ÉPÍTÉS- ÉS SZERELÉSBIZTOSÍTÁS

A Groupama Garancia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) az Építés- és Szerelésbiztosítás Feltételei alapján kötött biztosítási szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy – a feltételekben részletezett módon és mértékben – megtéríti a biztosított részére a biztosítási szerződésben felsorolt biztosított vagyontárgyakban a feltételek VII. fejezete (dologi károk) szerinti biztosítási események bekövetkezése miatt a kockázatviselés helyén keletkezett károkat, valamint – a meghatározott különdíj megfizetése esetén – a VIII. fejezet (felelősségbiztosítás) hatálya alá eső kártérítési igényeket.

A jelen feltételek, az ezt kiegészítő feltételek és záradékok alapján létrejött szerződésekre a biztosító Vagyonbiztosítási Általános Szerződési Feltételei (VÁSZF) rendelkezéseit alkalmazni kell. Ha jelen feltétel valamely kérdésben a VÁSZF rendelkezéseitől eltér, akkor

– amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor a feltételt és a VÁSZF-et értelemszerűen együttesen kell alkalmazni;

– amennyiben a XXXXX és a feltétel eltérő rendelkezései egymást kizárják, a feltétel rendelkezéseit kell alkalmazni.

I. BIZTOSÍTOTTAK KÖRE

Jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződés keretei között biztosítottnak minősül:

a) az építtető (beruházó) valamint

b) a biztosított építkezésben résztvevő építési vállalkozó (kivitelező) és

c) az alvállalkozók,

amennyiben mindezek a személyek a meglévő vállalkozási szerződés alapján a feltételek szerinti biztosítási események által okozott károkat a magyar jog szerint viselni tartoznak vagy gazdaságilag ténylegesen viselniük kell, továbbá, ha a biztosítási szerződésben biztosítottként megnevezésre kerültek.

II. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK (BIZTOSÍTÁSI FEDEZET TÁRGYA)

1. Jelen feltételek alapján a következő vagyontárgyak és költségek biztosíthatók:

a) építési/szerelési teljesítés (építési/szerelési vállalkozó összes szerződés szerinti teljesítése), beleértve

- az építési terület előkészítő munkálatait, mint a földkitermelés és tereprendezés;

- segédépítmények, mint pl. ideiglenes elterelő csatornák és védőgátak építése;

- valamennyi, az építési/szerelési helyszínen tárolt, a biztosított objektum kivitelezéséhez szükséges – beépítésre kerülő

– anyagot, gépet, berendezést, előre gyártott szerkezetet.

Az alvállalkozók teljesítése is biztosítottnak minősül, amennyiben az előzőekre meghatározott biztosítási összeg a biztosítani kívánt alvállalkozók teljesítését is tartalmazza, illetve ha ezen felül az alvállalkozók teljesítéseit külön összeggel tüntetik fel.

b) építéshelyszíni berendezések és segédszerkezetek: mint pl. szállásépületek, raktárszínek, előkészítő berendezések, állványzatok, zsaluzatok, víztelenítés berendezései, elektromos és vízellátó berendezések, kézi szerszámok, megmunkáló gépek.

A szállásépületek, raktárszínek az építési területen belül csak akkor biztosíthatók, ha az elmúlt 20 évben észlelt maximális vízszint felett helyezkednek el, egymástól legalább 50 m-re vannak vagy egymástól tűzgátló fallal vannak elválasztva.

c) építőgépek: mint pl. földmunkagépek, emelő- és rakodógépek, daruk, rendszám nélküli járművek, melyek lehetnek a biztosított tulajdonát képező vagy a tulajdonjog fenntartása mellett részére átadott (bérelt, lízingelt) építőgépek, gépek, berendezések.

d) a 119. számú záradék alapján a meglévő épületek (építmények), amelyeken vagy amelyek mellett a létesítés történik és amelyek a biztosított őrzése vagy felügyelete alá tartoznak. Idegen tulajdon, mely nem képezi a munka tárgyát, a 120. számú záradék és a felelősségbiztosítás keretében biztosítható.

e) a kár enyhítésével valamint a kár helyének és okának feltárásával, mértékének meghatározásával illetve ezen intézkedések során keletkezett (okozott) további károk helyreállításával kapcsolatos költségek, amelyekre a biztosító kockázatviselése külön díj megfizetése nélkül kiterjed a biztosítási időszak alatt az építési/szerelési teljesítés 5 %-áig, de maximum 10 millió Ft-ig. Ennél magasabb kártérítési limitre illetve a kárenyhítéstől független romeltakarításra és helyreállításra külön megállapodás alapján, külön díjért köthető biztosítás.

f) A 006. záradék szerinti külön megállapodás esetén biztosítottak az éjszakai vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felmerült túlóra költségek, expressz és speciális szállítások fuvardíjai valamint a légi szállítások többletköltségei.

2. Az 1. pontban részletezett vagyontárgyak és költségek közül a biztosító kockázatviselése csak azokra terjed ki, amelyek a biztosítási szerződésben tételesen felsorolásra kerülnek, és amelyekre biztosítási összeg került meghatározásra.

3. Idegen tulajdon, mely nem képezi a kivitelezés tárgyát és melyekben az építéssel vagy szereléssel kapcsolatosan keletkezett kárért a biztosított felelősséggel tartozik, a felelősségbiztosítás keretében biztosítható.

III. A KOCKÁZATVISELÉS HELYE

1. A kockázatviselés helye a biztosítási szerződésben megjelölt építési terület, beleértve az ezen belüli szállítási útvonalakat is. Egy biztosított építési helytől vagy helyhez vezető, illetve különböző helyen levő biztosított építési területek közötti útvonalak nem tartoznak a kockázatviselés helyéhez.

ÉPÍTÉS- ÉS SZERELÉSBIZTOSÍTÁS

2. Amennyiben egy biztosított épület, építmény részben vagy egészben előre gyártott szerkezetekből készül, és ezeket a szerkezeteket egy biztosított vállalkozó – ezen épülethez, építményhez készült – egyedi tervek szerint gyártja, akkor a gyártóüzem területe – külön megállapodás esetén – a kockázatviselés helyének kiegészítő része. A biztosítási fedezet csak azon szerkezeti elemekre terjed ki, amelyek a biztosított létesítéshez készülnek. A biztosító azonban nem téríti meg a szerkezeti elemek gyártása során vagy a hibás gyártási technológia miatt bekövetkező károkat, így különösen a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény hatálya alá tartozó károkat.

IV. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉNEK KEZDETE ÉS LEJÁRATA

1. A biztosító kockázatviselésének kezdete – feltéve, ha addig az időpontig a biztosítási díj, illetve annak meghatározott részlete megfizetésre kerül – az építési és/vagy szerelési munka megkezdésének időpontja, illetve a biztosított vagyontárgyaknak a kockázatviselés helyén történő kirakodásának befejezési időpontja. Ez utóbbi azonban legfeljebb 90 nappal előzheti meg a létesítés megkezdésének időpontját.

2. A biztosító kockázatviselése az építési és/vagy szerelési munka átvételéig vagy a próbaüzem befejezéséig tart attól függően, hogy ezek közül melyikre kerül hamarabb sor. A próbaüzem időtartama alatt – külön megállapodás hiányában – a biztosító kockázatviselése a próbaüzem kezdetétől számított 30 napot nem haladja meg. A próbaüzem fedezete a 100. záradék (Próbaüzemi időszak meghosszabbítása) alkalmazásával meghosszabbítható.

