AXIOM Aplus SZÁRMAZTATOTT ALAP

AXIOM Aplus SZÁRMAZTATOTT ALAP

Kezelési Szabályzat

Alapkezelő Axiom Alapkezelő Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 0.

Letétkezelő Raiffeisen Bank Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000-000.

Közzététel napja: 2021.03.10.

Hatályos: 2021.03.10.

AXIOM APLUS SZÁRMAZTATOTT ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZA

Figyelemfelhívás:

 Az Alap első alkalommal történő vásárlása esetén a minimum befektetendő összeg 10 millió Ft.

 Az Alap akár harmincszoros tőkeáttételt is alkalmazhat.

I. A befektetési alapra vonatkozó információk

1. A befektetési alap alapadatai

1.1. A befektetési alap neve:

Axiom Aplus Származtatott Alap

1.2. A befektetési alap rövid neve:

Axiom Aplus Származtatott Alap

1.3. A befektetési alap székhelye:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 0.

1.4. A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma

Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja: 2018. június 13. Az Alap nyilvántartási száma (lajstromszáma): 1111-765

1.5. A befektetési alapkezelő neve:

AXIOM Alapkezelő Zrt.

1.6. A letétkezelő neve:

Raiffeisen Bank Zrt.

1.7. A forgalmazó neve:

AXIOM Alapkezelő Zrt.

1.8. A befektetési alap működési formája (nyilvános), a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy lakossági):

Működési forma: Nyilvános

A lehetséges befektetők köre: Szakmai és lakossági

1.9. A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zárt végű):

Nyíltvégű

1.10. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése:

Határozatlan

1.11. Xxxxx feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv vagy ABAK- irányelv alapján harmonizált alap:

A befektetési alap ABAK-irányelv alapján harmonizált alap.

1.12. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól

Egy sorozat kibocsátása történt, amely ISIN kódja az 5. pontban került feltüntetésre.

1.13. A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapíralap, ingatlanalap, kockázati tőkealap, magántőkealap):

Értékpapíralap

1.14. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése:

A befektetési alap a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet (tőke-, illetve hozamvédelem) nem tesz, illetve a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó garanciát (tőke-, illetve hozamgarancia) nem vállal.

2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk

Az Alap forgalmazásának feladatait az Alapkezelő látja el. Az Alapkezelő (Forgalmazó) ugyanakkor ügyfél- és értékpapírszámla vezetésre nem jogosult.

Az Alap Letétkezelője jogosult fizetési- és értékpapírszámla vezetésre is, amely keretében a Raiffeisen Bank Zrt., mint számlavezető fizetési- és értékpapírszámlát nyithat és vezethet a Befektetők részére, továbbá fizetési- és értékpapírszámlát nyit és vezet az Alap részére (Letétkezelési Számla).

A Befektetőknek nem kötelező a Raiffeisen Bank Zrt-nél fizetési- és értékpapírszámlát nyitni, bármely más számlavezetőnél (a továbbiakban: Számlavezető) rendelkezhet fizetési- vagy ügyfélszámlával és értékpapírszámlával.

Az Alap – a piaci gyakorlattól eltérő módon – nem használ referencia indexet. Az Alap a jelen kezelési szabályzat 36.1. pontjában részletezett módon akkor jogosult sikerdíjra, amennyiben a hozam meghaladja a hivatkozott pontban rögzített, fix mértékét. Azaz az Alap a teljesítményét ezen fix mértékhez (abszolút értékű mutatóhoz), és nem a mindenkori piaci környezetet tükröző, jellemzően indexalapú benchmarkhoz méri.

Ezen fix mérték alkalmazása szükségszerűen azzal jár, hogy

 az Alap magas hozama esetén, az Alapból sikerdíj jogcímen kifizetésre kerülő összeg arányaiban akár jelentősen is meghaladhatja az egyéb, indexalapú benchmarkot alkalmazó alapokból kifizetendő összeget.

 az Alapból nem kerül kifizetésre sikerdíj, amikor az indexalapú benchmarkok hozamát az Alap meghaladja ugyan, de ez a hozam nem éri el a 36.1. pontban meghatározott fix mértéket.

Az Alap a piaci környezet jelentős megváltozása estén felülvizsgálja az abszolút értékű mutatót.

3. A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása

2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (Tpt.),

2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól (Bszt.), 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (Kbftv.),

78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól (Korm. rendelet vagy Kormányrendelet),

A Bizottság 2012. december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről (ABAK-rendelet),

Az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25.-i 2015/2365/EU az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (SFTR rendelet),

2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról,

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.), 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.),

2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (Fttv.),

1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (Cstv.)

2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról (Különadó tv.)

BIZOTTSÁG 583/2010/EU RENDELETE (2010. július 1.) a 2009/65/EK európai

parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről ( az „SFDR ”)

4. A befektetés legfontosabb jogi következményeinek leírása, beleértve a joghatóságra, az alkalmazandó jogra és bármilyen olyan jogi eszköz meglétére vagy hiányára vonatkozó információkat, amelyek az ABA letelepedése szerinti országban hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról rendelkeznek

Az Alap hozamot nem fizet, így a Befektető a vételi és a visszaváltási ár közötti különbözeten realizálhat nyereségét. A vételi és a visszaváltási megbízás teljesítésére az aktuális (és a jelen Xxxxxxxx Szabályzat szerint megállapított) nettó eszközérték alapján kerül sor.

A befektetési jegyek nyíltvégű alap által kibocsátott befektetési jegyek, azaz azokat a Befektetők a folyamatos forgalmazás során az Alap futamideje alatt megvásárolhatják (vétel), illetve értékesíthetik (visszaváltás). Ennek feltétele, hogy

a Befektető értékpapírszámlával és fizetési számlával vagy ügyfélszámlával rendelkezzen bármelyik Számlavezető szolgáltatónál.

Az értékpapírszámla és a fizetési számla, valamint az ügyfélszámla megnyitására és vezetésére, a Befektető Számlavezető szolgáltatójának üzletszabályzatának rendelkezései, valamint az abban meghatározott ország jogszabályai az irányadóak. Jelen kezelési szabályzat kiadásának napján az Alapkezelőre, illetve a Raiffeisen Bank Zrt-re irányadó jog a magyar.

Az Alapkezelő egyben az Alap forgalmazását is ellátja, így az Alapkezelő, mint Forgalmazó tevékenységére a magyar jog az irányadó, amely azonos a jelen Alapra vonatkozóan alkalmazandó joggal. A vételi és visszaváltási megbízások teljesítésére a jelen kezelési szabályzat rendelkezései az irányadóak.

II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)

5. A befektetési jegy ISIN azonosítója:

HU0000720552

6. A befektetési jegy névértéke:

1,- Forint

7. A befektetési jegy devizaneme:

Magyar forint (HUF)

8. A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk:

Az Alap befektetési jegyei dematerializált értékpapírként kerülnek előállításra, kibocsátásra és értékesítésre. A dematerializált befektetési jegyek előállítására a Tpt.

7. § - 9/A. §-a és a 284/2001. (XII.26.) Korm. rendelet szabályai vonatkoznak. A kibocsátást (befektetési jegyek megkeletkeztetését) a KELER Zrt. végzi az Alapkezelő (mint Forgalmazó) megbízása alapján, a Letétkezelő közreműködésével.

Egy sorozat kerül kibocsátásra.

A befektetési jegyek nyíltvégű alap által kibocsátott befektetési jegyek, azaz azokra a Befektetők a folyamatos forgalmazás során vételi és visszaváltási megbízást adhatnak.

A befektetési jegyek folyamatos és nyilvános forgalmazására az Alapkezelő külön forgalmazót nem bízott meg, az Alapkezelő a forgalmazást maga végzi.

Az Alap befektetési jegyeinek értékesítésére és visszaváltására a megbízás napján érvényes, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken kerül sor.

Ennek megfelelően a Befektetők az Alap befektetési jegyeire vonatkozó vételi és visszaváltási megbízásokat az alábbiak szerint tehetik meg:

(i) A vételi megbízást a Befektető az Alapkezelő (Forgalmazó) részére adja meg, míg a megbízás fedezetét jelentő pénzösszeget - a vételi díjjal növelten - a Letétkezelő által az Alap számára vezetett fizetési számláján köteles biztosítani oly módon, hogy a Befektető a vételi megbízás megadásával egyidejűleg rendelkezik a vételi megbízás fedezetét képező pénzösszegnek Letétkezelő által az Alap részére vezetett fizetési számlájára történő átutalásáról. A megvásárolt befektetési jegy a Befektetőnek a Számlavezetőnél vezetett értékpapírszámláján kerül jóváírásra, az Alapkezelő (Forgalmazó) rendelkezése szerint.

(ii) A visszaváltási megbízást a Befektető az Alapkezelő (Forgalmazó) részére adja meg. A Befektető a megbízás tárgyát képező befektetési jegyet a Letétkezelő által az Alap számára vezetett értékpapírszámláján köteles biztosítani. A befektetési jegy eladásából származó pénzösszeg a Számlavezető által a Befektető részére vezetett fizetési- vagy ügyfélszámlán kerül jóváírásra, az Alapkezelő (Forgalmazó) rendelkezése szerint.

Az Alapkezelő (Forgalmazó) a megbízások befogadása során az ABAK-rendelet 65. cikk szerinti adatokat rögzíti, amelyek megadása a megbízás befogadásának feltétele.

Az Alapkezelő (Forgalmazó) részére megadott vételi és visszaváltási megbízásokat az Alapkezelő (Forgalmazó) haladéktalanul átadja a Letétkezelő részére, a KELER Zrt-nél történő befektetési jegy keletkeztetés illetve törlés érdekében.

A megbízás (befektetési jegy vétele, illetve visszaváltása) végrehajtását az Alapkezelő igazolja vissza a Befektető részére.

A Befektető fizetési- és ügyfélszámlájáról, illetve értékpapír számlájáról a Befektető Számlavezetője, a saját üzletszabályzatának megfelelően küld számlakivonatot a Befektető részére.

Az Alapkezelő (Forgalmazó) a jelen pont szerinti adatokat 5 évig megőrzi.

9. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja

A befektetési jegyek dematerializált formában kerülnek előállításra.

A befektetési jegyek a Befektető Számlavezetőjénél vezetett értékpapírszámlán vannak nyilvántartva. A dematerializált értékpapír átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.

Az értékpapír tulajdonosának – az ellenkező bizonyításáig – azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.

Az értékpapírszámlán végrehajtott műveletről a Befektető Számlavezetője, a művelet napján visszaigazolást állít ki és azt a saját üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonosnak. A Számlavezető az értékpapírszámla forgalmáról és egyenlegéről a számlatulajdonos részére számlakivonatot állít ki, a saját üzletszabályzatában foglaltak szerint. A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.

