PostaCasco gépjármű-biztosítás (termékkód: 13503)

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek

PostaCasco gépjármű-biztosítás (termékkód: 13503)

Nyomtatványszám: F 135031 10 2403

I. A legfontosabb tudnivalók összefoglalása PostaCasco gépjármű-biztosítás

Miről szól ez az összefoglaló?

Az összefoglaló célja, hogy megismertesse Xxx a Posta Biztosító casco gépjármű biztosításával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal a szerződési feltételek részleteinek kibontása nélkül. Az összefoglaló nem része a biztosítási feltételeknek. Ha további információkra van szüksége, kérjük, olvassa el a PostaCasco (13503) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek c. kiadványt vagy lépjen kapcsolatba ügyfélszolgálatunkkal.

Mi a PostaCasco biztosítás?

A PostaCasco biztosítás olyan vagyonbiztosítási szerződés, melynek célja, hogy az Ön gépjárművében baleset során vagy egyéb okból bekövetkezett károsodások illetve azok javítási költségei megtérüljenek. Biztosítási esemény lehet többek között a töréskár, lopáskár, elemi kár (pl. földrengés), poggyászkár. A biztosítási események teljes körű felsorolását a PostaCasco biztosítás szerződési feltételei tartalmazzák.

Mire nem terjed ki a PostaCasco biztosítás?

Felhívjuk figyelmét, hogy a PostaCasco biztosítás csak a biztosítási feltételekben rögzített esetekre terjed ki. Vagyontárgyait érheti olyan kár is, melyre a biztosító nem teljesít kifizetést, mint például versenyre történő felkészülés vagy a jármű átépítése, felújítása alatt, illetve a jármű műszaki hibája miatt bekövetkezett károk.

Mely gépjárművekre köthető PostaCasco biztosítás?

PostaCasco biztosítási szerződés kizárólag az állandó magyar forgalmi rendszámmal ellátott normál üzemeltetésű, 10 évesnél nem idősebb, A00 vagy annál magasabb kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási bonus besorolással rendelkező személygépkocsira lehet kötni, ha a jármű valós futásteljesítménye nem haladja meg a 200 000 kilométert.

Milyen időtartamra köthető PostaCasco biztosítás?

A PostaCasco biztosítás a szerződés megkötésekor határozatlan időtartamra jön létre. A biztosítási szerződést a biztosítási időszak végére

- mely egy év - akár Ön, akár a biztosító felmondhatja.

Hol nyújt védelmet a PostaCasco biztosítás?

A PostaCasco biztosítás az Európában, valamint Törökország európai területén bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt védelmet. Nem terjed ki a volt Szovjetunió területére Észtország, Lettország és Litvánia kivételével. Felhívjuk figyelmét, hogy rabláskár biztosítási esemény tekintetében a biztosító csak Magyarország területén bekövetkezett eseményekre teljesít szolgáltatást.

Mit vállal Ön a PostaCasco biztosítás megkötésével?

A biztosító szolgáltatását díjfizetés ellenében nyújtja, ami azt jelenti, hogy Xxxxx a PostaCasco biztosítás díját meg kell fizetnie, amennyiben a szerződést fenn kívánja tartani.

A biztosítási szerződésben az alábbi önrész opciók szerepelhetnek:

► 10 %, de minimum 50 000 Ft

► 10 %, de minimum 100 000 Ft

► 10 %, de minimum 200 000 Ft

Felhívjuk figyelmét, hogy a kiválasztott önrész minden esetben levonásra kerül a megállapított biztosítási szolgáltatási összegből, kivéve a feltételben nevesített eseteket.

Mi a teendő kár esetén?

Amennyiben a biztosítási feltételekben szereplő káresemények valamelyike bekövetkezne, legkésőbb a kár észlelését követő 2 munkanapon belül jelentse be az alábbi elérhetőségek valamelyikén:

► Telefonon: 06 1 200 4800 (hétfő 8.00-20.00, kedd-péntek 8.00-18.00)

► E-mailben: xxxxxxx@xxx.xx

Hogyan léphet kapcsolatba a Posta Biztosítóval?

Munkatársaink a következő elérhetőségeken és időszakokban várják jelentkezését:

► Telefonon: 06 1 200 4800 (hétfő 8.00-20.00, kedd-péntek 8.00-18.00).

► Levélben: 1535 Budapest, Pf. 952.

► E-mailben: xxxxxxx@xxx.xx, xxxx@xxx.xx

II. Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek PostaCasco (13503) gépjármű-biztosítás

A jelen Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek a biztosítási szerződés létrejötte esetén annak elválaszthatatlan részét képezik. Az itt leírtak irányadók az Ön által megkötni kívánt biztosítási szerződésre.

Általános szabályok

A biztosító legfontosabb adatai

► Magyar Posta Biztosító Zrt. székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxx 0–0.; levélcíme, kapcsolattartás: 0000 Xxxxxxxx, Xx. 000, ügyfélszolgálati telefonszáma: 06 1 200 4800 (hétfőnként 8.00-20.00 óráig, egyéb munkanapokon 8.00-18.00 óráig), xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx. Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság, székhely állama: Magyarország, cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000, fő tevékenységi köre: biztosítási tevékenység, nem életbiztosítás. A biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről évente jelentést tesz közzé a honlapján.

Felügyeleti szerv

A Magyar Posta Biztosító Zrt. felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB). Levélcíme: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest; Ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.; Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.; Ügyfélszolgálati telefonszáma: 00 00 000 000; Fax száma: 00 0 000 0000; E-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. Az MNB a biztosításközvetítőkről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás megtekinthető a xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/ honlapon. A biztosító nyilvántartási száma: 12833632.

Panaszügyintézés

Társaságunk számára fontos, hogy Ön, mint a Magyar Posta Biztosító Zrt. Ügyfele elégedett legyen szolgáltatásunkkal. Amennyiben biztosítási szerződésével kapcsolatos panasza van, azt megteheti szóban (személyesen a biztosító székhelyén található ügyfélszolgálaton vagy telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben vagy a honlapon található panasz bejelentési felületen keresztül xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxx). Kérjük, hogy panaszával forduljon közvetlenül Panaszkezelési osztályunkhoz, ahol bejelentését kivizsgáljuk, és arra 30 napon belül válaszolunk: Magyar Posta Biztosító Zrt. Panaszkezelési osztály, 1535 Budapest, Pf. 952 (levélben); xxxxxx@xxx.xx (e-mailben); 06 1 423 4298 (faxon).

Amennyiben panaszára a Magyar Posta Biztosító Zrt. Panaszkezelési osztályától nem kapott kielégítő választ, panaszával a következő intézményekhez fordulhat: fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz, a fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, a biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a Pénzügyi Békéltető Testülethez (xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx). Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.172; telefon: 00 0 000 0000; e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. Ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.,

Levelezési cím: 1525 Budapest, Pf. 172.; Telefon: 00 00 000 000; E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosítótársasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. (Fogyasztónak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenységi körén kívül eljáró természetes személy minősül.) Amennyiben vitás ügyét nem tudja peren kívül érvényesíteni, jogában áll bírósági utat igénybe venni. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 102.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján a Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosítótársasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. (Fogyasztónak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy minősül.) Amennyiben vitás ügyét nem tudja peren kívül érvényesíteni, jogában áll bírósági utat igénybe venni. A PBT eljárás, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem (pénzügyi fogyasztóvédelmi beadvány) formanyomtatványai az alábbi linken, valamint a Magyar Nemzeti Bank ügyfélszolgálati elérhetőségén érhetőek el. xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxx/xxx-xxxxxxx-xx-xxxxxxxx-xxxxxxxxx-xxx

Tájékoztatjuk, hogy a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU rendelet értelmében online felületen megkötött szerződése kapcsán esetlegesen felmerülő panaszát a xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx weboldalon keresztül is továbbíthatja az illetékes alternatív vitarendezési fórum felé, vagy e-mailben fordulhat az európai online vitarendezési fórum magyarországi nemzeti kapcsolattartó pontjához az xxxxxxxxxx@xxxx.xx e-mail címen. A PBT eljárás, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem (pénzügyi fogyasztóvédelmi beadvány) formanyomtatványai az alábbi linken, valamint a Magyar Nemzeti Bank ügyfélszolgálati elérhetőségén érhetőek el. xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxx/xxx-xxxxxxx-xx-xxxxxxxx-xxxxxxxxx- van.

Tájékoztatjuk, hogy a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU rendelet értelmében online felületen megkötött szerződése kapcsán esetlegesen felmerülő panaszát a xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx weboldalon keresztül is továbbíthatja az illetékes alternatív vitarendezési fórum felé, vagy e-mailben fordulhat az európai online vitarendezési fórum magyarországi nemzeti kapcsolattartó pontjához az xxxxxxxxxx@xxxx.xx e-mail címen.

Jognyilatkozatok, szerződésre alkalmazandó jog

Minden jognyilatkozat csak írásban érvényes, írásbelinek tekintendő jelen szerződés vonatkozásában a társaságunknál rögzített e-mail címről küldött elektronikus levél is. Az Ön jognyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a Magyar Posta Biztosító Zrt.-hez megérkezik. Minden iratban az irányadó nyelv a magyar, úgyszintén az esetleges jogvitában, amely magyar bíróság előtt zajlik a magyar jogszabályok alapján, melyek az itt nem szabályozott kérdésekre mindig vonatkoznak.

Jogszabályok

A biztosítási szerződés alapjául szolgáló legfontosabb jogszabályok:

► A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: „Ptk.”).

► A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: „Bit.”).

Jogszabályváltozás esetén a hatályos jogszabályokban foglaltak az irányadóak, melyekről társaságunk külön értesítést nem küld.

