KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

Dunaújváros 2011. augusztus 01

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

A Munka Törvénykönyvéről szóló, többször módosított 1992. évi XXII. tör- vény (MT), a Közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény (KJT), valamint a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező - többször módosított - 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet (Vhr.) alapján

− a Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxxxx, mint munkáltató részéről az igaz- gató, továbbiakban munkáltató, valamint

− a munkavállalók részéről a Magyar Zeneművészek és Táncmű- vészek Szakszervezete továbbiakban MZTSZ munkahelyi veze- tője a következő KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS-t kötik.

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Kollektív Szerződés (KSZ.) hatálya:

1.1. Tárgyi hatály

(MT. 30.§, KJT. 62.§)

A Kollektív Szerződés szabályozza:

a./ a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét, valamint

b./ a KSZ-t megkötők közötti kapcsolatrendszert.

1.2. Személyi hatály

(MT 36.§ (4) bek.)

A KSZ. hatálya kiterjed az azt megkötő felekre, illetve a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban állókra (KJT. 20.-24. §, 102.§, 119.§, 141.§, 142.§, 165.§) függetlenül attól, hogy a KSZ-t aláíró vagy egyéb más munkavállalói érdekképviseleti szervezetnek tagja-e, vagy sem (MT.

36. § (4) bek).

1.3. Időbeli hatály

A KSZ. kihirdetésével, azaz 2003. február hó 01. napjától kezdődően lép hatályba és határozatlan időre szól.

A munkáltató vagy a szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével a kol- lektív szerződés hatályát veszti (MT. 40. § (1) bekezdés, 13.§).

A munkáltató, illetve a szakszervezet jogutóddal történő megszűnése a kol- lektív szerződés hatályát nem érinti.

1.4. KSZ. Kihirdetése

A KSZ. kihirdetésének módja: faliújság – értekezlet.

A munkáltató köteles ellátni a KSZ. egy-egy példányával azt a munkavál- lalót, akinek a munkaköri kötelessége a KSZ. rendelkezéseinek alkalmazá- sa.

Ezek a munkakörök: KT tagjai

Szakszervezet tisztségviselőit

Biztosítani kell a KSZ. egy-egy példányát továbbá a munkáltatónak az üze- mi tanács tagjai valamint a szakszervezet munkahelyi tisztségviselői részé- re.

2. A KSZ megkötésének, módosításának szabályai

(MT. 37. §.)

2.1. A Kollektív Szerződés kötésére, módosítására, felmondására a Munkálta- tó Képviseletében az igazgató,

másrészről a szakszervezet képviseletében a MZTSZ képviselőjejogosult.

2.2. A szerződő felek jogosultak külön-külön és együttesen is Kollek- tív Szerződés tervezetet készíteni. A külön készült Kollektív Szerződés ter- vezetét köteles a másik fél rendelkezésére bocsátani úgy, hogy a másik fél részére legalább 30 nap álljon rendelkezésre az észrevételek elkészítésére.

2.3. A Kollektív Szerződés tervezetének elkészülte után a szerződő fe- lek érdekegyeztetési tárgyalást kötelesek tartani. A tárgyalásról jegyző- könyvet kell készíteni.

2.4. A KSZ.-t a jelen szerződő felek csak közös egyetértéssel módosít- hatják. Az írásban rögzített módosítás legkorábban a kihirdetés napján lép hatályba. Visszamenőlegesen csak a közalkalmazott javára szolgáló szabá- lyozás léphet hatályba.

A KSZ. kötési jogosultsággal rendelkező fél által tett, a KSZ. módosítására vonatkozó tárgyalási ajánlatot egyik fél sem utasíthatja vissza.

A módosító javaslatra, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli választ kell adni.

A KSZ.-ben foglalt egyes kérdéseket érintő jogszabályi változások a jog- szabály hatályba lépésének napjától módosítják a KSZ.-ben rögzítetteket. Ezeket a változásokat a következő év jan. 31-ig át kell vezetni a KSZ. ha- tályos szövegén.

A Kollektív Szerződés módosítására és kiegészítésére vonatkozó egyéb szabályokat a fentiekben szabályozott, a Kollektív Szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

3. A KSZ. felmondásának szabályai

(MT. 39.§.)

A KSZ.-t bármelyik szerződést kötő fél 3 hónapos határidővel felmondhat- ja.

A szerződő felek megegyeznek abban, hogy a felmondási szándékokról - annak bejelentése előtt - 15 nappal tájékoztatják egymást.

A felmondási jogot a KSZ. megkötésétől számított hat hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja.

A felmondási idő alatt a KSZ.-ben foglaltakat mindkét fél alkalmazni köte- les.

Ha a Kollektív Szerződést több szakszervezet vagy több munkáltató, illet- ve több munkáltatói érdek-képviseleti szervezet együttesen kötötte, a fel- mondás jogát bármelyik szerződéskötő fél gyakorolhatja.

II.

MUNKÁLTATÓ ÉS A SZAKSZERVEZET KAPCSOLATA

1. A munkáltató és a szakszervezet együttműködése

1.1. A munkáltató az MT. 21.§-ában foglaltaknak megfelelően együttmű- ködik a szakszervezettel, tevékenységét támogatja, a működést elősegíti annak érdekében, hogy érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységét el- láthassa.

1.2. A munkáltató és a szakszervezetek vállalják, hogy tájékoztatják egymást azokról a tervezett intézkedésekről, amelyek a másik fél tevékenységét érintik, illetve befolyásolják.

1.3. A munkáltató maradéktalanul eleget tesz az MT. 21. § (1) bekezdésében rögzített információbiztosítási kötelezettségének. A munkáltató a szakszer- vezet észrevételeire, javaslataira vonatkozó álláspontját - és ennek indokait

- az észrevételek, javaslatok kézhezvételét követően - 30 napon belül írás- ban közli a szakszervezettel.

1.4. A munkáltatónak intézkedése megtétele előtt, - ha az a munkavállalókat, illetve az adott telephely munkavállalóit a KJT. 38/A.§ (1) bekezdésében foglalt mértékben közvetlenül érinti - a munkáltatónál képviselettel rendel- kező szakszervezetet tájékoztatni kell az intézkedés megtétele előtt leg- alább 15 nappal.

1.5. A Szakszervezet munkahelyi szervezete - a vonatkozó döntés meghoza- talát követő 15 napon belül - tájékoztatja a munkáltatót az esetleges meg- szűnésről, átalakulásról. A jelen KSZ aláírását követő 15 napon belül a Szakszervezet a munkáltató felé írásban megnevezi az eljárásra jogosult képviselőit, a munkáltató pedig a szakszervezet rendelkezésére bocsátja az együttműködő vezetők hatásköri jegyzékét.