A Befektető Számlavezetője belépési azonosítót és havonta új jelszót képez a számlatulajdonos számára, amelyhez hozzárendeli a számlatulajdonos értékpapírszámláján lévő értékpapírokra és ügyfélszámlája adataira vonatkozó egyenleget és adatokat. A belépési azonosító és jelszó célja, hogy biztosítsa a számlatulajdonos részére annak lehetőségét, hogy az MNB honlapján azok használatával tájékozódjon az értékpapírszámlájának és ügyfélszámlájának aktuális helyzetéről az előző hónap utolsó napjára vonatkozóan.

A Befektető Számlavezetője az értékpapírszámlához és ügyfélszámlához kapcsolódóan képzett belépési azonosítót és jelszót átadja a számlatulajdonosnak és az MNB-nek. Az MNB az átadott értékpapírszámla- és ügyfélszámla-egyenleg és adatok elérhetőségét a tárgyhónapot követő hónap 10. munkanapjától a tárgyhónapot követő második hónap 10. munkanapjáig biztosítja.

10. A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai, annak leírása, hogy az ABAK hogyan biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és amennyiben valamely befektető kivételezett bánásmódban részesül, vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása; az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

A befektetési jegyek minden tulajdonosa jogosult:

(i) a befektetési jegyek visszaváltására a jelen Xxxxxxxx Szabályzatban meghatározottak szerint, a megbízás befogadásának napján érvényes, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken,

(ii) az Alap megszűnése esetén az Alap végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő befektetési jegyek névértékének az összes kibocsátott befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányában részesedni,

(iii) arra, hogy a befektetési jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Kezelési Szabályzatát, tájékoztatóját és kiemelt befektetési információját a rendelkezésére bocsássák, továbbá a folyamatos forgalmazás során arra, hogy az Alap Xxxxxxxx Szabályzatát, legutóbbi éves és féléves jelentését, kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák,

(iv) a rendszeres és rendkívüli tájékoztatásra,

(v) jogosult a Kbftv-ben, illetve egyéb jogszabályban, továbbá a jelen Kezelési Szabályzatban meghatározott egyéb jogok gyakorlására.

Az Alapkezelő a befektetők rendszeres és folyamatos tájékoztatása, valamint rendkívüli értesítések elérhetővé tétele mellett látja el az alap kezelését. Az Alapkezelő nem folytat olyan kereskedelmi kommunikációt, amely ezen tájékoztatások, értesítések, a kezelési szabályzatban vagy a befektetők részére elérhető tájékoztatókban vagy jelentésekben foglalt információkkal ellentmondó vagy eltérő lenne.

Az Alapkezelő nem tesz indokolatlan különbségtételt az egyes befektetők között, az Alap kezelése folyamán állandó jelleggel biztosítja az egyenlő bánásmód elvét, így különösen valamennyi befektető vételi és eladási megbízását azonos feltételek szerint, a jelen Xxxxxxxx Szabályzatban meghatározott módon kezeli.

Az Alap egyetlen befektetője sem részesül kivételezett bánásmódban a többi befektetővel szemben.

III. A befektetési alap befektetési politikája és céljai, azon eljárások leírása, amelyekkel a befektetési politika és stratégia módosítható, ezen belül különösen:

11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat (pl. tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció)

Az Alap célja, hogy az állampapírok hozamát jelentősen meghaladó hozamot érjen el. Ennek érdekében az Alap elsősorban származtatott piacokon vállal rövid, vagy középtávú spekulatív pozíciókat.

Alapnak nincs különleges célja ipari, földrajzi vagy egyéb piaci szektorral vagy meghatározott eszközosztályokkal kapcsolatosan.

12. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei

Az Alap nem alkalmaz referencia indexet. Az alap célja a 2%-os hozamszint meghaladása. Az Alap elsősorban a kötvény, részvény és deviza piacokon vállal fel származtatott pozíciókat. Az Alap devizaneme HUF, azonban a kezelt vagyon egy részét vagy egészét más devizákban is tarthatja. A származtatott ügyletek miatt az egyes piacokon és devizákban a kitettség 100%-ot meghaladó mértékű lehet. A felvállalt tőkeáttétel miatt az Alap kockázata lényegesen magasabb, mint egy klasszikus részvényalap kockázata. Az Alap a befektetési döntések meghozatalakor alapvetően makrogazdasági elemzésekre támaszkodik, melyeket a technikai elemzés eszköztárával egészít ki.

Az alap első alkalommal történő vásárlása esetén a minimum befektetendő összeg 10 millió Ft.

A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdésének megfelelően az Alapnál alkalmazott tőkeáttétel maximális nagysága jelen szabályzatban kerül meghatározásra, melynek mértéke max. 30-szoros.

13. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett a származtatott ügyletek alkalmazása

Az Alap eszközeit az alábbi eszközökbe fektetheti:

Eszköz megnevezése		Befektethet az Alap a termékbe?
a) pont	Folyószámla	igen
b) pont	Bankbetét	igen
c) pont	Magyar Állam által kibocsátott államkötvények, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jelzáloglevelek	igen
d) pont	OECD tagállam által kibocsátott államkötvények, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jelzáloglevelek	igen
e) pont	Tőzsdére bevezetett és tőzsdére be nem vezetett kollektív befektetési értékpapírok	igen
f) pont	Magyar és külföldi tőzsdére (OECD) bevezetett részvények, értékpapírok	igen
g) pont	Magyar és külföldi (OECD) tőzsdén kívüli részvények, értékpapírok	igen
h) pont	Deviza	igen
i) pont	Diszkont kincstárjegyek	igen
j) pont	Tőzsdei határidős ügyletek	igen
k) pont	Tőzsdén kívüli határidős ügyletek	igen
l) pont	Egyéb származtatott ügyletek (opció, cds, cfd, swap)	igen

Az Alap származtatott ügyleteket fedezeti és spekulatív céllal is köthet. A származtatott ügyletek alkalmazása a nettó kitettség növelésével arányosan az Alap befektetési kockázatát növeli.

14. Az egyes portfolióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya

Az egyes értékpapírfajták - beleértve az egy devizában denominált értékpapírok körének - maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya az Alap mindenkori eszközértékéhez képest:

		Minimum arány %	Maximum arány %
a) pont	Folyószámla	0	100
b) pont	Bankbetét	0	100
c) pont	Magyar Állam által kibocsátott államkötvények, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jelzáloglevelek	-200	200
d) pont	OECD tagállam által kibocsátott államkötvények, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jelzáloglevelek	-200	200
e) pont	Tőzsdére bevezetett és tőzsdére be nem vezetett kollektív befektetési értékpapírok	-200	200
f) pont	Magyar és külföldi tőzsdére (OECD) bevezetett részvények, értékpapírok	-200	200
g) pont	Magyar és külföldi (OECD) tőzsdén kívüli részvények, értékpapírok	-3000	3000
h) pont	Deviza	-3 000	3 000
i) pont	Diszkont kincstárjegyek	-200	200
j) pont	Tőzsdei határidős ügyletek	-3 000	3 000
k) pont	Tőzsdén kívüli határidős ügyletek	-3 000	3 000
l) pont	Egyéb származtatott ügyletek (opció, cds, cfd, swap)	-3 000	3 000

15. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható, ideértve a tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó megállapodásokat és az alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét

A Kormányrendelet 17. § (2) bekezdése alapján, Alap az eszközeinek legfeljebb 10 százalékát fektetheti be a Kormányrendelet 17. § (1) bekezdésben – így a 13. és 14. pontban – nem említett értékpapírokba, vagy egyéb pénzügyi eszközökbe.

Az Alap nem köthet a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó megállapodásokat.

A tőkeáttétel számítási módja megegyezik a Korm. rendeletben meghatározott móddal, ugyanakkor a maximális mértéke magasabb, mint a Korm. rendelet szerinti mérték. Ennek megfelelően, a jelen Kezelési Szabályzat 24.1 pontja szerint, az Alap

- származtatott ügyletek figyelembevételével számított - teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének harmincszorosát. A teljes nettósított kockázati kitettségen az Alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. Az Alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani úgy, hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell.

Az Alap teljes nettósítottkockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni.

16. A portfólió devizális kitettsége

Az Alap devizája magyar forint, azonban fedezeti, kockázatkezelési, vagy egyéb okból kifolyólag akár a teljes eszközállomány befektetésre kerülhet egy vagy több más devizába.

17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása

Az Alap a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet (tőke-, illetve hozamvédelem) nem tesz, illetve a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó garanciát (tőke-, illetve hozamgarancia) nem vállal.

18. Hitelfelvételi szabályok

Az Alap nem vehet fel hitelt.

Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására.

Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket.

Az Alap a jelen kezelési szabályzatában foglalt feltételek szerint jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez biztosítékot (ideértve a biztosítéki célú tulajdon átruházást is) nyújtani.

Az Alap értékpapírkölcsön ügyletet nem köthet.

19. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti

Előfordulhat, hogy az Alapkezelő az Alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti az Európai Unió valamely tagállama által kibocsátott állampapírba, vagy vállalati kötvénybe.

20. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága

Nem alkalmazandó

21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni:

Nem alkalmazandó

22. Cél-ÁÉKBV, illetve részalapjának megnevezése, a cél-ABA megnevezése, letelepedésére vonatkozó információk

Nem alkalmazandó

23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, így pl. a mögöttes alapok letelepedésére vonatkozó információk, amennyiben az ABA alapok alapja:

Nem alkalmazandó

24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk

24.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség

Az Alap - származtatott ügyletek figyelembevételével számított - teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének harmincszorosát.

Az Alap származtatott ügyleteket spekulatív céllal is köthet. A származtatott ügyletek alkalmazása a nettó kitettség növelésével arányosan az Alap befektetési kockázatát növeli. A befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályait Korm. rendelet, illetve a Kbftv. tartalmazza.

24.2. A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre

Termékek: értékpapír, index, kamatláb, árupiaci termék melyek nem zárulhat fizikai teljesítéssel, értékpapírokon alapuló szabványosított tőzsdei termék, deviza

Ügylettípusok: future, forward, opció, cds, cfd, swap

24.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt

A Korm. rendelet 23. § (2) bekezdésének megfelelően, az Alapnál alkalmazott tőkeáttétel maximális nagysága jelen szabályzatban kerül meghatározásra, melynek mértéke max. 30-szoros.

24.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok

A befektetési alap - származtatott ügyletek figyelembevételével számított - teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének harmincszorosát. A teljes nettósított kockázati kitettségen az Alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. Az Alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani úgy, hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell.

Az Alap teljes nettósítottkockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni.

24.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai

A jelen pontban meghatározott befektetési korlátokat az egyes értékpapírok alábbiak szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni:

a) a devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve pénzügyi eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek;

b) ugyanazon alaptermékre vonatkozó opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója; az Alapkezelő az Alap devizában, illetve pénzügyi eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja;

c) ugyanazon alapul szolgáló kamatozó pénzügyi eszközön meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók:

 az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és

 az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak;

d) az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható.