3. A biztosító kockázatviselésének lejárati időpontját a biztosítási szerződésben rögzíteni kell. Amennyiben a létesítés ez időpontig nem fejezhető be, a biztosított a lejáratot megelőző 60 napig írásban kérheti annak módosítását. A biztosító a kézhezvételt követő 15 napon belül nyilatkozik a szerződés módosításáról. Amennyiben a módosítást a biztosító nem fogadja el, a szerződés az eredetileg megállapított időpontig marad érvényben.

4. A biztosítási fedezet kiterjeszthető a karbantartási időszakra a 003. (Karbantartási munkák fedezete), vagy 004. (Karbantartási munkák kiterjesztett fedezete) záradéknak megfelelően, legfeljebb a biztosítási szerződésben külön rögzített időtartamra.

5. Amennyiben a biztosított létesítmény, objektum egy részét (épületrészt, építményrészt, építményt), egy vagy több berendezését (gépet) kipróbálnak és/vagy üzembe helyeznek illetve átvesznek, a biztosító kockázatviselése ezekre a vagyontárgyakra megszűnik, azonban a többi részre a biztosítás továbbra is érvényben marad. A részátadással átadott vagy üzembe helyezett részekre a 116. záradék (Részátadással átadott vagy üzembe helyezett létesítményrészek fedezete) alkalmazásával a fedezet továbbra is fenntartható.

6. A nem új állapotban felhasznált, beépített vagyontárgyakra (szerkezeti egységekre, épületgépészeti berendezésekre, gépekre, stb.) a biztosító kockázatviselése a 2. pont rendelkezéseitől eltérően ezek próbaüzemének megkezdésekor megszűnik.

7. Megkezdett létesítések biztosítása esetén a biztosító a biztosítási szerződés megkötésekor külön feltételekben korlátozhatja a biztosítási fedezetet, a kockázatviselés tartamát és a biztosítási szolgáltatás mértékét.

8. A felelősségbiztosításra vonatkozóan a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés tartama alatt okozott, bekövetkezett és az elévülési időn belül bejelentett káreseményekre terjed ki. Elévülési idő: a káresemény bekövetkezési időpontjától számított egy év.

V. BIZTOSÍTÁSI ÉRTÉK, BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

1. A biztosítási szerződésben a vagyoncsoportokra (biztosítási tételek) illetve vagyontárgyakra meghatározott biztosítási összegeknek meg kell felelnie azok értékének (biztosítási érték), kivéve az első kockázatra biztosított tételeket, melyeknél a biztosítási értéktől független a biztosítási összeg.

2. A biztosítási összegek meghatározásánál a következő értékeket kell figyelembe venni:

a) az építési/szerelési teljesítések (II.1.a) szerint) esetén a vállalkozási szerződésben rögzített vállalási összeget, az építtető által szállított anyagok és részegységek esetén azok szerződéskötéskori újrabeszerzési értékét illetve újraelőállítási költségét;

b) az építéshelyszíni berendezések és segédszerkezetek (II.1.b) szerint) esetén azok szerződéskötéskori valóságos értékét;

c) az építőgépek (II.1.c) szerint) esetén azok szerződéskötéskori valóságos értékét, bérelt vagy lízingelt berendezések esetén a szerződés szerinti gépértéket, amely nem lehet magasabb, mint a vagyontárgy valóságos értéke;

d) a meglévő épületek, építmények (II.1.d) szerint) esetén azok valóságos értékétől független biztosítási összeget (első kockázat) kell meghatározni, melyen belül külön kell szerepeltetni a művészeti értéket képviselő vagyontárgyakra vonatkozó biztosítási összeget;

e) a kárenyhítéstől független, helyreállítással illetve romeltakarítással kapcsolatos többletköltségekre és/vagy a feltételekben meghatározott díjfizetés nélküli limitösszegen felüli fedezetre – a biztosított ilyen irányú II.1.e) pont szerinti igénye esetén – külön biztosítási összeget kell meghatározni;

3. Az általános forgalmi adót, amennyiben azt a biztosított nem igényelheti vissza az egyes tételek biztosítási összegének meghatározásakor, figyelembe kell venni.

4. Nem képezik a biztosítási fedezet tárgyát és a biztosítási összeg meghatározásánál nem vehetők figyelembe:

a) a telek vételi és kialakítási (bekerítési) költségei,

b) haszonbérleti díjak, szerződéskötési költségek, biztosítási költségek és illetékek.

5. A biztosító egyes kockázatok (földrengés, vihar, árvíz, áradás) esetében a biztosítási összegtől független kártérítési limitösszeget határozhat meg, amely a kártérítés felső határa káreseményenként vagy egy eseményre visszavezethető több kárnál (sorozatkár). A kártérítési limitösszeget a biztosítási szerződésben minden esetben rögzíteni kell.

6. Az olyan mértékű bér- és árváltozások esetén, amelyek az építési/szerelési teljesítések értékét módosítják, a biztosított kérheti az értékváltozásnak megfelelő biztosítási összeg módosítását. Ennek elfogadását a biztosító módosított kötvény kiadásával igazolja.

A bejelentés hiányában a biztosító az eredeti biztosítási összeg és a tényleges építési/szerelési teljesítések értékének arányában teljesíti szolgáltatását.

7. A felelősségbiztosítás esetében külön-külön kell meghatározni a személysérülésre és a tárgyrongálásra vonatkozó káreseményenkénti, illetve a biztosítási időszakra összesen vonatkozó biztosítási összegeket, melyekre a biztosító az első kockázati összegre vonatkozó szabályokat alkalmazza.

VI. BIZTOSÍTÁSI DÍJ

1. A biztosító a biztosítási díjat a teljes kockázatviselési időtartamra határozza meg.

2. A biztosítási díj a szerződéskötéskor, de legkésőbb a biztosított objektum kivitelezésének kezdetekor egy összegben esedékes.

3. A biztosítási díj részletekben történő fizetésében illetve a biztosító szerződés szerinti kockázatviselési időtartamának meghosszabbítása miatti díjban külön kell megállapodni.

A meghosszabbítás miatti díjat legalább 30 nappal az eredeti lejárati napot megelőzően kell megállapítani, hogy minden, abban az időpontban fennálló különleges körülményt figyelembe lehessen venni.

VII. DOLOGI KÁROK: BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS KIZÁRÁSOK

1. Biztosítási esemény minden olyan – az építési, szerelési tevékenység során bekövetkező – előre nem látható, véletlen és váratlan esemény, amely nem szerepel a kizárások fejezetében, és amelyek következtében az építési, szerelési teljesítésekben a kockázatviselés helyén megvalósuló vagy működtetett biztosított vagyontárgyakban (illetve azok bármely részében) oly mértékű károsodás – dologi kár – keletkezik, amely szükségessé teszi azok javítását, helyreállítását illetve pótlását.

2. A biztosító nem kötelezhető szolgáltatás teljesítésére a következőkben felsorolt események bekövetkezése esetén, még akkor sem, ha ezekkel összefüggésben (következményeként) a VII. fejezet szerinti biztosítási események valamelyike következik be:

a) harci cselekmények és háborús események bármelyik fajtája, továbbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései,

b) felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarás vagy elbocsátott munkások rendzavarása, politikai szervezetek megmozdulásai,

c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézer-sugárzásból eredő károk.