1.6. A munkavállalók egyéni érdekvédelmi ügyeiben a munkavállaló által írásban megbízott szakszervezet tisztségviselője egyeztet a munkavállaló irányításával megbízott, intézkedésre jogosult vezetővel. Egyeztetésük hiá- nya, illetve eredménytelensége esetén a munkáltató első számú vezetője egyeztet a megbízott szakszervezet tisztségviselőjével.

1.7. A szerződő felek vállalják, hogy a másik féltől származó információkat, adatokat, ismereteket stb. bizalmasan kezelik, és a másik fél kifejezett ké- rése esetén vállalják a titoktartást.

1.8. A munkajogi védelem, valamint a munkaidő kedvezmény biztosítása ér- dekében a szakszervezet vállalja, hogy a tisztségviselők névsorát, megbíza- tásukat a KSZ. megkötését követő 15 napon belül a munkáltató rendelke- zésére bocsátja. Vállalja továbbá, hogy az azzal kapcsolatos változásokat, annak bekövetkezését követő 15 napon belül írásban jelzi a munkáltató fe- lé.

2. A szakszervezet működési feltételeinek biztosítása

2.1. A munkáltató a következőkkel járul hozzá a szakszervezet műkö- dési feltételeihez:

a./ a szakszervezeti rendezvények megtartásához (a szakszervezet működéséhez) bérleti díj- és költségtérítés mentesen helyisé- get biztosít,

b./ lehetőséget nyújt a szakszervezeti tájékoztatók, közlemények, felhívások kifüggesztésére, biztosítja a helyben szokásos tájé- koztatási lehetőség igénybevételét, a szakszervezeti iratok té- rítésmentes sokszorosítását,

c./ a munkáltató térítésmentesen biztosítja a távbeszélő - érdekvé- delmi tevékenységgel kapcsolatos – használatát.

2.2. A szakszervezet a számára szükséges irodaszer, nyomtatvány és egyéb eszközök beszerzését, valamint a nem házon belüli, belső postázás lebo- nyolítását és annak költségeit a szakszervezet viseli saját költségvetése ter- hére.

3. A szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelme, munka- idő kedvezménye

3.1. A szakszervezet választott tisztségviselőit az MT. 28. §, valamint a KJT. 10. §-a alapján munkajogi védelem illeti meg. A munkajogi védelem- mel kapcsolatban a munkáltató vállalja, hogy a tisztségviselőkkel szemben, a tevékenységük miatt semmiféle hátrányos megkülönböztetést nem alkal- maz.

A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a tisztségviselői védelemmel kapcsolatos vitás kérdéseket kölcsönösen együttműködve kísérlik meg ren- dezni.

3.2. A szakszervezet választott tisztségviselőjének közalkalmazotti jogvi- szonyát felmentéssel megszüntetni csak a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértésével lehet.

3.3. A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselője számára - az MT. 25.§-a alapján - munkaidő kedvezményt biztosítani.

Ezen kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be.

A munkaidő kedvezményt a munkáltatónál működő alapszervezethez tarto- zó tagok létszáma alapján kell megállapítani, mértéke minden szakszerve- zeti tag után legfeljebb havi két óra. Megállapodás alapján a MZTSZ mun- kahelyi bizalmijának órakedvezménye heti egy óra.

A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt, de a mun- kából való távolmaradást 30 nappal megelőzően be kell jelenteni a mun- káltató részére.

A szakszervezet kérésére a munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a munkáltató kö- teles pénzben megváltani. A munkáltató a pénzbeli megváltás összegét az érintett tisztségviselők átlagos, előző naptári évi átlagkeresete alapján álla- pítja meg, és havonta utólag - bruttó összegben - fizeti ki a szakszervezet részére.

Ezt a pénzösszeget a szakszervezet csak érdekvédelmi tevékenységével összefüggő célra használhatja fel.

Intézményünkben a szakszervezeti tagok létszáma 2003. január 1-én 18 fő.

3.4. A Szakszervezet tagjai részére összesen - szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára - a munkáltató köteles előzetes egyez- tetés alapján minden tíz, a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani.

A szabadság igénybe vehető mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele előtt legalább 30 nappal tájékoztatni kell a mun- káltatót a továbbképzés céljából biztosított munkaidő kedvezmény felhasz- nálásának időpontjáról.

III. KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY

1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása (MT. 72.§ - 73.§, 77.§ 78.§, 79.§ (2), (3) bek., 80.§ - 85 §, KJT. 20. §. - 24. §,

Vhr. 2.§ - 5. §)

1.1. A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre.

Határozott időre történő kinevezéssel közalkalmazotti jogviszony - a KJT.

21. § (2) bekezdése alapján - csak

− helyettesítés céljából vagy

− meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására léte- síthető.

A határozott idejű munkaviszony időtartama az öt évet nem haladhatja meg (MT. 79. § (2) bek).

A Vhr. 3. §-a alapján kivétel ez alól:

− az a pedagógus, aki a gyermek gondozása céljából, illetőleg a gyer- mek otthoni ápolása érdekében fizetés nélküli szabadságon levő pe- dagógust helyettesít,

− akit olyan pedagógus munkakörbe neveznek ki, amelyre jogszabály kötelező órát állapít meg, feltéve, hogy az ily módon kinevezett közalkalmazott kötelező órája nem éri el a munkakörre megállapí- tott kötelező óra 50 % -át

− az a nevelő-oktató munkát segítő munkakörben kinevezett közal- kalmazott, akit a teljes munkaidő 50 %-ánál kevesebb munkaidőre neveznek ki.

1.2. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni.

A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott:

− besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot,

− illetményét,

− munkakörét és a

− munkavégzés helyét.

A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.

1.3. Nyilvános pályázat útján kell betölteni

a./ a magasabb vezetői beosztásnak minősülő munkaköröket

b./ a pedagógus munkaköröket,

A magasabb vezetői beosztásnak minősülő munkakörökre vonatkozó pá- lyázatot a Vhr. 5.§-a alapján kell kiírni.

Az egyéb munkakörökre vonatkozó pályázatok kiírására az MT. 80. §-a az irányadó.

A pályázók alkalmazásáról, kiválasztásáról a munkáltató dönt.

1.4. A munkaszerződésben a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthe- tő (MT. 81.§ (1) bek.)

A próbaidő időtartama:

− pedagógus munkakörben 30 nap,

− összes többi munkakörben 30 nap, a felek megegyezhetnek rövi- debb vagy hosszabb próbaidőben is, de legfeljebb 3 hónap lehet.

