Az építésbiztosítás (CAR) szerződési feltételei
Az építésbiztosítás (CAR) szerződési feltételei
2/2003/B01
Tartalomjegyzék Oldal
Általános szerződési feltételek 3
1. Általános rendelkezések 3
2. Általános kizárások 4
3. A biztosítási díj 4
4. A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége 5
5. A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése 6
6. A biztosítási szerződés megszőnése 7
7. Egyéb rendelkezések 7
I. fejezet 9
Vagyonbiztosítási feltételek (dologi károk) 9
1. A biztosítási esemény 9
2. A biztosítás területi hatálya 9
3. Kizárások, szolgáltatás korlátozások 9
4. A biztosított vagyontárgyak és költségek 10
5. A biztosítási összeg 11
6. A biztosító szolgáltatása 11
7. A biztosított kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettsége 13
8. A biztosító mentesülése 13
9. A biztosító megtérítési igénye 13
II. fejezet 14
Felelősségbiztosítási feltételek 14
1. A biztosítási esemény 14
2. A kockázatviselés tartama és hatálya 14
3. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk 14
4. A biztosítási összeg, a kártérítés szabályai, az önrészesedés 15
5. A járadék tőkésítésének és a tőkeérték megállapításának szabályai 15
6. A biztosító visszakövetelési joga 16
Általános szerződési feltételek
A jelen biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársa- ságnak (a továbbiakban: biztosító) a jelen szerződési feltételek alapján létrejött biztosí- tási szerződéseire alkalmazni kell.
1. Általános rendelkezések
1.1. A biztosítás tárgya
A biztosító a biztosítási díj megfizetése elle- nében arra vállal kötelezettséget, hogy a biz- tosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerződési feltételek és záradékok szerint a biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíti.
1.2. A biztosítottak/szerződők köre
1.2.1. A jelen biztosítási szerződés keretében
a) a biztosított az, akinek az építési tevékenység tárgyát képező léte- sítménynek és a tevékenység vég- zéséhez szükséges eszközöknek a megóvásához, illetőleg a vállalko- zás szerződés szerinti teljesülésé- hez érdeke fűződik (pl.: beruházó, építtető, fővállalkozó, alvállalko- zó).
b) a szerződő az, aki a szerződést megköti.
A jelen biztosítási szerződés vonatko- zásában létesítményen a mély- és ma- gasépítési munkával, illetőleg az egyéb mérnöki és gépészeti tevékeny- séggel megvalósuló építmény, gép, gépsor, technológiai és egyéb beren- dezés, vagy azok összessége értendő.
1.2.2. A szerződő köteles a biztosítási díj meg- fizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel összefüggő jog- nyilatkozatok megtételére. A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szer- ződőt és a biztosítottat egyaránt terheli. A biztosító jognyilatkozatait minden eset- ben a szerződőhöz intézi.
1.3. A biztosítási szerződés létrejötte
1.3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
1.3.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosí- tó az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés visszamenő hatállyal jön létre attól az időponttól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselője részére átadták.
1.4. A biztosítási szerződés hatálybalé- pése, a biztosító kockázatviselése
1.4.1. A biztosítási szerződés – létrejötte ese- tén – egyéb megállapodás hiányában az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetőleg amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vo- natkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igé- nyét bírósági úton érvényesíti.
1.4.2. Ha a felek a szerződésben a biztosítási szerződés hatálybalépését illetően ké- sőbbi időpontban állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik.
1.4.3. A már folyamatban lévő építési tevé- kenységre kötött biztosítási szerződés – ha a felek másképp nem állapodnak meg – az első díjfizetést követő napon nulla órakor lép hatályba.
1.4.4. A biztosító kockázatviselése a biztosítás hatálybalépését követően – más megálla- podás hiányában – abban az időpontban kezdődik, amikor a biztosított a biztosí- tás tárgyát képező építési tevékenysé- get, így az építési területen az előkészí- tő munkálatokat (pl. a bontást, földki- termelést, tereprendezést) megkezdte, illetőleg a tevékenység megkezdéséhez szükséges biztosított gépeket, berende- zéseket, felszereléseket, anyagokat az építési területen elhelyezte.
A biztosító kockázatviselése megszű- nik a határozott időtartam lejártával, a biztosítási szerződésben (ajánlatban, adatközlőn) meghatározott időpontban. A kockázatviselés azt megelőzően is megszűnik a biztosított létesítmény végleges vagy ideiglenes átadás-
átvételekor, illetőleg használatbavétel- ének időpontjában.
Ha a létesítmény egy részének az át- adás-átvétele, illetőleg használatbavé- tele előbb megtörténik, akkor a bizto- sító veszélyviselése e részekkel kap- csolatban megszűnik, míg a be nem fe- jezett részekre változatlanul fennma- rad.
1.5. A biztosítás tartama
1.5.1. A biztosítási szerződés határozott időtar- tamra jön létre.
1.5.2. A biztosítás időtartama a biztosító előze- tes írásbeli hozzájárulásával különdíj el- lenében meghosszabbítható.
2. Általános kizárások
A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek az alábbiakban felso- rolt okok miatt következnek be:
a) háború, invázió, háborús cselekmé- nyek (függetlenül attól, hogy hivatalo- san hadat üzentek-e, vagy sem), pol- gárháború,
b) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel,
c) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, katonai vagy nép- felkelés, ellenforradalom, forradalom, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében ha- di-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki,
d) terrorcselekmény
(A jelen kizárás szempontjából terror- cselekményen olyan cselekményt ér- tünk, amely esetében politikai, vallási, ideológiai vagy hasonló célok érdeké- ben bármely személlyel vagy csoport- tal szemben erőt, erőszakot és/vagy fenyegetést alkalmaznak, beleértve a bármely kormány befolyásolására irá- nyuló szándékot és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítését, akár egyénileg, akár szervezet(ek) vagy kormány(ok) nevé- ben követik el.)
e) nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, te- kintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett
káreseményt a jelen szerződés szerint biz- tosítási eseménynek minősülő események okozták-e, vagy sem,
f) műhold és űrjármű lezuhanása, becsapó- dása,
g) olyan közigazgatási határozat végrehajtá- sa, amely építkezést, bontást, javítást, át- alakítást, újjáépítést, illetőleg a biztosított épületek, építmények nem károsodott ré- szeinek bontását, átalakítását rendelte el,
h) a létesítmény kivitelezésének teljes vagy részleges beszüntetése.
