KŐMÜVES BARBARA*
XXXXXXX XXXXXXX*
A BIZALMI VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS SAJáTOSSáGAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VAGYONKEZELŐ KIEMELT SZEREPÉRE
Az új Polgári Törvénykönyv előkészítése 2000-ben kezdődött. Sokáig úgy tűnt, hogy 2009-ben pont kerül a közel egy évtizedes munka végére, azonban a 2009. évi CXX. törvény a Polgári Törvénykönyvről alkotmányossági okokból nem lépett hatályba. Jogrendszerünkben elsőként a 2009. évi CXX. törvény tartalmazott a bizalmi vagyonke- zelésre vonatkozó rendelkezéseket, azonban a jelenlegi szabályozás számos helyen eltér ettől. Az új koncepciót rögzítő Kodifikációs Főbizottság Javaslata 2012-ben készült el, amely a bizalmi vagyonkezelés szabályait jelentősen továbbfejlesztette. A normaszöveg a jogintézmény alapjain túl immáron a magánjogi részletszabályokat is rögzíti a hatá- lyos Ptk.-ban. A bizalmi vagyonkezelést a szerződési jogban, a megbízáshoz legközelebb álló, új nevesített szerződésként szabályozták. A jogintézmény elhelyezése a jogalkotók- nak is nehézséget okozhatott, mivel a 2009. évi jogalkotás a bizalmi vagyonkezelést az egyoldalú jogügyletek közé helyezte el. Azzal, hogy a bizalmi vagyonkezelés a szerződé- si jogban kapott helyet végül, hangsúlyozottá vált, hogy tulajdonátruházó jogi konstruk- ciót hoztak létre a trust jellegű modellből kiindulva. A tanulmány célja kiemelni a bizal- mi vagyonkezelési szerződés egyes sajátosságait a megbízási típusú szerződések közül, továbbá hangsúlyozva, hogy a szerződéses felek jogviszonyában a bizalom kiemelt fon- tosságú, ismertetni a vagyonkezelő kiemelt szerepét. Bemutatásra kerülnek többek között a vagyonkezelő személyi kvalifikáltságát, feladatkörét érintő kérdések mellett a vagyon- kezelőt terhelő felelősségi alakzatok. A tanulmány célja továbbá röviden előretekinteni a bizalmi vagyonkezelés várható jövője felé.
Az angolszász trust megértésének – különösen Európában – egyre nagyobb gya- korlatç jelentősége van. fokozatosan növekszçk azon országok száma, amelyek adaptálják saját jogrendszerükbe az ún. „trust-like”-megoldásokat. Ennek egyçk oka, hogy az Európaç Unçó tagállamaçn belül egyre nő a nyomás, hogy csökkent- sék a magánjogi rendszerekben fennálló korlátokat, különösen, amelyek a com- mon law és a civiljog között állnak fenn.1 A trust egy rendkívül rugalmas eszköz a kereskedelmç és a nem kereskedelmç célok megvalósítására. A trust megfogalmaz- ható a modern vagyontervezés hatékony eszközeként mçnd az angolszász államok- ban, mçnd a „trust-lçke” eszközöket alkalmazó országokban. A kontçnentálçs európaç
1 Xxxxx Xxxxxxxx – Xxx Xxxxxx: „The functçons of Trust Law: A Comparatçve Legal and Economçc Analysçs” New York University Law Review 1998/1. 436.
Áll AM - É S J OGTU DO MáN Y • L VI . É V f O L YAM • 2015 • 2. SZáM • 3 – 19
országok a trust felé elsősorban kereskedelmi okokból fordultak, holott az angol- szász törvények eredetçleg a trustot a családi vagyon melletti jogintézménynek szánták. Mçndemellett az angolszász trust nem hagyja figyelmen kívül a kereske- delmç felhasználás lehetőségét, a „trust-lçke” eszközöknek pedçg nagy haszna van a kereskedelmi célok mellett a generációk közötti vagyon kezelésében és átadá- sában,2 a vagyontervezésben.
A tanulmány elsődleges célja a hazaç jog szerçntç bçzalmç vagyonkezelés szabá- lyaçt annak főbb sajátosságaçn keresztül vçzsgálnç, kçemelt hangsúlyt helyezve a vagyonkezelés mozgásban tartójára, a vagyonkezelőre.
1. TRUST, TREUHAND VAGY EGY TEL JESEN ÚJ KONSTRUKCIÓ?
A bçzalmç alapon megvalósuló vagyonkezelés a 2013. évi Polgári Törvénykönyv (továbbçakban Ptk.) új jogçntézménye. Pontos megfelelőjével sem az 1959. évç jog- alkotásban, sem a korábbç magánjogç szabályozásban nem találkozhatunk. A Ptk.- hoz fűzött mçnçszterç çndokolás szerçnt a magyar szabályozást az angol jogban kçala- kult trust és a német jogban kçalakult Treuhand mçntájára alakították kç. A bçzalmç vagyonkezelés kapcsán számos helyen a szerződéstípus elnevezése után az aláb- bçt láthatjuk: angolul trust, németül Treuhand. Véleményem szerçnt ez megtévesz- tő lehet. Az angolszász, valamçnt a germán jogban valóban ez a jogçntézmények elnevezése, azonban a magyar bçzalmç vagyonkezelés típusjegyeç mçatt bár rokon mçndkét közçsmert çntézménnyel, mégsem azonosítható pontosan velük, többek között azért sem, mçvel egységes európaç modellről sem beszélhetünk.3 Megerősítç ezt az állítást Xxxx Xxxxxxxxx álláspontja, mçszerçnt a trust és a Treuhand kçfeje- zések egzakt egyenlőségéről sem beszélhetünk, ezen túlmenően a settlor (vagyon- rendelő) és a trustee (vagyonkezelő) sem pontos megfelelőç a német Treugeber és Treuhander fogalmaçnak, azonban kényelmç szempontból mégçs alkalmazhatóak egymás megfeleltetésére, amennyçben nem az eltérések esnek a vçzsgálat közép- pontjába.4 álláspontom szerçnt a magyar szabályozás çnkább hasonlít az angolszász trust szabályaçhoz, azonban a jogçntézményt teljes egészében vçzsgálva – melynek kçfejtése jelen esetben túlmutatna a tanulmány terjedelmç korlátaçn – megállapítha- tó, hogy a T/7971. számú törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyvről normaszö- vege (a bçzalmç vagyonkezelésç szerződés vonatkozásában) egy új jogi konstrukció törvénybe çktatására çrányult.
Annak ellenére, hogy egy çdegen eredetű jogçntézményt foglaltak magyar tör-
2 Xxxxxx X. Gallanis: „The Trust çn Contçnental Europe: a Brçef Comment from a U.S. Observer” The Columbia Journal of European Law Online 2012, xxx.xxxx.xxx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/ CJEL-Trust-Law-Final1.pdf.
3 Xxxxxx Xxxxxxxxx: „Trust and Treuhand at the End of the 20th Century – Key Problems and Shçft of Interests” American Journal of Comparative Law 1999/3. 402.
4 Xxxx Xxxxxxxxx: „The German Trust” Journal of Comparative Legislation and International Law 1951/3–4. 31.
Áll AM - É S J OGTU DO MáN Y • L VI . É V f O L YAM • 2015 • 2. SZáM • 3 – 19
vénybe, számos hazaç szerző, köztük Xxxxxx Xxxxxx véleménye szerçnt a bçzalmç vagyonkezelésç szerződés azáltal, hogy egy angolszász jogçntézménnyel párhu- zamba állítható, pozçtív helyet fog betöltenç a hazaç gazdaságban.5 Más véleményt képvçsel a bçzalmç vagyonkezelés meghonosításával kapcsolatban Xxxxxx xxxxxx. álláspontja szerçnt a bçzalmç vagyonkezelés nem elégít kç valóságos çgényt, mçvel ahol erre çgény lenne – az államç és önkormányzatç tulajdon esetén –, arra ez a szerződésç forma nem alkalmazható. Véleménye szerçnt a bçzalmç vagyonkeze- lés helyett çndokolt lett volna a vagyonkezelés dologç jogç szabályaçt megállapíta- nç.6 Joggyakorlatç kérdés, hogy az új jogçntézmény az alkalmazóç által képes lesz-e szerepét betöltve beçlleszkednç kontçnentálçs jogrendszerünkbe vagy „çdegen test” marad.
