HÁZŐRZŐ
HÁZŐRZŐ
otthon- és életmód-biztosítási feltételek
Nysz.: 23915
Hatályos: 2023. június 9-étől
Tartalomjegyzék
1. Biztosító, szerződő, biztosított, kedvezményezett 4
2. A biztosítási szerződés létrejötte 5
3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a biztosító kockázatviselésének kezdete 5
4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és
5. A biztosítási szerződés módosítása 5
6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 6
A. Érdekmúlás, lehetetlenülés 6
B. Évfordulóra történő felmondás 6
7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai 6
8. A biztosítási összeg/alulbiztosítottság/túlbiztosítás 8
9. Az értékkövetés szabályai 8
10. Önrészesedés, szolgáltatási limit 9
11. A szerződő felek speciális kötelezettségei 9
A. Szerződő, biztosított kötelezettségei 9
a) Tájékoztatási kötelezettség 9
b) Közlési és változásbejelentési kötelezettség 9
c) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 9
d) Kárbejelentési kötelezettség 10
e) A kár rendezéséhez kérhető dokumentumok 10
f) Díjfizetési kötelezettség 15
B. Biztosító kötelezettségei 15
a) Tájékoztatási kötelezettség 15
b) Szolgáltatási kötelezettség 15
C. Adatkezelés, adatvédelem 17
D. A Házőrző otthon- és életmód biztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok 17
E. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól, lényeges eltérések a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől 17
F. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása 18
3. Biztosítható vagyontárgyak köre 19
4. Biztosítási összeg meghatározása 22
D. Villámcsapás másodlagos hatása 23
M. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása 24
N. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is) 24
P. Betöréses lopás, rongálás, vandalizmus 25
T. Egyéb biztosítási események 26
6. A biztosító szolgáltatása 31
A. A biztosítási szolgáltatás meghatározásának alapelvei 31
C. Szolgáltatásra jogosultak köre 32
D. A szolgáltatás különös szabályai 32
III. Kiegészítő felelősségbiztosítás 34
2. Területi és időbeli hatály 34
3. A felelősségbiztosítási szerződés megszűnése 34
4. A felelősségbiztosítás díja 34
7. A biztosító szolgáltatása 35
8. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok 37
IV. Kiegészítő balesetbiztosítás 38
1. Biztosított, kedvezményezett 38
2. Területi és időbeli hatály 38
4. A biztosított, kedvezményezet kötelezettségei 38
8. A biztosító szolgáltatása 40
V. További kiegészítő biztosítások 44
1. Kiegészítő egészségbiztosítás 44
2. Kiegészítő élet-, baleset- és egészségbiztosítás –
3. Gépjárművek kiegészítő biztosítása 48
4. Munkanélküliségi díjátvállalás kiegészítő biztosítás 48
5. Jogvédelem kiegészítő biztosítás 49
6. Mestervonal-24 szolgáltatás és Temetési segítség 54
7. Garancia Plusz kiegészítő biztosítás 55
8. Garancia Smart Plusz kiegészítő biztosítás 57
9. Autósegély kiegészítő biztosítás 58
10. Időjárás kiegészítő biztosítás általános feltételei 60
11. Futrinka kisállat kiegészítő biztosítás 62
12. Xxxxx kiegészítő biztosítás és okos otthon eszközök
13. IT Távsegítség kiegészítő biztosítás 69
14. Cyber biztosítási csomag 69
15. Az utasbiztosításra vonatkozó tájékoztatás 78
VI. Függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok 82
VIII. Módozatok, csomagok, kockázatok 89
A biztosítási szerződés részét képezik a jelen feltételekben, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezésekben, to- vábbá a különös és kiegészítő szerződési feltételekben írt rendelkezések, a biztosító által kibocsátott fedezetet igazoló dokumentum (kötvény), valamint a szerződő/biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájé- koztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a különös felttéelek, a Polgári Törvénykönyv, valamint a hatályos magyar jogsza- bályok rendelkezései irányadók. Amennyiben a Különös feltételek, az Általános feltételek és az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések eltérnek egymástól, úgy elsődlegesen a Különös feltételek, másodlagosan az Általános feltételek, végül a Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések alkalmazandók.
1. BIZTOSÍTÓ, SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT
1.A. Biztosító: Az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás telje- sítésére kötelezettséget vállal.
1.B. Szerződő: A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kö- telezettséget vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyi- latkozatait.
Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe való belépése folytán változik.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerző- désbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen fele- lős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
1.C. Biztosított: A biztosítani kívánt vagyontárgy megóvásában érdekelt személy.
Élet-, baleset- illetve egészségbiztosítási kockázatok vonatkozásában biztosított az, akinek életével, egészségével, testi épségével kapcsolat- ban a szerződés létrejön.
Kiegészítő felelősségbiztosítás esetén biztosított az, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító a szerződéses feltételek alapján teljesíti. Biztosítottak a szerződésben név szerint megnevezett, a II. rész 1. fejezet a)–d) pontjaiban felsorolt személyek.
Autósegély kiegészítő biztosítás esetén biztosítottak a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított járművet jogszerűen használó, ab- ban utazó személyek (maximum a forgalmi engedélyben szereplő megengedett férőhelyek száma alapján).
Kiegészítő utasbiztosítás esetén biztosított a Generali Biztosító Zrt-vel létrejött Extra és Top módozatú Házőrző Otthon- és életmód biztosítás természetes személy szerződője.
1.D. Kedvezményezett
Élet-, baleset-, és egészségbiztosítási kockázatot tartalmazó kiegészítő biztosításnál az a személy, aki a biztosítási szerződésben meghatáro- zott biztositasi szolgáltatásokra jogosult.
a) A biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított,
b) A biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a szerződésben a szerződő és az adott biztosított által név szerint megnevezett személy, ennek hiányában az adott biztosított örököse(i).
A szerződő az adott biztosított írásbeli hozzájárulásával ajánlattételkor, illetve a biztosítási szerződés hatálya alatt bármikor a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal az adott biztosítottra vonatkozóan kedvezményezettet jelölhet meg, illetve bármikor ugyanilyen formában a kedvezményezett-jelölést módosíthatja, feltéve, hogy a kedvezményezett-jelölés vagy annak módosítása a biztosítási esemény bekövetkezése előtt a biztosító tudomására jut.
A kedvezményezett-jelölés hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik.
A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett-jelölést tartalmazó része semmis, ilyen esetben kedvez- ményezettnek a biztosított örökösét/örököseit kell tekinteni, aki(k) a szerződő félnek köteles(ek) megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket.
Amennyiben a biztosítási szerződésben az adott biztosítottra vonatkozóan kedvezményezettet nem neveztek meg, vagy ha a kedvezménye- zett-jelölés hatályát vesztette, vagy nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, akkor a biztosított halála esetén esedékes szolgál- tatások kedvezményezettje a biztosított örököse(i).
2. A biztosítási szerződés létrejötte
2.A. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő). Fogyasztói szerződés esetén, amennyiben a szerződő és a biztosított különböző személy, úgy a szerződés élet-, baleset- illetve egészségbiztosítási kockázatot tartalmazó részének létrejöttéhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
Élet-, baleset- illetve egészségbiztosítási kockázatok vonatkozásában amennyiben a biztosított kiskorú, és a biztosítási szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés ezen részének érvényességéhez – ideértve a biztosított kiskorúsága idején a szerződés adott biztosítottra vonatkozó részének módosításának érvényességét is – a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
Fogyasztói szerződés esetén a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a biztosítási szerződés élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockáza- tokat tartalmazó része akkor is, ha a biztosított cselekvőképességében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.
2.B. A biztosítási szerződés létrejöhet
– a felek külön írásbeli megállapodásával,
– a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül,
– a biztosító ráutaló magatartásával. (2.E. pont)
2.C. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.
2.D. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést ké- sedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.
2.E. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre a biztosítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy
– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában,
– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és
– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.
Ebben az esetben a szerződés – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázat elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
2.F. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételektől, a biz- tosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
2.H. A biztosító a kockázat elbírálása során, valamint a szerződés létrejöttét követően is jogosult a biztosítani kívánt vagyontárgyat megszemlézni.
3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYBA LÉPÉSE, A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉNEK KEZDETE
3.B. A biztosító a Különös és a kiegészítő biztosításokra vonatkozó feltételekben, az árvíz (Különös feltételek 5. fejezet I. pont), a földren- gés (Különös feltételek 5. xxxxxxx X. pont), a földcsuszamlás (Különös feltételek 5. fejezet K. pont), a kő és földomlás (Különös feltéte- lek 5. fejezet L. pont) biztosítási eseményekre, az Egészség csomag haláleseti térítés, műtéti térítés, kórházi napi térítés kockázataira (V. rész 2.A.1, 2.A.2., 2.A.3.), továbbá a Munkanélküliségi díjátvállalás kiegészítő biztosításra (V. rész 4. fejezet), a Futrinka kisállat kiegészítő biztosításra (V. rész 11. fejezet) és), a Smart kiegészítő biztosításra (V. rész 12. fejezet), a Cyber biztosítási csomagon belüli Adatmentési költségek kockázatra (V. rész 16. VI.) várakozási időt köt ki. Várakozási idő kikötése esetén a biztosító kockázatviselése a várakozási idő elteltével kezdődik.
4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK
4.A. A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.
4.B. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – amennyiben az a hónap első napjára esik – a biztosítási szerződés létrejöttének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje. A biztosítási időszak ez utóbbi esetben is a biztosítási évfordulóig, azaz a szerződés első évében egy naptári évnél hosszabb ideig tart. Határozott idejű szerződés esetén – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.
5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
Felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés változatlan tartalommal hatályban marad.
Fogyasztói szerződés esetén, amennyiben a biztosítási szerződés élet-, baleset-, illetve egyészségbiztosítási kockázatot is tartalmaz és a szerződő, valamint a biztosított különböző személy, úgy a szerződés – illetőleg a szerződés biztosítottra vonatkozó részének – módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
A szerződés közös megegyezéssel történő módosítására egyebekben a szerződés létrejöttére vonatkozó szabályokat (2.B-2.H. pontok) kell alkalmazni.
6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI
6.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés
Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos felmondási idővel felmondhatja.
6.B. Rendes felmondás
B.1. Felmondás évfordulóra
A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel mondhatják fel. A felmondásnak a címzetthez az évfordulót megelőző 30. nap 0. óráját megelőzően kell megérkeznie.
B.2. Felmondás évfordulón túl
A szerződő a biztosítási szerződést az évfordulón túl egy további alkalommal minden év márciusában, írásban, indokolás nélkül felmondhatja. A felmondásnak március 31. nap 24:00 óráig kell a biztosítóhoz megérkeznie.
A szerződés csak abban az esetben mondható fel, amennyiben a biztosítás díjjal rendezett.
A biztosítási szerződés, így a biztosító kockázatviselése az évfordulón túli felmondás biztosítóhoz való beérkezésétől számított 30. nap eltelté- vel szűnik meg.
Az e pont szerinti felmondási lehetőségről a biztosító a szerződő felet minden év február 15. napjáig tájékoztatja.
B.3. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.
B.4. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.
6.C. Díjnemfizetés
Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki, úgy a biztosítási szerződés megszűnik a 7.F. xxxxxxx írtak szerint.
6.D. Közös megegyezés
A Felek a biztosítási szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.
6.E. Egyéb
6.E.1. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejártakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt.
6.E.2. A biztosítási szerződés megszűnik, ha azt a Szerződő a biztosítási díj 7.E.2. pontban foglaltak szerinti változása miatt felmondja.
6.E.3. A szerződés megszűnik a 2.F. pontban rögzített felmondással.
7. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI
7.A. A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.
7.B. A díjfizetési kötelezettség alanya: A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (1.B. pont), a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.
7.C. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága): A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biz- tosítási szerződésben határozzák meg.
7.D. Díjfizetés esedékessége
7.D.1. A biztosítás első díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes.
A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes.
7.D.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.
7.E. A biztosítási díj módosítása
7.E.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosíthatja:
a) a biztosítási szerződés kárhányada és kárgyakorisága jelentősen, 50%-nál nagyobb mértékben meghaladja a biztosító azonos mó- dozatú (lakás) biztosítási szerződéseire vonatkozó, a vizsgálat időpontját közvetlenül megelőző naptári évben mért átlagos kárhá- nyadát és kárgyakoriságát,
b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében.
Az a) pont szerinti vizsgálat időpontja az biztosítási szerződés évfordulóját 3 hónappal megelőző időpont.
A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülmé- nyekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os mértékben kerülhet sor.
A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
7.E.2. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biz- tosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül - írásban felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.
7.E.3. Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó (1.B.), úgy a biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési köte- lezettségét teljesíti.
A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelőző leg- alább 30 nappal közli a szerződővel.
7.F. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményei
7.F.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.
Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.
Abban az esetben, ha a szerződés a fent írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszű- nés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
7.F.2. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a 7.F.1. pontban foglalt szabályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
7.F.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles az utólagosan befizetett díj visszatérítésére.
7.G. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet visszatéríti.
7.H. Kedvezmények
A szerződő a biztosítás megkötésekor a következő állandó kedvezményeket veheti igénybe, amennyiben az erre jogosító körülmények fenn- állnak. A szerződőnek a biztosítás megkötésekor a kedvezmények igénybe vételét külön jelölnie, a kedvezményekről külön nyilatkoznia nem kell, a kedvezményt a biztosító a szerződő igényeinek felmérése során megadott adatok alapján automatikusan alkalmazza. A kedvezmények aktuális mértékét a biztosító a xxxxxxxx.xx honlapon teszi közzé. A szerződő által igénybe vett kedvezményeket a biztosítási ajánlat tételesen rögzíti.
7.H.1. Díjfizetési kedvezmények
A biztosító a szerződő által választott fizetési ütem és fizetési mód figyelembe vételével az éves díjból kedvezményt nyújt.
7.H.2. Elektronikus kommunikációs kedvezmény
Ha a szerződő felhatalmazza a biztosítót, hogy a biztosítási díjról szóló számlát elektronikus úton állítsa ki, illetve, ha a szerződő hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a biztosítási szerződései kezelésével kapcsolatos, valamint a következő biztosítási időszakra várható díjról szóló infor- mációkat elektronikus úton küldje meg részére, a biztosító az éves díjból kedvezményt nyújt.
7.H.3. Szerződő kora szerinti kedvezmény
A biztosító a szerződő kora alapján kedvezményt nyújt.
7.H.4. Többszerződéses kedvezmény
Többszerződéses kedvezményt nyújt a biztosító, ha a szerződő az ajánlat aláírásának időpontjában rendelkezik a Generali Biztosítónál érvé- nyes határozatlan idejű és minimum 10.000 Ft éves díjú folyamatos díjfizetésű szerződéssel, vagy a szerződő az ajánlat aláírásával egyidejűleg ajánlatot tesz a Generali Biztosítónál egy határozatlan idejű és minimum 10.000 Ft éves díjú folyamatos díjfizetésű biztosítási szerződés meg- kötésére vonatkozóan.
7.H.5. Tartamkedvezmény
A tartamkedvezmény igénybevételének szabályait a HB 25. D. záradék tartalmazza.
7.H.6. A biztosító az állandó kedvezmények mellett időszakos kedvezményeket is nyújthat, amelyeket az erre jogosító feltételek fennállása esetén automatikusan figyelembe vesz és amelyekről a díjkalkuláció során, illetve az ajánlati formanyomtatványon tájékoztatást ad a szerződő részére, még az ajánlat megtételét megelőzően.
8. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG/ALULBIZTOSÍTOTTSÁG/TÚLBIZTOSÍTÁS
8.A. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke, élet-, baleset- illetve egészségbiztosítási kockázat esetén pedig a vonatkozó kiegészítő feltételekben és a biztosítási szerződésben a biztosító szolgáltatása- ként meghatározott összeg. A biztosítási összeg – kiegészítő balesetbiztosítás esetén, egyes balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában a biztosítási összeg százalékos mértéke – a biztosító szolgáltatásának felső határa.
