A 2006. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDÖTT ÉVRE

Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Konszolidált Éves Beszámoló

A 2006. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDÖTT ÉVRE

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok előírásai szerint készítve

(IFRS)

MAGYAR TELEKOM TARTALOMJEGYZÉK A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

Oldal

Konszolidált éves beszámoló:

Független könyvvizsgálói jelentés .................................................……..……………..…..……….. F-2

Konszolidált mérleg 2005. és 2006. december 31-én..........................................................…………....… F-3 Konszolidált eredménykimutatás a 2004., 2005. és 2006. december 31-én végződött évekre....………. F-4 Konszolidált cash-flow kimutatás a 2004., 2005. és 2006. december 31-én végződött évekre.....…..…. F-5 Tőkében bekövetkezett változások – konszolidált kimutatás 2004., 2005. és 2006. december 31-én …... F-6 Kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámolóhoz.….............................…........……..............…..... F-10

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

A MAGYAR TELEKOM NYRT. IGAZGATÓSÁGA ÉS RÉSZVÉNYESEI RÉSZÉRE

KONSZOLIDÁLT MÉRLEG

Megjegyzés 2005

(módosított -

2.1. megjegyzés)

2006 2006

(nem auditált

2.1. megjegyzés)

december 31-én

ESZKÖZÖK

(millió Ft) (millió USD)

Forgóeszközök
Pénzeszközök....................………..……………….……………….…...........................….	6	46 060	77 840	406
Egyéb pénzügyi eszközök …………….……………………..…………………………..	7	1 817	2 692	14
Követelések......................................……………………..……….………………………...	8	95 956	104 016	543
Nyereségadó követelés …………………………………………………………………….	9	1 679	6 735	35
Készletek ...….........................................................................………………………...…..	10	8 414	10 460	54
Értékesítésre kijelölt eszközök….........................................…………......………………..	11	2 302	6 825	36
Forgóeszközök összesen..........….........................................………………..………….		156 228	208 568	1 088
Befektetett eszközök
Tárgyi eszközök – nettó ..…………...…………………..….........................………...…….	12	580 736	550 900	2 875
Immateriális javak – nettó ................................................……………………..……….….	13	319 797	331 740	1 731
Társult vállalatok……………………….........………………..……………...…….…….	14	5 118	5 771	30
Halasztott-adó követelés…...…………………………………....……………………......	9	14 966	9 575	50
Egyéb befektetett eszközök...………………………………………………….…………...	15	6 103	25 041	131
Befektetett eszközök összesen .........……………………..……..…........………………		926 720	923 027	4 817
Eszközök összesen...................................…………………………………..….…………..		1 082 948	1 131 595	5 905
KÖTELEZETTSÉGEK
Rövid lejáratú kötelezettségek
Hitelek kapcsolt vállalatoktól ......................………………........................……………….	16	74 648	74 000	386
Hitelek és egyéb kölcsönök külső felektől ..……...............................................…………	17	43 602	29 605	155
Szállítók és egyéb kötelezettségek……..........………………………………………..…..	18	119 464	200 589	1 047
Nyereségadó kötelezettség ……………………………………………………..…………..	9	1 472	1 736	9
Halasztott bevételek ...............................……………..………………..……………..….…	19	918	234	1
Kötelezettségekre és költségekre képzett céltartalék ……………………..…….………….	20	6 817	8 414	44
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen...............……………..………….…………		246 921	314 578	1 642
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Hitelek kapcsolt vállalatoktól.......................…………………………..…...…………….	16	212 000	185 432	968
Hitelek és egyéb kölcsönök külső felektől…..…...............................................…………	17	14 215	20 697	108
Halasztott bevételek .......................………………………………..………………….……	19	267	170	1
Halasztott-adó kötelezettség……………….……….……………………..………………..	9	3 189	5 647	29
Kötelezettségekre és költségekre képzett céltartalék….………………………...………….	20	3 141	3 344	17
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek...........…………….…………………..…………….	18	5 521	8 560	45
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen……..…………………..…....……………		238 333	223 850	1 168
Kötelezettségek összesen ........................………………………………..…….…………..		485 254	538 428	2 810
TŐKE
Saját tőke
Jegyzett tőke..................…………………...….…………………..………...………………	000 000		000 277	544
Tőketartalék …………..................………………………..……………………….……..	27 382		27 380	143
Saját részvények……………………...……………………...…………………..………..	(1 926)		(1 504)	(8)
Halmozott átértékelési különbözet………………………………..………………………	(420)		(1 474)	(8)
Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka - adóval csökkentve…….………	149		-	-
Részvénnyel kifizetett részvény alapú tranzakciókra képzett tartalék…………………..…	119		49	-
Eredménytartalék..........................……………………………..…………………………	397 982		397 311	2 074
Saját tőke összesen ……...........................................…………………………..……….	527 567		526 039	2 745
Kisebbségi részesedések …………………….…………………………………………..	70 127		67 128	350
Tőke összesen ………………………………...……………………………………………	597 694		593 167	3 095
Források összesen………………………... ……………........…………......……………...	1 082 948		1 131 595	5 905

A konszolidált éves beszámolót az Igazgatóság 2007. március 22-én kibocsátásra jóváhagyta, és nevében aláírásával hitelesítette:

Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxxx Xxxxx Xxxxx

Elnök-vezérigazgató Gazdasági vezérigazgató-helyettes

KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁS

Megjegyzés 2004

(módosított -

2.1. megjegyzés)

2005

(módosított -

2.1. megjegyzés)

2006 2006

(nem auditált

2.1 megjegyzés)

december 31-ével végződött évben (millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó

adatok)

(millió USD)

Vezetékes szolgáltatások bevétele ……….......….......….	00	000 000	000 000		000 000		0 000
Mobil szolgáltatások bevétele............................…...…...	22	264 809	285 848 327 330 1 708
Bevételek összesen...................................…..........…….		000 000	000 054		671 196		3 503
Személyi jellegű ráfordítások...........................….......…. Értékcsökkenési leírás és amortizáció...............…...…....	23	(109 497) (137 666)	(92 783) (114 686)		(95 253) (122 249)		(497) (638)
Más hálózat-üzemeltetőknek történt kifizetés……...…... Értékesített távközlési berendezések beszerzési értéke …………………………..……………		(87 483) (40 971)	(88 587) (37 221)		(93 154) (59 714)		(486) (312)
Egyéb működési költségek	25	(134 577)	(148 032)		(168 010)		(877)
......…...............................….
Működési költségek..................................……........…..		(510 194)		(481 309)		(538 380)		(2 810)
Egyéb működési bevételek ……………………………..	26	7 121		8 009		3 575		19
Működési eredmény...................……..….................….		93 719		141 754		136 391		712
Pénzügyi ráfordítások…………………….…………….	27	(37 914)		(34 497)		(30 102)		(157)
Pénzügyi bevételek...........................................….....….	28	1 768		2 996		4 692		24
Részesedés társult vállalatok eredményéből …………...	14	1 896		330		703		4
Adózás előtti eredmény.................................……...….		59 469		110 583		111 684		583
Nyereségadó…...…........................................….…....…	9	(16 142)		(21 858)		(24 220)		(126)
Adózott eredmény ........................................….………		43 327		88 725		87 464		457
A Társaság részvényeseire jutó eredmény (Éves eredmény)................……..................……………		34 641		78 415		75 453		394
Kisebbségi részesedésekre jutó eredmény ......................		8 686		10 310		12 011		63
		43 327		88 725		87 464		457
Egy részvényre jutó hozam (EPS)
A Társaság részvényeseire jutó eredmény (Éves eredmény).....................................……..………...		34 641		78 415		75 453		394
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer)……………...…………..		1 037 912		1 038 803		1 040 321
Részvényhígulást eredményező részvényopciók átlagos száma (ezer)…………………………..………………...		318		417		290
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer) higított EPS számításhoz………...…....		1 038 230		1 039 220		1 040 611
Egy részvényre jutó hozam (Ft és USD)……..….……..		33,38		75,49		72,53		0,38
Egy részvényre jutó higított hozam (Ft és USD)……….		33,37		75,46		72,51		0,38

KONSZOLIDÁLT CASH-FLOW KIMUTATÁS

Megjegyzés	2004	2005	2006	2006
	(módosított -	(módosított -
	2.1. megjegyzés)	2.1. megjegyzés)

Üzleti tevékenységből származó cash-flow		(millió	Ft)	(millió USD) (nem auditált - 2.1. megjegyzés)
Működésből származó cash-flow………..………………..	29	245 773 243 893	236 888	1 236
Fizetett kamat .................................…………………....		(34 030) (31 078)	(29 876)	(156)
Fizetett nyereségadó ..………......................………..........		(21 992) (11 479)	(19 388)	(101)
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow ..………		189 751 201 336	187 624	979
Befektetési tevékenységből származó cash-flow Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése……….	30	(91 748) (103 587)	(96 790)	(505)
Leányvállalatok és egyéb befektetések beszerzése…...…..	31	(17 273) (35 927)	(35 327)	(184)
Felvásárolt leányvállalatok pénzeszközei………...………	5	16 1 866	379	2
Xxxxxx kamat........................................…………….....….		1 452 2 195	2 002	10
Kapott osztalék............................…………………......….		2 633 1 729	157	1
Egyéb pénzügyi eszközök eladása / (beszerzése) – nettó ..		43 (371)	407	2
Leányvállalat értékesítéséből származó bevétel………..		- -	115	1
Befektetett eszközök értékesítéséből származó bevétel…..		4 090 2 529	6 798	35
Befektetési tevékenységből származó nettó cash-flow......		(100 787) (131 566)	(122 259)	(638)
Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow Részvényeseknek és kisebbségi		(78 294) (84 551)	(77)	-
részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék ……………… Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele……………..………		338 680 263 329	183 051	955
Hitelek és egyéb kölcsönök törlesztése.........………..…		(332 481) (242 595)	(218 619)	(1 141)
Saját részvény eladása ……… ……………………….…..		- 1 969	491	3
Pénzügyi tevékenységből származó nettó cash-flow .....		(72 095) (61 848)	(35 154)	(183)
Pénzeszközök árfolyamnyeresége /(vesztesége)…….…...		(2 122) 1 259	1 569	8
Pénzeszközök változása ……….….....……….……………		14 747 9 181	31 780	166
Pénzeszközök az év elején ..............................………..….		22 132 36 879	46 060	240
Pénzeszközök az év végén ……..........................…...…....	6	36 879 46 060	77 840	406

Xxxxx-		Xxxxxxxx	Tőke-	Saját	Halmozott	Értékesíthető	Részvényben	Eredmény	Saját tőke Kisebbségi		Tőke
részvények		tőke	tartalék	részvény	átértékelési	pénzügyi	kifizetett	-tartalék	részesedés
száma (a)		(a)	(b)	(c)	különbözet (d)	eszközök átértékelési tartaléka - adóval	részvény alapú tranzakciók tartaléka (f)	(g)	(h)
						csökkentve
						(e)
Egyenleg 2004. január 1-jén …………………………...	1 042 811 600	104 281	27 382	(3 842)	825	-	-	431 464	560 110	70 274	630 384
Osztalék (i) ………………………………………...……..								(72 654)	(72 654)		(72 654)
Kisebbségi részvényeseknek jóváhagyott osztalék (j) ...…									-	(5 651)	(5 651)
Akvizíciók (k) ………………………………….………...									-	(9 109)	(9 109)
T-Systems Hungary-ben lévő részesedés megszerzése ….								(1 679)	(1 679)		(1 679)
Halmozott átértékelési különbözet ……………….………					(3 851)				(3 851)	(4 103)	(7 954)
Éves eredmény ………………………..………………….								34 641	34 641	8 686	43 327
Korábbi beszámoló szerinti egyenleg
2004. december 31-én	1 042 811 600	104 281	27 382	(3 842)	(3 026)	-	-	391 772	516 567	60 097	576 664
Az IAS 39 változásainak alkalmazása- adóval csökkentve
(2.6. megjegyzés) ………………………………………...								(733)	(733)	-	(733)
IFRS 2 alkalmazása (2.18 (c) megjegyzés) ………………							178	(178)	-	-	-
Módosított egyenleg 2004. december 31.-én ……….…	1 042 811 600	104 281	27 382	(3 842)	(3 026)	-	000	000 000	515 834	60 097	575 931
Osztalék (i) ……………………...………………………..								(72 654)	(72 654)		(72 654)
Kisebbségi részvényeseknek jóváhagyott osztalék (j) ...…									-	(11 913)	(11 913)
Akvizíciók (k) ……...........................................................									-	9 447	9 447
Telit eladása ………………..….........................................								495	495		495
TSH tőkejuttatás ……………………...…………………..								669	669		669
Menedzsment által lehívott részvényopciók (m) …...……				1 916				196	2 112		2 112
Vezérigazgató által lehívott részvényopciók (m) ………..							(143)		(143)		(143)
Részvény alapú kifizetések (24. megjegyzés) …………							84		84		84
Halmozott átértékelési különbözet ……………….………					2 606				2 606	2 141	4 747
Éves eredmény – korábbi beszámoló szerint …………..								78 564	78 564	10 355	88 919
IAS 39 változásának hatásai - adóval csökkentve (2.1.1.								(149)	(149)	(45)	(194)
megjegyzés)……………………………….……………
Éves eredmény - módosított …………..………………...								78 415	78 415	10 310	88 725
Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartalékának						149			149	45	194
változása (7. megjegyzés) ………………………..………
Beszámoló szerinti egyenleg 2005. december 31-én…	1 042 811 600	104 281	27 382	(1 926)	(000)	000	000	000 000	000 567	70 127	597 694

Xxxxx-		Xxxxxxxx	Tőke-	Saját	Halmozott	Értékesíthető	Részvényben	Eredmén	Saját tőke	Kisebbségi	Tőke
részvények		tőke	tartalék	részvény	átértékelési	pénzügyi	kifizetett	y-tartalék		részesedés
száma (a)		(a)	(b)	(c)	különbözet (d)	eszközök átértékelési tartaléka - adóval	részvény alapú tranzakciók tartaléka (f)	(g)	(h)
						csökkentve
						(e)
Egyenleg 2006. január 1-jén ……………………...……...	1 042 811 600	104 281	27 382	(1 926)	(000)	000	000	000 000	000 567	70 127	597 694
Tőkecsökkenés a T-Mobile-lal való összeolvadás miatt (n)	(43 385)	(4)	(2)					(12)	(18)		(18)
Osztalék (i) ……………...…………………………...……..								(76 122)	(76 122)		(76 122)
Kisebbségi részvényeseknek jóváhagyott osztalék (j) …..…									-	(43)	(43)
Cardnet eladása (o) ………………………….……………...									-	(71)	(71)
MakTel saját részvény vásárlása (p) ……………………..									-	(14 856)	(14 856)
TSH üzletág értékesítésének eredménye (l) ……...………...								205	205		205
Részvény alapú kifizetések (24. megjegyzés) ………...…							36		36		36
Vezérigazgató által lehívott részvény opciók (q) ……......							(249)	(139)	(388)		(388)
Menedzsment által lehívott részvény opciók (m) …...…......				422				87	509		509
Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartalékának
változása (7. megjegyzés) ………………………….………						(149)			(149)	(45)	(194)
Halmozott átértékelési különbözet …………....……………					(1 054)				(1 054)	5	(1 049)
Éves eredmény ………………………..…………...……….								75 453	75 453	12 011	87 464
Egyenleg, 2006. december 31-én ………..……...………..	1 042 768 215	104 277	27 380	(1 504)	(1 474)	-	49	397 311	526 039	67 128	593 167
Ebből: saját részvény ……………………...……………….	(1 917 824)
Forgalomban levő törzsrészvények száma
2006. december 31-én …………………………………..	1 040 850 391

(a) A 2006. december 31-én forgalomban lévő 1 042 768 215 (100 forint névértékű) törzsrészvényen kívül a saját tőke részét képezi egy darab 10 000 forint névértékű B sorozatú elsőbbségi részvény. Ez a B sorozatú részvény az Informatikai és Hírközlési Minisztérium tulajdonában van, és bizonyos jogokat biztosít tulajdonosának, beleértve az információhoz való hozzájutás és egy igazgató kinevezésének jogát. Ilyen részvényt csak a Kormány vagy annak delegáltja birtokolhat. A magyar Országgyűlés elé beterjesztettek egy törvénytervezetet, amelynek elfogadása esetén ezt az elsőbbségi részvényt megszűntetnék, és törzsrészvénnyel helyettesítenék, így szüntetve meg a fenti speciális jogokat. 2006. december 31-én a kibocsátásra engedélyezett részvények száma 1 042 768 215.

(b) A tőketartalékban a Társaság tőkeemelése során a részvényekért kapott, a névértéket meghaladó összeg szerepel.

(d) A külföldi leányvállalatok konszolidációja kapcsán felmerült árfolyam különbözet a halmozott átértékelési különbözet soron jelenik meg.

(e) Az értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka tartalmazza a nem realizált nyereségek és veszteségek adóhatások figyelembevételével meghatározott értékét (7. megjegyzés).

(f) A részvényalapú kifizetésekre képzett tartalék tartalmazza a részvényalapú kompenzációs programok tőkében elhatárolt összegét. Ha a program során tőke instrumentumok kibocsátására és saját részvények felhasználására kerül sor, a halmozott összeget kivezetjük a tartalékból (24. megjegyzés).

(g) Az eredménytartalékban van a Csoport halmozott, osztalékként nem kifizetett eredménye. A Társaságnak a magyar törvények szerint osztalékként kifizethető tartalékai 2006. december 31-én körülbelül 294 000 millió forintot tettek ki (2005. december 31-én 282 000 millió forint).

(h) A kisebbségi részesedés a Csoport kevesebb, mint 100%-os tulajdonú leányvállalatainak kisebbségi részvényeseire jutó nettó eszközállomány.

(i) 2006-ban a Magyar Telekom Nyrt. 73 forint részvényenkénti osztalék kifizetéséről döntött (2005-ben 70, 2004-ben 70 forint/részvény).

(j) 2004-ben és 2005-ben a kisebbségi részvényeseknek jóváhagyott osztalék szinte teljes egészében a Magyar Telekom macedón leányvállalatának, a Maktel kisebbségi részvényeseinek jóváhagyott osztalékát tartalmazta. 2006-ban a Maktel nem döntött osztalék fizetéséről. 2006-ban a kisebbségi részvényeseknek fizetett osztalék a kisebb leányvállalatok kisebbségi részvényeseinek jóváhagyott osztalékot tartalmazza.

(k) 2004-ben az akvizíciók soron bemutatott kisebbségi részesedés csökkenés újabb Stonebridge részvények vásárlását és más konszolidált leányvállalatokban lévő részesedés növekedését mutatja. A 2005-ben bekövetkezett növekedés a Crnogorski Telekom (CGT) 76,53%-os részesedése megvásárlásának eredménye (5. megjegyzés).

(l) 2006-ban a TSH eladta egyik üzletágát egy másik Deutsche Telekom Csoport tagnak. A tranzakció 418 millió Ft nyeresége a TSH nettó eszközállományának növekedését eredményezte A Csoport részesedése a befektetés eladásából származó nyereségből (205 millió Ft) közvetlenül az eredménytartalékban került elszámolásra.

(m) 2005-ben a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója és más vezetői részvényopcióik egy részét lehívták, melyhez a Társaság az opciós program céljára fenntartott saját részvényeit használta fel. A tranzakciók során a Társaság eladott 2 443 341 darab saját részvényt az elnök-vezérigazgatónak és más vezetőinek a rögzített opciós áron. A saját részvények eladásából a Társaság 53 millió forintos nyereséget realizált, (-143 millió forint a részvényben kifizetett részvény alapú tranzakciók tartalékában, míg 196 millió forint az eredménytartalékban került elszámolásra). 2006-ban a vezetők további részvényopciókat hívtak le, amely teljesítéséhez a társaság saját részvényeit használta fel. A tranzakciók során a Társaság eladott 538 835 darab saját részvényt a vezetőinek a rögzített opciós áron. A saját részvények eladásából származó 87 millió forintos nyereség a Társaság eredménytartalékában került elszámolásra. Részletek a 24. megjegyzésben olvashatóak.

(n) 2006-ban a Magyar Telekom Nyrt. összeolvadt a T-Mobile Magyarországgal. Az összeolvadás során 43 385 részvény tulajdonosa nyilatkozott úgy, hogy nem kíván az összeolvadt Társaság tulajdonosa lenni. Következésképpen a Társaság bevonta ezeket a részvényeket, így csökkent a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék összege, és kifizette a részvényeseket. Az új társaság 43 385-tel kevesebb részvénnyel lett bejegyezve.

(o) 2006-ban a Társaság eladta 72%-os részesedést a Cardnet-ben, amely a kisebbségi részesedés csökkenésével járt (5.4. megjegyzés).

(p) 2006-ban a Maktel visszavásárolta saját részvényeinek 10%-át a macedón kormánytól, a kormány tulajdonában lévő részvények eladására kiírt nyilvános tender keretében. A tranzakció eredményeképpen a Magyar Telekom részesedése a MakTel-ben és a T-Mobile MK-ban 51%-ról 56,67%-ra nőtt, amely a kisebbségi részesedés csökkenésével járt. (5.1.5. megjegyzés)

(q) 2006. december 5-én lemondott Xxxxxx Xxxx, a Társaság korábbi elnök-vezérigazgatója. A közös megállapodás értelmében Xxxxxx xx 1 181 178 részvényopciót hívott le, ebből 487 465 eredetileg csak 2007. július 1-jétől lett volna lehívható, de előrehozták a lehívás idejét. A teljes tranzakció kifizetése készpénzben történt, az eredeti megállapodástól eltérően, amely szerint részvényekben történt volna a kifizetés. 2006. december 31-ig a Társaság 155 millió Ft értékben halmozott fel tartalékot a részvényben fizetendő részvény alapú tranzakciók kifizetésére (beleértve 7 millió Ft-ot, a határidő előtti lehívás miatt), amelyből 106 millió Ft-ot feloldottunk. A tartalék 49 millió Ft-os záró egyenlege a Xxxxxx xx által még lehívható 103 530 opció (2000-ben adott) értékét mutatja (24. megjegyzés).

Az éves beszámoló elfogadásával egy időben a Társaság Igazgatósága 70 Ft részvényenkénti osztalék kifizetésére irányuló javaslatot terjeszt a Társaság 2007. áprilisában tartandó Éves Rendes Közgyűlése elé.

1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

1.1 A Társaságról

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a “Társaság” vagy a “Magyar Telekom Nyrt.”) leányvállalataival együtt alkotja a Magyar Telekom Csoportot („Magyar Telekom” vagy

„Csoport”). A Magyar Telekom Magyarország, Macedónia és Montenegró vezető távközlési szolgáltatója, míg Bulgáriában, Romániában és Ukrajnában alternatív távközlési szolgáltató. A szolgáltatásokat különféle, a működés helye szerint hatályos jogszabályok szabályozzák (1.3. megjegyzés).

A Társaságot 1991. december 31-én jegyezték be Magyarországon és 1992. január 1-jén kezdte meg üzleti tevékenységét. A Társaság bejegyzett székhelye: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00, Xxxxxxxxxxxx.

A Magyar Telekom Nyrt. részvényeit a budapesti és New York-i értéktőzsdén jegyzik. A részvények kereskedelme a budapesti értéktőzsdén zajlik, míg a Magyar Telekom egyenként 5 törzsrészvényét megtestesítő amerikai letéti részvényeivel (ADS) a New York-i tőzsdén kereskednek.

A Társaság közvetlen tulajdonosa a MagyarCom GmbH, a társaság részvényeinek 59,21%-át birtokolja, míg a Társaság tényleges tulajdonosa a Deutsche Telekom AG ("DT" vagy "DTAG").

A konszolidált éves beszámoló adatai - egyéb jelölés hiányában - millió Ft-ban szerepelnek az Európai Unió által befogadott módon, a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban.

A Társaság Igazgatósága (Igazgatóság) jóváhagyta a Társaság jelen beszámolójának kibocsátását, de a tulajdonosok éves Közgyűlése, amely jelen beszámoló elfogadására jogosult, az elfogadás előtt kérhet módosításokat. Mivel a tulajdonosok a beszámoló kibocsátását jóváhagyó Igazgatóságban is jelen vannak, rendkívül kicsi annak a valószínűsége, hogy a Közgyűlés módosítási igényt támaszt, és a múltban erre még nem volt példa.

2005. február 22-én a rendkívüli Közgyűlés jóváhagyta a Magyar Távközlési Részvénytársaság (Matáv) nevének Magyar Telekom Részvénytársaságra történő változtatását és termékeinek márkaváltását. Ez a folyamat 2005 decemberére zárult le. A megállapodásnak megfelelően a Deutsche Telekom támogatta a cég és a termékek névváltását. A névváltás és a márkaváltások hatása - 7281 millió Ft költség és 7281 millió Ft kompenzáció - a 2005. december 31-i konszolidált éves beszámolóban a működési költségek között jelenik meg (a 35. megjegyzésben külön soron bemutatva).

2005. december 20-án a Magyar Telekom rendkívüli Közgyűlése döntést hozott a Magyar Telekom Rt. és 100%-os leányvállalata, a T-Mobile Magyarország Rt., egyesüléséről. Mivel az egyesülés az anyavállalat és 100%-os leányvállalata között jött létre, a tranzakciónak nem volt hatása a Csoport, illetve szegmensei konszolidált pénzügyi helyzetére. Az egyesülést a magyar Cégbíróság 2006. február 28-án bejegyezte, ettől az időponttól a két társaság egy jogi személyként folytatja tevékenységét Magyar Telekom Nyrt. néven.

1.2 Bizonyos tanácsadói szerződések ügyében indult vizsgálat

2006. február 13-án a Társaság bejelentette, hogy vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy bizonyos szerződések megkötése ellentétes volt-e a Társaság szabályzataival, illetve a releváns jogszabályokkal. Először a Társaság könyvvizsgálói jeleztek kifogást két, a Társaság egyik leányvállalata által kötött tanácsadói szerződés kapcsán. A vizsgálatok eredményeképpen további két, a Társaság által kötött tanácsadói szerződéssel kapcsolatban merültek fel kérdések. A vizsgálat tárgyát képező négy szerződés összege körülbelül 2 mrd Ft-ot tesz ki. Xxxxxxxxx merült fel azzal kapcsolatban is, hogy néhány dolgozó elektronikus dokumentumok megsemmisítésével akadályozta a vizsgálatot. A vizsgálat következményeképpen a Társaság felfüggesztette néhány dolgozó munkaviszonyát, akik azóta beadták felmondásukat. A független jogi tanácsadó vezetésével és az Ellenőrző Bizottság felügyelete alatt zajló vizsgálat jelenleg is tart.

Bár a vizsgálat még nem zárult le, a vizsgálatot folytató független cég a mai napig tett megállapításai és következtetései szerint a szerződéseket nem teljes egészében a szerződéskötés belső vállalati folyamatainak megfelelően kötötték. Továbbá nem lehetett elégséges bizonyosságot szerezni afelől, hogy a szerződések teljesítéséért fizetett összegekért a Társaság illetve leányvállalatai arányos mértékű haszonhoz jutottak volna. A Társaság 2005. évi gyorsjelentése két fenti szerződéshez kapcsolódóan 1,12 mrd Ft kifizetést aktivált költségként tartalmazott. A vizsgálat megállapításai alapján a Csoport a négy szerződés kapcsán a teljes 2 mrd Ft-os kifizetést egyéb működési költségként számolta el (25. megjegyzés).

A Társaság már bevezetett bizonyos helyesbítő intézkedéseket a tanácsadói szerződések kötésére vonatkozó ellenőrzési folyamatainak fejlesztésére, ideértve egy új irányítási modell bevezetését, a Crnogorsi Telekom Igazgatósági tagjainak leváltását, illetve azon dolgozók munkaszerződésének felbontását, akik bizonyos adatok megsemmisítését kezdeményezték, és ezzel akadályozták a vizsgálatot.

A Társaság Igazgatósága 2006. november 8-án egy szélesebb körű helyesbítő intézkedésekről szóló programot is jóváhagyott, amelyet a közeljövőben tervez bevezetni. Döntés született az akvizíciók és egyéb beszerzések szerkezetének és folyamatának megváltoztatásáról, és egy új belső kontroll rendszer bevezetéséről. 2006. december 5-én a Társaság Igazgatósága a belső kontroll folyamatok további fejlesztéséről és azok bevezetéséről döntött.

A 2005. évi beszámoló véglegesítése a vizsgálatok miatt késett, melynek következménye, hogy a Társaság és néhány leányvállalata nem tudta és esetleg a jövőben nem tudja tartani a magyar és egyéb alkalmazandó törvények és szabályok által előírt kötelezettségeit az auditált éves beszámoló elkészítésére és benyújtására, valamint az éves közgyűlés megtartására vonatkozóan. A Társaságra a késedelmek miatt a mai napig 13 mFt büntetést szabtak ki. A Társaság a vizsgálatról tájékoztatta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, valamint az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletét és Igazságügy Minisztériumát, kapcsolatban áll a fenti hatóságokkal a vizsgálattal kapcsolatban, és számos a hatóságok által feltett kérdésre válaszolt már.

1.3 Nyilvános szolgáltatások koncessziós- és licenc szerződései

Magyar vezetékes szolgáltatások

A Társaság Magyarország piacvezető vezetékes távközlési szolgáltatója. A 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Elektronikus Hírközlési Törvény, EHT), a távközlési szektor jelenleg hatályos jogszabálya, 2004. január 1-jén lépett életbe. A legfőbb felügyelő testület a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH). A Magyar Telekom Nyrt. és leányvállalata, az Emitel, korábbi koncessziós területükön egyetemes távközlési szolgáltatónak minősülnek.

Az EHT értelmében az egyetemes szolgáltatás olyan alapvető szolgáltatás, amely minden ügyfél számára elérhető áron hozzáférhető. Az egyetemes szolgáltatók a nettó elkerülhető költségeik kompenzációjára jogosultak, kivéve az egyéni előfizetőknek kínált kedvezményes előfizetői csomagok költségeit.

2004-ben az NHH 18 fontos piacot különített el az elektronikus hírközlés területén. 2004-ben és 2005-ben a Társaság 12 piacon minősült jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak (JPE). A 12 piac felöleli a kis- és nagykereskedelmi távbeszélő szolgáltatásokat, a nagykereskedelmi bérelt vonali és végződtetési szolgáltatásokat és a szélessávú szolgáltatások nagykereskedelmi piacát. 2006 végén az NHH újrakezdte a 18 piac elemzését. Valószínűsíthető, hogy a Magyar Telekom ugyanazon a 12 piacon minősül majd JPE-nek, mint korábban.

Magyarországon jelenleg a kiskereskedelmi tarifa-szabályozás az egyetemes szolgáltatásokon kívül csak a lakossági és üzleti hozzáférési piacra vonatkozik. A szabályozás az árplafon módszer segítségével történik. Az egyetemes szolgáltatási csomagok maximális ára szabályozva van. A lakossági és üzleti hozzáférési piacon megjelenő JPE szolgáltatók miatt új árplafon bevezetése vált szükségessé minden előfizetési díj tekintetében is.

Az EHT értelmében a JPE szolgáltatóknak referencia ajánlatot kell készíteniük a helyi hurok és a szélessávú hálózat átengedésre vonatkozóan (RIO), továbbá mindkét szolgáltatást kötelesek egyéb távközlési szolgáltató kérésére nyújtani. A JPE szolgáltató referencia ajánlatát az NHH-nak jóvá kell hagyni. E szolgáltatások árképzése - egy 2003-as miniszteri rendelet alapján - a teljes felosztott költség módszer szerint történik.

A JPE szolgáltató visszautasíthatja a helyi hurok átengedését műszaki akadály esetén, illetve ha a helyi hurokhoz vagy a szélessávú hálózatához való hozzáférés veszélyezteti a JPE hálózatának egységét. A JPE szolgáltató kötelezett az összekapcsolási díjak tekintetében is referencia ajánlatot készíteni, és ezt a szolgáltatást az ajánlatnak megfelelően egyéb távközlési szolgáltatók kérésére biztosítani. A JPE szolgáltató referencia ajánlatát az NHH-nak jóvá kell hagyni. Az árképzés a hosszú távú előremutató különbözeti költség (LRIC) módszer alapján történik.

Az EHT értelmében a hangalapú szolgáltatást igénybe vevő ügyfeleknek joguk van minden irányú híváskezdeményezés esetén - az internetet is ideértve - más szolgáltató választásához, amelyet egy adott telefonszám vagy előhívó szám tárcsázásával érhetnek el. A szabad hálózatválasztás feltételeit az érintett szolgáltatók közötti összekapcsolási szerződés rögzíti.

A törvény a vezetékes szolgáltatókat 2004. január 1-jétől a számhordozhatóság biztosítására kötelezi. Ez lehetővé teszi az előfizetők számára, hogy szolgáltató váltáskor ugyanabban a földrajzi körzetben megtarthassák eredeti telefonszámukat.

Macedón vezetékes szolgáltatások

A Csoport leányvállalata, a MakTel tevékenysége révén a macedón távközlési piacon is jelen van. A MakTel a legnagyobb vezetékes távközlési szolgáltató Macedóniában. A macedón távközlési szektort a 2005. márciusában hatályba lépett Elektronikus Kommunikációs Törvény (EKT) szabályozza. A MakTel, koncessziós szerződése szerint (a régi távközlési törvény értelmében) 2018. december 31-ig jogosult a szolgáltatások nyújtására. Emellett a MakTel kizárólagos jogokkal rendelkezett 2004. december 31-ig a vezetékes távközlési szolgáltatások és a bérelt vonali szolgáltatások piacán, továbbá a vezetékes nyilvános telekommunikációs hálózatok tervezésére, bérbe adására, birtoklására, fejlesztésére, karbantartására és működtetésére. Ezek a

kizárólagos jogok kiterjedtek a helyi, helyközi és nemzetközi nyilvános vezetékes távbeszélő szolgáltatásokra az alkalmazott technológiától függetlenül, beleértve az Internet Protokol (IP) szolgáltatások keretében történő hangátvitelt is.

A kizárólagossági időszakban a MakTel-nek egyetemes szolgáltatásokat kellett nyújtania. Várhatóan az Elektronikus Kommunikációs Ügynökség (Ügynökség) nyilvános tendert fog kiírni egy vagy több egyetemes szolgáltató kiválasztására 2007-ben, a 2006. decemberében hatályba lépett törvények által előírt feltételeknek megfelelően.

A MakTel árképzésének szabályozói keretét a jelenleg érvényes koncessziós szerződés adja. Az EKT hatályba lépésével az Ügynökség szabályozhatja a vezetékes távközlési szolgáltatások kiskereskedelmi árait. A nagykereskedelmi szolgáltatások árképzése a teljes felosztott költség (FDC) módszer alapján történik. A hosszú távú előremutató költség (LRIC) módszer 2007 júliusában kerül bevezetésre.

A koncessziós szerződéseket várhatóan harmonizálják az EKT rendelkezéseivel. Az EKT szerint a MakTel JPE szolgáltatónak minősül a vezetékes távbeszélő hálózatok és szolgáltatások piacán, beleértve az adatátviteli és bérelt vonali hálózatokhoz való hozzáférés piacát is.

A MakTel, mint JPE, előfizetői számára hozzáférést kell, hogy biztosítson bármelyik érvényes összekapcsolási szerződéssel rendelkező szolgáltató nyilvánosan elérhető távközlési szolgáltatásához. 2006. november 15-én a MakTel aláírta az első összekapcsolási díjakról szóló referencia ajánlaton (RIO) alapuló összekapcsolási szerződést egy alternatív vezetékes szolgáltatóval. A versenytárs távolsági, mobil hálózatba irányuló és nemzetközi hívásokra vonatkozó ajánlata 2007. első negyedévében várható. A számhordozhatóság teljes bevezetésének tervezett időpontja 2007. július 1. A rövid határidő miatt a számhordozhatóság bevezetése technikailag nem kivitelezhető, ezért a MakTel megteszi a szükséges jogi lépéseket.

Montenegrói vezetékes szolgáltatások

A Crnogorski Telekom (CGT), a Csoport montenegrói leányvállalata, birtokolja az egyetlen vezetékes távközlési szolgáltatásra kiadott licencet Montenegróban, annak ellenére, hogy a 2000-ben hatályba lépett távközlési törvény (2000-es Törvény) által biztosított kizárólagosság 2003 végén lejárt. A licenc többek között belföldi és nemzetközi hang- és adatátviteli szolgáltatások, VOIP, bérelt vonali, nyilvános telefon és értéknövelt szolgáltatások nyújtására jogosítja fel a CGT-t.

