A VÁLLALKOZÓI SZERVEZŐDÉSEK MINT SZERZŐDÉSTÁMOGATÓ INTÉZMÉNYEK

• Xxxx Xxxxxx–Xxxx Xxxxxx–Xxxxxx Xxxxx Xxxxx •

A VÁLLALKOZÓI SZERVEZŐDÉSEK MINT SZERZŐDÉSTÁMOGATÓ INTÉZMÉNYEK

Egy magyar vállalati felmérés tanulságai*

A vállalkozói szerveződések fontos, ám a közgazdaságtanban elhanyagolt funkciója a vállalatok közötti szerződéses kapcsolatok támogatása. A tanulmány azt elemzi, hogyan képesek e szerveződések elősegíteni az üzleti ígéretek hitelességét és ennek révén a vállalkozások közötti bizalmat. Egy országos kis- és középvállalati kérdőíves felmérés alapján vizsgálja a magyarországi kamarák, önkéntes szakmai szervezetek és helyi vállalkozói szerveződések tevékenységének hatását. Az adatok tanúsága sze- rint ezek az intézmények sok esetben erősítik az üzleti bizalmat mind a tagságukon belül, mind azon kívül. A szerződési akadályok mérséklése segítheti a piaci versenyt.

A VÁLLALKOZÓI SZERVEZŐDÉSEK LEHETSÉGES FUNKCIÓI

Az üzleti vállalkozások által létrehozott szakmai, ágazati vagy közös érdekeiket más módon segítő szerveződéseknek nincs túl jó hírük a közgazdaságtanban. Xxxx Xxxxx sorait a közgazdászok általában egyetértően idézik: „Szakmabeli összejö- vetelek, még ha szórakozás és vigadozás volt is a céljuk, majdnem mindig azzal végződnek, hogy a résztvevők mintegy összeesküsznek a közönség érdekei ellen…” (Xxxxx [1776/1959] 139. o.) Xxxxx pedig maga is a céhek és kartellek versenykorlá- tozó viselkedésével szembeni korábbi skolasztikus kritikát visszhangozta (De Roover [1951]). E témakört a közösségi döntések elmélete bontotta ki a 20. század második felében: a vállalkozói szerveződéseket járadékszerző érdekcsoportokként ragadta meg (Xxxxx [1997], Azfar [2001], Rowley és szerzőtársai [2013]). A cégek – külö- nösen a kisebbek – közösen nagyobb sikerrel jutnak kormányzati döntések révén többletjövedelemhez, járadékhoz, mint külön-külön. A közös fellépést azonban gátolhatja a koordináció hiánya és a potyautas-viselkedés. Ezek leküzdésére hoznak

* A tanulmány a Széchenyi 2020 program EFOP-3.6.1-16-2016-00013. számú Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések a Budapesti Corvinus Egyetem székesfehérvári Campusán című európai uniós projektje keretében, a Közép-Dunántúli Régióhoz kapcsolódó esettanulmányok megalapozásaként készült. A tanulmány alapját képező adatfelvételre a Hétfa Kutatóintézetben A vállalkozói tőke mint a fenntarthatóság tényezője című kutatás keretében került sor az Ország- gyűlés Hivatala Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsának Titkársága megbízásából. Köszönjük Xxxxxxxx Xxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx és a kötet szerkesztőinek kritikai észrevételeit, amelyeket a ta- nulmány korábbi változataihoz fűztek.

létre „politikai vállalkozók” olyan többé-kevésbé stabil szervezeti kereteket, amelyek támogatják egy-egy csoport kollektív fellépését (Olson [1997]). A vállalkozói szerve- ződések kapcsán az egyedüli kérdés így az lesz, hogy a járadékokért folyó versengésük különböző körülmények között milyen mértékű jóléti veszteséghez vezet a kiharcolt közpolitikai döntések révén (Xxxxxxxx–Munger [2004]).

A smithi gondolatot viszi tovább a piacszerkezetek irodalma is. Nemcsak a kor- mányzat által biztosított privilégiumok lehetnek ugyanis járadékforrások, hanem olyan versenyt korlátozó horizontális és vertikális szerződési feltételek is, amelyeket egy ágazat szereplői közösen alakítanak ki és érvényesítenek. Ezek megteremtésében és működtetésében fontos szerep jut a cégek közötti informális (gyakran rejtett) egyeztetéseknek (Motta [2007] 156–164. o.), aminek stabil keretet adhatnak az ága- zati, szakmai szerveződések (Xxxx [2003]).

Xxxxxx tévedés lenne azonban a vállalkozói szerveződéseknek kizárólag ne- gatív szerepet tulajdonítani. A kormányzati szabályozás kudarcai már az 1980-as évek elejétől ráirányították a figyelmet arra, hogy társadalmi előnyökkel járhat, ha egy ágazat vagy szakma szereplői a technológiai vagy piaci tranzakciós szabályaik egy részét önszerveződő módon alakítják ki és érvényesítik (Shaked–Sutton [1981], Xxxxxxxx [1991], Ogus [1995]). Az önszabályozás előnye, hogy kiküszöböli a politi- kai és bürokratikus döntéshozatal információs és motivációs problémáit. Potenciális hátránya azonban – különösen akkor, ha kartellszerűen monopolhelyzetben valósul meg –, hogy az ágazati szereplők a kívül maradó versenytársak vagy a fogyasztók rovására hozhatnak szabályokat (Muraközy–Xxxxxxxxx [2013]).

Még pozitívabb színben tünteti fel a vállalkozói szerveződéseket az új intézmé- nyi közgazdaságtan egy újabb, eddig viszonylag kevés visszhangot kapott vonulata. Eszerint e szerveződések egy sor eszközzel csökkenthetik a gazdasági szereplők kö- zötti tranzakciók költségeit (Doner–Schneider [2000], Knack [2003], Prüfer [2015]). Megkönnyíthetik, hogy az összeillő partnerek egymásra találjanak; szakmai standar- dokkal segíthetik a szerződések kötését; támogathatják az üzleti hírnevet információ- áramlással vagy tagjaik ellenőrzésével; üzleti viták rendezését segítő szolgáltatásokat nyújthatnak stb. (McMillan–Woodruff [2000]). A szerződések támogatása mellett további pozitív funkciójuk lehet a tulajdonjogok védelme akár a bűnözőkkel, akár a kisajátításra törekvő kormányzattal szemben, különösen ingatag jogrendű orszá- gokban (Pyle [2009], Duvanova [2011]).

Végül nem hagyható figyelmen kívül a különféle szakmai és vállalkozói szerve- ződéseknek a technológiai és üzleti tudás generálásában és továbbadásában játszott szerepe. A szakmák mintegy definíció szerint egy közös tudáshalmaz megőrzésére és folyamatos továbbfejlesztésére jönnek létre (Chandler [1977]), de ilyen funkciót töltenek be bizonyos fokig a közös piacokon tevékenykedő vállalkozások hálózatai, társulásai is, amint például az amerikai Szilícium-völgy szakmai és üzleti közösségei bizonyítják (Benner [2003], Xxxx [2017]).

Ebben a tanulmányban a vállalkozói szerveződések szerződéstámogató funkci- ójára összpontosítunk. Még közelebbről azt vizsgáljuk meg, hogy az ilyen kollektív

szervezetek milyen módokon és milyen hatásfokkal segítenek megoldani a szerző- déses kapcsolatok egyik legalapvetőbb problémáját: a szerződéses ígéretek melletti hiteles elköteleződést. Egy hazai, országos hatókörű vállalkozói kérdőíves felmérés adatait elemezzük. A nemzetközi szakirodalomban is nagyon kevés kvantitatív em- pirikus eredmény született erről a kérdésről, a magyar vállalkozói gazdaságban pedig eddig nem készült hasonló elemzés.1

A következőkben először felvázoljuk a hiteles elköteleződés közgazdasági problé- máját, valamint azt, hogy a vállalkozói szerveződések milyen szerepet tölthetnek be e probléma intézményi megoldásában. Ezután áttekintjük a nemzetközi szakirodalom fontosabb empirikus eredményeit, amelyek adatfelvételünk és kutatási kérdéseink kiindulópontját képezik. Az empirikus elemzésünk első lépéseként megvizsgáljuk, hogy a vállalkozói szervezetek folytatnak-e olyan tevékenységeket, amelyek alkal- masak az üzleti hitelesség megteremtésére. Ezután pedig azt, hogy a cégvezetők valóban érzékelik-e a szerveződések ilyen irányú kedvező hatásait; s ha igen, a na- gyobb hitelesség a szervezetek mely tevékenységeivel függ össze leginkább. Végül az elérhető adatok alapján azt a kérdéskört járjuk körül, hogy a vállalkozói szervezetek elősegítik-e a cégeknek, hogy ők maguk jobban megbízzanak meglévő partnereikben, továbbá túllépjenek bejáratott kapcsolati hálójukon, illetve térben távolabbi part- nereket szerezzenek. Ez utóbbi módon ezek az intézmények különösen segíthetik a piacok megtámadhatóságát, a piaci verseny erősödését.

A HITELES ELKÖTELEZŐDÉS PROBLÉMÁJA ÉS INTÉZMÉNYI MEGOLDÁSAI

Egy csere mindig ígéretek cseréje, hiszen még a legegyszerűbb „azonnali csere” ese- tén is kiderülhet, hogy a kapott termék – mondjuk egy megvásárolt gombóc fagy- lalt – nem felel meg a várakozásoknak. Minél összetettebb és időben kiterjedtebb egy tranzakció, annál jelentősebb a csere ígéreteleme. A felek ésszerű elvárása, hogy a kapott ígéretek hitelesek legyenek, vagyis az ígéretet adó fél hihető érveket tudjon felhozni amellett, hogy ígéretét valóban teljesíteni fogja. Az ígéretszegés veszélye ab- ból fakad, hogy ex post, amikor eljön az ígéret teljesítésének ideje, a teljesítés haszna az ígérettevő számára elmarad a költségétől (Kreps [1990]). Ennek oka lehet, hogy az ígéret tevője az ellentételezést már korábban megkapta, a teljesítés költségei nem várt módon megnőnek, vagy az ígérettevő időközben mástól vonzóbb üzleti ajánlatot kap.2 Ennek megfelelően egy ígéretet általában az tesz hitelessé, ha az ígérettevő fél

1 Magyar szakmai és ágazati szerveződések sokrétű tevékenységéről kiváló esettanulmányokat közöl, de nem kifejezetten a szerződések kérdésére helyezi a hangsúlyt Xxxxxx [2010].

2 Az utolsó esetben is arról van szó tulajdonképpen, hogy a teljesítés alternatív költsége a haszna fölé emelkedik.

az ígéretszegés esetére olyan szankciót, vagyis többletköltséget vállal magára, amely a megszegés költségét számára a teljesítésé fölé emeli (Xxxx–Kiss [2017]).

Az ígéretek általában nem feltétel nélküliek, vagyis nem bármi áron történő teljesítésre vonatkoznak. Előfordulhatnak ugyanis olyan esetek, amikor a teljesítés költsége jelentős mértékben megemelkedik, jóval a másik fél számára jelentkező haszon fölé. Ekkor hatékony lehet olyan megoldást keresni, amely lehetővé teszi a teljesítés alóli kibújást bizonyos feltételek mellett. A feltételeket definiálhatja elő- zetesen maga a szerződés, alakíthatják maguk a felek „menetközben” méltányossági szempontokat is figyelembe véve, de előírhatják kívülről adott (jogi vagy más) sza- bályok is (Xxxxxxxxxx [1979]).3 Minden esetben igaz, hogy a szankciónak a két fél számára ismertnek és érthetőnek kell lennie, továbbá azt szükség esetén valakinek ténylegesen is érvényesítenie is kell.