8.B. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. Ilyen esetben a szerződő a biztosított vagyontárgy valóságos értékének megfelelően leszállított biztosítási díjat tartozik megfizetni. A szerződő jogosult az ere- deti és a leszállított biztosítási díj különbözetének a visszatérítésére. A túlbiztosításból eredő semmisségre vonatkozó rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
8.C. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában téríti meg.
Nem vizsgál a biztosító alulbiztosítottságot
a) a lakóépület/lakás vagyoncsoporton belül, ha a szerződő a biztosítási összeg meghatározásához a biztosító által javasolt vagy magasabb egységárat vette figyelembe (HB 64. záradék),
b) az általános háztartási ingóság vagyoncsoporton belül, ha szerződéskötéskor a biztosítási összeg elérte vagy meghaladta a biztosító által javasolt összeget (HB 57. számú záradék),
c) a nagy értékű ingóság vagyoncsoporton belül, ha szerződéskötéskor a biztosítási összeg elérte vagy meghaladta a biztosító által javasolt összeget (HB 57/C. számú záradék),
és a szerződő elfogadta a 9. fejezetben meghatározott automatikus értékkövetést.
Nem érvényesíti a biztosító az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem haladja meg a 10%-ot.
8.D. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. Ezt a jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesíté- sével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Amennyiben a szerződő fél fogyasztó, akkor jogosult a biztosítási időszakban alkalmazott biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti mértékre emelni (fedezetfeltöltés). Ha a szerződő a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó, a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg, a biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csök- kentett biztosítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
8.E. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:
b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosított- nak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.
8.F. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.
9. AZ ÉRTÉKKÖVETÉS SZABÁLYAI
A biztosító a biztosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal az árszínvonal változásához hozzáigazítja. Az adott naptári évben az érték- követés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal által az előző év szeptemberében publikált Gyorstájékoztató szolgál az alábbiak szerint.
Épületekre vonatkozóan az építőipar termelőiár-indexe január-június időszakra az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ingóságokra vo- natkozóan a fogyasztói árak árindexe január-június időszakra az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A kiegészítő biztosítások közül a kiegészítő felelősségbiztosítás, a kiegészítő balesetbiztosítás, a mestervonal-24 szolgáltatás az építőipari, a többi kiegészítő biztosítás a fogyasztói árindex alapján kerül értékkövetésre. A jogvédelem és a cyber jogvédelem kiegészítő biztosítás, a ga- rancia plusz és a garancia smart plusz kiegészítő biztosítás, az utasbiztosítás, a Futrinka kisállat kiegészítő biztosítás nem kerül értékkövetésre.
Az így meghatározott árindexektől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet.
Ezeket az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figyelembe és ennek megfelelően módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző időszak biztosítási összegének és az indexszámnak a szorzata.
A vagyoncsoportonként módosított biztosítási összegről és biztosítási díjról a biztosító legalább 30 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Ha a módosítást a szerződő nem kívánja, a biztosítási évfordulót megelőzően írásban kérheti a biztosításának ere- deti biztosítási összegekre és biztosítási díjra történő visszaállítását, vagy – választása szerint – jogosult a biztosítási szerződést (az évfordulót megelőzően) évfordulóra felmondani, felmondási idő nélkül. Amennyiben a biztosító nem kezdeményezte a szerződés értékkövetés érdekében történő módosítását, akkor kár esetén az ebből adódó alulbiztosítottságot nem érvényesítheti. A biztosító az értékkövető indexet mindig a biztosítás megkötésétől vagy az utolsó értékkövetéstől halmozottan számítja.
10. ÖNRÉSZESEDÉS, SZOLGÁLTATÁSI LIMIT
A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét
a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;
b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja.
Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn.
11. A SZERZŐDŐ FELEK SPECIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEI
11.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei
a) Tájékoztatási kötelezettség
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
b) Közlési és változásbejelentési kötelezettség
i. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a bizto- sítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő és a biztosított fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A szerződő és a biztositott kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztositónak 5 mun- kanapon belül írásban bejelenteni.
ii. A közlési és a változás bejelentési kötelezettség körébe tartoznak, így a biztosítónak be kell jelenteni az előző pontban foglaltakon túl különösen
1. a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását és ennek okát, ami a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni;
2. ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;
3. a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog, óvadék vagy más biztosíték fennállását, a jogosult megjelölésével;
4. a biztosított vagyontárgyak más számára történő használatba adását;
5. ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;
6. a biztosított vagyont érintő végrehajtási eljárás, csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását;
7. a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló tényezők módosulását;
8. kapcsolattartásra megadott elérhetőségek (így különösen posta és elektronikus levelezési cím,) megváltozását.
9. veszélyes – különösen a II. rész 3.B.6. pontban meghatározott – vállalkozási tevékenység megkezdését.
iii. Ha a biztosító a kockázat elbírálásához a biztosított vagyontárgyat megszemlézi, a szemle során rögzített körülmények megváltozása is a változásbejelentési kötelezettség körébe tartozik.
iv. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerződés további változás bejelentési kötelezettséget is előírhatnak.
v. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a bizto- sítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül különösen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna, díjszabása szerint magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot, vagy a biztosítási feltételek értelmében a kockázatot nem vállalhatja.
A jelen pontban foglalt rendelkezések nem érintik a biztosító szerződés megtámadására vonatkozó jogait.
c) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
1. Kármegelőzési kötelezettség: A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvár- ható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, va- lamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert veszélyhelyzetben a veszély elhárítása érdekében elvárható intézkedéseket megtenni és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.
Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.
A szerződő és a biztosított a biztosított helyiségeket köteles bezárni és minden rendelkezésre álló biztonsági, vagyonvédelmi- és riasztó berendezést üzembe helyezni. Továbbá köteles az elektromos, víz- és gázvezetékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések, készülékek, továbbá a biztonságtechnikai berendezések karbantartásáról, üzemképes állapotban történő tartásáról gondoskodni.
Fűtési idényben (október 15-től április 15-ig) valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik, illetve fagykárok megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.
A biztosító jogosult a szerződőnél és biztosítottnál a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontár- gyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármikor ellenőrizni.
d) Kárbejelentési kötelezettség
A szerződő, biztosított, illetve élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatoknál a kedvezményezett vagy egyéb jogosult köteles a bizto- sítási eseményt annak bekövetkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 10 napon belül, élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatok vonatkozásában a biztosítási esemény bekövetkeztétől, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a biztosítónak bejelenteni. Ha a biztosított a kár bejelentésében akadályoztatva van, a kárbejelentési határidőt az akadály megszűnését követő naptól kell számítani.
1. személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,
2. telefonon: a Telefonos ügyfélszolgálat +36 1 452 3333-as telefonszámán nyitvatartási időben
3. interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxx.xxxx)
4. levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen bejelenteni.
A Garancia Plusz, valamint az Autósegély kiegészítő biztosításokban részletezett biztosítási eseményeket a biztosító Különös feltételek V. rész 5. fejezetében meghatározott közreműködőjének, a Europ Assistance Magyarország Kft-nek (Cg. 00-00-000000, 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.) kell bejelenteni a kiegészítő biztosításokban meghatározottak szerint és módon.
A kárbejelentésnek tartalmaznia kell
– a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,
– a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,
– a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),
– a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy szervezet nevét,
– a vonatkozó biztosítási szerződés azonosítását lehetővé tevő adatokat (pl. szerződésszám).
Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattartalmának a biztosító részére történő elektronikus megküldésével tehető kárbejelentés.
Hatósági eljárás lefolytatására okot adó káresemények (pl. tűz, robbanás) esetén a szerződő (biztosított) köteles azt az illetékes hatóság- nak bejelenteni. Bűncselekmény, illetve szabálysértés gyanúja esetén a szerződő (biztosított) köteles az illetékes hatóságnál (rendőrség, kormányhivatal járási hivatala, NAV) feljelentést tenni és a káresemény körülményeit jegyzőkönyvben rögzíttetni.
A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi szemle megtar- tásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 5. munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.
Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.
e) A kár rendezéséhez kérhető dokumentumok
A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok, adatok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni valamennyi biztosítási eseménnyel kapcsolatban, ha ez a bejelentett igény jogalapjának vagy összegszerűségének meg- állapításához szükséges és rendelkezésre áll, illetve az adott kárral kapcsolatban beszerezhető és a beszerzése a szerződőtől, biztosítottól, egyéb kifizetésre jogosulttól általában elvárható:
i. Általánosan a kárbejelentéssel, kárügyintézéssel kapcsolatos dokumentumok, adatok:
• a biztosítási esemény bekövetkezésének részletes leírása, az esemény bekövetkezésének helye, ideje, módja, a biztosítási ese- mény bekövetkezéséért felelős személy neve, címe, elérhetősége;
• szolgáltatási/kártérítési igény megjelölését tartalmazó nyilatkozata biztosított/károsult/kedvezményezett/egyéb kifizetésre jogosult személy neve, születési dátuma és helye, anyja neve, lakcíme, telefonszáma, email címe, a kapcsolattartó személy neve, telefon- száma, email címe;
• nem természetes személy biztosított/károsult/kedvezményezett/egyéb kifizetésre jogosult személy neve székhelye, nyilvántartási azonosító száma, adószáma, a kapcsolattartó személy neve, telefonszáma, email címe;
• a biztosított/károsult/kedvezményezett/egyéb jogosult személy bankszámlaszáma, amelyre a szolgáltatás teljesítését, kártérítés kifizetését kéri;
• meghatalmazás (kárbejelentésre, kárügyintézésre, kárkifizetésre);
• a biztosítási díj befizetését igazoló dokumentum, amennyiben a díj a biztosítóhoz még nem érkezett be;
• biztosított vagy károsult nyilatkozata az adatkezelésről;
• kiskorú vagy gondnokság alá helyezett biztosított/ károsult/kedvezményezett/egyéb jogosult esetén a törvényes képviseletet gya- korló személy képviseleti jogának igazolása;
• ha a biztosított vagy a károsult képviselővel jár el, akkor a képviselő részére adott meghatalmazás;
• Áfa visszatérítési jogosultságra vonatkozó nyilatkozat;
• a kárbejelentés esetleges késedelmének indokát alátámasztó dokumentumok;
ii. A szolgáltatás jogalapjának megállapítását elősegítő dokumentumok, adatok
• biztosítási érdeket, tulajdonjog megszerzését, fennállását igazoló dokumentumok (pl. adás-vételi szerződés, tulajdoni lap), idegen vagyontárgyak esetében a birtoklás jogcímét igazoló dokumentum, (pl. bérleti, haszonbérleti, lízing-, kölcsön-, haszonkölcsön- szerződés, ingyenes használat, javításra átadás igazolása);
• a biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mástól (biztosítótól vagy károkozótól) kapott-e bármilyen összeget, szolgáltatást (kártérítést, vagy biztosítási – pénzbeli vagy assistance – szolgáltatást);
• más biztosítónál azonos biztosítási érdekre megkötött és a biztosítási esemény napján is hatályos biztosítási szerződésre vonatko- zó kötvény vagy más igazoló dokumentum, valamint a másik biztosító igazolása, amely tartalmazza, milyen vagyontárgyra, milyen jogcímen mekkora értékben nyújtott szolgáltatást,
• amennyiben bármely arra jogosult hatóság (pl. katasztrófavédelem, jegyző, építésügyi hatóság) a rá irányadó jogszabályi rendelke- zések alapján kiállított okirattal a biztosítási szerződéssel fedezett biztosítási esemény következtében a biztosított épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a hatóság igazolása az ingatlan lakhatatlanná nyilvánításáról (a hatósági igazolásra nincs szükség, ha az ingatlan nyilvánvalóan lakhatatlanná vált, például földrengésben összedőlt);
• zálogjogosult, társbiztosított, kedvezményezett nyilatkozata a szolgáltatás teljesítésének címzettjéről, módjáról;
• tulajdonosok hozzájáruló nyilatkozata a szolgáltatási, kártérítési összegnek a biztosított részére történő kifizetéséhez;
• jogerős hagyaték átadó végzés;
• öröklési bizonyítvány;
• törzskönyv, üzembentartói okirat vagy szerződés;
• beszerzési számla, beszerzési bizonylat pl. nyugta;
• jótállási jegy, garanciajegy, szervizjegyek
• a biztosítási szerződésből eredő követelés engedményezése esetén az ezt igazoló dokumentum;
• aláírási címpéldány annak igazolására, hogy a kifizetésre jogosult jogi személy képviseletében ki és milyen formában gyakorolhat cégjegyzési jogot;
• a bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló közokirat, illetve az élettársi kapcsolatot igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat;
• az önkormányzat igazolása a közterület megnevezésének, az ingatlan számozásának esetleges változásáról amennyiben a kocká- zatviselési hely adatai átnevezés vagy átszámozás miatt eltérnek a szerződésben rögzített címtől;
• kortárs képzőművészeti és iparművészeti tárgyak esetében a zsűrizett terméket igazoló zsűri szám;
• épületek, építmények sérülését/helyreállítását rögzítő fotók, videók;
• bármely vagyontárgy esetén káridőpont előtti, kárkori és kár feltárás során készült fotók
• építési engedélyezési tervdokumentáció;
• lakcímkártya (csak a bemutatása, másolat készítését a biztosító nem várja el);
• tanúnyilatkozatok a biztosítási esemény körülményeiről, következményeiről;
• a szolgáltatási igény jogalapját és összegszerűségét igazoló (igazságügyi) szakértői vélemény, orvos szakértői és orvos-szakértői bizottságok által kiállított szakvélemény;
• építőanyagok megfelelőségi igazolása
• az ingatlan vázlatrajza vagy eredeti alaprajza;
• igazolás az épület elbontásáról;
• a biztosított ingatlannal kapcsolatban készült talajmechanikai szakvélemény;
• a biztosított ingatlannal kapcsolatban készült statikai szakvélemény;
• érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv;
• a károsodott vagy a biztosítási esemény bekövetkezésével kapcsolatba hozható ingóságok, eszközök, berendezések használati utasítása;
• az utolsó igazolt karbantartás dokumentumai;
• előzmény károk kijavítását igazoló számlák vagy egyéb dokumentumok;
• a kár bekövetkezését közvetlenül követően, valamint feltárás közben készült fotók a károsodásról;
• földhivatali térkép másolata;
• társasházi alapító okirat, szövetkezeti ház alapszabálya;
• közvetítői eljárással kapcsolatos dokumentumok;
• az ingatlan helyreállítására vonatkozó vállalkozói vagy megbízási szerződés;
• előzménykár, illetve a kár kiváltó okának helyreállításáról szóló dokumentum;
• nyilatkozat az elektronikai, számítástechnikai, valamint riasztórendszerek tételes egységeiről, vásárlás dátumáról.
iii. A szolgáltatás összegszerűségét alátámasztó dokumentumok, adatok
• a károsodott vagyontárgy beszerzési értékét igazoló dokumentumok (pl. számla, szerződés, nyugta);
• a szolgáltatási igényt alátámasztó más dokumentumok, számlák, számviteli bizonylatok, szakvélemények, jegyzőkönyvek, fényké- pek, szerződések;
• a kifizetésre jogosult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozata, beleértve az adószám/ adóazonosító jel közlését is;
• árajánlatok, számlák, vállalkozási szerződések (méret, anyag, mennyiség kimutatással munkadíj munkafázisokra bontva);
• Ideiglenes őrzés költségeit igazoló dokumentumok;
• üdülés alatt bekövetkezett biztosítási esemény miatti haza- és visszautazási költségeket igazoló dokumentumok;
• tételes ingósági lista érték feltüntetéssel, maradványlista, vagyontárgyakról készített fotó vagy vázlatrajz, értékbecslés;
• az ideiglenes lakás bérleti díjának igazolása;
• kárenyhítési, vészelhárítási (tűzoltás, mentés, bontás, rom- és törmelékeltakarítás és -elszállítás, ideiglenes tetőépítés), valamint tervezési és hatósági engedélyezési költségek igazolása, bizonylata;
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igénybe vett eszkö- zök, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratok;
• a biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatásról, amelyet a biztosítási eseményre tekintettel kapott.
