Hatályos: 2020. szeptember 15-tôl

Otthon Biztosítás 2.0

Tartalomjegyzék

1. Otthon biztosítás 2.0 Ügyféltájékoztató 3

Fogalmak 10

Preambulum 15

Általános feltételek 16

Épületbiztosítás különös feltételei 33

Ingóságbiztosítás különös feltételei 40

Kiegészítô általános felelôsségbiztosítás különös feltételei 47

Kisvállalkozói vagyonbiztosítás különös feltételei 50

Balesetbiztosítás különös feltételei 51

Kiegészítô fedezetek 55

Függelék 60

Mellékletek 66

2. Tájékoztató a távértékesítés keretében kötött

biztosítási szerzôdéshez 68

3. 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött

pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl 70

4. KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Alapszabálya 74

Ügyféltájékoztató

Tisztelt Ügyfelünk!

Jelen tájékoztatónkban szeretnénk Önnek röviden bemutatni a KöBE Xxxxxx biztosítását. Célunk, hogy egyértelmûen és közérthetô módon nyújtsunk tájékoztatást egyesületünkrôl, a biztosító szolgáltatásának lényegérôl, különösen nagy hang- súlyt fektetve a specialitásokra és az esetlegesen alkalma- zott korlátozásokra. Szeretnénk áttekintést adni továbbá ar- ról, hogy milyen elemeket tartalmaz és hogyan mûködik a biztosítás, pontosan mire kell figyelnie a szerzôdés megkö- tésekor, majd késôbb a szerzôdés tartama alatt.

Fontos azonban, hogy ez az Ügyféltájékoztató nem helyette- síti a biztosítási feltételeket, ezért kérjük, hogy jelen tájékoz- tatásunkkal együtt – lehetôség szerint – a biztosítási feltéte- leket is olvassa át. A biztosítási szerzôdés fontos eleme to- vábbá az Ön – szóban, vagy írásban tett – biztosítási ajánlata alapján kiállított kötvény, amely szerzôdése konkrét, egyedi adatait rögzíti. Amennyiben bármilyen további kérdése merül- ne fel a biztosítással kapcsolatban, telefonos ügyfélszolgála- tunkon (x00-0-000-0000) szívesen állunk rendelkezésére.

A biztosító

Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Székhelye: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142. Internet: xxx.xxxx.xx

E-mail: xxxx@xxxx.xx

xxxxx@xxxx.xx (adminisztrációs ügyek) xxx@xxxx.xx (kárrendezés)

Telefon: x00-0-000-0000

Jogi forma: Egyesület Cégjegyzékszám: 9. Pk. 61. 110/1996

Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (MNB)

Cím: 0000 Xx., Xxxxxxxxx xxx 0. Lev. cím: 1850 Budapest

Telefon: x00-0-000-0000

Telefax: x00-0-000-0000

E-mail: xxxx@xxx.xx

web: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx MNB Ügyfélszolgálat:

cím: 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Lev. cím: 1534 Bp., BKKP, Pf. 777. Telefon: +36 (80) 203-776

FONTOS: Külön szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a KöBE egy egyesületi formában mûködô biztosító. Egyesüle- tünk a vonatkozó törvények és alapszabályunk értelmében kizárólag tagjaival kötött szerzôdés alapján nyújthat szolgál- tatást, vagyis a biztosítási jogviszonyhoz egyben egy egye- sületi tagsági jogviszony is tartozik. A kölcsönös biztosító egyesületbe történô belépés (azaz az egyesületi tagsági jog- viszony) feltétele a biztosítási szerzôdés létrejötte. Jelen szerzôdés kapcsán létrejött tagsági jogviszony tagdíjfizetési kötelezettséggel jár. A tagdíj mértéke 1800 Ft/idôszak, amely egy biztosítási idôszakra (biztosítási évre) vonatkozik. A tárgyidôszakra vonatkozó tagdíjat a tag a belépési nyilatko- zat megtétele után a biztosítási szerzôdés megkötésekor,

legkésôbb a második díjfizetési gyakoriság szerinti díjjal együtt köteles megfizetni. A tárgyidôszakot követô években a biztosító által küldött díjbekérô levélen megjelölt idôpontig kell a tagdíjat megfizetni.

A biztosítás

A KöBE OTTHON BIZTOSÍTÁS egy olyan összevont, több kockázatú, komplex biztosítás, amely egy – az épületre és/vagy ingóságokra vonatkozó – alap vagyonbiztosításból és ahhoz, kiegészítô jelleggel csatolható felelôsség-, baleset- és kisvállalkozói vagyonbiztosításból, továbbá kiegészítô fedezetekbôl áll.

A kiegészítô biztosítások és fedezetek csak az alap vagyon- biztosítással együtt köthetôk, önálló biztosításként nem. Amennyiben az alap vagyonbiztosítás megszûnik, a teljes biztosítási szerzôdés is megszûnik, az egyes kiegészítô biz- tosítások és fedezetek megszûnése viszont az alapbiztosí- tást nem érinti.

Az ajánlat és annak mellékletei, a biztosítási kötvény/elekt- ronikus kötvény, fedezetet igazoló dokumentum, a biztosítás Általános feltételei, valamint az alapbiztosításhoz, a kiegé- szítô biztosításokhoz és fedezetekhez tartozó Különös, illetve Külön feltételek, továbbá a szerzôdô felek által tett nyilatko- zatok, megállapodások és záradékok együttesen alkotják a biztosítási szerzôdést.

Biztosítási szerzôdés alapján a biztosító köteles a szerzô- désben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerzôdésben meghatá- rozott szolgáltatást teljesíteni; a biztosítóval szerzôdô fél díj fizetésére köteles.

A biztosítási idôszak és tartam

A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú. A tartamon be- lüli biztosítási idôszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a kockázatviselés megkezdésének naptári napja, amely a kö- vetkezô biztosítási idôszak elsô napja is egyben.

Kockázatviselés kezdete

Fontos, hogy a biztosító kockázatviselése csak érvényesen létrejött szerzôdés esetében indulhat meg. A biztosító kocká- zatviselésének kezdete az a nap, amikortól a biztosító a biz- tosítási feltételek szerinti események vonatkozásában átvál- lalja a kockázatot, azok bekövetkezése esetén pedig a szer- zôdési feltételek szerint, szolgáltatást nyújt.

Fentiek értelmében a KöBE OTTHON BIZTOSÍTÁS kocká- zatviselése három különbözô idôpontban kezdôdhet:

1. A biztosító kockázatviselésének lehetséges legkorábbi kezdete az ajánlattétel napját követô nap nulla (0.00) órája,

feltéve, hogy az ajánlatot a biztosító 15 napon belül változat- lan tartalommal elfogadta vagy arra nem nyilatkozott.

A 15 napos elbírálási határidô a szerzôdô/biztosított által tett biztosítási ajánlat biztosítóhoz történô beérkezését követô napon kezdôdik. Ennek idôpontját a biztosító átvételi pecsét- je, illetve elektronikus idôpecsétje igazolja.

2. Halasztott kockázatviselés esetén a biztosító kockázatvi- selésének kezdete az ajánlattétel során megadott idôpont, de a kockázatviselés kizárólag csak abban az esetben indul- hat meg, ha a biztosítási szerzôdés létrejön.

Halasztott kockázatviselés akkor életszerû pl. ha az ajánlat- tétel idôpontjában az ügyfélnek már van egy élô lakásbizto- sítása, de úgy szeretne biztosítót váltani, hogy közben a koc- kázatviselés folyamatos maradjon. Ilyen esetben a legköny- nyebb megoldás az, ha elôzményszerzôdés lejáratának nap- ját követô napra idôzíti az új biztosítási szerzôdés kockázat- viselésének kezdetét.

3. Amennyiben a biztosító a szerzôdô ajánlatára annak be- érkezésétôl számított 15 napon belül ellenajánlatot tesz, a kockázatviselés az ellenajánlatban meghatározott napon kezdôdik, amennyiben a szerzôdés utóbb létrejön.

A biztosító a Különös, illetve a Külön feltételekben meghatá- rozott egyes biztosítási események és egyes kiegészítô fe- dezetek esetében várakozási idôt köt ki. Ezekben az esetek- ben az adott eseményre vonatkoztatott kockázatviselés a várakozási idô elteltét követôen kezdôdik. A biztosító kocká- zatviselése a várakozási idô alatt bekövetkezett káresemé- nyekre nem terjed ki.

A biztosító eltekint a 30 napos várakozási idô alkalmazásá- tól, amennyiben a biztosított legfeljebb 30 napon belül meg- szûnt, és legalább 180 napig folyamatosan élô elôzmény- szerzôdéssel rendelkezett a biztosítási szerzôdés megköté- sekor.

Amennyiben az ajánlatot a biztosító a rendelkezésére álló ti- zenöt napos határidôn belül visszautasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem köteles, az eset- legesen megfizetett biztosítási díjakat az elutasítástól, de legkésôbb a díj beérkezésétôl számított 8 napon belül visszautalja.

Biztosítási esemény

A KöBE OTTHON BIZTOSÍTÁS alapvagyon biztosításának fedezetei a táblázatban részletezett biztosítási eseményekre nyújtanak biztosítási védelmet. Az alapvagyon biztosítás mellé az ügyfél választása alapján kiegészítô biztosítások (kisvállalkozói vagyon, felelôsség, baleset), továbbá a Külön feltételekben részletezett kiegészítô fedezetek is köthetôk. A kiegészítô fedezetek a biztosító által meghatározott fedezeti csomagokban (egységben) választhatók.

Önrészesedés

A KöBE OTTHON BIZTOSÍTÁS alap esetben nem tartalmaz önrészesedést, ügyfeleink azonban önrésszel is megköthe-

Alapvagyon biztosítás biztosítási eseményei

Épület

Ingóság

Vállalkozói vagyon

Tûz

igen

Robbanás

igen

Villámcsapás direkt

igen

Villámcsapás indukciós

igen

Vihar

igen

Felhôszakadás

igen

Jégverés

igen

Hónyomás

igen

Árvíz

igen

Földrengés

igen

Földcsuszamlás

igen

Kôomlás

igen

Ismeretlen üregbeomlása

igen

Idegen jármû ütközése

igen

Idegen tárgy rádôlése

igen

Lopás

igen

Betöréses lopás

igen

Rablás

igen

Rongálás

igen

Csôtörés

igen

Üvegtörés

igen

Rejtett hibák

igen

Zárcsere

igen

Személyi okmányok elvesztése

igen

Bankkártya elvesztése

igen

Áramkimaradás

igen

tik szerzôdéseiket. Ebben az esetben a biztosító díjkedvez- ményt ad.

Az önrészesedés típusa lehet eléréses, vagy levonásos.

Eléréses típusú önrészesedés esetén, az önrészesedés mér- tékét meghaladó károk levonás nélkül kerülnek kifizetésre, az önrészesedés mértékét meg nem haladó károkat a bizto- sító nem téríti meg.

Levonásos típusú önrészesedés esetén, az önrész összege valamennyi kárkifizetésbôl levonásra kerül, az önrész alatti károk nem térülnek.

Az önrészesedés választható típusát és mértékét az ajánlat és a díjszabás tartalmazza.

A biztosító szolgáltatásai

A biztosítási szerzôdésben feltüntetett vagyoncsoportokba sorolt, biztosított vagyontárgyak biztosítási események által okozott kárait, a biztosító az alábbiak figyelembevételével té- ríti meg, maximum a biztosítási összeg mértékéig:

a) épület vagyoncsoport: káridôponti új értéken számított ja- vítási, helyreállítási, vagy újraépítési értéken;

b) háztartási ingóságok: káridôponti újrabeszerzési, vagy új értéken;

c) értéktárgyak: káridôponti valóságos értéken;

d) vállalkozás vagyontárgyai:

• káridôponti valóságos értéken;

• saját elôállítású készleteket elôállítási önköltségen.

Balesetbiztosítási esemény, illetve a kiegészítô fedezetcso- magokban vállalt biztosítási események bekövetkezése ese- tén, a biztosító legfeljebb az adott biztosítási eseményhez tartozó biztosítási összeget fizeti meg, a Különös, illetve Kü- lön feltételekben részletezett szabályok alapján.

A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridôponti újraépítésének, vagy új- rabeszerzésének értékét meghaladja, a biztosító a vagyon- tárgy újraépítési, vagy újrabeszerzési költségét téríti.

Az új érték megállapításának alapja a károsodott épülettel, épületrésszel azonos nagyságú és kivitelezettségû épület, építmény átlagos újraépítési költsége, ingóságoknál az újra- beszerzési érték.

A javítási, helyreállítási, újjáépítési és újrabeszerzési költsé- geket terhelô általános forgalmi adót (ÁFA) a biztosító kizá- rólag abban az esetben téríti meg, ha a biztosított személy az adott biztosított vagyontárgy kapcsán nem jogosult az ÁFA visszaigénylésre és a javításról, helyreállításról, újraépí- tésrôl, újrabeszerzésrôl számlát csatol.

Épületkárok esetében a biztosító kártérítési kötelezettsége a sérült felületek kijavításának, helyreállításának költségeire vonatkozik. Megtéríti azonban a biztosító a teljes helyiség fe- lületének helyreállítását, ha a helyiség mennyezete és egyik azonos kivitelezésû oldalfala sérül, vagy két azonos kivitele- zésû oldalfala sérül. Burkolatokkal borított felület teljes egé-

szének újraburkolását kizárólag csak abban az esetben fe- dezi a biztosító, ha a károsodás mértéke meghaladta az 50%-ot.

Bérlemények károsodása esetén, a biztosító a bérlô által kö- tött biztosítás alapján, a kárt kizárólag olyan mértékben téríti meg, amekkora mértékben a biztosított bérlô azért jogszabály, vagy a bérleti szerzôdés alapján felelôsséggel tartozik.

A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károko- zó a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.

Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási esemé- nyen kívül egyéb, más tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az, a biz- tosítási eseménnyel összefüggésben áll.

A biztosító szolgáltatásának korlátozása

A biztosító szolgáltatásait az alábbi korlátozások figyelembe- vételével nyújtja:

1. A szolgáltatási összegbôl minden esetben levonásra kerül a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke, va- lamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyrôl visszaigé- nyelhetô, vagy egyéb módon megtérült összeg.

2. Amennyiben a biztosított vagyontárgy avultsága (valósá- gos érték/újraépítési, újrabeszerzési érték) a káresemény idôpontjában épületek esetében meghaladta a 75%-ot, in- góságok esetében a 80%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.

3. A káridôponti avult értéket (valóságos érték) épületek ese- tén az építés, ingóságoknál a vásárlás óta eltelt idôszakra esô értékcsökkenés figyelembevételével állapítja meg a biztosító úgy, hogy a káridôponti újraépítési, vagy újértéket csökkenti a vagyontárgy életkorának, használtsági fokának megfelelô összeggel. Tulajdonképpen ez az amortizáció.

4. Amennyiben a káresemény elôtti állapot a károsodottal megegyezô mûszaki paraméterekkel egyenértékû módon (pl. technológiaváltás miatt) már nem állítható helyre, ak- kor a biztosító a korszerûbb technológia értéknövelô hatá- sát a kártérítési összegbôl levonja.

5. A betöréses lopás biztosítási esemény által okozott káro- kat a biztosító a káresemény idôpontjában meglévô és üzembe is helyezett védelmi berendezések által megvaló- sult védelmi szinthez tartozó limit mértékéig, de maximum a biztosítási összeg erejéig téríti.

Értékkövetés (indexálás)

A biztosító a biztosítási szolgáltatások reálértékének megôr- zése érdekében minden évben automatikusan végrehajtja a biztosítási összeg és ehhez kapcsolódóan a biztosítási díj értékkövetô módosítását. Ez az indexálás. A biztosító az in- dexálást a biztosítási szerzôdés valamennyi elemére érvé- nyesíti (pl. választott önrészesedés mértéke, betöréses lo- pás térítési limitösszegei stb.).

A következô biztosítási idôszakra alkalmazott index bázisa minden évben szeptember 30-ig kerül megállapításra, a KSH által közzétett, az indexálást megelôzô naptári évre vonat-

koztatott fogyasztóiár-index alapján, amelytôl a biztosító ma- ximum 5 százalékponttal térhet el.

Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az elôzô évre vonatkozó biztosítási összeg és a biztosító által megál- lapított index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi azzal, hogy a biztosítónak jo- gában áll olyan díjat meghatároznia, amely egész forintra ke- rekített napidíjhoz vezet. Ugyancsak arányosan változnak – a kerekítés szabályainak megfelelôen – a biztosítási szerzô- désben megadott egyéb összeghatárok is.

A biztosító által megállapított index mértékérôl, a biztosítási összeg értékkövetô módosításáról, a díj változásáról a bizto- sító legkésôbb hatvan nappal a biztosítási év vége elôtt írás- ban értesíti a szerzôdôt.

A biztosítási szerzôdés a következô biztosítási idôszakra a biztosító által indexált biztosítási összeggel, díjjal, vagy díjté- tellel érvényes, a szerzôdônek azonban joga van arra, hogy évfordulóra felmondja szerzôdését. Amennyiben a szerzôdô a biztosító szerzôdésmódosítását írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.

A biztosítás indexálásával egyidejûleg a biztosító a biztosítá- si díjtételek, illetve díjmódosító tényezôk kockázati, vagy egyéb okból való változtatását is kezdeményezheti. A bizto- sító a biztosítási díj ilyen típusú változásáról a biztosítási év végét legalább hatvan nappal megelôzôen – az indexálásról való értesítéssel egyidejûleg, külön figyelemfelhívás mellett – írásban értesíti a szerzôdôt.

Amennyiben szerzôdô a biztosító által közölt módosítások- kal a szerzôdést nem kívánja fenntartani, a szerzôdést a biz- tosítási évfordulóra felmondhatja. Felmondás hiányában a biztosító szerzôdésmódosítást elfogadottnak tekinti, szerzô- dô a soron következô biztosítási idôszak elsô napjától a megváltozott mértékû díjat köteles megfizetni.

A díjfizetés

A biztosítás díját a biztosító biztosítási idôszakonként hatá- rozza meg.

A biztosítás elsô díja a kockázatviselés megkezdésének nap- ján esedékes.

A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj, vagy díjrészlet vonat- kozik.

A soron következô biztosítási idôszakra vonatkozó díjat a biz- tosító köteles a soron következô biztosítási idôszak megkez- dése elôtt legalább 60 nappal a szerzôdô tudomására hozni.

A szerzôdô jogosult az általa szerzôdéskötéskor választott, vagy a szerzôdés tartama alatt módosított díjfizetési gyako- riságot és díjfizetési módot megváltoztatni. A szerzôdô által írásban benyújtott módosítási igényt a biztosító legkorábban a módosítási igény – a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô – beérkezését követô harmincadik nap utáni elsô esedékességkor érvényesíti.

A biztosításközvetítô biztosítási díj átvételére nem jogosult, nem jogosult továbbá a szolgáltatási összeg kifizetésében közremûködni.

A szerzôdésmódosítás módja, lehetôsége

Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt a szerzôdô a szerzô- dés módosítását kezdeményezi, a biztosító a módosítási igényt a kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô beér- kezéstôl számított tizenöt napon belül bírálja el. A módosított feltételek szerinti kockázatviselés legkorábban a módosítási igény, a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervéhez törté- nô beérkezését követô harmincadik nap utáni naptári hónap elsô napjának nulla órájakor kezdôdhet meg, amennyiben a módosítás hatálybalépésének napjáig a többlet díjat megfi- zették és a biztosító a módosítást elfogadta.

A szerzôdés megszûnésének esetei

A KöBE OTTHON BIZTOSÍTÁS megszûnhet:

• érdekmúlással;

• évfordulóra történô felmondással;

• a felek közös megegyezésével;

• díjnemfizetéssel.

Érdekmúlás

Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, az érdekmúlás napjával a biztosító kockázatvise- lése és egyben a biztosítási szerzôdés vonatkozó része is – biztosítási esemény bekövetkezése nélkül – megszûnik. A biztosítót ebben az esetben az érdekmúlás napjáig esedé- kes díj illeti meg.

Évfordulóra történô felmondás

A biztosítási szerzôdés bármikor, de kizárólag írásban, a biz- tosítási idôszak végére mondható fel. A felmondási idô har- minc nap. Évfordulóra történô felmondás esetén a szerzôdés és a biztosító kockázatviselése a biztosítási év utolsó napján huszonnégy (24.00) órakor szûnik meg, maradékjogok nélkül.

Az alapbiztosítás teljes felmondása a teljes szerzôdés meg- szûnését eredményezi.

Az alapbiztosítás érvényben hagyása mellett a kiegészítô biz- tosítások, illetve a kiegészítô fedezetcsomagok akár külön- külön is felmondhatóak mindkét fél által, legalább harminc nappal a szerzôdés évfordulója elôtt, írásban. A szerzôdés ebben az esetben a megszüntetett kiegészítô biztosítás, illetve a kiegészítô fedezetcsomag nélkül marad hatályban.

Közös megegyezés

A biztosítási szerzôdés – részben vagy egészben – a felek közös megegyezésével bármikor módosítható, megszüntet- hetô. Utóbbi esetben a biztosítót a kockázatviselés utolsó napjáig járó díj illeti meg.

Díjnemfizetéses megszûnés

Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mel- lett – a szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított 30

napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedé- kesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Az alapbiztosítás megszûnésével a kiegészítô biztosítások, illetve a kiegészítô fedezetcsomag is maradék- jogok nélkül megszûnnek.

A díjnemfizetéssel megszûnt biztosítási szerzôdést, a bizto- sítási díjnak a megszûnést követô, utólagos megfizetése nem helyezi újra hatályba.

Reaktiválás

A szerzôdés díjnemfizetéses megszûnését követô százhúsz napon belül a felek a szerzôdést közös megegyezéssel, az elmaradt díj megfizetését követôen újra érvénybe helyezhe- tik (reaktiválás). A biztosító kockázatviselése az újra érvény- be helyezés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helyezésé- nek idôpontja között eltelt idôszakra.

A biztosító mentesülésének feltételei

Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerzôdô fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, érdemi vezetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szakmai vezetésének vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biz- tosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munka- vállalója vagy megbízottja okozta.

Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerzôdô kármeg- elôzési vagy kárenyhítési kötelezettségének megszegésével okozta.

Kiegészítô balesetbiztosítás esetén, amennyiben a biztosított baleseti halálát a biztosítási összegre jogosult szándékos magatartása idézte elô, ezen kedvezményezett, vagy örökös vonatkozásában a biztosító mentesül a szolgáltatási kötele- zettség alól.

Alkalmazott kizárások

Nem téríti a biztosító a biztosítási események által okozott következményi károkat.

Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek oka közvet- lenül, vagy közvetve, egészben, vagy részben:

a) háború, polgárháború, katonai erô nemzetközi alkalmazá- sa, harci eszköz, vagy hadianyag felhasználásának követ- kezménye;

b) polgári zavargás, sztrájk, felkelés, zendülés, fosztogatás, egyéb erôszakos cselekmény következménye;

c) bármely tüntetés, terrorizmus, ideértve minden olyan cse- lekményt is, melyet valamely tényleges, vagy várhatóan bekövetkezô terrorcselekmény meghiúsítása, vagy az az elleni védekezés során tesznek;

d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anyagok olyan ki- bocsátása, kiszökése, amely közvetlenül, vagy közvetve nukleáris sugárzást, radioaktív vegyi, biológiai szennye- zést eredményez.

Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek a biztosított va- gyontárgy avultságával, karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési szabályok be nem tartásával összefüggés- ben következtek be.

Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely az eredetivel nem megegyezô minôségi elem, anyag stb. beépítése, vagy egyéb ok miatt, az esztétikai értékcsökkenésbôl adódik.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek azokban az épületekben, épületrészekben keletkeztek, amelyek bon- tását jogszabály, vagy hatóság a káresemény bekövetkezé- se elôtt részben, vagy egészben elrendelte.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek olyan épületekben, épületrészekben keletkeztek, amelyek építé- sét, vagy felújítását jogszabály, vagy hatósági rendelkezés megszegésével végezték.

Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a szerzô- dô/biztosított azzal idézett elô, hogy a szerzôdés tartama alatt, a korábban azonos károkozási körülményekkel vissza- térôen okozott kárt nem szüntette meg, a károkozási körül- ményt nem küszöbölte ki, noha az gazdaságilag és mûsza- kilag ésszerû ráfordítással megszûntethetô, kiküszöbölhetô, elkerülhetô lett volna.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyi- ben az állandóan lakottként biztosított épület esetében, a nem állandóan lakott állapot hossza a káresemény idôpont- jában a 270 napot meghaladja.

Fentieken túl a kiegészítô biztosítások és fedezetek Általá- nos, Különös és Xxxxx feltételei további kizárási okokat is megállapíthatnak.

Teendôk káresemény bekövetkezésekor

A biztosítási eseményt (káreseményt) a tudomásra jutástól számított kettô munkanapon belül kell bejelenteni a biztosí- tónak, illetve lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését.

A biztosító szolgáltatásával kapcsolatos igényt a szerzôdô- nek, illetve a biztosítottnak kell kezdeményeznie. A kárigényt

– a biztosító által rendelkezésre bocsátott kárbejelentô nyom- tatvány kitöltésével – minden esetben írásban is be kell nyúj- tani a biztosítónak. A kárbejelentéshez az Általános feltételek

11.24. pontjában részletezett dokumentumokat szükséges csatolni, továbbá a kiegészítô biztosítások és fedezetek Kü- lönös, illetve Xxxxx feltételei további csatolandó okiratokat ír- hatnak elô.

A tûzesetet és robbanást a tûzrendészeti hatóságnak, a lo- pást, betörést, rongálást, rablást, vandalizmust a rendôrség- nek is jelenteni kell.

A kár felméréséig, de maximum annak bejelentését követô három napig, a károsodott vagyontárgy, illetve kárhelyszín állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben lehet változtatni.

A kártérítés szabályai

Felmerült kárként a károsult vagyonában bekövetkezett ér- tékcsökkenést, azaz azt az értéket téríti meg a biztosító, amelytôl a károsult valamely dolog megsemmisülése, elpusz- tulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsökkenése, stb. folytán elesett, vagy egyébként károsodott.

Kár bekövetkezésekor a kárelhárítás és kárenyhítés körébe esô indokolt költséget a biztosító – a biztosítási összeg kerete- in belül – akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem vezettek.

A biztosító a kártérítés összegébôl a maradványértéket és a máshonnan megtérülô kárértéket jogosult levonni.

A biztosító kártérítését kizárólag a mindenkor érvényes tör- vényes belföldi fizetôeszközben teljesíti.

A biztosító szolgáltatását a kárrendezés lezárásához szük- séges összes okirat beérkezését követô 15 napon belül tel- jesíti.

A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítá- si esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesí- tendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szüksé- ges. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult szabály- sértési eljárás jogerôs befejezéséhez, illetve a büntetôeljá- rásnak a bíróság jogerôs ügydöntô határozatával vagy vég- legessé vált nem ügydöntô végzésével történô befejezésé- hez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítôi eljárás cél- jából történô felfüggesztésrôl szóló, illetve további jogorvos- lattal nem támadható eljárást megszüntetô határozata meg- hozatalához a biztosító nem kötheti.

Kármentességi kedvezmény

A kármentességi kedvezmény két féle – egymást kizáró – módon vehetô igénybe: vagy a szerzôdés megkötésének idô- pontjában elôre, vagy a tartam során megfigyelt kármentes idôszakok függvényében az alábbi szabályok szerint:

- A szerzôdés megkötésének idôpontjában elôre érvényesí- tett kármentességi kedvezmény esetén az igénybe vett kedvezmény mértéke a tartam során nem változik.

- Amennyiben egy adott biztosítási szerzôdésre a vonatkozó megfigyelési idôszakban nem történik kárkifizetés, a bizto- sító díjengedményt nyújt az alábbiak szerint:

a) Egy kármentes idôszak után 5% díjengedmény.

b) Kettô egymást követô kármentes idôszak után 10% díjen- gedmény.

c) Három, illetve annál több, egymást követô kármentes idô- szak után 15% díjengedmény.

Az elsô biztosítási idôszakhoz tartozó megfigyelési idôszak hossza 270 nap a szerzôdés kockázatviselésének kezdetétôl. A további megfigyelési idôszakok hossza mindig megfigyelési idôszaktól megfigyelési idôszakig tartó egy év (365/366 nap).

A kedvezményt a biztosító az adott kármentes megfigyelési idôszakot követô biztosítási idôszak díjában érvényesíti.

Amennyiben a megfigyelési idôszakban a szerzôdésre beje- lentett káresemények vonatkozásában kárkifizetés történik, a kármentességi kedvezmény az adott megfigyelési idôsza- kot követô biztosítási évben elvész. Legközelebb egy olyan, teljes megfigyelési idôszak elteltével indul újra, a legkisebb mértékû kedvezménnyel, melyben nem történt egyetlen kár- esemény vonatkozásában sem elsô kárkifizetés.

Érdekmúlás miatt történô szerzôdés megszûnés esetén, a már megszerzett kármentességi kedvezményt – a megszû- nést követô 365 napon belül – a szerzôdô és a biztosított is érvényesítheti, egy új kockázatviselési címre kötött szerzôdés szerzôdôje, vagy biztosítottjaként az elôzményszerzôdésre történô hivatkozással.

A már megszerzett kármentességi kedvezményt a szerzôdô és a biztosított is érvényesítheti, az adott szerzôdés megszû- nése nélkül is, egy új kockázatviselési címre kötött szerzôdés szerzôdôje, vagy biztosítottjaként az elôzményszerzôdésre történô hivatkozással.

Ügyféladatok továbbíthatósága

A biztosító a szerzôdés megkötésével, módosításával, állo- mányban tartásával, a szerzôdésbôl származó követelés megítélésével kapcsolatos, biztosítási titoknak minôsülô ada- tokat az adatvédelmi szabályok megtartásával a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a további- akban: Bit.) rendelkezései szerint harmadik személy részére átadhatja.

A szerzôdés megkötésével Ön felmenti az orvosi titoktartás alól a biztosítottakat kezelô és vizsgáló orvosokat, egész- ségügyi intézményeket, a társadalombiztosítási igazgatási szerveket azon – a biztosítottak egészségi állapotával fenn- álló és korábbi betegségeivel, baleseteivel, esetleges halálá- val összefüggô – adatoknak a biztosító részére történô to- vábbítása tekintetében, amelyek a biztosító számára a koc- kázat vagy a szolgáltatás igény elbírálásához szükségesek.

A Bit. 149. § (1) bekezdése alapján a biztosító (továbbiak- ban: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos vissza- élések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatáro- zottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figye- lembevételével – kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

A pótlólagos befizetés intézménye

Az egyesület alapszabálya értelmében pótlólagos befizetést az igazgatótanács vagy az MNB, szolgáltatáscsökkentést az egyesület igazgatótanácsa állapíthat meg, abban az eset- ben, ha a tárgyévi szolgáltatások és esetleges veszteségek ellenértékére az egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a biz- tosítástechnikai tartalékok és a viszontbiztosítás együttesen nem nyújtanának elegendô fedezetet. A pótlólagos befizetés mértéke azonban nem haladhatja meg az egyesületi tag ál- tal bármilyen jogcímen teljesített éves befizetés 100%-át.

Fizetôképességrôl és a pénzügyi helyzetrôl szóló jelentés

A biztosító a Bit. 108. §-a alapján köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A biz- tosító ezt a jelentést legkésôbb 14 héttel a vállalkozás pénz- ügyi évének vége után, honlapján (xxx.xxxx.xx) teszi köz- zé, melynek a közzétételi naptól számított öt évig elérhetônek kell maradnia. A biztosító a jelentése egy nyomtatott példá- nyát a kéréstôl számított 20 munkanapon belül elküldi mind- azoknak, akik azt a közzétételi naptól számított két éven be- lül kérik.

Panaszok kezelése

Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen felmerülô panaszokat a biztosító személyes ügyfélszolgálati irodájá- hoz lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, pos- tai úton, telefaxon, elektronikus levélben):

Cím: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.

Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxx@xxxx.xx

A biztosítási szerzôdés, illetve a tagsági jogviszony létrejöt- tével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, to- vábbá a szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kap- csolatos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezé-

sére természetes személy fogyasztó írásban panaszt nyújt- hat be a Pénzügyi Békéltetô Testülethez.

Székhely: XXX 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: H-1525 Budapest, Pf. 172.

Telefon: x00-0-000-0000

Ügyfélszolgálati telefon: +36 (80) 203-776

Telefax: x00-0-000-0000

A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának felté- tele, hogy a természetes személy fogyasztó a kérelem be- nyújtását megelôzôen a fogyasztói jogvitával érintett sze- mélynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését, vagy e szervezetnél eredménytelenül mél- tányossági kérelemmel élt.

A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az MNB-hez lehet fordulni panasszal, részletes tájékoztatást ol- vashat errôl az MNB xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx oldalán.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Webcím: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx

Ügyfélszolgálat címe: 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Ügyfélszolgálat telefonszáma: +36 (80) 203-776 Ügyfélszolgálat e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédel- mi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyúj- tása céljából rendszeresített formanyomtatvány elektroniku- san a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxx/ formanyomtatvanyok elérhetôségen érhetô el.

A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bíróság- hoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fogyasztó- nak nem minôsülô fél csak bírósághoz fordulhat.

A szerzôdés joga, alkalmazandó jog

Jelen biztosítási szerzôdésre, illetve az ez alapján létrejött biz- tosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

Fogalmak

Ajánlat:

A biztosító által rendszeresített ajánlati lapon (nyomtatvá- nyon) vagy annak elektronikusan kitöltött, majd kinyomtatott megfelelôjén tett, a szerzôdô által aláírt, teljeskörûen kitöltött biztosítási ajánlat. Ajánlatnak minôsül továbbá szóban, tele- fonon keresztül a szerzôdô által kötött ajánlati nyilatkozat, melyet a biztosító által kifejezetten erre a célra létrehozott és fenntartott olyan telefonszámon tett meg, melynek erre a cél- ra való felhasználási lehetôségérôl a biztosító elôzetesen és nyilvános tájékoztatást tett közzé.

Aktív zárási pont:

Aktív zárási pontnak számít az a záróelem, amelyet közvet- lenül vagy áttételesen, de nyitó-záró szerkezettel (kulccsal) lehet mozgatni.

Alapbiztosított:

Az a természetes személy fogyasztó vagy vállalkozás, aki az alapvagyon biztosításban (kárbiztosítás) biztosított épület, illetve ingóságok tulajdonosa, tulajdonostársa vagy haszon- élvezôje és aki a jelen szerzôdésben biztosított kockázatvi- selési címre állandó lakosként bejelentett személy és az épületbiztosítás, illetve – amennyiben a szerzôdés épület va- gyoncsoportot nem tartalmaz – az ingóságbiztosítás biztosí- tottja is egyben.

Alulbiztosítás:

Jelen biztosításban az „új értéken” biztosított vagyontárgyak szempontjából értelmezhetô fogalom. Alulbiztosítás akkor következik be, ha a káresemény idôpontjában a biztosított vagyontárgy/vagyoncsoport valós új értéke magasabb, mint a vonatkozó vagyoncsoport aktuális biztosítási összege. Ilyen esetben a biztosító a kárt a biztosítási összeg és a káridô- ponti tényleges új érték arányában téríti meg (pro-rata szol- gáltatás). A biztosító az alulbiztosítottságot vagyoncsopor- tonként vizsgálja.

Állapotmegôrzési kötelezettség:

Biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyon- tárgy állapotán a biztosított a szerzôdésben megállapított határidôn belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgálta- tási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezett- ségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények ki- deríthetetlenné váltak.

Baleset (személybiztosítási fogalom):

Jelen biztosítás szempontjából balesetnek minôsül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külsô hatás, amely a sérült ká- rosult akaratától függetlenül, hirtelen fellépô külsô behatás, amelynek következtében biztosított egészségkárosodást szenved, vagy elhalálozik.

Besurranás, trükkös lopás:

Jelen biztosítás szempontjából besurranásnak, trükkös lo- pásnak minôsül, ha az elkövetô jogosulatlanul jut be a bizto- sított épületbe/építménybe és onnan – a jelen szabályzat szerint – háztartási ingóságnak minôsülô vagyontárgyat jog- talanul tulajdonít el.

Bevésôzár:

Az ajtólapba besüllyesztett zárszerkezet (az ajtó mechanikai ellenálló-képességét számottevôen csökkenti).

Bit.:

A biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (a továbbiakban: Bit.).

Biztonsági felügyeleti rendszer:

A felügyeleti és riasztásfogadó rendszerek gyûjtik, feldolgoz- zák, kijelzik, naplózzák és archiválják a védett objektumok- ban telepített helyi elektronikai jelzôrendszerek által kiadott riasztási, üzemviteli és állapot információkat (a továbbiakban biztonsági információkat).

Biztonsági felügyeleti rendszerek fajtái lehetnek:

a) Riasztásfogadó rendszerek, amelyek feladata a felügye- leti és riasztásfogadó központtól nagy távolságra található objektumok védelmét biztosító helyi elektronikai jelzô- rendszerek központosított felügyelete.

b) Felügyeleti rendszerek, amelyek feladata egy adott objek- tum védelmét biztosító különféle jelzôrendszerek egységes felügyelete.

A biztonsági felügyeleti rendszerek elemei:

a) Riasztás átviteli rendszer, amely biztosítja az információ- áramlást a felügyeleti és riasztásfogadó központ és a fel- ügyelt elektronikai jelzôrendszerek között.

b) Felügyeleti és riasztásfogadó központ, amely irányítja az egész felügyeleti rendszer mûködését, fogadja, feldolgoz- za, naplózza a beérkezô biztonsági információkat és to- vábbítja a megjelenítô egység felé.

c) Megjelenítô egység, amely biztosítja a felügyeleti és riasz- tásfogadó rendszer kezelôfelületét, lehetôvé téve a disz- pécserek részére az egyszerû használatot.

Biztonsági zár:

Biztonsági zárszerkezetnek minôsül a legalább 3000 db va- riációs lehetôséget meghaladó,

• legalább 5 csapos hengerzárbetétes zárszerkezet,

• legalább 6 rotoros mágneszárbetétes zárszerkezet,

• kéttollú kulcsos zár,

• szám- vagy betûjel kombinációjú zár,

• MABISZ által vagy egyedileg minôsített lamellás zár.

Biztosításközvetítô:

Biztosításközvetítô az a természetes vagy jogi személy, aki javadalmazás ellenében biztosításközvetítôi tevékenységet végez, ide nem értve

a) a saját kockázatvállalásával összefüggô, saját jogú érté- kesítési tevékenységet végzô biztosítót és a vele munka- viszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékeny- séget végzô, biztosításközvetítônek nem minôsülô termé- szetes személyeket úgy mint a biztosító közremûködôi,

b) a kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô sze- mélyt, továbbá azt a kiegészítô biztosításközvetítôi tevé- kenységet végzô személyt, akinek tevékenysége kizárólag olyan biztosítási szerzôdések közvetítésére terjed ki, amelyek az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek:

• a biztosítási szerzôdés kiegészítôje valamely szolgálta-

tó által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak és a következôkre nyújt fedezetet:

– ezen szolgáltató által kínált termék meghibásodásá- nak, törésének, elvesztésének vagy károsodásának kockázatára, vagy az e szolgáltató által kínált szolgál- tatás igénybevétele elmaradásának kockázatára, vagy

– ezen szolgáltatónál megrendelt utazáshoz kapcsolód- va a poggyász elvesztésére vagy sérülésére és egyéb kapcsolódó kockázatokra, és

• nem haladja meg

– a biztosítási szerzôdés arányos éves biztosítási díja személyenként a hatszáz eurót, vagy

– a személyenként fizetett biztosítási díj a kettôszáz eurót, és az elôzô pont szerinti szolgáltatás nyújtásá- nak idôtartama legfeljebb három hónap.

Biztosításközvetítôi tevékenység:

A biztosításközvetítô által végzett azon üzletszerû tevékeny- ség, amely a biztosítási értékesítést, annak szervezését, va- lamint a független biztosításközvetítôi szaktanácsadást fog- lalja magában, azzal, hogy nem minôsülnek biztosításközve- títôi tevékenységnek az alábbi tevékenységek;

a) más szakmai tevékenység keretében esetileg nyújtott tá- jékoztatás, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további – a biztosítási szerzôdés megkötését vagy teljesí- tését elôsegítô – lépést,

b) a biztosítási károk szakmai alapon végzett kárügyintézé- se, valamint a kárrendezési és szakértôi kárbecslési – szakmai alapon végzett – tevékenység,

c) adat- és információszolgáltatás a lehetséges szerzôdôkrôl biztosításközvetítôk vagy biztosítók számára, amennyiben az információt nyújtó nem tesz további – a biztosítási szerzôdés megkötését elôsegítô – lépést,

d) tájékoztatás nyújtása biztosítási termékekrôl, illetve bizto- sításközvetítôkrôl, vagy biztosítókról a lehetséges szerzô- dôk számára, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további – a biztosítási szerzôdés megkötését elôse- gítô – lépést.

Biztosítási kockázat jelentôs növekedése:

Jelen szerzôdés alapján a biztosítási kockázat jelentôs növe- kedésének minôsül, ha a biztosító a tudomására jutott lénye- ges körülmény alapján elutasítaná a szerzôdés megkötését, kizárást alkalmazna, díjszabása szerint magasabb díj ellené- ben vállalná a kockázatot, vagy a biztosításra feladott kocká- zatot egyáltalán nem vállalná.

Biztosított:

Jelen biztosításban az alapbiztosított és a további biztosítot- tak együtt, biztosítottként kerülnek hivatkozásra.

Blokkzár:

Az elektronikai jelzôrendszer bekapcsolt és teljes nyugalmi állapotát ellenôrzô elektro-mechanikus zárszerkezet, mely éle- sítéskor a zárhatóság letiltásával jelzi a rendellenes állapotot.

Xxxxxxxxxxxxxxxx kiskorú:

Xxxxxxxxxxxxxxxx az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.

Dologi kár:

Jelen szerzôdés alapján dologi kárnak minôsül, ha valamilyen biztosított vagyontárgy megsemmisül, megsérül vagy hasz- nálhatatlanná válik.

Elektronikai jelzôrendszer:

Az elektronikai jelzôrendszer elektronikus eszközökkel érzé- keli és értékeli a felügyelt védelmi rendszer állapotát, kijelzi annak változásait. Elektronikai jelzôrendszer feladata:

a) felületvédelem;

b) térvédelem;

c) tárgyvédelem;

d) személyvédelem;

e) riasztásjelzés.

Elektronikus adat:

Jelen szabályzat szempontjából elektronikus adatnak minô- sül valamennyi olyan, géppel olvasható, kommunikációra, értelmezésre és feldolgozásra alkalmassá tett adat és/vagy információ, amely elektronikus és elektromechanikus adat- kezelésre, vagy eszközök, berendezések elektronikus ve- zérlésére alkalmas (pl. adatbázis, program, szoftver, kódolt utasítás stb.).

Elektronikus ajánlat:

A biztosító, vagy az általa biztosításközvetítetéssel megbí- zott biztosításközvetítô, illetve a biztosító hozzájárulásával alkusz által az Internet közcélú hálózatán mûködtetett portá- lon a jelen biztosítás feltételeinek elfogadására utalással fel- vett ajánlat, amennyiben az elektronikus ajánlattétel során az adott üzleti alkalmazás lehetôséget kínál a biztosítási szer- zôdés teljesítésének megkezdéséhez és ehhez a szerzôdô külön és kifejezetten hozzájárul.

Eltakarítási költségek:

A kárhelyszín takarításának, megtisztításának, a törmelékek és a fel nem használható maradványok legközelebbi megfe- lelô és engedélyezett lerakóhelyre történô szállításának a biztosítottat terhelô, biztosítási esemény bekövetkezésével közvetlenül összefüggô költsége.

Értéktároló:

Olyan MABISZ által ajánlott, zárható tárolóeszköz, amely:

• szimpla, vagy dupla acéllemez falú, a két fal között távtar- tókkal vagy speciális töltettel;

• falvastagsága minimum 2 mm;

• kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehetô ki a zárból;

• épületszerkezeti tartóelemekhez rögzített,

- a 300 kg-nál kisebb tömegû értéktároló, min. 5000 N

- az 1000 kg-nál kisebb tömegû 10000 N

feszítô erônek ellenálló módon (amelybe az értéktároló sú- lya is beleértendô) vagy falba, illetve padozatba betonozva minôsítési tanúsítványnak, vagy a gyártó elôírásainak meg- felelô módon beépített; vagy

• összetömege meghaladja az 1000 kg-ot.

Foglalkoztató:

Jelen biztosítás szempontjából foglalkoztató az a természe- tes személy, aki háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve megbízója, megrendelôje.

Fogyasztó:

A Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi. V. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.) 8:1. § 3. pontja szerinti fogalom: a szak- mája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kí- vül eljáró természetes személy.

Jelen szabályzat alapján nem minôsül fogyasztónak a nem természetes személy, jogi személy vagy egyéb vállalkozás

továbbá az a természetes személy, aki szakmai, üzleti tevé- kenységén, foglalkozásán belül esô célból jár el: egyéni vál- lalkozó, vagy valamely jogi személy vezetô beosztású tiszt- ségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosí- tott tagja, munkavállalója vagy megbízottja.

Fúrás elleni védelem:

Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet a beépített vagy utólag felszerelt védelmi elemek miatt nem le- het megfúrni, illetve a zárszerkezet megfúrva sem lesz nyit- ható.

Háztartási alkalmazott:

Az a háztartási munkát végzô természetes személy, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vál- lalkozóként végzi.

Háztartási munka:

A 2010. évi XC. törvény szerinti fogalom; a kizárólag a termé- szetes személy és háztartásában vele együtt élô személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szüksé- ges feltételek biztosítását szolgáló, következô tevékenysé- gek: lakás takarítása, fôzés, xxxxx, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, ház- vezetés, kertgondozás.

Helyreállítási költség (részkárral kapcsolatos fogalom): A helyreállítási költség nem haladhatja meg a káridôponti új érték és a nem károsodott részek értékének különbségét. A nem károsodott részek értékének meghatározásakor a bizto- sító figyelembe veszi ezen részek felhasználhatóságát a helyreállítás során.

Hozzátartozó:

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 2. pontja szerinti fogalom: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon há- zastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Hullámtér:

A folyók, vízfolyások partvonala és az elsô rendû árvízvédel- mi mûnek minôsített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

Kiemelés elleni védelem:

Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan mûszaki megoldás, amely külsô oldali támadás esetén megakadá- lyozza a zárt ajtónak a zsanérról való leemelését.

Kiskorú:

Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik. Ha a házassá- got a bíróság a cselekvôképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt ér- vénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagy- korúság megszûnik. A házasságkötéssel megszerzett nagy- korúságot a házasság megszûnése nem érinti.

Korlátozottan cselekvôképes kiskorú:

Korlátozottan cselekvôképes az a kiskorú, aki a tizennegye- dik életévét betöltötte és nem cselekvôképtelen.

Közeli hozzátartozó:

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 1. pontja szerinti fogalom: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mos-

toha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô és a testvér.

Közvetlen/következményi kár:

Jelen biztosítás szempontjából közvetlen kárnak minôsül a feltételekben foglalt valamely biztosítási esemény által a biz- tosított vagyontárgyakban közvetlenül (direkt módon) okozott kár. Az olyan kár, amelynek közvetlen oka nem biztosítási esemény, hanem maga a közvetlenül okozott kár, következ- ményi kárnak minôsül.