3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a következő eseményekre és károkra:

a) bármely következményi kárra, beleértve a kötbért, késedelem, illetve szerződésmegszűnés miatti veszteségeket, bírságot vagy egyéb büntető jellegű költséget valamint egyéb, a vállalkozói szerződésben rögzített kötelezettség (esztétikai megjelenítés, minőségi és teljesítmény követelmény stb.) nem teljesítéséből származó veszteséget, még akkor sem, ha a következményi károk egyébként térítésköteles kárra vezethetők vissza;

b) hibás tervezés miatti károkra, kivéve, ha erre írásbeli megállapodás jött létre, a 115. záradéknak megfelelően;

c) hibás anyagok vagy hibás kivitelezés újraelőállításának, pótlásának, javításának vagy átvételének költségeire; ezen kizárás csak a közvetlenül érintett részekre vonatkozik, de nem érvényes olyan veszteségekre vagy károkra, melyek jól kivitelezett részekben hibás anyagok vagy hibás kivitelezés miatt következnek be;

d) a normális időjárási viszonyok és a használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódásokra, tönkremenetelre, korróziós vagy oxidációs folyamatokból származó károkra és értékcsökkenésre;

e) építéshelyszíni berendezésekben és építőgépekben azok belső – mechanikus és/vagy elektromos – üzemzavarai miatt bekövetkező károkra;

f) kézi szerszámok, megmunkáló gépek, építéshelyszíni berendezések és segédszerkezetek törési, elveszési káraira;

g) lopás miatti károkra, kivéve, ha az eltulajdonítás szilárd falazatú, megfelelően lezárt épületből vagy annak helyiségéből erőszakos módon történt;

h) kötelező gépjármű felelősségbiztosítással rendelkező járművek által okozott károkra;

i) akták, rajzok számítások, iratok, pénz, bélyeg, okmányok, kötelezvények, bankjegyek, értékpapírok és csekkek megsemmisülése vagy sérülése miatti károkra;

j) olyan veszteségekre és károkra, melyek csupán leltározáskor derülnek ki;

k) a kockázatviselés helyén kívüli szállításokkal – beleértve a ki- és berakodást is – összefüggésben keletkező károkra, még akkor sem, ha a kár a kockázatviselés helyén keletkezik.

VIII. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

1. A biztosítási fedezet az alábbi, azon kártérítési kötelezettségek megtérítésére terjed ki, amelyekért a biztosított(ak) a magyar jog szabályai szerint felelős(ek):

- a harmadik személy személyi sérülése;

- harmadik személynek baleseti jelleggel okozott dologi kára,

amennyiben ezek a balesetek közvetlen okozati összefüggésben állnak a biztosított építési és/vagy szerelési munkák elvégzésével, és a biztosítási időszak alatt történnek.

2. A biztosító az 1. pont alatti kártérítési igény esetén a biztosított illetve a károsult részére megtéríti:

a) xxxxx ügyek azon költségeit és kiadásait, amelyek a biztosítottat terhelik;

b) valamennyi olyan költséget és kiadást, melyhez a biztosító előzetesen írásban hozzájárult.

A biztosító fizetési kötelezettsége az 1. pont és a 2 a.) és b.) pontok vonatkozásában együttesen kizárólag a biztosítási szerződésben megjelölt, a felelősségbiztosításra vonatkozó biztosítási összeg(ek) erejéig terjed.

3. A biztosító külön megállapodás esetén a felelősségbiztosítási fedezetet kiterjeszti a biztosítási szerződésben felsorolt (az l. fejezet szerinti) biztosítottak egymásnak okozott káraira. Ebben az esetben a biztosítási feltételek a 002. Keresztfelelősségi záradékkal egészülnek ki.

4. A biztosító nem kötelezhető szolgáltatás teljesítésére a következőkben felsorolt események bekövetkezése esetén, még akkor sem, ha ezekkel összefüggésben (következményeként) a VIII. fejezet szerinti biztosítási események valamelyike következik be:

a) harci cselekmények és háborús események bármelyik fajtája továbbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései,

b) felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarás vagy elbocsátott munkások rendzavarása, politikai szervezetek megmozdulásai,

c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból továbbá ionizáló és lézer sugárzásból eredő károk.

5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a következő eseményekre és károkra:

a) épületekben, vagyontárgyakban, talajban a vibráció, a teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése miatt bekövetkező károkra, illetve ezen károkból fakadó vagy arra visszavezethető személyi, illetve dologi károkra, kivéve,

ha ezek fedezetére írásbeli megállapodás jött létre; külön megállapodás esetén a biztosítási feltételek a 120. záradékkal (Rezgések valamint alátámasztások elmozdulása vagy gyengülése) egészülnek ki;

b) a földterületekben, tereprendezésben, terményekben, erdőkben és/vagy egyéb növényi kultúrákban okozott károkra, amennyiben azok a szerződéses munkákkal közvetlenül összefüggnek;

c) a környezetvédelmi jogszabályok és előírások megsértése miatt okozott károkra;

d) a biztosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy az építkezésben résztvevő más cég alkalmazottainak, dolgozóinak személyi sérülése, vagy halálos kimenetelű balesete miatt támasztott kártérítési igényekre. Amennyiben a 002. záradék (Keresztfelelősség) alkalmazása esetén a fenti személyek külön-külön biztosítottnak minősülnek, úgy a biztosító kártérítési kötelezettsége a biztosítási szerződésben foglaltak figyelembevételével a nem-munkáltató cég felelősségének mértékében kerül megállapításra.

e) olyan vagyontárgyak elveszése vagy a bennük keletkezett károk miatt támasztott kártérítési igényekre, melyek a biztosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy az építkezésben résztvevő más cégeknek, ezek alkalmazottainak, dolgozóinak tulajdonát képezik illetve ezek felügyelete, megőrzése vagy ellenőrzése alatt állnak, kivéve, ha a 002. Keresztfelelősségi záradék alkalmazásra került és emiatt fenti személyek külön-külön biztosítottnak minősülnek;

f) a biztosított által vagy érdekében üzemeltetett vízi járművek, repülőgépek (repülő szerkezetek), valamint kötelező gépjármű felelősségbiztosítás alapján fedezetbe vonható járművek által okozott balesetek miatti kártérítési igényekre;

g) a biztosított jogszabályban rögzített felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségén alapuló károkra.

6. A biztosított a biztosító hozzájárulása nélkül kártérítési igényt nem ismerhet el, egyezséget nem köthet, kártérítést nem fizethet. A biztosított esetleges kötelezettségvállalása vagy teljesítése a biztosítóra nézve semmiféle kötelezettséget nem jelent. A biztosított és a károsult egyezsége csak akkor hatályos a biztosítóval szemben, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

IX. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSAI

1. A biztosító szolgáltatásának felső határát a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt építményekre/vagyontárgyakra valamint a felelősségbiztosításra és a záradékokra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegek képezik.

2. A biztosított vagyontárgyak (építési és/vagy szerelési teljesítések, illetve az ezekhez használt vagyontárgyak) javítással, a károsodott részek pótlásával helyreállítható kárai esetén a biztosító a káridőponti helyreállítási költséget téríti meg.