A szankció ezért valamilyen játékszabály-rendszerbe, társadalmi „intézménybe” (North [1990]) ágyazottan jelenik meg. A szerződéses ígéretszegést szankcionáló intézmények sokfélék lehetnek. Greif [2008] két olyan szempontot emel ki, amely szerint érdemes megkülönböztetnünk őket: 1. tervezettségük szerint az intézmények lehetnek organikusak vagy tervezettek (organic or designed), illetve 2. működtetőik szerint magán- vagy állami intézmények (private-order or public-order institutions). Az organikus magánintézmények közé tartoznak a közösségek erkölcsi szabályai, a társadalmi normák, a hírnévmechanizmusok és az informális kapcsolati szerző- dések. A jog és a hatósági szabályozás tervezett állami intézmények. E két kategória mellett a közgazdászok gyakran figyelmen kívül hagynak egy harmadikat: a tervezett magánintézményeket, vagyis olyan játékszabály-rendszereket, amelyeket nem állami, hanem magánszereplők működtetnek és nem spontán, evolutív módon alakulnak ki, hanem – legalább részben – tudatosan tervezik meg őket. Valójában ide sorol- hatók a vállalatok, amennyiben saját belső szabályrendszerüket hozzák létre a belső tranzakcióik lebonyolítására (Williamson [2002]). De ide tartoznak a vállalkozások által létrehozott klubok, társulások, szerveződések is, amelyek – más funkcióik mellett – a cégek közötti hiteles elköteleződést segítik elő.

A három intézményi kategóriát az 1. táblázat foglalja össze. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a valóságban ezek az intézménytípusok keverednek. A ter- vezett szabályok soha nem veszik át teljesen a spontánok helyét; sokszor kiegészítik vagy megerősítik azokat. A polgári jog csakúgy, mint egy vállalat vagy egy egyesület a formális szabályait sok esetben erkölcsre, normákra, reputációra, illetve önkikény- szerítő szerződéselemekre is hagyatkozva érvényesíti.

3 A joggazdaságtan alapmodellje szerint a teljesítés és nem teljesítés közötti választás hatékonyságát biztosítja, ha a nem teljesítő fél a partnere várt hasznával egyenlő kártérítést köteles fizetni. Ez ugyanis arra ösztönöz, hogy pontosan akkor teljesítsen „természetben”, ha a teljesítés költsége az ő számára kisebb, mint a másik fél pénzben kifejezett, teljesítésből származó haszna. Természetesen ez csak az elemzés kiindulópontja (Cooter–Ulen [2005], Xxxxxx [2013]).

1. TÁBLÁZAT • Szerződéstámogató intézmények lehetséges tipológiája

Működtető szereplő Tervezettség

spontán tervezett

Magán Erkölcsi szabályok

Társadalmi normák Hírnévmechanizmusok Informális kapcsolati szerződések

Vállalati hierarchiák

Vállalkozói szerveződések (szakmai szervezet, vállalkozói klub, ágazati szövetség)

Állami (igazságszolgáltatás, kormányzat) — Polgári jog

Hatósági szabályozás

Egy fejlett gazdaságban a szerződéskikényszerítő intézményi mechanizmusok széles skálája működik (Xxxx–Kiss [2017]). Ennek oka, hogy minden egyes ilyen mechanizmus tökéletlen, és önmagában általában gyenge szerződéses biztosítékot jelent. A spontán, organikus mechanizmusok gyakran említett korlátja, hogy vi- szonylag nagyfokú személyességet, közösségi kapcsolathálót, földrajzi közelséget tételeznek fel. Ezért elsősorban egy szűkebb körben csökkenthetik a tranzakciós költ- ségeket, de akadályozhatják – vagy legalábbis nem feltétlenül segítik kellőképpen – az üzleti kapcsolatok tágabb körben való kiépítését (Kranton [1996]). Az informális kapcsolatokon túlnyúló, formalizált szakmai, vállalkozói szerveződéseknek fontos funkciója lehet, hogy segítsenek túllépni az organikusan kialakult mechanizmusok határain (Greif [2008], Prüfer [2015]). Ezt a célt szolgálja természetesen az állami jogrend is, azonban sok esetben nagyobb költséggel, nehézkesebben, és inkább csak végső menedékként (Dixit [2011], Masten–Prüfer [2014])

Ha egy vállalat tagja egy olyan szerveződésnek, amely szelekciós, ellenőrző, in- formációs vagy vitarendezést segítő mechanizmusai révén szankcionálja az ígéret- szegést, akkor a cég üzleti ígérete hitelesebbé válik a szerveződés más tagjai számára. Így a tagok könnyebben lépnek túl már meglévő személyes üzleti kapcsolataikon (Prüfer [2015]). A hiteles elköteleződés azonban könnyebben létrejöhet az olyan kapcsolatokban is, ahol az egyik fél nem tagja a szerveződésnek (Greif és szerzőtársai [1994], Recanatini–Ryterman [1999], Greif [2002]). Egyrészt egy külső fél jobban meg fog bízni abban, aki tagja egy vállalkozói szervezetnek, ha az szankcionálja ígé- retszegő tagjait, vagy eleve fel sem vesz megbízhatatlanokat a tagjai közé. Másrészt a szerveződés tagjának több eszköze lehet arra, hogy egy külső felet szankcionáljon, és így a tőle kapott ígéret is hitelesebb lesz. A szerveződés tagjain keresztül ugyanis könnyebben és megbízhatóbban terjesztheti el a hírt, ha az üzletfél nem tartja be ígéretét. Ezenfelül a szerveződésnek lehetnek olyan belső szabályai vagy informális normái, amelyek szankcionálják, ha tagjaik együttműködnek bárkivel, aki korábban bármely tagjának tett ígéretét megszegte. Egy vállalkozói szerveződés tehát a tagság körén belül, valamint a tagok és a nem tagok között is kölcsönösen támogathatja a hiteles elköteleződést, valamint ezen keresztül az üzleti bizalmat.

A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM EMPIRIKUS EREDMÉNYEI

Kevés kvantitatív empirikus elemzés született a vállalkozói szerveződések és a szer- ződéskikényszerítés kapcsolatáról. Makroszintű, országokat összehasonlító elemzé- sükben Xx Xxxxxx és szerzőtársai [2010] azt találta, hogy a felnőtt lakosságból minél többen tagjai önkéntes szervezeteknek, annál nagyobb azoknak az aránya, akik újonnan alapított vállalkozásokat vezetnek vagy tulajdonolnak, vagyis – a szerzők értelmezése szerint – annál élénkebb az ország vállalkozói élete. A szerzők feltétele- zése szerint az összefüggés egyik oka, hogy az önkéntes szerveződések elősegítik az üzleti lehetőségekre vonatkozó információk terjesztését és a bizalom kialakulását. Xxxxx és szerzőtársai [2011] egy kibővített adatbázist használva hasonló eredmé- nyekre jutott, azzal a kiegészítéssel, hogy a vizsgált kapcsolat erősebb a feltörekvő gazdaságokban, mint a fejlettekben. Ez arra utal, hogy a szerveződések hatásai a tá- gabb intézményi rend fejlettségétől is függnek.

A vállalati szintű elemzések sajátos módon Kelet- és Közép-Európára koncentrá- lódnak. Recanatini–Ryterman [1999] az 1990-es évek átalakuló orosz gazdaságában azt figyelte meg, hogy kevésbé esett vissza azoknak a vállalatoknak a kibocsátása, amelyek vállalkozói szerveződésekben vettek részt. Feltételezésük szerint ennek el- sődleges oka az volt, hogy a szerveződések információáramlással segítették a meg- felelő és megbízható üzletfelek megtalálását. Negatív eredményre jutott viszont egy másik elemzés, amelynek során arról kérdezték az orosz vállalati vezetőket, hogy a vállalkozói szerveződések és „pénzügyi-ipari csoportok” játszanak-e konkrét, in- tézményi szerepet az üzleti vitáik rendezésében (Hendley és szerzőtársai [2000]). A cégek a beszállítóikkal és a vevőikkel folytatott vitáikban egyaránt igen ritkán (a cégek 4, illetve 3 százalékánál) fordultak csak ilyen szerveződések tisztviselőihez, akkor sem túl nagy hatásfokkal. Hasonló megfigyelést tett Xxxxxxxx és szerzőtár- sai [2004] a balkáni országokban, ahol a vállalkozói szerveződésekben tag cégek- nek mindössze 0–10 százaléka állította, hogy azok jelentős vagy kritikus segítséget nyújtottak a viták rendezéséhez.

A mélyrehatóbb ökonometriai elemzések nagy része lényegében ugyanarra az

adatfelvételre támaszkodik, amelyet az 1990-es évek végén öt közép- és kelet-európai ország (Szlovákia, Lengyelország, Románia, Ukrajna és Oroszország) kis- és közepes vállalkozói körében végeztek el (Xxxxxxx és szerzőtársai [2000]). McMillan–Woodruff [2000] eredményei szerint azok a cégek, amelyek tagjai valamely üzleti szerveződés- nek, nagyobb eséllyel értesülnek ügyfeleik vitás ügyeiről, jóllehet saját vitáik hírét nem tudják ügyfeleik partnereivel hatékonyabban megosztani. Elemzésüket tovább- fejlesztve, Pyle [2005] ugyanakkor kimutatta, hogy ha adottnak vesszük a cégek között a szerződéskötést megelőzően személyes vagy informális üzleti csatornákon folytatott kommunikáció szintjét, a szerveződési tagság sikeresebb „árulkodást” tesz lehetővé. Az említett szerzők azt is megvizsgálták, hogy a szakmai szerveződések elősegí-

tik-e a földrajzi távolságok áthidalását. Az eredmények ellentmondásosak. Egyrészt nem igazolódott, hogy a tagoknak nagyobb eséllyel lennének távolabbi kapcsola-

xxxx, mint a nem tagoknak (XxXxxxxx–Xxxxxxxx [2000]). Másrészt a pénzügyi kö- veteléseiket (tartozás esetén) sikeresebben tudták érvényesíteni földrajzilag távoli üzletfelek esetében, mint a nem tag cégek (Pyle [2006]). Ez pedig vélhetően növelte hajlandóságukat arra, hogy földrajzilag bővítsék kapcsolataik körét.

A legtöbbet hivatkozott elemzésben Xxxxxxx és szerzőtársai [2002] többek között azt vizsgálta, hogy azok a cégek, amelyek tagjai valamely szakmai szerveződésnek, jobban megbíznak-e üzletfeleik ígéreteiben. A szerzők a bizalom mértékét a meg- rendelőnek adott, teljesítés utáni fizetési haladék nagyságával mérték. Azt találták, hogy azoknak a szerveződéseknek a tagjai, amelyek információt továbbítanak más cégekről, és választottbírósági szolgáltatást nyújtanak, gyakrabban adnak fizetési haladékot partnerüknek. Megvizsgálták azt is, hogy kedvezőbb ajánlat esetén na- gyobb eséllyel váltanak-e üzleti partnert a szerveződések tagjai, mint a nem tagok, és pozitív választ kaptak. Ez arra utal, hogy az ilyen szervezetek elősegítik az üzleti partnerek körének bővülését, és ezáltal fokozzák a piaci versenyt.

Kérdéses, hogy a posztkommunista átmenet időszakának eredményei meny- nyire általánosíthatók. Egy fontos jelenségre mindenesetre ráirányítják a figyelmet: a vállalkozói szerveződések elsősorban nem azzal segítik a szerződéses ígéretek kikényszeríthetőségét és annak révén hitelessé tételét, hogy rendezik a felek között felmerülő vitákat, hanem sokkal inkább azáltal, hogy hiteles információkat terjesz- tenek a tagságuk körén belül és azon túl is (Pyle [2005]).

Ezt erősítik meg Xxx–Szeidl [2017] friss eredményei is: a szerzők egy nagysza- bású kínai terepkísérletben vizsgálták, hogyan hat a cégek viselkedésére az, ha részt vesznek a kutatók által létrehozott és működtetett üzleti hálózatokban. Azok a cé- gek, amelyek véletlenszerűen bekerültek a (rendszeres összejöveteleket is tartó) hálózatokba, a kívül maradó kontrollcsoport tagjainál nagyobb mértékben növelték a forgalmukat és a nyereségüket, több új ügyfelet szereztek, és nagyobb lett a for- mális (banki) és informális hitelállományuk is. E pozitív hatások hátterében többek között az állt, hogy a saját hálózatukon belül több közvetlen üzleti kapcsolatot tud- tak kialakítani, valamint több ajánlást is kaptak a hálózati tagoktól. Az utóbbi arra utal (bár a szerzők ezt közelebbről nem vizsgálták), hogy a szerveződés a tagságon belüli bizalom mellett bizonyos fokig a saját határain túl is erősíti tagjai számára az üzleti bizalmat.

