél portfóliókezelt pénzével szemben beszámítást alkalmazzon, továbbá hogy az Ügyfél tulajdonát képező, az Alapkezelő által portfóliókezelt értékpapírokat a tartozás kiegyenlítéséhez szükséges mértékig piaci áron eladja, és a befolyt összeget az Ügyfél Alapkezelővel szemben fennálló tartozásának kiegyenlítésére használja. Az

értékpapírok értékesítésével, illetve felhasználásával kapcsolatban felmerülő minden költség, díj és kár az Üzletfelet terheli. Az eladott értékpapírok árának az Ügyfél tartozásának levonása utáni maradványa (ha van ilyen) az Üzletfelet illeti.

6. TITOKVÉDELMI SZABÁLYOK

6.1. Adatkezelés szabályai

6.1.1. Az Alapkezelő az Ügyfél személyes adatait a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek – különösen a Bszt. 117-120.§–aiban foglaltaknak - megfelelően kezeli. Az üzleti titokra, a személyes adatokra, illetve az értékpapírtitokra egyebekben a Ptk., az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései, valamint a Tpt. 368-375.§-ai az irányadók.

6.1.2. Jogszabályi rendelkezések

A Bszt. üzleti titokra vonatkozó rendelkezései:

117. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési vállalkozásban és az árutőzsdei szolgáltatóban

a) tulajdoni részesedéssel rendelkező,

b) tulajdoni részesedést szerezni kívánó,

c) vezető állású, és

d) alkalmazottként foglalkoztatott

személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot - a (2) és

(3) bekezdésben foglalt kivétellel - időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró

a) felügyeleti hatósággal,

b) Befektető-védelmi Alappal,

c) MNB-vel,

d) Állami Számvevőszékkel,

e) állami adóhatósággal,

f) Gazdasági Versenyhivatallal,

g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, kormányzati ellenőrzési szervvel,

h) nemzetbiztonsági szolgálattal,

i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel és

j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal szemben.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,

a) a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal és a feladatkörében eljáró ügyészséggel,

b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal és

c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF)

szemben.

(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Tpt. 205. §-ban meghatározott, valamint a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése.

(5) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

(6) Befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(7) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott kivétellel a befektetési vállalkozás felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

(8) Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és az e törvényben meghatározott összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(9) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független értékelőnek vagy az ideiglenes értékelésben közreműködőnek az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során adatok, információk átadása a lehetséges ajánlattevőknek, valamint a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás.

(10) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által történő, az MNB tv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítás.

A Bszt. értékpapír-titokra vonatkozó rendelkezései

118. § (1) A befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az értékpapírtitkot harmadik személynek - az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett - csak akkor adja ki, ha

a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes

bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a befektetési vállalkozással vagy az árutőzsdei szolgáltatóval történő szerződéskötés keretében nyújtja,

b) a (3)-(4) és (7) bekezdésben foglalt rendelkezések az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy

c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn

a) a hatáskörében eljáró Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,

b) a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, központi szerződő féllel, központi értéktárral, az Áht. 63. §

(1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),

c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal,

d) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,

e) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel,

f) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,

g) külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal,

j) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint

k) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

l) a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha

a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,

b) a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot,

c) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot,

d) a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,

e) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Art. 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot,

f) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól vagy az árutőzsdei szolgáltatótól,

g) a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, kiegészítő befektetési szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást nyújtó a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítése céljából az állami adóhatóság felé szolgáltat adatot,

h) a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, kiegészítő befektetési szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást nyújtó az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítése céljából az állami adóhatóság felé szolgáltat adatot.

(5) A (4) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni

a) azt az ügyfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről a (4) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és

b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.

(5a) Nem kell az (5) bekezdés szerinti adatokat az írásbeli megkeresésben megjelölni, ha a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli.

(6) A (3) és (4) bekezdés szerint adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8)

(9) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a (2)-(4) és (7) bekezdésben, valamint a 119. § (1) bekezdésében foglalt esetekben az értékpapírtitok kiadását - az (1) bekezdésre történő hivatkozással - nem tagadhatja meg.

(10) Befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(11) A titoktartási kötelezettség alapján az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a befektetési vállalkozás, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

119. § (1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla

a) kábítószerrel való visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

g) bennfentes kereskedelemmel,

h) piacbefolyásolással van összefüggésben.

(2) A 118. § (3) bekezdésének e), g) és h) pontja, valamint az (1) bekezdésben foglaltak szerint történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható.

120. § Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét

a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az ügyfél személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) a számla-tulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,

c) a referenciaadat-szolgáltató részéről a KHR-nek, illetve e rendszerből a referenciaadat- szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás,

d) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által megbízott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,

e) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató által a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha

ea) az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult,

eb) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a külföldi befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál minden egyes adatra nézve biztosítottak,

ec) a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,

f) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési vállalkozásban, az árutőzsdei szolgáltatóban minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, vagy ezek tulajdonosa, jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,

g) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás- mintájának bemutatása,

h) a Felügyelet által - az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával - a befektetési vállalkozásokról, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása

ha) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, és

hb) elemzési célból, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a minisztérium részére,

i) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,

j) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele,

k) a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése,

l) a Pmtv. 22. §-ának (2) bekezdése alapján történő adatátadás, és

m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása,

n) a Felügyelet által a 161/D. § (8) bekezdése szerinti válsághelyzetben a más EGT-állam központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,

o) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részére nyújtott adatszolgáltatás,

p) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részéről a kibocsátó részére nyújtott adatszolgáltatás,

q) az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésére álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérése alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,

r) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, multilaterális kereskedési rendszer működtetési tevékenység keretében az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás teljesítése céljából a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató és a multilaterális kereskedési rendszer működtetője által az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás feldolgozásában,

elszámolásában és teljesítésében közreműködő befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, multilaterális kereskedési rendszer működtetője, központi értéktár, központi szerződő fél, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, továbbá befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet és befektetési alapkezelő részére történő adattovábbítás,

s) a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás,

t) a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független és ideiglenes értékelőnek - valamint az értékelésben közreműködőnek - az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során a lehetséges ajánlattevőknek, továbbá a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás.

6.2. Adatkezelés célja

Az Ügyfél személyes adatai kezelésének, felhasználásának célja az Alapkezelő és az Ügyfél között fennálló jogviszony alapján az Alapkezelő és Ügyfél között létrejött szerződések teljesítése és az, hogy az Üzletfelet az Alapkezelő az általa nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosan – beleértve a felek jogait és kötelezettségeit is – legteljesebb körben tájékoztassa. Az adatkezelés, adatfelhasználás célja így különösen az Alapkezelő szolgáltatásainak az Ügyfél részére történő nyújtása, ezen szolgáltatásokkal kapcsolatos pénz- és pénzügyi eszközkövetelések teljesítése, az Ügyfél írásbeli hozzájárulását követően tájékoztatás nyújtása az Alapkezelő és az Allianz Csoport, valamint az Alapkezelő és szerződéses partnerei által nyújtott szolgáltatásokról, akciókról.

6.3. Az Alapkezelő által kezelt adatok meghatározása

Valamennyi, az Ügyfél értékpapír-titoknak és személyes adatnak minősülő adatai, amelyeket az Ügyfél bocsát az Alapkezelő rendelkezésére, valamint valamennyi, az Alapkezelő tudomására jutott, a vonatkozó jogszabályok alapján értékpapír-titoknak és/vagy személyes adatnak minősülő tény, adat, körülmény, egyéb információ.

