A VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

LXIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2013. december 20.

T A R T A L O M

1 0 . S z á m	T á r g y	O l d a l
		399 401 416 457 480
	Közlemény
	A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. közleménye -------------------------------------------- A géntechnológiai hatóság közleménye engedély tervezeteinek társadalmi konzultáció érdekében történő közzétételéről -------------------------------------- A Tokaj oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának módosítására vonatkozó kérelem A Káli oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának módosítására vonatkozó kérelem A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának hagyományos kifejezések oltalma iránti bejelentés kezdeményezése

Közlemények

A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. közleménye

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény – az EU rendeleteinek megfelelően – szabályozza a növényfajta-oltalomból eredő (Farm Saved Seed - FSS) díjigényt:

„109/A.§ (1) A mezőgazdasági termelő – a hibridek és szintetikus fajták kivételével – a jogosult engedélye nélkül saját gazdaságában szaporítás céljából hasznosíthatja a betakarításból származó olyan terményt, amelyhez a (2) bekezdésben meghatározott növényfajokhoz tartozó, növényfajta-oltalom alatt álló növényfajta vetőmagjának vagy vetőgumójának (a továbbiakban együtt: vetőmag) saját gazdaságában való elvetésével jutott hozzá. E hasznosításra tekintettel – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a jogosultat méltányos összegő díjazás illeti meg.”

A gazdálkodói privilégium és a jogosulti díjigény előzetes magalapozására a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. az alábbiakban közzéteszi a megbízási szerződéseibe foglalt, általa képviselt fajták 1 hektárra eső jogdíj kiszámításához szükséges, megbízó által ajánlott vetőmagmennyiséget és tömegegységre vetített licenszdíj-mértéket.

A visszavetett vetőmag (utántermesztett vetőgumó) utáni „díjfizetési kötelezettség nem terheli azt a mezőgazdasági termelőt, aki szántóföldi növénytermesztéssel 20 hektárnál – illetve burgonya esetében 1 hektárnál – kisebb területen foglalkozik”.

Növényfaj 1995. évi XXXIII. tv. 109/A. §-ának (2) bekezdése szerinti megnevezése	Oltalmazott fajta	Ajánlott vetési mennyiség kg/ha	Legalacsonyabb szap. fokú fémzárolt vetőmag árába épített licenszdíj 50%-a Ft/tonna + ÁFA
Járó búza	Mv Karizma	220	4 300
	Mv Kikelet	220	4 300
	SW Kadrilj	220	4 500
Tavaszi búza	GK Március	200	4 400
	Granny	200	9 500
	Lona	220	4 300
	Sensas	200	3 000
	Vánek	220	4 300
Tavaszi durumbúza	Durobonus	200	9 450
	Duromax	200	9 800
	Grecale	220	6 000
	Floradur	200	3 000
Tavaszi árpa	Annabell	160	4 000
	Bojos	200	4 000
	Concerto	200	4 600
	Conchita	200	4 500
	Datcha	170	8 900

	Ebson	200	4 000
	GK Habzó	200	4 400
	Grace	200	4 600
	Jersey	200	4 600
	Malz	200	4 600
	Marthe	160	4 000
	Maurítia	200	3 100
	Prestige	200	4 600
	Quench	200	4 600
	Thorgall	200	4 600
	Tocada	200	3 100
	Traveler	200	4 600
	Xanadu	160	4 000
	Victoriana	200	4 500
Tavaszi tritikálé	GK Idus	200	4 400
Tavaszi zab	Baron	150	4 950
	Effektiv	200	3 000
	GK Kormorán	180	4 400
	Mv Pehely	150	4 300
	Scorpion	160	4 000
	Typhon	150	4 950
Borsó	Concorde	250	12 000
	Salamanca	250	12 000
	Santana	300	9 000
	Tinker	300	9 000
Lucerna	Olimpia	20	40 000
	KM Maraton	20	30 000
Olajlen	GK Xxxxxx	100	10 000
	GK Xxxxxx	100	10 000
Burgonya	Balatoni rózsa	3000	4 000
	Démon	3000	4 000
	Góliát	3000	4 000
	Katica	3000	4 000
	Lilla/Lorett	3000	4 000
	Pannónia	3000	5 000
	Százszorszép/Rioja	3000	4 000

White Lady 3000 4 000

A géntechnológiai hatóság közleménye engedély tervezeteinek társadalmi konzultáció érdekében történő közzétételéről

I.

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont (cím: 6726 Szeged, Temesvári krt. 62.; a továbbiakban: Kérelmező) ügyében géntechnológiával módosított szervezetek 2. biztonsági elszigetelési osztályba sorolt zárt rendszerben történő felhasználását – a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) GÁ2013-31 számú véleményét, valamint a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: egészségügyi szakhatóság) OGYI/38222-4/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának figyelembevételével - a vonatkozó jogszabályokban, a kérelemben, továbbá az annak mellékletét képező dokumentációban foglalt feltételek betartása mellett

e n g e d é l y e z e m .

Zárt rendszerben az alábbi géntechnológiával módosított szervezetek felhasználása engedélyezett:

Élesztők: Komagataella (Pichia) pastoris, Saccharomyces cerevisiae

Laboratóriumi sejtvonalak: egér (Mus musculus) sejtvonalak és primér sejtek, patkány (Rattus norvegicus) sejtvonalak és primér sejtek, sertés (Sus scrofa) primér sejtek, kutya (Canis familiaris) sejtvonalak, valamint emberi (Homo sapiens) sejtvonalak

Baktériumok: Escherichia coli, Thiocapsa roseopersicina, Rhodobacter capsulatus

Cianobaktériumok: Synecococcus, Synecocystis fajok Algák: Spirullina, Chlamydomonas fajok

A fent felsorolt géntechnológiával módosított szervezetek zárt rendszerben történő felhasználása az SF/548-25/2013. határozattal engedélyezett géntechnológiai módosítást végző létesítmény 128, 148, 232, 238, „Süni” laboratóriumaiban engedélyezett.

Az egészségügyi szakhatóság a géntechnológiai tevékenység engedélyezéséhez előírások nélkül hozzájárult.

A Kérelmező az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesül.

A jelen határozatommal engedélyezett tevékenység ellenőrzése érdekében, jogerős határozatom másolati példányait tájékoztatásul megküldöm a géntechnológiai módosításnak tekintendő, valamint annak nem minősülő eljárásokról és a géntechnológiai tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságokról szóló 111/2003. (XI. 5.) FVM-GKM-ESZCSM-KvVM együttes rendelet 3. §-ában meghatározott hatóságoknak.

Határozatom a közléssel jogerős, ellene közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát – jogszabálysértésre hivatkozással – a közléstől számított 30 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak kell címezni, de Hatóságomnál kell három példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni.

I n d o k o l á s

A Kérelmező a Biofizikai Intézetére vonatkozóan 2013. július 15. napján géntechnológiával módosított szervezetek 2. biztonsági elszigetelési osztályba sorolt zárt rendszerben történő felhasználása tárgyában kérelmet nyújtott be Hatóságomhoz.

Az engedély iránti kérelmet a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Gtv.) 8. §-a, a géntechnológiai tevékenység engedélyezési eljárási rendjéről, valamint az eljárás során az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásról szóló 132/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-a alapján megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a Kérelmező által benyújtott dokumentáció megfelel a jogszabályi előírásoknak.

Az engedélyezés iránti dokumentációt véleményezés céljából a Bizottság részére, valamint szakhatósági állásfoglalás céljából az egészségügyi szakhatóság részére SF/548-3/2013. és SF/548- 7/2013. ügyiratszámokon 2013. augusztus 16., valamint 2013. szeptember 26. napján megküldtem.

A Bizottság a kérelmet 2013. augusztus 29. napján megtárgyalta és a GÁ2013-31 hivatkozási számú, 2013. október 2. napján érkezett véleményében a dokumentációt elégségesnek ítélte és a zárt rendszerő felhasználás engedélyezését javasolta.

Tárgyi ügyben az egészségügyi szakhatóság OGYI/38222-4/2013. hivatkozási számú 2013. október 25. napján érkezett állásfoglalásában a kérelemben jelölt géntechnológiai tevékenység engedélyezéséhez előírások nélkül hozzájárult.

Mindezek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Az ügyintézési határidő a Gtv. 9. § (1) bekezdése alapján 90 nap. Az ügyintézési határidőbe a szakhatósági eljárás időtartama, valamint a társadalmi konzultáció lefolytatásának időtartalma a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdésének d) pontja és a Gtv. 9.§ (5) bekezdése alapján nem számít bele. A Kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdésének c) pontja alapján mentesül az igazgatási szolgáltatási díj fizetése alól.

Határozatomat a Gtv. 3. §, 4. § (1) bekezdésének b) pontja, 8. § (1) bekezdése, 8/A. §, 9.§ (1)-(6) bekezdése, a Rendelet 1. § (1) bekezdése b) pontja, 2. §-a, a géntechnológiai tevékenységre vonatkozó nyilvántartás és adatszolgáltatás rendjéről, valamint a géntechnológiai tevékenységhez szükséges engedély iránti kérelemhez csatolandó dokumentációról szóló 82/2003. (VII. 16.) FVM rendelet 1. § - 2.

§-a, a humán-egészségügy, humán gyógyszergyártás területén, és az emberi testtel közvetlenül érintkező vegyi anyagok esetében géntechnológiai tevékenység végzését engedélyező géntechnológiai hatóság, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén, illetve egyéb ipari célú felhasználás esetében géntechnológiai tevékenység végzését engedélyező eljárásban közremőködő géntechnológiai szakhatóság kijelöléséről szóló 14/2008. (IV. 17.) EüM rendelet 1. § (1) bekezdése, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 29. §-a, valamint a Ket. 71. § (1) bekezdése és 72. § (1) bekezdése alapján hoztam meg.

Hatáskörömet a Rendelet 1. § (3) bekezdése biztosítja, figyelemmel a központi államigazgatási szervekről valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 5. § (3) bekezdése és a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 2. §

(1) bekezdésének b) pontjára.

A jelen határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Gtv. 3. § (4) bekezdése és a Ket. 100. § (1) bekezdés a) és d) pontjai zárják ki, a döntés bírósági eljárás keretében történő felülvizsgálatának lehetőségét a Ket.

100. § (2), továbbá 109. § (1) bekezdése a) pontja biztosítja. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékessége a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (7) bekezdésén alapul.

A géntechnológiával módosított szervezetekre és a kérelemmel kapcsolatos hatásvizsgálatokra, illetve géntechnológiai vizsgálatokra vonatkozó adatok

A génállomány forrásai, a használt recipiens, donor, illetve szülő mikroorganizmusok, a használt gazda-vektor rendszer:

Recipiens szervezetek:

Komagataella (Pichia) pastoris, Saccharomyces cerevisiae, egér (Mus musculus) sejtvonalak és primér sejtek, patkány (Rattus norvegicus) sejtvonalak és primér sejtek, sertés (Sus scrofa) primér sejtek, kutya (Canis familiaris) sejtvonalak, emberi (Homo sapiens) sejtvonalak, Escherichia coli, Thiocapsa roseopersicina, Rhodobacter capsulatus, Synecococcus, Synecocystis fajok, Spirullina, Chlamydomonas fajok

Donor szervezetek:

- lúdfő DNS szakaszok, a citokróm b561 fehérjecsalád tagjainak cDNS-ei, egér DNS szakaszok, a citokróm b561 fehérjecsalád tagjainak cDNS-ei

- humán, egér, patkány DNS szakaszok (főleg a vér-agy gát felszíni fehérjék és szignálmolekuláik génjei)

- fotoszintetikus bíborbaktériumok, cianobaktériumok és algák génjei

A munka jellege

Zárt rendszerő felhasználás osztályba sorolása: II. osztály

A munka céljai, a módosításokba bevont génállományok tervezett funkciói:

- A rekombináns fehérjék, illetve ezek pontmutánsainak elegendő mennyiségő előállítása élesztő alapú expressziós rendszerben a fehérje biokémiai és biofizikai jellemzéséhez.

- A vér-agy gát mőködésének jobb megértését célzó vizsgálatok.

- Fotoszintetikus élőlények metabolizmusának megértése, jellemzése, javítása.

Géntechnológiai- és hatásvizsgálatra vonatkozó adatok:

A kiinduló recipiens és donor organizmusokhoz hasonlóan a genetikai módosítás eljárásai, úgymint a plazmid alapú vektorokkal történő transzformáció/transzfekció, RNS alapú géncsendesítés, a hozzájuk fejlesztett, létfontosságú virális géneket tartalmazó „packaging cell line“ nélkül szaporodásképtelen retrovírus vektorok használata, szintén alacsony kockázati osztályba sorolható.

Kockázatértékelés összefoglalása

A kísérletekben használt recipiens organizmusok baktériumok és gombák nem patogén laboratóriumi törzsei, algák, továbbá lúdfő, emlős állatok. A használt vektorok világszerte széles körben elterjedt, sem emberre, sem a környezetre nem veszélyes konstrukciók.

A genetikailag módosított szervezetek kezelése zárt rendszerő laboratóriumokban történik. A hulladékokat típustól függően, főleg autoklávozással, illetve nátrium hipoklorittal vagy detergenssel ártalmatlanítják.

A zárt rendszerő kezelés során a genetikailag módosított organizmusok nem jelentenek semmilyen

veszélyforrást. Esetleges kijutásuk a szabályok betartásával megakadályozható. Környezetbe történő szándékos kibocsátást az MTA SZBK nem tervez.

II.

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont (cím: 6726 Szeged, Temesvári krt. 62.; a továbbiakban: Kérelmező) ügyében géntechnológiával módosított szervezetek 2. biztonsági elszigetelési osztályba sorolt zárt rendszerben történő felhasználását – a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) GÁ2013-32 számú véleményét, valamint a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: egészségügyi szakhatóság) OGYI/38653-4/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának figyelembevételével - a vonatkozó jogszabályokban, a kérelemben, továbbá az annak mellékletét képező dokumentációban foglalt feltételek betartása mellett

e n g e d é l y e z e m .

Zárt rendszerben az alábbi géntechnológiával módosított szervezetek felhasználása engedélyezett: Gombák: Saccharomyces cerevisiae, Schisosaccharomyces pombe, Candida sp., Malassezia sp., Trichophyton sp.

Baktériumok: Escherichia coli, Thiocapsa roseopersicina

Laboratóriumi sejtvonalak: egér (Mus musculus) sejtvonalak, aranyhörcsög (Mesocricetus auratus) sejtvonalak, patkány (Rattus norvegicus) sejtvonalak, rovar (Spodoptera frugiperda) sejtvonalak, valamint emberi (Homo sapiens) sejtvonalak

Növények: termesztett és mediterrán lucerna (Medicago sativa és M. truncatula), szója (Glycine max), csicseriborsó (Cicer arietinum), kerep (Lotus japonicus), lúdfű (Arabidopsis thaliana), dohány (Nicotina tabacum)

Állatok: egér (Mus musculus) APPsweXPS1 dE9, hApoB-100, biglycan, Hsp27, TRPV1, Thy1-YFP transzgenikus és knockout törzsek

A fent felsorolt géntechnológiával módosított szervezetek zárt rendszerben történő felhasználása az SF/548-25/2013. határozattal engedélyezett géntechnológiai módosítást végző létesítmény BayGen laborjában, a 137, 432, 436, 444, 446, 544, 546, 548, 635, 646, 650 számú laboratóriumaiban, a közös állatházban, valamint a közös növényházakban engedélyezett.

Az egészségügyi szakhatóság a géntechnológiai tevékenység engedélyezéséhez előírások nélkül hozzájárult.

A Kérelmező az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesül.

A jelen határozatommal engedélyezett tevékenység ellenőrzése érdekében, jogerős határozatom másolati példányait tájékoztatásul megküldöm a géntechnológiai módosításnak tekintendő, valamint annak nem minősülő eljárásokról és a géntechnológiai tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságokról szóló 111/2003. (XI. 5.) FVM-GKM-ESZCSM-KvVM együttes rendelet 3. §-ában meghatározott hatóságoknak.

Határozatom a közléssel jogerős, ellene közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát – jogszabálysértésre hivatkozással – a közléstől számított 30 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak kell címezni, de Hatóságomnál kell három példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni.

I n d o k o l á s

A Kérelmező a Biokémiai Intézetére vonatkozóan 2013. július 15. napján géntechnológiával módosított szervezetek 2. biztonsági elszigetelési osztályba sorolt zárt rendszerben történő felhasználása tárgyában kérelmet nyújtott be Hatóságomhoz.

Az engedély iránti kérelmet a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Gtv.) 8. §-a, a géntechnológiai tevékenység engedélyezési eljárási rendjéről, valamint az eljárás során az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásról szóló 132/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-a alapján megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a Kérelmező által benyújtott dokumentáció megfelel a jogszabályi előírásoknak.

Az engedélyezés iránti dokumentációt véleményezés céljából a Bizottság részére, valamint szakhatósági állásfoglalás céljából az egészségügyi szakhatóság részére SF/548-5/2013. és SF/548- 8/2013. ügyiratszámokon 2013. augusztus 16. valamint 2013. szeptember 26. napján megküldtem.

A Bizottság a kérelmet 2013. augusztus 29. napján megtárgyalta és a GÁ2013-32 hivatkozási számú, 2013. október 2. napján érkezett véleményében a dokumentációt elégségesnek ítélte és a zárt rendszerő felhasználás engedélyezését javasolta.

Tárgyi ügyben az egészségügyi szakhatóság OGYI/38653-4/2013. hivatkozási számú 2013. november 12. napján érkezett állásfoglalásában a kérelemben jelölt géntechnológiai tevékenység engedélyezéséhez előírások nélkül hozzájárult.

Mindezek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Az ügyintézési határidő a Gtv. 9. § (1) bekezdése alapján 90 nap. Az ügyintézési határidőbe a szakhatósági eljárás időtartama, valamint a társadalmi konzultáció lefolytatásának időtartalma a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdésének d) pontja és a Gtv. 9.§ (5) bekezdése alapján nem számít bele. A Kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdésének c) pontja alapján mentesül az igazgatási szolgáltatási díj fizetése alól.

Határozatomat a Gtv. 3. §, 4. § (1) bekezdésének b) pontja, 8. § (1) bekezdése, 8/A. §, 9.§ (1)-(6) bekezdése, a Rendelet 1. § (1) bekezdése b) pontja, 2. §-a, a géntechnológiai tevékenységre vonatkozó nyilvántartás és adatszolgáltatás rendjéről, valamint a géntechnológiai tevékenységhez szükséges engedély iránti kérelemhez csatolandó dokumentációról szóló 82/2003. (VII. 16.) FVM rendelet 1. § - 2.

§-a, a humán-egészségügy, humán gyógyszergyártás területén, és az emberi testtel közvetlenül érintkező vegyi anyagok esetében géntechnológiai tevékenység végzését engedélyező géntechnológiai hatóság, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén, illetve egyéb ipari célú felhasználás esetében géntechnológiai tevékenység végzését engedélyező eljárásban közreműködő géntechnológiai szakhatóság kijelöléséről szóló 14/2008. (IV. 17.) EüM rendelet 1. § (1) bekezdése, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 29. §-a, valamint a Ket. 71. § (1) bekezdése és 72. § (1) bekezdése alapján hoztam meg.

Hatáskörömet a Rendelet 1. § (3) bekezdése biztosítja, figyelemmel a központi államigazgatási szervekről valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 5. § (3) bekezdése és a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 2. §

(1) bekezdésének b) pontjára.

A jelen határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Gtv. 3. § (4) bekezdése és a Ket. 100. § (1) bekezdés a) és d) pontjai zárják ki, a döntés bírósági eljárás keretében történő felülvizsgálatának lehetőségét a Ket.

100. § (2), továbbá 109. § (1) bekezdése a) pontja biztosítja. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékessége a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (7) bekezdésén alapul.

A géntechnológiával módosított szervezetekre és a kérelemmel kapcsolatos hatásvizsgálatokra, illetve géntechnológiai vizsgálatokra vonatkozó adatok

A génállomány forrásai, a használt recipiens, donor, illetve szülő mikroorganizmusok, a használt gazda-vektor rendszer:

Recipiens szervezetek:

Saccharomyces cerevisiae, Schisosaccharomyces pombe, Candida sp., Malassezia sp., Trichophyton sp., Escherichia coli, Thiocapsa roseopersicina, egér (Mus musculus) sejtvonalak, aranyhörcsög (Mesocricetus auratus) sejtvonalak, patkány (Rattus norvegicus) sejtvonalak, rovar (Spodoptera frugiperda) sejtvonalak, valamint emberi (Homo sapiens) sejtvonalak, egér (Mus musculus) APPsweXPS1 dE9, hApoB-100, biglycan, Hsp27, TRPV1, Thy1-YFP transzgenikus és knockout törzsek, termesztett és mediterrán lucerna (Medicago sativa és M. truncatula), szója (Glycine max), csicseriborsó (Cicer arietinum), kerep (Lotus japonicus), lúdfű (Arabidopsis thaliana), dohány (Nicotina tabacum).