KSH:

Központi Statisztikai Hivatal (1024 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx u. 5–7.)

Le- és visszaszerelési költségek:

Le- és visszaszerelési költség az az elkerülhetetlen költség, amely valamely biztosítási eseményt követôen azáltal válik szükségessé, hogy a sérült vagy sértetlenül maradt biztosí- tott mûszaki berendezéseket le- és újra vissza kell szerelni vagy egyéb módon mozgatni szükséges azokat.

Lezárt helyiség:

Az a helyiség, amely a szerzôdési feltételek „Függelékek” fe- jezetében részletezett vagyonvédelmi elôírásokban megha- tározott valamely betörésvédelmi szintnek megfelelô védett- séggel rendelkezik és a kár idôpontjában a helyiség zárszer- kezetei is lezárt állapotban voltak, illetve a helyiség azon nyí- lászárói, amelyeknek az alsó éle az alatta lévô járószinttôl mérve 3 méternél alacsonyabban van zárva találhatók. Jelen fogalom szempontjából helyiségnek minôsül az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkeze- tekkel körülhatárolt, önálló légterû, meghatározott rendelte- tésû része.

Légi jármû:

Az 1995. évi XCVII. törvény 71. § 5. pontja szerinti fogalom: bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegô- vel való olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a föld- felszínre ható légerôk hatása.

Magánemberi minôség:

A biztosított foglalkozásán, hivatásán, politikai tevékenységén vagy üzletszerû gazdasági tevékenységén kívüli életviszo- nyokban tekintett minôsége.

Nem mentett árterület:

Az árterület azon része, amelyet a vízügyi hatóság annak minôsít.

Nyílt ártér:

Árvízvédelmi mûvekkel nem védett ártér.

Papír alapú, nyomtatott ajánlat:

A biztosító által rendszeresített, központilag elôre legyártott, papír alapú, töltôtollal kitöltött formanyomtatvány (blanketta), vagy az ezzel megegyezô formátumú és adattartalmú, elekt- ronikusan kitöltött, majd lokálisan kinyomtatott, a szerzôdô, vagy megbízottja, illetve a közvetítô által is külön-külön alá- írt nyomtatvány.

Passzív zárási pont:

Ide tartoznak mindazok a zárást biztosító elemek, amelyek nem kulccsal hozhatók mûködésbe. A forgópántok és a

passzív zárótüskék (a ki- és befeszítést gátlók) összesen egy passzív zárási pontnak tekintendôk.

Ptk.:

A Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.).

Rablás:

Rablásnak minôsül, ha a tettes jogtalan eltulajdonítás céljá- ból a biztosított vagyontárgyat úgy szerzi meg, hogy vala- mely, a biztosításban nevesített személy ellen erôszakot, il- letve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy ôt öntudatlan vagy védekezésre képtelen ál- lapotba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erôszakot, illetve az élet vagy a testi ép- ség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Reteszelési mélység:

A zárnyelvnek a fogadó elembe (vasalatba) való hasznos benyúlása.

Reteszhúzás elleni védelem:

Kizárólag kétszárnyú ajtókkal kapcsolatosan értelmezhetô fogalom. A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai akkor minôsül- nek reteszhúzás ellen védettnek, ha a szárny reteszei (csú- szó-, áthajtó-, vagy elfordítós rigli) ellenállnak a kívülrôl tör- tént feszítést követô elmozdításnak. (Ilyen pl. a facsavar egy furaton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belülrôl beszo- rított és lecsavarozott ék alkalmazása a nem nyíló szárny alá stb.)

Sérelemdíj:

A Ptk. 2:52. § (1)-(3) bekezdései szerinti fogalom: Akit sze- mélyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az ôt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére köte- lezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési fele- lôsség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jog- sértés súlyára, ismétlôdô jellegére, a felróhatóság mértéké- re, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt ha- tására – tekintettel, egy összegben határozza meg.

Sorozatkár:

Jelen biztosítás szempontjából sorozatkárnak minôsülnek az ugyanazon károkozói magatartásból és okból eredô, de eltérô idôpontokban bekövetkezô károk, melyek között jogi, gazda- sági, vagy mûszaki vonatkozásokban ok-okozati összefüg- gés áll fenn.

Személyes adat:

Az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érin- tett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fizio- lógiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonos- ságára jellemzô ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Személyi sérüléses kár:

Jelen szerzôdés alapján személysérüléses kárnak minôsül, ha a biztosított természetes személy meghal, balesetet vagy egészségkárosodást szenved.

Személyiségi jog:

Természetes személy joga ahhoz, hogy törvény és mások jo- gainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesít- hesse, illetve hogy abban ôt senki ne gátolja. Az emberi mél- tóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani.

Teljesítési segéd:

Jelen biztosítás szempontjából teljesítési segéd a biztosított, alvállalkozója vagy megbízottja által vállalkozási vagy meg- bízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdeké- ben igénybe vett jogalany.

Természeti katasztrófa:

Jelen biztosítás kiegészítô fedezetei vonatkozásában termé- szeti katasztrófának minôsül az árvíz, a földrengés és a föld- csuszamlás.

További biztosított:

Az ingóság-, a felelôsség-, a baleset-, továbbá a kiegészítô biztosítások és fedezetek vonatkozásában biztosítottnak mi- nôsül maga az alapbiztosított, valamint az alapbiztosított azon közeli hozzátartozója és hozzátartozója (Ptk. 8:1. § [1] be- kezdés 1. és 2. pontja), aki a biztosítási esemény bekövetke- zésének idôpontjában a jelen szerzôdésben biztosított koc- kázatviselési címre állandó lakosként bejelentett és ott állandó jelleggel életvitelszerûen élô személy.

Túlbiztosítás:

Amennyiben az alapvagyon biztosítás kárbiztosítási részé- ben a káresemény idôpontjában a valóságos új érték alacso- nyabb, mint a biztosítási összeg, túlbiztosítás alakul ki. A túl- biztosítás tényének megállapításakor a biztosító a túlbiztosí- tás miatt megfizetett többletdíjat visszautalja a szerzôdônek.

Tûz- és elemi károk:

Jelen biztosítás kiegészítô fedezeteinek vonatkozásában tûz- és elemi kárnak minôsül a tûz, a robbanás, a villámcsa- pás és a villámcsapás másodlagos hatása, a vihar, a felhô- szakadás, a jégverés, valamint a hónyomás.

Tûzveszélyességi osztály:

Veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tûz- szakaszok), épületek, mûtárgyak, létesítmények besorolásá- ra meghatározott kategória a bennük folytatott tevékenység során elôállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok jellemzôi, valamint az alkalmazott technológiai folyamat tûz- veszélyessége, egyes esetekben – (lakó- és közösségi épü- letek) – a rendeltetés alapján.

A hazai szabályozás 5 tûzveszélyességi osztályt külön- böztet meg:

„A” – „Fokozottan tûz- és robbanásveszélyes”

„B” – „Tûz- és robbanásveszélyes”

„C” – „Tûzveszélyes”

„D” – „Mérsékelten tûzveszélyes”

„E” – „Nem tûzveszélyes”

Új érték:

A vagyontárgy új állapotban történô beszerzésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és szerelés költ- ségeit. A beszerzési költségekbôl engedmények (pl. mennyi- ségi engedmény, akcióár) nem vonhatók le. Amennyiben a biztosított ÁFA visszaigénylésre jogosult, az új érték nem tar- talmazza a beszerzési, telepítési stb. költségek ÁFA-ját.

Ügyfél:

Jelen szerzôdés alapján ügyfélnek minôsül a szerzôdô, biz- tosított, a kedvezményezett, az engedményes, a károsult, to- vábbá a biztosító szolgáltatására jogosult más személy. Ügyfélnek minôsül továbbá az a személy is, aki a biztosítási szerzôdés megkötésére ajánlatot tesz.

Vandalizmus:

Jelen szabályzat szempontjából vandalizmusnak minôsül szerzôdésen kívüli harmadik személynek a biztosított va- gyontárgy megrongálására, megsemmisítésére irányuló, szándékos cselekedete.

Vállalkozás:

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalom: a szak- mája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

Várakozási idô:

Az a szerzôdésben meghatározott idôtartam, amelynek eltel- tét követôen a biztosító vállalja a biztosítási esemény kocká- zatát. A várakozási idô elsô napja a kockázatviselési kezdet napja, illetve szerzôdésmódosítás esetén a módosítást kö- vetô nap, amennyiben a vonatkozó külön díjat megfizették.

Védelmi kör:

Az elektronikai jelzôközpont egyes csatornáihoz tartozó ér- zékelôk összessége.

Védelmi zóna:

Rendszerint több védelmi kör által alkotott alrendszer, mely felhasználói szempontból egy egységet alkot, így önálló ke- zelést tesz lehetôvé.

Vétôképtelen:

Vétôképtelen, akinek belátási képessége oly mértékben kor- látozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása kö- vetkezményeit nem képes felmérni, nem felel az általa oko- zott kárért.

Villámcsapás:

Elektromos töltéskiegyenlítôdés, illetve nagyfeszültségû vil- lamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Vízi jármû:

Jelen biztosítás szempontjából vízi jármûnek minôsül a 20 m-nél rövidebb hajótesttel rendelkezô kishajó, továbbá az olyan motorcsónak (gépi berendezéssel hajtott – hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minôsülô – vízi jármû) amelynek testhossza nem haladja meg a 6,2 métert, illetôleg a motorteljesítménye a 4 kW-ot nem éri el.

Zárásmélység:

Teljes zárás esetén a zárnyelvnek a zárlemezbe hatoló hossza.

Záráspontosság:

Zárt állapotban az ajtó lapja és az ajtókeret oldalai között mm-ben mért távolság.

Preambulum

A KöBE OTTHON BIZTOSÍTÁS egy igazán korszerû, családbarát háztartás-biz- tosítás, valódi segítség a bajban.

Az egyre szélsôségesebbé váló hazai idôjárás okozta elemi károk mellett, a mind gyakoribb természeti katasztrófák ma már nélkülözhetetlenné teszik értékeink, vagyontárgyaink biztosítását. Az ilyen típusú, jelentôs anyagi veszteséget is eredményezô károkozásokra történô felkészülés megfelelô biztosítás nélkül szin- te elképzelhetetlen, hiszen ezek a kockázatok a hagyományos kármegelôzési, kárenyhítési eszközökkel már nem kezelhetôk hatékonyan.

Egy modern biztosítás azonban nem csupán a ritkán bekövetkezô eseményekre nyújt megfelelô védelmet, hasznosságát a hétköznapok során is megtapasztal- hatjuk, pl. egy lakástûz, egy betörés, egy csôtörés vagy akár egy üvegtörés kap- csán. Mostantól a rendeltetésüknél fogva kültéren használt és szabadban tá- rolt ingóságaink, de még a kertünk növényei is biztonságban vannak. Akkor sem kell aggódnunk, ha elveszítjük személyes okmányainkat, bankkártyánkat vagy éppen lakáskulcsunkat, mert a biztosítás ezekre a veszélynemekre is kiter- jed. A közüzemi szolgáltatások kimaradása esetén szintén kárpótlás jár.

A tulajdon és vagyon biztonsága mellett azonban a személyek és a család biz- tonsága is kiemelt helyet kap. Balesetbiztosítás választása esetén a biztosított épület, lakás valamennyi – oda állandó lakosként bejelentett – lakója, életkori korlátozás nélkül, automatikusan biztosítottá válik. Csonttörés, égési sérülés, bármilyen típusú mûtét, sôt még kutyaharapás esetén is fizet a biztosítás. Mind- ezeken túl, számos, kifejezetten a gyermekekkel kapcsolatos leggyakoribb ve- szélykörülmény is biztosítható.

A rendkívül széles felelôsségbiztosítási fedezeti kör valóban egyedülállóan sokat nyújt, gyakorlatilag valamennyi azonosítható károkozói minôségre alapozott kártérítési, illetve a vonatkozó sérelemdíj iránti követelésekre is szolgáltat.

A biztosítás moduláris felépítésnek köszönhetôen az ország bármelyik pontján, szinte bármilyen vagyoni helyzetben, bármilyen életkörülmények esetén sze- mélyre, családra vagy akár az adott ingatlanra szabható a biztosítási védelem. A szerzôdés a tartam során szabadon módosítható, hitel- és zálogügyletek kap- csán pedig fedezeti biztosításként kiváló megoldást jelent.

Válasszon minket, elégedett lesz.

Általános feltételek

A KöBE OTTHON BIZTOSÍTÁS épületre és/vagy ingóságra vonatkozó alapbiztosítása, valamint az ahhoz kapcsolható kiegészítô általános felelôsségbiztosítás, kisvállalkozói va- gyon- és balesetbiztosítás, valamint a kiegészítô fedezeteket is tartalmazó szerzôdés jelen általános feltételek szerint jön létre.

A biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerzôdés- ben meghatározott módon és mértékben történô megtéríté- sében, a biztosított részére nyújtott egyéb szolgáltatás telje- sítésében, továbbá a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésében áll.

Jelen biztosítási szezôdésre, illetve az ez alapján létrejött biz- tosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

1. BIZTOSÍTÓ, SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTOTT

1.1. Biztosító

KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület, 1108 Bp., Venyige u. 3. (továbbiakban: biztosító).

1.2. Szerzôdô

A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesü- let tagja, természetes személy fogyasztó vagy vállalko- zás (Ptk. 8:1. § [1] bekezdés), aki a biztosított vagyon- tárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerzôdést ilyen érdekelt személy javára köti.

1.2.1. A biztosítási ajánlatot a szerzôdô teszi, a szerzôdés létrejötte esetén a biztosítás díját a szerzôdô fizeti meg.

1.2.2. A biztosító jognyilatkozatainak címzettje a szerzôdô, továbbá szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.

1.2.3. Amennyiben a szerzôdést nem az alapbiztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy az alap- biztosított belépéséig a szerzôdô fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerzôdésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

1.3. Alapbiztosított

Alapbiztosított az épületbiztosítás vagy – épület va- gyoncsoport nélkül kötött szerzôdés esetén – a ház- tartási ingóságbiztosítás biztosítottja, az a természe- tes személy fogyasztó vagy vállalkozás, aki a biztosí- tott vagyontárgy tulajdonosa, tulajdonostársa vagy ha- szonélvezôje és aki a jelen szerzôdésben biztosított kockázatviselési címre állandó lakosként bejelentett

személy. Az alapbiztosított a balesetbiztosítás biz- tosítottja is egyben.

1.3.1. Amennyiben a szerzôdést nem az alapbiztosított kö- tötte, az alapbiztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerzôdésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépés- sel a szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kö- telezettségek összessége az alapbiztosítottra száll át.

1.3.2. Ha az alapbiztosított belép a szerzôdésbe, a folyó biz- tosítási idôszakban esedékes díjakért a szerzôdô fél- lel egyetemlegesen felelôs. A szerzôdésbe belépô alapbiztosított köteles a szerzôdô félnek a szerzôdés- re fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.4. További biztosítottak

Ingóság-, felelôsség-, balesetbiztosítás és további ki- egészítô fedezetek vonatkozásában biztosítottnak mi- nôsül maga az alapbiztosított, valamint az alapbiz- tosított azon közeli hozzátartozója és hozzátartozója (Ptk. 8:1. § [1] bekezdés 1. és 2. xxxxxx), aki a bizto- sítási esemény bekövetkezésének idôpontjában az alapbiztosítottal életvitelszerûen közös háztartásban élô, vagy a jelen szerzôdésben biztosított kockázatvi- selési címre állandó lakosként bejelentett személy.

1.5. Kedvezményezett

Kedvezményezett: a balesetbiztosítás szolgáltatására jogosult személy.

1.5.1. A balesetbiztosítási események kedvezményezettje maga a biztosított, a biztosított baleseti halála esetén az általa megjelölt kedvezményezett, ennek hiányában a biztosított törvényes örököse.

1.5.2. Szerzôdô fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz cím- zett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését vissza- vonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Amennyiben nem a biztosított a szerzôdô fél, mindezekhez a biztosított személy írásbeli hozzájárulása szükséges.

1.5.3. Ha a szerzôdô fél a biztosítotthoz vagy a kedvezmé- nyezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettsé- get vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését fo- lyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kije- lölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerzôdô fél nyilatko- zatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

1.5.4. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkez- te elôtt meghal vagy jogutód nélkül megszûnik.

1.6. Zálogjogosult

Épületbiztosítás vonatkozásában zálogjogosult az a pénzintézet, amely a szerzôdô alapbiztosítotti minô- ségében – szerzôdéskötéskor, vagy a szerzôdés tar- tama alatt – tett zálogkötelezetti nyilatkozata alapján a biztosító épületkárokkal kapcsolatos szolgáltatására jogosult, a nyilatkozatban meghatározott mértékig és feltételekkel.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. A biztosítási szerzôdés – a szerzôdô fél által tett jog- nyilatkozat módjától függôen – létrejöhet szóban, vagy írásban.

A szerzôdô által tett, a szerzôdés létrehozására irá- nyuló jognyilatkozat:

a) jelenlevôk között – a biztosító tudomásszerzésé- vel – azonnal

b) távollevôk között, a biztosítóhoz való megérke- zéssel

válik hatályossá.

2.2. Szerzôdô és biztosított szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges, vala- mennyi olyan körülményt a biztosítóval közölni, ame- lyeket ismert, vagy ismernie kellett, illetve amelyekre vonatkozóan a biztosító – az elôzetes kockázatelbí- rálás során, szóban közölt ajánlati nyilatkozat során, valamint írásban tett ajánlat esetén a szerzôdés ré- szét képezô ajánlaton, illetve annak mellékleteiben (pl. adatlap, szemlelap, összesítô lap, módosító lap stb.)

– kérdést tett fel.

2.3. A kockázatvállalást megelôzôen a biztosító jogosult a szerzôdô/biztosított által közölt információkat ellenôriz- ni, a biztosításra feladott vagyontárgy(ak) helyszíni szem- lézésére, amelynek költségét a biztosító maga viseli.

2.4. Szóban közölt ajánlati nyilatkozat

2.4.1. Szóban, telefonon keresztül közölt nyilatkozat alapján, távollévôk között szerzôdéskötés kizárólag úgy lehet- séges, ha a szerzôdô ajánlatát – a biztosító által kife- jezetten erre a célra létrehozott és fenntartott – olyan telefonszámon tette meg, melynek erre a célra való felhasználási lehetôségérôl a biztosító elôzetesen, nyilvános tájékoztatást tett közzé.

2.5. Írásban közölt ajánlati nyilatkozat

2.5.1. Távollévôk között, írásban kötött szerzôdés létrehozá- sára irányuló ajánlattétel történhet papír alapon, amennyiben szerzôdô nyilatkozatát aláírta és az aján- lat a biztosítóhoz beérkezett.

2.5.2. Távollévôk között, írásban kötött szerzôdés létrehozá- sára irányuló ajánlattétel történhet még a biztosító, vagy biztosításközvetítô által üzemeltetett olyan – in- formatikai és adatbiztonsági szempontból védett – elektronikus rendszerekben, internetes platformokon, amelyek alkalmasak:

a) a tartalom jognyilatkozat megtételét követô meg- változtathatatlanságának szavatolására,

b) a tartalom idôkorlát nélküli visszaidézhetôségére,

c) a nyilatkozattétel és a nyilatkozattevô személyé- nek egyértelmû azonosításra,

amennyiben az ajánlatot a biztosító kifejezetten erre a célra kidolgozott nyomtatványának az ajánlattételhez szükséges tartalomnak megfelelô és teljes körû kitöl- tésével, a biztosító által elôre rögzített és az ajánlatté- tel idôpontjában hatályos díjszabása alapján teszik, ha az a biztosító által nyilvánosan meghirdetett (ajanlat- xxxxx@xxxx.xx), vagy más külön megállapodásban rögzített, elektronikus kapcsolattartásra létrehozott el- érhetôségre beérkezett.

2.5.3. Írásban közöltnek tekintendô a szerzôdéskötésre irá- nyuló ajánlatot tartalmazó elektronikus nyilatkozat, amennyiben a 2.5.2. pontban részletezett feltételeknek megfelelô elektronikus dokumentumot az ajánlattevô fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy mi- nôsített elektronikus aláírással látja el és az ajánlat a biztosító nyilvánosan meghirdetett (ajanlatkeres@ xxxx.xx), vagy külön megállapodásban rögzített elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetôségé- re beérkezett.

2.5.4. Elektronikus úton megkötött szerzôdés – ideértve az általános-, a különös és a kiegészítô feltételeket – hozzáférhetô a szerzôdô által regisztrált webfelületen megtalálható ügyfélportálon keresztül.

2.6. Az ajánlattevô, ajánlatához annak megtételétôl szá- mított 15 napig van kötve.

2.7. Biztosító a szerzôdô, szóban tett ajánlatát annak ha- tályosulásától, írásban tett:

a) papír alapú ajánlatát a biztosítóhoz történô beér- kezéstôl,

b) elektronikus ajánlatát a biztosító által nyilvánosan meghirdetett (xxxxxxxxxxxx@xxxx.xx), vagy más külön megállapodásban rögzített, elektronikus kapcsolattartásra létrehozott elérhetôségre törté- nô beérkezéstôl

számított, 15 napon belül bírálja el.

2.7.1. Az írásban tett ajánlat beérkezésének idôpontját a biz- tosító átvételi pecsétje, illetve elektronikus idôpecsét- je igazolja.

2.8. Amennyiben a biztosító szerzôdô – szóban, vagy írás- ban tett – ajánlatára a rendelkezésére álló tizenöt na- pon belül nem nyilatkozik, a szerzôdés a kockázatel- bírálási idô elteltét követô napon, az ajánlat szerinti tartalommal jön létre, az ajánlattétel hatályosulásával, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vo- natkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lap tartalmával egyezô adatokkal és a hatályos díjszabásnak megfe- lelôen tették.

2.8.1. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés valamely lényeges kérdésben eltér jelen biztosítás feltételeitôl, a biztosító a szerzôdés

létrejöttétôl számított tizenöt napon belül írásban ja- vasolhatja a szerzôdés feltételeknek megfelelô módo- sítását.

2.8.2. Amennyiben a szerzôdô fél a biztosító módosító ja- vaslatát nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetôleg a módosító javaslat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a szerzôdést harminc napra írásban felmondhat- ja.

2.9. Amennyiben a kockázatelbírálási idô alatt a biztosítá- si esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetô- ségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten fel- hívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges. Az esetlegesen megfizetett biztosítási dí- jakat az elutasítástól, de legkésôbb a díj beérkezésé- tôl számított nyolc napon belül visszautalja.

2.10. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl kötvényt/elektroni- kus kötvényt, vagy egyéb fedezetet igazoló dokumen- tumot állít ki.

2.11. Amennyiben a kötvény, illetve a fedezetet igazoló do- kumentum tartalma a szerzôdô ajánlatától eltér és az eltérést a szerzôdô késedelem nélkül nem kifogásol- ja, a szerzôdés a kötvény, illetve a fedezetet igazoló dokumentum tartalma szerint jön létre. E rendelkezést lényeges eltérésekre kizárólag akkor lehet alkalmaz- ni, ha a biztosító az eltérésre a szerzôdô figyelmét a kötvény, illetve a fedezetet igazoló dokumentum ki- szolgáltatásakor írásban, külön is felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfele- lôen jön létre.

2.12. A biztosítási szerzôdést az ajánlat, annak mellékletei, a biztosítási kötvény, vagy a fedezetet igazoló doku- mentum, a biztosítás Általános-, Különös-, valamint a Kiegészítô fedezetek külön feltételei továbbá a szer- zôdô felek által tett nyilatkozatok, megállapodások, és záradékok együttesen alkotják.