iv. Egyes biztosítási eseményekkel összefüggő alátámasztó dokumentumok, adatok:
• Tűz, robbanás, füst- és koromszennyezés
o katasztrófavédelmi hatóság igazolását az esemény bekövetkezéséről és a károsodásról
o a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyv, tűzvizsgálati jelentés
o kéményseprői tanúsítvány, (szak)vélemény
o hatósági igazolás a nyomástartó edények engedélyezéséről, megfelelőségéről
o az eseményt okozó berendezés, eszköz utolsó karbantartását és annak időpontját igazoló dokumentum
o a távfelügyeletet ellátó szolgáltató igazolása a távfelügyeleti rendszer/eszköz működőképességéről és működéséről; riasztási napló, kivonulási jegyzőkönyv
o védelmi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ termék-megfelelőségi ajánlás)
o riasztó vagy beléptető rendszer eseménynaplója
• Vihar, villámcsapás, jégverés, felhőszakadás, hónyomás:
o meteorológiai szolgáltató igazolása a biztosítási eseményt okozó időjárási körülmény bekövetkezéséről a kockázatviselés he- lyén
• Villámcsapás másodlagos hatása:
o szerviz igazolása/szakvéleménye, mely tartalmazza a kárt kiváltó okot, javíthatóságát, készülék pontos típusát és gyártási évét vagy korát, javítható hiba esetén a javításról kiállított számla (tételes anyag és munkafázisokra bontott, ennek hiányában szám- larészletező)
• Árvíz:
o vízügyi hatóság igazolása a biztosított ingatlan árvíz védelmi szempontól történő elhelyezkedéséről
• Földcsuszamlás, kő- szikla- es földomlás, ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása:
o a biztosítási eseménnyel érintett ingatlan építési engedélye,
o talajmechanikai vizsgálat
• Idegen jármű ütközése
o útnyilvántartás;
o menetlevél, fuvarlevél
o gépjármű forgalmi engedélye; gépjármű ideiglenes forgalmi engedélye;
o kárfelelősséget elismerő nyilatkozat/rendőrségi intézkedés jegyzőkönyve
• Vízkár:
o csőtörés helyének meghatározását igazoló dokumentumok, műszeres bemérési dokumentáció és költséget igazoló számla vagy egyéb dokumentum
• Beázás, kívülről érkező víz,
o előzmény kár javítását igazoló számla
• Vízveszteség térítés
o az illetékes vízszolgáltató által kiállított számlák a vízfogyasztásról legalább 1 évre visszamenőleg,
o az illetékes vízszolgáltató által kiállított igazolása az elfolyt víz mennyiségéről és ellenértékéről
• Betöréses lopás, rablás, besurranás, rongálás, vandalizmus, graffiti károk és olyan kiegészítő biztosításoknál, amelyeknél a bizto- sítási esemény bekövetkezésének feltétele a biztosított vagyontárgy eltulajdonítása:
o a rendőrségnél, illetve szabálysértési hatóságnál tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolati példányát,
o rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv;
o a távfelügyeletet ellátó szolgáltató igazolása a távfelügyeleti rendszer/eszköz működőképességéről és működéséről; riasztási napló, kivonulási jegyzőkönyv
o védelmi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ termék-megfelelőségi ajánlás)
o riasztó vagy beléptető rendszer eseménynaplója
• Üvegtörés, különleges üveg
o törött üveg tételes (anyag és munkafázisra bontott) helyreállítási számlája,
o a számla kiállítójának nyilatkozata, hogy milyen ingatlan címen került beépítésre az üveg (ha a számlán nem szerepel)
• Felelősségbiztosítás
o állat oltási könyvének minden bejegyzett oldala;
o állatorvosi kezelés kórlapja, részletes számlája;
o jövedelem kiesésnél munkáltatói igazolás, vállalkozás esetén adóigazolás, amelyből megállapítható a jövedelem kiesés ösz- szege;
o gépjármű(vek) sérülését rögzítő fotók;
o nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatkozó hozzájárulásról;
o az érintett felek (károkozó és károsult) nyilatkozata arról, hogy rokoni kapcsolatban állnak-e;
o arról szóló nyilatkozat, hogy volt-e más szemtanúja a kár bekövetkezésének, amennyiben igen, a szemtanú(k) nyilatkozata(i);
o amennyiben gyermek okozta a kárt, nyilatkozat arról, hogy ki látta el a gyermek felügyeletét a kár időpontjában;
o a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozata;
o amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok;
o vállalkozói igazolvány;
o őstermelői igazolvány;
o vállalkozás vagyontárgyairól szóló vagyonnyilvántartás, leltárívek, egyedi tárgyi eszköznyilvántartó lapok, számlák a készle- tekről;
o a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi doku- mentumai:
> házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,
o a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján);
o a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok;
o véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült;
o halál esetén
> halottvizsgálati bizonyítvány
> boncolási jegyzőkönyv,
> halotti anyakönyvi kivonat,
A bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be harmadik személytől.
• Dugulás-elhárítás költségei:
o műszeres bemérési dokumentáció és költséget igazoló számla vagy egyéb dokumentum;
• Szolgáltatás-kimaradásból eredő károk
o Illetékes közműszolgáltató igazolása a szolgáltatás kimaradás tényéről, időpontjáról, időtartamáról és a kimaradással érintett területről;
• Klímaberendezés, hőszivattyú biztosítás:
o szakvélemény károsodásról, javíthatóságról, meghibásodás oka, készülék pontos típusa, vagyontárgy gyári száma,
o beszerzési számla, telepítési és karbantartási dokumentáció,
• Zárcsere költsége:
o Zár cseréjének költségét igazoló dokumentumok;
• Sporteszköz biztosítás
o a sporteszköz típusát, vagy fantázianevét, és alváz- vagy gyári számát tartalmazó garancialevél, számla, javítási számla minő- ségi tanúsítvány
o rögzítéshez használt kerékpárzár/ak kulcsai, maradványai, beszerzési számlája;
• Sírkő sérülés biztositás:
o rokoni kapcsolat igazolása,
o temető fenntartói igazolás arról, hogy az adott sírhely a biztosított tulajdonában, gondozásában van.
• Garancia plusz és Garancia smart plusz biztosítás::
o a meghibásodott vagyontárgy jótállási jegye (ha ez rendelkezésre áll), számlája, nyugtája
o a javításról szóló eredeti számla, amelynek vagy az ahhoz kapcsolódó dokumentációnak (pl. munkalap) tartalmaznia kell a hiba részletes leírását, a javított alkatrészeket, a munkadíjat, a javítás dátumát;
• Smart kiegészítő biztosítás és okos otthon eszközök kiegészítő biztosítás:
o a készülék korát is tanúsító beszerzési számla, melyen szerepelnie kell a biztosított vagy a vele egy háztartásban élő személy nevének, valamint a vagyontárgy gyári számának ennek hiányában más, tulajdonjogot igazoló dokumentum;
o szakvélemény károsodásról, javíthatóságról, meghibásodás oka, készülék pontos típusa, vagyontárgy gyári száma
• Elmaradt bérleti díj térítés
o bérleti szerződés,
o lakbér összegének igazolása
o lakhatatlansági igazolás, ha a körülmények alapján nem nyilvánvaló, hogy az ingatlan lakhatatlan;
o lakbér elmaradásának indokolása, igazolása (anyagi, műszaki)
• Bankkártya és okmány elvesztése:
o letiltási és újrabeszerzési költségek igazolása,
o személyes okmányok hivatalos pótlási költségeit igazoló dokumentumok, számlák;
• Munkanélküliségi díjátvállalás kiegészítő biztosítás
o a területileg illetékes munkaügyi központ határozatának másolatát az álláskeresési járadékra való jogosultság megszerzéséről;
o a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék megállapításához” elnevezésű nyomtatvány másolatát;
o a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony megszűnéséről;
o a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (felmondás) másolatát;
o a megszűnt munkaviszonyra vonatkozó szerződés másolatát;
o ismételt munkanélküliségi biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosítóhoz be kell nyújtani a korábbi és az újabb esemény közötti, a Biztosított munkavégzésre irányuló jogviszonya fennállását igazoló munkáltatói igazolást is.
• Futrinka kisállat biztosítás
A baleset vagy betegség miatti gyógykezelés biztosítási esemény kárbejelentéséhez csatolni szükséges a biztosított állat kezelését végző állatorvos vagy állat-egészségügyi szolgáltató által kiállított számlát és kórlapot, utóbbinak tartalmaznia kell a következőket:
– a tulajdonos neve, címe,
– betegséggel összefüggő kórelőzményt (anamnézis),
– a klinikai tüneteket, a betegség megnevezését (diagnózis),
– az elvégzett műtétek leírását, a gyógykezeléseket és gyógyszer-adagokat (terápia), azoknak időpontját,
– a biztosított állat azonosítására szolgáló adatokat (faj, fajta, neve, születési dátuma, mikrochipes azonosító adatok),
– az állat utolsó védőoltásait igazoló iratot (a Kisállat egészségügyi könyv olvasható másolatát).
A baleset miatti elhullás biztosítási esemény bekövetkezésekor szükséges csatolni az állatorvos által kiadott igazolást a következő adatokkal:
– a tulajdonos neve, címe,
– megállapítás, hogy a biztosított állat baleset következtében hullott el,
– a baleset bekövetkeztének es az állat elhullásának dátuma,
– a biztosított állat azonosítására szolgáló adatok (fajta, neve, születési dátuma, mikrochipes azonosító adatok).
• Bank-, hitel- vagy internetkártyával való visszaélés
o a visszaéléssel végrehajtott tranzakciót tartalmazó bankszámla kivonatát;
o a kártyát kibocsátó pénzintézet által kiállított nyilatkozatot, miszerint a pénzintézet a visszaéléssel okozott kárt nem, vagy csak részben téríti meg;
o a visszaéléssel kapcsolatban tett rendőrségi feljelentés jegyzőkönyvét.
• Személyes hozzáfárási adatokkal való visszaélés
o a visszaéléssel végrehajtott vásárlási tranzakcióra vonatkozó számlák, adatok, dokumentumok;
o az érintett ügyfélfiók létezésére vonatkozó igazolás, amely tartalmazza a biztosított regisztrációkor vagy ezt követően megadott felhasználói adatait.
• Balesetbiztosítás esetén
o a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentő,
> a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi dokumen- tum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentuma,
> baleseti/munkahelyi baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,
> véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,
o továbbá a következő iratok másolata:
> halál esetén
– halottvizsgálati bizonyítvány / halotti epikrízis,
– boncolási jegyzőkönyv,
– biztosított halotti anyakönyvi kivonata,
– a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány, bírósági hatá- rozat) feltéve, hogy a kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg.
> csonttörés esetén
– csonttörést igazoló röntgenlelet vagy orvosi igazolás,
> közlekedési baleset esetén, az előzőeken felül:
– rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,
– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben a jármű vezetőjeként sérült meg, a jármű forgalmi engedélye.
o A biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biz- tosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, rendőrség, munkahely, oktatási
intézmény, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv, határozat, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szak- értői vélemények);
A biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kezelőorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött for- manyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a biztosított kórelőzményi adatairól;
A biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton másolata, a járó- és fekvőbeteg-ellátás során keletkezett iratok, valamint a gyógyszerfelhasználást igazoló iratok;
A társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján);
A biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenységével kapcsolatos tagsági igazolványa, jogviszonyt igazoló dokumentuma, mérkőzés jegyzőkönyve;
A biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyítvány;
A biztosított, vagy a kedvezményezett jogosult a szolgáltatási igényét egyéb okmányokkal, dokumentumokkal is igazolni a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse. Így például jogosult arra is, hogy a büntetőeljárásban és a szabálysértési eljárásban hozott jogerős határozatot is benyújtsa a biztosítónak.
A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő – ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé;
A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához – a szolgáltatási igény biztosítóhoz való beérkezését követő 15 napon belül indí- tott megkeresése alapján – egyéb iratokat is beszerezhet, melyről az ügyfelet tájékoztatja.
• Jogvédelem kiegészítő biztosítás:
o azok a szerződések (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön-, stb.) melyek a jogi érdeksérelemmel összefüggésben állnak;
o a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételek, iratok;
o az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott levelek, egyéb iratok;
o amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratai (beadványok, jegyző- könyvek, bírósági, hatósági határozatok);
o amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elkészült szakvélemény;
o a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlat, az ügyvéddel kötött megbízási szerződés és az ügyvéd által felvett tényvázlat;
o amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számla, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség, stb.) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylat;
o a biztosított írásbeli nyilatkozata, mellyel mentesíti a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól;
o amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez a biztosított egészségügyi adatainak kezelése szükséges, akkor a biztosí- tott írásbeli hozzájáruló nyilatkozata, az egészségügyi adatok kezeléséhez;
o amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás a biztosítottat ért személyi sérüléssel, a biztosítottnak nyújtott társadalombiztosítási ellátással van összefüggésben, akkor a biztosított írásbeli nyilatkozata, mellyel mentesíti a kezelését ellátó orvosokat, egész- ségügyi intézményeket, társadalombiztosítási igazgatási szervet a titoktartási kötelezettségük alól a biztosító irányában.
A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.
Amennyiben a szerződő, biztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, illetve a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetle- nekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
A szerződő, a biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani azokat az iratokat, amelyek a biztosító a jogai és törvényes érdekei érvényesítése (pl. megtérítési igény) érdekében szükségesek.
Amennyiben a becsatolt dokumentum másolatok hitelességével, valódiságával kapcsolatban kétség merül fel, a biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely, az ügyfél által megválasztott adathordozón történő benyújtását.
A biztosító kérheti a szolgáltatási igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes idegen nyelvű dokumentumnak a szolgálta- tási igényt érvényesítő fél költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának benyújtását
Amennyiben a kár rendezéséhez a feltétel alapján hatósági igazolás szükséges, a biztosító a kárrendezés során az iratbekérésében pon- tosan nevesíti, mely hatóság milyen eljárásban állítja ki azt az igazolást, amely a biztosító teljesítésének feltétele. A feltételekben felsorolt hatóságok megszűnése, átalakulása, átnevezése esetén mindig a kár időpontjában illetékes jogutód szervezetet kell érteni.
A biztosító csak abban az esetben kérhet hatósági igazolást, ha a káresemény körülményeinek tisztázásához vagy a kárrendezés lefolyta- tásához szükséges információ más, gyorsabb eljárásban/módon nem szerezhető be.
A biztosított, illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse. Így például jogosult arra is, hogy
• a büntetőeljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat;
• a rendelkezésére álló, nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság által hozott határozatokat, feljelentésről készült jegyzőkönyvet;
• a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál (katasztrófavédelmi hatóságnál) történő bejelentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűz- oltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítványt, egyéb határozatokat továbbá az eljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat benyújtsa a biztosítónak.
A biztosított köteles gondoskodni arról, hogy az általa benyújtott okiratokon ne szerepeljenek olyan személyes adatok, amelyek a kárügy szempontjából nem relevánsak. A releváns adatokról a biztosító a biztosított kérésére további felvilágosítást ad az adott kárügyben. A nem releváns személyes adatok elfedésének módja lehet például, hogy a dokumentumról az ilyen adatokat tartalmazó részek kitakarásával készítenek másolatot és azt nyújtják be a biztosítóhoz.
A biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles. A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a biztosítási díj. A díjfizetési köte- lezettség részletes szabályait az Általános Feltételek 7. fejezete tartalmazza.
11.B. Biztosító kötelezettségei
a) Tájékoztatási kötelezettség
A biztosító köteles tájékoztatni a szerződőt a szerződés adatairól, a bejelentett károk rendezéséről, a szolgáltatások összegének kifizeté- séről, illetve ezek akadályáról.
A biztosítónak a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási kötelezettsége irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is.
b) Szolgáltatási kötelezettség
i. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen dokumentumokról a kárfelvétel alkalmával köteles tájékoztatni a bizto- sítottat. Az előbbi rendelkezés alkalmazásában kárfelvételnek minősül minden olyan biztosítói kapcsolatfelvétel a biztosítottal, amely a kár felmérésére, szemléjére irányul, függetlenül attól, hogy a kár felmérése személyesen, telefonon vagy online videós kapcsolat útján történik meg. A biztosító a kár bejelentésétől számított 5 munkanapon belül akkor is felveszi a kapcsolatot a biztosítottal, amennyiben a kárügy körülményei a kárfelvétel lefolytatását nem teszik szükségessé. Ilyen esetben a biztosító ezen kapcsolatfelvétel alkalmával tájékoztatja a biztosítottak a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen dokumentumokról.