Montenegróban a távközlési szektort a 2000-es Törvény szabályozza. A 2000-es Törvény megalapította a széles jogkörrel rendelkező Távközlési Ügynökséget és létrehozott egy engedélyezési rendszert, mely szerint minden távközlési tevékenységet a Távközlési Ügynökségnek kell jóváhagyni. Bár 2006-ban egy új versenytörvény lépett hatályba, mégsem hoztak létre egy versenyhivatalt, és jelenleg nincs sem fogyasztóvédelmi törvény sem fogyasztóvédelmi ügynökség Montenegróban.

A CGT árait a Távközlési Ügynökségnek kell jóváhagynia. A CGT árszerkezete jelenleg igen kiegyensúlyozatlan. A havi előfizetési díjak és a helyi hívások díjai alacsonyak, míg a távolsági és nemzetközi hívások díjai meglehetősen magasak, továbbá az üzleti előfizetők hozzávetőleg kétszer akkora díjat fizetnek, mint az egyéni előfizetők. A privatizációs eljárás során megállapodás született a montenegrói kormányzattal a vonalhozzáférési és forgalmi díjak költségalapú kiegyenlítésének ütemezéséről, a piaci liberalizáció időzítéséhez igazodva. Az első, 2006 negyedik negyedévében esedékes díjkiegyenlítést a társaság márkaváltása miatt esetlegesen felmerülő átfedések miatt 2007 második negyedévére halaszották.

Bár a 2000-es Törvény definiálja az egyetemes szolgáltatás fogalmát, végrehajtó szabályozás az egyetemes szolgáltatásról a mai napig nem lépett hatályba.

A CGT köteles átlátható és nem diszkriminatív összekapcsolási megállapodást kötni azokkal a szolgáltatókkal, akik a CGT hálózatához hozzáférést kérnek. A 2000-es Törvény értelmében a CGT köteles

nyilvánosságra hozni egy referencia összekapcsolási ajánlatot (RIO), de az ajánlattól eltérő feltételekben is szabadon megállapodhat a szolgáltatókkal.

Montenegróban nincs számhordozhatósági, helyi hurok átengedési, szélessávú hálózat átengedési, valamint számviteli szétválasztási kötelezettség.

2006 negyedik negyedévében egy kábel televíziós tenderrel, 2007 első negyedévében pedig egy vezeték nélküli hozzáférésre vonatkozó versenytárgyalás kiírásával kívánják a potenciális vezetékes versenytársak számára lehetővé tenni, hogy alternatív technológiával belépjenek a piacra.

Szerbia-Montenegró stabilizációs és társulási megállapodásról tárgyalt az Európai Unióval. A megállapodás nagyon hasonló a Horvátországgal és Xxxxxxxxxxxx kötött megállapodáshoz, így megköveteli, hogy a távközlési szabályozások harmonizáljanak az EU szabályozói keretrendszerével. Montenegró a 2000-es Törvény várható módosításaival ezeknek a követelményeknek nagymértékben meg fog felelni. Mivel 2006-ban Montenegró önálló állam lett, újra kell kezdenie a tárgyalásokat a stabilizációs és társulási megállapodásról, de ez várhatóan nem lesz hatással a dokumentum távközléssel kapcsolatos részére.

Magyar mobil szolgáltatások

A Csoport vezető szerepet tölt be a magyar mobilszolgáltatások piacán, mobil üzletága, a T-Mobile Magyarország (T-Mobile H) révén.

A koncesszió eredeti időtartama a GSM 900-as közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás esetében a koncessziós szerződés aláírásának időpontjától számított 15 év (1993. november 4. - 2008. november 4.). 1999. október 7-én a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és a T-Mobile H aláírta a módosított koncessziós szerződést, amely kiterjesztette a T-Mobile H szolgáltatási jogait és kötelezettségeit az 1800 MHz- es frekvenciára Magyarországon. A DCS 1800-as közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás esetében a koncesszió időtartama 15 év az új koncessziós szerződés aláírásától számítva (1999. október 7. - 2014. október 7.).

A miniszter meghosszabbíthatja a GSM 900 és a DCS 1800 közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatások koncessziós szerződését azok lejáratakor további 7,5 évvel versenytárgyalás kiírása nélkül.

2002 novemberében a Hírközlési Felügyelet (HÍF) a T-Mobile H-t JPE szolgáltatónak minősítette az összekapcsolási szolgáltatások piacán.

2004. december 7-én a T-Mobile H kizárólagos jogot szerzett az IMT2000/UMTS mobil telekommunikációs rendszer (3G rendszer) telepítéséhez és működtetéséhez szükséges bizonyos frekvenciasávok használatára. A frekvencia használati jog 15 évre szól (2019. december 7-ig), és további 7,5 évvel meghosszabbítható. A T- Mobile H a licenc szerződés értelmében a koncesszió megszerzését követő 12 hónapon belül köteles volt megkezdeni a 3. generációs mobil szolgáltatást Budapest belvárosában, mely kötelezettségét teljesítette. Ezen kívül a licenc megszerzésétől számított 36 hónapon belül köteles a szolgáltatást a lakosság 30%-ához eljuttatni. A T-Mobile H 2005. augusztus 26-án indította, és azóta működteti a 3G szolgáltatást a koncessziós szerződés feltételeinek megfelelően.

2004 májusa óta a T-Mobile H-ra is vonatkozik a számhordozhatósági szabályozás.

2005 januárjában és 2006 októberében az NHH JPE-nek minősítette a T-Mobile H-t, a mobil hangvégződtetési piacon, és jelenleg a hálózatába irányuló hívások végződtetési díjai vonatkozásában a szabályozó által előírt kötelezettségeinek kell eleget tennie.

Macedón mobil szolgáltatások

A T-Mobile Macedonia (T-Mobile MK), a Magyar Telekom leányvállalata, Macedónia vezető mobil szolgáltató társasága. A koncessziós szerződése értelmében a társaság jogosult mobil távközlési szolgáltatások nyújtására 2018. december 31-ig, és ez további 20 évre meghosszabbítható versenytárgyalás kiírása nélkül. A koncessziós szerződés értelmében a T-Mobile MK-nak joga van mobil távközlési szolgáltatások nyújtására, valamint nyilvános mobil távközlési hálózatok tervezésére, bérbe adására, birtoklására, fejlesztésére, karbantartására és működtetésére a Macedón Köztársaság területén, továbbá Macedónia és Macedónián kívüli területek közötti szolgáltatás nyújtására. Az EKT szerint a T-Mobile MK adat- és rádió-átvitelhez nyilvános hálózat biztosítására, és a kapcsolódó adat- és rádió kommunikációs szolgáltatások nyújtására jogosult.

A mobil szolgáltatások díjait a szolgáltatók szabadon határozhatják meg. Az EKT a domináns pozíció elleni intézkedés érdekében lehetővé teszi az Ügynökség számára, hogy szabályozott kiskereskedelmi díjakat írjon elő a mobil piacon.

Amennyiben az Ügynökség valamelyik mobil szolgáltatót JPE-nek minősíti, megkövetelheti, hogy az összekapcsolási díjak átláthatóak és költség alapúak legyenek.

A JPE minősítés után a T-Mobile MK-nak biztosítania kell a szolgáltató választás lehetőségét. A számhordozhatósággal kapcsolatos elvárások a mobil piacon is érvényesek.

A koncessziós szerződés szerint a T-Mobile MK-nak kizárólagos joga van a GSM 900 sávban a 3-as sávszélesség használatára, és jogosult annyi bázisállomás üzemeltetésére, amennyire a mobil nyilvános távközlési szolgáltatások nyújtásához szüksége van. A T-Mobile MK ezeket a frekvenciákat a koncessziós szerződés feltételeinek és kikötéseinek megfelelően használhatja.

Montenegrói mobil szolgáltatások

A T-Mobile Crna Gora (T-Mobile CG), a Magyar Telekom Nyrt. leányvállalata, a Montenegróban kiadott két GSM licenc egyikének birtokosa. A T-Mobile CG 2000. július 1-jén lépett be a mobil távközlési piacra, négy évvel a már piacon levő első szolgáltató belépése után.

Montenegróban a távközlési szektort a Távközlési Törvény szabályozza, bár nincsenek speciális előírásai a mobil szolgáltatókra vonatkozóan.

A T-Mobile CG-nek tervezett díjváltoztatásairól tájékoztatnia kell a Távközlési Ügynökséget, de annak nincs joga beavatkozni a társaság árpolitikájába.

Számhordozhatósági kötelezettség nem terheli a T-Mobile CG-t.

2006 decemberében a montenegrói távközlési szabályozó a 3G mobil frekvenciákra vonatkozó tendert írt ki. A kormányzat kettő 3G licenc és egy harmadik szolgáltató részére egy kombinált 2G/3G licenc kibocsátását tervezi. A Csoport részt kíván venni a tenderen.

2 SZÁMVITELI POLITIKA

2.1 Az éves beszámoló készítésének alapja

A konszolidált éves beszámoló az alábbi számviteli politikában ismertetett eltérések kivételével a bekerülési érték elve alapján készül, összhangban az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS). A Magyar Telekom esetében ez azonos az IASB által kiadott, 2006-ban hatályos IFRS- szel.

A konszolidált éves beszámolóban minden adat millió forintban („Ft”) szerepel. A könnyebb érthetőség érdekében a 2006. évi konszolidált mérleg, eredménykimutatás és cashflow kimutatás adatai millió dollárban („USD”) is szerepelnek; 1 USD = 191,62 Ft árfolyamon átszámítva (a Magyar Nemzeti Bank 2006. december 31-én érvényes hivatalos árfolyama). Ezen átszámítások pótlólagos információként szolgálnak, és nem auditáltak.

Az IFRS szerinti beszámoló elkészítése kritikus számviteli becsléseket, valamint vezetői döntések meghozatalát követeli meg a Csoport számviteli politikájának alkalmazása során. A magas szintű döntéseket igénylő illetve kiemelten összetett területek, továbbá a konszolidált éves beszámoló szempontjából jelentősnek minősülő feltételezések és becslések a 4. megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

2.1.1 Hatályos standardok módosításai, melyeket a Csoport 2006-ban alkalmazott

(a) IAS 39 (módosítás), a valós érték választhatóságának lehetősége

A Csoport átvezette számviteli politikájába a módosított IAS 39 által megkövetelt változtatásokat, a valós érték választhatóságának lehetőségét. A Csoport alkalmazza a hatályos standard módosításait, amely a következő változásokat eredményezte.

A Csoportnak 2005-ben voltak olyan befektetései, amelyeket az eredménykimutatáson keresztül értékelt pénzügyi instrumentumok között tartott nyilván. 2006-ban ezek a befektetések nem feleltek meg a módosított IAS 39 eredménykimutatáson keresztül valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokra vonatkozó feltételeinek, ezért az értékesíthető pénzügyi eszközök közé kerültek átsorolásra.

2005-ben a pénzügyi eszközök valós értékének megváltozásából eredő nyereség illetve veszteség az eredménykimutatáson keresztül került elismerésre, de mivel ezek az eszközök átsorolásra kerültek az értékesíthető pénzügyi eszközök közé, a nyereséget közvetlenül a tőkében kell elismerni. Mivel a módosítást visszamenőlegesen alkalmazzuk, az eredménytartalék 2006-os nyitó értéke és az előző év összehasonlító értékei megfelelően módosításra kerültek (7. megjegyzés).

(b) IFRIC 4, annak meghatározása, hogy egy megállapodás tartalmaz-e lízing megállapodást vagy nem A Csoport alkalmazza az IFRIC 4-et, amely segít eldönteni, hogy egy megállapodás tartalmaz-e lízing

megállapodást, mikor kell az értékelést elvégezni, valamint hogyan kell a megállapodásban szereplő lízingért

történő kifizetést elválasztani a megállapodás egyéb elemeinek ellentételezésére irányuló kifizetésektől. A 2006- ban indult EDR szolgáltatásokat (33. (c) megjegyzés) az IFRIC 4 szabályai szerint számoljuk el.

2.1.2 A Csoport szempontjából nem releváns, 2006-ban hatályos standardok, módosítások és értelmezések

Az alábbi standardok, módosítások és értelmezések kötelező érvényűek a 2006. január 1-jével kezdődő számviteli időszakokra, de nem relevánsak a Csoport működése szempontjából:

- IAS 19 (módosítás), Dolgozói juttatások

- IAS 21 (módosítás), Árfolyamváltozások hatásai

- IAS 39 (módosítás), A csoporton belüli várható tranzakciókhoz kapcsolódó cashflow fedezeti tranzakciók elszámolása

- IAS 39 és IFRS 4 (módosítás), Pénzügyi garanciaszerződések

- IFRS 1 (módosítás), Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása

- IFRS 6 (módosítás), Ásványi erőforrások feltárása és értékelése

- IFRIC 5, Szétszerelési, helyreállítási és környezet helyreállítási alapokból származó részesedésekhez való jogok

- IFRIC 6, Különleges piacon való részvételből eredő kötelezettségek az elektromos és elektronikus berendezés-hulladék vonatkozásában

2.1.3 Meglévő standardok értelmezései és új standardok, amelyek még nem hatályosak és a Csoport hatályba lépésük előtt nem alkalmazza

Az alábbi, már meglévő standardokhoz kapcsolódó, értelmezések jelentek meg, amelyeket a Magyar Telekom nem alkalmazott hatályba lépésük előtt, és 2007. január 1-jétől alkalmazandóak.

- IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok bemutatása valamint az IAS 1 - Pénzügyi beszámoló bemutatása – kapcsolódó módosítása a tőke elemek bemutatásával kapcsolatban. Az IFRS 7 a pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódóan új bemutatási követelményeket támaszt. Ennek a standardnak nincsen hatása a Csoport pénzügyi instrumentumainak elismerésére vagy értékelésére.

- IFRIC 8 IFRS 2 hatálya alá tartozó területek. Az IFRIC 8 olyan tranzakciók esetében, amelyek tőke instrumentumok kibocsátását is tartalmazzák - és ahol a beazonosítható kapott ellenérték kisebb, mint a kibocsátott tőke instrumentumok valós értéke – megköveteli annak vizsgálását, hogy a tranzakció az IFRS 2 hatálya alá tartozik-e vagy sem. Az IFRIC 8 várhatóan nem lesz jelentős hatással a Csoport beszámolójára.

- IFRIC 9 Beágyazott származékos ügyletek újraértékelése. Az IFRIC 9 megköveteli, hogy a gazdasági szervezet mérlegelje, hogy amikor először köt meg egy szerződést, kell-e beágyazott származékos ügyleteket elkülöníteni a szerződéstől vagy sem. Az későbbi mérlegelés nem megengedett, kivéve abban az esetben, ha a szerződés feltételei olyan módon változnak meg, hogy a szerződés által megkövetelt cashflow jelentős mértékben módosul. Ilyen esetben az újraértékelést el kell végezni. Az IFRIC 9 várhatóan nem lesz jelentős hatással a Csoport beszámolójára.

- IFRIC 10 Közbülső pénzügyi beszámoló és Értékvesztés. Az IFRIC 10 nem engedélyezi a közbülső időszakban a goodwillre, társult vállalatra és bekerülési értéken nyilván tartott pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztés visszafordítását egy későbbi mérlegfordulónapon. Mivel a Magyar Telekom ezen eszközök értékvesztésének vizsgálatát mindig az év utolsó negyedévében végzi el, az IFRIC 10 várhatóan nem lesz hatással a Csoport beszámolójára, hacsak nem következik be olyan esemény, amely az év során értékvesztés elszámolását indokolná, de ebben az esetben az elszámolt értékvesztést ugyanabban az évben nem írnánk vissza.

- IFRIC 11 Az IFRS 2 – Csoport- és saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciók – értelmezése. Az IFRS 2 nem határozta meg pontosan, hogy hogyan kell számolni, ha egy leányvállalat dolgozói az anyavállalat részvényeit kapták juttatásként. Az IFRIC 11 tisztázza, hogy bizonyos tranzakciók az IFRS 2 szerint tőke alapú illetve pénz alapú kifizetésként kerülnek elszámolásra. Az IFRS 2 egy csoporton belül két vagy több egységet érintő részvény alapú tranzakciókra is vonatkozik.

Az IFRIC 11 várhatóan nem lesz jelentős hatással a Csoport beszámolójára.

- IFRIC 12 Szolgáltatásokhoz kapcsolódó koncessziós megállapodások. Ez az értelmezés azon vállalatokra vonatkozik, amelyek szolgáltatásokhoz kapcsolódó koncessziós megállapodásokban vesznek részt, valamint útmutatás ad az állami-magán szolgáltatási koncessziók szolgáltatónál történő elszámolásához. A Csoport jelenleg vizsgálja, hogy az IFRIC 12 milyen lehetséges változásokat okozhat a megállapodások számviteli kezelésében.

- IFRS 8 Működési szegmensek. Az IFRS 8 szerint a szegmensek egy gazdasági társaság alkotó elemei, amelyeket az egység vezető operatív döntéshozói rendszeresen felülvizsgálnak, és amelyek a belső jelentéseknek megfelelően kerülnek meghatározásra. Az IFRS 8 követelményeket támaszt a termékek és szolgáltatások, földrajzi területek és a jelentős ügyfelek bemutatásával kapcsolatban is. A Csoport 2007-ben az IFRS 8 megjelenésétől függetlenül tervezi megváltoztatni működési szegmenseit, amely meg fog felelni az IFRS 8 követelményeinek.

2.1.4 Még nem hatályos, és a Csoport működése szempontjából nem releváns standardértelmezések

Az alábbi kiadott standardértelmezés hatályos standardhoz kapcsolódik, alkalmazása 2007. január 1-jétől kötelező a Csoport számára, de nem releváns a Csoport működése szempontjából:

- IFRIC 7 Az IAS 29 - pénzügyi jelentések hiperinflációs gazdaságokban (hatályos 2006. március 1-jétől) által előírt helyesbítési eljárás alkalmazása. Az IFRIC 7 útmutatást ad arra vonatkozóan, hogy hogyan kell az IAS 29 előírásait alkalmazni egy olyan jelentési időszakban, ahol a gazdasági egység funkcionális pénznemének gazdaságában hiperinflációt azonosítottak és a megelőző időszakban nem volt hiperinfláció a gazdaságban. Mivel a Csoport egyik tagja sem hiperinflációs gazdaságban működik, az IFRIC 7 nem releváns a Csoport tevékenysége szempontjából.

2.1.5 Bevételek elismerése

A Magyar Telekom számos olyan emelt díjas szolgáltatás esetében, amelyben a bevételt bruttó módon számolta el, mintha a szolgáltatás nyújtásában, mint fő szolgáltató szerepelt volna és nem közvetítői szerepet töltött volna be, a számviteli kezelést újraértékelte. A bruttó elszámolás azt jelenti, hogy bevételként került elszámolásra az ügyfelektől beszedett díjak teljes összege, míg a kapcsolódó szolgáltatóknak kifizetett összegek működési költségként kerültek elszámolásra. Miután egyenként megvizsgáltuk az alvállalkozóinkkal való kapcsolatokat, bizonyos esetekben megváltoztattuk a helyzettel kapcsolatos megítélésünket és meghatároztuk, hogy ezekben az esetekben a Csoport inkább a termékek értékesítési ügynökének szerepét tölti be, mintsem a fő szolgáltatóét.

A fenti változás a vezetékes kiskereskedelmi hang alapú bevételek és a mobil nem hangalapú bevételek csökkenését eredményezte, amely a működési költségek azonos mértékű csökkenésével párosult. A változás eredményeképpen a bevételeket a költségekkel nettósítottuk, amelynek nincsen hatása a működési eredményre, a mérleg szerinti eredményre vagy a tőkére. Az előző években jelentett adatok módosítása ennek megfelelően megtörtént (2.1.7. megjegyzés).

2.1.6 Adók

A Csoport megváltoztatta számviteli politikáját, és a magyar helyi adót és innovációs járulékot nyereségadó elemeként mutatja be, mivel arra a következtetésre jutottunk, hogy ezek az adók inkább nyereségadó, mint egyéb működési költség jellegűek. A korábbi években ezek az adófajták a működési költségek között kerültek bemutatásra.

A fenti változások hatására csökkent a működési költségek és azonos mértében növekedett a nyereségadó

összege. A változás nem volt hatással a mérleg szerinti eredményre vagy a tőkére. Az előző években jelentett adatok módosítása ennek megfelelően megtörtént (2.1.7. megjegyzés).

2.1.7 Az eredménykimutatásban történt változások összegzése

Az alábbi táblázat mutatja a fenti változások eredménykimutatásra gyakorolt hatását:

2004 2005

millió Ft

Bevételek

Korábbi évek jelentése szerint .............................................................…………….	601 438	620 697
Bevételek elismerésének változása - nettósítás (2.1.5. megjegyzés) hatása…..….	(4 646)	(5 643)
Módosított érték ..................................................................................…………….	596 792	615 054

Működési költségek

Korábbi évek jelentése szerint .............................................................…………….	(516 174)	(487 309)
Bevételek elismerésének változása - nettósítás (2.1.5. megjegyzés) hatása…..….	4 646	5 643
Számviteli politika adókat érintő részének megváltozása (2.1.6. megjegyzés)…….	8 455	8 366
Módosított érték ..................................................................................…………….	(503 073)	(473 300)

Pénzügyi bevételek

Korábbi évek jelentése szerint .............................................................…………….

1 768

3 209

Számviteli politika pénzügyi eszközöket érintő részének megváltozása

(2.1.1. megjegyzés) ………………………………………………………………

(213)

Módosított érték …………………………………………………………………...

1 768

2 996

Nyereségadó

Korábbi évek jelentése szerint .............................................................…………….	(7 687)	(13 511)
Számviteli politika adókat érintő részének megváltozása (2.1.6. megjegyzés)…….	(8 455)	(8 366)
Számviteli politika pénzügyi eszközöket érintő részének megváltozása (2.1.1. megjegyzés) ………………………………………………………………	-	19
Módosított érték ..................................................................................…………….	(16 142)	(21 858)

2.2 Konszolidáció

(a) Leányvállalatok

A leányvállalatok, vagyis azok a vállalatok (beleértve a speciális célú társaságokat is), amelyekben a Csoport több mint 50% szavazati joggal rendelkezik, illetve azok pénzügyi és működési politikáját bármilyen más módon ellenőrzi, konszolidálásra kerülnek.

Xxxxx megállapítása, hogy a Csoport irányít-e egy másik gazdasági társaságot vagy sem, a jelenleg gyakorolható, illetve átváltható potenciális szavazati jogok, és azok hatásának figyelembevételével történik.

A leányvállalatok attól az időponttól kerülnek konszolidálásra, amikor az irányítást a Csoport megszerzi, az irányítás megszűnésével pedig kikerülnek a konszolidálási körből. Egy leányvállalat megvásárlásának könyvelése az akvizíciós számviteli eljárás szerint történik. A megszerzés költsége tartalmazza az átadott eszközöknek, az újonnan kibocsátott saját részvényeknek és vállalt kötelezettségeknek az akvizíció időpontjában fennálló valós értékét, valamint a megszerzéssel járó közvetlen költségeket. A leányvállalat nettó eszközértékének és függő kötelezettségeinek valós értéke fölötti többletérték goodwillként kerül elszámolásra.

Olyan akvizíciók esetében, ahol a tranzakcióra közös irányítás alatt álló vállalatok (azaz a Deutsche Telekom Csoport vállalatai) között kerül sor, a tranzakció bekerülési értéken kerül kimutatásra, és minden esetleges nyereség, veszteség vagy a könyv szerinti érték és az eladási- illetve vételár közötti különbség az eredménytartalékban kerül elszámolásra.

A Magyar Telekom Csoport tagvállalatai közötti tranzakciók, egyenlegek és a tranzakciókon keletkezett nem realizált nyereségek kiszűrésre kerülnek. A leányvállalatok számviteli politikájának harmonizációja megtörtént a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében.

A kisebbségi részesedések tulajdonosaival való tranzakciók külső féllel való tranzakciónak minősülnek. A kisebbségi részesedés tulajdonosának történő értékesítés nyeresége vagy vesztesége az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A kisebbségi részesedés tulajdonosától történő beszerzés eredményeképpen goodwill keletkezik, amely a fizetett ellenérték és a leányvállalat megszerzett nettó eszközállományának könyv szerinti értéke közötti különbség.

2004. március 31-e óta a Magyar Telekom az IFRS 3 (Akvizíciók) által előírt számviteli szabályokat alkalmazza. Az IFRS 3 is előírja a beszerzési ár allokációját új társaság megszerzésekor, de a már konszolidált leányvállalatban való további részesedés megszerzésekor nem szükséges a beszerzési ár allokációja. A beszerzési ár és a megszerzett nettó eszköz érték különbsége ebben az esetben goodwillként kerül könyvelésre.

(b) Társult és közös vezetésű vállalatok

Társult vállalatoknak tekintjük azokat a vállalatokat, amelyekben a Csoport 20% és 50% közötti szavazati jogokat gyakorol, illetve amelyek felett a Csoport jelentős befolyással bír, azonban nem irányít. A társult vállalatok az „equity” módszerrel kerülnek könyvelésre, és bekerülési értéken kerülnek a könyvekbe. A Csoport társult vállalatokban lévő részesedése tartalmazza a beszerzéskor meghatározott goodwill értékét, csökkentve az esetleges értékvesztések halmozott értékével.

A Csoport társult vállalatainak akvizíció utáni nyereségéből illetve veszteségéből való részesedése az eredménykimutatásban kerül elismerésre (Részesedés társult vállalatok eredményéből). Az akvizíció utáni mozgások halmozott értéke a befektetés könyv szerinti értékével szemben kerül elszámolásra. Ha a Csoport társult vállalatának veszteségéből való részesedése eléri vagy meghaladja a részesedés értékét, a Csoport csak abban az esetben ismer el a részesedés értékét meghaladó veszteséget, ha jogi vagy vélelmezett kötelezettséget vállalt vagy kifizetéseket eszközölt a társult vállalat nevében.

A Csoport és társult vállalata közötti tranzakciók nem realizált nyeresége a társult vállalatban levő részesedése mértékéig kiszűrésre kerül. A társult vállalatok számviteli politikája szükség esetén módosításra került a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében.

2005. és 2006. december 31-én a Csoport jelentősebb működő leány- és társult vállalatai az alábbiak voltak:

Leányvállalatok Részesedési hányad Tevékenység

2005		2006
	december 31-én
Magyarországon bejegyzett
T-Online……………………………….……..	100%	100%	Internet- és tartalomszolgáltató
T-Kábel …………..............….....……............	100%	100%	Kábeltelevíziós szolgáltató
Emitel ……..……………................................	100%	100%	Helyi vezetékes távközlési szolgáltató
Dataplex…………………………….………..	-	100%	IT berendezések kolokációs szolgáltatója
BCN Rendszerház (BCNR) ………................	100%	100%	Rendszerintegrációs és IT szolgáltató
KFKI-LNX…………………………………..	-	100%	Rendszerintegrációs és IT szolgáltató
T-Mobile Magyarország (T-Mobile H)……... 100% n.é. (a) Mobiltávközlési szolgáltató
Pro-M………………………………………..	100%	100%	Egységes digitális rádióhálózat (EDR)
			szolgáltatója (33 (c) megjegyzés)
Macedóniában bejegyzett
Makedonski Telekommunikacii (MakTel)...	51%	56,67%	Vezetékes távközlési szolgáltató
T-Mobile Macedonia (T-Mobile MK).............	51%	56,67%	Mobiltávközlési szolgáltató
Stonebridge ……..…………………………..	100%	100%	Holding cég
Montenegróban bejegyzett
Crnogorski Telekom (CGT) ………………....	76,53%	76,53%	Vezetékes távközlési szolgáltató
T-Mobile Crna Gora (T-Mobile CG)...............	76,53%	76,53%	Mobil távközlési szolgáltató
Internet Crna Gora (ICG) ……………………	76,53%	76,53%	Internet- és tartalomszolgáltató
Romániában bejegyzett
Combrigde………………..……..……………	100%	100%	Alternatív telekommunikációs szolgáltató
Bulgáriában bejegyzett
Orbitel………………………….…………….	-	100%	Alternatív telekommunikációs és internet
			szolgáltató

(a) A T-Mobile Magyarország 2006-ban beolvadt a Magyar Telekom Nyrt.-be (1.1. megjegyzés)

Társult / közös vezetésű vállalatok Részesedési hányad Tevékenység

2005 2006

	december 31-én
Magyarországon bejegyzett
Hunsat. …….……………………….…..……	50%	50%	Műholdas távközlés
T-Systems Hungary (TSH) ………………….	49%	49%	Rendszerintegrációs és IT szolgáltató
Magyar RTL (M-RTL) …………….....……..	25%	25%	Televíziós társaság

A Csoportnak a fentiekben felsorolt leány- és társult vállalatokban birtokolt tulajdonrésze megegyezik az azokban lévő szavazati jogaival.

2.3 Külföldi pénznemek átváltása

2.3.1 Funkcionális és jelentési pénznem

A Csoport tagjainak pénzügyi beszámolóiban szereplő adatai az adott társaság elsődleges működési környezetének pénznemében (funkcionális pénznem) szerepelnek.

A konszolidált éves beszámoló adatai millió Ft-ban, a Csoport funkcionális és jelentési pénznemében szerepelnek.

2.3.2 Tranzakciók és egyenlegek

A devizaműveletek a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. Az ilyen tranzakciók kifizetésével járó, illetve a devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végén esedékes átértékeléséből adódó árfolyamveszteség és -nyereség az eredménykimutatásban (pénzügyi bevételek) kerül elismerésre.

2.3.3 A Csoport tagvállalatai

A Csoport azon tagvállalatának eredménye és pénzügyi helyzete, amely a jelentési pénznemtől eltérő funkcionális pénznemmel rendelkezik (melyek közül egyik sem hiperinflációs gazdasági környezetben működik), az alábbi módon kerül átváltásra a jelentési pénznemre:

− A felvásárolt külföldi leányvállalatok első konszolidációjakor az eszközöket és forrásokat a konszolidált mérlegben az akvizíció napján érvényes árfolyamon átszámított forintösszegben szerepeltetjük. A 2004. március 31. előtt történt akvizíciók esetében a vételár allokálásból fakadó valós érték korrekció és a goodwill forintban került elszámolásra. A 2004. április 1-je utáni konszolidációs különbözetek a leányvállalat saját pénznemében kerülnek elszámolásra az IAS 21 - Árfolyamváltozások hatásai - szerint.

− A bemutatott mérlegekben az eszközök és kötelezettségek az adott mérlegfordulónapon érvényes záró árfolyamon szerepelnek.

− Az eredménykimutatás tételei éves átlag-árfolyamon kerülnek átszámításra forintra.

− Minden árfolyamváltozásból adódó különbözet közvetlenül a konszolidált saját tőkében (halmozott átértékelési különbözetként) kerül elszámolásra. Amennyiben a Csoport eladja egy külföldi tevékenységének egy részét vagy a teljes tevékenységet, az eladásig a tőkében elszámolt árfolyamkülönbözet az értékesítés nyereségén vagy veszteségén keresztül az eredménykimutatásban (pénzügyi bevételek) kerül elismerésre.

2.4 Pénzeszközök

A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel.

2.5 Pénzügyi eszközök

A Csoport pénzügyi eszközeit a következő kategóriákba sorolja:

(a) eredménykimutatáson keresztül értékelt pénzügyi eszközök,

(b) adott kölcsönök és követelések, valamint

A csoportosítás attól függ, hogy milyen célból szereztük be a pénzügyi eszközt. A menedzsment a vétel időpontjában meghatározza a pénzügyi eszközök besorolását.

(a) Eredménykimutatáson keresztül értékelt pénzügyi eszközök

Az eredménykimutatáson keresztül értékelt pénzügyi eszközök kereskedelmi célúak. Egy pénzügyi eszközt akkor sorolunk ebbe a kategóriába, ha elsősorban abból a célból szereztük be, hogy rövid időn belül értékesítsük. A származékos pénzügyi eszközök is ebbe a kategóriába tartoznak. Az ebbe a kategóriába tartozó eszközök a forgóeszközök között (egyéb pénzügyi eszközök) vannak nyilvántartva.

(b) Adott kölcsönök és követelések

Az adott kölcsönök és követelések olyan rögzített illetve előre meghatározott fizetéssel járó nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket nem jegyeznek aktív piacon. Az adott kölcsönök és követelések a forgóeszközök között (követelések) vannak nyilvántartva, kivéve, amelyek lejárata meghaladja a 12 hónapot a mérlegfordulónaptól számítva. Utóbbiak a befektetett eszközök között vannak kimutatva (egyéb befektetett eszközök).

Az értékesíthető pénzügyi eszközök közé azok a nem származékos pénzügyi eszközök tartoznak, amelyeket ennek minősítünk, illetve más kategóriába nem soroltunk. Az értékesíthető pénzügyi eszközök az egyéb befektetett eszközök között vannak nyilvántartva (egyéb befektetett eszközök), hacsak a menedzsmentnek szándékában nem áll a befektetést a mérlegfordulónaptól számított 12 hónapon belül értékesíteni, ebben az esetben a forgóeszközök (egyéb pénzügyi eszközök) között szerepelnek.

(d) Elszámolás, értékelés és bemutatás

A pénzügyi eszközök eladása illetve átértékelése során keletkező nyereség illetve veszteség, valamint a kapcsolódó közvetlen tranzakciós költségek az eredménykimutatásban (pénzügyi bevételek) vagy a saját tőkében (értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka - adóval csökkentve) kerülnek elismerésre az alábbi módon:

A pénzügyi eszközök elismerése (vásárlás) és kivezetése (eladás) azon a napon történik, amikor a Csoport elkötelezi magát az eszköz beszerzésére, illetve értékesítésére. Minden nem eredménykimutatáson keresztül értékelt befektetést a tranzakciós költséggel növelt valós értékén ismerjük el. Az eredménykimutatáson keresztül értékelt befektetések valós értéken kerülnek elismerése, míg a tranzakciós költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra.

Az értékesíthető pénzügyi eszközök és az eredménykimutatáson keresztül értékelt pénzügyi eszközök valós értéken vannak nyilvántartva. Az adott kölcsönök és követelések az effektív kamatláb módszerrel számított amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva. Az eredménykimutatáson keresztül értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából adódó nyereség és veszteség azok felmerülésének évében az eredménykimutatás pénzügyi bevételek sorában kerül elszámolásra. Az eredménykimutatáson keresztül értékelt

pénzügyi eszközökből származó osztalék bevétel is ilyen módon kerül elszámolásra, amikor a Csoport jogosulttá válik az osztalékra.

Az értékesíthető pénzügyi eszközök között nyilvántartott értékpapírok valós értékének változása a saját tőkében (értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka - adóval csökkentve) kerül elszámolásra.

A pénzügyi eszközöket kivezetjük a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cashflow bevételre való jogosultságunk lejárt vagy átruházásra került és a Csoport egyben átruházta a tulajdonláshoz kapcsolódó lényeges kockázatokat és előnyöket is.

Amikor értékesíthető eszközként nyilvántartott értékpapírokat értékesítünk, vagy azokra értékvesztést számolunk el, a saját tőkében elismert halmozott valós érték módosítás az eredményben kerül elszámolásra.

Az értékesíthető értékpapírokra számított kamatot az effektív kamatláb módszerrel határozzuk meg és az eredménykimutatásban (pénzügyi bevételek) ismerjük el.

Az értékesíthető tőkebefektetésekből származó osztalék az eredménykimutatásban (pénzügyi bevételek) kerül elismerésre, amikor a Csoport jogosulttá válik az osztalékra.

A tőzsdei kereskedelemben jegyzett befektetések valós értékét aktuális kötési áruk határozza meg. Amennyiben egy pénzügyi eszköz piaca nem aktív (illetve nem jegyzett értékpapírok esetében) a Csoport a valós értéket értékelési módszerek segítségével határozza meg. Ilyen módszer például a közelmúltbeli piaci tranzakcióból származó tapasztalatok felhasználása, egyéb, lényegüket tekintve nagyon hasonló instrumentumokra való utalás, diszkontált cash-flow elemzés, illetve az opciós értékelési modell, ahol a piaci tényezők szerepét maximálisan, míg a lehetséges cégspecifikus tényezőket a lehető legkisebb mértékig vesszük figyelembe.