Személyes adatok kezelésére és titoktartásra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő szerződés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli a szerződőnek (biztosítottnak) az ajánlaton, illetve a biztosítási szerződésben rögzített személyes adatait (a továbbiakban: „személyes adatok”). A biztosító a szerződő (biztosított) személyes adatait azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a személyes adatokat csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez kapcsolódóan, vagy a Bit.-ben meghatározott egyéb célból kezeli. A biztosító a szerződő (biztosított) személyes adatait, erre vonatkozó és kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Bit. 135-142. és 146-147.§-aiban nevesített szervezeteknek továbbíthatja. A biztosító az adatkezelés során adatfeldolgozót vesz igénybe. A szerződő (biztosított) a személyes adatainak a jelen szerződési feltételekben meghatározottak szerinti kezeléséhez a biztosítási szerződés (ajánlat) aláírásával kifejezetten hozzájárul. A személyes adatok kezelésével kapcsolatos tájékoztatás részletesebben a IV. Fejezetben található.

A személyes adatok kezelésére és titoktartásra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók a Bit.-ben foglaltak szerint, a jogszabály szövegének módosítása nélkül, számozásának megtartása mellett:

135. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

136. § Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

137. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

138. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

szemben, ha az a)-j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.

139. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

140. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

141. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

142. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. §

(6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

143. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

144. § A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, egyéb vezető, valamint a biztosító és a viszontbiztosító alkalmazottja, megbízottja köteles a biztosító és a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megőrizni.

145. § (1) A 144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel,

b) nemzetbiztonsági szolgálattal,

c) Állami Számvevőszékkel,

d) Gazdasági Versenyhivatallal,

e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,

f) vagyonellenőrrel,

g) Információs Központtal,

h) - a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében - az agrárkár-megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési szervvel, mezőgazdasági igazgatási szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben.

(2) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.

(3) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé történő adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelően.

(4) A 144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn

a) a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

b) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.

(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.

(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által végzett adattovábbítás.

146. § (1) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

147. § (1) Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban és az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvényben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

147/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.

(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.

148. § (1) A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban ezen alcím tekintetében együtt: Számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás

1. Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: illetőségvizsgálat).

(2) Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

(3) Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

60/A. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

148/A. § (1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti számlatulajdonos és jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

(2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges - elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

(3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja.

149. § (1) A biztosító (e § alkalmazásában: megkereső biztosító) - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által - a 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével - kezelt és a (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

(3) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos

- biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

(6) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján - az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is - jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(11) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

(12) Ha az ügyfél a személyes adataihoz való hozzáférést kér és a megkereső biztosító - a (8)-(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel - már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

(13) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

150. § (1) A biztosítók - az 1. melléklet A) rész 3-6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban - a biztosítási szerződés vonatkozásában - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerződő személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelője - amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges - a hozzá intézett, a 138. § (1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.

(11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

(16) Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére a személyes adataihoz hozzáférést biztosít.

151. § (1) A 150. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 150. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő biztosítók megállapodást megelőző piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.

(2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.

III. Biztosítási feltételek

A PostaCasco (termékkód: 13503) gépjármű-biztosítás jelen biztosítási feltételei alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási szerződésben meghatározott díj ellenében, magyar forintban megtéríti a jelen biztosítási feltételekben meghatározott összeghatárig

► a kockázatviselés helyén,

► a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett,

► a biztosítási események által okozott,

► a biztosított járműben és az egyéb biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk összegét a jelen biztosítási feltételekben meghatározottak szerint és módon.

A jelen biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók.

1. A biztosítás tárgyi hatálya

1.1. A biztosított jármű és az egyéb biztosított vagyontárgyak

Biztosított jármű: biztosított a biztosítási szerződésben megnevezett, állandó magyar forgalmi rendszámmal ellátott személygépkocsi (a továbbiakban: jármű) lehet, ha a forgalmi rendszámtábla alapszíne fehér, az írásjelek feketék, és a rendszám legalább 3 betűt tartalmaz, továbbá ha a jármű az ajánlattétel időpontjában 10 éves vagy annál fiatalabb, továbbá a jármű kötelező gépjármű felelősségbiztosításának bonus-malus osztályba sorolása A00 vagy annál magasabb, továbbá, ha a jármű valós futásteljesítménye nem haladja meg a 200 ezer kilométert.

A jármű korát úgy kell megállapítani, hogy az ajánlat aláírásának évszámából le kell vonni a jármű gyártási évét.

Személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – legfeljebb 9 állandó ülőhely van.

Biztosított vagyontárgyak továbbá:

► a biztosított jármű gyári kivitel szerinti tartozékai, valamint

► a biztosított jármű KRESZ szerinti kötelező tartozékai, továbbá

► a járművezetőnek – és ha vele együtt utaznak, akkor utasainak – a személyes használati tárgyai, kivéve a következőket: készpénz; nemesfémet vagy igazgyöngyöt tartalmazó vagy azok felhasználásával készült tárgy; érmék és bélyegek; valódi szőrmék (az irha kivételével); képzőművészeti alkotások; kézi csomózású (keleti) szőnyegek; gyűjtemények; értékpapír; mindennemű a járműbe be nem épített elektrotechnikai eszköz, például mobiltelefon, számítógép, fényképezőgép, stb.; munkaeszköz; szerszám.

Nem biztosított az olyan jármű, amelyet oktatásra, bérjárműként vagy foglalkozásszerűen személyfuvarozásra használnak (taxi), valamint a nem Magyarországon nyilvántartott járművek, a nemzetközi fuvarozásra használt járművek, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok szállítására használt járművek, az ADR bárcával közlekedő járművek, az olyan járművek, amelyek repülőtéren is közlekednek, a pénz és értékszállításra használt járművek, a nem csak szárazföldön használható járművek, a négykerekű segédmotor-kerékpár (quad és mopedautó), valamint a négykerekű motorkerékpár (quad), továbbá a lakókocsi, lakóautó, valamint az olyan személygépjármű, amelyik alvázszámának első és/vagy utolsó karaktere „AF”.

Nem biztosítottak a fentieken túl:

► a jármű olyan tartozékai, alkatrészei, amelyek a járműben a káresemény időpontjában le- vagy kiszerelt állapotban, illetve tartalékként voltak,

► a járműbe a gyártása után beépített extra tartozékok,

► azok a személyes használati tárgyak, amelyeket az Üzemben tartó/Tulajdonos telephelyén tárolt járműből tulajdonítottak el. Ezen szabály alkalmazása szempontjából telephelynek minősül a telephelyként megjelölt közigazgatási címtől számított legközelebbi olyan közterület is, ahol a járművet szabályszerűen leállították.

1.2. Kockázatviselési hely

► A biztosító kockázatviselése - a rabláskár kivételével - az Európában, valamint Törökország európai területén bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki,

► de nem terjed ki a volt Szovjetunió területére - Észtország, Lettország és Litvánia kivételével.

A biztosító kockázatviselése a rabláskár biztosítási esemény tekintetében csak Magyarország területére terjed ki.

1.3. Biztosítási események

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított jármű és az egyéb biztosított vagyontárgyak olyan külső okból eredő károsodása, amely hirtelen, váratlanul, véletlenszerűen, előre nem látható időben következik be, és amelyet a jelen biztosítási feltételek, mint biztosítási eseményt nevesítenek az alábbiak szerint.

Biztosítási események a következők:

1.3.1. Töréskár

A jelen biztosítási feltételek értelmében töréskár biztosítási eseménynek minősül a biztosított járműben, annak biztosított alkatrészeiben, tartozékaiban balesetszerűen – hirtelen fellépő és a gépjárműre kívülről ható erő miatt, illetve ennek következményeként – keletkezett sérülés (a továbbiakban: töréskár).

1.3.2. Elemi kár

A jelen biztosítási feltételek értelmében elemi kár biztosítási eseménynek minősül:

a) a biztosított gépjárművet, illetve annak biztosított alkatrészeit, tartozékait károsító villámcsapás; robbanás; földcsuszamlás; kő- és földomlás; természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása; legalább 19 m/s sebességű szélvihar; felhőszakadás; földrengés, árvíz; belvíz; egyéb vízelöntés; jégverés; lezúduló hótömeg és hó nyomás által okozott kár, valamint

b) a biztosított gépjárműben, illetve annak biztosított alkatrészeiben, tartozékaiban – a gépjármű elektromos berendezéseinek meghibásodása miatt vagy külső eredetű tűznek a gépjárműre történő átterjedése folytán – keletkezett tűz-, illetve robbanáskár.

1.3.3. Lopáskár (teljes gépjármű lopása)

A jelen biztosítási feltételek értelmében lopáskár biztosítási eseménynek minősül, ha a kár a lezárt biztosított jármű vagy a járművezető – és ha vele együtt utaznak, akkor utasai – személyes használati tárgyai jogtalan eltulajdonításából ered olyan módon, hogy az elkövető

► a járműbe dolog elleni erőszakkal (az üvegezés, az ajtózár vagy az ajtó be- vagy feltörésével) betört, illetve behatolt;

► a járműbe álkulccsal vagy más, a zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel jutott be. Álkulcs használata nem bizonyított önmagában azzal, hogy a biztosított vagyontárgy(ak) eltűnt(ek). Ha a behatolás tényét nem lehet szemrevételezéssel megállapítani, akkor az álkulcs vagy idegen eszköz használatát csak igazságügyi zárszakértő állapíthatja meg;

► a járművet jogtalan használat céljából önkényesen elvitte (kivéve a rábízott jármű jogtalan használatát, elsikkasztását), és a jármű nem került meg vagy olyan állapotban került meg, hogy helyreállítása nem gazdaságos vagy műszakilag nem indokolt.

Lopásnak minősül a fentiek szerint körülírt lopás kísérlete során okozott kár is.