6.4. Az adatkezelés időtartama

Az Alapkezelő és az Ügyfél között fennálló jogviszony időtartama, valamint a jogviszony megszűnését követően az az időszak, ameddig a Felek egymással követelést érvényesíthetnek, továbbá ameddig a jogszabály az Alapkezelő részére kötelezően előírja bármely adat megőrzését, kezelését, felhasználását.

Az Alapkezelő jogosult az Ügyfél személyes adatait a jogszabályi előírások betartásával továbbítani, illetve adatfeldolgozót igénybe venni.

Adatkezelésnek minősül a személyes adatokon végzett bármely művelet, vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése is.

6.5. Adatfeldolgozás

Adatfeldolgozásnak minősül az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.

6.6. Pénzmosással kapcsolatos adatkezelési szabályok

Az Ügyfél tudomással bír arról, hogy a pénzmosással kapcsolatos jogszabályi előírások alapján az Alapkezelő olyan szolgáltatónak minősül, aki a mindenkor hatályos jogszabályok által előírt Ügyfél- átvilágítási (ideértve az Üzletfelek adatainak rögzítését is) és egyéb kapcsolódó kötelezettségek alanya. Az Ügyfél köteles tájékozódni a mindenkor hatályos pénzmosási jogszabályok alapján a számára előírt kötelezettségekről és köteles ezeknek eleget tenni az Alapkezelő vonatkozásában is. Az Alapkezelő ezúton felhívja az Ügyfél figyelmét arra a körülményre is, hogyha a hatályos pénzmosási jogszabály ügyletkötési tilalmat ír elő, azt az Alapkezelő köteles betartani. Az ebből fakadó károkért az Alapkezelő felelősségét kizárja.

7. AZ ALAPKEZELŐ ENGEDÉLYÉNEK VISSZAVONÁSA, FELFÜGGESZTÉSE VAGY KORLÁTOZÁSA, A FOLYAMATBAN LÉVŐ MEGBÍZÁSOKAT ÉRINTŐ INTÉZKEDÉSEK ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS ÉS AZ ÁLLOMÁNY-ÁTRUHÁZÁS SZABÁLYAI

7.1.1. Az Alapkezelő hirdetményi helyein való közzététellel értesíti Ügyfeleit, ha a jelen üzletszabályzat hatálya alá tartozó tevékenységeivel kapcsolatban a Felügyelet az Alapkezelő tevékenységi engedélyét teljesen, vagy egyes tevékenységére vonatkozóan részlegesen felfüggesztette, korlátozta vagy visszavonta. Ebben az esetben az Alapkezelő az Ügyfelek érdekében az adott helyzetnek megfelelően jár el. A folyamatban lévő megbízásokkal kapcsolatban a felügyeleti határozatnak, illetve intézkedésnek megfelelően jár el és minden tőle elvárható intézkedést megtesz annak keretein belül. Az Ügyfelek az esetleges káraik enyhítése érdekében kötelesek az Alapkezelővel együttműködni.

7.1.2. Az Alapkezelő szerződéses kötelezettségei állományát – az alábbi kivétellel - a Felügyelet előzetes engedélye alapján kizárólag más befektetési vállalkozásra, befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetre, megfelelő engedéllyel rendelkező egyéb szolgáltatóra ruházhatja át, figyelemmel az alábbiakra.

7.1.3. Az Alapkezelő a szerződéses kötelezettségei állományát árutőzsdei szolgáltatóra nem ruházhatja át. Az Alapkezelő más befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató más árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségeinek állományát veheti át.

A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatal külön jogszabály szerinti engedélyét.

7.1.4. Az Alapkezelő szerződéses kötelezettségei állományának átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait alkalmazza.

7.1.5. A szerződéses kötelezettségek állományának átruházása során az Alapkezelő az átruházásról rendelkező szerződés hatályosulása előtt értesíti az Üzletfeleket

a) az átruházás szándékáról, és

b) az alábbiakban meghatározott értesítéssel és nyilatkozattal kapcsolatos rendelkezésekről, az értesítésben pedig az Üzletfelek figyelmét felhívja, hogy az átvevő üzletszabályzata hol, mikortól és milyen formában tekinthető meg.

7.1.6. Ha az Ügyfél a szerződéses kötelezettségek állományát átvevő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató személyét vagy üzletszabályzatát elutasítja, az Alapkezelőnek elküldendő írásbeli nyilatkozatában

a) más befektetési vállalkozást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót jelöl meg, és

b) feltünteti az ott vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla számát.

Az Ügyfél részére az Alapkezelő legalább harminc napot biztosít a fenti nyilatkozat megtételére.

7.1.7. Ha az Ügyfél fenti határidőn belül nem, vagy a fentebb meghatározottakhoz képest hiányosan küldi meg nyilatkozatát az Alapkezelőnek, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy az Ügyfél az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató személyét és üzletszabályzatát elfogadta.

7.1.8. Az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató személyének és üzletszabályzatának elfogadása esetén az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköze és pénzeszköze a fent meghatározott értesítésben megjelölt határnaptól az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató kezelésébe kerül, és arra az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatának előírásai vonatkoznak.

7.1.9. Az Alapkezelőt az ügyféllel szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályai kerülnek alkalmazásra.

7.1.10. Az állomány átruházása következtében felmerülő költséget, díjat az Alapkezelő nem hárítja át az Ügyfélre.

8. AZ ÜGYFÉL ESZKÖZEINEK MEGÓVÁSÁT BIZTOSÍTÓ INTÉZKEDÉSEK

8.1. Az Üzletfelek védelmének szabályai

8.1.1. Az Alapkezelő által befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalhoz készített tájékoztató félrevezető tartalmával és az információk elhallgatásával okozott kár megtérítéséért az Alapkezelő és a forgalmazó egyetemlegesen felel.

8.1.2. Az Alapkezelő és a forgalmazó a nyilvános forgalomba hozatal, a forgalomba hozandó befektetési jegy és az Alapkezelő megismerése érdekében csak olyan hirdetést, reklámot tehet közzé, amely mind tartalmában, mind megjelenési formájában a megalapozott befektetői vélekedés kialakulását segíti elő.

8.1.3. Tilos olyan hirdetmény közzététele, amely azt a megtévesztő látszatot keltheti, hogy értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához kapcsolódó nyilvános ajánlattételt tettek közzé. A nyilvános ajánlattétel közzététele előtt, a nyilvános forgalomba hozatallal összefüggő hirdetésben, reklámban közölni kell, hogy a nyilvános forgalomba hozatalhoz szükséges tájékoztató elkészítése és jóváhagyása folyamatban van és azt várhatóan mikor hozzák nyilvánosságra

8.1.4. Az Alapkezelő és a forgalmazó által közzétett hirdetésben kizárólag a ténylegesen elérhető hozamot vagy egyéb jövedelmet lehet közölni. Ha a hozam vagy egyéb jövedelem mértéke előre nem látható körülménytől függ, tilos azt biztosan elérhető jövedelemként feltüntetni.

8.2. A Befektető-védelmi Alap

8.2.1. Az Alapkezelő a Tpt. vonatkozó rendelkezései alapján tagja a Befektető-védelmi Alapnak (a továbbiakban: Alap). Az Alap feladata a befektetők részére a Tpt. 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése.

8.2.2. Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között 1997. július 1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés).

8.2.3. Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki.

8.2.4. Az Alap a kártalanításra jogosult befektetőtől kapott megbízás alapján elláthatja a befektető képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során.

8.2.5. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki

• Az állam,

• A költségvetési szerv,

• A tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,

• A helyi önkormányzat,

• Az intézményi befektető,

• Kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektető-védelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,

• Az elkülönített állami pénzalap,

• Befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,

• A Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény,

• Az MNB,

• Az Alap tagjánál vezető állású személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá

• Az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire.

