BÉRLETI-ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS

BÉRLETI-ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS

amely létrejött egyrészről Csanytelek Község Önkormányzata (székhelye: 6647 Xxxxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 0. xx., képviseli: Forgó Xxxxxx polgármester), mint ellátásért felelős és bérbe (üzemeltetésbe) adó -a továbbiakban: bérbeadó- ,

másrészről a Vízközmű Szolgáltató Kft (székhelye: 6760 Kistelek, Rákóczi u.44, adószáma: 134410344., cégjegyzékszám: 06090096637, bankszámlaszám:Bank OTP:11735005- 20518444, képviseli: Xxxxxxx Xxxxx ügyvezető önállóan), mint bérlő (üzemeltető) -a továbbiakban bérlő- között az alábbi napon, az alábbi feltételekkel:

Felhatalmazás

Csanytelek Község Önkormányzata képviselő-testülete a …………/2013. ( . ) Ökt határozattal úgy határozott, hogy az ellátási felelőssége körében a tulajdonában álló víziközmű-vagyona üzemeltetésére és közigazgatási területén víziközmű-szolgáltatás nyújtására a Vízközmű Szolgáltató Kft-vel (továbbiakban: Vízközmű Kft.) bérleti- üzemeltetési szerződést köt. A testületi határozat a jelen szerződés 4. számú mellékletét képezi.

A Vízközmű Kft taggyűlése a …………/2013. ( . ) sz. taggyűlési határozattal úgy határozott, hogy Csanytelek Község Önkormányzata közigazgatási területére kiterjedően víziközmű-szolgáltatást nyújt a bérbeadó, mint ellátásért felelős részére bérleti-üzemeltetési szerződés keretében. A taggyűlési határozat a jelen szerződés 5. számú mellékletét képezi.

A hivatkozott határozatok alapján a felek az alábbi szerződést kötik egymással:

I. Értelmező rendelkezések

Szerződő felek rögzítik, hogy a jelen szerződésben használt alábbi fogalmakon, figyelemmel a víziközművekről szóló 2011.évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vksztv.) valamint az 58/2013. (II.27.) Kormányrendelet (továbbiakban: Vvhr.) rendelkezéseire, az alábbiakat értik:

Víziközmű: Olyan közcélú vízi létesítmény, amely

a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül a ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és - elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását vagy

b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz- elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja,

Víziközmű-fejlesztés: víziközműre irányuló olyan beruházási vagy felújítási tevékenység, mely célja szerint új víziközmű létesítését, a meglévő víziközmű bővítését, rekonstrukcióját és pótlását is magába foglalhatja.

Víziközmű-működtetés: a víziközmű üzemeltetésével, valamint a víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek összessége.

Víziközmű-rendszer: a víziközművek olyan egybefüggő struktúrája, amely:

a) önállóan, kizárólag egy település ellátását biztosítja (szigetüzem),

b) önállóan, több település ellátását is szolgálja, és rajta a tulajdoni viszonyok azonosak,

c) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, a kapcsolódó szolgáltatás nyújtását is, vagy kizárólagosan azt biztosítja,

d) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, kapcsolódó szolgáltatással kiegészülve egy településre nézve, vagy azonos tulajdoni viszonyok mellett több településre nézve, képes biztosítani a víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit.

Víziközmű-szolgáltatás: a közműves ivóvízellátás, a közműves szennyvízelvezetés és - tisztítás, valamint az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok) tevékenységek által megnyilvánuló szolgáltatások közül egy vagy több, a víziközmű-szolgáltató által a felhasználók részére közüzemi jogviszony keretében nyújtott szolgáltatás,

Víziközmű üzemeltetése: a víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a víziközmű-szolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a jogszabályokban és az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése érdekében okszerűen merülnek fel, különösen a víziközmű műszaki értelemben vett napi üzemben tartása, karbantartása és javítása, közüzemiszerződés-kötés, számlázás, ügyfélszolgálat működtetése.

