VÉGFELHASZNÁLÓI LICENCSZERZŐDÉS

Készítette: Xxxxxxx

VÉGFELHASZNÁLÓI LICENCSZERZŐDÉS

SZOFTVER NEVE: SYMplus 4.0 szimulációs szoftver. LICENC TULAJDONOSA: Keller GmbH, Wuppertal, Németország.

HASZNÁLATBA ADÓ: A Keller GmbH kizárólagos magyarországi képviselője, az

FL Intercoop Kft.

Jelen licencszerződés (továbbiakban Szerződés) jogszerű megállapodás a Használatba vevő és a

Használatba adó között.

A Használatba vevő kijelenti, hogy a szoftver telepítésével, illetve bármilyen egyéb módon történő használatával kötelező érvénnyel vállalja a jelen Szerződés feltételeit a mellékelt szoftverter- mék(ek)re. Ez(ek) tartalmazhatják a kapcsolódó szoftverelemeket, adathordozókat, nyomtatott anya- gokat vagy elektronikus dokumentációt (a továbbiakban: szoftver).

A szoftver a szerzői jog és a nemzetközi szerzői jogi egyezmények, valamint egyéb, a szellemi alko- tásokra vonatkozó jogszabályok védelme alatt áll. Használatba vevő a szoftver Megállapodás szerinti használati jogát szerzi meg, nem a szellemi termék tulajdonjogát.

A szoftver, ill. valamennyi másolatára vonatkozó jogcím, - beleértve, de erre nem korlátozva a szerzői jogokat – a licenc tulajdonosáé. Az összes, jelen szerződésben kifejezetten nem átengedett jogot a Tulajdonos fenntartja.

Licenc

1. Ezen szerződés értelmében a Használatba vevő másra át nem ruházható, nem kizárólagos jogot kap, arra, hogy a szerződésben meghatározott számú számítógépre a szoftvert telepítheti és használhatja. Szükség esetén biztonsági másolatokat készíthet a saját adatokkal feltöltött szoftverről biztonság vagy archiválási célból, ebben az esetben a másolaton fel kell tüntetni a szerzői jogokra vonatkozó infor- mációkat. A szoftvert a Használatba adó külön írásos engedélye nélkül a használatba vevő nem adhat- ja semmilyen jogcímen más(ok) birtokába vagy használatába.

2. A szoftver használatát biztosító hardverkulcs egyedi, mely egyben azonosítja a szoftver felhaszná- lóját és a használni kívánt szoftvert. A hardverkulcs a szoftver részének tekintendő és semmilyen jog- címen sem adható tovább harmadik félnek.

3. Tilos a szoftver által használt adatállományokat a szoftver megkerülésével, külső eszközökkel mó- dosítani, felépítésüket elemezni, kivéve, ha a Használatba adó erre külön engedélyt ad.

Érvényesség

A licenc szerződés a Megállapodás keltétől a megszüntetésig érvényes. Használatba adó megszüntet- heti a szerződést oly módon, hogy a szoftvert és annak bármilyen formában létező valamennyi máso- latát megsemmisíti.

Egyéb jogokra vonatkozó jogfenntartás mellett a használatba adó a jelen szerződést felmondhatja és további szoftverhasználatot megtilthatja, amennyiben a Használatba vevő a jelen szerződésben

foglalt rendelkezéseket és feltételeket megszegi. Ebben az esetben a Használatba vevő köteles a szoft- ver összes példányát haladéktalanul megsemmisíteni, a használati joga megszűnik.

Szavatosság és jótállás

1. Az FL Intercoop Kft. igazolja a szoftver jogtisztaságát.

2. A Használatba adó garantálja a szoftvert tartalmazó adathordozó anyag- és gyártási hiba- mentességét, rendeltetésszerű használata esetén a szoftver átvételétől számított 1 évre jótállást vállal.

3. A jótállás érvényesítése az FL Intercoop Kft. telephelyén (1133 Bp. Pannónia u. 64/b.) történik.

Felelősség korlátozása

A Használatba adó nem vállal felelősséget semmilyen közvetett vagy közvetlen kárért (például, de nem kizárólagosan felsorolva, így egyéb lehetőséget sem kizárva: adatvesztés, üzleti haszon elmara- dása, üzleti tevékenység félbeszakadása, egyéb anyagi veszteségek), mely a szoftver használatából vagy esetleg gátolt működéséből ered.

A Használatba adó felelőssége a jelen szerződésben foglaltakra terjed ki.

Vegyes rendelkezések

Ezen Szerződés érvényessége és teljesítése tekintetében a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. Felek jogvitájuk eldöntésére a Használatba adó székhelye szerinti bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki, amennyiben vitájukat békés úton nem tudják rendezni.

Budapest, 200 . év hó .napján

FL Intercoop Kft.
Xxxxxx Xxxxxx ügyvezető igazgató használatba adó
.
használatba vevő

TARTALOMJEGYZÉK

1. Tartalomjegyzék 1

2. Xxxxxxxxxx xxxxxxxx 0

3. KELLER rendszer moduljainak ismertetése, a szoftver első bekapcsolása 6

„Műhely” főmodul 6

DIN/ISO főmodul 7

„Vezérlések főmodul 8

CAD/CAM főmodul 9

„Komplett” főmodul 10

4. A KELLER rendszerben található virtuális műhely 11

A „virtuális műhely” modul CNC üzemet bemutató almodulja 11

A virtuális műhelyben található animációk és videók bemutatása 11

A virtuális műhelyen belüli beállítási és az almodulok közötti mozgási lehetőségek 14

A CNC szerszámgépek felépítését, működését oktató műhely almodul 16

Virtuális műhely „gép” almodulja CNC megmunkáló központok esetén 16

Eszterga technológia „gép” almodulja a virtuális műhelyen belül 19

XXXXXX rendszer virtuális műhelyének „kezelés” almodulja 22

Gépkezelési és programozási feladatok a marási technológiában 23

Az esztergálási technológia „kezelés” almodulja 26

5. A CNC programozás oktatása és alkalmazása KELLER rendszerben 29

G1,G2,G3 almodul 29

G1,G2,G3 modul a KELLER rendszer marási technológiájában 30

G1,G2,G3 modul a KELLER rendszer esztergálási technológiájában 32

ISO szabványos CNC programozás oktatása a KELLER rendszerben 34

5.2.1. NC DIN/ISO almodul a marási technológiában 34

5.2.2. NC DIN/ISO almodul az esztergálási technológiában 38

5.3. A vezérlésspecifikációkat oktató „szimulátor” modul KELLER rendszerben 41

5.3.1. „Szimulátor” modul a KELLER rendszer marási technológiájában 42

5.3.2. „Szimulátor” modul a KELLER rendszer esztergálási technológiájában 46

5.4. Szimulációs megjelenítés a CNC programozást oktató modulokban 49

5.4.1. Szimulációs megjelenítés a marási technológiában 50

5.4.2. Szimulációs megjelenítés az esztergálási technológiában 51

6. CAM alapú CNC programozás KELLER rendszerben 54

6.1. CAM alapú CNC programozás a marási technológiában 54

6.2. CAM alapú CNC programozás az esztergálási technológiában 65

6.3. AutoCAD és IGES fájlok behívása a geometria modulba 76

6.3.1. Behívási metódus a KELLER rendszer marási technológiájában 76

6.3.2. Behívási metódus a KELLER rendszer esztergálási technológiájában 78

7. Vizsgafeladatok készítésének és kidolgozásának lehetősége 81

7.1. Vizsga készítése és kidolgozása a marási technológiában 81

7.2. Vizsga készítése és kidolgozása az esztergálási technológiában 83

8. A KELLER rendszerben található beállítási lehetőségek 86

8.1. „Beállítások” almodul a KELLER szoftver marási technológiájában 86

8.2. „Beállítások” almodul a KELLER szoftver esztergálási technológiájában 90

9. CNC programok szerszámgépbe történő átkonvertálása 94

9.1. Programok konvertálása a KELLER rendszer marási technológiájában 94

9.2. Programok konvertálása a KELLER rendszer esztergálási technológiájában 96

2. Telepítési útmutató

A KELLER rendszer telepítése gyors és – hasonlóan a szoftver kezeléséhez – felhasználó- barát. A teljes telepítési folyamat, két technológia installálása esetén is mindössze 10 percet vesz igénybe. A telepítést a rendszerhez kapott CD segítségével lehet végrehajtani.

A telepítés folyamata:

1. Helyezzük be a KELLER rendszer telepítő CD-jét

2. Csatlakoztassuk a hardver kulcsot a számítógép USB port-jához (korábbi verzióknál pár- huzamos porthoz)

3. A CD számítógépbe helyezését követően a telepí- tő program automatikusan elindul és rövid időn be- lül egy párbeszédablak jelenik meg a képernyőn:

4. A párbeszédablakban lehet kiválasztani az eszter- gálási és marási telepítési lehetőségeket, illetve a licencet tartalmazó hardverkulcs telepítőjét. A tele- pítés folyamatában elsőként az esztergálási és mará- si telepítési folyamatot kell végrehajtani, ezt köve- tően kerülhet sor a hardverkulcs telepítésére. A két technológia telepítésekor ugyanazokat a feladatokat kell végrehajtani, így a telepítési útmutatóban tech- nológiától függetlenül kerül bemutatásra a telepítés folyamata. Első lépésként válasszuk ki a SYMplus esztergálási, vagy marási technológiáját (a képen az esztergálási technológia telepítését karikáztuk be) és nyomjuk meg a „Start installation” gombot:

5. A telepítés következő lépésében a KELLER tele- pítő rendszere üdvözli a felhasználót, majd rövid tájékoztatást ad a telepítéssel kapcsolatos teendőkről és az esetlegesen fellépő problémákról. Az informá- ciók elolvasását követően a „Next” gombra való kattintással lehet továbblépni az installálás követke- ző fázisába:

6. Fontos lépése a telepítésnek a licence nyilatkozat elfogadása. Az ablakban olvasható jogosultságokat és szerződési részleteket a „Yes” gomb megnyomá- sával lehet elfogadni:

7. A következő ablakban az adott technológiához tartozó licence kódot kell begépelni, a rendelkezésre álló fehér ablakba. Fontos ügyelni a kis- és nagybe- tűk, a „0” és az „O” közötti különbségre, valamint arra, hogy az egyes kódsorok közötti kötőjeleket is be kell gépelni az ablakba. Amennyiben beírtuk a

kódot, a „Next” gombra való kattintással tudunk továbblépni:

8. A kód begépelését és elfogadását követően kivá- laszthatjuk, hogy hagyományos, vagy hálózatos megoldásban kerüljön sor a telepítésre. Amennyiben egyedi kulcsos licence-szel rendelkezik, akkor a

„Normal” lehetőséget, amennyiben pedig hálózati KELLER rendszert telepítenek, úgy a „Network” megoldást kell kiválasztani. A „Destination Folder” sávban lehet beállítani a telepítés célkönyvtárát. Amennyiben a rendszer által automatikusan generá- landó könyvtárnév és/vagy elérési útvonal nem felel meg, akkor a „Browse” gombra való kattintással módosíthat a paramétereken. A beállításokat köve- ten a „Next” gomb segítségével lehet továbblépni:

9. Amennyiben a telepítés előtt a KELLER rendszer egy korábbi verziója már a számítógépen megtalál- ható, a rendszer felajánlja, hogy a korábbi verzióban található adatokat megtartja és felhasználhatóvá teszi az új verzióban is. Amennyiben ezeket a lehe- tőségeket kérjük, az ablakban található kis négyze- teket ki kell pipálni, majd a „Next” gomb segítségé- vel továbblépni:

10. Amennyiben kijelölte előzőleg meglévő adatai- nak tárolását, a következő ablakban az elmentés és egyben hozzáférés helyét kell meghatározni. Amennyiben a rendszer által automatikusan megha- tározott elérési útvonal nem felel meg, a „Browse” gomb megnyomásával módosíthat a célkönyvtár nevén és útvonalán. Amennyiben az elérhetőség megfelelő, a „Next” gombra való kattintással léphet tovább:

11. A következő ablakban az adott gépen belül a KELLER rendszerrel kapcsolatos hozzáférési jogo- kat kell beállítani. Amennyiben az első lehetőséget választja ki (a piros ellipszissel bekarikázott esetet), úgy teljes hozzáférési jogokat biztosít a számítógé- pen dolgozó felhasználóknak. A második esetben a felhasználók oldaláról való hozzáférés korlátolt lesz. A kiválasztást követően a „Next” gombbal léphe- tünk tovább:

12. A KELLER az előző lépésekben meghatározott beállításokat a tényleges telepítés előtt egy ablakban

összesíti, így a telepítőnek lehetősége nyílik egy utólagos ellenőrzésre a telepítés környezetével kap- csolatban. A telepítés előtti ellenőrzést követően a

„Next” gomb segítségével léphetünk tovább a tele- pítési folyamatban:

13. A tényleges telepítést megelőző utolsó ablakban a KELLER rendszer tájékoztatja a felhasználót, mi- szerint valamennyi beállítási feladat végrehajtásra került, így a „Finish” gombra való kattintással elin- dul a szoftver fájljainak átmásolása és a program installálása a személyi számítógépbe:

14. Az automatikus telepítést követően a KELLER rendszer visszatér az installálás kiinduló ablakába, ahol lehetőség van – amennyiben megvásárlásra került – a másik technológia számítógépre való tele- pítésére is. A két technológia telepítésének folyama- ta teljesen azonos, így a következő technológia tele- pítésekor ismét végig kell haladni a 4.-13. lépése- ken.

15. A marási és/vagy esztergálási technológiák tele- pítését követően installálni kell a licence-t tartalma- zó hardverkulcs programját. Amennyiben egyedi licence-t tartalmazó USB kulccsal rendelkezik, az

„USB single-place dongle (red)” telepítőt kell elin- dítani. Hálózatos USB egység esetében az „USB network dongle (green)” lehetőséget kell választa- nia, egyedi és párhuzamos port alapú kulcs esetében a „Parallel single-place dongle (black)” sort kell aktivizálni, hálózatos, párhuzamos port alapú esz- köznél pedig az utolsó sorban található „Parallel single-place dongle (grey)” lehetőséget kell kivá- lasztani. Az egyes telepítési eseteknél a kiválasztást könnyítően zárójelben a licence kulcsok színe is megadásra kerül, így a felhasználó össze tudja vetni hardverkulcsának színét az ablakban található lehe- tőségekkel.

16. A technológiák és a megfelelő licence program telepítését követően a rendszer felajánlja, hogy au- tomatikus újraindítja a számítógépet. Ez a művelet feltétlenül ajánlott, hiszen csak a számítógép újrain- dítását követően fejeződik be ténylegesen a telepítés folyamata és ezt követően áll rendelkezésre problé- mamentesen a KELLER szoftver.

A fejezetben megismert feladatpontok maradéktalan végrehajtását követően a KELLER CNC programtervező és szimulációs szoftver ezt követően rendelkezésre áll az adott számí- tógépen. Fontos azonban megjegyezni, hogy a rendszer csak akkor működik egy személyi számítógépen, ha a program indításával egyidőben és az alkalmazás során folyamatosan a licence-t tartalmazó hardverkulcs a számítógéphez van kapcsolva!

3. KELLER rendszer moduljainak ismertetése, a szoftver első bekapcsolása

A telepítést követően a KELLER programtervező és szimulációs szoftvert az installálás eredményeként létrejövő valamelyik programikonra történő kétszeri egérkattintással lehet elindítani. Függetlenül attól, hogy a KELLER rendszer esztergálási vagy marási részét aktivi- záljuk, a programindítást követően azonnal a szoftver főmenüjében találjuk magunkat (3-1. ábra). A főmenüben lehet kiválasztani, hogy a szoftver mely részét szeretnénk használni az elkövetkezendő időben. Az egyes főmodulokat az adott ikonokra való egérkattintással, illetve az ikonokban látható funkcióbillentyűk lenyomásával lehet aktivizálni.

3-1. ábra: A KELLER rendszer főmenüje

A KELLER rendszer sajátossága, hogy az ábrán látható modulrendszer-lehetőségek kivá- lasztását követően a szoftveren belül már csak azokat az almodulokat lehet elérni, amelyek a kiválasztott főmodul felépítésében találhatóak. Ennek megfelelően, amennyiben a felhasználó elindítja a virtuális műhelyt tartalmazó „műhely” főmodult, akkor a CNC programozást okta- tó modulegységeket csak abban az esetben érheti el legközelebb, ha a szoftvert újraindította. A 3. fejezet további részeiben az egyes főmodulokban elérhető almodul-lehetőségek bemuta- tására kerül sor.

3.1. „Műhely” főmodul:

A KELLER rendszer „Műhely” főmoduljának aktiválásával léphetünk be a szoftver virtuá- lis műhely részében. A virtuális műhelyen belül egy háromdimenziós térben ismerkedhetünk meg egy műszaki bázis felépítésével, a CNC szerszámgépek környezetében található eszkö- zök és berendezések működésével és használatával. Szintén ezen főmodulon belül található a CNC megmunkáló gépek felépítésének ismertetése. Itt a monitoron elénk táruló eszterga-, vagy marógépet darabjaira bonthatjuk, így ismerve meg részegységeit. A főmodul harmadik részét a számjegyes vezérlésű szerszámgépek kezelését oktató feladatok alkotják, mely almodulban a felhasználó egy tökéletes szimulációs megjelenítésben ismerkedhet meg a leg- fontosabb gépkezelési és alapprogramozási funkciókkal, lehetőségekkel.

A „Műhely” főmodul részei:

F1: Műhely – A „műhely” almodulban a hallgató nagyszámú animáció és videofilm segítségével is- merkedhet meg egy CNC műhelyben található esz- közökkel, berendezésekkel. Az almodulon belül többek között bemutatásra kerül a tolómérő, a mik- rométer, a nyomatékkulcs, a befogási lehetőségek alkalmazása, illetve a CNC gépek használatának általános ismertetése is.

F2: Gép – Az almodulban a CNC szerszámgépek felépítését ismerheti meg a felhasználó, a monitoron megjelenő megmunkáló gépet főbb egységeire szedheti szét, továbbá animációk segítségével az egyes egységek működését is megismerheti. Az animációk kiterjednek a szerszámgépek mechanikus (pl. golyósorsós hajtás) és elektronikus (pl. interpo- látor) elemeire is.

F3: Kezelés - A „kezelés” gombra kattintva a KELLER rendszer gépkezelési feladatokat oktató részét tudjuk aktiválni. Az almodulban egy virtuális, a valóságossal teljes mértékben megegyező kezelői tasztatúrán és a hozzá tartozó számjegyes vezérlésű szerszámgépen lehet végrehajtani egy CNC meg- munkáló gép beindítási, beállítási feladatait, alapve- tő programozási lehetőségeit.

3.2. DIN/ISO főmodul:

A DIN/ISO főmodulban a felhasználó a CNC megmunkáló központok és esztergagépek programozásának alapvető ismereteit sajátíthatják el. Ezen főmodulban ismerheti meg a hall- gató a programozási rendszereket és a világ valamennyi szerszámgép vezérlésében alkalmaz- ható mozgástípusok programozását és megadási módjait. Ezen modul segítségével ismerheti meg az ISO szabványos CNC programozói parancsokat is, amely parancsokat szintén ismeri valamennyi CNC vezérléstípus. A DIN/ISO modulon belül lehet vizsgafeladatokat is gene- rálni, illetve megoldani, de ezen főmodulban már lehetőség kínálkozik a megírt alkatrész- program CNC szerszámgépbe történő közvetlen átkonvertálására is.

A „DIN/ISO” főmodul részei:

F1: G1,G2,G3 – A CNC programozás alapjait oktató almodulban a hallgató megismerheti a programozási rendszereket, továbbá a 3 alapvető elmozdulási lehe- tőség (gyorsmeneti pozícionálás, lineáris- és körin- terpoláció) hívását és paramétereinek megadási mód- jait.

F2: NC DIN/ISO – A CNC programozás alapjainak birtokában a hallgató a DIN/ISO almodulban ismer- heti meg a szabványos, a világ valamennyi CNC ve- zérlésén alkalmazható parancsokat, jelöléseket és paramétereket. A DIN/ISO almodulban már lehető- ség van a szerszámválasztásra, valamint a megírt alkatrészprogram 2 vagy 3 dimenziós szimulá-lására is. Szintén ebben a modulban dolgozhatja ki a hallga- tó a „tanár” modulban elkészített vizsgákat.

F7: Tanár – A „tanár” modulban van lehetőség a KELLER rendszerben egy NC program alapú vizsga elkészítésére, amely vizsgát a szoftveren belül a hall- gató elérhet, megoldhat, a megoldást pedig a rendszer automatikusan kijavítja.

F8: Beállítani – Ezen modulon belül lehet a KEL- LER rendszer egyes almoduljaihoz tartozó paraméte- reken módosítani, de itt lehet szerszámot, szerszámtá- rat, munkadarab anyagot és befogási rendszereket definiálni, illetve elmentési helyeket, útvonalakat generálni.

F9: Transzfer – A „Transzfer” modulon keresztül lehet a KELLER rendszerben megírt CNC alkatrész- programot a rendszerrel – soros porton, vagy ethernet hálózaton – egybekötött számjegyes vezérlésű szer- számgépbe továbbítani. Ezáltal a KELLER rendszer- ben megírt program a biztonságot adó szimuláció

lefuttatása után közvetlenül és azonnal alkalmazható a CNC szerszámgépekben is.

3.3. Vezérlések főmodul:

A felhasználó a „vezérlések” főmodulban érheti el azon vezérléstípusok programozását, amelyeket a megrendeléskor igényelt. Ennek megfelelően, ezen modul segítségével ismerhe- tik meg a hallgatók, illetve dolgozhatnak a programozók az ISO szabványos parancsokon kívül az adott CNC típus vezérlésspecifikus parancssoraival és paramétereivel is. A legáltalá- nosabb specifikáció az előre definiált ciklusok alkalmazása, így a főmodulon belül elérhető az adott vezérléstípusra jellemző valamennyi ciklusrendszer. Mivel ezen modult az iparban is gyakorta alkalmazzák, a főmodul a megmunkálás környezetének valamennyi lehetőségével rendelkezik és természetesen a CNC szerszámgépekre történő közvetlen átkonvertálási lehe- tőség is adott.

A „Vezérlések” főmodul részei:

F1: Szimulátor – Az almodulban van lehetőség az ISO szabványos parancsokon kívül az adott vezérlés- re jellemző specifikációk megismerésére (például az előre definiált ciklusok, a parancsszavak, illetve a további, az ISO szabványtól eltérő megadások és paraméterek). A szimulátor modulban párbeszédes és editoros (hagyományos) programozás is megvalósít- ható, a felhasználónak rendelkezésére állnak a befo- gási rendszerek, a szerszámok, a szimulációs megol- dások, vagyis a teljes megmunkálási környezet.

F8: Beállítani – Ezen modulon belül lehet a KEL- LER rendszer egyes almoduljaihoz tartozó paraméte- reken módosítani, de itt lehet szerszámot, szerszámtá- rat, munkadarab anyagot és befogási rendszereket definiálni, illetve elmentési helyeket, útvonalakat generálni.

F9: Transzfer – A „Transzfer” modulon keresztül lehet a KELLER rendszerben megírt CNC alkatrész- programot a rendszerrel – soros porton, vagy ethernetes hálózaton – egybekötött számjegyes vezér- lésű szerszámgépbe továbbítani. Ezáltal a KELLER rendszerben megírt program a biztonságot adó szimu- láció lefuttatása után közvetlenül és azonnal alkal- mazható a CNC szerszámgépekben is.

3.4. CAD/CAM főmodul:

A számjegyes vezérlésű szerszámgépek egyik legkorszerűbb programozási megoldását ok- tatja és alkalmazza a KELLER rendszer CAD/CAM főmodulja. A modulrendszeren belül a hallgató, illetve a felhasználó a CAM alapú CNC programozás egyszerű, gyors és hatékony megoldásával ismerkedhet meg, mely programozási lehetőség előnye, hogy jóval szerényebb

NC tudás mellett is alkalmassá válnak a felhasználók hatékony alkatrészprogramok előállítá- sára. A CAD/CAM modult előszeretettel alkalmazzák az ipari cégek és vállalatok, hiszen általa rövid időn belül is megfelelő és hibátlan CNC irányító programokat lehet előállítani.

A „CAD/CAM” főmodul részei:

F1: Geometria – A „geometria” modulban lehet elő- állítani a gyártani kívánt késztermék és a hozzá tarto- zó előgyártmány geometriáját. A CAM alapú CNC programozás első lépésében ugyanis ezen feladatok végrehajtása szükséges. Az almodulban felhasználó- barát, párbeszédes alapú geometriai tervezőrendszer- rel lehet dolgozni, továbbá lehetőség van AutoCAD és IGES fájlok közvetlen behívására is.

F2: Munkaterv – A „munkaterv” modulban van lehetőség a megtervezett előgyártmány és késztermék ismeretében a megmunkálási műveletelemeknek (pl. síkmarás, hosszesztergálás, oldalazás, menetfúrás) az egyes felületelemekhez való illesztésére. A munka- tervben a CAM alapú CNC programozásnak megfe- lelően a szerszámpályák automatikusan generálód- nak, a programozó által meghatározott paraméterek alapján. Az almodulban lehetőség van a szerszámpá- lyák szimulálására, illetve a szerszám-pályák megha- tározását követően itt generálódik le automatikusan az irányító NC program is.

F3: Szimulátor – Az almodulban a munkatervben generált CNC alkatrészprogram virtuális gyártási körülmények közötti tesztelése zajlik, 2 és 3 dimen- ziós megoldásokban. A modulban a XXXXXX rend- szer által előállított CNC program utólagos módosítá- sára is lehetőség kínálkozik.

F8: Beállítani – Ezen modulon belül lehet a KEL- LER rendszer egyes almoduljaihoz tartozó paraméte- reken módosítani, de itt lehet szerszámot, szerszámtá- rat, munkadarab anyagot és befogási rendszereket definiálni, illetve elmentési helyeket, útvonalakat generálni.

F9: Transzfer – A „Transzfer” modulon keresztül lehet a KELLER rendszerben megírt CNC alkatrész- programot a rendszerrel – soros porton, vagy ether- netes hálózaton – egybekötött számjegyes vezérlésű szerszámgépbe továbbítani. Ezáltal a KELLER rend- szerben megírt program a biztonságot adó szimuláció lefuttatása után közvetlenül és azonnal alkalmazható a CNC szerszámgépekben is.

3.5. Komplett főmodul:

A „Komplett” főmodulon belül megtalálható a KELLER rendszer CNC programozással kapcsola- tos valamennyi almodulja, vagyis ezen modulrend- szer aktiválását követően elérhetőek a „DIN/ISO”, a

„Vezérlések”, valamint a „CAD/CAM” főmodulban elsajátítható ismeretek, továbbá az elvégzendő fel- adatok.

Ezt a modulrendszer azon felhasználóknak ajánl- juk, akik a CNC gépek programozásának egyes szintjei között mozognak, vagyis akiknek például az ISO szabványos programozáson túl rövid időn belül szükség van a CAM alapú CNC programozási meg- oldásokra, vagy az „editor” alapú, hagyományos programírásra.

4. A KELLER rendszerben található virtuális műhely

A KELLER CNC programtervező és szimulációs szoftver rendelkezik egy virtuális mű- hellyel, mely programtartományban a hallgató számítógépes környezetben ismerkedhet meg egy CNC szerszámgép bázissal, a műhelyben található eszközök és berendezések működésé- vel, valamint a „virtuális műhely” modulon belül valósítható meg egy CNC megmunkáló központ és/vagy esztergagép főbb részegységeire történő bontása is. A KELLER rendszer virtuális műhelyének harmadik moduljában a hallgató személyi számítógépen sajátíthatja el a számjegyes vezérlésű szerszámgépek bekapcsolási metódusát, beállítási feladatait, illetve a különböző programozási műveleteket. Összegezve, a modul alkalmas egy műszaki bázis is- mertetésére, valamint a CNC gépkezelési feladatok maradéktalan elsajátítására, így az a hall- gató, aki a KELLER rendszeren belül végrehajtja és megtanulja az adott feladatokat, akkor minimális környezeti ismeret megszerzése után alkalmassá válik a műszaki vállalatoknál al- kalmazásra kerülő, korszerű CNC szerszámgépek kezelésére és programozására.