8.2.6. A fentebbi pontokban meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az, a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban vagy annak egy része alatt fennállt az Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor

8.2.7. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott.

8.2.8. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.

8.3. Az Alapból történő kifizetés

8.3.1. Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, a Felügyelet az Alap tagjával szemben a Bszt. 133. § (1) bekezdésben meghatározottak alapján felszámolási eljárást kezdeményez vagy a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el.

8.3.2. Ha az Alapkezelővel szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, erről az Alapkezelő köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. Az Alapkezelő a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon haladéktalanul előállítja, majd az Alap rendelkezésére bocsátja. Az Alap jogosult az Alapkezelőnél minden olyan adathoz személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges.

8.3.3. Az Alap a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő tizenöt napon belül köteles a Tpt. 34. § (4) bekezdésében előírt közzétételi helyeken közleményben tájékoztatni a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő harmincadik nap.

8.3.4. Kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelem formáját az Alap meghatározhatja. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha a befektető menthető okból nem tudta igényét határidőben előterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő.

8.3.5. Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését - személyenként és Alap tagonként összevontan - legfeljebb százezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka. A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alapkezelőnél fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani.

8.3.6. Ha az Alap tagja által vezetett értékpapírszámlákon valamely kötvényből többet tartanak nyilván, mint ahány darab az adott kötvényből a központi értéktár nyilvántartásában megtalálható, akkor az értékpapírszámlákon nyilvántartott, de a központi értéktár nyilvántartásában nem szereplő kötvényre az Alapnak kártalanítást kell fizetnie. A kártalanítás összegét ez esetben úgy kell megállapítani, hogy az ügyfél értékpapírszámláján szereplő kötvények nyilvántartási értékét azzal a törtszámmal kell megszorozni, amely megfelel az adott kötvényből többletként nyilvántartott állomány és az ügyfelek értékpapírszámláin nyilvántartott összes kötvény arányának.

8.3.7. Devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének, valamint a fent említett összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától

függetlenül - a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyű hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni.

8.3.8. Ha az Alapkezelő az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető követelésébe be kell számítani.

8.3.9. Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja.

8.3.10. Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a fent meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult, a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg - eltérő szerződési kikötés hiányában - a befektetőket azonos arányban illeti meg.

8.3.11. Ha a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll az Alap tagja által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét.

8.3.12. A befektető szerződéssel alátámasztott követelésének és az Alapkezelő által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezőség erejéig az Alap kártalanítást állapít meg, és köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belül történő kifizetéséről. Különösen indokolt esetben a kifizetési határidő - a Felügyelet előzetes jóváhagyásával - egy alkalommal és legfeljebb további kilencven nappal meghosszabbítható. A kifizetés időpontjának az a nap tekintendő, amikor a befektető először hozzájuthatott a megállapított kártalanítási összeghez.

8.3.13. Az Alap a Tpt.-ben rögzített feltételek szerint akkor is fizet kártalanítást, ha a befektető részére kártalanítás az előző bekezdésben írtak szerint nem állapítható meg, viszont követelését jogerős bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó határozatot.

8.3.14. Amennyiben az Alap csak hitelfelvétel útján képes biztosítani a kártalanítási kötelezettség fenti határidők szerinti teljesítését, a Kormány a kártalanítási fedezet biztosítása érdekében a hitelfelvételhez - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. 33. §-ának (3) bekezdésére tekintettel - készfizető kezességet vállal.

8.4. A kifizetett követelések átszállása

8.4.1. Az Alapnak az a tagja vagy a tag jogutódja, amelyre tekintettel az Alap kártalanítást fizetett, köteles a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Alap részére visszafizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a tagnak az Alappal fennállott tagsági viszonya időközben megszűnt.

8.4.2. Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az Ügyfélről az Alapra száll át.

8.4.3. Az Alap az előző két bekezdésben meghatározott igényét a felszámolási eljárás során érvényesíti.

8.4.4. A felszámolási eljárás során a kielégítési sorrendben a befektetőtől átszállt követelés tekintetében az Alapot a befektető helye illeti meg.

9. VITÁK RENDEZÉSE

Az Alapkezelő és az Ügyfél az Üzletszabályzat hatálya alá tartozó jogviszonyból eredő vitáikat elsősorban peren kívül, egyeztetés útján rendezi.

A Felek a jogvita felmerülésétől számított 3 (három) napon belül szóbeli egyeztetést kezdenek. A Felek az ilyen egyeztetésről 4 (négy) eredeti példányban jegyzőkönyvet vesznek fel. A jegyzőkönyv egy példányát az Ügyfélnek az Alapkezelő legkésőbb az egyeztetést követő munkanapon átadja.

A Felek a közöttük felmerült jogviták eldöntésére – a jelen fejezet első pontjában foglaltak meghiúsulása esetén bármely vita eldöntésére, amely a jelen Üzletszabályzattal összefüggésben, annak megszegésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a perértéktől függően a Tőkepiaci Állandó Választott Bíróság illetékes.

10. EGYES BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

10.1. Portfoliókezelés

10.1.1. Az Alapkezelő az Ügyféllel írásban kötött egyedi szerződésben kapott általános megbízás alapján - az ott meghatározott feltételek mellett - értékpapírból, illetve más pénzügyi eszközből képzett, folyamatosan keletkező és az Alapkezelő részére átadott, illetve a rendelkezésére bocsátott befektetés állományt, az Ügyfél javára befekteti és kezeli azzal, hogy az Ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli. Amennyiben az Alapkezelő a portfoliókezelési tevékenysége keretében az Ügyfél javára olyan pénzügyi eszközt szerez, amely tekintetében jogszabály bejelentési vagy közzétételi kötelezettséget ír elő, azt az Alapkezelő teljesíti. Portfoliókezelési szolgáltatást az Alapkezelő kizárólag az Ügyfél által kitöltött és megfelelő eredményű alkalmassági teszt birtokában nyújt.

10.1.2. Az Alapkezelő az Ügyféllel a portfoliókezelési szerződést egyedileg meghatározott feltételek szerint a Bszt-ben rögzített kötelező tartalmi elemek, a jelen Üzletszabályzat rendelkezései és az Ügyfél igényei alapján köti meg. Az Alapkezelő a portfoliókezelési szerződés megkötése során formanyomtatványt nem alkalmaz.

10.1.3. Az Alapkezelő a megkötött portfoliókezelési szerződései keretében, az egyes általa kezelt, különböző Üzletfelei tulajdonát képező, vagy ugyanazon Ügyfél által külön portfoliókezelési megbízás alapján portfoliókezelésbe adott portfóliókat elkülönítetten kezeli és tarja nyilván.

10.1.4. Az Alapkezelő az egyes vele szerződéses kapcsolatban álló Üzletfeleket és általa kezelt portfóliókat az egyenlő elbánás elvének, illetve az Alapkezelő Működési szabályzatában meghatározott, a Kbftv. és Bszt. előírásainak megfelelő allokációs szabályoknak megfelelően jár el.

10.1.5. Az Alapkezelő által kezelt portfólióban meglévő eszközök nem képezik az Alapkezelő tulajdonát.

10.1.6. Az Alapkezelő portfoliókezelési tevékenysége során minden esetben a maga nevében, de az Ügyfél kockázatára jár el.

10.1.7. Az Alapkezelő a portfoliókezelési tevékenysége során csak az Ügyfél kifejezett rendelkezése alapján szerezhet az Ügyfél javára kezelt portfólió terhére

a) saját maga által forgalomba hozott pénzügyi eszközt,

b) kapcsolt vállalkozása által forgalomba hozott pénzügyi eszközt, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett, illetve multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező értékpapírt, és

c) a Tpt. szerinti nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget eredményező befolyást.

