Nyugdíjbiztosítás
Jövôkulcs
Nyugdíjbiztosítás
Ügyféltájékoztató
Tisztelt Partnerünk!
Kérjük, hogy biztosítási ajánlatának megtétele előtt figyelme- sen olvassa el jelen tájékoztatónkat és „Jövőkulcs” termékünk szerződési feltételeit.
Biztosítónk, az UNIQA Biztosító Zrt., 1990 óta a magyar biz- tosítási piac jelentős szereplője (székhelye: 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.).
Biztosítónk felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., levelezési cím: 1534 BKKP Pf.: 777). Milyen típusú biztosítás a „Jövőkulcs”?
A „Jövőkulcs” egy befektetési egységekhez kötött, folyama- tos díjfizetésű nyugdíjbiztosítás, amelynél a szerződő dönt- heti el, hogy a díja befektethető részét a biztosító mely eszköz- alap(ok)ba helyezze el (ún. befektetési egységek formájában). A szerződő a rendelkezésre álló, különböző devizanemekben nyil- vántartott eszközalapok közül megtakarítása futamidejének, kockázatviselési hajlandóságának, valamint annak megfelelően válogathat, hogy a későbbi szolgáltatást milyen pénznem(ek)- ben szeretné igénybe venni.
A befektetés aktuális értékét a választott eszközalap(ok) aktuális árfolyama határozza meg. Ez az árfolyam az eszközalapokat al- kotó mögöttes befektetések piaci értékének növekedésétől vagy csökkenésétől függően változik.
Külön felhívjuk a figyelmét arra, hogy a befektetések kocká- zatát – beleértve az árfolyamkockázatot és az eszközalapo- kat alkotó további alapok likviditási helyzetéből fakadó fize- tőképességi kockázatokat is – a szerződő viseli. A biztosító a befektetésre sem tőke-, sem hozamgaranciát nem vállal. A befektetéssel összefüggő speciális fogalmakat, a befektetési hozam visszajuttatásának módját a Feltételek I. fejezete, az eszközalapok befektetési politikájának módosíthatóságára, az eszközalapok létre- hozására, lezárására, megszüntetésére, felfüggesztésére vonatkozó, továbbá a befektetés módosításához szükséges tudnivalókat a fel- tételek V. fejezete, az eszközalapok befektetési politikáját a 2. számú melléklete tartalmazza. A befektetések választható pénznemeit a
3. sz. melléklet tartalmazza. A választható eszközalapok befektetési politikáját a Feltételek 2. sz. melléklete ismerteti.
Kik a biztosítási szerződés szereplői?
A biztosító a szerződővel áll közvetlenül kapcsolatban, és a biz- tosítás díját is a szerződő fizeti. A biztosított az, akire vonatko- zóan a biztosító a kockázatot vállalja. A biztosítási esemény be- következése esetén a biztosító a szolgáltatást a kedvezménye- zett(ek)nek fizeti ki. Jelen terméknél a nyugdíjszolgáltatások kedvezményezettje a biztosított.
A biztosítási szerződés szereplőiről további információk a Xxxxxxxxxx
II.1. fejezetében találhatók.
Milyen időtávra köthető a „Jövőkulcs”?
A termék nyugdíjbiztosítás, ezért tartama a legfeljebb 55 éves biztosított szerződéskötéskor érvényes öregségi nyugdíjkorha- táráig – a hatályos rendelkezések szerint a 65. születésnapjáig – tart. A minimális tartam 10 év.
A biztosítási szerződés értelmezését segítő további fogalmak (így a biztosítási időszak, a kockázatviselés kezdete, a szerződés megszűnésének esetei) a Xxxxxxxxxx XX. fejezetében találhatók.
Mi a „Jövőkulcs” szolgáltatása?
A biztosítottat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jog- szabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszer- zése vagy nyugdíjkorhatára betöltése esetén illeti meg a nyugdíjszolgáltatás. Amennyiben a biztosított a szerződés lejá- rata előtt, de 10 éven belül válik a nyugdíjszolgáltatásra jogo- sulttá, a kifizetés (a biztosító szolgáltatása) kizárólag nem csök- kenő összegű, legalább 10 éves tartamú vagy élethosszig tartó járadék formájában történhet.
Az egészségkárosodási szolgáltatás akkor kerül kifizetésre, ha a biztosított egészségi állapota – a társadalombiztosítási szerv határozata szerint – legalább 40%-os mértékben károsodik. Amennyiben az egészségkárosodás nem jár a biztosított rok- kantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultságával, és a szerződés kezdetétől 10 év még nem telt el, úgy a kifizetés ki- zárólag nem csökkenő összegű, legalább 10 éves tartamú vagy élethosszig tartó járadék formájában történhet.
Ha a szerződés tartamából legalább 19 év eltelt, (rövidebb tar- tamú szerződés esetén pedig az utolsó teljes biztosítási évben) a szolgáltatás a szerződés teljes aktuális befektetési értéke. Ko- rábban bekövetkező biztosítási eseménynél a szolgáltatás érté- két a visszavásárlási összeg határozza meg.
Amennyiben az ajánlaton díjarányos egészségkárosodási szol- gáltatásra szóló igényt is megjelöltek, úgy a biztosított legalább 40%-ot elérő egészségkárosodása esetén egy éves díjnak meg- felelő összeg kerül a szerződésen jóváírásra. Ha az egészségká- rosodás mértéke a 70%-ot is eléri, az éves díjnak megfelelő ösz- szeg helyett a hátralevő tartamtól függő (de legfeljebb 10 évi) díjnak megfelelő összeg kerül jóváírásra. A díjarányos szolgálta- tás költsége csökkenti a szerződés mint megtakarítás jövedel- mezőségét. A költség mértéke az aktuális életkortól és a hátra- levő tartamtól függően az éves díj 0,5%–12,1%-a közé esik (3. sz. melléklet 13. pont)-
A biztosított halála – mint biztosítási esemény – esetén a bizto- sító a garantált haláleseti összeget, továbbá a szerződésen nyil- vántartott befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki a ked- vezményezett(ek)nek, két díjjal fedezett év eltelte után beleértve a nyugdíjbónusz extra befektetés értékét is. Ha a biztosított ha- lálát a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett baleset okozta, 500 000 Ft többletszolgáltatás is kifizetésre kerül.
A biztosítási eseményekről és a szolgáltatásokról a Feltételek III. fe- jezetéből is tájékozódhat, a garantált haláleseti szolgáltatás és díj- arányos egészségkárosodási szolgáltatás költsége pedig a Feltéte- lek 3. sz. mellékletében található.
Miként teljesíti a biztosító szolgáltatását?
A tartamon belüli biztosítási eseményt a bekövetkezéstől szá- mított 8 napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak. A biztosító a bejelentés, felvilágosítások tartalmát ellenőrizheti, így különböző iratokat is bekérhet a szolgáltatás és egyéb kifi- zetések teljesítése előtt. A biztosító a szolgáltatást az összes szük- séges irat beérkezését és a jogosultság, illetve a kifizetendő ösz- szeg végleges megállapítását követő 15 napon belül teljesíti. A kifizetés pénznemét az határozza meg, hogy a szerződő a megtakarítást milyen devizanemben nyilvántartott eszköz- alap(ok)ban tartja.
A szolgáltatás teljesítésének további feltételeit és módját a Fel- tételek VIII. fejezete foglalja össze.
A szolgáltatás esetleges korlátozása
A biztosító egyes kiemelt kockázatokat (például ejtőernyős ugrás vagy sziklamászás közben bekövetkezett eseményeket) kizár a biztosítási események köréből. Ha a szerződő vagy a biztosított nem teljesíti a szerződésben vállalt közlési kötelezettségeit (és még néhány egyéb, a Feltételekben meghatározott speciális esetben) a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.
A kizárásokról és mentesülésekről, illetve az ezekben az esetekben kifizethető összegekről részletesen a Feltételek IX. fejezete szól.
Mi a biztosítási díj, és hogyan változhat?
A biztosító a szolgáltatás teljesítését a szerződő által rendszere- sen fizetendő biztosítási díj ellenében vállalja. A biztosítási díj többféle módon és gyakorisággal is fizethető, és a szolgáltatás növelése érdekében évente ún. értékkövetés során növelhető. A megtakarítást a szerződő különböző devizanemekben, eseti- leg fizetett ún. nyugdíjcélú rendkívüli díjakkal is növelheti, de lehetőség van általános célú, kiegészítő jellegű rendkívüli díjak fizetésére is.
A díjfizetésről és módosításának lehetőségeiről, továbbá a díj- fizetés elmulasztásának következményeiről a Feltételek IV. fejeze- téből tájékozódhat. A rendkívüli díj fizetéséről a Feltételek IV.2., az értékkövetési lehetőség részleteiről a IV.5. fejezete szól.
A szerződést terhelő levonások
A biztosító a szerződéssel összefüggő ráfordításai fedezésére a szerződést különböző levonásokkal terheli, amelyeket vagy a biztosítási díjból vagy a befektetés értékéből von le. A biztosító az első két évben, illetve a későbbiekben fizetett folyamatos, to- vábbá a rendkívüli befizetéseket és jóváírásokat is különböző tí- pusú befektetési egységekre váltja át. Ezek a típusok a költ- séglevonások tekintetében térnek el egymástól, befektetési szempontból nem különböznek.
A különböző típusú befektetési egységekről bővebben a Feltételek
I.6. pontja szól, a szerződést terhelő levonások részletezését a VI. fejezete, továbbá a 3. sz. melléklete tartalmazza.
Milyen lehetőségek vannak, ha a szerződő nem tudja telje- síteni a szerződésben vállalt díjfizetési kötelezettségét?
A szerződő az alábbi lehetőségekkel élhet:
– Ha átmeneti pénzügyi gondokkal küzd, három díjjal fedezett év elteltével a díjfizetés 1 éves szüneteltetését kérheti. Ha az átmeneti pénzügyi gondok később jelentkeznek, a szerződő minden két díjjal fedezett év elteltével 1 éves szüneteltetést kérhet.
– Ha a díjakat már várhatóan nem tudná tovább fizetni, két díj- jal fedezett év elteltével díjmentesítést kérhet. Ilyenkor a szerződés további díjfizetés nélkül marad érvényben. Ha a díj- mentesítés a biztosítás utolsó teljes biztosítási évét megelő- zően vagy a 19. biztosítási évforduló előtt történik, akkor a biztosító a visszavásárlási tábla figyelembe vételével a kezdeti egységeket megtakarítási egységekre számolja át, ami a be- fektetési egységek számának csökkentését jelenti.
– Két díjjal fedezett év elteltével kérheti biztosításának rész- leges vagy teljes visszavásárlását is, utóbbi esetben a szer- ződés megszűnik. Részleges visszavásárlás esetén a befekteté- sek egy része, teljes visszavásárlás esetén pedig a teljes befek- tetés kerül visszaváltásra. A visszaváltás alapja a befektetés ak-
tuális értéke, amelyet a biztosító a szerződés kezdetétől eltelt időtől függő mértékben csökkenthet. A részleges visszavásár- lásnál a biztosító költséget számít fel. A részleges vagy teljes visszavásárlás a szerződésre igényelt esetleges adójóváírás emelt összegben történő visszafizetési kötelezettségé- vel jár.
A szerződő a kötvény kézhezvételétől számított 30 napon belül
indoklás nélkül felmondhatja a szerződést.
A szüneteltetésről a Feltételek IV.4., a díjmentesítésről a VII.4., a visszavásárlásról a VII.2., a részleges visszavásárlásról a VII.3. fe- jezete, a 30 napon belüli felmondásról pedig a II.5.30. pontja, illetve a 3. sz. mellékletének 20. pontja tájékoztat részletesebben.
Milyen egyéb tudnivalókat ajánlunk ügyfeleink figyelmébe?
– A Feltételekben és a szerződésben nem érintett kérdésekben a
hatályos magyar jogszabályok az irányadók.
– A szerződéssel kapcsolatos esetleges adókötelezettségekről, kedvezményekről elsősorban a személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény rendelkezik. A nyugdíjbiztosításokra vo- natkozó szabályokat külön adózási tájékoztatónk foglalja össze.
– A biztosító jogosult a tudomására jutott, a biztosítási szerző- déssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatásával ösz- szefüggő személyes, egészségi és üzleti adatok – törvényi előírásoknak megfelelő – teljes körű kezelésére. A biztosító köteles az adatokat biztosítási titokként kezelni. A biztosítási titokkal, a biztosító adatkezelésével és az adatok továbbítha- tóságával kapcsolatos tudnivalókat a Feltételek X.1. fejezete tartalmazza.
– Az ügyfelek adatait a biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló, 2003. évi LX. törvényben leírt esetekben – a Feltételek X.1. fe- jezetében meghatározott szervezeteknek továbbíthatja. A szerződésre vonatkozó ajánlat aláírásával a szerződő és biz- tosított hozzájárulnak, hogy adataikat a biztosító külföldi biz- tosítóhoz, külföldi viszontbiztosítóhoz vagy külföldi adat- kezelő szervezethez is továbbíthassa.
– A biztosítással, illetve a biztosítóval kapcsolatos esetleges pa- naszait (szóban, írásban és telefonon is) előterjesztheti az UNIQA Biztosító Zrt. székhelyén (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) vagy társaságunk cégjegyzék szerinti te- lephelyein. Amennyiben ennek feltételei – a 2013. évi CXXXIX. törvény alapján – fennálnak, igényével (panaszával) a Pénzügyi Békéltető Testület (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172), vagy a Magyar Nemzeti Bank (1534 Budapest, BKKP Pf.: 777) eljárását kezdeményezheti, végső soron pedig bírósághoz is fordulhat.
A biztosítási szerződésből származó igények érvényesítésére indított valamennyi perre a magyar Polgári perrendtartás szabályai az irányadók.
A panaszkezeléssel kapcsolatos további tudnivalókat megis- merheti a társaságunk székhelyén és telephelyein megtalál- ható Panaszkezelési szabályzatból, mely elérhető a xxx.xxxxx.xx honlapon is.
Az egyéb tudnivalókkal a Feltételek X. fejezete foglalkozik.
Köszönjük, hogy társaságunkat tisztelte meg bizalmával!
Teljes Költség Mutató (TKM)
Tisztelt Leendő Ügyfelünk!
Az Ön által megkötni kívánt élet- és/vagy nyugdíjbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked típusú) biztosítások körébe tartozik, ahol a biztosító – az Ön választása szerinti formában – fekteti be a befizetett biztosítási díj megta- karításra szolgáló részét.
Annak érdekében, hogy Ön a szerződéshez kapcsolódó költsé- gekről átfogó képet kapjon, a Magyar Biztosítók Szövetségének TKM Charta-hoz csatlakozó tagbiztosítói megalkották az ún. Teljes Költség Mutatót (TKM). A csatlakozó biztosítók vállal- ják, hogy a TKM-et egységesen alkalmazzák a befektetéssel kombinált életbiztosítások egy meghatározott körére, továbbá azt is vállalják, hogy a mutató értékéről Xxx, mint leendő szer- ződőt előzetesen tájékoztatják annak érdekében, hogy meg- alapozottabb döntést tudjon hozni.
Mi a TKM?
A Teljes Költség Mutató (TKM mutató) egy, az Ön tájékoztatá- sát szolgáló, egyszerű mutató, amely egy százalékos érték vagy értéktartomány segítségével fejezi ki a típuspéldában bemuta- tott biztosítás költségeit, amelyek tartalmazzák – többek kö- zött – a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.
Mire szolgál?
A TKM megmutatja, hogy adott paraméterek mentén közelí- tőleg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költ- ségmentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a ho- zamot az adott unit-linked terméken érte el.
Miben szolgálja az Ön érdekeit?
A TKM segítségével – a típuspéldán keresztül – Ön egyszerűb- ben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kí- nált befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások költségszintjeit.
Lássunk egy egyszerű típuspéldát!
A biztosított kora és a díjfizetés módja
A biztosított 35 éves személy, aki
• 1500000 Ft-ért (vagy annak megfelelő E/USD stb.) egyszeri díjas vagy
• 250000 Ft éves díjjal (vagy annak megfelelő E/USD stb.) rendszeres díjú, éves díjfizetésû biztosítást köt, ahol a díjfize- tés csoportos beszedési megbízással vagy átutalással történik.
A befektetési lehetőségekhez kötött élet- és/vagy baleset- biztosítási szolgáltatások
• A megkötni kívánt biztosítás a befektetési lehetőség mel- lett kockázati élet- és/vagy balesetbiztosítási szolgáltatást is tartalmaz. A TKM mutató azon biztosítási fedezet(ek) koc- kázati díját is figyelembe veszi költségként, amely(ek) azokra
a biztosítási szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyek a konkrét szerződésre vonatkozó biztosítási feltételek szerint kötelezően választandó(ak).
• Jelen Jövôkulcs biztosítás esetében a szerzôdésbe épített biz- tosítási kockázat jellemzôi a következôk:
– A biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezô ha- lála esetén a biztosító a szerzôdésen nyilvántartott befekte- tési egységek aktuális értékét fizeti ki a kedvezményezett(ek)- nek, beleértve a nyugdíjbónusz extra jóváírás értékét is.
– Ha a biztosított halálát a kockázatviselés ideje alatt bekövet- kezett baleset okozta, 500000 Ft többletszolgáltatás is kifi- zetésre kerül.
A biztosítás időtartama
• A TKM kalkuláció különböző időtartamokra történik. Ez arra szolgál, hogy látható legyen, miként befolyásolják a külön- böző időtartamok a termék költségterhelését.
• Rendszeres díjfizetés esetén a számítás 10-15-20 évre, egy- szeri díjas szerződéseknél 5-10-20 évre történik – igazodva a konkrét termék esetében ténylegesen elérhető tartamok- hoz. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konk- rét termékre nem elérhető.
Fontos tudni, hogy a nyugdíjbiztosítások esetében a fenti szá- mítási mód annyiban tér el, hogy a biztosító 45-50-55 éves biz- tosítottal számol, a hozzájuk értelemszerűen tartozó 20-15-10 éves biztosítási időtartamokkal. Ez a számítási mód azáltal, hogy figyelembe veszi a kérdéses termék speciális tulajdonságát – mi- szerint az jellemző módon nyugdíjba vonuláskor szolgáltat –, pontosabb tájékoztatást nyújt az ügyfelek számára.
A TKM számítás figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön az adott befektetést befektetési egységekhez kö- tött termékben eszközölte. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járu- lékterheket és/vagy kedvezményeket. Amennyiben a különböző eszközalapok kezelési díjai eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók.
Xxxxx Xxxxxxxxx folyamatos díjas biztosítás TKM* értéke:
10 évre 15 évre 20 évre
4,65%–6,73% 3,57%–5,63% 2,77%–4,81%
* A termék nyugdíjbiztosítás, ezért a TKM értékek számítása 55, 50 és 45 éves belépési korral rendre 10, 15 és 20 éves tartam mellett történt.
Figyelem!
Fontos tudnivaló, hogy a szerződés megkötése előtt közölt TKM értékek a típuspéldánkban bemutatott paraméterek esetén
értendőek, azt feltételezve, hogy a szerződés a biztosítási tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, és a megállapított díj a tartam során maradéktalanul megfize- tésre kerül. A TKM mutató nem a megvásárolni kívánt konkrét szerződéssel kapcsolatban ad pontos képet a költségekről, hanem megközelítő tájékoztatást nyújt az adott termékkel kapcsolatos költségekről, amelyek természetesen a szerző- dés egyedi paramétereire tekintettel akár lényegesen is el- térhetnek a közölt TKM-től.
A TKM számítására és alkalmazására vonatkozó szabályzat a Ma- gyar Biztosítók Szövetségének honlapján (xxx.xxxxxx.xx) ol- vasható.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a TKM mutató fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknak. Nem elhanyagolható szempont a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jellege (baleset- vagy élet-
biztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg meg- változó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítô fedezettel bôvíthetô a biztosítás) mennyire lik- vid az adott szerződésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények ki- szolgálására (pl. befektetések online átcsoportosításának lehe- tősége).
Köszönjük figyelmét, és bízunk abban, hogy a TKM bevezetésé- vel is hozzájárulunk ahhoz, hogy különböző biztosítók által kí- nált, befektetési egységekhez kötött biztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgálta- tás megvásárlásakor.
2014. február 1.
Adózási tájékoztató a nyugdíjbiztosításokról
Termékkód: 301
Érvényes 2014. január 1-jétől
az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) alapján
Biztosítási események
A nyugdíjbiztosításban szereplő biztosítási események, az arra kifizethető szolgáltatások a biztosított nyugdíjszolgáltatásra való jogosulttá válásához, egészségi állapotának 40%-os mértéket elérő csökkenéséhez, illetve halálához kötődnek1 (feltételek III. fejezete). A szerződést a biztosított nyugdíjkorhatárához igazo- dóan kell megkötni (Feltételek 23. pontja).
A szerződési feltételekben szereplő bizonyos lehetőségek – mint a szerződés tartamának meghosszabbítása (Xxxxxxxxxx 32. pontja) vagy a nyugdíjbiztosítási díjból származó megtakarítások rész- leges vagy teljes visszavásárlása (feltételek VII. fejezete) – általá- ban csak korlátozottan, illetve negatív adókövetkezmények vál- lalásával igényelhetők.
A szolgáltatások adómentessége
A nyugdíjbiztosítás szolgáltatásai (feltételek III. fejezete) adó- mentesek, és ugyancsak adómentesek a kockázati kiegészítő biz- tosítások szolgáltatásai2. A biztosító egyéb kifizetéseinél – bele- értve a kiegészítő extra egységekből (Feltételek I.6. pont) teljesí- tett kifizetéseket – kamatadó és eho fizetési kötelezettség lép- het fel.3
Adójóváírás
A magánszemély szerződő által nyugdíjbiztosításra fizetett díj a szerződő adóbevallásakor tett nyilatkozata alapján adójóváírásra jogosít: a befizetett folyamatos díj és nyugdíjcélú rendkívüli be- fizetések 20%-a, legfeljebb 130 ezer forint – a szerződő rendel- kezése alapján, a személyi adójából – a szerződésen jóváírásra kerülhet. A kedvezmény jóváírásának további feltételei is van- nak4.
Jelen terméknél a biztosító az adóhatóság által a szerződésen történő jóváírás céljából utalt összeget – annak szerződésre tör- ténő azonosítását követően – az extra befektetési egységekre vonatkozó szabályok szerint, a folyamatos díjakra aktuálisan megadott eszközalapokba és arányban ADÓJÓVÁÍRÁS EXTRA be- fektetési egységekké számítja át (Feltételek I.6.b) pont).
Nem számít nyugdíjbiztosítási díjnak a kockázati kiegészítő biz- tosításokra teljesített díj és a kiegészítő extra befizetések sem.
Az adójóváírás elvesztése
A nyugdíjbiztosítási szerződés módosítása vagy egyes maradék- jogok – így a (részleges) visszavásárlás (VII. fejezet) – alkalmazása olyan következménnyel járhat, hogy a biztosítás már nem mi- nősül adójóváírásra jogosító nyugdíjbiztosításnak, és a már kiu- talt adójóváírás visszafizetési kötelezettsége is felmerülhet. Ez esetben a biztosító a kifizetésből – a hatályos jogszabályok alap- ján – közvetlenül az adóhatóság részére utalja a korábbi adójó- váírások 20%-kal növelt összegét. Amennyiben a kifizetés nem fedezi az adóhatóság részére utalandó összeget, a biztosító a szerződő által teljesítendő további kötelezettségről a szerződő részére igazolást ad.5
A kifizetésre és a szerződésre – annak érvényben maradása ese- tén – a továbbiakban már az életbiztosításra vonatkozó előírá- sok érvényesek, (például lejárat, visszavásárlás, részleges vissza- vásárlás esetén) kamatadó és eho fizetési kötelezettség léphet fel.
Nem jár a nyugdíjbiztosítási kedvezményre való jogosultság el- vesztésével, ha nyugdíjbiztosítási kedvezményre nem jogosító díjú kiegészítő biztosítás alapján történik kifizetés, ide értve a ki- egészítő rendkívüli díjakból származó nem nyugdíjcélú kiegé- szítő extra befektetési egységek terhére történő kifizetéseket is. Ugyanakkor, a kiegészítő extra befektetési egységek terhére tör- ténő kifizetéskor – a befizetéstől eltelt időtől és a megszerzett kamatjövedelemtől függően – kamatadó és eho fizetési kötele- zettség léphet fel.
Kamatadó és eho fizetési szabályok
Amennyiben kamatadó és eho fizetési kötelezettség lép fel, úgy arra az alábbi szabályok vonatkoznak.
Kamatjövedelem a magánszemély bevételének az a része, amely meghaladja a magánszemély által fizetett biztosítási díj összegét. A befizetett díjak között a kockázati díjakat (díjrészeket) nem lehet figyelembe venni. A kamatjövedelem után a kamatadó mértéke 16%, az eho 6%, de a kamatjövedelem bizonyos esetekben ked- vezményesen vehető figyelembe.
Az extra befektetési egységek (Feltételek I.6. xxxxxx) terhére tör- ténő kifizetésekre már a befizetéstől számított 5 év eltelte után nem kell kamatadót és ehot fizetni.
Feleződik a kamatadó és az eho az extra befektetési egységek ter- hére történő kifizetésekre a befizetést követő 3 év eltelte után, a fo- lyamatos díjakból származó befektetési egységek terhére történő kifizetésekre pedig a szerződéskötést követő 6 év eltelte után.
A kamatjövedelem után az adót a biztosítónak kell megállapíta- nia, levonnia, befizetnie és bevallania.
Jelen tájékoztató nem teljes körű, csak az általános tudnivalók áttekintésére szorítkozik, az egyedi esetekre, részletekre vonat- kozóan, kérjük, tanulmányozza az eredeti törvényi előírásokat vagy kérje adószakértő tanácsát. A kizárólag a jelen tájékoztatóra történő hagyatkozásból származó felelősségét az UNIQA Bizto- sító Zrt. kizárja.
Az adózással kapcsolatos jogszabályok a szerződés tartama alatt megváltozhatnak, ami érintheti a már megkötött szer- ződéseket is!
1 Szja tv. 3.§ 93. pont)
2 Szja tv. 0.xx. melléklet 6.6. pont
3 Szja tv. 65.§ és Eho tv. 3/A §
4 Szja tv. 44/ C § (1)–(5) és 44/D §
5 Szja tv. 44/ C § (6)
JÖVÔKULCS Termékkód: 311
FOLYAMATOS DÍJAS, BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS
I. A BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS FOGALMAK 1
II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 2
II.1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI 2
II.2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE 2
II.3. A SZERZŐDÉS HATÁLYBA LÉPÉSE 3
II.4. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉNEK KEZDETE 3
II.5. A KOCKÁZATVISELÉS ÉS A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE 3
II.6. TARTAMHOSSZABBÍTÁS 3
II.7. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG 3
III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK 4
III.1. NYUGDÍJSZOLGÁLTATÁS 4
III.2 EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI SZOLGÁLTATÁS 4
III.3. HALÁLESETI SZOLGÁLTATÁS 5
IV. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ 5
IV.1. A BIZTOSÍTÁS DÍJA 5
IV.2. RENDKÍVÜLI DÍJFIZETÉS 5
IV.3. A DÍJFIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI 6
IV.4. A DÍJFIZETÉS SZÜNETELTETÉSE 6
IV.5. ÉRTÉKKÖVETÉS 6
V. A BEFEKTETÉS ÉS A BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEK MÓDOSÍTÁSA 7
VI. JÓVÁÍRÁSOK ÉS TERHELÉSEK A SZERZŐDÉSEN 8
VI.1. A SZERZŐDÉSEN JÓVÁÍRHATÓ KEDVEZMÉNYEK 8
VI.2. A SZERZŐDÉST TERHELŐ RENDSZERES LEVONÁSOK 8
VII. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS 9
VII.1. A MARADÉKJOGOK FOGALMA 9
VII.2. VISSZAVÁSÁRLÁS 9
VII.3. RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS 9
VII.4. DÍJMENTESÍTÉS 9
VIII. KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE 10
VIII.1. A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI 10
VIII.2. A KIFIZETÉSHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK 10
IX. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE, KIZÁRÁSOK 10
IX.1. MENTESÜLÉS 10
IX.2. KIZÁRÁSOK 11
X. VEGYES RENDELKEZÉSEK 11
X.1. AZ ADATOK NYILVÁNTARTÁSA 11
X.2. ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK 12
X.3. KÖTVÉNYKÖLCSÖN 12
X.4. A BIZTOSÍTÁSI KÖTVÉNY ELVESZTÉSE 12
X.5. PANASZOK BEJELENTÉSE 12
1. SZ. MELLÉKLET 13
VISSZAVÁSÁRLÁSI, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁSI SZÁZALÉKOK 13
2. SZ. MELLÉKLET 14
AZ ESZKÖZALAPOK BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA 14
3. SZ. MELLÉKLET 30
A FELTÉTELEKBEN ISMERTETETT, VÁLTOZTATHATÓ ADATOK AKTUÁLIS ÉRTÉKEI 30
HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ KIEGÉSZÍTÕ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 32
XXXXXXXX HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ KIEGÉSZÍTÕ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 34
BALESETI EREDETÛ MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTÕ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 36
Jelen feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) – továbbiakban biztosító – azon biztosítási szerződéseire érvényesek, amelyeket ezen feltételekre hivatko- zással kötöttek.
Az itt nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogsza- bályok az irányadók.
I. A BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS FOGALMAK
1. Az ESZKÖZALAPOK a biztosítás díjának befektetésére szolgáló, elkülönítetten kezelt befektetési eszközállományok. Az egyes eszközalapok a befektetések típusában, a befektetés nyilvántartásának pénznemében és a befektetések kocká- zatában térnek el egymástól. (Az eszközalapok befektetési politikáját a jelen feltételek 2. sz. melléklete ismerteti.)
2. Az egyes eszközalapok – a bennük való egységnyi részese- dést kifejező – BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKRE vannak felosztva. A szerződőnek az eszközalapokból való részesedését a szer- ződésén nyilvántartott befektetési egységek száma fejezi ki.
3. Az egyes szerződések a hozzájuk tartozó befektetési egy- ségek értékelése révén részesülnek a befektetés eredmé- nyéből.
A kamat- és osztalékbevételek az eszközalapokba kerül- nek visszaforgatásra, a befektetéssel összefüggő közvetlen költségek (így különösen az eszközalapok és az esetleg azo- kat alkotó további befektetések kezelői által felszámított költségek) pedig az eszközalapok értékéből kerülnek le- vonásra.
Az eszközalapok aktuális értéke alapján történik a befekte- tési egységek vételi és eladási árának megállapítása, ezért az eszközalap értékére gyakorolt hatások is a befektetési egységek árfolyamán keresztül jelentkeznek.
A biztosító az eszközalapokat lehetőség szerint minden tőzs- dei napon, az ún. ÉRTÉKELÉSI NAPOKON újraértékeli. Értéke- lési napnak – amennyiben egy adott eszközalap eseté- ben annak befektetési politikája ettől eltérően nem ren- delkezik – csak olyan kereskedési nap minősülhet, ame- lyen az eszközalapok mögöttes befektetési eszközeinek vétele és eladása egyaránt lehetséges, mégpedig ugyan- azon az árfolyamon (befektetési alapok esetén egy jegyre jutó nettó eszközértéken).
A díj, illetve a szolgáltatás fizetésének pénznemétől eltérő pénznemben befektetett, illetve nyilvántartott eszközalapok esetében a szolgáltatás(ok) értékét a pénznemek egymás- hoz viszonyított árfolyama, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolhatják.
A befektetési egységek árfolyamának változásához, vala- mint az eszközalapokat alkotó további alapok likviditási (fizetőképességi) helyzetéhez, továbbá a pénznemek át- váltási arányaihoz és az átváltás költségeihez kapcsolódó kockázatot teljes egészében a szerződő viseli.
4. A befektetési egység valamely értékelési napon számított VÉTELI ÁRA (ÁRFOLYAMA) az az eszközalaponként meghatá- rozott aktuális árfolyam, melyet a biztosító a szolgáltatások kifizetésekor, a befektetési egységek készpénzértékének ki- számításakor alkalmaz. A vételi árfolyam az eszközalap ak- tuális értékének és az eszközalapban kezelt összes befekte- tési egység aktuális számának a hányadosa.
5. A befektetési egység valamely értékelési napon számított ELADÁSI ÁRA (ÁRFOLYAMA) az az eszközalaponként és a be- fektetési egységek típusa (6. pont) szerint meghatározott aktuális árfolyam, melyet a biztosító a biztosítási díj befek- tetési egységekre történő átszámításánál alkalmaz. A vételi és eladási ár viszonyát a 3. sz. melléklet 6. pontja tartal- mazza. Az eladási ár a vételi árat legfeljebb az eladási ár 5%-ával haladhatja meg.
