KÁRBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA

ATLASZ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK

KÁRBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA

( MJK: GSZK 001 -2016 )

ELSŐ FEJEZET ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

1. §

(1) Jelen fejezet azokat az általános feltételeket tartalmazza, amelyeket - ellenkező szerződéses kikötés hiányában - a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepével (továbbiakban: Biztosító) 2016. február 01. napját követően kötött Gazdálkodó Szervezetek Kárbiztosítási szerződéseire alkalmazni kell.

2. §

(1) A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítóval a Biztosítási szerződést megköti, a biztosítási díj megfizetésére kötelezettséget vállal és jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.

(2) Biztosítási szerződést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében (Biztosított); vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (Szerződő). Az e rendelkezés ellenére kötött kárbiztosítási és csoportos összegbiztosítási szerződés semmis.

(3) Szerződő lehet a biztosítási szerződést kötő biztosított, vagy az a személy, aki a biztosítási szerződést egy biztosítási érdekkel rendelkező biztosított javára köti.

(4) Ha a szerződést nem a Biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni.

(5) Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. Ha a Biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a Biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit –ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

(6) Jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosítottnak minősül az a személy, aki a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt és akinek javára a biztosítási szerződést a szerződő a biztosítóval megköti.

(7) A biztosító szolgáltatására – a felek ellenkező megállapodása vagy a biztosított(ak) ellenkező értesítése hiányában - a biztosított(ak) jogosult(ak). A biztosítási szolgáltatás iránti akár jövőbeli, akár esedékessé vált követelés elzálogosítása esetén a Biztosító a biztosított(ak)tól származó zálogkötelezetti nyilatkozatban és teljesítési utasításban rögzített feltételekkel és személynek teljesít.

3. §

(1). A biztosítási szerződés a 2013.évi V törvény ( Ptk) 6:443. § (1) pontjától eltérően csak a felek írásbeli ajánlatával jöhet létre, a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül. A Biztosító ennek alapján fedezetet igazoló dokumentumot /kötvényt/ állít ki.

(2) Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem

kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre.

Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban hívja fel. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

4. §

(1) A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton, illetve a szerződésben a kockázatviselés kezdeteként meghatározott időpontban veszi kezdetét, de legkorábban az azt követő nap 0 órájakor, amikor a biztosítás első díja a biztosítóhoz beérkezett.

(2) A kockázatviselés az (1) bekezdésben foglalt időpontnál korábban, már azt követő nap 0.00 órájakor megkezdődik, amikor a biztosítási díj megfizetésére vonatkozóan a felek halasztásban állapodnak meg, vagy a Biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

(3) Ha a Biztosító és a Szerződő az első díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete legkorábban a szerződés létrejöttének időpontja, feltéve, hogy a Szerződő utóbb a biztosítás egyszeri díját, vagy első díjrészletét megfizeti.

5. §

(1) A Biztosított (Szerződő) a szerződéskötéskor köteles a Biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt, melyre a Biztosító kérdést tett fel és melyet ismert, vagy ismernie kellett. A Biztosított (Szerződő) köteles a közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehetővé tenni.

(2) Ha a felek megállapodnak, hogy a Biztosított és a Szerződő meghatározott lényeges körülmények változását a Biztosítónak írásban bejelenteni köteles, a Biztosított (Szerződő) a változásbejelentést 8 nap alatt tartozik megtenni.

(3) A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, vagy bejelentésre köteles lett volna.

(4) A közlésre, vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

6. §

(1) A felek eltérő megállapodása hiányában a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

(2) A tartamot a felek a biztosítási szerződésben (fedezet igazoló dokumentumon) rögzítik. A felek eltérő megállapodása hiányában a tartamon belül a biztosítási időszak 1 év.

(3) A felek eltérő megállapodása hiányában a biztosítási időszak kezdete a díjfizetési időszak kezdete, amely időpont egyben minden évben a biztosítás évfordulója.

(4) A díjfizetési időszak havi, negyedéves, féléves vagy éves időtartam lehet. A díjfizetési gyakoriságot a szerződés megkötésekor a Szerződő határozza meg. A díjfizetési gyakoriságot a Szerződő a biztosítás évfordulójakor jogosult módosítani.

(5) A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának alapja. A vagyontárgyak biztosítási összegét a Szerződő határozza meg. A

biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét.

(6) Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) értéke (alulbiztosítás), a felek eltérő megállapodása hiányában a Biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) értékéhez aránylik (továbbiakban: arányos kártérítés).

7. §

(1) A Biztosító a biztosítási szerződés díját a szerződésben vagy a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumban meghatározott biztosítási időszakra (1 évre) állapítja meg és a fedezet igazoló dokumentumon feltünteti.

(2) A biztosítás első díjrészlete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a Szerződő által előre meghatározott időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

(3) Ha a Biztosított (Szerződő) az első időszakra járó díjat annak esedékességétől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást sem kapott, és a Biztosító a díjat ugyanezen időn belül bírósági úton nem érvényesíti, a biztosítási szerződés a 30. nap elteltével megszűnik. A Biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított 30 nap eltelte előtt ennek a körülménynek közlésével a Biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.

(4) Ha a Biztosított (Szerződő) a folytatólagos díjat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást sem kapott, és a Biztosító a díjat bírósági úton sem érvényesíti, a Biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 90. napig viseli, ez alatt az idő alatt a Biztosított (Szerződő) az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a 90. nap elteltével megszűnik.

8. §

(1) A felek eltérő megállapodása hiányában a Biztosított (Szerződő) köteles a biztosítási esemény bekövetkeztét a Biztosítónak 2 napon belül bejelenteni, a szükséges felvilágosítást megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

(2) Tűzkár esetén a Biztosított (Szerződő) tartozik a tűzkárt a katasztrófavédelem székhelye szerinti illetékes jegyzőnél, a fővárosban a főjegyzőnél is bejelenteni az arra vonatkozó szabályok szerint. A betöréses lopás (lopás), rablás kárnál az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni.

(3) A biztosítási szerződés teljesítését igénylő félnek (Szerződő, Biztosított, ezek jogutódja, zálogjogosult stb.) kell igazolnia, hogy a Biztosító szolgáltatásának a szerződésben, valamint jogszabályban előírt feltételei fennállnak, ide értve különösen magának a biztosítási esemény bekövetkezésének és az annak eredményeként elszenvedett kár(ok) mértékének a bizonyítását. Ezzel szemben a Biztosító szolgáltatási kötelezettségét kizáró tények és körülmények fennállását

– így különösen valamely mentesülési ok vagy kizárás fennállását, vagy a teljesítés egyéb akadályát – a Biztosítónak kell igazolnia.

(4) A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a kárigény bizonyításához és elbírálásához, a biztosítási esemény, a jogosultság és a szolgáltatás összegének káridőpontban történő megállapításához szükségesek.

(5) A Biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított (Szerződő) az előző bekezdésekben írt kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

(6) A felek eltérő megállapodása hiányában a biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a Biztosított a Biztosító kárfelvételi eljárása megindulásáig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított 5 napig csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a Biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

(7) A biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges okiratokat, dokumentumokat és igazolásokat köteles, azok rendelkezésére állását követő 8 napon belül, a Biztosító rendelkezésére bocsátani. A szükséges okiratok, dokumentumok és igazolások listájáról a Biztosító a kárrendezési eljárás elején írásbeli tájékoztatást küld a Biztosított részére.

(8) Ha a Biztosító szolgáltatásának a szerződésben valamint jogszabályban előírt feltételei közül bármelyiknek a fennállása vagy tisztázása a konkrét kárügyben olyan okirat, dokumentum vagy igazolás benyújtását igényli, mely nem szerepelt a kárrendezési eljárás elején a Biztosítottnak megküldött írásbeli tájékoztatásban, erről és a szükséges bizonyítékok benyújtása elmaradásának következményeiről a Biztosító haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet.

(9) Ha a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggésben büntetőeljárás, vagy szabálysértési eljárás indult, az ilyen eljárást jogerősen lezáró határozatot a biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél akkor is köteles a Biztosítónak benyújtani, ha időközben sor került a biztosítási szolgáltatás teljesítésére. Az ilyen határozatok rendelkezésre állásának hiánya a Biztosító szolgáltatásának esedékessé válását nem érinti.

(10) A Biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak (Biztosított / Szerződő ), amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét vagy amelyből az általános forgalmi adó összege kiszámítható.

9. §

(1) A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a Szerződő vagy a Biztosított;

b) a Szerződő vagy a Biztosított üzletvezetésre jogosult tagja vagy a felek megállapodásában meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy

c) a Biztosított jogi személynek a felek megállapodásában meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

10. §

(1) A felek eltérő megállapodása hiányában az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a Szerződő a díjat megfelelően kiegészíti.

(2) Ha a Szerződő a fedezetfeltöltés jogával nem él, a biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

11. §

(1) A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.

(2) A biztosítási szerződés megszűnésének okai:

a) a határozott tartamra kötött biztosítási szerződés legkésőbb a tartam lejártakor megszűnik a szerződésben vagy a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumban lejáratként meghatározott időpontban;

b) ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;

c) a határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére – eltérő megállapodás hiányában - 60 napos felmondási idővel, írásban felmondhatják. A szerződés felmondásával a szerződés megszűnik;

(3) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a Biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

(4) A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a Biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a Biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

(5) A biztosítási szerződés megszűnése után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést, e díjat a Biztosító 15 naptári napon belül visszautalja.

12. §

(1) A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekből eredő igények a káresemény bekövetkeztétől számított egy év alatt évülnek el.

(2) A jelen feltételekre utalással megkötött, módosított vagy reaktivált biztosítási szerződések esetén, a jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók

MÁSODIK FEJEZET BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE

1. Biztosítási fedezetbe vonható vagyontárgyak

A biztosított gazdálkodó szervezet alábbi saját és idegen tulajdonú vagyontárgyai:

a) tárgyi eszközök, úgy, mint: ingatlanok,

műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások,

javításra átvett vagyontárgyak

b) készletek, úgy mint: anyagok,

áruk,

befejezetlen termelés és félkésztermékek, késztermékek,

c) pénzkészlet (kizárólag saját tulajdonú):

biztosításra feladott, páncélszekrényben tárolt pénzkészlet,

ha a létesítményben pénz tárolására rendszeresített páncélszekrény nincs, de a pénzt az érvényes előírások szerint kezelték, illetve tárolták, akkor 50.000 forintig létesíthető biztosítás.

2. Biztosítási fedezetbe vonható egyéb vagyontárgyak:

a) a biztosított gazdálkodó szervezet munkavállalóinak a munkahelyen elhelyezett ruházati és egyéb használati tárgyai -kivéve: készpénz, értékpapír, ékszer, gépjármű is térítésre kerülnek káreseményenként és személyenként 15.000 Ft értékhatárig, káridőponti értékükön, külön díjfelszámítás nélkül, ha a biztosított saját vagyontárgyaira érvényes teljes körű biztosítási fedezet áll fenn.

b) szoftver, adathordozó ill. adatállomány.

Jelen biztosítás csak abban az esetben nyújt alapvagyonbiztosítási és betöréses lopás, rablás fedezetet a szoftverekre, adathordozókra, ill. az adatállományra, amennyiben ezekről tételes lista (megnevezés, érték, azonosító) készült és biztosítási összegük szerepel a biztosított összvagyon értékében.

A szoftverekre, adathordozókra, ill. az adatállományra csak az alábbiakban felsorolt feltételek betartása mellett nyújt fedezetet a Biztosító:

- Az adathordozókat és a rajtuk található adatokat külön listán kell felsorolni és értékkel nyilvántartani.

- Az adathordozókat a kockázatviselés helyén mindig a gyártó által előírt követelményeknek megfelelően kell tárolni és munkaidő után lezárt tűzmentes szekrényben kell elhelyezni.

- A Biztosító az adatok, programok biztosítására csak annyiban nyújt fedezetet, amennyiben azok újból beszerezhetők és az újbóli beszerzés, illetve előállítás szükséges a biztosított számára.

- A saját előállítású és értékkel nyilvántartott programok, ill. adatok csak abban az esetben biztosíthatók, ha azokról másolatok is készültek, melyeket külön adathordozón (mágneslemez, kazetta) és lehetőség szerint más helyiségben vagy épületben, lezárt, tűzmentes szekrényben tárolnak, valamint a biztosított programokban, ill. adatokban történt változásokat legalább kéthetente rámentik a másolatokra.

HARMADIK FEJEZET

A KOCKÁZATVISELÉS KÖRE

A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (továbbiakban: Biztosító) a biztosított gazdálkodó szerv (továbbiakban: Biztosított) részére, a Magyarország területén lévő, a szerződés alapján biztosított vagyontárgyakban az alábbi káresemények által okozott károkat téríti meg:

I. TŰZKÁROK

3. A tűz (lángolás, belobbanás, izzás) a jelen szerződés szempontjából: az olyan anyagi változásokkal együttjáró oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, illetve terjedőképesen, hő- és fényhatás kíséretében.

4. Tűzkárként megtéríti a biztosító, ha a 3. pont szerinti tűz:

a) a biztosított vagyontárgyak károsodását okozta,

b) a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak közvetlenül kitett vagyontárgyakban (pl. égető-, vagy olvasztókemencék, kazánok, öntőüstök) úgy okoz kárt, hogy az engedélyezett biztonsági hőmérsékleti határérték valamely váratlan, előre nem látható okból eredően és bizonyíthatóan legalább 30%-os mértékben szabályozhatatlanul megnövekedett.

c) olyan elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben állt elő, amelyeknek névleges teljesítménye a 100 kW-ot eléri, vagy meghaladja és a tüzet az előírás szerint alkalmazott elektromos védő-, illetve biztonsági berendezések alkalmazása mellett elektromos áram zárlati hőhatása idézte elő.

5. A biztosító nem téríti meg a kárt tűzkárként:

a) ha a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín-, alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következik be,

b) magában az öngyulladt anyagokban állt elő, de megtéríti az abból átterjedő tűz egyéb vagyontárgyakat ért kárt,

c) ha az rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánok, kohók, kemencék stb.) használatuk közbeni kilyukadás, repedés folytán állt elő, valamint az ezek hatására magukban a kiáramló anyagokban keletkezett,

d) ha az a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak közvetlenül kitett vagyontárgyakban elhasználódás következtében állt elő,

e) ha az üzemelő légi járműben keletkezett,

f) ha az elektromos gépekben, berendezésekben, vagy felszerelésekben természetes elhasználódás, vagy az alkalmazott feszültség, illetve áramvédelem kiiktatása következtében állt elő,

g) ha a tűzkár nélküli füst és koromszennyeződésből keletkezett,

h) ha a készpénzt, értékpapírt, értékcikket nem tűzmentes pénz, illetve páncélszekrényben helyezték el.

II. ROBBANÁS- ÉS ÖSSZEROPPANÁSKÁROK

6. A robbanás vagy összeroppanás a jelen szerződés szempontjából: olyan hirtelen energiafelszabadulással, akusztikai hatással együttjáró rombolás, amely két egymástól elválasztott térben létrejövő, illetve meglévő nyomáskülönbség által, az elválasztóelem szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása miatt, vagy mellett keletkezett.

7. Robbanás- és összeroppanáskárként megtéríti a biztosító, ha a 6. pont szerinti esemény váratlan, előre nem látható formában vagy körülmények között következett be és az a biztosított vagyontárgyak károsodását okozta.

8. A biztosító nem téríti meg a kárt robbanás- vagy roppanáskárként, ha az:

a) céltudatos, tervszerű, szándékos robbantás eredményeként keletkezett,

b) rendeltetésszerű használat során a megengedett üzemi nyomás túllépése nélkül jött létre a vagyontárgyakban (pl. gőzkazán, gumiabroncs), de megtéríti az egyéb vagyontárgyak ebből származó károsodását,

c) folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, illetve tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt állott el,

d) berendezések, készülékek vagy műszerek üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között állt elő, de megtéríti az egyéb vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását,

e) hasadó anyagok robbanásából (atomrobbanás) következett be,

f) repülőgépek által elidézett ún. hangrobbanásból származott.

III. VILLÁMCSAPÁSKÁROK

9. Villámcsapás a jelen szerződés szempontjából olyan elektromos töltés-kiegyenlítődés, nagyfeszültség villamos kisülés a felhő és a föld vagy a földi tárgy között, amely romboló-, gyújtóhatással, vagy a vele együttjáró indukált feszültséggel károsít.

10. Villámcsapásként megtéríti a biztosító, ha a villámcsapás gyújtó, égető hőhatása (szenesedés, üszkösödés, kormozódás, alak-, szín-, halmazállapot-változás), továbbá annak dinamikus erőhatása (repedés, törés, kihajlás, csavarodás, szálkásodás), valamint az általa indukált túlfeszültségi hatás biztosított vagyontárgyat károsít. Az utóbbi esetben bizonyítani kell a Biztosítottnak, hogy a túlfeszültséget villámcsapás okozta.

11. A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapás okozta károkat, melyek az építési szabályokban, hatósági előírásokban előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt, valamint magában a villámvédelmi rendszerben keletkeztek.

IV. VIHARKÁROK

12. A vihar a jelen szerződés szempontjából olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés eléri vagy meghaladja a 15 m/sec. sebességet.

13. Viharkárként megtéríti a biztosító, ha a vihar a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatás, illetve a vihar által sodort tárgyak utóhatása által közvetlenül, vagy közvetetten törést, repedést, alakváltozást, kényszerhelyzetváltozást okozott és emiatt a biztosított vagyontárgyakban kár keletkezett, továbbá a rombolás helyén és idején a csapadékhatás beázással károsít.