Az Alapkezelő a származtatott pénzügyi eszközök használatával generált járulékos és teljes nettósított kockázati kitettség számításakor az ún. kötelezettségvállalási módszert alkalmazva. Az Alapkezelő minden egyes származtatott pénzügyi eszköz pozíciót az adott származtatott eszköz mögöttes eszközében található egyenértékű pozíció piaci értékére vált át (szabványos kötelezettségvállalási módszer). nettósított kockázati kitettség számítása során az Alapkezelő a származtatott pénzügyi eszközökön keresztül felvállalt járulékos kockázati kitettség értékét az alábbi eljárásokkal csökkenti („nettósítja”):

 nettósítás: vonatkozhat egyazon alaptermékre kötött származtatott pénzügyi eszközökben vállalt rövid és hosszú pozíciók egymással szembeni nettósítására függetlenül az egyes származtatott ügyletek lejárati időpontjától, valamint egy adott származtatott pénzügyi eszközben (ahol az alaptermék vagy átruházható értékpapír, vagy pénzpiaci eszköz, vagy kollektív befektetési értékpapír) vállalt hosszú (rövid) pozíció és a megfelelő alaptermékben vállalt rövid (hosszú) pozíció egymással szembeni nettósítására

 fedezeti ügyletek: származtatott pénzügyi eszközökre és/vagy alaptermékekre kötött ügyletek kombinációja, ahol az alaptermék nem szükségszerűen egyezik meg és célja, hogy más származtatott pénzügyi eszközben vagy az alaptermékben meglévő kockázatot csökkentse

A fenti nettósítás akkor alkalmazható, ha ezek a megoldások nem hagynak figyelmen kívül nyilvánvaló és lényeges kockázatokat, és a kockázati kitettség egyértelmű csökkenését eredményezik. A Letétkezelő és az Alapkezelő között esetlegesen fennálló véleménykülönbség esetén a felek kötelesek egyeztetni. Az egyeztetést követően fennálló véleménykülönbség esetében az Alapkezelő köteles elfogadni Letétkezelő álláspontját.

Amennyiben a származtatott pénzügyi eszközök használata nem eredményez járulékos kockázati kitettséget vagy járulékos tőkeáttételt az Alap számára, akkor a mögöttes kitettséget nem kell figyelembe venni a kötelezettségvállalási módszer alkalmazásakor.

Amennyiben az Alap portfoliójában kizárólag kockázatmentesnek tekinthető eszközt tart és a befektetési céljának eléréséhez szükséges piaci kitettséget származtatott pénzügyi eszközön keresztül biztosítja, az adott származtatott pozíciót nem kell figyelembe venni a kötelezettségvállalási módszer alkalmazásakor, amennyiben az előző követelmény érvényesül.

Az Alap teljes nettósítottkockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni.

24.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése

Az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni. Az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét.

24.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása

MNB és a Szolgáltatóktól kapott árinformációk, Bloomberg, Reuters.

24.8. Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát

A származtatott ügyletek jellemzői, amelybe a befektetési Alap befektet, nem különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől.

24.9. A származtatott ügyletekben lévő pozíciók összesített kockázati kitettségének mértéke

A befektetési alap - származtatott ügyletek figyelembevételével számított - teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének harmincszorosát.

25. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések

Nem alkalmazandó

25.1. Xxxxx megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap

25.2. Xxxxx megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap

25.3. Xxxxx megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap

25.4. Egy ingatlan illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen

25.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan

25.6. Építés alatt álló ingatlanok maximum aránya

25.7. Az ingatlanalapra háruló kockázatok

25.8. Az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei

25.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása

25.10. Amennyiben a befektetési alap eltér a nyilvános ingatlanbefektetési alapokra vonatkozó kölcsönfelvételi korlátoktól, az eltérés lehetőségének és indokának részletes bemutatása

IV. A kockázatok

26. A kockázati tényezők, valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a 16. § (5) bekezdésben előírt feltételeknek

Az Alapkezelő a következő, a Befektetési jegyek tulajdonosait terhelő főbb kockázatokra hívja fel a befektetők figyelmét. Az Alapkezelő felhívja a figyelmet, hogy a kockázatok teljes körű felsorolására nincs mód, ebből következően előfordulhatnak a befektetőket érintő további kockázati helyzetek.

Az Alap befektetési jegyeibe történő befektetés a pénz- és tőkepiacok jellegéből adódón kockázatos. Mivel a befektetések kockázatából adódó veszteségek viselői teljes mértékben a Befektetők, a befektetési kockázatok felmérése, mérlegelése és felvállalása a Befektető feladata. Az alábbiakban – nem kizárólagos jelleggel – az

Alap befektetési jegyeibe történő befektetésekből eredő kockázati tényezőkre kívánjuk felhívni a figyelmet.

Az Alapkezelő a Kbftv. 16. § (5) bekezdésben hivatkozott kockázatok fedezésére, olyan további szavatolótőkével rendelkezik, amely képes fedezni a szakmai gondatlanságból adódó potenciális felelősséggel kapcsolatos kockázatokat.

Jelen kezelési szabályzat mögött az Alapkezelő és a Forgalmazó egyetemleges felelősségvállalása áll fenn, mivel az Alapkezelő maga látja el a forgalmazói tevékenységet.

Gazdasági, szabályozási és politikai kockázatok

A cél-országok, - amelyekbe az Alap befektetései irányulnak - mindenkori politikai stabilitása, helyzete időről-időre megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, melyek negatívan befolyásolhatják az Alap működése során ezen országokban megszerzett befektetéseinek értékét, és az ezen befektetések nyilvántartására szolgáló valuták forinttal szembeni árfolyamát. A magyar illetve a külföldi kormányok, valamint az egyes cél-országok nemzeti bankjainak politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek az Alap eszközei hozamára és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről-időre az Alap portfoliójában szerepelhetnek. A cél-országok gazdasági növekedése, külgazdasági pozíciója, árfolyampolitikája, költségvetési hiányának mértéke és kamatszintje az Alap nettó eszközértékét befolyásolja, és így kedvezőtlenül is érintheti.

Értékelésből eredő kockázat

Az Alapkezelő a törvényi előírások betartásával úgy igyekezett meghatározni az eszközök értékelési szabályait, hogy azok a lehető legpontosabban tükrözzék az Alapban szereplő befektetések aktuális piaci értékeket. Előfordulhat azonban, hogy egyes értékpapírok nyilvános árfolyama forgalom hiányában régebbi, ezért az eszközök átmeneti alul- vagy felülértékeltséget mutathatnak.

Az Alap likvid befektetési eszközeiből fakadó kockázatok

Az Alap likvid eszközei között lehetnek bankbetétek, valamint állampapírok. A bankbetétek kockázata abban rejlik, hogy a betétet elfogadó bank fizetésképtelenné válhat, amely esetben a betét megtérülése bizonytalan. Az Alap betéteire nem vonatkozik állami garancia. Az állampapírok esetében az adott állam szuverén államadóságának hitelminősítése függvényében a befektetésre nem ajánlott kategóriában magas, a befektetésre ajánlott kategóriában alacsony a vissza nem fizetés kockázata. Az állampapírok lejárat előtti eladásakor az Alap kockázata az eladási árfolyam bizonytalansága.

Kibocsátókkal kapcsolatos kockázat

Tekintetbe kell venni, hogy az Alap portfoliójában lévő értékpapírok kibocsátói - kedvezőtlen esetekben - rossz gazdasági eredményeket produkálhatnak – csőd vagy felszámolási eljárás alá kerülhetnek -, amely az Alap portfolióját és a Befektetőket a hozamok elmaradása, árfolyamveszteség, vagy alacsony piaci érték formájában hátrányosan érintheti.

Likviditási kockázat

A nyíltvégű befektetési alap alapvető tulajdonsága, hogy a befektetési jegyek visszaválthatók a forgalmazási helyeken. Ez megfelelő likviditást igényel. Előfordulhat olyan szélsőséges eset is, hogy a nagyarányú visszaváltások miatt az Alap eszközeinek esetlegesen kedvezőtlen időpontbéli kényszerértékesítése válhat szükségessé.

Származtatott ügyletek kockázata

A származékos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb kockázatokat hordoznak magukban, mint a tőkeáttételt nem igénylő befektetési formák. Ezen kockázatok megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetők, azonban teljes mertekben ki nem zárhatóak. A tőkeáttétellel való kereskedés az adott ügyletbe fektetett összegnél is nagyobb mértékű veszteséggel járhat.

Ezen kockázat az Alap esetében kiemelkedő mértékű, tekintettel arra, hogy a 24.9. pontban megjelölt mértékű a tőkeáttétel. Fennáll a teljes vagyonvesztés kockázata.

Partnerkockázat

Fennáll annak a veszélye, hogy a megkötött származékos és egyéb ügyletek esetén, a partner nem teljesíti, vagy nem tudja teljesíteni az ügylet során vállalt kötelezettségeit.

Előfordulhat, hogy az Alap egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 %-át. Ebben az esetben a partnerkockázat, illetve a kibocsátói kockázat kiemelten jelentkezik. Amennyiben az érintett partner kötelezettségének nem tesz maradéktalanul eleget, úgy ez jelentősen mértékben, hátrányosan befolyásolhatja az Alap nettó eszközértékét és a befektetési jegyek árfolyamát.

A letéti őrzés az alap vagyonvesztésének kockázatát rejti magában, amelyet a letéteményes vagy az alletéteményes fizetésképtelensége, gondossági kötelezettségének megsértése vagy visszaélése okozhat.

Az Alap eszközei az alábbi szolgáltatóknál tarthatók, továbbá az Alap az eszközeinek

20 %-át meghaladó mértékben, az alábbi intézmény(ek) által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe fektethet, ilyen mértéket meghaladóan az alábbi intézmény(ek)nél helyezhet el betétet, továbbá köthet tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket, amelyek összevont kockázati kitettség meghaladhatja az Alap eszközeinek 20%-át:

Intézmény neve	Székhelye
OTP Bank Nyrt.	0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16.
Raiffeisen Bank Zrt.	0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000-000.
MTB Zrt.	0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 00.
Erste Befektetési Zrt.	1138 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 00-00.
Concorde Értékpapír Zrt.	0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00-00. B ép. VII. em.

Letétkezelő kockázata

Az Alap portfóliójában szereplő pénzügyi eszközöket a Letétkezelő elkülönített számlán tartja nyilván. A letétkezelői kockázat annak kockázata, hogy a megőrzésre átadott eszközök a letétkezelő vagy az alletétkezelő fizetésképtelensége, mulasztása vagy csalása következtében elvesznek. A Kbftv. 64.§ (16) bekezdése alapján a Letétkezelő köthet olyan szerződéseket, amelyek alapján, a jogszabályban és a vonatkozó szerződésekben meghatározott esetekben mentesül a letétkezelőt az Alap pénzügyi eszközeinek elvesztéséért terhelő felelősség alól. A Letétkezelő különösen olyan esetekben mentesülhet a felelősség alól, ha az Alapkezelő ragaszkodik ahhoz, hogy valamely befektetést egy adott joghatósági területen vagy egy adott befektetési szolgáltatónál tartson fenn, annak ellenére, hogy a Letétkezelő figyelmeztette arra, hogy ez fokozott kockázattal jár.