10.1.8. Az Alapkezelő rendszeresen, de legalább negyedévenként jelentést készít és a szerződésben meghatározottak szerint írásban vagy más tartós adathordozón az Ügyfél rendelkezésére bocsátja (rendszeres jelentéstétel).

10.1.9. Az Alapkezelő portfoliókezelési tevékenysége keretében a végrehajtott ügyletekkel kapcsolatos tájékoztatását – amennyiben az egyedi portfoliókezelési szerződés ettől eltérően nem rendelkezik - a fenti rendszeres jelentési kötelezettsége keretében adja meg. Az Ügyfél rendelkezhet úgy, hogy a végrehajtott ügyletekkel kapcsolatosan az Alapkezelő ügyletenként, legkésőbb az ügylet végrehajtásának napját követő első kereskedési napon, vagy ha a megbízást az Alapkezelő harmadik személy közreműködésével hajtotta végre, e harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő kereskedési napon adjon tájékoztatást (eseti tájékoztatás). Az eseti tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az információt a lakossági ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul megkapja.

10.1.10. Az Alapkezelő jogosult a portfoliókezelési szerződést 30 napos felmondási idővel felmondani az Ügyfél szerződésszegése esetén, illetve azonnali hatállyal felmondani az Ügyfél súlyos szerződésszegése esetén. Az Ügyfél részéről súlyos szerződésszegésnek minősül a tájékoztatási, illetve a díjfizetési kötelezettségének nem teljesítése, valamint az egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység keretében elkövetett súlyos szerződésszegése.

10.2. Értékpapír-kölcsönzés

10.2.1. Az értékpapír-kölcsönzési tevékenység meghatározása

Az értékpapír-kölcsönzés az értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú, azonos névértékű, azonos fajtájú és sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó, vagy az általa megjelölt harmadik személy részére.

10.2.2. Az értékpapír kölcsönzésre vonatkozó szabályok

Az Alapkezelő a saját tulajdonában, illetve az általa kezelt portfólióban lévő értékpapírt kölcsön adhatja, azzal a korlátozással, hogy a portfoliókban levő értékpapírok csak akkor adhatóak kölcsön, ha arra jogszabály felhatalmazást ad és a portfoliótulajdonos ügyféllel kötött szerződés ezt nem tiltja.

Értékpapír kölcsönügylet tárgya csak akkor lehet, ha az Alapkezelőnek az értékpapír feletti rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír kölcsönügylet tárgya nem lehet.

Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya.

Az Alapkezelő értékpapírkölcsön-szerződést kizárólag határozott időre köthet. Az értékpapírkölcsön futamideje egy évnél hosszabb nem lehet, az ezzel ellentétes kikötés semmis. A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre.

Értékpapír-kölcsön esetén az Alapkezelő megfelelő óvadékot köt ki. Ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének a lentebbi pontban meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni a kölcsönzési keretszerződés és az egyedi szerződés szerint. Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, az Alapkezelő a rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból közvetlen kielégítést kereshet és az óvadékként átadott értékpapírok tulajdonjoga e napon száll át a kölcsönbe adóra.

Óvadékba adott értékpapír kizárólag állampapír lehet.

Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének

• legalább száztíz százaléka (110%);

• az Alapkezelő erre vonatkozó szabályzatában meghatározott mérték, az előbbiek közül a magasabb veendő figyelembe.

Ha a kölcsönbe vevő a kölcsönszerződés lejáratakor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, kártérítés esetén az Alapkezelő részére fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbe adás, illetőleg a lejárat napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni.

10.3. Befektetési tanácsadás

10.3.1. A befektetési tanácsadási tevékenység meghatározása

Az Alapkezelő az Ügyfél kívánságának megfelelően esetenként megállapításra kerülő díj ellenében befektetési tanácsadást nyújt.

10.3.2. A befektetési tanácsadásra vonatkozó szabályok

Az Alapkezelő befektetési tanácsadási tevékenysége keretében a befektetési eszközökre, az értékpapír piac mozgására vonatkozóan elemzést, javaslatot készít meghatározott díj ellenében az Ügyfél számára.

Az Ügyfél az Alapkezelő befektetési tanácsa alapján önállóan hozza meg esetleges befektetési döntését. Az Alapkezelő nem vállal felelősséget az általa nyújtott befektetési tanács eredményességéért, a befektetési tanács alapján az Ügyfél által hozott döntés eredményeként létrejött befektetés hozamáért vagy értékéért.

Az Alapkezelő az Ügyféllel kötött szerződés alapján vállalja általános befektetési tanácsadási szolgáltatások és más, az Alapkezelő által nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódó tanácsadói szolgáltatások nyújtását. Az Alapkezelő az Ügyfél egyedi igénye alapján alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

• Napi elemzést készít a magyar és a nemzetközi tőkepiac alakulásáról és azt eljuttatja az Ügyfél által megnevezett személyeknek;

• Hetente kvantitatív elemzést készít a tőkepiaci lehetőségekről, ajánlásokat fogalmaz meg az Ügyfél portfóliójának taktikai befektetéseire;

• Kéthetente átfogó elemzést készít a magyar és a nemzetközi gazdaság helyzetéről, tendenciáiról, a tőkepiacokon végbement folyamatokról;

• Negyedévente összefoglaló elemzést készít a tárgyidőszak hazai és nemzetközi gazdasági-gazdaságpolitikai történéseiről, folyamatairól, azok tőkepiacokra gyakorolt hatásáról. A tőkepiacok fundamentális és technikai elemzése révén ajánlásokat készít az Ügyfél portfóliójának stratégiai befektetésére;

• A mindenkori pénz- és tőkepiaci helyzet alapján ajánlásokat készít az Ügyfél részére a portfólióban rendelkezésre álló pénzeszközök rövid- és középtávú befektetési lehetőségeiről. Az ajánlásokat folyamatosan, a pénz-és tőkepiac aktuális változásaihoz igazodva készíti el;

• Tanácsokkal segíti az Üzletfelet minden olyan intézkedés során, amelyre az Alapkezelő megítélése szerint szükség van ahhoz, hogy az Ügyfél költség hatékonyan megvalósítsa befektetési politikáját;

• Elkészíti az Ügyfél éves és egyéb jelentéseihez szükséges befektetési anyagokat. Az elkészítendő elemzések specifikációját valamint a befektetési anyagok elkészítésének határidejét az Ügyfél esetenként határozza meg;

• Elkészíti az Ügyfél portfóliójának részletes befektetési programját.

Az Alapkezelő tanácsadása alapján kötött ügyletek haszna az Üzletfelet illeti, de Ügyfél egyben viseli ezek terheit és kockázatait is. A tanácsadás díjának mértéke egyedi szerződés tárgya.

A szerződést - a Felek eltérő megállapodása hiányában - az Ügyfél és az Alapkezelő is 3 (három) napos felmondási idővel felmondhatja.

1. számú melléklet Kiszervezett tevékenységek köre

	Tevékenységet végző neve	Tevékenységet végző címe
Informatika	Allianz Hungária Biztosító Zrt.	1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48- 52.
HR-tevékenység	Allianz Hungária Biztosító Zrt.	1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48- 52.
Számvitel	Allianz Hungária Biztosító Zrt.	1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48- 52.

2. számú melléklet Közvetítők jegyzéke

Az Alapkezelő jelen Üzletszabályzat hatálya alá tartozó tevékenységeivel kapcsolatban közvetítőt nem vesz igénybe.