Donor szervezetek:

- Pillangósvirágú növényekből származó DNS szakaszok, főleg a szimbiotikus gyökérgümőkben termelődő fehérjék, peptidek génjei.

- Rhizobiumokból származó DNS szakaszok, főleg a szimbiotikus gyökérgümő kialakulásához szükséges gének.

- Egy medúza zölden fluoreszkáló fehérjéjét, illetve annak módosított változatait kódoló DNS- szakaszok, sejtek, sejtalkotók fluoreszcens jelölésére.

- Az Escherichia coli déta-galaktozidáz (LacZ) és béta-glükoronidáz (GusA) fehérjéit kódoló DNS- szakaszok, génexpresszió szintjének mérésére, sejtek nyomonkövetésére.

- Egér és humán DNS-metiltranszferázt kódoló gének.

- Humán, egér és élesztő DNS szakaszok, főleg dajkafehérjék és azok kifejeződését szabályozó gének.

- Humám, egér, patkány DNS szakaszok, főleg immun- és idegsejt felszíni fehérjék és szignálmolekulák génjei.

A munka jellege

Zárt rendszerő felhasználás osztályba sorolása: II. osztály

A munka céljai, a módosításokba bevont génállományok tervezett funkciói:

- A nitrogénkötő szimbiózis kialakulásához, működéséhez és finomhangolásához szükséges gének, fehérjék azonosítása, jellemzése.

- A szimbiotikus növényi sejtek által termelt, az antimikrobiális peptidekhez hasonló kis fehérjék hatásmechanizmusának feltárása.

- Baktériumok restrikciós-modifikációs rendszerének vizsgálata és felhasználása molekuláris biológiai kutatási módszerek kidolgozására.

- Élesztő, illetve baktérium törzsekben gén perturbációk (overexpresszió, illetve deléció) hatásának szisztematikus vizsgálata, illetve gén interakciók feltérképezése nagy áteresztőképességű technikákkal.

- Fluoreszcensen jelölt sejtek populációdinamikai és génexpressziós mérései.

- Transzgenikus egerek előállítása és fenotípusuk analízise humán betegséges (kardiovaszkuláris és neurodegeneratív) egérmodelljeinek létrehozása céljából.

- Félszintetikus fehérjék előállításához szükséges rekombináns fehérjék előállítása, spektroszkópiai jellemzése.

- A stressz (főleg hősokk) válaszban résztvevő gének vizsgálata.

- Az immunválaszban és daganatképződésben résztvevő gének működésének vizsgálata.

- Szövetregeneráció vizsgálata.

Géntechnológiai- és hatásvizsgálatra vonatkozó adatok:

A kiinduló recipiens és donor organizmusokhoz hasonlóan a genetikai módosítás eljárásai, úgymint a plazmid alapú vektorokkal történő transzformáció/transzfekció, RNS alapú géncsendesítés, a hozzájuk fejlesztett, létfontosságú virális géneket tartalmazó „packaging cell line“ nélkül szaporodásképtelen retrovírus vektorok használata, szintén alacsony kockázati osztályba sorolható.

Kockázatértékelés összefoglalása

A kísérletekben használt recipiens organizmusok baktériumok és gombák nem patogén laboratóriumi törzsei, algák, továbbá lúdfű, emlős állatok. A használt vektorok világszerte széles körben elterjedt, sem emberre, sem a környezetre nem veszélyes konstrukciók.

A genetikailag módosított szervezetek kezelése zárt rendszerű laboratóriumokban történik. A hulladékokat típustól függően, főleg autoklávozással, illetve nátrium hipoklorittal vagy detergenssel ártalmatlanítják.

A zárt rendszerű kezelés során a genetikailag módosított organizmusok nem jelentenek semmilyen veszélyforrást. Esetleges kijutásuk a szabályok betartásával megakadályozható. Környezetbe történő szándékos kibocsátást az MTA SZBK nem tervez.

III.

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont (cím: 6726 Szeged, Temesvári krt. 62.; a továbbiakban: Kérelmező) ügyében géntechnológiával módosított szervezetek 2. biztonsági elszigetelési osztályba sorolt zárt rendszerben történő felhasználását – a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) GÁ2013-33 számú véleményét, valamint a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: egészségügyi szakhatóság) OGYI/38458-4/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának figyelembevételével - a vonatkozó jogszabályokban, a kérelemben, továbbá az annak mellékletét képező dokumentációban foglalt feltételek betartása mellett

e n g e d é l y e z e m .

Zárt rendszerben az alábbi géntechnológiával módosított szervezetek felhasználása engedélyezett:

Élesztők: Saccharomyces cerevisiae, Schisosaccharomyces pombe

Laboratóriumi sejtvonalak: egér (Mus musculus) sejtvonalak, Sf9, Sf21, mbn-2 és S2 rovar sejtvonalak, patkány (Rattus norvegicus) sejtvonalak, kínai aranyhörcsög (Mesocricetus auratus) sejtvonalak, nyúl (Oryctolagus cuniculus), valamint emberi (Homo sapiens) sejtvonalak

Baktériumok: Escherichia coli, Sinorhizobium melioti, Sinorhizobium medicae, Bradyrhizobium japonicum, Rhizobium leguminosarum, Agrobacterium tumefaciens, Agrobacterium rhizogenes, Agrobacterium vitis, Azospirillum sp

Növények: termesztett és mediterrán lucerna (Medicago sativa és M. truncatula), lúdfű (Arabidopsis thaliana), dohány fajok (Nicotina tabacum és N. benthamiana)

Állatok: Drosophila melanogaster, egér (Mus musculus) NSG immunhiányos, Balb-C, GFP, Xxx knockout, Matn2 knockout, Lgals1 knockout törzsek

A fent felsorolt géntechnológiával módosított szervezetek zárt rendszerben történő felhasználása az SF/548-25/2013. határozattal engedélyezett géntechnológiai módosítást végző létesítmény 401, 402, 418, 420, 452, 518, 522, 535, 537, 554, 602, 604, 605, 606, 612, 614, 624, 704, 706, 707, 712, 714, 717 számú

laboratóriumaiban, a közös állatházban, valamint a közös növényházakban engedélyezett.

Az egészségügyi szakhatóság a géntechnológiai tevékenység engedélyezéséhez előírások nélkül hozzájárult.

A Kérelmező az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesül.

A jelen határozatommal engedélyezett tevékenység ellenőrzése érdekében, jogerős határozatom másolati példányait tájékoztatásul megküldöm a géntechnológiai módosításnak tekintendő, valamint annak nem minősülő eljárásokról és a géntechnológiai tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságokról szóló 111/2003. (XI. 5.) FVM-GKM-ESZCSM-KvVM együttes rendelet 3. §-ában meghatározott hatóságoknak.

Határozatom a közléssel jogerős, ellene közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát – jogszabálysértésre hivatkozással – a közléstől számított 30 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak kell címezni, de Hatóságomnál kell három példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni.

I n d o k o l á s

A Kérelmező a Genetikai Intézetére vonatkozóan 2013. július 15. napján géntechnológiával módosított szervezetek 2. biztonsági elszigetelési osztályba sorolt zárt rendszerben történő felhasználása tárgyában kérelmet nyújtott be Hatóságomhoz.

Az engedély iránti kérelmet a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Gtv.) 8. §-a, a géntechnológiai tevékenység engedélyezési eljárási rendjéről, valamint az eljárás során az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásról szóló 132/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-a alapján megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a Kérelmező által benyújtott dokumentáció megfelel a jogszabályi előírásoknak.

Az engedélyezés iránti dokumentációt véleményezés céljából a Bizottság részére, valamint szakhatósági állásfoglalás céljából az egészségügyi szakhatóság részére SF/548-2/2013. és SF/548- 9/2013. ügyiratszámokon 2013. augusztus 16. valamint 2013. szeptember 26. napján megküldtem.

A Bizottság a kérelmet 2013. augusztus 29. napján megtárgyalta és a GÁ2013-33 hivatkozási számú, 2013. október 2. napján érkezett véleményében a dokumentációt elégségesnek ítélte és a zárt rendszerő felhasználás engedélyezését javasolta.

Tárgyi ügyben az egészségügyi szakhatóság OGYI/38458-4/2013. hivatkozási számú 2013. november 12. napján érkezett állásfoglalásában a kérelemben jelölt géntechnológiai tevékenység engedélyezéséhez előírások nélkül hozzájárult.

Mindezek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Az ügyintézési határidő a Gtv. 9. § (1) bekezdése alapján 90 nap. Az ügyintézési határidőbe a szakhatósági eljárás időtartama, valamint a társadalmi konzultáció lefolytatásának időtartalma a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdésének d) pontja és a Gtv. 9.§ (5) bekezdése alapján nem számít bele.

A Kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdésének c) pontja alapján mentesül az igazgatási szolgáltatási díj fizetése alól.

Határozatomat a Gtv. 3. §, 4. § (1) bekezdésének b) pontja, 8. § (1) bekezdése, 8/A. §, 9.§ (1)-(6) bekezdése, a Rendelet 1. § (1) bekezdése b) pontja, 2. §-a, a géntechnológiai tevékenységre vonatkozó nyilvántartás és adatszolgáltatás rendjéről, valamint a géntechnológiai tevékenységhez szükséges engedély iránti kérelemhez csatolandó dokumentációról szóló 82/2003. (VII. 16.) FVM rendelet 1. § - 2.

§-a, a humán-egészségügy, humán gyógyszergyártás területén, és az emberi testtel közvetlenül érintkező vegyi anyagok esetében géntechnológiai tevékenység végzését engedélyező géntechnológiai hatóság, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén, illetve egyéb ipari célú felhasználás esetében géntechnológiai tevékenység végzését engedélyező eljárásban közreműködő géntechnológiai szakhatóság kijelöléséről szóló 14/2008. (IV. 17.) EüM rendelet 1. § (1) bekezdése, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 29. §-a, valamint a Ket. 71. § (1) bekezdése és 72. § (1) bekezdése alapján hoztam meg.

Hatáskörömet a Rendelet 1. § (3) bekezdése biztosítja, figyelemmel a központi államigazgatási szervekről valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 5. § (3) bekezdése és a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 2. §

(1) bekezdésének b) pontjára.

A jelen határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Gtv. 3. § (4) bekezdése és a Ket. 100. § (1) bekezdés a) és d) pontjai zárják ki, a döntés bírósági eljárás keretében történő felülvizsgálatának lehetőségét a Ket.

100. § (2), továbbá 109. § (1) bekezdése a) pontja biztosítja. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékessége a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (7) bekezdésén alapul.

A géntechnológiával módosított szervezetekre és a kérelemmel kapcsolatos hatásvizsgálatokra, illetve géntechnológiai vizsgálatokra vonatkozó adatok

A génállomány forrásai, a használt recipiens, donor, illetve szülő mikroorganizmusok, a használt gazda-vektor rendszer:

Recipiens szervezetek:

Saccharomyces cerevisiae, Schisosaccharomyces pombe, egér (Mus musculus) sejtvonalak, Sf9, Sf21, mbn-2 és S2 rovar sejtvonalak, patkány (Rattus norvegicus) sejtvonalak, kínai aranyhörcsög (Mesocricetus auratus) sejtvonalak, nyúl (Oryctolagus cuniculus), valamint emberi (Homo sapiens) sejtvonalak, Escherichia coli, Sinorhizobium melioti, Sinorhizobium medicae, Bradyrhizobium japonicum, Rhizobium leguminosarum, Agrobacterium tumefaciens, Agrobacterium rhizogenes, Agrobacterium vitis, Azospirillum sp., termesztett és mediterrán lucerna (Medicago sativa és M. truncatula), lúdfű (Arabidopsis thaliana), dohány fajok (Nicotina tabacum és N. benthamiana), Drosophila melanogaster, egér (Mus musculus) NSG immunhiányos, Balb-C, GFP, Fah knockout, Matn2 knockout, Lgals1 knockout törzsek

Donor szervezetek:

- Drosophila meanogaster és Drosophila ananassae eredetű DNS szakaszok, immun fehérjék és szignálmolekulák génjei.

- Medicago truncatula DNS szakaszok: a szimbiotikus nitrogénkötésben résztvevő gének és szabályozó régiók.

- Arabidopsis thaliana DNS szakaszok: Medicago homológ gének és szabályozó régiók.

- Drosophila DNS szakaszok, főleg az ivarsejtfejlődést szabályozó fehérjék és az aktin sejtváz szabályozó fehérjék génjei.

- Aequorea victoria integrációs enzimek génjei és célszekvenciái, Drosophila helyspecifikus transzgenezis céljából.

- Lambda bakteriofág integrációs enzimek génjei és célszekvenciái, Drosophila hely specifikus transzgenezis céljából.

- Humán és élesztő DNS szakaszok, főleg reparációs fehérjék génjei.

- Humán és egér DNS szakaszok, főleg tumor szupresszorok, transzkripciós faktorok, ellenanyag és különféle enzimfehérjék génjei.

- Humán és egér DNS szakaszok, főleg immunsejt felszíni fehérjék és szignálmolekulák génjei.

- Humán, egér és patkány DNS szakaszok, főleg HOX gének és feltételezett Polycomb Response Element (PRE) régiók génjei.

- Mesterséges DNS szakasz az angiogenezis gátlására.

- Kristály medúza és lágykorall fluoreszcens fehérjéinek génjei.

A munka jellege

Zárt rendszerő felhasználás osztályba sorolása: II. osztály

A munka céljai, a módosításokba bevont génállományok tervezett funkciói:

- Az immunválaszban és daganatképződésben résztvevő gének működésének vizsgálata.

- A Sinorhizobium meliloti és a Bradyrhizobium japonicum baktériumokban azonosított toxin/antitoxin moduloknak a baktériumok metabolizmusában és a lucerna, ill. a szója gazdanövénnyel kialakított szimbiózisban betöltött szerepének vizsgálata.

- A pillangós virágú növények Rhizobium baktériumokkal kialakított nitrogénkötő szimbiózisában résztvevő gének működésének vizsgálata.

- Növény transzformációs kísérletek végzése.

- A Drosophila ivarsejtfejlődés folyamatában szerepet játszó gének, géntermékek hatásának vizsgálata.

- DNS hibajavítás molekuláris mechanizmusának feltárása.

- A daganatképződésben résztvevő gének működésének vizsgálata.

- Az axon növekedés és a miofibrillogenezis vizsgálata.

- Az autoimmun betegségekben és tumor képződésben résztvevő fehérjék vizsgálata, a szisztémás lupus erithematosus kísérletes állatmodelljének immunológiai vizsgálata, valamint a tumorok vérképződésének tanulmányozása.

- A pluripotencia és a differenciáció kialakulásának vizsgálata emlős sejtkúltúrákban.

- A homeotikus gének epigenetikai szabályozásának vizsgálata.

Géntechnológiai- és hatásvizsgálatra vonatkozó adatok:

A kiinduló recipiens és donor organizmusokhoz hasonlóan a genetikai módosítás eljárásai, úgymint a plazmid alapú vektorokkal történő transzformáció/transzfekció, RNS alapú géncsendesítés, a hozzájuk fejlesztett, létfontosságú virális géneket tartalmazó „packaging cell line“ nélkül szaporodásképtelen retrovírus vektorok használata, szintén alacsony kockázati osztályba sorolható.

Kockázatértékelés összefoglalása

A kísérletekben használt recipiens organizmusok baktériumok és gombák nem patogén laboratóriumi törzsei, algák, továbbá lúdfű, emlős állatok. A használt vektorok világszerte széles körben elterjedt, sem emberre, sem a környezetre nem veszélyes konstrukciók.

A genetikailag módosított szervezetek kezelése zárt rendszerű laboratóriumokban történik. A hulladékokat típustól függően, főleg autoklávozással, illetve nátrium hipoklorittal vagy detergenssel ártalmatlanítják.

A zárt rendszerű kezelés során a genetikailag módosított organizmusok nem jelentenek semmilyen veszélyforrást. Esetleges kijutásuk a szabályok betartásával megakadályozható. Környezetbe történő szándékos kibocsátást az MTA SZBK nem tervez.

IV.

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont (cím: 6726 Szeged, Temesvári krt. 62.; a továbbiakban: Kérelmező) ügyében géntechnológiával módosított szervezetek 2. biztonsági elszigetelési osztályba sorolt zárt rendszerben történő felhasználását – a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) GÁ2013-34 számú véleményét, valamint a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: egészségügyi szakhatóság) OGYI/38463-4/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának figyelembevételével - a vonatkozó jogszabályokban, a kérelemben, továbbá az annak mellékletét képező dokumentációban foglalt feltételek betartása mellett

e n g e d é l y e z e m .

Zárt rendszerben az alábbi géntechnológiával módosított szervezetek felhasználása engedélyezett:

Élesztők: Saccharomyces cerevisiae, Schisosaccharomyces pombe

Baktériumok: Escherichia coli, Agrobacterium tumefaciens, Agrobacterium rhizogenes

Cianobaktériumok: Synechocystis PCC6803, Thermosynechococcus elongatus

Algák: Chlamydomonas reinhardtii rbcs∆-T60-3 hiányos transzformált törzsei

Növények: termesztett és mediterrán lucerna (Medicago sativa és M. truncatula), lúdfű (Arabidopsis thaliana), dohány (Nicotina tabacum), fűz fajok (Salix alba, S. viminalis), fehér nyár (Populus alba), szálkaperje (Brachypodium dystachion), rizs (Oryza sativa), rozs (Hordeum vulgare), búza fajok (Triticum aestivum, T. durum, T. monococcum) és sejttenyészeteik, Rosa sp.

A fent felsorolt géntechnológiával módosított szervezetek zárt rendszerben történő felhasználása az SF/548-25/2013. határozattal engedélyezett géntechnológiai módosítást végző létesítmény 112, 120, 126, 152, 202, 206, 208, 218, 220, 224b, 258, 305, 435, 542, Vitality laboratóriumokban, a közös állatházban, valamint a közös növényházakban engedélyezett.

Az egészségügyi szakhatóság a géntechnológiai tevékenység engedélyezéséhez előírások nélkül hozzájárult.

A Kérelmező az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesül.

A jelen határozatommal engedélyezett tevékenység ellenőrzése érdekében, jogerős határozatom másolati példányait tájékoztatásul megküldöm a géntechnológiai módosításnak tekintendő, valamint annak nem minősülő eljárásokról és a géntechnológiai tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságokról szóló 111/2003. (XI. 5.) FVM-GKM-ESZCSM-KvVM együttes rendelet 3. §-ában meghatározott hatóságoknak.

Határozatom a közléssel jogerős, ellene közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát – jogszabálysértésre hivatkozással – a közléstől számított 30 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak kell címezni, de Hatóságomnál kell három példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni.

I n d o k o l á s

A Kérelmező a Növénybiológiai Intézetére vonatkozóan 2013. július 15. napján géntechnológiával módosított szervezetek 2. biztonsági elszigetelési osztályba sorolt zárt rendszerben történő felhasználása tárgyában kérelmet nyújtott be Hatóságomhoz.

Az engedély iránti kérelmet a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Gtv.) 8. §-a, a géntechnológiai tevékenység engedélyezési eljárási rendjéről, valamint az eljárás során az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásról szóló 132/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-a alapján megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a Kérelmező által benyújtott dokumentáció megfelel a jogszabályi előírásoknak.

Az engedélyezés iránti dokumentációt véleményezés céljából a Bizottság részére, valamint szakhatósági állásfoglalás céljából az egészségügyi szakhatóság részére SF/548-4/2013. és SF/548- 10/2013. ügyiratszámokon 2013. augusztus 16. valamint 2013. szeptember 26. napján megküldtem.

A Bizottság a kérelmet 2013. augusztus 29. napján megtárgyalta és a GÁ2013-34 hivatkozási számú, 2013. október 2. napján érkezett véleményében a dokumentációt elégségesnek ítélte és a zárt rendszerő felhasználás engedélyezését javasolta.

