Ügyféltájékoztató és Biztosítási feltétel-csomag a Primus Casco biztosítási termékekhez
Ügyféltájékoztató és Biztosítási feltétel-csomag a Primus Casco biztosítási termékekhez
Érvényes: 2014.03.15-től
Tartalomjegyzék:
Ügyféltájékoztató 2
Általános Kárbiztosítási Feltételek 4
1. Biztosítási szerződés alanyai 4
2. A biztosítási szerződés létrejötte 4
3. A biztosítási szerződés időbeli hatálya, a biztosító kockázatviselésének kezdete 5
4. A biztosítási szerződés területi hatálya 5
5. A biztosítási összeg, a biztosítási kockázat jelentős növekedése 5
6. A biztosítás díja és a díjfizetési kötelezettség 6
7. A nem fogyasztói biztosítási szerződésekre vonatkozó különös rendelkezések 6
8. Fedezetfeltöltés 6
9. A Szerződő/Biztosított közlési és adatváltozás-bejelentési kötelezettsége 7
10. Biztosítási szerződés megszűnése 8
11. Biztosítási esemény 9
12. A Biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor 9
13. Xxxxxxxx 0
14. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége 10
15. A biztosítással nem fedezett káresemények 10
16. A Biztosító mentesülése 11
17. Megtérítési igény 11
18. Adatkezelés 11
Casco Biztosítás Különös Feltételei 13
1. Biztosítási események/fedezetek 13
2. Biztosítási összeg 13
3. A biztosítási szerződés ajánlata és létrejötte 13
4. Biztosítási szolgáltatás 14
5. A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki 15
6. A Biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól 16
7. Önrészesedés 16
8. A gépjármű szállítása, tárolása 17
9. Bónusz rendszer, és B10 kedvezmény 17
10. Tartozékok kezelése 17
11. A Biztosító ügymenetéhez szükséges okiratok, dokumentumok, iratok és kérdőívek 17
12. Záradékok 20
1.számú melléklet 21
Tisztelt Ügyfelünk!
Az Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe megtiszteltetésnek veszi, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával hozzánk fordult.
Kérjük, hogy az alábbi Ügyféltájékoztatót és a Szerződési Feltételeket szíveskedjék különös gondossággal áttanulmányozni!
Az Ügyféltájékoztató tartalmazza mindazokat az információkat, melyekről Önt a jogszabályok, különösen a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény, valamint a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazat szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Távért tv.) rendelkezései értelmében tájékoztatnunk kell.
1. Társaságunk főbb adatai:
Az Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepét a romániai székhelyű biztosító, a S.C. de Asigurare-Reasigurare ASTRA
S.A. hozta létre.
S.C. de Asigurare-Reasigurare ASTRA S.A. főbb adatai:
cégforma: részvénytársaság
székhely: RO 71291 Bukarest, Xxxxx Xxxxxx xxxx 0. M101. ép. 10.em. nyilvántartási szám: J40/305/1991.
tevékenységi engedély száma: 6/23.10.2001 jegyzett tőke:192.712.533,86 RON
Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepének főbb adatai:
székhely: 1097, Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 12-14. cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
nyilvántartó cégbíróság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
A Fióktelep a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 5.§ (2) bekezdése alapján jogosult a biztosítási tevékenység folytatására a Magyar Köztársaság területén.
Megkötött biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, esetleges problémájával forduljon bizalommal a közreműködő biztosításközvetítőhöz, Központi Ügyfélszolgálati Irodánkhoz, illetve telefonos ügyfélszolgálati munkatársainkhoz, akik készséggel állnak rendelkezésére.
Központi Ügyfélszolgálat:
cím: 1097, Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 12-14. telefon: x00-0-000-0000; 00-00-000-000;
H-Sz: | Cs: | P: | Szo. – V: |
9 – 17 óráig | 8 – 18 óráig | 9 – 16 óráig | Zárva |
e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx nyitva tartás:
Kárbejelentés, károk ügyintézése:
cím: 1097, Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 12-14. telefon: x00-0-000-0000;
Amennyiben felmerült problémáját nem sikerült megnyugtató módon rendezni kérjük, forduljon írásbeli bejelentésével a Biztosító panaszügyintézőjéhez:
postacím: 1371 Budapest, Pf. 444. e-mail: xxxxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx fax: x00-0-000-0000
2. A Biztosító felügyeleti szerve:
Román Pénzügyi Felügyeleti Hatóság
címe: Str. Stelutei nr. 2., sector 1., Bucuresti telefon: x0000-000-00-00
fax: x0000-000-00-00
e-mail: xxxxxx@xxxxxxxxxx.xx web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xx/
A Szerződő Fél vagy a Biztosított panaszainak vizsgálatára a következő intézmények illetékesek:
Magyar Nemzeti Bank
Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Levelezési cím: 1534 Budapest BKKP 114. Pf.: 777.
Telefon: x00-00-000-000
Központi fax: x00-0-000-00-00 Web: xxxx://xxx.xx
A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető testülethez (PBT). A PBT-hez olyan viták rendezésére irányuló kérelemmel lehet fordulni, amelyekben az ügyfél által a szolgáltatónál közvetlenül kezdeményezett panaszkezelési eljárás eredménytelenül zárult. A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) a Magyar Nemzeti Bank mellett működő, bíróságon kívüli, alternatív vitarendezési fórum, mely a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók között fennálló szerződésből eredő jogviták kezelésével foglalkozik
Az alternatív vitarendezési módok mellőzésével a fogyasztó a biztosítási szerződésből eredő igényeit bírói úton is érvényesítheti.
A biztosítási szerződésekkel kapcsolatosan kérjük, figyelmesen tanulmányozza át a vonatkozó Szerződési Feltételeket, (Általános Kárbiztosítási Feltételek; Casco Biztosítás Különös Feltételei). A biztosítási feltételek letölthetők internetes oldalunkról (xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx), a Biztosítás/Casco biztosítás menüpont használatával. Felhívjuk a figyelmét, hogy a biztosításból fakadó igények érvényesítésének érvényesítésére jelen szerződési feltételek az általánostól eltérő elévülési időt állapítanak meg.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a szerződési feltételekben figyelemfelhívásra alkalmas módon – vastagítottan – kerültek megjelölésre azon rendelkezések, melyek a Biztosító mentesülésére, a szolgáltatás korlátozásának feltételeire, illetve az alkalmazott kizárásokra és a várakozási időre vonatkoznak.