3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

3.1. A biztosító kockázatviselésének (veszélyviselésének) kezdete az az idôpont, amelytôl kezdôdôen a biztosí- tó átvállalja a biztosítási szerzôdésben meghatározott kockázatokat. Kockázatviselés kizárólag érvényesen létrejött szerzôdés esetében indulhat meg.

3.2. A biztosító kockázatviselésének legkorábbi kezdete az ajánlattétel napját követô nap nulla (0.00) órája, amennyiben a felek halasztott kockázatviselésben kü- lön nem állapodtak meg, feltéve, hogy az ajánlatot a biztosító 15 napon belül változatlan tartalommal elfo- gadta vagy arra nem nyilatkozott.

3.3. Halasztott kockázatviselés esetén a biztosító kockázat- viselésének kezdete az ajánlattétel során megadott idôpont, de a kockázatviselés kizárólag csak abban az

esetben indulhat meg, ha a biztosítási szerzôdés létre- jön.

3.4. A biztosító a Különös, illetve a Külön feltételekben meghatározott egyes biztosítási események és egyes kiegészítô fedezetek esetében várakozási idôt köt ki. Ezekben az esetekben az adott eseményre vonatkoz- tatott kockázatviselés a várakozási idô elteltét követô- en kezdôdik. A várakozási idô pontos tartama az egyes események, illetve fedezetek kapcsán külön- külön kerül meghatározásra. A biztosító kockázatvi- selése a várakozási idô alatt bekövetkezett kárese- ményekre nem terjed ki.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ

ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDÔSZAK

4.1. A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú.

4.2. A tartamon belüli biztosítási idôszak egy év, a biztosí- tási évforduló pedig a kockázatviselés megkezdésének naptári napja, amely a következô biztosítási idôszak elsô napja is egyben.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MÓDOSÍTÁSA

5.1. Szerzôdô felek a szerzôdést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják, a szerzôdés ilyen típusú mó- dosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Amennyiben a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerzôdés változatlan tartalommal hatályban marad.

5.2. Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt szerzôdô a szerzôdés módosítását kezdeményezi, a biztosító a módosítási igényt a kötvénykiállításra jogosult szervé- hez történô beérkezéstôl számított tizenöt napon belül bírálja el. A módosított feltételek szerinti kockázatvi- selés legkorábban a módosítási igény a biztosító köt- vénykiállításra jogosult szervéhez történô beérkezését követô harmincadik nap utáni naptári hónap elsô nap- jának nulla órájakor kezdôdhet meg, amennyiben a módosítás hatálybalépésének napjáig a többlet díjat megfizették és a biztosító a módosítást elfogadta.

5.3. Amennyiben a biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülmények- rôl vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredménye- zik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt na- pon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javas- lat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító ja- vaslat megtételekor a szerzôdô fél figyelmét felhívta.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MEGSZÛNÉSÉNEK ESETEI

ÉRDEKMÚLÁS, LEHETETLENÜLÉS

6.1. Amennyiben a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlen- né vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, az érdek- múlás napjával a biztosító kockázatviselése és egy- ben a biztosítási szerzôdés vonatkozó része is – biz- tosítási esemény bekövetkezése nélkül – megszûnik. A biztosítót ebben az esetben az érdekmúlás napjáig esedékes díj illeti meg.

6.1.1. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete elôtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése le- hetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

6.1.2. A biztosítási érdek megszûnéséhez fûzôdô jogkövet- kezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás ki- zárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszál- lásának következménye, és a vagyontárgy más jog- cím alapján már korábban is az új tulajdonos birtoká- ban volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállá- sa idôpontjában esedékes biztosítási díjakért a koráb- bi és új tulajdonos egyetemlegesen felelôs. A szerzô- dést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tu- domásszerzést követô harminc napon belül írásban, harmincnapos határidôvel felmondhatja.

ÉVFORDULÓRA TÖRTÉNô FELMONDÁS

6.2. A szerzôdést a felek bármikor felmondhatják, kizáró- lag írásban, a biztosítási idôszak végére. A felmondá- si idô harminc nap. Évfordulóra történô felmondás esetén, a szerzôdés és a biztosító kockázatviselése a biztosítási idôszak utolsó napján, huszonnégy (24.00) órakor maradékjogok nélkül megszûnik.

6.2.1. Az alapbiztosítás felmondása a teljes szerzôdés meg- szûnését eredményezi.

6.2.2. Az alapbiztosítás érvényben hagyása mellett a kiegé- szítô biztosítások, illetve a kiegészítô fedezetcsomag akár külön-külön is felmondhatók mindkét fél által, legalább harminc nappal a szerzôdés évfordulója elôtt, írásban. A szerzôdés ebben az esetben a megszünte- tett kiegészítô biztosítás, illetve fedezet nélkül marad hatályban.

6.2.3. A felmondás jog legfeljebb három évre zárható ki. A felmondási jog három évnél hosszabb idôre történô kizárása a három évet meghaladó részében semmis.

6.2.4. A szerzôdô fél felmondása esetén a biztosító követel- heti annak a díjengedménynek (tartamengedmény) a megfizetését, amelyet a szerzôdés hosszabb tarta- mára tekintettel nyújtott.

A DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSA, RÉSZLEGES DÍJFIZETÉS

6.3. Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyel- meztetés mellett – a szerzôdô felet a felszólítás elkül- désétôl számított harmincnapos póthatáridô tûzésé- vel a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô ered- ménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Szerzôdô elôzetes felhatalmazása alapján a biztosító – jelen pont szerinti felhívási kö- telezettségének – jogosult a szerzôdô által megadott e-mail címre elektronikus levél formájában küldött értesítés útján eleget tenni.

6.3.1. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fi- zették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó, fentiekben részletezett szabályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzô- dés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díj- jal arányos idôtartamra marad fenn.

6.3.2. Az alapbiztosítás megszûnésével a kiegészítô bizto- sítások és fedezetek is maradékjogok nélkül meg- szûnnek.

KÖZÖS MEGEGYEZÉS

6.4. A biztosítási szerzôdés – részben vagy egészben – a felek közös megegyezésével bármikor módosítható, megszüntethetô. Utóbbi esetben a biztosítót a kocká- zatviselés utolsó napjáig járó díj illeti meg.

7. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ,

A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

7.1. A biztosítás díját a biztosító biztosítási idôszakonként határozza meg. A KöBE OTTHON BIZTOSÍTÁS éves díjú. Az éves díj negyedéves, féléves részletekben is fizethetô, gyakorisága a biztosítási szerzôdésben és a biztosítási kötvényen kerül meghatározásra.

7.2. Szerzôdô köteles a kötvényen meghatározott biztosí- tási díjat a szerzôdés szerinti gyakorisággal és díjfize- tési módon, legkésôbb az esedékesség idôpontjában megfizetni.

7.3. A szerzôdô jogosult az általa a szerzôdéskötéskor, vagy a szerzôdés tartama alatt választott díjfizetési gyakoriságot és díjfizetési módot megváltoztatni. A szerzôdô által írásban benyújtott módosítási igényt a biztosító legkorábban a módosítási igény – a biztosí- tó kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô – be- érkezését követô harmincadik nap utáni elsô esedé- kességkor érvényesíti.

7.4. A biztosítás elsô díja a kockázatviselés megkezdésé- nek napján esedékes.

7.5. A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az idô- szaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj, vagy díjrészlet vonatkozik.

7.6. A kármentességi kedvezmény két féle – egymást ki- záró – módon vehetô igénybe: vagy a szerzôdés meg- kötésének idôpontjában elôre, vagy a tartam során megfigyelt kármentes idôszakok függvényében az alábbi szabályok szerint:

- A szerzôdés megkötésének idôpontjában elôre ér- vényesített kármentességi kedvezmény esetén az igénybe vett kedvezmény mértéke a tartam során nem változik.

- Amennyiben egy adott biztosítási szerzôdésre a vo- natkozó megfigyelési idôszakban nem történik kárki- fizetés, a biztosító díjengedményt nyújt az alábbiak szerint:

a) Egy kármentes idôszak után 5% díjengedmény.

b) Kettô egymást követô kármentes idôszak után 10% díjengedmény.

c) Három, illetve annál több, egymást követô kármen- tes idôszak után 15% díjengedmény.

Az elsô biztosítási idôszakhoz tartozó megfigyelési idôszak hossza 270 nap a szerzôdés kockázatviselé- sének kezdetétôl. A további megfigyelési idôszakok hossza mindig megfigyelési idôszaktól megfigyelési idôszakig tartó egy év (365/366 nap).

7.6.1. A kedvezményt a biztosító az adott kármentes megfi- gyelési idôszakot követô biztosítási idôszak díjában érvényesíti. Amennyiben a megfigyelési idôszakban a szerzôdésre bejelentett káresemények vonatkozásá- ban kárkifizetés történik, a kármentességi kedvez- mény az adott megfigyelési idôszakot követô biztosí- tási évben elvész. Legközelebb egy olyan, teljes meg- figyelési idôszak elteltével indul újra, a legkisebb mér- tékû kedvezménnyel, melyben nem történt egyetlen káresemény vonatkozásában sem kárkifizetés.

7.6.2. Érdekmúlás miatt történô szerzôdés megszûnése esetén a már megszerzett kármentességi kedvez- ményt – a megszûnést követô 365 napon belül – a szerzôdô és a biztosított is érvényesítheti, egy új koc- kázatviselési címre kötött szerzôdés szerzôdôje, vagy biztosítottjaként az elôzményszerzôdésre történô hi- vatkozással.

7.6.3. A már megszerzett kármentességi kedvezményt a szerzôdô és a biztosított is érvényesítheti az adott szerzôdés megszûnése nélkül is, egy új kockázatvi- selési címre kötött szerzôdés szerzôdôje, vagy bizto- sítottjaként az elôzményszerzôdésre történô hivatko- zással.

7.7. A soron következô biztosítási idôszakra vonatkozó dí- jat a biztosító köteles a biztosítási idôszak megkezdé- se elôtt legalább hatvan nappal a szerzôdô tudomá- sára hozni.

BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA

7.8. A kockázati tényezôk vagy a szolgáltatást érintô köz- terhek mértékének, jellegének megváltozása esetén a biztosító kezdeményezheti a biztosítási díj, biztosí- tási összeget nem érintô módosítását. A biztosító a biztosítási díj ilyen típusú változásáról a biztosítási év- fordulót legalább hatvan nappal megelôzôen tájékoz- tatja a szerzôdôt.

7.9. Amennyiben szerzôdô a biztosító által közölt módosí- tásokkal a szerzôdést nem kívánja fenntartani, a szer- zôdést a biztosítási évfordulóra felmondhatja. Felmon- dás hiányában a biztosító szerzôdésmódosítást elfo- gadottnak tekinti, szerzôdô a soron következô biztosí- tási idôszak elsô napjától a megváltozott mértékû dí- jat köteles megfizetni.

DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG A SZERZôDÉS MEGSZûNÉSE ESETÉN

7.10. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerzôdés megszûnik, a biztosító az egész biztosítási idôszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerzôdés megszû- nésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatvise- lése véget ért. Amennyiben az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet visszatéríti.

7.11. A díjnemfizetéssel megszûnt biztosítási szerzôdést, a biztosítási díjnak a megszûnést követô, utólagos megfizetése nem helyezi újra hatályba.

7.12. A szerzôdés díjnemfizetéses megszûnését követô százhúsz napon belül a felek a szerzôdést közös meg- egyezéssel, az elmaradt díj megfizetését követôen, újra érvénybe helyezhetik (reaktiválás).

7.12.1. A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helye- zés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helye- zésének idôpontja között eltelt idôszakra.

8. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

8.1. A biztosítási összeg a biztosítási szerzôdésben va- gyoncsoportonként, kiegészítô biztosításonként, illet- ve eseményenként külön-külön meghatározott összeg, amely a biztosító térítésének felsô határa és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.

8.2. Az alapvagyon biztosítás kárbiztosítási elemeinek biz- tosítási összegét – a Különös feltételekben részlete- zett szabályok figyelembevételével – a szerzôdô ha- tározza meg.

8.3. A megváltozott kockázati viszonyokkal összefüggô biztosítási összeg módosítását szerzôdô a biztosító- hoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdemé- nyezheti. Az ilyen nyilatkozat a biztosítási szerzôdés módosítására vonatkozó kezdeményezésnek minô- sül, amelyet a biztosító jelen feltételek 5.2. pontja sze- rint bírál el.

9. ÉRTÉKKÖVETÉS

9.1. A biztosító a biztosítási szolgáltatások reálértékének megôrzése érdekében minden évben automatikusan végrehajtja a biztosítási összeg és ehhez kapcsolódó- an a biztosítási díj értékkövetô módosítását (indexálá- sát). A biztosító az indexálást a biztosítási szerzôdés alapvagyon biztosításának valamennyi elemére érvé- nyesíti (pl. választott önrészesedés mértéke, betörés- es lopás térítési limitösszegei stb.).

9.2. A következô biztosítási idôszakra alkalmazott index bázisa minden évben szeptember 30-ig kerül megál- lapításra, a KSH által közzétett, az indexálást megelô- zô naptári évre vonatkoztatott fogyasztóiár-index alapján, amelytôl a biztosító maximum 5 százalék- ponttal térhet el.

9.3. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az elôzô idôszakra vonatkozó biztosítási összeg és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biz- tosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi azzal, hogy a biztosítónak jogában áll olyan dí- jat meghatároznia, amely egész forintra kerekített na- pidíjhoz vezet. Ugyancsak arányosan változnak – a kerekítés szabályainak megfelelôen – a biztosítási szerzôdésben megadott egyéb összeghatárok is.

9.4. A biztosító által megállapított index mértékérôl, a biz- tosítási összeg értékkövetô módosításáról, a díj válto- zásáról a biztosító legkésôbb hatvan nappal a biztosí- tási idôszak vége elôtt írásban értesíti a szerzôdôt.

9.5. A biztosítási szerzôdés a következô biztosítási idôszak- ra a biztosító által indexált biztosítási összeggel, díjjal vagy díjtétellel érvényes, a szerzôdônek azonban joga van arra, hogy jelen feltételek 6.2. pontja szerint fel- mondja szerzôdését. Amennyiben a szerzôdô a díjeme- lésre vonatkozó szerzôdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.

10. ÖNRÉSZESEDÉS

10.1. Jelen biztosítási szerzôdés alapvagyon biztosítása, valamint a kiegészítô kisvállalkozói vagyon- és fele- lôsségbiztosítás – a szerzôdô választása szerint – ön- résszel, illetve önrészesedés nélkül is köthetô.

10.2. Amennyiben szerzôdô – szerzôdéskötéskor, vagy a biztosítási évfordulót legalább hatvan nappal megelô- zôen – az aktuális díjszabásban meghatározott típusú és mértékû önrész alkalmazását választja, a díjsza- básban megadott mértékû kedvezményben részesül.

10.2.1. Eléréses típusú önrészesedés esetén, az önrészese- dés mértékét meghaladó károk levonás nélkül kerülnek kifizetésre, az önrészesedés mértékét meg nem hala- dó károkat a biztosító nem téríti meg.

10.2.2. Levonásos típusú önrészesedés esetén, az önrész összege valamennyi kárkifizetésbôl levonásra kerül, az önrész alatti károk nem térülnek.

11. A SZERZÔDÔ / BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

11.1. Amennyiben a szerzôdést nem a biztosított köti, a biz- tosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig szerzôdô fél a hozzá intézett nyilatkoza- tokról és a szerzôdésben bekövetkezett változásokról köteles tájékoztatni a biztosítottat.

KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.2. A közlési kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdô fe- let és a biztosítottat. Egyikük sem védekezhet olyan körülmény, vagy változás nem-tudásával, amelyet bár- melyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy ne- ki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és az közlésre, bejelentésre köteles lett volna.

11.3. Szerzôdô és a biztosított a biztosítási szerzôdés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) köte- les a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges va- lamennyi információt megadni a biztosítónak, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. Lényegesnek tekinthetô mindaz az adat, körülmény, amelyekre vonatkozóan a biztosítási ajánlattétel során, illetve az ahhoz kapcso- lódó kockázatelbírálási adatlapon, szemlelapon kér- dés, adatkérés szerepel.

11.4. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóság- nak megfelelô válaszokkal a szerzôdô fél közlési kö- telezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszo- latlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kö- telezettség megsértését.

11.5. A közölt adatok és információk ellenôrzését a biztosí- tó részére lehetôvé kell tenni, az ellenôrzési lehetôség viszont nem mentesíti a szerzôdôt és a biztosítottat a közlési kötelezettség teljesítése alól.

VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.6. Szerzôdô és biztosított köteles a folyamatban lévô szerzôdés kockázatviselése szempontjából lényeges körülmények változását 2 munkanapon belül, írásban bejelenteni a biztosítónak. Lényegesnek tekinthetô va- lamennyi olyan adat, információ, amelyet a biztosítási szerzôdés, illetve annak kapcsolódó dokumentumai (pl. ajánlat, adatlap, nyilatkozat, kötvény stb.) tartal- maznak, különös tekintettel az alábbiakra:

a) szerzôdésben rögzített adatok megváltozása;

b) a jelen szerzôdésben biztosított vagyontárgyakra és/vagy biztosított kockázatokra korábban vagy jelen szerzôdés megkötését követôen kötött to- vábbi biztosítás;

c) a biztosított épület hasznos alapterületének 10%- át meghaladó mértékû változás;

d) a biztosított épület/épületgépészet jelentôs mérté- kû átépítése vagy korszerûsítése;

e) a biztosított ingóság vagyon biztosítási összeget is érintô mértékû változása;

f) a szerzôdéskötéskor fennálló állapothoz képest a kármegelôzés, kárelhárítás rendszerében bekö- vetkezett változás;

g) a kapcsolattartásra megadott elérhetôségek (pl. pos- tai vagy elektronikus levelezési cím) megváltozása;

h) amennyiben a biztosított vagyontárgyakat terhelô bármilyen zálogjog, óvadék került bejegyzésre;

i) a biztosító kockázatviselését befolyásoló bármely további körülmény, tényezô megváltozása.

11.7. Fentieken túl az egyes kiegészítô biztosítások Különös, illetve Xxxxx feltételei további változásbejelentési kö- telezettségeket is elôírhatnak.

KÖZLÉSI, VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSZEGÉSE

11.8. A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötele- zettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

11.9. A közlésre, illetôleg a változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében sem a szerzôdô, sem a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük el- mulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelente- ni, noha arról tudnia kellett és az közlésre, illetôleg bejelentésre köteles lett volna.

11.10. Amennyiben a szerzôdés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbe- jelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változásbejelentésre irányuló kötele- zettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy sze- mély esetén nem hivatkozhat.

KÁRMEGELôZÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.11. Szerzôdô/biztosított és teljesítési segédei kötelesek a tôlük telhetô módon mindent megtenni a káresemé- nyek megelôzése, elkerülése érdekében, különös te- kintettel az alábbiakra:

a) Biztosított köteles a hatályos építési, építészeti elôírásokat és hatósági szabványokat betartani, az azokban foglalt felülvizsgálati és rendszeres el- lenôrzési, ellenôriztetési kötelezettségének eleget tenni.

b) Biztosított köteles a biztosított épület elektromos hálózatának, a víz, a gáz, a szennyvíz, a csapa- dékvíz, a fûtési víz és gôzvezetékek, légkondicio- náló berendezések, tûzvédelmi berendezések, az egyéb folyadékot szállító vezetékek, illetve a biz- tonságtechnikai berendezések folyamatos karban- tartásáról gondoskodni.

c) Biztosított köteles a biztosított vagyontárgyak te- lepítésére, üzemeltetésére, védelmére, karbantar- tására, tárolására vonatkozó szakmai elôírásokat, illetve a gyártóknak a fentiekre vonatkozó utasítá- sait, ajánlásait betartani.

d) Biztosított köteles a biztosított épületet, annak he- lyiségeit elhagyáskor szakszerûen lezárni, a ren- delkezésre álló biztonsági, vagyonvédelmi és ri- asztóberendezést üzembe helyezni.

e) Biztosított köteles az október 15. és április 15. kö- zötti idôszakban, az esetlegesen üzemen kívül helyezett víz, fûtési és egyéb vezetékek szaksze- rû víztelenítésérôl gondoskodni.

f) Biztosított a nem állandóan lakott épületek eseté- ben – különösen a lakatlanságának idôtartama alatt

– köteles ügyelni az épületek szakszerû lezárására, biztonsági berendezéseinek üzembe helyezésére.

g) Biztosított köteles megóvni a biztosított vagyon- tárgyakat a lehetséges sérülésektôl, rongálástól, elveszéstôl.

h) Biztosított mindenkor köteles ügyelni a biztosított vagyontárgyak szakszerû lezárására, elzárására, illetve köteles ezek megfelelô ôrzésérôl gondos- kodni.

11.12. Amennyiben a biztosító a kármegelôzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését, vagy ezek betartásá- nak többszöri elmulasztását tapasztalja, kezdemé- nyezheti a szerzôdés azonnali módosítását, vagy fel- mondását.

11.13. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy szerzôdô/biztosított kármegelôzé- si kötelezettségének nem tett eleget, a kár megelôzé- se érdekében nem tanúsította az általában elvárható magatartást.

KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.14. Szerzôdô/biztosított a biztosítási esemény bekövetke- zését követôen köteles a tôle telhetô módon mindent megtenni a bekövetkezett károk elhárítására, enyhíté- sére, különös tekintettel az alábbiakra:

11.14.1. Szerzôdô/biztosított köteles minden tudomására jutott kárt haladéktalanul, írásban bejelenteni a biztosítónak.

11.14.2. Szerzôdô/biztosított köteles a biztosító számára vala- mennyi felvilágosítást, okmányt megadni, amely a kár mértékének megállapításához rendelkezésére áll.

11.14.3. Szerzôdô/biztosított köteles a biztosító számára a harmadik féllel szembeni visszkereseti igények érvé- nyesítésének lehetôségét biztosítani és az ehhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bizonylatot a biztosító rendelkezésére bocsátani.

11.15. A közvetlen vészhelyzet elhárítását, illetve a kárese- mény elôtti állapot helyreállítását a biztosítottnak kell kezdeményeznie, megszerveznie és bonyolítania, a lehetséges minôségi és mûszaki megoldások közül az adott körülményekhez képest leggazdaságosab- ban megvalósítható alternatíva választásával.

11.16. A biztosított által eszközölt kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költsé- geit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

11.17. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy szerzôdô/biztosított kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget, a kár enyhítése ér- dekében nem tanúsította az általában elvárható ma- gatartást.

KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.18. Biztosítási esemény (káresemény) bekövetkezése esetén a biztosított és/vagy a teljesítési segéd a tudo- másra jutást követôen azonnal, de legkésôbb 2 mun- kanapon belül köteles értesíteni a biztosítót, egyben lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának (fede- zet, jogalap, összegszerûség) ellenôrzését.

11.19. Biztosítási esemény bekövetkezésekor esetén szer- zôdô/biztosított köteles a biztosító rendelkezésre bo- csátani minden olyan dokumentumot, iratot, okiratot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogalapjá- nak, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a kárté- rítési összeg megállapításának elbírálásához szüksé- gesek. A kárbejelentéshez a 11.25. pontban részlete- zett dokumentumokat kell csatolni.

11.20. Mindazon következményi károk, melyeket szerzôdô/ biztosított vagy teljesítési segédei a káreseménnyel kapcsolatos információk, okmányok késedelmes át- adásával vagy visszatartásával okoztak, a biztosítot- tat terhelik.

11.21. A káreseménnyel összefüggô esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban be kell je- lenteni.

11.22. Tûz vagy robbanás bekövetkezésekor a biztosított kö- teles a keletkezett kárt a tûzrendészeti hatóságnak is bejelenteni.

11.23. Betöréses lopás, rongálás, vandalizmus biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított köteles a káresemény helyszíne szerinti illetékes rendôrható- ságnál feljelentést tenni.

11.24. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított kárbejelentési kötelezettsé- gét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények utóbb kideríthetetlenekké váltak.