Víziközműves kapcsolódó szolgáltatás: szerződés alapján a víziközmű-szolgáltató által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott ivóvíz-értékesítési vagy szennyvízelvezetési és - tisztítási szolgáltatás.

Víziközmű működtető eszköz: a víziközmű-szolgáltatás ellátásának szakmai és technikai feltételrendszerét biztosító olyan eszköz, amely nem minősül víziközműnek.

Lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet.

II. A szerződés tartalma

1.) Szerződő felek rögzítik, hogy a bérlő a települési önkormányzatok (mint bérbeadók) kizárólagos részvételével alapított víziközmű szolgáltató társaság, amely az alapító önkormányzatok tulajdonát képező víziközművek létesítésére, felújítására, karbantartására és üzemeltetésére jött létre. Az üzemeltetés kiterjed a közműves ivóvízellátásra, közműves szennyvízelvezetésre - egyesített rendszer esetén csapadékvíz elvezetésre és tisztításra is – vonatkozó feladatok ellátására.

Bérlő kijelenti, hogy a Vksztv. 16. § (6) bekezdésének a) pontjának megfelelően az ellátásért felelős és rajta kívül települési önkormányzatok közös és kizárólagos tulajdonában áll.

2.) A bérbeadó – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 9. § (2) bekezdés d) pontja, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. tv. 118. § (1) bekezdés a) pontjának rendelkezései, valamint a Vksztv. 29. § (1) bekezdése értelmében közbeszerzési és koncessziós eljárás, valamint pályázat mellőzésével – jelen szerződés aláírásával bérbe adja, a bérlő pedig bérbe és üzemeltetésbe veszi a bérbeadó kizárólagos tulajdonát képező, a bérbeadó törzsvagyonához tartozó, annak közigazgatási területén található víziközműveket.

Az üzemeltetés jogcíme: bérleti-üzemeltetési.

A Felek kötelezettséget vállalnak ara, hogy a jelen pontban foglalt kivétel alkalmazhatóságának feltételét (Vksztv. 16. § (6) bekezdése rendelkezései) jelentő körülményeket a bérleti-üzemeltetési szerződés hatálya alatt mindvégig fenntartják.

A bérbe és üzemeltetésbe adás kiterjed mindazon önkormányzati törzsvagyont képező víziközmű létesítményre és berendezésre, amely a jelen szerződés hatályba lépésekor a bérbeadó tulajdonát képezi, illetve amely a szerződés hatálya alatt létesül vagy a szerződés hatálya alatt kerül a bérbeadó tulajdonába.

Szerződő felek rögzítik, hogy a bérleti-üzemeltetési szerződéssel érintett vagyontárgyakra vonatkozó tételes lista (vagyonleltár) és vagyonértékelés a jelen bérleti-üzemeltetési szerződés 1. számú mellékletét képezi.

Fentieken túl a bérlő egyidejűleg rendelkezésére bocsátja a rendszerfüggetlen víziközmű elemeket is, melyek tételes felsorolása a jelen bérleti-üzemeltetési szerződés 2. számú mellékletét képezi.

3.) A víziközmű-szolgáltatás fenntartásához szükséges ingó és ingatlan víziközmű működtető eszközöket a bérlő biztosítja. A bérlő a víziközmű működtető eszközöket elkülönítetten tartja nyilván.

A bérlő a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzítetteknek megfelelően vállalja és biztosítja a szerződés tárgyát képező víziközművek biztonságos üzemeltetését, karbantartását, a hibák elhárítását, javítását továbbá, mint közüzemi szolgáltató vállalja, hogy az üzemeltetést az érvényes jogszabályi rendelkezéseknek, szabványoknak és műszaki előírásoknak megfelelően végzi.

Bérlő vállalja, hogy a jelen bérleti-üzemeltetési szerződés hatálya alatt a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzítetteknek megfelelő minőségű ivóvizet szolgáltat a jelen szerződéssel érintett ellátási területén, valamint vállalja, hogy biztosítja a folyamatos, zavartalan, biztonságos ivóvíz-szolgáltatást.

4.) A bérlő kijelenti, hogy rendelkezik a hatályos jogszabályokban előírt, a víziközművek üzemeltetéséhez szükséges személyi és tárgyi, illetőleg műszaki, technikai, gazdasági és jogi feltételekkel. Ennek alapján, a jelen üzemeltetési szerződés birtokában a bérlő

jogosult, illetőleg kötelezett a bérlet tárgyát képező közművagyon birtoklására, rendeltetésszerű használatára és hasznainak szedésére a rendes gazdálkodás szabályai szerint, mint közüzemi szolgáltató társaság.

A bérlő a használat és a hasznok szedésének jogát másnak át nem engedheti, az üzemeltetett közművagyonnal nem rendelkezhet, azt nem idegenítheti el és meg nem terhelheti, továbbá a víziközmű szolgáltató tevékenység keretében (ivóvízellátás és szennyvízelvezetés) szerződéskötési kötelezettség terheli a felhasználókkal szemben.

5.) Az üzemeltetési szerződés keretében a bérlő biztosítja az üzemeltetésre átadott víziközművek rendeltetésnek megfelelő, rendeltetésszerű, szakszerű működtetését.

A bérlő gondoskodik az üzemeltetésébe kerülő közművagyon karbantartásáról.

6.) A bérlő jogosult - a Vksztv. rendelkezéseinek keretei között - alvállalkozó, illetve teljesítési segéd igénybevételére, akinek magatartásáért a Ptk. rendelkezései szerint úgy felel, mintha a tevékenységet saját maga látta volna el. A bérlő a bérbeadó tulajdonát képező víziközmű vagyonban bekövetkezett károkért teljeskörű felelősség terheli, míg az üzemeltetett rendszerfüggetlen víziközmű vagyon és az átvett működtető vagyon tárgyaiban bekövetkezett károkért csak szándékosság vagy súlyos gondatlanság esetén felel.

Szerződő felek rögzítik, hogy a bérlő a Vksztv. 45. §-ában foglalt korlátozásokkal egyes üzemeltetési tevékenységeit kiszervezni jogosult. Felek rögzítik, hogy amennyiben bérlő valamely üzemeltetési tevékenységét ki kívánja szervezni, úgy erről a bérbeadóval előzetesen és külön megállapodni köteles.

Szerződő felek rögzítik, hogy a Vksztv. 45. §-ában foglalt korlátozások figyelembevételével történő kiszervezés körében a bérlő a Vksztv. 45.§ (4) bekezdésében és a Vhr. 49.§-ában foglalt esetekben köteles a Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal előzetes engedélyét beszerezni.

Szerződő felek rögzítik, hogy a Vksztv. 45. §-ában foglalt korlátozások figyelembevételével történő kiszervezés körében a bérlő a Vhr. 50. §-ában foglalt esetekben köteles a kiszervezésről a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt előzetesen tájékoztatni.

7.) Bérbeadó a szerződés tárgyát képező víziközmű-szolgáltatás ellátásához átadott víziközművek és egyéb eszközök átadás-átvételi jegyzőkönyvét (amely tételes leltár szerint tartalmazza a víziközművek és egyéb eszközök műszaki azonosítására vonatkozó adatokat, az átadáskor fennálló bruttó és nettó, valamint könyvszerinti értékeket, valamint az alkalmazott értékcsökkenési leírási kulcsokat és az átadott eszközök használata körében felmerülő jogokat és kötelezettségeket) a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg bérlő rendelkezésére bocsátja.

A Bérbeadó hozzájárul, a víziközmű működtetéséhez szükséges, a Bérbeadó javára bejegyzett szolgalmi, vízvezetési, vezeték- és használati jogok Bérlő általi gyakorlásához a Bérleti-üzemeltetési szerződés hatálya alatt.