A Csoport minden mérlegfordulónapon felméri, hogy pénzügyi eszköze vagy a pénzügyi eszközeinek egy csoportja veszített-e értékéből. Értékesíthető értékpapírok esetében értékvesztésre utal, ha az értékpapír valós értéke jelentős mértékben vagy tartósan az értékpapír bekerülési értéke alatt van. Amennyiben az értékesíthető értékpapírok esetében létezik ilyen jellegű bizonyosság, a halmozott veszteséget – amely a bekerülési érték és a pillanatnyi valós érték adott időpontig az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztéssel csökkentett értéke közötti különbség – a saját tőkéből ki kell vezetni és az eredménykimutatásban kell elszámolni. A tőkebefektetésekre korábban az eredménykimutatáson keresztül elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza az eredménykimutatáson keresztül. A követelések értékvesztésének vizsgálatát a 2.7. megjegyzésben mutatjuk be.

A más hálózati szolgáltatókkal szembeni követeléseket illetve kötelezettségeket nettó módon mutatjuk ki azokban az esetekben, ahol a nettósítás megengedett, és az összegeket pénzügyi teljesítéskor nettó módon rendezzük.

2.6 Származékos pénzügyi instrumentumok és fedezeti ügyletek

A származékos termékek valós értéken kerülnek a könyvekbe, azon a napon, amikor a származékos szerződést megkötik, és a későbbiekben is mindenkori valós értéken szerepelnek. A Magyar Telekom nem alkalmazza a fedezeti elszámolás módszerét pénzügyi instrumentumainak elszámolásakor, ezért minden esetleges nyereség és veszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra (pénzügyi bevételek).

A származékos pénzügyi instrumentumok valós értéke vagy a rövid lejáratú egyéb pénzügyi eszközök, vagy a rövid lejáratú kötelezettségek között van kimutatva.

Az IAS 39 (Pénzügyi instrumentumok - Elismerés és értékelés) új értelmezése szerint a standard azokat a szerződéseket, amelyeket a szerződő felek funkcionális pénznemétől eltérő pénznemben kötöttek, nem tekinti külön alapszerződésnek és beágyazott származékos terméknek, amennyiben a szerződéses pénznem az adott piacon széles körben használatos. Az értelmezésben történt változás miatt a Magyar Telekom az eredménytartalék 2004. december 31-i értékével szemben kivezette a beágyazott származékos termékek

korábban elismert könyv szerinti értékét (873 millió Ft) és a kapcsolódó halasztott adó kötelezettséget (140 millió Ft), majd 2005. január 1-jén módosította az eredménytartalék nyitó értékét a fenti összegekkel.

2.7 Követelések

A követelések bekerüléskor valós értéken, a későbbiekben pedig az értékvesztéssel csökkentett, effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva. Követelések értékvesztése akkor kerül megállapításra, ha nyilvánvalóan bizonyos, hogy a Csoport nem fogja tudni beszedni összes kintlévőségét a követelések eredeti lejáratának megfelelően. Ilyen bizonyosságra utalhatnak az adós jelentős pénzügyi nehézségei, az adós valószínűsíthető csődeljárása vagy pénzügyi átalakítása, a fizetések 30 napon túli elmulasztása. Az értékvesztés az eszköz könyv szerinti értéke és várható jövőbeli pénzáramlásának az eredeti effektív kamatlábbal diszkontált jelenértéke közötti különbség. Az eszköz könyv szerinti értéke egy értékvesztés számla alkalmazásával csökken, és a veszteség az eredménykimutatásban (egyéb működési költségek –követelések értékvesztése) kerül elszámolásra. Ha egy követelést behajthatatlannak minősítünk, a követelés értékvesztés számlával szemben kerül leírásra. Amennyiben korábban már leírt összegek mégis megtérülnek, úgy azok az adott időszak értékvesztésével szemben számoljuk el.

2.8 Készletek

A készletek a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon szerepelnek a beszámolóban. A bekerülési érték súlyozott átlagár alapján vagy a FIFO elv szerint kerül kiszámításra.

A telefonkészülékeket gyakran a beszerzési érték alatt értékesítjük új előfizetők megszerzését célzó akciók keretében, amelyek egy minimális időszakra igényelnek elkötelezettséget (4 (g) megjegyzés). Az ilyen készülékértékesítésből eredő veszteségeket csak az eladáskor könyveljük, amennyiben a telefonkészülékek szokásos eladási ára meghaladja azok beszerzési értékét.

2.9 Értékesítésre szánt eszközök

Az értékesítésre szánt eszközök kategória olyan ingatlanokat tartalmaz, amelyek a Csoport további működéséhez nem szükségesek és döntés született eladásukról, ami várhatóan 12 hónapon belül megtörténik. Ezeket az eszközöket a nyilvántartási és a megtérülő érték közül az alacsonyabbikon tartjuk nyilván. Ezen eszközök értékcsökkenése az IAS 16 (Tárgyi eszközök) előírásaival összhangban az eladás időpontjáig elszámolásra került 2004. december 31-ig. 2005. január 1-je óta a Magyar Telekom az IFRS 5 (Értékesítésre kijelölt eszközök és megszűnt tevékenységek) rendelkezéseit követi, amely szerint az értékcsökkenés elszámolását meg kell szüntetni, amikor az eszközt értékesítésre szánt eszközzé minősítik. Abban az esetben, ha az értékesítésre szánt eszközzé történő minősítés időpontjában a megállapított valós érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, a különbséget az eredménykimutatásban értékvesztésként (Értékcsökkenési leírás és amortizáció) számoljuk el.

2.10 Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközöket bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván.

Egy tárgyi eszköz bekerülési értéke tartalmazza a kedvezményekkel és rabattal csökkentett beszerzési árat, beleértve az import vámot és vissza nem igényelhető adókat, és minden olyan közvetlen költséget, amely az eszköz működési helyére történő szállításához, illetve a menedzsment által kívánatosnak tartott módon történő beüzemeléshez szükséges. Az eszköz leszerelésének, eltávolításának valamint a helyszín helyreállításának becsült költségei is a bekerülési érték részét képezik, amennyiben a kötelezettségre az IAS 37 (Céltartalékok, függő kötelezettségek és követelések) rendelkezései szerint képezhető céltartalék.

A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás az eszköz eredeti értékéből levonásra kerül, és annak hatása az eredménykimutatásban, az eszköz hasznos élettartama alatt, a kisebb mértékű értékcsökkenés révén mutatkozik. A feltételeket teljesítő befektetési projektekhez kapcsolódó adókedvezmények is ilyen módon kerülnek elszámolásra (9. megjegyzés).

Távközlési berendezések esetében a bekerülési érték tartalmazza az összes ráfordítást, beleértve az előfizető telephelyén belüli kábelszakaszt, valamint a kapcsolódó hitelkamatokat.

Az eszközök leírásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, a veszteség értékcsökkenésként az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

Az eszköz eladásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, az esetleges nyereség vagy veszteség az eredménykimutatásban (egyéb működési bevételek) kerül elszámolásra.

A karbantartási és javítási költségek felmerülésükkor költségként kerülnek elszámolásra.

A tárgyi eszközök értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradvány értékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembe vételével évente felülvizsgálja.

Az eszközök teljes hasznos élettartama az alábbiak szerint alakul:

Évek

Épületek……………………………………………………………………….……………. 10 - 50

Alépítmények, kábelek és egyéb külső létesítmények……………………….…………….. 25 - 38

Egyéb távközlési berendezés………………………………………………….……………. 7 - 15

Egyéb tárgyi eszközök ………………..…………………………………………………… 3 - 12

2.11 Immateriális javak

Az immateriális javakat a bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván.

A vásárolt számítógépes szoftvereket a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján meghatározott értéken aktiváljuk. Erre a várható élettartam során értékcsökkenést számolunk el. A számítógépes szoftverek fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket felmerüléskor költségként számoljuk el. A Csoport által ellenőrzött beazonosítható és egyedi számítógépes szoftverek kifejlesztésével kapcsolatos közvetlen költségek, amelyek valószínűleg egy éven túlmenő, és a bekerülési költségeket meghaladó hasznot hoznak, az immateriális javak között kerülnek elszámolásra. A közvetlen költségek közé tartoznak a szoftverfejlesztés személyi jellegű költségei és a közvetett költségek arányos része. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverfejlesztési költségekre a becsült hasznos élettartam alatt értékcsökkenést számolunk el. Mivel a saját előállítási szoftverek az összes szoftver elhanyagolhatóan kis arányát teszik ki, nincsenek elkülönítetten bemutatva.

A hosszú távú frekvencia használati licencek beszerzésével kapcsolatos költségeket a kapcsolódó hitelköltségekkel együtt aktiváljuk. A koncessziós jogok és licencek hasznos élettartama a vonatkozó megállapodások feltételei szerint van meghatározva, és lineáris módszer szerinti értékcsökkenést számolunk el rájuk a frekvenciahasználat kezdetétől az eredeti koncessziós jog, illetve a licenc lejártáig. A licenc időtartamának esetleges meghosszabbítását nem vesszük figyelembe a hasznos élettartam meghatározásakor.

A goodwill jelenti a cégvásárlás azon többletköltségét, amely a Csoport részesedése alapján a felvásárolt leányvállalat nettó eszközeinek és függő kötelezettségeinek valós értékén felül, a felvásárlás időpontjában jelentkezik. A 2004. március 31-e előtt történt felvásárlások goodwilljére a becsült élettartam során lineáris értékcsökkenést számoltunk el. A 2004. április 1-je után történt felvásárlások során keletkező goodwill értékére

nem számolunk el értékcsökkenést. A megváltozott IFRS szabályozás miatt 2005. január 1-je óta a 2004. március 31-e előtt történt felvásárlások goodwilljének amortizációját is megszüntettük, és a halmozott értékcsökkenést a goodwill bruttó értékével szemben kivezettük. 2004 óta évente, az év utolsó negyedévében megvizsgáljuk a szeptember 30-i könyv szerinti értékek alapján, hogy nem következett-e be értékvesztés a goodwill értékében.

A goodwill a halmozott értékvesztéssel csökkenetett bekerülési értéken szerepel a könyvekben. A goodwillre elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza. Egy befektetés értékesítésének nyeresége vagy vesztesége tartalmazza az eladott befektetés goodwilljének könyv szerinti értékét.

Az immateriális javak értékcsökkenését (a goodwill kivételével) azok hasznos élettartama alatt számoljuk el.

	Évek
Szoftverek ………………………………….……..………………….…………………..	3 - 5
Koncessziók és licencek ……………………...…….………………...……………....….…	8 - 25
Márkanév .…………………………………….……………………..........………………...	5 - 10
Egyéb immateriális javak…………………….……………………........………………...	3 - 10

A goodwill kivételével a Csoport összes immateriális java meghatározott élettartamú.

2.12 Tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése

Azon eszközök esetében, amelyekre értékcsökkenést számolunk el, minden olyan esetben, amikor bizonyos események vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy könyv szerinti értékük nem térülne meg, megvizsgáljuk, hogy következett-e be értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. A befektetett eszközök értékvesztésének mértékét a legalacsonyabb pénzbevételt generáló egység (CGU) szintjén határozzuk meg, amelyhez önálló cashflow rendelhető.

A goodwillt CGU-khoz rendeljük, méghozzá ahhoz a CGU-hoz, vagy CGU csoportokhoz, amelynél várhatóan haszon realizálódik az akvizíció kapcsán, amely során a goodwill keletkezett. A Magyar Telekom a goodwillt a vezetékes és mobil szegmensei magyar és külföldi működési egységeihez rendeli (vezetékes és mobil szegmens), és ezen a szinten végzi az értékvesztés vizsgálatot, amelyen a menedzsment is ellenőrzi a goodwill értékét. A goodwill esetében évente, vagy ha a körülmények megkívánják gyakrabban, vizsgáljuk meg, hogy következett-e be értékvesztés.

A tőzsdei kereskedelemben jegyzett befektetések valós értékét aktuális kötési áruk határozza meg. Amennyiben egy leányvállalat részvényeinek piaca nem aktív (illetve a leányvállalat részvényei nem jegyzett értékpapírok), valamint a 100%-os részesedésű leányvállalatok esetében a Csoport a valós értéket értékelési módszerek segítségével határozza meg. Ilyen módszer például egy közelmúltbeli piaci tranzakcióból származó tapasztalatok felhasználása, egyéb, lényegüket tekintve nagyon hasonló instrumentumokra való utalás, diszkontált cash-flow elemzés, illetve az opciós értékelési modell, ahol a piaci tényezők szerepét maximálisan, míg a lehetséges cégspecifikus tényezőket a lehető legkisebb mértékig vesszük figyelembe. Az ilyen módon meghatározott valós értékek jelentik a szegmensek CGU-jaihoz rendelt goodwill értékvesztés vizsgálatának kiindulási pontját.

További információ a 4. megjegyzésben.

2.13 Hitelek és egyéb kölcsönök

A hiteleket és kölcsönöket felvételükkor a tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken ismerjük el. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Az effektív kamatot a kölcsön futamideje alatt az eredménykimutatásban (pénzügyi ráfordítások) számoljuk el.

Az éves beszámoló a hitelek és egyéb kölcsönök diszkontált cashflow módszerrel meghatározott valós értékét is bemutatja (16. és 17. megjegyzés).

2.14 Szállítók és egyéb kötelezettségek

A szállítókat és egyéb kötelezettségeket bekerüléskor valós értéken ismerjük el. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. A szállítók és egyéb kötelezettségek könyv szerinti értéke azok rövid lejárata miatt megközelíti valós értéküket.

2.15. Céltartalékok

Céltartalék akkor kerül elszámolásra, ha a Magyar Telekom-nak tényleges vagy vélelmezett kötelezettsége van valamely múltbeli eseményből kifolyólag, és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, valamint megbízhatóan meg lehet becsülni a kötelezettség összegét.

A céltartalékok a fennálló kötelezettség mérlegfordulónapon történő kiegyenlítéséhez szükséges, legjobb tudásunk szerint megbecsült értéken kerülnek a könyvekbe.

A 12 hónapon túl esedékes kötelezettségekre képzett céltartalékok jelen értéken kerülnek elszámolásra és értéküket felhasználásig, illetve visszafordításig a pénzügyi ráfordításokkal szemben növeljük.

2.16 Saját részvények

Amikor a Társaság vagy egy leányvállalata megvásárolja a Társaság részvényeit, a kifizetett ellenérték és minden járulékos költség a saját tőkét csökkenti a "Saját részvények" soron, amíg a részvények bevonásra vagy újra eladásra nem kerülnek. Amikor ezeket a részvényeket a későbbiekben eladjuk vagy újra kibocsátjuk, a saját részvények értéke a mérlegben az adott részvények eredeti bekerülési értékével csökken, így a saját tőke értéke nő, míg a nyereség vagy veszteség a saját tőkében (eredménytartalék) kerül elszámolásra. A saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciókat a tranzakció napján könyveljük.

2.17 Bevételek

A Magyar Telekom bevétele elsősorban az ügyfelei és egyéb harmadik fél részére, a Magyar Telekom telekommunikációs hálózatán keresztül nyújtott szolgáltatásaiból és áruk értékesítéséből származik. A szolgáltatásokból és árueladásokból származó bevételek (21. és 22. megjegyzés) általános forgalmi adóval (ÁFA) és kedvezményekkel csökkentett értékét a Csoporton belüli forgalom kiszűrése után a szolgáltatás nyújtásakor, illetve az áruk értékesítésekor ismerjük el abban az esetben, ha a bevétel nagysága megbízhatóan meghatározható, valószínűsíthető hogy a Csoportnak jövőbeni gazdasági haszna származik az értékesítésből és a Csoport által nyújtott, lent ismertetett szolgáltatásokra vonatkozóan speciális kritériumok teljesülnek.

Az előfizetési szerződés jellemzően belépési díjat, készülék értékesítést, előfizetési díjat és havi forgalmi díjat tartalmaz. A Csoport ezeket a díjelemeket különálló bevétel-elemként kezeli az IFRS beszámolójában, és a bevételeket a fordított maradvány érték módszer segítségével sorolja a 21. és 22. megjegyzésben bemutatott kategóriákba.

Az ügyfelek vásárolhatnak telefon kártyákat nyilvános telefonkészülékekhez, mobil- és internet feltöltő- kártyákat, amelyekkel meghatározott ideig használhatják a Magyar Telekom hálózatát. Az ilyen típusú szolgáltatásokért az ügyfél a kártya megvásárlásakor fizet. A fenti feltöltőkártyák értékesítéséből származó bevételt az egységek felhasználásakor, a fel nem használt egységekre eső bevételt pedig a kártya lejáratakor számoljuk el.

A Magyar Telekom távközlési hálózatát használó más távközlési szolgáltatók, és azok roaming ügyfelei, akiknek hívása a Magyar Telekom hálózatában végződik, vagy azon átmegy, a Magyar Telekom szempontjából harmadik félnek minősülnek.

A nagykereskedelmi (bejövő) forgalmi bevételeket a használat időszakában ismerjük el. A kapott bevétel egy része gyakran más szolgáltatóknak kerül kifizetésre (összekapcsolás), hálózatuk használatáért. Mivel ezen szolgáltatásokat elsődlegesen a Csoport nyújtja, saját hálózatának használatával és a szolgáltatások árának szabad meghatározásával, a tranzithívások bevételei és költségei jelen konszolidált beszámolóban bruttó módon, a használat időszakában kerülnek elszámolásra.

2.17.1 Vezetékes szolgáltatások bevétele

A vezetékes szegmens a Csoport lakossági és üzleti egységeinek tevékenységeit foglalja magában.

(a) Vezetékes szolgáltatások bevétele

A Csoport keskeny és szélessávú hozzáférést biztosít vezetékes hálózatához, továbbá elad, bérbe ad és javít távközlési berendezéseket ügyfelei számára és kiegészítő távközlési szolgáltatásokat nyújt. A vezetékes szolgáltatásokból származó bevételeket akkor könyveljük, amikor a szerződéses feltételeknek megfelelően megtörtént a szolgáltatás nyújtása.

A távközlési berendezések és kiegészítők eladásához kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat akkor könyveljük, amikor az árut leszállítottuk, feltéve, hogy nincsenek olyan nem teljesített kötelezettségek, amelyek befolyásolhatják a megállapodás ügyfél részéről történő végleges elfogadását.

A bérleti szerződésekből és operatív lízingszerződésekből származó bevételek havonta a díj esedékességekor kerülnek elszámolásra.

Az internet bevételek elsősorban előfizetési díjakból és hirdetési- valamint e-kereskedelemmel kapcsolatos díjakból származnak. Az előfizetői díjak - elsősorban az internet szolgáltatásokért és hozzáférésért fizetett havi alapdíjak, valamint a forgalom mértékétől függő díjak - a nyújtott szolgáltatás időszakában kerülnek elszámolásra.

A hirdetési bevételek a hirdetés megjelenésének időszakában kerülnek elszámolásra.

A tranzakciós bevételeket akkor számoljuk el, amikor az ügyfél tájékoztatja a Csoportot, hogy volt számlázható ügylet, és a bevételt a Csoport vélhetően meg fogja kapni.

(b) Üzleti szolgáltatások bevétele

Hálózati szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, amelyek kiterjednek az ügyfelek részére történő kommunikációs hálózat telepítésre és üzemeltetésre, átlagosan 2-3 éves időtartamot fednek le. A hang- és adat alapú szolgáltatásokból származó bevételeket a szolgáltatás igénybevételekor számoljuk el.

Kiszervezett szolgáltatásokból származó bevétel a szerződés feltételeinek megfelelően ténylegesen nyújtott szolgáltatás mértékéig számolható el. A szerződéseket az IFRIC 4 követelményeinek megfelelően megvizsgáljuk. Amennyiben a szerződés tartalmaz lízing megállapodást, az abból származó bevételeket az IAS

17 - Lízingek szerint a 2.22. megjegyzésben leírtaknak megfelelően számoljuk el.

A javítási szerződések alapján számlázott bevételek a ráfordított idő és felhasznált anyagok költsége alapján a szolgáltatás nyújtásakor kerülnek elszámolásra.

A rendszerintegrációs szerződések testre szabott termék és/vagy szolgáltatások nyújtására terjednek ki, a szerződésekből származó bevételt általában a következő szerződés típusok valamelyike fedi le: rögzített áras, idő- vagy anyagfelhasználás alapú. A rögzített áras szerződések esetében a bevételt teljesítményarányosan számoljuk el. Az idő- és anyagfelhasználás alapján számlázott szerződések esetében a bevételt a szolgáltatás nyújtásakor számoljuk el.

A karbantartási szerződésekből származó bevétel elszámolása a teljes szerződéses perióduson keresztül történik.

Hardverértékesítésből és eladás jellegű lízingekből származó bevétel akkor kerül elszámolásra, amikor a terméket leszállítjuk az ügyfél részére, feltéve, hogy nincsenek olyan nem teljesített kötelezettségek, amelyek befolyásolják a megállapodás ügyfél általi végső elfogadását. Az ilyen jellegű kötelezettségek költségeinek elszámolása a kapcsolódó bevétel elszámolásával egy időben történik.

A bérleti és lízingszerződésekből származó bevételek havonta a díj esedékességekor kerülnek elszámolásra.

Építési szerződésekből származó bevételek elismerése a készültségi fok arányában történik. A készültségi fok megállapítása az adott időponting felmerült költségek becsült összköltséghez viszonyított aránya alapján történik. Az építési szerződésekből eredő követelések a mérlegben a követelések között vannak nyilvántartva. Amennyiben a ténylegesen felmerült és becsült költségek meghaladják az adott szerződésből származó bevételt, a veszteséget azonnal el kell ismerni.

2.17.2 Mobil szolgáltatások bevétele

A mobil kommunikációs bevételek elsősorban hang- és nem-hang alapú mobil szolgáltatások valamint mobil készülékék és kiegészítők értékesítéséből erednek.

A mobil szolgáltatások bevételei havi szolgáltatási díjakat, speciális szolgáltatásokat, hívás díjakat és a T- Mobile és más mobil szolgáltatók ügyfeleinek számlázott roaming díjakat tartalmazzák. A mobil szolgáltatások bevétele a szolgáltatás igénybevételének időtartamán alapul a szerződéses díj figyelembevételével, valamint a jóváírások és kedvezmények összegével csökkentve.

A Csoport és más szolgáltatók roaming ügyfeleitől származó bevételeket bruttó módon számoljuk el és mutatjuk be.

A mobil telefonok, vezeték nélküli eszközök és kiegészítők értékesítésének bevétele és beszerzési értéke akkor kerül elszámolásra, amikor a terméket az ügyfélnek átadtuk és az ügyfél átvette.

Az értéknövelt szolgáltatások közé tartoznak az SMS, MMS, WAP, tudakozó és hasonló szolgáltatások. Az értéknövelt szolgáltatások, amelyeket a Csoport nem elsődleges szolgáltatóként nyújt ügyfelei számára, nettó módon vannak kimutatva. Az emelt díjas szolgáltatások bevételei is ebbe a kategóriába tartoznak, bruttó módon elszámolva, amennyiben a szolgáltatásnak a Magyar Telekom hálózaton keresztül történő nyújtása a Csoport felelőssége, és a Csoport jelentős kockázatot visel ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, egyéb esetekben nettó módon történik az elszámolás.

2.18 Személyi jellegű juttatások

(a) Rövid távú dolgozói juttatások

A rövid távú dolgozói juttatások folyó költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a dolgozó szolgáltatást nyújt. Rövid távú dolgozói juttatás a bér, a társadalombiztosítási járulék, a prémium, a fizetett szabadság, a kedvezményes telefonszámla, az étkezési és üdülési hozzájárulás és egyéb béren kívüli juttatások, valamint ezek adóvonzata.

(b) Nyugdíjak

A meghatározott befizetésű nyugdíj-, illetve egyéb jóléti alapokba történő befizetések költségként kerülnek elszámolásra a kapcsolódó munkavállalók általi munkavégzés időszakában.

A Csoportnak nincsenek jelentős, meghatározott kifizetésű nyugdíjazás utáni juttatási programjai.

A Magyar Telekom 2005. január 1-jétől alkalmazza az IFRS 2 (Részvény alapú juttatások) rendelkezéseit. A standard előírja, hogy a Csoportnak be kell mutatnia a részvény alapú tranzakciók eredményre és pénzügyi helyzetre gyakorolt hatását, beleértve a dolgozóknak nyújtott részvényopciós tranzakciókkal kapcsolatosan felmerülő költségeket is. Ennek megfelelően a Magyar Telekom egy részvény alapú tranzakció keretében a dolgozója által nyújtott szolgáltatás költségét akkor számolja el, amikor a szolgáltatást igénybe veszi. Amennyiben a társaság saját részvényeivel fizet a szolgáltatásért részvényalapú juttatás keretében, a költségekkel szemben növekmény keletkezik a tőkében (Részvényben kifizetett részvény alapú tranzakciók tartaléka). Az IFRS 2 alkalmazását megelőzően a Csoport nem számolt el személyi jellegű költséget a részvény alapú juttatásokkal kapcsolatban.

A fenti tőke tartalék kategóriát 2004. december 31-én hozta létre a Csoport, és átvezette azt az összeget az eredménytartalékból, melyet az adott időpontig ilyen jogcímen képzett volna. A 2005-ben és 2006-ban részvénnyel kifizetett részvény alapú tranzakciók költsége ezzel a tartalékkal szemben lett elszámolva.

Amennyiben készpénzben történik a kifizetés egy részvény alapú tranzakció keretében, a költséggel szemben egy kötelezettség keletkezik, melynek mértékét minden mérlegfordulónapon újraértékeljük.

A valós értékeket opcióértékelési modellek (pl. Black-Scholes), vagy más releváns módszerek használatával határozzuk meg. A Magyar Telekom Nyrt. a Budapesti és New York-i Tőzsdén jegyzett cég, így a részvény árak és azok múltbeli alakulása rendelkezésre áll a valós érték számításokhoz.

A Magyar Telekom részvényárfolyamának hosszú távú alakulásához kötött prémiumokat az eredménykimutatásban, azok időarányos valós értékén (24. megjegyzés) számoljuk el a szállítók és egyéb kötelezettségek között.

(d) A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások

A munkaviszony megszűnésével kapcsolatban akkor fizetendő juttatás, ha a munkavállaló munkaviszonya a rendes nyugdíjkorhatár elérése előtt megszűnik, illetve ha a munkavállaló önkéntes korai nyugdíjba vonulást választ ezen juttatások fejében. A Csoport akkor számol el munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatást, amikor kötelezi magát arra, hogy vagy a szokásos nyugdíjba vonulási idő előtt egy előre meghatározott terv szerint elkötelezi magát a munkavállaló vagy a munkavállalók egy csoportja munkaviszonyának megszüntetése mellett, vagy a juttatásokat azért ajánlja fel, hogy az idő előtti nyugdíjba vonulást ösztönözze.

2.19 Kutatás- és marketing költségek

A kutatás költségeit, akárcsak a marketing költségeket felmerülésükkor költségként számoljuk el.

2.20 Hitelezési költségek

A hitelezési költségeket azok felmerülésekor költségként számoljuk el, az aktivált összegekkel csökkentett értéken. Az építési célokra felvett hitelek kamata az érintett tárgyi eszköz bekerülési értéke részeként aktiválásra került, majd az eszköz hasznos élettartama alatt amortizálódott. Az aktivált kamat nagyságának meghatározásához használt ráta a tőke/adósság finanszírozási ráta volt, ahol az adósságállomány nem tartalmazta a rövid lejáratú hiteleket és az akvizíciók finanszírozására felvett hiteleket sem. Mivel 2003. év végéig minden beruházási hitelt visszafizettünk, 2004-ben és 2005-ben nem aktiváltunk kamatot. 2006-ban a Csoport hitelt vett fel a magyarországi szélessávú technológia kibővítésére, így a kamat azon eszközök bekerülési értékének részeként aktiválódik, amelyeket ebből a forrásból építünk ki.

A hitelek súlyozott átlagos kamatlábának meghatározása a hitelek és egyéb kölcsönök éves átlagos állománya és az évre eső kamatköltség segítségével történik. Mivel a Csoportnak nincsen jelentős mértékű egyéb hitelekkel kapcsolatos költsége, a súlyozott átlagos kamatláb megegyezik a tényleges hitelezési költséggel.

2.21 Nyereségadók

(a) Társasági adó

A társasági adót a Csoport tagjainak működési helye szerint illetékes országos adóhatóságoknak kell befizetni. Az adófizetés alapja az adózó társaság számviteli profitjának adóalap csökkentő és – növelő tételeivel korrigált adózás előtti eredménye. Az adókulcsok, és az adóalap kiszámításának módja a Csoport vállalatai esetében különböző lehet az országok eltérő szabályai szerint.

(b) Egyéb nyereségadók

Az egyéb nyereségadó kategóriába tartoznak bizonyos helyi és központi adónemek, amelyeket Magyarországon a társaságok bizonyos nettó módon számolt eredményére vetnek ki, és amelyeknél jelentősen magasabb az adóalap, mint a társasági adónál. Ezek az egyéb nyereségadók a társasági adóalapból levonhatóak.

A halasztott adókat a mérleg kötelezettség módszerét alkalmazva, a konszolidált éves beszámolóban szereplő eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke és a társasági adózás céljából kimutatott összegek között fennálló átmeneti különbségekre képezzük. Halasztott adót nem számolunk el abban az esetben, ha egy eszközt vagy kötelezettséget először ismerünk el a könyvekben egy olyan – nem akvizíciós - tranzakció keretében, amely nincsen hatással sem a számviteli, sem az adózandó eredményre. A halasztott adó összegét olyan törvény által előírt, a mérlegfordulónapon érvényes adókulcsok használatával számítjuk, amelyek várhatóan érvényesek lesznek a halasztott adó követelés érvényesítése, illetve a halasztott adó kötelezettség rendezése időpontjában.

Halasztott adó követelés elszámolására olyan mértékben kerül sor, amilyen mértékben valószínűsíthető, hogy lesz olyan adóköteles nyereség a jövőben, amellyel szemben a halasztott adó követelés érvényesíthető.

Halasztott adót számolunk el a leány- és társult vállalatokban levő részesedések átmeneti különbségeire is. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a Csoport kontrollálja az átmeneti különbségek visszafordulását és nem várható az átmeneti különbség közeljövőben történő visszafordulása.

2.22 Lízingek

(a) Operatív lízing – a Csoport, mint lízingbeadó

Az operatív lízing keretében ügyfeleknek bérbe adott eszközöket a mérlegben a tárgyi eszközök között tartjuk nyilván. Az értékcsökkenésüket az egyéb tárgyi eszközökhöz hasonlóan számoljuk el, a teljes hasznos élettartam alatt. A kapott bérleti díjat lineárisan számoljuk el a lízing időszak alatt.

(b) Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbeadó

Azon eszközök lízingbe adásának esetében, amikor a Magyar Telekom lényegében a tulajdonjoggal járó összes előnyt és kockázatot átadja, a lízinget értékesítési bevételként és pénzügyi lízing követelésként könyveljük. A bevétel megegyezik a jövőbeli minimum lízingdíjak becsült jelenértékének és, amennyiben van ilyen, egy nem garantált maradványérték (lízingbe történő nettó befektetés) összegével. Így minden nyereséget elhatárolunk és a lízing időszak alatt ismerünk el, míg a veszteségeket azonnal elszámoljuk. Minden kapott lízingdíjat megbontunk a követelések és a pénzügyi bevételek között úgy, hogy állandó nagyságú kamatláb jusson a hátralevő pénzügyi lízingkövetelésre. A pénzügyi lízing kamatelemét a lízingidőszak alatt számoljuk el az eredménykimutatásban, a pénzügyi bevételek sora tartalmazza.

Azon tárgyi eszköz lízinget, ahol a Magyar Telekom a tulajdonjoggal járó összes előnyt és kockázatot viseli, pénzügyi lízingként számoljuk el. A pénzügyi lízinget az eszköz piaci értékén, vagy ha alacsonyabb, a jövőbeni minimum lízingkifizetések becsült jelenértékén aktiváljuk. Minden lízingdíj kifizetést megbontunk a kötelezettségek és a pénzügyi ráfordítások között, úgy hogy állandó nagyságú kamatláb jusson a pénzügyi lízing kötelezettségre. A pénzügyi ráfordításokat nem tartalmazó lízing kötelezettségeket a külső felektől kapott hitelek és egyéb kölcsönök között mutatjuk ki. A pénzügyi lízing kamatelemét a lízingidőszak alatt számoljuk el az eredménykimutatásban a pénzügyi ráfordítások soron. A pénzügyi lízingszerződések keretében beszerzett tárgyi eszközök leírásának időtartama a lízing időtartama és az eszközök hasznos élettartama közül a rövidebb.

(d) Operatív lízing – a Csoport, mint lízingbevevő

Az operatív lízingekkel kapcsolatos költségeket a lízingidőszak alatt lineárisan, költségként számoljuk el az egyéb működési költségek között.

(e) Visszlízing

Visszlízing alatt a Magyar Telekom eszközének eladását, és annak, vagy egy részének Magyar Telekom által történő visszalízingelését értjük. Amennyiben a visszlízing pénzügyi lízingnek minősül, az értékesítésen keletkezett nyereséget elhatároljuk és a lízingperiódus során, az eredménykimutatásban kisebb mértékű értékcsökkenésként ismerjük el. Amennyiben a visszlízing operatív lízingnek minősül, úgy az értékesítés nyeresége és vesztesége az eredménykimutatásban (egyéb működési bevételek) kerül elszámolásra. Hasonló módon a lízing kifizetéseket is az eredménykimutatásban könyveljük (egyéb működési költségek) egyenletesen a lízingperiódus folyamán.

2.23 Egy részvényre jutó hozam

A részvényenkénti hozam alapértéke úgy kerül kiszámításra, hogy a Társaság részvényeseire jutó éves eredményt elosztjuk az abban az évben forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számával, míg a higított részvényenkénti hozamot, a törzsrészvények mellett a hígulást okozó részvényopciók súlyozott átlagos számának figyelembevételével számítjuk ki.

2.24 Osztalék

A Társaság részvényeseinek és a leányvállalatok kisebbségi részvényeseinek fizetendő osztalékot a Csoport pénzügyi beszámolójában a tőkével szemben (eredménytartalék vagy kisebbségi részesedés) elszámolt kötelezettségként mutatjuk ki, abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok azt jóváhagyták.

2.25 Szegmensek szerinti bemutatás

A Magyar Telekom szegmenseit alapvetően a termékek és szolgáltatások olyan csoportosítása alapján határozza meg, amelyek egymástól eltérő kockázatot és hozamot mutatnak. A Magyar Telekom elsődleges szegmensei üzletáganként kerültek meghatározásra (vezetékes és mobil szolgáltatás), amelyek magukba foglalják a magyarországi és külföldi tevékenységeket egyaránt. A szegmensek szerinti bemutatás másodlagos formája földrajzi alapú.

2.26 Összehasonlító információ

A tárgyévre vonatkozó beszámolóval való összevethetőség érdekében a korábbi évek egyes tételei átsorolásra kerültek.

3 PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK KEZELÉSE

3.1 Pénzügyi kockázati tényezők

A Csoport tevékenységei révén a következő típusú pénzügyi kockázatoknak vagyunk kitéve: piaci kockázat (beleértve az árfolyam kockázatot, cashflow és valós érték kamatláb kockázatot), hitelezési kockázat és likviditási kockázat. A Csoport átfogó kockázatkezelési programja figyeli a pénzügyi piacok kiszámíthatatlanságát és a Csoport pénzügyi helyzetét esetlegesen kedvezőtlenül befolyásoló hatások minimalizálására törekszik. A Csoport esetenként származékos pénzügyi instrumentumokkal fedezi bizonyos kockázatait.

A kockázatkezelési feladatokat központilag a Csoport Pénzügyi Ágazat látja el, az Igazgatóság által jóváhagyott irányvonalak mentén. A Csoport Pénzügyi Ágazat a Csoport szervezeteivel szorosan együttműködve azonosítja, értékeli és fedezi a pénzügyi kockázatokat.