4.1. A „virtuális műhely” modul CNC üzemet bemutató almodulja

A KELLER rendszer virtuális műhelyének első almodulja ismerteti a CNC üzemekben ta- lálható eszközök és berendezések kezelését és működését. Az almodulba való jutáshoz elő- ször a program indítása után megjelenő főmenüben az [F1] funkciógomb segítségével (vagy az adott ikonra való kattintással) lépjünk be a KELLER rendszer virtuális műhely modul- rendszerébe. Amint beléptünk, elérhetővé válnak a modulrendszer egyes egységei (4-1. ábra), a „műhely”, a „gép”, valamint a „kezelés” funkciók. A CNC üzem felépítését és a benne ta- lálható eszközök ismertetését az 1. almodulban, vagyis a „műhely” funkcióban találhatjuk, így a belépéshez kattintsunk az egérrel az almodult szimbolizáló ikonra.

4-1. ábra: A KELLER rendszer virtuális műhelyének modulfelépítése

4.1.1. A virtuális műhelyben található animációk és videók bemutatása

A fejezeten belül – pontokba szedve – a CNC mű- helyt bemutató almodul, illetve a modulon belül ta- lálható animációk és az általuk megszerezhető isme- retek kerülnek bemutatásra.

1. A KELLER rendszer virtuális műhely moduljában az [F1] gombra való kattintást követően egy CNC üzemben találjuk magunkat, amelyben megtalálha- tók a számjegyes vezérlésű szerszámgépek mellett a műszaki életben szükséges eszközök, berendezések, továbbá asztalok, tárolóhelyek, sőt még egy első- segély láda is:

2. A virtuális műhelyen belül mozoghatunk a számí- tógép klaviatúra iránybillentyűivel, lesüllyedhe- tünk az [End], felemelkedhetünk a [Home], felfelé nézhetünk a [Page Down], lefelé nézhetünk a [Page Up] gombok segítségével. Amennyiben a mű- helyen belül egy konkrét állomáshoz (például: mun- kapad, mérőasztal, stb.) szeretnénk gyorsan eljutni, a monitor bal oldali sávjában elhelyezkedő kulcssza- vakra kell kattintani, az egér bal gombjával. A képen a munkapadhoz történő gyors eljutáshoz a fehér sá- von lévő, azonos nevű parancsszóra kattintottunk:

3. A „munkapad” lehetőségre való kattintással azon- nal eljutunk CNC műhelyünk munkapad részébe, amely asztalon megtalálhatjuk a műhelyek-ben leg- gyakrabban alkalmazásra kerülő mérő és ellenőrző eszközöket:

4. A KELLER rendszer virtuális műhelyében nem interaktív és interaktív animációk, valamint videofil- mek által ismerheti meg a hallgató a műhelyen belül található eszközöket, valamint az egyes egységek kezelését. Amennyiben valamely eszköz esetében a KELLER rendszer ilyen animációkkal rendelkezik, akkor ha az egérrel az adott eszköz fölé megyünk, egy kék négyzet alapú információs gomb jelenik meg. Az animáció megjelenítéséhez ezt követően rá kell kattintani az (információs ikonra), mely kattintás eredménye-képpen az adott eszközhöz tarto- zó animáció auto-matikusan betöltődik:

5. Az animációk monitora két alapvető részből áll. A képernyő jelentős részét a futó animáció foglalja el, míg a monitor alsó részén, sok esetben pedig az ani- máción belül is szöveges magyarázatot találhat a hallgató, mely írásokban az adott eszköz működésé- ről, alkalmazási területéről, vagy történetéről szerez- het fontos információkat. A jobb oldali képen egy mikrométer animációját lehet látni. Az animáció el- indításához a képernyő jobb felső sarkában elhelye- zett, kék téglalap alapú „play” gombot kell meg- nyomni (a képen piros körrel bekarikázva):

6. – mikrométer bemutatása: Az animációs lefutás eredményeképpen a hallgató számítógépes környe- zetben ismerheti meg az adott eszköz működését. A ponthoz tartozó képen egy mikrométerrel történő mérés kerül bemutatásra. A mérési eredmény xxxxxx- xxxx egy virtuális nagyító segítségével kiemelődik. Az animációs futtatás közben a szöveges részek fo- lyamatosan láthatóak, további ismerettel gazdagítva a felhasználót. Az animációból való kilépéshez az ani- mációs megjelenítés jobb felső sarkában lévő piros

„X” ikont kell megnyomni.

7. – tolómérő animációja: A KELLER rendszeren belül a tolómérő alkalmazásával és működésével is megismerkedhet a hallgató. Az alkalmazások virtuá- lis megismerésének eredményeképpen biztonságo- sabbá és gyorsabbá válik az egyes eszközök alkalma- zásának elsajátítása a valós gyakorlatok során:

8. – villás határidomszer: A képen látható animáci- óban a csapok mérésére, illetve ellenőrzésére szolgá- ló idomszertípus működését, valamint a kiértékelési eseteket, megoldásokat lehet megismerni, ismertetni. Az animáció segédszövegeiben az idomszeres mérés alapelvét és folyamatát taglalja a KELLER rendszer:

9. – dugós idomszer: A villás idomszerhez hasonló- an a furatok ellenőrzésére szolgáló dugós idomszerek mérési metódusát, kiértékelési szabályait és működé- sének folyamatát is ismerteti a KELLER rendszer virtuális műhelye:

10. – CNC gépek videói: A KELLER rendszer virtu- ális műhelye a CNC megmunkáló központokban és esztergagépekben lejátszódó folyamatokat videók segítségével illusztrálja. A műhely középső részén elhelyezkedő megmunkáló gépekre kattintva elérhető videofilmeken egy munkadarab előállításának a fo- lyamatát lehet nyomon követni:

11. – nyomatékkulcs: Összetett, interaktív animáció tartozik a CNC marógép és a munkapad között elhe- lyezkedő szerszámos szekrény tetején található nyo- matékkulcshoz. Az animációs rendszeren belül a hallgató megismerheti a nyomatékkulcs használatá- nak elméleti hátterét és elgondolását, az eszköz al- kalmazási területeit, valamint kezelésének alapjait egyaránt. Az animációs rendszer egyes egységeit a főmenüben látható sorokra való kattintással lehet elérni:

12. – befogó eszközök: Az elsősegély láda és a mun- kapad között elhelyezkedő, befogási rendszere-ket bemutató animációs rendszerben a legkorszerűbb mechanikai és hidraulikus rögzítőelemeket lehet megismerni. Több animáció esetében is a hallgatónak önállóan kell egy adott műszaki problémát megolda- nia (például egy alátámasztási, vagy egy rögzítési feladatot):

4.1.2. A virtuális műhelyen belüli beállítási és az almodulok közötti mozgási lehetőségek

A KELLER rendszer virtuális műhelyén belül külön beállítási mező áll a felhasználó ren- delkezésére, mely helyen megismerheti a műhelyen belüli kezelőgombokat, továbbá beállít- hatja a monitor és a videokártya számára megfelelő felbontási és hardver paramétereket.

A következő pár lépés által megismerheti a műhelyben található beállítási lehetőségeket:

1. A virtuális műhelyben a beállítási mezőbe való belépéshez minden esetben a monitor jobb felső sar- kában lévő, kék alapú négyzetben elhelyezkedő kér- dőjelet kell megnyomni:

2. A kattintás hatására a monitor jobb oldali sávjában megjelenik a beállítási lehetőségek sora. Ez a beállí- tási sáv főmenüje. Az első sorra kattintva ismerheti meg a felhasználó a klaviatúra egyes billentyűinek funkcióját, a második sorban a grafikai beállítások szerepelnek, az utolsó utasítással pedig a szoftver készítésében szerepet vállaló cégek ismertetőit lehet előhívni:

3. A grafikai beállítások menüjét külön képben mu- tatjuk be, mivel ez a beállítási ablak a legfontosabb a KELLER rendszer műhelyének megfelelő működése szempontjából. Az ablakban látható, hogy rossz be- állítás esetén a monitor csíkozottá válik, vagyis élvezhetetlen lesz a műhelyen belüli munka. Ebben az esetben addig kell változtatni a szoftver paraméte- rein (felső oszlop: szoftver, OpenGL, DirectX 7.0, DirectX 5.2), valamint a felbontáson (nagy, vagy kicsi), amíg a monitoros megjelenítés csíkmentessé válik:

A virtuális műhelyen belül az egyes almodulok közötti mozgást a monitor jobb felső sar- kában elhelyezkedő ikonpáros bal oldali tagjának megnyomásával lehet kezdeményezni (4-2. ábra). Az ikonra való kattintás hatására a monitor alsó sávjában megjelennek a virtuális mű- hely almoduljai. Az egyes almodulokat szimbolizáló ikonokra való kattintással átléphetünk a KELLER rendszer „virtuális műhely” főmoduljának másik tagjára.

A KELLER rendszer virtuális műhelyéből való kilépéshez a modulválasztó ikontól jobbra elhelyezkedő „exit” szimbólumot kell megnyomni, az egér bal gombjával (4-2. ábra).

4-2. ábra: Az almodulok kiválasztásának és a programból való kilépésnek az ikonjai

4.2. A CNC (számjegyes vezérlésű) szerszámgépek felépítését, működését oktató műhely- almodul

A KELLER rendszer virtuális műhelyének második almoduljában a hallgató betekintést nyerhet egy CNC vezérlésű szerszámgép működésébe, valamint megismerkedhet főbb egy- ségeivel, részeivel. Az almodulon belül lehetőség van a CNC szerszámgép részegységeire bontására, mely bontás eredményeként a tanulók a szerszámgépek azon részeit is tökéletesen láthatják, amely részeket a valóságban nem tudnának megismerni, hiszen egy üzemi gépmű- helyben nincsen lehetőség a szerszámgépek burkolatainak leválasztására.

Az almodulon belül továbbá számos animációs film is segíti a CNC vezérlésű szerszámgé- pek működésének megértését, elektronikai és mechanikai háttereit, megoldásait. A fejezetben megismerhetik a szerszámgépek részegységeikre való bontásának metódusát, valamint az egyes szerszámgéptípusok esetén megtalálható, magyarázó animációkat.

4.2.1. Virtuális műhely „gép” almodulja CNC megmunkáló központok esetén

A KELLER SYMplus szoftver marási technológiáján belül a fejezetben bemutatásra kerülő almodulban egy számjegyes vezérlésű megmunkáló központ jelenik meg a képernyőn, mely szerszámgépet részegységeire bonthatunk, illetve a gép főbb egységeinek működésébe is be- tekintést nyerhetünk.

A KELLER rendszer virtuális műhelyének „gép” almoduljához való eljutáshoz először a szoftver főmenüjében válasszuk ki a „műhely” ikont (F1 funkcióbillentyű), majd az elénk táruló modulsorban kattintsunk a „gép” ikonra (vagy nyomjuk meg az F2 billentyűt a klavia- túrán).

Az almodulon belüli beállítási lehetőségek teljes mértékben megegyeznek a virtuális mű- hely más almoduljaiban található megoldásokkal, így a beállításokkal kapcsolatban tájékozta- tást a 4.1.2. fejezet ad.

Az almodulon belül alkalmazható billentyűzetek is megegyeznek az előző fejezetben tárgyalt megoldásokkal, mely lehetőségeket a következő felsorolás foglalja össze:

A műhelyen belüli mozgás: klaviatúra irányító billentyűi Felemelkedés: HOME

Lesüllyedés: END

Felfele nézés: PAGE DOWN Lefele nézés: PAGE UP

A fejezeten belül először megismerkedhetünk egy CNC megmunkáló központ részeire való bontásával, majd az almodulban található animációkkal és kisfilmekkel.

CNC megmunkáló központ részegységeire történő bontása:

Az almodulban lehetőség van egy számjegyes vezérlésű megmunkáló központ burkolatainak eltávolítására, így az oktató tökéletes vizuális megjelenítés mellett ismertetheti a CNC szer- számgépek főbb részegységeit. A burkolatok lebontását követően kiváló minőségben tekint- hető meg a szerszámtár, a golyósorsós hajtás, a főorsó. A lebontási lehetőségen túl a képer- nyő bal oldali sávjában a CNC megmunkáló központ főbb egységei különállóan is megte- kinthetők. Ez a lehetőség tovább növeli a vizualitás hatékonyságát. A következő pontokban egy rövid példa segítségével mutatjuk meg a burkolat eltávolításának és az egyes részegysé- gek megjelenítésének lehetőségét a KELLER rendszerben:

1. A KELLER rendszer virtuális műhelyén belül a

„gép” almodul indításakor az alábbi ábra tárul elénk. A monitor két fő részből áll, az egyik a CNC meg- munkáló központot ábrázoló tartomány, a másik pe- dig a szerszámgép főbb egységeinek felsorolását mu- tató, fehér információs sáv. A szerszámgép egyes egységei megtekinthetőek az adott egységre való egérkattintással, illetve a bal oldali sávban található címszavak aktivizálásával:

2. A képernyőn megjelenő CNC megmunkáló köz- pontnak KELLER rendszerben a három fő burkolati egységét távolíthatjuk el, nevezetesen a géptestnek, a szerszámtárnak, valamint a főorsónak a burkolatát. Ezen egységek eltávolítását úgy lehet végrehajtani, hogy a leválasztandó burkolati elemre vezetjük az egérkurzorunkat. Amint a kurzor egy burkolatelemre mutat, az elem sötétkék színűre változik, valamint a kurzornyíl átalakul egy kis villáskulccsá:

3. Amint a kurzor villáskulcs ikonná válik, a sötétké- ken megjelenő burkolati elemet az egér bal gombjá- nak megnyomásával leválaszthatjuk. Az elemek a leválasztást követően a monitor alsó részén aktivizá- lódó sávban helyeződnek el. Amennyiben vissza sze- retnénk helyezni az egyes burkolati részeket a szer- számgépre, kattintsunk a sávon belül elhelyezkedő elemre. Az egérkattintás hatására a burkolat ismét a CNC megmunkáló gép részét fogja képezni.

4. Amennyiben a CNC szerszámgép valamely rész- egységénél (pl. főorsó, golyósorsó, mérőtapintó, stb.) a kurzorral való megközelítésekor az információs ikon jelenik meg (lásd a mellékelt képen), akkor az adott alkatrész, vagy berendezés esetében egy animá- ciót lehet elindítani, mely animáció bemutatja az esz- köz működését, alkalmazási lehetőségeit:

5. Az animációt tartalmazó részegységre való kattin- tás eredményeként megjelenik az egységhez tartozó információs kisfilm. A képen a golyósorsós hajtás elvét és gyakorlati megvalósítását lehet látni. A piros és kék golyók mozgása szemlélteti a tényleges moz- gásrendszert. A képernyőn az animáció futásán túl a monitor alsó sávjában információs szövegek olvasha- tóak az adott eszköz alkalmazásáról, működéséről, kezeléséről:

Az almodulban található további animációk:

1. – mérőtapintó: A szerszámtárban elhelyezkedő mérőtapintó segítségével megismerhetjük a tapin- tóval végzett nullpontbemérés metódusát. A tapintó két bemérési esetet is bemutat. Az egyes esetek ani- mációit a jobb felső sarokban található „play” gomb segítségével lehet elindítani:

2. – szerszámbefogó: Az animációnál a hallgató megismerheti a szerszám főorsóba való rögzítésének megoldását, valamint megállapíthatja, hogy miért olyan lényeges a műszak végeztével a szerszámot kiváltani a főorsóból (a behúzó rugók állandó befe- szített állapota gyors elhasználódáshoz vezethet):

3. – indirekt mérőrendszer: A KELLER rendszer virtuális műhelyén belül, a marási technológia eseté- ben egy tárcsás útmérő rendszer animációja hívható elő. Az animáción belül teljes részletességgel megis- merhető az útmérő rendszerek részei, valamint a CNC szerszámgépen belüli alkalmazási területük:

4. – Betápláló modul tápegységgel: Az animációs filmen tökéletesen nyomon lehet követni, hogy a számjegyes vezérlésű megmunkáló központban az egyes elektronikai egységek milyen láncolata szüksé- ges ahhoz, hogy a betáplált váltakozó feszültségből egyenfeszültség indukálódjon:

5. – Vezérlés hajtásmodullal: A számjegyes vezér- lés alapelvét lehet megismerni a képen látható animá- ció segítségével. A futtatás alatt az interpolátor a programozó által megírt NC mondatok hatására a szánokat a megfelelő helyre pozícionálja, majd a cél- helyzet elérésekor az útmérő rendszerek visszajelzé- sei alapján végrehatja a következő programsort is, amely visszaviszi a szánt az eredeti pozíciójába:

6. – Szerszámgép felépítési megoldások: Az animá- ció az alapvető CNC megmunkáló központ felépítési lehetőségeit mutatja be. Az animációban az egyes szánok mozgatásával lehet bemutatni az általános szerszámgép-felépítményeket:

7. – CNC vezérlés kezelőpanele: Részletes animáció foglalkozik a CNC megmunkáló központok kezelői tasztatúrájával. A kezelőpanel valamennyi részéhez külön magyarázat olvasható a monitor alsó részén elhelyezkedő információs sávban:

4.2.2. Eszterga technológia „gép” almodulja a virtuális műhelyen belül

A KELLER SYMplus szoftver esztergálási technológiáján belül a fejezetben bemutatásra kerülő almodulban egy számjegyes vezérlésű esztergagép jelenik meg a képernyőn, mely szerszámgépet részegységeire bonthatunk, illetve a gép főbb egységeinek működésébe is be- tekintést nyerhetünk.

A KELLER rendszer virtuális műhelyének „gép” almoduljához való eljutáshoz először a szoftver főmenüjében válasszuk ki a „műhely” ikont (F1 funkcióbillentyű), majd az elénk táruló modulsorban kattintsunk a „gép” ikonra (vagy nyomjuk meg az F2 billentyűt a klavia- túrán).

Az almodulon belüli beállítási lehetőségek teljes mértékben megegyeznek a virtuális mű- hely más almoduljaiban található megoldásokkal, így a beállításokkal kapcsolatban tájékozta- tást a 4.1.2. fejezet ad.

Az almodulon belül alkalmazható billentyűzetek is megegyeznek az előző fejezetben tárgyalt megoldásokkal, mely lehetőségeket a következő felsorolás foglalja össze:

A műhelyen belüli mozgás: klaviatúra irányító billentyűi Felemelkedés: HOME

Lesüllyedés: END

Felfele nézés: PAGE DOWN Lefele nézés: PAGE UP

A fejezeten belül először megismerhetjük egy CNC esztergagép főbb részeit a burkolatele- mek lebontása útján, illetve az almodulban található animációkat és kisfilmeket.

CNC esztergagép részegységeire történő bontása:

Az almodulban lehetőség van egy számjegyes vezérlésű esztergagép burkolatainak eltávolítá- sára, így az oktató tökéletes vizuális megjelenítés mellett ismertetheti a CNC szerszámgépek főbb részegységeit. A burkolatok lebontását követően kiváló minőségben tekinthető meg a szerszámtár, a golyósorsós hajtás, a szánok elhelyezkedése. A lebontási lehetőségen túl a képernyő bal oldali sávjában a CNC esztergagép főbb egységei különállóan is megtekinthe- tők. Ez a lehetőség tovább növeli a vizualitás hatékonyságát. A következő pontokban egy rövid példa segítségével mutatjuk meg a burkolat eltávolításának és az egyes részegységek megjelenítésének lehetőségét a KELLER rendszerben:

1. A KELLER rendszer virtuális műhelyén belül a

„gép” almodul indításakor ez az ábra tárul elénk. A monitor két fő részből áll, az egyik a CNC eszterga- gépet ábrázoló tartomány, a másik pedig a szerszám- gép főbb egységeinek felsorolását mutató, fehér in- formációs sáv. A szerszámgép egyes egységei meg- tekinthetőek az adott egységre való egérkattintással, illetve a bal oldali sávban található címszavak egér általi aktiválásával:

2. A képernyőn megjelenő CNC esztergagépnek KELLER rendszerben két fő burkolati egységét távo- líthatjuk el, nevezetesen a géptestnek és a szerszám- tárnak (revolvernek), valamint a kereszt-szánnak a burkolatát, továbbá leválaszthatjuk a forgácseltávolí- tó edényt is. Ezen egységek eltávolítását úgy lehet végrehajtani, hogy a leválasztandó burkolati elemre vezetjük az egérrel kurzorunkat. Amint a kurzor egy burkolatelemre mutat, az elem sötétkék színűre válto- zik, valamint a kurzornyíl átalakul egy kis villás- kulccsá:

3. Amint a kurzor villáskulcs ikonná válik, a sötétké- ken megjelenő burkolati elemet az egér bal gombjá- nak megnyomásával leválaszthatjuk. Az elemek a leválasztást követően a monitor alsó részén aktivizá- lódó sávban helyeződnek el. Amennyiben vissza sze- retnénk helyezni az egyes burkolati elemeket a szer- számgépre, kattintsunk a sávon belül elhelyezkedő elemre. Az egérkattintás hatására a burkolat ismét a CNC megmunkáló gép részét fogja képezni.

4. Amennyiben a CNC szerszámgép valamely rész- egységénél (pl. tokmány, golyósorsó, mérőrendszer, stb.) a kurzorral való megközelítésekor az informáci- ós ikon jelenik meg, akkor az adott alkatrész, vagy berendezés esetében egy animációt lehet elindítani, mely animáció bemutatja az eszköz működését és alkalmazási lehetőségeit:

5. Az animációt tartalmazó részegységre való kattin- tás eredményeként megjelenik az egységhez tartozó információs kisfilm. A képen a golyósorsós hajtás elvét és gyakorlati megvalósítását lehet látni. A kép- ernyőn az animáció futásán túl a monitor alsó sávjá- ban információs szövegek olvashatóak az adott esz- köz alkalmazásáról, működéséről, kezeléséről:

Az almodulban található további animációk :

1. – Esztergagép felépítmények: Az animáció a gyakorlatban legáltalánosabban alkalmazásra kerülő két esztergafelépítmény-típust mutatja be, nevezete- sen a vízszintes- és a ferde ágyas esztergagépet. Mind a két megoldásnál mozgathatóak az egyes szánok, így nyújtva tökéletes vizuális élményt és fontos ismere- teket a hallgatóknak:

2. – A befogási út ellenőrzése: Egy CNC eszterga- gép tokmányát, illetve annak működését és alkalmaz- hatóságát lehet megismerni a képen látható animáci- ón. Az interaktív animáció lényege, hogy a hallgató- nak ki kell választania a tokmányba illő munkadara- bot. Ha azt az alkatrészt választja ki a rákattintással, melynek az átmérője a tokmány mozgástartományán kívül esik (túl kicsi), a tokmányból kiesik a munkada- rab:

3. – Közvetlen mérőrendszer: Egy lineáris útmérő rendszer animációján keresztül ismerheti meg a hall- gató a CNC esztergagépekben alkalmazásra kerülő mérőrendszerek elvi felépítését, céljait és működését:

4. – Lineáris motor: Az animáció segítségével az oktató a képernyőn keresztül, látványosan mutathatja be a lineáris motoros hajtás jellemzőit, valamint leg- fontosabb előnyeit a hagyományos, golyósorsós haj- tással szemben:

5. – Beindítási feltételek (SPS): Nagyon látványos és hasznos animációja a KELLER rendszer virtuális műhelyének a következő kisfilm, mely animációban a hallgató megismerheti, hogy milyen feltételeknek kell teljesülnie (munkatér ajtó zárva legyen, szánok ne legyenek végálláson, vészstop gomb kiengedett állapotban legyen) ahhoz, hogy a CNC esztergagép a benne tárolt programot végrehajtsa:

6. – Betápláló modul tápegységgel: Az animációs filmen tökéletesen nyomon lehet követni, hogy a számjegyes vezérlésű esztergagépben az egyes elekt- ronikai egységek milyen láncolata szükséges ahhoz, hogy a betáplált váltakozó feszültségből egyenfe- szültség indukálódjon:

7. – CNC vezérlés kezelőpanele: Részletes animáció foglalkozik a CNC esztergagépek kezelői taszta- túrájával. A kezelőpanel valamennyi részéhez külön magyarázat olvasható a monitor alsó részén elhelyez- kedő információs sávban:

4.3. KEXXXX xendszer virtuális műhelyének „kezelés” almodulja

A virtuális műhely harmadik almoduljában megismerhetjük a CNC szerszámgépek bekap- csolási metódusát, beállítási feladatait, valamint programozásának alapjait. Az almodulban a hallgatóknak a KELLER rendszer által generált feladatokat kell megoldaniuk. A feladatok megoldása teljes mértékben megegyezik a valósággal, hiszen a tanulónak a számítógép moni- torján megjelenik egy CNC szerszámgép, mely megmunkáló gép körül mozoghatnak, kinyit- hatják az ajtót, benézhetnek a munkatérbe, továbbá a monitor baloldali részén megjelenik egy kezelői tasztatúra is. Az egyes feladatokat ezen vezérlőpanel gombjainak segítségével lehet

megoldani, vagyis a tanulónak az adott probléma megoldásához nem a számítógép billentyű- zetén kell dolgozni, hanem a valóságos CNC szerszámgépek tasztatúrájának felépítésével és működésével megegyező panelon kell a megfelelő utasításokat kiadnia.

A KELLER rendszer gépkezelői feladatokat ismertető moduljában az eszterga és marási technológia esetében is azonos problémákat kell megoldania a felhasználónak. Az egyes fel- adatok sorrendben a következőek:

1. Gépkezelési feladatok

a. CNC szerszámgép bekapcsolási metódusa

b. Szerszámváltás és kézi üzemmód ismertetése

c. Szerszám korrekciók alkalmazásának feladata

d. Munkadarab-koordinátarendszer nullpontjának bemérése

2. Programozási feladatok

a. CNC program írásának folyamata

b. Megírt alkatrészprogram módosításának lehetősége

c. Programok futtatása

A KELLER rendszerben található virtuális műhely „kezelés” almoduljában a feladatok megoldását és folyamatát felügyeleti rendszer ellenőrzi. Abban az esetben, ha a hallgató gyorsmeneti ütközést generál a szerszámmal, a felügyeleti rendszer figyelmeztetést generál (a képernyő bevörösödése mellett), mely üzenetben tudatja a felhasználót, hogy a gépkezelési hiba eredménye és a hibaelhárítás mennyi költségbe került a vállalatnak.

A KELLER rendszer virtuális műhelyének harmadik almoduljában is a szerszámgép körüli mozgáshoz ugyanazokat a billentyűket kell használni, mint amelyeket megismerhettünk a korábbi almodulok során is:

A műhelyen belüli mozgás: klaviatúra irányító billentyűi Felemelkedés: HOME

Lesüllyedés: END

Felfele nézés: PAGE DOWN Lefele nézés: PAGE UP

4.3.1. Gépkezelési és programozási feladatok a marási technológiában

Mint azt már az előző fejezetpontban is összefoglaltuk, összesen 7 gépkezelési, illetve programozási feladatot lehet megoldani a KELLER rendszer „kezelés” almoduljában. Az egyes feladatok megoldásának folyamatában a képernyő minden esetben három részre osztó- dik fel. A monitor jobb oldali felében a korábbról megismert CNC megmunkáló központ lát- ható, mely szerszámgép körül lehet mozogni, közeledni és távolodni lehet a géphez képest, illetve a munkatér ajtaja is kinyitható. A képernyő bal oldali felén egy Siemens802 típusú CNC vezérlés kezelőpanel látható. Ezen panel gombjai segítségével kell a különböző felada- tokat megoldani. A monitor alsó részén pedig egy információs sáv van, mely sávban a min- denkori aktuális feladatot lehet elolvasni.