3. A biztosítási díj
3.1.A biztosítási díj meghatározása
3.1.1. A jelen biztosítás határozott díjú vagy elszámolásos rendszerű.
3.1.2. A biztosító a biztosítás határozott díját, illetőleg elszámolásos rendszerű bizto- sítás esetén az előzetes díjat a biztosí- tott vagyontárgyakra és költségekre meghatározott biztosítási összegek (díjalapok) alapján
a) a létesítmény jellegének, tárgyának;
b) az építési helyszín veszélyeztetett- ségének és állapotának;
c) az épület, építmény méreteinek (pl. a föld alatti és föld feletti szintek száma);
d) a szerkezeti jellemzőknek és az épí- tési anyagoknak;
e) az építési módnak;
f) az ütemtervnek;
g) a kivitelezés biztonságáért tett in- tézkedéseknek; és
h) a kockázati kör terjedelmének (pl. foghíjbeépítés)
a függvényében állapítja meg.
3.1.3. A biztosítási díj a díjalapok és a kocká- zatra jellemző díjtételek szorzata.
3.1.4. Az elszámolásos rendszerű biztosítás előzetes díja a vagyontárgyak, illetőleg vagyoncsoportok, továbbá a költségek ajánlatban meghatározott biztosítási összegeinek (I. fejezet 5.1., 5.2. és 5.3. pont) alapján kiszámított díj. Az előze- tes díjat a felek minimális díjnak tekin- tik.
3.1.5. Az elszámolásos rendszerű biztosítás végleges díját a felek a kockázatviselés
megszűnése után, az építési teljesít- mény végleges értéke alapján számol- ják el, a szerződéskötéskor az ajánlat- ban meghatározott díjtételekkel.
A biztosított/szerződő köteles az eh- hez szükséges adatokat a biztosító fel- hívásától számított harminc napon be- lül rendelkezésre bocsátani.
3.1.6. Az elszámolást a biztosító az adatköz- lés beérkezését követő harminc napon belül elkészíti. Díjkülönbözet esetén a biztosító számlát állít ki, melyet a szerződő a kibocsátást követő harminc napon belül köteles kiegyenlíteni.
3.2. A biztosítási díj fizetése
3.2.1. A biztosítási díj, illetőleg az elszámo- lásos rendszerű biztosítás előzetes díja
– ha a felek nem állapodnak meg rész- letfizetésben – a szerződéskötéskor egy összegben, előre esedékes.
Ha a felek részletfizetésben állapod- nak meg, a díj az ajánlatban megjelölt időpontban esedékes.
3.2.2. Biztosítási eseménynek minősülő kár esetén a biztosító a részletfizetési ked- vezményt jogosult megvonni. A rész- letfizetési kedvezmény megvonásával a még hátralévő díj esedékessé válik.
3.2.3. A díj meg nem fizetésének következ- ménye a szerződés 6.5. pont szerinti megszűnése.
4. A biztosított közlési és változás- bejelentési kötelezettsége
4.1.A közlési kötelezettség
4.1.1. A biztosítottnak/szerződőnek a szer- ződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy is- mernie kellett, és köteles a biztosító minden írásban feltett kérdésére a va- lóságnak megfelelően válaszolni.
4.1.2. A biztosított köteles a biztosító kocká- zatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerző- déseket, hatósági határozatokat a biz- tosító részére átadni.
4.2.A változásbejelentési kötelezettség
4.2.1. A biztosított köteles a biztosítónak ha- ladéktalanul írásban bejelenteni min- den olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésének mértékére, és köteles jelezni az átadott dokumentumok (4.1.2. pont) tartalmá- ban bekövetkezett változást, a módosí- tott dokumentumok egyidejű átadása mellett.
4.2.2. A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:
a) a szerződéskötést követően a bizto- sítási vagyontárgyak értékének vál- tozása,
b) a káresemény várható bekövetkezé- sére utaló jelek észlelése,
c) új építési, gyártási eljárás bevezetése és új anyagok alkalmazása,
d) a kármegelőzés és kárelhárítás rend- szerében bekövetkező módosulások,
e) a munkálatok leállítása, illetőleg szüneteltetése,
f) a biztosított vagyontárgyak eladása, bérbeadása, átadása,
g) a biztosított vagyontárgyakat terhelő zálogjog alapítása, vagy a jelen szer- ződés megkötésekor meglévő zálog- jogban bekövetkező változás, meg- szűnés, a zálogjog jogosultjának pontos megjelölésével,
h) a biztosított elleni csődeljárás, felszá- molási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása,
i) a biztosított jogállásában bekövetkezett változás,
j) a 3.1.2. pontban felsoroltak.
4.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.
4.4. A biztosító előzetes értesítés után jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyo- kat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.
4.5.A közlési és változásbejelentési kö- telezettség elmulasztásának követ- kezményei
4.5.1. A közlési, illetőleg változásbejelentési kö- telezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a
biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biz- tosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
4.5.2. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érin- tő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lé- nyeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javas- latot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhatja – a szerző- dést harminc napra írásban felmond- hatja.
Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módo- sító javaslat közlésétől számított harmin- cadik napon megszűnik. Erre a követ- kezményre a biztosítottat a módosító ja- vaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító a fenti jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatály- ban marad.