Az építési, és/vagy szerelési teljesítések esetén a helyreállítási költségek a káresemény időpontjában érvényes azon szükséges, igazolt költségek összege, melyek a káridőponti állapotnak megfelelő állapot helyreállításához szükségesek.

Egyéb vagyontárgyak esetén a helyreállítási költségek azon szükséges, igazolt költségek, melyek a vagyontárgyak káridőponti állapotának megfelelő helyreállításhoz szükségesek.

A biztosító az elfogadott helyreállítási költségekből mindig levonja:

a) a biztosított vagyontárgy kora és elhasználódása (avulása) következtében fellépő értékcsökkenést;

b) az esetleges maradványértéket;

c) az önrészesedést.

3. A biztosított vagyontárgyak (építési és/vagy szerelési teljesítések, illetve az ezekhez használt vagyontárgyak) teljes (totál) kára vagy elveszése esetén a biztosító azok káridőponti értékét téríti meg.

Teljes (totál) a kár, ha a helyreállítási költségek az építési és/vagy szerelési teljesítésekre a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget, egyéb biztosított vagyontárgy esetén a káridőponti (avult) értéket elérik, vagy azt meghaladják.

Káridőponti (avult) érték: a vagyontárgyaknak a kár időpontjában megállapítható új értéke, csökkentve a használtságuknak megfelelő műszaki avulás összegével.

A biztosító az elfogadott kártérítési összegből levonja:

a) az esetleges maradványértéket;

b) az önrészesedést.

4. Az első kockázatra biztosított tételek esetén a biztosító az első kockázat összegén belül a vagyontárgyak káridőponti állapotának eléréséhez szükséges helyreállítási költségeket illetve a káresettel kapcsolatban ténylegesen felmerült, számlával igazolt költségeket téríti meg.

5. A felelősségbiztosítás fedezetébe tartozó károk térítése:

a) a biztosító a harmadik személy(ek) vagyonában bekövetkezett kárt vagy veszteséget káridőponti (avult) értéken téríti meg, legfeljebb a szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig;

b) személysérüléses károk esetén a biztosító kártérítése a magyar jog szabályai szerint történik, legfeljebb azonban a szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig.

A biztosító az a) és/vagy b) pontok szerint megállapított kárösszegből a szerződés szerinti önrészesedés összegét levonja.

A biztosító a megállapított kártérítés összegét csak abban az esetben köteles a biztosítottnak kifizetni, ha az a károsult követelését kiegyenlítette, egyéb esetben a biztosító a károsultnak fizeti ki a kártérítés összegét.

6. A biztosító csak a 006. záradék alapján létrejött külön megállapodás esetén téríti meg a javítással (helyreállítással), valamint pótlással kapcsolatban felmerült, a következőkben felsorolt többletköltségeket:

a) éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felmerült túlóra költségei;

b) expressz és speciális szállítások fuvardíjai;

c) légi szállítások többletköltségei.

7. Ha a helyreállítás illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító csak az eredeti állapot helyreállításának

számított (becsült) költségeit téríti meg a 2. és a 3. pontokban meghatározottak szerint.

8. A káreset utáni ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak annyiban vállalja, amennyiben az a végleges helyreállítás részét képezi és nem növeli annak költségeit, kivéve a kárenyhítés körébe tartozó költségeket.

9. Amennyiben egy nyilvánvalóan javításra szoruló károsodott vagyontárgyat – végleges vagy a biztosító hozzájárulása esetén ideiglenes – helyreállítás nélkül tovább használnak, a biztosító egy további kár esetén csak a vagyontárgy azon kárait téríti meg, melyek nincsenek összefüggésben a javítás elmulasztásával.

10. A biztosító a káreseménnyel kapcsolatban a következő többletköltségeket téríti meg:

a) a kárenyhítéstől független, helyreállítással illetve romeltakarítással kapcsolatos költségnek minősül a szerződő (biztosított) azon indokolt költsége, amely térítésköteles káresemény következtében merül fel annak érdekében, hogy a káresemény helyszínét rendbe hozzák, beleértve az ezzel kapcsolatos, szükséges:

- a biztosított vagyontárgyakon végzett bontási munkákat;

- az elszállítási munkákat;

- esetleges indokolt szakértői költségeket.

b) a kár mértékének meghatározásával, helyének, okának feltárásával kapcsolatos, illetve ezen intézkedések során felmerülő további költségek.

c) kárenyhítési költségek: a szerződő (biztosított) indokolt költsége, amely egy elvileg térítésköteles káresemény bekövetkezése során merül fel, mivel közvetlen és gyors intézkedéseket tettek a kár megakadályozása vagy csökkentése érdekében. A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

A fenti költségek a.), b.), c.) pontok vonatkozásában a biztosító kártérítési kötelezettsége a szerződésben rögzített biztosítási összegig terjed, de a b.), c.) pontok vonatkozásában automatikusan fennáll a biztosító kártérítési kötelezettsége az V. 2. pontja szerint meghatározott építési/szerelési teljesítés összegének 5 %-áig, de maximum 10 millió Ft-ig.

11. A biztosító az általános forgalmi adót abban az esetben fizeti meg:

- ha a biztosítottnak a helyreállítással, pótlással kapcsolatban általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége van,

- és ha a biztosított az általános forgalmi adót nem igényelheti vissza.

12. A biztosító a biztosítási szerződés egyes tételeire meghatározott önrészesedés összegével a megállapított kártérítési összeget csökkenti. A szerződés hatálya alatt ugyanazon okból bekövetkezett több káresemény esetén (sorozatkár) az önrészesedés csak egyszer kerül levonásra.

13. Amennyiben a kárrendezés során megállapítást nyer, hogy a biztosítási szerződésben az egyes biztosítási tételekre meghatározott biztosítási összegek nem érik el ezen tételek káridőponti biztosítási értékét (alulbiztosítás), a biztosító a keletkezett kárt a biztosítási összeg és a tényleges érték arányában téríti meg. Az alulbiztosítás tényét az egyes biztosítási tételekre külön-külön kell meghatározni.

14. A biztosító a megállapított szolgáltatási összeget a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül forintban fizeti meg. Ha a szerződő (biztosított) igazoló okiratot (hatósági bizonyítványt, határozatot stb.) tartozik bemutatni, úgy a 15 napos határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó okirat a biztosítóhoz beérkezik.

A biztosító elhalasztja, illetve felfüggeszti a kifizetést, ha a kárigény jogalapja vagy összegszerűsége nem kellően tisztázott. Ilyen esetben a 15 napos teljesítési határidőt a vitás kérdések tisztázódásának napjától kell számítani.

15. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy biztosítási esemény történt és a jogalap tisztázott, a biztosított kérésére a biztosító a várható szolgáltatási összeg 80 %-áig kárelőleget folyósíthat.