SZOLGÁLTATÁS IGÉNYLÉSE

11.25. A biztosító a bejelentett szolgáltatási igények elbírálá- sához a szolgáltatásra való jogosultság, a jogalap, va- lamint a biztosítási szolgáltatás mértékének megálla- pításához szükséges dokumentumokat jogosult be- kérni az alábbiak szerint:

11.25.1. Jogosultság:

• kitöltött, aláírt kárbejelentô lap;

• személyazonosságot igazoló okirat (személyigazol- vány, útlevél, jogosítvány);

• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata;

• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok;

• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére törté- nô kifizetés engedélyezésérôl;

• kedvezményezetti jogosultságot és azonosíthatósá- got igazoló okiratok;

• felelôsségi kárigényt igazoló dokumentum;

• felelôsségi károkozást elismerô nyilatkozat;

• bérleti szerzôdés, kölcsön szerzôdés, felelôs ôrzésre vonatkozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdono- sának megnevezésével);

• hagyatéki végzés;

• aláírási címpéldány, társasági szerzôdés, alapító okirat;

• TAJ-kártya;

• adóazonosítót, adószámot igazoló dokumentum;

• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/ká- rosult jár el saját nevében;

• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyi- latkozat;

• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés (bale- seti halál esetén);

• gyámhatósági rendelkezés;

• munkaszerzôdés;

• keresôképtelenséget igazoló dokumentum.

11.25.2. Jogalap:

A biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek pontos tisztázásához szüksé- ges dokumentumok:

• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mér- tékét igazoló dokumentumok;

• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesü- lését bizonyító dokumentum;

• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosí- tási esemény körülményeirôl;

• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelke- zésre álló jegyzôkönyvek másolata;

• tûz- és robbanás kár tûzrendészeti hatóságnál törté- nô bejelentésének tényét igazoló okirat;

• az eljáró tûzrendészeti hatóság/tûzvizsgáló által kiál- lított hatósági bizonyítvány/igazolás/határozat vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô hatá- rozata;

• betöréses lopás, rablás, illeteve vandalizmus esetén a rendôrségi jegyzôkönyv másolata;

• büntetô eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bí- róság által hozott határozat;

• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben közigazgatási, állategészségügyi vagy más ha- tósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, il- letôleg az eljárás anyagát képezô iratok;

• rendôrség, tûzrendészet, katasztrófavédelem, köz- igazgatási vagy más hatóság által folytatott eljárás dokumentumainak (pl. rendôrhatósági jegyzôkönyv) másolata;

• hatósági igazolás (kéményseprô, vízmû, áramszol- gáltató, mobil/vezetékes telefonszolgáltató, internet- szolgáltató, árvízvédelmi, OMSZ);

• építésügyi hatóság által kiadott építési engedély, bontási határozat;

• engedélyezési tervek, tervdokumentáció;

• építési napló;

• szakhatósági jegyzôkönyvek;

• hatóság részére történt bejelentés, feljelentés máso- lata;

• tanúk nyilatkozatai;

• kisállat Egészségügyi könyv (oltási könyv), állator- vosi igazolás;

• baleseti halál esetén a halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló orvosi, vagy hatósági bizonyítvány;

• ingatlan adásvételi szerzôdés.

11.25.3. Szolgáltatási összeg:

11.25.3.1. Vagyoni károk:

• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény;

• bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét, illetve an- nak járulékos költségeit igazoló dokumentumok;

• károsodott vagyontárgyak tételes listája;

• károsodott vagyontárgyak értékét igazoló dokumen- tumok (számla, blokk, bizonylat, szerzôdés stb.);

• maradványlista;

• szakvélemény (szerviz, zár- és nyomszakértô, talaj- mechanikai, geológiai stb.), igazságügyi szakértôi vélemény;

• mûszaki terv, mûszaki leírás;

• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalkuláció;

• tételes javítási, beszerzési, pótlási számla;

• kivitelezôvel kötött szerzôdés másolata;

• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl;

• távfelügyeleti szerzôdés, riasztási napló, kivonulási jegyzôkönyv;

• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok;

• típus- és eredet igazoló okmány (eredeti névre szóló beszerzési számlák, nyugták, garanciajegyek, adás- vételi szerzôdés, mûszaki leírás, biztosított vagyon- tárgyak fotói, amennyiben ilyen készült);

• leltári dokumentáció, beszerzési számla, szállítóle- vél;

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kármegelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erôforrások használata során keletkezett költ- ségek igazolására alkalmas dokumentumok.

11.25.3.2. Személysérüléses károk:

• orvosi szakvélemény másolata;

• kórházi zárójelentés (kórházi kezelés esetén), vagy ambuláns lap másolata;

• akut szakorvosi ellátás dokumentumai (az orvosi je- lentés valamennyi sérülés jellegének és mértékének leírásával és diagnózisával, illetôleg az egészségká- rosodás mértékének igazolásával, röntgenleletek, kontroll vizsgálatok dokumentumai);

• a biztosított biztosítási eseménnyel és a kórelôzmé- nyi adatokkal összefüggô egészségügyi dokumentu- mai (házi-, üzemorvosi, a járó- és fekvôbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást iga- zoló iratok, dokumentumok);

• a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult ti- toktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szük- séges meghatalmazása alapján).

11.26. A szolgáltatási igények elbírálásához a fentiekben részletezett dokumentumtípusok mellett a Különös, il- letve a Xxxxx feltételek a szolgáltatási kötelezettség teljesítésének feltételeként további, a szerzôdô/bizto- sított által benyújtandó speciális dokumentumokat is megjelölhetnek.

11.27. A fentiekben felsorolt dokumentumokat minden eset- ben magyar nyelven kell a biztosító rendelkezésére bocsátani. Amennyiben valamely, a kárigény érvénye- sítéséhez szükséges dokumentum magyar nyelven nem áll rendelkezésre, annak fordítási költsége az igény érvényesítôjét terheli.

11.28. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a be- csatolt iratokat, dokumentumokat ellenôrizheti, illetve a kárigény elbírálásához egyéb iratokat és dokumen- tumokat maga is beszerezhet.

11.29. A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékessé- gét csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazo- lásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. A biztosítási szolgálta- tás teljesítésének esedékességét a bejelentett bizto- sítási esemény tekintetében indult szabálysértési eljá- rás jogerôs befejezéséhez, illetve a büntetôeljárásnak a bíróság jogerôs ügydöntô határozatával vagy végle- gessé vált nem ügydöntô végzésével történô befeje- zéséhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítôi eljárás céljából történô felfüggesztésrôl szó- ló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljá- rást megszüntetô határozata meghozatalához a bizto- sító nem kötheti.

11.30. A biztosított illetôleg a károsult – a fentiekben részlete- zett dokumentumok körén túl – jogosult a károk és költ- ségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történô igazolására is a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

EGYÜTTMûKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.31. A szerzôdés fennállása alatt a biztosító jogosult a fen- tiekben részletezett biztosított vagyontárgyakra vo- natkozó kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettségek végrehajtását és betartását, továbbá a biztosított va- gyontárgyak állapotát – szükség esetén valamely szakhatósággal együttmûködve – a helyszínen a szer- zôdés tartama alatt bármikor ellenôrizni.

11.32. A biztosító jogosult a sérült vagyontárgyak szemléjére, szükség esetén pótszemlét, illetve a helyreállítást, ja- vítást követôen ismételt ellenôrzést tarthat.

ÁLLAPOTMEGôRZÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.33. A káresemény helyszíni szemléjének megkezdéséig, de legkésôbb a káresemény bejelentését követô 3 na- pig, a káresemény helyszínén legfeljebb csak a kár- enyhítéshez elengedhetetlenül szükséges mértékû változások eszközölhetôk.

11.34. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû vál- toztatás miatt a biztosító számára a fizetési kötelezett- ség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

MEGTÉRÍTÉSI IGÉNY

11.35. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megté- rítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.

11.36. A biztosított köteles a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bi- zonylatot a biztosító rendelkezésére bocsátani.

11.37. Amennyiben a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles errôl a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek elôlegezésétôl teheti függôvé. A megtérült összegbôl elsôként a biztosított követelését kell kielé- gíteni.

A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY MEGKERÜLÉSE

11.38. Amennyiben a betörés, lopás- vagy rabláskár megté- rítését követôen az eltulajdonított vagyontárgy megke- rül, ezt a biztosított a tudomásra jutástól számított 2 munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. Köteles továbbá nyilatkozni arról, hogy a megkerült vagyontárgyra igényt tart-e.

11.38.1. Amennyiben a biztosított a megkerült vagyontárgyra igény tart, köteles visszatéríteni a biztosítónak a kifi- zetett szolgáltatást, illetve annak a betöréssel, lopás- sal vagy rablással közvetlenül összefüggésben szük- ségessé vált – helyreállítási költséggel csökkentett – részét.

11.38.2. Amennyiben a biztosított nem tart igényt a megkerült vagyontárgyra, köteles azt a biztosítónak haladéktala- nul átadni.

12. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

A BIZTOSÍTÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE

12.1. A biztosító köteles a szerzôdôt tájékoztatni:

a) a szerzôdés adatairól – a szerzôdô ilyen irányú megkeresésekor, haladéktalanul;

b) a bejelentett károk rendezésének státuszáról – a károsult ilyen irányú megkeresésekor, haladékta- lanul, illetve a kárrendezés tartama alatt, rendsze- resen;

c) a folyamatban lévô kifizetésekrôl, illetve ezek eset- leges akadályairól – az akadály felmerülésekor haladéktalanul.

SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

12.2. A biztosítási szerzôdésben részletezett vagyoncso- portokba sorolt biztosított vagyontárgyak biztosítási események által okozott kárait a biztosító az alábbiak figyelembevételével téríti meg, maximum a biztosítási összeg mértékéig:

a) épület vagyoncsoport: káridôponti új értéken számí- tott javítási, helyreállítási, vagy újraépítési értéken;

b) háztartási ingóságok: káridôponti újrabeszerzési, vagy új értéken;

c) értéktárgyak: káridôponti valóságos értéken;

d) vállalkozás vagyontárgyai:

• káridôponti valóságos értéken;

• saját elôállítású készleteket elôállítási önköltségen.

12.3. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridôponti új- raépítésének, vagy újrabeszerzésének értékét meg- haladja, a biztosító a vagyontárgy újraépítési, vagy új- rabeszerzési költségét téríti.

12.4. Az új érték megállapításának alapja a károsodott épü- lettel, épületrésszel azonos nagyságú és kivitelezett- ségû épület, építmény átlagos újraépítési költsége, in- góságoknál az újrabeszerzési érték.

12.5. A javítási, helyreállítási, újjáépítési és újrabeszerzési költségeket terhelô általános forgalmi adót (ÁFA) a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adott biztosított vagyontárgy kapcsán nem jogosult az ÁFA visszaigénylésre és a javításról, helyreállításról, újraépítésrôl, újrabeszerzésrôl szám- lát csatol.

12.6. Épületkárok esetében a biztosító kártérítési kötelezett- sége a sérült felületek kijavításának, helyreállításának költségeire vonatkozik. Megtéríti azonban a biztosító a teljes helyiség felületének helyreállítását, ha a helyiség mennyezete és egyik azonos kivitelezésû oldalfala sé- rül, vagy két azonos kivitelezésû oldalfala sérül. Burko- latokkal borított felület teljes egészének újraburkolását kizárólag csak abban az esetben fedezi a biztosító, ha a károsodás mértéke meghaladta az 50%-ot.

12.7. Bérlemények károsodása esetén a biztosító a bérlô által kötött biztosítás alapján a kárt kizárólag olyan mértékben téríti meg, amekkora mértékben a biztosí- tott bérlô, azért jogszabály, vagy a bérleti szerzôdés alapján felelôsséggel tartozik.

12.8. A biztosítási összegen felül megtéríti a biztosító az épületbiztosítás biztosítási összegének maximum 5%- áig a biztosított vagyontárgy károsodásával összefüg- gésben a biztosítottat terhelô alábbi esetek igazolt és indokolt, a szokásos, illetve szükséges mértéket meg nem haladó költségeit:

a) rom és törmelék eltakarítás, elszállítás és lerakás, vagy megsemmisítés költségei;

b) a kárhelyszín megtisztítási és egyszeri takarítási költségei;

c) biztosítottat terhelô oltás, mentés költségei;

d) tervezés és hatósági engedélyezés költségei;

e) minden egyéb szükséges kárenyhítés költsége;

f) ideiglenes lakás bérleti díjának költsége;

g) költözési költségek.

Az f) pontban megjelölt költségeket a kiköltözéstôl a visszaköltözésig terjedô tartamra, de maximum 180 napra vonatkozóan téríti a biztosító, amennyiben a biz- tosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt az illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánítja.

12.9. Balesetbiztosítási esemény, illetve a kiegészítô fede- zetcsomagokban vállalt biztosítási események bekö- vetkezése esetén, a biztosító legfeljebb az adott biztosítási eseményhez tartozó biztosítási összeget fi- zeti meg, a Különös, illetve Xxxxx feltételekben rész- letezett szabályok alapján.

12.10. A biztosító által teljesített kártérítés a biztosítási összeget nem csökkenti.

12.11. A biztosító szolgáltatásait forintban, a kárbejelentéssel egyidejûleg megadott bankszámlaszámra, vagy lak- címre történô utalással teljesíti.

A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG KORLÁTOZÁSA

12.12. Standard négyzetméter egységárak alkalmazásával létrejött szerzôdés esetében, amennyiben a kárese- mény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és a biztosítási szerzôdésben megjelölt hasznos alapte- rület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapte- rülete (alulbiztosítottság), úgy a biztosító a fentiekben részletezett költségeket, a biztosított és a ténylege- sen hasznos alapterület arányában téríti.

12.13. Amennyiben a biztosítási szerzôdés a biztosító által alkalmazott standard négyzetméter egységárakkal kal- kulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összeggel jön létre, úgy a biztosító a fentiekben részletezett költ- ségeket a biztosított és a valóságos újraépítési, újjá- építési épületérték arányában nyújtja.

12.14. A szolgáltatási összegbôl minden esetben levonásra kerül a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke, valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb hely- rôl visszaigényelhetô, vagy egyéb módon megtérült összeg.

12.15. Amennyiben a biztosított vagyontárgy avultsága (va- lóságos érték/újraépítési, újrabeszerzési érték) a kár- esemény idôpontjában épületek esetében meghalad- ta a 75%-ot, ingóságok esetében a 80%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.

12.16. A káridôponti avult értéket (valóságos érték) épületek esetén az építés, ingóságoknál a vásárlás óta eltelt idôszakra esô értékcsökkenés figyelembevételével ál- lapítja meg a biztosító úgy, hogy a káridôponti újraépí- tési, vagy újértéket csökkenti a vagyontárgy életkorá- nak, használtsági fokának megfelelô összeggel (amortizáció).

12.17. Amennyiben a biztosító a biztosított által kezdeménye- zett megoldásnál gazdaságosabb, de azzal minôségi- leg és mûszakilag is egyenértékû, más megoldást ja- vasol a keletkezett kár enyhítésére, illetve helyreállí- tására, de a biztosított ettôl eltér, az esetleges több- letköltségeket a biztosító nem téríti meg.

12.18. Amennyiben a káresemény elôtti állapot a károsodot- tal megegyezô mûszaki paraméterekkel egyenértékû módon (pl. technológiaváltás miatt) már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerûbb technológia ér- téknövelô hatását a kártérítési összegbôl levonja.

12.19. A betöréses lopás biztosítási esemény által okozott károkat a biztosító az Ingóságbiztosítás Xxxxxxx felté- teleinek 6. pontjában meghatározott korlátozások fi- gyelembevételével téríti.

A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG HATÁRIDEJE

12.20. A biztosító szolgáltatási kötelezettségét a káresemény elbíráláshoz szükséges utolsó dokumentum beérke- zésétôl számított tizenöt napon belül teljesíti.

KÖZREHATÁS

12.21. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül egyéb, más tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben áll.

13. MENTESÜLÉS

13.1. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerzôdô fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, érdemi vezetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szakmai vezetésének vezetô beosztású tisztség- viselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

13.2. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szer- zôdô kármegelôzési vagy kárenyhítési kötelezettsé- gének megszegésével okozta, azaz a kár megelôzé- se, enyhítése érdekében nem tanúsította az általában elvárható magatartást.

13.3. Kiegészítô balesetbiztosítás esetén, amennyiben a biztosított baleseti halálát a biztosítási összegre jogo- sult szándékos magatartása idézte elô, ezen kedvez- ményezett, vagy örökös vonatkozásában a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól.

14. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

14.1. Nem téríti a biztosító a biztosítási események által okozott következményi károkat.

14.2. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek oka közvetlenül, vagy közvetve, egészben, vagy részben:

a) háború, polgárháború, katonai erô nemzetközi al- kalmazása, harci eszköz, vagy hadianyag felhasz- nálásának következménye;

b) polgári zavargás, sztrájk, felkelés, zendülés, fosz- togatás, egyéb erôszakos cselekmény következ- ménye;

c) bármely tüntetés, terrorizmus, ideértve minden olyan cselekményt is, melyet valamely tényleges, vagy várhatóan bekövetkezô terrorcselekmény meghiúsítása, vagy az az elleni védekezés során tesznek;

d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anyagok olyan kibocsátása, kiszökése, amely közvetlenül, vagy közvetve nukleáris sugárzást, radioaktív ve- gyi, biológiai szennyezést eredményez.

14.3. Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek a biztosí- tott vagyontárgy avultságával, karbantartásának el- mulasztásával, vagy az építési szabályok be nem tar- tásával összefüggésben következtek be.

14.4. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely az erede- tivel nem megegyezô minôségi elem, anyag stb. be- építése, vagy egyéb ok miatt, az esztétikai értékcsök- kenésbôl adódik.

14.5. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek azokban az épületekben, épületrészekben keletkeztek, amelyek bontását jogszabály, vagy hatóság a kárese- mény bekövetkezése elôtt részben, vagy egészben elrendelte.

14.6. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek olyan épületekben, épületrészekben keletkeztek, ame- lyek építését, vagy felújítását jogszabály, vagy ható- sági rendelkezés megszegésével végezték.

14.7. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a szerzôdô/biztosított azzal idézett elô, hogy a szerzô- dés tartama alatt, a korábban azonos károkozási kö- rülményekkel visszatérôen okozott kárt nem szüntette meg, a károkozási körülményt nem küszöbölte ki, noha az gazdaságilag és mûszakilag ésszerû ráfordítással megszûntethetô, kiküszöbölhetô, elkerülhetô lett volna.

14.8. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben az állandóan lakottként biztosított épület esetében, a nem állandóan lakott állapot hossza a káresemény idôpontjában a 270 napot meghaladja.

14.9. Fentieken túl a kiegészítô biztosítások és fedezetek Általános, Különös és Xxxxx feltételei további kizárási okokat is megállapíthatnak.

15. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

15.1. Jelen biztosítási szerzôdésre az Általános, Különös és Xxxxx feltételeiben nem szabályozott kérdésekben a 16.3. pontban részletezett eltérésekkel a Ptk.-t, a biztosítási szerzôdés alapján létrejött biztosítási jog- viszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

15.2. Az Általános és Xxxxxxx feltételekben is egyaránt sza- bályozottak eltérése esetén a Különös feltételekben foglaltak az irányadók.

Az Általános és/vagy Különös, illetve a Külön feltéte- lekben is egyaránt szabályozottak eltérése esetén a Külön feltételekben foglaltak az irányadók.

15.3. Amennyiben a Különös, illetve Xxxxx feltételek más- ként nem rendelkeznek, jelen biztosítási szerzôdés alapján keletkezett kártérítési igények a káresemény bekövetkezésétôl számított egy év alatt évülnek el. Az egyéves elévülési idô a következô idôpontokban kezdôdik:

a) biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor;

b) biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó irat biztosítóhoz történt beérkezését követô 16. napon;

c) biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyi- ben a biztosító által igényelt irat, információ, doku- mentum elmarad, a biztosító által ennek teljesíté- sére meghatározott határnapot követô napon, ha- táridô hiányában a felhívást tartalmazó levél kelté- tôl számított 31. napon;

d) a szerzôdés hosszabb tartamára tekintettel nyúj- tott tartamengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerzôdés megszûnésének napján;

e) egyéb esetben a követelés esedékessé válásá- nak napján.

15.4. Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen fel- merülô panaszokat a biztosító személyes ügyfélszol- gálati irodájához lehet benyújtani, szóban (személye- sen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektro- nikus levélben):

Cím: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.

Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxx@xxxx.xx

15.5. A biztosítási szerzôdés, illetve a tagsági jogviszony létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és meg- szûnésével, továbbá a szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére természetes személy fo- gyasztó írásban panaszt nyújthat be a Pénzügyi Bé- kéltetô Testülethez.

Székhely: MNB 1054 Bp., Szabadság tér. 9. Ügyfélszolgálat: 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Levelezési cím: H-1525 Budapest, Pf. 172. Telefon: x00-0-000-0000

Ügyfélszolgálati telefon: +36 (80) 203-776

Telefax: x00-0-000-0000

A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a természetes személy fogyasztó elô- zetesen a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vi- tás ügy rendezését.

15.6. A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése ese- tén az MNB-hez lehet fordulni panasszal.

Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Telefon: +36 (80) 203-776

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

15.7. A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bíró- sághoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fo- gyasztónak nem minôsülô fél csak bírósághoz fordulhat.

15.8. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Levelezési cím: H-1850 Budapest Telefon: x00-0-000-0000

Webcím: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx Ügyfélszolgálat címe: 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Ügyfélszolgálat telefonszáma: +36 (80) 203-776

Ügyfélszolgálat e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

15.9. Biztosítási titoknak minôsül minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításköz- vetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – szemé- lyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálko- dására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

15.10. A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak lét- rejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással össze- függnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szer- zôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó kö- vetelések megítéléséhez szükséges, vagy a törvény (Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

15.11. A 15.10. pontban meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elôze- tes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás meg- tagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és an- nak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

15.12. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nél- kül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktar- tási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbizto- sító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazo- kat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak.

15.13. A Bit. 136. §-a szerint az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsoló- dó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szó-

ló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekez- désében meghatározott célokból, az Eüak. rendelke- zései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájá- rulásával kezelheti.

15.14. Jelen szerzôdés kapcsán az ügyfél személyes adata- inak, továbbá egészségi állapotával összefüggô ada- tainak kezelésére vonatkozó hozzájárulását az aján- lattétel során és/vagy a biztosítási szolgáltatás igény- bevételét közvetlenül megelôzôen adja meg.

15.15. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egész- ségügyi állapottal közvetlenül összefüggô, általa ke- zelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény ér- vényesíthetô.

A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

15.16. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhetô, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhe- tetlen, a cél elérésére alkalmas, de csak a cél megva- lósulásához szükséges mértékben és ideig. Az adato- kat a biztosító kezeli és dolgozza fel.

15.17. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezett- ség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási ti- tokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

15.18. A Bit. 138. §-a alapján a biztosítási titok megtartásá- nak kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az elôkészítô eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljá- rásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végre- hajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csôdeljárásban eljáró vagyonfelügyelôvel, a felszá- molási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügye- lôvel, rendkívüli vagyonfelügyelôvel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásá- ban eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szol- gálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezett- ség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adó-

kötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meg- határozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgá- lattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egész- ségügyi államigazgatási szervvel,

j) a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásá- val, valamint együttbiztosítás esetén a kockázat- vállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, to- vábbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gép- jármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazga- tási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a köz- úti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvénye- sítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levele- zôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési bale- setével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegy- zôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû ja- vítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges

adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellá- tásához szükséges adatok tekintetében a könyv- vizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok ál- tal támasztott követelményeket kielégítô adatkeze- lés feltételei minden egyes adatra nézve teljesül- nek, valamint a harmadik országbeli biztosító szék- helye szerinti állam rendelkezik a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabá- lyairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biz- tosítóval,

t) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli meg- kereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés cél- ját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosí- tó jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

15.19. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás kere- tén kívül a fent meghatározott szervek alkalmazottai- ra is kiterjed.