5. A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése
5.1.A biztosítási esemény bejelentésé- nek módja és határideje
5.1.1. A biztosított a biztosítási eseményt – a tudomására jutását követően – haladékta- lanul, de legkésőbb két munkanapon be- lül köteles írásban bejelenteni a biztosító azon szervezeti egységének, amelyik a szerződését kezeli.
5.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
• a biztosítási kötvény számát,
• a káresemény időpontját, rövid leírá- sát,
• a károsodott vagyontárgyak (pl. léte- sítmények, eszközök) megnevezését és a kár bekövetkezésének helyét,
• a károsult megnevezését, címét,
• a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását, mértékét,
• a kár(ok) mértékét (a megállapított vagy becsült kárösszeget),
• a kárrendezésben közreműködő, a biztosított/szerződő által meghatal-
mazott személynek a kapcsolattar- táshoz szükséges adatait,
• a kárbejelentésig megtett intézkedé- sek leírását, valamint
• minden egyéb olyan lényeges tényt és körülményt, amely az igény jog- alapjának és összegének elbírálásá- hoz szükséges.
5.1.3. A biztosított a szükséges felvilágosításo- kat köteles megadni, és lehetővé kell ten- nie a bejelentés és a felvilágosítások tar- talmának ellenőrzését.
5.1.4. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított az 5.1.1. és az 5.1.2. pontban meghatározott kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kiderít- hetetlenekké válnak.
5.1.5. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított – a jogszabályban meghatáro- zott esetekben – haladéktalanul köteles az illetékes hatóságnak (így különösen a tűzvédelmi, építésügyi, műemléki, kör- nyezetvédelmi, egészségügyi és közleke- dési hatóságnak) bejelentést tenni, illető- leg – ha bűncselekmény gyanúja forog fenn – a rendőrhatóságnak feljelentést tenni, és a bejelentés vagy feljelentés má- solati példányát a kárbejelentéshez mellé- kelni.
5.1.6. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított a vagyontárgy állapo- tában, a kár helyszínén, a biztosító kár- felmérésének (helyszíni szemle) meg- kezdéséig, de legkésőbb a kárbejelen- tésnek a biztosítóhoz való beérkezésé- től számított ötödik munkanapon 24 óráig csak olyan mértékben változtat- hat, amennyire ez a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító köte- lezettsége, ha a megengedettnél na- gyobb mértékű változtatás következté- ben számára a fizetési kötelezettség el- bírálása szempontjából lényeges kö- rülmények tisztázása lehetetlenné vá- lik.
5.2. A biztosító a kárbejelentés beérkezésétől számított öt munkanapon belül köteles megkezdeni a kárrendezést.
5.3. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételé- től számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgyak helyreállításáról. A fel nem használt, ille- tőleg kiselejtezett alkatrészeket, berende- zéseket és az egyéb károsodott vagyon- tárgyakat azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megőrizni.
5.4. A biztosított köteles a károsodás bekövet- kezését és annak mértékét bizonyító ható- sági vizsgálati jegyzőkönyveket, terveket, okiratokat, számlákat, vagyonnyilvántar- tást (a biztosítási összeg részletezését), leltáríveket, költségszámításokat, szakér- tői véleményeket és egyéb bizonylatokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.
5.5. A károk felmérése, megállapítása a bizto- sító helyszíni vizsgálata során a károsult- tal, biztosítottal/szerződővel közösen ké- szített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
5.6. A káreseménnyel összefüggésben a bizto- sított idegen tulajdonú vagyontárgyakat ért károk felmérését és összegszerű meg- állapítását a szerződő felek csak a tulaj- donos vagy megbízottja bevonásával kö- zösen végezhetik.
5.7. A biztosított az egy káreseményből szár- mazó károk helyreállításával kapcsolato- san felmerült valamennyi költséget elkü- lönítetten köteles nyilvántartani és elszá- molni, függetlenül attól, hogy a helyreál- lítás saját kivitelezésben vagy idegen ki- vitelező útján – vagy mindkét módon, ve- gyesen – történik.
5.8. A biztosítási szolgáltatás teljesíté- sének határideje
A biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adatnak, okmánynak, do- kumentumnak és hatóság által kiadott hatá- rozatnak a kárrendezésre illetékes egységé- hez történt beérkezésétől számított harminc napon belül forintban nyújtja a biztosított, il- letőleg felelősségi kár esetén a károsult ré- szére.
6. A biztosítási szerződés megszőnése
6.1. A határozott időtartam lejártával a szerző- dés és ezzel a biztosító kockázatviselése is megszűnik.
6.2. A három évnél rövidebb tartamú szerződés a határozott időtartam alatt a 4.5.2. pont szerinti esetet kivéve nem mondható fel, de a felek közös megegyezéssel megszün- tethetik.
6.3. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosított- nak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke megszűnik, akkor a szerződés, ille- tőleg annak megfelelő része az érdekmúlás hónapja utolsó napjával szintén megszű- nik.
6.4. Ha a biztosítási jogviszony érdekmúlás következtében a határozott időtartam lejár- ta előtt megszűnik, a biztosítót a kocká- zatviselés végéig illeti meg a díj, a kocká- zatviselés idejének és a biztosítás tartamá- nak az arányában. Ha az érdekmúlás biz- tosítási esemény következménye, a bizto- sítót a teljes biztosítási tartamra járó díj megilleti.
6.5. Megszűnik a szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított har- mincadik nap elteltével, ha addig a hátra- lékos díjat nem fizették meg, és a biztosí- tott halasztást sem kapott, illetőleg a bizto- sító a díjkövetelést bírósági úton nem ér- vényesítette.
6.6. A szerződés megszűnése után befizetett díj nem helyezi újból hatályba a szerződést. A biztosító a szerződés megszűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat visszafizeti.