Devizakitettségből eredő kockázat.

Az Alap eszközeit a befektetési céljainak megfelelően többféle devizában denominált eszközökben tarthatja, annak ellenére, hogy az Alap elszámolása és az eszközérték meghatározása magyar forintban történik. Az Alapkezelő alapvetően nem fedezi ezeket a kockázatokat, mivel a származtatott ügyleteken keresztül akár tudatosan is felvállalja ezeket.

Fenntarthatósági kockázat

Az egyes befektetésekben az ún. fenntarthatósági tényezők (azaz a környezeti, társadalmi és munkavállalói kérdések, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a korrupció és a vesztegetés elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdések) figyelembevétele nagyobb mértékű pozitív hatást gyakorolhat a befektetések értékére. A fenntarthatósági kockázat felmerülése ezzel szemben negatívan befolyásolhatja a befektetést. Fenntarthatósági kockázatnak minősül az olyan

környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére is.

26.1. Az ABA likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet

X. pontjának megfelelő információkat

A visszaváltás igények teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök (folyószámla készpénz, lekötött bankbetét) együttes legkisebb aránya az Alap nettó eszközértékének arányában nem alkalmazandó.

Az Alap éves és féléves jelentése nem tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat, figyelemmel arra, hogy a hivatkozott pont az Alapkezelőre

– annak a Kbftv. 2. § (2) bekezdése szerinti, ún. „limit-alatti” státuszára tekintettel

– nem alkalmazandó.

V. Az eszközök értékelése

27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás

Az Alap eszközei értékelésének, illetve Alap nettó eszközértéke számításának feladatát a Letétkezelő látja el, amely tevékenysége során a letétkezelői, illetve a vonatkozó kiszervezési szerződés és a vonatkozó jogszabályok – így különösen a Kbftv. 38. § valamint a 124-126.§ – rendelkezései szerint jár el, különös tekintettel a letétkezelői tevékenységnek a független értékbecslői tevékenységtől működési és hierarchikus szempontból való elválasztására, az esetleges összeférhetetlenség feltárására, kezelésére, nyomon követésére és a részalapok befektetői előtt nyilvánosságra hozásra vonatkozó rendelkezésekre.

Az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékét Letétkezelő - minden forgalmazási napon

- T értéknapra vonatkozóan T+1 napon határozza meg oly módon, hogy kiszámítja az Alap T napi eszközeinek T napi piaci értékét, és levonja belőle az Alapot T értékelési napig terhelő kötelezettségeket és elosztja a T napon forgalomban lévő Befektetési jegyek számával. Az Alap devizában meghatározott eszközeinek, illetve kötelezettségeinek egyes devizanemekben kalkulált, T napra vonatkozó piaci értékét a Magyar Nemzeti Bank által T napon közölt hivatalos devizaárfolyamon kell a T napi nettó eszközérték meghatározása céljából forintra átszámítani.

Az Alap Nettó eszközértékét valamint az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a Letétkezelő minden T+1 napon T napra vonatkozóan köteles kiszámítani.

Az Alapkezelő, vagy megbízása alapján a Letétkezelő köteles a nettó eszközérték megállapítását követő 2 munkanapon belül az egy jegyre jutó nettó eszközértéket közzétenni.

A Nettó eszközérték közzététele az alábbi helyen történik:

Az Axiom Alapkezelő, mint az Alap törvényes képviselőjének xxx.xxxxxxxxxx.xxx honlapja

Amennyiben a nettó eszközérték bármely okból nem állapítható meg, azt a tényt kell nyilvánosságra hozni, hogy miért nem került sor a nettó eszközérték meghatározására.

Az Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás Nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell. A hibás nettó eszközérték számítás során követendő eljárásra a Kbftv.

126. §-ának előírásai az irányadóak.

28. A portfólió elemeinek értékelése, az értékelési eljárásnak és az eszközök értékelése során használt árképzési módszernek a leírása, beleértve a nehezen értékelhető eszközök értékelése során a 38. §-nak megfelelően alkalmazott módszereket

Folyószámla	A folyószámla T napi egyenlegét a T napig számított felhalmozott kamatokkal növelve vesszük figyelembe. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre.
Bankbetét	A lekötött betétek értékét a nettó eszközérték kiszámításakor a T napi időarányos kamatokkal megnövelt összegben kell figyelembe venni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre.
A Magyar Állam által kibocsátott Államkötvények	A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású magyar államkötvények a Tnapi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási árfolyam középértéke alapján T napra számított nettó árfolyam és a T napig felhalmozott kamatok összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben a fix és változó kamatozású államkötvényre T napon az elsődleges forgalmazók nem jegyeznek árfolyamot, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási árfolyam középértéke alapján

	T napra számított nettó árfolyam és a T napig felhalmozott kamatok összegeként kerülnek értékelésre. A három hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású magyar államkötvények az ÁKK Zrt. által közzétett referenciahozam alapján számított hozammal T napra diszkontálva értékeli. A három hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású magyar államkötvények az ÁKK Zrt. által közzétett referenciahozam alapján a következő képlet alapján kell értékelni: E = Σ CFi i=1,2 (1+ H *ni / 365) Ahol: • E: az adott papír T-1 napra számított eszközértéke • CFi: a kötvény lejáratig hátralévő pénzáramlása (kamat és tőkefizetés) • H: az ÁKK Ztt. által közzétett referenciahozam alapján számított hozamráta • ni: az értékelés napjától i-k kifizetésig fennálló napok száma • A H hozamrátát az XXX Xxx. által nyilvánosságra hozott állampapír piaci referenciahozamból kell kiszámítani. A számított referenciahozam megegyezik az adott értékpapír lejárati idejéhez legközelebb eső két referenciahozamnak a lejárati időre számított számtani átlagával.
OECD tagállam által kibocsátott Államkötvények	a fix és változó kamatozású állampapírok, illetve diszkontkincstárjegyek esetén a Bloomberg-en a T napon, illetve az azt megelőző legutolsó elérhető kereskedési napok közzétett legjobb vételi és eladási bruttó árfolyamok számtani átlaga;
Egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, Jelzáloglevelek	a) az adott Alap tulajdonában lévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat egységesen az utolsó nyilvánosságra hozott nettó árfolyam és a fordulónapig számított felhalmozott kamatok összegeként kell értékelni; b) ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetése óta a fordulónapig felhalmozott kamatokat. c) A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű kötvények és diszkontjegyek, publikusan hozzáférhető T napi záró ár hiányában, az ÁKK Zrt. T napi referenciahozamaiból, a hátralévő futamidő alapján lineárisan számított hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre.

Tőzsdére bevezetett és tőzsdére be nem vezetett kollektív befektetési értékpapírok	Ha van T napi árjegyzés, (a Bloomberg, illetve a Reuters képernyőin vagy más megbízható adatszolgáltató (magyar instrumentum esetén BAMOSZ) által közzétett árfolyamadatok) a befektetési jegyek hivatalos egy jegyre jutó nettó eszközértéken történik az értékelés Amennyiben a T napi árjegyzés, vagy az egy jegyre jutó nettó eszközérték nem áll rendelkezésre, a legutolsó rendelkezésre álló árat kell alkalmazni.
Magyar és külföldi (OECD) Tőzsdére bevezetett részvények, értékpapírok	Az Alap portfóliójában lévő pénzügyi eszközök bekerülési értéke a teljesítési hely függvényében a teljesítés napján vagy az ügylet elszámolásának napján érvényes árfolyamon és a T napon érvényes deviza keresztárfolyamok alkalmazásával kerül meghatározásra. A tőzsdére bevezetett részvények, értékpapírok a T napi záróáron kerülnek értékelésre. Ha az T napon nem történt kötés, a részvények, értékpapírok a legutolsó tőzsdei záróárfolyamon kerülnek értékelésre. Tőzsdei bevezetés esetén amennyiben egy adott részvényre, értékpapírra nem született még tőzsdei kötés, a részvény, értékpapír beszerzési értéken kerül értékelésre.
Magyar és külföldi (OECD) Tőzsdén kívüli részvények, értékpapírok	A tőzsdén kívüli kereskedelemben forgó részvények értékelése a Bloomberg által közétett átlagár felhasználásával történik. Ennek hiányában a beszerzési árfolyam alkalmazandó.
Tőzsdei határidős ügyletek	A tőzsdei határidős ügyletek T napi eredménye a T napi legutolsó, rendelkezésre álló elszámolóár felhasználásával kerül meghatározásra. Amennyiben a T napi elszámolóár nem áll rendelkezésre, az ügyletek eredményének megállapítása a nettó eszközérték számítás időpontjában rendelkezésre álló T napi legutolsó tőzsdei ár alapján történik.
Tőzsdén kívüli határidős ügyletek	A tőzsdén kívüli határidős ügyletek a T napi azonnali árfolyam és az érintett devizákban jegyzett bankközi kamatok alapján számított határidős árfolyam, valamint a kötési árfolyam felhasználásával kerülnek értékelésre.
Deviza	A Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemben kifejezett árfolyammal rendelkező eszközök és kötelezettségek értékét az MNB által közzétett legutolsó hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett (kereszt)árfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani.

	Azon devizák, melyekre az MNB nem tesz közzé árjegyzést az adott devizára vonatkozó legutolsó Bloomberg, EUR/adott devizaárfolyam felhasználásával kerülnek értékelésre.
Diszkontkincstár jegyek	A diszkontkincstárjegyek a T napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által megjelentetett legjobb vételi és eladási árfolyam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben a T napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor a diszkontkincstárjegyek az ÁKK Zrt. által közzétett referenciahozam alapján számított hozammal T munkanapra diszkontálva értékelheti. Ha a diszkontkincstárjegyek kikerültek az ÁKK Zrt. által publikált árfolyamjegyzésből (3 hónapos vagy 3 hónapnál rövidebb futamidejűek) a diszkontkincstárjegyek az ÁKK Zrt. által közzétett referenciahozam alapján számított hozammal T napra diszkontálva értékeli. A diszkontkincstárjegyeket az ÁKK Zrt. által közzétett referenciahozam alapján a következő képlet alapján kell értékelni: E = Σ CFi i =1,2 (1 + H * ni / 365) Ahol: E: az adott papír T-1 napra számított eszközértéke CFi: névérték H: az ÁKK Zrt. által közzétett referenciahozam alapján számított hozamráta ni: az értékelés napjától i-k kifizetésig fennálló napok száma A H hozamrátát az ÁKK Zrt. által nyilvánosságra hozott állampapír piaci referenciahozamból kell kiszámítani. A számított referenciahozam megegyezik az adott értékpapír lejárati idejéhez legközelebb eső két referenciahozamnak a lejárati időre számított számtani átlagával.
Egyéb származtatott ügyletek	Lásd 29. pont
Kötelezettségek	Az Alapkezelő a nettó eszközérték számításakor a költségeket felmerüléskor terheli rá az Alapra, kivéve a folyamatos teljesítésekből származó, egyenletesen felmerülő, de időszakosan fizetendő díjakat és költségeket, melyek, mint kötelezettségek időarányosan kerülnek elszámolásra.