A következő néhány képen keresztül mutatjuk be a KELLER rendszer „kezelés” almoduljának működését, illetve ismertetni a CNC szerszámgépek bekapcsolási metódusát:

1. – Amennyiben a KELLER rendszer főmenüjében a

„műhely” modulrendszert, majd ezen belül a „keze- lés” [F3 funkcióbillentyű] lehetőséget választjuk, a következő kép tárul elénk. A monitor bal oldalán található felsorolásból kell minden esetben kiválasz- tani (az egérrel való rákattintással) a megoldandó feladatot. A példában a CNC megmunkáló központ bekapcsolási metódusát lehet nyomon követni, így ez esetben a „bekapcsolni” utasítást kell aktivizálni a felsorolásban:

2. – A „bekapcsolni” lehetőség aktiválását követően a képernyőn megjelenik a Siemens802 vezérlés keze- lői tasztatúrája, valamint az alsó sávban elolvashatjuk az adott feladatrendszer első pontját: Kapcsolja be a gépet a főkapcsolóval :

3. – A CNC megmunkáló központ bekapcsolásához a klaviatúra kurzor billentyűivel a szerszámgép mögé kell menni, ahol a villamos-szekrény ajtók egyikén megtalálhatjuk a kapcsolót (az ábrán piros körrel kiemelve). Amennyiben valamelyik részfeladatatot nem tudjuk megoldani, az alsó feladatleíró sáv bal oldalán elhelyezkedő információs ikon fölé kell ve- zetnünk egerünk kurzorát. Amint fölé értünk, a fel- adatkiírás helyén az adott probléma megoldásának szövege jelenik meg.

4. – A főkapcsoló elfordítását követően a vezérlő egység aktivizálódik. A következő feladat ezt köve- tően a vészstop gomb reteszelésének kioldása (a ké- pen piros karikával jelöltük a gombot). Fontos műve- let a műszak végén a vészstop gombot a biztonság kedvéért a CNC szerszámgépeken benyomni, nehogy valamilyen külső hatás következtében magától be- kapcsolódjon a számjegyes vezérlésű megmunkáló gép:

5. – A vészstop gomb kireteszelését követően kap- csoljuk be a főorsó és az előtoló texxxxxxx xajtásait. Ez a gomb az „elfogadó”, sárga gomb alatt, kissé jobbra található:

6. – Lényeges ismernie a hallgatónak a különböző hibaüzenetek okait, jelentéseit, illetve törlésének (el- fogadásának) megoldását. A CNC szerszám-gépeken a rendszer által küldött hibajelzéseket minden eset- ben a „reset” gombbal lehet elfogadni. Ez a piros billentyű a Siemens802 vezérléseken a kezelőpanel bal alsó sarkában található:

7. – A bekapcsolási folyamat utolsó, de az egyik leg- lényegesebb művelete a referenciapont-felvételének folyamata, mely műveletben a hallgató rávezeti a szánokat és a főorsót egy nevezetes pontra, amely rávezetéstől kezdve aktiválódnak az útmérő rendsze- rek. A művelethez először meg kell nyomni a taszta- túra „+X”, majd a „+Y”, végül a „+Z” gombjait:

8. – Amennyiben minden műveletet helyesen valósí- tottunk meg, a monitor alsó részén elhelyezkedő in- formációs sávban elismerő üzenetet kapunk és a rendszer kéri, hogy a képernyő felső részén, közép tájékon található gombra való kattintással (a képen piros karikával bejelölve) térjünk vissza a főmenübe:

Mit kell tennünk, ha az almodulon belül ütközést generáltunk?

Amennyiben a „kezelés” almodul valamelyik feladatának megoldása közben véletlenül gyorsmeneti ütközést generáltunk, vagy a szerszámmal a befogórendszerbe hatoltunk, a kép- ernyő átvált vörös színűre és a monitor alsó részén található információs sávban azonnal megjelenik a figyelmeztetés, miszerint ütközésre került sor és olvassuk el a KELLER rend- szer felügyeleti modulja által kiadott közleményt. További jellegzetessége az ütközés követ- kezményének az, hogy az adott feladat megoldását elölről kell kezdenie a hallgatónak.

1. – A gyorsmeneti ütközés pillanatában a képernyő elvörösödik, az alsó információs sávban pedig a fel- ügyeleti rendszer kiírja az ütközés pontos okát, vala- mint a monitor felső részén megjelenik egy piros „€” jel. Amennyiben ütközést generáltunk, akkor a hiba pontos okának tisztázása végett kattintsunk rá a piros

„€” jelre:

2. – Az „€” jelre való egérkattintás hatására belépünk egy több lapból álló információs rendszerbe, ahol a KELLER szoftver ismerteti a hiba lehetséges okait, valamint a hibák elkerülésének módjait. Az üzenet- rendszeren belül a monitor jobb felső sarkában talál- ható (piros karikával bekereteztük) zöld nyíl segítsé- gével lehet mozogni, az utolsó oldal elolvasását kö- vetően pedig a nyíltól jobbra lévő, piros „X” gomb- bal lehet továbblépni a főmenübe, ahol az elrontott feladat megoldását újra lehet kezdeni:

4.3.2. Az esztergálási technológia „kezelés” almodulja

A KELLER rendszer virtuális műhelyének „kezelés” almoduljában esztergálási technológia esetén is hasonló feladatokat kell megoldani, mint a marási esetben, vagyis alapvetően a 4.3. fejezetben található gépkezelési és programozási feladatok, problémák megoldására van lehe- tőség. Az egyes feladatok megoldásának folyamatában a képernyő minden esetben három részre osztódik fel. A monitor jobb oldali felében a korábbról megismert CNC esztergagép látható, mely szerszámgép körül lehet mozogni, közeledni és távolodni lehet a géphez képest, illetve a munkatér ajtaja is kinyitható. A képernyő bal oldali részén egy Siemens802 típusú CNC vezérlés kezelőpanel látható. Ezen panel gombjai segítségével kell a különböző felada- tokat megoldani. A monitor alsó részén pedig egy információs sáv van, mely sávban a min- denkori aktuális feladatot lehet elolvasni.

A következő néhány képen keresztül szeretnénk bemutatni a KELLER rendszer „kezelés” almoduljának működését, illetve ismertetni a CNC szerszámgépek bekapcsolási metódusát:

1. – Amennyiben a KELLER rendszer főmenüjében a

„műhely” modulrendszert, majd ezen belül a „keze- lés” [F3 funkcióbillentyű] lehetőséget választjuk, a következő kép tárul elénk. A monitor bal oldalán található felsorolásból kell minden esetben kiválasz- tani (az egérrel való rákattintással) a megoldandó feladatot. A példában a CNC esztergagép bekapcso- lási metódusát lehet nyomon követni, így ez esetben a

„bekapcsolni” utasítást kell megnyomni a felsorolás- ban:

2. – A „bekapcsolni” lehetőség aktiválását követően a képernyőn megjelenik a Siemens802 vezérlés kezelői tasztatúra, valamint az alsó sávban elolvashatjuk az adott feladatrendszer első pontját: Kapcsolja be a gépet a főkapcsolóval :

3. – A CNC esztergagép bekapcsolásához a klaviatú- ra kurzor billentyűivel a szerszámgép mögé kell menni, ahol a villamos-szekrény ajtók egyikén meg- találhatjuk a kapcsolót (az ábrán piros körrel kiemel- ve). Amennyiben valamelyik részfeladatatot nem tudjuk megoldani, az alsó feladatleíró sáv bal oldalán elhelyezkedő információs ikon fölé kell vezetnünk egerünk kurzorát. Amint fölé értünk, a feladatkiírás helyén az adott probléma megoldásának szövege je- lenik meg.

4. – A főkapcsoló elfordítását követően a vezérlő egység aktivizálódik. A következő feladat ezt köve- tően a vészstop gomb reteszelésének kioldása (a ké- pen piros karikával jelöltük a gombot). Fontos műve- let a műszak végén a vészstop gombot a biztonság kedvéért a CNC szerszámgépeken benyomni, nehogy valamilyen külső hatás következtében magától be- kapcsolódjon a számjegyes vezérlésű megmunkáló gép:

5. – A vészstop gomb kireteszelését követően kap- csoljuk be a főorsó és az előtoló texxxxxxx xajtásait. Ez a gomb az „elfogadó”, sárga gomb alatt, kissé jobbra található:

6. – Lényeges ismernie a hallgatónak a különböző hibaüzenetek okait, jelentéseit, illetve törlésének (el- fogadásának) megoldását. A CNC szerszám-gépeken a rendszer által küldött hibajelzéseket minden esetben a „reset” gombbal lehet elfogadni. Ez a piros billen- tyű a Siemens802 vezérléseken a kezelőpanel bal alsó sarkában található:

7. – A bekapcsolási folyamat utolsó, de az egyik leg- lényegesebb művelete a referenciapont-felvételének folyamata, mely műveletben a hallgató rávezeti a szánokat egy nevezetes pontra, amely rávezetéstől kezdve aktivizálódnak az útmérő rendszerek. A mű-

vexxxxxx xlőször meg kell nyomni a tasztatúra „+X”, majd a „+Z” gombjait:

8. – Amennyiben minden műveletet helyesen valósí- tottunk meg, a monitor alsó részén elhelyezkedő in- formációs sávban elismerő üzenetet kapunk és a rendszer kéri, hogy a képernyő felső részén, közép tájékon található gombra való kattintással (a képen piros karikával bejelölve) térjünk vissza a főmenübe:

Mit kell tennünk, ha az almodulon belül ütközést generáltunk?

Amennyiben a „kezelés” almodul valamelyik feladatának megoldása közben véletlenül gyorsmeneti ütközést generáltunk, vagy a szerszámmal a tokmányba hatoltunk, a képernyő átvált vörös színűre és a képernyő alsó részén található információs sávban azonnal megjele- nik a figyelmeztetés, miszerint ütközésre került sor és olvassuk el a KELLER rendszer fel- ügyeleti modulja által kiadott közleményt. További jellegzetessége az ütközés következmé- nyének az, hogy az adott feladat megoldását elölről kell kezdenie a hallgatónak.

1. – A gyorsmeneti ütközés pillanatában a képernyő elvörösödik, az alsó információs sávban pedig a fel- ügyeleti rendszer kiírja az ütközés pontos okát, vala- mint a monitor felső részén megjelenik egy piros „€” jel. Amennyiben ütközést generáltunk, akkor a hiba pontos okának tisztázása végett kattintsunk rá a piros

„€” jelre:

2. – Az „€” jelre való egérkattintás hatására belépünk egy több lapból álló információs rendszerbe, ahol a KELLER szoftver ismerteti a hiba lehetséges okait, valamint a hibák elkerülésének módjait. Az üzenet- rendszeren belül a monitor jobb felső sarkában talál- ható (piros karikával bekereteztük) zöld nyíl segítsé- gével lehet mozogni, az utolsó oldal elolvasását kö- vetően pedig a nyíltól jobbra lévő, piros „X” gomb- bal lehet továbblépni a főmenübe, ahol az elrontott feladat megoldását újra lehet kezdeni:

5. CNC programozás oktatása és alkalmazása KELLER rendszerben

Az 5. fejezet a KELLER CNC programtervező és szimulációs rendszerben található, a ha- gyományos NC programozás oktatásának különböző szintjeit megvalósító modulokkal fog- lalkozik.

Egy korszerű és hatékony CNC programozás oktatásnak a legfőbb jellemzője a módszeres- ség, vagyis az egyes ismereti szintek konkrét behatárolása. Az NC programozási szintek szétválasztásával ugyanis a hallgató lépésről lépésre haladhat a számjegyes vezérlésű szer- számgépek programozásának megismerésében. Ezen cél érdekében a KELLER rendszer is egymástól különálló almodulokat tartalmaz a CNC programozás alapjainak, ISO szabványos parancsainak, valamint a vezérlésspecifikus programozási lehetőségeknek az oktatása terüle- tén.

A fejezeten belül az előbb említett három programozási szintet oktató és alkalmazó almodul kerül bemutatásra. Ezen almodulok elérhetőek külön modulrendszerben is (a KELLER rend- szer főmenüjéből), illetve a „komplett” főmodult kiválasztva, azonos helyen is megtalálható- ak.

Mivel valamennyi NC programozási szintet oktató rendszer esetében azonos módon lehet az egyes almodulok között mozogni, valamint a szoftverből kilépni, ezért a fejezet bevezető szakaszában mutatjuk be az ezen lépésekre szolgáló, a monitor jobb felső sarkában lévő két ikont:

A KELLER rendszeren belül az egyes almodulok közötti mozgást a monitor jobb felső sarkában elhelyezkedő ikonpáros bal oldali tagjának megnyomásával lehet kezdeményezni (4-2. ábra). Az ikonra való kattintás hatására a monitor alsó sávjában megjelennek a koráb- ban kiválasztott modulrendszert alkotó egységek. Az egyes almodulokat szimbolizáló iko- nokra való kattintással átléphetünk az adott főmodul másik tagjára.

A KELLER rendszerből való kilépéshez a modulválasztó ikontól jobbra elhelyezkedő

„exit” szimbólumot kell megnyomni, az egér bal gombjával (4-2. ábra).

4-2. ábra: Az almodulok kiválasztásának és a programból való kilépésnek az ikonjai

5.1. G1,G2,G3 almodul

Egy CNC technológiával és programozással foglalkozó hallgatónak, illetve szakembernek az NC vezérléseken belül elsőként minden esetben az alkatrészprogramok készítésénél al- kalmazható programozási rendszerekkel, valamint a három legalapvetőbb mozgási megoldás- sal kell megismerkednie.

A KELLER rendszer „G1,G2,G3” almodulja ezen céloknak megfelelően egyszerű, de haté- kony felépítésével és korszerű vizuális megjelenítésével, valamint a bármilyen körülmények között előhívható interaktív információs rendszerével ismerteti az alapvető programozási rendszereket, méretmegadási módokat, illetve a gyorsmeneti pozícionálás, a lineáris- és a körinterpoláció paraméter-megadásait és megvalósítási lehetőségeit.

Az egyes mozgási variációkat a KELLER rendszer hasonlóképpen jeleníti meg, mint azt egy CNC programozást oktató tanár valósítaná meg, vagyis a gyorsmeneti mozgásokat szag- gatott vonallal, míg az interpolált, forgácsoló elmozdulásokat folytonos vonallal jelzi. A rendszerben található információs rendszer segítségével a hallgató egyedül is hatékonyan gyakorolhatja a CNC programozás alapjainak tekinthető rendszereket és elmozdulásokat, ugyanis ha kétsége támadna az általa végrehajtott feladat eredményessége felöl, a KELLER rendszer információs egységének aktiválásával információkat szerezhet a modulban található parancsokról.

Az almodulban készített programok elmentethetőek, illetve kinyomtathatóak, ezáltal ha egy foglalkozás során programozási feladatot kell megoldaniuk a hallgatóknak, az eredményt kinyomtatva az oktató utólagosan is ellenőrizheti a megoldások helyességét.

5.1.1. G1,G2,G3 modul a KELLER rendszer marási technológiájában

A KELLER rendszer marási technológiájában a hallgató egy kétdimenziós, X-Y síkbeli virtuális tábla segítségével ismerheti meg és gyakorolhatja be az alapvető programozási rend- szereket, illetve a három szerszámmozgatási megoldást.

A következő néhány képen egy nagyon egyszerű, két sorból álló kis példát készítünk, mely példa rámutat az almodul alkalmazhatóságára, valamint a benne található beállítási lehetősé- gekre:

1. – A „G1,G2,G3” almodul elindításakor a szoftver egy párbeszédablakban megkérdezi a felhasználót, hogy új programot szeretne-e készíteni, vagy egy már korábban megírt feladatot szeretne folytatni. A meg- felelő lehetőség kiválasztását követően az [F10]✓

„OK” gombra való egérkattintás után léphe-tünk be az almodulba:

2. – Az almodulban a képernyő több részre tagolódik. A jobb felső negyedben egy fekete virtuális táblát láthatunk. Ezen táblán jelennek meg a különböző szerszámmozgások. Alatta a felhasználó által megírt programsorok láthatóak. A bal oldali monitorrészen az almodulban található NC parancsok közül lehet választani, illetve a parancshoz tartozó paramétereket kitölteni. Egy új programsor készítéséhez először

meg kell nyomni a monitor bal alsó részén található

„létrehozni” ikont (pirossal jelölve a képen):

3. – A bal oldalon található párbeszédablakban a rendszer felajánlja az almodulban megvalósítható valamennyi NC parancsot. Egy CNC program írásá- nál első lépésként az alkalmazott programozási rend- szert érdemes meghatározni, így a példában mi is ezt tesszük. Kiválasztjuk a „G90” parancsot, majd meg- nyomjuk az ablak jobb alsó sarkában található „F10” nevű, zöld pipával jelölt ikont:

4. – A második programsor generálása előtt a KEL- LER rendszer automatikusan megkérdezi, hogy az előállítandó NC mondatot az első sor elé, vagy mögé tegye be. A megfelelő lehetőség kiválasztását köve- tően a jobb oldalon található „átvenni” gombot nyomjuk meg. Ezt követően minden egyes parancs megadásánál először meg kell nyomni a „létrehoz” ikont, majd a paraméterek kitöltését követően a prog- ramba integráláshoz rá kell kattintani az [F10]✓ ikonra:

5. – A különböző elmozdulások programozása a könnyebb megértés és tanulhatóság céljából párbe- szédes alapú, vagyis nem egy „virtuális papíron” kell megírnia a tanulónak az első programsorait, hanem a képernyő bal oldalán található, a KELLER rendszer által felajánlott paramétereket kell kitöltenie. A képen egy gyorsmeneti pozícionálás programozási eredmé- nyét lehet látni:

6. – A G1,G2,G3 almodulban az egyes NC parancsok megértéséhez a rendszer interaktív segítségeket is tud adni a hallgatónak. Amennyiben az adott parancsnak nem tudjuk pontosan az értelmét, a párbeszédablak- ban a parancsra rákattintva (ekkor kék színnel kieme- lődik az NC kód), majd a monitor jobb felső sarka közelében található gombot meg-nyomva (piros karikával kiemelve) érhetjük el a KELLER rendszer információs adatbázisát:

7. – Az információs adatbázisnak mindig azon részét lehet elérni, amely az adott NC kódra vonatkozik. A képernyőn megjelenő, általában több oldalas terje- delmű interaktív segítségben az adott parancs alkal- mazási lehetőségei, illetve a parancshoz köthető pa- raméterek értelmezése is megtalálható. Az informá- ciós mezőből való kilépéshez ismételten meg kell nyomni az információs ikont:

8. – Az ikontól jobbra elhelyezkedő (piros kariká- val a képen kiemelt) nagyítót ábrázoló ikon segítsé- gével nagyíthatunk, kicsinyíthetünk az interaktív táb- lán (F1, F2 billentyű), továbbá előhívhatjuk a KEL- LER rendszerben található számológépet is:

9. – A képernyő jobb alsó sarkában elhelyezkedő

„F1: vissza a főmenübe” gomb segítségével juthatunk el az almodul beállítási lehetőségeibe. Az ikon akti- válásakor megjelenő menüsor „fájl” lehetőségén be- lül lehet új programot írni [F1], a szerszámmoz- gások kezdőpontján módosítani [F2], korábban írt feladatainkat megnyitni [F3], most írt progra- munkat elmenteni [F4], programunk elmentési he- lyén módosítani [F5], illetve a megírt NC feladatot kinyomtatni [F6]. A programírási részbe történő visszalépéshez a felső menüsorban található „kidol- gozni” lehetőséget kell megnyomni:

5.1.2. G1,G2,G3 modul a KELLER rendszer esztergálási technológiájában

A KELLER rendszer esztergálási technológiájában a hallgató egy kétdimenziós, X-Z síkbe- li virtuális tábla segítségével ismerheti meg és gyakorolhatja be az alapvető programozási rendszereket, illetve a három szerszámmozgatási megoldást.

A következő néhány képen egy nagyon egyszerű, két sorból álló kis példát készítünk, mely példa rámutat az almodul alkalmazhatóságára, valamint az almodulon belül található beállítá- si lehetőségekre:

1. – A „G1,G2,G3” almodul elindításakor a szoftver egy párbeszédablakban megkérdezni a felhasználót, hogy új programot szeretne-e készíteni, vagy egy már korábban megírt feladatot szeretne folytatni. A meg- felelő lehetőség kiválasztását követően az [F10]✓

„OK” gombra való egérkattintás után lép-hetünk be az almodulba:

2. – Az almodulban a képernyő több részre tagolódik. A jobb felső negyedben egy fekete virtuális táblát láthatunk. Ezen táblán jelennek meg a különböző szerszámmozgások. Alatta a felhasználó által megírt programsorok láthatóak. A bal oldali monitorrészen az almodulban található NC parancsok közül lehet választani, illetve a parancshoz tartozó paramétereket kitölteni. Egy új programsor készítéséhez először meg kell nyomni a monitor bal alsó részén található

„létrehozni” ikont (pirossal jelölve a képen):

3. – A bal oldalon található párbeszédablakban meg- találhatjuk az almodulban megvalósítható vala- mennyi NC parancsot. Egy CNC program írásánál első lépésként az alkalmazott programozási rendszert érdemes meghatározni, így a példában mi is ezt tesz- szük. Kiválasztjuk a G90 parancsot, majd megnyom- juk az ablak jobb alsó sarkában található [F10]✓ ikont:

4. – A második programsor generálása előtt a KEL- LER rendszer automatikusan megkérdezi, hogy az előállítandó NC mondatot az első sor elé, vagy mögé tegye-e be. A megfelelő lehetőség kiválasztását köve- tően a jobb oldalon található „átvenni” gombot nyomjuk meg. Ezt követően minden egyes parancs megadásánál először meg kell nyomni a „létrehoz” ikont, majd a paraméterek kitöltését követően a prog- ramba integráláshoz rá kell kattintani az „F10” [F10]✓ ikonra:

5. – A különböző elmozdulások programozása a könnyebb megértés és tanulhatóság céljából párbe- szédes alapú, vagyis nem egy „virtuális papíron” kell megírnia a tanulónak az első programsorait, hanem a képernyő bal oldalán található, a KELLER rendszer által felajánlott paramétereket kell kitöltenie. A képen egy gyorsmeneti pozícionálás programozási eredmé- nyét lehet látni:

6. – A G1,G2,G3 almodulban az egyes NC parancsok megértéséhez a rendszer interaktív segítségeket is tud adni a hallgatónak. Amennyiben az adott parancsnak nem tudjuk pontosan az értelmét, a párbeszédablak- ban a parancsra rákattintva (ekkor kék színnel kieme- lődik az NC kód), majd a monitor jobb felső sarka közelében található információs gombot megnyomva (piros karikával kiemelve) érhetjük el a rendszer in- formációs adatbázisát:

7. – Az információs adatbázisnak mindig azon részét lehet elérni, amely az adott NC kódra vonatkozik. A képernyőn megjelenő, általában több oldalas terje- delmű interaktív segítségben az adott parancs alkal- mazási lehetőségei, illetve a parancshoz köthető pa- raméterek értelmezése is megtalálható. Az informá- ciós mezőből való kilépéshez ismételten meg kell nyomni az információs ikont:

8. – Az ikontól jobbra elhelyezkedő (piros kariká- val a képen kiemelt) nagyítót ábrázoló ikon segítsé- gével nagyíthatunk, kicsinyíthetünk az interaktív táb- lán (F1, F2 billentyű), továbbá előhívhatjuk a KEL- LER rendszerben található számológépet is:

9. – A képernyő jobb alsó sarkában elhelyezkedő

„F1: vissza a főmenübe” gomb segítségével juthatunk el az almodul beállítási lehetőségeibe. Az ikon akti- válásakor megjelenő menüsor „fájl” lehetőségén be- lül lehet új programot írni [F1], a szerszámmoz- gások kezdőpontján módosítani [F2], korábban írt feladatainkat megnyitni [F3], most írt progra- munkat elmenteni [F4], programunk elmentési helyén módosítani [F5], illetve a megírt NC felada- tot kinyomtatni [F6]. A programírási részbe történő visszalépéshez a felső menüsorban található „kidol- gozni” lehetőséget kell megnyomni:

5.2. ISO szabványos CNC programozás oktatása a KELLER rendszerben

A számjegyes vezérlésű szerszámgépek programozási rendszereinek, valamint a három alapvető szerszámmozgási módjának megismerését követően a hallgató az ISO szabványos CNC parancsokat és azok alkalmazási környezetét a KELLER rendszernek egy új moduljá- ban ismerheti meg. A DIN/ISO almodul segítségével a CNC programozás alapjainak birtoká- ban a tanuló megismerheti a világ valamennyi szerszámgép-vezérlésén alkalmazható NC kó- dok csoportját. Az ISO szabványos parancsok ismerete tehát a második szint a CNC progra- mozás tanulásának területén, hiszen az a hallgató, aki elsajátítja ezen parancsok alkalmazásá- nak lehetőségeit, valamint az egyes parancsokat, alkalmassá válik az ipari üzemeken belül található CNC megmunkáló központok és esztergagépek alapszintű programozására és keze- lésére.

Az „NC DIN/ISO” almodulban az ISO szabványos parancsok mellett már lehetőség van a főprogram-alprogram rendszerek oktatására is, ugyanis az almodulban készíthetőek főprog- ramok, illetve alprogramok egyaránt. Az alprogramokat gyakorta alkalmazzák az NC techno- lógiában, elsősorban többször ismétlődő felületek kimunkálására, illetve egy befogásban ké- szítendő, több azonos geometriájú alkatrész előállítására is.

Az almodulban a programozási megoldásokon túl már alkalmazhatóak előre definiált szer- számtárak, illetve a szerszámtárakba illesztett munkáló eszközök is. A program során alkal- mazható szerszámokkal már a valósággal egyenértékű programozást lehet megvalósítani, hiszen az előre definiált szerszámtárba célszerű azokat a megmunkáló eszközöket helyezni, amelyek az adott intézménynél, vagy vállalatnál a műhelyben rendelkezésre álló szerszámgé- pekben vannak.

Az „NC DIN/ISO” almodulban megírt alkatrészprogramokat a KELLER rendszer szimulá- ciós tartományában lehet lefuttatni, vagyis a hallgató, illetve a felhasználó a megírt CNC programot virtuális gyártási körülmények között tesztelheti le. A szimulációs lehetőség rész- letes tárgyalására az 5.4. pontban térünk vissza.

További jelentős előnye az almodulnak, hogy az itt megírt CNC irányítóprogramok már alkalmasak a KELLER rendszerrel egybekötött CNC szerszámgépekbe történő átkonvertálás- ra, illetve a külső adathordozókon való továbbításra.

5.2.1. NC DIN/ISO almodul a marási technológiában

Az „NC DIN/ISO” modul felépítését és kezelését tekintve nagymértékben hasonlít az előző fejezetben megismert „G1,G2,G3” almodulhoz. A felhasználóbarát, párbeszédes alapú prog- ramírás lehetősége itt is fennáll, azonban a megírt programba már szerszámot is illeszthetünk, illetve virtuális gyártási körülmények között le is tesztelhetjük programozási eredményeinket.

Az almodulon belül megtalálhatóak az NC technológia általános szabványában rögzített parancsok, nevezetesen:

G0, G1, G2, G3 – elmozdítási NC kódok G4 – várakozási idő megadása

G9 – programozott megállás

G40, G41, G42 – pályagenerálási esetek

G53, G54, G59 – nullponteltolás megadási módjai G90, G91 – programozási rendszerek

L, F, S, T, M – technológiai NC parancsok

Az ISO szabványos parancsokon túl a KELLER rendszer az almodult felvértezte néhány PAL rendszerű, előre definiált ciklussal. Ezek, a gyakorlatban nem alkalmazott marási és fúrási ciklusok elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a hallgató megismerkedjen az előre de- finiált ciklusok felépítésével és programozásával.