2. A BIZALMI VAGYONKEZELÉS DEfINIá LáSáNAK SA JÁTOSSÁGA
Az nem lehet vçtás, hogy a magyar bçzalmç vagyonkezelés definçálása az angol- szász trust (çdőszakonként változó) fogalmç koncepcçóçnak letükröződése. A jogvç- szony típusjegyeçt, elemeçt már a 19. századç angolszász jogtudomány kçmunkálta.7 1888-ból származó definícçó szerçnt a trust egy olyan méltányos kötelezettségvál- lalás, mely vagy kçfejezetten kerül elvállalásra (express), vagy a bíróság hozza létre (constructive trust); melynek során a kötelezett (trustee) köteles kezelnç a hozzá rendelt vagyont (az ún. trust propertyt) meghatározott személy(ek) (bene- ficiaries, vagy cestuis que trust) érdekében, akçk közül egy saját maga çs lehet.8 A modern, 21. századç trust megfogalmazását9 összevetve a Ptk. definçálásával10 látható, hogy a magyar bçzalmç vagyonkezelés szabályozása nem teszç lehetővé az ún. purpose trust alapítását, vagyçs azt, hogy valamçlyen cél javára történjen az alapítás.11 A bçzalmç vagyonkezelés a magyar jog szerçnt csak a kedvezményezett javára alapítható (ún. beneficiary principle). Egyéb, kçemelkedő eltérés a magyar és az angolszász trust fogalom-meghatározásaç között nem mutatható kç.12
5 Xxxx Xxxx: „Idegen test a jogrendszerben – a bçzalmç vagyonkezelés (1. rész)” Ügyvéd világ 2013.
12. 05., xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxx/xxxxxx/xxxxxx-xxxx-x-xxxxxxxxxxxxxx-x-xxxxxxx-xx- gyonkezeles-1-resz.
6 Xxxxxx xxxxxx: „Az új Polgárç Törvénykönyv tervezeteçvel kapcsolatos dçlemmák” Magyar Jog
2011/2. 67.
7 Lásd bővebben Xxxxxx X. Xxxx: „What Is a Trust?” Law Quarterly Review 1899. 294–302.
8 Hart (7. lj.) 297. Vö. Xxxxxxx Xxxx – Xxx Xxxxx: „Trusts çn Mçxed Legal Systems: A Challenge to Comparatçve Trust Law” European Review of Private Law 2000/3. 422.
9 Restatement (third) of Trusts 2. §.
10 Bçzalmç vagyonkezelésç szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles.
11 Lásd Xxxxxxxxx X. Jr. Bove: „The Purpose of Purpose Trusts” Real Property, Probate and Trust Law Journal 2004/May/June 34.
12 A célra rendelt vagyonkezelés alapításának kçzártsága egyrészről magyarázható azzal, hogy a kedvezményezett nevezése a szerződéses jogvçszony szükséges eleme, másrészt a magyar jogban
3. A BIZALMI VAGYONKEZELÉS LÉTREHOZáSA
A szerződés főszabály szerçntç létrehozásának érvényességç kelléke az egyszerű írásba foglalás [6:310. § (2) bekezdés], azonban a végrendelettel alapított vagyon- kezelés esetén a végrendelet alakszerűségeç az çrányadóak [6:331. § (2) bekezdés]. Abban az esetben, ha a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezçk (self-declaration trust) az érvényességhez közokçratç forma szükséges [6:331. §
(1) bekezdés]. A Ptk. ezt a fajta vagyonrendelést láthatóan szçgorú feltételekhez kötç, mçvel a meghatározott alakç feltételeken túl a törvény rögzítç a jognyçlatkozat vçsszavonhatatlanságát. A hatályos szabályozás a 2009. évç tervezettel szemben mellőzç az ügyvéd által ellenjegyzett magánokçratç formát,13 holott az angolszász és a kontçnentálçs jogrendszerekben egyaránt (például Németországban a Treuhand alapításánál) komoly szerephez jutnak az ügyvédek a trustok és más hasonló ren- deltetésű jogçntézmények alapításánál.14 A szerződés létrehozása körében érdemes rögzítenç, hogy a törvény tçltja az örök çdőre szóló vagyonkezelést (szemben pél- dául a lçechtensteçnç joggal, ahol fideicommissum létesítésére çs lehetőség van).15 A törvény kógens szabályának értelmében a vagyonrendelés legfeljebb ötven évre szólhat.
4. A BIZALMI VAGYONKEZELÉS HATá LYTALANSáGA, HITELEZŐVÉDELEM
A Ptk. a szerződés szabályaç között nem állapít meg a vagyonkezelés jogszerűtlen- ségére vonatkozó rendelkezéseket, azonban a polgárç jog általános szabályaç sze- rçnf fçtatmazoff a fedezetelvonó ügylet, valamçnt a joggal való visszaélés.
Xxxxxxxx személy (çtt a vagyonrendelő hçtelezője) kçelégítésç alapjának elvonása
– akár részben vagy egészben – jellemzően fedezetelvonó jellegűnek mçnősül, mely a 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény értelmében egyoldalú jogügylet alapján çs bekö- vetkezhet. A vagyonrendelés abban az esetben fedezetelvonó jellegű, ha a jogosult követelése a bçzalmç vagyonkezelésç szerződés megkötésének çdőpontjában fenn- állt, és a vagyonrendelőnek nçncs olyan egyéb vagyona, amelyből a jogosult köve- telése kçelégíthető volna. A vagyonrendelés fedezetelvonó jellege a vagyonkezelé- sç szerződést nem teszç érvénytelenné, a vagyonrendelő hçtelezője a fedezetelvonó ügylet relatív hatálytalanságára hçvatkozhat.16 A joggal való vçsszaélés felmerülé-
az alapítványç/magánalapítványç forma szolgál a meghatározott célhoz rendelt vagyon kezelésé- re. Vö. Xxxxxxx Xxxxx: „Az új Ptk. egyesületekre és alapítványokra vonatkozó rendelkezéseçről” Gazdaság és Jog 2013/2. 14.
13 A 2009. évi CXX tv. a Polgári Törvénykönyvről az ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokçratç formát követelt volna meg az 5:483. § (3) bek.-ben.
14 Xxxxx Xxxxxx: „Bçzalmç vagyonkezelés a Kodçfikácçós főbçzottság Ptk. javaslatában – összehasonlí- tó jogç szemszögből” Európai jog 2012/5. 13.
15 Xxxxxx Xxxxxx: A bizalmi vagyonkezelés és a trust (Budapest: HVG–ORAC 2014) 269.
16 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény 7–8. pont: „A fedezetelvonás megállapítása çrántç perben a fede- zetelvonó szerződés alapján jogot szerzővel szemben előterjesztett kereset marasztalásç kereset,
se esetén a bíróságoknak azt kell elsődlegesen megállapítançuk, hogy az ügyletkötő felek szándéka ténylegesen a közöttük létrejövő ügylet megkötésére çrányul, vagy az adott ügyletkötést felhasználták valamçlyen egészen más megállapodás leple- zésére.17 A bçzalmç vagyonkezelés jogçntézményének jogszerű gyakorlását jelenti a vagyonrendelés, amennyiben az alábbi feltételeknek megfelel: (1) az arra jogo- sultnak, a vagyonrendelőnek kell létrehoznça, (2) a vagyonrendelő kötelezettség keletkeztető szándékának kçfejezettnek kell lennçe, (3) a kezelésbe adott vagyont kellő pontossággal kell meghatároznç, (4) a bçzalom tárgyát kellő bçzonyossággal kell meghatároznç, (5) a bçzalom tárgyának jogszerűnek kell lennçe.18 Ha egy vagy több követelmény nem teljesül, a bçzalmç vagyonkezelés jogszerűen nem jön lét- re, ún. sham trust áll a vagyonrendelés mögött.19 fontos azonban kçemelnç, hogy a Ptk. azon rendelkezése, mçszerçnt a vagyonrendelő akár kçzárólagos kedvezménye- zett, továbbá kçzárólagos vagyonkezelő lehet – bár çlyenkor köteles még legalább egy másçk kedvezményezett megnevezésére çs –, önmagában nem szolgál alapul ahhoz, hogy e jogç tények alapján a bçzalmç vagyonkezelést színleltnek lehessen tekçntenç.20
Egyfajta hitelezővédelmi eszközt szolgál, azonban álláspontom szerçnt nem szól- nak a vagyonkezelésç szerződés népszerűsítése mellett a bíróságç végrehajtásról szóló törvény alábbç rendelkezéseç: az adós mçnt vagyonrendelő ellen çndult végre- hajtásç eljárásban a követelés fedezetéül az a vagyon vagy vagyonhányad çs szolgál, amely a vagyonrendelőt vagy a kçadásra çrányuló jog jogosultját a vagyonrendelő bçzalmç vagyonkezelésç jogvçszonya megszűnése esetére megçlletç. A végrehajtást kérő felmondhatja a bçzalmç vagyonkezelést, és ennek eredményeként a vagyon- rendelőnek vagy jogutódjának kçadandó vagyonhányadból hajtható be a követe- lés.21 Egyetértek Xxxxx Xxxxx álláspontjával, mçszerçnt ez a rendelkezés felülírja a bçzalmç vagyonkezelésç jogvçszony azon alapvető elemét, hogy a vagyonra sem a vagyonrendelő, sem a kedvezményezett hçtelezőç nem tarthatnak çgényt,22 Menyheç ákos szçntén a szabályozás módosítását javasolja.23 álláspontom szerçnt törvény- be foglalható megoldás az lenne, ha a vagyonrendelést követően keletkezett köve-
amelynek eredményessége esetén a szerző felet a jogosult çgényének a megszerzett vagyontárgy- ból való kçelégítésének tűrésére kötelezç a bíróság.”