6. A biztosító az első és második biztosítási évben esedékes fo- lyamatos díjakat ún. KEZDETI (BEFEKTETÉSI) EGYSÉGEKRE szá- mítja át.
A harmadik évtől esedékes folyamatos díjak ún. MEGTAKARÍ- TÁSI (BEFEKTETÉSI) EGYSÉGEKRE kerülnek átszámításra.
A biztosító a kezdeti befektetési egységeket a díjfizetési tar- tam lejárata előtti, de legkésőbb a tizenkilencedik biztosí- tási évfordulón automatikusan – azonos számú és azonos esz- közalapokban levő – megtakarítási egységekké alakítja át.
Külön-külön azonosíthatóan tartja nyilván a biztosító a kü- lönböző fajta EXTRA (BEFEKTETÉSI) EGYSÉGEKET:
a) a nyugdíj bónusz jóváírásból származó „NYUGDÍJBÓNUSZ EXTRA” befektetési egységeket (74. pont),
b) az adóhatóságtól utalt adójóváírás befektetéséből származó „ADÓJÓVÁÍRÁS EXTRA” befektetési egységeket, (77. pont),
c) a nyugdíjbiztosításra teljesített rendkívüli befizetések- ből képzett „NYUGDÍJ EXTRA” befektetési egységeket (58. a) pont),
d) a nyugdíjbiztosítástól független, nem nyugdíjcélú ki- egészítő rendkívüli befizetésekből képzett „KIEGÉSZÍTŐ EXTRA” befektetési egységeket (58. b) pont).
A befektetési egységek ezen típusai befektetési szempont- ból azonosak, de eltérnek a rájuk vonatkozó költségek, jó- váírások és maradékjogok (1. és 3. sz melléklet), valamint – a mindenkori jogszabályoktól függően – az adókedvezmé- nyek, adó- és járulékfizetési kötelezettségek tekintetében.
7. A valamely eszközalaphoz tartozó egyes befektetési egy- ségek AKTUÁLIS BEFEKTETÉSI ÉRTÉKE az eszközalap befektetési egységeinek az adott napon, illetve – amennyiben az idő- pont nem értékelési napra esik – az azt követő első értéke- lési napon érvényes vételi árával egyezik meg. A befektetési egységek aktuális értéke az eszközalap nyilvántartási pénz- nemében kerül meghatározásra.
8. A szerződés aktuális FOLYAMATOS DÍJAS BEFEKTETÉSI ÉRTÉKE a kezdeti és megtakarítási egységek eszközalaponként össze- sített aktuális befektetési értéke.
Az ALAP-NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS aktuális BEFEKTETÉSI ÉRTÉKE a fo-
lyamatos díjas befektetési érték, továbbá a szerződésen nyil- vántartott nyugdíjbónusz extra, adójóváírás extra és nyug- díj extra befektetési egységek összesített aktuális befekte- tési értéke.
A szerződés aktuális TELJES BEFEKTETÉSI ÉRTÉKE az alap-nyug- díjbiztosítás befektési értéke és a kiegészítő extra befektetési egységek összesített aktuális befektetési értéke.
9. Amennyiben a díj és a választott eszközalap nyilvántartásá- nak pénzneme nem azonos, a biztosító a díjat a befektetési egységekre történő átszámítás napján érvényes MNB de-
vizaárfolyamon számítja át az eszközalap nyilvántartásá- nak pénznemére.
Amennyiben a szerződéshez választott eszközalapok nyil- vántartásának eltérő pénzneme, illetve a költségek pénz- neme miatt a pénznemek közötti átszámítás válik szük- ségessé, az a befektetési egységek értékének meghatározá- sával egyidejűleg, az arra a napra érvényes MNB devizaár- folyamokon (illetve az azok felhasználásával számított ke- resztárfolyamokon) történik.
10. A biztosító a szerződő befektetéseinek elhelyezéséről és ér- tékéről évente egyszer írásos tájékoztatót küld, a napi tá- jékozódási lehetőséget pedig a 3. sz. melléklet 21. pontjá- ban megjelölt módon biztosítja.
11. A jelen biztosítási szerződés részét képező 3. sz. melléklet- ben szereplő információk, adatok, mennyiségek – az ugyancsak a jelen szerződésben rögzített korlátozásokkal – változhatnak. A 3. sz. melléklet 5., 11., 15., 17., 19., 20., 21. pontjaiban összegszerűen megadott költségek, költségha- tárok, pénzösszegek legfeljebb a kiadásra kerülő és az azt megelőzően hatályos 3. sz. melléklet érvényességének kez- deti időpontjait fél évvel megelőző időpontok közötti idő- szakra vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által hiva- talosan közzétett fogyasztói árindexet 5 százalékponttal meghaladó mértékben emelkedhetnek. Ha valamely költ- ség korábban 0 Ft volt, úgy az emelés alapjául legfeljebb 200 Ft-ot lehet figyelembe venni.
Az esetleges változásokról a biztosító a szerződőnek – a mó- dosítás érvényességét megelőző 60. napig – előzetes írásos értesítést küld.
II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
II.1. A biztosítási szerződés alanyai
12. A BIZTOSÍTÓ a biztosítási díj ellenében a szerződés feltétele- iben meghatározott szolgáltatás teljesítésére vállal kötele- zettséget.
13. A SZERZŐDŐ az a személy, aki a biztosítás megkötésére aján- latot tesz, és a biztosítási díj fizetését vállalja.
A szerződésre vonatkozó jognyilatkozatok megtétele a szer- ződő joga és kötelessége. A biztosító a szerződés módosí- tására, az adatok változására vonatkozó nyilatkozatokat és bejelentéseket csak akkor tekinti joghatályosnak, ha azokat valamely szervezeti egységéhez írásban eljuttatták.
A biztosító nyilatkozatait a szerződőnek juttatja el, melyek tartalmáról és a szerződést érintő valamennyi változásról, illetve változtatási szándékról a szerződő kötelessége a biz- tosítottat tájékoztatni.
14. A BIZTOSÍTOTT az a természetes személy, akire a biztosító kockázatviselése vonatkozik. Nem lehet biztosított az a sze- mély, akinek részére rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat, járadékot vagy rehabilitációs ellátást állapítottak meg, illetve aki megváltozott munkaképessége miatt rok- kantsági vagy rehabilitációs ellátásra irányuló kérelmet nyúj- tott be.
A szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított
írásbeli hozzájárulása is szükséges.
A biztosított a szerződő beleegyezésével bármikor a szer- ződő helyébe léphet. Erre lehetőség van abban az eset- ben is, ha a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnne. A belépéshez a biztosítóhoz intézett írás- beli nyilatkozat szükséges.
15. A KEDVEZMÉNYEZETT az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szolgáltatás igénybevételére jogosult. A kedvezményezettet a szerződő jelölheti meg, de ahhoz a biztosított hozzájárulása is szükséges.
A kedvezményezett a biztosított életében bármikor meg- változtatható. A kedvezményezett jelölése és annak meg- változtatása akkor lép hatályba, amikor a szerződő és biz- tosított írásbeli nyilatkozata a biztosítóhoz beérkezik.
Amennyiben a szerződésben kedvezményezettet nem ne- veztek meg, illetve a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghalt, és helyette mást nem jelöltek meg, a kedvezményezett maga a biztosított, illetve a halá- leseti szolgáltatásra a biztosított örököse.
Jelen biztosítás esetében a haláleseti szolgáltatások kivé- telével az egyéb szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított.
II.2. A biztosítási szerződés létrejötte
16. A biztosítási szerződés megkötését a szerződő írásbeli AJÁN- LATTAL kezdeményezi.
17. A biztosító a szerződéskötéshez egészségi nyilatkozatot és orvosi vizsgálatot is kérhet.
18. A szerződés úgy jön létre, hogy a biztosító az ajánlat és a hozzá tartozó nyilatkozatok, szükséges dokumentumok alapján kockázatelbírálást végez, majd az ajánlatra elfo- gadó nyilatkozatot (KÖTVÉNYT) állít ki.
19. A biztosítónak jogában áll az ajánlatot módosításokkal el- fogadnia. Lényeges eltérés esetén a biztosító erre a szer- ződő figyelmét a kötvény kiadásakor írásban felhívja. Ha a kötvény tartalma az ajánlattól eltér, és az eltérést a szerződő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.
20. A biztosítónak jogában áll az ajánlatot annak beérkezését követő 15 napon belül indoklás nélkül elutasítania.
21. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezését követő 15 napon belül nem nyilatko- zik.
22. A szerződés KEZDETE a kötvényen ekként megjelölt nap.
23. A szerződés LEJÁRATA az a nap, melyen a biztosított – a szer- ződés létrejöttekor érvényes jogszabályok szerinti – öreg- ségi nyugdíjkorhatárát betölti.
A TARTAM a szerződés kezdete és lejárata közötti időszak.
A szerződés tartama legalább 10 év.
24. A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ a tartam éveiben a kötvényen a biztosítás kezdeteként megjelölt hónap és nap szerinti év- forduló. A BIZTOSÍTÁSI HÓNAPFORDULÓ minden hónapban a hó első napja. A BIZTOSÍTÁSI HÓNAP két egymást követő biz- tosítási hónapforduló közötti időszak.
A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK a biztosítási évfordulókhoz igazodó egy éves időtartam (biztosítási év), kivéve az utolsó – eset- leg nem teljes – biztosítási évet, mely a biztosítási esemény bekövetkeztéig, azaz a biztosított öregségi nyugdíjkorha- tárának betöltéséig tart.
Díjfizetési tartam: A díjfizetési kötelezettség a lejárattal egy- beeső, illetve – ha a lejárat nem biztosítási évfordulóra esik
– a lejáratot megelőző biztosítási évfordulóig tart.
25. A jelen (alap)biztosítás mellé – külön díj ellenében – kocká- zati kiegészítő biztosítások köthetők. Ugyancsak kiegészítő biztosításnak tekintendők az I.6.d) pont szerinti rendkívüli befizetések.
II.3. A szerződés hatályba lépése
26. A biztosítás az azt követő nap kezdetével lép hatályba, ami- kor a szerződő az első díjat megfizeti, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, feltéve, hogy a szerződés létrejött vagy utóbb létrejön.
II.4. A biztosító kockázatviselésének kezdete
27. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés ha- tályba lépésével egyidejűleg kezdődik.
28. A biztosító várakozási időt az alapbiztosításra vonatkozóan
– a garantált haláleseti szolgáltatást kivéve – nem köt ki. Az orvosi vizsgálat nélkül létrejövő szerződéseknél a kocká- zatviselés első hat hónapjában bekövetkezett halál ese- tén a garantált haláleseti szolgáltatás (46. pont) összege csak akkor kerül kifizetésre, ha a halál a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett baleset (49. pont) következménye.
II.5. A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
29. A biztosítási szerződés (és a biztosító kockázatviselése) az alábbi esetek bármelyikének bekövetkeztével megszűnik:
– a biztosított halálával;
– a szerződés lejáratával (23. pont);
– a szerződés megszűnésével járó egyéb szolgáltatások tel- jesítésével; (III.1.40. és III.2.41. pont);
– díjnemfizetés esetén (IV.3.59.a) pont);
– a szerződés felmondásával, visszavásárlásával (VII.2. feje- zet);
– költségfedezet hiánya esetén (VI.2.80. pont);
– egyéb, a feltételekben (II.5.31. és II.6.36. pont) meghatá- rozott esetekben.
30. A szerződés megszűnésével az esetleges kiegészítő biztosí- tások is megszüntetésre kerülnek.
31. A biztosító kockázatviselése a díjarányos egészségkároso- dási szolgáltatásra (III.2.2.fejezet) vonatkozóan megszű- nik, ha a 44. pont szerinti biztosítási esemény bekövetke- zett.
32. A szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személynek jogában áll a szerződést az annak létrejöttéről szóló tájékoztató (köt- vény) kézhezvételétől számított 30 napon belül indok- lás nélkül felmondani.
Ez esetben a biztosító a szerződő írásbeli nyilatkozatának beérkezését követő 15 napon belül – a feltételek 3. sz. xxx- xxxxxxxxxx 20. pontjában meghatározott módon – elszámol a befizetett díjakkal. A szerződő nem mondhat le érvénye- sen az őt megillető felmondási jogról.
II.5. Tartamhosszabbítás
32. A szerződőnek joga van a szerződés tartamának biztosítási évfordulókig terjedő időszakokkal történő meghosszabbítá- sára, akár több alkalommal is, azonban legfeljebb a biztosí- tott 86. születésnapját megelőző évfordulóig. A szerződő- nek nyilatkoznia kell, hogy a hosszabbítást a folyamatos díj- fizetés folytatásával vagy díjfizetés nélkül kéri. A hosszabbí- tásra vonatkozó egyértelmű, azonosításra alkalmas írásbeli kérelemnek a szerződés érvényes lejárata előtti 8. napig a biztosítóhoz be kell érkeznie.
A tartam hosszabbítása – a hatályos jogszabályoktól füg- gően – befolyásolhatja a szerződésre nyugdíjbiztosításként járó esetleges kedvezményeket, illetve a korábban igény- bevett kedvezményekre vonatkozóan a törvényben meg- határozott mértékkel növelt visszafizetési kötelezettséggel is járhat.
A szerződés meghosszabbítása esetén a garantált haláleseti szolgáltatásra valamint az egészségkárosodási többletszol- gáltatásra (III.2.2. fejezet) vonatkozó kockázatviselés vala- mint a kiegészítő kockázati biztosítások a hosszabbítás első napját megelőző nap végével megszűnnek, de kiegészítő rendkívüli befizetések (I.6. d) pont) teljesítésére a szerződő- nek továbbra is lehetősége marad.
II.6. Közlési és változásbejelentési kötelezettség
33. A szerződőt és biztosítottat egyaránt KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG terheli, melynek értelmében a szerződéskötéskor kötele- sek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismer- tek vagy ismerniük kellett.
A közlési kötelezettség szerződésmódosításkor, így külö- nösen a IV.5.67. pontban meghatározott értékkövetéskor is terheli a biztosítottat és a szerződőt.
A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a felek közlési kötelezettségüknek ele- get tesznek.
34. A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére, e célból a biztosított egészségi állapotára, munkahelyi és szabadidős tevékenységére, életkörülményeire vonatkozó további kér- déseket tehet fel, és orvosi vizsgálatot is előírhat.
35. A biztosított az ajánlat aláírásával felhatalmazza a biztosí- tót, hogy az egészségi állapotára vonatkozó, a biztosítási szerződés megkötésével, módosításával, állományban tar- tásával, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélésével közvetlenül összefüggő, azokhoz elengedhe- tetlenül szükséges adatokat beszerezze és nyilvántartsa, és ebben a körben felhasználja, illetve a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló hatályos törvényben meg- határozott egyéb célok körében az arra jogosultak számára továbbítsa.
Egyúttal a biztosított felmenti az ezen adatokat jogszabályi felhatalmazás alapján nyilvántartó személyeket és szerveze- teket (többek között háziorvos, társadalombiztosítási szerv) a titoktartási kötelezettségük alól.
36. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződés elfogadását érintő, a szerződés hatályba lépését megelőzően már fennállott lényeges körülmé- nyekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lénye- ges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írás- ban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat kézhezvételétől számított 30. napon megszűnik.
37. A szerződő és a biztosított köteles 5 munkanapon belül be- jelenteni a szerződésben rögzített adatainak (különös te- kintettel: lakcím, név) megváltozását.
III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK
38. Biztosítási esemény, ha a biztosított a kockázatviselés ideje alatt
a) eléri a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyug- díjkorhatárát,
b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjjogosultságát megszerzi;
c) egészségi állapota legalább 40%-ot elérő mértékben
károsodik;
d) elhalálozik.
Az EGÉSZSÉGKÁROSODÁS akkor minősül biztosítási esemény- nek, ha az egészségkárosodás megállapítására vonatkozó kérelmet a kockázatviselés ideje alatt nyújtották be az ille- tékes társadalombiztosítási szervhez, és ha az azt megálla- pító határozat kiadása a kockázatviselés időszakára esik.
A biztosítási esemény időpontja a határozat kiadásának kelte.
III.1. Nyugdíjszolgáltatás
III.1.1. Nyugdíjkorhatár betöltése
39. Amikor a biztosított eléri a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatárát (38.a) pont), a biztosító nyug- díjszolgáltatásként az alap-nyugdíjbiztosítás azon a napon érvényes aktuális befektetési értékét fizeti ki. A nyugdíjszolgáltatás mellett a kiegészítő extra befekte- tési egységek aktuális befektetési értéke is kifizetésre kerül, és a szerződés megszűnik.
III.1.2. Nyugdíjjogosultság korhatár előtti megszerzése
40. Amennyiben a biztosított nyugdíjjogosultságát öregségi nyugdíjkorhatára előtt megszerzi (38.b) pont), akkor az igényelhető szolgáltatás:
a) Ha a szerződés kezdetétől legalább 10 év eltelt, a szer- ződés az alap-nyugdíjbiztosítás aktuális visszavásárlási ér- tékének megfelelő összegnek, illetve az utolsó előtti tel- jes biztosítási évet – de legkésőbb a 19. biztosítási évfor- dulót – követően pedig a biztosítás aktuális befektetési
értékének nyugdíjszolgáltatásként történő kifizetésével megszüntethető.
b) Ha a szerződés kezdetétől még nem telt el 10 év, a szer- ződés megszüntetése az alap- nyugdíjbiztosítás a) pont szerinti értékének legalább 10 éves tartamú (vagy a biz- tosított haláláig tartó), nem csökkenő összegű járadékra váltása mellett, a biztosítónál akkor ilyen célra rendel- kezésre álló megfelelő járadéktermékek feltételei szerint kérhető.
c) Egyszeri részleges nyugdíjszolgáltatás igényelhető – a szerződés megtartása mellett – a szerződésen nyilván- tartott befektetési egységekből (kivéve a kezdeti egysé- geket), azok aktuális befektetési értékének megfelelően. Amennyiben a szerződés kezdetétől még nem telt el 10 év, a kifizetés csak a b) pont szerinti járadék formájá- ban teljesíthető.
Az alap-nyugdíjbiztosítás megszüntetésekor a kiegészítő extra befektetési egységek aktuális befektetési értéke ugyancsak kifizetésre kerül.
III.2. Egészségkárosodási szolgáltatás
III.2.1. 40%-ot elérő egészségkárosodás
41. Amennyiben a biztosított egészségi állapota legalább 40%- ot elérő mértékben károsodik (38.c) pont), akkor az igé- nyelhető szolgáltatás:
a) Ha a biztosított rokkantsági vagy rehabilitációs ellá- tásra jogosulttá vált, vagy a szerződés kezdetétől leg- alább 10 év eltelt, a szerződés az alap-nyugdíjbiztosítás visszavásárlási értékének megfelelő összegnek, illetve az utolsó előtti teljes biztosítási évet – de legkésőbb a 19. biztosítási évfordulót – követően pedig a biztosítás aktu- ális befektetési értéknek egészségkárosodási szolgálta- tásként történő kifizetésével megszüntethető.
b) Ha a szerződés kezdetétől még nem telt el 10 év, és a biztosított sem rokkantsági, sem rehabilitációs ellá- tásra nem jogosult, akkor az a) pontban írottak annyi- ban módosulnak, hogy egészségkárosodási szolgálta- tás kifizetése csak legalább 10 éves tartamú (vagy a biz- tosított haláláig tartó), nem csökkenő összegű járadék formájában lehetséges, a biztosítónál akkor ilyen célra rendelkezésre álló járadéktermékek feltételei szerint.
c) Egyszeri részleges, egészségkárosodási szolgáltatás igényelhető – a szerződés megtartása mellett – a szerző- désen nyilvántartott befektetési egységekből (kivéve a kezdeti egységeket), azok aktuális befektetési értékének megfelelően. A b) pontnak megfelelő esetben a részle- ges szolgáltatás is csak járadék formájában teljesíthető.
Az alap-nyugdíjbiztosítás megszüntetésekor a kiegészítő extra befektetési egységek aktuális befektetési értéke ugyancsak kifizetésre kerül.
III.2.2. Díjarányos egészségkárosodási szolgáltatás
42. Az ajánlattételkor meg kell jelölni, hogy a szerződés tar- talmazzon-e DÍJARÁNYOS EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI SZOLGÁLTA- TÁST. Ez esetben a biztosított meghatározott mértékű egészségkárosodása mint biztosítási esemény esetén – az egyéb szolgáltatásoktól függetlenül – az alábbi szolgál- tatás kerül a szerződésen jóváírásra.
A jóváírás befektetése eladási áron, a szerződés rendszeres díjaira a jóváíráskor érvényes befektetési arány szerint tör- ténik.
43. Amennyiben a biztosított egészségi állapota 40%-ot elérő mértékben károsodik, az alap-nyugdíjbiztosítás egy éves díjának megfelelő összeg kerül a szerződésen díj- arányos egészségkárosodási szolgáltatásként a 42. pont sze- rint jóváírásra.
44. Amennyiben a biztosított egészségi állapotának károso- dása a 70%-ot eléri, a 43. pontban szereplő szolgáltatás helyett az éves díj annyiszorosának – de legfeljebb tíz- szeresének – megfelelő összeg kerül a szerződésen jóvá- írásra, ahány biztosítási év a szerződés tartamából hát- ravan. Az évek számának meghatározásakor a biztosítási esemény bekövetkezésének biztosítási éve és az utolsó, eset- leg nem teljes biztosítási év is figyelembe vételre kerül. Amennyiben a 43. pont alapján korábban már szolgáltatás teljesítésére sor került, annak összege a jelen pont alapján járó szolgáltatás összegéből levonásra kerül.
45. A szolgáltatás kiszámítása a biztosítási esemény napjáig utoljára esedékes és be is fizetett (díjbeszedési költségek és esetleges kiegészítő biztosítások nélküli) díj nagysága alap- xxx xxxxxxxx. Díjmentesített szerződés esetén a szolgáltatás nagysága az utolsó díjjal fedezett biztosítási időszak díjelő- írása alapján kerül megállapításra.
A biztosító e többletszolgáltatásra a kockázatot külön költ- séglevonás ellenében vállalja.
III.3. Haláleseti szolgáltatás
46. A szerződőnek az ajánlattételkor meg kell jelölnie, hogy mekkora GARANTÁLT HALÁLESETI SZOLGÁLTATÁSRA tart igényt a VI.2.78.d) pont szerinti költséglevonás ellenében. A ga- rantált haláleseti szolgáltatás összege az ajánlaton meg- jelölt kezdeti éves díjnak az – ugyancsak az ajánlaton meg- határozott – szorzóval számított többszöröse. A szorzó értéke 0 és 20 közötti egész szám lehet.
47. Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt elha- lálozik, a garantált haláleseti szolgáltatás összegén felül a szerződés teljes aktuális befektetési értéke is kifizetésre kerül a halálesetre megjelölt kedvezményezett(ek) részére, azzal, hogy a nyugdíjbónusz extra befektetési egységek csak legalább 2 évi díj befizetése esetén és a 2. biztosí- tási évfordulót követő elhalálozás esetén kerülnek beszá- mításra.
48. Amennyiben a biztosított halálát a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett baleset okozta, a 47. pontban szereplő szolgáltatás felett 500000 Ft forint kerül többletszolgálta- tásként kifizetésre. Ebben a vonatkozásban biztosítási esemény, ha a biztosított – a baleset következtében számí- tott – 1 éven belül halálozik el.
49. Jelen feltételek szempontjából BALESET a biztosított akaratá- tól független, hirtelen fellépő külső behatás, amelynek kö- vetkeztében a biztosított elhalálozik, testi sérülést vagy ma- radandó egészségkárosodást szenved.
IV. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ
IV.1. A biztosítás díja
50. A biztosító a biztosítási szerződésben szereplő kötelezettsé- gek teljesítését a biztosítási díj ellenében vállalja.
51. A biztosítás folyamatos (rendszeres) éves díjfizetésű. A díjak a 3. sz. melléklet 1. pontjában meghatározott pénz- nemben esedékesek.
52. A szerződés első díja az ajánlattételkor esedékes. A biztosí- tási ajánlaton egyértelműen jelölni kell, hogy a befizetett első díj mely időszakra vonatkozik.
A szerződés későbbi, folytatólagos díjai a további biztosítási évfordulókon, előre esedékesek.
53. A biztosító hozzájárulhat az éves díj részletekben történő fizetéséhez. Részletfizetés esetén a díjak a megfelelő rész- letfizetési időszak első napján, előre esedékesek.
A díjfizetés ajánlattételkor megválasztott gyakoriságát a szerződő a biztosítási évfordulókon megváltoztathatja, amennyiben erre irányuló kérését az évforduló előtti
30. napig írásban jelzi a biztosítónak, és ha a biztosító ahhoz hozzájárul.
54. Az esedékes díjak befizetésekor ún. díjbeszedési költség kerül levonásra, mely a díjfizetés módjától függ és változhat; mértékét az aktuális 3. sz. melléklet 5. pontja tartalmazza.
55. A szerződő – a 3. sz. melléklet 2. pontjában meghatározott keretek között – a biztosítási ajánlaton határozhatja meg, hogy a biztosító a díj befektetésre kerülő részét mely esz- közalap(ok)hoz és milyen arányban rendelje.
56. A biztosító a díjat – a díjbeszedési költség és az esetleges ki- egészítő biztosítások díjának levonása után – a szerződő rendelkezésének megfelelően befektetési egységekre szá- mítja át.
57. Az átszámításra az átszámítás napján érvényes eladási áron
– a teljes (az esetleges kiegészítő biztosítások díját is tartal- mazó) esedékes díj biztosítóhoz történő beérkezését és szer- ződésre történő egyértelmű azonosítását, majd rákönyve- lését követő értékelési napon, de legkorábban a díj esedé- kességekor – kerül sor. Az átszámítás napjáig a biztosító a díjat kamat- és költségmentesen kezeli.
Az első díj befektetési egységekre történő átszámításának feltétele még az ajánlat elfogadása. Az ajánlat elutasítása esetén a biztosító a díjat kamatmentesen visszautalja a szer- ződőnek.
IV.2. Rendkívüli díjfizetések
58. A szerződő a szerződésre rendkívüli díjfizetéseket is teljesít- het, ha ezen befizetések nagysága esetenként a 3. sz. mel- léklet 1. pontjában meghatározott összeget eléri.
A biztosító befizetett díjnak a számláján ténylegesen jóváírt összeget tekinti.
A rendkívüli befizetés lehet
a) a nyugdíjbiztosítás rendszeres díján felüli eseti, nyugdíj- célú befizetés, vagy
b) kiegészítő, az alap-nyugdíjbiztosítástól független, ál- talános célú befizetés.
Rendkívüli díjfizetés esetén a szerződőnek a díj beérkezésé- nek időpontjáig írásban rendelkeznie kell arról, hogy a be- fizetés milyen célú rendkívüli díjfizetésnek tekintendő, és hogy az összeg az átszámítás után – a 3. sz. melléklet
2. pontjában meghatározott keretek között – mely eszköz- alapokban és milyen arányban kerüljön nyugdíj extra, il- letve kiegészítő extra befektetési egységként elhelyezésre. Az átszámításra az átszámítás napján érvényes eladási áron, a hiánytalan kérelem biztosítóhoz történő beérkezését és a teljes körű azonosítást, majd könyvelést követő értékelési napon kerül sor.
A biztosító a különböző célú rendkívüli befizetésekből származó extra befektetési egységeket elkülönítetten kezeli, így azokról a szerződő külön rendelkezhet.
IV.3. A díjfizetés elmulasztásának következményei
59. Amennyiben a biztosítás – az esetleges kiegészítő biztosítá- sokkal együtt előírt – folytatólagos díja az esedékességtől számított 90 napon belül – egyértelműen azonosítható módon – nem érkezik be a biztosító számlájára, a biztosító a kockázatot az elmaradt díj esedékességétől számított 90 napig viseli. Ez idő alatt a szerződő az elmaradt díjfize- tést pótolhatja.
Amennyiben ez nem történik meg:
a) Ha a szerződés tartamából kevesebb, mint 2 év telt el, vagy kevesebb, mint 2 évi esedékes díj került befize- tésre, a biztosítási szerződés az extra befektetési egysé- gek – nem ideértve a jóváírásokból származó nyugdíj- bónusz extra befektetési egységeket – befektetési érté- kének a szerződő részére történő kifizetésével megszű- nik.
Ha a szerződő korábban nem értesíti a biztosítót a szer- ződés megszüntetésének szándékáról, a biztosító az extra és befektetési egységek kifizetését az elmaradt ese- dékességet követő 7. hónapfordulón számított aktuális befektetési értékükön, a 7. hónapfordulót követő 15 napon belül teljesíti.
A szerződés felmondása esetén az elszámolás a VII.2.82. pontban írottak szerint történik.
b) Ha a szerződés tartamából legalább 2, díjjal fedezett év már eltelt, a szerződés a 90 nap eltelte után auto- matikusan díjmentesítésre (VII.4. fejezet) kerül, ha a szer- ződő ehelyett nem kéri a szerződés megszüntetését és a visszavásárlási összeg (VII.2.82. pont) kifizetését.
Amennyiben a szerződés fenti esetekben történő – azaz nem a III.38. pont szerinti – megszűnése a hatályos jogsza- bályok szerint az adójóváírásra való jogosultság elvesztésé- vel és az adóhatóságnak történő fizetési kötelezettséggel jár, és azt a biztosítónak kell teljesítenie, úgy a biztosító az esetleges kifizetésből az adóhatóságnak utalandó összeget levonja, és az adóhatóságnak átutalja, a szerződő által tel- jesítendő esetleges további kötelezettségről pedig a szer- ződő részére igazolást ad.
60. A szerződő a biztosító előzetes hozzájárulásával az első elmaradt díj esedékességétől számított 90 napon túl, de 6 hónapon belül pótolhatja az elmaradt díjakat (REAKTIVÁ- LÁS). A biztosító a hozzájárulását újabb kockázatelbírálás eredményétől is függővé teheti.
A pótlólagos díjak befektetési egységekre történő átszámí- tására – az átszámítás napján érvényes eladási áron – a díjak beérkezését és egyértelmű azonosítását, majd könyvelését követő értékelési napon kerül sor. A szerződésre könyvelés feltétele, hogy a biztosító a reaktiváláshoz hozzájáruljon. A biztosító kockázatviselése a teljes hátralék befizetését kö- vető nap 0 órakor kezdődik újra.
IV.4. A díjfizetés szüneteltetése
61. Amennyiben a szerződés tartamából már legalább 3, díjjal fedezett év eltelt, a szerződő (az elmaradt díj esedékessé- gétől számított 90 napon belül) kérheti a díjfizetésnek az elmaradt díj esedékességétől számított, legfeljebb 1 éves szüneteltetését.
62. A szüneteltetés alatt a biztosító kockázatviselése folyama- tos. Az esetleges kiegészítő biztosításokra vonatkozó koc- kázatviselés csak a szerződő külön kérésére, a biztosító hozzájárulásával, a kiegészítő biztosítás díjának megfizetése ellenében tartható fenn.
A biztosító a VI.2.78. pontban szereplő költségeket a szü- neteltetés alatt is felszámítja, de nem kéri az elmaradt díjak pótlását.
A szüneteltetési időszak leteltét követően elsőként esedékes díj teljes, egyértelműen azonosítható módon történő beér- kezésével a kockázatviselés a kiegészítő biztosításokra is újra fennáll. A díjfizetés elmaradása esetén a szerződés – e díj esedékessége hónapjának utolsó napján – automatikusan díjmentesítésre kerül.
63. A díjfizetés szüneteltetése legalább két egymást követő, díj- fizetéssel eltelt biztosítási év után ismételten igényelhető.
IV.5. Értékkövetés
64. Jelen biztosítási szerződés esetében az értékkövetés a biz- tosítás folyamatos díjának biztosítási évfordulóval történő emelése a várható szolgáltatás növelésének érdekében.
65. Amennyiben a biztosító kezdeményezi a díj emelését (in- dexálását), arról a biztosító a biztosítási évfordulót meg- előző 45. napig írásban értesíti a szerződőt.
A szerződőnek jogában áll az emelést a biztosítási idősza- kot megelőző 30. napig írásban visszautasítania. Ameny- nyiben a szerződő a megadott határidőig nem utasítja visz- sza az emelést, a szerződés az értesítésnek megfelelően mó- dosításra kerül.
66. A biztosító az értékkövetésre vonatkozó javaslatánál a Köz- ponti Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árinde- xeket és a várható inflációt is figyelembe veszi.
67. A szerződő által kezdeményezett értékkövetést (ide értve azt is, ha a szerződő a biztosító által kezdeményezettnél na- gyobb mértékű emelést kér) a biztosítónak jogában áll el- utasítania, vagy annak elfogadásáról – illetve esetleges kor- látozásokkal történő elfogadásáról – újabb egészségi nyi-
latkozat, illetve orvosi vizsgálat alapján dönteni. Az érték- követés legkorábban a biztosítási évfordulóval válik hatá- lyossá, további feltétele, hogy azt a biztosító írásban visz- szaigazolja, és az első emelt díj beérkezzen a biztosítóhoz.