7. Egyéb rendelkezések
7.1.A személyes adatok kezelése
A biztosító személyes adatokat a biztosí- tási szerződés létrejötte, nyilvántartása és teljesítése érdekében kezel. Az adatszol- gáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánla- ton rögzített egyes személyes adatok köz- lése nélkülözhetetlen a biztosítási szerző- dés létrejöttéhez.
A biztosítóintézetekről és a biztosítási te- vékenységről szóló 1995. évi XCVI. tör- vény 99. §-a felhatalmazása alapján a biz- tosító és biztosítási ügynöke jogosult ke-
zelni a biztosított (szerződő), a kedvez- ményezett és a károsult (a továbbiakban: ügyfél) adatait, valamint a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilván- tartásával és a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tényt és körülményt. Kü- lönleges személyes adatok kezeléséhez, illetőleg a személyes adatok külföldi biz- tosító adatkezelőhöz történő továbbításá- hoz az ügyfél írásbeli hozzájárulása szük- séges.
A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungá- ria Biztosító Számítástechnikai Kft-t (1553 Budapest, Pf. 40) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biz- tosítási szolgáltatás teljesítéséhez igény- bevett – posta útján történő utalás vagy banki átutalás esetén – a Magyar Posta Rt. és a jogosult által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül.
A biztosító az ügynöke, illetőleg megbí- zottja a tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minősülő ada- tokat – a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titok- tartási kötelezettsége alól az érintett ügy- féltől a kiszolgáltatható titokkört megje- lölve írásban felmentést kapott.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatá- sok során igénybe vesz külső közremű- ködőket olyan esetekben, amikor a szol- gáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértelmére van szükség. A megbízott személyes adatokat kezel és a törvény alapján titoktartásra kötelezett. Az ajánlat figyelembe véve a biztosítás speciális jel- legét is, tartalmazza azt a megbízotti kört
– az adattovábbítás céljának megjelölésé-
vel – akiknek a biztosító az adatokat to- vábbíthatja.
Az ügyfél a saját személyes, nyilvántartott adatairól jogosult tájékoztatást kapni, ké- résére adatait a biztosító nyilvántartásában módosíthatja. A biztosító az adatokat a biztosítási szerződés tartama alatt, és a szerződés megszűnését követően a szer- ződésből származó követelések előter- jeszthetőségének, az elévülési idő lejártáig kezeli.
7.2.A jognyilatkozatok megtételének módja
A biztosítási szerződéssel kapcsolatos be- jelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.
7.3.Elévülés
A jelen szerződés vagyonbiztosítási fedeze- téből eredő igények az esedékessé válástól számított egy év alatt, a felelősségbiztosítási fedezeti köréből eredőek pedig öt év alatt évülnek el.
7.4. A felek jogvita esetére kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetőleg a Fő- városi Bíróság kizárólagos illetékességét.
7.5. A biztosítási szerződéses kapcsolat fennál- lása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetőleg a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változá- sokról a biztosított/szerződő köteles a tu- domásszerzéstől számított öt munkanapon belül a biztosítót értesíteni.
A jelen építésbiztosítás általános, vagyonbiztosí- tási és felelősségbiztosítási szerződési feltételei, valamint az ajánlatban, kötvényben tételesen megjelölt záradékai alapján létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben a magyar jog szabályai az irányadók.
I. fejezet
Vagyonbiztosítási feltételek (dologi károk)
1. A biztosítási esemény
A jelen vagyonbiztosítási feltételek sze- rint biztosítási esemény a biztosított va- gyontárgyaknak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett min- den olyan károsodása, amely a vagyon- tárgy rendeltetésszerű használata, illető- leg az építési/szerelési tevékenység foly- tatása érdekében a károsodott vagyon- tárgy javítását, helyreállítását, pótlását te- szi szükségessé, és amellyel kapcsolatban a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki.
Több, azonos okból bekövetkezett, idő- ben összefüggő és egymással ok-okozati összefüggésben álló káresemény egy biz- tosítási eseménynek minősül.
2. A biztosítás területi hatálya
A biztosítási fedezet a biztosítási szerződés- ben meghatározott kockázatviselési helye- ken (a tervdokumentáció szerinti magyar- országi építési/szerelési területen) bekö- vetkezett káreseményekre terjed ki.
3. Kizárások, szolgáltatás korlátozások
3.1. A biztosító az általános feltételekben megfogalmazott kizárásokon túlmenően nem téríti meg:
a) a kopás, normális állagromlás, korró- zió, oxidáció, használaton kívüli ál- lás, illetőleg a normális légköri vi- szonyok miatt bekövetkezett károkat,
b) a hibás tervezés miatt keletkezett ká- rokat,
c) a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás kivitelezés miatt szük- ségessé vált pótlás vagy javítás költ- ségeit. A kizárás azonban nem terjed ki a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás kivitelezés miatt más, és egyébként megfelelő módon kivi- telezett vagyontárgyakban keletke- zett károkra.
d) az építésnél használt gépek és beren- dezések azon kárait, amelyek belső meghibásodásból – így különösen
elektromos vagy mechanikai meghi- básodásból, törésből vagy üzemza- varból, hűtő- vagy egyéb folyadékok megfagyásából, nem megfelelő ke- nésből, az olaj vagy a hűtőfolyadék hiányából – erednek. A fenti meghi- básodások, üzemzavarok miatt más dologban keletkezett károkra a bizto- sító kockázatviselése azonban kiter- jed.
e) az esztétikai sérülésből származó ká- rokat,
f) azokat a károkat, amelyek az építé- si/szerelési technológia módosításá- ból, kiegészítéséből, fejlesztéséből azért keletkeztek, mert a konstrukci- óért felelős tervező, illetőleg gyártó tudomása és/vagy hozzájárulása nél- kül megváltoztatták a szerkezet te- herviselő képességét, szilárdságát, üzemi tulajdonságait,
g) az építési/szerelési munka félbesza- kadásából, szüneteléséből, a késede- lemből, a teljesítés elmaradásából származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti veszteségként (pl. túlóra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elma- radt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség formájában) felmerült károkat,
h) az éjszakára, munkaszüneti napra, pi- henőnapra soron kívül elrendelt munka, valamint a rendkívüli munkavégzés miatti munka bérköltségeit, illetőleg az expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltségeket,
i) a kötbér, bírság és egyéb büntető jelle- gű költségeket,
j) a kedvezmények elvesztéséből vagy pi- acvesztésből adódó károkat,
k) a garancia és szavatosság körében meg- térülő károkat,
l) a más biztosítás alapján megtérülő ká- rokat.,
m) a leltározás vagy időszakos ellenőr- zés alkalmával feltárt hiányt vagy veszteséget, kivéve, ha a biztosí-
tott/szerződő bizonyítja, hogy a hi- ány az építési területen elkövetett be- töréses lopás vagy rablás következ- ménye.
3.2. A jelen szerződés értelmében
a) betöréses lopásnak minősül, ha a tet- tes a lopást úgy követi el, hogy a biz- tosított vagyontárgyakat magába fog- laló, megfelelően lezárt és illetéktelen behatolás ellen védett helyiségbe erő- szakos módon behatol, ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a be- hatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználva a lezárt helyiség ajtaját hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetőleg más eszközzel ki- nyitja.
E feltételek szempontjából megfelelően le- zárt és behatolás ellen védettnek a helyiség akkor minősül, ha a helyiség falazatai, fö- démszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább a következőknek megfelelnek:
• a falazatok, födémek, padozatok szi- lárdsága legalább a 6 cm vastag, ha- gyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű,
• az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védve vannak,
• az ajtók zárását biztonsági zár végzi. Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 roto- ros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel- kombinációs zár, ha a variációs lehe- tőségek száma meghaladja a 10 000- et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár.
b) rablásnak minősül, ha a biztosított va- gyontárgyak jogtalan eltulajdonítása cél- jából a tettes a biztosított/szerződő alkal- mazottja vagy megbízottja ellen erősza- kot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg ezen sze- mély(eke)t ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba he- lyezi, továbbá, ha a tetten ért tolvaj a va- gyontárgy megtartása végett a fent meg- nevezett személyek ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fe- nyegetést alkalmaz.
4. A biztosított vagyontárgyak és költ- ségek
4.1.A biztosított vagyontárgyak
A jelen feltételek alapján biztosított va- gyontárgyak a szerződő által meghatáro- zott és a szerződésben biztosítási összeg- gel megjelölt alábbi vagyontárgyak:
4.1.1. A tervdokumentáció szerinti építé- si/szerelési tevékenység tárgyát képe- ző létesítmény, az átadás-átvételt, ille- tőleg az üzembe helyezést megelőző mindenkori állapotában, beleértve a létesítménybe való beépítés céljából az építési területen lévő anyagokat is.
4.1.2. Az építés helyszínén lévő, beépítésre nem kerülő, de az építési tevékenység folytatásához szükséges és a biztosítá- si szerződésben (ajánlaton, adatköz- lőn) tételesen vagy vagyoncsoporton- ként feltüntetett vagyontárgyak [így különösen gépek, felszerelések, be- rendezések, segédanyagok (a további- akban összefoglalóan munkagépek)].
4.2.Nem biztosítható vagyontárgyak
4.2.1. A dokumentációk, tervek, rajzok, számítások, iratok, készpénz, bélye- gek, okmányok, értékpapírok.
4.2.2. A forgalmi engedéllyel és rendszám- mal rendelkező közúti személy- és te- herszállító járművek, vízi és légi jár- művek.
4.3.A biztosítható költségek
A biztosítási események folytán a biztosí- tott vagyontárgyak káraival összefüggés- ben indokoltan felmerülő és a biztosítási szerződésben összevont biztosítási ösz- szeggel megjelölt alábbi költségek:
a) mentési, oltási költségek,
b) bontási, romeltakarítási és maradványel- távolítási költségek, a veszélyes hulladé- kok szállítási, elhelyezési és megsemmi- sítési költségeinek kivételével,
c) a kár megállapítására és rendezésére vo- natkozó vizsgálati, ténymegállapítási és szakértői költségek.
5. A biztosítási összeg
5.1. A biztosítási összeg a biztosító káresemé- nyenkénti szolgáltatásának a felső határa. A biztosított vagyontárgyak, illetőleg va- gyoncsoportok, továbbá a biztosított költ- ségek biztosítási összegét a szerződő ha- tározza meg az 5.2. és az 5.3. pontban foglaltak alapján.
A biztosítási összegek a vagyontárgyak és a vagyoncsoportok között nem csoportosíthatók át.
5.2. A biztosított létesítmény, illetőleg a mun- kagépek biztosítási összegének megálla- pítása az alábbiak szerint történik:
a) A létesítmény biztosítási összege az építési/szerelési teljesítés várható érté- ke a munkák tervezett befejezésének időpontjában. A biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe kell venni az anyagköltségeket, béreket, szállítási költséget, vámokat, illetéke- ket, valamint az építtető által szállított anyagokat és a meglevő építményré- szeket is.
b) A munkagépek (4.1.2. pont) biztosítási összegét az új érték vagy a valóságos érték alapján kell megállapítani az alábbi értékelési módszerekkel:
• új érték: a műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyon- tárgynak a kár bekövetkeztekori utánpótlási (újrabeszerzési, újra- előállítási) értéke, amely a vételáron felül a csomagolás, a szállítás, a vám, a telepítés, a tervezés, a szakértés, az összeszerelés, a próbaüzem költsége- it, a licencia és a know-how díját, va- lamint az egyéb aktiválható költsé- geket is magában foglalja árenged- mény nélkül.
• valóságos érték: a technikai avulás mértékével csökkentett új érték.
A technikai avulás (elhasználódás) mér- tékének megállapítása a jelen feltételek szerint a következő főbb szempontok alapján történik:
kor, műszaki állapot, üzemelési idő, a karbantartás színvonala, üzemelési kö- rülmények, folyamatos vagy időszakos
használat, a vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehetősége.
5.3. A biztosított költségek – összevont – biztosí- tási összege a biztosítási eseményekkel összefüggésben felmerülő, a 4.3. pontban felsorolt költségek – szerződő által (pl. becsléssel) meghatározott – várható leg- magasabb értékeinek összege.
5.4. A biztosítási összegeknek a jelen feltéte- lek szerinti meghatározása, illetőleg a va- gyontárgyak értékének változása miatti módosítása a biztosított/szerződő kötele- zettsége. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulásával jár együtt.
5.5. A vagyontárgyak biztosítási összege nem haladhatja meg
• az építési/szerelési teljesítés várható érté- két [5.2. a)],
• a munkagépek esetén a vagyontárgy új állapotban való helyreállításának, illető- leg beszerzésének költségét, vagy
• a vagyontárgy valóságos értékét, ha a szerződő a biztosítási összeget a valósá- gos érték alapján határozta meg.
Ha a káresemény időpontjában a biztosított vagyontárgy, vagyoncsoport biztosítási ösz- szege kisebb, mint a feltételek 5.2. pontja alapján meghatározott kárkori új, illetőleg valóságos érték, akkor a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosí- tási összeg a kárkori új, illetőleg valóságos értékhez aránylik (arányos kártérítés).
A biztosító arányos kártérítést alkalmaz ak- kor is, ha az építési/szerelési teljesítés várha- tó értéke a káresemény időpontjában maga- sabb a szerződéskötéskor meghatározott biz- tosítási összegnél.
Az alulbiztosítás tényét a kárrendezés so- rán a biztosító a szerződésben tételesen felsorolt minden egyes vagyontárgynál, vagyoncsoportnál külön-külön vizsgálja.
6. A biztosító szolgáltatása
6.1. A biztosítási esemény bekövetkezése ese- tén a biztosító – a szerződésben felsorolt kizárások és szolgáltatás korlátozások fi- gyelembevételével – megtéríti a biztosí- tott létesítményben, illetőleg a munkagé- pekben keletkezett károkat, továbbá azo- kat a biztosított költségeket, amelyek a va-
gyontárgyak biztosítási eseményeivel össze- függésben merültek fel.
A biztosító a károkat az ajánlaton, adat- közlőn vagyontárgyanként és vagyoncso- portonként meghatározott, továbbá a költségekre feltüntetett összeghatárig (biztosítási összeg), az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg a kártérí- tés 6.2.-6.5. pontban meghatározott sza- bályai szerint.
6.2.A kártérítés szabályai
6.2.1. A létesítményben (4.1.1.) keletkezett károk térítése
Teljes kár: a készültségi foknak
megfelelő, ténylegesen felmerült költségek.
Részleges kár: a javítási költség, a kár-
időpontig ténylegesen felmerült költségek erejé- ig.
6.2.2. A munkagépekben (4.1.2.) keletkezett károk térítése
6.2.2.1. A biztosított saját tulajdonát képező va- gyontárgyak kárainak térítése
Új értéken biztosított vagyontárgyak esetén:
Teljes kár: a káridőponti új érték: új-
ra-előállítási, illetőleg újrabeszerzési érték
Részleges kár: a helyreállítás költsége a
vagyontárgy káridőponti újra-előállítási, illetőleg újrabeszerzési értékéig.
Valóságos értéken biztosított vagyon- tárgyak esetén:
Teljes kár: a káridőponti valóságos
érték.
Részleges kár: a helyreállítási költség –
az új anyagok beépítésé- ből származó értéknöve- kedés levonásával – a vagyontárgy káridőponti valóságos értékéig.
6.2.2.2. Az idegen tulajdonú vagyontárgyak ká- rainak térítése:
Teljes kár: a káridőponti valóságos
érték.
Részleges kár: a helyreállítási költség –
az új anyagok beépítésé- ből származó értéknöve- kedés levonásával – a
vagyontárgy káridőponti valóságos értékéig.
6.2.3. A biztosított költségek (4.3.) térítése A biztosító megtéríti a biztosítási esemé- nyek folytán ténylegesen felmerült, in- dokolt és igazolt költségeket az adatköz- lőben megjelölt összegig.
6.2.4. A biztosító az egyes vagyoncsoportok- ra vonatkozó biztosítási összegeket a károk térítése alkalmával vagyontár- gyanként értékeli.
6.2.5. A jelen feltételek alkalmazásában
• teljes vagy totálkár: ha a biztosított létesítmény, illetőleg vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállí- tása műszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátá- masztva nem indokolt.
• részleges kár: ha a biztosított léte- sítmény, illetőleg vagyontárgy javí- tással (építéssel, szereléssel), a káro- sodott részek pótlásával helyreállít- ható.
6.2.6. Nem az eredeti állapotra történő hely- reállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás vagy pótlás költségeit té- ríti meg az előző pontokban foglaltak- nak megfelelően.
6.2.7. Az ideiglenes javítás költségeit a biz- tosító csak abban az esetben téríti meg, ha az a végleges javításnak is a részét képezi, és nem növeli a javítási költségek végösszegét.
6.2.8. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító ese- mény is közrehatott, a biztosító a kár- nak csak azt a részét téríti meg, amely a biztosítási esemény következménye.