Tárgyi ügyben az egészségügyi szakhatóság OGYI/38463-4/2013. hivatkozási számú 2013. november 12. napján érkezett állásfoglalásában a kérelemben jelölt géntechnológiai tevékenység engedélyezéséhez előírások nélkül hozzájárult.

Mindezek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Az ügyintézési határidő a Gtv. 9. § (1) bekezdése alapján 90 nap. Az ügyintézési határidőbe a szakhatósági eljárás időtartama, valamint a társadalmi konzultáció lefolytatásának időtartalma a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdésének d) pontja és a Gtv. 9.§ (5) bekezdése alapján nem számít bele. A Kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdésének c) pontja alapján mentesül az igazgatási szolgáltatási díj fizetése alól.

Határozatomat a Gtv. 3. §, 4. § (1) bekezdésének b) pontja, 8. § (1) bekezdése, 8/A. §, 9.§ (1)-(6) bekezdése, a Rendelet 1. § (1) bekezdése b) pontja, 2. §-a, a géntechnológiai tevékenységre vonatkozó nyilvántartás és adatszolgáltatás rendjéről, valamint a géntechnológiai tevékenységhez szükséges engedély iránti kérelemhez csatolandó dokumentációról szóló 82/2003. (VII. 16.) FVM rendelet 1. § - 2.

§-a, a humán-egészségügy, humán gyógyszergyártás területén, és az emberi testtel közvetlenül érintkező vegyi anyagok esetében géntechnológiai tevékenység végzését engedélyező géntechnológiai hatóság, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén, illetve egyéb ipari célú felhasználás esetében géntechnológiai tevékenység végzését engedélyező eljárásban közreműködő géntechnológiai szakhatóság kijelöléséről szóló 14/2008. (IV. 17.) EüM rendelet 1. § (1) bekezdése, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 29. §-a, valamint a Ket. 71. § (1) bekezdése és 72. § (1) bekezdése alapján hoztam meg.

Hatáskörömet a Rendelet 1. § (3) bekezdése biztosítja, figyelemmel a központi államigazgatási szervekről valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 5. § (3) bekezdése és a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 2. §

(1) bekezdésének b) pontjára.

A jelen határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Gtv. 3. § (4) bekezdése és a Ket. 100. § (1) bekezdés a) és d) pontjai zárják ki, a döntés bírósági eljárás keretében történő felülvizsgálatának lehetőségét a Ket.

100. § (2), továbbá 109. § (1) bekezdése a) pontja biztosítja. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékessége a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (7) bekezdésén alapul.

A géntechnológiával módosított szervezetekre és a kérelemmel kapcsolatos hatásvizsgálatokra, illetve géntechnológiai vizsgálatokra vonatkozó adatok

A génállomány forrásai, a használt recipiens, donor, illetve szülő mikroorganizmusok, a használt gazda-vektor rendszer:

Recipiens szervezetek:

Saccharomyces cerevisiae, Schisosaccharomyces pombe, Escherichia coli, Agrobacterium tumefaciens, Agrobacterium rhizogenes, Synechocystis PCC6803, Thermosynechococcus elongatus, Chlamydomonas reinhardtii rbcs∆-T60-3 hiányos transzformált törzsei, termesztett és mediterrán lucerna (Medicago sativa és M. truncatula), lúdfű (Arabidopsis thaliana), dohány (Nicotina tabacum), fűz fajok (Salix alba, S. viminalis), fehér nyár (Populus alba), szálkaperje (Brachypodium dystachion), rizs (Oryza sativa), rozs (Hordeum vulgare), búza fajok (Triticum aestivum, T. durum, T. monococcum) és sejttenyészeteik, Rosa sp.

Donor szervezetek:

- Növényi DNS szakaszok, főleg fotoreceptorokat, jelátvivő fehérjéket, transzkripciós faktorokat, a cirkadián óra működéséhez szükséges fehérjéket, valamint mesterségesen előállított riporter fehérjéket (LUS, GFP, YFP, CFP) kódoló gének.

- Arabidopsis thaliana, Medicago truncatula, Nicotina tabacum, Rosa sp. modell növények, mint cDNS és promóter szekvencia források a funkcionális vizsgálatokhoz.

- Vibrio harveyi baktérium, Lux gének (luciferáz protein) eredeti és módosított változatai, GFP eredeti és módosított változatai, mint lumineszcens marker gének.

- Cianobaktériumok laboratóriumi törzseinek fotoszintetikus, illetve stresst génjei.

- Arabidopsis thaliana DNS szakaszok (főleg az E2F-RBR család tagjai), illetve ezek célgénjei.

- Brassica rapa DNS szakaszok (E2FB, WRI1 és LEC2 gének).

- A szárazság és sótűrést befolyásoló géneket hordozó növényi DNS szakaszok.

- Antibiotikum rezisztenciát és szelekciós markereket kódoló gének.

- Kovamoszat és Arabidopsis thaliana karotenoid bioszintézisben résztvevő fehérjéket kódoló gének.

- Pueraria lobata IspS génje (izoprén szintáz)

- Spinaca oleracea, Arabidopsis thaliana, Helianthus annuus rcbs1 génjei

A munka jellege

Zárt rendszerő felhasználás osztályba sorolása: II. osztály

A munka céljai, a módosításokba bevont génállományok tervezett funkciói:

- A növényi fotoreceptorok és a cirkadián óra által szabályozott jelátviteli folyamatokban résztvevő komponensek molekuláris azonosítása.

- A növényi egyedfejlődés szabályozásában, a környezeti stressz hatásokra adott válaszban résztvevő gének működésének vizsgálata.

- A fotoszintézis és bakteriális stresszfolyamatok molekuláris szintű vizsgálata.

- A növényi növekedés szabályozásában résztvevő molekuláris kapcsolók tanulmányozása. Gyökér és levél növekedés vizsgálata. Terméshozam vizsgálata. Magok olajtartalmának vizsgálata.

- A szárazság- és sótűrést befolyásoló növényi hormonok jelátvitelét szabályozó növényi gének azonosítása, funkciójának jellemzése.

- A karotenoidok és bioszintézisükben résztvevő fehérjék szerepének feltárása. A sejtosztódást szabályozó fehérjék szerepének vizsgálata.

- Izoprént emittáló növényi szervezetek membránszerkezetének vizsgálata, a membránok termostabilitásának vizsgálata és az izoprén jelenlétének hatása a fotoszintetikus paraméterek módosulására.

Géntechnológiai- és hatásvizsgálatra vonatkozó adatok:

A kiinduló recipiens és donor organizmusokhoz hasonlóan a genetikai módosítás eljárásai, úgymint a plazmid alapú vektorokkal történő transzformáció/transzfekció, RNS alapú géncsendesítés, a hozzájuk fejlesztett, létfontosságú virális géneket tartalmazó „packaging cell line“ nélkül szaporodásképtelen retrovírus vektorok használata, szintén alacsony kockázati osztályba sorolható.

Kockázatértékelés összefoglalása

A kísérletekben használt recipiens organizmusok baktériumok és gombák nem patogén laboratóriumi törzsei, algák, továbbá lúdfű, emlős állatok. A használt vektorok világszerte széles körben elterjedt, sem emberre, sem a környezetre nem veszélyes konstrukciók.

A genetikailag módosított szervezetek kezelése zárt rendszerű laboratóriumokban történik. A hulladékokat típustól függően, főleg autoklávozással, illetve nátrium hipoklorittal vagy detergenssel ártalmatlanítják.

A zárt rendszerű kezelés során a genetikailag módosított organizmusok nem jelentenek semmilyen veszélyforrást. Esetleges kijutásuk a szabályok betartásával megakadályozható. Környezetbe történő szándékos kibocsátást az MTA SZBK nem tervez.

V.

A Pharma-Trend Biotechnológia Kutató Fejlesztő és Tanácsadó Kft (cím: 1118 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxx 00.; a továbbiakban: Kérelmező) ügyében, az SF/912-14/2013. ügyiratszámú határozattal engedélyezett géntechnológiai módosítást végző létesítményben rekombináns bakulovírus / Sf9 Spodoptera frugiperda rovarsejt expressziós rendszer 2. biztonsági elszigetelési osztályba sorolt zárt rendszerben történő felhasználását – a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) GÁ2013-43 számú véleményét, valamint a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: egészségügyi szakhatóság) OGYI/44066- 4/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának figyelembevételével - a vonatkozó jogszabályokban, a kérelemben, továbbá az annak mellékletét képező dokumentációban foglalt feltételek betartása mellett

e n g e d é l y e z e m .

Az egészségügyi szakhatóság a géntechnológiai tevékenység engedélyezéséhez előírások nélkül hozzájárult.

A Kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.

A jelen határozatommal engedélyezett tevékenység ellenőrzése érdekében, jogerős határozatom másolati példányait tájékoztatásul megküldöm a géntechnológiai módosításnak tekintendő, valamint annak nem minősülő eljárásokról és a géntechnológiai tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságokról szóló 111/2003. (XI. 5.) FVM-GKM-ESZCSM-KvVM együttes rendelet 3. §-ában meghatározott hatóságoknak.

Határozatom a közléssel jogerős, ellene közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát – jogszabálysértésre hivatkozással – a közléstől számított 30 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak kell címezni, de Hatóságomnál kell három példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni.

I n d o k o l á s

A Kérelmező 2013. október 28. napján rekombináns bakulovírus / Sf9 Spodoptera frugiperda rovarsejt expressziós rendszer 2. biztonsági elszigetelési osztályba sorolt zárt rendszerben történő felhasználása tárgyában kérelmet nyújtott be Hatóságomhoz.

Az engedély iránti kérelmet a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Gtv.) 8. §-a, a géntechnológiai tevékenység engedélyezési eljárási rendjéről, valamint az eljárás során az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásról szóló 132/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-a alapján megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a Kérelmező által benyújtott dokumentáció megfelel a jogszabályi előírásoknak.

Az engedélyezés iránti dokumentációt véleményezés céljából a Bizottság részére, valamint szakhatósági állásfoglalás céljából az egészségügyi szakhatóság részére SF/912-3/2013. és SF/912- 5/2013. ügyiratszámokon 2013. október 29., valamint 2013. október 30. napján megküldtem.

A Bizottság a kérelmet 2013. november 4. napján megtárgyalta. A többségi vélemény a dokumentációt elégségesnek ítélte.

Tárgyi ügyben az egészségügyi szakhatóság OGYI/44066-4/2013. ügyiratszámú 2013. november 12. napján érkezett állásfoglalásában a kérelemben jelölt géntechnológiai tevékenység engedélyezéséhez előírások nélkül hozzájárult.

Mindezek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Az ügyintézési határidő a Gtv. 9. § (1) bekezdése alapján 90 nap. Az ügyintézési határidőbe a szakhatósági eljárás időtartama, valamint a társadalmi konzultáció lefolytatásának időtartalma a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdésének d) pontja és a Gtv. 9.§ (5) bekezdése alapján nem számít bele.

A Kérelmező a géntechnológiai tevékenység engedélyezéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 138/2004. (IX. 23.) FVM 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott összeget megfizette.

Határozatomat a Gtv. 3. §, 4. § (1) bekezdésének b) pontja, 8. § (1) bekezdése, 8/A. §, 9.§ (1)-(6) bekezdése, a Rendelet 1. § (1) bekezdése b) pontja, 2. §-a, a géntechnológiai tevékenységre vonatkozó nyilvántartás és adatszolgáltatás rendjéről, valamint a géntechnológiai tevékenységhez szükséges engedély iránti kérelemhez csatolandó dokumentációról szóló 82/2003. (VII. 16.) FVM rendelet 1. § - 2.

§-a, a humán-egészségügy, humán gyógyszergyártás területén, és az emberi testtel közvetlenül érintkező vegyi anyagok esetében géntechnológiai tevékenység végzését engedélyező géntechnológiai hatóság, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén, illetve egyéb ipari célú felhasználás esetében géntechnológiai tevékenység végzését engedélyező eljárásban közreműködő géntechnológiai szakhatóság kijelöléséről szóló 14/2008. (IV. 17.) EüM rendelet 1. § (1) bekezdése, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 29. §-a, valamint a Ket. 71. § (1) bekezdése és 72. § (1) bekezdése alapján hoztam meg.

Hatáskörömet a Rendelet 1. § (3) bekezdése biztosítja, figyelemmel a központi államigazgatási szervekről valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 5. § (3) bekezdése és a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 2. §

(1) bekezdésének b) pontjára.

A jelen határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Gtv. 3. § (4) bekezdése és a Ket. 100. § (1) bekezdés a) és d) pontjai zárják ki, a döntés bírósági eljárás keretében történő felülvizsgálatának lehetőségét a Ket.

100. § (2), továbbá 109. § (1) bekezdése a) pontja biztosítja. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékessége a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (7) bekezdésén alapul.

A géntechnológiával módosított szervezetre és a kérelemmel kapcsolatos hatásvizsgálatokra, illetve géntechnológiai vizsgálatokra vonatkozó adatok

A génállomány forrásai, a használt recipiens, donor, illetve szülő mikroorganizmusok, a használt gazda-vektor rendszer:

Bakulovírus/rovarsejt expressziós rendszer (Sf9 Spodoptera frugiperda sejtek, Baculogold illetve BacPak6 bakulovírus, pVL1393 és BacPak9 vektor)

A munka jellege:

A polyoma vírus egyik fehérjéjét kódoló gént BacPak9 transzfervektorba inzertálták, majd BacPak6 bakulovírussal koexpresszálták. Az így elkészült bakulovírust használják fel vírus fehérje antigén termelésére.

Zárt rendszerő felhasználás osztályba sorolása: II. osztály

A munka célja:

Rekombináns fehérjeexpresszió enzimológiai és szerkezeti tanulmányokhoz, továbbá rekombináns fehérjék előállítása immunizálási célokra.

A módosításokba bevont génállományok tervezett funkciói:

A polyoma vírus egyik fehérjét kódoló gén, vírus fehérje antigén előállítása céljából.

Kockázatértékelés összefoglalása

A felhasznált bakulovírus rovarok bélhám sejtjeit képes fertőzni, illetve rovarsejt kultúrákban (pl. Sf9) alkalmas gének kifejezésére. A megvásárolható bakulovírus vektorok a polihedrin burokfehérje hiányában könnyen inaktiválódnak (természetes/mesterséges UV sugárzás, illetve alacsony pH hatására). A befogadó szervezetek teljes genom szinten feltérképezettek, molekuláris biológiai laboratóriumokban évtizedek óta használatosak. Patogenitás, virulencia, fertőzőképesség, allergénhatás, toxicitás és betegség közvetítő vektor jellegük nem ismert.

A Tokaj oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának módosítására vonatkozó kérelem

TOKAJ TERMÉKLEÍRÁS

I. NÉV

Tokaj, (Tokaji)

eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés: eredetmegjelölés

II. A BOROK LEÍRÁSA

II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor bortípusok:

1. Eszencia

2. Aszúeszencia

2. Aszú (3)(4)(5)(6) puttonyos

3. Szamorodni (száraz és édes)

4. Fordítás (száraz és édes)

5. Máslás (száraz és édes)

6. Késői szüretelésű bor

7. Fehér bor

Tokaji borkülönlegességek: Eszencia, Aszúeszencia, Aszú (3)(4)(5)(6) puttonyos, Szamorodni, Fordítás, Máslás.

II/1A. Analitikai előírások

	Bortípus	Minimális összes alkoholta rtalom [%vol]	Minimális összes savtartalo m [g/l]	Tényleges alkoholtart alom [%vol]	Összes Maradékcu kor- tartalom [g/l]	Minimális cukorment es extrakttara lom [g/l]	Maximális illósav- tartalom [g/l]	Maximális összes kénessavta rtalom [mg/l]
1.	Eszencia	27,75	8,0	1,2-8,0	min. 450	50	2,1	*
2.	Aszúeszencia	16,62	6,0	min. 6,0	min. 180	45	2,1	*
2.	Aszú	19,00	6,0	min. 9,0	min. 120	35	2,1	*
3.	Aszú
	6 puttonyos	18,53	6,0	min. 9,0	min. 150	40	2,1	*
	5 puttonyos	16,11	6,0	min. 9,0	min. 120	35	2,1	*
	4 puttonyos	14,31	6,0	min. 9,0	min. 90	30	2,1	*
	3 puttonyos	12,54	6,0	min. 9,0	min. 60	25	2,1	*
43.	Szamorodni
	száraz	13,6	5,5	min. 12,0	max. 9	23	1,5	*
	édes	15,12	5,5	min. 12,0	min. 45	23	1,5	*
54.	Fordítás
	száraz	12,0	6,0	min. 9,0	max. 9	23	1,5	*
	édes	12,0	6,0	min. 9,0	min. 45	23	1,5	*
65.	Máslás
	száraz	12,0	6,0	min. 9,0	max. 9	23	1,5	*
	édes	12,0	6,0	min. 9,0	min. 45	23	1,5	*
76.	Késői szüretelésű bor	12,8	3,5	min. 9,0	*	22	2,0	*
87.	Fehér	10,5	3,5	min. 9,5	*	19	1,08	*

* a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint

II/1B. Érzékszervi jellemzők

	Bortípus	Érzékszervi jellemzők
1.	Eszencia	Színe: világos aranysárgától a mély borostyán sárgáig. Illata: rendkívül koncentrált, gazdag botrytiszes szőlő mézes, aszalt gyümölcsös jegyeit az érlelés jellegéből származó aromák egészítik ki. Íze: sűrű, olajos textúrájú, komplex szinte észrevehetetlen alkoholtartalommal, melyben a botrytiszes szőlőre jellemző mézes, aszalt gyümölcsös jegyek keverednek az érlelés során képződő ízekkel. Magas maradék cukor, élénk savakkal egyensúlyban.
2.	Aszúeszencia	Színe: világos aranysárgától a mély borostyán sárgáig. Illata: a primer szőlőaromák (friss virágok, mézes jegyek), a borkülönlegességekre jellemző aszús (Botrytisz) jelleg kiegészül, az erjedés és érlelés során képződő szekunder (aszalt gyümölcsös) jegyekkel. E komplex ital az érlelés során változik. Íze: komplex, melyben a primer szőlőre jellemző virágos és mézes jegyek, valamint a botrytiszes szőlő gyümölcsös ízei keverednek az erjedés és érlelés során képződő ízekkel. Komplex íz összetételében gyakran kiemelkedő magas, természetes cukortartalom, mineralitással és aszalt gyümölcs jelllegge. Édes olajosság, finom savak.
32.	Aszú (3)(4)(5)(6) puttonyos	Színe: világos aranysárgától a mély borostyán sárgáig. Illata: a primer szőlőaromák (friss virágok, mézes jegyek), valamint az erjedés és érlelés során képződő szekunder (aszalt gyümölcsös) jegyek és az aszú (Botrytisz) jelleg komplex keveréke jellemzi, az adott bor korának megfelelő arányban. Íze: komplex, melyben a primer szőlőre jellemző virágos és mézes jegyek, valamint a botrytiszes szőlő gyümölcsös ízei keverednek az erjedés és érlelés során képződő ízekkel. Puttonyszám emelkedésével arányosan növekvő é Édes olajosság, finom savak.
43.	Szamorodni száraz édes	Színe: világos aranysárgától a mély aranysárgáig. Illata: a botrytiszes szőlő aromái keverednek az érlelési jegyekkel. Íze, zamata: Komplex, melyben meghatározóak a botrytiszből származó ízek és zamatok. Élénk savtartalma ellenére xxxx xxxxxxxxx, amit a hátyaélesztő alatti érlési ízek kialakulása egészít ki (pl. diós jelleg). Színe: világos aranysárgától a mély aranysárgáig. Illata: a botrytiszes szőlő aromái keverednek az érlelési jegyekkel. Íze, zamata: komplex, melyben meghatározóak a botrytiszből származó mézes, gyümölcsös jegyek, valamint az érlelés során képződő aromák.
54.	Fordítás száraz édes	Színe: zöldessárgától a mély aranysárgáig. Illata: a botrytiszes szőlő aromái keverednek az érlelési jegyekkel. Íze: komplex, melyben a botrytiszes szőlő enyhén mézes, gyümölcsös jegyei, valamint az érlelés során képződő aromák mellett a készítés eljárásának jellegéből adódóan az aszúszemek héjából származó magas cserzőanyag tartalom meghatározó sajátossága a bornak. Száraz bor. Színe: zöldessárgától a mély aranysárgáig. Illata: a botrytiszes szőlő aromái keverednek az érlelési jegyekkel. Íze: komplex, melyben a botrytiszes szőlő mézes, gyümölcsös jegyei, valamint az érlelés során képződő aromák mellett a készítés eljárásának jellegéből adódóan az aszúszemek héjából származó magas cserzőanyag tartalom meghatározó sajátossága a bornak. Édes bor.
65.	Máslás száraz édes	Színe: zöldessárga, a világos aranysárgától a mély aranysárgáig. Illata: a botrytiszes szőlő aromái keverednek az érlelési jegyekkel. Íze, zamata: komplex, melyben a botrytiszes szőlő gyümölcsös jegyei, valamint az érlelés során képződő aromák mellett a készítés eljárásának jellegéből adódóan az aszúseprőből származó élesztős jegyek is meghatározó sajátosságai a bornak. Száraz bor. Színe: zöldessárga, a világos aranysárgától a mély aranysárgáig. Illata: a botrytiszes szőlő aromái keverednek az érlelési jegyekkel. Íze, zamata: komplex, melyben a botrytiszes szőlő mézes, gyümölcsös jegyei, valamint az érlelés során képződő aromák mellett a készítés eljárásának jellegéből adódóan az

		aszúseprőből származó élesztős jegyek is meghatározó sajátosságai a bornak. Édes bor.
		Színe: világos aranysárgától a mély aranysárgáig.
		Illata: az elsődleges szőlőaromák illatösszetevői keverednek a töppedt, időnként
76 .	Késői szüretelésű bor	botrytiszes szőlő aromáival és az erjesztés, érlelés során keletkező illatkomponensekkel (virágos, gyümölcsös, fűszeres jegyek). Intenzív, változatos illatok. Íze: elsődleges szőlőaromák keverednek a töppedt, adott esetben a botrytiszes szőlő
		aromáival (friss, szárított gyümölcsös, mézes, virágos jegyek). Komplex, finom sav-
		cukor-alkohol egyensúly. Olajos textura.
		Színe: világos zöldessárga árnyalattól az aranysárgáig;
87 .	Fehér bor	Illata: üde, virágos, gyümölcsös, elsődleges szőlőaromákból származó illat, az erjesztés és érlelés által nyújtott másodlagos illatokkal. Íze: testes, a szőlő elsődleges friss aromái, az erjesztés és érlelés komplex, összetett
		aromajegyei. Élénk, kerek savak, gazdag, telt ízek.