A jármű csak akkor tekinthető lezártnak, ha:

► egyik zárból sem hiányzott a zárbetét;

► a jármű zárai, zárbetétei a jármű kulcsa vagy a kulcsot helyettesítő eszköz nélkül nem voltak roncsolás mentesen nyithatóak;

► minden ajtó és zár előírásszerűen volt bezárva;

► a riasztó vagy a lopásgátló (indításgátló) üzemképes és aktivált (bekapcsolt) állapotban volt;

► a szélvédő és mindegyik ablak olyan állapotban volt, amely megfelelően védte a járművet a jogtalan behatolás ellen.

1.3.4. Részlopáskár

A jelen biztosítási feltételek értelmében részlopáskár biztosítási eseménynek minősül, ha a teljes gépjármű eltulajdonítása nélkül annak biztosított alkatrészeit, tartozékait harmadik személy ellopta (lelopta), továbbá a jogtalan behatolással vagy annak lopási szándékára utaló kísérletével okozott kárt a megfelelően lezárt gépjárműben, biztosított alkatrészeiben vagy tartozékaiban.

1.3.5. Rabláskár

A jelen biztosítási feltételek értelmében rabláskár biztosítási eseménynek minősül az a kár, amelynek során a biztosított járművet, vagy annak biztosított tartozékait, vagy a járművezető – és ha vele együtt utaznak, akkor utasai – az 1.1. pont alapján biztosított személyes használati tárgyait, a jármű kulcsát, vagy a kulcsot helyettesítő eszközt, vagy a riasztót vagy a lopásgátlót (indításgátlót) működtető eszközt (távirányítót) az elkövető jogosulatlanul úgy szerzi meg, hogy a jármű felett jogosultan rendelkező személy ellen erőszakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg az ilyen személyt öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi; továbbá ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása érdekében erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Nem biztosítási esemény az olyan kár, amelynél a tárgyakat az elkövető utasítására vitték az átadási helyre.

1.4. Biztosított kármegelőzési költségek

1.4.1. A biztosító a számlával igazolt javítási költségek 50%-át megtéríti a kicserélt elem(ek) leadása és a megjavított jármű bemutatása után, ha:

► a jármű kulcsa vagy a kulcsot helyettesítő eszköz elveszett, vagy

► a jármű bármelyik zárja vagy zárbetéte oly mértékben megkopott, hogy azt a jármű kulcsa vagy a kulcsot helyettesítő eszköz nélkül roncsolás mentesen ki lehet nyitni,

és emiatt a zár javítása/cseréje szükségessé vált. Ha egy kulcs vagy a kulcsot helyettesítő eszköz több zárat is működtet, akkor valamennyi zár cseréje szükséges.

1.4.2. A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében sérült járműnek a legközelebbi alkalmas javítóműhelyig a baleset helyén és idejében átlagos mértékűnek minősülő tarifa szerint történő szállításához vagy az ideiglenes helyreállításához szükséges egyszeri indokolt költségét, ha a jármű a sérülés miatt olyan károsodást szenvedett, hogy a továbbiakban a sérülés kijavítása nélkül még ideiglenesen sem vehet részt a forgalomban.

Külföldön bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biztosító vagy kifizeti a külföldi káresemény miatti szükségjavítás költségeit, vagy intézkedik a jármű Magyarországra történő szállításáról. Szükségjavítás alatt olyan javítás értendő, amely ahhoz szükséges, hogy a jármű a forgalomban részt vehessen, és a legrövidebb útvonalon Magyarországra hazatérhessen. A jármű végleges javítása csak Magyarországon történhet. A külföldön, nem forintban teljesített szolgáltatást a Magyar Nemzeti Banknak a teljesítés napján érvényes árfolyama szerint kell forintra átszámolni.

A jármű a biztosító hozzájárulása nélkül nem hagyható véglegesen külföldön.

A sérült gépjármű szállításához és ideiglenes helyreállításához szükséges egyszeri indokolt költségek biztosító részéről történő megtérítésének felső határa 300 000 Ft magyarországi vagy külföldi káresemény esetén. A szállítási és ideiglenes helyreállítási költségek esetén a töréskárnak megfelelő önrészesedést kell levonni a biztosítási szolgáltatás összegéből.

2. Biztosított, szerződő, biztosítási szolgáltatás jogosultja

2.1. Biztosított, szerződő Szerződő

Szerződő az, aki a biztosítási ajánlatot teszi és a díj megfizetésére köteles. Vagyonbiztosítási szerződést – és így jelen casco biztosítást

– csak az köthet, aki a jármű megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg. A biztosítási érdek nélkül létrejött szerződés a létrejöttének időpontjára visszamenőlegesen semmis.

Biztosított

A biztosítási szerződés biztosítottja az ajánlati nyomtatványon biztosítottként név szerint megjelölt személy. Biztosított kizárólag a jelen szerződési feltételek szerinti casco biztosítással érintett járműnek a forgalmi engedélybe bejegyzett Üzembentartója vagy a jármű tulajdonosa lehet, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján a jármű bonus-malus besorolása A00 vagy annál magasabb. A jármű tulajdonosának azt kell tekinteni, akit a közlekedési hatóság a gépjármű nyilvántartásban ekként tart nyilván.

A jármű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerinti bonus-malus besorolása igazolható bármilyen, egy másik biztosító által kiállított irattal is (pl. csekk, díjátsoroló levél). Ha a biztosított az ajánlat aláírásakor nem tudja igazolni a jármű bonus-malus fokozatát, akkor a biztosítási szerződés az A00 besorolásnak megfelelő díjjal jön létre. Hiánypótlás az ajánlattételtől számított 60 napon belül megtehető és akkor a kockázatviselés kezdetre visszamenőlegesen az igazolt bonus-malus besorolás szerinti díj kerül megállapításra. Ha 60 napon túl kerül az igazolás megküldésre, akkor a biztosítóhoz történő beérkezést követő dátumtól módosul a díj. Ha a szerződés tartama alatt a szerződéskötés időpontjához képest változik az adott gépjármű bonus-malus besorolása, és erről a változásról a Biztosított a biztosítót értesíti, akkor a biztosító a Casco szerződés díját a díjszabásnak megfelelően újrakalkulálja és díjváltozás esetén a következő esedékes számviteli bizonylatot ennek megfelelően állítja ki. A díjváltozás legkorábban a biztosítóhoz beküldött erről szóló dokumentum beérkezését követő naptól hatályos.

A szerződő egy személyben lehet a biztosított is. Ha a szerződő nem azonos a biztosítottal, akkor a biztosítási esemény bekövetkeztéig, illetőleg a biztosított belépéséig a szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított kötötte, akkor a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő

felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

2.2. A biztosítási szolgáltatás jogosultja

A biztosítási szolgáltatást a biztosító a biztosított jármű tulajdonosa, vagy a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával a jármű forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartója részére teljesíti, kivéve, ha a biztosítási szerződésre hitelbiztosítéki záradék bejegyzése történt, mert ebben az esetben a zálogjogosultnak történik a kifizetés. A biztosítási szerződésben bejegyzett zálogjogosult nyilatkozata alapján, összeghatárra való tekintettel történhet harmadik személy részére is a szolgáltatás kifizetése.

3. A biztosítás kezdete, vége, a biztosítási szerződés módosítása

3.1. A biztosítási szerződés létrejötte, a jármű szemléje

3.1.1. A biztosítási szerződés megkötésének nélkülözhetetlen része a biztosítani kívánt jármű szemléje, kivéve a számlával igazolt új járművet. A szemlézés díját a biztosító viseli.

Újnak minősül a jelen biztosítási feltételek szempontjából a jármű, ha azt az első tulajdonos magyarországi márkakereskedőtől vásárolja, a járművet a márkakereskedőtől még nem vette át, és a jármű kilométer órája 0 és 10 km között áll. Abban a pillanatban, ahogy a jármű elhagyta a márkakereskedő telephelyét, már nem új, hanem a jelen biztosítási feltételek szempontjából használt járműnek tekintendő.

Az ajánlat elválaszthatatlan és nélkülözhetetlen részét képezi – a szerződő ajánlati nyilatkozatán kívül – a használt jármű ajánlattételkori műszaki állapotát rögzítő – a járműről készült fényképfelvételeket is tartalmazó – szemledokumentáció, illetőleg új jármű esetén a vásárlást igazoló számla.

3.1.2. A szerződő a biztosítási szerződés létrejöttét a biztosító által használt és mindenkor érvényes formanyomtatványon írásbeli ajánlattal vagy elektronikusan készített, majd kinyomtatott ajánlattal kezdeményezi, melyet a szerződő vagy megbízásából az alkusz aláír. Elektronikus ajánlatnak minősül a biztosító vagy az általa biztosítás közvetítésére megbízott függő biztosításközvetítő, illetve alkusz által az Internet közcélú hálózatán működtetett portálon a jelen biztosítás feltételeinek elfogadására utalással felvett ajánlat, amennyiben az elektronikus ajánlattétel során a portál lehetőséget kínál a biztosítási szerződés teljesítésének megkezdéséhez és ehhez a szerződő kifejezetten hozzájárul.

A biztosítási szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a szerződő írásban ajánlatot tesz a biztosítónak. A szerződő fél az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van, azt nem vonhatja vissza. A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító kölcsönös megállapodásával jön létre.

3.1.3. A biztosító az ajánlatot a biztosítóhoz való beérkezésétől számított 15 napon belül írásban elutasíthatja, vagy módosító javaslatot tehet. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni.

Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ilyen esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

A 15 napos ajánlat-elbírálási határidő az ajánlatnak – értve ajánlat alatt együttesen: 1./ a szerződő ajánlati nyilatkozatát tartalmazó írásbeli dokumentumot és 2./ az ajánlat részét képező hiánytalan szemledokumentáció (használt jármű esetén), vagy vásárlást igazoló számlát (új jármű esetén) – a biztosítóhoz való beérkezését követő napon veszi kezdetét. Ennek megfelelően, ha a szemledokumentáció vagy számla a biztosítóhoz a szerződő ajánlati nyilatkozatát tartalmazó írásbeli dokumentummal nem egy időben érkezik be, akkor a 15 napos ajánlat-elbírálási határidőt az ajánlat részét képező utóbb beérkezett dokumentum érkezését követő naptól kell számítani.

