MKB ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.


B I Z T O S Í T Ó
	MKB Általános Biztosító Zrt. Szerzôdési Feltételek
	VEZETÔ TISZTSÉGVISELÔK ÉS FELÜGYELÔBIZOTTSÁGI TAGOK FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSA

VFF1407

MKB ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

VEZETÔ TISZTSÉGVISELÔK ÉS FELÜGYELÔBIZOTTSÁGI TAGOK FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSA

SZERZÔDÉSI FELTÉTELEK

(VFF1407)

TARTALOMJEGYZÉK

1. A Biztosító 2

2. A Szerzôdô 2

3. A Biztosított 2

4. Fogalom meghatározások 3

5. A biztosítási szerzôdés létrejötte 6

6. A biztosítási szerzôdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 7

7. A biztosítási szerzôdés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idôszak 7

8. A szerzôdés módosítása 7

9. A biztosítási szerzôdés hatálya 7

10. Biztosítási esemény 7

11. Fedezeti kiterjesztések 8

12. Biztosított költségek 9

13. Kizárások 9

14. A biztosítási összeg 10

15. Az önrészesedés 11

16. A biztosítás díja 11

17. A közlési és változás bejelentési kötelezettség 11

18. A biztosítási kockázat jelentôs növekedése 12

19. A kárbejelentés 12

20. A fedezetfeltöltés 14

21. A Biztosító szolgáltatásának általános szabályai 14

22. A kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség 14

23. A biztosítási szerzôdés megszûnése és a kockázatviselés vége 15

24. Engedményezés 15

25. Megtérítési igény 16

26. Egyéb rendelkezések 16

VFF1407

VEZETÔ TISZTSÉGVISELÔK ÉS FELÜGYELÔBIZOTTSÁGI TAGOK FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSA

SZERZÔDÉSI FELTÉTELEK

(VFF1407)

A vezetô tisztségviselôk és felügyelôbizottsági tagok felelôsségbiztosítására vonatkozó szerzôdési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – más szerzôdéses kikötés hiányában – az MKB Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) vezetô tisztség- viselôk és felügyelôbizottsági tagok felelôsségbiztosítási szerzôdéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e fel- tételekre hivatkozva kötötték meg.

A Biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerzôdési feltételekben meghatározott kockázatra fedezetet nyújt és a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekö- vetkezte esetén a jelen szerzôdési feltételekben meg- határozott biztosítási szolgáltatást teljesíti magyar törvényes fizetôeszközben.

1. A Biztosító

1.1. Biztosítási szerzôdés alapján a Biztosító köteles a szerzôdésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követôen bekö- vetkezô biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.

Név: MKB Általános Biztosító Zrt.

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Cégjegyzék száma: 00-00-000000

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Központi telefonszám: 000-0000, fax: 000-0000 X Biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.

2. A Szerzôdô

2.1. Szerzôdô az, aki a Biztosítóval biztosítási szerzôdést köt.

2.2. Szerzôdô lehet természetes személy, jogi személy vagy polgári jogi jogalanyisággal rendelkezô nem jogi sze- mély szervezet, amennyiben a biztosítási esemény elkerü- lésében érdekelt, vagy a szerzôdést az érdekelt javára köti. E rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerzôdés semmis.

2.3. A biztosítási díj megfizetésére a Szerzôdô köteles.

2.4. A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos jognyilatkoza- tok megtételére a Szerzôdô jogosult, és a Biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.

2.5. Ha a szerzôdést nem a Biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belépéséig a Szerzôdô a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerzô- désben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni.

3. A Biztosított

3.1. Biztosítottnak az a természetes személy minôsül, aki a biztosítási idôszak kezdete elôtt vagy a biztosítási idôszak alatt volt vagy lett

3.1.1. a társaság vezetô tisztségviselôje, felügyelô bizott- sági tagja, a társaság nem-ügyvezetô igazgatója, valamint a társaság cégvezetôje;

3.1.2. külsô társaság vezetôje külsô igazgatói megbízatás keretében;

3.1.3. a társaság árnyékigazgatója a Csôdtörvény 33/A. §

(5) bekezdése alapján;

3.1.4. a társaság által kinevezett jogi megfelelôségért felelôs személy;

3.1.5. a társaságnál vezetô állású munkavállaló.

3.2. Biztosítottnak minôsül továbbá

3.2.1. a Biztosított házastársa vagy élettársa;

3.2.2. a Biztosított halála, cselekvôképtelensége esetén, a Biztosított törvényes képviselôje, örököse

amennyiben a kárigény velük szemben a Biztosított ter- mészetes személyek fenti 3.1.1. - 3.1.5. pontokban felsorolt minôségével kapcsolatban merül fel.

3.3. Nem minôsül biztosítottnak a felszámoló biztos, a kül- sô könyvvizsgáló, a társaság könyvvizsgálója, a társasághoz kirendelt vagyonfelügyelô és a végrehajtó, ha e minôsé- gében jár el.

3.4. A Biztosított és a Szerzôdô azonos is lehet. A Biztosí- tott, ha nem azonos a Szerzôdôvel, a Biztosítóhoz intézett

írásbeli nyilatkozattal beléphet a szerzôdésbe, a belépés- hez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. Ilyen esetben a folyó biztosítási idôszakban esedékes biztosítási díj meg- fizetéséért a Szerzôdô és a Biztosított egyetemlegesen felelôs. A Biztosított belépésével a Szerzôdôt megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a Biz- tosítottra száll át.

3.5. A szerzôdésbe belépô Biztosított köteles a Szerzô- dônek a szerzôdésre fordított költségeit – ideértve a bizto- sítási díjat is – megtéríteni.

3.6. Jelen szerzôdési feltételek alapján kötött biztosítási szerzôdés minden egyes Biztosított biztosítási érdeke szempontjából külön értelmezendô. Az egyik biztosított személy által vagy annak megbízásából tett nyilatkozat, vagy olyan információ vagy körülmény, amelyrôl az egyik biztosított személy tudomással bír, nem tudható be egyik más biztosított személynek sem.

4. Fogalom meghatározások

Az alábbi fogalmi meghatározások jelen szerzôdési fel- tételek értelmezése szempontjából kiemelt jelentôséggel bírnak. Azokat a fogalmakat, amelyek nem kerültek meghatározásra, a szavak általános jelentése szerint kell értelmezni.

4.1. Azbeszt: azbesztnek minôsül az azbeszt minden formája krokidolit, amosit, krizotilt, (szála) antofillit, vagy (szálas) tremolit akár magában vagy akár elegyítve a fent említett ásványokat (anyagokat) tartalmazza. Az azbeszt por jelenthet azbeszt szálat, azbeszt tartalmú szálas anyagokat, azbeszt szemcsé(ke)t.

4.2. Büntetô eljárási óvadék és polgári peres vagyoni biztosíték díja és költsége: A Biztosítottól a bíróság által megkövetelt óvadék vagy vagyoni biztosíték kibocsátásért a pénzügyi intézménynek a legfeljebb 12 hónapos futamidejû kötelezettségvállalása ellenében fizetett indokolt díj vagy eljárási költség. A díj nem foglalja magába a vagyoni biztosítékot kibocsátó pénzügyi szervezet által megkövetelt további biztosíték díját.

4.3. Dologi kár: Valamilyen tárgy megsemmisülése, meg- sérülése vagy használhatatlanná válása.

4.4. Egészségvédelem és munkabiztonság megsérté- se: Olyan, a Biztosított személyét érintô büntetôeljárás, amely a társaság gazdasági tevékenységével összefüg-

gésben, az egészséget veszélyeztetô, nem biztonságos munkavégzés folytán a munkavállaló, a munkavégzés hatókörében tartózkodó, vagy a szolgáltatást igénybevevô elhalálozásához vezetô ügy miatt indult, vagy bármely más az egészséggel és a biztonságos munkavégzés veszélyez- tetését vizsgáló hasonló eljárás.

4.5. Egyesülés és vállalatfelvásárlás (többségi irányí- tást biztosító befolyásszerzés): A társaság más társa- sággal való összeolvadása, vagy másik társaságba beol- vadása, a cégvezetés általi kivásárlás, a teljes cégfelvásárlás vagy a társaság többségi irányítását biztosító befolyás megszerzése egy természetes személy, vagy társaság által egyedül vagy más személyekkel együttesen. Ide értendô továbbá, ha valamely természetes személy vagy társaság egyedül vagy más személyekkel együttesen

4.5.1. tulajdont szerez a társaságban,

4.5.2. tényleges vagy befolyásolásra alkalmas közvetett ellenôrzése alá vonja a társaságot úgy, hogy a többi tulajdonossal olyan írásbeli megállapodást köt, amely alap- ján a szavazatra jogosító tulajdoni hányadok több mint 50%-át megszerzi, és/vagy

4.5.3. az elsôbbségi részvények 50%-ának megszerzésével a társaság vezetô tisztségviselôinek, felügyelô bizottsági tagjainak megválasztási jogát magához vonja, és/vagy

4.5.4. meghatározó befolyása alapján jogosulttá válik a társasági igazgatósági tagok (vagy ezen jogkörnek meg- felelô pozíciók) többségének megválasztására, illetve visszahívására,

4.5.5. csôdeljárásban megszerzi a szavazati jogok 50%-át, vagy a társaság bevételeinek többségét, illetôleg felszá- molási eljárásban az eszközök többségi tulajdonát.

