Contract

Az ingatlanalapok, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és magánnyugdíjpénztárak letétkezelői ellenjegyzéshez kötött szerződéseinek módosítása

A Bank állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (Felügyelet) az ingatlanalapok, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és magánnyugdíjpénztárak (Pénztárak) letétkezelői ellenjegyzéshez kötött szerződéseinek módosításával kapcsolatban.

I. TÉNYÁLLÁS ÉS JOGKÉRDÉS

A Bank és ügyfelei között vita tárgyát képezi, hogy szükséges-e a Bank mint letétkezelő ellenjegyzése ügyfelei azon szerződéseinek a módosításához, amelyek létrejöttéhez, érvényességéhez az irányadó jogszabályok megkövetelik a letétkezelő ellenjegyzését, amennyiben pedig ez utóbbi szükséges, akkor milyen körben és mértékben kell a letétkezelőnek a vonatkozó szerződéseket megvizsgálnia.

Az ingatlanalapok és az ingatlanalapok ingatlantársaságai által kötött egyes szerződések (pl.: ingatlanértékelő megbízása, ingatlantársasági részesedés megszerzése, ingatlan tulajdonjogának az elidegenítése, megterhelése) létrejöttéhez a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény és a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet megköveteli a letétkezelőnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.)

215. § (1) bekezdése szerinti beleegyezését. Az előbbi szabályozáshoz hasonlóan a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény a Pénztárak által megkötött ingatlan adásvételére vonatkozó szerződések érvényességi feltételeként határozza meg a letétkezelő ellenjegyzést, az említett törvények végrehajtási kormányrendeletei pedig megkövetelik az ingatlanértékelő megbízásához szükséges szerződés letétkezelő által történő ellenjegyzését. A Bank álláspontja szerint azonban a jogszabályok a fent említett szerződések (Szerződések) módosításához szükséges letétkezelői ellenjegyzés, beleegyezés szükségességére, továbbá az ellenjegyzés előtt lefolytatandó letétkezelői vizsgálat körére és terjedelmére nézve már nem tartalmaznak iránymutatást.

Mindezek alapján a Bank kérdése arra irányult, hogy szükséges-e a letétkezelő ellenjegyzése, beleegyezése a Szerződések módosításához, amennyiben pedig igen, akkor milyen körben és mélységben kell a letétkezelőnek megvizsgálnia a módosító szerződések jogszabályoknak való megfelelősségét?

II. A Bank álláspontja

A Bank a releváns jogszabályi rendelkezések nyelvtani értelmezése során arra a következtetésre jutott, hogy a Szerződések módosításához nem szükséges a letétkezelő ellenjegyzése, mivel egyetlen jogszabály sem mondja ki, hogy azok módosítása a letétkezelő által ellenjegyzendő volna. Álláspontja szerint azonban a jogalkotó szándéka ezzel szemben feltehetően arra irányult, hogy a Szerződések létrejötte mellett azok módosításához is szükséges legyen a letétkezelő ellenjegyzése, továbbá az ellenjegyzést megelőző, a szerződésmódosítással összefüggésben elvégzett letétkezelői vizsgálat is ugyanazon szempontok alapján történjen, mint a Szerződések létrejöttét megelőző vizsgálat. A Bank véleménye szerint az előbbivel ellentétes értelmezés azt a visszás helyzetet eredményezné, hogy egy letétkezelői ellenjegyzés mellett létrejött szerződést egy letétkezelői kontroll nélküli szerződésmódosítással nem kívánatos irányba módosíthatnának a szerződő felek.

III. A Felügyelet álláspontja

Előzetesen a Felügyelet megjegyzi, hogy a letétkezelőnek a befektetési alapok és a Pénztárak vonatkozásában kiemelten fontos ellenőrző funkciói vannak, melyeket folyamatosan el kell látnia. Ennek körében a letétkezelőnek a Szerződések vonatkozó jogszabályoknak való megfelelőségét nem csak a Szerződések létrejöttének időpontjában, hanem azok teljes élettartama alatt is folyamatosan ellenőriznie kell, hiszen ellenkező esetben a szerződő felek egy a letétkezelő kontrollja mellett létrejött szerződést egy későbbi módosítás során a jogszabályi követelményekkel ellentétes tartalommal láthatnák el.

A fentiekben kifejtett értelmezést erősítik a Ptk. szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezései is. Az ingatlanalapokra vonatkozó jogszabályok a Szerződések létrejöttéhez kivétel nélkül a Ptk. 215. § (1) bekezdése szerinti letétkezelői beleegyezés megadását követelik meg.

A Ptk. 215. § (1) bekezdése értelmében „ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. Kötöttségétől bármelyik fél szabadul, ha az általa a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül a harmadik személy a beleegyezés, illetőleg a hatóság a jóváhagyás felől nem nyilatkozik.” Az idézett jogszabályhely azt az esetkört szabályozza, amikor egyes szerződések létrejötte harmadik személy belegyezéshez, vagy hatóság jóváhagyásához kötött.

A Ptk. 240. §-a alapján a szerződés módosítható szerződéssel, illetőleg egyezséggel. Az egyezséget leszámítva, amely a szerződésmódosítás egyik különleges esete, a szerződés módosítása is szerződés útján megy végbe. Mindezek alapján a fent említett szerződések módosítása is szerződéskötésnek minősül, még akkor is, ha az nem feltétlenül hoz létre egy új szerződést, hiszen a módosítás által nem érintett elemek változatlanul maradnak. Természetesen előfordulhat olyan eset is, amikor a szerződést módosító felek a megállapodásukban kimondják, hogy a korábbi szerződés megszűnik, és a kapcsolatukat új alapokra helyezve egy teljesen új szerződést hoznak létre.

Az előadottak értelmében, amikor az ingatlanalapokra és az ingatlanalapok ingatlantársaságaira vonatkozó jogszabályhelyek a Szerződések létrejöttéhez megkövetelik a letétkezelő Ptk. 215. § (1) bekezdése szerinti beleegyezését, akkor ugyanezen rendelkezések a Szerződések módosításához szükséges szerződések létrejöttéhez is megkövetelik a letétkezelő beleegyezését, hiszen a módosító szerződések is az ingatlanok adásvételére, megterhelésére, stb. vonatkozó szerződéseknek minősülnek.

Hasonlóan, a Pénztárakra irányadó jogszabályi rendelkezések is megkövetelik az ingatlanértékelő megbízásához szükséges szerződés letétkezelő általi ellenjegyzését, valamint az ingatlan adásvételére vonatkozó szerződések érvényességi feltételeként határozzák meg a letétkezelő ellenjegyzést. Esetükben azonban a letétkezelői ellenjegyzés hol a vonatkozó szerződés érvényességi feltétele (ingatlan adásvétele), hol pedig a szerződés létrejöttét érintő jogszabályi követelmény (ingatlanértékelő megbízása). A Ptk. 240. §-a értelmében az ingatlan adásvételére és az ingatlanértékelő megbízására vonatkozó szerződések módosítása is – elsősorban – szerződés útján megy végbe, a módosító szerződések pedig az ingatlan adásvételére, az ingatlanértékelő megbízására vonatkozó szerződéseknek minősülnek, mert az alapszerződést, az eredeti adásvételi szerződést, illetve az ingatlanértékelő megbízására vonatkozó eredeti szerződést módosítják. Kijelenthető tehát, hogy a Pénztárak esetében is a szükséges a letétkezelő ellenjegyzése az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést módosító szerződés érvényességéhez, valamint az ingatlanértékelő megbízására vonatkozó szerződést módosító szerződéshez.

A vonatkozó Szerződések módosításának ellenjegyzése során a letétkezelő vizsgálatának ugyanazon szempontokra kell kiterjednie mint amelyeket e Szerződések létrejöttekor is

figyelembe vesz, mert a jogalkotó – a fentiekben kifejtettek alapján – nem tesz különbséget az elsődleges szerződéskötés és annak módosítása között. Ellenkező értelmezés esetében a letétkezelő nem tudná gyakorolni a jogszabályok által rárótt feladatokat, és az ellenőrzési hatásköre kiüresedne, hiszen a szerződő felek a letétkezelő ellenjegyzése mellett létrejött Szerződések tartalmát egy későbbi módosítás során akár ellentétes tartalommal is felruházhatnák.

Összefoglalva, a Felügyelet álláspontja szerint a vonatkozó jogszabályok az ingatlanalapok és a Pénztárak esetében is megkövetelik a letétkezelő ellenjegyzését, beleegyezését a Szerződések módosításához, egyes esetekben pedig azok érvényességéhez is, az azok megadását megelőző vizsgálatoknak pedig ugyanazon szempontok alapján kell megtörténniük, mint a Szerződések létrejöttekor elvégzett vizsgálatoknak.

2013. május