68. A szerződő a biztosítási díj csökkentését legkorábban három, díjjal fedezett év eltelte után kérheti, a csökkentés- hez a biztosító hozzájárulása is szükséges.
V. A BEFEKTETÉS ÉS A BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEK MÓDOSÍTÁSA
69. A szerződő bármikor rendelkezhet a jövőben esedékes díjak más eszközalapokba történő ÁTIRÁNYÍTÁSÁRÓL. Az erre vonatkozó egyértelmű írásbeli kérelemnek a díj esedé- kessége előtti 8. napig a biztosítóhoz be kell érkeznie. Az átirányítás feltételeit a 3. sz. melléklet 14. pontja, költsé- gét a 3. sz. melléklet 15. pontja tartalmazza.
70. A meglévő befektetési egységek – a 3. sz. melléklet 16. pont- jában meghatározott feltételekkel – a termékhez rendelke- zésre álló más eszközalapokba, a szerződő kérésére ÁTHE- LYEZHETŐK.
Az áthelyezés az áthelyezés napján érvényes vételi áron tör- ténik: az áthelyezésre kerülő befektetési egységek értéke vé- teli áron kerül megállapításra, mely érték – kedvezményesen
– ugyancsak vételi áron kerül az új alapban befektetési egy- ségek formájában jóváírásra. Az áthelyezésre az egyértelmű írásbeli kérelem biztosítóhoz történő beérkezését, szerző- désre történő azonosítását majd elfogadását követő értéke- lési napon kerül sor.
Áthelyezés első ízben a biztosítási kötvény kézhezvételét követően kérhető.
Az áthelyezés végrehajtásáért a biztosító a 3. sz. melléklet
17. pontjában szereplő költséget számítja fel.
71. A biztosítónak jogában áll
– az eszközalapok befektetési politikáját módosítania, melyről lényeges eltérés esetén a biztosító külön írásos tá- jékoztatót is küld,
– új eszközalapokat létrehoznia,
– eszközalapokat lezárnia (amikor az adott eszközalapba további befektetés már nem lehetséges), illetve meg- szüntetnie;
– illetve eszközalapokat felfüggesztenie.
A biztosító a megszüntetés, illetve lezárás előtt legalább 2 hónappal írásos tájékoztatót küld, hogy a szerződő ren- delkezhessen befektetésének más eszközalapba történő át- helyezéséről, illetve beérkező díjainak más eszközalapba irá- nyításáról.
Amennyiben a szerződő a megszüntetés, illetve lezárás idő- pontja előtti 30. napig írásban nem rendelkezik, a biztosító a díjakat az általa meghatározott eszközalapba irányítja át, illetve – megszüntetés esetén – a befektetési egységeket az általa meghatározott eszközalapba helyezi, melyről a szer- ződőt az átirányítást, illetve áthelyezést követő 15 napon belül tájékoztatja.
Amennyiben az áthelyezésre azért kerül sor, mert a biztosító valamely eszközalapját megszüntette, az áthelyezés költsé- gét a biztosító viseli.
72. A biztosító az eszközalapokat felfüggesztheti az esz- közalapok hátterét képező befektetési alapokkal, érték- papírokkal, pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos hatósági intézkedésre, döntésre vagy ezen alapokkal, értékpapírokkal, pénzügyi instrumentumokkal kapcso- latos kibocsátó, forgalmazó, letétkezelő, alapkezelő in- tézkedésére, döntésére, helyzetére figyelemmel. A biz- tosító a felfüggesztésről legkésőbb a döntését követő 8 munkanapon belül tájékoztatja a szerződőt. A felfüg- gesztés időtartama alatt a felfüggesztett eszközalap be- fektetési egységeinek a vételére, áthelyezésére, illetve eladására nincs lehetőség, és a biztosító az alábbiak sze- rint jár el: az eszközalap felfüggesztése alatt beérkező, befektetési egységek vételére, áthelyezésére, eladására vonatkozó igényeknek a biztosító a felfüggesztést kö- vető első, általa megjelölt értékelési napon, az ezen a napon érvényes árfolyamon tesz eleget. Az árfolyam- változásból és a kifizetések felfüggesztés miatti elha- lasztásából eredő kockázatot – mint befektetési kocká- zatot – teljes egészében a szerződő viseli.
73. A biztosítónak joga van a befektetési egységek felosztá- sára vagy összevonására, ami a befektetési egységek szá- mát és – ezzel összhangban – az értékét változtatja meg. E módosítás kizárólag technikai jellegű: ennek következté- ben az eszközalapok összértéke és az egyes szerződések ak- tuális befektetési értékei és szolgáltatásai nem változnak.
VI. JÓVÁÍRÁSOK ÉS TERHELÉSEK A SZERZŐDÉSEN
VI.1. A szerződésen jóváírható kedvezmények
74. Nyugdíjbónusz extra jóváírás
A biztosító a szerződés elfogadását követően, az első díj be- fektetésével egyidejűleg – a 0.xx. melléklet 9. pontja szerinti mértékű – egyszeri jóváírást teljesít. A jóváírás a rendkívüli befizetésekre vonatkozó szabályok szerint extra befektetési egységekre történő átszámítással történik, a folyamatos dí- jakra megadott kezdeti eszközalap-felosztás szerint. Az így létrejött ún. nyugdíjbónusz extra befektetési egységek elkülönítetten kerülnek nyilvántartásra. A befektetési egy- ségeket a szerződő a későbbiekben tetszés szerinti eszköz- alapokba áthelyezheti.
75. Díjfizetési bónusz
Amennyiben a szerződés kezdeti – az esetleges kiegészítő biztosítások díja nélküli és a díjbeszedési költség levonása utáni – éves díja (a csak a biztosító hozzájárulásával végre- hajtható esetleges díjcsökkentés esetén pedig a csökkentett éves díj) a 3. sz. melléklet 4. pontjában meghatározott mér- téket eléri, a biztosító a befizetett folyamatos díjak befek- tetési egységekre történő átszámításakor – külön kedvez- ményként – a melléklet ugyanezen pontjában megadott százalékkal, az ún. DÍJFIZETÉSI BÓNUSSZAL magasabb össze- get vesz figyelembe.
A díjfizetési bónusz meghatározása a biztosítás esedékes és be is fizetett (díjbeszedési költség és az esetleges kiegészítő biztosítások díja nélküli) díja alapján, díjfizetésenként törté- nik.
76. MEGTAKARÍTÁSI BÓNUS
A megtakarítási egységekre vonatkozóan megtakarítási bó- nusz illeti meg a szerződést, amennyiben az alábbi feltéte- lek mindegyike teljesül:
– a szerződés tartamából 10 év már eltelt,
– a szerződés nem díjmentes és korábban sem volt az,
– a szerződésre még nem igényelték a díjfizetés szüne- teltetését,
– a szerződés megtakarítási befektetési egységei terhére ko- rábban nem került sor részleges visszavásárlási összeg kifizetésére.
A megtakarítási bónusz megtakarítási befektetési egységek jóváírásával növeli a szerződés folyamatos díjas befektetési értékét. A jóváírás a különböző eszközalapokba a megtaka- rítási befektetési egységek számával arányosan, havi részle- tekben, utólagosan történik, és minden megkezdett bizto- sítási hónapra megilleti a szerződést. A megtakarítási bó- nusz mértékét a 3. sz. melléklet 10. pontja tartalmazza.
Ha a későbbiekben a szerződés folyamatos díjaiból képző- dött befektetési egységei terhére bármikor részleges vissza- vásárlás történik, vagy a szerződés díjmentesítésre kerül, úgy a megtakarítási bónusz jóváírása a szerződés hátralevő tartamára megszűnik.
77. Adójóváírás
A nyugdíjbiztosítások után járó, az adóhatóság által a szer- ződésen történő jóváírás céljából utalt összeget – annak szerződésre történő azonosítását követően – a biztosító az extra befektetési egységekre vonatkozó szabályok szerint, a folyamatos díjakra aktuálisan megadott eszközalapokba és arányban számítja át ADÓJÓVÁÍRÁS EXTRA befektetési egysé- gekké.
VI.2. A szerződést terhelő rendszeres levonások
78. A biztosító a díjbeszedési költségen (IV.1.54. pont) túlme- nően a szerződéssel összefüggő ráfordítások fedezésére az alábbi rendszeres terheléseket mutatja ki:
a) KEZDETI KÖLTSÉG, mely csak a kezdeti befektetési egysé- gekre vonatkozik, és a biztosító szerződéskötéssel és ér- tékkövetéssel kapcsolatos költségeit fedezi (3. sz. mellék- let 7. pont). Mértéke a szerződés tartamán belül nem vál- tozhat.
b) KEZELÉSI DÍJ, mely elsősorban a biztosító folyamatos költ- ségeinek a fedezésére szolgál (3. sz. melléklet 8. pont), továbbá tartalmazza a baleseti többletszolgáltatás (III.48. pont) díját. Havi mértéke nem haladhatja meg a befek- tetési egységek számának 2 ezrelékét.
c) NYILVÁNTARTÁSI KÖLTSÉG, mely a szerződések nyilvántar- tásával kapcsolatos kiadások fedezésére szolgál (3. sz. melléklet 11. pont);
d) GARANTÁLT HALÁLESETI SZOLGÁLTATÁS KÖLTSÉGE, a kocká- zat fennállása esetén (3. sz. melléklet 12.pont);
e) DÍJARÁNYOS EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI SZOLGÁLTATÁS KÖLTSÉGE,
a kockázat fennállása esetén (0.xx. melléklet 13. pont).
79. A terheléseket a biztosító minden megkezdett biztosítási hónapra végrehajtja. A levonásokra a biztosítási hónapfor- dulókon, illetve – amennyiben az utolsó megkezdett hó-
napra a levonás még nem történt meg – a szerződés meg- szűnésekor, utólagosan kerül sor, a szerződéshez tartozó be- fektetési egységek számának csökkentése formájában.
• A szerződés első két évében az összes terhelés levonása a kezdeti egységekből, ha azokból nem lehetséges, az extra egységekből történik. Elsőként a kezdeti költség és kezelési díj összegének levonására kerül sor, ezt követi a nyilvántartási költség, majd a garantált haláleseti szol- gáltatás és a díjarányos egészségkárosodási szolgáltatás díjának a levonása.
• A szerződés későbbi éveiben először a kezdeti egysé- gekből a kezdeti költség és a kezdeti egységekre jutó kezelési díj összege kerül levonásra.
Ezt követi (az esetleges megtakarítási bónusz jóváírásával egyidejűleg) a megtakarítási és extra befektetési egy- ségekre eső kezelési díj levonása.
Ezután történik a nyilvántartási költség, majd a garan- tált haláleseti szolgáltatás és a díjarányos egészségkáro- sodási szolgáltatás díjának a levonása, mely a megtaka- rítási egységekből – ha azokból nem lehetséges, az extra befektetési egységekből, végül szükség esetén a kezdeti befektetési egységekből – történik.
A terhelések elszámolása során valamennyi típusú extra be- fektetési egység figyelembe vételre kerül.
A terhelések a különböző eszközalapokból – összegszerűen meghatározott terhelések esetén a levonást megelőző utolsó ismert vételi árfolyamokat figyelembe véve – ará- nyosan történnek.
80. Ha a biztosítás fennállása alatt bármikor, a VI.78. pontban megnevezett bármelyik ráfordítás levonására nem áll rendelkezésre kellő számú befektetési egység, úgy a biz- tosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés – a levonás esedékességekor – kifizetés nélkül megszűnik.
VII. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS
VII.1. A maradékjogok fogalma
81. A maradékjogok a biztosítási szerződésre vonatkozó azon jogok, melyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződés- nek a szolgáltatás kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak. A jelen szerződés esetében a maradékjogok a visszavásárlás és a díjmentesítés.
A maradékjogok érvényesítését a szerződő írásban, a bizto- sított hozzájárulásával kérheti, a VIII. fejezetben szereplő elő- írásokat is figyelembe véve.
A maradékjogok igénybevétele a nyugdíjbiztosításra vo- natkozó – a teljesítéskor hatályos adójogszabályokban meghatározott módon a – kedvezmények elvesztésével, illetve a már kiutalt adójóváírások emelt összegben tör- ténő visszafizetési kötelezettségével járhat.
VII.2. Visszavásárlás
82. A szerződő a biztosítási tartamon belül írásban felmond- hatja a szerződést.
– Amennyiben a szerződés tartamából legalább 2, díj- jal fedezett év már eltelt, a biztosító az – igény hiány- talan és egyértelmű írásbeli bejelentésének a biztosító- hoz történő beérkezését és a szükséges azonosítások el-
végzését követő értékelési napon számított – aktuális
VISSZAVÁSÁRLÁSI ÖSSZEGET fizeti ki a szerződőnek.
Az aktuális visszavásárlási összeg megegyezik a szer- ződéshez tartozó kezdeti, megtakarítási és extra befek- tetési egységek – az 1. sz. mellékletben megadott – meg- felelő visszavásárlási százalékokkal szorzott aktuális befektetési értékének összegével.
– Egyéb esetekben – kivéve a II.5.31. pontban szereplő esetet – a szerződő a befizetett folyamatos díjakból sem- milyen visszatérítésre nem tarthat igényt, az aktuális visz- szavásárlási összeg meghatározása kizárólag az extra be- fektetési egységek figyelembe vételével történik.
Amennyiben a szerződés fenti esetekben történő – azaz nem a III.38. pont szerinti – megszűnése a hatályos jogsza- bályok szerint az adójóváírásra való jogosultság elvesztésé- vel és az adóhatóságnak történő fizetési kötelezettséggel jár, és azt a biztosítónak kell teljesítenie, úgy a biztosító a ki- fizetésből az adóhatóságnak utalandó összeget levonja, és az adóhatóságnak átutalja, a szerződő által teljesítendő esetleges további kötelezettségről pedig a szerződő részére igazolást ad.
83. A visszavásárlással a szerződés megszűnik, és nem léptet- hető újból hatályba.
VII.3. Részleges visszavásárlás
84. A szerződő bármikor kérheti a kiegészítő rendkívüli díjfize- tésekből származó kiegészítő extra befektetési egységei RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁSÁT.
A nyugdíj extra, az adójóváírás extra, illetve – amennyi- ben a szerződésből már legalább két, díjjal fedezett év el- telt – a nyugdíjbónusz extra és a megtakarítási befekte- tési egységek részleges visszavásárlása ugyancsak igényel- hető.
85. A részleges visszavásárlás igénylésénél a szerződőnek jelöl- nie kell, hogy mely típusú befektetési egységei terhére és mely eszközalapokból kéri a kifizetést, továbbá, hogy hány egységnek, illetve az alapban található egységei hány szá- zalékának a visszavásárlását kéri.
Extra befektetési egységek részleges visszavásárlása esetén azt a rendkívüli befizetést, illetve jóváírást is meg kell ne- vezni, amelyhez az igényelt extra befektetési egységek tar- toznak.
Részleges visszavásárlás igénylése esetén a biztosító a rész- leges visszavásárlásra kijelölt befektetési egységeknek az – igény hiánytalan és egyértelmű írásbeli bejelentésének biz- tosítóhoz történő beérkezését és a szükséges azonosítások elvégzését követő értékelési napon számított – aktuális be- fektetési értékét fizeti ki.
Amennyiben a szerződés részleges visszavásárlása – külö- nösen a megtakarítási, a nyugdíjbónusz extra, a nyugdíj extra és az adójóváírás extra befektetési egységek tekinte- tében – a hatályos jogszabályok szerint az adójóváírásra való jogosultság elvesztésével és az adóhatóságnak történő fize- tési kötelezettséggel jár, és azt a biztosítónak kell teljesíte- nie, úgy a biztosító a kifizetésből az adóhatóságnak uta- landó összeget levonja, és az adóhatóságnak átutalja, a
szerződő által teljesítendő esetleges további kötelezettség- ről pedig a szerződő részére igazolást ad.
86. Részleges visszavásárlás esetén a szerződés nem szűnik meg, de a befektetési egységek száma a részlegesen visszavásárolt egységek számával csökken.
87. A megtakarítási egységek részleges visszavásárlása csak akkor lehetséges, ha a részleges visszavásárlás után meg- maradó, illetve a részleges visszavásárlásra kijelölt befekte- tési egységekre a 3. sz. melléklet 18. pontjában meghatáro- zott minimumfeltételek teljesülnek.
88. A részleges visszavásárlási összegből a biztosító a 3. sz. mel- léklet 19. pontjában szereplő költséget levonja.
VII.4. Díjmentesítés
89. Legalább két, díjjal fedezett év eltelte után a szerződés – a szerződő írásbeli kérésére vagy díjnemfizetés esetén (IV.3.59.b) pont) – díjmentesítésre kerülhet. A díjmentesí- tett szerződés további folyamatos díjfizetés nélkül marad ér- vényben, de rendkívüli befizetések továbbra is teljesíthetők. A díjmentesítéskor a biztosító a kezdeti befektetési egy- ségeket megtakarítási befektetési egységekké váltja át oly módon, hogy – eszközalaponként – a kezdeti egységek számának az 1. sz. mellékletben megadott visszavásárlási táblázat szerinti százalékával azonos számú megtakarítási egységet ír jóvá a szerződésen.
90. A díjmentesített szerződésekből a VI.78. b), c) d) és e) pon- tokban felsorolt költségek továbbra is levonásra kerülnek. Díjmentesítéskor az esetleges kiegészítő biztosítások meg- szüntetésre kerülnek.
91. A szerződő – a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulásával, valamely jövőbeli esedékességi időponttól kezdődően – a már korábban díjmentesített szerződésre újraindíthatja a folyamatos díjak fizetését.
A díjfizetés újraindítása nem jelenti a befektetési egységek típusának módosítását, azaz a díjmentesítéssel korábban megtakarítási egységekké alakított befektetési egységek kezdeti egységekké történő visszaszámítását.
A kiegészítő biztosítások újraindítására nincs lehetőség, de új kockázatelbírálás után, a biztosító írásos beleegyezése esetén új kiegészítő biztosítások köthetők.
VIII. KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE
VIII.1. A szolgáltatás teljesítésének feltételei
92. A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 8 napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a be- jelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, bele- értve a biztosított orvosi vizsgálatát is, amely elvégzéséhez a biztosítónak jogában áll orvosszakértőt kijelölni.
93. A biztosító a bejelentett igények jogosságát az összes szük- séges irat beérkezését és egyértelmű azonosítását követő 8 napon belül elbírálja, a kifizetések összegét, illetve a já- radékra váltandó összeget pedig az igény elbírálását követő
– eszközalaponként esetleg eltérő – értékelési napon ér- vényes árfolyam alapján állapítja meg, figyelembe véve az eszközalapok esetleges felfüggesztését is.
A biztosító az alap-nyugdíjbiztosítás szolgáltatásait, továbbá a részleges, illetve teljes visszavásárlási összeg kifizetését, a kiegészítő extra befektetési egységekből teljesített kifizeté- seket a 3. sz. melléklet 3. pontjában meghatározott pénz- nemben teljesíti, az esetlegesen szükséges további deviza- átváltásból eredő költségeket a jogosult viseli.
A garantált haláleseti összeg és a kockázati kiegészítő biz- tosításokra a szolgáltatások teljesítése – amennyiben arról a kiegészítő biztosítás feltételei máshogy nem rendelkeznek
– forintban történik.
94. A szolgáltatásokat és egyéb kifizetéseket a biztosító a jogo- sultság és az összeg végleges megállapítását követő 15 napon belül teljesíti.
Amennyiben a biztosítónak, mint kifizetőnek, adó-, illetve adóelőleg levonási kötelezettsége van, a kifizetést a levo- nások elvégzése után teljesíti.
95. A biztosítási esemény bekövetkezésének napjától szá- mított 2 év elteltével a biztosításból eredő igények elé- vülnek. Az elévülési időn belül a fel nem vett szolgáltatást a biztosító kamatmentes letétként kezeli.
VIII.2. A kifizetéshez szükséges dokumentumok
96. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez a szolgálta- tásra jogosultnak az alábbi iratokat kell bemutatnia, illetve átadnia:
– a nyugdíjba vonulás igazolására a nyugdíjbiztosítási igaz- gatási szerv jogerős határozatát;
– az egészségkárosodási szolgáltatáshoz a társadalombizto- sítási szerv által kiadott, a biztosítási eseményt igazoló ha- tározatot és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (vagy jogutódja) szakvéleményét; az egészségkárosodást előidéző betegség előzményeinek igazolását;
– elhalálozás esetén a halotti anyakönyvi kivonatot, a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt;
– baleset esetén a baleset helyének, idejének, körülménye- inek, következményeinek leírását és az azt dokumentáló iratokat;
– a jogosultság (kedvezményezettség), továbbá a biztosí- tási esemény és a biztosítási szolgáltatás megállapításá- hoz szükséges egyéb okiratokat;
– a biztosítási kötvényt és – a biztosító kérésére – a díjfize- tés igazolását.
A biztosító a biztosítási szolgáltatáshoz azon okiratok be- mutatását kérheti, amelyek alkalmasak a biztosítási esemény bizonyítására. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének ese- dékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásá- hoz, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének megha- tározásához szükséges. A biztosítási esemény bekövetkezé- sét a biztosító részére a szerződőnek, biztosítottnak, ked- vezményezettnek bizonyítania szükséges. A biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén annak bizonyítására alkalma- sak azon okiratok, hatósági, bírósági határozatok, jegyző-
könyvek, tárgyi bizonyítékok, amelyek a biztosítási esemény jogalapját, valamint annak összegszerűségét bizonyítják. A felsoroltakon kívül a szerződőnek, biztosítottnak, kedvez- ményezettnek joga van a biztosítási esemény igazolására
– a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdeké- ben, hogy követelését érvényesíthesse.
97. A szolgáltatások és egyéb kifizetések előtt (beleértve a visz- szavásárlás, részleges visszavásárlás miatti kifizetéseket is) szükség esetén a biztosító egyéb igazolásokat is bekérhet, és jogában áll a bejelentések és felvilágosítások tartalmának el- lenőrzése.
A biztosító köteles a pénzmosás és terrorizmus finanszíro- zása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló hatályos törvényben előírtak betartására, és ezzel összefüggésben egyéb iratok bemutatását is kérheti.
98. A biztosítási esemény igazolásával kapcsolatos költségeket annak kell viselnie, aki az igényt érvényesíteni kívánja.
IX. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE, KIZÁRÁSOK
IX.1. Mentesülés
99. Ha a szerződés bármely okból a biztosítási szolgáltatás kifi- zetése nélkül szűnik meg, a biztosító – ellenkező kikötés hi- ányában – a visszavásárlási összeget fizeti ki.
100. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kö- telezettség megsértése esetén a biztosító mentesül a szol- gáltatás teljesítése alól, és – a biztosítási szerződés egyidejű megszűnése mellett – a visszavásárlási összeget fizeti ki, ki- véve ha
– bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor, illetve a szer- ződés módosításakor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében; vagy
– a szerződés megkötésétől, illetve módosításától a biztosí- tott halálának bekövetkeztéig 5 év már eltelt.
101. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ameny- nyiben a biztosítási eseményt a megadott határidőn belül nem jelentik be, és emiatt lényeges körülmények kiderít- hetetlenné válnak.
102. A biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatar- tása következtében vesztette életét. A visszavásárlási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti meg, és a kedvezmé- nyezett abból nem részesülhet.
103. A szerződés a biztosítási szolgáltatás kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító nem a visszavásárlási összeget, hanem a díjtartalékot fizeti ki, ha a biztosított
– szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy
– a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett ön- gyilkossága következtében
halt meg.
104. Mentesül a biztosító a baleseti eseményekre meghatározott szolgáltatások teljesítése alól, ha a biztosítási eseményt okozó balesetet a biztosított szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartása idézte elő.
Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minősül különösen az a baleset, amely a biztosított
– súlyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) álla- potával, vagy
– bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fo- gyasztása miatti állapotával vagy toxikus anyagok szedése miatti függőségével, vagy
– érvényes jogosítvány nélküli vagy ittasság melletti és egyéb közlekedési szabályt is megsértő gépjárművezeté- sével
közvetlen okozati összefüggésben következett be.
IX.2. Kizárások
105. A biztosító kizárja kockázatviselési köréből azon esemé- nyeket, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak:
– HIV fertőzéssel;
– radioaktív magenergia vagy ionizáló sugárzás hatásával (kivéve a terápiás célú orvosi kezelést);
– különösen kockázatos hobbi, sporttevékenység, extrém sport (többek között barlangászat, búvárkodás, szikla-, fal- és hegymászás, bungee jumping), valamint a motoros meghajtású szárazföldi-, vízi-, illetve motoros vagy motor nélküli légi járművek használatával járó sportágak űzése közben bekövetkezett eseményekkel;
– repülés (többek között ejtőernyős ugrás, sárkányrepülés) közben bekövetkezett eseményekkel, kivéve, ha a repülés utasként, pilótaként, személyzetként való részvétel for- májában történt a szervezett légi utasforgalomban;
– háborús, polgárháborús eseményekkel, terrorcselekmé- nyekkel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel;
– a biztosított fegyveres szolgálat teljesítése közben, illetve a biztosított fegyverviselésének vagy -használatának során, azzal összefüggésben bekövetkezett eseményekkel.
A biztosító a baleseti eseményekre vállalt kockázatviselés kö- réből a fentieken túl azon eseményeket is kizárja, amelyek
– közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak a bizto- sított elme- vagy tudatzavarával, illetve öngyilkosságával vagy annak kísérletével;
– továbbá azon eseményeket, amelyek a biztosított súlyo- san ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) állapota miatt következtek be.
106. A biztosító a haláleseti szolgáltatás helyett a díjtartalékot fi- zeti ki, ha a biztosított halálát közvetlenül vagy közvetve va- lamely kizárt kockázat okozta.
X. VEGYES RENDELKEZÉSEK
X.1. Az adatok nyilvántartása
107. A jelen szerződéssel kapcsolatos adatkezelés az ügyfél hoz- zájárulásán és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 154.§-án és a 155.§-án alapul.
Az adatokat az UNIQA Biztosító Zrt. kezeli, adatfeldolgozó- ként az UNIQA Software Service GmbH (X-0000 Xxxx, Xx- xxxx Xxxxx Xxxxxxx 00.), a DRESCHER Magyarországi Direct Mailing Kft. (0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00.), az adatkezelő által felkért orvosszakértő, továbbá az adatkezelő számára a biztosítási szerződéssel kapcsolatban mindenkor kiszerve- zett tevékenységet végző személyek, megbízottak járnak el. Az adatokat e személyek ismerhetik meg a vonatkozó jog- szabályi feltételek szerint.
Az ügyfél adatai kezeléséről az adatkezelőnél tájékoztatást kérhet, kérheti adatai helyesbítését, a kötelező adatkezelés kivételével adatai törlését, zárolását, törvényben meghatá- rozott esetekben tiltakozhat adatai kezelése ellen, továbbá jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat.A biztosító jogosult a biztosítási szerződéssel, lét- rejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatásával összefüg- gően tudomására jutott személyes, egészségi és üzleti ada- tok – törvényi előírásoknak megfelelő – teljes körű kezelé- sére, őrzésére. A biztosító köteles a tudomására jutott ada- tokat biztosítási titokként kezelni, és e titkot időbeli korlá- tozás nélkül megtartani.
Biztosítási titok minden olyan – minősítetett adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosítás- közvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításköz- vetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ide- értve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni hely- zetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a vi- szontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
A biztosító az általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, a pénzmosás megelőzésével kapcso- latos jogszabályban foglalt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szer- ződéssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
108. A biztosítási titok tekintetében a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerint jár el. Biz- tosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
– a biztosító, biztosításközvetítő, illetve a biztosítási szakta- nácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a ki- szolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
– a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
109. Az ügyfelek adatait a biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül – a törvényben meghatározott esetekben – az alábbi helyekre továbbíthatja: Magyar Nemzeti Bank, nyomozó- hatóság és ügyészség, bíróság, a nyomozóhatóság, az ügyészség és bíróság által kirendelt szakértő, bírósági vég- rehajtó, hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző által kirendelt szakértő, adóható- ság, nemzetbiztonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, titkosszolgálati esz- közök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatal-
mazott szerv, viszontbiztosító, együttbiztosításban részt vál- laló biztosító, állomány-átruházáskor az átvevő biztosító, fi- óktelep esetében a harmadik országbeli biztosító, biztosí- tásközvetítő, szaktanácsadó, a biztosító által kiszervezett te- vékenységet végző partner, alapvető jogok biztosa, pénz- ügyi jogok biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, a pénz- mosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörével összefüggésben el- járó magyar bűnüldöző szerv vagy nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv.
Nem jelenti a biztosítási és az üzleti titok sérelmét a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizs- gálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
110. A szerződésre vonatkozó ajánlat aláírásával a szerződő és biztosított hozzájárulnak, hogy adataikat a biztosító külföldi biztosítóhoz, külföldi viszontbiztosítóhoz vagy külföldi adat- kezelő szervezethez továbbíthassa.
X.2. Adózással kapcsolatos jogszabályok
111. A szerződés nyugdíjbiztosítás és az Szja tv-ben a nyugdíj- biztosításokra meghatározott kedvezményekre jogosít mindaddig, míg a hatályos jogszabályokban szereplő egyéb – részletesebben az adózási ügyféltájékoztatóban is- mertetett – feltételeknek is megfelel.
A szerződés díjához és az arra történő kifizetésekhez kap- csolódó esetleges adókedvezményről, adójóváírásról és adókötelezettségről a személyi jövedelemadóról szóló tör- vény (Szja. tv.) rendelkezik. Az adómentes szolgáltatások körét, továbbá az esetlegesen fellépő adó- és egyéb fizetési kötelezettséget az Szja tv. és Eho tv. határozza meg.
Az adózással kapcsolatos jogszabályok a szerződés tar- tama alatt megváltozhatnak.
X.3. Kötvénykölcsön
112. A szerződésre kötvénykölcsön nem igényelhető.
X.4. A biztosítási kötvény elvesztése
113. A biztosítási kötvény elvesztése vagy megsemmisülése esetén a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére a szer- ződés aktuális állapotának megfelelő új kötvényt állít ki, vagy az eredeti kötvény másolatát megküldi a szerződőnek. A biztosító kérheti az új kötvény kiállítási költségeinek meg- térítését.
X.5. Panaszok bejelentése
114. A biztosítással, illetve a biztosítóval kapcsolatos panaszait (szóban, írásban, telefonon is) előterjesztheti az UNIQA Biztosító Zrt. székhelyén (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) vagy Társaságunk cégjegyzék szerinti telephe- lyein. Amennyiben annak feltételei – a 2013. évi CXXXIX. törvény alapján – fennállnak, igényeivel (panaszával) a Pénzügyi Békéltető Testület (1052 Budapest, BKKP Pf.: 172) vagy a Magyar Nemzeti Bank (1534 Budapest, BKKP Pf.: 777) eljárását kezdeményezheti, végső soron pedig bíró- sághoz is fordulhat.
A panaszkezeléssel kapcsolatos további tudnivalókat meg- ismerheti a Társaságunk székhelyén és telephelyein megta- lálható Panaszkezelési szabályzatból, mely elérhető a xxx.xxxxx.xx honlapon is.
A biztosítási szerződésből származó igények érvényesítésére indított valamennyi perre a magyar Polgári perrendtartás szabályai az irányadók.
115. A biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.
(1534 Budapest, BKKP. Pf.: 777)
1. sz. melléklet
I. VISSZAVÁSÁRLÁSI, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁSI SZÁZALÉKOK Termékkód: 311
A visszavásárlási, illetve részleges visszavásárlási összeg (érték) a különböző típusú befektetési egységek befektetési értékének az aláb- biakban megadott százaléka:
A) Kezdeti befektetési egységek visszavásárlási százalékai:
Eltelt és díjjal fedezett biztosítási év | Tartam (év) | ||||||||||
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20– | |
0 | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% |
1 | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% |
2 | 44% | 39% | 34% | 31% | 27% | 24% | 21% | 19% | 17% | 15% | 10% |
3 | 49% | 44% | 39% | 34% | 31% | 27% | 24% | 21% | 19% | 16% | 10% |
4 | 55% | 49% | 44% | 39% | 34% | 31% | 27% | 24% | 21% | 17% | 10% |
5 | 62% | 55% | 49% | 44% | 39% | 34% | 31% | 27% | 24% | 20% | 11% |
6 | 70% | 62% | 55% | 49% | 44% | 39% | 34% | 31% | 27% | 24% | 14% |
7 | 79% | 70% | 62% | 55% | 49% | 44% | 39% | 34% | 31% | 27% | 19% |
8 | 88% | 79% | 70% | 62% | 55% | 49% | 44% | 39% | 34% | 31% | 27% |
9 | 100% | 88% | 79% | 70% | 62% | 55% | 49% | 44% | 39% | 34% | 31% |
10 | 100% | 88% | 79% | 70% | 62% | 55% | 49% | 44% | 39% | 34% | |
11 | 100% | 88% | 79% | 70% | 62% | 55% | 49% | 44% | 39% | ||
12 | 100% | 88% | 79% | 70% | 62% | 55% | 49% | 44% | |||
13 | 100% | 88% | 79% | 70% | 62% | 55% | 49% | ||||
14 | 100% | 88% | 79% | 70% | 62% | 55% | |||||
15 | 100% | 88% | 79% | 70% | 62% | ||||||
16 | 100% | 88% | 79% | 70% | |||||||
17 | 100% | 88% | 79% | ||||||||
18 | 100% | 88% | |||||||||
19– | 100% | ||||||||||
Amennyiben a szerződés tartamából kevesebb, mint két év telt el, vagy kevesebb, mint két évi esedékes díj került befi- zetésre, a kezdeti egységekre átszámított folyamatos díjakból, a fenti táblázat szerint a szerződő semmilyen visszatérítésre nem tarthat igényt.
Nyugdíjbónusz extra befektetési egységek (részleges) visszavásárlási százalékai az eltelt és egyben már díjjal is fedezett biztosítási évek száma szerint*** | |||||||||||
év | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 és több |
% | 0% | 0% | 100% | 100% | 100% | 100% | 100% | 100% | 100% | 100% | 100% |
Nyugdíjbónusz extra befektetési egységek visszavásárlási százaléka
Amennyiben a szerződés tartamából kevesebb, mint két év telt el, vagy kevesebb, mint két évi esedékes díj került befi- zetésre, az első éves díj alapján jóváírt „nyugdíjbónusz extra” befektetési egységekből a szerződő a fenti táblázat szerint sem- milyen visszatérítésre nem tarthat igényt.
B) Megtakarítási egységek
A visszavásárlási és részleges visszavásárlási százalék az eltelt időtől függetlenül: 100%
C) Adójóváírás extra befektetési egységek
A visszavásárlási és részleges visszavásárlási százalék az eltelt időtől függetlenül: 100%
D) Nyugdíj extra befektetési egységek
A visszavásárlási és részleges visszavásárlási százalék az eltelt időtől függetlenül: 100%
E) Kiegészítő extra befektetési egységek
A visszavásárlási és részleges visszavásárlási százalék az eltelt időtől függetlenül: 100%
2. sz. melléklet
Termékkód: 311
AZ ESZKÖZALAPOK BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA Érvényes: 2014. február 1-jétől
Az eszközalapok vagyonkezelését, beleértve azok adminisztrá- cóját és nettó eszközértékelését a biztosító végzi. A befektetési stratégia kialakításában – közvetett módon – az osztrák UNIQA Financial Services befektetési szak emberei is közreműködhet- nek. A rendelkezésre álló eszközalapok döntően befektetési ala- pokba fektetnek, amelyek kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy jól teljesítő és hatékonyan működő befektetési alapok ke- rüljenek bevonásra.
Amennyiben az egyes eszközalapok leírásánál ezzel ellentétes információ nem szerepel, a felsorolt eszközalapokra általánosan a következők vonatkoznak:
• Az eszközalapok nyílt végűek, és tőke- vagy hozamgaranciára vonatkozó ígéretet nem tartalmaznak.
• Az eszközalapok hátterét képező befektetési alapok befektetési jegyeinek árfolyama nőhet vagy csökkenhet, ami az eszköz- alap befektetési egységeinek az árfolyamát is befolyásolja.
• Az eszközalapok hátterét képező befektetési alapokat más pénzügyi intézmények által forgalmazott és kezelt értékpapí- rok alkotják, így az eszközalapok árfolyamát, valamint az esz- közalap befektetési egységeinek értékelési napját partner-, visz- szafizetési és likviditási kockázatok is befolyásolják.
• Azon eszközalapok esetében, amelyek mögött külföldi befek- tetések is állnak, földrajzi, politikai, országkockázatok valamint devizakockázatok is felléphetnek.
• Az eszközalapok befektetési egységei csak és kizárólag az esz- közalap értékelési napján vásárolhatók meg, illetve válthatók vissza. Egy adott eszközalap értékelési napja minden olyan magyarországi munkanap, amelyen a Magyar Nemzeti Bank azon devizák mindegyikére, amelyekben az eszközalap mö- göttes befektetései kereskedhetők, hivatalos devizaárfolyamot tesz közzé, továbbá amelyen a mögöttes befektetések meg- vásárolhatók és vissza is válthatók, mégpedig ugyan azon az árfolyamon (befektetési alapok esetén egy jegyre jutó nettó eszközértéken).
• A biztosítónak jogában áll bármely eszközalap értékelését ha- tározatlan időre felfüggeszteni, ha a mögöttes befektetések
visszaváltása nem valósítható meg, különös tekintettel a kö- vetkező esetekre: munkaszüneti nap a mögöttes befektetés forgalmazási, illetve kereskedési helyén; a mögöttes befekte- tés forgalmazásának vagy visszaváltásának bármilyen okból történő felfüggesztése; elszámolási korlátok; az érintett álla- mok közötti deviza forgalmak korlátozásai. A felfüggesztés időtartama alatt a felfüggesztett eszközalap befektetési egy- ségeinek a vételére, áthelyezésére, eladására vonatkozó igé- nyeknek a biztosító a felfüggesztést követő első, általa meg- jelölt értékelési napon, az ezen a napon érvényes árfolyamon tesz eleget.
Az alábbi eszközalapok közül a szerződő megtakarítása tervezett futamidejének valamint a kockázatviselési hajlandóságnak meg- felelően választhat. A részvény dominanciájú alapoknál az eddigi tapasztalatok alapján a célszerű megtakarítási idő legalább 5–10 év. Az ilyen eszközalapok választása – különösen ennél rövidebb megtakarítási idő esetén – aktív befektetői magatartást, fokozott figyelemmel kísérést igényel a szerződő részéről.
Segítségül, kizárólag tájékoztató jelleggel, az egyes eszközalapok tapasztalati alapokon nyugvó hozamkilátása és árfolyamkocká- zata is – hetes skálán mérve „+” jelekkel – feltüntetésre került, a tapasztalati adatokból azonban a jövőre nézve biztos követ- keztetések nem vonhatók le.
A termékhez kapcsolódó eszközalapok nyilvántartásának pénz- neme eltérhet egymástól, egyes – azonos befektetési politikájú – eszközalapok több nyilvántartási pénznemben is választhatók. Az eszközalapok címsorában feltüntetett zászlók, illetve a HUF (forint); EUR, E (euró) jelölések az eszközalap nyilvántartásának és elszámolásának pénznemére utalnak.
Az egyes eszközalapok befektetési politikájának megvalósítása a tőkepiaci változások miatt változhat. Amennyiben a befektetési politika megvalósítása az alább rögzített kereteken túlmenően változna, a biztosító értesíti a szerződőket.
VÁLASZTHATÓ ESZKÖZALAPOK (és nyilvántartásuk pénzneme) | ||||||||||||||
I. BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁKAT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK | II. SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETŐ- SÉGEKET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK | III. REGIONÁLIS RÉSZVÉNY ESZKÖZALAPOK | IV. CÉLPONT ESZKÖZALAPOK | V. PROTAKTÍV SL-SG RÉSZVÉNY ESZKÖZALAP-CSALÁD | ||||||||||
EUR | HUF | EUR | HUF | EUR | HUF | EUR | HUF | EUR | HUF | |||||
Likviditás | ✔ | Abszolút hozam | ✔ | ✔ | Nyugat-európai | ✔ | ✔ | Célpont 2020 | ✔ | ✔ | ProtAktív SL-SG Latin-amerikai | ✔ | ✔ | |
Biztonság | ✔ | Alternatív energia részvény | ✔ | ✔ | Ázsiai | ✔ | ✔ | Célpont 2025 | ✔ | ✔ | ProtAktív SL-SG B-RICH | ✔ | ✔ | |
Növekedési | ✔ | Kredit | ✔ | ✔ | B-RICH | ✔ | ✔ | Célpont 2030 | ✔ | ✔ | ProtAktív SL-SG Kelet-európai | ✔ | ✔ | |
Menedzselt | ✔ | Infrastruktúra részvény | ✔ | ✔ | Közel-keleti és észak- afrikai (MENA) | ✔ | ✔ | Célpont 2035 | ✔ | ✔ | ProtAktív SL-SG India | ✔ | ✔ | |
Progresszív | ✔ | Gold nemesfém | ✔ | ✔ | Török | ✔ | ✔ | Célpont 2040 | ✔ | ✔ | ProtAktív SL-SG Kínai | ✔ | ✔ | |
Globális részvény | ✔ | FX | ✔ | ✔ | Lengyel | ✔ | ✔ | |||||||
E-Pénzpiaci | ✔ | DWS II. | ✔ | Magyar | ✔ | |||||||||
E-10 | ✔ | |||||||||||||
E-30 | ✔ | |||||||||||||
E-70 | ✔ | |||||||||||||
A mellékletben feltüntetett diagramok a célzott összetételt tükrözik. Az eszközalapokra vonatkozó további információk (vételi árfolyamok, referenciaindexek) a xxxx://xxx.xxxxx.xx internetes oldalon találhatók.
I. BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁKAT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
LIKVIDITÁS – folyamatosan növekvő árfolyamra törekedő forint eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum | |
Hozamkilátás: ++ Árfolyamkockázat: + | forint folyószámla, bankbetét | 100% | 100% | 100% |
Referenciaindex: 100% hivatalos BUBOR fixingen alapuló, a Biztosító által naponta kalkulált index | ||||
Az eszközalap vagyonát kizárólag hitelintézeti látra szóló folyószámlára, illetve rövid lejáratra lekötött bankbetétbe, vagyis magas likviditású, ugyanakkor alacsony kockázatú befektetésekbe helyezi el. A befektetések összeállításánál a biztosító arra törekszik, hogy az eszközalap min- denkori árfolyama ne legyen alacsonyabb az előző napra meghirdetett árfolyamnál, de az esz- közalap nem minősül a Bit. 132.§ (7) bekezdése szerinti tőkevédett eszközalapnak. Az eszköz- alapban ezért a kamatok naponta jóváírásra és tőkésítésre kerülnek, és a be- és kifizetések is folyamatosan teljesíthetők. A biztosító arra is törekszik, hogy a jóváírható kamatok meghaladják a lakossági folyószámlákra és a rövid távú lakossági lekötésekre adott banki kamatokat. Az esz- közalap befektetési egységei árfolyamának alakulása az előre rögzített befektetési politikának
Likviditás eszközalap
Bankbetét és kamatozó folyószámla
és a portfolióban kezelt eszközök piacának függvénye. Az eszközalapra deviza- és földrajzi kockázatok nem jellemzők, az eszközalap befektetései mindenekelőtt partner-fizetőképességi és likviditási kockázattal rendelkeznek. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.
BIZTONSÁG – kötvény és pénzpiaci eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere | |
minimum | maximum | |||
Hozamkilátás: ++ Árfolyamkockázat: + | Kötvény befektetési alapok | 70% | 50% | 90% |
Pénzpiaci befektetési alapok Készpénz, bankbetét | 30% – | 10% 0% | 50% 20% | |
Referenciaindex: 100% MAX Composite | ||||
állampapírok
Az eszközalap vagyonát olyan befektetési alapokba fekteti, amelyek befektetéseiket a lehetô legnagyobb biztonságot jelentô magyar állampapírokban, illetve kiváló minôsítésû banki, vál-
Biztonság eszközalap
Hosszú lejáratú magyar
lalati, illetve önkormányzat által kibocsátott értékpapírokban helyezi el. Ezen belül a befektetési állomány mintegy 30%-a évesnél rövidebb lejáratú értékpapír (pénzpiaci befektetés), tipikusan diszkont kincstárjegy, a többi hosszabb futamidejû befektetés (kötvény). Az eszközalap cél- kitûzése a befektetett tôke reálértékének megôrzésén felül minél nagyobb kamatjövedelem elérése. Ezek a papírok gyakorlatilag kockázatmentes befektetéseknek minôsülnek. A befek- tetési politika a magyar állampapírpiacon vásárolható állampapírok eltérô kamatozásában rejlô lehetôségek kihasználásával igyekszik elônyös hozam elérésére. A lehetséges befektetések közé
állampapírok
Készpénz
Rövid lejáratú magyar
tartoznak továbbá a különösen stabil tulajdonosi háttérrel rendelkezô bankoknál elhelyezett betétek, illetve kis mértékben az eszközalapban készpénz is elôfordulhat. Az eszközalap hosszú távú teljesítményét illetôen várhatóan infláció feletti hozamot biztosító, alacsony kockázatú befektetés. Az esz- közalap kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.
NÖVEKEDÉSI eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum | |
Hozamkilátás: ++++ Árfolyamkockázat: +++ | Kötvény és pénzpiaci befektetési alapok | 70% | 50% | 100% |
Globális részvény befektetési alapok Készpénz, bankbetét | 30% – | 0% 0% | 50% 20% | |
Referenciaindex: 30% MSCI DM World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) + 70% MAX Composite | ||||
Az eszközalap célja, hogy közepes kockázat mellett inflációt meghaladó hozamot érjen el. Az eszközalap összetételét a vagyonkezelô határozza meg a gazdasági és értékpapír-piaci vi- szonyokhoz alkalmazkodva. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasz- tásra, hogy összességében az eszközalap mintegy 70%-ban kötvény és pénzpiaci értékpapí- rokba, a fennmaradó 30%-on belül pedig a Budapesti Értéktôzsdén jegyzett nagy forgalmú részvényekbe, illetve jelentôs külföldi fejlett és fejlôdô piaci részvényekbe helyezze a befekte- tett tôkét. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok kö-
Növekedési eszközalap
Hosszú lejáratú magyar állampapírok
zött – a piaci körülmények változásától is függ. Az eszközalap kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik. Az eszközalap árfolyamkockázatát a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.
Rövid lejáratú magyar állampapírok
Készpénz
Globális részvények
MENEDZSELT eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum | |
Hozamkilátás: +++++ | Kötvény és pénzpiaci befektetési alapok | 50% | 25% | 75% |
Árfolyamkockázat: ++++ | Globális részvény befektetési alapok Készpénz, bankbetét | 50% 0% | 25% 0% | 75% 20% |
Referenciaindex: 50% MSCI DM World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) + 50% MAX Composite | ||||
Az eszközalap célja, hogy a közepesnél valamivel magasabb kockázatot vállalva dinamikusan növekvő teljesítményt nyújtson. Az eszközalap eszközmegoszlását – befektetési alapok alkal- mas kombinációjával – a vagyonkezelő befektetési szakemberei határozzák meg az aktuális
Menedzselt eszközalap
Hosszú lejáratú magyar
értékpapír-piaci viszonyokhoz alkalmazkodva. A befektetési állomány mintegy 50%-a évesnél rövidebb lejáratú értékpapírba (pénzpiaci befektetés), valamint hosszabb futamidejű kötvé- nyekbe, főleg államkötvénybe kerül befektetésre. A fennmaradó 50%-ot a Budapesti Érték- tőzsdén jegyzett nagy forgalmú részvények, illetve OECD (főként észak-amerikai illetve euró- pai) országok részvényei alkotják. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya
– a fent megadott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és így mindig az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meghatározásra.
állampapírok
Rövid lejáratú magyar állampapírok
Globális részvények
Készpénz
Az eszközalap kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.
Az eszközalap árfolyamkockázatát a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.
PROGRESSZÍV eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum | |
Hozamkilátás: ++++++ | Kötvény és pénzpiaci befektetési alapok | 30% | 0% | 50% |
Árfolyamkockázat: +++++ | Globális részvény befektetési alapok Készpénz, bankbetét | 70% – | 30% 0% | 85% 20% |
Referenciaindex: 70% MSCI DM World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) + 30% MAX Composite | ||||
Az eszközalap befektetési politikája elsôsorban a fejlett nemzetközi piacok dinamikus növeke- dését használja ki. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy
Progresszív eszközalap
az eszközalapot mintegy 70%-os arányban részvények alkossák, melyek között elsôsorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedô teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktôzsdén jegyzett nagy forgal- mú, jó növekedési és jövedelmezôségi kilátásokkal rendelkezô részvények, továbbá a fejlôdô országok tôzsdéin forgó részvényekbôl kialakított befektetési alapok is megtalálhatók. A koc- kázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tôke fennmaradó – mintegy 30%-os – részét kötvényekben tartja. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a meg-
Globális részvények
Készpénz
Hosszú lejáratú magyar állampapírok
Rövid lejáratú magyar állampapírok
adott határok között – a piaci körülmények változásától is függ. Az eszközalap kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik. Az eszközalap árfolyamkockázatát a devizák közti árfolyam-ingadozások, vala- mint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.
GLOBÁLIS RÉSZVÉNY eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum | |
Hozamkilátás: +++++++ | Globális részvény befektetési alapok | 100% | 80% | 100% |
Árfolyamkockázat: ++++++ | Készpénz, bankbetét | – | 0% | 20% |
Referenciaindex: 100% MSCI DM World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) | ||||
Az eszközalap befektetési politikája elsôsorban a fejlett nemzetközi piacok dinamikus növeke- dését használja ki Közép-Európa egyik jelentôs vagyonkezelôjének – az UNIQA csoportnak – a tapasztalatával a háttérben. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasz- tásra, hogy az eszközalapot teljes mértékben részvények alkossák, melyek között elsôsorban az európai illetve amerikai OECD országokban kibocsátott, kiemelkedô teljesítményt nyújtó ér- tékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktôzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó nö- vekedési és jövedelmezôségi kilátásokkal rendelkezô részvények, továbbá a fejlôdô országok tôzsdéin forgó részvényekbôl kialakított befektetési alapok is megtalálhatók. Az eszközalap ke-
Globális részvény eszközalap
Globális részvények
zelése során a részvények súlya a lehetô legmagasabb (célzottan 100%-os), de – szükség szerint – az eszközalap kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik. Az eszközalap árfolyamkockázatát a devizák köz- ti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.
E-PÉNZPIACI eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere | |
minimum | maximum | |||
Hozamkilátás: ++ | Pénzpiaci eszközökbe fektető befektetési alapok | 100% | 80% | 100% |
Árfolyamkockázat: + | Készpénz, bankbetét | 0% | 0% | 20% |
Referenciaindex: EuroMTS Eonia® Total Return Index | ||||
A befektetési terület bemutatása
Az eszközalap és mögöttes befektetéseinek célja a befektetett tőke értékének megóvása. Az eszközalap már rövidtávon is pozitív hozam elérésére törekszik alacsony árfolyamingadozás mellett. Az eszközalap mindenekelőtt olyan befektetési alapokba fektet, amelyek az Eurózóna területén kibocsátott állampapírokba, vállalatok és pénzintézetek rövid lejáratú hitelpapírja- iba, valamint bankbetétekbe fektetnek. Az eszközalap befektetésein keresztül kiegyensúlyo- zott és alacsony ingadozású árfolyamalakulásra törekszik. Az eszközalap alacsony kockázatvál- lalása mérsékelt hozamkilátással párosul, mely utóbbira az Európai Központi Bank által szá- molt napi („overnight”) bankközi kamatláb (EONIA) lehet iránymutató. Az eszközalap min- denekelőtt olyan rövid távú befektetések számára lehet megfelelő, melyeknél kiemelkedően fontos a tőke értékének megóvása.
E-Pénzpiaci eszközalap
Pénzpiaci eszközökbe fektetô befektetési alapok
100%
A kockázati profil bemutatása
Az eszközalap befektetési egységei árfolyamának alakulása az eszközalapot képező befektetési alap befektetési politikájának és annak portfoliójá- ban kezelt eszközök piacának függvénye, előre nem határozható meg, nőhet vagy csökkenhet. Ennek az is következménye lehet, hogy az eszköz- alap befektetési egységeinek értéke azok visszaváltásakor kisebb, mint amekkora a befektetéskor volt. A biztosító sem tőke-, sem hozamgaranciát nem vállal.
Az eszközalapra mindenekelőtt a kamat- és hitelkockázat a jellemző, emellett árfolyamkockázat, továbbá az értékpapírok más pénzügyi intézmé- nyek általi kibocsátásából, forgalmazásából és kezeléséből adódó partner-, visszafizetési és likviditási kockázatok, a külföldön való befektetés, illetve a külföldi partnerek alkalmazása révén földrajzi, politikai és ország-kockázatok, illetve gazdasági és egyéb piaci kockázatok is befolyásolhatják az eszközalap árfolyamának alakulását, illetve az eszközalap befektetési egységeinek értékelési napját.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az eszközalapon belüli befektetések jellemzően euróban kerülnek befektetésre, ugyanakkor más devizában is befektetésre kerülhetnek. Az eszközalap árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolhatják. Az eszközalap likviditását az aktuális készpénzhányadának megemelésével, illetve a mö- göttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biztosítja, így a befektetési jegyek 100%-os hányadának elérése csak elméleti lehetőség.
E-10 eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere | |
minimum | maximum | |||
Hozamkilátás: +++ Árfolyamkockázat: ++ | Euró kötvény és pénzpiaci befektetés | 90% | 50% | 100% |
Globális részvény befektetés Euró alapú ingatlan befektetési jegy Euró készpénz, bankbetét | 10% – – | 0% 0% 0% | 20% 10% 20% | |
Referenciaindex: 90% Bloomberg/EFFAS Bond Indices Euro Govt All > 1 Yr TR + 10% MSCI WORLD | ||||
Az eszközalap vagyonát 100%-ban euró alapú, túlnyomóan európai kötvényeket és pénzpiaci befektetéseket tartalmazó befektetési alapokba fekteti. Az eszközalap a kezelt tôkét túlnyo- móan a nagy biztonságot jelentô euró alapú állampapírokban, illetve kiváló minôsítésû ban- ki, vállalati, illetve önkormányzat által kibocsátott értékpapírokban helyezi el. Az eszközalap cél- zott összetétele 90% euró kötvény és pénzpiaci értékpapír, valamint a hosszú távon magasabb hozam elérése érdekében 10% globális részvény. Ez az összetétel a hozam optimalizálása ér- dekében a fenti táblázatban megadott korlátok között változhat. Az eszközalap így legfeljebb az összvagyon 20%-áig tartalmazhat globális részvényeket, valamint 10%-ban euró alapú in- gatlanalapok jegyeit is megvásárolhatja. Az eszközalap célkitûzése a befektetett tôke reálérté-
E-10 eszközalap
Globális
befektetések
részvények Eurózóna pénzpiaci
kének megôrzésén felül a minél nagyobb kamatjövedelem elérése. A befektetési politika az euró kötvénypiac mozgásaiban rejlô lehetôségek kihasz- nálásával, valamint a részvény- és ingatlan piacok magasabb hozamának ötvözésével igyekszik elônyös hozam elérésére. Az eszközalap kisebb mér- tékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az eszközalapot végsô so- ron alkotó részvények egy része azonban más devizában kerül befektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát így az euró és az érintett devizák köz- ti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.
E-30 eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere | |
minimum | maximum | |||
Hozamkilátás: ++++ Árfolyamkockázat: +++ | Euró kötvény és pénzpiaci befektetés | 70% | 50% | 100% |
Globális részvény befektetés Euró alapú alternatív befektetések Euró alapú ingatlan befektetési jegy Euró készpénz, bankbetét | 30% – – – | 0% 0% 0% 0% | 50% 10% 10% 20% | |
Referenciaindex: 70% Bloomberg/EFFAS Bond Indices Euro Govt All > 1 Yr TR + 30% MSCI WORLD | ||||
Az eszközalap vagyonát 100%-ban euró alapú, túlnyomóan európai kötvényeket és pénzpiaci befektetéseket, kisebb mértékben európai részvényeket tartalmazó befektetési alapokba fek-
E-30 eszközalap
teti. Az euró eszközalap kitûzött célja, hogy a befektetési alapokon keresztül közepes kocká- zat mellett, az euró övezetben mért inflációt jelentôsen meghaladó hozamot érjen el. Az esz- közalap célzott összetétele 70% euró kötvény és pénzpiaci értékpapír, valamint 30% globális részvény. Ez az összetétel a hozam optimalizálása érdekében a fenti táblázatban megadott korlátok között változhat. Az eszközalap így legfeljebb az összvagyon 50%-áig tartalmazhat globális részvényeket, valamint 10%-ban egyéb alternatív befektetési formákba és további 10%-ban ingatlanalapok által euróban kibocsátott befektetési jegyekbe is fektethet. A befek-
Eurózóna pénzpiaci
befektetések
Globális részvények
tetési politika az euró kötvénypiac mozgásában rejlô lehetôségek kihasználásával, a részvény- és ingatlan piacok magasabb hozamának valamint egyéb alternatív befektetési formáknak az ötvözésével igyekszik elônyös hozam elérésére. Az eszközalap likviditási okokból készpénzt vagy bank- betétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az eszközalapot végsô soron alkotó részvények egy része azonban más devizában kerül befektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát így az euró és az érintett devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.
E-70 eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere | |
minimum | maximum | |||
Hozamkilátás: +++++ Árfolyamkockázat: ++++ | Euró kötvény és pénzpiaci befektetés | 30% | 0% | 50% |
Globális részvény befektetés Globális alternatív befektetések Euró alapú ingatlan befektetési jegy Euró készpénz, bankbetét | 70% – – – | 50% 0% 0% 0% | 100% 10% 10% 20% | |
Referenciaindex: 30% Bloomberg/EFFAS Bond Indices Euro Govt All > 1 Yr TR + 70% MSCI WORLD | ||||
Az eszközalap vagyonát 100%-ban euró alapú befektetési alapokba fekteti. Az eszközalap ki- tûzött célja, hogy a befektetési alapokon keresztül magasabb kockázat mellett kiemelkedô ho- zamot érjen el. Az eszközalapban elsôsorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió
Globális
E-70 eszközalap
Eurózóna pénzpiaci
országaiban kibocsátott, kiemelkedô teljesítményt nyújtó értékpapírok, és – kisebb mérték- ben – az ázsiai régió jó növekedési és jövedelmezôségi kilátásokkal rendelkezô részvényei ta- lálhatók. Az eszközalap befektetési politikája a mögöttes alapok révén elsôsorban a fejlett nem- zetközi piacok dinamikus növekedését aknázza ki. Az eszközalap célzott összetétele 30% euró kötvény és pénzpiaci értékpapír, valamint 70% globális részvény. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától
részvények
befektetések
is függ. A hozam optimalizálása érdekében az eszközalap legfeljebb 10%-ban ingatlanalapok által euróban kibocsátott befektetési jegyekbe, vala- mint 10%-ban egyéb alternatív befektetési formákba is fektethet. Az eszközalap kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az eszközalapot végsô soron alkotó részvények egy része azonban más devizában kerül befektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát így az euró és az érintett devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénz- nemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.
II. SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEKET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
ABSZOLÚT HOZAM / E-ABSZOLÚT HOZAM
– meghatározott euró hozam elérésére törekvô eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum | |
Hozamkilátás: ++++ Árfolyamkockázat: +++ | Abszolút hozam befektetési alapok | 100% | 80% | 100% |
Készpénz, bankbetét | – | 0% | 20% | |
Referenciaindex: 100% EuroMTS EoniaR Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) | ||||
Az eszközalap minden piaci árfolyammozgás mellett (legyenek akár csökkenô, emelkedô vagy stagnáló részvényárfolyamok) euró alapon legalább 6-7%-os hozam elérésére törekszik a be-
Abszolút hozam eszközalap
fektetési alapokra általában jellemzô indexkövetô stratégiával szemben. Ezen eszközalap tel- jesítményét kisebb árfolyamingadozás jellemzi, mint a legtöbb részvényalapét, amit a mögöt- tes abszolút hozam alapok kezelôje aktív befektetési stratégiák kihasználásával, részvények, készpénz és a fedezeti ügyletek kombinációjával törekszik elérni. Az eszközalap célkitûzése: tôkemegtartás és folyamatos pozitív megtérülés biztosítása, az eszközalap árfolyam-ingadozá- sának alacsonyan tartása mellett. Az eszközalap vagyonát 100%-ban abszolút hozamra törek-
vô befektetési alapokba fekteti. Az eszközalap kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet
Globális kötvény befektetések
Globális részvény befektetések
is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô választása szerint – forintban vagy euróban történik. Az eszközalap árfolyamkockázatát a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.
ALTERNATÍV ENERGIA / E-ALTERNATÍV ENERGIA részvény eszközalap
Készpénz
Globális abszolút hozam befektetések
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum | |
Hozamkilátás: +++++++ Árfolyamkockázat: ++++++ | Alternatív energiaszektorban érdekelt részvényekbe fektető befektetési alapok | 100% | 80% | 100% |
Készpénz, bankbetét | – | 0% | 20% | |
Referenciaindex: 100% MSCI DM World Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) | ||||
Az eszközalap olyan nemzetközi befektetési alapokba helyezi a vagyonát, amelyek kezelői kiváló piac- és befektetési ismeretekkel rendelkeznek az érintett befektetési területen, és múltbeli tel- jesítményük valamint költségstruktúrájuk alapján kiválasztásra kerültek. A befektetési alapok pozitív hozamok elérésére törekszenek globális részvénybefektetéseikkel. Olyan vállalatok rész- vényeibe fektetnek, amelyek fő tevékenységüket az alternatív energia és energiatechnológia szektorban végzik. A vállalatok tevékenysége tehát a következő területekre terjedhet ki: meg- újuló energiaforrások (nap-, szél-, hő- és vízenergia) kiaknázása, bio-üzemanyagok termelése, energiatárolási és energiatermelési megoldások. E piac hosszú távon magasabb hozampoten-
Alternatív energia részvény eszközalap
Spanyol- Egyéb
Dánia ország USA
Svájc
Német- ország
Egyesült
ciálja jelentősebb árfolyammozgásokkal párosulhat. Az eszközalap vagyonát 100%-ban részvé- nyeket tartalmazó befektetési alapokba fekteti. Az eszközalap befektetése során a vagyonke-
Királyság
Kanada
Japán Hong Kong Kína
zelő törekszik a 100%-os részvényalap-hányad megtartására, de az kisebb mértékben kész-
Készpénz
pénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô választása szerint – forintban vagy euróban történik. Az eszközalapon belüli részvényalapok azonban más devizában kerülnek befektetésre. Az eszközalap befektetési kockázatát a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.
KREDIT / A-KREDIT – hitel-kötvény eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere | |
minimum | maximum | |||
Hozamkilátás: ++++ Árfolyamkockázat: +++ | Hitelviszonyra épülő értékpapír alapok | 100% | 80% | 100% |
Készpénz, bankbetét | – | 0% | 20% | |
Referenciaindex: 100% Citigroup World Gov Bond (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) | ||||
Az eszközalap vagyonát 100%-ban hitelviszonyra épülő értékpapírokat tartalmazó befektetési alapokba fekteti. Az eszközalap befektetési célja a mögöttes befektetési alapok felhasználásá- val hosszú távon pozitív hozam elérése a globálisan elérhető állampapírokba, vállalati, banki, illetve egyéb kibocsátók hitelpapírjaiba való befektetésen keresztül. A világ régióinak, gazda- ságainak, illetve a különböző gazdasági szektoroknak az aktuális fejlődési állapota, a minden- kori üzleti ciklusa, az általuk kibocsátott értékpapírok kínálata és kereslete időben eltérő lehet. A mögöttes alapok kezelői az ezekből adódó különböző megtérülési lehetőségek kihasználá- sára törekednek. Az eszközalap kockázatvállalása magasabb, mint egy kizárólag állampapírba fektető befektetési eszközé. Az eszközalapra elsősorban árfolyamkockázat, kamatkockázat, hi-
Kredit – hitel-kötvény eszközalap
Globális kötvénybefektetések
Készpénz
telkockázat és devizakockázat jellemző, további kockázatok adódnak az értékpapírok más pénzügyi intézmények általi forgalmazásából és kezelé- séből úgy, mint partner-, visszafizetési és likviditási kockázatok, a külföldön való befektetés, illetve a külföldi partnerek alkalmazása révén pedig föld- rajzi, politikai és ország-kockázatok, illetve gazdasági és egyéb piaci kockázatok. Az eszközalap kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tar- talmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerződő választása szerint – forintban vagy euróban történik. Az eszközalap ár- folyamkockázatát a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.
INFRASTRUKTÚRA / A-INFRASTRUKTÚRA
részvény eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum | |
Hozamkilátás: +++++++ Árfolyamkockázat: ++++++ | Infrastruktúra részvény befektetési alapok | 100% | 80% | 100% |
Készpénz, bankbetét | – | 0% | 20% | |
Referenciaindex: 100% Credit Suisse Emerging Markets Infrastructure Index EUR (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) | ||||
Az eszközalap befektetési célja tôkenövekedés elérése befektetési alapokba való befektetéseken keresztül. Az eszközalap stratégiája az infrastruktúrához kapcsolódó szektorokban rejlô növekedési potenciál kiaknázása. Az eszközalap célja az urbanizáció terjedése miatt rohamosan
Infrastruktúra részvény eszközalap
Thaiföld Malájzia
fejlôdô infrastrukturális beruházásokban rejlô lehetôségek kihasználása. Az eszközalap befek- tetéseit alkotó befektetési alapok olyan vállalatokba fektetnek világszerte, melyek az infra- struktúrához kapcsolódó szektorban tevékenykednek. Ez a következô szektorokban tevé- kenykedô vállalatokat foglalja magában: energia, kôolaj- és földgázvezeték, építôipar, elektro- mos berendezések, környezetvédelmi szolgáltatások, alapanyagok, ingatlanfejlesztés, erôfor- rások, útépítés, szállítás, szállítmányozás és logisztika. Ezen kívül a befektetési alapok olyan vállalatokba is fektethetnek, amely ezen szektorok finanszírozásával foglalkoznak, hiszen a szek-
Szingapúr
Törökország India
Cseh- ország
Brazília
Dél-Afrika
Mexikó
Indonézia
Egyéb
Hong Kong Készpénz
torok fejlôdése ezekre a vállalatokra is jelentôs húzóerôt fejt ki. A befektetési alapok eszközeik többségét olyan társaságokba fektetik, melyeknek székhelye a piaci átlagnál gyorsabban fejlôdô, feltörekvô piacokon található, vagy jövedelmük nagy részét ott termelik. Az eszközalap vagyonának befektetése során a vagyonkezelô törekszik a 100%-os befektetési hányad megtartására, de az eszközalap – legfeljebb 20%-os mértékig – készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô választása szerint – forintban vagy euróban tör- ténik. Az eszközalapon belüli részvényalapok azonban más devizában kerülnek befektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere | |
minimum | maximum | |||
Hozamkilátás: +++++ Árfolyamkockázat: ++++ | Fizikai nemesfémekbe vagy nemesfém határidős ügyletekbe (futures) fektető befektetési alapok illetve tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF) | 100% | 80% | 100% |
Készpénz, bankbetét | – | 0% | 20% | |
Referenciaindex: London Gold Market Fixing Ltd PM Fix Price/USD az érvényes MNB árfolyamon az eszközalap elszámolási devizájára váltva | ||||
GOLD / A-GOLD nemesfém eszközalap
A befektetési terület bemutatása
Az eszközalap és mögöttes befektetéseinek célja hosszú távon pozitív hozam elérése, illetve a befektetett tőke értékállóságának megőrzése.
Az eszközalap a – főleg euró elszámolású – mögöttes befektetési alapokon keresztül elsősor- ban az arany világpiaci árfolyamának változásából kíván profitálni. A mögöttes befektetési alapok azáltal biztosítják az arany világpiaci árfolyamának minél pontosabb leképezését, hogy portfolióikban fizikai arany- illetve egyéb nemesfémtartalékokkal vagy aranyra, illetve egyéb nemesfémre szóló határidős szerződésekkel rendelkeznek.
Gold nemesfém eszközalap
Nemesfémekbe fektetõ
tõzsdén kereskedhetõ befektetési alapok
A kockázati profil bemutatása
Az eszközalap befektetési egységei árfolyamának alakulása az eszközalapot képező befektetési alapok befektetési politikájának és azok portfoliójában kezelt eszközök piacának függvénye, előre nem határozható meg, nőhet vagy csökkenhet. Ennek az is következménye lehet, hogy az eszközalap befektetési egységeinek értéke azok visszaváltásakor kisebb, mint amekkora a befektetéskor volt. A biztosító sem tőke-, sem hozamgaranciát nem vállal.
Mivel a befektetési célból az eszközalapba kiválasztott befektetési alapok elsősorban fizikai aranytartalékokba, illetve határidős szerződésekbe fek- tetnek, az árfolyamkockázat mellett kamat- továbbá az értékpapírok más pénzügyi intézmények általi forgalmazásából és kezeléséből adódó part- ner-, visszafizetési és likviditási kockázatok, a külföldön való befektetés, illetve a külföldi partnerek alkalmazása révén földrajzi, politikai és ország- kockázatok, illetve gazdasági és egyéb piaci kockázatok is befolyásolhatják az eszközalap árfolyamának alakulását, illetve az eszközalap befektetési egységeinek értékelési napját.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô választása szerint – forintban vagy euróban történik. Az eszközalapon belüli befektetések azonban más devizában kerülnek befektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják. Az eszközalap likviditását az aktuális készpénzhányadának megemelésével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biztosítja, így a befektetési jegyek 100%-os hányadának elérése csak egy elméleti lehetőséget tükröz.
DWS II. nemzetközi vegyes eszközalap-csoport
I. RÖVID ÁTTEKINTÉS*
I.1. FŐBB JELLEMZŐK
• A befektetések hátterét a németországi Deutsche Bank Csoporthoz tartozó DWS Csoport biztosítja.
• A biztosítási eszközalapok mögöttes befektetési alapjai lejáratukkor ún. „all-time-high” garanciát nyújtanak, vagyis befektetési jegyeiket ekkor a – havonta rögzített időpontokban megfigyelt (euróban számított) – legmagasabb árfolya- mon váltják vissza (továbbiakban: „árfolyammaximum-garancia”).
• Az egyes biztosítási szerződések esetében a biztosító dinamikus befektetés-kezeléssel gondoskodik a mögöttes befek- tetési alapok árfolyammaximum-garanciájának és a biztosítás céldátumának összehangolásáról.
• Az eszközalapokba történő befektetések, illetve kifizetések végrehajtása – összhangban a mögöttes befektetési alapok működésével – havonta, előre rögzített időpontokban történik.
I.2. A FŐBB JELLEMZŐKRŐL RÉSZLETESEBBEN
I.2.1. Alapkezelő
A DWS II. 2019–2026 (továbbiakban: DWS II.) eszközalapokhoz rendelt megtakarításokat a biztosító 100%-ban a DWS Flex- Pension II. 2019–2026 (továbbiakban: DWS FlexPension II.) befektetési alapokba fekteti. A befektetési alapok kezelője a DWS FinanzService GmbH, Frankfurt, amely a németországi Deutsche Bank Csoporthoz tartozó DWS Csoport tagja.
I.2.2. A befektetési alap árfolyammaximum-garanciája
A DWS FlexPension II. mögöttes befektetési alapok legfon- tosabb tulajdonsága az árfolyammaximum-garancia, ami azt jelenti, hogy lejáratukkor e befektetési alapok (euróban jegy- zett) jegyei az előre rögzített havi megfigyelési napokon elért legmagasabb árfolyamukon kerülnek kifizetésre.
• A lejáratkori garantált árfolyam a megfigyelési napokon mért értékek közül a legnagyobb lesz,
• így soha nem süllyedhet egy korábbi – valamely megfi- gyelési napon elért – maximum alá.
A DWS FlexPension II. befektetési alapokra a garanciát a DWS Investments S.A. Luxemburg nyújtja. Az UNIQA Biz- tosító Zrt. sem e mögöttes befektetési jegyekre, sem pedig az ezekbe fektető DWS II. eszközalapok befektetési egy- ségeire árfolyam-, tőke- vagy hozamgaranciát nem vállal.
A mögöttes DWS FlexPension II. befektetési alapokra nyújtott árfolyammaximum-garancia miatt a 2019. december 31. előtti lejáratú biztosítási szerződések esetén a DWS II. eszközalap-csoport nem választható!
I.2.3. Az árfolyammaximum-garancia és az egyes biztosítási szerződések összehangolása dinamikus befektetés-kezeléssel A mögöttes befektetési alapok kezelője évente új, a megelőző befektetési alapok árfolyammaximum-garanciáját is öröklő DWS FlexPension II. befektetési alapot tervez kibocsátani.
A biztosító ezekre építve évente további DWS II. eszközalapokat vezethet be, és ilyenkor automatikus áthelyezéssel és a díjak automatikus átirányításával gondoskodik arról, hogy a megtakarítás mindig a biztosítás céldátumához legközelebbi (de nem későbbi) lejáratú eszközalapba kerüljön.
Határozott tartamra kötött életbiztosítás esetén a céldátum a biztosítás lejáratának dátuma, nyugdíjbiztosítás esetén az utolsó biztosítási évfordulót megelőző nap. Élethosszig szóló biztosításnál – DWS II. eszközalap-csoport választása esetén – a szerződéshez külön kell megjelölni céldátumot, amely a biztosítás valamely – 2019. december 31-nél nem ko- rábbi – évfordulója lehet. Amennyiben az élethosszig szóló szerződéshez rendkívüli befizetések is tartoznak, azok mindegyi- kéhez külön céldátum adható meg. Amennyiben az adott élethosszig szóló biztosításhoz vagy az esetleges rendkívüli befize- téséhez tartozó befektetési egységek vagy azok egy része DWS II. eszközalapban van elhelyezve, a céldátum nem módosítható.
I.2.4. Az eszközalapokba történő befektetések, illetve azok visszaváltása
A biztosítási szerződésre történô díjfizetés idôpontjától függetlenül az eszközalapok befektetési egységei, összhangban a mögöttes befektetési alapok jegyeivel
• évente 13 alkalommal (az ún. jegyzési napokon) vásárolhatók meg, és
• évente 24 alkalommal (az ún. visszaváltási napokon) válthatók vissza.
II. TOVÁBBI FONTOS TUDNIVALÓK
II.1. FOGALMAK
Megfigyelési napok: azok a napok, amelyeken a befektetési jegyek árfolyama megfigyelésre kerül. Ezen árfolyamok közül a leg- magasabb határozza meg a DWS FlexPension II. befektetési alapokra vonatkozó árfolyammaximum-garanciát. A megfigyelési napok a következők:
• minden hónap első tőzsdei kereskedési napja, továbbá
• a december vége előtti hatodik kereskedési nap,
a frankfurti tőzsde (Frankfurt am Main) kereskedési naptárának megfelelően.
Jegyzési napok: azok a napok, amelyeken a DWS FlexPension II. befektetési alapok jegyei megvásárolhatók. A jegyzési napok megegyeznek a megfigyelési napokkal.
Visszaváltási napok: azok a napok, amelyeken a DWS FlexPension II. befektetési alapok jegyei visszaválthatók. A visszaváltási napok:
• minden hónap első tőzsdei kereskedési napja, valamint
• a minden hónap vége előtti hatodik tőzsdei kereskedési nap, a frankfurti tőzsde kereskedési naptárának megfelelően.
A konkrét megfigyelési, jegyzési és visszaváltási napok megtekinthetők a xxx.xxxxx.xx honlapon.
* Az I. fejezetben leírt tájékoztatás önmagában nem teljes körű, kérjük, olvassa el a további részleteket tartalmazó II. és III. fejezetet is! 21
II.2. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK AZ ESZKÖZALAPOKRÓL ÉS A MÖGÖTTES BEFEKTETÉSEKRŐL
Eszközalap | Lehetséges befektetési eszközök | A vagyonkezelő mozgástere | Hozam- kilátás* | Árfolyam- kockázat** | A befektetési alap és az eszközalap | ||
min. | max. | indítása | lejárata | ||||
DWS II. 2019 eszközalap | DWS FlexPension II 2019 befektetési alap | 100% | 100% | ++++ | + | 2009. VII. 1. | 2019. XII. 31. |
DWS II. 2020 eszközalap | DWS FlexPension II 2020 befektetési alap | 100% | 100% | ++++ | + | 2009. VII. 1. | 2020. XII. 31. |
DWS II. 2021 eszközalap | DWS FlexPension II 2021 befektetési alap | 100% | 100% | ++++ | + | 2009. VII. 1. | 2021. XII. 31. |
DWS II. 2022 eszközalap | DWS FlexPension II 2022 befektetési alap | 100% | 100% | ++++ | + | 2009. VII. 1. | 2022. XII. 31. |
DWS II. 2023 eszközalap | DWS FlexPension II 2023 befektetési alap | 100% | 100% | ++++ | + | 2009. VII. 1. | 2023. XII. 31. |
DWS II. 2024 eszközalap | DWS FlexPension II 2024 befektetési alap | 100% | 100% | ++++ | + | 2009. VII. 1. | 2024. XII. 31. |
DWS II. 2025 eszközalap | DWS FlexPension II 2025 befektetési alap | 100% | 100% | ++++ | + | 2010. VII. 1. | 2025. XII. 31. |
DWS II. 2026 eszközalap | DWS FlexPension II 2026 befektetési alap | 100% | 100% | ++++ | + | 2011. VII. 1. | 2026. XII. 31. |
DWS II. 2027 eszközalap | DWS FlexPension II 2027 befektetési alap | 100% | 100% | ++++ | + | 2012. VII. 1. | 2027. XII. 31. |
DWS II. 2028 eszközalap | DWS FlexPension II 2028 befektetési alap | 100% | 100% | ++++ | + | 2013. VII. 1. | 2028. XII. 31. |
Nyilvántartási pénznem: | Euró | ||||||
Referenciaindex: | EONIA Total Return Index (az Egynapos Euró Index Átlagból képzett referenciaindex) | ||||||
* A kezdeti eszköz-összetételre vonatkozik (a besorolás a befektetési politikából adódóan az aktuális eszköz-összetétel szerint változhat).
** Az árfolyamkockázatok osztályozása arra a feltételezésre épül, hogy a befektetést a szerzôdô az adott eszközalap lejáratáig megtartja.
A 2019. december 31. előtti lejáratú biztosítási szerződések esetén a DWS II. eszközalap-csoport nem választható!
II.2.1. A DWS II. eszközalapok vagyonkezelése
A biztosító által kezelt DWS II. eszközalapok és a mögöttes DWS FlexPension II. befektetési alapok – bár előbbi 100%-ban az utóbbira épül – nem azonosak.
A DWS II. eszközalapok vagyonkezelését (mely kizárólag az értékpapírok vételére és eladására szorítkozik), valamint az eszközala- pok adminisztrációját és nettó eszközértékelését a biztosító végzi. A DWS II. eszközalapokra vonatkozó értékelési napok meg- egyeznek a visszaváltási napokkal (II.1. fejezet). Az ezektől eltérő napokra a biztosító kizárólag tájékoztató jellegű árfolyamokat közöl.
Az eszközalapokban lévő megtakarításokat a biztosító 100%-ban a DWS FlexPension II. mögöttes befektetési alapokban helyezi el, a befektetési alapokat pedig a DWS FinanzService GmbH, Frankfurt kezeli. Az eszközalapokban egyéb pénzügyi eszköz (így készpénz, bankbetét) nem tartható. A biztosító az eszközalapokat euróban tartja nyilván. Ezeknek megfelelően az eszközala- pok befektetési egységeinek vételi árfolyama minden értékelési napon meg fog egyezni a hozzá tartozó mögöttes befektetési alap egy jegyre jutó nettó eszközértékével.
A DWS II. eszközalapok határozott lejáratúak: a mögöttes befektetési alapok lejáratához igazodva a nevükben jelzett év december 31-én megszüntetésre kerülnek.
II.2.2. A DWS II. eszközalapok mögött álló DWS FlexPension II. befektetési alapok felépítése
Az árfolyammaximum-garancia biztosíthatósága érdekében az eszközalapok mögött álló DWS FlexPension II. befektetési alapok a lejáratukig hátralévő időtől függő arányban tartalmaznak kötvény- és részvénybefektetéseket.
Példa az árfolyammaximum-garancia „öröklôdésére”
Általánosságban elmondható, hogy a DWS FlexPension II. befektetési alapok indulásukkor főleg részvényeket, a lejáratuk- hoz közeledve egyre nagyobb arányban kötvényeket tartalmaznak. A befektetési alapok részvényeket tartalmazó része akár tőkeáttételt is alkalmazhat, negatív tőkepiaci folyamatok esetén viszont az is előfordulhat, hogy a befektetési alapok egyál- talán nem fektetnek részvényekbe.
II.2.3. Új befektetési alapok és ezekre épülő új eszközalapok
A befektetési alapok kezelője évente új, 1-1 évvel későbbi lejáratú, 15 és fél éves tartamú DWS FlexPension II. befektetési alapokat tervez kibo- csátani. Ebben az esetben:
• az új befektetési alapok kezdeti árfolyama megegyezik majd a megelőző le- járatú befektetési alapnak az aznapi árfolyamával, és
• az új befektetési alapnak a megelőző lejáratú befektetési alap addig elért garancia-szintje (azaz addigi megfigyelési napok legmagasabb árfolyama) is átadásra kerül (az árfolyammaximum-garancia „öröklődik”).
A biztosító az újonnan bevezetett befektetési alapokra építve új DWS II. esz- közalapokat indíthat.
II.2.4. A befektetési tranzakciók időzítése és végrehajtása
A DWS II. eszközalapok esetében a befektetési tranzakciók időzítése – összefüggésben a mögöttes DWS FlexPension II. befektetési ala- pok előre rögzített jegyzési és visszaváltási napjaival – eltér a biztosítási feltételekben leírt, az értékelési napokhoz kapcsolódó általános szabályozástól. A költségek, terhelések, valamint a vételi és eladási árfolyamok alkalmazása az általános szabályozás szerint történik.
A befektetési tranzakciók időzítésének és végrehajtásának részletes technikai leírása a III. fejezetben található.
II.2.5. Korlátozások
Két különböző DWS II. eszközalap közötti áthelyezést a szerződő nem igényelhet, arra kizárólag a biztosító részéről, a di- namikus befektetés-kezelés részeként kerülhet sor (II.3.1. fejezet).
A DWS II. eszközalapokban lévő esetleges extra befektetési egységekből nem lehetséges a folyamatos díjfizetésű szerződések folytatólagos díjának kiegyenlítése.
II.3. A DWS BEFEKTETÉSEK SZEMÉLYRE SZABÁSA
II.3.1. Dinamikus befektetés-kezelés
Az egyes befektetési alapok az árfolyammaximum-garanciát a lejáratuk időpontjára nyújtják.
Annak érdekében, hogy a mögöttes befektetési alap árfolyammaximum-garanciája minél jobban igazodjék a biztosítási szerződés- hez, a biztosító egy adott szerződés díja(i)ból származó befektetése(i)t automatikusan és költségmentesen mindig abban a DWS II. eszközalapban helyezi el, amelynek lejárata a legközelebb esik a céldátumhoz (de nem későbbi annál).
Az automatikus áthelyezés az esetleges rendkívüli befizetésekhez tartozó befektetésekre is vonatkozik.
Ezért, ha egy olyan új DWS II. eszközalap kerül bevezetésre, melynek lejárata a korábbiaknál jobban megközelíti a biztosítás céldá- tumát (de nem későbbi annál), a biztosító
• a DWS II. eszközalapokban tartott befektetési egységeket költségmentesen áthelyezi az új eszközalapba,
• és a folyamatos díjfizetésű szerződéseknek a DWS eszközalapokba irányuló, később befizetendő folyamatos díjait is az új eszköz- alapba irányítja át, illetve a határozott tartamú életbiztosítás rendkívüli befizetését is oda helyezi.
2009. július 1.
2027. május 31. (a biztosítás lejárata)
PÉLDA:
• Az illusztráción a határozott tartamra kötött biztosítási szerződés lejárata
– és így a céldátuma is – 2027. május 31. Mivel a 2009. július 1-jén rendelkezésre álló eszközalapok közül a 2024-ben lejáró közelítette meg legjobban a biztosítás céldátumát, ezért a megtakarítás(ok) kezdetben ebbe az eszközalapba került(ek).
• 2010. július 1-jén az egy év alatt összegyűlt befektetési egységeket a biz- tosító az akkor bevezetésre került DWS II. 2025 eszközalapba helyezte át, és a folyamatos díjfizetésű szerződésnél a díjakat is ide irányította.
• 2011. július 1-jén az összegyűlt befektetési egységeket a biztosító az akkor bevezetésre került DWS II. 2026 eszközalapba helyezte át, és a fo- lyamatos díjfizetésű szerződésnél – mivel a DWS II. 2026 lejárata előzi meg közvetlenül a biztosítás céldátumát – onnantól kezdve a további díjakat oda irányítja.
A befektetési alapok lejáratát megelőző időpontokra a befektetési alapok árfolyammaximum-garanciája nem vonatkozik.
II.3.2. Áthelyezés a szerződéshez rendelt utolsó DWS II. eszközalap lejárata után
Ha a biztosítási szerződés fennállása alatt a szerződéshez rendelt DWS II. eszközalap lejár (megszűnik), akkor az abban elhelyezett befektetési egységek értéke a biztosítási szerződés akkor érvényes 2. sz. mellékletében szereplő eszközalapokba helyezhető át. Amennyiben a szerződő nem jelöl meg a megszűnést megelőző 15. napig új eszközalapot, annak kiválasztását a biztosító végzi el.
II.4. A BEFEKTETÉSI POLITIKA ESETLEGES MÓDOSULÁSAI; KOCKÁZATOK
II.4.1. A jogszabályi környezet esetleges megváltozásának következményei
Ha a DWS II. eszközalapok mögötti DWS FlexPension II. befektetési alapok működésére vonatkozó esetleges jogszabály-változá- sok a befektetési jegyek árfolyam-alakulását negatívan befolyásolnák, úgy ennek következtében a befektetési alap árfolyam- maximum-garanciája is csorbulhat.
II.4.2. Új befektetési alapok bevezetésének esetleges korlátai
Szélsőséges piaci körülmények között előfordulhat, hogy az újonnan indítandó garantált árfolyamú DWS FlexPension befektetési alap szempontjából kedvezőtlen volna, ha az azt megelőző leghosszabb hátralévő futamidejű, garantált árfolyamú alap árfolyammaxi- mum-garanciáját vinné tovább.
Ilyen esetekben a DWS Investments S.A. fenntartja a jogot, hogy olyan módon indít új, garantált árfolyamú befektetési alapot, hogy ennek árfolyammaximum-garanciája csak a jövőbeni befektetésekre érvényes, és nem viszi tovább a korábbi befektetési alap árfo- lyammaximum-garanciáját.
Ebben az esetben – szemben a II.3. fejezetben írottakkal – a Biztosító csak az esetleges jövőbeni díjakat fekteti az új DWS FlexPension befektetési alapra épülő új DWS eszközalapjába, de a már felhalmozott befektetések nem kerülnek át ebbe az eszközalapba (tehát csak díjátirányítást végez, áthelyezést nem).
A korábban felhalmozott befektetések továbbra is a korábbi DWS II. eszközalapban maradnak annak lejáratáig, vagy amíg olyan meg- felelő, garantált árfolyamú befektetési alap nem indul, amelyre a korábbi árfolyammaximum-garancia szintje örökíthető.
Ilyen eseményre (tehát arra, hogy az újonnan indított DWS FlexPension befektetési alap nem örökli a korábbi árfolyammaximum- garanciáját) akkor kerülhet sor, ha például a megelőző lejáratú DWS FlexPension II. befektetési alap befektetéseinek csak kis hányada van nagyobb hozamkilátással rendelkező eszközökben. Ebben az esetben a leírt eljárásrend biztosítja, hogy az esetleges újonnan beérkező befektetések nagyobb eséllyel részesülhessenek a részvénypiaci lehetőségekből.
A módosuló eljárásrend nem érinti sem a korábban, sem az újonnan indított DWS FlexPension befektetési alapok saját árfolyam- maximum-garanciáját.
A DWS Investments S.A. utoljára 2028-ban (2043-as lejárattal) tervez új DWS FlexPension befektetési alapot indítani, de fenntartja a jogot, hogy egy vagy több éven keresztül, illetve egyáltalán ne indítson új alapot.
II.4.3. Befektetési kockázatok
Az eszközalapok hátterét képező befektetési egységek árfolyamának alakulása előre nem határozható meg, az az előre rögzített be- fektetési politika és az eszközalapok hátterét képező befektetések piacának függvénye. Az árfolyam így nőhet vagy csökkenhet, ezért az eszközalapok befektetési egységeinek árfolyama visszaváltáskor jelentősen kisebb is lehet, mint amekkora a befektetéskor volt.
Mivel az eszközalapok hátterét képező befektetési alapok több eszközosztályba fektethetnek, ezért árfolyam-, kamat-, hitel-, to- vábbá – az értékpapírok más pénzügyi intézmények általi forgalmazásából és kezeléséből adódó – partner-, visszafizetési és likvidi- tási kockázatok, a külföldön való befektetés, illetve a külföldi partnerek alkalmazása révén földrajzi, politikai és országkockázatok, illetve gazdasági és egyéb piaci kockázatok is befolyásolhatják az eszközalapok árfolyamának alakulását.
Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az eszközalapok mögött álló befektetési alapok azonban más de- vizában is befektethetnek. Az eszközalapok árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolhatják.
A Biztosító az eszközalapok, valamint az azok hátterét képező befektetési alapok tekintetében – függetlenül az utóbbiakra vonatkozóan mások által nyújtott garanciáktól – semmilyen tőke-, hozam- vagy árfolyamgaranciát nem vállal.
II.5. TOVÁBBI BEFEKTETÉSI, ILLETVE ÁRFOLYAM INFORMÁCIÓ
A DWS II. eszközalapok aktuális árfolyama, aktuális befektetési összetétele és befektetési politikája a http://www.uniqa.hu interne- tes oldalon található. A mögöttes befektetési alapokról további információ az ugyanott feltüntetett – a DWS FlexPension II. alapok kezelője által közzétett jelentésekre mutató – hivatkozáson keresztül érhető el.
III. A BEFEKTETÉSI TRANZAKCIÓK IDŐZÍTÉSÉVEL ÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TECHNIKAI TUDNIVALÓK
III.1. A DWS II. ESZKÖZALAPOK BEFEKTETÉSI EGYSÉGEINEK ELADÁSA, ILLETVE VISSZAVÁLTÁSA
• A Biztosító a DWS II. eszközalapokba irányuló befizetéseket a befizetés egyértelmű azonosításának és elfogadásának napját követő munkanapon átmenetileg az E-Kamat technikai alap befektetési egységeire számítja át. A nem euróban előírt díjú szer- ződések esetén az ehhez szükséges deviza-átváltást is az ugyanezen a napon érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamon (keresztárfolyamon) hajtja végre.
A befektetési egységek ezután ebből az alapból kerülnek át a megfelelő DWS II. eszközalapba, úgy, hogy
– az E-Kamat technikai alapban tartott befizetést a biztosító a következő lehetséges (az E-Kamat technikai alapba helyezést legalább 3 munkanappal követő) jegyzési nap előtti 2. munkanapon, az E-Kamat technikai alap aznapi árfolyamán átváltja euró- készpénzre;
– ez az euró érték a jegyzési napon, a DWS II. eszközalap aznapi árfolyamán kerül befektetési egységekre átszámításra.
• A DWS II. eszközalapokból történő – (részleges) visszavásárlási vagy egyéb – kifizetési kérelmeket a biztosító azok egyértelmű azonosítását és elfogadását legalább 2 munkanappal követő első visszaváltási napon, az eszközalap aznapi árfolyamán számítja át euró-készpénzre. Amennyiben a biztosítási szerződés alapján a kifizetést forintban kell teljesíteni, a befektetési egységek így számított euró értéke a visszaváltási napot követő második napi MNB devizaárfolyamon kerül forintra átváltásra.
III.2. A DWS II. ESZKÖZALAPOKBA, ILLETVE AZ AZOKBÓL TÖRTÉNŐ ÁTHELYEZÉS
A DWS II. eszközalapokba, illetve az azokból történő áthelyezés két-két lépésben történik.
• A DWS II. eszközalapokba történő áthelyezés során:
1. A biztosító az áthelyezendő befektetési egységek értékét – hacsak az adott forrás eszközalap befektetési szabályaiból más nem következik – a kérelem beérkezését, egyértelmű azonosítását és elfogadását követő első értékelési napon átmenetileg az E-Kamat technikai alap befektetési egységeire számítja át, az ehhez esetlegesen szükséges deviza-átváltást is az ugyanezen a napon érvényes MNB devizaárfolyamon (keresztárfolyamon) hajtja végre.
2. A befektetési egységek ebből a technikai alapból kerülnek át a megfelelő DWS II. eszközalapba, úgy, hogy
– az E-Kamat technikai alapban tartott befektetést a biztosító a lehetséges legkorábbi (az ezen eszközalapba helyezést leg- alább 3 munkanappal követő) jegyzési nap előtti 2. munkanapon, az E-Kamat technikai alap aznapi árfolyamán váltja át euró-készpénzre;
– ezt az euró értéket a jegyzési napon – a DWS II. eszközalap aznapi árfolyamán – számítja át a DWS II. eszközalap befekte- tési egységeire.
• A DWS II. eszközalapokból történő áthelyezés során:
1. A biztosító az áthelyezésre kerülő befektetési egységeket a kérelem egyértelmű azonosítását és elfogadását legalább 2 mun- kanappal követő első visszaváltási napon, az eszközalap aznapi árfolyamán számítja át euró-készpénzre.
2. a) Euróban nyilvántartott eszközalapba történő áthelyezés esetén az ezt legalább 2 munkanappal követő első lehetséges ér- tékelési napon, az átváltás napján érvényes árfolyamon történik meg ezen összeg átszámítása a választott új eszközalap befektetési egységeire (hacsak annak befektetési szabályaiból más nem következik).
b) Nem euróban nyilvántartott eszközalapba történő áthelyezés esetén az ezt követő második napi MNB devizaárfolyamon (keresztárfolyamon) az euró-készpénzt a biztosító átváltja a megfelelô devizára, majd az ezt követő első lehetséges érté- kelési napon, az átváltás napján érvényes árfolyamon történik meg az átváltott összeg átszámítása a választott új eszköz- alap befektetési egységeire (hacsak annak befektetési szabályaiból más nem következik).
A DWS II. eszközalapokhoz kapcsolódó – nem választható – technikai jellegű alap:
E-KAMAT TECHNIKAI ALAP
Az E-Kamat technikai alap vagyonkezelését – beleértve annak adminisztrációját és nettó eszközértékelését – a biztosító végzi. Ennek a tech- nikai alapnak a vagyona kizárólag hitelintézeti látra szóló, illetve rövid lejáratra lekötött euró bankbetétben, vagyis magas likviditású, ugyan- akkor alacsony kockázatú befektetésekben kerül elhelyezésre. A befektetések összeállításánál a biztosító arra törekszik, hogy ezen techni- kai alapnak az árfolyama rövid távon is növekvő tendenciát mutasson, alacsony árfolyam-ingadozás mellett. A kamatok naponta jóváírásra és tőkésítésre kerülnek, és a be- és kifizetések is folyamatosan teljesíthetők.
Az E-Kamat technikai alap nyílt végű, tőke- vagy hozamgaranciára vonatkozó ígéretet nem tartalmaz. Ennek a technikai alapnak a be- fektetései mindenekelőtt partner-fizetőképességi és likviditási, valamint devizaárfolyam-kockázattal rendelkeznek.
III. REGIONÁLIS RÉSZVÉNY ESZKÖZALAPOK
NYUGAT-EURÓPAI / E-NYUGAT-EURÓPAI részvény eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum | |
Hozamkilátás: +++++++ Árfolyamkockázat: ++++++ | Európai részvény alapok | 100% | 80% | 100% |
Készpénz, bankbetét | – | 0% | 20% | |
Referenciaindex: 100% Dow Jones EURO STOXX 50 (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) | ||||
Az eszközalap befektetési politikája elsôsorban a nyugat-európai tôzsdék – beleértve az Egye- sült Királyságot is – legnagyobb forgalmú nagyvállalati részvényeiben rejlô növekedési po- tenciál kihasználására törekszik. Az eszközalap vagyonát 100%-ban részvényeket tartalmazó befektetési alapokba, azon belül elsôsorban az UNIQA Financial Services által kezelt R88 be- fektetési alapba fekteti. Az eszközalap befektetése során a vagyonkezelô törekszik a 100%-os részvényalap-hányad megtartására, de az kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô választása sze- rint – forintban vagy euróban történik. Az eszközalap árfolyamkockázatát a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.
ÁZSIAI / E-ÁZSIAI részvény eszközalap
Nyugat-európai eszközalap
Nyugat-európai részvények
Készpénz
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum | |
Hozamkilátás: +++++++ Árfolyamkockázat: ++++++ | Ázsiai részvény alapok | 100% | 80% | 100% |
Készpénz, bankbetét | – | 0% | 20% | |
Referenciaindex: 50% MSCI AC Asia ex-Japan (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) + 50% Nikkei-225 Stock Average (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) | ||||
Az eszközalap befektetési politikája elsôsorban az ázsiai tôzsdék részvényeiben rejlô növekedé- si potenciál kihasználására törekszik. Az eszközalap befektetési célkitûzése a hagyományos
Ázsiai eszközalap
részvénypiacok hozamait meghaladó teljesítmény elérése Délkelet-Ázsia, India, Kína fejlôdô részvénypiacaira valamint Japán részvénypiacaira történô befektetésekkel. Az eszközalap be- fektetése során a vagyonkezelô törekszik a 100%-os részvényalap-hányad megtartására, de az kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô választása szerint – forintban vagy euróban történik.
Szingapúr
Indonézia
Malájzia
Készpénz
Egyéb
Japán
Hong Kong
Dél-Korea
Az eszközalapon belüli részvényalapok azonban helyi devizában (japán jen, hong kongi dol- lár, koreai von stb.) kerülnek befektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.
India
Kína
Thaiföld
B-RICH / E-B-RICH részvény eszközalap – Brazília, Oroszország (Russia), India, Kína (China)
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum | |
Hozamkilátás: +++++++ Árfolyamkockázat: ++++++ | Brazil, orosz, indiai és kínai részvényekbe fektető befektetési alapok | 100% | 80% | 100% |
Készpénz, bankbetét | – | 0% | 20% | |
Referenciaindex: 100% MSCI EM BRIC USD (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) | ||||
Az eszközalap olyan nemzetközi befektetési alapokba helyezi a vagyonát, amelyek kezelôi ki- váló piac- és befektetési ismeretekkel rendelkeznek az érintett gazdaságokban, és múltbeli tel- jesítményük valamint költségstruktúrájuk alapján kiválasztásra kerültek. A befektetési alapok olyan magas növekedési potenciállal rendelkezô vállalatok részvényeibe fektetnek, amelyek tevékenységüket négy olyan ország területén végzik, amelyek jelentôs növekedési potenciál- lal rendelkeznek, nemcsak rövid, hanem hosszú távon is: Brazília, Oroszország (Russia), India és Kína (CHina). Az eszközalap ezen országok tôzsdei részvényeiben rejlô növekedési poten-
B-RICH eszközalap
Egyéb Hong Kong Kína
ciál kihasználására törekszik. Ugyanakkor az ezen piacoktól elvárható magasabb hozam na- gyobb árfolyammozgásokkal párosulhat. Az eszközalap vagyonát 100%-ban részvényeket tar- talmazó befektetési alapokba fekteti. Az eszközalap befektetése során a vagyonkezelô törek-
Oroszország
India
Brazília
szik a 100%-os részvényalap-hányad megtartására, de az kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámo- lása és nyilvántartása – a szerzôdô választása szerint – forintban vagy euróban történik. Az eszközalapon belüli részvényalapok azonban más devizában kerülnek befektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolják.
KÖZEL-KELETI ÉS ÉSZAK-AFRIKAI (MENA) részvény eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum | |
Hozamkilátás: +++++++ Árfolyamkockázat: ++++++ | Közel-keleti és észak-afrikai részvény befektetési alapok | 100% | 80% | 100% |
Készpénz, bankbetét | – | 0% | 20% | |
Referenciaindex: 100% Nomura North Africa and Middle East (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) | ||||
Az eszközalap közel-keleti és észak-afrikai régió országaiban és az ott működő vállalatokban rejlő növekedési potenciál kiaknázására, valamint a világpiac felé nyitó gazdaságaik által nyúj- tott befektetési lehetőségek kihasználására törekszik. A közel-keleti államok nagy részének a
Közel-keleti és észak-afrikai eszközalap
Omán Egyesült Arab
legfontosabb kapcsolódási pontja a világgazdasághoz a kőolajexport, amely a régió gazdasági teljesítményének fő meghatározója. A vegyipar alapvetően a petrolkémiai iparágakra épül, de Marokkóban, Tunéziában és Jordániában emellett jelentős a foszfát-alapú műtrágyagyártás is. A turizmus a térség több országa (Egyiptom, Izrael, Jordánia, Marokkó, és Tunézia) számára fontos bevételi forrás. A közel-keleti országoknak földrajzi helyzetükből adódóan (Európa, Ázsia
Egyiptom Készpénz
Kuvait
Emírségek Törökország
Szaúd-Arábia
Marokkó
és Afrika találkozása) nagy hagyományai vannak a kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatások terén is, melyek a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatai közé tartoznak. A közel- keleti régióban jelentős súllyal bír még az ingatlanszektor. A monumentális ingatlanfejleszté-
Egyéb
Katar
Jordánia
sek között mindenekelőtt toronyházak, hotelek és szórakoztató központok vannak. A közel-keleti ingatlanbefektetések a számos nagy szabású pro- jekt miatt a közeljövőben is vonzó befektetési alternatívát nyújtanak. A régió az intézményi befektetők által referenciaként használt regionális és glo- bális fejlődő piaci indexekben (pl. MSCI) még nem szerepel, de ennek felülvizsgálata már folyamatban van. A térség politikai, gazdasági és likvidi- tási helyzete, valamint a helyi értékpapírpiacok alacsonyabb szabályozottsága az árfolyam-ingadozás mértékét növelheti. Az eszközalap elszámo- lása és nyilvántartása – a szerződő választása szerint – forintban vagy euróban történik. Az eszközalapon belüli részvényalapok azonban más devi- zában kerülnek befektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átvál- tási költségek is befolyásolják.
TÖRÖK részvény eszközalap / E TÖRÖK részvény eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere | |
minimum | maximum | |||
Hozamkilátás: +++++++ | Részvény befektetési alapok | 100% | 80% | 100% |
Árfolyamkockázat: ++++++ | Készpénz, bankbetét | 0% | 0% | 20% |
Referenciaindex: MSCI Turkey 10/40 index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) | ||||
A befektetési terület
Az eszközalap célzottan olyan befektetési alapokba fekteti a vagyonát, melyek portfoliójukban török részvényeket, illetve Törökországban működő vállalatok (olyan vállalatok, amelyek Törökországban végzik gazdasági tevékenységük túlnyomó részét) részvényeit tartalmazzák. Az eszközalap célja hosszú távon legalább a referenciaindexet elérő hozam biztosítása. A mögöttes befektetések kiválasztásakor fontos szem- pont, hogy azok eszközösszetétele az eszközalap befektetési politikájá- nak és céljának megfelelő legyen. További elvárás, hogy a mögöttes alap múltbéli teljesítménye és kockázati mutatói következetesen a meghir- detett stratégiának megfelelően alakuljanak.
Kockázatok
Az eszközalapra elsősorban részvénykockázat jellemző a befektetési te- rületből adódóan, a földrajzi körülhatároltság pedig ország- és politi- kai kockázatot valamint koncentrációs kockázatot is jelent. A külföldi befektetés eltérő pénzneme miatt devizaárfolyam-kockázattal is szá- molni kell.
A mögöttes befektetésekkel kapcsolatos tranzakciók során más pénz- ügyi intézmények is közreműködnek, ami partnerkockázatot, és likvi- ditási kockázatot is jelent.
Az eszközalap árfolyam-alakulására nemzetközi gazdasági-politikai ese- mények is hatással lehetnek, azaz áttételesen további devizaárfolyam-, kamat, és egyéb kockázatok is felmerülhetnek.
A befektetéssel kapcsolatos összes kockázatot a szerződő viseli.
Eszközösszetétel, likviditás, pénznem
Az eszközalapban befektetési jegyeken kívül készpénz és bankbetét is tartható, az eszközalap vagyonának maximum 20 százalékáig. Az esz- közalap likviditását az aktuális készpénzhányadának megemelésével, il- letve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biztosítja, így a befektetési jegyek 100%-os hányadának elérése csak elméleti le- hetőség.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerződő választása szerint – magyar forintban vagy euróban történik, a mögöttes be- fektetési alap és annak eszközei azonban más devizában is befektetésre kerülhetnek.
Az eszközalap nyílt végű, tehát befektetési egységei az eszközalap be- vezetése után folyamatosan jegyezhetők és visszaválthatók az alábbiak szerint meghatározott az értékelési napokon.
Értékelési napok
Az eszközalap értékelési napja minden olyan magyarországi munkanap, amelyen a mögöttes befektetések megvásárolhatók és vissza is váltha- tók, továbbá amelyen a Magyar Nemzeti Bank mindazon devizákra, amelyekben az eszközalap mögöttes befektetései kereskedhetők, hiva- talos devizaárfolyamot tesz közzé.
Vagyonkezelés, adminisztráció
Az eszközalap kezelését, adminisztrációját és nettó eszközértékelését az UNIQA Biztosító Zrt. végzi. Az eszközalap befektetési alapokba fektet. Az eszközalap kezelőjeként a biztosító számára befektetési alapok be- fektetési jegyeinek vételi és eladási ügyletei engedélyezettek.
LENGYEL részvény eszközalap / E LENGYEL részvény eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere | |
minimum | maximum | |||
Hozamkilátás: ++++++ | Részvény befektetési alapok | 100% | 80% | 100% |
Árfolyamkockázat: +++++ | Készpénz, bankbetét | 0% | 0% | 20% |
Referenciaindex: WIG20 index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) | ||||
A befektetési terület
Az eszközalap célzottan olyan befektetési alapokba fekteti a vagyonát, melyek portfoliójukban lengyel részvényeket, illetve Lengyelország- ban működő vállalatok (olyan vállalatok, amelyek Lengyelországban végzik gazdasági tevékenységük túlnyomó részét) részvényeit tartal- mazzák.
Az eszközalap célja hosszú távon legalább a referenciaindexet elérő hozam biztosítása. A mögöttes befektetések kiválasztásakor fontos szem- pont, hogy azok eszközösszetétele az eszközalap befektetési politikájá- nak és céljának megfelelő legyen. További elvárás, hogy a mögöttes alap múltbéli teljesítménye és kockázati mutatói következetesen a meghir- detett stratégiának megfelelően alakuljanak.
Kockázatok
Az eszközalapra elsősorban részvénykockázat jellemző a befektetési te- rületből adódóan, a földrajzi körülhatároltság pedig ország- és politi- kai kockázatot valamint koncentrációs kockázatot is jelent. A külföldi befektetés eltérő pénzneme miatt devizaárfolyam-kockázattal is szá- molni kell.
A mögöttes befektetésekkel kapcsolatos tranzakciók során más pénz- ügyi intézmények is közreműködnek, ami partnerkockázatot, és likvi- ditási kockázatot is jelent.
Az eszközalap árfolyam-alakulására nemzetközi gazdasági-politikai ese- mények is hatással lehetnek, azaz áttételesen további devizaárfolyam-, kamat, és egyéb kockázatok is felmerülhetnek.
A befektetéssel kapcsolatos összes kockázatot a szerződő viseli.
MAGYAR részvény eszközalap
Eszközösszetétel, likviditás, pénznem
Az eszközalapban befektetési jegyeken kívül készpénz és bankbetét is tartható, az eszközalap vagyonának maximum 20 százalékáig. Az eszköz- alap likviditását az aktuális készpénzhányadának megemelésével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biztosítja, így a be- fektetési jegyek 100%-os hányadának elérése csak elméleti lehetőség.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerződő választása szerint – magyar forintban vagy euróban történik, a mögöttes be- fektetési alap és annak eszközei azonban más devizában is befektetésre kerülhetnek.
Az eszközalap nyílt végű, tehát befektetési egységei az eszközalap be- vezetése után folyamatosan jegyezhetők és visszaválthatók az alábbiak szerint meghatározott az értékelési napokon.
Értékelési napok
Az eszközalap értékelési napja minden olyan magyarországi munkanap, amelyen a mögöttes befektetések megvásárolhatók és vissza is váltha- tók, továbbá amelyen a Magyar Nemzeti Bank mindazon devizákra, amelyekben az eszközalap mögöttes befektetései kereskedhetők, hiva- talos devizaárfolyamot tesz közzé.
Vagyonkezelés, adminisztráció
Az eszközalap kezelését, adminisztrációját és nettó eszközértékelését az UNIQA Biztosító Zrt. végzi. Az eszközalap befektetési alapokba fektet. Az eszközalap kezelőjeként a biztosító számára befektetési alapok be- fektetési jegyeinek vételi és eladási ügyletei engedélyezettek.
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere | |
minimum | maximum | |||
Hozamkilátás: ++++++ | Részvény befektetési alapok | 100% | 80% | 100% |
Árfolyamkockázat: +++++ | Készpénz, bankbetét | 0% | 0% | 20% |
Referenciaindex: BUX index | ||||
A befektetési terület
Az eszközalap célzottan olyan befektetési alapokba fekteti a vagyonát, melyek portfoliójukban magyar részvényeket, illetve Magyarországon működő vállalatok (olyan vállalatok, amelyek Magyarországon végzik gazdasági tevékenységük túlnyomó részét) részvényeit tartalmazzák. Az eszközalap célja hosszú távon legalább a referenciaindexet elérő hozam biztosítása. A mögöttes befektetések kiválasztásakor fontos szem- pont, hogy azok eszközösszetétele az eszközalap befektetési politikájá- nak és céljának megfelelő legyen. További elvárás, hogy a mögöttes alap múltbéli teljesítménye és kockázati mutatói következetesen a meghir- detett stratégiának megfelelően alakuljanak.
Kockázatok
Az eszközalapra elsősorban részvénykockázat jellemző a befektetési te- rületből adódóan, a földrajzi körülhatároltság pedig ország- és politi- kai kockázatot valamint koncentrációs kockázatot is jelent.
A mögöttes befektetésekkel kapcsolatos tranzakciók során más pénz- ügyi intézmények is közreműködnek, ami partnerkockázatot, és likvi- ditási kockázatot is jelent.
Az eszközalap árfolyam-alakulására nemzetközi gazdasági-politikai ese- mények is hatással lehetnek, azaz áttételesen további devizaárfolyam-, kamat, és egyéb kockázatok is felmerülhetnek.
A befektetéssel kapcsolatos összes kockázatot a szerződő viseli.
Eszközösszetétel, likviditás, pénznem
Az eszközalapban befektetési jegyeken kívül készpénz és bankbetét is tartható, az eszközalap vagyonának maximum 20 százalékáig. Az eszköz- alap likviditását az aktuális készpénzhányadának megemelésével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biztosítja, így a be- fektetési jegyek 100%-os hányadának elérése csak elméleti lehetőség.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása magyar forintban tör- ténik, a mögöttes befektetési alap és annak eszközei azonban más de- vizában is befektetésre kerülhetnek.
Az eszközalap nyílt végű, tehát befektetési egységei az eszközalap be- vezetése után folyamatosan jegyezhetők és visszaválthatók az alábbiak szerint meghatározott az értékelési napokon.
Értékelési napok
Az eszközalap értékelési napja minden olyan magyarországi munkanap, amelyen a mögöttes befektetések megvásárolhatók és vissza is váltha- tók, továbbá amelyen a Magyar Nemzeti Bank mindazon devizákra, amelyekben az eszközalap mögöttes befektetései kereskedhetők, hiva- talos devizaárfolyamot tesz közzé.
Vagyonkezelés, adminisztráció
Az eszközalap kezelését, adminisztrációját és nettó eszközértékelését az UNIQA Biztosító Zrt. végzi. Az eszközalap befektetési alapokba fektet. Az eszközalap kezelőjeként a biztosító számára befektetési alapok be- fektetési jegyeinek vételi és eladási ügyletei engedélyezettek.
IV. CÉLPONT / A-CÉLPONT ESZKÖZALAPOK
Célpont eszközalapok | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszköz- alapok célzott összetétele | A vagyonkezelő mozgástere | A befektetési alap indítása | Hozam- Árfolyam- kilátás* kockázat* a 2011. április 1-i eszközösszetételre vonatkozóan | ||
min. | max. | ||||||
Célpont 2020 / A-Célpont 2020 eszközalap | Target™ 2020 (EURO) befektetési alap készpénz, bankbetét | 100% – | 80% 0% | 100% 20% | 2003. 09. 05. | ++++++ | +++++ |
Célpont 2025 / A-Célpont 2025 eszközalap | Target™ 2025 (EURO) befektetési alap készpénz, bankbetét | 100% – | 80% 0% | 100% 20% | 2005. 05. 16. | +++++++ | ++++++ |
Célpont 2030 / A-Célpont 2030 eszközalap | Target™ 2030 (EURO) befektetési alap készpénz, bankbetét | 100% – | 80% 0% | 100% 20% | 2005. 05. 16. | +++++++ | ++++++ |
Célpont 2035 / A-Célpont 2035 eszközalap | Target™ 2035 (EURO) befektetési alap készpénz, bankbetét | 100% – | 80% 0% | 100% 20% | 2006. 06. 26. | +++++++ | ++++++ |
Célpont 2040 / A-Célpont 2040 eszközalap | Target™ 2040 (EURO) befektetési alap készpénz, bankbetét | 100% – | 80% 0% | 100% 20% | 2006. 06. 26. | +++++++ | ++++++ |
Referenciaindex*: 5% ML EMU Lg Cap Inv Grade; 66,5% MSCI EMU (N); 28,5% MSCI Wld ex EMU (N); magyar forintban / euróban számítva | |||||||
* A befektetési politikából adódóan a referenciaindex változhat, a hozamkilátás és az árfolyamkockázat pedig az egyes eszközalapok nevében szereplő dátumig csökken, árfolyamkockázatnál a „+” szintet megcélozva, ami várhatóan „++” hozamkilátás-szinttel párosul majd.
Az eszközalapok és mögöttes befektetéseik célja hosszú távon hozam el- érése olyan befektetők érdeklődésére számítva, akik megtakarításaikra az eszközalapok nevében szereplő évek (céldátumok) körül tartanak igényt. Az eszközalapok mögött elsődlegesen globális részvények, kötvények, kamatozó értékpapírok és pénzpiaci eszközök állnak, pontos összetéte- lük a befektetési politikából adódóan folyamatosan változik.
Az évek során a befektetéseken belüli részvényhányad folyamatosan csökken annak érdekében, hogy az eszközalapok a céldátumukhoz kö- zeledve egyre kisebb árfolyam-ingadozásnak legyenek kitéve. Ezt a be- fektetési politikát követve az eszközalapok hátterét képező befektetési alapok a céldátumra nagyrészt pénzpiaci eszközökből állnak, és így az eszközalapok kockázati kitettsége a kezdeti magasról – a befektetési po- litika célja szerint – alacsony fokozatúra csökken.
Előzők alapján elmondható, hogy a mögöttes befektetések a tartam első hányadában a globális reál világgazdasági növekedésből kívánnak pro- fitálni, később pedig az ebből felhalmozott profitot egyre likvidebb és kisebb volatilitású kötvény-, illetve pénzpiaci fix hozamú befektetésekkel kívánják biztosítani.
Az árfolyamkockázat további mérséklése érdekében a befektetési alapok kezelője az eszközöket földrajzilag megosztja, illetve több alapkezelő tu- dásának hasznosításával állítja össze. Az általános piaci mozgások mellett így az eszközalapok hozamát az alapkezelők egyedi részvény-kiválasz- tási, eszközallokációs döntései is befolyásolják.
Az eszközalapok hátterét képző befektetési egységek árfolyamának ala- kulása tehát az előre rögzített befektetési politikának és az alap portfoli- ójában kezelt eszközök piacának függvénye, előre nem meghatározható, és az eladási árukhoz képest nőhet vagy csökkenhet. Ennek az is lehet a következménye, hogy a befektető befektetési egységeinek értéke azok visszaváltásakor kisebb, mint amekkora a befektetéskor volt. Mivel a be- fektetési célból az eszközalapokba kiválasztott befektetési alapok kez- detben túlnyomórészt részvényekbe fektetnek, elsősorban árfolyamkoc- kázatok befolyásolhatják az eszközalapok árfolyamának alakulását. A cél- dátumokhoz közeledve a kötvénytípusú eszközök túlsúlyából adódóan a kamat-, illetve a hitelkockázat válik meghatározóvá. Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô választása szerint – forintban vagy euróban történik, az eszközalapokon belüli befektetési alapok azonban más devizában is befektetésre kerülhetnek. Az eszköz- alapok árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolhatják. Az eszközalapok likviditásukat az aktuális készpénzhányaduk megemelé- sével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biz- tosítják. A készpénzhányad naponta az eszközalapokba áramló ügyfél- befizetésekkel is növekszik, így a befektetési jegyek 100%-os hányadának elérése csak egy elméleti lehetőséget tükröz.
Célpont 2020 /
A-Célpont 2020
Globális részvény
Kötvény és pénzpiaci befektetés
Célpont 2025 /
A-Célpont 2025
Globális részvény
Kötvény és pénzpiaci befektetés
Célpont 2030 /
A-Célpont 2030
Globális részvény
Kötvény és pénzpiaci befektetés
Célpont 2035 /
A-Célpont 2035
Globális részvény
Kötvény és pénzpiaci befektetés
Célpont 2040 /
A-Célpont 2040
Globális részvény
Kötvény és pénzpiaci befektetés
Az ábra illusztratív jellegű, a befektetési összetétel változásának irányát mutatja.
Az eszközalapokra és a mögöttes befektetési alapokra vonatkozó további információk (árfolyamok, referenciaindexek, az eszközalapok aktuális összetétele) a http://www.uniqa.hu internetes oldalon, illetve az ott feltüntetett – a mögöttes alap kezelôje által közzétett jelentésekre mutató – hivatkozáson találhatók.
V. PROTAKTÍV SL-SG RÉSZVÉNY ESZKÖZALAP-CSALÁD
ProtAktív SL-SG LATIN-AMERIKAI / E-ProtAktív SL-SG LATIN-AMERIKAI
részvény eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum | |
Hozamkilátás: ++++++ Árfolyamkockázat: +++++ | Latin-amerikai részvénypiaci indexeket követő, tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF) | 0% vagy 100% | 0% | 100% |
Készpénz, bankbetét | 0% vagy 100% | 0% | 100% | |
Referenciaindex: MSCI EM Latin America Index az eszközalap elszámolási devizájára váltva | ||||
A befektetési terület bemutatása
Az eszközalap mögöttes befektetésein keresztül az MSCI EM Latin America Index árfolyam-alakulásából kíván profitálni, ehhez latin- amerikai részvénypiaci indexeket követő ETF-eket (tőzsdén keres- kedhető befektetési alapokat) vásárol. Az MSCI EM Latin America Index a következő 5 ország részvénypiacának teljesítményét tükrözi: Brazília, Chile, Kolumbia, Mexikó és Peru. A latin-amerikai térség az egyik legjelentősebb fejlődő piaci régió, nyersanyagokban rendkívül gazdag. A Goldman Sachs befektetési bank elemzései szerint az év- század közepére Brazília és Mexikó a legnagyobb világgazdasági szereplőkké nőhetik ki magukat, Kína, az Egyesült Államok és India után.
A kereskedési stratégiák jellemzően kétféle jelzést adhatnak a mö- göttes befektetési alapokkal kapcsolatban: vételit és eladásit. Az eszközalap célzott összetétele így a jelzések szerint változhat: vé- teli jelzés esetén a célzott összetétel 100% ETF, amely arány eladási jelzés esetén 0%-ra csökken, ilyenkor az eszközalap célzott összeté- tele 100% készpénz és bankbetét. Abban az esetben, ha az alkal- mazott technikai indikátorok szerint vételi pozíció javasolt, az esz- közalap kezelője a részvénykitettséget ETF-eken keresztül közel 100%-on tartja, azonban ha az alkalmazott kereskedési stratégia el- adási jelzést ad, az eszközalap kezelője a részvénykitettséget 0%-ra csökkenti az ETF-ek lehetőség szerinti leggyorsabb értékesí- tésével. A vétel és az eladás lebonyolításának teljes időtartama előre nem határozható meg, tekintettel arra, hogy az – a jelzésen kívül – a mögöttes befektetések kezelőitől, illetve az érintett piacok likvidi- tási helyzetétől is függ.
Az alkalmazott stratégia célja a rövid távú jelentős árfolyamesések ki- védése a mögöttes befektetési alapok eladásával és részesülés az ár- folyam-emelkedésből a kereskedési stratégia szerint időzített vétellel. Az eszközalap kizárólag olyan tőzsdei ügyleteket köthet, amelyeknél az árfolyamok növekedéséből lehet nyereségre szert tenni (tehát ún.
„long pozíciókat” vehet fel), az árfolyamok csökkenéséből profitáló ügyletek (az ún. „short pozíciók”) nem engedélyezettek az eszközalap kezelője számára. Az eszközalap a kockázatok mérséklésének céljából több, az eszközalap befektetési céljainak megfelelő, tőzsdén keres- kedhető befektetési alapba is fektetheti a vagyonát.
A kockázati profil bemutatása
Az eszközalap befektetési egységei árfolyamának alakulása az esz- közalapot képező befektetési alap(ok) befektetési politikájának és annak portfoliójában kezelt eszközök piacának, továbbá az alkalma- zott kereskedési stratégiának és a stratégia által indított tranzakciók költségeinek is függvénye, előre nem határozható meg, nőhet vagy csökkenhet. Ennek az is következménye lehet, hogy az eszközalap befektetési egységeinek értéke azok visszaváltásakor kisebb, mint amekkora a befektetéskor volt. A biztosító sem tőke-, sem ho- zamgaranciát nem vállal, továbbá azt sem garantálja, hogy az eszközalap hozama bármely időszakra meghaladja azt a hoza- mot, amelyet a mögöttes befektetéseken az alkalmazott keres- kedési stratégiák nélkül ért volna el.
Az eszközalapra elsősorban árfolyamkockázat jellemző, továbbá az értékpapírok más pénzügyi intézmények általi kibocsátásából, for- galmazásából és kezeléséből adódó partner-, visszafizetési és likvidi- tási kockázatok, a külföldön való befektetés, illetve a külföldi part- nerek alkalmazása révén földrajzi, politikai és ország-kockázatok, illetve gazdasági és egyéb piaci kockázatok is befolyásolhatják az eszközalap árfolyamának alakulását, illetve az eszközalap befekte- tési egységeinek értékelési napját. A technikai indikátorokon ala- puló kereskedési stratégiák speciális kockázata, hogy a – múlt- béli adatokon alapuló – indikátorok esetenként téves vagy meg- késett (előre)jelzést adnak a várható jövőbeni árfolyammozgá- sok tekintetében, így a kereskedési stratégia eredménye (hoza- ma) bizonyos időszakokban elmaradhat a referenciaindex tel- jesítményétől (hozamától), más esetekben viszont a kereskedési stratégia felülteljesítheti a referenciaindexet. Az eszközalap ese- tén fokozottak a likviditási kockázatok, mivel rövid idő alatt az eszközalap aktuális teljes vagyonának értékében lehet szükség értékpapír-eladási, illetve -vételi tranzakciók végrehajtására. Ezen kockázatok csökkentése érdekében az eszközalap kezelője arra törekszik, hogy a befektetések több, a befektetési politikának meg- felelő értékpapírban kerüljenek elhelyezésre, de arra, hogy a tran- zakciókat ténylegesen mennyi idő alatt tudja végrehajtani, garanciát nem vállal.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô vá- lasztása szerint – forintban vagy euróban történik, az eszköz- alapon belüli befektetések jellemzően más devizában kerülnek be- fektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költ- ségek is befolyásolhatják. Az eszközalap likviditását az aktuális kész- pénzhányadának megemelésével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biztosítja, így a befektetési jegyek 100%-os hányadának elérése csak elméleti lehetőség.
További információ
Az eszközalap aktuális összetétele, az eszközalapra alkalmazott aktuális kereskedési stratégia, illetve az alkalmazott kereskedési stra- tégiák leírása, aktuális és az indulástól számított jelzései a www.uniqa.hu honlapon hozzáférhetők.
ProtAktív SL-SG B-RICH / E-ProtAktív SL-SG B-RICH részvény eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum | |
Hozamkilátás: ++++++ Árfolyamkockázat: +++++ | A BRIC országok részvénypiaci indexeit követő, tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF) | 0% vagy 100% | 0% | 100% |
Készpénz, bankbetét | 0% vagy 100% | 0% | 100% | |
Referenciaindex: MSCI EM BRIC USD Index az eszközalap elszámolási devizájára váltva | ||||
A befektetési terület bemutatása
Az eszközalap mögöttes befektetésein keresztül az MSCI EM BRIC USD Index árfolyam-alakulásából kíván profitálni, ehhez a BRIC or- szágok részvénypiaci indexeit követő ETF-eket (tőzsdén kereskedhető befektetési alapokat) vásárol. Az MSCI EM BRIC USD Index 4 ország részvénypiacának teljesítményét tükrözi: Brazília, Oroszor- szág, India és Kína. A Goldman Sachs befektetési bank elemzései sze- rint az évszázad közepére az Egyesült Államokat leszámítva ezek az or- szágok lesznek a legmeghatározóbb világgazdasági szereplők, mivel hatalmas növekedési potenciállal rendelkeznek: nyersanyag- és ener- giahordozókban gazdagok, az emberi erőforrás minősége magas, a bérek azonban elmaradnak a fejlett országokban megszokottól.
A kereskedési stratégiák jellemzően kétféle jelzést adhatnak a mö- göttes befektetési alapokkal kapcsolatban: vételit és eladásit. Az esz- közalap célzott összetétele így a jelzések szerint változhat: vételi jel- zés esetén a célzott összetétel 100% ETF, amely arány eladási jelzés esetén 0%-ra csökken, ilyenkor az eszközalap célzott összetétele 100% készpénz és bankbetét. Abban az esetben, ha az alkalmazott technikai indikátorok szerint vételi pozíció javasolt, az eszközalap kezelője a részvénykitettséget ETF-eken keresztül közel 100%-on tartja, azonban ha az alkalmazott kereskedési stratégia eladási jelzést ad, az eszközalap kezelője a részvénykitettséget 0%-ra csökkenti az ETF-ek lehetőség szerinti leggyorsabb értékesítésével. A vétel és az eladás lebonyolításának teljes időtartama előre nem határozható meg, tekintettel arra, hogy az – a jelzésen kívül – a mögöttes be- fektetések kezelőitől, illetve az érintett piacok likviditási helyzetétől is függ.
Az alkalmazott stratégia célja a rövid távú jelentős árfolyamesések ki-
védése a mögöttes befektetési alapok eladásával és részesülés az ár- folyam-emelkedésből a kereskedési stratégia szerint időzített vétellel. Az eszközalap kizárólag olyan tőzsdei ügyleteket köthet, amelyeknél az árfolyamok növekedéséből lehet nyereségre szert tenni (tehát ún.
„long pozíciókat” vehet fel), az árfolyamok csökkenéséből profitáló ügyletek (az ún. „short pozíciók”) nem engedélyezettek az eszközalap kezelője számára. Az eszközalap a kockázatok mérséklésének céljából több, az eszközalap befektetési céljainak megfelelő, tőzsdén keres- kedhető befektetési alapba is fektetheti a vagyonát.
A kockázati profil bemutatása
Az eszközalap befektetési egységei árfolyamának alakulása az esz- közalapot képező befektetési alap(ok) befektetési politikájának és annak portfoliójában kezelt eszközök piacának, továbbá az alkalma- zott kereskedési stratégiának és a stratégia által indított tranzakciók költségeinek is függvénye, előre nem határozható meg, nőhet vagy csökkenhet. Ennek az is következménye lehet, hogy az eszközalap befektetési egységeinek értéke azok visszaváltásakor kisebb, mint amekkora a befektetéskor volt. A biztosító sem tőke-, sem hozam- garanciát nem vállal, továbbá azt sem garantálja, hogy az esz- közalap hozama bármely időszakra meghaladja azt a hozamot, amelyet a mögöttes befektetéseken az alkalmazott kereskedési stratégiák nélkül ért volna el.
Az eszközalapra elsősorban árfolyamkockázat jellemző, továbbá az értékpapírok más pénzügyi intézmények általi kibocsátásából, for- galmazásából és kezeléséből adódó partner-, visszafizetési és likvidi- tási kockázatok, a külföldön való befektetés, illetve a külföldi part- nerek alkalmazása révén földrajzi, politikai és ország-kockázatok, illetve gazdasági és egyéb piaci kockázatok is befolyásolhatják az eszközalap árfolyamának alakulását, illetve az eszközalap befekte- tési egységeinek értékelési napját. A technikai indikátorokon ala- puló kereskedési stratégiák speciális kockázata, hogy a – múlt- béli adatokon alapuló – indikátorok esetenként téves vagy meg- késett (előre)jelzést adnak a várható jövőbeni árfolyammozgá- sok tekintetében, így a kereskedési stratégia eredménye (hoza- ma) bizonyos időszakokban elmaradhat a referenciaindex tel- jesítményétől (hozamától), más esetekben viszont a kereske- dési stratégia felülteljesítheti a referenciaindexet. Az eszköz- alap esetén fokozottak a likviditási kockázatok, mivel rövid idő alatt az eszközalap aktuális teljes vagyonának értékében lehet szükség értékpapír-eladási, illetve -vételi tranzakciók végrehaj- tására. Ezen kockázatok csökkentése érdekében az eszközalap ke- zelője arra törekszik, hogy a befektetések több, a befektetési politi- kának megfelelő értékpapírban kerüljenek elhelyezésre, de arra, hogy a tranzakciókat ténylegesen mennyi idő alatt tudja végrehaj- tani, garanciát nem vállal.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô vá- lasztása szerint – forintban vagy euróban történik, az eszköz- alapon belüli befektetések jellemzően más devizában kerülnek be- fektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költ- ségek is befolyásolhatják. Az eszközalap likviditását az aktuális kész- pénzhányadának megemelésével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biztosítja, így a befektetési jegyek 100%-os hányadának elérése csak elméleti lehetőség.
További információ
Az eszközalap aktuális összetétele, az eszközalapra alkalmazott aktuális kereskedési stratégia, illetve az alkalmazott kereskedési stra- tégiák leírása, aktuális és az indulástól számított jelzései a www.uniqa.hu honlapon hozzáférhetők.
ProtAktív SL-SG KELET-EURÓPAI /
E-ProtAktív SL-SG KELET-EURÓPAI részvény eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum | |
Hozamkilátás: ++++++ Árfolyamkockázat: +++++ | Kelet-európai részvénypiaci indexeket követő, tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF) | 0% vagy 100% | 0% | 100% |
Készpénz, bankbetét | 0% vagy 100% | 0% | 100% | |
Referenciaindex: MSCI EM Eastern Europe Index az eszközalap elszámolási devizájára váltva | ||||
A befektetési terület bemutatása
Az eszközalap mögöttes befektetésein keresztül az MSCI EM Eas- tern Europe Index árfolyam-alakulásából kíván profitálni, ehhez kelet-európai részvénypiaci indexeket követő ETF-eket (tőzsdén ke- reskedhető befektetési alapokat) vásárol. Az MSCI EM Eastern Europe Index mind Oroszországból, mind a közép-európai régió- ból (Lengyelország, Magyarország, Csehország) is tartalmaz rész- vényeket. Oroszország hatalmas energiahordozó-készletekkel ren- delkezik, míg a közép-európai országok egyre erősebb gazdasági kapcsolataik és teljesítményük révén vonzó befektetési célpontok.
A kereskedési stratégiák jellemzően kétféle jelzést adhatnak a mögöttes befektetési alapokkal kapcsolatban: vételit és eladásit. Az eszközalap célzott összetétele így a jelzések szerint változhat: vé- teli jelzés esetén a célzott összetétel 100% ETF, amely arány eladási jelzés esetén 0%-ra csökken, ilyenkor az eszközalap célzott összeté- tele 100% készpénz és bankbetét. Abban az esetben, ha az alkal- mazott technikai indikátorok szerint vételi pozíció javasolt, az esz- közalap kezelője a részvénykitettséget ETF-eken keresztül közel 100%-on tartja, azonban ha az alkalmazott kereskedési stratégia el- adási jelzést ad, az eszközalap kezelője a részvénykitettséget 0%-ra csökkenti az ETF-ek lehetőség szerinti leggyorsabb értékesí- tésével. A vétel és az eladás lebonyolításának teljes időtartama előre nem határozható meg, tekintettel arra, hogy az – a jelzésen kívül – a mögöttes befektetések kezelőitől, illetve az érintett piacok likvidi- tási helyzetétől is függ.
Az alkalmazott stratégia célja a rövid távú jelentős árfolyamesések ki- védése a mögöttes befektetési alapok eladásával és részesülés az ár- folyam-emelkedésből a kereskedési stratégia szerint időzített vétel- lel. Az eszközalap kizárólag olyan tőzsdei ügyleteket köthet, ame- lyeknél az árfolyamok növekedéséből lehet nyereségre szert tenni (tehát ún. „long pozíciókat” vehet fel), az árfolyamok csökkenésé- ből profitáló ügyletek (az ún. „short pozíciók”) nem engedélyezet- tek az eszközalap kezelője számára. Az eszközalap a kockázatok mér- séklésének céljából több, az eszközalap befektetési céljainak meg- felelő, tőzsdén kereskedhető befektetési alapba is fektetheti a va- gyonát.
A kockázati profil bemutatása
Az eszközalap befektetési egységei árfolyamának alakulása az esz- közalapot képező befektetési alap(ok) befektetési politikájának és annak portfoliójában kezelt eszközök piacának, továbbá az alkalma- zott kereskedési stratégiának és a stratégia által indított tranzakciók költségeinek is függvénye, előre nem határozható meg, nőhet vagy csökkenhet. Ennek az is következménye lehet, hogy az eszközalap befektetési egységeinek értéke azok visszaváltásakor kisebb, mint amekkora a befektetéskor volt. A biztosító sem tőke-, sem ho- zamgaranciát nem vállal, továbbá azt sem garantálja, hogy az eszközalap hozama bármely időszakra meghaladja azt a hoza- mot, amelyet a mögöttes befektetéseken az alkalmazott keres- kedési stratégiák nélkül ért volna el.
Az eszközalapra elsősorban árfolyamkockázat jellemző, továbbá az értékpapírok más pénzügyi intézmények általi kibocsátásából, for- galmazásából és kezeléséből adódó partner-, visszafizetési és likvidi- tási kockázatok, a külföldön való befektetés, illetve a külföldi part- nerek alkalmazása révén földrajzi, politikai és ország-kockázatok, illetve gazdasági és egyéb piaci kockázatok is befolyásolhatják az eszközalap árfolyamának alakulását, illetve az eszközalap befekte- tési egységeinek értékelési napját. A technikai indikátorokon ala- puló kereskedési stratégiák speciális kockázata, hogy a – múlt- béli adatokon alapuló – indikátorok esetenként téves vagy meg- késett (előre)jelzést adnak a várható jövőbeni árfolyammozgá- sok tekintetében, így a kereskedési stratégia eredménye (hoza- ma) bizonyos időszakokban elmaradhat a referenciaindex tel- jesítményétől (hozamától), más esetekben viszont a kereskedési stratégia felülteljesítheti a referenciaindexet. Az eszközalap esetén fokozottak a likviditási kockázatok, mivel rövid idő alatt az eszközalap aktuális teljes vagyonának értékében lehet szük- ség értékpapír-eladási, illetve -vételi tranzakciók végrehajtására. Ezen kockázatok csökkentése érdekében az eszközalap kezelője arra törekszik, hogy a befektetések több, a befektetési politikának meg- felelő értékpapírban kerüljenek elhelyezésre, de arra, hogy a tran- zakciókat ténylegesen mennyi idő alatt tudja végrehajtani, garanciát nem vállal.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô vá- lasztása szerint – forintban vagy euróban történik, az eszközala- pon belüli befektetések jellemzően más devizában kerülnek befek- tetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát ezért a devizák közti ár- folyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költ- ségek is befolyásolhatják. Az eszközalap likviditását az aktuális kész- pénzhányadának megemelésével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biztosítja, így a befektetési jegyek 100%-os hányadának elérése csak elméleti lehetőség.
További információ
Az eszközalap aktuális összetétele, az eszközalapra alkalmazott aktuális kereskedési stratégia, illetve az alkalmazott kereskedési stra- tégiák leírása, aktuális és az indulástól számított jelzései a www.uniqa.hu honlapon hozzáférhetők.
ProtAktív SL-SG INDIAI / A-ProtAktív SL-SG INDIAI részvény eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum | |
Hozamkilátás: ++++++ Árfolyamkockázat: +++++ | Indiai részvénypiaci indexeket követő, tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF) | 0% vagy 100% | 0% | 100% |
Készpénz, bankbetét | 0% vagy 100% | 0% | 100% | |
Referenciaindex: MSCI India USD Index az eszközalap elszámolási devizájára váltva | ||||
A befektetési terület bemutatása
Az eszközalap mögöttes befektetésein keresztül az MSCI India Index árfolyam-alakulásából kíván profitálni, ehhez indiai részvénypiaci in- dexeket követő ETF-eket (tőzsdén kereskedhető befektetési ala- pokat) vásárol. Az MSCI India Index az indiai részvénypiac teljesít- ményét tükrözi. Egy – a PricewaterhouseCoopers által 2011-ben készített – elemzés szerint Indiában a következő negyven évben évente átlagosan 8%-os gazdasági növekedés várható többek között a fiatal és növekvő népesség, az egyre jobb oktatási színvonal és az ipari szektor erősödése miatt.
A kereskedési stratégiák jellemzően kétféle jelzést adhatnak a mö- göttes befektetési alapokkal kapcsolatban: vételit és eladásit. Az esz- közalap célzott összetétele így a jelzések szerint változhat: vételi jelzés esetén a célzott összetétel 100% ETF, amely arány eladási jelzés esetén 0%-ra csökken, ilyenkor az eszközalap célzott össze- tétele 100% készpénz és bankbetét. Abban az esetben, ha az alka- lmazott technikai indikátorok szerint vételi pozíció javasolt, az esz- közalap kezelője a részvénykitettséget ETF-eken keresztül közel 100%-on tartja, azonban ha az alkalmazott kereskedési stratégia eladási jelzést ad, az eszközalap kezelője a részvénykitettséget 0%-ra csökkenti az ETF-ek lehetőség szerinti leggyorsabb értékesíté- sével. A vétel és az eladás lebonyolításának teljes időtartama előre nem határozható meg, tekintettel arra, hogy az – a jelzésen kívül – a mögöttes befektetések kezelőitől, illetve az érintett piacok likvid- itási helyzetétől is függ.
Az alkalmazott stratégia célja a rövid távú jelentős árfolyamesések kivédése a mögöttes befektetési alapok eladásával és részesülés az árfolyam-emelkedésből a kereskedési stratégia szerint időzített vétel- lel. Az eszközalap kizárólag olyan tőzsdei ügyleteket köthet, ame- lyeknél az árfolyamok növekedéséből lehet nyereségre szert tenni (tehát ún. „long pozíciókat” vehet fel), az árfolyamok csökkenéséből profitáló ügyletek (az ún. „short pozíciók”) nem engedélyezettek az eszközalap kezelője számára. Az eszközalap a kockázatok mérsék- lésének céljából több, az eszközalap befektetési céljainak megfelelő, tőzsdén kereskedhető befektetési alapba is fektetheti a vagyonát.
A kockázati profil bemutatása
Az eszközalap befektetési egységei árfolyamának alakulása az esz- közalapot képező befektetési alap(ok) befektetési politikájának és annak portfoliójában kezelt eszközök piacának, továbbá az alkalma- zott kereskedési stratégiának és a stratégia által indított tranzakciók költségeinek is függvénye, előre nem határozható meg, nőhet vagy csökkenhet. Ennek az is következménye lehet, hogy az eszközalap befektetési egységeinek értéke azok visszaváltásakor kisebb, mint amekkora a befektetéskor volt. A biztosító sem tőke-, sem hoza- mgaranciát nem vállal, továbbá azt sem garantálja, hogy az es- zközalap hozama bármely időszakra meghaladja azt a hozamot, amelyet a mögöttes befektetéseken az alkalmazott kereskedési stratégiák nélkül ért volna el.
Az eszközalapra elsősorban árfolyamkockázat jellemző, továbbá az értékpapírok más pénzügyi intézmények általi kibocsátásából, for- galmazásából és kezeléséből adódó partner-, visszafizetési és likvid- itási kockázatok, a külföldön való befektetés, illetve a külföldi part- nerek alkalmazása révén földrajzi, politikai és ország-kockázatok, illetve gazdasági és egyéb piaci kockázatok is befolyásolhatják az eszközalap árfolyamának alakulását, illetve az eszközalap befektetési egységeinek értékelési napját. A technikai indikátorokon alapuló kereskedési stratégiák speciális kockázata, hogy a – múltbéli adatokon alapuló – indikátorok esetenként téves vagy meg- késett (előre)jelzést adnak a várható jövőbeni árfolyammozgá- sok tekintetében, így a kereskedési stratégia eredménye (hoza- ma) bizonyos időszakokban elmaradhat a referenciaindex tel- jesítményétől (hozamától), más esetekben viszont a kereskedési stratégia felülteljesítheti a referenciaindexet. Az eszközalap ese- tén fokozottak a likviditási kockázatok, mivel rövid idő alatt az eszközalap aktuális teljes vagyonának értékében lehet szükség értékpapír-eladási, illetve -vételi tranzakciók végrehajtására. Ezen kockázatok csökkentése érdekében az eszközalap kezelője arra törekszik, hogy a befektetések több, a befektetési politikának megfelelő értékpapírban kerüljenek elhelyezésre, de arra, hogy a tranzakciókat ténylegesen mennyi idő alatt tudja végrehajtani, garanciát nem vállal.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô válasz- tása szerint – forintban vagy euróban történik, az eszközalapon belüli befektetések jellemzően más devizában kerülnek befektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-in- gadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is be- folyásolhatják. Az eszközalap likviditását az aktuális készpénzhá- nyadának megemelésével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biztosítja, így a befektetési jegyek 100%-os hányadának elérése csak elméleti lehetőség.
További információ
Az eszközalap aktuális összetétele, az eszközalapra alkalmazott aktuális kereskedési stratégia, illetve az alkalmazott kereskedési stratégiák leírása, aktuális és az indulástól számított jelzései a www.uniqa.hu honlapon hozzáférhetők.
ProtAktív SL-SG KÍNAI / A-ProtAktív SL-SG KÍNAI részvény eszközalap
Az eszközalap jellemzôi | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap célzott összetétele | A vagyonkezelô mozgástere minimum maximum | |
Hozamkilátás: ++++++ Árfolyamkockázat: +++++ | Kínai részvénypiaci indexeket követő, tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF) | 0% vagy 100% | 0% | 100% |
Készpénz, bankbetét | 0% vagy 100% | 0% | 100% | |
Referenciaindex: MSCI CHINA USD az eszközalap elszámolási devizájára váltva | ||||
A befektetési terület bemutatása
Az eszközalap mögöttes befektetésein keresztül az MSCI CHINA Index árfolyam-alakulásából kíván profitálni, ehhez kínai rész- vénypiaci indexeket követő ETF-eket (tőzsdén kereskedhető befek- tetési alapokat) vásárol. Az MSCI CHINA Index az egyik legismer- tebb kínai részvénypiaci gyűjtőindex, amely egyaránt tartalmaz nagy-, közép- és kisvállalati részvényeket is. Kína gazdasága az el- múlt évtizedben dinamikusan növekedett, meghatározó világgaz- dasági szereplővé nőve a részvénypiaci súlya a fejlődő piaci indexek- ben és portfoliókban tovább emelkedett.
A kereskedési stratégiák jellemzően kétféle jelzést adhatnak a mö- göttes befektetési alapokkal kapcsolatban: vételit és eladásit. Az esz- közalap célzott összetétele így a jelzések szerint változhat: vételi jelzés esetén a célzott összetétel 100% ETF, amely arány eladási jelzés esetén 0%-ra csökken, ilyenkor az eszközalap célzott össze- tétele 100% készpénz és bankbetét. Abban az esetben, ha az alka- lmazott technikai indikátorok szerint vételi pozíció javasolt, az esz- közalap kezelője a részvénykitettséget ETF-eken keresztül közel 100%-on tartja, azonban ha az alkalmazott kereskedési stratégia eladási jelzést ad, az eszközalap kezelője a részvénykitettséget 0%-ra csökkenti az ETF-ek lehetőség szerinti leggyorsabb értékesíté- sével. A vétel és az eladás lebonyolításának teljes időtartama előre nem határozható meg, tekintettel arra, hogy az – a jelzésen kívül – a mögöttes befektetések kezelőitől, illetve az érintett piacok likvid- itási helyzetétől is függ.
Az alkalmazott stratégia célja a rövid távú jelentős árfolyamesések kivédése a mögöttes befektetési alapok eladásával és részesülés az árfolyam-emelkedésből a kereskedési stratégia szerint időzített vétel- lel. Az eszközalap kizárólag olyan tőzsdei ügyleteket köthet, ame- lyeknél az árfolyamok növekedéséből lehet nyereségre szert tenni (tehát ún. „long pozíciókat” vehet fel), az árfolyamok csökkenéséből profitáló ügyletek (az ún. „short pozíciók”) nem engedélyezettek az eszközalap kezelője számára. Az eszközalap a kockázatok mérsék- lésének céljából több, az eszközalap befektetési céljainak megfelelő, tőzsdén kereskedhető befektetési alapba is fektetheti a vagyonát.
A kockázati profil bemutatása
Az eszközalap befektetési egységei árfolyamának alakulása az esz- közalapot képező befektetési alap(ok) befektetési politikájának és annak portfoliójában kezelt eszközök piacának, továbbá az alkalma- zott kereskedési stratégiának és a stratégia által indított tranzakciók költségeinek is függvénye, előre nem határozható meg, nőhet vagy csökkenhet. Ennek az is következménye lehet, hogy az eszközalap befektetési egységeinek értéke azok visszaváltásakor kisebb, mint amekkora a befektetéskor volt. A biztosító sem tőke-, sem hozam- garanciát nem vállal, továbbá azt sem garantálja, hogy az esz- közalap hozama bármely időszakra meghaladja azt a hozamot, amelyet a mögöttes befektetéseken az alkalmazott kereskedési stratégiák nélkül ért volna el.
Az eszközalapra elsősorban árfolyamkockázat jellemző, továbbá az értékpapírok más pénzügyi intézmények általi kibocsátásából, for- galmazásából és kezeléséből adódó partner-, visszafizetési és likvid- itási kockázatok, a külföldön való befektetés, illetve a külföldi part- nerek alkalmazása révén földrajzi, politikai és ország-kockázatok, illetve gazdasági és egyéb piaci kockázatok is befolyásolhatják az eszközalap árfolyamának alakulását, illetve az eszközalap befektetési egységeinek értékelési napját. A technikai indikátorokon alapuló kereskedési stratégiák speciális kockázata, hogy a – múltbéli adatokon alapuló – indikátorok esetenként téves vagy meg- késett (előre)jelzést adnak a várható jövőbeni árfolyammozgá- sok tekintetében, így a kereskedési stratégia eredménye (hoza- ma) bizonyos időszakokban elmaradhat a referenciaindex tel- jesítményétől (hozamától), más esetekben viszont a kereskedési stratégia felülteljesítheti a referenciaindexet. Az eszközalap esetén fokozottak a likviditási kockázatok, mivel rövid idő alatt az eszközalap aktuális teljes vagyonának értékében lehet szük- ség értékpapír-eladási, illetve -vételi tranzakciók végrehajtására. Ezen kockázatok csökkentése érdekében az eszközalap kezelője arra törekszik, hogy a befektetések több, a befektetési politikának megfelelő értékpapírban kerüljenek elhelyezésre, de arra, hogy a tranzakciókat ténylegesen mennyi idő alatt tudja végrehajtani, garanciát nem vállal.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerzôdô válasz- tása szerint – forintban vagy euróban történik, az eszközalapon belüli befektetések jellemzően más devizában kerülnek befektetésre. Az eszközalap árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-in- gadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is be- folyásolhatják. Az eszközalap likviditását az aktuális készpénzhá- nyadának megemelésével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biztosítja, így a befektetési jegyek 100%-os hányadának elérése csak elméleti lehetőség.
További információ
Az eszközalap aktuális összetétele, az eszközalapra alkalmazott aktuális kereskedési stratégia, illetve az alkalmazott kereskedési stratégiák leírása, aktuális és az indulástól számított jelzései a www.uniqa.hu honlapon hozzáférhetők.
A FELTÉTELEKBEN ISMERTETETT, VÁLTOZTATHATÓ ADATOK AKTUÁLIS ÉRTÉKEI
3. sz. melléklet
Termékkód: 311
Érvényes: 2014. február 1-jétôl
1. A biztosítási díjak az alábbi pénznemekben kerülhetnek előírásra:
Díjfizetés | Díjelôírás pénzneme | |
forint (HUF) | euró (EUR) | |
folyamatos díj | ✓ | – |
rendkívüli díj nyugdíjbiztosításra | ✓ (minimum 20000 HUF) | ✓ (minimum 100 EUR) |
kiegészítő rendkívüli befizetés | ✓ (minimum 20000 HUF) | ✓ (minimum 100 EUR) |
A biztosító befizetett díjnak a megfelelő díjbevételi számlá- ján ténylegesen jóváírt összeget tekinti.
A rendkívüli díj (díjelőírás) pénznemét az határozza meg, hogy a befizetés a biztosítónak melyik pénznemre fenntar- tott díjbevételi számlájára érkezett be.
2. Az eszközalapok közötti választási lehetőségek: a folya- matos díj, illetve a rendkívüli befizetések a befizetéskor ér- vényes 2. sz. mellékletben szereplő eszközalapokba helyez- hetők el, az alábbiak szerint:
Díjelőírás pénzneme | Eszközalap nyilván- tartásának pénzneme | ||
forint (HUF) | euró (EUR) | ||
folyamatos díj | forint (HUF) | ✓ | ✓ |
rendkívüli díj nyugdíjbiztosításra | forint (HUF) | ✓ | ✓ |
euró (EUR) | ✓ | ✓ | |
kiegészítő rendkívüli befizetés | forint (HUF) | ✓ | ✓ |
euró (EUR) | ✓ | ✓ | |
3. A befektetési egységek aktuális értékének és a kifizeté- sek teljesítésének pénzneme:
A befektetési egységek értéke az eszközalap nyilvántartá- sának pénznemében kerül meghatározásra és – amennyi- ben a szerződési feltételek kifejezetten másként nem ren- delkeznek – a szolgáltatások és egyéb kifizetések is az esz- közalap(ok) nyilvántartásának pénznemében (pénznemei- ben) kerülnek teljesítésre.
4. Díjfizetési bónusz: A táblázatban megadott mértéket elérő
– az esetleges kiegészítő biztosítások díja nélkül és a díjbe- szedési költség levonása után számított – kezdeti (a csak a biztosító hozzájárulásával végrehajtható esetleges díjcsök- kentés esetén pedig a csökkentett) éves díj esetén alkalma- zott bónusz mértéke:
Folyamatos éves díj (Ft) | Többletjóváírás |
220 000–299 999 | 1% |
300 000–399 999 | 2% |
400 000–599 999 | 3% |
600 000– | 5% |
5. Díjbeszedési költség: levonása a folyamatos díjakból tör- ténik, nagysága befizetésenként 130 Ft. A rendkívüli befi- zetésekből díjbeszedési költség nem kerül levonásra.
6. Vételi-eladási árrés: az eladási ár a vételi árat az eladási ár alábbi táblázatban megadott százalékával haladja meg.
Befektetési egység típusa | Vételi-eladási árrés |
Kezdeti befektetési egység | 4,9% |
Megtakarítási befektetési egység | 4,9% |
Nyugdíjbónusz extra befektetési egységek | 0,0% |
Nyugdíj extra befektetési egységek | 2,5% |
Kiegészítő extra befektetési egységek | 2,5% |
Adójóváírás extra befektetési egységek | 0,0% |
7. Kezdeti költség: a kezdeti egységekből kerül elszámolásra, havi mértéke a kezdeti befektetési egységek darabszámára vetített 0,8242%.
8. Kezelési díj: a befektetési egységekből, havonta kerül el- számolásra, havi mértéke a különböző típusú befektetési egységek darabszámára vetített 0,146%.
9. Nyugdíjbónusz extra jóváírás: mértéke a szerződés tarta- mától és az alap-nyugdíjbiztosítás (kiegészítő biztosítások nélküli) kezdeti éves díjától függ:
A szerződés tartamán belüli teljes biztosítási évek száma | Nyugdíjbónusz extra jóváírás a kezdeti éves díj arányában |
10 | 33% |
11 | 25% |
12 vagy több | 21% |
10. Megtakarítási bónusz: A 10. év eltelte után – a feltételek
VI.1.76. pontja szerinti kikötések teljesülése esetén – jóváírt megtakarítási bónusz éves mértéke:
Biztosítási év | Megtakarítási bónusz |
11–15. | 0,50% |
16. | 0,55% |
17. | 0,60% |
18. | 0,65% |
19. | 0,70% |
20.– | 0,75% |
A megtakarítási bónusz jóváírása a megtakarítási befekte- tési egységek számával arányosan, havi részletekben, utó- lagosan történik.
11. Nyilvántartási költség: havonta 500 Ft mely a befektetési egységek darabszámának csökkentésével kerül levonásra.
12. Garantált haláleseti szolgáltatás költsége: Az életkor a le- vonáskor aktuális naptári év és a születés éve közötti kü- lönbségként kerül meghatározásra.
A levont költségek a biztosított egészségi állapotától, fog- lalkozásától, szabadidős tevékenységétől függően módo- sulhatnak.
A havi költség 100000 Ft haláleseti összegre, mely a befek- tetési egységekből kerül elvonásra:
Aktuális Havi életkor költség (Ft) | Aktuális Havi életkor költség (Ft) | Aktuális Havi életkor költség (Ft) | ||
18 5,38501 | 35 18,02208 | 52 120,28796 | ||
19 6,31080 | 36 21,59797 | 53 127,42082 | ||
20 6,84987 | 37 26,06678 | 54 135,27146 | ||
21 7,24433 | 38 31,07245 | 55 143,94676 | ||
22 7,37224 | 39 36,42815 | 56 153,39464 | ||
23 7,54904 | 40 41,84645 | 57 163,44514 | ||
24 7,70203 | 41 47,56674 | 58 174,18541 | ||
25 7,90397 | 42 53,47562 | 59 186,08107 | ||
26 8,32632 | 43 59,79517 | 60 199,10239 | ||
27 8,67648 | 44 66,05669 | 61 213,38200 | ||
28 9,07623 | 45 72,55626 | 62 228,56560 | ||
29 9,69772 | 46 79,07723 | 63 244,98803 | ||
30 10,56636 | 47 85,63152 | 64 262,83623 | ||
31 11,41294 | 48 92,41683 | 65 282,42834 | ||
32 12,43454 | 49 99,27084 | 66 303,40644 | ||
33 13,60802 | 50 106,26614 | |||
34 15,45220 | 51 113,23107 |
13. Díjarányos egészségkárosodási szolgáltatás
A kockázatvállalás költsége a biztosított aktuális életkorától és a szerződésből aktuálisan hátralevő tartamtól függ. A szolgáltatás alapjául szolgáló éves díjjal arányos költség a befektetési egységek darabszámának csökkentésével, ha- vonta kerül elvonásra, mértéke az alábbi táblázatban sze- replő éves értékek 1/12-ed része.
Az életkor a levonáskor aktuális naptári év és a születés éve közötti különbségként kerül meghatározásra.
A hátralevő évek száma a tartamból hátralevő biztosítási évek számát jelenti, melybe a biztosítási esemény bekövet- kezésének biztosítási éve és az utolsó, esetleg nem teljes biz- tosítási év is beszámításra kerül, de a szolgáltatás meghatá- rozásánál legfeljebb 10 év vehető figyelembe.
A megadott költség a biztosított egészségi állapotától, foglal- kozásától, szabadidős tevékenységétől függően módosulhat.
Aktuális életkor | Hátralévő biztosítási évek száma 10 év vagy több | Aktuális életkor | Hátralévő biztosítási évek száma 10 év vagy több | |
18 | 519 | 37 | 1719 | |
19 | 519 | 38 | 1719 | |
20 | 519 | 39 | 1719 | |
21 | 519 | 40 | 2977 | |
22 | 519 | 41 | 2977 | |
23 | 519 | 42 | 2977 | |
24 | 519 | 43 | 2977 | |
25 | 599 | 44 | 2977 | |
26 | 599 | 45 | 4797 | |
27 | 599 | 46 | 4797 | |
28 | 599 | 47 | 4797 | |
29 | 599 | 48 | 4797 | |
30 | 909 | 49 | 4797 | |
31 | 909 | 50 | 6837 | |
32 | 909 | 51 | 6837 | |
33 | 909 | 52 | 6837 | |
34 | 909 | 53 | 6837 | |
35 | 1719 | 54 | 6837 | |
36 | 1719 | 55 | 11505 |
100 000 Ft éves biztosítási díjra vetített éves költség, Ft
Aktuális életkor | Hátralévő biztosítási évek száma | |||||||||
10 | 9 | 8 | 7 | 6 | 5 | 4 | 3 | 2 | 1 | |
56 | 11505 | 10409 | ||||||||
57 | 10409 | 9313 | ||||||||
58 | 9313 | 8217 | ||||||||
59 | 8217 | 7121 | ||||||||
60 | 12022 | 10202 | ||||||||
61 | 10202 | 8382 | ||||||||
62 | 8382 | 6562 | ||||||||
63 | 6562 | 4742 | ||||||||
64 | 4742 | 2922 | ||||||||
65 | 2922 | |||||||||
14. Az átirányítás feltételei: A folyamatos díjak – az eszköz- alap nyilvántartásának pénznemétől függetlenül – az aktu- ális 2. sz. mellékletben található eszközalapok bármelyikébe átirányíthatók.
15. Az átirányítás költségmentes.
16. Az áthelyezés feltételei: Az áthelyezés – az eszközalap nyil- vántartásának pénznemétől függetlenül – az aktuális 2. sz. mellékletben található eszközalapok bármelyikébe kérhető.
17. Áthelyezési költség: biztosítási évente az első két áthelye- zés költségmentes, ezt követően az áthelyezésre kerülő egy- ségek vételi árának 2,5‰-e, de legalább 250 Ft, legfeljebb 2500 Ft kerül levonásra.
A költség megállapítására az áthelyezés esedékességét meg- előző értékelési napon érvényes vételi árfolyamon kerül sor. Az áthelyezés költségét – ugyanezen az árfolyamon – a biz- tosító az áthelyezendő befektetési egységekből egyenlíti ki. Amennyiben az áthelyezés költsége meghaladná az áthe- lyezendő befektetési egységek értékét, nem kerül sor áthe- lyezésre.
Az azonos eszközalapban található folyamatos díjakból szár- mazó egységek áthelyezési igénye esetén a kezdeti és meg- takarítási egységek együttesen, azonos arányban kerülnek áthelyezésre.
Külön-külön áthelyezésnek minősülnek a folyamatos díjak- ból származó, továbbá az egyes rendkívüli befizetésekből vagy jóváírásokból származó extra befektetési egységeknek az áthelyezései, valamint a különböző eszközalapokból, illetve a különböző eszközalapokba történő – akár egy- idejű – áthelyezések.
Amennyiben az áthelyezésre azért kerül sor, mert a biztosító valamely eszközalapját megszüntette, az áthelyezés költsé- gét a biztosító viseli.
18. A részleges visszavásárlás feltételei:
a) a szerződésen maradó megtakarítási befektetési egysé- gek összesített befektetési értéke legalább 50000 Ft le- gyen,
b) a részlegesen visszavásárlásra kijelölt megtakarítási be- fektetési egységek összesített befektetési értéke leg- alább 50000 Ft legyen.
E feltételek ellenőrzéséhez a biztosító az utolsó ismert árfo- lyamokat veszi alapul.
19. A részleges visszavásárlás költsége: részleges visszavásár- lás esetén a kifizetendő összeg 5,5‰-e, de legalább 250 Ft, legfeljebb 8500 Ft kerül levonásra.
Külön-külön részleges visszavásárlásnak minősülnek a meg- takarítási, illetve a különböző rendkívüli befizetésekből vagy
jóváírásokból származó extra befektetési egységek – akár egyidejű – részleges visszavásárlásai.
Az egyes rendkívüli befizetésekből vagy a prémium extra jóváírásból származó befektetési egységek 100%-ban tör- ténő visszavásárlása is a szerződés részleges visszavásárlásá- nak minősül.
20. A szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződőnek a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztató kézhezvételétől szá- mított 30 napon belül bejelentett felmondása esetén a biztosító által érvényesített költségek a következők:
− a szerződés kockázatelbírálási, nyilvántartási és kötvénye- sítési költsége 10000 Ft, továbbá
− az esetlegesen elvégzett orvosi vizsgálatok számlával iga- zolható költsége.
Az árfolyamok változásából adódó kockázatot a biztosító nem vállalja át, azaz a díj befektetése és a befektetési egy- ségek visszaváltási napja közötti esetleges árfolyamválto- zásból adódó veszteséget, illetve nyereséget a biztosító az elszámolásban a szerződőre hárítja, illetve javára jóváírja.
20. Tájékozódási lehetőségek: az eszközalapokról, az aktuális árfolyamokról, illetve az egyes szerződésekről a napi tájé- kozódás lehetőségei az alábbiak:
• az UNIQA Biztosító Zrt. alábbi telefonszámán:
+36 1 544-5555
• az UNIQA Biztosító Zrt. internetes honlapján: www.uniqa.hu
A fentieken kívül a biztosító a szerződésről évente egyszer részletes írásos elszámolást küld a szerződőnek.
A szerződő kérésére készített további írásos elszámolásokért alkalmanként 500 Ft költség kerül felszámításra.
HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ KIEGÉSZÍTÕ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI Termékkód: 815
Jelen biztosítási feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Buda- pest, Róbert Károly krt. 70–74.) azon szerződéseire érvényesek, melyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek. Jelen biztosí- tás csak valamely életbiztosítási szerződéshez (alapbiztosításhoz) kapcsolódóan köthető meg és tartható fent. A jelen feltételek- ben nem szabályozott kérdéseket és fogalmakat az alapbiztosí- tás feltételei tartalmazzák.
I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
1. A kiegészítő biztosítás szerződője az alapbiztosítás szerző- dőjével azonos.
A biztosítás biztosítottja – az ajánlaton rögzített ellenkező megállapodás hiányában – az alapbiztosítás biztosítottjával azonos. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosításra – kiegé- szítő ajánlaton – az alapbiztosítástól eltérő biztosítottat je- löltek meg, ahhoz az alapbiztosítás biztosítottjának hozzá- járulása is szükséges.