A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal meg- szüntetheti.

Abban az esetben, ha a gyakornoki idő kikötése és a gyakornoki vizsga le- tétele kötelező, próbaidőt kikötni nem lehet! (KJT. 22. § (2) bek.)

1.5. Az intézménynél a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja.

2. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése

(MT. 90.§, 93.§, (3), (4). bek., 94.§, 98.§ (2) (3) bek. KJT. 25.§ - 38.§.)

2.1. A közalkalmazotti jogviszony lemondással történő megszüntetése esetén

- a KJT. 28.§ (2) bek. alapján - a lemondási idő 2 hónap.

A munkáltató a lemondási időtartamon belül 1 hónapig mentesítheti a köz- alkalmazottat a munkavégzés alól (KJT. 28.§ (2) bek.)

2.2. A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okokról való tu- domásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekö- vetkezésétől számított 1 év, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőel- járás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni. (KJT.

29. § (2) bek.)

2.3. Felmentés esetén a felmentési idő 60 nap.

A felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött

- öt év után 1 hónappal

- tíz év után 2 hónappal

- tizenöt év után 3 hónappal

- húsz év után 4 hónappal

- huszonöt év után 5 hónappal

- harminc év után 6 hónappal meghosszabbodik.

A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő alatt – 50% idő- tartamig a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.

2.4. Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében szűnik meg, a végkielégítést a munkáltató a felmentési időben végzett munka utolsó napjáig köteles a közalkalmazott részére kifizetni.

3. A munkavégzés szabályai

(MT. 102. § - 107. §, 110. § - 116. §

KJT. 39. § - 44. §,

Vhr. 6. §)

3.1. A munkáltató kötelességei

A munkáltató kötelessége

− a munkavállalót a kinevezés, a közalkalmazotti jogviszonyra vonat- kozó szabályok szerint foglalkoztatni,

− az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani,

− a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a közalkalmazot- ti jogviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja,

− biztosítani a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését,

− a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokban, a kineve- zésben foglaltaknak megfelelő illetményt fizetni,

− elősegíteni a közalkalmazott munkakörével összefüggő képzésben, illetve továbbképzésben való részvételét.

3.2. A munkavállaló kötelességei

a./ A közalkalmazott munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogvi- szonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően a közérdek figyelembevételével látja el.

A munkavállaló köteles:

− az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni és munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt a munkáltató rendelkezésére állni,

− munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a mun- kájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint vé- gezni,

− munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, vala- mint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egész- ségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő,

− munkáját személyesen ellátni,

− a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban vagy a kinevezésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előké- szítő és befejező munkát - a törvényes munkaidőn belül - elvé- gezni; ha ez csak munkaidején túl végezhető el, a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint ellenérték illeti meg,

− a munkája során tudomására jutott információt megőrizni és nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, ismeretet, amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrá- nyos következményekkel járna.

b./ Nem köteles a munkáltató utasítását teljesíteni a közalkalmazott, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy a közalkalmazotti jogvi- szonyra vonatkozó szabályba ütközik.

Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, erre a közalkalmazott az utasítást adó figyelmét köteles felhívni.

Az utasítás teljesítése azonban nem tagadható meg.

c./ A közalkalmazott köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészsé- gét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

d./ Ha a közalkalmazott az utasítás jogszerű megtagadása következté- ben nem végez munkát, a kieső időre átlagkeresetre jogosult.

e./ A munkahelyen megjelenés önmagában nem minősül tényleges munkavégzésnek.

Köteles a munkavállaló munkaképes állapotban a munkára jelentkezni és a munkát végezni, a munkavégzéshez szükséges munkafelszerelést viselni. Az ezzel kapcsolatos mulasztás esetén a munkavállalót a munkavégzéstől ideiglenesen el kell tiltani, és a kieső időre munkabér nem jár.

Köteles a munkavállaló a munkahelyen olyan magatartást tanúsítani, amely közvetve vagy közvetlenül a munkavégzésre irányul.

A magatartás elbírálása, minősítése az intézmény vezetőjének kötelessége, joga.

3.3. A közalkalmazott mentesülése a munkavégzés alól

Mentesül a közalkalmazott a munkavégzés alól

a./ amíg állampolgári kötelezettséget teljesít,

b./ közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább 4 munkana- pon át.

Közeli hozzátartozó (az MT. 139.§ (2) bek. alapján): házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örök- befogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mos- toha és nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.

c./ ha keresőképtelen beteg,

d./ kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartamára,

e./ amíg önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége,

f./ a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára,

g./ ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni,

x./ munkáltató engedélye alapján (MT. 107.§ h.) pontja)

− gyermek születése esetén az apa 2 napon át,

− testvér, gyermek vagy saját házasságkötés esetén 1 napon át.

A távolmaradást egy héttel korábban be kell jelenteni.

4. A munkaidő és a pihenőidő

(MT. 117.§ (1), (3) bek., 119.§, 120.§ (3), (4) bek., 124-124/A.§, 129.§ (2), (3) bek., 130.§, 132.§ (1)-(4) bek., 133.§ -140.§,

KJT. 55.§ - 59.§

Vhr. 7.§)

4.1. A munkaidő és a pihenőidő beosztása

4.1.1. A munkaidő

a./ Az intézmény alapító okiratában (Szervezeti és Működési Szabály- zatában) foglaltaknak megfelelően heti 6 napos munkarend szerint működik. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalók munkaideje napi 8 óra, heti 40 óra.

b./ A Vhr. 7.§.-ában foglaltak alapján a nevelési- oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül egyiküknek - az intézmény munka- rendjében meghatározottak szerint - munkanapokon 9 órától 17 óráig a nevelési-oktatási intézményben kell tartózkodnia.

c./ Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közal- kalmazottainak munkaidő beosztását a gazdasági vezető határozza meg, szem előtt tartva az intézmény zavartalan működését.

A munkaidő beosztás tanév közben módosítható. A munkaidő beosz- tás változtatásáról a változtatás kezdő időpontját megelőzően 15 nap- pal tájékoztatni kell az érintetteket. Ellenkező esetben csak a tájékoz- tatást követő 15 naptól történhet meg a munkaidő beosztás változtatá- sa.

Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkal- mazottainak munkaidő beosztása, munkaideje a következők szerint lett kialakítva:

− gazdasági vezető 08-tól 16-ig

− iskola titkár 08-tól 16-ig

− könyvtáros H, Sz 11-től 19-ig K, P 08-tól 16-ig Cs 10-től 18-ig

-Szabadidő szervező, hangszerkarbantartó H-P 08-tól 16-ig

− takarítók	06-tól	14-ig
− portás	H – P 08-től Szo 08-tól	20-ig 12-ig

d./ A Vhr. 7.§.-ában foglaltak alapján a pedagógus kizárólag a nevelé- si-oktatási intézményben ellátható feladatok elvégzéséhez szüksé- ges időtartamon túlmenően nem köteles a nevelési-oktatási intéz- ményben tartózkodni.

A pedagógusok munkaidő beosztását az igazgató helyettes által ösz- szeállított órarend határozza meg.

A pedagógusoknak a tanóra megkezdése előtt legalább 15 perccel meg kell jelenni a munkahelyükön.

4.1.2. A közalkalmazottat hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.

A heti pihenőnap összevonására csak az alkalmazott hozzájárulásával ke- rülhet sor.

4.1.3. A munkaidő munkanapokra – munkaidőkeret alkalmazása esetén - egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben a napi munkaidő - a teljes mun- kaidőben foglalkoztatottak esetében - nem lehet 4 óránál rövidebb. A felek megállapodása a napi munkaidő hosszát részmunkaidő esetén rövidebb időtartamban is meghatározhatja. (MT. 120. § (1) bekezdés).

A teljes munkaidő mértéke – közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó sza- bály vagy a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét, legfel- jebb heti hatvan órára emelhető, ha a közalkalmazott

− készenléti jellegű munkakört lát el;

− a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója. (MT. 117/B

§ (3) bekezdés).

A közalkalmazott napi, illetve heti munkaideje a 12, illetve a 48 órát, a ké- szenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 24, illetve a 72 órát nem haladhatja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtarta- mát be kell számítani. (MT. 119. § (3) bekezdés)

4.2. Rendkívüli munkavégzés

Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve a készenlét alatt elrendelt munkavégzés. (MT, 126.§ (1) bekezdés).

Pedagógus munkakörben rendkívüli munkavégzést csak a Vhr. 11/A.§ (2)-

(4) bekezdéseiben megjelölt esetekben lehet elrendelni.

Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül:

− a munkavállaló rendes napi munkaidejét meghaladó munka (túl- munkavégzés),

− a pihenő- vagy munkaszüneti napon végzett munka, illetőleg

− meghatározott helyen és ideig történő készenlét.

Az elrendelés szempontjából a rendkívüli munkavégzéssel esik egy tekin- tet alá a pihenő- vagy munkaszüneti napon végzett munka.

A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést az intézmény vezetője írásban rendelheti el, legalább 24 órával a munka megkezdése előtt.

Az elrendelhető rendkívüli munkavégzés felső határa naptári évenként 280 óra.

Nem rendkívüli munkavégzés, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.

4.3. Készenléti szolgálat

A készenlétet teljesítő közalkalmazott, annak időtartama alatt a munkáltató által elérhető helyen köteles tartózkodni.

Készenlétnek minősül, ha a közalkalmazott rendkívüli munkaidőben a fel- adatok folyamatos ellátása érdekében, külön díjazásért a munkavégzésre készen áll, és értesítés esetén rövid időn belül feladatai ellátása érdekében a munkavégzés helyén megjelenik.

Ha a készenléti idő alatt teljesített munka és az azt megszakítás nélkül kö- vető munkanap és ügyelet összességében meghaladja a 24 órát, az ügyele- tet közvetlenül követő 8 óra, illetőleg ha a közalkalmazott teljes napi mun- kaideje ennél rövidebb, annak megfelelő időtartamú pihenőidőt kell bizto- sítani.

A közalkalmazottat a készenlétet követően megilleti pihenőidő, ha a ké- szenlétet nem a munkáltató telephelyén töltötte.

4.4. A szabadságra és annak kiadására vonatkozó szabályok

4.4.1. A közalkalmazottat

− az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi 20 munkanap,

− az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” és „J” fizetési osztályban és a KJT. 79/C. §-ában említett munkakörök betöltése esetén évi 21 munka- nap

alapszabadság illeti meg. (KJT. 56. §)

4.4.2. A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár.

Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem il- leti meg.

4.4.3. A magasabb vezető állású közalkalmazottat évi 10 munkanap, a vezető állásút évi 5 munkanap pótszabadság illeti meg. (KJT. 57. § (2) bekezdés.)

4.4.4. A munkáltató az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottak pót- szabadságából 5 napot oktató, nevelő illetőleg az oktatással, neveléssel ösz- szefüggő munkára igénybe vehet (KJT 57. § (3) bekezdés).

A pedagógust az évi szabadsága idejéből kötelező munkavégzésre - legfel- jebb a fentebb megjelölt munkanapra - a következő esetekben lehet igény- be venni:

a./ továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,

b./ a nevelési- oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás,

c./ ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben (óvónő esetében nevelési évben) - a június 1-től augusztus 31-ig tartó időszak kivételével - adják ki. (Vhr. 10. § (2) bekez- dés)

4.4.5. A szabadság kiadásának időpontját - a közalkalmazott előzetes meg- hallgatása után - a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egyne- gyedét - a közalkalmazotti jogviszony első három hónapját kivéve - a mun- káltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A közalkalmazottnak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legké- sőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.

4.4.6. A pedagógus a szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben kell ki- adni. Ha a pedagógus szabadsága a nyári szünetben nem adható ki, akkor

azt a tavaszi vagy téli szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó sza- badság-napokat pedig a szorgalmi időben, a nevelési év többi részében kell kiadni.(Vhr. 11.§)

4.4.7. Az iskolarendszerű képzésben résztvevő közalkalmazott részére a munkáltató köteles a foglalkozások látogatásához, a szakmai gyakorlathoz szükséges szabadidőt és ezeken túl vizsgatárgyanként, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt biztosítani.

A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.

A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő közalkalmazottnak tanulmá- nyi munkaidő kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkavi- szonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy a tanulmányi szerződés megál- lapítja. (MT. 115.§)

4.4.8. A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg: (MT. 138.§ (5) bek.)

a.) a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából;

b.) a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben ré- szesül;

c.) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.

A munkáltató a munkavállaló kérelmére

a.) a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre, ha a munkavál- laló az ápolást személyesen végzi;

b.) ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít egy évig

fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni. (MT. 139. § és 140. §)

5. A munka díjazása

(MT. 141.§, 145.§, 146.§, 147.§ (1), (2) bek.,

KJT. 61.§ - 80.§.

Vhr. 12.§, 14.§ - 16.§)

5.1. A közalkalmazotti illetmény megállapítása és folyósítása

5.1.1. A közalkalmazottat illetményének megállapítása érdekében fizetési osztályba és fizetési fokozatba kell besorolni.

5.1.2. A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz szükséges iskolai vég- zettség illetve képesítés alapján - a KJT. 61-63.§-ai alapján - közalkalma- zotti osztályokra, illetve fokozatokra tagozódnak.

5.1.3. A közalkalmazott fizetési fokozatát - a KJT. 64.-65.§-ai alapján - közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani.

A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján há- rom évenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni.

5.1.4. A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garan- tált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozathoz tartozó - az el- ső fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat a KJT. melléklete tartalmazza.

5.1.5. Az intézményben az illetményt a tárgyhót követő 10. napjáig kell kifi- zetni. Ha az illetmény kifizetésének napja pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, az illetményt legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni. Az illetmény bankszámlára utalása és egyszeri felvétele közalkalmazott ré- szére költségtöbbletet nem okozhat. (KJT. 79/A(2))

5.1.6. Fenntartói és munkáltatói döntésen alapuló illetményrész (DMJV 286/2002(X.09) KH határozat

5.1.6.1. Fenntartói döntésen alapuló illetményrész

Az önkormányzat a C. fizetési osztályt bruttó 4.000 Ft/fő/hó, a D fizetési osz- tályt bruttó 8.000Ft/fő/hó, az E fizetési osztályt bruttó 9.000 Ft/fő/hó összeg- gel támogatja, amelyet a munkáltató magasabb fizetési fokozat javára -egy fi- zetési osztályon belül- differenciálhat. A fenntartói döntésen alapuló illet- ményrész az adott fizetési osztállyal, illetve fokozattal rendelkező munkavál- lalónak mérlegelés nélkül jár.

5.1.6.2. Munkáltatói döntésen alapuló illetményrész

Ezen összeg egy főre jutó egységes mértékét a fenntartó önkormányzat a KI- ÉT-tel egyetértésben 20.000 Ft-ban határozta meg.

A Xxxxxx Xxxxxxx Zeneiskolában hét fő részesülhet ebből az illetményrészből. A munkáltatói illetményrészben részesülő személyéről a munkáltató a szak- szervezet bevonásával dönt.

A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész juttatásával elismerendő tevé- kenységek:

1. A munkakör magasabb szintű ellátását segítő szakképesítés, illetve szakképzettség használata, amelyre –a törvényben garantált - illet- ményemelés nem jár.

2. Olyan tevékenység, amely az intézmény számára megyei, regionális vagy országos szinten szakmai tekintélyt szerzett.

3. Olyan jellegű munkakör betöltése, amely nagyfokú személyes felelős- séggel jár, és ezen felelősség illetmény táblában nem elismert.

5.2. Illetménypótlékok

5.2.1. A KJT. 70.-75. §-ai szerint a közalkalmazott a következő illetménypót- lékra jogosult:

5.2.1.1. Vezetői pótlék: A magasabb vezetőt, valamint vezető állású közal- kalmazottat vezetői pótlék illeti meg.

A pótlék mértéke: (KJT. 70.§ (2) bekezdés.; Vhr. 14/C.§ )

a./ magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetén a vezetői pótlék a pótlékalap legalább 200-300%-a.

b./ vezetői beosztású közalkalmazott esetén a vezetői pótlék a pótlék- alap legalább 100-200% -a.

5.2.1.2. Címpótlék: a főtanácsost, főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg.

(A pótlék mértéke KJT 71.§.-a alapján)

5.2.2. A Vhr. 15.§ (2) bekezdése alapján a pedagógus munkakörökben foglal- koztatott közalkalmazott pedagógusnak kötelezően járó illetménypótlékok mértékét a kollektív szerződés a következők szerint határozza meg:

Munkaközösség vezetői pótlék a pótlékalap legalább 20 % -a.

5.2.3. Osztályfőnöki pótlék

A teljes állású főtárgy tanárokat, beleértve a tanszakvezetőket és az igazgató helyetteseket, illetve azokat a teljes állású szolfézs tanárokat, aki legalább 10 szolfézs csoportot vezetnek, osztályfőnöki pótlékban kell részesí- teni.

5.2.5.3. Rendkívüli munkadíj (MT. 126.§, 127.§, 147.§, KJT. 76.§

Vhr. 16.§)

a./ Rendkívüli munkavégzés esetén a közalkalmazottat a rendes illet- ményén felül esetenkénti elszámolás alapján - a pedagógusok ki- vételével - 50 %-os rendkívüli munkadíj is megilleti.

A rendkívüli munkadíj meghatározásakor, annak számítási alapja a közalkalmazott besorolás szerinti alapilletménye.

b./ A közalkalmazottat külön írásbeli kérelme esetén a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként - a rendes illetményén felül, rendkí- vüli munkadíj helyett - az elvégzett rendkívüli munkavégzés idő- tartamával egyenlő - szabadidő illeti meg.

A szabadidőt a munkavégzést követő hónap végéig kell kiadni.

c./ Rendkívüli munkadíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan mun- kakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelező órát állapít meg, ha a kötelező órájánál többet tanít. (Vhr. 16.§)

A rendkívüli munkadíj - a Vhr. 16.§ (1) bekezdése alapján - megilleti a magasabb vezető és a vezető beosztású közalkalmazottat is.

A rendkívüli munkadíj egy órára eső összegét (továbbiakban óradíj) a pedagógus a következőkben meghatározott illetményének az osztó- számmal megállapított hányada.

A rendkívüli munkadíj számításánál a Vhr. 16.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalko- zási csoportját rendkívüli munka keretében a sajátjával együtt tanítja, az óradíját 30 %-kal meg kell növelni a Vhr. 16. § (4) bekezdése alapján.

Ha a pedagógus a heti pihenőnapján tanít és

− kap másik pihenőnapot, az óradíját 50 %-kal,

− nem kap másik pihenőnapot, az óradíját 100 %-kal meg kell nö- velni a Vhr. 16.§ (5) bekezdése alapján.

Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalko- zási csoportját - kötelező óraszámának keretében - a sajátjával együtt tanítja, helyettesítési díj illeti meg, melynek egy órára eső összege az óradíj 50 %-a, a Vhr. 16.§ (6) bekezdése alapján.

5.2.5.4. Pihenőnapi- munkaszüneti napi pótlék

(MT. 126.§, 127.§, 147.§)

a./ A heti pihenőnapon munkavégzésre kötelezett közalkalmazott a végzett munkáért járó illetményén felül 50 %-os pótlékra jogosult, ha a MT. 147.§ (3) bekezdésének megfelelően másik pihenőnapot, pihenőidőt kap.

A pihenőnap, pihenőidő hiányában 100 % -os pótlék jár.

A pihenőnapi pótlék meghatározásakor annak számítási alapja a közalkalmazott besorolás szerinti alapilletménye.

b./ A munkaszüneti napon (MT. 125.§ (3) bekezdése) munkavégzésre kötelezett közalkalmazottat az aznapi munkájáért járó illetményén felül az a.) pontban meghatározott ellenérték is megilleti.

5.2.5.5.További szakképesítés, szakképzettség elismerésével összefüggő il- letménynövekedés.

Ha a további szakképesítés (pl. szolfézs) oktatásban hasznosítása a kötelező óraszám legalább 10%-ában történik, abban az esetben a munka- vállalót

- főiskolai végzettség esetén 5%

- egyetemi végzettség esetén 7 % illetménynövekedés illeti.

5.3. Ügyeleti díjazás

(Vhr. 16. §, 11/A. § (5) bekezdés)

a./ A pedagógus, ha a napi teljes munkaidején felül a pedagógiai programban előírt tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az is- kolában szervezett programon vesz részt, és a munkaidő-beosz- tásból más nem következik munkanapon 14 órától 22 óráig, heti

pihenőnapon és munkaszüneti napon pedig 6 órától 22 óráig ügyeletet teljesít.

b./ Az ügyeleti díj mértéke a Vhr. 16.§ (2)-(3) bek. alapján számított óradíj 50 %-a.

A heti pihenőnapon, illetve a munkaszüneti napon ellátott ügyele- tért, ha a pedagógus kap másik pihenőnapot, az óradíj 100 %-ának megfelelő összegű, ha nem kap másik pihenőnapot, az óradíj 150

%-ának megfelelő összegű ügyeleti díj jár.

5.4. Készenlét díjazása

(MT. 148. §, Vhr. 11/A. § (5), (7) bekezdés)

Ha a pedagógus a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanul- mányi kiránduláson vagy más, nem az iskolában szervezett programon vesz részt és a munkaidő-beosztásból más nem következik, 22 órától reg- gel 6 óráig készenlétet teljesít.

Ha a készenlét időtartama alatt a közalkalmazottat munkára igénybe veszik (riasztják), ettől az időponttól számítva a készenlét alatti munkavégzés tel- jes időtartamára a túlmunka díjazásra vonatkozó rendelkezések szerint jár ellenérték.

A készenléti díj a Vhr. 16. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján számított óra- díj 30 %-a, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon 60 %-a.

Fegyelmi vétséget képez, ha a készenlétre beosztott nem érhető el, munka- végzésre nem vehető igénybe.

5.5. Belföldi kiküldetés

(MT. 105. §)

Belföldi kiküldetés esetén, ha az utazási idő a közalkalmazott munkaidő- beosztása szerinti munkaidőn kívülre esik, a közalkalmazottat 60%; heti pihenőnapon és munkaszüneti napon 120% összeg illeti meg. (A MT.105.

§-a alapján: legalább a készenlét díjazására vonatkozó szabályokban meg- határozott összeg kétszerese illeti meg.)

5.6. Jutalmazás

a./ Jubileumi jutalom

A 25, 30, illetve 40 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.

- 25 évi közalkalmazotti jogviszony esetén 2 havi

- 30 évi közalkalmazotti jogviszony esetén 3 havi

- 40 évi közalkalmazotti jogviszony esetén 5 havi illetményének megfelelő összeg jár.

Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30.§ (1) bekezdés e) pontja alapján szűnik meg (öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot, illetve előrehozott öregségi, rokkantsági nyugdíjban részesül), részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó mun- kában töltött napon ki kell fizetni.

Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik és – a megszűnés időpontjában – öregségi nyugdíjra (törvény szerinti korha- tár) válik jogosulttá, vagy rokkantsági nyugdíjban részesül, továbbá legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogvi- szony megszűnésekor ki kell fizetni.

Államközi egyezmények esetében a jubileumi jutalmat ki kell fizetni.

b.)A közalkalmazottak az intézményi bérmaradvány valamint a fenn- tartó által biztosított jutalomkeret terhére jutalomban részesülhetnek a munkáltató döntése alapján. A döntést véleményeztetni kell a KT- csal.

A jutalom olyan anyagi juttatás, amelynek odaítélése kérdésében a munkáltató mérlegelési jogkörében dönt, így arra alanyi jogosultság nem szerezhető. Jutalmazással a munkáltató egyrészt díjazhatja a ki- emelkedő, vagy a rendkívüli munkateljesítményt, másrészt értékel- heti a példamutató munkahelyi magatartást, megbízhatóságot, stb.

5.7. Illetményelőleg

A munkavállaló részére személyenként évente egy alkalommal il- letményelőleg adható, amelynek mértéke a minimálbér ötszörösét nem haladhatja meg. Az ezzel kapcsolatos kérvényt írásban kell benyújta- ni, amelynek teljesítéséről a munkáltató (intézmény vezetője) dönt.

Új dolgozó egy éves jogviszony után nyújthat be kérelmet. A kérel- mek elbírálásánál érkezési sorrendet vesz figyelembe az intézményve- zető. (Rendkívüli események bekövetkezése lehet ez alól kivétel).

A fizetési előleg összegét 6 hónap alatt, egyenlő részletekben az isko- lai készpénz-átutalási megbízás által kell kiegyenlíteni.

5.8.Órakedvezmény

Tanszakvezetők: heti 1 óra

KT elnök heti 3 óra

KT tagok heti 2 óra

5.9. Tanulmányi szerződés

A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanul- mányi szerződést köthet. A szerződésben a munkáltató vállalja, a tanulmá- nyok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy a megálla- podás szerinti tanulmányokat folytatja, ill. a képzettség megszerzése után meghatározott ideig a mu8nkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyát fenntart- ja.

A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.

6. Fegyelmi felelősség szabályai

(KJT. 45.§-54.§)

6.1. Fegyelmi vétség

Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogvi- szonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi.

A kötelezettségszegés esetei az intézménynél

− nem, vagy csak a munkakezdést követően jelenik meg munkahe- lyén és nem tudja a távollétét, késését igazolni.

− nem munkaképes állapotban jelenik meg,

− nem tartja be a munkájára vonatkozó szabályokat, az intézmény belső szabályzataiban foglalt előírásokat,

− nem működik együtt munkatársaival, sőt akadályozza munkájukat,

− indokolatlanul megtagadja a tanfolyamon, továbbképzésen való részvételt.