6.2.9. Az értékesíthető vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét a biztosító a kár összegéből levonja.
6.3. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mérté- kének figyelembevételével történt, és a biz- tosított az adó visszaigénylésére nem jogo- sult, valamint a vagyontárgyat helyreállítot-
ták, illetőleg pótolták, és annak során az álta- lános forgalmi adó igazoltan felmerült.
6.4. A vagyontárgyankénti, illetőleg vagyon- csoportonkénti biztosítási összegek a biz- tosítási tartam alatt kifizetett kártérítési összegekkel csökkennek, kivéve, ha a szerződő a díjat megfelelően kiegészíti.
6.5. A biztosító nem téríti meg, illetőleg a kár- térítésből levonja:
a) az ugyanazon vagyontárgyat vagy an- nak ugyanazon részét ért előző kár(ok)ra kifizetett kártérítésnek azon részét, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására,
b) a normalizált hiányként (káló) elszá- molható összeget,
c) a biztosított által visszaigényelhető vagy elszámolható adót.
6.6.Önrészesedés
Minden egyes biztosítási esemény kapcsán felmerült kár teljes összegéből a szerződés- ben meghatározott önrészesedésnek megfe- lelő összeget a biztosított maga visel.
Teljes kárösszegen a biztosító egy biztosítási káreseménnyel összefüggően vállalt vala- mennyi szolgáltatási kötelezettségének együttes összege értendő.
7. A biztosított kármegelőzési, kárelhá- rítási és kárenyhítési kötelezettsége
7.1. A károk megelőzése, elhárítása és enyhí- tése érdekében a biztosított köteles meg- tenni minden tőle elvárható intézkedést. A biztosított mindenkor köteles betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, a tervezésre, építésre, anyagmozgatásra, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonat- kozó szakmai előírásokat.
7.2. A biztosított köteles gondoskodni az al- kalmazott vagyonvédelmi rendszer(ek) megfelelő működéséről és folyamatos karbantartásáról.
7.3. A biztosító jogosult ellenőrizni a kocká- zatviselés helyszínén a kivitelezést, a kármegelőzésre vonatkozó intézkedéseket és a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát.
7.4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatko- zó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasz- talja, kezdeményezheti a szerződés módo- sítását.
8. A biztosító mentesülése
8.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsé- ge alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a bizto- sított, illetőleg a szerződő fél, a biztosított jogi személy vezető szerve, illetőleg e szerv tagja, vezető beosztású alkalmazott- ja vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbí- zottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyon- tárgy megvalósítása, illetőleg kezelése, jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
8.2. A 8.1. pont a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is vonatkozik.
9. A biztosító megtérítési igénye
9.1. Ha a biztosító a kárt megtérítette, őt ille- tik meg azok a jogok, amelyek a biztosí- tottat illették meg a kárért felelős sze- méllyel szemben. A biztosító visszkere- setének érvényesítéséhez a biztosított minden elvárható támogatást köteles megadni.
9.2. Ha a biztosító a kárt megtérítette, a bizto- sított köteles a kárral kapcsolatosan hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a kifizetett kártérítési összeg erejéig a biz- tosítónak nyolc napon belül befizetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást ad- ni. Ha a biztosító a kárnak csak egy részét térítette meg, a biztosított ezen kötelezett- sége csak a tényleges kárt meghaladó ösz- szegre áll fenn.
II. fejezet
Felelősségbiztosítási feltételek
1. A biztosítási esemény
A biztosító a szerződésben meghatározott módon és mértékben megtéríti a biztosí- tott helyett azokat a személysérüléses és dologi károkat, amelyeket a biztosított a biztosítás tárgyát képező építési/szerelési tevékenység során a jelen szerződés alap- xxx biztosítottnak nem minősülő harma- dik személynek szerződésen kívül oko- zott, és amelyekért a magyar jog szabá- lyai szerint felelősséggel tartozik.
2. A kockázatviselés tartama és hatálya
2.1. A biztosító kockázatviselése a kockázat- viselés ideje alatt okozott és bekövetke- zett károkra terjed ki.
Jelen szerződés alapján a biztosító a kivi- telezési szerződésben meghatározott hely- színen vagy annak közvetlen közelében, Magyarország területén okozott és bekö- vetkezett károkat téríti meg.
A biztosító kockázatviselése szempontjá- ból a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek időpontja a károsodás bekövetkezte.
2.2. Több, azonos okból bekövetkezett, idő- ben összefüggő káresemény egy biztosí- tási eseménynek minősül.
3. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk
A biztosító az Általános rendelkezések 2. pontjában meghatározott általános kizárásokon kívül nem téríti meg:
a) az I. fejezet (vagyonbiztosítási feltéte- lek) alapján biztosított vagy biztosítha- tó vagyontárgyak károsodása folytán felmerült megvalósítási, ismételt meg- valósítási, javítási vagy pótlási költsé- geket;
b) a tárgyakban, talajban, épületekben vibráció, rezgés vagy a teherhordó elemek eltávolítása, meggyengítése, megépítésének elmulasztása miatt be- következő valamint az ezekre vissza- vezethető károkat;
c) azokat a károkat, amelyeket a biztosí- tási szerződés I. fejezete (vagyonbizto- sítási feltételek) szerint részben vagy
teljes egészében fedezetbe vett léte- sítmény kivitelezésében résztvevő biz- tosított gazdálkodó szervezet vagy bármely egyéb cég munkavállalóinak vagy foglalkoztatottjainak, illetőleg ezek családtagjainak személyi sérülé- ses balesete miatt érvényesítettek;
d) azokat a károkat, amelyek a biztosítási szerződés I. fejezete (vagyonbiztosítá- si feltételek) szerint részben vagy tel- jes egészében fedezetbe vett létesít- mény kivitelezésében résztvevő bizto- sított gazdálkodó szervezet vagy bár- mely egyéb cég munkavállalóinak vagy foglalkoztatottjainak a tulajdoná- ban vagy felelős őrizetében levő vagyontárgyakban keletkeztek;
e) a forgalmi engedéllyel rendelkező közúti közlekedési eszközök, vízi- és légi járművek által okozott károkat;
f) a környezetvédelmi jogszabályok és előírások megsértése miatt okozott ká- rokat;
g) a környezetszennyezéssel okozott ká- rokat, kivéve, ha a kár váratlanul, előre nem láthatóan, baleseti jelleggel kö- vetkezett be.
A biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki:
a) a fuvarozói minőségben okozott ká- rokra;
b) a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítással fedezett károk- ra;
c) az elmaradt vagyoni előnyre (tervezett nyereség, elmaradt haszon, termelés- kiesés, elmaradt magtakarítás, egyéb veszteség);
d) kötbér, bírság, más büntető jellegű költségekre;
e) a munkabaleset miatti munkáltatói fe- lelősségből, illetőleg az egyéb szerve- zett munkavégzés keretében természe- tes személy(ek) foglalkoztatásából eredő olyan károkra, amelyek káro- sultjai a biztosított munkavállalói vagy foglalkoztatottjai;
Jelen feltételek szempontjából egyéb
szervezett munkavégzésnek minősül a közszolgálati, illetőleg közalkalmazot- ti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogvi- szonyban, tanulói és hallgatói jogvi- szonyban a gyakorlati képzés során, büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként) végzett munka, továbbá a közigazgatá- si határozat alapján, a fegyveres erők, fegyveres testületek, a hivatásos állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság és más rendészeti szervek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka.
f) a jogszabályban meghatározott fele- lősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kár- igényekre.
4. A biztosítási összeg, a kártérítés szabályai, az önrészesedés
4.1. A biztosítási összeg a biztosítási szerző- désben (ajánlaton, adatközlőn) biztosítási eseményenként, illetőleg a biztosítás tel- jes időtartamára kárcsoportonként (sze- mélyi sérüléses kár, dologi kár) meghatá- rozott összeg, amely a biztosító szolgálta- tásának felső határát jelenti.
4.2. A biztosító a károsult kárát és a kár érvé- nyesítésével kapcsolatban felmerült költ- ségeket az egy biztosítási eseményre meghatározott biztosítási összeghatárig téríti meg az önrészesedés figyelembe vé- telével.
A biztosítónak a teljes biztosítási időtar- tamra vonatkozó teljesítési kötelezettsége azonban – a biztosítási események számá- tól függetlenül – nem haladhatja meg a szerződésben a biztosítási időtartamra meghatározott biztosítási összeget.
4.3. A biztosított minden egyes biztosítási esemény teljes kárösszegéből maga viseli a szerződésben meghatározott mértékű önrészesedést.
4.4. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolat- ban több károsult megalapozott kárigé-
nyeinek együttes összege meghaladja a káreseményenkénti biztosítási összegha- tárt, akkor az egyes károk megtérítése olyan arányban történik, amilyen arány- ban a káreseményenkénti összeghatár aránylik a kárigények együttes összegé- hez.
Ha a biztosítási esemény folytán a károk- ra meghatározott káreseményenkénti ösz- szeg kimerül, a biztosítási összeg felosz- tásakor figyelembe nem vett károsult ki- zárólag akkor érvényesíthet kárigényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róha- tó okból figyelmen kívül hagyta. Ebben az esetben a kárt – a többi károsult szá- mára a módosítást kiváltó igény figye- lembe vételét megelőzően utoljára kiala- kított felosztás alapján megállapított kár- térítési részarányos csökkentésével – olyan arányban kell a meghatározott biz- tosítási összeg újrafelosztásával megtérí- teni, amilyen arányban a károsult a bizto- sítási összeg felosztásakor abból része- sedhetett volna.
Ha egy vagy több károsult kártérítési igé- nye a biztosítási összeg felosztásakor fi- gyelembe vetthez képest csökken, a biz- tosítási összeget a károsultak között újra fel kell osztani.
4.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén a biz- tosító a folyósítandó kártérítés mértékét a biztosítási összeg figyelembe vételével határozza meg. Ha a jövőben várható já- radék kifizetések névértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összeg- ből rendelkezésre álló összegnél, a bizto- sító a járadékot arányosan csökkenti.
5. A járadék tőkésítésének és a tőkeér- ték megállapításának szabályai
5.1. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a ká- rosult kezdeményezheti a járadék egyösz- szegű megváltását (tőkésítését). A járadék egyösszegű megváltására csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a károsult elfogadja.
A biztosító az egyösszegű megváltás ösz- szegét a Központi Statisztikai Hivatal ál- tal kiadott 1990. évi halandósági tábla alapján 5,5%-os technikai kamatláb al-
kalmazásával állapítja meg a szerződés- ben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg figyelembevéte- lével.
5.2. A károsult kártérítési igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti.
A biztosított a biztosítási szerződés alap- ján a biztosítóval szemben fennálló jogait a károsultra nem engedményezheti.
A megállapított kártérítési összeget a biz- tosító a károsultnak fizeti ki. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosí- tó az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.
6. A biztosító visszakövetelési joga
6.1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gon- datlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
6.2. A jelen szerződés szerint súlyosan gon- datlan károkozásnak minősül, ha a bizto- sított:
• hatósági engedélyhez kötött tevékeny- séget engedély nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányában végzett,
• jogszabályban, egyéb előírásban meg- határozott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte a tevékenységét,
• a kárt ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt, illetőleg ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezé- sekor közrehatott,
• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási, baleset- védelmi szabályok súlyos megsértésé- vel okozta, illetőleg ezen szabályok ismétlődő vagy folyamatos megsérté- sével idézte elő.