Bérbeadó kötelezettséget vállal arra, hogy a szolgalmi és használati jog ingatlan- nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges nyilatkozatokat és okiratokat a bérlő felhívására a jogszabályi előírásoknak (ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas formában) megfelelő tartalommal bocsátja a bérlő rendelkezésére. A szolgalmi és használati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetésének kötelezettsége a bérlőt terheli.

8.) A víziközmű-fejlesztés megvalósításáról a bérleti-üzemeltetési jogviszony fennállása alatt a bérbeadó gondoskodik.

A Felek a Vksztv. 29. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel megegyezhetnek arról, hogy külön vállalkozási szerződés alapján a Bérlő végezzen egyes víziközmű-fejlesztési munkálatokat.

Ha a víziközmű-fejlesztést a bérbeadó végzi, a víziközmű az üzembe helyezésének napjával a bérbeadó tulajdonába és a bérlő üzemeltetésébe kerül.

Szerződő felek rögzítik, hogy víziközmű-fejlesztés esetleges, bérlő általi megvalósítása esetén a létrejött vagyontárgyak a Vksztv. rendelkezéseire tekintettel, külön jegyzőkönyvben rögzítetten, a bérbeadó tulajdonába és a bérlő üzemeltetésébe kerülnek. A bérleti-üzemeltetési jogviszony hatálya kiterjed a jogviszony időtartama alatt a víziközmű-fejlesztéssel összefüggésben keletkező vagyontárgyakra is.

9.) Az ellátásbiztonság fenntartása érdekében a bérlő elvégzi azokat a hibajelleggel, váratlanul felmerülő beavatkozásokat, amelyek a számvitelről szóló törvény rendelkezései értelmében az értéknövelő felújítások körében számolhatók el.

A bérlő - az előző bekezdésben foglaltakon túl - elvégez a felújítás körébe tartozó bármely olyan beavatkozást is, amely elmaradása az ellátás biztonságát veszélyeztetné, vagy egyéb kárveszély felmerülésével közvetlenül fenyeget. Az előző bekezdésben foglalt kötelezettségének a bérlő a bérbeadó esetleges mulasztásától függetlenül eleget tesz.

A felújítási beavatkozások szükségének felismerését követően a bérlő a bérbeadót haladéktalanul tájékoztatja. A bérbeadó az elvégzett munkálatok indokolt költségeit megtéríti.

10.) Bérbeadó jogosult a használatba adott vagyontárgyak működtetését, a szolgáltatást folyamatosan figyelemmel kísérni, a tevékenység végzéséről rendszeres tájékoztatást kapni. E célból meghatalmazottja jogosult betekinteni a bérlőnél lévő műszaki és gazdasági dokumentumokba, valamint a helyszínen meggyőződni arról, hogy az üzemeltetés e szerződésben foglalt feltételek szerint történik.

11.) A víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó felelősségbiztosításról és a víziközmű-vagyon vagyonbiztosításáról a bérlő gondoskodni köteles. Az átvett vagyontárgyak használata során – harmadik személynek – okozott károkért a bérlő felel, ezen esetekre felelősségbiztosítást köteles kötni.

A bérlő a bérleti-üzemeltetési jogviszony időtartama alatt az üzemeltetésbe átvett eszközöknek a bérlő hibájából történő megsemmisüléséből, megrongálódásából, a

kötelező feladatainak elmulasztásából eredő károkért a bérlő a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel a bérbeadó, mint víziközmű tulajdonos irányába.

12.) A szerződés megszűnésével a szerződő felek egymással teljeskörűen elszámolni kötelesek. Az elszámolás körében a bérlő köteles térítésmentesen, átadás-átvételi jegyzőkönyv vagy tételes vagyonleltár felvétele mellett, visszaszolgáltatni a bérbeadó részére - üzemképes, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban - az önkormányzati törzsvagyont képező összes vagyontárgyat, műtárgyat és berendezést (víziközművek).