3.1.4. Ha az ajánlati nyilatkozat megtételekor a szerződő díjfizetést teljesít, akkor ezt a biztosító kamatmentes előlegként kezeli. Ha a biztosítási szerződés létrejön, akkor ez a díjelőleg az első díjba beszámít. Az előleg megfizetése önmagában nem jelenti a biztosítási szerződés létrejöttét és a kockázatviselés kezdetét. Ha a biztosító az ajánlatot elutasítja, az előleget visszafizeti a szerződőnek.

3.1.5. A biztosítási szerződés elválaszthatatlan részei a jelen Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek – melyek átvételét a szerződő külön nyilatkozatban az aláírásával erősíti meg –, továbbá a szerződő ajánlati nyilatkozatát tartalmazó írásbeli dokumentum és a használt jármű ajánlattételkori műszaki állapotát rögzítő, a járműről készült fényképfelvételeket is tartalmazó szemledokumentáció, illetőleg új jármű esetén a vásárlást igazoló számla.

3.1.6. A biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a szerződő nem áll semmilyen

► az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy

► az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi,

jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ideértve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós listát is.

3.1.7. A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan biztosítottat, kedvezményezettet, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

3.1.8. A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a 3.1.7. pont szerinti szankciók, korlátozások, vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés megszűnésének időpontja a szankció, a korlátozás-, vagy a tilalom hatályba lépésének napja.

3.1.9. A biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifizetésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

3.2. A kockázatviselés kezdete

Ha a jelen feltételek alapján a jármű szemléjére sor került, és a biztosítási szerződés létrejött, a biztosító kockázatviselése a jármű szemléjét vagy a szemledokumentáció biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 00 óra 00 percétől kezdődik legkorábban, feltéve, hogy az ajánlati nyilatkozat megtételével egy időben a szerződő díjelőleget fizetett, vagy a szerződővel a biztosító díjhalasztásban állapodott meg.

Ha a jármű szemléjére a jelen feltételeknek megfelelően nem került sor, mivel a biztosított jármű a jelen feltételek szerinti új gépjármű, és a biztosítási szerződés létrejött, a biztosító kockázatviselése legkorábban

► az ajánlattételt alkusz által közvetített biztosítási szerződés esetén a szerződő ajánlati nyilatkozatának a biztosítóhoz való

beérkezését) követő nap 00 óra 00 percétől kezdődik, feltéve hogy az ajánlati nyilatkozat megtételével egy időben a szerződő díjelőleget fizetett, vagy

► az azt követő nap 00 óra 00 percétől kezdődik, amikor a biztosító a szerződővel díjhalasztásban állapodott meg.

A díjhalasztásban való megállapodás alkusz által közvetített biztosítási szerződés esetén az ajánlat biztosítóhoz való megérkezésének időpontját jelenti.

3.3. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak

A biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

A biztosítási időszak egy biztosítási év, melynek az utolsó napja az évforduló. Az új biztosítási időszak első napja az évfordulót követő nap.

Az első biztosítási időszak (biztosítási év) a szerződés létrejöttekor kezdődik, és egy naptári évig tart.

3.4. A biztosítási szerződés módosítása

A biztosítás díját a biztosító módosíthatja. A biztosító a módosító javaslatát a biztosítási év vége előtt legalább 60 nappal írásban közli a szerződővel, és egyidejűleg figyelmeztetnie kell a szerződőt arra, hogy ha nem fogadja el a módosítást, akkor évfordulóra, előtte legalább 30 nappal a szerződő felmondhatja a biztosítási szerződést. Ha a biztosító erre nem figyelmezteti a szerződőt, akkor a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad. Ha a szerződő nem él a felmondás jogával, akkor a biztosítási szerződés a biztosító által közölt módosítással hatályban marad.

3.4.1. A biztosítási szerződés módosulásának szabályai

Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító törvényi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.

A biztosító a 3.5. pontban meghatározott tájékoztatásban - a Bit. ügyfél-tájékoztatásra vonatkozó szabályozásának megfelelő módon - tájékoztatja a szerződő felet a szerződést vagy az általános szerződési feltételeket érintő változásokról.

A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.

3.4.2. Önrész módosítása

Szerződő jogosult a szerződésben vállalt önrészesedés helyett - a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal – más összegű önrészesedést választani. A módosítási kérelemnek az évfordulót megelőzően legalább 30 nappal be kell érkeznie a biztosítóhoz. A módosult önrész a következő biztosítási időszak első napjától kezdődően hatályos. Ha az önrészesedést csökkenteni kívánja, akkor a biztosító kérheti a gépjármű szemlézését a szerződés módosítását megelőzően. Ez esetben a hiánytalan szemledokumentációnak a szerződés évfordulója előtt be kell érkeznie a biztosítóhoz.

3.5. A biztosítási szerződés megszűnése, felmondása

3.5.1. A biztosítási szerződést írásban bármelyik fél felmondhatja a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően.

3.5.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlást, mely esetben a kockázatot érdekmúlás időpontjáig viseli.

3.5.3. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a jármű olyan mértékben károsodott, hogy a javítása nem gazdaságos vagy műszakilag nem indokolt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ezzel összefüggésben a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra (egész évre) járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

3.5.4. Ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fizeti meg, a biztosító a következményekre történő figyelmeztetés mellett a szerződőt – a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

A díj-nemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi automatikusan újra hatályba a szerződést. E díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, levonva belőle azt a díjrészt, amely a díj-nemfizetés miatti megszűnés előtti – díjjal fedezetlen – kockázatviselési időtartammal arányos.

3.5.5. Ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg a 3.5.4. pontban írt módon, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

3.5.6. A szerződés megszűnik a 3.1.8. pont esetében a szankció, korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépésének napjával.

3.5.7. Megszűnik a biztosítási szerződés a jármű külföldi nyilvántartásba vételével.

3.5.8. A biztosítási szerződés megszűnésével a biztosító kockázatviselése is megszűnik.

4. Biztosítási díj esedékessége, díjfizetés

4.1. A díj esedékessége

A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől, annak teljes tartamára megilleti a – kockázatviselésének ellenszolgáltatására szolgáló – biztosítási díj. A biztosító a díjat az egyéves biztosítási időszakra állapítja meg.

A szerződő köteles a biztosítási díj megfizetésére. A választott díjfizetési ütemtől függetlenül első díjrészletként minden esetben minimum 3 havi díjat kell befizetni.

A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díj pedig annak a szerződésben megjelölt díjfizetési ütem szerinti időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

A szerződő és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a szerződő a biztosítás éves díját részletekben fizeti meg (havi, negyedéves, féléves díjfizetési gyakoriság).

A felek az első díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak. A halasztott első díj a megállapodás szerint esedékes.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó Ptk-ban szereplő, a jelen szerződésre irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződőt a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti a tartamengedmény időarányos részének megfizetését.

4.2. A biztosítási díj fizetésének három módja van:

► Készpénz-átutalási megbízás (csekk).

► Csoportos beszedési megbízás (ha a szerződő rendelkezik lakossági folyószámlával, megbízást adhat a bankjának a folytatólagos díjak lehívásának engedélyezésére).

► Átutalási megbízás (ha a szerződő rendelkezik lakossági folyószámlával, akkor azt a lehetőséget is választhatja, hogy a bankjának átutalási megbízást ad).

Ha a szerződő élni kíván a két utóbbi lehetőség közül valamelyikkel, a biztosítási szerződés megkötésekor meg kell adnia a számlaszámát is. A határidőre történő díjfizetésről a szerződőnek kell gondoskodnia. Ha a szerződésben csoportos beszedési megbízással történő díjfizetés szerepel, és ennek ellenére a díjfizetés csoportos beszedési megbízás útján, a szerződő érdekkörébe eső okból nem valósul meg, és ezt a szerződő a biztosító felszólítása ellenére sem orvosolja, úgy a biztosító jogosult a díjfizetés módját egyoldalúan készpénz-átutalási megbízásra módosítani. Amennyiben ezt követően a szerződő a csoportos beszedési megbízással történő díjfizetés lehetőségét bankjánál megteremti, és erről a biztosító értesül, úgy az eredeti díjfizetési módot a biztosító további külön értesítés nélkül visszaállítja.

5. Kötelezettségek és megsértésük következményei

5.1. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség

A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A biztosítási ajánlati nyomtatványon vagy egyéb nyomtatvány(ok)on található bármelyik adat megváltozását a szerződőnek a változástól számított 8 napon belül írásban be kell jelentenie a biztosítónak.

Így különösen be kell jelenteni:

► a szerződő nevének megváltozását;

► a telephely vagy lakhely megváltozását;

► a jármű forgalmi rendszámának, alvázszámának megváltozását;

► a jármű üzembentartójának és/vagy tulajdonosának megváltozását;

► ha a szerződő/biztosított nem természetes személy, akkor az egyesülését, beolvadását, szétválását, átalakulását, megszűnését, valamint azt, ha ellene csőd-, felszámolási- vagy végrehajtási eljárást kezdeményeztek;

► a jármű forgalomból történő kivonását;

► a jármű bármelyik zárjának cseréjét;

► a jármű bármelyik kulcsának vagy a kulcsot helyettesítő eszköznek az elvesztését, megsemmisülését vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válását;

► ha a jármű bármelyik kulcsáról vagy a kulcsot helyettesítő eszközről másolatot készítettek, megjelölve a másolás okát és a másolt kulcs(ok) vagy a kulcsot helyettesítő eszköz(ök) darabszámát;

► a riasztó és/vagy a lopásgátló (indításgátló) cseréjét.