3. Kiegészítő rendelkezések a távértékesítés keretében megkötött biztosítási szerződésekkel kapcsolatosan
Amennyiben biztosítási szerződését távértékesítés keretében kötötte meg kérjük, figyelmesen tanulmányozza át az alábbiakat is:
1. A biztosítási szerződést a Szerződő a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.
2. Amennyiben a Szerződő a Távért. törvény 3.§ (2) és (4) bekezdése szerinti tájékoztatót a biztosítási szerződés megkötését követően kapja kézhez, a felmondásra nyitva álló 14 napos határidő számítását a tájékoztató kézhez vételétének napjától kell számítani.
3. Amennyiben a Biztosító a Szerződőnek semmiféle tájékoztatást sem nyújt, az 1. pontban meghatározott felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidő a biztosítási szerződés megkötésének napjától számított egy év, mely határidőn túl ezen felmondási jog nem gyakorolható.
4. Amennyiben az egy éves jogvesztő határidőn belül a Biztosító eleget tesz a Távért törvény szerinti tájékoztatási kötelezettségének, a felmondási jog gyakorlására a 2. pontban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
5. Amennyiben a Biztosító a Távért. törvény szerinti tájékoztatási kötelezettségének nem megfelelő tartalommal tesz eleget, a felmondási jog gyakorlására a megfelelő tartalmú tájékoztatás kézhez vételétől számított 14 napig, de legfeljebb a biztosítási szerződés megkötésének napjától számított három hónapig áll nyitva a határidő. A három hónap elteltét követően túl ezen felmondási jog nem gyakorolható.
6. Ha a Biztosító a Szerződőt nem tájékoztatta a 1. pontban meghatározott felmondási jogáról, annak gyakorlási módjáról, feltételeiről és jogkövetkezményeiről, illetve arról a címről (telefax számról, e-mail címről) amelyre a Szerződő a felmondó nyilatkozatot megküldheti, a Szerződő felmondási jogát a Távért. törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a biztosítási szerződését megkötésének napjától számított egy éven belül gyakorolhatja.
7. A felmondási jog akkor tekintendő érvényesítettnek, ha a Szerződő az erre vonatkozó nyilatkozatát az 1. – 6. pontokban meghatározott határidő lejártát megelőzően postára adja vagy egyéb igazolható módon megküldi a Biztosítónak.
8. A Biztosító a felmondásra nyitva álló határidő lejártát megelőzően csak a Szerződő kifejezett hozzájárulását követően kezdheti meg a biztosítási szerződésben foglaltak teljesítését.
9. Amennyiben a Szerződő a 1. pontban meghatározott felmondási jogával él, a Biztosító a biztosítási díjnak csak azt az arányos részét követelheti, mely arra az időszakra vonatkozik, amely vonatkozásában a biztosítási fedezet fennállt, vagyis a Szerződő kifejezetten hozzájárult, hogy a Biztosító a biztosítási szerződésben foglaltak teljesítését felmondásra nyitva álló határidő lejártát megelőzően megkezdje.
10. Egyéb költségek érvényesítésére a Szerződővel szemben nincs helye.
11. Amennyiben a felmondásra nyitva álló határidő a 3. – 6. pontokban foglaltak szerint meghosszabbodott, a Távért. törvénynek megfelelő tájékoztatás megadásáig a Biztosító a biztosítási díjat nem követelheti.
12. Amennyiben a Biztosító a Szerződő 8. pontban meghatározott kifejezett hozzájárulása nélkül megkezdte a biztosítási szerződésben foglaltak teljesítését a felmondásra nyitva álló határidő lejártát megelőzően, a biztosítási díj követelésére nem jogosult.
Általános Kárbiztosítási Feltételek
A Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare ASTRA S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe (1097, Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 12-14.; továbbiakban: Biztosító) és a Szerződő között létrejött szerződés alapján – a Különös Feltételekben meghatározott módon és esetekben, díjfizetés ellenében – a Biztosító megtéríti ezen szerződés kockázati körébe tartozó vagyontárgyban, annak alkotórészeiben keletkezett károkat, a Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszközének minősülő pénznemben.
A biztosítási szerződés nyelve magyar, a felek jogviszonyára az Általános Biztosítási Feltételeket, a vonatkozó Különös Feltételeket, az egyedi Biztosítási szerződést, ideértve annak záradékait is, valamint az ezen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az egyéb jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Általános Feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a felek között kárbiztosítási szerződés jön létre, amennyiben a Különös Feltételek, a Záradéklista, az egyedi Biztosítási szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.
1. Biztosítási szerződés alanyai:
1.1. A Biztosított: az ajánlaton megjelölt természetes vagy jogi személy, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a Különös Feltételek szerint Biztosítottnak minősül. Biztosított jogosult a Biztosító szolgáltatására, amennyiben a Különös Feltételek, a Záradéklista vagy az egyedi Biztosítási szerződés eltérően nem rendelkezik
1.2. A Szerződő: az ajánlaton megjelölt természetes vagy jogi személy, aki a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz. A Szerződő teljesíti a díjfizetési kötelezettséget, ő jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos mindennemű nyilatkozattételre.
1.3. A Biztosító: Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare ASTRA S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe (1097, Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 12-14.)
1.4. A Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy;
2. A biztosítási szerződés létrejötte:
2.1. Ha a fedezetet igazoló dokumentum (biztosítási kötvény) a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő a dokumentum (biztosítási kötvény) kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
2.2. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig van kötve.
2.3. Ha a Szerződő fogyasztó, a szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.
2.4. A 2.3. pont szerinti esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
2.5. Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
2.6. Ha a Biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a Biztosító általános szerződési feltételétől, a Biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a Szerződő a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
3. A biztosítási szerződés időbeli hatálya, a biztosító kockázatviselésének kezdete
3.1. A Biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.
3.2. A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg, vagy a Különös Feltételek másként nem írja elő, határozatlan időre jön létre.
3.3. Határozatlan idejű vagy 1 évnél hosszabb határozott időre létrejött szerződések esetén a biztosítási időszak 1 év, a biztosítási év kezdete – ha a felek másként nem állapodnak meg, vagy a Különös Feltételek másként nem rendelkeznek a biztosítási szerződés létrejöttének napja.