3.1.1. Piaci kockázat

(a) Árfolyamkockázat

A Magyar Telekom esetében a kamatlábak és devizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat a pénz- és adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. Az árfolyamkockázat a devizában tartott pénzállomány, nemzetközi távközlési szolgáltatóktól származó bevételek és feléjük történő kifizetések, valamint külföldi beruházási szállítók révén áll fenn. Mivel a magyar társaságok bevételeinek és kiadásainak döntő része forintban keletkezik, a Magyar Telekom funkcionális elszámolási pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekom célja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja. 2005 és 2006 folyamán a Csoportnak túlnyomó részben forint hitelei és kölcsönei voltak. A Csoport nemzetközi működése révén több deviza kapcsán is árfolyamkockázatnak van kitéve, különös tekintettel az euróra és USD-re. Árfolyamkockázat rejlik a jövőbeni kereskedelmi tranzakciókban és az elismert eszközök és kötelezettségek révén is.

A Csoport az árváltozás révén árfolyam kockázatnak dél- és kelet-európai befektetéseinek nettó eszközállománya révén van kitéve. A Csoport leányvállalatain keresztül jelen van Macedóniában és Montenegróban, illetve kevésbé jelentős mértékben képviselteti magát Bulgáriában, Romániában és Ukrajnában. Románia és Bulgária 2007. január 1-je óta tagja az Európai Uniónak, ezáltal egy idő után csökkenni fog ezen országok árfolyamkockázata. A macedón leányvállalatok nagy mennyiségű deviza (EUR és USD) készpénzportfoliója leányvállalati- és csoportszinten egyaránt növeli az árfolyamkockázatot.

A Magyar Telekom esetenként származékos ügyleteket köt az árfolyamkockázat csökkentése érdekében. Ezeket a határidős deviza ügyleteket a devizában esedékes fizetési kötelezettségekben és pénzbeáramlásban rejlő árfolyamkockázat csökkentése érdekében kötjük.

(b) Kamatlábváltozás miatti cashflow és valósérték kockázat

A Magyar Telekomnak elsősorban hosszú lejáratú hitelei miatt van kamatláb-kockázata. A hitelek változó kamatlábai a cashflow kamatláb kockázatának, míg a fix kamatozású hitelek a kamatláb valós érték kockázatának vannak kitéve. A Csoportpolitika szerint a kölcsönök több mint 50%-a fix kamatozású. Mivel Montenegróban és Macedóniában egyre nagyobb mértékű a kamatozó eszközök állománya, a portfolió kamatláb jellemzőire is nagy figyelmet fordít a Csoport ezekben az országokban.

3.1.2 Hitelezési kockázat

A hitelezési kockázat kezelése Csoport szinten történik. Hitelezési kockázata lehet a pénzeszközöknek, bankoknál és egyéb pénzintézeteknél elhelyezett betéteknek, kis- és nagykereskedelmi ügyfelek miatt, beleértve

a kintlévőségeket és a tranzakciókkal kapcsolatos elkötelezettségeket.

A Csoport magyarországi tagvállalatainak pénzeszközei elsősorban magyar forintban, megbízható, 'A' minősítésű pénzintézeteknél vannak. A hitelkockázat nagyon alacsony, mivel a Csoport politika értelmében minden többlet készpénzállományt adósság visszafizetésre fordítanak. A nemzetközi leányvállalatok hitelezési kockázatát, amennyiben van ilyen, úgy csökkentik, hogy több helyi bankban tartják pénzállományukat.

A nagykereskedelmi vevőkkel kapcsolatos kockázat kezelése mérlegeli a vevő hitelképességét, amely kiterjed az ügyfél pénzügyi helyzetének értékelésére és a korábbi tapasztalatok és egyéb tényezők figyelembe vételére. Külső és belső értékelés alapján, az Igazgatóság által támasztott szinttel összhangban egyedi kockázati szintek kerülnek meghatározásra. A hitelkeretek felhasználását rendszeresen ellenőrizzük.

A kiskereskedelmi ügyfelekhez kapcsolódó kockázat a Magyar Telekom nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi kiterjedése miatt alacsony.

3.1.3 Likviditási kockázat

A körültekintő likviditási kockázat kezelése kiterjed a kellő mennyiségű pénzeszköz és értékpapír, valamint megfelelő mennyiségű, helyi bankok illetve a Deutsche Telekom által biztosított hitelkeret fenntartására.

A menedzsment rendszeresen figyeli a Csoport likviditási tartalékainak várható cashflow alapján kiszámított változását.

3.2 Tőkekockázat kezelése

A Csoport célja a tőkeszerkezet figyelésével, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében.

A tőkeszerkezet karbantartása érdekében a Csoport szabályozhatja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak, kibocsáthat új részvényeket, illetve az adósság csökkentése érdekében eladhatja eszközeit. Az iparágban használatos eljárással összhangban a Csoport az eladósodottsági ráta segítségével ellenőrzi a tőkeállomány nagyságát. A ráta a nettó adósságállomány és tőke (a kisebbségi részesedést beleértve) + nettó adósságállomány hányadosaként határozható meg. A nettó adósságállomány pedig az összes kölcsön pénzeszközökkel csökkentett értéke.

2005-ben és 2006-ban egyaránt az volt a Csoport stratégiája, hogy az eladósodási rátát 30% és 40% között tartsa, BBB (befektetési szint) hitelminősítéssel. 2006. december 31-én az eladósodottsági ráta 27,9% volt (2005: 33,1%). Az eladósodottsági ráta 2006-ban az osztalékfizetésről hozott késedelmes döntés miatt csökkent, amely a folyamatban levő vizsgálatok (1.2. megjegyzés) következménye.

3.3 Valós érték becslése

A tőzsdei forgalomban lévő pénzügyi instrumentumok (kereskedelmi célú és értékesíthető eszközök) valós értékét a mérlegfordulónapon érvényes piaci ár alapján határozzuk meg. A Csoport pénzügyi eszközeinek jegyzett piaci ára a mindenkori aktuális kötési ára.

A tőzsdei forgalomban nem levő pénzügyi instrumentumok (tőzsdén kívüli származékos termékek) valós értékének meghatározása értékelési technikák segítségével történik. A Csoport számos módszert alkalmaz és a mérlegfordulónapon fennálló piaci körülmények alapján feltételezésekkel él. A többi pénzügyi instrumentum valós értékét egyéb módszerekkel - pl. a becsült jövőbeni cashflow jelenértékének kiszámolásával - határozzuk meg. A határidős deviza szerződések valós értékének meghatározása a jegyzett azonnali árfolyam és megfelelő, a mérlegfordulónapon érvényes kamatlábak segítségével történik.

A kötelezettségek és a követelések értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értéke azok rövid lejárata miatt megközelíti valós értéküket. Bemutatási célból a pénzügyi kötelezettségek valós értéke a jövőbeli cashflow jelenértékének meghatározásával becsülhető. A diszkontáláshoz a Csoport hasonló pénzügyi instrumentumaira jelenleg érvényes piaci kamatlábat használjuk.

4 KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK ÉS MEGÍTÉLÉSEK

A feltételezéseket és megítéléseket múltbeli tapasztalatok és egyéb tényezők, így az adott körülmények között ésszerűnek gondolt jövőbeli eseményekkel kapcsolatos várakozások alapján folyamatosan értékeljük.

A Csoport a jövőre vonatkozóan becslésekkel és feltételezésekkel él. A számviteli becslések eredményeképpen kapott értékek, a definícióból adódóan, csak nagyon ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel. A legkritikusabb becslések és feltételezések, amelyeknél jelentős kockázat áll fenn az eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének jelentős módosítására, a következők:

(a) Eszközök hasznos élettartama

Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatokra és a várható technológiai fejlődésre, valamint a tágabb gazdasági és iparági tényezőkben bekövetkező változásokra épül. A becsült hasznos élettartamok helyességét évente, illetve ha a becslés alapjául szolgáló feltételezésekben jelentős változások következnek be, felülvizsgáljuk. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározását azért tartjuk kritikus számviteli becslésnek, mert egy innovatív iparág technológiai fejlődésével kapcsolatosan tartalmaz feltételezéseket. Továbbá az eszközeink között, a hosszú élettartamú eszközök nagy aránya miatt, a feltételezések bármilyen megváltozása meghatározó lehet pénzügyi helyzetünk és tevékenységünk eredménye szempontjából. Pl. ha a Magyar Telekom 10%-kal csökkentené eszközei hasznos élettartamát, az éves értékcsökkenés hozzávetőlegesen 12 milliárd forinttal növekedne.

(b) A goodwill értékvesztésének vizsgálata

A goodwillre a továbbiakban nem számolható el értékcsökkenés, de évente vagy gyakrabban meg kell vizsgálni, hogy következett-e be értékvesztés. Mivel leányvállalataink többsége tőzsdén nem jegyzett cég, illetve részvényeiknek nincsen aktív piaca, a gazdasági egységek és szegmensek megtérülő értékét a 10 évre előre jelzett, maradványértéket is tartalmazó diszkontált cashflow értéke alapján kiszámított valós érték alapján határozzuk meg. Ez az eljárás jelentős részben becslésen alapul, és magában rejti annak kockázatát, hogy jelentős eltérések adódhatnak a valós érték összegében, amennyiben a számításokban alkalmazott feltételezések helytelennek bizonyulnak. A Csoport az értékvesztés vizsgálatot egy 10 éves, a menedzsment legjobb becslése által ésszerűen alátámasztott cashflow terv alapján végzi. A számításaiban a Magyar Telekom 7,95% és 10,35% közötti súlyozott átlagos tőkeköltséggel számolt, a működés országának illetve a távközlési területnek megfelelően. A folyamatos növekedési ráta becsült értéke -6,76% és 3% között van, úgyszintén a fenti tényezők függvényében. A súlyozott átlagos tőkeköltséget a tőkepiaci árfolyamok modellje segítségével, az alábbi paraméterekkel határozzuk meg: a hasonló iparágban tevékenykedők átlagos bétája, 10 éves kamatmentes hozam, 35%-os átlagos csoport adósság ráta. A 35%-os átlagos adósságráta összhangban van a hasonló tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával, míg a folyamatos növekedés ráta összhangban van a távközlési szektor átlagos hosszú távú növekedési rátájával.

A vezetékes CGU magyar alegységei esetében 10,35%-os átlagos tőkeköltséggel és -6,76% és +3% közötti folyamatos növekedési rátával számoltunk. Ha a CGU minden egységénél 0%-os állandó növekedési rátával számoltunk volna, 9498 millió Ft értékvesztést kellett volna elszámolni. Amennyiben a Magyar Telekom ugyanabban a CGU-ban 10,85%-os (0,50%-kal nagyobb) súlyozott átlagos tőkeköltséggel és a jelen számítással azonos folyamatos növekedési rátával számolt volna a tíz éves periódus után, 6287 millió Ft értékvesztést kellett volna elszámolni. A súlyozott átlagos tőkeköltség további növekedése, illetve egy negatív növekedési ráta alkalmazása további értékvesztés elszámolását tette volna szükségessé, elsőként a vezetékes szegmens magyar CGU-ihoz rendelt goodwillre vonatkozóan.

A tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztését minden olyan esetben megbecsüljük, amikor felmerül annak a lehetősége, hogy az eszköz könyv szerinti értéke jelentős mértékben meghaladja megtérülő értékét,

illetve ha az értékvesztés összege megbecsülhető. A megtérülő értéket a használati érték számításával határozzuk meg, amely számítás a becslések, és azokat befolyásoló tényezők széles skáláját veszi figyelembe. Többek között figyelembe vesszük a jövőbeli bevételeket és költségeket, technológiai avulást, szolgáltatások megszüntetését és egyéb változásokat, amelyek értékvesztést indokolhatnak. Amennyiben az értékvesztést a használati érték segítségével állapítjuk meg, az értékvesztés pontos értékének kiszámításához meghatározzuk az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéket is (amennyiben lehetséges). Mivel az értékvesztés ilyen módon történő meghatározása jelentős részben becslésen alapul, az esetleges értékvesztés mértéke jelentősen eltérhet a becslés eredményeképpen kapott értéktől.

(d) Követelések becsült értékvesztése

A kétes követelések értékvesztését a vevőink fizetésképtelenségéből adódó becsült veszteség mértéke alapján határozzuk meg. Nagy ügyfelek esetében az értékvesztést egyedileg határozzuk meg. Egyéb ügyfelek esetében egy portfolió alapján becsüljük meg az értékvesztés mértékét, a követelések korosítása, a korábbi leírások tapasztalata, az ügyfelek hitelképessége és a fizetési feltételekben bekövetkezett változások alapján. A fenti tényezőket rendszeresen felülvizsgáljuk, és szükség esetén módosítjuk a számításokat. Ezen felül figyelembe vesszük az üzletág jellegét (vezetékes, mobil, internet, kábel tv, stb.) és a különféle piaci környezeteket, amelyekben a Csoport vállalatai működnek. A becslések során a jövőbeni fogyasztói magatartással kapcsolatos feltételezéseket és a jövőbeni pénzbeszedési gyakorlatot is figyelembe vesszük. Amennyiben az ügyfelek pénzügyi helyzete romlik, a tényleges követelés leírás a vártnál nagyobb mértékű lehet, és az addig elszámolt értékvesztés mértékét is meghaladhatja.

(e) Céltartalékok

A céltartalék képzése, főleg jogi viták esetében, jelentős részben becslésen alapul. A Csoport meghatározza egy múltbeli esemény következtében kialakuló kedvezőtlen helyzet bekövetkezésének valószínűségét, és ha a valószínűség meghaladja az 50%-ot, a Csoport a kötelezettség teljes összegére céltartalékot képez.

(f) Eszközbontási kötelezettség

A Csoportnak jogi kötelezettsége van főként a vezetékes hálózatában használt eszközök elbontására. Ezen jövőbeni költségek időzítése és nagysága nehezen jelezhető előre. A céltartalék mértékét a korábban a hálózati eszközök lebontása és eltávolítása, valamint a helyszín helyreállítása során felmerült költségek alapján határoztuk meg. A jövőbeni pénzáramlások jelenértékét 7,35% és 8,30% közötti mértékű módosított kockázatmentes kamatlábbal számítottuk ki. A bizonytalanság magas szintje miatt a jövőbeni tényleges költségek jelentősen eltérhetnek a képzett céltartalék értékétől.

(g) Ügyfélszerzés költsége

Az ügyfelek megszerzésének költségei elsősorban a készülék értékesítés veszteségét (bevételek és költségek külön kerülnek bemutatásra) és az új ügyfeleket szerző alvállalkozóknak fizetett jutalékokat tartalmazzák. A Csoport ügynökei az ügynöki jutalék egy részét a Csoport termékeinek reklámozására fordítják. A Csoport marketing költségeinek egy részét tekinthetnénk ügyfélmegszerzési költségnek is. Az ügyfelektől aktiválási és belépési díjként beszedett összeg elhanyagolható a költségekhez képest. Ezek a bevételek, költségek és veszteségek akkor kerülnek elszámolásra, amikor az új ügyfél csatlakozik a Csoport vezetékes vagy mobil hálózatára. Az ilyen típusú költségeket nem határoljuk el. Az ügyfélszerzési költségeket (veszteségek) felmerülésük időpontjában elszámoljuk, mivel nem lehet pontosan elkülöníteni a marketing költségektől, és mert nincsen garancia arra, hogy az ügyfél által a jövőben generált bevételek fedezni fogják a nyújtott kedvezmény mértékét. Ügyfélszerzési költségként számoltuk el 2006-ban a Csoport készülékértékesítésen keletkezett veszteségét (11 088 millió Ft), és a kifizetett ügynöki jutalékot (11 012 millió Ft).

5 AKVIZÍCIÓK

5.1 Akvizíciók 2006-ban

5.1.1 Orbitel

2005. november 29-én a Magyar Telekom szerződést kötött az Orbitel 100%-os tulajdonjogának 7,85 millió euróért (1,944 milliárd forint) történő megszerzésére. Az Orbitel egy bolgár alternatív telekommunikációs és internet szolgáltató, aki IP technológiát használva nyújt hang- és adat alapú szolgáltatásokat az üzleti ügyfeleknek országszerte. 2005-ben az Orbitel 11,5 millió eurós árbevételt ért el. Az Orbitelt 2006. február 3., az ügylet végleges lezárása óta konszolidáljuk.

Az alábbi táblázat az Orbitel megszerzett nettó eszközeinek és az akvizíció költségének könyv szerinti és valós értékét mutatja:

(millió Ft)	Valós érték	Könyv szerint érték
Megvásárolt részesedés ellenértéke……………...................	1 944
Akvizícióhoz közvetlenül kapcsolódó járulékos költségek	38
Beszerzés költsége …………………………..…………...	1 982
Beszerzett nettó eszközállomány……………..…………..	1 013
Goodwill …………………………………..……………..	969
Beszerzett nettó eszközállomány: Pénzeszközök ………………………..……………………..	22	22
Egyéb pénzügyi eszközök…………………..………………	6	6
Követelések …………………………………..…………….	335	335
Nyereségadó követelés …………………….………………	7	7
Készletek …………………………………..……………….	12	12
Tárgyi eszközök ………………………….………………...	524	381
Immateriális javak …………………………..………...........	812	221
Egyéb befektetett eszközök …………………..………….	3	3
Szállítók és egyéb kötelezettségek ……………..…………..	(384)	(384)
Hitelek és egyéb kölcsönök ……………………..……….	(190)	(190)
Nettó halasztott adókötelezettség ……………..……………	(134)	(24)
	1 013	389

Az akvizíción keletkezett goodwill részben a meglévő munkaerő állomány értékét tartalmazza, amely nem tekinthető különálló eszköznek. Továbbá az ügyfél értékként elismert összeg csak az akvizíció napján meglévő ügyfélbázist és a nekik nyújtott szolgáltatásokat fedi le, míg a goodwill nagy része az akvizíció időpontja után megszerezhető ügyfélbázis és az új ügyfelektől várható bevétel és a bővülő szolgáltatásokból származó bevétel értékét tartalmazza.

5.1.2 Dataplex

2005. december 12-én a Magyar Telekom szerződést kötött a Dataplex Kft. 100%-os tulajdonjogának 5,1 milliárd forintért történő megvásárlására. A megállapított árnál figyelembe vették a cég nettó adósságállományát is a megegyezés időpontjában. A Dataplex a magyar IT berendezések kolokációs piacán meghatározó szerepet tölt be, és 2005-ben körülbelül 1,3 milliárd forintos árbevételt ért el. Az ügylet lezárására a Versenyhivatal jóváhagyását követően, 2006. április 5-én került sor, mely időponttól a Dataplex Kft. a Csoport vezetékes szegmensén belül kerül konszolidálásra.

Az alábbi táblázat a Dataplex megszerzett nettó eszközeinek és az akvizíció költségének könyv szerinti és valós értékét mutatja:

(millió Ft)	Valós érték	Könyv szerinti érték
Megvásárolt részesedés ellenértéke …….………..............	5 113
Akvizícióhoz közvetlenül kapcsolódó járulékos költségek	35
Beszerzés költsége ………………...…………………...	5 148
Beszerzett nettó eszközállomány……………...…………..	1 100
Goodwill ………………………………...……………..	4 048
Beszerzett nettó eszközállomány: Pénzeszközök …………………………...………………..	1	1
Követelések ………………………...…………………….	148	148
Készletek …………………………………...…………….	6	12
Tárgyi eszközök …………………………………..……...	811	801
Immateriális javak …………………………......................	933	1
Szállítók és egyéb kötelezettségek …………………….....	(556)	(556)
Hitelek és egyéb kölcsönök ……………………...…….	(56)	(56)
Nettó halasztott adókötelezettség …………………...……	(187)	-
	1 100	351

Az akvizíción keletkezett goodwill részben a meglévő munkaerő állomány értékét tartalmazza, amely nem tekinthető különálló eszköznek. Továbbá az ügyfél értékként elismert összeg csak az akvizíció napján meglévő ügyfélbázist fedi le, míg a goodwill nagy része az akvizíció időpontja után megszerezhető ügyfélbázis és az új ügyfelektől várható bevétel értékét tartalmazza.

5.1.3 KFKI Csoport

A Magyar Telekom 2006. júniusában adásvételi szerződést írt alá a KFKI-LNX Zrt., Magyarország egyik vezető informatikai cégének 100%-os tulajdonrészének megszerzésére, 8,2 milliárd forint vételárért és 1,5 milliárd forintnak megfelelő, a 2006. évi pénzügyi eredményektől függő „mozgó vételárért”. Az akvizíció 2006. szeptember 15-én zárult, mely időponttól a KFKI Csoport a Csoport vezetékes szegmensén belül konszolidálásra kerül. A KFKI Csoport 2005-ben megközelítőleg 17 milliárd forint bevételt ért el. A KFKI-LNX-nek két 100%- os tulajdonú leányvállalata van az ICON és az IQSYS.

Az alábbi táblázat a KFKI Csoport megszerzett nettó eszközeinek és az akvizíció költségének könyv szerinti és valós értékét mutatja:

(millió Ft)	Valós érték	Könyv szerinti érték
Megvásárolt részesedés ellenértéke ……………...............	8 170
A cég eredményességétől függő további kifizetés…...…	1 500
Akvizícióhoz közvetlenül kapcsolódó járulékos költségek	170
Beszerzés költsége ……………………………..………...	9 840
Beszerzett nettó eszközállomány…………………...…..	5 372
Goodwill …………………………………...…………..	4 468
Beszerzett nettó eszközállomány: Pénzeszközök …………………………………….……..	344	344
Követelések ………………………………………..…….	2 629	2 629
Nyereségadó követelés ………………………….………	33	33
Készletek …………………………………………..…….	656	656
Tárgyi eszközök ……………………………………….....	663	632
Immateriális javak …………………………......................	5 514	233
Szállítók és egyéb kötelezettségek …………………...…..	(2 687)	(2 687)
Hitelek és egyéb kölcsönök ………………………...….	(587)	(587)
Céltartalék………………………………..……………….	(154)	(154)
Nettó halasztott adókötelezettség …………...……………	(1 039)	23
	5 372	1 122

Az akvizíción keletkezett goodwill részben a meglévő munkaerő állomány értékét tartalmazza, amely nem tekinthető különálló eszköznek. Továbbá az ügyfél értékként elismert összeg csak az akvizíció napján meglévő ügyfélbázist fedi le, míg a goodwill nagy része az akvizíció időpontja után megszerezhető ügyfélbázis és az új ügyfelektől várható bevétel értékét tartalmazza.

5.1.4 IWIW, Adnetwork, MFactory

A Magyar Telekom 2006. áprilisában 100%-os részesedést szerzett az iWiW Kft.-ben, Magyarország vezető online közösségi portál üzemeltetőjében, közel 1,1 milliárd forint vételárért. Az iWiW („who is who”, azaz ki kicsoda) az egyetlen olyan közösségi oldal, amely a létező barátságokat és kapcsolatokat online formában térképezi fel. Az akvizíció időpontjában az iWiW több mint fél millió regisztrált felhasználóval rendelkezett, ezáltal Magyarország negyedik leglátogatottabb weboldala volt. 2005-ben az iWiW 5 millió forintos árbevételt ért el.

A Magyar Telekom 2006. májusában 100%-os részesedést szerzett az Adnetwork Kft.-ben, Magyarország vezető online hirdetéshálózat üzemeltetőjében, 168+10 millió forint vételárért. Az Adnetwork Kft-t 2005-ben alapították, és 2005-ben 28 millió forint árbevételt ért el.

2006 decemberében a Magyar Telekom 75,05%-os tulajdoni részt szerzett 469 millió forintért az MFactory- ban, mely Magyarország egyik vezető mobil tartalom gyártója és a tartalom szolgáltatók közvetítője. Továbbá a Társaságnak opciója van az MFactory maradék részesedésének megvásárlására 2009-től, míg az MFactory kisebbségi tulajdonosainak eladási opciójuk van ugyanezen részesedésükre. A Csoport az opciók ezen kombinációját kötelezettségként kezeli (166 millió forintos összegben), ezért az MFactory 2006-ban a konszolidált beszámoló vezetékes szegmensében 100%-os tulajdonú leányvállalatként szerepel, míg az akvizíción keletkezett goodwill a mobil szegmenshez tartozik. Az MFactory 2006-ban 190 millió forint árbevételt ért el.

Mivel a fenti akvizíciók (iWiW, Adnetwork és az MFactory) önmagukban nem jelentősek, elkülönített bemutatásuk nem indokolt, ezért nettó eszközállományuk könyv szerinti értékét az alábbi táblázat összesítetten mutatja.

Az iWiW nettó eszközállományának valós értéke megegyezik könyv szerinti értékével. Az Adnetwork nettó eszközállományának valós értékét annak jelentéktelen nagyságrendje miatt nem határoztuk meg. Az MFactory megvásárlásához kapcsolódó vételár allokáció az éves beszámoló elfogadásának időpontjáig nem került véglegesítésre az akvizíció késői időpontja miatt.

(millió Ft)	Könyv szerinti érték
Megvásárolt részesedések ellenértéke………................................................	1 767
Az MFactory fennmaradó részvényeiért fizetendő további vételár................	166
Akvizícióhoz közvetlenül kapcsolódó vételár és járulékos költségek………	11
Beszerzés költsége ……………………………………...………………...	1 944
Beszerzett nettó eszközállomány…………………………...……………..	83
Goodwill ………………………...………………………………..	1 861
Beszerzett nettó eszközállomány: Pénzeszközök………………….…………………………………………..	12
Követelések ……………………………………………………………….	73
Immateriális javak …………………………………………………...........	53
Nyereségadó kötelezettség ……………………………………….…………	(5)
Szállítók és egyéb kötelezettségek ………………………………………..	(50)
	83

5.1.5 MakTel – saját részvények

2006 júniusában a Maktel 60,9 millió euróért (16 579 millió forint, amely tartalmazza a járulékos költségeket is) megszerezte saját részvényeinek 10%-át a Macedón kormány (kisebbségi részvényes) által tartott nyilvános tenderen. A részvények visszavásárlását követően a Magyar Telekom szavazati joga a MakTel-ben 51%-ról 56,7%-ra nőtt, a Macedón kormány tulajdonjoga 36,8%-ra csökkent, míg a maradék részvény több kisebb részvényes tulajdonában van. A megvásárolt részesedés ára és a kisebbségi részesedés csökkenése közötti 1724 millió forint különbség goodwillként került elszámolásra, amely a mobil szegmenshez tartozik.

5.1.6 MobilPress

2006. decemberben a Magyar Telekom szerződést kötött a MobilPress 100%-os tulajdonjogának megvásárlására 600 millió forint értékben, ezen felül a vételár részét képezi a 2006-ra járó osztalék is (maximum 50 millió forint). Az ügylet lezárására a Versenyhivatal jóváhagyását követően 2007. január 25-én került sor, mely időponttól a MobilPress-t a Csoport vezetékes szegmensén belül konszolidáljuk. A MobilPress Magyarország egyik legnagyobb mobil tartalom szolgáltatója, többek között a t-zones portál üzemeltetője. A cég 2006-ban megközelítőleg 1,5 milliárd forintos bevételt generált.

Az alábbi táblázat a MobilPress megszerzett nettó eszközeinek és az akvizíció költségének könyv szerinti értékét mutatja. A Csoport nem véglegesítette az erre a legutóbbi akvizícióra vonatkozó vételár allokációt, ezért a valós értékek az éves beszámoló időpontjában még nem állnak rendelkezésre.

(millió Ft)	Könyv szerinti érték
Megvásárolt részesedés ellenértéke..........................................	600
Várható további vételár……	50
Beszerzés költsége …………………………………………...	650
Beszerzett nettó eszközállomány……………………………..	93
Goodwill ……………………………………………………..	557
Beszerzett nettó eszközállomány: Pénzeszközök…………………..…………………………..	64
Követelések ……………………………….……………….	266
Befektetett eszközök ……………………………………........	56
Szállítók és egyéb kötelezettségek ………………….……..	(285)
Rövid lejáratú kölcsönök……………………………………..	(2)
Hosszú lejáratú kötelezettségek………………………………	(6)
	93

5.2 Akvizíciók 2005-ben

5.2.1 Crnogorski Telekom (CGT)

2005-ben a Magyar Telekom 76,53 %-os részesedést szerzett a CGT-ben a privatizációs tender keretében. A részesedés teljes beszerzési ára 140,5 millió EUR volt. A beszerzési árból 114 millió eurót fizetett a Magyar Telekom a montenegrói kormánynak egy 51,12 %-os részesedési csomagért, és 22,9 millió eurót a kisebbségi tulajdonosoknak, azok 21,92%-os részesedéséért. A fennmaradó 3,49%-ért a Magyar Telekom 3,6 millió eurót fizetett, nyilvános ajánlattétel keretében. A CGT 100%-os tulajdonosa a T-Mobile CG-nek, amely Montenegró második mobil szolgáltatója, 100%-os tulajdonosa az Internet Crna Gora-nak, valamint 51%-os tulajdonosa a Montenegrocard-nak. Az akvizíció összes költsége a közvetlenül felmerült költségekkel együtt 35 927 millió forintot tett ki.

A CGT-t és leányvállalatait 2005. március 31-e óta konszolidáljuk.

Az alábbi táblázat a CGT megszerzett eszközeinek és az akvizíció költségének valós értékét mutatja:

(millió Ft)	Összesen	Vezetékes szegmensbe kerülő nettó eszközök első konszolidáláskor	Mobil szegmensbe kerülő nettó eszközök első konszolidáláskor
Megvásárolt részesedés ellenértéke…….........	34 954
Akvizícióhoz kapcsolódó költségek ………...	973
Beszerzés költsége ………………………......	35 927
Beszerzett nettó eszközállomány valós értéke.	30 805
Goodwill……………………………………..	5 122	-	5 122
Beszerzett nettó eszközállomány valós értéke:
Pénzeszközök……………………………...	1 866	-	-
Követelések ……………………………….	7 678	6 442	1 236
Nyereségadó követelés …………………..…	339	-	-
Készletek ………………………………….	609	426	183
Tárgyi eszközök ……………………………..	28 687	22 495	6 192
Immateriális javak ………………………...	9 958	3 700	6 258
Egyéb befektetett eszközök………………..	1 080	1 080	-
Szállítók és egyéb kötelezettségek………...	(3 917)	(3 148)	(769)
Hitelek és egyéb kölcsönök………………..	(3 290)	-	-
Céltartalék……………………………………	(1 951)	(1 914)	(37)
Nettó halasztott adókötelezettség………….	(807)	-	-
	40 252	27 339	12 939
Kisebbségi részesedések……………………..	(9 447)
Összesen…………………………………...	30 805

Az akvizíción keletkezett goodwill részben a meglévő munkaerő állomány értékét tartalmazza, amely nem tekinthető különálló eszköznek. Továbbá az ügyfél értékként elismert összeg csak az akvizíció napján meglévő ügyfélbázist fedi le, míg a goodwill nagy része az akvizíció időpontja után megszerezhető ügyfélbázis értékét tartalmazza.

5.3 Akvizíciókkal kapcsolatos pro forma tájékoztató

Az alábbi pro forma tájékoztató a Csoport legfontosabb pénzügyi adatait tartalmazza, megmutatva, hogy hogyan változott volna bevételek és az eredmény összege, ha a megvásárolt leányvállalatokat már az akvizíció évének első napjától konszolidálnánk, illetve ténylegesen milyen mértékben járultak hozzá az akvizíció napjától az eredményhez.

2004 2005 2006

(millió forint)

Bevételek

Beszámoló szerint .................................................................................	000 000	000 054	671 196
Pro forma –év elejétől történő konszolidálás esetén……………..……	000 000	000 000	684 099
Hozzájárulás az akvizíció időpontjától számítva……...………………	-	20 521	12 465

Adózás utáni eredmény

Beszámoló szerint ................................................................................	34 641	78 415	75 453
Pro forma – év elejétől történő konszolidálás esetén …………………	34 641	78 049	76 267
Hozzájárulás az akvizíció időpontjától számítva…...…………………	-	1 364	191

5.4 A Cardnet értékesítése 2006-ban

A Magyar Telekom 2006-ban eladta a Cardnet-ben lévő teljes 72%-os részesedését. Az alábbi táblázat a kivezetett eszközöket és kötelezettségeket, a kapott vételárat, illetve az értékesítésből származó nyereséget mutatja be. A nyereség az eredménykimutatásban került elszámolásra (pénzügyi bevételek).

millió forint

Kapott vételár valós értéke………………………...	305
Kivezetett nettó eszközök könyv szerinti értéke ….	(255)
Kisebbségi részesedés csökkenése ………………..	71
Értékesítés nyeresége …………………………...	121
Kivezetett nettó eszközök: Pénzeszközök ……………………………………..	190
Követelések és készletek…………………………..	74
Tárgyi eszközök és immateriális javak………….	43
Szállítók és egyéb kötelezettségek ………………..	(52)
	255

6 Pénzeszközök

2005 2006

december 31-én (millió Ft) Átlagos

kamatláb

Forint……………………………………………………………………………	1 794	1 873	4,37%
MKD …………………………………………………………………………...	21 916	32 717	3,35%
EUR ………………………………………………………………………………	13 527	34 029	3,38%
Egyéb..………………………………………………………………………….	8 823	9 221	4,21%
	46 060	77 840	3,49%

2005 2006

december 31-én (millió Ft)

Pénztár …………………………………………………………..……………..	166	1 556
Bankbetét és forgatási célú értékpapírok ………………………………………	45 894	76,284
	46 060	77 840
7 Egyéb pénzügyi eszközök
	2005	2006
december 31-én (millió Ft)
Pénzügyi lízingkövetelés (33 (c) megjegyzés) ……………..………………….	-	1 856
Származékos pénzügyi instrumentumok……………….…………………………	-	378
Értékesíthető pénzügyi eszközök…………………………………………………	1 817	458
	1 817	2 692
Az egyéb pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke a fenti táblázatban megközelíti a valós értéket, vagy

megegyezik azzal az alkalmazott értékelési politika függvényében.

A pénzügyi lízingkövetelés az Egységes Digitális Rádióhálózat (EDR) szolgáltatás (33 (c) megjegyzés) rövid lejáratú pénzügyi lízing követelését tartalmazza.

A származékos pénzügyi instrumentumok 2006. december 31-i záró értéke a nyitott határidős ügyletek valós értékét tartalmazza.

Az értékesíthető pénzügyi eszközök 2005. december 31-i egyenlege tartalmazta a Csoport montenegrói CKB bankban levő befektetésének valós értékét. A Csoport 2005-ben értékesíteni kívánta ezt a Crnogorski Telekom (CGT) akvizíciója során szerzett befektetését, de a részesedésnek nem volt aktív piaca. 2005-ben a Csoport osztalékként további részesedéshez jutott a CKB bankban és részt vett a CKB tőkeemelésében is, hogy megőrizze a viszonylag jelentős (11,8%-os) részesedését, hasznot húzva ezzel a későbbi tervezett értékesítésből. Mivel a Csoport ezeket az új részesedéseket a becsült valós értéknél alacsonyabb áron szerezte meg, az átértékelési különbözetet a módosítás után (2.1.1. megjegyzés) 2005-ben a tőkében ismerte el (Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka – adóval csökkentve). A Csoport 2006-ban nyereséggel értékesítette a CKB részvényeit és az átértékelési tartalékot feloldotta az eredménykimutatáson keresztül (pénzügyi bevételek).

Az alábbi tábla a CKB részesedéssel kapcsolatos átértékelési különbözetet mutatja.

2005 2006

december 31-én (millió Ft)

Átértékelési különbözet (nyereség) ............................................................... …	213	-
Ebből adó ...................................................................................................... …	(19)	-
Nettó átértékelési különbözet ........................................................................... …	194	-
Ebből kisebbségi részesedés …………………………………………………	(45)	-
Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka – adóval csökkentve….	149	-

8 Követelések

2005 2006

december 31-én (millió Ft)

Belföldi vevőkövetelések .......................................................................…....................	100 206	102 009
Külföldi vevőkövetelések.........................................................…..….......................….	5 252	2 827
Követelések társult vállalatoktól ...............…......................................…..................….	1 008	771
Követelések a Deutsche Telekom Csoport tagvállalataitól.............................................	3 771	7 991
Forgóeszközökre adott előlegek................................................…….......................…...	2 577	1 680
Egyéb adókövetelés ………………………………………………………………….	1 515	3 318
Aktív időbeli elhatárolások........................................…......................….......................	3 686	7 598
Egyéb követelések............................................................................…..................…....	7 932	6 603
	125 947	132 797
Értékvesztés ………………………………………………………………………….	(29 991)	(28 781)
	95 956	104 016

A 2005-ben és 2006-ban elszámolt értékvesztés az alábbiak szerint alakult:

2005 2006

december 31-én (millió Ft)

Értékvesztés az időszak elején …...........................................................…....................	(24 276)	(29 991)
Elszámolt értékvesztés (működési költségek része) …...….……..............................….	(6 266)	(5 066)
Vásárolt vállalatok bekerüléskori értékvesztése ……………………………………..	(3 674)	(116)
Értékvesztés felhasználása és átváltási különbözet ..............................…….........….....	4 225	6 392
Értékvesztés az időszak végén …………………………………………………………	(29 991)	(28 781)

9 Nyereségadó

2004 2005 2006

december 31-én végződött

években (millió Ft)

Társasági adó ..........................................................................…..........…	9 352	11 686	6 423
Egyéb nyereségadó..................................................................…..........…	8 455	8 366	8 529
Xxxxxxxxxx adó ...........................................................…............…………	(1 665)	1 806	9 268
Összes nyereségadó költség …………………………………………...	16 142	21 858	24 220

A nyereségadó követelés és -kötelezettség összege a mérlegben azon országok adóhatóságaival szemben fennálló társasági - és egyéb nyereségadó követeléseket és kötelezettségeket mutatja, amelyekben a Csoport leányvállalatai működnek.

