Aegon Értékőrző vételár-biztosítás

Aegon Értékőrző vételár-biztosítás

Szabályzat

Ma tegyünk a holnapért!

xxxxx.xx

Aegon Értékőrző vételár-biztosítás Általános szerződési feltételek

Érvényes: 2023. április 1-től

TARTALOM

1. A biztosítási szerzôdés alanyai 2

2. Fogalmak 2

3. A biztosítási szerzôdés létrejötte 4

4. Aegon Értékôrzô vételár-biztosítás megkötésének elôfeltétele 5

5. A Szerzôdô és a Biztosított közlési valamint változás-bejelentési kötelezettsége 5

6. Díjfizetés 6

7. A biztosítási szerzôdés idôbeli és területi hatálya 6

8. A biztosítási szerzôdés megszûnése 7

9. Díjfizetési kötelezettség a szerzôdés megszûnése esetén 7

10. A biztosítási kockázat jelentôs növekedése 8

11. A biztosítási esemény 8

12. A Biztosító szolgáltatása 8

13. A Biztosított/Szerzôdô kárbejelentési kötelezettsége, az elmulasztás következménye 8

14. A kár esetén a Biztosítóhoz benyújtandó információk, iratok 8

15. A biztosítással nem fedezett káresemények (kizárások) 9

16. A Biztosító mentesülése 10

17. Kármegelôzés, xxxxxxxxxxx 00

18. Megtérítési igény 11

19. A biztosított vagyontárgy megkerülése 11

20. Elévülés 11

21. Vegyes rendelkezések 11

I. melléklet Fogyasztóvédelmi és adatvédelmi általános ügyféltájékoztató 13

1. A Biztosító adatai 13

2. Panaszkezelés 13

3. Jogorvoslati fórumok 14

4. Biztosítási titok, adatkezelés 15

Aegon Értékőrző vételár-biztosítás Általános szerződési feltételek

Érvényes: 2023. április 1-től

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) a jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerzôdés keretében, díjfizetés ellenében, a feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a szerzôdésben meghatározott biztosítási szolgáltatást nyújtja.

1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

1.1. Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy;

1.2. Nem fogyasztó (Gazdálkodó szervezet): a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttmûködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, vízgazdálkodási társulat, az erdôbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzôi iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivôi iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég.

Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggô polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A Biztosító – a felek eltérô rendelkezése hiányában – a fogyasztói szerzôdésekre irányadó szerzôdési feltételeket alkalmazza azon szerzôdések esetében is, amelyeket a fogyasztónak nem minôsülô személyek a jelen szerzôdési feltételek alapján kötnek.

1.3. A Biztosított

A gépjármû tulajdonosa, vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartó, vagy akinek egyébként fennáll a biztosítási érdeke. Biztosított az, akit az ajánlaton és a fedezetet igazoló dokumentumon (kötvényen) Biztosítottként feltüntettek, vagy aki a jelen felté- telek szerint Biztosítottnak minôsül. A biztosítási érdeknek a biztosítási szerzôdés teljes hatálya alatt fenn kell állnia.

1.4. A Szerzôdô

A biztosítási szerzôdést az kötheti meg, aki valamely vagyoni vagy személyhez fûzôdô jogviszony alapján a biztosítási esemény bekö- vetkezésének elkerülésében érdekelt; vagy aki a szerzôdést az érdekelt személy javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerzôdés semmis.

A Szerzôdô az a fogyasztó vagy nem fogyasztó, aki az ajánlatot megtette, a fedezetet igazoló dokumentumon (kötvényen), biztosítási szerzôdésben Szerzôdôként szerepel.

A Szerzôdô teljesíti a díjfizetési kötelezettséget, ô a Biztosító jognyilatkozatainak címzettje, a Szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére, tôle eltérô Biztosított(ak) esetén azok tájékoztatására.

Ha a szerzôdést nem fogyasztó köti meg, a jelen feltételek elfogadásával tudomásul veszi, hogy a Biztosító a szerzôdést a Ptk. fogyasztói biztosítási szerzôdésekre elôírt – a Szerzôdô, Biztosított, kedvezményezett javára egyoldalúan kogens szabályok szerint kezeli.

1.5. A Biztosító

Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. A Biztosító adatai és elérhetôsége részletesen a I. melléklet (Fogyasztóvédelmi és adatvédelmi általános ügyféltájékoztató) 1. pontjában szerepel.

1.6. Belépés a szerzôdésbe

Ha a szerzôdést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerzôdésbe beléphet; a belé- péshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a Szerzôdô felet terhelô kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át, a belépés csak a Biztosítóval történt közléssel hatályosul.

Amennyiben a Biztosított belép a szerzôdésbe, a folyó biztosítási idôszakban esedékes díjakért a Biztosított a Szerzôdô féllel egyetem- legesen felelôs, de köteles a belépô új Szerzôdô a korábbi fél költekezéseit is megtérítni.

2. FOGALMAK

A jelen szerzôdési feltételek alapján létrejött szerzôdések teljes dokumentációnak (ajánlat, fedezetet igazoló dokumentum ill. kötvény, szerzôdési feltételek, esetleges záradékok) értelmezésekor az e pontban szereplô fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni.

2.1. A biztosított gépjármû

A fedezetet igazoló dokumentumban (kötvényen) megjelölt, érvényes magyar hatósági jelzésekkel és forgalmi engedéllyel rendelkezô, az ajánlaton rögzített felszereltséggel rendelkezô és meghatározott állapotú jármû, amely nem minôsül kizárt gépjármûnek.

Jelen biztosítás nem terjed ki az olyan gépjármûvekre (kizárt gépjármûvek):

• amely esetében a gyártás éve és a kockázatviselés kezdetének éve között legalább hat év eltelt;

• amelyen a gyári specifikációtól eltérô módosításokat hajtottak végre;

• amely kísérleti felszerelést tartalmaz, függetlenül attól, hogy azt gyártó szerelte be vagy sem;

• amelyet gépjármû-kereskedô vagy -szervíz, illetve lízingcég továbbértékesítés vagy viszonteladás céljából átme- netileg tulajdonba vett;

• amelyet az adásvételt megelôzôen bármelyik biztosító totálkárosnak minôsített, és ebbôl az állapotából helyreál- lították;

• amelyik több mint 8 személy szállítására alkalmas;

• amelyik önsúlya 3.500 kg feletti;

• amelyik nem személyszállító gépjármû;

• amelyik lakókocsi, lakóautó, kit-car, replika autó;

• amelyet kifejezetten Amerikában történô eladásra terveztek;

• amelyik üzemanyagcellás vagy LPG meghajtású;

• amelyet versenyezésre is használnak;

• amelyet taxiként üzemeltetnek;

• amelyet fél évnél rövidebb idôtartamra szóló bérleti szerzôdés alapján kölcsönbe adnak;

• amelyet áruszállításra használnak;

• amelyet gépjármûvezetés oktatására használnak;

• amelyet megkülönböztetô fény- illetve hangjelzéssel láttak el (pl. mentôautó);

• betegszállítási célból üzemeltetett jármûvek;

• amelyet autómentôként üzemeltetnek.