4.6. Hatóság: Xxxxxxx kormányzati szerv, felügyeleti hatóság, igazságügyi vagy más állami szerv, illetve más hatósági feladatot ellátó vagy hivatalos testület, amely jogszabály alapján a társaság vagy a Biztosított ügyei kap- csán vizsgálat lefolytatására jogosult.

4.7. Hivatalos vizsgálat: Valamennyi polgári, közigazga- tási, felügyeleti vagy büntetô eljárás (meghallgatás, kihallgatás, vizsgálat, nyomozás), amelyet valamely hatóság, hivatalos jogkörében eljárva a társaság vagy a Biztosított ügyeivel kapcsolatosan folytat/folytatott a biztosítási eseménnyel összefüggésben, amelyben a hatóság

4.7.1. az érintett Biztosítottat személyes megjelenésre vagy dokumentumok átadására hívja fel, vagy

4.7.2. a Biztosítottat nevezi meg az eljárás alanyának.

A hivatalos vizsgálat attól az idôponttól tekintendô fedezetbe tartozó és elsô ízben érvényesített kárigénynek,

amikor a Biztosított elôször értesül a hatóság felhívásáról, vagy személye elsô ízben a megküldött dokumentációból beazonosítható. Nem tartozik a hivatalos vizsgálat fogalom- körébe a rendszeres felügyeleti hatósági ellenôrzés, a belsô ellenôrzés vizsgálata, a jogi megfelelôségi (ún. compliance) vizsgálat, valamint az olyan vizsgálat, amelyben elsôsorban azt az iparágat vizsgálják, amelyben a társaság vagy a Biztosított tevékenykedik.

4.8. Hivatalos vizsgálattal kapcsolatos válsághelyzet: A társaságnál a hatóság által rajtaütésszerûen, a biztosítási idôszak alatt elsô ízben lefolytatott helyszíni vizsgálat, ház- kutatás, amely magában foglalja

4.8.1. az iratok elôállítását, felülvizsgálatát, lemásolását és lefoglalását, vagy

4.8.2. a Biztosított hivatalos meghallgatását, vagy

4.8.3. a hivatalos vizsgálatot lefolytató hivatalos személy által átadott és a Biztosított által a biztosítási tartam (idôszak) alatt átvett, a biztosítottat eljárás alá vonó írásbeli felhívást, vagy

4.8.4. olyan a hivatalos vizsgálatot lefolytató hivatalos sze- mély által összeállított kérdéssor átadását, amelynek megvá- laszolására a személyes meghallgatás alkalmával kerül sor,

4.8.5. az írásbeli bejelentés alapján folytatott vizsgálatot, mely bejelentés felveti a gyanúját annak, hogy a Biztosított bármely jogszabályban foglalt kötelezettségét megszegte.

4.9. Hivatalos vizsgálattal kapcsolatos válsághelyzet költségei: A hivatalos eljárással kapcsolatos válsághelyzet kapcsán eljáró válságkezelô munkacsoport (beleértve az adótanácsadót és/vagy PR tanácsadót is) indokoltan felme- rülô díja, költségei és kiadásai.

4.10. Válságkezelô munkacsoport: A Biztosító és a Szerzôdô közötti megállapodásban megjelölt természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki a Biztosítottat fel- készíti a hivatalos eljárással kapcsolatos válsághelyzet kezelésére.

4.11. Jogellenes és károkozó magatartás: Tényleges vagy vélelmezett hamis állítás, téves kijelentés, félrevezetô nyilatkozat, vezetôi hiba, kötelezettség teljesítésének elmu- lasztása, megszegése, rágalmazás, becsületsértés, hanyag- ság, hatáskör túllépés, vagy más olyan magatartás, amely a Biztosított vezetôi tevékenységével összefüggô felelôsségre vonását eredményezheti vezetôi minôségében, vagy bár- mely olyan követelés a Biztosítottal szemben, amelyet kizá- rólag vezetôi tevékenységére tekintettel érvényesítenek a felsoroltak miatt.

Jogellenes és károkozó magatartásnak minôsül a tényleges vagy vélelmezett jogellenes és károkozó munkáltatói intézkedés is.

4.12. Xxxxxxxxxx és károkozó munkáltatói intézkedés: A társaság valamennyi volt, jelenlegi és jövôbeli munka- vállalója tekintetében

4.12.1. a munkaviszony jogellenes egyedi vagy csoportos megszüntetése,

4.12.2. a zaklatás,

4.12.3. a diszkrimináció,

4.12.4. a megtorlás, ideértve a lehetséges elônyökbôl való kizárást, megfosztást,

4.12.5. az alkalmazott vagy álláshirdetésre jelentkezô mun- kaviszonnyal kapcsolatos megtévesztése,

4.12.6. az alkalmazással kapcsolatos megalázás, rágalma- zás, becsületsértés, magántitok megsértése,

4.12.7. az alkalmazás vagy elôléptetés jogellenes megtaga- dása,

4.12.8. a karrierlehetôségtôl való jogellenes megfosztás,

4.12.9. a munkáltatónak a hatályos munkajogi rendelke- zéseket, valamint más jogrendszerek ennek megfelelô jog- szabályait sértô egyéb intézkedése.

4.13. Jogi védekezés költsége: Mindazok

4.13.1. az ésszerû és indokolt jogi díjak, költségek és kia- dások (pl. a biztosítási eseménnyel összefüggésben Bizto- sított ellen indított peres eljárás költségei, a Biztosított képviseletét ellátó ügyvéd munkadíja és készkiadásai), valamint

4.13.2. a káresemény jogalapjának vagy összegszerûségének megállapítása érdekében felkért szakértô költségei,

amelyek a Biztosítottnál, vagy az ô érdekében a kárigénnyel kapcsolatos hivatalos vizsgálat, valamint a kárigény rendezése során felmerültek, és azokat a Biztosító elôzetesen jóváhagyta (kivéve a sürgôs jogi védekezés költségeit).

A jogi védekezés költségébe nem tartoznak bele az ésszerûnek és indokoltnak nem minôsülô költségek és díjak, így a Biztosított rendszeres díjazásával kapcsolatos valamennyi juttatás, a juttatás járulékai, valamint a szervezet fenntartásához szükséges kiadások.

A jogi védekezés költségébe nem tartoznak bele az éssze- rûnek és indokoltnak nem minôsülô költségek és díjak, így a Biztosított rendszeres díjazásával kapcsolatos valamennyi juttatás, a juttatás járulékai, valamint a szervezet fenntartá- sához szükséges kiadások.

4.14. Jó hírnév orvoslásával összefüggô költségek: A Biztosító elôzetes írásbeli jóváhagyása alapján a Biz- tosított által annak érdekében igénybevett külsô PR ta- nácsadó indokolt és szükséges díja és költsége, hogy

4.14.1. csökkentse a Biztosított jó hírnevét ért, és objektíven megállapítható sérelmet a fedezetben lévô kárigénnyel kap- csolatos média megjelenés vagy más nyilvánosságra kerülés miatt, valamint

4.14.2. a kárigény tárgyában hozott jogerôs bírósági hatá- rozatnak a Biztosított felmentését és felelôsségének hiányát megállapító rendelkezéseit széles körben terjessze.

4.15. Kár: Kárnak minôsül az a tisztán pénzügyi veszteség, és/vagy sérelemdíj, amelyet a Biztosított biztosítási ese- ménynek minôsülô kárigény alapján hozott jogerôs bírósági döntés, perbeli egyezség vagy peren kívüli egyezség alap- xxx xxxxxxxxxx köteles, valamint a 12. pontban felsorolt indokoltan felmerülô biztosított költségek.

A kár alatt értendô a polgári jogi, büntetô vagy közigaz- gatási bírság és szankció is, amelyet a Biztosított jogszabály szerint megfizetni tartozik.

4.16. Kárigény: Kárigénynek minôsül

4.16.1. a Biztosítottal szemben, annak biztosítotti minôségével összefüggô, jogellenes és károkozó magatartása miatt érvé- nyesített írásbeli kártérítési, valamint sérelemdíj iránti igény,

4.16.2. a Biztosított ellen indított hivatalos vizsgálat, amely a Biztosított feltételezett jogellenes vezetôi magatartása miatt indult.