9.1 Adólevezetés

Az alábbi tábla bemutatja azokat a különbségeket, ami a beszámolóban szereplő adóráfordítás és azon elméleti összeg között keletkezett, amit a hivatalos adókulcs használatával kapnánk.

2004 2005 2006

Megjegyzés december 31-én végződött évben

(millió Ft)

IFRS szerinti adózás előtti eredmény................................		59 469	110 583	111 684
16%-on számított adó .………..........................................		(9 515)	(17 693)	(17 869)
Eltérő adókulcsok hatása …………..……	(a)	491	435	(323)
Adóalap részét nem képező tételek adóhatása ………...	(b)	2 091	1 394	2 405
Le nem vonható költségek adóhatása …………..……	(c)	(3 204)	(1 093)	(1 955)
Adókedvezmények hatása………………………………	(d)	584	897	778
Egyéb nyereségadók ………………………………...	(e)	(8 455)	(8 366)	(8 529)
Egyéb nyereségadók adóalap csökkentő hatása……...	(f)	1 691	2 008	2 701
Forrásadó ..............……...…………………….….......	(g)	-	-	(2 034)
Előző évek veszteségére elismert halasztott adó leírása	(h)	-	-	(255)
Szélessávú beruházási adókedvezmény jelenérték hatása	(i)	175	560	861
Nyereségadó ……….............…….....................................		(16 142)	(21 858)	(24 220)
(a) Eltérő adókulcsok hatása

A magyar társasági adókulcs 2004-ben, 2005-ben és a 2006 első nyolc hónapjában 16%-os volt. 2006. szeptember 1-jétől bevezetésre került az úgynevezett szolidaritási adó. A szolidaritási adó a társasági adóhoz nagyon hasonló, további 4%-os adófizetési kötelezettség, kevesebb adóalap-módosító tétellel. Így 2006 utolsó négy hónapjában az adókulcsot 20%-osnak tekinthetjük. Az adó levezetés a 16%-os kulccsal számított adót tartalmazza, míg a szolidaritási adónak köszönhető növekedés ezen a soron kerül kimutatásra.

A Csoport tevékenysége kapcsán külföldön is jelen van, ahol általában a Magyarországon alkalmazottnál alacsonyabb a társasági adókulcs. Macedóniában a 2004-es, 2005-ös és a 2006-os adókulcs 15% volt, míg a

2007-ben alkalmazott kulcs 12% lesz, 2008-tól pedig tovább csökken, 10%-ra. A halasztott adó egyenlegek mindezek figyelembe vételével kerültek újraszámolásra.

A társasági adó kulcsa Montenegróban 9%, Romániában 16%, Bulgáriában 15%, Ukrajnában pedig 25%-os.

Szintén ez a sor tartalmazza a külföldi leányvállalatok különböző adókulcsainak használatából eredő adóhatásokat.

(b) Adóalap részét nem képező tételek adóhatása

Az adóalap részét nem képező tételek legnagyobb részéből való részesedés a DTAG-től kapott egyéb bevételek adják (35. megjegyzés), illetve ide tartozik a társult vállalatok eredményéből való részesedés, hiszen azt az adózás előtti eredmény adózás utáni összegben tartalmazza.

A levezetés ezen sora tartalmazza a le nem vonható költségek - idő előtt leírt követelések, bizonyos értékvesztések és reprezentációs költségek - adóhatását

(d) Adókedvezmények

Az adókedvezmények sor a Macedóniában történt jelentős tárgyi eszköz befektetések adóhatásának értékét tartalmazza, amelyeket a társasági adóalap meghatározásakor csökkentő tételként lehet figyelembe venni.

(e) Egyéb nyereségadók

Az Egyéb nyereségadók olyan Magyarországon fizetendő helyi és központi adókat tartalmaznak, amelyeket a vállalatok bizonyos nettó módon számított eredménye alapján állapítanak meg, a társasági adóalapnál egy lényegesen magasabb adóalapot határozva meg. Mivel a levezetés első sora csak a társasági adókulccsal számított elméleti adó összegét mutatja, a Csoport magyar tagvállalatai esetében a helyi iparűzési adó és a innovációs járulék további adó költséget eredményez.

(f) Az egyéb nyereségadók társasági adóalap csökkentő hatása

Ezek a magyarországi egyéb nyereségadók a társasági adó számításakor csökkentő tételként vehetők figyelembe. Ezen felül a fizetett helyi iparűzési adó bizonyos százalékával még tovább csökkenthető a társasági adóalap (2004-ben 25%, 2005-ben 50%, 2006-ban 100%).

(g) Forrásadó

A Csoportnak Macedóniában is vannak érdekeltségei, ahol 2006. január 1-jével 5%-os forrásadót vezettek be a magyarországi tulajdonosoknak fizetett osztalékra. Montenegróban szintén 5%-os forrásadó terheli a Magyarországra történő osztalékfizetést. A levezetés tartalmazza a fenti leányvállalatok felosztható tartalékaira elszámolt halasztott adó összegét, mivel azt osztalékfizetés esetén forrásadó terhelné.

(h) Előző évek veszteségére képzett halasztott adó leírása

(i) Szélessávú beruházási adókedvezmény jelenérték hatása

A szélessávú eszközökbe történő beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények jelenérték hatása azt az összeget mutatja, amennyivel növelt értéken lehet igénybe venni az adókedvezményt, ha az nem a beruházás évében, hanem későbbi évben vagy években lesz felhasználva.

9.2 Halasztott adó

A Magyar Telekom halasztott adó egyenlegei a következők:

	Egyenleg 2004. december 31-én	Eredmény- kimutatás hatás	Egyéb mozgások	Egyenleg 2005. december 31-én	Eredmény- kimutatás hatás	Egyéb mozgások	Egyenleg 2006. december 31-én
				millió Ft
Halasztott adó követelés (kötelezettség)
Beruházási adókedvezmény ………..........	6 849	741	3 066	10 656	856	2 788	14 300
Adótörvény szerinti elhatárolt veszteség ..	3 721	2 354	1	6 076	(4 859)	-	1 217
Leányvállalati befektetések ……………...	(1 334)	434	-	(900)	(300)	-	(1 200)
Forrásadó……….....................................	-	-	-	-	(2 034))	-	(2 034)
Egyéb pénzügyi eszközök ……………….	(000)	00	000	00	(350)	19	(307)
Követelések és készletek értékvesztése .	3 464	264	-	3 728	(678)	-	3 050
Tárgyi eszközök és immateriális javak ..	(4 795)	(1 918)	(852)	(7 565)	(88)	(1 388)	(9 041)
Goodwill …………………………………	-	(1 864)	-	(1 864)	(2 262)	-	(4 126)
Szállítók és egyéb kötelezettségek ………	81	23	-	104	259	-	363
Hitelek és egyéb kölcsönök ……………...	205	(49)	-	156	123	-	279
Halasztott bevételek ……………………..	380	(223)	-	157	(157)	-	-
Kötelezettségekre és költségekre képzett	2 816	(1 611)	-	1 205	222	-	1 427
céltartalék …………………......................
Összes nettó halasztott adó követelés …...…	11 247	(0 000)	0 000	00 000	(9 268)	1 419	3 928
Ebből: halasztott adó kötelezettség …..........	1 280			3 189			5 647
Halasztott adó követelés 12 527				14 966			9 575
Az egyéb mozgások részletes megbontása a
következő:
Tárgyi eszköz beszerzési értékének
csökkenéseként elszámolt beruházási		5 373			3 109
adókedvezmény …….
Felhasznált beruházási adókedvezmény……		(2 307)			(321)
Számviteli politika változása –
beágyazott származékos termékek……..		140
Számviteli politika változása – értékesíthető pénzügyi eszközök tőkével
szemben elszámolt értékelési
különbözete………………………..…….	(19)			19
Konszolidációból eredő átváltási különbözet	(44)			(29)
Akvizíciók hatása ………………………….	(807)			(1 359)
	2 336			1 419

A halasztott adó követelések és kötelezettségek megbontása a mérlegben a Csoport jogi személyei szerint történik, és ennek megfelelően követelésként illetve kötelezettségként jelenik meg a mérlegben.

A beruházási adókedvezményekhez kapcsolódó halasztott adó követelések a beruházások költségeivel szemben kerültek elszámolásra.

A beágyazott származékos termékekre vonatkozó számviteli politika 2005-ös változásának következtében az ilyen típusú pénzügyi eszközökre képzett halasztott adó (140 millió forint) a 2005. január 1-jei nyitó eredmény tartalékkal szemben kivezetésre került.

A tőkében elszámolt értékesíthető pénzügyi eszközök átértékeléséhez kapcsolódó halasztott adó követelést szintén a tőkével szemben számoltuk el.

Az anyavállalat könyveiben, a leányvállalatokban és társult vállalatokban birtokolt részesedések miatt keletkező átmeneti különbségekre, halasztott adó került elszámolásra. 2006-ban 4602 millió forint értékű, ilyen típusú átmeneti különbözetre nem számoltunk el halasztott adó kötelezettséget (2005-ben 7452 millió forint ez az érték).

Amennyiben a Csoport macedón leányvállalatai osztalék formájában kifizetnék a teljes ilyen célra igénybe vehető tartalékaikat, úgy a Csoportnak a 2006-ban erre a jogcímre elszámolt (1640 millió forint) halasztott adó kötelezettségen felül további 1275 millió forint értékben forrásadót kellene fizetnie. Abban az esetben, ha a Csoport montenegrói leányvállalatai osztalék formájában kifizetnék a teljes ilyen célra igénybe vehető tartalékaikat, úgy a Csoportnak a 2006-ban elszámolt 394 millió forintnyi halasztott adó kötelezettségen felül további 1 081 millió forint értékben kellene forrásadót fizetnie. Mivel a Csoport ellenőrizni tudja az osztalékok időzítését és módját, így csak a leányvállalatok eredménytartalékából (2005 és 2006. évi eredmény) a közeljövőben kifizetendő osztalék tervezett értékére képzett halasztott adó kötelezettséget számoltuk el.

Az adótörvény szerinti felhalmozott veszteségek halasztott adó hatása csak olyan mértékben kerül elismerésre, amennyire azok jövőbeni realizálhatósága valószínűsíthető. 2007-ben 2831 millió forint, 2008-ban pedig 2013 millió forint ilyen jogcímen képzett halasztott adó jár le. A fennmaradó 4327 millió forint halasztott adó felhasználására nem vonatkoznak jogi korlátozások.

A szélessávú internet elterjedésének ösztönzésére a Magyar Köztársaság kormánya 2003-tól a szélessávú internet eszközökbe (pl. DSL vonalak, UMTS eszközök) 100 millió forint felett beruházó társaságok számára a társasági adó csökkentését tette lehetővé. Az adó-csökkentés lehetséges mértéke a szélessávú internet eszközökbe történő beruházás százalékában kerül meghatározásra.

Mivel 2003-ban kérdéses volt, hogy a Magyar Telekom ki tudja-e használni ezt az adókedvezményt, 2003- ban nem ismertünk el halasztott adó követelést. Lévén, hogy 2004-ben megváltozott az adókedvezmény felhasználhatóságának megítélése, a Magyar Telekom 2004-ben 6 849 millió forint halasztott adó követelést képzett (ebből 3 879 millió forint 2004-re, míg 2 970 millió forint 2003-ra vonatkozott). Mivel ez a beruházási adókedvezmény kormányzati támogatás jellegű, a halasztott adó követelés a kapcsolódó beruházás költségeivel szemben került elszámolásra. Ha az adókedvezmény nem kerül felhasználásra a keletkezés évében, a következő évben nagyobb összegű kedvezményt lehet felhasználni, mivel a korábbi évek fel nem használt összegei kamattal növelt értéken érvényesíthetők. Ez a növekmény hozzáadódik a halasztott adó követeléshez, csökkentve az éves adóköltség összegét.

A Magyar Telekom adókedvezményeinek részletei az alábbi táblázatban láthatóak (millió Ft-ban):

Kedvezmény keletkezésének éve

Szélessávú eszköz- beruházás

Megállapított adó- kedvezmény

Felhasznált adó- kedvezmény

Adóköltségben elismert növekedés

Fennmaradó adókedvezmény értéke 2006.

összege december 31-én

2003	6 356	2 765	(000)	000	0 000
2004 …………	7 115	3 174	(00)	000	0 000
2005 …………	13 959	5 563	(0 000)	000	0 000
2006	12 347	3 844	(177)	-	3 667
Összesen …….	39 777	15 346	(0 000)	0 000	00 000

Lejárat:	2007:	3 339
	2014:	7 242
	2015:	1 124
	2016:	2 595
		14 300

Annak érdekében, hogy a Csoport tagjai az adókedvezményeket és az adócsökkentő tételeket igénybe tudják venni, szigorú feltételeket kell teljesíteniük az erre vonatkozó adószabályok értelmében. A menedzsment szerint a Csoport eleget tesz az előírásoknak, hogy a halasztott adó követelést elismerje.

Az adóhatóság az adóbevallást követő évtől számított öt éven belül bármikor ellenőrizheti a könyveket, és pótlólagos adót vethet ki büntetéssel, illetve késedelmi kamattal növelve. A menedzsmentnek nincs tudomása olyan körülményről, amelyből a Csoportnak ilyen jogcímen jelentős kötelezettsége származhatna.

10 Készletek

2005 2006

december 31-én (millió Ft)

Xxxxxxx, huzalok és egyéb anyagok …................................................…...............…..	3 493	4 143
Áruk......…………..……......................................................…............................……..	6 215	7 473
Összesen……………………………………………………………………………...	9 708	11 616
Értékvesztés ………............................................…..…..………………………………	(1 294)	(1 156)
	8 414	10 460
11 Értékesítésre szánt eszközök

Az értékesítésre szánt eszközök közé az ingatlanok kihasználtságának fokozása és a létszámleépítések eredményeképpen értékesítésre kijelölt telkek és épületek tartoznak. Az értékesítésre várhatóan egy éven belül kerül sor.

12 Tárgyi eszközök - nettó
	Telek és	Épület	Távközlési	Egyéb	Összesen
	kapcsolódó		eszközök
	jogok		(millió Ft)
2005. január 1.
Bruttó érték ………………………………..	5 543	112 328	868 615	135 396	1 121 882
Halmozott értékcsökkenés ………………...	(1 629)	(20 756)	(428 763)	(96 581)	(547 729)
Nettó érték ………………………………….	3 914	91 572	439 852	38 815	574 153
Ebből értékesítésre szánt eszközök …….					(3 063)
					571 090
Nettó érték - 2005. január 1. ……………...	3 914	91 572	439 852	38 815	574 153
Átváltási különbözet ………………………	27	500	2 106	149	2 782
Akvizíciók …………………………………	1 226	6 502	19 116	1 843	28 687
Növekedés …………………………………	185	6 625	54 194	14 701	75 705
Értékesítés …………………………………	(203)	(818)	(201)	(313)	(1 535)
Értékvesztés ……………………………….	-	(75)	(199)	(117)	(391)
Értékcsökkenés ……………………………	(214)	(3 137)	(76 916)	(16 096)	(96 363)
Nettó érték – 2005. december 31. …………..	4 935	101 169	437 952	38 982	583 038
2005. december 31.
Bruttó érték ………………………………..	6 743	124 636	931 111	143 832	1 206 322
Halmozott értékcsökkenés ………………...	(1 808)	(23 467)	(493 159)	(104 850)	(623 284)
Nettó érték …………………………………..	4 935	101 169	437 952	38 982	583 038
Ebből értékesítésre szánt eszközök ………..					(2 302)
					580 736
Nettó érték - 2006. január 1. ………………	4 935	101 169	437 952	38 982	583 038
Átváltási különbözet ………………………	2	(14)	194	37	219
Akvizíciók ………………………………..	-	134	518	1 321	1 973
Növekedés …………………………………	123	4 217	57 070	13 005	74 415
Értékesítés …………………………………	(187)	(3 254)	(701)	(394)	(4 536)
Értékvesztés ……………………………….	(85)	(174)	(1 404)	(64)	(1 727)
Értékcsökkenés ……………………………	(172)	(3 400)	(78 151)	(13 934)	(95 657)
Nettó érték – 2006. december 31. …………..	4 616	98 678	415 478	38 953	557 725
2006. december 31.
Bruttó érték ………………………………..	6 654	124 145	972 654	154 113	1 257 566
Halmozott értékcsökkenés ………………...	(2 038)	(25 467)	(557 176)	(115 160)	(699 841)
Nettó érték …………………………………..	4 616	98 678	415 478	38 953	557 725
Ebből értékesítésre szánt eszközök …………					(6 825)
					550 900

A tárgyi eszközök 2006. december 31-i záró egyenlege 19 232 millió forint értékben (2005: 28 069 millió forint) tartalmaz befejezetlen beruházásokat. A fenti táblában a befejezetlen beruházás abban a kategóriában szerepel, amelyben az aktiválás várható.

Az „Akvizíciók” sor tartalmazza a Magyar Telekom által megvásárolt cégek eszközeinek valós értékét a bemutatott években.

A tárgyi eszközök növekedés sora nettó módon tartalmazza a szélessávú eszközökbe történt beruházások kapcsán a Magyar Telekomnak járó 3109 millió forint (2005-ben 5373 millió forint) beruházási adókedvezményt. További információk a 9. megjegyzésben.

A 2005-ben elszámolt értékvesztések több eszközcsoportot érintettek, amelyek meghatározásánál az értékesítési költségekkel csökkentett piaci értéket vettük figyelembe, lévén ezek a használati értéknél magasabbak voltak.

A 2006-ban elszámolt értékvesztések több eszközcsoportot érintenek, amelyek megtérülő értékét a használati érték alapján határoztuk meg, mivel ezek az értékesítési költségekkel csökkentett piaci értéknél magasabbak voltak. A használati érték diszkontált cashflow módszerrel került meghatározásra. Az alkalmazott diszkontráta 2006-ban 11,49% és 11,86% között volt.

Az épületek között szerepelnek értékesített, majd pénzügyi lízing keretében visszalízingelt eszközök, amelyek bruttó értéke 2006. december 31-én 1134 millió forint (2005: 752 millió forint), nettó könyv szerinti értéke pedig 903 millió forint (2005: 645 millió forint).

Pénzügyi lízing keretében lízingelt eszközök többnyire az egyéb eszközök között szerepelnek. A lízingbe vett eszközök bruttó könyv szerinti értéke 2006. december 31-én 1142 millió forint, nettó könyv szerinti értéke 1057 millió forint volt. A Csoport 2005. december 31-én nem rendelkezett ilyen eszközökkel.

2006. december 31-én a távközlési eszközök között operatív lízing szerződések keretében az ügyfeleknek bérbe adott eszközök is szerepelnek, melyek bruttó könyv szerinti értéke 7744 millió forint (2005-ben 5657 millió forint), nettó könyv szerinti értéke 2125 millió forint (2005-ben 2217 millió forint). Ezen eszközök 2006. évi értékcsökkenése 876 millió forint (2005-ben 934 millió forint) volt. Ezen szerződések jövőbeni minimum lízingdíj követeléseit a 33 (d) megjegyzés tartalmazza.

A Csoport eszközeinek hasznos élettartamát rendszeresen felülvizsgáljuk, és ennek eredményeként bizonyos eszközök -többnyire informatikai berendezések és szoftverek - élettartama 2006. január 1-jével megváltozott. Az élettartam változás következtében 2006-ban 58 millió forinttal magasabb értékcsökkenést számoltunk el.

2006. december 31-én 2369 millió forint értékű tárgyi eszköz szolgált hitelek és egyéb kölcsönök fedezeteként (2005-ben 1094 millió forint).

13 Immateriális javak - nettó	Goodwill	Szoftver	Koncessziók Márkanév és licencek (millió Ft)		Egyéb	Összesen
2005. január 1.
Bruttó érték ………………………..	297 858	90 101	36 829 160		6 026	430 974
Halmozott értékcsökkenés	(70 938)	(50 019)	(7 877) (24)		(3 765)	(132 623)
…………
Nettó érték …………………………..	226 920	40 082	28 952	136	2 261	298 351
Nettó érték - 2005. január 1. ……...	226 920	40 082	28 952	136	2 261	298 351
Átváltási különbözet ………………	115	336	61	35	81	628
Akvizíciók ………………………..	5 122	1 698	2 820	1 740	3 700	15 080
Növekedés …………………………	-	16 705	-	-	6 964	23 669
Értékcsökkenés …………………….	-	(14 676)	(2 055)	(278)	(922)	(17 931)
Nettó érték – 2005. december 31. …...	232 157	44 145	29 778	1 633	12 084	319 797
2005. december 31.
Bruttó érték ………………………..	232 157	110 038	40 139	1 940	16 562	400 836
Halmozott értékcsökkenés ………	-	(65 893)	(10 361)	(307)	(4 478)	(81 039)
Nettó érték …………………………..	232 157	44 145	29 778	1 633	12 084	319 797
Nettó érték - 2006. január 1. ………	232 157	44 145	29 778	1 633	12 084	319 797
Átváltási különbözet ………………	(78)	84	4	71	27	108
Akvizíciók ………………………..	13 070	391	177	1 418	5 308	20 364
Növekedés …………………………	-	16 379	7	-	72	16 458
Értékesítés………………………...	-	(122)	-	-	-	(122)
Értékvesztés……………………...	-	-	-	(1 302)	(44)	(1 346)
Értékcsökkenés …………………….	-	(17 659)	(2 741)	(400)	(2 719)	(23 519)
Nettó érték – 2006. december 31. …...	245 149	43 218	27 225	1 420	14 728	331 740
2006. december 31.
Bruttó érték ………………………..	245 149	121 675	40 705	1 578	20 339	429 446
Halmozott értékcsökkenés ………	-	(78 457)	(13 480)	(158)	(5 611)	(97 706)
Nettó érték …………………………..	245 149	43 218	27 225	1 420	14 728	331 740

Az Akvizíciók soron a Magyar Telekom által az adott évben megszerzett cégek eszközei és a beszerzésen keletkezett goodwill kerül kimutatásra.

Az immateriális javak amortizációs költsége, ugyanúgy mint azok értékvesztése az eredménykimutatás Értékcsökkenési leírás és amortizáció során kerül elszámolásra.

A Csoport minden pénzügyi év utolsó negyedévében értékvesztés vizsgálatot végez a goodwillre vonatkozóan. Megállapítottuk, hogy a pénzbevételt generáló egységekhez allokált goodwillre egyik esetben sem szükséges értékvesztést elszámolni, mivel a CGU-k diszkontált cashflow módszerével a valós érték alapján meghatározott megtérülő értékei magasabbak, mint a könyv szerinti értékek. Mindezek eredményeként nem került goodwill értékvesztés elszámolásra egyik bemutatott évben sem. A nemzeti CGU-k tevékenységéhez tartozó cashflow számításakor tíz éves terveket és maradványértéket használtunk.

A goodwill legjelentősebb része a mobil szegmens magyar és nemzetközi tevékenységéhez van hozzárendelve. A mobil szolgáltatókra vonatkozóan a tervezett 10 éves időtartamon felül 0% - 2%-os folyamatos növekedési rátát határoztunk meg, a működés országától függően. A magyar mobil szolgáltatás esetében 10,54%-os súlyozott átlagos tőkeköltséggel számoltunk, a nemzetközi mobil szolgáltatás esetében pedig 9,5% - 10,14%-al az egyes országoktól függően.

A jelentősebb immateriális javak 2006. december 31-i állományát az alábbi táblázat tartalmazza:

Megnevezés	Nettó érték (millió Ft)	Hátralévő hasznos élettartam (év)
Magyar mobil– goodwill ……………………...………………...	161 935	-
Nemzetközi mobil– goodwill ……………………………………	45 803	-
Magyar vezetékes– goodwill ……………...…………………….	23 472	-
Nemzetközi vezetékes– goodwill …………...…………………..	13 939	-
UMTS licenc – T-Mobile H………………………………………………	15 463	13
DCS 1800 licenc – T-Mobile H ………….………………………………	7 413	8
Egyéb immateriális javak ………………………………………………...	63 715	8
	331 740
14 Befektetések társult vállalatokban
2005			2006

december 31-én

végződött évben (millió Ft)

Társult vállalatok nyitó egyenlege …………………..………………...….………….	5 750	5 020
Tőke juttatása a TSH részére ………………………………………………………...	669	205
Részesedés a társult vállalatok adózott eredményéből.………....……………..……..	330	703
Osztalék ...……………………………………….………….………………………..	(1 729)	(157)
Társult vállalatok záró egyenlege …………………………………………...……….	5 020	5 771

Az alábbi táblázat a Csoport főbb társult vállalatainak 2006. december 31-i eszköz és kötelezettség állományát, bevételét és éves eredményét mutatja.

	Hunsat	T-Systems Hungary	Magyar RTL
		(millió Ft)
Összes eszköz ............................................................................................	1 173	11 051	30 190
Összes kötelezettség ..................................................................................	1 073	7 909	18 213
Bevételek ...................................................................................................	3 494	14 004	31 814
Éves eredmény ..........................................................................................	145	21	3 340

A T-Systems Hungary 2006-ban eladta egyik üzletágát többségi tulajdonosa, a T-Systems International egyik leányvállalatának. A TSH eredménye tartalmazza az üzletág értékesítésén keletkezett 418 millió forintos nyereséget, amelynek a Csoportra eső hányada a Csoport eredménytartalékában került elszámolásra. (ld. Tőke változások)

15 Egyéb befektetett eszközök

2005 2006

december 31-én (millió Ft)

Pénzügyi lízingkövetelés……………………………………...……………………...	-	16 163
Dolgozói hitelek ……………… …................................................…............................	4 089	4 305
Elhatárolt dolgozói juttatások ……......................................................…...........….......	-	1 183
Egyéb eszközök…….......................................................…………………..........…......	2 014	3 390
	6 103	25 041

Az egyéb befektetett eszközök valós értéken vagy amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva, mely utóbbi általában megközelíti a valós értéket.

A pénzügyi lízingkövetelés az Egységes Digitális Rádióhálózat (EDR) szolgáltatás pénzügyi lízingkövetelés hosszú lejáratú részét tartalmazza (33 (c) megjegyzés).

16 Kapcsolt vállalatoktól felvett hitelek

A kapcsolt vállalatoktól felvett hitelek a DTIF-től, a Deutsche Telekom treasury központjától származnak, és forintalapúak.

A lenti táblázat a 2006. december 31-én fennálló hitelek részleteit mutatja:

	Könyv szerinti érték (millió Ft)	Kamatláb (%)	fix / váltózó	Visszafizetés ideje
	20 000	7,55	fix	2007. január
	14 000	10,20	fix	2007. május
	20 000	7,61	fix	2007. május
	20 000	7,45	fix	2007. december
1 éven belül esedékes……………	74 000
	5 000	9,68	fix	2009. szeptember
	25 000	9,61	fix	2009. október
	20 000	7,53	fix	2009. október
	28 000	8,91	változó	2009. október
	60 000	8,56	fix	2012. május
	47 432	8,35	változó	2013. január
1 éven túl esedékes………………	185 432
	259 432

Az alábbi táblázat a kapcsolt vállalatoktól felvett hitelek könyv szerinti értékét és valós értékét mutatja be

2005 2006

december 31-én (millió Ft)

Könyv szerinti érték

Valós érték Könyv szerinti érték

Valós érték

Fix kamatozású .....……………………..........	257 675	268 599	184 000	188 914
Változó kamatozású ....………………………...	28 973	28 973	75 432	75 432
Kapcsolt vállalatoktól felvett hitelek összesen ......	000 000	000 572	259 432	264 346

A kapcsolt vállalatoktól felvett hitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2006-ban 8,45% volt (2005-ben 8,45%, 2004-ben 10,14%).

A Csoport kapcsolt vállalatoktól felvett hiteleinek nagy része fix kamatozású, így a valós érték változás kockázatának vannak kitéve a fenti táblázatban bemutatottak szerint. A piaci kamatlábak csökkenése a kötelezettségek valós értékének növekedését eredményezi.

17 Hitelek és egyéb kölcsönök – külső felektől

2005 2006

december 31-én (millió Ft)

Rövid lejáratú bankhitelek .....………..............................................................		43 196	28 846
Hosszú lejáratú bankhitelek .....…………........................................................		13 278	18 250
Bankhitelek összesen…………………………...………….…………………	(a)	56 474	47 096
Egyéb rövid lejáratú kölcsönök................…….............................................		406	759
Egyéb hosszú lejáratú kölcsönök………………...........…...............................		937	2 447
Egyéb kölcsönök összesen………………………….………………………...	(b)	1 343	3 206
		57 817	50 302
Ebből rövid lejáratú……………………………………………………………..		43 602	29 605
Ebből hosszú lejáratú…………………………………………………………		14 215	20 697
		57 817	50 302

(a) Bankhitelek

2006. december 31-én a bankhitelek tőketörlesztéseinek esedékessége a következő volt:

Esedékesség

2005 2006

december 31-én (millió Ft)

Év
1 éven belül…………………………………………………………………………...	43 196	28 846
1-5 év között …………………………………………………………………………	13 278	18 250
5 év után……………………………………………………………………………	-	-
	56 474	47 096

Minden bankhitel forint alapú. A bankhitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2006-ban 7,86 % volt (2005-ben 6,53%, 2004-ben 10,25%).

Az összes hitelállományból 2006. december 31-én 17 708 millió forint hitel „rulírozó” hitel (2005-ben 3825 millió forint), amely 1-6 hónapos időszakra bármikor lehívható, és amelyre bármikor teljesíthető előtörlesztés.

Az alábbi táblázat a bankhitelek kamatlábának súlyozott átlagát mutatja be 2006. december 31-én.

Lejárat

2007 2008 2009 2010 2011 Utána Összesen (millió Ft, kivéve a %-ban megadott értékek )

Változó kamatozású.....................	25 474	5 500	8 750	4 000	- -	43 724
Átlagos kamatláb…………………	7,4%	8,47%	8,41%	8,52%	- -	7,84%
Fix kamatozású …………………	3 372	-	-	-	- -	3 372
Átlagos kamatláb …………………	8,14%	-	-	- - - 8,14%
Összes bankhitel…………………...	28 846	5 500	8 750	4 000	- -	47 096

Az alábbi táblázat a Csoport bankhiteleinek könyv szerinti- és valós értékét hasonlítja össze.

2005 2006

december 31-én (millió Ft)

Könyv szerinti érték

Valós érték Könyv szerinti érték

Valós érték

Fix kamatozású ........…………………….......	848	848	3 372	3 372
Változó kamatozású ......……………………….	55 626	55 626	43 724	43 724
Bankhitelek összesen .………………………........	56 474	56 474	47 096	47 096

A változó kamatozású hitelek kamatrátája elsősorban a BUBOR + kamatfelár képlet alapján kerül maghatározásra. A BUBOR a budapesti bankközi kamatláb.

A Csoport külső felektől származó hiteleinek és kölcsöneinek túlnyomó része változó kamatozású, és cash- flow kockázatnak van kitéve. A kamatlábak emelkedése a magasabb kamatköltségen keresztül magasabb készpénz kifizetést eredményez.

(b) Egyéb kölcsönök

Az egyéb kölcsönök túlnyomó részét a pénzügyi lízing kötelezettségek teszik ki. További részletek a 33 (a) megjegyzésben találhatók.

2006. december 31-én a Magyar Telekom 91 864 millió forint le nem hívott hitelkerettel rendelkezett. Lehívásuk esetén, LIBOR, BUBOR valamint a változó kamatozású kereskedelmi banki hitelek alapkamata kamatfelárral növelt mértékének megfelelő kamat terheli a Csoportot, attól függően, hogy milyen devizában és melyik bank folyósítja a hitelt.

18 Szállítók és egyéb kötelezettségek

(a) Rövid lejáratú kötelezettségek

2005 2006

december 31-én (millió Ft)

Belföldi szállítók ..................................................................................…...........……...	58 292	59 526
Külföldi szállítók	5 919	7 486
....................................................................................….............…...
Munkavállalói fizetések és bérek ...............................................................…........…....	8 794	7 222
Egyéb adó és társadalombiztosítási kötelezettség .........................................…............	12 190	13 162
Kapott előleg ................................................................……...........…………………...	6 861	6 603
Elhatárolt költségek és bevételek ..........................................…………................…..	6 587	9 965
Elhatárolt kamatköltség DTIF felé …….…………………………………………….	6 198	3 756
Elhatárolt kamatköltség külső feleknek ……...………………………………………	461	298
DT csoport tagvállalatai felé fennálló kötelezettségek ..................................................	3 567	6 207
Tartozások társult vállalatok felé .................................................................…..............	694	1 287
MagyarCom GmbH-nak fizetendő osztalék……………………………….…………	-	45 074
Másoknak fizetendő osztalék……………………………………………….………..	77	31 093
Egyéb kötelezettségek .......................................................................…….....................	9 824	8 912
	119 464	200 589

Mivel a Magyar Telekom Közgyűlése csak 2006 decemberében fogadta el a 2005. évi pénzügyi beszámolót, ez a fizetendő osztalék jelentős növekedésével párosult, mivel a jóváhagyott osztalék kifizetésére csak 2007 januárjában került sor. A korábbi években az osztalék mértékét áprilisban hagyták jóvá, és a pénzügyi év vége előtt szinte a teljes összeg kifizetésre került. 2006-ban a késés oka a vizsgálat volt (1.2. megjegyzés).

Az „Egyéb kötelezettségek” 2006. december 31-i egyenlegében 4590 millió Ft (2005-ben 2950 millió Ft) esetlegesen visszafizetendő összeg szerepel, amely az egyetemes szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek részére kerülhet kifizetésre, a csökkentett fix-mobil végződtetési díjak miatt (34. megjegyzés). Ezek bevételcsökkentő tételként kerültek elszámolásra.

(b) Hosszú lejáratú kötelezettségek

Az „Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek” nagy részben az Egységes Kormányzati Gerinchálózat működtetésére 2005-ben megkötött szerződés hosszú lejáratú részéhez kapcsolódnak. Ezen kötelezettségek teljes összege 2006. december 31-én 6192 millió forint volt (2005-ben 6098 millió Ft), melynek rövid lejáratú része (1075 millió forint) a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel (Egyéb kötelezettségek).

19 Halasztott bevételek

A halasztott bevételek között olyan összegek szerepelnek, amelyeket jövőben nyújtandó szolgáltatásokra kapott a Csoport.

20 Kötelezettségekre és költségekre képzett céltartalék

Végkielégítés Ügyfél hűség-

Jogi ügyek Egyéb Összesen

		programok (millió Ft)
2005. január 1. ........................	13 022		1 785	3 160	331	18 298
Növekedés akvizíciók során....	-		-	173	1 778	1 951
Felhasználás / feloldás ............	(10 721)		(1 701)	(2 945)	(509)	(15 876)
Képzés ....................................	1 328		1 823	2 257	177	5 585
2005. december 31. ................	3 629		1 907	2 645	1 777	9 958
2006. január 1. ………………	3 629		1 907	2 645	1 777	9 958
Növekedés akvizíciók során....	-		-	-	154	154
Felhasználás / feloldás ………	(2 639)		(1 837)	(2 455)	(1 145)	(8 076)
Képzés …………………….	3 063		1 965	2 462	2 232	9 722
2006. december 31. ………….	4 053		2 035	2 652	3 018	11 758
Ebből: hosszú lejáratú rész ….	(220)		(1 401)	(411)	(1 312)	(3 344)
Rövid lejáratú céltartalék ……	3 833		634	2 241	1 706	8 414
(a) Végkielégítés

A 2006. december 31-ei végkielégítésekre képzett céltartalék elsősorban macedóniai és montenegrói 2007-es létszámleépítéshez kapcsolódik. A hosszú lejáratú rész főleg a 2008-ban kifizetésre kerülő végkielégítésekhez, kapcsolódik, a Magyar Telekom Nyrt. dolgozóinak képviselőivel 2004-ben kötött megállapodás alapján.