A következő néhány kép segítségével betekintést nyerhetünk az NC DIN/ISO almodul mű- ködésébe és alkalmazási, beállítási lehetőségeibe:

1. – Az almodul indításakor a KELLER rendszer megkérdezi, hogy az új fájlt szeretnénk-e generálni, vagy egy már korábban megírt feladatot szeretnénk folytatni. A megfelelő lehetőség kiválasztását köve- tően az ablakban ezt követően meg kell határozni, hogy főprogramot, vagy alprogramot akarunk-e ké- szíteni. A párbeszédablakból az [F10]✓ (pirossal bekarikázott) ikonra való kattintással léphetünk ki:

2. – Az almodul felépítése nagyban hasonlít a G1,G2,G3 modul kialakításához. A képernyő bal oldalán egy párbeszédablak segítségével írhatjuk meg soronként NC programunkat. A generált programso- rok megjelennek az ablak mellett található fehér tar- tományban. Új programsor írásához a képernyő bal alsó részén található „létrehozni” ikont kell meg- nyomni az egér bal gombjával:

3. – A legördülő menüben látható, hogy az almodulban megtalálhatóak az NC technológia szab- ványa által meghatározott valamennyi parancs és kód. Egy új parancs beírásához először ebből a me- nüsorból kell kiválasztani a megfelelő NC kódot, majd a kódhoz tartozó paraméterek kitöltését követő- en a párbeszédablak jobb alsó sarkában található,

[F10]✓ ikonra való kattintással lehet az NC paran- csot a programlapba integrálni:

4. – Az első parancs – ami általában a programozási rendszer megadása – után a következő NC kódot a

„létrehozni” gomb ismételt lenyomásával lehet kez- deményezni. Első esetben a szoftver megkérdezi, hogy az új sort az első NC parancs elé, vagy mögé szeretnénk-e tenni. Ezt követő soroknál ilyen kérdés már nem lesz, azonban minden egyes új NC kód ge- nerálásához a „létrehozni” ikont először aktivizálni kell:

5. – Az almodulban lehetőség van szerszámoknak a programba való illesztésére. Amennyiben a „T” kó- dot választjuk ki a legördülő menüben, aktívvá válik a monitor alsó sávjában elhelyezkedő „szerszámtár” ikon (piros karikával kiemelve). Az ikonra való kat- tintás eredményeképpen juthatunk el a programhoz rendelt szerszámtárhoz:

6. – A megjelenő szerszámtár-ablakban választhatjuk ki a feladat megvalósításához szükséges megmunkáló eszközt. A kiválasztás metódusában (ahogyan azt a kép is mutatja) először ki kell választani a kívánt szerszámot, majd az [F10]✓ „OK” ikonra való kat- tintással lehet beilleszteni a szerszámot a programba (természetesen a szerszám tárban elfoglalt helyének ismeretében nincs szükség erre a kiválasztási metó- dusra, a programba be lehet írni szimplán a szer- számnak a tárban elfoglalt helyzetét):

7. – A program megírását követően a megmunkálás környezetének beállításához a képernyő jobb alsó sarkában található, [F10]✓ ikonra való kattintással aktívvá válik az almodul felső részén található menü- sor. Az ikon aktiválásakor megjelenő menüsor „fájl” lehetőségén belül lehet új programot írni [F1], be- állításokat eszközölni [F2], korábban írt feladatain- kat megnyitni [F3], most írt programunkat elmente- ni [F4], programunk elmentési helyén módosítani [F5], illetve a megírt NC feladatot kinyomtatni [F6], programrészeket más tartományokból beil- leszteni [F7], vezérlésspecifikus programot előállí- tani [F8], valamint programsorokat átkonvertálni más elérhetőségi helyekre [F9]. A programírásra való

visszatéréshez a felső menüsorban található „kidol- gozni” lehetőségre kell kattintani:

8. – A beállítási tartományban lehet meghatározni az írás alatt lévő programunk nevét [F1], a nyers- anyag geometriáját [F2], az alkalmazandó szer- számtárat [F3], valamint a programozással és a szi- mulációval kapcsolatos további paramétereket. A példában a nyersanyag geometriájának definiálását mutatjuk be, mint lényeges beállítást, ezért nyomjuk meg az [F2] funkcióbillentyűt, vagy kattintsunk a képernyőn látható „nyers alkatrész” ikonra:

9. – A nyersanyag geometriájának meghatározásához első lépésében meg kell határozni, hogy milyen alap- geometriával rendelkezzen nyersdarabunk. Lehetőség van hengeres, téglalap alapú, vagy tetszőleges geo- metriájú előgyártmány definiálására. Legyen előgyártmányunk egy téglatest, ennek megfelelően nyomjuk meg az [F1] funkcióbillentyűt, vagy kattint- sunk rá a téglatest rajzra:

10. – A nyersanyag geometriájának meghatározását egy egyszerűen kezelhető és felhasználóbarát párbe- szédablak segítségével hajthatjuk végre. Az ablak bal oldalán található paraméterek kitöltésének folyama- tában a jobb oldalon elhelyezkedő szerkesztési me- zőben az előgyártmány geometriája a paraméterek módosításának hatására változik, így adva lehetősé- get a felhasználónak, hogy ellenőrizhesse paraméte- reinek helyességét. A beállítást követően az [F10]✓ ikonra való kattintással fejezhetjük be a beállítási folyamatot:

11. – Téglatest előgyártmány esetén a paraméterbeállítási ablakban csak a test felső síkját lehet meghatározni (felületi mélység/magasság para- méternél), az alsó síkot különálló, kis ablakban kér- dezi meg rendszerünk. Fontos megjegyezni, hogy az egyes síkokat minden esetben a munkadarab ko- ordinátarendszerében értelmezve, abszolút prog- ramozási rendszerben kell meghatározni:

12. – A G1,G2,G3 almodulhoz hasonlóan (lásd.

5.1.1. fejezet) itt is folyamatos információs rendszer informálja a felhasználót az egyes parancsok alkal- mazási lehetőségeiről. Amennyiben a párbeszéd- ablakban az NC kódra kattintunk (ekkor kék színnel kiemelődik a parancs), majd a monitor jobb felső sarka közelében lévő gombot megnyomjuk, meg-

jelenik az adott parancshoz tartozó interaktív magya- rázat. A programhoz való visszatéréshez ismét meg kell nyomni az gombot.

13. – Az információs ablaktól jobbra elhelyezkedő, nagyítót ábrázoló ikonra való kattintással előhívható a KELLER rendszerbe generált számológép:

14. – Amennyiben módosítani szeretnénk egy prog- ramsoron, úgy elsőként rá kell kattintani a program- lapon a változtatni kívánt sorra, majd a monitor bal alsó sarkában található, a „létrehozni” ikontól jobbra lévő „változtat” parancsra kell kattintani. Ekkor a párbeszédablakban szereplő paraméterek hozzáférhe- tővé és szabadon módosíthatóvá vállnak:

5.2.2. NC DIN/ISO almodul az esztergálási technológiában

Az „NC DIN/ISO” modul felépítését és kezelését tekintve nagymértékben hasonlít az előző fejezetben megismert „G1,G2,G3” almodulhoz. A felhasználóbarát, párbeszédes alapú prog- ramírás lehetősége itt is fennáll, azonban a megírt programba már szerszámot is illeszthetünk, illetve virtuális gyártási körülmények között le is tesztelhetjük programozási eredményeinket.

Az almodulon belül megtalálhatóak az NC technológia általános szabványában rögzített parancsok, nevezetesen:

G0, G1, G2, G3 – elmozdítási NC kódok

G4, G9 – várakozási idő és a programozott megállás megadása G40, G41, G42 – pályagenerálási esetek

G53, G54, G59 – nullponteltolás megadási módjai G90, G91 – programozási rendszerek

L, F, S, T, M – technológiai NC parancsok

Az ISO szabványos parancsokon túl a KELLER rendszer az almodult felvértezte néhány PAL rendszerű, előre definiált ciklussal. Ezek, a gyakorlatban nem alkalmazott esztergálási és fúrási ciklusok elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a hallgató megismerkedjen az előre definiált ciklusok felépítésével és programozásával.

A következő néhány kép segítségével betekintést nyerhetünk az NC DIN/ISO almodul mű- ködésébe és alkalmazási, beállítási lehetőségeibe:

1. – Az almodul indításakor a szoftver megkérdezi, hogy új fájlt szeretnénk-e generálni, vagy egy már korábban megírt feladatot szeretnénk folytatni. Az ablakban ki kell választani továbbá, hogy fő-, vagy alprogramot fogunk készíteni. A megfelelő lehetősé- gek kiválasztását követően a párbeszéd-ablakból az

[F10]✓ (pirossal bekarikázott) ikonra való kattintás- sal léphetünk tovább:

2. – Az almodul felépítése nagyban hasonlít a G1,G2,G3 modul kialakításához. A képernyő bal oldalán egy párbeszédablak segítségével írhatjuk meg soronként NC programunkat. A generált programso- rok megjelennek az ablak mellett található fehér tar- tományban. Új programsor írásához a képernyő bal alsó részén található „létrehozni” ikont kell meg- nyomni az egér bal gombjával:

3. – A legördülő menüben látható, hogy az almodulban megtalálhatóak az NC technológia szab- ványa által meghatározott parancsok és kódok. Egy új parancs beírásához először ebből a menüsorból kell kiválasztani a megfelelő NC kódot, majd a kód- hoz tartozó paraméterek kitöltését követően a párbe- szédablak jobb alsó sarkában található, [F10]✓ ikon- ra való kattintással lehet az NC parancsot a program- lapba integrálni:

4. – Az első parancs – ami általában a programozási rendszer megadása – után a következő NC kódot a

„létrehozni” gomb ismételt lenyomásával lehet kez- deményezni. Első esetben a szoftver megkérdezi, hogy az új sort az első NC parancs elé, vagy mögé szeretnénk-e tenni. Ezt követő soroknál ilyen kérdés már nem lesz, azonban minden egyes új NC kód ge- nerálásához a „létrehozni” ikont először aktivizálni kell:

5. – Az almodulban lehetőség van szerszámoknak a programba való illesztésére. Amennyiben a „T” kó- dot választjuk ki a legördülő menüben, aktívvá válik a monitor alsó sávjában elhelyezkedő „revolver” ikon. Az ikonra való kattintással juthatunk el a prog- ramhoz tartozó szerszámtárhoz:

6. – A megjelenő revolver-ablakban választhatjuk ki a feladat megvalósításához szükséges megmunkáló eszközt. A kiválasztás metódusában (ahogyan azt a kép is mutatja) először ki kell választani a kívánt szerszámot, majd az [F10]✓ ikonra való kattintással lehet beilleszteni a szerszámot a programba (termé- szetesen a szerszám helyének ismeretében nincs szükség erre a választási metódusra, a programba be

lehet írni szimplán a szerszámnak a tárban elfoglalt helyzetét):

7. – A program megírását követően a megmunkálás környezetének beállításához a képernyő jobb alsó sarkában található, [F10]✓ ikonra való kattintással aktívvá válik az almodul felső részén található menü- sor. Az ikon aktiválásakor megjelenő menüsor „fájl” lehetőségén belül lehet új programot írni [F1], be- állításokat eszközölni [F2], korábban írt feladatain- kat megnyitni [F3], most írt programunkat elmente- ni [F4], programunk elmentési helyén módosítani [F5], illetve a megírt NC feladatot kinyomtatni [F6], programrészeket más tartományokból beil- leszteni [F7], vezérlésspecifikus programot előállí- tani [F8], valamint programsorokat átkonvertálni más elérhetőségi helyekre [F9]. A programírásra való visszatéréshez a felső menüsorban található „kidol- gozni” lehetőségre kell kattintani:

8. – A beállítási tartományban lehet meghatározni az írás alatt lévő programunk nevét [F1], a nyers- anyag geometriáját [F2], az alkalmazandó revol- ver-kiosztást [F3], valamint a programozással és a szimulációval kapcsolatos további megoldásokat. A példánkban a nyersanyag definiálását mutatjuk be, mint lényeges környezeti beállítást, ezért nyomjuk meg az [F2] funkcióbillentyűt, vagy kattintsunk a képernyőn látható ikonra:

9. – A nyersanyag-geometria beállításának első lépé- sében meg kell határozni, hogy milyen alapgeometri- ával rendelkezzen előgyártmányunk. Lehetőség van hengeres, lépcsős csap alapú, vagy tetszőleges geo- metriájú nyersdarab definiálására. Legyen előgyártmányunk egy henger, ennek megfelelően nyomjuk meg az [F1] funkcióbillentyűt, vagy kattint- sunk a „henger” rajzra:

10. – A nyersanyag geometriájának meghatározását egy egyszerűen kezelhető és felhasználóbarát párbe- szédablak segítségével hajthatjuk végre. Az ablak bal oldalán található paraméterek kitöltésének folyama- tában a jobb oldalon elhelyezkedő szerkesztési me- zőben az előgyártmány geometriája a paraméterek módosításának hatására változik, így adva lehetősé- get a felhasználónak, hogy ellenőrizhesse paraméte- reinek helyességét. A beállítást követően a zöld pipá-

val kiemelt ikonra való kattintással fejezhetjük be a beállítási folyamatot:

11. – A G1,G2,G3 almodulhoz hasonlóan (lásd.

5.1.2. fejezet) itt is folyamatos információs rendszer informálja a felhasználót az egyes parancsok jelenté- séről. Amennyiben a párbeszédablakban az NC kódra kattintunk (ekkor kék színnel kiemelődik a parancs), majd a monitor jobb felső sarka közelében lévő in- formációs gombot megnyomjuk, megjelenik az adott parancshoz tartozó interaktív magyarázat. A prog- ramhoz való visszatéréshez ismét meg kell nyomni az gombot:

12. – Az információs ablaktól jobbra elhelyezkedő, nagyítót ábrázoló ikonra való kattintással előhívható a KELLER rendszerben található számológép:

14. – Amennyiben módosítani szeretnénk egy prog- ramsoron, úgy elsőként rá kell kattintani a program- lapon a változtatni kívánt sorra, majd a monitor bal alsó sarkában található, a „létrehozni” ikontól jobbra lévő „változtat” parancsra kell kattintani. Ekkor a párbeszédablakban szereplő paraméterek hozzáférhe- tővé és szabadon módosíthatóvá vállnak:

5.3. A vezérlésspecifikációkat oktató „szimulátor” modul KELLER rendszerben

A CNC programozás harmadik szintjének elején a hallgató már ismeri az alapvető progra- mozási rendszereket, a három szerszámmozgási parancsot és az alkalmazható paramétereket, valamint az ISO szabványos NC kódokat és már alkalmas a szabványos CNC programok írására is.

A KELLER rendszerben szisztematikusan felépített CNC programozást oktató modulrend- szer harmadik tagjában a felhasználó a rendszerbe integrált CNC vezérléstípusok sajátossága- it, programozási jellegzetességeit ismerheti meg virtuális környezetben, vagyis a KELLER rendszer segítségével lehetőség nyílik a különböző vezérléstípusok egyedi programozási megoldásainak megismerésére, számítógépes környezetben való programírásra, tesztelésre is. A „szimulátor” modulban a felhasználó minden esetben csak azokat a vezérléstípusokat ismerheti meg, amelyeket a szoftver vásárlásakor igényeltek. A Siemens 802C vezérléstípus azonban minden szoftver esetében standard alkalmazásként áll rendelkezésre. Az almodulban

– ahogyan azt már a DIN/ISO lehetőségben is megismerhettük – lehetőség van főprog- ram/alprogram rendszerek kiépítésére, valamint az egyes vezérléstípusokhoz tartozó, előre

definiált megmunkálási ciklusokkal való programozásra is. Az előre definiált ciklusok révén jelentős mértékben lerövidülhet és leegyszerűsödhet a programok írása.

A szimulátor almodul rendelkezik valamennyi azon előnyös tulajdonsággal, amivel a DIN/ISO lehetőség is fel volt vértezve, így a programon belül nagyon fejlett szimulációs ke- zelői tartományt érhetünk el, 2, vagy 3 dimenziós tesztelési lehetőség közül választhatunk (a számítógépes szimulációról bővebben az 5.4 fejezetben olvashatnak), továbbá a szimulációs megjelenítéshez beállíthatóak az előgyártmány méretei, az alkalmazandó szerszámok és szer- számtárak, vagy revolverek is.

Az almodulban megírt alkatrészprogram közvetlenül is átkonvertálható a rendszerrel egy- bekötött CNC szerszámgépbe, így a szoftverben megírt program a biztonságot adó szimulá- ció lefuttatását követően azonnal alkalmazható a műhelyen belül található, számjegyes vezér- lésű megmunkáló központban, vagy esztergagépben.

5.3.1. „Szimulátor” modul a KELLER rendszer marási technológiájában

Az almodul felépítése, valamint az almodulon belüli mozgási és feladatmegoldó lehetősé- gek nagyon hasonlóak a „G1,G2,G3”, valamint az „NC DIN/ISO” almodulban megismert megoldásokhoz.

A harmadik CNC programozási szintet képviselő szoftver-egység jellegzetessége a felhasz- nálóbarát, párbeszédes alapú programozási lehetőség mellett az editor alapú programírás megjelenése. A szoftverben ugyanis egy „virtuális lapon” is kidolgozhatóak vezérlésspecifikus NC programok, ezáltal annak a felhasználónak, aki komolyabban megis- merte a vezérlésspecifikációkat, az előre definiált ciklusokat, már nem szükséges soronként előhívnia az NC kódokat, csupán begépeli a virtuális lapra a parancsokat, a KELLER rend- szer pedig a beírást követően átkonvertálja azt a saját belső kódrendszerébe.

A fejezet további részében néhány képpel és a hozzá tartozó szöveggel illusztráljuk az almodulban való egyszerű program megírását, valamint a beállítási és információs lehetősé- gek elérését:

1. – A „szimulátor” almodul indításakor a rendszer megkérdezi, hogy új fájl szeretnénk-e létrehozni, vagy egy már meglévő programot írunk-e tovább. Ezen kívül az első ablakban beállítható, hogy a meg- írandó program fő-, vagy alprogramként szerepeljen a továbbiakban. Az utolsó legördülő menüben a kívánt CNC vezérléstípust állíthatjuk be. Az [F10]✓ gombra való kattintással léphetünk be a kezelői editorba:

2. – A kezelői editorban a képernyő több részre tago- lódik. A monitor nagy részét a begépelt programso- rokat megjelenítő ablak foglalja el. Tőle balra találha- tó – hasonlóan az előző programozási szintek almoduljai esetében – a CNC parancsok hívására és beállítására szolgáló párbeszédmező. Az alsó sávban pedig azon irányító gombok helyezkednek el, me- lyekkel a modulon belül dolgozni lehet. Egy új prog- ramsor írásának kezdemé-nyezéséhez minden esetben a monitor bal alsó sarkában lévő „létrehozni” ikont kell megnyomni:

3. – A kívánt NC kódot a bal oldali párbeszédmező legördülő menüjéből lehet kiválasztani. Amennyiben kiválasztottuk a számunkra megfelelő parancsot, a kódhoz tartozó paramétereket is beállíthatjuk (min- den egyes parancshoz a KELLER rendszer automati- kusan felajánlja a beállítható paramétereket). A beál- lítást követően a párbeszédablak jobb alsó sarkában lévő, [F10]✓ gombra kattintva írhatjuk be paran- csunkat a programba:

4. – Minden egyes új programsor generálásához elő- ször meg kell nyomni a képernyő bal alsó sarkában található „létrehozni” ikont. A második NC mondat generálásakor a rendszer megkérdezi, hogy az új sort az előző mondat elé, vagy mögé szeretnénk beszúrni. A kiválasztást követően a monitor jobb alsó sarkában lévő „átvenni” gombra kattintva folytathat-juk a pa- rancs meghatározását. A következő sorok generálá- sakor ez a kérdés már nem jelenik meg:

5. – Szerszámváltó parancs hívásakor a monitor alsó, szürke sávjában megjelenik a „tár” ikon. Az ikonra való kattintás után választhatjuk ki a beállított szer- számtáron belül az alkalmazni kívánt megmunkáló eszközt. A modulon belül tetszőleges szerszámtárat, valamint szerszámokat használhatunk. Ezen jellegze- tesség eredményeképpen az almodulban beállíthatjuk a CNC műhelyben található megmunkáló központunk szerszámtárát, illetve a benne található megmunkáló eszközöket is:

6. – A „tár” ikonra való kattintás eredményeképpen megjelenik virtuális szerszámtárunk, mely tárból elő- ször ki kell választani az alkalmazandó megmunkáló eszközt, majd az ablak jobb alsó sarkában lévő [F10]✓ gomb aktivizálásával beintegrálhatjuk kivá- lasztott szerszámunkat a programba (piros karikákkal jeleztük a metódus hatékony folyamatát):

7. – A „szimulátor” almodul jelentős előnye, hogy a tapasztaltabb felhasználók a gyorsabb programírás megkönnyítése érdekében egy „virtuális lapot” is használhatnak, ahol nem kell soronként, párbeszédes alapon parancsokat generálni, hanem – hasonlóan a CNC szerszámgépek közvetlen vezérlései esetében – a klaviatúra segítségével gépelhetik be az CNC prog- ramokat, vagy a programok egyes részeit. Az editor indítása a „szerkesztő” ikon segítségével történik:

8. – A képen látható, hogy a kezelői editorban gyor- san és egyszerűen begépelhetőek az egyes program- sorok. A programok írásán belül lehetőség van a pár- beszédes és a hagyományos programírás többszöri változtatására is. Amennyiben vissza szeretnénk térni a párbeszédes programozási módba, a piros karikával jelöl „editor” ikonra való kattin-tással tudjuk azt megtenni:

9. – A párbeszédablakban található legördülő menü- ben lévő valamennyi parancshoz egy virtuális infor- mációs egység tartozik, mely animáció elindításával segítséget kaphatunk az adott NC kód alkalmazásá- ról, programozásáról. Egy előre definiált ciklus pa- ramétereinek magyarázatát szeretnénk a képen meg- tudni, ezért először kiválasztjuk a ciklushívó paran- csot (a kód kék színnel kiemelődik), majd a monitor jobb felső sarka közelében található, kék információs gombot megnyomjuk:

10. – Az elektronikus „help” indításának hatására képek segítségével illusztrált információs bázisba jutunk, ahol az adott parancs alkalmazásával, kitöl- tendő paramétereivel és jellegzetességeivel ismer- kedhetünk meg. Az információs gomb mellett talál- ható, nagyítót ábrázoló ikonnal további opciókat lehet előhívni. Az almodulban az ikonnal előhívható egyet- len lehetőség a KELLER rendszerben található szá- mológép:

11. – A megírt alkatrészprogramon belüli utólagos változtatásra is lehetőség van. Amennyiben valame- lyik programsoron módosítani szeretnénk, először kattintsunk a változtatni kívánt sorra, majd a „létre- hozni” ikontól jobbra található „változtatni” gombot nyomjuk meg. Ekkor a kiválasztott programsor sza- badon módosíthatóvá válik. A sorok törlésére a „tö- rölni” [F3] ikont alkalmazhatjuk:

12. – Az almodulon belüli beállítási, elmentési lehe- tőségeket a monitor jobb alsó sarkában található

„vissza a főmenübe” gombra való kattintással érhet- jük el. Az aktiválás hatására a monitor felső sorában elérhetővé válik a menüsor. A „fájl” menün belül lehet új programot írni [F1], beállításokat eszkö- zölni [F2], korábban írt feladatainkat megnyitni [F3], most írt programunkat elmenteni [F4], prog- ramunk elmentési helyén módosítani [F5], illetve a

megírt NC feladatot kinyomtatni [F6], a CNC ve- zérléstípuson változtatni, valamint programsoro- kat átkonvertálni más elérhetőségi helyekre [F8]. A programírásra való visszatéréshez a felső menüsorban található „kidolgozni” lehetőségre kell kattintani:

13. - A beállítási tartományban lehet meghatározni az írás alatt lévő programunk nevét [F1], a nyers- anyag geometriáját [F2], az alkalmazandó szer- számtárat [F3], valamint a programozással és a szi- mulációval kapcsolatos további megoldásokat. A példánkban a nyersanyag geometriájának definiálását mutatjuk be, mint lényeges környezeti beállítást, ezért nyomjuk meg az [F2] funkcióbillentyűt, vagy kattintsunk a képernyőn látható ikonra:

14. - A nyersanyag geometriájának meghatáro- zásához első lépésében meg kell határozni, hogy mi- lyen alapgeometriával rendelkezzen nyers-darabunk. Lehetőség van hengeres, téglalap alapú, vagy tetsző- leges geometriájú előgyártmány definiálására. Le- gyen előgyártmányunk egy téglatest, ennek megfele- lően nyomjuk meg az [F1] funkcióbillentyűt, vagy kattintsunk rá a „téglatest” rajzra:

15. - A nyersanyag geometriájának meghatározását egy egyszerűen kezelhető és felhasználóbarát párbe- szédablak segítségével hajthatjuk végre. Az ablak bal oldalán található paraméterek kitöltésének folyama- tában a jobb oldalon elhelyezkedő szerkesztési me- zőben az előgyártmány geometriája a paraméterek módosításának hatására változik, így adva lehetősé- get a felhasználónak, hogy ellenőrizhesse paraméte- reinek helyességét. A beállítást követően az [F10]✓ ikonra való kattintással fejezhetjük be a beállítási folyamatot:

16. - Téglatest előgyártmány esetén a paraméterbeállítási ablakban csak a test felső síkját lehet meghatározni (felületi mélység/magasság para- méternél), az alsó síkot külön kis ablakban kérdezi meg rendszerünk. Fontos megjegyezni, hogy az egyes síkokat minden esetben a munkadarab ko- ordinátarendszerében értelmezve, abszolút prog- ramozási rendszerben kell meghatározni:

5.3.2. „Szimulátor” modul a KELLER rendszer esztergálási technológiájában

Az almodul felépítése, valamint az almodulon belüli mozgási és feladatmegoldó lehetősé- gek nagyon hasonlóak a „G1,G2,G3”, valamint az „NC DIN/ISO” almodulban megismert megoldásokhoz.

A harmadik CNC programozási szintet képviselő szoftver-egység jellegzetessége a felhasz- nálóbarát, párbeszédes alapú programozási lehetőség mellett az editor alapú programírás megjelenése. A szoftverben ugyanis egy „virtuális lapon” is kidolgozhatóak vezérlésspecifikus NC programok, ezáltal annak a felhasználónak, aki komolyabban megis- merte a vezérlésspecifikációkat, az előre definiált ciklusokat, már nem szükséges soronként előhívnia az NC kódokat, csupán begépeli a virtuális lapra a parancsokat, a KELLER rend- szer pedig a beírást követően átkonvertálja azt a saját belső kódrendszerébe.