ADATOK ÉS KUTATÁSI KÉRDÉSEK

Empirikus vizsgálatunk főbb vonalaiban Johnson és szerzőtársai [2000] és [2002] 1990-es évek végi kelet- ás közép-európai adatfelvételét követi. A Hétfa Kutatóinté- zet kis- és közepes magyarországi vállalkozások vezetői körében készített kérdőíves felmérést reprezentatív országos mintán, amely egyaránt kiterjedt a más vállalkozá- sokhoz fűződő szerződésekkel és a szakmai, vállalkozói szerveződésekkel kapcso- latos tapasztalatokra. 2016 májusában 391 darab, 5–250 főt alkalmazó vállalkozás vezetője töltötte ki a kérdőívet. A mintavétel reprezentatív volt Magyarország hét

régiójára és a gazdasági nagyágazatokra (ipar, kereskedelem, szolgáltatások) nézve, a mezőgazdaság kivételével, amelyre technikai okokból nem terjedt ki a vizsgálat (az adatbázist részletesen bemutatja Xxxx–Kiss [2017]).

Prüfer [2015] a vállalkozói szerveződéseket (business associations) olyan „for- mális, magán, nem közvetlenül üzleti célú szervezetekként” definiálja, amelyek célja

„a tagjaik közös üzleti érdekeinek elősegítése” (306. o.). A kérdőívben a szervező- dések három kategóriájáról tettünk fel kérdéseket: 1. a kamarákról, 2. az önkéntes szakmai szerveződésekről, valamint 3. a helyi üzleti szerveződésekről. A kamarák Magyarországon szorosan véve nem magánjellegűek, hanem hibrid intézmények. Egyfelől közjogi státussal rendelkeznek, és részben kötelező díjakból finanszíroz- zák magukat. Másfelől a bennük való aktív részvétel önkéntes, és a tevékenységük nagymértékben a tagjaik (gyakran helyi vagy regionális) önszerveződésén alapul. Ez a részlegesen önszerveződő jelleg indokolja szerepeltetésüket a vizsgálatban.

Az önkéntes szakmai-ágazati szerveződések természetüknél fogva általában or- szágos kiterjedésűek. Mellettük fontosnak tartottuk a helyi vállalkozói életet szervező intézmények bevonását is a vizsgálatba. Ezek halmazát tágabb értelemben tekintet- tük, mivel gyakran olyan klubok, egyesületek, hálózatok is segíthetik az üzleti érde- keket, amelyek elsődleges célja nem ez, hanem civil, közösségi jellegű (gondoljunk például a Rotary vagy a Lions Club szervezeteire). Míg kamarában csaknem minden cég tag volt (92 százalék), egyéb szakmai szerveződésben a cégek vagy vezetőik4 37 százaléka, helyi szervezetben pedig 22 százalékuk vett részt (2. táblázat).

2. TÁBLÁZAT • Vállalkozások részvétele a vállalkozói szerveződések különböző típusaiban (N = 391)

Tagság	Tagok részaránya a mintában (százalék)	Tagok száma a mintában (N)
KAMARÁBAN	92	359
ÖNKÉNTES SZAKMAI SZERVEZŐDÉSBEN	37	144
Ezen belül
– ágazati vállalkozói szervezetben	18	70
– országos vállalkozói szervezetben	17	66
– egyéb szakmai szervezetben	25	97
HELYI SZERVEZŐDÉSBEN	22	87
Ezen belül
– helyi vállalkozói klubban, szervezetben	13	51
– egyéb, nem gazdasági célú, civil kezdeményezésben, egyesületben	14	54
– egyéb helyi szervezetben	6	25
Az összes megkérdezetta	100	391

a Természetesen a 391 választ adó közül jó néhány többféle szerveződésben is részt vesz.

4 Míg bizonyos szervezetekben a cégek, másokban a tulajdonosaik vagy vezetőik lehetnek tagok. A kérdések arra vonatkoztak, hogy akár a cég, akár valamelyik vezetője tagja-e a különböző típusú szervezeteknek.

Elsőként arra voltunk kíváncsiak, milyen tevékenységeket végeznek ezek a szer- veződések, valóban vállalnak-e olyan funkciókat, amelyek támogathatják az üzleti szerződéses kapcsolatokat. A cégvezetőket megkértük, hogy jellemezzék a számukra legfontosabb szerveződés tevékenységi körét.

Második lépésben a cégvezetők közvetlen percepcióit, vélekedését próbáltuk meg feltárni arról, hogy a vállalkozói szerveződések ténylegesen elősegítik-e az üzleti bizalom kialakulását a tagság körében, illetve a szerveződésen kívüli cégek részéről a tagok iránti bizalmat. Megvizsgáltuk továbbá, hogy a szerveződések mely tevé- kenységei függnek össze az üzleti bizalom érzékelt nagyságával.

Harmadik lépésben a cégvezetőket konkrét üzleti kapcsolataik jellemzőiről kér- deztük. Arra kértük őket, hogy jellemezzék és értékeljék vállalkozásuk két üzleti kapcsolatát: egyet, amely egy tőlük árut vagy szolgáltatást rendelő másik céghez fűzi őket, és egy másikat, amely egy beszállítójukhoz. A minta egyik felétől azt kértük, hogy a legrégebbi vevőjére és beszállítójára gondoljon, míg a másik felétől azt, hogy a legújabbakra, ezzel növelve a mintában szereplő kapcsolatok sokféleségét (vö. Xxxxxxx és szerzőtársai [2002]). Az adatok a magyar kis- és középvállalatok üzleti kapcsolatainak széles körét fogják át. A vizsgált partnerek között főleg a magyar magántulajdonú, Magyarországon működő kis- és középvállalatok szerepeltek, de nagyobb, magyar állami és külföldi tulajdonú, illetve külföldön működő partnerek is bekerültek a mintába. A kapcsolatok hossza egy hónapnál rövidebbtől húsz éven túlig terjed.5

Két kérdést vizsgáltunk, követve a korábbi empirikus vizsgálatok fő irányát (Recanatini–Ryterman [1999], Xxxxxxx és szerzőtársai [2000], Xxxxxxx és szerző- társai [2000], [2002], XxXxxxxx–Woodruff [2000], Xxxx [2005], [2006]). Egyrészt arra voltunk kíváncsiak, vajon a vállalkozói szerveződések tagjai jobban megbíznak-e üzletfeleikben, mint azok a cégek, amelyek nem csatlakoznak ilyen szervezetekhez. Másrészt arra, hogy a vállalkozói szerveződések segítik-e a tagjaikat abban, hogy korábban nem ismert partnerekkel, illetve földrajzilag távolabbi partnerekkel lép- jenek üzleti kapcsolatra.

A közgazdasági elmélet alapján háromféle hatást azonosítottunk, amelyet a vál- lalkozói szerveződések az üzleti kapcsolatokra gyakorolhatnak: 1. növelhetik a tagja- ik közötti üzleti bizalmat, 2. növelhetik a tagjaik iránti bizalmat külső cégek részéről, és 3. növelhetik a tagjaik bizalmát külső cégek iránt. Míg a bizalom percepciójával kapcsolatos kérdéseink az első két hatásra vonatkoznak, a partnerek megbízható- ságával kapcsolatos kérdés alapvetően a harmadikra. Abban a jelenségben, hogy egy cég ismeretlen, illetve távoli partnerekkel kezd üzletelni, mindhárom hatás megjelenhet.

5 A cégeket, üzletfeleiket és a kapcsolatuk jellemzőit leíró változókat lásd a Függelék F1. táblázatá- ban, az adatbázist részletesen bemutatja Xxxx–Kiss [2017].

A VÁLLALKOZÓI SZERVEZŐDÉSEK FUNKCIÓI A MAGYAR VÁLLALATI VEZETŐK SZEMÉVEL

Milyen tevékenységeket végeznek a vállalkozói szerveződések? A cégvezetőket meg- kértük, hogy azonosítsák, mivel foglalkozik a számukra legfontosabb vállalkozói szervezet. A lehetséges tevékenységek viszonylag széles körét adtuk meg, de első- sorban azokra koncentráltunk, amelyek közvetve vagy közvetlenül támogathatják az üzleti ígéretek hitelességének megteremtését. Ez utóbbi tevékenységek közé tartozik a (potenciális) üzleti partnerekre vonatkozó hiteles információk megosztása, áramol- tatása; a tagok megbízhatóságának ellenőrzése a szelektív tagfelvétel és a tagok etikai és szakmai ellenőrzése révén; valamint üzletivita-rendezési szolgáltatások nyújtása. A cégek számára legfontosabb szerveződések 59 százaléka folytatott legalább egyet ezek közül a tevékenységek közül, és átlagosan két ilyen szervezeti funkciót vállaltak (3. táblázat). Az egyes tevékenységek mindegyikét 25–40 százalékos gyakorisággal említették; legritkábban a tagok szakmai ellenőrzését (25 százalék), leggyakrabban a morális szempontú tagszelekciót (40 százalék).

Attól, hogy egy vállalkozói szerveződés a többihez képest „a legfontosabb” egy cég szemében, annak tevékenységei még nem feltétlenül különösképpen fontosak

3. TÁBLÁZAT • A vállalkozói szerveződések tevékenységei (százalék)

Interjúkérdés: Mely állítások igazak az alábbiak közül az [Ön számára legfontosabb] szerveződésre? (igen/nem)

Igen válaszok aránya

azok körében, akik számára fontos legalább

Funkció Kérdés

SZERZŐDÉSEK KIKÉNYSZERÍTÉSÉT TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉGEK

az összes cég körében (N = 391)

egy szerveződés (N = 275)a

Információmegosztás	A szerveződés tagjai egymásról könnyebben szereznek információkat, mint azokról, akik nem tagjai a szerveződésnek?	32	40
Morális szelekció	Csak olyanokat vesz fel a tagjai közé, akik etikusan viselkednek?	40	52
Morális ellenőrzés	Van írott etikai kódexe, amelyet a tagjai körében érvényesít?	35	42
Szakmai szelekció	Tagfelvételkor szigorú szakmai elvárásokat érvényesít?	33	42
Szakmai ellenőrzés	A tagokat szakmai szempontból rendszeresen ellenőrzi?	25	32
Üzletivita-rendezés	Van olyan tisztviselője vagy testülete, amely segít az üzleti viták rendezésében?	34	40
Legalább egy szerződéstámogató tevékenység		59	76
Szerződéstámogató tevékenységek száma (0–6)		átlag: 1,99	átlag: 2,82
EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK
Érdekképviselet Érdekképviseleti tevékenységet végez		38	46
Szakmai élet szervezése Szakmai rendezvényeket vagy		47	54

továbbképzéseket szervez

a Azok nélkül, akik igennel válaszoltak arra a kérdésre, hogy Igaz-e, hogy egyik szervezeti tagságot sem tekintem fontosnak?

számára. Ezért kiszűrtük azokat a cégeket, amelyeknek vezetője úgy nyilatkozott, hogy számukra igazából nem fontos a jellemzett szervezet. Ha csak ezt a szűkebb halmazt vizsgáljuk, vagyis azokat a szerveződéseket, amelyek valóban fontosak a cé- gek számára, akkor azt találjuk, hogy ezek 76 százaléka folytat olyan tevékenységet, amely alkalmas a szerződéses kapcsolatok támogatására; és átlagosan 2,82-féle ilyen tevékenységet folytatnak (a 3. táblázat jobb szélső oszlopa).

Az egyéb tevékenységi körök közül az érdekképviseletet a cégvezetők valami- vel több, mint harmada, de kevesebb mint fele említette. Ez egyszerre erősíti meg a hagyományos érdekcsoport-elmélet (Xxxxx [1997]) relevanciáját és korlátját. Bár a vállalkozói szerveződések jelentős hányadának fontos feladata a kormányzati dön- tések befolyásolása, többségük nem folytat ilyen tevékenységet, tehát létük értelmét és társadalmi funkciójukat másban kell keresnünk. A szakmai rendezvények, to- vábbképzések szervezése volt az összes közül a leggyakrabban említett tevékenység (47 százalék, illetve a szűkebb körben 54 százalék), megerősítve, hogy a vállalkozói szerveződések fontos szerepet játszanak az üzletileg releváns közös tudás előállítá- sában és megosztásában (Mike [2017]).