2006-ban 771 olyan munkavállalót bocsátottunk el (2005-ben 1600), akik végkielégítésben részesültek. A céltartalék 2006. december 31-i egyenlege 1032 hálózati, illetve adminisztratív terülten foglalkoztatott munkavállalóhoz kapcsolódik (2005-ben 600 fő).

A 2006-ban végrehajtott létszámleépítéssel kapcsolatban 6099 millió forint került kifizetésre (2005-ben 14 535 millió forint), amely összegből 2639 millió forint a 2005. december 31-én meglévő céltartalékkal szemben került elszámolásra (2005-ben 10 721 millió forint), míg a fennmaradó összeg a 2006. évi személyi jellegű ráfordításokat terhelte.

(b) Ügyfél hűségprogramok

Az ügyfél hűségprogramokra képzett céltartalék az ügyfelek által még fel nem használt kedvezmények valós értékét tartalmazza.

A jogi ügyekre képzett céltartalék főleg az adó-, illetve egyéb hatóságoknak várhatóan kifizetésre kerülő összegeket tartalmazza. Ezen kívül itt szerepelnek azon lakossági ingatlanok értékének csökkenése miatt várhatóan kifizetésre kerülő kártérítések, amely értékromlást az adott ingatlan szomszédságában felállított mobil adótornyok vélhetően okoznak.

(d) Egyéb céltartalék

Az Egyéb céltartalék 2006. december 31-i egyenlege a garanciális kötelezettségre, az eszköz bontási kötelezettségre és további egyenként kis összegű tételekre képzett céltartalékot tartalmazza.

21 Bevételek – vezetékes szolgáltatások

2004 2005 2006

december 31-én végződött évben
		(millió Ft)
Hang alapú kiskereskedelmi bevételek………………………………...	218 526	197 679	182 280
Hang alapú nagykereskedelmi bevételek………………………………	22 179	25 579	28 691
Internet bevételek ……………………………….……………………….	30 138	39 783	49 733
Adatbevételek…………………………………………………………….	24 931	26 792	27 121
Rendszer integráció / IT…………………………...……………………..	9 422	9 023	24 679
Multimédia……………………………………………………………..	13 364	15 037	17 506
Berendezés- és készletértékesítés árbevétele…………………………..	4 834	5 205	4 249
Egyéb bevételek………………………………………………………..	8 589	10 108	9 607
Vezetékes szolgáltatások bevétele összesen…………...………………	331 983	329 206	343 866
22 Bevételek – mobil szolgáltatások	2004	2005	2006
december 31-én végződött évben
		(millió Ft)
Hang alapú bevételek…... ………………….…….……………………	207 636	225 003	240 885
Nem hang alapú bevételek …………….………………………………	30 047	36 539	39 658
Berendezés- és készletértékesítés árbevétele, aktiválási díjak…………...	25 369	23 472	25 280
Egyéb bevételek …………………………………….…………………	1 757	834	21 507
Mobil szolgáltatások bevétele összesen …………….………….…..........	264 809	285 848	327 330

2006-ban az egyéb bevételek között van kimutatva az EDR szolgáltatásokhoz kiépített hálózati eszközök (33

(c) megjegyzés) értékesítéséből, és az év során ezen a hálózaton nyújtott szolgáltatásokból származó bevétel. A hálózati eszközök eladásának költsége értékesített távközlési berendezések beszerzési értékeként került elszámolásra.

23 Személyi jellegű ráfordítások

2004 2005 2006

december 31-én végződött évben (millió Ft)

Rövid távú dolgozói juttatások …………………………………….	92 733	90 605	92,638
Részvényalapú juttatások (24. megjegyzés)………………………..	70	270	281
Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások …………….	20 180	5 142	6,523
Bérköltségek összesen aktiválás előtt ……………………………...	112 983	96 017	99 442
Aktivált bérköltségek ……………………………………………	(3 486)	(3 234)	(4 189)
	109 497	92 783	95 253
Nyugdíj- és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási járulékot is beleértve) ……………………	25 876	21 797	21 737
24 Részvényalapú juttatások
(a) Vezetői részvényopciós program
2002. április 26-án a Társaság részvényeseinek Közgyűlése	jóváhagyta az	új vezetői	részvényopciós

programot és felhatalmazta az Igazgatóságot 17 millió „A” sorozatú névre szóló, egyenként 100 forint névértékű saját törzsrészvény megvásárlására. Ennek eredményeként a Társaság 4 900 000 darab új részvényt bocsátott ki 2002. július 1-jén, melyeket azonnal visszavásárolt.

2002. július 1-jén a Társaság 3 964 600 opciót juttatott a részvényopciós programban résztvevőknek, melynek első csomagja 2003-tól 933 forintos árfolyamon, a második és harmadik csomagja pedig 2004-től és 2005-től 950 forintos árfolyamon volt beváltható. Mivel az opció juttatásának napján a Társaság részvényeinek a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett árfolyama 833 forint volt, az opciónak nem volt belső értéke. Az opciók a juttatás napjától számított öt éven belül válthatók be, ami azt jelenti, hogy 2007. június 30-án az opciók helyettesítés vagy kompenzáció nélkül lejárnak.

Az opciós program keretében maximálisan egyharmad mennyiségű részvényopciót (első csomag) 2003. július 1-jétől a terminus végéig lehet beváltani. Az opciós program keretében maximálisan további egyharmad mennyiségű részvényopciót (második csomag) 2004. július 1-jétől a terminus végéig lehet beváltani. Az opciós program keretében a fennmaradó mennyiségű részvényopciót (harmadik csomag) 2005. július 1-jétől a terminus végéig lehet beváltani.

Mivel a részvényopciós programra nem vonatkoznak az IFRS 2 (Részvényalapú juttatások) szabályai, a Csoport nem számolt el ezzel kapcsolatos költséget egyik jelentett évben sem.

Az alábbi tábla a vezetői részvényopciók mennyiségében bekövetkezett változásokat mutatja be (ezer darabban):

	2004	2005	2006	Átlagos lehívási ár (Ft)
Részvényopciók nyitó egyenlege …………..	3 655	3 207	1 929	944
Lehívott részvényopciók száma …………....	-	(991)	(539)	944
Bevont részvényopciók száma ……………..	(448)	(287)	(83)	944
Részvényopciók záró egyenlege …………...	3 207	1 929	1 307	944
				944
Lehívható opciók száma év végén …………	2 138	1 929	1 307	944

Az átlagos részvényárfolyam 2006-ban a lehívási napokon 1 060 forint volt.

(b) A korábbi elnök-vezérigazgató részvényopciós programja

A Magyar Telekom korábbi elnök-vezérigazgatója 2000-től 2004-ig évente részesült részvényopció juttatásban. Az opciók lehívási ára USD-ben volt meghatározva. 2000-ben, 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban az opcióknak nem volt belső értékük, míg a 2004-es opciók belső értéke 63 millió Ft volt. Az opciók egyharmadát egy év után, a második harmadát 2 év után, míg a harmadik harmadát 3 év után hívhatta le. Az opciók a juttatás évétől számítva 10 évig hívhatóak le. A program kapcsán 2006-ban 36 millió forint (2005: 84 millió forint) kompenzációs költséget számoltunk el személyi jellegű ráfordításként a saját tőkével szemben (részvényben kifizetett részvény alapú tranzakciók tartaléka).

Az alábbi tábla tartalmazza a korábbi elnök-vezérigazgató részvényopciós programjának részleteit.

Juttatott opciók évenként

	2000	2001	2002	2003	2004	Összesen
Juttatott opciók száma (ezer) ……………...	103	250	303	619	1 462	2 737
Lehívott (ezer) – 2005-ben …………….….	-	(250)	(303)	(413)	(487)	(1 453)
Lehívott (ezer) – 2006-ban………………...	-	-	-	(206)	(975)	(1 181)
Fennmaradó (ezer) 2006. december 31-én...	103	-	-	-	-	103
Lehívható (ezer) 2006. december 31-én…...	103	-	-	-	-	103
Lehívási ár (USD) ……………………… Fennmaradó szerződéses idő 2006. december 31-én (év)………………...	7,36 3,5	2,93 -	3,48 -	3,62 -	3,87 -

A korábbi elnök-vezérigazgató 2006-ban lemondott, és lehívta a 2003-ból és 2004-ből megmaradt opcióit. Bár a 2004-es opció utolsó harmada még nem volt lehívható, az elnök-vezérigazgató és a Társaság között létrejött megállapodás lehetővé tette az elnök-vezérigazgató számára, hogy lejárati idejük előtt lehívja ezt a 487 ezer opciót. További eltérés, hogy az ügylet készpénzben valósult meg, bár az eredeti terv szerint részvényben került volna elszámolásra. A 2000-ben juttatott részvényopció az eredeti kondíciók mellett beváltható maradt.

A lehívás időpontjában érvényes részvényárfolyam 1060 forint volt.

2004-ben a Magyar Telekom egy középtávú ösztönzési programot (Mid-Term Incentive Plan, MTIP) vezetett be felsővezetői részére, amelyben az elérendő célokat a Magyar Telekom részvényteljesítményéhez viszonyítva határozták meg. Az MTIP egy készpénzben fizetendő hosszú távú, előreláthatóan öt évet lefedő ösztönzési program, melynek keretében minden évben egy hároméves új csomag kerül kibocsátásra.

A program első csomagja a 2004. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakot , a második csomag a 2005. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakot, míg a harmadik csomag a 2006. január 1. és 2008. december 31. közötti időszakot fogja át. A programban a Csoport felsővezetői vesznek részt.

A program indulásakor minden résztvevő kap egy prémium ajánlatot. Ez az összeg a program végén kerül kifizetésre, két előre rögzített cél teljesüléseinek függvényében: az egyik egy abszolút teljesítménycél, amely a Magyar Telekom részvényárfolyamához, a másik egy relatív teljesítménycél, amely egy index teljesüléséhez kötött.

Az abszolút cél akkor teljesül, ha az időszak végén a Magyar Telekom adott időszakra jutó osztalékkal korrigált részvényárfolyama több mint 35%-kal meghaladja a program indulásakor jegyzett árfolyamot. A számítás alapja a Magyar Telekom részvényének a Budapesti Értéktőzsdén a program indulását és befejezését megelőző 20 kereskedési napon jegyzett záró árfolyamainak súlyozatlan átlaga. A fentiek szerint számított részvényárfolyam az első csomag induló napján 755 forint, a második csomag induló napján 843 forint, a harmadik csomag induló napján 949 forint volt.

A relatív teljesítménycél a Magyar Telekom részvény - utolsó 20 kereskedelmi napon érvényes - teljes hozamának függvénye a Dow Jones Euro STOXX ugyanezen időszakban érvényes teljes hozamindexéhez viszonyítva. A számítás alapja a súlyozatlan átlagos Magyar Telekom részvényárfolyam osztalékfizetéssel korrigált értéke.

A 2004-es program 2006. december 31-én zárult. Az abszolút teljesítménycél teljesült, míg a relatív cél nem.

2006. december 31-én az MTIP három csomagjához kapcsolódóan 501 millió forint személyi jellegű költség került elhatárolásra (245 millió forint 2006. évi, 186 millió forint a 2005. évi, 70 millió forint pedig 2004. évi költségként lett elszámolva). A fenti költségek személyi jellegű költségként kerültek elszámolásra a munkavállalókkal szembeni kötelezettséggel szemben.

25 Egyéb működési költségek

2004 2005 2006

december 31-én végződött években

		(millió Ft)
Anyag-, karbantartási és szolgáltatási költségek........….........……...	58 104	60 696	79 043
Alvállalkozók és ügynöki jutalékok....................................……...…...	17 942	21 593	24 960
Marketing……………………………………………………………	22 189	24 888	21 868
Adók, díjak, illetékek ....................………....………………………....	11 813	13 455	14 919
Tanácsadás ………………………………………………...………..	7 082	7 571	11 621
Bérleti díjak ……………………………………………..…………….	6 716	7 246	7 925
Követelések értékvesztése ………………………………………….	6 114	6 266	5 066
Egyéb költségek ........................................………………………........	4 617	6 317	2 608
	134 577	148 032	168 010

2005-ben az Egyéb költségek 2 059 millió Ft kifizetést tartalmaznak négy, a Csoport által kötött, tanácsadói szerződés alapján, melyek kapcsán a Társaság nem tudott megfelelő bizonyosságot szerezni arra vonatkozóan, hogy a Társaság vagy leányvállalatai megfelelő mértékű értékhez jutottak volna. Az összeg tartalmazza a kifizetések adó hatását is (1.2. - Bizonyos tanácsadói szerződések ügyében indult vizsgálatról szóló megjegyzés).

26 Egyéb működési bevételek

2004 2005 2006

december 31-én végződött években

		(millió Ft)
Márkaváltás költségeinek kompenzációja (35. megjegyzés)…….……	5 920	7 281	1 435
Tárgyi eszközök, immateriális javak és értékesítésre kijelölt eszközök értékesítésének nyeresége……………………………………………..	1 201	728	2 140
	7 121	8 009	3 575

27 Pénzügyi ráfordítások

2004 2005 2006

december 31-én végződött

években (millió Ft)

Kamatköltség……………………..……………………………………	34 731	31 340	27 325
Egyéb pénzügyi ráfordítások ……............................................................	3 183	3 157	2 831
Ebből: aktivált kamat………………….…….........…...............................	-	-	(54)
	37 914	34 497	30 102

Az aktiválandó hitelezési költségek kiszámításához használt aktiválási ráta: 3 havi BUBOR +0,17525%.

28 Pénzügyi bevételek

2004 2005 2006

december 31-én végződött

években (millió Ft)

Pénzügyi instrumentumok értékesítésén keletkezett nyereség………	-	-	1 190
Leányvállalatok értékesítésén keletkezett nyereség…………….……	191	-	121
Származékos ügyletek értékelésének nyeresége / (vesztesége)…..……	647	-	377
Nettó árfolyam nyereség / (veszteség)…..........................……..............	(523)	1 014	(659)
Pénzügyi lízing kamat bevétel ………………………………………..	-	-	480
Kamat és egyéb pénzügyi bevételek…….........…..................................	1 453	1 982	3 183
	1 768	2 996	4 692

29 Működésből származó cash-flow

2004 2005 2006

december 31-én végződött évben

		(millió Ft)
Adózott eredmény ..............………...............…................………………	43 327	88 725	87 464
Nyereségadó ………………………………………...……………..	16 142	21 858	24 220
Pénzügyi ráfordítások………………………………………………...	37 914	34 497	30 102
Pénzügyi bevételek…………………………………………………	(1 768)	(2 996)	(4 692)
Részesedés társult vállalatok eredményéből ……..…….	(1 896)	(330)	(703)
Értékcsökkenési leírás és amortizáció………………….…………….	137 666	114 686	122 249
Kötelezettségek változása ……………………………………………	(3 517)	9 715	9 694
Készletek változása ………………………………………………..	2 825	(303)	(732)
Követelések változása ……………………………………………..	7 180	(9 497)	(19 532)
Halasztott bevételek elismerése…...………………………………….	(1 758)	(1 503)	(781)
Egyéb pénzügyi ráfordítások…………………… …………………	(3 183)	(3 157)	(3 604)
Üzemi/üzleti tevékenységből származó egyéb cashflow …….……	12 841	(7 802)	(6 797)
Működésből származó cashflow ………………………………………	245 773	243 893	236 888

30 Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése

2004 2005 2006

december 31-én végződött évben (millió Ft)

Tárgyi eszközök növekménye ………………….………………….…......	60 973	75 705	74 415
Immateriális javak növekménye ………………………...………………..	34 177	23 669	16 458
Tárgyi eszközök és immateriális javak növekménye ………….…………	95 150	99 374	90 873
Beruházási adó-kedvezmény (9.2. megjegyzés) ………………………....	6 849	5 373	3 109
Beruházási szállítók változása…………………………………………….	(10 251)	(1 160)	2 808
	91 748	103 587	96 790
31 Leányvállalatok és egyéb befektetések beszerzése
	2004	2005	2006

december 31-én végződött évben (millió Ft)

KFKI………………………………………………………………………...	-	-	9 840
Dataplex……………………………………………………………………..	-	-	5 148
Orbitel……………………………………………………………………….	-	-	1 982
CGT……………………………………………………………………….	-	35 927	-
T-Systems Hungary……………………………………………………….	3 430	-	-
Stonebridge / MakTel……………………………………………………..	13 355	-	16 579
Egyéb……………………………………………………………………...	488	-	1 778
Összesen…………………………………………………………………..	17 273	35 927	35 327

Az „Egyéb” tétel kisebb leányvállalatokért, és a már konszolidálásba bevont leányvállalatok további részvényeiért fizetett összegeket tartalmaz.

32 Szegmensek

A Magyar Telekom két elsődleges szegmensre bontja tevékenységét, vezetékes és mobil távközlési tevékenységre, melyek mindegyike magyarországi és nemzetközi tevékenységet is magában foglal. A továbbiakban ennek megfelelően kerül részletes bemutatásra a vezetékes és a mobil távközlési szegmens.

A vezetékes távközlési szegmens Magyarországon, Macedóniában és Montenegróban piacvezető távközlési szolgáltató. A Magyar Telekom kisebb mértékben a leányvállalatain keresztül Romániában, Bulgáriában és Ukrajnában is nyújt alternatív távközlési szolgáltatásokat.

A mobilszegmens digitális szolgáltatást nyújt különböző frekvenciákon Magyarország, Macedónia és Montenegró területén.

A szegmensek közötti árképzés piaci alapon történik.

(a) Elsődleges jelentési forma

A következő táblázat mutatja a Csoport működési tevékenységének összefoglalását üzleti szegmensek szerinti bontásban. A bemutatott szegmensek alapvetően megegyeznek a Csoport Ügyvezető Bizottsága által használt formátummal.

2004 2005 2006

december 31-én végződött évben (millió Ft)

Bevételek

Magyarországi vezetékes…………………………...………….…..	298 707	284 985	292 193
Nemzetközi vezetékes ……………………………….………………	45 693	57 983	68 953
	344 400	342 968	361 146
ebből szegmensen belüli bevétel ……………………...……...…..….	(1 271)	(2 284)	(3 569)
Vezetékes szegmens összbevétele …………………………...………...	343 129	340 684	357 577
ebből szegmensek közötti bevétel ………………..................................	(11 146)	(11 478)	(13 711)
Vezetékes szegmens bevétele külső ügyfelektől …………………….	331 983	329 206	343 866
Magyarországi mobil ……………………………………………...	260 568	266 217	297 209
Nemzetközi mobil …………………………………………...………	33 734	42 693	52 399
	294 302	308 910	349 608
ebből szegmensen belüli bevétel ………………………...................….	(58)	(27)	(42)
Mobil szegmens összbevétele …………….………………........……	294 244	308 883	349 566
ebből szegmensek közötti bevétel ………………………...…...............	(29 435)	(23 035)	(22 236)
Mobil szegmens bevétele külső ügyfelektől ..........................….........	264 809	285 848	327 330
A Csoport összbevétele …..…................................................................	596 792	615 054	671 196

Értékcsökkenési leírás és amortizáció

2004 2005 2006

december 31-én végződött évben (millió Ft)

Magyarországi vezetékes– goodwill amortizáció……………………	1 601	-	-
Nemzetközi vezetékes – goodwill amortizáció……………….……	684	-	-
Vezetékes – Tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése.…	5 355	316	2 457
Vezetékes – egyéb értékcsökkenés ………….....………….………	74 021	71 579	72 617
Vezetékes szegmens ……….....................................……….................	81 661	71 895	75 074
Magyarországi mobil – goodwill amortizáció………………….….	9 540	-	-
Nemzetközi mobil - goodwill amortizáció……………………….…..	2 051	-	-
Mobil – tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése….….	4 426	75	616
Mobil– egyéb értékcsökkenés……………………………………..	39 988	42 716	46 559
Mobil szegmens ……………………................................…....…........	56 005	42 791	47 175
A Csoport összes értékcsökkenése ……….….......................................	137 666	114 686	122 249
Szegmens eredmények (Működési eredmény)
Magyarországi vezetékes…………………………………..………...	17 941	45 269	32 128
Részesedés társult vállalatok eredményéből (Magyarország)…….….	1 896	330	703
Nemzetközi vezetékes.…………………………………….…………	7 024	8 961	11 492
Vezetékes szegmens összesen…………..........................................…...	26 861	54 560	44 323
Magyarországi mobil.…………………………...……….………...	59 707	75 219	75 677
Nemzetközi mobil ………………………………...…….…………	9 047	12 305	17 095
Mobil szegmens összesen ……………..................................................	68 754	87 524	92 772
Ebből: Részesedés társult vállalatok eredményéből (Magyarország)….	(1 896)	(330)	(703)
A Csoport működési eredménye …………………….....................…...	93 719	141 754	136 391

		2004	2005	2006
			december 31-én
			(millió Ft)
Eszközök
Magyar vezetékes – Goodwill ……………………………….………….		13 655	13 655	23 472
Nemzetközi vezetékes – Goodwill ………..………………….…………..		12 972	12 972	13 939
Társult vállalatok………………………………………………………..…		5 750	5 020	5 771
Értékesítésre szánt eszközök……………………………………………....		3 063	2 302	5 937
Egyéb eszközök………………………………………………….………...		519 841	541 239	513 703
Vezetékes szegmens……………………………………………….………...		000 000	000 000	000 000
Magyar mobil – Goodwill……………………………………….………...		000 000	000 000	000 000
Nemzetközi mobil – Goodwill…………………………………….………		38 918	44 156	45 803
Társult vállalatok…………………………………………….…………….		-	-	-
Értékesítésre szánt eszközök………………………………………………		-	-	888
Egyéb eszközök…………………………………………….……………...		000 000	000 000	000 000
Mobil szegmens………………………………………………….…………..		427 046	453 402	477 745
Szegmensek közötti kiszűrések……………………….……………………..		(8 404)	(8 347)	(3 122)
A szegmensek eszközei összesen………………………….…………………		973 923	1 020 243	1 037 445
Nem allokált eszközök ……………………………………………………	(a)	55 645	62 705	94 150
A Csoport összes eszköze……………………………………………………		1 029 568	1 082 948	1 131 595
Kötelezettségek
Vezetékes szegmens ……………...............................................…...		00 000	00 000	000 000
Mobil szegmens …………………................................................….. Szegmensek közötti kiszűrések………………………..................….		50 604 (8 404)	54 305 (8 347)	52 044 (3 122)
A szegmensek összes kötelezettsége ………………………..………		130 911	136 128	221 311
Nem allokált kötelezettségek …………………………………..…...	(b)	321 993	349 126	317 117
A Csoport összes kötelezettsége …....................................................		452 904	485 254	538 428

(a) A nem allokált eszközök közé tartoznak a pénzeszközök, a nyereség- és halasztott adók.

(b) A nem allokált kötelezettségek közé tartoznak a hitelek és egyéb kölcsönök, a nyereség- és halasztott adó kötelezettségek.

Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése

2004 2005 2006

december 31-ével végződött évben (millió Ft)

Goodwill növekedés………………………………………………	2 958	-	11 777
Akvizíció miatti egyéb növekedés ………………………..	832	26 195	9 267
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése………………..	38 351	53 052	49 645
Vezetékes szegmens…………………………………………………...	42 141	79 247	70 689
Goodwill növekedés………………………………………………	5 717	5 122	1 293
Akvizíció miatti egyéb növekedés………………………………...	-	12 450	-
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése………………..	56 799	46 322	41 228
Mobil szegmens……………………………………………………..	62 516	63 894	42 521
Csoport összesen …………………………………………...	104 657	143 141	113 210

(b) Másodlagos jelentési forma

A Magyar Telekom vezetékes és mobil szegmense egyaránt kiterjed Magyarország, Macedónia és Montenegró területére. A Csoport Romániában, Bulgáriában és Ukrajnában is jelen van a vezetékes piacon. Az utóbbi három országra vonatkozó adatok a táblázatban összesítve (egyéb országok) szerepelnek. Az alábbi táblázatok a földrajzi szegmensek szerinti információkat tartalmazzák.

2004 2005 2006

december 31-én végződött évben (millió Ft)

Bevételek
Magyarország területén realizált bevétel………………………..…...	529 059	526 947	565 770
ebből szegmensek közötti bevétel ………………..............................…	(682)	(1 020)	(2 254)
Külső ügyfelektől származó bevétel - Magyarország.........................…	528 377	525 927	563 516
Macedónia területén realizált bevétel ………………………..………...	68 352	67 547	74 056
ebből szegmensek közötti bevétel ………………..................................	(283)	(311)	(760)
Külső ügyfelektől származó bevétel - Macedónia ...................…..........	68,069	67 236	73 296
Montenegró területén realizált bevétel ………………………………...	-	20 521	30 683
ebből szegmensek közötti bevétel ……………………...……………	-	(62)	(229)
Külső ügyfelektől származó bevétel – Montenegró …………………	-	20 459	30 454
Egyéb országok területén realizált bevétel …………………………….	509	2 133	4 784
ebből szegmensek közötti bevétel ………………………...…………	(163)	(701)	(854)
Külső ügyfelektől származó bevétel – egyéb országok ……………..	346	1 432	3 930
A Csoport összes bevétele ..…...............................................................	596 792	615 054	671 196

Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése

2004 2005 2006

december 31-én végződött évben (millió Ft)

Goodwill növekedés………………………………………………….	1 001		-		10 377
Akvizíció miatti egyéb növekedés …………………………	832		-		9 138
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése ………………..	84 191		84 764		77 875
Magyarország ………………………………………...……..…………	86 024		84 764		97 390
Goodwill növekedés………………………………………………….	7 624		-		1 724
Akvizíció miatti egyéb növekedés	…………………………	-	-	-
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése………………...		10 756		9 052	7 340
Macedónia ……...................………………………...………................		18 380		9 052	9 064
Goodwill növekedés………………………………………………….		-		5 122	-
Akvizíció miatti egyéb növekedés …………………………		-		38 645	-
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése………………...		-		4 278	3 541
Montenegró ………………………………………………………….		-		48 045	3 541
Goodwill növekedés………………………………………………….		50		-	969
Akvizíció miatti egyéb növekedés …………………………		-		-	129
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése………………...		203		1280	2117
Egyéb országok ……………………………………………………...		253		1 280	3 215
Csoport összesen ................................................................................…		104 657		143 141	113 210
		2004		2005	2006
				december 31-én
Eszközök				(millió Ft)
Magyarország ………………….…………………………….…...…...		822 742		817 984	846 969
Macedónia ……………...…………………………..…….…………...		151 215		146 867	139 835
Montenegró …………………………………………………………		-		54 541	49 331
Egyéb országok ……………………………………………………..		961		2 758	7 671
Összesen …..…………………...…...................................................		974 918		1 022 150	1 043 806
Szegmensek közötti kiszűrések ..……………………..……............…		(995)		(1 907)	(6 361)
Szegmensek összes eszköze ………..…………………………….…...		973 923		1 020 243	1 037 445
Nem allokált eszközök (a) …………………………………..………		55 645		62 705	94 150
Csoport összesen ……………………...................................................		1 029 568		1 082 948	1 131 595

(a) A nem allokált eszközök közé tartoznak a pénzeszközök, a nyereség- és halasztott adók.

33 Elkötelezettségek

(a) Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbe vevő

2005-ben és 2006-ban a pénzügyi lízing tevékenység főként a telefonközpontok elhelyezésére szolgáló épületek eladásához és visszlízingeléséhez kapcsolódik. A szerződések átlagos futamideje 10 év, meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak.

2005. és 2006. december 31-én a pénzügyi lízingből származó eladáshoz és visszlízingeléshez kapcsolódó jövőbeni lízingdíj-kötelezettségek az alábbiak szerint alakultak:

2005 2006

Millió Ft Jelen-

érték

Kamat rész Minimális

lízingdíj

Jelen- érték

Kamat rész Minimális

lízingdíj

kötelezettség kötelezettség

1 éven belül .............................	51	160	211	124	274	398
1-5 év között ............................	336	519	855	668	794	1 462
5 éven túl .................................	474	265	739	585	280	865
Összesen...................................	861	944	1 805	1 377	1 348	2 725

A nem visszlízing jellegű pénzügyi lízing tevékenység 2006-ban az épületek eladásán és visszlizingelésén túlmenően főleg járművek és IT berendezések lízingeléséhez kapcsolódik. A szerződések átlagos futamideje 3-5 év. 2005. december 31-én nem volt hasonló pénzügyi lízing.

Nem visszlízinghez kapcsolódó jövőbeni lízingdíj-kötelezettségek 2006. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:

2005. december 31-én 2006. december 31-én

Millió Ft	Jelen- érték	Kamat rész Minimális lízingdíj kötelezettség	Jelen- érték	Kamat rész	Minimális lízingdíj kötelezettség
1 éven belül .............................		- - -	288	99	387
1-5 év között ............................ 5 éven túl .................................		- - - - - -	1 071 -	129 -	1 200 -
Összesen...................................		- - -	1 359	228	1 587

(b) Operatív lízing – a Csoport, mint lízingbe vevő

Az operatív lízinggel kapcsolatos kötelezettségek elsősorban az adótornyok bérletével, illetve kisebb részben egyéb épületek, hálózatok és egyéb távközlési eszközök bérletével kapcsolatosak.

December 31-én végződött évben

Millió Ft 2005 2006

1 éven belül .................................................................................................................	5 410	6 869
1-5 év között ................................................................................................................	13 903	18 813

5 éven túl ..................................................................................................................... 10 494 17 667

Összesen....................................................................................................................... 29 807 43 349

Az operatív lízing kötelezettségek között nagyszámú önmagában kis összegű lízingszerződés szerepel, amelyek időtartamai különbözőek. Ezek a lízingszerződések 3-tól 20 évig terjedő lejárattal bírnak, és a legtöbb esetben meghosszabbíthatóak.

A Csoport 2005-ben megnyert egy magyar kormányzati tendert egy biztonságos országos lefedettségű mobil rádió hálózat (Egységes Digitális Rádióhálózat, EDR) kiépítésére a hazai sürgősségi szolgáltatást nyújtó állami szervek számára. Mivel a szolgáltatásnak egy vásárlója van (a magyar állam), és a beruházás vásárló-specifikus eszközöket igényel, a Csoport külön kezelte az elkövetkező kilenc évben a hálózat eladás típusú lízingeléséből és a folyamatosan nyújtott telekommunikációs szolgáltatásokból származó bevételeket.

Az alábbi táblázat a megállapodás során esedékes lízingköveteléseket mutatja:

2005. december 31-én 2006. december 31-én

Millió Ft	Jelen érték	Kamatrész	Minimális lízingdíj követelés	Jelen érték	Kamatrész	Minimális lízingdíj követelés
1 éven belül .............................		- -	-	1 856	1 330	3 186
1-5 év között ............................		- -	-	8 907	4 690	13 597
5 éven túl .................................		- -	-	7 256	902	8 158
Összesen...................................		- -	-	18 019	6 922	24 941

A kamatrész a még nem esedékes pénzügyi bevételt mutatja be. Az egy éven belül esedékes követelések jelenértéke a mérlegben a forgóeszközök között (Egyéb pénzügyi eszközök) szerepel, míg az egy éven túli követelések az egyéb befektetett eszközök között kerülnek kimutatásra. A lízing periódus során elhatárolt pénzügyi bevételt az eredménykimutatásban (pénzügyi bevételek) számoljuk el.

(d) Operatív lízing – a Csoport, mint lízingbe adó

A következő táblázat mutatja a Csoportnak a PBX berendezések operatív lízingjéből származó jövőbeni lízing követeléseit, ahol a Magyar Telekom mint lízingbe adó jelenik meg.

millió Ft Lízing bevételek

2006. december 31-én

1 éven belül ................................................................................................................ 1 508

1-5 év között ............................................................................................................... 1 664

5 éven túl .................................................................................................................... 38

Összesen...................................................................................................................... 3 210

(e) Tárgyi eszköz beszerzési elkötelezettségek

2006. december 31-én 6,3 milliárd forint, egy éven belül esedékes beruházási szerződéses elkötelezettsége volt a Magyar Telekomnak (2005: 3,2 milliárd forint, 2004: 6,1 milliárd forint).

(f) Befektetéshez kapcsolódó elkötelezettségek

2006 decemberében a Magyar Telekom megállapodást kötött a MobilPress 100%-os részesedésének

megvásárlásáról. Az akvizíció 2007. január 25-én zárult. Részletek az 5.1.6. megjegyzésben.

2006 decemberében a Magyar Telekom aláírt egy adásvételi szerződést a TSH további 2%-os tulajdonrészének 2007. január 1-jei hatállyal történő megvételéről, 60 millió forintos vételáron. A TSH 2004 szeptembere óta a Csoport társult vállalata.

34 Függő kötelezettségek és követelések Mobil végződtetési díjak Magyarországon

A Magyar Telekom legjelentősebb bizonytalan függő ügye a magyarországi fix – mobil végződtetési díjak szabályozásával kapcsolatos.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság 2004-ben és 2005-ben számos döntést hozott arra vonatkozóan, hogyan kell a vezetékes és a mobil szolgáltatóknak az összekapcsolási szerződésekben a vezetékes hálózatból mobil hálózatba irányuló hívások végződtetési díját csökkenteni. Mindkét JPE mobil szolgáltató fellebbezést nyújtott be a bírósághoz a döntések ellen, és a legtöbb esetben nem változtattak a vezetékes szolgáltatókkal kötött szerződéseiken.

Miután az összekapcsolási szerződéseket nem módosították az NHH megfellebbezett döntései után a vezetékes szolgáltatók nem változtatták meg az előfizetőik felé a vezetékes hálózatból mobil hálózatba irányuló hívásokért kiszámlázott díjat. Mindezidáig rendkívül bizonytalan, hogy a magyar bíróságok megfelelően megalapozottnak találják-e majd ezen NHH döntések bármelyikét. Így az is bizonytalan, mikor kell majd az új összekapcsolási díjakat alkalmazni, és hogy a díjak visszamenőleg kerülnek-e érvényesítésre, vagy csak az adott időponttól kezdődően. Az sem egyértelmű, hogy a vezetékes szolgáltatóknak vissza kell-e majd téríteni az ilyen irányú hívások során felmerült díjkülönbséget az előfizetőiknek.

A beszámolóban szereplő elszámolások a Csoport által a legvalószínűbbnek tartott végkifejlet becslését tükrözik. Eszerint a vezetékes szolgáltatóknak a díjkülönbséget kizárólag az egyetemes előfizetői csomagra előfizető ügyfeleknek kell majd visszatéríteni. A vezetékes és a mobil vállalatok közötti összekapcsolási díjak az NHH által előírt díjakon vannak elhatárolva, tekintet nélkül a jelenlegi számlázott összegekre, a különbség kötelezettségként van kimutatva.

35 Tranzakciók kapcsolt vállalkozásokkal

A kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók piaci alapon zajlanak.

(a) Deutsche Telekom Csoport

A Deutsche Telekom AG (DTAG) a Társaság többségi tulajdonosa, a részvények 59,21%-át birtokolja. A Deutsche Telekom Csoportnak számos vezetékes és mobil távközlési szolgáltató leányvállalata van világszerte, amelyekkel a Magyar Telekom Csoport folyamatos üzleti kapcsolatban áll.

A Társaság közvetlen tulajdonosa a MagyarCom GmbH, a DTAG holding cége. A Magyar Telekom évente fizet osztalékot a tulajdonosainak, a MagyarCom GmbH-t is beleértve.

A MagyarCom Services Kft., a Deutsche Telekom tulajdonában lévő magyar társaság, vezetési és tanácsadói szolgáltatásokat nyújt a Magyar Telekomnak.

A Deutsche Telekom International Finance (DTIF) a DT Csoport - beleértve a Magyar Telekomot is - hiteleinek finanszírozási központja.