2.2. Elsôdleges biztosítás

Magyarországra vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkezô biztosítóval a biztosított gépjármûre kötött casco, vagy a káresemé- nyért felelôs másik fél felelôsségbiztosítása, illetve ennek hiányában a Kártalanítási Számla által nyújtott fedezet.

2.3. Elsôdleges biztosító

Az elsôdleges biztosítás szerinti biztosító, illetve a Kártalanítási Számla.

2.4. Kártalanítási Számla

A kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítást kínáló, Magyarország területén értékesítô biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszí- rozott pénzalap, amelynek célja a szerzôdéskötési kötelezettség ellenére kötelezô felelôsségbiztosítással nem rendelkezô üzembentartók, valamint – a jogszabályban meghatározott korlátozásokkal – az ismeretlen üzembentartók által okozott károk megtérítése.

2.5. Piaci érték

A biztosított gépjármû magyarországi Autovista (Eurotax) katalógus alapján meghatározott, adott idôpontban – a jelen szerzôdési feltételek szerinti ajánlat tételének idôpontjában, illetve a kár idôpontjában – fennálló eladási értéke. Ha az eladási érték az Autovista (Eurotax) katalógus alapján nem állapítható meg, akkor a Biztosító a hazai – szükség szerinti esetekben külföldi – összehasonlító piaci adatok alapján határozza meg a piaci értéket. A piaci érték meghatározásakor a biztosított gépjármûbe utólag, nem a gyártó által beszerelt alkatrészek, illetve tartozékok értéknövelô tényezôként nem vehetôk számításba esetleges értékcsökkentô hatásukat ezzel szemben a Biztosító figyelembe veszi.

A felek a gépjármû vásárlásakor fennállt – Autovista (Eurotax) szerinti – eladási értékét tekintik az ajánlattétel idôpontjában fennálló eladási értéknek abban az esetben, ha a gépjármûre a vásárlástól számított 90 napon belül teszik a jelen szerzôdési feltételek szerinti ajánlatot.

2.6. Vételár (vételi ár)

A biztosított gépjármû biztosított általi megvásárlásakor a gépjármû vételáraként kifizetett, számlával vagy adás- vételi szerzôdéssel igazolt összeg (beleértve azon gyári alkatrészek ellenértékét, amelyek a megvásárlás pillanatában már a gépjármû tartozékai voltak), de legfeljebb a gépjármûnek a jelen szerzôdési feltételek szerinti ajánlat tételének idôpontjában fennálló (jelen feltételek 2.5. pontjában meghatározott) piaci értéke.

2.7. Limit

A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felsô határa, amely a fedezetet igazoló dokumentumon (kötvényben) kerül meghatározásra.

2.8. Totálkár

Olyan kár, amelynél a jármû pótlási értéke került megtérítésre, mert a gépjármû javítását az elsôdleges biztosító gazdaságtalannak ítélte, illetve a helyreállítás mûszakilag nem indokolt.

2.9. Lopás

Az elsôdleges biztosítás feltételei szerint a gépjármû teljes lopásának minôsülô biztosítási esemény.

2.10. Rablás

Az elsôdleges biztosítás feltételei szerint a gépjármû teljes eltulajdonítását eredményezô, rablásnak minôsülô biztosítási esemény.

2.11. Biztosítási idôszak

A biztosítási idôszak 1 év. Az elsô biztosítási idôszak kezdônapja a biztosító kockázatviselésének kezdônapjával azonos.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

3.1. A szerzôdés létrejöhet szóban és írásban egyaránt.

Szóban jön létre a szerzôdés,

• távollévôk között bármilyen, jognyilatkozat tételre, a jognyilatkozat közvetítésére, a jognyilatkozat rögzítésére alkalmas elektronikus eszköz, vagy alkalmazás felhasználásával, ha az elektronikus úton tett jognyilatkozatok ugyan nem elégítik ki a jelen szerzôdésben megfogalmazott írásbeliség követelményét, de a szerzôdés tartalma, a jognyilatkozat tétel idôpontja a jognyilatkozat tevôk személye, továbbá a felek egyezô akarata bizonyítható, vagy

• jelen lévôk között, a jognyilatkozatok írásbeli rögzítése és aláírása nélkül, kizárólag szóbeli egyeztetés keretében feltéve, hogy a szerzôdés tartalma, a jognyilatkozat tétel idôpontja a jognyilatkozat tevôk személye, továbbá a felek egyezô akarata bizonyítható.

A felek szóban megkötött szerzôdésnek tekintik különösen a telefonon, vagy a biztosító által üzemeltetett, internet alapú program felhasználásával, vagy nyílt interneten, elektronikus levélben tett ügyfél ajánlatot és annak biztosító általi kifejezett, vagy hallgatólagos elfogadását.

A szerzôdés szóban történô megköthetôsége nem érinti a felek jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, vagy megállapodáson alapuló azon kötelezettségét, amely írásbeli jognyilatkozat megkötésére kötelezi ôket.

Ha a szerzôdést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) kiállítani.

Írásban jön létre a szerzôdés akár távollévôk, akár jelenlévôk között

• ha a biztosítási szerzôdés lényeges tartalmát a felek papír alapú, vagy digitális adathordozón írásba foglalták és a felek saját kezûleg ellátták azt a rájuk jellemzô kézjegyükkel, vagy képviselô útján írták alá, vagy

• ha a szerzôdés tartalma a megváltoztatás kizártsága mellett visszaidézhetô és a jognyilatkozat tevô személye és a jognyilatkozat megtételének idôpontja azonosítható (Ptk. 6:7 § (3). bek.), vagy

• ha a felek külön okiratba foglalják a jognyilatkozataikat, azokat aláírják és ezek a jognyilatkozatok együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös, egybehangzó akaratnyilatkozatát.

A felek írásbeli szerzôdéskötésnek tekintik különösen:

• a papíralapon, vagy digitálisan rögzített szerzôdés kézzel írott aláírással történô megerôsítését,

• az elektronikus úton rögzített dokumentum fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy minôsített elektronikus aláírással történô megerôsítését,

• az aláírás nélkül megkötött szerzôdést, ha a felek azt olyan informatikai, adatbiztonsági szempontból védett elektronikus rend- szerben hozzák létre, amely alkalmas a tartalom jognyilatkozat megtételét követô megváltoztathatatlanságának szavatolása mellett a tartalom idôkorlát nélküli visszaidézhetôségére, a nyilatkozattétel és a nyilatkozattevô személyének azonosítására.

A biztosító az elektronikus úton történô szerzôdéskötés speciális szabályairól, a jognyilatkozat megtételéhez a biztosító által javasolt eszköz használatba vételekor tájékoztatja a jognyilatkozat tevôt.