A VÁLLALKOZÓI SZERVEZŐDÉSEK HATÁSA AZ ÉRZÉKELT ÜZLETI BIZALOMRA

Bár a vállalkozói szerveződések többsége végez olyan tevékenységet, amely alkal- mas lehet a vállalkozások közötti bizalom fokozására, nem feltétlenül biztos, hogy valóban van érdemi hatásuk. Hogyan érzékelik ezt a cégek? Az összes megkérdezett vállalatvezető 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részt vesz olyan szerveződésben, amelynek tagjai nagyobb bizalommal fordulnak egymáshoz, mint a nem tagokhoz. Ha csak azt a szűkebb kört vesszük, akik fontosnak tartották a tagságukat valamely szervezetben, ugyanez az arány 42 százalék. Arra a kérdésre pedig, hogy a tagság növeli-e a szerveződésen kívüli üzletfelek irántuk megnyilvánuló bizalmát, az összes cég 27 százaléka, a vállalkozói szerveződést fontosnak tartóknak pedig 35 százaléka válaszolt igennel (4. táblázat).

4. TÁBLÁZAT • Vállalkozói szerveződések érzékelt hatása a belső és külső bizalomraa (százalék)

Azok a cégek, amelyeknek fontos

Összes cég valamely szerveződés

Bizalom típusa	igen	nem	nem tudja/ nem válaszol		igen	nem	nem tudja/ nem válaszol
Szerveződésen belüli bizalom	30	52	18		42	38	20
	(117)	(203)	(71)		(115)	(104)	(56)
Külső bizalom a szerveződés	27	57	16		35	48	17
tagjai iránt	(106)	(222)	(63)		(96)	(133)	(47)

Szerveződésen belüli bizalom: Igaz-e hogy „a szerveződés tagjai nagyobb bizalommal fordulnak egymáshoz üzleti ügyben, mint azokhoz, akik nem tagok”?

Külső bizalom a szerveződés tagjai iránt: Igaz-e, hogy„az, hogy ön tagja a szerveződésnek, a szerveződésen kívüli üzletfelei bizal- mát növeli ön iránt”?

a Zárójelben a válaszok száma.

    A VÁLLALKOZÓI SZERVEZŐDÉSEK MINT SZERZŐDÉSTÁMOGATÓ INTÉZMÉNYEK   73

Azt látjuk tehát, hogy a vállalkozói szerveződések viszonylag széles körben érezhető hatással vannak az üzleti bizalomra – és ez a hatás nemcsak a tagságon belül jelentkezik, hanem a tagok iránt kívülről is megnyilvánul. Melyek azok a te- vékenységi körök, amelyek leginkább elősegítik a belső, illetve külső bizalom nö- vekedését? Regressziós elemzéssel kerestük a választ. A függő (kétértékű) változók a szerveződésen belüli nagyobb bizalom, illetve a külső bizalom a szerveződés tagjai iránt. A változók jellegének megfelelően bináris logisztikus regressziós becslést vé- geztünk.6 Egy logisztikus modell azt becsüli meg, hogyan befolyásolják különböző tényezők annak az esélyét, hogy egy kategoriális változó 0 vagy 1 értéket vesz-e fel. Vegyük példaként a morális szelekció mint független és a szerveződésen belüli nagyobb üzleti bizalom mint függő változó kapcsolatát! Ha a morális szelekció je- len van (tehát a változója nem 0, hanem 1 értéket vesz fel), a modell azt vizsgálja, hogy ez befolyásolja-e annak az esélyét, hogy nagyobb-e a szerveződésen belüli bizalom. Esélyen (odds) a P/(1 – P) arányt értjük, ahol P annak a valószínűsége, hogy a függő változó értéke 1, (1 – P) pedig azé, hogy 0. Esetünkben tehát az esély a nagyobb bizalom jelenlétének valószínűsége osztva annak a valószínűségével, hogy a bizalom nem nagyobb. A modell azt becsüli meg, hányszor nagyobb (vagy kisebb) ez az esély, ha a morális szelekció jelen van, ahhoz képest, mint ha nincs jelen. Az esélynek ezt a változását, a független változónak az esélyre gyakorolt „ha- tását” nevezzük esélyhányadosnak (odds ratio).

A könnyebb értelmezhetőség kedvéért az esélyhányadosból minden cég esetében kiszámolható a független változónak a P valószínűségre gyakorolt parciális hatása is. Ha ezt az összes cégre kiszámítjuk, majd átlagoljuk, megkapjuk az átlagos marginális hatást (average marginal effect). Talán ezzel ragadható meg számszerűen a legérthe- tőbben egy változó hatásának mértéke. Ha például azt kapjuk, hogy a morális sze- lekció átlagos marginális hatása 0,1, akkor a morális szelekció jelenléte a vállalkozói szerveződésben átlagosan 10 százalékponttal növeli a P valószínűségét annak, hogy egy cég nagyobb üzleti bizalmat érzékel a szerveződésen belül.

A független változóink a szerveződés szerződések támogatására alkalmas tevé- kenységei (3. táblázat) és – kontrollként – a szervezeti tagságok és a cégek jellem- zői. A modellek logisztikus függvénykapcsolatot feltételeznek, ezért a függő változó esélyének logaritmusai szerepel benne. A modellek így a következők:

log � 𝑃(𝐼𝑇𝑖=1) � = 𝛼 + 𝛽𝐶𝐵𝐴

+ 𝛾𝛾𝛾𝛾𝑀𝐵𝐴

+ 𝛿𝛿𝛿𝛿𝐹 + 𝜇

, (1)

1−𝑃(𝐼𝑇𝑖=1)

𝑖 𝑖

𝑖 𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖

ahol ITi az i-edik cég által érzékelt nagyobb belső bizalom a számára legfontosabb vállalkozói szerveződésen belül, CBAi a cég számára legfontosabb vállalkozói szerve- zet tevékenységei, MBAi a vállalkozói szerveződések különböző típusaiban (kamara, önkéntes szakmai, helyi) való tagság, Fi a vállalkozás jellemzői.

6 A probit modell is alkalmas lenne a valószínűségi összefüggések vizsgálatára, de a logit modell előnye, hogy az eredményeit könnyebb értelmezni.

log � 𝑃(𝐸𝑇𝑖=1) � = 𝛼 + 𝛽𝐶𝐵𝐴

+ 𝛾𝛾𝛾𝛾𝑀𝐵𝐴

+ 𝛿𝛿𝛿𝛿𝐹 + 𝜇

, (2)

1−𝑃(𝐸𝑇𝑖=1)

𝑖 𝑖

𝑖 𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖

ahol az ETi az i-edik cég által érzékelt nagyobb külső bizalom, amely a számára legfontosabb vállalkozói szerveződés tagjai felé külső cégek részéről megnyilvánul. A becsléseket elvégeztük az összes mintában szereplő cégre, valamint csak azok-

ra, amelyek számára fontos valamely vállalkozói szerveződés, de lényeges különbsé- geket nem találtunk. A becslési eredményeket az 5. táblázat foglalja össze. A modell

5. TÁBLÁZAT • A vállalkozói szerveződések tevékenységeinek hatása a tagságon belüli és a tagok felé megnyilvánuló külső bizalomra [log(esélyhányados), logit becslés]

Cégek, amelyeknek fontos valamely

Minden cég (N = 349) szerveződés (N = 249)

szerveződésen belül nagyobb bizalom	szerveződés tagjai iránt nagyobb külső bizalom		szerveződésen belül nagyobb bizalom	szerveződés tagjai iránt nagyobb külső bizalom
(1)	(2)		(1)	(2)
TAGSÁG SZERVEZŐDÉSEKBEN
Kamarában –0,534	0,302		–0,658	0,477
(0,495)	(0,779)		(0,603)	(0,819)
Szakmai szerveződésben –0,392	0,616		–0,195	0,781
(0,551) Helyi szerveződésben 1,660***	(0,503) 1,215***		(0,650) 2,077***	(0,565) 1,146**
(0,446)	(0,466)		(0,478)	(0,498)
VÁLLALKOZÓI SZERVEZŐDÉS FUNKCIÓI Morális szelekció 1,597***	1,641***		1,882**	1,813***
	(0,667)	(0,574)	(0,880)	(0,620)
Morális ellenőrzés	0,136	0,173	–0,269	0,251
	(0,539)	(0,480)	(0,538)	(0,513)
Szakmai szelekció	1,162**	0,356	0,980	–0,210
	(0,564)	(0,530)	(0,625)	(0,541)
Szakmai ellenőrzés	–0,382	0,942*	–0,472	0,934
	(0,523)	(0,564)	(0,521)	(0,581)
Üzletivita-rendezés	1,242**	0,134	1,050*	–0,158
Információmegosztás	(0,527) 2,686***	(0,441) 2,512***	(0,560) 2,531***	(0,488) 2,630***
	(0,512)	(0,504)	(0,593)	(0,544)
A VÁLLALKOZÁS JELLEMZŐIa	Igen	Igen	Igen	Igen
χ2	127,69	121,87	114,02	95,93
Szabadságfok	27	27	27	27
P	0,000	0,000	0,000	0,000
Pszeudo R2	0,545	0,532	0,526	0,494

aA kontrollváltozók felsorolását lásd az F1. táblázatban. Robusztus standard hibák zárójelben.

*** p < 0,01, ** p < 0,05, * p < 0,1.

közvetlenül becsült együtthatói az esélyhányadosok logaritmusai – ezeket és a zá- rójelben a standard hibáikat tartalmazza a táblázat.7

A kiszámított átlagos marginális hatásokat a 6. táblázat tartalmazza. A tagok eti- kai szempontú megválogatása és az üzleti információk megosztása az a két funkció, amely a belső és a kívülről megnyilvánuló bizalomra is egyértelműen ösztönzően hat. Az összes céget tekintve, a morális szelekció 13 és 14, az információmegosztás 22 és 20 százalékponttal növeli annak a valószínűségét, hogy egy cég nagyobb bel- ső, illetve külső bizalmat érzékel a vállalkozási szerveződés kapcsán. A kimutatott hatások valamivel erősebbek, ha csak azokat a cégeket vesszük, amelyeknek fontos

6. TÁBLÁZAT • A vállalkozói szerveződések tevékenységeinek hatása a tagságon belüli és a tagok iránt megnyilvánuló külső bizalomra (átlagos marginális hatás)

Cégek, amelyeknek fontos valamely

Minden cég (N = 349) szerveződés (N = 249)

szerveződésen belül nagyobb bizalom	szerveződés tagjai iránt nagyobb külső bizalom		szerveződésen belül nagyobb bizalom	szerveződés tagjai iránt nagyobb külső bizalom
(1)	(2)		(1)	(2)
TAGSÁG SZERVEZŐDÉSEKBEN
Kamarában –0,045	0,025		–0,063	0,048
(0,0406)	(0,065)		(0,057)	(0,084)
Szakmai szerveződésben –0,0327	0,051		–0,019	0,079
(0,045)	(0,042)		(0,062)	(0,058)
Helyi szerveződésben 0,139***	0,100***		0,200***	0,116**
(0,036)	(0,037)		(0,043)	(0,050)
VÁLLALKOZÓI SZERVEZŐDÉS FUNKCIÓI
Morális szelekció 0,133***	0,135***		0,180**	0,183***
(0,053)	(0,044)		(0,078)	(0,057)
Morális ellenőrzés 0,011	0,014		–0,026	0,025
(0,045)	(0,039)		(0,051)	(0,052)
Szakmai szelekció 0,097**	0,029		0,094	–0,021
(0,044)	(0,043)		(0,059)	(0,055)
Szakmai ellenőrzés –0,032	0,078*		–0,045	0,095
(0,043)	(0,047)		(0,050)	(0,060)
Üzletivita-rendezés 0,104**	0,011		0,101**	–0,016
(0,041)	(0,036)		(0,050)	(0,050)
Információmegosztás 0,224***	0,207***		0,243***	0,266***
(0,031)	(0,033)		(0,0421)	(0,041)
Robusztus standard hibák zárójelben. *** p < 0,01, ** p < 0,05, * p < 0,1.

7 Tehát például az összes cég körében e1,597 = 4,94-szer növeli az esélyét annak, hogy a vállalkozói szerveződésen belül nagyobb a bizalom, ha a szerveződés foglalkozik morális szelekcióval.

valamely szerveződés. A belső bizalmat emellett az üzletivita-rendezés lehetősége segíti, némileg gyengébben. A többi funkció hatása jóval bizonytalanabb. A ka- marai és szakmai szervezeti tagság önmagában nem számít kimutatható módon, a helyi vállalkozói szerveződések tagjai viszont nagyobb belső és külső bizalomról számoltak be.