15.20. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az elôkészítô eljárást folytató szerv, a nyo- mozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adat- kérésére, írásbeli megkeresésére akkor is köteles ha- ladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat me- rül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés- sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselek- ménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszicho- aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûn- szövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

15.21. A biztosító a 15.18. illetve a 15.20. pontokban, a Bit. a 137. §-ban, a 138. §-ban és a 140. §-ban meghatá- rozott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek sze- mélyes adatait továbbíthatja.

15.22. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írás- beli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot, vala- mint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoport- szinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus- finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kap- csolódó kötelezettségét teljesíti.

15.23. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a vi- szontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénz- ügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásá- ról szóló törvényben meghatározott bejelentési köte- lezettségének tesz eleget.

15.24. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény- nyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô köve- teléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozá- sában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkeresés- sel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

15.25. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfe- lelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végre- hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötele- zettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

15.26. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosító- hoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adat- köre, célja és jogalapja van, és a harmadik ország- ban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tör- vény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tag- államba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell al- kalmazni.

15.27. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügye- let esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénz- ügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

15.28. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amely- bôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a ma- gyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyele- térôl szóló törvényben foglalt rendelkezések telje- sítése érdekében történô adatátadás.

Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosí- tó a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagad- hatja meg.

15.29. A Bit. 149. § (1) alapján a biztosító (továbbiakban: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesí- tése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szer- zôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzô- désekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározot- tak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a fi- gyelembevételével – kezelt és a Bit. 149. § (3)–(6) be- kezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

15.30. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.

15.31. Az érintett ügyfél kérésére a biztosító köteles tájékoz- tatást adni az érintett általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idôtartamáról, az adatfeldolgozó nevérôl, címérôl és az adatkezeléssel összefüggô tevékenységérôl, továbbá

– az érintett személyes adatainak továbbítása esetén

– az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjérôl.

15.32. Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – adatainak zárolását és törlését.

15.33. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelôre vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítéséhez vagy az adatkezelô, adatátvevô vagy harmadik személy jogos érdekének érvénye- sítéséhez szükséges, kivéve kötelezô adatkezelés esetén;

b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbí- tása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint

c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

15.34. A biztosító az érintett tiltakozást a kérelem benyújtásá- tól számított legrövidebb idôn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntésérôl a kérelmezôt írásban tájékoztatja. Amennyiben a biztosító az érin- tett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zá- rolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alap- xxx xxxx intézkedésekrôl értesíti mindazokat, akik ré- szére a tiltakozással érintett személyes adatot koráb- ban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tilta- kozási jog érvényesítése érdekében.

15.35. Amennyiben az érintett a biztosító fentiek szerint meg- hozott döntésével nem ért egyet, illetve ha a biztosító a fentiek szerinti határidôt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétôl, illetve a határidô utolsó napjától számított 30 napon belül – az Infotv. 22. §-ában meg- határozott módon – bírósághoz fordulhat.

15.36. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év el- teltével, a különleges adatnak, vagy bûnügyi szemé- lyes adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

15.37. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit.

138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

15.38. A biztosító és a személyes adatokat a biztosítási, illet- ve a megbízási jogviszony fennállásának idején, vala- mint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

15.39. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amely- nek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

15.40. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te- kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gya- korolhatja.

15.41. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban és az üz- leti titok védelmérôl szóló 2018. évi LIV. törvényben foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

16. ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYOKTÓL ÉS

A SZOKÁSOS SZERZÔDÉSI GYAKORLATTÓL

16.1. A KöBE Otthon Biztosítás a magyarországi biztosítá- si piacon kialakult szokásos szerzôdés gyakorlattól nem tér el lényegesen.

16.2. Jelen feltételek a KöBE Otthon Biztosítás korábbi fel- tételeihez képest az alábbi lényeges eltéréseket tar- talmazzák:

a) szerzôdô fogalma megváltozott;

b) zálogjogosult fogalma bevezetésre került (egyben megszûnt az engedményezés intézménye);

c) szerzôdés létrejöttének szabályai változtak;

d) díjnemfizetés miatti megszûnés szabályai változtak;

e) kockázatviselés kezdetének szabályozása meg- változott (díjhalasztás intézménye megszûnt);

f) elsô díj esedékessége megváltozott;

g) állapotmegôrzési kötelezettség fogalma beveze- tésre került;

h) robbanás biztosítási esemény kapcsán a háztar- tási (konyhai) gépek, berendezések robbanása által okozott kár nem térül;

i) felhôszakadás káresemény kapcsán a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minôsülô épületrészek elöntése esetén, a padozattól szá- mított 20 cm-nél alacsonyabb szinten elhelyezett ingóságokban keletkezett károk nem térülnek;

j) a villámcsapás másodlagos hatása nyomán káro- sodott vagyontárgyakat a biztosító az általa meg- bízott szakértôvel vizsgáltatja be, szolgáltatását a szakértôi vélemény figyelembevételével nyújtja;

k) a villámcsapás másodlagos hatása, a jégverés, továbbá a vihar és a felhôszakadás biztosítási ese- ményeket a biztosító független villámlokalizációs, illetve meteorológiai szakszolgálat által mért és hi- telesített adatok figyelembevételével bírálja el;

l) árvíz, földrengés, földcsuszamlás biztosítási ese- mények vonatkozásában a biztosító a kockázatvi- selés kezdetétôl számított, 30 napos várakozási idôt állapít meg;

m) egyéb rendelkezések változtak (ezen belül elsô- sorban fogyasztóvédelmi, adatvédelmi rendelke- zések kerültek beemelésre);

n) veszélyes állat-tartói minôség kizárása kikerült ki- egészítô felelôsségi fedezetbôl;

o) felelôsségbiztosítási események bejelentésének határideje változott;

p) felelôsségbiztosítási események kapcsán a sére- lemdíj követelésekkel kapcsolatos követelések a biztosítási összeg erejéig térülnek;

q) a biztosítás új, a szerzôdô által szabadon választ- ható – a Külön feltételekben részletezett – kiegé- szítô fedezetekkel bôvült.

16.3. A biztosítási szerzôdés Általános és Xxxxxxx feltételei, továbbá a kiegészítô biztosítások Különös feltételei, valamint a kiegészítô fedezetek Külön feltételei az alábbiak tekintetében lényegesen eltérnek a Ptk. ren- delkezéseitôl:

a) A Ptk. 6:444. § (1) bekezdésétôl eltérôen a bizto- sítási szerzôdés nem fogyasztó szerzôdô fél ese-

tén is létrejön, ha arra a biztosító annak beérkezé- sétôl számított tizenöt napon belül nem nyilatko- zik.

b) A Ptk. 6:63. § (5) bekezdésétôl eltérôen nem válik a szerzôdés részévé a felek között korábban ki- alakított szokás, gyakorlat, továbbá a biztosítási üzletágban hasonló jellegû szerzôdés alanyai ál- tal széles körben ismert és rendszeresen alkalma- zott szokás.

c) A Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott 5 éves elévülési idô helyett jelen szerzôdésbôl ere- dô igények 1 év alatt évülnek el.

d) A Ptk. 6:475. §-ától eltérôen a kiegészítô baleset- biztosítás megkötéséhez nem szükséges a bizto- sított hozzájárulása.

e) A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétôl eltérôen a kár- okozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat felelôsségbiztosítási kárigény esetén a biztosító legfeljebb az aktuális biztosítási összeg erejéig téríti, a biztosítási összeget meghaladó részt nem téríti.

Épületbiztosítás különös feltételei

Jelen feltételek alapján a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy a szerzôdô által megfizetett biztosítási díj ellenében, a biztosítá- si kötvényen megadott kockázatviselési címen lévô biztosított vagyontárgyak – jelen feltételekben meghatározott – biztosítá- si eseményei által okozott károsodása esetén, a károsodás mértékéig, de maximum a biztosítási kötvényben meghatáro- zott biztosítási összeg erejéig, biztosítási szolgáltatást nyújt.

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

1. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYEK

1.1. Épületbiztosítás biztosítottja a biztosítási szerzôdés- ben név szerint feltüntetett természetes személy fo- gyasztó vagy vállalkozás [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés], aki az itt felsorolt valamely minôségében a biztosított va- gyontárgy megóvásában érdekelt:

a) tulajdonos, tulajdonostárs tulajdoni hányada ará- nyában;

b) haszonélvezô;

c) bérlô, társbérlô.

2. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

2.1. Az épületbiztosítás területi hatálya Magyarország tel- jes területe, az országon belül a biztosítási szerzô- désben feltüntetett kockázatviselési cím, cím hiányá- ban a helyrajzi szám szerint feltüntetett telek.

3. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE (ÉPÜLET VAGYONCSOPORT)

3.1. A biztosító kockázatviselése az épület vagyoncsopor- ton belül az alábbiakban felsorolt biztosítható vagyon- tárgyakra (vagyon kategóriákra) vonatkozik:

a) lakóépületek, épületrészek, lakások;

b) melléképületek;

c) építmények;

d) szerkezetileg beépített épületfelszerelési tárgyak, tartozékok.

Lakóépület: Állandó, vagy idôszakos lakás céljára szol- gáló, vagy egyéb meghatározott rendeltetésû, érvé- nyes lakhatási / használatbavételi engedéllyel rendel- kezô, a hatályos építésügyi szabályok és szabványok által lakóépületnek minôsített, szerkezetileg önálló építmény, amely épületszerkezetekkel részben, vagy egészben körülhatárolt teret, helyiséget, vagy ezek együttesét alkotja.

Melléképület: A lakótérbôl közvetlenül nem megköze- líthetô, a lakástól külön bejárattal rendelkezô, nem la- kás céljára szolgáló, szilárd falazatú és tetôzetû épü- let, épületrész (pl. garázs, istálló, terménytároló, ól stb.), amely a lakóépület fôhelyiségeinek rendeltetés- szerû használatához szükséges, vagy egyéb kiegé- szítô funkciója van.

Építmény: Épületnek nem minôsülô, de építési tevé- kenységgel létrehozott, vagy késztermékként az épí- tési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, kiterjedésére tekintet nélkül

– minden olyan helyhez kötött mûszaki alkotás, amely a terepszint megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményekhez tartoznak továbbá a lakóépület rendeltetésszerû és biztonságos használatához, mû- ködéséhez, mûködtetéséhez szükséges alapvetô mû- szaki és technológiai berendezések is, így például: kerítés, közmû-becsatlakozási mûtárgy, közmûpótló mûtárgy, hulladéktartály-tároló, kirakatszekrény (leg- feljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökôkút, pihenés és játék céljá- ra szolgáló mûtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem ma- gasabbra emelkedô lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdômedence, napkollektor, kerti épített tûzrakó- hely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tetô legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölô, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trá- gyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folya- dék- és gáztároló, kerti szabadlépcsô (tereplépcsô) és lejtô, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop stb.

Épület-felszerelések: A biztosított épület határoló fa- laihoz tartósan – belülrôl, vagy kívülrôl – rögzített épü- let-felszerelések és berendezések, amelyek a biztosí- tott épület, épületrész rendeltetésszerû használatát biztosítják.

3.2. A 3.1. a-d pontjában részletezett vagyonkategóriába sorolt épületrészek alapterületei, illetve biztosítási ösz- szegei az ajánlaton nem kerülnek külön részletezés- re, azok kárai a lakóépület hasznos alapterülete alap- xxx xxxxxxxxx biztosítási összeg keretein belül térülnek.

3.3. A biztosított épületek lehetnek lakás és/vagy részben keresôtevékenység céljára szolgáló, állandóan, vagy nem állandó jelleggel lakott, saját tulajdonú, vagy bé- relt épületek az alábbiak szerint:

3.3.1. Saját tulajdonú, állandóan lakott épületek

A biztosítási szerzôdésben megadott kockázatviselé- si címen, a biztosított tulajdonában lévô, állandóan la- kott lakás, lakóépület, melléképület, illetve ezekhez tartozó építmények és beépített épület-felszerelési tárgyak, illetve ezen épületek keresôtevékenység folytatására (is) használt része.

Állandóan lakott épület: Állandóan lakottnak minôsül az épület, vagy bérlemény, ha a káresemény idôpont- jában rendelkezik a területileg illetékes hatóság által kiállított érvényes lakhatási / használatbavételi enge- déllyel és évente legalább 270 napig, folyamatosan, vagy életvitelszerûen lakják, függetlenül attól, hogy la- kóövezetben van, vagy sem.

3.3.2. Saját tulajdonú, nem állandóan lakott épületek

A nem állandóan lakott épületek kárai az állandóan la- kott épületekre vonatkozó feltételek szerint térülnek abban az esetben, ha a biztosító által meghatározott pótdíjat megfizették.

A szerzôdéskötés idôpontjában állandóan lakottként feladott, de a káresemény idôpontjában nem állandó- an lakottnak minôsíthetô épületek esetében a biztosí- tó a megfizetett és az elvárt díj arányában aránylagos térítést alkalmaz, amennyiben a nem állandóan lakott állapot és a káresemény napja között kevesebb mint 270 nap telt el.

3.3.3. Saját tulajdonú állandóan lakott lakás

Társasházi, vagy lakásszövetkezeti lakástulajdon biz- tosítása esetén a biztosított lakásban keletkezett épü- letkárokon túl, a biztosító megtéríti a közös tulajdonú épületrészekben keletkezett károkat is, társasházak esetében a biztosított tulajdoni hányad, lakásszövet- kezetek esetében a biztosított és az adott épületben lévô összes lakás darabszámának arányában, amennyiben az adott kár más biztosításokkal (pl. tár- sasházi közös biztosítás) nem fedezett.

3.3.4. Vállalkozói tevékenységet szolgáló épületek, épületrészek

A biztosítási szerzôdésben megadott kockázatviselé- si címen mûködô, oda bejelentett székhellyel, vagy te- lephellyel rendelkezô vállalkozás tevékenységének folytatására igénybe vett épületrészek (pl. iroda, mû- hely, üzlet, raktár stb.) kárai a lakóépületeknél részle- tezett feltételek szerint térülnek.

3.3.5. Építés alatt álló ingatlanok

A biztosító kockázatviselése kiterjeszthetô a jogerôs építési engedéllyel rendelkezô, az építési, kivitelezési terveknek megfelelôen épített, építés, vagy felújítás alatt álló – a szerzôdéskötéskor legalább már 50%-os készültségi szintet elért – épületekre, melléképületek- re, amelyekre még nincs érvényes lakhatási, haszná- latbavételi engedély.

3.3.6. Építés (kivitelezés) alatt álló építmények külön nem biztosíthatóak.

3.3.7. Bérlemények

Nem a tulajdonos által lakott, illetve használt bérlemé- nyek esetében a biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosított bérlô által bérbe vett, állandóan lakott la- kás, épület, épületrész, illetve az ahhoz tarozó mel-

léképületek, építmények és beépített épületfelszere- lési tárgyak azon körére terjed ki, amelyek a hatályos jogszabályok, illetve a bérleti szerzôdés értelmében a biztosított bérlô karbantartási, állagmegóvási kötele- zettségébe tartoznak.

3.3.8. A bérleményekhez tartozó közös tulajdonú épületré- szek kárai jelen biztosítás alapján nem térülnek.

3.4. Nem biztosítható vagyontárgyak

Jelen épületbiztosítás alapján a biztosító biztosítási védelme nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra, il- letve az azokban keletkezett károkra:

a) szilárd falazattal nem rendelkezô építmények ká- rai;

b) fóliasátrak, üvegházak, meleg és hidegágyak ká- rai;

c) ponyvasátrak, gyermek/játék házak, ugráló várak kárai;

d) bérlemény biztosítás esetén a teherhordó falak- ban, a tetôszerkezetben, valamint a közös helyi- ségekben keletkezett károk;

e) építés alatt álló épületek vonatkozásban, a még be nem épített épületfelszereléseket, építôanyagokat ért károk;

f) keresôtevékenységhez kapcsolódóan az üzletek és kirakatok üvegtábláit, cég és reklámtáblákat ért károk.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

4.1. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg, megállapításának alapja az épületek, építmények – szerzôdéskötés évében aktuális – újraépítési, újjáépí- tési értéke.

4.2. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- ra, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újraépítési, újjáépítési értékét.

4.3. Amennyiben az épületbiztosítás biztosítási összege a biztosítandó épület lakóépület részének – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alapterülete alapján, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény bekövetkezése ese- tén a biztosító nem vizsgál alulbiztosítottságot, feltéve, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik.

Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlattétel során megadott, illetve a biztosítási kötvényen megjelölt hasznos alap- terület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alap- területe (alulbiztosítottság), úgy a biztosító, a biztosí- tott és a ténylegesen hasznos alapterület arányában korlátozott térítést nyújt.

4.3.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- ges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m.

4.3.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt, külsô tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek) és a fedett terasz, tornác, tetô- tér, valamint a többszintes lakrészek belsô lépcsôjé- nek egy szinten számított vízszintes vetülete is bele- tartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegé- szítô helyiségek alapterülete.

4.4. Szerzôdô, a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó épület tényleges kivitelezettségi színvo- nalának megfelelôen. Ilyen esetben a biztosító a kár- esemény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alul- biztosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a való- ságos újraépítési, újjáépítési épületérték arányában nyújtja.

Amennyiben az épületérték a valóságnak megfelelô- en, helyesen került megállapításra, a biztosító arány- lagos térítést (pro-rata) nem alkalmaz, alulbiztosított- ság esetén viszont az alulbiztosítottság mértékével arányos, korlátozott térítést nyújt.

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen épületbiztosítás alapján a biztosító kizárólag az itt fel- sorolt biztosítási események által, közvetlenül okozott károk- ra nyújt térítést.

5.1. Tûz

5.1.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából tûznek (szabályozatlan égésnek) minôsül az a nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezô, vagy a rendel- tetésszerû tûzteret elhagyó, terjedôképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.1.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) öngyulladásból, gyulladási hômérséklet alatti erje- désbôl, befülledésbôl, kémiai, vagy biológia égés- bôl eredô károk;

b) a rendeletetésüknél fogva tûznek, lángnak, hôha- tásnak kitett vagyontárgyakban keletkezô károk;

c) elektromos készülékekben, vezetékekben kelet- kezô károk, ha a tûz más tárgyakra nem terjed to- vább;

d) felületi pörkölôdés, hô hatására történô szín, vagy alakváltozás;

e) füst, vagy koromszennyezôdés, amennyiben azok nem tényleges tûzkár következményei;

f) az „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tarto- zó tûz- vagy robbanásveszélyes anyagok szoká- sos háztartási mennyiséget meghaladó mennyi- ségben történô tárolásából, vagy felhasználásá- ból eredô károk;

g) az „A” , „B” vagy „C” tûzveszélyességi osztályba tartozó tûz- vagy robbanásveszélyes anyagok hô- forrás közelébe való helyezésébôl eredô károk.

5.2. Robbanás

5.2.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a gázok, gôzök, porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkezô, intenzív nyomásnöve- kedéssel együtt járó energia felszabadulása, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.2.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) a sérült tartály/készülék javításának cseréjének költségét, ha a robbanás mûszaki hiba, vagy a karbantartás hiányosságai miatt következett be;

b) tervszerû robbantások (pl. épületek robbantásos bontása) miatt bekövetkezô károk;

c) hangrobbanásból eredô károk;

d) a háztartási (konyhai) gépek, berendezések xxx- xxxxxx által okozott károk;

e) hasadó, vagy sugárzó anyagok robbanása által okozott károk;

f) környezeténél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk;

g) füst, vagy koromszennyezôdés, amennyiben az ténylegesen nem a robbanás következménye;

h) az „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tarto- zó, tûz- vagy robbanásveszélyes anyagok szoká- sos háztartási mennyiséget meghaladó mennyi- ségben történô tárolásából, vagy felhasználásá- ból eredô károk;

i) e célra elôállított, robbanóanyagok által okozott károk.

5.3. Villámcsapás

5.3.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a légköri elektromosság azon kisülése, melynek során a felszabaduló mechanikus és/vagy termikus energia romboló és/vagy gyújtó hatása a biztosított vagyon- tárgyakban kárt okoz.

5.4. Villámcsapás másodlagos hatása

5.4.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a villámcsapás másodlagos hatása által az ún. szabadvezetékes (villanyvezeték, telefon, vagy kábeltévé) hálózatokhoz csatlakoztatott biztosított vagyontárgyakban túlfeszültségbôl keletke- zett károkat.

5.4.2. A biztosítási esemény bekövetkezését a biztosító füg- getlen villámlokalizációs szakszolgálat által igazolt ada- tok alapján ellenôrzi, a károsodott vagyontárgyat pedig

– az általa megbízott szakértôvel – minden esetben be- vizsgáltatja. A biztosítási eseményt a biztosító a szolgál- tató, illetve a szakértô által kiállított szakvélemény figye- lembevételével bírálja el.

5.5. Vihar

5.5.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minô- sül, a kockázatviselés helyén az 54 km/h-t elérô, vagy azt meghaladó sebességû szél toló, nyomó, vagy szí- vóereje által:

a) a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül oko- zott kár;

b) az elsodort tárgyak ütközése, elmozdulása, defor- málódása miatt keletkezô kár;

c) a vihar által megrongált végleges tetôszerkezeten, vagy nyílászárókon keresztül az épületbe jutó csa- padék áztató hatása miatt, a biztosított vagyontár- gyakban keletkezô kár.

A biztosítási eseményt a biztosító független meteoro- lógiai szakszolgálat által mért és hitelesített adatok fi- gyelembevételével bírálja el.

5.5.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) építés alatt álló épületek kárait;

b) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hoz- ható következményi károkat;

c) a tetôzet rongálódása, megbontása nélkül kelet- kezett átnedvesedési, beázási károkat;

d) a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt kelet- kezett károkat.

5.6. Felhôszakadás

5.6.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a 0,5 mm/perc átlagos intenzitást, vagy 24 óra alatt lehullott, 30 mm mennyiséget meghaladó csapadékvi- zet a szabályszerûen kialakított és karbantartott vízel- vezetô rendszer elnyelni képtelen és ezért a talajszin- ten vagy egyéb, például nyitott födémeken áramló csa- padékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. A biztosítási eseményt a biztosító független meteoroló- giai szakszolgálat által mért és hitelesített adatok fi- gyelembevételével bírálja el.

5.6.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) az elöntés nélküli, átnedvesedésbôl, felázásból eredô károkat;

b) felhôszakadás miatt kialakult belvíz, talajvíz okoz- ta károkat;

c) az épületek karbantartási, kivitelezési hibáira, hiá- nyosságaira visszavezethetô károkat;

d) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hoz- ható következményi károkat;

e) a gombásodás, penészesedés, salétromosodás formájában jelentkezô károkat.

5.7. Jégverés

5.7.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül:

a) az épületek, építmények homlokzatában, tetôfe- désében, tetôszerkezetében keletkezett kár, ame- lyet jégverés, vagy jégesô okozott;

b) a jégverés, vagy xxxxxx által megrongált tetôfedé- sen, tetôszerkezeten keresztül, az épületbe be- ömlô csapadék által okozott károk;

c) az épületek nyílászáróiban, redônyeiben jégverés, vagy xxxxxx által okozott károk.

A biztosítási eseményt a biztosító független meteoro- lógiai szakszolgálat által mért és hitelesített adatok fi- gyelembevételével bírálja el.

5.7.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a tetôfedés, tetôszerkezet karbantartásának elmu- lasztásával kapcsolatos károkat;

b) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hoz- ható következményi károkat.

5.8. Hónyomás

5.8.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül:

a) a hó, jég statikus nyomása által az épületek, épít- mények tetôfedésében, tetôszerkezetében kelet- kezett kár;

b) a hónyomás által megrongált tetôszerkezeten ke- resztül, az épületbe beömlô csapadék által oko- zott kár;

c) az építésügyi elôírásoknak megfelelô kialakítottsá- gú hófogók ellenére lezúduló hótömeg által, a biz- tosított vagyontárgyakban okozott kár.

5.8.2. Kizárás: Jelen biztosítási esemény kapcsán nem minô- sül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a tetôfedés, tetôszerkezet tervezési, kivitelezési hi- ányosságaira visszavezethetô károkat;

b) a tetôszerkezet karbantartásának elmulasztásával kapcsolatos károkat.

5.9. Árvíz

5.9.1. Biztosítási esemény: A kockázatviselés megkezdésé- tôl számított harmincnapos várakozási idôt követôen biztosítási eseménynek minôsül az árvízvédelmi véd- mûvekkel (ár- vagy belvízvédelmi gáttal, töltéssel) el- látott állandó, vagy idôszakos jellegû természetes, vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, melynek során a víz árvízvédelmi szem- pontból védettnek minôsített területeken a biztosított vagyontárgyak elöntésével kárt okoz.

5.9.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) árvíz-megelôzési, árvízvédelmi munka során fel- merült költségeket és károkat;

b) a gátak védett oldalán jelentkezô fakadóvíz, buz- gár okozta károkat;

c) a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkezô talaj- mozgás okozta károkat;

d) a nem mentett árterületen, nyílt ártéren, vagy hul- lámtéren bekövetkezett károkat;

e) a belvíz okozta károkat.

5.9.2. A biztosító eltekint a 30 napos várakozási idô alkalma- zásától, amennyiben a biztosított legfeljebb 30 napon belül megszûnt, és legalább 180 napig folyamatosan élô elôzményszerzôdéssel rendelkezett.

5.10. Földrengés

5.10.1. Biztosítási esemény: A kockázatviselés megkezdésé- tôl számított harmincnapos várakozási idôt követôen biztosítási eseménynek minôsül az Mercalli-Sieberg- 64 (MSK-64) skála 5. fokozatát elérô, vagy azt meg- haladó, a föld belsô energiájából származó földrengés által, a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

5.10.2. A biztosító eltekint a 30 napos várakozási idô alkalma- zásától, amennyiben a biztosított legfeljebb 30 napon belül megszûnt, és legalább 180 napig folyamatosan élô elôzményszerzôdéssel rendelkezett.

5.11. Földcsuszamlás

5.11.1. Biztosítási esemény: A kockázatviselés megkezdésé- tôl számított harmincnapos várakozási idôt követôen biztosítási eseménynek minôsül a földfelszín alatti ta- lajrétegek váratlan, lejtô irányú elcsúszása által, a biz- tosított vagyontárgyakban keletkezett kár.

5.11.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a töltések ülepedése, vagy talajsüllyedés miatt ke- letkezett károkat;

b) a védelmül szolgáló támfal tervezési, vagy kivite- lezési hibái, karbantartási hiányosságai miatt be- következô károkat;

c) megfelelô kialakítottságú támfalak hiányára visszavezethetô károkat;

d) tudatos emberi tevékenység következményeként keletkezô károkat (pl. kút, alagút fúrás, munkaárok építés, alapásás, bányászati tevékenység, talaj- vízszint süllyesztés stb.);

e) a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban keletkezett károkat.

5.11.3. A biztosító eltekint a 30 napos várakozási idô alkalma- zásától, amennyiben a biztosított legfeljebb 30 napon belül megszûnt, és legalább 180 napig folyamatosan élô elôzményszerzôdéssel rendelkezett.

5.12. Kô- és földomlás

5.12.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a természetes környezetbôl természeti okokból lehulló szikla, kôzetdarabok, illetve földtömeg váratlan lehullá- sa által, a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár.

5.12.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a töltések ülepedése, vagy talajsüllyedés miatt ke- letkezett károkat;

b) megfelelô kialakítottságú támfalak hiányára visszavezethetô károkat;

c) a tudatos emberi tevékenység következményeként keletkezô károkat (pl. ásványi anyagok feltárása, alagút fúrás, munkaárok építés, alapásás, bányá- szati tevékenység, talajvízszint süllyesztés stb.);

d) a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban keletkezett károkat.

5.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

5.13.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a szerzôdô, vagy a biztosított tudomásán kívüli, az építési dokumentációban sem szereplô, illetve a kár- esemény bekövetkezéséig fel nem tárt földalatti üreg, vagy építmény váratlan beomlásával a biztosított va- gyontárgyakban keletkezett kár.

5.13.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a bányák földalatti részeinek beomlásából kelet- kezô károkat;

b) a tudatos emberi tevékenység következményeként keletkezô károkat (pl. ásványi anyagok feltárása, alagút fúrás, munkaárok építés, alapásás, bányá- szati tevékenység, talajvízszint süllyesztés stb.);

c) a csapadékvíz, a természetes vizek, a vezetékes víz, vagy szennyvizek kiömlésével keletkezô, ki- üregelôdésbôl keletkezô károkat;

d) a padozat alatti töltések ülepedése, vagy talaj- süllyedés miatt keletkezett károkat.

5.14. Idegen jármû ütközése

5.14.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a biztosítási szerzôdésen kívüli, harmadik fél által vezetett, vagy harmadik fél tulajdonában, üzemelteté- sében lévô idegen jármû, annak alkatrésze, vagy ra- kománya, a kockázatviselés helyén a biztosított épü- letbe, építménybe való közvetlen ütközéssel a biztosí- tott vagyontárgyakban kárt okoz.

5.14.2. Nem minôsül idegen jármûnek az a jármû, amely a szer- zôdô, vagy a biztosított tudomásával, illetve hozzájáru- lásával közelíti meg a biztosított épületet, építményt.

5.15. Idegen tárgy rádôlése

5.15.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a jelen szerzôdésben nem biztosított, a szerzôdô vagy biztosított érdekkörén kívül álló idegen tárgy, a biztosított épületre, építményre kívülrôl (a kockázatvi- selés helyén kívüli helyrôl) rádôl és ezzel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Idegen tárgynak minôsülnek azok a nem bérelt, köl- csönvett, vagy lízingelt tárgyak, amelyek a káresemény idôpontjában a kockázatviselés helyén kívülrôl hatnak, nem voltak a biztosított tulajdonában, használatában, vagy nem az ô érdekében használták fel azokat.

5.16. Lopás

5.16.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, az állandóan lakott épületek szilárdan rögzített, vagy beépített és üzembe is helyezett épületfelszereléseit, épülettartozékait ért lopási kár.

5.16.2. A biztosító szolgáltatásnak feltétele a területileg illeté- kes rendôrhatóságnál – a káresemény észlelését kö- vetô, legkésôbb 24 órán belül – tett feljelentés.

5.16.3. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a nem állandóan lakott, vagy építés alatt álló épü- letek épületfelszereléseinek, épülettartozékainak lopási kárait;

b) a nem a biztosított, vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozók, közeli hozzátartozók kizáróla- gos használatában lévô épületek, épületrészek, épületfelszereléseit ért lopási károkat.

5.17. Rongálás

5.17.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító az aktuális épületbiztosítási összeg maximum 1 százalékáig azokat a károkat, amelyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betö- réses lopás, vagy annak kísérlete során okoznak a biz- tosított épületek szerkezetileg beépített nyílászárói- ban, beépített épületfelszereléseiben.

5.17.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg il- letékes rendôrhatóságnál – a káresemény észlelését követô, legkésôbb 24 órán belül – tett feljelentés.

5.17.3. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a betörési szándék nélkül, ki- zárólag garázdaságból (vandalizmusból) eredô ron- gálási károkat.

5.18. Vezetékes vízkár

5.18.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a víz, szennyvíz, csapadékvíz, fûtési víz és gôzve- zetékek, légkondicionáló berendezések, tûzvédelmi berendezések, vagy egyéb folyadékot szállító vezeté- kek, illetve ezek tartozékainak, szerelvényeinek, vagy a vezetékekre kapcsolt háztartási gépeknek a törése, repedése, kilyukadása, dugulása, tömítési hibái, csat- lakozásának elmozdulása miatt kiömlô folyadék, vagy a nyitva felejtett vízcsap miatt kiáramló víz, gôz, folya- dék, áztató hatása a kockázatviselés helyén a biztosí- tott vagyontárgyakban kárt okoz.

Megtéríti a biztosító a hiba feltárásának és kijavításá- nak bontási és helyreállítási költségeit, a kár elhárítá- sához szükséges és technológiailag indokolt mérté- kig, de maximum 6 folyóméter csôvezeték helyreállí- tásának mértékéig. A sérült vezetékszakasz cseréjé- nek költségét a káresemény által indokolt mértékig, de maximum 6 folyóméter hosszúságig téríti a bizto- sító.

5.18.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a sérült tartozékok szerelvények és a vezetékekre kapcsolt, kárt okozó háztartási gépek javításának, vagy pótlásának költségeit;

b) a kiömlô folyadék, vagy gáz értékét;

c) a korhadás, gombásodás, penészesedés, salétro- mosodás formájában jelentkezô károkat;

d) külsô ereszcsatornák természetes elhasználódá- sából, dugulásából eredô károkat;

e) talajvíz, árvíz, vagy más idôjárási hatásokból ke- letkezô, víz által okozott károkat.

5.19. Üvegtörés

5.19.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, a biztosított épület nyílászáróinak és szerkezetileg be- épített üvegezésének törése, repedése.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító megté- ríti a 10 mm üvegréteg-vastagság alatti, sérült, törött, vagy repedt üvegfelületek cseréjének, pótlásának költségeit maximum 3 m2 táblaméretig. Megtéríti to- vábbá a káresemény kapcsán sérült fény és vagyon- védelmi fóliák költségét, valamint a káreseménnyel közvetlenül okozati összefüggésbe hozható következ- ményi károkat és a közvetlenül felmerült szerelési költségeket.

5.19.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbiakban felsorolt típusú üvegfelületek üvegezésében keletkezett károkat:

a) építés, felújítás alatt álló épületek;

b) üvegtetôk, felülvilágítók, fénykupolák, taposóüve- gek;

c) üvegházak, meleg és hidegágyak;

d) kirakatok, kirakatszekrények, képek, üveg dísztár- gyak;

e) cég és reklámtáblák;

f) tükörfelületek, tükörcsempék;

g) festett üvegek, üvegfestmények, csiszolt, metszett, ón, ólom- vagy rézbetétes üvegek, díszített üve- gek, díszüvegezések, üvegmozaikok;

h) üvegfalak, üvegtéglák, üveg tetôcserepek, kopolit- üvegek, portálüvegek, üveg mellvédek;

i) akváriumok, terráriumok;

j) fényvisszaverô, plexi és akril, színezett, maratott, homokfúvott üvegek;

k) üvegkerámia fôzôlapok, optikai és öblösüvegek;

l) napkollektorok, világítótestek, fényforrások;

m) egyéb speciális üvegfelületek (pl. zuhanykabinok, kandallóüveg stb.).

Nem téríti meg a biztosító az üvegfelületek karcolódá- sának, az üvegezést rögzítô- és tartószerkezetek, ke- retek, illetve azok elektromos berendezéseinek kárait, továbbá a karbantartási hiányosságokra, technológia, kivitelezési hibákra visszavezethetô káreseményekbôl, vagy az elhasználódásból adódó események kárait.

5.20. Rejtett hibák

5.20.1. Biztosítási esemény: jelen biztosítás tartama alatt bekövetkezett, a biztosított épület tulajdonosa által tör- tént birtokba vételt követô egy (1) éven belül felmerült és bejelentett, az eladó szavatossági felelôsségébe tartozó és a biztosított épület rendeltetésszerû hasz- nálatát akadályozó, épületszerkezeti, vagy épületgé- pészeti hiba, amelyet a biztosított, az adásvétel idô- pontjában az ingatlan megtekintése ellenére sem is- mert, ismernie nem kellett és az az adásvételi szerzô- désben sem került rögzítésre.

5.20.2. A biztosított köteles az adott hibával kapcsolatos sza- vatossági igényét a hiba felfedezését követô lehetô legrövidebb idôn belül az eladóval közölni. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag akkor áll be, mi- után a biztosított ezen kötelezettségének igazoltan eleget tett, de az eladó szavatossági kötelezettségét a megfelelô határidôre nem teljesítette.

5.20.3. Megtéríti a biztosító a hiba elhárításának, kijavításá- nak, kicserélésének költségét a technológiailag indo- kolt mértékig, de maximum az épületbiztosítási összeg egy százalékáig.

5.20.4. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a szerzôdôvel / biztosítottal közös háztartásban élô, vagy közeli hozzátartozótól vásárolt ingatlan kárait;

b) az esztétikai jellegû károkat;

c) az épület tervezésébôl eredô károkat;

d) a rejtett hibák által okozott következményi károkat.

6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

6.1. Szolgáltatásra jogosultak köre

A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult. Amennyiben a biztosított vagyontárgy hitellel terhelt, a szerzôdô külön nyilatkozata alapján a zálogjogosult is lehet kedvezményezett, a nyilatkozatban megjelölt összeg erejéig.

Ingóságbiztosítás különös feltételei

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

1. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYEK

1.1. Ingóságbiztosítás biztosítottja a biztosítási szerzôdés- ben név szerint feltüntetett természetes személy fogyasztó vagy vállalkozás [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés

4. xxxxxx], aki az itt felsorolt valamely minôségében a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt:

a) tulajdonos, tulajdonostárs tulajdoni hányada ará- nyában;

b) haszonélvezô;

c) bérlô, társbérlô.

1.2. Biztosított továbbá az alapbiztosított azon közeli hoz- zátartozója és hozzátartozója (Ptk. 8:1. § [1] bekez- dés 1. és 2. pontja), aki a biztosítási esemény bekö- vetkezésének idôpontjában a jelen szerzôdésben biz- tosított kockázatviselési címre állandó lakosként beje- lentett és ott állandó jelleggel életvitelszerûen élô személy.

2. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

2.1. Az ingóságbiztosítás területi hatálya a biztosítási szer- zôdésben feltüntetett kockázatviselési cím, cím hiá- nyában a helyrajzi szám szerint feltüntetett telek.

2.2. Amennyiben a biztosított lakása lakhatatlanná vált, a kockázatviselés helye az a hely, ahová a biztosított ideiglenesen távozik. A szolgáltatási összeg megálla- pításakor a biztosító figyelembe veszi az adott kárhely- színen a káresemény idôpontjában meglévô – jelen feltételek szerinti és a Függelékben részletezett – biz- tonságvédelmi feltételeknek való megfelelést is.

2.3. Rablás biztosítási esemény kapcsán, a biztosított által magával vitt általános ingóságai tekintetében a koc- kázatviselés helye Magyarország teljes területe.

3. A BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE (INGÓSÁG VAGYONCSOPORT)

3.1. A biztosító kockázatviselése az ingóság vagyoncso- porton belül az alábbiakban felsorolt, biztosítható va- gyontárgyakra (vagyon kategóriákra) terjed ki:

a) Háztartási ingóságok.

b) Értéktárgyak.

c) Vállalkozói tevékenység vagyontárgyai.

3.1.1. Háztartási ingóságok: Háztartási ingóságok a biztosí- tott tulajdonát képezô, a háztartásban általánosan elô- forduló, a biztosított személyes használatára, fogyasz- tásra szolgáló, a háztartás mindennapos mûködésé- hez szükséges, épületbe be nem épített, mozgatható vagyontárgyak.

a) háztartási ingóságnak minôsülnek továbbá a kerti bútorok, a hobbieszközök és barkácsfelszerelések, a biztosított, vagy a biztosítottal közös kockázatvi- selési címen élô közeli hozzátartozók tulajdonát ké- pezô gépjármûvek napi üzemeltetéséhez használt alkatrészei, tartozékai a fôdarabok kivételével, va- lamint a kockázatviselés helyén saját szükségletre termesztett lábon álló, vagy már betakarított növé- nyek, dísznövények, továbbá tenyésztett házi és haszonállatok a háztartási ingóságok biztosítási összegének maximum 5%-áig;

b) a biztosított által bérelt, lízingelt, kölcsönvett va- gyontárgyak a háztartási ingóságok biztosítási összegének maximum 5%-áig biztosítottak.

3.1.2. Értéktárgyak: A biztosított tulajdonát képezô azon in- góságok, amelyek nem sorolhatók a háztartási ingósá- gok közé, de értékük, életkoruk, mûvészeti, vagy ritka- ság jellegük miatt biztosítani kívánják azokat. Érték- tárgynak minôsülnek pl. az alábbiak:

a) nemesfémek, drágakövek, igazgyöngyök, vagy ezek felhasználásával készült tárgyak;

b) képzô-, ipar-, és népmûvészeti alkotások, gyûjte- mények;

c) valódi szôrmék, kézi csomózású, kézi szövésû szônyegek;

d) antik tárgyak és különösen nagy értéket képviselô régiségek, mûvészeti alkotások.

A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyûjteményhez tartozó egyes darabok károsodása esetén arra az anyagi hát- rányra, amely a felsoroltak megcsonkulása miatt kö- vetkezett be.

A kártérítési összeg meghatározásakor az elôszere- teti érték nem kerül beszámításra.

Nem téríti meg a biztosító az értéktárgyakban keletke- zett károkat, ha azokat a káresemény idôpontjában nem állandóan lakott helyiségben, vagy szabadban tartották.

3.1.3. Vállalkozás vagyontárgyai: A kockázatviselés helyén tárolt, illetve használt, a vállalkozás könyveiben is fel- tüntetett, saját tulajdonú tárgyi eszközök, készletek.

3.2. Nem biztosítható vagyontárgyak

Jelen ingóságbiztosítás alapján a biztosító biztosítási védelme nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra, il- letve az azokban keletkezett károkra:

a) idegen tulajdonú vagyontárgyak;

b) készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, értékpapír, pénzhelyettesítô eszközök, értékcikkek;

c) okirat, kézirat, terv, dokumentáció, adathordozó- kon tárolt adat, saját fejlesztésû szoftverek, szelle- mi termékek, immateriális javak dokumentációja;

d) vízi, légi, szárazföldi és egyéb motoros jármûvek fôdarabjai, lakókocsi, utánfutó;

e) bérlô, társbérlô, fizetôvendég vagyontárgyai;

f) a nem háztartási mennyiségben tárolt „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagok;

g) nem lezárt helyiségben tárolt ingóságok, szabad- ban tárolt ingóságok, a lábon álló növények, illet- ve a kockázatviselés helyén, de a szabadban tar- tott állatok kivételével;

h) nem állandóan lakott épületben, melléképületben, illetve nem lakás célú helyiségben (pl. padlás, pin- ce) tárolt értéktárgyak;

i) szárazföldi, vízi, légi jármûvek, lakókocsi, utánfutó és ezek fô darabjai.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

4.1. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg, megállapításának alapja az ingóságok – szerzôdés- kötés évében aktuális – újrabeszerzési értéke, érték- tárgyak esetében a valóságos érték.

4.3. Amennyiben az ingóságbiztosítás biztosítási összege a háztartási ingóságok vonatkozásában a megadott kockázatviselési címen lévô épület lakóépület részé- nek – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alap- területe alapján, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése esetén a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságot, feltéve, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik.

4.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlattétel során megadott, illetve a biztosítási kötvényen megjelölt hasznos alap- terület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alap- területe (alulbiztosítottság), úgy a biztosító, a biztosí- tott és a ténylegesen hasznos alapterület arányában korlátozott térítést nyújt.

4.4.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- ges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m.

4.4.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett

és három oldalról zárt külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes lakrészek belsô lép- csôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek alapterülete.

4.5. A szerzôdô a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételével. Ilyen esetben a biztosító a kárese- mény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alulbiz- tosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a valós in- góság érték arányában nyújtja.

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen ingóságbiztosítás alapján a biztosító kizárólag az itt felsorolt biztosítási események által közvetlenül okozott ká- rokra nyújt térítést.

5.1. Tûz

5.1.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából tûznek (szabályozatlan égésnek) minôsül, az a nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezô, vagy a rendel- tetésszerû tûzteret elhagyó, terjedôképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.1.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) öngyulladásból, gyulladási hômérséklet alatti erje- désbôl, befülledésbôl, kémiai, vagy biológia égés- bôl eredô károk;

b) a rendeltetésüknél fogva tûznek, lángnak, hôha- tásnak kitett vagyontárgyakban keletkezô károk;

c) elektromos készülékekben, vezetékekben kelet- kezô károk, ha a tûz más tárgyakra nem terjed to- vább;

d) felületi pörkölôdés, hô hatására történô szín, vagy alakváltozás;

e) füst, vagy koromszennyezôdés, amennyiben azok nem tényleges tûzkár következményei;

g) az „A” , „B” vagy „C” tûzveszélyességi osztályba tartozó tûz- vagy robbanásveszélyes anyagok hô- forrás közelébe való helyezésébôl eredô károk.

5.2. Robbanás

5.2.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) a sérült tartály/készülék javításának cseréjének költségét, ha a robbanás mûszaki hiba, vagy a karbantartás hiányosságai miatt következett be;

b) tervszerû robbantások (pl. épületek robbantásos bontása) miatt bekövetkezô károk;

c) hangrobbanásból eredô károk;

d) a háztartási (konyhai) gépek, berendezések xxx- xxxxxx által okozott károk;

e) hasadó, vagy sugárzó anyagok robbanása által okozott károk;

f) környezeténél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk;

g) füst, vagy koromszennyezôdés, amennyiben az ténylegesen nem a robbanás következménye;

h) az „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tarto- zó tûz- vagy robbanásveszélyes anyagok szoká- sos háztartási mennyiséget meghaladó mennyi- ségben történô tárolásából, vagy felhasználásá- ból eredô károk;

i) e célra elôállított, robbanóanyagok által okozott károk.

5.3. Villámcsapás

5.4. Villámcsapás másodlagos hatása

5.4.2. A biztosítási esemény bekövetkezését a biztosító füg- getlen villámlokalizációs szakszolgálat által igazolt ada- tok alapján ellenôrzi, a károsodott vagyontárgyat pedig

5.5. Vihar

5.5.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a kockázatviselés helyén az 54 km/h-t elérô, vagy azt meghaladó sebességû szél toló, nyomó, vagy szívó- ereje által:

a) a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül oko- zott kár;

b) az elsodort tárgyak ütközése, elmozdulása, defor- málódása miatt keletkezô kár;

c) a vihar által megrongált végleges tetôszerkeze- ten, vagy nyílászárókon keresztül az épületbe ju- tó csapadék áztató hatása miatt, a biztosított va- gyontárgyakban keletkezô kár.

A biztosítási eseményt a biztosító független meteoro- lógiai szakszolgálat által mért és hitelesített adatok fi- gyelembevételével bírálja el.

5.5.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett ká- rokat;

b) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hoz- ható károkat;

c) a tetôzet rongálódása, megbontása nélkül kelet- kezett átnedvesedési, beázási károkat;

d) a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt kelet- kezett károkat.

5.6. Felhôszakadás

5.6.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) az elöntés nélküli, átnedvesedésbôl, felázásból eredô károkat;

b) felhôszakadás miatt kialakult belvíz, talajvíz okoz- ta károkat;

c) az épületek karbantartási, kivitelezési hibáira, hiá- nyosságaira visszavezethetô károkat;

d) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hoz- ható következményi károkat;

e) a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minôsülô épültrészek elöntése esetén, a padozat- tól számított 20 cm-nél alacsonyabb szinten elhe- lyezett ingóságokban keletkezô károkat;

f) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkat;

g) a gombásodás, penészesedés, salétromosodás formájában jelentkezô károkat.