14. A vihar biztosítási fedezete nem vonatkozik a biztosított vagyontárgyak közül:

a) a szabadban tárolt készletekre, kivéve, ha a tárolási rendelkezések, hatósági előírások szabadban történő tárolásra -szabályozva annak módját -adnak lehetőséget. A műanyagból vagy fából készült, áruszállításra szolgáló rekeszekre és ládákra, valamint a raklapokon lévő, csapadék-, ill. fagyveszélyérzéketlen készletekre, ha azokat előírásszerűen acélhuzallal vagy műanyag szalaggal nem rögzítették, esetleg le nem horgonyzott garmadákban tárolták,

b) a szabadban lévő állatokra, kivéve ha a vihar által sodort szilárd tárgy az állatnak nekiütközve elhullást vagy olyan sérülést okoz, ami miatt kényszervágást kell végrehajtani és az elhullott, ill. kényszervágott állatok darabszám szerint azonosíthatók.

15. Viharkárként a biztosító nem téríti a kárt, ha az

a) közlekedő járműben,

b) vízen úszó vízi járművekben, vontatmányokban és kikötői létesítményekben,

c) le nem horgonyzott légi járművekben,

d) időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésben (fólia, ponyva stb.),

e) épületek, építmények -beleértve a befejezetlen állományba tartozó létesítményeket is - üvegezésben, meleg- és hidegágyakban, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett

építményekben,

f) földterületekben, telkekben, lábon álló növényi kultúrákban, szabad tárolt terményekben, termésekben-, továbbá

g) az állatok vihar hatására történő meghűlése, vagy a vihar által előidézett vízbefulladása folytán keletkezett.

16. A biztosítás nem téríti azokat a károkat, amelyek helyiségeken belüli légáramlás következtében tárgyak feldöntése, lesodrása, leszakítása folytán előálló törés- vagy egyéb károsodásként következik be.

17. A szélviharral együttjáró csapadék által okozott károk biztosítási fedezete csak épületekre és az épületekben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkozik, amennyiben a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten-, kiszakított nyílászáron-, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.

V. ÁRVÍZ, BELVÍZ- ÉS FELHŐSZAKADÁS ÁLTAL OKOZOTT VÍZKÁROK

18. Árvíz, a jelen szerződés szempontjából az állandó vagy időszakos jellegű, természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el, továbbá az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében fellépő fakadó vizek (buzgárok) vízhatása.

19. Belvíz, a jelen szerződés szempontjából az olyan -árvíz- vagy felhőszakadás folytán - felgyülemlett csapadék, vagy feltörő talajvíz, amely biztosított vagyontárgyakat károsít.

Elöntés nélküli átnedvesedést, felázást a biztosító belvízkárként nem térít.

20. Felhőszakadás a jelen szerződés szempontjából az olyan csapadékhatás, amikor a rövid idő alatt lezúdult nagymennyiségű csapadékvíz felgyülemlik és a vízelvezető rendszer elégtelenné válása folytán biztosított vagyontárgyakat károsít.

21. Vízkárként megtéríti a biztosító az árvíz, belvíz vagy felhőszakadás folytán fellépő vízöntés következtében a biztosított vagyontárgyakban keletkezett (elázás, elsodrás, törés, rombolás, szennyezés) károsodást.

22. Árvíz, belvíz-, felhőszakadás okozta vízkárok fedezete nem vonatkozik a biztosított vagyontárgyak közül a

a) víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítményekre, árkokban, gátakban, öntözőberendezésekben, vízügyi létesítményekben, műtárgyakban (áteresz, zsilip), továbbá halastavakban, víztározókban, valamint ezek halállományában,

b) hullámtérben és nem mentett árterületen lévő vagyontárgyakban,

c) lábon álló (le nem aratott) növényi kultúrákban,

d) talajerőben, ill. talajszerkezetben szerves és műtrágyák kilúgozása folytán,

e) felhőszakadás hatására az épületek külső vakolatában és festésében keletkezett károkra.

23. Az árvíz-, belvíz megelőzési, továbbá árvíz- és belvízvédelmi munkák címén felmerült költségeket jelen szerződés szerint nem téríti a biztosító.

24. A biztosítási kockázatviselés szempontjából hullámtér a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti, vagy ahol töltések nincsenek, a magas partok közötti terület.

25. Nem mentett árterületnek minősül a vízügyi hatóság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közelítően párhuzamosan vezetett (legfeljebb 2

számjegy) közút, vasúti töltés vagy magas part, ill. települések belterületének határa között fekszik.

VI. VÍZVEZETÉKTÖRÉSBŐL EREDŐ VÍZKÁROK

26. Vízvezetéktörés a jelen szerződés szempontjából az olyan víz-, vagy gőzvezeték meghibásodása, amely az ívóvíz-, ipari víz-, az épületszerkezeten belül elhelyezett csapadékvíz-, gőzvezeték, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, illetve tartozékainak törése, repedése, dugulása miatt állt elő.

27. Vízvezetéktörésből eredő kárként megtéríti a Biztosító, ha a vízvezetéktörés következtében víz- vagy gőzkiáramlás történik és az a biztosított vagyontárgyakat károsítja.

28. A biztosító nem fedezi azon vízvezetéktörési kárt.

a) amely a csővég nyitvahagyása, illetve a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzárószerkezeteinek nem teljes elzárása miatt keletkezett,

b) amely a kiömlő, elfolyt folyadékban keletkezett,

c) amely magában a meghibásodott csővezetékekben és tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben keletkezett,

d) amely a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben lévő csővezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett.

VII. A TECHNOLÓGIAI CSŐVEZETÉKEK TÖRÉSÉBŐL EREDŐ KÁROK

29. A technológiai csővezetéktörés, jelen szerződés szempontjából a folyadékok, porok rendeltetésszerűen használt csővezetékeinek, armatúráinak, edényzeteinek törése, repedése.

30. Technológiai csővezetéktörésből eredően megtéríti a biztosító a folyadékok (pl. savak, lúgok, különböző oldatok, tejféleségek, szeszes és szeszmentes italok, folyékony szénhidrogének vagy szénhidrogénszármazékok), ill. porszerű anyagok kiáramlása által okozott vagyonkárt, ha a csővezetéktörés véletlen és váratlan, előre nem látható körülmények között történt.

31. Technológiai csővezeték töréskárként nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely:

a) a csővezetékek, tartályok, edényzetek és armatúrák kötelezően előírt karbantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett,

b) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró-szerkezeteinek nyitvahagyása folytán állt elő, esetleg nyitott csővégen, ill. teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból ered,

c) magukban az elfolyt anyagokban keletkezett,

d) a meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben keletkezett.

VIII. FÖLDMOZGÁSKÁROK

32. A földmozgás a jelen szerződés szempontjából az olyan

a) földrengés, amely a föld belső energiájából származó talajmozgásként állt elő és a károsító hatása a Mercalli- Sieberg féle skála 5. fokozatát eléri, vagy meghaladja,

b) földcsuszamlás, amely a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében lejtős terepen, hegy- , vagy domboldalon amiatt keletkezett, hogy a talaj egyensúlyi állapota megváltozott és a természetes vagy mesterséges lejtés irányába folyamatos talajelmozdulás történt,

c) föld- és kőomlás, amely annak következtében keletkezett, hogy a lejtős terepen, hegy-, vagy domboldalon a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása, illetve

bármely külső terhelés miatt a kő, kőtörmelék, szikla, valamint földanyag a természetes lejtés irányába leomlott, lezúdult,

d) ismeretlen (az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szereplő, a biztosított-, vagy a hatóságok által fel nem tárt) üregek beomlása, amelynél a természetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében megszűnt és hirtelen bekövetkező talajelmozdulás, omlás történt.

33. Földmozgáskárként megtéríti a Biztosító a földmozgás, földcsuszamlás, föld- és kőomlás, valamint az ismeretlen üregek beomlása, továbbá az ezekkel összefüggő, talajsüllyedésből a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

34. Földmozgáskárként nem téríti meg a Biztosító

a) ha az ismeretlen üregek beomlása bányában, bányászati tevékenység közben, felhagyott bányában vagy a földmozgás a biztosított által végeztetett földmunkák, föld-, kavics-, kő, ill. homokkitermelés során történt,

b) a talaj stabilizálásának, a lecsúszott, leomlott föld- vagy kőtömeg visszaszállításának, az ismeretlen üregek megszüntetésének, valamint új földvédőművek építésének költségeit,

c) az épületek alatti feltöltések ülepedéséből, az alapok alatti talajsüllyedésből kifolyólag keletkezett károkat.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE

IX. VAGYONKÁROK TÉRÍTÉSE

A biztosított káresemények bekövetkezése során előállott károkat a Biztosító az alábbiak szerint téríti meg:

35. A Szerződő, Biztosított a biztosított vagyontárgyainak biztosítási összegeit az alábbiakban felsorolt értékeken biztosíthatja:

- Könyvszerinti nettó értéken (KNÉ),

- Könyvszerinti bruttó értéken (KBÉ),

- Műszaki avult értéken (valóságos értéken) (MAÉ)

- Újrapótlási, újrabeszerzési értéken (új értéken) (ÚÉ)

Az egyes vagyoncsoportok eltérő értéken is biztosíthatók, az egyes vagyoncsoportokhoz tartozó értékelési módokat külön fel kell tüntetni.

A fenti értékelési módok közül egyet kötelezően kell alkalmazni minden egyes ajánlat vagy biztosítási szerződés esetében, azaz a biztosítási ajánlaton és a biztosítási fedezetigazoláson fel kell tüntetni.

A kiválasztott értékelési módok alapján kiszámított összeg a biztosítás díjfizetésének alapja és egyben a kártérítés felső határa is.

36. A Biztosított tulajdonát képező számviteli nyilvántartásban szereplő tárgyi eszközök esetén:

a) a le nem írt tárgyi eszközök javítással, a károsodott részek pótlásával helyreállítható kárai esetén a ténylegesen felmerült, az érvényben lévő árképzési előírások alapján számított, elszámolt vagy számlázott, az eredeti állapot helyreállítását szolgáló teljes javítási költség kerül térítésre, a mérlegben kimutatott érték erejéig,

b) nem az eredeti állapotra történ helyreállítás esetén csak az eredeti állapotnak megfelelő, az

érvényben lévő árképzési elírások alapján számított helyreállítási költség kerül megtérítésre, a mérlegben kimutatott érték erejéig,

c) a le nem írt tárgyi eszközök teljes megsemmisülése, vagy olyan mértékű sérülése esetén, amikor a helyreállítás műszakilag nem lehetséges, vagy gazdaságossági számítással alátámasztva nem indokolt (továbbiakban teljes kár) a tárgyi eszköz mérlegben kimutatott értéke kerül térítésre,

d) a teljesen (0-ig) leírt, de műszakilag használható és a kár időpontjában funkcionáló tárgyi eszközök javítással helyreállítható kárai esetén a ténylegesen felmerült, az árképzési elírások alapján számított teljes javítási költség kerül térítésre, jelen szerződés mellékletét képező részletes lista szerinti, a díjfizetés alapjául szolgáló biztosítási összeg erejéig, a teljes megsemmisülés vagy olyan mértékű sérülés esetén, amikor a helyreállítás nem indokolt, a káridőponti tényleges érték kerül térítésre a szerződés mellékletét képező, részletes lista szerinti, díjszámítás alapjául szolgáló biztosítási összeg erejéig,

f) a megvalósulás alatt lévő, még nem aktivált beruházásokban bekövetkezett károk esetén a kár időpontjáig elkészült és leszámlázott, ténylegesen felmerült összegek határán belül, a helyreállítási, utánpótlási vagy újraelőállítási költségek kerülnek megtérítésre, a káridőponti beszerzési, utánpótlási vagy újraelőállítási érték figyelembevételével.

37. Nem a Biztosított tulajdonában lévő (biztosításra külön részletezéssel feladott) tárgyi eszközökben elállított károkat (bérelt, kölcsönvett), kezelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra átvett épületek, építmények, gépek, berendezések, felszerelések és készülékek kárait a Biztosító káridőponti (avult) értéken téríti meg. A térítési érték felső határa a biztosítási értékmegjelölés összege.

Javítással helyreállítható károk esetében, ha a helyreállítás értékemelkedéssel jár, az értékemelkedés összege a kártérítés során levonásra kerül.

38. A Biztosított tulajdonában lévő, készletet képező készletekben elállott károk esetén

a) a vásárolt anyagok kártérítése káridőponti beszerzési áron történik,

b) a saját tulajdont képező árukban, befejezetlen termelés vagy félkésztermékekben, késztermékekben bekövetkezett olyan károkat, amikor az eszközök a károsodott részek pótlásával, vagy javítással helyreállíthatók, a tényleges helyreállítási költség kerül megtérítésre, azonban ez nem haladhatja meg használatba nem vett eszközök esetén az újrabeszerzési árat, a használatba vett eszközök esetén pedig a beszerzési ár 50%-át, teljes kárnál használatba nem vett eszközök esetén újrabeszerzési áron, használatba vett eszközök esetében a beszerzési ár 50%- ában téríti meg a biztosító,

c) a műértékkel bíró vagyontárgyak (képző- és iparművészeti alkotások) kárai tényleges restaurálási költséggel kerülnek térítésre, melynek felső határa -a teljes megsemmisülés esetén téríthető -mérlegben kimutatott érték.

39. Nem a Biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyölegeknél a térítés a betéti díj.

40. A biztosított események következtében elhullott vagy kényszervágott - egyedileg azonosítható -szarvasmarhák, sertések, juhok és lovak nyilvántartott darabonkénti értéken,

az egyedileg nem azonosítható tenyészállatok a nyilvántartás szerinti legalacsonyabb darabonkénti áron, minden egyéb állatok kárai pedig felvásárlási középáron, ha ilyen nincs forgalmi vagy becsült áron kerülnek térítésre, káridőponti élősúly figyelembevételével.

A kényszervágás során megtérülő összeg a kártérítésből levonásra kerül.

41. Saját előállítású kész- és félkésztermékek vagy befejezetlen termelés kárai tényleges önköltség alapján térülnek, a vagyontárgy káridőponti készültségi fokának (zöldtrágyának vetett növényeknél, üvegházi, meleg- vagy hidegágyi növényeknél a káridőpontig felmerült tényleges költségek) figyelembevételével.

A mezőgazdasági saját termékek kárai káridőponti felvásárlási áron-, ennek hiányában önköltségi értéken kerülnek térítésre.

42. Kereskedelmi árukárokat a biztosító

a) nagykereskedelmi áruk vagy készletek kárai esetén a káridőponti beszerzési áron,

b) kiskereskedelmi áruk vagy készletek kárai esetén káridőponti beszerzési áron.

c) vendéglátó ipari nyersanyag és áruk esetében a káridőponti újrabeszerzési áron,

d) felvásárolt termékek esetében a felvásárlási áron téríti.

43. A Biztosított tulajdonát képező, de számviteli nyilvántartásban nem szereplő vagyontárgyakban keletkezett károkat a biztosító a bizonylatolt bekerülési beszerzési költségből kiindulva, az elhasználódás, értékcsökkenés figyelembevevételével számított avult értéken téríti.

A biztosított tulajdonát képező, a kötelező számviteli nyilvántartásban nem szereplő, csupán a mérlegét kiegészítő prototípusok, minták, modellek, tervek, dokumentációk, műszaki fejlesztési alapból fedezett vagyontárgyak és gyártóeszközök teljes megsemmisülése esetén a biztosító a káridőponti újraelőállítási értéket téríti, de csak abban az esetben, ha ezek tényleges pótlásra kerülnek és a biztosított a saját vagyontárgyaira teljes körű vagyonbiztosítást kötött. Nem téríti meg a biztosító a gépi adathordozókon tárolt dokumentációk, tervek, szellemi termékek újra előállítási költségét.

44. Nem a Biztosított tulajdonát képező, de a Biztosítottnál bármilyen jogcímen lévő, megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra vagy javításra átadott, nem tárgyi eszköznek minösülő vagyontárgyak (készletek vagy egyéb készletek, ingóságok) károsodása esetén

a javítással helyreállítható károknál a javítási költség kerül térítésre, a káridőponti (avult) érték erejéig,

teljes megsemmisülés esetén a tényleges káridőponti (avult) érték kerül térítésre,

ha a Biztosított határozott összegre szóló biztosítást kötött és a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy káridejekori értékénél kisebb, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a valóságos értékhez.

45. A teljesen megsemmisült, selejtezett, továbbá a javítással helyreállítható tárgyi eszköz és készlet károk megállapításánál az értékesíthető maradványok értékét a biztosító a kártérítés összegéből levonja.

X. KÁRESEMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS EGYÉB KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK

A Biztosító megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan, ténylegesen felmerült és igazolható, a 46-52. pontokban felsorolt költségeket. A Biztosító ezen költségeket külön díj megfizetése nélkül évente maximum

15.000.000 Ft, azaz tizenötmillió forint kártérítési felső határig téríti meg a biztosítási összegen felül.

46. A károk súlyosbodásának megakadályozását, vagy hatásaik enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy

elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet) dúcolással, állványozással, az ideiglenes közműlétesítéssel, továbbá az esetleges kényszerkitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel.

47. A Biztosítottat terhelő, a káresemény során és után felmerülő mentési, oltási költségeket, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés kapcsán keletkezett károkat is.

48. A nyilvántartási értéken történő kártérítési összegen felül jelentkező bontási, romeltakarítási, maradványeltávolítási költségeket, kivéve a helyreállítással megoldott káreseteket, ahol ezek is a helyreállítási költségtényezők között szerepelnek.