4. A biztosítási szerződés területi hatálya:
A biztosítási szerződés hatálya – ha a Különös Feltételek másként nem rendelkeznek – Európa teljes területére kiterjed, ideértve Törökország teljes területét. A volt Szovjetunió utódállamainak területére – ide nem értve Észtország, Lettország, Litvánia, Ukrajna és Oroszország európai területét – a biztosítási szerződés hatálya nem terjed ki.
5. A biztosítási összeg, a biztosítási kockázat jelentős növekedése:
5.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) – ha a Különös Feltételek, illetve az egyedi Biztosítási szerződés másként nem rendelkezik – a biztosítási szerződésben meghatározott (a kötvényen rögzített), a Szerződő által megadott értéke.
5.2. Ha a Biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
5.3. Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
5.4. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító az 5.2. és az 5.3. bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
6. A biztosítás díja és a díjfizetési kötelezettség:
6.1. A biztosítás díja egy biztosítási időszakra vonatkozik. A biztosítás első díjrészlete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
6.2. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a Biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követeli.
6.3. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a Biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért.
6.4. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
6.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, akkor szerződés változatlan biztosítási összeggel, a 6.4-es pontban foglaltakkal szemben, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
7. A nem fogyasztói biztosítási szerződésekre vonatkozó különös rendelkezések
7.1. Ha a Szerződő vállalkozás, a szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.
7.2. A 7.1. pontban meghatározott esetben a szerződés az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
8. Fedezetfeltöltés:
8.1. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
8.2. A 8.1. pont szerinti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.
8.3. Ha a Szerződő a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
9. A Szerződő/Biztosított közlési és adatváltozás-bejelentési kötelezettsége:
9.1. A Szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a Biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a Szerződő közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
9.2. A Szerződő köteles a lényeges körülmények változását a Biztosítónak írásban bejelenteni. Lényeges körülménynek minősülnek különösen az alábbiak:
- A biztosított vagyontárgy értékének oly mértékű változása, mely a biztosítási szerződésben nevezett biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyontárgy értékének változását a biztosítási szerződésben megjelölt kockázattal fedezett vagyontárgyanként kell bejelenteni.
- Ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázat fedezetére további biztosítást kötött.
- A biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállása, a jogosult megjelölésével.
- A biztosított vagyontárgyak más számára történő használatba adása.
- Ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt.
- A biztosított vagyont érintő csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítása.
- Új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág vagy technológia bevezetése.
- Üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítása (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésük.
- A Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló tényezők bármilyen módosulása.
9.3. Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
9.4. A Szerződő/Biztosított köteles minden olyan eseményről a Biztosítót értesíteni, melyet a Különös Feltételek, az ajánlat vagy a kötvény előírnak.
9.5. A Biztosító jogosult minden adatváltozás bejelentését követően a változástól függően a biztosítási díjat módosítani.
9.6. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
9.7. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
9.8. A Biztosító bármikor jogosult a vagyontárgy állapotát, kármegelőzési körülményeit bármely hatóság és független szervezet bevonásával ellenőrizni és felmérni.
10. Biztosítási szerződés megszűnése:
10.1. Lehetetlenülés
10.1.1. Ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
10.1.2. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
10.2. Érdekmúlás:
10.2.1. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.
10.2.2. A szerződés az alábbi esetekben, az alábbi időpontokban szűnik meg (a 10.2.1. pontban foglaltak figyelembe vételével):
a) A vagyontárgy tulajdonjogában bekövetkezett változás esetén, a változás időpontjában.
b) A vagyontárgy garanciális cseréjével, a csere napján.
c) A biztosítási esemény napján, ha annak során a megrongálódott vagyontárgy helyreállítása műszakilag megoldhatatlan vagy nem gazdaságos, illetve a vagyontárgy megsemmisül (totálkár), vagy ellopják és az nem került meg. Totálkár esetén akkor is megszűnik a szerződés, ha a vagyontárgyat a kártalanítás után helyreállítják (annak ellenére is megszűnik a szerződés, hogy a Biztosítót a biztosítási időszak végéig megilleti a teljes időszaki díj).
10.3. Díjnemfizetés:
A díj meg nem fizetése miatt, a 6. pontban foglaltak szerint szűnik meg a szerződés.
10.4. Rendes felmondás:
10.4.1. A határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel felmondhatják.
10.4.2. A felmondási jog legfeljebb három évre zárható ki. A felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis.
10.4.3. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja.
10.4.4. A szerződő fél felmondása esetén a Biztosító követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott (tartamengedmény).
10.5. Közös megegyezéssel történő megszűnés:
A felek közös megegyezéssel, írásba foglalt nyilatkozattal a biztosítási szerződést bármikor megszűntethetik.
11. Biztosítási esemény:
Biztosítási eseménynek minősül minden olyan esemény, melyet a Különös Xxxxxxxxxx megneveznek, és ami alapján a Biztosítónak szolgáltatási kötelezettsége merül fel.
12. A Biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor:
12.1. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
12.2. A 12.1. pontban foglaltak keretében, a Biztosított köteles a káreseményt (bekövetkezésének körülményeit, idejét, helyét, a károsodott vagyontárgy(ak)at, a kárrendezésben közreműködő személy vagy szervezet nevét) a tőle elvárható pontossággal, a valóságnak megfelelően, 5 munkanapon belül bejelenteni a Biztosítónak. Illetve minden olyan hatóságnak, amely az adott biztosítási esemény szempontjából illetékes (pl.: lopás, betörés – Rendőrség; tűz, robbanás – Tűzoltóság; vadkár – vadgazdálkodást folytató szerv; stb.), valamint köteles a Biztosító képviselőjének lehetővé tenni és segíteni a vagyontárgy állapotának és az abban keletkezett kár mértékének felmérését. A Biztosított kárenyhítési kötelezettsége a vagyontárgy azon részeire, tartozékaira, alkatrészeire terjed ki, melyeket a Biztosítónak bemutatnak. Amennyiben a bemutatás elmulasztása miatt bekövetkezett körülményváltozások nem teszik lehetővé a vagyontárgy sérüléseinek vizsgálatát, akkor a Biztosítót szolgáltatási kötelezettség nem terheli.
12.3. A biztosítás esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgyat a Biztosított köteles változatlan állapotban hagyni a kárszemle időpontjáig – de legfeljebb a bejelentés Biztosítóhoz történő beadásától számított 7 napig. A biztosított vagyontárgyon csak abban az esetben változtathat, ha az a kárenyhítéshez elengedhetetlenül szükséges. Köteles továbbá tőle telhetően a kárt enyhíteni.
12.4. Nem áll be a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.
12.5. A Biztosító a kárkifizetést mindenkor a hivatalos magyar fizetőeszközben teljesíti.
13. Elévülés:
A Biztosító káreseményből származó fizetési kötelezettsége a káresemény bekövetkezésétől számított 1 év múlva évül el.
14. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége:
14.1. A Biztosító csak a jelen szerződés hatálya alatt álló, és a meghatározott módon bekövetkezett és bejelentett károkra köteles szolgáltatást teljesíteni.
14.2. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentéshez és elbíráláshoz szükséges utolsó igazoló irat benyújtásától számított 30 munkanapon válik esedékessé.
14.3. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. A biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
14.4. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg.
14.5. Az utánpótlási érték a különös feltételekben kerül megállapításra.
14.6. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.
14.7. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.
14.8. A biztosítók a 14.7. pontban írt megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.
14.9. Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb, a Biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni.
14.10. A Biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki a vagyontárgy helyreállítását terhelő Általános Forgalmi Adó (a továbbiakban: ÁFA) összegére, ha a Biztosított jogosult az ÁFA összegét az adójából levonni, illetve azt visszaigényelni.
14.11. A Biztosítónak jogában áll a kártérítés kifizetését visszatartani, amennyiben:
- Kétség merül fel a Biztosított/Szerződő jogosultságának megállapítása során, a Biztosító által megkövetelt igazolás benyújtásáig,
- Büntetőeljárás indult a káreseménnyel kapcsolatban, a büntetőeljárás végéig.
14.12. Amennyiben a káresemény kapcsán bizonyíthatóan felmerül a biztosító megtévesztése, csalás gyanúja, a biztosító feljelentéssel élhet biztosítási csalás megalapozott gyanúja miatt.
15. A biztosítással nem fedezett káresemények:
15.1. A Biztosító kockázatviselési kötelezettsége nem terjed ki egyetlen olyan biztosítási esemény kapcsán bekövetkezett kárra sem, mely:
- Háborús, polgárháborús, sztrájkkal, tüntetéssel, egyéb tömegmegmozdulással közvetlenül vagy közvetetten összefüggésben következett be.
- Környezetszennyezés hatására következett be.
- A Biztosított által elkövetett szándékos bűncselekmény, vagy annak kísérlete során következett be.
- Sugárzó anyagok hatására, vagy sugárzás hatásainak megszűntetése céljából végzett cselekmény kapcsán következett be.
15.2. A Biztosító kockázatviselési kötelezettsége nem terjed ki azon biztosítási eseményekre sem, melyeket a Különös Feltételek, illetve az egyedi Biztosítási szerződés a biztosítással nem fedezett káresemények közé sorol, vagy azok kapcsán következtek be.
16. A Biztosító mentesülése:
16.1. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a) a szerződő fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
16.2. Súlyosan gondatlanul okozottnak minősül különösen
- A tűzrendészeti szabályokat súlyosan megszegték,
- A vagyontárgy súlyosan elhanyagolt állapotának következményeként történt a kár, vagy a vagyontárgy előírt műszaki ellenőrzése elmulasztásának, előírt műszaki vizsgája hiányának eredményeként következett be a kár,
- A vagyontárgy hatósági engedélyek nélküli átalakítása következményeként valósult meg a kár,
- A vagyontárgyat annak engedélyezett mértéket meghaladó módon túlterhelték, üzemeltetését, vontatását szakszerűtlenül végezték,
- A vagyontárgyat a megfelelő és érvényes jogosítványokkal, engedélyekkel nem, vagy lejárt okirattal rendelkező személy vezette, használta, üzemeltette, illetve alkoholos, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában tette azt.
16.3. A 16.1. pontban foglalt rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
17. Megtérítési igény:
17.1. A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
17.2. Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.
18. Adatkezelés:
18.1. A Biztosító az alábbi adatokat jogosult kezelni (ha a Különös Feltételek, illetve az egyedi Biztosítási szerződés másként nem rendelkezik):
- A Biztosított (Szerződő és károsult) személyes adatait,
- A biztosított vagyontárgy adatai és annak értékét,
- A biztosítási összeget,
- A kifizetett biztosítási (kártérítési) összeget és a kártérítéssel kapcsolatos egyéb adatokat,
- A biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással és annak teljesítésével összefüggésben lévő valamennyi adatot.
18.2. A Biztosító titoktartási kötelezettsége időbeli korlátozás nélkül fennáll, amennyiben jogszabály vagy bíróság, illetve hatóság másként nem rendelkezik. A titoktartási kötelezettség kiterjed a Biztosítóval kapcsolatban álló azon személyekre is, akik a biztosítóval tevékenységükből kifolyólag állnak kapcsolatban. Harmadik személynek adatok kizárólag az érintett személy vagy törvényes képviselője által benyújtott írásbeli engedéllyel adhatók ki, amennyiben a Biztosító tevékenységére, illetve az adatok védelmére vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek.
18.3. A Biztosító köteles az érintett személy részére, annak kérésére tájékoztatást adni a Biztosító nyilvántartásaiban tárolt adatairól.
18.4. A Biztosító köteles az érintett személy által igazoltan jelzett adathelyesbítéseket, illetve módosításokat nyilvántartásaiban átvezetni.
Casco Biztosítás Különös Feltételei
Érvényes: 2014. március 15-től
Ezen szerződési Feltételeket az Általános Kárbiztosítási Feltételekkel, az egyedi Biztosítási Szerződés rendelkezéseivel, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel – különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) biztosítási fejezetének szabályaira
- összhangban kell alkalmazni, illetve csak ezen feltételek és rendelkezésekkel együtt érvényes.
1. Biztosítási események/fedezetek:
1.1. Elemi kár: a biztosított járművet, alkatrészét, tartozékát megkárosító földrengés, földcsuszamlás, kő-, és földomlás, villámcsapás, robbanás, épület, építmény rádőlése, talajszint alatti természetes üreg, építmény beomlása, szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg, hónyomás, tűz vagy külső tűz átterjedése.
1.2. Lopáskár: a biztosított gépjármű, vagy a biztosítási fedezet alá tartozó beépített alkatrészeinek, tartozékainak ellopása, elrablása vagy önkényes elvétele.
1.3. Töréskár: a biztosított gépjárműben külső fizikai hatásra keletkezett törés, rongálódás, szerkezeti- és egyéb sérülés, vagy idegen személy által okozott rongálás.
1.4. Üvegkár: kizárólag a gépjármű ablaküveg-felületeiben külső fizikai hatásra bekövetkezett, hirtelen fellépő törés, repedés, , vagy idegen személy által okozott rongálás.
1.5. Poggyászlopás kár: személyi használatú vagyontárgyaknak a gépjármű zárt csomagtartójából (illetve, amennyiben ilyen nincs, akkor a kalaptartóval elválasztott részéből), vagy zárt kocsiszekrényű gépjármű kesztyűtartójából dolog elleni erőszakkal történő ellopása, illetve a gépjárműben ülő személyektől történő elrablása.
2. Biztosítási összeg:
2.1. A Casco biztosítási szerződés biztosítási összege a gépjármű érvényes Eurotax által megadott értékével egyenlő. Káresemény bekövetkezése esetén a gépjármű káridőpont szerinti aktuális Eurotax értékének önrészesedéssel csökkentett összegéig köteles a Biztosító a károkért helyt állni. Kivéve, ha az adott casco termék esetében alkalmazható a Casco Biztosítás Különös Feltételei 4.1. pontjában meghatározott „Újérték szolgáltatás”, mert ebben az esetben, a gépjármű „új értékéig”, azaz a számla kedvezményekkel csökkentett összegéig (ha a Biztosított az ÁFA összegét adójából levonhatja, vagy visszaigényelheti, akkor az ÁFA összegével csökkentett számlaösszegéig) köteles a Biztosító helyt állni.
2.2. Poggyászlopás maximális biztosítási összege, káreseményenként 50.000 Ft.
3. A biztosítási szerződés ajánlata és létrejötte:
3.1. A Biztosító nem köteles elvállalni azon gépjárművek kockázatát, melyek kora a biztosítási szerződés kockázatviselési kezdetekor a 15 évet elérte.
(Gépjármű kora = Kockázatviselés éve - Gyártási év.)
3.2. A Biztosító kizárólag azon gépjárművek kockázatát vállalja el, melyek legalább gyári immobiliserrel (indításgátlóval) vannak felszerelve, vagy olyan immobiliser berendezés található bennük, mely a gépjármű legalább 3 áramkörét blokkolja.
3.3. A Biztosító a biztosítási szerződéshez az alábbi dokumentumokat kérheti:
- Casco ajánlat,
- Forgalmi engedély másolata,
- Gépjármű értékesítési számla, vagy adásvételi másolata,
- Finanszírozói, vagy bérleti szerződés másolata
- Előzmény casco igazolás, vagy casco kártörténeti igazolás,
- Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás B/M fokozat igazolására alkalmas dokumentum (igazolás, kötvény, csekk, díjbekérő másolata),
- A gépjármű szemlézését helyettesítő, illetve a szemle részét képező fotók,
- A gépjármű sérüléseit, műszaki kondícióit leíró állapotlap,
- Az ügyfél biztosítási alkuszt megbízó szerződése (továbbiakban: alkuszi megbízás).
4. Biztosítási szolgáltatás:
4.1. Újérték szolgáltatás:
A Biztosító vállalja, hogy ha a lopás-, vagy totálkár az új gépjármű első forgalomba helyezésének időpontját követő 3 hónapon belül következik be, akkor a gépjármű „új értékét”, azaz a számla kedvezményekkel csökkentett összegét (ha a Biztosított az ÁFA összegét adójából levonhatja, vagy visszaigényelheti, akkor az ÁFA összegével csökkentett számlaösszeget) fizeti meg, önrész levonása után, mint szolgáltatási összeget.
4.2. Totálkár:
4.2.1. Műszaki totálkár:
A gépjármű helyreállítása műszaki okok miatt nem indokolt.
4.2.2. Gazdasági totálkár:
A gépjármű helyreállítása gazdaságtalan, amennyiben a helyreállítás költsége magasabb, mint a gépjármű aktuális káridőponti értéke (amennyiben az újérték szolgáltatás lép érvénybe, akkor a gépjármű első megvásárlásának számla szerinti értéke) a maradványértékkel csökkentve. Káridőponti értéken a gépjármű Eurotax által meghatározott aktuális értéke értendő a káresemény időpontjában.
4.3. Részleges károk térítési korlátja
A Biztosító töréskár, elemi kár és üvegtörés esetén legfeljebb
• a magyarországi márkaszervizek munkadíjai szerinti helyreállítás költségeit téríti meg, illetve
• az alkatrészek és tartozékok esetében legfeljebb a magyarországi márkakereskedések által forgalomba hozott új alkatrészek és/vagy tartozékok fogyasztói árát.
4.4. Töréskár, elemi kár, üvegtörés bekövetkezése esetén a Biztosító avulásmentes szolgáltatást nyújt. Azaz, a gépjármű új autóként történő első forgalomba helyezésétől számított 6 évig a gépjármű alkatrészeinek és tartozékainak cseréje esetén, a cseréből adódó értékemelkedést (mivel a használt, kopott alkatrészt újra cserélték) a Biztosító nem hárítja át az Biztosítottra/Szerződőre, kivéve azon alkatrészek esetében, melyek a átlagos használtság és megfelelő karbantartás esetén is elhasználódnak, kopnak (kerékabroncsok, akkumulátor, kipufogórendszer, kopó-forgó alkatrészek, futóműelemek, motor, váltó, könnyűfém keréktárcsák, teljes fényezés).
4.5. Amennyiben az alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal
pótolták, a Biztosító az ebből adódó többletköltséget nem viseli.
4.6. Amennyiben egy adott sérülés helyreállítására több eltérő, szakmailag alátámasztott módszer létezik, a Biztosító a legkisebb költséggel járó módszerrel történő helyreállítás
költségét téríti meg.