3. számú melléklet Díjtételek jegyzéke

Az alkalmazott díjtételeket az egyes befektetési alapok Kezelési szabályzatai tartalmazzák. A forgalmazással összefüggő egyéb díjtételeket a forgalmazó szabályzatai tartalmazzák. Az Alapkezelő által nyújtott befektetési szolgáltatások és kiegészítő szolgáltatások valamint az értékpapír-kölcsönzés vonatkozásában az Alapkezelő és az Ügyfél között létrejött egyedi szerződés tartalmazza a szolgáltatás díjára vonatkozó rendelkezéseket.

4. számú melléklet Panaszkezelési szabályzat

Jelen panaszkezelési szabályok a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 121.§-ának, illetve a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2014. évi

XVI. törvény 8. mellékletének, valamint a 28/2014. (VII. 23.) számú MNB rendelet és a 13/2015. (X. 16.) számú MNB ajánlás rendelkezéseinek megfelelően szabályozza az Allianz Alapkezelő Zrt.-hez benyújtott, az Alapkezelő tevékenységével vagy eljárásával kapcsolatos panaszok hatékony, átlátható és gyors kezelését biztosító panaszkezelési eljárást.

1. Panasz definíciója

A panasz minden olyan, az Alapkezelő tevékenységével, szolgáltatásával, vagy eljárásával kapcsolatban felmerülő egyedi kérelem vagy reklamáció, amelyben a panaszos az Alapkezelő valamely eljárását kifogásolja, illetve azzal kapcsolatban konkrét, egyértelmű igényét megfogalmazza.

Nem minősül panasznak, ha az ügyfél az Alapkezelőtől a működésével, tevékenységével kapcsolatosan általános tájékoztatást, vagy valamely üggyel kapcsolatban véleményt, állásfoglalást kér.

2. Jogosultság panasztételre

Panasz benyújtására az Alapkezelővel szerződéses kapcsolatban álló bármely ügyfél, illetve az ügyfél által az Üzletszabályzatban meghatározottak szerint szabályos módon rendelkezési jogosultságra bejelentett meghatalmazott jogosult. Az ügyfél, vagy a meghatalmazott helyett a nevükben érvényes meghatalmazás alapján eljáró képviselőjük is jogosult panasz benyújtására.

A panasz benyújtására az Alapkezelővel szerződéses kapcsolatban álló ügyfeleken kívül az is jogosult, aki az Alapkezelő eljárását nem valamely konkrét szolgáltatással, hanem egyéb, az Alapkezelő által nyújtott szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységgel (pl. hirdetés, reklám, stb.) kapcsolatban kifogásolja.

3. Panasz benyújtásának módja

• levélben, az Alapkezelő székhelyére címezve (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48- 52);

• faxon, az Alapkezelő központi faxszámára elküldve (+36 1 301 6384);

• e-mailben, az Alapkezelőnek címezve (alapkezelo@allianz.hu);

• írásban az Alapkezelőnek székhelyén ügyfélfogadási időben személyesen benyújtva;

• személyesen az Alapkezelő székhelyén ügyfélfogadási időben;

• telefonon az Alapkezelő +36 1 237 2399 telefonszámán munkanapokon 8.00 és 18.00 óra

– csütörtökön 8.00 és 20.00 óra – között. Az Alapkezelő a telefonon történő panaszkezelés esetén minden tőle elvárható intézkedést megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa az 5 percen belüli hívásfogadást és ügyintézést. Az Alapkezelő és a panaszos közötti telefonos kommunikációt az Alapkezelő hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt 5 évig megőrzi. A telefonos kommunikáció rögzítéséről és annak megőrzéséről a panaszost az Alapkezelő az ügyintézés kezdetekor tájékoztatja. A panaszos kérésére az Alapkezelő biztosítja a

hangfelvétel visszahallgatását, továbbá kérésre 15 napon belül térítésmentesen rendelkezésre bocsátja a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

• Ügyfeleink részére panasz bejelentő formanyomtatványt is biztosítunk, melyen egyszerűen megadhatják panaszukat. Ezt a dokumentumot kitöltve a fentiekben ismertetett módokon küldhetik el részünkre. A panasz bejelentő lapot internetes oldalunkon a https://www.allianz.hu/hu/alapkezelo/alapkezelo-letoltheto-dokumentumok.html/ címen érhetik el.

4. A panasz elbírálása során kezelt adatok

A panasznak tartalmaznia kell:

• az ügyfél/panaszos nevét és elérhetőségét (levelezési cím, telefonszám, fax, email);

• panasszal érintett termék vagy szolgáltatás;

• a panasz rövid leírását;

• a panaszos konkrét igényének megjelölését;

• a panasz alátámasztásához szükséges, az ügyfél birtokában lévő olyan dokumentumok másolata, amely a szolgáltatónál nem áll rendelkezésre;

• meghatalmazott útján eljáró ügyfél esetében érvényes meghatalmazás

Az Alapkezelő a panaszt benyújtó ügyfél adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeli.

5. A panasz iktatása

Amennyiben az ügyfél szóban, személyesen, vagy telefonon közli panaszát, az Alapkezelő részéről eljáró munkatárs köteles azt írásban rögzíteni. Az Alapkezelő valamennyi hozzá benyújtott panaszról sorszámmal ellátott nyilvántartást vezet. Az Alapkezelő panaszok iktatására és nyilvántartására szolgáló rendszere tartalmazza:

• az ügyfél által tett panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény, vagy tény megjelölését;

• a panasz benyújtásának időpontját;

• a panasz rendezésére, vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását; elutasítás esetén annak indokát;

• az intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, a panasz megválaszolásának időpontját.

Az Alapkezelő a panaszt és az arra adott választ 5 évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

6. A panasz intézése

A szóban tett panaszokat a panaszt felvevő munkatárs azonnal megvizsgálja, megkísérli késedelem nélkül, lehetőség szerint azonnal orvosolni. Amennyiben ez eredményre vezet és a megoldást az ügyfél elfogadja, a munkatárs a megoldást is rögzíti. Ha a panaszos a panasz kezelésével nem ért egyet, az Alapkezelő a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak - az álláspontjával együtt - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, az Alapkezelő a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

Az Alapkezelő az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi a panaszosnak.

7. Fogyasztónak minősülő ügyfél panaszával kapcsolatos további tájékoztatás

A panasz elutasítása esetén az Alapkezelő válaszában tájékoztatja a panaszost arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a Felügyelet vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti, továbbá megadja a Felügyelet és a békéltető testület levelezési címét.

Az Alapkezelő válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek megsértése esetén a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, illetve a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet az alábbiak szerint.

Ha a panaszos ügyfél fogyasztónak minősül (önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy), akkor panaszának elutasítása esetén, vagy ha panaszára nem kap választ, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjánál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

Részletes tájékoztatást az MNB honlapja tartalmaz: https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777.; telefonszáma: 06-40-203-776; e-mail címe: ugyfelszolgalat@mnb.hu

A Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárása iránti kérelem benyújtása céljából rendszeresített formanyomtatványt a http://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/panaszom- van/formanyomtatvanyok elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfélszolgálaton érheti el. A formanyomtatvány költségmentes megküldését társaságunktól (telefonszám+36 1 237 2399; e-mail cím: alapkezelo@allianz.hu; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.

A Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest BKKP Pf. 172.; telefonszáma: 06-40-203-776 és 06-1-489-9700; e-mail címe: ugyfelszolgalat @mnb.hu Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített formanyomtatványt elektronikusan a http://www.mnb.hu/bekeltetes elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfélszolgálaton érheti el.

A fent hivatkozott formanyomtatványok költségmentes megküldését társaságunktól (telefonszám: 06-40-421-421; e-mail cím: biztositopanasz@allianz.hu; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.

5. számú melléklet Legkedvezőbb Végrehajtási Szabályzat (végrehajtási politika)

A jelen szabályzatot az Allianz Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) és a befektetési alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló 79/2014. (III. 14.) Korm. Rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) alapján készítette el.