Amennyiben a szerződésre vonatkozó Különös, illetve kiegészítő biztosítási feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító a szol- gáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezését követő 15 napon belül köteles kellően megindokolt tájé- koztatást adni a szolgáltatására vonatkozóan azokban az esetekben, amelyekben a szolgáltatási kötelezettségének fennállását és a szolgáltatásának mértékét jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy ha a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el.
A biztosító a szolgáltatási igény bejelentését követő 30 napon belül – a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen utolsó okirat beérkezésének hiányában is – köteles indokolással ellátott választ adni a szolgáltatási igényben foglalt egyes követelésekre, ha a szol- gáltatási kötelezettségét nem ismeri el, az nem egyértelmű vagy a teljes szolgáltatását összegszerűen nem állapította meg. Ha a szol- gáltatási kötelezettség fennállása nem egyértelmű, vagy a biztosító a szolgáltatási igény összegét részben állapította meg, a biztosító
– ugyancsak a szolgáltatási igény bejelentését követő 30 napon belül – köteles haladéktalanul tájékoztatni a jogosultat a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen további benyújtandó okiratokról.
Ezt követően további dokumentumokat a biztosító csak abban az esetben jogosult kérni, ha a további dokumentumok benyújtása a korábban már benyújtott dokumentumokkal vagy azok esetleges hiányosságaival, vagy újabb szolgáltatási igény bejelentésével kapcsolatban ez szükséges. A biztosító csak olyan további dokumentumok benyújtását kérheti, amelyeket a biztosítási feltételek be- kérhető dokumentumként tartalmaznak.
A biztosító szolgáltatása a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen utolsó okirat kézhezvételét követő 15. napon esedékes. Nélkülözhetetlenek azok az okiratok, amelyek a biztosítási szolgáltatási kötelezettség fennállását és annak összegét alátámasztják.
A biztosító a szolgáltatása teljesítését követő 15 napon belül köteles erről tájékoztatást küldeni (kifizetési értesítő). A kifizetési értesítő- nek azonosításra alkalmas módon fel kell tüntetnie azt a biztosítási szerződést és kárügyet, amely alapján, illetve amelynek keretében a szolgáltatásnyújtásra sor került, a kifizetés címzettjét, a kifizetés összegét és annak jogcímét, valamint az utolsó nélkülözhetetlen irat beérkezési dátumához és a kifizetés dátumához képest azt, ha a biztosító kamat fizetésére is köteles, külön megjelölve a késedelmi kamat összegét..
ii. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó előlegezi, illetőleg viseli.
iv. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósíthat.
v. Javítási, helyreállítási, újraépítési költségeket a biztosító az építkezés ütemében, annak folyamatos figyelemmel kísérése mellett téríti. A szerződőt, biztosítottat a helyreállítás, javítás, újraépítés során folyamatos tájékoztatási és együttműködési kötelezettség terheli a biztosító felé.
vi. A biztosító szolgáltatási kötelezettségére a Különös és kiegészítő biztosítási feltételek a jelen pontban rögzítettektől további és eltérő feltételeket is meghatározhatnak. Eltérés esetén a Különös, illetve a kiegészítő biztosítási feltételekben foglalt rendelkezések irány- adók.
vii. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a biztosító által kifizetett összeget vissza kell fizetnie. Ha a biztosító szolgáltatása előtt megkerült vagyontárgyak a biztosítási esemény következtében megrongálódtak és a biztosított még nem pótolta azokat, a megkerült vagyontárgyakat köteles átvenni. Ilyen esetben a biztosító kötelezettsége az értékcsökkenés, illetve a javítási költségek térítésére korlátozódik.
12. MENTESÜLÉS
12.A. A biztosító – életbiztosítási kockázatok kivételével – mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellene- sen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
1. a szerződő fél vagy a biztosított;
2. a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához (ide- értve a biztosított vagyontárgy használatával összefüggő tevékenységet is) közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy
3. a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályvezető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közreműködő tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
12.B. Az élet- és egészségbiztosítási kockázatok kivételével, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a 12.A. a)–c) pont- ban meghatározott személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – a 11.A. pont c) alpont szerinti
– kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségének, így különösen, ha
a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körül- ményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;
b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;
c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intézkedések megtételé- re, de a biztosított ennek nem tett eleget.
12.C. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a 11.A. pont b) alpontban szabályozott – a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy
b) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
12.D. Amennyiben a biztosított a – 11.A. pont d) alpontjában meghatározott – kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lénye- ges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgálta- tását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
12.E. Felelősségbiztosítás esetén súlyosan gondatlannak minősül különösen, ha a 12.A. pontban meghatározott személyek hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytattak és ezáltal okoztak kárt.
12.F. A biztosító mentesül a haláleseti szolgáltatás teljesítése alól, ha
a) a biztosított halálának oka a biztosító adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselése kezdő napjától számított két éven belül elkövetett öngyilkossága, még akkor is, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított zavart tudatállapotban volt,
b) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, azzal okozati összefüggésben vesztette életét,
c) a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.
12.G. A 12.F. pontban felsoroltakon túl a biztosító egészség- és balesetbiztosítási kockázatok esetében mentesül a kockázatviselés alól, ha a bizto- sított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét,
A biztosított a biztosítási esemény megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ha a bizto- sított a kármegelőzési illetve kárenyhítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.
13. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK
Nem fedezi a biztosítás a háború, megszállás, külső ellenség cselekménye, háborús cselekmények (hadüzenettel vagy anélkül), pol- gárháború, lázadás, forradalom, felkelés, katonai vagy jogellenes hatalomátvétel vagy hatalombirtoklás, illetve a felsorolt események során a vagyontárgynak a kormányzat, állami vagy helyi hatóság által végrehajtott vagy elrendelt elkobzása, államosítása, katonai célú igénybevétele (rekvirálása), megsemmisítése vagy megrongálása, terrorcselekmény, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel közvetlen vagy közvetett összefüggésben felmerülő károkat.
A biztosítás szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
Nem terjed ki a biztosítás azokra az esetekre, ha a kár nukleáris energia, ionizáló sugárzás károsító hatásának, HIV-fertőzésnek be- tudható eseményekkel összefüggésben következik be.
A biztosítás nem terjed ki olyan kárra, amely gyártási, technológiai hibára (pl. hibás kivitelezés, tervezési hiányosság, stb.) vezethető vissza.
Fentieken túl, a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az építés, valamint az építési engedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületeket és épületrészeket, vagy ezekben tárolt ingóságokat érintő káreseményekre.
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosítási szerződés (a biztosító kockázatviselésének) fennállása alatt bekövetkezett kárra, ha
a) a kár a biztosított rendszeres alkohol-fogyasztásával, kábítószer-fogyasztásával, kábító hatású anyag vagy gyógyszer szedésével összefüggésben következett be kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták,
b) a biztosított az esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárműveze- tés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció;
c) a biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közleke- dési szabályt is megszegett,
d) a biztosított az esemény időpontjában alkoholos állapotban vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is meg- szegett.
14. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
14.A. Megtérítési igény
Élet-, baleset- illetve egészségbiztosítási kockázatok kivételével a biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
14.B. Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények 2 év elteltével elévülnek.
Az elévülési idő a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában kezdődik.
14.C. Adatkezelés, adatvédelem
14.D. A Házőrző otthon- és életmód biztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok
A kiegészítő biztosítási szerződésekben foglaltak alapján a biztosító a kiegészítő biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatásokat telje- síti, amennyiben a kiegészítő biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító között érvényesen létrejött és a biztosítási esemény időpontjában hatályban van.
Alapbiztosítási szerződés
A Generali Biztosító Zrt. és a Szerződő között létrejött Házőrző otthon- és életmód biztosítási szerződés (a továbbiakban: alapbiztosítás).
Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alapbiztosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött – az alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együttesen tartalmazó
– díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvényszámát és az alapbiztosítás módozati megjelölését alkalmazza. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítási díj az alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik.
A kiegészítő biztosítási szerződés megkötésének feltétele
A kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag abban az esetben van lehetőség, amennyiben a szerződő és a biztosító között alapbiztosítási szerződés van hatályban, vagy a kiegészítő szerződés megkötésére az alapbiztosítással egyidejűleg kerül sor.
A kiegészítő biztosítási szerződés szerződője és biztosítottja
A kiegészítő biztosítások szerződője megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével.
A kiegészítő biztosítások biztosítottja megegyezik az alapbiztosítás biztosítottjával kivéve, ha a kiegészítő biztosítási szerződésre vonatkozó különös feltétel, vagy a felek megállapodása ettől eltérően rendelkezik.
A kiegészítő biztosítások megszűnése az alapbiztosítás megszűnése esetén
Tekintettel arra, hogy a kiegészítő biztosítások megkötésének feltétele a felek között érvényesen fennálló alapbiztosítás, így amennyiben az alapbiztosítás bármely okból megszűnik, a kiegészítő biztosítás ezzel egyidejűleg megszűnik.
A kiegészítő biztosítások megszüntetése felmondással
A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel felmondhatják, kivéve a kiegészítő élet- és egészség biztosítási kockázatokat, melyek felmondására kizárólag a szerződő jogosult.
Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó, úgy a biztosító a biztosítási szerződés kiegészítő élet- és egészségbiztosítási kockázatait a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel felmondhatja.
14.E. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól, lényeges eltérések a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől
Jelen pont összefoglalóan tartalmazza az Általános és Különös feltételek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelke- zéseitől lényegesen eltérnek.
Jelen pont nem tartalmazza az Általános és Különös feltételek, valamint a kiegészítő biztosítási feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.
14.E.1. A biztosított részéről szükséges hozzájárulás élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatokat tartalmazó kiegészítő biztosítás esetén (2.A. pont)
Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:479. § (1) bekezdésétől – amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó –, kiskorú biztosított, cselek- vőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy, mint biztosított vonatkozásában a szerződés érvényességéhez élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatok vonatkozásában a gyámhatóság jóváha- gyása nem szükséges.
14.E.2. A biztosított hozzájárulása a biztosítási szerződés létrejöttéhez élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatot tartalmazó kiegészítő biztosítás esetén (2. A. pont)
Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:475. §-tól a 6:486. §-tól, a 488. § (1) bekezdés b) pontjától –, amennyiben a szerződő fél nem fo- gyasztó élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatok vonatkozásában a szerződés létrejöttéhez az adott biztosított hozzájárulására nincs szükség.
14.E.3. A biztosítási ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződéssel szembeni kifogásra nyitva álló határidő (2.D. pont)
A Ptk. 6:443. § (2) bekezdésétől eltérően a szerződőnek a kötvény kézhezvételét követően legfeljebb 15 nap áll rendelkezésére arra, hogy kifogását jelezze a biztosító felé, amennyiben a biztosító által kiállított kötvény a szerződő ajánlatától eltér.
14.E.4. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával (2.E. pont)
Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:444. §-ától – a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló magatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.
14.E.5. A biztosítási időszak a szerződés első évében és határozott idejű szerződések esetében (4.B. pont)
A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, a biztosítási időszak a szerződés első évében egy évnél hosszabb ideig tart, amennyiben a biztosítási szerződés létrejöttének napja nem a hónap első napjára esik.
A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, határozott tartamú szerződések esetén – a felek eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.
14.E.6. A biztosított hozzájárulása élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatot tartalmazó kiegészítő biztosítás esetén (5. pont)
Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó – eltérően a Ptk. 6:475. §-tól, a 6:486. §-tól, a 6:488. § (1) bekezdés b) pontjától – élet-, baleset-, illetve egészségbiztosítási kockázatot is tartalmazó kiegészítő biztosítási szerződés adott biztosítottra vonatkozó részének módosításához az adott biztosított írásbeli hozzájárulása nem szükséges.
14.E.7. A fedezetfeltöltés jogának kizárása, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak (8.D. pont)
Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától – a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg a szerződőt, ha nem minősül fogyasztónak (8.D.).
14.E.8. Fizetési póthatáridő tűzése, amennyiben a szerződő a biztosítási díj befizetésével késedelembe esik (7.F.1. pont)
Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:449. §-ától – a biztosító a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével hívja fel írásban a teljesítésre, ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki.
14.E.9. Az elévülési időszak tartama (14.B.1. pont)
Jelen feltételek elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szer- ződésből eredő igények 2 év elteltével évülnek el.
14.E.10. Várakozási idő (3.B. pont)
A biztosító a Különös és a kiegészítő biztosításokra vonatkozó feltételekben, az árvíz (Különös feltételek 5. fejezet I. pont), a földrengés (Külö- nös feltételek 5. fejezet J. pont), a földcsuszamlás (Különös feltételek 5. fejezet K. pont), a kő és földomlás (Különös feltételek 5. fejezet L. pont) biztosítási eseményekre, az Egészség csomag haláleseti térítés, műtéti térítés, kórházi napi térítés kockázataira (V. rész 2.A.1, 2.A.2., 2.A.3.), továbbá a Munkanélküliségi díjátvállalás kiegészítő biztosításra (V. rész 4. fejezet), a Futrinka kisállat kiegészítő biztosításra (V. rész 11. fejezet) és), a Smart kiegészítő biztosításra (V. rész 12. fejezet), a Cyber biztosítási csomagon belüli Adatmentési költségek kockázatra (V. rész 16. VI.) várakozási időt köt ki. Várakozási idő kikötése esetén a biztosító kockázatviselése a várakozási idő elteltével kezdődik.
14.E.11. A biztosító felmondása élet- és egészségbiztosítási kockázatot tartalmazó kiegészítő biztosítás esetén (14.D. pont)
14.F. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása
A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő – módosítása esetére a szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.
1. BIZTOSÍTOTT
Biztosított a szerződésben név szerint megnevezett
a) tulajdonos és a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában;
b) haszonélvező;
c) bérlő, bérlőtárs;
d) és az ingatlant egyéb jogcímen jogszerűen használó személy.
Biztosítottak továbbá
e) azok, akik a biztosítási esemény bekövetkeztekor az a), b), c) pontokban felsorolt biztosítottakkal a kockázatviselés helyén állandó jelleg- gel, együtt laktak;
2. TERÜLETI HATÁLY
A kockázatviselés helye
a) családi ház esetén az ajánlaton a kockázatviselési hely rovatban megjelölt címmel és/vagy helyrajzi számmal azonosított telek, a telek területén lévő lakóépület, építmények, külön feltüntetett nem lakóhelyiség.
b) lakás esetén az ajánlaton a kockázatviselési hely rovatban feltüntetett címmel és/vagy helyrajzi számmal azonosított lakás és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányad szerinti épületrészek – az utóbbi akkor, ha az abban keletkezett kár más biztosítás alapján nem térül meg.
d) ingóságok esetében az a), b), c) pontokban felsorolt családi ház, lakás, garázs, a lakáshoz tartozó tároló, valamint az 5. pontban felsorolt egyes biztosítási eseményeknél meghatározott terület.
3. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE
3.A. Épület vagyoncsoportok
A biztosító kockázatviselése a szerződő (biztosított) tulajdonát képező vagy az általa bérelt épületek, melléképületek, építmények esetében kiterjed a biztosított épületek, melléképületek és épületrészek, építmények teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait, valamint az épületfelszerelési tárgyakat is.
3.A.1. Épület: Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja.