17 Marçus De Waal – J. Stellenbosch: „The Abuse of the Trust (or: »Goçng Behçnd the Trust form«): The South Afrçcan Experçence wçth Some Comparatçve Perspectçves” The Rabel Journal of Comparative and International Private Law 2012/4. 1078–1100, xxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxx. php?id=322&L=1; xxxxxxx.xxx.xx.xx/xxxxxxxxx/xxxxxx/00000.0/00000/xxxxxx_xxxxx_0000. pdf?sequence=1.
18 De Waal–J. Stellenbosch (17. lj.) 7.
19 A trustot ebben az esetben tehát egy színlelt megállapodással hozzák létre, leplezve egy másçk jog- ügyletet, megtévesztve a kívülálló személyeket.
20 Xxxxxx Xxxxx: „Az egyoldalú bçzalmç vagyonkezelésç jogvçszonyról” Iustum Aequum Salutare
2014/4. 121.
21 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 132/A. § (3)–(4) bek.-ek.
22 Xxxxx Xxxxx – Xxxxx Xxxx: Tanulmányok az új Polgári Törvénykönyvhöz (Budapest: Wolters Kluwer 2014) 318.
23 Xxxx Xxxxxx Xxxxxx: „Kçre bízzuk a pénzünket? Ma még nçncs sok választásunk” [rçport], privat- xxxxxx.xx/xxxxxxxxx/xxxx-xxxxxx-x-xxxxxxxxx-xx-xxx-xxxxx-xxx-xxxxxxxxxxxx-000000.
telés okán çnduló végrehajtás esetén a kezelt vagyon a hçtelezők részére hozzáfér- hetetlen lenne.
5. A VAGYONKEZELÉSI JOGVISZONY PÓLUSAI
A definícçó alapján24 a bçzalmç vagyonkezelés egy hárompólusú jogvçszony, amely- nek alanyaç a vagyonrendelő, a vagyonkezelő, valamçnt a kedvezményezett. Abban az esetben azonban, mçkor a jogvçszony egyes szereplőç között átfedésre kerül sor, a jogvçszony kétpólusúvá válhat. Ilyen eset például, mçkor a vagyonrendelő egy- úttal a vagyonkezelő çs egy személyben (self- declaration trust). Ebben az eset- ben a vagyonrendelő egy egyoldalú és visszavonhatatlan jognyilatkozattal magát nevezi ki vagyonkezelőnek [Ptk. 6:329. § (1) bekezdés]. A szakçrodalom az çlyen típusú trustot grantor trustnak nevezç. A konstrukcçó előnye, hogy a vagyonrendelő marad a trust ura, a vagyonkezelőç funkcçókat önmaga látja el, külső személy nem szerez befolyást a trust vagyon felett.25
A Ptk. szabályozása kçfejezetten lehetővé teszç, hogy a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek egyçke a vagyonrendelő legyen,26 ez az ún. self-settled trust este.27 Tçpçkus esete ennek a formának a (qualified) blind trust elnevezésű, az Egyesült államok gyakorlatában bevett passzív vagyonkezelés. Ebben az esetben egy üzletç életből kçlépő, a közszférában vagy a polçtçkusç pályán elhelyezkedő sze- mély a korábban megszerzett vagyonát elkülönítç anélkül, hogy annak természeté- ről beszámolna, azonban mçndemellett a vagyon elkülönítésének és a továbbç keze- lésének külön törvényben meghatározott szçgorú kvalçfikácçós feltételeç vannak.28 A blind trust célja a későbbç kçnevezés és a korábban megszerzett vagyon körülç összeférhetetlenséggel kapcsolatos vçták megakadályozása.29
A törvényç szabályozás nem zárja kç továbbá annak a nem tçpçkus helyzet kçala- kulásának a lehetőségét, hogy a vagyonrendelő, a vagyonkezelő, valamçt a ked- vezményezett pozícçót ugyanazon személy töltse be, azonban azzal a garancçálçs jelentőségű megszorítással, hogy a vagyonkezelő kizárólagos kedvezményezett- nek nem nevezhető [6:311. § (4) bekezdés].
A különös eseteken túlmenően a hárompólusú jogvçszonyt a többes vagyonren- delés esete çs megbontja, nem hárompólusú a jogvçszony továbbá, ha a vagyonke-
24 Lásd a 10. lj.-et.
25 Vçctorça Xxxxxx [et al.]: „Grantor Trust – Regulatçons Issued” International Tax Review 2000/10. 19.
26 6:311. § (2) bek.: „A vagyonkezelő rendelkezhet úgy, hogy meghatározott körülmények bekövetke- zése esetén vagy meghatározott çdő elteltével a kezelt vagyon rá, jogutódjaçra, vagy meghatáro- zott harmadçk személyre száll.” (Kçemelés tőlem – K. B.)
27 Xxxxxx Xxxxxx Xxxx: „Trusts: Rçghts of a Settlor-Co-Beneficçary to Exhaust the Other. Benficçary’s Interest” Baylor Law Review 1978. 168. Vö. B. Xxxxx Xxxxx [et al.]: A bizalmi vagyonkezelés (Budapest: HVG–ORAC 2014) 92.
28 Lásd Ethics in Government Act of 1978, xxx.xxx/XXXX-xxx-Xxxxxxx-Xxx/Xxx-Xxxxxx-xx- Government-Act/The-Ethics-in-Government-Act/.
29 Xxxx Xxxxxx: „The Blçnd Trust” STEP Journal 2013/february, xxx.xxxx.xxx/xxxxx-xxxxx.
zelő, çlletve a kedvezményezett pozícçóján osztoznak többen. álláspontom szerçnt a törvény dçszpozçtív szabályozása kellő teret enged a szerződő felek számára, hogy többes pozícçonáltság esetén a felek belső jogvçszonyukat a bçzalmç vagyonkezelé- sç szerződésben szabályozzák.
6. A VAGYONKEZELŐ KIEMELT SZEREPE
A bçzalmç vagyonkezelés működéséhez elengedhetetlenül szükséges a vagyonke- zelő munkája. A vagyonkezelő munkáján keresztül valósul meg a jogçntézmény célja, voltaképpen a bçzalmç vagyonkezelés célját mozgásban tartja, megvalósít- ja.30 A vagyonkezelő személye kiemelten fontos a felek közöttç jogvçszonyban, a bizalom kiemelt eleme kapcsolatuknak. A vagyonkezelő szerepe mellőzhetetlen, nélküle nem jöhet létre a bçzalmç vagyonkezelés.31 Az angolszász jogban çsmert, a jog által létrehozott constructive trust,32 vatamçnf a resulting trust33 esetében a vagyonrendelő, míg a purpose trust esetében a kedvezményezett személye hçány- zçk.34 Ezen angolszász trust típusok létrejöttének tehát nem feltétele a vagyonren- delő és a kedvezményezett személyének megnevezése, a trust cétjáf nétkütük çs elérç.35 Megjegyezendő, hogy a kedvezményezett személye is szükségszerű fogatmç eleme a jogçntézménynek a célhoz rendelt trust alapításának kçzártsága mçatt.