6.2. A vétkesség

A vétség azt jelenti, hogy a kötelezettségszegés a közalkalmazottnak felró- ható.

A vétkesség lehet:

− gondatlanság vagy

− szándékosság.

Gondatlanság esetén a közalkalmazott magatartása következményeit azért nem látja, mert nem a tőle elvárható körültekintéssel cselekszik, illetve elő- re látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában.

Szándékos a magatartás akkor, ha a közalkalmazott kívánja magatartásá- nak következményeit, vagy a következményeibe belenyugszik.

6.3. Kiszabható fegyelmi büntetések:

A fegyelmi vétséget elkövető közalkalmazottal szemben kiszabható fe- gyelmi büntetések a KJT. 45. § (2) bekezdés alapján:

a./ megrovás,

b./ az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása,

c./ a jogszabály alapján, adományozott címtől való megfosztás,

d./ magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú vissza- vonása, valamint

e./ elbocsátás.

A fegyelmi jogkör gyakorlója ezeken a fegyelmi büntetéseken kívül más büntetést nem szabhat ki.

A b-d./ pontokban foglalt büntetések közül egymás mellett több is kiszab- ható.

A b-c./ pontokban foglalt büntetések végrehajtását legfeljebb egy évi pró- baidőre fel lehet függeszteni.

6.4. A fegyelmi eljárás megindítása

A fegyelmi eljárás megindítása a kinevezési jogkör gyakorlójának felada- ta.

Kötelező a fegyelmi eljárás megindítása:

− jelentős súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja ese- tén, továbbá

− ha az eljárás lefolytatását a közalkalmazott maga xxxxx xxxx (KJT. 46. §)

6.5. A fegyelmi eljárás során lefolytatott vizsgálat

A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani. Ennek lefolytatására a fe- gyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított 5 napon be- lül írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a munkáltató közalkalmazottai közül (KJT. 47. §)

6.6. Fegyelmi tanács

Az ügy érdemében háromtagú fegyelmi tanács határoz.

A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás megindítója, aki ezt a jogkörét a munkaáltatónak az eljárás alá vontnál magasabb beosztású, vagy maga- sabb besorolású közalkalmazottjára átruházhatja.

A fegyelmi tanács tagjait a fegyelmi tanács elnöke a munkáltatónak az eljá- rás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottai közül jelöli ki.

A - KJT 49.§ (3) bekezdése alapján - a fegyelmi tanács eljárásában és dön- téshozatalban tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt:

− az ügy vizsgálóbiztosa,

− az eljárás alá vont közalkalmazott közeli hozzátartozója (MT. 139.§

(2) bekezdés),

− akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértőt meghallgattak, va- lamint

− akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható.

7. Közalkalmazott kártérítési felelősségének szabályai

(MT. 166.§ - 173.§, KJT. 81.§, 82.§)

7.1. Közalkalmazottak kártérítési felelőssége

7.1.1. A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettsé- gének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tarto- zik.

A közalkalmazott kártérítési felelőssége:

- vétkességen alapuló felelősség és

- megőrzési felelősség.

7.1.2. A közalkalmazottat vétkességen alapuló kártérítési felelősség akkor terheli, ha a közalkalmazotti jogviszony keretében, az abból eredő vala- mely kötelezettségének vétkes - a közalkalmazottnak felróható - megsze- gésével a munkáltató vagyonában kárt idézett elő.

A vétkesség lehet:

- gondatlanság, vagy

- szándékosság.

A közalkalmazott vétkességét, a kár bekövetkezését, illetve mértékét, vala- mint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania (MT. 166. § (2) bekezdés).

7.1.3. Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles meg- téríteni (MT. 168. §).

7.1.4. Gondatlan károkozás esetén a közalkalmazott 3 havi illetménye erejéig felel, amennyiben

− a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsér- tésével,

− az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesí- tésével okozta a kárt, vagy

− a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítása teljesítéséből keletke- zett, amelynek várható következményeire az utasított közalkalma- zott előzőleg a figyelmét felhívta (KJT. 81. §)

7.1.5. A vétkességtől független kártérítési felelősség (az un. megőrzési fele- lősség) csak akkor alkalmazható, ha a munkáltató vagyontárgya hiányzik.

Ha a vagyontárgy csak megrongálódott (de megvan), úgy a közalkalmazott kártérítésre a vétkességen alapuló felelősségi szabályok alapján kötelezhe-

tő, azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása a munkavállalót terhe- li.

A közalkalmazott vétkességre tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtérí- teni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

7.2. Leltárhiányért fennálló felelősség

7.2.1. Leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállaló a MT. 170.§-a alapján vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik.

A leltárfelelősségi megállapodás tartalmára vonatkozó előírásokat a Mt. 170/B.§ tartalmazza.

7.2.2. A leltárhiányért való felelősség feltétele:

a.) a leltárfelelősségi megállapodás megkötése;

b.) a leltári készlet szabályszerűen átadása, illetve átvétele;

c.) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítá- sa.

7.2.3. Leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabálysze- rűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó vesz- teség mértékét (továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.

7.2.4. A leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló a leltárhiány összegének 100 %-ért felel, de maximum 6 havi átlagkeresete mértékéig.

7.2.5. Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is keze- li, a leltárhiányért felelős munkavállaló 6 havi átlagkeresete mértékéig fe- lel.

7.2.6. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók átalagkereseté- nek 6 havi együttes összegét.

7.3. Kártérítéssel kapcsolatos szabályok

7.3.1. A szándékos károkozás illetőleg leltárhiány miatt a munkáltató a közal- kalmazottat a teljes kár értékig közvetlenül kártérítésre kötelezheti. Amennyiben a kártérítés mértéke meghaladja az ebben a pontban megjelölt mértéket a munkáltató a közalkalmazott által okozott kár megtérítésére vo- natkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti (MT 173.§).

7.3.2. A kártérítés kiszabására irányadó eljárási rendként a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni.

A leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt lehet érvényesíteni. Büntető eljárás esetén e határidő harminc nap és a nyomozó hatóság, illetve a bíró- ság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.

A kártérítési eljárás lefolytatásánál figyelembe kell venni továbbá, hogy a kártérítési felelősség megállapítása, az ezzel kapcsolatos határozat megho- zatala az intézményvezető kizárólagos jogkörébe tartozik.

8. Munkáltató kártérítési felelőssége

(MT. 174. §, 176.§ - 187. §, KJT. 83. §)

8.1. A munkáltató a közalkalmazottnak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességre tekintet nélkül, teljes mértékben felel.