Idetartoznak továbbá azok az épülethez rögzített gépészeti, és egyéb felszerelési tárgyak is, melyek az épület rendeltetésszerű használatához szükségesek. Például:
• az épülethez szilárdan rögzített és hozzáépített elemek, berendezések (szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a rögzített pad- ló-, fal,- födém- és szegélyburkolatok, álmennyezetek, galériák, redőny, reluxa, egyéb árnyékolók elektromos mozgató berendezéseikkel együtt, kültéri antenna-berendezések, villámhárító, lépcsők és létrák, külső használatúak is);
• beépített szekrények rendeltetésüktől függetlenül, (pl. konyhaszekrény, előszoba szekrény, stb.);
• épületbe szerkezetileg beépített üvegezések;
• az épület villanyszerelése a hozzá tartozó mérőműszerekkel, klímaberendezések, villanytűzhely, villanybojler, átfolyó üzemű elektromos vízmelegítők, épülethez, építményhez rögzített elektromos autó töltő;
• az épület gázszerelése a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, gáztűzhelyek, gázkazánok, gázbojlerek és gázkonvektorok;
• az épület vízellátását és szennyvíz- és csapadékvíz elvezetését, valamint a fűtést szolgáló berendezések, a beépített klímaberendezések, a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, szerelvénnyel, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal, egészségügyi berendezések, a WC, fürdő- és mosdóberendezések, zuhanykabinok;
• napkollektorok, napelemek, hőszivattyú a hozzájuk csatlakozó vezetékekkel és berendezésekkel,
• felvonók;
• kaputelefon, kapunyitó rendszerek;
• szemétledobó berendezések;
• védelmi berendezések, rács, riasztó, falba, födémbe épített értéktároló;
• építés, átépítés, felújítás alatt álló épületek esetén a be nem épített építőanyagok, szerelvények, tartozékok
3.A.2. Építmény
Építmény az olyan ingatlan jellegű műszaki alkotás, amely a talajjal való egybeépítés, alapozás révén jött létre, a talajtól csak anyagaira, szer- kezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik.
Az épület vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összegen belül biztosítottnak minősülnek
a) az épületekkel építési kapcsolatban lévő építmények (pl. terasz),
b) építési kapcsolat nélküli, de téglából, betonból vagy az épület egyéb építési módjának megfelelően készült építmények (pl. kerítés a rá- helyezett műanyag, nád vagy hasonló anyagú szövetek, hálók, ponyvaszerkezetek nélkül, támfal, derítő, úszómedence a fedése nélkül, ciszterna, járda, kocsi beálló, kút, kerti pavilon, épített kerti tűzhely, kemence, épített játszótér, szökőkút, kerti tó, kerti híd, stb.)
3.A.3. Az épület vagyoncsoportok az alábbiak:
a) Lakóépület, lakás (A biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott lakóépületre, lakásra terjed ki).
b) Melléképület
• lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatviselési helyen lévő nem lakás célú helyiség (pl. garázs, tároló, pince);
• ház esetén a főépülettől különálló vagy melléépített, de külön tetőszerkezettel rendelkező melléképület (garázs, tároló, hobbiműhely, ól, istálló stb.).
3.A.4. A lakóépület/lakás használati jellegének meghatározása
a) Saját használatban van a lakóépület/lakás, ha abban a tulajdonos és/vagy annak közeli hozzátartozója, illetve a haszonélvező lakik.
b) Bérbe vett, illetve bérbe adott az épület/lakás, ha abban vagy annak egy részében nem vagy nem csak a tulajdonos és/vagy annak közeli hozzátartozója, illetve nem vagy nem csak a haszonélvező lakik.
c) Nem állandóan lakottnak minősül az a lakóépület/lakás, amelyben nem laknak életvitelszerűen, állandó jelleggel.
Amennyiben a lakóépületben, lakásban élő biztosított vagy biztosítottak más lakóépületet, lakást is életvitelszerűen használnak lakás céljára, úgy a biztosított lakóépület, lakás nem minősül állandóan lakottnak.
Bérelt vagy bérbe adott, valamint nem állandóan lakott és/vagy nem lakóterületen fekvő lakóépületre/lakásra csak abban az esetben terjed ki a biztosítási fedezet, ha a biztosítási ajánlaton ezt a tényt rögzítették.
Lakóterületnek minősül az Országos Település rendezési és Építési Követelmények (OTÉK) besorolása szerinti lakó- vagy vegyes terület. Nem minősül lakóterületnek az OTÉK besorolása alapján lakó- vagy vegyes területen kívüli összes terület (üdülőterület, mezőgazdasági terület, stb.).
Az a) és b) pontok alkalmazásában közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefoga- dott, a mostoha- és az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.
3.A.5. Építés, bővítés, átépítés alatt álló épületekre, épületrészekre csak a HB 58/A. záradék kikötése esetén terjed ki a biztosítási fedezet. Amennyiben a felek a szerződést nem ezen záradék kikötésével kötötték, a biztosítás csak rendeltetésszerűen használatba vett lakó- épületre/lakásra terjed ki.
3.A.6. A biztosítás kizárólag olyan, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, érvényes bontási engedéllyel nem érintett vagy építés alatt álló épületre köthető meg, amely a biztosítás szempontjából megfelelő állapotú. Nem megfelelő állapotú épületre a biztosító nem vállal kockázatot.
Az ingatlan állapotáról a szerződőnek a biztosítási ajánlaton nyilatkoznia kell. A biztosító által az ingatlan állapotára vonatkozó kérdésre adott válasz a közlési, a körülmény megváltozása pedig a változásbejelentési kötelezettség körébe tartozik.
Nem megfelelő állapotú az az épület, amelyekre a következő állítások közül legalább egy érvényes:
– az épület rendeltetésszerű használatra alkalmatlan és jól láthatóan nem karbantartott;
– állékonysági, tűzvédelmi, egészségvédelmi szempontból elégtelen állapotú épületrészeket, szerkezeteket, berendezéseket tartalmaz;
– az épület műszaki állapota és berendezései veszélyeztetik az épület használóit;
– a teherhordó szerkezeteken olyan elváltozás található (repedés, szerkezeti hiány), amely az épület állékonyságára kihatással van;
– a falazat struktúrájának megbomlása megkezdődött, jelentős dőlés, süllyedés észlelhető;
– a falazat vízszigetelése hiányzik vagy már nem tölti be a funkcióját, emiatt felázás tapasztalható;
– a lakott épületrészek külső falazata, nyílászárói és tetőfedése nem alkotnak zárt egységet;
– az épületre vagy egyes részeire, berendezéseire bármilyen hatóság olyan határozatot hozott, amely a működését, használatát korlátozza vagy megtiltja.
3.B. Ingóság vagyoncsoportok
3.B.1. Általános háztartási ingóság
Általános háztartási ingóság mindazon vagyontárgyak összessége, melyek egy háztartásban általánosan előfordulnak, a biztosítottak szemé- lyes használatára, fogyasztására szolgálnak, mint például:
• berendezési tárgyak: bútorok, szőnyegek, függönyök, világítótestek;
• híradástechnikai készülékek, 400.000 Ft egyedi érték alatt;
• ruházat, hobbi eszközök (pl. sportfelszerelés, kerékpár, stb.);
• személygépkocsi-, motorkerékpár tartozékok (pl. gumiabroncs, csomagtartó, stb.) maximum az általános háztartási ingóság vagyon- csoport biztosítási összegének 10%-áig;
• növénykultúrák, állatállomány, betárolt termény, takarmány, maximum az általános háztartási ingóság vagyoncsoport biztosítási ösz- szegének 10%-áig;
• minden egyéb ingóság, ami nem minősül épületnek, műértéknek, nagy értékű ingóságnak, ékszernek, drágakőnek, készpénznek, értékpa- pírnak, vállalkozói tulajdonnak.
3.B.2. Nagy értékű ingóság
• a 400.000 Ft egyedi értéket meghaladó valódi szőrme, híradástechnikai, szórakoztató elektronikai, optikai készülékek (pl. televízió, kamera, hifi, számítógép konfiguráció, stb.), hangszerek, óra. Azok a 400.000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgyak, amelyeket a biztosítási ajánlaton nem nagy értékű ingóságként jelölt a szerződő, általános háztartási ingóságként, a vagyontárgy egyedi értéke, de legfeljebb
400.000 Ft erejéig biztosítottnak kell tekinteni, amennyiben a HB.57 záradékot tartalmazza a szerződés.
• engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek.
3.B.3. Műértékek
Képzőművészeti és iparművészeti tárgyak, különösen a következők:
• festmény (olaj, pastell, akvarell, vegyestechnika stb.);
• eredeti és számozott sokszorosított grafika, metszet, stb.;
• szobor, plakett, érem (jelzett kis széria);
• zsűrizett művészfotó;
• márkajellel ellátott, kézzel festett porcelán;
• régiségnek számító népművészeti és jelzett kerámia;
• festett, csiszolt és fújt üveg, ólomkristály;
• ezüstből készült használati- és dísztárgy;
• fém-ötvösmunkák;
• bútor (stíl, régiség, egyedi, stb.);
• kézi csomózású vagy szövött szőnyeg;
• dísz órák;
• könyvritkaság;
• faragott tárgyak;
• egyéb alapanyagú dísztárgy.
Képzőművészeti és iparművészeti tárgyak: minden olyan ingóság, amely nem gyári sokszorosítással készül, a példányszáma korlátozott és színvonalát tekintve műalkotásnak nevezhető.
Gyűjtemény: a biztosított által meghatározott szempontok alapján gyűjtött és tárolt tárgyak összessége. Ezek lehetnek egyediségüknél, ritka- ságuknál, funkcionális összetartozásuk és kialakított szempontok alapján gyűjtött és rendezett tárgyak összessége (pl. bélyeg, numizmatika, modell, makett stb.).
Értékfelmérési kötelezettség
Amennyiben a műértékek vagyoncsoport összértéke meghaladja a 6 000 000 Ft-ot és ezekről a biztosított nem rendelkezik számlával, illetve a vagyontárgy értékét hitelesen bizonyító egyéb dokumentumokkal, akkor a biztosítási fedezet csak abban az esetben terjed ki ezen vagyontárgyakra, ha a biztosítási szerződés megkötésével egyidejűleg ezekről értéklista készül, melyet képesítéssel rendelkező, hivatalos értékbecslő készített el.
3.B.4. Ékszerek, drágakövek
• fémjellel ellátott, nemesfémből gépi vagy kézi megmunkálással készült ékszer;
• foglalt és foglalatlan csiszolt drágakövek;
• tenyésztett és valódi gyöngy;
• nemesfém és/vagy drágakővel díszített óra.
Értékfelmérési kötelezettség
Amennyiben az ékszerek, drágakövek vagyoncsoport összértéke a 3 000 000 Ft-ot meghaladja és ezekről a biztosított nem rendel- kezik számlával, illetve a vagyontárgy értékét hitelesen bizonyító egyéb dokumentumokkal, ak kor a biztosítási fedezet csak abban az esetben terjed ki ezen vagyontárgyakra, ha ezekről a biztosítási szerződés megkötésével egyidejűleg értéklista készül, melyet képesítéssel rendelkező, hivatalos értékbecslő készített el.
3.B.5. Készpénz, értékpapír
• belföldi fizetőeszköz, valamint a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett, kereskedelmi forgalomban lévő valuta;
• kereskedelmi forgalomban lévő értékpapírok, betétkönyvek.
3.B.6. Vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyak
Annak a biztosítási ajánlatban biztosítottként megjelölt vállalkozásnak a tulajdonában lévő vagyontárgyak, amelynek a biztosított személy vagy azzal együtt élő biztosított hozzátartozója tulajdonosa és/ vagy alkalmazottja.
A vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyak csak abban az esetben biztosítottak, ha a biztosított lakóépület/lakás állandóan lakott. A vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyak közül nem terjed ki a biztosítási fedezet az
• ékszernek minősülő vagyontárgyakra,
• gépjárművekre,
• készpénzre, értékpapírra,
• a nem biztosított vállalkozói tevékenységek végzéséhez szükséges vagyontárgyakra.
A Házőrző otthon- és életmód-biztosítás keretében nem biztosított vállalkozói tevékenységek: asztalosműhely, lakatosműhely, resta- urátor, régiség kereskedelem, iparművészeti bolt, nemesfémek, drágakövek, igazgyöngyök feldolgozása és kereskedelme, bélyeg- és érmekereskedés; gépjármű-kereskedés, gépjárműpiac, gépjárműbontó, diszkó, játékautomata üzemeltetés, dohány- és trafikáru, butik, cipőbolt, gépkölcsönző, elektronikai, számítástechnikai cikkek kereskedelme, javítása, összeszerelése, fotó- és optikai cik- kek kereskedelme, fotóstúdió, műterem, filmkészítés, kép és hang stúdió, hangszer készítése, javítása, kereskedelme, videotéka, hanglemez, kazetta kereskedelem, szűcs és szőrmeáru, szeszfőzde, kocsma, italkereskedés, büfé, bisztró, hulladék kereskedelem, fegyverkereskedés, építőanyag kereskedés.
3.B.7. Idegen vagyontárgyak
Bérelt, kölcsönvett, vagy vendégek tulajdonában álló vagyontárgyakra a biztosítási fedezet 50.000 Ft értékhatárig terjed ki.
3.B.8. Nem terjed ki a biztosítási fedezet az alábbi vagyontárgyakra:
• a légi-, vízi- és motoros járművek, lakókocsik, utánfutók;
• okmányok (kivéve személyi okmányok), kéziratok, tervek és dokumentációk, adathordozókon tárolt információk, szoftverek;
• a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, illetve nem lezárt helyiségben (pl. erkély, külső folyosó, kert stb.) tárolt ingóságok;
• hobbi állatok, ló, nem saját fogyasztásra tartott haszonállatok;
• nyaralóban, nem állandóan lakott épületben, nem lakóhelyiségben tárolt nagy értékű ingóság, műértékek, ékszerek, drágakövek, készpénz, értékpapír.
Bérlő tulajdonában álló ingóságokra csak abban az esetben terjed ki a biztosítási fedezet, ha a biztosítási ajánlaton a lakóépület/lakás bérbe vételének tényét feltüntették.
3.B.9. Nem állandóan lakott és/vagy nem lakóterületen fekvő lakóépületben/lakásban tárolt ingóságokra csak abban az esetben terjed ki a biztosítási fedezet, ha a biztosítási ajánlaton a szerződő akként nyilatkozott, hogy a lakóépület/lakás nem állandóan lakott és/vagy nem lakóterületen fekszik.
Nem köthető biztosítás olyan épületre, amelyben a 3.B.6. pontban nem biztosítottként megjelölt vállalkozói tevékenységet folytatnak, a biztosítási fedezet ilyen épületre nem terjed ki.
4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA
A biztosítási összeget vagyoncsoportonként kell megállapítani. A biztosítási összeget úgy tanácsos meghatározni, hogy az fedezze a biztosí- tott vagyontárgyak új állapotban való beszerzésének értékét.
Az épület, melléképület vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összeget a hasznos alapterület (a falak belső oldala által körbehatárolt terület) és az egységár szorzataként kell megállapítani.
Az épületek hasznos alapterületének meghatározása: az épületek, melléképületek alapterületének kalkulálásánál a hasznos alapterületeket kell figyelembe venni.
Főépület (épület, lakás)
Teljes alapterülettel (100%) kell számolni, az azonos kockázatviselési helyen lévő:
• lakás összes lakáscélú helyiségét (szoba, konyha, fürdőszoba, WC, közlekedő, előszoba, kamra stb.),
• tetőtérben kialakított 1,90 m belső magasságot elérő összes lakáscélú helyiséget,
• a talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségeket,
• üvegverandát és télikertet.
50%-os alapterülettel kell számolni, az azonos kockázatviselési helyen lévő (a főépület biztosítási összegében jelenik meg):
• nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, kazán, műhely, garázs stb.),
• lakáson belül kialakított galériát,
• tetőtéri lakás esetében az 1,90 m belső magasság alatti területeket,
• teraszt, erkélyt, loggiát, tornácot.
Melléképület (önálló melléképület vagyonkategóriában jelenik meg)
Teljes alapterülettel (100%) kell számolni:
• lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatviselési helyen lévő, de a lakással azonos épületben található, a biztosított tulajdonában, vagy kizárólagos használatában lévő nem lakás célú helyiséget (garázs, tároló, pince),
A biztosító javaslatot tehet a szerződéskötéskor az épület, valamint az általános háztartási ingóságok biztosítási összegére.
5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben megjelölt módozat (tartalma az VIII. részben található) szerinti, jelen különös feltétel- ben meghatározott biztosítási eseményekből eredő károkra terjed ki, ha a biztosítási esemény bekövetkezése véletlen, váratlan és előre nem látható. Biztosítási eseménynek a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, eltulajdonítása minősül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszélynemmel közvetlen okozati összefüggésben áll és az a szerződés hatálya alatt következett be. Biztosítottak azok a következményi károk, amelyek a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben vannak és a biztosított vagyontárgyak megrongálódását, értékcsökkenését, megsemmisülését okozták.