4.17. Kárigény érvényesítésének idôpontja: A kárigény érvényesítésének, valamint a kárigénnyel kapcsolatos eljá- rás, hivatalos vizsgálat kezdô idôpontjának az az idôpont tekintendô, amikor arról a Biztosított írásban elôször tudo- mást szerzett, vagy elôször felhívták az eljárásban történô részvételre. A kárigény érvényesítésének idôpontja tekin- tendô a biztosítási esemény bekövetkezése idôpontjának.

4.18. Kiadatási és kapcsolódó eljárások: Valamennyi el- járás, amely

44.18.1. a Biztosított tulajdonában, birtokában, használatá- ban, ôrizetében lévô anyagi javak elkobzására, e javakra vonatkozó rendelkezési jog valamint a Biztosítottat meg- illetô valamely vagyoni értékû jog felfüggesztésére, tulajdo- nának zár alá vételére irányul,

4.18.2. a Biztosított munkavégzésének idôszaki, vagy tartós felfüggesztésére, valamint a vezetô tisztségviselôi, felügye- lôbizottsági tagi, vagy vezetô állású munkavállalói minô- ségében való átmeneti vagy állandó visszahívására irányul,

4.18.3. a Biztosított személyi szabadságának korlátozását, ôrizetbe vételét, ideiglenes kényszergyógykezelését, elme- megfigyelését, házi ôrizetbe helyezését, vagy elôzetes letar- tóztatását célozza,

4.18.4. a Biztosított kitoloncolását, kiadatását vagy feltar- tóztatását eredményezi, összhangban az európai országok büntetôjogi szabályozásával és a nemzetközi elfogató- parancs vagy hasonló intézkedések elôírásaival, beleértve a fellebbezési eljárást vagy a kiadatási határozat vissza- vonására vonatkozó külön eljárást is.

4.19. Kiterjesztett kárbejelentési idôszak: A biztosítási idôszak lejártát közvetlenül követô idôszak, amely alatt a Biztosított a biztosítási idôszak alatt tanúsított jogellenes és károkozó magatartása miatt a vele szemben érvényesített kárigényrôl elsô ízben még tudomást szerezhet, és azt a Biztosító részére írásban be is jelentheti.

4.20. Közeli hozzátartozó: A házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô és a testvér.

4.21. Külsô igazgató: Külsô társaság vezetô tisztségvise- lôje, felügyelô bizottsági tagja, árnyékigazgatója, vagyon- kezelôje, illetve ennek megfelelô pozíciót betöltô személy, aki(k) kifejezetten a társaság kérésére vagy megbízásából tölti(k) be vezetô tisztségviselôi, felügyelô bizottsági tagi, árnyékigazgatói, vagyonkezelôi, illetve ennek megfelelô pozícióját a külsô társaságnál.

4.22. Külsô társaság: Minden jogi személy, amely nem a tár- saság. Nem minôsül külsô társaságnak a pénzügyi szolgáltató.

4.23. Leányvállalat: Minden olyan gazdasági társaság vagy jogi személy, amelyben a társaság a jelen biztosítási szerzôdés létrejöttének napján, azt megelôzôen, vagy új leányvállalat esetében a biztosítási idôszak kezdetét kö- vetôen, közvetlenül vagy közvetve (egy vagy több társasá- gon keresztül),

4.23.1. megszerzi vagy gyakorolja az ügyvezetést ellátó szerv vagy testület tagjai többségének kinevezéséhez vagy megválasztásához szükséges jogot;

4.23.2. a tulajdonosok vagy részvényesek szavazatának több mint felét ellenôrzése alatt tudja vagy

4.23.3. a jegyzett tôke több mint felével rendelkezik.

4.24. Nem-ügyvezetô igazgató: Az a vezetô tisztségviselô, vagy felügyelô bizottsági tag, aki volt, van, vagy a biztosítási idôszak alatt lesz a társaság irányítását vagy ellenôrzését ellátó testület vagy a felügyelôbizottság tagja, de operatív irányítási joggal nem rendelkezik, és a társaságnak nem munkavállalója.

4.25. Pénzügyi szolgáltató: Bármely bank, elszámoló ház, letétkezelô intézmény, befektetési társaság, befektetési ta- nácsadó, befektetés szervezô, befektetési alap, nyílt be- fektetési alap, tôzsdeügynök, jelzálogkölcsön ügynök, hitelintézet, vagyonkezelô/követeléskezelô, magántôke vagy kockázati tôke befektetô társaság, biztosítótársaság, viszontbiztosító vagy a fentiekhez hasonló tevékenységet folytató szervezet, amely az adott állam felügyeleti ható- ságának ellenôrzése alatt áll.

4.26. Sérelemdíj: A személyiségi jog megsértése következ- tében keletkezett nem vagyoni sérelemért követelhetô díj.

4.27. Szakmai felelôsség: szakmai felelôsség körébe esik minden olyan tevékenységgel okozott olyan kár, mely tevékenység végzéséhez jogszabály írja elô kötelezô fele- lôsségbiztosítás megkötését, és a Biztosított a kárt, az ezen tevékenységére irányadó foglakozási és szakmai szabályok felróható módon történô megszegésével, hanyagsággal, vagy mulasztással, a szolgáltatást igénybevevôjének okozza.

4.28. Szolgáltatási összeg: a Biztosító által kifizetett kár- térítés, illetve sérelemdíj összege.

4.29. Személyi sérülés: Személyi sérülésnek minôsül, ha valaki meghal, egészségkárosodást, egészségromlást vagy testi sérülést szenved.

4.30. Társaság: Társaságnak minôsül a Szerzôdô és annak valamennyi Magyarországon bejegyzett leányvállalata. Amennyiben a biztosítási szerzôdés szerzôdôje nem a tár- saság, akkor társaságnak minôsül az a jogi személy vagy polgári jogi jogalanyisággal rendelkezô nem jogi személy szervezet, illetve annak valamennyi Magyarországon be- jegyzett leányvállalata, melynél a Biztosított a 3.1. xxxxxxx leírt minôségében tevékenykedik.

4.31. Távozó Biztosított: Az a biztosított természetes személy, akinek

4.31.1. a biztosítási idôszak alatt biztosítotti jogállása felmondás/felmentés, nyugdíjazás, vagy más ok miatt, illetôleg egészségi okból szûnt meg, vagy

4.31.2. szervezeti átalakítás miatt megszûnt a biztosítotti jogállást megalapozó tisztsége.

4.32. Tisztán pénzügyi veszteségek azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészség- károsodás, egészségromlás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megrongálódása, megsemmisülése, eltûnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezet- hetôk vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.

4.33. Visszamenôleges fedezet és annak kezdete: A Felek megállapodása szerint, a Biztosító kockázatviselése nem a biztosítási szerzôdés hatályba lépésével, hanem egy közösen megállapított korábbi idôponttól kezdôdhet. A visszamenôleges fedezet kezdônapja az a legkorábbi idô- pont, amely idôponttól tanúsított jogellenes és károkozó magatartás esetén a Biztosító helyt áll.

5. A biztosítási szerzôdés létrejötte

5.1. A szerzôdés megkötésére mind a Szerzôdô, mind a Biztosító tehet ajánlatot. Az ajánlattevô ajánlatához annak megtételétôl számított 15 napig van kötve.

5.2. A Biztosító a létrejött szerzôdésrôl minden esetben kötvényt bocsát ki. A biztosítási szerzôdés megkötése és a szerzôdés által fedezett kockázatok elvállalása során a Biztosító a Szerzôdô által kitöltött és aláírt biztosítási nyilatkozatban, kérdôívben, annak esetleges mellékleteiben és az azzal együtt benyújtott más dokumentumokban foglalt információkra és adatokra támaszkodott, így ezen dokumentumok a jelen biztosítási szerzôdés elválasztha- tatlan részét képezik.

5.3. Ha a kötvény tartalma eltér a Szerzôdô fél ajánlatától, és az eltérést a Szerzôdô fél a kötvény kézhezvételét követô 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény tar- talma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a Biztosító a kötvény kiszol- gáltatásakor írásban felhívta a Szerzôdô fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat sze- rint jön létre.

5.4. A biztosítási szerzôdés a Biztosító ráutaló magatar- tásával akkor is létrejön, ha az ajánlatot a Szerzôdô teszi és arra a Biztosító – az ajánlat beérkezésétôl vagy a Biztosító képviselôje (megbízottja) részére történt átadásától számí- tott 15 napos határidôn belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfe- lelôen tették. Ilyen esetben a szerzôdés a kockázatelbírálási idô elteltét követô napon, az ajánlat átadásának idôpontjára visszamenôleges hatállyal jön létre, az ajánlattal egyezô tar- talommal.

5.5. Ha az 5.4. pont szerint létrejött szerzôdés lényeges kér- désben eltér a Biztosító általános szerzôdési feltételétôl, a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerzôdést az általános szerzôdési felté- teleknek megfelelôen módosítsák. Ha a Szerzôdô a javas- latot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhez- vételétôl számított 15 napon belül a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja.

5.6. Ha a biztosítási szerzôdés kötésére a Biztosító tesz aján- latot, a biztosítási szerzôdés abban az esetben jön létre, ha a

Szerzôdô az ajánlatot annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül írásban elfogadja. Ez esetben a szerzôdés

– egyéb megállapodás hiányában – a Szerzôdô elfogadó nyilatkozatának Biztosító általi kézhezvételét követô napon jön létre. Az ajánlattól eltérô tartalmú elfogadó nyilatkozat a Szerzôdô részérôl tett új ajánlatnak minôsül.

5.7. Nem jön létre a szerzôdés, ha az ajánlatot a másik fél az átvételtôl számított 15 napon belül elutasítja, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, kivéve, ha az ajánlatot a Szerzôdô tette és a 5.4. pontban meghatározott feltételek teljesülnek.

6. A biztosítási szerzôdés hatályba lépése, a kockázatviselés kezdete

6.1. A biztosítási szerzôdés – az 5.4. pontban foglalt kivétellel – a Szerzôdô elfogadó nyilatkozatának Biztosító általi kézhezvételét követô napon 0 órakor lép hatályba. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálybalépésével vagy a megállapodás szerinti visszamenôleges fedezet elsô napjával kezdôdik.

6.2. A felek a kockázatviselés kezdô idôpontjáról írásban ettôl eltérôen is megállapodhatnak.

7. A biztosítási szerzôdés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idôszak

7.1. A biztosítási szerzôdés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott idôtartamra jön létre. A hatá- rozott tartam 1 év lehet.

7.2. A biztosítási évforduló minden évben annak a hónapnak az elsô napja, amelyikben a biztosítási szerzôdés hatályba lép. Ha a szerzôdés hatályba lépésének napja megegyezik a tárgy- hónap elsô napjával, akkor ez a nap a biztosítási év kezdete is.

7.3. A határozatlan tartamra létrejött szerzôdések esetén a biztosítási idôszak 1 év (az elsô biztosítási évben a fedezet kezdetétôl a fordulónapig).

8. A szerzôdés módosítása

8.1. A felek a szerzôdés tartalmát közös megegyezéssel bár- mikor módosíthatják.

8.2. A szerzôdés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a bizto- sítási szerzôdés változatlan tartalommal marad hatályban.

8.3. A szerzôdés módosítással nem érintett része, változatlan marad.

9. A biztosítási szerzôdés hatálya

9.1. Területi hatály

A biztosítási fedezet a Magyarország területén belül, Magyarországon bejegyzett társaság jelen biztosítás által fedezett tisztségviselôje (Biztosított) által folytatott tevé- kenységgel okozott, a magyar jog alapján, magyar bírósá- gon érvényesített kártérítési és sérelemdíj iránti igényekre terjed ki.

9.2. Idôbeli hatály

A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatályba lépését, vagy a felek megállapodása szerinti visszamenôleges fedezet kezdetét követôen tanúsított jogellenes és károkozó magatartással okozott károkra terjed ki, ha a kárigény ér- vényesítésére a Biztosítottal szemben elôször a biztosítási szerzôdés hatálybalépése után, a biztosítási idôszak vagy a kiterjesztett kárbejelentési idôszak alatt kerül sor.

10. A biztosítási esemény

10.1. Jelen biztosítási fedezet értelmében a biztosítási ese- ménynek minôsül a Biztosított ellen felhozott, biztosítotti minôségével összefüggésben tanúsított jogellenes és kár- okozó magatartás miatt érvényesített kárigény, amennyi- ben a kárigény érvényesítésére elsô alkalommal a biztosítási idôszak vagy a kiterjesztett kárbejelentési idôszak alatt kerül sor. A biztosítási fedezet kizárólag azokra a jogellenes maga- tartással okozott kárigényekre terjed ki, melyet a Biztosított a biztosítási idôszak kezdetét követôen, vagy egyedi megálla- podás esetén a visszamenôleges fedezet kezdetét követôen a szerzôdés megszûnésének idôpontjáig tanúsított.

10.1.1. Biztosított személyek fedezete

A Biztosító megtéríti a Biztosított helyett a Biztosítottal szemben érvényesített kárigénybôl eredô kárt, amelyet a társaság nem térített meg a Biztosított helyett.

10.1.2. Társasági fedezet

A Biztosító megtéríti a társaságnak a Biztosított ellen ér- vényesített kárigénybôl eredô azon kárt, melyért a társaság a Biztosított helyett fizetett, olyan mértékben, amilyen mér- tékben a társaság a Biztosított helyett helyt állt.

10.2. Amennyiben valamely jogi személy, vagy polgári jogi jogalanyisággal rendelkezô nem jogi személy szervezet a

biztosítási idôszak alatt a társaság leányvállalatává válik, a biztosítási fedezet csak arra a jogellenes és károkozó magatartásra terjed ki, amelyet a Biztosítottak a leányvállalattá válás napja után tanúsítottak. Ha a jogi személy leányvállalati minôsége megszûnik a biztosítási idôszak alatt, a biztosítási szerzôdés csak arra a jogellenes és károkozó magatartásra vonatkozik, amelyet a megszûnés napja elôtt tanúsítottak.

10.3. Biztosítási eseménynek minôsül a Biztosított ellen felhozott nem megalapozott károk elhárításában való jogi segítségnyújtás költségeinek fedezése is.

10.4. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minôsül- nek. Sorozatkárnak tekintendôk az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredô, valamint az azonos okra visszavezethetô, de eltérô vagy azonos idôpontokban bekö- vetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy mûszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy az ilyen kárigények egy vagy több károsulttól származnak, illetve egy vagy több biztosított magatartására vezethetôk vissza.

11. Fedezeti kiterjesztések

11.1. Távozó Biztosított fedezete

11.1.1. A Biztosító megtéríti a távozó Biztosított helyett, a vele szemben elôször a biztosítási idôszak alatti nyugdíjba vonulása, vagy munkakörének, munkaviszonyának vagy megbízási jogviszonyának biztosítási idôszak alatti meg- szûnése (pl. megbízási viszony lejárata, visszahívás vagy le- mondás, Biztosított felmondása, munkaviszony közös meg- egyezéssel történô megszüntetése stb.) után érvényesített kárigénybôl eredô kárt, amely tisztségének a fenti okokból történô megszûnését megelôzôen (de a biztosítási szerzô- dés hatálybalépését követôen) tanúsított jogellenes és kár- okozó magatartásán alapul, és a kárbejelentés lehetséges idôtartamát (kiterjesztett kárbejelentési idôszak) korlátlan idôszakra kiterjeszti, feltéve, hogy

11.1.1.1. a jelen biztosítási szerzôdés a Biztosítóval vagy más biztosító társasággal nem kerül megújításra, vagy

11.1.1.2. ha a megújított biztosítási szerzôdés által nyújtott fedezet a távozó Biztosítottra nem terjed ki.

11.2. A jelen kiterjesztés nem alkalmazandó, ha a munka- viszony és/vagy megbízási jogviszony megszûnésére vagy a nyugdíjazásra valamely egyesülés vagy vállalatfelvásárlás után kerül sor.

11.2. Automatikus leányvállalati fedezet

11.2.1. Amennyiben a biztosítási idôszak alatt a társaság jogi személyiségû gazdasági társaságot vagy polgári jogi

jogalanyisággal rendelkezô nem jogi személy szervezetet alapít, vagy ilyen társaságban közvetlenül, vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyást szerez, e jogi személy a biztosítási fedezet szempontjából leányvállalatnak minô- sül a társaság általi alapítás vagy a befolyásszerzés napjától, és a biztosítási fedezet automatikusan kiterjed rá, kivéve ha

11.2.1.1. a fedezetbe vonni kívánt jogi személy mérleg sze- rinti teljes eszközállománya meghaladja a 3 000 000 000 Ft értéket, vagy

11.2.1.2. a fedezetbe vonni kívánt jogi személy pénzügyi szolgáltató.

11.2.2. 3 000 000 000 Ft-nál nagyobb eszközértékkel ren- delkezô jogi személy, illetve pénzügyi szolgáltató leány- vállalatként történô fedezetbe vonásának feltétele, hogy a társaság a Biztosító által kért teljes körû felvilágosítást megadja, és az információ alapján a Biztosító által javasolt biztosítási szerzôdésmódosítást elfogadja és a pótdíjat megfizesse.

11.3. Kiterjesztett kárbejelentési idôszak fedezete

11.3.1. Amennyiben a jelen szerzôdést a biztosítási idôszak lejárta elôtt a Biztosító nem újítja meg, vagy a Szerzôdô bár- mely okból nem intézkedik a következô biztosítási idôszakra vonatkozó folyamatos kockázatviselésû újabb biztosítási szerzôdés megkötésérôl, akkor a Biztosított pótdíj megfize- tése nélkül, a biztosítási szerzôdés megszûnésétôl számított 12 hónapos kiterjesztett kárbejelentési idôszakra jogosult, kivéve:

11.3.1.1. ha a biztosítási szerzôdés megszûnésének idô- pontjáig bekövetkezik egy egyesülés vagy vállalat fel- vásárlás;

11.3.1.2. ha a biztosítási szerzôdés díj nemfizetés miatt szû- nik meg.

11.3.2. A Biztosítóhoz az utólagos kárbejelentési idôszak alatt bejelentett kárigényt úgy kell tekinteni, mintha azt a biztosítási idôszak alatt jelentették volna be.

11.3.3. A Szerzôdônek lehetôsége van az automatikus 12 hónapos utólagos kárbejelentési idôszaknál hosszabb idôszakot választani, amennyiben

11.3.3.1. ez iránti igényét legkésôbb 30 nappal a biztosítási idôszak vége elôtt írásban a Biztosítóhoz bejelenti, és

11.3.3.2. a Biztosító által meghatározott mértékû pótdíjat legkésôbb a biztosítás idôszak lejártát követô 30 napon belül befizeti.

11.4. Visszamenôleges fedezet

Visszamenôleges fedezet választása esetén a Biztosító kockázatviselése a visszamenôleges fedezet kezdônapjától a szerzôdés megszûnéséig tartó idôszak alatt a Biztosított által

tanúsított jogellenes és károkozó magatartásra terjed ki. A biztosítási idôszak alatt az új leányvállalatok automatikus leányvállalati fedezete esetében a visszamenôleges fedezet kezdônapja nem lehet korábbi, mint az alapítás, vagy a többségi irányítást biztosító befolyásszerzés idôpontja.

12. Biztosított költségek

A Biztosító a biztosított költségekre szublimitet határozhat meg. A szublimitet a biztosítási ajánlat és a kötvény is tar- talmazza.

12.1. Kárenyhítési tanácsadás költségei

Amennyiben a Biztosított úgy ítéli meg, hogy sürgôs intéz- kedésre van szükség a jelen biztosítási szerzôdéssel fede- zetbe vont kárigénybôl eredô kár elhárítása vagy csökken- tése érdekében, a Biztosított jogosult kárenyhítési tanács- adót megbízni a Biztosító elôzetes írásbeli jóváhagyása alapján. A Biztosító a jóváhagyást indokolatlanul nem tagadhatja meg, vagy azzal indokolatlanul nem késle- kedhet.

12.2. Sürgôs jogi védekezés költsége

Amennyiben a jogi védekezés költségeinek felmerülése elôtt a Biztosító írásbeli jóváhagyása ésszerûen nem volt beszerezhetô, a Biztosító visszamenôleges hatállyal jóvá- hagyja a felmerült védelem (jogi védekezés) költségeit addig az idôpontig, amikor a Biztosított megkísérelte vagy ésszerû keretek között megkísérelhette volna beszerezni a Biztosító jóváhagyását. A két idôpont közül mindig a korábbi idôpontot kell figyelembe venni.

12.3. Kiadatási és kapcsolódó eljárások fedezete

A Biztosító megtéríti a Biztosított helyett, vagy a Biztosí- tottnak a kiadatási és más kapcsolódó eljárásokban felme- rült valamennyi díjat és jogi költséget, beleértve azokat a ki- adásokat is, amelyek a kiadatási és más kapcsolódó eljá- rásoknak kitett Biztosítottat ténylegesen terhelték, vagy az ô nevében más viselte azokat.

12.4. Egészségvédelem és munkabiztonság megsértéséhez kapcsolódó költségek

A Biztosító megtéríti a Biztosított helyett, azokat a büntetô eljárásban felmerült jogi védekezési költségeket, amelyek az egészséget veszélyeztetô és nem biztonságos munkavégzés miatt a munkavállaló, a munkavégzés hatókörében tartóz- kodó, vagy a szolgáltatást igénybevevô elhalálozásához vezetô ügybôl származó és a Biztosítottat érintô kárigénnyel vannak összefüggésben.

12.5. Jó hírnév sérelmének orvoslásával összefüggô költségek A Biztosító megtéríti a Biztosítottnak a jelen biztosítási fel- tételek10. és 11. pontja szerinti biztosítási fedezetbe tartozó kárigénnyel összefüggésben a jó hírnév sérelmének orvoslá- sával összefüggésben felmerült kiadásokat.

12.6. Hivatalos vizsgálattal kapcsolatos válsághelyzet költségei

A Biztosító megtéríti a Biztosított részére a hivatalos vizsgálat költségeit. A Biztosító megtéríti továbbá a hivatalos vizsgálattal kapcsolatos válsághelyzet kapcsán – annak meg- oldása érdekében – a válságkezelô munkacsoport beavat- kozása folytán indokoltan és igazolható módon felmerült költségeket.

12.7. Büntetô eljárási óvadék és polgári peres vagyoni biztosíték költsége

A Biztosító megtéríti a Biztosított helyett vagy a Biztosított- nak, a Biztosított ellen elôször a biztosítási idôszak vagy a fe- lek megállapodása szerinti kiterjesztett kárbejelentési idôszak alatt érvényesített kárigénnyel összefüggésben folytatott büntetô eljárásban kiszabott óvadék vagy polgári eljárásban elôírt vagyoni biztosíték költségét, ha azt a Biztosító elôzetesen írásban jóváhagyta. A jóváhagyást a Biztosító indokolatlanul nem tagadhatja meg, vagy indokolatlanul nem késlekedhet a jóváhagyással.

13. Kizárások

13.1. A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a más biztosítással biztosítási fedezetbe vont és onnan megtérülô károkra.

13.2. A Biztosító helytállási kötelezettsége jelen szerzôdési feltételek vonatkozásában nem terjed ki a Biztosított olyan magatartására, amely

13.2.1. jogtalan anyagi elôny-, jutalom- vagy haszonszer- zésre irányul vagy azzal összefügg vagy

13.2.2. szándékos vagy súlyosan gondatlan jogellenes és károkozó magatartásból fakad,

amennyiben a 13.2.1. és 13.2.2. pontokban foglaltakat ren- des bíróság jogerôsen megállapítja, vagy azok elkövetését a Biztosított írásban elismeri.

A jelen pont szerinti kizárás alkalmazhatóságának szem- pontjából fontos, hogy valamely biztosított jogellenes magatartása nem róható fel egyetlen másik biztosítottnak sem.

13.3. A Biztosító nem téríti meg a Biztosított által okozott dologi károkat és személyi sérüléses károkat, valamint az ezekbôl fakadó sérelemdíj iránti igényeket.

A jelen kizárás nem vonatkozik a Biztosított személye ellen az egészségvédelem és munkabiztonság megsértése (lásd.

12.4. pont) miatt indult büntetô eljárás során felmerülô jogi védekezés költségére.

13.4. A biztosítási fedezet nem terjed ki azon kárigényekre vagy kárkörülményre sem,

13.4.1. amely a visszamenôleges fedezet kezdô dátuma idôpontjában már ismert volt, vagy

13.4.2. amely alapjául olyan jogellenes magatartás szolgált vagy szolgálhatott, amely a jelen biztosítási szerzôdés meg- újítása elôtt vagy a jelen biztosítási szerzôdés megkötését megelôzôen hatályban volt biztosítási szerzôdés alapján ér- vényesítettek vagy kellett volna érvényesíteni vagy

13.4.3. amely a visszamenôleges fedezet kezdô dátuma elôtt indult polgári, büntetô, közigazgatási vagy választott bírósági eljárásból, bírói ítéletbôl vagy más hatósági vagy felszámolási eljárásból ered, vagy ilyen eljárás alapjául szol- gáló tényekkel és körülményekkel azonos, illetve azokhoz nagymértékben hasonló tényeken és körülményeken alapul (folyamatban lévô eljárás).

13.5. Jelen biztosítási szerzôdés nem nyújt fedezetet

13.5.1. a szándékos bûncselekménnyel okozott kárra (kivé- ve rágalmazás és becsületsértés tényállása – lsd. 4.11. pont),

13.5.2. abban az esetben, amennyiben a Biztosító szol- gáltatása bármilyen gazdasági vagy kereskedelmi korlá- tozás/szankció/embargó megszegését jelentené,

13.5.3. olyan kárigényekre, amely a Biztosított és a károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült, valamint

13.5.4. bármely szakmai felelôsség körébe vonható kárra.

13.6. Nem minôsül kárnak, így a Biztosító nem téríti meg

13.6.1. az elmaradt munkavállalói díjazást és jutalmazást,

13.6.2. a meg nem fizetett adót, kivéve azt az összeget, amelynek megfizetéséért a 3.1. és 3.2. pontjában nevesített Biztosított személyesen felelôssé tehetô olyan, a társaságot terhelô adó befizetésének elmaradása miatt, amely az al- kalmazandó jog szerint a kárigénnyel összefüggésbe hozha- tó és a társaság a fizetésképtelenségének köszönhetôen nem alkalmas arra, hogy kártalanítsa a Biztosítottat,

13.6.3. a szerzôdés megerôsítésének többletszankcióit (kötbér, foglaló).

13.7. A Biztosító nem fizeti meg a jogi védekezés költségeit abban az esetben, ha azok kizárt károk érvényesítése során vagy azzal összefüggésben merültek fel.

13.8. A Biztosító nem fizeti meg a hasadó anyagok robba- násából, a nukleáris reakcióból, radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredô károkat, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szer- zôdésben fedezetbe vett események okozták-e vagy sem.

13.9. Jelen biztosítás nem nyújt fedezetet az azbeszttel kap- csolatos károkra sem. Jelen biztosítási fedezet kizár minden személyi sérüléses kárt, dologi kárt, pénzügyi veszteséget, sérelemdíj iránti igényt, gyógykezelési költséget, bármilyen törvényi kötelezettséget (felelôsséget), amely közvetlenül vagy közvetve azbeszt, azbeszt tartalmú anyagok, azbeszt por jelenléte vagy azbeszt mentesítése miatt vagy azbeszt- tel vagy azbeszt tartalmú anyagokkal vagy azbeszt porral kapcsolatban lévô személyek, épületek vagy vagyontárgyak azbesztnek, azbeszt tartalmú anyagoknak vagy azbeszt pornak való kitettsége okozott, segített elô vagy állt elô.

14. Biztosítási összeg

14.1. A Biztosító a kárt a – biztosítási ajánlaton, illetve a biz- tosítási kötvényben feltüntetésre kerülô – biztosítási esemé- nyenkénti és biztosítási idôszakra szóló biztosítási összeg (kárlimit) mértékének megfelelôen téríti meg.

14.2. A biztosítási eseményenkénti (káronkénti) biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a Biztosító szolgáltatásának szabályai szerint – kifizethetô legmagasabb összeg.

14.3. A biztosítási idôszakra (összesen) megállapított biz- tosítási összeg az egy biztosítási idôszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a Biztosító szolgáltatásának szabályai szerint – összesen kifizethetô összeg.

14.4. Külsô társaságok vonatkozásában a jelen biztosítási szerzôdés alapján nyújtott fedezet a külsô társaságok által nyújtott bármiféle kártalanítás összegén felül, és a külsô társaságok vezetô tisztségviselôi és alkalmazottai vonatko- zásában kötött és érvényes biztosításokon felüli összegben érvényes.

14.5. A Biztosító egyes kockázatok vonatkozásában fele- lôsségét korlátozhatja szublimit meghatározásával. A szub- limit a biztosítási eseményenkénti és biztosítási idôszakra szóló limiten belül meghatározott, az adott kockázatra biztosítási eseményenként és/vagy biztosítási idôszakon- ként kifizethetô legmagasabb összeg.

14.6. Ha a Biztosított a biztosítási idôszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt illetve sérelemdíj megfizetésére irányuló igényt csak a következô biztosítási idôszakban, de a kár- bejelentésre elôírt határidôn belül jelenti be a Biztosítónak, a Biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a Biztosító szolgáltatásának szabályaiban foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási idôszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének idôszakára esô, illetôleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

14.7. Abban az esetben, ha a károkozás és a kár bekövet- kezése idején különbözô kárlimitek vannak érvényben, akkor a kár szempontjából a bekövetkezés idôpontjában érvényes limitet kell figyelembe venni.

14.8. A biztosítási összeget a Biztosító által biztosítási szolgáltatásként fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több Biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési vagy sérelemdíj iránti igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési vagy sérelemdíj iránti igénnyel és a káreseményenkénti biztosí- tási összeg valamennyi kártérítési követelés illetve elfoga- dott/megítélt sérelemdíj kielégítésére nem elegendô, a Biz- tosító a károsultaknak az ôket ért kár arányában fizet kár- térítést, illetve sérelemdíjat.

15. Az önrészesedés

15.1. A biztosítási kötvényben feltüntetésre kerülô, abszo- lút összegben vagy százalékban, vagy ezek kombiná- ciójaként meghatározott mértékû önrészesedés a kár és a káreseménnyel összefüggésben felmerülô egyéb kiadá- soknak azon része, amelyet a Biztosított minden kárese- mény kapcsán önmaga visel.

16. A biztosítás díja

16.1. A biztosítási díjat – a Biztosító által kért adatok figye- lembevételével – a Biztosító kockázatarányosan, a hatá- rozott vagy határozatlan idôszakra kötött biztosítás esetén 1 év idôtartamra állapítja meg.

16.2. A kockázat elvállalását és a biztosítási díj képzését be- folyásoló tényezôk:

16.2.1. a Biztosított által végzett tevékenység,

16.2.2. az igényelt, káreseményenkénti és biztosítási idô- szakonkénti biztosítási összeg;

16.2.3. az idôbeli hatály

16.2.4. a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja;

16.2.5. mérleg szerinti éves bruttó árbevétel;

16.2.6. mérleg szerinti összes eszközérték;

16.2.7. 5 évre visszamenôleg a Biztosított által okozott ká- rok (kárelôzmény);

16.2.8. a Biztosító kérésére a Szerzôdô által a kockázat fel- méréséhez megadott egyéb adatok;

16.2.9. a veszélyközösség jellemzôi.

16.3. A biztosított tevékenység(ek)et a társaság cégjegy- zékben felsorolt tevékenységei alapján kell meghatározni. A Szerzôdô a társaság valamennyi biztosítani kívánt te- vékenységét köteles megnevezni. A biztosítási kötvényen meg nem nevezett tevékenységek, illetve az ezen tevé- kenységek folytatása során okozott károk nem biztosítottak.

16.4. A 16.2. pontban felsorolt adatok változása a biztosítási díj változását vonhatja maga után.

16.5. A Szerzôdô a soron következô biztosítási idôszakra vonatkozó, a díj megállapítást befolyásoló, 16.2. pont sze- rinti aktualizált adatokat, valamint az esetleges egyéb mó- dosításokra vonatkozó nyilatkozatát cégszerûen aláírt nyi- latkozattal a biztosítási szerzôdés megújításához köteles a Biztosító rendelkezésére bocsátani.

16.6. A Szerzôdô által a biztosítási szerzôdés létrejötte elôtt befizetett összeget (biztosítási díjat) a Biztosító elkülöní- tetten kezeli, és csak a szerzôdés létrejötte után tekinti a biztosítás elsô díjának vagy díjrészletének. Ha a szerzôdés nem jön létre, a Biztosító a részére befizetett összeget az ajánlat visszautasításától számított 15 napon belül vissza- utalja az ajánlattevônek.

17. A közlési és változás bejelentési kötelezettség

17.1. A Szerzôdô a szerzôdés megkötésekor köteles a Bizto- sítóval a valóságnak megfelelôen közölni minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert, vagy ismernie kellett.

17.2. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a való- ságnak megfelelô válaszokkal a Szerzôdô közlési köte- lezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

17.3. A Szerzôdô 30 napon belül köteles írásban bejelenteni minden olyan lényeges körülményben bekövetkezett válto- zást, amelyrôl a szerzôdéskötéskor az ajánlatban nyilatko- zott. Lényeges körülmény különösen:

17.3.1. új alaptevékenységet folytató üzem, vagy létesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése;

17.3.2. a Biztosított által folytatott tevékenység változása;

17.3.3. a díjszámítás alapját képezô adatok jelentôs meg- változása (jelentôsnek minôsül például, ha a pénzügyi mu- tatók értéke 10%-kal emelkedett);

17.3.4. a Biztosított jogállásában bekövetkezett változás (átalakulás, szétválás, egyesülés);

17.3.5. a cégjegyzésre jogosultak személyében vagy a cég- jegyzés módjában bekövetkezett változás;

17.3.6. a kármegelôzés, kárelhárítás rendszerében bekövet- kezô módosulás;

17.3.7. a Biztosított elleni csôdeljárás, felszámolási eljárás megindítása vagy ennek közvetlen veszélye, valamint a Biztosított jogutód nélküli megszûnését célzó végelszámo- lási eljárás megindítása;

17.3.8. a Biztosított tulajdonosi szerkezetében minôsített befolyásszerzés bekövetkezése.