8.2. Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt műkö- dési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy a károsult elháríthatatlan ma- gatartása okozta.

8.3. Az intézmény anyagi felelőssége a dolgozók által az intézmény területére bevitt tárgyakban, értékekben keletkezett kárért:

a./ A közalkalmazott az intézmény területére behozott - a munkába járáshoz szükséges és szokásos - személyi tulajdonát képező dol- gokat az öltözőkben, illetve a munkahelyeken zárt szekrényben vagy zárt íróasztalban köteles elhelyezni.

Az intézmény csak akkor vállal felelősséget az itt elhelyezett tár- gyakért, ha a közalkalmazott a dolgok elhelyezésére (megőrzésére) szolgáló szekrényt, fiókot bezárta, és a kár a bezárt szekrény, fiók erőszakos feltörésével függ össze, továbbá a közalkalmazott bizo- nyítani tudja, hogy az eltűnt tárgyakat a szekrényben, fiókban el- helyezte és azt bezárta.

b./ A szokásosnál nagyobb értéket képviselő, illetőleg a munkába já- ráshoz nem szükséges tárgyakat (pl. értékpapír, ékszer, készpénz stb.) az öltözőszekrényben, íróasztalfiókjában nem szabad elhe- lyezni, mert az elvesztésükért az intézmény nem vállal felelőssé- get.

c./ Ha a közalkalmazott az előzőekben leírt (a-c./ pontokban) szabá- lyokat megszegi, a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozá- sa esetén felel.

9. Szociális juttatások

A MT 165. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a munkáltató támogathatja a közalkalmazottak kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégí- tését, életkörülményeik javítását.

A támogatások formáját és azok mértékét a kollektív szerződés a követke- zőkben rögzíti.

9.1. Útiköltség térítés

A 39/2010.(II. 26.) Kormányrendeletet figyelembe véve munkáltató köteles megfizetni

a.) Busz, ill. másodosztályú vasúti menetjegy 100%-át, ill. a bérlet 86%-át, ha a közalkalmazott benyújtja a tanítási napokra érvényes menetjegyet, ill. bérle- tet.

b.) Gépkocsi használat esetén a lakóhely/ tartózkodási hely és az intézmény közötti útvonalon mért oda-vissza távolságra km-ként 9, azaz kilenc Ft-ot.

c.) A munkavállaló köteles az útiköltség –elszámolás nyomtatványt kitölteni, és a jegyeket, bérleteket mellékelni.

D.) A munkavállaló köteles nyilatkozni a lakóhely/tartózkodási hely változá- sáról, a változást követő munkanapon.

10. Munkaügyi vita

(MT. 194.§ - 199/A.§, 201.§, 202.§)

10.1. Kollektív munkaügyi vita

a./ A munkáltató és az intézményi közalkalmazotti tanács között fel- merült munkaügyi jogvitának nem minősülő vitában az érintett fe- lek között egyeztető tárgyalásnak van helye, melynek eljárási sza- bályait a MT. 194.-198.§-aiban foglaltakon túl a közalkalmazotti szabályzat rögzíti.

b./ A munkáltató és a szakszervezet között felmerült, munkaügyi jog- vitának nem minősülő vitában az érintett felek között egyeztető tárgyalásoknak van helye az MT. 194.-198. §-ai szerint.

10.2. Munkaügyi jogvita

a./ A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból származó igé- nyek érvényesítése, valamint a szakszervezet, illetve a közalkal- mazotti tanács a Munka Törvénykönyvéből, illetőleg a kollektív szerződésből továbbá a közalkalmazotti jogviszonyból származó igényeinek érvényesítése érdekében munkaügyi jogvitát kezdemé- nyezhet.

b./ A munkaügyi jogvitában bíróság jár el.

c./ A munkaügyi jogvita esetére a felek békéltető személyét köthetik ki. A békéltető személy esetenként kerül a felek közös megegyezésé- vel kijelölésre.

Az egyeztetés kezdeményezésének időpontjának kialakításánál fi- gyelemmel kell lenni a Mt. 202. §-ában foglaltakra.

Az egyeztetést a békéltetőnél kell kezdeményezni. A békéltető az egyezséget köteles írásba foglalni.

d./ A békéltetés eredménytelenségének megállapítását követően - a Mt.

202. §-ban foglaltak kivételével - az elévülési időn belül lehet bíró- sághoz fordulni.

(A békéltetés eredménytelenségének megállapítását követően 3 éven belül.)

A MT. 202.§-ban foglalt esetekben a keresetlevelet az intézkedés közlésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni.

e./ A munkáltatói jogkört gyakorló mérlegelési jogkörében hozott dön- tésével szemben munkaügyi jogvita abban az esetben kezdemé- nyezhető, ha a munkáltatói jogkört gyakorló a döntésének kialakí- tására irányadó szabályokat megsértette. (MT. 199. § (4) bekezdés)

f./ A munkaügyi jogvita egyéb szabályait az MT. 199.§, 199/A §, 201.§ és a 202.§-ai rögzítik.

11. Vegyes és záró rendelkezések

1. A sztrájk szabályai

MT 70.§

A Közalkalmazotti Tanács a munkáltatónál szervezett sztrájkokkal kapcsolat- ban pártatlan magatartásra köteles. Ennek értelmében sztrájkot nem szervez- het, illetve a sztrájkot támogathatja, és nem akadályozhatja. A Közalkalma- zotti Tanács sztrájkban részt vevő tagjának megbízatása a sztrájk idejére szü- netel.

A sztrájk szervezésére, támogatása, befolyásolása olyan érdekvédelmi fel- adat, amelyre az érdekvédelmi szervezetek közül csak a szakszervezet jogo- sult.

A sztrájkban részt vevőnek, ideértve a szakszervezeti választott képviselőt is, a sztrájk miatt kiesett munkaidőre díjazás nem jár (LB. 2/1998.). Sztrájk ese- tén is biztosítani kell a munkáltató alapvetően érintő teendőket.

12. A közalkalmazott személyiségi jogainak védelme

A személyhez fűződő jogokat mindenki – a munkáltató is – köteles tisztelet- ben tartani. Ezért a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor és fennállása alatt a közalkalmazottól csak olyan adatot, nyilatkozatot kérhetők, olyan vizs- gáltat alkalmazható, amelyek nem sértik a közalkalmazott személyiségi jogait és a közalkalmazotti jogviszony szempontjából lényeges tájékoztatást nyújta- nak.

Dunaújváros, 2011. augusztus 1.

Munkáltató részéről: Xxxxxxxxxxxx részéről:

.................................. ....................................

intézmény vezető szakszervezet vezetője