A VÁLLALKOZÓI SZERVEZŐDÉSI TAGSÁG ÉS AZ ÜZLETFELEKBE VETETT BIZALOM

Ha egy cég belép egy szerveződésbe, nemcsak benne bízhatnak meg jobban a part- nerei, hanem ő is hitelesebb ígéretekre számíthat partnereitől, ha a szerveződés olyan eszközöket ad a kezébe, amelyekkel szankcionálhatja az ígéretszegést. Igaz-e tehát, hogy a vállalkozói szerveződések tagjai jobban megbíznak üzletfeleikben, mint mások? Az üzleti bizalom egy lehetséges mércéje: az eladó megengedi-e a vevőnek, hogy a vételár egészét vagy egy részét csak a teljesítés után fizesse meg (Xxxxxxx és szerzőtársai [2002]). Ha ilyen módon a teljesítéshez képest fizetési haladékot nyújt, tulajdonképpen „kereskedelmi hitelt” (trade credit) nyújt. Xxxxx inkább megbízik az eladó a partnerében, annál nagyobb eséllyel hitelez neki. A cégektől azt kérdez- tük meg, hogy egy konkrét vevőjükhöz fűződő kapcsolatukban hogyan ütemezik a fizetést.8 A pontos kérdés a következő volt:

Milyen ütemezésben fizeti ki a megrendelő jellemzően a vételárat?

– Amikor a megrendelést megteszi, vagy később, még teljesítés előtt ………%

– Teljesítéskor ………%

– 1–7 napon belül a teljesítést követően ………%

– 8–30 napon belül a teljesítést követően ………%

– 30 napon túl a teljesítést követően ………% Összesen 100%

A cégvezetők 80 százaléka számolt be (legalább részben) a teljesítés utáni fizetésről, és ezeknek az eseteknek a túlnyomó részében a haladék az ár 100 százalékára terjedt ki (lásd a Függelék F1. ábráját). A cégek 75 százaléka nyújtott hét napon túl is ha- ladékot, és itt is legtöbbször az ár 100 százalékára (F2. ábra). Így az üzleti bizalom mércéinek a teljesítés utáni haladék, illetve a hét napon túli haladék létét megragadó kétértékű változókat választottuk (7. táblázat).9

8 Itt tehát csak a cégek vevőkhöz fűződő kapcsolatait vizsgáljuk, a beszállítói kapcsolatokat nem.

9 Xxxxxxx és szerzőtársai [2002] a teljesítés, illetve a hét napon túli fizetési haladék százalékos arányát is alkalmazták alternatív mérceként, de ezt a magyar minta erősen bináris eloszlása nem indokolja (lásd a Függelék F1. és F2. ábráit).

7. TÁBLÁZAT • Kereskedelmi hitel (teljesítés utáni fizetés) nyújtása és mértéke a vevői kapcsolatokban (N = 350)

Változó	Minimum	Maximum	Átlag	Szórás
Kereskedelmi hitel nyújtása a vevőnek (1 = igen/0 = nem)	0	1	0,80	0,40
Mekkora a vételár teljesítést követően fizetendő része? (százalék)	0	100	74,3	40,45
Hét napon túli kereskedelmi hitel nyújtása a vevőnek (1 = igen/0 = nem)	0	1	0,75	0,44
Mekkora a vételár teljesítés után hét nappal vagy később fizetendő része? (százalék)	0	100	67,9	43,50

Hipotézisünk szerint azok a cégek, amelyek tagjai vállalkozói szerveződéseknek, nagyobb eséllyel tesznek szert olyan megrendelőkre, akik ígéreteiben jobban meg- bízhatnak. Várakozásunk szerint a szerveződések tagjai ceteris paribus nagyobb eséllyel nyújtanak fizetési haladékot a teljesítés után, illetve a teljesítést követő he- tedik napon túl.

A hipotézist logisztikus regressziós modellekkel teszteltük, amelynek függő vál- tozói a fizetési haladék, illetve a hét napon túli fizetési haladék kétértékű változói. Az elsődleges magyarázó változók a tagságok a különböző típusú szerveződések- ben: 1. kamarában, 2. önkéntes szakmai szerveződésben és 3. helyi szerveződés- ben. Amint láttuk, korántsem minden szerveződés végez az üzleti szerződések szempontjából releváns tevékenységeket. Ezért az alapmodell mellett, amely csak a tagságváltozókat tartalmazza, egy részletesebb modellt is építettünk, amelyben a vállalkozás szempontjából legfontosabb szerveződés szerződéstámogató funkciói is szerepelnek magyarázó változóként. Továbbá, mivel elképzelhető, hogy e funk- ciók között helyettesítő vagy kiegészítő viszony van, két további modellváltozatot is készítettünk: az egyikben az egyes funkciók helyett egy olyan kétértékű változó szerepel, amely azt jelzi, hogy legalább egy szerződéstámogató funkció jelen van-e a szerveződésben (helyettesítést feltételezve a funkciók között); a másikban pedig a szerződéstámogató funkciók számát összegző numerikus változó (amely kiegé- szítő viszonyt tételez fel a funkciók között). Így összesen négy modellt írtunk fel mindkét függő változóra.

A hitelesség mértékét (a fizetési haladékot) az üzletfelek és a köztük lévő tranz- akciók jellemzői is befolyásolhatják. A tranzakciós költségek gazdaságtana szerint bizonyos tranzakciós jellemzők különösen kedveznek az önérdekkövető maga- tartásnak (opportunism), így megnehezítik a hiteles elköteleződést. Ezek közé tartozik a tranzakciók kapcsolatspecifikus jellege, alkalmi (és nem rendszeres) volta, megvalósítási bizonytalansága és nehéz mérhetősége (Williamson [1979], Murrell [2003]).

Figyelembe kell továbbá venni, hogy a hitelességre nem feltétlenül a formális vállalkozói szerveződések gyakorolnak kedvező hatást, hanem olyan organikus intézményi mechanizmusok, amelyek ugyan kapcsolódhatnak hozzájuk, de nélkü- lük is kifejtenék hatásukat (Pyle [2005], Prüfer [2015]). Ilyen mechanizmusok mű- ködhetnek a személyes kapcsolati hálón vagy a spontán kialakuló üzleti hálózaton

keresztül, valamint a piaci hírnév útján. A kérdőívből tudjuk, hogy a vállalkozás hogyan került kapcsolatba a vevőjével: szerepet játszott-e ebben 1. a személyes rokoni-baráti viszony, 2. a közvetlen vagy közvetett üzleti ismeretség, illetve 3. a vevő piaci hírneve. Ezek az adatok utalnak a cég számára elérhető informális mechanizmusokra.10

Ezt szem előtt tartva az alapmodell a következő formát ölti:

log � 𝑃(𝐶𝑅𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖=1) � = 𝛼 + 𝛽𝐹 + 𝛾𝛾𝛾𝛾𝑃

+ 𝛿𝛿𝛿𝛿𝑇𝑅

+ 𝜀𝜀𝜀𝜀𝑂𝐼 + 𝜁𝑀𝐵𝐴

+ 𝜇

, (3)

1−𝑃(𝐶𝑅𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖=1)

𝑖 𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖

𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖 𝑖

𝑖 𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖

ahol CRij a j-edik üzletfél ígéretei hitelességének mértéke az i-edik válaszadó vállal- kozás megítélése szerint, az Fi a vállalkozás, a Pij pedig a vállalkozás üzletfelének jellemzőit tartalmazó vektorok, MBAi a vállalkozói szerveződésben való tagság, TRij pedig az ígéretek hitelességét potenciálisan befolyásoló kapcsolatjellemzők vektora. Az OIi az i-edik vállalkozás által igénybe vett organikus intézményeket jelöli.

A kiegészített modellek formája a következő:

log � 𝑃(𝐶𝑅𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖=1) � = 𝛼 + 𝛽𝐹 + 𝛾𝛾𝛾𝛾𝑃

+ 𝛿𝛿𝛿𝛿𝑇𝑅

+ 𝜀𝜀𝜀𝜀𝑂𝐼 + 𝜁𝑀𝐵𝐴

+ 𝜂𝐶𝐵𝐴

+ 𝜇

, (3’)

1−𝑃(𝐶𝑅𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖=1)

𝑖 𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖

𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖 𝑖

𝑖 𝑖

𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖

ahol a CBAi annak a vállalkozói szerveződésnek a funkcióit tartalmazza, amelyben az i-edik vállalkozás részt vesz. A modellek közötti különbség abban áll, hogy mi a CBAi közelebbi tartalma: az egyes szerződéstámogató funkciók vektora, a bármely funkció jelenlétét jelző kétértékű változó vagy pedig a funkciók számát összegző numerikus változó.

A regressziós modellek kapcsán észben kell tartanunk, hogy azok nem alkal- masak az ok-okozati összefüggések kimutatására, és a változók együttmozgását ellentétes irányú kauzalitás (vagy a modellből kihagyott változó) is okozhatja. Ese- tünkben előfordulhat például, hogy az adott vállalatnak a piaci versenyben való helytállás egyik eszközeként kell növelnie a fizetési határidőket, így belép egy olyan szerveződésbe, amely elősegíti az üzleti információk áramlását tagjai körében (vagy akár elkezdi ezt ösztönözni egy olyan szervezetben, ahol már tag).11 A pontosabb összefüggésekre részletesebb adatok kifinomultabb ökonometriai vizsgálata derít- het fényt a jövőben.

A logisztikus regressziós modellek eredményeit a 8. táblázat foglalja össze. Várakozásainkkal ellentétben a vállalkozói szerveződési tagságok nincsenek hatás- sal a fizetési haladék nyújtására. Ugyanakkor növeli a teljesítés utáni, illetve a hét napon túli haladék megadásának esélyét, vagyis értelmezésünk szerint fokozza az üzletfél hitelességét, ha a vállalkozó számára legfontosabb szerveződés elősegíti az üzleti információk áramlását tagjai körében. A kiszámított átlagos marginális hatások szerint ilyen esetben bármilyen fizetési haladék adásának valószínűsége

10 A részleteket lásd alább a 9. táblázatban.

11 Erre a lehetőséges összefüggésre Xxxxxxxx Xxxxxx hívta fel a figyelmünket.

8. TÁBLÁZAT • A (hét napon túli) fizetési haladék jelenlétének becslése logisztikus regressziókkal [log(esélyhányados), logit becslés]

Kontrollváltozók: a vállalkozás jellemzői, az üzletfél jellemzői, a kapcsolat tranzakciós jellemzői (a kontrollváltozók felsorolását lásd az F1. táblázatban)

Minta: vevői kapcsolatok

Fizetési haladék teljesítés után (igen/nem; N = 228)

Hét napon túli fizetési haladék (igen/nem; N = 268)

	(1)	(2)	(3)	(4)		(1)	(2)	(3)	(4)
TAGSÁG SZERVEZŐDÉSEKBEN
Kamarában	0,623	0,434	0,600	0,580		0,357	–0,011	0,270	0,217
	(0,894)	(0,763)	(0,911)	(0,886)		(0,761)	(0,695)	(0,765)	(0,757)
Szakmai szerveződésben	0,356	–0,179	0,275	0,121		0,465	–0,111	0,378	0,210
	(0,595)	(0,723)	(0,657)	(0,592)		(0,523)	(0,593)	(0,546)	(0,533)
Helyi szerveződésben	0,538	0,382	0,353	0,390		–0,016	–0,155	–0,165	–0,202
	(0,584)	(0,766)	(0,650)	(0,678)		(0,513)	(0,626)	(0,569)	(0,602)
VÁLLALKOZÓI SZERVEZŐDÉS FUNKCIÓI
Legalább egy, a szerződések			1,057					0,681
kikényszerítéséhez kapcsolódó funkció (igen/nem)			(0,717)					(0,551)
A szerződések kikényszerítéséhez				0,221					0,195
kapcsolódó funkciók száma (0–6)				(0,192)					(0,138)
Morális szelekció		0,056					–0,268
		(0,979)					(0,717)
Morális ellenőrzés		–0,637 (0,766)					–0,249 (0,527)
Szakmai szelekció		–0,369 (0,945)					–0,198 (0,707)
Szakmai ellenőrzés		0,352					0,717
		(1,022)					(0,748)
Üzletivita-rendezés		0,335					–0,144
		(0,725)					(0,615)
Információmegosztás		1,750** (0,868)					1,406** (0,651)
INFORMÁLIS MECHANIZMUSOK
Beágyazottság személyes hálózatokbaa	–	–	–	–		2,795* (1,614)	2,599* (1,406)	2,833* (1,527)	2,796* (1,508)
Beágyazottság üzleti hálózatokba	1,480**	1,758**	1,552**	1,584**	1,384*** 1,655*** 1,398*** 1,474***

	(0,695)	(0,739)	(0,709)	(0,697)	(0,496)	(0,563)	(0,493)	(0,490)
Az üzletfél személyes hírnevére	1,748	1,661	1,845	1,849	2,161	2,232	2,187	2,268
hagyatkozás	(2,164)	(2,407)	(2,145)	(2,336)	(1,837)	(1,903)	(1,808)	(1,875)
χ2	77,48	81,64	86,3	74,44	81,29	90,03	89,21	86,1
Szabadságfok	44	50	45	45	46	52	47	47
P	0,0014	0,0031	0,0002	0,0038	0,001	0,0008	0,0002	0,0004
Pszeudo R2	0,402	0,4293	0,4146	0,4122	0,3498	0,375	0,3563	0,3593

a Az első négy modellben a személyes hálózatokba ágyazottság tökéletesen összefügg a fizetési haladék jelenlétével, ezért nem szerepel a logisztikus becslésben

Robusztus standard hibák zárójelben.

*** p < 0,01, ** p < 0,05, * p < 0,1.

16 százalékponttal, hét napon túli haladéké pedig 15-tel nagyobb. Ez az eredmény összecseng azokkal a korábbi, más közép- és kelet-európai országokban tett meg- figyelésekkel, hogy a vállalkozói szerveződések elsősorban a hiteles információk megosztásával támogatják a szerződéses kapcsolatokat (Recanatini–Ryterman [1999], Pyle [2005]).

Szembetűnő az informális organikus intézményi mechanizmusok szerepe. A ro- koni-baráti kapcsolatokba ágyazottság és az informális üzleti kapcsolathálók egy- aránt növelik a fizetési haladék nyújtásának esélyét. Úgy tűnik (bár ez további vizs- gálatot igényelne), hogy a formalizált szerveződések mintegy ezekre segítenek rá az információs funkciójukkal.

TÚLLÉPÉS A KAPCSOLATI HÁLÓN ÉS A HELYI PIACOKON

Azon túl, hogy erősíthetik a bizalmat meglévő üzleti kapcsolataikban, a vállalkozói szerveződések abban is segíthetnek tagjaiknak, hogy túl tudjanak lépni meglévő személyes és üzleti kapcsolati halójukon, illetve a bejáratott lokális piacaikon azáltal, hogy pótlólagos szerződéstámogató mechanizmusokat kínálnak nekik. A kereszt- metszeti adataink nem teszik lehetővé, hogy megragadjuk a szerződéses kapcsola- tok változásának dinamikáját. Azt tudjuk vizsgálni, hogy a cégek hogyan vették fel a kapcsolatot a legújabb üzletfeleikkel – egy beszállítóval és egy vevővel –, túlléptek-e meglévő kapcsolatrendszerükön; továbbá mekkora földrajzi távolságra van tőlük az üzletfeleik telephelye. Nem tudjuk, hogy az üzleti kapcsolat vagy a szervezeti tagság volt előbb, ám ez nem feltétlenül gátja az eredmények értelmezésének. Elképzelhető, hogy az ismeretlenül induló vagy távoli kapcsolat jött létre előbb, majd a cég az ilyen kapcsolatait támogatandó csatlakozott a szervezethez. Az is lehetséges, hogy a szer- vezeti tagság segítette hozzá vagy bátorította fel, hogy belevágjon ilyen kapcsolatba. Mindkét esetben arról van szó, hogy az ismeretlen vagy távoli partnerkapcsolat és a szervezeti tagság cégstratégiája összekapcsolódik.

A 9. táblázat ad áttekintést arról, milyen mechanizmusok támogatták a cégek által (egyik) legújabbként említett vevői és beszállítói kapcsolatok létrejöttét. Az üzleti kapcsolatok körülbelül 40 százaléka jött létre korábbi ismeretség nélkül, ami jelzi, hogy a magyar vállalkozások sok esetben hajlandók túllépni meglévő hálóza- taikon. Figyelemre méltó az is, hogy nagyon kevés üzletféllel vették fel a kapcsolatot közvetlenül a vállalkozói szerveződéseken vagy szakmai rendezvényeken keresztül. Alapvető feltevésünk ugyanakkor, hogy a vállalkozói szerveződések pozitív hatása a szerződések kikényszerítésére jóval sokrétűbb, mint az üzleti kapcsolatfelvétel közvetlen elősegítése.

Milyen messzire hajlandók menni a vállalkozások az üzletfelek keresésekor? Arról vannak információink, milyen messze találhatók a legújabb üzletfelek telephelyei a vállalkozásétól (10. táblázat).

9. TÁBLÁZAT • Intézményekre hagyatkozás az üzletfelek megtalálásában (N = 197)

Legújabb beszállítók Legújabb vevők

Milyen intézmények támogatták az üzleti kapcsolatok létrejöttét?	százalék	N		százalék	N
BEÁGYAZOTTSÁG SZEMÉLYES HÁLÓZATOKBA	7	14		2	5
„Ez az üzletfél az én rokonom vagy barátom, illetve egy rokon vagy barát ajánlotta nekem.”	7	14		2	5
BEÁGYAZOTTSÁG INFORMÁLIS ÜZLETI HÁLÓZATOKBA	24	47		27	52
„Ezt az üzletfelet egy korábbi üzletfelem, ismerős vállalkozó ajánlotta nekem.”	21	41		25	48
„Ezt az üzletfelet a könyvelőm, ügyvédem, bankárom ajánlotta nekem.”	3	6		2	4
PIACI HÍRNÉVRE HAGYATKOZÁS	17	33		11	22
„Ez az üzletfél egy, a piacon jól ismert nagykereskedő, nagyvállalat. […egy, a piacon jól ismert nagykereskedő, nagyvállalat ajánlotta nekem.]”	17	33		11	22
VÁLLALKOZÓI SZERVEZŐDÉSEKRE ÉS VÁSÁROKRA HAGYATKOZÁS	10	20		6	12
„Ezzel az üzletféllel szakmai rendezvényen, vásáron kerültem kapcsolatba.”	7	14		4	9
„Ezzel az üzletféllel valamelyik szakmai szerveződés [például kamarák] közvetítésével kerültem kapcsolatba.”	3	6		2	3
ELŐZETES ISMERETSÉG HIÁNYA	37	73		40	79
„Ez az üzletfél ismeretlenül bejelentkezett az én vállalkozásomhoz [például hirdetésre jelentkezett, interneten bukkant a vállalkozásomra].”	16	31		27	53
„Ezzel az üzletféllel én vettem fel ismeretlenül a kapcsolatot.”	21	42		13	26
Nincs adat	6	12		13	26

10. TÁBLÁZAT • Legújabb üzletfelek telephelyének távolsága a mintában szereplő vállalkozásoktól

Legújabb vevők Legújabb beszállítók

Üzletfelek telephelyének távolsága	százalék	N		százalék	N
1. Azonos településen	34	67		23	44
2. Azonos megyében	21	42		20	40
3. Eltérő megyében	24	48		37	73
4. Magyarországon kívül	9	18		18	35
Nincs adat	11	22		2	5
Összesen	100	197		100	197

Első hipotézisünk szerint a vállalkozói szerveződésben való tagság növeli az esélyét annak, hogy az üzleti kapcsolat előzetes ismeretség nélkül jött létre. Az ennek meg- felelő alapmodell a következő:

log � 𝑃(𝐴𝑁𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖=1) � = 𝛼 + 𝛽𝐹 + 𝛾𝛾𝛾𝛾𝑃

+ 𝜀𝜀𝜀𝜀𝑂𝐼 + 𝜁𝑀𝐵𝐴

+ 𝜇

, (5)

1−𝑃(𝐴𝑁𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖=1)

𝑖 𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖 𝑖

𝑖 𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖

ahol ANij egy kétértékű változó, amely 1 értéket vesz fel, ha a vállalkozás és az üzletfe- le nem ismerték egymást az üzleti kapcsolat létrejötte előtt, és 0 értéket, ha közvetlen vagy közvetett kapcsolatban álltak a személyes vagy üzleti hálózataikon keresztül.

A második hipotézis szerint a vállalkozói szerveződésben való tagság növeli annak esélyét, hogy az üzletfél telephelye nagyobb földrajzi távolságra van. Az alapmodell:

log � 𝑃(𝐷𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖=1) � = 𝛼 + 𝛽𝐹 + 𝛾𝛾𝛾𝛾𝑃

+ 𝜀𝜀𝜀𝜀𝑂𝐼 + 𝜁𝑀𝐵𝐴

+ 𝜇

, (6)

1−𝑃(𝐷𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖=1)

𝑖 𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖 𝑖

𝑖 𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖

ahol Dij a vállalkozás és üzletfelének székhelye közötti távolságot jelöli.

A korábbiakhoz hasonlóan most is mindegyik függő változóra négy modellt írtunk fel, amelyek közül az imént bemutatott alapmodellben csak a szerveződési tagság szerepel független változóként, a 2. modell kiegészül a cég számára legfon- tosabb szerveződés szerződéstámogató funkcióival, a 3. modell azzal a kétértékű változóval, amely jelzi, hogy bármelyik ilyen funkció jelen van-e, a 4. modell pedig a funkciók számát összegző változóval. A funkciókkal kiegészített modellek alakja:

log � 𝑃(𝐴𝑁𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖=1) � = 𝛼 + 𝛽𝐹 + 𝛾𝛾𝛾𝛾𝑃

+ 𝜀𝜀𝜀𝜀𝑂𝐼 + 𝜁𝑀𝐵𝐴

+ 𝜂𝐶𝐵𝐴

+ 𝜇

, (5’)

1−𝑃(𝐴𝑁𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖=1)

𝑖 𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖 𝑖

𝑖 𝑖

𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖

log � 𝑃(𝐷𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖=1) � = 𝛼 + 𝛽𝐹 + 𝛾𝛾𝛾𝛾𝑃

+ 𝜀𝜀𝜀𝜀𝑂𝐼 + 𝜁𝑀𝐵𝐴

+ 𝜂𝐶𝐵𝐴

+ 𝜇

, (6’)

1−𝑃(𝐷𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖=1)

𝑖 𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖 𝑖

𝑖 𝑖

𝑖𝑖𝑖𝑖𝑖

ahol CBAi a szerveződési funkciók változója.

Nézzük először azokat a regressziós becsléseket, ahol a függő változó az isme- retség nélküli kapcsolatfelvétel (11. táblázat)! Eredményeink szerint a vállalkozói szerveződésekben való tagság nem jár együtt az üzleti kapcsolat korábbi ismeretség nélküli jellegének nagyobb valószínűségével. A vállalkozói szerveződések által folyta- tott tevékenységek közül egyedül a szakmai ellenőrzés növeli annak a valószínűségét (átlagosan 14 százalékponttal), hogy az üzleti kapcsolatot korábbi ismeretség nélkül alakították ki. Aki tehát tagja egy olyan vállalkozói szerveződésnek, amely szakmai szempontból rendszeresen ellenőrzi a tagjait, nagyobb eséllyel kezd ismeretlenekkel üzleti kapcsolatba. Ezzel szemben a morális szelekció – azaz a tagok etikai szempon- tú megválogatása egy szerveződésben – csökkenti ezt a valószínűséget (átlagosan 21 százalékponttal). Ez utóbbi szelekciós hatásra utal, hogy aki olyan tevékenységet folytat, amelynél fontos az etikai ellenőrizhetőség, nagyobb eséllyel lép be ezt kínáló szerveződésbe, és egyúttal kisebb eséllyel kezd ismeretlennel üzleti kapcsolatba. Ha együtt tekintjük a szerződésekhez kapcsolódó funkciókat, a hatásuk nem érzékel- hető (3. és 4. modell). Általában tehát nem nyert megerősítést, hogy a vállalkozói szerveződések segítenék a „kilépést az ismeretlenbe”. Kivételt azok képeznek, ahol rendszeres belső szakmai ellenőrzés folyik.

Elősegítik-e a vállalkozói szerveződések a földrajzilag távolabbi üzletfelek szer- zését? A földrajzi távolságot négy kategoriális változóval ragadtuk meg: 1. azonos település, 2. azonos megye, 3. eltérő megye Magyarországon belül, 4. eltérő ország. Ezek alapján azt vizsgáltuk, hogy a szerveződési tagság növeli-e az esélyét annak, hogy egy cég a) nem a saját településén belüli (1. kategória), hanem azon túli (2., 3. vagy 4.), b) nem a saját megyéjén belüli (1. vagy 2.), hanem azon túli (3. vagy 4.), illetve

c) nem az országon belüli (1., 2. vagy 3.), hanem a határain túli (4.) céggel szerződik.

11. TÁBLÁZAT • Regressziós modellek a korábbi ismeretség nélküli üzleti kapcsolat valószínűségének magyarázatára [logit becslés, log(esélyhányados), N = 303]

Függő változó: kapcsolat korábbi ismeretség nélkül (igen/nem)

Kontrollváltozók: a vállalkozás jellemzői, az üzletfél jellemzői (a kontrollváltozók felsorolását lásd az F1. táblázatban)

Minta: a legújabb kapcsolatok

	(1)	(2)	(3)	(4)
TAGSÁG VÁLLALKOZÓI SZERVEZŐDÉSEKBEN
Kamarában	0,560	0,211	0,576	0,482
	(0,557)	(0,523)	(0,563)	(0,582)
Szakmai szerveződésben	–0,507 (0,344)	–0,459 (0,428)	–0,502 (0,345)	–0,610 (0,382)
Helyi szerveződésben	–0,041	0,209	–0,025	–0,137
	(0,356)	(0,413)	(0,373)	(0,364)
VÁLLALKOZÓI SZERVEZŐDÉS FUNKCIÓI
Legalább egy, a szerződések kikényszerítéséhez kapcsolódó funkció (igen/nem)			–0,053 (0,345)
A szerződések kikényszerítéséhez kapcsolódó funkciók				0,084
száma (0–6)				(0,082)
Morális szelekció		–1,364*** (0,396)
Morális ellenőrzés		–0,073 (0,338)
Szakmai szelekció		0,458
		(0,417)
Szakmai ellenőrzés		1,132** (0,455)
Üzletivita-rendezés		0,341
		(0,358)
Információmegosztás		0,094
		(0,458)
χ2	65,68	79,05	66,06	64,68
Szabadságfok	28	34	29	29
P	0,0001	0,0000	0,0001	0,0002
Xxxxxxx R2	0,1677	0,2092	0,1678	0,1705

Robusztus standard hibák zárójelben. Robusztus standard hibák vállalkozás szintjén klaszterezve.

*** p < 0,01, ** p < 0,05, * p < 0,1.

Ennek megfelelően a négy logisztikus modellt háromféle függő változóval becsültük meg úgy, hogy a kétértékű függő változót a távolsági kategóriák a), b) és c) szerinti összevonásával állítottuk elő. A saját település határain való túllépéssel a becslések szerint nem függött össze a vállalkozói szervezeti tagság. A megye- és az országha- táron történő túllépésre vonatkozó eredményeket a 12. táblázatban foglaltuk össze. Eredményeink nem erősítik meg, hogy a vállalkozói szerveződésekben való tagság pozitívan függne össze az üzletfelek távolságával. A helyi üzleti szerveződések ese- tében az egyik modellspecifikáció (3. modell) egyenesen negatív kapcsolatot mutat. Ez arra utalhat (bár a többi modell ezt nem erősíti meg), hogy a helyi tagság akkor része egy koherens cégstratégiának, ha a cég a lokális piacra koncentrál. A vállalko- zói szerveződések tevékenységei közül a szakmai szelekció és ellenőrzés függ össze

12. TÁBLÁZAT • Regressziós modellek a távolabbi partnerek valószínűségének magyarázatára (logit becslés, N = 311)

Függő változó: az üzleti partner távolsága (0 = megyén/országon belül; 1 = megyén/országom kívül)

Kontrollváltozók: a vállalkozás jellemzői, az üzletfél jellemzői

Minta: a legújabb kapcsolatok

Túllépés a megyehatáron Túllépés az országhatáron

(1)	(2)	(3)	(4)		(1)	(2)	(3)	(4)
TAGSÁG SZERVEZŐDÉSEKBEN
Kamarában 0,269	0,370	0,242	0,204		–0,393	0,171	–0,230	–0,367
(0,595)	(0,518)	(0,613)	(0,583)		(0,821)	(0,835)	(0,962)	(0,859)
Szakmai szerveződésben 0,135	–0,1770	0,128	0,052		0,457	0,502	0,506	0,487
(0,375)	(0,409)	(0,375)	(0,375)		(0,502)	(0,532)	(0,517)	(0,520)
Helyi szerveződésben –0,379	–0,957**	–0,415	–0,489		–0,224	–0,535	–0,070	–0,187
(0,416)	(0,484)	(0,433)	(0,440)		(0,488)	(0,654)	(0,515)	(0,513)
VÁLLALKOZÓI SZERVEZŐDÉS FUNKCIÓI
Legalább egy,		0,103					–0,563
a szerződések kikényszerítéséhez kapcsolódó funkció (igen/nem)		(0,389)					(0,531)
A szerződések			0,084					–0,033
kikényszerítéséhez kapcsolódó funkciók száma (0–6)			(0,084)					(0,123)
Morális szelekció	0,295					–0,506
	(0,393)					(0,608)
Morális ellenőrzés	–0,063 (0,444)					–0,866 (0,574)
Szakmai szelekció	1,154** (0,534)					1,657** (0,770)
Szakmai ellenőrzés	–1,391** (0,548)					–0,978 (0,844)
Üzletivita-rendezés	–0,210					0,443
	(0,402)					(0,568)
Információmegosztás	0,699					0,016
	(0,498)					(0,842)
χ2 65,07	61,18	65,51	63,26		81,62	96,30	78,30	81,75
Szabadságfok 27	33	28	28		27	33	28	28
P 0,0001	0,0020	0,0001	0,0002		0,0000	0,0000	0,0000	0,0000
Pszeudo R2 0,1910	0,2221	0,1912	0,1937		0,2838	0,3116	0,2893	0,2842

Robusztus standard hibák zárójelben. Robusztus standard hibák vállalkozás szintjén klaszterezve

*** p < 0,01, ** p < 0,05, * p < 0,1.

az üzletfél távolságával, de ellentmondásosan. Míg a szelekció növeli a megye- és az országhatáron túli üzleti kapcsolat esélyét, a szakmai ellenőrzés csökkenti a megyén túliét.12 Ez arra utal, hogy a szakmai szelekció – mint a szerveződésen kívül is érzé- kelhető biztosíték – földrajzi hatóköre nagy, míg a szakmai ellenőrzésé korlátozott.

12 Kiszámítottuk a szakmai szelekció átlagos marginális hatását a megyehatár átlépésének valószí- nűségére, amely 21 százalékpont, és az országhatáréra, amely 15. A szakmai ellenőrzés átlagos marginális hatása a megyehatár esetében 15 százalékpont.

KÖVETKEZTETÉSEK

A vállalkozói szerveződések – kamarák, szakmai-ágazati szervezetek, helyi egyesüle- tek – társadalmi szempontból egyértelműen pozitív, lehetséges funkciói közé tarto- zik, hogy támogathatják a vállalkozások egymás iránti hiteles elköteleződését, és ezen keresztül az üzleti tranzakciók sikeréhez szükséges kölcsönös bizalom kialakulását. Adataink tanúsága szerint, amelyek egy 2016-os országos kis- és középvállalati fel- mérésből származnak, a vállalkozói szerveződések többsége folytat olyan tevékeny- ségeket, amelyek ezt a célt szolgálják. Etikai és szakmai szempontból megválogatják és ellenőrzik tagjaikat, támogatást nyújtanak az üzleti vitáik rendezéséhez, és – ami talán a legfontosabb – elősegítik a hiteles információk áramlását a cégek viselkedé- séről. Összességében e funkciók jelentősége nem marad el az érdekképviseleti tevé- kenységétől, aminek általában jóval nagyobb teret szentel a közgazdasági irodalom. A cégvezetők mintegy harmada érzékelte úgy, hogy a számukra legfontosabb vállalkozói szervezet tagsága körében magasabb fokú a bizalom, mint azon kívül, és a szervezeten kívüli vállalatok is nagyobb bizalommal tekintenek a tagokra. Az etikai alapú szelekció és a szervezeten belüli információmegosztás mind a belső, mind a külső bizalmat elősegíti. A szakmai alapú tagszelekció és a vitarendezési szolgáltatások a belső, a tagok rendszeres szakmai ellenőrzése a külső megbízha-

tóságot támogatja.

A vállalkozói szerveződések bizonyos fokig azt is elősegítik, hogy tagjaik olyan partnereket találjanak – akár a tagságon kívül is –, akiknek ígéreteiben jobban meg- bízhatnak. Ezt a jelek szerint annak révén érik el, hogy tagjaik körében gördüléke- nyebbé teszik az üzleti információk áramlását. Ugyanakkor csak igen korlátozottan igazolódott a szakirodalomnak az a sejtése, hogy a vállalkozói szerveződések segí- tenek túllépni az informális kapcsolati hálón, illetve a földrajzi határokon. A tagok rendszeres szakmai ellenőrzése az a tényező, amely segíti őket, hogy ismeretlen cégekkel bővítsék ügyfélkörüket, de inkább csak szűkebb földrajzi körben, megyeha- táron belül. Ugyanakkor a tagok szakmai szempontú szelekciója pozitív összefüggést mutat a megye- és az országhatáron túli üzleti kapcsolatokkal, ami arra utal, hogy tág földrajzi körben is működhet a megbízhatóság jelzéseként.

A tanulmányunk egy egyelőre szűkös nemzetközi empirikus szakirodalomba illeszkedik, és nem igazán lehetett több mint az első lépés a magyarországi viszo- nyok feltárása felé. Eredményeink igazolják, hogy számos vállalkozói szerveződésnek fontos szerepe van az üzleti szerződéses kapcsolatok támogatásában. Ugyanakkor adataink csak igen korlátozottan tették lehetővé, hogy feltárjuk, miképpen illeszked- nek e szerveződések formális és informális szolgáltatásai a cégek üzleti stratégiájába. Azt a szintén fontos kérdést pedig egyáltalán nem tudtuk megvizsgálni, hogy a cé- gek maguk hogyan alakítják e szervezetek működését. Az előrelépést e kérdéseket illetően leginkább talán az egy-egy ágazatra fókuszáló kvalitatív esettanulmányok és kérdőíves adatfelvételek jelenthetik.

IRODALOM

Xxxxx, X. [2001]: The Logic of Collective Action. Megjelent: Shughart, W. F.–Xxxxxxxxx, X. (szerk.): The Elgar Companion to Public Choice. Xxxxxx Xxxxx, Cheltenham–Northamp- ton. 59–82. o.

Xxxxxx, X. [2003]: Learning Communities in a Learning Region: The Soft Infrastructure of Cross-Firm Learning Networks in Silicon Valley. Environment and Planning A, Vol. 35. No. 10. 1809–1830. o.

Xxxxxx Xxxxxxxx (szerk.) [2010]: Gazdasági érdekképviseletek és kamarák. Zárótanulmány.

PPH Közpolitika Elemző Kft., Budapest.

Xxxxxxxx, X.–Xxxxxxxx, X.–Xxxxxxxxx, X.–Xxxxxxxx, R.–Xxxxxxx, S.–Xxxxxxxxxxx, M.–Xxxxxxxxxxx, X. [2004]: Building Market Institutions in South Eastern Europe: Comparative Prospects for Investment and Private Sector Development. International Bank for Reconstruction and Development, Washington, D.C.

Xxx, X.– Xxxxxx Xxxx [2017]: Interfirm Relationships and Business Performance. Quarterly Journal of Economics, megjelenés alatt, xxxxx://xxx.xxx/00.0000/xxx/xxx000.

Xxxxxxxx Xx, A. D. [1977]: The Visible Hand: The Managerial Revolution in American Business. Harvard University Press, Cambridge, MA.–London.

Cooter, R.–Xxxx, X. [2005]: Jog és közgazdaságtan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Xxxxx, X.X.–Xx Xxxxxx, D.–Xxxxxxxxxx, O. [2011]: Are Social Networks More Important for New Business Activity in Emerging than Developed Economies? An Empirical Exten- sion. International Business Review, Vol. 20. No. 4. 394–408. o.

Xx Xxxxxx, D.–Xxxxx, W. M.–Xxxxxx, M. [2010]: The Moderating Effect of Institutional Context on the Relationship between Associational Activity and New Business Activity in Emerging Economies. International Business Review, Vol. 19. No. 1. 85–101. o.

De Roover, R. [1951]: Monopoly Theory prior to Xxxx Xxxxx: A Revision. Quarterly Journal of Economics, Vol. 65. No. 4. 492–524. o.

Dixit, A. K. [2011]: Lawlessness and Economics: Alternative Modes of Governance. Princ- eton University Press, Princeton.

Xxxxx, X. X.–Xxxxxxxxx, B. R. [2000]: Business Associations and Economic Development: Why Some Associations Contribute More than Others. Business and Politics, Vol. 2. No. 3. 261–288. o.

Xxxxxxxx, D. S. [2011]: Firm Lobbying versus Sectoral Organization. The Analysis of Business-State Relations in Post-communist Russia. Post-Soviet Affairs, Vol. 27. No. 4. 387–409. o.

Xxxxx, X. [2002]: Institutions and Impersonal Exchange: From Communal to Individual Re- sponsibility. Journal of Institutional and Theoretical Economics, Vol. 158. No. 1. 168–204. o. Xxxxx, X. [2008]: Commitment, Coercion and Markets: The Nature and Dynamics of Insti- tutions Supporting Exchange. Megjelent: Xxxxxx, C.–Xxxxxxx, M. (szerk.): Handbook of

New Institutional Economics. Springer, Berlin–Heidelberg. 727–786. o.

Xxxxx, A.–Xxxxxxx, P. R.–Xxxxxxxx, B. R. [1994]: Coordination, Commitment, and En- forcement: The Case of the Merchant Guild, Journal of Political Economy, Vol. 102. 745–776. o.

Xxxxxxx, X.–Xxxxxxx, X.–Xxxxxxxx, X. [2000]: Law, Relationships and Private Enforce- ment: Transactional Strategies of Russian Enterprises. Europe-Asia Studies, Vol. 52. No. 4. 627–656. o.

Xxxxxxx, X.–XxXxxxxx, J.–Xxxxxxxx, X. [2000]: Entrepreneurs and the Ordering of In- stitutional Reform: Poland, Slovakia, Romania, Russia and Ukraine Compared. Economics of Transition, Vol. 8. No. 1. 1–36. o.

Xxxxxxx, X.–XxXxxxxx, J.–Xxxxxxxx, X. [2002]: Courts and Relational Contracts. Journal of Law, Economics, and Organization, Vol. 18. No. 1. 221–277. o.

Xxxxx, X. [2003]: Groups, Growth and Trust: Cross-country Evidence on the Xxxxx and Putnam Hypotheses. Public Choice, Vol. 117. No. 3. 341–355. o.

Xxxxxxx, X. X. [1996]: Reciprocal Exchange: a Self-sustaining System. American Economic Review, Vol. 86. No. 4. 830–851. o.

Xxxxx, X. [1990]: Corporate Culture and Economic Theory. Megjelent: Alt, J.–Xxxxxxx, X. (szerk.): Perspectives on Positive Political Economy. Cambridge University Press, Cam- bridge.

Xxxxxx, X. X.–Xxxxxx, X. [2014]: On the Evolution of Collective Enforcement Institutions: Communities and Courts. Journal of Legal Studies, Vol. 43. No. 2. 359–400. o.

Xxxxxxxx, X. X. [1991]: The Economics of Professional Ethics: Should the Professions be More like Business? Economic Journal, Vol. 101. No. 407. 737–750. o.

XxXxxxxx, X.–Xxxxxxxx, X. [2000]: Private Order under Dysfunctional Public Order.

Michigan Law Review, Vol. 98. 2421–2458. o.

Xxxx Xxxxxx [2017]: The Intellectual Orders of a Market Economy. Journal of Institutional Economics, Vol. 13. No. 4. 899–915. o.

Xxxx Xxxxxx–Xxxx Xxxxx [2017]: Hitelesek-e a vállalkozások ígéretei Magyarországon?

Közgazdasági Szemle, Vol. 64. No. 12. 1285–1315. o.

Xxxxxxxx, X. X.–Xxxxxx, M. C. [2004]: Az érdekcsoportok közgazdasági modellje. Század- vég, Vol. 34. 129–170. o.

Xxxxx, X. [2007]: Versenypolitika. Elmélet és gyakorlat. Gazdasági Versenyhivatal – Ver- senykultúra Központ, Budapest.

Xxxxxxxx Xxxxxx–Xxxxxxxxx Xxx [2013]: Az állami szabályozás alternatívái. Az ön- és együttszabályozás. Megjelent: Xxxxxxxxx Xxx–Xxxx Xxxxxx Xxxxxx–Xxxx Xxxxxxx Xxxxxx (szerk.): Verseny és szabályozás, 2012. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, Bu- dapest, 97–140. o.

Xxxxxxx, X. [2003]: Firms Facing New Institutions: Transactional Governance in Romania.

Journal of Comparative Economics, Vol. 31. 4. 695–714. o.

North, D. C. [1990]: Institutions, Institional Change and Economic Performance. Cambridge University Press, Cambridge.

Xxxx, X. [1995]: Rethinking Self-Regulation. Oxford Journal of Legal Studies, Vol. 5. No.

1. 97–108. o.

Xxxxx, X. [1997]: A kollektív cselekvés logikája. Osiris, Budapest.

Xxxxxx, X. [2015]: Business Associations and Private Ordering. Journal of Law, Economics, and Organization, Vol. 32. No. 2. 306–358. o.

Xxxx, X. [2005]: Contractual Disputes and the Channels for Interfirm Communication.

Journal of Law, Economics, and Organization, Vol. 21. No. 2. 547–575. o.

Xxxx, X. [2006]: Collective Action and Post-communist Enterprise. The Economic Logic of Russia’s Business Associations. Europe-Asia Studies, Vol. 58. 4. 491–521. o.

Xxxx, X. [2009]: Organized Business, Political Competition, and Property Rights. Evidence from the Russian Federation. Journal of Law, Economics, and Organization, Vol. 27. No. 1. 2–31. o.

Xxxxxxxxxx, X.–Xxxxxxxx, X. [1999]: Disorganization or Self-Organization? The Emergence of Business Associations in a Transition Economy. Policy Research Working Papers, 2539. World Bank, Washington, D.C.

Xxxx, X. [2003]: EU Competition Law and Trade Associations. Megjelent: Xxxxxxxxx, X. (szerk.): The Challenge of Change in EU Business Associations. Palgrave Macmillan, London, 74–90. o.

Xxxxxx, X.–Xxxxxxxx, R. D.–Xxxxxxx, G. (szerk.) [2013]: The Political Economy of Rent- Seeking. Springer, New York.

Xxxxxx, X.–Xxxxxx, X. [1981]: The Self-Regulating Profession. Review of Economic Stud- ies, Vol. 48. No. 2. 217–234. o.

Xxxxx, X. [1776/1959]: A nemzetek gazdagsága. E gazdagság természetének és okainak vizs- gálata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Xxxxxx Xxxx [2013]: A magyar szerződési jog gazdasági elemzése. L’Harmattan–Xxxxxxxxx Xxxxxx Szakkollégium, Budapest.

Xxxxxxxxxx, X. X. [1979]: Transaction-cost Economics: The Governance of Contractual Relations. Journal of Law and Economics, Vol. 22. No. 2. 233–261. o.

Xxxxxxxxxx, X. X. [2002]: The Lens of Contract: Private Ordering. American Economic Review, Vol. 92. No. 2. 438–443. o.

A VÁLLALKOZÓI SZERVEZŐDÉSEK MINT SZERZŐDÉSTÁMOGATÓ INTÉZMÉNYEK 89

FÜGGELÉK

F1. TÁBLÁZAT • A vállalkozások, az üzletfelek és a tranzakciók jellemzői – változók és értékeik a teljes vállalkozói mintában

Változó	N	Súlyozott N	Átlag	Szórás	Minimum	Maximum
VÁLASZADÓ VÁLLALKOZÁS JELLEMZŐI
Vállalkozás mérete*
Értékesítés az elmúlt évben (2015, millió forint)	738	732,2	308,17	743,33	1	8000
Munkavállalói létszám	782	782,3	21,18	30,34	5	249
Értékesítés logaritmusa	782	782,3	2,58	0,85	1,61	5,52
Munkavállalói létszám logaritmusa	738	732,2	4,73	1,36	0	8,99
Székhely településjellege
Főváros (Budapest)	782	782,3	0,27	0,44	0	1
Megyeszékhely vagy megyei jogú város	782	782,3	0,24	0,43	0	1
Egyéb város	782	782,3	0,37	0,48	0	1
Község	782	782,3	0,12	0,32	0	1
Xxxxxxxxxx és vezetőség
Legalább 10 százalékos külföldi tulajdonrész	770	767,0	0,06	0,24	0	1
Legalább 10 százalékos állami vagy önkormányzati tulajdonrész	772	771,8	0,02	0,14	0	1
Felsővezető felsőfokú végzettséggel rendelkezik	782	782,3	0,72	0,45	0	1
Xxxxxxxxxxx életkora	762	764,4	52,65	10,93	25	78
Cég életkora	778	778,7	19,69	11,14	1	132
BEÁGYAZOTTSÁG NEMZETKÖZI PIACOKBA
Export részaránya az értékesítésből	782	782,3	0,28	0,45	0	1
ÜZLETFÉL JELLEMZŐI
Beszállító (1)/Vevő (0)	782	782,3	0,50	0,50	0	1
Üzletfél több mint 50 alkalmazottal	782	782,3	0,35	0,48	0	1
Üzletfél gazdasági ágazata
– ipar	782	782,3	0,37	0,48	0	1
– kereskedelem	782	782,3	0,29	0,45	0	1
– szolgáltatás	782	782,3	0,34	0,47	0	1
Válaszadóval azonos gazdasági ágazat	782	782,3	0,51	0,50	0	1
Külföldi székhelyű üzletfél	734	733,2	0,45	0,50	0	1
Üzletfél többségi tulajdonosa
– külföldi	728	726,3	0,20	0,40	0	1
– magyar állam vagy önkormányzat	728	726,3	0,08	0,28	0	1
– magyar magánszemély vagy magáncég	728	726,3	0,69	0,46	0	1
– egyéb	728	726,3	0,02	0,14	0	1
Kapcsolat kora (hónap)	693	699,9	105,18	95,42	0	408
TRANZAKCIÓ JELLEMZŐI (kétértékű változók)
Saját tranzakcióspecifikus beruházás	731	731,7	0,62	0,49	0	1
Üzletfél tranzakcióspecifikus beruházása	726	726,5	00,52	00,50	0	1
Piaci alternatívák elérhetősége a válaszadó számára	723	720,6	00,40	00,49	0	1
Piaci alternatívák elérhetősége az üzletfél számára	735	734,6	00,46	00,50	0	1

Változó	N	Súlyozott N	Átlag	Szórás	Minimum	Maximum
Stratégiai partnerség (az üzletfél részaránya a vállalkozás éves értékesítéséből/kiadásából)
<1/3
>1/3	701	702,2	0,25	0,43	0	1
– még ismeretlen	701	702,2	0,12	0,33	0	1
Tranzakciók gyakorisága
– hetente vagy hetente többször	705	705,6	0,30	0,46	0	1
havonta többször	705	705,6	0,29	0,45	0	1
– 1–3 havonta	705	705,6	0,28	0,48	0	1
– 3–12 havonta	705	705,6	0,07	0,26	0	1
– ritkábban	705	705,6	0,06	0,24	0	1
Bizonytalanság a megvalósítás módjával kapcsolatban	728	726,7	0,67	0,47	0	1
Nehezen mérhető teljesítmény	730	728,1	0,28	0,45	0	1

* A modellekben a logaritmikus változókat szerepeltetjük.

0,10

Sűrűség

0,05

0

0 20 40

60 80

100

Kereskedelmi hitelek aránya (százalék)

F1. ÁBRA • A vételár teljesítés után fizetendő részének hisztogramja (kereskedelmi hitelek)

0,10

0,08

Sűrűség

0,06

0,04

0,02

0

0 20 40

60 80

100

Kereskedelmi hitelek aránya (százalék)

F2. ÁBRA • A vételár teljesítés után hét nappal vagy később fizetendő részének hisztogramja (kereskedelmi hitelek)