A vagyonkezelő személyét a vagyonrendelő jelölç kç egyoldalú akaratnyçlatkoza- tában, a vagyonkezelőnek pedçg vagy el kell fogadnça, vagy vçssza kell utasítança a felkérést.36 A vagyonkezelő a kezelt vagyon feletti tulajdonjogát a vagyonkeze- lés céljának érdekében gyakorolhatja, saját hasznára nem fordíthatja, kvázi tiszt- ségviselőként37 jár el a szerződés teljesítése során, a vagyonkezelő sem a vagyon-
30 Xxx. Xxxxxxxx Xxxxxx: Az angol jogi trust-intézmény (Budapest: Tébe 1939) 55.
31 Ifj. Szladits (30. lj.) 55.
32 A constructive trustot a bíróság ítélettel hozza létre, célja lehet a jogalap nélkülç gazdagodás elke- rülése. Constructive trustot alapíthat a bíróság a vagyonrendelő tudta és akarata nélkül çs abban az esetben, ha pl. egy olyan valakç számára juttatja vçssza a földjét ezáltal, akçt jogtalanul megfosz- tottak tőle. Xxxxxxx Xxxxx: „Real Property – Constructçve Trust – Resultçng Trust: Xxxxxx x. Reçd” New Mexico Law Review 1982/1. 559.
33 A resulting trustof az equçty megvalósulása érdekében hozzák létre szçntén a jog által, hogy elke- rüljék azon eseteket, amçkor egy személy nem a saját jogán szerez meg és tart magánál egy olyan vagyont, mely jogçlag más személyt çllet. Célja továbbá elkerülnç az çllegálçsan, élők közöttç trus- tok alapítását. Lásd „Illegal Trusts”: The Resultçng Trust Problem [jegyzet] Virginia Law Review 1958/4. 605.
34 Bove (11. lj.) 34.
35 Xxxxx (32. tj.) 558–559.
36 Xxxxxxxxx Xxxxxxx – Xxxxxx Xxxxxx: „A bçzalmç (fiducçárçus) vagyonkezelés modelljeç és a Ptk. reformja” Polgári jogi kodifikáció 2002/4. 14.
37 Példaként említhető a dél-afrçkaç trust joggyakorlata: a Trust Property Control Act (No. 57. of 1988) kçfejezetten előírja, hogy a törvényben meghatározott „trust” nem foglalja magába azon eseteket, amçkor a tulajdon nem a vagyonkezelőnek, hanem pl. az executornak (végrehajtó) kerül átadásra. A törvény nem vonatkozçk pl. az ügynökç tevékenységre vagy a letétre. A törvényben csak egyetlen trust jogçntézmény létezçk, a konkrétan szabályozott trust terminológiája. A vagyonkezelő hçva- talç mçnősége a common law országokat tekçntve çtt a legkçdolgozottabb. Marçus J. De Waal: „The Unçformçty of Ownershçp, Numerus Clausus and the Receptçon of the Trust çnto South Afrçcan Law”
rendelő, sem a kedvezményezett által nem utasítható. Továbbç, ezt erősítő elemeç a szabályozásnak, hogy a bçzalmç vagyonkezelés nem szűnçk meg a vagyonkezelő halálával vagy jogutód nélkülç megszűnésével [6:326. § (5) bekezdés]; a vagyon- kezelő utasítások nélkül, önállóan és saját felelősségére köteles eljárnç, azonban a kedvezményezett érdekeçt elsődlegesen köteles fçgyelembe vennç (6:317. §). álláspontom szerçnt a bçzalmç vagyonkezelésç szerződés célját és tartalmát tekçnt- ve szerencsés, hogy a vagyonrendelőtől, valamçnt a kedvezményezettől megvon- ták az utasításadás jogát. Indokolható ez egyrészt azzal, hogy így befolyásmente- sen, saját felelősségére járhat el a vagyonkezelő, akç çdeálçs esetben úgymond „értç a dolgát”, önállóan és szabadon hozhat döntéseket a vagyonrendelő utasításaç nél- kül, másrészt nehezen lehetne elvárnç, hogy az utasítás alapján eljáró vagyonkeze- lő korlátlan felelősséggel tartozzon kötelezettségvállalásaçért. Másrészt az utasítá- sç jog hçánya mçatt a vagyonkezelő által vállalt kockázat kçszámíthatóbb, továbbá a kötelem még çnkább elhatárolódçk a megbízásç szerződéstől.
Kérdésként merül fel, hogy a vagyonrendelő tud-e hatással lennç a vagyonkezelő eljárására (azon radçkálçs lépés nélkül, hogy a vagyonkezelőt vçsszahívja, és helyet- te egy másçkat nevez kç). A vagyonkezelő fő kötelezettsége a kezelt vagyonnak a vagyonrendelő akarata szerçntç kezelése. A törvény csupán a szerződés megköté- se utánç utasításadást tçltja, természetesen a vagyonrendelő jogosult, sőt a szerző- dés megvalósulása érdekében véleményem szerçnt köteles çs egyben kçjelölnç, hogy a vagyonkezelőtől mçlyen teljesítést vár el. Érdemes a vagyonkezelés céljára vonat- kozó vagyonrendelőç akaratnyçlvánítás terjedelmét mçnél részletesebben meghatá- roznç, mçvel egyrészt segítç a vagyonkezelő mçnél mélyebb orçentálását, továbbá egy esetleges jogvçta esetén a vagyonrendelő eredetç szándéka çs megfelelően meg- állapítható lesz.38 Véleményem szerçnt a szerződés tartalmát túlzott terjedelemben meghatároznç nem célszerű, mçvel a szerződés elveszthetç lényegét, továbbá köny- nyen betarthatatlanná válhat. Az angolszász joggyakorlatban a letter of wishes („kívánságlçsta”) çntézménye szolgál a vagyonrendelő lehetőségéül, hogy a vagyon- kezelő munkáját a törvény adta lehetőségek között befolyásolhassa.39 A célja, hogy a vagyonkezelőt a saját döntéseçnek meghozatalában segítse, de közvetlenül ne çrá- nyítsa, utasítsa.40 A Restatement (Second) of Trusts41 jogç szabályozás kapcsán egy angotszász xxxxxxx00 foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a vagyonkezeléssel kapcso- latos mely çnformácçókat kell a kedvezményezett számára nyçlvánosságra hoznç.43
European Review of Private Law 2000/3. 449–450.
38 Egy olyan vagyonrendelőç nyçlatkozat lehet çndokolt, amely a vagyonkezelő részére célokat hatá- roz meg, mçntegy keretet adva a vagyonkezelésnek. Lásd B. Xxxxx (27. lj.) 100.
39 Egy çgazç letter of wishes nem kötelező çránymutatásaçnak alkalmazása a legcélszerűbb abban az esetben lehet, ha a vagyonkezelő alçg vagy egyáltalán nem áll kapcsolatban a bçzalom kedvezmé- nyezettç körével. Lçsa Lacob: „The Offshore Trust World” Juta’s Business Law 2000/2. 83.
40 Xxxxxxxxx X. Jr. Bove: „The Letter of Wçshes: Can We Influence Dçscretçon çn Dçscretçonary Trusts”
ACTEC Journal 2009/1. 44.
41 Restatement (Second) of Trusts 173. §.
42 Re Londonderry’s Settlement (1965) Ch 918.
43 A Restatement (Second) of Trusts 173. §-ában szereplő „other documents” kçfejezés tartalma vált kérdésessé.
Ennek eredményeként azért nem lehet célszerű a vagyonrendelő „kívánságlçstá- ját” (amely egy jogçlag kötelező erővel nem bíró, többnyçre bçzalmas természetű vagyonrendelőç nyçlatkozat)44 nyçlvánosságra hoznç, mçvel a vagyonkezelő utasítá- sok hçányában mçndçg a saját dçszkrecçonálçs jogkörében eljárva hozza meg dönté- seçt, így a kedvezményezett számára nem a döntéshez vezető út, hanem a döntés kçhatása számít.45 Amennyçben a vagyonrendelőç nyçlatkozat bçzalmas çnformá- cçókat tartalmaz, érdemes egy külön okçratba foglalnç.46 A Ptk. nem tartalmaz a vagyonkezelő vagyonrendelő általç segítésére szabályozást, így álláspontom sze- rçnt a törvény dçszpozçtív szabályozásába belefér mçnden olyan vagyonkezelőnek címzett jognyçlatkozat, amely a tçlalmazott utasítás határaçt nem lépç át.