4.7. A Biztosító a teljes kár esetén (totálkár) a gépjármű maradványértékkel csökkentett káridőponti értékét téríti meg önrész levonása után, figyelembe véve a gépjármű előzménykárait is.
4.8. A gépjármű teljes kára (totálkár) esetén a Biztosító nem köteles a járműmaradványt (roncsot) átvenni, de a kár kifizetésénél jogosult annak értékét beszámítani.
4.9. A Tulajdonosnál/Szerződőnél maradt alkatrészek, tartozékok értéke, valamint a maradványérték a biztosítási szolgáltatásból levonásra kerülnek.
4.10. A Biztosító csak a járműtípusnak megfelelő, magyarországi importőr által elismert márkaszerviz által kiállított számla ellenében téríti meg a biztosítási esemény kapcsán megsérült légzsákokkal és azok tartozékaival kapcsolatos károkat.
4.11. A Biztosító kizárólag a káresemény kapcsán sérült felületek fényezését téríti meg, ide nem értve azt az esetet, ha teljes gépjármű felület több mint 50%-a sérült. Ez utóbbi esetben a Biztosító a gépjármű teljes újrafényezésének költségét megtéríti.
4.12. A gépjármű helyreállítása során lecserélt alkatrészek és a gépjárműmaradvány (roncs) átvételéről a Biztosító jogosult dönteni, egyidejűleg a Biztosított/Szerződő köteles megőrizni és bemutatni és/vagy átadni a Biztosítónak azon alkatrészeket, melyeket a kárfelvételi jegyzőkönyv alapján leadásra kijelöltek.
4.13. Ha a Biztosított ÁFA visszaigénylésre, vagy annak az adójából történő levonására jogosult, akkor a Biztosító szolgáltatását ÁFA-val csökkentett, - azaz nettó - értéken teljesíti.
4.14. Számla nélküli helyreállítás esetén, illetve abban az esetben, ha nem történik meg a gépjármű helyreállítása, a Biztosító az átlagos javítóiparban kalkulált, a kár időpontjában érvényes biztosítói feltétel szerinti nettó helyreállítási költséget téríti meg, azaz a szolgáltatását ÁFA nélküli összegben nyújtja.
4.15. A Biztosító a személyes tárgyakat káridőponti értéken téríti meg.
4.16. Amennyiben a biztosított gépjármű zárai lopás, illetve rablási kísérlet miatt megrongálódnak, vagy a gépjármű bármely kulcsa, távirányítója, indítókártyája elveszik, illetve azokat ellopják, a Biztosító a zárak cseréjének költségét számla benyújtása ellenében, 20% önrész levonása mellett téríti meg. Azon időszak alatt, míg a gépjármű hibás, megrongált zárakkal rendelkezik, illetve a kulcs, távirányító, indítókártya elvesztése, eltulajdonítása utána a zárcsere nem történik meg, a Biztosító lopás miatti fedezetvállalása az ezen fedezetre befizetett díj ellenében sem áll fenn.
4.17. A Biztosító nem téríti meg:
- A párban szerelt/forgalmazott alkatrészek, tartozékok egyikének sérülése esetén a pár nem sérült másik elemét (pl.: fényszórók, gumiabroncsok, lengéscsillapítók, stb.),
- A garnitúrában szerelt/forgalmazott alkatrészek, tartozékok esetén a teljes garnitúra értékét, ha csak egyes elemek károsodtak vagy semmisültek meg (kivétel a zárgarnitúra).
4.18. A Biztosító poggyászlopás káreseményt biztosítási évenként 1 alkalommal térít meg.
5. A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki:
5.1. A gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,
5.2. A sérült gépjármű más gépjárművel való pótlására,
5.3. A gépjárműhasználat kiesés miatt felmerült járulékos károkra,
5.4. A gépjármű szállítmányára,
5.5. A gépjármű helyreállításához kapcsolódó műszaki vizsgadíjakra,
5.6. A hajtó, kenő, adalék, kopáscsökkentő, teljesítménynövelő anyagokra,
5.7. A helyreállítás során, a gépjárművön végzett változtatásokkal,
teljesítménynöveléssel, minőségjavítással, illetve minden a kopással, elhasználódással kapcsolatos költségekre,
5.8. A nemesfémből, drágakövekből készült ékszereket, vagy azok felhasználásával készült
tárgyakat, készpénzt, értékpapírt, értékcikket, okmányokat és minden személyes használat körét meghaladó vagyontárgyat (pl.: munkaeszközök, kereső tevékenységgel kapcsolatos egyéb vagyontárgyak) ért kárra,
5.9. A gépjármű motorja által beszívott víz miatti károkra,
5.10. A bérbe adott gépjárműnek a bérleti szerződés időtartama alatti ellopása, önkényes eltulajdonítása, sikkasztása miatti kárra, kivétel pénzügyi lízingszerződés, vagy 12 hónap időtartamot elérő bérleti szerződés keretében bérbe adott gépjármű.
6. A Biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól:
6.1. A gépjármű ellopása, illetve önkényes eltulajdonítása esetén, ha nem megfelelően zárták le a gépjárművet,
6.2. Ha a gépjármű eltulajdonításakor a törzskönyv, a forgalmi engedélye és/vagy a gépjármű bármely kulcsa a gépjárműben volt. A Szerződőnek/Biztosítottnak a kármegelőzési kötelezettség körébe tartozik a lopás megelőzése érdekében a forgalmi engedély és a gépjármű indítását és elvitelét lehetővé tevő tartozékok biztonságos tárolása, valamint a zárak és elektronikus védelmi eszközök meghibásodása, illetve megrongálása esetén azok cseréje és/vagy átkódolása. Amennyiben a kármegelőzési kötelezettségnek nem tettek eleget, a Biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.
6.3. Amennyiben a „ különleges j á r m ű ” m u n k a v é g z é s e k ö z b e n , v a g y közlekedésre való felkészítése közben következett be. Különleges járműnek minősül, amely felszereltsége, illetve a ráépített munkagép segítségével a személy, illetve áruszállításon kívül egyéb munkavégzésre is képes (pl.: leengedhető hátfal, daru, rakodógép, billenő plató, tolólap, vízszivattyú stb.).