A Különös feltételekben és a Kiegészítő biztosításokról szóló III–V. fejezetekben meghatározott, egyes biztosítási eseményekhez kapcsolódó, a kárbejelentéshez szükséges éa s biztosító által bekérhető dokumentumok körét kimerítően az Általános feltételek 11.A.e) alpontja tartalmazza.
5.A. Tűz
Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) Kizárt a biztosító kockázatviselése
• ha a vagyontárgy olyan tűz következtében károsodik, amely önerejéből nem képes tovaterjedni (pl. cigarettaparázs, izzó szénda-
rab vagy világító-, fűtőtest közelében elhelyezett vagyontárgy perzselődése, stb.);
• ha a vagyontárgy tűz, füst vagy hő hatásának van kitéve (pl. vasalás, szárítás, sütés, főzés, stb. közben szín- és alakváltozás kö- vetkezik be);
• kéményrepedés és egyéb tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződés esetén;
• ha a biztosított épületben „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagot háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben és minőségben tárolnak, használnak.
5.B. Robbanás
Robbanás biztosítási eseménynek valamely gázok, porok vagy gőzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erő-megnyilvánulási fo- lyamata által okozott roncsolási kár minősül. Valamely tartály (kazán, csővezeték stb.) robbanásáról csak akkor beszélhetünk, ha annak falában olyan méretű folytonossági hiány keletkezik, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítődésére kerül sor.
Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg
• a tartály/készülék cseréjének, illetve helyreállításának költségeit, ha a robbanás a tartály/készülék műszaki hibájára vagy karban-
tartási hiányosságára vezethető vissza;
• a repülőgépek hangrobbanása miatt bekövetkező károkat;
• a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tartály összeroppanása miatt bekövetkező károkat;
• a kárt, ha a biztosított épületben „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagot háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben és minőségben tárolnak, használnak.
5.C. Villámcsapás
Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje vagy hőhatása kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.
5.D. Villámcsapás másodlagos hatása
A biztosítási esemény meghatározását lásd az 5.T.1. pontban.
5.E. Vihar
Vihar biztosítási eseménynek minősül, ha a 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghaladó sebességű, időjárás miatti légmozgások (vihar), vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak a kockázatviselés helyén.
Vihar biztosítási eseménynek minősül továbbá az is, ha a vihar által megbontott nyílászárókon, tetőhéjazaton keresztül a viharral egy időben történő beázás okoz kárt.
Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)
A biztosító nem téríti meg a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkat.
5.F. Felhőszakadás
Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, ha a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntés- sel – ide értve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Felhőszakadásnak minősül, ha a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,5 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta.
Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:
• az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkat;
• a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat.
5.G. Jégverés
Biztosítási eseménynek minősül a jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérü- lés, valamint a jégverés által megbontott tetőn keresztül történő, a jégveréssel egyidejű beázás.
5.H. Hónyomás
Hónyomás biztosítási eseménynek minősül, ha a nagy mennyiségben felgyülemlő hó és jég statikus nyomása, illetve az olvadáskor lecsúszó hótömeg a biztosított épületben, építményben kárt okoz.
5.I. Árvíz
Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továb- bá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak átlagos vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen fekvő kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak- ban kárt okoz.
Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendelte- tése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.
Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.
Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.
Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:
• a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,
• a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,
• a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,
• a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.
Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízilétesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesít- ménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.
Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.
Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:
• a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes vízügyi igazgatási hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása
szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokat, továbbá
• a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése;
• a belvíz;
miatt keletkező károkat.
Várakozási idő
A biztosító az árvíz biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.
5.J. Földrengés
Földrengés biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földrengés kárt okoz.
Az adott földrengés epicentrumától számított 100 km-es körzeten kívül eső kockázatviselési helyek esetében a biztosító az egyéb feltételek fennállása mellett csak abban az esetben teljesít szolgáltatást, amennyiben a Szerződő, vagy biztosított hitelt érdemlően igazolja, hogy az adott kockázatviselés helyén a földrengés intenzitása elérte az MSK-64 skála szerinti ötös fokozatot.
Várakozási idő
A biztosító földrengés biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.
5.K. Földcsuszamlás
Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül, ha a földtömeg a talaj egyensúlyi állapotának megváltozása következtében, lejtős terepen, hirtelen, váratlan lejtő irányú elcsúszással a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Nem téríti meg a biztosító:
• tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károkat;
• az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károkat;
• azt a kárt, amely azért következik be, mert a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba, vagy elavultsága miatt nem megfelelő, vagy a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.
Várakozási idő
A biztosító földcsuszamlás biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.
5.L. Kő- és földomlás
Kő- és földomlás biztosítási eseménynek minősül, ha a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg a biztosított vagyon- tárgyakban kárt okoznak.
Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) Nem téríti meg a biztosító:
• tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károkat;
• az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károkat;
• azt a kárt, amely azért következik be, mert a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba, vagy elavultsága miatt nem megfelelő vagy a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.
Várakozási idő
A biztosító kő- és földomlás biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.
5.M. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása
Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül, ha a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatásból eredő
– megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Ismeretlen üreg az, amely az építési engedélyben nem szerepel vagy, amelyet a hatóságok nem tártak fel.
5.N. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is)
Idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha az idegen jármű, vagy a személyzet által irányított légi jármű egésze, részei, illetve annak rakománya kárt okoz a biztosított vagyontárggyal való ütközés során, ideértve ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürí- tés során keletkezett károkat is.
Nem minősül idegen járműnek, amely a biztosított tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított épületet/építményt.
5.O. Idegen tárgy rádőlése
Idegen tárgy rádőlése biztosítási eseménynek minősül, ha a jelen szerződésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádőléssel kárt okoz a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban.
5.P. Betöréses lopás, rongálás, vandalizmus
Betöréses lopás biztosítási eseménynek az minősül, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítja el, hogy a biztosított és lezárt helyiségekbe:
a) erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával, illetve ezekhez hasonló módon) betört, behatolt;
b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával jutott be. (Amennyiben a behatolás módját szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát igazságügyi zárszakértőnek kell igazolnia);
c) eredeti kulccsal vagy másolt kulccsal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–b) pontokban meghatározott módon, azaz egy biztosított és lezárt helyiségbe történő betöréses lopás vagy rablás útján jutott.
Biztosítási esemény a járószinttől számított legalább 3 m alsó párkánymagassággal rendelkező, nyitva hagyott ablakon keresztül történő be- hatolás is, amennyiben a lakásban otthon tartózkodnak.
Az értéktárolókban (bútorszéfben, páncélszekrényben, fali széfben, egyéb a biztosító által elfogadott tárolókban) lévő vagyontárgyak biztosítá- sa esetében a betöréses lopás biztosítási esemény akkor valósul meg, ha a tárolót tartalmazó helyiségbe a elkövető az a)–c) pontokban foglalt módon jutott be és a szabályosan lezárt és rögzített tárolót
• a kockázatviselés helyéről eltulajdonította;
• feltörte, illetve álkulccsal vagy más – nem a biztosított nyitás célját szolgáló eszközének – eszköz, szerszám segítségével nyitotta ki;
• betöréses lopás vagy rablás útján megszerzett kulccsal nyitotta fel, ha a kulcs(ok)at az értéktároló helyétől különálló, lezárt és állandóan lakott helyiségben vagy épületben tartották, vagy azokat az őrzésre jogosult személytől rabolták el és a biztosított vagyontárgy a fentiek következtében tűnt el.
Betöréses lopásnak minősül az is, ha az ingóságot lakásváltoztatás, költözés során a lezárt bútorszállító kocsiból – annak feltörése utján – lop- ták el.
Rongálás biztosítási esemény az a szándékos károkozás, melyet az elkövető(k) a kockázatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete során okoz(nak) a biztosított vagyontárgyakban és az ingatlanban.
Vandalizmus biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén telepített riasztó- és megfigyelőrendszerek, központok, kamerák, mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések, a kerítések, kapuk, kapunyitó rendszerek, kaputelefonrendszer kültéri egységei, a bejárati ajtók, a garázsajtók, garázsajtónyitó rendszerek, a légkondicionálók, épülethez, építményhez rögzített elektromos autó töltők illetve egyéb épületfelszerelési tárgyak megrongálásával ismeretlen elkövető kárt okoz.
A vagyontárgyak biztosítását betöréses lopás, rongálás kockázatok esetén a biztosító a VI. számú Függelékben szabályozott védelmi előírások mellett vállalja. A biztosító a károk megfizetését a káresemény bekövetkezésekor meglévő, a kárrendezés során rögzített tényleges betörésvédelmi szintnek megfelelő, a VI. számú Függelékben meghatározott és rögzített limitekig vállalja.
5.Q. Rablás
Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat jogtalanul úgy szerzi meg, hogy e célból a biztosított vagy az épületben jogszerűen tartozkodó(k) ellen erőszakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve őket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.
Amennyiben a rablás a kockázatviselés helyén kívül történik, a biztosító kockázatviselése Magyarország területére terjed ki legfeljebb 200 000 Ft-ig.
A vagyontárgyak biztosítását rablás esetén a biztosító a VI. számú Függelékben szabályozott védelmi előírások mellett vállalja. A biztosító a károk megfizetését a káresemény bekövetkezésekor meglévő, a kárrendezés során rögzített tényleges betörésvédelmi szintnek megfelelő, a VI. számú Függelékben meghatározott és rögzített limitekig vállalja.
5.R. Vízkár
Vízkár biztosítási eseménynek minősül, ha az épület külső határoló falába beépített vagy azon belül lévő, valamint a biztosított telken a talajszint alatt elhelyezkedő használati-, csapadék-, szennyvíz vezetékek, a csatlakozó melegvízszolgáltató és központi fűtés rendszerek, klímaberen- dezések, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek meghibásodása, törése, repedése, kilyukadása, dugulása, tömítési hibái miatt kiáramló folyadék vagy gőz, valamint a nyitva hagyott vízcsapból, akváriumból kiáramló víz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
A biztosító megtéríti a biztosítottat terhelő alábbi költségeket, amennyiben a biztosított vagyontárgy károsodott:
• a biztosított csövek sérülésének felkutatására fordított költségeket,
• a fagy miatti csőtörés esetén a vízcsövek felolvasztására és a technológiailag indokolt mértékű helyreállításra fordított költségeket,
• törés, repedés, dugulás esetén a technológiailag indokolt mértékű helyreállítást és a technológiailag indokolt mértékű vezetékszakasz (padlófűtés fűtőkábele is) cseréjének költségeit.
Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:
• a fakorhadás, gombásodás, penészesedés formájában jelentkező károkat;
• a talajvíz, árvíz vagy más időjárási hatásokból keletkező víz vagy az ezek miatti összegyűlt víz által okozott károkat;
• a kiömlő folyadék értékét;
• a biztosított vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl. csaptelepek, fűtőtestek, vízmérők*, WC csésze, mosdókagyló, kád, stb.) és kárt okozó készülékek (pl. víztartályok, kazánok, bojlerek, háztartási gépek, stb.) javításának, pótlásának költségeit még akkor sem, ha azok a feltárás vagy a helyreállítás során keletkeztek.
* A biztosító biztosítási időszakonként egy alkalommal megtéríti a fagy miatt tönkrement vízórák cseréjének költségeit 50.000 Ft-ig.
5.S. Üvegtörés
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyban keletkezett törés- és repedéskár. A biztosított vagyontárgyak a biztosított épületek és lakások szerkezetileg beépített
• ajtóinak és ablakainak üvegezése
• erkélyeinek és loggiáinak üvegezése
• korlátjainak üvegezése
• üvegtetői
• az üvegezést helyettesítő polikarbonát vagy plexi felületei
• üvegtéglái és üvegfalai
• télikertjeinek üvegezése
• taposóüvegei
• szaunája üvegezése
• zuhanykabinok, kádparavánok üvegezése
• kandalló és cserépkályha ajtó üvegezése
• üvegmosdói,
amelyek helyreállítási, illetve pótlási költségeit a biztosító a 6. fejezetben foglaltak szerint megtéríti, ha a biztosítási esemény bekövetkezik.
Továbbá, biztosítási eseményenként 150 000 Ft erejéig (szolgáltatási limit) biztosítottnak minősülnek az alábbi vagyontárgyak is:
• üvegasztalok,
• bútorüvegek,
• tükrök,
• akváriumok és terráriumok,
• tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjai,
• bármely tűzhely üvegteteje, üveg főzőlapja,
• sütő előlapja.
A biztosító a fenti szolgáltatási limit erejéig ezen vagyontárgyak helyreállítási, illetve pótlási költségeit is megtéríti, ha a biztosítási esemény bekövetkezik.
Kockázatkizárások (kockázatból kizárt események):
• az üvegházak, meleg- és hidegágyak kárai,
• a kirakatszekrények, valamint a név- és cégtáblák kárai,
• az üveg felületen lévő bevonatok és fóliák (fényvédő, díszítő stb.) felületén karcolással, pattogzással keletkezett károk,
• az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárai (Építés-szerelés biztosítás keretében biztosítható),
• az üvegezéssel kapcsolatos szakipari (mázolási, asztalos, lakatos, kőműves) munkák költségei, melyek nem az üvegtörés javítá- sához kapcsolódnak,
• a sérült üvegfelületet rögzítő tartószerkezet elhasználódása, vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítás költségei,
• a sérült üvegszerkezetet magában foglaló épületelemek, nyílászárók gyártás technológiájából származó többletköltségek, (pl. üveggel egybeépített ajtópanel cseréje, a sérült nyílászáróba épített redőny, vagy bármilyen árnyékoló szerkezet többletköltsége, stb.).
• a bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbblete, valamint
• a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló bútorok, keretek kárai, csiszolt, metszett, ón, ólom- vagy rézbetétes üvegek, díszí- tett üvegekben, díszüvegezésekben, üvegmozaikokban bekövetkezett károk,
• fényvisszaverő, akril, színezett, maratott, homok fúvott üvegekben bekövetkezett károk.
Amennyiben a szerződésben csak ingóságokat biztosítottak, az üvegtörés kárnál felsorolt üvegezésekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.
5.T. Egyéb biztosítási események
Az egyéb biztosítási események bekövetkezése esetére megállapított biztosítási összegeket és a biztosítási szerződés egyéb biztosítási ese- ményekre meghatározott területi hatályát a VIII. rész tartalmazza.
5.T.1. Villám- és füstkár
Villámcsapás másodlagos hatása biztosítási eseménynek minősül, ha a villámcsapás miatt keletkező túlfeszültség vagy indukció az elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben kárt okoz. Füstkár biztosítási eseménynek minősül a tűzkár nélküli füst- és koromszennyezés miatt bekövetkező kár, amely hirtelen, előre nem látható módon keletkezett.
A biztosítási fedezet kiterjed az épületbiztosítási részt nem tartalmazó szerződések esetében a füst- és koromszennyezés által károsított épü- letrészekre is.
5.T.2. Beázás, kívülről érkező víz
Beázás, kívülről érkező víz biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított helyiség(ek)en belüli épületrészekben és a biztosított helyiségeken belüli ingóságokban
• a lapos- és magastető-szerkezet, a függőleges falszerkezet és a nyílászárók szigetelési problémáiból eredő egyszerű csapadék beázás, továbbá
• a kockázatviselés helyére kívülről érkező víz kárt okoz.
Ha a kár a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy tetőhéjalás ismétlődő hibájából ugyanazon helyen következett be, a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a keletkezett kárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt időpontját követő egy éven túl történt.
Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)
Nem terjed ki a biztosítás
a) a beázást előidéző ok megszüntetése (pl. tetőjavítás, szigetelés) során felmerült költségek megtérítésére
b) a talajvíz és belvíz által okozott károk megtérítésére
c) a nyitva hagyott ablakon keresztül beáramló csapadékkárokra
d) továbbá az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedésének elégtelensége miatt keletkezett károk megtérítésére.
A biztosítási fedezet kiterjed az épületbiztosítási részt nem tartalmazó szerződések esetében a beázás által károsított épületrészekre is.