1. Általános szabályok

Az Alapkezelőnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az ügyletkötések az ügyfelek, vagy befektetési alapok kezelt portfóliói számára legkedvezőbb módon történő végrehajtását biztosítsa. Az Alapkezelő mindenkor a portfóliók érdekeit tartja szem előtt üzletkötési döntései meghozatala során, illetve amikor üzletkötésre vonatkozó megbízást más személy részére végrehajtási céllal továbbít. Jelen szabályzat célja, hogy meghatározza azokat az elveket, melyekkel az Alapkezelő a fentieknek való megfelelést biztosítja.

Jelen szabályzat hatálya kiterjed az Alapkezelő ügyfelei részére kezelt portfóliókra, valamint az általa kezelt befektetési alapokra is.

A legkedvezőbb végrehajtás elve alól az alábbi esetekben lehet kivételt tenni:

- az egyedi jellemzőkkel rendelkező pénzügyi eszközökkel történő tranzakciók,

- amikor az ügylet kizárólag egy teljesítési helyhez köthető,

- amennyiben az ügyfél ilyen értelmű utasítást ad az Alapkezelő részére.

2. Legkedvezőbb végrehajtás

a. Általános szempontok

A tranzakciók legjobb végrehajtása, illetve a portfoliók számára a lehető legjobb eredmény elérése érdekében az Alapkezelő a következő szempontokat veszi figyelembe:

- a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz ára,

- a megbízás költsége,

- a megbízás végrehajtásának időigénye,

- a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűsége,

- a megbízás nagyságrendje,

- illetve bármely más olyan szempont, amely a megbízás végrehajtásának és elszámolásának kockázata tekintetében szóba jöhet.

b. Tranzakciók végrehajtása

A tranzakciók végrehajtása jóváhagyott partnerek bevonásával történik, melyek listája jelen szabályzat 7. pontjában felsorolt Végrehajtási helyek jegyzékében (partnerlista) található. Az Alapkezelő a partnerlistán szereplő végrehajtási helyek közül azt választja, mely az 2.a. pont szerinti szempontok figyelembe vételével a tranzakcióban résztvevő portfóliók összessége szempontjából a legkedvezőbb eredményt biztosítja.

3. A partnerek kiválasztásának szempontjai

A partnerlista összeállítása során az Alapkezelő Befektetési Bizottsága az alábbi tényezőket vizsgálja:

- a nyújtott szolgáltatás ára, költségei,

- a nyújtott szolgáltatás minősége,

- az elszámolás megbízhatósága, gyorsasága,

- a nyújtott támogatás (elemzések, információk, befektetési ötletek),

- piacokhoz való hozzáférése,

- piaci pozíciója (ügyfélkör mérete),

- üzleti jóhírnév.

Fentiek közül az ár és a költségek rendszerint domináns tényezők. Amennyiben azonban az Alapkezelő szakmai véleménye (pl. kockázat értékelése) alapján úgy ítéli meg, hogy az ügyfél érdekét leginkább szolgáló legkedvezőbb eredmény elérése érdekében ez szükséges, úgy a fentebb felsorolt egyéb tényezőknek is magas fontosságot tulajdonít. Az Alapkezelő partnerkiválasztásának további elveit a Működési szabályzat tartalmazza.

4. Legkedvezőbb végrehajtás eszközcsoportonként

a. Tőzsdén jegyzett részvények, ETF-ek és származtatott termékek:

Tekintettel arra, hogy az Alapkezelő ezen megbízások végrehajtását partnerein keresztül végzi, ezért jelen politikában foglaltak alapján a lehető legkedvezőbb szolgáltatás nyújtására vonatkozó kötelezettsége az ennek megfelelő partner kiválasztására (partnerlista összeállítására) terjed ki. A partner eljárására vonatkozóan a partnernek kell biztosítani a hatékony, legjobb teljesítés, illetve best execution rendelkezések érvényesülését, amit a partnerek kiválasztása során a Társaság minősítési szempontként figyelembe vesz.

a1) Tőzsdén jegyzett részvények és ETF-ek:

A tőzsdén jegyzett részvényekre és ETF-ekre kötött ügyletek során az Alapkezelő a partnerlistán szereplők közül kiválasztott partnernek továbbítja az ügyletet. A részvény és ETF tranzakciók értékbeli arányának megoszlásáról a Befektetési Bizottság legalább féléves gyakorisággal hoz döntést a részvény portfóliókezelők és a front office vezető 3. pontban leírt szempontrendszer figyelembe vételével elkészített előterjesztése alapján.

a2) Tőzsdén jegyzett származtatott termékek

Az ilyen típusú termékekre adott megbízásoknál az Alapkezelő a partnerlistán szereplő brókerek közül választott partnernek továbbítja az ügyletet. Az ügylet létrejötte során kialakult ár az adott pillanatban a piacra jellemző ár.

b. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Az Alapkezelő a hazai és nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és jelzáloglevelek esetében az ügyleteket elsősorban az OTC piacon hajtja végre, melynek indoka, hogy a forgalom nagy részét - így a legjobb ár elérését biztosító likviditást - ez a piac nyújtja. Az üzletkötés az előzetesen jóváhagyott – a partnerlistán szereplő - partnerekkel, telefonon, illetve elektronikus rendszer (pl. Bloomberg) használatának segítségével történhet.

Az üzletkötést megelőzően az Alapkezelő több partnerétől kér árajánlatot arra az eszközre vonatkozóan, melyben kereskedni kíván, majd a legkedvezőbb végrehajtás általános szempontjait (2.a.) mérlegelve köti meg az adott tranzakciót. Az üzletkötő visszakereshető módon (kötjegyen kézzel, rendszer megjegyzés rovatában stb.) rögzíti a nem nyertes kettő legjobb ajánlatot nyújtó partnerek ajánlatát is. Ezt a front-office egy másik munkatársa, a vezérigazgató, illetve a kockázatkezelő közül egyvalaki az ügylet négy szem elvének megfelelő vizsgálatakor szintén ellenőrzi, és amennyiben mindent rendben talál, akkor aláírja az ügyletet.

Amennyiben a legkedvezőbb végrehajtás biztosítása érdekében indokolt, bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az Alapkezelő nem kér be több szereplőtől ajánlatot. Ilyen esetek az alábbiak:

- Ha az eszköz jellemzői, vagy az ügylet mérete folytán különösen fontos a gyors és diszkrét végrehajtás, illetve amennyiben a piac aktuális likviditási helyzete alapján feltételezhető, hogy az Alapkezelő ügyletkötési szándékának több piaci szereplő által történő megismerése jelentős mértékben, a befektetők számára kedvezőtlen irányban befolyásolná az adott eszköz árfolyamát;

- Ha a piaci események folytán olyan gyorsan kell reagálni, hogy a végrehajtás gyorsasága biztosítja a legkedvezőbb árat, illetve az ügylet létrejöttét;

- Limitáras megbízások esetében a portfóliókezelő egyetlen partner felé továbbítja megbízását, hiszen ellenkező esetben éppen a több partner felé kiadott ugyanazon limittel történő megbízás sértené a legjobb végrehajtás elvét.

- Ha az ügylet összetettsége (pl állampapír-csere ügylet) nem teszi lehetővé több partnertől való ajánlat bekérését.

- Aukciós megbízás

- Repó ügyletek

c. Betétek

A betétek elhelyezésekor a portfoliókezelő rendszeresen megvizsgálja az egyes partnereknél elérhető kamatokat a szemben álló költségekkel és egyéb szempontokkal együtt, majd ezek alapján hoz döntést. A betétek elhelyezésekor a legkedvezőbb végrehajtás általános szempontjai (2.a.) mellett a portfóliókezelő köteles figyelembe venni a Kockázatkezelési szabályzatban foglaltak alapján számított egy pénzintézetre jutó limitet is.

