idősotthoni elhelyezéshez
Megállapodás
idősotthoni elhelyezéshez
Mely létrejött egyrészről
a Fővárosi Önkormányzat Pesti Úti Idősek Otthona (1173 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 000.), melynek képviselője: Xxxxxxxx Xxxxxx (intézményvezető)
(továbbiakban: ellátást nyújtó intézmény) másrészről:
az ellátást igénybevevő
Neve: |
Leánykori neve: |
Születési helye: |
Születés időpontja: |
Anyja neve: |
Személyi igazolvány száma: |
Lakcíme: |
TAJ száma: |
Nyugdíjas törzsszáma: |
között az ellátást nyújtó intézmény által nyújtott szakosított szociális ellátás igénybevétele tárgyában az alábbi feltételek szerint.
A szerződés tárgya
1. A Fővárosi Önkormányzat, mint a Fővárosi Önkormányzat Pesti Úti Idősek Otthona (1173 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 000.) fenntartója, az intézményt, mint személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított szociális ellátást nyújtó intézményt működteti.
A szociális intézmény a vonatkozó jogszabályokban és jelen megállapodásban szabályozott módon teljes körű ellátást nyújt és vállalja az ellátást igénybevevő élete végéig való ellátását.
2. A szerződő felek a szociális ellátás igénybevételéről szóló megállapodást 201... év
………………………. hónap ….. napjától kezdődően határozatlan időre kötik.
3. Ellátást nyújtó intézmény ellátást igénybevevő intézményen belüli elhelyezését megváltoztathatja, ha azt ellátást igénybevevő egészségügyi állapota vagy az intézményi ellátásban bekövetkező egyéb változás indokolja. Ellátást nyújtó intézmény a férőhely megváltoztatásáról annak megtörténtét megelőzően legalább egy héttel korábban írásban tájékoztatást nyújt ellátást igénybevevőnek, illetve törvényes képviselőjének vagy gondnokának.
Az intézmény által biztosított szolgáltatások
4. Az intézmény az alábbi szolgáltatásokat biztosítja:
a) napi ötszöri étkezést (egy alkalommal főtt ételt), orvosi javaslat alapján diétát vagy többszöri étkezést,
b) szükség szerint ruházattal és textíliával történő ellátást és a textíliák, ruházat mosását, javítását a házirendben foglaltak szerint,
c) lakhatást, világítást, melegvíz-ellátást, a fűtési szezonban folyamatos fűtést,
d) rendszeres ápolói-gondozói felügyeletet, gondozást,
e) az egészségügyi ellátás keretében a jogszabályban meghatározott időtartamú orvosi ellátást, egészségügyi tanácsadást, szűréseket, az orvos által elrendelt vizsgálatok elvégzését, a szakorvosi ellátáshoz, sürgősségi ellátáshoz és kórházi kezelésekhez való hozzájutást, az egészségi állapot rendszeres ellenőrzését,
f) a gyógyszer alaplistában szereplő gyógyszereket térítésmentesen (egyebekben az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 52.§-ában foglaltakat kell alkalmazni a gyógyszerrel és gyógyászati segédeszközzel történő ellátás esetén),
g) a mentális gondozását, a szabadidő kulturált eltöltésének lehetőségét,
h) az érték- és vagyonmegőrzést a házirendben foglaltak szerint.
Az intézmény az alapfeladatokat meghaladóan is biztosít programokat, szolgáltatásokat (pl.: fogtechnikai munkák, kirándulás, színházlátogatás), melyekért eseti térítési díj fizetendő.
Az intézményvezető gondoskodik a jogosult és hozzátartozói közötti személyes kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeiről, az intézményben megfelelő helyiség biztosításáról, illetve az intézményi dolgozók foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének érvényesítéséről és a jogosult személyiségi jogainak tiszteletben tartásáról.
Ellátást nyújtó intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy az ellátás igénybevételét követő egy hónapon belül egyéni gondozási tervet készít az ellátást igénybevevő, illetve törvényes képviselője bevonásával, amely tartalmazza az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási és fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit.
Ellátást nyújtó intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy az intézmény által térítésmentesen biztosított, a hatályos jogszabályok alapján összeállított az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszerek köréről részletes és pontos tájékoztatást ad az ellátást igénybevevő részére.
A felek tájékoztatási kötelezettsége
5. Az intézménybe való felvételkor az intézmény kijelölt munkatársa tájékoztatja az ellátást igénybevevőt és hozzátartozóját:
a) az intézményben biztosított ellátás tartamáról és feltételeiről,
b) az intézmény által vezetett nyilvántartásokról,
c) a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és visszatérés rendjéről,
d) a panaszjog gyakorlásának módjáról,
e) az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről,
f) az intézmény házirendjéről,
g) a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről,
h) a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről.
6. Ellátást nyújtó intézmény kijelenti, hogy az előgondozás során átadta a megállapodás tervezetét és tájékoztatást nyújtott a házirend tartalmáról. Ellátást igénybevevő kijelenti, hogy a házirendben, illetve a megállapodás tervezetében foglaltakat megismerte, tudomásul vette és magára nézve kötelezőként elfogadta.
7. Ellátást nyújtó intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy az ellátást igénybevevőt az intézményi térítési díj havi összegén túl az egy ellátottra jutó önköltség havi összegéről is tájékoztatja éves intézményi gazdálkodásról szóló tájékoztatójában.
8. Az ellátást igénybevevő és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles nyilatkozni
a) a megállapodás 5. pontja szerinti tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről és annak tiszteletben tartásáról,
b) arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeiben és a jogosult, továbbá az általa megjelölt hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokról haladéktalanul tájékoztatni fogja az intézményvezetőt,
c) minden olyan körülményről, amely a térítési díj megállapításához szükséges,
d) arról, hogy nem szenved közösségre veszélyes fertőző vagy pszichiátriai betegségben és alkalmazkodik a közösségi életvitelhez,
e) minden olyan dologról, ami az intézményi jogviszony létesítését, fenntartását, illetve megszüntetését befolyásolhatja vagy azt más okból fontosnak tartja.
9. Az ellátást igénybevevő köteles a szociális törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni.
10. Az intézményvezető köteles értesíteni, illetve tájékoztatni az ellátást igénybevevő által megjelölt hozzátartozót:
(ellátást igénybevevő döntése alapján töltendő ki)
Neve: |
Lakcíme: |
Telefonszáma: |
a) a jogosult állapotának lényeges változásáról,
b) az egészségügyi intézménybe történő beutalásáról,
c) a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedésekről,
d) az áthelyezés kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről,
e) az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról.
A személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályok
11. Az intézményi térítési díjat Budapest Főváros Közgyűlése tárgyév április 1.-jéig állapítja meg. Összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget és év közben egy alkalommal korrigálható.
Az intézményvezető az intézményi ellátás nyújtásának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét, jelentős pénzvagyonát és jelentős ingatlanvagyonát (jövedelemvizsgálat).
A jövedelem, jelentős pénzvagyon és jelentős ingatlanvagyon vizsgálata az ellátás iránti kérelem előterjesztésekor benyújtott jövedelem - és vagyonnyilatkozat alapján történik.
Az ellátást igénybevevő jelen megállapodás aláírásával tudomásul veszi, hogy a vagyoni vagy jövedelmi helyzetében bekövetkező változást jeleznie kell az intézmény felé az új jövedelmi helyzetének megfelelő személyi térítési díj megállapítása érdekében.
12. A személyi térítési díj összege nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során megállapításra kerül az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányad.
A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át.
12.1. A személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét.
12.2. Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét,
12.2.1. - és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni.
12.2.2. - és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.
12.3. Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.
12.4. Ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését gondozási szükséglet hiányában nyújtható ellátás.
Ilyen vállalás esetén nem kell alkalmazni jelen megállapodás 12. – 12.2.2. és 12.5. – 12.6. pontjában, 17. pontjában, illetve az 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 117/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat, továbbá nem kell elvégezni a jövedelem- és vagyonvizsgálatot.
Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését határozatlan időre vállalja.
12.5. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését.
Ilyen vállalás esetén nem kell alkalmazni jelen megállapodás 12. pont második mondat – 12.2.2. pontjában, illetve az Szt. 117/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat.
12.6. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését.
Ilyen vállalás esetén nem kell alkalmazni jelen megállapodás 12. pont második mondat – 12.2.2. pontjában, illetve az Szt. 117/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat, továbbá nem kell elvégezni a jövedelem- és vagyonvizsgálatot.
Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését legfeljebb három év időtartamra vállalhatja, amely időtartam meghosszabbítható.
Ha az időtartam meghosszabbítására nem kerül sor, az Szt. személyi térítési díj megállapítására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.
13. Ha az ellátott jelentős pénz- vagy ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, és a térítési díj megfizetését a 12.4 pont vagy a 12.5. pont szerint más személy sem vállalja, de az ellátottnak van nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban e pont alkalmazásában: gyermek), a jövedelemhányad – a 12.6. pont szerinti esetben a más által vállalt személyi térítési díj – és az intézményi térítési díj közötti különbözet megfizetésére az erre irányuló, Szt. 117/D.§
(2) bekezdés szerinti megállapodás alapján a gyermek köteles.
14. A fizetendő személyi térítési díj összegét az intézményvezető állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja.
Amennyiben a személyi térítési díj az ellátás igénybevételét követő 30 napon belül nem állapítható meg a térítési díj megállapítására jogosult térítési díj előleg fizetését kérheti.
A személyi térítési díjat havonta a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megfizetni.
Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat, ezt követően a fenntartó döntésének felülvizsgálata - a döntés kézhezvételétől számított harminc napon belül - a bíróságtól kérhető.
15. A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy a lakó részére legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az Szt. 117/A. § (1) bekezdésében meghatározott része költőpénzként megmaradjon.
16. Az ellátásban részesülő személy írásbeli kezdeményezésére az ellátott, illetve törvényes képviselője, hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont], az ellátott tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személy, valamint a térítési díjat megfizető személy az intézménnyel e célból kötött külön szerződésben vállalhatja, hogy a jogszabályban előírt feltételeket meghaladó ellátotti igény kielégítésének költségeit viseli.
A költségek megtérítésének teljes összege kizárólag a szerződésben meghatározott célokra fordítható. Ha az intézményi jogviszony a szerződés megkötésétől számított öt éven belül - haláleset kivételével - megszűnik, a költségeknek a fennmaradó időre jutó arányos részét az intézmény visszafizeti.
17. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott jövedelme
a) olyan mértékben csökken, hogy a szociális törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.
18. A távollét idején fizetendő térítési díj összegét a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Kormány rendelet 28. §-a határozza meg:
Az ellátott két hónapot meg nem haladó távollét idejére a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj (havi személyi térítési díj 30-ad része) 20%-át kell fizetni. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetőek.
Az ellátott két hónapot meghaladó távolléte idejére
a) az egészségügyi intézményben történő kezelésének időtartama alatt, a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 40%-át,
b) az a) pontban nem említett esetben a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 60%- át kell fizetni.
19. Amennyiben az ellátott nem tesz eleget a személyi térítési díj fizetési kötelezettségének, akkor a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Kormány rendelet 31. §-ában foglaltak és az 1993. évi III. törvény 119.§(2)–(3) bekezdései szerint kell eljárni:
Az intézményvezető ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-
e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézményvezető a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.
A nyilvántartott díjhátralékról az intézményvezető negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében.
Ha a személyi térítési díjat nem fizetik meg, illetve ha a költőpénzt az intézmény biztosítja, a követelést a kötelezett ingatlanvagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja.
A jelzálogjogot a nyilvántartott hátralék (ennek mértékéről az intézményvezető évente értesíti a fenntartót) erejéig lehet bejegyezni. A jelzálog bejegyzésének kezdeményezéséről a fővárosi kormányhivatal – a fenntartó kérelme alapján – határozatot hoz, mely határozatot az ingatlanügyi hatósággal közölni kell.
A bejegyzett jelzálog hagyatéki teherként érvényesíthető.
20. Az ellátott, a törvényes képviselő vagy a térítési díjat megfizető személy három hónapon át fennálló térítésidíj-tartozása esetén írásban tájékoztatást kap a térítésidíj-tartozásra hivatkozással alkalmazható intézményvezető általi felmondás lehetőségéről, annak kezdő időpontjáról, valamint a rendkívüli jövedelemvizsgálat lefolytatása kezdeményezésének lehetőségéről.
Panaszjog gyakorlása, Érdekképviseleti Fórum, ellátottjogi képviselő
21. Az ellátott, a törvényes képviselő, a hozzátartozó, valamint az ellátott jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet panasszal élhet az intézmény vezetőjénél, az ellátottjogi képviselőnél vagy az Érdekképviseleti Fórumnál.
Az ellátott, a törvényes képviselő, a hozzátartozó, valamint az ellátott jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet panaszával az Emberi Erőforrások és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságához fordulhat, ha a panaszt 15 napon belül nem vizsgálták ki, vagy nem intézkedtek, vagy az intézkedéssel nem ért egyet, annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül.
Az Érdekképviseleti Fórum az intézménnyel jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv, amely a házirendben meghatározott feltételek és eljárás szerint működik.
Az ellátást igénybe vevőnek jogai gyakorlásában az ellátottjogi képviselő nyújt segítséget. Az intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről és az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről.
Az intézményi jogviszony megszűnése
22. Az intézményi jogviszony megszűnik
22.1. Az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, mely esetben a Fővárosi Önkormányzat gondoskodik az ellátásban részesülő más intézményben történő ellátásról.
22.2. A jogosult halálával.
22.3. A megállapodás írásban történő felmondásával.
22.3.1. Az ellátott, illetve törvényes képviselője a megállapodást indokolás nélkül felmondhatja.
22.3.2. Az intézményvezető általi felmondásnak akkor van helye, ha
22.3.2.1. az ellátott másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt
22.3.2.2. az ellátott a házirendet súlyosan megsérti
A házirend súlyos megsértésének minősül, különösen ha a lakó
a) másik lakó, intézményi dolgozó vagy az intézmény sérelmére Büntető Törvénykönyvbe ütköző, büntetéssel fenyegetett cselekményt követ el.
b) túlzott mértékű alkoholt fogyaszt és ennek hatására normasértő magatartást tanúsít.
c) az intézmény dolgozóit jogszerű eljárásukban, tevékenységük végzésében erőszakkal, fenyegetéssel akadályozza.
d) többszöri szóbeli és/vagy írásbeli figyelmeztetés ellenére is házirendbe ütköző, szabályellenes magatartást tanúsít, mellyel a Fegyelmi Bizottság eljárását követően sem hagy fel.
22.3.2.3. az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítésidíj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget
Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítésidíj- fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha
a) hat hónapon át folyamatosan térítésidíj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és
b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.
Xxxxx megállapítására, hogy a tartozás a jövedelmi viszonyok változása miatt áll-e fenn rendkívüli jövedelemvizsgálat lefolytatását köteles kezdeményezni a fizetésre kötelezett az intézményvezetőnél.
Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy nem kéri a jövedelemvizsgálat lefolytatását, úgy kell tekinteni, hogy vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.
A 22.3.2.3. pont szerinti felmondási ok nem alkalmazható, ha a kötelezett ingatlanvagyonán jelzálogjog került bejegyzésre.
22.3.2.4. az ellátott jogosultsága megszűnik.
22.4. Amennyiben a felmondás jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a főjegyzőhöz fordulhat.
Bíróságtól kérhető (a felmondás, illetve döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül):
a) az ellátott, illetve törvényes képviselője felmondása jogellenességének megállapítása, ha azt a fenntartó vitatja,
b)a főjegyzői döntés jogellenességének megállapítása, ha azt az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy vitatja.
Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a főjegyző nem dönt, illetve a bíróság jogerős határozatot nem hoz.
22.5. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézményvezető értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét
a) a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről;
b)az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről;
c) az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról.
Egyebek
23. A Fővárosi Önkormányzat Pesti Úti Idősek Xxxxxxx kijelenti, hogy az előre nem látható rendkívüli helyzetekben is minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy az ezen megállapodásból következő kötelezettségeit a lehető legjobban teljesítse.
E megállapodás elválaszthatatlan melléklete a Fővárosi Közgyűlés Emberi Erőforrások és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága által jóváhagyott házirend.
A megállapodást aláíró felek kijelentik, hogy vitás kérdéseiket elsődlegesen tárgyalás útján kívánják rendezni.
Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a szociális ellátásokra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadóak.
Ellátást igénybe vevő kijelenti, hogy jelen megállapodást az aláírást megelőzően elolvasta vagy hozzátartozója, illetve más – nem az ellátást nyújtó intézmény érdekkörébe tartozó – segítő útján
megismerte, megértette és a szerződés egy példányát a házirenddel együtt, annak aláírását követően átvette.
Ellátást igénylő (cselekvőképes / cselekvőképességében a szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott) az Szt. 94/C.§ (2a) bekezdésének előírására figyelemmel akként nyilatkozik, hogy jelen megállapodás megkötésére akaratának megfelelően kerül sor.
Budapest, 201………………….
PH
…………........................ .......................................... .............................................
intézményvezető ellátást igénybevevő / törvényes képviselő
……………….……………………. …………………………………………
tartást és gondozást szerződésben jelen megállapodás 12.4 vagy 12.5. vagy 12.6. vállaló személy pontja szerint fizetést vállaló személy1
Tanú neve: ………………………………… Tanú neve: ……………………………….
Személyi igazolvány száma: ……………… Személyi igazolvány száma: …………….
1 A fizetési kötelezettség vállalásáról kötelezett írásban nyilatkozni köteles. A 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 2/A.§-ában foglaltakra figyelemre a vállalás időtartamát is rögzíteni kell a fizetési kötelezettség vállalásáról szóló nyilatkozatban. A kötelezett nyilatkozatát jelen megállapodáshoz kell csatolni.