SZERZŐDÉS ELSZÁMOLÁSI EGYSÉG –ÚJ PROJEKTELSZÁMOLÁS SZÁMVITELI KEZELÉSE
BaraMa Könyvvizsgáló és Könyvelő KFT 2943 Bábolna, Kisfaludy ltp. C. ép. I/4. Telefon: 34/ 568-159; Fax: 34/369-159
E-mail: xxxxxxxxxxxxxx@xxxxxx.xx Honlap: xxx.xxxxxx.xx
SZERZŐDÉS ELSZÁMOLÁSI EGYSÉG –ÚJ PROJEKTELSZÁMOLÁS SZÁMVITELI KEZELÉSE
2020. január 1-től
A Számviteli törvény 2020. évi módosítása lehetővé tette, hogy az üzleti évek között áthúzódó projektek esetében ne a kiszámlázott árbevételhez igazodjon a költségelszámolás, hanem a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához viszonyított aránya jelenjen meg az árbevétel, a költség és így az eredmény (nyereség/veszteség) kimutatásában is évenként.
Főként az építőiparban jelentett problémát, hogy az első évben csak költségek merültek fel a projekttel kapcsolatban, amik befejezetlen építőipari termelésként jelentek meg közvetlen önköltségen a mérlegben. Majd következő évben a teljesítést követően, a kiszámlázással együtt került kimutatásra a projekt teljes eredménye. Ez torzíthatta az évenkénti eredménykimutatást, és a fizetett adókat is.
Fentiek miatt került módosításra a számviteli törvényben az új projekt elszámolási mód, aminek alkalmazása a 2020-ban megkötött szerződésekre kötelezően alkalmazandó!
Ez azt jelenti, hogy a számlázásoktól függetlenül - de azokat figyelembe véve -, a szerződött érték és a projekt teljesítési foka alapján meghatározott értékre kell kiigazítani a projekthez kapcsolódó árbevételt úgy, hogy az értékesítés nettó árbevételét az aktív, vagy passzív időbeli elhatárolással szemben korrigáljuk.
Törvényi hivatkozás:
A 2000. évi C. törvény a Számviteli törvény (továbbiakban Szt.) 3.§ (4) Értelmező rendelkezések
11. pontja alapján szerződés elszámolási egysége:
• a, jogilag – a szerződés felek által meghatározott tárgya alapján – egy egységet képező – a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére vonatkozó – szerződés egésze (a szerződés összes részteljesítése, összes teljesítési kötelme együttesen, függetlenül attól, hogy a szerződés egy vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet tartalmaz;)
• b, az ugyanazzal a megrendelővel kötött a, pont szerinti szerződések egy csoportja, amennyiben:
o ba, a szerződések csoportjának feltételeit egyetlen csomagban tárgyalták,
o bb, a szerződések egymással annyira szoros kapcsolatban állnak, hogy valójában egy közös nyereséghányaddal rendelkező egyetlen projekt részeit képezik, és
o bc, a szerződések egyidejűleg, vagy egymást szorosan követően valósulnak meg.
12. pontja alapján teljesítési fok: a tényleges teljesítésnek a szerződés elszámolási egységére meghatározott mértéke, amely a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához viszonyított – a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti – arányát fejezi ki.
13. pontja alapján készültségi fok: a befejezetlen termelés vagy a befejezetlen szolgáltatás készültségének mértéke, amely a már elvégzett tevékenységeknek a félkész termék, illetve a késztermék (kész szolgáltatás) előállításához elvégzendő összes tevékenységhez viszonyított – a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti – arányát fejezi ki.
A szerződés elszámolási egységéről és teljesítési fokról a Megrendelővel / Vevővel kötött szerződés alapján beszélhetünk - a nettó árbevétel meghatározása során alkalmazott fogalmak.
A készültségi fok nem a Megrendelő, hanem a Vállalkozó által meghatározott jellemzőkkel rendelkező saját termelésű készlet közvetlen önköltségének a meghatározása során alkalmazott fogalom.
MEGRENDELŐI SZERZŐDÉSEK VIZSGÁLATA
Az első feladat a Megrendelőkkel kötött szerződések vizsgálata:
⮚ a szerződés(ek) hatálya, vagy az ügylet - üzleti évek között áthúzódó?
Ha nem érint több üzleti évet a szerződés, vagy az ügylet, akkor nem merül fel az új projektelszámolás.
⮚ szerződés elszámolási egységként kezelhető-e az ügylet?
A 2020. évi aktualizált számviteli politikában rögzíteni kell, hogy a Társaság a 2020. január 1- jét megelőzően kötött szerződésekre választotta-e az új projektelszámolást. (Szt. 177.§ (77))
o Ha igen, akkor a 2020. évre áthúzódó ügyletek Megrendelői szerződését is vizsgálni kell.
o Ha nem választotta, akkor csak a 2020.január 1-től induló ügyeletekre kell kötelezően alkalmazni az új elszámolási szabályokat.
A válasznak megfelelően a következő feladat kiválasztani a hatályos szerződésekből a több évet érintő, áthúzódó Megrendelői szerződéseket.
Megrendelővel kötött szerződésnek a Vevő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére kell irányulnia ahhoz, hogy szerződés elszámolási egységnek minősüljön. Ilyen lehet, ha a Vevő meghatározhatja a termék, vagy szolgáltatás főbb jellemzőit.
Tipikusan idetartozhatnak az építési-kivitelezési szerződések, tervezési szolgáltatási megbízások, – ahol a Megrendelő egyedi igényei alapján kerül sor a szerződés tárgyának meghatározására. Termékek esetében idesorolható, ha a Megrendelő egyedi méretű, kiszerelésű, csomagolású paraméterekkel kéri a termékgyártást, vagy egy gép elkészítését.
Az ingatlan építési szerződés akkor felel meg a szerződés elszámolási egység fogalmának, ha a Vevő határozza/határozhatja meg az ingatlan tervének főbb szerkezeti elemeit az építkezés megkezdése előtt, és a későbbiekben is meghatározhatja a főbb szerkezeti változásokat, amikor az építés már folyamatban van (akár gyakorolja az erre való képességét, akár nem - a szerződésben rögzített lehetőség a fontos!).
Egy társasházat építő vállalkozás külön szerződést köt az épület megépítésére, majd egy másik szerződést a tereprendezésre – ezeket a külön szerződéseket, ha a szerződésben rögzítettek az egyéb feltételeknek is megfelelnek – az elszámolás szempontjából egy projektnek kell tekinteni.
Szoftverfejlesztő cégnél szerződést kötnek a vállalkozás készletkezelési moduljának elkészítésére, és egy másik szerződésben iktatóprogram fejlesztéssel bízzák meg a társaságot – ezeknek a szerződéseknek a csoportja is alkothat egy elszámolási egységet – ha az egyéb feltételek fennállnak.
Ha nyílászárók gyártásával foglalkozó cég a tömeggyártástól eltérő alapanyagú, méretű kapu elkészítésére vállal megbízást és üzleti éven áthúzódó a szerződés hatálya, és részszámlázásban is megállapodnak a felek – elszámolási egységnek kezelendő az ügylet.
Ha a tervező cég szerződik a gyár összeszerelő csarnokának tervezésére, majd a gyárhoz tartozó irodák, egyéb kiszolgáló létesítmények tervezésére is köt szerződést – ezeket a szerződéseket is össze kell vonni az új projektelszámolás szabályai szerint (ha egyéb feltételek pld. részszámlázási lehetőségek fennállnak).
Ha autóipari beszállító sorozatgyártás keretében gyárt egyedi autóalkatrészeket és a Megrendelő határozza meg a termék főbb műszaki jellemzőit – teljesülnek a feltételek, tehát elszámolási egységnek kell tekinteni az ügyletet.
Ha egy élelmiszeripari cég anyavállalata által megadott receptúra szerint gyárt termékeket – a vállalkozás csak kisebb eltéréseket építhet be a gyártási folyamatba – szerződés elszámolási egységként kell kezelni a számviteli elszámolások során a gazdasági eseményt.
Ha közbeszerzés alapján a Megrendelő által kiírt paraméterekkel bízzák meg a vállalkozást
– a két fél vonatkozásában is teljesülnek az új projektelszámolási kötelezettségek. Amennyiben a Vállalkozó további alvállalkozókat von be – ők sem térhetnek el a Megrendelő rögzített elvárásaitól – a láncolatban szereplőkre is vonatkoznak a szerződés elszámolási egységre vonatkozó előírások, elhatárolások.
Ezzel szemben egy olyan szerződés, amely szerint a Vevőnek csak korlátozott képessége van a Vállalkozó által megadott opciók választékából történő kiválasztására – nem felel meg a szerződés elszámolási egysége fogalmának.
Ilyenek lehetnek a kereskedelmi tevékenységek, az éttermi szolgáltatások, vagy a gyártó által meghatározott paraméterekkel rendelkező terméket nagy mennyiségben előállító vállalkozások – azaz ahol nem egyedileg paraméterezett termék/szolgáltatás a szerződés tárgya.
Az ingatlan építési szerződésnél, ha a Vevőnek nincs vagy csak korlátozott képessége van az ingatlan tervének befolyásolására – például a tervnek a vállalkozó által megadott opciók választékából való kiválasztása vagy csupán az alapul szolgáló tervtől való kisebb eltérések meghatározása-, nem felel meg a szerződés elszámolási egység fogalmának.
Nyílászárók előállításával foglalkozó társaság, ha csak 90 * 120 cm bukó-nyíló ablakokat gyárt tömegesen és a Megrendelő nem is adhat meg más méretet – nem sorolható elszámolási egységnek a szerződéses ügylet.
Ha a cég által gyártott termékekhez kapcsolódóan a Megrendelő azt határozhatja meg, hogy milyen kiszerelésben készüljön a termék – ez nem felel meg a szerződés elszámolási egység fogalmának, így a projektelszámolás szabályai nem alkalmazhatóak.
Ha több üzleti évet érint az ügylet, de a szerződés nem tartalmazza a részteljesítés, részelszámolás, részszámlák kiállítási lehetőségét- akkor a projektre nem alkalmazható a szerződés elszámolási egységes elszámolás. *
*: 2020.12.09-2021.02.22. időszakban történt szakmai egyeztetések, előadásokon feltett kérdések, szakirodalmak alapján - a szerződés elszámolási egységes elszámolásnak nem feltétele a részelszámolás, részteljesítés, részszámlázás. A szerződés lehet, hogy semmilyen részteljesítést vagy részteljesítéseket nem tartalmaz, akkor is megfelelhet a szerződés elszámolási egység fogalmának.
Xxxxxxxx a számviteli politikában rögzíteni, kinek a feladata megállapítani, hogy a szerződött munka/szerződött munkák egy elszámolási egységnek minősülnek-e a társaságnál? (Ügyvezető? Ügyvéd? Műszaki vezető? Gazdasági vezető?)
Célszerű a szerződés-nyilvántartásokat kiegészíteni az 1. sz. mellékletben felsorolt, javasolt kérdésekkel.
TELJESÍTÉSI FOK
A törvényi hivatkozásnál kiemeltem, hogy a vállalkozásnak a számviteli politikájában kell meghatároznia, hogy milyen módszert választ a teljesítési fok meghatározására, ami a nettó árbevétel elszámolásához szükséges.
A 2020. évi Szt. módosításának indoklásában található a módszerekhez iránymutatás:
„ A teljesítési fokot többféle módon lehet meghatározni. A vállalkozónak az elvégzett munkák megbízható becslésére alkalmas módszert kell meghatároznia. A szerződés jellegétől, a körülményektől függően a teljesítési fok meghatározásának lehetséges módszerei:
• az elvégzett munka felmerült költségeinek a szerződéses munka becsült összes költségéhez viszonyított aránya;
• az elvégzett munka felmérése; vagy
• a szerződéses munka egy fizikai részének teljesítése.
Amennyiben a teljesítési fokot a szerződés elszámolási egysége felmerült szerződéses költségeinek az összes szerződéses költséghez viszonyított aránya alapján határozzák meg, akkor e tekintetben a szerződés elszámolási egységének költségeit kell figyelembe venni.
A teljesítéshez még fel nem használt (be nem épített) anyagokat készletként kell kimutatni mindaddig, amíg azokat fel nem használják, vagy egyéb jogcímen (például selejt) ki nem vezetik. Amennyiben a teljesítési fokot a szerződés elszámolási egysége felmerült szerződéses költségeinek az összes szerződéses költséghez viszonyított aránya alapján határozzák meg, akkor a teljesítési fok meghatározásában a teljesítéshez még fel nem használt anyagok nem vehetők figyelembe, amíg azokat a szerződés teljesítéséhez fel nem használják, tekintve, hogy addig ezen anyagok tekintetében nem történik tényleges munkavégzés.”
A 2020-as aktualizált számviteli politikában tehát minden vállalkozásnak rögzítenie kell a teljesítési fok meghatározásához választott módszert, illetve azt is, hogy milyen dokumentumok alapján történik az elszámolás. A vállalkozásnak a teljesítési fok meghatározására olyan módszert kell választania, ami a beszámolóban a valós képet biztosítja!
1. módszer: az elvégzett munka felmerült költségeinek a szerződéses munka becsült összes költségéhez viszonyított aránya.
Ez a módszer alkalmas általában a szolgáltatásoknál, egyedi termékgyártásnál.
A vállalkozó a szerződéshez kapcsolódóan készít költségtervet, ami tartalmazza a tervezett/várhatóan felmerülő közvetlen költségeket:
1, közvetlen anyagköltség,
2, közvetlen szállítási és rakodási költség
3) közvetlen bérköltség,
4) közvetlen bérek járulékai,
5) közvetlen gépköltségek
6) egyéb közvetlen költség.
7, Együtt közvetlen költség: (1+2+3+4+5+6)
8. Szerződéshez kapcsolódó felosztott költségek
9. Szerződés elszámolási egység közvetlen költsége (7+8)
Amelyik vállalkozás Önköltségszámítási szabályzattal rendelkezik – a számviteli politikában hivatkozhat az ott rögzített közvetlen költségszámítási előírásokra a teljesítési fok esetében.
Ahol nincs szabályzat – a számviteli politikában rögzíteni kell a költségnemek főbb tartalmát.
A költségterv értékesítési, igazgatási és általános költségeket nem tartalmazhat.(!)
A módszer dokumentálását a beérkező szállítói számlák, a jelenléti ívek/óranyilvántartások alapján számított bérek és járulékai elszámolási táblázatok, értékcsökkenés felosztási kimutatások, egyéb munkaszámos listák biztosítják.
2. módszer: az elvégzett munka felmérése.
Ennél a módszernél a vállalkozásnak az elvégzett munkát kell dokumentálnia, ami lehet a Megrendelő, a műszaki ellenőr, építésvezető által aláírt Felmérési napló például.
A dokumentumnak tartalmaznia kell, hogy a vállalt szolgáltatásokból mely tételek kerültek teljesítésre. Az építéseknél használatos Felmérési napló az elvégzett munkákat egymás után tételesen felsorolja, részletezve az egyes tételeknél a pontos minőségi leírást, a felhasznált anyagok listáját.
A termékek esetében pedig a vállalt termékgyártás elvégzett munkáit kell dokumentálni, megállapítani a teljesítési fokot.
Az elvégzett munka felmérése a vállalt szolgáltatás jellemzői alapján lehet a ledolgozott órák száma, a gépidő figyelembe vételével, vagy valamilyen naturáliában meghatározott mértékegység alapján (pld, négyzetméter, köbméter, hektár).
3. módszer: a szerződéses munka egy fizikai részének teljesítése
Ennél a módszernél a vállalkozásnak a 2. módszerhez hasonlóan az elvégzett munkafolyamatot kell dokumentálnia. Ez történhet a Megrendelő, a műszaki ellenőr, építésvezető által aláírt Felmérési napló alapján, vagy naturális mutatószámokból készített kimutatás alapján.
Például meghatározott műszaki átadási ütemek alkalmazásakor a Megrendelői szerződésben tételesen rögzíteni kell, hogy a szerződő felek az egyes teljesítési fokok alatt az adott létesítmény mely szerkezeti és berendezéseinek elkészültét értik.
KÉSZÜLTSÉGI FOK
A Szt. 2020. évi módosítása a „teljesítési fok” korábban alkalmazott fogalmát cseréli „készültségi fokra”.
A készültségi fok a befejezetlen termelés vagy a befejezetlen szolgáltatás készültségének mértéke, amely a már elvégzett tevékenységeknek a félkész termék, illetve a késztermék/kész szolgáltatás előállításához elvégzendő összes tevékenységhez viszonyított arányát fejez ki.
Befejezetlen termelésnek azok a megmunkálás alatt lévő, további megmunkálásra váró termékek minősülnek, amelyeken már legalább egy jelentős munkaműveletet elvégeztek, de a teljes megmunkálási folyamaton még nem mentek keresztül. Befejezetlen termelésnek minősül a mérleg fordulónapjáig ki nem számlázott szolgáltatás teljesítménye is. A mezőgazdaság speciális helyzetéhez igazítottan a növénytermelés befejezetlen termelése a mezei leltár.
A vállalkozás a számviteli politikájában rögzíti, hogy a Szt. 51. §-a alapján, vagy a 62.§ (2) szerinti értékelési módszert választotta a befejezetlen termelési érték megállapításához.
A választott közvetlen önköltség megállapítási módszer lehet például utókalkuláció, előkalkulált önköltség, vagy norma szerinti közvetlen önköltség. (Eddigi teljesítési fokot kell készültség fokra változtatni a számviteli politikában!)
A készültségi fok meghatározása általában műszaki adatok alapján, százalékban kifejezve történik. A vállalkozásoknak ezeket kell rögzítenie a szabályzatukban.
(Például- Építkezés készültségi fokozatai: 40%-os készültségi fok szerkezetkész állapot, mely az alapozás, teherhordó falak, födémek és a tető elkészültét jelenti stb. xxxxx://xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxx- keszultsegi-fokozatai/ )
Az Szt. 98. §-ának b) pontja lehetőséget ad arra, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a saját termelésű készletek (így a befejezetlen termelés is) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is megállapíthatja, a még várhatóan felmerülő költségek a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározhatók.
Figyelem! A módosított Számviteli törvény hatályon kívül helyezi az Szt. 62. § (3) bekezdését, amely a befejezetlen építési-szerelési, illetve technológiai szerelési munka bekerülési értékének a kalkulációs egység összes elszámolt közvetlen költségéből a még el nem számolt összeg alapján történő meghatározását tartalmazta.
ÁRBEVÉTEL ELSZÁMOLÁSA
A számviteli politikában rögzítettük az értékelés választott módszereit, megállapítottuk, hogy hány szerződésből eredően van olyan projektünk, ami szerződés elszámolási egységnek tekintendő a mérlegfordulónapon (pld. 2020.12.31.). Figyeljünk rá, hogy ez Termékértékesítési szerződésnél is alkalmazandó, nemcsak szolgáltatási szerződéseknél!
Amelyik projekt nem minősül elszámolási egységnek – ott továbbra is a kiszámlázott teljesítés jelenik meg az értékesítés nettó árbevételeként, a még fel nem használt anyagok készletként, a befejezetlen termelés közvetlen önköltségen saját termelésű készletként, a fordulónapig nem számlázott, de már teljesített igénybe vett szolgáltatások pedig passzív időbeli elhatárolásként.
Azoknál a projekteknél, amik szerződés elszámolási egységnek minősülnek a fordulónapon számításokkal, dokumentumokkal, számviteli bizonylatokkal kell alátámasztanunk a könyvelési tételeket.
1. példa – építőipari szolgáltatás (passzív időbeli elhatárolás esetére)
Adatok:
Szerződést kötöttünk egy építőipari szolgáltatásra, ahol a Megrendelő egyedi igényeihez igazodó szolgáltatást 500 000 000 Ft-ért vállaltuk. A szerződés hatálya 2020.03.11. –
2021.06.30. A szerződésben rögzítettük, hogy 150 000 000 Ft-ot számlázhatunk 2020.12.31-
én, 350 000 000 Ft-ot pedig 2021.06.30-án.
A munkához alvállalkozót is megbíztunk 2020.03.15.- 2021.06.30. a szerződés időtartama, vele úgy állapodtunk meg, hogy 50 000 000 Ft-ot számlázhat 2020.12.20-án és 200 000 000 Ft-ot pedig 2021.06.30-án.
2020.12.31-ig a projekthez vásároltunk 25 000 000 Ft-ért építési anyagokat, amiből beépítésre került 18 000 000 Ft értékű anyag. Saját munkavállalóink is dolgoznak a projekten, 2020.12.31-ig közvetlen költségként felmerült bérköltségek és járulékai 32 000 000 Ft. A termelőgépeink értékcsökkenéséből gépnapló alapján a projekthez kapcsolódóan elszámolt értékcsökkenési leírás 7 500 000 Ft 2020-ban. Számviteli politikánk és szabályzataink alapján vásárláskor azonnal költségként számoljuk el az anyagokat, év végén leltár alapján a tényleges beszerzési értéken vesszük készletre.
A projekt közvetlen költségterve 450 000 000 Ft.
A projekt várható nyeresége: 50 000 000 Ft.
Vizsgálat / számítás:
A Megrendelő szerződés vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a projekt szerződés elszámolási egységnek minősül, 2020. 01.01-ét követően került sor a szerződés megkötésére, tehát kötelező alkalmazni az új elszámolási szabályok a számviteli törvény szerint.
Számviteli politikánkban a teljesítési fok meghatározásánál az 1. módszert választottuk.
A fenti adatok alapján, a fordulónapon a fel nem használt anyag értéke 7 000 000 Ft, amit készletre kell vennünk vásárolt anyagként.
Kigyűjtjük a 2020-ban felmerült közvetlen költségeket:
- anyagköltség 18 000 000 Ft (beszerzési számla – leltárérték)
- igénybe vett alvállalkozó 50 000 000 Ft (beszerzési számla)
- saját munkavállaló bér+járulék 32 000 000 Ft (óranyilvántartás + bérfeladás)
- termelőgépek értékcsökkenése 7 500 000 Ft (értékcsökkenés felosztási tábla/gépidő) 2020-ban felmerült összes költség 107 500 000 Ft.
A projekt összes közvetlen költségterve: 450 000 000 Ft.
A 2020. évi ténylegesen felmerült közvetlen költsége aránya a költségtervhez: 23,89 %. A Megrendelővel kötött szerződött munkánál tehát a teljesítési fok 23,89 %.
A vállalt szolgáltatás szerződés szerinti teljes összege: 500 000 000 Ft.
2020-ban ennek megfelelően értékesítés nettó árbevételeként 500 000 000 Ft * 23,89% =
119 450 000 Ft-ot kell kimutatnunk.
2020.12.31-ig kiszámlázott árbevétel 150 000 000 Ft, ami több, mint az árbevételként kimutatható összeg, ezért korrigálnunk kell 2020-ban az elszámolást:
Tartozik: 911. Értékesítés nettó árbevétele
K: 4814. A szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó árbevétel elhatárolása
Összeg: 30 550 000 Ft.
! Mivel elszámolási egységnek minősül a projekt, ezért 2020.12.31-én befejezetlen építőipari termelést nem szabad figyelembe vennünk.
! Az alvállalkozó 2020.12.20-ig számlázhatott 50 000 000 Ft-ot; nem kell vizsgálni, hogy a fordulónapig mennyi az elvégzett szolgáltatása – mert a szerződés elszámolási egység új projekt elszámolásánál az árbevétel elhatárolását vizsgáljuk és nem a költségelhatárolást – a nem számlázott szolgáltatásokat nem lehet passzív időbeli elhatárolásként költségként könyvelni!
Összességében tehát az üzleti évek között áthúzódó elszámolási egység elszámolt tételei:
Megnevezés | 2020. év | 2021. év | Összesen |
Értékesítés nettó árbevétele | 119 450 000 Ft | 380 550 000 Ft | 500 000 000 Ft |
Közvetlen költségek | 107 500 000 Ft | 342 500 000 Ft | 450 000 000 Ft |
Eredmény | 11 950 000 Ft | 38 050 000 Ft | 50 000 000 Ft |
Nyereséghányad | 10 % | 10 % | 10 % |
2. példa – építőipari szolgáltatás (aktív időbeli elhatárolás esetére)
Adatok:
Szerződést kötöttünk egy építőipari szolgáltatásra, ahol a Megrendelő egyedi igényeihez igazodó szolgáltatást 500 000 000 Ft-ért vállaltuk. A szerződés hatálya 2020.03.11. –
2021.06.30. A szerződésben rögzítettük, hogy 70 000 000 Ft-ot számlázhatunk 2020.12.31-
én, 430 000 000 Ft-ot pedig 2021.06.30-án.
A munkához alvállalkozót is megbíztunk 2020.03.15.- 2021.06.30. a szerződés időtartama, vele úgy állapodtunk meg, hogy 50 000 000 Ft-ot számlázhat 2020.12.20-án és 200 000 000 Ft-ot pedig 2021.06.30-án.
2020.12.31-ig a projekthez vásároltunk 25 000 000 Ft-ért építési anyagokat, amiből beépítésre került 18 000 000 Ft értékű anyag. Saját munkavállalóink is dolgoznak a projekten, 2020.12.31-ig közvetlen költségként felmerült bérköltségek és járulékai 32 000 000 Ft. A termelőgépeink értékcsökkenéséből gépnapló alapján a projekthez kapcsolódóan elszámolt értékcsökkenési leírás 7 500 000 Ft 2020-ban.
Számviteli politikánk és szabályzataink alapján vásárláskor azonnal költségként számoljuk el az anyagokat, év végén leltár alapján a tényleges beszerzési értéken vesszük készletre.
A projekt közvetlen költségterve 450 000 000 Ft.
A projekt várható nyeresége: 50 000 000 Ft.
Vizsgálat / számítás:
A Megrendelő szerződés vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a projekt szerződés elszámolási egységnek minősül, 2020. 01.01-ét követően került sor a szerződés megkötésére, tehát kötelező alkalmazni az új elszámolási szabályok a számviteli törvény szerint.
Számviteli politikánkban a teljesítési fok meghatározásánál az 1. módszert választottuk.
A fenti adatok alapján a fordulónapon a fel nem használt anyag értéke 7 000 000 Ft, amit készletre kell vennünk vásárolt anyagként.
Kigyűjtjük a 2020-ban felmerült közvetlen költségeket:
- anyagköltség 18 000 000 Ft (beszerzési számla – leltárérték)
- igénybe vett alvállalkozó 50 000 000 Ft (beszerzési számla)
- saját munkavállaló bér+járulék 32 000 000 Ft (óranyilvántartás + bérfeladás)
- termelőgépek értékcsökkenése 7 500 000 Ft (értékcsökkenés felosztási tábla/gépidő) 2020-ban felmerült összes költség 107 500 000 Ft.
A projekt összes közvetlen költségterve: 450 000 000 Ft.
A 2020. évi ténylegesen felmerült közvetlen költsége aránya a költségtervhez: 23,89 %. A Megrendelővel kötött szerződött munkánál tehát a teljesítési fok 23,89 %.
A vállalt szolgáltatás szerződés szerinti teljes összege: 500 000 000 Ft.
2020-ban ennek megfelelően értékesítés nettó árbevételeként 500 000 000 Ft * 23,89% =
119 450 000 Ft-ot kell kimutatnunk.
2020.12.31-ig kiszámlázott árbevétel 70 000 000 Ft, ami kevesebb, mint az árbevételként kimutatható összeg, ezért korrigálnunk kell 2020-ban az elszámolást:
Tartozik: 3914. A szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó árbevétel elhatárolása
Követel: 911. Értékesítés nettó árbevétele Összeg: 49 450 000 Ft.
Összességében tehát az üzleti évek között áthúzódó elszámolási egység elszámolt tételei nem változ(hat)nak:
Megnevezés | 2020. év | 2021. év | Összesen |
Értékesítés nettó árbevétele | 119 450 000 Ft | 380 550 000 Ft | 500 000 000 Ft |
Közvetlen költségek | 107 500 000 Ft | 342 500 000 Ft | 450 000 000 Ft |
Eredmény | 11 950 000 Ft | 38 050 000 Ft | 50 000 000 Ft |
Nyereséghányad | 10 % | 10 % | 10 % |
Amennyiben már 2019-ben kezdődött a projekt és számviteli politikánkban azt választottuk, hogy 2020-ra alkalmazzuk az új projekt elszámolást – az adatokat göngyölítve kell figyelembe vennünk. (2020.01.01.-én 231. Befejezetlen építőipari szolgáltatás nyitó értékét elszámoljuk az 581. Saját termelésű készletek állományváltozásaként – kimutatásunkban pedig a közvetlen költségek között vesszük számításba!)
A gyakorlatban előfordulnak olyan esetek, amikor a szerződés megkötését követően módosítani kell a szerződött összeget a Megrendelővel, esetleg a közvetlen költségtervet kell korrigálni, vagy a szerződés hatálya tolódik ki a következő évre.
Amelyik évben erről információnk (dokumentumunk) van – akkor göngyölítve kell ezeket a kalkulációkat újra elvégeznünk.
3. példa – termékgyártó vállalkozás
Adatok:
Nyílászárókat gyártó cégünk Termékértékesítési szerződést köt a Vevővel, aki 6 db 220 cm * 425 cm méretű ipari kaput rendel tőlünk 1 200 000 Ft összértéken. A vállalkozásunk nem gyártott még ilyen méretű kaput, ezért meg kell terveznie a kapugyártás anyag- és szerszámköltségeit. A szerződés megkötésére 2020.12.09-én került sor, a vállalt leszállítási határidő 2021.01.25-e. A szerződésben megállapodtunk, hogy 2 db ipari kaput 2020.12.21-én leszámlázhatunk 200 000 Ft/db értéken. A társaságnál van folyamatos mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartás.
A kapugyártás közvetlen költségterve 150 000 Ft/db, tehát összesen 900 000 Ft. A saját termelésű készlet értékesítés várható nyeresége: 300 000 Ft.
Vizsgálat / számítás:
A szerződés vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy szerződés elszámolási egységnek minősül a 6 db kapu készítése, 2020. 01.01-ét követően került sor a szerződés megkötésére, tehát kötelező alkalmazni az új elszámolási szabályok a számviteli törvény szerint.
Számviteli politikánkban a teljesítési fok meghatározásánál az 1. módszert választottuk.
2020-ban legyártottuk a 6 db ipari kaput, aminek összes közvetlen költsége 900 000 Ft lett a költségtervvel egyezően, önköltség tehát 150 000 Ft/db.
Tartozik: 51-57. Közvetlen költségek
Követel: 1-4. Mérlegszámlák (Belföldi szállítók / Pénztár / Term.gép écs/ Bérelsz.
stb.)