A fejezet további részében néhány képpel és a hozzá tartozó szöveggel illusztráljuk az almodulban való egyszerű program megírását, valamint a beállítási és információs lehetősé- gek elérését:

1. – A „szimulátor” almodul indításakor a rendszer megkérdezi, hogy új fájl szeretnénk-e létrehozni, vagy egy már meglévő programot írunk-e tovább. Ezen kívül az első ablakban beállítható, hogy a meg- írandó program fő-, vagy alprogramként szerepeljen a továbbiakban. Az utolsó legördülő menüben pedig a kívánt CNC vezérléstípust állíthatjuk be. Az [F10]✓ gombra való kattintással léphetünk be a kezelői edi- torba:

2. – A kezelői editorban a képernyő több részre tago- lódik. A monitor nagy részét a begépelt programso- rokat megjelenítő ablak foglalja el. Tőle balra találha- tó – hasonlóan az előző programozási szintek almoduljai esetében – a CNC parancsok hívására és beállítására szolgáló párbeszédmező. Az alsó sávban pedig azon irányító gombok helyezkednek el, me- lyekkel a modulon belül dolgozni lehet. Egy új prog- ramsor írásának kezdemé-nyezéséhez minden esetben a monitor bal alsó sarkában lévő „létrehozni” ikont kell megnyomni:

3. – A kívánt NC kódot a bal oldali párbeszédmező legördülő menüjéből lehet kiválasztani. Amennyiben kiválasztottuk a számunkra megfelelő parancsot, a kódhoz tartozó paramétereket is beállíthatjuk (min- den egyes parancshoz a KELLER rendszer automati- kusan felajánlja a beállítható paramétereket). A beál- lítást követően a párbeszédablak jobb alsó sarkában lévő, [F10]✓ gombra kattintva írhatjuk be paran- csunkat a programba:

4. – Minden egyes új programsor generálásához elő- ször meg kell nyomni a képernyő bal alsó sarkában

található „létrehozni” ikont. A második NC mondat generálásakor a rendszer megkérdezi, hogy az új sort az előző mondat elé, vagy mögé szeretnénk beszúrni. A kiválasztást követően a monitor jobb alsó sarkában lévő „átvenni” gombra kattintva folytathat-juk a pa- rancs meghatározását. A következő sorok generálá- sakor ez a kérdés már nem jelenik meg:

5. – Szerszámváltó parancs hívásakor a monitor alsó, szürke sávjában megjelenik a „revolver” ikon. Az ikonra való kattintás után választhatjuk ki a beállított szerszámtáron belül az alkalmazni kívánt megmunká- ló eszközt. A modulon belül tetszőleges méretű re- volvert, valamint szerszámokat használha-tunk. Ezen jellegzetesség eredményeképpen az almodulban beál- líthatjuk a CNC műhelyben található esztergagépünk revolvertárát, illetve a benne lévő szerszámokat is:

6. – A „revolver” ikonra való kattintás eredménye- képpen megjelenik virtuális szerszám-tárunk, mely tárból először ki kell választani az alkalmazandó megmunkáló eszközt, majd az ablak jobb alsó sarká- ban lévő [F10]✓ gomb aktivizálásával beintegrálhat- juk kiválasztott szerszámunkat (piros karikákkal je- leztük a metódus folyamatát):

7. – A „szimulátor” almodul jelentős előnye, hogy a tapasztaltabb felhasználók a gyorsabb programírás megkönnyítése érdekében egy „virtuális lapot” is használhatnak, ahol nem kell soronként, párbeszédes alapon parancsokat generálni, hanem – hasonlóan a CNC szerszámgépek közvetlen vezérlései esetében – a klaviatúra segítségével gépelhetik be a CNC prog- ramokat, vagy a programok egyes részeit. Az editor indítása a „szerkesztő” ikon segítségével történik:

8. – A képen látható, hogy a kezelői editorban gyor- san és egyszerűen begépelhetőek az egyes program- sorok. A programok írásán belül lehetőség van a pár- beszédes és a hagyományos programírás többszöri változtatására is. Amennyiben vissza szeretnénk térni a párbeszédes programozási módba, a piros karikával jelöl „editor” ikonra való kattintással tudjuk azt meg- tenni:

9. – A párbeszédablakban található legördülő menü- ben lévő valamennyi parancshoz egy virtuális infor- mációs egység tartozik, mely animáció elindításával

segítséget kaphatunk az adott NC kód alkalmazásá- ról, programozásáról. Egy előre definiált ciklus pa- ramétereinek magyarázatát szeretnénk a képen meg- tudni, ezért először kiválasztjuk a ciklushívó paran- csot (a kód kék színnel kiemelődik), majd a monitor jobb felső sarka közelében található, kék információs gombot megnyomjuk:

10. – Az elektronikus „help” indításának hatására képek segítségével illusztrált információs bázisba jutunk, ahol az adott parancs alkalmazásával, kitöl- tendő paramétereivel és jellegzetességeivel ismer- kedhetünk meg. Az gomb mellett található, nagyí- tót ábrázoló ikonnal további opciókat lehet előhívni. Az almodulban az ikonnal előhívható egyetlen lehe- tőség a KELLER rendszerben található számológép:

11. – A megírt alkatrészprogramon belüli utólagos változtatásra is lehetőség van. Amennyiben valame- lyik programsort módosítani szeretnénk, először kat- tintsunk a változtatni kívánt sorra, majd a „létrehoz- ni” ikontól jobbra található „változtatni” gombot nyomjuk meg. Ekkor a kiválasztott programsor sza- badon módosíthatóvá válik. A sorok törlésére a „tö- rölni” [F3] ikont alkalmazhatjuk:

12. – Az almodulon belüli beállítási, elmentési lehe- tőségeket a monitor jobb alsó sarkában található

„vissza a főmenübe” gombra való kattintással érhet- jük el. Az aktiválás hatására a monitor felső sorában elérhetővé válik a menüsor. A „fájl” menün belül lehet új programot írni [F1], beállításokat eszkö- zölni [F2], korábban írt feladatainkat megnyitni [F3], most írt programunkat elmenteni [F4], prog- ramunk elmentési helyén módosítani [F5], illetve a megírt NC feladatot kinyomtatni [F6], a CNC ve- zérléstípuson változtatni, valamint programsoro- kat átkonvertálni más elérhetőségi helyekre [F8]. A programírásra való visszatéréshez a felső menüsorban található „kidolgozni” lehetőségre kell kattintani:

13. - A beállítási tartományban lehet meghatározni az írás alatt lévő programunk nevét [F1], a nyers- anyag geometriáját [F2], az alkalmazandó revol- vertárat [F3], valamint a programozással és a szimu- lációval kapcsolatos további megoldásokat. A pél-

dánkban a nyersanyag geometriájának definiálását mutatjuk be, mint lényeges környezeti beállítást, ezért nyomjuk meg az [F2] funkcióbillentyűt, vagy kattintsunk a képernyőn látható ikonra:

14. - A nyersanyag geometria beállításának első lépé- sében meg kell határozni, hogy milyen alapgeometri- ával rendelkezzen előgyártmányunk. Lehetőség van hengeres, lépcsős csap alapú, vagy tetszőleges geo- metriájú nyersdarab definiálására. Legyen előgyártmányunk egy henger, ennek megfelelően nyomjuk meg az [F1] funkcióbillentyűt, vagy kattint- sunk rá a „henger” rajzra:

15. - A nyersanyag geometriájának meghatározását egy egyszerűen kezelhető és felhasználóbarát párbe- szédablak segítségével hajthatjuk végre. Az ablak bal oldalán található paraméterek kitöltésének folyama- tában a jobb oldalon elhelyezkedő szerkesztési me- zőben az előgyártmány geometriája a paraméterek módosításának hatására változik, így adva lehetősé- get a felhasználónak, hogy ellenőrizhesse paraméte- reinek helyességét. A beállítást követően az [F10]✓ kiemelt ikonra való kattintással fejezhetjük be a beál- lítási folyamatot:

5.4. Szimulációs megjelenítés a CNC programozást oktató modulokban

A KELLER rendszer „NC DIN/ISO” és „Szimulátor” üzemmódjában magas szintű prog- ramtesztelési lehetőség áll a felhasználók rendelkezésére. A virtuális környezetben való szi- mulációt megvalósító kezelői tartományban a hallgató 2 és 3 dimenziós programtesztelési lehetőség közül választhat. A tesztelés előtt, valamint a programfutás alatt folyamatos fel- ügyeleti rendszer vizsgálja a megírt alkatrészprogramot szintaktikai helyessége szerint, de a rendszer a gyorsmeneti ütközéseket, illetve az alkalmazandó szerszámmal nem megvalósítha- tó felületelemeket is figyeli. Ezáltal a felhasználó a programtesztelést követően egy olyan programmal fog rendelkezni, amely szintaktikailag helyes, nincsenek benne gyorsmeneti üt- közések, illetve a szerszámnak a befogási rendszerrel történő esetleges ütközései, továbbá az alkalmazott szerszámok csak olyan felületelemet fognak előállítani, amelyek forgácsolására valóban alkalmasak.

A szimuláció megvalósítható valós időben, illetve gyorsmeneti szerszámmozgás által, a tesztelést követően pedig további szolgáltatások állnak a felhasználó rendelkezésére, mely opciók révén a programozó megismerheti készterméke térfogatát, megnézheti a metszeti ké- peket, vagy a pontos méretekről kaphat információkat.

5.4.1. Szimulációs megjelenítés a marási technológiában

A KELLER CNC programtervező rendszer marási technológiájában a felhasználó két alap- vető programtesztelési lehetőség közül választhat. Az egyik megoldás a 2 dimenziós nézet, mely tesztelés során egy felülnézeti képen keresztül látható a program virtuális környezetben

való lefutása. A szerszámtengely irányú mozgásokat a felülnézeti kép mellett lévő, függőle- ges csúszka segítségével lehet nyomon követni. A 2 dimenziós (2D) megjelenítés ugyan ke- vésbé látványos, azonban műszaki szempontból sokkal hatékonyabb, mint a 3 dimenziós (3D) megoldás, hiszen a nézetekhez hozzárendelték a munkadarab koordinátarendszerét, így az esetleges geometriai problémákat, vagy hibás célkoordináta értékmegadásokat is köny- nyebben észre lehet venni.

A 3D szimuláció során egy, a valóságos CNC szerszámgépek felépítésével megegyező virtuális egységben valósul meg a program lefutása. A szimuláció szerszámgép alapfelépíté- sét a beállítási almodulban lehet változtatni. A 3D programtesztelés nagyon látványos és kor- szerű, elsősorban a vizuális élmény szempontjából hasznos az alkalmazása.

A következő néhány kép szolgál segítségül a KELLER rendszer szimulációs környezetében való mozgásra és a parancsok, lehetőségek alkalmazására:

1. – Az „NC DIN/ISO”, valamint a „szimulátor” üzemmódban is a képen piros karikával kiemelt, a képernyő jobb alsó részén elhelyezkedő „szimuláció” gombra való kattintással lehet aktivizálni a KELLER rendszer programtesztelő editorát. Az ikonra való kattintás hatására a rendszer ellenőrzi a program szin- taktikai helyességét és az esetleges gyorsmeneti üt- közéseket. Amennyiben problémát észlel, azonnal hibajelzést ír ki a monitorra.:

2. – A szimuláció következő lépésében lehet kivá- lasztani, hogy 2D vagy 3D tesztelést szeretnénk megvalósítani. A megfelelő ikonra való kattintással belépünk a KELLER rendszer szimulációs kezelői tartományába:

3. – A kétdimenziós szimuláció kezelői tartományá- ban a képernyő nagy részét a felülnézeti megjelenítés foglalja el. Ettől a tartománytól jobbra helyezkedik el az oldalnézeti képsáv, mely részen egy függőleges csúszka segítségével követhetjük nyomon szerszá- munk tengelyirányú mozgását. A képernyő jobb olda- li részén a szerszám programozott pontjának pillanat- nyi helyzetét, valamint az aktuális technológiai para- métereket láthatjuk. A piros karikával kiemelt, „start” ikonra való kattintással indíthatjuk a szimulációt:

4. – A szimuláció megvalósítható valós időben, illetve az [F2] gomb segítségével gyorsmeneti szer- számmozgások által is. A „+” és „-„ jel hatására gyorsul, illetve lassul szimulációs sebességünk. Az [F1] gomb segítségével alkalmaz-hatjuk a monda- tonkénti programfuttatást. Ebben az esetben a

„start” gombra való kattintások hatására a megírt

alkatrészprogram NC mondatonként hajtódik végre. A szimuláció lefutását követően az [F3] funkció- billentyű segítségével 3D-ban is megnézhetjük szi- mulációs eredményünket:

5. – A 3D-s megjelenítésben lehetőségünk van a késztermék térfogatának kiszámítására az [F5], met- szeti kép megjelenítésére az [F2], a szerszám megje- lenítésének módosítására az [F4], nézetek közötti változtatásra az [F1], valamint a késztermék tömegé- nek meghatározására az [F6] funkciógomb segítségé- vel. A nézeten belül nagyítást, kicsinyítést az egér görgőjével, eltolásokat az egér bal gombjának le- nyomásával tudunk végrehajtani.:

6. – A 3D-s szimuláció alatt a szerszámgépen végzett megmunkálás során az előző pontban meghatározott egérfunkciók segítségével lehet nagyítani, kicsinyíte- ni, illetve elforgatni a nézeten. A szimuláció megva- lósítható valós időben, illetve az [F2] gomb segítsé- gével gyorsmeneti szerszám-mozgások által is. A „+” és „-„ jel hatására gyorsul, illetve lassul szimulációs sebességünk. Az [F1] gomb segítségével alkalmaz- hatjuk a mondatonkénti programfuttatást. Az [F7] funkcióbillentyű megnyomásának hatására lehet beál- lítani, hogy a képernyő egy komplett szerszámgépet mutasson, vagy csupán a szerszámot és a munkada- rabot jelenítse meg.:

5.4.2. Szimulációs megjelenítés az esztergálási technológiában

A KELLER CNC programtervező rendszer esztergálási technológiájában a felhasználó két alapvető programtesztelési lehetőség közül választhat. Az egyik megoldás a 2 dimenziós né- zet, mely tesztelés során egy oldalnézeti képen keresztül látható a program virtuális környe- zetben való lefutása. A 2 dimenziós (2D) megjelenítés ugyan kevésbé látványos, azonban műszaki szempontból sokkal hasznosabb, mint a 3 dimenziós (3D) megoldás, hiszen a néze- tekhez hozzárendelték a munkadarab koordinátarendszert, így az esetleges geometriai prob- lémákat, vagy hibás célkoordináta értékmegadásokat is könnyebben észre lehet venni.

A 3D szimuláció során egy, a valóságos CNC szerszámgépek felépítésével megegyező vir- tuális egységben valósul meg a program lefutása. A szimuláció szerszámgép alapfelépítését a beállítási almodulban lehet változtatni. A 3D programtesztelés nagyon látványos és korszerű, elsősorban a vizuális élmény szempontjából hasznos az alkalmazása.

A következő néhány kép szolgál segítségül a KELLER rendszer szimulációs környezetében való mozgásra és a parancsok, lehetőségek alkalmazására:

1. – Az „NC DIN/ISO”, valamint a „szimulátor” üzemmódban is a képen piros karikával kiemelt, a képernyő jobb alsó részén elhelyezkedő „szimulá- ció” gombra való kattintással lehet aktivizálni a KELLER rendszer programtesztelő kezelői editorát.

Az ikonra való kattintás hatására a rendszer ellenőr- zi a program szintaktikai helyességét és az esetleges gyorsmeneti ütközéseket. Amennyiben problémát észlel, azonnal hibajelzést ír ki a monitorra.:

2. – A szimuláció következő lépésében lehet kivá- lasztani, hogy 2D vagy 3D tesztelést szeretnénk megvalósítani. A megfelelő ikonra való kattintással belépünk a KELLER rendszer szimulációs kezelői tartományába:

3. – A kétdimenziós szimuláció kezelői tartományá- ban a képernyő nagy részét egy oldalnézeti kép fog- lalja el (a tengelyszimmetrikus alkatrészek előállítá- sához nincs szükség kétnézetes megjelenítésre). A képernyő jobb oldali részén a szerszám programo- zott pontjának pillanatnyi helyzetét, valamint az aktuális technológiai paramétereket láthatjuk. A piros karikával kiemelt, „start” ikonra való kattin- tással indíthatjuk a szimulációt:

4. – A szimuláció megvalósítható valós időben, illetve az [F2] gomb segítségével gyorsmeneti szerszámmozgások által is. A „+” és „-„ jel hatá- sára gyorsul, illetve lassul szimulációs sebessé- günk. Az [F1] gomb segítségével alkalmaz-hatjuk a mondatonkénti programfuttatást. Ebben az esetben a „start” gombra való kattintások hatására a megírt alkatrészprogram NC mondatonként hajtódik végre. A szimuláció lefutását követően az [F3] funkció-billentyű segítségével 3D is megnézhetjük szimulációs eredményünket:

5. – A 3D-s megjelenítésben lehetőségünk van a késztermék térfogatának kiszámítására az [F5], met- szeti kép megjelenítésére az [F2], a szerszám megje- lenítésének módosítására az [F4], nézetek közötti változtatásra az [F1], valamint a késztermék töme- gének meghatározására az [F6] funkciógomb segít- ségével. A nézeten belül nagyítást, kicsinyítést az egér görgőjével, eltolásokat az egér bal gombjának lenyomásával tudunk végrehajtani.:

6. – A 3D-s szimuláció alatt a szerszámgépen vég- zett megmunkálás során az előző pontban meghatá- rozott egérfunkciók segítségével lehet nagyítani, kicsinyíteni, illetve elforgatni a nézeten. A szimulá- ció megvalósítható valós időben, illetve az [F2] gomb segítségével gyorsmeneti szerszám-mozgások által is. A „+” és „-„ jel hatására gyorsul, illetve lassul szimulációs sebességünk. Az [F1] gomb se- gítségével alkalmazhatjuk a mondatonkénti prog- ramfuttatást. Az [F7] funkcióbillentyű megnyomá- sának hatására lehet beállítani, hogy a képernyő egy komplett szerszámgépet mutasson, vagy csupán a szerszámot és a munkadarabot jelenítse meg.:

6. CAM alapú CNC programozás KELLER rendszerben

Korunk egyik legfejlettebb CNC programozási módszere az úgynevezett CAM alapú prog- ramozási megoldás. A CAM alapú programírás során a mérnök, illetve a technológus az egyes gépi funkciókra vonatkozó utasításokat (szerszámmozgások, technológiai paraméterek, szerszámcsere, stb.) nem NC kódok által hívja elő, hanem egy több lépésből álló programo- zói metódust követve, a CNC programtervező és szimulációs rendszerben található algorit- musokat felhasználva, a szoftverrel automatikusan állíttatja elő. A CAM alapú CNC progra- mozásnak – az előbb említett metódus okán – két jelentős előnye is van. Az egyik előny, hogy általa sokkal szerényebb NC tudás mellett is hatékony alkatrész-programot képes előál- lítani a felhasználó, hiszen a programok írásához nem szükséges ismerni az ISO szabványos

és a vezérlésspecifikus CNC parancsokat. A másik jelentős előny, hogy az automatikus prog- ramgenerálás eredményeként sokkal rövidebb idő alatt lehet előállítani az NC programokat, amely felszabaduló időtartomány az alkatrészek bonyolultságának függvényében tovább nö- vekszik.

A CAM alapú CNC programozásnak 4 alapvető lépését különböztetjük meg. Elsőként a felhasználónak meg kell határoznia a szimulációs rendszerben az előgyártmány és a készter- mék geometriáját. Ezt követően a készalkatrész-rajzon található jellegzetes felületelemekhez (furatok, zsebek, csapok, szigetek, stb.) hozzá kell rendelnie a különböző megmunkálási mű- veletelemeket. A műveletelemek és a hozzájuk tartozó szerszámpályák hozzárendelését köve- tően virtuális gyártási körülmények között célszerű letesztelni a kialakult pályarendszereket. Amennyiben a szimuláció hatékony és megfelelő forgácsolást mutat, az utolsó lépés a poszt- processzálás, vagyis a CNC programtervező és szimulációs rendszer általi automatikus NC program generálása. Ez a generálás minden esetben a felhasználó által beállított vezérléstí- pusnak megfelelő specifikációk szerint zajlik.

6.1. CAM alapú CNC programozás a marási technológiában

A KELLER programtervező és szimulációs rendszer marási technológiájában egy nagyon fejlett, CAM alapú CNC programozást megvalósító modulrendszer áll a felhasználó rendel- kezésére, mely modulban végrehajtható a programozási módszer valamennyi lépése, vagyis a geometriák meghatározása, a műveletelemek hozzárendelése, a szimuláció, valamint az au- tomatikus CNC programgenerálás.

A modulrendszerben megtalálható egy interaktív szerkesztőfelület, mely alkalmazásban a felhasználó alaptestekből állíthatja össze előgyártmányát, valamint késztermékét, de az almodulban az AutoCAD és a 3D tervezőrendszerek által alkalmazott IGES fájlok behívására is lehetőség van. A fájlbehívások eredményeképpen tovább rövidülhetnek NC programjaink írása. A műveletelemek hozzárendelését végrehajtó, második modulegységben nagyszámú forgácsolási lehetőség közül választhat a technológus, mely által minden esetben a megmun- kálási környezethez leginkább megfelelő gyártási megoldást tudja a felületelemekhez hozzá- rendelni. A virtuális gyártási körülményeket megvalósító szimulációs rendszerben 2D és 3D tesztelési lehetőség is a felhasználó rendelkezésére áll, mely szimulációs környezetben meg- figyelheti a XXXXXX rendszer által generált szerszámmozgásokat, mely mozgásokat utólago- san módosíthat is. A posztprocesszálási funkcióban a technológus azokkal a vezérléstípusok- kal tud dolgozni, amelyeket a szoftver beszerzésekor igényeltek.

A következő oldalakon egy komplett forgácsolási példán keresztül kerül bemutatásra a KELLER rendszer CAM alapú CNC programozást megvalósító modulja. Az egyes lépések esetében található szövegek és ábrák hatékony segítséget jelenthetnek nem csupán a rendszer alkalmazásának begyakorlásában, hanem a korszerű CNC programozói megoldás megisme- résében is.

Marási példa kidolgozása:

A forgácsolási példánk legyen a 6-1. ábrán található, egyszerűsített műhelyrajzban szereplő demonstrációs darab. Az előgyártmány mérete 100×120×30 mm. A programozási megoldás metódusában először a késztermék geometriáját kell előállítanunk, a KELLER rendszer szer- kesztő egységében.

A geometria előállításának folyamatában „alulról felfelé” kell építkezni, vagyis a készter- mék végső alakzata úgy áll elő a KELLER rendszerben, hogy különböző formájú testeket egymásra építünk. Fontos megjegyezni, hogy a modulrendszerben minden koordinátát ab- szolút rendszerben értelmez a szoftver, vagyis a programozás során minden egyes méret-

megadást és helyzetpozíciót a munkadarab koordinátarendszerében, abszolút méretmegadá- sok által kell meghatározni!

6-1. ábra: Marási példa egyszerűsített műhelyrajza

A marási példa kidolgozásánál fontos megjegyezni, hogy a feladat megvalósításánál első- sorban a KELLER rendszer CAM alapú CNC programozást megvalósító modulrendszere kezelésének bemutatását tűztük ki célul, a forgácsolási feladat hatékony megvalósítása (pl. technológiai paraméterek számítása, időoptimált forgácsolási pályák keresése, stb.) csak má- sodlagos célként szerepel a fejezetben.

Az alkatrészen a munkadarab koordinátarendszerünket vegyük fel a munkadarab felső sík- jára, a felülnézeti kép alapján pedig a bal alsó sarokba (innen ugyanis relatíve sok méretvonal indul ki).

Javasoljuk, hogy a 6-1. ábrát nyomtassa ki, hogy a feladatok megoldása során ne kelljen visszalépni a műhelyrajzhoz.

1. – A KELLER rendszer CAD/CAM moduljának indítását követően megjelennek a modulrendszeren belül található, az egyes CAM alapú programozási feladatokat megvalósító egységek. Elsőként a kész- termék geometriáját kell előállítani, ezért kattintsunk rá az [F1] funkcióbillentyűvel jelölt „geometria” ikonra:

2. – A „geometria” almodulban a KELLER rendszer más egységeihez hasonlóan, elsőként meg kell hatá- roznunk, hogy új fájlt szeretnénk-e készíteni, vagy

egy már meglévő xxxxxx kívánunk folytatni. Ezen felül az ablakban szükséges meghatározni, hogy az előállítandó geometriánk alsó síkja a munkadarab koordinátarendszerében milyen „Z” tengelyértéken lesz. Ez esetünkben „-30”, így ezt az értéket kell be- írnunk:

3. – A megjelenő képernyő nagy részét egy fekete alapú terület foglalja, el, mely területre épül ki az általunk generált geometriák sora. A fekete tartomány alatt a különböző funkciógombokat lehet látni. A KELLER rendszer szerkesztő editorában az egyes geometriai elemek előállításához először meg kell nyomni a képernyő bal alsó sarkában található „előál- lítani” ikont.:

4. – Az „előállítani” ikon megnyomását követően a szoftver felajánlja az alkalmazható alapgeometriákat, valamint a tetszőleges felület létrehozásának és a CAD fájlok behívásának lehetőségét. Mivel elsőként a közvetlen gyártásba nem kerülő, 100×120×25 mm- es téglatestet kell előállítani, kattintsunk rá a piros karikával kiemelt, „négyszög” gombra:

5. – A KELLER rendszeren belül egy felhasználó- barát geometriai előállító egység található. A megje- lenő ablak bal oldalán ki kell tölteni a rendszer által kért paraméterek sorát, a jobb oldalon pedig a para- méterek módosításainak hatására változik a kép, így adva lehetőséget a technológusnak adatai utólagos ellenőrzésére. A műhelyrajz alapján töltsük ki a pár- beszédablakot, majd az [F10]✓ gombra kattintva integráljuk át kialakított geometriánkat a rendszer szerkesztő editorába:

6. – A képen látható, hogy a fekete szerkesztő tarto- mányba integrálódott a téglatestünk. A következő előállítandó elem az 5 mm magas sziget lesz, ezért elsőként nyomjuk meg ismét az „előállítani” ikont, majd a megjelenő lehetőségek közül (lásd a 4. pontot) válasszuk ki az [F1] funkcióbillentyűvel szimbolizált

„tetszőleges” gombot.:

7. – A „tetszőleges” geometriai lehetőség az alaptestektől eltérő geometriájú alakzatok előál- lítására szolgál. A monitor alsó sávjában megjelenő első kérdés a sziget felső síkjának hely- zetére kérdez rá. Mivel szigetünk a munkadarab koordináta-rendszerének síkjába esik, ezért az érték „0”. Az [F10]✓ gombra való kattintással fogadhatjuk el beírt adatunkat:

8. – A sziget felső síkjának meghatározását követően a kontúr kezdőpontjának helyzetét kéri rendszerünk. Induljunk el a szerkesztéssel a kialakítandó geometria bal alsó sarkától és írjuk be az „X=10, Y=10” értékeket. Az [F10]✓ gomb megnyomását követően bejutunk szerkesz- tői editorunkba:

9. – A kezelői editor nagyon egyszerű és felhasználó- barát kezelésű. A képernyő alsó sávjában találhatóak azok az elemi szakaszok és körívek, amelyek segítsé- gével tetszőleges kontúrt lehet előállítani. Első lépés- ben készítsük el a startpontból induló függőleges sza- kaszunkat, ezért nyomjuk meg az [F2] gombbal je- lölt, balról a második szakaszikont:

10. – A KELLER rendszer megkérdezi a felhasználót, hogy milyen további adattal tud szol- gálni a szakasz egyértelmű meghatározása céljából. Az „Y” tengellyel párhuzamos szaka- szunk méretét tehát többféleképpen is megadhatjuk. Mivel a műhelyrajzról legegyszerűbben a szakasz végpontjának koordinátáját tudjuk leolvasni, nyomjuk meg az [F2], „Y végpont” ikont:

11. – A szakasz végpontjának „Y” tengelybeni koordinátája 60 mm-nél van, ezért a paramé- terablakba írjuk be az értékünket, majd az [F10]✓ elfogadó ikont megnyomva fogadjuk el a beírt adatot:

12. – A paraméterek megadását és elfogadását köve- tően a szerkesztő editorban megjelenik a generált függőleges szakaszunk. Ezt követően a koordináta- tengelyekkel ferde szöget bezáró egyenest kell készí- teni, ezért nyomjuk meg – az ábrán piros körrel ki- emelt – F4 funkciógombbal jelölt ikont:

13. – Rendszerünk ismét megkérdezi, hogy milyen további információkat tudunk a ferde sza- kaszról. A műhelyrajzról könnyen leolvasható a szakasz „X” koordinátaértéke (35), ezért először nyomjuk meg az „X végpont” ikont, majd írjuk be a megfelelő adatot. Az [F10]✓ gomb megnyomásával visszatérhetünk a további paraméterek megadásához:

14. – A ferde szakasz egyértelmű helyzetmeghatározásához adjuk meg az „Y” végkoordinátát is, vagyis először nyomjuk meg az „Y végpont” ikont, majd írjuk be a szakasz végpontjának 80 mm-es célhelyzetét. Ezt követően az [F10]✓ gombra való kattintás hatására szakaszunk beintegrálódik a szerkesztői editorba:

15. – Az adatok megadásának eredményeként megje- lenik képernyőnkön a ferde szakasz. Ezt követően egy „X” tengellyel párhuzamos szakaszt kell előállí- tani, így nyomjuk meg az [F1] gombbal jelölt ikont, majd – hasonlóan a 10-11 pontok filozófiájához – a

„X” végpont értékét határozzuk meg (X = 65):

16. – A következő lépésben az [F3] billentyű meg- nyomását követően meg kell határozni a ferde sza- kasz végpontjának koordinátáit. A 13-14 lépések alapján töltsük ki a paramétereket, nevezetesen: X végpont = 90, Y végpont = 60. Az [F10]✓ gombra való kattintás eredményeképpen megjelenik ferde szakaszunk a képernyőn.:

17. – A kontúr utolsó előtti szakasza egy Y tengellyel párhuzamos szakasz. Nyomjuk meg az [F2] gombbal szimbolizált ikont, majd adjuk meg „Y végpont” ér- tékünket, 10 mm-t. A geometria lezárásaként pedig a [F1] gombbal aktivizált szakasz „X végpontjaként” határozzuk meg szintén a 10 mm-es értéket. A két szakasz integrálását követően elkészült kontúrunk. A következő feladat a lekerekítések elkészítése, ezért nyomjuk meg az [F8] „lekerekítés” ikont:

18. – A lekerekítés folyamatában elsőként az egérrel rá kell kattintani arra a sarokra, amelynek a lekerekí- tését szeretnénk előállítani. Amennyiben rákattin- tunk, a sarokban megjelenik egy piros kör. Ekkor nyomjuk meg az „Enter” jelöléssel szimbolizált iko-

nunkat, majd írjuk be a rádiusz értékét (8 mm). Az [F10]✓ gombra való kattintás eredményeképpen a sarok egy 8 mm-es rádiuszú lekerekítéssé válik. Hajt- suk végre a lekerekítést mindkét alsó sarkon:

19. – A lekerekítési folyamatok végrehajtását követő- en előállt kontúrunk. A szerkesztői editor főoldalára történő visszalépéshez nyomjuk meg a képernyő jobb alsó sarkában található „vissza a geometria- dialógushoz”, zöld pipával kiemelt ikont:

20. – A szigeten található zseb elkészítéséhez az

„előállítani” ikon megnyomását követően válasszuk ki az [F3] „négyszög” lehetőséget. KELLER rend- szerben úgy lehet zsebet készíteni, hogy a már meg- lévő anyagtartományba ismét anyagot illesztünk, ezáltal ugyanis kivonódik az új geometria tartománya az eredeti alakzatból. Az ablakban található paramé- terlista kitöltését (a pontos paraméterek a képen lát- hatóak) követően az [F10]✓ „beírtakat elfogadni” gombot nyomjuk meg:

21. – Az alkatrészen található 3 furat előállításához először nyomjuk meg az „előállítani” ikont, majd az alapgeometriák közül az [F6] „furat” gombot. Ezt követően több furatminta-előállítási lehetőség közül választhatunk (egyedi furat, egyenes menti mintázat, osztóköri mintázat, rácsminta). Nekünk a legkedve- zőbb az [F2] „szakaszon” jelöléssel ellátott, egyenes menti mintázat, így nyomjuk meg – a piros karikával kiemelt – ikont:

22. – Töltsük ki a megjelenő párbeszédablakban sze- replő paramétersorokat (a pontos értékek leolvasha- tók a műhelyrajzról, illetve a mellékelt képről is). A kitöltést követően a „beírtakat elfogadni” ikonra való kattintással integrálhatjuk furatmintázatunkat eddig elkészített alkatrészünkbe:

23. – A szerkesztői editorban a geometriai elemek előállítását követően ellenőrzésképpen érdemes akti- vizálni az [F8] billentyűvel a 3D-s nézetet. A megje- lenő térbeli testen az ellenőrzésen túl térfogatszámí- tásokat, metszeti megjelenítéseket, illetve alapméret- meghatározásokat eszközölhetünk. Az editorba törté- nő visszalépéshez a monitor jobb alsó sarkában talál- ható „visszalép” ikont kell megnyomni:

24. – Az ellenőrzést követően mentsük el alkatrész- geometriánkat. Xxxxxxx meg elsőként a monitor jobb alsó sarkában található „vissza a főmenübe” ikont, majd a felső sorban aktivizálódó menüsor

„fájl” menüjén belül kattintsunk az „elmenteni” lehe- tőségre:

25. – Geometriánk elmentését célszerű a „my geometries” könyvtárba megtenni, ezért először az [F1] billentyűre kattintva válasszuk ki könyvtárunkat, majd a párbeszédablak felső részében található „név” paraméterben adjuk meg geometriánk elmentési ne- vét. A név meghatározását követően az ablak jobb alsó sarkában lévő [F10]✓ gombra kattintva végle- gesíthetjük elmentésünket:

26. – A geometria megtervezését követően lépjünk át a KELLER rendszer „munkaterv” moduljába, ahol beállíthatjuk az előgyártmány geometriáját, illetve végrehajthatjuk a megmunkálási műveletelemek hoz- zárendelését. Nyomjuk meg először a monitor jobb felső sarkában található modulválasztó ikont, majd kattintsunk az alsó sorban megjelenő „munkaterv” gombra:

27. – Rendszerünk megkérdezi, hogy új munkatervet kezdünk-e, vagy egy már meglévőt folytatunk-e, il- letve hogy megjelenítjük-e a teljes megmunkálási környezetet, vagy csak egy vázlatos elrendezést. A megfelelő lehetőségek kiválasztását követően nyom- juk meg az [F10]✓ „tovább” gombot:

28. – A munkaterv első fázisában állítsuk be előgyártmányunk befoglaló méreteit. Ehhez nyomjuk meg a megjelenő ablakban az [F1] funkció- billentyűvel szimbolizált „nyers alkatrész” ikont:

29. – Az előgyártmány méreteinek beállításakor a szerkesztő modulból már megismert ablak tárul elénk. Válasszuk ki az [F2] billentyűvel jelölt „négy- szög” ikont, majd a megjelenő párbeszéd-ablakban töltsük ki a kívánt paramétereket (a jó értékek a kép- ről leolvashatóak), majd az [F10]✓ gomb megnyo- mását követően, egy kis ablakban állítsuk be téglates- tünk alsó élének koordinátaértékét, ami „-30” mm.:

30. – A munkaterv editorában a képernyő jelentős részét a korábban megrajzolt geometriánk foglalja el, kiegészítve a befogási rendszerrel, illetve az előgyártmánnyal. Mivel befogási rendszerünk nem megfelelő, a képernyő jobb alsó sarkában található

„vissza a főmenübe” ikon megnyomását követően a felső sorban aktivizálódó menüsor „fájl” menüjén belül kattintsunk rá a „beállítani” lehetőségre:

31. – A beállítási menüben lehetőség van nyersdara- bunk geometriájának módosítására [F2], más kész- termék behívására [F3], a befogási rendszer meghatá- rozására [F4], szerszámtár aktualizálására [F5], illet- ve a munkadarab anyagának meghatáro-zására [F5]. A befogási rendszerünk módosításához ezért nyom- juk meg az [F4] funkcióbillentyűt:

32. – A befogási beállításoknál összesen 6 geometriai elemet lehet befogó egységként alkalmazni. Ezek az elemek lehetnek a KELLER rendszer által előre defi- niált satuk, illetve rögzítők, illetve a felhasználó által manuálisan generált elemek is. Mivel a munkadarab rögzítéséhez van előre definiált satunk, nyomjuk meg először az [F1] billentyűt:

33. – Ezt követően válasszuk ki a „tetszőleges” ikont. Ezen gomb megnyomása által lehet ugyanis elérni az előre definiált befogási rendszereket. Amennyiben manuálisan szeretnénk előállítani befogási egységet, az alapgeometriák kiválasztásával tudnánk a generá- lást végrehajtani.:

34. – A „tetszőleges” lehetőségen belül a megjelenő ablakban az előre definiált befogók eléréséhez ki kell választani az [F1] „befogó eszköz” ikont, majd a

„Clamping device” könyvtárban megtalált befogási rendszerek közül kell aktivizálni a CAM-100 satus megoldást. A kiválasztást követően az [F10]✓ „OK” gombra való kattintással térhetünk vissza a főmenü- be:

35. – A „munkaterv” modul főmenüjében – hasonló- an a szerkesztési editorhoz – a képernyő bal alsó sar- kában található „létrehozni” ikonnal lehet a geomet- riai felületelemekhez megmunkálási művelet- elemeket illeszteni. Az előállított műveletelemek minden esetben a monitor jobb oldalán elhelyezkedő összesítő sávban lesznek megtalálhatóak.:

36. – A műveletelemek hozzárendelésének első választásában meg kell határozni, hogy mi- lyen jellegű lesz a megmunkálás tartománya. Amennyiben egy korábban megrajzolt készter- méken dolgozunk, úgy a leggyorsabb út a műveletelemek hozzáillesztésénél az [F1] „felület” kiválasztása:

37. – Felület előállításánál a KELLER rendszer felajánlja, hogy a késztermékben található geometriát illeszti be, vagy a felhasználó rajzolhat egy neki megfelelő négyzet-, kör-, vagy tetszőleges geometriájú tartományt. Válasszuk ki a „késztermék” lehetőséget:

38. – A megmunkálási műveletelemek hozzáilleszté- sét egy több oldalas párbeszédablak-rendszer kidol- gozásával lehet végrehajtani. Az első ablakban rend- szerünk felajánlja, hogy elsőként melyik felületet lenne érdemes előállítani. Nekünk ez meg is felel, hiszen a szigetmarást jelölte be a KELLER szoftver. Az ajánlott szerszámnál azonban érdemes lenne na- gyobb méretű megmunkáló eszközt alkalmazni, így nyomjuk meg a „tár” ikont:

39. – A KELLER rendszerben standardként szereplő szerszámtárat alkalmazva a 24-es helyen találunk egy 36 mm-es átmérőjű szármarót. A maróra való dupla kattintás hatására kicserélődik alkalmazandó szer- számunk. Ezt követően az [F10]✓ „OK” gombra kattintva léphetünk tovább a párbeszédablak követ- kező oldalára. Amennyiben olyan szerszámot válasz- tottunk, amely nem képes tengelyirányban bemerülni, a szoftver figyelmeztet minket, hogy a szerszámpá- lyákat eszerint fogja majd generálni.:

40. – A következő ablakban információt kaphatunk a megmunkálás alkalmazandó síkjairól (ezeken változ- tatni nem tudunk), majd egy újbóli [F10]✓ gomb- nyomást követően a megmunkálás jellegzetességeit lehet beállítani. Ez marás esetében a megmunkálási irányokra, módozatokra, valamint a fogásszélességre vonatkozik. A megfelelő adatok beállítását követően nyomjuk meg ismét az [F10]✓ ikont:

41. – A következő oldalon a megmunkálási ciklus indulási és befejezési síkjait lehet beállítani. A meg- határozó ablakrendszer utolsó oldalán pedig a meg- munkálásnál alkalmazandó technológiai paramé- tereket lehet meghatározni. A KELLER rendszer au- tomatikusan felajánl technológiai értékeket, ameny- nyiben azok szerepelnek az adatbázisában, de termé- szetesen ezeken az értékeken tetszőlegesen lehet vál-

toztatni. Az [F10]✓ gombra való kattintással fejez- zük be beállítási folyamatunkat:

42. – Amennyiben minden beállított adatot megfele- lőnek értékeli rendszerünk, automatikusan előállítja a forgácsoló szerszámpályákat. A „munkaműveletet szimulálni” ikon aktivizálásával ellenőrizhetjük a szerszámpályákat, az [F1] billentyű megnyomásával pedig szimuláció nélkül fogadhatjuk el generált szer- számmozgásainkat:

43. – A sziget előállítását követően készítsük el a zsebet. Ehhez a szerszámtár 7-es helyén lévő, 8 mm átmérőjű hosszlyukmarót válasszuk ki (lásd. 38-39 pontokat). A szerszám kiválasztását követően a KELLER rendszer azonnal felajánlja a zseb kimun- kálását. Az [F10]✓ ikonra való kattintást követően a szigetmaráshoz hasonlóan állítsuk be a megmunká- láshoz szükséges paramétereket, majd a biztonság kedvéért szimuláljuk le az automatikusan generált szerszámpályákat (40-42. pontok alapján):

44. – Az utolsó generálandó műveletelem a furatmintázat előállításának mozgásrendszere. A munkaterv modul főmenüjében először nyomjuk meg a „létrehozni” ikont, majd a felületvá- lasztó lehetőségek közül az [F4] ikonnal jelölt fúrást. Az ezt követő menüsorban lehetősé- günk lenne furatgeometriák előállítására, de mivel korábban már megrajzoltuk furatainkat, válasszuk ki a „készalkatrész” lehetőséget:

45. – A fúráshoz tartozó beállítási ablakrendszer ol- dalainak kitöltését, majd a szimulációt követően elké- szítettük az alkatrészhez tartozó valamennyi felület- elem megmunkálását, így a következő feladat a posztprocesszálás művelete. A modul jobb alsó sar- kában található „vissza a főmenübe” gomb megnyo- másának hatására aktivizálódó felső menüsor „NC- kiadás” lehetőségén belül válasszuk ki az „NC- program” parancsot:

46. – Az automatikus NC program generáló rend- szerben a „programszám” ablakban állíthatjuk be NC programunk azonosítóját (az aktuális vezérlés-típus szintaxisának megfelelően), az [F1] gomb lenyomá- sával pedig meghatározhatjuk az alkalmazandó CNC vezérléstípust.:

47. – A Siemens 802C vezérléstípus valamennyi KELLER rendszer esetében standard típusként jele- nik meg, így válasszuk ki ezt a lehetőséget a felsoro- lásból, majd az [F10]✓ OK gombbal való elfogadást követően a 46. pontban látható ablak esetében is nyomjuk meg az [F10]✓ gombot, mire az NC prog- ram automatikusan előáll:

48. – Az almodult választó ikon megnyomását köve- tően válasszuk ki a „szimulátor” egységet, hogy leel- lenőrizhessük, illetve esetlegesen módosíthassunk legenerált NC programunkon.

49. – A megjelenő párbeszédablakban válasszuk ki a

„fájl megnyitása” lehetőséget, természetesen főprog- ramként, valamint az alsó legördülő menüben a Sie- mens 802C vezérlést is határozzuk meg. Ezt követő- en keressük meg automatikusan generált NC progra- munkat, majd az [F10]✓ „OK” gomb megnyomásá- val a program azonnal betöltődik. A képernyőn jól látható, hogy az NC programot a KELLER rendszer- ben rugalmasan lehet módosítani, így az esetleges utólagos optimálásokat gyorsan és egyszerűen lehet végrehajtani. Az [F9] szimulációs ikonra való kattin- tással pedig a teljes generált NC programot le lehet tesztelni.:

6.2. CAM alapú CNC programozás az esztergálási technológiában

A KELLER programtervező és szimulációs rendszer esztergálási technológiájában egy na- gyon fejlett, CAM alapú CNC programozást megvalósító modulrendszer áll a felhasználó rendelkezésére, mely modulban végrehajtható a programozási módszer valamennyi lépése, vagyis a geometriák meghatározása, a műveletelemek hozzárendelése, a szimuláció, valamint az automatikus CNC programgenerálás.

A modulrendszerben megtalálható egy interaktív szerkesztőfelület, mely alkalmazásban a felhasználó alaptestekből állíthatja össze előgyártmányát, valamint késztermékét, de az almodulban az AutoCAD és a 3D tervezőrendszerek által alkalmazott IGES fájlok behívására is lehetőség van. A fájlbehívások eredményeképpen tovább rövidülhet NC programjaink írá- sa. A műveletelemek hozzárendelését végrehajtó, második modulegységben nagyszámú for- gácsolási lehetőség közül választhat a technológus, mely által minden esetben a megmunká- lási környezethez leginkább megfelelő gyártási megoldást tudja a felületelemekhez hozzáren- delni. A virtuális gyártási körülményeket megvalósító szimulációs rendszerben 2D és 3D tesztelési lehetőség is a felhasználó rendelkezésére áll, mely szimulációs környezetben meg- figyelheti a XXXXXX rendszer által generált szerszámmozgásokat, mely mozgásokat utólago-

san módosíthat is. A posztprocesszálási funkcióban a technológus azokkal a vezérléstípusok- kal tud dolgozni, amelyeket a szoftver beszerzésekor igényeltek.

A következő oldalakon egy komplett forgácsolási példán keresztül kerül bemutatásra a KELLER rendszer CAM alapú CNC programozást megvalósító modulja. Az egyes lépések esetében található szövegek és ábrák hatékony segítséget jelenthetnek nem csupán a rendszer alkalmazásának begyakorlásában, hanem a korszerű CNC programozói megoldás megisme- résében is.

Esztergálási példa kidolgozása:

A forgácsolási példánk legyen a 6-2. ábrán található, egyszerűsített műhelyrajzban szereplő demonstrációs darab. Az előgyártmány mérete Ø100×200 mm. A programozási megoldás metódusában először a késztermék geometriáját kell előállítanunk, a KELLER rendszer szer- kesztő egységében.

A késztermék geometriája előállítható lenne egyszerű hengeres elemekből is, de a KELLER rendszerben egy nagyobb bonyolultságú munkadarab esetén célszerű a geometriát „szabad- formájú” elemként megrajzolni. Fontos megjegyezni, hogy a modulrendszerben minden ko- ordinátát abszolút rendszerben értelmez a szoftver, vagyis a programozás során minden egyes méretmegadást és helyzetpozíciót a munkadarab koordinátarendszerében, abszolút mé- retmegadások által kell meghatározni!

További fontos információ, hogy a KELLER rendszer esztergálási tartományában – hason- lóan a legtöbb CNC vezérléstípusban alkalmazott megoldáshoz – az „X” tengely-irányú méreteket minden esetben átmérőként kell meghatározni!

Koordinátarendszerünk nullapontja legyen az alkatrész jobb oldali (menetes részének) homlokfelületén, a szimmetriatengelyen.

Javasoljuk, hogy a 6-2. ábrát nyomtassa ki, hogy a feladatok megoldása során ne kelljen visszalépni a műhelyrajzhoz.

6-2. ábra: Esztergálási példa egyszerűsített műhelyrajza

1. – A KELLER rendszer CAD/CAM moduljának indítását követően megjelennek a modulrendszeren belül található, az egyes CAM alapú programozási

feladatokat megvalósító egységek. Elsőként a kész- termék geometriáját kell előállítani, ezért kattintsunk rá az [F1] funkcióbillentyűvel jelölt „geometria” ikonra:

2. – A geometria modul első megjelenő ablakában rendszerünk megkérdezi, hogy egy új fájlt szeret- nénk-e készíteni, vagy egy már korábban megírt programot kívánunk folytatni. Az „új fájlt nyitni” lehetőséget kiválasztva, majd az [F10]✓ „OK” gombra kattintva érünk el a szerkesztő editorba:

3. – A megjelenő képernyő nagy részét egy fekete alapú terület foglalja, el, mely területre épül ki az általunk generált geometriák sora. A fekete tartomány alatt a különböző funkciógombokat lehet látni. A KELLER rendszer szerkesztő editorában az egyes geometriai elemek előállításához először meg kell nyomni a képernyő bal alsó sarkában található „előál- lítani” ikont.:

4. – Az „előállítani” ikon megnyomását követően a szoftver felajánlja az alkalmazható alapgeometriákat, valamint a tetszőleges felület létrehozásának és a CAD fájlok behívásának lehetőségét. Mivel a beszú- rási geometrián kívül minden felületelemet egy nagy egységként fogunk elkészíteni, ezért a lehetőségek közül válasszuk ki az [F1] „tetszőleges” ikont:

5. – A KELLER rendszer tetszőleges felület előállításánál első lépésben megkérdezi, hogy az előállítandó felület kizárólag külső palástként fog funkcionálni, vagy lesznek-e benne belső kontúrok is. A példánkban nincsenek belső felületek, ezért a „csak kívül” lehetőséget válasz- szuk ki a legördülő menüben, majd nyomjuk meg az [F10]✓ „tovább” gombot:

6. – Ezt követően meg kell határozni, hogy az „X-Z” koordinátarendszernek mely pontjából kezdődjön a kontúr generálása. Esetünkben ez a (0,0) pozíció:

7. – A kezelői editor nagyon egyszerű és felhasználó- barát kezelésű. A képernyő alsó sávjában találhatóak azok az elemi szakaszok és körívek, amelyek segítsé-

gével tetszőleges kontúrt lehet előállítani. Első lépés- ben készítsük el a startpontból induló függőleges sza- kaszunkat, ezért nyomjuk meg az [F1] gombbal je- lölt, balról az első szakaszikont:

8. – Az „X” tengellyel párhuzamos szakasz generálásakor több lehetőségünk is van a szakasz egyértelmű meghatározásához. A műhelyrajzról a leggyorsabban a szakasz végpontjának abszolút koordinátáját lehet leolvasni, ezért a felajánlott lehetőségek közül válasszuk ki az [F1] gombbal jelölt „X végpont” ikont, majd a megjelenő paraméterablakba írjuk be szaka- szunk végpontját, ami X = 32:

9. – A szakasz generálását követően geometriai egy- ségünk azonnal megjelenik a képernyőn. Ezt követő- en egy 4×45°-os letörést kell készíteni, így nyomjuk meg az [F3] gombbal jelölt, ferde hatásvonalú sza- kaszt:

10. – A ferde hatásvonalú szakasz egyértelmű meghatározásához szükségünk van az elem végpontjának két koordinátájára, vagy egy koordinátájára és a „Z” tengellyel bezárt szögére. Mivel a két végpont-koordinátát gyorsan le tudjuk olvasni, ezért először nyomjuk meg az „X végpont” ikont, a megjelenő paramétermezőbe írjuk be a 40 mm-es értéket, majd aktivizáljuk a „Z végpont” lehetőséget és töltsük ki a végpont „Z” koordinátáját, ami -4 mm. A paramé- ter-megadásokat követően minden esetben az [F10]✓ „OK” gombbal léphetünk tovább:

11. – A paraméterek meghatározását követően a kép- ernyőn megjelenik a menetes csap külső letörése. A következő lépés a menetes hengerfelület palástjának előállítása, így válasszuk ki az [F2] vízszintes sza- kasz ikont, majd a „Z végpont” mezőt aktivizálva írjuk be az elem végpontjának koordinátáját, vagyis a Z = -60 mm-t.

12. – Készítsük el a menetes szár hátsó letörését is. Aktivizáljuk az [F3], ferde hatásvonalú szakasz ikon- ját, majd – a 10. ponthoz hasonlóan – adjunk az „X végpont” értéknek 32 mm-t, a „Z végpont” paramé- ternek pedig -64 mm-t:

13. – A következő elem a menetkészítésnél szüksé- ges, kis átmérőjű csapnak az előállítása. Nyomjuk meg az [F2] ikont, majd a „Z végpont” értéknek ad- junk -84 mm-t. Az [F10]✓ „OK” gomb lenyomásá- val integrálódik a rajzba a gyengített átmérőrész:

14. – Egy nagyobb átmérőjű lekerekítést kell gene- rálni következő elemként. Az óramutató járásával megegyező irányú geometriát az [F5] „körív” ikonnal lehet előhívni:

15. – Körív generálásánál először meg kell határozni, hogy a körív az eddig elkészített ele- mekkel tangenciális-e, majd egy sugárértéket, valamint egy végpont koordinátát meghatároz- va kell a körívet előállítani. Az első lehetőségnél válasszuk ki a „tangenciális” körív ikont, majd a megjelenő lehetőségek közül először a „rádiusz” ikonra kattintva adjunk meg 10 mm- t, majd a „Z végpont” lehetőségnél -94 mm-t:

16. – Egy függőleges szakasszal folytatódik geomet- riai generálásunk. Az [F1] ikont kiválasztva és az „X végpont” paraméterébe 68 mm-t írva, elő is állítottuk belső palástfelületünket:

17. – Most ismét egy letörést kell generálnunk, így a

10. ponthoz hasonlóan kattintsunk rá az [F3] szakasz- ra, majd töltsük ki egy 6×45°-os letörésnek megfele- lően az egyes paramétereket, melyeket könnyen leol- vashatunk a műhelyrajzról („X végpont = 80”, „Z végpont = -100”). Ezt követően egy vízszintes sza- kaszt is készítsünk el ([F2] funkcióbillentyű), mely- nek a „Z végpontja” -130 mm-nél van. Látható, hogy kihagytuk a letörési geometriát, ezt az elemet később, a munkaterv fázisában illesztjük a rajzhoz:

18. – Az utolsó két elem egy függőleges szakasz, majd egy Z tengellyel párhuzamos egység. Először tehát aktivizáljuk az [F1] ikont, írjunk be „X vég- pont”-ként 100 mm-t, majd az [F2] funkció-billentyű megnyomását követően „Z végpont”-nak határoz- zunk meg -200 mm-es értéket. Az [F10]✓ „OK” gombra való kattintás hatására előállt késztermékünk geometriája, a monitor jobb alsó sarkában található,

„vissza a geometria-dialógushoz” ikonra kattintva visszaléphetünk a főmenübe:

19. – A késztermék geometriájának előállítását köve- tően mentsük el fájlunkat, hogy máskor is előhívható legyen újbóli feladatmegoldás, vagy esetleges módo- sítás céljából. Xxxxxxx meg elsőként a monitor jobb alsó sarkában található „vissza a főmenübe” ikont, majd a felső sorban aktivizálódó menüsor „fájl” me- nüjén belül kattintsunk az „elmenteni” lehetőségre:

20. – Geometriánk elmentését célszerű a „my geometries” könyvtárba megtenni, ezért először az [F1] billentyűre kattintva válasszuk ki könyvtárunkat, majd a párbeszédablak felső részében található „név” paraméterben adjuk meg geometriánk elmentési ne- vét. A név meghatározását követően az ablak jobb alsó sarkában lévő [F10]✓ „OK” gombra kattintva véglegesíthetjük elmentésünket:

21. – A geometria megtervezését követően lépjünk át a KELLER rendszer „munkaterv” moduljába, ahol beállíthatjuk az előgyártmány geometriáját, illetve végrehajthatjuk a megmunkálási műveletelemek hoz- zárendelését. Nyomjuk meg először a monitor jobb felső sarkában található modulválasztó ikont, majd kattintsunk az alsó sorban megjelenő „munkaterv” gombra:

22. – Rendszerünk megkérdezi, hogy új munkatervet kezdünk-e, vagy egy már meglévőt folytatunk-e, il- letve hogy megjelenítjük-e a teljes megmunkálási környezetet, vagy csak egy vázlatos elrendezést. A megfelelő lehetőségek kiválasztását követően nyom- juk meg az [F10]✓ „tovább” gombot:

23. – A munkaterv első fázisában állítsuk be előgyártmányunk befoglaló méreteit. Ehhez nyomjuk meg a megjelenő ablakban az [F1] funkció- billentyűvel szimbolizált „nyers alkatrész” ikont:

24. – Az előgyártmány méreteinek beállításakor a szerkesztő modulból már megismert ablak tárul elénk. Az alap-geometriai elemeket bemutató ablak- ban válasszuk ki az [F2] funkcióbillentyűvel jelölt

„henger” lehetőséget, majd a paramétersorban írjuk be előgyártmányunk méreteit, 100 mm-es átmérőt és 200 mm-es hosszt (mely méretek a műhelyrajzról és a képről is leolvashatóak):

25. – A munkaterv editorában a képernyő jelentős részét a korábban megrajzolt geometriánk foglalja el, kiegészítve a befogási rendszerrel, illetve az előgyártmánnyal. Mivel befogási rendszerünk nem megfelelő (erre figyelmeztet is a szoftver), a képer- nyő jobb alsó sarkában található „vissza a főmenübe” ikon megnyomását követően a felső sorban aktivizá- lódó menüsor „fájl” menüjén belül kattintsunk rá a

„beállítani” lehetőségre:

26. – A beállítási menüben lehetőség van nyersdara- bunk geometriájának módosítására [F2], más kész- termék behívására [F3], a befogási rendszer meghatá-

rozására [F4], revolvertár aktualizálására [F5], illetve a munkadarab anyagának meghatáro-zására [F5]. A befogási rendszerünk módosításához ezért nyomjuk meg az [F4] funkcióbillentyűt:

27. – A befogási rendszer beállításánál a tokmány valamennyi jellemző méretét módosíthatjuk a KEL- LER rendszerben. Állítsuk be tokmányunkat az előgyártmánynak megfelelően, így az „X átmérő” legyen 100 mm, a „Z belső érték” 0 mm, a „Z külső érték” 40 mm (ilyen szélességben fogja rögzíteni a tokmánypofa az előgyártmányt), valamint a „Z elto- lás”-t 0 értékűre (így a nullpont pontosan a homlokfe- lületen lesz):

28. – Új megmunkálási műveletelem generálását minden esetben a monitor bal alsó sarkában található

„létrehozni” ikonnal kezdeményezhetünk. Az előállí- tott műveletelemek a monitor jobb oldalán elhelyez- kedő összesítő sávban lesznek meg-találhatók.:

29. – Egy esztergálási feladatnál elsőként általában egy nagyoló ciklust érdemes generálni, mely forgácsolás hatására a palástfelületen található ráhagyásalakzat nagy részét eltávolítjuk. Ennek megfelelően először válasszuk ki a „nagyolás” ikont, majd ezt követően – miután elő- zőleg megrajzoltuk a késztermék geometriáját – a „készalkatrész” lehetőséget aktivizáljuk:

30. – A megmunkálási műveletelemek hozzáilleszté- sét egy több oldalas párbeszédablak-rendszer kidol- gozásával lehet végrehajtani. Az első ablakban rend- szerünk felajánlja, hogy elsőként melyik felületet lenne érdemes előállítani. Ez nekünk meg is felel, hiszen a rendszer a palástfelület nagyolását jelölte ki. A „revolver” ikon segítségével megnézhetjük, hogy találunk-e alkalmasabb esztergakést a feladat megva- lósítására:

31. – A revolverben lévő szerszámok kiválasztásának metódusában először rá kell kattintani az általunk megfelelőnek ítélt megmunkáló eszközre, majd az [F10]✓ „OK” gomb aktivizálásával integrálhatjuk azt a megmunkálási műveletelemünkbe:

32. – A párbeszédablak következő oldalára a jobb oldalon található [F10]✓jelű gomb megnyomásával

tudunk áttérni. Az esztergálási ciklusok mindegyiké- ben a második oldalon állíthatóak be a különböző megmunkálási lehetőségek, hossz-, vagy keresztesz- tergálás, valamint a különböző bemerülési szögek. Az oldalról való továbblépéshez ismételten meg kell nyomni az [F10]✓funkcióbillentyűt:

33. - Az ablakrendszer utolsó oldalán a megmunká- lásnál alkalmazandó technológiai paramé-tereket lehet meghatározni. A KELLER rendszer automati- kusan felajánl technológiai értékeket, amennyiben azok szerepelnek az adatbázisában, de természetesen ezeken az értékeken tetszőlegesen lehet változtatni. Az [F10]✓gombra való kattintással fejezzük be beál- lítási folyamatunkat:

34. – A következő esztergálási műveletelem a simí- tás, ezért a „létrehozni” ikont újbóli megnyomását követően válasszuk ki a „simítás” lehetőséget, majd – hasonlóan a nagyolásnál – a „készalkatrész” ikont. A

30. ponthoz hasonló megjelenésű ablakban módosít- sunk alkalmazott esztergakésünkön és válasszuk ki a 3-as helyen található simító kést:

35. – A műveletelemet beállító ablakrendszer máso- dik oldalán szükséges módosítani a simítási útvona- lon, mivel a szoftver a szerkesztéskor kezdőpontként megadott helyzetet tekinti startpozíciónak, de ez jelen esetben a (0,0) koordinátapáros, ami nem kedvező a megmunkálás szempontjából. Nyomjuk meg ezért az [F2] gombbal kiemelt „simítási út” ikont:

36. – A monitor alsó sávjában megjelenő „simítási utat újra meghatározni” parancsra kattintva beállíthat- juk simítási útvonalunk kezdőpontját. Az új kezdő- pontot úgy lehet meghatározni, hogy az egérrel rákat- tintunk a fekete tartományban az alkatrész azon pont- jára, ahonnan szeretnénk, hogy a megmunkálás kez- dődjön. A kattintás helyén ekkor megjelenik egy kis piros pont és egy rá mutató nyíl:

37. – Az [F10]✓ „OK” gombra kattintva módosíthat- juk mozgásunk célkoordinátáját is. Ez azért célszerű, hogy nehogy véletlenül túl közel menjünk a tok- mányhoz. A simítási út végét hasonlóan kell megha-

tározni, mint a 36. pontban a kezdőhelyzetet. A beál- lítást követően ismét nyomjuk meg az [F10]✓billentyűt, majd térjünk vissza a műveletele- met beállító párbeszédablak-rendszerbe. A rendszer utolsó, a technológiai paramétereket beállító részében határozzuk meg a kívánt értékeket, majd a biztonság kedvéért szimuláljuk le generált szerszámpályánkat:

38. – A beszúrási művelethez az „előállítani” gomb megnyomását követően először aktivizál- juk a leszúrás [F3], majd a beszúrás [F2] ikont:

39. – A műveletelemet beállító párbeszédablak első oldalán állítsuk be a 21. helyen lévő beszúró szer- számot, majd az [F10]✓ „OK” gomb megnyomását követően rajzoljuk meg a beszúrás pontos helyét és geometriáját (ne felejtsük, hogy ezt a geometriát ki- hagytuk a szerkesztési fázisban):

40. – A műhelyrajz alapján, a szerkesztő modulból ismert, felhasználóbarát paraméterablakban töltsük ki a beszúrás geometriáját meghatározó adatokat (a ké- pen láthatóak a pontos paraméterek). Ezt követően az utolsó oldalon állítsuk be a hatékony forgácsoláshoz szükséges technológiai paraméte-reket, majd szimu- láljuk le műveletelemünket:

41. – A menetesztergáláshoz az „előállítani” gomb megnyomását követően válasszuk ki a „menet” [F5] lehetőséget, majd az „esztergálás” [F1] ikont. A beál- lító párbeszédablak első oldalán ezt követően válasz- szuk ki a 23-as helyen lévő menetesztergáló szerszá- mot:

42. – Az eddigi esztergálási műveletelemek meghatá- rozásától eltérő esetet a 3. oldalon találunk, ahol meg kell határozni menetünk kiindulási és végpontját. A menetünk átmérője végig 40 mm, kezdőpontunk a Z=-5, végpontunk a Z=-60 helyen található. A követ- kező oldalakon a menetesztergálás szerszámpályái- nak meghatározásához kér további információkat rendszerünk. Töltsük ki (legyen 2-3 milliméteres Z

tengely menti és X tengely menti közeledés és távo- lodás) a paramétereket, majd szimuláljuk le a legene- rált szerszámpályákat:

43. – A menetesztergálási ciklus generálását követő- en készen áll szoftverünk, hogy a készterméket előál- lító szerszámpálya-rendszereket NC programba il- lessze, vagyis posztprocesszálja. A modul jobb alsó sarkában található „vissza a főmenübe” gomb meg- nyomásának hatására aktivizálódó felső menüsor

„NC-kiadás” lehetőségén belül válasszuk ki az „NC- program” parancsot:

44. - Az automatikus NC program generáló rendszer- ben a „programszám” ablakban állíthatjuk be NC programunk azonosítóját (az aktuális vezérlés-típus szintaxisának megfelelően), az [F1] gomb lenyomá- sával pedig meghatározhatjuk az alkalmazandó CNC vezérléstípust.:

45. – A Siemens 802C vezérléstípus valamennyi KELLER rendszer esetében standard típusként jele- nik meg, így válasszuk ki ezt a lehetőséget a felsoro- lásból, majd az [F10]✓OK gombbal való elfogadást követően a 44. pontban látható ablak esetében is nyomjuk meg az [F10]✓ „OK” gombot, mire az NC program automatikusan előáll:

46. – Az almodult választó ikon megnyomását köve- tően válasszuk ki a „szimulátor” egységet, hogy leel- lenőrizhessük, illetve esetlegesen módosíthassunk legenerált NC programunkon.

47. – A megjelenő párbeszédablakban válasszuk ki a

„fájl megnyitása” lehetőséget, természetesen főprog- ramként, valamint az alsó legördülő menüben a Sie- mens 802C vezérlést is határozzuk meg. Ezt követő- en keressük meg automatikusan generált NC progra- munkat, majd az [F10]✓ „OK” gomb megnyomásá- val a program azonnal betöltődik. A képernyőn jól látható, hogy az NC programot a KELLER rendszer- ben rugalmasan lehet módosítani, így az esetleges

utólagos optimálásokat gyorsan és egyszerűen lehet végrehajtani. Az [F9] szimulációs ikonra való kattin- tással pedig a teljes generált NC programot le lehet tesztelni.:

48. – A szimuláció lefuttatását követően a képen a legyártott demonstrációs darabunk 3 dimenziós képe látható.:

6.3. AutoCAD és IGES fájlok behívása a geometria modulba

A KELLER CNC programtervező és szimulációs rendszer CAM alapú programozást meg- valósító modulrendszerének további előnye, hogy lehetőség van „.dxf” formátumú Auto- CAD, valamint a 3D-s mérnöki tervezőrendszerek által alkalmazott „.iges” kiterjesztésű fáj- lokban található geometriák behívására. Ezen műhelyrajzok beintegrálása révén tovább rövi- dülhetnek és egyszerűsödhetnek CNC programjaink automatikus generálása.

A két kiterjesztés behívásának metódusa azonos a KELLER rendszerben, a „geometria” modulon belül lehet aktivizálni az integrálási folyamatot, majd egy külön fájlbehívó kezelői felületen lehet kiválasztani a behívandó fájlt, illetve kijelölni a műhelyrajzon belül a szüksé- ges kontúrokat.

Lényeges megjegyezni, hogy a 2D-s AutoCAD rendszerben megrajzolt fájlokat kizáró- lag „.dxf” formátumban lehetséges a KELLER rendszerbe integrálni! Ezt a formátumot azonban valamennyi tervező rendszer generálni tudja, tehát a piacon megtalálható vala- mennyi AutoCAD rendszer esetében létezik olyan elmentési formátum, amelyet köny- nyen és gyorsan be lehet integrálni a KELLER rendszerbe.

6.3.1. Behívási metódus a KELLER rendszer marási technológiájában

A KELLER rendszer marási technológiájában maximum 2.5 tengelyes megmunkálással végrehajtható alkatrészrajzokat lehet behívni. Ennek megfelelően a behívási metódusban minden esetben egy felülnézeti ábrából lehet kiválasztani a számunkra szükséges kontúrokat, geometriai elemeket, mely kiválasztást követően, a KELLER rendszer „geometria” moduljá- ban lehet hozzáilleszteni az egyes elemekhez a különböző magassági és mélységi méreteket.

A következő néhány kép által – egy „.dxf” formátumú fájl alapján – illusztráljuk a műhely- rajz-fájlok behívásának lehetőségét:

1. – A „geometria” modulon belül, a monitor bal alsó sarkában található „előállítani” ikon aktivizálását követően elénk tárul a szoftver által ajánlott alap- geometriák sora. Mivel mi most egy AutoCAD fájlt szeretnénk behívni, válasszuk ki az [F2] „CAD ada- tokat importálni” lehetőséget:

2. – Rendszerünk egy fájlbehívó editorba vezet, ahol a képernyő nagy részét egy fekete háttér foglalja el. Ezen a háttéren fog megjelenni a behívásra kijelölt fájlban található műhelyrajz. A felső menüsorban található „fájl” menün belül lehet kezdeményezni a fájlok behívását. Válasszuk ki a menüsorból a „meg- nyitni” lehetőséget, majd a megjelenő két választási eset közül a „DXF” formátumot:

3. – A megjelenő könyvtárszerkezetben tudjuk kivá- lasztani behívásra műhelyrajz-fájlunkat. Az ablak jobb oldalán egy kis ábrában megjelenik a fájlhoz tartozó műhelyrajz egyszerűsített vázlata. Ez a vázlat ad segítséget ahhoz, hogy leellenőrizhessük a fájlban található rajzunk megfelelősségét. A fájlunk kiválasz- tását követően az ablak jobb alsó sarkában található [F10]✓ „OK” gombra való kattintással integrálhatjuk be fájlunkat az editorba:

4. – A fájl behívását követően első lépésként meg kell határozni a munkadarab koordinátarendszerének helyzetét. Ehhez a „szerkeszteni” menün belül a „nul- lapont” lehetőséget kell kiválasztani:

5. – A nullpont helyzetének meghatározásához elő- ször az egérrel rá kell kattintani arra az egyenesre, amelyen a nullpontunk rajta lesz, majd az egyenesen belül ki kell jelölni azt a nevezetes pontot, ahol a nul- lapont tényleges elhelyezkedése lesz. Esetünkben a nullpont kívül esik a munkadarabon, amennyiben ilyen jellegű helyzetet szeretnénk generálni, a null- pont pozícióját is meg kell rajzolni az AutoCAD fájl- ban:

6. – A „szerkeszteni” menü „automatikus” lehetősé- gének kiválasztásával jelölhetjük ki a műhelyrajz KELLER rendszerbe integrálandó kontúrjait. A pa- rancs aktivizálását követően az alsó sávban megjele- nő ikonok közül az [F2] billentyűvel jelölt „kontúrt hozzáadni” lehetőséggel lehet az egérrel kijelölt kon- túrelemet aktívvá tenni. A geometriai behívásnál ki- zárólag az aktív elemek generálódnak át a „geomet-

ria” modulba. Aktivizáljuk ezen metódus alapján a műhelyrajz valamennyi kontúrelemét, majd nyomjuk meg az [F10]✓gombot:

7. – Az [F10]✓ „OK” gombra való kattintás eredmé- nyeképpen visszajutunk a „geometria” modulba, ahol a rendszerünk elsőként megkérdezi, hogy az áthozott kontúroknak mennyi legyen az alapsíkjuk. Az átgene- rálás ugyanis ezen alapsíkon fog megtörténni. A fel- használó dolga lesz ezt követően, hogy az egyes szi- getek és zsebek síkjait az alapsíkhoz képest, utólago- san módosítsa:

8. – A szerkesztői editorba való átkonvertálást köve- tően az egyes kontúrok tényleges síkjainak meghatá- rozása céljából elsőként válasszuk ki a módosítani kívánt kontúrelemet, majd nyomjuk meg a monitor alsó síkjában található [F2] „változtat” ikont:

9. – A monitor középső részén megjelenő lehetősé- gek közül ezt követően válasszuk ki az [F4] „mélysé- get megváltoztat” ikont, majd állítsuk be a munkada- rab koordinátarendszerében abszolút méret- megadással a kiválasztott elemünk síkját. Amennyi- ben az összes kontúrelemnek beállítottuk a tényleges

„Z” tengelybeni értékét, az AutoCAD fájl behívásá- nak metódusát végrehajtottuk, rajzunkat lementhetjük és a „munkaterv” modulba áttérve megkezdhetjük a műveletelemek hozzárendelését:

6.3.2. Behívási metódus a KELLER rendszer esztergálási technológiájában

Mivel a CNC esztergálás tipikusan 2 tengelyes megmunkálás (X-Z síkbeli forgácsolás), ezért a KELLER rendszerbe történő műhelyrajz-fájl behívásnál minden esetben egy oldalné- zeti rajzzal kell dolgozni, mely rajzról a szükséges elemeket kijelölve integrálhatjuk alkatré- szünk geometriáját a KELLER rendszer „geometria” moduljába.

A következő néhány kép által – egy „.dxf” formátumú fájl alapján – illusztráljuk a műhely- rajz-fájlok behívásának lehetőségét:

1. – A „geometria” modulon belül, a monitor bal alsó sarkában található „előállítani” ikon aktivizálását követően elénk tárul a szoftver által ajánlott alap- geometriák sora. Mivel mi most egy AutoCAD fájlt szeretnénk behívni, válasszuk ki az [F2] „CAD ada- tokat importálni” lehetőséget:

2. – Rendszerünk egy fájlbehívó editorba vezet, ahol a képernyő nagy részét egy fekete háttér foglalja el. Ezen a háttéren fog megjelenni a behívásra kijelölt fájlban található műhelyrajz. A felső menüsorban található „fájl” menün belül lehet kezdeményezni a fájlok behívását. Válasszuk ki a menüsorból a „meg- nyitni” lehetőséget, majd a megjelenő két választási eset közül a „DXF” formátumot:

3. – A megjelenő könyvtárszerkezetben tudjuk kivá- lasztani behívásra műhelyrajz-fájlunkat. Az ablak jobb oldalán egy kis ábrában megjelenik a fájlhoz tartozó műhelyrajz egyszerűsített vázlata. Ez a vázlat ad nekünk segítséget ahhoz, hogy leellenőrizhessük a fájlban található rajzunk megfelelősségét. A fájlunk kiválasztását követően az ablak jobb alsó sarkában található [F10]✓ „OK” gombra való kattintással in- tegrálhatjuk fájlunkat az editorba:

4. – A fájl behívását követően első lépésként meg kell határozni a munkadarab koordinátarendszerének helyzetét. Ehhez a „szerkeszteni” menün belül a „nul- lapont” lehetőséget kell kiválasztani:

5. – A nullpont helyzetének meghatározásához elő- ször az egérrel rá kell kattintani arra az egyenesre, amelyen a nullpontunk rajta lesz, majd az egyenesen belül ki kell jelölni azt a nevezetes pontot, ahol a nullpont ténylegesen el fog helyezkedni. Esetünkben a nullpont kívül esik a munkadarabon, amennyiben ilyen jellegű helyzetet szeretnénk generálni, a null- pont pozícióját is meg kell rajzolni az AutoCAD fájl- ban:

6. – A „szerkeszteni” menü „automatikus” lehetősé- gének kiválasztásával jelölhetjük ki a műhelyrajz KELLER rendszerbe integrálandó kontúrjait. A pa- rancs aktivizálását követően az alsó sávban megjele- nő ikonok közül az [F2] billentyűvel jelölt „kontúrt hozzáadni” lehetőséggel lehet az egérrel kijelölt kon- túrelemet aktívvá tenni. A geometriai behívásnál ki- zárólag az aktív elemek generálódnak át a „geomet- ria” modulba. Aktivizáljuk ezen metódus alapján a műhelyrajz valamennyi kontúrelemét, majd nyomjuk meg az [F10]✓gombot:

7. – Az [F10]✓ „OK” gombra való kattintás eredmé- nyeképpen visszajutunk a „geometria” modulba, ahol a rendszerünk elsőként megkérdezi, hogy az áthozott kontúrok csak külső felületként lesznek értelmezve, vagy csak segédkontúrokként fogunk velük dolgozni, vagy az átkonvertált geometriát teljes alkatrésznek értelmezze-e (ez utóbbi lehetőség az „összes kon- túr”). Érdemes az „összes kontúr” esetet kiválasztani, ekkor automatikusan begenerálja az összes kiválasz- tott kontúrunkat a szoftver:

8. – Az integrálást követően a KELLER rendszer

„geometria” moduljába megjelenik a műhelyrajz- fájlból kiválasztott kontúrok halmaza, amely alkat- rész-geometria ettől kezdve tetszőlegesen módosítha- tó, illetve a „munkaterv” modulban műveletelemek integrálására is már lehetőség lesz.:

7. Vizsgafeladatok készítésének és kidolgozásának lehetősége

A KELLER CNC programtervező és szimulációs szoftverben külön modul lett kifejlesztve a CNC programozás oktatásának hatékony ellenőrzése céljából. Az oktató a KELLER szoft- ver „tanár” moduljában dolgozatot készíthet, mely ellenőrző vizsga lényege, hogy egy koráb- ban megírt és elmentett CNC programból NC szavaknak az értékeit veheti ki, a hallgatónak pedig ezeket az értékeket kell a vizsga kidolgozása során meghatároznia.

A KELLER rendszerben generálható vizsgák alapján tehát az oktató le tudja ellenőrizni, hogy a diák az adott megmunkálási környezetben, forgácsolási helyzetben ismeri-e a szüksé- ges kódokat, illetve az NC parancsokhoz tartozó paramétereket. A szoftver a dolgozatot a diák beadását követően azonnal kijavítja (a tanár által meghatározott pontszámokat figyelem- be véve), így a hallgató azonnal megismerheti munkájának eredményét. A hálózatos KEL- LER rendszerekben lehetőség van a diák által megírt dolgozatnak a tanári gépre történő át- konvertálására, így egy számítógépteremben megírt dolgozatnál az oktató azonnal leellen- őrizheti az esetleges tévedések súlyosságát is.

7.1. Vizsga készítése és kidolgozása a marási technológiában

A KELLER rendszer marási technológiájában a vizsga alapját a „DIN/ISO”, vagy a „vezér- lés” almodulban megírt, 2.5 tengelyes megmunkálást megvalósító CNC program jelenti.

A következő néhány kép által illusztráljuk egy egyszerű feladat elkészítését, majd kidolgo- zását:

1. - A KELLER rendszer „komplett” modulrendsze- rén belül a – piros karikával kiemelt – [F7] „tanár” almodulra való kattintással érhetjük el a vizsgák ké- szítésére kifejlesztett editort. Az ikonra való kattintás után rendszerünk megkérdezi az aktuális jelszót. A jelszó begépelését követően, az [F10]✓ „OK” gomb- ra kattintva érkezünk be a kezelői felületre:

2. – A monitor jobb alsó sarkában található „vissza a főmenübe” ikonra való kattintással érhetjük el a felső síkban elhelyezkedő menüsort. Ezen menüsoron be- lül, a „fájl” lehetőség kiválasztását követően az „új” parancs által készítsünk el egy vizsgafeladatot. Ter- mészetesen a korábban megírt vizsgák módosítására is lehetőség van a „megnyitni” parancs által, illetve a vizsgafeladatok elmentési helyének módosítását is végrehajthatjuk az „igazgatni” lehetőséggel:

3. – A megjelenő párbeszédablakban válasszuk ki vizsgánk alapjául szolgáló NC programunkat az [F1] funkcióbillentyű megnyomásával, majd írjuk be fel- adatunk nevét és jellegét. Az [F10]✓ „OK” gombra való kattintással NC programunk beintegrálódik a kezelői editorba:

4. – Az NC programon belüli hiányosságok létreho- zásához először az egérrel rá kell kattintani a kitöröl- ni kívánt NC kódra, majd a monitor alsó részén, piros

karikával kiemelt [F5] „hiányosságokat létrehozni” parancsra kattintva lehet aktivizálni a kiválasztást:

5. – A „hiányosságokat létrehozni” parancs megnyo- mását követően rendszerünk megkérdezi, hogy amennyiben a hallgató később sikeresen tudja meg- határozni a paramétert, mennyi pontot adjon az eredményre. Az [F10]✓ „OK” gomb megnyomását követően újabb paramétereket jelölhetünk ki feladat- ként.:

6. – Amennyiben nem szeretnénk több hiányosságot létrehozni, a monitor jobb alsó sarkában elhelyezke- dő, [F10]✓funkcióbillentyűvel aktivizál-ható befeje- zés gombra kattintva zárhatjuk le kijelöléseink soro- zatát:

7. – A vizsga előállításának lezárását követően ment- sük el a fájlunkat. Ehhez először nyomjuk meg a mo- nitor jobb alsó sarkában elhelyezkedő „vissza a fő- menübe” parancsot, majd a felső síkban aktivizálódó menüsor „fájl” lehetőségén belül az „elmenteni” pa- rancsot kiválasztva mentsük el NC programunkat az

„Exercises” könyvtárba. A hallgató ugyanis standard lehetőségként ebbe a könyvtárba tud belépni a felada- tok kidolgozása kezdetén:

8. – A hallgató a vizsgafeladatokat az „NC DIN/ISO” almodulban érheti el. Ennek megfelelően, lépjünk át az almodulba, majd a monitor jobb alsó sarkában elhelyezkedő „vissza a főmenübe” gomb megnyomá- sát követően, a felső síkban aktivizálódó menüsor

„gyakorlat/vizsga” lehetőségén belül válasszuk ki a

„feladatot kidolgozni” parancsot:

9. – Keressük ki az imént elkészített vizsgafeladatun- kat az „Exercises” könyvárban, majd az „OK” gomb- ra való kattintást követően a megjelenő párbeszédab- lakba írjuk be nevünket, illetve azonosítónkat. Ezt

követően az [F10]✓ „OK” gombot megnyomva azonnal bejutunk a feladat kidolgozásának editorába:

10. – A feladat kidolgozásának menetében az első NC kód értékének beírását követően az „Enter” gombbal lehet áttérni a következő hiányosságra, majd a feladatok kidolgozását követően a monitor jobb alsó sarkában található „kész” gombra kattintva fe- jezhetjük be vizsgánkat. A KELLER rendszer ezt követően – mint jó oktató – megkérdezi, hogy való- ban be szeretné-e adni a diák a dolgozatot:

11. – A kiértékelés pár másodperc alatt megtörténik. Látható, hogy a kiértékelő lapon szerepel a diák neve, a kidolgozás időtartama, a beírt és az elvárt NC pa- raméterek, az elért pontszám, valamint a százalékos értékelés is. Az [F10]✓ „OK” gombra kattintva rend- szerünk felajánlja a dolgozat elmentését a „Solution” könyvtárba, majd az ismételt [F10]✓ „OK” gombra való kattintást követően a dolgozat kidolgozása a befejezéséhez érkezett.:

7.2. Vizsga készítése és kidolgozása az esztergálási technológiában

A KELLER rendszer esztergálási technológiájában a vizsga alapját a „DIN/ISO”, vagy a

„vezérlés” almodulban megírt, 2 tengelyes megmunkálást megvalósító CNC program jelenti. Az oktató ezen, korábban elkészített programokban található NC kódok paramétereiből tud olyan hiányosságokat létrehozni, mely „lyukak” értékeit a hallgatónak a vizsga kidolgozása- kor meg kell tudnia határozni.

