Lakásbiztosítási feltételek gyûjteménye

Kárszakértõk részére

Xx.xx.: 1-06710

"A" rész Egyéni épület és	"A" rész / I. fejezet Általános Vagyonbiztosítási Feltételek
lakás biztosítások	"A" rész / II. fejezet Különös feltételek és záradékok
	"A" rész / III. fejezet Balesetbiztosítási feltételek
	"A" rész / IV. fejezet Magánemberi felelõsségbiztosítási feltételek
	"A" rész / V. fejezet Családi jogvédelembiztosítás feltételei
"B" rész Többszintes, többlakásos lakóépületek biztosítása	"B" rész / I. fejezet Lakóépületbiztosítás különös feltételei és záradékok
	"B" rész / II. fejezet Lakóépület felelõsségbiztosítás feltételei
	"B" rész / III. fejezet Lakóközösségek jogvédelembiztosítási feltételei

"A" rész I. fejezet

Általános Vagyonbiztosítási Feltételek

Tartalom:

Általános Vagyonbiztosítási Feltételek 2. old.

1991.02.15-tõl (Premier) 1993.07.15-tõl (Premier Sztár) 1995.04.06-tól (Premier Sztár) 1996.07.01-tõl (Premier Sztár)

1996.07.01-tõl (Házõrzõ egyszerûsített) 1997.01.15-tõl (Premier Sztár) 1997.09.01-tõl (Házõrzõ Plusz és Házõr)

Általános Vagyonbiztosítási Feltételek 6. old.

1998.06.01-tõl (Házõrzõ) 1998.10.01-tõl (Házõrzõ Plusz)

ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

1991. február 15-tõl 1998. július 1-ig kötött otthonbiztosításokhoz

I. Ezen általános feltételek alapján a Providencia biztosító (továbbiakban biztosító) - az egyes biztosítások külön feltételei szerint - meghatározott jövõbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétõl függõen a biztosítási szerzõdésben kikötött kártérítési összeg megfizetésére kötelezi magát a biztosított (szerzõdõ) által fizetett díj ellenében.

II. A szerzõdõ közlési kötelezettsége

1. A szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötéskor köteles a kockázatviselés szempontjából a valóságnak megfelelõen minden olyan körülményt közölni a biztosítóval, amelyet a jövendõ biztosítási szerzõdéssel kapcsolatosan ismer, vagy ismernie kell, de legalább azt, amire a biztosító írásban kérdést tett fel.

2. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy a be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy ha az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

III. Változásbejelentési kötelezettség

1. Szerzõdéskötés után a biztosított és a szerzõdõ kötelesek a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változásáról a biztosítót 8 napon belül írásban értesíteni.

2. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ valamely lényeges körülményrõl, valamint a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, vagy a szerzõdést írásban felmondhatja; felmondási idõ 30 nap.

3. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

4. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

5. Ha a biztosított jogszabályi, hatósági vagy megállapodáson alapuló biztonsági elõírásokat megsért, vagy ezek megsértését eltûri, és ezzel a biztosítási körülményekben lényeges változás következik be, a biztosító írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetve a szabálysértés tudomásra jutásától számított 15 napon belül jogosult a biztosítást egy hónapos határidõvel írásban felmondani. A felmondási jog megszûnik, ha idõközben a szabálysértés elõtti állapotot helyreállították. 6. A változásbejelentési kötelezettség elmulasztására is a közlési kötelezettség megsértésére szóló szabályt kell alkalmazni.

IV. A biztosítási díj, a kockázatviselés kezdete és vége

2. A szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történt átadása idõpontjára visszamenõ hatállyal jön létre.

3. A szerzõdõ a biztosítás elsõ díját a szerzõdés létrejöttekor minden késõbbi díjat pedig, annak az idõszaknak az elsõ napján köteles befizetni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni.

4. A biztosítási védelem az azt követõ nap 0 órakor lép hatályba, amikor a szerzõdõ fél az elsõ díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, illetõleg amikor a díj

megfizetésére vonatkozóan halasztásban, a kockázatviselés kezdetére pedig meghatározott idõpontban állapodnak meg.

5. A biztosítási díj esedékességétõl számított 30 nap, folytatólagos díjak esetében 60 nap elteltével a szerzõdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.

7. Ha a biztosítási jogviszony a biztosítási érdek megszûnése vagy lehetetlenülés miatt ér véget a szerzõdés idõtartamának lejárta elõtt, akkor a szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része az érdekmegszûnés hónapjának utolsó napjával megszûnik. A biztosítót pedig az érdekmegszûnés hónapjának végéig számított biztosítási díj illeti meg.

8. Ha a biztosítási érdek azért szûnik meg, mert a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosítót a folyó biztosítási évre járó biztosítási díj illeti meg.

9. Valamely kár bekövetkezése utáni felmondás esetén a 12. pont második bekezdésének rendelkezései érvényesek.

10. A szerzõdés megszûnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a veszélyviselés véget ért.

11. Ha a biztosító a megállapodás szerinti szerzõdési idõtartamra való tekintettel díjengedményt adott, a szerzõdése határidõ elõtti felbontása esetén követelheti annak a díjengedménynek az utólagos megfizetését, amennyivel a biztosítási díj magasabb lett volna, ha a szerzõdést csak arra az idõtartamra kötik meg, ameddig az ténylegesen fennállt. Ha a biztosítási szerzõdést valamely kár bekövetkezése után mondják fel, a díjengedmény utólagos megfizetése nem követelhetõ, kivéve, ha a szerzõdést bizonyítottan rosszhiszemûség miatt a biztosító mondta fel.

12. A határozatlan idõre kötött szerzõdést a felek bármikor felmondhatják, de a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják. A szerzõdést írásban a biztosítási idõszak végére kell felmondani. A felmondási idõ 30 nap.

V. Felszámolási eljárás következménye

A szerzõdõnek a vagyon fölötti csõd vagy csõdön kívüli kényszeregyezségi eljárás megindítása változásbejelentési kötelezettség alá esik és rá a változásbejelentési kötelezettségre vonatkozó feltételek érvényesek.

VI. Többszörös biztosítás. Megállapodás szerinti önrészesedés

1. Ha a szerzõdõ/biztosított valamely másik biztosítónál a biztosított érdekre vonatkozóan ugyanazon kockázatok elleni biztosítást kötött, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles közölni a biztosítóval. A biztosító egy másik biztosítónál kötött biztosítás miatt saját szerzõdését a vagyontárgy valóságos értékét meghaladóan semmisnek tekinti, kárfelelõsséget nem vállal. Ha a biztosító és a szerzõdõ/biztosított szerzõdéskötéskor abban állapodtak meg, hogy a szerzõdõnek a kár egy részét magának kell viselnie (megállapodás szerinti önrészesedés), erre a részre vonatkozóan nem köthet másik biztosítást. Ellenkezõ esetben a biztosító a kártérítési összeget oly módon lecsökkenti, hogy a szerzõdõ maga viselje a kár megállapodás szerinti részét.

VII. A biztosítás tárgyának elidegenítése

Az érdekmegszûnés szabályait kell alkalmazni.

VIII. A kártérítés terjedelme, alulbiztosítás, túlbiztosítás

1. A biztosító kártérítési kötelezettségének határát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási kötvényben tételesen felsorolt vagyontárgyakra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik.

2. Amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), a biztosító a kárt csak olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

Hogy fönnáll-e alulbiztosítás, azt a biztosítási kötvény minden egyes tételére vonatkozóan külön-külön kell megállapítani. 3. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. A vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat ennek megfelelõen le kell szállítani.

IX. Szakértõi eljárás

1. A szerzõdõ felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértõ által történõ megállapítását.

Amennyiben a független szakértõ véleményét a felek valamelyike nem fogadja el, jogosult a területileg illetékes bíróságnál eljárást kezdeményezni. A független szakértõ költségeit a megbízó elõlegezi, illetve amennyiben a bírósági döntés a költségek megosztásáról másképpen dönt, a felek a bírósági végzés értelmében viselik.

X. Mentesülés a biztosított jogellenes magatartása miatt.

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosított, illetve a szerzõdõ fél velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk, a biztosítottnak a szerzõdõ szabályzatában megállapított munkakört betöltõ alkalmazottai, illetõleg megbízottai a biztosított jogi személynek a szerzõdõ szabályzatában meghatározott tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

2. A fizetési kötelezettség alóli mentesség megállapítottnak tekinthetõ, ha a szerzõdõ (biztosított) vagy valamely, a vállalat tevékenységéért felelõs vezetõ beosztású személyt az okozott. kár vagy a kártérítés megállapítása során elkövetett csalás vagy csalási kísérlet miatt jogerõs büntetésre ítélték.

3. Ezek a szabályok a kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettségek megszegésének eseteire is alkalmazásra kerülnek.

4. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a káresemény a biztosított, illetve a szerzõdõ fél a biztonsági elõírásoknak jogellenes, szándékos vagy súlyos gondatlansága által történõ megsértése okozta.

Xxxxxxxxx a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a jogellenes magatartás nem hatott közre a káresemény bekövetkeztében vagy nem befolyásolta a kártérítés mértékét, vagy ha a káresemény bekövetkeztének idõpontjában a felmondás a határidõ lejárta ellenére nem történt meg.

XI. Kárkifizetés

1. A biztosított köteles a biztosítási esemény bekövetkeztét a biztosítónak 2 munkanapon belül bejelenteni, a szükséges felvilágosítást megadni, és lehetõvé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenõrzését.

2. A kártérítés két héttel az utolsó okirat beérkezése után esedékes, de a szerzõdõ egy hónappal a kárbejelentés után a már feltárt és a biztosító által elismert károkra kérheti a tényállás alapján minimálisan fizetendõ összeg részfizetésként való folyósítását.

A jelzett határidõket késlelteti, ha a kártérítés megállapítása vagy kifizetése a szerzõdõ hibájából késedelmet szenved.

3. A biztosító elhalasztja a kifizetést,

a) ha kétség merül fel a szerzõdõ (biztosított) pénzfelvételi jogosultságát illetõen, a szükséges igazolás bemutatásáig,

b) ha a kárral kapcsolatban a szerzõdõ (biztosított) ellen rendõrségi vagy büntetõbírósági vizsgálat indult, a vizsgálat lezárásáig.

4. A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl számított kettõ év alatt, ha a biztosított jogi személy, az esedékességtõl számított egy év alatt évülnek el.

Az elévülés beálltának megállapítására a PTK rendelkezései az irányadók.

XII. Jogviszony a káresemény után

1. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított a biztosító tudomására jutásától 5 munkanapig csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez szükséges.

2. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvû változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

XIII. Visszkereseti jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelõs személlyel szemben, kivéve, ha az a biztosítottal közös háztartásban élõ hozzátartozó.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget vissza kell fizetni.

XIV. Nyilatkozatok formája

1. A biztosítottnak minden bejelentését és nyilatkozatát írásban, a szerzõdésfelmondó nyilatkozatát ajánlott levélben kell megtennie.

A kárbejelentésekre vonatkozó nyilatkozatok az adott vagyonbiztosítási ág általános feltételeiben vannak meghatározva.

Az Általános és Különös Feltételekben nem érintett kérdésekben a PTK rendelkezései az irányadók.

ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

1998.06.01-tõl érvényes Házõrzõ otthonbiztosításhoz 1998.10.01-tõl érvényes Házõrzõ Plusz otthonbiztosításhoz

Ezen általános feltételek alapján a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. (továbbiakban: biztosító) - az egyes biztosítások különös feltételei szerint - meghatározott jövõbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétõl függõen, a biztosítási szerzõdésben kikötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerzõdõ (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellené-ben.

I. Szerzõdõ / Biztosított

1. Vagyonbiztosítási szerzõdést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerzõdést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: szerzõdõ).

2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerzõdés teljes idõbeli hatálya alatt fenn kell állnia.

II A biztosítási szerzõdés létrejötte

1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III. fejezet 1. pontjában meghatározott kockázatviselési idõpontban lép hatályba.

2. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ (biztosított) ajánlatától eltér, és az eltérést a szerzõdõ (biztosított) 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerzõdés a kötvény tartalmának megfelelõen jön létre.

A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerzõdõ (biztosított) figyelmét felhívni.

Lényeges eltérésnek minõsül különösen a kockázatviselés idõpontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke.

3. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerzõdõ (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõen jön létre, és a III. fejezet 1. pontjában meghatározott kockázatviselési idõpontban lép hatályba.

A biztosító a biztosítási kötvényt a szerzõdés e módon történõ létrejötte esetén is köteles a szerzõdõ (biztosított) részére kiszolgáltatni.

4. A biztosító a biztosítási ajánlatot - annak átadásától számított 15 napon belül - jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már elõlegként befizetett díjat a szerzõdõnek (biztosítottnak) haladéktalanul visszafizeti.

5. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 32. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzõdõ (biztosított) képviselõjének minõsülõ biztosítási alkusz (bróker, makler) közvetíti, akkor a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt követõ napon veszi kezdetét, amikor

a biztosítási alkusz a szerzõdõ (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.

6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerzõdés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek megfelelõen módosítsák. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhezvételétõl számított 15 napon belül a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja.

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya

1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton a szerzõdõ (biztosított) által a kockázatviselés (hatályba lépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerzõdõ (biztosított) a biztosítás elsõ díját, illetõleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetõleg a biztosító képviselõjének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak (a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995.évi XCVI. törvény 32. §.

(3) bekezdés) elismervény ellenében átadja, és a biztosítási szerzõdés a II. fejezetében meghatározott valamelyik módon létrejön.

2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdõ idõpont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerzõdõ (biztosított) által történt aláírását követõ nap „0” órája. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés legkorábbi idõpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történõ átadását követõ nap „0” órája jelölhetõ meg.

A felek ettõl eltérõ kockázatviselési kezdõ idõpontban is megállapodhatnak.

3. A biztosító kockázatviselése - ha a biztosítási szerzõdés ellenkezõ kikötést nem tartalmaz - kizárólag a Magyar Köztársaság területére terjed ki.

IV. A biztosítási szerzõdés tartama

1. A biztosítási szerzõdés, ha a felek írásban másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.

2. A biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló pedig - ellenkezõ megállapodás hiányában - a biztosítási szerzõdés létrejöttének napja.

V. Biztosítási összeg / Biztosítási érték A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerzõdõ (biztosított) által a biztosítási szerzõdésben megjelölt értéke.

2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek elõírásai alapján kerül megállapításra.

4. Ha a szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötés idõpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerzõdéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerzõdéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szolgáltatást.

Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.

5. A biztosítót a biztosítási szerzõdés érvényes része utáni biztosítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti.

6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg.

7. A biztosítási szerzõdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerzõdõ felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felsõ határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerzõdéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felsõ határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8. A túlbiztosítás, illetõleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerzõdés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával,

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási idõszak alatt több esetben fordul elõ biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minõsülnek az azonos okokra visszavezethetõ események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn.

A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerzõdõ (biztosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkezõ esetben a biztosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerzõdõ teljes egészében maga viselje a megállapodás szerinti önrészt.

VI. A biztosítási díj megfizetése

1. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, minden késõbb díj pedig annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni.

2. Ha a biztosítási szerzõdést nem a biztosított, hanem az õ javára harmadik személy köti (I. fejezet), a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetõleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerzõdõ felet terheli.

3. Ha a biztosított a biztosítóhoz inézett írásbeli nyilatkozatával a szerzõdõ fél helyébe lép, a folyó biztosítási idõszakban esedékes díjakért a szerzõdõ féllel egyetemlegesen felelõs.

VII. A szerzõdõ / biztosított közlési és változás bejelentési kötelezettsége

1. A szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel.

2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a bekövetkezéstõl számított 8 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetetett körülmény módosulását, de különösen:

a) A biztosított vagyon értékének olyan mértékû változását, ami a biztosítási szerzõdésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja.

A vagyonérték-változást a biztosítási szerzõdésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni,

b) Ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött,

c) A biztosított vagyontárgyakat terhelõ bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével,

d) A biztosított vagyontárgyak más számára történõ használatba adását,

e) Ha a kármegelõzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt,

f) A biztosított vagyont érintõ csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását

g) Új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezését, új gyártási ág vagy technológia bevezetését,

h) Üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi idõtartamra történõ leállítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket,

i) A biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló tényezõk módosulását.

3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetõleg a biztosítási szerzõdés további változás bejelentési kötelezettséget is elõírhatnak.

4. A biztosító jogosult a szerzõdõnél (biztosítottnál) a kármegelõzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tûzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttmûködve, a helyszínen is bármikor ellenõrizni.

5. A közlésre, illetõleg változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

6. A szerzõdõ és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetõleg bejelentésre köteles lett volna.

7. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben, illetõleg a szerzõdés részét képezõ biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül

írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg - ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja - a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja.

8. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a következményre a szerzõdõt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

9. Ha a biztosító a 7-8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

VIII. A biztosítási esemény

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a szerzõdés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.

IX. Kárbejelentés, kárrendezés

1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövetkezését haladéktalanul, de legkésõbb a felfedezésétõl számított 2 munkanapon belül a biztosítási szerzõdést kezelõ biztosító egységnek írásban bejelenteni.

A tûz- és robbanáskárt hatósági elõírás szerint a szerzõdõ (biztosított) köteles a tûzoltóságnak is jelenteni.

Betöréses lopás és rablás esetén a szerzõdõ (biztosított) köteles rendõrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzõkönyvben rögzíttetni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) A káresemény idõpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,

b) A károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) A károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

d) A kárrendezésben közremûködõ - a szerzõdõt(biztosítottat) képviselõ - személy vagy szervezet nevét,

e) Köteles továbbá a tûzoltóságnak tett bejelentés, illetõleg rendõrségi feljelentés (jegyzõkönyv) egy másolati példányát csatolni.

A szerzõdõ (biztosított) köteles ezen felül a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetõvé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenõrzését.

Köteles továbbá a nyomozást megszüntetõ határozatot, vádemelés esetén a vádiratot (vádindítványt), valamint a tûzrendészeti hatóság által kiadott okiratot a biztosító részére eljuttatni.

2. Amennyiben a szerzõdõ (biztosított) az 1. pontban elõírt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke, és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények, kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerzõdõ (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésõbb a kárbejelentéstõl számított 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

4. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

5. Ha a biztosító részérõl a kárbejelentés kézhezvételétõl számított 5. napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor a szerzõdõ (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt elõzetes egyeztetést követõen, további 30 napig változatlan állapotban meg kell õrizni.

6. A szerzõdõnek (biztosítottnak) a kár összegét hitelt érdemlõen bizonyító dokumentumokat

- a biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának a kérésére - bármikor rendelkezésre kell bocsátani.

7. A szerzõdõ felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértõ által történõ megállapítását. A független szakértõ költségét a megbízó elõlegezi, illetõleg viseli.

8. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja,

a) ha kétség merül fel a szerzõdõ (biztosított), illetõleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetõen, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig,

b) ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szerzõdõ (biztosított) ellen büntetõ eljárás indult, az eljárás befejezéséig.

9. A biztosító a szolgáltatását a megállapításától számított 15 napon belül forintban fizeti meg. Ha a szerzõdõ (biztosított) igazoló okiratot (hatósági bizonyítványt, határozatot stb.) tartozik bemutatni, a 15 napos határidõt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó okirat a biztosítóhoz beérkezik.

10. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerzõdõ (biztosított) kérésére elõleget folyósíthat.

X. Mentesülés

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél,

b) a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk, (hozzátartozónak minõsül: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelõszülõ, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa)

c) a biztosítottnak vezetõ, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együttjáró munkakört betöltõ alkalmazottja(i), illetõleg megbízottja(i),

d) a biztosított vállalkozás vezetõje(i), a biztosított vagyontárgyak kezelésével együttjáró tevékenységet végzõ tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

3. A károk megelõzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai, továbbá a biztosító általános és különös feltételeiben rögzített elõírásai mindenkor irányadók. Ha a szerzõdõ, vagy biztosított a kármegelõzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelõ, vagy megtévesztõ adatokat közölt, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

4. Ha a biztosító a kármegelõzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését, vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogosult a biztosítási szerzõdés módosítására javaslatot tenni, illetõleg a szerzõdést felmondani.

XI. A biztosítási szerzõdés megszûnése

1. A határozatlan idõtartamra kötött biztosítási szerzõdést a felek a biztosítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmondhatják.

2. A felek a biztosítási szerzõdésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

3. Ha a szerzõdés három évnél hosszabb idõre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idõtartam eltelte elõtt is felmondható, a negyedik évtõl kezdve a biztosítási szerzõdést bármelyik fél felmondhatja.

4. A határozott idõtartamra létrejött biztosítási szerzõdés a tartam lejáratakor akkor is megszûnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerzõdés megszûnését követõ idõszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

5. A biztosítási szerzõdés az elsõ biztosítási díj, illetõleg az egyszeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap, folytatólagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerzõdõ (biztosított) halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további

30 nappal meghosszabbíthatja, ha az elsõ díj, illetõleg az egyszeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlésével a szerzõdõt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja.

7. A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére (Lásd: 10.pont).

8. Ha a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része a hónap utolsó napjával megszûnik.

9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

10.A biztosítási szerzõdés megszûnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

XII. Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelõs személlyel szemben, kivéve ha ez a biztosítottal közös háztartásban élõ hozzátartozó.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetetett biztosítási összeget vissza kell fizetnie.

XIII. Elévülés

A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl számított egy év alatt évülnek el.

XIV. Egyéb rendelkezések

1. A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerzõdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.

2. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító szerzõdést kezelõ egységének jut a tudomására.

3. Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Lakásbiztosítási feltételek gyûjteménye

"A" rész II. fejezet Különös feltételek és záradékok

Tartalom:

Különös feltételek Premier Otthonbiztosításhoz 2. old.

1991.02.15-tõl

1992.09.-tõl érvényes külön feltételek 15. old.

Különös feltételek Premier-Sztár Otthonbiztosításhoz 22. old.

1993.07.15-tõl

Különös feltételek Premier-Sztár Otthonbiztosításhoz 42. old.

1995.04.06-tól

Különös feltételek Premier-Sztár Otthonbiztosításhoz 63. old.

1996.07.01-tõl

Különös feltételek Házõrzõ Otthonbiztosításhoz (Posta) 83. old.

1996.07.01-tõl

Különös feltételek Premier-Sztár Otthonbiztosításhoz 95. old.

1997.01.15-tõl

Különös feltételek Házõrzõ Plusz és Házõr Otthonbiztosításhoz 117. old.

1997.09.01-tõl

Különös feltételek Házõrzõ Otthonbiztosításhoz 129. old.

1998.06.01-tõl

Különös feltételek Házõrzõ Plusz Otthonbiztosításhoz 156. old.

1998.10.01-tõl

PREMIER CSALÁDI OTTHONBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (PROBKF)

1991. február 15-tõl

A biztosításra az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok alkalmazandók.

I. Biztosítottak köre

(1) A biztosítási szerzõdést az a személy kötheti meg (továbbiakban szerzõdõ), aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy a biztosítást ilyen személy javára köti (továbbiakban: biztosított).

(2) E szabályzat alapján biztosított:

(a) a kötvényben név szerint megnevezett személy;

(b) a tulajdonos és a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában;

(c) azok, akik a biztosítási esemény bekövetkeztének idõpontjában az (a), illetve (b) pont szerinti biztosítottal állandó jelleggel, életközösségben együtt laktak;

(d) a lakásszövetkezet vagy társasház a Providenciánál biztosított lakásainak és az összes lakásának arányában.

(3) A biztosító szolgáltatására a biztosított tarthat igényt.

II. Biztosított veszélyek

A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt:

(A) azokra a károkra, amelyek a biztosított vagyontárgyakban az alábbi ok miatt keletkeztek:

(1) (a) Tûz;

Nem terjed ki a biztosítás azonban

- az öngyulladásból és magukban az öngyulladt anyagokban keletkezett károkra,

- tûzkár nélküli füst és koromszennyezõdésbõl eredõ károkra,

- elektromos vezetékekben, készülékekben és berendezésekben az áram hatására keletkezett károkra.

(b) Villámcsapás;

A biztosítás nem terjed ki azonban a biztosított elektromos készülékekben és berendezésekben a túlfeszültség vagy indukció folytán keletkezett károkra.

Nem számít robbanásnak azonban a repülõgépek hangrobbanása.

(2) (a) Viharkár, azaz az 54 km/h küszöbértéket elérõ, vagy azt meghaladó szélsebesség által okozott károk;

(b) Jégverés;

Hófogók és esõcsatornák károsodása nem biztosítási esemény.

(d) Sziklaomlás, kõomlás és földcsuszamlás; támfalak károsodása nem biztosítási esemény.

(e) Árvíz;

A belvíz és a talajvíz által okozott károk nem minõsülnek árvízkárnak.

(f) Földrengés, azaz az MSK-64 skála ötös fokozatát elérõ földrengés által okozott károk;

(g) Felhõszakadás, azaz a felhõszakadásból eredõ, talajszinten áramló nagy mennyiségû víz által okozott károk;

(h) Ismeretlen építmény és üreg beomlása;

Nem biztosítási esemény, ha az ismeretlen üreg beomlása bányában, bányászati tevékenység közben, felhagyott bányákban történt.

(I) Idegen jármû ütközése.

(3) Vezetékes vízkár: a vízvezetékek törése, dugulása, repedése miatt kiömlõ víz vagy gõz által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár. Nem biztosított a fakorhadási, gombásodási, penészesedési kár.

(4) (a) Betöréses lopásnak minõsül az a lopáskár, amikor a tettes(ek) a biztosított és lezárt helyiségekbe

aa. erõszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetõ kibontásával) betört, behatolt;

bb. nehezítõ akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett és alkalmatlan, meglévõ nyíláson keresztül hatol be;

cc. zárás elõtt a helyiségben megbúvott, s zárás után az (aa), illetve (bb) pontokban foglaltak szerint távozott;

dd. álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel;

ee. eredeti kulccsal vagy másodkulccsal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az (aa)-(dd) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott.

ff. értéktárolókban (páncél- és pénzszekrényben, fali széfekben, egyéb tárolókban) lévõ vagyontárgyak biztosítása esetében a betöréses lopás biztosítási esemény akkor valósul meg, ha a tárolót tartalmazó helyiségbe a tettes az (aa)-(ee) pontokban foglalt módon jutott be és a szabályosan lezárt tárolót:

- feltörte, illetve álkulccsal vagy más - nem a kinyitás célját szolgáló - eszköz, szerszám segítségével nyitotta fel;

- betöréses lopás vagy rablás útján megszerzett kulccsal nyitotta fel, ha a megszerzett kulcsokat máshol, de állandóan lakott épületben tartották, illetve azokat az õrzésére jogosult személytõl rabolták el.

A (4) (a) aa-dd pontok szerinti értelemben vett betöréses lopásnak minõsül az is, ha a háztartási ingóságot lakásváltoztatás, költözés során a lezárt bútorszállító kocsiból lopták el.

(b) Rablás biztosítási eseménynek minõsül, ha az elkövetõ a biztosított vagyontárgyakat jogtalanul úgy szerzi meg, hogy evégbõl biztosított(ak) ellen erõszakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

Biztosítási események azok a rongálási károk, melyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete során okoz(nak) a biztosított vagyontárgyakban.

(5) Üvegtörés:

Nem számít üvegkárnak az üvegtáblák felületének összekarcolása, leütõdése vagy lepattogzása, illetve tükörbevonat sérülése.

(B) Azokban az esetekben, ha a kár

(a) bármilyen jellegû háborús eseménnyel vagy belsõ zavargással és ezzel kapcsolatos katonai vagy rendõri akcióval,

(b) talajsüllyedéssel, földalatti tûzzel, vagy rendkívüli természeti katasztrófával,

(c) nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel egyidejûleg következik be, a biztosító kockázati felelõssége csak akkor áll fenn, ha a szerzõdõ bizonyítani tudja, hogy a kár ezen eseményekkel vagy ezen események következményeivel sem közvetlenül, sem közvetve nem áll összefüggésben.

III. Biztosított vagyontárgyak

(A) Lakás, épület

(a) lakástulajdon esetén:

A biztosító kockázatviselése a biztosított(ak) tulajdonát képezõ és a szerzõdésben feltüntetett azon

- lakóházra, lakásra;

- melléképületre (garázs, kamra, terménytároló stb.) terjed ki, melyeket a biztosító elfogadott biztosításra.

(b) bérlakások esetén:

A biztosító kockázatviselése kiterjed az alábbi, a bérbeadó tulajdonát képezõ épületrészekre és épülettartozékokra,

- ajtó és ablak szerkezete, a spaletta, zsalugáter, reluxa, redõny, vászonroló, napvédõ függöny, a hozzájuk tartozó szerelvények,

- csengõ, kaputelefon, riasztó és tûzjelzõ berendezés,

- beépített bútor- és térelválasztó,

- beépített fõzõ-, fûtõ-, vízellátó, egészségügyi, szellõztetõ berendezések és szerelvények,

- elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérõjétõl, illetve kapcsolójától kezdõdõ szakaszon (mért szakasz),

- belsõ válaszfal, burkolat, vakolat, festés, tapétázás, mázolás,

- padlóburkolat (parketta, padlózat, padlószõnyeg, stb.). Jelen szabályzat szerint nem biztosított vagyontárgyak:

- maga az épület határoló falai, tetõszerkezete, teherhordó szerkezetei, közös helyiségei,

- bérelt mellék- és gazdasági épületek,

- valamint az elõbbiekben fel nem sorolt vagyontárgyak.

Építés alatt álló épületek, épületrészek nem biztosítottak. Valamely épület értékét az épület valamennyi alkotórészének összértéke képezi, beleértve a talajszint alatt lévõ alapzatot vagy alapfalakat és teherhordó pincefalakat is.