6.4. A Biztosító nem téríti meg azon káreseményekből felmerülő kárigényt, mely:
- Gépjármű versenyen, vagy az arra történő felkészülés közben következett be,
- Nem baleseti jelleggel következett be ( pl.: műszaki hiba, anyagfáradás, hűtővíz megfagyás, hűtővíz elfolyás, alkatrészleválás, stb.),
- Magyarországi és/vagy külföldi államhatalmi, államigazgatási szervek rendelkezései során keletkezett,
- Nem b i z t o s í t á s i esemény kapcsán a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjárműrőlleszerelt alkatrészeiben, tartozékaiban következett be.
6.5. Nem téríti meg a Biztosító azon alkatrészek, tartozékok értékét, amelyek az egyedi Biztosítási szerződésben (a biztosítási ajánlatban) nem szerepelnek.
6.6. Nem téríti meg a Biztosító azon gépjármű lopáskárát, mely gépjárműben a lopás
pillanatában nem volt megtalálható minimális vagyonvédelmi eszközként legalább a gyári immobiliser, vagy a gépjármű legalább 3 áramkörét blokkoló immobiliser.
7. Önrészesedés:
7.1. Az önrészesedést a Biztosító minden egyes káreseményből keletkező kárkifizetés esetén figyelembe veszi, mely a biztosítási szolgáltatás összegéből kerül levonásra.
7.2. A Szerződő a szerződés megkötésekor választhat a 10%, 20% vagy 30% önrészek közül, de egy minimum önrész összeget is választania kell a biztosítási ajánlat kitöltése során.
7.3. A Biztosító jogosult a szolgáltatást befolyásoló tényezők változásával arányosan
egyidejűleg az önrész minimális összegét is arányosan változtatni. A Szerződőnek joga van a szerződést felmondania, amennyiben nem fogadja el a Biztosító minimális önrészre vonatkozó változtatási javaslatát.
7.4. A Biztosító kárkifizetés esetén az önrészesedést eseményenként alkalmazza. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn.
7.5. Üvegkár bekövetkezése esetén, a Biztosító 0% önrészt számít fel a kárkifizetésre.
7.6. Elemi kár bekövetkezése esetén a Biztosító 0% önrészt számít fel a kárkifizetésre
7.7. Az ajánlaton, a kötvényen meghatározott vállalt minimum önrészesedés összegének kétszerese, de minimum a szerződésben szereplő százalékos önrészesedés kétszerese kerül a szolgáltatás kifizetésekor levonásra, ha a töréskár biztosítási esemény bekövetkeztekor a gépjárműt olyan 25 évnél fiatalabb személy vezette, aki nem egyezik meg a szerződő személyével (jogi személy szerződő esetén, ha a töréskár bekövetkeztekor a gépkocsit vezető személy 25 évnél fiatalabb).
7.8. A Biztosító a poggyászlopás szolgáltatásból nem von le önrészesedést.
8. A gépjármű szállítása, tárolása:
A Biztosító legfeljebb 100.000 Ft-ig megtéríti a gépjármű mentéséből, tárolásából és a Szerződő/Biztosított lakhelyére, lakhelyéhez legközelebbi szervizbe történő szállítását.
9. Bónusz rendszer, és B10 kedvezmény:
1. számú melléklet
10. Tartozékok kezelése:
10.1. A B i z t o s í t ó a biztosított gépjármű audio-vizuális b e r e n d e z é s e i t
140. 000 Ft összeghatárig biztosítja a gépjármű casco alapdíja ellenében. Az ennél magasabb értékű audio-vizuális berendezéseket alapdíjon felüli díjfizetéssel (a berendezés 140.000 Ft-ot meghaladó értéke után számítva) a Biztosítottnak/Szerződőnek lehetősége van biztosítani. Az audio-vizuális berendezés gyártójának és típusának megadása az ajánlaton kötelező, ennek hiányában a Biztosító káresemény esetén, az adott típusú gépjármű alapfelszereltségű modelljébe beépített audio-vizuális berendezés káridőponti értékét veszi a szolgáltatás alapjául.
10.2. A Biztosító az alapdíjon felül a meghatározott tartozékok esetében pótlólagos díjat határoz meg, mely tartozékokat csak a pótlólagos díj megfizetése és a biztosítási ajánlaton történő feltűntetése esetén téríti meg a káresemény bekövetkeztekor. A biztosítási ajánlaton az alábbi tartozékokat kötelező megjelölni:
- Automata sebességváltó,
- Xenon vagy LED fényszóró,
- Különleges keréktárcsa,
- Bőrkárpit,
- Audio-vizuális berendezés (pótlólagos díj csak a 140.000 Ft értéket meghaladó berendezés esetében szükséges).
11. A Biztosító ügymenetéhez szükséges okiratok, dokumentumok, iratok és kérdőívek:
11.1. Kárbejelentéssel kapcsolatos iratok:
- Baleseti bejelentő,
- Károkozói nyilatkozat,
- Kárbejelentő,
- Tanúk nyilatkozatai,
- Bankszámlaszám igazoló,
- Nyilatkozat előzménykéréshez,
- Ügyfél elérhetőségei,
- Gépjármű adatok,
- Ittassági nyilatkozat,
- Biztosítási kérdőív lopás esetén.
11.2. Jogalapot igazoló iratok:
- Igazságügyi szakértői vélemény,
- Egyéb szakértői vélemény,
- Szakhatósági iratok,
- Tűzoltósági hatósági bizonyítvány,
- Tűzvizsgálati jelentés,
- Rendőrségi igazolás,
- Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve,
- Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv,
- Rendőrségi határozat,
- Vizsgálati (nyomozói) szakértő jegyzőkönyv,
- Bírósági határozat,
- Vezetői engedély,
- Felelősségelismerő nyilatkozat,
- Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása,
- Tachográf adatlap,
- Zár- és kulcsszakértő szakvéleménye a kulcsvizsgálatról,
- Márkaképviselet nyilatkozata a kulcsutánrendeléssel kapcsolatban,
- Gépjárműkereskedő nyilatkozata a kulcsból kinyerhető információkkal kapcsolatban,
- Zár- és nyomszakértői vélemény,
- Díjfizetés igazolása,
- Kulcsok, távirányítók, kódkártyák és kulcsátadási jegyzőkönyv,
- Menetlevél,
- Fuvarlevél.