A változásnak a biztosító nyilvántartásában történő átvezetéséhez be kell mutatni a változást bizonyító dokumentumot (pl. a jármű forgalmi engedélyét, törzskönyvét). Ha a szerződő/biztosított érdekeltsége a jármű megóvásában már nem áll fenn, akkor a biztosítási szerződés érdekmúlással megszűnik.

A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

5.2. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

Szerződő/biztosított köteles:

► betartani a jogszabályokat, hatósági előírásokat, valamint a biztosítási feltételek előírásait;

► a jó gazda gondosságával eljárni, a járművet olyan műszaki állapotban tartani, hogy az biztonságosan részt vehessen a forgalomban;

► a tűzvédelmi (tűzrendészeti) szabályokat betartani;

► haladéktalanul kicseréltetni vagy megjavíttatni mindazon zárakat (beleértve a jármű gyújtáskapcsolóját és a jármű tárolására szolgáló helyiség zárját is), amelyek kulcsához vagy a kulcsot helyettesítő eszközéhez illetéktelenek lopás, rablás vagy rongálás útján hozzáférhettek, vagy ha ezek a zárak egyéb okból (pl. természetes kopás) az eredeti kulcs vagy a kulcsot helyettesítő eszköz nélkül is működtethetővé váltak;

► a riasztót és/vagy az indításgátlót mindig üzemképes állapotban tartani;

► haladéktalanul kicseréltetni a szélvédőt vagy bármelyik ablakot, amennyiben az olyan mértékben sérült, hogy a jogtalan behatolás ellen már nem nyújt kellő védelmet;

► a személyes használati tárgyakat a jármű lezárt kesztyű- vagy csomagtartójában úgy elhelyezni, hogy azok a jármű elhagyása után kívülről ne legyenek láthatók;

► a hiba elhárításáig a jármű biztonságos őrzéséről gondoskodni akkor, ha a jármű nem megfelelően zárható. A jármű akkor tekinthető lezártnak, ha:

- egyik zárból sem hiányzott a zárbetét,

- a jármű zárai, zárbetétei a jármű kulcsa vagy a kulcsot helyettesítő eszköz nélkül nem voltak roncsolás mentesen nyithatóak,

- minden ajtó és zár előírásszerűen volt bezárva,

- a riasztó vagy a lopásgátló (indításgátló) üzemképes és aktivált (bekapcsolt) állapotban volt,

- a szélvédő és mindegyik ablak olyan állapotban volt, amely megfelelően védte a járművet a jogtalan behatolás ellen,

- az elhasználódott, kopott alkatrészeket, berendezéseket megjavíttatni, vagy kicserélni.

Mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól akkor, ha szerződő/biztosított megsérti a kármegelőzési, illetve kárenyhítési kötelezettségeit, illetve eltűri ezek megsértését, kivéve, ha szerződő/biztosított bizonyítja, hogy a kötelezettségek megsértése ismert volt a biztosító előtt, vagy az nem hatott közre a káresemény bekövetkezésében.

Amennyiben a kármegelőzési, illetve kárenyhítési kötelezettségek megszegésének a biztosítási esemény bekövetkezésére, illetve a biztosítási szolgáltatás mértékére nem volt befolyása, akkor a biztosító e kötelezettségek megszegése ellenére sem mentesül a fizetési kötelezettsége alól.

A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

A biztosító mentesülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

5.3. Kötelezettségek káresemény során

► Tűz, robbanás esetén mindenképpen (még az eloltott tűzről is) értesíteni kell a tűzoltóságot.

► Lopás vagy rablás esetén – külföldön is – a rendőrséget kell értesíteni, és haladéktalanul feljelentést kell tenni. Ha a külföldön ellopott jármű nem kerül meg, akkor a hazaérkezést követő 2 munkanapon belül a telephely szerint illetékes rendőrségnél is bejelentést kell tenni.

A sérült járművön a személy- és vagyonvédelem, valamint a kár további súlyosbodása és az újabb károk elkerülése érdekében tett intézkedéseken kívül mást nem változtathat meg a biztosító által lefolytatott szemléig, de legfeljebb a kár bejelentését követő 5. munkanap végéig.

Lehetővé kell tennie, hogy a biztosító a kár okára, a jogalap megállapítására, a kár mértékére vonatkozóan vizsgálatot végezhessen, valamint minden erre szolgáló felvilágosítást – kérésre írásban is – bizonylatokkal együtt meg kell adnia.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben szerződő/biztosított ezeket a kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. Biztosított illetve a szerződő a károkozóval szembeni követeléséről ezzel a biztosító megtérítési igényét korlátozva sem részben sem egészben nem mondhat le.

Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, ezt a biztosítottnak haladéktalanul közölnie kell a biztosítóval, az eltűnt tárgyak hollétét is jelezve. A biztosított a megkerült vagyontárgyakra igényt tarthat; ebben az esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni.

6. Kizárások, mentesülések

6.1. Általános kizárások

A közreható okokra való tekintet nélkül a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a károkra és költségekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve az alábbi események által vagy azokkal kapcsolatban keletkeztek:

► atomenergia, ionizáló sugárzás;

► bármilyen jellegű háborús esemény, invázió, fegyveres összeütközés, polgárháború;

► belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk, terrorizmus;

► elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás;

► hadijog, rendkívüli állapot;

► versenyre történő felkészülés, részvétel versenyen;

► nem baleseti jellegű kár (pl. műszaki hiba, alkatrészkopás és leválás, elhasználódás, hűtővíz megfagyása);

► a járműnek vagy bármely részének átépítése, felújítása, festése/fényezése, javítása, karbantartása alatt - közvetlenül vagy közvetve – emiatt keletkezett kár;

► a járműnek vagy bármely részének olyan átalakítása, amely hatósági engedélyhez kötött, de ilyen engedély az átalakításra nem volt;

► ha a járművet munkagépként használták;

► a gépjárműnek a biztosított (szerződő) által vagy hozzájárulásával szándékos bűncselekményhez történő felhasználása során, vagy hatósági intézkedés előli menekülés közben keletkezett sérülése;

► a motor által beszívott víz miatti károsodás;

► hatósági engedélyhez kötött – de engedély nélkül végzett – átalakítással összefüggésben keletkezett kár.

6.2. A biztosító mentesülése

A biztosító lopáskár esetén mentesül a fizetési kötelezettsége alól, ha

► a jármű bármely kulcsa, vagy a kulcsot helyettesítő eszköz, vagy bármely, a riasztót vagy a lopásgátlót (indításgátlót) működtető eszköz (távirányító), vagy a jármű törzskönyve a lopáskor a járműben volt;

► valamelyik zárból hiányzott a zárbetét;

► a jármű bármelyik zárja vagy zárbetéte oly mértékben kopott volt, hogy azt a jármű kulcsa vagy a kulcsot helyettesítő eszköz nélkül roncsolás mentesen ki lehetett nyitni;

► nem volt minden ablak és ajtó valamint zár előírásszerűen bezárva;

► a riasztó vagy a lopásgátló (indításgátló) nem volt üzemképes és aktivált (bekapcsolt) állapotban.

A biztosító a járműben keletkezett tűz esetén mentesül a fizetési kötelezettsége alól, ha

► a jármű üzemanyag-ellátó és/vagy elektromos rendszerét szakszerűtlenül, nem a gyártó által jóváhagyott módon és szervizben átalakították;

► ha a tűz keletkezésének oka a tűzvédelmi (tűzrendészeti) szabályok súlyosan gondatlan megsértése volt.

A biztosító a járműben keletkezett töréskár esetén mentesül a fizetési kötelezettsége alól, ha

► a jármű érvényes forgalmi engedély nélkül vett részt a forgalomban;

► a járművet olyan személy vezette, aki nem rendelkezett érvényes vezetői engedéllyel, vagy nem volt a biztonságos vezetésre képes állapotban, és a káresemény ezzel összefüggésben következett be.

Mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben a kárt az alább felsoroltak közül valaki jogellenesen és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással okozta:

► a szerződő vagy a biztosított, illetőleg

► a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési

feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy

► a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja.

Súlyosan gondatlanul járt el a személy, ha a kár bekövetkezése idején például:

► alkoholos állapotban volt, és ez a tény közrehatott a kár bekövetkezésében;

► kábítószer, kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt, kivéve, ha a gyógyszert kezelőorvos előírására, az előírás szerint alkalmazták.

7. Kárbejelentés

7.1. Értesítendő szervek

► Tűz, robbanás esetén mindenképpen (még az eloltott tűzről is) értesíteni kell a tűzoltóságot. A tűzről a jogszabály szerint az arra illetékes hatóságtól tűzeseti igazolást kell beszerezni. Ennek másolati példányát el kell juttatnia a biztosítóhoz.

► Lopás vagy rablás esetén – külföldön is – a rendőrséget kell értesíteni, és feljelentést kell tenni. Ha a külföldön ellopott jármű nem kerül meg, akkor a hazaérkezést követő 2 munkanapon belül a telephely szerint illetékes rendőrségnél is bejelentést kell tenni. A feljelentésben tételesen meg kell nevezni az eltűnt vagy sérült tárgyakat is. A feljelentés 1 példányát a kárbejelentéshez kell csatolni. Mindkét esetben fontos, hogy a hatóság (tűzoltóság) megérkezéséig a legszükségesebbeken kívül (pl. életmentés, tűzoltás) lehetőleg semmit se változtasson a kár helyszínén. Ellenkező esetben nagymértékben megnehezítheti a kár keletkezési okának megállapítását, az esetleges nyomok rögzítését (ilyen lehet például a tűz keletkezésének oka, a járműfeltörés helyének, módjának, eszközének felderítése).