Az üzletkötő visszakereshető módon (kötjegyen kézzel, rendszer megjegyzés rovatában stb.) rögzíti a nem nyertes kettő legjobb ajánlatot nyújtó partnerek ajánlatát is. Ezt a front-office egy másik munkatársa, a vezérigazgató, illetve a kockázatkezelő közül egyvalaki az ügylet négy szem elvének megfelelő vizsgálatakor szintén ellenőrzi, és amennyiben mindent rendben talál, akkor aláírja az ügyletet.

d. Devizaügyletek

A deviza tranzakciók megkötéséhez az Alapkezelő ajánlatot kér legalább három szerződött partnertől. A beérkezett ajánlatokat, a bankonként eltérő tranzakciós és utalási költségeket (utalás díja, minimum díj) valamint a teljesítés végrehajtási idejét (T, T+1, T+2) és az egyes bankok ügyletek befogadására vonatkozó határidejét (cut-off time) figyelembe véve a portfólió kezelő kiválasztja a legjobb végrehajtási helyet és megköti az ügyletet.

Az üzletkötő visszakereshető módon (kötjegyen kézzel, rendszer megjegyzés rovatában stb.) rögzíti a nem nyertes legjobb ajánlatot nyújtó partnerek ajánlatát is. Ezt a front-office egy másik munkatársa, a vezérigazgató, illetve a kockázatkezelő közül egyvalaki az ügylet négy szem elvének megfelelő vizsgálatakor szintén ellenőrzi, és amennyiben mindent rendben talál akkor aláírja az ügyletet.

Az alábbi esetekben a portfóliókezelő szűkítheti a megkérdezett partnerek körét:

- Az ügyfél nem rendelkezik az ügylet végrehajtásához szükséges számlával/számlákkal az adott partnernél

- A partner nem jegyez árat az adott devizapárban

- Az adott devizapárt figyelembe véve az ügylet biztonságos elszámolása csak bizonyos partnerbankoknál (jellemzően az adott ügyfél számlavezetője) adott. A különböző partnereknél eltérő „cut-off time”-ok vannak így számos esetben a tranzakció 100%-os biztonsággal csak a számlavezető banknál számolódik el.

- Az ügylet kis méretéből adódóan a hatékony devizaváltás csak a számlavezető banknál lehetséges.

e. Kollektív befektetési eszközök

Az Alapkezelő az ilyen típusú értékpapírokra közvetlenül egy forgalmazóval köt üzletet.

5. Allokáció

A tranzakciók allokációs szabályait a Működési szabályzat tartalmazza.

6. A legjobb végrehajtási politika figyelemmel kísérése, felülvizsgálata

Az Alapkezelő figyelemmel kíséri a megbízások teljesítésére vonatkozó, jelen Szabályzatban meghatározott előírásoknak a hatékonyságát annak érdekében, hogy az esetleges hiányosságokat azonosítsa, és adott esetben orvosolja. Az Alapkezelő e tevékenysége során értékeli, hogy az e Szabályzatban foglalt teljesítési helyszínek a legjobb eredményt biztosítják-e az portfóliók számára. Amennyiben az egyes ügyleteket a négy szem elv alapján ellenőrzők az ügylettel kapcsolatban a jelen szabályzatban foglaltak érvényesülését illetően hiányosságot fedeznek fel, azt soron kívül jelzik a vezérigazgatónak, távollétében a front office vezetőjének, aki gondoskodik a hiányosság megszüntetéséről és intézkedik az ügyfelek számára legkedvezőbb végrehajtásról, illetve az annak megfelelő eredmény eléréséről.

Az Alapkezelő legalább évente egyszer felülvizsgálja a jelen Szabályzatban foglaltakat (rendes felülvizsgálat). A felülvizsgálatra akkor is sor kerül, ha olyan lényegi változás következett be, amely befolyásolja egy partner lehető legjobb eredményt elérő végrehajtásra irányuló képességét.

7. Végrehajtási helyek jegyzéke (partnerlista) eszközcsoportonként:

Tőzsdén jegyzett részvény és ETF

CIB Bank

BNY ConvergEx Group (G-Trade) Goldman Sachs

Ipopema Equilor Takarékbank ING Bank

FHB Kereskedelmi Bank Raiffeisen Bank

KBC Securities Merrill Lynch WOOD & Co.

Erste Befektetési Zrt Unicredit Bank Concorde Értékpapír OTP Bank

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

BNP Paribas SA CIB Bank Citibank

Concorde Értékpapír CrossBridge

Deutsche Bank London Deutsche Bank Hungary Erste Bank

Erste Befektetési Zrt. ING Bank

JP Morgan K&H Bank KBC Securities MKB Bank OTP Bank

OTP Jelzálogbank Raiffeisen Bank Takarékbank Unicredit Bank Concorde Értékpapír

FHB Kereskedelmi Bank FHB Jelzálogbank Equilor

Merrill Lynch

GFI Securities Ltd.

Tőzsdén jegyzett származtatott termékek

Unicredit Bank OTP Bank

FHB Kereskedelmi Bank

Kollektív befektetési eszközök

Commerzbank Unicredit Bank Fidelity

BNP Paribas SA

BNP Paribas Arbitrage SNC

BNP Paribas Securities Services SCA Erste Bank

Erste Befektetési Zrt. Raiffeisen Bank

CIB Bank BlackRock

Brown Brothers Harriman Ltd

Ashmore

	Magyar Posta Befektetési Zrt. OTP Bank State Street Services
Devizaügyletek	Betétek
Unicredit Bank	Sberbank
OTP Bank	OTP Bank
FHB Kereskedelmi Bank	Erste Bank
	K&H Bank
	Raiffeisen Bank
	FHB Kereskedelmi Bank
	MKB Bank
	CIB Bank
	Unicredit Bank

6. számú melléklet Összeférhetetlenségi Politika

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (továbbiakban Bszt.) rendelkezései szerint a befektetési szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak, így az Alapkezelőnek is összeférhetetlenségi politikával kell rendelkeznie, amelyben összefoglalja mindazon szabályokat, amelyek az Ügyfél számára hátrányt jelentő érdek-összeütközések elkerülését, feltárását és kezelését biztosítják. Jelen szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) az Allianz Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) tevékenysége során alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat tartalmazza. A Szabályzatban foglaltak megtartásának és alkalmazásának ellenőrzése az Alapkezelő Compliance officerének feladata.

Személyi összeférhetetlenség

Az Alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja az Alapkezelő által megbízott letétkezelőnek, a befektetési döntések végrehajtásában közreműködőnek (így különösen ilyen befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, valamint másik befektetési alapkezelőnek), valamint a befektetési alapkezelő ügyfelének.

Bármely vezető állású személy vagy alkalmazott, akivel kapcsolatosan az előbbiekben felsorolt bármely összeférhetetlenségi ok felmerül, köteles azt haladéktalanul az Alapkezelő Igazgatósága tudomására hozni és ezzel egyidejűleg a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: Felügyelet) bejelenteni.

Az a vezető állású személy vagy alkalmazott, akivel kapcsolatosan az összeférhetetlenség felmerült, az összeférhetetlenségi okot a Felügyeletnek történt bejelentést követő kilencven (90) napon belül köteles megszüntetni.

Az összeférhetetlenségi helyzetekben érintettjei

Ügyfelünk számára potenciális hátránnyal járó összeférhetetlenségi helyzetek a következő érintettek között merülhetnek fel:

• Az Alapkezelő és annak ügyfelei,

• az Alapkezelő ügyfelei és az Allianz Csoport bármely tagjának vezető állású személyei, valamint alkalmazottai,

• ügyfelek egymás közötti viszonylatában.