Az üzemeltetési szerződés megszűnése esetében a bérlő a bérbeadó részére átadja az érintett felhasználókra, felhasználási helyekre és víziközművekre vonatkozóan:

a) a felhasználók nevét és címét,

b) az egyes felhasználókhoz tartozó felhasználási helyek címét,

c) a felhasználási helyekre vonatkozó, a fogyasztás megállapításához szükséges adatokat öt évre visszamenőleg,

d) a víziközmű térképi nyilvántartás adatállományát,

e) a további víziközmű-működtetés tekintetében szükséges műszaki dokumentumokat, adatokat.

13.) A bérlő által fizetendő bérleti díj:

• a vízközművekre vonatkozóan: Ft + 27 % ÁFA / negyedév;

• a csatorna közművekre vonatkozóan: Ft + 27 % ÁFA / negyedév.

A bérleti díjat a bérlő számla ellenében, negyedévente esedékesen, egy aktuális negyedévet követő negyedév utolsó napjáig köteles a bérbeadó számlájára történő utalással megfizetni.

A bérbeadó a bérleti díj fejében, külön térítés nélkül biztosítja – jelen szerződés tárgyát nem képező, de az üzemeltetésre átadott vagyontárgyak működtetéséhez szükséges – a tulajdonában lévő földterületek, utak használatát is.

A mindenkori bérleti díjat a bérbeadó köteles elkülönítette kezelni és azt kizárólag a víziközmű fejlesztés finanszírozására használhatja fel.

14.) Bérlő a szolgáltatást igénybe vevő új felhasználókkal a szerződés hatályba lépését követően közüzemi szerződést köt és az általa végzett szolgáltatás ellenértékeként az azt igénybe vevőktől a hatósági árnak megfelelő szolgáltatási díjat szed.

A meglévő, már fogyasztói szerződéssel rendelkező felhasználók vonatkozásában a szerződés hatályba lépéséről, illetve az új szolgáltató személyéről a bérlő köteles haladéktalanul, a jelen üzemeltetési szerződés hatálybalépésétől számított 30 napon belül hitelt érdemlően tájékoztatni a felhasználókat. Ennek elmaradásából eredő esetleges károkért a bérlő teljes felelősséggel tartozik.

15.) Szerződő felek rögzítik, hogy jelen bérleti-üzemeltetési szerződés aláírásának napján a Vksztv. 74. § (2) bekezdés 3.) pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelet hatálybalépéséig a bérbeadó, mint ellátásért felelős ellátási területén a bérlő az alábbi szolgáltatási díjakat alkalmazza:

Lakossági ivóvíz szolgáltatás: ………………………..

Közületi/ nem lakossági ivóvíz szolgáltatás: ………………….

…………………………….

Szerződő felek rögzítik, hogy a szolgáltatási díjak a Vksztv. 76. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott díjmértékeket nem haladják meg.

III. Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások

1.) Bérlő kijelenti, hogy a jelen szerződés keretében általa végzett szolgáltatást a víziközmű- üzemeltetéssel kapcsolatos szakmai követelményeknek illetve a Vksztv. és egyéb idevonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően végzi.

2.) Bérlő kijelenti, hogy működése az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelel és a jelen szerződés keretében általa végzett üzemeltetés során e szabályoknak megfelelően jár el, továbbá a víziközmű-üzemeltetés személyi feltételeit a Vksztv. és a Vvhr. előírásainak és az idevonatkozó mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően látja el.

3.) Felek megállapodnak abban, hogy a bérlő 30 napot meghaladó fizetési késedelme esetén a bérbeadó írásbeli fizetési felszólítást jogosult küldeni a bérlő részére és amennyiben a bérlő a késedelmes összeget a fizetési felszólításban foglalt határidőben sem fizeti meg, úgy a bérbeadó jogosult a Ptk. 301/A. § szerinti törvényes késedelmi kamatot követelni.

4.) Felek megállapodnak abban, hogy a szavatossági jogok és kötelezettségek illetve jogkövetkezmények vonatkozásában a Ptk. valamint a mindenkor hatályos idevonatkozó jogszabályok rendelkezéseit alkalmazzák.