3.2. A biztosítási szerzôdés létrejön, ha a Biztosító a Szerzôdô által tett ajánlatot a 15 napos kockázat-elbírálási határidôn belül elfogadja.

A Biztosító a szerzôdésrôl biztosítási fedezetet vállaló dokumentumot (kötvényt) állít ki. Ha a Biztosító a kötvényt az elbírálási határidôn belül állítja ki, akkor a szerzôdés létrejöttének napja a kötvény kiállításának napja.

3.3. A szerzôdés akkor is létrejön, ha a Szerzôdô ajánlatára a Biztosító 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogvi- szony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tették. Ebben az esetben a szerzôdés az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása napjára visszamenô hatállyal jön létre, a kockázatelbírálás határidejét követô napon, az ajánlattal egyezô tartalommal.

3.4. Ha a fedezetet igazoló dokumentum (kötvény) a Szerzôdô fél ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerzôdô fél a dokumentum kézhezvételét követôen késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerzôdés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendel- kezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerzôdô fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

3.5. Ha a Biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidôn belül visszautasítja, az ezen idôszak alatt bekövet- kezett károkért helytállni nem tartozik.

3.6. A biztosítási ajánlat aláírásakor fizetett elsô biztosítási díjat az ajánlat visszautasítása esetén a Biztosító kamatok nélkül visszafizeti. A díj esetleges határidôn túli visszafizetése a Biztosító kockázatvállalását nem befolyásolja.

3.7. Ha a Biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés lényeges kérdésben eltér a Biztosító szerzôdési feltételétôl, a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerzôdést a szerzôdési feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a Szerzôdô fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

3.8. Ha a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl szá- mított harmincadik napon megszûnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerzôdô fél figyelmét felhívta.

Ha a szerzôdés egyidejûleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentôs megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító az e pontban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

3.9. A Biztosító által tett ajánlat is eredményezhet szerzôdést, ha azt az abban biztosítottként megjelölt személy elfogadja, aki a továbbiakban Szerzôdônek tekinthetô.

4. AEGON ÉRTÉKŐRZŐ VÉTELÁR-BIZTOSÍTÁS MEGKÖTÉSÉNEK ELŐFELTÉTELE

Az Aegon Értékôrzô vételár-biztosítás megkötésének elôfeltétele, hogy a Szerzôdô

• törésbôl, tûzkárból valamint elemi kárból eredô totálkárra és egyben

• a gépjármû lopásból illetve rablásból eredô teljes eltulajdonítása esetére

fedezetet nyújtó olyan casco biztosítási szerzôdéssel rendelkezzen, amely – az elsôdleges biztosításban kikötött önrészesedés levonásától és a maradványértéktôl (roncsértéktôl) eltekintve – a fenti káresemények bekövetkeztekor a gépjármû teljes káridôponti értékét megtéríti.

A fenti követelményeknek megfelelô casco biztosítást a Szerzôdô folyamatos díjfizetéssel köteles fenntartani, illetve új, azonos kockázatviselési tartalmú szerzôdéskötéssel haladéktalanul pótolni, ha az esetlegesen megszûnne. A casco biztosítás meglétét a Biztosító az ajánlat megtételekor illetve a késôbbiekben a szerzôdés tartama során bármikor ellenôrizheti.

5. A SZERZŐDŐ ÉS A BIZTOSÍTOTT KÖZLÉSI VALAMINT VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

5.1. A Szerzôdô és a Biztosított a szerzôdéskötéskor és a kárbejelentéskor köteles a Biztosítóval a valóságnak megfelelôen, hiánytalanul közölni a biztosítás elvállalása és a káresemény ellenôrzése szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, és amelyekre a Biztosító írásban kérdést tett fel.

A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a szerzôdô fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

5.2. A közlésre, illetôleg változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerzôdô felet és a Biztosítottat: egyikük sem véde- kezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre, illetve bejelentésre köteles lett volna.

5.3. Az adatok valóságtartalmáért – beleértve a kárigényeket is – a Szerzôdô és a Biztosított is felelôs. A közölt adatok ellenôrzését a Biztosító részére lehetôvé kell tenni. A Biztosító ellenôrzési lehetôsége a Szerzôdôt és a Biztosítottat a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

5.4. A Szerzôdô és (Biztosított) köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmények változását a Biztosítónak a változás bekövetkezését követô 8 napon belül, írásban bejelenteni.

Lényegesnek tekinthetô mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként, különösen az alábbiak:

a) a biztosított vagyontárgyra ugyanolyan kockázatra további biztosítás kötése,

b) gazdálkodó szervezet esetén a változás-bejelentési kötelezettség körébe tartozik átalakulásának, felszámolási-, csôd- vagy végelszámolási eljárása megindulásának bejelentése,

c) a gépjármû tulajdonjogának megváltozása (törzskönyv, forgalmi engedély, adásvételi, ajándékozási szerzôdés bemutatásával),

d) az elsôdleges biztosításként szolgáló casco szerzôdésben a kockázatviselés terjedelmében bekövetkezett változás, különös tekintettel a biztosító által vállalt kockázati körre, a szerzôdés tartamára, az önrészesedés mértékére.

5.5. A közlésre, illetôleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a Biztosító szolgáltatási köte- lezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte.

6. DÍJFIZETÉS

6.1. A biztosítás díja a biztosítás teljes tartamára vonatkozik.

6.2. A felek egyéb megállapodása hiányában a biztosítási díj a biztosítás teljes tartamára elôre, egy összegben fizetendô.

6.3. A felek éves, féléves és negyedéves részletfizetésben is megállapodhatnak. A biztosítás elsô díjrészlete a felek által meghatározott idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttekor esedékes; a folytatólagos díj pedig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerzôdés létrejöttekor kell megfizetni.

6.4. A díjfizetés módját és gyakoriságát az ajánlat és a kötvény is tartalmazza.

6.5. Ha a biztosítási díját a Szerzôdô a Biztosító képviselôjének fizeti (ide értve a díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkezô többes ügynököt is), a díjat legkésôbb a fizetéstôl számított negyedik napon a Biztosító a számlájára beérkezettnek tekinti, de a Szerzôdô bizonyíthatja annak korábbi beérkezését is.

6.6. A Biztosító díj iránti igényét a biztosítási szolgáltatással szemben is érvényesítheti, beszámíthatja, abból levonhatja.

6.7. Ha a Biztosító kárkifizetési szolgáltatása azért nem teljesülhet, mert a biztosítási esemény (11. pont) a Szerzôdô

4. pontban írt, az Aegon Értékôrzô vételár-biztosítás megkötésének elôfeltételéül szabott casco biztosítási kötelezett- ségének megszegése következtében nem következett be, akkor a Biztosító a befizetett díjat részlegesen, az alábbiak szerint fizeti vissza a Szerzôdô részére:

• Abban az esetben, ha a 4. pontban írt feltételeknek megfelelô casco szerzôdés megszûnt, a Biztosító a legutolsó, ilyen feltételeknek megfelelô casco biztosítás megszûnésének napjára visszamenôleg idôarányosan visszatéríti az Aegon Értékôrzô vételár-biztosítás Szerzôdô által megfizetett díját.