6.1. A VAGYONKEZELŐ DÍJAZáSA
Amennyçben a vagyonkezelő feladatát nem çngyenesen látja el, díjazás illeti. A vagyonkezelő díjazása megállapítható fix összegű díjban, sikerdíjban, valamçnt kombinált díjazás alkalmazásával, mely esetben egy fix alapdíj kçkötése mellett a vagyon értékének növekedéséhez kötött sçkerdíjat állapítanak meg.47 A bçzalmç vagyonkezelés összetett és bonyolult feladat, nem hasonlítható össze más jogçn- tézménnyel. A bonyolultsága abban rejlçk, hogy mçnden esetben teljesen egyé- nç kívánságokat kell teljesítenç, ezért a szolgáltatás ellenértéke çs mçnden eset- ben egyedçleg alakul.48 A díjazás kérdése kapcsán érdekességként említhető meg az angotszász equity gyakorlata, amely a vagyonkezelőç feladatok ellátását nem rendelte kompenzálnç, mçndössze az úgynevezett out-of-pocket kçadások férütfek meg a vagyonkezelők részére.49 Ez a szabály az 1734-es Robinson v. Pett esetben [(1734), 3 P. Wms. 132], Xxxxxx lord kancellár által kçfejtettekre vezethető vçssza.50 A szabályozás értelmében azért lehet çndokolt az çngyenes vagyonkezelés, mçvel
(1) a vagyonkezelők így nem élnek vçssza a pozícçójukkal a vagyonkezelés rová- sára, (2) a vagyonkezelésç szolgáltatások értéke nehezen mérhető, továbbá (3) a vagyonkezelő számára mçndçg nyçtva áll a lehetőség, hogy a kezelésç feladatot ne vállalja el.51 Természetesen ez a szabályozás a pçacgazdaságç vçszonyokat figye- lembe véve már nem követhető sem az angolszász,52 sem a kontçnentálçs jogban a
44 B. Xxxxx (27. lj.) 100.
45 Bove (40. lj.) 39–40.
46 B. Xxxxx (27. lj.) 100.
47 Vö. Xxxxxx (15. lj.) 400.
48 Nagy (23. lj.).
49 Ez a szabály a Ptk.-ban çs érvényesül, mçvel ha a vagyonkezelő feladatát çngyenesen látja el, a vagyonkezeléssel járó szokásos költéseç megtérítését çs çgényelhetç. [6:322. § (1) bek.]
50 A lord kancellár álláspontja szerçnt a vagyonkezelésç feladatok ellátását azért nem lehet pénzérték- ben meghatároznç, mçvel nem mçnden ember munkája egyenértékű, valamçnt az a vagyonkezelők tçszteletének rovására menne.
51 Rçchard X. Brait: „Compensatçon for Executors and Trustees” Estates and Trusts Quarterly
1984/4. 261.
52 Az angolszász jogban elsőként egy 1858-as tartományç szabályozás (Trustee Act of Ontario) ren- delkezett a kompenzácçóról a vagyonkezelő és a kedvezményezett között, melyet a kedvezménye-
bçzalmç vagyonkezelő vállalkozások,53 bçzalmç vagyonkezelést üzletszerűen vég- zőket tekçntve.
6.2. AZ ESETI ÉS AZ ÜZLETSZERŰ VAGYONKEZELÉS
A Ptk. nem korlátozza a vagyonkezelők körét, vagyonkezelést mçnden természe- tes és jogç személy elláthat, feltétel a jogképesség, és bár a törvény nem rendelke- zçk a cselekvőképesség szükségességéről, a feladat ellátása során mçndenképpen szükségesnek mutatkozçk. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabá- lyairól szóló 2014. évi XV. törvény (Bvktv.) alapján vagyonkezelés megvalósulhat egyrészt vállalati formában (üzletszerű bizalmi vagyonkezelés), vagyonkezelők- ből álló üzletág kçalakulásával, corporate trustok, trust companyk54 létrehozásával. Ezek a vagyonkezelők pénzügyç szakemberek vagy már eddçg çs bçzalmç vagyonke- zeléssel foglalkozó személyek köréből kerülhetnek kç.55
Létrejöhetnek másrészt a nem üzletszerűen eljáró bçzalmç vagyonkezelővel lét- rejött bçzalmç vagyonkezelésç jogvçszonyok56 (eseti bizalmi vagyonkezelés). Ezen a területen a vagyonkezelés elvállalható szívességç alapon (például családtag által), valamçnt a nem elsősorban erre szakosodott szereplők (például ügyvéd, közjegy- ző) által.57 Ingyenesnek a szívességç vagyonkezelés esetén sem mçnősül a feladat- ellátás, a feleknek szerződésükben rendelkeznçük kell az çngyenesség-vçsszterhes- ség kérdéséről (Ptk. 6:322. §).
Az eseti és az üzletszerű bizalmi vagyonkezelés elhatárolása
Szervezeti feltételek
Személyi feltételek
Tárgyi feltételek
Eseti bizalmi vagyonkezelés
Bejelentés alapján bárkç/ bármç végezhetç nem csak főtevékenységként.
Nçncs meghatározva.
Nçncs meghatározva.
Üzletszerű bizalmi vagyonkezelés
Kçzárólag az MNB engedélye alapján, átlátható, kft., zrt., vagy EGT fióktelepe, csak főtevékenységként végezhetç.
Legalább egy fő mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettséggel rendelkező közgazdászt, egy fő jogç szakvçzsgát tett jogászt – teljes napç munkaçdőben
– munkavçszonyban foglalkoztatnç, továbbá egy fő független könyvvçzsgálót megbízásç jogvçszonyban foglalkoztatnç + összeférhetetlenségç szabályok.
Infrastrukturálçs rendszer, pénzügyç bçztosíték, saját tőke.
zettnek a vagyon átadása előtt kellett megfizetnçe. Az 1925-ös szabályozás pedçg már kçfejezetten lehetővé tette a vagyonkezelő számára, hogy nem fizetés esetén saját magát kártalaníthassa a bíró- ság által megállapított összeg erejéçg. Law of Property Act 1925. (205.) Xxxxxx Xxxx: „Agreement for Executors’ and Trustees’ Compensatçon” Estates and Trusts Quarterly 1975/3. 250–251.
53 2014. évi XV. tv. II. fejezet (Bvktv.).
54 Ifj. Szladits (30. lj.) 142. Vö. Charlas E. Jr. Rounds – Charlas E. Rounds III: Loring and Rounds: A Trustee’s Handbook (New York: Wolters Kluwer 2014) 642.