49. A kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati/laboratóriumi, valamint esetleges ténymegállapítási költségeket.

50. A helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési, szakértői és lebonyolítási költségeket. (Az utánpótlás, teljes kár esetén ugyanis ezek a költségek a bruttó értéken belül nyernek fedezetet.)

51. A károsodott eszköz helyreállítása alatt a termelés továbbfolytatásához esetleg szükséges ideiglenes cső- és kábelvezetékrendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségeit, a visszatérülő anyagok visszavételezési értékének levonásával.

52. A közművek, közüzemi berendezései és közutak rombolási kárainak helyreállítási költségeit, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik.

XI. A BIZTOSÍTÓ NEM FEDEZI AZT A KÁRT

53. Amelynél egy káresemény kapcsán a biztosító e feltételek szerint felmerült fizetési kötelezettsége nem haladja meg a biztosított által vállalt önrészesedés értékét.

54. Amely büntető jellegű többletköltségként, valamint a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként jelentkezik (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség.)

55. Amely a károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származik és a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja.

56. Amely a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalékalkatrészei-, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő.

57. Ami a normalizált hiányként - káló - elszámolásra kerül.

58. a.) Ami a talajerőben következett be.

b.) Amely építés-szerelési tevékenységgel összefüggésben keletkezett, függetlenül attól, hogy az építés-szerelési tevékenységet:

- a Biztosított végezte saját vagy idegen telephelyen,

- nem a Biztosított végezte a Biztosított telephelyén, vagy telephelyein,

- valamint függetlenül attól, hogy közvetlen vagy következményi kár következett-e

be.

Jelen b.) alpontban foglalt kizárás kizárólag az ATLASZ GSZK Szabályzat második fejezet I.-

VIII. pontjaiban szereplő veszély nemekre (káreseményekre) vonatkozik, azaz más az ATLASZ GSZK Szabályzatban foglalt kiegészítő biztosításokra nem terjed ki.

59. Amely talajszint alatti helyiségekben, a padozattól 25 centiméternél alacsonyabban tárolt vagyontárgyakat belvíz, felhőszakadás vagy csővezetéktörés miatt ért. Jelen pont nem érinti

a padozaton üzemszerűen működő vagyontárgyakat.

60. Amely szabadban tárolt vagyontárgyakat ért, kivéve a tűz-, robbanás- és villámcsapás károkat.

61. Annyiban amennyiben az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következett be.

62. Ha a biztosított a kármegelőzésre vagy kárenyhítésre vonatkozó alapvető szabályokat nem tartotta be, azokat szándékosan, vagy súlyosan gondatlanságból elmulasztotta, és emiatt a biztosított vagyonban jelentős kár keletkezett, úgy a Biztosító jogosult a mulasztás súlyosságának megfelelően a kártérítési összeg csökkentésére, vagy a kifizetés megtagadására.

ÖTÖDIK FEJEZET

A KÁRBEJELENTÉS ÉS KÁRRENDEZÉS SZABÁLYAI

63. A Biztosított a káreseményt annak bekövetkezte után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított 2 napon belül - munkaszüneti vagy pihenőnap közbeesésekor az azt követő munkanap folyamán - írásban kell bejelentenie a megbízotton keresztül a Biztosító központjába, a Központi Kárrendezési Irodára (1143 Budapest, Stefánia út 51., Telefon: 460-1415, Telefax: 460-1522, e-mail: vagyonkar@colonnade.hu).

A biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél (szerződő, Biztosított, kedvezményezett) a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges alábbi okiratokat, dokumentumokat és igazolásokat köteles, azok rendelkezésére állását követő 8 napon belül, a Biztosító rendelkezésére bocsátani:

a) a káresemény rövid leírását, időpontját,

b) a károsodott létesítmények, vagy eszközök megnevezését, helyét,

c) a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült értéket),

d) a kárrendezésben közreműködő biztosítotti megbízott nevét, beosztását.

64. A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül a kárrendezést megkezdeni.

65. A károsultnak az egy káreseményből származó károk helyreállításával kapcsolatos anyag-, és munkabér-, valamint egyéb költségeket külön munkaszámon kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját rezsiben, vagy idegen kivitelező útján - vagy mindkét módon vegyesen - történik.

66. A kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, egyedi tárgyi eszköznyilvántartó lapokat, leltáríveket, költségszámításokat és egyéb bizonylatokat az eljáró Biztosító képviselője rendelkezésére kell bocsátani.

67. A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata során a károsulttal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

68. Ha a szerződő felek az előző pontokban foglalt eljárások eredményeként a biztosítással fedezett kár mértéke, ill. összegszerűsége tekintetében megállapodni nem tudnak, úgy a

biztosított igényelheti, hogy a kár mértékét és a kártérítés összegét háromtagú szakbizottság állapítsa meg. A szakbizottság szótöbbséggel határoz. A szakbizottság egyik szakértőjét a biztosított, a másikat a biztosító jelöli ki, akik a szakbizottság elnökéül közösen választják

meg a harmadik szakértőt. A biztosított és a biztosító által megbízott saját szakértő költségét mindkét fél külön-külön viseli, míg az elnök költsége az érdekelt felek között 50-50% arányban oszlik meg.

69. A káreseménnyel kapcsolatban idegen vagyont vagy személyt ért, valamint más felelősségét terhelő károk kivizsgálását és összegszerű megállapítását a szerződő felek csak a károsult, ill. kárt okozó megbízottjának bevonásával közösen végezhetik.

70. A károsult a bekövetkezett tűz- és robbanáskár esetén köteles a biztosítónak minden támogatását megadni annak érdekében, hogy illetékes szervek bevonásával vizsgálhassa a kár keletkezésének körülményeit.

HATODIK FEJEZET

A KÁRFIZETÉS SZABÁLYAI

71. A Biztosító szolgáltatása a szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges utolsó iratnak a biztosító kárrendezést lefolytató szervezeti egységéhez való beérkezést követő 20. nap elteltével válik esedékessé.

72. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a jelen szerződésben meghatározott káresemény történt, a károsult kérésére, a várható kártérítési összeg terhére, annak 80 %-a erejéig a Biztosító előleget folyósíthat, mely végleges kártérítési összeg kifizetésekor kerül elszámolásra.

HETEDIK FEJEZET

A BIZTOSÍTÁS ÖNRÉSZESEDÉSE

73. A biztosítási szerződésben (ajánlat, kötvény) a felek önrészesedést határoznak meg, melynek összege minden megtérített kárból – az I. fejezet 2 a) pontban foglalt kockázat kivételével – levonásra kerül. Külön megállapodás hiányában biztosítás önrészesedése 50.000,- (Ötvenezer) forint.

NYOLCADIK FEJEZET BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYA

74. A határozatlan időtartamra kötött alap- és kiegészítő biztosítások a kötés évében a biztosítási fedezetigazolás kiállítását követő nap 0 órájától, tárgyév december 31. 24 óráig, a szerződéskötést követő években január 1. 0 órától december 31. 24 óráig érvényesek. A határozott időtartamra kötött alap- és kiegészítő biztosítások a biztosítási fedezetigazolás kiállítását követő nap 0 órától a szerződés szerinti nap 24 óráig érvényesek.

75. A határozatlan időtartamra kötött biztosítások folyamatosak és az érdekmúlás vagy a díjfizetés elmulasztásának esetét kivéve mindaddig érvényben vannak, míg a szerződést valamelyik szerződő fél a biztosítási évfordulóra fel nem mondja.

76. A biztosítást a Biztosító és a Biztosított írásbeli nyilatkozattal mondhatja fel. A felek eltérő megállapodása hiányában a felmondási idő 60 nap.

77. Változás bejelentéskor az új állapotnak megfelelően kiállított cégszerűen aláírt adatközlő beérkezését követő nap 0 órától érvényes a biztosítás a megváltozott körülményekre.

78. Az alapbiztosításhoz kapcsolt kiegészítő biztosítás(ok) érvényességének megváltozásakor az új ajánlatot kell kitölteni, de ez esetben az érintett kiegészítő biztosítás(ok) kivételével a

többi fenntartott biztosítás érvényessége folyamatos.

KILENCEDIK FEJEZET

BIZTOSÍTÁSI ADATKÖZLÉS ÉS DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

79. A fizetendő biztosítási díjat a biztosítás díjalapjának a díjtételének szorzata adja.

80. A biztosítási díjalap meghatározásához szükséges adatokat a szerződés megkötésekor a biztosítási ajánlat mellékleteként cégszerűen aláírt adatlapokon kell a biztosítottnak megadni. A szerződéskötést követő években a következő évi biztosítás érvényességének fenntartásához a tárgyév november 10-ig kell megküldeni a cégszerűen aláírt adatlapokat.

81. Az alapvagyonbiztosítás díjalapja a biztosításra feladott saját és idegenvagyon összértéke.

82. A biztosítás díját a szerződés (biztosítási fedezetigazolás) tartalmazza.

83. A biztosítás első díja/díjrészlete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor, minden későbbi (folytatólagos) díj/díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj/díjrészlet vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

TIZEDIK FEJEZET VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG SZABÁLYAI

84. A Biztosított haladéktalanul köteles bejelenteni a Biztosítónak, ha a biztosítási szerződés kockázati viszonyaiban lényeges változás állt be. (Ilyen változás pl. új technológia bevezetése, új, eddig nem használt, a korábbiaktól veszélyességükben eltérő anyagok és eszközök alkalmazása stb.). A változás bejelentés elmulasztásakor a Biztosító jogosult az észrevételezéskor a díjat visszamenőlegesen utólag elszámolni.

85. A Biztosított jogállásában bekövetkezett változás esetén (pl. szétválás, egyesülés, megszűnés, szanálás stb. esetén) a Biztosítót azonnal értesíteni kell.

TIZENEGYEDIK FEJEZET KÁRMEGELŐZÉS SZABÁLYAI

86. A károk megelőzésére és elhárítására a hatályos jogszabályok, hatósági határozatok és a biztosított felügyületi szervének utasításai mindenkor irányadók.

87. A Biztosító jogosult a Biztosítottnál a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított egység, illetve a vagyontárgyak kockázati állapotát - szükség esetén az illetékes tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve - a helyszínen is bármikor ellenőrizni.

88. Ha a Biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, úgy jogosult a biztosítási szerződést a 75. pontban írtaktól eltérően a következő hónap utolsó napjára felmondani.

TIZENKETTEDIK FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK

89. A Biztosító károkozóval szembeni megtérítési igényének érvényesítésében a biztosított köteles minden tőle ésszerűen elvárható támogatást megadni a Biztosítónak. A Biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, ha vétkes kötelezettségszegése folytán meghiúsul a Biztosító megtérítési igényének érvényesítése.

90. A Biztosított a kárra hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést a Biztosító által fizetett kártérítési összeg erejéig tartozik a Biztosítóhoz befizetni és erről egyidejűleg írásbeli

tájékoztatást adni.

91. A Biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult, ugyanakkor a vonatkozó biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembe vételével történt és a vagyontárgy helyreállításra, illetve utánpótlásra került.

92. A jelen terméket értékesítő függő biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni. A jelen terméket értékesítő független biztosításközvetítő jogosult az ügyféltől összegszerűségi korlát nélkül biztosítási díjat átvenni, de nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni. A jelen terméket értékesítő függő és független biztosításközvetítő továbbá nem jogosult a biztosító nevében a biztosítási szerződést megkötni.

93. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak

TIZENHARMADIK FEJEZET

A TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG ÉS SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ TUDNIVALÓK

1. ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS / TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

A Biztosítási titok

Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek - ideértve a károsultat is - személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik;

A biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

A biztosítási tevékenységről szóló 2014.évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 135.§ (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval ,a természetes személyek adósságrendezési eljárásban eljáró főhitelezővel,Családi Csődvédelmi szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,”[szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító, jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit.138§ (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben

meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.”

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

A biztosító vagy a viszontbiztosító a Bit.138§ (1) és Bit.138§ (6) bekezdésekben, a Bit.137. §-ban, a Bit.138. §-ban és a Bit.140. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a Bit.138§ (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének

megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 136. § alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit.138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

A biztosító és a viszontbiztosító üzleti titka

A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, egyéb vezető, valamint a biztosító és a viszontbiztosító alkalmazottja, megbízottja köteles a biztosító és a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megőrizni.

A Bit.144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel,

b) nemzetbiztonsági szolgálattal,

c) Állami Számvevőszékkel,

d) Gazdasági Versenyhivatallal,

e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,

f) vagyonellenőrrel,

g) Információs Központtal,

h) - a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében - az agrárkár-megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési szervvel, mezőgazdasági

igazgatási szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben.

Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.

(3) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé történő adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelően.

A Bit.144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn

a) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

b) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.

(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.

(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által végzett adattovábbítás.

Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó - az Infotv.-ben meghatározott - adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

2.A biztosítók közötti adatcserével összefüggő adatkezelés

A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a Biztosító - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából - a 2015. év január hó 1. napjától kezdődően jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt - a Bit.149§ (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.

A Biztosító ennek keretében,

a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó biztosítási szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit.149 § (3) bek a-e) pontjaiban felsorolt adatokat;

a Bit. 1. számú melléklet A) rész 5., 6., 7., 8., 9., 16., 17. és 18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit. 149. § (4) bek a-e) pontjaiban felsorolt adatokat, továbbá

a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a Bit. 149 § (5) bek. a)-c) pontjaiban felsorolt adatokat kérheti más biztosítótól.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül köteles(ek) átadni a Biztosítónak. A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven

(90) napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.

Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy (1) évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy (1) évig kezelhető. A megkereső Biztosító az e célból végzett megkeresésről, és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a Bit.149§(8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze. A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

3. SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE

A Szerződő, a Biztosított, a Kedvezményezett és bárki, aki a Biztosító szolgáltatására jogosan igényt tarthat, a jelen fejezet alkalmazásában és az adatvédelmi rendelkezések szempontjából, a Biztosító ügyfelének tekintendő (a továbbiakban: Ügyfél).

Az Ügyfelek adatainak kezeléséért és megőrzésért - beleértve a biztosítási szerződéssel összefüggésben a jövőben rendelkezésre bocsátandó adatokat is - a Biztosító felelős.

Személyes Adatnak minősül bármely meghatározott (személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható) természetes személy Ügyféllel kapcsolatba hozható adat, valamint az ilyen adatból levonható, az érintett Ügyfélre vonatkozó következtetés.

Az Ügyfelek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére illetve gazdálkodására, továbbá a Biztosítóval létesített jogviszonyára vonatkozó adat, amennyiben az a Biztosító rendelkezésére áll, Biztosítási Titoknak minősül.

A Biztosító Személyes Adatokat a biztosítási szerződés és az Ügyfelek biztosítási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az

adatszolgáltatás önkéntes. A biztosítási tevékenységről szóló 2014.éviLXXXVIII. törvény értelmében, az adatkezelés céljára is figyelemmel, a Biztosító az Ügyfelek kifejezett hozzájárulása nélkül kezelheti az Ügyfelek Biztosítási Titoknak minősülő Személyes Adatait. Az Ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat (a továbbiakban: Egészségügyi Adat) a Biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett Ügyfél írásbeli hozzájárulásával kezelheti. Az Egészségügyi Adat kezelése is kizárólag az Ügyfél biztosítási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével függhet össze.

A Biztosító a Személyes Adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban vele szemben, vagy általa igény érvényesíthető.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Biztosító a tevékenysége során szerzett és Biztosítási Titoknak minősülő adatot csak akkor adhat ki Harmadik Személynek, ha az Ügyfél vagy annak törvényes képviselője, a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. Harmadik Személynek minősül minden olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az Ügyféllel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. Nem minősül Harmadik Személynek, ezért az Ügyfelek külön hozzájáruló nyilatkozata nélkül jogosult az Ügyfelek Személyes Adatainak és Biztosítási Titkainak kezelésére a Colonnade Insurance S.A., mint a Biztosító alapítója.

Az Európai Unió tagállamaiba és bármely EGT-államba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor. Az Ügyfél Személyes Adatai (beleértve a különleges adatnak minősülő Személyes Adatot is) az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – Harmadik Országban adatkezelést folytató adatkezelő vagy adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére csak akkor továbbíthatóak, ha ahhoz az Ügyfél kifejezetten hozzájárul, ha azt törvény lehetővé teszi, vagy ha az adatkezelésnek törvényben előírt feltételei teljesülnek, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok törvényben meghatározott megfelelő szintű védelme. Harmadik Országnak minősülnek azok az országok, melyek nem tagjai az Európai Uniónak és nem minősülnek EGT-államnak.

A Biztosító az Ügyfelek kérésére, köteles az általa kezelt vagy a jogszabályban meghatározott feltételek mellett továbbított Személyes Adatokról tájékoztatást adni. Az Ügyfelek kérhetik ezen adatok helyesbítését, illetve – a közérdeken alapuló célból, jogszabályban elrendelt kötelező adatkezelések kivételével – azok zárolását vagy törlését is. A Biztosító az Ügyfél kérésének megfelelően köteles az Ügyfél általa kezelt Személyes Adatait helyesbíteni.

A Biztosító köteles törölni minden olyan, Ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos Személyes Adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett Ügyfél hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

TIZENNEGYEDIK FEJEZET PANASZ ÜGYINTÉZÉS

Panaszkezelés / Panaszfórumok / Bírósági Vitarendezés

Társaságunk biztosítja, hogy Társaságunk ügyfele Társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) előterjeszthesse.