• Abban az esetben, ha az Aegon Értékôrzô vételár-biztosítás megkötésének elôfeltételéül szabott casco biztosítás csak részlegesen felel meg a 4. pontban írt feltételeknek, és a biztosítási esemény azért nem következett be, mert a kár okául szolgáló kockázatra az elsôdleges biztosítás nem nyújt fedezetet, akkor a Biztosító a legutolsó, a

4. xxxxxxx írt feltételeknek megfelelô casco biztosítás megszûnésének napjára visszamenôleg idôarányosan és az alábbiak szerint részlegesen téríti vissza az Aegon Értékôrzô vételár-biztosítás Szerzôdô által megfizetett díját:

– ha a kár oka lopás, illetve rablás, és e kockázatokra az elsôdleges biztosítás nem nyújt fedezetet, azonban a törésbôl, tûzkárból valamint elemi kárból eredô totálkárra fedezetet nyújt, akkor a Biztosító az Aegon Értékôrzô vételár-biztosítás fentiek szerint számított idôarányos díjának 34%-át fizeti vissza,

– ha a kár oka törés, tûz vagy elemi kár, és e kockázatokra az elsôdleges biztosítás nem nyújt fedezetet, azonban a gépjármû lopásból illetve rablásból eredô teljes eltulajdonítása esetére fedezetet nyújt, akkor a Biztosító az Aegon Értékôrzô vételár-biztosítás fentiek szerint számított díjának 66%-át fizeti vissza.

6.8. A Biztosító nem fizet kamatot a díj visszafizetésének eseteiben.

7. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS IDŐBELI ÉS TERÜLETI HATÁLYA

7.1. A szerzôdés a fedezetet igazoló dokumentumon (kötvényen) feltüntetett határozott idôtartamra jön létre.

7.2. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerzôdésben meghatározott idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában kezdôdik.

7.3. A Biztosító kockázatviselése az Európa területén – ideértve Törökország teljes területét is – bekövetkezett károkra terjed ki. Nem vonatkozik a biztosítás hatálya a volt Szovjetunió utódállamai területén bekövetkezett károkra, kivéve Észtország, Lettország és Litvánia területét.

8. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A biztosító kockázatviselése és ezzel egyidejûleg a biztosítási szerzôdés megszûnik az alábbi esetekben:

8.1. Lejárat

A határozott idejû szerzôdés megszûnik a biztosítási idôtartam lejártával. Az esetleges további díjfizetés a szerzôdés tartamát nem hosszabbítja meg, a túlfizetés a Szerzôdônek visszajár.

8.2. Érdekmúlás, lehetetlenülés

Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete elôtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

Érdekmúlásnak minôsül a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszûnése is.

A biztosítási érdek megszûnéséhez fûzôdô jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már koráb- ban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása idôpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelôs. A szerzôdést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követô harminc napon belül írásban, harmincnapos határidôvel felmondhatja.

8.3. A Szerzôdô halála

A Szerzôdô halálát követôen az esedékes díjak megfizetésével legkésôbb a hagyatéki végzés jogerôre emelkedésétôl számított harmin- cadik napig tartható hatályban a szerzôdés. Az ez idôszak alatt teljesítendô esetleges kárkifizetésekre az örökös válik jogosulttá.

8.4. Díjnemfizetés

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett – a szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított 30 napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító a felszólítás elküldésétôl számított 30 napos póthatáridô megadásával eredménytelenül hívta fel a Szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzôdés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idôtartamra marad fenn.

Abban az esetben, ha a szerzôdés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a Szerzôdô fél a megszûnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a reaktiválási kérelmet nem köteles elfogadni. A reaktiválási kérelem elfogadását a korábban esedékes díjak megfizetésén felül, az esedékes díj megfizetésétôl teheti függôvé. A Biztosító – a reaktiválási kérelem elfogadása esetén – a díjak megfizetése után a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint állítja helyre.

8.5. Megszûnés a kárkifizetés teljesítésével

A kárkifizetés esetén a biztosítás a 12. pont szerinti szolgáltatás teljesítése napjával megszûnik.

8.6. Biztosítási kockázat jelentôs növekedése miatti megszûnés

A biztosítási kockázat jelentôs növekedése esetén a szerzôdés a 10. xxxxxxx írtak szerint szûnik meg.

8.7. Rendes felmondás

Ha a biztosítási szerzôdés három évre, vagy annál rövidebb határozott idôtartamra jön létre, a felek a szerzôdést nem jogosultak fel- mondani.

Ha a szerzôdés három évnél hosszabb idôre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idôtartam eltelte elôtt is felmond- ható, a negyedik évtôl kezdve a szerzôdést bármelyik fél évfordulóra felmondhatja. A felmondást 30 nappal az évforduló elôtt kell a másik félnek írásban megkapnia.

8.8. A biztosítási szerzôdés közös megegyezéssel történô megszüntetése

A felek írásba foglalt közös megegyezéssel a biztosítási szerzôdést bármikor megszüntethetik.

9. DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE ESETÉN

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerzôdés megszûnik, a biztosító a biztosítási idôszak végéig járó díj megfizetését köve- telheti.

A szerzôdés megszûnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

10. A BIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT JELENTŐS NÖVEKEDÉSE

Ha a biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változá- sáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerzôdô fél figyelmét felhívta.

11. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Biztosítási eseménynek minôsül a biztosított gépjármûnek a biztosító kockázatviselésének tartama alatt az alábbi okokból bekövetkezô teljes kára:

• törésbôl, tûzkárból valamint elemi kárból eredô totálkár,

• a gépjármû lopásból illetve rablásból eredô teljes eltulajdonítása,

amennyiben azt az elsôdleges biztosító biztosítási eseménynek fogadja el, és arra az elsôdleges biztosítás feltételei alapján mûszaki vagy gazdasági totálkár illetve teljes lopáskár vagy rabláskár címén – a kárügy lezárásával járó – kárkifizetést teljesít.

12. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

12.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a gépjármû vételára és a kárkori piaci értéke külön- bözetét, de legfeljebb a fedezetet igazoló dokumentumon (kötvényben) feltüntetett vételár 60%-át. A Biztosító maximum a fedezetet igazoló dokumentumon (kötvényben) meghatározott limit összeget fizeti ki abban az esetben, ha az elôbbiek szerint számított, a vételár 60%-ának megfelelô összeg a szerzôdésben meghatározott limit összeget meghaladja.