17.4. Ha a biztosítási idôszak alatt a társaság közvetlenül vagy közvetve leányvállalatán keresztül többségi irányítást Biztosító befolyásra tesz szert valamely jogi személyben, a társaság köteles a Biztosítót a többségi irányítást biztosító befolyásszerzésrôl 30 munkanapon belül tájékoztatni és a Biztosító által kért minden szükséges információt megadni az adott jogi személyben való többségi irányítást biztosító befolyásszerzésre vonatkozóan.

17.5. A közlésre, illetôleg a változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezett- sége nem áll be, kivéve, ha a Szerzôdô bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

17.6. Ha a szerzôdés több személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

17.7. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötele- zettség egyaránt terheli a Szerzôdôt és a Biztosítottat; egyi- kük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bárme- lyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

18. A biztosítási kockázat jelentôs növekedése

18.1. Ha a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást

– akár változásbejelentés útján, akár más módon – a szerzô-

dést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs nö- vekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

18.2. Ha a Szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat köz- lésétôl számított 30. napon megszûnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szer- zôdô figyelmét felhívta.

18.3. Ha a biztosítási szerzôdés egyidejûleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentôs megnö- vekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a 18.1. és a 18.2. pontban meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

19. A kárbejelentés

19.1. A biztosítási eseményt a tudomásra jutásától számított 30 napon belül írásban be kell jelenteni a Biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését.

19.2. Kárigényhez vezetô körülmény bejelentése

Amennyiben a biztosítási idôszak lejárata elôtt a Biztosítóval közölt, várhatóan kárigény érvényesítéséhez vezetô körülmény alapján a Biztosítónak utóbb kárigényt jelentenek be, azt úgy kell tekinteni, mintha a kárigényt a biztosítási idôszak alatt, ugyanabban az idôpontban jelentették volna, mint amikor a kárigényhez vezetô körülményt.

19.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétôl szá- mított öt munkanapon belül megkezdeni a kárrendezést.

19.4. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biz- tosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az aláb- biakban felsorolt iratokat, információkat, leírásokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek:

19.4.1. a Biztosítottal szembeni kárigénybejelentés másolatát;

19.4.2. a biztosítási kötvény számát;

19.4.3. a káresemény idôpontját és rövid leírását;

19.4.4. a bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni sérelem jellegét, mértékét (a megállapított vagy becsült értéket);

19.4.5. a károkozás idôpontját;

19.4.6. a kárigénnyel kapcsolatos levelezés másolatát;

19.4.7. a kárbejelentésig megtett és tervezett intézkedések le- írását, azok célját;

19.4.8. a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

19.4.9. a kárigény összegszerûségét alátámasztó dokumen- tumokat: kimutatások, nyilvántartások, mérlegek, eredmény- kimutatások, szöveges beszámolók, szakértôi vélemények, számlák, hatósági határozatok, jegyzôkönyvek;

19.4.10. a Biztosított felelôsségének elismerésére vagy el- utasítására vonatkozó nyilatkozatát;

19.4.11. az elôzô biztosítási évben megvalósult, a díjszámítás alapját képezô adatot;

19.4.12. a Biztosítottat képviselô személy nevét, címét, telefonszámát, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egy eredeti példányát;

19.4.13. ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a Biztosító a titkot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje;

19.4.14. ha a Biztosító rendelkezésére bocsátott információ üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belsô uta- sításokat;

19.4.15. ha a Biztosított a kárt már megtérítette, az önkéntes teljesítést és annak összegét igazoló okiratokat, és/vagy okiratnak nem minôsülô dokumentumokat;

19.4.16. a Biztosított nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kárigényt elôterjesztô személy a Biztosított közeli hozzátar- tozójának minôsül-e;

19.4.17. a Biztosított (károkozó) Biztosító részére tett nyilat- kozatát arra vonatkozóan, hogy a károsult nem természetes személy vonatkozásában rendelkezik-e tulajdoni hányaddal;

19.4.18. az adott tisztségre, pozícióra vonatkozó kinevezés, megbízási szerzôdés(ek), munkaszerzôdések, munkaköri le- írások, belsô szabályzatok vagy más dokumentum, amely tartalmazza az adott vezetô kötelességeit, jogosultságait és felelôsségére vonatkozó szabályokat;

19.4.19. írásbeli összefoglaló leírást arról, hogy a Biztosított- nak mely magatartása, mulasztása vezethetett vagy vezetett a kár bekövetkezéséhez, hogyan, mikor, mi módon derült ki/ fedezték fel a kárt és mikor, miben jelentkezhet/jelentkezett, milyen összegben a kár;

19.4.20. amennyiben a tisztség betöltésére meghatározott szakmai követelmények vannak elôírva, akkor az ezeknek valló megfelelés igazolását (diploma vagy más végzettséget tanúsító okiratok másolatai, önéletrajz);

19.4.21. az üggyel kapcsolatos hatósági és egyéb vizsgálatok (büntetô eljárás, adóhatóság, vám- és pénzügyôrség, belsô ellenôrzési, igazgatósági, felügyelôbizottsági, tulajdonosi vizsgálat, polgári jogi eljárás, stb.) dokumentumait, jegy- zôkönyveket, határozatokat;

19.4.22. a Biztosított nyilatkozatát, hogy kíván-e maga jogi képviselôt megbízni a jogi védelemmel, vagy a Biztosítóra bízza a képviselô kijelölését;

19.4.23. annak dokumentumait, hogy az adott cégnél az adott károkozó magatartáshoz/mulasztáshoz hasonló elôfordult-e korábban, az ezzel kapcsolatos dokumentumok, valamint azon elôírások, belsô szabályzatok, amelyek igazol- ják, hogy a kár megelôzése és enyhítése érdekében milyen intézkedéseket milyen eredménnyel foganatosítottak.

19.5. A Biztosító fenntartja a jogot arra, hogy amennyiben a beküldött dokumentumok ellentmondásosak, vagy továb- bi tisztázandó kérdéseket vetnek fel, úgy a fentiekben nem szereplô, egyéb dokumentumot, információt, más bizonyító eszközt kérjen be.

19.6. A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak és a káro- sultnak a bizonyítás általános szabályai szerint bármilyen arra alkalmas módon lehetôsége van a biztosítási esemény és a keletkezett kár mértékének bizonyítására.

19.7. A Biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges támogatást megadni, az információkat rendelkezésre bocsá- tani, a Biztosítót segíteni az okozott kár összegének a meg- állapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények érvényesítésének elhárításában.

19.8. A Biztosított köteles lehetôvé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a Biztosítottat terhelô kártérítés és sérelemdíj megfizetése terjedelmét a Biztosító szakértôje megvizsgálja.

19.9. A Biztosított köteles a saját költségén minden vele szemben érvényesített kárigénnyel szemben védekezni és annak jogosságát vitatni. A Biztosító jogosult teljes mér- tékben részt venni a jogi védekezésben és az esetleges egyezségrôl folytatott tárgyalásokon, amennyiben azok a biztosítási fedezet tárgyát képezik vagy képezhetik.

19.10. A Biztosító szükség esetén hozzájárul ahhoz, hogy a Biztosítottakat külön jogi képviselô képviselje, amennyiben közöttük lényeges érdekellentét van. Amennyiben a bizto- sított személlyel szemben a társaság támaszt kárigényt, a Biztosító nem köteles a többi biztosított személlyel vagy a társasággal a kárigény vonatkozásában egyeztetést folytatni.

19.11. Amennyiben a Biztosított kárbejelentési kötelezett- ségét, neki felróható okból, késedelmesen teljesíti, a kése- delmes bejelentésre visszavezethetô többletterheket a Biztosító nem viseli.

19.12. Amennyiben a kárrendezési eljárás során megálla- pítást nyer, hogy a biztosítási szerzôdésben meghatározott

biztosítási esemény történt, a jogalap tisztázott, de nem ér- kezett be minden kárrendezéshez szükséges irat a Biz- tosítóhoz, a Szerzôdô kérésére a Biztosító a várható szolgál- tatási összeg 80%-ig kárelôleget folyósíthat.

20. A fedezetfeltöltés

20.1. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett szolgáltatási összeggel csökken, kivéve, ha a Szerzôdô fél az évi díjat megfelelôen kiegészíti.

20.2. A 20.1. pont szerinti jogkövetkezményt a Biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésôbb a szol- gáltatás teljesítésével egyidejûleg írásban felhívta a Szer- zôdô figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.

20.3. Ha a Szerzôdô a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerzôdés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási idô- szakra.

21. A Biztosító szolgáltatásának általános szabályai

21.1. A Biztosító – a biztosítási összeg mértékéig – a biztosí- tási eseménnyel összefüggésben megtéríti

21.1.1. a károsultat ért kárt;

21.1.2. a jogi védekezés költségeit;

21.1.3. a károk járulékait, így a kamatot, valamint

21.1.4. a ténylegesen és indokoltan felmerült biztosított költségeket (lsd. 12. pont), ha e költségek a Biztosító útmu- tatásai alapján vagy elôzetes hozzájárulásával merültek fel (az elôzetes hozzájárulás szabálya alól kivétel a jelen biz- tosítási feltételek 12.2. pontjában meghatározott sürgôs jogi védekezés költsége).