Társaságunk szolgáltatásaival, valamint a biztosítási szerződés teljesítésével összefüggésben panasz terjeszthető elő írásban a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe vezetőjéhez

címzett levélben, e-mailben vagy faxon (levelezési cím: 1143 Budapest, Stefánia út 51., telefaxszám: (06-1) 461499; e-mail cím: info@colonnade.hu.), illetőleg személyesen vagy telefonon is nyitvatartási időben az Ügyfélszolgálatunkon (cím:1143 Budapest, Stefánia űt 51.; telefonszám:(06-1) 460-1400). Társaságunk a panaszbejelentés beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül írásban küldi meg válaszát a panaszos részére.

A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak minősülő ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:

- Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe vezetője (1143 Budapest, Stefánia út 51., levelezési cím: 1442 Budapest, Pf.:101., telefonszám: (36-1) 460-1400, e-mailcím:

info@colonnade.hu. faxszám: (361) 4601499)

- Pénzügyi Békéltető Testület (a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival, és megszűnésével ,továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita estén ) (1013 Budapest, Krisztina krt. 37-39., levelezési cím: H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172, telefonszám:36 1-489-9700, e-mailcím: pbt@mnb.hu,www.felugyelet.mnb.hu/pbt.)

- fogyasztóvédelmi eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegéssel kapcsolatos panasz esetén a Társaságunk felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank Zrt. Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ (MNB) cím: 1013 Budapest, Krisztina krt.39.,levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank Zrt. Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ, 1534 Budapest BKKP Pf.777.; telefonszám: 0640203776, e-mailcím: ugyfelszolgalat@mnb.hu,

A panaszos jogosult továbbá a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe Magyarországi Fióktelepe (1143 Budapest, Stefánia u 51.) által hozott, számára nem megfelelő döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a polgári pert a hatáskörrel, és illetékességgel rendelkező magyar bíróság előtt kell a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepével (1143 Budapest, Stefánia u 51.) szemben megindítani.

A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél jogosult a Colonnade Insurance

S.A. Magyarországi Fióktelepe (1143 Budapest, Stefánia út 51.) által hozott, számára nem megfelelő döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a polgári pert a hatáskörrel, és illetékességgel rendelkező magyar bíróság előtt kell a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepével (1143 Budapest, Stefánia út 51.) szemben megindítani.

TIZENÖTÖDIK FEJEZET

A BIZTOSÍTÓ ADATAI, IRODÁJA

Biztosító: Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (1143 Budapest, Stefánia út 51. cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék, mint Cégbíróság Cg. 01-17-000942 adószám.: 25383371-2-42 telefonszáma: (06 -1) 460-1400, levelezési címe: 1143 Budapest, Stefánia út 51.)

Alapító: A Colonnade Insurance S.A.Magyarországi Fióktelepének alapítója a Colonnade Insurance S.A.(székhelye: 20, Rue Eugéne Ruppert, L-2453 Luxemburg), nyilvántartó cégbíróság neve: Registre de Commerce at des Sociétés, Luxemburg, cégjegyzékszáma: B 61605 ,tevékenységi engedélyt kiadó hatóság: Grand-Duche de Luxemburg, Minister des Finances, Commissariat aux Assurances (L-1840 Luxemburg, Bureaux: 7,boulvard Joseph II,) a tevékenységi engedély száma:S 068/15.

A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe jogképes, cégneve alatt alapítója a Colonnade Insurance S.A. javára szerezhet jogokat és a Colonnade Insurance S.A. terhére vállalhat kötelezettségeket.

Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe Központ

1143 Budapest, Stefánia út 51.

tel.: 460-1410

fax: 460-1521

e-mail:vagyon@colonnade.hu

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK KÁRBIZTOSÍTÁSÁHOZ

KOMBINÁLT FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

ÁLTALÁNOS-, SZOLGÁLTATÓI-, TULAJDONOSI- ÉS INGATLANÜZEMELTETŐI VALAMINT TERMÉKFELELŐSSÉG BIZTOSÍTÁS

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe az ATLASZ Gazdálkodó Szervezetek Kárbiztosításának Szabályzata (a továbbiakban: “GSZK Szabályzat”), a jelen Felelősségbiztosítási Feltételek (a továbbiakban: “Feltételek”), a GSZK Szabályzatra és a Feltételekre utalással megkötött biztosítási szerződés (a továbbiakban: “Biztosítási Szerződés”), valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezések előírásai szerint nyújt általános-, szolgáltatási, tulajdonosi- és ingatlan üzemeltetői, valamint termékfelelősségi felelősségbiztosítási védelmet.

2. A GSZK Szabályzat és jelen Feltételek a Biztosítási Szerződés elválaszthatatlan részét képezik. A Biztosítási Szerződés ezen felül további különleges kikötéseket és feltételeket tartalmazhat.

3. A jelen Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a GSZK Szabályzat, a GSZK Szabályzatban nem rendezett kérdésekben a magyar jogszabályok, így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók.

4. A fenti felelősségi elemek egy adott Biztosítási Szerződésre csak akkor és csak azon elemei erejéig érvényesek, melyek az adott Biztosítási Szerződésben kifejezetten megnevezettek. Ha tehát pl. egy adott Biztosítási Szerződésben a termékfelelősség biztosítás nincs nevesítve, akkor az adott Biztosítási Szerződésre a termékfelelősség biztosítás nem érvényes.

II. MEGHATÁROZÁSOK

A jelen Feltételek és az arra utalással megkötött Biztosítási Szerződés alkalmazásában az alábbi kifejezések az alábbi jelentéssel bírnak:

Üzleti Tevékenység: a Biztosítottnak a biztosítási fedezetigazoláson megnevezett üzleti tevékenysége, amelyet a Biztosított a megfelelő engedélyek birtokában folytat.

Biztosított: a biztosítási fedezetigazoláson megnevezett személy. A Biztosítási Szerződésnek a Szerződőre vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók a Biztosítottra is.

Dologi Kár: valamely ingó vagy ingatlan vagyontárgy (materiális javak) részleges vagy teljes károsodásából (megsemmisüléséből) eredő kár, ideértve az ilyen dologi kárból eredő pénzügyi veszteséget is; azonban ide nem értve az immateriális javakban (pl. szerzői jog, szabadalmi jog, szolgalmi jog, haszonélvezet, szoftver, szellemi termék) keletkezett károkat. A Biztosítási Szerződés nem terjed ki továbbá az állat-és növényvilágban, a levegőben, talajban, valamint a folyó- és állóvizekben környezetszennyezéssel okozott károkra, hacsak erről – záradéki kiterjesztéssel – a Biztosítási Szerződés eltérően nem rendelkezik.

Személyi Sérüléses Kár és Sérelemdíj: valamely személy halála vagy egészségkárosodása miatt elszenvedett kár, vagy személyiségi jogsértés, ideértve a halál vagy egészségkárosodás következtében felmerülő pénzügyi veszteséget is, de nem ideértve a mentális gyötrelemmel és hasonló állapotokkal kapcsolatos sérelemdíj igényeket.

Termék: a Biztosított által gyártott, előállított vagy forgalmazott áru, azt követően, hogy a Biztosított az árut forgalomba hozta.

Szolgáltatás: a Biztosított által végzett szolgáltatási tevékenység.

III. A FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI FEDEZET

1. A jelen Feltételekre utalással megkötött Biztosítási Szerződés alapján a Biztosító vállalja, hogy a Biztosítási Szerződésben megállapított mértékben és feltételekkel mentesíti a Biztosítottat olyan Dologi Kár valamint Személyi Sérüléses Kár és Sérelemdíj megtérítése alól, amelyért a Biztosított jogszabály szerint felelős, vagy megfizetni tartozik, és amelyet:

a) közvetlenül Üzleti Tevékenységének végzése során szerződésen kívül harmadik személynek okoz (általános felelősségbiztosítás);

b) a Szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a Biztosított szerződéses partnereinek okoz (szolgáltatói felelősségbiztosítás)

c) Üzleti Tevékenységének keretén belül tulajdonosi jogok gyakorlásával, tulajdonosi minőségénél fogva, vagy ingatlan üzemeltetésével szerződésen kívül harmadik személynek okoz (tulajdonosi- és ingatlan üzemeltetői felelősségbiztosítás);

d) hibás Termékkel harmadik személynek okoz (termékfelelősség-biztosítás).

A Biztosító kockázatviselésének feltétele, hogy a Biztosított a biztosítási időtartam alatt az Üzleti Tevékenységet mindvégig jogszerűen, a szükséges engedélyek birtokában végezze.

2. A felek a Biztosítási Szerződésben megállapodhatnak a biztosítási fedezet fentiektől eltérő feltételeiben.

IV. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1. A Biztosító kockázatviselése a Biztosítási Szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosító részére az elévülési időn belül bejelentett károkra terjed ki. Kétség esetén a Biztosító a kárt az alábbi esetekben tekinteni bekövetkezettnek:

a) valamely személy halála, megsérülése vagy egészségkárosodása esetén azon a napon, amikor a személy olyan tünetek miatt első alkalommal fordult orvoshoz, melyekről később diagnosztizálták, hogy azok a biztosítási eseményből erednek;

b) egyéb kár esetén azon a napon, amikor a károsult bizonyítottan legkorábban tudomást szerzett olyan károsodásról, amelyről utóbb megállapították, hogy az a biztosítási esemény miatt következett be,

még akkor is, ha a biztosítási esemény és a halál, megsérülés, egészségkárosodás vagy egyéb károsodás közötti okozati összefüggés később kerül megállapításra.

2. A Biztosító egy biztosítási eseménynek tekinti, ha az azonos vagy eltérő időpontban bekövetkező, egy vagy több károsultat érő károk ugyanazon károkozói magatartásból, illetve okból erednek. Ilyen esetben a biztosítási eseményt az első ilyen kár bekövetkezésének időpontjában kell bekövetkezettnek tekinteni.

V. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

1. A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén mentesíti a Biztosítottat az olyan:

a) Személyi Sérüléses Kár és Sérelemdíj,

b) Dologi Kár

megfizetése alól, amelyért a Biztosított jogszabály szerint felelős.

2. A Biztosító a szerződésben (biztosítási fedezetigazolásban) meghatározott összeg erejéig megtéríti a Biztosított azon költségeit, amelyek polgári per kapcsán, a károsult kárigényének elhárításával összefüggésben és a Biztosító útmutatásai alapján, vagy előzetes jóváhagyásával merülnek fel (különösen ideértve a Biztosított jogi képviseletének ellátásával felmerülő költségeket), és amelyeket a bíróság jogerős határozata alapján a Biztosított köteles a károsultnak megtéríteni.

3. A Biztosító – előzetes írásbeli hozzájárulása alapján és a szerződésben (biztosítási fedezetigazolásban) meghatározott összeg erejéig – megtéríti a Biztosított következő költségeit is: tanúkkal és bíróság által kirendelt szakértőkkel összefüggő költségek, a kár felmérésével kapcsolatos költségek.

4. A fenti 2. és 3. pontokban megjelölt költségek a biztosítási összeg részét képezik és kifizetésük a kártérítési limitet csökkenti. Amennyiben a kártérítési igény meghaladja a vonatkozó kártérítési limitet, a Biztosító az adott jogi költségeket olyan arányban téríti meg, amilyen mértékben a kártérítési limit a kárigény teljes összegéhez aránylik. A fenti rendelkezések irányadók abban az esetben is, ha egy káresemény kapcsán több kártérítési igényt érvényesítenek.

5. A Biztosító – a Biztosítási Szerződésben kikötött kártérítési limitek erejéig – mentesíti a Biztosítottat a kártérítési felelőssége alól és megtéríti a fentiekben meghatározott költségeket és kamatokat, amely(ek) a biztosítási év során bekövetkezett biztosítási eseményekből külön-külön valamint együttesen ered(nek).

6. Amennyiben a kárigényről a bíróság, választott bíróság vagy egyéb hatáskörrel rendelkező hatóság dönt, a Biztosító helytállási kötelezettsége legkorábban azt követően áll be, hogy az eljárás jogerős befejezéséről szóló határozatot megkapta.

7. A kártérítési limit (biztosítási összeg) a folyó biztosítási évre fizetett kártérítés, illetve jogvédelmi költség, eljárási költség és kamat összegével csökken. A fedezet feltöltésének lehetőségét a biztosító kizárja.

VI. A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE ESETÉN

1. A GSZK Szabályzatban, valamint a vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogokon és kötelezettségeken felül a Biztosított köteles:

a) indokolatlan késedelem nélkül, de maximum 5 napon belül értesíteni a Biztosítót a biztosítási esemény bekövetkezéséről, valamint arról a tényről, hogy harmadik személy vele szemben kártérítési igényt támasztott, továbbá a bekövetkezett kárért való felelősségről alkotott véleményéről, a kárigény tartalmáról és összegéről;

b) indokolatlan késedelem nélkül, de maximum 5 napon belül értesíteni a Biztosítót, ha olyan körülményről szerez tudomást, amely a jövőben vele szembeni kárigény érvényesítésére adhat alapot;

c) értesíteni a Biztosítót, ha a káreseménnyel összefüggésben vele szemben eljárást kezdeményeztek a hatáskörrel rendelkező állami hatóság vagy bíróság előtt, és a jogi

képviselő adatairól valamint a kártérítés iránti eljárás menetéről és eredményéről tájékoztatni a Biztosítót, valamint a Biztosító utasításainak megfelelően eljárni;

d) megtenni mindazon intézkedéseket, amelyek a Biztosítót megillető, a kifizetett vagy kifizetendő kártérítés tekintetében fennálló megtérítési igény elévülésének vagy érvényesíthetősége megszűnésének megakadályozásához szükségesek;

e) felhatalmazni a Biztosítót, hogy a Biztosított jogi képviseletével kapcsolatos tevékenységet irányítsa és felügyelje, illetőleg, hogy a Biztosított helyett és nevében eljárva a kártérítési igénnyel kapcsolatos tárgyalásokon részt vegyen; azonban a Biztosító nem köteles fenti tevékenységeket ellátni;

f)a Biztosítási Szerződésben meghatározott további kötelezettségeknek eleget tenni.

2. A Biztosító előzetes hozzájárulása nélkül a Biztosítottnak tilos:

a) bármilyen olyan magatartást tanúsítani, amellyel elismerné felelősségét, vagy annak fennállására utalna, továbbá amellyel bármely ezzel összefüggő kérdést kétségtelenné tenne;

b) bármely kártérítés iránti igényt elismerni vagy kiegyenlíteni, ideértve a felmerülő költségek megtérítésére irányuló igényt is;

c) elmulasztani bármely, a kártérítési igénnyel szembeni védekezéshez szükséges és rendelkezésre álló eszköz igénybevételét, ideértve a jogorvoslati lehetőségeket is.

3. Amennyiben a Biztosító részéről a kárigény lezárása érdekében tett egyezség iránti kísérlet a Biztosított magatartása miatt meghiúsul, a Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki az ilyen egyezség meghiúsulása után felmerülő, a tőkével, kamattal és költséggel kapcsolatos többletráfordításokra.

4. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

VII. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

1. Amennyiben a Biztosító a Biztosítottal szemben előterjesztett kárigénnyel összefüggő bírósági eljárás kapcsán felmerülő, és a Biztosítottnak megítélt perköltséget a Biztosított helyett korábban megtérítette, a Biztosítót a kifizetett összeg erejéig megtérítési igény illeti meg mindazon jogok tekintetében, amelyek a Biztosítottat illetik meg a másik peres féllel szemben.

2. Ha a jelen Kiegészítő Feltételekre utalással megkötött Biztosítási Szerződés alapján kártérítésre kerül sor, a Biztosítót a kifizetett összeg erejéig megtérítési igény illeti meg mindazon jogok tekintetében, amelyek a Szerződőt, vagy a Biztosítottat illetik meg a károkozóval, vagy a további károkozóval szemben.

3. Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt, és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, a Szerződő, illetve a Biztosított kívánságára köteles egyszersmind az ő igényüket is érvényesíteni. A Szerződő, illetve a Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. Ha a Biztosító és a Szerződő, illetve a Biztosított ugyanabban az eljárásban érvényesíti igényét, és a kártérítésként befolyt érték minden fél követelését nem fedezi, a Szerződő, illetve a Biztosított elsőbbséget élveznek.

4. A Szerződő, illetve a Biztosított köteles a Biztosító rendelkezésére bocsátani minden szükséges dokumentumot és kötelesek ezen felül mindent megtenni annak érdekében, hogy a Biztosító megtérítési igényének érvényesíthetőségét biztosítsák.

5. Ha a Biztosító bármely okból nem tudja a fentiek szerinti megtérítési igényét érvényesíteni, úgy a Felek megállapodnak az alábbi ügyleti alapú engedményezési jog alkalmazásában:

5.1 Amennyiben a Biztosító a Biztosítási Szerződés alapján a Szerződő, illetve a Biztosított által okozott kárt akár részben, akár egészben megtérítette, úgy a Biztosító által fizetett kártérítés és járulékai erejéig a Szerződő, illetve a Biztosított kötelesek a Biztosítóra engedményezni azon harmadik személyekkel szemben fennálló jogaikat, akikkel szemben jogosultak a Biztosító által kifizetett kár tekintetében megtérítési igényt érvényesíteni.

5.2 A Szerződő, illetve a Biztosított köteles a fenti engedményezés tényéről megfelelő időben értesíteni a biztosítási esemény bekövetkezéséért helytállásra köteles személyt vagy társaságot.