12.2. A felek erre irányuló külön megállapodása esetén a biztosítás kiterjed az elsôdleges casco biztosítás önrészének megté- rítésére a fedezetet igazoló dokumentumon (kötvényben) százalékosan illetve összegszerûen meghatározott mértékig.

12.3. A jelen biztosítás alapján teljesített kárkifizetés és az elsôdleges biztosítás(ok) alapján a gépjármû kár címén teljesített kárkifizetés(ek) összege nem haladhatja meg a gépjármû vételárát, ezért a Biztosító – a jelen szerzôdési feltételekben írt egyéb korlátozások figyelembe vétele mellett – legfeljebb a vételár és az elsôdleges biztosítás(ok) által gépjármû kár címén teljesített összes kifizetés különbözetét téríti meg.

12.4. Amennyiben a biztosított a gépjármûvet az adásvétel idôpontjában fennálló piaci értéket meghaladó vételárért vásárolta, a Biztosító a szolgáltatás mértékének meghatározásakor az adásvétel idôpontjában fennálló piaci értéket veszi figyelembe.

12.5. A Biztosító jogosult a biztosított gépjármû kárkori értékét az elsôdleges biztosító által meghatározott összegtôl eltérô összegben meg- állapítani.

12.6. A kárösszeg meghatározásánál a Biztosító jogosult a Biztosított számára legkedvezôbb szolgáltatást nyújtó elsôdleges biztosítás szerinti szolgáltatást alapul venni, ha a Biztosított több elsôdleges biztosító szolgáltatása közül választhat.

12.7. A Biztosító a szolgáltatást Magyarország hivatalos pénznemében teljesíti.

12.8. A Biztosító teljesítési (kárfizetési) kötelezettsége a kárrendezéshez szükséges utolsó irat beérkezését követô 15. munkanapon válik esedékessé.

13. A BIZTOSÍTOTT/SZERZŐDŐ KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE, AZ ELMULASZTÁS KÖVETKEZMÉNYE

13.1. A biztosítási eseményt a legrövidebb idôn, de legkésôbb a tudomásszerzéstôl számított 5 napon belül be kell jelenteni a Biztosítónak, és lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését. A bejelentést minden esetben írásban is rögzíteni kell.

13.2. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szerzôdô fél, illetve a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a 13.1. pontban megállapított határidôben a Biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

14. A KÁR ESETÉN A BIZTOSÍTÓHOZ BENYÚJTANDÓ INFORMÁCIÓK, IRATOK

A Biztosított köteles a kárrendezési eljárás során a Biztosítóval együttmûködni, és minden szükséges információt megadni.

A kárkifizetési igény elbírálásához a biztosított gépjármûre vonatkozóan a Biztosítóhoz be kell nyújtani az alábbiakat:

• a kár idôpontjában érvényes casco biztosítási szerzôdés másolatát,

• igazolást az elsôdleges biztosító által kifizetett kárösszegrôl, amely a kár okát és idôpontját is tartalmazza,

• a forgalmi engedélyt,

• a törzskönyvet,

• az eredeti vásárlási számlát,

• az eredeti adás-vételi szerzôdést,

• az elsôdleges biztosító által készített, a kárösszeg meghatározására vonatkozó részletes, Eurotax vagy más értékelô programmal készített, a kárkifizetésnél alkalmazott önrészesedés pontos mértékét is tartalmazó számítást,

• szabálysértési vagy büntetôeljárás esetén az eljárással kapcsolatban rendelkezésére álló összes dokumentumot,

• lopáskár esetén a rendôrségi feljelentést, továbbá a nyomozást megszüntetô határozatot, igazolást,

• tûz- vagy robbanáskár esetén az elsôfokú tûzrendészeti hatóság bizonyítványát,

• a Biztosított köteles tájékoztatni a Biztosítót, ha a kár idôpontjában a vagyontárgyra az elsôdleges biztosítón túlmenôen más biztosítónál is rendelkezik biztosítással,

• a Biztosított hozzájáruló nyilatkozatát ahhoz, hogy a Biztosító a biztosított vagyontárgyra kötött összes biztosítási szerzôdést mind az elsôdleges, mind az egyéb biztosítóknál jogosult ellenôrizni,

• a Biztosított hozzájáruló nyilatkozatát ahhoz, hogy a Biztosító a biztosított vagyontárgyra kötött összes (elsôdleges valamint egyéb) biztosítási szerzôdés keretében rendezett károk teljes dokumentációját jogosult a kárt rendezô biztosító(k)tól bekérni, megismerni és másolatként megôrizni,

• minden egyéb iratot, amelyet a Biztosított a kárigény elbírálásához, továbbá a jogosultság, a biztosítási esemény és a kárösszeg megállapításához szükségesnek tart.

A fenti dokumentumok beszerzése és benyújtása a Biztosított feladata, amelynek költségei a Biztosítottat terhelik.

A Biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenôrizheti, illetôleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggô egyéb iratokat szerezhet be. A fentiekben felsorolt okiratokon kívül a Biztosított jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal, illetôleg egyéb módon történô igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy köve- telését érvényesíthesse.

15. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁRESEMÉNYEK (KIZÁRÁSOK)

A biztosítási szerzôdés nem terjed ki az alábbi esetekre:

• ha a gépjármû tulajdonjogának megszerzése és a jelen biztosítási szerzôdés létrejötte között több mint 90 nap eltelt;

• ha a gépjármû totálkárát okozó meghibásodás vagy esemény már a kockázatviselés kezdete elôtt megtörtént;

• ha a gépjármû ellopása, elrablása vagy szándékosan okozott totálkára esetén nem került sor rendôrségi feljelentésre;

• ha a gépjármûvet olyan személy tulajdonította el, akinek hozzáférése volt a gépjármû kulcsaihoz, kivéve, ha az elkövetô erôszakkal szerezte meg a gépjármû kulcsait;

• ha az elsôdleges biztosító csak részkárra teljesített kifizetést, vagy ha a kifizetést kárelôleg címén tette,

• autóversenyen, illetve versenyre való felkészülés során keletkezô károkra;

• ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a gépjármû vezetôje kábítószer vagy a vezetési képességet hátrányosan befolyásoló egyéb szer hatása alatt, vagy alkoholos befolyásoltság állapotában volt;

• ha a biztosítási esemény akár közvetve, akár közvetlenül háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellensé- geskedés (függetlenül attól, hogy hadüzenet történt-e vagy sem), lázadás, forradalom vagy harci cselekmények következménye;

• ha a biztosítási esemény közvetve vagy közvetlenül ionizáló sugárzás, radioaktív üzemanyag vagy annak elégetése során keletkezô hulladék által okozott szennyezôdés következménye;

• ha a biztosítási esemény közvetve vagy közvetlenül valamely nukleáris berendezés vagy alkatrész valamely radio- aktív, mérgezô, robbanó vagy egyéb okból veszélyes tulajdonságának a következménye.