5.) A bérlő a mindenkor hatályos a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi előírásokat folyamatosan köteles betartani. Bérlő felel mindazon károkért, amelyek a rendeltetésszerű üzemeltetés során ezen előírások bérlő által történő megszegéséből erednek, továbbá viseli az ezzel kapcsolatos jogkövetkezményeket is.

6.) Felek megállapodnak abban, hogy a bérleti-üzemeltetési jogviszony időtartama alatt az üzemeltetésbe átvett eszközökben bekövetkezett, egyik félnek sem felróható kárt bérlő és a bérbeadó fele-fele arányban viseli, egyebekben a kárveszély viselésére vonatkozóan a Ptk. és a mindenkor hatályos idevonatkozó jogszabályi rendelkezéseket alkalmazzák.

7.) Bérlő kijelenti, hogy az üzemeltetésre átvett eszközöknek a bérleti-üzemeltetési jogviszony fennállása alatti vagyonvédelme érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi, valamint a mindenkor hatályos vagyonvédelmi előírások betartásáról gondoskodik.

IV. Egyéb rendelkezések

1.) A jelen szerződés érvényességéhez illetve hatályba lépéséhez a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogerős jóváhagyó határozata szükséges. A szerződést jóváhagyó határozat iránti kérelem előterjesztése és ezzel egyidejűleg a jelen bérleti- üzemeltetési szerződés Hivatalhoz történő benyújtása a bérlő, mint víziközmű-szolgáltató kötelezettsége.

2.) A jelen szerződés határozatlan időtartamra jön létre.

Az üzemeltetési szerződés a Vksztv. 22. § (2) bekezdése alapján a Hivatal jóváhagyó határozata jogerőre emelkedésének napján lép hatályba. A szerződés hatályba lépésével egyidejűleg a felek között esetlegesen korábban létrejött, a jelen szerződés létrejöttét célzó megállapodások hatályukat vesztik.

Szerződő felek rögzítik, hogy az üzemeltetés megkezdésének időpontja: a Hivatal jóváhagyó határozatának kézhezvételét követő nap.

3.) A jelen szerződés területi hatálya (ellátási terület) Csanytelek Község Önkormányzata

teljes közigazgatási területére terjed ki.

4.) Szerződő felek rögzítik, hogy a jelen bérleti-üzemeltetési szerződés módosítására kizárólag írásban, a felek kölcsönös és egyező akaratnyilvánításával kerülhet sor. Felek tudomásul veszik, hogy a jelen szerződés mindennemű módosítása érvényességéhez a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jóváhagyó határozata szükséges, mely határozat iránti kérelem és a módosított bérleti-üzemeltetési szerződés benyújtásának kötelezettsége bérlőt terheli.

5.) A szerződés felmondására, megszüntetésére és megszűnésére a 2011. CCIX. törvény (Vksztv.) rendelkezései az irányadók.

6. A szerződésben nem szabályozott kérdések tekintetében a hatályos vízügyi jogszabályok, különösen a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, valamint a víziközmű- szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013 (II.27.) Kormányrendelet, illetve a Ptk. szerződésekre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

Szerződő felek a fenti … példányban készült, …oldalból álló szerződést, mint akaratukkal mindenben egyezőt, átolvasás és értelmezés után, jóváhagyólag írták alá.

Kelt: ………………..., 2013. ... hónap ... nap

Csanytelek Község Önkormányzata bérbeadó

képviseli: Forgó Xxxxxx polgármester

Vízközmű Szolgáltató Kft bérlő

képviseli: Xxxxxxx Xxxxx ügyvezető igazgató

Mellékletek:

1. számú melléklet: vagyonleltár

2. számú melléklet: rendszer-független víziközmű vagyontárgyak tételes listája

3. számú melléklet: vagyonértékelés

4. számú melléklet számú testületi határozat

5. számú melléklet számú taggyűlési határozat