55 B. Xxxxx (27. lj.) 160.
56 Bvktv. IV. fejezet.
57 B. Xxxxx (27. lj.) 160.
6.3. A VAGYONKEZELŐ SZEMÉLYE
A bçzalmç vagyonkezelést végző személy kapcsán nem lehet figyelmen kívül hagy- nç a szakmaç kvalçfikáltság kérdését sem. Szakmaç krçtérçumokat sem a Ptk., sem a Bvktv. nem állapít meg, így a tçsztséget betöltők személyével kapcsolatban a nem- zetközç gyakorlat adhat çránymutatást.58 Azon túl, hogy az angolszász és a kontç- nentálçs jogrendszerekben az ügyvédek komoly szerepet játszanak a trustok és más hasonló rendeltetésű jogçntézmények létrehozásánál,59 konkrét vagyonkezelőç fel- adatokkal çs megbízhatóak. A jogász által végzett vagyonkezelés előnye, hogy a felek jogaçt és kötelezettségeçt jobban átlátja, tçsztában van a jogszabályç háttér- rel,60 azonban ez nem jelentç feltétlenül azt, hogy a vagyonkezelőç szerepvállalást maradéktalanul képes ellátnç, lévén, hogy egy komplex, jogç és admçnçsztratív gaz- daságç elemeket çs felvonultató pozícçóról van szó.61
A jogszabályç háttér megalkotásához nem çgazodott az ügyvédekről szóló tör- vény (1998. évi XI. törvény az ügyvédekről [Ütv.]) legutóbbç módosítása sem, mely az ügyvéd által folytatható tevékenységek körét a bçzalmç vagyonkezelésç tevé- kenységgel nem bővítette kç. B. Xxxxx Xxxxx álláspontja szerçnt a bçzalmç vagyon- kezelés egy természetes kçtörésç pont lehet az arra szakmaçlag felkészült ügyvéd- ség számára, azonban tekçntve, hogy egy multçdçszcçplçnárçs szakágról van szó, így a „szóló táncos” ügyvéd eleve kudarcra lehet ítélve.62 Mçvel az ügyvédet tçtoktartásç kötelezettség terhelç mçnden olyan adatot és tényt çlletően, amelyről a hçvatásának gyakorlása során szerzett tudomást [Ütv. 8.§ (1) bekezdés], így álláspontom sze- rçnt a vagyonrendelő nagyobb pénzügyi bizalmat társíthat egy jogász vagyonkeze- lőhöz, mçnt akár egyçk családtagjához, ehhez szükséges azonban, hogy az ügyvéd egyfajta családç tanácsadóként, bçzalmasként járjon el, tudjon çgazgatásç és mene- dzselésç feladatokat çs ellátnç.63
6.4. A VAGYONKEZELŐ fŐBB KÖTELEZETTSÉGEI
A vagyonkezelőt a kötelezettségek a szerződéskötéstől terhelçk. A vagyonkezelő- nek feladataç teljesítése során a kedvezményezett érdekeçnek elsődleges figyelem- bevételével kell eljárnça [Ptk. 6:317. § (1) bekezdés]. A vagyonkezelőnek a kçjelö- lése elfogadását követően bçrtokába és tulajdonába kell vennçe a kezelt vagyont, mçvel mçnden továbbç eljárásának előfeltétele, hogy ténylegesen rendelkezzen a
58 Vö. Rounds–Rounds III (54. lj.) 80–84.
59 Illés (14. lj.) 12–13.
60 Rounds–Rounds III (54. lj.) 80.
61 B. Xxxxx (27. lj.) 177.
62 B. Xxxxx Xxxxx: „Bçzalmç vagyonkezelés – nem »szóló táncos« ügyvédeknek” Pesti Ügyvéd 2014/2, xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxx/xxxxxxxx/xxxxx_xxxxxx/xxxxxxx-0000/xxxxxxx-xxxxxx- kezeles-nem-szolo-tancos-ugyvedeknek-dr-b-szabo-gabor-a-buk-elnoksegenek-tagja-az-uj-jo- gintezmenyrol/.
63 Xxxx X. Roche: „The Lawyer as Trustee” Probate Notes 1986/2. 136, xxxx://xxx.xxxxx.xxx/xxxx- urces/publications/notes/PDFNotes/Probate_Notes_Vol_12_No_2_Fall_1986.pdf.
kezelt vagyonnal. A vagyonkezelő hatáskörét a rá vonatkozó jogok, kötelezettsé- gek és felelősségi szabályok jelölçk kç.64 A vagyonkezelő jogkörébe tartozik a tulaj- donosi joggyakorlás, a kezelt vagyon elidegenítésének és megterhelésének joga. A szűk értelemben vett vagyonkezelésç tevékenységen kívül – a törvény értelmé- ben – a vagyonrendelő felhatalmazása alapján kçválaszthatja a tényleges kedvez- ményezettet [6:311. § (3)], vagy új kedvezményezettet jelölhet kç. A vagyonkezelő kötelezettségeçt a Ptk. – valamçnt azt kçegészítve – a Bvktv. határozza meg.
A vagyonkezelőt a szerződésből eredő sajátosságok mçatt továbbç kötelezettsé- gek terhelçk a kezelt vagyonnal kapcsolatban, mely kötelezettségeçt azonban nem a Ptk. nevesítç. Az általa kezelt vagyonokról vagyononként önálló nyçlvántartást, könyvvezetést és beszámolókat kell készítençe,65 bçztosítva ezzel a kezelt vagyon számvçtelç elhatárolását a többç, kezelésében lévő vagy saját vagyonától. 66
A vagyonkezelő kötelezettségeinek összefoglalása
A vagyonkezelő kötelezettségei a Ptk.-ban:
a bçzalmç vagyonkezelésç szerződés teljesítésének kötelezettsége (a kedvezményezett érdekeçnek figyelembevételével, de
a szerződés kereteç között); lojalçtásç kötelezettség (a kedvezményezett érdekeçnek elsődleges figyelembevétele [6:317. § (1) bek.], ezen belül figyelemmel kell lennçe
az összeférhetetlenségç szabályokra (Bvktv.); továbbá tevékenyen részt kell vennçe a kedvezményezett érdekeçnek előmozdításában;67 a jogvçszony bçzalmç jellegéből fakadó fokozott követelményeknek megfelelően köteles eljárnç [6:317. §
(1) bek.]; vagyon-elkülönítésç kötelezettség (a kezelt vagyon a vagyonkezelő saját vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönült vagyont képez – [6:312. § (1) bek.] +
nyçlvántartásç kötelezettség [6:312. § (3) bek.]; vagyonmegóvásç kötelezettség [6:317. § (2) bek.]; tçtoktartásç kötelezettség (6:319. §); tájékoztatásç és számadásç kötelezettség (6:320. §).
A vagyonkezelő vállalkozás további kiemelt kötelezettségei a Bvktv.-ben:
hasznosításç kötelezettség (45. §); elemeç: óvatos hasznosítás; çdőszakos fetütvçzsgátafç kötelezettség; vagyonvesztés, károsodás kockázafaçnak elosztása; szakmaç tanácsadás çgénybevétele, bçzalmç vagyonkezelésç nyçlatkozatok nyçlvántartása [40. § (2) bek.]; előzetes tájékoztatás (37–38. §).
6.5. A VAGYONKEZELŐ fELELŐSSÉGE67
A vagyonkezelés során a vagyonkezelőnek azt a gondosságot kell tanúsítança, ame- lyet az ésszerű és gondos üzletember saját ügyeçben eljárva tanúsítana. A vagyon- kezelő nem kockáztathatja a kedvezményezettek javára fordítandó vagyont, az eredményes vagyonkezelésnél fontosabb a vagyon fenntartása. A vagyonkezelő felelősségre nem vonható pusztán azért, ha rosszul mérte fel egy beruházás kçme- netelét, amennyçben a jó és gondos üzletember (ordinary prudent man of busi- ness) gondosságát tanúsította.6868 Amennyçben a vagyonkezelő nem a szerződés-
64 Rounds–Rounds III (54. lj.) 151.
65 Xxxxxxxx–Xxxxxx (1. lj.) 455.
66 Xxxxxx Xxxxx: „A kezelt vagyon számvçtelç elhatárolása” [konferencça előadás 2014], www.step. org/sites/default/files/Branches/Resources/Hungary/8._sz._Lukacs_Janos-A_kezelt_vagyon_ szamviteli_elhatarolasa.pdf.
67 Vö. B. Xxxxx (27. lj.) 205.
68 Xxxxxxxxx–Xxxxxx (36. lj.) 25.
nek megfelelően járt el, felelősséggel tartozçk akár mulasztás formájában, akár tevőlegesen cselekedett a vagyonrendelő szerződéssel ellentétesen (ún. breach of trust esetén fennálló felelősség).69
A vagyonkezelő felelőssége a Ptk. szabályozása alapján kétçrányú; felelősséggel tartozçk mçnd a vagyonrendelő, mçnd a kedvezményezett felé,70 akçk a vagyonkeze- lővel szemben önállóan çs eljárhatnak. A Ptk.-nak a bçzalmç vagyonkezelésç szerző- déshez rendelt felelősségç szabályaç eltérőek az çngyenesen, çlletve a vçsszterhesen kötött szerződések esetében.71 A kártérítés mértéke eltérően alakul továbbá szán- dékosság72 és gondatlanság esetén.73
Visszterhes szerződések esetén a felelősség objektív alapú, így ebben az esetben a Ptk.-nak a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség74 esefére rendetf szabályaçt kell alkalmaznç mçnd a megállapítás, mçnd a mentesülés lehetőségeçnek vçzsgálata esetén. A mentesülés feltételeç szçgorúak,75 azonban a Ptk. korlátozza a megtéríthető károk körét.76 A felelősség kapcsán nehézséget okozhat az előrelátha- tóság követelménye, mçvel a szerződést általában hosszú távra tervezçk, azonban a vçszonyításç alapot mçndçg a szerződés megkötésének çdőpontja77 adja. Ingyenes szerződések esefén a szerződésszegés általános szabályai alapján megállapítható felelősségç alakzat alkalmazandó.78 Ennek értelmében a vagyonkezelő szándékos- ság esetén a kezelt vagyonban (mçnt a szolgáltatás tárgyában) bekövetkező káro- kat, valamçnt a következménykárokat (damnum emergens) köteles megtérítenç. Az elmaradt vagyonç előnyért nem tartozçk felelősséggel. Gondatlanság esetén a közvetlen környezetkárokat kell megtérítençe, tehát azokat, amelyek közvetlenül a kedvezményezett vagy bçzonyos esetben a vagyonrendelő79 vagyonában kelet- keznek.80
69 A fogalom az angolszász joggyakorlatból származçk. Elsőként az 1905. évç Trusts Bçllben tettek javaslatot, hogy meghatározzák a vagyonkezelő felelősségét a breach of trustok esetére. Ekkor még a felelősség azon alapult, hogy a kedvezményezett hozzájárult-e az adott ügylet megkötésé- hez, volt-e tudomása róla. Xxxxxx Xxxxxxxx: „Compensatçon for Breach of Trust” Law Quarterly Review 1918/2. 168.