A következő néhány kép által illusztráljuk egy egyszerű feladat elkészítését, majd kidolgo- zását:

1. - A KELLER rendszer „komplett” modulrendsze- rén belül a – piros karikával kiemelt – [F7] „tanár” almodulra való kattintással érhetjük el a vizsgák ké- szítésére kifejlesztett editort. Az ikonra való kattintás után rendszerünk megkérdezi az aktuális jelszót. A jelszó begépelését követően, az [F10]✓ „OK” gomb- ra kattintva érkezünk be a kezelői felületre:

2. – A monitor jobb alsó sarkában található „vissza a főmenübe” ikonra való kattintással érhetjük el a felső síkban elhelyezkedő menüsort. Ezen menüsoron be- lül, a „fájl” lehetőség kiválasztását követően az „új” parancs által készítsünk el egy vizsgafeladatot. Ter- mészetesen a korábban megírt vizsgák módosítására is lehetőség van a „megnyitni” parancs által, illetve a

vizsgafeladatok elmentési helyének módosítását is végrehajthatjuk az „igazgatni” lehetőséggel:

3. – A megjelenő párbeszédablakban elsőként ki kell választanunk vizsgánk alapjául szolgáló NC progra- munkat az [F1] funkcióbillentyű megnyomá-sával, majd ezt követően beírhatjuk feladatunk nevét és jellegét (vizsgafeladat, vagy félévközi számonkérés legyen-e). Az [F10]✓ „OK” gombra való kattintással NC programunk integrálódik a kezelői editorba:

4. – Az NC programon belüli hiányosságok létreho- zásához először az egérrel rá kell kattintani a kitöröl- ni kívánt NC kódra, majd a monitor alsó részén, piros karikával kiemelt [F5] „hiányosságokat létrehozni” parancsra kattintva lehet aktivizálni a kiválasztást:

5. – A „hiányosságokat létrehozni” parancs megnyo- mását követően rendszerünk megkérdezi, hogy amennyiben a hallgató később sikeresen tudja meg- határozni a paramétert, mennyi pontot adjon az eredményre. Az [F10]✓ „OK” gomb megnyomását követően újabb paramétereket jelölhetünk ki feladat- ként.:

6. – Amennyiben nem szeretnénk több hiányosságot létrehozni, a monitor jobb alsó sarkában elhelyezke- dő, az [F10]✓funkcióbillentyűvel aktivizálható befe- jezés gombra kattintva zárhatjuk le kijelöléseink so- rozatát:

7. – A vizsga előállításának lezárását követően ment- sük el a fájlunkat. Ehhez először nyomjuk meg a mo- nitor jobb alsó sarkában elhelyezkedő „vissza a fő- menübe” parancsot, majd a felső síkban aktivizálódó menüsor „fájl” lehetőségén belül az „elmenteni” pa- rancsot kiválasztva mentsük el NC programunkat az

„Exercises” könyvtárba. A hallgató ugyanis standard elemként ebbe a könyvtárba tud belépni a feladatok kidolgozása kezdetén:

8. – A hallgató a vizsgafeladatokat az „NC DIN/ISO” almodulban érheti el. Ennek megfelelően, lépjünk át az almodulba, majd a monitor jobb alsó sarkában elhelyezkedő „vissza a főmenübe” gomb megnyomá- sát követően, a felső síkban aktivizálódó menüsor

„gyakorlat/vizsga” lehetőségén belül válasszuk ki a

„feladatot kidolgozni” parancsot:

9. – Keressük ki az imént elkészített vizsgafeladatun- kat az „Exercises” könyvárban, majd az [F10]✓

„OK” gombra való kattintást követően a megjelenő párbeszédablakba írjuk be nevünket, illetve azonosí- tónkat. Ezt követően az [F10]✓ „OK” gombot meg- nyomva azonnal bejutunk a feladat kidolgozásának editorába:

10. – A feladat kidolgozásának menetében az első NC kód értékének beírását követően az „Enter” gombbal lehet áttérni a következő hiányosságra, majd a feladatok kidolgozását követően a monitor jobb alsó sarkában található [F10]✓ „kész” gombra kat- tintva fejezhetjük be vizsgánkat. A XXXXXX rend- szer ezt követően – mint jó oktató – megkérdezi, hogy valóban be szeretné-e adni a diák a dolgozatot:

11. – A kiértékelés pár másodperc alatt megtörténik. Látható, hogy a kiértékelő lapon szerepel a diák neve, a kidolgozás időtartama, a beírt és az elvárt NC pa- raméterek, az elért pontszám, valamint a százalékos értékelés is. Az [F10]✓ „OK” gombra kattintva rend- szerünk felajánlja a dolgozat elmentését a „Solution” könyvtárba, majd az ismételt [F10]✓ „OK” gombra való kattintást követően a dolgozat kidolgozása a befejezéséhez érkezett.:

8. A KELLER rendszerben található beállítási lehetőségek

A virtuális műhellyel rendelkező KELLER programtervező és szimulációs rendszerben a tökéletes vizuális élmény, valamint a valósággal mindenben megegyező megmunkálási kör- nyezet biztosítása céljából nagyon széleskörű azon beállítások sora, amelyeket a szoftver különböző almoduljain belül lehet alkalmazni. A nagyszámú beállítási lehetőség okán a KELLER rendszeren belül egy külön almodul foglalkozik a szoftverben beállítható lehetősé- gekkel. Az alapvető beállítási lehetőségek KELLER rendszerben a következőek:

- szerszámok definiálása

- szerszámtárak létrehozása

- munkadarab anyagok generálása

- szerszámgépek jellemzőinek beállítása

- szimulációs megjelenítések módosítása

- különböző megjelenítési, megvalósítási beállítások

- az almodulokon belül elmentésre kerülő fájlok lementési helyének meghatározása

8.1. „Beállítások” almodul a KELLER szoftver marási technológiájában

A KELLER rendszer marási technológiáján belül szinte mindegyik modulrendszer aktivizá- lása esetén (kivételt képez ez alól a „virtuális műhely”) a monitor alsó sávjában elhelyezkedő ikonok között találhatunk egy „beállítások” nevű gombot, mely ikonra való kattintás hatására beléphetünk a beállításokat tartalmazó kezelői editorba.

A következő szövegek segítségével átfogó képet adunk a KELLER rendszerben található beállítási lehetőségekről, alkalmazásokról:

1. – A „beállítások” almodulra való kattintás hatására rendszerünk bevezet a beállításokat tartalmazó keze- lői editorba. A monitor felső síkjában található menü- sorok segítségével lehet elérni a különböző beállítási, módosítási és generálási lehetőségeket:

2. – A „szerszámok” menün belül van lehetőségünk új megmunkáló eszközök definiálására az [F1] „új”, meglévő szerszámaink módosítására az [F2] „változ- tat” az elmentési helyek módosítására az [F3] „igaz- gatás”, valamint a szerszámok adatainak kinyomtatá- sára az [F4] „kinyomtat” ikon segítségével. Készít- sünk egy új szerszámot, ezért nyomjuk meg az „új” parancsot:

3. – Új szerszám készítéséhez először ki kell válasz- tani generálandó szerszámunk alaptípusát. Látható, hogy a képen a CNC megmunkáló központokban alkalmazásra kerülő valamennyi eszköztípus megta- lálható. Válasszuk ki a síkmarót, majd nyomjuk meg az [F10]✓ „OK” gombot:

4. – Az alaptípus kiválasztását követően bejutunk a szerszámgeneráló ablakba, ahol beállíthatjuk új szer- számunk nevét, meghatározhatjuk forgácsolási tulaj- donságait, megrajzolhatjuk geometriáját, beállíthatjuk a végrehajtható megmunkálási eseteket, valamint az ajánlható technológiai paramétereket. Az [F1] gomb megnyomását követő névbeállítás után kattintsunk az [F2] „tulajdonságok” lehetőségre:

5. – A „tulajdonságok” menüben lehet beállítani, hogy a szerszámot a főorsó milyen irányba forgathat- ja, valamint hogy a szerszámmal tengelyi-rányban milyen jellegű bemerülést lehet megengedni. Ezen beállítások a KELLER rendszer felügyeleti rendsze- rének kellenek. Amennyiben a szerszámmal nem megfelelő megmunkálást szeretnénk végrehaj-tani, a szoftver figyelmeztet a problémáról:

6. – A „geometria” menüben a megmunkáló eszköz geometriáját lehet a lehető legnagyobb részletesség- gel beállítani. Látható, hogy a bal oldali paraméterek kitöltésével párhuzamosan a jobb oldalon megjelenik a paramétereknek megfelelő szerszámgeometria, mely a paraméterek változtatásának hatására folya- matosan módosul:

7. – A CAM alapú CNC programozást megvalósító modul szempontjából lényeges, hogy a „megmunká- lás” fülben beállítsuk, hogy az adott szerszámmal milyen jellegű megmunkálási műveletelemeket lehet végrehajtani. Az automatikus szerszámpálya generá- lás során ugyanis a rendszer csak azokat a lehetősé- geket engedélyezi, amelyeket ezen ablakban beállí- tottunk:

8. – A „technológia” fülben generálhatunk a CAD/CAM modul számára ajánlásokat a szerszám- nak a „megmunkálás” fül alatt beállított megmunká- lási eseteire, valamint a különböző munkadarab anyagokra. Ezeket az ajánlásokat, a beállított anyag és megmunkálási típust követően az [F1] „létrehozni” ikonnal kezdeményezhetjük:

9. – A „beállítások” modul főmenüjében, a „tár” le- hetőségen belül lehet új tárat definiálni („új”), koráb- ban definiált táron módosítani („változtat”), elmenté- si helyen változtatni („igazgat”), illetve tárat kinyom- tatni („nyomtatni”). Nézzük meg a tárak definiálást, nyomjuk meg az „új” parancsot:

10. – Az új tár definiálásakor megjelenő ablakban az [F3] funkciógomb megnyomását követően lehet beál- lítani a generálandó tár nevét és a méretét, majd a főmenüben található üres tárhelyekre az egérrel két- szer kattintva szerelhetjük fel a tárhelyünket szer- számmal. Kattintsunk tehát az 1-es tároló-rekeszre kétszer az egér bal gombjával:

11. – A kétszeri egérkattintás eredményeképpen meg- jelenik a KELLER rendszer adatbázisában szereplő valamennyi maró és fúró szerszám (közötte az is, amit az előző lépések folyamán generáltunk). A szer- szám kiválasztását követően az ablak jobb alsó sar- kában lévő [F10]✓ „OK” gombra való kattintással integrálhatjuk be megmunkáló eszközünket a szer- számtár rekeszébe:

12. – A szükséges szerszámok behívását követően az [F2] billentyű megnyomásával menthetjük el új szer- számtárunkat. Fontos megjegyezni, hogy a szerszá- mok és a szerszámtárak definiálásával tökéletesen tudjuk szimulálni a CNC műhelyünkben található szerszámgépek felszerelését! Az ablak jobb alsó sar- kában található [F10]✓ „OK” gomb segítségével térhetünk vissza a „beállítás” modul főmenüjébe:

13. – A „munkaanyag” menüben a CAM alapú CNC programozás modulja számára definiálhatunk mun- kadarab anyagokat. Ugyanis ezen anyagdefiniálást követően tudunk csak az adott anyaghoz a szerszá- mok definiálásán belüli „techno-lógia” fülben meg- munkálási paramétereket rendelni. Új anyag definiá- lásához az [F1] funkcióbillentyűt kell megnyomni, az ablakból való kilépéshez pedig az [F10] „OK” ikonra kell kattintani:

14. – A „rendszer-konfiguráció” menüben lehet beál- lítani a KELLER rendszer almoduljaihoz tartozó va- lamennyi paraméterlehetőséget az „előzetes beállítá- sok” parancs aktivizálásával, valamint a szoftverben elmentésre kerülő programok, fájlok lementési helyét a „fájlok lementési helye” lehetőségben. Nézzük meg, milyen lehetőségeink vannak az előzetes beállí- tások területén, nyomjuk meg az első parancsot a menün belül:

15. – A megjelenő ablakban látható, hogy ezen tar- tományban van lehetőségünk a CNC programozás különböző szintjeit oktató és alkalmazó modulokon belüli beállítási lehetőségekre. Amennyiben valamely almodul esetében módosítani szeretnénk a beállításo- kon, az almodulra való egérkattintást követően nyom- juk meg az [F2] „változtat” ikont. Nézzük meg, mi- lyen beállítási lehetőségeket rejt a „gép-leírás” sor, így kattintsunk a paraméter sorára, majd nyomjuk meg az [F2] gombot:

16. – A „gép-leírás” megjelenő ablakában látható, hogy nagyon széles tartományban lehet beállítani a szimuláció során megjelenő szerszámgép tulajdonsá- gait. Módosíthatunk a munkatér tartományán, a szer- számcserélés koordinátáin, a megmunkálási idő au- tomatikus számítása szempontjából lényeges szer- számcsere időn, a befogó kúp méretén, valamint beál- líthatunk előtolás és fordulatszám korlátokat is. Az [F10]✓ „OK” gomb megnyomásával térhetünk visz- sza az előző ablakhoz:

17. – A „fájlok lementési helye” parancson belül a KELLER rendszer valamennyi almoduljához tartozó elmentési célhelyzetet be lehet állítani, illetve új cél- helyzeteket generálni. Különösen fontos ez az Auto- CAD és IGES fájlok behívásánál, hiszen az új könyv- tárgenerálással szétválaszthatóvá vállnak a különböző típusú fájlok. Készítsünk egy új munkaterv könyvtá- rat, így nyomjuk meg a kék színnel kiemelt paran- csot:

18. – A megjelenő ablakban látható, hogy jelenleg milyen fantázianeveken vannak munkaterv-elmentési helyek. Új elmentési hely létrehozásához kattintsunk az [F1] „újat létrehozni” ikonra. Már meglévő könyv- tárainkon is lehet módosítani, az [F2] „átnevezni” lehetőséggel.:

19. – Az új könyvtár létrehozására szolgáló párbe- szédablakban a „megnevezés” paraméterben írhatjuk be elérhetőségünk fantázianevét (melyet a KELLER rendszerben, a megfelelő modulokon belül látni és ismerni fog a felhasználó), valamint az [F1] „elérési út” segítségével lehet meghatározni elmentési he- lyünk pontos útvonalát a számítógép könyvtárszerke- zetében. Az [F10]✓ „OK” gombra való kattintás eredményeként beintegrálódik új könyvtárunk az eddigiek mellé.:

8.2. „Beállítások” almodul a KELLER szoftver esztergálási technológiájában

A KELLER rendszer esztergálási technológiáján belül szinte mindegyik modulrendszer aktivizálása esetén (kivételt képez ez alól a „virtuális műhely”) a monitor alsó sávjában elhe- lyezkedő ikonok között találhatunk egy „beállítások” nevű gombot, mely ikonra való kattin- tás hatására beléphetünk a beállításokat tartalmazó kezelői editorba.

A következő szövegek segítségével átfogó képet adunk a KELLER rendszerben található beállítási lehetőségekről, alkalmazásokról:

1. – A „beállítások” almodulra való kattintás hatására rendszerünk bevezet a beállításokat tartalmazó keze- lői editorba. A monitor felső síkjában található menü- sorok segítségével lehet elérni a különböző beállítási, módosítási és generálási lehetőségeket:

2. – A „szerszámok” menün belül van lehetőségünk új megmunkáló eszközök definiálására az [F1] „új”, meglévő szerszámaink módosítására az [F2] „változ- tat” az elmentési helyek módosítására az [F3] „igaz- gatás”, valamint a szerszámok adatainak kinyomtatá- sára az [F4] „kinyomtat” ikon segítségével. Készít- sünk egy új szerszámot, ezért nyomjuk meg az „új” parancsot:

3. – Új szerszám készítéséhez először ki kell válasz- tani generálandó szerszámunk alaptípusát. Látható, hogy a képen a CNC esztergagépekben alkalmazásra kerülő valamennyi eszköztípus megtalálható. Válasz- szuk ki az esztergakést, majd nyomjuk meg az [F10]✓ „OK” gombot:

4. – Az alaptípus kiválasztását követően bejutunk a szerszámgeneráló ablakba, ahol beállíthatjuk új szer- számunk nevét, meghatározhatjuk forgácsolási tulaj- donságait, megrajzolhatjuk geometriáját, beállíthatjuk az általa végrehajtható megmunkálási eseteket, vala- mint az ajánlható technológiai paramétereket. Első lépésben kattintsunk az [F2] „orsó” lehetőségre:

5. – Az „orsó” lehetőségen belül lehet meghatározni az esztergaszerszám beépítési pozícióját, szögét, va- lamint a megmunkálás során alkalmazható forgás- irányt (amennyiben van választási lehetőség). Az [F10]✓ „OK” gombra való kattintás hatására vissza- térhetünk a beállítási főmenübe:

6. – A „geometria” menüben a megmunkáló eszköz geometriáját lehet a lehető legnagyobb részletesség- gel beállítani. Látható, hogy a bal oldali paraméterek kitöltésével párhuzamosan a jobb oldalon megjelenik a paramétereknek megfelelő szerszámgeometria, mely a paraméterek változtatásának hatására folya- matosan módosul:

7. – A CAM alapú CNC programozást megvalósító modul szempontjából lényeges, hogy a „megmunká- lás” fülben beállítsuk, hogy az adott szerszámmal milyen jellegű megmunkálási műveletelemeket lehet végrehajtani. Az automatikus szerszámpálya generá- lás során ugyanis a rendszer csak azokat a lehetősé- geket engedélyezi, amelyeket ezen ablakban beállí- tottunk:

8. – A „technológia” fülben generálhatunk a CAD/CAM modul számára ajánlásokat a szerszám- nak a „megmunkálás” fül alatt beállított megmunká- lási eseteire, valamint a különböző munkadarab anyagokra. Ezeket az ajánlásokat, a beállított anyag és megmunkálási típust követően az [F1] „létrehozni” ikonnal kezdeményezhetjük:

9. – A „beállítások” modul főmenüjét belül a „revol- ver” lehetőségen belül lehet új tárat definiálni („új”), korábban definiált táron módosítani („változtat”), elmentési helyen változtatni („igazgat”), illetve tárat kinyomtatni („nyomtatni”). Nézzük meg a revolvertá- rak definiálást, ezért nyomjuk meg az „új” parancsot:

10. – Az új tár definiálásakor megjelenő ablakban az [F3] funkciógomb megnyomását követően lehet beál- lítani a generálandó revolver nevét és a méretét, majd a főmenüben található üres tárhelyekre az egérrel kétszer kattintva szerelhetjük fel a revolverhelyünket szerszámmal. Kattintsunk tehát egy 1-es tárolórekeszre kétszer az egér bal gombjával:

11. – A kétszeri egérkattintás eredményeképpen meg- jelenik a KELLER rendszer adatbázisában szereplő

valamennyi eszterga és fúró szerszám (közötte az is, amit az előző lépések folyamán generáltunk). A szer- szám kiválasztását követően az ablak jobb alsó sar- kában lévő [F10]✓ „OK” gombra való kattintással integrálhatjuk be megmunkáló eszközünket a revol- ver rekeszébe:

12. – A szükséges szerszámok behívását követően az [F2] billentyű megnyomásával menthetjük el új re- volverünket. Fontos megjegyezni, hogy a szerszámok és a revolverek definiálásával tökéletesen tudjuk szi- mulálni a CNC műhelyünkben található szerszámgé- pek felszerelését! Az ablak jobb alsó sarkában talál- ható [F10]✓ „OK” gomb segítségével térhetünk visz- sza a „beállítás” modul főmenüjébe:

13. – A „munkaanyag” menüben a CAM alapú CNC programozás modulja számára definiálhatunk mun- kadarab anyagokat. Ugyanis ezen anyagdefiniálást követően tudunk csak az adott anyaghoz a szerszá- mok definiálásán belüli „techno-lógia” fülben meg- munkálási paramétereket rendelni. Új anyag definiá- lásához az [F1] funkcióbillentyűt kell megnyomni, az ablakból való kilépéshez pedig az [F10]✓ „OK” ikonra kell kattintani:

14. – A „rendszer-konfiguráció” menüben lehet beál- lítani a KELLER rendszer almoduljaihoz tartozó va- lamennyi paraméterlehetőséget az „előzetes beállítá- sok” parancs aktivizálásával, valamint a szoftverben elmentésre kerülő programok, fájlok lementési helyét a „fájlok lementési helye” lehetőségben. Nézzük meg, milyen lehetőségeink vannak az előzetes beállí- tások területén, nyomjuk meg az első parancsot a menün belül:

15. – A megjelenő ablakban látható, hogy ezen tar- tományban van lehetőségünk a CNC programozás különböző szintjeit oktató és alkalmazó modulokon belüli beállítási lehetőségekre. Amennyiben valamely almodul esetében módosítani szeretnénk a beállításo- kon, az almodulra való egérkattintást követően nyom- juk meg az [F2] „változtat” ikont. Nézzük meg, mi- lyen beállítási lehetőségeket rejt a „gép-leírás” sor, így kattintsunk a paraméter sorára, majd nyomjuk meg az [F2] gombot:

16. – A „gép-leírás” megjelenő ablakában látható, hogy nagyon széles tartományban lehet beállítani a

szimuláció során megjelenő szerszámgép tulajdonsá- gait. Módosíthatunk a munkatér tartományán, a szer- számcserélés koordinátáin, a megmunkálási idő au- tomatikus számítása szempontjából lényeges szer- számcsere időn, a befogó kúp méretén, valamint beál- líthatunk előtolás és fordulatszám korlátokat is. Az [F10]✓ „OK” gomb megnyomásával térhetünk visz- sza az előző ablakhoz:

17. – A „fájlok lementési helye” parancson belül a KELLER rendszer valamennyi almoduljához tartozó elmentési célhelyzetet be lehet állítani, illetve új cél- helyzeteket generálni. Különösen fontos ez az Auto- CAD és IGES fájlok behívásánál, hiszen az új könyv- tárgenerálással szétválaszthatóvá válnak a különböző típusú fájlok. Készítsünk egy új munkaterv könyvtá- rat, így nyomjuk meg a kék színnel kiemelt paran- csot:

18. – A megjelenő ablakban látható, hogy jelenleg milyen fantázianeveken vannak munkaterv-elmentési helyek. Új elmentési hely létrehozásához kattintsunk az [F1] „újat létrehozni” ikonra. Már meglévő könyv- tárainkon is lehet módosítani, az [F2] „átnevezni” lehetőséggel.:

19. – Az új könyvtár létrehozására szolgáló párbe- szédablakban a „megnevezés” paraméterben írhatjuk be elérhetőségünk fantázianevét (melyet a KELLER rendszerben, a megfelelő modulokon belül látni és ismerni fog a felhasználó), valamint az [F1] „elérési út” segítségével lehet meghatározni elmentési he- lyünk pontos útvonalát a számítógép könyvtárszerke- zetében. Az [F10]✓ „OK” gombra való kattintás eredményeként integrálódik új könyvtárunk az eddi- giek mellé.:

9. CNC programok szerszámgépbe történő átkonvertálása

A KELLER CNC programtervező és szimulációs rendszernek a technológusi és egyetemi CNC oktatás magas színvonalon történő elősegítésén túl számos hatékony tulajdonsága van az ipari alkalmazhatóságot illetően is. A KELLER rendszerben megírt alkatrészprogram ugyanis a biztonságot adó szimuláció lefuttatását követően a szoftverrel soros porton össze- kapcsolt, számjegyes vezérlésű megmunkáló központba, vagy esztergagépre rövid idő alatt áttölthető. Ezen konvertálási lehetőség eredményeként a KELLER rendszert sikerrel alkal- mazzák a műszaki üzemek és vállalatok is, hiszen a szoftverben megírt alkatrészprogram azon túl, hogy szintaktikailag és ütközésvizsgálat alapján is ellenőrzésre kerül, a virtuális környezetben történő programtesztelést követően azonnal futtatható a tényleges gyártást megvalósító CNC megmunkáló gépekben.

9.1. Programok konvertálása a KELLER rendszer marási technológiájában

A KELLER rendszer marási technológiájában a „DIN/ISO”, a „szimulátor”, valamint a

„CAD/CAM” almodulban megírt alkatrészprogramok közvetlenül átkonvertálhatóak a rend- szerrel egybekötött, minimum 2.5 tengelyes megmunkálást megvalósító CNC megmunkáló központba. A programok átküldésén túl lehetőség van CNC programok fogadására is, így a vezérlésekben található alkatrészprogramokat a KELLER rendszeren belül módosítani, illetve tárolni is lehet. Az átkonvertálási idő átlagosan 1-2 másodperc, így elmondhatjuk, hogy a KELLER rendszerben megírt alkatrészprogram szinte azonnal rendelkezésre állhat a CNC vezérlésekben.

A következő néhány kép segítségével bemutatjuk a KELLER rendszer marási technológiá- jában található „transzfer” modult:

1. - A KELLER rendszer „NC DIN/ISO”, „szimulá- tor” és „CAD/CAM” modulrendszerében is megta- lálható a programok átkonvertálásának lehetősége. A CNC alkatrészprogramok küldésének és fogadásának kezelői editorába való belépéshez kattintsunk a piros karikával kiemelt [F9] „transzfer” ikonra:

2. – A transzfer modulon belül lehetőségünk van egy- szerűbb CNC programok írására, illetve módosítására is. Új program írásához a monitor jobb alsó sarkában található „vissza a főmenübe” gomb megnyomását követően, a „fájl” menüsoron belül, az „új” lehetősé- get kell megnyomni. Már meglévő programjainkat módosíthatjuk a „változtatni” lehetőséggel, az „igaz- gatás” fülben módosíthatunk elmentési könyvtárakon, illetve nyomtatásra is lehetőségünk van a „nyomtat- ni” paranccsal:

3. – A CNC programok küldését, illetve fogadását az

„adatátvitel” menün belül kezdeményezhetjük. Egy

korábban megírt alkatrészprogram átkonvertálásának elindításához nyomjuk meg az „elküldeni” lehetősé- get:

4. – A monitor alsó sávjában megjelenő ikonsor bal oldali, [F1] „paraméter” gombjának a megnyomásá- val lehet a soros adatátvitelhez tartozó beállítási pa- ramétereket meghatározni. A beállításhoz érdemes a KELLER rendszerben standard-ként szereplő „demo” fájlt behívni. Aktivizáljuk tehát az ikont, majd válasz- szuk ki a „demo” fájl és kattintsunk az [F10]✓ „OK” gombra:

5. – A „demo” fájlban beállított adatátviteli paramé- tereket az [F2] funkcióbillentyűvel szimbolizált „il- leszteni” parancs aktivizálásával tudjuk megváltoz- tatni. A képen látszik, hogy a soros átvitelhez ezen párbeszédablakban kell beállítani minden paramétert:

6. – Az elküldési folyamat következő lépésében az [F3] billentyűvel aktivizálható könyvtárszerkezetből válasszuk ki az átkonvertálandó fájlt, majd nyomjuk meg a könyvtár ablakának jobb alsó sarkában találha- tó [F10]✓„OK” gombot:

7. – A kiválasztott CNC program azonnal megjelenik a transzfer modul editorának képernyőjén. Amennyi- ben beállítottuk az adatátviteli paramétereket és kivá- lasztottuk átküldendő programunkat, a monitor jobb alsó részén található [F4] „elküldeni” gombot nyom- juk meg és a CNC program automatikusan átkonver- tálódik a rendszerrel egybekötött vezérlésbe:

9.2. Programok konvertálása a KELLER rendszer esztergálási technológiájában

A KELLER rendszer esztergálási technológiájában a „DIN/ISO”, a „szimulátor”, valamint a „CAD/CAM” almodulban megírt alkatrészprogramok közvetlenül átkonvertálhatóak a

rendszerrel egybekötött CNC esztergagépbe. A programok átküldésén túl lehetőség van CNC programok fogadására is, így a vezérlésekben található alkatrészprogramokat a KELLER rendszeren belül módosítani, illetve tárolni is lehet. Az átkonvertálási idő átlagosan 1-2 má- sodperc, így elmondhatjuk, hogy a KELLER rendszerben megírt alkatrészprogram szinte azonnal rendelkezésre állhat a CNC vezérlésekben.

A következő néhány kép segítségével bemutatjuk a KELLER rendszer esztergálási techno- lógiájában található „transzfer” modult:

1. - A KELLER rendszer „NC DIN/ISO”, „szimulá- tor” és „CAD/CAM” modulrendszerében is megta- lálható a programok átkonvertálásának lehetősége. A CNC alkatrészprogramok küldésének és fogadásának kezelői editorába való belépéshez kattintsunk a piros karikával kiemelt [F9] „transzfer” ikonra:

2. – A transzfer modulon belül lehetőségünk van egy- szerűbb CNC programok írására, illetve módosítására is. Új program írásához a monitor jobb alsó sarkában található „vissza a főmenübe” gomb megnyomását követően, a „fájl” menüsoron belül, az „új” lehetősé- get kell megnyomni. Már meglévő programjainkat módosíthatjuk a „változtatni” lehetőséggel, az „igaz- gatás” fülben módosíthatunk elmentési könyvtárakon, illetve nyomtatásra is lehetőségünk van a „nyomtat- ni” paranccsal:

3. – A CNC programok küldését, illetve fogadását az

„adatátvitel” menün belül kezdeményezhetjük. Egy korábban megírt alkatrészprogram átkonvertálásának elindításához nyomjuk meg az „elküldeni” lehetősé- get:

4. – A monitor alsó sávjában megjelenő ikonsor bal oldali, [F1] „paraméter” gombjának a megnyomásá- val lehet a soros adatátvitelhez tartozó beállítási pa- ramétereket meghatározni. A beállításhoz érdemes a KELLER rendszerben standard-ként szereplő „demo” fájlt behívni. Aktivizáljuk tehát az ikont, majd válasz- szuk ki a „demo” fájl és kattintsunk az [F10]✓ „OK” gombra:

5. – A „demo” fájlban beállított adatátviteli paramé- tereket az [F2] funkcióbillentyűvel szimbolizált „il- leszteni” parancs aktivizálásával tudjuk megváltoz- tatni. A képen látszik, hogy a soros átvitelhez ezen párbeszédablakban kell beállítani minden paramétert:

6. – Az elküldési folyamat következő lépésében az [F3] billentyűvel aktivizálható könyvtárszerkezetből válasszuk ki az átkonvertálandó fájlt, majd nyomjuk meg a könyvtár ablakának jobb alsó sarkában találha- tó [F10]✓ „OK” gombot:

7. – A kiválasztott CNC program azonnal megjelenik a transzfer modul editorának képernyőjén. Amennyi- ben beállítottuk az adatátviteli paramétereket és kivá- lasztottuk átküldendő programunkat, a monitor jobb alsó részén található [F4] „elküldeni” gombot nyom- juk meg és a CNC program automatikusan átkonver- tálódik a rendszerrel egybekötött vezérlésbe: