Az SPB Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az SPB Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Üzletszabályzata
(Közzététel napja: 2022.08.10.
(HATÁLYOS: 2022. 09. 10. NAPJÁTÓL)
Azon új ügyfelek esetén, akik 2022. 08.02. napját követően kötnek befektetési szolgáltatási szerződést a hatályba lépés napja a szolgáltatási szerződés hatályba lépésének napja
Tartalomjegyzék
1.1. Befektetési vállalkozás adatai 4
1.2. Az SPB állami felügyeletét ellátó szerv adatai 4
1.3. Az SPB által, a PSZÁF engedélye alapján végzett befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek 5
0.0.Xx SPB által a befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett végezhető tevékenységek 6
1.5. Az ügyfél által a vállalkozással való kapcsolattartás során használható nyelvek 7
3.1. Az Üzletszabályzat időbeli hatálya, nyilvánossága 19
3.2. Az Üzletszabályzat alkalmazása és hatálya, módosítása 19
4.1. Az Ügyfél, az Ügyféllel történő együttműködés 23
4.2. A Befektetési Szolgáltató ügyféllel való kapcsolattartásának módja, eszköze 23
4.2.1. Az SPB és az Ügyfél közötti kapcsolattartás 23
4.2.2. Az eseti megbízások megadásának módja 24
4.2.3. A megbízások alakszerűsége, írásbeli dokumentálása 26
4.2.4. A megbízások felvétele illetve megtagadása 28
4.2.5. A megbízások sorrendje 28
4.3. Ügyfél-átvilágítás és az üzleti kapcsolat létesítésekor rögzítendő további adatok köre 28
4.3.1. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség 28
4.3.2. Az ügyfél-átvilágítási intézkedések 28
4.3.3. Az üzleti kapcsolat létesítésekor rögzítendő további adatok köre 34
4.3.4. FATCA-nyilatkozat, illetőségvizsgálat 35
4.3.5. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek 36
4.4. Az alkalmassági teszt és nyilatkozat, a megfelelési teszt és az ügyfélminősítés 37
4.4.1. Az alkalmassági teszt 37
4.4.2. Alkalmassági nyilatkozat 39
4.4.4. Az alkalmassági és a megfelelési teszt elvégzése 42
4.5. Xxxxxx xxxxx, értékpapír-titok, adatvédelem 46
4.5.1. Általános információk 46
4.5.2. Az üzleti titokra vonatkozó rendelkezések 47
4.5.3. Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések 48
V. A Befektetési Szolgáltatóval köthető ügyletek szabályai 53
5.1. Jogszabályi feltételek 53
5.1.1. A tájékoztatás általános szabályai 53
5.1.2. Előzetes tájékoztatási kötelezettség 59
5.1.3. Előzetes tájékozódás 64
5.1.4. Szerződéskötés megtagadásának és a megbízás végrehajtása megtagadásának általános esetei 64
5.1.5. Nyilvántartási kötelezettségek 65
5.1.6. Az Ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek kezelése 66
5.1.7. Teljesítés és végrehajtás általános szabályai 70
5.1.8. Az allokáció szabályai 72
5.1.9. A végrehajtást követő tájékoztatás 73
5.1.10. Kockázat és kezelése 76
5.1.11. Az SPB működésére vonatkozó alapvető prudenciális előírások 79
5.1.12. Vezető állású személyek, alkalmazottak és egyéb érintett személyek ügyletei 80
5.1.13. Összeférhetetlenség 80
5.2. Részletes szabályok, a jogviszony létrejötte 82
5.3. Pénz, pénzügyi eszköz rendelkezésre bocsátása 83
5.4. A szerződés teljesítésének általános feltételei 84
5.5. Az egyes szerződések, ügylettípusok legfontosabb szabályai 85
5.5.1. Számlaszerződés, Prémiumcsomag-szerződés (továbbiakban együtt: Számlaszerződés) 85
5.5.2. Ügyfélfőszámla, Ügyfélfőszámla részei 86
5.5.3. Rendelkezés a számla felett 87
5.5.4. Értesítés az ügyfélfőszámla egyenlegéről 88
5.6. A számlanyitást követően adható megbízások, köthető szerződések 89
5.6.1. Pénzügyi eszközök azonnali adásvételére vonatkozó megbízás 89
5.6.2. A Befektetési tanácsadás 89
5.6.3. Portfóliókezelési szerződés 90
5.6.4. Sajátszámlás kereskedési tevékenység 91
5.6.5. Befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés 91
5.6.6. Intézményi pénzügyi tanácsadás 91
5.6.7. Az Ügyfél a megbízás időtartama alatt a megbízás tárgyát képező vállalkozás pénzügyi-gazdasági helyzetét és/vagy a tranzakciót jelentősen befolyásoló döntést csak az SPB előzetes tájékoztatásával hozhat. E kötelezettség megszegése az Ügyfél részéről súlyos szerződésszegésnek minősül. 93
5.6.8. Befektetési elemzés és pénzügyi elemzés 93
5.6.9. Tartós befektetési szerződés 94
5.6.10. Megbízási szerződés nyugdíj-előtakarékossági pénzszámla és nyugdíj- előtakarékossági értékpapírszámla vezetésére 97
VI. A Befektetési Szolgáltató díjazása, levonási, beszámítási, visszatartási, óvadéki jog 99
VII. A Szerződések módosítása, megszűnése, elszámolás 101
7.1. A szerződés megszűnésének esetei és szabályai 101
7.2. A szerződések módosítása 103
7.3. Elszámolás 104
VIII. Függő ügynökök, közreműködők igénybevételére vonatkozó szabályok
105
8.1. Általános szabályok 105
8.2. A szerződéskötés és a teljesítés érdekében igénybe vett harmadik személyek 107
IX. Befektetési Szolgáltató kötelezettségei, a felek kapcsolattartása 108
9.1. Az értesítés általános szabályai 108
9.2. Az ügyféltájékoztatás módja 109
9.3. Felelősségi szabályok 110
X. Befektetési szolgáltató megszűnése, az állományátruházás 113
10.1. A jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó általános szabályok 113
10.2. Befektetővédelmi szabályok 117
XI. Egyéb rendelkezések 122
I. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK
1.1. Befektetési vállalkozás adatai
Elnevezése: | SPB Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság |
Rövidített elnevezése: | SPB Zrt. |
Idegen nyelvű elnevezése: | SPB Investment Private Company Limited by Shares SPB Investment Geschlossene Aktiengesellschaft |
Székhelye, levelezési címe: | 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xxx 0-0. III. em. |
Cégjegyzékszáma: | 00-00-000000 |
Adószáma: | 12517091-2-41 |
Cégjegyzésre jogosultak: | Az SPB Zrt. mindenkor hatályos Alapszabályának rendelkezései szerint |
Honlapcíme: | |
Telefonszáma: | x00-0-0000000 |
Faxszáma: | x00-0-0000000 |
Az SPB Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint Befektetési vállalkozás a továbbiakban: SPB.
1.2. Az SPB állami felügyeletét ellátó szerv adatai
Elnevezése: | Magyar Nemzeti Bank |
Rövidített elnevezése: | MNB vagy Felügyelet |
Idegen nyelvű elnevezése: | Central Bank of Hungary (CBH) Banque nationale de Hongrie (BH) Ungarische Nationalbank (UN) |
Székhelye: Telephelye: | 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39. |
Központi levélcíme: | Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest |
Központi telefonszáma: | 00-0-000-0000 |
Központi faxszáma: | 00-0-000-0000 |
Honlapcíme: |
1.3. Az SPB által, a PSZÁF engedélye alapján végzett befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek
Tevékenységek a Bszt1. szerint | |
5. § (1) a) | Megbízás felvétele és továbbítása |
5. § (1) b) | Megbízás végrehajtása az ügyfél javára |
5. § (1) c) | Sajátszámlás kereskedés |
5. § (1) d) | Portfóliókezelés |
5. § (1) e) | Befektetési tanácsadás |
5. § (1) g) | Pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül |
5. § (2) a) | A pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése |
5. § (2) b) | A letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése, kivéve – a 909/2014/EU rendelet mellékletének A szakasz 2. pontja szerinti – felső szintű (központi) értékpapírszámla vezetését. |
5. § (2) d) | A tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás |
5. § (2) e) | Befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés |
5. § (2) f) | Befektetési elemzés és pénzügyi elemzés |
5. § (2) g) | Jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás |
Tevékenységek végzésére jogosító PSZÁF-határozat és MNB-határozat száma és kelte: | III/73.060-7/2002. 2002. 12. 20. H-EN-III-164/2019. 2019. 04. 30. |
Fenti tevékenységeket az SPB az alábbi pénzügyi eszközökre nézve végzi [a Bszt. 6.§ egyes pontjaira hivatkozással]:
a) az átruházható értékpapír,
b) a pénzpiaci eszköz,
c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír,
d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz, kibocsátáskereskedelmi egységhez vagy más, származtatott eszközhöz, pénzügyi
1 A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény
indexhez vagy pénzügyi intézkedéshez kapcsolódó opció, tőzsdei határidős ügylet, csereügylet, tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető,
e) az áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei határidős ügylet, csereügylet, tőzsdén kívüli határidős ügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint - nem a teljesítési határidő lejárta vagy más megszűnési ok miatt - pénzben kiegyenlíthető,
f) az áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, feltéve, hogy azzal szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben kereskednek, azon szervezett kereskedési rendszerben kereskedett nagykereskedelmi energiatermék kivételével, amelyet a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 5. cikkében meghatározottaknak megfelelően természetben kell kiegyenlíteni (ténylegesen le kell szállítani),
g) az f) pont alá nem tartozó, más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkező, áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, és a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározottaknak megfelelően nem kereskedelmi célt szolgál,
h) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott ügylet,
i) a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás,
j) az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, tőzsdei határidős ügylet, csereügylet, tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott ügylet, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy amely az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint - nem a teljesítési határidő lejárta vagy más megszűnési ok miatt - pénzben kiegyenlíthető,
k) egyéb, az a)-j) pontban nem említett eszközhöz, joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, amely rendelkezik a többi származtatott eszköz valamelyikének jellemzőivel, ideértve azt, hogy valamely szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek vele, valamint a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 8. cikkében meghatározott származtatott ügylet.
1.4. Az SPB által a befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett végezhető tevékenységek
Az SPB a befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett a Bszt. 8.§ (5) bekezdése értelmében kizárólag az alábbi tevékenységek végzésére jogosult:
a) a Bszt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység,
b) részvénykönyvvezetés,
c) részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenység,
d) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenység,
e) a Bit. [a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tv.] szerinti biztosításközvetítés ügynökként,
f) értékpapír-kölcsönzés,
g) pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információ-értékesítés, és
h) a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott csoportfinanszírozási tevékenység.
Amennyiben a fenti tevékenységek bármelyikének végzését jogszabály valamely feltétel fennállásához, így különösen engedély megadásához, bejelentés megtételéhez vagy nyilvántartásba vétel megtörténtéhez köti, az SPB ilyen tevékenységet kizárólag a szükséges jogszabályi feltétel fennállása esetén végez.
1.5. Az ügyfél által a vállalkozással való kapcsolattartás során használható nyelvek
Az SPB-vel az ügyfél elsősorban magyar nyelven tud kapcsolatot tartani, ennek megfelelően szerződéskötésre és az egyedi megbízások megadására az általános szerződési feltételek valamint az eseti szerződésminták alapján szintén elsődlegesen magyar nyelven van mód.
Az SPB ugyanakkor az ügyféllel kötött egyedi megállapodás alapján lehetővé teheti az ügyfél számára az angol nyelvű kapcsolattartást, ideértve az angol nyelven történő szerződéskötést és az egyedi megbízások angol nyelvű megadásának lehetőségét is. Ebben az esetben a Felek egyedi megállapodása rendezi azt, hogy az SPB mely dokumentumokat bocsátja angol nyelven illetőleg angol nyelvű fordítást is mellékelve az Ügyfél rendelkezésére.
Az SPB a tájékoztatását teljes egészében ugyanazon a nyelven fogalmazza meg az egyes ügyfeleknek szolgáltatott információs és marketinganyagok mindegyikében, amely nyelv használatában az Ügyféllel megállapodtak. Az Ügyfél jelen üzletszabályzat elfogadásával egyidejűleg ugyanakkor kifejezetten elfogadja a magyar nyelvtől eltérő, illetve több nyelven megfogalmazott tájékoztatást, amennyiben az adott tájékoztatás az SPB-nek nem áll rendelkezésére magyar nyelven. Ezen eset fennállásakor – az Ügyfél kifejezett kérése esetén – az SPB erre vonatkozó külön tájékoztatást közöl az Ügyféllel.
II. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
Aktv.: az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény.
Art.: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.
Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény.
Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
Cstv.: csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
FATCA-törvény: Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény.
Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény.
MNB törvény: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
Pmt.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény.
Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény.
régi Ptk.: a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény.
Fkt.: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény
NYESZ törvény: a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény
Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény.
Kbftv.: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény.
Szja tv.: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény.
Felhatalmazáson alapuló rendelet: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete.
MiFIR rendelet: az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 600/2014/eu rendelete a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról RTS 22: A BIZOTTSÁG (EU) 2017/590 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről
ÁÉKBV: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom.
SFDR: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 Rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről.
állampapír: állampapír-kibocsátó által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
állampapír-kibocsátó: az alábbiakban felsorolt jogi személyek bármelyike, amely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát ki:
a) az Európai Unió,
b) az Európai Unió valamely tagállama, ideértve annak kormányzati szervét, ügynökségét vagy különleges célú gazdasági egységét,
c) az Európai Unió szövetségi államberendezkedésű tagállama esetében a szövetség tagjai,
d) több tagállam közös különleges célú gazdasági egysége,
e) több tagállam által finanszírozás mobilizálása, valamint súlyos finanszírozási problémákkal küzdő vagy finanszírozási szempontból veszélyeztetett tagjai számára pénzügyi segítségnyújtás céljából alapított nemzetközi pénzügyi intézmény vagy
f) az Európai Beruházási Bank.
árjegyző: az a saját számlás kereskedést folytató személy, amely egy pénzügyi eszközre folyamatos vételi és eladási kötelezettséget vállal az általa meghatározott árakon
átruházható értékpapír: a tőkepiacon forgalomképes értékpapír a fizetőeszköz kivételével.
azonosító adatok:
a) természetes személy azonosító adatai: természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakcím, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány típusa és száma;
b) vállalkozás azonosító adatai: név, rövidített név, székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe, cégjegyzékszám, a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma, nyilvántartási száma, képviseletre jogosultak neve és beosztása.
befektetési elemzés: pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, a Tpt. szerinti befektetési ajánlás, ide nem értve a befektetési tanácsadást.
befektetési tanácsadás: pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalkozás által az ügyfél részére adott, e törvény szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást.
befektetési vállalkozás: az, aki a Bszt. szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély alapján, harmadik személy részére, ellenérték fejében, rendszeres gazdasági tevékenysége keretében befektetési szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez, ide nem értve a Bszt. 3. §-ban meghatározottakat.
bizományi szerződés: A Ptk. 6:281-6:287.§§-aiban meghatározott szerződéstípus, amely szerint a megbízó (Ügyfél) megbízása alapján a bizományos (Szolgáltató) díjazás ellenében, a saját nevében a megbízó javára és számlájára [annak javára illetve terhére] adásvételi vagy más szerződést köt.
csereügylet (swap): valamely pénzügyi eszköz cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után.
dematerializált értékpapír: az ide vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. Belföldön kibocsátott dematerializált értékpapírok esetében a központi
értékpapírszámla vezetője a XXXXX Xxx., míg a külföldön kibocsátott dematerializált értékpapírok esetében ez a szervezet a KELER Zrt., illetve külföldi székhelyű letétkezelő lehet.
EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.
elismert elszámolóház: EGT-államban vagy az OECD tagállamában működő, a székhely szerinti ország jogszabálya vagy felügyeleti hatósága által elismertnek minősített, az elszámolásforgalom lebonyolítását végző pénzügyi intézmény, illetve a központi szerződő fél tevékenységét végző szervezet.
ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom.
első számú vezető: a befektetési vállalkozás vezető állású személyei közül az a személy, akit a befektetési vállalkozás létesítő okirata ilyenként határoz meg.
EU-szintű anyavállalat: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) ekként meghatározott fogalom.
EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom.
EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom.
értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom. értékpapír-finanszírozási ügylet:
a) repoügylet;
b) értékpapír vagy áru kölcsönbe adása, valamint értékpapír vagy áru kölcsönbe vétele;
c) vétel-eladás ügylet vagy eladás-visszavásárlás ügylet;
d) értékpapírügylethez kapcsolódó hitel.
értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbeadó a kölcsönbevevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbevevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbeadó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbeadó, vagy az általa megjelölt harmadik személy részére.
értékpapír letéti számla: az ügyfél számára vezetett, az ügyféltől letéti őrzésre átvett értékpapír nyilvántartására szolgáló számla.
értékpapírszámla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.
értékpapírtitok: minden olyan, az ügyfélről a befektetési vállalkozás, a multilaterális kereskedési rendszer működtetője és az árutőzsdei szolgáltató rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.
Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB.
felügyeleti hatóság: a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő szolgáltatása vagy az árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenység felügyeletét ellátó, hatáskörrel rendelkező szervezet, ide nem értve a Felügyeletet.
felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület döntéshozatalát ellenőrzi.
fenntartható befektetés: valamely környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, amelyet például az energiafelhasználásra, a megújuló energia felhasználására, a nyersanyagfelhasználásra, a vízfelhasználásra, a földhasználatra, a hulladéktermelésre, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra, vagy a biológiai sokféleségre és a körforgásos gazdaságra gyakorolt hatásra vonatkozó alapvető erőforrás-hatékonysági mutatókkal mérnek, vagy valamely társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, különösen az egyenlőtlenség elleni küzdelemhez hozzájáruló befektetések, a társadalmi kohéziót, a társadalmi integrációt és a munkaügyi kapcsolatokat erősítő befektetések, illetve a humán tőkébe vagy a gazdaságilag vagy szociálisan hátrányos helyzetű közösségekbe történő befektetések, amennyiben e befektetések nem járnak e célkitűzések egyikére nézve sem jelentős káros hatással, továbbá ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek, különös tekintettel a szilárd irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, az érintett személyzet javadalmazása és az adójogszabályok betartása tekintetében.
fenntarthatósági kockázat: olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási (Environmental, Social, Governance = ESG) esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére.
fenntarthatósági preferenciák: az ügyfél vagy potenciális ügyfél arra vonatkozó döntése, hogy a következő pénzügyi eszközök közül egyet vagy többet belefoglal-e befektetésébe, és ha igen, milyen mértékben:
a) olyan pénzügyi eszköz, amelynek esetében az ügyfél vagy potenciális ügyfél megállapítja, hogy egy minimális arányt környezeti szempontból fenntartható befektetésekbe kell fektetni;
b) olyan pénzügyi eszköz, amelynek esetében az ügyfél vagy potenciális ügyfél megállapítja, hogy egy minimális arányt fenntartható befektetésekbe kell fektetni;
c) olyan pénzügyi eszköz, amely figyelembe veszi a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat, ahol az ezt a figyelembevételt igazoló minőségi vagy mennyiségi elemeket az ügyfél vagy potenciális ügyfél határozza meg;
főbb környezeti (E) tényezők: a környezet és természeti rendszerek működésével kapcsolatos szempontok (üvegházhatás, éghajlatváltozás), rendelkezésre álló természeti erőforrások, hulladék előállítása és kezelése, a természetes élőhelyek, a biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelme.
főbb társadalmi (S) tényezők: az emberek és a helyi közösségek jogaival, jólétével és jogos érdekeivel kapcsolatos szempontok, emberi jogok, esélyegyenlőség, foglalkozás és a tisztességes munkakörülményekhez való jog, munkahelyi egészség és biztonság védelme.
főbb irányítási (G) tényezők: a vállalatok és szervezetek irányítási szempontjai.
Az éghajlati kockázatok lefednek minden olyan kockázatot, amely az éghajlatváltozás következtében keletkezik vagy fokozódik. Külön figyelmet érdemel az éghajlatváltozásnak a vállalkozás pénzügyi teljesítményét érintő kockázata, melyet fizikai vagy átállási kockázatként lehet besorolni. Az átállási kockázatok: a vállalkozást érintő olyan kockázatok, amelyek a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra való átállásból erednek (ezek magukban foglalják különösen a politikai, jogi, technológiai, piaci és reputációs kockázatokat). Általánosságban elmondható, hogy egy olyan vállalkozás, amely nagyobb negatív hatást gyakorol az éghajlatra, jobban ki lesz téve az átállási kockázatoknak. A fizikai kockázatok: a vállalkozást érintő olyan kockázatok, amelyek az éghajlatváltozás fizikai hatásaiból erednek. Egy vállalkozás fizikai kockázatoknak való kitettsége nem függ közvetlenül attól, hogy a vállalkozás negatív hatással van-e az éghajlatra.
főbb káros hatás: a befektetési döntések azon hatásai, amelyek negatív következményekkel járnak a fenntarthatósági tényezőkre nézve.
fenntarthatósági tényezők: az SFDR alkalmazásában a környezeti, társadalmi és munkavállalói kérdések, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a korrupció és a vesztegetés elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdések.
fióktelep: az Fkt.-ban illetve a Ctv.-ben meghatározott szervezet.
fizikai értékpapír: fizikailag kinyomtatott értékpapírok.
fogadó tagállam: a székhely szerinti EGT-államtól eltérő EGT-állam, amelyben a befektetési vállalkozásnak fióktelepe van, vagy ahol szolgáltatást nyújt, illetve tevékenységet végez vagy az az EGT-állam, amelyben a szabályozott piac olyan rendszert biztosít, amellyel lehetővé teszi a távoli tagok, illetve a letelepedés helye szerinti EGT-állam résztvevőinek hozzáférését a kereskedési rendszerhez.
függő ügynök: az a természetes személy vagy jogi személy, amely az általa képviselt befektetési vállalkozás teljes körű és feltétel nélküli felelősségére segíti elő a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtását az ügyfél vagy a jövőbeni ügyfél számára.
gyűjtőelvű tárolás: A KELER Zrt. és a letétkezelők a fizikai értékpapírokat alapvetően ún. „gyűjtőelvű” tárolással őrzik, melynek során az értékpapírt kizárólag sorozatonként különítik el és tartják nyilván, így az Ügyfélnek, mint az értékpapírok
tulajdonosának csak az értékpapírok számlán kimutatott mennyisége tekintetében keletkezik követelése az egyedi címlet és sorszámmegjelölés nélkül.
hiteles fordítás: az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Xxxxx által készített fordítás, azzal, hogy a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet 6/A. §- a alapján cégkivonat hiteles fordítására, valamint a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak és cégiratoknak az Európai Unió bármely - a cég választása szerinti - hivatalos nyelvére történő hiteles fordítására a szakfordító vagy szakfordító-lektor képesítéssel rendelkezők is jogosultak
induló tőke: az alapításkori jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék összege.
irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely a döntéshozatalra jogosult.
jegyzési garanciavállalás: az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás vagy a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás.
kereskedési helyszín: bármely szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer vagy szervezett kereskedési rendszer,
kereskedési szándékkal tartott pozíció: a rövid távú újraértékesítés szándékával vagy a vételi és eladási árak közötti tényleges vagy várható különbözetből, valamint egyéb ár- vagy kamatlábváltozásokból származó rövid távú haszonszerzés szándékával tartott pozíció, amelybe beletartoznak mind a saját számlás, mind az ügyfelek által adott megbízások végrehajtásából és az árjegyzésből származó pozíciók.
kiszervezés: olyan megállapodás egy befektetési vállalkozás és egy harmadik személy között, amelynek keretében e harmadik személy olyan tevékenységet végez, amelyet egyébként a befektetési vállalkozás maga végezne.
kollektív befektetési forma: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom.
környezeti szempontból fenntartható befektetés: az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő, egy vagy több gazdasági tevékenységbe történő befektetés.
kötjegy: Az Ügyfél SPB felé címzett eseti szerződésre vonatkozó ajánlatának [a továbbiakban: eseti megbízásának] dokumentálására szolgáló alapbizonylat. Az SPB az eseti megbízásról kötjegyet állít ki, amennyiben az egyidejű szerződés okirat kiállításra nincs mód.
központi hitelinformációs rendszer: (a továbbiakban: KHR) a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvényben meghatározott fogalom.
központi szerződő fél: a Tpt.-ben meghatározott fogalom.
külföldi befektetési vállalkozás: az a befektetési vállalkozás, amelynek székhelye nem Magyarország területén van.
különleges célú gazdasági egység: kizárólag a külön törvény szerinti értékpapírosítási ügylet végrehajtása céljából létrehozott jogalany, amely működhet alap (érték-papírosító alap) vagy társaság (értékpapírosító társaság) formájában.
lakossági ügyfél: a szakmai ügyfélnek nem minősülő ügyfél.
leányvállalat: az a vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát is az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni.
letéti őrzés: pénzügyi eszköz megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása.
letétkezelés: a pénzügyi eszköz letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás együttes nyújtása, ideértve az óvadék kezelésével összefüggő szolgáltatásokat.
limitáras megbízás: valamely pénzügyi eszköz meghatározott limitáron vagy annál jobb áron, meghatározott mennyiségben történő vételére vagy eladására irányuló megbízás.
megbízás végrehajtása az ügyfél javára: pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló tevékenység végzése az ügyfél javára, amely magában foglalja a befektetési vállalkozás vagy hitelintézet által kibocsátott pénzügyi eszköz értékesítésére vonatkozó megállapodás megkötését a kibocsátás pillanatában.
mellékkötelezettség: A Ptk.-ban meghatározott, minden olyan, a szerződés biztosítására vagy megerősítésére szolgáló megállapodás, valamint minden egyéb olyan biztosítéki célú jog-alapítás, illetve atipikus biztosítéknyújtás, amelynek célja és/vagy rendeltetése az, hogy a kötelezett nem- illetve nem szerződésszerű teljesítése esetére a jogosult a személyi vagy dologi biztosítékból és/vagy jogból az igényét (pénzbeli vagy dologi követelését) kielégítse.
minősített befolyás: a Hpt.-ben befolyásoló részesedésként meghatározott fogalom.
multilaterális rendszer: valamely rendszer, amelyben több harmadik fél pénzügyi eszközökre irányuló vételi és eladási szándéka hozható össze a rendszeren belül.
multilaterális kereskedési rendszer (MTF): olyan multilaterális rendszer, amely harmadik felek pénzügyi eszközökre irányuló, vételi és eladási szándékát hozza össze a kereskedés során megkülönböztetés-mentes módon, szerződést eredményezve.
nyitott pozíció: már megkötött, de a teljesítés útján még meg nem szűnt olyan ügylet, amelyben az Ügyfél ki van téve az árfolyam változásából eredő kockázatnak és az ehhez kapcsolódó fedezetszolgáltatási kötelezettségnek. Vagyis ~ a befektetési szolgáltatási tevékenység, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység során megkötött,
de valamely szerződő fél által nem, vagy csak részben teljesített, illetve határidőig helytállási kötelezettséget jelentő ügyletek együttes értéke.
pénzügyi elemző: a befektetéssel kapcsolatos kutatások érdemi részét előállító releváns személy.
pénzpiaci eszköz: a fizetőeszköz kivételével sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek.
pénzügyi eszköz elhelyezése (placement): a pénzügyi eszköz Tpt. szerinti forgalomba hozatala és nyilvános értékesítésre történő felajánlása.
portfóliókezelés: az a tevékenység, amelynek során az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli.
referenciaadat: a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvényben meghatározott fogalom.
referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására engedéllyel rendelkező, illetőleg értékpapírkölcsönzést végző befektetési vállalkozás.
Rendelet: A pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.
rendszeres internalizáló: az a befektetési vállalkozás, amely ügyfél részére szervezett keretek között, sajátszámlás kereskedés keretében gyakran, rendszeresen és jelentős nagyságrendben biztosítja az ügyletkötés lehetőségét oly módon, hogy az ügyfél megbízásait szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren és szervezett kereskedési rendszeren kívül, multilaterális rendszer működtetése nélkül hajtja végre.
saját számlás kereskedés: pénzügyi eszköz saját eszköz terhére történő adásvétele, cseréje.
szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom.
szakmai ügyfél: az az ügyfél, aki megfelel a Bszt. 49. §-ában foglalt feltételeknek, illetve a Bszt. 48. §-a szerint ilyennek minősül.
származtatott ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, mint alaptermék értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi.
székhely szerinti tagállam:
a) ha a külföldi befektetési vállalkozás természetes személy, az az EGT-állam, ahol a lakhelye vagy tartózkodási helye található;
b) ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy, az az EGT-állam, ahol a létesítő okirat szerinti székhelye található;
c) ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy és a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az az EGT-állam, amelyben a központi irodája található,
szervezett kereskedési rendszer (OTF): olyan multilaterális rendszer, amely nem szabályozott piac vagy MTF, és amelyben több, harmadik féltől származó, kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek és származtatott termékek vételi és eladási szándéka hozható össze a rendszeren belül, oly módon, hogy az szerződést eredményez.
szoros kapcsolat: az 575/2013/EU rendeletben meghatározott fogalom.
tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. A jelen Üzletszabályzat tekintetében tartós adathordózónak minősül a rögzített telefonbeszélgetés, az e-mail, az e-mail mellékleteként csatolt adattartalom, elektronikus aláírás hiányában is, valamint a papír alapon rendelkezésre bocsátott adattartalom, akkor is, ha az az aláírás hiánya miatt nem minősül írásba foglalásnak.
teljes kényszerlikvidálás: az SPB és az Ügyfél közötti szerződés SPB általi, jövőre nézve történő megszüntetése és egyúttal az SPB-nek és/vagy harmadik személynek az Ügyféllel szembeni követelése kielégítése érdekében az Ügyfél által mellékkötelezettségként nyújtott, és/vagy az ügylet tárgyát képező, és/vagy a kielégítés céljára felhasználható egyéb eszköznek az SPB vagy közreműködője, vagy végrehajtási helyszín működtetője általi értékesítése.
tőzsdén kereskedett alap: olyan befektetési alap, amelynek legalább egy kollektív befektetési értékpapírjával kereskednek az egész nap folyamán legalább egy kereskedési helyszínen és van legalább egy olyan árjegyző, amely fellép annak biztosítására, hogy a kereskedési helyszínen kereskedett kollektív befektetési értékpapír ára jelentős mértékben ne térjen el annak nettó eszközértékétől, illetve adott esetben annak indikatív nettó eszközértékétől.
ügyfélszámla: az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, korlátozott rendeltetésű számla, amely kizárólag a számlavezető által nyújtott befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás, illetve árutőzsdei szolgáltatás során igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó tranzakciók lebonyolítására szolgál.
üzleti titok: az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvényben meghatározott fogalom.
ügyvezető: a befektetési vállalkozással és az adatszolgáltatási tevékenységet végzővel munkaviszonyban álló, a befektetési vállalkozás és az adatszolgáltatási tevékenységet végző vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a befektetési vállalkozás és az adatszolgáltatási tevékenységet végző irányításában részt vevő olyan további személy, akit a befektetési vállalkozás és az adatszolgáltatási tevékenységet végző létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg,
vezető állású személy:
a) a vezető tisztségviselő – ideértve a Bszt. szerinti ügyvezetőt is – és felügyelő bizottság tagja,
b) a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és
c) minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg.
vezető testület: a befektetési vállalkozás és az adatszolgáltatási tevékenységet végző igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és adatszolgáltatási tevékenységet végző vezető állású személyeit is,
csoport: a Tpt.-ben meghatározott fogalom.
ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás,
a) amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja,
b) amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni,
c) amely esetén a szavazati jogok többségét - a vállalkozás más tulajdonosával kötött megállapodás alapján - egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy
d) amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást, ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat.
járulékos vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom.
kapcsolt vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom.
közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom és az élettárs.
likviditás szempontjából leginkább érintett piac: a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 9. cikkében meghatározott fogalom.
vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat.
A tartós befektetési szerződések vonatkozásában az ott használt fogalmakat a következő tartalommal kell értelmezni.
TBSZ: az Szja. tv. szerinti tartós befektetési számla, amely magában foglalja a TBSZ pénzszámlát és a TBSZ értékpapír számlát egyaránt.
Lekötött pénzösszeg: lekötött pénzösszegnek minősül a tartós befektetési szerződés alapján az adóévben egy összegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább 25 ezer forint vagy annak megfelelő külföldi fizető eszköz befizetés, amelyet az Szja tv. 67/B. § (3) bekezdésében rögzített befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt az Ügyfél a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben (a továbbiakban: hároméves lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben (a továbbiakban: kétéves lekötési időszak, a három- és kétéves időszak együtt a továbbiakban: ötéves lekötési időszak), a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még az SPB által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart. A
jelen pont értelmében befizetésnek minősül továbbá:
a) ha az Ügyfél tartós befektetési szerződés alapján a nyugdíj-előtakarékossági számláját megszünteti, és a nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlán nyilvántartott pénzügyi eszköznek az SPB által vezetett lekötési nyilvántartásba helyezésével a követelését lekötött pénzösszeggé alakítja át (azzal, hogy az átalakítás napjának a nyilvántartásba vétel napját kell tekinteni);
b) az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban lévő pénzeszköznek, pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének napjáig újra megkötött tartós befektetési szerződés alapján az SPB által vezetett lekötési nyilvántartásban tartása, azzal, hogy
ba) befizetett pénzösszegként kell figyelembe venni a lekötési időszak utolsó napjára megállapított betéti kamatkövetelést is
bb) a pénzügyi eszköz tekintetében befizetett pénzösszegként a pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobbat;
bc) a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési időszak utolsó évét kell figyelembe venni.
Lekötési időszak: Az Szja tv. alapján a befizetés naptári évét (a továbbiakban: gyűjtőévet) követő hároméves, valamint a lekötés további két évvel történő meghosszabbítása esetén ötéves időszak, amely alatt az SPB a TBSZ számlára történt befizetéseket, a befektetések hozamaival együtt lekötési nyilvántartásban tart.
Lekötési hozam: A tartós befektetésből származó, az Szja tv. 67/B. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelem.
Gyűjtőév: a tartós befektetési szerződés megkötésének napjával kezdődő időszak, mely az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig tart. Ezen időszakon belül az Ügyfél elhelyezheti befizetéseit a tartós befektetési szerződés alapján megnyitott TBSZ Pénzszámláján. A lekötött pénzösszeg a gyűjtőév utolsó napját követő első naptól kezdődő hároméves, illetve ötéves lekötési időszakban a lekötési hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető és az egyes tartós befektetési szerződések alapján fennálló állományok között átcsoportosítás nem lehetséges.
Ügyfél: az Szja tv. hatálya alá tartozó magánszemély, aki a Társasággal számlaszerződést, majd ezt követően tartós befektetési szerződést kötött. A TBSZ számla tulajdonosa. Egy TBSZ számlának csak egy magánszemély tulajdonosa lehet.
III. PREAMBULUM
3.1. Az Üzletszabályzat időbeli hatálya, nyilvánossága
3.1.1. Az SPB Igazgatósága jelen Üzletszabályzatot elfogadta.
3.1.2. Jelen Üzletszabályzat a fedőlapon jelzett időpontban lép hatályba.
3.1.3. Az Üzletszabályzat nyilvános, azt az SPB a 1051 Budapest, Vörösmarty tér 7.-8. III. emelet alatti székhelyén, az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségekben kifüggeszti, illetve www.spbinvest.hu honlapján az Ügyfél számára folyamatosan elérhetővé teszi, lehetővé téve az Ügyfél számára annak tárolását és előhívását.
3.1.4. Az SPB jelen Üzletszabályzatban megjelölt szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2002. december 20. napján kelt, III/73.060-7/2002. számú, valamint a befektetési Magyar Nemzeti Bank 2019. április
30. napján kelt, H-EN-III-164/2019. számú szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeket engedélyező határozatával kapta meg.
3.2. Az Üzletszabályzat alkalmazása és hatálya, módosítása
3.2.1. A Bszt., valamint a 22/2008. (II.7.) Korm. rendelet értelmében jelen Üzletszabályzat az SPB és a vele szerződéses jogviszonyt létesítő, vagy szerződéses jogviszonyban álló Ügyfelek közötti - a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység, valamint az SPB által ezen túlmenően végezhető, fent felsorolt tevékenységek kifejtése során létrejövő, vagy létrejött - jogviszony általános feltételeit tartalmazza. Az SPB a számára engedélyezett tevékenységek közül az általa üzletszerűen végzett tevékenységekre vonatkozó szerződésmintáját a jelen Üzletszabályzat mellékleteként közzéteszi.
3.2.2. Jelen Üzletszabályzatban rögzített általános szerződési feltételek az Ügyfél és az SPB (a továbbiakban együttesen: Felek) között, az SPB által végzett bármely befektetési szolgáltatási és/vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységre, illetve ezekhez kapcsolódó szolgáltatásra létrejött eseti szerződés részét képezik, az eseti szerződésben foglalt külön kikötés nélkül is. Az SPB lehetővé teszi az Ügyfél számára, hogy a jelen Üzletszabályzat rendelkezéseit megismerje, ezen túl külön is tájékoztatja az Ügyfelet a jelen Üzletszabályzatban vagy annak valamely mellékletében foglalt azon szerződési feltételről, amely a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltér, kivéve, ha az a Felek közötti kialakult gyakorlatnak megfelel. Az SPB külön tájékoztatja továbbá az Ügyfelet arról a szerződési feltételről is, amely eltér a Felek között korábban alkalmazott feltételtől. Az Ügyfél az SPB-vel létesített első jogviszony alkalmával kifejezetten nyilatkozik arról, hogy a jelen Üzletszabályzat rendelkezéseit megismerte, és azt magára kifejezetten kötelezőnek ismeri el. Jelen Üzletszabályzat rendelkezései egyaránt kötik a szerződés jogalanyait, az Üzletszabályzat rendelkezéseitől csak a Felek kifejezett és kölcsönös egyetértése esetén lehet eltérni, a jogszabályok által lehetővé tett körben.
3.2.3. E fejezet alkalmazásában akkor tekintendő úgy, hogy az SPB az Üzletszabályzat tartalmát megismertette az Ügyféllel, ha lehetővé tette, hogy az Ügyfél a nyilvánosság felé - hirdetményi úton - közölt Üzletszabályzatot megismerhesse, vagy ha azt a részére kifejezetten átadta, áttanulmányozásra bemutatta. Külön tájékoztatásnak az tekintendő, ha az SPB szóban vagy írásban felhívta a figyelmet valamennyi, a
jogszabályoktól, szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő, vagy a felek között korábban alkalmazott feltételtől eltérő rendelkezésre. Az SPB ebben az esetben lehetővé teszi, hogy az Ügyfél az ilyen szerződési feltétellel kapcsolatos kérdéseit feltehesse.
3.2.4. A konkrét ügyletek további részletes tartalmát a felek közötti eseti szerződések határozzák meg. Ezen túlmenően az SPB jogosult arra, hogy meghatározott ügyletcsoportokra vonatkozóan célszerűségi okokból keretszerződést is kössön az Ügyféllel. Keretszerződés kötése esetén az eseti szerződések megkötésekor (eseti megbízások adásakor) azok létrejöttéhez a felek számára elegendő azon lényeges kérdésekben megállapodni, amelyeket a keretszerződés ilyenként meghatároz.
3.2.5. Jelen Üzletszabályzat elválaszthatatlan részét képezik annak számozott mellékletei. A mellékletek között szereplő keretszerződés- mintáknak vagy eseti szerződésmintáknak, valamint általában a keret- illetve az eseti szerződéseknek az Üzletszabályzat (további) rendelkezéseitől való eltérése esetén a keret- illetve az eseti szerződés rendelkezései az irányadók. A keretszerződés és az eseti szerződés eltérése esetén az eseti szerződés az irányadó. Jelen Üzletszabályzat elválaszthatatlan részét képezik továbbá az ún. változó tartalmú mellékletek, vagyis az SPB azon hirdetményei, melyek érintik az Ügyféllel létrejött/létrejövő jogviszony tartalmát. Hirdetményi úton, változó tartalmú mellékletben is közzéteheti az SPB az általa igénybevett közvetítők jegyzékét, a kiszervezett tevékenységek körét, a kiszervezett tevékenységet végzők jegyzékét, és az üzleti óráit. Amennyiben jelen Üzletszabályzat változó tartalmú mellékletet nevesít, ez alatt olyan mellékletet kell érteni, amely a jelen Üzletszabályzathoz való csatolás nélkül is jelen Üzletszabályzat elválaszthatatlan mellékletének tekintendő. A változó tartalmú mellékletre – jelen Üzletszabályzat eltérő rendelkezése hiányában – mindenben alkalmazandók a számozott mellékletekre vonatkozó szabályok, így például – eltérő rendelkezés hiányában – a változó tartalmú mellékletek módosítására a számozott mellékletekre irányadó szabályok alkalmazandók, és azok tartalmát az SPB a számozott mellékletekkel azonos módon köteles közzétenni a székhelyén és megismertetni az Ügyfelekkel. Az SPB valamennyi melléklet tekintetében köteles gondoskodni arról, hogy annak hatályos tartalma mindenkor kétséget kizáróan megállapítható, egyúttal korábban hatályban volt tartalma utólag pontosan visszakereshető legyen.
3.2.6. Jelen Üzletszabályzatnak a kógens (eltérést nem engedő) jogszabályi rendelkezéstől való eltérése esetén a jogszabály tartalma az irányadó, és a szerződés értelmezésében úgy kell tekinteni, hogy a kógens jogszabályi rendelkezés az ettől eltérő szerződési rendelkezés helyébe lép.
3.2.7. Jelen Üzletszabályzatnak a diszpozitív (eltérést engedő) jogszabályi rendelkezéstől való eltérése esetén az Üzletszabályzat rendelkezései az irányadók.
3.2.8. A keret- és az eseti szerződések megkötése során az ott szabályozott ügyletek esetén az SPB a jelen Üzletszabályzat mellékletében szereplő szerződésmintákat alkalmazza. Az SPB üzletszerűen nem tér el a mellékletben szabályozott ügyletekre vonatkozóan a szerződésminták lényeges tartalmától.
3.2.9. A keret- és az eseti szerződésben – illetve az annak részét képező jelen Üzletszabályzatban – nem szabályozott kérdésekben a Bszt., a Pmt., a Tpt., a Ptk.és e törvények végrehajtására kiadott rendeletek, a KELER [Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.], a BÉT [Budapesti Értéktőzsde Zrt.] és az ÁKK [Államadósság Kezelő
Központ Zrt.] szabályzatai, valamint – közreműködő igénybevétele esetén annak SPB által az Ügyféllel közölt – üzleti szabályzatában foglaltak az irányadók. Utóbbi szabályzatok az Ügyfelek számára az SPB-nél megismerhetők. Az SPB bizományosi tevékenysége kifejtésére létrejött jogviszony szerződési szabályaira a bizományosi keret- és az eseti szerződés, az ott nem szabályozott kérdésekre a Ptk. bizományi szerződésre és a Ptk. 6:287 §-ban foglalt utaló szabály szerint a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai, egyebekben a fenti egyéb jogszabályok és szabályzatok irányadók. Az SPB kereskedelmi tevékenysége kifejtésére létrejött jogviszony szerződési szabályaira az eseti szerződés, az ott nem szabályozott kérdésekre a Ptk. adásvételi szerződésre vonatkozó szabályai az irányadók.
3.2.10. Az Üzletszabályzat rendelkezéseit az Üzletszabályzat megismerésével az Ügyfelek magukra nézve kötelezően elfogadják, mely kikötést az SPB keret- vagy egyedi szerződései tartalmazzák.
3.2.11. Az SPB jogosult az Üzletszabályzatot bármikor módosítani. A módosítás tényéről az SPB a www.spbinvest.hu honlapján közleményt tesz közzé, a módosítás hatályba lépését megelőző legalább (30) harminc nappal. A módosított Üzletszabályzat üzleti órában mindenkor megtekinthető az SPB székhelyén, valamint azt az SPB a honlapján is közzéteszi. Az így végrehajtott módosítást a hatálybalépésétől kezdődően alkalmazni kell mind annak a hatálybalépését követően létrejövő jogviszonyok, mind pedig a már létrejött, de még meg nem szűnt jogviszonyok tekintetében. Utóbbiak esetében – az SPB egyoldalú módosítási jogának esetét kivéve – a módosítást akkor kell alkalmazni, ha a módosítást az Ügyfél kifejezetten elfogadta azzal, hogy amennyiben az Ügyfél a jelen pont szerint rendelkezésére álló (30) harminc napos hatálybalépési határidőn belül e kifejezett nyilatkozatát nem küldi meg az SPB-nek, úgy az SPB az Ügyfél részéről a módosítást elfogadottnak tekinti. Az Üzletszabályzat módosításának ugyanakkor – eltérő külön megállapodás hiányában – nincs az eseti szerződés megkötésére visszamenő hatálya, az eltérő külön megállapodás mindkét fél részéről kifejezett nyilatkozattal történhet.
3.2.12. A módosításra vonatkozó, 3.2.11. pontban meghatározott értesítésben az SPB kifejezetten és számszerűen megjelöli az érintett üzletszabályzatbeli rendelkezéseket és megfelelő, legalább (8) nyolc napos határidővel felhívja az Ügyfeleket arra, hogy amennyiben az érintett rendelkezések vonatkozásában kérdésük van, úgy azokat felé írásban vagy szóban feltehetik.
3.2.13. Jelen Üzletszabályzatot, ideértve annak mellékleteit, így a Kondíciós listában foglaltakat is, az SPB kizárólag a 3.2.14. pontban meghatározott esetekben, alapos okból, az ok bekövetkezése által indokolt mértékben és módon, az ok egyidejű megjelölésével jogosult egyoldalúan módosítani. A jelen pont szerinti módosítás kihat a már létrejött, de még meg nem szűnt jogviszonyok tartalmára is.
3.2.14. Az SPB egyoldalú módosítási joga az alábbi esetekben áll fenn:
- új tevékenységi körök bevezetése, meglévők kivezetése, új tevékenységi engedélyek megszerzése, szolgáltatások körének bármilyen módosítása esetén;
- az irányadó jogszabályi környezet változása esetén, ideértve a Felügyelet által kiadott szabályozó normák és a felügyeleti vagy bírósági gyakorlat megváltozását is, továbbá azt az esetet is, ha az SPB-re kötelező bírósági, más hatósági döntés alapján szükséges vagy indokolt az Üzletszabályzat módosítása;
- a szolgáltatásnyújtást meghatározó, jogszabályi környezeten kívüli feltételek, így különösen a szolgáltatásnyújtásban közreműködő, a szolgáltatásnyújtás során az SPB-vel kapcsolatot létesítő harmadik személyek, így különösen a függő ügynökök és alügynökök, kiszervezett tevékenységet végző személyek körének, ezek SPB-vel szemben alkalmazott szerződési feltételeinek, díjtételeinek változása esetén;
- a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó költségeknek vagy a működési költségeknek jelentős emelkedése esetén;
- cégjogi vagy az SPB adataiban bekövetkező más változás esetén.
3.2.15. Jelen Üzletszabályzat egyoldalú módosítása esetén, erre való hivatkozással az Ügyfél az SPB-vel fennálló jogviszonyát azonnali hatályú felmondással megszüntetheti az Üzletszabályzat módosításának hatályba lépéséig, azaz a jelen Üzletszabályzat 3.2.11. pontjában rögzített (30) harminc napon belül.
3.2.16. Nem igényli az Üzletszabályzat alakszerű módosítását az Üzletszabályzat alábbi mellékleteinek a módosítása: a kiszervezett tevékenységek körének és a kiszervezett tevékenységet végzők jegyzékének, a vállalkozás által igénybe vett közvetítők jegyzékének, valamint az üzleti óráknak a módosítása. Amennyiben az SPB az Üzletszabályzat előbbi mellékleteinek valamelyikét módosítja, a módosítást a honlapján teszi közzé. Az Üzletszabályzat előbbi mellékletei valamelyikének a módosítása az SPB honlapján történő közzététellel válik hatályossá, és – amennyiben az SPB a módosításban kifejezetten eltérően nem rendelkezik – a honlapon történő közzététel időpontjától kezdődően alkalmazható az SPB és az Ügyfél jogviszonyában.
3.2.17. Amennyiben az Üzletszabályzat alakszerű módosításra kerül, úgy a Társaság köteles az Üzletszabályzatot hatályosítani és az előzőek szerint már módosított mellékleteivel együtt egységes szerkezetbe foglalni, majd az Ügyfelek számára a 3.1.3. pontban foglaltaknak megfelelően elérhetővé tenni.
IV. AZ ÜGYFÉL
4.1. Az Ügyfél, az Ügyféllel történő együttműködés
4.1.1. Jelen Üzletszabályzat értelmében Ügyfélnek minősül minden természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy más jogalany, aki vagy amely az SPB által nyújtott valamely szolgáltatást igénybe veszi, annak igénybevételére
– a mindenkor hatályos Üzletszabályzat rendelkezései szerint – szerződést köt. Amennyiben jelen Üzletszabályzat valamely szerződéstípus vonatkozásában speciális ügyfél fogalmat használ, úgy azon szerződéstípus vonatkozásában kizárólag a speciális ügyfélfogalom alá tartozó személyek minősülnek ügyfélnek.
4.1.2. Ahol jogszabály, jelen Üzletszabályzat, illetve a felek eseti szerződése szigorúbb követelményt nem támaszt, ott a felek kötelezettségeire és jogcselekményeire az általános elvárhatóság [mely szerint úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható], a kölcsönös együttműködés, a jóhiszeműség és tisztesség követelménye az irányadó.
4.1.3. A jóhiszeműség és tisztesség, valamint az együttműködés kötelezettségét a felek nem zárhatják ki, e kötelezettségek a szerződéskötést megelőző tárgyalási szakasztól kezdődően a jogviszony megszűnését követő elszámolásig mindvégig terhelik a feleket.
4.1.4. Az SPB a jelen Üzletszabályzatban, illetve a keret- és eseti szerződésben meghatározottak szerint rendszeresen értesíti az Ügyfelet a befektetései alakulásáról, az SPB-nél vezetett számláin található pénz- és pénzügyi eszközei mértékéről. Ettől függetlenül és ilyen értesítés hiányában is köteles az Ügyfél maga is arra, hogy a befektetései alakulását és pénz- illetve pénzügyi eszközei mértékét az elvárható gondossággal maga is kövesse, és a befektetéseinek kockázatát mérlegelve felelős magatartást tanúsítva járjon el. Az Ügyfél a jelen pont szerinti kötelezettségének elmulasztásából származó jogkövetkezményeket viselni köteles.
4.2. A Befektetési Szolgáltató ügyféllel való kapcsolattartásának módja, eszköze
4.2.1. Az SPB és az Ügyfél közötti kapcsolattartás
4.2.1.1. Az SPB és az Ügyfél az alábbi módokon tarthatnak kapcsolatot egymással:
- Személyesen, az SPB ügyfélszolgálati helyiségeiben, az üzleti órákban.
- Írásban, a postai szolgáltató útján.
- Elektronikus levélben.
- Telefaxon keresztül.
- Telefonon keresztül.
- Az SPB honlapján történő közzététel útján.
4.2.1.2. Az SPB az Ügyféllel – a szerződéskötést, ideértve az eseti megbízás megadását is, kivéve – elsősorban elektronikus levelezés útján tart kapcsolatot (általános kapcsolattartási mód). Az általános kapcsolattartási módon kívül az SPB az Ügyféllel való kapcsolattartás körében az Ügyfél által kifejezetten megjelölt további kapcsolattartási módokra figyelemmel van. Az Ügyfél a kapcsolattartás érdekében köteles megadni egy olyan email címet, melyen fogadni képes az SPB rendszeres értesítéseit. Az általános kapcsolattartási módtól függetlenül a Felek nem zárják, és nem
zárhatják ki azt, hogy egymással más módon, így különösen személyesen, írásban, a postai szolgáltató útján, telefaxon vagy telefonon tartsanak kapcsolatot.
4.2.1.3. A Felek kötelesek jegyzőkönyvet felvenni minden olyan személyes kapcsolatfelvétel esetén, amely megbízás megadásához vezet vagy vezethet. A jegyzőkönyvből egy-egy eredeti példány illeti meg a Feleket.
4.2.1.4. Amennyiben valamely nyilatkozat megtételére a jelen Üzletszabályzat vagy jogszabály szigorúbb követelményt nem támaszt, az alakszerűség nélkül, a fenti kapcsolattartási módok bármelyikén megtehető.
4.2.1.5. A jelen Üzletszabályzat hatálya alá tartozó jogviszonyok tekintetében joghatás kiváltására irányuló jognyilatkozatot tenni – ide nem értve az egyedi megbízás megadását – azonban csak oly módon lehet, hogy az megfeleljen az írásbeliség követelményének. Az SPB és az Ügyfél között létrejött Számlaszerződés vagy Prémiumcsomag-szerződés és – amennyiben jelen Üzletszabályzat alapján szükséges – az ügyleti keretszerződés megkötését követően egyedi megbízást az Ügyfél a 4.2.2. pontban meghatározott módon adhat az SPB-nek.
4.2.1.7. Jogszabály egyes jognyilatkozatok megtételéhez további alakszerűségek betartását írhatja elő, ebben az esetben a jogszabály által előírt alakszerűség betartása kötelező.
4.2.2. Az eseti megbízások megadásának módja
4.2.2.1. Az SPB kizárólag a Számlaszerződés vagy Prémiumcsomag-szerződés, és – amennyiben a jelen Üzletszabályzat alapján szükséges – az ügyleti keretszerződés megkötését követően fogad el az Ügyféltől eseti megbízást.
4.2.2.2. Eseti megbízását az Ügyfél megadhatja írásban, postai levél útján, ily módon azonban az SPB kizárólag a jelen Üzletszabályzat mellékletét képező egyedi szerződésminták megfelelő, teljeskörű, ellentmondásoktól mentes kitöltése és teljes bizonyító erejű
magánokiratba foglalása esetén fogad el megbízást az Ügyféltől. Az SPB-t szerződéskötési kötelezettség csak a jogszabályban meghatározott esetekben terheli.
4.2.2.3. Személyesen az SPB ügyfélszolgálati helyiségeiben, munkanapokon, az üzleti órákban lehet megbízást adni. A személyesen megadott megbízásról az SPB kötjegyet vesz fel.
4.2.2.4. Telefonon az SPB kizárólag a hangrögzítő rendszerébe integrált vezetékes telefonszámaira beérkező megbízásokat fogadja el, az SPB ezekről a telefonszámokról a honlapján közzétett hirdetmény útján tájékoztatja az Ügyfeleket. Az SPB felhívja az Ügyfél figyelmét, az Ügyfél pedig jelen Üzletszabályzat elfogadásával tudomásul veszi, hogy az SPB valamennyi telefonon adott megbízást és telefonbeszélgetést, amely megbízást eredményez vagy eredményezhet hangszalagra (tartós adathordozóra) rögzíti, a jelen Üzletszabályzat 5.1.6.3. pontjában foglaltaknak megfelelően. Az így rögzített hangfelvételeket az SPB 5 évig köteles megőrizni. Vita estén az Ügyfél jogosult a hanganyagot tartós adathordozón kikérni, valamint a hanganyag az SPB hivatalos helyiségében visszahallgatható, arról az Ügyfél feljegyzést, kivonatot készíthet.
4.2.2.5. Az SPB tájékoztatja Ügyfelét, hogy az üzletkötők saját mobil telefonvonalain nincs hangrögzítés, melyből kifolyólag az SPB megbízást a 4.2.2.4. pontban foglaltakra tekintettel kizárólag vezetékes telefonon keresztül fogad.
4.2.2.6. A hangrögzítés által felvett beszélgetések a személyhez fűződő jogok védelme alatt állnak. A felvett beszélgetés visszahallgatása kizárólagosan az erre jogosult munkatárs által dokumentáltan történhet. A hangrögzítő rendszerhez külön jogosultságokat kell kiadni. A tartós adathordozón rögzített hangfelvétel külső tárolási helyről történő kivételezése az SPB első számú vezetőjének vagy írásban felhatalmazott helyettesének engedélyével lehetséges.
4.2.2.7. A telefonon adott megbízás esetén az SPB az alábbiak szerint köteles az Ügyfél személyazonosságáról meggyőződni. Az SPB a telefonos azonosítás céljából erre szolgáló titkos azonosító kódot bocsát az Ügyfél rendelkezésére. Az azonosítás az Ügyfél nevének és titkos azonosító kódjának Ügyfél részéről történő pontos és egyértelmű megadásával történik, az SPB egyéb módon nem köteles meggyőződni az Ügyfél személyazonosságáról. A titkos azonosító kód megőrzéséről és a jogosulatlan hozzáférés megakadályozásáról az Ügyfél köteles gondoskodni.
Abban az esetben, ha az Ügyfél nem tudja a titkos azonosító kódját, az azonosítás történhet az alábbi adatok mindegyikének hibátlan megadásával is:
- természetes személy ügyfél esetén: az Ügyfél neve, lakcíme, anyja születési neve, születési helye és ideje, adóazonosító jele.
- jogi személy ügyfél esetén: az Ügyfél neve, székhelye, cégjegyzékszáma, az Ügyfél törvényes képviseletében eljáró vagy meghatalmazás alapján őt képviselő, az SPB- nek előzetesen bejelentett természetes személy Ügyfél neve, lakcíme, anyja születési neve, születési helye és ideje, adóazonosító jele.
Amennyiben az SPB az azonosítás érdekében a jelen pontban meghatározott adatokat az Ügyféltől bekérte és azokat az Ügyfél hiánytalanul megadta, a megbízás esetleges hamis voltából eredő minden kárt az Ügyfél maga köteles viselni. Az Ügyfél a fentiekhez történő hozzájárulása az ily módon adott megbízási lehetőségek igénybevételével megadottnak tekintendő.
Az SPB ugyanakkor mérlegelheti, hogy a titkos azonosító kód megadásának hiányában a fentiekben felsorolt egyéb adatok megadása esetén sem veszi fel a megbízást, ha megítélése szerint az Ügyfél személyazonossága kétséget kizáróan nem állapítható meg.
4.2.2.8. Az Ügyfél szintén a jelen Üzletszabályzat mellékletét képező egyedi szerződésminták megfelelő, teljeskörű, ellentmondásoktól mentes kitöltése és teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása esetén, telefaxon is jogosult eseti megbízást adni. Telefaxon adott megbízások esetén az ügyfélkódot az Ügyfél neve mellett mindig fel kell tüntetni. Amennyiben az Ügyfél telefaxon küldött megbízása a jelen pont szerinti alaki és tartalmi követelményeknek megfelel, az annak hamis voltából eredő minden kárt az Ügyfél maga köteles viselni.
4.2.2.9. Az e-mailen, telefaxon vagy postai levél útján érkező megbízásokat az SPB azok SPB- hez történő beérkezésétől számított 30 (harminc) percen belül rögzíti, azonban figyelemmel arra, hogy az ilyen módon adott megbízások beérkezésének ideje pontosan nem határozható meg előre, az SPB felhívja az Ügyfeleit, hogy tartózkodjanak a postai úton, illetve az e-mail, telefax útján történő megbízásadástól. Amennyiben az SPB nem tagadja meg az ilyen módon adott megbízás felvételét, a fenti tájékoztatás miatt nem hivatkozhat az Ügyfél arra, hogy a teljesítésre csak olyan időpontban és/vagy olyan ellenérték fejében került sor, amely már nem felel meg a megbízás elküldéskori értékének, illetve az Ügyfél érdekének. Ugyancsak nem hivatkozhat ez esetben az Ügyfél arra, ha a bizományi megbízás alapján megkötendő szerződésben foglalt ellenérték nem felel meg a megbízás elküldéskori értékének, illetve az Ügyfél érdekének.
4.2.3. A megbízások alakszerűsége, írásbeli dokumentálása
4.2.3.1. Az Ügyfél az eseti szerződésre vonatkozó ajánlatát [a továbbiakban: eseti megbízását] a 4.2.2. pontban foglaltak figyelembevételével írásban vagy alakszerűség nélkül teheti meg az SPB felé címzetten; utóbbi esetben – amennyiben a megbízást az SPB elfogadja
– a jelen cím alatt meghatározottak szerint gondoskodni kell a szerződés írásbeli dokumentálásáról. Az SPB nem címezhet ajánlatot nyilvánosan valamennyi Ügyfele vagy az Ügyfelei egy általánosan meghatározott csoportja felé. Egyebekben a szerződés létrejöttére a Ptk. 6:63-6:70. §§-aiban foglaltak az irányadók.
4.2.3.2. Írásbelinek minősül a Felek szerződési nyilatkozata akkor, ha arról a jognyilatkozatot tevő fél szabályszerűen aláírt okiratot állított ki, továbbá, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. Ez utóbbi rendelkezést e-mail útján közölt jognyilatkozat esetén a 4.2.1.6. pontban foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni. Írásbelinek (írásba foglaltnak) minősül továbbá a Felek szerződési nyilatkozata akkor, ha az alakszerűség nélkül megtett nyilatkozat a jelen címben foglaltak szerint írásban dokumentálásra került.
4.2.3.3. Írásbelinek minősül a szerződési nyilatkozat akkor is, ha azt több szerződési nyilatkozatról összevontan kiállított szerződési okirat tartalmazza. Ezen összevont okirat tartalmazza minden egyes szerződés vonatkozásában a jelen Üzletszabályzatban az eseti szerződés kötelező tartalmára vonatkozó feltételeket, valamint az egyes szerződéskötések időpontját.
4.2.3.4. Amennyiben az Ügyfél bármely távközlő eszközt vesz igénybe szerződési nyilatkozata megtételéhez, úgy kizárólag az ő felelőssége annak ellenőrzése, hogy az általa alkalmazott távközlő eszköz biztonságos és azt harmadik személy az Ügyfél hátrányára nem használja jogellenesen, illetve visszaélésszerűen. Az SPB nem tehető felelőssé azért, ha a bizonytalan elektronikus csatorna vagy távközlő eszköz alkalmazásával az Ügyfél hátrányára harmadik személy visszaél, tekintve, hogy az SPB csak abban az esetben köteles a megbízást megtagadni, ha alapos kétely merül fel az ilyen visszaélésre.
4.2.3.5. Az Ügyfél tudomással bír arról, hogy amennyiben alakszerűség nélkül, vagyis szóban tesz szerződési nyilatkozatot, úgyszintén amennyiben nem biztonságos elektronikus csatornán tesz vagy olyan távközlő eszköz útján tesz szerződési nyilatkozatot, ahol az aláírása eredetisége nem állapítható meg teljes biztonsággal, úgy kiteszi magát annak a veszélynek, hogy egyfelől az SPB a megbízást – a Bszt. 54. §-ra (különösen (1) bek. c) pontjára) hivatkozva – megtagadhatja, másfelől a dokumentáltság fogyatékosságából eredően utóbb kétséges lehet a szerződés pontos tartalma.
4.2.3.7. Az Ügyfél köteles a 4.2.3.6. pontban meghatározottak szerint megküldött szerződéspéldányt aláírni és postai úton, telefaxon, beszkennelve, elektronikus levél mellékleteként vagy személyesen haladéktalanul visszajuttatni az SPB -hez. Az ügyfél által aláírt szerződéspéldány visszajuttatásának esetleges elmaradása nem érinti a szerződés érvényességét vagy az SPB írásba foglalási kötelezettségének teljesülését. Nem hivatkozhat az Ügyfél az aláírásának a hiányára abban az esetben, ha az SPB a
4.2.3.6. pont szerint a szerződést számára megküldte, és az Ügyfél ennek ellenére 15 napon belül a szerződést aláírva nem küldte vissza, és a szerződést illetően kifogást sem terjesztett elő.
4.2.3.8. A postai szolgáltató útján megküldött szerződéspéldány kézhezvétele időpontját az ellenkező bizonyításáig – amennyiben az értesítés elküldésére nem tértivevényes postai küldeménnyel vagy telefax útján, vagy személyes átadással került sor – vélelmezni kell a következők szerint. Budapesti kézbesítés esetén a postai feladástól számított második, egyéb magyarországi kézbesítés esetén a feladástól számított negyedik, külföldi kézbesítés esetén a feladástól számított tizennegyedik munkanapon tekintendő kézbesítettnek az értesítés.
4.2.3.9. A portfóliókezelési tevékenység keretében megkötött eseti szerződések aláíratása nem kötelező.
4.2.4. A megbízások felvétele, illetve megtagadása
4.2.4.1. Ha a megbízás az Ügyféltől az SPB -hez a jelen Üzletszabályzat rendelkezéseinek megfelelő időben és az abban meghatározott módon érkezik, az SPB a megbízást elfogadja, amennyiben az alábbi, konjunktív feltételek teljesülnek:
1. a megbízásban megfelelő kvalitatív és kvantitatív információ szerepel az üzletkötéshez, ideértve minden, a jelen Üzletszabályzat mellékletében foglalt keret- és/vagy egyedi szerződésminta szerint az ügylet tárgyát illetően megkívánt bármely szerződési tartalmat;
2. abból egyértelműen megállapítható az, hogy az így adott megbízás a megbízásra jogosult személytől származik;
3. az nem ütközik a keretszerződésben, avagy az Ügyféllel kötött egyedi szerződésben foglalt feltételekbe; és
4. az ügyletkötéshez szükséges pénzt, értékpapírt, vagy más, az SPB által elfogadott fedezetet (óvadékot) az Ügyfél az Üzletszabályzat rendelkezései szerint az SPB rendelkezésre bocsátotta.
4.2.4.2. Az SPB hirdetményi úton meghatározhatja, hogy az egyes tőzsdei (beleértve akár külföldi tőzsdéket) vagy tőzsdén kívüli (ún. OTC) megbízások esetén meddig tudja a megbízásokat az ajánlatok könyvében rögzíteni, illetve a teljesítést még aznap megkísérelni.
4.2.5. A megbízások sorrendje
A megbízásokat az SPB a beérkezés sorrendjében veszi nyilvántartásba és – hacsak magából a megbízásból más nem következik – kísérli meg teljesíteni. Az Ügyfél kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a megbízást az SPB részletekben vagy akár más megbízásokkal összevontan teljesítse. A saját számlás ügyletekkel szemben az Ügyfelet kell előnyben részesíteni.
4.3. Ügyfél-átvilágítás és az üzleti kapcsolat létesítésekor rögzítendő további adatok köre
4.3.1. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség
Az SPB ügyfél-átvilágítást köteles végezni:
a) az üzleti kapcsolat létesítésekor,
c) ha az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás kerül átvezetésre, és kockázatérzékenységi megközelítés alapján szükséges az ügyfél-átvilágítás ismételt elvégzése.
4.3.2. Az ügyfél-átvilágítási intézkedések
a) természetes személy esetén:
1. Családi és utónév
2. Születési családi és utónév
3. Születési hely, idő
4. Anyja születési neve
5. Állandó lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely
6. Állampolgárság
7. Azonosító okmány típusa, száma
b) jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén:
1. Név és rövidített név
2. Székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – a magyarországi fióktelep címe
3. Főtevékenység
4. Képviseletre jogosultak neve és beosztása
5. - Ha ilyennel rendelkezik - kézbesítési megbízottjának a) pont 1. és 5. alpontjai szerinti adatai
6. Cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy cégjegyzékszáma, egyéb jogi személy esetén létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma, vagy nyilvántartási szám
7. Adószám
A természetes személy Ügyfél köteles továbbá az SPB részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának, vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának, vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt.
4. § (2) (4) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának, vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá a pénzeszközök forrására és a vagyon forrására vonatkozó információt és a pénzeszköz forrását igazoló dokumentumokat.
4.3.2.2. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az SPB köteles megkövetelni az alábbi okirat bemutatását, vagy jogosult közhiteles nyilvántartásból az alábbi adatokra adatlekérdezést végezni:
a) természetes személy esetén
aa) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa (amely a személyazonosító igazolvány, az útlevél vagy a kártya formátumú vezetői engedély) és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, ez
utóbbi abban az esetben, ha lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található,
ab) külföldi állampolgár úti okmánya vagy személyazonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványa, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található;
A fenti ab) pont alkalmazásában magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványnak minősül a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény szerinti szálláshelyet, lakóhelyet igazoló dokumentum, amelyet az idegenrendészet állít ki, vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolvány, vagy egyéb, a külügyi tárca tájékoztatása alapján érvényes okmány.
b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló –30 napnál nem régebbi – hiteles okiratot, hogy
ba) a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került,
bb) a b) pont ba) alpontba nem tartozó belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént és ezt a kiállítás nyelve szerinti, valamint magyar nyelvű hiteles fordítással ellátott okiratpéldánnyal igazolja;
c) bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem bírósághoz vagy hatósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.
A következő adatok ellenőrzése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza: születési családi és utónév, állampolgárság, az anyja születési neve.
Az előző bekezdésben meghatározott esetben az SPB köteles az arra vonatkozó információt rögzíteni, hogy ezen adatok rögzítésére az ellenőrzés mellőzésével került sor.
A fenti c) pontban meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint az SPB köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.
A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az SPB köteles ellenőrizni a fentiek alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét, valamint ennek keretében köteles meggyőződni az okirat hitelességéről.
Az SPB a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 4.3.2.1 pontban meghatározott adatokat tartalmazó és jelen pont alapján - az Ügyfél által - bemutatott okiratokról másolatot készít, vagy a rögzítendő adatok vonatkozásában az elvégzett közhiteles nyilvántartásból történő adatlekérdezés eredményét rögzíti és nyilvántartja.
A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a szolgáltató köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, az SPB az eljáró rendelkezésre jogosult rendelkezési jogosultságát, továbbá az SPB az eljáró képviselő képviseleti jogosultságát.
4.3.2.3. Az SPB az Ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése előtt köteles lefolytatni. Az Ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítését követően, annak során is lefolytathatja, ha ez a rendes ügyletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügylet teljesítéséig be kell fejezni.
4.3.2.4. Az ügyfél-átvilágítás elvégzése során a természetes személy Ügyfél köteles az SPB részére írásbeli nyilatkozatot tenni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. Ez esetben az Ügyfél írásbeli nyilatkozata tartalmazza a tényleges tulajdonos:
a) családi és utónevét
b) születési családi és utónevét
c) születési helyét és idejét
d) lakcímét, illetve annak hiányában tartózkodási helyét
e) állampolgárságát is.
A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Ügyfél képviselője
– az ügyfél által vezetett pontos és naprakész nyilvántartás alapján – köteles írásban nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról. Az Ügyfél képviselőjének írásbeli nyilatkozata tartalmazza a tényleges tulajdonos:
a) családi és utónevét
b) születési családi és utónevét
c) születési helyét és idejét
d) lakcímét, illetve annak hiányában tartózkodási helyét
e) állampolgárságát
f) a tulajdonosi érdekeltsége jellegét és mértékét is.
A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője az előző bekezdés szerinti nyilatkozatában köteles minden, a Pmt. 3. § 38. pontjában foglaltaknak megfelelő természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként.
Az SPB a fent meghatározott adatokon kívül mind a természetes személy Ügyféltől, mind a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Ügyfél képviselőjétől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
Ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a Társaság mind a természetes személy Ügyfél, mind a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Ügyfél esetében megtesz minden további, a Felügyelet által meghatározott intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Ügyfél esetében ideértve az Ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértését is.
A tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatot ellenőrzése érdekében az SPB különösen az alábbi dokumentumokat megküldését kérheti az Ügyfél részéről:
a) A gazdasági társaság létesítő okirata (amely – a részvénytársaság és az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság kivételével – a gazdasági társaság társasági szerződése, a részvénytársaság esetében az alapszabály, az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság esetében az alapító okirat);
b) Részvénykönyv;
c) Számviteli törvény szerinti beszámoló.
4.3.2.5. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az Ügyfél, annak meghatalmazottja, az SPB-nél eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá az SPB-nél eljáró képviselő köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül az SPB-t értesíteni az ügyfél- átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét illetően bekövetkezett változásokról.
4.3.2.6. Az SPB az ügyfél-átvilágítás keretében köteles az alábbi adatokat is rögzíteni:
a) a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát,
b) az ügyfél-átvilágítás módjának meghatározása érdekében azt, hogy az Ügyfél kockázati szintje átlagos, magas vagy alacsony,
c) a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód),
d) információt az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről.
Az SPB – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – kéri a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.
Adatváltozás esetén az SPB-nek csak a megváltozott adat rögzítéséhez szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedést kell elvégeznie, amennyiben a 4.3.1. pont b) alpontjában írt teljes átvilágítási kötelezettsége nem áll fenn.
4.3.2.7. Az SPB köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni (monitoring) – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését is – annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e az SPB-nek az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival és ez alapján szükség van- e az Ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedések végrehajtására.
4.3.2.8. Az SPB köteles biztosítani, hogy az Ügyfélre és az üzleti kapcsolatra vonatkozóan az ügyfél-átvilágítási intézkedések alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok, valamint az ügyfél kockázati szintjének meghatározása naprakészek legyenek, így különösen az Ügyfélre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok és okiratok megváltozásáról történő tudomásszerzés esetén, a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok jogszabály alapján történő ellenőrzése céljából vagy az adózás területén történő együttműködés teljesítése érdekében a Társaság köteles ellenőrizni az Ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat. Ennek érdekében kockázatérzékenységi megközelítés alapján, magas kockázat esetén évente, alacsony kockázat esetén legalább ötévente köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat. Ha az ellenőrzés során az SPB-nek kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi a kétség kizárásához szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
4.3.2.9. Amennyiben az SPB az Ügyfél által kapcsolattartásra megadott módokon nem tud az Ügyféllel kapcsolatba lépni annak ellenére, hogy az Ügyfél ügyletek végrehajtását kezdeményezi, a SPB-nek kockázatérzékenységi megközelítés alapján meg kell kísérelnie három hónapon belül legalább két alkalommal, igazolt módon postai úton írásban felszólítani az Ügyfelet – a lehetséges jogkövetkezményekre való egyidejű figyelmeztetés mellett – a SPB-vel való kapcsolat felvételére. A második értesítés sikertelenségét követően az SPB az Ügyfél vagy annak meghatalmazottja általi kapcsolatfelvételig megtagadja az Ügyfél által kezdeményezett, négymillió-ötszázezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését.
4.3.2.10. Az SPB a Pmt. rendelkezései szerint egyszerűsített vagy fokozott ügyfél-átvilágítást végez. Az SPB a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket nem fogadja el.
4.3.2.11. Amennyiben az SPB az ügyfél-átvilágítást nem tudja végrehajtani – így különösen, de nem kizárólagosan abban az esetben, ha az Ügyfél valótlan, hiányos adatokat szolgáltat, vagy az adatszolgáltatást megtagadja, nyilatkozattételi kötelezettségének az SPB által meghatározott időpontig nem, vagy hiányosan tesz eleget – akkor az érintett Ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az Ügyfél megbízása alapján, , az üzleti kapcsolat létesítését és ügyletteljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.
4.3.2.12. Pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén az SPB a pénzügyi információs egységként működő hatóságnál bejelentést tesz. A bejelentés pénzügyi információs egységként működő hatósághoz való eljuttatásáig az SPB az Ügyfél által adott ügyletre vonatkozó megbízást nem teljesíti. Amennyiben pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény egy már fennálló üzleti kapcsolatban, vagy az SPB által már megkezdett teljesítés során merül fel, az SPB az ügylet teljesítését felfüggeszti, ha a kétséges adatok, tények, körülmények ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek. Az SPB-t jóhiszeműsége esetén akkor sem terheli felelősség az ügylet teljesítésének felfüggesztéséért, ha az utóbb – a jogszabályi előírások betartása mellett – teljesíthető.
4.3.2.13. Az SPB a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikke által meghatározott
célból a feladatkörükben eljáró szervek [Felügyelet és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda (FIU)] megkeresésére köteles átadni a hivatkozott rendelet 4. cikkében meghatározott megbízói adatokat. Az SPB ezen adatközlése nem minősül az adatvédelmi szabályok megsértésének.
4.3.3. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás
4.3.3.1. Az SPB a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében a belső szabályzata szerint meghatározott alacsony kockázatot jelentő Ügyfelek vonatkozásában ún. egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat, mely esetben a 4.3.2. pontban meghatározott intézkedéseket az Ügyfél/képviselő személyes megjelenése nélkül,
a) postai úton megküldött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján,
b) az SPB saját kockázatértékelésén alapuló jelen Szabályzatban rögzített esetekben az ügyfél által az ügyfél azonosított elektronikus levelezési címéről biztonságosan küldött, okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján, vagy
c) okiratmásolatokat és nyilatkozatokat magába foglaló jognyilatkozatokat is tartalmazó, az azokban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas, az ügyfél által az SPB részére hozzáférhetővé tett elektronikus dokumentumok alapján is elvégezheti.
4.3.4. A fokozott ügyfél-átvilágítás
4.3.4.1. Az SPB a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében a belső szabályzata szerint – a Pmt.-ben és a kapcsolódó jogszabályokban foglaltak szerint – meghatározott magas kockázatot jelentő Ügyfelek vonatkozásában ún. fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmaz, amelynek keretében:
a) az Ügyfél vagyonának forrására vonatkozó információkat kérhet,
b) a tényleges tulajdonos vonatkozásában személyesen vagy távoli azonosítás útján, a közjegyző, külképviselet, vagy okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatóságának közreműködésével végzi a személyazonosság igazoló ellenőrzésre irányuló intézkedéseket.
c) elvégzi pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében a belső szabályzatában meghatározott egyéb fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
Az SPB fokozott ügyfél-átvilágítás alá eső Ügyféllel üzleti kapcsolatot kizárólag pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében a belső szabályzata szerinti vezetőjének jóváhagyását követően létesíthet.
4.3.5. Az üzleti kapcsolat létesítésekor rögzítendő további adatok köre
Az SPB az üzleti kapcsolat létesítésekor a 4.3.2.1 pontban meghatározott adatokon túl az Ügyfél későbbi azonosíthatósága és a kapcsolattartás érdekében, valamint további jogszabályi követelmény alapján (Aktv.) az alábbi adatokat is rögzíti és nyilvántartásba veszi:
a) természetes személy esetén:
1. Titulus (pl. Dr. Ifj. Özv., stb.)
2. Adóazonosító jel
3. Aláírás minta
4. Értesítési cím
5. Külföldi személy esetén magyarországi tartózkodási helye
6. Telefonszám, faxszám, e-mail cím
7. Külföldi természetes személy esetén az RTS 22 6. cikk (1) bekezdésében rögzített nemzeti ügyfél-azonosító
b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén:
1. Alapítás dátuma
2. Belföldi hitelintézetnél vezetett saját bankszámla száma
3. KSH szám
4. Telephelye(k) címe(i)
5. Képviseletre jogosultak aláírás-mintája
6. Telefonszám, faxszám, e-mail cím
7. Az RTS 22 13. cikkében rögzített jogalany-azonosító szám azaz az úgynevezett LEI (Legal Entity Identifier) kód
4.3.6. FATCA-nyilatkozat, illetőségvizsgálat
4.3.6.1. Az SPB a FATCA-törvény értelmében Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény. Az SPB az Ügyfél illetőségének vizsgálatát és a FATCA-törvényben foglalt kötelezettségeit a FATCA-törvényben és a Bszt.-ben foglaltaknak megfelelően végzi el. Az Ügyfél köteles ennek során az SPB-vel együttműködni, és a vizsgálat elvégzését, valamint a FATCA-törvény szerinti kötelezettségek teljesítését lehetővé tenni.
4.3.6.2. Az SPB az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számlának minősülő ügyfélszámla vagy értékpapírszámla vonatkozásában elvégzi az Ügyfélnek a FATCA- törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat). Az SPB az illetőségvizsgálatot az Ügyfél által visszaküldött nyilatkozat alapján végzi el. Az Ügyfél köteles a részére megküldött a FATCA-törvény szerinti illetőségvizsgálatra vonatkozó nyilatkozatot megfelelően kitöltve határidőben az SPB részére visszaküldeni. A nyilatkozat visszaküldésének elmaradásából fakadó következmények az Ügyfelet terhelik.
4.3.6.3. Az SPB az Ügyfelet az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,
c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.
4.3.6.4. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az SPB az Ügyfelet az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.
4.3.7. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek
4.3.7.1. Az SPB az Aktv. szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, mely az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot. Ennek során az Ügyfél köteles az SPB-vel együttműködni és a vizsgálat elvégzését, valamint az Aktv. szerinti kötelezettségek teljesítését lehetővé tenni. Az SPB az illetőségvizsgálatot az Ügyfél által visszaküldött nyilatkozat alapján végzi el. Az Ügyfél köteles a részére megküldött az Aktv. szerinti illetőségvizsgálatra vonatkozó nyilatkozatot megfelelően kitöltve határidőben az SPB részére visszaküldeni. A nyilatkozat visszaküldésének elmaradásából fakadó következmények az Ügyfelet terhelik.
4.3.7.2. AZ SPB az Ügyfelet az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy - ha ez lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
4.3.7.3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az SPB az Ügyfelet az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja.
4.4. Az alkalmassági teszt és nyilatkozat, a megfelelési teszt és az ügyfélminősítés
4.4.1. Az alkalmassági teszt
a) meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél ismeretei és a szerződés vagy megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon, és
b) a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárja a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait, annak érdekében, hogy a körülményeihez igazodó, veszteségviselő képességével összhangban álló, valamint a befektetési elvárásai megvalósítására alkalmas,
ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánljon.
4.4.1.2. A 4.4.1.1. pontban meghatározott tájékozódás (alkalmassági teszt) keretében az SPB az ügyféltől begyűjtendő információk körét az ügyfélnek nyújtandó befektetési tanácsadás vagy portfóliókezelési szolgáltatás fényében határozza meg. Az SPB beszerzi az ügyféltől vagy potenciális ügyféltől mindazon információkat, amelyek számára az ügyféllel kapcsolatos lényeges tények megértéséhez és ahhoz szükségesek, hogy ésszerű alapon - a nyújtott szolgáltatás jellegét és méretét kellően figyelembe véve
- meg tudja határozni azt, hogy az ajánlandó, illetve portfóliókezelési szolgáltatás keretében kötendő konkrét ügylet megfelel a következő kritériumoknak:
a) az ügylet megfelel az adott ügyfél befektetési céljainak, ideértve az ügyfél kockázattűrését;
b) az ügylet jellegénél fogva az ügyfél pénzügyileg viselni tudja a befektetési céljainak megfelelő kapcsolódó befektetési kockázatokat;
c) az ügylet jellegénél fogva az ügyfél rendelkezik az ahhoz szükséges tapasztalatokkal és ismeretekkel, hogy megértse az ügylettel vagy a portfóliója kezelésével kapcsolatos kockázatokat
4.4.1.3. A 4.4.1.2. pont a) pontjában foglalt befektetési célok értékelése során az SPB megvizsgálja legalább
a) a leendő szerződő félnek vagy az ügyfélnek a befektetés tartási idejére vonatkozó szándékát,
b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kockázatvállalási preferenciáit,
c) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kockázati profilját és a befektetés célkitűzéseit,
d) azt, hogy a leendő szerződő félnek vagy az ügyfélnek vannak-e fenntarthatósági preferenciái.
4.4.1.4. A 4.4.1.2. pont b) pontjában foglalt pénzügyi teherviselő képesség értékelése során az SPB megvizsgálja legalább
a) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél rendszeres jövedelmének forrását és nagyságát,
b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél vagyonát – beleértve a likvid eszközöket, a befektetéseket és az ingatlanokat – és rendszeres pénzügyi kötelezettségvállalásait.
4.4.1.5. A 4.4.1.2. pont c) pontjában foglalt ismeret és tapasztalat értékelése során az SPB
a) feltárja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket és pénzügyi eszközöket,
b) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint azt, hogy ezen ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, és
c) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását vagy az értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozását,
d) vizsgálja, hogy az ügyfélnek van-e fenntarthatósági preferenciája.
Az SPB a 4.4.1.5 pont d) alpontjában foglaltakat a ún. Fenntarthatósági preferenciára vonatkozó nyilatkozat segítségével méri fel.
4.4.1.6. Az SPB a 4.4.1.5 pont a-c) pontjaiban rögzítettek felmérését követően az ún. Fenntarthatósági preferenciára vonatkozó nyilatkozatban felméri, hogy az ügyfélnek vannak-e fenntarthatósági preferenciái. Amennyiben az Ügyfél akként nyilatkozik, hogy vannak fenntarthatósági preferenciái úgy az SPB tájékoztatja az ügyfelet, hogy a fenntarthatósági preferenciákat teljesítő pénzügyi eszközökkel kapcsolatos jelenlegi adathiányok miatt és a piaci bizonytalanságok okán, nem áll módjában befektetési tanácsadási és portfóliókezelési szolgáltatást nyújtani az ügyfélnek.
4.4.1.7. Az ügyfél viseli annak felelősségét és kockázatát, ha az SPB által a begyűjtött információk megbízhatósága érdekében megtett minden ésszerű lépés ellenére az ügyfél a kért nyilatkozatnak nem, nem teljeskörűen, nem pontos tartalommal vagy valós tények elhallgatásával tesz eleget.
4.4.1.9. Amennyiben az SPB szakmai ügyfélnek nyújt befektetési szolgáltatást, feltételezheti, hogy a 4.4.1.2. b) pontjának alkalmazásában az ügyfél pénzügyileg viselni tudja a befektetési céljainak megfelelő befektetési kockázatokat, feltételezheti továbbá, hogy a szakmai ügyfél rendelkezik a 4.4.1.2. c) pontja alkalmazásában szükséges szintű tapasztalatokkal és ismeretekkel azon termékek, ügyletek és szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban szakmai ügyfélnek minősül.
4.4.1.10. Nem kell a 4.4.1.1.-4.4.1.8. pontokban foglaltakat alkalmazni, ha az SPB az ügyféllel vagy a leendő szerződő féllel a Bszt. 5. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában foglaltakra köt megállapodást és az ügyfél elfogadható partnernek minősül.
4.4.1.11. Az SPB joggal hagyatkozik az ügyfelei vagy potenciális ügyfelei által nyújtott tájékoztatásra, kivéve, ha tudja vagy tudnia kellene, hogy az nyilvánvalóan elavult, pontatlan vagy hiányos.
4.4.1.12. Ha az alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az ügyfél részére az adott pénzügyi eszköz tekintetében történő szolgáltatásnyújtást, úgy az SPB jelen Üzletszabályzat 5.1.5.1. e) pontjában foglaltaknak megfelelően jár el, azaz a kapott megbízás végrehajtását megtagadja, illetve a fenntarthatósági preferenciákkal rendelkező leendő szerződő fél vagy ügyfél esetén nem köt befektetési tanácsadási illetve portfóliókezelési szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést.
4.4.2. Alkalmassági nyilatkozat
4.4.2.1. Az SPB befektetési tanácsadási tevékenysége keretében kínált szolgáltatás esetén az ügylet megvalósítását megelőzően, tartós adathordozón nyilatkozatot tesz a tanácsadás ügyfél számára való alkalmasságáról (a továbbiakban: alkalmassági nyilatkozat), amelyben ismerteti az adott tanácsadást, és hogy az miként elégíti ki a lakossági ügyfél preferenciáit, céljait és egyéb jellemző igényeit.
4.4.2.2. Ha a pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodást olyan távközlési eszköz igénybevételével kötik meg, amely nem teszi lehetővé az alkalmassági nyilatkozat előzetes átadását, az SPB tartós adathordozón is átadhatja az írásos alkalmassági nyilatkozatot közvetlenül azt követően, hogy az ügyfél megkötötte a megállapodást, feltéve, hogy a következő feltételek együttesen teljesülnek
a) az ügyfél beleegyezett, hogy az alkalmassági nyilatkozatot az ügylet megkötését követően indokolatlan késedelem nélkül átvegye, valamint
b) az SPB megadta azt a választási lehetőséget az ügyfél számára, hogy az ügyletkötést elhalassza annak érdekében, hogy az alkalmassági nyilatkozatot átvegye.
Az ügyfél jelen Üzletszabályzat elfogadásával egyidejűleg beleegyezését adja, hogy az alkalmassági nyilatkozatot az SPB a részére utólag, azaz az ügylet megkötését követően adja meg, azzal, hogy az ügyfél tisztában van annak lehetőségével, hogy az alkalmassági nyilatkozat – ügylet megkötését megelőző – előzetes átvétele érdekében az ügylet megkötését elhalaszthatja.
4.4.2.3. Az SPB az ügyfelek számára kiválasztott pénzügyi eszközök költsége és összetettsége figyelembevételével értékeli, hogy egyenértékű pénzügyi eszközök megfelelhetnek-e az ügyfél profiljának és amennyiben összetettebb vagy költségesebb pénzügyi eszközt ajánl annak indoklását az alkalmassági nyilatkozatba foglalja.
4.4.2.4. Ha a befektetési tanácsadás vagy portfóliókezelési szolgáltatás nyújtása befektetések közötti váltást eredményez – amely történhet az egyik eszköz eladásával és egy másik eszköz vásárlásával vagy egy létező eszköz módosítására vonatkozó jog gyakorlásával
– az SPB begyűjti a szükséges információkat az ügyfél meglévő befektetéseiről és az ajánlott új befektetésekről, majd elvégzi a váltás költség-haszon elemzését annak érdekében, hogy ki tudja jelenteni, hogy a váltás – a rendelkezésre álló információk alapján – a költségeket meghaladó előnyökkel jár. Befektetési tanácsadás nyújtása esetén az SPB tájékoztatja az Ügyfelet, hogy a pénzügyi eszközök közötti váltás hasznai meghaladják-e az ilyen váltás költségeit.
4.4.2.5. Az SPB az alkalmassági nyilatkozatba foglalja, annak tényét, ha az ajánlott szolgáltatások vagy eszközök indokolják, hogy a lakossági ügyfél a rendelkezések rendszeres felülvizsgálatát kérje, és felhívja erre az ügyfelek figyelmét.
Amennyiben az SPB által nyújtott szolgáltatás rendszeres alkalmassági értékeléseket és nyilatkozatokat tesz szükségessé, úgy a kezdeti szolgáltatás meghatározását követő nyilatkozatoknak elegendő csupán az érintett szolgáltatások és eszközök és/vagy az ügyfél körülményeinek változásait bemutatniuk, vagyis nem szükséges megismételniük az első alkalmassági nyilatkozat minden részletét.
4.4.2.6. A jelen 4.4.2. pontban megállapított követelmények nem alkalmazandók a szakmai ügyfelek részére nyújtott szolgáltatásokra, kivéve, ha a szakmai ügyfél elektronikus formátumban vagy papíron arról tájékoztatja az SPB-t, hogy élni kíván jelen 4.4.2. pontban biztosított jogokkal.
4.4.2.7. Az SPB nyilvántartást vezet az ügyfelek 4.4.2.6. bekezdés szerint tett nyilatkozatairól.
4.4.3. A megfelelési teszt
a) a szerződésben foglalt ügylet lényegével,
b) az ügyletben érintett pénzügyi eszköz jellemzőivel, és
c) különösen ezek kockázataival
kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól, annak megítélése érdekében, hogy az SPB valóban a számára megfelelő ügylettel vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatást nyújtsa.
4.4.3.2. A4.4.3.1. pontban foglalt ismeret és tapasztalat értékelése (a továbbiakban: megfelelési teszt) során az SPB
a) feltárja a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket és pénzügyi eszközöket,
b) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint azt, hogy ezen ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, és
c) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását vagy az értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozását.
4.4.3.3. Az Ügyfél viseli annak felelősségét és kockázatát, ha az SPB által a begyűjtött információk megbízhatósága érdekében megtett minden ésszerű lépés ellenére az ügyfél az e cím alatti nyilatkozatokra vonatkozó kötelezettségének nem tesz szabályszerűen eleget.
4.4.3.4. Nem kell a 4.4.3.1. pontban foglaltakat alkalmazni, ha az SPB a leendő szerződő féllel vagy az ügyféllel megbízás felvételére és továbbítására, illetve ügyfél nevében történő végrehajtására köt megállapodást – kiegészítő szolgáltatások nyújtásával vagy azok nélkül, az olyan befektetési hitelnyújtás kivételével, amely nem tartalmaz az ügyfél kölcsöneire, folyószámláira és folyószámlahiteleire vonatkozó hitelkeretet - és
a) az ügylet tárgya olyan részvény, amelyet szabályozott piacra vagy azzal azonos feltételeknek megfelelő harmadik országbeli piacra, illetve multilaterális kereskedési rendszerre bevezettek, ide nem értve a Kbftv. szerinti ABA által részvény formában kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt, valamint a származtatott eszközben foglalt részvényt vagy,
b) az ügylet tárgya olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy más értékpapírosított követelés, amelyet szabályozott piacra vagy azzal azonos feltételeknek megfelelő harmadik országbeli piacra, illetve multilaterális kereskedési rendszerre bevezettek, ide nem értve azokat az eszközöket, amelyek származtatott eszközöket foglalnak magukban, vagy amelyek szerkezetükből adódóan megnehezítik az ügyfél számára a kockázatok felmérését vagy
c) az ügylet tárgya pénzpiaci eszköz, ide nem értve azokat az eszközöket, amelyek származtatott eszközöket foglalnak magukban, vagy amelyek szerkezetükből adódóan megnehezítik az ügyfél számára a kockázatok felmérését vagy
d) az ügylet tárgya ÁÉKBV által kibocsátott kollektív befektetési értékpapír, ide nem értve az 583/2010/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti strukturált ÁÉKBV-ket vagy
e) az ügylet tárgya strukturált betét, ide nem értve azokat, amelyek szerkezetükből adódóan megnehezítik az Ügyfél számára a kockázatok felmérését vagy a termék lejárat előtti eladásának költségeit vagy
f) az ügylet tárgya egyéb - a Felhatalmazáson alapuló rendelet 57. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő - nem összetett pénzügyi eszköz és az ügyletre vonatkozó megállapodást az Ügyfél vagy leendő szerződő fél kezdeményezi, és az SPB egyidejűleg a leendő szerződő fél tudomására hozza, hogy ebben az esetben nem vizsgálja a szerződésben szereplő pénzügyi eszköz befektetési célok megvalósítására való megfelelőségét, azaz nem alkalmazza a
4.4.3.1. pontban foglaltakat, így ennek következményei az Ügyfél számára nem érvényesülnek, valamint az SPB megfelel az összeférhetetlenségre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.
4.4.3.5. A 4.4.3.4. f) pontja alkalmazásában nem összetett (nem-komplex) pénzügyi eszköz az a pénzügyi eszköz, amely
a) nem tartozik a Bszt. 6.§ d).-e) pontjai közül bármelyik alá,
b) gyakori lehetőség adódik az eszköznek a piaci szereplők számára nyilvánosan hozzáférhető, piaci árnak minősülő vagy a kibocsátótól független értékmeghatározási rendszer által közzétett vagy megerősített árfolyamokon történő eladására, visszaváltására vagy egyéb realizálására,
c) nem tartalmaz olyan tényleges vagy potenciális kötelezettséget az Ügyfél számára, amely meghaladja az eszköz beszerzési költségét,
d) nem tartalmaz olyan kikötést, feltételt vagy kiváltó tényezőt, amely alapvetően módosíthatja a befektetés vagy a kifizetési profil jellegét vagy kockázatát, mint például az egy bizonyos eszköz más befektetésbe való átváltására vonatkozó jogot magában foglaló befektetések,
e) nem tartalmaz kifejezett vagy hallgatólagos visszaváltási díjat, amelynek hatására a befektetés illikviddé válna, még ha technikailag számos lehetőség adódik is az eladására, visszaváltására vagy egyéb realizálására,
f) a tulajdonságaira vonatkozó megfelelően átfogó tájékoztatás nyilvánosan hozzáférhető és valószínűleg könnyen érthető, ami lehetővé teszi, hogy az átlagos lakossági ügyfél megalapozottan dönthesse el, hogy bonyolít-e ügyletet az eszközzel.
4.4.3.6. Nem kell a 4.4.3.1. pontban foglaltakat alkalmazni, ha az SPB az ügyféllel vagy a leendő szerződő féllel a Bszt. 5. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában foglaltakra köt megállapodást és az ügyfél elfogadható partnernek minősül.
4.4.3.7. Ha az SPB szakmai ügyfélnek nyújt szolgáltatást, úgy feltételezheti, hogy a szakmai ügyfél rendelkezik a 4.4.3.2. pontban meghatározott ismeretekkel és tapasztalatokkal. Ha a szakmai ügyféllé minősítésre a Bszt. 49. § (1) bekezdése szerint került sor, akkor a jelen pontban foglaltakat az ügyfél a Bszt. 49. § (2) bekezdése szerinti kérelmében megjelölt pénzügyi eszköz és ügylet vonatkozásában kell alkalmazni.
4.4.3.8. A 4.4.3.1. pontban meghatározott megfelelési teszt végrehajtása során az SPB joggal hagyatkozik az ügyfelei vagy potenciális ügyfelei által nyújtott tájékoztatásra, kivéve, ha tudja vagy tudnia kellene, hogy az nyilvánvalóan elavult, pontatlan vagy hiányos.
4.4.3.9. Ha a befektetési vállalkozás a 4.4.3.1. pontban meghatározott információ alapján úgy ítéli meg, hogy a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet nem megfelelő a leendő szerződő fél vagy az ügyfél számára, erre felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél figyelmét.
4.4.3.10. Amennyiben a leendő szerződő fél vagy az ügyfél nem adja meg a 4.4.3.1. pontban meghatározott információt vagy a megadott információt az SPB elégtelennek tartja, az SPB felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél figyelmét arra, hogy ebben az esetben nem képes a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet megfelelőségét megállapítani.
4.4.4. Az alkalmassági és a megfelelési teszt elvégzése
4.4.4.1. Az SPB az 4.4.1. pontban meghatározott alkalmassági tesztet és a 4.4.3. pontban meghatározott megfelelési tesztet egy okiratba foglaltan veszi fel az Ügyféllel létesítendő első jogviszonya alkalmával, azaz a Számlaszerződés megkötésével egyidejűleg, függetlenül attól, hogy milyen típusú befektetési szolgáltatás igénybevételére irányul a felek szándéka.
4.4.4.2. Amennyiben azt az SPB a jogviszony fennállása alatt – különösen a körülmények változására tekintettel – szükségesnek tartja, az alkalmassági és megfelelési tesztet bármikor ismételten felveheti, a teszt kitöltésére és ismételt kitöltésére az Ügyfél az SPB felhívása alapján köteles.
4.4.5. Az ügyfélminősítés
4.4.5.2. Az SPB a minősítés elvégzése során a 4.4.5.10. pontban foglalt feltételek megléte esetén az Ügyfelet szakmai ügyfélnek minősíti. A Bszt.-ben fennálló feltételek hiánya esetén az Ügyfél lakossági ügyfél minősítést kap.
4.4.5.3. A 4.4.5.1. pontban foglalt minősítést nem kell elvégezni, ha
a) a szerződés egy hatályban lévő keretszerződés alapján jön létre és a szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz vonatkozásában a minősítésre már sor került, vagy
b) a leendő szerződő fél a szerződéskötést követően a szerződés tárgyát képező ügylet vonatkozásában elfogadható partnernek minősül.
4.4.5.4. Az SPB írásban vagy más tartós adathordozón értesíti az ügyfelet
a) a minősítéséről,
b) a minősítésében bekövetkezett bármilyen változásról, és
c) arról a tényről, hogy kérheti a Bszt. 48. § (4) bekezdésében, illetve a 49. §-ában, az 51. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint e minősítés megváltoztatását, és az ilyen kérés esetén az őt megillető jogok megváltozásában jelentkező következményekről.
a) annak rögzítését, hogy az Ügyfél szakmai ügyfélnek minősül, és a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazására saját kérésére kerül sor,
b) azt a tényt, hogy a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazása mely pénzügyi eszközre vagy ügyletre terjed ki.
a) a kérelem napját megelőző egy évben negyedévente átlagosan legalább tíz, az ügylet végrehajtása napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva, egyenként negyvenezer euró értékű vagy az adott év során összesen négyszázezer euró értékű ügyletet bonyolított le,
b) pénzügyi eszközökből álló portfóliója és betéteinek állománya együttesen meghaladja a kérelem benyújtásának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ötszázezer eurót,
c) legalább egy éves folyamatos vagy a feltételek vizsgálásának időpontját megelőző öt éven belül legalább egy éves munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik és olyan munkakört illetőleg feladatkört tölt be ca) befektetési vállalkozásnál,
cb) árutőzsdei szolgáltatónál, cc) hitelintézetnél,
cd) pénzügyi vállalkozásnál, ce) biztosítónál,
cf) befektetési alapkezelőnél,
cg) kollektív befektetési társaságnál, ch) kockázati tőkealap-kezelőnél, ci) magánnyugdíjpénztárnál,
cj) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál,
ck) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, cl) központi értéktárnál,
cm) foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél,
cn) központi szerződő félnél, vagy
co) tőzsdénél, amely a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejövő szerződésben szereplő pénzügyi eszközzel és befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos ismereteket feltételez.
4.4.5.7. A 4.4.5.6. pontban meghatározott kérelmet az Ügyfél írásban nyújtja be a befektetési vállalkozásnak, megjelölve benne, hogy a szakmai ügyfél minősítést mely pénzügyi eszköz vagy ügylet vonatkozásában kéri. A kérelem benyújtása esetén az SPB írásban közli az ügyféllel a szakmai ügyfélre és a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályok közötti különbséget és annak következményeit, s a kérelmet különálló dokumentumként mellékeli a szerződéshez. A szerződés különálló dokumentumát képezi továbbá az Ügyfél írásba foglalt nyilatkozata arról, hogy az SPB tájékoztatását a minősítési kategóriák közötti különbségekről és a minősítés következményeiről megértette és tudomásul vette.
4.4.5.8. Az SPB visszavonja a lakossági ügyfél kérésére megállapított szakmai ügyfél minősítést, ha
a) az Ügyfél a 4.4.5.6. pontban meghatározott kérelmét írásban visszavonja,
b) az Ügyfél olyan változásról értesíti a befektetési vállalkozást, amely következtében már nem állnak fenn a 4.4.5.6. pontban foglalt feltételek,
c) az SPB olyan változásról szerez tudomást, amely következtében már nem állnak fenn a 4.4.5.6. pontban foglalt feltételek.
4.4.5.9. Azon Ügyfél esetében, amely szakmai ügyfél minősítését az SPB visszavonta, a továbbiakban a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
4.4.5.10. Szakmai ügyfélnek minősül
(a)
a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a hitelintézet,
a pénzügyi vállalkozás, a biztosító,
a befektetési alap és a befektetési alapkezelő, valamint a kollektív befektetési társaság, a kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő,
a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
a központi értéktár,
a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, a tőzsde,
a helyi vállalkozás, amely
a) a Bszt. 6. § l) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz vagy az arra vonatkozó - a Bszt. 6. §-ban meghatározott - származtatott pénzügyi eszköz vonatkozásában azon személy, amely az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvényben meghatározott kötelezettségének teljesítése érdekében vagy azzal összefüggésben kereskedik e pénzügyi eszközre,
b) a Bszt. 6. § e)-g), valamint j) és k) pontjában meghatározott származtatott energiaügylet vonatkozásában azon személy, amely a Get., illetve a Vet. szerint földgáz- vagy villamosáram-kereskedést végez,
a központi szerződő fél.
(b) Az a Bszt. szerinti kiemelt vállalkozás, amely legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül: a legutolsó auditált egyedi számviteli beszámolójában szereplő, a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyammal számított
a) mérlegfőösszege legalább húszmillió euró,
b) nettó árbevétele legalább negyvenmillió euró,
c) saját tőkéje legalább kétmillió euró.
(c) Az a Bszt.-ben meghatározott kiemelt intézmény, amely
a) valamely EGT-állam kormánya,
b) valamely EGT-állam helyi és a regionális kormánya,
c) az ÁKK Zrt. és valamely más EGT-államnak államadósság kezelését végző szervezete,
d) az MNB, valamely más EGT-állam központi bankja és az Európai Központi Bank,
e) a Világbank,
f) a Nemzetközi Valutaalap,
g) az Európai Beruházási Bank, és
h) minden egyéb nemzetközi pénzügyi jellegű intézmény, amelyet nemzetközi egyezmény vagy államközi szerződés hozott létre.
(d) az a vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti tagállam ilyenként ismer el.
(e) minden egyéb olyan személy és szervezet, amelynek fő tevékenysége a befektetési tevékenység, ideértve a különleges célú gazdasági egységet.
4.4.5.11. Elfogadható partnernek minősül az ügyfél a 4.4.5.10. pont a)-d) pontjai esetében.
Az SPB-nek a Bszt. 5. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatása esetében - ha azt elfogadható partner számára nyújtja - a 40. § (1)-(7) és (8) bekezdésében, a 41. §- ban, a 43-46. §-ban, az 55. §-ban, a 62. §-ban, a 63. §-ban, a 64. § (1) bekezdésében, a
67. §-ban, valamint a 69. §-ban foglaltakat - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem kell alkalmaznia.
4.4.5.14. A 4.4.5.12. és a 4.4.5.13. pontban foglaltaknak megfelelően létrejövő megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodásra a 4.4.5.5. pontban, valamint a Felhatalmazáson alapuló rendelet 71. cikkében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
4.5. Üzleti titok, értékpapír-titok, adatvédelem
4.5.1. Általános információk
4.5.1.1. Jelen Üzletszabályzat értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó titkos - egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.
4.5.1.2. Az SPB az ügyfélnyilvántartásaiban rögzített ügyféladatokat és az értékpapír-titkot bizalmasan kezeli.
4.5.1.3. A Tpt. 369. § (1) bekezdése értelmében minden, az egyes ügyfélről a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési alapkezelővel, a kockázati tőkealap-kezelővel, a tőzsdével, a központi értéktárral, a központi szerződő féllel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik, értékpapírtitoknak minősül.
4.5.1.4. Az SPB vezető állású személye, alkalmazottja, valamint bármely más személy, értékpapír-titok birtokába jut, köteles azt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - időbeli korlátozás nélkül megtartani. Üzleti titok esetén a titoktartási kötelezettség az előzőekben meghatározott személyi körön túlmenően az SPB-ben tulajdoni részesedéssel rendelkező, illetve tulajdoni részesedést szerezni kívánó személyt és az SPB által megbízott tanúsító szervezetet és alvállalkozóját is terheli. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg az értékpapír-titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül - az ügyfél felhatalmazása nélkül - nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel. Aki üzleti titok vagy értékpapírtitok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a befektetési alapkezelőnek, a kockázati tőkealap-kezelőnek, a tőzsdének, a központi értéktárnak, a központi szerződő félnek vagy ezek ügyfeleinek hátrányt okozzon.
4.5.1.5. Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenység végzése érdekében szükséges, a központi értéktár, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti adattovábbítás. Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás.
4.5.1.6. Az Ügyfél kötelezi magát, hogy az SPB-vel fennálló üzleti kapcsolatával kapcsolatos szóbeli és írásbeli megállapodásait, levelezését üzleti titokként kezeli, így ezeket harmadik személynek – az SPB előzetes írásbeli engedélye hiányában - semmilyen formában nem bocsátja rendelkezésre, tudomására nem hozza, számára hozzáférhetővé nem teszi.
4.5.2. Az üzleti titokra vonatkozó rendelkezések
4.5.2.1. Az SPB üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettsége nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró
a) felügyeleti hatósággal,
b) Befektető-védelmi Alappal,
c) MNB-vel,
d) Állami Számvevőszékkel,
e) állami adóhatósággal,
f) Gazdasági Versenyhivatallal,
g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, kormányzati ellenőrzési szervvel,
h) nemzetbiztonsági szolgálattal,
i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel,
j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal.
4.5.2.2. Az SPB üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettsége az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,
a) a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal és a feladatkörében eljáró ügyészséggel,
b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF)
szemben.
4.5.2.3. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az 596/2014/EU rendeletben és annak kiegészítő jogszabályaiban foglalt, a piaci visszaélés megelőzését és felderítését szolgáló bejelentési kötelezettség, valamint a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése.
4.5.2.4. Az SPB nem tarthat vissza információt üzleti titokra hivatkozással a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
4.5.2.5. Az SPB jogutód nélküli megszűnése esetén az általa kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
4.5.2.6. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás, egyéb adat, az e törvényben meghatározott kivétellel a befektetési vállalkozás felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.
4.5.2.7. Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és a Bszt-ben meghatározott összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi
konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
4.5.2.8. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független értékelőnek vagy az ideiglenes értékelésben közreműködőnek az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során adatok, információk átadása a lehetséges ajánlattevőknek, valamint a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás.
4.5.2.9. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által történő, az MNB tv. 57.§ (1) bekezdés c) pontjában, illetve 140.§ (2) bekezdésében foglalt adattovábbítás.
4.5.3. Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések
a) az Ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a befektetési vállalkozással vagy az árutőzsdei szolgáltatóval történő szerződéskötés keretében nyújtja,
b) a jelen Üzletszabályzat 4.5.3.2., 4.5.3.3. és 4.5.3.5. pontjaiban foglalt rendelkezések az SPB-nek az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy
c) az SPB Ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi.
4.5.3.2. Az SPB értékpapírtitokra vonatkozó titoktartási kötelezettsége nem áll fenn
a) a hatáskörében eljáró Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,
b) a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, központi szerződő féllel, központi értéktárral, az Áht. 63. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal,
d) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,
e) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel,
f) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,
g) külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal,
j) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint
k) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
l) a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel,
Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
m) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott felszámoló szervezetek nyilvántartásával és hatósági ellenőrzésével összefüggő feladatai során eljáró, a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal
szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.
a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,
b) a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot,
c) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot,
d) a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,
e) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Art. 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot,
f) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól vagy az árutőzsdei szolgáltatótól,
g) az SPB a FATCA-törvény alapján, az Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítése céljából az állami adóhatóság felé szolgáltat adatot.
h) az SPB az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítése céljából az állami adóhatóság felé szolgáltat adatot.
4.5.3.4. A 4.5.3.2., valamint 4.5.3.3. pontok szerint adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt.
4.5.3.6. Az SPB a 4.5.3.1, 4.5.3.2., 4.5.3.3., 4.5.3.5., valamint 4.5.3.9. pontokban foglalt esetekben az értékpapírtitok kiadását - az értékpapírtitokra történő hivatkozással - nem tagadhatja meg.
4.5.3.7. Az SPB jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
4.5.3.8. A titoktartási kötelezettség alapján az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a befektetési vállalkozás, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.
a) kábítószerrel való visszaéléssel,
b) terrorcselekménnyel,
c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,
d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,
e) pénzmosással,
f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
g) bennfentes kereskedelemmel,
h) piacbefolyásolással van összefüggésben.
4.5.3.10. Az SPB a 4.5.3.2. pont e), g) és h) alpontjaiban, valamint a 4.5.3.9. pontban foglaltak szerint történő adatátadásról az érintett Ügyfelet nem tájékoztathatja.
4.5.3.11. Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét
a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az Ügyfél személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) a számla-tulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,
c) a referenciaadat-szolgáltató részéről a KHR-nek, illetve e rendszerből a referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás,
d) az SPB által megbízott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az SPB részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,
e) az SPB által a külföldi befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha
ea) az Ügyfél ahhoz írásban hozzájárult,
eb) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a külföldi befektetési vállalkozásnál, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatónál minden egyes adatra nézve biztosítottak,
ec) a külföldi befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,
f) az SPB igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával az SPB-ben minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, illetve ezek tulajdonosa vagy jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,
g) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás-mintájának bemutatása,
h) a Felügyelet által - az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával – az SPB-ről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása
ha) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, és
hb) elemzési célból, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a minisztérium részére,
i) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,
j) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele,
k) a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése,
l) a Pmt. 54. §-ának (2) bekezdése alapján történő adatátadás, és
m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása;
n) a Felügyelet által a Bszt. 161/D. § (7) bekezdése szerinti válsághelyzetben a más EGT-állam központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,
o) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részére nyújtott adatszolgáltatás,
p) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részéről a kibocsátó részére nyújtott adatszolgáltatás,
q) az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésére álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérése alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,
r) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás keretében az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás teljesítése céljából az SPB által az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, multilaterális kereskedési rendszer működtetője, központi értéktár, központi szerződő fél, kockázati tőkealap- kezelő, tőzsde, továbbá befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet és befektetési alapkezelő részére történő adattovábbítás,,
s) a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás,
t) a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független és ideiglenes értékelőnek - valamint az értékelésben közreműködőnek - az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során a lehetséges ajánlattevőknek, továbbá a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás,
u) az SPB ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a befektetési vállalkozás részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés.
4.5.4. Az adatvédelem
Az SPB a jogszabályi előírásoknak mindenben eleget téve biztosítja az Ügyfél adatainak védelmét, az SPB és az Ügyfél közötti adatáramlás biztonságát, az Ügyfél adatainak előírásszerű rögzítését és tárolását. Ennek keretén belül az SPB az Ügyfél adatairól jogosulatlan személynek tájékoztatást nem ad, azokhoz hozzáférést nem biztosít, betekintést nem enged. Nem minősül jogosulatlan személynek az SPB-vel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy e munka-, ill. jogviszonyból származó feladatai ellátása során.
V. A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓVAL KÖTHETŐ ÜGYLETEK SZABÁLYAI
5.1. Jogszabályi feltételek
5.1.1. A tájékoztatás általános szabályai
5.1.1.2. Az SPB biztosítja, hogy az 5.1.1.1. pontban rögzített tájékoztatás eleget tegyen a következő feltételeknek:
a) a tájékoztatás tartalmazza az SPB nevét;
b) a tájékoztatás pontos és minden esetben tisztességesen és szembetűnően megjelöli a releváns kockázatokat a befektetési szolgáltatás vagy pénzügyi eszköz potenciális előnyeinek bemutatásakor;
c) a tájékoztatás a releváns kockázatok megjelöléséhez olyan betűméretet használ, amely legalább ugyanolyan nagyságú, mint a szolgáltatott tájékoztatásban túlnyomórészt használt betűméret, valamint a megjelölés jó láthatóságát elősegítő elrendezést;
d) a tájékoztatás elégséges ahhoz és oly módon mutatják be, hogy a megcélzott vagy várhatóan elért csoport átlagos tagja valószínűleg megértse;
e) a tájékoztatás nem rejt el, nem kisebbít vagy nem homályosít el fontos részleteket, jelentéseket vagy figyelmeztetéseket;
f) a tájékoztatást teljes egészében ugyanazon a nyelven kell megfogalmazni az egyes ügyfeleknek szolgáltatott információs és marketinganyagok mindegyikében, kivéve, ha az ügyfél elfogadta, hogy több nyelven kapjon tájékoztatást;
g) a tájékoztatás naprakész és megfelel az alkalmazott kommunikációs eszközöknek.
5.1.1.3. Amennyiben a tájékoztatás befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat, pénzügyi eszközöket, illetve befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó személyeket hasonlít össze, az SPB biztosítja a következő feltételek teljesülését:
a) az összehasonlítást érdemi, valamint tisztességes és kiegyensúlyozott módon mutatják be;
b) megnevezik az összehasonlításhoz használt információs forrásokat;
c) belefoglalják az összehasonlításhoz használt legfontosabb tényeket és feltételezéseket.
a) ez az utalás nem a tájékoztatás leghangsúlyosabb eleme;
b) a tájékoztatás megfelelő teljesítményinformációkat tartalmaz az előző öt évről, illetve ha ez több annál az időszaknál, mint amióta a pénzügyi eszközt ajánlják, a pénzügyi index létezik vagy a befektetési szolgáltatást nyújtják, akkor a teljes időszakról; vagy az SPB által választott hosszabb időszakról, de a teljesítményinformációk minden esetben teljes 12 havi időszakokra épülnek;
c) egyértelműen megnevezésre kerül a referencia-időszak és az információforrás;
d) a tájékoztatás egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az adatok a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek;
5.1.1.5. Amennyiben a tájékoztatás múltbeli teljesítmény szimulációját vagy erre vonatkozó utalást tartalmaz, az SPB biztosítja, hogy a tájékoztatás pénzügyi eszközre vagy pénzügyi indexre vonatkozzon, valamint biztosítja a következő feltételek teljesülését:
a) a múltbeli teljesítmény szimulációja egy vagy több, az érintett pénzügyi eszközzel megegyező vagy lényegében megegyező vagy annak alapjául szolgáló pénzügyi eszköz vagy pénzügyi index tényleges múltbeli teljesítményén alapszik;
b) az a) pontban említett tényleges múltbeli teljesítmény tekintetében teljesülniük kell az 5.1.1.4. pont a)–c), e)és f) pontjában megállapított feltételeknek;
c) a tájékoztatás egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az adatok szimulált múltbeli teljesítményre vonatkoznak, és hogy a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli teljesítménynek.
5.1.1.6. Amennyiben a tájékoztatás a jövőbeli teljesítményre vonatkozó információt tartalmaz, az SPB biztosítja a következő feltételek teljesülését:
a) a tájékoztatás nem szimulált múltbeli teljesítményen alapul és nem utal ilyenre;
b) a tájékoztatás ésszerű, objektív adatokra támaszkodó feltételezéseken alapul;
c) ha a tájékoztatás bruttó teljesítményen alapul, bemutatja a jutalékok, díjak és egyéb költségek hatását;
d) a tájékoztatás különböző piaci feltételeken alapuló teljesítmény- forgatókönyveket tartalmaz (mind kedvező, mind kedvezőtlen forgatókönyveket), és tükrözi az elemzésbe foglalt specifikus eszköztípusok jellegét és kockázatait;
e) a tájékoztatás egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az ilyen előrejelzések nem megbízható mutatói a jövőbeli teljesítménynek.
5.1.1.7. Ha a tájékoztatás egyedi adókezelésre hivatkozik, akkor kiemeli, hogy az adókezelés az adott ügyfél egyedi körülményeitől függ és a jövőben változhat.
5.1.1.8. A tájékoztatás egy illetékes hatóságnak sem használja a nevét olyan módon, amely azt jelezné vagy arra utalna, hogy a hatóság javasolja vagy jóváhagyja az SPB termékeit vagy szolgáltatásait.
5.1.1.9. Az SPB - értelmezve az általa kínált vagy ajánlott pénzügyi eszközöket - a végső ügyfeleknek az 5.1.1.10 pontban meghatározott azonosított célpiacát is figyelembe véve felméri a pénzügyi eszközök azon Ügyfelek igényeivel való összeegyeztethetőségét, akik számára befektetési szolgáltatásokat nyújt, és gondoskodik arról, hogy csak abban az esetben kerüljön sor pénzügyi eszközök felkínálására vagy ajánlására, ha az az Ügyfél érdekében áll.
5.1.1.10. Az SPB az 5.1.1.9. pontban foglaltak teljesítése érdekében termék-jóváhagyási folyamatot működtet, melynek részeként meghatározza az egyes, általa kínálni, vagy ajánlani szándékozott, illetve forgalmazott pénzügyi eszközök azonosított célpiacát, azaz az Ügyfelek és potenciális ügyfelek azon körét, akiknek igényeivel, jellemzőivel és céljaival az adott termék/pénzügyi eszköz összeegyeztethető. A célpiac meghatározása során az SPB a pénzügyi eszköz kialakítóitól kapott információk figyelembe vétele mellett elsősorban a saját ügyfeleire vonatkozó, különösen a 4.4.1.1.-4.4.1.5. pontokban meghatározott vizsgálódás keretében gyűjtött, a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ismeretre és gyakorlati tapasztalatra, a veszteségviselési képességet meghatározó pénzügyi/vagyoni helyzetre, a kockázatokkal szembeni tűrőképességre és a befektetési célkitűzésekre, valamint minden egyéb releváns körülményre vonatkozó információkat használja fel. Az SPB rögzíti, hogy egyes pénzügyi eszközök vonatkozásában az általa meghatározott célpiac – az ügyfelekre vonatkozóan rendelkezésére álló információkra tekintettel – eltérhet a pénzügyi eszköz kialakítója által meghatározott célpiactól, mely eltérésről az SPB az Ügyfelet előzetesen tájékoztatja. Az SPB, amennyiben nem tartja indokoltnak az eltérést, úgy a pénzügyi eszköz kibocsátója által elvégzett célpiac azonosítás eredményét veszi figyelembe.
5.1.1.11. A termék-jóváhagyási folyamat részeként mind a pénzügyi eszköz kialakítója, mind az SPB úgynevezett negatív célpiacot is meghatározhat. A negatív célpiac meghatározás az Ügyfelek azon körének azonosítását jelenti, akiknek az igényei, jellemzői és célja nem egyeztethetők össze az adott pénzügyi eszközzel. Az SPB rögzíti, hogy – az ügyfelekre vonatkozóan rendelkezésére álló információkra tekintettel – saját negatív célpiac meghatározása eltérhet a pénzügyi eszköz kibocsátójának negatív célpiac meghatározásától. Az előzőekben meghatározott eltérés következtében a pénzügyi eszköz kialakítója által meghatározott negatív célpiacra történő értékesítés lehetőségét az SPB fenntartja azzal, hogy ezen esetekben az eltérésre előzetesen felhívja az Ügyfél figyelmét és a pénzügyi eszköz Ügyfélnek való alkalmasságáról az alkalmassági nyilatkozat keretében tesz írott nyilatkozatot.
5.1.1.12. Az SPB rögzíti, hogy az általa meghatározott negatív célpiacra befektetési tanácsadás keretében pénzügyi eszközt nem ajánl, vagy értékesít, rögzíti ugyanakkor, hogy az Ügyfél saját kezdeményezésére történő megbízások esetében ügyletmegtagadási kötelezettsége nem, csak figyelemfelhívási kötelezettsége áll fenn.
5.1.1.13. A célpiacra vonatkozó információkról az SPB mindenkoron az egyes pénzügyi eszközökre vonatkozó terméktájékoztató részeként nyújt tájékoztatás az Ügyfelek részére.
5.1.1.14. Az SPB a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél tájékoztatása során - ideértve a befektetési elemzést és a marketingközleményt is - a Felhatalmazáson alapuló rendelet 44. cikkében foglaltaknak megfelelő világos, egyértelmű, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatást ad, a leendő szerződő felet, illetőleg az Ügyfelet nem téveszti meg. A marketingközlemény marketing jellegét egyértelműen fel kell tüntetni.
hogy – a helyzet sürgősségére is tekintettel – az Ügyfélnek mennyi időre van szüksége az információk átolvasásához és megértéséhez, mielőtt meghozná a befektetési döntést.
A tájékoztatás egyebekben a következőket foglalja magában:
a) befektetési tanácsadás nyújtásakor az SPB a befektetési tanácsadást megelőzően nyújt tájékoztatást az alábbiakról:
aa) a tanácsot részvények, kötvények és ETF-ek esetén független, míg befektetési alapok valamint struktúrált befektetési termékek esetén nem független alapon adja,
ab) a tanácsadás a különböző eszköztípusok szélesebb vagy szűkebb körű elemzésén alapul-e,
ac) biztosít-e a leendő szerződő fél vagy Ügyfél számára a javasolt pénzügyi eszközök alkalmasságára vonatkozó rendszeres értékelést;
b) a pénzügyi eszközökre és javasolt befektetési stratégiákra vonatkozó tájékoztatásnak magában kell foglalnia a megfelelő iránymutatást, illetve figyelmeztetést az adott eszközökbe történő befektetéssel vagy az egyes befektetési stratégiákkal kapcsolatos kockázatokról, valamint arról, hogy - figyelembe véve az 5.1.1.10. pont szerinti azonosított célpiacot - a pénzügyi eszközt lakossági vagy szakmai ügyfeleknek szánták-e;
Az 5.1.1.15. pont c) pontjában megállapított követelmények a befektetési tanácsadás és portfóliókezelési szolgáltatás kivételével nem alkalmazandók a szakmai ügyfelek részére nyújtott szolgáltatásokra.
5.1.1.16. Az SPB a portfóliókezelés keretében nem fogadhat el és nem tarthat vissza semmilyen díjat, jutalékot vagy olyan pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást, amelyet valamely harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizet vagy biztosít az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatással összefüggésben. Az olyan kisebb, nem pénzbeli juttatásokat, amelyek javíthatják az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás színvonalát, és nagyságrendjüknél vagy jellegüknél fogva nem tekinthetők úgy, hogy veszélyeztetnék az SPB azon kötelezettségének teljesítését, hogy az ügyfél érdekének leginkább megfelelő módon járjon el, világosan közölni kell, és azok nem tartoznak jelen bekezdés hatálya alá.
5.1.1.17. Nem minősíthető úgy, hogy az SPB teljesíti az 5.1.14.1 szerinti kötelezettségeit abban az esetben, ha az ügyfél vagy az ügyfél nevében eljáró személy kivételével bármely fél számára fizet, vagy bármely díjban vagy jutalékban részesül, vagy bármely nem pénzügyi előnyben részesül vagy nem pénzügyi előnyt nyújt befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás biztosításával kapcsolatban, kivéve, ha a kifizetés vagy az előny
a) célja, hogy javítsa az érintett ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségét; valamint
b) nem gátolja az SPB-t abban, hogy megfeleljen annak a kötelezettségének, amely szerint becsületesen, tisztességesen, szakszerűen és ügyfelei legjobb érdekének megfelelően kell eljárnia.
5.1.1.18. Az SPB az 5.1.1.17 bekezdés szerinti díj vagy előny létéről, jellegéről és összegéről vagy
- amennyiben az összeg nem adható meg pontosan - összegének számítási módjáról az ügyfelet világosan, átfogóan, pontosan és érthetően tájékoztatja az adott befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás elvégzése előtt. Az SPB adott esetben tájékoztatja az ügyfelet a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtásával összefüggésben kapott díj, jutalék, pénzügyi vagy nem pénzügyi előny ügyfélhez való továbbításának eljárásáról is.
5.1.1.19. Nem tartoznak az 5.1.1.17 bekezdésben meghatározott követelmények hatálya alá azok a kifizetések vagy díjak, amelyek a befektetési szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtását lehetővé teszik, vagy ahhoz szükségesek - pl. őrzési díjak, elszámolási és átváltási díjak, igazgatási illetékek vagy jogi költségek -, és amelyek természetüknél fogva nem eredményezhetnek konfliktusokat az SPB-nek ügyfele érdekében végzett becsületes, tisztességes és szakszerű tevékenységére vonatkozó kötelezettségével kapcsolatban.
5.1.1.20. Az SPB részére, mint az Ügyfeleknek portfóliókezelési vagy egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás részére harmadik fél által végzett elemzés akkor tekintendő az 5.1.1.15. bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésének, ha:
a) a végrehajtási vagy elemzési szolgáltatások nyújtását az SPB és az elemzés szolgáltatója megállapodást kötött, amely azonosítja, hogy a végrehajtási szolgáltatásokhoz és elemzéshez kapcsolódó bármely összevont költség vagy közös kifizetés mely része tulajdonítható az elemzésnek;
b) az SPB tájékoztatja ügyfeleit az elemzés szolgáltatója részére teljesített, végrehajtási szolgáltatásokhoz és elemzéshez kapcsolódó közös kifizetésekről; valamint
c) az összevont költségek vagy a közös kifizetés tárgyát képező elemzést olyan kibocsátókat érintően végzik, amelyek piaci kapitalizációja az elemzést megelőző 36 hónapos időszakban - az év végi jegyzésekben kifejezettek alapján, azokban az években, amikor tőzsdén vannak vagy voltak jegyezve vagy a saját tőkéjük alapján, azokban a pénzügyi években, amikor nincsenek vagy nem voltak tőzsdén jegyezve - nem haladta meg az 1 milliárd eurót.
5.1.1.21. Az 5.1.1.20. bekezdés alkalmazásában elemzés alatt olyan elemzési anyagok vagy szolgáltatások értendők, amelyek egy vagy több pénzügyi eszközre vagy egyéb eszközökre, illetve pénzügyi eszközök kibocsátóira vagy potenciális kibocsátóira vonatkoznak, vagy amelyek szorosan kapcsolódnak egy konkrét iparághoz vagy piachoz oly módon, hogy az ezen iparághoz vagy piachoz tartozó pénzügyi eszközökkel, egyéb eszközökkel vagy kibocsátókkal kapcsolatos nézetekről nyújtanak tájékoztatást. Az elemzés magában foglalja az olyan anyagokat vagy szolgáltatásokat is, amelyek
a) kifejezetten vagy implicit módon egy befektetési stratégiát ajánlanak vagy javasolnak, és megalapozott véleményt adnak pénzügyi eszközök vagy egyéb eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékéről vagy áráról, vagy
b) egyéb jellegű elemzést, eredeti megállapításokat tartalmaznak, és új vagy meglévő információk alapján olyan következtetéseket vonnak le, amelyek használhatók a befektetési stratégiához, valamint relevánsak és hozzáadott értéket tudnak biztosítani az SPB azon döntéseihez, amelyeket az adott elemzésért fizető Ügyfelek nevében hoz.
5.1.1.22. Az 5.1.1.15. bekezdésben foglalt információkat érthető formában kell közölni, úgy, hogy észszerűen feltételezhető legyen, hogy azok alapján az Ügyfél vagy a leendő szerződő fél képes átlátni a felkínált befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást, illetve az adott pénzügyi eszköz természetét és kockázatait, és ennek következtében tájékozottan tudja meghozni befektetési döntéseit. Ez a tájékoztatás egységesített formátumban is biztosítható.
5.1.1.23. A SPB a Bszt.-ben előírt valamennyi, az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek nyújtandó információt elektronikus formátumban adja át, kivéve akkor, ha lakossági ügyfél vagy potenciális lakossági ügyfél papíralapú tájékoztatást kért, amely esetben ezeket az információkat papíron, díjmentesen kell megadni. A SPB tájékoztatja a lakossági ügyfeleket vagy potenciális lakossági ügyfeleket, hogy lehetőségük van papíron megkapni az információkat.
5.1.1.24. Ha a Bszt. az SPB számára tartós adathordozón teljesítendő tájékoztatási kötelezettséget ír elő, e kötelezettségét az SPB a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 3. cikkében meghatározottaknak megfelelően teljesíti.
b) a tájékoztatást fogadó Ügyfél a papíron vagy a másik tartós adathordozón kapott tájékoztatás lehetősége közül kifejezetten a másik adathordozót választja.
5.1.1.26. Amennyiben a Felhatalmazáson alapuló rendelet engedélyére tekintettel az SPB weboldal segítségével tájékoztatja Ügyfelét az 5.1.2.1.- 5.1.2.14. és 5.1.8.11. pontokban foglaltakról, és a tájékoztatás nem személyesen az Ügyfélnek szól, az SPB gondoskodik a következő feltételek teljesüléséről:
b) az Ügyfél kifejezetten beleegyezését adja az adott információról való ilyen formájú tájékoztatáshoz;
c) az SPB az Ügyfelet elektronikus úton értesíti a weboldal címéről és a tájékoztatás weboldalon belüli elérhetőségéről;
d) a tájékoztatás naprakész;
e) a tájékoztatás folyamatosan hozzáférhető a weboldalon mindaddig, amíg az Ügyfélnek indokolt igénye lehet a megtekintésre.
Az Ügyfél jelen üzletszabályzat elfogadásával egyidejűleg kifejezett beleegyezését adja az SPB részére, hogy az SPB az 5.1.2.1.-5.1.2.6. és 5.1.8.8. pontokban foglalt tájékoztatási kötelezettségének honlapján keresztül történő közzététel útján tegyen eleget.
5.1.1.27. Az 5.1.1.25. a) pontja és az 5.1.1.26. a) pontja értelmében a tájékoztatás eszközét minden esetben az SPB és az Ügyfél között meglévő vagy kialakítandó üzletvitellel összhangban lévőnek kell tekinteni, ha az Ügyfél rendszeres internet-hozzáféréssel rendelkezik. Az Ügyfél által az üzletvitel céljából a szerződéses kapcsolat létesítése során megadott e-mail cím ilyen bizonyítéknak minősül.
5.1.2. Előzetes tájékoztatási kötelezettség
a) az említett megállapodások feltételeiről;
b) a 5.1.2.3-5.1.2.4. pontokban foglaltakról.
5.1.2.2. Az SPB biztosítja, hogy a nevében az Ügyfeleknek a pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó természetes személyek birtokában legyenek az Ügyfelek tájékoztatására vonatkozó, Bszt.-ben és a Bszt. által felhívott egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségük teljesítéséhez szükséges ismereteknek és szakértelemnek.
5.1.2.3. Az SPB 5.1.1.15. bekezdésben foglaltak keretében, illetve arra tekintettel a saját magára és az általa nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan, a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtása előtt kellő időben az alábbi általános tájékoztatást bocsátja Ügyfelei és leendő ügyfelei rendelkezésére:
a) az SPB elnevezését, székhelyét, valamint ahhoz szükséges elérhetőségi adatait, hogy az Ügyfél hatékonyan kapcsolatot tudjon tartani az SPB-vel,
b) a nyelvek, amelyeken az Ügyfél kommunikálhat az SPB-vel, és amelyen dokumentumokat és egyéb tájékoztatást kaphat az SPB-től,
c) az SPB és az Ügyfél közötti kapcsolattartásnak - ideértve megbízások küldésének és fogadásának - módjai,
d) nyilatkozat arról, hogy az SPB engedéllyel rendelkezik, az engedélyező illetékes hatóság neve és címe megjelölése mellett,
e) nyilatkozat a függő ügynök útján történő tevékenységvégzésről, azon EGT-állam megadásával, amelyben a függő ügynököt bejegyezték,
f) az SPB által az Ügyfélnek nyújtandó szolgáltatás teljesítéséről szóló jelentések jellege, gyakorisága és időzítése,
g) ha az SPB az Ügyfél pénzügyi eszközei vagy pénzeszközei felett rendelkezik, az SPB által az ügyfélvagyon védelmére tett lépések összefoglaló leírása, beleértve bármely érintett befektetőkártalanítási rendszert vagy betétbiztosítási rendszert, amely az egy adott tagállamban folytatott tevékenysége okán a vállalkozásra vonatkozik,
h) a Bszt. 110. § (2) bekezdése és az az által felhívott, a Felhatalmazáson alapuló rendelet 34. cikkében meghatározott összeférhetetlenségi politika összefoglaló leírásáról és arról, hogy az Ügyfél kérésére az összeférhetetlenségi politika további részleteiről is tájékoztatást nyújt az SPB az 5.1.1.25.-5.1.1.26. pontokban foglaltak szerint.
Ügyfél befektetési célkitűzéseire és az Ügyfél portfóliójában szereplő pénzügyi eszközök típusára épül, hogy a szolgáltatást igénybe vevő Ügyfél értékelhesse a vállalkozás teljesítményét. Ezen túlmenően az SPB a portfóliókezelési szolgáltatás nyújtása előtt kellő időben a következő tájékoztatást nyújtja az Ügyfélnek, illetve a leendő ügyfélnek:
a) az Ügyfél portfóliójában szereplő pénzügyi eszközök értékelésének gyakoriságáról és az értékelés módszeréről,
b) az Ügyfél portfóliójában szereplő pénzügyi eszközök vagy pénzeszközök egésze vagy része feletti teljes körű kezelési jogok átruházásának részletei,
c) annak a referenciaértéknek a meghatározása, amelyhez az Ügyfél portfóliójának teljesítményét viszonyítják,
d) a pénzügyi eszközök azon típusai, amelyek az ügyfélportfólió részét képezhetik és azok az ügylettípusok, amelyeket ilyen eszközökkel kapcsolatban végrehajthatnak, beleértve az esetleges korlátozásokat,
e) a kezelési célok, az SPB számára a teljes körű jogok gyakorlása közben szem előtt tartandó kockázati szint, továbbá a teljes körű jogok esetleges konkrét korlátja.
5.1.2.5. Az SPB az 5.1.1.15. pontban foglaltak keretében, illetve arra tekintettel a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtása előtt kellő időben általános leírást ad az Ügyfelek vagy a potenciális ügyfelek számára a pénzügyi eszközök jellegéről és kockázatairól, figyelembe véve különösen az Ügyfél lakossági ügyfélként, szakmai ügyfélként vagy elfogadható partnerként való besorolását. Az SPB a leírásban megfelelő részletességgel elmagyarázza az érintett konkrét eszköztípus jellegét, a pénzügyi eszköz működését és teljesítményét különböző piaci feltételek mellett, ideértve mind a kedvező, mind a kedvezőtlen feltételeket, valamint az adott típusú eszközzel járó kockázatokat, hogy az Ügyfél képes legyen megalapozott befektetési döntéseket hozni.
A kockázatok leírásának – amennyiben az érintett eszköztípus, illetve az Ügyfél státusa és ismeretei megkívánják – a következő elemeket kell tartalmaznia:
a) az adott típusú pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatok, beleértve a tőkeáttételnek és hatásainak magyarázatát és a teljes befektetés elvesztésének kockázatát, ideértve a kibocsátó fizetésképtelenségéhez kapcsolódó kockázatokat vagy az ezekhez kapcsolódó eseményeket, mint például a hitelezői feltőkésítést;
b) az adott típusú pénzügyi eszközök árfolyamának volatilitása és rendelkezésre álló piacának korlátai;
c) tájékoztatás a tőkekivonás akadályairól vagy korlátairól, mint például nem likvid pénzügyi eszközök vagy rögzített befektetési futamidővel rendelkező pénzügyi eszközök esetében, amely megvilágítja a lehetséges kilépési módszereket és a kilépés következményeit, a lehetséges hátrányokat és a pénzügyi eszköznek az eredeti tranzakció költségeinek megtérülése előtti eladásához szükséges becsült időtartamot az adott típusú pénzügyi eszköz esetében;
d) annak a lehetősége, hogy az Ügyfél adott pénzügyi eszközökkel folytatott ügyletekből eredően az eszközök megvásárlásának költsége mellett - függő kötelezettségeket is magában foglaló - pénzügyi kötelezettségvállalásokat és egyéb kötelezettségeket is magára vállal;
e) az adott típusú eszközökre vonatkozó letéti követelmények és hasonló kötelezettségek.
Amennyiben az SPB egy, a nyilvánosságnak szóló jelenlegi ajánlat tárgyát képező pénzügyi eszközről tájékoztatja a lakossági ügyfelet vagy potenciális lakossági ügyfelet, és az ajánlatra vonatkozóan a 2003/71/EK irányelvnek megfelelően tájékoztatót tettek közzé, az SPB a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek történő nyújtása előtt kellő időben tájékoztatja az ügyfelet vagy potenciális ügyfelet a tájékoztató nyilvános fellelhetőségéről.
Amennyiben a pénzügyi eszköz egy vagy több pénzügyi eszközből vagy szolgáltatásból tevődik össze, az SPB megfelelő ismertetést ad a pénzügyi eszköz jogi természetéről, összetevőiről, és hogy azok kölcsönhatása miként érinti a befektetés kockázatát.
Garanciát vagy tőkevédelmet tartalmazó pénzügyi eszközök esetén az SPB tájékoztatást ad az Ügyfélnek vagy a potenciális ügyfélnek a garancia vagy a tőkevédelem kiterjedéséről és jellegéről. Amennyiben a garanciát harmadik fél nyújtja, a garanciáról nyújtott tájékoztatás tartalmazza a garanciát adó fél és a garancia megfelelő részletességű adatait, hogy az ügyfél vagy a potenciális ügyfél valósan értékelhesse a garanciát.
a) ha az Ügyfél pénzügyi eszközeit vagy pénzeszközeit az SPB nevében harmadik fél kezelheti, az SPB tájékoztatja az Ügyfelet vagy potenciális ügyfelet erről, továbbá az SPB által - a hatályos magyar jognak megfelelően - vállalt felelősségről, amely a harmadik fél tevékenységére vagy mulasztására és a harmadik fél fizetésképtelenségének az ügyfelet érintő következményeire vonatkozik.
b) amennyiben az Ügyfél vagy potenciális ügyfél pénzügyi eszközeit a harmadik fél gyűjtőszámlán tartja - ha ez a magyar jogban engedélyezett -, az SPB erről tájékoztatja az Ügyfelet és egyértelműen figyelmezteti a kapcsolódó kockázatokra.
c) ha a magyar jog szerint nem lehetséges az Ügyfél vagy a potenciális ügyfél harmadik fél által kezelt pénzügyi eszközeinek a harmadik fél vagy az SPB saját pénzügyi eszközeitől elkülönülten való azonosítása, erről tájékoztatja az Ügyfelet és egyértelműen figyelmezteti a kapcsolódó kockázatokra,
d) ha az Ügyfél vagy potenciális ügyfél pénzügyi eszközeit vagy pénzeszközeit tartalmazó számla, egy EGT-állam joghatóságán kívüli jog hatálya alá tartozik vagy fog tartozni, erről tájékoztatja az Ügyfelet vagy potenciális ügyfelet, és jelzi, hogy ennek megfelelően az Ügyfélnek vagy potenciális ügyfélnek az említett pénzügyi eszközökre vagy pénzeszközökre vonatkozó jogai is változhatnak,
e) tájékoztatja az Ügyfelet az SPB vagy a letéteményes harmadik fél esetleges, az Ügyfél pénzügyi eszközeire vagy pénzeszközeire vonatkozó biztosítéki jogáról vagy zálogjogáról, vagy az említet eszközökhöz kapcsolódó esetleges beszámítási jogáról, és ennek feltételeiről,
f) mielőtt az SPB értékpapír-finanszírozási ügyleteket köt az Ügyfél nevében nála tárolt pénzügyi eszközök tekintetében, vagy mielőtt saját számlájára vagy egy másik ügyfél számlájára más módon használná e pénzügyi eszközöket, előtte kellő időben, tartós adathordozó segítségével, világos, teljes körű és pontos tájékoztatással látja el az Ügyfelet az SPB e pénzügyi eszközök használatával kapcsolatos kötelezettségeiről és felelősségeiről (beleértve a pénzügyi eszközök visszatérítésének feltételeit is), és az esetleges kockázatokról.
5.1.2.7. Az SPB 5.1.1.15. pont szerinti összes költségről és díjról szóló tájékoztatást - a befektetési szolgáltatási tevékenységhez vagy kiegészítő szolgáltatáshoz és a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó azon költségeket és díjakat is beleértve, amelyeket nem az alapul szolgáló eszközök piacának kockázata hoz létre - összesített formában nyújtja annak érdekében, hogy az Ügyfél megérthesse a teljes költséget és annak a befektetés hozamára gyakorolt kumulatív hatását. Amennyiben az Ügyfél azt kéri, a tájékoztatást tételes lebontásban is biztosítani kell.
5.1.2.8. Ha a pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodást olyan távközlési eszköz igénybevételével kötik meg, amely nem teszi lehetővé a költségekkel és díjakkal kapcsolatos előzetes tájékoztatást, az SPB a költségekkel és díjakkal kapcsolatos tájékoztatást az ügyletkötést követően indokolatlan késedelem nélkül elektronikus formában vagy - lakossági ügyfél kérésére - papíron is megadhatja, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:
a) az Ügyfél beleegyezett, hogy az ügylet megkötését követően indokolatlan késedelem nélkül kapja meg a tájékoztatást; és
b) az SPB megadta azt a választási lehetőséget az Ügyfél számára, hogy a tájékoztatás átvételéig elhalassza az ügylet megkötését.
5.1.2.9. A 5.1.2.7. pontban foglalt követelményeken túlmenően az SPB köteles lehetőséget biztosítani az Ügyfélnek arra, hogy a költségekkel és díjakkal kapcsolatos tájékoztatást telefonon kapja meg az ügylet megkötését megelőzően.
5.1.2.10. Az ügyfeleknek szóló, 5.1.2.7. pontban foglaltak szerinti költségekre és díjakra vonatkozó tájékoztatás előzetes és utólagos közzétételéhez az SPB a következő elemeket összegzi:
a) az SPB vagy amennyiben az Ügyfelet egyéb felekhez irányították, az egyéb felek által az Ügyfélnek nyújtott befektetési és/vagy kiegészítő szolgáltatásokért felszámított minden költség és kapcsolódó díj; és
b) a pénzügyi eszközök előállításával és kezelésével összefüggő minden költség és kapcsolódó díj.
Az SPB az összesített költség- és díjelemeket mind összegszerűen, mind pedig százalékként bemutatja.
Ha az összesített költségek és díjak egy részét külföldi pénznemben kell megfizetni vagy abban adják meg, az SPB feltünteti az érintett pénznemet, valamint az alkalmazandó átváltási árfolyamot és költségeket. Az SPB a fizetési és egyéb szerződésteljesítési feltételekről is tájékoztatást ad.
Azon termékköltségek és díjak tekintetében, amelyeket az ÁÉKBV kiemelt befektetői információk nem foglalnak magukban, az SPB kiszámolja és közzéteszi e költségeket például oly módon, hogy kapcsolatba lép az ÁÉKBV-kezelő társaságokkal a vonatkozó információk megszerzése érdekében.
5.1.2.11. A pénzügyi eszközhöz és a nyújtott befektetési vagy kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódó összesített költségekről és díjakról szóló, 5.1.2.7.-5.1.2.10. pontok szerinti teljes körű információk előzetes közzétételének kötelezettsége a következő helyzetekben alkalmazandó az SPB-re:
a) amennyiben az SPB pénzügyi eszközöket ajánl vagy értékesít az ügyfelek számára; vagy
b) amennyiben az SPB-nek ÁÉKBV-re vonatkozó kiemelt befektetői információkat vagy lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó kiemelt befektetői információkat kell szolgáltatnia az Ügyfeleknek az adott pénzügyi eszközökhöz kapcsolódóan, a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban.
5.1.2.12. Amennyiben az SPB más vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokat ajánl vagy értékesít az Ügyfél számára, úgy összesíti szolgáltatásainak az 5.1.2.7.-5.1.2.10. pontok szerinti költségeit és díjait a másik vállalkozás által nyújtott szolgáltatások költségeivel és díjaival. Amennyiben az SPB más vállalkozáshoz irányítja az Ügyfelet, figyelembe veszi a másik vállalkozás által nyújtott befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeket és díjakat.
5.1.2.13. Az 5.1.2.7.-5.1.2.10. pontok szerinti költségek és díjak előzetes számításakor az SPB ténylegesen felmerült költségeket használ fel a várható költségek és díjak kiszámításához. Amennyiben a ténylegesen felmerült költségek nem elérhetőek, az SPB ésszerű becslésekkel állapítja meg e költségeket. Az SPB az utólagos tapasztalatok alapján felülvizsgálja az előzetes feltételezéseket és amennyiben szükséges, elvégzi azok kiigazítását.
5.1.2.15. Az SPB a jogszabályban meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül jogosult megállapodni a szakmai ügyfelekkel az 5.1.2.10-5.1.2.14. pontokban meghatározott részletes követelmények korlátozott alkalmazásáról. Az SPB nem fogad el ilyen korlátozást befektetési tanácsadási vagy portfólió kezelési szolgáltatás nyújtása esetén, illetve amennyiben – a nyújtott befektetési szolgáltatástól függetlenül – az érintett pénzügyi eszközök származékos elemet tartalmaznak.
5.1.2.16. Az SPB jogszabályban meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül az elfogadható partnereknek befektetési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásnak joga van megállapodni ezen ügyfelekkel az 5.1.2.10-5.1.2.14. pontokban meghatározott részletes követelmények korlátozott alkalmazásáról, kivéve akkor, ha - a nyújtott befektetési szolgáltatástól függetlenül - az érintett pénzügyi eszközök származékos elemet tartalmaznak és az elfogadható partner ügyfeleinek kívánja felkínálni ezeket.
5.1.2.17. Az SPB az 5.1.2.3. – 5.1.2.14. pontok szerinti információ tartalmában bekövetkező minden olyan lényeges változásról az 5.1.1.25-5.1.1.26. pontoknak megfelelően tájékoztatja az Ügyfelet, amely releváns az általa az Ügyfélnek nyújtott szolgáltatás tekintetében.
5.1.2.18. Az SPB biztosítja, hogy a marketingközleményben szereplő tájékoztatás összhangban álljon a vállalkozás által az Ügyfeleknek a befektetési és kiegészítő szolgáltatások elvégzése során nyújtott tájékoztatással.
Amennyiben a marketingközlemény az alábbiakban ismertetett jellegű ajánlatot vagy felhívást tartalmaz, és meghatározza a válaszadás módját vagy nyomtatványt mellékel a válaszadáshoz, tartalmaznia kell az 5.1.2.3.–5.1.2.14. pontokban előírt információk közül az ajánlatra vagy felhívásra vonatkozókat:
a) ajánlat pénzügyi eszközzel vagy befektetési vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatos megállapodás megkötésére a közlemény megválaszolójával;
b) felhívás a közlemény megválaszolójának, hogy tegyen ajánlatot pénzügyi eszközzel vagy befektetési vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatos megállapodás megkötésére.
Az első albekezdés azonban nem alkalmazandó, ha a marketingközleményben szereplő ajánlatra vagy felhívásra történő válaszadáshoz a potenciális ügyfélnek másik, az információkat egyenként vagy együttesen tartalmazó dokumentumra vagy dokumentumokra kell hivatkoznia.
5.1.3. Fenntarthatósággal kapcsolatos előzetes tájékoztatási kötelezettség
5.1.3.1. Jelen fejezet az SPB által kezelt portfóliókkal kapcsolatban azt mutatja be, hogy az SPB a fenntarthatósági kockázatokat milyen módon integrálja a befektetési döntéshozatali eljárásába.
5.1.3.2. Az információközlést jogszabály írja elő azzal a céllal, hogy az Ügyfelek segítségére legyen a portfóliókezeléssel és a befektetési tanácsadással érintett portfóliók fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzéseinek, a felmerülő fenntarthatósági kockázatoknak a megértésében, információt nyújtson a fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzéseinek a megvalósulásáról.
5.1.3.3. Az SFRD 6. cikkével összhangban kezelt portfóliók fő célkitűzései között az uniós kritériumoknak megfelelő környezeti vagy társadalmi jellemzők előmozdítása nem jelenik meg, és az ilyen portfóliók alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat, és a kritériumok alapján nem minősülnek fenntartható befektetésnek, mindezek ellenére az SPB fenntarthatóság iránti elkötelezettsége a társasági stratégia egyik kiemelt fundamentuma.
5.1.4. Előzetes tájékozódás
Az SPB az előzetes tájékozódási kötelezettségének a 4.4.1. pontban (alkalmassági teszt), a 4.4.3. pontban (megfelelési teszt) és a 4.4.4. pontban (az alkalmassági teszt és a megfelelési teszt elvégzése) foglaltak teljesítésével tesz eleget.
5.1.5. Szerződéskötés megtagadásának és a megbízás végrehajtása megtagadásának általános esetei
a) a) azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,
b) az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne,
c) a leendő szerződő fél, illetőleg az Ügyfél személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,
d) a végrehajtandó alkalmassági teszthez szükséges, a fentiekben megjelölt információkhoz nem jutott hozzá, vagy
f) az Ügyfél rendelkezik fenntarthatósági preferenciával.
5.1.5.2. Az SPB rögzíti, hogy az 5.1.5.1 pont f) alpontjában rögzített ok, nem minősül az irányadó jogszabályokban rögzített szerződésmegtagadási oknak, ugyanakkor az SPB- nek a 4.4.1.6 pontban feltüntetett okok alapján nem áll módjában befektetési tanácsadási és portfóliókezelési szolgáltatást nyújtani ezen, fenntarthatósági preferenciával rendelkező ügyfelek részére, így – a fenntarthatósági preferenciákat teljesítő pénzügyi eszközökkel kapcsolatos adathiányok megszűnéséig – saját diszkrecionális jogkörében eljárva a szerződéskötés megtagadása mellett döntött.
5.1.5.3. Az SPB haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását az 5.1.5.1. a) pontja alapján megtagadta.
5.1.5.4. Az 5.1.5.1. pontban foglaltakon túlmenően az SPB rögzíti, hogy a MiFIR Rendelet 26. cikke, továbbá az azt kiegészítő, az RTS 22 13. cikke értelmében a piacra bevezetett, vagy kereskedési helyszínen kereskedett pénzügyi eszközök, továbbá olyan pénzügyi eszközök esetében, amelyeknél az alapul szolgáló pénzügyi eszközzel valamely kereskedési helyszínen kereskednek, az SPB jogi személyek részére csak annyiban teljesíthet ügyletet, amennyiben a jogi személy ügyfél előzetesen az SPB rendelkezésére bocsátotta a 4.3.3. b) alpontjának 7. pontja szerinti LEI kódját, amely egy betűkből és számokból álló húszjegyű globális egyedi azonosító a pénzügyi piacokon résztvevők azonosításának biztosítására Az SPB rögzíti, hogy amennyiben a megbízás megadása előtt a jogi személy Ügyfél nem bocsátja rendelkezésre LEI kódját, úgy az SPB a megbízás felvételét megtagadja.
5.1.6. Nyilvántartási kötelezettségek
a Felhatalmazáson alapuló rendelet 72-75. cikkében meghatározott rendelkezések teljesítését.
5.1.6.2. Az 5.1.6.1. pontban meghatározott nyilvántartást az SPB úgy vezeti, hogy alkalmas legyen annak megállapítására, hogy az adott megbízást az Ügyfél javára vagy saját számlára teljesítették.
5.1.7. Az Ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek kezelése
Az SPB a kezelésében lévő, az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközzel és pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, és biztosítja, hogy az Ügyfél ugyanezen pénzügyi eszközről és pénzeszközről bármikor rendelkezni tudjon.
Az SPB nyilvántartásait és a számlákat úgy vezeti, hogy
a) azok pontosak legyenek és az ügyfelek pénzügyi eszközei és pénzeszközei állományáról mindenkor valós képet mutassanak, és
b) azok alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint az SPB saját pénzügyi eszköze és pénzeszköze elkülönített kimutatása.
5.1.7.2. Az SPB az Ügyfél eszközei és pénzeszközei kezelésére akkor köthet harmadik személlyel megállapodást, ha a harmadik személy megfelel az 5.1.7.1. pontban foglaltaknak.
5.1.7.3. Az SPB az 5.1.7.2. pontban foglalt követelmény ellenőrzése érdekében rendszeresen, de legalább havonta egyezteti az általa vezetett nyilvántartásokat és számlákat a pénzügyi eszközöket és a pénzeszközöket kezelő harmadik felek nyilvántartásaival és számláival.
ügyfélszámla követelés, körülírással meghatározott pénzügyi eszköz is lehet, és az óvadék tárgyából való közvetlen kielégítési jog az ilyen óvadékkal biztosított követelés tekintetében is gyakorolható. Ennek során az ügyfélszámla követelést a kielégítési jog megnyílásának időpontjában fennálló értékén, a pénzügyi eszközt pedig annak nyilvános forgalmi értékén, ennek hiányában az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékén kell figyelembe venni.
5.1.7.7. Az SPB biztosítani köteles, hogy alkalmazottja vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az Ügyfél részére vezetett ügyfélszámla, értékpapírszámla fölött az Ügyfél képviselőjeként - közeli hozzátartozójának ügyfélszámlája, értékpapírszámlája feletti rendelkezés, valamint jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton alapuló képviseleti jogosultság kivételével - rendelkezési jogot nem gyakorolhat.
5.1.7.9. Az SPB tájékoztatja az ügyfelet arról, ha az 5.1.7.8. bekezdésben említett biztosítéki megállapodást köteles kötni, és tájékoztatja az ügyfelet a megállapodáshoz kapcsolódó kockázatokról is. A tájékoztatásnak az Ügyféllel kötendő írásos megállapodásnak is részét kell képeznie.
5.1.7.10. Az SPB a Felügyelet, a szanálási feladatkörében eljáró MNB és a felszámolóbiztos megkeresése esetén rendelkezésükre bocsátja
a) az ügyfelek pénzeszközeinek és pénzügyi eszközeinek egyenlegét,
b) az ügyfelek letétbe helyezett pénzeszközeinek és pénzügyi eszközeinek letétbe helyezésére vonatkozó információkat, ideértve a letéti számlák adatait és a letétkezelővel kötött megállapodás érdemi elemeit,
c) kiszervezett feladatok ismertetését és az azokat ellátó harmadik felek adatait,
d) kapcsolódó eljárásokban részt vevő kulcsfontosságú személyek nevét, ideértve a Bszt. 21. § (2) bekezdése alapján kinevezett - az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelmével kapcsolatos feladatokat ellátó - személy nevét is,
e) az ügyfelek pénzeszközhöz és pénzügyi eszközhöz kapcsolódó tulajdonjogának megállapítása szempontjából releváns megállapodásokat.
5.1.7.11. Az SPB írásos elemzéssel igazolja, hogy a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodást érdemes és indokolt lehet kötni az olyan ügyféllel, amely vállalkozás. Az írásos elemzésben az SPB figyelembe veszi, hogy
a) az ügyféllel szembeni kötelezettség és a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékok korrelációja gyenge legyen, valamint az ügyfél kötelezettsége tekintetében a nemteljesítés valószínűsége alacsony vagy elhanyagolható legyen;
b) a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásba tartozó pénzeszköz és pénzügyi eszköz értéke jelentősen magasabb (akár korlátlan is) legyen, mint az ügyfél kötelezettsége;
c) az ügyfélnek a pénzeszközei és pénzügyi eszközei kellően magas arányban legyenek a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokba bevonva, függetlenül az egyedi megállapodások számára és körére.
5.1.7.12. Az SPB a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás megkötése előtt tájékoztatja a szakmai ügyfelet és az elfogadható partnert a megállapodás kapcsán a felmerülő kockázatokról és a megállapodásnak a pénzeszközre és a pénzügyi eszközre gyakorolt hatásáról.
5.1.7.13. Az SPB az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt – az 5.1.7.14. pontban foglalt kivétellel - nem használhatja.
5.1.7.15. Az SPB akkor jogosult az Ügyfél nevében nála tartott, harmadik fél által kezelt gyűjtőszámlán lévő pénzügyi eszköz tekintetében értékpapír-finanszírozási ügyletet kötni vagy abban az esetben használhatja e pénzügyi eszközt saját számlájára, vagy egy másik ügyfele számlájára, ha az 5.1.7.14. pontban foglaltak teljesítésén túl
a) minden olyan Ügyfél, amelynek pénzügyi eszközét gyűjtőszámlán kezelik, az
5.1.7.14. pont szerinti. előzetes hozzájárulását adta, vagy
b) az SPB biztosítja, hogy csak azon Ügyfél pénzügyi eszközét használja, amely vonatkozásában az ügyfél az 5.1.7.14. szerinti előzetes hozzájárulását megadta.
5.1.7.16. Az SPB olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) azon ügyfelek adatait, amelyek rendelkezése alapján a pénzügyi eszköz felhasználásra került, és
b) az egyes, hozzájárulásukat adó ügyfelek tulajdonában lévő, felhasznált pénzügyi eszközök számát
annak érdekében, hogy az esetleges veszteségek viselése pontosan meghatározható legyen.
5.1.7.17. Az SPB az ügyfelek pénzügyi eszközeinek saját számlára vagy más személy számlájára történő, jogosulatlan felhasználásának megelőzésére intézkedéseket hoz, így különösen:
a) értékpapír kölcsönbe vételére szóló megállapodás kötése vagy a pozíció lezárása az olyan ügyfelekkel, akik, vagy amelyek nem rendelkeznek elegendő tartalékkal a számlájukon a teljesítés időpontjában,
b) annak szoros nyomon követése, hogy a terveknek megfelelően képes-e a teljesítés időpontjában való szállításra, és ha ez nem lehetséges, korrekciós intézkedések meghozatala; valamint
c) a teljesítés napján és azt követően le nem szállított értékpapírok szoros nyomon követése és azonnali megkérése.
5.1.7.18. Az SPB-nek rendelkeznie kell olyan mechanizmussal, amely
a) biztosítja, hogy az ügyfél pénzügyi eszközeinek kölcsönbe vevője által nyújtott biztosíték megfelelő legyen,
b) biztosítja az ilyen biztosíték folyamatos megfelelőségének figyelemmel kísérését, és
c) biztosítja az Ügyfél pénzügyi eszközeinek értékével való egyensúly fenntartásához szükséges lépések megtételét.
5.1.7.19. Az SPB az Ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére - figyelemmel az 5.1.5.20. pontban foglaltakra – a tőle elvárható gondossággal kiválasztott harmadik személlyel megállapodást köthet. Az SPB a kiválasztott személyt, valamint a pénzügyi eszközök letéti őrzésére általa alkalmazott megoldásokat a tőle elvárható gondossággal rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja, és erről készült jelentését legkésőbb a tárgyhót követő hónap 15. napjáig megküldi a Felügyeletnek.
5.1.7.20. Az SPB azzal köthet megállapodást az Ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére, aki
a) megfelel az 5.1.7.1. pontban foglaltaknak, és
b) a letéti őrzési tevékenységét illetően – az 5.1.5.21. pontban foglalt kivétellel - a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának felügyelete alatt áll.
a) a pénzügyi eszköz vagy az azokkal összefüggő befektetési szolgáltatási tevékenység jellege miatt ez elengedhetetlen, vagy
b) az SPB a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében szakmai ügyfélnek nyújt szolgáltatást és a szakmai ügyfél írásban kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az adott féllel kéri a pénzügyi eszköze letéti őrzésére vonatkozó megállapodás megkötését.
5.1.7.22. Az SPB-nek az 5.1.7.20. és 5.1.7.21. pontokban előírt követelmények betartását abban az esetben is biztosítania kell, ha az Ügyfél pénzügyi eszközének kezelésére illetve letéti őrzésére kiválasztott harmadik személy egy további harmadik személlyel köt megállapodást e feladatok végzésére.
5.1.7.23. Az SPB a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében megkötött megállapodás alapján átvett vagy az Ügyfél megbízásának teljesítését követően az SPB kezelésébe kerülő, az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzeszközt az átvételt követően haladéktalanul
a) központi banknál,
b) hitelintézetnél,
c) harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetnél, vagy
d) minősített pénzpiaci alapnál helyezi el.
5.1.7.24. Az 5.1.5.23. d) pontja alkalmazásában minősített pénzpiaci alap az olyan kollektív befektetési forma, amely a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától tevékenység végzésére jogosító engedélyt kapott és e hatóság felügyelete alatt áll, valamint
a) a befektetési tevékenységének elsődleges célja, hogy a nettó eszközérték ne csökkenjen a befektetés értéke alá,
b) a befektetési tevékenysége elsődleges céljának elérése érdekében kizárólag háromszázkilencvenhét napnál nem hosszabb futamidejű vagy hátralévő
futamidejű magas minősítésű pénzpiaci eszközökbe fektethet be vagy az ilyen futamidőnek megfelelő, rendszeresen kiigazított hozammal és hatvan napos átlagos súlyozott futamidővel rendelkező magas minősítésű pénzpiaci eszközökbe fektethet be,
c) a b) pontban foglalt elsődleges befektetési célja hitelintézeti letétekbe történő kiegészítő jellegű befektetésekkel is megvalósítható,
d) a kollektív befektetési értékpapír visszaváltása esetén a pénzügyi teljesítés a visszaváltás napján vagy az azt követő napon megtörténik.
5.1.7.25. Az 5.1.5.23. b) pontja alkalmazásában az a pénzpiaci eszköz tekinthető magas minősítésűnek, amely esetében minden elismert hitelminősítő szervezet, amely az adott eszközt minősítette, a nála elérhető legmagasabb hitelminősítést adta.
5.1.7.26. Ha az SPB az Ügyfél pénzeszközét nem az 5.1.5.23. szerinti központi bankban helyezi el, akkor az 5.1.5.23. b)-d) pontja szerinti intézményt a tőle elvárható gondossággal választja ki és rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja a pénzeszköz kezelésével megbízott intézménynél a pénzeszközök kezelésére vonatkozó előírások betartását.
5.1.7.27. Az SPB az 5.1.5.26. pontban meghatározottak szerint az Ügyfél pénzeszközének kezelésére azzal az intézménnyel köt megállapodást, amely
a) szakértelemmel és jó üzleti hírnévvel rendelkezik, és
b) megfelel az 5.1.7.1. pontban foglaltaknak.
5.1.7.28. Az SPB az Ügyfél pénzeszközét akkor helyezheti el minősített pénzpiaci alapban, ha ehhez az Ügyfél kifejezetten, írásban hozzájárulását adta. A hozzájárulás megadása előtt, a SPB-nek tájékoztatnia kell az Ügyfelet arról, hogy a minősített pénzpiaci alapnál elhelyezett pénzeszközöket nem az ügyféleszközök védelmére a Bszt.-ben meghatározott követelményeknek megfelelően tartják.
5.1.8. Teljesítés és végrehajtás általános szabályai
5.1.8.1. Az SPB a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében az Ügyféllel kötött szerződés teljesítése, illetve az Ügyfél megbízásának végrehajtása során mindenkor a jogszabályokban foglaltaknak, a szakma szabályainak megfelelően, tisztességes és hatékony módon és az Ügyfél érdekeivel összhangban jár el.
5.1.8.2. Az SPB az Ügyfél megbízását az Ügyfél számára legkedvezőbb módon hajtja végre azzal, hogy ha a végrehajtásra az 5.1.8.11. pontnak megfelelően kialakított végrehajtási politika szerint kerül sor, azt az Ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtásnak kell tekinteni.
5.1.8.3. Az előbbiek szerinti legkedvezőbb végrehajtás megítéléséhez az SPB a következő szempontokat vizsgálja:
a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz árát (nettó ár),
b) a megbízás költségét,
c) a megbízás végrehajtásának időigényét,
d) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűségét,
e) a megbízás nagyságrendjét,
f) a megbízás jellegét vagy bármely más, a megbízás végrehajtása szempontjából releváns megfontolást.
5.1.8.4. Az 5.1.7.3. pontban felsorolt tényezők fontosságának meghatározásánál az SPB az alábbi szempontokat vizsgálja:
a) az Ügyfél tulajdonságai, beleértve az Ügyfél lakossági vagy szakmai minősítését is;
b) az ügyfélmegbízás jellemzői, ideértve azt is, ha a megbízás értékpapír- finanszírozási ügylettel (SFT) jár;
c) a megbízásban szereplő pénzügyi eszközök jellemzői;
d) azon végrehajtási helyszínek jellemzői, ahová a megbízás továbbítható.
E pont alkalmazásában „végrehajtási helyszín”: szabályozott piac, MTF, OTF, rendszeres internalizáló, árjegyző, a likviditás egyéb biztosítója vagy harmadik országbeli olyan jogalany, amely az előbb felsorolt intézmények valamelyikéhez hasonló funkciót lát el.
5.1.8.5. Ha az SPB lakossági ügyfél megbízását hajtja végre, akkor minden, az ügyfelet terhelő költséget figyelembe vesz az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapításakor.
5.1.8.6. Az Ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapítására vonatkozó vizsgálat során, ha a megbízás több, a SPB 5.1.8.11. pont szerinti szabályzatában felsorolt az 5.1.7.4. pontban meghatározott - végrehajtási helyszínen is teljesíthető, az SPB az összehasonlításban figyelembe veszi az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó végrehajtással összefüggő költségeit.
5.1.8.8. Ha az SPB az 5.1.8.7. pontban foglalt szempont vonatkozásában az Ügyféltől határozott utasítást kapott, a megbízást ezen utasításnak megfelelően hajtja végre.
5.1.8.9. Az Ügyfél kérésére az SPB, a végrehajtási politikában foglalt rendelkezések alkalmazásának bemutatásával igazolja, hogy az Ügyfél megbízását a végrehajtási politikában foglaltaknak megfelelően hajtotta végre és a Felügyelet kérésére igazolja, hogy e pontban és az 5.1.8.11. pontban foglaltaknak megfelelően járt el.
5.1.8.12. A végrehajtási politika valamennyi pénzügyi eszköz tekintetében információkat tartalmaz azon különféle kereskedési helyszínekről, ahol az SPB végrehajtja az ügyfélmegbízásokat, valamint azon tényezőkről, amelyek befolyásolják a végrehajtás
helyszínének megválasztását. A végrehajtási politika tartalmazza legalább azon helyszíneket, amelyek lehetővé teszik az SPB számára, hogy következetesen a lehető legjobb eredményt érje el ügyfélmegbízásai végrehajtása során.
5.1.8.13. Az SPB rögzíti, hogy a végrehajtási politika rendelkezik arról a lehetőségről, hogy az ügyfélmegbízásokat kereskedési helyszínen kívül is végre lehet hajtani. Az ügyfél jelen üzletszabályzat elfogadásával egyidejűleg kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a megbízásait a SPB kereskedési helyszínen kívül hajtsa végre.
5.1.8.14. Az SPB minden eszközosztály tekintetében éves alapon összesíti és közzéteszi a kereskedési volumen szerinti első öt kereskedési helyszínt azok közül, amelyeken az előző évben ügyfélmegbízásokat végrehajtott, adatokat szolgáltatva egyúttal a végrehajtás minőségéről is. Ezen túlmenően szintén összegzi és közzéteszi az öt legjelentősebb kereskedési volumenű befektetési vállalkozást, amelyeknél a megelőző évben ügyfélmegbízásokat helyezett el végrehajtásra.
5.1.8.15. és az 5.1.8.10. pontok szerint közzétett tájékoztatást is. Az SPB értesíti azon ügyfeleit a megbízások végrehajtására vonatkozó szabályai vagy végrehajtási politikája bármely lényeges változásáról, akikkel az adott időpontban ügyfélkapcsolatban áll.
5.1.9. Az allokáció szabályai
5.1.9.1. Amennyiben az SPB megbízást hajt végre az Ügyfél javára az Ügyfél által adott megbízás végrehajtása során
a) azonnal és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást,
b) az egyébként összehasonlítható ügyfélmegbízásokat a megbízás felvételének sorrendjében és – az 5.1.9.2. pontban foglalt kivétellel - azonnal végrehajtja, és
c) haladéktalanul tájékoztatja a lakossági ügyfelet, ha a megbízás végrehajtását akadályozó körülményről szerez tudomást.
5.1.9.2. Nem kell az Ügyfél által adott megbízást azonnal végrehajtani, ha
a) az ügyfél által adott megbízás limitáras megbízás,
b) az aktuális piaci feltételek között a megbízást nem lehet végrehajtani, vagy
c) azzal az Ügyfél érdekei sérülnének.
5.1.9.3. Ha az SPB az 5.1.9.2. a) pontja alapján az Ügyfél megbízását nem hajtotta végre, és a megbízás szabályozott piacra bevezetett részvényre vonatkozik, akkor – az 5.1.9.4. pontban foglalt kivétellel - ezen limitáras megbízást haladéktalanul nyilvánosságra hozza oly módon, hogy az más piaci szereplők számára könnyen hozzáférhető legyen, elősegítve ezzel a megbízás lehető leghamarabb történő végrehajtását, kivéve, ha az Ügyfél ettől kifejezetten eltérő utasítást adott.
5.1.9.4. Nem kell az 5.1.9.3. pontban foglaltakat teljesíteni abban az esetben, ha az Ügyfél által adott megbízás az adott kereskedési helyszínen a MiFIR rendelet 4. cikkében megállapított szokásos piaci nagyságrendhez képest nagyobb limitáras megbízás.
5.1.9.5. Az SPB akkor vonhat össze ügyfelek által adott megbízásokat saját számlájára való végrehajtás esetében, ha
a) ezzel összességében egyetlen olyan ügyfél sem szenved hátrányt, akinek a megbízását egy másik ügyfél megbízásával összevonták,
b) minden olyan ügyfél figyelmét felhívta arra, akinek a megbízása egy másik ügyfél megbízásával összevonásra kerül, hogy az összevont végrehajtás az egy ügyfél által adott több megbízás esetében egyes megbízások tekintetében hátránnyal járhat, és
c) rendelkezik olyan allokációs szabályzattal, amely részletesen szabályozza a megbízások és ügyletek összevont végrehajtásának szabályait, ideértve azt is, hogy a megbízás vagy ügylet mérete és ára hogyan befolyásolja az allokációt, hogy a részleges végrehajtás esetében az allokáció milyen szabályok szerint történik és az SPB minden esetben az ebben foglaltak szerint jár el.
5.1.9.7. Ha az SPB hitelt érdemlő módon igazolja, hogy az Ügyfél által adott megbízás az
5.1.9.6. pontban meghatározott összevonás nélkül kedvezőtlenebb feltételekkel teljesült volna, akkor az 5.1.9.6. bekezdésében foglaltaktól eltérően saját számlájára és az Ügyfél számlájára történő allokációt arányosan is teljesítheti.
5.1.10. A végrehajtást követő tájékoztatás
5.1.10.1. Az SPB az általa a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében - kivéve a portfóliókezelési tevékenységet - végrehajtott megbízást követően az 5.1.10.5. pontban meghatározottaknak megfelelően tartós adathordozón haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet a megbízás végrehajtásáról és a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról.
5.1.10.2. Az 5.1.10.1. pontban foglaltakat foglaltak vonatkozásában az SPB a megbízással kapcsolatban a következőket biztosítja:
a) a megbízás végrehajtásakor tartós adathordozón azonnal lényegi tájékoztatást ad az Ügyfél számára a megbízás végrehajtásáról;
A b) pont nem alkalmazandó, ha az igazolás ugyanazt az információt tartalmazná, mint az Ügyfélnek egy másik személy által azonnal továbbítandó igazolás.
Az a) és a b) pont nem alkalmazandó, ha az ügyfelek nevében végrehajtott megbízások az említett ügyfelekkel kötött jelzáloghitel-megállapodásokat finanszírozó kötvényekkel kapcsolatosak, amikor is az ügyletről szóló jelentést a jelzáloghitel feltételeinek közlésével egy időben kell elkészíteni a megbízás teljesítését követő egy hónapon belül.
5.1.10.3. Az 5.1.10.1. pontban foglalt követelményeken kívül az SPB kérésre tájékoztatja ügyfelét megbízásának állásáról.
5.1.10.4. Ha a megbízás kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeire vagy részvényeire vonatkozik és rendszeresen végrehajtják, az SPB megteszi az 5.1.10.2. bekezdés b) pontjában megállapított intézkedést, vagy ezen ügyletek tekintetében legalább hat havonta tájékoztatja az ügyfelet az 5.1.10.5. pont szerinti információkról.
5.1.10.5. Az SPB az 5.1.10.2. b) pontban említett értesítés a következő információk közül az alkalmazandókat tartalmazza, adott esetben a MiFIR rendelet 26. cikkének megfelelően elfogadott jelentési kötelezettségekre vonatkozó szabályozástechnikai standardokkal összhangban:
a) a jelentést tevő vállalkozás neve;
b) az Ügyfél neve vagy egyéb megjelölése;
d) a kereskedés időpontja;
e) a megbízás típusa;
f) a helyszín meghatározása;
g) az eszköz meghatározása;
h) vétel/eladás jelzése;
i) a megbízás jellege, ha az nem vétel/eladás;
j) a mennyiség,
m) a felszámított jutalékok és költségek teljes összege és - amennyiben az Ügyfél kéri - tételes bontása, beleértve adott esetben az alkalmazott felár vagy kedvezmény összegét, amennyiben az ügyletet saját számlára kereskedő befektetési vállalkozás hajtotta végre és a befektetési vállalkozást az ügyfélmegbízások legjobb végrehajtásának kötelezettsége terheli;
n) az érvényes átváltási árfolyam, amennyiben az ügylet pénznemek közötti átváltást igényel;
o) az Ügyfél teljesítéssel kapcsolatos felelőssége, beleértve a teljesítés vagy a fizetés határidejét, valamint a megfelelő számlainformációkat, amennyiben ezeket az információkat előzőleg nem közölték az ügyféllel;
p) ha az Ügyféllel szemben álló fél maga az SPB vagy annak csoportjához tartozó személy vagy az SPB egy másik ügyfele, ennek közlése, kivéve, ha az ügyletet anonim kereskedést lehetővé tevő kereskedési rendszerben hajtották végre.
Az SPB a jelen m) pont vonatkozásában kifejezetten felhívja az Ügyfél figyelmét, hogy a felszámított jutalékokra és költségekre vonatkozó tájékoztatást az Ügyfél kérésére tételes bontásban is rendelkezésre bocsátja.
5.1.10.6. Az 5.1.10.5. k) pont alkalmazásában, ha a megbízást kötegekben hajtották végre, az SPB választhat, hogy az ügyfelet minden köteg árfolyamáról vagy az átlagos árfolyamról tájékoztatja. Az átlagos árfolyamról adott tájékoztatás esetében az SPB az ügyfelet kérésre minden köteg árfolyamáról tájékoztatja.
5.1.10.7. Az SPB portfóliókezelési tevékenysége keretében, az Ügyfél számára az 5.1.10.10.-
5.1.10.13. pontokban meghatározott időközönként és tartalommal a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozóan jelentést készít, és azt tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja a tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanapjáig.
5.1.10.8. Az 5.1.10.1 és az 5.1.10.7 bekezdésben megállapított követelmények nem alkalmazandók a szakmai ügyfelek részére nyújtott szolgáltatásokra, kivéve, ha a
szakmai ügyfél elektronikus formátumban vagy papíron arról tájékoztatja az SPB-t, hogy élni kíván az ezen bekezdésekben biztosított jogokkal.
5.1.10.9. AZ SPB nyilvántartást vezet az ügyfelek 5.1.10.8. bekezdés szerint tett nyilatkozatairól.
5.1.10.10. Az 5.1.10.11. pontban előírt rendszeres kimutatás pártatlan és kiegyensúlyozott áttekintést ad az elvégzett tevékenységekről, valamint a portfóliónak a jelentési időszak alatti teljesítményéről és adott esetben a következő információkat tartalmazza:
a) az SPB neve;
b) az Ügyfél számlájának neve vagy egyéb, azonosításra alkalmas megjelölése;
c) a portfólió összetételéről és értékeléséről szóló kimutatás, benne az egyes kezelt pénzügyi eszközökre vonatkozó részletes adatok, a piaci érték - vagy piaci érték hiányában a valós érték - és a készpénzegyenleg a jelentési időszak elején és végén, valamint a portfólió teljesítménye a jelentési időszak alatt;
d) a jelentési időszak alatt felszámított jutalékok és díjak teljes összege és legalább a teljes kezelési díjak és a végrehajtással összefüggő költségek tételes bontása, adott esetben beleértve egy nyilatkozatot, amely szerint kérésre részletesebb bontást is adnak;
e) a kimutatás alapjául szolgáló időszak teljesítményének összehasonlítása a befektetési teljesítménynek az SPB és az Ügyfél megállapodásában kitűzött referenciaértékével (ha volt ilyen);
f) a jelentési időszak alatt az Ügyfél portfóliójával kapcsolatosan kapott osztalékok, kamatok és egyéb kifizetések teljes összege;
g) a portfólióban tartott pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan egyéb jogokat teremtő vállalati eseményekről szóló tájékoztatás;
h) az időszak alatt végrehajtott minden ügylet esetében az 5.1.10.5. c)-l) pontja szerinti tájékoztatás (adott esetben), kivéve, ha az Ügyfél ügyletenként kér tájékoztatást a végrehajtott ügyletekről, amely esetben az 5.1.10.12. pontban foglaltak alkalmazandók.
5.1.10.11. Az 5.1.10.10. pontban előírt rendszeres kimutatást háromhavonta meg kell küldeni, kivéve a következő esetekben:
a) amennyiben az SPB olyan, tartós hordozónak minősülő online rendszerhez való hozzáféréssel látja el ügyfeleit, amelyben az ügyfél portfóliójának naprakész értékelései elérhetők és ahol az Ügyfél könnyen hozzáférhet az 5.1.10.15. pontban előírt információkhoz és az SPB bizonyítani tudja, hogy az adott negyedév során az Ügyfél legalább egyszer lekérdezte portfóliójának értékelését;
b) amennyiben az 5.1.10.12. alkalmazandó, a rendszeres kimutatást legalább 12 havonta meg kell küldeni;
c) ha a portfóliókezelési szolgáltatásról szóló ügyfél-megállapodás engedélyezi a tőkeáttételes portfóliót, a rendszeres kimutatást legalább havonta meg kell küldeni.
A b) pontban megállapított kivétel nem vonatkozik az olyan értékpapírokra, amelyek feljogosítanak bármely átruházható értékpapír megszerzésére vagy eladására, vagy átruházható értékpapírokra, devizákra, kamatlábakra vagy hozamokra, árucikkekre vagy más indexekre vagy mértékekre történő hivatkozással meghatározott készpénzzel történő teljesítésre ad lehetőséget, valamint a Bszt. szerinti származtatott termékekre.
Az SPB legkésőbb a végrehajtást követő első munkanapon - vagy ha a befektetési vállalkozás az igazolást harmadik féltől kapja, legkésőbb a harmadik féltől származó igazolás átvételét követő első munkanapon értesítést küld az Ügyfélnek, amelyben igazolja az ügyletet, és megadja az 5.1.10.5. pontban említett tájékoztatást.
5.1.10.14. Az SPB a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt, az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközről és pénzeszközről az
5.1.9.13. pontban meghatározott időközönként és tartalommal a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozóan jelentést készít, és azt tartós adathordozón az Ügyfél rendelkezésére bocsátja a tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanapjáig.
a) az SPB által az adott Ügyfél számára kezelt összes pénzügyi eszköz és pénzeszköz adatai a kimutatás alapjául szolgáló időszak végén;
b) az Ügyfél pénzügyi eszközei vagy pénzeszközei milyen mértékben voltak érintettek értékpapír-finanszírozási ügyletekben;
c) az Ügyfélnek az esetleges értékpapír-finanszírozási ügyletekben való részvétel kapcsán keletkezett esetleges haszna, és a haszon felhalmozódásának alapja;
d) annak egyértelmű megjelölése, hogy mely eszközök és pénzeszközök tartoznak a Bszt. szabályainak és a Felhatalmazáson alapuló rendelet rendelkezéseinek hatályába, és melyek nem, mint például a tulajdonjog-átruházást tartalmazó biztosítéki megállapodások hatályába tartozók;
e) annak egyértelmű megjelölése, hogy mely eszközök rendelkeznek különleges tulajdonjogi státusszal, például zálogjogokkal összefüggésben;
f) a kimutatásban szereplő pénzügyi eszközök piaci értéke vagy - piaci érték hiányában - becsült értéke, egyértelmű utalással arra, hogy a piaci ár hiánya likviditáshiányra utalhat. A becsült értéket a vállalkozás a legnagyobb gondosság elve szerint határozza meg.
Amennyiben az Ügyfél portfóliója egy vagy több teljesítetlen ügylet eredményét is tartalmazza, az a) pontban említett tájékoztatás vagy a kötés, vagy a teljesítés napján alapul, feltéve hogy a kimutatás minden információjára ugyanez az alap érvényes.
5.1.10.16. Az 5.1.10.15. pont szerinti kimutatása portfóliókezelési tevékenység kivételével az Ügyfél számára az MNB honlapján elérhetővé tett adatok lekérdezéséhez szükséges, egyedileg - külön jogszabályban meghatározott módszertan szerint - képzett jelszó az
5.5.1.8. pontnak megfelelően.
5.1.11. Kockázat és kezelése
5.1.11.1. Az SPB biztosítja a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a Bszt. 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő, valamint a Felhatalmazáson alapuló rendelet 27. cikkével összhangban álló javadalmazási politika és gyakorlat megvalósítását.
5.1.11.2. Az SPB írásban rögzített hatékony eljárásrendekkel, szabályzatokkal rendelkezik
a) azon kockázat kezelésére, amelynél az általa alkalmazott, elismert hitelkockázat- mérséklési technikák a vártnál kevésbé hatékonynak bizonyulnak,
b) az Ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, a partnerrel (ideértve a központi szerződő felet is), az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelkockázat-mérséklés alkalmazásából származó kockázati koncentráció kezelésére,
c) a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának és hatásának mérésére és kezelésére, és a rövid pozíció hosszú pozíciót megelőző esedékességéből fakadó likviditási hiány kockázatának kezelésére,
d) a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatváltozásokból származó kockázatok értékelésére, mérésére és kezelésére,
e) működési kockázatok - ideértve a modellkockázatot is - mérésére, kezelésére, valamint vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervvel a folyamatos működés fenntartása, továbbá a súlyos üzletviteli fennakadásokból következő esetleges veszteségek mérséklése érdekében,
g) azon értékpapírosítási ügyletekből eredő kockázatok értékelésére és kezelésére, amelyeknél az SPB befektetőként, kezdeményezőként vagy szponzorként lép fel, ideértve a hírnévkockázatot - így különösen a bonyolult struktúrákból vagy termékekből eredő hírnévkockázatot - is, annak biztosítására, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékben tükröződjön a kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó döntésekben,
j) a nettó finanszírozási pozíció és az ezzel kapcsolatos követelmények folyamatos és előremutató módon történő mérésére és kezelésére.
5.1.11.3. Az 5.1.11.2. f) pontjában foglaltak teljesítése érdekében:
a) az SPB irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete kockázattűrési mértéket határoz meg minden érintett üzletágra,
b) az eljárásrendeknek, szabályzatoknak arányban kell állniuk az SPB méretével, tevékenységének jellegével és összetettségével, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által meghatározott kockázatvállalási limitjeivel, valamint az SPB- nek azon EGT-államban betöltött rendszerszintű fontosságával, amelyekben befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást végez,
c) az SPB a finanszírozási pozíciók azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére belső szabályzatot dolgoz ki, amely tartalmazza az eszközökből, a forrásokból, a mérlegen kívüli tételekből - ideértve a függő kötelezettségeket is - eredő aktuális és várható pénzáramlásokat, valamint a hírnévkockázat esetleges hatásai miatti becsült pénzáramlásokat is,
d) az SPB egy esetleges válsághelyzetre történő felkészülés érdekében elkülönítetten kezeli a dologi biztosítékkal terhelt, és a bármikor szabadon felhasználható eszközöket, valamint figyelembe veszi
da) azt a személyt vagy szervezetet, akinek vagy amelynek az eszköz a birtokában van,
db) azt az országot, amelyben az eszköz nyilvántartásban vagy számlán szerepel,
dc) az eszközök likviditási többlettartalékként történő beszámíthatóságát, és figyelemmel kíséri azt, hogy a likviditási tartalékok kellő idő alatt mozgósíthatók-e, és
dd) azon jogi, szabályozói és műveleti korlátozásokat, amelyek a likviditás és a szabadon felhasználható eszközök EGT-államok közötti és harmadik országokba történő esetleges átruházására vonatkoznak,
e) az SPB-nek likviditási kockázatot mérséklő eszközöket kell alkalmaznia, ideértve a megfelelő limitrendszert, a különféle stresszeseménykor is fedezetet nyújtó likviditási többlettartalékokat, a kellően diverzifikált finanszírozási szerkezetet, valamint különféle finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést is, amelyeket rendszeresen - legalább évente egyszer - felülvizsgál,
f) az SPB irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete a likviditási pozíciókra és a kockázatmérséklő eszközökre vonatkozó alternatív forgatókönyvek figyelembevételével is áttekinti, és legalább évente egyszer felülvizsgálja a finanszírozási pozícióval kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket azzal, hogy az alternatív forgatókönyvnek ki kell térnie a mérlegen kívüli tételekre és más függő kötelezettségekre, adott esetben azon különleges célú gazdasági egységre is, amellyel összefüggésben az SPB szponzorként lép fel, vagy amelynek lényeges likviditási támogatást nyújt,
g) a befektetési vállalkozásnak eltérő időtávok és stresszesemények figyelembevételével kell felmérnie az intézményfüggő, a piaci szintű és a kettő kombinációjából adódó alternatív forgatókönyvek lehetséges hatásait,
h) az SPB stratégiáit, belső szabályzatait és kockázatvállalási limitjeit az f) pontban meghatározott alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján kimutatott likviditási kockázatához kell igazítania,
i) az SPB-nek az esetleges likviditási hiányok megszüntetésére irányuló stratégiákat és végrehajtási intézkedéseket tartalmazó, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által jóváhagyott tervekkel kell rendelkeznie, a másik EGT- államban létrehozott fióktelepére vonatkozóan is, amelyeket az f) pont szerinti alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján legalább évente tesztelni és frissíteni kell, valamint
j) az SPB-nek a likviditás helyreállítására vonatkozó tervek azonnali végrehajthatóságának érdekében előzetesen meg kell hoznia a szükséges működési intézkedéseket, amelyek magukban foglalják a központi banki finanszírozáshoz szükséges fedezetek azonnali hozzáférhetőségének biztosítását, amely fedezetek szükség esetén az SPB kitettségeinek pénznemében is tarthatóak.