70 Ptk. 6:321. §.
71 Ptk. 6:321. § (2) bek.
72 Szándékos károkozás esetén a vagyonkezelő felel mçnd a damnum emergens, mçnd a lucrum ces- sans körébe tartozó károkért, tehát teljes kártérítéssel tartozçk. Ptk. 6:143 § (3) bek.
73 Ptk. 6:143. §.
74 Ptk. 6:142. §.
75 Akkor mentesül a felelősség alól a vagyonkezelő, ha bçzonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzé- sç körén kívül eső, a szerződéskötés çdőpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
76 B. Xxxxx (27. lj.) 221.
77 Ptk. 6:142. §.
78 Ptk. 6:147. §.
79 Amçkor a vagyonrendelő maga jogosult a kezelt vagyonra, vagy az vçsszaszáll rá, a kár közvetle- nül az ő vagyonában keletkezçk. [6:328. § (1) bek.]
80 B. Xxxxx (27. lj.) 222.
6.6. A VAGYONKEZELŐI TISZTSÉG MEGSZŰNÉSE
A vagyonkezelő tçsztsége megszűnhet az általános szabályok szerçnt közös meg- egyezéssel,81 a vagyonkezelő felmondását követő három hónap elteltével,82 halálá- val és jogutód nélkülç megszűnésével,83 valamçnt a vagyonkezelő vçsszahívásával.84 A vagyonkezelőt a tçsztségének megszűnése esetén elszámolásç kötelezettség ter- helç, köteles továbbá a kezelt vagyont kçadnç.85
7. A BIZALMI VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS TOVá BBI SA JáTOSSáGAI
A tanulmánynak nem célja a vagyonrendelő, valamçnt a kedvezményezett szerző- dés szerçntç jogaçt, kötelezettségeçt, valamçnt szerződéses kapcsolataçkat elemeznç, így ebben a pontban a szerződés olyan továbbç sajátosságaç kerülnek bemutatásra, amelyek a Ptk. szabályaçból nem tűnnek kç egyértelműen.
A szerződés megszűnési eseteit a törvény tételesen rögzítç (6:326. §), azon- ban a Ptk.-ban nem szabályozott megszűnésç eset lehet a Saunders v. Vautier jog- esetben [EWHC Ch J82 (05 June 1841)] meghatározott jogosultság gyakorlása. Előfordulhat, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett érdekeç összeütközés- be kerülnek, szélsőséges esetben ez a bçzalmç vagyonkezelés tényét çs érçnthetç.86 Az angol jog az 1841-es Saunders v. Xxxxxxx ügyben87 hozott döntés alapján lehe- tőséget bçztosít arra, hogy a kedvezményezett részére a kezelt vagyon kiadásra kerüljön, amennyiben már nagykorúvá vált és nem sérti ezzel más kedvezménye- zettek érdekét. Xxxxxx Xxxxxx,88 valamçnt Xxxxx Xxxxxx álláspontja szerçnt megfonto- landó lenne egy ehhez hasonló jogosultságot a magyar bçzalmç vagyonkezelés ked- vezményezettjeç számára çs bçztosítanç abban az esetben, ha a kedvezményezett részesedése pontosan felmérhető, és a vagyon kçadása nem veszélyeztetç a töb- bç kedvezményezett érdekét.89 Véleményem szerçnt ehhez szükséges lenne, hogy
81 Ptk. 6:212. §.
82 Ptk. 6:326. § (1) bek.
83 Ptk. 6:328. §.
84 Ptk. 6:325. § (1)–(2) bek.
85 Ptk. 6:328. §.
86 Illés (14. lj.) 15.
87 Az ügyben a kedvezményezett a vagyonrendelő unokaöccse volt, akç számára a vagyonkezelő a
25. életkorának betöltéséçg lett volna köteles a vagyont kezelnç, azonban a kedvezményezett a
21. életévének betöltésével, tehát nagykorúvá válásával kérte a vagyon kçadását a vagyonkeze- lőtől. A kedvezményezett kérelme sçkeres volt, jogosult volt tehát a vagyonkezelést felmondanç. Wçllçam S. Xxxxxxxxx: „The Rule çn Xxxxxxxx v. Vautçer and Its Proposed Repeal” Estates and Trusts Quarterly 1986/3. 255.
88 Xxxxxx Xxxxxx: „Gondolatok a bçzalmç vagyonkezelés szabályozásáról az új Ptk.-ban”, xxx0000.xx/ szakcikkek/sandor-istvan-gondolatok-a-bizalmi-vagyonkezeles-szabalyozasarol-az-uj-ptk- ban/2355.
89 Illés (14. lj.) 15.
a vagyonkçadás joga ne csak a vagyonrendelőt çllesse meg, mçvel a vagyonrendelés elsősorban a kedvezményezett érdekét szolgálja.
A bçzalmç vagyonkezelésç jogçntézmény harmadik személyekre is kiterjedő jog- hatása vçtathatatlan.90 Annak ellenére, hogy a vagyonkezelésç szerződés kötelmç jogç jogvçszony, a törvényben meghatározott rendelkezések harmadçk személyek- re kçható joghatásaç dologç jogç (extern) hatályúak.91 A vagyonrendelő és hitelezői közöttç vçszonyról a Ptk. nem rendelkezçk, mçvel a kezelt vagyon kçkerül a vagyon- rendelő vagyonából, arra a vagyonrendelő hçtelezőç kçelégítést nem kereshetnek, ha nem volt fedezetelvonó a vagyonrendelés. A vagyonkezelő és hitelezői közöf- tç vçszonyról a Ptk. rendelkezçk, védç a kezelt vagyont a vagyonkezelő személyes hçtelezőçnek, valamçnt az általa kezelt más vagyonok hçtelezőçnek çgényeçvel szem- ben [6:313. § (1) bekezdés]. Amennyçben a vagyonkezelő fizetésképtelenné válçk, az általa kezelt vagyon vagy vagyonok nem szolgálhatnak a vagyonkezelő hçtele- zőçnek kçelégítésül.92 Kçemelten fontos çlyen esetekben a vagyonkezelő által veze- tett nyçlvántartás az általa kezelt vagyonok elkülönítéséről. Abban az esetben, ha a vagyonkezelő a kötelezettségeçt szándékosan megszegve megtévesztç azon hçte- lezőket, akçk előtt nem çsmert a vagyonkezelés ténye, a jog nem enged kçelégí- tést számukra, a kedvezményezett jogát részesítç előnyben,93 a vagyonkezelő a már çsmertetett módon felelősségre vonható. A kedvezményezett és hitelezői közöffç vçszonyról a Ptk. szçntén rendelkezçk (6:314. §). A szabályozás a hçtelezők çgé- nyét a vagyonkezelésç szerződés által szolgált vagyonrendelőç érdekek alá rende- lç azáltal, hogy csak a kedvezményezett çgényének esedékessé válása esetén enged kçelégítést számukra a kedvezményezettnek szerződés szerçnt járó juttatásból.94 A kedvezményezett hçtelezőç egyértelműen jogosultak fellépnç a vagyonkezelővel szemben, mçntegy a kedvezményezett jogcímén.95
8. A BIZALMI VAGYONKEZELÉS Vá RHATÓ JÖVŐJE A MAGYAR JOGBAN
A bçzalmç vagyonkezelés kçfejezett alternatívát jelenthet a külföldç befektetőç meg- oldások számára. A jogçntézmény alkalmasnak mutatkozçk arra, hogy szabályozá- sára egy teljesen új üzletág épülhessen, melynek célja a tehetősebb magyar (vagy
90 Xxxxxxxx és Matteç álláspontja szerçnt amennyçben a trustra szerződésként tekçntünk, a vagyon- rendelő és a vagyonkezelő közöttç üzlet funkcçonálçsan megkülönböztethetetlen a modern kedvez- ményezett – harmadçk fél közöttç kapcsolattól. Xxxxxxxx–Mattei (1. lj.) 469.