	Az előre nem tervezhető költségeket az Alapkezelő az esedékességük időpontjában terheli az Alapra.
Költségek	A Letétkezelő az Alapot terhelő éves díjakat a nettó eszközérték számításkor időarányosan T napig, a tételes költségeket pedig felmerülésükkor terheli az Alapra és esedékességükkor fizeti ki az Alap számlája terhére.
Nehezen értékelhető eszközök	Az Alap a portfóliójában nem rendelkezik nehezen értékelhető eszközökkel.

29. A származtatott ügyletek értékelése

Egyéb Tőzsdei származtatott ügyletek (a 24.2. pont szerinti termékkörre)

Az T napi nettó eszközérték kiszámítása során a T napi nyitott tőzsdei származékos pozíciókat az adott instrumentumra közzétett T napi hivatalos elszámoló ár alapján kell értékelni.

Az értékelés a Letétkezelő által alkalmazott professzionális adatszolgáltató – Bloomberg, Reuters, BÉT– által közölt záróárak, elszámolóárak alapján történik.

Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek (a 24.2. pont szerinti termékkörre)

Opciós ügyletek

A tőzsdén kívüli opció napi értékének értékeléséhez az Alapkezelő és a Letétkezelő az Alapkezelő azon kereskedési partnerének T napra vonatkozó árazását fogadja el, ahol az érintett ügylet megkötésre került.

Ennek hiányában az utolsó rendelkezésre álló árfolyamot kell alkalmazni.

Csereügyletek

Csereügyletek értéke megegyezik az azt alkotó elemi ügyletek értékének összegével. Az elemi ügyletek jelenértékének kiszámításához az elemi ügylet hátralévő futamidejéhez legközelebb eső T napi két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő, vagy - 1 évnél hosszabb instrumentum esetén - nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett T napi kamatswap görbe, illetve az ÁKK Zrt. által T napon közzétett referenciahozamokból kalkulált zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni.

Egyéb csereügylet esetén a csereügyletre árjegyzést nyújtó által közölt értékelést kell alkalmazni.

30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk:

Nem alkalmazandó

VI. A hozammal kapcsolatos információk

31. A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása

Az Alap a befektetésein elért nyereséget folyamatosan újra befekteti, hozamot külön nem fizet. A befektetők értékpapírjuk hozamához a jegyek (vagy azok egy részének) visszaváltásával juthatnak hozzá.

32. Hozamfizetési napok

Az Alap a befektetésein elért nyereséget folyamatosan újra befekteti, hozamot külön nem fizet. A befektetők értékpapírjuk hozamához a jegyek (vagy azok egy részének) visszaváltásával juthatnak hozzá.

33. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk:

Nem alkalmazandó

VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása

34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret

34.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)

Az Alap a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó garanciát (tőke-, illetve hozamgarancia) nem vállal.

34.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem)

Az Alap a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet (tőke-, illetve hozamvédelem) nem tesz.

35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk:

Nem alkalmazandó

VIII. Díjak és költségek

36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja

Az Alapot terhelő díjakat és költségeket az Alapkezelő igyekszik időarányosan az Alapra terhelni, csökkentve ezáltal az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték költségelszámolás miatti esetleges ingadozását. Így bizonyos költségek kifizetését felmerülésükkor az Alapkezelő megelőlegezheti, majd az összeg nagyságától függően ezeket hosszabb idő alatt terhelheti tovább az Alapra, bizonyos előre ismert mértékű költségeket pedig már a számla beérkezését és pénzügyi teljesítését megelőzően a Letétkezelő egyetértésével a költségek kötelezettségként történő elhatárolásával fokozatosan, illetve folyamatosan terhelhet az Alapra. Az egyes időszakok költségeinek részletes bemutatását az Alap éves jelentései tartalmazzák. A költségelhatárolások T napig kerülnek beállításra.

36.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Alapkezelési díj

Az Alapkezelő az Alapnak az alapkezelői feladatok ellátásáért éves díjat számít fel.

2,0 %

Alapkezelési díj éves szinten

A díj munkanapok és munkaszüneti napok után is felszámításra és elhatárolásra kerül. Az alapkezelési díjat az Alapkezelő havonta érvényesíti és számolja el.

A díj kifizetése havonta történik számla ellenében a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig.

Teljesítménydíj (sikerdíj)

Az Alap – a piaci gyakorlattól eltérő módon – nem alkalmaz referenciaindexet.

A befektetési Alap Teljesítménydíjat fizet az Alapkezelőnek, ha az Alap hozama meghaladja a 2%-ot. A Teljesítménydíj mértéke (D) az alap 2%-on felül elért hozamának 20%-a, mely naponta kerül elhatárolásra és évente kerül kifizetésre.

A Teljesítménydíj számítása az alábbi képlet alapján történik:

t=1

𝑅n = ∑n

𝑟t

, ha ∑n

𝑟t

> 0 és 𝑅n=0 , ha ∑n

𝑟t ≤ 0

t=1

t=1

Ahol:

𝑟 = 𝐷 * { Pt − (1 + k∗0,02)} * Vt

t

Ahol:

Pt—1 E

rt a t. forgalmazási napon kiszámolt sikerdíj.

Rn az adott naptári évre vonatkozó alapkezelői sikerdíj.

n az adott naptári év forgalmazási napjainak száma

t annak a forgalmazási napnak a sorszáma az adott évben, amelyre a számítást végezzük.

Pt-1 a sikerdíj levonása, illetve elhatárolása után számított egy jegyre jutó nettó eszközérték az előző forgalmazási napon (t=1) esetén az előző év utolsó forgalmazási napján

E naptári napok száma az adott évben.

D A Teljesítménydíj (D) mértéke a 2%-on felül elért hozam 20%-a

k A t. forgalmazási napig eltelt naptári napok és a t-1. forgalmazási napig eltelt naptári napok számának a különbsége. (k = nt – nt-1)

Pt a t-1 napig felhalmozott sikerdíjjal (Rt-1) csökkentett (amennyiben Rt-1 pozitív), a t. napi sikerdíj levonása, illetve elhatárolása előtt számított egy jegyre jutó nettó eszközérték a t. forgalmazási napon.

Vt a t-1 napig felhalmozott sikerdíjjal (Rt-1) csökkentett (amennyiben Rt-1 pozitív) a t. napi sikerdíj levonása, illetve elhatárolása előtt számított nettó eszközérték a t. forgalmazási napon.

Forgalmazási díj

Az Alapot nem terheli forgalmazási díj.

36.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

A Letétkezelő szolgáltatásaiért éves díjat számít fel. A díj mértéke éves szinten legfeljebb 0,085 %, amelyből

• maximum 0,08 % a letétkezelési szolgáltatás után, valamint további

• 0,005 % az eszközértékelési és nettó eszközérték számítási szolgáltatás után fizetendő, amennyiben kiszervezés keretében kerül sor e feladatok ellátására.

A díj mértéke az adott forgalmazási napra:

(az utolsó közzétett teljes nettó eszközérték *(n)* (éves letétkezelési díj /év napjainak száma)

Letétkezelési díj = az alap és a letétkezelő közötti szerződésben meghatározott díjak, mint letétkezelési díj és kiszervezési díj.

n: az utolsó közzétett eszközérték megjelenése óta eltelt napok száma.

A díj munkanapok és munkaszüneti napok után is felszámításra és elhatárolásra kerül. A díjat a letétkezelő által kiállított számla ellenében az Alapkezelő a letétkezelői szerződés rendelkezései szerint fizeti meg az Alap számlája terhére.

A letétkezelési díj tartalmazza

- a Letétkezelő közvetlen szolgáltatásaiért fizetendő díjakat és

- az értékpapírpiacok közreműködőinek fizetendő díjakat (al-letétkezelők által áthárított díjak, mint XXXXX,RBI,Clearstream)

Az Alap könyvvizsgálója által kért adatszolgáltatásokat a Letétkezelő a Bank aktuális Hirdetményében feltüntetett díj ellenében biztosítja.

Egyéb felmerülő díjakról és költségekről – mint Közgyűlésen történő részvételhez szükséges tulajdonosi igazolás – a Letétkezelő azonnal értesíti az Alapkezelőt, és azt az Alap részére tovább számlázza, melyet az Alap a letétkezelői szerződés rendelkezései szerint fizet meg.

A letétkezelő által számlázott díjak és költségek kiszámlázása havonta történik. A Letétkezelő a számlát az Alapkezelő részére a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig küldi meg, melynek fizetési határideje a számlán szereplő fizetési határidőig esedékes.

36.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Könyvvizsgálói díj

Az Alapot terheli az Alap éves auditálásával kapcsolatban felmerülő költség.

Az Alap számára végzett szolgáltatásokat nyújtó féllel kötött mindenkor hatályos megállapodás értelmében, de legfeljebb éves szinten 1.500.000 Ft.

A Nettó eszközérték számításakor T napig időarányosan kerül elhatárolásra az Alapban, kifizetése a díj kiszámlázását követően esedékes az Alap számlája terhére.

Könyvelés díja

Az Alap számára végzett szolgáltatásokat nyújtó féllel kötött mindenkor hatályos megállapodás értelmében, de legfeljebb éves szinten 1.500.000 Ft.

A Nettó eszközérték számításakor T napig időarányosan kerül elhatárolásra az Alapban, kifizetése a díj kiszámlázását követően esedékes az Alap számlája terhére.

Legal Entity Identifier (LEI kód)

A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU rendelet (EMIR) 1247/2012/EU technikai standardok meghatározásáról szóló rendelet 3. cikke szerint minden jogi személy piaci szereplőnek szükséges LEI kóddal rendelkezni.

Az Alapkezelő a KELER Zrt.-n keresztül regisztrálta az Alapot. A LEI kód éves megújítási díj mértéke a KELER Zrt. mindenkor hatályos Díjjegyzékében kerül meghatározásra.

Banki költségek

Az Alap Letétkezelőnél és ügyletkötési partnereknél vezetett pénzszámláival kapcsolatban felmerülő utalási és egyéb költségek, melyek a felmerülés pillanatában kerülnek terhelésre. Mértéke a banki partnereinek mindenkor hatályos díjjegyzéke vagy egyedi megállapodás alapján kerülnek elszámolásra és megfizetésre.

KELER Zrt. felé fizetendő díjak; ideértve minden egyes (az Alapra vonatkozó) tranzakció (eladás/visszaváltás) után a KELER Zrt. által a befektetési jegyek

keletkeztetésével és törlésével kapcsolatban ténylegesen felszámított díjakat; mértéke a KELER Zrt. mindenkor hatályos Díjjegyzékében kerül meghatározásra.

Felügyeleti díj

A Kbftv. vonatkozó rendelkezéseinek értelmében meghatározott mindenkori felügyeleti díj, amelynek megfizetése negyedévente esedékes (jelenleg éves szinten az Alap átlagos Nettó eszközértékének 0,035%-a) és minden negyedévben, a tárgynegyedévet követő hónap végéig kifizetésre kerül.

Elhatárolása naponta, T napig történik, a napi elhatárolásban a számítás alapja az előző napi nettó eszközérték

Az Alapkezelő az Alapra terheli a 14/2015. (V.13.) MNB rendelet (vagy az annak a helyébe lépő jogszabály) alapján felmerülő díjakat, így különösen a 18/A §. (4) bekezdés c) pontjának megfelelően a kezelési szabályzat módosításának engedélyezésére irányuló eljárás 50.000 forint összegű díját.

Különadó

A Különadó tv. a befektetési alapra különadót határozott meg, amelynek megfizetése negyedévente esedékes (jelenleg éves mértéke 0,05%), az adó alapja az Alap befektetési jegyeinek a negyedév naptári napjain nyilvántartott nettó eszközértékén számított negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában levő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerinti értékét).

Elhatárolása naponta, T napig történik, a napi elhatárolásban a számítás alapja az előző napi nettó eszközérték csökkentve az Alap tulajdonában lévő magyar befektetési jegyek értékével. Kifizetése az adott negyedévet követő hónap 20. napjáig esedékes.

Tranzakciós díjak, illetékek, adó

A jogszabály alapján fizetendő adók, díjak, illeték és egyéb költség mértékét és megfizetésének időpontját az irányadó jogszabály tartalmazza.

37. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak (ez utóbbiak legmagasabb összege), kivéve a 36. pontban említett költségeket

Az Alapot a futamideje alatt egyéb, meghatározott rendszerességgel nem feltétlenül tervezhető, működéshez kapcsolódó díjak, költségek is terhelhetik: pl. auditlevél kiállítása, esetleges jogi és államigazgatási eljárások költségei, KELER költségek, az alap megszűnésével, átalakulásával kapcsolatos költségek, marketing költségek.

Az Alapot terhelik továbbá - az Alap egyesülése vagy szétválása engedélyezésére irányuló eljárások kivételével – az MNB által lefolytatott engedélyezési eljárásokkal kapcsolatban felmerülő igazgatás szolgáltatási díjak.

Az Alapot terhelő, jelen pontban nevesített díjakat az Alapkezelő azok felmerülésekor fizeti ki az Alap számlája terhére.

Az Alapkezelő törekszik arra, hogy az Alapot terhelő egyéb lehetséges díjak és költségek éves mértéke egy naptári évben ne haladja meg az alap tárgyévet megelőző év utolsó napjára vonatkozóan közzétett nettó eszközértékének 2 %-át.

A Befektetőket terhelő egyéb költségek:

Az értékpapírszámla megnyitásához, vezetéséhez kapcsolódó díjakat a Számlavezető az Üzletszabályzata szerinti mértékben számítja fel.

A visszaváltott Befektetési jegyek ellenértékének átvételekor a Számlavezető érvényes üzletszabályzatában foglalt készpénzfelvételi díj, átváltási díj, illetve átutalási díj a Befektetőt terheli.

A Számlavezető üzletszabályzatát a Befektetők a Számlavezető székhelyén és honlapján kaphatják meg.

Befektetési jegy vételi megbízás esetén a Befektetőt terhelő díj mértéke: a megbízás magyar forintban kifejezett értékének 0,5%-a, maximum 50.000 forint. Az így levont díj az Alapkezelőt illeti.

Befektetési jegy visszaváltási megbízása esetén a Befektetőt terhelő díj mértéke, mely teljes egészében az Alapkezelőt (Forgalmazót) illeti:

- 365 napon túli visszaváltás esetén fizetendő díj: 0,0 %

- 365 napon belüli visszaváltás esetén fizetendő díj mértéke: 5,0 %, maximum érték nem kerül meghatározásra.

38. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke

Nem alkalmazandó

39. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei:

Nem alkalmazandó

40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk:

Nem alkalmazandó

IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása

A befektetési jegyek nyíltvégű alap által kibocsátott befektetési jegyek, azaz azokat a Befektetők a folyamatos forgalmazás során, az Alap futamideje alatt megvásárolhatják.

A befektetési jegyek folyamatos forgalmazására az Alapkezelő külön forgalmazót nem bízott meg, az Alapkezelő a forgalmazást maga végzi.

Az Alap befektetési jegyeinek értékesítésére és visszaváltására a megbízás befogadásának napján érvényes, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken kerül sor.

Ennek megfelelően a Befektetők az Alap befektetési jegyeire vonatkozó a vételi és visszaváltási megbízásokat az alábbiak szerint tehetik meg:

(i) A vételi megbízást a Befektető az Alapkezelő (Forgalmazó) részére adja meg. A Befektető a megbízás fedezetét jelentő pénzösszeget – vételi díjjal növelten - a Letétkezelő által, az Alap részére vezetett fizetési számláján köteles biztosítani. A megvásárolt befektetési jegy a Befektető Számlavezetőjénél vezetett értékpapírszámláján kerül jóváírásra, az Alapkezelő (Forgalmazó) rendelkezése szerint.

(ii) A visszaváltási megbízást a Befektető az Alapkezelő (Forgalmazó) részére adja meg. A Befektető a megbízás tárgyát képező befektetési jegyet a Letétkezelő által, az Alap részére vezetett értékpapírszámláján köteles biztosítani.

A befektetési jegy eladásából származó pénzösszeg a Befektető Számlavezetőjénél vezetett fizetési-, illetve ügyfélszámláján kerül jóváírásra, az Alapkezelő (Forgalmazó) rendelkezése szerint.

Az Alapkezelő (Forgalmazó) a megbízások befogadása során az ABAK-rendelet 65. cikk szerinti adatokat rögzíti, amelyek megadása a megbízás befogadásának feltétele.

Az Alapkezelő (Forgalmazó) részére megadott vételi és visszaváltási megbízásokat az Alapkezelő (Forgalmazó) haladéktalanul átadja a Letétkezelő részére a befektetési jegyek KELER Zrt. általi keletkeztetése illetve törlése érdekében.

A megbízás (befektetési jegy vétele, illetve visszaváltása) végrehajtását az Alapkezelő igazolja vissza a Befektető részére.

A Befektető fizetési- illetve ügyfélszámlájáról és értékpapírszámlájáról a Befektető Számlavezetője, a saját üzletszabályzatának megfelelően küld számlakivonatot a Befektető részére.

Az Alapkezelő (Forgalmazó) a jelen pont szerinti adatokat 5 évig megőrzi.

41. A befektetési jegyek vétele

41.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

A forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, továbbá az Alapkezelő (Forgalmazó) vonatkozásában a forgalmazó ügyfélfogadásának szünetelését kivéve

- az Alap futamideje alatt az Alapkezelő (Forgalmazó) minden munkanapon köteles elfogadni a befektetési jegyre vonatkozó vételi megbízásokat.

Forgalmazás-elszámolási nap az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján az Alapkezelő a befogadott vételi megbízásokat elszámolja.

Forgalmazás-teljesítési nap az a nap, melyen az elszámolt vételi megbízások ellenértéke a Befektetők felé teljesítésre kerül (a befektetési jegy a Befektető értékpapír számláján jóváírásra kerül)

Amennyiben a forgalmazás-elszámolási nap, illetve a forgalmazás-teljesítési nap a folyamatos forgalmazás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidő az azt követő első olyan forgalmazás-elszámolási, illetve forgalmazás- teljesítési napra tolódik, amikor a vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás felfüggesztése megszűnik. Amennyiben a befektetőnek a befektetési jegyek vételére vonatkozó megbízása az előbbiek alapján függőben van, úgy a befektető jogosult a megbízását írásban visszavonni az Alapkezelőnél (Forgalmazónál). A megbízás visszavonása esetén a befektető terhére díj vagy költség nem számítható fel.

Befektetési jegyek vásárlására csak akkor van mód, ha a Befektető értékpapír- és fizetési számlával vagy ügyfélszámlával rendelkezik bármely Számlavezetőnél.

A Befektető a befektetési jegyek vételárát – vételi díjjal növelten – köteles a Letétkezelő által az Alap számára nyitott és vezetett fizetési számláján biztosítani. A vételár fedezetének késedelmes biztosításából eredő esetleges veszteségekért az Alapkezelő felelősséget nem vállal.

A megbízásban meg kell határozni a vásárolandó befektetési jegyek megnevezését, ISIN azonosítóját, a felek megnevezését, a tranzakció irányát (vétel), a megbízás felvételének és teljesítésének napját, valamint a befektető meghatározza azt az összeget, amelyet befektetési jegyek vásárlására kíván fordítani.

A befektetési jegyek vásárlására irányuló (vételi) megbízás teljesítésének feltétele, hogy a megbízás fedezetét jelentő teljes pénzösszeg (a vételi díjat is fedezve) – a Befektető által adott rendelkezés alapján - jóváírásra kerüljön Letétkezelő által az Alapnak vezetett fizetési számláján.

Az Alapkezelő (Forgalmazó) a vételi megbízást a megbízás befogadásának napján érvényes, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken teljesíti. Amennyiben a befektető által adott megbízásban megjelölt összegből egész számú befektetési jegy maradékösszeg nélkül nem vásárolható, úgy a megbízás annyi befektetési jegy vételére érvényes, amelynek ára (egész darabszám szorozva a megbízás befogadásának napján érvényes nettó eszközértékkel), a befektető által a megbízásban megjelölt összeghez legközelebb eső, annál kisebb összeg a kerekítés szabályai alapján.

A vételi megbízást az Alapkezelő (Forgalmazó) a forgalmazási napon 12.00 óra előtt felvételre kerülő megbízások esetén a megbízás napját követő ötödik forgalmazás- teljesítési napon teljesíti a megbízás napjára érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték árfolyamon.

A 12.00 óra után felvételre kerülő vételi megbízások esetén az Alapkezelő (Forgalmazó) a következő forgalmazási nappal fogadja be a megbízást.

A megvásárolt befektetési jegyek a forgalmazás-teljesítés napján kerülnek jóváírásra a Számlavezető által a Befektető részére vezetett értékpapírszámlán.

Amennyiben a forgalmazás-elszámolási nap, illetve a forgalmazás-teljesítési nap a vétel felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidő az azt követő első olyan forgalmazás-elszámolási, illetve forgalmazás-teljesítési napra tolódik, amikor a megbízás irányának megfelelő forgalmazás felfüggesztése megszűnik. Amennyiben a befektetőnek a befektetési jegyek vételére vonatkozó megbízása az előbbiek alapján függőben van, úgy a befektető jogosult a megbízását írásban visszavonni. A megbízás visszavonása esetén a befektető terhére díj vagy költség nem számítható fel.

41.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

A forgalmazási napokon 12.00 óra előtt felvételre kerülő befektetési jegyek vételére irányuló (vételi) megbízások esetén a forgalmazás-elszámolási nap a megbízás napja.