5.1.11.4. Amennyiben az SPB rulírozó kitettségek értékpapírosítását kezdeményezi, és amennyiben az értékpapír előrehozott tőketörlesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, likviditási tervvel rendelkezik a terv szerinti tőketörlesztés, valamint az előrehozott tőketörlesztés esetére.
5.1.11.5. Az SPB a tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összhangban alakítja ki likviditási kockázati profilját.
5.1.11.6. Az 5.1.11.2. h) pontjában foglaltak teljesítésénél az SPB különösen figyelembe veszi az 575/2013/EU rendelet 429. cikke alapján meghatározott tőkeáttételi mutatót, valamint az eszközök és kötelezettségek közötti eltéréseket.
5.1.11.7. Az SPB az 5.1.11.2. i) pontjában meghatározott nettó finanszírozási pozícióval (eszköz-, forrásszerkezettel és lejárati összhanggal) kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket rendszeresen felülvizsgálja.
5.1.11.8. Az SPB a tőkekövetelménnyel nem fedezett piaci kockázatokra vonatkozóan is megfelelő szintű belső tőkével rendelkezik.
5.1.12. Az SPB működésére vonatkozó alapvető prudenciális előírások
5.1.12.1. Az SPB a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját).
5.1.12.2. Az SPB - a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, amely legalább
a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelmény,
b) a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény
c) összegének értéke azzal, hogy az összeg nem lehet kevesebb az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb jegyzett tőke értékénél.
5.1.12.3. Az SPB a tevékenységét likviditása folyamatos fenntartása mellett végzi.
5.1.12.4. Az SPB az 5.1.12.3. pontban foglalt kötelezettségét - tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel - követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények teljesítésével biztosítja.
5.1.12.6. Az SPB az 5.1.12.5. pontban meghatározott stratégiát és eljárást legalább évente egyszer felülvizsgálja, amelynek során gondoskodik arról, hogy ennek tartalma
összhangban legyen az általa végzett tevékenység jellegével, összetettségével és méretével.
5.1.13. Vezető állású személyek, alkalmazottak és egyéb érintett személyek ügyletei
5.1.13.1. Az SPB biztosítja, hogy az 5.1.13.2. pontban meghatározott releváns személy nem köt olyan ügyletet, amely a következő kritériumok közül legalább egyet teljesít:
a) az Európai Parlament és a Tanács piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelete értelmében tilos az érintett személy számára;
b) a bizalmas információ jogszerűtlen használatával vagy nem megfelelő feltárásával jár;
c) összeférhetetlen vagy összeférhetetlen lehet az SPB Bszt.-ből eredő kötelezettségeivel.
5.1.13.2. Az5.1.13.1 pont vonatkozásában releváns személy az SPB-vel összefüggésében a következők valamelyike:
a) a vállalkozás igazgatója, társa vagy annak megfelelője, ügyvezetője vagy függő ügynöke;
b) a vállalkozás függő ügynökének igazgatója, társa vagy annak megfelelője, vagy ügyvezetője;
c) a vállalkozás vagy függő ügynöke alkalmazottja, illetve bármely más természetes személy, aki szolgálatait a vállalkozás vagy függő ügynöke rendelkezésére és ellenőrzése alá bocsátja, és aki részt vesz a vállalkozás befektetési szolgáltatásainak és tevékenységeinek végzésében;
d) olyan természetes személy, aki közvetlenül részt vesz a befektetési vállalkozás vagy függő ügynöke számára nyújtott szolgáltatásban, kiszervezési megoldással, amelynek célja a vállalkozás befektetési szolgáltatásainak és tevékenységeinek elvégzése.
5.1.14. Összeférhetetlenség
5.1.14.1. Az SPB - a Felhatalmazáson alapuló rendelet 33-35. cikkében meghatározottak figyelembevételével - feltárja, megelőzi és kezeli
a) az SPB, vezető állású személye, alkalmazottja, függő ügynöke vagy bármely hozzájuk ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személy és ügyfeleik, vagy
b) az SPB valamely ügyfele és egy másik ügyfele között
c) a befektetési és kiegészítő szolgáltatások vagy ezek kombinációi nyújtása során esetleg felmerülő, az Ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközéseket.
5.1.14.2. Az SPB az Ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése céljából - az 5.1.14.3. pontban meghatározott - szabályzatot készít (a továbbiakban: összeférhetetlenségi politika), amelyet az igazgatóság hagy jóvá.
5.1.14.3. Az összeférhetetlenségi politika a következőket tartalmazza:
5.1.14.4. Az SPB által az 5.1.14.3. b) pontjában említett eljárásoknak és intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a 5.1.14.3. a) pontjában meghatározott típusú összeférhetetlenséggel járó különböző üzleti tevékenységben részt vevő releváns személyek egymástól olyan mértékben függetlenül folytassák e tevékenységeket, amely megfelel az SPB, valamint azon csoport méretének és tevékenységeinek, amelyhez a vállalkozás tartozik, illetve az Ügyfél érdekeit érintő kár kockázatának.
Az 5.1.14.3. b) pontjának alkalmazásában a követendő eljárásoknak és a meghozandó intézkedéseknek tartalmazniuk kell legalább a következő lista azon tételeit, amelyek a megfelelő mértékű függetlenség biztosításához szükségesek:
a) az összeférhetetlenség kockázatát hordozó tevékenységben részt vevő releváns személyek közötti információcsere megelőzését vagy ellenőrzését szolgáló hatékony eljárások, amennyiben az ilyen információcsere kárt okozhat az Ügyfél vagy ügyfelek érdekeiben;
b) azon releváns személyek elkülönülő felügyelete, akiknek elsődleges funkciói közé tartozik tevékenységek elvégzése olyan ügyfelek nevében vagy szolgáltatások nyújtása olyan ügyfelek számára, akiknek érdekei ütközhetnek, vagy akik más módon esetleg ütköző, különböző érdekeket képviselnek, beleértve a vállalkozás érdekeit is;
c) minden közvetlen kapcsolat megszüntetése a főként egy adott tevékenységet végző releváns személyek javadalmazása és más olyan releváns személyek javadalmazása vagy az általuk termelt bevételek között, akik főként egy másik tevékenységet folytatnak, amennyiben e tevékenységek között összeférhetetlenség merülhet fel;
d) intézkedések annak megelőzésére vagy korlátozására, hogy bármely személy illetéktelen befolyást gyakoroljon azon mód felett, ahogyan egy releváns személy a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat vagy tevékenységeket végzi;
e) intézkedések annak megelőzésére vagy ellenőrzésére, hogy egy releváns személy egy időben vagy egymás után vegyen részt különböző befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokban vagy tevékenységekben, amennyiben az ilyen részvétel akadályozhatja az összeférhetetlenségek megfelelő kezelését.
5.1.14.5. Az SPB biztosítja, hogy az ügyfelek tájékoztatását amennyiben az összeférhetetlenségek megelőzésére vagy kezelésére kidolgozott hatékony szervezeti és igazgatási megoldások nem elegendőek annak kellően megbízható módon való biztosítására, hogy megelőzzék az Ügyfél érdekei sérelmének kockázatát.
A tájékoztatásnak egyértelműen tartalmaznia kell, hogy az SPB által az összeférhetetlenségek megelőzésére vagy kezelésére kidolgozott szervezeti és igazgatási megoldások nem elegendőek annak kellő megbízhatósággal való biztosítására, hogy megelőzzék az Ügyfél érdekei sérelmének kockázatát. A tájékoztatásnak konkrét leírást kell tartalmaznia a befektetési és/vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtásakor felmerülő összeférhetetlenségekről, figyelembe véve a tájékoztatásban részesülő Ügyfél jellegét. A leírás kifejti az összeférhetetlenségek általános jellegét és forrásait, valamint az összeférhetetlenségek eredményeként az Ügyfél számára felmerülő kockázatokat és az e kockázatok csökkentésére tett lépéseket; mindezt kellő részletességgel ahhoz, hogy az Ügyfél képes legyen megalapozott döntést hozni a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatban, amelyre nézve az összeférhetetlenségek felmerülnek.
5.1.14.6. Az SPB legalább évente értékeli és rendszeresen felülvizsgálja az összeférhetetlenségi politikát és megfelelő intézkedéseket hoz a hiányosságok kezelésére. Az összeférhetetlenségekről szóló tájékoztatásra való túlzott hagyatkozás hiányosságnak minősül a befektetési vállalkozás összeférhetetlenségi politikájában.
5.2. Részletes szabályok, a jogviszony létrejötte
5.2.1. Szerződő felek között a jelen Üzletszabályzat hatálya alá tartozó jogviszony kizárólag a jelen Üzletszabályzat mellékletét képező Számlaszerződés vagy Prémiumcsomag- szerződés írásbeli megkötésével, azaz annak mindkét fél általi aláírásával jön létre.
Ahol a jelen Üzletszabályzat Számlaszerződést említ, ott értelemszerűen a Prémiumcsomag-szerződést is érteni kell, kivéve, ha az adott rendelkezés ettől kifejezetten eltérően rendelkezik.
5.2.2. Számlaszerződést kötni az SPB-vel személyesen annak ügyfélszolgálati helyiségeiben, munkanapokon, az üzleti órákban lehet.
5.2.3. Ha az Ügyfél nem személyesen kezdeményezi a Számlaszerződés megkötését, hanem meghatalmazott képviselője útján, úgy az SPB a meghatalmazott eljárását csak abban az esetben fogadja el, ha a meghatalmazás legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, vagy ha a meghatalmazáson az Ügyfél aláírását közjegyző hitelesítéssel látta el és a meghatalmazott a meghatalmazás eredeti példányát az SPB-nek átadja.
5.2.4. A Felek a szerződés megkötése, fennállása és megszűnése során egyaránt kötelesek egymással együttműködni, és kötelesek egymást tájékoztatni minden, a szerződést érintő lényeges körülményről.
5.2.5. A jelen Üzletszabályzat hatálya alá tartozó szerződés megkötésre irányuló eljárás során a Ptk. 6:67. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően az SPB valamennyi, általa tett szerződéskötési ajánlat tekintetében az elfogadás lehetőségét, az ajánlatban szereplő kifejezett eltérő rendelkezése hiányában, kifejezetten az ajánlatban szereplő feltételekre korlátozza.
5.2.6. Az Ügyfél együttműködési kötelezettsége körében az SPB-t a szerződés megkötésével egyidejűleg írásban köteles tájékoztatni minden olyan tényről és körülményről, illetve egyébként minden olyan érdekéről, mely a szerződés teljesítéséhez fűződik, és amely nem kapcsolódik közvetlenül, kifejezetten és egyértelműen a szerződés tárgyához. Az SPB tájékoztatja az Ügyfelet, hogy ennek elmaradása esetén az SPB a szerződés megkötésekor az Ügyfél szerződés tárgyához közvetlenül nem kapcsolódó körülményeit nem vizsgálja, így arról nincsen tudomása.
5.2.7. A jelen Üzletszabályzat hatálya alá tartozó valamennyi jogviszony és szerződés tekintetében az SPB nevében és képviseletében jognyilatkozat tételére kizárólag az SPB mindenkor hatályos cégadatai alapján cégjegyzési joggal rendelkező személyek, továbbá azon személyek jogosultak, akik az SPB -től származó érvényes és hatályos meghatalmazással rendelkeznek. Az SPB a honlapján történő közzététel útján tájékoztatja az Ügyfeleket a nevében és képviseletében jognyilatkozatot tenni jogosultak személyéről. Az előbbiekre tekintettel az SPB a jelen Üzletszabályzat hatálya alá tartozó jogviszonyaiban a Ptk. 6.18. § (2) bekezdésének alkalmazását kifejezetten kizárja, az SPB jelen pont szerinti tájékoztatására, valamint a nevében és képviseletében
eljárni jogosult személyek listájának közzétételére tekintettel az Ügyfél az előzőektől eltérő személyek semmilyen eljárása alapján nem feltételezheti okkal azt, hogy jogosultak lennének a Társaság nevében jognyilatkozatot tenni.
5.3. Pénz, pénzügyi eszköz rendelkezésre bocsátása
A letétkezelőtől származó igazolás hiányában az Ügyfél közvetlenül is az SPB rendelkezésére bocsáthatja a fedezetet, az 5.3.1. pont rendelkezései ebben az esetben is megfelelően irányadóak
5.3.3. Olyan Ügyfél esetén, akinek az SPB-nél érvényes számlaszerződése van, az Ügyfél pénz- illetve pénzügyi eszköz szolgáltatási kötelezettségének teljesítését az SPB - ellenkező kikötés hiányában - olyan módon veszi nyilvántartásba, hogy az átutalt összeget, illetve transzferált pénzügyi eszközt az Ügyfél számláján jóváírja.
5.3.4. Az eladásra vonatkozó megbízás érvényességének időtartama alatt az Ügyfél a megbízással érintett pénzügyi eszközöket nem idegenítheti el, továbbá semmilyen formában nem terhelheti meg. Az e szabály megszegéséből eredő összes kárért Ügyfél korlátlanul felel az SPB illetve szerződéses partnere felé.
5.3.5. Ügyfél a megbízás megadásakor, de legkésőbb az elszámolásig köteles az SPB részére igazolni az értékesítésre átadott pénzügyi eszközök bekerülési értékét. Ennek elmulasztása esetén az SPB automatikusan 0,- Ft bekerülési értéket vesz figyelembe az elszámoláskor.
5.3.6. A pénz vagy deviza rendelkezésre bocsátására egyebekben az 5.5.2.1. pont rendelkezései irányadóak.
5.4. A szerződés teljesítésének általános feltételei
5.4.1. Az SPB elsődlegesen bizományosként jár el, a tőzsdén kívüli bizományosi és az aukciós megbízások teljesítésének meghiúsulása esetén vagy amennyiben az Ügyféllel így állapodik meg, jogosult a megbízást saját számlájáról teljesíteni, feltéve, hogy a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköznek a forgalmi értéke nyilvános információ alapján egyértelműen megállapítható. A saját számlás teljesítéshez az Ügyfél a hozzájárulást a jelen Üzletszabályzat elfogadásakor megadja.
5.4.2. Az SPB a tőzsdén kívüli bizományosi megbízások teljesítése esetén a Ptk. 6:282. § (2) bekezdése alapján kifejezetten tájékoztatja az Ügyfelet arról, hogy a vele szerződő harmadik fél szerződés szerinti kötelezettségeinek teljesítéséért helytállást kizárólag abban az esetben vállal, ha erre jogszabály vagy más, rá irányadó szabályzat alapján köteles, vagy ha azt az Ügyfél felé más módon kifejezetten elvállalja. Ha a lakossági Ügyfél tulajdonában álló vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz az SPB nevében eljáró harmadik fél kezelésébe kerülhet, az SPB tájékoztatást ad erről a lehetőségről, e harmadik személy tevékenységért az SPB-t terhelő felelősségéről, valamint a harmadik fél esetleges fizetésképtelenségének az Ügyfélre vonatkozó következményeiről.
5.4.3. Az SPB tájékoztatja továbbá az Ügyfelet arról, hogy bizományoskénti eljárása esetén a díj számára abban az esetben jár, ha a bizományosi eljárása folytán az Ügyfél és a harmadik személy a szerződést megkötötték, vagy ha a szerződés megkötése az Ügyfél érdekkörében felmerült okból maradt el.
5.4.4. Az SPB köteles az Ügyfél megbízását a lehetőségek szerint az Ügyfélre legkedvezőbb feltételek mellett teljesíteni. Amennyiben a megbízás teljesítése megfelel az SPB Végrehajtási politikájának, azt úgy kell tekinteni, hogy az SPB az ügyletet az Ügyfél számára a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legkedvezőbb módon kötötte meg.
5.4.5. Abban az esetben, ha az SPB az Ügyfél megbízásánál kedvezőbb feltételek mellett köti meg a szerződést, az ebből származó előny az Ügyfelet illeti meg.
5.4.6. Amennyiben eladási bizomány esetén az SPB az Ügyfél megbízásától eltérően, áron alul ad el, köteles a különbözetet az Ügyfélnek megtéríteni, kivéve, ha bizonyítja, hogy a szerződést az Ügyfél által megadott áron nem lehetett megkötni és a szerződés megkötésével az Ügyfelet kártól óvta meg, és az Ügyfelet előzetesen értesíteni nem tudta.
5.4.7. Abban az esetben, ha az SPB a megbízásban kikötött feltételektől lényegesen eltér, erről köteles az Ügyfelet értesíteni. Az Ügyfél az értesítést követően késedelem nélkül köteles nyilatkozni a szerződés visszautasításáról. Az SPB tájékoztatja az Ügyfelet arról, hogy késedelem esetén a Ptk. 6:286. §-a szerint a visszautasítás joga az Ügyfelet nem illeti meg.
5.4.8. Az SPB az Ügyfél megbízása megadásának és teljesítésének költségeit, kifejezett eltérő megállapodás kivételével, nem előlegezi meg.
5.5. Az egyes szerződések, ügylettípusok legfontosabb szabályai
5.5.1. Számlaszerződés, Prémiumcsomag-szerződés (továbbiakban együtt: Számlaszerződés)
5.5.1.1. Az SPB az Ügyfél számára befektetési szolgáltatást kizárólag azt követően nyújt, hogy az Ügyféllel Számlaszerződést kötött, eszerint az SPB befektetési szolgáltatásai igénybevételének előfeltétele a Számlaszerződés megkötése. A Számlaszerződés megkötését követően az egyes befektetési szolgáltatások igénybevétele érdekében az Ügyfél köteles az SPB-vel – amennyiben az a jelen Üzletszabályzat mellékletei szerint ilyennel rendelkezik – az adott befektetési szolgáltatásra vonatkozó keretszerződést vagy egyedi szerződést megkötni, az SPB az adott befektetési szolgáltatást csak az erre irányuló keretszerződés vagy egyedi szerződés megkötését követően nyújtja.
Ha az Ügyfél az SPB-vel a jogviszony létrehozatalakor Prémiumcsomag-szerződést kötött, úgy az SPB ezen szerződés alapján, nem választható módon nyújtja a Prémiumcsomag-szerződésbe foglaltak szerint a befektetési tanácsadási, bizományosi és számlavezetési szolgáltatásokat.
Az SPB és az Ügyfél között létrejött jogviszonyra a Számlaszerződés, a jelen Üzletszabályzat, valamint a keretszerződések, az egyedi szerződések, valamint a keretszerződés alapján megadott eseti szerződések rendelkezései irányadóak. A szerződéses rendelkezések eltérése esetén elsődlegesen az eseti szerződés, az ott eltérően nem szabályozott kérdésben a keretszerződés, illetve az egyedi szerződés, ezek eltérő rendelkezése hiányában a Számlaszerződés és végül az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
5.5.1.2. Az SPB-nél ügyfélszámla akkor nyitható meg, ha az Ügyfél azonosító adatait az SPB nyilvántartásába vette, azt az Ügyfél a Számlaszerződés és annak kiegészítő mellékletének aláírásával hitelesítette és az ügyfél-azonosító kódot megkapta.
5.5.1.3. Az SPB jogosult megtagadni a számlanyitást, illetve a keret-, egyedi, illetve eseti szerződés megkötését, és így megbízás felvételét és teljesítését, ha az Ügyfél a kötelező ügyfél-azonosításhoz szükséges okiratokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy a rendelkezésre jogosultakat szabályszerűen nem jelenti be.
5.5.1.4. Az Ügyfél által megadott aláírás-minták, meghatalmazások az SPB visszavonásról szóló értesítéséig érvényesek, azon esetben is, ha a rendelkezési, illetve aláírási jogosultság időközben a cégjegyzékben megváltozott és erről az SPB-t nem értesítették, vagy ha a meghatalmazást lejárat előtt az SPB hivatalos értesítése nélkül visszavonták.
5.5.1.5. Az Ügyfél által megadott adatok és az ő vagy képviselője, meghatalmazottja rendelkezési jogosultságában beállt változást az SPB részére haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül be kell jelenteni.
5.5.1.6. Az SPB a jogi személy Ügyfél képviselője rendelkezési jogosultságának változását a cégbíróság által érkeztetett változásbejegyzési kérelem, illetve a jogerős cégbírósági végzés alapján ismeri el.
5.5.1.7. Minden, a változások bejelentésének elmulasztásából eredő kárt az Ügyfél köteles viselni.
5.5.2. Ügyfélfőszámla, Ügyfélfőszámla részei
Az ügyfélfőszámla ügyfélszámlából és értékpapírszámlából áll, melyek vezetésének célja, hogy az SPB az Ügyfél tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyleteihez kapcsolódó valamennyi tranzakció pénz- és pénzügyi eszközforgalmi elszámolását nyilvántartsa és akár ügylettípusonként, elhatároltan kezelje. Az ügyfélfőszámla megnyitását az SPB külön díjjal terhelheti, amelyet a mindenkori díjtáblázat tartalmaz.
5.5.2.1. Ügyfélszámla (pénzforgalmi számla)
Az Ügyfélfőszámla egyik eleme az SPB által vezetett ügyfélszámla, mely az Ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgál.
Az SPB ügyfélszámlán tartja nyilván az Ügyfelet megillető bevételt, és az ügyfélszámláról teljesíti a számlatulajdonost terhelő kifizetést.
A számla felett rendelkezni jogosult az ügyfélszámláról - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kizárólag a számlatulajdonos nevére szóló más ügyfélszámlára vagy a számlatulajdonos nevére szóló, hitelintézetnél vezetett fizetési számlára kezdeményezhet átutalást.
Az SPB pénz vagy deviza rendelkezésre bocsátását forintban és a honlapján, hirdetményben megjelölt devizanemekben teszi lehetővé.
Készpénz befizetést a megbízott számlavezető pénzintézetnél történő befizetéssel lehet teljesíteni. A befizetés akkor tekinthető teljesítettnek, amikor a pénzösszeg az SPB számláján megjelenik. A pénzösszeg ügyfélszámlán történő jóváírásának feltétele, hogy a befizetés dokumentációja az azonosításhoz és a rendeltetéshez szükséges minden adatot tartalmazzon (ügyfélkód-, név, pénzösszeg rendeltetése). Ezek hiányában a megbízás nem teljesíthető.
Az Ügyfél rendelkezése alapján az SPB általi banki utalás küldésnek feltétele, hogy a rendelkezés tartalmazza a megfelelő adatokat. (Bank megjelölése, számlaszám, indítás időpontja.) A 15 óra után adott utalási megbízást legkorábban másnapi teljesítésre tudja az SPB elfogadni.
Az ügyfélszámla vezetésének részletes szabályait egyebekben a Számlaszerződés tartalmazza.
5.5.2.2. Értékpapírszámla
Az Ügyfélfőszámla másik eleme az értékpapírszámla. Az értékpapírszámla a számlatulajdonos Ügyfél javára vezetett nyilvántartás, az egyes ügyletek eredményeként tulajdonába kerülő dematerializált értékpapírokról, valamint a hozzájuk kapcsolódó jogokról.
Az értékpapír-számla tartalmazza:
a számla számát és elnevezését
a számlatulajdonos azonosítására alkalmas adatokat
az értékpapír ISIN kódját, megnevezését és mennyiségét, továbbá az esetleges zárolásra való utalást.
Az SPB zárolt értékpapír-számlára vezet át minden olyan értékpapírt, amelyet jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján harmadik személyt megillető jog terhel, illetve amelyről a számlatulajdonos így rendelkezik.
Az SPB az értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az értékpapír-számlára, ha a zárolásra okot adó körülmény megszűnt, és erről az arra jogosult nyilatkozik. Az SPB haladéktalanul gondoskodik az értékpapírnak az új tulajdonos által megjelölt értékpapír-számlára történő átutalásáról, ha az a személy, akinek javára a zárolás történt, igazolja, hogy az értékpapír tulajdonjogát megszerezte. Az SPB értékpapír letétkezelési és értékpapír letéti őrzési tevékenységet nem végez.
Az értékpapírszámla vezetésének részletes szabályait egyebekben a Számlaszerződés tartalmazza.
5.5.2.3. Nyilvántartási számla
Abban az esetben, ha az Ügyfél még a számlanyitást megelőzően transzfer vagy pénzátutalás formájában pénzeszközt vagy pénzügyi eszközt bocsát rendelkezésre, úgy ezek egy úgynevezett nyilvántartási számlára – az SPB főszámlájától elkülöníthető technikai számlára – kerülnek mindaddig, amíg az Ügyfél számára az SPB a Számlaszerződés alapján az ügyfélfőszámlát meg nem nyitja. Ezen a számlán Ügyfél semmilyen megbízást nem bonyolíthat, a téves utalás esetét kivéve az SPB az ügyfélszámla megnyitásáig e számla terhére megbízást nem teljesít. Az ügyfélfőszámla megnyitását követően a nyilvántartási számla terhére az SPB az Ügyfelet megillető pénzeszközöket, pénzügyi eszközöket az ügyfélszámlán jóváírja.
5.5.3. Rendelkezés a számla felett
A számla felett konkrét rendelkezéseket csak az Ügyfél, annak mindenkori, az SPB részére szabályosan bejelentett és igazolt képviselője, vagy meghatalmazottja tehet. Az SPB munkavállalójának, függő ügynökének, alügynökének, ezek ilyen minőségben eljáró munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének vagy az SPB-vel munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló személynek adott meghatalmazást az SPB nem fogadja el. Az SPB a fentieken túl is jogosult az Ügyfél meghatalmazottjának személyét, mérlegelése alapján visszautasítani. A meghatalmazott visszautasítása esetén az Ügyfél köteles 8 napon belül személyesen eljárni vagy az SPB részéről elfogadott harmadik személynek meghatalmazást adni. Ennek elmaradásából származó minden jogkövetkezményért, ideértve azt is, ha a visszautasított meghatalmazottól az SPB
megbízást vagy a számla feletti más rendelkezésre vonatkozó utasítást nem fogad el, kizárólag az Ügyfél tartozik felelősséggel.
Az Ügyfél legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást adhat harmadik személynek a számlái feletti rendelkezésre vonatkozóan, ideértve a számlák terhére történő megbízások megadását is.
A meghatalmazásnak a képviseleti jog tartalmát és terjedelmét pontosan meg kell határoznia, tartalmaznia kell továbbá az arra vonatkozó, az adatok körét pontosan megjelölő rendelkezést, hogy az Ügyfél a meghatalmazottat legalább a meghatalmazás alapján történő eljárás érdekében szükséges körben feljogosítja arra, hogy az Ügyfél SPB által kezelt értékpapír- bank- üzleti vagy más, jogszabály által védett titkát megismerje, és ezek SPB általi átadásához hozzájárul.
A meghatalmazás vonatkozhat különösen:
1. megbízások megadására
2. átutalásra,
3. pénzügyi eszközök transzferálására,
4. értékpapír-, és pénzszámla zárolására.
Pénz utalására, valamint pénzügyi eszközök transzferálására vonatkozó megbízást – a
4.2.2. pontban foglaltaktól eltérően – az Ügyfél kizárólag személyesen az Ügyfélszolgálaton vagy faxon keresztül adhat. Az értékpapír-számlán nyilvántartott, közös tulajdonban lévő pénzügyi eszköz feletti rendelkezési jog együttesen, vagy a tulajdonosok által választott és az SPB-nek bejelentett közös képviselő útján gyakorolható. Az SPB köteles biztosítani, hogy az Ügyfél a tulajdonában lévő pénzügyi eszközről – a szükséges eljárási szabályok betartása mellett – bármikor rendelkezni tudjon.
5.5.4. Értesítés az ügyfélfőszámla egyenlegéről
Az SPB értékpapír-nyilvántartási és elszámolási rendszere minden munkanap elkészíti az ügyfélszámlán történt terheléseket, illetőleg jóváírásokat tartalmazó számlakivonatot. A számlakivonat ügyfél részére történő továbbítása az alábbi szabályok szerint történik:
Az SPB az egyes számlákon történő terhelésekről és jóváírásokról, valamint az Ügyfél számlaegyenlegéről naponta, a teljesítést követő első munkanapon küldi meg a számlakivonatot az Ügyfél részére PDF vagy más hasonló fájlformátumban, az Ügyfél által megadott elektronikus levélcímre történő megküldés útján, azzal, hogy a Felek nem zárják ki azt, hogy az Ügyfél az ehhez rendelt díjtétel megfizetése mellett más módon is kérje a számlakivonat megküldését.
Külön díjazás ellenében az Ügyfél bármikor kérhet számlakivonatot vagy eseti teljesítésigazolást. A számlakivonatot, illetve az egyenleg alapjául szolgáló tartozásokat és követeléseket az Ügyfél a közléstől számított 15 napon belül írásban megkifogásolhatja.
Fentiektől függetlenül az SPB az Ügyfél részére naponta, összevontan megküldi az Ügyfelet illető szerződéspéldányokat és teljesítésigazolásokat PDF vagy más hasonló
fájlformátumban, az Ügyfél által megadott elektronikus levélcímre történő megküldés útján.
Az összevont szerződéspéldányokat és teljesítésigazolásokat egy példányban a közléstől számított 15 napon belül köteles az Ügyfél aláírva visszajuttatni az SPB-nek. Amennyiben az Ügyfél bármely vonatkozásban a szerződési tartalmat vagy a teljesítést érintő kifogást tesz, úgy ugyanezen – közléstől számított 15 napos – határidő áll a rendelkezésére. A szerződés létrejöttét, érvényességét vagy hatályosságát nem érinti az, ha az Ügyfél a jelen pontban foglalt kötelezettségét elmulasztja.
5.6. A számlanyitást követően adható megbízások, köthető szerződések
5.6.1. Pénzügyi eszközök azonnali adásvételére vonatkozó megbízás
Azonnali adásvételi megbízás alapján az SPB vállalja a bizományosi szerződésben meghatározott limitárnál nem kedvezőtlenebb áron a megbízásnak azonnali adásvétel keretében történő teljesítését. Nem felel a teljesítésért az SPB, ha igazolható, hogy a teljesítés elmaradásáért a piac adott viszonyai okán nem kerülhetett sor.
Az SPB - az üzletág sajátosságai miatt - nem vállal felelősséget limitáras megbízás esetén azért, hogy a megbízást teljesíteni tudja, még az esetben sem, ha az adott napon az értékpapír ára elérte a limitárat.
Piaci áras eladási megbízásnak az a megbízás minősül, amely szerint a bizományos az értékpapírt adott napon, adott piaci körülmények között értékesíti. Az SPB nem vállal felelősséget azért, hogy az adott napon elérhető legkedvezőbb áron tudja végrehajtani a megbízást.
5.6.2. A Befektetési tanácsadás
Az SPB a kötvények, részvények és ETF-ek esetében független, míg a befektetési alapok, valamint strukturált termékek esetében nem független alapon nyújtott pénzügyi, befektetési és piaci tanácsadással segíti az Ügyfél gazdálkodását.
Az SPB a befektetési tanácsadás keretében pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet tekintetében személyre szóló ajánlást készít ellenszolgáltatás fejében, amelynek ismeretében az Ügyfél hozza meg a befektetési döntést. Nem tekinthető befektetési tanácsadásnak az SPB által a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele, továbbá a Bszt. szerinti (jelen Üzletszabályzat 5.1.2. és 5.1.2.11. szerinti) előzetes és utólagos tájékoztatás. A befektetési tanácsadási szerződés alapján befektetési tanácsadási tevékenység végezhető minden, az SPB és az Ügyfél között fennálló szerződésre vonatkozóan, kivéve, ha a Felek ettől kifejezetten eltérnek.
Az SPB a tőkepiaci szakértőktől elvárható gondosságot tanúsítja a befektetési tanácsadás keretében.
A tanácsadási tevékenység kockázata, hogy az SBP a számára átadott illetve birtokában lévő információk alapján nyújtja szolgáltatását, továbbá az SPB a megvalósulás eredményességéért, a befektetés hozamáért, értékéért, veszteségéért, valamint az azzal
kapcsolatosan felmerült károkért vagy meghiúsult várakozásokért felelősséget nem vállal.
A tanácsadás díjának mértéke egyedi megállapodás tárgya.
A tanácsadási szerződés tekintetében súlyos szerződésszegésnek minősül az Ügyfél részéről, ha valamely, a tevékenység ellátásához szükséges információt elhallgat az SPB elől, vagy félrevezető tájékoztatást ad, továbbá, ha nem teljesíti az SPB részére az esedékes fizetési kötelezettségét az SPB részéről érkezett felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül sem.
5.6.3. Portfóliókezelési szerződés
Az SPB portfóliókezelési tevékenysége keretében az általa kezelt portfólióba tartozó pénzügyi eszközök esetében saját nevében, valamint a megbízó javára és terhére jár el.
Az SPB portfóliókezelési tevékenysége keretében az egyes ügyfelek számára kezelt portfóliókat ügyfelenként és - ha egy Ügyfél számára több portfóliót is kezel - portfóliónként tartja nyilván és kezeli.
Az SPB a portfóliókezelési tevékenysége során az egyenlő elbánás elve szerint jár el mind az egyes ügyfelek, mind az egyes portfóliók esetében.
A portfóliókezelési szerződést írásba kell foglalni.
A portfóliókezelési szerződés kötelező elemei különösen:
1. a vásárolható és értékesíthető pénzügyi eszközök típusa,
2. az ügyfél nevében elvégezhető ügyletek típusa, valamint
3. bármely tiltott eszköz vagy ügylet.
Az SPB a portfóliókezelési tevékenysége keretében jogosult alvállalkozót igénybe venni. Az SPB az általa harmadik féltől igénybe vett portfóliókezelési tevékenységért az Ügyfél felé, mint sajátjáért felel.
Az SPB kifejezett eltérő megállapodás hiányában nem vállal sem tőke-, sem pedig tőke- és hozamgaranciát.
Az SPB a portfóliókezelési tevékenysége keretében, kifejezett eltérő rendelkezés hiányában sem a tőke megóvására (tőkevédelem), sem a hozamra vonatkozóan (hozamvédelem) nem tesz ígéretet.
Az SPB a portfóliókezelési tevékenysége során - ha az Ügyfél kifejezetten eltérően nem rendelkezik - az Ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem szerezhet
a) saját maga vagy a kapcsolt vállalkozása által forgalomba hozott pénzügyi eszközt, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett és a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező értékpapírt, és
b) a Tpt. szerinti nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget eredményező befolyást.
Az SPB portfóliókezelési tevékenysége keretében az Ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem köthet ügyletet szabályozott piacra be nem vezetett vagy multilaterális
kereskedési rendszerben történő kereskedés tárgyát nem képező értékpapírra olyan személlyel vagy szervezettel, amelyben az SPB minősített befolyással rendelkezik, vagy amely az SPB-ben minősített befolyással rendelkezik.
Ha az SPB a portfóliókezelési tevékenysége keretében az Ügyfél javára olyan pénzügyi eszközt szerez, amely tekintetében jogszabály bejelentési vagy közzétételi kötelezettséget ír elő, azt az SPB teljesíti.
5.6.4. Sajátszámlás kereskedési tevékenység
Az SPB jogosult saját számlára azonnali állampapír, vállalati kötvény, (tőzsdén kívüli kereskedés szabályai szerint) részvény, certifikát és befektetési jegy vagy más pénzügyi eszköz adásvételi szerződéseket kötni, azonban ezen ügyletei során is köteles a vonatkozó jogszabályokat és szabályzatokat betartani.
A szerződés megkötésekor szerződő felek kötelesek meghatározni az adásvétel tárgyát képező befektetési eszköz fajtáját, mennyiségét, darabszámát, névértékét és árfolyamérték szerinti megjelölését, továbbá a teljesítési határidőt és árat.
Közvetlen sajátszámlás adásvételi ügylet esetén, az SPB kizárólag az általa meghirdetett vételi-eladási áron és kizárólag a meghirdetett mennyiségre tud szerződést kötni.
5.6.5. Befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés
Az SPB befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedést (a továbbiakban: devizakonverzió) saját számláról folytat.
Az SPB rögzíti, hogy devizakonverziós ügylet megkötésére kizárólag azon esetben van jogszerű lehetőség, amennyiben az valamely befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik, ekként a devizakonverzió valamely pénzügyi eszköz megvételéhez nyújt segítséget, amennyiben ezen pénzügyi eszköz másik devizanemben denominált, mint amely deviza az Ügyfél ügyfélszámlán rendelkezésre áll vagy valamely pénzügyi eszköz értékesítéséből befolyó pénz ellenértéknek az ügyfélszámlán jóváírásra kerülő, eltérő pénznemre történő átváltását szolgálja. Mindennek megfelelően a devizakonverzió önálló megbízásként, befektetési szolgáltatásra irányuló ügyleti megbízástól függetlenül nem hajtható végre azzal, hogy a devizakonverzió végrehajtása és a befektetési szolgáltatás igénybevételére irányuló ügyleti megbízás időpontja eltérhet egymástól.
5.6.6. Intézményi pénzügyi tanácsadás
Az SPB írásbeli egyedi szerződések alapján az abban foglalt díjazás ellenében az alábbi vállalati pénzügyi tanácsadási tevékenységeket végzi:
pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás.
Az SPB fenntartja a jogot, hogy a felsorolt tevékenységeket - eltérő megállapodás hiányában - az Ügyféltől kapott kizárólagosságot biztosító megbízás alapján végezze.
Az Ügyfelekre és a tranzakciókra vonatkozó információkat az SPB vállalati pénzügyi tanácsadási tevékenységet végző részlege bizalmasan kezeli, más befektetési szolgáltatási tevékenységet végző részlegeivel szemben is biztosítva az információk titkosságát.
5.6.6.1. Pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül
Az SPB megbízási szerződés alapján vállalja részvény, kötvény és egyéb értékpapírok nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatalának megszervezését, lebonyolítását a Tpt. rendelkezéseinek megfelelően. A forgalomba hozatali eljárás során az SPB a kibocsátóval együttműködve készíti el a Tpt. 21. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatót és hirdetményt (illetőleg zártkörű kibocsátás esetében a Tpt. 16. § szerinti információs összeállítást).
Ennek keretében az SPB nyilvántartásba veszi az értékpapír jegyzésére vonatkozó igényeket, gondoskodik az értékpapírok eladásáról, valamint a szükséges tájékoztatási kötelezettségeknek eleget tesz. Az SPB a forgalomba hozatal sikeréért felelősséget - az egyedi szerződésben meghatározott mértéken túl - nem vállal.
Az Ügyfél köteles az SPB rendelkezésére bocsátani minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi, stb. helyzetére és annak várható alakulására vonatkozó, a potenciális befektetők – és egy esetleges garanciavállaló - számára releváns információt. Az ennek való megfelelést az Ügyfél teljességi nyilatkozat kiállításával erősíti meg. E kötelezettség megszegése – nem a valóságnak megfelelő vagy hiányos információátadás
- az Ügyfél részéről súlyos szerződésszegésnek minősül.
Az Ügyfél a megbízás időtartama alatt a megbízás tárgyát képező vállalkozás pénzügyi- gazdasági helyzetét és/vagy a forgalomba hozatalt jelentősen befolyásoló döntést csak az SPB jóváhagyásával hozhat. E kötelezettség megszegése az Ügyfél részéről súlyos szerződésszegésnek minősül.
Értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén az SPB-t a kibocsátóval az alábbi esetekben terheli egyetemleges felelősség:
Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó és a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetén a vezető forgalmazó) egyetemlegesen felel.
Ha a tájékoztatót az értékpapír forgalomba hozatalára irányuló eljárás időtartama alatt vagy a szabályozott piacon, illetve multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés megkezdése előtt kiegészítették, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt az értékpapírt lejegyezte vagy megvételére megállapodást kötött jogosult a jegyzési nyilatkozat visszavonására, a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő két munkanapon belül gyakorolhatja. Az elállás jogának gyakorlására nyitva álló határidőt a kibocsátó vagy az ajánlattevő meghosszabbíthatja, az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidőt azonban a kiegészítésnek tartalmaznia kell. A befektető elállása esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, multilaterális kereskedési
rendszerbe történő regisztrálását kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy az értékpapírvétellel kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követő két munkanapos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le. Ha a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyt visszavonta, a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy vagy a forgalmazó a jegyzéskor vagy vásárláskor befizetett összeget az engedély visszavonásától számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni. A kibocsátó vagy az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.
A SPB a forgalomba hozatal sikeréért felelősséget - az egyedi szerződésben meghatározott mértéken túl – nem vállal.
5.6.6.2. A tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás
Az SPB – szerződésbe foglalt, egyedi megállapodáson alapuló díjazás ellenében – tanácsadást vállal vállalkozásoknak a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatban.
Az Ügyfél köteles az SPB rendelkezésére bocsátani minden, a megbízás tárgyát képező vállalkozás piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi, stb. helyzetére és annak várható alakulására vonatkozó, a tranzakció szempontjából releváns információt. E kötelezettség megszegése az Ügyfél részéről súlyos szerződésszegésnek minősül.
Az SPB a tanácsadást szakértőtől elvárható gondossággal nyújtja, az egyedi szerződésben meghatározott mértéken túl felelősséget nem vállal. A tanácsok alapján megkötött üzletek haszna az Ügyfelet illeti meg, s az Ügyfél viseli azok kockázatát is.
5.6.7. Az Ügyfél a megbízás időtartama alatt a megbízás tárgyát képező vállalkozás pénzügyi-gazdasági helyzetét és/vagy a tranzakciót jelentősen befolyásoló döntést csak az SPB előzetes tájékoztatásával hozhat. E kötelezettség megszegése az Ügyfél részéről súlyos szerződésszegésnek minősül.
5.6.8. Befektetési elemzés és pénzügyi elemzés
Befektetési elemzés a pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, a Tpt. szerinti befektetési ajánlás, ide nem értve a befektetési tanácsadást. A Tpt. szerint befektetési ajánlás a pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó olyan elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala vagy mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az nyilvánosságra kerülhet, befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé.
Az SPB Ügyfél megbízás hiányában végzi a befektetési elemzési és pénzügyi elemzési tevékenységet. Ennek célja, hogy a tevékenysége szakszerű és körültekintő végzéséhez
egyébként is szükséges elemző, előkészítő anyagok kiegyensúlyozott és közérdeklődésre számot tartó változatával az Ügyfelek és a lehetséges Ügyfelek, valamint a versenytársak és más piaci szereplők általi megítélését, az SPB jóhírűségét javítsa.
5.6.9. Tartós befektetési szerződés
Tartós befektetési szerződés esetén a jelen Üzletszabályzat értelmező rendelkezéseinél meghatározott speciális fogalmakat szükséges alkalmazni.
Tartós befektetési szerződés megkötésére irányuló igény az SPB székhelyén személyesen kezdeményezhető. Tartós befektetési szerződés megkötését az a magyar adóazonosító jellel rendelkező, magyar adóilletőségű természetes személy kezdeményezheti az SPB-nél, aki az SPB-vel Számlaszerződést kötött. Az Ügyfél a szerződéskötéskor köteles az érvényes adókártyáját bemutatni, és annak fénymásolatát az SPB rendelkezésére bocsátani, valamint magyar adóilletőségéről nyilatkozni.
Tartós befektetési szerződést köthet az előző bekezdésben említett magánszemélyen túlmenően:
a) a magánalapítvány a magánszemély, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából;
b) a bizalmi vagyonkezelő - a magánszeméllyel, mint vagyonrendelővel magánszemély, mint kedvezményezett javára megkötött - bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése céljából,
azzal, hogy a szerződés szerint keletkező hozam adókötelezettségére a jelen bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, a hozammal kapcsolatban keletkező adókötelezettséget az alapítványi vagyon, a kezelt vagyon terhére a szerződő alapítvány, vagyonkezelő teljesíti, a jelen bekezdés szerinti rendelkezést, bevallási kötelezettséget az alapítvány, a vagyonkezelő tesz, teljesít.
Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy egy naptári éven belül ugyanazon befektetési szolgáltatóval az Szja tv. 67/B. § (3) bekezdés a), illetve b) pontjában említett célra egyaránt egy-egy tartós befektetési szerződés köthető, ide nem értve a Tartós befektetési szerződésnek az Szja tv. szerinti újrakötését. [Szja tv. 67/B. § (10) b)]
Más tekintetben az Ügyfél tartós befektetési szerződéseinek száma nem korlátozott.
Amennyiben az Ügyfél a felhalmozási időszakban megszünteti a tartós befektetési szerződést, úgy az adott naptári évben újabb tartós befektetési szerződést nem köthet, ideértve a Tartós befektetési szerződésnek az Szja tv. szerinti újrakötését.
Az Ügyfél köteles a gyűjtőévben a TBSZ Pénzszámlájára első alkalommal minimum 25.000,- Forintot (azaz huszonötezer forintot), vagy annak megfelelő összegű külföldi fizető eszközt befizetni. Amennyiben erre a gyűjtőévben nem kerül sor, úgy azt a jelen szerződés vonatkozásában a Ptk. 6:116. § (2) bekezdése szerinti bontó feltételnek kell tekinteni, amelyre tekintettel a jelen szerződés hatálya automatikusan megszűnik.
Az Ügyfél a lekötött pénzösszeget az elhelyezés naptári évében [gyűjtő év] további befizetésekkel gyarapíthatja. Az Ügyfél a lekötött pénzösszeget a gyűjtőévet követően további befizetéssel nem gyarapíthatja, a TBSZ Pénzszámla egyenlege a lekötési időszak alatt kizárólag a befektetések hozamainak jóváírásával növelhető. Ez a
rendelkezés nem zárja ki pénzösszegek, pénzügyi eszközök Szja tv. által lehetővé tett átvételét, azok Szja tv. rendelkezéseinek megfelelő, szabályszerű transzferálása esetén, valamint a Tartós befektetési szerződés Szja tv. szerinti újrakötését.
A lekötött pénzösszeg, és a lekötési időszak megszűnéséig elért befektetési hozamok állománya terhére korlátlan számú (vételi, eladási stb.) megbízás adható ellenőrzött tőkepiaci ügyletben pénzügyi eszközre és olyan pénzügyi eszközre (pl. állampapír, befektetési jegy), amelynek a befektetési hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne. Az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalma és a kamatjövedelem fogalma alatt az Szja tv.-ben rögzített fogalmakat kell érteni. Az Ügyfél megbízásait a jelen Üzletszabályzatban rögzített módokon jogosult megadni. Vételi megbízás esetén a megbízás teljesítéséhez szükséges pénznek és az SPB-t megillető díjaknak, költségeknek, jutalékoknak a TBSZ Pénzszámlán rendelkezésre kell állnia. Eladási megbízás esetén a megbízás teljesítéséhez az Ügyfél TBSZ Értékpapírszámláján a megbízás teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszköznek az Ügyfél TBSZ Értékpapírszámláján, valamint az SPB-t megillető díjaknak, költségeknek, jutalékoknak az Ügyfél TBSZ Pénzszámláján rendelkezésre kell állnia. Az SPB a fedezet nélküli megbízásokat jogosult automatikusan megtagadni.
Amennyiben a hároméves lekötési időszak utolsó üzleti munkanapjáig az Ügyfél az SPB felé írásban nem nyilatkozik arról, hogy a tartós befektetési szerződést fel kívánja mondani, úgy a tartós befektetési szerződés automatikusan minden külön jognyilatkozat nélkül további kettő évvel meghosszabbodik. Amennyiben az Ügyfél a gyűjtőévben, vagy az azt követő három éves lekötési időszakon belül a tartós befektetési szerződést megszünteti, úgyszintén, ha az előbbi időszak valamelyikében a TBSZ számláról kivezetést/transzferálást/kifizetést kér, azzal a tartós befektetési szerződés megszűnik, és az Ügyfelet a mindenkor hatályos Szja tv.-ben meghatározott, adófizetési kötelezettség terheli.
A lekötési időszak megszűnését, a lekötés megszakítását követő időszakra tartós befektetésből származó jövedelem az adott szerződés alapján nem állapítható meg, a megszűnés, a megszakítás napját követően keletkező tőkejövedelemre - jogcíme szerint
- a rávonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy
a) ha betéti kamatjövedelmet kell megállapítani, a lekötési hozam részeként figyelembe vett betéti kamatkövetelést figyelmen kívül kell hagyni,
b) ha a jövedelmet szerzési érték figyelembevételével kell megállapítani, a megszűnés, megszakítás napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobb vehető figyelembe,
c) adókiegyenlítés ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség esetén akkor érvényesíthető, ha az a megszűnés, a megszakítás napját követően kötött ügyletekből keletkezett.
Amennyiben az Ügyfél a hároméves lekötési időszak végén a tartós befektetési szerződést megszünteti a hároméves lekötési időszak utolsó napján, vagy a lekötött pénzösszeg egy részének kivezetését/transzferálását/kifizetését kéri a hároméves lekötési időszak utolsó napján, vagy a lekötést a kétéves lekötési időszak alatt szakítja meg a megszakítás napján, úgy a lekötési hozam után a mindenkor hatályos Szja tv.- ben meghatározott adófizetési kötelezettség terheli.
Amennyiben a tartós befektetési szerződés az ötéves lekötési időszak végén szűnik meg, úgy a jelenleg hatályos Szja tv. rendelkezései szerint az Ügyfelet adófizetési kötelezettség a lekötési hozam után nem terheli.
Az SPB a TBSZ számlán lekötött pénzösszegből származó jövedelemről, az első befizetés napjáról (a szerződés újrakötése esetén a befizetés napjának minősülő napról), valamint a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követő évben az Szja tv. rendelkezéseinek megfelelően az Ügyfél részére igazolást állít ki. Az SPB az Ügyfél jelen szerződés alapján keletkezett jövedelmeiből adót nem von, az Szja tv. szerinti adókötelezettség teljesítése az Ügyfél kötelezettsége és felelőssége. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy az SPB az igazolás tartalmáról az Szja tv.-nek megfelelő tartalommal - a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével - adatot szolgáltat az adóhatóságnak, A lekötési nyilvántartásban rögzített osztalékra jogosító értékpapír esetében az SPB az osztalékfizetést megelőzően értesíti a kibocsátót, hogy e jövedelemből adót nem kell levonnia.
Az SPB-t a tartós befektetési számla vezetéséért, valamint az azon végrehajtott tranzakciókért a mindenkor hatályos Díjtáblázatban meghatározott mértékű díjak és költségek illetik meg.
Az Ügyfélnek az SPB-nél vezetett bármely számlájának egyenlege az előbbi díjak és költségek megfizetéséért óvadékul szolgál. Az SPB jogosult a jelen szerződés alapján az SPB-nek járó díjakkal és egyéb költségekkel elsősorban az Ügyfél SPB-nél vezetett ügyfélszámláját megterhelni.
Az SPB-t a tartós befektetési szerződésben rögzítettek szerint illeti meg az óvadéki, visszatartási és beszámítási jog.
A TBSZ számlák vonatkozásában a lekötési időszak alatt az SPB nem jogosult díj és költségigényét érvényesíteni, ugyanakkor a lekötési időszak lejártát, vagy az ügyfél rendelkezése folytán történő megszüntetését követően a TBSZ számlák egyenlege az SPB bármely díj és költségigénye vonatkozásában óvadékul szolgál, az SPB jogosult a visszatartási és a beszámítási jogával élni a TBSZ számlák egyenlege terhére.
Az SPB a TBSZ Pénzszámlán és a TBSZ Értékpapírszámlán történt terhelésekről és jóváírásokról, a teljesítést követően a jelen Üzletszabályzatban rögzített módon számlakivonatot készít és küld meg az Ügyfél részére. A TBSZ Pénzszámlán elhelyezett összeg után a Társaság kamatot nem fizet.
A TBSZ számlán lévő pénzösszeg, pénzügyi eszköz felvétele:
- A gyűjtőév alatt a TBSZ számláról részösszeg nem vehető fel, kizárólag a pénzösszeg teljes felvétele kezdeményezhető. Ebben az esetben jelen szerződés megszűnik.
- A hároméves lekötési időszak alatt a TBSZ számláról részösszeg, valamint a pénzügyi eszközök egy része nem vehető fel, kizárólag a TBSZ számla teljes egyenlegének felvétele kezdeményezhető. Ebben az esetben a tartós befektetési szerződés megszűnik.
- Az Ügyfél a hároméves lekötési időszak utolsó napján rendelkezhet arról, hogy a TBSZ számla egyenlegét, vagy annak egy részét felveszi. A TBSZ számla teljes egyenlegének felvétele esetén a tartós befektetési szerződés megszűnik. A TBSZ számla egyenlege egy részének felvétele esetén a fel nem vett összeg, valamint a fel
nem vett pénzügyi eszközök vonatkozásában az Ügyfél erre irányuló nyilatkozata esetén a tartós befektetési szerződés továbbra is fennmarad, és a fel nem vett rész vonatkozásában – amely minimum huszonötezer forint és/vagy ennek megfelelő deviza, pénzügyi eszköz – további kétéves lekötési időszak kezdődik.
- A kétéves lekötési időszak alatt a TBSZ számláról részösszeg, valamint a pénzügyi eszközök egy része nem vehető fel, kizárólag a TBSZ számla teljes egyenlegének felvétele kezdeményezhető. Ebben az esetben a tartós befektetési szerződés megszűnik.
A tartós befektetési szerződés a fent meghatározott eseteken túl megszűnik a következő esetekben is:
- az Ügyfél elhalálozása esetén,
- a gyűjtőévet követő ötéves lekötési időszak végén,
- az SPB részéről történő azonnali hatályú írásbeli felmondással, amennyiben a tartós befektetési szerződésben rögzített valamely kötelezettségét súlyosan megszegi, különösen, de nem kizárólagosan, ha az Szja tv.-be ütköző módon került sor a tartós befektetési szerződés megkötésére, vagy ha az Ügyfél a tartós befektetési szerződés megkötése során az SPB-t megtévesztette, továbbá az Üzletszabályzatban rögzített esetekben,
- a TBSZ számla kimerülésével,
- a tartós befektetési szerződésben rögzített egyéb esetekben.
A magánszemély Ügyfél az SPB-vel fenntartott tartós befektetési szerződés megszüntetésével az SPB által vezetett lekötési nyilvántartásban rögzített pénzösszegek, pénzügyi eszközök egészét - a megszűnt szerződéssel azonos, az Szja tv. 67/B. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti célra - a lekötés megszakítása nélkül másik befektetési szolgáltatóhoz, illetve hitelintézethez utalhatja (transzferálhatja) át (lekötési átutalás). Amennyiben a pénzügyi eszköz transzferálása nem lehetséges, valamint az Szja tv. 67/B. § (3) bekezdés b) pontja szerinti pénzlekötés esetén, a lekötési átutalást megelőzően a pénzügyi eszközt értékesíteni kell, valamint a betét lekötését meg kell szüntetni és mint pénzeszközt kell átutalni. Ilyen esetben a lekötés nem szakad meg és ez nem minősül a pénzösszeg, pénzügyi eszköz felvételének. Az SPB-vel fenntartott tartós befektetési szerződést érintő lekötési átutalás esetén az SPB, mint átadó befektetési szolgáltató a lekötési átutalással érintett pénzösszegekre, pénzügyi eszközökre vonatkozó igazolást (lekötési igazolást) az Szja tv. vonatkozó rendelkezései szerint bocsátja ki.
Amennyiben az Szja tv.-nek a tartós befektetésekről szóló rendelkezései a tartós befektetési szerződés tartalmát érintően módosulnak, úgy mindaddig, ameddig a Felek a tartós befektetési szerződést a jogszabályoknak megfelelően nem módosítják, a jogszabályokban foglaltak lesznek az irányadók.
5.6.10. Megbízási szerződés nyugdíj-előtakarékossági pénzszámla és nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámla vezetésére
Nyugdíj-előtakarékossági pénzszámla és nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámla [a
továbbiakban együtt: nyugdíj-előtakarékossági számlák] vezetésére irányuló megbízási szerződés alapján az Ügyfél azzal bízza meg az SPB-t, hogy nyisson és vezessen számára a NYESZ törvény és az Szja törvény alapján forintban vezetett nyugdíj- előtakarékossági számlákat.
Az Ügyfél az Szja törvény alapján köteles nyilatkozni a nyugdíj-előtakarékossági számláról és arról, hogy ahhoz kapcsolódóan a „NYESZ-R” megkülönböztető jelzés alkalmazását kéri. Az Ügyfél e nyilatkozataiból, különösen azok esetleges valótlanságából származó jogkövetkezményeket az SPB -re nem háríthatja át.
A NYESZ törvény alapján a nyugdíj-előtakarékossági számlákra vonatkozóan az Ügyfél az SPB-nek kizárólag
a) Magyarországon, illetőleg az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagállamában kibocsátott kollektív befektetési értékpapírra,
b) magyarországi, illetőleg az EGT más tagállamának szabályozott piacára bevezetett értékpapírra,
c) a Magyar Állam, illetőleg az EGT más tagállama által kibocsátott állampapírra, és
d) pénzpiaci eszközre vonatkozó ügyletre adhat megbízást.
A nyugdíj pénzszámla olyan korlátozott rendeltetésű ügyfélszámla, mely kizárólag Magyarország törvényes fizetőeszközében vezethető, és melyen kizárólag az alábbi forrásból származó pénzösszeg kerülhet jóváírásra:
a) az előtakarékoskodó által befizetett vagy átutalt pénz,
b) a nyugdíj értékpapírszámlán és/vagy a nyugdíj letéti számlán nyilvántartott befektetési eszközök hozama, a befektetési eszközök értékesítéséből származó ellenérték,
c) az előtakarékoskodó másik számlavezetőnél vezetett nyugdíj pénzszámlájáról - a számlavezető által kiadott, az előtakarékoskodó nyugdíj pénzszámlája egyenlegéről kiállított igazolás alapján - érkező átutalás, és
d) az állami adóhatóság által - az előtakarékoskodó javára - átutalt előtakarékossági támogatás.
A nyugdíj pénzszámlára az Ügyfél a nyugdíj-előtakarékossági számlák vezetésére irányadó megbízási szerződés aláírásával egyidejűleg legalább 5.000,- azaz ötezer forintot köteles befizetni, melynek elmaradását a szerződés tekintetében a Ptk. 6:116.
§ (2) bekezdése szerinti bontó feltételnek kell tekinteni.
A Felek a NYESZ törvény alapján rögzítik, hogy a nyugdíj pénzszámlát az SPB kizárólag az Ügyfél által adott megbízás teljesítéséhez szükséges összeggel, valamint a számlavezetéshez kapcsolódó költséggel és díjjal terhelheti meg. A nyugdíj pénzszámlán nyilvántartott pénzeszközök a nyugdíj értékpapírszámla javára teljesített ügyleten kívül más ügyletben fedezetként nem ajánlhatók fel, óvadék tárgyát nem képezhetik. A nyugdíj értékpapírszámlán kizárólag a nyugdíj pénzszámla fedezete mellett adott, a NYESZ törvénynek és vonatkozó szerződésnek megfelelően megadott megbízás teljesítéséből származó dematerializált értékpapír írható jóvá.
Az SPB a nyugdíj-előtakarékossági számlák fenntartásáért, a NYESZ törvénynek megfelelően a Kondíciós Listájában meghatározott számlavezetési díjat számol fel.
Az SPB kizárja a felelősségét minden olyan kárért, amely abból származik, hogy az Szja tv. vagy a NYESZ törvény módosításra kerül.
VI. A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ DÍJAZÁSA, LEVONÁSI, BESZÁMÍTÁSI, VISSZATARTÁSI, ÓVADÉKI JOG
6.1. Az SPB a megbízási szerződések teljesítéséért megbízási/bizományi díjat számít fel, amelynek összegét a jelen Üzletszabályzat részét képező változó tartalmú mellékletben foglalt Kondíciós lista (díjtáblázat) határozza meg.
Az SPB kis összegű ügyleteknél jogosult minimum díjat megállapítani.
6.2. A felek a konkrét megbízási/bizományi szerződésben, a megbízás díját közös megegyezéssel, ettől eltérő módon és összegben is meghatározhatják. A felek megállapodhatnak, a Ptk. szabályainak figyelembe vételével, sikerdíjazásban is.
Az SPB ezt meghaladóan jogosult felszámítani azokat a költségeket, amelyek a megbízás jellegéből adódóan felmerülnek.
Ennek irányösszegét előzetesen kell a megbízási szerződésben, illetve a keretszerződésben vagy mellékletében rögzíteni és a megbízás teljesítésekor tételes elszámolás alapján kell leszámlázni az Ügyfél felé.
6.3. Az SPB bármely, az Ügyféllel szemben esedékessé vált díjjal, költséggel vagy más érvényes jogcímű követelésével jogosult az Ügyfél értesítése nélkül is megterhelni az Ügyfél SPB-nél vezetett ügyfélszámláját, e jogosultság gyakorlásához az Ügyfél a jelen Üzletszabályzat elfogadásával megadja a hozzájárulást.
Az SPB-t és az Ügyfelet egyaránt megilleti a Ptk. 6:49-6:51-.§-ai szerinti beszámítási jog. Az SPB a beszámítási jogát az Ügyfél számlájának megterhelésével vagy a saját szolgáltatása beszámítással csökkentett összegben való teljesítésével egyaránt érvényesítheti.
Az SPB jogosult bármely teljesítését mindaddig visszatartani, amíg bármely lejárt tartozását az Ügyfél nem teljesítette szerződésszerűen.
Az Ügyfél jelen Üzletszabályzat elfogadásával kifejezetten felhatalmazza az SPB-t arra, hogy amennyiben az SPB az Ügyféllel szemben már fennálló, de még esedékessé nem vált (le nem járt) követelést tart nyilván, úgy a még esedékessé nem vált követelés kiegyenlítéséhez szükséges összeget az SPB visszatartsa, és csak az ezt meghaladó körben teljesítse az Ügyfél megbízásait. Az Ügyfél a megbízásának előbbiek szerinti megbontott teljesítéséhez jelen Üzletszabályzat elfogadásával kifejezetten hozzájárul.
6.4. A fenti jogosultságoktól függetlenül, azok mellett az Ügyfélnek az SPB-nél vezetett bármely számláján lévő bármely pénzeszköz és pénzügyi eszköz, az SPB és az Ügyfél között létrejövő külön szerződés alapján, annak szabályai szerint óvadékként biztosítékul szolgál mindenkor arra, hogy az SPB az Ügyféllel szemben fennálló, bármely lejárt követelését közvetlenül kielégítse. Az előbb meghatározott óvadékból az SPB a követelését kielégítheti közvetlen beszedéssel (a számla megterhelésével) vagy az instrumentum(ok) értékesítésével. [Óvadéki jog]
Az óvadéki szerződést a számlaszerződés, mint óvadékot alapító megállapodás (a Ptk. fogalmai szerinti zálogszerződés) tartalmazza. Az óvadékra a Ptk. 5:95. §-a, illetve az 5.1.7.5.-5.1.7.6. pontok megfelelően irányadóak.
Az óvadéki jogával az SPB a kielégítési jog megnyíltától kezdődően bármikor élhet, figyelemmel kell lennie azonban a kárenyhítési kötelezettségre. Egyébiránt a követelés elévülése az óvadékból történő kielégítésnek nem akadálya.