Nem téríti meg a biztosító:

• a vételi számlán a vételáron felül szereplô tételeket (például: gépjármû-biztosítási díjak, garancia, hitelbiztosítás, nem a gyártó által felszerelt kiegészítô tartozékok, vagy bármilyen korábbi hitelszerzôdésbôl származó fennálló hiteltartozás);

• bármilyen összeget, amit az elsôdleges biztosító a kártérítésbôl, illetve a biztosítási szolgáltatásból levont (például: roncsérték, kopás/elhasználódás, meglévô sérülés a gépjármûvön);

• az ÁFA összegét, amennyiben a Biztosított ÁFA visszaigénylésre jogosult;

• bármilyen közvetlen vagy közvetett veszteséget vagy kárt, amelyet számítógépes vírus okozott számítógépekben, berendezésekben, adatfeldolgozó berendezésekben, mikroprocesszorokban, mikrochipekben, integrált áramkö- rökben beágyazatott chipekben, vagy hasonló eszközökben, számítógépes szoftverekben vagy eljárásokban, vagy bármilyen elektromos vagy elektronikus rendszerben;

• bármilyen számítógépes program hibája, hibalehetôsége vagy mûködésképtelensége miatt bekövetkezô kárt – füg- getlenül attól, hogy a program kinek a tulajdonában van – amikor a program nem képes felismerni, megjeleníteni vagy ellenôrizni, hogy az a programban szereplô dátum valóban a tényleges naptári dátum-e vagy sem, akkor is, ha a program a továbbiakban megfelelôen mûködött.

A Biztosító nem nyújt fedezetet, nem teljesít kárkifizetést, valamint nem nyújt szolgáltatást, amennyiben ezen fede- zet nyújtásával, illetve kár kifizetésével a Biztosító sértené az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozata szerinti bármely szankciót, rendelkezést, vagy rendeletet vagy az Európai Unió, Magyarország, az Egyesült Királyság illetve az Egyesült Államok kereskedelmi, pénzügyi embargóit vagy gazdasági szankcióit, törvényeit vagy rendeleteit, (amennyiben ezek nem sértik a Biztosítóra vonatkozó bármely szabályozást vagy adott nemzeti jogszabályt).

Kiberesemény kizárása

A Biztosító kizárja helytállási kötelezettségét a kiberesemény következtében bekövetkezett károkra és költségekre, nem vagyoni sérelemre, valamint üzemszünetbôl származó károkra és költségekre.

Kiberesemény: nem kívánt vagy nem várt egyedi esemény vagy eseménysorozat, amely az elektronikus információs rendszerben, információtechnológiai rendszerben vagy az ezek által felügyelt és/vagy irányított rendszer(ek)ben kedvezôtlen változást vagy egy elôzôleg ismeretlen károsító helyzetet idéz elô, és amelynek hatására az elektroni- kus információs rendszer, információtechnológiai rendszer által hordozott információ bizalmassága, sértetlensége, hitelessége, funkcionalitása vagy az ezek által felügyelt és/vagy irányított rendszer rendelkezésre állása és üzemszerû mûködése elvész, illetve megsérül.

A Biztosító abban az esetben sem nyújt szolgáltatást, ha a kiberesemény az információs technológia eszközeinek használatával következett be.

Háborús esemény kizárása

A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény bekövetkezése okozati összefüg- gésben áll:

• háborúval, polgárháborúval, forradalommal, államok közötti fegyveres összeütközéssel, háborús cselekménnyel, harci cselekménnyel, terrorcselekménnyel;

• tüntetéssel, felvonulással, sztrájkkal, munkahelyi rendbontással;

• radioaktív, illetve ionizáló sugárzással, nukleáris energia károsító hatásával.

Harci cselekménynek minôsül a határvillongás, a felkelés, a lázadás, a zavargás, a törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, idegen ország korlátozott célú harci cselekményei (például csak légi csapás vagy csak tengeri akció).

16. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

16.1. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:

• a Szerzôdô fél vagy a Biztosított,

• a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk,

• a Biztosított, illetve Szerzôdô üzletvezetésre jogosult tagja, továbbá vezetô beosztású illetôleg a biztosított vagyon- tárgy kezelésével együtt járó munkakört betöltô alkalmazottja, tagja vagy megbízottja,

• a biztosított jogi személynek a vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, tisztségviselôje, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell (a 17.7. pont- ban foglaltak szerint).

16.2. Súlyosan gondatlannak minôsül többek között, ha:

• a jármûvet a fenti személyek, illetve ezek beleegyezésével más személy az adott gépjármû kategóriára érvényes gépjármûvezetôi engedély nélkül vezette;

• a kárt szakszerûtlen üzemeltetés okozta;

• a kár bekövetkeztében a tûzrendészeti elôírások súlyos megszegése is közrehatott.

A jelen biztosítás értelmében nem minôsül mentesülési oknak a gépjármû vezetôi engedély nélküli vezetése, ha a gépjármûvet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetôi engedéllyel vezették, de azt a káresemény idôpontjától számított 30 napon belül vál- tozatlan feltételekkel meghosszabbították. Indokolt akadályoztatás (pl. személyi sérülés, kórházi ápolás stb.) esetén a 30 napos határidôt az akadály megszûnésétôl kell számítani.

17. KÁRMEGELŐZÉS, KÁRENYHÍTÉS

17.1. A Szerzôdô fél és a Biztosított a kár megelôzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerzôdés szabályozza a Szerzôdô fél és a Biztosított kármegelôzési teendôit, elôírja a kár megelôzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

17.2. A Szerzôdô fél és a Biztosított a Biztosító elôírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

17.3. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett ered- ményre.

17.4. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

17.5. A kármegelôzés érdekében a Szerzôdô és a Biztosított köteles a jármû kulcsait oly módon tárolni, hogy ahhoz illetéktelenek ne fér- hessenek hozzá.

17.6. A Biztosított a számára legkedvezôbb szolgáltatást nyújtó elsôdleges biztosítás szerinti kárkifizetést köteles választani abban az esetben, ha több elsôdleges biztosító szolgáltatása közül választhat.

17.7. A Biztosító mentesül a károk megtérítése alól, ha az 17.1. pontban megjelölt személyek kárenyhítési vagy kármegelôzési kötelezettségüknek nem tesznek eleget.

18. MEGTÉRÍTÉSI IGÉNY

18.1. A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosí- tottal közös háztartásban élô hozzátartozó. A megszûnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

18.2. Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles errôl a Biztosítottat tájé- koztatni, és a Biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek elôlegezésétôl teheti függôvé. A megtérült összegbôl elsôként a Biztosított követelését kell kielégíteni.

18.3. A Biztosítót illeti meg az elsôdleges biztosító által a 18.2. pont szerint a károkozóval szemben sikerrel érvényesített megtérítési igény alapján befolyt összeg annyiban, amennyiben azt a Biztosító a Biztosítottnak korábban már megfizette.