11.3. A biztosítási szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok:
- Adásvételi szerződés,
- Beszerzési számla, nyugta, bizonylat,
- A kárigényt igazoló bármely számla, nyugta, bizonylat,
- Törzskönyv,
- Forgalmi engedély,
- Forgalomból való kivonást igazoló okirat,
- Gépjármű bontási igazolás,
- Hagyatékátadó végzés,
- Közjegyzői okirat,
- Gyámhatósági okirat,
- Tulajdonjog bejegyzését, törlését igazoló okiratok,
- Üzembentartói szerződés,
- Gépjármű használói szerződés,
- Gépjármű kölcsönadási szerződés,
- Bérleti- vagy lízingszerződés,
- Finanszírozó, hitelező, bank meghatalmazása, nyilatkozata,
- Meghatalmazás,
- Átruházó nyilatkozat,
- Lemondó nyilatkozat,
- Orvosi zárójelentés, vagy lelet,
- Ambuláns lap,
- Aláírási címpéldány.
11.4. A kárral és annak összegével kapcsolatos igazoló iratok:
- A helyreállítás várható összegéről kiadott árajánlat,
- A javítási számla,
- Szerviz munkalap,
- Eurotax által megadott káridőponti érték,
- Audatex, Eurotax kalkuláció,
- Gépjárműmaradványra (roncsra) tett kereskedői árajánlat,
- Gépjárműmaradvány (roncs) értékesítési számlája, nyugtája, bizonylata,
- Kárfotók,
- Gépjárműkereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről,
- Vámkezeléssel, regisztrációs adóval kapcsolatos okiratok,
- Nyilatkozat bankszámlakivonatról,
- A gépjármű szállítási, mentési, tárolási számlája,
- Szervizkönyv,
- Nemzeti Közlekedési Hatóság nyilatkozata a sérült gépjármű közlekedésbiztonsági alkalmasságáról.
12. Záradékok:
PO-001. számú záradék:
A Casco Biztosítás Különös Feltételei 4.1. pontjában megadottól eltérően az „Újérték szolgáltatás” a Primus-Online termék esetében nem alkalmazható. Ezen termék esetében a káresemény bekövetkezése esetén a gépjármű káridőpont szerinti aktuális Eurotax értékének önrészesedéssel csökkentett összegéig köteles a Biztosító a károkért helyt állni.
PO-002. számú záradék:
A Casco Biztosítás Különös Feltételei 4.4. pontjában megadottól eltérően az „avulásmentes szolgáltatás” a Primus-Online termék esetében nem alkalmazható. Ezen termék esetében a gépjármű alkatrészeinek és tartozékainak cseréje esetén a cseréből adódó értékemelkedést (mivel a használt, kopott alkatrészt újra cserélték) a Biztosító nem téríti meg.
1. számú melléklet:
Casco Bónusz rendszer és B10 kedvezmény szabályozása
Érvényes: 2014. március 15-től
Ezen melléklet a Casco Biztosítás Különös Feltételeinek elválaszthatatlan részét képezi.
Bónusz rendszer és B10 kedvezmény:
1. Casco Bónusz / Malus osztályok:
Casco bónusz |
M03 |
M02 |
M01 |
C00 |
C01 |
C02 |
C03 |
C04 |
C05 |
C06 |
C07 |
C08 |
2. Casco Bónusz / Malus besorolás szerződéskötésnél :
A szerződéskötéskor az alábbiak alapján lehet a besorolást elvégezni:
Casco igazolás alapján, a korábbi (de az előző casco biztosítási szerződés megszűnése nem lehet a megkötött szerződés kockázatviseléséhez képest 2 évnél régebbi) casco előzmény szerződés utolsó kármentes éveinek száma alapján meghatározott bónusz fokozatra jogosult a szerződést megkötő személy.
3. Casco Bónusz / Malus osztályok változása biztosítási évfordulókor, meglévő casco szerződésekre.
3.1. Amennyiben egy biztosítási időszak alatt a nem volt casco kár kifizetés a szerződésre, akkor a következő biztosítási időszakra egy fokozatot javul a szerződés bónusz besorolása. A legrosszabb bónusz fokozat M03, a legjobb C08.
3.2. Ha egy biztosítási időszak alatt kizárólag egy üveg kár, vagy egy elemi kár alapján történt casco kárkifizetés a szerződésre, akkor a következő biztosítási időszakra egy fokozatot javul a szerződés bónusz besorolása.
3.3. Ha egy biztosítási időszak alatt egy kárkifizetés volt a szerződésre, amely nem üveg, vagy elemi kár, akkor a következő biztosítási időszakra egy bónusz fokozatot romlik a szerződés bónusz besorolása.
3.4. Ha egy biztosítási időszak alatt egynél több kárkifizetés volt a szerződésre, akkor a következő biztosítási időszakra M03 fokozatra romlik a szerződés bónusz besorolása.
ASTRA S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe – Casco biztosítási feltétel csomag V1.1 2014.03.15
4. B10 kedvezmény
Amennyiben casco szerződés kötésekor (kizárólag szerződéskötéskor) a szerződő megadja ugyanazon jármű kategóriára érvényes kötelező gépjármű- felelősségbiztosításának (KGFB) bónusz fokozatát, és KGFB besorolására B10-es fokozatról ad információt, akkor a Biztosító a casco szerződésre szerződéskötéskor
„B10 kedvezmény”-t ad.
Szerződő a kedvezmény jogosultságát a KGFB B10-es B/M fokozat igazolására alkalmas dokumentummal (igazolás, kötvény, csekk, díjbekérő másolata) tudja igazolni.
A hivatkozott KGFB szerződésnek élő biztosításnak kell lennie, vagy ha már megszűnt, akkor a hivatkozott KGFB szerződés megszűnésének dátuma nem lehet a megkötött casco szerződés kockázatviseléséhez képest 2 évnél régebbi.
5. Casco Bónusz fokozat és B10 kedvezmény érvényessége
Amennyiben a szerződés kockázatviselési kezdetét követő 2 hónapon belül a casco előzmény bónusz fokozatról és/vagy a B10 kedvezmény alapjául szolgáló KGFB szerződésről, a szükséges bizonylatot a Biztosító nem kapja meg, akkor a Biztosító jogosult a casco szerződés kockázatviselési kezdetétől számított 3 hónapon belül, a nem pótolt igazolás beküldés miatt, a nem járó besorolást/díjkedvezményt a szerződésen kockázatviselés kezdettel érvényteleníteni/levenni.
-22-