II/2. Szőlőből készült termékek kategóriái: pezsgő

II/2A. Analitikai előírások

az alapbor minimális összes alkoholtartalma: 9,0 %vol összes savtartalom: legalább 4,5 g/l

tényleges alkoholtartalom: legalább 10,0 %vol maximális illósavtartalom: 0,8 g/l

cukortartalom: a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint cukormentes extrakttartalom: legalább 15,0 g/l

összes kénessavtartalom: legfeljebb 185 g/l

minimális túlnyomás 20 °C-on: 3,5 bar (25 cl alatti kiszerelés esetén 3 bar)

II/2B. Érzékszervi jellemzők

(8-10 °C hőmérsékleten vizsgálva)

szín: halvány színintenzitású megjelenéssel, tisztasága tökrös, átlátszó, üledékmentes tisztasága: tükrös, átlátszó, üledékmentes

illat: tiszta, közepes intenzitású gyümölcsös illataromával

íz: élénk savtartalom, tiszta szőlőzamat, esetenként mineralitás érezhető.

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

1. BOR

	bortípus	kötelezően alkalmazandó borászati eljárások	nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl)
1.	Eszencia	a Botrytis cinerea hatására tőkén aszúsodott és szüretkor kézzel külön szedett szőlőbogyókból préselés nélkül, saját súlyának nyomására kiszivárgott, mustból minimális erjedés útján keletkező tokaji borkülönlegesség	1. alkoholtartalom-növelés, 2. édesítés, 3. savtartalom növelés és csökkentése, 4. termőhelyen kívüli palackozás
2.	Aszúeszencia	1. a Botrytis cinerea hatására tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett aszúszemek áztatása azonos évjáratú mustban, részben erjedt szőlőmustban, még erjedésben lévő újborban vagy borban, 2. minimum 3 éves érlelés, ebből 2 év fahordóban	1. alkoholtartalom-növelés, 2. édesítés, 3. savtartalom növelés és csökkentése, 4. termőhelyen kívüli palackozás
32.	Aszú (3) (4) (5) (6) puttonyos	1. a Botrytis cinerea hatására tőkén aszúsodott és szüretkor kézzel külön szedett aszúszemek áztatása azonos évjáratú mustban, részben erjedt szőlőmustban, még erjedésben lévő újborban vagy borban, 2. minimum 3 éves érlelés, ebből 2 év 18 hónapig tartó érlelés fahordóban	1. alkoholtartalom-növelés, 2. édesítés, 3. savtartalom növelés és csökkentése, 4. termőhelyen kívüli palackozás
43.	Szamorodni	1. az aszúsodott és egészséges szőlőbogyókat is tartalmazó, válogatás nélkül szedett szőlőfürtök feldolgozásával 2. minimum 2 éves érlelés, ebből 1 év fahordóban	1. alkoholtartalom-növelés, 2. édesítés, 3. savtartalom növelés és csökkentése, 4. termőhelyen kívüli palackozás
54.	Fordítás	1. a kipréselt aszútészta felöntése azonos évjáratú musttal, részben erjedt szőlőmusttal, még erjedésben lévő újborral vagy borral 2. minimum 2 éves érlelés, ebből 1 év fahordóban	1. alkoholtartalom-növelés, 2. édesítés, 3. savtartalom növelés és csökkentése, 4. termőhelyen kívüli palackozás
65.	Máslás	1. az aszúbor vagy a szamorodni seprőjének felöntése azonos évjáratú musttal, részben erjedt szőlőmusttal, még erjedésben lévő újborral 2. minimum 2 éves érlelés, ebből 1 év fahordóban	1. alkoholtartalom-növelés, 2. édesítés, 3. savtartalom növelés és csökkentése, 4. termőhelyen kívüli palackozás
76.	Késői szüretelésű bor	-	-1. alkoholtartalom-növelés, 2. édesítés, 3. termőhelyen kívüli palackozás
87.	Fehér	-	1. édesítés 2 . termőhelyen kívüli palackozás-

A borkülönlegességek további szabályozása:

a)

Az aszúszemek felhasználása során az alábbi arányszámok érvényesek:

- eszencia: 100 kg aszúszemből maximum 6 liter készíthető

- tokaji aszú és tokaji fordítás: 100 kg aszúszemből aszú és fordítás együttesen 220 liter készíthető.

- tokaji máslás: 100 l aszúseprőből maximum 105 liter készíthető

Aszúszemek musttal, erjedő musttal vagy borral történő keverésére vonatkozó szabályok: Az aszúszem és a must mennyiségek az alábbiak szerint kell kimérni:

Aszúbor minősége	I. osztály (60 ref. %-tól)	II. osztály (50-59 ref. %)	III. osztály (45 – 49 ref. %)	Áztatáshoz használt must vagy bor mennyisége	A forgalomba hozatalra kerülő bor mennyisége maximum
	aszúszem mennyisége kg-ban			literben	literben
Tokaji Eszencia	100			-	6
Tokaji Aszúeszencia	120 fölött	132 fölött	138 fölött	100	120
Tokaji 3 puttonyos Aszú	60	66	75	100	103
Tokaji 4 puttonyos Aszú	80	88	100	100	108
Tokaji 5 puttonyos Aszú	100	110	125	100	113
Tokaji 6 puttonyos Aszú	120	132	150	100	117
Tokaji Fordítás	100 kg aszúszemből 75 kg kipréselt aszútörköly felhasználásával			75	80
Tokaji Máslás	100 l aszúseprő			100	105

b) Az azonos típusú tokaji borkülönlegességek egymás között házasíthatók.

cb) A Tokaji aszúszemek a Tokaji borvidék szőlőfajtáinak Botrytis cinerea (nemes penész) hatására nemesen aszúsodott szőlőbogyói, amelyek külsőleg hamvas, csokoládébarna, belsejükben sárgásbarna, barna színűek. Az aszúszemek töppedtek, húsállományuk „zsíros” tapintású, felületük Botrytis cinerea- val különböző mértékben fedett.

A Botrytis cinerea hatására nemesen, tőkén aszúsodott és szüretkor kézzel külön szedett szőlőbogyókból préselés nélkül kiszivárgó, mustból minimális erjedés útján keletkező tokaji borkülönlegesség.

Aszúszemek tárolása során a szemek tömörítése, enyhe kénezése, hűtése, védőgáz alatt tárolása megengedett.

Eszencia Aszúborokhoz adása hagyományos borászati eljárás.

2. PEZSGŐ

A Tokaji pezsgő előállításának időtartama:

- zárt tartályban történő CO2 képződéssel járó erjesztés esetén: minimum 6 hónapig kell érlelni az előállító üzemben, beleértve a zárt tartályban történő CO2 képződést szolgáló erjedés és a küvé seprőn tartásának időtartamát, mely minimum 30 nap kell, hogy legyen.

- palackban történő CO2 képződéssel járó erjesztés esetén: minimum 9 hónapig palackban kell érlelni az előállító üzemben, beleértve a palackban történő CO2 képződést szolgáló erjedés és a küvé seprőn tartásának időtartamát, mely minimum 90 nap kell, hogy legyen.

- A tirázs likőrhöz felhasználható szacharóz, sűrített szőlőmust, finomított szőlő mustsűrítmény, továbbá szőlőmust, részben erjedt szőlőmust vagy bor. Az expedíciós likőr hozzáadása tekintetében az általános szabályok érvényesek.

- A pezsgő készítésénél az általános szabályozásban megengedett anyagok és eljárások használhatók.

3. A SZŐLŐTERMESZTÉS SZABÁLYAI:

3.1 A szőlőültetvény művelésmódjára vonatkozó szabályok:

a. 2009. augusztus 1. előtt telepített ültetvény esetén: művelésmódtól függetlenül bármely ültevény annak fennmaradásáig.

b. 2009. augusztus 1-jét követően telepített ültetvény esetén: bak, kordon (alacsony, középmagas, magas), Guyot, ernyő)

3.2 A szőlőültetvény tőkesűrűségére vonatkozó szabályok.

a. 2009. augusztus 1. előtt telepített ültetvény esetén: a térállástól függetlenül bármely ültetvényről szüretelhető védett eredetű bor készítésére alkalmas szőlő az ültetvény fenntartásáig.

b. 2009. augusztus 1-jét követően telepített ültetvény esetén:

i. tőkesűrűség legalább 4000 tőke/ha,

ii. tőketávolság legfeljebb 1,0 m

iii. sortávolság legfeljebb 3,1 m

3.3 A szüret módja: gépi vagy kézi. Az aszúszemek szemenkénti válogatása csak kézzel végezhető.

3.4 A szüret időpontjának meghatározása: a szüret kezdési időpontját az adott hegyközség választmánya évente meghatározza. A szüret időpontját a hegyközségek hirdetmény útján teszik közzé.

3.5 a szőlő minősége (minimális cukortartalma potenciális alkoholtartalomban kifejezve):

a. Aszú, fordítás, máslás készítéséhez felhasznált alapbor: 12,08 %vol (19 °MM)

b. Szamorodni: 13,6 %vol (21 °MM)

c. Késői szüretelésű: 12,8 % vol (20 °MM)

d. minden más bortípus és pezsgő: 9 %vol (14,9 °MM)

e. Az Eszencia, Aszúeszencia és Aszú bortípusok esetén a felhasznált aszúszemek minimális cukortartalma: 26,08 % vol (45 refr%)

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

A körülhatárolt terület meghatározása:

Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu településeknek a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészei

V. MAXIMÁLIS HOZAM

1. BOR

	Bortípus	maximális hozam
1.	Eszencia	aszúszem:: 2 t/ha lényeredék: 6%
2.	Aszúeszencia	szőlő: 10 t/ha seprős újbor: 70 hl/ha *
32.	Aszú (3)(4)(5)(6) puttonyos	szőlő: 10 t/ha seprős újbor: 70 hl/ha *
43.	Szamorodni	szőlő: 10 t/ha seprős újbor: 70 hl/ha
54.	Fordítás	szőlő: 10 t/ha seprős újbor: 70 hl/ha
65.	Máslás	szőlő: 10 t/ha seprős újbor: 70 hl/ha
76.	Késői szüretelésű bor	szőlő: 10 t/ha seprős újbor: 70 hl/ha
87.	Fehér	szőlő: 14 t/ha seprős újbor: 100 hl/ha

*A megengedett legnagyobb terméshozam megállapításánál az aszúszem külön szedése esetén a megtermelt szőlő és az aszútermés mennyiségét együtt kell számolni úgy, hogy az aszúszem mennyiségét ötös szorzóval kell figyelembe venni.

2. PEZSGŐ

Legfeljebb 14 t/ha szőlő vagy 100 hl/ha seprős újbor.

1. BOR

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

Furmint, Hárslevelű, Kabar, Kövérszőlő, Sárgamuskotály, Zéta

2. PEZSGŐ

Furmint, Hárslevelű, Kabar, Kövérszőlő, Sárgamuskotály, Zéta

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

A. BOR

1. A körülhatárolt terület bemutatása:

a) Természeti és kulturális tényezők

A Tokaji borvidék egyedülálló borászati adottságait és több száz éves kultúrateremtő képességét, értékét 2002-ben az UNESCO Világörökség Bizottság világörökségi címmel ismerte el, amelynek természeti és humán erőforrás alapjai a következők:

– a térség klímája, mikroklímája, amelyet jelentősen alakítanak a térséget érintő folyók (Bodrog, Tisza), illetve az ezek nyomán kialakuló vizes, mocsaras területek; a mikroklíma vonatkozásában rendkívül fontos az őszi, aszúsodást segítő időjárási feltételek rendszeres kialakulása

– a borvidék domborzata, klimatikusan védett elhelyezkedése a Zempléni-hegység déli, dél-keleti szegélyén

– az itt található termőterületek, dűlők rendkívül színes, jelentős mértékben vulkanikus eredetű kőzet és talaj összetétele

– az itt termelt, jellegzetes és karakteres szőlőfajták (Furmint, Hárslevelű, Sárga Muskotály, valamint jóval kisebb mértékben a Zéta, Kövérszőlő, Kabar)

– a borkészítési, tárolási és érlelési technológia világon egyedülálló gyakorlata (pl. aszúkészítés, kisfahordós borérlelés)

Tokaj fekvése szélességi fokban	21°10’ és 21°40’
Tokaj fekvése hosszúsági fokban	48°7’ és 48°30’
Éves hőmérsékleti átlag	10,8 °C
Első őszi fagy	október 15-20.
Éves csapadék mennyisége	525 mm
Csapadék a vegetációs időben	313 mm
Napfényes órák száma	2.009 óra/év
Aktív hőösszeg	1.600-1.800 Cº
A szőlőültetvények tengerszint feletti magassága	100-300 m
Napfényes órák száma a tenyészidőszakban	1.400-1.500 óra
A 10 °C-os napi középhőmérséklet tavaszi határnapja:	április 20.
A 10 °C-os napi középhőmérséklet őszi határnapja:	október 10.
A 10 °C-ot meghaladó középhőmérsékletet meghaladó napok száma	175-180 nap
Az utolsó tavaszi fagy átlagos napja:	április 20.
Átlagos évi legmagasabb hőmérséklet:	33 °C
Átlagos évi legalacsonyabb hőmérséklet	-19 °C
Legcsapadékosabb időszak:	június
Hóval takart napok száma:	25-40
Az első havazás átlagos időpontja:	november 20.
Az utolsó havazás átlagos időpontja:	március 20.
Leggyakoribb szélirány:	északkelet

– a szőlőművelést és a bortermelést évszázadok óta végző, szorgalmas népesség. b) Földrajzi alapadatok

c) Történeti alapadatok

XIII. sz. Tokaj szőlőtermesztési hagyományairól már a XIII. századtól rendelkezésre

	állnak írásos emlékek. A borvidéken ekkor kezdik el a sajátos földalatti pincék építését is, amelyekről szintén írásos emlékek maradtak fent, így az olaszliszkai és tolcsvai pincékről.
XIV. sz.	A XIV. században a földalatti pincék építése kiteljesedik, számuk jelentősen megnő, ekkor építik ki a Tokaji borvidékre jellemző többemeletes pincelabirintusokat.
XV. sz.	1494. Az első írásos említés a xxxxxx xxxxxxxx (Xxxxxxxxx M.: Regni Ung. Historia, Köln,1724)
XVI. sz.	A tokaji borok népszerűsége megnő. Ekkortájt kétféle bort készítenek. Az elsőt: „tiszta bor,, taposással, a másodikat: „préselt bor” sajtolással.. A szőlősgazdák a mezővárosokban lakva növelik birtokaikat, közülük több úri birtokká fejlődött. A Tokaji borvidéknek ez az időszak az egyik legvirágzóbb periódusa.
1550-1560	A tokaji borok döntő áttörése a hazai és a nemzetközi piacokon, a minőség javulásának időszaka. Lengyel kereskedők megjelenése a borvidéken. Az osztrák császári udvar a XVI. század közepétől generációkon keresztül vásárolta a tokaji bort.
1561	„Culturae Vinearum Regulamentum”: Tokaj-Hegyalja szőlőművelése rendtartásának szabályozása
1571	Az aszúbor első írásos említése a Garay család május 15-én kelt leltárában.
1589	Főbornak nevezik a válogatás nélkül készült, jó minőségű tokaji borokat.
1590	Szikszay Xxxxxxxxx Xxxxxx Nomenklatura című művében a „Vinum passum-aszu szeőleő bor” kifejezés szerepel.
XVII. sz.	A Tokaj név egyre jobban terjed a borpiacon. A bortermés csaknem egyharmada került export piacra. A lengyel és az orosz export fokozatosan nőtt, lassan meghatározóvá vált a borvidék számára.
1616-1660	A Rákóczi-korszak. Ebben az időben vette fel a tokaji szőlőtermesztés máig jellemző arculatát és ekkor élte legvirágzóbb korszakát. Rákóczi fejedelem számos pincét tartott fenn, több kastélyt is építtetett a borvidék területén.
1631	Xxxxxx Xxxxxx Xxxx református lelkész (1576-1632) elkészíti az első aszút a sátoraljaújhelyi Oremus-dűlő szőlő terméséből Xxxxxxxxx Xxxxxxxxx fejedelemasszony részére.
1641	Tokaj-hegyalja rendtartásának kézikönyve
1655	Az országgyűlésben rendelet születik az aszúválogatással elvégzett szüretre vonatkozóan.
XVIII. sz.	XIV. Xxxxx xxxxxxx király II. Xxxxxxx Xxxxxxxxx kapott aszúbort dícsérte elhíresült mondásával: „C’est le roi des vins, et le vin des rois” „Ez a borok királya és a királyok bora”. Ekkor kezdik el Tokaj-hegyaljának nevezni a területet, a bort pedig a könnyebb érthetőség kedvéért tokaji bornak.
1707	A Rákóczi-szabadságharc államapparátusa a magyar borvidékek részére országos minősítést rendel el. Öt csoportba sorolva a területeket első osztályú besorolást csak Tokaj-hegyalja kapott. A dűlő szerepe ekkor kezdett tudatosodni a minőség és a kereskedelem területén.
1720	Az újabb szőlőterületi minősítés alapján három osztályba sorolták az ország területeit, Tokaj-hegyalja nagyobbik része az első osztályba került. A dűlőcsoportosítás alapját a termőhelyi szempontok mellett az akkori termések és azok minősége jelentette.
1723	Törvényi szabályozás a tokaji szőlő- és bortermelésre.

1729	Újabb törvényi szabályozás a tokaji szőlő- és bortermelésre.
1733-1798	Orosz borvásárló bizottság gondoskodik a cári udvar tokaji borral való ellátásáról.
1737	Tokaj szabályozása, kialakul a borvidék lehatárolása valamint az eredetvédelem alapja a világon először kerül meghatározásra. Ezzel elkészül Európa és a világ első eredetmegjelölésre vonatkozó szabályozása.
1741	Újabb törvényi szabályozás a tokaji szőlő- és bortermelésre.
1759	A máslás (mászlás) első említése különböző dokumentumokban megtalálható.
XIX. sz.
1826	A fordítás (másodaszú) elnevezés első említése
1853	Mádon megalakul a „hegyaljai részvénytársaság”, a tokaji borok piaci érdekképviseletére.
1857	A testület „Tokaj-hegyaljai Bormívelő Egyesülés” névvel átalakul, elsősorban a szőlőtermesztés és a borkészítés szervezeteként, érdekképviseleteként.
1873	Tarcalon megalakult az ,,Állami Felső Népiskola és Vincellérképezde,,.
1886	Megjelenik a filoxéra, és 10 év alatt a szőlők 90 %-át elpusztítja. Erre az időszakra esik az első nemzetközi per, ahol a tokaji termelők a Tokaj név védelmét érték el a bíróságon.
1893	Első magyar bortörvény, melyben a tokaji eredetmegjelölés szabályozása külön fejezetet képez.
1898	A borvidék területét újraszabályozzák
XX. sz.
1920	A trianoni békeszerződés az országhatárok módosításával a borvidéktől elszakítja Szőlőske és Kistoronya településeit, valamint Sátoraljaújhely egy részét és szőlőskertjeit.
1920-1950	A gyógyszerkönyvekben a tokaji aszúbort gyógyszernek tüntetik fel.
1928	A Tokaj-hegyaljai Hegyközségi Tanács megalakulása.
1936	Az aszúbor-készítés technológiájának pontosítása törvényi úton.
1949	Megalakul a borvidéki kutató bázis Tarcalon.
1950	A tarcali szakiskola szerepét átveszi a Sátoraljaújhelyen megalakult Szőlészeti és Borászati Szakiskola, majd Technikum
1950-1990	A borvidéken több állami gazdaság és állami pincegazdaság egyesülésével létrejön a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát, a Tokaj Kereskedőház jogelődje. Az állami borászat felvásárolja a kistermelők szőlőit, szervezi a termelést és a borkereskedelmet.
1970	A Tokaj eredetmegjelölés nemzetközi lajstoromázása a Lisszaboni Megállapodás alapján.
1982	A szőlő termőhelyi minősítésének, a termőhelyi kataszter rendszerének elkészítése országosa és a Tokaji Borvidéken.
1990	A privatizáció kezdete a Tokaji borvidéken.
1993	Az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság között a bor megnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről szóló megállapodás megkötése (1993 november 23.-i tanácsi határozat) többek között az eredetmegjelőlések kölcsönös védelméről, benne „Tokaj” név és származtatott formáinak Magyarország részére szóló kizárólagos névhasználatáról valamint a „Tokaj” név védelméről az Elzászban és a Venezia-Friuli-Gulia tartományban használt Tocai és Tokay írásmódú fajtanévvel elnevezett borok ellenében, 2007. március 31.-ig tartó moratóriummal.

XXX.xx.
2002	Tokaji Borvidéket az UNESCO Világörökség Bizottsága, mint kultúrtájat felvette a Világörökségek Listájára.
2004	A bortörvény az aszú elnevezés használatát kizárólagosan a Tokaji Borvidék számára engedélyezi. A borvidék neve Tokaj-hegyaljai borvidékről Tokaji Borvidékre változik.
2004	A Tokaji Borbíráló Bizottság megalakul.

2. A borok leírása

A tokaji borok színe a zöldessárgától a mély borostyán sárgáig terjed, az érleltség és a botrytisz tartalom függvényében mélyül.

A borok illatában az itt hagyományos szőlőfajták primer aromái mellett a borkülönlegességek esetén határozottan megjelennek a botrytiszes jegyek (aszalt gyümölcsök, méz). Elsősorban a borkülönlegességeknél, de az érleltebb, telt száraz fehérboroknál is érezhetőek az érlelésből származó illatjegyek.

A borokban hangsúlyos a savtartalom, az íz struktúrájának meghatározó összetevője a savgerinc. A száraz borok esetében a primer fajtajelleg mellett megjelenhetnek az ásványos, valamint az érlelés során kialakuló ízek is. A borkülönlegességek ízében mindez a botrytiszes jegyekkel keveredve komplex és testes, olajos textúrájú borokat ad. A határozott savgerincnek köszönhetően az édes borok a sokszor igen magas (100-250 g/l) cukortartalom ellenére sem laposodnak el, kiváló sav-cukor-alkohol egyensúly jellemzi őket.

3. Az okszerű kapcsolat igazolása

a) Klíma és borminőség

Tokaj a világon egyedülálló, egyedi mikroklímával rendelkezik, ami kimondottan kedvez az aszúképződésnek és ennek révén a XVI. századra visszanyúló hagyománya van a természetes, nemes édes borok, valamint ezen túl magas minőségű száraz fehérborok készítésének.

Az augusztus és szeptember eleje még általában szárazabb, amikor is a szőlő fokozatosan a teljes érettség fázisába jut majd túlérés hatására a bogyók héja ráncosodni kezd.

Ezt követően rendszerint beköszönt egy csapadékosabb időjárás, teret nyitva az aszúképződéshez szükséges Botrytis cinerea fertőzésének.

Tokaj-Hegyalja egyike a világ azon borvidékének, ahol a Botrytis cinerea gomba áldásos hatása érvényesül, amelyet az elődeink nemes rothadásnak neveztek el.

A nemes rothadás során a Botrytis cinerea az érett szőlőn elszaporodva egy egészen különleges túlérési folyamatot indít be. A nemesen rothadt szőlőszem elveszítve víztartalmának jelentős részét, magas cukorkoncentrációt (55-65 %) ér el, míg a savtartalom emelkedése alacsonyabb, hiszen a nemes penész természetes savcsökkentést okoz. Ugyanakkor a nemes penész, a Botrytis aroma jellegben gazdagítja a bort, amelynek következtében mézes, friss vagy aszalt gyümölcsös (hárs, akác, kajszi és birs) illat összetevők alakulnak ki a nemesen rothadt szőlőből készült Tokaji eredetmegnevezésű borokban.

b) Talajviszonyok és borminőség

A tokaji borkülönlegességek és borok minőségében fontos tényezőnek számít az alapkőzet és a talaj hatása is. A Zempléni-hegység vulkáni kőzetének, és a fedő tufák sokféleségének eredménye ez a geológiailag rendkívül változatos termőhely. Néhol száz méteren belül akár háromféle tufa morzsalék is megtalálható, plusz a talajréteg mélysége is mind befolyásolják a szőlő életfeltételeit. A Tokaji borvidék leghíresebb történelmi dűlői általában magasabban fekszenek, tufamorzsalékot, egyéb kőtörmeléket is tartalmaznak. Itt a talajok az ásványok mállása révén még gazdagabbak káliumban, magnéziumban és sok egyéb más nyomelemben is. A vidék mintegy 5 %-át – pl. Tarcal, Tokaj térségében – lösz fedi, amely gyorsabban melegszik és így a vegetációs időszak is korábban indul. Ezek az adottságok, a világ más nagy

borvidékei mellet, Tokajban kiválóan alkalmasak dűlőszelektált tételek elkészítésére is. A talajviszonyok számos tétel esetében közvetlen hatással is bírnak a borminőségre a borban megjelenő ásványos xxxx által.

c) Kisfahordós érlelés hagyományos föld alatti pincékben

A Tokaji borvidék a természeti adottságokon túl rendelkezik még egy különlegességgel, amelyet már az emberi kéz formált és alkotott meg, és amelynek szintén egyedi szerepe van a borkészítésben, ezek a bor érlelésében nélkülözhetetlen szerepet játszó pincék. A nagyrészt tufába vájt pincék hőmérséklete évszaktól függetlenül közel állandó, 8-12 °C körül ingadozik. A jó klímájú pincék fala nemes, pincepenésszel / Cladosporium cellare /vastagon fedett, amelyek a pincelevegő páratartalmának fontos szabályozói is.

Különleges érték a Zempléni-hegység magasabb övezeteiben megtelepült kocsánytalan tölgy erdőinek fája, amely a hordókészítés kiváló anyaga. Mint ismeretes, a hordó anyaga jelentősen befolyásolja a bor érési folyamatát, és hatással van az aromájára és színére is. A bor és a hordó egyedülállónak mondható egysége mutatkozik meg ezzel itt a Tokaji borvidéken, ahova a világ más bortermő területeivel szemben nem messze földről kell szállítani a hordó anyagot. A táj maga termi meg azt, és ősidők óta hozzájárul az egyedülálló, eredeti minőség előállításához.

B. PEZSGŐ

1. A körülhatárolt terület bemutatása:

a) Természeti és kulturális tényezők

A Tokaji borvidék borászati adottságai, természeti és humán erőforrásai a következők:

– a térség klímája, mikroklímája, amelyet jelentősen alakítanak a térséget érintő folyók (Bodrog, Tisza).

– a borvidék domborzata, klimatikusan védett elhelyezkedése a Zempléni-hegység déli, dél-keleti szegélyén

– az itt található termőterületek, dűlők rendkívül színes, jelentős mértékben vulkanikus eredetű kőzet és talaj összetétele

– az itt termelt, jellegzetes és karakteres szőlőfajták az érés során is megőrzik magas savtartalmukat. (pl: Furmint, Hárslevelű, Sárga Muskotály)

Tokaj fekvése szélességi fokban	21°10’ és 21°40’
Tokaj fekvése hosszúsági fokban	48°7’ és 48°30’
Éves hőmérsékleti átlag	10,8 °C
Első őszi fagy	október 15-20.
Éves csapadék mennyisége	525 mm
Csapadék a vegetációs időben	313 mm
Napfényes órák száma	2.009 óra/év
Aktív hőösszeg	1.600-1.800 Cº
A szőlőültetvények tengerszint feletti magassága	100-300 m
Napfényes órák száma a tenyészidőszakban	1.400-1.500 óra
A 10 °C-os napi középhőmérséklet tavaszi határnapja:	április 20.
A 10 °C-os napi középhőmérséklet őszi határnapja:	október 10.
A 10 °C-ot meghaladó középhőmérsékletet meghaladó napok száma	175-180 nap
Az utolsó tavaszi fagy átlagos napja:	április 20.
Átlagos évi legmagasabb hőmérséklet:	33 °C
Átlagos évi legalacsonyabb hőmérséklet	-19 °C
Legcsapadékosabb időszak:	Június
Hóval takart napok száma:	25-40
Az első havazás átlagos időpontja:	november 20.
Az utolsó havazás átlagos időpontja:	március 20.
Leggyakoribb szélirány:	északkelet

– a szőlőművelést és a bortermelést évszázadok óta végző, szorgalmas népesség. b) Földrajzi alapadatok

2. A borok leírása

A Tokaji pezsgő alapvetően stílusában tér el a más termőhelyről származó pezsgőtől. A termőtáji adottságoknak és a Tokaji borvidéken engedélyezett fajtáknak köszönhetően nem a légiesség, hanem a gazdagság határozza meg a stílusukat. Illatában így nem elsősorban a határozottan élesztős, kekszes jegyek mutatkoznak, hanem inkább a fajtákban rejlő gazdag gyümölcsösség, mely leginkább az érett fehérhúsú gyümölcsök illatát idézi. Ízben krémesebb textúrájúak ezek a pezsgők, mint más hasonló metódussal készült pezsgők, melyben a közepesen vagy intenzíven megjelenő érett gyümölcsösséggel jó egyensúly tart a finom és struktúrát adó savtartalom. Utóízükben zamatosak, elegánsak.

3. Az okszerű kapcsolat igazolása

A Tokaji borvidék a bortermesztés szempontjából egy marginális területen fekszik, melyre határozottan jellemző a kontinentális klíma. Ez egyben azt is eredményezi, hogy a szőlő érési időszaka hosszú. Mindezt a lassú érést nagyban segíti a borvidékre jellemző vulkanikus talaj, mely nem engedi a szőlő vegetatív egyensúlyát a lombozat nagyságának az irányában negatívan befolyásolni. Így a szőlőben egyrészt optimális ütemben épül fel a fajtákra jellemző fajtakarakter, másrészt pedig képesek arra a fajták, hogy az érett gyümölcsösség mellett is megtartsák finom savtartalmukat. Következésképpen egy, a pezsgőkészítés szempontjából biológiailag optimálisan érett szőlő szüretelhető, melyben a moderált alkoholtartalom mellett magas, de érett savtartalom tartható meg. Mindemellett az alapboroknak szánt borok savösszetétele is tökéletesen alkalmassá teszi pezsgőkészítésre, hiszen a szüret időpontjában az almasav tartalom mennyisége nem túlzó, érett, tartást adó és jól integrált. A borvidéken termelt jellemzően magyar szőlőfajták pedig gazdag gyümölcsösséget kölcsönöznek e pezsgőknek.

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

VIII/1. Jelölési szabályok

a) Az oltalom alatt álló erdetmegjelölés kifejezés helyett használható a „védett eredetű bor” kifejezés is. Az Aszú, az Eszencia, a Szamorodni, a Fordítás és a Máslás bortípusok esetén az oltalom alatt álló erdetmegjelölés kifejezés helyett használható a „borkülönlegesség” kifejezés is.

b) Az évjárat feltüntetése kötelező. Az Aszú (3)(4)(5)(6) puttonyos, az Aszúeszencia, az Eszencia, a Fordítás, Máslás, Szamorodni bortípusok esetében az évjáratazonosság 100%, a késői szüretelésű bor és a fehér esetén az évjáratazonosság 85%. A felhasznált szőlő legalább 85 %-át az adott évben szüretelték.

c) Kötelező a cukortartalom jelölése.

d) Jelölhető hagyományos kifejezések és egyéb korlátozottan használható kifejezések:

i) Az Aszú (3)(4)(5)(6) puttonyos, az Aszúeszencia, az Eszencia, a Fordítás, Máslás, Szamorodni bortípusok esetében: muzeális bor, borkülönlegesség

ii) Az Aszú bortípus esetében: muzeális bor, borkülönlegesség, Aszú (3)(4)(5)(6) puttonyos (a „6 puttonyos” kifejezés csak azokon az aszúkon jelölhető, amelyek maradékcukor-tartalma legalább 150 g/l).

iii) A késői szüretelésű bor és a fehér bortípusok esetén: muzeális bor

e) A cuvée (küvé) kifejezés csak a több szőlőfajta házasításával készült bor címkéjén jelölhető. f) Az Aszúeszencia kifejezés helyettesíthető a „Vinum Tokajense Passum” kifejezéssel.

VIII/2. A forgalomba hozatal szabályai: az Aszú bortípus leghamarabb a szüretet követő harmadik év január 1-én hozható forgalomba.

VIII/3. A feltüntethető kisebb földrajzi egységek:

a) Települések: a melléklet listája szerint

b) Dűlők: a melléklet listája szerint

c) Feltételei:

i) 100%-os eredetazonosság

ii) 100%-os évjáratazonosság

iii) fajtafeltüntetés esetén 100%-os fajtaazonosság

d) Kisebb földrajzi egységek és a védjegyek kapcsolata: A részben, vagy teljes egészben egy kisebb földrajzi egység nevéből, vagy az ország egy földrajzi területére vonatkozó hivatkozásból álló lajstromozott védjegyekkel, illetve 2002. május 11. előtt használat útján meghonosodott védjegyekkel jelölt borászati termékek esetében nem kell alkalmazni a bor készítéséhez felhasznált szőlő származására előírt szabályokat.

VIII/4. A kiszerelésre vonatkozó szabályok:

a) Aszú (3)(4)(5)(6) puttonyos, az Aszúeszencia, az Eszencia, a Fordítás, Máslás, Szamorodni bortípusok

i) csak a lehatárolt termőterületen belül palackozhatóak.

INDOKLÁS: a helyben történő palackozás indoklása: A tokaji borkülönlegességek érlelése állandó, zavartalan környezetet igényel speciális, 10-12 °C-os, nemes penésszel borított pincékben. A borok szállítása, mozgatása, más körülmények közötti tárolása minőségromlást okoz. A helyi borkülönlegességek palackozás előtti kezelése, a más boroktól eltérő, egyedi összetétel miatt, nagy tapasztalatot, speciális ismereteket igényel, amellyel csak a borvidéki szakemberek rendelkeznek. A folyamat teljes nyomon követése és az eredet garanciája megköveteli a helyben palackozás elrendelését.

ii) csak tokaji palackba töltve hozhatóak forgalomba.

A tokaji palack leírása: Egyenes hengeres testű, hosszú nyakú, színtelen üvegpalack, a következő méretarányokkal:

- hengeres rész magassága/teljes magasság: 1:2,7

- teljes magasság/alapátmérő = 3,6:1

A palackon saját anyagából pecsét elhelyezhető, mely tartalmazhatja a Tokaj/Tokaji nevet, a bortermelő márkanevét, cégemblémát vagy más információt. A palack űrtartalma elsősorban 0,5 liter, de engedélyezett a 0,375 literes, 0,25 literes, 0,1875 literes vagy 0,1 literes űrtartalmú üvegpalack.

iii) a Vinum Tokajense Passum kifejezéssel ellátott borok tokaji palackban, gyógyszeres üvegpalackban vagy porcelán palackban hozhatóak forgalomba

iii) a palackozási kötelezettség nem vonatkozik a Tokaji borvidék területén a termelők által saját pincéjükben, saját termelésű, közfogyasztásra kimért borokra.

b) Késői szüretelésű bor bortípus:

i) csak Magyarország területén palackozható csak a lehatárolt termőterületen belül palackozhatóak.

INDOKLÁS: A Tokaj eredetmegjelöléssel ellátott borok esetében a jelenleg alkalmazott rendszerben a kiszállítások engedélyezésével bizonytalan az előállított bor minősége, a tokaji borok érlelése ugyanis állandó, zavartalan környezetet igényel, míg a borok szállítása, más körülmények közötti tárolása számos kockázat vet fel, amely végül minőségromlást okozhat. A szállításhoz elengedhetetlen a bor szállítóedénybe fejtése, mely során óhatatlanul oxidálódik, és mechanikai sérüléseket szenved, ezért veszít jellegzetes illat- és aroma komponenseiből. A szállítás távolságával fokozódik a hőmérséklet-ingadozás okozta kockázat, mely további oxidációhoz vezet, melynek következtében tovább torzul az eredetmegjelöléshez társítható íz- és aromavilág. Ezeknek a kockázatoknak a kiküszöböléséhez borászati technológiai beavatkozásra van szükség, amely már nagymértékben megváltoztatja a borászati termék karakterét, torzítja a jellegzetes Tokaj eredetmegjelöléshez társított borkaraktert. Így indokolt a helyben palackozás elrendelése a borok (minden bortípus) esetében.

i) borvidékről való kiszállítás csak palackozás céljából, a TBHT titkárának külön engedélyével, az abban meghatározott időn belül letöltendő (Palackozásra történő kiszállítás esetén a titkár a Tokaj eredetmegjelölés használatáról a származási bizonyítványhoz külön engedélyt csatol, melyben a palackozás feltételeit meghatározza. A palackozási engedély a kiadás dátumától számított legfeljebb 90 napra szólhat. A határidő meghosszabbítására indokolt esetben a TBHT titkára jogosult.)

ii) csak 0,375, 0,5 (nem Tokaji palack) vagy 0,75 literes üvegpalackba tölthető

iii) a palackozási kötelezettség nem vonatkozik a Tokaji borvidék területén a termelők által saját pincéjükben, saját termelésű, közfogyasztásra kimért borokra.

c) fFehérbor bortípus:

i) csak Magyarország területén palackozhatóak

ii) borvidékről való kiszállítás csak palackozás céljából, a TBHT titkárának külön engedélyével, az abban meghatározott időn belül letöltendő (Palackozásra történő kiszállítás esetén a titkár a Tokaj eredetmegjelölés használatáról a származási bizonyítványhoz külön engedélyt csatol, melyben a palackozás feltételeit meghatározza. A palackozási engedély a kiadás dátumától számított legfeljebb 90 napra szólhat. A határidő meghosszabbítására indokolt esetben a TBHT titkára jogosult.)

i) csak a lehatárolt termőterületen belül palackozhatóak.

INDOKLÁS: A Tokaj eredetmegjelöléssel ellátott borok esetében a jelenleg alkalmazott rendszerben a kiszállítások engedélyezésével bizonytalan az előállított bor minősége, a tokaji borok érlelése ugyanis állandó, zavartalan környezetet igényel, míg a borok szállítása, más

körülmények közötti tárolása számos kockázat vet fel, amely végül minőségromlást okozhat. A szállításhoz elengedhetetlen a bor szállítóedénybe fejtése, mely során óhatatlanul oxidálódik, és mechanikai sérüléseket szenved, ezért veszít jellegzetes illat- és aroma komponenseiből. A szállítás távolságával fokozódik a hőmérséklet-ingadozás okozta kockázat, mely további oxidációhoz vezet, melynek következtében tovább torzul az eredetmegjelöléshez társítható íz- és aromavilág. Ezeknek a kockázatoknak a kiküszöböléséhez borászati technológiai beavatkozásra van szükség, amely már nagymértékben megváltoztatja a borászati termék karakterét, torzítja a jellegzetes Tokaj eredetmegjelöléshez társított borkaraktert. Így indokolt a helyben palackozás elrendelése a borok (minden bortípus) esetében.

ii) legfeljebb 0,75 l-es és 1,5 literes (magnum) üvegpalackban hozhatóak forgalomba (eltérés csak a TBHT engedélyével).

iii) a palackozási kötelezettség nem vonatkozik a Tokaji borvidék területén a termelők által saját pincéjükben, saját termelésű, közfogyasztásra kimért borokra.

VIII/5. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése: A Tokaji Borvidék Borbíráló Bizottsága (TBB). A TBB a tanácsülés által elfogadott Ügyviteli Szabályzat és Ügyrendi Szabályzat szerint végzi a forgalomba hozatali eljáráshoz szükséges, valamint a kereskedelemből származó ellenőrzési minták érzékszervi bírálatát.

VIII/6. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül: A termőhelyen kívüli előállítás csak a pezsgő esetén engedélyezett, ennek pezsgősítése és palackozása a TBHT engedélyével Magyarország területén a lehatárolt termőterületen kívül is lehetséges.

VIII/7. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések

a) Nyilvántartások, adatszolgáltatások:

i) származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási);

ii) forgalomba hozatali engedélyek;

iii) helyszíni szemlék és ellenörzések jegyzőkönyvei, dokumentumai;

iv) pincekönyv;

v) szőlőterületekről illetve pincékről vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter) HEGYÍR

vi) Tokaji Borvidék Borminősítő Bizottságának minősítési jegyzőkönyve alapján készült TBB tikári határozat.

b) Bejelentések

i) A termelési szándék bejelentése:

- A Tokaj eredetmegjelölés használatának feltétele, hogy a termelő a termék előállításának megkezdésekor köteles ezt a szándékát a területileg illetékes hegyközségnek bejelenteni.

- A bejelentett adatokban bekövetkezett változást 30 napon belül be kell jelenteni.

ii) Kiszállítási és palackozási szándék bejelentése: (bor kiszállítása a lehatárolt termőhelyről)

- A borászati vállalkozás a kiszállított bor kiszerelési szándékáról 48 órával annak megkezdése előtt köteles értesíteni a kiszállítást engedélyező Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsát amely a borvidéken kívüli, bort palackozó vállalkozás költségviselése mellett ellenőrizheti a palackozási tevékenységet.

- A pezsgőkészítésre szolgáló alapanyagok (szőlő, must, bor) kiszállítását a Tokaji Hegyközségi Tanács Titkárának be kell jelenteni a kiszállítás megkezdése előtt legalább 3 nappal. A bejelentéshez csatolni kell az alapanyag származási bizonyítványát. A Titkár külön engedélyben dönt a pezsgő készítésének, nyilvántartásának, ellenőrzésének feltételéről, illetve a névhasználatról.

iii) Aszúszem bejelentése:

- Felvásárolt aszúszem esetén a termelő köteles bejelenteni a feldolgozás előtt a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa rendtartásában meghatározott módon a feldolgozás tényét a feldolgozóhely szerint illetékes hegybírónak. A hegybíró helyszíni szemlével köteles meggyőződni az aszúszem mennyiségéről és minőségéről, melyről jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv a bor származási bizonyítvány kérelmének a mellékletét képezi. A termelő a hegybíró kérésére köteles a felvásárlás tényét rögzítő dokumentumokat bemutatni.

- Saját termelésű aszúszem feldolgozása esetén a termelő köteles a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa rendtartásában meghatározott módon feldolgozás előtt a feldolgozás tényét a feldolgozóhely szerint illetékes hegybírónak bejelenteni. A hegybíró helyszíni szemlével győződik meg az aszúszem mennyiségéről és minőségéről, melyet jegyzőkönyvben rögzít.

- A borvidékről kiszállított aszúszem felhasználásával készült borászati termék sem a Tokaj sem az aszú kifejezést nem használhatja.

iv) Település- és dűlőnév használatának bejelentése: a termelő köteles a hegybírónak bejelenteni a szüretet megelőző február 28-ig minden parcellát, amely kisebb földrajzi egység feltüntetésével (településsel vagy dűlővel) ellátott bor szőlőjét adja.

v) A Késői szüretelésű bor és a Fehérbor bortípusok édesítéséhez kapcsolódó bejelentéseket érintően a TBHT rendtartásában részletszabályokat határoz meg.

IX. ELLENŐRZÉS

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el. Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:

(1) Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság 1118 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 000-000.

Tel.: x00 0 000-00-00

Fax.: x00 0 000 00 00

e-mail.: xxx@xxxxx.xxx.xx

Web.: xxxx://xxx.xxxxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx/xxx

(2) megyei Korámányhivatalok

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 6000 Kecskemét, Xxxxxx xx 00.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxx-xxxxxx

Baranya Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 0000 Xxxx, Xxxxxxx xx 00.

Tel.: x00 00 000 000

Fax.: x00 00 000 000

e-mail: xxxxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxxx

Békés Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 5600 Békéscsaba, Xxxxxxxxxx xx 0.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxx

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 3525 Miskolc, Xxxxx Xxxxxx xx 0.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxxx-xx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxx-xxxxx-xxxxxxx

Csongrád Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 6720 Szeged, Xxxx Xxxxxx u. 17.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxx

Fejér Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 8000 Székesfehérvár, Xxxxxxxx xx 00-00.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxx

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Xxxxxxx 0000 Xxxx, Xxxxx x. 5.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxx-xxxxx-xxxxxx

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxx x. 12-14.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxx-xxxxx

Heves Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 3300 Eger, Xxxxxxxxxxx xx 0.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxx

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 5000 Szolnok, Xxxxxxx Xxxxx u. 2.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxx-xxxxxxx-xxxxxxx

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 0000 Xxxxxxxxx, Xxxxx xx 00.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxxx-xxxxxxxxx

Nógrád Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 3100 Salgótarján, Xxxxxxxx xx 0.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxx

Pest Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 1135 Budapest, Lehel u. 43-47.

Tel.: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

e-mail: xxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxx

Somogy Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxx 0-0.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxx

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 4400 Nyíregyháza, Xxxxxx xx 0.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxx-xxxxxxx-xxxxx

Tolna Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 7100 Szekszárd, Xxxxxx Xxxx u. 7.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxx

Vas Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxx xx 0.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxx

Veszprém Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 0.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxx

Zala Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 8900 Zalaegerszeg, Xxxx Xxxxxx u. 38.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxx

2. Az ellenőrzések köre és módja:

- A borászati termékek analitikai tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

Ellenőrzési pontok	Ellenőrzés módszere	Igazoló dokumentum	Illetékes szervezet
I. Strukturális elemek
A parcella a lehatárolt termőhelyen helyezkedik el	Adminisztratív ellenőrzés: HEGYÍR és VINGIS alapján	HEGYÍR elektronikus adatlap	Illetékes Hegyközség
Szőlőültetvényre vonatkozó előírások ellenőrzése: (fajta, sor és tőtávolság, ültetvénysűrűség, művelésmód, támrendszer, átmeneti intézkedések stb.)	• Adminisztratív ellenőrzés: • HEGYÍR, • Kockázatelemzésen alapuló helyszíni ellenőrzés	Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv	Illetékes Hegyközség
Pincetechnológia	• Adminisztratív ellenőrzés: HEGYÍR, • Kockázatelemzésen alapuló helyszíni ellenőrzés	• Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv	Illetékes Hegyközség

II. Évjáratfüggő elemek
II/1 Szőlő eredetének igazolása
Potenciális terméshozam	• Kockázatelemzéses helyszíni ellenőrzés	• Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv	Illetékes Hegyközség
Szüret	• Kockázatelemzéses helyszíni ellenőrzésű • Adminisztratív ellenőrzés	• Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv • Szüreti jelentés, szőlős származási bizonyítvány kérelem	Illetékes Hegyközség
Szőlő mennyiségének és minőségének ellenőrzése	• Szüreti jelentés és szőlő származási bizonyítvány iránti kérelem adminisztratív ellenőrzés • Kockázatelemzéses helyszíni ellenőrzésű	• Kiadott származási bizonyítvány • Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv	Illetékes Hegyközség
Aszúszem ellenőrzése (mennyiség és minőségi ellenőrzés)	• Helyszíni ellenőrzés, és mérés,	• Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, kiadott származás bizonyítvány	Illetékes Hegyközség
Szőlő származását igazoló dokumentum		• Szőlőszármazási bizonyítvány	Illetékes Hegyközség
II/2 Bor eredetének igazolása
Szőlő eredetének és minőségének ellenőrzése	• Szőlő származási bizonyítvány adminisztratív	• Kiadott származási bizonyítvány	Illetékes Hegyközség

	ellenőrzése
Alkalmazott borászati eljárások	• Pincekönyv, borszármazási bizonyítvány iránti kérelem adminisztratív ellenőrzés • Kockázatelemzésen alapuló helyszíni ellenőrzés	• Kiadott származási bizonyítvány; • Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv	Illetékes Hegyközség
Bor származását igazoló dokumentum		• Első borszármazási bizonyítvány	Illetékes Hegyközség

III. Forgalomba hozatal
III/1 Bor eredetének igazolása
Bor eredetének ellenőrzése	• Első borszármazási bizonyítvány adminisztratív ellenőrzés	• Kiadott származási bizonyítvány	Illetékes Hegyközség
Alkalmazott borászati eljárások	• Pincekönyv, borszármazási bizonyítvány iránti kérelem adminisztratív ellenőrzés • Kockázatelemzésen alapuló helyszíni ellenőrzés	• Kiadott származási bizonyítvány; • Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv	Illetékes Hegyközség
Bor származását igazoló dokumentum		• Borszármazási bizonyítvány	Illetékes Hegyközség
III/2 Bor forgalomba hozatali eljárás
Mintavétel	• Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa szabályzata szerinti mintavétel	• Mintavételi jegyzőkönyv	Illetékes Hegyközség
Organoleptikus paraméterek	• Érzékszervi bírálat és minősítés, jegyzőkönyv, TBB. határozat	• Érzékszervi bírálat és minősítés, jegyzőkönyv, TBB. határozat	• Érzékszervi bírálat és minősítés, jegyzőkönyv, TBB. határozat
Hegyközségek munkájának ellenőrzése	• Kockázatelemzés alapján	• Adminisztratív, igazoló dokumentumok	• Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa

MELLÉKLET

Feltüntethető kisebb földrajzi egységek

Települések: Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva,

Vámosújfalu

körülhatárolás: közigazgatási határok

Dűlők:

település megnevezése	dűlőnév megnevezése	aldűlő megnevezése
Abaújszántó	Agyag
Abaújszántó	Xxx	Xxxx-Xxx, Felső-Bea
Abaújszántó	Bogár
Abaújszántó	Galagonyás
Abaújszántó	Gelencér
Abaújszántó	Kassaváros
Abaújszántó	Krakkó
Abaújszántó	Xxxxxxx
Abaújszántó	Pendics
Abaújszántó	Sátor
Abaújszántó	Sulyom	Délrefekvő-Sulyom, Keleti-Sulyom, Truskóczki-szőlő
Abaújszántó	Vigyorgó
Xxxxxx	Xxxx-xxxx	Xxxxx, Kutyafogó, Xxxxx, Xxxxxx
Bodrogkeresztúr	Arany-Sajgó
Bodrogkeresztúr	Bendecz
Bodrogkeresztúr	Csadó
Bodrogkeresztúr	Dereszla
Bodrogkeresztúr	Hegyfarok
Bodrogkeresztúr	Henye
Bodrogkeresztúr	Kakas
Bodrogkeresztúr	Kastély-tábla
Bodrogkeresztúr	Kis-Henye
Bodrogkeresztúr	Kővágó
Bodrogkeresztúr	Lapis	Halas, Lapis-tető
Bodrogkeresztúr	Léhely
Bodrogkeresztúr	Medve
Bodrogkeresztúr	Messzelátó
Bodrogkeresztúr	Sajgó
Bodrogkeresztúr	Szepsy
Bodrogkisfalud	Barakonyi
Bodrogkisfalud	Cigány
Bodrogkisfalud	Csirke-mál
Bodrogkisfalud	Farkas-dűlő
Bodrogkisfalud	Gőböly
Bodrogkisfalud	Kisvár
Bodrogkisfalud	Lapis	Lapis-tető
Bodrogkisfalud	Várhegy	Húza-dűlő
Bodrogolaszi	Bialka
Bodrogolaszi	Kutya-hegy
Bodrogolaszi	Magos-hegy
Bodrogolaszi	Pajzos
Bodrogolaszi	Somos
Erdőbénye	Acél
Erdőbénye	Baksa
Erdőbénye	Barna-máj
Erdőbénye	Becsk
Erdőbénye	Bencsik

Erdőbénye	Budaházi
Erdőbénye	Danszállás
Erdőbénye	Dió-kút	Barkóczi
Erdőbénye	Disznódélő
Erdőbénye	Eresztvény
Erdőbénye	Fehér-kút
Xxxxxxxxx	Xxxxxx xxxx
Erdőbénye	Görbe
Erdőbénye	Győr mester	Xxxxx
Erdőbénye	Harsad
Erdőbénye	Határi	Négyszögű
Erdőbénye	Kaposi
Erdőbénye	Kis-Messzelátó
Erdőbénye	Lepény
Erdőbénye	Liget
Erdőbénye	Lőcse
Erdőbénye	Mészárka
Erdőbénye	Meszes
Erdőbénye	Messzelátó
Erdőbénye	Mogyorósok
Erdőbénye	Mondoha
Erdőbénye	Mulató
Erdőbénye	Nagy-Bajóka
Erdőbénye	Omlás
Erdőbénye	Ösztvér
Erdőbénye	Palánkos
Erdőbénye	Palásti
Erdőbénye	Parlag
Erdőbénye	Peresek
Erdőbénye	Pinceszer
Erdőbénye	Rafaj
Erdőbénye	Sáros	Herczeg
Erdőbénye	Szár-hegy
Erdőbénye	Szemszúró
Erdőbénye	Szenyes
Erdőhorváti	Agáros
Golop	Somos	Gazsó, Kakas, Malom-zug, Panka
Hercegkút	Gombos-hegy
Hercegkút	Hosszú-hegy
Hercegkút	Kereszt-dűlő
Hercegkút	Kőporos
Hercegkút	Makra
Hercegkút	Pogány-kút
Hercegkút	Teichi-szőlők
Legyesbénye	Fúló-hegy	Barna, Cserepes, Hegymege, Kutyafogó
Legyesbénye	Hasznos
Legyesbénye	Nagy-Majos
Mád	Bacskai
Mád	Betsek (Becsek)

Mád	Birsalmás
Mád	Bomboly
Mád	Dancka
Mád	Hintós
Mád	Hold-völgy
Mád	Hosszú-Kötelek
Xxx	Xxxxxxx
Mád	Kakas
Mád	Király
Mád	Kis-hegyek
Xxx	Xxxxxx
Mád	Közép-hegy
Mád	Nyulászó
Mád	Õsz-hegy
Mád	Percze
Mád	Répás
Mád	Sajgó
Mád	Sarkad
Mád	Suba
Xxx	Xxxxx Xxxxx
Xxx	Xxxxxxx
Mád	Úrágya
Mád	Urbán
Mád	Veresek
Mád	Vilmány
Makkoshotyka	Kis-szőlők
Makkoshotyka	Kutya-hegy alja
Makkoshotyka	Makra
Mezőzombor	Borkút
Mezőzombor	Dorgó
Mezőzombor	Galambos
Mezőzombor	Hangács
Mezőzombor	Harcsa
Mezőzombor	Harcsa-tető
Mezőzombor	Hegymegi
Mezőzombor	Illésházy
Mezőzombor	Kapi
Mezőzombor	Koszorú
Mezőzombor	Kőporos
Xxxxxxxxxx	Xxxxxxx
Mezőzombor	Makkos
Mezőzombor	Sós
Mezőzombor	Szemere
Mezőzombor	Virginás
Mezőzombor	Zomborka
Monok	Lete	Alsó-Lete, Felső-Lete
Monok	Meggyes
Monok	Szőlőshegy
Monok	Táncos

Monok	Zsebrik
Olaszliszka	Bandusz
Olaszliszka	Budaházi
Olaszliszka	Csontos	Pápa, Xxxxxxxx
Xxxxxxxxxxx	Xxxxx
Xxxxxxxxxxx	Xxxxx
Xxxxxxxxxxx	Xxxxxxx
Olaszliszka	Ginter
Xxxxxxxxxxx	Xxxxxxxxx
Olaszliszka	Halasi
Olaszliszka	Haraszt
Olaszliszka	Xxxxxx	Xxxxx, Négyszögű, Toplec
Olaszliszka	Kásás
Olaszliszka	Komoróc
Olaszliszka	Kulcsár
Olaszliszka	Kupak
Olaszliszka	Lókötő
Olaszliszka	Magita
Olaszliszka	Meszes	Csáki, Külső-Meszes, Vay
Xxxxxxxxxxx	Xxxxxxxx
Olaszliszka	Ó-mogyorós
Olaszliszka	Öreg-diós
Olaszliszka	Palandor
Olaszliszka	Rakottyás
Olaszliszka	Rány	Öreg-Buckler, Új-Buckler
Olaszliszka	Sajgó
Xxxxxxxxxxx	Xxxxx
Olaszliszka	Xxxxx Xxxxxx
Olaszliszka	Új-diós
Olaszliszka	Új-mogyorós
Olaszliszka	Veres Xxxxxx
Xxxxx	Gyepföld
Rátka	Herceg
Rátka	Hold-völgy
Rátka	Isten-hegy	Isten-hegy alja
Rátka	Kerék-tölgyes
Rátka	Koldu
Rátka	Közép-hegy
Rátka	Meggyes
Rátka	Padi-hegy
Rátka	Sarkad
Rátka	Új-hegy
Sárazsadány	Rudnok
Sárazsadány	Szár-hegy
Sárospatak	Alsó-gát
Sárospatak	Cirkáló
Sárospatak	Ciróka
Sárospatak	Darnó
Sárospatak	Felső-gát

Sárospatak	Fürdős
Sárospatak	Gombos-hegy
Sárospatak	Gyaka-lyuk
Sárospatak	Hosszú-hegy
Sárospatak	Kácsárd
Sárospatak	Király-hegy
Sárospatak	Kútpatka
Sárospatak	Mandulás
Sárospatak	Megyer
Sárospatak	Somlyód
Sárospatak	Szegfű
Sárospatak	Szemince
Sárospatak	Tehéntánc
Sárospatak	Vérmány
Sátoraljaújhely	Alsó-Esztáva
Sátoraljaújhely	Bányi-hegy
Sátoraljaújhely	Bóda
Sátoraljaújhely	Cepre
Sátoraljaújhely	Dörzsike
Sátoraljaújhely	Fekete-hegy
Sátoraljaújhely	Felső-Esztáva
Sátoraljaújhely	Galambos
Sátoraljaújhely	Hosszú-földek
Sátoraljaújhely	Kis-Boglyoska
Sátoraljaújhely	Kis-Köves-hegy
Sátoraljaújhely	Köves-hegy
Sátoraljaújhely	Meleg-föld
Sátoraljaújhely	Meleg-oldal
Sátoraljaújhely	Nagy-Boglyoska
Sátoraljaújhely	Oremus
Sátoraljaújhely	Sátor-hegy
Sátoraljaújhely	Szár-hegy
Sátoraljaújhely	Szemszúró
Sátoraljaújhely	Tompa-kő
Sátoraljaújhely	Vióka
Szegi	Görbe
Szegi	Hamasberg
Szegi	Hosszú-mály
Xxxxx	Xxxxx
Szegi	Murány
Szegi	Nagyka
Szegi	Poklos	Xxxxxx, Xxxxx
Szegi	Somos
Szegilong	Gyertyános
Szegilong	Hatalos
Szegilong	Hosszú-máj
Szegilong	Pécsi-oldal
Szerencs	Aranka-tető
Szerencs	Bába-völgy

Szerencs	Bárány
Szerencs	Berkecz
Szerencs	Csemege-tábla
Szerencs	Cserfás
Szerencs	Cserőczi
Szerencs	Csicsiri	Szilvás
Szerencs	Csicsiri alja
Szerencs	Dőri
Szerencs	Elő-hegy
Szerencs	Gárdony
Szerencs	Gerendás
Szerencs	Győri	Győri-tető
Szerencs	Hegyfark
Szerencs	Kácsa
Szerencs	Kertész
Szerencs	Kőporos
Szerencs	Köves-hegy
Xxxxxxxx	Xxxxxxx
Szerencs	Rácz-dűlő
Szerencs	Szemere
Szerencs	Tókus-tető
Szerencs	Vida
Szerencs	Zomborka
Tállya	Bányász
Tállya	Bártfai
Tállya	Bátorka
Tállya	Bohomáj
Tállya	Bojták
Tállya	Csatorna
Tállya	Csonka-tető
Tállya	Dongó
Tállya	Dorgó
Tállya	Dukát
Tállya	Galuska
Tállya	Galyagos
Tállya	Gomboska
Tállya	Görbe
Tállya	Halastó
Tállya	Hasznos	Kassai Hasznos, Kis-Hasznos, Nagy-Hasznos
Tállya	Hetény
Tállya	Jónap
Tállya	Kerek-domb
Tállya	Kerek-domb alja
Tállya	Két út közi	Ötvenhold, Meleg-oldal
Tállya	Kis-Rohos
Tállya	Koldu
Tállya	Kővágó
Tállya	Köves-hegy
Tállya	Meggyesek

Tállya	Mulató
Tállya	Nagy-Rohos
Tállya	Nyergesek
Tállya	Nyírjes
Tállya	Õsz-hegy
Tállya	Ökörtánc
Tállya	Palánta
Tállya	Patócs
Tállya	Pipiske
Tállya	Remete
Tállya	Sas alja
Tállya	Sipos
Tállya	Somszög
Tállya	Tekenő
Tállya	Tökös-máj
Tállya	Túróska
Tállya	Vároldal
Tarcal	Agyag
Tarcal	Alsó-Remete
Tarcal	Bajusz
Tarcal	Bakonyi
Tarcal	Baksó
Tarcal	Barát
Tarcal	Bige
Tarcal	Czeke
Tarcal	Deák
Tarcal	Dobai
Tarcal	Előhegy
Tarcal	Farkas
Tarcal	Fekete-hegy
Tarcal	Forrás
Tarcal	Görbe-Baksó
Tarcal	Kassai
Tarcal	Kepések
Tarcal	Király-gát
Tarcal	Kövesd	Vigyorgó
Tarcal	Lantos
Tarcal	Lestár
Tarcal	Lónyai
Tarcal	Mandulás
Tarcal	Meleg-máj
Tarcal	Mester-völgy
Tarcal	Mézes-mály
Tarcal	Mogyorós
Tarcal	Nagy-Kövesd
Tarcal	Nyulas
Tarcal	Pengő
Tarcal	Perőcz
Xxxxxx	Xxxxx xxxx

Tarcal	Remeték
Tarcal	Remeték alja
Tarcal	Siller-oldal
Tarcal	Sóhajó
Tarcal	Szarvas
Tarcal	Szentkereszt
Tarcal	Szil-völgy
Xxxxxx	Xxxxxxx
Tarcal	Thurzó
Tarcal	Ugar
Tarcal	Váti
Tarcal	Veres-mogyorós
Tarcal	Vinnai
Tarcal	Zafír
Tarcal	Záporos
Tokaj	Aranyos
Tokaj	Bartus
Tokaj	Binét
Tokaj	Dessewffy
Tokaj	Dobó
Tokaj	Donáth
Tokaj	Garai
Tokaj	Hétszőlő
Xxxxx	Xxxxxxxx
Tokaj	Kis-Garai
Tokaj	Lencsés	Vecsey
Tokaj	Malomfeli
Tokaj	Meleg-oldal
Tokaj	Nagy-szőlő
Tokaj	Palota
Tokaj	Pécsi
Tokaj	Pinkóczi
Tokaj	Rákóczi
Xxxxx	Xxxxxx
Tokaj	Szerelmi
Tokaj	Szirmai
Tokaj	Teleki	Tajpó
Tokaj	Verebes
Tolcsva	Boszorkány
Tolcsva	Ciróka
Xxxxxxx	Xxxxxxxx
Xxxxxxx	Xxxxxxx
Tolcsva	Kútpatka
Tolcsva	Mandulás
Tolcsva	Petrács
Tolcsva	Serédi
Tolcsva	Szentvér
Vámosújfalu	Rány

A Káli oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának módosítására vonatkozó kérelem

KÁLI TERMÉKLEÍRÁS

I. NÉV

Káli

eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés: eredetmegjelölés

II. A BOROK LEÍRÁSA

II. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor bortípusok:

1. Káli bor:

a. Fehér

b. Rozé

c. Vörös

2. Káli Királyi bor:

a. Fehér

b. Rozé

c. Vörös

3. Káli Királyi Főbor

II/A. Analitikai előírások

	Bortípus	Minimális összes alkohol- tartalom [%vol]	Minimális összes savtartalom [g/l]	Minimális tényleges alkohol- tartalom [%vol]	Maximális illósav- tartalom [g/l]	Maximális összes cukor- tartalom	Maximális összes kénessav- tartalom
KÁLI BOR
1.	Fehér	11,0	4,5	11,0	0,8	*	*
2.	Rozé	11,0	4,5	11,0	0,8	*	*
3.	Vörös	12,6	4,6	12,1	1,2	*	*
KÁLI KIRÁLYI BOR
4.	Fehér	12,8	4,4	12,5	0,8	*	*
5.	Rozé	12,8	4,4	12,5	0,8	*	*
6.	Vörös	13,6	4,4	12,8	1,2	*	*
KÁLI KIRÁLYI FŐBOR
7.	Xxxx Xxxxxxx Főbor	16,66	4,4	13,6	1,2	*	*

* a hatályos vonatkozó jogszabályban előírtak szerint.

II/B. Érzékszervi jellemzők

	bortípus	érzékszervi jellemzők
KÁLI BOR
1.	Fehér	Szalmasárga, üde, a fajtára jellemző illatú, zamatú, gyümölcsösségű bor. A talaj gazdag bazanit kőzetmálladék (magas magnézium) tartalmának hatására enyhén sós karakterű, mandulás-, kesernyés lecsengéssel.
2.	Rozé	Lazacrózsa színnel rendelkező üde, a fajtára jellemző illatú, zamatú, gyümölcsösségű bor. A talaj gazdag bazanit kőzetmálladék (magas magnézium) tartalmának hatására enyhén sós karakterű, mandulás-, kesernyés lecsengéssel.
3.	Vörös	Rubint piros színű, finom bársonyosságú és üde, a fajtára jellemző illatú, zamatú, gyümölcsösségű bor. A talaj gazdag bazanit kőzetmálladék (magas magnézium) tartalmának hatására enyhén sós karakterű, mandulás-, kesernyés lecsengéssel.
KÁLI KIRÁLYI BOR
4.	Fehér	A Zöld veltelini borok zöld-arany, a többi fajta aranysárga, sárga színe a teljes érettség állapotában végzett szüret és a héjon áztatás következménye. A viszonylag nagy test, tüzesség (12,5 vol% feletti alkohol), határozott, de kellemesen lekerekedett savszerkezet, intenzív, az adott fajtára jellemző illatokkal. A borokat vulkáni alapkőzet és az ezen

		képződött talajszerkezet hatásaként kialakuló finom mineralitást jellemzi. Mindezek harmóniája a hosszú idejű érlelés eredménye.
5.	Rozé	A gyors feldolgozásnak megfelelően a viszonylag kevés finoman bársonyos cserzőanyag az érett szőlőre jellemzően lágyabb, lekerekedettebb. Határozott élénkséget, intenzív illatot, zamatot, könnyedséget és finom, jól érzékelhető mineralitást mélyebb rózsaszín szín kíséri narancssárga árnyalással.
6.	Vörös	Testesek, tanninban, alkoholban gazdagok, fűszeresek, de határozott gyümölcsaromákkal. Ásványi anyag és cserzőanyag gazdagságának ellenére könnyedek. A Cabernet-k színe sötét gránátvörös, a többi fajtáé élénk rubint. A magas alkoholtartalom extrakt tartalom, az érett tanninok a hosszú idejű érlelés során finom harmóniában olvadnak össze.
KÁLI KIRÁLYI FŐBOR
7.	Káli Királyi Főbor	Aranysárga színű, olajos, vajas, ”tűzköves”, vadvirágok illatára, mézre emlékeztető illatjegyekkel. Testes kerekséggel, és az adott évjáratnak megfelelően töppedt szőlőbogyóra, vagy aszúra jellemző zamatokkal, nagyon határozott mineralitással. Édességérzetét kellemesebbé teszi, hogy a maradék cukortartalmának nagy része gyümölcscukor. Lecsengése nagyon hosszú.

III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

	bortípus	Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások	nem engedélyezett borászati eljárások (a hatályos jogszabályokon túl)
KÁLI BOR
1.	Fehér	a szőlő feldolgozását a szüret napján el kell kezdeni	−
2.	Rozé	a szőlő feldolgozását a szüret napján el kell kezdeni	−
3.	Vörös	a szőlő feldolgozását a szüret napján el kell kezdeni	−
KÁLI KIRÁLYI BOR
4.	Fehér	− a szőlő feldolgozását a szüret napján el kell kezdeni − legalább egyéves érlelés	−
5.	Rozé	− a szőlő feldolgozását a szüret napján el kell kezdeni − legalább két szőlőfajta borát kell házasítani − legalább egyéves érlelés	−
6.	Vörös	− a szőlő feldolgozását a szüret napján el kell kezdeni − a sajtolás csak szakaszos üzemű sajtókkal végezhető. − legalább két szőlőfajta borát kell házasítani − legalább egyéves érlelés	−
KÁLI KIRÁLYI FŐBOR
7.	Xxxx Xxxxxxx Főbor	− a szőlő feldolgozását a szüret napján el kell kezdeni − legalább kétéves érlelés	−

A szőlőművelésre vonatkozó szabályok

1. Művelésmód:

a. A 2009. július 31. előtt telepített ültetvények esetében bármilyen.

b. 2009. július 31. után telepített ültetvények esetében: alacsony és középmagas művelésmód. Nem lehet: magas művelésmód (a törzsmagasság min. 120 cm).

2. Tőkesűrűség

a. A 2009. július 31. előtt telepített ültetvények esetében bármilyen

b. A 2009. július 31. után telepített ültetvények esetében a hektáronként 4000-nél kevesebb szőlőtőkehelyet tartalmazó szőlőültetvényekben Káli védett eredetű bor nem termelhető.

c. A tőkehiány mértéke nem haladhatja meg: 0-19 éves ültetvény esetén a 10%-os, 20-39 éves ültetvény esetén a 15%-os, 40 évnél idősebb ültetvény esetén 20%-os mértéket. Ez alól kivételt csak a hegybíró adhat azzal a feltétellel, hogy a tőkehiány mértékének megfelelő százalékkal csökkenti az adott parcellára érvényes maximális terméshozamot.

3. A szüret módja: gépi és kézi szüret is lehetséges, kivéve Xxxx Xxxxxxx főbornál, ahol csak a kézi szüret engedélyezett.

4. A szüret időpontjának meghatározása: a hegyközség döntése alapján.

5. A bor természetes alkoholtartalma legalább: „Káli bor” esetében 10,60 térfogatszázalék (17

°MM) fehér- és rozébor, és 12,08 térfogatszázalék (19 °MM) vörösbor esetén; „Káli Királyi bor” esetében 12,83 térfogatszázalék (20 °MM) fehér- és rozébor, ill. 13,59 térfogatszázalék (21 °MM) vörösbor esetén; „Káli Királyi Főbor” esetében pedig legalább 16,66 térfogatszázalék (25 °MM).

IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET

A körülhatárolt terület meghatározása:

Balatonhenye, Kővágóörs, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Salföld, Szentbékkálla külterületén, a szőlő termőhelyi Kataszter I. osztályba sorolt, a FÖMI által behatárolt és névvel ellátott dűlőiben, legalább 300 kataszteri pontot elérő és legalább 130 m tengerszint feletti magasságban fekvő ökotopok területe

V. MAXIMÁLIS HOZAM

	bortípus	maximális hozam
KÁLI BOR
1.	Fehér	12,2 t/ha szőlő vagy 85 hl/ha seprős újbor
2.	Rozé	12,2 t/ha szőlő vagy 85 hl/ha seprős újbor
3.	Vörös	10 t/ha szőlő vagy 70 hl/ha seprős újbor
KÁLI KIRÁLYI BOR
4.	Fehér	8 t/ha szőlő vagy 55 hl/ha seprős újbor
5.	Rozé	8 t/ha szőlő vagy 55 hl/ha seprős újbor
6.	Vörös	7,2 t/ha szőlő vagy 50 hl/ha seprős újbor
KÁLI KIRÁLYI FŐBOR
7.	Káli Királyi Főbor	5 t/ha szőlő vagy 35 hl/ha seprős újbor

VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK

	bortípus	engedélyezett szőlőfajta
KÁLI BOR
1.	Fehér	Budai, Bakator, Juhfark, Cserszegi fűszeres, Chardonnay, Furmint, Hárslevelű, Kéknyelű, Kövérszőlő, Olasz rizling, Rajnai rizling, Xxxxx Xxxxxx, Xxxxxxx xxxxxxxxx, Sárga muskotály, Sauvignon, Szürkebarát, Pinot blanc, Tramini, Rizlingszilváni, Rózsakő, Zenit, Xxxx, Zöld veltelíni
2.	Rozé	Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir, Kékoportó, Kadarka, Zweigelt, Syrah
3.	Vörös	Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Merlot, pinot Noir, Kékoportó, Kadarka, Zweigelt, Syrah
KÁLI KIRÁLYI BOR
4.	Fehér	Chardonnay, Furmint, Juhfark, Kéknyelű, Olasz rizling, Sárga muskotály, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Xxxx, Zöld veltelíni
5.	Rozé	Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir, Syrah, Zweigelt
6.	Vörös	Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir, Syrah, Zweigelt
KÁLI KIRÁLYI FŐBOR
7.	Káli Királyi Főbor	Chardonnay, Furmint, Juhfark, Kéknyelű, Olasz rizling, Sárga muskotály, Szürkebarát, Xxxxxxx, Xxxxx, Xxxx, Zöld veltelíni

VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL

A „Káli Királyi bor” és „főbor” egy kiváló természeti adottságú, nagy történelmi múltú bortermő tájékhoz szorosan kötődő magyar bortörténeti kategória: „… virágzó bortermelése volt a vidéknek az Árpádkori királyok alatt, midőn azon a tájékon lévő hét Kál községek minden adótól fölmentettek, de a királyi asztalra ők voltak kötelesek bort szolgáltatni…” (1888 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, III. kötet 451. oldal). Az innen származó borok több évszázados szünet után kerültek most újra bevezetésre, azzal a céllal, hogy e sajátos tájhoz és még élő hagyományaihoz kötődő borok – melyek korábban is már bizonyították értékeiket és helyüket a magyar borkultúrában – ezáltal újra a garantált eredettel kerüljenek forgalomba és minőségük feltételeit jogilag is rögzített előírások őrizzék.

1. A körülhatárolt terület bemutatása

Természeti tényezők

A Káli Bor eredetvédett Körzetet (röviden: Káli medencét) a hozzá szorosan kapcsolódó azonos természeti adottságú, történelmi múltú, hagyományú Monostorapátii, Henyei, Monoszlai, Salföldi medencét), külső körben északról a Magas Bakony, ezen belül keleti, északi, nyugati és – kevésbé összefüggően – déli irányból egymással szorosan érintkező dombok és kiemelkedések határolják, amelyek szélesebb völgyekkel csak déli irányból, a Balaton fele nyitottak. E dombsor révén, a környező tájtól élesen elválasztottan, egy sajátos, az egykori bazalt vulkáni tevékenység által kialakított, geológiailag, geomorfológiailag egységes, kiváló bortermő tájék keletkezett. A dombok északi oldala erdő, délies kitettségű lejtői szőlőhegyek. A dombsor: (zárójelben geológiai eredetük és tengerszint feletti magasságuk): Hegyestű (vulkanikus, 336 m), Bálint-hegy (mészkő és vöröshomokkő, 290 m), Kishegyestű (vulkanikus, 238 m), Fülöpi-hegy (vöröshomokkő, 276 m), Küszöborra (vöröshomokkő, 321 m), Tepécs (vöröshomokkő, 237 m), Örsi-hegy (vöröshomokkő, 311 m), Tóti-hegy (vulkanikus, homokos, 346 m), Csobánc-várhegy (vulkanikus, homokos, 375 m), Sátormál (vulkanikus, 366 m), Ágó (vulkanikus, homokos, 198 m), Bondoró (vulkanikus, 382 m), Áldozó-tető (vulkanikus, 378m), Apáti-hegy (vulkanikus, 448 m), Táltos (vulkanikus, 302 m), Fekete-hegy (vulkanikus, dolomit, 369 m), Magyal-tető (vulkanikus 322 m), Belsőhorka (vulkanikus, mészkő, 305 m), Tó-hegy (mészkő, 362 m), és Hangyás-tető (mészkő, 339 m), amely zárja a határoló dombok sorát a Hegyestű felé.

A dombok, emelkedések alapkőzetét a triász korban feltört bazalt, bazanit, a permi korú vöröshomokkő, mészkő és a pannon-pontusi időszaki homok- és agyagmárgás sorozat alkotja. Ezt fedi be a legnagyobb kiterjedésű vulkáni komplexum. A földtani felépítés ugyan alapvetően vulkáni, de e mellett eléggé változatos is: Ezért kalciumban, káliumban, magnéziumban, vasban, foszforban, mezo- és mikroelemekben viszonylag gazdag bazaltos, bazanitos alapkőzet málladékával az ásványi tápelemekben nagyon gazdag, magas fajhőjű – geolóiailag úgy nevezett – „meleg” kőzethatású – és váztalajféleségeket hozott létre.

A bazalt és bazanitos alapkőzeten kialakult talajokon főleg fehér és rozé borokat termő szőlőfajták termelése hagyományos.

Az előbbieknél sokkal kisebb területű meszesebb (változatos mészköveken, domborzaton képződött) talajokon első sorban a vörösborokat termő szőlőfajták telepítése hagyományos.

A Káli-medencét a bortermelésnek különösen kedvező mezoklíma jellemzi. A magyar borvidékek átlagát meghaladó napsütés és hőösszeg mellett a domborzati elemek, ebben a meredek délies kitettségű lejtők, dél felé nyitott, észak felé zárt völgyek, melyekben napközben megreked a meleg, így segítve elő a cukrosodást, gyorsítva a kései szüretnél a töppedés. A nedves rétekről, legelőkről, a vízfolyásokról, a Balatonról felszálló pára pedig az aszúsodást segíti. Sajátos adottsága e terroir klímájának, hogy nyáron, majd a zsendülés végéig a nappalok magas hőmérsékletű állományklímája éjszakára érezhetően lehűl. Ez

a területet körülvevő kiterjedt, összefüggő erdőségekből a Balaton felé áramló hűvösebb levegő következménye. Ezáltal, még a magasabb cukortartalmú, túlérett szőlőbogyók esetében is szembetűnően intenzív az illat és viszonylag magas a titrálható savtartalom.

Emberi tényezők

A magas minőségi igényességű bortermelés mélyen gyökerező, felettébb gazdag, folyamatosan megújuló, eleven hagyományai részben a Káli medence gazdag történelmének, részben a középkorban kialakuló helyi és megyei társadalmi szerkezetnek is a következménye:

Egyrészt a keltákat meghódító fél évezredes római uralom kulturális hatását a IX. századig, régészeti leletekben is kimutatták. A kelták, rómaiak, hunok, gótok, longobárdok, avarok, frankok békésen adták át egymásnak a hatalmat, hiszen közös vonásuk, hogy kedvelték a bort, így szükségük volt a táj bortermelő lakóira is.

Másrészt a IX. század végétől a magyar honfoglalással kezdődően mind a megyében, mind főleg a Káli medencében kialakuló sajátos társadalmi szerkezet védte, segítette a bortermelés eredetvédelmi és minőségi szemléletét és gyakorlatát.

Továbbá a XIX. század közepétől részben 1945-ig, részben 1948-ig kialakult magas igényű borkereskedelme elsősorban a helyi adottságokat hasznosító magas minőségű borok belföldi és külföldi értékesítéseit tűzte ki célul, ezért erősen preferálta a hagyományosan magas minőségű borok termelését.

Mindezekhez megfelelő alapokat teremtett a szőlőbirtokosok és a borkereskedők által is támogatott keszthelyi-, tapolcai szakmai oktatás - ebben a vincellérképzés magas - színvonala is.

Jelentős hatással volt a minőségre, hogy az illetékes megyei hatóság rendelete alapján már 1752-től az itteni bortermelő települések hegyközségei egységes és szigorú szőlőhegyi rend alapján működtek, valamint 1835-ben a termőhely minőségi potenciálja és a borok fajlagos ára alapján osztályba sorolta a dűlőket. Ebben a Káli- és a Tapolcai-medencék vulkáni eredetű, délies lejtői, így a VIII/1 pontban felsorolt valamennyi dűlő, első kataszteri osztályba került.

A XIX. század közepéig a legnagyobb területű fajták a fehérborban: a Furmint (szinonim neve itt, Sziget szőlő volt), a Szagos sárfehér, a Juhfark, a Bakator voltak; a sillerhez: a Blauer wildbacher (szinonimja: Ködszőlő); a vörösben: a Csóka szőlő és a Kékburgundinak nevezett Pinot noir.

Már 1870-től erősen terjedt az Olaszrizling, a Zöldveltelini, a Szürkebarát, a Kereklevelű (szinonimája: Chardonnay, Morillon blanc), főleg a stájeri, morvaországi és nyugat magyarországi (ma Burgenland) kereskedők hatására. Figyelemre méltó, hogy a hagyományos fajtáknál a convar. pontika fajtakörök, a convar occidentalis fajtakörökkel pedig a burgundiai (Pinot és Chardonnay) és tiroli (Olaszrizling, Zöldveltelini) fajták mennyire kedvelik a Káli medencei adottságokat.

2. A borok leírása

Az itt termelt borok íz-képét a természeti adottságok által a nagy test, a tüzesség (legalább 12,5 vol% alkohol), a magas glicerin tartalom és a maradék cukor tartalom, a lekerekedett, finom, de gerinces titrálható savtartalom, továbbá a vulkáni alapkőzet és talaj, a hatására folyamatosan jelentkező finom mineralítás alakítja ki. A komplexitás, a kifinomultság, a báj és a finesz, a harmónia lehetőségeit padig az előbbi természeti adottságokra épülő hagyományok teremtik meg. Ezek a borok még a meleg évjáratokban is gyümölcsösek, intenzív illattal, aromákkal, melyek a sajátos terroir hatására további kedvező helyi sajátosságokkal egészül ki.

3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása

A vulkáni tevékenység által keletkezett dombokkal, emelkedésekkel keleti, északi, nyugati irányból zárt Káli medence és hozzá elválaszthatatlanul kapcsolódó 4 „oldal”-medence (Monostorapátii, Henyei, Monoszlói, Salföldi) különleges mezoklímáját erősen befolyásolja, hogy ez a Dunántúl közepén

emelkedő tájék Európa 3 fő klímazónájának – a kontinentális, atlanti, mediterrán – találkozásánál fekszik. Kedvező hatásúak a szőlőtermelésre a medencék geomorfológiai jellemzői is. Ezt fokozza – a ritka évjáratok kivételével – az őszi meleg, száraz időszakokat kialakító mediterrán anticiklon hatása is.

A szőlő vegetációjára kedvező mezoklíma és a hagyományos technológiai elemekben gazdag borkultúra mellett tovább fokozza a terroir jelleg kialakulását a vulkáni kőzetmálladékban gazdag talaj. Különösen jelentős ebben a magas magnézium és vas tartalmú olivin kristály, amely a Káli medence és a Somlói bazanit kőzet sajátossága. A szőlőnövény helyi vegetációját a zsendülés végéig éjszaka jelentősen hűti a környező erdőkből a Káli szőlőhegyeken át a Balaton felé áramló hűvös erdei levegő. Emiatt a legmelegebb évjáratokban is kellő titrálható savtartalommal, határozott gyümölcsösséggel, intenzív íz- zamat világgal jellemezhetők a Káli medencei borok.

A hosszan napsütéses, úgynevezett ”arany őszben” jól beérett szőlőtermés, a Káli királyi és főborok esetében részben vagy egészben (évjárati igény szerint) lezajló malolaktikus erjedés, hosszú érlelés (ebben seprőn tartás), tökéletes harmóniát teremt.

Összességében megállapítható, hogy a Káli medence bortermelési természeti potenciálja és hagyományai kivételesek.

VIII/8. Jelölési szabályok

VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK

a) Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” helyett használható a „védett eredetű bor” hagyományos kifejezés.

b) A címkén az eredetmegjelölés a leghangsúlyosabb információ, minden más alárendelt ennek, így a fajtanév, a hagyományos, a korlátozottan használható és a színre vonatkozó jelölés.

c) A szőlőfajták neve a címkén a földrajzi név után (vagy alatt) tüntethető fel.

d) A bortípus neve a fajta vagy a földrajzi név alatt tüntethető fel.

e) A borok címkéin feltüntethető jogszabályban szabályozott használatú kifejezések: jégbor, töppedt szőlőből készült bor, barrique-ban/[fa fajtája]hordóban, késői szüretelésű bor, válogatott szüretelésű bor, siller.

f) A feltüntethető kisebb földrajzi egységek neve, körülhatárolásuk és feltüntetésük szabályai:

i) Feltüntethető településnevek: Balatonhenye, Köveskál, Kővágóörs, Mindszentkálla,

Monostorapáti, Monoszló, Salföld, Szentbékkálla

ii) Feltüntethető dűlőnevek (minden bortípus):

- Balatonhenye: Kötye, Pirkanc, Szarkó

- Köveskál: Csák-oldal, Horog, Mező-mál, Pellengér, Csere-kút, Fekete-hegyalja, Töltés, Vaskapu

- Kővágóörs: Ecsér, Kamonya, Kishegyestű, Tepécs

- Mindszentkálla: Benda-oldal, Harasztos, Garan, Körtéles, Köves-hegy

- Monostorapáti: Áldozó, Bene-hegy, Macska-domb, Öreghegy, Sátorma (Sátormál), Táltoshegy

- Monoszló: Hegyestű, Pangyér

- Szentbékkálla: Farkas-tető, Tőttös, Veléte

- Az Áldozó és Táltoshegy (Monostorapáti) dűlőnevek csak max. 45 hl/ha-os hozam mellett készült borokon jelölhetőek

iii) Eredetazonosság: 100%

g) A Káli védett eredetű borok köremblémája (használata fakultatív):

i) A körembléma megnevezései Monotype Corsiva betűtípus 12-es betűméretével írandók az emblémára.

ii) Az embléma színe fekete, „Káli Királyi” bor és „Káli Királyi Főbor” esetén arany.

VIII/9. A kiszerelésre vonatkozó szabályok: A bor tulajdonosának írásbeli kérésére, a hegybíró által engedélyezhető az eredetvédett területen kívüli más helységekben történő palackozás is, az ellenőrizhetőség feltételeinek biztosításával.

VIII/10. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése: Balaton-felvidéki Hegyközségi Tanács Minősítő és Eredetvédelmi Bizottsága Balatoni Borrégió Borminősítő Bizottsága

VIII/11. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések:

a) Bejelentések

i) Termelési szándék bejelentése: az a termelő, aki Káli védett eredetű bort kíván előállítani, e szándékát minden év július 31-ig köteles írásban bejelenteni a hegybírónak. A bejelentés új hegyközségi tag esetén a tevékenység megkezdésekor kötelező. A bejelentésben fel kell tüntetni az érintett szőlőültetvény: helyét (település, dűlő és helyrajzi szám), nagyságát, fajtáját, valamint a termelni kívánt bortípus nevét.

ii) A Káli védett eredetű bor termőhelyen kívüli palackozására irányuló szándékot a palackozást megelőzően 5 munkanappal írásban be kell jelenteni a hegybírónak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a palackozandó bor: típusát, mennyiségét (hektoliterben) és a palackozás helyét.

b) Nyilvántartások

i) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai; ii) forgalomba hozatali engedélyek másolatai;

iii) Balaton-felvidéki Borvidék Hegyközsége által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok;

iv) pincekönyv;

v) szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter);

vi) az érzékszervi minősítést végző Xxxxxxxx Borrégió Borminősítő Bizottságának minősítési és a minta hitelesítő jegyzőkönyve.

i)jegyzőkönyv a szüreti helyszíni szemléről, benne a termelő, a szőlőterület azonosító adatai, a tőkeszám, a becsült termés mennyisége, a refraktométerrel vagy próbaszürettel megállapítható cukortartalom, az egészségi állapot, a szemle időpontja, a hegybíró aláírása,

ii)jegyzőkönyv a palackozásról, benne a termelő adatai, a bor kategóriájának megnevezése, a palackozott mennyiség, a szemle időpontja, a hegybíró aláírása,

iii)igazolás a Balaton-felvidéki Hegyközségi Tanács Minősítő és Eredetvédelmi Bizottsága szüreti minősítésének eredményéről, amely a szüreti jegyzőkönyv alapján tartalmazza a védett eredetű bor típusának megnevezését és annak mennyiségét literben,

iv)igazolás a Balaton-felvidéki Hegyközségi Tanács Minősítő és Eredetvédelmi Bizottsága

palackozás előtti minősítésének eredményéről, amely tartalmazza a védett eredetű bor kategóriájának megnevezését és annak palackozható mennyiségét.

c)Adatszolgáltatás: a nyilvántartásokat a termelő köteles megőrizni, azokat külön kérésre a hegybíró, valamint a Balaton-felvidéki Hegyközségi Tanács Minősítő és Eredetvédelmi Bizottsága számára bemutatni.

VIII/12. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül: Andocs, Ábrahámhegy, Alsóörs, Aszófő, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Bak, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonberény, Balatonboglár, Balatoncsicsó, Balatonederics, Balatonendréd, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatongyörök, Balatonkenese, Balatonkeresztúr, Balatonlelle, Balatonőszöd, Balatonrendes, Balatonszabadi, Bérbaltavár, Balatonszemes, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Becsehely, Borgáta, Borszörcsök, Böhönye, Celldömölk, Csabrendek, Csáford, Cserszegtomaj, Csoma, Csopak, Csörnyeföld, Csurgó, Dióskál, Doba, Dobri, Dörgicse, Egeraracsa,

Eszteregnye, Felsőörs, Galambok, Garabonc, Gyenesdiás, Gyugy, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Hévíz-Egregy, Hollád, Homokkomárom, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Káptalantóti, Karád, Kemeneskápolna, Kercseliget, Kerkateskánd, Kéthely, Kisapáti, Kissomlyó, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Lenti, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Letenye, Lovas, Magyarszerdahely, Marcali, Mencshely, Mesteri, Miháld, Mosdós, Murarátka, Muraszemenye, Nagyberki, Nagykanizsa, Nagyrada, Nemesgulács, Nemesvita, Óbudavár, Ordacsehi, Orosztony, Örvényes, Pakod, Paloznak, Pécsely, Raposka, Révfülöp, Rezi, Rigyác, Sármellék, Sáska, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somogysámson, Somogytúr, Somogyzsitfa, Söjtör, Sümeg, Sümegprága, Szabadi, Szécsisziget, Szentantalfa, Szentgyörgyvár, Szentjakabfa, Szigliget, Szólád, Szőlősgyörök, Tagyon, Tapolca, Tekenye, Tihany, Tormafölde, Uzsa, Valkonya, Várvölgy, Vászoly, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Visz, Vonyarcvashegy, Zajk, Zalabér, Zalahaláp, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót, Zamárdi, Zánka települések területén, a Balaton-felvidéki Hegyközségi TanácsBorvidék Hegyközsége előzetes engedélyével

VIII/13. Mintavétel: A borok forgalomba hozatali engedélyének kiadásához szükséges mintát a Káli- medenceiBalaton-felvidéki borvidék Hegyközségének hegyközségi hegybírója veszi.

IX. ELLENŐRZÉS

1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek:

A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el. Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság:

(1) Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság 1118 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 000-000.

Tel.: x00 0 000-00-00

Fax.: x00 0 000 00 00

e-mail.: xxx@xxxxx.xxx.xx

Web.: xxxx://xxx.xxxxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx/xxx

(2) Kormányhivatalok

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 6000 Kecskemét, Xxxxxx xx 00.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxx-xxxxxx

Baranya Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 0000 Xxxx, Xxxxxxx xx 00.

Tel.: x00 00 000 000

Fax.: x00 00 000 000

e-mail: xxxxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxxx

Békés Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 5600 Békéscsaba, Xxxxxxxxxx xx 0.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxx

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 3525 Miskolc, Xxxxx Xxxxxx xx 0.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxxx-xx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxx-xxxxx-xxxxxxx

Csongrád Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 6720 Szeged, Xxxx Xxxxxx u. 17.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxx

Fejér Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 8000 Székesfehérvár, Xxxxxxxx xx 00-00.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxx

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Xxxxxxx 0000 Xxxx, Xxxxx x. 5.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxx-xxxxx-xxxxxx

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxx x. 12-14.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxx-xxxxx

Heves Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 3300 Eger, Xxxxxxxxxxx xx 0.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxx

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 5000 Szolnok, Xxxxxxx Xxxxx u. 2.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxx-xxxxxxx-xxxxxxx

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 0000 Xxxxxxxxx, Xxxxx xx 00.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxxx-xxxxxxxxx

Nógrád Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 3100 Salgótarján, Xxxxxxxx xx 0.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxx

Pest Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 1135 Budapest, Lehel u. 43-47.

Tel.: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

e-mail: xxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxx

Somogy Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxx 0-0.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxx

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 4400 Nyíregyháza, Xxxxxx xx 0.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxx-xxxxxxx-xxxxx

Tolna Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 7100 Szekszárd, Xxxxxx Xxxx u. 7.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxx

Vas Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxx xx 0.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxx

Veszprém Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 0.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxxxxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxx

Zala Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 8900 Zalaegerszeg, Xxxx Xxxxxx u. 38.

Tel.: x00 00 000 000

Fax: x00 00 000 000

e-mail: xxxx@xxxxx.xxx.xx

Web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxx

2. Az ellenőrzések köre és módja:

- A borászati termékek analitikai tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt;

- A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján;

- Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén;

- származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése.

X. A HEGYKÖZSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

Strukturális elemek

Ellenőrzési pontok	Ellenőrzés módszere	Igazoló dokumentum	Illetékes szervezet
A parcella a lehatárolt termőhelyen helyezkedik-e el	Adminisztratív ellenőrzés (HEGYÍR és VINGIS alapján)	Hegyír elektronikus adatlap	Balaton-felvidéki Borvidék Hegyközségegi Tanácsa
Szőlőültetvényre vonatkozó előírások (fajta, sor és tőtávolság, ültetvénysűrűsé g, művelésmód, tám-rendszer, átmeneti intézkedések stb.)	Adminisztratív ellenőrzés (HEGYÍR alapján) - Kockázatelemzés en alapuló helyszíni ellenőrzés	Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv	Balaton-felvidéki Borvidék Hegyközségi Tanácsa e
Pincetechnológi a	Adminisztratív ellenőrzés (HEGYÍR alapján) - Kockázatelemzés en alapuló helyszíni ellenőrzés	Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv	Balaton-felvidéki Borvidék Hegyközségi Tanácsa e

Évjáratfüggő elemek

Szőlő eredetének igazolása

Ellenőrzési pontok	Ellenőrzés módszere	Igazoló dokumentum	Illetékes szervezet
Potenciális terméshozam	Kockázatelemzés es helyszíni ellenőrzés	Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv	Balaton-felvidéki Borvidék Hegyközségi Tanácsa e
Szüret	Kockázatelemzés es helyszíni ellenőrzésű - Adminisztratív ellenőrzés	Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv - Szüreti jelentés, szőlős származási bizonyítvány kérelem	Balaton-felvidéki Borvidék Hegyközségi Tanácsa e
Szőlő mennyiségének	Adminisztratív ellenőrzés	Kiadott származási	Balaton-felvidéki Borvidék

és minőségének ellenőrzése	(Szüreti jelentés és szőlő- származási bizonyítvány iránti kérelem) - Kockázatelemzés es helyszíni ellenőrzésű	bizonyítvány - Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv	Hegyközségi Tanácsa e
Szőlő származását igazoló		Szőlőszármazási	Balaton-felvidéki
dokumentum		bizonyítvány	Borvidék
			Hegyközsége Káli-
			medencei
			Hegyközségi
			hegybíró

Bor eredetének igazolása

Ellenőrzési pontok	Ellenőrzés módszere	Igazoló dokumentum	Illetékes szervezet
Szőlő eredetének és minőségének ellenőrzése	Adminisztratív ellenőrzése (Szőlő- származási bizonyítvány)	Kiadott származási bizonyítvány	Balaton-felvidéki Borvidék Hegyközsége Káli- medencei Hegyközségi hegybíró
Alkalmazott borászati eljárások	Adminisztratív ellenőrzés (Pincekönyv, borszármazási bizonyítvány iránti kérelem) - Kockázatelemzés en alapuló helyszíni ellenőrzés	Kiadott származási bizonyítvány; Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv	Balaton-felvidéki Borvidék Hegyközsége Káli- medencei Hegyközségi hegybíró
Bor származását igazoló dokumentum		- Első borszármazási bizonyítvány	Balaton-felvidéki Borvidék Hegyközsége Káli- medencei Hegyközségi hegybíró

Forgalomba hozatal

Bor eredetének igazolása

Ellenőrzési pontok Ellenőrzés módszere Igazoló dokumentum Illetékes szervezet

Bor eredetének ellenőrzése	Adminisztratív ellenőrzés (Első borszármazási bizonyítvány)	Kiadott származási bizonyítvány	Balaton-felvidéki Borvidék Hegyközsége Káli- medencei Hegyközségi hegybíró
Alkalmazott borászati eljárások	Adminisztratív ellenőrzés (Pincekönyv, borszármazási bizonyítvány iránti kérelem) - Kockázatelemzés en alapuló helyszíni ellenőrzés	Kiadott származási bizonyítvány; Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv	Balaton-felvidéki Borvidék Hegyközsége Káli- medencei Hegyközségi hegybíró
Bor származását igazoló dokumentum		- Borszármazási bizonyítvány	Balaton-felvidéki Borvidék HegyközségeKáli- medencei Hegyközségi hegybíró

Bor forgalomba hozatali eljárás

Ellenőrzési pontok	Ellenőrzés módszere	Igazoló dokumentum	Illetékes szervezet
Mintavétel	VIII/1. Xxxxxxx Borrégió Borminősítő Bizottsága Balaton-felvidéki Hegyközségi Tanács Minősítő és Eredetvédelmi Bizottságának szabályzata szerinti mintavétel	Mintavételi jegyzőkönyv	Balaton-felvidéki Borvidék Hegyközségi Tanácsa e
Organoleptikus paraméterek	Érzékszervi bírálat és minősítés	Érzékszervi minősítési jegyzőkönyv	VIII/2. Xxxxxxx Borrégió Borminősítő Bizottsága Balaton-felvidéki Hegyközségi Tanács Minősítő és Eredetvédelmi Bizottsága

A közfogyasztásra forgalomba hozott termékek ellenőrzése Kockázatelemzés Próbavásárlás Érzékszervi minősítési jegyzőkönyv Balaton-felvidéki Borvidék Hegyközségi Tanácsa e

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának hagyományos kifejezések oltalma iránti bejelentés kezdeményezése

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, mint a 607/2009/EK rendelet 29. cikke szerinti reprezentatív szakmai szervezet, a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről szóló 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 17. §-a alapján a 30/2012. (XI. 28.) T. számú határozatának megfelelően kezdeményezi

- a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 15. mellékletében szereplő „főbor”,

„jégbor”, „muskotály”, „szemelt”, „töppedt szőlőből készült bor”, „válogatott szüretelés bor” korlátozottan használható kifejezések közösségi oltalma iránti kérelem benyújtását;

- - „védett eredetű bor” kifejezés, mint az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezéssel szinoním kifejezés módosítását „védett eredetű” kifejezésre, kiegészítve az 1234/2007/EK rendelet XIb. mellékletében meghatározott következő termékkategóriákkal: 1. (bor), 4. (pezsgő), 5. (minőségi pezsgő), 6. (illatos minőségi pezsgő), 7. (gyöngyözőbor), 8. (szén- dioxid hozzáadásávál készült gyöngyözőbor);

- a „borkülönlegesség” korlátozottan használható kifejezésnem a tokaji borkülönlegességek esetében az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés szinonímájaként közösségi hagyományos kifejezésként történő elismerését.

A Vidékfejlesztési Értesítőt a Szerkesztőbizottság közreműködésével a Vidékfejlesztési Minisztérium szerkeszti. A Szerkesztőbizottság elnöke: Xx. Xxxxxxx Xxxxx

A szerkesztőség címe: Xxxxxxxx X., Xxxxxxx Xxxxx xxx 00.

A Vidékfejlesztési Értesítő hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a xxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxx/ honlapon érhető el. Felelős kiadó: Xx. Xxxxxxx Xxxxx