7.2. Kárbejelentés módja

A káreseményt haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak. A bejelentés megtehető személyesen (a biztosító ügyfélszolgálatán), telefonon, ajánlott levélben és faxon, valamint elektronikus levélben a karinfo@mpb.hu e-mail címen, illetve a biztosító weboldalán. A bejelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

► ajánlatszám (szerződésszám);

► személyi adatok – szerződő (biztosított), károsult neve, címe, telefonszáma;

► a káresemény helye, ideje, leírása;

► a kár által érintett tárgyak tételes felsorolása, a kár becsült összege;

► írásos bejelentésnél a levélírás helye, kelte és sajátkezű aláírás is szükséges.

7.3. A kárrendezéshez szükséges iratok

A biztosítási szolgáltatás teljesítését igénylő személynek kell igazolnia, hogy a biztosító szolgáltatásának a szerződésben valamint jogszabályban előírt feltételei fennállnak. Neki kell bizonyítania a kár bekövetkeztét, összegszerűségét, valamint a kár és a károkozó tényező közti összefüggést.

A biztosítási szerződés teljesítését igénylő személy a biztosító szolgáltatásának teljesítése érdekében a felmerült károk és költségek igazolása céljából az alábbi dokumentumok, tárgyak benyújtására köteles:

a. Szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítása esetén az eljárás megindítását igazoló okirat.

b. Totálkár esetén a törzskönyv, ennek hiányában a tulajdonos meghatalmazása, melyhez a törzskönyv másolata csatolásra kerül.

c. Töréskár, elemi kár esetén:

► baleseti bejelentő;

► a káresemény részletes leírása;

► amennyiben a káresemény közúti baleset kapcsán történt, úgy a további résztvevők megnevezése (vezető neve, gépjárművek típusa, rendszáma);

► rendőri intézkedés esetén az erről kiállított igazolás;

► gépjármű gazdaságos javíthatósága esetén javítási kalkuláció;

► tűzkárnál: tűzeseti igazolás;

d. Lopás, rablás esetén

► rendőrségi feljelentés másolatban, nyomozást lezáró határozat; hatósági okirat;

► a jármű forgalomból történő kivonását elrendelő határozatot;

► érvénytelenített forgalmi engedély;

► törzskönyv, ennek hiányában a tulajdonos meghatalmazása, melyhez a törzskönyv másolata csatolásra kerül

► a jármű összes kulcsa, a kulcsot helyettesítő eszköz, a riasztót vagy a lopásgátlót (indításgátlót) működtető összes eszköz (távirányító). A jármű összes kulcsa, kulcsot helyettesítő eszköz, a riasztót vagy a lopásgátlót (indításgátlót) működtető összes eszköz (távirányító) alatt első tulajdonos esetében a járművel átadott minden eszköz, egyébként a jármű szemléjét rögzítő jegyzőkönyvben felsorolt eszközök értendők.

e. a biztosítási esemény bekövetkezését és az ennek következtében elszenvedett károk mértékét (összegszerűségét) igazoló dokumentumok (számlák, árajánlatok, szerződések, egyéb igazolások);

f. ha a kárt harmadik személy okozta, akkor az ő felelősséget elismerő nyilatkozata, feltüntetve benne azt is, hogy rendelkezik-e a károkozásra is érvényes felelősségbiztosítással; amennyiben igen, akkor biztosítójának megnevezése, biztosítási szerződésének száma.

A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

A biztosító a szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult szabálysértési vagy büntető eljárás jogerős befejezéséhez (jogerős határozathoz) nem köti, kivéve, ha jogszabály rendelkezése erre lehetőséget nyújt.

A jelen pontban felsorolt dokumentumok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a biztosítási szolgáltatás teljesítését igénylő személy azon jogát, hogy a biztosítási esemény bekövetkezését és az elszenvedett kár mértékét a bizonyítás általános szabályai szerint egyéb dokumentumokkal is igazolja.

8. A biztosítási szolgáltatás és annak korlátozása

8.1. A biztosító szolgáltatása

A biztosító az alábbiakban meghatározott szolgáltatásokat nyújtja, feltéve, hogy a biztosítás a bejelentett káreseményre (biztosítási eseményre), illetőleg a kárt szenvedett alkatrészekre, tartozékokra kiterjedt.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége akkor áll fenn, ha a gépjárműben bekövetkezett károsodás a biztosított (szerződő) kárbejelentésében közölt adatokkal, eseményleírással azonosítható.

A biztosító a gépjárműben keletkezett kárt az alábbiak szerint állapítja meg:

8.2. A biztosítási szolgáltatás meghatározása

A biztosítási szolgáltatás csak a biztosított és károsodott járműre, annak biztosított alkatrészeire, tartozékaira, valamint az egyéb biztosított vagyontárgyakra és kizárólag akkor teljesíthető, ha ezek valamelyike egy biztosítási esemény miatt károsodott.

A totálkár térítése a magyarországi belföldi, káridőponti forgalmi értéken történik, amelynek meghatározása egy nemzetközileg elfogadott értékelő program alapján történik.

A biztosítási szolgáltatás mértékéből minden esetben le kell vonni a szolgáltatás jogosultjánál maradó maradványok káridőponti értékét. A biztosító nem kötelezhető a maradványok - lecserélt alkatrészek, gépjármű maradvány (roncs) - átvételére. Totálkárnál a maradvány (a roncs) a biztosított tulajdonában marad.

A biztosító a roncs káridőponti értékének meghatározásához ajánlatokat szerez be internetes roncsportálról. Az így beszerzett legmagasabb összegű ajánlat tekintendő maradványértéknek.

Amennyiben a biztosított a maradványt (roncsot) értékesíteni kívánja, de azt a biztosító által meghatározott összegért nem tudja, ez esetben a biztosító segítséget nyújt az értékesítésben, vagy indokolt esetben a maradvány (roncs) értékének összegét csökkenti.

Amennyiben az ajánlatot adó kereskedő az ajánlatról szóló értesítésének a biztosítotthoz való megérkezésétől számított 15 napon belül az ajánlaton megjelölt árnál alacsonyabb áron vásárolja meg a roncsot annak változatlan kárszemlekori állapota esetén, a biztosító a különbözetet megtéríti.

Ha a biztosított a biztosító jóváhagyása nélkül a maradványt (roncsot) a biztosító által megállapított maradványérték (roncsérték) alatti összegért értékesíti, ez esetben a biztosító az értékkülönbözetet nem téríti meg.

8.3. A jármű káridőponti értékének megtérítése (totálkár)

A jármű káridőponti értéke a járműnek a káresemény időpontjában érvényes nemzetközileg elfogadott katalógus alapján számított értéke.

A biztosító akkor tekinti a járművet totálkárosnak, és téríti meg a jármű káridőponti értékének és a maradvány értékének különbözetét, ha:

► a jármű egy biztosítási esemény következtében olyan mértékben károsodott, hogy a javítása nem gazdaságos vagy műszakilag nem indokolt;

► a teljes gépjárművet ellopták vagy elrabolták, és lopáskár esetén a rendőrségnél történt bejelentést követően a rendőrség kiadta a nyomozást megszüntető, vagy felfüggesztő határozatot és a jármű a lopáskárral kapcsolatos biztosítási szolgáltatás összegének kifizetéséig nem került meg.

Nem gazdaságos a javítás, ha a jármű javítási (helyreállítási) költségei meghaladják a jármű káridőponti értékének a 70%-át.

Műszakilag nem indokolt a javítás, amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és a felépítmény cseréje szükséges.

8.4. A jármű javítási költségének megtérítése

A biztosított választhat, hogy a biztosító a jármű javítási költségét

► az adott márka magyarországi javítóműhelyében, új alkatrésszel elvégzett szakszerű javításának számlával igazolt költsége alapján (ez esetben az alkatrészár nem lehet nagyobb, mint a káresemény időpontjában aktuális magyarországi Audatex rendszerben megtalálható kiskereskedelmi fogyasztói alkatrészár), vagy

► a káresemény időpontjában érvényes magyarországi Audatex katalógus szerint kalkulált számítás alapján határozza meg.

A javítás óradíja nem lehet magasabb, mint az adott régió márkaszervizei óradíjának átlagára.

8.5. Térítési határok

8.5.1. Ha töréskár biztosítási eseményből vagy elemi kár biztosítási eseményből eredően totálkár következett be, a biztosító a káridőponti érték és a roncsérték különbözetét téríti meg.

8.5.2. Ha lopáskár biztosítási esemény következik be úgy, hogy a teljes gépkocsit ellopják, a biztosító a jármű Eurotax katalógus alapján számított káridőponti értékét téríti meg.

8.5.3. Ha szélvédő javítás vagy csere szükséges, a biztosító szélvédő javítás esetén megtéríti a javítási költséget, szélvédő csere esetén pedig 10% önrész levonásával téríti meg a csere költségét.

8.5.4. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó- köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

Amennyiben a biztosított az általános forgalmi adó visszatérítésére jogosult a biztosított jármű vonatkozásában, úgy a javítási költség csak az áfa mértékével csökkentett értékben képezi a biztosított szolgáltatásának alapját.

8.5.5. Különböző időpontokban keletkezett káresemények (biztosítási események) esetén a kár mértékének számítása káreseményenként történik, az egyes káreseményekből eredő biztosítási szolgáltatások összege nem vonható össze.

8.6. Önrész

A biztosítási szerződés a szerződő választásának megfelelő, töréskár, elemi kár, lopáskár, részlopáskár illetőleg rabláskár biztosítási eseményekre vonatkozó önrészt tartalmazza. A biztosítási szerződésben az alábbi önrészek szerepelhetnek:

► 10%, de minimum 50 000 Ft,

► 10%, de minimum 100 000 Ft, vagy

► 10%, de minimum 200 000 Ft.

A biztosító a biztosítási szolgáltatási összegből az önrészt levonja.

8.7. Biztosítási szolgáltatás a személyes használati tárgyak károsodása esetén

A biztosító megtéríti a károsodott vagyontárgy javítási-helyreállítási költségét, illetőleg ha a tárgy gazdaságosan nem javítható, annak újrabeszerzési költségét, feltéve, hogy a vagyontárgy avultsága a kár időpontjában nem érte el a 75%- ot. Ha a vagyontárgy avultsága a kár időpontjában elérte vagy meghaladta a 75%-ot, a biztosító a káridőponti értéket téríti meg.

A hazai kereskedelemben beszerezhetetlen tárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható hasonló tárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

Garnitúrák, egymáshoz rendelt önálló darabok, önálló tartozékok, sorozatok egyes darabjainak megsemmisülése vagy részleges kára esetén a biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely emiatt a garnitúra, sorozat, stb. – kártól mentes – darabjainak értékcsökkenése következtében állt elő.

Eszmei, illetőleg előszereteti értéket a biztosító a biztosítási szolgáltatás összegének megállapítása során nem vesz figyelembe.

8.8. A biztosítási szolgáltatás esedékessége

A biztosító szolgáltatása forintban, kifizetése pedig postai úton történő kifizetéssel vagy banki átutalással, legkésőbb 15 nappal azon időpont után esedékes, amelyen a biztosító a fizetési kötelezettsége megállapításához szükséges összes iratot megkapta.

8.9. A biztosítási szolgáltatás korlátozása

8.9.1. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki:

► a járműben keletkezett értékcsökkenésre;

► a jármű helyreállításával kapcsolatos forgalomba helyezési eljárás költségeire;

► a járműhasználat kiesése miatti járulékos károkra, elmaradt haszonra, nem vagyoni károkra;

► a sérült, ellopott vagy elrabolt jármű ideiglenes vagy végleges pótlását szolgáló jármű bármilyen költségére;

► a kenő-, üzem-, segéd- és adalékanyagok költségeire;

► a javítható alkatrész kicserélése miatti többletköltségre;

► a biztosítási esemény miatt sérült alkatrészeken kívüli részek fényezési költségeire;

► a külföldről egyedileg vagy sürgősséggel beszerzett alkatrész vagy tartozék szállítási és egyéb költségeire.

8.9.2. Fedezetfeltöltés

(1) Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett biztosítási összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg a írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.

(3) Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

8.9.3. A biztosító az akkumulátor, a gumiabroncs és a kopó alkatrészek kárát a használtság fokának megfelelő értéken téríti meg.

8.9.4. A biztosítási eseményt megelőzően kijavítatlan vagy szakszerűtlenül javított alkatrészek, tartozékok cseréje esetén a biztosító minden új alkatrész, tartozék árából jogosult értékemelkedést levonni.

8.9.5. A biztosítás a járművezető, illetőleg utasainak személyes használati tárgyaira egy biztosítási eseményből eredően maximum 50 000 Ft összeghatárig nyújt fedezetet biztosítási évente egy alkalommal.

8.9.6. A biztosított tulajdonos kötelezettsége, hogy visszavegye a kárrendezés során előkerült, sérülésmentes biztosított járművet, tárgyat, ha azokra a biztosító részéről biztosítási szolgáltatás teljesítése még nem történt. A biztosítási szolgáltatás teljesítése után megkerülő biztosított járműre, tárgyra a biztosított tulajdonos igényt tarthat, de ebben az esetben az azokra már kifizetett biztosítási szolgáltatás összegét vissza kell fizetnie.

9. Egyéb rendelkezések

9.1. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő követelések megállapodás szerinti elévülési határideje két év. Az igények elévülési idejét a biztosítási esemény bekövetkezésétől kell számítani.

9.2. Késedelmes díjfizetés esetén a biztosítót a késedelemmel érintett időszakra a Ptk. szerinti késedelmi kamat illeti meg.

IV. Adatkezelési tájékoztató

Jelen tájékoztató célja, hogy az a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.; a továbbiakban: Adatvédelmi Rendelet) alapján általános tájékoztatást adjon arról, hogy a Magyar Posta Biztosító Zrt. (Cg.01-10-044751 Adószám: 12833632-4-44; Székhely: 1022 Budapest, Bég utca 3-5.;) (továbbiakban: „biztosító”), milyen célokból és hogyan kezeli (különösen gyűjti, használja fel) a biztosítási szerződés megkötése és a szolgáltatás nyújtása kapcsán tudomására jutott személyes és különleges adatokat, továbbá az érintett milyen jogokkal rendelkezik. Kérjük, hogy alábbiakat a minél szélesebb körű tájékozódás érdekében figyelmesen olvassa el.

1. Alapfogalmak az adatkezelésben:

► adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, be tekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

► adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza;

► adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;

► érintett: a jelen tájékoztató szempontjából az a személy, akinek a személyes adatait a biztosító kezeli;

► személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

2. Az adatkezelés jogalapja, célja és a kezelt adatok köre

2.1. Az adatkezelés jogalapja

Az adatkezelés jogalapja a biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése (különösen a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény; a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény; az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény), az érintett kifejezett hozzájárulása, valamint az, hogy az adatkezelés mind a biztosítási szerződés megkötéséhez, teljesítéséhez, mind pedig szolgáltatásaink többségének igénybevételéhez elengedhetetlen. Az adatszolgáltatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szerződéskötéskor kért adatok a kockázat meghatározását, illetve az ajánlat elfogadását, a szolgáltatás nyújtásához kért adatok hiánya pedig a szolgáltatás teljesítését lehetetlenné teheti.

2.2. Az adatkezelési célok

A biztosító a személyes és különleges adatokat különösen az alábbi célokból kezeli:

a) kockázatelbírálás, biztosítási szerződések megkötése, teljesítése, nyilvántartása és kárrendezés, számlázás, be- és kifizetések teljesítése;

b) pénzmosás – és terrorizmus finanszírozásának megelőzése céljából;

c) a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos lejárt és kiegyenlítetlen követelések érvényesítése, behajtása;

d) panaszkezelés és ügyfélszolgálat működtetése;

e) tartalékszámítás, elemzések készítése, statisztikai adatszolgáltatás nyújtása céljából történő adatkezelés;

f) a biztosító üzleti érdeke, és a biztosítási veszélyközösség megóvása érdekében a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése és megakadályozása érdekében (belső ellenőrzés, csalásfelderítés);

g) közvetlen üzletszerzés, marketing célok (kizárólag hozzájárulás esetében).

2.3. Kezelt adatok köre

A biztosító kizárólag azokat a személyes adatokat kezeli, amelyek a fent említett adatkezelési célok elérésére alkalmasak és ennek érdekében egyaránt szükségesek is. A biztosító különösen az alábbi adatokat kezeli a biztosítási szerződés és szolgáltatás nyújtás típusától függően:

a) természetes személyazonosító adatok (pl. neve, születési helye, születési ideje, édesanyja neve);

b) egyéb azonosító adatok (pl. személyazonosító igazolvány száma, rendszám, telefonszám, e-mail cím);

c) pénzügyi adatok (pl. bankszámlaszám);

d) biztosítási szerződésre vonatkozó adatok, ideértve a biztosítási szerződésre bejelentett igények/károk adatait is (pl. biztosított vagyontárgyra, kockázatviselés helyére vonatkozó adatok, fényképek).

3. Adatkezelés időtartama

A biztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatos adatokat a biztosító a biztosítási jogviszony fennállásának ideje alatt, valamint azon időtartamig kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető, de legfeljebb az adott szerződés vonatkozásában az utolsó kapcsolatfelvételtől (pl. levélváltás, beérkező vagy kimenő irat keletkezése) számított 8 évig. A biztosító a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése érdekében felvett adatokat az üzleti kapcsolat megszűnésétől, ügyleti megbízás teljesítésétől számított 10 évig kezeli, az egyéb jogi kötelezettségen alapuló adatkezelés esetén mindaddig, míg azt a jogszabály rendeli. Közvetlen üzletszerzés és marketing célú adatkezelés esetén az adatok legkésőbb a hozzájárulás visszavonásának időpontjáig kezelhetők.

4. Adatkezelő, adatfeldolgozó és adattovábbítás

A jelen tájékoztató 2.3. pontjában felsorolt adatok adatkezelője a biztosító. A biztosítás értékesítés, valamint szolgáltatás-nyújtás és így az adatkezelése során a biztosító külső szolgáltatókat, mint adatfeldolgozókat és függő biztosításközvetítőt vesz igénybe, akik részére az érintett adatait átadhatja. Az adatfeldolgozókat a www.postabiztosito.hu weboldalon található adatkezelési tájékoztatóból ismerheti meg.

5. Az érintettek jogai

Személyes adatai kezelésével kapcsolatosan az érintettet az alábbi jogok illetik meg:

a) hozzáférés: jogosultság arra, hogy a biztosító által kezelt személyes adataihoz hozzáférést kapjon

b) helyesbítés: az érintett kérheti a biztosítótól személyes adatainak a helyesbítését vagy kiegészítését

c) törlés: az érintett kérheti személyes adatainak a törlését alábbi indokok valamelyikének fennállása esetén

► a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat a biztosító kezelte

► az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek más jogalapja nincs

► személyes adatait jogellenesen kezelték

► a személyes adatokat az irányadó uniós vagy tagállami jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell

► a személyes adatok gyűjtésére az Adatvédelmi Rendeletben hivatkozott információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor

d) korlátozás: kérheti, hogy a biztosító korlátozza személyes adatainak a kezelését, ha az alábbiak valamelyike teljesül

► vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő az adatok pontosságát ellenőrizze

► az adatkezelés jogellenes és az érintett ellenzi az adatok törlését e helyett kéri azok felhasználásának korlátozását

► a biztosítónak már nincsen szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de ezeket azonban az érintett jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez igényli

► az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy a biztosító jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

e) tiltakozás: az érintett tiltakozhat az adatkezelés ellen, ha arra elsőbbséget élvező egyéb jogszerű ok nincs

f) adathordozás: jogosultság arra, hogy az érintett személyes adatokat megkapja és azokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa, amennyiben ennek jogszabályi feltételei fennállnak

g) visszavonás: amennyiben a biztosító a személyes adatokat az érintett hozzájárulása alapján kezeli, akkor a hozzájárulás bár- mikor visszavonható

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Az érintetti jogokkal kapcsolatos részletesebb felvilágosítást a www.postabiztosito.hu weboldalon található adatkezelési tájékoztatóban talál.