Összeg: 900 000 Ft (felmerült közvetlen önköltség dokumentumok alapján)
Az elkészült kapukat a „készrejelentés” dokumentuma alapján készletre vesszük: Tartozik: 251. Késztermékek
Követel: 581. Saját termelésű készlet állományváltozás
Összeg: 900 000 Ft (6 db ipari kapu közvetlen önköltségen)
Szerződésünk alapján 2020.12.21-én 2 db kapuról kiállítjuk a kimenő számlát: Tartozik: 311. Vevői követelés
Követel: 911. Értékesítés nettó árbevétele
Összeg: 400 000 Ft (2 db ipari kapu kiszámlázása szerződés szerinti áron)
Értékesítéskor, 2020.12.21-én kivezetjük a készletek közül az eladott terméket: Tartozik: 581. Saját termelésű készlet állományváltozása
Követel: 251. Késztermékek
Összeg: 300 000 Ft (eladott 2 db kapu önköltségen számított értéke)
Fordulónapon kiszámolom a még ki nem számlázott, de már elkészült 4 db ipari kapu árbevételét és le is könyvelem 2020.12.31-én:
Tartozik: 3914. A szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó árbevétel elhatárolása
Követel: 911. Értékesítés nettó árbevétele
Összeg: 800 000 Ft (4 db ipari kapu szerződés szerint összege)
2020.12.31-én az elszámolási egységként kezelt projektnél megállapítjuk, hogy még 4 db ipari kapu van a készletünkön, amit ki kell vezetnünk elszámolási egységes elszámolás során: Tartozik: 581. Saját termelésű készlet állományváltozása
Követel: 251. Késztermékek
Összeg: 600 000 Ft (4 db kapu önköltségen számított értéke)
„ Szt. 28.§ (3a) A szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék a kapcsolódó árbevétel elszámolásáig mutatható ki készletként.”
A könyvelési tételek után milyen egyenlegeink maradtak 2020.12.31-én?
Mérlegtételek:
Készletérték 0 Ft
Vevői követelés: 400 000 Ft
Aktív időbeli elhatárolás: 800 000 Ft
Eszközök összesen 1 200 000 Ft
Szállítók 900 000 Ft
Adózás előtti eredmény 300 000 Ft
Források összesen 1 200 000 Ft
Eredménykimutatás
Árbevétel: 1 200 000 Ft
Felmerült közvetlen költségek: 900 000 Ft
Adózás előtti eredmény: 300 000 Ft
Abban az esetben tehát, ha az elszámolási egységes termékeket 2020-ban legyártottuk, tárgyévben felmerültek a költségtervben szereplő közvetlen költségek. Ezért szükséges a 2020-as évre elszámolni a teljes értékesítési árbevételt, függetlenül attól, hogy nem számlázhattuk ki az összes szerződött mennyiséget. Így biztosítható, hogy 2020-ban jelenjen meg az eredményben az árbevétel-költség különbözeteként a projekt nyeresége.
Xxxxx viszont figyelni kell, hogy ebben az esetben nincs készletérték, viszont van a raktárban 4 db ipari kapu a mérlegfordulónapon, amit leltároznunk kell – de értéket nem kapcsolhatunk hozzá!
Ha a társaságnál nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartás – a fenti tételekből a készlettel kapcsolatos gazdasági események könyvelése kimarad – de a többi könyvelési tétel ugyanez lesz – tehát ebben az esetben sem lehet fordulónapi leltár alapján készletre venni értékkel a raktárban lévő ipari kapukat, csak mennyiség leltárt kell felvenni.
CÉLTARTALÉK KÉPZÉSE
A Szt. 41. § (1) bekezdése módosult 2020.01.01-től, miszerint az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot KELL képezni a megkötött szerződésből vagy annak elszámolási egységéből várható veszteségre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. (Céltartalék jövőbeni veszteségekre)
Tehát olyan hátrányos szerződésekre kell céltartalékot képezni, amely szerződések alapján a vállalkozásnál a veszteség biztosan bekövetkezik, és amely szerződések hátrányos jogkövetkezmények nélkül nem mondhatók fel.
Az üzleti év mérlegfordulónapján várható veszteség azon részét kell céltartalékként kimutatni, amely várhatóan a mérlegfordulónapot követő teljesítéseken merül fel. Az adott üzleti év teljesítési fokára jutó arányos veszteség a tárgyévben megjelenik az eredménykimutatásban.
A felelős gazdálkodás követelményeire is tekintettel, adott esetben, ha a szerződésben foglaltak teljesítéséből származó várható veszteség jelentősen meghaladja a szerződés nem- teljesítése esetén fizetendő kötbérek összegét, akkor ez utóbbit is mérlegelni kell. A céltartalék képzés összegének meghatározásánál azt kell vizsgálni, hogy a megkötött szerződésből (annak teljesítéséből vagy esetleges felmondásából) milyen mértékű veszteség fog várhatóan keletkezni.
A céltartalék képzési kötelezettség tehát nem csak az elszámolási egységes szerződésekre terjed ki, hanem minden hatályos hátrányos szerződésre!
Nézzünk egy rövid példát az elszámolási egységes céltartalék képzési kötelezettségre!
Adatok:
Megrendelővel kötött szerződés alapján a teljes szerződött vállalási díj 500 000 000 Ft, 2020- ben kiszámlázható 150 000 000 Ft.
A projekt teljes közvetlen költségterve az eredeti 450 000 000 Ft-ról 520 000 000 Ft-ra nőtt 2020. évi információk (dokumentumok) alapján, ebből 2020-ban felmerült közvetlen költség 107 500 000 Ft.
Így a projekt várható vesztesége 20 000 000 Ft. (500 000 000 Ft árbevétel – 520 000 000 Ft közvetlen költség.)
Vizsgálat / számítás:
A teljesítési fok a költségek alakulása alapján: 107 500 000 Ft/ 520 000 000 Ft = 20,67 %.
A 2020. évi árbevétel összege tehát 500 000 000 Ft * 20,67 % lehet, ami 103 365 385 Ft. 2020-ban 4 134 615 Ft veszteség jelenik meg a fenti példák alapján levezetett teljesítési fok alapján megállapított árbevétel és felmerült közvetlen költségek különbözeteként.