5.3 A Szerződő, illetve a Biztosított egyaránt kötelesek továbbá a Biztosító rendelkezésére bocsátani minden ahhoz szükséges dokumentumot és kötelesek ezen felül mindent megtenni annak érdekében, hogy biztosítsák a Biztosítóra engedményezett jogok érvényesíthetőségét.

VIII. KIZÁRÁSOK

1. A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a Biztosított alábbiakért fennálló felelősségére:

a) a szándékosan okozott Dologi Károkra valamint Személyi Sérüléses Károkra és Sérelemdíjra;

b) olyan pénzügyi veszteség, amely nem a biztosítási fedezet alá vont Személyi Sérülésből Eredő Kár és Sérelemdíj vagy Dologi Kár következménye;

c) a nem jogszabályi követelésen, hanem a Biztosított által vállalkozói (üzleti) szerződés alapján vállalt kötelezettségből fakadó kár;

d) olyan kár vagy veszteség, melynek kiváltó oka a Biztosítási Szerződés hatálybalépését megelőző időszakból származik;

e) a Biztosított gondozásában, őrzésében levő vagy ellenőrzése alatt álló vagyontárgy károsodásából eredő kár;

f) urea-formaldehid és cián gyártásából és feldolgozásából közvetlenül vagy közvetve eredő kár;

g) munkaviszonyból eredő a munkáltató felelősségi körébe tartozó kár;

h) fuvarozási szerződésekből eredő kár;

i) feldolgozás, javítás vagy más hasonló szolgáltatás elvégzése céljából átvett, a Biztosított által birtokolt, használt vagy őrzött dologban bekövetkező kár, kivéve, ha a Biztosítási Szerződés eltérően rendelkezik;

j) olyan tevékenység végzése során bekövetkezett kár, mely tevékenységre jogszabály felelősségbiztosítási szerződés megkötését írja elő;

k) a Biztosított házastársának, egyenes ági rokonak, vagy részvényesének, tagjának okozott kár;

l) olyan vállalkozás által szenvedett kár, amelyben a Biztosított részesedéssel rendelkezik, a részesedés mértékéig;

m) bármely üzemi balesettel vagy munkavégzéssel összefüggő betegséggel kapcsolatos kár, ideértve a társadalombiztosító vagy kötelező baleset- és betegségbiztosítást nyújtó biztosító által érvényesített megtérítési igényt is;

n) a környezet bármely részének valamely anyag szivárgása (pl. gáz, kéménypor, gőz, füst, stb.), továbbá hő, pára, zaj vagy bármilyen típusú sugárzás folytán történő szennyezése miatt bekövetkezett kár, kivéve, ha a Biztosítási Szerződés eltérően rendelkezik;

o) földsüllyedés, földcsuszamlás, erózió, ipari robbanás vagy aláásás miatt bekövetkezett kár;

p) az a közvetlen és/vagy következményi kár, mely bárminemű építés-szerelési tevékenységgel összefüggésben következett be;

q) bármilyen büntetés, pénzbírság vagy kötbér, ideértve a büntető jelleggel megállapított kártérítést is;

r) genetikailag módosított organizmusok által okozott egészségkárosodás;

s) a földméréssel kapcsolatos tevékenység;

t) olyan kár, ideértve az ingatlan értékcsökkenésével kapcsolatos kárigényt is, amelyet bármilyen elektromágneses mezővel és/vagy rádióhullámmal közvetlenül vagy közvetve összefüggő káros hatásnak tulajdonítanak, akár bizonyított akár nem ez a hatás;

u) adat, szoftver vagy bármilyen elektronikus program által vagy ezekben okozott kár;

v) légi jármű, vízi jármű vagy szárazföldi gépjármű (ideérve a targoncát is) használatából eredő kár.

2. A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki továbbá az alábbiakra:

a) magában a Biztosított által gyártott, előállított vagy forgalmazott termékekben vagy nyújtott szolgáltatásban bekövetkezett kár, ha az az adott termék vagy szolgáltatás hibájából ered;

b) olyan termék által okozott kár, amely légi, vízi vagy szárazföldi járműként üzemel, vagy ilyen járműbe alkatrészként/termékként került beépítésre;

c) olyan termék által okozott kár, amely funkcionálisan hibátlannak minősül, azonban az ígért funkcionális paramétereknek nem felel meg;

d) olyan termék által okozott kár, amelyet a Biztosított úgy szerzett meg, hogy azzal megszűnt minden olyan igényérvényesítési lehetősége egy másik vállalkozással (a gyártóval, importőrrel vagy forgalmazóval) szemben, amely egyébként jogszabály alapján megillette volna;

e) termékvisszahívással kapcsolatos költségek és ráfordítások, ideértve a biztosított termék javításával, módosításával vagy kicserélésével kapcsolatos költségeket, valamint minden ehhez hasonló költséget is;

f) termékértékesítés vagy munkavégzés / szolgáltatásnyújtás nem teljesítéséből vagy késedelmes teljesítéséből, vagy egyéb szerződéses kötelezettség késedelmes teljesítéséből eredő károk.

g) gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek;

h) orvosi műszerek és készülékek;

i) dohánytermékek.

3. Amennyiben a Biztosítási Szerződés eltérően nem rendelkezik, a Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a Biztosított alábbi tevékenységekkel kapcsolatos felelősségére:

a) külszíni vagy földalatti bányászat;

b) azbeszt gyártása, feldolgozása vagy eltávolítása;

c) részben vagy egészben az emberi testből származó anyag tesztelése, módosítása, kivonása, megszerzése, preparálása, feldolgozása, gyártása, kezelése, terjesztése, tárolása vagy egyéb használata.

4. A felek a Biztosítási Szerződésben egyéb kizárásokról is megállapodhatnak.

IX. BIZTOSÍTÓ VISSZAKÖVETELÉSI JOGA

1. A Biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a Biztosítottól, ha a Biztosított a kárt a jelen Feltételekben meghatározott súlyos gondatlansággal okozta.

2. Jelen Feltételek alkalmazásában súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas állapotban, vagy bódulatot keltő szer hatása alatt okozta és ez a tény a károkozásban közrejátszott;

b) a Biztosított a kárt okozó tevékenységet a szükséges engedélyek nélkül végezte;

c) a Biztosított a jogszabályokban vagy más kötelező rendelkezésekben előírt személyi vagy tárgyi feltételek hiányában végezte tevékenységét és ez a kár bekövetkeztében közrejátszott;

d) a Biztosított valamely hatóság vagy felügyeleti szerv határozatának, utasításának be nem tartásával végezte tevékenységét, és ez a tény a károkozásban közrejátszott;

e) a súlyosan gondatlan károkozás tényét a bíróság jogerős határozatban állapította meg.

X. TERÜLETI HATÁLY

1. Ha a Biztosítási Szerződés eltérően nem rendelkezik, a Biztosító helytállási kötelezettsége a Magyarország területén bekövetkezett azon biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket valamely Magyarország területén bekövetkezett esemény okozott, és amelyek tekintetében kártérítési igényt első alkalommal, valamint azt követően minden esetben Magyarországon, a magyar jog alapján érvényesítenek.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK KÁRBIZTOSÍTÁSÁHOZ

BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁS A KOCKÁZATVISELÉS KÖRE

E biztosítás alapján a Biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy a biztosított a gazdálkodó szervezet részére, a Magyarország területén lévő, e szerződés szerint biztosított saját és idegen tulajdonú vagyontárgyaiban a következő káresemények által okozott károkat téríti meg:

1. Betöréses-lopáskárok a szerződés szerint, amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe erőszakosan behatolt, vagy bemászott - ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolása elhárítására képtelen állapotát kihasználta -, a lezárt hely ajtaját hamis, vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel felnyitotta.

2. Rabláskárok jelen szerződés szerint, amikor a biztosított tárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a biztosított alkalmazottja (vagy megbízottja) ellen erőszakot, élet-, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve e személyt ennek érdekében öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet-, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

A Biztosított választása szerint e szerződés az alábbiakban felsoroltakra - bármilyen csoportosításban - megköthetők:

3. A készletek betöréses lopás- és rablásbiztosítása, melynél a biztosítás a Biztosított által feladott, a számviteli nyilvántartásban kimutatott és értékelt;

a) vásárolt készletnek minősülő saját vagyontárgyakra; az anyagokra, gyártóeszközökre, göngyölegekre és árukra,

b) saját előállítású készletnek minősülő vagyontárgyakra; a kész- és félkésztermékekre, a befejezetlen termelésre

együttesen terjed ki, kivéve a nem lezárt helyen vagy a szabad ég alatt tárolt készletekre és állatokra, ezért azok értékét a biztosításra felajánlott készletértékből el kell vonni.

4. A készletekre, első kockázat formájában, amelynél

a) biztosítás kiterjed a Biztosított által feladott, a számviteli nyilvántartásban kimutatott és értékelt a 3. pontban meghatározott készletnek minősülő vagyontárgyakra, a nemes fémek, ékszerek és drágakövek kivételével, amennyiben az így számított készletérték a 2 millió forintot, a telephelyek (boltegységek) készletértéke pedig külön-külön a 100 ezer forintot meghaladja,

b) a Biztosító az egyes telephelyekre (boltegységekre) a káridőponti készletérték figyelembevételével, annak a kötvényben megjelölt - a biztosított által választott - százaléka erejéig nyújt olymódon, hogy a felső határig a biztosítással fedezetett minden kárt megtéríti.

c) a díj felszámítása ennek megfelelően a - díjszabás előírásai alapján - a Biztosított által választott százalék figyelembevételével történik,

d) a biztosítás megköthető a Biztosított által bérbe-, kezelésre-, át-, vagy feldolgozásra-, tárolásra-, továbbá eladásra (bizományba) vagy javításra átvett belföldi jogi-, vagy természetes személy tulajdonát képező, a biztosított mérlegében nem szereplő vagyontárgyakra.

A biztosítási szerződésben (kötvényben) meghatározott első kockázati arány telephelyenként értendő!

5. Pénz- és értékkészlet betöréses lopás és rablásbiztosítása, amelynél a biztosítás kiterjed a Biztosított által megjelölt legmagasabb (csúcs) érték figyelembevételével a páncélszekrényben elhelyezett

a) készpénz-készletre: a csúcsértéken belül összeg- és időtartamkorlátozás nélkül,

b) a bérfizetési készpénz-készletre: havonta - a meghatározott alkalmakra - a bérfizetési és az azt megelőző napokra,

c) az értékkészletre: nemesfémekre, ékszerekre, drágakövekre, vagy egyéb értékcikkekre, a csúcsértéken belül összeg- és időtartamkorlátozás nélkül,

ha azokat külön-külön (vagy együttesen) pénz, vagy értékkészlet kezelő egységenként biztosításra feladták.

6. Pénz- és árutovábbítás rablásbiztosítása, amelynél a biztosítás kiterjed a gazdálkodó szervezeti dolgozó (vagy megbízott) munkaköri feladatának teljesítése közben történt rablásra, a biztosított által meghatározott összeg erejéig, a gazdálkodó szervezet utasítása alapján a rendeltetési helyére továbbított készpénzre, csekkre, takarékbetétkönyvre, értékpapírra, értékcikkre, vagy árura, a továbbítás útvonalára és idejére.

7. Irodai berendezések- és felszerelések betöréses lopás és rablásbiztosítása, melyeknél a biztosítás kiterjed a Biztosított által feladott és a mérlegében kimutatott és értékelt irodai bútorzatra, egyéb berendezési és felszerelési tárgyakra, az irodagépekre: író-, számoló és sokszorosító, vagy egyéb kézi működtetésű irodai gépekre, ha azokat - munkaidő után - lezárt helyiségben, vagy berendezési tárgyban tárolták, valamint a káreseménnyel összefüggő rongálási kárra.

A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAKKAL ÖSSZEFÜGGŐ TÖBBLET KOCKÁZATVISELÉS

8. A készletre vonatkozó - a 3. és 4. pontban meghatározott - szerződés alapján, külön díj felszámítása nélkül, a biztosítás kiterjed:

a) a betöréses lopás, vagy rablás kapcsán a saját tulajdont képező tárgyi eszközökben (járművek kivételével) bekövetkezett rongálási károkra,

b) a Biztosított által bérelt épületekben (helyiségekben), azok beépített berendezési és felszerelési tárgyaiban a betöréses lopást elkövető tettes által okozott rongálási károkra,

c) a betöréses lopásból és a biztosítási összeget meg nem haladó készpénzkárokra, amelyek a Biztosítottnál maradt: árueladásból származó bevételből, bizonylatolható ellátmányból, tagdíjakból, vagy ki nem fizetett munkabérből származnak, és amennyiben azokat a vagyonvédelmi szabályzatban leírtaknak megfelelően kezelték és tárolták,

d) a Biztosított által üzemeltetett ruhatárba - ruhatári jegy ellenében - beadott, idegen személy ruházatának (a készpénz, arany- és ékszertárgyak, valamint zsebtartalom kivételével), használati tárgyainak (táska, csomag, esernyő stb.) elvesztésére személyenként és káreseményenként legfeljebb 10 ezer forintig, a káridejekori tényleges értéken,

e) a Biztosított saját dolgozóinak a vállalati munkahelyen lezárt, lelakatolt öltözőszekrényben elhelyezett ruházatában (készpénz-, arany- és ékszertárgyak, valamint zsebtartalom kivételével), egyéb használati tárolóban (megőrzőben) elhelyezett, lelakatolt vagy egyéb módon rendszám nélküli járművekben (kerékpár, segédmotoros-kerékpár stb.) keletkezett betöréses lopás, vagy rablás kárra, személyenként és káreseményenként legfeljebb 15 ezer Ft-ig, a káridejekori állapotuknak megfelelő értéken.

9. A pénz- és értékkészletre vonatkozó - az 5. pontban meghatározott - biztosítás alapján, külön díj felszámítása nélkül a biztosítás kiterjed:

a) a biztosított vagyontárgyakban, az azok elhelyezésére szolgáló - saját, vagy bérelt - helyiségekben, beépített berendezési és felszerelési tárgyakban a tettes által okozott rongálási kárra,

b) a pénz-, vagy páncélszekrény rongálási káraira, még abban az esetben is, ha az eltulajdonítási kísérlet sikertelen volt,

c) a betöréses lopásból eredő 10 ezer Ft-ot meg nem haladó olyan készpénz károkra, amelyek a Biztosítottnál visszamaradt: bizonylatolható ellátmányból a társadalmi szervek részére beszedett tagdíjakból, vagy ki nem fizetett munkabérből származik.

10. A pénz- és árutovábbításra vonatkozó - a 6. pontban meghatározott - biztosítás, külön díj felszámítása nélkül kiterjed és az alábbi balesetbiztosítási szolgáltatásokat nyújtja, személyenként és káreseményenként - függetlenül a társadalombiztosítási szervek megállapításaitól és szolgáltatásaitól - a Biztosított munkavállalója (illetve halál esetén annak törvényes örököse) részére, e munkaköri feladat közben a rablás során bekövetkezett:

a) halál esetén 100.000,- Ft

b) állandó és teljes (100%-os) megrokkanás esetén 200.000,- Ft

c) állandó, de 10%-ot meghaladó részleges egészségkárosodás esetén a sérülés (testi fogyatkozás) mérvének megfelelően a 200 ezer Ft olyan százaléka kerül kifizetésre, amely a maradandó egészségkárosodás végleges fokának megfelel,

d) csonttörés, csontrepedés, továbbá olyan sérülés esetén, amely 10%-on aluli állandó egészségkárosodást, vagy legalább 28 napi táppénzes betegállományt okoz 400 ,- Ft

e) ruhakár esetén, a zsebtartalom kivételével legfeljebb 5.000,- Ft összeg erejéig.

11. A pénz-, és árutovábbítással megbízott dolgozók kirablásánál a kártérítés a Biztosított által meghatározott biztosítási összeg erejéig terjed, még az esetben is, ha a káresemény alkalmával a kirabolt személynél ezt az összeget meghaladó érték volt.

A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

A biztosítás nem fedezi a kárt,

12. ha egy káresemény kapcsán a Biztosító a szerződés szerint felmerült fizetési kötelezettsége nem éri el az 5.000,- Ft-ot, kivéve a 9/d-e és 11. pont alapján térítendő károkat,

13. ha az bármilyen rendeltetésű készpénz, értékpapír, vagy értékcikk jogtalan eltulajdonításából származik, az 5-6. és a 9-10. pontban meghatározott esetek kivételével,

14. ha a kirakatban elhelyezett bármilyen áruk ára meghaladja az üzlet biztosított készletértékének 25%-át,

15. ha a Biztosított a kármegelőzésre vonatkozó alapvető szabályokat nem tartotta be és

a) a nemesfémek, ékszerek, drágakövek, az 5 ezer Ft/db értéken felüli kar- és zsebórák üzlet-, illetve üzemzárás után nem zárt, a biztosító által minősített pénz-, vagy páncélszekrényben nyertek elhelyezést,

b) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helység nyílászáróit, pénz- vagy páncélszekrényt nem kellő gondossággal zárta le (pl. páncélszekrényt csak szúrózárral), továbbá az előírt mechanika mellett nem helyezte üzembe a minősített elektronikus védelmi rendszert,

c) a következőkben részletezett vagyonvédelmi szabályzatban foglalt védelmi előírásoknak nem tett eleget, vagy a kockázatviseléssel, vagyonvédelemmel kapcsolatos lényeges körülményeket elhallgatott,

d) az előírt vagyonvédelmi eszközök rendelkezésre álltak ugyan, de a káresemény időpontjában nem működtek vagy nem voltak üzembe helyezve (pl. az elektronikai jelzőrendszer nem volt bekapcsolt/élesített állapotban).

VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZAT

MELLÉKLET

I. sz. melléklet: Kockázati csoportok megnevezése

II. sz. melléklet: Védelmi osztályok megnevezése

III. sz. melléklet: Teljekörű elektronikus jelzőrendszer

IV. sz. melléklet: Részleges elektronikai jelzőrendszer

V. sz. melléklet: Minimális elektronikai jelzőrendszer

VI. sz melléklet: Teljekörű mechnaikai védelem

VII. sz. melléklet: Részleges mechanikai védelem

VIII. sz. melléklet: Minimális mechanikai védelem

IX. sz. melléklet: Az 1. vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyak tárolási szabályai

X. sz. melléklet: Az 1. vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyak szállítási szabályai MEGJEGYZÉSEK

1. A biztosító a Vagyonvédelmi Szabályzatban meghatározottak teljesülését – a helyszíni kockázat elbírálás egyes eseteit kivéve – csak a káresemény bekövetkezte után vizsgálja. Jelen szabályzat szempontjából az tekinthető helyszíni kockázat elbírálásnak, amikor a biztosító erre felhatalmazott alkalmazottja vagy megbízottja a kockázatviselés helyén szemlét tart, az ott felvett adatokat jegyzőkönyvben (Helyszíni Kockázat elbírálási Jegyzőkönyv) rögzítik, végül a biztosító tapasztalatairól írásbeli összefoglalót küld a Biztosított részére.

2. Az I-III.-ig terjedő védelmi osztályokba a védelemre vonatkozóan csak MABISZ-minősítéssel (MABISZ: Magyar Biztosítók Szövetsége) rendelkező termékek, műszaki megoldások, szolgáltatások sorolhatók be!

3. Készpénz, nemesfém, ékszer vagy egyéb különösen nagy értékű hasonló jellegű vagyontárgy csak minősített, megfelelő értékhatárú páncélszekrényben vagy páncélteremben tárolható - az előírt egyéb védelmi rendszerek mellett - a IX.sz. mellékletben foglaltak szerint.

4. A biztosító egyedi elbírálás alapján jogosult a jelen szabályzatban foglalt vagyonvédelmi előírásoktól eltérő követelményeket is támasztani a biztosítottal szemben.

VÉDELMI OSZTÁLYOK KÖTELEZŐ ALKALMAZÁSI HATÁRAI 1

Védelmi osztály jele 2	Kötelező alkalmazási határ a biztosítási összeg függvényében vagyoncsoportonként [Ft]
	1	2	3
I.	100.000.000 felett	250.000.000 felett	500.000.000 felett
II.	50.000.001 –	100.000.001 –	250.000.001 –
	100.000.000	250.000.000	500.000.000
III.	10.000.001 – 50.000.000	25.000.001 –	50.000.001 –
		100.000.000	250.000.000
IV.	5.000.001 – 10.000.000	10.000.001 – 25.000.000	25.000.001 – 50.000.000
V.	1.000.001 – 5.000.000	2.500.001 – 10.000.000	5.000.001 – 25.000.000
VI.	0 – 1.000.000	0 – 2.500.000	0 – 5.000.000

1 Adott helyiségre, épületre vagy telephelyre az abban lévő egyes vagyoncsoportok biztosítási összege alapján meghatározott védelmi osztályok közül a legmagasabb szintű alkalmazandó.

2 Amennyiben a kockázatviselés helye önálló épület, vagy egy, vagy több épületet magába foglaló önálló telephely, úgy a táblázatban jelzett vagyonvédelmi osztály követelményei az alábbiakkal egészülnek ki:

a) az önálló telephelyet körül kell keríteni,

b) ha a biztosított vagyon értéke eléri, vagy meghaladja a 100.000 eFt-ot, úgy a kockázatviselés helyének munkaidőn túli őrzését biztosítani kell az alábbi módok valamelyikével:

- legalább két fő őrszemélyzettel, az őrszemélyzet vezeték nélküli összeköttetését a rendőrséggel vagy kivonuló szakszolgálattal biztosítani kell;

- egy fő őrszemélyzettel, az őrszemélyzet vezeték nélküli összeköttetését a rendőrséggel vagy kivonuló szakszolgálattal biztosítani kell, az elektronikai jelzőrendszer átjelzését a rendőrségre vagy a szakszolgálathoz ki kell építeni vagy vezeték nélküli összeköttetéssel vagy olyan módon, hogy a vezetékes összeköttetés maga is szabotázsvédett legyen;

- ha az őrzést kivonuló szakszolgálattal oldják meg, úgy a szakszolgálatnak legalább kétóránként dokumentáltan ellenőriznie kell az épületet/telephelyet, az elektronikai jelzőrendszer átjelzését a szakszolgálathoz ki kell építeni vagy vezeték nélküli összeköttetéssel vagy olyan módon, hogy a vezetékes összeköttetés maga is szabotázsvédett legyen.

I. sz. MELLÉKLET

KOCKÁZATI CSOPORTOK MEGNEVEZÉSE

1. Vagyoncsoport:

a) készpénz,

b) értékpapír,

c) nemesfém,

d) ékszer,

e) drága- és féldrágakő.

2. Vagyoncsoport:

a) műérték jellegű vagyontárgy,

b) 100.000,- Ft-ot meghaladó értékű gyűjtemény,

c) nemes szőrme,

d) antik bútor,

e) képzőművészeti alkotás,

f) kereskedelmi, vállalkozási - nem személyi, illetve hobbi, élvezeti - mennyiségű és célú híradás- és számítástechnikai termék,

g) kereskedelmi mennyiségű és célú háztartási- és szórakoztatóelektronikai termékek, mobiltelefonok és tartozékaik, barkácsgépek,

h) jövedéki termékek (akkor, ha a biztosított azok nagykereskedelmével, raktározásával, vagy kizárólag jövedéki termék kiskereskedelmével foglalkozik)

i) minden egyéb nagy értékű (250.000 Ft egyedi értéket meghaladó), kézi erővel könnyen mozgatható vagyontárgy.

3. Vagyoncsoport:

a) lakás és irodafelszerelés,

b) általános, személyes használati tárgy,

c) bútor,

d) vállalkozási, kereskedelmi és ipari célú készletek (kivéve a 2. Vagyoncsoportnál felsoroltakat),

e) vállalkozási célú gépek, berendezések (kivéve a 2. Vagyoncsoportnál felsoroltakat),

f) minden egyéb fel nem sorolt, kézi erővel nem, vagy nehezen mozgatható (súlyos, terjedelmes) vagyontárgy.

II. sz. MELLÉKLET

VÉDELMI OSZTÁLYOK MEGNEVEZÉSE

I. VÉDELMI OSZTÁLY:

teljeskörű mechanikai védelem,

részleges elektronikai jelzőrendszer és dokumentált karbantartás, biztosító által minősített rendszer,

állandó (24 órás) porta szolgálat (lakás kivételével),

automatikus távjelzés a rendőrségnek, vagy egyéb fegyveres testületnek, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálatnak.

II. VÉDELMI OSZTÁLY:

teljeskörű mechanikai védelem, részleges elektronikai jelzőrendszer, rendszeres és dokumentált karbantartás, biztosító által minősített rendszer,

automatikus távjelzés a rendőrségnek, vagy egyéb fegyveres testületnek, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálatnak.

III. VÉDELMI OSZTÁLY:

teljeskörű mechanikai védelem, minimális elektronikai jelzőrendszer, biztosító által minősített rendszer,

vagy

részleges mechanikai védelem, részleges elektronikai jelzőrendszer, biztosító által minősített rendszer.

IV. VÉDELMI OSZTÁLY:

részleges mechanikai védelem, minimális elektronikai jelzőrendszer.

V. VÉDELMI OSZTÁLY:

részleges mechanikai védelem.

VI. VÉDELMI OSZTÁLY:

minimális mechanikai védelem.

III. sz. MELLÉKLET

TELJESKÖRŰ ELEKTRONIKAI JELZŐRENDSZER

A teljeskörű elektronikai jelzőrendszer alkotó elemei az alábbi védelmi körök: felületvédelem,

térvédelem, tárgyvédelem,

személyvédelem (támadásjelzés).

Teljeskörű az elektronikai jelzőrendszer, ha az összes alkotó eleme teljeskörű.

I. TELJESKÖRŰ FELÜLETVÉDELEM

Teljeskörű a felületvédelem, ha éles üzemben a védelmi rendszer figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és a mechanikailag nem megfelelő falazatokat, födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

II. TELJESKÖRŰ TÉRVÉDELEM

Teljeskörű a térvédelem, ha éles üzemben a védett tárgyak környezetében mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.

III. TELJESKÖRŰ TÁRGYVÉDELEM

Teljeskörű tárgyvédelem, ha minden védett tárgyra kiterjed, páncélszekrények esetében fúrás és nyitásérzékelést is biztosít.

IV. TELJESKÖRŰ SZEMÉLYVÉDELEM

Teljeskörű a személyvédelem, ha az összes védendő, illetve támadásnak kitett személyre kiterjed. Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

a) a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül

kerüljön elhelyezésre,

b) a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db) és a szabotázs vonalon,

c) az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni,

d) a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázs védett, min. 1,5 mm-es lágyacélból - vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - készüljön.

e) az élesítés csak külső, min. 6 betű vagy szám kombinációs kódkapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni,

f) az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,

g) a rendszer összes részének állandó őrzésére ki nem kapcsolható, az üzemeltető által sem befolyásolható jelzővonalakat (szabotázsvonal) kell kiépíteni,

h) az üzembehelyezés csak teljes működőképesség és riasztás mentes állapotban legyen lehetséges,

i) élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

j) a szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt állapotban is - a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

k) a támadásjelző részeknek állandóan élesben kell üzemelniük,

l) a jelző áramkörök és a szabotázs vonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok

ellenállásainak 20%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

m) a szabotázsvonalak visszakapcsolását csak a jelzőberendezést gyártók, szerelők, vagy karbantartók végezhetik!

n) minimálisan két, egymástól függetlenül kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges,

o) az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

p) a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel legyen megoldható,

q) a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lenni, a rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,

r) a kültéri hangjelző szabotázs védett, min. 1,5 mm-es lágyacél burkolatú legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

s) az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerős legyen,

t) az energia ellátást két, egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

u) az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell működnie,

v) az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 72 órás üzemeltetését, a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

w) az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

x) a nyitás érzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

y) a szabadtéri, a védett téren kívüli és a nem szabotázsvédett vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőben helyezve kell vezetni.

IV. sz. MELLÉKLET

RÉSZLEGES ELEKTRONIKAI JELZŐRENDSZER

Részleges az elektronikai jelzőrendszer, ha teljeskörű térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljeskörű, és csapdaszerű térvédelem van kialakítva.

Részlegesnek tekinthető az elektronikai jelzőrendszer akkor is, ha a kockázatelbírálás során kiderül, hogy a térvédelem, tárgyvédelem, felületvédelem elektronikus úton megvalósított, ám a védendő objektum egyes része ,,árnyékban’’ vannak. (Árnyék alatt azt kell érteni, hogy a védendő területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos védelem.)

Pl.: egy bank bejárati ajtaját TV-kamerával figyelik, ám a pénztárterem ajtaja már nem látható a képernyőn. Ablakon keresztül történő behatolás esetén a pénztárterem így észrevétlenül megközelíthető, az elektronikus jelzőrendszer tehát csak részleges.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

a) a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

b) a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db) és a szabotázs vonalon,

c) az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni,

d) a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacélból - vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - készüljön,

e) az élesítést csak külső, min. 6 betű, vagy szám kombinációs kódkapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni,

f) az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,

g) a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők, kódkapcsolók stb.) állandó őrzésére, ellenőrzésére csak a teljes rendszerrel együtt - az üzemeltető vagy a szerviz által

- kikapcsolható szabotázsvonalat kell kiépíteni,

h) a rendszer üzemképességét a riasztás mentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell,

i) élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

j) a szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt állapotban is a - a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

k) akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gondoskodni kell,

l) a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőben helyezve kell vezetni.

V. sz. MELLÉKLET

MINIMÁLIS ELEKTRONIKAI JELZŐRENDSZER

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, a felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

a) a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

b) a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön és a szabotázs vonalon,

c) a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, min. 1 mm-es lágyacélból - vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - készüljön,

d) az élesítés kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló háza minimum 1,5 mm-es lágyacél vagy ezzel egyenértékű mechanikai szilárdságú anyag legyen és eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,

e) az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,

f) élesbe kapcsolt állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

g) a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jelezni kell,

h) a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,

i) a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel legyen megoldható,

j) a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél legyen vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

k) az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerős legyen,

l) az energia ellátást két egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa, elemes táplálás esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemképes,

m) az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

n) a jelzőáramkörök és a szabotázs vonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 40%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

o) minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges,

p) az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges, az q) egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

r) az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell működni,

s) az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

t) a nyitás érzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

u) a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőben helyezve kell vezetni.

VI. sz. MELLÉKLET TELJESKÖRŰ MECHANIKAI VÉDELEM

Teljeskörű a mechanikai védelem, ha a védett helyiséget minden oldalról megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják.

A mechanikai rendszerekkel szemben támasztott követelmények:

a) a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es osztású 12 mm átmérőjű köracél (vagy ezzel egyenértékű) ráccsal védettek, bankok, pénzintézetek esetében az átmérőjű minimum 16 mm,

b) a rács a falazathoz 300 mm-enként, de min. 4 db falazókörömmel erősítendő, a minimális beépítési mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el, pl. belső leereszthető biztonsági rács),

c) a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel - vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon - a falazatokhoz kell erősíteni,

d) az ajtó és az ajtótok fémből vagy keményfából készülhet,

e) faanyag esetén az ajtólap minimum 40 mm vastag és tömör legyen,

f) az ajtólap és a tok záráspontossága 2 mm-en belül legyen,

g) az ajtó minimum három diópánttal legyen a tokhoz rögzítve,

h) a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson (minimum 4),

i) a zárnak biztonsági zárnak kell lenni,

biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám, vagy betűjel kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10.000-et, valamint az egyedi minősített lamellás zár,

j) a zárszerkezet fúrás, a hengerzárat törés ellen védeni kell,

k) az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,

l) a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen kell zárniuk,

m) az ajtókat kiemelés, feszítés ellen védeni kell,

A falazatok, födémek, határoló szerkezetek védelmeként elfogadott:

n) a min. 30 cm vastag falazott kő- vagy téglaszerkezet, vagy

o) a min. 12 cm vasalt vasbeton, vagy

p) a min. 3,0 mm vastag acéllemez, vagy

q) minden a MABISZ által teljeskörű mechanikai védelem elemének minősített szendvics vagy panelszerkezet.

Megjegyzés:

Csak az a MABISZ által a teljeskörű mechanikai védelem elemeként minősített lakat fogadható el biztonsági zárnak, melyet tartószerkezetével együtt a minősítő iratban foglaltaknak megfelelő módon szereltek fel.

VII. sz. MELLÉKLET RÉSZLEGES MECHANIKAI VÉDELEM

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és nyílászárók az alábbi követelményeknek megfelelnek:

a) a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 100 x 300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve a biztosítók szövetsége által minősített biztonsági üveggel) védettek, bankok, pénzintézetek esetében az átmérő minimum 16 mm,

b) a rács a falazathoz 300 mm-enként, de min. 4 db falazókörömmel erősítendő, a minimális beépítési mélység 100 mm 15 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el, pl. belső leereszthető biztonsági rács),

c) a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel - a falazatokhoz kell erősíteni,

d) az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védettek,

e) a zárást minimum kettő darab biztonsági zár végzi,

biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betűjel kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10.000-et, valamint az egyedi minősített lamellás zár,

f) az ajtó minimum 3 diópánttal legyen a tokhoz rögzítve,

g) az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja, a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárjanak,

h) az ajtólap és az ajtótok zárás pontossága 5 mm-en belül legyen,

i) bevésőzár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldalán fémlemezzel meg kell erősíteni,

j) fatok esetén megerősített zárlemez szükséges,

A falazatok, födémek, határoló szerkezetek védelmeként elfogadott:

k) a min. 30 cm vastag falazott kő- vagy téglaszerkezet, vagy

l) a min. 12 cm vasalt vasbeton, vagy

m) a min. 3,0 mm vastag acéllemez, vagy

n) körülkerített és lezárt területen – ahol munkaidőn kívül legalább 2 órás gyakorisággal, dokumentálhatóan körüljáró őrszolgálat teljesít szolgálatot – az az egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más három- vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amelynek összvastagsága legalább 12 cm, vagy

o) kizárólag belső térelválasztásként speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük tűzálló hőszigetelő anyag található, vagy a mechanikai ellenállóképességet biztosító egyéb anyagot helyeztek el, vagy

p) minden a MABISZ által a részleges mechanikai védelem elemének minősített szendvics vagy panelszerkezet.

A legalább 3,5 méter ereszmagasságú, magas tetős, szilárd héjazatú épületek esetén födémekre vonatkozóan az előírások teljesülése nem követelmény.

Részlegesnek tekinthető a mechanikai védelem akkor is, ha a teljeskörű mechanikai védelemnél felsoroltak közül 1-1 részelem teljes egészében megvalósul, ugyanakkor más részelemek nem, vagy nem teljes egészében valósulnak meg.

Pl. a nyílászárók (ablakok) megfelelő rácsozattal ellátottak, ugyanakkor a zárnyelvek 20 mm-nél kisebb mélységben zárnak.

Megjegyzés:

Csak az a MABISZ által legalább a részleges mechanikai védelem elemeként minősített lakat fogadható el biztonsági zárnak, melyet tartószerkezetével együtt a minősítő iratban foglaltaknak megfelelő módon szereltek fel.