6. Joggyakorlás módja

A biztosító mindent elkövet, hogy a személyes adatok kezelése a jogszabályoknak megfelelően történjék.

Az 5. pontban foglalt jogainak gyakorlásával kapcsolatban kérjük, hogy forduljon a biztosító Adatvédelmi tisztviselőjéhez az adatvedelem@mpb.hu e-mail címen vagy a biztosító ismert elérhetőségeinek bármelyikén az Adatvédelmi tisztviselőhöz címezve.

Amennyiben megítélése szerint az adatkezelés során jogai sérelmet szenvedtek, panasszal élhet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c; telefon: +36 1/391 14 00; e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu, web: www.naih.hu), vagy kérelmével bírósághoz fordulhat.

A joggyakorlás módjával kapcsolatos részletes felvilágosítást a www.postabiztosito.hu weboldalon található adatkezelési tájékoztatóban talál.

V. Tájékoztatás a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződésről

A biztosítási ajánlat aláírását megelőzően kérjük, olvassa végig jelen, a távértékesítés keretében kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (továbbiakban: „Távért.tv.”) előírásai alapján készült tájékoztatót.

1. Szolgáltatásra vonatkozó tájékoztatás

A biztosítási szerződés lényege, hogy díjfizetés ellenében a biztosító vállalja a biztosítási szerződésben nevesített biztosítási események megvalósulása kapcsán a szerződési feltételekben szereplők szerinti szolgáltatás teljesítését.

A biztosítási szerződés részletes jellemzőit, a biztosító teljesítésének szabályait, valamint a fogyasztó díjfizetéssel kapcsolatos kötelezettségeit, és a biztosító szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos kötelezettségeit, előfeltételeit teljes körűen a biztosítási szerződés feltételei tartalmazzák, az abban foglaltakon túl egyéb jogcímen díjfizetési kötelezettsége a fogyasztónak nincs.

Tájékoztatjuk, hogy a Távért. tv. a biztosítókat kötelezi arra, hogy tájékoztassa a fogyasztót arról, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függhet, illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek garanciát a jövőben várható teljesítésekre nézve. Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmét arra, hogy a biztosító minden káreseményt egyedileg vizsgál. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a biztosítási szerződéshez kapcsolódó szerződési feltételekben találhatók meg a biztosítási díj és a biztosítási szolgáltatás értékkövetésére (indexálására) vonatkozó szabályok, ha az adott termék esetében a biztosító ezt alkalmazza.

A távközlési eszköz használatával kapcsolatosan a biztosító külön díjat, költséget nem számol fel, a fogyasztót ezzel kapcsolatosan többletköltség nem terheli.

2. A szerződésre vonatkozó tájékoztatás

2.1. Szerződéskötés technikai lépései írásbeliség, hibajavítás

Biztosítási szerződés megkötésére távértékesítés keretében lehetőség van az interneten elérhető módon a biztosító weboldalán az erre szolgáló felületen a szükséges adatok beírásával, hozzájárulások elektronikus úton történő megadásával, illetve technikailag az előzőekkel azonos módon biztosítási alkuszok által üzemeltetett weboldalakon keresztül. A biztosító weboldalán kötött szerződés esetén a fogyasztó e-mailben kapja meg a biztosítási szerződést elektronikus formában. Alkuszon keresztül kötött szerződés esetében a fogyasztó az alkusz által alkalmazott technológiától függően megkaphatja a szerződést elektronikus formában:

a) e-mailben,

b) az alkusz honlapján elektronikus formában elérhető módon, stb.

A biztosító a szerződési feltételeket és a kötelezően előírt adatokról szóló tájékoztatást a fogyasztó számára a biztosítási ajánlat aláírását megelőzően a biztosító saját weboldalán történő szerződéskötés esetén elektronikus formában átadja.

A biztosító olyan módon bocsátja a fogyasztó rendelkezésére a szerződési feltételeket és a kötelezően előírt adatokról szóló tájékoztatást, távértékesítési tájékoztatót, hogy annak megismerésére, elolvasására, és annak a fogyasztó részéről PDF formátumban való letöltésére a biztosító weboldalán lehetőség van.

Ha a szerződéskötés biztosítási alkusz közreműködésével történik, akkor a biztosító olyan módon bocsátja a fogyasztó rendelkezésére a szerződési feltételeket és a kötelezően előírt távértékesítési tájékoztatót, hogy azokat elektronikusan átadja az alkusz számára, aki azokat a fogyasztó felé a szerződéskötésre vonatkozó jognyilatkozat megtétele előtt továbbítani (hozzáférhetővé tenni) köteles.

A fentebb felsorolt távértékesítési csatornák bármelyikén keresztül létrejövő szerződéses jognyilatkozatot a biztosító a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: „Ptk.”) 6:7. § (3) bekezdésére figyelemmel írásbelinek tekinti.

A biztosító rendelkezik a Ptk. 6:82. § (1) e.) pontja szerint a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexszel, mely a www.mabisz.hu weboldalon érhető el a Magyar Biztosítók Szövetségének Etikai- és Versenykódexe címmel.

A távértékesítés keretében felmerülő esetleges hibák azonosítását és kijavítását a következő szerint biztosítja:

Ha a kitöltés hibás, abban az értelemben, hogy nem tartalmazza a felület által igényelt adatot, akkor a felületen hibaüzenet jelenik meg. Ha a fogyasztó az ajánlat véglegesítését megelőzően hibát észlel, annak törlésére, javítására lehetősége van. Ha a fogyasztó a hibát az ajánlattételt követően észleli, akkor annak érdekében, hogy a hibák kijavításra kerüljenek és a szerződés a megfelelő tartalommal jöjjön létre, a biztosító ügyfélszolgálata teljes körűen a fogyasztó rendelkezésére áll.

2.2. Tájékoztatási kötelezettség, elállási/felmondási jog

A fogyasztó a biztosítási feltételekben megjelölt a szerződés megszüntetésére irányuló jogán felül, a szerződést, tekintettel arra, hogy az távértékesítés keretében köttetett, a szerződéskötés napjától (az ajánlat biztosítóhoz történt beérkezésétől) számított tizennégy naptári napon belül indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja.

Ha a fogyasztó távértékesítési tájékoztatást a szerződéskötést követően kapja kézhez, felmondási jogát a szerződés megkötésétől (az ajánlat biztosítóhoz történt beérkezésétől) kezdődően, a tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül gyakorolhatja.

Ha a szolgáltató a fogyasztónak sem a távértékesítéssel, sem a szerződési feltételekkel kapcsolatos tájékoztatást nem nyújt, a fogyasztó a felmondási jogát a biztosítási szerződés megkötésétől kezdődően a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Ha a szolgáltató a fogyasztó számára a távértékesítéssel, illetve a szerződési feltételekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének nem megfelelő tartalommal tesz eleget, a fogyasztó a felmondási jogát a biztosítási szerződés megkötésétől kezdődően a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított három hónapos jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja. Ha a szolgáltató a fogyasztót az őt megillető felmondási jogról, annak fennállásáról, vagy fenn nem állásáról, a felmondási jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról és jogkövetkezményeiről, valamint a felmondásra nyitva álló határidő eltelte előtt történő szolgáltatásnyújtás lehetőségéről az ehhez szükséges hozzájárulásról nem tájékoztatta, a fogyasztó a felmondási jogát a biztosítási szerződés megkötésétől kezdődően a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog a szerződésnek mindkét fél általi teljes körű teljesítését követően, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.

A felmondásra érvényes határidő lejárta előtt csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhető meg a szerződés teljesítése.

Ha a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatásarányos ellenértekét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetendő összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben van helye.

A szolgáltató csak abban az esetben jogosult az előbbi bekezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy a fogyasztó részére a felmondási jog gyakorlására vonatkozó tájékoztatást megadta.

Ha a felmondásra érvényes határidőt a biztosító távértékesítési tájékoztatással kapcsolatos mulasztása a fentebb írtak szerint meghosszabbította, a biztosító a meghosszabbítás időtartama alatt, azaz a törvénynek megfelelő tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellenértékét nem követelheti.

Ha a biztosító a szerződés alapján a teljesítést a felmondási határidő leteltét megelőzően, a fogyasztó erre irányuló előzetes hozzájárulása nélkül kezdte meg, a biztosító a fogyasztóval szemben annak felmondása esetén a felmondásig teljesített szolgáltatás ellenértékének követelésére sem jogosult.

A biztosító köteles a fogyasztó által fizetett pénzösszeget a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni.

A fogyasztó köteles a biztosító által kifizetett pénzösszeget a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni.

A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát az előző bekezdésekben meghatározott határidő lejárta előtt postára adja, vagy egyéb igazolható módon, így faxon, ajánlott levélben a biztosító címére megküldi, illetve személyes ügyfélszolgálaton, illetőleg bármely postahelyen ügyfélfogadási időben leadja.

A felmondást írásban a biztosító székhelyének postai címére (1535 Budapest, Pf. 952) vagy a 06-1-423-4298-as fax számra kell megküldeni, vagy az a biztosító részére bocsátható személyesen is a Magyar Posta Biztosító Zrt. személyes ügyfélszolgálatán (1022 Budapest, Bég u. 3-5.).

Elérhetőségeink: 1535 Budapest, Pf. 952 - 06 1 200 4800 - info@mpb.hu - www.postabiztosito.hu - személyesen bármely postán