A Csoport magyar mobil leányvállalatát a Westel-t, 2004-ben átneveztük T-Mobile Magyarország-ra, míg

más társaságok 2005-ben kaptak új nevet. A márkanév váltás 2006-ban folytatódott Macedóniában és Montenegróban. Az új márkanevek bevezetésével és népszerűsítésével kapcsolatos költségeket és a régi márkanevek megszüntetéséből adódó veszteségeket a Deutsche Telekom kompenzálta. A kapott kompenzáció egyéb működési bevételként lett elismerve az eredménykimutatásban.

Az alábbi táblázat a DT Csoporton belüli tranzakciókat mutatja be:
	2004	2005	2006
		(millió Ft)
Bevételek a DT Csoportnak nyújtott távközlési szolgáltatásokból…….…	9548	8 056	7 127
DT Xxxxxxx által nyújtott távközlési szolgáltatások költsége .…………......	(9 560)	(11 303)	(13 016)
Tanácsadói díjak a MagyarCom Services Kft. felé ………………………	(1 488)	(1 140)	(918)
DTAG-tól kapott egyéb működési bevétel …………………………………	5 920	7 281	1 435
Kamatköltség DTIF felé ………………….……….……………………...	(23 271)	(24 518)	(21 389)
MagyarCom GmbH-nak fizetett osztalék ………………………………...	(43 222)	(43 222)	-
MagyarCom GmbH-nak fizetendő osztalék……………………...……….	-	-	(45 074)
DT Csoporttal szembeni követelések ……………………..……………...	1 396	3 711	7 991
MagyarCom Services Kft.-vel szembeni kötelezettség …………………..	(410)	(313)	(163)
DT Csoport egyéb vállalataival szembeni kötelezettségek ………………	(2 358)	(3 254)	(6 044)
Elhatárolt kamatköltség DTIF felé…………………………………...…...	(5 491)	(6 198)	(3 756)
DTIF-től és DTAG-tól felvett hitelek …………...…………………………	(237 675)	(286 648)	(259 432)

A Deutsche Telekom 2008. június 30-ig támogatást garantál a Magyar Telekom finanszírozási igényeinek kielégítésére.

(b) Állami intézmények

A Magyar Telekom állami intézményeknek és vállalatoknak is nyújt szolgáltatásokat Magyarországon, Macedóniában és Montenegróban, azonban egyenként egyik intézmény sem képvisel jelentős bevételi forrást.

A Hunsat a Társaság (50%) és az Antenna Hungária Rt. (50%) által alapított vállalat. A Hunsat bevételei a magyar távközlési társaságoknak nyújtott nemzetközi űrtávközlési szolgáltatások közvetítéséből származnak. A Csoport és a Hunsat közötti tranzakciók és egyenlegek nem jelentősek. A Hunsat-tól kapott osztalék 2006-ban 157 millió Ft volt (2005-ben 1 376 millió Ft, 2004-ben 2 133 millió Ft).

Az M-RTL magyar televíziós társaság, amelyben a Magyar Telekom az IKO-Telekom Média Holding Rt-n keresztül 25%-os tényleges tulajdonrésszel bír. Az M-RTL reklámidőt ad el a Magyar Telekomnak médiaügynökségeken keresztül, a Magyar Telekom pedig távközlési szolgáltatásokat nyújt az M-RTL-nek egy interaktív szolgáltatón keresztül. Az M-RTL és a Csoport közötti közvetlen tranzakciók ezért nem jelentősek. Az M-RTL a Csoport számára 2006-ban közvetlenül és közvetve 605 millió Ft (2005-ben 550 millió Ft, 2004-ben 500 millió Ft) osztalék kifizetését hagyta jóvá.

A T-Systems Hungary (TSH) a Magyar Telekom társult vállalata, amelyben a Társaság 49% részesedést szerzett 2004 szeptemberében. A Magyar Telekom a T-Systems International-től, a DT Csoport tagjától,

részesedést vásárolt, valamint tőkeemelést hajtott végre a TSH-ban. A Csoport és a TSH közötti tranzakciók és egyenlegek nem jelentősek. Az ebben a megjegyzésben a DT Csoporttal kapcsolatos tranzakciókat bemutató táblázat tartalmazza a TSH és a Csoport közötti tranzakciókat is.

(d) Igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok

2006-ban a Társaság Igazgatóságának díjazása 8 millió forintot tett ki (2005-ben 10 millió forint, 2004-ben: 9 millió forint). A Társaság a Felügyelő Bizottság tagjainak díjazására 2006-ban 17 millió forintot fordított (2004: 14 millió forint, 2004: 10 millió forint).

(e) Kulcsvezetők

Kulcsvezetőknek a Csoport Ügyvezető Bizottságának, a Magyar Telekom fő operatív döntéshozó testületének tagjait tekintjük.

A Csoportban felmerült, kulcsvezetőkkel kapcsolatos kompenzációs költségeket (amelyek magában foglalják a TB járulékot és a béreket terhelő egyéb adókat is) az alábbi táblázat tartalmazza:

2004 2005 2006

(millió Ft)

Bérköltség és egyéb rövid távú személyi jellegű juttatások......................	800	670	647
Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos szerződéses költség .............	-	350	432
Részvényalapú juttatások (24. megjegyzés) …………………..………	101	130	112
	901	1 150	1 191

A Csoport nem nyújt hitelt a kulcsvezetőinek.

36 Mérlegfordulónap utáni események Létszámleépítéssel kapcsolatos viták Montenegróban

2005-ben a CGT olyan önkéntes felmondási programot kínált munkavállalóinak, amely előnyös feltételeket nyújtott az önként felmondó munkavállalóknak. 2006-ban a CGT egy újabb önkéntes felmondási programot hirdetett meg, amely még kedvezőbb feltételeket tartalmazott. A 2006-os program meghirdetése után a 2005-ös program keretében elbocsátott munkavállalók úgy érezték, hogy félrevezették őket az elbocsátás feltételeivel. A 2005-ben elbocsátott munkavállalók bejelentették, hogy amennyiben a CGT nem kárpótolja őket az eltérő feltételek miatt, bíróságon támadják meg a CGT-t.

Ugyan lehet, hogy a Csoportnak kártérítést kell majd fizetnie a korábbi munkavállalóinak, jelen pillanatban nem jósolható meg a jövőbeni per kimenetele, és nem becsülhető meg a kártérítés mértéke. 2006. december 31- én a Csoportnak nincsen sem jogi, sem vélelmezett kötelezettsége, és nem keltett a korábbi munkavállalókban arra vonatkozóan várakozásokat, hogy kárpótolni fogja őket.

U.S. GAAP-pel való összevetés (nem auditált)

A Magyar Telekom konszolidált éves beszámolója a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint készült, amely bizonyos tekintetben eltér az USA-ban általánosan elfogadott számviteli elvektől (U.S. GAAP). Az alábbiakban ismertetjük az IFRS és a U.S. GAAP közötti alapvető különbségeket, a 2006. december 31-én végződött hároméves időszak minden egyes évére vonatkozó konszolidált eredményt, és a 2005. és 2006. december 31-i tőkét érintő módosítások magyarázatát.

Megjegyzés 2004 2005 2006

december 31-én végződött években

			(millió Ft)
A Társaság részvényeseire jutó éves eredmény – módosítás előtt…………………………………….……		34 641	78 564		75 453
IAS 39 miatti módosítás ………………………….……		-	(149)		-
A Társaság részvényeseire jutó éves eredmény - módosítás után .........…………………………………...		34 641	78 415		75 453
Kisebbségi tulajdonosokra jutó éves eredmény – módosítás előtt…………………………………………. IAS 39 miatti módosítás ………………………….……		8 686 -	10 355 (45)		12 011 -
Kisebbségi tulajdonosokra jutó éves eredmény – módosítás után………………………………………….		8 686	10 310		12 011
U.S. GAAP szerinti módosítások:
Bevételek elismerése…………….............................	(a)	4 749		4 237		3 608
Eszközbontási kötelezettség……………………...	(b)	(871)		(402)		(320)
Személyi jellegű költségek ………………………...	(c)	950		(1 110)		(108)
Kamataktiválás…………………….…………......	(d)	420		472		140
Származékos ügyletek ……….…………………..	(e)	-		(227)		676
Egyéb pénzügyi eszközök………………………..	(e)			213		(213)
Egyéb bevétel (márkaváltás) ……………………	(f)	(5 920)		(7 281)		(1 435)
Akvizíciók miatti értékkülönbözetek ………………	(g)	(6 977)		(4 775)		(4 513)
Goodwill ………………………...............................	(h)	13 876		-		-
Adó ………………………………………………	(i)	(1 503)		591		(729)
Adózás utáni eredmény ................................................		4 724		(8 282)		(2 894)
Kisebbségi részesedés ..............................................	(j)	319		(873)		(1 227)
U.S. GAAP szerinti módosítások éves eredményre gyakorolt hatása ……………............		5 043		(9 155)		(4 121)
U.S. GAAP szerinti éves eredmény …………………		39 684		69 260		71 332
U.S. GAAP szerinti kisebbségi részesedés ……………		8 367		11 183		13 238

A fenti táblázatban az látható, hogy a U.S. XXXX szerint a különböző témákhoz kapcsolódóan mennyivel több bevétel illetve költség került elszámolásra az IFRS beszámolóhoz képest.

Megjegyzés 2005 2006

december 31-én (millió Ft)

IFRS szerinti saját tőke – módosítás előtt ………………………		527 567	526 039
IFRS szerinti kisebbségi részesedés a tőkében …………………		70 127	67 128
IFRS szerinti tőke …………………………………………………		597 694	593 167
U.S. GAAP szerinti módosítások: Bevételek elismerése …………………...................................…..	(a)	(9 468)	(5 860)
Eszközbontási kötelezettség ……………………......................	(b)	(1 409)	(1 729)
Személyi jellegű költségek ……………………........................	(c)	(213)	-
Kamataktiválás ……………………….………….........................	(d)	5 465	5 605
Származékos ügyletek ………………………..…….....................	(e)	646	1 322
Akvizíciók miatti értékkülönbözetek ………………………….	(g)	8 132	5 594
Goodwill ………………………………………………………	(h)	14 237	12 403
Adó ………………………………………………………………	(i)	(5 049)	(6 102)
Kisebbségi részesedés …………………………………………	(j)	2 190	918
U.S. GAAP módosítások hatása a saját tőkére …………………		14,531	12 151
U.S. GAAP módosítások hatása a kisebbségi részesedésre …..…	(j)	(2 190)	(918)
U.S. GAAP módosítások hatása a tőkére …………………….…		12 341	11 233
U.S. GAAP szerinti saját tőke ........................................................		542 098	538 190
U.S. GAAP szerinti kisebbségi részesedés .....................................		67 937	66 210
		000 000	000 000
A fenti táblázatban bemutatott összegek a nettó eszközállomány	halmozott	módosításait	mutatják

témakörönkénti bontásban.

(a) Bevételek elszámolása

A Magyar Telekom IFRS beszámolójában az 1997. október után beszedett vezetékes belépési díjak azonnal elismerésre kerülnek a kapcsolódó közvetlen költségekkel együtt. A mobil aktiválási díjak szintén az ügyfelek előfizetéseinek aktiválásakor kerülnek elismerésre. U.S. GAAP szerint azonban 2003. december 31-ig a vezetékes belépési díjak és a mobil aktiválási díjak felmerülésükkor elhatárolásra kerültek, és a SAB 101 rendelkezései szerint, a szerződéses viszony várható időtartama alatt egyenletesen került a bevétel elszámolásra. A belépési és aktiválási díjakhoz kapcsolódó közvetlen költségek a bevétel mértékéig szintén elhatárolásra kerültek.

2004. január 1-jétől a Magyar Telekom a U.S. GAAP szerinti kimutatásaiban alkalmazza az EITF 00-21 és SAB 104 előírásait, amelyek szerint az előfizetői csomagokat azok egyes elemeiként vizsgáljuk, a csomagok bevételei az egyes elemek valós értékeinek arányában kerülnek elismerésre. A belépési és aktiválási díj minden esetben össze van kapcsolva más elemekkel, úgymint készülékértékesítés és/vagy előre fizetett forgalmi díj. Mivel a U.S. GAAP szabályozás alapján a belépési és aktiválási díjak már nem tekinthetők különálló bevételt szerző tevékenységnek, így ennek az elemnek a valós értéke nullának tekinthető. Ennek megfelelően a belépési és aktiválási díjként beszedett összegeket a csomag többi eleméhez kell hozzárendelni, és a bevétel ugyanúgy kerül elismerésre, mint annak a szolgáltatásnak az esetében, amelyhez hozzárendeltük (pl. eszközértékesítés, előre fizetett forgalom, stb.).

A U.S. GAAP kimutatásban magasabb a halasztott bevételek egyenlege és van halasztott költség a 2003. december 31-ig történt bekapcsolások közvetlen költségeinek elhalasztása kapcsán, amelyek még nem teljes egészében lettek bevételként, illetve költségként elismerve.

(b) Eszközbontási kötelezettség

Az SFAS 143 (Eszközbontási kötelezettség) standardot a Magyar Telekom 2003. január 1-jével alkalmazza. Az SFAS 143 szerint amennyiben az eszköz elbontási kötelezettségből származó jövőbeli kötelezettségek valós értékére elfogadható becslés készíthető, akkor a kötelezettséget a felmerülés időszakában kell céltartalékként elismerni. Ezek az eszközbontási kötelezettségek a tárgyi eszköz könyv szerinti értékéhez adódnak hozzá, annak aktiválásakor. A U.S. GAAP–pel ellentétben a Magyar Telekom az IFRS beszámolójában nem ismer el céltartalékot az eszközbontási kötelezettségekre, amennyiben a céltartalékokra vonatkozó IAS 37-es standard szerinti feltételek nem teljesülnek.

A U.S. GAAP szerinti kimutatásban ezek az eszközök magasabb bruttó értéken szerepelnek, így magasabb az értékcsökkenésük is, illetve a céltartalék értéke szintén magasabb, amely érték folyamatosan növekszik a felhasználásig.

A 2005-ös létszámleépítésekre az IFRS szerint 2004-ben képzett céltartalék egy része nem teljesített bizonyos feltételeket, hogy U.S. XXXX szerint is kötelezettségként kerüljön elismerésre. Ezek a költségek a U.S. GAAP szerinti kimutatásban 2005-ben kerültek elszámolásra.

Ezenkívül 2004-ben és 2005-ben eltérő összegű költség került elszámolásra a részvényalapú juttatások kapcsán az IFRS beszámolóban, az IFRS 2 szerint, mint a U.S. GAAP kimutatásban az APB 25 szerint. 2006. január 1-jétől a Csoport alkalmazza a FAS 123R standardot, amely lényegében megegyezik az IFRS 2-es standarddal, így most a részvényalapú kifizetések elszámolása ugyanúgy történik a két számviteli elv szerint. Mivel azonban az IFRS 2-t a FAS 123R-nél korábban alkalmaztuk, a 2006-os eredménykimutatás még tartalmaz erre vonatkozó különbséget, a saját tőke azonban már nem.

(d) Kamataktiválás

A Magyar Telekom az IFRS beszámolójában a 2004-et megelőző években aktivált kamatot, egyre csökkenő mértékben, és nem aktivált kamatot 2004-ben és 2005-ben. Ennek oka, hogy a korábbi években beruházásokra felvett hitelek 2003 végéig visszafizetésre kerültek. Ezzel szemben 2006-ban a különböző tárgyi eszközökbe történő befektetésekre felvett hitelek kamatai ismét aktiválásra kerültek.

U.S. XXXX szerint a Magyar Telekom nem különbözteti meg a hiteleket a céljuk alapján, hanem minden hitelkamat aktiválás tárgyát képezi. Ennek eredményeként a U.S. GAAP szerinti beszámolóban jelentősen magasabb az aktivált kamat értéke, amely a tárgyi eszközök, és ebből következően az értékcsökkenés magasabb értékét eredményezi.

(e) Származékos ügyletek

Az IAS 39 (Pénzügyi eszközök – Elismerés és értékelés) új értelmezése nem tekinti különállónak az alapszerződést és a beágyazott származékos terméket azoknál a szerződéseknél, amelyek olyan valutában köttettek, amely egyik szerződő félnek sem saját valutája, abban az esetben, ha az adott valuta az adott piacon széles körben használt. Az értelmezés változásának következtében a Magyar Telekom a 2004. december 31-i IFRS szerinti eredménytartalékából kivezette a beágyazott származékos termékek könyv szerinti értékét (873 millió Ft) és a hozzá tartozó halasztott adó kötelezettséget (140 millió Ft).

Az IFRS standard értelmezésbeli változása nem volt hatással a U.S. GAAP kimutatásokra, ahol ezek a beágyazott származékos termékek továbbra is külön kerülnek elismerésre, és valós értéken vannak nyilvántartva.

2006. január 1-jével az IAS 39-ben további változások léptek életbe, aminek következtében a Csoport 2005- ös IFRS beszámolója ismét módosításra került. A módosítás a Csoport egyik részvény-befektetésével kapcsolatos, amelynek a 2005. évi valós értékelése kapcsán keletkezett nyereség elismerését módosítottuk oly módon, hogy azt a saját tőke részeként halasztott nyereségként mutatjuk ki, és csak az eladás során realizáljuk az elhatárolt nyereséget. Erre az eladásra 2006-ban került sor. Ezekkel a változásokkal az IFRS és a U.S. GAAP szabályok közelebb kerültek egymáshoz. A különbség jelentéktelen nagyságára való tekintettel korábbi években nem képeztünk U.S. GAAP módosítást erre a tételre. Ezen kívül, mivel a szóban forgó befektetés 2006-ban eladásra került, a U.S. XXXX beszámoló a visszamenő évekre vonatkozóan nem került változtatásra. 2006. december 31-én sem az IFRS, sem a U.S. GAAP szerinti tőke nem tartalmaz elhatárolt értékelési különbözetet.

(f) Egyéb bevétel (márkaváltás)

2004 során a Társaság megváltoztatta magyar mobil leányvállalatának, a Westelnek a nevét T-Mobile Magyarország-ra, míg a csoport más tagvállalatainál a T-márkanév bevezetése 2005-ben és 2006-ban történt meg (35. megjegyzés). A DT AG-tól erre kapott kompenzációt egyéb működési bevételként mutatjuk ki az IFRS eredménykimutatásban. A U.S. GAAP szabályai szerint a Magyar Telekom a kapott kompenzációt a többségi tulajdonostól kapott tőke hozzájárulásként kezeli. Ez a U.S. GAAP beszámolóban alacsonyabb mérleg szerinti eredményt okoz, ellenben nem okoz változást a Saját tőkében.

(g) Akvizíciók miatti értékkülönbözetek

Az immateriális javak elismerését az IFRS és U.S. GAAP a korábbi években eltérő módon határozta meg, ezért a T-Mobile H, a MakTel és az Emitel 2001-es akvizíciója során a nettó eszközállomány valós értéke a két szabvány szerint különböző volt. A U.S. GAAP általában magasabb értékben határozta meg az immateriális javak értékét 2001-ben. Ebből következően ezeknek az immateriális javaknak az értékcsökkenése is nagyobb a

U.S. GAAP szerint, mint az IFRS szerint.

2004. március 31. után az IFRS szerint a megvásárolt vállalatok nettó eszközállományának valós értékére vonatkozó értékmódosítások teljes összegben kerülnek elismerésre, míg a U.S. XXXX szerint a valós értéket módosító tételek csak a megszerzett tulajdonrész arányában kerülnek elismerésre. Ez utóbbi módszert alkalmazta az IFRS is a fenti időpont előtt. Ebből adódóan a 2004. március 31. utáni akvizíciók esetében a U.S. GAAP szerint a tárgyi eszközökre és immateriális javakra vonatkozó módosítások esetében alacsonyabb az értékcsökkenés is.

(h) Goodwill

Mivel az eszközök és a kötelezettségek elismerésére az IFRS és a U.S. GAAP eltérő szabályokat határozott meg a korábbi években, a MakTel, a T-Mobile H és az Emitel 2001-es beszerzésekor meglévő nettó eszközértékek valós értékei különböztek. A U.S. GAAP szerint így magasabb volt az akvizíciók kapcsán elszámolt immateriális javak értéke, ezért az elszámolt goodwill értéke alacsonyabb volt, mint az IFRS beszámolóban.

Ezen felül, az SFAS 141 és 142 értelmében U.S. GAAP szerint nem számoltunk el goodwill értékcsökkenést a bemutatott három időszakban, így ez jelentős különbséget eredményez a 2003-as és a 2004-es IFRS és U.S. GAAP kimutatások között. 2005. január 1-jétől az IFRS szabályai szerint sem számolható el goodwill értékcsökkenés, így ez már további különbséget nem okoz a kétféle kimutatásban, azonban a saját tőkében megmarad az eddigi eltérés.

A Goodwill értéke U.S. XXXX szerint a megvásárolt vállalat pénznemében került elismerésre, míg az IFRS szabályoknak megfelelően az előző években a goodwill forintban került elismerésre. Ez deviza átváltási különbözetet eredményez a saját tőkében, amely az IFRS beszámolóval való összehasonlításban a Goodwill soron jelenik meg.

(i) Adó

Szinte valamennyi fent említett U.S. GAAP módosítás átmeneti különbséget eredményez a két beszámoló között, és így a módosításokon halasztott adó módosítások is képződnek.

(j) Kisebbségi részesedés

A fent leírt módosítások egy része a Csoport olyan leányvállalataihoz kapcsolódik, amelyekben a Magyar Telekom részesedése kevesebb, mint 100%. Az ilyen módosításoknak ezért hatása van a kisebbségi részesedés értékére is.

A Társaság több konszolidált leányvállalata tekintetében rendelkezett vételi opcióval további tulajdon- hányadokra. A leányvállalatok társ-tulajdonosai szintén rendelkeztek vételi, illetve eladási opciókkal a Magyar Telekom által tulajdonolt részesedésekre. Ezeknek az opcióknak az elismerése és értékelése bizonyos esetekben különböző módon történt az IFRS és a U.S. GAAP előírásai szerint. Ezek a különbségek 2003-ban és 2004-ben

U.S. GAAP módosításokat tettek szükségessé, amelyek a levezetés „Kisebbségi részesedés” sorain jelennek meg.

MAGYAR TELEKOM CSOPORT

MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

2006. évi üzleti jelentés

2007. március

Bevezetés

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (Magyar Telekom Nyrt. vagy a Társaság) konszolidált éves beszámolója a Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok előírásai szerint készült. A Magyar Telekom csoport (Magyar Telekom vagy Csoport) a Magyar Telekom Nyrt.-ből és 50 üzleti vállalkozásból áll (amelyek közül 32 vállalat közvetlen, 18 pedig közvetett befektetés).

A Magyar Telekom a Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványokkal összhangban minősítette befektetéseit, és ennek alapján 2006. december 31-én 28 társaságot közvetlen, valamint 16 társaságot közvetett befektetésként, mint leányvállalat konszolidált.

Hat társaság társult vállalatként érintett a konszolidálásban, ezekben a Magyar Telekom anyavállalatként 20- 50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

A Magyar Telekom a 2006. december 31-i adatok szerint egyik befektetését sem sorolta a közös vezetésű vállalatok, illetve egyéb részesedési viszonyban állók körébe.

A Magyar Telekom Magyarország piacvezető vezetékes távközlési szolgáltatója – 2006. december 31-én körülbelül 2,6 millió vezetékes fővonallal rendelkezett. A Magyar Telekom csoport egyben Magyarország legnagyobb mobil távközlési szolgáltatója is - 2006. december 31-én (kártyás ügyfelekkel együtt) közel 4,4 millió mobil előfizetővel rendelkezett.

A Magyar Telekom Nyrt. részvényeit a Budapesti és a New York-i Tőzsdén jegyzik. A Magyar Telekom székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.

Jegyzett tőke

Magyar Telekom Nyrt. jegyzett tőkéje 2006. december 31-én 104.276.831.500 forint volt, ami 1.042.768.215 „A” sorozatú törzsrészvényből és egy „B” sorozatú szavazatelsőbbségi részvényből áll.

Az „A” sorozatú törzsrészvények névértéke 100 forint, míg az egy darab „B” sorozatú részvény 10.000 forint névértékű. A „B” részvény tulajdonosa bizonyos elsőbbségi, valamint egyéb, az alábbiakban ismertetett jogokat élvez.

Részvényes Részvény darabszám Részesedés (%)

MagyarCom ..........................................................................................	617.452.081	59,21
Nyilvánosan forgalmazott (1)..................................................................	422.859.475	40,55
Saját tulajdon .........................................................................................	2.456.659	0,24
	1.042.768.215	100,00
„B” sorozatú részvénytulajdonos...........................................................	1

(1) 2006. december 31-én a nyilvánosan forgalomba hozott részvényekből 12,229,840 ADR a JP Xxxxxx Xxxxx Bank tulajdonában volt, ami 61,149,200 törzsrészvénynek felel meg, illetve az összes részvény 5,9 százaléka. Nincs információnk arra nézve, hogy ez a százalék az Egyesült Államokban birtokolt törzsrészvényeink százalékos arányával egyezik-e meg.

A társaság menedzsmentösztönzési programjának keretében történt opciólehívások eredményeként a Magyar Telekom saját részvényeinek száma 2.456.659 darabról 1.917.824 darabra csökkent 2006. december 29-én. A részvények számában bekövetkezett változást 2007. január 2-án rögzítették a részvénykönyvbe, mivel az elszámolás dátuma minden esetben a tranzakció lebonyolítását követő első munkanap.

Az SBC Communications Inc (SBC) és a Deutsche Telekom AG (DT) közösen vezette és működtette a

MagyarCom-ot 2000 júniusáig, amikor is az SBC 50 százalékos tulajdoni hányadát átruházta a DT számára. A DT a Magyar Telekomot közvetve felügyeli.

Szavazati jogok és szavazás

Minden törzsrészvény tulajdonosa egy szavazatra jogosult. Csak a részvénykönyvbe - a Közgyűlés előtt legalább hat munkanappal - bejegyzésre került részvénytulajdonosok, illetőleg részvényesi meghatalmazottak jogosultak a szavazati jogtól elállni. A „B” sorozatú részvény speciális szavazati jogokkal bír, melyekről az alábbiakban lesz szó. Minden döntés elfogadásához, ami hatálytalanítja az Igazgatóság határozatát, valamint a tőkeemeléssel kapcsolatos elővásárlási jog meghatározásához a jelenlévő vagy képviselt részvényesek a 3/4-es többségi szavazata szükséges a közgyűlésen. Minden más esetben a közgyűlés egyszerű szavazattöbbséggel határoz.

Nincs korlátozás a nem-rezidens vagy külföldi részvényesek jogaiban, a törzsrészvények birtoklását és az ahhoz fűződő szavazati jog gyakorlását illetően.

A „B” részvény

A „B” sorozatú részvények a Magyar Állam tulajdonát képzik. A „B” részvénnyel kapcsolatos tulajdonosi jogokat kizárólag a Miniszter, illetőleg a jogszabályban meghatározott jogutódja gyakorolhatja, az alább megjelölt eseteket kivéve. A „B” részvény biztosítja a törzsrészvényekhez kapcsolódó valamennyi jogot. A „B” részvény tulajdonosa jogosult:

1. a Társaság Igazgatóságának egy tagját, valamint a Társaság Felügyelő Bizottságának egy tagját megválasztásra kijelölni és visszahívását kezdeményezni;

2. a Társaság alaptőkéjének felemelése vagy bármilyen új részvényfajta kibocsátása, továbbá valamely részvényfajtához fűződő jogok megváltoztatása esetén az Alapszabályt úgy kell módosítani, hogy a

„B” részvényhez tapadó szavazati jog elégséges legyen a „B” Igazgató valamint a Felügyelő Bizottsági tag megválasztásához illetve visszahívásához;

3. a „B” részvény tulajdonosa jogosult betekinteni a Társaság részvénykönyvébe valamint a Társaság részvényeinek kezelésével a Társaság által megbízott letétkezelőknek a részvénykönyvhöz kapcsolódó nyilvántartásaiba, jogosult továbbá a fentiekről másolatot kérni;

4. a Társaság végelszámolással történő megszűnése esetén a Társaság vagyonát vagy annak egy részét

- beleértve, a Társaság más társaságokban fennálló érdekeltségeit is – megvásárolni az irányadó tisztességes piaci áron;

5. az Igazgatóságától bármikor részletes felvilágosítást kérni a Társaság tevékenységéről olyan lényeges kérdések vonatkozásában, amelyek számottevően érintik a Társaság pénzügyi helyzetét; valamint

6. a Társaságtól könyvvizsgálat, vagy egyéb vizsgálat elvégzését illetve azt, hogy a Társaság, jelentést készítsen, vagy információt szolgáltasson bármely, a jogszabályok vagy az Alapszabály által a Könyvvizsgáló vagy Felügyelő Bizottság tevékenységi körébe utalt kérdésben.

A Társaság közgyűlésein a következő döntéseknél a határozatképességhez a „B” részvényes vagy megbízottjának jelenléte, és a határozathozatalhoz egyetértése szükséges:

1. a Társaság alaptőkéjének felemelése, illetőleg leszállítása;

2. az egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatása, ide értve a „B” részvényhez kapcsolódó jogok bármely módosítását, valamint olyan új részvényfajta létrehozását, amely az új részvény tulajdonosa számára a „B” részvényhez kapcsolódó jogoknál kedvezőbb, vagy azokkal egyenértékű feltételeket biztosít vagy a „B” részvényt hátrányosan befolyásolja, illetve, amely bármely már meglévő részvényfajtához kapcsolódó jogokat olyan módon változtat meg, hogy annak következtében a meglévő részvényekhez kapcsolódó jogok megelőzik a „B” részvényhez kapcsolódó jogokat vagy egyenértékűek lesznek azokkal;

3. a Társaság más társasággal való egyesülése, beolvadása, szétválása, más gazdasági társasági formába történő átalakulása, illetőleg jogutód nélküli megszűnése;

4. olyan vagyoni értékű jogok, átruházása vagy megterhelése, melyek biztosítják a Társaság az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozóan létrejött Szerződésben biztosított jogoknak megfelelő működését;

5. a „B” Igazgató valamint a Felügyelő Bizottsági Tag megválasztása, visszahívása;

6. részvények átváltása;

7. a Társaság teljes vagy jelentős vagyonának átruházása, amelynek folytán a Társaság az Egyetemes Távközlési Szolgáltatás nyújtására vonatkozó Szerződésben meghatározott kötelezettségei teljesítésére alkalmatlanná válna;

8. az Alapszabály bármely olyan módosítása, amely sértené a „B” részvény tulajdonosának az Alapszabály által biztosított jogait, beleértve az Igazgatóság felhatalmazását a Társaság alaptőkéjének felemelésére;

9. átváltoztatható kötvények vagy elővásárlási jogot biztosító kötvények kibocsátása; valamint

10. döntés a jelentős részvényátruházáshoz szükséges hozzájárulás megadásáról.

A részvények átruházása

A „B” részvény tulajdonosának és a Társaság, szavazásra jogosító részvényeinek legalább az egyszerű többségét képviselő részvényesek hozzájárulása szükséges a részvényátruházáshoz, abban az esetben, ha a Társaság szavazatra jogosító részvényeinek 10%-a vagy azt meghaladó hányada egy harmadik fél, vagy egymásra tekintettel összehangoltan eljáró felek tulajdonába kerül. A „B” részvényes hozzájárulása szükséges a tranzakcióhoz amennyiben a részvényszerző a Társaság szavazatra jogosító részvényeinek több mint 49,9%-át megszerzi.

A részvénykönyvbe való bevezetés során a részvénykönyv vezetője igazolást kérhet arról, hogy a részvényszerzés az Alapszabálynak megfelelően történt. A Társaság nem jegyzi be a részvények átruházását, amennyiben az átruházás az Alapszabály megsértésével történt, vagy ha az új tulajdonos nem támasztja alá azt megfelelő dokumentumokkal. Az Igazgatóság érvényteleníti mindazon bejegyzéseket, melyek valótlan, hamis vagy félrevezető információkon alapulnak. A részvénytulajdonos 8 napon belül köteles értesíteni a Társaságot, részvénytulajdonában bekövetkezett változásról, ellenkező esetben kártérítés fizetésére kötelezhető.

A részvényesek jogainak korlátozása

Azon részvények tulajdonosai, akinek nevét a részvénykönyvbe nem jegyezték be, valamint azok a részvénytulajdonosok, akik részvényeiket a részvények átruházására és megszerzésére vonatkozóan az Alapszabályban foglalt korlátozások megszegésével szerezték, nem jogosultak arra, hogy a Társasággal szemben a részvényekhez fűződő jogaikat gyakorolják.

Alapszabály módosítás

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az Alapszabály megállapítása és módosítása.

Az Igazgatóság

A módosított Alapszabályzat értelmében, az Igazgatóság legalább hat, de legfeljebb tizenegy tagból áll, akiket az évi rendes Közgyűlés választ meg három éves időtartamra. A jelenlegi igazgatók egyikét a „B” sorozatú részvény tulajdonosa jelölte az Alapszabályzatnak megfelelően, hét jelenlegi igazgatót a MagyarCom jelölt és két igazgató független. A Magyar Telekom-ot tehát a MagyarCom felügyeli.

Ügyvezető Bizottság

Az Alapszabályában illetve az Igazgatóság ügyrendjében foglaltaknak megfelelőn az Igazgatóság 2000-ben létrehozta az Ügyvezető Bizottságot, melyet felhatalmazott, hogy működését az éves üzleti tervnek megfelelően végezze.

Felügyelő Bizottság

A társaság Xxxxxxxxxxxxxxx megfelelően a Felügyelő Bizottság legalább három, legfeljebb tizenöt tagból áll, akiket az évi rendes Közgyűlés választ meg három éves időtartamra. Az Üzemi Tanács jelöli a Felügyelő Bizottság tagjainak egyharmadát. A „B” sorozatú részvény tulajdonosának joga van egy tagot jelöli a Felügyelő Bizottságba. A Felügyelő Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon legalább nyolc felügyelő bizottsági tag jelen van.

Az igazgatók, vezetők és alkalmazottak javadalmazása

Az ÜB tagok fele határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezik. A magyar jogi szabályozásnak megfelelően, ha a határozott időre szóló munkaszerződés a meghatározott időn belül megszűnik, a munkavállalót egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti. A határozott időre szóló munkaviszony időtartama általában hat hónap, és a végkielégítés összege 16 és 21 havi munkabér. A vezető beosztású alkalmazottak munkaszerződése bizonyos rendelkezéseket tartalmaz, melyek alapján a munkaviszony megszűnése után, a Munka Törvénykönyve által előírtaknál magasabb végkielégítésre jogosultak.

A Magyar Telekom Nyrt., a Távközlési Szakszervezet, (TÁVSZAK) és a Magyar Távközlési Ágazati Szakszevezet (MATÁSZ) megkötötte a Kollektív Szerződést. A szerződés alapján a munkaviszony megszűntetése előtt előzetes értesítésre jogosult. Ezen túlmenően, a munkában eltöltött idő függvényében, meghatározott összegű végkielégítésre jogosult.

Zártkörű részvénykibocsátás

Az Igazgatóság felhatalmazást kap, hogy a Társaság alaptőkéjét részvényopciós program működtetése érdekében 490.000 eFt, összeggel megemelje zártkörűen, olyan befektető számára, aki a Magyar Telekom Nyrt- nél bevezetésre kerülő részvényopciós programban részt kíván vállalni. A részvény kibocsátási érték minimum a névérték. A felhatalmazás öt évre, a 2006. gazdasági évet lezáró Közgyűlés napjáig illeti meg az Igazgatóságot.

Bizonyos tanácsadói szerződések ügyében indult vizsgálat

A 2005. évi pénzügyi jelentésünk auditálása során a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. (PwC) olyan szerződéseket talált, melyek természete és üzleti célja nem volt egyértelmű. A PwC értesítette a Társaság Ellenőrző Bizottságát (Ellenőrző Bizottság) és független tanácsadó megbízását javasolta az ezen szerződésekkel kapcsolatos vizsgálat lefolytatására. 2006 februárjában, az Ellenőrző Bizottság a White & Case ügyvédi irodát bízta meg, mint független jogi tanácsadót, a vizsgálat elvégzésére, akit munkájában egy pénzügyi tanácsadó cég és egy informatikai igazságügyi szakértő cég támogat. 2006 decemberében, a vizsgálatot végző iroda benyújtotta a vizsgálatról készült előzetes jelentést. Nem tudjuk előre jelezni, hogy mikor zárul a vizsgálat és annak milyen végleges megállapításai lesznek.