X. A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE ESETÉN

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosított kötelezettségei a következők:

a) a káresemény bekövetkezése illetve arról való tudomás szerzése esetén (a kárról történt értesülése után) azt haladéktalanul, de legkésőbb 2 napon belül – munkaszüneti vagy pihenőnap közbejötte esetén az azt követő munkanapon – a biztosítónak be kell jelentenie;

b) tőle telhetően gondoskodni kell a kár enyhítéséről és a további kár elhárításáról, mely intézkedések során követnie kell a biztosító útmutatásait, előírásait (kivéve, ha a biztosító hibájából az útmutatások, előírások nem voltak beszerezhetők);

c) lehetővé kell tennie a biztosító, illetve annak megbízottja és szakértője számára minden olyan vizsgálatot, amely a kár okára és nagyságára valamint a biztosítási szolgáltatás mértékének meghatározására vonatkozik;

d) a kárügy vizsgálata során a biztosító részére minden írásbeli és szóbeli felvilágosítást a valóságnak megfelelően és teljes körűen kell megadnia.

XI. SZAKÉRTŐI ELJÁRÁS

1. Biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított és a biztosító közösen és egymás írásbeli értesítése mellett külön-külön is szakértőt vagy szakértői szervezetet kérhetnek fel szakvélemény elkészítésére a keletkezett kár okának, időpontjának, lefolyásának, okozati összefüggéseinek és mértékének megállapítására.

2. Amennyiben a független szakértő vagy szakértői szervezet véleményét a felek valamelyike nem fogadja el, jogosult az illetékes bíróságnál eljárást kezdeményezni.

3. A szakvélemény költségeit az a fél viseli, aki a szakértőnek vagy szakértői szervezetnek megbízást adott annak elkészítésére. Közös felkérés esetén a felmerülő költségeket a megbízók fele-fele arányban viselik, kivéve, ha a bíróság a költségek megosztásáról másképpen dönt.

XII. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG VÁLTOZÁSA KÁRESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE UTÁN

1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeggel a biztosítási összeget nem csökkenti. Kivételt képeznek az első kockázatra és a felelősségbiztosításra meghatározott biztosítási összegek, melyeknél a biztosító a kifizetett kártérítési összeggel csökkenti a biztosítási összeget.

2. Az első kockázatra meghatározott biztosítási tételek esetén, ha a szerződő (biztosított) a kifizetett kártérítési összegnek megfelelő biztosítási díjat a káresemény bekövetkezése után – de egy további kár bekövetkezése előtt – megfizeti, a biztosító kockázatviselése – a díjnak a biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 0 órájától – az egyes tételekre eredetileg meghatározott biztosítási összegig terjed.

XIII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE, VISSZKERESETI JOGA

1. A biztosító mentesül a VII. fejezet (dologi károk) szerinti biztosítási események miatti károk – ide értve az ezek miatti többletköltségeket is – megtérítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított (több esetében arányosan) illetve a szerződő fél vagy ezek közvetlen hozzátartozója,

b) a biztosított vezetője(i), a biztosított vagyontárgyak kezelésével együttjáró munkakört betöltő tagja(i), vagy szerve(i)

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták

2. A biztosító a felelősségbiztosítás (VIII. fejezet és/vagy kiegészítő záradékok szerint) alapján kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt az 1. a) és b) pontokban meghatározottak bármelyike jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

3. Jelen feltételek alapján súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha:

a) e tényt a bíróság határozatával megállapította,

b) engedély nélkül vagy hatáskör, feladatkör túllépésével végzett tevékenység során, ezek miatt keletkezett kár,

c) jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és/vagy tárgyi feltételek hiányában folytatott tevékenység során, ezek miatt keletkezett kár,

d) a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsértésével okozták,

e) a kárt súlyosan ittas vagy kábítószer hatása alatt lévő állapotban és ezzel az állapottal összefüggésben okozták,

f) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna,

g) a biztosítottat harmadik személy hivatalos úton a káresemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette és a káresemény ezek után, a szükséges intézkedések hiányában következett be.

4. A biztosító az 1. és 2. pontokban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetében is alkalmazza.

5. A mentesülés és a visszkereset szabályai nem alkalmazhatók, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

6. A biztosító fizetési kötelezettség alóli mentessége megállapítottnak tekinthető, ha az 1. a) és b) pontokban meghatározottak bármelyikét az okozott kár vagy a kártérítés megállapítása során elkövetett csalás vagy annak kísérlete miatt jogerősen büntetésre ítélték.

XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

1. Az Építés- és Szerelésbiztosítás Feltételeiben és az ehhez kapcsolódó kiegészítő feltételekben és/vagy záradékokban foglalt rendelkezéseket együttesen kell alkalmazni.

2. Ha a kiegészítő feltételek és/vagy záradékok valamely kérdésben jelen feltétel rendelkezéseitől eltérnek, akkor

a) amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a feltétel rendelkezéseivel, akkor a feltételt, a kiegészítő feltételt és/vagy záradékot értelemszerűen együttesen kell alkalmazni,

b) amennyiben a kiegészítő feltétel és/vagy záradék és a jelen feltétel eltérő rendelkezései egymást kizárják, a kiegészítő feltétel és/vagy záradék rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. Az Építés- és Szerelésbiztosítás (alapbiztosítás) bármelyik fél általi felmondása vagy egyéb okból történő megszűnése esetében valamennyi záradék az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg megszűnik. A záradék önállóan is felmondható, annak (azoknak) felmondása vagy bármely okból történő megszűnése az alapbiztosítás illetőleg az egyéb záradék(ok) hatályát nem érinti.

4. A jelen feltételben és az ezt kiegészítő záradékokban nem rögzített kérdésekben a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

002. Záradék: Keresztfelelősség

Jelen záradék szerint a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek és esetleges külön megállapodásainak, kizárásainak és záradékainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a feltüntetett pótdíjat megfizette, az Építés- és Szerelésbiztosítás Feltételei VIII. fejezete szerinti felelősségbiztosítási fedezet a biztosítási szerződésben megnevezett biztosítottakra úgy alkalmazandó, mintha mindegyik fél számára külön kötvényt állítottak volna ki.

Mindazonáltal ezen záradék alapján a biztosító nem fizet kártérítést:

- olyan vagyontárgyakban vagy teljesítésekben bekövetkező dologi károkért, melyeket a feltételek VII. (DOLOGI KÁROK) fejezete alapján biztosítottak vagy biztosíthattak volna;

- önrész alatti vagy felelősségi korlátozás miatt nem térítésköteles károkért;

- olyan alkalmazottak és dolgozók személyi sérülése és/vagy dologi kára miatt, akik munkaadói felelősségbiztosítás keretében biztosítottak vagy biztosíthatók lettek volna.

A biztosító teljes kártérítési kötelezettsége a biztosítottakkal szemben egy káreseménynél vagy egy okra visszavezethető sorozatkárnál a biztosítási szerződésben megjelölt, a felelősségbiztosításra vonatkozó kártérítési limit összegig terjed.

003. Záradék: Karbantartási munkák fedezete

A záradékban meghatározott karbantartási időszakra, melynek során azonban a biztosító csak azokat az építési teljesítésben keletkező károkat fedezi, amelyeket a biztosított építési vállalkozó(k) a szerződés szerint rá(juk) háruló karbantartási munkák teljesítése közben okoz(nak).

004. Záradék: Karbantartási munkák kiterjesztett fedezete

A záradékban meghatározott karbantartási időszakra, melynek során a biztosító azokat az építési teljesítésben keletkező károkat fedezi,

a) amelyeket a biztosított építési vállalkozó(k) a szerződés szerint rá(juk) háruló karbantartási munkák teljesítése közben okoz(nak);

b) amelyek a karbantartási időszak alatt lépnek fel, feltéve, hogy ezen károk kiváltó okai az építési, illetve a szerelési idő alatt, az átvételi bizonylat kiállítása előtt elkövetett hibákra vezethetők vissza.