5.7. Jégverés

5.7.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül:

a) a jégverés, vagy xxxxxx által megrongált tetôfedé- sen, tetôszerkezeten keresztül az épületbe beöm- lô csapadék által okozott kár;

b) az épületek nyílászáróiban, redônyeiben jégverés, vagy xxxxxx által okozott kár.

A biztosítási eseményt a biztosító független meteoro- lógiai szakszolgálat által mért és hitelesített adatok fi- gyelembevételével bírálja el.

5.7.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a tetôfedés, tetôszerkezet karbantartásának el- mulasztásával kapcsolatos károkat;

b) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hoz- ható következményi károkat;

c) a lábon álló növényi kultúrákban keletkezô károkat;

d) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezô káro- kat.

5.8. Hónyomás

5.8.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül:

a) a hó, jég statikus nyomása által megrongált tetô- fedésen, tetôszerkezeten keresztül az épületbe beömlô csapadék által okozott kár;

b) az építésügyi elôírásoknak megfelelô kialakított- ságú hófogók ellenére lezúduló hótömeg által, a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

5.8.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a tetôfedés, tetôszerkezet tervezési kivitelezési hiányosságaira visszavezethetô károkat;

b) a tetôszerkezet karbantartásának elmulasztásával kapcsolatos károkat;

c) a lábon álló növényi kultúrákban keletkezô károkat;

d) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkat.

5.9. Árvíz

5.9.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) árvízmegelôzési, árvízvédelmi munka során felme- rült költségeket és károkat;

b) a gátak védett oldalán jelentkezô fakadóvíz, buz- gár okozta károkat;

c) a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkezô talaj- mozgás okozta károkat;

d) nem mentett árterületen, nyílt ártéren, vagy hul- lámtéren bekövetkezett károkat;

e) belvíz okozta károkat.

5.9.3. A biztosító eltekint a 30 napos várakozási idô alkalma- zásától, amennyiben a biztosított legfeljebb 30 napon belül megszûnt, és legalább 180 napig folyamatosan élô elôzményszerzôdéssel rendelkezett.

5.10. Földrengés

5.11. Földcsuszamlás

5.11.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a töltések ülepedése, vagy talajsüllyedés miatt ke- letkezett károkat;

b) a védelmül szolgáló támfal tervezési, vagy kivite- lezési hibái, karbantartási hiányosságai miatt be- következô károkat;

c) megfelelô kialakítottságú támfalak hiányára visszavezethetô károkat;

e) a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban keletkezett károkat.

5.12. Kô- és földomlás

5.12.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a természetes környezetbôl természeti okokból lehul- ló szikla, kôzetdarabok, illetve földtömeg váratlan lehul- lása által, a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

5.12.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a töltések ülepedése, vagy talajsüllyedés miatt ke- letkezett károkat;

b) megfelelô kialakítottságú támfalak hiányára visszavezethetô károkat;

d) a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban keletkezett károkat.

5.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

5.13.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a bányák földalatti részeinek beomlásából kelet- kezô károkat;

b) a tudatos emberi tevékenység következményeként (pl. ásványi anyagok feltárása, alagút fúrás, mun- kaárok építés, alapásás, bányászati tevékenység, talajvízszint süllyesztés stb.) keletkezô károkat;

c) a csapadékvíz, a természetes vizek, a vezetékes víz, vagy szennyvizek kiömlésével keletkezô ki- üregelôdésbôl keletkezô károkat;

d) a padozat alatti töltések ülepedése, vagy talaj- süllyedés miatt keletkezett károkat.

5.14. Idegen jármû ütközése

5.14.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a biztosítási szerzôdésen kívüli, harmadik fél által vezetett, vagy harmadik fél tulajdonában, üzemelteté- sében lévô idegen jármû, annak alkatrésze, vagy rako- mánya, a kockázatviselés helyén a biztosított épület- be, építménybe való közvetlen ütközéssel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.14.2. Nem minôsül idegen jármûnek – tulajdonviszonytól függetlenül – az a jármû, amely a szerzôdô, a biztosí- tott, vagy velük közös háztartásban élô közeli hozzá- tartozó tudomásával, vagy hozzájárulásával közelíti meg a biztosított épületet, építményt.

5.15. Idegen tárgy rádôlése

5.15.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a jelen szerzôdésben nem biztosított, a szerzôdô, vagy biztosított érdekkörén kívül álló idegen tárgy a biztosított épületre, építményre kívülrôl (a kockázatvi- selés helyén kívüli helyrôl) rádôl és ezzel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.15.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg, a szerzôdô, vagy a biztosított közrehatásával keletkezett károkat.

5.16. Betöréses lopás

5.16.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül, ha a tettes a betörést úgy követi el, hogy a biztosított épület – jelen szabály-

zat Függelék részében részletezett valamely védelmi szintet kielégítô – lezárt helyiségébe:

a) erôszakkal behatol;

b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen esz- köz használatával jutott be és a behatolás nyomai kimutathatóak;

c) a helyiség – betörés, rablás, vagy kifosztás útján megszerzett – saját kulcsának felhasználásával, jogtalanul hatol be, a kulcs megszerzésétôl szá- mított 24 órán belül és ezáltal a biztosított vagyon- tárgyak eltulajdonításával kárt okozott.

5.16.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg ille- tékes rendôrhatóságnál – a káresemény észlelését követô, legkésôbb 24 órán belül – tett feljelentés.

5.16.3. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a kárt, ha a betörést:

a) olyan eszközzel, módszerrel követték el, amely a zárbetétben, zárszerkezetben erôszakos behato- lásra utaló nyomot nem hagy;

b) a lezárt helyiség elveszett kulcsának segítségével követik el;

c) a biztosított, vagy annak megbízottja követi el.

5.17. Rablás

5.17.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül, ha a tettes jogtalan eltulajdonítás céljából a biztosított vagyontárgyat úgy szerzi meg, hogy valamely, a biztosításban nevesített személy ellen erôszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy ôt öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba he- lyezi. Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog meg- tartása végett erôszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

5.17.2. A kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország te- rületén bekövetkezett biztosítási események vonatko- zásában a kártérítés felsô határa értéktárgyak eseté- ben az értéktárgyak biztosítási összege, általános in- góságok vonatkozásában pedig a háztartási ingósá- gok biztosítási összegének kettô százaléka lehet.

5.17.3. A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg ille- tékes rendôrhatóságnál – a káresemény észlelését követô, legkésôbb 24 órán belül – tett feljelentés.

5.18. Rongálás

5.18.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító az aktuális ingóságbiztosítási összeg maximum egy százalékáig azokat a károkat, amelyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betö- réses lopás, vagy annak kísérlete során, a biztosított vagyontárgyakban okoznak.

5.18.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg ille- tékes rendôrhatóságnál – a káresemény észlelését kö- vetô, legkésôbb 24 órán belül – tett feljelentés.

5.18.3. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a betörési szándék nélkül, ki- zárólag garázdaságból (vandalizmusból) eredô ron- gálási károkat.

5.19. Vezetékes vízkár

5.19.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a víz, szennyvíz, csapadékvíz, fûtési víz és gôzve- zetékek, légkondicionáló berendezések, tûzvédelmi berendezések, vagy egyéb folyadékot szállító vezeté- kek, illetve ezek tartozékainak, szerelvényeinek, vagy a vezetékekre kapcsolt háztartási gépeknek, a törése, repedése, kilyukadása, dugulása, tömítési hibái, csat- lakozásának elmozdulása miatt kiömlô folyadék, vagy a nyitva felejtett vízcsap miatt kiáramló víz, gôz, folya- dék áztató hatása a kockázatviselés helyén a biztosí- tott vagyontárgyakban kárt okoz.

5.19.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a sérült tartozékok, szerelvények és a vezetékek- re kapcsolt, kárt okozó háztartási gépek javításá- nak, vagy pótlásának költségeit;

b) a kiömlô folyadék, vagy gáz értékét;

c) a korhadás, gombásodás, penészesedés, salétro- mosodás formájában jelentkezô károkat;

d) külsô ereszcsatornák természetes elhasználódá- sából, dugulásából eredô károkat;

e) talajvíz, árvíz, vagy más idôjárási hatásokból ke- letkezô, víz által okozott károkat.

5.20. Zárcsere

5.20.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül a biztosított épület bejárati ajtózárjának cseréje, amennyiben a zárcsere az ajtókulcs elvesztése, vagy ellopása miatt válik szükségessé.

5.20.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító a bizto- sítási szerzôdés hatálya alatt, biztosítási évente egy alkalommal, a valóságos kár mértékéig, de maximum az ingóságbiztosítási összeg fél százalékáig (0,5%) nyújt kártérítést, ha a felszerelt új zár a MABISZ által minôsített biztonsági zárnak minôsül.

5.20.3. A biztosító szolgáltatásának további feltétele a kisze- relt (lecserélt) zár, biztosító részére történô leadása.

5.21. Személyi okmányok elvesztése

5.21.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül az alábbi – a biztosí- tott nevére kiállított – okmányok valamelyikének eltu- lajdonítása, a biztosított által történô elvesztése, vagy egyéb, a biztosított szándékától független megsem- misülése:

a) személyazonosító igazolvány;

b) lakcímkártya;

c) útlevél;

d) vezetôi engedély;

e) gépjármû forgalmi engedély;

f) adóigazolvány;

g) TAJ-kártya;

h) diákigazolvány.

5.21.2. A biztosító szolgáltatásának felsô határa a dokumen- tum számlával igazolt pótlási, újrabeszerzési költsége, biztosítási évente egy alkalommal, a valóságos kár mértékéig, de maximum az ingóságbiztosítási összeg egy százalékáig.

5.21.3. A biztosító nem téríti a fenti okmányok pótlásakor, újrabeszerzésekor sürgôsségi jogcímen felmerült, so- ron kívüli kiállításáért felszámított többletköltségeket, igazgatási szolgáltatási pótdíjakat.

5.21.4. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi okmányok biztosított által történô elvesztése, eltulajdonítása, vagy egyéb a biztosított szándékától független megsemmisülése mi- att keletkezett károkat:

a) vállalkozói igazolvány;

b) születési anyakönyvi kivonat;

c) házassági anyakönyvi kivonat;

d) halotti anyakönyvi kivonat;

e) zöldkártya;

f) kékkártya;

g) törzskönyv;

h) nemzetközi vezetôi engedély.

5.22. Bankkártya elvesztése

5.22.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül, a Magyarország te- rületén szakhatósági engedéllyel mûködô pénzinté- zetnél vezetett forint-, vagy devizaszámlához tartozó bankkártya/hitelkártya elvesztése, eltulajdonítása, vagy egyéb, a biztosított szándékától független meg- semmisülése miatt felmerült, kártyaletiltási és/vagy újrabeszerzési költség.

A biztosító szolgáltatásának felsô határa a kártyaletil- tás és/vagy újraigénylés bank által igazolt költsége, biztosítási évente egy alkalommal. A biztosító térí- tésének felsô határa az ingóságbiztosítási összeg maximum egy százaléka.

5.22.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) Az elveszett, eltulajdonított bankkártya jogtalan felhasználásával okozott kárt;

b) egyéb felmerülô költségeket.

5.23. Áramkimaradás

5.23.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül a véletlenszerûen bekövetkezett, tartós – legalább 10 órát meghaladó – folyamatos, a területileg illetékes áramszolgáltató ál- tal elôre be nem jelentett áramkimaradás, amely a kockázatviselés helyén tárolt, fagyasztott élelmiszerek megromlását okozza.

5.23.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) a 10 óránál rövidebb tartamú áramkimaradás által okozott károkat;

b) a 10 óránál hosszabb, nem folyamatos jellegû áramkimaradás által okozott károkat;

c) a területileg illetékes áramszolgáltató által elôre meghirdetett áramkimaradás okozta károkat;

d) a feszültségingadozás miatt keletkezett károkat.

6. A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG KORLÁTOZÁSA

6.1. Betöréses lopás biztosítási esemény által okozott kár esetén a biztosító térítésének felsô határa a kárese- mény idôpontjában megvalósult és rendeltetésszerûen üzembe is helyezett – jelen szabályzat Függelék feje- zetében részletezett – védelmi elôírásoknak megfelelô- en kialakított védelmi szintekhez tartozó – a jelen felté- telek 1. számú mellékletében meghatározott – limit- összeg, de maximum az ingóságbiztosítás biztosítási összege.

Kiegészítô általános felelôsségbiztosítás különös feltételei

Jelen kiegészítô felelôsségbiztosításra megfizetett külön díj ellenében a biztosító vállalja, hogy a szerzôdésben megálla- pított mértékben és az itt meghatározott feltételek szerint mentesíti a biztosítottat olyan kár megtérítése, illetve sérelem- díj megfizetése alól, amelyért – jelen feltételekben meghatá- rozott minôségében – jogszabály szerint helyt állni tartozik.

Jelen biztosítás a KöBE OTTHON BIZTOSÍTÁS alapbizto- sításának kiegészítô biztosítása, kizárólag csak az alapbiz- tosítás Általános feltételeivel együtt érvényes.

1. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY

1.1. Xxxxxxxxxx felelôsségbiztosítás biztosítottja az alapva- gyon biztosítás alapbiztosítottja.

2. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI ÉS IDÔBELI HATÁLYA

2.1. A biztosítás területi hatálya Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.

2.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésôbb a ki- egészítô biztosítás megszûnésétôl számított egy éven belül bejelentett károkra terjed ki.

3. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

3.1. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- ra, az ajánlattétel során megadott és a biztosítási köt- vényen feltüntetett összeg, amelyet a biztosító egy káresemény kapcsán, illetve biztosítási évente – biz- tosítási szolgáltatás címén – legfeljebb megfizet.

3.2. Felelôsségbiztosítási kár esetén a biztosító a károko- zó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat akkor is megtéríti, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

4. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

4.1. Jelen felelôsségbiztosítás alapján biztosítási esemény- nek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a személy- sérüléses és szerzôdésen kívül okozott dologi káro- kat, amelyekért a biztosított az alábbiakban felsorolt valamely minôségében a magyar jog szabályai sze-

rint kártérítési kötelezettséggel tartozik és a károko- zás számára felróható volt:

a) az alapbiztosításban megjelölt kockázatviselési cí- men lévô épület, lakás tulajdonosa, bérlôje, hasz- nálója, vagy ezek építtetôje, felújíttatója;

b) háztartási céllal rendeltetésszerûen fûtôolajat tá- roló, gázpalackot, gáztartályt használó személy;

c) elektromos és/vagy motoros meghajtású háztartá- si berendezések, gépek üzembentartója;

d) cselekvôképtelen, korlátozottan cselekvôképes kiskorú, továbbá vétôképességgel nem rendelke- zô, vagy vétôképes kiskorú személy gondozója;

e) közúti balesetet elôidézô gyalogos;

f) kerékpár, illetve jármûnek nem minôsülô közleke- dési és szállítóeszköz, valamint rokkant jármû használója;

g) nem motoros vízijármû (kivéve vitorlás hajó) hasz- nálója;

h) nem motoros meghajtású légijármûvek (kivéve vi- torlázó repülô, ballon, léghajó), továbbá motoros siklóernyô, sárkányrepülô használója;

i) háziállattartó (pl. ebtartó), állattartó (pl. egzotikus állattartó, veszélyes állattartó), állattulajdonos;

j) szervezett kereteken kívül, hobbi, sporttevékeny- séget végzô személy;

k) önvédelmi eszközt, vagy lôfegyvert tartó, haszná- ló személy;

l) háztartási alkalmazott munkáltatója;

m) magánember;

n) közeli hozzátartozó sírhelyéért felelôs személy (síremlék-fenntartó).

4.2. Jelen felelôsségbiztosítás szempontjából egy kárese- ménynek tekintendô, ha a biztosítottal szemben több olyan kárigényt is érvényesítenek, amelyek azonos ok- ra vezethetôek vissza (sorozatkár), függetlenül a ká- rok bekövetkezésének és a kárigények érvényesíté- sének idôbeni eloszlásától.

4.3. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyeket:

a) a biztosított jogellenesen, szándékos vagy súlyo- san gondatlan magatartással okozott;

b) a biztosított saját magának, közeli hozzátartozói- nak okozott, vagy a biztosítottak egymásnak okoz- tak;

c) a biztosított vállalkozói tevékenysége során, vállal- kozói minôségében, vagy azzal összefüggésben okozott;

d) a biztosított tulajdonában lévô bármely gazdálko- dónak, szervezetnek okozott kárra, a tulajdoni há- nyad százalékos arányában;

e) a biztosított jogszabályban meghatározott felelôs- ségénél szigorúbb – szerzôdésben vagy egyolda- lú nyilatkozatban vállalt – helytállási kötelezettsé- gén alapulnak;

f) elmaradt vagyoni elônnyel kapcsolatos követelé- sek;

g) a biztosított motoros jármû üzembentartójaként, vagy használójaként okozott;

h) a biztosított vízi, vagy légi jármû, illetve gépi meg- hajtású sporteszköz használatával okozott;

i) a biztosított a kötelezô gépjármû felelôsségbiztosí- tás hatálya alatt álló jármû használatával okozott;

j) fûnyíróval, kaszával gépjármû szélvédôjében okoztak;

k) szervezett kereteken belül végzett sporttevékeny- ség során okoztak;

l) a vállalkozói minôségben tartott, tenyésztett ku- tyák okoztak;

m) a biztosított a környezet szennyezésével okozott;

n) a biztosított állati erô munkavégzésre való hasz- nálata közben, vagy azzal összefüggésben oko- zott;

o) a biztosított állatai növényi kultúrákban, gépjár- mûben közvetlenül vagy közvetetten okoztak;

p) az olyan állatok által okozott károkat, amelyek tar- tását jogszabály, vagy helyi önkormányzati rende- let tiltja;

q) a biztosított, vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozó, közeli hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés] által bérelt, kölcsönvett, felelôs ôrzésre átvett, vagy lízingelt vagyontárgyakban keletkez- tek.

5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

KÁRBEJELENTÉS

5.1. A biztosított a káreseményt, illetve kárigényét a bekö- vetkezéstôl, illetve a tudomásra jutástól számított legkésôbb harminc napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.

5.2. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez szükséges információkat a biztosító rendelkezésére bocsátani, köteles továbbá közremûködni az okozott kár össze- gének megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

5.3. Kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

5.4. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosí- tó a biztosítottat terhelô alábbi károkat és költségeket téríti, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig:

a) a károkozó körülmény által a károsult vagyonában okozott értékcsökkenést, továbbá a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;

b) a biztosítottat terhelô olyan sérelemdíj iránti köve- telést, amely jelen feltételekben meghatározott biz- tosítási eseménynek minôsülô kártérítési felelôs- ségi kötelezettség alapján keletkezett;

c) a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve a megalapozatlan

kárigények elhárítására irányuló jogi eljárás költ- ségeit, amennyiben ezek a költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy elôzetes jóváhagyásá- val merültek fel;

d) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszá- mított késedelmi kamatokat;

e) a biztosítottat terhelô társadalombiztosítási meg- térítési igényeket;

f) a kárenyhítésre fordított költségeket.

5.5. A biztosító szolgáltatására a károsult jogosult, a káro- sult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetle- nül nem érvényesítheti.

A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a bizto- sító az ô kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette.

5.6. Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán a károsult a társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatásokat meghaladó mértékben járadékjogosulttá válik, a biz- tosító által teljesítendô kifizetések összegébe a társa- dalombiztosítástól kapott járadék tôkeértéke is bele- számítandó.

5.7. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, felelôs- ségük a károsulttal szemben egyetemleges. Ilyen eset- ben a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosított- nak felróható magatartásának mértékéig terjed. Amennyiben a károkozók magatartásának felróható- sági arányát nem lehet megállapítani, a biztosító a kár- okozók közrehatásának arányában teljesít. Amennyi- ben a közrehatás mértéke sem állapítható meg, a biz- tosító a károkozók egymás közötti egyenlô arányában teljesít.

5.8. A közös tulajdonosi minôségben okozott – a biztosí- tott tulajdonost terhelô – felelôsségi károkat a biztosí- tó a biztosított tulajdoni hányadának arányában, a saját tulajdoni hányadára esô rész levonásával téríti meg.

5.9. Súlyosan gondatlan károkozásnak minôsül az Általá- nos feltételek 13.1.1. pontjában részletezetteken felül, például:

a) bizonyítást nyer, hogy a biztosítási esemény a biz- tosított által szándékosan elkövetett bûncselek- mény során, azzal összefüggésben következett be;

b) ha a káreseményt a biztosított súlyos gondatlan- sága okozta;

c) ha a kár a biztosítottra irányadó jogszabályi, ható- sági, vagy szerzôdési elôírások súlyos és/vagy fo- lyamatos megsértése miatt következik be;

d) ha a kárt a biztosított engedély nélkül, vagy egyéb- ként meglévô jogosultságának túllépésével vég- zett tevékenysége során okozta;

e) ha a biztosított a jogszabályban, egyéb kötelezô rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatta tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

f) ha a biztosított a kárt a biztosítási eseményhez vezetô tevékenység szabályainak megsértésével okozta.

5.10. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudo- másul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha biztosító a perben részt vett, a biztosí- tott képviseletérôl gondoskodott, vagy ezekrôl írásban lemondott.

5.11. Amennyiben a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegsze-

rû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a káro- sultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltsé- gei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító visel- te, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

5.12. A biztosító szolgáltatása a káresemény elbírálásához szükséges összes okirat beérkezését követô tizenöt napon belül esedékes.

Kisvállalkozói vagyonbiztosítás különös feltételei

Jelen feltételek alapján a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy a szerzôdô által megfizetett biztosítási díj ellenében, a biztosítá- si kötvényen megadott kockázatviselési címen, az alapbiztosí- tás biztosítottja, mint vállalkozás [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 4. pontja] által folytatott gazdálkodási tevékenység biztosított va- gyontárgyainak biztosítási események által okozott károsodá- sa esetén, a károsodott vagyontárgy káridôponti valóságos ér- tékéig, de maximum a biztosítási kötvényen meghatározott biztosítási összeg erejéig, biztosítási szolgáltatást nyújt.

A biztosítható vagyontárgyak körét jelen feltételek, a biztosí- tási események meghatározását pedig a biztosítási szerzô- dés Ingóságbiztosításának Különös feltételei tartalmazzák, a biztosítási szerzôdés ezen szabályzatok alapján, a jelen kü- lönös feltételekben meghatározott kiegészítésekkel jön létre.

A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Pol- gári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései, valamint a ha- tályos magyar jogszabályok az irányadóak.

1. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYEK

1.1. A kisvállalkozói vagyonbiztosítás biztosítottja az alap- biztosítás azon biztosítottja, aki a biztosítási szerzô- désben feltüntetett kockázatviselési címen, egyben vállalkozói (keresô) tevékenységet is folytató vállalko- zás [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés] és aki a biztosított va- gyontárgyak megóvásában érdekelt (továbbiakban biztosított).

2. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

2.1. A vállalkozói vagyonbiztosítás területi hatálya az alap- biztosításban meghatározott kockázatviselési cím, cím hiányában a helyrajzi szám szerint feltüntetett te- lek, amely egyben székhelye és/vagy bejelentett te- lephelye a biztosított gazdálkodó szervezetnek.

3. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

3.1. Vállalkozói tevékenység saját tulajdonú vagyontárgyai

A kockázatviselés helyén használt, illetve tárolt, a biz- tosított gazdálkodó könyveiben is feltüntetett tárgyi eszközök, készletek és egyéb vagyontárgyak.

3.2. Nem biztosítható vagyontárgyak

Jelen vállalkozói vagyonbiztosítás biztosítási védelme nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra, illetve az azokban keletkezett károkra:

a) immateriális javak, illetve ezek tulajdonjogát, leírá- sát igazoló dokumentumok;

b) készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, értékpapír, pénzhelyettesítô eszközök, bélyegek, értékcikkek;

c) okirat,

Document Metadata

Table of Contents

Hatályos: 2020. szeptember 15-tôl

Document Metadata