A szolgáltatásra – ellenkező kikötés hiányában – az alapbiz- tosítás haláleseti kedvezményezettje jogosult. Az alapbiz- tosítás biztosítottjától eltérő személyre kötött kiegészítő biz- tosítás kedvezményezettje a kiegészítő ajánlaton jelölhető meg.
2. A kiegészítő biztosítás határozott tartamra köthető.
Határozott tartamú alapbiztosítás esetén a kiegészítő bizto- sítás lejárata megegyezik az alapbiztosítás lejáratával. Élet- hosszig szóló alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás esetén a kiegészítő biztosítás tartamát a szerződéskötéskor kell meghatározni.
A biztosítási évforduló azonos az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával
A kiegészítő biztosítás a tartamon belül – bármelyik biztosí- tási évfordulóval – utólag is megköthető, de – határozott tartamú alapbiztosítás esetén – lejáratának meg kell egyez- nie az alapbiztosítás lejáratával.
A kiegészítő biztosítás tartama nem hosszabbítható.
3. A kiegészítő biztosítás létrejöttére, kockázatviselésének kez- detére az alapbiztosítás feltételei vonatkoznak. Amennyiben a kiegészítő biztosítás utólag kerül megkötésre, az a kocká- zatviselés kezdete és a várakozási idő szempontjából önálló megítélés alá esik.
A biztosító az orvosi vizsgálat nélkül létrejövő kiegészítő biz- tosításokra 6 havi várakozási időt köt ki, azaz a biztosí- tottnak a kiegészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés kezdetétől számított 6 hónapon belüli elhalálozása esetén a biztosító jelen haláleseti kiegészítő biztosításra szolgáltatást nem teljesít, csak a kiegészítő biztosításra befizetett díjakat téríti vissza.
Kivételt képez, ha a halál oka a kockázatviselés kezdete után elszenvedett baleset volt.
Baleset a biztosított akaratától független, hirtelen fellépő külső behatás, melynek következtébe a biztosított elhalálo- zik.
A biztosítónak jogában áll a jelen kiegészítő biztosításra tett ajánlatot indoklás nélkül elutasítani.
4. A jelen kiegészítő biztosítás (és a biztosító kockázatviselése)
megszűnik
− a kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén;
− a kiegészítő biztosítás szerződő általi felmondása esetén;
− a kiegészítő biztosítás lejáratakor;
− az alapbiztosítás megszűnése,
− az alapbiztosítás díjmentesítése esetén, illetve az alapbiz- tosítás feltételeiben szereplő esetleges egyéb esetekben;
− az alapbiztosítás eredeti lejáratának időpontjában (az esetleges tartamhosszabbítás esetén is).
5. A jelen kiegészítő biztosítást a szerződő a biztosítási évfor- dulóval felmondhatja. A felmondást legalább 30 nappal az évforduló előtt, írásban kell megtenni.
II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ÉS SZOLGÁLTATÁS
6. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított a jelen ki- egészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tartamán belül elhalálozik.
7. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a kedvezmé- nyezett a jelen kiegészítő biztosításra érvényes aktuális biz- tosítási összegre jogosult. Amennyiben a biztosított a ki- egészítő biztosítás lejáratakor életben van, a kiegészítő biz- tosítás kifizetés nélkül szűnik meg.
8. A jelen kiegészítő biztosításra a szerződéskötéskor külön biz- tosítási összeget kell megjelölni. Az egyes biztosítási évekre érvényes aktuális biztosítási összeg a vállalt értékkövetés (IV. fejezet) eredményeként növelt biztosítási összeg.
III. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
9. A biztosítás díját a választott biztosítási összeg mellett a ki- egészítő biztosítás tartama és a biztosított kora határozza meg. A díjat befolyásolhatja továbbá egyebek mellett a biz- tosított foglalkozása, munkahelyi és szabadidős tevékeny- sége, egészségi állapota is
10. A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítással egyidejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfizetni.
Évesnél gyakoribb díjfizetés esetén a biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függő, változtatható mértékű pótdíjat számíthat fel.
11. Ha az alap- és kiegészítő biztosítás(ok) teljes díja az esedé- kességtől számított 90 napon belül – egyértelműen azono- sítható módon – nem érkezik be a biztosító számlájára, a biztosító a kockázatot a kiegészítő biztosításra az elmaradt díj esedékességétől számított 90 napig viseli. Ez idő alatt a
szerződő az elmaradt díjfizetést pótolhatja. Amennyiben ez nem történik meg, a kiegészítő biztosítás megszüntetésre kerül.
12. Amennyiben a díjnemfizetés miatt megszüntetett alapbiz- tosítás reaktiválásra kerül, a kiegészítő biztosítás kockázat- viselése – esetlegesen új kockázatelbírálás után, a biztosító írásos beleegyezésével – az alap - és kiegészítő biztosítás(ok) elmaradt teljes díjának beérkezését követő nappal újra kez- dődik.
13. Amennyiben a díjmentesített alapbiztosításra újraindul a díjak fizetése, a kiegészítő biztosítás érvénybe helyezésére nincs lehetőség, de új kockázatelbírálás után, a biztosító írá- sos beleegyezése új kiegészítő biztosítás köthető.
IV. ÉRTÉKKÖVETÉS
14. A biztosító évente – az alapbiztosításra vonatkozó feltéte- leknek megfelelően – indexálhatja a kiegészítő biztosítás díját, mely emelés módosítja a kiegészítő biztosítás biztosí- tási összegét is.
15. Ha a szerződő a biztosító által megajánlott indexnél na- gyobb mértékű díjemelést kér, a biztosító újabb egészségi nyilatkozatot, esetleg orvosi vizsgálatot kérhet és jogosult a díjemelés mértékét korlátozni, illetve az emelést – a ki- egészítő biztosításra vonatkozóan – elutasítani.
V. A BEFEKTETÉSI HOZAMBÓL VALÓ RÉSZESEDÉS
16. A kiegészítő biztosítás a befektetési hozamból való részese- désre nem jogosít.
VI. MARADÉKJOGOK
17. A jelen kiegészítő biztosítás maradékjogokkal, azaz vissza- vásárlási és díjmentesítési lehetőséggel nem rendelkezik.
VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
18. A kiegészítő biztosításra kötvénykölcsön nem igényelhető.
19. A szolgáltatás teljesítésének feltételei, a biztosító mente- sülésének, kockázata szűkítésének feltételei megegyez- nek az alapbiztosítás feltételeiben foglaltakkal. Amennyiben a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, a kiegészítő biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.
20. Jelen kiegészítő biztosítás biztosítottja (amennyiben nem azonos az alapbiztosítás biztosítottjával) csak az alapbizto- sítás biztosítottjának belegyezésével léphet a szerződő he- lyébe.
BALESETI HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ KIEGÉSZÍTÕ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI
Termékkód: 831
Jelen biztosítási feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Buda- pest, Róbert Károly krt. 70-74) azon szerződéseire érvényesek, melyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek. Jelen biztosí- tás csak valamely életbiztosítási szerződéshez (alapbiztosításhoz) kapcsolódóan köthető meg és tartható fent. A jelen feltételek- ben nem szabályozott kérdéseket és fogalmakat az alapbiztosí- tás feltételei tartalmazzák.
I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
1. A kiegészítő biztosítás szerződője az alapbiztosítás szerző- dőjével azonos.
A biztosítás biztosítottja – az ajánlaton rögzített ellenkező megállapodás hiányában – az alapbiztosítás biztosítottjával azonos. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosításra – kiegé- szítő ajánlaton – az alapbiztosítástól eltérő biztosítottat je- löltek meg, ahhoz az alapbiztosítás biztosítottjának hozzá- járulása is szükséges.
A kiegészítő biztosításnak nem lehet biztosítottja az a sze- mély, akinek részére rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat, ellátást állapítottak meg, akinek baleseti járadé- kot vagy rehabilitációs járadékot, ellátást folyósítanak, illetve aki ezekre irányuló kérelmet nyújtott be.
A szolgáltatásra – ellenkező kikötés hiányában – az alapbiz- tosítás haláleseti kedvezményezettje jogosult. Az alapbizto- sítás biztosítottjától eltérő személyre kötött kiegészítő bizto- sítás kedvezményezettje a kiegészítő ajánlaton jelölhető meg.
2. A kiegészítő biztosítás határozott tartamra köthető.
Határozott tartamú alapbiztosítás esetén a kiegészítő bizto- sítás lejárata megegyezik az alapbiztosítás lejáratával. Ha a biztosított életkora az alapbiztosítás lejáratakor magasabb 65 évnél, a kiegészítő biztosítás a biztosított 65. születés- napját követő biztosítási évfordulót megelőző nap vé- gével megszűnik.
Élethosszig szóló alapbiztosításhoz kötött kiegészítő bizto- sítás esetén a kiegészítő biztosítás tartamát a szerződéskö- téskor kell meghatározni.
A biztosítási évforduló azonos az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.
A kiegészítő biztosítás a tartamon belül – bármelyik biztosí- tási évfordulóval – utólag is megköthető.
A kiegészítő biztosítás tartama nem hosszabbítható.
3. A kiegészítő biztosítás létrejöttére, kockázatviselésének kez- detére az alapbiztosítás feltételei vonatkoznak. Amennyiben a kiegészítő biztosítás utólag kerül megkötésre, az a kocká- zatviselés kezdete szempontjából önálló megítélés alá esik.
A biztosítónak jogában áll a jelen kiegészítő biztosításra tett ajánlatot indoklás nélkül elutasítani.
4. A jelen kiegészítő biztosítás (és a biztosító kockázatviselése)
megszűnik
– a kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén;
– a kiegészítő biztosítás szerződő általi felmondása esetén;
– a kiegészítő biztosítás lejáratakor;
– az alapbiztosítás megszűnése,
– az alapbiztosítás díjmentesítése esetén, illetve az alapbiz- tosítás feltételeiben szereplő esetleges egyéb esetekben;
– az alapbiztosítás eredeti lejáratának időpontjában (az esetleges tartamhosszabbítás esetén is)
– a biztosított 65. születésnapját követő biztosítási évfor- dulót megelőző nap végével.
5. A jelen kiegészítő biztosítás a biztosítási évfordulóval fel- mondható. A felmondást legalább 30 nappal az évforduló előtt, írásban kell megtenni.
II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ÉS SZOLGÁLTATÁS
6. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított a jelen ki- egészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tartamán belül bekövetkezett balesetből eredően, a baleset bekö- vetkeztétől számított 1 éven belül elhalálozik.
Baleset a biztosított akaratától független, hirtelen fellépő külső behatás, melynek következtébe a biztosított elhalálo- zik, testi sérülést vagy maradandó egészségkárosodást szen- ved.
7. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a kedvezmé- nyezett a jelen kiegészítő biztosításra érvényes aktuális biz- tosítási összegre jogosult. Amennyiben a biztosított a ki- egészítő biztosítás lejáratakor életben van, a kiegészítő biz- tosítás kifizetés nélkül szűnik meg.
8. A jelen kiegészítő biztosításra a szerződéskötéskor külön biz- tosítási összeget kell megjelölni. Az egyes biztosítási évekre érvényes aktuális biztosítási összeg a vállalt értékkövetés (IV. fejezet) eredményeként növelt biztosítási összeg.
III. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
9. A biztosítás díját a választott biztosítási összeg határozza meg. A díjat befolyásolhatja egyebek mellett a biztosított foglalkozása, munkahelyi és szabadidős tevékenysége, egészségi állapota is.
10. A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítással egyi- dejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfi- zetni.
Évesnél gyakoribb díjfizetés esetén a biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függő, változtatható mértékű pótdíjat számíthat fel.
11. Ha az alap- és kiegészítő biztosítás(ok) teljes díja az esedé- kességtől számított 90 napon belül – egyértelműen azono- sítható módon – nem érkezik be a biztosító számlájára, a biztosító a kockázatot a kiegészítő biztosításra az elmaradt díj esedékességétől számított 90 napig viseli. Ez idő alatt a
szerződő az elmaradt díjfizetést pótolhatja. Amennyiben ez nem történik meg, a kiegészítő biztosítás megszüntetésre kerül.
12. Amennyiben a díjnemfizetés miatt megszüntetett alapbiz- tosítás reaktiválásra kerül, a kiegészítő biztosítás kockázat- viselése – esetlegesen új kockázatelbírálás után, a biztosító írásos beleegyezésével – az alap - és kiegészítő biztosítás(ok) elmaradt teljes díjának beérkezését követő nappal újra kez- dődik.
Amennyiben a díjmentesített alapbiztosításra újraindul a díjak fizetése, a kiegészítő biztosítás érvénybe helyezésére nincs lehetőség, de új kockázatelbírálás után, a biztosító írá- sos beleegyezése új kiegészítő biztosítás köthető.
IV. ÉRTÉKKÖVETÉS
13. A biztosító évente – az alapbiztosításra vonatkozó feltéte- leknek megfelelően – indexálhatja a kiegészítő biztosítás díját, mely emelés módosítja a kiegészítő biztosítás biztosí- tási összegét is.
14. Ha a szerződő a biztosító által megajánlott indexnél na- gyobb mértékű díjemelést kér, a biztosító újabb egészségi nyilatkozatot, esetleg orvosi vizsgálatot kérhet és jogosult a díjemelés mértékét korlátozni, illetve az emelést – a ki- egészítő biztosításra vonatkozóan – elutasítani.
V. A BEFEKTETÉSI HOZAMBÓL VALÓ RÉSZESEDÉS
15. A kiegészítő biztosítás a befektetési hozamból való részese- désre nem jogosít.
VI. A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE
16. A szolgáltatás teljesítéséhez a baleset helyének, idejének, körülményeinek, következményeinek leírása és az azt do- kumentáló iratok benyújtása minden esetben szükséges.
VII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE, KIZÁRÁSOK
17. A biztosító mentesülésére, kockázata szűkítésére az alap- biztosítás feltételeiben foglaltak vonatkoznak.
18. A szolgáltatás teljesítése alól akkor is mentesül a biztosító, ha a biztosítási eseményt okozó balesetet a biztosított szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő.
Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minősül különösen az a baleset, amely a biztosított
– súlyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) álla- potával, vagy
– bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fo- gyasztása miatti állapotával, vagy toxikus anyagok sze- dése miatti függőségével, vagy
– érvényes jogosítvány nélküli vagy 0,8 ezrelékes véralkohol szintet elérő ittasság melletti, és egyéb közlekedési sza- bályt is megsértő gépjárművezetésével
közvetlen okozati összefüggésben következett be.
Amennyiben a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, a kiegészítő biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.
19. A biztosító kockázatviselés köréből – az alapbiztosítás felté- teleiben foglaltak mellett – az alábbi eseményeket is ki- zárja:
– foglalkozási ártalom és annak következményei;
– szilárd, légnemű, folyékony anyagok szándékos bevétele, belégzése miatti sérülés;
– gyógyszeres kezeléssel, drogfogyasztással, kábító hatású szerek fogyasztásával, 0,8 ezreléket meghaladó alkoho- los befolyásoltsági állapottal okozati összefüggésbe hoz- ható esemény;
– gyógykezelés-, gyógyászati beavatkozás következményei (kivéve, ha a beavatkozás biztosítási esemény hatálya alá tartozó baleseti esemény miatt vált szükségessé);
– napszúrás, hőguta, napsugár általi égés, továbbá fagyás következménye, ha a balesettel nincs okozati összefüg- gésben;
– hasi-, altesti sérv, megemelés, porckorong sérülés, sérve- sedés, nem baleseti eredetű vérzés, agyvérzés következ- ménye, ha a balesettel nincsenek okozati összefüggés- ben.
Amennyiben a biztosított halálát valamely kizárt kockázat okozta, a kiegészítő biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.
VIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
20. A jelen kiegészítő biztosítás maradékjogokkal, azaz vissza- vásárlási és díjmentesítési lehetőséggel nem rendelkezik.
21. A kiegészítő biztosításra kötvénykölcsön nem igényelhető.
22. Jelen kiegészítő biztosítás biztosítottja (amennyiben nem azonos az alapbiztosítás biztosítottjával) csak az alapbizto- sítás biztosítottjának belegyezésével léphet a szerződő he- lyébe.
Termékkód: 872
BALESETI EREDETÛ MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTÕ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI
Jelen biztosítási feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Buda- pest, Róbert Károly krt. 70–74.) azon szerződéseire érvényesek, melyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek. Jelen biztosí- tás csak valamely életbiztosítási szerződéshez (alapbiztosításhoz) kapcsolódóan köthető meg és tartható fent. A jelen feltételek- ben nem szabályozott kérdéseket és fogalmakat az alapbiztosí- tás feltételei tartalmazzák.
I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
1. A kiegészítő biztosítás szerződője az alapbiztosítás szerző- dőjével azonos.
A biztosítás biztosítottja – az ajánlaton rögzített ellenkező megállapodás hiányában – az alapbiztosítás biztosítottjával azonos. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosításra – kiegé- szítő ajánlaton – az alapbiztosítástól eltérő biztosítottat je- löltek meg, ahhoz az alapbiztosítás biztosítottjának hozzá- járulása is szükséges.
A kiegészítő biztosításnak nem lehet biztosítottja az a sze- mély, akinek részére rokkantsági vagy baleseti rokkantsági ellátást állapítottak meg, akinek baleseti járadékot vagy re- habilitációs ellátást folyósítanak, illetve aki ezekre irányuló kérelmet nyújtott be.
A szolgáltatásra - ellenkező kikötés hiányában – a kiegé- szítő biztosítás biztosítottja jogosult.
2. A kiegészítő biztosítás határozott tartamra köthető.
Határozott tartamú alapbiztosítás esetén a kiegészítő bizto- sítás lejárata megegyezik az alapbiztosítás lejáratával. Ha a biztosított életkora az alapbiztosítás lejáratakor magasabb 65 évnél, a kiegészítő biztosítás a biztosított 65. születés- napját követő biztosítási évfordulót megelőző nap vé- gével megszűnik.
Élethosszig szóló alapbiztosításhoz kötött kiegészítő bizto- sítás esetén a kiegészítő biztosítás tartamát a szerződéskö- téskor kell meghatározni.
A biztosítási évforduló azonos az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.
A kiegészítő biztosítás a tartamon belül – bármelyik biztosí- tási évfordulóval – utólag is megköthető.
A kiegészítő biztosítás tartama nem hosszabbítható.
3. A kiegészítő biztosítás létrejöttére, kockázatviselésének kez- detére az alapbiztosítás feltételei vonatkoznak. Amennyiben a kiegészítő biztosítás utólag kerül megkö- tésre, az a kockázatviselés kezdete szempontjából önálló megítélés alá esik.
A biztosítónak jogában áll a jelen kiegészítő biztosításra tett ajánlatot indoklás nélkül elutasítani.
4. A jelen kiegészítő biztosítás (és a biztosító kockázatviselése) megszűnik
– a kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén;
– a kiegészítő biztosítás szerződő általi felmondása esetén;
– a kiegészítő biztosítás lejáratakor;
– az alapbiztosítás megszűnése,
– az alapbiztosítás díjmentesítése esetén, illetve az alapbiz- tosítás feltételeiben szereplő esetleges egyéb esetekben;
– az alapbiztosítás eredeti lejáratának időpontjában (az esetleges tartamhosszabbítás esetén is)
– a biztosított 65. születésnapját követő biztosítási évfor- dulót megelőző nap végével;
– ha a jelen kiegészítő biztosításra teljesített szolgáltatások összesített százalékos értéke eléri a 100%-ot.
5. A jelen kiegészítő biztosítás a biztosítási évfordulóval fel- mondható. A felmondást legalább 30 nappal az évforduló előtt, írásban kell megtenni.
II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ÉS SZOLGÁLTATÁS
6. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított – a jelen kiegé- szítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tartamán belül bekövetkezett – balesete miatti, a baleset bekövetkeztétől számított 2 éven belül megállapított maradandó egész- ségkárosodása.
7. Jelen feltételek szempontjából baleset a biztosított akara- tától független, hirtelen fellépő külső behatás, amelynek kö- vetkeztében a biztosított elhalálozik, testi sérülést vagy ma- radandó egészségkárosodást szenved.
Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (rok- kantság) a biztosított közvetlenül baleseti eredetű anató- miai elváltozással járó funkciókárosodása, végleges egész- ségkárosodása, testi vagy szellemi teljesítőképességének végleges csökkenése.
8. A jelen kiegészítő biztosításra a szerződéskötéskor külön biz- tosítási összeget kell megjelölni. Az egyes biztosítási évekre érvényes aktuális biztosítási összeg a vállalt értékkövetés (IV. fejezet) eredményeként növelt biztosítási összeg.
9. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a ki- egészítő biztosítás baleset időpontjában érvényes aktuális biztosítási összegének a megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát téríti.
10. A bekövetkezett maradandó egészségkárosodás százalé- kos mértéke a felsorolt testrészek és érzékszervek elvesz- tése vagy funkcióképtelensége esetén, az összes körülményt figyelembe vevő orvosi vizsgálat során, az alábbi táblázat iránymutató mértékei alapján kerül megállapításra:
Egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes mûködõképtelensége
Egy kar könyökízület alattig való teljes elvesztése
65%
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése | 100% |
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése | 50% |
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 60% |
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 30% |
Szaglóérzék teljes elvesztése | 10% |
Ízlelõképesség teljes elvesztése | 5% |
Egy kar vállízülettõl való teljes elvesztése vagy teljes mûködõképtelensége | 70% |
15. Ha az alap- és kiegészítő biztosítás(ok) teljes díja az esedé- kességtől számított 90 napon belül – egyértelműen azono- sítható módon – nem érkezik be a biztosító számlájára, a biztosító a kockázatot a kiegészítő biztosításra az elmaradt díj esedékességétől számított 90 napig viseli. Ez idő alatt a szerződő az elmaradt díjfizetést pótolhatja. Amennyiben ez nem történik meg, a kiegészítő biztosítás megszüntetésre kerül.
vagy teljes mûködõképtelensége | 60% |
Egyik kéz teljes elvesztése | 55% |
Hüvelykujj elvesztése | 20% |
Mutatóujjak elvesztése | 10% |
Többi ujj elvesztése, egyenként | 5% |
Egy láb combközép fölöttig való teljes elvesztése | |
vagy teljes mûködõképtelensége Egy láb combközépig való teljes elvesztése vagy teljes mûködõképtelensége | 70% 60% |
Egyik láb térdig elvesztése | 50% |
Egyik lábszár térd alattig történõ elvesztése | 45% |
Lábfej elvesztése | 40% |
Nagyujj elvesztése | 5% |
Más lábujj elvesztése, egyenként | 2% |
16. Amennyiben a díjnemfizetés miatt megszüntetett alapbiz- tosítás reaktiválásra kerül, a kiegészítő biztosítás kockázat- viselése – esetlegesen új kockázatelbírálás után, a biztosító írásos beleegyezésével – az alap - és kiegészítő biztosítás(ok) elmaradt teljes díjának beérkezését követő nappal újra kez- dődik.
Amennyiben a díjmentesített alapbiztosításra újraindul a díjak fizetése, a kiegészítő biztosítás érvénybe helyezésére nincs lehetőség, de új kockázatelbírálás után, a biztosító írá- sos beleegyezése új kiegészítő biztosítás köthető.
Testrészek vagy érzékszervek részleges elvesztése vagy funk- ciócsökkenése esetén a biztosító a táblázat megfelelően csökkentett értékeit veszi figyelembe.
A táblázatban nem szereplő esetekben a biztosító orvos szakértője állapítja meg, hogy a biztosított normál testi vagy szellemi teljesítőképessége milyen mértékben károsodott. A biztosító orvos szakértőjének megállapítása független min- den más orvosi és társadalombiztosítási szerv vagy testület, valamint más orvos szakértők, intézmények megállapításá- tól.
11. Amennyiben a baleset során olyan funkciók, testrészek ká- rosodnak, melyek működőképessége már a baleset előtt csökkent volt, akkor a szolgáltatás meghatározásánál az elő- zetes rokkantság százalékos mértéke levonásra kerül.
12. Ha a kiegészítő biztosítás tartamán belül több biztosítási esemény következett be, vagy ugyanazon balesetből ere- dően, több szervet, testrészt érintő többszörös károsodás vagy funkciócsökkenés következett be, a megállapított egészségkárosodások (rokkantságok) százalékos mértékei összeadódnak, de a biztosító szolgáltatása – a kiegészítő biztosítás teljes tartamán belül összességében – nem ha- ladhatja meg a 100%-os egészségkárosodási mértéknek megfelelő szolgáltatási összeget.
III. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
13. A biztosítás díját a választott biztosítási összeg határozza meg. A díjat befolyásolhatja egyebek mellett a biztosított foglalkozása, munkahelyi és szabadidős tevékenysége, egészségi állapota is
14. A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítással egyi- dejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfi- zetni.
Évesnél gyakoribb díjfizetés esetén a biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függő, változtatható mértékű pótdíjat számíthat fel.
IV. ÉRTÉKKÖVETÉS
17. A biztosító évente – az alapbiztosításra vonatkozó feltéte- leknek megfelelően – indexálhatja a kiegészítő biztosítás díját, mely emelés módosítja a kiegészítő biztosítás biztosí- tási összegét is.
18. Ha a szerződő a biztosító által megajánlott indexnél na- gyobb mértékű díjemelést kér, a biztosító újabb egészségi nyilatkozatot, esetleg orvosi vizsgálatot kérhet és jogosult a díjemelés mértékét korlátozni, illetve az emelést – a ki- egészítő biztosításra vonatkozóan – elutasítani.
V. A BEFEKTETÉSI HOZAMBÓL VALÓ RÉSZESEDÉS
19. A kiegészítő biztosítás a befektetési hozamból való részese- désre nem jogosít.
VI. A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE
20. A szolgáltatás teljesítéséhez a baleset helyének, idejének, körülményeinek, következményeinek leírása és az azt do- kumentáló iratok benyújtása minden esetben szükséges. A biztosító kérheti a biztosított személyes vizsgálatát is.
21. A biztosító a maradandó egészségkárosodás (rokkantság) mértékét legkorábban a balesetet követő 30 nap elteltével, legkésőbb, illetve véglegesen a balesetet követő két év elteltével állapítja meg.
Ha a baleset következtében a biztosított 30 napon belül meghal, a szolgáltatás nem igényelhető. Ha a biztosított 30 nap után, de még azelőtt meghal, hogy a biztosító a ma- radandó egészségkárosodás mértékét megállapította volna, a szolgáltatást a rendelkezésre álló orvosi dokumentumok alapján határozza meg.
VII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE, KIZÁRÁSOK
22. A biztosító mentesülésére, kockázata szűkítésére az alap- biztosítás feltételeiben foglaltak vonatkoznak.
23. A szolgáltatás teljesítése alól akkor is mentesül a biztosító, ha a biztosítási eseményt okozó balesetet a biztosított szán-
dékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő. Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minősül különösen az a baleset, amely a biztosított
– súlyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) álla- potával, vagy
– bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fo- gyasztása miatti állapotával, vagy toxikus anyagok sze- dése miatti függőségével, vagy
– érvényes jogosítvány nélküli vagy 0,8 ezrelékes véralkohol szintet elérő ittasság melletti, és egyéb közlekedési sza- bályt is megsértő gépjárművezetésével
közvetlen okozati összefüggésben következett be.
24. A biztosító kockázatviselés köréből – az alapbiztosítás felté- teleiben foglaltak mellett – az alábbi eseményeket is ki- zárja:
– foglalkozási ártalom és annak következményei;
– szilárd, légnemű, folyékony anyagok szándékos bevétele, belégzése miatti sérülés;
– gyógyszeres kezeléssel, drogfogyasztással, kábító hatású szerek fogyasztásával, 0,8 ezreléket meghaladó alkoho- los befolyásoltsági állapottal okozati összefüggésbe hoz- ható esemény;
– gyógykezelés-, gyógyászati beavatkozás következményei (kivéve, ha a beavatkozás biztosítási esemény hatálya alá tartozó baleseti esemény miatt vált szükségessé);
– napszúrás, hőguta, napsugár általi égés, továbbá fagyás következménye, ha a balesettel nincs okozati összefüg- gésben;
– hasi-, altesti sérv, megemelés, porckorong sérülés, sérve- sedés, nem baleseti eredetű vérzés, agyvérzés következ- ménye, ha a balesettel nincsenek okozati összefüggés- ben.
Amennyiben a biztosított egészségkárosodását valamely ki- zárt kockázat okozta, a kiegészítő biztosításra szolgáltatás nem kerül kifizetésre.
VIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
25. A jelen kiegészítő biztosítás maradékjogokkal, azaz vissza- vásárlási és díjmentesítési lehetőséggel nem rendelkezik.
26. A kiegészítő biztosításra kötvénykölcsön nem igényelhető.
27. Jelen kiegészítő biztosítás biztosítottja (amennyiben nem azonos az alapbiztosítás biztosítottjával) csak az alapbizto- sítás biztosítottjának belegyezésével léphet a szerződő he- lyébe.
UNIQA Biztosító Zrt.
1134 Budapest, Róbert Károly krt. 70–74.
Tel.: +36 1 5445-555 · Fax: +36 1 2386-060
Jövôkulcs
Termékkód: 311
Rendelkezés rendkívüli (eseti) díj fizetéséről
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben a folyamatos díj megfizetésén túl szerződésére rendkívüli befizetést is kíván teljesíteni, a befizetés beérkezéséig a szerződőnek minden esetben írásban rendelkeznie kell arról, hogy a befizetés rendkívüli díjfizetésnek tekintendő, és hogy az összeg a befektetési egységekre történô átszámítás után mely eszközalapokba és milyen arányban kerüljön elhelyezésre.
Jelen termékünk esetén a rendkívüli befizetést forint vagy euró díjbevételi számlánkra egyaránt teljesítheti. A biztosító rendkívüli díjnak a számlán jóváírt összeget tekinti, a díjelőírás pénznemének pedig a számla pénznemét tekinti.
Ajánlatszám:
Szerződő:
A fenti ajánlatszámú biztosítás szerződője nyilatkozom, hogy szerződésemre rendkívüli befizetést teljesítettem.*
Összeg:
HUF /
EUR
Nyugdíjcélú
Kiegészítô (nyugdíjbiztosítástól független)
–
–
rendkívüli (eseti) befizetést év hó napján UL elsődíj azonosítójú számú postautalványon adtam fel, az számú folyószámlámról átutaltam.
az UNIQA Biztosító Zrt.
10900042-00000005-00830541 HUF díjbevételi bankszámlájára,
az UNIQA Biztosító Zrt. IBAN HU21 1091 8001 0000 0005 0083 0118 EUR díjbevételi bankszámlájára.
* Kérjük, jelölje meg a megfelelőket! Egy nyomtatványon csak egy számlára történô befizetés adható meg.
A befizetésemet az alábbi eszközalapokba kérem elhelyezni:
Eszközalap megnevezése | Nyilvántartásának pénzneme | Megosztás | |
HUF | EUR | % | |
HUF | EUR | % | |
HUF | EUR | % | |
HUF | EUR | % | |
HUF | EUR | % | |
Összesen | 100% | ||
H 1878/2014. 01./006
A magánszemély szerződő aláírásával igazolja, hogy a fentiekről saját nevében rendelkezik. Nem magánszemély szerződő esetén a rendelkezés aláírója kijelenti, hogy ő jogosult a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendel- kező más szervezet képviseletére. Amennyiben a befizető (számlatulajdonos) nem azonos a szerződővel, a befizető saját aláírásával igazolja, hogy a befizetést a fenti ajánlatszámú szerződésre, a fenti szerződő részére kéri jóváírni.
Dátum:
a befizető (számlatulajdonos) aláírása (amennyiben nem azonos a szerződővel)
a szerződő aláírása
További információval biztosítási tanácsadója készséggel áll rendelkezésére. Bizalommal fordulhat ezen túl az ország számos pontján megtalálható kirendeltségeinkhez is. Regionális központjaink:
Dél-magyarországi Régióigazgatóság
6000 Kecskemét, Csányi J. u. 1–3. · Tel.: +36 76 500-330
Észak-magyarországi Régióigazgatóság
3525 Miskolc, Széchenyi u. 3–9. · Tel.: +36 46 500-950
Dél-dunántúli Régióigazgatóság
7621 Pécs, Citrom u. 2. · Tel.: +36 72 513-850
Nyugat-magyarországi Régióigazgatóság
9024 Gyôr, Baross Gábor út 43. · Tel.: +36 96 504-985
Vezérigazgatóság
1134 Budapest, Róbert K. krt. 70–74.
Tel.: +36 1 5445-555, +36 20 5445-555, +36 30 5445-555, +36 70 5445-555
Levelezési cím: 1390 Budapest, 62. Pf. 197
E-mail: info@uniqa.hu · Internet: www.uniqa.hu
H 8553/ 2014. 02./ 028