Az összeférhetetlenség előidézőjének tekintendő körülmények különösen azokat az eseteket jelentik, amikor az Alapkezelő vagy az Alapkezelőhöz kapcsolódó személyek (vezetők, alkalmazottak, alvállalkozók) vagy az Alapkezelő csoportjába tartozó vállalkozások érdekei és az Alapkezelő ügyfelei felé fennálló kötelezettsége között összeférhetetlenség tapasztalható; vagy ha az Alapkezelő kettő vagy több ügyfelének érdeke összeegyeztethetetlen.

Az ilyen érdekkonfliktus a jelen Szabályzat alkalmazásában abban az esetben eredményez összeférhetetlenséget, ha annak következtében az egyik fél előnyhöz jut és ezzel egyidejűleg a másik fél valamilyen hátrányt szenved, illetve, ha az egyik fél előnyhöz jut vagy veszteséget kerül el a másik fél hátrányára.

Az összeférhetetlenség megítélése szempontjából az ügyfél besorolása (lakossági ügyfél, szakmai ügyfél, elfogadható partner) nem releváns körülmény.

Összeférhetetlenségi helyzetek

Az Alapkezelő, az Alapkezelő alkalmazottai valamint az Ügyfél érdekei közti összeférhetetlenség a következő helyzetekben alakulhat ki:

Az alapok kezelése során felmerülő összeférhetetlenségi esetek azonosítása érdekében az Alapkezelő különösen figyelembe veszi, hogy az Alapkezelő, egy releváns személy vagy az Alapkezelőhöz ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó személy:

a) valószínűleg pénzügyi nyereséghez jut vagy pénzügyi veszteséget kerül el a kezelt alapok vagy a kezelt alapok befektetőinek kárára;

b) érdekelt a kezelt aalpok vagy befektetői vagy egy ügyfél részére nyújtott szolgáltatás vagy tevékenység, illetve a kezelt alapok vagy egy ügyfél nevében végrehajtott ügylet eredményében, és ez az érdek eltér a kezelt alapoknak az adott eredményhez fűződő érdekétől;

c) pénzügyi vagy más szempontból ösztönzött arra, hogy előnyben részesítse:

- egy másik alapkezelő, egy ügyfél vagy egy ügyfélcsoport vagy egy másik alap érdekeit a kezelt alapok érdekeivel szemben,

- egy befektető érdekeit az ugyanazon alapba befektető más befektető vagy befektetői csoport érdekeivel szemben;

d) azonos tevékenységeket végez a kezelt alapok számára és egy másik alap, vagy ügyfél számára; vagy

e) az alapoktól vagy befektetőitől eltérő személytől pénz, áru vagy szolgáltatás formájában olyan ösztönzőt kapott vagy fog kapni az alapok részére nyújtott kollektívportfólió-kezelési tevékenységekkel kapcsolatban, amely eltér az adott szolgáltatás szokásos jutalékától vagy díjától. A befektetések visszaváltásával kapcsolatos összeférhetetlenségek:

Az Alapkezelő azonosítja, kezeli és nyomon követi a befektetési jegyeiket visszaváltani kívánó befektetők és a befektetéseiket az alapokban megtartani kívánó befektetők között esetlegesen felmerülő érdekkonfliktusokat., valamint az Alapkezelő illikvid eszközökbe történő befektetésre vonatkozó ösztönzöttsége és az alapok visszaváltási politikája közötti konfliktusokat.

Az összeférhetetlenségi helyzetek kezelése

Bármilyen, a fentiekben ismertetett összeférhetetlenségi vagy lehetséges összeférhetetlenségi eset felismerése az Alapkezelő dolgozóinak feladata. Amennyiben a dolgozó nem tudja egy esetről eldönteni, hogy ebbe a körbe tartozik-e, a Compliance officerhez kell fordulnia.

Az eset bejelentését a Compliance officer felé kell megtenni írásban (e-mail), aki felelős az összeférhetetlenségi esetek megállapításáért, értékeléséért és nyilvántartásáért.

A Compliance officer minden bejelentést megvizsgál, és eldönti róla, hogy valóban összeférhetetlenségi esetről van-e szó:

• Hogyan kell megfelelően kezelni az esetet;

• Az összeférhetetlenség jelentőségét (amennyiben súlyosnak ítéli meg, azonnal jelentenie kell az Igazgatóság felé);

• Szükséges-e az ügyfelet is értesíteni az esetről.

A Compliance officer megoldási javaslatát megvitatja a vezérigazgatóval, majd annak jóváhagyása után a terület vezetőjének átadja a feladatot végrehajtásra. A megoldási javaslat

megfogalmazásakor figyelembe kell venni elsősorban, hogy a megoldással az összeférhetetlenség elkerülhető legyen, és az ne okozzon kárt az ügyfélnek.

A jogszabályi követelményeknek megfelelően az összeférhetetlenségi helyzetek kialakulásának megelőzésére az Alapkezelő a következő eszközöket és intézkedéseket alkalmazza:

• A jogszabályi követelményeknek megfelelően az egymástól elkülönítendő üzleti területeken keletkező információkat elkülönült rendszerekben kezeli „Kínai Falat” emelve köztük, ily módon megelőzve az összeférhetetlenséghez vezető helyzeteket.

• Valamennyi alkalmazottját kötelezi pénzügyi eszközökkel folytatott ügyleteik feltárására és bejelentésére, illetve szabályozza az alkalmazottak saját ügyleteinek rendjét.

• Jogszabályi követelményeknek megfelelő szabályzattal rendelkezik a bennfentes kereskedés és piacbefolyásolás megakadályozására vonatkozóan.

• Folyamatosan ellenőrzi az összeférhetetlenségi helyzetekkel potenciálisan érintett alkalmazottainak pénzügyi eszközökkel folytatott ügyleteit, valamint az Alapkezelő pénzügyi eszközökkel folytatott esetleges saját számlás tevékenységét.

• A megbízások végrehajtása során a Végrehajtási Politikában foglaltaknak megfelelően jár el, vagy ügyfelének kifejezett utasításait követi.

• kizárja azon érintett személyek javadalmazása közötti közvetlen kapcsolatot vagy összefüggést, akik olyan tevékenységek keretében látnak el feladatot, amely érdekkonfliktust keletkeztethet;

• biztosítja a megfelelő intézkedések megtételét annak megelőzésére vagy ellenőrzésére, hogy az érintett személy egy időben vagy egymás után részt vegyen befektetési alapkezelési tevékenységekben, amennyiben az ilyen részvétel akadályozhatja az érdek-összeütközések megfelelő kezelését.

Az összeférhetetlenségi politika részletes szabályait, beleértve az érdekellentéteken alapuló konfliktusokat, a titoktartás szabályait, valamint az egyes tevékenységek szétválasztásának szabályait az Alapkezelő Compliance Manual c. szabályzata és az Allianz Csoport Összeférhetetlenségi szabályzat c. csoportirányító utasítása szabályozza.

Az összeférhetetlenségi esetek nyilvántartása

Az összeférhetetlenségi esetek nyilvántartását a Compliance officer végzi. A nyilvántartás tartalmazza az összeférhetetlenségi eset összes körülményét, a bejelentő nevét, a bejelentés időpontját, a megoldást és annak felelősét.

Az összeférhetetlenségi politika a Compliance officer, valamint az érintettek javaslatára, illetve legfeljebb évente felülvizsgálásra kerül.

Az összeférhetetlenségi politikát az Alapkezelő Igazgatósága hagyja jóvá.

Document Metadata

Table of Contents

ALLIANZ ALAPKEZELŐ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA

Document Metadata