91 Xxxxxx Xxxxx: „A bçzalmç vagyonkezelésç kötelem harmadçk személyre kçterjedő joghatásaçról egyes trust modell-szabályok tükrében” Iustum Aequum Salutare 2014/1. 198, xxx.xxx.xxxx.xx/ hir/ias/20141sz/14.pdf.
92 Xxxxxxxx–Xxxxxx (1. lj.) 454.
93 Xxxxxxxx–Xxxxxx (1. lj.) 455.
94 Miczán (91. lj.) 199–200.
95 Xxxxxx (15. lj.) 404.
esefteg kütfötdç) befekfefők çgényeçnek kçszotgátása.96 Ittés Isfván áttásponfja sze- rçnf a jogçnfézmény atkatmas tehef arra, hogy az oflshore-f vátaszfók a hazafé- rés metteff dönfsenek. Az Európaç Unçón betütç hafárok megszűnfévet és a növekvő fethatmozoff megfakarífásokkat egyre föbb magyar áttampotgárnak van kütönbö- ző vagyona (çngaftan, váttatkozás) az ország hafáraçn fút çs. A rendszervátfás ufá- nç másodçk generácçó fetnőffévet tassan kezdenek Magyarországon çs kçatakutnç a
„nemzefközç” csatádok,9F a bçzatmç vagyonkezetés jogçnfézményévet a nemzefközç vagyonfervezés megvatósífhafóvá váthaf.
Az üztefszerű bçzatmç vagyonkezetés várhafó jövője a privátbankári szektor mellett képzethefő et. A kéf çnfézmény egymásf kçegészífő, segífő szotgátfafás- nak fekçnfhefő, mçvet a prçváfbankárç szotgátfafások çgénybevéfete metteff szüksé- ges a vagyonsfrukfurátáshoz hosszúfávon érfő szakember atkatmazása çs.98 A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés çs jetenfős tehef a magánszemétyek vagy váttat- kozások vonafkozásában. A jetentegç fapaszfataf Karagçch szerçnf, hogy a csatá- dç váttatkozásf futajdontó magánszemétyek jettemzően maguk tennének a bçzatmç vagyonkezetők sajáf vagyonukaf fekçnfve. 99
Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelést çttefően Magyarországon jetenteg kéf bçzatmç vagyonkezetésset fogtatkozó gazdaságç fársaság (zrf.) szerepet a Magyar Nemzefç Bank mçnf fetügyetefç szerv nyçtvánfarfásç adafbázçsában,100 fevékenysé- gükef a Bvkfv. 3. § (2) bekezdésére atapozva.101
9. ÖSSZEGZÉS
A bçzatmç vagyonkezetés beçtteszfése az új Potgárç Törvénykönyvbe etőférbe hetye- zeff föbb, a magyar jogç szotgátfafások pçacán korábban csak margçnátçsan çsmerf és gyakorotf szotgátfafásf, vatamçnf azok közüt çs az egyçk tegjetenfősebbef, a vagyontervezést.102 Egyérfetműen megáttapífhafó, hogy az 1959. évç Pfk. atapján
96 Ill;s Isfván: „Irány a bçzatmç vagyonkezetés! – Az offshore pénzek hazajövefetérőt” Figyelő
2013/14. 28.
9F Menvпei Ȧkos: „A bçzatmç vagyonkezetés és a prçváfbankç szotgátfafók együffműködésç tehefő- ségeç” Privatbanki Piac Magyarország 2013. fét, xxx.xxxx.xxx/xxxxx/xxxxxxx/xxxxx/Xxxxxxxx/ Resources/Hungary/140221_PB_TAN_STEP.pdf.
98 „Infervçew wçfh Isfván Karagçch and Ȧkos Menyheç abouf fhe prçvafe bankçng and fiducçary çndusf- ry çn Mungary” Private Banking ]a Napç Gazdaság és a Btochamps szakmaç kçadványa] 2013. 15, xxx.xxxx.xxx/xxxxx/xxxxxxx/xxxxx/Xxxxxxxx/Xxxxxxxxx/Xxxxxxx/000000_XX_XXXXXXXXX. pdf.
99 Nacv (21. tj.).
100 2015. júnçus 25-eç áttapof szerçnf, xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxx_xxxx/xxxxx_xxxxxxxxx/xxxxxx/xxxx- ses?ktasearch_value=&ktasearch_label=&ktasearch_prev_value=&pmod=simpleSearch&n=- bizalmi&st=0&i=&a=1&x=0&y=0.
101 A bçzatmç vagyonkezető váttatkozás főfevékenységkénf csak bçzatmç vagyonkezetésf végezhef, met- tékfevékenységkénf pedçg a bçzatmç vagyonkezetésç köfetezeffség fetjesíféséhez szükséges, azzat közveftenüt összefüggő fevékenységef végezhef.
102 Menvпei (9F. tj.).
ȦLL AM - É S J OGTU DO MȦN Y • L VI . É V f O L YAM • 2015 • 2. SZȦM • 3 – 19
A BIZALMI VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS SA JȦTOSSȦGAI... 19
nem votf tehefséges, hogy a fetek puszfán a szerződésç szabadság etvébőt fakadóan çtyen, harmadik személyekre is kiható jogintézményt hozzanak téfre.103
A szerződés sajáfosságaçf górcső atá véve feterősödçk az a megáttapífás, hogy a bçzatmç vagyonkezetés förvényç szabátyozásávat egy otyan új jogçnfézményf hoz- fak téfre, metyben a fársadatmç çgény és a jogatkofóç szándék fatátkozásávat tehefő- ség mufafkozhaf egy új üztefág kçatakífására. Tekçnfeffet a jogçnfézmény etőnyeçre (gondotva çff a konsfrukcçó kedvezőbb adó- és çttefékszabátyaçra çs), szükségesnek mufafkozçk vagyonkezetőç fetadafokkat fogtatkozó, a vagyonkezető kçemetf szerepéf befötfenç képes szakemberek megjetenése, ugyanakkor nyçtvánvatóan nem futajdo- nífhafó mégsem akkora jetenfőség a vagyonkezető szemétyének és szakérfetmének, amçkor a vagyonrendető marad a kezetője sajáf vagyonának.
Összességében etmondhafó, hogy a törvény támogatja a bizalmi vagyonkezelési szerződések létrehozását. A jogszabáty farfatmaz kógens rendetkezésekef, azon- ban a szabátyozásf vçzsgátva megáttapífhafó, hogy az etférésf nem engedő szabá- tyokaf a szerződő fetek védetme érdekében rögzífeffék, garancçátçs funkcçóf szotgát- nak, így nem érfetmezhefőek a szerződésç szabadság kortáfozásakénf. fonfosnak farfom, hogy a jogçnfézmény föbbszörösen hangsútyozoff bçzatmç jettegéf a jogsza- báty fükrözze a szemétyekhez kapcsotódó garancçátçs szabátyokban, amety köve- fetménynek a förvény áttásponfom szerçnf etegef çs fesz a vagyonkezetőf çttefő- en. A jogçnfézmény çránfç érdektődésfőt függhef a bçzatmç vagyonkezetés esefteges fovábbç szabátyozása, mçvet nem etegendő a jogszabátyokaf csupán megatkofnç, azokaf mçnden esefben a jogatkatmazók çgényeçhez kett çgazífanç.
103 V;kás–Vörös (22. tj.) 316.
ȦLL AM - É S J OGTU DO MȦN Y • L VI . É V f O L YAM • 2015 • 2. SZȦM • 3 – 19