005. Záradék: Építési és/vagy szerelési ütemtervtől való eltérés

1. Az építési és/vagy szerelési ütemterv és a hozzá kapcsolódó műszaki leírások a kötvény mellékletét alkotják.

2. A biztosító nem térít olyan veszteségeket és károkat amelyek az építési és/vagy szerelési ütemtervtől való eltérésből származnak vagy ezáltal súlyosbodnak, amennyiben az ütemtervtől való eltérés mértéke meghaladja a szerződésben meghatározott időtartamot.

006. Záradék: Túlórák, éjszaka vagy munkaszüneti napon végzett munkák, expressz fuvarok, légi szállítások többletköltségei

a) a túlórák, éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munkák,

b) expressz fuvarok,

b) légi szállítások

többletköltségeire, feltéve, hogy ezen költségek egy, a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező térítésköteles kár következtében válnak szükségessé.

A biztosító záradék szerinti kártérítési kötelezettsége a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegen belül, káreseményenként legfeljebb 25 %-a azon kártérítési összegnek, amelyet a biztosító ezen záradék hiányában fizetne.

009. Záradék: Földrengés károk kizárása

A biztosító nem térít olyan károkat, veszteségeket és felelősségi kárigényeket, amelyek közvetve vagy közvetlenül földrengés következményei vagy arra visszavezethetők.

010. Záradék: Árvíz vagy magas vízállás okozta károk kizárása

A biztosító nem térít olyan károkat, veszteségeket és felelősségi kárigényeket, amelyek közvetve vagy közvetlenül árvíz vagy magas vízállás következményei vagy arra visszavezethetők.

100. Záradék: Próbaüzemi időszak meghosszabbítása

A 30 napos próbaüzemi időszak után a szerződésben meghatározott lejárati időpontig, a meghosszabbított próbaüzem során bekövetkezett dologi károkra, veszteségekre és a felelősség körében okozott károkra.

102. Záradék: Föld alatti kábelek, csővezetékek és egyéb berendezések

1. A biztosító meglévő föld alatti kábelekben, csővezetékekben vagy más föld alatti berendezésekben keletkező károkért csak akkor fizet kártérítést, ha a biztosított a munkálatok megkezdése előtt az illetékes hatóságoknál ezek pontos helyzetéről felvilágosítást kér, és minden szükséges intézkedést megtesz, hogy a károkat megelőzze. Nem terjed ki a biztosítási fedezet földalatti kábelek, csővezetékek vagy más földalatti berendezések sérüléséből származó következményi károkra és kötbérekre.

2. A biztosító a megállapított kártérítési összegből az önrészesedés összegét minden esetben levonja a következők szerint:

a) olyan föld alatti berendezésekben bekövetkező károkért, melyek pontosan a helyszínrajzon vagy közműtérképen feltüntetett helyen találhatók, az önrészesedés mértéke a kifizetésre kerülő kárösszeg 20%-a, de minimum a szerződésben meghatározott összeg. (A kettő közül a nagyobb kerül levonásra.)

b) olyan föld alatti berendezésekben bekövetkező károk esetében, melyeket a helyszínrajzon vagy a közműtérképen pontatlanul tüntettek fel, az önrészesedés összege a szerződésben meghatározott összeg.

3. A biztosító a záradék szerinti károkat a biztosítási szerződésben, a felelősségbiztosításra meghatározott biztosítási összegen belül – mint kártérítési felső határ – téríti meg.

106. Záradék: Szakaszosan kivitelezett, nyomvonalas létesítmények

A biztosító a biztosítottnak csak akkor térít töltéseken, bevágásokon, árkokon és csatornákon, utakon és egyéb nyomvonalas létesítményeken keletkező vagy azok által közvetlenül vagy közvetve okozott károkat és felelősségi kárigényeket, ha ezen műtárgyak szakaszosan készülnek és az egyes szakaszok hossza az alább megadott hosszat nem haladja meg, a biztosított munkák készültségi fokától függetlenül.

A káreseményenként fizetendő kártérítés ezen szakaszok helyreállítási költségeire korlátozódik.

110. Záradék: Csapadékvíz, magas vízállás és árvíz elleni biztonsági intézkedések

A biztosító csak akkor térít csapadékvíz, magas vízállás és árvíz által közvetlenül vagy közvetve okozott károkat és felelősségi kárigényeket, ha a szóban forgó létesítmény tervezése és kivitelezése során a szükséges és elvárható biztonsági intézkedéseket megtették.

Kielégítő biztonsági intézkedés alatt az értendő, hogy az illetékes meteorológiai intézet által szolgáltatott, csapadékra, magas vízállásra és árvízre vonatkozó adatokat 10 évre visszamenőleg figyelembe vették.

A biztosító nem fizet kártérítést, ha a károk azért keletkeztek, mert a biztosított nem távolít el haladéktalanul akadályokat (homokot, fákat, hulladékot stb.) a szóban forgó létesítmény körül a szabad vízfolyás biztosítására.

111. Záradék: Földcsuszamlás utáni helyreállítás költségei

A biztosító nem fizet kártérítést:

a) a földcsuszamlás utáni helyreállítás költségeiért az eredetileg tervezett földmunkák költségein felül;

b) a töltések, és egyéb tereprendezéssel kialakított felületek eróziós kárainak helyreállításáért, ha a biztosított a kármegelőzéshez szükséges intézkedéseket nem tette meg időben.

112. Záradék: Tűzvédelmi intézkedésekre vonatkozó előírások

A biztosító a biztosítottnak csak akkor térít tűz és/vagy robbanás által közvetlenül vagy közvetve okozott károkat és felelősségi kárigényeket, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

1. Az építési helyszínen mindenkor a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásoknak megfelelő mennyiségű, üzemképes tűzoltó berendezés és oltóanyag van kéznél.

2. A tűzoltó berendezések használatára a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásoknak megfelelő számú dolgozót képeztek ki.

3. Amennyiben az építőanyagokat és a szerelési anyagokat a helyszínen kell tárolni, azokat úgy kell elkülönített tároló helyekre szétosztani, hogy az egy helyen tárolt érték az alább feltüntetett értéket ne haladja meg.

Az egyes tároló helyeket a tárolt anyagok tűzvédelmi besorolásának megfelelő távolságra kell telepíteni és az előírásoknak megfelelő falazattal kell elválasztani.

A gyúlékony anyagokat (pl. zsaluzóanyag, hulladék, stb.), különösen a tűz- és robbanásveszélyes anyagokat és gázokat, az építési és/vagy szerelési munkálatoktól valamint a hőt fejlesztő tevékenységektől távol kell tartani.

4. Hegesztésnél, forrasztásnál és más nyílt lánggal járó munkálatoknál a munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokat fokozott gondossággal kell betartani.

5. A próbaüzem kezdetére valamennyi, az üzem végleges állapotára előírt tűzoltó berendezést fel kell szerelni és üzemkész állapotba helyezni.

115. Záradék: Tervezési kockázat fedezete

a hibás tervezés miatt bekövetkező károkra.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki hibás tervezés és/vagy hibás kivitelezés, hibás anyagok miatt magukban a részegységekben bekövetkező károk, veszteségek pótlásának, javításának vagy elhárításának költségeire. Ezen kizárás azonban csak a közvetlenül érintett részekre vonatkozik, de nem érvényes olyan károkra, melyek jól kivitelezett részekben a hibásan tervezett egység miatt következnek be.

116. Záradék: Részátadással átadott vagy üzembe helyezett létesítményrészek fedezete

a részátadással már átadott vagy üzembe helyezett létesítményekben vagy azok részeiben bekövetkező károkra, ha azok a biztosított építési és/vagy szerelési munkákból származnak, és a biztosítási időszak alatt következnek be.

117. Záradék: Víz- és szennyvízvezetékek valamint egyéb föld alatti csővezetékek fektetése

1. A biztosító a biztosítottnak csak akkor téríti meg a csővezetékek, árkok és aknák elárasztásával, eliszaposodásával kapcsolatos károkat és felelősségi kárigényeket, ha

a) a csöveket a lefektetés után visszatöltéssel úgy biztosítják, hogy helyzetük az árkok elárasztásakor sem tud megváltozni;

b) a csöveket a lefektetés után víz, iszap, stb. behatolása ellen haladéktalanul biztosítják;

c) a vezetékek nyomáspróbája után az érintett árokszakaszt haladéktalanul visszatöltik.

2. A biztosító a földalatti csővezetékekben bekövetkező károkat a záradék szerinti maximális vezetékhossz értékéig téríti meg.

118. Záradék: Fúrási munkálatok

1. A fúrási munkálatokra vonatkozó biztosítási fedezet – az Építés- és Szerelésbiztosítás Szabályzat 7.1 bekezdésében foglaltaktól eltérően – csak olyan károkra korlátozódik, melyek oka:

- tűz;

- robbanás;

- villámcsapás;

- vihar;

- árvíz;

- földrengés;

- földcsuszamlás;

- kráterképződés;

- artézi víz;

- fúróiszap veszteség, mely ismert műszaki megoldásokkal nem előzhető meg;

- a furat beomlása (beleértve a fúró csövek horpadását is), rendellenes nyomás vagy duzzadó rétegek miatt, melyek ismert megoldásokkal nem előzhetők meg.

2. A kártérítés kiszámításának alapját azon költségek képezik (anyagköltségeket is beleértve), melyeket a fúrásra a kár bekövetkeztének időpontjáig fordítottak.

3. Különleges kizárások, melyekért a biztosító nem fizet kártérítést:

- a fúróberendezésben magában bekövetkező károkért;

- mindennemű mentési, kimentési munkáért;

- az eredeti fúrási körülmények visszaállításának költségeiért, beleértve olyan munkák költségeit, amelyek a fúrások újrakezdéséhez vagy folytatásához szükségesek.

4. Önrész: a kifizetésre kerülő kár 10 %-a, de káreseményenként minimum a szerződésben meghatározott összeg.

119. Záradék: A biztosított(ak) meglévő – saját tulajdonú vagy felelős megőrzésre, tárolásra átvett – vagyontárgyai

Jelen záradék szerint a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek és esetleges külön megállapodásainak, kizárásainak és záradékainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a feltüntetett pótdíjat megfizette, a biztosítási feltételek VII. fejezete (DOLOGI KÁROK) szerinti fedezetet kiterjesztik a biztosított(ak) meglévő és a biztosított létesítmény megvalósításával kapcsolatos – saját tulajdonú, vagy felelős megőrzésre, tárolásra átvett – vagyontárgyaiban (a továbbiakban: biztosított vagyontárgyak) keletkezett károk megtérítésére, a következő kiegészítő feltételek mellett:

1. A biztosító csak abban az esetben köteles megtéríteni a biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat, veszteségeket, ha a létesítés (építés/szerelés) megkezdésének időpontjában azok sértetlenek (a rendeltetésüknek megfelelő állapotúak) és a kielégítő és/vagy szükséges kármegelőzési, biztonsági intézkedéseket a biztosított eddig az időpontig megtette.

2. A rezgések illetve alátámasztások elmozdulása és/vagy gyengülése miatt a biztosító a biztosított vagyontárgyak teljes vagy részleges összeomlását eredményező károkat téríti meg. Kizárt minden repedéskár, amely sem a vagyontárgy állékonyságát, sem használójának biztonságát nem veszélyezteti.

3. A biztosító nem téríti meg:

a) azokat a károkat, vagy veszteségeket, amelyek a létesítés természete, vagy a kivitelezés módja miatt – azokból következően – előre láthatóak,

b) a létesítés során szükségessé váló pótlólagos kármegelőzési, biztonsági intézkedések költségeit.

4. A záradék alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag csak a szerződésben meghatározott vagyontárgyakban (biztosított vagyontárgyak) bekövetkező károk megtérítésére korlátozódik.

5. Biztosítási összeg: jelen záradékra a biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegig áll fenn.

6. Önrészesedés: jelen záradékra a biztosító a biztosítási feltételek VII. fejezetére meghatározott, szerződés szerinti önrészesedést alkalmazza.

120. Záradék: Rezgések valamint alátámasztások elmozdulása vagy gyengülése

Jelen záradék szerint a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek és esetleges külön megállapodásainak, kizárásainak és záradékainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a feltüntetett pótdíjat megfizette, a biztosítási feltételek VIII. fejezete (FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS) szerinti fedezetet kiterjesztik a rezgések valamint alátámasztások elmozdulása vagy gyengülése miatti felelősségi károk megtérítésére, a következő kiegészítő feltételek mellett:

1. A biztosító csak abban az esetben köteles megtéríteni az ingatlanokban – épületekben, építményekben és a hozzájuk tartozó telekben – keletkező károkat, veszteségeket, ha a létesítés (építés/szerelés) megkezdésének időpontjában azok sértetlenek (a rendeltetésüknek megfelelő állapotúak) és a kielégítő és/vagy szükséges kármegelőzési, biztonsági intézkedéseket a biztosított eddig az időpontig megtette.

2. A biztosító kérésére a biztosított köteles a létesítés megkezdéséig – saját költségén – bármely, a létesítés által veszélyeztetett objektum állapotát rögzítő jegyzőkönyvet készíteni, amely a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezi.

3. A rezgések illetve alátámasztások elmozdulása és/vagy gyengülése miatt a biztosító az ingatlanok – épületek, építmények és a hozzájuk tartozó telek – teljes vagy részleges összeomlását eredményező károkat téríti meg. Kizárt minden repedéskár, amely sem ezek állékonyságát, sem ezek használójának biztonságát nem veszélyezteti.

4. A biztosító nem téríti meg:

a) azokat a károkat, veszteségeket amelyek a létesítés természete, vagy a kivitelezés módja miatt – azokból következően – előre láthatóak,

b) a létesítés során szükségessé váló pótlólagos kármegelőzési, biztonsági intézkedések költségeit.

5. Kártérítési limitösszeg:

a biztosító jelen záradék szerinti szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződésben meghatározott összegig áll fenn, még abban az esetben is, ha ezt meghaladó összegű károkozás történt.

6. Önrészesedés:

a biztosító a szerződésben meghatározott önrészesedés összegével a káreseményenként meghatározott kártérítési összeget csökkenti. A szerződés hatálya alatt ugyanazon okból bekövetkezett több káresemény esetén (sorozatkár) az önrészesedés csak egyszer kerül levonásra.

Egyedi záradék

Tudnivalók

1. A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásában az alkalmazandó jog a Magyar Köztársaság joga. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók.

2. Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő panasz esetén, első fokon a Groupama Garancia Biztosító Zrt. kötvényen megnevezett szervezeti egységéhez, másodfokon a Groupama Garancia Biztosító Zrt. Jogi Igazgatóságához (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., telefonszám: x00 0 000 0000, fax: x00 0 000 0000) fordulhat.

3. A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., illetve 1535 Budapest, 114 Pf. 777) gyakorolja. Az ügyfél a panaszaival a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (1088 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxxx 0., 0000 Budapest, Pf. 234), és a Kereskedelmi és Ipari Kamara mellett működő megyei békéltető testületekhez is fordulhat. Az ügyfél a jogait, illetve igényeit bírósági úton is érvényesítheti.

4. A jelen feltételekkel meghatározott biztosításokból származó valamennyi perre kizárólagosan a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve hatáskörtől függően a Fővárosi Bíróság az illetékes.

5. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni, és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

6. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

7. A biztosított (szerződő fél) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének (fiók, igazgatóság, főigazgatóság) jut tudomására. Ez a rendelkezés nem érinti a biztosítási ajánlatnak, illetőleg a biztosítási díjnak a biztosító képviselője részére történt átadásához fűződő joghatályt. A fenti rendelkezéseket kell alkalmazni a biztosító tudomásszerzésének joghatályára is.

8. A felek által tett írásbeli nyilatkozatokat, illetve az egyéb okiratokat a kézbesítés első megkísérlésétől számított 3. napon akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha azt a címzett nem veszi át, az átvételt megtagadja, vagy a bejelentett címen a címzett ismeretlen.

9. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

(1) Értelmező rendelkezések

a) Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.

b) Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.

c) Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.

x) Xxxxxxxxxxx: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujjvagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.

e) Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik.

f) Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.

g) Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is

– személyes adatok feldolgozását végzi.

h) Biztosítási titok: minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

i) Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.

j) biztosító: Groupama Garancia Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve.

k) Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz.

l) Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meghatározás szerinti fogalom.

m) Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§- ának 2. pontjában meghatározott fogalom.

n) Üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81.§-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom.

(2) Az adatkezelés célja

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Törvény (továbbiakban Bit.) 155.§ (1) bekezdése alapján a biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél. A biztosító az ügyfél előzetes hozzájárulásával az alábbi célokból is végez adatkezelést:

- ügyfelek tájékoztatása és marketing tevékenység (értve ezalatt a biztosítási, illetve más célból történő üzleti kapcsolatfelvételt, az ügyfélakciók szervezését is),

- ügyfélnyilvántartás vezetése,

- jogi eljárások, panaszügyintézés folytatása,

- a biztosítási szerződésből eredő igények teljesítése.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

(3) A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

a) Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai.

b) A biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, élet-, baleset- és betegségbiztosítás esetén a biztosítási összeg, valamint a kockázat-elbírálás adatai.

c) Élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapottal összefüggő adatok.

d) A kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje.

e) A biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges összes lényeges tény és körülmény.

Az a–b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok (az adó-, a telefonszám és az e-mail cím kivételével), valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés megkötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez. Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után. A fentieken túlmenően a biztosító jogosult mindazokat az ügyfél által önként megadott adatokat kezelni, melyek a (2) pontban felsorolt célokból szükségesek. A biztosító azonban az ügyfeleknek csak azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, és a biztosítási szolgáltatással összefüggnek.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155.§ (1) bekezdésében – Tudnivalók

(2) fejezete – meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A kizárólag számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésére csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz kifejezetten hozzájárult vagy azt törvény lehetővé teszi.

(4) A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító:

a) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

b) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha – a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, – a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

c) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit-ben foglaltak szerint nem áll fenn: a feladatkörében eljáró Felügyelettel; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel; meghatározott esetekben az adóhatósággal; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a biztosítóval, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos verseny-felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal; az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási

szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal; az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF); a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosító a (4) b–f. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

d) A biztosító a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer- kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

e) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

f) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

g) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§ alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

h) Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

i) A biztosító, a biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén, a biztosító, a biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra vonatkozóan egyebekben a Ptk. 81.§-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések

a) Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, számítógépes úton is kezeli.

b) A biztosító az adatkezelés során betartja a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.

c) A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, valamint az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti.

d) Az ügyfél élhet a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben biztosított egyéb jogaival (pl. tiltakozási jog, bírósági igényérvényesítés) is.

e) A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

f) Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

g) A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban, valamint a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthetőek.

(6) Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

a) A biztosító az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél (3) pontban meghatározott adatait (biztosítási titokköröket az egészségi állapotra vonatkozó adatok kivételével) az OTP Bankcsoport tagjai részére marketing, egységes ügyfélnyilvántartás és üzleti kapcsolatfelvétel céljából átadhatja. Az OTP Bankcsoport tagjai az adat, illetve titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. Az OTP Bankcsoport tagjainak aktuális fontosabb adatai a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban, valamint a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthetőek. Az OTP Bankcsoport néhány nagyobb tagjának főbb adatai az alábbiak:

OTP Bank Nyrt. Cg. 00-00-000000

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00. Telefon: x00 0 000 0000, Fax: x00 0 000 0000 E-mail: xxxx@xxxxxxx.xx

Honlap: xxx.xxxxxxx.xx

Merkantil Bank Zrt. Cg. 00-00-000000

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00. Telefon: x00 0 000 0000

Telefax: x00 0 000 0000 Honlap: xxx.xxxxxxxxx.xx

OTP Lakástakarékpénztár Zrt. Cg. 00-00-000000

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00. Telefon: x00 0 000 0000

Telefax: x00 0 000 0000 Honlap: xxx.xxx-xxx.xx

OTP Jelzálogbank Zrt. Cg. 00-00-000000 1051 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxxx xxxx 0-0.

OTP Ingatlan Zrt. Cg. 00-00-000000

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0. Telefon: x00 0 000 0000

Telefax: x00 0 000 0000 Honlap: xxx.xxxxxx.xx

OTP Pénztárszolgáltató Kft. Cg. 00-00-000000

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0. Telefon: x00 0 000 0000

Telefax: x00 0 000 0000 Honlap: xxx.xxxxxxxxxx.xx

OTP Travel Kft. Cg. 00-00-000000

0000 Xxxxxxxx, X xxxx 0/a. Telefon: x00 0 000 0000

Telefax: x00 0 000 0000 Honlap: xxx.xxxxxxxxx.xx

b) A Bit. 157.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja. Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató a biztosító ügyfélszolgálati irodáin, és a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthető. A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget, és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a biztosító felel. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

c) A biztosító az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél (3) pontban meghatározott adatait (biztosítási titokköröket az egészségi állapotra vonatkozó, valamint a különleges adatok kivételével) a biztosítóval szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítők számára üzletszerzés, prevenciós és intervenciós tevékenység céljából átadhatja.

Document Metadata

Table of Contents

ÉPÍTÉS- ÉS SZERELÉSBIZTOSÍTÁS

Document Metadata