A 12:00 óra után felvételre kerülő megbízások esetén az Alapkezelő (Forgalmazó) a következő forgalmazási nappal fogadja be a megbízást, melynek forgalmazás- elszámolási napja a megbízást követő forgalmazási nap.

41.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

A 12:00 óra előtt felvételre kerülő megbízások esetén az Alapkezelő (Forgalmazó) a megbízást a megbízás napját követő ötödik forgalmazási napon teljesíti (a forgalmazás-teljesítési nap = megbízás napja + 5 forgalmazási nap).

A 12:00 óra után felvételre kerülő megbízások esetén az Alapkezelő (Forgalmazó) a következő forgalmazási nappal fogadja be a megbízást, melynek forgalmazás- teljesítési napja a megbízást követő hatodik forgalmazási nap.

A megbízást az Alapkezelő (Forgalmazó) a forgalmazás-teljesítési napon teljesíti, a megbízás befogadásának napján érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéken. A megvásárolt befektetési jegyek a forgalmazás-teljesítés napján kerülnek jóváírásra a Befektető Számlavezetőjénél vezetett értékpapírszámláján.

42. A befektetési jegyek visszaváltása

42.1. Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

Amennyiben a Befektető értékesíteni kívánja Befektetési jegyei egy részét vagy egészét, úgy az Alapkezelőnél (Forgalmazónál) visszaváltási megbízást kell adnia. A Befektető a megbízás tárgyát képező befektetési jegyet Letétkezelő által, az Alap javára vezetett értékpapírszámlán köteles biztosítani.

A megbízásban meg kell határozni a visszaváltandó befektetési jegyek megnevezését, ISIN azonosítóját, mennyiségét, a Xxxxx megnevezését, a tranzakció irányát (eladás), a megbízás felvételének napját és a visszaváltást terhelő forgalmazási jutalék mértékét.

A befektetési jegyek visszaváltásra irányuló (eladási) megbízás teljesítésének feltétele, hogy a megbízás fedezetét befektetési jegyeket teljes mennyisége a Befektető által adott rendelkezés alapján - jóváírásra kerüljön Letétkezelő által az Alapnak vezetett értékpapír számláján.

A befektetési jegyek visszaváltása esetén az adott forgalmazási napon 12.00 óráig felvett megbízást az Alapkezelő (Forgalmazó) a megbízás napját követő ötödik forgalmazási napon teljesíti, a megbízás napján érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken. Az adott napon 12.00 órát követően felvett megbízás befogadása a következő forgalmazási napon történik, így teljesítésére csak a hatodik forgalmazási napon kerül sor, a megbízás befogadásának napján érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken.

Amennyiben a forgalmazás-elszámolási nap, illetve a forgalmazás-teljesítési nap a folyamatos forgalmazás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidő az azt követő első olyan forgalmazás-elszámolási, illetve forgalmazás- teljesítési napra tolódik, amikor a megbízás irányának megfelelő forgalmazás felfüggesztése megszűnik. Amennyiben a befektetőnek a befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízása az előbbiek alapján függőben van, úgy a befektető jogosult a megbízását írásban visszavonni. A megbízás visszavonása esetén a befektető terhére díj vagy költség nem számítható fel.

42.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

Az Alap forgalmazás-elszámolási napja visszaváltás estén a megbízás befogadásának napja.

42.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

Az Alap forgalmazás-teljesítési napja visszaváltás esetén a megbízás befogadását követő 5. forgalmazási nap.

A visszaváltott befektetési jegyek pénz ellenértéke a Számlavezető által a Befektető számára vezetett fizetési- vagy ügyfélszámlán kerül jóváírásra, az Alapkezelő (Forgalmazó) rendelkezése szerint.

43. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai

43.1. A forgalmazási maximum mértéke

Az Alap folyamatos forgalmazása során a forgalmazási maximum mértéke nincs meghatározva.

43.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei

Az Alap folyamatos forgalmazása során a forgalmazási maximum mértéke nincs meghatározva.

44. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása

44.1. A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága

Mind a vételi, mind pedig a visszaváltási megbízások teljesítési árfolyama az Alap egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéke.

A Letétkezelő minden forgalmazási napon (T+1 nap) T napi adatokból köteles az Alap összesített nettó eszközértékét, valamint az egy befektetési jegyre jutó Nettó eszközértékét kiszámítani az előző (T nap) forgalmazás-elszámolási napra vonatkozóan.

A Forgalmazók a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása során a Befektetők felé a megvásárlásra kerülő Befektetési jegyek száma és az aktuális árfolyam alapján számított értékre vetített forgalomba hozatali jutalékot, a Befektetési jegyek visszaváltásakor visszaváltási jutalékot számíthatnak fel.

A Közzétételi helyek: az Alapkezelő/Forgalmazó honlapja (xxx.xxxxxxxxxx.xxx)

44.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez

- részben vagy egészben - a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg

Vételi díj 0,5 %, maximum 50.000 Forint, amely teljes egészben az Alapkezelőt (Forgalmazót) illeti meg.

Visszaváltási díj 365 naptári napon túli visszaváltás esetén 0,0 %. 365 naptári napon belüli visszaváltás esetén a visszaváltási díj maximum 5,00 % (maximum forintérték nem kerül meghatározásra), amely teljes egészben az Alapkezelőt (Forgalmazót) illeti meg.

45. Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák

Nem alkalmazandó.

46. Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák

Magyarország

47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Az Alap első alkalommal történő vásárlása esetén a minimum befektetendő összeg 10 millió Ft.

A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása az Alapkezelő (Forgalmazó), illetve a Letétkezelő működési körében felmerülő okokból nem végezhető.

A befektetési jegyek forgalomba hozatala szünetel a Kbftv. 113. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.

Az Alapkezelő a folyamatos forgalmazást - a vételt és a visszaváltást egyaránt - kizárólag a befektetők érdekében a Kbftv. 114. § (1) bekezdésében meghatározott esetben függesztheti fel.

A Felügyelet a befektetők érdekében a Kbftv. 115. § (1) és meghatározott esetben felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását.

A Felügyelet az Alapkezelő intézkedésének hiányában felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását a Kbftv. 114. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint a befektetési jegyek visszaváltását a Kbftv. 114. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.

A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazást kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell.

Az Alap nettó eszközértékét – a Kbftv. 114. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt eset kivételével – a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni.

A folyamatos forgalmazás szüneteltetésére, illetve felfüggesztésére különösen az alábbi esetekben kerül(het) sor:

• a Kbftv. 76. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben;

• a Kbftv. 95.§ (2) bekezdése szerinti esetben;

• a Kbftv. 113-116.§-ok szerinti esetben;

• a Kbftv. 128. § (8) bekezdése szerinti esetben.

X. A befektetési alapra vonatkozó további információ

48. Befektetési alap múltbeli teljesítménye - az ilyen információ szerepelhet a kezelési szabályzatban vagy ahhoz csatolható

Dátum

Nettó Eszközérték (HUF)

Árfolyam (HUF)

Évesített hozam (%)

2018.07.19	000 000 000	1.000000	0.00
2018.12.28	645 370 996	1.013825	3.11
2019.12.31	3 402 402 433	1.105163	9.01

Az Alap múltbeli hozamai nem jelentenek garanciát a hozamok jövőbeni alakulását illetően.

49. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei

Az alap esetében nincs mód a befektetési jegyek bevonására.

50. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira

A megszűnési eljárás általános szabályai (Kbftv. 31. pont)

Az Alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról az Alapkezelő vagy a Felügyelet határoz.

A Kbftv. 75.§ (2) bekezdésben meghatározott esetekben kötelező megindítani az eljárást.

A megszűnési eljárás lefolytatása alatt az Alap – a Kbftv. 76. § (2) bekezdésben meghatározott eltéréssekkel - az általános szabályok szerint működik.

Eszközök értékesítése és a vagyon kifizetése (Kbftv. 32. pont)

A megszűnési eljárás alatt az Alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1 hónapon, az ingatlanokat 12 hónapon belül értékesíteni kell a Kbftv. 32. pontjában meghatározott módon.

A Felügyelet a megszűnési jelentés benyújtását követő nappal törli az Alapot a nyilvántartásból. Az Alap a nyilvántartásból való törléssel megszűnik.

Amennyiben az Alap pozitív saját tőkével rendelkezik, az Alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből az Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket befektetési jegyeik arányában illeti meg.

A megszűnési eljárás időtartama alatt az eszközök értékesítéséből származó ellenértékből, illetve az Alap bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a befektetők számára előleg formájában részkifizetés teljesíthető. A részkifizetéssel kapcsolatos döntésről rendkívüli közleményt kell megjelentetni. A részkifizetésnek az egyes befektetési jegyek nettó eszközértékére vetítve, azonos arányban kell történnie. A részkifizetés nem történhet az Alapot terhelő kötelezettségek (az Alappal szembeni hitelezői igények) fedezetét jelentő eszközök terhére.

A letétkezelő a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére, a fenti bekezdés szerinti részkifizetés keretében már kifizetett összeg figyelembevételével. A kifizetés kezdetéről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A befektetők részére kifizetendő összeget a letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig.

Amennyiben az Alap saját tőkéje negatív, megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni.

A befektetési alap átalakulásának, más alappal való egyesülésének, szétválásának feltételei, az erre meghatározott eljárásrend, az előbbiek hatása a befektetők jogaira

Befektetési alap átalakulása (Kbftv. XIII. fejezet)

Átalakulásnak minősül valamely befektetési alapnak a Kbftv. 80. § (1) bekezdése szerinti jellemzőinek megváltoztatása.

Az Alap átalakulása esetében az Alapkezelő köteles az átalakulás indokát, napját és feltételeit (ideértve az adózási következményeket is) tartalmazó tájékoztatót készíteni és azt a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az Alap a módosított tájékoztató Felügyelet általi jóváhagyásával, az abban meghatározott időpontban alakul át a Kbftv.

XIII. fejezetében meghatározott módon.

Befektetési alap egyesülése (Kbftv. XIV. fejezet)

Egyesülésnek minősül valamely befektetési alapnak a Kbftv. 84. § (1) bekezdése szerinti művelete.

Az egyesülés szabályait a Kbftv. 82-99. § tartalmazza.

Befektetési alap szétválása (Kbftv. XV. fejezet)

Szétválásnak minősül valamely befektetési alapnak a Kbftv. 100. § (1) bekezdése szerinti művelete.

A szétválás szabályait a Kbftv. 100. § tartalmazza.

51. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről

Az Alapkezelő a Magyar Nemzeti Bank által kiadott H-EN-III- 473 /2017 számú határozat alapján a Kbftv. 7. § 1) bekezdésében foglaltak szerint, mint ABAK a kollektív portfóliókezelés (befektetési alapkezelés) végzésére jogosító engedélye birtokában az alábbi tevékenységeket végezheti:

a) Befektetéskezelés (a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása)

b) kockázatkezelés

Az alternatív befektetési alap (ABA) kezelése során a Kbftv. 7. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az alábbi tevékenységeket végezheti:

a) adminisztratív feladatok:

aa) könyvviteli és jogi feladatok ellátása,

ab) információszolgáltatás befektetők részére,

ac) eszközök értékelése, árazása, adóügyek intézése, ad) jogszerű magatartás ellenőrzése,

ae) befektetőkkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése, af) hozamfizetés,

ag) az ABAK által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalával és forgalmazásával összefüggő adminisztrációs feladatok

ah) megkötött ügyletek teljesítése, a bizonylatok megküldését is ideértve, ai) nyilvántartások vezetés.

b) az ABAK által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala és forgalmazása.

c) az ABA eszközeihez kapcsolódó tevékenységek: az ABAK bizalmi feladatainak ellátásához szükséges szolgáltatások, a létesítmények kezelése, az ingatlankezelői tevékenységek, vállalkozások számára a tőkeszerkezettel, ipari stratégiával és ezekhez kapcsolódó ügyekkel kapcsolatos tanácsadás, az összeolvadásokkal és vállalkozások megvásárlásával kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatások, valamint az ABA és mindazon vállalatok és egyéb eszközök kezeléséhez kapcsolódó szolgáltatások, amelyekben az adott ABA befektetéssel rendelkezik.

A Társaság az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015/2365. számú rendeletében (a továbbiakban: SFTR rendelet) foglalt, a kollektív befektetési formák tájékoztató dokumentumaira vonatkozó előírások szerinti tájékoztatást az alábbiakban teszi meg:

a) Az Alapkezelő az Alap vagyonára a Rendeletben meghatározott alábbi, az SFTR rendeletben meghatározott értékpapír finanszírozási ügyleteket kötheti meg:

Az Alap repoügyletet nem köt.

Az Alap vétel-eladás ügylet” (buy-sell back) és „eladás-visszavásárlás ügylet” (sell- buy back) nem köt.

Az Alap teljeshozam-csereügyletet nem köt. Az Alap értékpapírkölcsön ügyletet nem köt.

b) A fenti értékpapír-finanszírozási ügyletek egyes típusaival kapcsolatban szolgáltatandó összesített adatok

Nem alkalmazandó.

c) A szerződő felek kiválasztásának kritériumai (ideértve a jogi státust, a származási országot és a minimális hitelminősítést)

Nem alkalmazandó.

d) Elfogadható biztosítékok:

Nem alkalmazandó.

e) A biztosítékok értékelése:

Nem alkalmazandó.

f) Kockázatkezelés:

Az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez és a biztosítékkezeléshez kapcsolódó kockázatok, például működési, likviditási, partner-, letétkezelési és jogi kockázat, valamint adott esetben a biztosíték újrafelhasználásából származó kockázat ismertetése:

Nem alkalmazandó.

g) Xxxxx részletezése, hogy milyen módon történik az értékpapír- finanszírozási ügyletekhez felhasznált eszközök és a kapott biztosítékok letéti őrzése (például az alap letétkezelőjénél).

Nem alkalmazandó.

h) A biztosíték újrafelhasználására vonatkozó esetleges (szabályozásból eredő vagy önként vállalt) korlátozások részletezése.

Nem alkalmazandó.

i) Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből származó hozam megosztására vonatkozó stratégia: az értékpapír-finanszírozási ügyletekkel elért és a kollektív befektetési formához visszakerülő bevétel, valamint az alapkezelőnél, illetve a harmadik feleknél (pl. a kölcsönnyújtó ügynöknél) felmerülő költségek és díjak leírása. A tájékoztatóban vagy a befektetők számára nyújtott tájékoztatásban fel kell tüntetni az alapkezelő és e felek közötti kapcsolat jellegét is.

Nem alkalmazandó

XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk

52. A befektetési alapkezelőre vonatkozó információk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

Cégnév: AXIOM Alapkezelő Zrt.

Cégforma: részvénytársaság Cégjegyzékszám: 00-00-000000

53. A letétkezelőre vonatkozó információk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai

Cégnév: Raiffeisen Bank Zrt.

Cégforma: részvénytársaság Ccégjegyzékszám: 00-00-000000

A Letétkezelő ellátja az Alap pénzmozgásának nyomon követését, valamint ügyel arra, hogy a befektetőknek az Alap befektetési jegyeivel kapcsolatos befizetései a megfelelő számlán legyenek jóváírva. Gondoskodik arról, hogy az Alap a szokásos határidőn belül kézhez kapja az ellenértéket az eszközeivel kapcsolatos ügyletek során. Kiszámítja az Alap nettó eszközértékét az irányadó szabályok szerinti, felügyeli az Alap bevételeinek felhasználását. Végrehajtja az Alap utasításait, felhívja az Alap figyelmét a jogszabályokkal vagy a jelen kezelési szabályzattal ellentétes utasításokra, ez utóbbiakat nem hajtja végre. Ellenőrzi a befektetési jegyekkel kapcsolatos ügyletek szabályszerűségét.

A Letétkezelő továbbá vezeti az alábbi számlákat:

az alap pénzeszközeinek és értékpapírjainak nyilvántartására szolgáló számla (Letétkezelői számla)

A Letétkezelő feladata, hogy az Alap készpénzállománya az arra feljogosított intézménynél legyen könyvelve.

Mint letéteményes őrzi és kezeli a letétbe helyezett pénzügyi eszközöket, illetve az ilyen eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumokat.

Ellenőrzi és nyilvántartja az alap eszközeit.

54. A könyvvizsgálóra vonatkozó információk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai

Cégnév: Diamant Könyvvizsgáló és Nemzetközi Adószakértő Kft.

Cégforma: korlátolt felelősségű társaság Cégjegyzékszám: 01-09-367658)

A könyvvizsgáló a Kbftv.-ben, így különösen a 135. § (1) bekezdésben és a XXVI. fejezetben meghatározott feladatokat látja el.

55. Az olyan tanácsadóra vonatkozó információk, amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik

Nem alkalmazandó

56. A forgalmazóra vonatkozó információk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai

Cégnév: AXIOM Alapkezelő Zrt.

Cégforma: részvénytársaság Cégjegyzékszám: 00-00-000000

A befektetési jegyek folyamatos és nyilvános forgalmazására az Alapkezelő külön forgalmazót nem bízott meg, az Alapkezelő a forgalmazást maga végzi.

Az Alap befektetési jegyeik értékesítésére és visszaváltására a forgalmazás-elszámolási napon irányadó, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken kerül sor. A forgalmazás-elszámolási nap megegyezik a megbízás befogadásának napjával.

Ennek megfelelően a Befektetők az Alap befektetési jegyeire vonatkozó a vételi és visszaváltási megbízásokat az alábbiak szerint tehetik meg:

(i) A vételi megbízást a Befektető az Alapkezelő (Forgalmazó) részére adja meg, míg a megbízásban feltűntetett pénzösszeget a Letétkezelő által az Alap számára nyitott fizetési számlán köteles biztosítani. Amennyiben a megbízásban feltűntetett összeg

– a vételi díjat is fedezve - rendelkezésre áll, úgy a forgalmazás-teljesítési napon jóváírja a megbízással érintett befektetési jegyeket a Számlavezető által a Befektető számára vezetett értékpapírszámlán.

(ii) A visszaváltási megbízást a Befektető az Alapkezelő (Forgalmazó) részére adja meg, míg a megbízásban feltűntetett értékpapírt (befektetési jegyet) a Letétkezelő által az Alap számára nyitott értékpapírszámlán köteles biztosítani. Amennyiben a megbízásban feltűntetett értékpapír mennyiség a Letétkezelő által az Alap számára nyitott értékpapírszámlán rendelkezésre áll, úgy a forgalmazás-teljesítési napon a megbízással érintett pénzösszeget átutalja a Számlavezető által a Befektető számára vezetett fizetési- vagy ügyfélszámlára.

Az Alapkezelő (Forgalmazó) a megbízások befogadása során az ABAK-rendelet 65. cikk szerinti adatokat rögzíti, amelyek megadása a megbízás befogadásának feltétele.

Az Alapkezelő (Forgalmazó) részére megadott vételi és visszaváltási megbízásokat az Alapkezelő (Forgalmazó) haladéktalanul átadja a Letétkezelő részére, a befektetési jegyek KELER Zrt. általi keletkeztetése illetve törlése érdekében.

A megbízás végrehajtását minden esetben az Alapkezelő igazolja vissza a Befektető részére.

Az Alapkezelő (Forgalmazó) a jelen pont szerinti adatokat 5 évig megőrzi.

57. Az ingatlanértékelőre vonatkozó információk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai

Nem alkalmazandó

58. A prime brókerre vonatkozó információk

Nem alkalmazandó

58.1. A prime bróker neve

58.2. Az ABA prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének leírása

58.3. A letétkezelővel kötött esetleges megállapodás azon elemének leírása, amely az ABA eszközei átruházásának és újrafelhasználásnak lehetőségére vonatkozik, továbbá a prime brókerre esetlegesen átruházott felelősségre vonatkozó információ leírása

59. Harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek bemutatása

Az Alap eszközei értékelésének, illetve Alap nettó eszközértéke számításának feladatát 2020. szeptember 30-ig a Letétkezelő látja el, amely tevékenysége során a letétkezelői, illetve a vonatkozó kiszervezési szerződés és a vonatkozó jogszabályok – így különösen a Kbftv. 38. § valamint a 124-126.§ – rendelkezései szerint jár el, különös tekintettel a letétkezelői tevékenységnek a független értékbecslői tevékenységtől működési és hierarchikus szempontból való elválasztására, az esetleges összeférhetetlenség feltárására, kezelésére, nyomon követésére és a részalapok befektetői előtt nyilvánosságra hozásra vonatkozó rendelkezésekre.

Ezen túlmenően az Alapkezelő egyéb, a Kbftv. szerint kiszervezésnek nem minősülő tevékenységek tekintetében is megállapodhat harmadik személyekkel úgy, hogy esetükben is alkalmazza a kiszervezésre vonatkozó előírásokat.

Az Axiom Xxxxxxxxxx Zrt. jelen kezelési szabályzat hatályba lépésekor tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében az alábbi tevékenységeket szervezte ki:

- Complinace

- Belső ellenőr

- IT szolgáltatás

- az alapkezelő és az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok könyvelése

Az Axiom Xxxxxxxxxx Zrt. biztosítja az esetleges összeférhetetlenségek megelőzését, kezelését és folyamatosan ellenőrzi az esetleges összeférhetetlenség érdekében követendő eljárások és az elfogadott intézkedéseket betartását.

Az Alapkezelő mindenkor hatályos Összeférhetetlenségi szabályzata megtalálható az Alapkezelő honlapján (xxx.xxxxxxxxxx.xxx).

60. ÁÉKBV esetén a letétkezelő kötelezettségeinek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek ismertetése, a letétkezelő által kiszervezett feladatok leírása, valamint nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy kérelemre az ÁÉKBV-alapkezelő a befektetők rendelkezésre bocsátja az 53. pontban valamint az e pontban részletezett információkat

Nem alkalmazandó Budapest, 2020.08.25. Axiom Alapkezelő Zrt.