A várható veszteségre kell céltartalékot képezni 2020-ban az Egyéb ráfordításokkal szemben, aminek összege 15 865 385 Ft. Ez az összeg 2021-ben az Egyéb bevételekkel szemben feloldásra kerül.
Megnevezés | 2020. év | 2021. év | Összesen |
Értékesítés nettó árbevétele | 103 365 385 Ft | 396 634 615 Ft | 500 000 000 Ft |
Közvetlen költségek | 107 500 000 Ft | 412 500 000 Ft | 520 000 000 Ft |
Eredmény | - 4 134 615 Ft | -15 865 385 Ft | -20 000 000 Ft |
Eredményhányad | -4 % | -4 % | -4 % |
Egyéb ráfordítás /Céltartalék | 15 865 385 Ft | 0 | 15 865 385 Ft |
Céltartalék/Egyéb bevétel | 0 | 15 865 385 Ft | -15 865 385 Ft |
ÖSSZEGZÉS
A fentiekben igyekeztem összefoglalni a 2020-as számviteli törvény módosításból eredő szerződés elszámolási egységes tudnivalókat. Az aktualizált számviteli politika ebben az évben nagyobb szerepet kap – mivel nemcsak a könyvvizsgálat, hanem esetleges adóellenőrzés során is csak ebből lehet információt kapni a választott módszerekről, azokat alátámasztó dokumentumokról.
A 2020. évi könyvvizsgálathoz a munkaprogramunkat folyamatosan frissítenünk kell, új módszereket kell találnunk például az árbevétel és a fizetendő ÁFA vizsgálatához, az elhatárolások ellenőrzéséhez.
A mérlegfordulónapi leltár előkészítéséhez is szükség van a bemutatott ismeretekre, mivel az elszámolási egységnek minősülő projekteknél nincs befejezetlen termelés, és előfordulhat, hogy a készterméket is csak mennyiségben kell leltározni. A projektekhez kiszállított, de még fel nem használt anyagokat, saját termelésű készleteket leltározni kell – nem lehet befejezetlen termelésként számba venni!
Nagyon fontos, hogy a szerződés elszámolási egységeként besorolt projekteknek legyen dokumentált, közvetlen költségeket tartalmazó költségterve, az árbevétel elhatárolások könyveléséhez pedig olyan dokumentum, ami megfelel a számviteli bizonylatokkal szemben támasztott követelményeknek. A költségterv és a ténylegesen felmerülő közvetlen költségek nem tartalmazhatnak értékesítési, igazgatási és általános költségelemeket!
A 2020. évi beszámolóhoz készülő Kiegészítő mellékletben ismertetni kell a számviteli politika lényegesebb elemeit, kiemelten a fenti változásokat, választott módszereket.
Az új projekt elszámolásnál nagyobb együttműködésre van szükség a vállalkozások különböző területei között, új belső bizonylatokat, számviteli elszámolásokat kell alkalmazni a 2020. év zárása során.
Bábolna, 2020. december 9.
Bábolna, 2021. február 22. - módosítások
Xxxxxxxx Xxxxxxxx ügyvezető igazgató kamarai tag könyvvizsgáló
Felhasznált szakirodalom:
Xxxxxx Xxxxxxx: Építőipari tevékenységet (is) érintő számviteli törvény változások (Irányadó Magazin 2019. szeptember)
xx. Xxxxx Xxxxx – Xxxx Xxxxxx: Számvitel 2020. (Venzinfó – A projektelszámolás számvitele) Xxxxx Xxxxx – A projekt számvitelről (SZAKma 2020/10. szám)
Számviteli Levelek: 8302., 8305.,8306.,8307.,8385. kérdés-válaszok; ADÓZÓNA kérdés-válaszok – projektelszámolás
Xxxxxxxx Xxxxxx: Üzleti évek között áthúzódó ügyletek (MKVOK előadás)
Számviteli Tanácsadó – 2019. 12. szám: Xxxxx Xxxxx – Xxxxxx Xxxxx: Csendes forradalom-módosul a projektelszámolás; Xxxx Xxxxxxx – Xxxxxx Xxxxx: A projektelszámolás új számviteli szabályainak áttekintése példákon keresztül
Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete – kérdések és válaszok
Melléklet:
1. sz. melléklet: Megrendelői /Vevői szerződés vizsgálata
2. sz. melléklet: Szerződés elszámolási egység (projekt) értékének meghatározása
Honlapunkról word és excel formátumban letölthetőek a mellékletek!
Társaság neve: ………………………..
0.xx. melléklet
MEGRENDELŐI/VEVŐI SZERZŐDÉS VIZSGÁLATA
Adatok | Megjegyzés | |
Szerződés száma: | ||
Megrendelő neve, székhelye/címe | ||
Szerződés időtartama - kezdő ideje - lejárati ideje | ||
Szerződés tárgya | ||
Szerződés teljesítésének főbb ismérvei - részteljesítések - részelszámolások - más szerződésekhez kapcsolódik | ||
Szerződött nettó teljes árbevétel | ||
A szerződött összeg számlázási/elszámolási jellemzői: - előleg - részszámlázás lehetőség (részteljesítés; részelszámolás) - végszámla |
VIZSGÁLAT / MEGÁLLAPÍTÁSOK
A szerződéskötési időpont alapján elszámolási egységnek tekinthető-e a szerződés tárgya? - 2020. előtti szerződésnél választotta a társaság az új elszámolást; - 2020.01.01-et követő a szerződéskötés dátuma – kötelező az alkalmazás | Igen / Nem |
A szerződés tárgyaként meghatározott szolgáltatás/termék esetében a Megrendelő határozta meg a főbb paramétereket, a teljesítés módját? | Igen / Nem |
SZERZŐDÉS ELSZÁMOLÁSI EGYSÉGKÉNT KEZELENDŐ ÜGYLET? | IGEN / NEM |
Bábolna, 2020.12.31.
…………………………… ………………………. aláírás aláírás
0.xx. melléklet
Társaság neve: ABC Építőipari KFT | Mérlegkészítés dátuma: 2021.04.30. |
Fordulónap: 2020.12.31. | Készítette: Könyvelő Xxxxxxx – gazdasági vezető |
MINTA - SZERZŐDÉS ELSZÁMOLÁSI EGYSÉG
2020.12.31.-I ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA
PROJEKT NEVE / Kalkulációs egység | BaraMa - Csarnok |
Munkaszáma: | 200001 |
Munkavégzés pontos címe | 0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxxxxxx X. xx. ¼. |
Megrendelő neve, címe, adószáma | BaraMa Könyvvizsgáló és Könyvelő KFT 2943 Bábolna, Kisfaludy ltp. C.ép. ¼. 11478285-2-11 |
A vállalt építőipari munka pontos leírása | Csarnok épület generálkivitelezése |
Szerződés időtartama: | 2019.10.01. – 2021.04.30. |
Szerződés szerinti nettó árbevétel: (szerződésben rögzített fix összegű részszámlák alapján kerül sor a kiszámlázásra) | 120 000 000 Ft (fordított ÁFA) 4 részszámla szerződésben rögzített ütemezésben és 1 végszámla átadáskor. |
A 2020.12.31-ig elvégzett munkafolyamatok rövid leírása, készültségi fok becslése | Sík alapozás: 100 % Falazás, betonkoszorú építés: 100 % Tetőépítés, ácsmunka: 100 % Villamos- és vízvezeték kiépítés: 90 % Fűtési rendszer kiépítés: 70 % Belső falak építése: 80 % Nyílászárók beépítése: 70 % Gépészeti munkák: 75 % Festés, vakolás, padlóburkolás: 0 % |
Építési napló sorszáma, megnyitásának dátuma: | sorszám: 2019/11111/1-20 nyitás: 2019.10.28. |
Építési napló sorszáma, 2020. évi utolsó bejegyzés napja: | sorszám: 2019/11111/1-25. dátum: 2020.12.19. |
2020-ban kiszámlázott részszámlák nettó összege: | 2020.04.30. 30 000 000 Ft 1. részszla 2020.07.31. 30 000 000 Ft 2. részszla 2020.12.19. 25 000 000 Ft 3. részszla |
Utolsó 2020. évi elszámolás időpontja, a kimenő számla száma: | 2020.12.19. 127/2020. 25.000.000 Ft |
2021.01.01.-2021.04.30. időszakban kiszámlázott árbevétel (kimenő számla száma, nettó árbevétel összege) | 2021.01.20. 5/2021. 20 000 000 Ft 4. részszla 2021.04.28. 11/2021. 15 000 000 Ft végszámla |
Szerződés elszámolási egységnek minősül- e a projekt? | Igen – a társaság a 2020.01.01-e előtt megkötött szerződésekre az új projekt elszámolást választotta |
Számviteli politikában választott teljesítési fok meghatározás módszere | Elvégzett munka felmerült költségeinek a szerződéses munka becsült összes költségéhez viszonyított aránya |
Szerződés elszámolási egység tervezett közvetlen költsége | 105 000 000 Ft |
Az elszámolási egység (projekt) 2020.12.31-i fordulónapi értékelése
Ssz. | Megnevezés | 2019. évi közvetlen költségek (Ft) | 2020. évi közvetlen költségek (Ft) | Összesen ténylegesen felmerült közvetlen költség (Ft) |
1. | Közvetlen anyagköltség | 185 500 | 14 860 000 | |
2. | Szállítási és rakodási költség | 50 000 | 780 000 | |
3. | Közvetlen bérköltség és járulékai | 275 000 | 2 950 000 | |
4. | Közvetlen gépköltségek | 125 000 | 1 485 000 | |
5. | Igénybe vett alvállalkozói díjak, megbízási díjak | 1 200 000 | 70 554 128 | |
6. | Egyéb közvetlen költségek | 350 000 | 800 000 | |
7. | Projekt (elszámolási egység) közvetlen költsége (1+2+3+4+5+6) | 2 185 500 | 91 429 128 | 93 614 628 |
8. | Projekt (elszámolási egység) tervezett közvetlen költsége | 105 000 000 | ||
9. | Teljesítési fok (7/8 * 100) | 89,16% |
Megrendelői szerződés szerinti összes nettó árbevétel | 120 000 000 Ft |
Teljesítési fok alapján elszámolható nettó árbevétel | 120 000 000 Ft * 89,16% = 000 000 000 Ft |
2020.12.31-ig már göngyölített, kiszámlázott nettó árbevétel | 85 000 000 Ft |
a, Árbevétel növekedésként 2020-ra elszámolandó | 21 992 000 Ft |
b, Árbevétel csökkenésként 2020-ra elszámolandó | 0 Ft |
a, Gazdasági esemény könyvelése:
Tartozik: 3914. A szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó árbevétel elhatárolása Követel: 911. Értékesítés nettó árbevétele
Megnevezés: Elszámolási egység (200001 projekt) árbevétel korrekciója Összeg: 21 992 000 Ft
VAGY
b, Gazdasági esemény könyvelése:
Tartozik: 911. Értékesítés nettó árbevétele
Követel: 4814. A szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó árbevétel elhatárolása Megnevezés: Elszámolási egység (200001 projekt) árbevétel korrekciója
Összeg: 0 Ft
Bábolna, 2021. április 30.
………………………………….. …………………………………. műszaki vezető gazdasági vezető
ELSZÁMOLÁST ALÁTÁMASZTÓ BIZONYLATOK, DOKUMENTUMOK:
Szerződött értékesítés nettó árbevétele: ….. sz. Megrendelői/Vevő aláírt szerződés Ügylet közvetlen költségterve: …..-án kelt, aláírt Költségterv / Költségvetés
A költségnemek felmerülését alátámasztó bizonylatok, dokumentumok jegyzéke:
- Közvetlen anyagköltség
o (pld. beérkező számla száma, nettó összege, teljesítés ideje)
- Szállítási és rakodási költség
o (pld. beszerzésekhez kapcsolódó fuvarozási, rakodási számlák száma, értéke, teljesítés ideje)
- Közvetlen bérköltség és járulékai
o (pld. jelenléti ív másolat, bérszámfejtési lap másolat; a ledolgozott órák száma a projekten, személyi jellegű ráfordítások felosztási számítása – excel táblázat)
- Igénybe vett alvállalkozói díjak, megbízási díjak
o (pld. alvállalkozói számlák, megbízási díj számlák/szerződések)
- Egyéb közvetlen költségek
o (gépek felosztott értékcsökkenése, munkahelyre települési költségek, elhasználódó szerszámok költségei, segédszerkezetek közvetlen önköltsége)
Munkaszámos lekérdezési lista, költségek felosztási táblázatai.