VIII. sz. MELLÉKLET MINIMÁLIS MECHANIKAI VÉDELEM

Minimális a mechanikai védelem, ha a védet helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei és a nyílászárók az alábbi követelményeket kielégítik:

a) az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

b) az ajtók zárását biztonsági zár végzi,

biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betűjel kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10.000-et, az egyedi minősített lamellás zár, a henger vagy mágneszáras, illetve minimum 4 betű- vagy számkombinációs biztonsági lakat, illetve minden olyan zár, mely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.

A falazatok, födémek, határoló szerkezetek védelmeként elfogadott:

c) a min. 12 cm vastag falazott kő- vagy téglaszerkezet, vagy

d) a min. 8 cm vasalt vasbeton, vagy

e) a min. 1,5 mm vastag acéllemez, vagy

f) körülkerített és lezárt területen – ahol munkaidőn kívül legalább 2 órás gyakorisággal, dokumentálhatóan körüljáró őrszolgálat teljesít szolgálatot – az az egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más három- vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amelynek összvastagsága legalább 12 cm, vagy 6 cm vastag falazott kő- vagy téglaszerkezet,

g) kizárólag belső térelválasztásként speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük tűzálló hőszigetelő anyag található, vagy a mechanikai ellenállóképességet biztosító egyéb anyagot helyeztek el, vagy

h) minden a MABISZ által legalább a minimális mechanikai védelem elemének minősített szendvics vagy panelszerkezet.

A legalább 3,5 méter ereszmagasságú, magastetős, szilárd héjazatú épületek esetén födémekre vonatkozóan az előírások teljesülése nem követelmény.

IX. sz. MELLÉKLET

AZ 1. VAGYONCSOPORTBA SOROLT VAGYONTÁRGYAK TÁROLÁSI SZABÁLYAI

A biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott és az I. sz. MELLÉKLET 1. Vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak (készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drága- és féldrágakövek, valamint egyéb, a biztosító által megnevezett vagyontárgyak stb.) az alábbiak szerint tárolandóak (a tárolás céljára szolgáló helyiség - a biztosítási összegnek megfelelő - védettségi szintű legyen):

a) 100.000,- Ft biztosítási összeg alatt:

lakás céljaira szolgáló helyiségekben tetszőleges módon, üzlethelyiségekben, munkahelyeken beépített, illetve rögzített vaskazettában,

b) 100.000,- Ft és 200.000,- Ft biztosítási összeg között: lakás céljaira szolgáló helyiségekben tetszőleges módon,

üzlethelyiségekben, munkahelyeken tűzbiztos lemez-, vagy páncélszekrényben,

c) 200.000,- Ft és 1.000.000,- Ft biztosítási összeg között:

lakás céljaira szolgáló helyiségekben 500.000,- Ft-ig tetszőleges módon, egyébként minősített,

biztosító által elfogadott lemez-, illetve páncélszekrényben,

d) 1.000.000,- Ft biztosítási összeg felett:

minősített, biztosító által elfogadott lemez-, illetve páncélszekrényben, a páncélszekrényt el kell látni fúrás és nyitás érzékelővel, be kell kötni az elektronikus jelzőrendszerbe.

X. sz. MELLÉKLET

AZ 1. VAGYONCSOPORTBA SOROLT VAGYONTÁRGYAK SZÁLLÍTÁSI SZABÁLYAI

A biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott és az I. sz. MELLÉKLET 1. Vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak, (készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drága- és féldrágakövek, valamint egyéb, a biztosító által megnevezett vagyontárgyak stb.) az alábbiak szerint szállítandóak:

a) 100.000,- Ft biztosítási összegig tetszőleges módon egy fő,

b) 100.000,- és 500.000,- Ft biztosítási összeg között két fő, riasztójelzést adó pénzszállító táskával,

c) 500.000,- Ft és 2.000.000,- Ft biztosítási összeg között három fő, vagy két fő, ha az egyik fegyveres, riasztójelzést adó pénzszállító táskával és gépkocsival,

d) 2.000.000,- Ft biztosítási összeg felett csak erre a célra kiképzett, szakhatósági engedéllyel rendelkező pénzszállító szervezet végezheti a szállítást az alábbi feltételekkel:

- 2 és 30 millió Ft között személygépkocsival vagy kisteherautóval. Személyzet három fő, melyből

kettő fegyveres,

- 30 és 50 millió Ft között speciális pénzszállító kocsival (páncélautó) mely az alábbi feltételeknek

megfelel:

- a rakodótér és a vezetőfülke borítása, üvegezése védelmet nyújt a kiskaliberű marok

lőfegyverek ellen,

- a rakodótér és a vezetőfülke ajtajai kívülről csak kulccsal nyithatóak,

- a rakodótér ajtaját több ponton záródó speciális zárral kell ellátni,

- elektronikai jelzőrendszerrel van ellátva, mely támadás, az ajtók illetéktelen nyitása, vagy a

gépjármű eltulajdonítása esetén riasztójelzést ad és megakadályozza a jármű elvitelét (a

motor üzembehelyezését),

- a kocsi személyzete a vezetővel együtt három fő, kettő fegyveres. Egy fegyveres kísérő

vezetőfülkében, egy a rakodótérben helyezkedik el,

- az útvonal biztosításához kísérő személygépkocsi szükséges két fő fegyveressel,

- 50 és 100 millió Ft között a 30 és 50 millió Ft közötti értékkel azonos módon, + előfutó kísérő

kocsi két fő fegyveressel,

- 100 millió Ft felett páncélautóval, mely az alábbi feltételeknek megfelel:

- a jármű borítása, üvegezése golyóálló, védelmet nyújt a közepes hatóerejű kézifegyverek

(lőfegyverek) ellen,

- a rakodótér és a vezetőfülke ajtajai kívülről csak kulccsal nyithatóak,

- a rakodótér ajtaja több ponton záródó zárszerkezettel rendelkezik,

- elektronikai jelzőrendszerrel van ellátva, főbb jellemzői az alábbiak:

- kódolható,

- rendelkezik támadásjelzéssel,

- teljesen független a gépkocsi egyéb elektronikai rendszereitől, saját külön tápellátással rendelkezik,

- a teljes rendszer szabotázs védett,

- jelzi az illetéktelen ajtónyitásokat és eltulajdonítást, megakadályozza a jármű

elvitelét a gyújtás leválasztásával és az üzem-anyagvezeték zárásával, valamint a

fékrendszer blokkolásával,

- a gumik nyomástartóak, 8-10 db szög által okozott lyuk, illetve 6 mm-es pl. golyó ütötte

lyuk esetén is tartja a nyomást,

- a jármű a zárt építés miatt légkondicionált kivitelű legyen, olyan légszűrő berendezéssel

ellátott, amely megegyezik a gázálarc szűrőbetét tulajdonságaival,

- a szállító jármű vezetőfülkéjét oxigénpalackkal kell felszerelni, mely a személyzet oxigén

ellátását 30 percen keresztül biztosítja,

- az állandó kapcsolattartáshoz URH adó-vevő berendezés szükséges, rejtett antennával,

önálló energiaellátási lehetőséggel (kísérő kocsik és a központ között is),

- az útvonal biztosításához előfutó és követő kísérő személygépkocsi szükséges két-két fő

fegyveressel.

A KÁRBEJELENTÉS ÉS KÁRRENDEZÉS SZABÁLYAI

A kárbejelentés és rendezés szabályai azonosak az alapbiztosítás feltételekben leírtakkal, kivéve:

17. A betöréses lopás (rablás) kárnál az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést tenni, s erről másolatilag a biztosítót tájékoztatni. A nyomozást megszüntető jogerős határozatot a biztosítónak a kár végleges kifizetéséhez be kell mutatni.

18. Egyéb vonatkozásban az ATLASZ GSZK Szabályzat I-XII. fejezetében foglaltak irányadók.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK KÁRBIZTOSÍTÁSÁHOZ

ÜZEMI BALESETBŐL SZÁRMAZÓ FELELŐSSÉGI KÁROK

1. E biztosítás alapján a Biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy fedezetet nyújt azokra a kártérítési, illetve megtérítési követelésekre, valamint sérelemdíj megfizetése iránti követelésekre, amelyeket a biztosított alkalmazottainak, tagjainak, megbízottainak stb. üzemi balesete miatt a biztosítottal szemben támasztanak, és amelyekért a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2. A Biztosító a felmerült károkat a szerződésben (biztosítási fedezetigazolásban) rögzített káreseményenkénti és éves kártérítési felső határ (biztosítási összeg) erejéig téríti meg. A jogvédelmi költségek, egyéb eljárási költségek és kamatok megtérítését a Biztosító minden esetben a szerződésben (biztosítási fedezetigazolásban) meghatározott, és a biztosítási összegen belül értendő összeg (szublimit) erejéig vállalja megtéríteni.

3. A járadék kifizetéssel járó személyi sérüléses károk esetén a Biztosító csak a maximált kár és a járadék tőke értékének arányában számított részt téríti meg járadék formájában.

4. A biztosítás azokra az üzemi balesetből származó károkra terjed ki, amelyeknél az üzemi baleset dolgozót

- a biztosított telephelyén - munkaidő alatt, vagy

- a biztosított telephelyén kívül, a biztosított rendelkezése folytán, vagy érdekében végzett munka során érte, ideértve a kiküldetés, a külszolgálat, a kihelyezés stb. alkalmával a munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezett üzemi baleseteket is.

5. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosító részére az elévülési időn belül bejelentett károkra terjed ki.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a. A károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, akkor a károkozás időpontja az az utolsó nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezte nélkül pótolni lehetett volna.

b. A kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a Biztosított kártérítés fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az időpont:

- a károsult fizikai sérülése esetén a sérülés időpontja,

- a károsult egészségkárosodása esetén a károsodás időpontja, vitás esetben az az időpont,

amikor az egészségkárosodást az orvos először megállapítja,

- dologi (tárgyrongálási) kár esetén a károsodás időpontja.

c. A kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a Biztosított a kár bekövetkezését a Biztosítónak írásban bejelentette.

6. Nem téríti meg a Biztosító

a) a szándékosan okozott károkat,

b) a Magyarország területén kívül történt üzemi balesetekből eredő károkat, továbbá

c) a foglalkozási megbetegedésből eredő, illetve munkahelyi-, munkaköri ártalom miatt támasztott kárigényeket,

d) e szerződés alapján azokat a gépjármű által okozott üzemi baleseti károkat, melyek a kárt okozó gépjármű kötelező felelősségbiztosítása alapján megtéríthetők,

e) a dolgozókat munkahelyükre menet, vagy onnan távozóban, útközben ért balesetek miatti igényeket.

7. A Biztosító a felelősségbiztosítás alapján kifizetett összeg megtérítését követelheti a

biztosítottól, ha ez utóbbi a kárt súlyosan gondatlanul okozta. A jelen feltétel szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha

a. a kárért felelős személy a kárt ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt okozta és ez a tény a károkozásban közrejátszott,

b. a Biztosított a kárt okozó tevékenységet a szükséges engedélyek nélkül végezte,

c. a Biztosított a jogszabályokban vagy más kötelező rendelkezésekben előírt személy és tárgyi feltételek hiányában végezte tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrejátszott,

d. a Biztosított valamely hatóság vagy felügyeleti szerv határozatának, utasításának be nem tartásával végezte tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrejátszott,

e. a súlyosan gondatlan károkozás tényét a bíróság jogerős határozatban állapította meg,

f. az üzemi baleset oka a munkavédelmi szabályok olyan súlyos megsértése, amely miatt az illetékes hatóság a munkáltatót 1.000.000 Ft-ot meghaladó mértékű pénzbírsággal sújtotta.

8. A Biztosító egy biztosítási eseménynek tekinti, ha az azonos vagy eltérő időpontban bekövetkező, egy vagy több károsultat érő károk ugyanazon károkozói magatartásból, illetve okból erednek.

9. A Biztosítási díj alapja – egyéb megállapodás hiányában – a biztosított által éves szinten kifizetett munkabérek és egyéb bérjellegű juttatások összege.

10. A Biztosító lemond arról a jogszabály által biztosított jogosultságáról, mely szerint a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és balesetbiztosítási szerződés alapján teljesített biztosítási összeget a dolgozót megillető kártérítésbe be kell számítani.

11. A biztosított vállalja, hogy a szerződésben megállapított kártérítési összeghatárig a károkat elbírálja, a szükséges igazolásokat beszerzi és a károsultak részére a kártérítést folyósítja.

A folyósított kártérítéseket összesítve negyedévenként számolják el a szerződő felek.

A Biztosító a kifizetések indokoltságát, összegszerűségét utólag bármikor jogosult ellenőrizni.

A járadékra és nem vagyoni kárpótlásra irányuló igényeket - összeghatártól függetlenül a Biztosító bírálja el.

12. A kártérítési limit (biztosítási összeg) a folyó biztosítási évre fizetett kártérítés, illetve jogvédelmi költség, eljárási költség és kamat összegével csökken. A fedezet feltöltésének lehetőségét a biztosító kizárja.

Egyéb vonatkozásban az ATLASZ GSZK Szabályzat I-XII. fejezetében foglaltak irányadók.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK KÁRBIZTOSÍTÁSÁHOZ

ÜVEGBIZTOSÍTÁS

1. E biztosítás alapján a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy megtéríti azokat a károkat, amelyek a gazdálkodó szervezet irodahelyiségeinek, kereskedelmi üzlethálózatának, ipartelepeinek, ill. műhelyhálózatának beépített üvegezésében törés vagy repedés következtében álltak elő.

2. Az üvegbiztosítás kiterjed

a) a biztosított épületeknek és építményeknek szerkezetileg beépített üvegezésére,

b) a biztosított üzletek, árudák, bemutatótermek belső üvegezésére (pult, vitrin, kirakatszekrény, üvegfal stb.),

c) üveg-cégtáblákra.

3. A biztosítás nem fedezi a kárt, ha az üvegtörés, vagy repedéskár a biztosítás feladásakor már törött, repedt, vagy toldott üvegekben következett be, továbbá a biztosított által választott - biztosítási eseményenkénti és biztosítási évenkénti - kártérítési felső határértéket meghaladó károkat.

4. Nincsenek biztosítva a melegágyak és üvegházak üvegezései, az üvegtetők, neonok, taposó üvegek, ólom, ón- és rézfoglalatok és azokban elhelyezett különleges üvegek, valamint az üveg- dísztárgyak és a csillárok.

5. A biztosítási díjalapja a biztosított épületek és építmények számviteli nyilvántartás szerinti értékének 20%-a.

A biztosítás díjtétele a biztosított által választott kártérítési felső határérték függvénye. A díjalap és a díjtétel szorzata adja az éves biztosítási díjat.

6. Egyéb vonatkozásban az ATLASZ GSZK Szabályzat I-XII. fejezetében foglaltak irányadók.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK KÁRBIZTOSÍTÁSÁHOZ

SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁS

E biztosítás alapján a Biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy a biztosított részére a belföldről belföldi rendeltetési helyre történő szállítások során az alábbi káresemények által okozott károkat:

1. A biztosító fedezetet nyújt belföldről belföldi rendeltetési helyre

a) a gazdálkodó szervezet veszélyére kiszállított,

b) a gazdálkodó szervezet veszélyére érkező,

c) a visszaáruknál a gazdálkodó szervezet veszélyére visszaszállított,

d) a gazdálkodó szervezet telephelyi között átszállított

szállítmányok rakományértékében a szállítás tartam alatt - beleértve a fel-, le- és átrakodást, a szükséges, de legfeljebb 15 napig tartó közbeeső tárolásokat is - a 2., 3. és 4. pontban meghatározott biztosítási eseményekből bekövetkező károkra.

A gazdálkodó szervezet telephelyei közötti szállításnak minősül, amikor a szállítás érdekében a szállító járműnek közutat is igénybe kell venni.

2. Megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban a szállítóeszközt ért baleset, tűz, robbanás, elemi csapás, rablás, csapadékvíz és azzal összefüggő oxidáció, valamint ezen események okozta késedelmes szállítás következtében álltak elő, kivéve:

ha a gazdálkodó szervezet telephelyei közötti szállítás esetében a szélvihar és csapadékvíz okozta a kárt,

ha a szállítóeszközt ért baleset azért következett be, mert az igénybe vett jármű a szállításra alkalmatlan volt.

3. Megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban törés, rendkívüli csurgás, szivárgás és szóródás következtében keletkeztek, kivéve amelyek:

a) a visszaszállított göngyölegekben,

b) ömlesztett és szálas termékekben, terményekben, termésben, takarmányban, a telephelyek közötti szállítmányok rakományértékében,

c) nem a kereskedelemben szokásos módon és gondossággal csomagolt árukban,

d) a feladáskor már sérült árukban keletkeztek,

e) a szállító jármű alkalmatlansága miatt következtek be.

4. Megtéríti a biztosító a szállítmányban lopás vagy elvesztés folytán keletkezett károkat, kivéve

a) a nyitott járművön szállított vagyontárgyakban keletkezett kárt, ha a szállítmányt a jármű vezetőjén kívül külön személy nem kísérte, és aki a küldeményt állandó felügyelet alatt tartotta,

b) ha azok saját vagy bérelt járművön történő szállításkor és nem közúti baleset vagy elemi csapás miatt keletkeztek,

c) a bezárt, sértetlenül érkezett konténerben észlelt áruhiányból származó károkat,

d) a fuvarozó vállalat által szállított olyan vagyontárgyakban keletkezett kárt, ha az áru a feladáskor, és a kiszolgáltatáskor hivatalosan mérlegelve és számlázva nem volt. Abban az esetben azonban, ha a biztosított a hiányt (lopást) az érvényben lévő fuvarozási feltételek által megjelölt határidőn belül az illetékes személyek bevonásával (MÁV, fuvarozó vállalat, helyi önkormányzat stb.) jegyzőkönyvbe foglalva igazolja, a Biztosító a kárt megtéríti.

5. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha

a) azt a gazdálkodó szervezet, mint fuvarozó a megbízónak vagy címzettnek okozott kár címén megtéríteni köteles,

b) a címzett a küldeményt a hiány vagy sérülés előzetes hivatalos megállapítása nélkül átvette. Kivételt képez, ha a kár külsőleg nem volt felismerhető és a biztosított (címzett) annak megállapítására a fuvarozó vállalatot az átvételtől számított 72 órán belül felkérte,

c) a biztosított a kárért felelőssé tehető harmadik személyt (pl. a fuvarozó vállalatot) a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül szavatossága alól felmentette, vagy a biztosító a biztosított egyéb cselekménye, illetve mulasztása miatt visszkereseti igényét nem tudja érvényesíteni.

d) a telephelyen belüli, anyag és áru szállítással összefüggésben keletkezett.

6. Biztosítás nem köthető külföldi tulajdont képező vagyontárgyakra.

7. A szállított áruk érzékenységének függvényében differenciált önrészt állapít meg a biztosító a díjszabás szerint.

Az önrész feletti károk teljes értékben térítésre kerülnek.

8. A biztosítás díjalapja a biztosításra feladott ki- és beérkező (forgalmazott) termékek értékének éves összege.

9. Egyéb vonatkozásban az ATLASZ GSZK Szabályzat I-XII. fejezetében foglaltak irányadók.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK KÁRBIZTOSÍTÁSÁHOZ

GÉPTÖRÉS-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

E biztosítás alapján a biztosító azt a kötelezettsége vállalja, hogy megtéríti a biztosított részére a Magyarországon lévő biztosított vagyontárgyakban az alábbi káresemények által okozott károkat.

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Géptörés: a gépek, gépi berendezések véletlen, váratlan előre nem látható formában fellépő töréskára, mely azok részleges vagy teljes működésképtelenségét eredményezi.

2. Gépbaleset: a gépek, gépi berendezések véletlen külső erőhatás, baleset miatt bekövetkező kára, mely azok részleges vagy teljes működésképtelenségét eredményezi.

A géptörés és gépbaleset biztosítás kiterjed:

az üzembe helyezett gépekre, függetlenül attól, hogy üzemelnek, vagy állnak,

javítás, karbantartás, áthelyezés céljából leszerelés, felszerelés vagy mozgatás alatt álló gépekre.

3. Géptörés, gépbaleset biztosítás káreseménynek kizárólag az minősül, ha a kár oka:

a) anyaghiba, tervezési vagy kivitelezései hiba,

b) rázkódás (rezonancia), vagy alkatrészek kilazulása,

c) hibás beállítás, vagy szabályozás,

d) rossz elhelyezés, telepítés,

e) olajozás, kenés kimaradása,

f) túlterhelés,

g) túlhevülés (kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berendezések),

h) túlpörgés (centrifugális erő hatása),

i) rövidzárlat, szigetelési hiba,

j) mérő-, szabályozó-, vezérlő- és biztonsági berendezések meghibásodása,

k) leesés, lökés, ütközés,

l) idegen tárgy(ak) akadályozása,

m) a gépet üzemeltető dolgozó figyelmetlensége, gyakorlatának hiánya, szakmai tévedése,

n) a biztosított más alkalmazottja vagy harmadik személy szerződésen kívüli károkozása.

BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

4. Biztosítható vagyontárgyak a gazdálkodó szervezet tárgyi eszközei közül:

a) gépek,

b) gépi berendezések,

c) műszerek,

d) szállító- és hírközlő berendezések,

e) igazgatási és egyéb felszerelések közül a gépek (a továbbiakban gépek, berendezések),

f) járművek közül a munkagépként működő rendszámos járművek és a munkagépek.

5. A bérelt, kölcsönvett, lízingszerződéssel bérbevett, kipróbálásra átvett gépek, gépi berendezések és műszerek, szállító- és hírközlő berendezések, igazgatási és egyéb felszerelések közül a gépek.

6. Nem biztosíthatók a 4. és 5. pontban felsoroltak közül:

a) a számítógépek,

b) légi járművek, személy- és teherszállító járművek,

c) műszaki elhasználódás, vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépi tárgyi eszközök.

A BIZTOSÍTÁSBÓL KIZÁRT KÁRESEMÉNYEK ÉS KÁROK

7. Nem terjed ki a biztosítás a káreseményekre, amelyek a gép

a) próbaüzeme,

b) szándékos túlterhelése,

c) biztonsági határt meghaladó üzemi próbája,

d) telephelyen kívüli szállítása

e) a biztosított vagyontárgy rendszeres használatából eredő fokozatos elhasználódás, valamint a légköri tényezők hatására kialakuló korrózió, oxidáció vagy lerakódás hatására keletkeztek,

f) a biztosítás megkötésekor a biztosított vagyontárgynak a biztosított által ismert hiányosságból erednek,

g) szállítás, átrakás, össze-, szétszerelés, próbaüzem alatt vagy által következnek be, kivéve, ha ezen tevékenységek a karbantartási és szervíz munkák részét képezik,

h) a biztosított eszközt gyártó, illetve szállító által adott, a karbantartási munkák elvégzésére és az üzemeltetési szabályokra vonatkozó utasítások be nem tartásának következményei,

i) pótalkatrészekben keletkeztek, kivéve ha a pótalkatrész értéke a biztosítási összegben szerepel,

j) géptörés károk esetén a tartozékokban (az alapgéphez vagy alapgépre csatlakoztatható különféle funkciók elvégzésére alkalmas szerszámokban pl. vágó, fúró, csiszoló, fényező- és csere szerszámok, tömlők) öntőformákban, mintákban, porlasztó fúvókákban, sajtoló formákban, védőrácsokban, szűrőkben, tűzálló burkolatokban, fogaskerekekben, szíjakban, láncokban, emelővillákban, kanalakban, futószalagokban, gumiabroncsokban, összekötő kábelekben és minden nem fémből való alkatrészekben keletkeztek, valamint ha a kár a gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészekben keletkezett,

k) jogszabályban vagy szerződésben meghatározott többletköltségként, valamint a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként jelentkeztek (pl. kötbér, bírság, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér többletköltség vagy egyéb veszteség)

l) a károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származnak és a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják,

m) a biztosított vagyontárgyak avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be,

n) a garancia, szavatosság körében megtérülnek,

o) a szállított vagyontárgyakban keletkeztek,

p) a rendeltetésszerűen tűznek kitett vagyontárgyakban - beleértve a felhasznált tüzelő és egyéb

technológiai anyagokat - a technológiai használatukkal összefüggésben tűzkárként keletkeztek,

q) a lánctalpas járművek lánctalpát, vezető görgőit és kerekeit ért károk

r) a lízingelt vagy tartós bérletbe adott vagyontárgyak elsikkasztása (Btk.317§), illetve vissza nem szolgáltatása miatt keletkeztek

s) mobil, rendszámmal ellátott járművek esetében:

- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján térítés köteles károk és/vagy

- a CASCO biztosítás alapján térítés köteles károk és/vagy a közúton következnek be során keletkeztek, illetve azon károk, melyek jótállás/garancia/szavatosság körében térülnek.

8. Nem minősül biztosítási káreseménynek, ha a kár oka:

a) a gépjármű-biztosítások alapján téríthető káresemény,

b) a GSZK alapvagyonbiztosítás alapján téríthető káresemény,

c) a gép, gépalkatrész természetes elhasználódása,

d) a gép lassú, fokozatos állagromlása (korrózió, kopás, felületek karcolása, vízkövesedés, szennyeződés),

e) lassan végbemenő deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges hasadás, hibás csőcsatlakozás, tömítések javítása, öntési hiba, kivéve, ha géptörés-kárt idéznek elő más gépszerkezetekben, alkatrészekben,

f) radioaktív szennyeződés.

9. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

a) épületszerkezetekben, emelőszerkezetekben, szerszámokban, gyártóeszközökben, öntőformákban, öntőmintákban és öntőüstökben, továbbá pótalkatrészekben, tartozékokban, ha az alapgép semmisült meg,

b) a gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélődő alkatrészekben, a nem fémből készült alkatrészekben, porlasztókban, tűzálló bur-kolatokban, szállítószalagok hevederjében és gördülő elemeiben, gumiabroncsokban, összekötő kábelek- és tömlőkben, tömítésekben, szűrőkben és szitákban, csomagolóanyagokban keletkeztek.

c) oka, a biztosított előtt a biztosítási szerződés megkötésekor ismert volt, és nem hozta a biztosító tudomására,

d) a géptörés miatt üzemszünetből eredő veszteségek, kötbérek, bírságok,

e) következményi károk.

A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE

10. A kölcsönvett, bérelt, lízingszerződéssel átvett gépek esetén, ha a biztosítási szerződés a tulajdonos javára szól, a kártérítés felső határösszege megegyezik az alapbiztosításban leírtakkal.

11. Ha a biztosítási szerződés nem a tulajdonos javára szól, a kártérítés nem haladhatja meg a káridőponti avult értéket.

12. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a gép, gépi berendezés kárkori értéke, a biztosító olyan arányban téríti meg a kárt, ahogy a biztosítási összeg aránylik a gép értékéhez.

13. A javítási költségek nem tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka többletköltségeit, valamint az alkatrészek sürgős szállításának, illetve gyártásának többletköltségeit.

Elektromos forgógépek újratekercselésének költségeit a biztosító 50%-ban téríti meg. Belsőégésű motorok forgattyús tengelye, hengerfeje, perselye, dugattyúi és szerelvényei kárkori elhasználódásuknak megfelelő értékcsökkentéssel térülnek.

A BIZTOSÍTÁSI DÍJ SZÁMÍTÁSA

14. A biztosítási díjak megállapításának alapját a jelen szerződés szerint megjelölt vagyontárgyak számviteli nyilvántartás szerinti értéke szolgáltatja.

15. Az elszámolásos biztosítás díjszámítása a gépek, gépi berendezések számviteli nyilvántartás szerinti értékének nyitó állománya I. 1-i összege, a VII. 1-i összeg kétszerese a

X. 1-i összeg négy negyedéves számtani átlaga alapján történik. Az egyszerű mérlegkészítésre kötelezettek a tárgyévi nyitó állomány adatait közlik.

A kiállított biztosítási adatközlő lapot a biztosító részére a biztosítás feladásakor, valamint évenként, a tárgyév november 10-ig, végelszámolás céljából meg kell küldeni.

16. A biztosítási díj függ a biztosítandó gépek, gépi berendezések műszaki állapotától, az üzemeltetés körülményektől, a szakmai felkészültségtől és a gépjavítási rendszertől.

17. A díjmegállapítás a Gazdálkodó Szervezetek géptörés-biztosításának díjszabása alapján történik.

18. A meghatározott időre szóló biztosítások díját, ha a biztosítás időtartama egy naptári éven belül van, szerződés megkötésekor kell kifizetni. Egy naptári éven túl a biztosítások díját négy egyenlő részletben, február 20-án, április 20-án, július 20-án és október 20-án kell fizetni, a lejáratig terjedően.

19. A biztosító a közölt adatok helyességét a biztosított könyveiben a helyszínen bármikor ellenőrizheti. Az ellenőrzés során esetlegesen észlelt eltéréseket visszamenő hatállyal helyesbíteni kell és a díjkülönbözetet a legközelebbi negyedévi díjesedékességkor kell elszámolni.

VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

20. A biztosítottnak a jelen szerződés alapján legkésőbb 15 napon belül be kell jelentenie díjmegállapítás céljából

a) ha a kármegelőzés, vagy kárelhárítás rendszerében lényeges módosulás történt, és az értékelhető, a díjtételek szempontjából figyelembe vehető (pl. biztonsági berendezés felszerelése, javítási színvonalváltozás),

b) az üzemek, illetőleg a biztosított gépek leállítását, vagy a termelésből való végleges kikapcsolását,

c) az üzemek, telepek, gépek, berendezések más vállalat részére történő átadását vagy bérbeadását,

d) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog keletkezését, a jogosult megjelölésével,

e) a biztosított idegen vagyontárgyakban bekövetkezett változást.

21. Amennyiben a Biztosított bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító jogosult a megállapított díjat utólag, a legközelebbi díjesedékesség alkalmával elszámolni.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

22. Egyéb vonatkozásban az ATLASZ GSZK Szabályzat I-XII. fejezetében foglaltak irányadók.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK KÁRBIZTOSÍTÁSÁHOZ

JÉGVERÉS ÉS HÓNYOMÁS OKOZTA KÁROK

E biztosítás alapján a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy megtéríti a biztosított részére a Magyarországon lévő biztosított vagyontárgyakban az alábbi káresemények által okozott károkat:

1. a) A jégverés a jelen szerződés szempontjából a különböző méretű jégszemcsék, jégszemek formájában lehulló csapadék, amely az épületek, építmények tetőzetében (tetőszerkezetében és tetőfedésében) törés (repedés) kárt okoz.

A jégverés kockázat kizárólag a biztosított tulajdonát képező épületek, építmények tetőzetében - ideértve a stabil üvegházak üvegfedését is - keletkezett jégveréskárokra terjed ki, kivéve - a hideg és melegágyak üvegezésében keletkezett károkat.

b) A hónyomás kockázat keretében megtéríti a biztosító a biztosított tulajdonát képező épületekben, építményekben és az azokban elhelyezett ingóságokban hónyomás (hóterhelés) által okozott károkat.

Nem terjed ki a biztosítás kizárólag csak az esővízlevezető és hófogószerkezetekben keletkezett károkra.

Nem tekinthetők hónyomáskárnak olyan károk, amelyek a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következtek be.

2. Egyéb vonatkozásban az ATLASZ GSZK Szabályzat I-XII. fejezetében foglaltak irányadók.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK KÁRBIZTOSÍTÁSÁHOZ

IDEGEN JÁRMŰVEK RONGÁLÁSA ÁLTAL OKOZOTT KÁROK

1. Az idegen járművek nekiütközéséből eredő kockázat kiterjed az alapmódozat szerinti vagyontárgyakra, kivéve a szabadban levő állatokat.

2. Egyéb vonatkozásban az ATLASZ GSZK Szabályzat I-XII. fejezetében foglaltak irányadók.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK KÁRBIZTOSÍTÁSÁHOZ

SZOLGÁLTATÁS KIMARADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ KÁROK

1. Jelen biztosítás alapján a biztosító megtéríti a biztosított részére más szervezetek által szolgáltatott elektromos áram, víz, gáz, távhő kimaradásából, ill. a szolgáltatási szerződésben előírt paramétereinek dokumentálhatóan bizonyított megváltozásából származó, esetenként legalább 10.000 forintot meghaladó (materiális) vagyonkárok és azokkal kapcsolatos helyreállítási költségeit.

2. A biztosítási fedezet nem terjed ki

a.) a szolgáltatáskimaradásból adódó gazdasági hátrányokra (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér, kötbér, bírság stb.) és azokra az esetekre,

b.) ha a szolgáltató a szolgáltatás változtatását (vagy leállítását) jelezte a biztosított felé, c.) ha a szolgáltatás változtatását (ill. leállítását) hatóságilag rendelték el

d.) ha a kimaradás/szüneteltetés az egyébként is szokásos szüneteltetési/karbantartási időszakra esett,

e.) ha a kimaradás/szüneteltetés a 12 órát nem haladja meg,

f.) ha a szolgáltató a szolgáltatás szüneteltetését a szolgáltatási szerződés alapján rendelte el,

g.) ha a kimaradás/szüneteltetés nem haladta meg a szolgáltatási szerződésben foglalt h.) lehetséges leghosszabb időtartamot, ha a kimaradás/szüneteltetést ellenállhatatlan

természeti erő (vis maior) okozta,

i.) közüzemi számla ki nem egyenlítésével összefüggésben bekövetkező közvetlen és következményi károk,

j.) a normális hűtési tartomány közbeni árumegromlásokra,

k.) a tárolt áruk bármely vesztesége, amely zsugorodás, rejtett hiba vagy betegség, l.) természetes romlás vagy természetes rothadás eredménye;

m.) a helytelen tárolásból, a csomagolóanyag károsodásából, a levegő elégtelen keringéséből, a hőmérséklet kiegyenlítetlenségéből eredő veszteségekre;

n.) a hűtőberendezés karbantartásának, javításának karbantartásának elmulasztásával, illetve hibás karbantartási munka elvégzésével összefüggésben bekövetkező

közvetlen és következményi károkra.

3. A károk rendezéséhez a biztosított a szükséges igazolásokat a szolgáltatás kimaradásáról beszerezni köteles, mely bizonylat a jogalapelbírálás és a kártérítés feltétele.

4. A biztosítottnak igazolnia kell, hogy a szolgáltatás kimaradás tényét a szolgáltatónak haladéktalanul bejelentette.

5. Ha a szolgáltatás kimaradásáért a szolgáltató felelőssége egyértelműen bizonyított, akkor a biztosító a visszkereseti jogával, ill. a szolgáltató felé.

6. A biztosítás díjalapja a biztosított biztosítható vagyonérték.

7. Maximális kártérítési összeg: kötvény szerint

8. Egyéb vonatkozásban az ATLASZ GSZK Szabályzat I-XII. fejezetében foglaltak irányadók.