A PwC eredetileg két tanácsadói szerződéssel kapcsolatban jelezte aggályát, amelyeket 2005-ben a montenegrói leányvállalataink, a Crnogorski Telekom és a T-Mobile Crna Gora kötött. A független vizsgálat eredetileg ezen két szerződés teljeskörű vizsgálatát foglalta magában, beleértve minden kapcsolódó dokumentum átvizsgálását és a Társaság, a Crnogorski Telekom és T-Mobile Crna Gora munkavállalóinak, illetve a szerződésekről tudomással bíró harmadik felek meghallgatását. Emellett a pénzügyi tanácsadó cég mintavételszerűen áttekintette a Társaság és montenegrói leányvállalatainak számviteli és tranzakciókkal kapcsolatos adatait, amelyek a beszállítókkal, mint harmadik féllel folytatott összes tranzakció 72%-át illetve a velük kötött szerződések teljes értékének 90%-át képviselték. Ezen mintaadatok vizsgálata során minden rendelkezésre álló támogató háttérdokumentum is áttekintésre került. A vizsgálat korai szakaszában, a Társaság által 2005-ben kötött további két tanácsadói szerződés került a vizsgálók látókörébe és az Ellenőrző Bizottság ezen szerződésekre is kiterjesztette a vizsgálatot. A vizsgálat tárgyát képező négy szerződés összege körülbelül 2 milliárd Ft-ot tesz ki, amelyből 1.120 millió Ft kapcsolódik a Magyar Telekom Nyrt. által megkötött két szerződéshez.

A vizsgálat során nyilvánvalóvá vált, hogy a Társaság, a Crnogorski Telekom és a T-Mobile Crna Gora bizonyos munkavállalói elektronikus dokumentumok megsemmisítésével és megváltoztatásával akadályozták a vizsgálatot. Különösen a vizsgálatot segítő informatikai igazságügyi szakértő cég jutott arra a megállapításra, hogy hét munkavállalóhoz tartozó tíz számítógép merevlemezéről dokumentumokat töröltek, illetve „eltüntető” (wiping) software használatával véglegesen helyreállíthatatlanná tették a törölt dokumentumokat. A vizsgálók megállapították, hogy a törölt elektronikus dokumentumok több, a vizsgált szerződésekhez kapcsolódó dokumentumot tartalmaztak. E törlésre és eltüntetésre irányuló tevékenység azt követően történt, hogy a Társaság dokumentum megőrzésre szóló felhívást bocsátott ki, kérve ezen szerződésekhez kapcsolódó dokumentumok megőrzését. A dokumentumok szándékos megsemmisítésének eredményeként a vizsgálók nem tudták áttekinteni a szerződéstervezeteket, az elektronikus leveleket és egyéb dokumentumokat, melyek a vizsgálat szempontjából lényegesek lehetnek.

A független vizsgálók eddig nem szereztek megfelelő bizonyosságot, hogy a négy vizsgált szerződés bármelyikének eredményeként kifizetett összegekért a Társaság vagy annak leányvállalatai arányos szolgáltatást kaptak volna. Nem világos, hogy kik a valós szerződő felek e szerződések alapján, és bizonyos szerződések megfogalmazása nem kellően pontos a Társaságnak nyújtandó tényleges szolgáltatások tekintetében. A független vizsgálók nem tudták egyértelműen meghatározni a szerződések célját, így lehetséges, hogy azok nem megfelelő célból köttettek. Az eddigi megállapítások alapján a Társaság könyvvizsgálójának aggályai kellően megalapozottak voltak.

Következésképpen, jóllehet a Társaság eredetileg aktiválta a fenti szerződések alapján kifizetett összeget, a vizsgálat megállapításainak eredményeképpen a Társaság végül 2005-ben költségként számolta el a két szerződés alapján kifizetett 1.120 millió Ft-ot és azt „nettó egyéb működési költségek”-ként mutatja be.

A vizsgálat következményeként a Társaság felfüggesztette néhány dolgozó munkaviszonyát, akik azóta beadták felmondásukat. A munkavégzés alól felmentett munkavállalók között voltak a Társaság stratégiai területének vezető tagjai, valamint a Crnogorski Telekom egyik vezetője. A Crnogorski Telekom igazgatósági tagjai szintén leváltásra kerültek.

A független vizsgálatot végző jogi iroda előzetes jelentése egy másik leányvállalatnál további olyan szerződéseket azonosított be, amelyek újabb vizsgálatot tehetnek szükségessé. 2007 februárjában a Társaság Igazgatósága úgy határozott, hogy ezeket a szerződéseket felül kell vizsgálni, és a független vizsgálat körét kiterjesztette ezen a további szerződésekre és a kapcsolódó tranzakciókra.

A vizsgálat felszínre hozott bizonyos hiányosságokat a Társaság belső kontrolljainak és folyamatainak kialakítását és működtetését illetően. Ennek megfelelően, a Társaság bizonyos helyesbítő intézkedéseket hagyott jóvá, amelyek megvalósítása jelenleg is tart és céljuk, hogy javítsák a Társaság belső kontrolljait annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a magyar és egyesült államokbeli jogi követelményeknek, valamint a New York-i Tőzsde kibocsátókra vonatkozó előírásainak. Ezen intézkedések keretében a Társaság elsőként elhatározta a Magyar Telekom Csoport Megfelelőségi Igazgatói pozíció létrehozását, amely vezető közvetlenül a Társaság gazdasági vezérigazgató-helyettesének, a Felügyelő Bizottságnak és az Ellenőrző Bizottságnak tartozik jelentéstételi kötelezettséggel. Ennek az új pozíciónak a létrehozásával párhuzamosan, egyesült államokbeli jogi tanácsadó segítségével, a Társaság áttekinti megfelelőségi és vállalatirányítási szabályzatait és elindít egy átfogó megfelelőségi képzési programot, amelynek témái a Társaság Etikai Kódexére, a bennfentes kereskedésre vonatkozó szabályozásra, az iratmegőrzés szabályozásra, szabályozói kérdésekre, valamint az egyesült államokbeli értékpapír törvényre és az egyesült államokbeli külföldi korrupcióellenes gyakorlatról szóló törvényre fókuszálnak. A Társaság Igazgatósága már jóváhagyta és bevezette a Magyar Telekom Csoport gazdasági vezetőkre vonatkozó Etikai Kódexét és a Csoport bennfentes kereskedelemre vonatkozó szabályozását. Másodikként, a Társaság felülvizsgálja a beszerzéssel kapcsolatos belső kontrollfolyamatait, beleértve a leányvállalatoknál működő összes SAP rendszerhez való hozzáférést, valamint azt a követelményt, miszerint minden szerződés jóváhagyására egységes szabályok és folyamatok vonatkozzanak. Harmadikként, a Társaság felülvizsgálta a vállalati összeolvadásokra és akvizíciókra (M&A) vonatkozó folyamatait, ideértve az M&A tevékenységekkel kapcsolatos felelősség megosztását a stratégiai terület, amely továbbra is az üzletfejlesztésért fog felelni, valamint a gazdasági vezérigazgató-helyettes területe között, amely az M&A ügyletek megvalósításáért lesz felelős. Minden M&A ügyletet az Igazgatóságnak kell jóváhagynia és azokról az Ellenőrző Bizottság féléves rendszerességgel jelentést kap. Végezetül, a Társaság Igazgatósága a továbbiakban is hozhat döntést vagy tehet javaslatot bármely felsővezetőnek a vizsgálat tárgyát képező négy szerződéssel kapcsolatos érintettségével kapcsolatban.

Mint azt korábbi közleményekben jelentettük, a vizsgálat következtében késett a 2005. évi pénzügyi jelentéseink véglegesítése, és ennek következtében a Társaság és bizonyos leányvállalatai elmulasztottak és a jövőben is elmulaszthatnak az egyesült államokbeli, a magyar és egyéb alkalmazandó törvények és szabályok által előírt határidőket az auditált éves beszámoló elkészítésére és benyújtására, valamint az éves közgyűlés megtartására vonatkozóan. A Társaságra a késedelmek miatt a mai napig 13 millió Ft büntetést szabtak ki. A Társaság a vizsgálatról tájékoztatta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, valamint az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletét és Igazságügy Minisztériumát, és kapcsolatban áll a fenti hatóságokkal a vizsgálatot illetőleg, és számos a hatóságok által feltett kérdésre válaszolt már.

Az eredmények elemzése

Bevételek

A Csoport összes bevétele 9,1 százalékkal növekedett, a 2005. évi 615.054 millió forintról 2006-ban 671.196 millió forintra. A növekedés elsősorban a magasabb mobil távközlési szolgáltatások bevételének köszönhető, amely 14,5 százalékkal emelkedett 2006-ban az előző évhez képest, elsősorban a Pro-M EDR szolgáltatásának következtében. A magasabb rendszerintegrációs és informatikai szolgáltatásokból származó bevételek, csakúgy mint a magasabb internet bevételek szintén hozzájárultak a növekedéshez, melyet részben ellentételezett a vezetékes szolgáltatásokból származó belföldi és nemzetközi kimenő forgalmi bevételek visszaesése. A Crnogorski Telekom hosszabb konszolidálási időszaka (12 hónap 2006-ban, szemben a 2005. évi 9 hónappal) szintén a bevételnövekedés irányában hatott.

Nettó működési költségek

A Csoport nettó összes működési költsége 13,0 százalékkal növekedett 2006-ban az előző évhez viszonyítva. Míg 2005-ben 473.300 millió forintot tett ki, addig 2006-ban 534.805 millió forintot ért el. A bevétel százalékában kifejezve a Csoport nettó működési költsége a 2005. évi 77,0 százalékról 79,7 százalékra növekedett 2006-ban.

A 2006. évi konszolidált pénzügyi kimutatás elemzése megtalálható az éves tőzsdei gyorsjelentésben, mely a Magyar Telekom honlapján érhető el a Pénzügyi jelentések c. részben.

A Magyar Telekom szolgáltatásai Magyar vezetékes távközlési szolgáltatások Belföldi szolgáltatások

Termékek és szolgáltatások

Analóg szolgáltatások (PSTN): A kiélezett verseny és a mobil helyettesítés következtében a PSTN vonalszám a 2005. december 31-i 2.252.943-as szintről 2006. december 31-re 2.158.547-re csökkent.

Integrált szolgáltatású digitális hálózati (ISDN) szolgáltatások: Az ISDN technológia révén egyetlen hozzáférési vonal számos célra felhasználható egyidejűleg: többek között hang-, adat-, fax- és képátvitelre. Az ISDN ugyanakkor jobb minőségű összeköttetést és gyorsabb adatátvitelt is biztosít, mivel a hálózat sávszélesség kapacitásának növelésével gyorsabb jelátvitelt biztosít. Hálózatunk ISDN lefedettsége 100 százalékos. Kétcsatornás alap ISDN hozzáférési vonalakat és 30 csatornás multiplex ISDN hozzáférési vonalakat egyaránt kínálunk. A 2006. december 31-i adatok szerint a kétcsatornás ISDN hozzáférési vonalak száma 171.995 és a 30 csatornás vonalak száma 4.710, ami összesen 485.290 ISDN csatornát jelent. Az ISDN termékek életciklusát kedvezményes ajánlatokkal kívánjuk meghosszabbítani.

Digifon szolgáltatások: 2006 év végére a hálózatunk digitalizáltsága 100 százalékos volt, mely lehetővé teszi, hogy értéknövelt szolgáltatásokat nyújtsunk szolgáltatási területünk egészén. A vezetékes távbeszélő előfizetők jelentős részének olyan értéknövelt szolgáltatásokat nyújtunk, mint a hívásátirányítás és a hívásvárakoztatás, konferenciahívás, valamint a hívószámkijelzés. E szolgáltatások révén – a foglalt jelzés, illetve a sikertelen hívások kiküszöbölésével - növekszik a vezetékes vonalhasználat. A Digifon szolgáltatás keretein belül számos kiegészítő díjcsomagot kínálunk: Digifon Home, Digifon Business, Összhang, Visszhang, stb. Ezen díjcsomagok közül a legnépszerűbb az Összhang, mely öt értéknövelt szolgáltatást foglal magába kedvezményes áron. Az Összhang csomagot 2006 év végére közel 265.000 előfizető választotta.

Hangposta: Automatikus visszahívással és üres üzenet funkcióval bővített Hangposta szolgáltatást nyújtunk. A Hangposta SMS szolgáltatás keretében az ügyfél a mobil telefonkészülékére küldött SMS-üzenetben értesül minden egyes, a vezetékes hangpostafiókjába érkező üzenetről. E szolgáltatásokkal jobban kihasználható a hálózat, kényelmesebb a telefonhasználat, valamint csökken a sikertelen hívások száma.

Tudakozó szolgáltatás: Tudakozó szolgáltatást kínálunk az ügyfeleknek. A belföldi tudakozó adatbázis minden magyarországi vezetékes és előfizetéses mobil ügyfél adatait tartalmazza. Gyorshívás szolgáltatást kínálunk előfizetőinknek, amely lehetővé teszi a megadott szám automatikus tárcsázását. Tudakozó Plusz szolgáltatásunk egyre sikeresebb. A Tudakozó Plusz mennyiségi megkötés nélkül nyújt széles körű információt, többek között olyan témákban, mint Arany Oldalak, lakossági apróhirdetések, enciklopédiák, szótárak, receptek, versek, valamint telefonszámok, posta-, e-mail és weboldal címek. A kért információt verbálisan, SMS-ben, e- mail-en vagy faxon bocsátjuk rendelkezésre. A szolgáltatás hívásdíja perc alapú. A gyorshívás szolgáltatást a Tudakozó Plusz ügyfeleinek is felajánljuk.

Előfizetők

Az alábbi táblázat tájékoztat a szolgáltatási területeinken létesített vezetékes hozzáférési vonalak összes számáról és az ellátottság szintjéről:

	2004		2005	2006
			December 31-én
A Magyar Telekom Nyrt. és az Emitel szolgáltatási területein üzemelő vonalak: Lakossági vonalak ..............................................................	2.080.408		1.981.876	1.902.011
Üzleti vonalak.....................................................................	263.889		248.955	236.019
Nyilvános állomások ..........................................................	27.818		22.112	20.517
Összesen .........................................................................	2.372.115		2.252.943	2.158.547
ISDN csatornák......................................................................	530.250		500.696	485.290
Összesen .........................................................................	2.902.365		2.753.639	2.643.837
100 lakosra jutó létesített vonalak száma
a Magyar Telekom szolgáltatási területein .........................	37,5	35,6		34,2
Digitális központ kapacitás a Magyar Telekom
összes központjának százalékában......................................	92,9	100		100

A belföldi vezetékes távbeszélő előfizetőink két csoportba sorolhatók: lakossági és üzleti ügyfelek, mely a közszférát is magában foglalja. A 2006. december 31-i adatok szerint vonalaink 74 százaléka lakossági, 25 százaléka üzleti ügyfeleket szolgált ki. A fennmaradó egy százalék nyilvános állomásként használt.

Díjak

A vezetékes előfizetőknek egyszeri belépési díjat, havi előfizetési díjat és a használattól függő forgalmi díjat számítunk fel. A hívás díjának két összetevője van: a kapcsolási díj és a hívás hosszától függő másodperc alapú forgalmi díj.

2005-ben olyan átalánydíjas csomagokat vezettünk be, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy plusz havidíj ellenében ingyen telefonálhassanak a kedvezményes időszakokban. Az LTO területek számára külön díjcsomagokat is kialakítottunk, ilyen pl. a Teleperc, amely egy hívásonkénti szolgáltatóválasztást biztosító csomag. 2006-ban megnöveltük a különféle díjcsomagok számát, ezzel lehetőséget adva arra, hogy az ügyfelek telefonálási szokásaiknak leginkább megfelelő díjcsomagot választhassanak a különböző piaci szegmensekben. Ezek a díjcsomagok szolgálnak arra is, hogy megtartsuk ügyfélbázisunkat a teljesen liberalizált piacon, mivel azok az ügyfelek kapják a legnagyobb engedményeket, akik minden (helyi, távolsági és nemzetközi) forgalmi irányban bennünket választanak szolgáltatójuknak. 2006. december végéig a Magyar Telekom Nyrt. előfizetőinek megközelítőleg 83 százaléka választotta valamelyik kedvezményes díjcsomagot, melyek közül a több mint 530.000 előfizetővel rendelkező Felező és a közel 550.000 előfizetőt számláló Favorit díjcsomagok bizonyultak a legnépszerűbbnek.

Nemzetközi távbeszélő szolgáltatások

A nemzetközi távbeszélő szolgáltatások körébe tartozik a bejövő és kimenő nemzetközi távbeszélő forgalom, beleértve a beszédcélú, valamint a Magyarországon átmenő kapcsolt tranzit forgalmat.

Nemzetközi hozzáférést biztosítunk vezetékes távbeszélő előfizetőinkhez és az egyéb helyi szolgáltatók, valamint a mobil szolgáltatók előfizetőihez is. A Hungary Direct, illetve Country Direct szolgáltatásaink lehetővé teszik az előfizetőknek, hogy 50 külföldi országból kezdeményezhessenek hívást az otthoni telefonjaik számlájára.

Díjak

A nemzetközi hívásdíjak két elemet tartalmaznak: a kapcsolási díjat és a forgalmi díjat, ami a hívás időtartamának másodpercben mért idejétől függ. 2006-ban az átlagos percdíjak csökkentek a különböző tarifacsomagokhoz kapcsolódóan adott kedvezményeknek köszönhetően.

Nemzetközi távközlési csomópont

Úgy véljük, hogy Magyarország kedvező földrajzi helyzeténél fogva alkalmas arra, hogy betöltse a Nyugat- és Kelet-Európa közötti távközlési átjáró szerepét. Két modern nemzetközi központot üzemeltetünk, valamint 12 határátlépési helyet kiszolgáló, optikai kábeles összeköttetésekkel rendelkezünk. Az optikai kábeles összeköttetések szinkron digitális hierarchikus átviteltechnikai berendezéseket vesznek igénybe. Saját nagysűrűségű hullámhossz-osztású multiplex (DWDM) gerinchálózatot hoztunk létre. Annak érdekében, hogy növeljük átviteltechnikai rendszerünk kihasználtságát, kedvezményes díjcsomagokat ajánlunk a Magyarországon keresztül megvalósuló tranzit forgalomra. A DT partnereként részt veszünk a Fejlett Hálózati Technológia Biztosítása Európa számára (XXXXX) megvalósításában, mely átviteli utakat biztosít (2x622 Mbit/s) Bukarest és (2x155 Mbit/s) Szófia számára, hogy a GEANT európai kutatási és oktatási hálózathoz csatlakozhassanak a Budapesti csomópontjukon keresztül.

X.25 kapcsolatokkal is rendelkezünk, melyek 83 nemzetközi hálózattal alkalmasak kapcsolt adatátvitelre. Több mint 50 nemzetközi hálózattal van ISDN kapcsolatunk.

A román távközlési piac liberalizálása adta lehetőséget kihasználva összekapcsoltuk rendszerünket a Romániában működő jelentősebb alternatív szolgáltatók és hálózati szolgáltatók rendszereivel, ily módon tranzit szolgáltatást biztosítunk Nyugat-Európa felé. Saját képviselettel rendelkezünk Ausztriában, ami lehetővé teszi, hogy a távbeszélő és internet szolgáltatások területén üzleti kapcsolatba lépjünk egyéb, bécsi székhelyű távközlési szolgáltatókkal. Internetes tranzit szolgáltatást nyújtunk számos román és bolgár internet szolgáltatóknak a két romániai IP képviseletünkön keresztül, valamint nagy kapacitású nemzetközi internetes tranzit szolgáltatást biztosítunk ukrán és macedón internet szolgáltatóknak.

Bérelt vonalak

A Magyar Telekom Nyrt. a legjelentősebb bérelt vonalakat nyújtó szolgáltató Magyarországon.

A bérelt vonali szolgáltatás állandó kapcsolatot teremt hang- és adatátvitel számára két eltérő földrajzi pont (pont-pont kapcsolat) vagy egy és több pont között (pont-több pont kapcsolat). Ezek a pontok lehetnek mind Magyarország területén, vagy részben Magyarországon, részben külföldön.

Vonalakat adunk bérbe egyéb helyi szolgáltatóknak és mobil szolgáltatóknak, akik saját hálózatuk részeként használják ezeket a vonalakat. Adatátviteli szolgáltatóknak is adunk bérbe vonalakat. Ezen kívül több telephellyel rendelkező üzleti ügyfeleknek is adunk bérbe vonalakat, akik a beszéd- és adatforgalom telephelyeik közötti továbbítására használják azokat. Ezen kívül nagy kapacitású, a szükségletekhez igazított digitális vonalakat is kínálunk a többi távközlési szolgáltatónak.

Flex-Com: 1996 óta kínáljuk a Flex-Com szolgáltatást, azaz belföldi és nemzetközi adatátvitelre fenntartott digitális bérelt vonalakat menedzselt biztonsági rendszerekkel. Flex-Com összeköttetéseink száma a 2005. december 31-i 10.289 vonalhoz képest 2006. december 31-ig 9.165-ra csökkent.

Frame-Flex: Menedzselt bérelt vonali hálózatunkat a Frame-Flex szolgáltatás céljaira is használjuk, amely elsősorban olyan ügyfelek számára nyújtott nyilvános frame relay szolgáltatás, akik az adatokat nagy csomagokban továbbítják – mint például a helyi hálózatok közötti összeköttetések. 2006. december 31-én 172 Frame-Flex kapcsolattal rendelkeztünk.

Nagy sebességű bérelt vonal (HSLL): A szolgáltatás állandó, digitális, transzparens, pont-pont közötti bérelt vonali szolgáltatást nyújt hozzáférési pontok (SAP-ok) között. Az összeköttetéseket a szolgáltató az ügyfelei igényei szerint létesíti.

A bérelt vonali ügyfeleink egyszeri kapcsolási díjat fizetnek a bérelt vonal típusától függően. A havi előfizetési díjak a bérelt vonalak jellegének és hosszának, valamint néhány esetben a bérlés időtartamának megfelelően változnak. A bérelt vonali díjakra nem vonatkozik szabályozás, kivételt képeznek az egyéb hálózatokhoz történő kapcsolódás miatt igényelt bérelt vonalak. Az elmúlt években, a fennálló versenyre való válaszként, reálértéken csökkentettük a bérelt vonali díjainkat az átfogó tarifakiegyenlítés részeként. Ez részben ellentételezte a bérelt vonalak magasabb forgalmának és sávszélességének köszönhető bevétel növekedést.

Adatátvitel és kapcsolódó szolgáltatások

Az adatátvitel és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások elsősorban olyan üzleti ügyfelek számára nyújtott adatátviteli és hálózati szolgáltatásokból állnak, mint a pénzintézetek és biztosító társaságok. A szolgáltatások lakossági ügyfelek számára is rendelkezésre állnak. Az adatátviteli és kapcsolódó szolgáltatások magyarországi piacán erős a verseny. Magyarország vezető szolgáltatója vagyunk az adatátviteli és kapcsolódó szolgáltatások terén.

Adatátvitelből származó bevételeink a magyar gazdaság fejlődésének és az egyre fejlettebb szolgáltatásaink eredményeképpen jelentős növekedést mutatnak. Várakozásaink szerint e szolgáltatások piaca a személyi számítógépek terjedésével és az ügyféligények növekedésével bővülni fog. Úgy véljük, hogy új adattermékek és szolgáltatások kínálata elengedhetetlen ahhoz, hogy eredményesen tudjunk versenyezni a jövőben, elsősorban az üzleti ügyfelek körében.

Datex-P: Datex-P csomag kapcsolt adatátviteli szolgáltatást nyújtunk, amelynek alapja az X.25 protokoll. A szolgáltatás üzleti ügyfelek számára biztosít alacsony, illetve közepes sebességű, belföldi kapcsolt adatkommunikációs szolgáltatásokat, nemzetközi összekapcsolhatósággal. Az új technológiák terjedésével megállt az előfizetők számának növekedése. A szolgáltatás teljes beszüntetését a 2008-2009-es évekre tervezzük.

ADSL: Az ADSL egy folyamatos, nagysebességű internet hozzáférési szolgáltatás Az ADSL a költséghatékony, szélessávú internet hozzáférést ötvözi a meglévő rézkábeleken nyújtott távbeszélő szolgáltatással. Ezeket a szolgáltatásokat elsősorban nagykereskedelmi formában értékesítjük az internet szolgáltatóknak, amelyek pedig lakossági és kisebb üzleti ügyfelek számára forgalmazzák a szolgáltatást. A szolgáltatás jelentős növekedést mutatott 2006-ban: az ADSL csatlakozások száma 2006. december 31-ig 512.810-re nőtt, szemben a 2005. december 31-i 329.314 összeköttetéssel.

Nemzetközi adattermékek: Jelkapcsolatot biztosítunk a mobiltársaságoknak, hogy lehetővé tegyük azok nemzetközi roaming szolgáltatását, emellett értékesítünk nemzetközi bérelt vonalakat, beleértve nemzetközi menedzselt bérelt vonalakat, nemzetközi ISDN-t, X.400, X.25, illetve távirati szolgáltatásokat. A nemzetközi bérelt vonalak értékesítése folyamatosan növekszik, főként a one-stop-shopping szolgáltatásoknak köszönhetően, amikor az ügyfél rendelhet, illetve fizethet is a szolgáltatásért a kapcsolat egy végpontján, így nem kell több szolgáltatóval összeköttetésbe lépnie.

Multimédia

A kábeltelevíziós (KTV) vállalatcsoportunk két társaságot ölel fel, amelyek kábeltelevíziós szolgáltatásokat nyújtanak Magyarországon. A KTV csoportunk legjelentősebb leányvállalata a T-Kábel Magyarország, amely 1999. január 1-jétől nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást.

A hálózati fejlesztéseknek és felvásárlásoknak köszönhetően a KTV csoportunk jelentősen növelte kábeltelevíziós előfizetőinek számát az elmúlt években. A KTV csoportunk Magyarország második legnagyobb kábeltévé szolgáltatója 18 százalékos piaci részesedéssel. Az előfizetőszám növekedés az elmúlt két évben lelassult. 2006. december 31-én a KTV csoport körülbelül 414.000 előfizetővel rendelkezett szemben az egy

évvel korábbi 404.000 előfizetővel.

Vezetékes távközlési berendezések értékesítése

Az ügyfélszolgálati központok hálózatán keresztül a távközlési berendezések széles választékát forgalmazzuk: az egyedi telefonkészülékektől kezdve, a fax terminálokon át az alközpontokig és teljes hálózati rendszerekig. A készülékértékesítésen kívül többféle csomagot is értékesítünk, amelyekben a telefonkészülékeket telefonvonallal vagy díjcsomagokkal kombináljuk.

A távközlési berendezések iparágát erős verseny és gyors technológiai innováció jellemzi. Úgy véljük, hogy a távközlési berendezések biztosítása és szervizelése a teljes körű távközlési szolgáltató feladatainak szerves részét képezi, és arra szükség van az ügyfélbázisunk bővítése érdekében. Ezen kívül e tevékenységek révén biztosítani tudjuk, hogy az új szolgáltatásokhoz szükséges, fejlett technológiát alkalmazó berendezések rendelkezésre álljanak a magyar piacon.

Egyéb bevételek

Az egyéb bevételek közé tartoznak az építési és fenntartási szolgáltatásokból származó és különféle egyéb bevételek.

Más magyarországi szolgáltatók számára építünk vezetékes távközlési hálózatokat és kínálunk hálózat fenntartási szolgáltatásokat, a saját hálózatunk építéséhez és fenntartásához képest kisebb volumenben.

Az építést általában alvállalkozókkal végeztetjük. Az építésből származó bevétel nagy része optikai hálózat építéséből, előfizetői bekapcsolással összefüggő hálózat építésből és projekt-tervezésből származik.

Magyar mobil távközlési szolgáltatások

A Társaság a száz százalékos tulajdonában lévő leányvállalatán – a T-Mobile Magyarországon (TMH) - keresztül nyújtott mobil távközlési szolgáltatásokat hazánkban a Magyar Telekom és a TMH egybeolvadását megelőzően. TMH önálló márkaként és önálló üzletágként működik a Magyar Telekom Csoporton belül.

2006. december 31-én a TMH a magyarországi teljes mobil távbeszélő piac előfizetőinek 44,5 százalékát mondhatta magáénak. A magyar mobil penetráció a 2005. december 31-i 92,4 százalékról 2006. december 31- éig 99,0 százalékra nőtt.

2006-ban a TMH volt az első mobil szolgáltató Magyarországon, amely bevezette a gyors letöltési sebességet kínáló, szélessávú HSDPA hálózatot. Új adatszolgáltatások is bevezetésre kerültek, úgymint a web'n'walk szolgáltatás és a HSDPA-alapú mobilinternet. A TMH 30,3 százalékos magyarországi HSDPA lefedettséget ért el, ami kiemelkedő eredményt jelent ilyen rövid idő alatt.

A TMH 2006 során tovább bővítette tartalomszolgáltatásainak kínálatát és számos új terméket vezetett be, növelte a penetrációt, a meglévő termékek használatát és néhány belföldi termékéhez történő hozzáférést kiterjesztett külföldre is.

TMH előfizetőinek száma az elmúlt három év során folyamatosan nőtt. Az alábbi táblázat tájékoztat a TMH előfizetők számáról a jelzett időpontokban.

			December 31,
	2004		2005		2006
Az előfizetők száma
Szerződéses előfizetők........................................................	1.163.483		1.323.814		1.545.115
Kártyás előfizetők ...............................................................	2.868.562		2.870.041		2.886.021
Összes előfizető ..................................................................	4.032.045		4.193.855		4.431.136
Egy előfizetőre jutó átlagos havi forgalom percben (MOU) .	115		127		142
Lemorzsolódás mértéke (%)
Szerződéses előfizetők lemorzsolódása ..............................	11,9		10,4		9,9
Kártyás előfizetők lemorzsolódása .....................................	17,4		22,0		21,9
Teljes lemorzsolódás ..........................................................	15,9		18,5		17,9
Egy előfizetőre jutó átlagos havi árbevétel HUF-ban
Szerződéses előfizetőre jutó átlagos havi árbevétel............	11.828	10.838		9.849
Kártyás előfizetőre jutó átlagos havi árbevétel...................	2.380	2.239		2.300
Összes előfizetőre jutó átlagos havi árbevétel ....................	4.945	4.832		4.800
Mobil vonalsűrűség Magyarországon (%) ............................	86,4	92,4		99,0
TMH piaci részesedése (%) ..................................................	46,2	45,0		44,5

A TMH előfizetők számának 2004. december 31. óta történő növekedése - a mobil szélessávú szolgáltatások terjedése mellett - számtalan tényező függvénye. Jóllehet a piac a teljes lefedettséghez közelít, a növekedés mértéke 2006-ban meghaladta az egy évvel korábbi eredményeket, a szerződéses ügyféltábor jelentős bővülésének köszönhetően.

Forgalom A TMH egy előfizetőjére jutó átlagos percforgalma más európai országok adataival összehasonlítható, mely 2006-ban 142 perc volt. Az egy előfizetőre jutó átlagos percforgalom 2005 során a szerződéses és kártyás előfizetőknek ajánlott kedvezményes díjcsomagok sikerének köszönhetően növekedett.

Díjak 1998 januárjától a mobil előfizetési díjak ismételt szabályozásával a szolgáltatók szabadon alakíthatják ki a díjak összetevőit (pl. belépési díj, előfizetési díj és forgalmi díjak).

A TMH előfizetőinek egyszeri belépési díjat, havi előfizetési díjat, eseti és a használattól függő forgalmi díjat számít fel. A kártyás ügyfelek nem fizetnek havi előfizetési díjat (habár egyes díjcsomagok esetében vannak havonta ismétlődő díjak). A TMH a bejövő hívásokért nem számít fel díjat, kivéve, a roaming hívásokat. Az egyéb távközlési szolgáltatók a TMH hálózatán végződő hívásokért fizetnek. A TMH a tarifacsomagok széles választékát kínálja, 2006-ban sikeresen vezetett be új díjcsomagokat a már meglévő ügyfelek megtartása, valamint újak bevonása érdekében.

2006-ban a TMH erős, áralapú versennyel szembesült. A versenytársak különféle kampányokat folytattak, beleértve az új díjcsomagok és termékek ajánlását, hogy elnyerjék a TMH előfizetőket, melyre a TMH összes előfizetőjét érintő, új kedvezőbb percdíjakkal válaszolt.

Nemzetközi leányvállalatok

A Maktel 2001. óta a Csoport konszolidált leányvállalata.

A Maktel az egyedüli vezetékes telefon szolgáltató, és a vezető mobil szolgáltató Macedóniában. A vezetékes távközlési szolgáltatásokra vonatkozó kizárólagos jogai 2004 decemberében jártak le. Az elmúlt hat évben a Maktel legfőbb működési célkitűzése a vezetékes hálózat digitalizálása és az előfizetők számának növelése volt. A digitalizáltság mértéke 100 százalékra nőtt 2003 végére. 2006. december 31-én a Maktel 474.949 PSTN vezetékes vonallal és 42.200 ISDN csatornával rendelkezett, így a vezetékes vonali ellátottság Macedóniában 23,9 százalék volt.

A Maktel mobil telefon szolgáltatása jelentős mértékben hozzájárult a 2006-os növekedéshez. A Maktel digitális mobil szolgáltatója a T-Mobile Macedonia, amely 2001. június 4-én került teljes körű tulajdonába. A T- Mobile Macedonia GSM technológiát alkalmazva a 900 Mhz-es frekvencia sávban működik. A mobil előfizetők száma 7,7 százalékkal növekedett, és 2006 végére elérte a 944.530 főt. A mobil vonalsűrűség ugyancsak jelentős növekedést mutat, 68,3 százalékra emelkedett 2006 végéig, az egy évvel korábbi 61,3 százalékról. A T-Mobile Macedonia kínálatában különböző értéknövelt szolgáltatások is szerepelnek, így például a hívásvárakoztatás, hívásátirányítás, konferenciahívás, SMS, hangposta, nemzetközi roaming, részletes számla.

A Maktel a macedón internet piacon 94 százalékos részesedéssel rendelkezik. Az internet előfizetők száma, és az általuk a világhálón töltött idő egyaránt fokozatos növekedést mutat. A Maktel közcélú kapcsolt távbeszélő hálózaton, bérelt vonalakon és a 2004 januárjában bevezetett ADSL-en keresztül biztosítja az internet hozzáférést. A Maktel 2006 végére 125.699 internet előfizetővel rendelkezett. Az előfizetők számának jelentős növekedését nagyban segítette az ADSL szolgáltatások értékesítésének emelkedése, mely 2006. december 31- ére mintegy 16.500 előfizetőt jelentett.

A Maktel ezeken kívül adatátviteli szolgáltatásokat is kínál, úgymint műholdas hírközlés, frame relay szolgáltatás, X.25, valamint audiotex szolgáltatások.

A Crnogorski Telekom-ot a Csoport 2005. március 31-e óta konszolidálja.

A Crnogorski Telekom a legjelentősebb vezetékes telefon szolgáltató Montenegróban. A vezetékes távközlési szolgáltatásokra vonatkozó kizárólagos jogai 2003 decemberében jártak le. A társaság a helyi, belföldi és nemzetközi szolgáltatások nyújtásán túl széles körben kínál egyéb telekommunikációs lehetőségeket is, köztük bérelt vonali hálózatokat, adatátviteli rendszereket, telex- és táviratküldést.

A Crnogorski Telekom 173.248 analóg vezetékes vonallal és 21.288 ISDN csatornával rendelkezett 2006. december 31-én.

T-Mobile Crna Gora, a Crnogorski Telekom leányvállalata és Montenegró második mobil távközlési szolgáltatója, 2000-ben kezdte működését. Az azóta eltelt időben dinamikus fejlődést mutat, és elkötelezetten kínál újító jellegű, fejlett szolgáltatásokat a montenegrói piacon.

2006 végére a T-Mobile Crna Gora 331.616 mobil előfizetőt számlált. Fő tevékenységi köre a GSM technológián alapuló digitális mobil szolgáltatások, illetve az SMS-t, MMS-t és GPRS-t is magába foglaló értéknövelt szolgáltatások nyújtása. A kereslet növelése érdekében a T-Mobile Crna Gora különféle kampányokkal és egyéb ösztönzőkkel dinamikusan fejleszti piaci kínálatát.

Document Metadata

Table of Contents

A 2006. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDÖTT ÉVRE

Document Metadata