21.2. Ha a Biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési vagy sérelemdíj fizetési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a Biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kártérítés, illetve a sérelemdíj megfizetésére.

21.3. Amennyiben több személy közösen okoz kárt és a Biz- tosított felelôssége a többi károkozó személlyel együtt egye- temleges, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biz- tosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a Biztosító úgy teljesít, mintha a kár a károkozók között egyenlô arányban oszlana meg.

21.4. A Biztosított és a károsult egyezsége, a Biztosított fele- lôsségét elismerô nyilatkozata, kártérítési, sérelemdíj meg- fizetésére irányuló igényének teljesítése, a Biztosítóval szem- ben csak akkor hatályos, ha a Biztosító ahhoz elôzetesen hozzájárult, vagy azt utólagosan tudomásul vette, a bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletérôl gondoskodott vagy ezekrôl lemondott.

21.5. Nem hivatkozhat a Biztosító arra, hogy a károsult követelésének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatály- talan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

21.6. A Biztosító a megállapított szolgáltatási összeget a károsultnak fizeti. A Biztosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító az ô kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ô egyenlítette ki.

21.7. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési és sérelemdíj iránti igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapo- zatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki vissza- fizetni tartozik.

21.8. Amennyiben a Biztosító számára – fizetési kötelezett- sége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények tisz- tázása vált lehetetlenné, kötelezettsége nem áll be.

21.9. A Biztosító a Biztosított kérésére a 21.1.2. – 21.1.4. pont- ban részletezett költségeket megelôlegezheti.

21.10. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kár ren- dezéséhez szükséges összes okirat beérkezését követô 15 na- pon belül esedékes.

22. A kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség

22.1. A Szerzôdô és a Biztosított köteles minden az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani a károk megelôzése, elhárítása és enyhítése érdekében, köteles továbbá a káresemény bekövetkezésekor a Biz- tosító utasítása, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményei szerint a kárt enyhíteni.

22.2. A Biztosító maga, illetve képviselôje, megbízottja útján jogosult ellenôrizni a kármegelôzésre vonatkozó in- tézkedések végrehajtását.

22.3. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kár- enyhítés nem vezetett eredményre.

22.4. Ha a Biztosító a kármegelôzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmu- lasztását tapasztalja, a szerzôdés módosítását kezde- ményezheti.

23. A biztosítási szerzôdés megszûnése és a kockázat- viselés vége

23.1. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés megszûnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlás esetét.

23.2. A biztosítási szerzôdés az alábbi okok miatt szûnhet meg:

23.2.1. Érdekmúlás: Ha a Biztosító kockázatviselése kezdete elôtt a biztosítási érdek megszûnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerzôdés, vagy annak megfelelô része az érdekmúlásra okot adó körülmény bekövetkezésének napján, de legkésôbb a kocká- zatviselés kezdetét megelôzô napon megszûnik.

23.2.1.1. Ha a szerzôdés hatályba lépését követôen, a kocká- zatviselés tartama alatt a biztosítási érdek megszûnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerzô- dés vagy annak megfelelô része az érdekmúlás napjával megszûnik.

23.2.1.2. A biztosított személyek fedezete esetén a biztosított vezetô tisztségviselô társasággal fennálló jogviszonyának megszûnése esetén a jogviszony megszûnésének napjával a Biztosító kockázatviselése az adott Biztosított vonatkozá- sában megszûnik.

23.2.2. Felmondás: A határozatlan tartamú biztosítási szerzôdést a felek – 30 nap felmondási idôvel – a biztosítási idôszak végére írásban bármikor felmondhatják.

23.2.3. Díjnemfizetés: Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító – a következményekre történô figyel- meztetés mellett – a Szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre

írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével vagy az esedékességtôl számított 90. napon (amelyik késôbb következik be) a szerzôdés az esedékesség napjára vissza- menô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjköve- telést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

23.2.3.1. A díjnemfizetés miatti megszûnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerzôdést.

23.2.3.2. Abban az esetben, ha a szerzôdés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a Szerzôdô fél a megszûnés napjától számított 120 napon belül írásban kér- heti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

23.2.3.3. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vo- natkozó szabályok megfelelô alkalmazásával – eredmény- telenül hívta fel a Szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzôdés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idôtartamra marad fenn. Ha a szerzôdés a díj nem- fizetése miatt megszûnik, a Biztosító követelheti a tartam- engedmény idôarányos részének megfizetését.

23.2.4. Közös megegyezés: A biztosítási szerzôdés közös megegyezéssel bármikor megszüntethetô az errôl szóló meg- állapodásban szereplô idôponttól.

23.2.5. Határozott tartam esetén: A határozott tartamra kötött biztosítási szerzôdés a tartam lejáratakor, a kötvény- ben megjelölt idôpontban megszûnik.

23.3. Ha a szerzôdés a biztosítási esemény bekövetkezte miatti érdekmúlással (pl. totálkár) szûnt meg, a Biztosítót megilleti annak a biztosítási idôszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért.

23.4. A szerzôdés megszûnésének egyéb eseteiben a Biztosítót a szerzôdés megszûnésének napjáig járó idô- arányos díj illeti meg.

24. Engedményezés

24.1. A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények, szerzô- déses jogok a Biztosító elôzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem ruházhatók át harmadik személyre.

25. Megtérítési igény

25.1. Amennyiben a Biztosító a jelen biztosítási szerzôdés alapján biztosítási szolgáltatást teljesít, a Biztosított köteles a Biztosítóra engedményezni a harmadik személyekkel szembeni jogait a kifizetett kár és járulékai, valamint a jogi védekezési költségek és minden további költség tekinte- tében. Ennek keretében a Biztosított saját költségére kö- teles átadni minden dokumentumot és megtenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy Biztosító az engedményezés alapján ôt megilletô jogokat érvényesítve perben vagy egyéb módon felléphessen az általa kifizetett összegek visszakövetelése iránt. A megtérült összeg a Biztosítót illeti meg.

25.2. A Biztosító a fentiek szerint rá engedményezett jogával élve a megtérítési igényt nem érvényesíti más Biz- tosítottal szemben, kivéve, ha a Biztosítottat szándékos bûncselekmény miatt jogerôsen elítélték, vagy bíróság jogerôsen megállapította, hogy a Biztosított bárkit szándé- kosan csalárd módon megtévesztett, vagy a Biztosított bármely olyan haszonhoz, vagy nyereséghez jutott, amely elôny megszerzésére nem volt jogosult.

26. Egyéb rendelkezések

26.1. Elévülés

26.1.1. A jelen feltételek alapján létrejött felelôsség- biztosítási szerzôdésbôl eredô igények a követelés esedé- kessé válásától számított 2 év elteltével évülnek el.

26.1.2. Ha jogszabály a 26.1.1. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési idôt állapít meg, úgy a jelen

biztosítási szerzôdésbôl eredô igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési idôn belül van lehetôség.

26.1.3. Ha jogszabály a jelen szerzôdési feltételek alapján megkötött szerzôdésbôl eredô igények érvényesítésére jogvesztô határidôt állapít meg, és ez egy évnél rövidebb, akkor a biztosítási szerzôdésbôl eredô igények érvényesí- tésére nem az elévülési idôre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztô határidôt megállapító jogszabály rendelkezé- sei az irányadók.

26.2. A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.

26.3. A Biztosító ügynöke kizárólag az ajánlatok és a díjak átvételére jogosult. Az ügynök a szerzôdéskötésre nem jogosult, és a Szerzôdô nem intézhet hozzá érvényes jog- nyilatkozatot.

26.4. A társaság valamennyi, jelen biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos ügyben jogosult a Biztosítottak nevében eljárni, kivéve tranzakció, illetve a Szerzôdô által kezde- ményezett csôd- vagy az ellene indult felszámolási eljárás esetén, amely esetekben a Biztosítottak saját nevükben járnak el.

26.5. A jelen feltételekben nem rögzített kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

26.6. A kizárások körében (13. pont) szereplô büntetôjogi fogalmak a Büntetô Törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezendôk.

MKB Általános Biztosító Zrt.

B I Z T O S Í T Ó

AZ MKB CSOPORT TAGJAI:

M K B B A N K Tel.: 00 00 000 000

E-mail: xxx@xxx.xx xxx.xxx.xx

M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó

Tel.: (0) 000 0000

E-mail: xxxx@xxxx.xx xxx.xxxx.xx

M K B É L E T B I Z T O S Í T Ó Tel.: (0) 000 0000

E-mail: xxxx@xxxx.xx