Jelen feltételek értelmében az épület alkotórészének tekintendõk az elektromos és gázberendezések, vízellátó és szennyvízelvezetõ berendezések a hozzájuk tartozó mérõkészülékekkel együtt, valamint felvonók, amennyiben a felsorolt alkotórészek a tulajdonos tulajdonát képezik.

(d) A melléképületek értékét külön kell biztosítani és csak akkor biztosíthatók, ha kiegészítõ célokra (lomtár, kamra, garázs stb.) használják azokat.

Ha a melléképületet lakás vagy keresõ tevékenység céljaira használják és a keresõ tevékenység vagyonértéke az 50.000,-Ft-ot meghaladja, akkor a melléképületre, valamint annak tartalmára jelen biztosítás nem terjed ki.

(e) Külön díj ellenében biztosíthatók: nyaraló, hétvégi ház, présház, tanya, valamint a 6 hónapnál hosszabb ideig lakatlan épületek.

(f) A biztosító üvegtörési kockázatviselése kiterjed a szerkezetileg beépített épületüvegekre, továbbá belsõ üvegezésre (kivéve a velencei tükröket).

- hõszigetelõ üveg esetén max. 3 m -ig;

- nem biztosítottak: a portálüvegek, bejárati üvegezés (veranda), üvegmellvéd, üvegtetõ, díszüveg, üvegtégla, üveg tetõcserép, üveg betonfödém, üvegfalak,

- festmények és mûvészi üvegezés, optikai üvegek, világítótestek és öblös üvegek.

(B) Ingóságok

(a) A biztosítás kiterjed a biztosított tulajdonát képezõ és a használatában lévõ, épületbe be nem épített háztartási ingóságokra.

Biztosított a helyiségekben lévõ idegen tulajdon, amennyiben ezek kára más biztosítás alapján nem rendezhetõ. Idetartozó vagyontárgyak: bérelt, kölcsönvett, megõrzésre átvett háztartási ingóságok. Nem biztosított azonban idegen tulajdonként a bérlõk, albérlõk, fizetõvendégek tulajdona, továbbá az elzárható és kiemelt vagyonértékek. A biztosító kockázatviselése kiterjed a lakásban vagy a hozzátartozó és biztosított

kiegészítõ helyiségekben folytatott keresõ foglalkozás vagyontárgyaira 50.000,-Ft összeghatárig.

Nem biztosítottak a biztosított ingatlanon a szabadban tárolt kerti bútorok, eszközök, valamint kint tárolt egyéb vagyontárgyak. Padláson, pincében, illetve pincerészben elzárva tartott tárgyak közül csak a 20.000,-Ft egyedi értéket meg nem haladó háztartási ingóságokra terjed ki a biztosítás (pl. szerszámok, kerékabroncsok, úti- és sportfelszerelések, mélyhûtõládák, fûtõanyagok, stb.). A kiegészítõ helyiségek ingóság tartalmát a biztosítási összegben kell figyelembe venni.

(b) A biztosító kockázatviselése szempontjából a háztartási ingóságokban megkülönböztetünk

1. általános háztartási ingóságokat: mindaz, ami nem tartozik a kiemelt értékû vagy elzárva tartott ingóságokhoz. Minimális biztosítási összeg az épület értékének 40%-a

2. kiemelt értékû ingóságokat: ezek el nem zárható nemesfém, pl. étkészletek, ezüst dísztárgyak, továbbá képzõmûvészeti alkotások, valódi szõrmék, kézi csomózású szõnyegek, antik bútorok, gyûjtemények stb.

Kiemelt értékû ingóságok 200.000,-Ft-ig biztosítottak. Külön díj ellenében, az elõírt biztonsági berendezések alkalmazása mellett ezen összeghatáron túl is biztosíthatók.

3. elzárva tartható értékeket. Ezek: készpénz, értékpapírok (részvények, értékjegyek), bemutatóra szóló betétkönyvek, nemesfémek, drágakövek, igazgyöngyök, valamint az ezek felhasználásával készült ékszerek, tárgyak; bélyeg- és érmegyûjtemények.

Az elzárható értékek az elõírt biztonsági berendezések alkalmazása mellett 2 millió Ft értékig, de max. a teljes épületérték 10 %-ig biztosítottak. Külön díj kifizetése mellett ezen összeghatáron túl is biztosítható.

4. Nyilvántartási kötelezettség

Betétkönyvekrõl, gyûjteményekrõl, értékpapírokról a szerzõdõ köteles jegyzéket készíteni és azt más helyen tartani, ha ezen vagyontárgyak egyedi értéke a 10.000,-Ft-ot meghaladja. Bélyeg- vagy érmegyûjtemények esetében az állomány egyenként 1.000,-Ft és afölötti egyedi értékû darabjait külön-külön kell feltüntetni a jegyzéken és ezt az iratot más helyen kell õrizni, mint a gyûjteményt.

A kiemelt értékû vagyontárgyakról és ékszerekrõl 100.000,-Ft egyedi érték felett a biztosító kérésére a szerzõdõ/biztosított a vagyontárgyak jellemzõit és a hivatalos becsüs által meghatározott értékeket tartalmazó nyilvántartást köteles a szerzõdéskötéskor átadni.

(c) Kiterjed a biztosító kockázatviselése a magánhasználatra szolgáló és a biztosított tulajdonát képezõ vevõantenna berendezésekre, kivéve a mikrohullámú antennákat. Közösségi antennarendszereknél a biztosítás a biztosítottra jutó arányos részre vonatkozik.

(a) a légi- és motoros jármûvekre, lakókocsikra, utánfutókra (nem tartozik ide a kerékpár és a betegtolószék);

(b) az árterületen lévõ épületekre és a bennük tárolt ingóságokra;

(D) Elõgondoskodás

Elõgondoskodás az épületekre köthetõ, a biztosítási összeg legfeljebb 20 %-áig. Az elõgondoskodás biztosítási összege a felújításból, karbantartásból eredõ értéknövekedés, nem megfelelõ felértékelés biztosításba vaIó bevonására szolgál.

IV. Kárkifizetés

A kártérítés két héttel az utolsó okirat beérkezése után esedékes, az Általános Vagyonbiztosítási Feltétetek (ÁVF) XI. pontjának figyelembevétele mellett.

(1) A biztosító abban az esetben téríti meg a megsemmisült vagy megrongálódott biztosított vagyontárgyak értékét, illetve értékcsökkenését, ha a megsemmisülés vagy megrongálódás:

(a) a II. pontban említett káreseményekkel közvetten okozati összefüggésben áll;

(b) e káresemények elkerülhetetlen következménye.

(2) A biztosító a károkat a káridõpontban érvényes beszerzési új értéken, illetve helyreállítási költségen téríti meg.

(3) Káridõponti avult értéken kerül kifizetésre

(a) azoknak a lakóépületeknek a kára, amelyeknek a káridõponti avultsága a 75%-ot meghaladta;

(b) azokban az ingóságokban keletkezett kár, amelyek avultsága a káridõpontban az 50%- ot meghaladta;

(c) festés, mázolás, tapétázás, mindennemû fal- és padlóburkolatban bekövetkezett kár esetén, ha a 20%-os avultságot meghaladta.

(4) Javítással, részek pótlásával (a továbbiakban részleges kár) – ideértve a festés, mázolás, tapétázás, mindennemû fal- és padlóburkolatban bekövetkezõ részleges kárt is –, helyreállítható károk esetében a biztosító a teljes javítási és helyreállítási költséget téríti meg. A helyreállítási költség összege azonban nem haladhatja meg a teljes (totál) kár címen fizethetõ összeget.

(5) A hazai kereskedelemben beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos vagy hasonló vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

(6) Az üvegkároknál a biztosító a törött üveggel azonos kivitelû, méretû, beépítettségû és minõségû üveg pótlásának költségét téríti meg.

(7) Garnitúrák, egymáshoz rendelt önálló darabok, tartozékok, bélyeg- és érmegyûjtemények, a sorozatok egyes darabjainak megsemmisülése vagy részleges kára esetén a biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely emiatt a garnitúra, sorozat stb. – a kártól mentes – darabjainak értékcsökkenésében állt elõ. A biztosító nem a katalógus szerinti értéket, hanem a kereskedelmi forgalomban történõ újrabeszerzés költségeit téríti meg.

(8) Elõszereteti értéken a biztosító kártérítést nem nyújt.

(9) A biztosító a lakossági szolgáltatások összegébõl levonja azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet.

(10) Árvízkár esetén a biztosító káreseményenként max. 50.000,-Ft-ot fizet úgy, hogy az azonos káridõpontban jelentkezõ összes kárkiadásként a biztosító 50 millió Ft-ot vállal. Ennél magasabb összkár esetén az egyedi károknál arányos kártérítésre kerül sor.

(11) Földrengés esetén a biztosító káreseményenként max. 2.000.000,-Ft-ot fizet úgy, hogy az azonos káridõpontban jelentkezõ összes kárkiadásként a biztosító 200 millió Ft-ot vállal. Ennél magasabb összkár esetén az egyedi károknál arányos kártérítésre kerül sor.

(12) Felhõszakadás esetén a biztosító káreseményenként max. 50.000,-Ft-ot fizet úgy, hogy az azonos káridõpontban jelentkezõ összes kárkiadásként a biztosító 50 millió Ft-ot vállal. Ennél magasabb összkár esetén az egyedi károknál arányos kártérítésre kerül sor.

V. Kiadások megtérítése

A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerülõ alábbi költségeket:

(1) (a) a rom- és törmelékeltakarítási és elszállítási, valamint takarítási költségeket a biztosítási összeg 2%-áig, amennyiben e költségek a szerzõdõt terhelik;

(b) fagykár esetén a vízcsövek, valamint a hozzájuk csatlakozó berendezések és armaturák helyreállítási költségeit, a felsorolt csövek felolvasztási költségeit; ·

(c) vezetékes vízkár esetén a biztosított csövek kárhelyének felkutatására fordított költségeket és legfeljebb 6 m csõ cseréjének költségét, amennyiben e költségek a szerzõdõt terhelik;

Nem téríti azonban a biztosító vezetékes vízkár esetében a tartozékok, szerelvények és a vezetékekre kapcsolt háztartási gépek, készülékek javításának vagy pótlásának költségeit.

(d) ha a káresemény következtében a biztosított épületben oly mértékû kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás bérlõje jogszabály vagy bérleti szerzõdés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy egy részének fizetését, a biztosító megtéríti az emiatt elmaradt lakbért, a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb azonban 6 hónapig;

(e) ha a hatóság a biztosítási szerzõdéssel fedezett biztosítási esemény következtében a biztosított épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstõl a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 6 hónapig a biztosítási összegen belül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti díját is megtéríti a biztosító. A biztosító egyéb közvetett kárt, pl. elmaradt hasznot, helyiségek használhatatlansága miatti veszteséget nem térít.

(f) Ha a kárszakértõ megállapítja, hogy a kár biztosítási eseményen kívüli elhasználódásból, karbantartási mulasztásból ered, mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól.

(g) Fenntartásos betétkönyvek esetén a biztosító megtéríti a hirdetményi eljárással kapcsolatos költségeket.

(2) Megtéríti a biztosító a biztosított azon kiadásait, amelyeket a káresemény alkalmával a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében jogosan szükségesnek tartott (kivéve az egészségkárosodás és a tûzoltóság költségeit).

(3) A kiadások címén fizetett összegek a kártérítési összegekkel együttesen nem haladhatják meg a biztosítási összeget.

VI. A biztosítási összeg és a biztosítási díj megállapítása

(1) A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzõdõ határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a lakóépület újraépítési költségét, valamint az ingóságok új állapotban történõ beszerzési értékét.

(2) A biztosító javaslatot tehet szerzõdéskötéskor az épület, valamint az ingóságok biztosítási összegére.

(3) Kár esetén a biztosító vizsgálhatja a biztosított által meghatározott biztosítási összeg és a tényleges leltárérték megállapítása mellett az alulbiztosítottságot. A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítást, ha az nem haladja meg a biztosítási összeg 10%-át.

(4) A biztosító – amennyiben a biztosított hozzájárul – az újérték biztosítás fenntartása érdekében automatikus értékkövetõ indexet alkalmaz.

Az értékkövetés alapja a KSH által kiadott értékindex, melyet a biztosító naptári negyedévenként vesz figyelembe és ennek megfelelõen módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat.

Amennyiben a biztosított az automatikus értékkövetéshez hozzájárult, de a biztosító nem alkalmazta az értékkövetést, akkor kár esetén az ebbõl adódó alulbiztosítottságot a biztosító nem érvényesíti.

A biztosító az értékkövetõ indexet mindig a biztosítás megkötésétõl vagy az utolsó értékkövetéstõl szükség esetén halmozottan – számítja.

VII.Biztosítási hely

(1) A biztosítás helye a kötvényben feltüntetett lakáscím.

(2) A lakásváltozást köteles a szerzõdõ 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak.

(3) A biztosított: lakásból lakásváltoztatás nélkül 3 hónapon túl tartósan eltávolított vagyontárgyakra megszûnik a biztosítási fedezet.

(4) A használati ingóságok biztosítási összegének káreseményenként 5%-ig érvényes a biztosítás a biztosított lakásból átmenetileg (3 hónapnál nem hosszabb ideig) elvitt

tárgyakra, Magyarország területén belül e kiterjesztés csak az állandóan lakott épületekre vonatkozik, kivéve a rabláskárokat.

(5) Olyan, a biztosított tulajdonát képezõ vagyontárgyakra, amelyek feldolgozás, megmunkálás vagy megõrzés céljából kerülnek lakáson kívülre, jelen biztosítás csak akkor vonatkozik, ha azokat a helyiségeket, ahol e dolgokat elhelyezték, a feldolgozó, megmunkáló vagy megõrzõ állandó jelleggel használja, illetve ha ezekre a vagyontárgyakra az idegen helyen más biztosítás nem vonatkozik.

VIII. A szerzõdõ kármegelõzési kötelezettsége

(1) A biztosított helyiségeket bármilyen rövid idejû távozás esetén köteles a szerzõdõ bezárni és minden rendelkezésre álló biztonsági berendezést üzembe helyezni.

(2) A szerzõdõ a kockázat csökkentése, illetve kockázatnövekedés megelõzése érdekében köteles betartani a feltételben vagy külön megállapodásban elõírt biztonsági intézkedéseket, illetve köteles azokat idegen (harmadik) személlyel betartatni.

(3) A biztosított köteles a vezetékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések karbantartásáról gondoskodni. Köteles továbbá a vízvezetékek és vízvezetõ berendezések üzemeltetésével kapcsolatban a hatósági és építészeti elõírásokat betartani, fagykárok megelõzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

A biztosított köteles a használat vagy felügyelet nélküli épületek vezetékeit, berendezéseit, felszereléseit elzárni. Fûtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik. Ugyanez vonatkozik az átmenetileg üzemen kívül helyezett egyéb vizes berendezésekre. Családi és hétvégi házakra az elõbbi szabályozás csak akkor érvényes, ha azok több, mint 72 órán át lakatlanok.

IX. A szerzõdõ kötelezettségei káresemény bekövetkeztekor

(1) A szerzõdõt bekövetkezett kár esetén – amelyért kártérítést követel – az alábbi kötelezettségek terhelik:

(a) Mindent meg kell tennie a kárelhárítás és kárenyhítés érdekében. Ilyen utasításokért a biztosítóhoz kell fordulnia, követnie kell a biztosító utasításait.

Betöréses lopás, rablás esetén a fentieken túlmenõen mindent meg kell tennie a tettes kilétének megállapítása és az eltulajdonított vagyontárgyak visszaszerzése érdekében.

(b) A kárt legkésõbb annak tudomásra jutásától számított 2 munkanapon belül írásban jelenteni kell a biztosítónak. A tûz, betöréses topás, rablás károkat azok felfedezésével egyidejûleg a tûzoltóság, illetve a rendõrhatóság felé is be kell jelenteni. Betétkönyvek eltûnése esetén a szerzõdõ köteles haladéktalanul zároltatni a betét kifizetését és megindítani a hirdetményi eljárást.

(c) Engedélyeznie kell a biztosítónak minden, a kár okának és nagyságának, valamint a kártérítés összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot és bemutatni minden szükséges bizonylatot.

A biztosító kérésére haladéktalanul csatolni kelt a megfelelõ és tételes kárjegyzéket.

(2) A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az elõzõ bekezdésben elõírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. Lehetetlenné válik a kár és a biztosítási összeg pontos megállapítása.

A biztosító fizetési kötelezettsége fennmarad azonban, ha a biztosított kötelemszegése nem befolyásolta a káresemény nagyságát vagy tisztázását.

X. Károk megtérülése

(1) A biztosított köteles, amennyiben az ellopott tárgyak hollétérõl tudomást szerez, a rendõrséget és a biztosítót haladéktalanul értesíteni; a biztosító felszólítására a tárgyak azonosítása és visszaszerzése érdekében mindent megtenni, vagy a biztosítót

meghatalmazni, hogy az eltulajdonított tárgyak visszaszerzésére a szükséges intézkedéseket megtehesse.

(2) Ha az ellopott tárgyak a kártérítés kifizetése elõtt elõkerülnek, a biztosított köteles azt visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el tõle, mert abban a hiszemben, hogy az elveszett, már másikkal pótolta. Ebben az esetben a biztosító az újrabeszerzési értéket téríti (alulbiztosítás esetén az ÁVF VIII/(1) pontja szerint). A biztosított pedig a tulajdonjogot a biztosítóra ruházza át.

(3) Ha az ellopott tárgyak a kártérítés kifizetése után kerülnek elõ, a biztosított vagy átveszi azokat és a biztosítónak a kifizetett kártérítési összeget visszafizeti, vagy ha a szerzõdõ a tárgyat nem veszi át, mert az átvétel nem várható el tõle, úgy a biztosítótól kapott kártérítést megtartja, és a tulajdonjog átszáll a biztosítóra.

KÜLÖN FELTÉTELEK (1991.02.15.)

HB 01. sz Külön feltétel az elzárható értékek biztosítási összegének megemelésére

Felek megállapodnak, hogy a HB 02. sz. falba épített páncélkazetta, széf vagy páncélszekrény és a HB 03. sz. minimális mechanikai védelem alkalmazáséról szóló külön feltételek érvényesítése mellett a PROBKF II. (4) pontja szerinti betöréses lopás, rablás és vandalizmus kockázatot az elzárható értékeknél (készpénz, betétkönyv, értékpapír, ékszer, nemesfém és drágakõ) a biztosítási fedezetet 500.000; Ft-ig terjesztik ki.

Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények hiányosan teljesülnek, vagy ha a fenti követelmények maradéktalanul teljesülnek ugyan, de üzembehelyezésükrõl a biztosított nem gondoskodott.

HB 02. sz Külön feltétel fali széf rögzített páncélkazetta vagy páncélszekrény alkalmazására

A felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a biztosított értékek védelme érdekében a biztosított az alábbi biztonsági elõírásokat köteles teljesíteni: A biztosítási védelem alá vont készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drágakõ, valamint minden egyéb páncélkazettában, faliszéfben, páncélszekrényben elhelyezhetõ vagyontárgy megóvása érdekében páncélkazettát, faliszéfet, páncélszekrényt telepít. A páncélkazetta lehet falba, padozatba épített vagy fémdûbelekkel falhoz, padozathoz erõsített ha a fémdûbelek rögzítése a páncélkazettán belül történik.

HB 03. sz Külön teltétel a minimális mechanikai védelem alkalmazására

A felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a biztosított értékek védelme érdekében a biztosított az alábbi biztonsági elõírásokat köteles teljesíteni:

MINIMÁLIS MECHANIKAI VÉDELEM

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei és nyílászárók az alábbi követelményeket kielégítik:

- az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

- az ajtók zárását biztonsági zár végzi,

- biztonsági zárnak minõsül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betûjel kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetõségek száma meghaladja a 10.000-et, az egyedi minõsített lamellás zár, a henger vagy mágneszáras, ill. min. 4 betû, vagy szám kombinációs biztonsági lakat, ill. minden olyan zár, mely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú,

- a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 6,5 cm-es, hagyományos, kisméretû, tömör téglafal szilárdságának feleljen meg.

HB 04. sz Külön feltétel a részleges mechanikai védelem alkalmazására

A felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a biztosított értékek védelme érdekében a biztosított az alábbi biztonsági elõírásokat köteles teljesíteni:

RÉSZLEGES MECHANIKAI VÉDELEM

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók az alábbi követelményeknek megfelelnek:

- a 2 m-nél alacsonyabban fekvõ nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 100x300 mm-es osztású, 12 mm átmérõjû köralakú ráccsal (vagy azzal egyenértékû más mechanikai szerkezettel, illetve biztosítóintézet által minõsített biztonsági üveggel) védettek,

- a rács a falazathoz min. 4 db falazókörömmel erõsítendõ, a minimális beépítési mélység 100 mm és a rács kívülrõl nem szerelhetõ,

- a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel – vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz kell erõsíteni,

- az ajtószerkezetek megerõsített kivitelûek, kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védettek,

- a zárást minimum kettõ darab biztonsági zár végzi,

- biztonsági zárnak minõsül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám, vagy betûjel kombinációs zár amennyiben a variációs lehetõségek száma meghaladja a 10.000-et, valamint az egyedi minõsített lamellás zár, a henger vagy mágneszár, ill. min. 4 betû vagy szám kombinációs biztonsági lakat, ill. minden olyan zár, mely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú,

- az ajtó minimum 3 diópánttal legyen a tokhoz rögzítve, az ajtólap, illetve a tok vetemedése nem lehet olyan mértékû, hogy a zárás biztonságát befolyásolja,

- a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárjanak,

- az ajtólap és az ajtótokok záráspontossága 5 mm-en belül legyen,

- bevésõzár esetén az ajtólap külsõ, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erõsíteni,

- fatok esetén megerõsített zárlemez szükséges,

- a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 15 cm-es, hagyományos, kisméretû, tömör téglafal szilárdságának feleljen meg.

Részlegesnek tekinthetõ a mechanikai védelem akkor is, ha a teljes körû mechanikai védelemnél felsoroltak közül 1-1 részelem teljes egészében megvalósul, ugyanakkor más részelemek nem, vagy nem teljes egészében valósulnak meg.

MEGJEGYZÉS: A lakat nem minõsül biztonsági zárnak! Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények hiányosan teljesülnek, vagy ha a fenti

követelmények maradéktalanul teljesülnek ugyan, de üzembehelyezésükrõl a biztosított nem gondoskodott.

HB 05. sz Külön feltétel a teljes körû mechanikai védelem alkalmazására

A felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a biztosított értékek védelme érdekében a biztosított az alábbi biztonsági elõírásokat köteles teljesíteni:

TELJES KÖRÛ MECHANIKAI VÉDELEM

Teljes körû a mechanikai védelem, ha a védett helyiséget minden oldalról megfelelõ szilárdsági tulajdonságú falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják. A mechanikai rendszerekkel szemben támasztott követelmények:

- a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100x300 mm–es osztású 12 mm átmérõjû köracél (vagy ezzel egyenértékû, kívülrõl nem szerelhetõ) rácsszerkezettel védettek,

- a rács a falazathoz min. 4 db falazókörömmel erõsítendõ, a minimális beépítési mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékû, és a rács kívülrõl nem szerelhetõ),

- a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel – vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon – a falazathoz kell erõsíteni, az ajtó és az ajtótok fémbõl vagy keményfából készülhet, faanyag esetén az ajtólap minimum 40 mm vastag és tömör legyen, az ajtólap és a tok záráspontja 2 mm-en belül legyen, az ajtó min. három diópánttal legyen a tokhoz rögzítve,

- a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson (minimum 4), a zárnak biztonsági zárnak kell lenni,

- biztonsági zárnak minõsül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betûjel kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetõségek száma meghaladja a 10.000-et, valamint az egyedi minõsített lamellás zár, a zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés ellen védeni kell,

- az ajtólap, illetve a tok vetemedése nem lehet olyan mértékû, hogy a zárás biztonságát befolyásolja,

- a zárnyelveknek (ajtó esetében) legalább 20 mm mélyen kell zárniuk,

- az ajtókat kiemelés, feszítés ellen védeni kell,

- a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 38 cm-es hagyományos kisméretû, tömör téglafal szilárdságának feleljen meg.

MEGJEGYZÉS: A lakat nem minõsül biztonsági zárnak! Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények hiányosan teljesülnek, vagy ha a fenti követelmények maradéktalanul teljesülnek ugyan, de üzembehelyezésükrõl a biztosított nem gondoskodott.

HB 06. sz Külön feltétel a minimális elektronikai jelzõrendszer alkalmazására

A felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a biztosított értékek védelme érdekében a biztosított az alábbi biztonsági elõírásokat köteles teljesíteni:

MINIMÁLIS ELEKTRONIKAI JELZÕRENDSZER

Minimális az elektronikai védelem, ha térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, a felületvédelem csak 2 m-nél alacsonyabban fekvõ nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerû területvédelem van kialakítva. Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- a betörésjelzõ központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

- a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön és a szabotázs vonalon,

- a központi egység burkolata az üzemeltetõ által sem nyitható kivitelû szabotázs védett, min. 1 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – készüljön,

- az élesítés kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló háza minimum 1,5 mm-es lágyacél,, vagy ezzel egyenértékû mechanikai szilárdságú anyag legyen és eltávolítása illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,

- az egyes részek meghibásodását a rendszerjelezze,

- élesbe kapcsolt állapotban a vezérlõközpontnak valamennyi jelzõvonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

- a jelzõáramkör megszakadását a rendszernek jelezni kell,

- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelõ vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lenni, a rendszer a bekapcsolást követõen ismételten kapcsoljon éles állapotba,

- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektõl, tárgyaktól, építményektõl, épületszerkezetektõl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok csak segédeszközzel legyenek elérhetõek,

- a kültéri hangjelzõ szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél legyen vagy ezzel egyenértékû mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

- az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa, elemes táplálás esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemképes,

- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

- akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésrõl gondoskodni kell, a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetéket a falon belül vagy acélvédõcsõbe helyezve kell vezetni.

HB 07. sz Külön feltétel különleges üvegek biztosítására

A PRBKF III. (A) (f) pontja kiegészítéseként felek megállapodnak, hogy külön díj ellenében kiterjesztik a biztosítási fedezetet az ajánlatban meghatározott biztosítási összegre, az ott megnevezett üvegekre.

HB 08. sz Külön feltétel e felelõsségbiztosítási kockázatviselés kiterjesztésére Európa területére

l. A felelõsségbiztosítási fedezet a PROBKF Kiegészítõ felelõsségbiztosítás feltételei III. (2) pontjában foglaltak szerint a kötvényben megnevezett biztosítási összeghatárig Európa területére az alábbiak szerint terjed ki. Magyarország területén kívül okozott károk esetében a károk megtérítéséhez a kár helye szerinti polgári jogi kártérítési szabályok az irányadók. Európa fogalma alatt a földrész földrajzilag meghatározott területét kell érteni azzal az eltéréssel, hogy nem tartozik a biztosítási fedezet kockázatviselési területébe: Izland, Grönland, a Spitzbergák, a Kanári szigetek, Medeira és Ciprus, valamint Törökország és a Szovjetunió ázsiai területe.

2. A biztosító 1. pont szerinti kártérítési kötelezettsége megszûnik abban az esetben, ha a kár felmérése, a kár rendezése, a jogalap tisztázása, avagy egyéb a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítésében a külföldi állam vagy harmadik személy, illetve maga a biztosított akadályozta.

HB 09. sz Külön feltétel a nem saját telken lévõ garázsok elemikár biztosítására

A felek közös megegyezés alapján megállapodnak, hogy a PROVIDENCIA PREMIER családi otthon biztosítás különös feltételeit (PROBKFJ a (4) (a) és (c) pontok, azaz a betöréses lopás és a vandalizmus kizárása mellett kiterjesztik a biztosítást a kötvényben megnevezett címen lévõ garázs épületére.

ÛVEGBIZTOSÍTÁSI KÜLÖN FELTÉTELEK

U/6 A helyreállítási akadályok szerelési költségeinek térítésére

Az üvegbiztosítási feltételekben foglaltaknak megfelelõen, az e címen felszámított díj ellenében megtéríti a biztosító azokat a költségeket, amelyek azért merülnek fel, mert a helyreállítást akadályozó berendezést, vagy szerkezetet (rácsok, korlátok, zár-, vagy biztonsági berendezések stb.) ideiglenesen el kell távolítani, majd az üveg helyreállítása után vissza kell helyezni.

U/7 Ideiglenes helyreállítási, vagy állványozási költségek biztosítására

Az üvegbiztosítási feltételekben foglaltaknak megfelelõen, az e címen felszámított díj ellenében megtéríti a biztosító a törött üveg ideiglenes helyreállításával, az esetleg túlóradíj és a szükséges állványozással kapcsolatban ténylegesen felmerült többletköltséget az ilyen címen biztosított összeg keretén belül, max. a biztosítási összegig.

U/8 Ón-, ólom-, és rézfoglalatban lévõ üvegek biztosításának külön feltétele

Az ón-, ólom-, és rézfoglalatban lévõ üvegek biztosítása alapján a biztosító kártérítési kötelezettsége akkor áll fenn, ha a foglalatban elhelyezett üveg a törött, s nem a foglalat. A kár bekövetkezése pedig nem abból ered, hogy a biztosított a karbantartást gondatlanul elmulasztotta.

HB 10. sz Külön feltétel PREMIER OTXXXX Xxxxxxxxxxxxxxxxx

A felek megállapodnak, hogy a kötvényben biztosítási helyként megadott lakásra átalánybiztosítást kötnek, a lakás és az ingóságok kötvényben meghatározott értékére a PROVIDENCIA PREMIER Családi Otthon biztosítás keretében a biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítottságot, kivéve, ha az alulbiztosítottság meghaladja a 20 %-ot. A szerzõdõ/biztosított az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) értelmében változás bejelentési kötelezettséggel tartozik, amennyiben a kötvényben meghatározott biztosítási összegek, vagy a kockázati körülmények módosulnak.

HB 11. sz Külön feltétel háziállatok és kiskerti termények tûzbiztosítására

Jelen megállapodással a PREMIER családi otthon biztosítás különös feltételeinek (PROBKF)

II. (1) és II. (2) (e) és (f) pontja szerinti kockázatokat (tûz, villámcsapás és robbanás továbbá árvíz és földrengés) a felek közös megállapodással kiterjesztik az alábbi vagyontárgyakra:

1. A ház körüli gazdaságban termesztett konyhakerti növényekre, gyümölcsökre a betakarítás után, a biztosított épületben, vagy melléképületben tárolva;

2. Saját fogyasztásra tartott háziállatokra, a biztosított telek területén.

Nem terjed ki a biztosítás a kizárólag szõrmehasznosítás vagy tenyésztés céljára tartott állatokra (pl. nutria), valamint bármely élõállat megbetegedésére vagy bármely ok miatti kényszervágására.

3. Mezõgazdasági gépekre, berendezésekre és munkaeszközökre, a biztosított telek területén, ha azok a háztáji gazdaságban végzett mezõgazdasági és állattartási munkákhoz kapcsolódnak.

Nem biztosítottak a gépek és jármûvek üzemanyagkészletei, valamint a rendszámmal rendelkezõ gépjármûvek.

4. Biztosítási összeg

A biztosított vagyontárgyak összevont biztosítási összege legfeljebb 150.000 Ft.

5. Kártérítés

A kártérítési összeg megállapítása a káridõpontban érvényes átlagos piaci árak alapján történik. A kárszámításnál figyelembe kell venni azt az értékcsökkenést, amelyet a termésben jégesõ, fagy, tartós nedvesség vagy szárazság, lisztharmat, rozsda, rágcsáló vagy rovarpusztítás okozott, vagy más, a biztosítási eseménytõl független ok miatt következett be.

HB 14. sz Külön feltétel ékszerek biztosítási összegének megemelésére

Felek megállapodnak, hogy a HB 04. sz. részleges mechanikai védelem alkalmazásáról szóló külön feltétel érvényesítése mellett a PROBKF II. (4) pontja szerinti betöréses lopás, rablás és vandalizmus kockázatot nemesfém, drágakõ és igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak, továbbá bélyeg- és érmegyûjtemény esetén a biztosítási fedezetet 500.000 Ft-ig terjesztik ki. Jelen megállapodás nem terjed ki készpénzre, értékpapírokra, betétkönyvekre.

Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha a megállapodott védelem hiányosan teljesül vagy ha maradéktalanul teljesült ugyan, de az üzembehelyezésrõl a biztosított nem gondoskodott.

HB 15. sz. Külön feltétel

Felek megállapodnak, hogy a PROBKF III. (B) pontja szerinti ingóságok biztosítása minimális éves díj fizetése mellett történik. Szerzõdõ köteles az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) III. 1. pontja értelmében 8 napon belül a biztosítót írásban értesíteni, ha ingóságainak értéke meghaladja a .................. Ft összértéket. Ha a szerzõdõ ezen bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító az ÁVF VIII. 2. pontja szerint érvényesíti az alulbiztosítottságot.

KÜLÖN FELTÉTELEK (1992.szept.)

HB 01. sz. Külön feltétel az elzárható értékek biztosítási összegének megemelésére

Felek megállapodnak, hogy a HB 02. sz. falba épített páncélkazetta, széf vagy páncélszekrény és a HB 03. sz. minimális mechanikai védelem alkalmazásáról szóló külön feltételek érvényesítése mellett a PROBKF II. (4) pontja szerinti betöréses lopás, rablás és vandalizmus kockázatra az elzárható értékeknél (készpénz, betétkönyv, értékpapír, ékszer, nemesfém és drágakõ) a biztosítási fedezetet 500 000,- Ft-ig terjesztik ki.

Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények hiányosan teljesülnek vagy ha a fenti követelmények maradéktalanul teljesülnek ugyan, de üzembe helyezésükrõl a biztosított nem gondoskodott.

HB 02. sz. Külön feltétel fali széf, rögzített páncélkazetta vagy páncélszekrény alkalmazására

A felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a biztosított értékek védelme érdekében a biztosított az alábbi biztonsági elõírásokat köteles teljesíteni: A biztosítási védelem alá vont készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drágakõ, valamint minden egyéb páncélkazettában, fali széfben, páncélszekrényben elhelyezhetõ vagyontárgy megóvása érdekében páncélkazettát, fali széfet, páncélszekrényt telepít. A páncélkazetta lehet falba, padozatba épített vagy fémdûbelekkel falhoz, padozathoz erõsített, ha a fémdûbelek rögzítése a páncélkazettán belül történik.

HB 03. sz. Külön feltétel a minimális mechanikai védelem alkalmazására

A felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a biztosított értékek védelme érdekében a biztosított az alábbi biztonsági elõírásokat köteles teljesíteni:

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei és nyílászárók az alábbi követelményeket kielégítik:

- az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

- az ajtók zárását biztonsági zár végzi,

- biztonsági zárnak minõsül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetõségek száma meghaladja a 10.000-et, az egyedi minõsített lamellás zár, a henger- vagy mágneszáras, ill. min. 4 betû- vagy számkombinációs biztonsági lakat, ill. minden olyan zár, mely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú,

- a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 6,5 cm-es, hagyományos, kisméretû, tömör téglafal szilárdságának feleljen meg.

Figyelem! A lakat nem minõsül zárnak (kivéve a minõsített lakatzárat és biztonsági lakatot)! Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények hiányosan teljesülnek vagy ha a fenti követelmények maradéktalanul teljesülnek ugyan, de üzembe helyezésükrõl a biztosított nem gondoskodott.

HB 04. sz. Külön feltétel a részleges mechanikai védelem alkalmazására

A felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a biztosított értékek védelme érdekében a biztosított az alábbi biztonsági elõírásokat köteles teljesíteni:

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók az alábbi követelményeknek megfelelnek:

- a 2 m-nél alacsonyabban fekvõ nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 100x300 mm-es osztású, 12 mm átmérõjû köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékû más mechanikai szerkezettel, illetve biztosítóintézet által minõsített biztonsági üveggel) védettek,

- a rács a falazathoz min. 4 db falazókörömmel erõsítendõ, a minimális beépítési mélység 100 mm és a rács kívülrõl nem szerelhetõ,

- a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel – vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz kell erõsíteni,

- az ajtószerkezetek megerõsített kivitelûek, kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védettek,

- a zárást minimum kettõ darab biztonsági zár végzi,

- biztonsági zárnak minõsül a minimum 5 csapos hengerzár a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetõségek száma meghaladja a 10.000-et, valamint az egyedi minõsített lamellás zár, a

henger- vagy mágneszár, ill. min. 4 betû- vagy számkombinációs biztonsági lakat, ill. minden olyan zár, mely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú,

- az ajtó minimum 3 diópánttal legyen a tokhoz rögzítve, az ajtólap, illetve a tok vetemedése nem lehet olyan mértékû, hogy a zárás biztonságát befolyásolja,

- a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárjanak,

- az ajtólap és az ajtótokok záráspontossága 5 mm-en belül legyen,

- a bevésõzár esetén az ajtólap külsõ, keskenyebb oldalát fémlemezzel meg kell erõsíteni,

- fatok esetén megerõsített zárlemez szükséges,

- a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 15 cm-es, hagyományos, kisméretû, tömör téglafal szilárdságának feleljen meg.

MEGJEGYZÉS: A lakat nem minõsül biztonsági zárnak (kivéve a minõsített lakatzárat és biztonsági lakatot)! Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények hiányosan teljesülnek vagy ha a fenti követelmények maradéktalanul teljesülnek ugyan, de üzembe helyezésükrõl a biztosított nem gondoskodott.

HB 05. sz. Külön feltétel a teljes körû mechanikai védelem alkalmazására

A felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a biztosított értékek védelme érdekében a biztosított az alábbi biztonsági elõírásokat köteles teljesíteni:

- a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum l00x300 mm-es osztású 12 mm átmérõjû köracél (vagy ezzel egyenértékû, kívülrõl nem szerelhetõ) rácsszerkezettel védettek,

- a rács a falazathoz min. 4 db falazókörömmel erõsítendõ, a minimális beépítési mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékû) és a rács kívülrõl nem szerelhetõ,

- a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel - vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon - a falazathoz kell erõsíteni, az ajtó és az ajtótok fémbõl vagy keményfából készülhet, faanyag esetén az ajtólap minimum 40 mm vastag és tömör legyen, az ajtólap és a tok záráspontja 2 mm-en belül legyen, az ajtó min. három diópánttal legyen a tokhoz rögzítve,

- a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson (minimum 4), a zárnak biztonsági zárnak kell lenni,

- biztonsági zárnak minõsül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár a szám- vagy a betûjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetõségek száma meghaladja a 10.000-et, valamint az egyedi minõsített lamellás zár, a zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés ellen védeni kell,

- az ajtólap, illetve a tok vetemedése nem lehet olyan mértékû, hogy a zárás biztonságát befolyásolja,

- a zárnyelveknek (ajtó esetében) legalább 20 mm mélyen kell zárniuk,

- az ajtókat kiemelés, feszítés ellen védeni kell,

- a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 38 cm-es hagyományos kisméretû, tömör téglafal szilárdságának feleljen meg.

HB 06. sz. Külön feltétel a minimális elektronikai jelzõrendszer alkalmazására

A felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a biztosított értékek védelme érdekében a biztosított az alábbi biztonsági elõírásokat köteles teljesíteni:

- a betörésjelzõ központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

- a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön és a szabotázsvonalon,

- a központi egység burkolata az üzemeltetõ által sem nyitható kivitelû szabotázs védett, min. 1 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – készüljön,

- az élesítés kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló háza minimum 1,5 mm-es lágyacél vagy ezzel egyenértékû mechanikai szilárdságú anyag legyen, és eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,

- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,

- élesbe kapcsolt állapotban a vezérlõközpontnak valamennyi jelzõvonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

- a jelzõáramkör megszakadását a rendszernek jelezni kell,

- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektõl, tárgyaktól, építményektõl épületszerkezetektõl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok csak segédeszközökkel legyenek elérhetõek,

- akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésrõl gondoskodni kell, a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetéket a falon belül vagy acélvédõcsõbe helyezve kell vezetni.

HB 07. sz. Külön feltétel különleges üvegek biztosítására

A PROBKF III. (A) (f) pontja kiegészítéseként felek megállapodnak, hogy külön díj ellenében kiterjesztik a biztosítási fedezetet az ajánlatban meghatározott biztosítási összegre, az ott megnevezett üvegekre.

ÜVEGBIZTOSÍTÁSI KÜLÖN FELTÉTELEK

U/6 A helyreállítási akadályok szerelési költségeinek térítésére

Az üvegbiztosítási feltételekben foglaltaknak megfelelõen, az e címen felszámított díj ellenében megtéríti a biztosító azokat a költségeket, amelyek azért merülnek fel, mert a helyreállítást akadályozó berendezést vagy szerkezetet (rácsok, korlátok, zár- vagy biztonsági berendezések stb.) ideiglenesen el kell távolítani, majd az üveg helyreállítása után vissza kell helyezni.

U/7 ldeiglenes helyreállítási vagy állványozási költségek biztosítása

U/8 Ón-, ólom-, rézfoglalatban lévõ üvegek biztosításának külön feltétele

HB 08. sz. Külön feltétel a felelõsségbiztosítás kockázatviselés kiterjesztésére Európa területére

1. A felelõsségbiztosítási fedezet a PROBKF Kiegészítõ felelõsségbiztosítás feltételei III. (2) pontjában foglaltak szerint a kötvényben megnevezett biztosítási összeghatárig Európa területére az alábbiak szerint terjed ki. Magyarország területén kívül okozott károk esetében a károk megtérítéséhez a kár helye szerinti polgári jogi kártérítési szabályok az irányadók. Európa fogalma alatt a földrész földrajzilag meghatározott területét kell érteni azzal az eltéréssel, hogy nem tartozik a biztosítási fedezet kockázatviselési területébe: Izland, Grönland, a Spitzbergák, a Kanári szigetek, Madeira és Ciprus, valamint Törökország és Szovjetunió ázsiai területe.

2. A biztosító 1. pont szerinti kártérítési kötelezettsége megszûnik abban az esetben, ha a kár felmérése, a kár rendezése a jogalap tisztázása, avagy egyéb a kár rendezésével kapcsolatos kötelezettségének teljesítésében a külföldi állam vagy harmadik személy, illetve maga a biztosított akadályozta.

HB 09. Külön feltétel a nem saját telken lévõ garázsok elemikár biztosítására

A felek közös megegyezés alapján megállapodnak hogy kiterjesztik a biztosítási fedezetet a kötvényben megadott címen lévõ garázs épületére, a PROBKF (4) (a) és (c) pontok szerinti betöréses lopás és vandalizmus károk kizárása mellett.

HB 11. Külön feltétel háziállatok és kiskerti termények tûzbiztosítására

Jelen megállapodással a PREMIER családi otthon biztosítás különös feltételeinek (PROBKF)

II. (1) és II. (2) (e) és (f) pontja szerinti kockázatokat (tûz, villámcsapás és robbanás, továbbá árvíz és földrengés) a felek közös megállapodással kiterjesztik az alábbi vagyontárgyakra:

1. A ház körüli gazdaságban termesztett konyhakerti növényekre, gyümölcsökre a betakarítás után, a biztosított épületben vagy melléképületben tárolva.

2. Saját fogyasztásra tartott háziállatokra, a biztosított telek területén.

Nem terjed ki a biztosítás a kizárólag szõrmehasznosítás vagy tenyésztés céljára tartott állatokra (pl. nutria), valamint bármely élõállat megbetegedésére vagy bármely ok miatti kényszervágására.

3. Mezõgazdasági gépekre, berendezésekre és munkaeszközökre, a biztosított telek területén, ha azok a háztáji gazdaságban végzett mezõgazdasági és állattartási munkához kapcsolódnak.

Nem biztosítottak a gépek és jármûvek üzemanyag-készletei, valamint a rendszámmal rendelkezõ gépjármûvek.

4. Biztosítási összeg

A biztosított vagyontárgyak összevont biztosítási összege legfeljebb 150 000 Ft.

5. Kártérítés

rovarpusztítás okozott vagy más, a biztosítási eseménytõl független ok miatt következett be.

HB 14. sz. Külön feltétel ékszerek biztosítási összegének megemelésére

Felek megállapodnak, hogy a HB 04. sz. részleges mechanikai védelem alkalmazásáról szóló külön feltétel érvényesítése mellett a PROBKF II. (4) pontja szerinti betöréses lopás, rablás és vandalizmus kockázatot nemesfém, drágakõ és igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak, továbbá bélyeg- és éremgyûjtemény esetén a biztosítási fedezetet 500.000 Ft-ig terjesztik ki. Jelen megállapodás nem terjed ki készpénzre, értékpapírokra, betétkönyvekre.

Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha a megállapodott védelem hiányosan teljesül vagy ha maradéktalanul teljesül ugyan, de az üzem behelyezésrõl a biztosított nem gondoskodott.

HB 15. sz. Külön feltétel

Felek megállapodnak, hogy a PROBKF III. (B) pontja szerinti ingóságok biztosítása minimális éves díj fizetése mellett történik. Szerzõdõ köteles az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) III. 1. pontja értelmében 8 napon belül a biztosítót írásban értesíteni, ha ingóságainak értéke meghaladja a ..................... Ft összértékét. Ha a szerzõdõ ezen bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító az ÁFV VIII. 2. pontja szerint érvényesíti az alulbiztosítottságot.

HB 16. sz. Külön feltétel melléképületekben tárolt kertmûvelõ eszközök biztosításáról

A PROVIDENCIA PREMIER Családi Otxxxx Xxxxxxxxxx Xülönös Feltételeinek (PROBKF) II.

(B) (a) pontjának kiegészítéseként a felek megállapodnak, hogy a biztosított telken lévõ, biztosításba bevont melléképületben tárolt gépek, berendezések, készülékek, munkaeszközök, rendszámmal nem rendelkezõ jármûvek (mint pl. mélyhûtõ, fûnyíró, kismotor stb.) 40.000; Ft egyedi értékig biztosíthatóak. A biztosításra feladott vagyontárgyak jegyzékét szerzõdéskötéskor mellékelni kell. A 40.000; Ft értéket meghaladó vagyontárgyakra e melléképületekben tárolva nem terjeszthetõ ki a biztosítás.

A biztosított melléképületben tárolt vagyontárgyak együttes értéke nem haladhatja meg az 500.000; Ft-ot. A biztosítási védelem a PROBKF II. pontja szerinti valamennyi kockázatot magában foglalja. A melléképület valamennyi ajtaját biztonsági lakattal vagy biztonsági zárral kell ellátni.

HB 17. sz. Külön feltétel hétvégi telek, kiskerti ingatlan biztosításáról

Felek megállapodnak hogy a hétvégi telken, zártkerti ingatlanon folytatott kiskerti mûveléshez, szõlõ- és gyümölcstermesztéshez, feldolgozáshoz és tároláshoz használt gépekre, berendezésekre, eszközökre, készülékekre, rendszámmal nem rendelkezõ, önjáró munkagépekre 40 000; Ft egyedi értékig, illetve a betárolt vagy feldolgozott zöldség és gyümölcsféleségekkel együtt összesen, legfeljebb 500.000; Ft összértékig kiterjesztik a biztosítást a PREMIER Családi Otthon Biztosítás Különös Feltételeinek (PROBKF) II. (1), (2), (3), (4) (c) és (5) pontjai szerint a tûz, vihar, vezetékes víz, vandalizmus és üvegkár kockázatára pótdíj ellenében, és kizárják a PROBKF II. (4) (a) és (b) pontok szerinti betöréses lopás és rablás kockázatokat.

A felsorolt vagyontárgyak csak a biztosított ingatlanon lévõ, a biztosító által biztosításra elfogadott épületben állnak biztosítási fedezet alatt, mely alól kivételt képeznek a telepített, helyükrõl el nem mozdítható munkagépek. A felsorolt vagyontárgyak kiemelt értékeknek minõsülnek. A szerzõdõ köteles a biztosításra feladott vagyontárgyak jegyzékét a szerzõdéskötéskor átadni.

Pótdíj 50%.

A biztosított épület valamennyi ajtaját biztonsági zárral kell ellátni.

HB 19. sz. Külön feltétel a részleges elektronikai jelzõrendszer alkalmazására

A felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a biztosított értékek védelme érdekében a biztosított az alábbi biztonsági elõírásokat köteles teljesíteni:

Részleges az elektronikai védelem, ha teljes körû térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljes körû, és csapdaszerû térvédelem van kialakítva.

Részlegesnek tekinthetõ az elektronikai védelem akkor is, ha a kockázatelbírálás során kiderül, hogy a térvédelem, tárgyvédelem, felületvédelem elektronikus úton megvalósított, ám a védendõ objektum egyes részei „árnyékban” vannak. (Árnyék alatt azt kell érteni, hogy a védendõ területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos védelem.)

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- betörésjelzõ központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

- a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db) és szabotázsvonalon,

- az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók,

- a központi egység burkolata az üzemeltetõ által sem nyitható kivitelû, szabotázsvédett, min 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – készüljön,

- az élesítés csak külsõ, min. 6 betû- vagy számkombinációs kódkapcsolóval végezhetõ, a kódkapcsoló központot vezérlõ áramkörét mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni,

- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak mûködõképesek,

- a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzõk, kódkapcsolók stb.) állandó õrzésére csak a teljes rendszerrel együtt

- az üzemeltetõ vagy a szerviz által kikapcsolható szabotázsvonalat kell kiépíteni,

- a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell,

- élesbe kapcsolt állapotban a vezérlõközpontnak valamennyi jelzõvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

- szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is –a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

- a jelzõ áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 40%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

- minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges, az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

- a kültéri hangjelzõ szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacéllemez burkolatú legyen vagy ezzel egyenértékû mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

- az optikai jelzésadó borostyánsárga színû, villogó, minimálisan 200 lux fényerõs legyen,

- az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

- az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell mûködni,

- az akkumulátor automatikus töltésérõl gondoskodni kell,

- a nyitásérzékelõk csak rejtve, süllyesztve szerelhetõk,

- a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védõcsõbe helyezve kell vezetni. Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények

hiányosan teljesülnek vagy ha a fenti követelmények maradéktalanul teljesülnek ugyan, de üzembe helyezésükrõl a biztosított nem gondoskodott.

PREMIER-SZTÁR CSALÁDI OTTHON BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (PRESTKF)

1993.07.15-tõl

A biztosításra az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok alkalmazandók.

I. Biztosítottak köre

1. A biztosítási szerzõdést az a személy kötheti meg, (továbbiakban szerzõdõ), aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy a biztosítást ilyen személy javára köti (továbbiakban: biztosított).

2. E szabályzat alapján biztosított:

a) a kötvényben név szerint megnevezett személy;

b) a tulajdonos és a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában;

c) azok, akik a biztosítási esemény bekövetkeztének idõpontjában az a), illetve b) pont szerinti biztosítottal a kockázatviselési helyen állandó jelleggel, életközösségben együtt laktak;

d) a lakásszövetkezet vagy társasház a Providenciánál biztosított lakásainak és az összes lakásának arányában

3. A biztosító szolgáltatására a biztosított tarthat igényt.

II. Biztosított veszélynemek és károk

A) BIZTOSÍTOTT VESZÉLYNEMEK

1. A fogalommeghatározások alapján, (lásd D) 1-8. pontok) a kötvényben meghatározott veszélynemek minõsülnek biztosítottnak, ha bekövetkezésük véletlen, váratlan és elõre nem látható.

2. Nem terjed ki a biztosítás azokra az esetekre, ha a kár:

a) bármilyen háborús eseménnyel, tüntetéssel, felvonulással, terrorakcióval vagy belsõ zavargással, valamint bármilyen katonai vagy rendõri akcióval;

b) talajsüllyedéssel, föld alatti tûzzel, vagy rendkívüli természeti katasztrófával (kivéve villámcsapás, árvíz, földrengés, felhõszakadás, ha a kötvény ezen veszélynemeket biztosítottnak minõsíti);

c) nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel egyidejûleg következik be.

Ha a kár az eset körülményeibõl adódóan fentiekben felsorolt bármely ok következtében keletkezhetett, úgy az ellenkezõk bizonyításáig a kárt fenti okból keletkezõnek kell tekinteni. A bizonyítást a szerzõdõ/biztosított végzi.

B) BIZTOSÍTOTT KÁROK ÉS KÖVETKEZMÉNYI KÁROK

1. Biztosított kárnak a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, eltulajdonítása minõsül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszélynemmel közvetlen okozati összefüggésben áll, és a káresemény a szerzõdés hatálya alatt következett be.

2. Nem minõsül biztosított kárnak

a) az elmaradt haszon (kivéve D) 8.5 pont), valamint

b) a vezetékesvízkár következtében elfolyt víz díja.

3. Biztosított következményi kárnak minõsül, ha a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése valamely biztosított veszélynem

elkerülhetetlen következményeként keletkezik és megfelel a fogalommeghatározásnak (lásd D) 7. pont).

C) BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGEK ÉS KIADÁSOK

A fogalommeghatározások alapján (lásd D) 8.1-8.7 pontok), a biztosítottat terhelõ azon költségek és kiadások minõsülnek biztosítottnak, melyek valamely biztosított kárral közvetlen összefüggésben állnak, vagy azoknak elkerülhetetlen következménye.

D) FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. Tûzkockázatok

A PREMIER-SZTÁR Családi Otxxxx Xxxxxxxxxx xülönös feltételei (PRESTKF) alapján nem terjed ki a biztosító kockázatviselése és kártérítési felelõssége arra az esetre, ha a kockázatviselési helyen A vagy B tûzveszélyességi osztály szerinti tûzveszélyes, illetve robbanásveszélyes anyagok háztartási célú alkalmazás méreteit meghaladó mennyiségben való-tárolása és/vagy felhasználása, valamint ilyen anyagokkal bármely tevékenység végzése történik.

1.1 Tûznek

minõsül biztosítási szempontból az a tûz, amely nem a rendeltetési helyén keletkezett, vagy azt elhagyta és önerejébõl tovaterjedni képes. A fentiek következtében nem minõsül tûznek, és a biztosító nem téríti a kárt, ha a biztosított vagyontárgy azért sérül vagy semmisül meg, mert

- tûz, füst vagy hõ hatásának van kitéve (pl. vasalás, szárítás, sütés, fõzés közben szín- és alakváltozás következik be stb.), vagy

- tûztérbe esik, vagy dobják (pl. kályha, tûzhely stb.), vagy

- olyan tûz következtében károsodik, amely önerejébõl nem képes tovaterjedni (pl. cigarettaparázs, izzó széndarab vagy világító-, fûtõtest közelében elhelyezett vagyontárgy perzselõdése stb.), vagy

- elektromos berendezésekben, vezetékekben, készülékekben az elektromos áram hatására keletkezik, még akkor sem, ha fényjelenség kíséri vagy

- öngyulladás következik be (pl. szén, széna, gabona stb.). Ha azonban a fenti okokból keletkezett tûz tovaterjed, a tovaterjedõ tûz következtében sérült más vagyontárgyak kárát a biztosító megtéríti.

1.2 Villámcsapás

az a kár, amely a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje vagy hõ hatása következtében keletkezik.

Nem terjed ki azonban a biztosítási fedezet az elektromos készülékekben és berendezésekben a túlfeszültség vagy indukció folytán keletkezett közvetett károkra.

1.3 Robbanás

Robbanáskárnak valamely gázok, porok vagy gõzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erõmegnyilvánulási folyamata által okozott roncsolási kár tekinthetõ. Valamely tartály (kazán, csõvezeték stb.) robbanásáról csak akkor beszélhetünk, ha annak falában olyan méretû folytonossági hiány keletkezik, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítõdésére kerül sor. Ha a robbanás a tartály/készülék mûszaki hibája vagy karbantartási hiányosság miatt következik be, nem téríti a biztosító a tartály/készülék cseréjének, illetve helyreállításának a költségeit.

A fentiek következtében nem minõsül robbanásnak, és ezért nem téríti a biztosító

a) a centrifugális erõ következtében bekövetkezõ törés;

b) a belsõ égésû motorokban a robbanótérben (motor hengerében) fellépõ robbanás;

c) az elektromos megszakítókban (pl. olaj-, nyomólég- és nyomógáz-megszakítókban stb.) a bennük már meglévõ vagy keletkezõ gáznyomás folytán következik be;

d) a repülõgépek hangrobbanása;

e) a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tartály összeroppanása miatt bekövetkezõ károkat.

2. Viharkockázatok

2.1 Viharkár

az a kár, amelyet a rendkívül heves (15 m/s küszöbértéket elérõ, vagy azt meghaladó) szél nyomó- és szívóereje okoz. A fentiek következtében nem minõsül viharkárnak és a biztosító nem téríti, ha a lakáson belüli huzat okoz kárt a vagyontárgyakban.

2.2 Jégverés

az a roncsolási kár, amelyet a leesett jégszemek okoznak.

2.3 Hónyomás

az a kár, amelyet az összegyûlt hó súlya okoz a biztosított épületben/építményben. Az olvadáskor lecsúszó, zuhanó hótömeg, lavina okozta kár nem minõsül hónyomásnak (pl. hófogók és esõcsatornák károsodása).

2.4 Szikla- és kõomlás, földcsuszamlás

az a kár, amelyet a lehulló szikla- és kõzetdarabok, illetve földtömeg okoz.

Nem minõsül biztosítási eseménynek, ha e mozgás tudatos emberi tevékenység következményeként lép fel (pl. ásványi anyagok kiemelése, alagútépítés stb.).

Nem téríti a biztosító a keletkezett kárt, ha a szikla- és kõomlás, földcsuszamlás azért következik be, mert a védelmül szolgáló támfal, tervezési vagy kivitelezési hiba miatt nem megfelelõ, vagy a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

2.5 Ismeretlen építmény, üreg beomlása

az a kár, amely azáltal) következik be, hogy a természetes egyensúlyi állapot külsõ erõhatás következtében megszûnik, és ezért hirtelen bekövetkezõ talajelmozdulás, omlás lép fel. Ismeretlennek minõsül az az üreg, amely az építési engedélyben nem szerepel, illetve a szerzõdõ/biztosított vagy hatóság által fel nem tárt üreg, építmény.

Nem téríti meg a biztosító, ha az ismeretlen üreg beomlása bányában, vagy bányászati tevékenység közben, vagy elhagyott bányában következik be.

2.6 Ismeretlen jármû ütközése

az a kár, amit az ismeretlen jármû, illetve annak rakománya a biztosított vagyontárggyal való közvetlen ütközéssel okoz.

2.7 Árvíz

az a kár, amikor az élõvizek, és az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák, valamint mesterséges tavak áradással kilépnek medrükbõl és a biztosított vagyontárgyakat elöntik. Nem téríti a biztosító a belvíz és talajvíz által okozott károkat, továbbá az élõ és mesterséges vizek, valamint a belvízvédelmi töltés közötti területen lévõ biztosított vagyontárgyakban keletkezett árvízkárokat. Belvízvédelmi töltés hiányában e területet a káresetet megelõzõ évben mért legmagasabb vízállásszint határozza meg. Árvízkár esetén a biztosító biztosítottanként legfeljebb 50000;- Ft-ot fizet. Az azonos káridõpontban az e veszélynem alapján, valamennyi biztosítottnak kifizetendõ összes kárkiadás az 50 000 000;- Ft-ot nem haladhatja meg. Ha az összkár meghaladja az 50000 000,- Ft-ot, úgy biztosításonként olyan arányban történik az 50 000,- Ft-ig megállapított kártérítés kifizetése, ahogyan az 50 000 000,- Ft és a tényleges összkiadás aránylanak egymáshoz. Azonban ha a jogos kárigény meghaladja a 10 000,- Ft-ot, a minimális térítés nem lehet kevesebb, mint 10 000,- Ft.