19. A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY MEGKERÜLÉSE

Ha az ellopott vagyontárgy a lopáskár bejelentése után megkerült, – függetlenül attól, hogy a kárt a Biztosító kifizette-e vagy sem – a Biztosított köteles e tényt a tudomásszerzéstôl számított két munkanapon belül jelenteni a Biztosítónak.

A megkerült vagyontárgyra a Biztosított igényt tarthat. Ebben az esetben azonban köteles a Biztosító által kifizetett kárösszeget visz- szafizetni. A biztosító a visszafizetésre 30 napnál rövidebb határidôt nem határozhat meg.

20. ELÉVÜLÉS

A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények egy év alatt elévülnek.

21. VEGYES RENDELKEZÉSEK

21.1. Egyes adózási szabályok

A szerzôdésre a hatályos Személyi jövedelemadóról (továbbiakban: SZJA) szóló törvény, és az Adózás rendjérôl szóló törvény (továbbiakban: ART) megfelelô rendelkezései érvényesek. Ha a Szerzôdô az ART szerint kifizetônek minôsül, akkor – az elôbbi két jogszabályon kívül – szerzôdése mindazon anyagi jogszabályok (például társadalombiztosítási járulékról, egészségügyi hozzájárulásról, foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, stb.) érvényesek, amelyek érintik a biztosítási jogviszonyból származó jövedelem közteherviselési kötelezettségét.

21.2. A biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 123.§ (1) bek.

A biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alap- xxx xxxxxxxxx kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható.

21.3. Bit. 122/A. §

(1) Ha a szerzôdéskötést követôen a biztosítási szerzôdésre tekintettel igénybe vehetô adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követô hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerzôdés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerzôdési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történô módosítására annak érdekében, hogy a szerzôdés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltéte- leknek megfeleljen.

(2) Ha a szerzôdô fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerzôdés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének idôpontjával módosul.

(3) A biztosító a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban a Bit. 152. § (1) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatja a szerzôdô felet a szerzôdést vagy az általános szerzôdési feltételeket érintô változásokról.

(4) A módosító javaslat szerzôdô általi elutasítása nem adhat alapot a szerzôdés biztosító általi felmondására.

21.4. Jelen szerzôdésre vonatkozóan a magyar jog és az Európai Unió tagországai által kötelezôen és közvetlenül alkalmazandó jogszabályok rendelkezései az irányadók. A biztosítási feltételekben nem rendezett kérdésekben a vonatkozó hatályos jogszabályok, így különösen, de nem kizárólag a Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogszabályok változása esetén a jelen feltételek rendelkezéseinek és a hatályos jogszabá- lyok kötelezô érvényû elôírásainak esetleges eltérésekor a hatályos jogszabályok az irányadók. A jogszabályok változásáról a biztosító nem köteles tájékoztatni a szerzôdôt.

A szerzôdés nyelve magyar.

I. melléklet

Fogyasztóvédelmi és adatvédelmi általános ügyfél-tájékoztató

1. A BIZTOSÍTÓ ADATAI

1.1. Általános adatok

Név: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Fôvárosi Törvényszék Cégbírósága Adószám: 10389395-4-44

Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank

1.2. Ügyfélszolgálatok

Személyes ügyfélszolgálat: A biztosító ügyfelek számára nyitva álló helyiségeinek (Ügyfélszolgálati Irodák, Értékesítési pontok) címe és nyitvatartási ideje, valamint a telefonos ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje az alábbi linken található: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx.

Telefonszám: (x00) 0 000-0000

Elektronikus elérhetôség: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx

1.3. Éves jelentés közzététele

A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés a biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) megtalálható.

2. PANASZKEZELÉS

2.1. Általános rendelkezések

A biztosító biztosítja, hogy a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító számára szerzôdéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban együtt: ügyfél) a biztosító, a megbízásából eljáró ügynök, vagy – adott termék kapcsán – az általa megbízott kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölhesse.

A Panaszkezelési szabályzat és a panaszbejelentéshez kapcsolódó nyomtatványok az alábbi oldalon találhatók: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/ ugyintezes/panaszbejelentes.html#nyomtatvanyok.

2.2. Panasz az alábbi elérhetôségeken tehetô

Személyesen: valamennyi, a biztosító ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben (Budapesti Ügyfélszolgálati Iroda, Értékesítési pontok), azok nyitvatartási idejében.

Telefonon: (x00) 0 000-0000

Az irodák címe és nyitvatartási ideje, valamint a telefonos ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje az alábbi oldalon található: xxxxx://xxx. xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx

Postai úton: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Panasz és kiemelt ügykezelési csoport, 9401 Sopron, Pf. 22

Telefaxon: (x00) 0 000-0000

Elektronikus úton: a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx oldalon elhelyezett online panaszbejelentôn

E-mail címen: xxxxxx@xxxxx.xx Adatkezelési ügyekben:

Elektronikus úton: a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx oldalon

E-mail címen: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

Szóbeli panasz személyesen vagy telefonon tehetô.

A telefonos ügyfélszolgálaton keresztül a biztosító munkatársai ügyfélfogadási idôben személyesen fogadják az ügyfelek panaszait.

A biztosító az ügyfél telefonon történô panaszbejelentése esetében az ésszerû várakozási idôn belüli hívásfogadás és ügyintézés bizto- sítására törekszik. Ennek keretében a hívás sikeres felépülésének idôpontjától számított 5 (öt) percen belüli élôhangos bejelentkezés érdekében úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben a biztosítótól elvárható.

Írásbeli panasz személyesen vagy más személy által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján, postai úton, telefaxon vagy elektronikus úton tehetô.

3. JOGORVOSLATI FÓRUMOK

3.1. Általános rendelkezések

A panasz teljes vagy részleges elutasítása vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén az ügyfél az alábbi jogorvoslati fórumokhoz fordulhat.

3.2. A fogyasztónak minôsülô ügyfelek részére nyitva álló jogorvoslati lehetôségek

Fogyasztón az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül esô célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni.

Az ügyfél a szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén a Pénzügyi Békéltetô Testülethez, vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

A biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó – a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény – fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek megsértése esetén, az ügyfél fogyasztóvédelmi ellenôrzési eljárást kezdeményezhet a Magyar Nemzeti Banknál.

Elérhetôségek:

Pénzügyi Békéltetô Testület

Székhely: Magyar Nemzeti Bank, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55. Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest, Pf. 172 Telefon: (+36-80) 203-776

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Honlap: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. a Pénzügyi Békéltetô Testület elôtt általános alávetési nyilatkozatot nem tett. Amennyiben az ügyfél kérelme megalapozott és az érvérvényesíteni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg az egymillió forintot, a Pénzügyi Békéltetô Testület kötelezést tartalmazó határozatot hozhat.

Magyar Nemzeti Bank

Székhely: Magyar Nemzeti Bank, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55. Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest, BKKP Pf. 777 Telefon: (+36-80) 203-776

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Honlap: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx

Online vitarendezési platform

Az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkezô ügyfelek és az Európai Unióban letelepedett szolgáltatók közötti, online szol- gáltatási szerzôdésekbôl eredô kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülô jogviták, így az online megkötött szerzôdésekkel összefüggô pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére szolgáló platform. Az ügyfél online vitarendezési platformon keresztül online kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését a közösen megválasztott vitarendezési fórumnál. Magyarországon a pénzügyi fogyasztói jogviták rendezésére a Pénzügyi Békéltetô Testület jogosult.

Az online vitarendezési platform honlapja: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx

Bíróság

Az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bíróság megtalálható a xxx.xxxxxxx.xx oldalon.

Nyomtatvány igénylése

A Pénzügyi Békéltetô Testület, illetve a Magyar Nemzeti Bank elôtt megindítható eljárás alapjául szolgáló „Kérelem” nyomtatvány a biztosító alábbi elérhetôségein igényelhetô:

Telefonon: (x00) 0 000-0000

Postai úton: 9401 Sopron, Pf. 22 E-mailen: xxxxxx@xxxxx.xx

A biztosító a nyomtatványt igazolható módon, költségmentesen küldi ki – az ügyfél kérésének megfelelôen – e-mailen vagy postai úton, valamint elérhetôvé teszi az ügyfélszolgálat részére nyitva álló helyiségeiben és a xxx.xxxxx.xx oldalon is: xxxxx://xxx.xxxxx. hu/ugyintezes/panaszbejelentes.html#nyomtatvanyok.

3.3. A fogyasztónak nem minôsülô ügyfelek részére nyitva álló jogorvoslati lehetôségek

A fogyasztónak nem minôsülô ügyfél, panaszának a biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat.

Az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bíróság megtalálható a xxx.xxxxxxx.xx oldalon.

3.4. A biztosító adatkezelését érintô panaszok esetén nyitva álló jogorvoslati lehetôségek

A biztosító adatkezelését érintô adatvédelmi panasz esetén, amennyiben az ügyfél a biztosító adatkezeléssel összefüggô panaszra adott válaszával nem ért egyet, 30 napon belül bírósághoz, illetve ha a panasz adatkezeléssel összefüggô tájékoztatás, helyesbítés, zárolás vagy törlés biztosító általi megtagadásával függ össze, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat.

Elérhetôségek:

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Székhely: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, 1055 Budapest, Xxxx Xxxxx u. 9-11. Levelezési cím: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, 1363 Budapest, Pf. 9.

Telefon: (x00-0) 000-0000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Honlap: xxx.xxxx.xx

Bíróság

Az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bíróság megtalálható a xxx.xxxxxxx.xx oldalon.

4. BIZTOSÍTÁSI TITOK, ADATKEZELÉS

4.1. Általános rendelkezések

A biztosító a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) felhatalmazása alapján biztosítási titoknak minôsülô adatokat kezel.

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási szerzôdés fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biz- tosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

Biztosítási titok minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

4.2. A biztosítási titok Bit. 135.§

(1) A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöt- tével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végez- het. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség ter- heli a biztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Bit. 136. §

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

Bit. 137. §

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

Bit. 138. §

(1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az elôkészítô eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csôdeljárásban eljáró vagyonfelügyelôvel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelôvel, rendkívüli vagyonfelügyelôvel, felszámolóval, a természetes személyek adós- ságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilván- tartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyv- vizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

v) a Gfbt. szerinti e-kárbejelentô felületen megadott adatoknak a kárbejelentô alkalmazás mûködtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szükséges információk begyûjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történô továbbítása tekintetében a MABISZ-szal

szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkere- séssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi

XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötele- zettség teljesítésében merül ki.

(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az elôkészítô eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a cso- portvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.

Bit. 139. §

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályo- zásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot, valamint ha a biztosító csoportszinten meg- határozott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

Bit. 140. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó elôírásoknak megfelel.

(2) A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonat- kozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Bit. 141. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Bit. 142. §

(1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak vagy bûnügyi személyes adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. §

(6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

Bit. 143. §

(1) A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

(5) A biztosító a hagyatéki eljárás jogerôs lezárásáról történô tudomásszerzés napjáig az elhunyt szerzôdô által kötött vagyonbiztosí- tási szerzôdéshez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biztosítási szerzôdés díjfizetéssel történô fenntartása érdekében a biztosítási szerzôdés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, az általános szerzôdési feltételekrôl, a szerzôdés díjegyenlegérôl, az esedékes díjtartozás összegérôl, valamint a szerzôdés évfordulójáról az elhunyt szerzôdô közeli hozzátartozója, illetve a vagyon- tárgy birtokosa részére – annak írásbeli kérelmére – adatot szolgáltathat, feltéve, hogy e minôségét a kérelmezô okirattal igazolja. A közeli hozzátartozó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történô ezen adatszolgáltatás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét. A biztosító a kérelmezô személyes adatait az adatszolgáltatást követôen öt évig, illetve – ha a 142. § (3) bekezdése szerinti idôtartam ezt meghaladja – a 142. § (3) bekezdésében meghatározott idôtartamig kezeli.

Bit. 147. §

(1) Biztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban és az üzleti titok védelmérôl szóló 2018. évi LIV. törvényben fog- laltakat kell megfelelôen alkalmazni.

4.3. A veszélyközösség védelme céljából történô adatátadás Bit. 149. §

(1) A biztosító (a továbbiakban: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (a továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási ter- mék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerzôdésben rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.

(4) A megkeresô biztosító szárazföldi jármûvek (pl. casco biztosítás), szállítmány, tûz- és elemi károk, egyéb vagyoni kár, kezesség és garancia, különbözô pénzügyi veszteségek (pl. vételár-biztosítás), segítségnyújtás ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintôen bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(6) A megkeresô biztosító a szárazföldi jármûvek minden károsodása vagy vesztesége, valamint szárazföldi jármûvekkel kapcsola- tos felelôsség ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatosan a jármû jármûazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – a szárazföldi jármûvekkel kapcsolatos felelôsség ágazathoz tartozó károk esetén a károsult elôzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott jármûvet érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény idôpontjára, jogalapjára, a jármû sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkeresô biztosító által megjelölt gépjármûben bekövetkezett, de nem gépjármû által okozott károk adatait is,

b) az adott jármûvet érintôen a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak telje- sítése nem minôsül a biztosítási titok megsértésének. A megkeresô biztosító felelôs az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

(11) A megkeresô biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényérôl, továbbá az abban szereplô adatok körérôl a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti.

(12) Ha az ügyfél a személyes adataihoz való hozzáférést kér és a megkeresô biztosító – a (8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényérôl kell tájékoztatni a kérelmezôt.

(13) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.

(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelôs.