Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Kerékpár Biztosítás
Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Kerékpár Biztosítás
Szabályzat
A Kerékpár Biztosítás jelen feltételek szerint jön létre az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. cím: 1091 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0. (továb- biakban: biztosító), valamint bármely – fogyasztónak minôsülô – természetes személy között. Ennek alapján a biztosító köteles a szerzôdésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét után bekövetkezô biztosítási eseményre a szerzôdésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni, a biztosítóval szerzôdô fél pedig a biztosítási díj fizetésére kötelezi magát.
A biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésében (kárbiztosítás), a biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében vagy a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésében (összegbiztosítás) áll.
A feltételekben nem rendezett kérdésekben a 2013 évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
I. BIZTOSÍTÓ
1. Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen mûködô Részvénytársaság (rövidített neve: Aegon Magyarország Zrt.). A Társaság az 1016/1986. (IV.17.) MT számú határozatával megalapított Állami Biztosító általános jogutódja, s az 1989. évi XIII. tv. alapján alakult át gazdasági társasággá 1990. július 1. napján.
A társaságot a Fôvárosi Cégbíróság a 00-00-0000000 szám alatt tartja nyilván. Adószám: 10389395-4-44
A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.
2. Ügyfélszolgálat:
Telefonszám:06-1-477-4800
E-mail cím: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx
Ügyfélszolgálati irodák listája megtekinthetô: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx
3. A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés kötelezô tartalma a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) elôször 2017-ben tekinthetô meg a 2016-os évre vonatkozóan.
II. SZERZŐDŐ
Az a természetes személy, aki a biztosítási ajánlatot megtette és a szerzôdés létrejötte esetén a díjfizetést teljesíti. A biztosító jognyilatko- zatainak címzettje a szerzôdô, továbbá a szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos nyilatkozatok megtételére.
III. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY
Biztosított személy maga a szerzôdô, aki a biztosított kerékpár tulajdonosa, illetve annak megôrzéséhez igazoltan érdeke fûzôdik, valamint a káresemény idôpontjában a szerzôdôvel együtt lakó azon 18 év alatti fiatal, akinek törvényes képviselôje a szerzôdô vagy olyan 20 év alatti személy, aki a szerzôdéskötés idôpontjában legfeljebb még középiskolai tanulmányait végzi és nagykorúságáig a szerzôdô volt a törvényes képviselôje.
IV. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY
1. A biztosítási szerzôdésben megadott típusú vagy fantázianevû és alváz- vagy gyári számú, a szerzôdô, vagy a biztosított tulajdonát képezô, a szerzôdéskötés idôpontjában 10 évnél fiatalabb kerékpár.
Jelen feltételekben kerékpárnak minôsül az olyan legalább kétkerekû jármû, amelyet emberi erô hajt (általánosan a KRESZ által „kerékpár” jármû kategóriába sorolt eszközök):
• normál használati kerékpárok (utcai, túra, hobbi-sport),
• professzionális felhasználású kerékpárok (verseny, keresô tevékenységhez kapcsolódó).
Jelen feltételek alapján nem biztosított az elektromos kerékpár.
2. A biztosító kockázatvállalása a kerékpár gyári alapfelszereltségére terjed ki, melyek általában az alábbiak:
a) vázszerkezet (váz, villa, teleszkóp),
b) kormányrendszer (kormányfej, kormánycsô, szarv, csapágyak),
c) hajtómû (csapágy, pedál, racsni, lánc, váltó, váltókar, hajtókar),
KEREKPAR–SZ–160108 1
d) fékrendszer (fékkar, fékbetét, fékalkatrészek),
e) komplett kerekek gumival,
f) nyereg.
Nem minôsül alapfelszereltségnek, azonban 50.000 Ft feletti biztosítási összegre kötött szerzôdések esetében, a biztosítási összegen belül, annak 5%-át meg nem haladó mértékéig a biztosító megtéríti a kerékpárra szerelt gyermekülésben keletkezett károkat.
3. A biztosító kockázatvállalása nem terjed ki az alábbi felszerelési tárgyakra, tartozékokra, kivéve, ha azok bizonyíthatóan a gyári alapfelsze- reltség részét képezik:
a) csomagtartó,
b) kosár,
c) kulacstartó,
d) sárvédô,
e) visszapillantó tükör,
f) világítás,
Továbbá a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki az alábbi felszerelési tárgyakra, tartozékokra:
g) utánfutó,
h) kerékpáros táska,
i) computer, kilométer-óra, pulzusmérô,
j) pumpa,
k) szerszám,
l) ruházat,
m) szemüveg,
n) fejvédô sisak,
o) levegôszûrô maszk,
p) kerékpáros ruha, kesztyû,
q) kerékpáros cipô.
V. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
1. A szerzôdô a biztosítási szerzôdést a biztosító által igazolt fokozott biztonságú elektronikus ajánlattal kezdeményezi.
Elektronikus ajánlatnak minôsül a biztosító vagy az általa biztosítás közvetítésére megbízott függô biztosításközvetítô, illetve alkusz által az Internet közcélú hálózatán mûködtetett portálon a jelen biztosítás feltételeinek elfogadására utalással felvett ajánlat, amennyiben az elekt- ronikus ajánlattétel során a portál lehetôséget kínál a biztosítási szerzôdés teljesítésének megkezdéséhez és ehhez a szerzôdô kifejezetten hozzájárul.
2. A biztosító jogosult az ajánlatot 15 napos határidôn belül elbírálni.
Az elbírálási határidô az elektronikus ajánlattétel napjától – az ajánlat teljes kitöltését és annak elindítását – követôen indul.
3. Amennyiben a biztosító az ajánlatot e 15 napos határidôn belül elfogadja, a szerzôdés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása (az elektronikus ajánlattétel napja) idôpontjára visszamenô hatállyal, a kockázatelbírálási idô elteltét követô napon jön létre.
4. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl a szerzôdônek fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki, amely minden eset- ben a szerzôdés létrejöttét igazolja. A biztosító a kötvényt elektronikus formában a fokozott biztonságú elektronikus ajánlattételi felületen megadott publikus e-mail címre csatolmányként küldi meg.
5. Ha a kötvény a szerzôdô fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerzôdô fél a dokumentum kézhezvételét követôen 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerzôdô fél figyelmét a kötvény kiadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.
6. Az ajánlattevô ajánlatához annak megtételétôl számított tizenöt napig van kötve.
7. A szerzôdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétôl számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által elismert elektronikus ajánlattal, a díjszabásnak megfelelôen tették.
8. Ha a kockázatelbírálási idô alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha annak lehetôségére az elektronikus ajánlattétel folyamán a figyelmet kifejezetten felhívta, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
9. Amennyiben a biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidôn belül visszautasítja (IV.2. pont), a biztosítási ajánlat megtétele- kor fizetett biztosítási díjat a döntést követô 15 napon belül a biztosító kamatmentesen visszafizeti. A díj határidôn túli visszafizetésének elmaradása a biztosító kockázatvállalását nem befolyásolja.
10. Az ajánlat esetleges elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.
11. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerzôdési feltételétôl, a bizto- sító a szerzôdés létrejöttétôl számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerzôdést az általános szerzôdési feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a szerzôdô fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.
12. Ha a biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körül- mények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerzôdô fél figyelmét felhívta.
VI. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A SZERZŐDÉS HATÁLYA, DÍJFIZETÉSE
1. Amennyiben a szerzôdés létrejön (V.3.) a biztosító kockázatviselésének kezdete az ajánlattétel napját követô nap 0:00 órája, feltéve, hogy az ajánlat a biztosítóhoz beérkezik, és a szerzôdés létrejön.
2. A szerzôdés létrejöttét követôen azonban a biztosító 15 napos várakozási idôt tûz ki, amelyen belül bekövetkezett biztosítási eseményekre a biztosító nem köteles a bekövetkezett kárt megtéríteni, de totálkár esetén a befizetett biztosítási díjat visszafizeti.
3. A biztosítás határozott, egyéves tartamra jön létre. A biztosítási év a szerzôdés létrejöttét követô nappal indul. A biztosítási év utolsó napjának 24. órájakor a szerzôdés és a biztosító kockázatviselése megszûnik.
4. A biztosítási év lejártával a szerzôdô új szerzôdést köthet.
Amennyiben az új szerzôdés létrejötte (V.3.) az elôzô szerzôdés utolsó napját követô 15 napon belüli, a biztosító eltekint a 15 napos várakozási idôtôl, azaz a kockázatot a szerzôdés létrejöttét követô nap 0:00 órájától vállalja, így kockázatviselése azonban nem terjed ki az elôzô szerzôdés utolsó napja és az újonnan megkötött szerzôdés létrejöttét követô nap közötti idôszakra.
Amennyiben az új szerzôdés létrejötte az elôzô szerzôdés utolsó napját követô 15. napon túli, a biztosító kockázatviselésére a VI.2. pontban meghatározottak érvényesek.
5. Jelen biztosítás díja egy összegben a biztosítási ajánlat megtételekor az ajánlattételi felületen rendelkezésre álló bankkártyás fizetéssel teljesíthetô, de esedékessége a szerzôdés létrejöttének napja.
6. Amennyiben az éves biztosítási díj nem érkezik be, a biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett – a szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti, vagy díjhalasztást ad.
7. Ha az éves díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító a díjfizetési kötelezettség elmulasztására a póthatáridô megadásával eredmény- telenül hívta fel a szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzôdés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idôtartamra marad fenn.
8. Amennyiben a szerzôdés az 6. és 7. pontban írt módon a díj nem fizetésével megszûnik a biztosító bírósági úton a biz- tosítási idôszak végéig járó teljes díj megfizetését követelheti.
9. Biztosítási esemény bekövetkezése miatt történô szerzôdés megszûnés esetén, a biztosítót a teljes biztosítási évre járó díj megilleti, egyéb ok miatti megszûnésnél az addig a napig járó díj illeti meg, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
10. A szerzôdés megszûnésével sem a Szerzôdô, sem a Biztosított további jogosultságokkal nem rendelkezik. Összeg és egészségbiztosítások esetén maradékjog nélkül a Kedvezményezettnek járó kiegészítôk szerinti szolgáltatással szûnik meg a szerzôdés.
VII. A KERÉKPÁR BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGE, A TÉRÍTÉSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSÁNAK ALAPELVEI
1. A biztosítási összeg a biztosítási ajánlaton, illetve a Függelékben meghatározott összeg, amelybôl a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szolgáltatás összegét kiszámítva szolgáltat, és amely összeg egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.
2. A biztosítási összeg a biztosítani kívánt kerékpár szerzôdés-kötéskori új állapotban való beszerzésének értéke vagy amennyiben a III.2. b)–f) pontokban definiált tartozékokat a káresemény megtörténte elôtt a gyári felszereltségnél magasabb értékûre cserélték, az értéknövekedéssel kalkulált új érték.
3. Amennyiben a választott biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított kerékpárral azonos típusú kerékpár új állapotban való beszerzé- sének értéke, a biztosító az alulbiztosítást nem vizsgálja, de térítésének felsô határa a kötvényen feltüntetett biztosítási összeg, de maximum a tényleges kár.
4. Túlbiztosítás
A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. Túlbiztosítás esetén, a biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelôen le kell szállítani. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerzôdést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
5. A biztosító eseményenkénti térítésének felsô határa a tényleges kár, legfeljebb a káridôponti új érték (a biztosított kerékpárral azonos típusú kerékpár káridôponti új állapotban történô beszerzésének értéke) vagy amennyiben a III.2. b)–f) pontokban definiált tartozékokat a káresemény megtörténte elôtt a gyári felszereltségnél magasabb értékûre cserélték, az értéknövekedéssel kalkulált új érték, de maximum a kötvényen feltüntetett biztosítási összeg.
6. Többszörös biztosítás
6.1. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.
6.2. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban meg- állapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.
6.3. A biztosítók a 6.2. bekezdésben írt megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelôen az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.
7. A szolgáltatás összegébôl minden esetben levonásra kerül:
• a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke,
• valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyrôl visszaigényelhetô vagy egyéb okból már megtérült összeg.
8. A szolgáltatás nem terjed ki:
• az elôszereteti értékre,
• a kereskedelmi forgalom hiányosságaiból adódó károkra és többletköltségekre,
• az értékcsökkenésre,
• az elmaradt haszonra.
9. Megtérítési igény
9.1. Amennyiben a biztosító a kárt vagy annak egy részét megtérítette, ôt illetik meg mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat a kárért felelôs személlyel szemben megillették kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó. Az igény érvényesítéséhez a károsult köteles a biztosítót tájékoztatni és a megtérítési igényrôl jogszerûen le nem mondhat.
9.2. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles errôl a biztosítottat tájékoz- tatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek elôlegezésétôl teheti függôvé. A megtérült összegbôl elsôként a biztosított követelését kell kielégíteni.
10. A biztosított vagyontárgy megkerülése
A szerzôdô a vagyontárgy megkerülését köteles bejelenteni a biztosítónak. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni.
VIII. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA
A biztosító kockázatviselése kiterjed az Európai Unió tagállamainak területe.
IX. KERÉKPÁRRA VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
Jelen feltételek alapján a biztosító az alább felsorolt események által hirtelen, váratlan, közvetlenül okozott károkat téríti meg.
1. Tûz
2. Robbanás
3. Elemi károk
a) Villámcsapás
b) Vihar
Jelen feltételek szerint viharnak minôsül az 54 km/h sebességet elérô, vagy meghaladó szél.
c) Felhôszakadás
Xxxxx feltételek szerint felhôszakadásnak minôsül, ha a 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségû csapadékvizet a szabályszerûen kialakított és karbantartott vízelvezetô rendszer elnyelni képtelen, és ennek következtében a talajszinten áramlik a víz.
d) Árvíz
e) Jégverés
f) Földrengés
Jelen feltételek szerint földrengésnek minôsül az MSK-64 skála 5. fokozatát elérô földmozgás.
g) Földcsuszamlás
h) Kô- és földomlás
i) Ismeretlen építmény, üreg beomlása
4. Idegen jármû ütközése1
5. Idegen tárgyak rádôlése1
6. Rablás
Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított kerékpár eltulajdonítása során a biztosított ellen erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt a biztosított kerékpár eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosított kerékpár megtartása végett erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
A kár rendezésének feltétele a rendôrségnél tett feljelentés igazolása.
7. Betöréses lopás, rongálás
Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító betörésessel összefüggô lopási (teljes vagy rész) és rongálási károkat. Betöréses biztosítási esemény akkor következik be:
a) ha a tettes a lopást vagy rongálást úgy követi el, hogy a tárolás helyéül szolgáló lezárt helyiségébe2 erôszakkal behatol,
b) vagy olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévô járószinttôl mérve 3 méternél magasabban van,
c) vagy olyan erkélyrôl, loggiáról követi el, melynek alsó éle az alatta lévô járószinttôl mérve 3 méternél magasabban van és segédeszköz használata nélkül nem lehet megközelíteni.
A kár rendezésének feltétele a rendôrségnél tett feljelentés igazolása.
8. Szabadtérbôl történô lopás
A szabad térben ôrizetlenül hagyott kerékpár lopási káraira a biztosító kockázatvállalása abban az esetben áll fenn, amennyiben a kerékpárt emberi erôvel mozdíthatatlan, fix tárgyhoz rögzített állapotából vitték el.
8.1. Szabadtérbôl történô lopás esetén a biztosító térítésének felsô határa a kötvényen feltüntetett biztosítási összegen belül, a rögzítéshez használt kerékpárzár biztonsági fokozatától függ:
a) max. 50.000 Ft, amennyiben a kerékpárt spirálzárral vagy kábelzárral rögzítették,
b) 50.000 Ft-nál magasabb összeg akkor téríthetô, amennyiben a kerékpárt lezárására lánc-lakat kombinációjú, vagy U-lakat vagy ezeknél magasabb biztonságú kerékpárzárat alkalmaztak.
8.2. Max. 50.000 Ft biztosítási összegre kötött szerzôdésekre vonatkozóan a szabadtérbôl történô lopás esetén a biztosító részlopás kárt nem térít, kockázatvállalása kizárólag a teljes kerékpár ellopása esetén áll fenn.
1. Idegen jármûnek és tárgynak az minôsül, ami a káresemény idôpontjában nem volt a szerzôdô, a biztosított vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozójának tulajdo- nában vagy használatában, nem bérelte, kölcsönözte, lízingelte, nem az ô érdekében használták fel.
2. Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterû, meghatározott rendeltetésû részét tekintjük. Lezárt helyiség: Az a helyiség, amelynek határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külsô nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik:
• a bejárati ajtók zárását biztonsági zár* védi (minimálisan 1 db),
• a kétszárnyú bejárati ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,
• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos kisméretû tömör téglafal szilárdságával azonos értékû, vagy azt meghaladja.
(Nem minôsül lezárt helyiségnek például a részben vagy egészben dróthálóval, különbözô rácsszerkezetekkel, mûanyaggal vagy szövetanyagokkal határolt, vagy ilyen nyílászáróval ellátott helyiség.)
* Biztonsági zárnak minôsül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros hengerzár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetôség száma meghaladja a 10.000-et, és az egyedileg minôsített lamellás zár.
8.3. 50.000 Ft feletti biztosítási összegre kötött szerzôdésekre vonatkozóan a biztosító kockázatvállalása kiterjed
a) a teljes kerékpár ellopására,
b) a nyereg vagy gyermekülés önálló vagy ezek együttes lopása esetén, egyenként a biztosítási összeg 5%-át meg nem haladó mértékig, függetlenül a kerékpár rögzítésének meglététôl és módjától, a tartamon belül max. 1 alkalommal,
c) a kerékpárra szerelt gyermekülésnek a kerékpárral történô együttes lopása esetén, a kerékpár rögzítési módjától függô szolgáltatási határon (9.1.) és a kötvényen feltüntetett biztosítási összegen belül, a biztosítási összeg 5%-át meg nem haladó mértékig.
8.4. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító a kárt, amennyiben a kerékpárt 10 óránál hosszabb ideig vagy éjszaka tárolták szabad térben.
8.5. A szolgáltatás igénybevételének feltétele
a) a rendôrségnél vagy egyéb illetékes hatóságnál tett feljelentés,
b) a rögzítéshez használt kerékpárzár/ak kulcsának vagy vásárlási számlájának bemutatása.
9. Kizárások
Nem téríthetôek a biztosított kerékpárban:
a) tisztításból, javításból, vagy a karbantartás elmaradása miatt bekövetkezô károk,
b) természetes használatból eredô kopás, meghibásodás, elhasználódás kárai,
c) az esztétikai károk,
d) háziállatok, rágcsálók által okozott károk.
X. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA A BIZTOSÍTOTT KERÉKPÁRRA
A biztosító eseményenkénti szolgáltatásának felsô határa a tényleges kár összege, de maximum a kötvényben meghatározott biztosítási összegig.
A biztosító minden esetben a más biztosítónál fennállott biztosítással nem fedezett, máshonnan meg nem térült kár erejéig nyújt térítést.
1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosított kerékpárra vonatkozóan abban az esetben is fennáll, ha a káresemény idôpontjában a kerékpárt a biztosított személlyel közös háztartásban élô közeli hozzátartozója3 használta.
2. A biztosító szolgáltatásának igényléséhez az alábbi iratok bemutatása szükséges:
a) kötvény,
b) a kerékpár típusát, vagy fantázianevét és alváz- vagy gyári számát tartalmazó garancialevél vagy számla,
c) amennyiben a III.2. b)–f) pontokban felsorolt gyári tartozékokat a káresemény bekövetkezte elôtt annál magasabb értékûre cserélték, a vásárlást és értéket igazoló számlák,
d) betörés, lopás, rablás esetében a rendôrségi feljelentés másolata,
e) gyermekülés számlája,
f) lopáskár esetén a kerékpárzár/ak kulcsa vagy vásárlási számlája,
g) másik biztosítás alapján megtérült károk társbiztosítói igazolása (kárrendezési dokumentumok).
A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésével keletkezô károk és költségek igazolását a fentiekben felsoroltakon kívül egyéb okiratok és igazolások benyújtásától nem teszi függôvé. A biztosítottnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket – a biztosítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.
Továbbá a biztosító nem köti a teljesítendô szolgáltatás mértékének maghatározását és esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntetô vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez.
A biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag- és javítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve térít meg, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható.
A biztosítási esemény bekövetkeztét, és az azzal összefüggésben keletkezett kár mértékét minden esetben a szerzôdô/ biztosított félnek kell hitelt érdemlô módon bizonyítani!
3. Avulás
A biztosító nem alkalmaz avulást
a) az 5 évnél fiatalabb normál közlekedéshez (utcai, túra, hobbi-sport) és versenyhez,
b) a 2 évnél fiatalabb keresôtevékenységre használt kerékpárok esetében
3. Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô és a testvér.
A 2 illetve 5 éves kort meghaladó kerékpárok esetén káridôponti avult értéken történik a térítés, melynek átlagos mértéke
c) normál használat esetén évi 7%,
d) professzionális – versenyszerû, vagy keresôtevékenységhez kapcsolódó – használat mellett évi 10%. A viszonyítási érték ez esetben is a káridôponti új érték.
XI. BALESETBIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
Amennyiben a szerzôdés megkötésekor a szerzôdô balesetbiztosítást is választott, jelen feltételek szerint a biztosító a biztosított részére baleseti szolgáltatást nyújt a kerékpár használta közben – a biztosítási szerzôdés tartamán belül – bekövetkezett balesetére.
1. Baleseti halál
A biztosítottnak a biztosítási tartam során az Európai Unió területén bekövetkezô halálos kimenetelû kerékpáros balesete.
2. Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás (rokkantság)
A biztosítottnak a biztosítási tartam során az Európai Unió területén bekövetkezô a kerékpáros balesetének idôpontjától számított 2 éven belül kialakult, maradandó egészségkárosodást (állandó rokkantságot) okozó balesete.
A baleset idôpontjától számított 2 év elteltével a balesettel összefüggô állapotrosszabbodás címén sincs szolgáltatási kötelezettsége a bizto- sítónak.
3. Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés
A biztosítottnak a biztosítási tartam során az Európai Unió területén bekövetkezô, csonttörést vagy csontrepedést okozó kerékpáros balesete.
XII. KERÉKPÁROS BALESET FOGALMA
1. Jelen biztosítási feltételek alkalmazása szempontjából kerékpáros baleset a biztosított akaratától független, a kerékpár használata közben hirtelen fellépô olyan – a biztosítás tartama alatt bekövetkezett – külsô behatás, amelynek következtében a biztosított múlékony sérülést szenved, a baleset megtörténtétôl számított 1 éven belül meghal, vagy 2 éven belül maradandó egészségkárosodást szenved. Múlékony sérülés a baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés.
2. Jelen biztosítási feltételek szempontjából a megemelés, a rándulás, a foglalkozási betegség (ártalom), valamint a napégés, napszúrás, a hôguta és a fagyás nem minôsül biztosítási eseménynek. Az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete a biztosított beszámítási képességétôl, tudatzavart állapotától függetlenül nem minôsül biztosítási eseménynek.
XIII. A BIZTOSÍTÓ BALESETBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ SZOLGÁLTATÁSA
A balesetbiztosítás szolgáltatása nem vonatkozik a III. pontban definiált biztosítottan kívül más a kerékpárt használó személyre.
A jelen feltételek alapján a biztosított életében járó valamennyi biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje maga a biztosított. A balesetbiz- tosítási szolgáltatásokra a biztosított halála esetén az örököse jogosult.
1. Xxxxxxxx halál esetére szóló biztosítás
A biztosító kifizeti a baleset idôpontjában a baleseti halál esetére szóló aktuális biztosítási összeget (Függelék 1. pont).
Amennyiben a halált okozó balesettel összefüggésben maradandó egészségkárosodásra is jelentettek be szolgáltatási igényt, úgy a baleseti haláleseti szolgáltatásból a már megállapított (teljesített) rokkantsági szolgáltatást elszámolja és csak a különbözeti összeget fizeti ki a biztosító.
2. Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás (rokkantság) esetére szóló biztosítás
a) Ha a baleseti eredetû rokkantság állandó és teljes (100%-os), a biztosító a baleset idôpontjában aktuális I. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összeget fizeti ki (Függelék 2. a) pont).
b) Ha a baleseti eredetû rokkantság állandó és részleges, s annak mértéke eléri, vagy meghaladja a 10%-ot, valamint, ha a 10%-ot nem éri el, de csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést okoz, a biztosító a baleset idôpontjában aktuális I. sz. baleseti rok- kantsági biztosítási összegnek a rokkantság mértékével azonos százalékát fizeti ki (Függelék 2. b) pont).
c) Ha a baleseti eredetû rokkantság állandó és részleges, s annak mértéke 1% és 9% közötti, de nem okoz csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést, a biztosító a baleset idôpontjában aktuális II. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összeget fizeti ki (Függelék
3. pont).
2.1. Végtagok, illetve szervek elvesztése esetén a maradandó egészségkárosodás mértéke a jelen pont táblázatában foglaltak szerint, orvosi igazolás alapján kerül megállapításra. A táblázatban fel nem sorolt esetekben a baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvos szakértôje állapítja meg, legkorábban egy, legkésôbb négy évvel a baleset idôpontja után.
A baleseti eredetû egészségkárosodás mértékének a biztosító által történô megállapítása független más orvos szakértôi testület döntésétôl és a biztosított foglalkozásától.
Testrészek egészségkárosodása | Az egészségkárosodás mértéke |
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése | 100 % |
mindkét felkar, alkar vagy kéz elvesztése | 100 % |
egyik kar vagy kéz, és comb vagy lábszár együttes elvesztése (azaz felsô végtag és alsó végtag együttes csonkolása) | 100 % |
mindkét comb elvesztése | 100 % |
mindkét lábszár vagy lábfej elvesztése | 90 % |
egyik comb elvesztése | 80 % |
egyik felkar elvesztése | 80 % |
egyik lábszár elvesztése | 70 % |
egyik alkar elvesztése | 70 % |
beszélôképesség teljes elvesztése | 70 % |
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 70 % |
jobb kéz elvesztése (csukló szintjében) | 65 % |
bal kéz elvesztése (csukló szintjében) | 50 % |
egyik lábfej teljes elvesztése (boka szintjében) | 40 % |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése | 35 % |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 25 % |
2.2. A biztosított a kárigény bejelentésekor írásban nyilatkozhat arról, hogy balkezes. Ebben az esetben a 2.1. táblázatban a jobb- és balkéz elvesztésére vonatkozóan az egészségkárosodás mértékét meghatározó százalékok felcserélôdnek.
2.3. A jelen kiegészítô balesetbiztosítás hatálybalépése elôtt bármely okból már maradandóan károsodott vagy nem ép testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.
2.4. A baleseti rokkantsági szolgáltatások esetében az utolsó kifizetés százalékosan kifejezve akkora lehet, hogy a kifizetett rokkantsági szolgál- tatások összesített százalékos mértéke nem haladhatja meg a 100%-ot, függetlenül a rokkantságot elôidézô balesetek számától.
2.5. A baleseti múlékony sérülési és rokkantsági szolgáltatások teljesítésére csak akkor és annyiban köteles a biztosító, amennyiben a baleset még a biztosított életében a biztosítóhoz bejelentésre került, és a múlékony sérülési igényt illetve a rokkantság mértékét a biztosító meg- állapította.
Amennyiben a biztosított a rokkantság megállapítását követôen, a szolgáltatás kézhezvétele elôtt meghal, úgy baleseti halál szolgáltatásra a biztosított örököse(i) jogosult(ak).
3. Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítás
A biztosító a baleset idôpontjában aktuális baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeget fizeti ki. (Függelék
4. pont)
A baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeg az egy balesetbôl eredô több csonttörés, csontrepedés esetén csak egyszeresen kerül kifizetésre (jelen biztosításnál a fogtörés, fogrepedés nem tekinthetô csonttörésnek, vagy repedésnek).
4. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok a következôk:
a) a biztosítási kötvény,
b) a személyazonosságot igazoló okirat (hagyatéki eljárás vagy öröklési bizonyítvány),
c) a jogosultság megállapításához szükséges okirat,
d) a baleseti esemény tényét vagy idôpontját igazoló dokumentumok,
e) a baleseti eredetû csonttörést, csontrepedést igazoló és a baleset utáni elsô ellátásról szóló orvosi iratok,
f) a baleseti eredetû maradandó egészségkárosodást igazoló és a baleset utáni elsô ellátásról szóló orvosi iratok,
g) halotti anyakönyvi kivonat,
h) a halál okát igazoló orvosi bizonyítvány,
i) kórházi zárójelentés, illetve minden olyan kórházi, orvosi dokumentum, amely tartalmazza a mûtéti beavatkozás pontos megnevezését, illetve leírását, okát, idôpontját, elôzményeit (a baleset leírását és körülményeit).
j) hatósági eljárás esetén, annak dokumentumai.
Külföldön történt baleset esetén a szolgáltatás igénybevételéhez a dokumentumok magyar fordítása szükséges.
XIV. A FELEK SPECIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEI
1. Közlési és változás bejelentési kötelezettség
1.1. A szerzôdô a szerzôdéskötéskor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelôen közölni a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, és amelyekre a biztosító írásban kérdést tett fel. A közlésre,
illetôleg változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdô felet és a biztosítottat: egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre illetve bejelentésre köteles lett volna.
1.2. Az adatok valóságtartalmáért a szerzôdô és a biztosított egyetemlegesen felelôs. A közölt adatok ellenôrzését a biztosító részére lehetôvé kell tenni. A biztosító ellenôrzési lehetôsége a szerzôdôt a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.
1.3. A szerzôdô köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmények változását a biztosítónak 15 napon belül, írás- ban bejelenteni. Lényegesnek tekinthetô mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként.
1.4. A szerzôdô köteles 15 napon belül bejelenteni a szerzôdô lakhelyének változását.
1.5. A közlésre, illetôleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
2. Kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettség
A szerzôdô (biztosított) köteles különösen:
a) biztosított vagyontárgyainak kezelése során az elvárhatóságnak megfelelôen, gondosan eljárni,
b) a biztosító által a biztosítási feltételekben és mellékleteiben meghatározott biztonsági elôírásokat betartani,
c) a biztosított vagyontárgyat magába foglaló helyiségeket bármilyen rövid idejû távozás esetén a védettségi szintnek megfelelôen, szakszerûen bezárni.
d) a kár bekövetkezte esetén a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, de a biztosító kárfelmérését nem akadályozó, ésszerû intézkedéseket haladéktalanul megtenni.
3. Kárbejelentési és szolgáltatási igény bejelentési kötelezettség
3.1. A balesetbiztosítási eseményt az annak bekövetkeztétôl számított 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak (telefonon: 00-0-000-0000, e-mailben: xxx.xxxxx.xx).
3.2. A kerékpárt ért biztosítási eseményt a szerzôdônek a tudomásra jutástól számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítónak. Lehetôvé kell tenni a biztosító számára a kárbejelentés tartalmának és a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények ellenôrzését. A tûzesetet és a robbanást a tûzrendészeti hatóságnak, a lopást, a rablást, a betöréses rongálást a rendôrségnek is be kell jelenteni.
3.2.1. A szerzôdônek a kár bejelentésével egyidejûleg be kell jelentenie a biztosítónak, amennyiben bármely más biztosítónál megkötött szerzôdése alapján a bekövetkezett káreseményre a másik biztosító társaságnál is jelentett szolgáltatási igényt és lehetôvé kell tenni a kapott szolgáltatás mértékének ellenôrzését.
3.2.2. A biztosított a kár bejelentésétôl a szemle idôpontjáig a kerékpár állapotán nem változtathat. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha esetleges változtatás következtében szolgáltatási kötelezettségének elbírálhatósága, illetve a károsodás mértékének megállapítása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált. A biztosító a bejelentést követô 15. napig a szükséges szemlét köteles elvégezni.
4. A biztosító tájékoztatási kötelezettsége
A biztosító köteles a szerzôdôt tájékoztatni:
• a szerzôdés adatairól,
• a bejelentett károk rendezésérôl,
• a szolgáltatási összeg(ek) kifizetésérôl, a kárkifizetésekrôl, illetve ezek akadályáról.
5. Szolgáltatási kötelezettség
A biztosító az elbíráláshoz szükséges összes iratnak a biztosítóhoz való beérkezését követô 30 napon belül teljesíti szolgál- tatásait. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén a Polgári Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamat megfizetésére köteles. Az elbíráláshoz szükséges igazolásokat az igény érvényesítôjének kell beszereznie.
6. Fedezetfeltöltés
A biztosító nem alkalmazza a fedezetfeltöltés lehetôségét, mert biztosítás szolgáltatásai biztosítási idôszakra vonatkozó, éves limit korlátozást nem tartalmaznak
XV. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS KOCKÁZATKIZÁRÁSA
1. Mentesül annyiban a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben a szerzôdô bejelentési kötelezettségének idôben nem tesz eleget, vagy ha a biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotán a biztosítási szabályzat által megállapított határidôn belül változtat, amennyiben ez a kárenyhítéshez nem volt szükséges, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
2. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a szerzôdô, vagy a vele közös háztartásban élô közeli hozzátartozója és hozzátartozója, a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja, megbízottja, tagja vagy szerve jogellenes szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta.
3. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, ha bizonyítást nyer, hogy a biztosított
a) balesete a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben következett be,
b) balesetét a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása jogellenesen idézte elô,
c) a biztosított öngyilkosságával vagy ennek kísérletével összefüggésben következett be.
4. A biztosítási esemény akkor minôsül súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak, ha az a biztosított
a) súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék, illetve annál magasabb véralkoholszint) közvetlen okozati összefüggésben következett be,
b) ittas kerékpározása (0,5 ezrelékes, illetve annál magasabb véralkoholszint) közben következett be, és a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,
c) kábító vagy bódító hatású anyag, vagy egyéb vegyi anyag bódítószerként történô használatával kapcsolatos befolyá- soltsága alatt, vagy azzal összefüggésben történt,
d) engedélyhez kötött tevékenységet, engedély nélkül végez, vagy végzett és a kár ezzel összefüggésben következett be.
5. Amennyiben a kár bekövetkezésében – az elôzô bekezdésekben foglaltakon túl – a biztosítási eseményen kívül más káro- sító esemény vagy tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben áll.
6. Jelen feltételek szempontjából a biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény
• államok közötti fegyveres összeütközésbôl eredôen, vagy polgárháborús cselekmények kapcsán következik be, illetve annak bekövetkeztében,
• extrém sporttevékenység kapcsán következett be.
XVI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
1. A Felek egyedileg megállapodtak abban, hogy a biztosító jelen szerzôdésében kizárja és így nem válik a szerzôdés tar- talmává bármely olyan szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és más gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Továbbá nem válik a szerzôdés tartalmává az adott üzletágban a hasonló jellegû szerzôdés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, amennyiben a jelen szerzôdés ezzel ellentétes szabályt tartalmaz.
2. A biztosítási szerzôdésbôl eredô bármely igény két év alatt évül el, ide értve a biztosítási eseményekre azok bekövetkeztétôl igényelt szolgáltatásokat, vagy a biztosítási szerzôdésbôl keletkezett egyéb követeléseket is.
3. A Kerékpár Biztosítás valamennyi feltételének, ajánlatának, esetleges adatközlôinek fogalmai a hétköznapi szóhasználatnak megfelelô tar- talommal kerülnek alkalmazásra.
4. A szerzôdô és a biztosítottak hozzájárulnak ahhoz, hogy a biztosítási szerzôdéshez kapcsolódó adataikat a jelen biztosítás keretein belül a biztosító nyilvántartsa és kezelje.
5. A Biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módo- sításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meg- határozott egyéb cél lehet.
5.1. A Biztosító a Szerzôdô és a Biztosított adatait (biztosítási titok) a 2015. évi CV. törvény (továbbiakban Bit) 135-143.§-ai, illetve 147-148.§-ai, valamint a 149.§ (1) bekezdése alapján törvényi felhatalmazás alapján kezeli.
5.2. Az 5. pontban meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést a Biztosító vagy a viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájá- rulásával végezhet. Az ilyen célú adatkezelésekhez a Szerzôdô és a Biztosított a szerzôdés részét képezô, „Tájékoztatás és nyilatkozat az adatkezelésrôl” címû okiraton köteles nyilatkozni. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.
5.3. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
6. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a Biztosító az 5. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
7. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a Biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adós- ságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,
e) a 8.1. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló Biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendel- kezései szerint – az átvevô Biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli Biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli Biztosítóval, biztosításközvetítôvel,
q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a Biztosítóval
szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
8.1. A 8.e) pont alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
8.2. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a Biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
8.3. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a Biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a további- akban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
8.4. A Biztosító vagy a viszontbiztosító a 8.–8.8. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továb- bíthatja.
8.5. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 8. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
8.6. A Biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal vissza- éléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.
8.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
8.8. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.
9. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,
b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.
10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli Biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a Biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
10.1. A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
11. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.
11.1. A 9. pontban meghatározott adatok átadását a Biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
12. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 6. pont alá esô adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
12.1. A Biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 8. pont b), f) és j) alpontjai, illetve a 8.6. pont alapján végzett adattovábbításokról.
12.2. A Biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.
13. A Biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.
13.1. A Biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
13.2. A törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi ren- delkezések az irányadók.
13.3. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
14. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a Biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
14.1. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
14.2. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.
15. A Biztosító a jogszabályban és a jelen szerzôdésben foglalt felhatalmazás alapján, az általa szervezett veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy szerzôdésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése során a szolgáltatásoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel fordulhat más Biztosítóhoz az általa kezelt, a Bit-ben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdésben rögzített adatok részére történô kiadása érdekében. A Biztosító ezen adatokat a Bit-ben meghatározott idôtartamon át kezeli. A Szerzôdô/Biztosított a Biztosító által megkeresés útján megszerzett és kezelt Bit. szerinti adatokról tájékoztatást kérhet.
16. A Biztosítótársaságok állami felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank (0000 Xxxxxxxx, xxxxxxxxx xxx 0-0.) látja el.
17. A biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát a jogosult szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban közölheti. Írásos bejelentését átadhatja személyesen vagy más által, megküldheti postai úton, telefaxon, illetve elektronikus levélben.
A biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodáiban és a biztosító honlapján: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx.xxxx
Központi Panasziroda: 1813 Budapest, Pf. 245. E-mail: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx
Online panaszbejelentés: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx
18. Jogorvoslati lehetôségek:
• Pénzügyi Békéltetô Testület:
A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén békéltetô testületi eljárást kezdeményezhet.
Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf. 172. Telefonszám: 06-1-4899-100
Bôvebben a xxx.xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxx honlapon kaphat tájékoztatást.
• Fogyasztóvédelmi eljárás:
A 2013. CXXXIX törvény szerinti pénzügyi fogyasztói vitában fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1534 Budapest BKKP Pf. 777. Telefonszám: 06-40/203-776
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Bôvebben a xxx.xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.
• Bíróság:
Az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bíróság (xxxx://xxx.xxxxxxxxx.xx).
19. A biztosítás feltételeiben nem szabályozott kérdéseiben a Polgári Törvénykönyv, az aktuális személyi jövedelemadó jogszabályok és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.
20. A szerzôdés nyelve magyar. A szerzôdô kérésére a biztosító vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okiratokat, de az iratok magyar nyelvû szövege tekinthetô a hiteles szövegnek.
Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Kerékpár Biztosítás
Függelék
BALESETBIZTOSÍTÁS SZOLGÁLTATÁSOK
1. Baleseti halál esetére szóló biztosítási összeg 300.000,- Ft
2. Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás (rokkantság) esetére szóló biztosítás
a) X.xx. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti rokkantság teljes és állandó (100%-os) 600.000,- Ft
b) X.xx. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti eredetû állandó és részleges rokkantság mértéke
– a 10%-ot eléri, vagy meghaladja, valamint
– ha a 10%-ot nem éri el, de csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést okoz
3. XX.xx. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti eredetû állandó és részleges rokkantság mértéke
600.000,- Ft-nak
a rokkantság fokával
arányos része
1–9% közötti, és nem okoz csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést 50.000,-Ft
4. Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeg 8.000,- Ft