2.8 Földrengés

az a kár, amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérõ földrengés okoz.

Földrengés esetén a biztosító biztosítottanként legfeljebb 2 000 000,- Ft-ot fizet. Az azonos káridõpontban az e veszélynem alapján valamennyi biztosítottnak kifizetendõ

összes kárkiadás a 200 000 000,- Ft-ot nem haladhatja meg. Ha az összkár meghaladja a 200 000 000,- Ft-ot, úgy biztosításonként olyan arányban történik a 2 000 000,- Ft-ig megállapított kártérítés kifizetése, ahogyan a 200 000 000,- Ft és a tényleges összkiadás aránylanak egymáshoz. Azonban ha a jogos kárigény meghaladja a 10 000,- Ft-ot, a minimális térítés nem lehet kevesebb, mint 10 000,- Ft.

2.9 Felhõszakadás

az a kár, amelyet felhõszakadásból eredõ talajszinten áradó nagy mennyiségû víz rombolással, elöntéssel okoz. Felhõszakadás esetén a biztosító biztosítottanként legfeljebb 50 000,- Ft-ot fizet. Az azonos káridõpontban az e veszélynem alapján, valamennyi biztosítottnak kifizetendõ összes kárkiadás az 50 000 000,- Ft-ot nem haladhatja meg. Ha az összkár meghaladja az 50 000 000,- Ft-ot, úgy biztosításonként olyan arányban történik az 50 000,- Ft-ig megállapított kártérítés kifizetése, ahogyan az 50 000 000,- Ft és a tényleges összkiadás aránylanak egymáshoz. Azonban ha a jogos kárigény meghaladja a 10 000,- Ft-ot, a minimális térítés nem lehet kevesebb, mint 10 000,- Ft

3. Vezetékesvízkár

Vezetékesvíz-kárnak minõsül a biztosított vagyontárgyak azon kára, amelyeket az épület külsõ határoló falába beépített, vagy azon belül lévõ használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezetõ vezetékeinek és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvíz-szolgáltató- és központifûtés rendszerek vízvezetékeinek törése, repedése vagy dugulása miatt kilépõ víz okoz.

Külön feltétel alapján biztosíthatóak a biztosított telek területén, az épület határoló falain kívül lévõ saját tulajdonú vízvezetékek töréskárai.

4. Betöréses lopás kockázatok

4.1 Betöréses lopás

4.1.1 Betöréses lopásnak minõsül az a lopáskár, amikor a tettes(ek) a biztosított és lezárt helyiségekbe

a) erõszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetõ kibontásával) betört, behatolt;

b) nehezítõ akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett és alkalmatlan, meglévõ nyíláson keresztül hatol be;

c) zárás elõtt a helyiségben megbúvott, a zárás után az a), illetve b) pontokban foglaltak szerint távozott;

d) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel;

e) eredeti kulccsal vagy másodkulccsal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)-d) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott.

4.1.2 Az értéktárolóban (páncélkazettában, páncélszekrényben, fali széfekben, egyéb, biztosító által minõsített értéktárolókban) lévõ vagyontárgyak biztosítása esetében a betöréses lopás biztosítási esemény akkor valósul meg, ha az értéktárolót tartalmazó helyiségbe a tettes a 4.1.1 a)-e) pontokban foglalt módon jutott be, és a szabályosan lezárt és rögzített értéktárolót

a) a biztosítási helyrõl eltulajdonította;

b) feltörte, illetve álkulccsal vagy más nem a kinyitás célját szolgáló-eszköz,szerszám segítségével nyitotta fel;

c) betöréses lopás vagy rablás útján megszerzett kulccsal nyitotta fel, ha a megszerzett kulcsokat máshol, de állandóan lakott épületben tartották, illetve azokat az õrzésre jogosult személytõl rabolták el; és a biztosított vagyontárgy a fentiek következtében tûnt el.

4.1.3 A 4.1.1 a)-d) pontok szerinti értelemben vett betöréses lopásnak minõsül az is, ha a háztartási ingóságot lakásváltoztatás, költözés során a lezárt bútorszállító kocsiból lopták el.

4.1.4 Az épület-/lakástartalom biztosítását a betöréses lopás kockázatra a biztosított helyiségben a biztosító a kötvényben rögzített, külön feltételben szabályozott védelmi elõírások mellett vállalja. Ha a védelmi berendezések nem felelnek meg ezen elõírásoknak, vagy megfelelnek ugyan, de azok nem lettek megfelelõen üzembe helyezve, illetve karbantartási mulasztás miatt nem mûködtek, akkor mentesül a biztosító a teljesítési kötelezettsége alól, kivéve, ha e mulasztás vagy hiányosság nem játszott közre sem közvetve, sem közvetlenül a káresemény bekövetkeztében.

4.1.5 Azon kiegészítõ célú helyiségekben, ahol a kötvényben rögzített külön feltétel védelmi elõírásai nem valósulnak meg, a biztosító térítési kötelezettsége a káridõpontban érvényes 20000,- Ft újrabeszerzési értéket meg nem haladó általános háztartási ingóságokra (lásd III.2.1.a) terjed ki, de összességükben nem több, mint 50000,- Ft-ig. Ezen szabályozás vonatkozik a közös használatú tárolókra is, bármely fokú védelmi rendszer érvényesítése mellett. Kiegészítõ célú helyiségnek minõsül

- a melléképület,

- garázs, mûhely, kazánház,

- lomtár, pince és padlástér,

- közös használatú helyiségek, vagy azok leválasztott rekeszei,

- bármely más, nem lakás célra használt helyiségek.

Ha ezen helyiségek a lakással/épülettel közvetlen építési kapcsolatban állnak, akkor az elhatároló falazatnak, födémnek és nyílászáróknak meg kell felelniük a kötvényben elõírt védelmi fokozatelõírásainak.

4.2 Rablás

4.2.1 Rablás biztosítási eseménynek minõsül, ha az elkövetõ, a biztosított vagyontárgyakat a kockázatviselés helyén jogtalanul úgy szerzi meg, hogy e végbõl a biztosított(ak) ellen erõszakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

4.2.2 Ha a biztosított a kockázatviselés helyét elhagyta, és az elkövetés módja megfelel a 4.2.1 pont meghatározásának, - más megállapodás hiányában - a biztosító felelõssége Magyarország területére terjed ki a háztartási ingóságok biztosítási összegének 5%-ig, de legfeljebb 200 000,- Ft-ig.

4.3 Vandalizmus

Biztosítási események azok a rongálási károk, melyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete, illetve rablás során okoz(nak) a biztosított vagyontárgyakban.

5. Üvegtörés

Üvegtörés az a kár, amely a biztosított üvegekben töréssel keletkezett. Az épületüveg- átalány keretében a biztosító kockázatviselése kiterjed az épülethez szerkezetileg beépített ajtók és ablakok, továbbá az erkély és loggia 10 mm-nél nem vastagabb síküvegeire, max. 3 m2/tábla méretig, továbbá azon akadályok (védõrácsok, belsõ zárak és hasonló, a nyilászáróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik.

Nem biztosítottak azok a károk, melyek a biztosított üveg felületén, vagy annak díszítésében karcolással, kipattogzással (kagylótörés), vagy a biztosított üveg keretében, foglalatában keletkeztek.

Külön megállapodás alapján biztosíthatóak

- az üvegpótláshoz szükséges állványozási költségek;

- épületszerkezeti üvegek, mint pl. üvegtetõk, üvegfalak, tükörfalak, portálüvegezések, veranda és korlátüvegezés;

- üveg építõelemek, mint pl. üvegtégla, üvegtetõcserép, copolit üvegek;

- növényházak, télikertek, akváriumok, terráriumok üvegezése;

- a különleges kivitelezésû üvegek, mint pl. tükör- és fényvisszaverõ, a biztonsági, a fóliával fedett, a plexi és akril, a savval maratott, homokfúvott üvegek, a díszített és díszüvegezések, üvegkerámia-lapok és tükörcsempék.

6. Különleges kockázatok

6.1 Közvetett villámcsapás

az a kár, amely a biztosított elektromos készülékekben, berendezésekben azáltal keletkezik, hogy a becsapódó villám következtében túlfeszültség, illetve indukció lépett fel. Ha a keletkezett kár a 2 000,- Ft-ot nem haladja meg, e kárköltséget a biztosított maga viseli. A 2 000,- Ft-ot meghaladó kár esetén a biztosító kártérítési felelõssége önrész levonása nélkül fennáll.

6.2 Rablás biztosítási összegének emelése a kockázatviselés helyén kívül

A biztosítás hatálya Magyarország területe, ha a biztosított a kockázatviselés helyét elhagyta, és a rablás elkövetésének módja a 4.2.1 pont meghatározásainak megfelel.

A biztosító kártérítési felelõssége a háztartási ingóságok biztosítási összegének 5%-áig, de legfeljebb 500 000,- Ft-ig terjed, ha a kár más biztosítás alapján nem téríthetõ.

6.3 Bõvített vezetékesvízkár fedezet

Vezetékesvíz-kárnak minõsül a biztosított vagyontárgyak azon kára, amelyeket az épület külsõ határoló falába beépített, vagy azon belül lévõ használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezetõ vezetékeibõl és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvízszolgáltató- és központifûtés rendszerekbõl, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerelvényekbõl és készülékekbõl kilépõ víz vagy gõz okoz. Nem minõsül biztosítási eseménynek, ezáltal nem terjed ki a biztosító kockázatviselése azokra a károkra, amelyek

a) szerzõdõ/biztosított tevékenysége vagy mulasztása miatt a vezetékekbõl kilépõ víz által keletkeztek a biztosított vagyontárgyakban. Ilyen különösen pl. a nyitva hagyott vízcsap, mosógép leugrott ürítõcsöve.

b) a készülékek biztonsági szelepébõl kilépõ víz vagy gõz által keletkeztek;

c) a biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott tartozékok, szerelvények, berendezések, háztartási gépek, készülékek, illetve ezek tömítéseiben, tartozékaiban keletkeztek, illetve ezek javítási, pótlási költségeire.

6.4 Bõvített üvegtörés

Kiterjeszti a biztosítási fedezet az 5. pont alapján biztosított üvegekre 6 m /tábla méretig, továbbá a bútorüvegezésre (kivéve, ha a bútorüveg velencei tükör), valamint a veranda-, portál- és teraszüvegezésre (kivéve, ha valamely – külön megállapodás alapján biztosítható üvegépítõ elembõl, vagy különleges kivitelezésû üvegbõl készült. Lásd 5. pont.).

7. Biztosított következményi károk

Valamely biztosított veszélynem következtében, azzal egyidejûleg

a) a megsérült épület lehulló részei által okozott károk;

b) a megsérült épületbe behulló csapadékvíz vagy befúvó viharos szélerõ által okozott károk;

c) tûzkár esetén vagy tûzkár keletkezésének megelõzése érdekében az oltás és mentés, továbbá a füst- és koromszennyezõdés miatt keletkezett károk, még akkor is, ha a lánggal égés nem a biztosítási helyen következett be.

8. Biztosított költségek és kiadások

8.1 Rom- és törmelékeltakarítási költségek

Rom- és törmelékeltakarítási költségeket, a biztosítási összeg 2%-ig téríti meg a biztosító, melybe beleértendõ e törmelékeknek a legközelebbi hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre való elszállítási költségei, valamint a kárhely megtisztítási és egyszeri takarítási költségei.

8.2 Kárenyhítési költségek

A káresemény alkalmával a kár enyhítése érdekében jogosan szükségesnek tartott tevékenységek és intézkedések költségeit. Nem terjed ki azonban a biztosítási fedezet az e tevékenységek közben elszenvedett egészségkárosodás miatt fellépõ költségekre.

8.3 Vízvezetékek töréskárainak elhárítási költségei

Ha a biztosítási fedezet kiterjed a vezetékesvíz-kárra, akkor a biztosított területet határoló falba, vagy azon belül elhelyezett biztosított vízvezetékek törése, repedése, kilyukadása esetén téríti a biztosító az elhárítás, a kárhelyfelkutatás, továbbá legfeljebb 6 m csõ cseréjének költségeit, ha a vízvezeték cseréje szükségessé válik, és ezen költségek a biztosítottat terhelik.

Megtéríti továbbá a biztosító fagykár esetén a befagyott vízvezetékek, valamint a hozzájuk csatlakozó berendezések és armatúrák felolvasztási költségeit.

8.4 Ideiglenes lakás bérleti díja

Ha a hatóság a biztosítási szerzõdéssel fedezett biztosítási esemény következtében a biztosított épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstõl a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 6 hónapig a biztosítási összegen belül, az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többletbérleti díját is megtéríti a biztosító.

8.5 Bérleti díj megtérítés

Ha a káresemény következtében a biztosított épületben oly mértékû kár keletkezik, hogy az épület (lakás) bérlõje jogszabály vagy bérleti szerzõdés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy részének fizetését, a biztosító megtéríti az emiatt elmaradt lakbért a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb 6 hónapig.

8.6 Behatolás helyének helyreállítási költségei

Megtéríti a biztosító a betöréses lopás vagy annak kísérlete esetén, a behatolás céljából a biztosított épület vagy annak alkotórészeiben okozott károk helyreállítási költségeit, ha a keletkezett kár más biztosítás alapján nem téríthetõ.

8.7 Zárcsere költsége

Ha a biztosítási helyen kívül -de állandóan lakott helyen megõrzésre átadott lakás- és értéktároló-kulcsokat betöréses lopással, illetve bárhol Magyarország területén az õrzésre jogosult személytõl rablással eltulajdonították, a biztosító az ellopott kulcsokhoz tartozó zárszerkezet megváltoztatásának, illetve cseréjének költségeit káreseményenként max. 20.000,- Ft-ig megtéríti.

III. Biztosított vagyontárgyak

Egyéb megállapodás hiányában a biztosítás a biztosított tulajdonát képezõ, a biztosító által meghatározott vagyoncsoportok szerinti bontásban biztosításra feladott vagyontárgyakra terjed ki.

Kiterjed továbbá a biztosítási fedezet a biztosított által bérelt, kölcsönvett, megõrzésre átvett idegen tulajdonú háztartási ingóságokra, illetve a biztosított vendégeinek vagyontárgyaira - kivéve a fizetõ vendéglátó szolgálati ügyfelek, bérlõk, albérlõk, ágyrajárók vagyontárgyait - legfeljebb 50.000,- Ft-ig, ha azok kára más biztosítás alapján nem rendezhetõ. Az idegen tulajdonú háztartási ingóságok biztosítási összege külön megállapodás alapján megrendelhetõ.

1. Épület/lakás és építmények

1.1 A biztosítási fedezet

- családiház, sor- vagy ikerház(rész) esetében a kötvényben meghatározott cím szerint a telek területén lévõ épületre és építményre, illetve

- lakástulajdon esetén a biztosított kizárólagos tulajdonát képezõ épületrészekre, továbbá a biztosítottra esõ közös tulajdoni hányadrészre terjed ki.

1.2 Épületnek értelmezhetõk

a) szûkebb értelemben azok az építmények, amelyek a környezõ külsõ tértõl épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkotnak (pl. lakóház, melléképület).

Nem minõsül épületnek a három évnél rövidebb idõtartamra létesített építmény.

b) Tágabb értetemben építménynek minõsülnek

- az a) pontban leírt építményekkel építési kapcsolatban lévõ (pl. terasz), vagy építési kapcsolat ugyan nem áll fenn, de téglából, betonból vagy az épület egyéb építési módjának megfelelõen készült építmények (pl. derítõ, úszómedence stb.)

- továbbá mindenfajta kerítés (kivéve élõsövény).

1.3 Ha az épület vagy annak valamely alkotórésze egy tulajdonosi közösség tulajdonát képezi, akkor a biztosító térítési kötelezettsége a biztosított tulajdoni hányadának mértékéig áll fenn.

1.4 A biztosítási fedezet csak kész épületekre terjed ki. Építés alatt álló épületek, épületrészek (nem tartoznak ide azonban a felújítási és karbantartási munkálatok) nem biztosítottak.

1.5 Ha a családi, sor- vagy ikerház(rész) területén, vagy annak melléképületében, illetve lakásban vállalkozói vagy munkavállalói jogviszony alapján keresõ tevékenységet folytatnak, akkor jelen feltételek alapján az épület csak akkor biztosítható, ha e tevékenységet a biztosított(ak) mûködteti(k), és az e tevékenységre igénybe vett terület nem haladja meg az épület/lakás összterületének az 1/3 részét, még akkor sem, ha a tevékenységre több melléképületet vagy a lakást/házat és melléképületet együttesen veszik igénybe.

1.6 A bérbe adott vagy bérbe vett épületek, beleértve az önkormányzati tulajdonú bérleményeket és a szolgálati lakásokat is eltérõ megállapodás hiányában az újraépítési érték 50%-ig biztosíthatóak. A biztosítási fedezet az épület azon részeire terjed ki, melyek az 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet, illetve a mindenkori hatályos módosítások szerint a biztosított karbantartási kötelezettségébe tartoznak, beleértve a kiegészítõ célú helyiségeket is.

2. Épület-/lakástartalom

2.1 Háztartási ingóságok, ezen belül

a) általános háztartási ingóságok: mindazon vagyontárgyak összessége, melyek egy háztartásban általánosan elõfordulnak, kivéve, ha a b), illetve c) pontok másként rendelkeznek, illetve a biztosításból kizárt vagyontárgy.

b) kiemelt értékû ingóságok

- nemesfém, igazgyöngy, illetve drágakõ felhasználásával készült dísz- és használati tárgyak (kivéve ékszerek, lásd c) pont);

- antik vagyontárgyak;

- képzõmûvészeti alkotások;

- mûtárgyak, védett kincsek;

- valódi szõrmék;

- kézi csomózású vagy szövésû szõnyegek;

- gyûjtemények (kivéve érme- és bélyeggyûjtemények, lásd c) pont;

- vadász- és önvédelmi fegyverek, trófeák

- hobby eszközök

c) elzárva tartandó értékek

- belföldi fizetõeszköz (készpénz), értékpapírok, betétkönyvek;

- nemesfémek, drágakövek, igazgyöngyök, valamint az ezek felhasználásával készült ékszerek, órák;

- bélyeg- és érmegyûjtemények.

vagyontárgyak cseréje, eladása vagy új beszerzése változásbejelentési kötelezettség alá esik (lásd Általános Vagyonbiztosítási Feltételek III. fejezete).

E rendelkezés alól mentesülnek a betét(számla)könyvek és értékpapírok, melyek esetében a biztosított jegyzékben köteles vezetni a betét(számla)könyvek, értékpapírok sorszámát, és e jegyzéket ezen értéktárgyaktól elkülönített helyen köteles tárolni. Bemutatóra szóló betét(számla)könyvek, értékpapírok a készpénzzel azonos elbírálás alá esnek biztosítási szempontból. Antik tárgyak és mûkincsek eredetisége hivatalos becsüs által adott nyilatkozattal igazolandó.

2.2 Nem háztartási célú ingóságok

a) Xxxxx feltétel alapján kiterjeszthetõ a biztosítási fedezet a vállalkozói, illetve keresõ tevékenység vagyontárgyaira (berendezési tárgyakra, gépekre, eszközökre, árukra, készletekre), ha az 1.5 pont feltételei teljesülnek.

b) Xxxxx feltétel alapján kiterjeszthetõ a biztosítási fedezet a mezõgazdasági és állattenyésztési tevékenységhez tartozó gépekre, berendezésekre, valamint a terményekre betakarítás után betárolva és az állatokra.

Nem terjeszthetõ ki azonban a biztosítási fedezet a termények és állatok esetében a betöréskockázatokra.

c) Idegen tulajdonú vagyontárgyakra a biztosítási fedezet külön megállapodás alapján terjeszthetõ ki, ha ezen vagyontárgyakat a biztosított a keresõ (vállalkozói és mezõgazdasági) tevékenységéhez kapcsolódóan bérbe vagy kölcsön vette, illetve bizományba, javításra vagy megõrzésre átvette. Nem terjeszthetõ ki azonban a biztosítási fedezet az idegen tulajdonú állatokra, illetve terményekre.

3. Nem terjed ki a biztosítás

a) a légi-, vízi- és motoros jármûvekre, lakókocsikra, utánfutókra (nem tartozik ide a kerékpár és a betegtolószék);

b) okmányokra, valutára, devizára, kéziratokra, tervekre és dokumentációkra;

c) a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, illetõleg nem elzárt helyen (pl. erkély, külsõ folyosó, kert stb.) tárolt, vagy telepített vagyontárgyakra.

d) az 5. pont értelmében lakatlannak minõsülõ lakásban/épületben az elzárva tartandó vagyontárgyakra, továbbá a vállalkozói, illetve keresõ tevékenység vagyontárgyaira. (Lásd 2.1 c) és 2.2 pontok)

4. Külön díjtétel ellenében biztosítható a nyaraló, hétvégiház, présház vagy a társasüdülõben lévõ üdülõegység továbbá az ott tárolt általános és kiemelt értékû (2.1 a) és 2.1 b) pontok) háztartási ingóságok.

Nem terjed ki azonban a biztosítási fedezet az elzárva tartandó (2.1 c) pont) ingóságokra, valamint a nem háztartási célú ingóságokra (2.2 pont).

5. Ha az épület/lakás évente kevesebb, mint 270 napig lakott, akkor mind az épület, mind az ingóságok lakatlansági pótdíj fizetése mellett biztosítottak.

IV. A biztosítási összeg és a biztosítási díj

1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzõdõ határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a lakóépület újraépítési költségét, valamint az ingóságok új állapotban történõ beszerzési értékét.

Az épület építési értékéhez hozzátartozik az épület rendeltetéséhez szükséges részeinek az értéke is (pl. hûtõberendezések, melegvízszolgáltató berendezések, fogyasztásmérõk, lift, villámhárító stb.)

A biztosító javaslatot tehet a szerzõdéskötéskor az épület, valamint az ingóságok biztosítási összegére.

2. Elõgondoskodás az épületekre és az ingóságokra köthetõ, a biztosítási összeg legfeljebb 20%-áig. Az Elõgondoskodás biztosítási összege a felújításból, karbantartásból, új beszerzésbõl eredõ értéknövekedés, nem megfelelõ felértékelés biztosításba való bevonására szolgál.

3. Kár esetén a biztosító vizsgálhatja a biztosított által meghatározott biztosítási összeg és a tényleges leltárérték megállapítása mellett az alulbiztosítottságot.

A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem haladja meg a biztosítási összeg 10%-át.

4. A biztosító – amennyiben a biztosított hozzájárul – az új érték biztosítás fenntartása érdekében automatikus értékkövetõ indexet alkalmaz.

Az értékkövetés alapja a KSH által kiadott inflációs index, melyet a biztosító naptári negyedévenként vesz figyelembe és ennek megfelelõen módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat.

Amennyiben a biztosított az automatikus értékkövetéshez hozzájárult, de a biztosító nem alkalmazza az értékkövetést, akkor kár esetén az ebbõl adódó alulbiztosítottságot a biztosító nem érvényesítheti.

A biztosító az értékkövetõ indexet mindig a biztosítás megkötésétõl vagy az utolsó értékkövetéstõl - szükség esetén halmozottan - számítja.

V. Kockázatviselési hely

1. A biztosítás helye a kötvényben feltüntetett cím.

2. A címváltozást köteles a szerzõdõ 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak.

3. Olyan, a biztosított tulajdonát képezõ vagyontárgyakra, amelyek feldolgozás, megmunkálás vagy javítás, karbantartás céljából kerülnek lakáson kívülre, jelen biztosítás csak akkor terjed ki, ha azokat a helyiségeket, ahol e dolgokat elhelyezték, a feldolgozó, megmunkáló vagy megõrzõ állandó jelleggel használja, illetve ha ezekre a vagyontárgyakra az idegen helyen más biztosítás nem vonatkozik.

4. A kockázatviselési helyrõl átmenetileg (3 hónapnál nem hosszabb ideig) elvitt, a biztosított tulajdonát képezõ általános háztartási ingóságokra (lásd III. 2.1 a) pont) káreseményenként a biztosítási összeg 5%-ig fennáll a biztosító kockázatviselése Magyarország területén, ha a vagyontárgyat állandóan lakott épületben megfelelõen elzárva tárolják.

VI. Kárkifizetés

A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy valamely biztosított veszélynem következtében keletkezett biztosított kárait, továbbá a biztosított következményi károkat és a biztosított költségeket és kiadásokat. A biztosító kifizetései azonban nem haladhatják meg a biztosítási összeget, illetve a biztosító által vállalt kártérítési felsõ határokat.

A kártérítés a biztosító által kért okiratok közül az utolsó okirat beérkezése után két héttel esedékes, az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) XI. pontjának figyelembevétele mellett.

1. A biztosító a károkat a kár bekövetkezésének idõpontjában érvényes beszerzési új értéken, illetve helyreállítási költségen téríti meg, kivéve a 2. pontban felsorolt eseteket. A biztosító a kár összegébõl levonja a maradványok értékét, valamint azon összegeket, amelyek a biztosítottnak harmadik személyek bármely jogcímen történõ kifizetései alapján megtérülnek.

2. Káridõponti avult értéken kerül kifizetésre

2.1 azoknak a lakóépületeknek a kára, amelyeknek a Káridõponti avultsága a 75%-ot elérte vagy meghaladta;

2.2 azokban az ingóságokban keletkezett kár, amelyek avultsága a káridõpontban az 50%-ot elérte vagy meghaladta;

2.3 festés, mázolás, tapétázás, mindennemû fal- és padlóburkolatban bekövetkezett kár, ha a 20%-os avultságot elérte vagy maghaladta.

3. Javítással, részek pótlásával (a továbbiakban részleges kár) – ideértve a festés, mázolás, tapétázás, mindennemû falés padlóburkolatban bekövetkezõ részleges kárt is, helyreállítható károk esetében a biztosító a javítási és helyreállítási költséget téríti meg. A helyreállítási költség összege azonban nem haladhatja meg a teljes (totál) kár címen fizethetõ összeget.

4. A hazai kereskedelemben beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos vagy hasonló vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

5. Az üvegkároknál a biztosító a biztosított törött üveggel azonos kivitelû, méretû, beépítettségû és minõségû üveg pótlásának költségét téríti meg.

6. Garnitúrák, egymáshoz rendelt önálló darabok, tartozékok, bélyeg- és érmegyûjtemények, sorozatok egyes darabjainak megsemmisülése vagy részleges kára esetén a biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely emiatt a garnitúra, sorozat stb. –a kártól mentes – darabjainak értékcsökkenésében állt elõ.

7. Elõszereteti értéken a biztosító kártérítést nem nyújt.

8. Fenntartásos betétkönyveknél, értékpapíroknál a biztosító a hirdetményi eljárással kapcsolatos költségeket és az okmány ismételt kiállítási költségeit téríti.

9. Ha a kárszakértõ megállapítja, hogy a kár biztosítási eseményen kívüli elhasználódásból, karbantartási mulasztásból ered, mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól.

10. A biztosító a szolgáltatások összegébõl levonja azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet.

VII. A biztosított kármegelõzési kötelezettsége

1. A biztosított köteles mindent megtenni a káresemények megelõzése és elhárítása érdekében.

2. A biztosított helyiségeket bármilyen rövid idejû eltávozás esetén köteles a biztosított bezárni, és minden rendelkezésre álló biztonsági berendezést üzembe helyezni, illetve köteles ezen rendelkezést harmadik személyekkel betartatni.

3. A biztosított köteles az elektromos, víz- és gázvezetékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések, készülékek, továbbá a biztonságtechnikai berendezések karbantartásáról gondoskodni, a hatósági és építészeti elõírásokat betartani.

4. A biztosított köteles a 72 órát meghaladóan használat, vagy felügyelet nélküli épületek vízvezetékeit, és az azokhoz csatlakoztatott készülékeket elzárni. Fûtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik, illetve fagykárok megelõzése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

VIII. A szerzõdõ kötelezettségei káresemény bekövetkeztekor

1. A szerzõdõt bekövetkezett kár esetén - amelyért kártérítést követel - az alábbi kötelezettségek terhelik:

1.1 Mindent meg kell tennie a kárelhárítás és kárenyhítés érdekében. Ilyen tanácsokért a biztosítóhoz kell fordulnia, követnie kell a biztosító tanácsait. Betöréses lopás, rablás esetén a fentieken túlmenõen mindent meg kell tennie a tettes kilétének megállapítása és az eltulajdonított vagyontárgyak visszaszerzése érdekében.

1.2 A kárt legkésõbb annak tudomásra jutásától számított 2 munkanapon belül írásban jelenteni kell a biztosítónak.

A tûz, betöréses lopás, rabláskárokat azok felfedezésével egyidejûleg az elsõfokú tûzrendészeti hatóságnak (illetékes tûzoltóparancsnokság), illetve az illetékes rendõrhatóságnak is be kell jelenteni. Betét(számla)könyvek, értékpapírok eltûnése esetén a szerzõdõ köteles haladéktalanul zároltatni a betét kifizetését, és megindítani a hirdetményi eljárást.

1.3 Engedélyeznie kell a biztosítónak minden, a kár okának és nagyságának, valamint a kártérítés összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, és bemutatni minden szükséges bizonylatot. A biztosító kérésére haladéktalanul csatolni kell a tételes kárjegyzéket és leltárjegyzéket.

2. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az elõzõ bekezdésben elõírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. Ilyen lényeges körülménynek minõsül például a kár bekövetkezési körülményeinek és a fizetendõ térítési összeg pontos megállapítása.

Xxxxxxxxx a biztosító fizetési kötelezettsége, ha a biztosított kötelemszegése nem befolyásolta a káresemény nagyságát vagy tisztázását.

3. Amennyiben a biztosított, az ellopott tárgyak hollétérõl tudomást szerez, köteles a rendõrséget és a biztosítót haladéktalanul értesíteni, továbbá a biztosító felszólítására a tárgyak azonosítása és visszaszerzése érdekében mindent megtenni, vagy a biztosítót meghatalmazni, hogy az eltulajdonított tárgyak visszaszerzésére a szükséges intézkedéseket megtehesse.

IX. Károk megtérülése

Ha a betöréses lopással vagy rablással eltulajdonított vagyontárgyak megkerülnek

1. a kártérítés kifizetése elõtt, akkor a biztosított köteles azt visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el tõle, mert abban a hiszemben, hogy az elveszett, már másikkal pótolta. Ebben az esetben a biztosító a VI. fejezet, illetve alulbiztosítás esetén az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VIII. (1) pontja szerint téríti a kárt, és a biztosított a vagyontárgy tulajdonjogát a biztosítóra ruházza át;

2. a kártérítés kifizetése után, akkor a tulajdonos vagy átveszi azokat, és a biztosítónak a kifizetett kártérítési összeget visszafizeti, vagy ha a tulajdonos a tárgyat nem veszi át, mert az átvétel nem várható el tõle, úgy a biztosítótól kapott kártérítést megtartja, és a tulajdonjog átszáll a biztosítóra;

3. de a biztosítási esemény következtében megrongálódtak, és a biztosított a megkerült vagyontárgyakat átveszi, a biztosító kötelezettsége az értékcsökkenés, illetve a javítási költségek térítésére korlátozódik.

KÜLÖN FELTÉTELEK

HB.O2 Értéktároló alkalmazása

Kiterjed a biztosítási fedezet a PRESTKF III.2.l. c. pont szerinti elzárva tartandó vagyontárgyakra a biztosító által minõsített vagy ajánlott értéktárolóban elzárva, ha az

- falba vagy padozatba épített, vagy

- fémbelekkel falhoz, padozathoz rögzített, ha a fémdûbelek rögzítése az értéktárolón belül történik, vagy

- az értéktároló összsúlya legalább 800 kg.

HB.21 Alapfokú védelem

1. Alapfokú védelemnek minõsül a biztosított helyiségek védelme, ha

a) minimális mechanikai védelem van telepítve,

b) vagy a minimális mechanikai védelem elõírásai nem teljesülnek ugyan maradéktalanul, de a védelem elektronikai védelemmel egészül ki, kivéve, ha az épület/lakás a PRESTKF III. 5. pontja értelmében lakatlannak minõsül. A megnevezett

mechanikai és elektronikai védelemmel szemben támasztott követelményeket az 1. sz. melléklet tartalmazza.

2. A fenti védelmi elõírások teljesülése mellet a biztosító a betöréses lopás, rablás és vandalizmus kockázatokra

a) a lakástartalom biztosítását 2.000.000,- Ft-ig vállalja, mely összegen belül az elzárva tartandó értékeknél

aa) készpénz, betétkönyv, értékpapír bútorban 20.000,- Ft-ig, ezen belül szabadon 5.000,- Ft-ig;

bb) ékszer, érme- és bélyeggyûjtemény bútorban 100.000,- Ft-ig, ezen belül szabadon 20.000,- Ft-ig;

cc) az aa) és bb) pontokban felsorolt értéktárgyak értéktárolóban elzárva 500.000,- Ft- ig biztosíthatóak oly módon, hogy az elzárva tartandó értékek biztosítási összege összességében nem haladhatja meg az 500.000,- Ft-ot.

b) kiegészítõ célú helyiségekben általános háztartási ingóságok (PRESTKF III. 2.l.a) legfeljebb 500.000,- Ft összértékig biztosítható.

c) nyaralóban, hétvégi házban, présházban legfeljebb 100.000,- Ft összértékig biztosíthatóak az általános háztartási ingóságok (PRESTKF III. 2.l.a), illetve a HB.36 sz. külön feltétel alkalmazása esetén az ott megnevezett vagyontárgyak.

d) az a), b) és c) pontokban megadott értékhatároknál magasabb összegre külön megállapodás alapján terjeszthetõ ki a biztosítási fedezet.

3. A PRESTKF IV. 3. pontja alapján kár esetén a biztosító az alulbiztosítottságot vizsgálja.

4. Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények hiányosan teljesülnek, vagy ha a fenti követelmények maradéktalanul teljesülnek ugyan, de üzembe helyezésükrõl a biztosított nem gondoskodott.

HB.22 Középfokú védelem

1. Középfokúnak minõsül a biztosított helyiségek védelme, ha

a) részleges mechanikai védelem van telepítve,

b) vagy a részleges mechanikai védelem elõírásai nem teljesülnek ugyan maradéktalanul, de a 2 m-nél alacsonyabban levõ, vagy magasabban levõ, de könnyen megközelíthetõ nyílászárók legalább

- hevederzárral, vagy 2 db biztonsági zárral,

- biztonsági ablakzárral, illetve biztonsági zárral, vagy keresztpánttal zárható spalettával, redõnnyel, illetve nem az elõírásnak megfelelõ ráccsal rendelkeznek, és a védelem elektronikai jelzõrendszerrel egészül ki, kivéve ha az épület/lakás a PRESTKF III. 5 pontja értelmében lakatlannak minõsül.

A megnevezett mechanikai és elektronikai védelemmel szemben támasztott követelményeket az I. sz. melléklet tartalmazza.

2. A fenti védelmi elõírások teljesülése mellett a biztosító a betöréses lopás, rablás és vandalizmus kockázatokra

a) lakásban 10.000.000; Ft-ig vállal biztosítási fedezetet, mely összegen belül az elzárva tartandó értékeknél

aa) készpénz, betétkönyv, értékpapír bútorban 20.000,- Ft-ig, ezen belül szabadon 5.000,- Ft-ig;

bb) ékszer, érme- és bélyeggyûjtemény bútorban 500.000,- Ft-ig, ezen belül szabadon 20.000,- Ft-ig;

cc) az aa) és bb) pontokban felsorolt értéktárgyak értéktárolóban elzárva 2.000.000,- Ft-ig biztosíthatóak oly módon, hogy az elzárva tartandó értékek biztosítási összege összességében nem haladhatja meg a 2.000.000,- Ft-ot.

b) kiegészítõ célú helyiségekben tartalom legfeljebb 2.000.000,- Ft összértékig biztosítható.

c) nyaralóban, hétvégi házban, présházban legfeljebb 2.000.000,- Ft összértékig biztosíthatóak általános és kiemelt értékû háztartási ingóságok (PRESTKF III. 2.1. a)

és b) pontok), illetve a HB.36 sz. külön feltétel alkalmazása esetén az ott megnevezett vagyontárgyak.

d) az a), b) és c) pontokban megadott értékhatároknál magasabb összegre külön megállapodás alapján terjeszthetõ ki a biztosítási fedezet.

3. A PRESTKF IV. 3. pontja alapján kár esetén a biztosító az alulbiztosítottságot vizsgálja.

HB. 23 Magasfokú védelem

1. Magasfokúnak minõsül a biztosított helyiségek védelme, ha

a) teljes körû mechanikai védelem van telepítve,

b) vagy részleges mechanikai védelem és elektronikai védelem együttesen van telepítve,

c) vagy telepített részleges, vagy teljes körû mechanikai védelem nem teljesülnek ugyan maradéktalanul, de valamennyi nyílászáró legalább

- hevederzárral, vagy 2 db biztonsági zárral

- biztonsági-ablakzárral, illetve biztonságizárral, vagy keresztpánttal zárható spalettával, redõnnyel, illetve nem az elõírásnak megfelelõ ráccsal rendelkeznek, és a védelem állandó készenléti ügyeletre kapcsolt elektronikai jelzõrendszerrel van kiegészítve.

A megnevezett mechanikai és elektronikai védelmekkel szemben támasztott követelményeket az 1. sz. melléklet tartalmazza.

2. Ha az épület/lakás a PRESTKF III. 5. pontja értelmében lakatlannak minõsül, akkor a biztosító a b) pont szerinti védelem megvalósulása esetén a védelmet középfokúnak minõsíti, és kártérítési felelõsséget ennek megfelelõen vállal.

3. A fenti védelmi elõírások teljesülése mellett a biztosító a betöréses lopás, rablás és vandalizmus kockázatokra

a) a lakástartalom biztosítását 30.000.000,- Ft-ig vállalja, mely összegen belül az elzárva tartandó értékeknél

aa) készpénz, betétkönyv, értékpapír bútorban 20.000,- Ft-ig, ezen belül szabadon 5.000,- Ft-ig

bb) ékszer, érme- és bélyeggyûjtemény bútorban 500.000,- Ft-ig, ezen belül szabadon 20.000,- Ft-ig;

b) Kiegészítõ célú helyiségekben tartalom 2.000.000,- Ft összértékig biztosítható;

c) Nyaralóban, hétvégi házban, présházban 2.000.000,- Ft összértékig biztosíthatóak általános és kiemelt értékû háztartási ingóságok (PRESTKF III.2.1 a) és b) pontok), illetve a HB 36. sz. külön feltétel alkalmazása esetén az ott megnevezett vagyontárgyak.

d) az a), b) és c) pontokban megadott értékhatároknál magasabb összegre külön megállapodás alapján terjeszthetõ ki a biztosítási fedezet.

4. A PRESTKF IV. 3. pontja alapján kár esetén a biztosító az alulbiztosítottságot vizsgálja.

5. Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények hiányosan teljesülnek, vagy ha a fenti követelmények maradéktalanul teljesülnek ugyan, de üzembe helyezésükrõl a biztosított nem gondoskodott.

HB.24 Speciális védelem

1. Speciálisnak minõsül a biztosított helyiségek védelme, ha a) részleges mechanikai védelem és elektronikai védelem van telepítve, állandóan ügyelt helyen történõ riasztással, b) vagy teljes körû mechanikai védelem és elektronikai jelzõrendszer van telepítve helyi riasztással.

A megnevezett mechanikai és elektronikai védelmekkel szemben támasztott követelményeket az 1. sz. melléklet tartalmazza.

2. A fenti védelmi elõírások teljesülése mellett a biztosító a betöréses lopás, rablás és vandalizmus kockázatokra

a) a lakástartalom biztosítását 30.000. 000,- Ft-ig vállalja, mely összegen belül az elzárva tartandó értékeknél

aa) készpénz, betétkönyv, értékpapír bútorban 20.000,- Ft-ig, ezen belül szabadon 5.000,- Ft-ig;

bb) ékszer, érme- és bélyeggyûjtemény bútorban 500.000,- Ft-ig, ezen belül szabadon 20.000,- Ft-ig;

cc) az aa) és bb) pontokban felsorolt értéktárgyak értéktárolóban elzárva 2 000 000,- Ft-ig, biztosíthatóak oly módon, hogy az elzárva tartandó értékek biztosítási összege összességében nem haladhatja meg a 2.000.000,- Ft-ot.

b) Kiegészítõ célú helyiségekben tartalom 2.000.000,- Ft összértékig biztosítható;

c) nyaralóban, hétvégi házban, présházban tartalom 2.000.000,- Ft összértékig biztosíthatóak általános és kiemelt értékû háztartási ingóságok (PRESTKF III. 2.1 a) és b) pontok), illetve a HB 36. sz. külön feltétel alkalmazása esetén az ott megnevezett vagyontárgyak.

d) az a), b) és c) pontokban megadott értékhatároknál magasabb összegre külön megállapodás alapján terjeszthetõ ki a biztosítási fedezet.

3. A PRESTKF IV.3 pontja alapján kár esetén a biztosító az alulbiztosítottságot vizsgálja.

25. sz. Hosszúlejáratú, határozott idõre szóló szerzõdés

Felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a biztosítási szerzõdést a kötvényben megjelölt idõszakra, határozott idõre kötik, mindemellett fenntartják a jogot a szerzõdés évfordulóra történõ felmondására, 30 nap felmondási határidõ betartásával.

A legalább 5 évre, illetve legalább 10 évre kötött szerzõdésekre a biztosító tartamengedélyt nyújt. Ha a szerzõdõ a kötvényben megjelölt lejárati idõ elõtt felmondja a szerzõdést, köteles az engedmény összegét visszamenõlegesen megfizetni, kivéve, ha

(a) elköltözés esetén a szerzõdõ a biztosítást az új lakásra átdolgozva továbbra is fenntartja;

(b) öröklés esetén az átdolgozás után továbbra is fenntartja a biztosítást.

HB.26 Vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak biztosítása

1. E külön feltétel keretében kiterjed a kötvényben meghatározott veszélynemek biztosítási fedezete a vállalkozói vagy munkavállalói jogviszony alapján otthon folytatott keresõ tevékenység vagyontárgyaira, ha

- az épület a PRESTKF III.1.5 pontja alapján biztosítható

- a tevékenységet a biztosított(ak) mûködteti(k)

- az épület/lakás évente több, mint 270 napig lakott.

2. A biztosítási összeg az e tevékenység keretébe tartozó vagyontárgyak összességének újértéke. A biztosító a kártalanítás felsõ határösszegeként 1 000 000,- Ft-ot vállal, ha a keletkezett kár más biztosítás alapján nem téríthetõ. A kártalanítási összeg magában foglalja a biztosított vagyontárgyak, valamely biztosítási esemény miatt bekövetkezett értékcsökkenésére, megsemmisülésére vagy eltulajdonítására kifizetett térítési összeget, továbbá a kárelhárítás, kárenyhítés és kiadások címén kifizetett összegek összességét. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgyak összességének tényleges új értéke, akkor a biztosító a PRESTKF IV. 3. pontja értelmében alulbiztosítottságot érvényesít.

3. Bérelt, kölcsönvett, bizományba, javításra átvett idegen tulajdonú vagyontárgyakra a biztosító kártérítési felelõssége a kötvényben e célra külön megadott biztosítási összeg

erejéig, de legfeljebb a saját tulajdonú berendezések, készletek és áruk biztosítási összegének 1/3 részéig terjed ki, a kártalanítás felsõ határösszegén belül (PRESTKF III.

2.2 c) pont).

4. Gépeknél, berendezéseknél, eszközöknél a kártérítési összeg megállapítása a káridõponti új beszerzési érték alapján történik.

Ha azonban a vagyontárgy használtsági foka meghaladja a 40%-ot, a kártérítési összeg az avultság mértékével csökkentett újrabeszerzési érték.

A biztosított által elõállított áruk esetében (félkész és késztermékek) az újonnan való elõállítás költsége, levonva belõle a fel nem merült költségeket. Ha azonban az elõállítási, illetve az újrabeszerzési ár magasabb, mint az eladási ár, a biztosító legfeljebb az eladási árat téríti.

5. A szerzõdõ olyan bekövetkezett kár esetén, amelyért jelen szerzõdés alapján kártérítést követel, köteles engedélyeznie a biztosítónak minden, a kár okának és nagyságának, valamint az általa fizetendõ kár összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, annak kérésére szóban vagy írásban köteles megadni minden szükséges felvilágosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot, továbbá a biztosító kérésére be kell nyújtania egy saját kezûleg aláírt jegyzéket a kárnapon meglévõ vagyontárgyakról, a kár által érintett vagyontárgyak megjelölésével.

A szerzõdõ a kármegállapítás során köteles minden írásbeli és szóbeli információt a valóságnak megfelelõen és hiánytalanul megadni a biztosítónak.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az 5. pontban, illetve a PRESTKF VIII. fejezetében elõírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lehetetlenné válik a kár keletkezési körülményeinek vagy összegének pontos megállapítása.

Egyebekben a PRESTKF szabályozása a mérvadó.

HB. 27 Mezõgazdasági tevékenység vagyontárgyainak biztosítása

1. E külön feltétel keretében kiterjed a kötvényben meghatározott veszélynemek biztosítási fedezete a kertmûvelõ, a mezõgazdasági és állattartói tevékenység saját tulajdonú vagyontárgyaira, ha

a) a tevékenységhez kapcsolódó vagyon értéke összességében nem haladja meg a háztartási ingóságok biztosítási összegének az ötszörösét,

b) a tevékenységet a biztosított(ak) folytatja(ják),

c) az épület évente több, mint 270 napig lakott.

2. Biztosított vagyontárgyak

a) Növények, gyümölcsök, termények a betakarítás után, illetve vásárolt készletek (pl. takarmány) a biztosított épület(ek)ben betárolva;

b) a tevékenységhez kapcsolódó gépek, berendezések és munkaeszközök a biztosított épület(ek)ben elzárva; c) állatok a biztosított telek területén.

3. Nem terjed ki a biztosítási fedezet

a) termények (függetlenül attól, hogy vásárolt vagy saját termelésû, feldolgozott vagy feldolgozatlan) és állatok betöréses lopás, rablás és vandalizmus káraira

b) bármely élõ ál lat megbetegedésére, vagy bármely ok miatt bekövetkezõ kényszervágására

c) lábon álló termésre, illetve a termésre a betakarítás elõtt vagy alatt, mindaddig, amíg a biztosított épület(ek)ben betárolásra nem kerülnek

d) a biztosított telken, szabadban telepített gépek és eszközök, továbbá szabadban leállított, önjáró, forgalmi rendszám nélküli munkagépek jégverés okozta káraira, valamint a betöréskockázatokra.

e) a gépek és jármûvek üzemanyag-készleteire, valamint a rendszámmal rendelkezõ gépjármûvekre.

4. Biztosítási összeg és a kártalanítás felsõ határa

A biztosítási összeg az e tevékenység keretébe tartozó vagyonérték összességének az új értéke. A biztosító a kártalanítás felsõ határösszegeként 500 000,- Ft-ot vállal.

A kártalanítási összeg magában foglalja biztosított vagyontárgyak valamely biztosítási esemény miatt bekövetkezett értékcsökkenésére, megsemmisülésére vagy eltulajdonítására kifizetett térítési összeget, továbbá a kárelhárítás, kárenyhítés és kiadások címén kifizetett összegek összességét.

Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyonérték összességének tényleges új értéke, akkor a biztosító a PRESTKF IV. 3. pontja értelmében alulbiztosítottságot érvényesít.

Bérelt, kölcsönvett, bizományba, javításra átvett idegen tulajdonú vagyontárgyakra a biztosító kártérítési felelõssége a kötvényben e célra külön megadott biztosítási összeg erejéig, de legfeljebb a saját tulajdonú berendezések, készletek és áruk biztosítási összegének 1/3 részéig terjed ki, a kártalanítás felsõ határösszegén belül (PRESTKF III.

2.2 c) pont).

5. Kártérítés

A termények kártérítési összegének megállapítása a káridõpontban érvényes átlagos piaci árak alapján történik.

A kárszámításnál figyelembe kell venni azt az értékcsökkenést, amelyet a termésben jégesõ, fagy, tartós nedvesség vagy szárazság, lisztharmat, rozsda, rágcsáló vagy rovarpusztítás okozott, vagy más, a biztosítási eseménytõl független ok miatt következett be.

Az állatok kártérítési összegének megállapítása az állat haszon-, illetve tenyészértéke, kora és egészségi állapota alapján történik, de minimum a vágóértéke.

Gépeknél, berendezéseknél, eszközöknél a kártérítési összeg megállapítása a káridõponti új beszerzési érték alapján történik. Ha azonban a vagyontárgy használtsági foka meghaladja a 40%-ot, a kártérítési összeg az avultság mértékével csökkentett újrabeszerelési érték.

A szerzõdõ olyan bekövetkezett kár esetén, amelyért jelen szerzõdés alapján kártérítést követel, köteles engedélyeznie a biztosítónak minden, a kár okának és nagyságának, valamint az általa fizetendõ kár összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, annak kérésére szóban vagy írásban köteles megadni minden szükséges felvilágosítást, és bemutatni minden szükséges bizonylatot, továbbá a biztosító kérésére be kell nyújtania egy saját kezûleg aláírt jegyzéket a kárnapon meglévõ vagyontárgyakról, a kár által érintett vagyontárgyak megjelölésével.

A szerzõdõ a kármegállapítás során köteles minden írásbeli és szóbeli információt a valóságnak megfelelõen és hiánytalanul megadni a biztosítónak.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az elõzõ bekezdésben, illetve a PRESTKF VIII. fejezetében elõírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lehetetlenné válik a kár keletkezési körülményeinek vagy összegének pontos megállapítása.

6. E külön feltételben nem szabályozott kérdésekben a PRESTKF elõírásai érvényesülnek.

HB. 28 Vállalkozói célú készpénz biztosítása

Jelen megállapodással kiterjed a kötvényben meghatározott veszélynemek – kivéve rablás a kockázatviselés helyén kívül biztosítási fedezete a HB.02 sz. Külön feltétel együttes alkalmazása mellett, a biztosított lakásban elõírásszerûen telepített értéktárolóban elzárva tartott vállalkozásból származó készpénz, értékpapír, betét(számla)könyv biztosítására.

A szerzõdõ a bekövetkezett kár esetén, amelyért kártérítést követel, köteles engedélyezni a biztosítónak minden, a kár okának és nagyságának, valamint az általa fizetendõ kár összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, annak kérésére szóban vagy írásban megadni minden szükséges felvilágosítást és információt a valóságnak megfelelõen és hiánytalanul, továbbá bemutatni minden szükséges bizonylatot.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerzõdõ/biztosított a fentiekben, illetve a PRESTKF VIII: fejezetében elõírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lehetetlenné válik a kár keletkezési körülményeinek vagy összegének pontos megállapítása.

HB. 29 Fedezetkiterjesztés a saját tulajdonú vízvezetékekre a biztosított telken

E fedezetkiterjesztés családi, sor- vagy ikerháznál és STANDARD vagy OPTIMÁL fedezetnél alkalmazható.

Kiterjed a vezetékesvíz-kár fedezet a biztosított telken lévõ, az épület hideg-melegvíz ellátását, táv- vagy központifûtését, illetve szennyvízlevezetését szolgáló vízvezetékrendszer töréskárainak elhárítási költségeire, továbbá legfeljebb 2 m csõ csere költségeinek térítésére.

Nem terjed ki a biztosítási fedezet a vezetékekre csatlakoztatott berendezések, szerelvények, armatúrák törésére vagy egyéb káraira.

HB.30 Megállapodott önrész a betöréses lopás kockázatokra

Jelen megállapodás értelmében a betöréses lopás, rablás- beleértve a kockázatviselés helyén kívül bekövetkezõeket is – és vandalizmus kockázatok következtében keletkezett kárókat 100.000,- Ft összhatárig a szerzõdõ/biztosított viseli.

MINIMÁL biztosítási fedezet esetén jelen megállapodással a biztosító betöréses lopás, rablás és vandalizmus veszélynemekre szóló térítési kötelezettsége megszûnt.

HB.31 Tûzkockázatok kizárása

Felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a kötvényben megnevezett veszélynemek közül a tûz, robbanás és villámcsapás kockázatokat, valamint az azokkal közvetlen okozati összefüggésben álló, vagy azoknak elkerülhetetlen következményeként a biztosított épületben bekövetkezõ károkat, továbbá az ehhez kapcsolódó biztosított költségeket és kiadásokat a biztosítási fedezetbõl kizárják.

HB.32 Bérlakások biztosítása

Az 1/1971. (II. 8.) Kormányrendeletekhez kapcsolódóan,

a) ha a szerzõdõ a bérlõ, akkor a biztosító kockázatviselése kiterjed az alábbi, a bérbeadó tulajdonát képezõ épületrészekre és épülettartozékokra,

- ajtó és ablak szerkezete, a spaletta, zsalugáter, reluxa, redõny, vászonroló, napvédõ függöny, a hozzájuk tartozó szerelvények;

- csengõ, kaputelefon, riasztó és tûzjelzõ berendezés;

- beépített bútor és térelválasztó;

- beépített fõzõ-, fûtõ, vízellátó, egészségügyi, szellõztetõ berendezések és szerelvények;

- elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérõjétõl, illetve kapcsolójától kezdõdõ szakaszon (mért szakasz) ;

- belsõ válaszfal, burkolat, vakolat, festés, tapétázás, mázolás,

- padlóburkolat (parketta, padlózat, padlószõnyeg stb.) Jelen szabályzat szerint nem biztosított vagyontárgyak:

- maga az épület határoló falai, tetõszerkezete, teherhordó szerkezetei, közös helyiségei;

- bérelt mellék- és gazdasági épületek;

- valamint az elõbbiekben fel nem sorolt vagyontárgyak. b) ha a szerzõdõ a tulajdonos, a biztosító kockázatviselése az épület határoló falainak, tetõszerkezetének, teherhordó falazatainak, illetve az a) pontban fel nem sorolt alkotórészeinek biztosítására terjed ki.

HB.33 Felelõsségbiztosítás kiterjesztése ebtartói minõségre

Kiterjed a biztosítás fedezete magánszemélyi minõségbõl eredõen az ebtartással harmadik személyeknek okozott károkra, Magyarország területén 2.000.000,- Ft felsõ kártérítési összeghatár mértékéig.

Jelen kiterjesztés nem alkalmazható ebtenyésztõk és állatpanziók vállalkozói felelõsségének a biztosítására.

HB.34 Korlátozott fedezet a betöréses lopás kockázatokra

A betöréses lopás, rablás és vandalizmuskockázatokra a kártérítés felsõ határa 100.000,- Ft, beleértve a költségek és kiadások címen fizetendõ térítési összegeket is. A biztosítási fedezet kizárólag az általános háztartási ingóságok vagyoncsoporton belül biztosított vagyontárgyakra

terjed ki, kivéve, ha a HB.36 sz. külön feltétel együttes alkalmazásával a biztosított vagyontárgyak köre kibõvült.

HB.35 Ingóságok 2.000.000,- Ft-ig

A HB.21 sz. külön feltétel védelmi elõírásainak érvényesülése mellett az épület/lakástartalom biztosítását legfeljebb 2.000.000,- Ft-ig vállalja a biztosító, mely összeghatáron belül kiemelt értékek 200.000,- Ft-ig, elzárható értékek 120.000,- Ft-ig biztosítottnak tekintendõk, a hivatkozott külön feltételben elõírt tárolás mellett.

HB.36 Kiterjesztés a hétvégi telek kertmûvelõ eszközeinek biztosítására

Jelen megállapodás alapján kiterjed a biztosítási fedezet a hétvégi telken, zártkerti ingatlanon folytatott kiskerti mûveléshez, szõlõ- és gyümölcstermesztéshez, feldolgozáshoz és tároláshoz használt gépekre, berendezésekre, eszközökre, készülékekre, rendszámmal nem rendelkezõ, önjáró munkagépekre, illetve a betárolt vagy feldolgozott zöldség és gyümölcsféleségekre. A felsorolt vagyontárgyak csak a biztosított ingatlanon lévõ, a PRESTKF III.1.2. pont elõírásainak megfelelõ épületben állnak biztosítási fedezet alatt, mely alól kivételt képeznek a telepített, helyükrõl el nem mozdítható munkagépek. Nem terjed ki azonban a biztosítás az ezen munkagépek jégveréskáraira és betöréskockázataira.

A felsorolt vagyontárgyak kiemelt értékeknek minõsülnek. A szerzõdõ köteles a biztosításra feladott vagyontárgyak jegyzékét a szerzõdéskötéskor átadni.

U/6 A helyreállítási akadályok szerelési költségeinek térítésére

Az üvegbiztosítási feltételekben foglaltaknak megfelelõen, az e címen felszámított díj ellenében megtéríti a biztosító azokat a költségeket, amelyek azért merülnek fel, mert a helyreállítást akadályozó berendezést vagy szerkezetet (rácsok, korlátok, zár vagy biztonsági berendezések stb.) ideiglenesen el kell távolítani, majd az üveg helyreállítása után vissza kell helyezni.

U/7 Ideiglenes helyreállítási, vagy állványozási költségek biztosítására

U/8 Ón-, ólom- és rézfoglalatban lévõ üvegek biztosításának külön feltétele

Az ón-, ólom- és rézfoglalatban lévõ üvegek biztosítása alapján a biztosító kártérítési kötelezettsége akkor áll fenn, ha a foglalatban elhelyezett üveg a törött, s nem a foglalat. A kár bekövetkezése pedig nem abból ered, hogy a biztosított a karbantartást gondtalanul elmulasztotta.

PREMIER-SZTÁR CSALÁDI OTTHON BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (PRESTKF)

1995.04.06-tól

I. Biztosítottak köre

1. A biztosítási szerzõdést az a személy kötheti meg (továbbiakban szerzõdõ), aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy a biztosítást ilyen személy javára köti (továbbiakban: biztosított).

2. E szabályzat alapján biztosított:

a) a kötvényben név szerint megnevezett személy;

b) a tulajdonos és a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában;

d) a lakásszövetkezet vagy társasház a Providenciánál biztosított lakásainak és az összes lakásának arányában.

3. A biztosító szolgáltatására a biztosított tarthat igényt.

II. Biztosított veszélynemek és károk

A) BIZTOSÍTOTT VESZÉLYNEMEK

1. A fogalommeghatározások alapján (lásd D.1-8. pontok) a kötvényben mehatározott veszélynemek minõsülnek biztosítottnak, ha bekövetkezésük véletlen, váratlan és elõre nem látható.

2. Nem terjed ki a biztosítás azokra az esetekre, ha a kár:

a) bármilyen háborús eseménnyel, tüntetéssel, felvonulással, terrorakcióval vagy belsõ zavargással, valamint bármilyen katonai vagy rendõri akcióval,

b) talajsüllyedéssel, földalatti tûzzel, vagy rendkívüli természeti katasztrófával (kivéve villámcsapás, árvíz, földrengés, felhõszakadás, ha a kötvény ezen veszélynemeket biztosítottnak minõsíti);

c) nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel egyidejûleg következik be.

B) BIZTOSÍTOTT KÁROK ÉS KÖVETKEZMÉNYI KÁROK

1. Biztosított kárnak a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, eltulajdonítása minõsül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszély-nemmel közvetlen okozati összefüggésben áll és a káresemény a szerzõdés hatálya alatt következett be.

2. Nem minõsül biztosított kárnak

a) az elmaradt haszon (kivéve D.10.5. pont), valamint

b) a vezetékesvízkár következtében elfolyt víz díja.

3. Biztosított következményi kárnak minõsül, ha a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése valamely biztosított veszélynem elkerülhetetlen következményeként keletkezik és megfelel a fogalommeghatározásnak (lásd D.9.pont).

C) BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGEK ÉS KIADÁSOK

A fogalommeghatározások alapján (lásd D.10.1. - 10.7. pontok), a biztosítottat terhelõ azon költségek és kiadások minõsülnek biztosítottnak, melyek valamely biztosított kárral közvetlen összefüggésben állnak, vagy azoknak elkerülhetetlen következménye.

D) FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

1. Tûzkockázatok

A PREMIER-SZTÁR Családi otthon biztosítás különös feltételei (PRESTKF) alapján nem terjed ki a biztosító kockázatviselése és kártérítési felelõssége arra az esetre, ha a kockázatviselési helyen A vagy B tûzveszélyességi osztály szerinti tûzveszélyes, illetve robbanásveszélyes anyagok - háztartási célú alkalmazás méreteit meghaladó mennyiségben való - tárolása és/vagy felhasználása, valamint ilyen anyagokkal bármely tevékenység végzése történik.

1.1 Tûznek

minõsül biztosítási szempontból az a tûz, amely nem a rendeltetési helyén keletkezett, vagy azt elhagyta és önerejébõl tovaterjedni képes. A fentiek következtében nem minõsül tûznek és a biztosító nem téríti a kárt, ha a biztosított vagyontárgy azért sérül vagy semmisül meg, mert

- tûz, füst vagy hõ hatásának van kitéve (pl. vasalás, szárítás, sütés, fõzés közben szín és alakváltozás következik be, stb.) vagy

- tûztérbe esik vagy dobják (pl. kályha, tûzhely stb.) vagy

- elektromos berendezésekben, vezetékekben, készülékekben az elektromos áram hatására keletkezik, még akkor sem, ha fényjelenség kíséri vagy

- öngyulladás következik be (pl. szén, széna, gabona stb.).

Ha azonban a fenti okokból keletkezett tûz tovaterjed, a tovaterjedõ tûz következtében sérült más vagyontárgyak kárát a biztosító megtéríti.

1.2 Villámcsapás

az a kár, amely a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje vagy hõhatása következtében keletkezik. Nem terjed ki azonban a biztosítási fedezet az elektromos készülékekben és berendezésekben a túlfeszültség vagy indukció folytán keletkezett közvetett károkra.

1.3 Robbanás

A fentiek következtében nem minõsül robbanásnak és ezért nem téríti a biztosító

a) a centrifugális erõ következtében bekövetkezõ törés;

b) a belsõ égésû motorokban a robbanótérben (motor hengerében) fellépõ robbanás;

c) az elektromos megszakítókban (pl. olaj-, nyomólég- és nyomógáz megszakítókban stb.) a bennük már meglévõ vagy keletkezõ gáznyomás folytán következik be;

d) a repülõgépek hangrobbanása;

e) a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tartály összeroppanása miatt bekövetkezõ károkat.

2. Vihar kockázatok

2.1 Viharkár

az a kár, amelyet a rendkívül heves (15 m/s küszöbértéket elérõ, vagy azt meghaladó) szél nyomó és szívó ereje okoz.

A fentiek következtében nem minõsül viharkárnak és a biztosító nem téríti, ha a lakáson belüli huzat okoz kárt a vagyontárgyakban.

2.2 Jégverés

az a roncsolási kár, amelyet a leesett jégszemek okoznak.

2.3 Hónyomás

az a kár, amelyet az összegyûlt hó súlya okoz a biztosított épületben/építményben.

Az olvadáskor lecsúszó, zuhanó hótömeg, lavina okozta kár nem minõsül hónyomásnak (pl. hófogók és esõcsatornák károsodása)

2.4 Szikla- és kõomlás, földcsuszamlás

az a kár, amelyet a lehulló szikla- és kõzetdarabok, ill. földtömeg okoz.

Nem minõsül biztosítási eseménynek, ha e mozgás tudatos emberi tevékenység következményeként lép fel (pl. ásványi anyagok kiemelése, alagút építés stb.) Nem téríti a biztosító a keletkezett kárt, ha a szikla- és kõomlás, földcsuszamlás azért következik be, mert a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba miatt nem megfelelõ, vagy

a támfal karbantartásában mulasztás történt, ill. nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

2.5 Ismeretlen építmény-, üreg beomlása

az a kár, amely azáltal következik be, hogy a természetes egyensúlyi állapot külsõ erõhatás következtében megszûnik és ezért hirtelen bekövetkezõ talajelmozdulás, omlás lép fel. Ismeretlennek minõsül az az üreg, amely az építési engedélyben nem szerepel, ill. a szerzõdõ/biztosított vagy hatóság által fel nem tárt üreg, építmény. Nem téríti a biztosító, ha az ismeretlen üreg beomlása bányában, vagy bányászati tevékenység közben vagy elhagyott bányában következik be.

2.6 Ismeretlen jármû ütközése

az a kár, amit az ismeretlen jármû, illetve annak rakománya a biztosított vagyontárggyal való közvetlen ütközéssel okoz.

2.7 Árvíz

az a kár, amikor élõvizek és az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák, valamint mesterséges tavak áradással kilépnek medrükbõl és a biztosított vagyontárgyakat elöntik.

Nem téríti a biztosító a belvíz és talajvíz által okozott károkat, továbbá az élõ és mesterséges vizek, valamint a belvízvédelmi töltés közötti területen lévõ biztosított vagyontárgyakban keletkezett árvízkárokat. Belvízvédelmi töltés hiányában a területet a káresetet megelõzõ 10 évben mért legmagasabb vízállásszint határozza meg.

Árvízkár esetén a biztosító biztosítottanként legfeljebb 50.000,- Ft-ot fizet. Az azonos káridõpontban az e veszélynem alapján, valamennyi biztosítottnak kifizetendõ összes kárkiadás a 50.000.000,- Ft-ot nem haladhatja meg. Ha az összkár meghaladja a 50.000.000,- Ft-ot, úgy biztosításonként olyan arányban történik a 50.000,- Ft-ig megállapított kártérítés kifizetése, ahogyan a 50.000.000,- Ft és a tényleges összkiadás aránylanak egymáshoz. Azonban ha a jogos kárigény meghaladja a 10.000,- Ft-ot, a minimális térítés nem lehet kevesebb, mint 10.000,- Ft.

2.8 Földrengés

az a kár, amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérõ földrengés okoz.

Földrengés esetén a biztosító biztosítottanként legfeljebb 2.000.000,- Ft-ot fizet. Az azonos káridõpontban az e veszélynem alapján, valamennyi biztosítottnak kifizetendõ összes kárkiadás a 200.000.000,-Ft-ot nem haladhatja meg. Ha az összkár meghaladja a 200.000.000,- Ft-ot, úgy biztosításonként olyan arányban történik a 2.000.000,- Ft-ig megállapított kártérítés kifizetése, ahogyan a 200.000.000,- Ft és a tényleges összkiadás aránylanak egymáshoz. Azonban ha a jogos kárigény meghaladja a 10.000,- Ft-ot, a minimális térítés nem lehet kevesebb, mint 10.000,- Ft.

2.9 Felhõszakadás

az a kár, amelyet felhõszakadásból eredõ talajszinten áradó nagymennyiségû víz rombolással elöntéssel okoz.

Felhõszakadás esetén a biztosító biztosítottanként legfeljebb 50.000,- Ft-ot fizet. Az azonos káridõpontban az e veszélynem alapján, valamennyi biztosítottnak kifizetendõ összes kárkiadás a 50.000.000,- Ft-ot nem haladhatja meg. Ha az összkár meghaladja a 50.000.000,- Ft-ot, úgy biztosításonként olyan arányban történik a 50.000,- Ft-ig megállapított kártérítés kifizetése, ahogyan a 50.000.000,- Ft és a tényleges összkiadás aránylanak egymáshoz. Azonban ha a jogos kárigény meghaladja a 10.000,- Ft-ot, a minimális térítés nem lehet kevesebb, mint 10.000,- Ft.

3. Vezetékesvízkár

Vezetékes vízkárnak minõsül a biztosított vagyontárgyak azon kára, amelyeket az épület külsõ határoló falába beépített, vagy azon belül lévõ használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezetõ vezetékeinek és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvízszolgáltató- és központifûtés rendszerek vízvezetékeinek törése, repedése vagy dugulása miatt kilépõ víz okoz.

Külön feltétel alapján biztosíthatóak a biztosított telek területén, az épület határoló falain kívül lévõ saját tulajdonú vízvezetékek törés kárai.

4. Betöréses lopás kockázatok

4.1 Betöréses lopás

4.1.1 Betöréses lopásnak minõsül az a lopáskár, amikor a tettes(ek) a biztosított és lezárt helyiségekbe

a) erõszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém, vagy tetõ kibontásával) betört, behatolt;

b) nehezítõ akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett és alkalmatlan, meglévõ nyíláson keresztül hatol be;

c) zárás elõtt a helyiségben megbúvott, s zárás után az (a), illetve (b) pontokban foglaltak szerint távozott;

d) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel;

e) eredeti kulccsal vagy másodkulccsal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az (a)-(d) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott.

4.1.2 Az értéktárolókban (páncélkazettában, páncélszekrényben, fali széfekben, egyéb a biztosító által minõsített tárolókban) lévõ vagyontárgyak biztosítása esetében a betöréses lopás biztosítási esemény akkor valósul meg, ha a tárolót tartalmazó helyiségbe a tettes az

4.1.1 a)-e) pontokban foglalt módon jutott be és a szabályosan lezárt és rögzített tárolót:

a) a biztosítási helyrõl eltulajdonította

b) feltörte, illetve álkulccsal vagy más - nem a kinyitás célját szolgáló - eszköz, szerszám segítségével nyitotta fel;

c) betöréses lopás vagy rablás útján megszerzett kulccsal nyitotta fel, ha a megszerzett kulcsokat máshol, de állandóan lakott épületben tartották, illetve azokat az õrzésére jogosult személytõl rabolták el;

és a biztosított vagyontárgy a fentiek következtében tünt el.

4.1.3 A 4.1.1. a)-d) pontok szerinti értelemben vett betöréses lopásnak minõsül az is, ha a háztartási ingóságot lakásváltoztatás, költözés során a lezárt bútorszállító kocsiból lopták el.

4.1.4 Az épület-/lakástartalom biztosítását a betöréses lopás kockázatra a biztosított helyiségben a biztosító a kötvényben rögzített, külön feltételben szabályozott védelmi elõírások mellett vállalja. Ha a védelmi berendezések nem felelnek meg ezen elõírásoknak, vagy megfelelnek ugyan, de azok nem lettek megfelelõen üzembe helyezve, ill. karbantartási mulasztás miatt nem mûködtek, akkor mentesül a biztosító a teljesítési kötelezettsége alól, kivéve, ha e mulasztás vagy hiányosság nem játszott közre sem közvetve, sem közvetlenül a káresemény bekövetkeztében.

III. 2.1.a) és kerékpárokra terjed ki. Ha az általános háztartási ingóság összességének újrabeszerzési értéke meghaladja az 50.000,- Ft-ot, a biztosító alulbiztosítottságot alkalmaz. Ezen szabályozás vonatkozik a közös használatú tárolókra is, bármely fokú védelmi rendszer érvényesítése mellett.

Kiegészítõ célú helyiségnek minõsül

- a melléképület,

- garázs, mûhely, kazánház,

- lomtár, pince és padlástér,

- közös használatú helyiségek leválasztott rekeszei,

- bármely más, nem lakás célra használt helyiségek (pl. közös kerékpártároló).

4.2 Rablás

4.2.1 Rablás biztosítási eseménynek minõsül, ha az elkövetõ a biztosított vagyontárgyakat a kockázatviselés helyén jogtalanul úgy szerzi meg, hogy evégbõl a biztosított(ak) ellen erõszakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

4.2.2 Ha a biztosított a kockázatviselés helyét elhagyta és az elkövetés módja megfelel a 4.2.1. pont meghatározásának, - más megállapodás hiányában - a biztosító felelõssége Magyarország területére terjed ki a háztartási ingóságok biztosítási összegének 5 %-ig, de legfeljebb 200.000,- Ft-ig.

4.3 Vandalizmus

5. Üvegtörés

Üvegtörés az a kár, amely a biztosított üvegekben töréssel keletkezett. Az épületüveg átalány keretében a biztosító kockázatviselése kiterjed az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok továbbá az erkély és loggia 10 mm-nél nem vastagabb siküvegeire max. 3 m2/tábla méretig, továbbá azon akadályok (védõrácsok, belsõ zárak és hasonló, a nyílászáróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik.Nem biztosítottak azok a károk, melyek a biztosított üveg felületén vagy, annak díszítésében karcolással, kipattogzással (kagylótörés), vagy a biztosított üveg keretében, foglalatában keletkeztek.

Külön megállapodás alapján biztosíthatóak

- az üvegpótláshoz szükséges állványozási költségek;

- épületszerkezeti üvegek, mint pl. üvegtetõk, üvegfalak, tükörfalak, portálüvegezések, verenda és korlátüvegezés;

- üveg építõ elemek, mint pl. üvegtégla, üvegtetõcserép, copolit üvegek;

- növényházak, télikertek, akváriumok, terráriumok üvegezése;

- a különleges kivitelezésû üvegek, mint pl. tükör- és fényvisszaverõ, a biztonsági, a fóliával fedett, a plexi és akryl, a savval maratott, homokfúvott üvegek, a díszített és díszüvegezések, üvegkerámialapok és tükörcsempék.

6. Közvetett villámcsapás

az a kár, amely a biztosított elektromos készülékekben, berendezésekben azáltal keletkezik, hogy a becsapódó villám következtében túlfeszültség, ill. indukció lépett fel.

Ha a keletkezett kár a 2.000,- Ft-ot nem haladja meg, e kárköltséget a biztosított maga viseli. A 2.000,- Ft-ot meghaladó kár esetén a biztosító kártérítési felelõssége önrész levonása nélkül fennáll.

7. Bõvített vezetékesvízkár fedezet

Vezetékes vízkárnak minõsûl a biztosított vagyontárgyak azon kára, amelyeket az épület külsõ határoló falába beépített, vagy azon belül lévõ használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezetõ vezetékeibõl és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvízszolgáltató- és központifûtés rendszerekbõl, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerelvényekbõl és készülékekbõl kilépõ víz vagy gõz okoz.

Nem téríti a biztosító:

a) a biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott tartozékok, szerelvények, berendezések, háztartási gépek, készülékek, és ezek tartozékainak javítási, pótlási költségeit.

b) a kiömlõ folyadék, gõz értékét

c) a gombásodás, penészedés formjában jelentkezõ károkat.

8. Különleges kockázatok

8.1 Rablás biztosítási összegének emelése a kockázatviselés helyén kívül

A biztosítás hatálya Magyarország területe, ha a biztosított a kockázatviselés helyét elhagyta és a rablás elkövetésének módja a 4.2.1. pont meghatározásainak megfelel.

A biztosító kártérítési felelõssége a háztartási ingóságok biztosítási összegének 5 %-áig, de legfeljebbb 500.000.- Ft-ig terjed, ha a kár más biztosítás alapján nem téríthetõ.

8.2 Bõvített üvegtörés

Kiterjed a biztosítási fedezet az 5. pont alapján biztosított üvegekre 6 m2/tábla méretig, továbbá a bútorüvegezésre (kivéve, ha a bútorüveg velencei tükör), valamint a veranda, portál és terasz üvegezésre (kivéve, ha valamely - külön megállapodás alapján biztosítható üvegépítõ elembõl vagy különleges kivitelezésû üvegbõl készült. Lásd 5. pont).

9. Biztosított következményi károk

Valamely biztosított veszélynem következtében, azzal egyidejûleg

a) a megsérült épület lehulló részei által okozott károk;

b) a megsérült épületbe behulló csapadékvíz vagy befúvó viharos szélerõ által okozott károk;

c) tûzkár esetén vagy tûzkár keletkezésének megelõzése érdekében az oltás és mentés, továbbá a füst és koromszennyezõdés miatt keletkezett károk, még akkor is, ha a lánggalégés nem a biztosítási helyen következett be.

10. Biztosított költségek és kiadások

10.1 Rom- és törmelékeltakarítási költségek

A rom- és törmelékeltakarítási költségeket, a biztosítási összeg 2 %-ig téríti meg a biztosító, melybe beleértendõ e törmelékeknek a legközelebbi hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre való elszállítási költségei, valamint a kárhely megtisztítási és egyszeri takarítási költségei.

10.2 Kárenyhítési költségek

A káresemény alkalmával a kár enyhítése érdekében jogosan szükségesnek tartott tevékenységek és intézkedések költségei.

Nem terjed ki azonban a biztosítási fedezet az e tevékenységek közben elszenvedett egészségkárosodás miatt fellépõ költségekre.

10.3 Vízvezetékek töréskárainak elhárítási költségei

Ha a biztosítási fedezet kiterjed a vezetékesvízkárra, akkor a biztosított területet határoló falba vagy azon belül elhelyezett biztosított vízvezetékek törése, repedése, kilyukadása esetén téríti a biztosító az elhárítás, a kárhely felkutatás, továbbá legfeljebb 6 m csõ cseréjének költségeit, ha a vízvezeték cseréje szükségessé válik és ezen költségek a biztosítottat terhelik.

Megtéríti továbbá a biztosító fagykár esetén a befagyott vízvezetékek, valamint a hozzájuk csatlakozó berendezések és armatúrák felolvasztási költségeit.

10.4 Ideiglenes lakás bérleti díja

legfeljebb 6 hónapig a biztosítási összegen belül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti díját is megtéríti a biztosító.

10.5 Bérleti díj megtérítés

Ha a káresemény következtében a biztosított épületben oly mértékû kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás bérlõje jogszabály vagy bérleti szerzõdés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy egy részének fizetését, a biztosító megtéríti az emiatt elmaradt lakbért, a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb azonban 6 hónapig.

10.6 Behatolás helyének helyreállítási költségei

Megtéríti a biztosító a betöréses lopás vagy annak kísérlete esetén a behatolás céljából a biztosított épület vagy annak alkotórészeiben okozott károk helyreállítási költségeit, ha a keletkezett kár más biztosítás alapján nem téríthetõ.

10.7 Zárcsere költsége

Ha a biztosítási helyen kívül - de állandóan lakott helyen - megõrzésre átadott lakás- és értéktároló kulcsokat betöréses lopással, illetve bárhol Magyarország területén az õrzésre jogosult személytõl rablással eltulajdonították, a biztosító az ellopott kulcsokhoz tartozó zárszerkezet megváltoztatásának, illetve cseréjének költségeit káreseményenként max. 20.000,- Ft-ig megtéríti.

III. Biztosított vagyontárgyak

Kiterjed továbbá a biztosítási fedezet a biztosított által bérelt, kölcsönvett, megõrzésre átvett idegen tulajdonú háztartási ingóságokra, illetve a biztosított vendégeinek vagyontárgyaira - kivéve a fizetõ vendéglátó szolgálati ügyfelek, bérlõk, albérlõk, ágyrajárók vagyontárgyait - legfeljebb 50.000.- Ft-ig, ha azok kára más biztosítás alapján nem rendezhetõ.

Az idegen tulajdonú háztartási ingóságok biztosítási összege külön megállapodás alapján megemelhetõ.

1. Épület/lakás és építmények

1.1 A biztosítási fedezet

- családiház, sor - vagy ikerház (rész) esetében a kötvényben meghatározott cím szerint a telek területén lévõ épületre és építményre, illetve

- lakástulajdon esetén a biztosított kizárólagos tulajdonát képezõ épületrészekre, továbbá a biztosítottra esõ közös tulajdoni hányadrészre terjed ki.

1.2 Épületnek értelmezhetõk

a) szûkebb értelemben azok az építmények, amelyek a környezõ külsõ tértõl épületszerkezettekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkotnak. (pl. lakóház, melléképület.)

Nem minõsül épületnek a három évnél rövidebb idõtartamra létesített építmény.

b) Tágabb értelemben építménynek minõsülnek

- az a) pontban leírt építményekkel építési kapcsolatban lévõ, (pl. terasz), vagy

- építési kapcsolat ugyan nem áll fenn, de téglából, betonból vagy az épület egyéb építési módjának megfelelõen készült építmények (pl derítõ, úszómedence stb.)

- továbbá mindenfajta kerítés (kivéve élõsövény)

c) Az épület építési értékéhez tartozik az épület feladatának ellátásához szükséges részeinek értéke is. Ide tartoznak különösen az alábbiak:

- az épületen lévõ villámhárító berendezések;

- szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, egyéb szilárdan rögzített elemek, az elmozdítható és beépített bútorok azonban nem;

- a rögzített padló- és szegélyburkolatok, hidegburkolatok;

- a rögzített lambéria és egyéb falburkolatok;

- az épülethez hozzáépített lépcsõk és létrák, külsõ használatúak is;

- az épülethez rögzített zászlótartók;

- elektronikusan mûködõ és (vagy) elektromosan fûtött kapuk (kerítéskapuk is) mozgató- és (vagy) fûtõ berendezéseikkel együtt;

- üveg közötti és külsõ redõny elektromos mozgató berendezéseikkel együtt;

- szilárdan rögzített közbensõ födém, födémborítások, állmennyzetek, galériák;

- vermek, padlócsatornák, szerelõjáratok és aknák stb., amennyiben ezek az épületen belül találhatók vagy az épülettel közvetlen építési kapcsolatban vannak és kivitelezésük téglából vagy betonból történt;

- az épület villanyszerelése a hozzá tartozó mérõmûszerekkel, de a világítótestek és az elektromos fogyasztó berendezések, készülékek nélkül, kivéve klímaberendezések, villanytûzhely, villanybojler, átfolyó üzemû elektormos vízmelegítõk;

- az épület gázszerelése a hozzájuk tartozó mérõmûszerekkel, de a gázfogyasztó készülékek nélkül, kivéve gáztûzhelyek és gázbojlerek;

- az épület vízvezetékszerelése, valamennyi a vízellátást és szennyvízelvezetést szolgáló berendezés a hozzájuk tartozó mérõmûszerekkel, szerelvénnyel, szivattyúkkal, szûrõberendezésekkel és tartozékokkal;

- egészségügyi berendezések, a WC, fürdõ- és mosdóberendezések;

- felvonók;

- erkélyburkolatok;

- antennaberendezések;

- kaputelefon

- szemétledobó berendezések;

- védelmi berendezések, rács, riasztó, falba épített értéktároló

haladja meg az épület/lakás összterületének az 1/3 részét, még akkor sem, ha a tevékenységre több melléképületet vagy a lakást/házat és melléképületet együttesen veszik igénybe.

1.6 A bérbe adott vagy bérbe vett épületek, beleértve az önkormányzati tulajdonú bérleményeket és a szolgálati lakásokat is - eltérõ megállapodás hiányában - az újraépítési érték 50%-ig biztosíthatóak. A biztosítási fedezet az épület azon részeire terjed ki, melyek az 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet, ill. a mindenkori hatályos módosítások szerint a biztosított karbantartási kötelezettségébe tartoznak, beleértve a kiegészítõ célú helyiségeket is.

2. Épület-/lakástartalom

2.1 Háztartási ingóságok, ezen belül

a) általános háztartási ingóságok: mindazon vagyontárgyak összessége, melyek egy háztartásban általánosan elõfordulnak, kivéve, ha a b) ill. c) pontok másként rendelkeznek, ill. a biztosításból kizárt vagyontárgy.

b) kiemelt értékû ingóságok

- nemesfém, igazgyöngy, ill. drágakõ felhasz-nálásával készült dísz- és használati tárgyak (kivéve ékszerek, lásd c) pont);

- antik vagyontárgyak;

- képzõmûvészeti alkotások;

- mûtárgyak, védett mûkincsek;

- valódi szõrmék;

- kézi csomózású vagy szövésû szõnyegek;

- gyûjtemények (kivéve érme- és bélyeg-gyûjtemények, lásd c) pont; (gyûjteménynek számít az 50 db-ot meghaladó CD-lemez készlet is)

- vadász- és önvédelmi fegyverek, trófeák

- hobby eszközök (20 eFt egyedi értéket meghaladó kerékpár is)

- 100.000,- Ft egyedi értéket meghaladó elektronikai, hiradástechnikai készülékek, berendezések.

c) Elzárva tartandó értékek

- belföldi fizetõeszköz (készpénz), értékpapírok, betétkönyvek,

- nemesfémek, drágakövek, igazgyöngyök, valamint az ezek felhasználásával készült ékszerek, órák;

- bélyeg- és érmegyûjtemények.

A szerzõdõ köteles a kiemelt értékû ingóságokról, továbbá az elzárva tartandó értékekrõl tételes jegyzéket készíteni a vagyontárgy mennyiségének, jellemzõinek és értékének meghatározásával és e jegyzéket a szerzõdéskötéskor a biztosítónak átadni, vagy azt harmadik helyen letétbe helyezni és a letétkezelõ nevét, címét a biztosítónak megadni. E vagyontárgyak cseréje, eladása vagy új beszerzése változásbejelentési kötelezettség alá esik (lásd Általános Vagyonbiztosítási Feltételek III. fejezete).

E rendelkezés alól mentesülnek a betét(számla)könyvek és értékpapírok, melyek esetében a biztosított jegyzékben köteles vezetni a betét(számla)könyvek, értékpapírok sorszámát és e jegyzéket ezen értéktárgyaktól elkülönített helyen köteles tárolni. Bemutatóra szóló betét(számla)könyvek, értékpapírok a készpénzzel azonos elbírálás alá esnek biztosítási szempontból.

Antik tárgyak és mûkincsek eredetisége hivatalos becsüs által adott nyilatkozattal igazolandó.

2.2 Nem háztartási célú ingóságok

a) Xxxxx feltétel alapján kiterjeszthetõ a biztosítási fedezet a vállalkozói, ill. keresõ tevékenység vagyontárgyaira (berendezési tárgyakra, gépekre, eszközökre, árukra készletekre), ha az 1.5 pont feltételei teljesülnek.

b) Idegen tulajdonú vagyontárgyakra a biztosítási fedezet külön megállapodás alapján terjeszthetõ ki, ha ezen vagyontárgyakat a biztosított a keresõ (vállalkozói) tevékenységéhez kapcsolódóan bérbe vagy kölcsön vette, ill. bizományba, javításra vagy megõrzésre átvette. Nem terjeszthetõ ki azonban a biztosítási fedezet az idegen tulajdonú állatokra, ill. terményekre.

3. Nem terjed ki a biztosítás

a) a légi-, vízi- és motoros jármûvekre, lakókocsikra, utánfutókra (nem tartozik ide a kerékpár, és a betegtolószék);

b) okmányokra, valutára, devizára, kéziratokra, tervekre és dokumentációkra,

c) a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, ill. nem elzárt helyen (pl. erkély, külsõ folyosó, kert stb.) tárolt, vagy telepített vagyontárgyakra (kivéve antennaberendezések);

d) a 5. pont értelmében lakatlannak minõsülõ lakásban/épületben az elzárva tartandó vagyontárgyakra, továbbá a vállalkozói, illetve keresõ tevékenység vagyontárgyaira. (Lásd 2.1 c.és 2.2 pontok)

4. Külön díjtétel ellenében biztosítható a nyaraló, hétvégiház, présház vagy a társasüdülõben lévõ üdülõegység, továbbá az ott tárolt általános és kiemelt értékû (2.1.a és 2.1.b pontok) háztartási ingóságok.

Nem terjed ki azonban a biztosítási fedezet az elzárva tartandó (2.1.c. pont) ingóságokra, valamint a nem háztartási célú ingóságokra (2.2.pont).

5. Ha az épület/lakás évente kevesebb mint 270 napig lakott, akkor mind az épület, mind az ingóságok lakatlansági pótdíj fizetése mellett biztosítottak.

IV. A biztosítási összeg és a biztosítási díj

1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzõdõ határozza meg.

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a lakóépület újraépítési költségét, valamint az ingóságok új állapotban történõ beszerzési értékét.

Az épület építési értékéhez hozzá tartozik az épület rendeltetéséhez szükséges részeinek az értéke is (pl. fûtõberendezések, melegvíz szolgálató berendezések, fogyasztásmérõk, lift, villámhárító stb)

A biztosító javaslatot tehet a szerzõdéskötéskor az épület, valamint az ingóságok biztosítási összegére.

2. Elõgondoskodás az épületekre és az ingóságokra köthetõ, a biztosítási összeg legfeljebb 20

%-áig. Az elõgondoskodás biztosítási összege a felújításból, karbantartásból, új beszerzésbõl eredõ értéknövekedés, nem megfelelõ felértékelés biztosításba való bevonására szolgál.

3. Kár esetén a biztosító vizsgálhatja a biztosított által meghatározott biztosítási összeg és a tényleges leltárérték megállapítása mellett az alulbiztosítottságot.

A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás következényeit ha annak mértéke nem haladja meg a biztosítási összeg 10 %-át.

4. A biztosító - amennyiben a biztosított hozzájárul - az újérték biztosítás fenntartása érdekében automatikus értékkövetõ indexet alkalmaz.

A biztosító az értékkövetõ indexet mindig a biztosítás megkötésétõl vagy az utolsó értékkövetéstõl - szükség esetén halmozottan - számítja.

V. Kockázatviselési hely

1. A biztosítás helye a kötvényben feltüntetett cím.

2. A címváltozást köteles a szerzõdõ 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak.

4. A kockázatviselési helyrõl átmenetileg (3 hónapnál nem hosszabb ideig) elvitt, a biztosított tulajdonát képezõ általános háztartási ingóságokra (lásd III. 2.1.a. pont) káreseményenként a biztosítási összeg 5 %-ig fennáll a biztosító kockázatviselése Magyarország területén, ha a vagyontárgyat állandóan lakott épületben megfelelõen elzárva tárolják.

VI. Kárkifizetés

A kártérítés a biztosító által kért okiratok közül az utolsó okirat beérkezése után két héttel esedékes, az Általános Vagyonbiztosítás Feltételek (ÁVF) XI. pontjának figyelembe vétele mellett.

biztosítottnak harmadik személyek bármely jogcímen történõ kifizetései alapján megtérülnek.

2. Káridõponti avult értéken kerül kifizetésre

2.1 azoknak a lakóépületeknek a kára, amelyeknek a káridõponti avultsága a 75 %-ot elérte vagy meghaladta;

2.2 azokban az ingóságokban keletkezett kár, amelyek avultsága a káridõpontban az 50 %-ot elérte vagy meghaladta;

2.3 festés, mázolás, tapétázás, mindennemû fal- és padlóburkolatban bekövetkezett kár, ha a 20

%-os avultságot elérte vagy meghaladta.

3. Javítással, részek pótlásával (a továbbiakban részleges kár) - ideértve a festés, mázolás, tapétázás, mindennemû fal- és padlóburkolatban bekövetkezõ részleges kárt is, - helyreállítható károk esetében a biztosító a javítási és helyreállítási költséget téríti meg. A helyreállítási költség összege azonban nem haladhatja meg a teljes (totál) kár címen fizethetõ összeget.

5. Az üvegkároknál a biztosító a biztosított törött üveggel azonos kivitelû, méretû, beépítettségû és minõségû üveg pótlásának költségét téríti meg.

6. Garniturák, egymáshoz rendelt önálló darabok, tartozékok, bélyeg- és érmegyûjtemények, sorozatok egyes darabjainak megsemmisülése vagy részleges kára esetén a biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely emiatt a garnitura, sorozat stb. - a kártól mentes - darabjainak értékcsökkenésében állt elõ.

7. Elõszereteti értéken a biztosító kártérítést nem nyújt.

8. Fenntartásos betétkönyveknél, értékpapíroknál a biztosító a hirdetményi eljárással kapcsolatos költségeket és az okmány ismételt kiállítási költségeit téríti.

10. A biztosító a szolgáltatások összegébõl levonja azt az összeget, amelyet a biztosított az dóhatóságtól visszaigényelhet.

VII. A biztosított kármegelõzési kötelezettsége

1. A biztosított köteles mindent megtenni a káresemények megelõzése és elhárítása érdekében.

2. A biztosított helyiségeket bármilyen rövid idejû eltávozás esetén köteles a biztosított bezárni és minden rendelkezésre álló biztonsági berendezést üzembe helyezni, illetve köteles ezen rendelkezést harmadik személyekkel betartatni.

4. A biztosított köteles a 72 órát meghaladóan használat vagy felügyelet nélküli épületek vízvezetékeit, és az azokhoz csatlakoztatott készülékeket elzárni.

Fûtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik, illetve fagykárok megelõzése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

VIII. A szerzõdõ kötelezettségei káresemény bekövetkeztekor

1. A szerzõdõt bekövetkezett kár esetén - amelyért kártérítést követel - az alábbi kötelezettségek terhelik:

1.1 Mindent meg kell tennie a kárelhárítás és kárenyhítés érdekében. Ilyen tanácsokért a biztosítóhoz kell fordulnia és követnie kell a biztosító tanácsait. Betöréses lopás, rablás esetén a fentieken túlmenõen mindent meg kell tennie a tettes kilétének megállapítása és az eltulajdonított vagyontárgyak visszaszerzése érdekében.

1.2 A kárt legkésõbb annak tudomásra jutásától számított 2 munkanapon belül írásban jelenteni kell a biztosítónak.

A tûz, betöréses lopás, rablás károkat azok felfedezésével egyidejûleg az elsõfokú tûzrendészeti hatóságnak (illetékes tûzoltóparancsnokság) illetve az illetékes rendõrhatóságnak is be kell jelenteni.

Betét(számla)könyvek, értékpapírok eltûnése esetén a szerzõdõ köteles haladéktalanul zároltatni a kifizetést és megindítani a hirdetményi eljárást.

1.3 Engedélyeznie kell a biztosítónak minden, a kár okának és nagyságának, valamint a kártérítés összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot és bemutatni minden szükséges bizonylatot.

A biztosító kérésére haladéktalanul csatolni kell a tételes kárjegyzéket és leletárjegyzéket.

2. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az elõzõ bekezdésben elõírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké

válnak. Ilyen lényeges körülménynek minõsül például a kár bekövetkezési körülményeinek és a fizetendõ térítési összeg pontos megállapítása.

Xxxxxxxx a biztosító fizetési kötelezettsége, ha a biztosított kötelemszegése nem befolyásolta a káresemény nagyságát vagy tisztázását.

3. Amennyiben a biztosított az ellopott tárgyak hollétérõl tudomást szerez, köteles a rendõrséget és a biztosítót haladéktalanul értesíteni, továbbá a biztosító felszólítására a tárgyak azonosítása és visszaszerzése érdekében mindent megtenni, vagy a biztosítót meghatalmazni, hogy az eltulajdonított tárgyak visszaszerzésére a szükséges intézkedéseket megtehesse.

IX. Károk megtérülése

Ha a betöréses lopással vagy rablással eltulajdonított vagyontárgyak megkerülnek

1. a kártérítés kifizetése elõtt, akkor a biztosított köteles azt visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el tõle, mert abban a hiszemben, hogy az elveszett, már másikkal pótolta. Ebben az esetben a biztosító a VI. fejezet, ill. alulbiztosítás esetén az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VIII. (1) pontja szerint téríti a kárt és a biztosított a vagyontárgy tulajdonjogát a biztosítóra ruházza át;

2. a kártérítés kifizetése után, akkor a tulajdonos vagy átveszi azokat és a biztosítónak a kifizetett kártérítési összeget visszafizeti, vagy ha a tulajdonos a tárgyat nem veszi át, mert az átvétel nem várható el tõle, úgy a biztosítótól kapott kártérítést megtartja, és a tulajdonjog átszáll a biztosítóra;

3. de a biztosítási esemény következtében megrongálódtak és a biztosított a megkerült vagyontárgyakat átveszi, a biztosító kötelezettsége az értékcsökkenés, ill. a javítási költségek térítésére korlátozódik.

Az állami biztosításfelügyelet engedélyszáma: 85/1995.

KÜLÖN FELTÉTELEK

HB.02 Értéktároló alkalmazása

Kiterjed a biztosítási fedezet a PRESTKF III.2.1.c. pont szerinti elzárva tartandó vagyontárgyakra a MABISZ által minõsített vagy a biztosító által ajánlott értéktárolóban elzárva, ha az értéktároló

- falba vagy padozatba épített, vagy

- épületszerkezeti elemhez rögzített, úgy, hogy a rögzítés az értéktárolón belül történik, és legalább 1000 kg lefeszítõerõ ellen nyújt védelmet, vagy

- az értéktároló összsúlya legalább 800 kg.

Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények hiányosan teljesülnek vagy ha a fenti követelmények maradéktalanul teljesülnek ugyan, de az üzembehelyezésrõl a biztosított nem gondoskodott.

HB.21 Alapfokú védelem

1. Alapfokú védelemnek minõsül a biztosított helyiségek védelme,ha

a) minimális mechanikai védelem van telepítve, vagy

b) a minimális mechanikai védelem elõírásai nem teljesülnek ugyan maradéktalanul, de a védelem elektronikai védelemmel egészül ki, kivéve, ha az épület/lakás a PRESTKF

III.5. pontja értelmében lakatlannak minõsül.

A megnevezett mechanikai és elektronikai védelemmel szemben támasztott követelményeket az 0.xx. melléklet tartalmazza.

2. A PRESTKF IV.3. pontja alapján kár esetén a biztosító az alulbiztosítottságot vizsgálja.

3. Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények hiányosan teljesülnek, vagy ha a fenti követelmények maradéktalanul teljesülnek ugyan, de az üzembehelyezésrõl a biztosított nem gondoskodott.

HB.22 Középfokú védelem

1. Középfokúnak minõsül a biztosított helyiségek védelme, ha

a) részleges mechanikai védelem van telepítve, vagy

b) a részleges mechanikai védelem elõírásai nem teljesülnek ugyan maradéktalanul maradéktalanul, de a 2 m-nél alacsonyabban lévõ, vagy magasabban lévõ, de könnyen megközelíthetõ nyílászárók legalább

- hevederzárral, vagy 2 db biztonsági zárral

- biztonsági ablakzárral, illetve biztonsági zárral, vagy keresztpánttal zárható spalettával, redõnnyel, illetve nem az elõírásnak megfelelõ ráccsal rendelkeznek, és a védelem elektronikai jelzõrendszerrel egészûl ki, kivéve, ha az épület/lakás a PRESTKF III.5. pontja értelmében lakatlannak minõsül, vagy

c) minimális mechanikai védelem és állandó készenléti ügyeletre kapcsolt elektronikai védelem van telepítve.

A megnevezett mechanikai és elektronikai védelemmel szemben támasztott követelményeket az 0.xx. melléklet tartalmazza.

2. A PRESTKF IV.3. pontja alapján kár esetén a biztosító az alulbiztosítottságot vizsgálja.

HB.23 Magasfokú védelem

1. Magasfokúnak minõsül a biztosított helyiségek védelme, ha

a) teljeskörû mechanikai védelem van telepítve, vagy

b) részleges mechanikai védelem és elektronikai védelem együttesen van telepítve, vagy

c) telepített részleges vagy teljeskörû mechanikai védelem nem teljesülnek ugyan maradéktalanul, de valamennyi nyílászáró legalább

- hevederzárral, vagy 2 db biztonsági zárral

- biztonsági ablakzárral, illetve biztonsági zárral, vagy keresztpánttal zárható spalettával, redõnnyel, illetve nem az elõírásnak megfelelõ ráccsal rendelkeznek, és a védelem állandó készenléti ügyeletre kapcsolt elektronikai jelzõrendszerrel van kiegészítve.

A megnevezett mechanikai és elektronikai védelmekkel szemben támasztott követelményeket az 0.xx. melléklet tartalmazza.

2. A PRESTKF IV.3. pontja alapján kár esetén a biztosító az alulbiztosítottságot vizsgálja.

HB.24 Speciális védelem

1. Speciálisnak minõsül a biztosított helyiségek védelme, ha

a) részleges mechanikai védelem és elektronikai védelem van telepítve, állandóan ügyelt helyen történõ riasztással, vagy

b) teljekörû mechanikai védelem és elektronikai jelzõrendszer van telepítve helyi riasztással.

A megnevezett mechanikai és elektronikai védelmekkel szemben támasztott követelményeket az 0.xx. melléklet tartalmazza.

2. A PRESTKF IV.3. pontja alapján kár esetén a biztosító az alulbiztosítottságot vizsgálja.

HB.25 Hosszúlejáratú, határozott idõre szóló szerzõdés

Legalább 5 évre, ill. legalább 10 évre kötött szerzõdésekre a biztosító tartamengedményt nyújt. Ha a szerzõdõ a kötvényben megjelölt lejárati idõ elõtt felmondja a szerzõdést köteles az engedmény összegét visszamenõlegesen megfizetni, kivéve, ha

(a) elköltözés esetén a szerzõdõ a biztosítást az új lakásra átdolgozva továbbra is fenntartja;

(b) öröklés esetén az átdolgozás után továbbra is fenntartja a biztosítást.

HB.26 Vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak biztosítása

1.) E külön feltétel keretében kiterjed a kötvényben meghatározott veszélynemek biztostási fedezete a vállalkozói vagy munkavállalói jogviszony alapján otthon folytatott keresõ tevékenység vagyontárgyaira, ha

- az épület a PRESTKF III.1.5 pontja alapján biztosítható,

- a tevékenységet a biztosított(ak) mûködteti(k),

- az épület/lakás évente több, mint 270 napig lakott.

2.) A biztosítási összeg az e tevékenység keretébe tartozó vagyontárgyak összességének újértéke. A biztosító a kártalanítás felsõ határösszegeként 1.000.000,- Ft-ot vállal, ha a keletkezett kár más biztosítás alapján nem téríthetõ.A kártalanítási összeg magában foglalja a biztosított vagyontárgyak, valamely biztosítási esemény miatt bekövetkezett értékcsökkenésére, megsemmisülésére vagy eltulajdonítására kifizetett térítési összeget, továbbá a kárelhárítás, kárenyhítés és kiadások címén kifizett összegek összességét. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgyak összességének tényleges új értéke, akkor a biztosító a PRESTKF IV.3. pontja értelmében alulbiztosítottságot érvényesít.

3.) Bérelt, kölcsönvett, bizományba, javításra átvett idegen tulajdonú vagyontárgyakra a biztosító kártérítési felelõssége a kötvényben e célra külön megadott biztosítási összeg erejéig, de legfeljebb a saját tulajdonú berendezések, készletek és áruk biztosítási összegének 1/3 részéig terjed ki, a kártalanítás felsõ határösszegén belül (PRESTKF

III.2.2.c. pont).

4.) Gépeknél, berendezéseknél, eszközöknél a kártérítési összeg megállapítása a káridõponti új beszerzési érték alapján történik. Ha azonban a vagyontárgy használtsági foka meghaladja a 40 %-ot, a kártérítési összeg az avultság mértékével csökkentett újrabeszerezési érték. A biztosított által elõállított áruk esetében a kártérítési összeg (félkész és késztermékek) az újonnan való elõállítás költsége, levonva belõle a fel nem merült költségeket. Ha azonban az elõállítás, ill. az újrabeszerzési ár alacsonyabb,mint az eladási ár, a biztosító legfeljebb az eladási árat téríti.

5.) A biztosított olyan bekövetkezett kár esetén, amelyért jelen szerzõdés alapján kártérítést követel, köteles engedélyeznie a biztosítónak minden, a kár okának és nagyságának, valamint az általa fizetendõ kár összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, annak kérésére szóban vagy írásban köteles megadni minden szükséges felvilágosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot, továbbá a biztosító kérésére be kell nyújtania egy saját kezûleg aláírt jegyzéket a kárnapon meglévõ vagyontárgyakról, a kár által érintett vagyontárgyak megjelölésével.

A szerzõdõ a kármegállapítás során köteles minden írásbeli és szóbeli információt a valóságnak megfelelõen és hiánytalanul megadni a biztosítónak.

6.) A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított a 5. pontban, illetve a PRESTKF VIII. fejezetében elõírt kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lehetetlenné válik a kár keletkezési körülményeinek vagy összegének pontos megállapítása.

7.) Egyebekben a PRESTKF szabályozása a mérvadó.

HB.29 Fedezetkiterjesztés a saját tulajdonú vízvezetékekre a biztosított telken

E fedezetkiterjesztés családi, sor- vagy ikerházaknál és STANDARD, IDEÁL vagy OPTIMÁL fedezetnél alkalmazható.

Kiterjed a vezetékesvízkár fedezet a biztosított telken lévõ, az épület hideg-melegvíz ellátását, táv- vagy központi fûtését, illetve szennyvízelvezetését szolgáló vízvezetékrendszer töréskárainak elhárítási költségeire, továbbá legfeljebb 2 m csõ csere költségeinek térítésére.

Nem terjed ki a biztosítási fedezet a vezetékekre csatlakoztatott berendezések, szerelvények, armatúrák törésére vagy egyéb káraira.

HB.30 Megállapodott önrész a betöréses lopás kockázatokra

Jelen megállapodás értelmében a betöréses lopás, rablás - beleértve a kockázatviselés helyén kívül bekövetkezõeket is - és vandalizmus kockázatok következtében keletkezett károkat 150.000,- Ft összeghatárig a szerzõdõ/biztosított viseli.

MINIMÁL biztosítási fedezet esetén jelen megállapodással a biztosító betöréses lopás, rablás és vandalizmus veszélynemekre szóló térítési kötelezettsége megszûnt.

HB.31 Tûzkockázatok kizárása

HB.32 Bérlakások biztosítása

Az 1/1971 (II.8.) Kormányrendelethez kapcsolódóan,

a) ha a szerzõdõ a bérlõ, akkor a biztosító kockázatviselése kiterjed az alábbi, a bérbeadó tulajdonát képezõ épületrészekre és épülettartozékokra,

- ajtó és ablak szerkezete, a spaletta, zsalugáter, reluxa, redõny, vászonroló, napvédõ függöny, a hozzájuk tartozó szerelvények;

- csengõ, kaputelefon, riasztó és tûzjelzõ berendezés;

- beépített bútor- és térelválasztó;

- beépített fõzõ-, fûtõ, vízellátó, egészségügyi, szellõztetõ berendezések és szerelvények;

- elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérõjétõl, illetve kapcsolójától kezdõdõ szakaszon (mért szakasz);

- belsõ válaszfal, burkolat, vakolat, festés, tapétázás, mázolás,

- padlóburkolat (parketta, padlózat, padlószõnyeg stb.). Jelen szabályzat szerint nem biztosított vagyontárgyak:

- maga az épület határoló falai, tetõszerkezete, teherhordó szerkezetei, közös helyiségei;

- bérelt mellék- és gazdasági épületek;

- valamint az elõbbiekben fel nem sorolt vagyontárgyak.

b) ha a szerzõdõ a tulajdonos, a biztosító kockázatviselése az épület határoló falainak, tetõszerkezetének, teherhordó falazatainak, illetve az a) pontban fel nem sorolt alkotórészeinek biztosítására terjed ki.

HB.33 Felelõsségbiztosítás kiterjesztése ebtartói minõségre

Kiterjed a biztosítási fedezet a magánszemélyi minõségbõl eredõen az ebtartással harmadik személyeknek okozott károkra, Magyarország területén évente maximum 2.000.000,- Ft felsõ kártérítési összeghatár mértékéig.

Jelen kiterjesztés nem alkalmazható ebtenyésztõk és állatpanziók vállalkozói felelõsségének a biztosítására.

HB.34 Korlátozott fedezet a betöréses lopás kockázatokra

A betöréses lopás, rablás és vandalizmus kockázatokra a kártérítés felsõ határa 100.000,- Ft, beleértve a költségek és kiadások címen fizetendõ térítési összegeket is. A biztosítási fedezet kizárólag az általános háztartási ingóságok vagyoncsoporton belül biztosított vagyontárgyakra terjed ki, kivéve, ha a HB.36 sz. külön feltétel együttes alkalmazásával a biztosított vagyontárgyak köre kibõvült.

HB.36 Kiterjesztés a hétvégi telek kertmûvelõ eszközeinek biztosítására

A felsorolt vagyontárgyak csak biztosított ingatlanon lévõ, a PRESTKF III.1.2. pont elõírásainak megfelelõ épületben állnak biztosítási fedezet alatt, mely alól kivételt képeznek a telepített, helyükrõl el nem mozdítható munkagépek. Nem terjed ki azonban a biztosítás az ezen munkagépek jégveréskáraira és betörés kockázataira.

A felsorolt vagyontárgyak kiemelt értékeknek minõsülnek. A szerzõdõ köteles a biztosításra feladott vagyontárgyak jegyzékét a szerzõdéskötéskor átadni.

HB.37 A biztosító ajánlásánál alacsonyabb épületérték megállapítása

A szerzõdõ/biztosított tudomásul veszi, hogy az általa meghatározott m2 ár valószínûleg nem fedezi a ház/lakás újraépítési költségét és amennyiben ez bebizonyosodik, kár esetén a biztosító az épületre vonatkozóan alulbiztosítottságot érvényesít.

U/7Ideiglenes helyreállítási, vagy állványozási költségek biztosítására

U/8Ón-, Ólom-, és rézfoglalatban lévõ üvegek biztosításának külön feltétele

PREMIER-SZTÁR CSALÁDI OTTHON BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (PRESTKF)

1996.07.01-tõl

I. Biztosítottak köre

2. E szabályzat alapján biztosított:

a) a kötvényben név szerint megnevezett személy;

b) a tulajdonos és a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában;

d) a lakásszövetkezet vagy társasház a Providenciánál biztosított lakásainak és az összes lakásának arányában.

3. A biztosító szolgáltatására a biztosított tarthat igényt.

II. Biztosított veszélynemek és károk

A) BIZTOSÍTOTT VESZÉLYNEMEK

1. A fogalommeghatározások alapján (lásd D.1-8. pontok) a kötvényben meghatározott veszélynemek minõsülnek biztosítottnak, ha bekövetkezésük véletlen, váratlan és elõre nem látható.

2. Nem terjed ki a biztosítás azokra az esetekre, ha a kár:

a) bármilyen háborús eseménnyel, tüntetéssel, felvonulással, terrorakcióval vagy belsõ zavargással, valamint bármilyen katonai vagy rendõri akcióval,

b) talajsüllyedéssel, földalatti tûzzel, vagy rendkívüli természeti katasztrófával (kivéve villámcsapás, árvíz, földrengés, felhõszakadás, ha a kötvény ezen veszélynemeket biztosítottnak minõsíti);

c) nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel egyidejûleg következik be.

B) BIZTOSÍTOTT KÁROK ÉS KÖVETKEZMÉNYI KÁROK

1. Biztosított kárnak a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, eltulajdonítása minõsül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszélynemmel közvetlen okozati összefüggésben áll és a káresemény a szerzõdés hatálya alatt következett be.

2. Biztosított következményi kárnak minõsül, ha a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése valamely biztosított veszélynem elkerülhetetlen következményeként keletkezik és megfelel a fogalommeghatározásnak (lásd D.9.pont).

C) BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGEK ÉS KIADÁSOK

D) FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

1. Tûzkockázatok

1.1 Tûznek

minõsül biztosítási szempontból az a tûz, amely nem a rendeltetési helyén keletkezett, vagy azt elhagyta és önerejébõl tovaterjedni képes. A fentiek következtében nem minõsül tûznek és a biztosító nem téríti a kárt, ha a biztosított vagyontárgy azért sérül vagy semmisül meg, mert

- tûz, füst vagy hõ hatásának van kitéve (pl. vasalás, szárítás, sütés, fõzés közben szín és alakváltozás következik be, stb.) vagy

- tûztérbe esik vagy dobják (pl. kályha, tûzhely stb.) vagy

- elektromos berendezésekben, vezetékekben, készülékekben az elektromos áram hatására keletkezik, még akkor sem, ha fényjelenség kíséri vagy

- öngyulladás következik be (pl. szén, széna, gabona stb.).

Ha azonban a fenti okokból keletkezett tûz tovaterjed, a tovaterjedõ tûz következtében sérült más vagyontárgyak kárát a biztosító megtéríti.

1.2 Villámcsapás

1.3 Robbanás

nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítõdésére kerül sor. Ha a robbanás a tartály/készülék mûszaki hibája vagy karbantartási hiányosság miatt következik be, nem téríti a biztosító a tartály/készülék cseréjének, ill. helyreállításának a költségeit.

A fentiek következtében nem minõsül robbanásnak és ezért nem téríti a biztosító

a) a centrifugális erõ következtében bekövetkezõ törés;

b) a belsõ égésû motorokban a robbanótérben (motor hengerében) fellépõ robbanás;

c) az elektromos megszakítókban (pl. olaj-, nyomólég- és nyomógáz megszakítókban stb.) a bennük már meglévõ vagy keletkezõ gáznyomás folytán következik be;

d) a repülõgépek hangrobbanása;

e) a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tartály összeroppanása miatt bekövetkezõ károkat.

2. Vihar kockázatok

2.1 Viharkár

az a kár, amelyet a rendkívül heves (15 m/s küszöbértéket elérõ, vagy azt meghaladó) szél nyomó és szívó ereje okoz.

A fentiek következtében nem minõsül viharkárnak és a biztosító nem téríti, ha a lakáson belüli huzat okoz kárt a vagyontárgyakban.

2.2 Jégverés

az a roncsolási kár, amelyet a leesett jégszemek okoznak.

2.3 Hónyomás

az a kár, amelyet az összegyûlt hó súlya okoz a biztosított épületben/építményben.

Az olvadáskor lecsúszó, zuhanó hótömeg, lavina okozta kár nem minõsül hónyomásnak (pl. hófogók és esõcsatornák károsodása)

2.4 Szikla- és kõomlás, földcsuszamlás

az a kár, amelyet a lehulló szikla- és kõzetdarabok, ill. földtömeg okoz.

2.5 Ismeretlen építmény-, üreg beomlása

2.6 Ismeretlen jármû ütközése

az a kár, amit az ismeretlen jármû, illetve annak rakománya a biztosított vagyontárggyal való közvetlen ütközéssel okoz.

2.7 Árvíz

2.8 Földrengés

az a kár, amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérõ földrengés okoz.

2.9 Felhõszakadás

az a kár, amelyet felhõszakadásból eredõ talajszinten áradó nagymennyiségû víz rombolással elöntéssel okoz.

3. Vezetékesvízkár

Vezetékes vízkárnak minõsül a biztosított vagyontárgyak azon kára, amelyeket az épület külsõ határoló falába beépített, vagy azon belül lévõ, valamint - családi-, sor vagy ikerház esetén - a biztosított telken lévõ használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezetõ vezetékeinek és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvízszolgáltató- és központifûtés rendszerek vízvezetékeinek törése, repedése vagy dugulása miatt kilépõ víz okoz.

Nem téríti a biztosító:

a) a biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott tartozékok, szerelvények, berendezések, háztartási gépek, készülékek, és ezek tartozékainak javítási, pótlási költségeit.

b) a kiömlõ folyadék, gõz értékét

c) a gombásodás, penészedés formjában jelentkezõ károkat.

4. Betöréses lopás kockázatok

4.1 Betöréses lopás

4.1.1 Betöréses lopásnak minõsül az a lopáskár, amikor a tettes(ek) a biztosított és lezárt helyiségekbe

a) erõszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém, vagy tetõ kibontásával) betört, behatolt;

b) nehezítõ akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett és alkalmatlan, meglévõ nyíláson keresztül hatol be;

c) zárás elõtt a helyiségben megbúvott, s zárás után az (a), illetve (b) pontokban foglaltak szerint távozott;

d) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel;

e) eredeti kulccsal vagy másodkulccsal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az (a)-(d) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott.

a) a biztosítási helyrõl eltulajdonította

b) feltörte, illetve álkulccsal vagy más - nem a kinyitás célját szolgáló - eszköz, szerszám segítségével nyitotta fel;

és a biztosított vagyontárgy a fentiek következtében tünt el.

4.1.4 Az épület-/lakástartalom biztosítását a betöréses lopás kockázatra a biztosított helyiségben a biztosító a kötvényben rögzített, külön feltételben szabályozott védelmi elõírások mellett vállalja. Ha a védelmi berendezések nem felelnek meg ezen elõírásoknak, vagy megfelelnek ugyan, de azok nem lettek megfelelõen üzembe helyezve, ill. karbantartási mulasztás miatt nem mûködtek, akkor mentesül a biztosító a

teljesítési kötelezettsége alól, kivéve, ha e mulasztás vagy hiányosság nem játszott közre sem közvetve, sem közvetlenül a káresemény bekövetkeztében.

4.1.5 Azon kiegészítõ célú helyiségekben, ahol az alapfokú védelem elõírásai nem valósulnak meg, a biztosító térítési kötelezettsége a káridõpontban összességében 50.000,- Ft értéket meg nem haladó általános háztartási ingóságokra (lásd III. 2.1.a) és kerékpárokra terjed ki. Ha az általános háztartási ingóság összességének újrabeszerzési értéke meghaladja az 50.000,- Ft-ot, a biztosító alulbiztosítottságot alkalmaz. Ezen szabályozás vonatkozik a közös használatú tárolókra is, bármely fokú védelmi rendszer érvényesítése mellett.

Kiegészítõ célú helyiségnek minõsül

- a melléképület,

- garázs, mûhely, kazánház,

- lomtár, pince és padlástér,

- közös használatú helyiségek leválasztott rekeszei,

- bármely más, nem lakás célra használt helyiségek (pl. közös kerékpártároló).

4.2 Rablás

4.3 Vandalizmus

5. Üvegtörés

Külön megállapodás alapján biztosíthatóak

- az üvegpótláshoz szükséges állványozási költségek;

- épületszerkezeti üvegek, mint pl. üvegtetõk, üvegfalak, tükörfalak, portálüvegezések, verenda és korlátüvegezés;

- üveg építõ elemek, mint pl. üvegtégla, üvegtetõcserép, copolit üvegek;

- növényházak, télikertek, akváriumok, terráriumok üvegezése;

6. Közvetett villámcsapás

az a kár, amely a biztosított elektromos készülékekben, berendezésekben azáltal keletkezik, hogy a becsapódó villám következtében túlfeszültség, ill. indukció lépett fel.

7. Bõvített vezetékesvízkár fedezet

Vezetékes vízkárnak minõsûl a biztosított vagyontárgyak azon kára, amelyeket az épület külsõ határoló falába beépített, vagy azon belül lévõ, valamint - családi- sor-, illetve ikerház esetén - a használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezetõ vezetékeibõl és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvízszolgáltató- és központifûtés rendszerekbõl, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerelvényekbõl és készülékekbõl kilépõ víz vagy gõz okoz.

Nem téríti a biztosító:

a) a biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott tartozékok, szerelvények, berendezések, háztartási gépek, készülékek, és ezek tartozékainak javítási, pótlási költségeit.

b) a kiömlõ folyadék, gõz értékét

c) a gombásodás, penészedés formjában jelentkezõ károkat.

8. Különleges kockázatok

8.1 Rablás biztosítási összegének emelése a kockázatviselés helyén kívül

A biztosítás hatálya Magyarország területe, ha a biztosított a kockázatviselés helyét elhagyta és a rablás elkövetésének módja a 4.2.1. pont meghatározásainak megfelel.

8.2 Bõvített üvegtörés

9. Biztosított következményi károk

Valamely biztosított veszélynem következtében, azzal egyidejûleg

a) a megsérült épület lehulló részei által okozott károk;

b) a megsérült épületbe behulló csapadékvíz vagy befúvó viharos szélerõ által okozott károk;

10. Biztosított költségek és kiadások

10.1 Rom- és törmelékeltakarítási költségek

10.2 Kárenyhítési költségek

A káresemény alkalmával a kár enyhítése érdekében jogosan szükségesnek tartott tevékenységek és intézkedések költségei.

Nem terjed ki azonban a biztosítási fedezet az e tevékenységek közben elszenvedett egészségkárosodás miatt fellépõ költségekre.

10.3 Vízvezetékek töréskárainak elhárítási költségei

Megtéríti továbbá a biztosító fagykár esetén a befagyott vízvezetékek, valamint a hozzájuk csatlakozó berendezések és armatúrák felolvasztási költségeit.

10.4 Ideiglenes lakás bérleti díja

Ha a hatóság a biztosítási szerzõdéssel fedezett biztosítási esemény következtében a biztosított épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstõl a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 6 hónapig a biztosítási összegen belül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti díját is megtéríti a biztosító.

10.5 Bérleti díj megtérítés

10.6 Behatolás helyének helyreállítási költségei

10.7 Zárcsere költsége

III. Biztosított vagyontárgyak

Kiterjed továbbá a biztosítási fedezet a biztosított által bérelt, kölcsönvett, megõrzésre átvett idegen tulajdonú háztartási ingóságokra, illetve a biztosított vendégeinek vagyontárgyaira - kivéve a fizetõ vendéglátó szolgálati ügyfelek, bérlõk, albérlõk, ágyrajárók vagyontárgyait - legfeljebb 50.000.- Ft-ig, ha azok kára más biztosítás alapján nem rendezhetõ.

1. Épület/lakás és építmények

1.1 A biztosítási fedezet

- családiház, sor - vagy ikerház (rész) esetében a kötvényben meghatározott cím szerint a telek területén lévõ épületre és építményre, illetve

- lakástulajdon esetén a biztosított kizárólagos tulajdonát képezõ épületrészekre, továbbá a biztosítottra esõ közös tulajdoni hányadrészre terjed ki.

1.2 Épületnek értelmezhetõk

a) szûkebb értelemben azok az építmények, amelyek a környezõ külsõ tértõl épületszerkezettekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkotnak. (pl. lakóház, melléképület.)

Nem minõsül épületnek a három évnél rövidebb idõtartamra létesített építmény.

b) Tágabb értelemben építménynek minõsülnek

- az a) pontban leírt építményekkel építési kapcsolatban lévõ, (pl. terasz), vagy

- építési kapcsolat ugyan nem áll fenn, de téglából, betonból vagy az épület egyéb építési módjának megfelelõen készült építmények (pl derítõ, úszómedence stb.)

- továbbá mindenfajta kerítés (kivéve élõsövény)

c) Az épület építési értékéhez tartozik az épület feladatának ellátásához szükséges részeinek értéke is. Ide tartoznak különösen az alábbiak:

- az épületen lévõ villámhárító berendezések;

- szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, egyéb szilárdan rögzített elemek, az elmozdítható és beépített bútorok azonban nem;

- a rögzített padló- és szegélyburkolatok, hidegburkolatok;

- a rögzített lambéria és egyéb falburkolatok;

- az épülethez hozzáépített lépcsõk és létrák, külsõ használatúak is;

- az épülethez rögzített zászlótartók;

- elektronikusan mûködõ és (vagy) elektromosan fûtött kapuk (kerítéskapuk is) mozgató- és (vagy) fûtõ berendezéseikkel együtt;

- üveg közötti és külsõ redõny elektromos mozgató berendezéseikkel együtt;

- szilárdan rögzített közbensõ födém, födémborítások, állmennyzetek, galériák;

- az épület gázszerelése a hozzájuk tartozó mérõmûszerekkel, de a gázfogyasztó készülékek nélkül, kivéve gáztûzhelyek és gázbojlerek;

- az épület vízvezetékszerelése, valamennyi a vízellátást és szennyvízelvezetést, valamint a fûtést szolgáló berendezés a hozzájuk tartozó mérõmûszerekkel, szerelvénnyel, szivattyúkkal, szûrõberendezésekkel és tartozékokkal;

- egészségügyi berendezések, a WC, fürdõ- és mosdóberendezések;

- felvonók;

- erkélyburkolatok;

- antennaberendezések;

- kaputelefon

- szemétledobó berendezések;

- védelmi berendezések, rács, riasztó, falba épített értéktároló

1.4 A biztosítási fedezet csak rendeltetésszerûen használatba vett kész épületekre terjed ki. Építés alatt álló épületek, épületrészek (nem tartoznak ide azonban a felújítási és karbantartási munkálatok) nem biztosítottak.

1.5 Ha a családi, sor- vagy ikerház(rész) területén, vagy annak melléképületében, illetve lakásban vállalkozói vagy munkavállalói jogviszony alapján keresõ tevékenységet folytatnak, akkor jelen feltételek alapján az épület csak akkor biztosítható, ha e tevékenységet a biztosított(ak) mûködteti(k) és az e tevékenységre igénybe vett terület nem haladja meg az épület/lakás összterületének az 1/3 részét, még akkor sem, ha a tevékenységre több melléképületet vagy a lakást/házat és melléképületet együttesen veszik igénybe.

2. Épület-/lakástartalom

2.1 Háztartási ingóságok, ezen belül

b) kiemelt értékû ingóságok

- nemesfém, igazgyöngy, ill. drágakõ felhasz-nálásával készült dísz- és használati tárgyak (kivéve ékszerek, lásd c) pont);

- antik vagyontárgyak;

- képzõmûvészeti alkotások;

- mûtárgyak, védett mûkincsek;

- valódi szõrmék;

- kézi csomózású vagy szövésû szõnyegek;

- gyûjtemények (kivéve érme- és bélyeg-gyûjtemények, lásd c) pont; (gyûjteménynek számít az 50 db-ot meghaladó CD-lemez készlet is)

- vadász- és önvédelmi fegyverek, trófeák

- hobby eszközök (20 eFt egyedi értéket meghaladó kerékpár is)

- 100.000,- Ft egyedi értéket meghaladó elektronikai, hiradástechnikai készülékek, berendezések.

c) elzárva tartandó értékek

- nemesfémek, drágakövek, igazgyöngyök, valamint az ezek felhasználásával készült ékszerek, órák;

- bélyeg- és érmegyûjtemények.

d) készpénz, értékpapír

- belföldi fizetõeszköz (készpénz), értékpapírok, betétkönyvek,

E rendelkezés alól mentesülnek a betét(számla)könyvek és értékpapírok, melyek esetében a biztosított jegyzékben köteles vezetni a betét(számla)könyvek, értékpapírok sorszámát és e jegyzéket ezen értéktárgyaktól elkülönített helyen köteles tárolni. Bemutatóra szóló betét(számla)könyvek, értékpapírok a készpénzzel azonos elbírálás alá esnek biztosítási szempontból.

Antik tárgyak és mûkincsek eredetisége hivatalos becsüs által adott nyilatkozattal igazolandó.

2.2 Nem háztartási célú ingóságok

3. Nem terjed ki a biztosítás

a) a légi-, vízi- és motoros jármûvekre, lakókocsikra, utánfutókra (nem tartozik ide a kerékpár, és a betegtolószék);

b) okmányokra, valutára, devizára, kéziratokra, tervekre és dokumentációkra,

c) a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, ill. nem elzárt helyen (pl. erkély, külsõ folyosó, kert stb.) tárolt, vagy telepített vagyontárgyakra (kivéve antennaberendezések);

d) a 5. pont értelmében lakatlannak minõsülõ lakásban/épületben az elzárva tartandó vagyontárgyakra, készpénz, értékpapírokra, továbbá a vállalkozói, illetve keresõ tevékenység vagyontárgyaira. (Lásd 2.1 c.,d. és 2.2 pontok)

4. Külön díjtétel ellenében biztosítható a nyaraló, hétvégiház, présház vagy a társasüdülõben lévõ üdülõegység, továbbá az ott tárolt kötvényben megjelölt háztartási ingóság csoportok. Nem terjed ki azonban a biztosítási fedezet az elzárva tartandó ingóságokra, készpénz és értékpapírokra, valamint a nem háztartási célú ingóságokra.

5. Ha az épület/lakás évente kevesebb mint 270 napig lakott, akkor mind az épület, mind az ingóságok lakatlansági pótdíj fizetése mellett biztosítottak.

IV. A biztosítási összeg és a biztosítási díj

1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzõdõ határozza meg.

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a lakóépület újraépítési költségét, valamint az ingóságok új állapotban történõ beszerzési értékét.

A biztosító javaslatot tehet a szerzõdéskötéskor az épület, valamint az ingóságok biztosítási összegére.

2. Kár esetén a biztosító vizsgálhatja a biztosított által meghatározott biztosítási összeg és a tényleges leltárérték megállapítása mellett az alulbiztosítottságot.

A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás következényeit ha annak mértéke nem haladja meg a biztosítási összeg 10 %-át.

3. A biztosító - amennyiben a biztosított hozzájárul - az újérték biztosítás fenntartása érdekében automatikus értékkövetõ indexet alkalmaz.

A biztosító az értékkövetõ indexet mindig a biztosítás megkötésétõl vagy az utolsó értékkövetéstõl - szükség esetén halmozottan - számítja.

V. Kockázatviselési hely

1. A biztosítás helye a kötvényben feltüntetett cím.

2. A címváltozást köteles a szerzõdõ 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak.

VI. Kárkifizetés

2. Káridõponti avult értéken kerül kifizetésre

2.1 azoknak a lakóépületeknek a kára, amelyeknek a káridõponti avultsága a 75 %-ot elérte vagy meghaladta;

2.2 azokban az ingóságokban keletkezett kár, amelyek avultsága a káridõpontban az 50 %-ot elérte vagy meghaladta;

2.3 festés, mázolás, tapétázás, mindennemû fal- és padlóburkolatban bekövetkezett kár, ha a 20

%-os avultságot elérte vagy meghaladta.

5. Az üvegkároknál a biztosító a biztosított törött üveggel azonos kivitelû, méretû, beépítettségû és minõségû üveg pótlásának költségét téríti meg.

7. Elõszereteti értéken a biztosító kártérítést nem nyújt.

8. Fenntartásos betétkönyveknél, értékpapíroknál a biztosító a hirdetményi eljárással kapcsolatos költségeket és az okmány ismételt kiállítási költségeit téríti.

10. A biztosító a szolgáltatások összegébõl levonja azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet.

VII. A biztosított kármegelõzési kötelezettsége

1. A biztosított köteles mindent megtenni a káresemények megelõzése és elhárítása érdekében.

4. Fûtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik, illetve fagykárok megelõzése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

VIII. A szerzõdõ kötelezettségei káresemény bekövetkeztekor

1. A szerzõdõt bekövetkezett kár esetén - amelyért kártérítést követel - az alábbi kötelezettségek terhelik:

1.2 A kárt legkésõbb annak tudomásra jutásától számított 2 munkanapon belül írásban jelenteni kell a biztosítónak.

Betét(számla)könyvek, értékpapírok eltûnése esetén a szerzõdõ köteles haladéktalanul zároltatni a kifizetést és megindítani a hirdetményi eljárást.

A biztosító kérésére haladéktalanul csatolni kell a tételes kárjegyzéket és leletárjegyzéket.

Xxxxxxxx a biztosító fizetési kötelezettsége, ha a biztosított kötelemszegése nem befolyásolta a káresemény nagyságát vagy tisztázását.

IX. Károk megtérülése

Ha a betöréses lopással vagy rablással eltulajdonított vagyontárgyak megkerülnek:

1. a kártérítés kifizetése elõtt, akkor a biztosított köteles azt visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el tõle, mert abban a hiszemben, hogy az elveszett, már másikkal pótolta. Ebben az esetben a biztosító a VI. fejezet, ill. alulbiztosítás esetén az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VIII. (1) pontja szerint téríti a kárt és a biztosított a vagyontárgy tulajdonjogát a biztosítóra ruházza át;

ZÁRADÉKOK

HB.02 Értéktároló alkalmazása

- falba vagy padozatba épített, vagy

- épületszerkezeti elemhez rögzített, úgy, hogy a rögzítés az értéktárolón belül történik, és legalább 1000 kg lefeszítõerõ ellen nyújt védelmet, vagy

- az értéktároló összsúlya legalább 800 kg.

HB.21 Alapfokú védelem

1. Alapfokú védelemnek minõsül a biztosított helyiségek védelme, ha

a) minimális mechanikai védelem van telepítve, vagy

b) a minimális mechanikai védelem elõírásai nem teljesülnek ugyan maradéktalanul, de a védelem elektronikai védelemmel egészül ki, kivéve, ha az épület/lakás a PRESTKF

III.5. pontja értelmében lakatlannak minõsül.

A megnevezett mechanikai és elektronikai védelemmel szemben támasztott követelményeket az 0.xx. melléklet tartalmazza.

2. A PRESTKF IV.3. pontja alapján kár esetén a biztosító az alulbiztosítottságot vizsgálja.

HB.22 Középfokú védelem

1. Középfokúnak minõsül a biztosított helyiségek védelme, ha

a) részleges mechanikai védelem van telepítve, vagy

b) a részleges mechanikai védelem elõírásai nem teljesülnek ugyan maradéktalanul, de a

2 m-nél alacsonyabban lévõ, vagy magasabban lévõ, de könnyen megközelíthetõ nyílászárók legalább

- hevederzárral, vagy 2 db biztonsági zárral

- biztonsági ablakzárral, illetve biztonsági zárral, vagy keresztpánttal zárható spalettával, redõnnyel, illetve nem az elõírásnak megfelelõ ráccsal rendelkeznek, és a védelem elektronikai jelzõrendszerrel egészül ki, kivéve, ha az épület/lakás a PRESTKF III.5. pontja értelmében lakatlannak minõsül, vagy

c) minimális mechanikai védelem és állandó készenléti ügyeletre kapcsolt elektronikai védelem van telepítve.

A megnevezett mechanikai és elektronikai védelemmel szemben támasztott követelményeket az 0.xx. melléklet tartalmazza.

2. A PRESTKF IV.3. pontja alapján kár esetén a biztosító az alulbiztosítottságot vizsgálja.

HB.23 Magasfokú védelem

1. Magasfokúnak minõsül a biztosított helyiségek védelme, ha

a) teljeskörû mechanikai védelem van telepítve, vagy

b) részleges mechanikai védelem és elektronikai védelem együttesen van telepítve, vagy

c) telepített részleges vagy teljeskörû mechanikai védelem nem teljesülnek ugyan maradéktalanul, de valamennyi nyílászáró legalább

- hevederzárral, vagy 2 db biztonsági zárral

- biztonsági ablakzárral, illetve biztonsági zárral, vagy keresztpánttal zárható spalettával, redõnnyel, illetve nem az elõírásnak megfelelõ ráccsal rendelkeznek, és a védelem állandó készenléti ügyeletre kapcsolt elektronikai jelzõrendszerrel van kiegészítve.

A megnevezett mechanikai és elektronikai védelmekkel szemben támasztott követelményeket az 0.xx. melléklet tartalmazza.

2. A PRESTKF IV.3. pontja alapján kár esetén a biztosító az alulbiztosítottságot vizsgálja.

HB.24 Speciális védelem

1. Speciálisnak minõsül a biztosított helyiségek védelme, ha

a) részleges mechanikai védelem és elektronikai védelem van telepítve, állandóan ügyelt helyen történõ riasztással, vagy

b) teljekörû mechanikai védelem és elektronikai jelzõrendszer van telepítve helyi riasztással.

A megnevezett mechanikai és elektronikai védelmekkel szemben támasztott követelményeket az 0.xx. melléklet tartalmazza.

2. A PRESTKF IV.3. pontja alapján kár esetén a biztosító az alulbiztosítottságot vizsgálja.

HB.25 Hosszúlejáratú, határozott idõre szóló szerzõdés

(a) elköltözés esetén a szerzõdõ a biztosítást az új lakásra átdolgozva továbbra is fenntartja;

(b) öröklés esetén az átdolgozás után továbbra is fenntartja a biztosítást.

HB.26 Vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak biztosítása

1.) E külön feltétel keretében kiterjed a kötvényben meghatározott veszélynemek biztosítási fedezete a vállalkozói vagy munkavállalói jogviszony alapján otthon folytatott keresõ tevékenység vagyontárgyaira, ha

- az épület a PRESTKF III.1.5 pontja alapján biztosítható,

- a tevékenységet a biztosított(ak) mûködteti(k),

- az épület/lakás évente több, mint 270 napig lakott.

2.) A biztosítási összeg az e tevékenység keretébe tartozó vagyontárgyak összességének újértéke. A biztosító a kártalanítás felsõ határösszegeként 1.000.000,- Ft-ot vállal, ha a keletkezett kár más biztosítás alapján nem téríthetõ. A kártalanítási összeg magában foglalja a biztosított vagyontárgyak, valamely biztosítási esemény miatt bekövetkezett értékcsökkenésére, megsemmisülésére vagy eltulajdonítására kifizetett térítési összeget, továbbá a kárelhárítás, kárenyhítés és kiadások címén kifizetett összegek összességét. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgyak összességének tényleges új értéke, akkor a biztosító a PRESTKF IV.3. pontja értelmében alulbiztosítottságot érvényesít.

III.2.2.b. pont).

4.) Gépeknél, berendezéseknél, eszközöknél a kártérítési összeg megállapítása a káridõponti új beszerzési érték alapján történik. Ha azonban a vagyontárgy használtsági foka meghaladja a 40 %-ot, a kártérítési összeg az avultság mértékével csökkentett újrabeszerzési érték. A biztosított által elõállított áruk esetében a kártérítési összeg (félkész és késztermékek) az újonnan való elõállítás költsége, levonva belõle a fel nem merült költségeket. Ha azonban az elõállítás, ill. az újrabeszerzési ár alacsonyabb, mint az eladási ár, a biztosító legfeljebb az eladási árat téríti.

A szerzõdõ a kármegállapítás során köteles minden írásbeli és szóbeli információt a valóságnak megfelelõen és hiánytalanul megadni a biztosítónak.

7.) Egyebekben a PRESTKF szabályozása a mérvadó.

HB.30 Megállapodott önrész a betöréses lopás kockázatokra

MINIMÁL biztosítási fedezet esetén jelen megállapodással a biztosító betöréses lopás, rablás és vandalizmus veszélynemekre szóló térítési kötelezettsége megszûnt.

HB.32 Bérlakások biztosítása

Az 1/1971 (II.8.) Kormányrendelethez kapcsolódóan,

a) ha a szerzõdõ a bérlõ, akkor a biztosító kockázatviselése kiterjed az alábbi, a bérbeadó tulajdonát képezõ épületrészekre és épülettartozékokra,

- ajtó és ablak szerkezete, a spaletta, zsalugáter, reluxa, redõny, vászonroló, napvédõ függöny, a hozzájuk tartozó szerelvények;

- csengõ, kaputelefon, riasztó és tûzjelzõ berendezés;

- beépített bútor- és térelválasztó;

- beépített fõzõ-, fûtõ, vízellátó, egészségügyi, szellõztetõ berendezések és szerelvények;

- elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérõjétõl, illetve kapcsolójától kezdõdõ szakaszon (mért szakasz);

- belsõ válaszfal, burkolat, vakolat, festés, tapétázás, mázolás,

- padlóburkolat (parketta, padlózat, padlószõnyeg stb.). Jelen szabályzat szerint nem biztosított vagyontárgyak:

- maga az épület határoló falai, tetõszerkezete, teherhordó szerkezetei, közös helyiségei;

- bérelt mellék- és gazdasági épületek;

- valamint az elõbbiekben fel nem sorolt vagyontárgyak.

HB.33 Felelõsségbiztosítás kiterjesztése ebtartói minõségre

Jelen kiterjesztés nem alkalmazható ebtenyésztõk és állatpanziók vállalkozói felelõsségének a biztosítására.

HB.36 Kiterjesztés a hétvégi telek kertmûvelõ eszközeinek biztosítására

A felsorolt vagyontárgyak kiemelt értékeknek minõsülnek. A szerzõdõ köteles a biztosításra feladott vagyontárgyak jegyzékét a szerzõdéskötéskor átadni.

HB.37 A biztosító ajánlásánál alacsonyabb épületérték megállapítása

HB.38 Közvetett villámcsapás

Jelen szerzõdésre - a kötvényben jelzett biztosított veszélynemeket kiegészítve - vonatkozik a PRESTKF II.D.6 pontja szerinti közvetett villámcsapás kockázat is.

HB.40 Üvegtörés kizárása

Jelen biztosítási szerzõdés a kötvényben jelölt biztosított veszélynemek közül nem fedezi az üvegtörés (PRESTKF II.D/5.) károkat.

HB.41 Betöréses lopás kockázatok kizárása

A szerzõdõ felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak biztosítása keretén belül a kötvényben megnevezett veszélynemek közül a betöréses lopás kockázatokat, valamint az azokkal közvetlen okozati összefüggésben álló, vagy azoknak elkerülhetetlen következményeként bekövetkezõ károkat, továbbá az ehhez kapcsolódó biztosított költségeket és kiadásokat a biztosítási fedezetbõl kizárják.

HB.42 Tûz-, vihar- és üvegtörés kockázatok kizárása

A szerzõdõ felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a kötvényben megnevezett veszélynemek közül a tûz-, vihar- és üvegtörés kockázatokat, valamint az azokkal közvetlen okozati összefüggésben álló, vagy azoknak elkerülhetetlen következményeként a biztosított épületben bekövetkezõ károkat, továbbá az ehhez kapcsolódó biztosított költségeket és kiadásokat a biztosítási fedezetbõl kizárják.

HB.43 Korlátozott fedezet a betöréses lopás kockázatokra

A biztosító betöréses lopás, rablás és vandalizmus kockázatokra a kártalanítás felsõ határösszegeként 150.000,- Ft-ot vállal, beleértve a költségek és kiadások, illetve a következményi károk címén fizetendõ térítési összegeket is, ha a keletkezett kár más biztosítás alapján nem téríthetõ. A biztosítási fedezet kizárólag az általános háztartási ingóságok vagyoncsoporton belül biztosított vagyontárgyakra terjed ki, kivéve ha a HB.36 sz. Külön feltétel együttes alkalmazásával a biztosított vagyontárgyak köre kibõvült. A biztosítást a vagyontárgyak teljes újrabeszerzési értékekre kell megkötni. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgyak összességének tényleges új értéke, akkor a biztosító a PRESTKF IV.2 pontja értelmében alulbiztosítottságot érvényesít.

HB.45 Alapfok nélküli védelem

A külön feltétel értelmében a biztosított épület mechanikai védelmének a következõ elõírásokat kell teljesítenie:

- ajtók zárását legalább egytollú kulcsos zár vagy lakat végzi,

- az épület határoló falainak, tetõszerkezetének, illetve egyéb nyílászáróinak szilárdsága legalább az ajtó(k) szilárdságával azonos legyen.

U/7 Ideiglenes helyreállítási, vagy állványozási költségek biztosítására

és a szükséges állványozással kapcsolatban ténylegesen felmerült többletköltséget az ilyen címen biztosított összeg keretén belül, max. a biztosítási összegig.

HÁZÕRZÕ CSALÁDI OTTHON BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (HKF)

1996.07.01-tõl

A biztosításra az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok alkalmazandók.

I. Biztosítottak köre

2. E szabályzat alapján biztosított:

a) a kötvényben név szerint megnevezett személy;

b) a tulajdonos és a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában;

3. A biztosító szolgáltatására a biztosított tarthat igényt.

II. Biztosított veszélynemek és károk

A) BIZTOSÍTOTT VESZÉLYNEMEK

2. Nem terjed ki a biztosítás azokra az esetekre, ha a kár:

a) bármilyen háborús eseménnyel, tüntetéssel, felvonulással, terrorakcióval vagy belsõ zavargással, valamint bármilyen katonai vagy rendõri akcióval,

b) talajsüllyedéssel, földalatti tûzzel, vagy rendkívüli természeti katasztrófával (kivéve villámcsapás, árvíz, földrengés, felhõszakadás, ha a kötvény ezen veszélynemeket biztosítottnak minõsíti);

c) nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel egyidejûleg következik be.

B) BIZTOSÍTOTT KÁROK ÉS KÖVETKEZMÉNYI KÁROK

1. Biztosított kárnak a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, eltulajdonítása minõsül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszély-nemmel közvetlen okozati összefüggésben áll és a káresemény a szerzõdés hatálya alatt következett be.

C) BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGEK ÉS KIADÁSOK

A fogalommeghatározások alapján (lásd D.8.1. - 8.7. pontok), a biztosítottat terhelõ azon költségek és kiadások minõsülnek biztosítottnak, melyek valamely biztosított kárral közvetlen összefüggésben állnak, vagy azoknak elkerülhetetlen következménye.

D) FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

1. Tûzkockázatok

A HÁZÕRZÕ Családi otthon biztosítás különös feltételei (HKF) alapján nem terjed ki a biztosító kockázatviselése és kártérítési felelõssége arra az esetre, ha a kockázatviselési helyen A vagy B tûzveszélyességi osztály szerinti tûzveszélyes, illetve robbanásveszélyes anyagok - háztartási célú alkalmazás méreteit meghaladó mennyiségben való - tárolása és/vagy felhasználása, valamint ilyen anyagokkal bármely tevékenység végzése történik.

1.1 Tûznek

minõsül biztosítási szempontból az a tûz, amely nem a rendeltetési helyén keletkezett, vagy azt elhagyta és önerejébõl tovaterjedni képes. A fentiek következtében nem minõsül tûznek és a biztosító nem téríti a kárt, ha a biztosított vagyontárgy azért sérül vagy semmisül meg, mert

- tûz, füst vagy hõ hatásának van kitéve (pl. vasalás, szárítás, sütés, fõzés közben szín és alakváltozás következik be, stb.) vagy

- tûztérbe esik vagy dobják (pl. kályha, tûzhely stb.) vagy

- elektromos berendezésekben, vezetékekben, készülékekben az elektromos áram hatására keletkezik, még akkor sem, ha fényjelenség kíséri vagy

- öngyulladás következik be (pl. szén, széna, gabona stb.).

Ha azonban a fenti okokból keletkezett tûz tovaterjed, a tovaterjedõ tûz következtében sérült más vagyontárgyak kárát a biztosító megtéríti.

1.2 Villámcsapás

1.3 Robbanás

A fentiek következtében nem minõsül robbanásnak és ezért nem téríti a biztosító

a) a centrifugális erõ következtében bekövetkezõ törés;

b) a belsõ égésû motorokban a robbanótérben (motor hengerében) fellépõ robbanás;

c) az elektromos megszakítókban (pl. olaj-, nyomólég- és nyomógáz megszakítókban stb.) a bennük már meglévõ vagy keletkezõ gáznyomás folytán következik be;

d) a repülõgépek hangrobbanása;

e) a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tartály összeroppanása miatt bekövetkezõ károkat.

2. Vihar kockázatok

2.1 Viharkár

az a kár, amelyet a rendkívül heves (15 m/s küszöbértéket elérõ, vagy azt meghaladó) szél nyomó és szívó ereje okoz.

A fentiek következtében nem minõsül viharkárnak és a biztosító nem téríti, ha a lakáson belüli huzat okoz kárt a vagyontárgyakban.

2.2 Jégverés

az a roncsolási kár, amelyet a leesett jégszemek okoznak.

2.3 Hónyomás

az a kár, amelyet az összegyûlt hó súlya okoz a biztosított épületben/építményben.

Az olvadáskor lecsúszó, zuhanó hótömeg, lavina okozta kár nem minõsül hónyomásnak (pl. hófogók és esõcsatornák károsodása)

2.4 Szikla- és kõomlás, földcsuszamlás

az a kár, amelyet a lehulló szikla- és kõzetdarabok, ill. földtömeg okoz.

2.5 Ismeretlen építmény-, üreg beomlása

2.6 Ismeretlen jármû ütközése

az a kár, amit az ismeretlen jármû, illetve annak rakománya a biztosított vagyontárggyal való közvetlen ütközéssel okoz.

2.7 Árvíz

2.8 Földrengés

az a kár, amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérõ földrengés okoz.

2.9 Felhõszakadás

az a kár, amelyet felhõszakadásból eredõ talajszinten áradó nagymennyiségû víz rombolással elöntéssel okoz.

3. Vezetékesvízkár

Vezetékes vízkárnak minõsül a biztosított vagyontárgyak azon kára, amelyeket az épület külsõ határoló falába beépített, vagy azon belül lévõ, valamint a biztosított telken lévõ használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezetõ vezetékeinek és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvízszolgáltató- és központifûtés rendszerek vízvezetékeinek törése, repedése vagy dugulása miatt kilépõ víz okoz.

Nem téríti a biztosító:

a) a biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott tartozékok, szerelvények, berendezések, háztartási gépek, készülékek, és ezek tartozékainak javítási, pótlási költségeit.

b) a kiömlõ folyadék, gõz értékét

c) a gombásodás, penészedés formájában jelentkezõ károkat.

4. Betöréses lopás kockázatok

4.1 Betöréses lopás

4.1.1 Betöréses lopásnak minõsül az a lopáskár, amikor a tettes(ek) a biztosított és lezárt helyiségekbe

a) erõszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém, vagy tetõ kibontásával) betört, behatolt;

b) nehezítõ akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett és alkalmatlan, meglévõ nyíláson keresztül hatol be;

Document Metadata

Table of Contents

Lakásbiztosítási feltételek gyûjteménye

Document Metadata