5.T.3. Különleges üvegek biztosítása
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben keletkezett törés- vagy repedéskár. A különleges üvegek biztosítása keretében a biztosító kockázatviselése kiterjed
• üvegasztalok, bútorüvegek, tükrök, akváriumok és terráriumok, tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjainak, bármely tűzhely üvegtetejének, üveg főzőlapjának, sütő előlapjának káraira,
• az üvegházak, növényházak, meleg- és hidegágyak káraira,
• medence üvegfedésének vagy az üveget helyettesítő egyéb (pl. polikarbonát) medencefedés káraira,
• fényvisszaverő, plexi és akril, színezett, maratott, homok fúvott üvegekben bekövetkezett károkra,
• biztonsági üvegben és fóliázott üvegekben bekövetkezett károkra is.
A különleges üvegek töréskáraira a biztosítás a VIII. részben megjelölt összeghatárig, illetve egyedi biztosítási összeg meghatározása esetén a biztosítási ajánlaton megjelölt összeghatárig terjed.
A biztosításból kizárt események, károk:
• az üveg felületen lévő bevonatok és fóliák (fényvédő, díszítő stb.) felületén karcolással, pattogzással keletkezett károk,
• a sérült üvegfelületet rögzítő tartószerkezet elhasználódása, vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítás költségei,
• a sérült üvegszerkezetet magában foglaló épületelemek, nyílászárók gyártás technológiájából származó többletköltségek, (pl. üveggel egybeépített ajtópanel cseréje, a sérült nyílászáróba épített redőny, vagy bármilyen árnyékoló szerkezet többletköltsége stb.),
• az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, beleértve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során keletkező károk (Építés-szerelés biztosítás keretében biztosítható),
• a kirakatszekrények, valamint a név- és cégtáblák kárai,
• az üvegezéssel kapcsolatos szakipari (mázolási, asztalos, lakatos, kőműves) munkák költségei, melyek nem az üvegtörés javítá- sához kapcsolódnak,
• a bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbblete, valamint
• a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló bútorok, keretek kárai, csiszolt, metszett, ón, ólom- vagy rézbetétes üvegek, díszí- tett üvegekben, díszüvegezésekben, üvegmozaikokban bekövetkezett károk.
5.T.4. Fagyasztott élelmiszerek megromlása
Biztosítási eseménynek minősül, ha a fagyasztószekrényben, mélyhűtőládában, 0 °C hőmérséklet alatt tárolt élelmiszerek áramkimaradás következtében megromlanak.
Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)
A biztosító nem téríti meg a kárt, ha az élelmiszerek megromlása a készülék műszaki hibájából vagy nem rendeltetésszerű használa- tából ered.
5.T.5. Bankkártya és okmány elvesztése
Kiterjed a biztosítási fedezet
• a felügyeleti hatóság engedélyével, Magyarországon működő banknál vezetett, a Biztosított lakossági forint vagy deviza számlájához tartozó bankkártya (VISA, EDC, ATM, stb.), hitelkártya bárhol történő elvesztése vagy eltulajdonítása miatt felmerülő és igazolt letiltási és újrabeszer- zési költségekre, valamint
• az elveszett, eltulajdonított személyes okmányok hivatalos dokumentumokkal, számlákkal igazolt pótlási költségeire.
Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)
A biztosítás nem nyújt fedezetet az elveszett vagy eltulajdonított bankkártyával való visszaélés (pl.: jogosulatlan pénzfelvétel, vásár- lás) miatt bekövetkező károkra.
5.T.6. Zárcsere költsége
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítottak a biztosított építmény kulcsait elvesztik, vagy azokat tőlük eltulajdonítják és emiatt a zár cseréjével igazolt költségük merül fel. A biztosító a zár cseréjének igazolt költségeit téríti meg.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
Ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén, a biztosító az időben korábban bekö- vetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
5.T.7. Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása
Biztosítási eseménynek minősül, ha
• a biztosított épület telkén belül telepített dísz- és haszonnövényekben vandalizmussal kárt okoznak vagy azokat eltulajdonítják;
• a biztosított ingatlanon elhelyezett, szabadon álló építményekben (rögzített lámpatestek, padok, játszótéri gyerekjátékok) vandalizmussal kárt okoznak vagy azokat eltulajdonítják;
• az épülethez, építményhez rögzített elektromos autótöltőt eltulajdonítják;
• a lakóépület külső homlokzatán graffitival kart okoznak;
• általános háztartási ingóságnak minősülő vagyontárgyakban (kerti bútor, hintaágy, napernyő, grillsütő, kerti gyerekjáték, pingpong asztal, mobilmedence, fűnyíró robot és kerti fűnyíró traktor, napközben átmenetileg a lakáson kívül tartott kerékpár, babakocsi) az 5. fejezetben meghatározott biztosítási eseményekkel, vandalizmussal kárt okoznak vagy azokat eltulajdonítják.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
A növényekben, a biztosított ingatlan területén lévő építményekben, az általános háztartási ingóságokban vandalizmussal vagy azok eltulajdonításával okozott károkat a biztosító csak akkor téríti meg, ha a károsodott vagyontárgyakat minimum 150 cm magas kerí- téssel ellátott és lezárt kertekben tárolják.
Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
5.T.8. Dugulás elhárítás térítés
Biztosítási eseménynek minősül, ha a lakóépület vagy lakás határoló falain belül lévő lefolyóvezetékek dugulásából származó hibák elhárításá- val a biztosítottnak költsége merül fel. A biztosító a dugulás elhárításának igazolt és indokolt költségeit téríti meg.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
5.T.9. Szolgáltatás kimaradás biztosítás
Biztosítási eseménynek minősül, ha a közműellátást végző szolgáltatók szolgáltatásában legalább 6 órát meghaladó, igazolt kimaradás követ- kezik be.
A biztosítási esemény bekövetkezése esetére a biztosító vállalja, hogy az egy napra vonatkozóan a szerződésben meghatározott biztosítási összeget (ld. VIII. fejezet) a szolgáltatás kimaradásának időtartama alatt eltelt napok mindegyikére, de legfeljebb 10 napra a biztosítottnak megtéríti.
5.T.10. Vízveszteség térítés
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épületben vagy annak ingatlanán bekövetkezett csőtörés miatt vezetékes víz folyik el, amely- nek értékét a biztosítottnak ki kell fizetnie. A biztosító az elfolyt vezetékes víz igazolt értékét téríti meg.
5.T.11. Háziállat, termésveszteség biztosítás
Biztosítási eseménynek minősül, ha a saját fogyasztásra tartott háziállatok és a lakóépülethez tartozó telken található haszonnövények tűz, vihar, jégverés miatt elpusztulnak, illetve ugyanezen okból termésveszteség keletkezik.
A biztosító a VIII. részben rögzített összeghatárig megtéríti a teljesen elpusztult haszonnövények újratelepítési költségét, illetve a termésvesz- teség értékét.
5.T.12. Kerti veszélytelenítés térítés
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épülethez tartozó telken, a villámcsapás, a vihar, a hónyomás és a jégverés által szétszórt és az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó növényi részek eltávolításával, eltakarításával a biztosítottnak költsége merül fel. A bizto- sító megtéríti szükséges kerti veszélytelenítés (megrongálódott növények, növényi részek eltávolítása és elszállítása) költségeit.
5.T.13. Állatkár biztosítás
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épületben, annak hőszigetelésében, ill. az épület gépészetében rágcsálók, madarak, rovarok (a továbbiakban: kártevők) kárt okoznak. A kártevők által okozott kárt a biztosító megtéríti.
Megtéríti továbbá a biztosító a darázsirtási költségeket, amennyiben a rovarok a biztosított lakók megszokott életvitelét lehetetlenné teszik, és olyan helyzet alakul ki, mely sürgős beavatkozást kíván a balesetveszély megelőzése érdekében.
Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)
A biztosítási fedezet nem terjed ki az állati ürülék, ill. állati tetemek eltávolítási, tisztítási, fertőtlenítési költségei megtérítésére.
5.T.14. Sporteszköz biztosítás
Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén közterületen elhelyezett kijelölt, kijelölt kerékpártárolóhoz zárral rögzített kerékpár (olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti), valamint autóra felszerelt, zárha- tó csomagtartóval rögzített sífelszerelés és kerékpár jogtalan eltulajdonítása. Továbbá biztosítási esemény a kerékpár vázszerkezetének (váz, villa) közúti baleset következtében történő törése.
Biztosítási esemény a sífelszerelésnek a síelésre kijelölt területről (sípálya), az ezt kiszolgáló egységből (pl. melegedő) és szálláshelyről történő jogtalan eltulajdonítása.
Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)
A kerékpár vázszerkezetének törés kárait a sporteszköz biztosításra meghatározott biztosítási összeg 50%-ig fizeti a biztosító. A biztosító nem téríti meg a kerékpár egyes alkatrészeinek eltulajdonításával okozott kárt.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
5.T.15. Besurranás, trükkös lopás
Biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása oly módon, hogy az elkövető
• nyitva hagyott nyílászárón keresztül vagy
• a biztosított megtévesztésével, kitalált indokkal,
jut be a biztosított lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tartózkodnak.
5.T.16. Kórházi lopás
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított kórházi ellátása idején és helyén, az általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat jogtalanul eltulajdonítják.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
5.T.17. Iskolai lopás
Biztosítási esemény a biztosított, 6–15 éves gyermek(ek) iskolai tartózkodása idején és helyén bekövetkezett, általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó biztosított vagyontárgyakra elkövetett lopással okozott kár.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
5.T.18. Üdülésre elvitt ingóság biztosítása
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyakban az 5.A–S, 5.T.1–2. pontokban meghatározott biztosítási eseményekkel össze- függésben, a biztosított üdülése alatt kár következik be.
A biztosítás az általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakban keletkezett károkra terjed ki.
5.T.19. Sírkő sérülés biztosítás
A biztosító kockázatviselése a Biztosított tulajdonában, gondozásában lévő, Magyarország területén elhelyezkedő, a Biztosított közeli hozzá- tartozójának nyughelyéül szolgáló sírkőre, kriptára terjed ki. Biztosítási eseménynek az minősül, ha az előbbiek szerint meghatározott sírkő, kripta az 5. fejezetben meghatározott tűz, villámcsapás, robbanás, vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, isme- retlen jármű ütközése, légi jármű ütközése, idegen tárgyak rádőlése, felhőszakadás, árvíz, földrengés biztosítási eseményekből eredően, vagy vandalizmus miatt károsodik, illetve azt vagy valamely részét jogtalanul eltulajdonítják.
Az önrész mértéke biztosítási eseményenként 10.000 Ft. Az önrész feletti károkat a biztosító 10.000 Ft levonása nélkül fizeti. Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást. Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgálta- tást.
5.T.20. Napkollektor, napelem biztosítás
Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyeként megjelölt lakóépülethez/lakáshoz tartozó, az épületen vagy a kockázatviselés helyeként megjelölt telken elhelyezett, műszaki, hatósági és jogszabályi előírásoknak és szabványoknak megfelelően rögzített napkollektorok és napelemek bármely okból bekövetkező törése, valamint az ezekben vandalizmussal, eltulajdonítással okozott kár.
A biztosító megtéríti a szerződésben biztosított napelem rendszer sérülésével összefüggésben keletkezett termeléskiesési veszteséget, amely az üzemszünet tartama – legfeljebb azonban 3 hónap – alatt keletkezett. A biztosító termeléskiesés miatti veszteségekkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben áll be, ha az üzemszünetet kiváltó biztosítási esemény miatt a biztosított vagyon- tárgyakban keletkezett vagyoni kárt megtéríteni köteles, és a keletkezett vagyoni kár olyan jellegű vagy mértékű, hogy a biztosított a telepített rendszer részbeni vagy teljes szüneteltetésére kényszerül.
A termeléskiesési veszteség az az elmaradt haszon, melyet a biztosított rendszer zavartalan üzemelése esetén az üzemszünet tartama – leg- feljebb azonban 3 hónap – alatt a kieső rendszer teljesítményére vonatkozóan ért volna el, ha a biztosítási esemény nem következett volna be.
A biztosítási szolgáltatás mértéke az üzemszünet napjaira: A napelem rendszer teljesítménye kWP mértékegységben szorozva 3 kWh fogyasz- tással szorozva az A1 lakossági villamosenergia árral (Ft/kWh).
Az időbeli önrészesedés mértéke 2 nap. A biztosítási szolgáltatást ezen önrész időre számított szolgáltatási összeggel csökkenteni kell.
A napkollektorokban, napelemekben bekövetkezett károkra a biztosítás az VIII. részben megjelölt összeghatárig, illetve egyedi bizto- sítási összeg meghatározása esetén a biztosítási ajánlaton megjelölt összeghatárig nyújt fedezetet.
5.T.21. Hőszivattyú biztosítás
Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyeként megjelölt lakóépülethez, lakáshoz tartozó, az épületen vagy a kockázatviselés helyeként megjelölt telken elhelyezett, a műszaki, hatósági és jogszabályi előírásoknak és szabványoknak megfelelően telepített és karbantar- tott hőszivattyú és/vagy klímaberendezés elemi károk, alapkockázatok körébe nem tartozó időjárási okokra visszavezethető meghibásodása, valamint az olyan eltulajdonítással okozott kára, mely nem minősül betöréses lopás biztosítási eseménynek.
5.T.22. Autó poggyász-biztosítás
Biztosítási eseménynek minősül, amennyiben a személyi használatú vagyontárgyakat a gépjárműben ülő biztosított személyektől elrabolják, vagy a gépjármű lezárt csomagtartójából (ennek hiányában a kalaptartó által elzárt részből), vagy a csukott kesztyűtartóból, dolog elleni erő- szakkal ellopják.
Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)
Nem téríti meg a biztosító az ékszer, készpénz, értékpapír, továbbá vállalkozói és idegen tulajdonban lévő vagyontárgy eltulajdonítá- sával okozott károkat.
5.T.23. All-risk fedezet
A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyak kívülről jövő, véletlen, váratlan, előre nem látható, balesetszerű módon, hirtelen bekö- vetkező esemény következtében történő károsodására , megsemmisülésére vagy eltűnésére ha a bekövetkezett kár az 5. fejezetben meghatá- rozott biztosítási események, valamint a kiegészítő biztosítások alapján nem térül meg. Megsemmisülésnek vagy károsodásnak a vagyontárgy állagának hátrányos megváltozása minősül. Nem minősül azonban megsemmisülésnek vagy károsodásnak, ha a vagyontárgy már eredetileg is meglevő hiányossága válik nyilvánvalóvá.
Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)
Nem terjed ki a biztosítási fedezet az Általános feltételek 13. fejezetében található általános kizárásokban felsoroltakra, továbbá az alábbi a kockázatviselés köréből kizárt közvetlen és következményi károkra:
A biztosító nem nyújt fedezetet olyan károkra, veszteségekre, költségekre vagy kiadásokra, amelyek nem véletlen, váratlan, előre nem látható, balesetszerű módon következtek be, illetve amelyeket közvetlenül vagy közvetve az alábbiakban felsorolt események valamelyike okozott, illetve, amely ezek következménye vagy ezekkel kapcsolatos – függetlenül bármely más egyidejűleg bekövetke- ző vagy egyéb módon a kárral összefüggésbe hozható eseménytől:
• Olyan szél okozta károk, amelynek csúcssebessége nem haladja meg a 15 m/s sebességet.
• Nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek (lásd árvíz kockázat megjegyzéseket) minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárok, továbbá belvíz, talajvíz károk.
• Szabadban levő, épülethez vagy talajhoz fixen nem rögzített, vagy nem minden oldalról zárt épületben található vagyontárgyakra gyakorolt időjárási hatások.
• Mindenféle nedvesség, valamint vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses folyamatok tartós hatása.
• Lopás, csalás, hűtlen kezelés, sikkasztás, zsarolás, dézsmálás és egyéb tisztázatlan eredetű veszteség.
• Növények és állatok elpusztulása, kipusztulása, kimúlása, kivéve, ha ezt az alapkockázatok szerinti valamely káresemény okozta.
• Rágcsálók, rovarok és saját tulajdonú házi állat által okozott károk, illetve a növényi károkozó által okozott károk
• A biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok, melyek csak egy káresemény következtében váltak ismert- té és amelyekről a Biztosított tudott vagy tudnia kellett. Korábbi káreseményből származó, egy a biztosítási szerződés futamideje alatt történt kár kapcsán ismertté vált károsodás miatti kárnövekedés.
• Építési vagy szerelési tevékenységgel, illetve bontással, beüzemeléssel, üzemi próbákkal okozott károk.
• A károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenése, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja; pl.: csak defor- mációs vagy felületi sérülések (elhajlás/elgörbülés, horpadás, lepattogzás, elszíneződés, karcolódás, horzsolódás, lakk-, zománc sérülés).
• Az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával összefüggésben bekövet- kező károk.
• Az átmenetileg nem használt vagy felügyelet nélküli épületek (építmények), berendezések és gépek vezetékei elzárásának el- mulasztása miatt keletkezett károkat, valamint a víztelenítés elmulasztása miatt keletkezett fagykárokat és ezek következményi kárai.
• Bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek.
A kockázatviselés köréből kizárt közvetlen károk, amelyeket azonban következményi kárként a biztosító megtérít:
A biztosítási védelemből kizártak az alábbi okok miatt bekövetkező közvetlen károk, kivéve, ha azok egy biztosított káresemény köz- vetlen következményei és nem vonatkozik rájuk más biztosítás alapján fedezet.
• Eső, jég, hó vagy szennyeződés behatolása nem rendeltetésszerűen zárt ablakokon, külső ajtókon vagy más nyílásokon keresztül;
• Mérgezés, fertőződés, lerakódás, porosodás, gáz/gőz lecsapódása és bárminemű kontamináció;
• Korrózió és oxidáció;
• Mikroorganizmusok, állatok, növények, penész, házigomba, gombásodás, erjedés, belső megromlás vagy belső átalakulás;
• Hőmérsékletingadozás, szárazság és kiszáradás;
• Épületek vagy épületrészek repedése, ülepedése, zsugorodása vagy tágulása. A kockázatviselés köréből kizárt közvetlen károk:
A biztosítási védelemből kizártak az alábbi okok miatt bekövetkező közvetlen károk.
• Elektronikus adatfeldolgozó berendezésen vagy adathordozó eszközön tárolt adatok, állományok, szoftverek törlése, elveszése, torzulása, tönkremenetele bármely ok által (pl. számítógépvírus, erős mágneses tér, hibás programozás, módosítás, kódolás, manipulálás, stb.).
• Elvesztésből, eltűnésből, elhagyásából, karcolásból, horpadásból, kopásból, leejtésből, leesésből, eldőlésből, felborulásból, meg- munkálásból, javításból, tisztításból, restaurálásból eredő károk.
• Víz, gáz, elektromos áram vagy egyéb energia kimaradása következtében, valamint hűtő-, klíma- és fűtőberendezések nem kielé- gítő működésével összefüggésben keletkeznek;
• A vagyontárgyak természetes vagy nem megfelelő minősége, elhasználódása, kopása, öregedése, rendeltetésszerű használata, illata, szerkezete vagy megjelenése;
• Gyártási, konstrukciós, számítási, öntvény-, anyag- és szerelési vagy egyéb előállítási hibák;
• Talajsüllyedés, amely a statikus szerkezetet nem károsítja;
• Külszíni vagy föld alatti bányaművelés miatt vagy az altalaj kiszáradása következtében;
• A vagyontárgyak megmunkálása, feldolgozása vagy előállítása, illetve összekeverés, vegyítés/elegyítés miatt vagy ezek következ- tében;
• Kezelési hiba, karbantartással, javítással vagy teszteléssel összefüggő hiba;
• gépjárművel okozott és gépjárműben keletkezett károk;
• Gépek, gépi-, elektromos- és elektronikus berendezések és készülékek (ideértve a számítástechnikai berendezéseket is), vala- mint az épületek műszaki berendezéseinek (a kommunális vízvezetéki-, fűtő-, melegvíz előállító és szennyvíz csövek, valamint tűzoltó berendezések kivételével valamennyi világító-, szellőző-, klíma-, tűzjelző-, füstjelző berendezés, felvonók, mozgólépcsők stb. és a hozzájuk tartozó szerelvények, illetve vezetékek) külső hatás nélkül lejátszódó belső, illetve a működéssel kapcsolatos folyamatai miatt keletkezett károk.
6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
6.A. A biztosítási szolgáltatás meghatározásának alapelvei
6.A.1. A jelen Különös biztosítási feltételekre hivatkozással kötött szerződés kárbiztosítási szerződésnek minősül. Kárbiztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerződésben meghatározott módon és mértékben történő megtérítésében áll. A biztosított tehát a biztosítási összeg keretei között minden esetben a ténylegesen felmerült kárának megtérítésére jogosult.
A biztosító szolgáltatása a fentieknek megfelelően
– részleges kár esetén épület és ingóság vagyoncsoportok tekintetében egyaránt a biztosított vagyontárgy javítási, helyreállítási költségeinek megtérítésére terjed ki;
– teljes kár esetén az épület vagyoncsoportok tekintetében a biztosított vagyontárgy forgalmi értékének megtérítésére terjed ki, ha a biztosított tényleges kára a biztosított vagyontárgy forgalmi értékének teljes vagy részleges elvesztésében áll. Kivételt képeznek ez alól az alábbiakban meghatározott esetek, amikor a biztosító a biztosított vagyontárgy új állapotban való beszerzésének értékét fizeti meg.
Az épület vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgy teljes kára esetén a biztosító az új állapotban való beszerzés értékét (újraépítési érték) akkor fizeti meg, ha az épület újjáépítése, helyreállítása a kockázatviselés helyén, számlával igazoltan, ténylegesen megtörté- nik, azaz, ha a biztosított tényleges kárát az újraépítés költségei képezik.
Az ingóság vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgy teljes kára esetén a biztosító az új állapotban való beszerzés értékét (a káridő- ponti beszerzési értéket) akkor fizeti meg, ha a károsodott vagyontárgy forgalmi értéke a 6.A.2. pontban meghatározott értéket a kár időpontjában meghaladta. Az erre vonatkozó részletes szabályozást a jelen Különös feltételek 6.A.2. pontja tartalmazza.
Teljes kárnak minősül, amikor a károsodott vagyontárgyak a sérült részek pótlásával és javításával nem állíthatók helyre vagy a helyreállítás gazdaságtalan. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a károsodott vagyontárgy helyreállítási költségei a forgalmi értéket meghaladják.
Részleges kárnak minősül, ha a kár javítással, a sérült részek pótlásával helyreállítható és a kár nem minősül teljes kárnak.
6.A.2. Biztosítási szolgáltatás az Épületek és Ingóság vagyoncsoportokba tartozó biztosított vagyontárgyak kárai esetén
A szolgáltatás teljesítése | |||
Teljes kár esetén | Részleges kár esetén | ||
Épület vagyoncsoportok | újraépítési1 vagy forgalmi2 értéken | javítási, helyreállítási költségen3 | |
Ingóság vagyoncsoportok | ha a biztosított vagyontárgy forgalmi értéke eléri vagy meghaladja a káridőponti beszerzési érték 15%-át | káridőponti beszerzési értéken4 | javítási, helyreállítási költségen |
ha a biztosított vagyontárgy forgalmi értéke nem éri el a káridőponti beszerzési érték 15%-át | forgalmi értéken2 | javítási, helyreállítási költségen3 | |
Üvegkárok | a törött üveggel azonos méretű és minőségű üveg pótlásának költsége | ||
Fenntartásos (névre szóló) betétkönyvek, értékpapírok | hirdetményi eljárással kapcsolatos és okmány újraelőállítási költsége | ||
Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valuta | káridőponti MNB deviza-középárfolyamán | ||
1 Újraépítési érték a kár bekövetkezésének időpontjában érvényes, a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezésű és minőségű épület építési költsé- ge, ami nem lehet több az ajánlatban a vagyoncsoportra megállapított biztosítási összegnél.
2 Forgalmi érték az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpontját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci értéke. ingóságok esetén a biztosított vagyontárggyal megegyező tulajdonságokkal rendelkező (ha azzal megegyező nincs Magyarországon piaci forgalomban, akkor azonos rendeltetésű, árkategóriájú, minőségű és tudású) ingóság használt piaci értéke.
3 Javítási, helyreállítási költség a sérült vagyontárgynak a kár időpontjára vonatkoztatott javítási költsége, amely nem haladhatja meg a vagyontárgy- nak az újraépítési értékét, illetve a káridőponti beszerzési értékét.
4 Káridőponti beszerzési érték a káresemény bekövetkezésének időpontjában a biztosított vagyontárggyal megegyező tulajdonságokkal rendelkező (ha azzal megegyező nincs Magyarországon piaci forgalomban, akkor azonos rendeltetésű, árkategóriájú, minőségű és tudású) újonnan árusított háztartási eszköz piaci értéke.
6.B. Költségtérítések
Megtéríti a biztosító a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben szükségszerűen, indokoltan felmerült és igazolt alábbi költségeket. A jelen pontban nevesített költségek után felszámított általános forgalmi adót a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha annak felmerülését a biztosított szabályszerűen kiállított számlával igazolja.
Választott módozat | |||
Extra és Top | Nívó | Mozaik | |
Rom- és törmelékeltakarítási költségek | |||
Megtéríti a biztosító a rom- és törmelékeltakarítási költségeket, melybe beleértendőek e törmelékeknek a legközelebbi hivatalosan engedélye- zett lerakóhelyre való elszállítási költségei, valamint a kárhely megtisztí- tási és egyszeri takarítási költségei, a következő feltételekkel: | Az épület és ingóság biztosítási összegen felül. | Az épület és ingóság biztosítási összeg 5%-áig. | Az épület és ingóság biztosítási összeg 2%-áig. |
Oltás és mentés költségei | |||
Megtéríti a biztosító az oltás és mentés költségeit, beleértve az idegen tulajdonban az oltás és mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket a következő feltételekkel: | Az épület és ingóság biztosítási összegen felül. | Az épület és ingóság biztosítási összeg 5%-áig. | Az épület és ingóság biztosítási összeg 2%-áig. |
Kárenyhítési költségek | |||
Megtéríti a biztosító azokat a költségeket, amelyek a káresemény alkal- mával a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében merültek fel a következő feltételekkel: | Az épület és ingóság biztosítási összegen felül. | Az épület és ingóság biztosítási összeg keretei között. | Az épület és ingóság biztosítási összeg keretei között. |
Elmaradt lakbér | |||
Ha a káresemény következtében a biztosított épületben oly mértékű kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás bérlője jogszabály vagy bérleti szerződés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy egy részének fizetését, megtéríti a biztosító az emiatt elmaradt lakbért, a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb: | A káreseménytől számított 9 hónapig. | A káreseménytől számított 6 hónapig. | A káreseménytől számított 3 hónapig. |
Bérleti díj térítés | |||
Amennyiben bármely arra jogosult hatóság (pl. katasztrófavédelem, jegyző, építésügyi hatóság) a rá irányadó jogszabályi rendelkezések alapján kiállított okirattal a biztosítási szerződéssel fedezett biztosítási esemény következtében a biztosított épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb a táblázat- ban szereplő számú hónapig a biztosítási összegen belül, az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti díját is megtéríti a biztosító. Nem szükséges hatósági igazolás, ha a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az ingatlan lakhatatlan (pl. földrengés során az épület összedől). | A káreseménytől számított 9 hónapig. | A káreseménytől számított 6 hónapig. | A káreseménytől számított 3 hónapig. |
Ideiglenes őrzés költségei | |||
A káresemény észlelésétől számított 10 napig. | A káresemény észlelésétől számított 5 napig. | A káresemény észlelésétől számított 2 napig. | |
Hazautazási költségek | |||
Megtéríti a biztosító az üdülés alatt bekövetkezett biztosítási esemény miatti haza- és visszautazási költségeket 1 fő biztosított részére: | 50 000 Ft összeg- határig | 30 000 Ft összeg- határig | 20 000 Ft összeg- határig |
6.C. Szolgáltatásra jogosultak köre
A biztosítási szolgáltatás kifizetése a biztosított részére történik, kivéve az alábbi esetekben:
• A biztosító a biztosítási szolgáltatást bérlő által kötött biztosítás esetén a bérbeadónak teljesíti azoknak a biztosított vagyontárgyaknak a károso- dása esetén, melyeket a mindenkor hatályos jogszabályok a bérbeadó karbantartási kötelezettségébe sorolnak.
• A biztosító a biztosítási szolgáltatást társasházi közös tulajdon vagy szövetkezeti tulajdonhoz tartozó épületrészek károsodása esetén a biztosított tulajdoni hányada szerint a társasházi közösségnek, illetve a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásainak ará- nyában a lakásszövetkezetnek teljesíti, ha ez a kár más biztosítás alapján (pl.: társasházi közös vagy szövetkezeti tulajdonra kötött más biztosítás) nem térül meg
• A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosított halála esetén a biztosított örökösei részére teljesíti.
6.D. A szolgáltatás különös szabályai
6.D.1. Ha a biztosított helyiség
a) mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása legalább 40%-ban károsodik
b) mennyezetének és legalább egyik oldalfalának vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségét téríti meg.
6.D.2. A biztosítási szolgáltatás nem terjed ki előszereteti értékre, gyűjtemények egyes darabjainak kára esetén a többi darab értékcsökke- nésére, elmaradt haszonra.
6.D.3. A biztosítási szolgáltatásból le kell vonni az adóhatóságtól visszaigényelhető összeget, a hasznosítható maradvány értékét, valamint az önrészesedést.
6.D.4. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az általános forgalmi adó nélkül kalkulált, a károsodott vagyon- tárgy javításához szükséges és a kár időpontjában fennálló átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.
6.D.5. A biztosított által előállított áruk (vállalkozói tulajdon) esetében a biztosítási szolgáltatás (félkész és késztermékek) az újonnan való előállítás költsége.
6.D.6. Szoftverek, adatok csak abban az esetben biztosítottak, ha azok újra előállíthatók, illetve beszerezhetők.
A biztosító megtéríti:
a) a szoftverek újratelepítési, beszerzési (előállítási) költségét; egyedi szoftverek esetén a forrásprogramoknak tetszőleges dokumentációból történő beviteli költségét, ide nem értve – dokumentáció hiányában – az újraprogramozás költségét;
b) az adatok tetszőleges adathordozóról (dokumentációból) történő újbóli bevitelének, beszerzésének költségét, ide nem értve az adatok újraelőállítási költségét (pl. megismételt adatgyűjtés, újból elvégzett kísérletek).
6.D.7. A biztosító az általános háztartási ingóság vagyoncsoport körében biztosított növénykultúrák, növények újratelepítési költségét csak abban az esetben téríti meg, ha a növénykultúrák, növények valamely biztosítási esemény következtében teljesen elpusztultak vagy azokat eltulajdonították.
III. Kiegészítő felelősségbiztosítás
A felelősségbiztosítás keretében a biztosító a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a biztosítottat olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős, továbbá olyan sérelemdíj megfizetése alól, amelyért jogszabály szerint helytállni tartozik.
1. BIZTOSÍTOTT
1.A. A felelősségbiztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján teljesíti.
1.B. Jelen feltétel alapján biztosítottak a szerződésben név szerint megnevezett, a II. rész 1. fejezet a)-d) pontjaiban felsorolt személyek.
2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
2.A. A biztosítás területi hatálya a kötvényen feltüntetett – VIII. részben meghatározott – területeken, országokban okozott és érvényesített károkra terjed ki.
3. A FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A felelősségbiztosítási szerződés megszűnésének szabályait az I. rész 6. fejezete és 14.D. pontja tartalmazza.
4. A FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS DÍJA
A 6.A. pontban meghatározott felelősségbiztosítás díját az alapbiztosítás díja tartalmazza. A Sport felelősség (6.B.), a Sírkő felelősség (6.C.), a Gyerek felelősség (6.D.), az Ebtartói felelősség (6.E.) díja abban az esetben kerül felszámításra, amennyiben a biztosítási szerződés tartal- mazza.
5. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
5.A. Felelősségbiztosítás esetén a biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben bizto- sítási szolgáltatás címén (7.B.) kifizet. A biztosító az egy biztosítási éven belül okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre legfeljebb a biztosítási összeg tízszeresére nyújt fedezetet.
5.B. A 6.A. pontban meghatározott felelősségbiztosítás, a Sport felelősség (6.B.), a Sírkő felelősség (6.C.), a Gyerek felelősség (6.D.), az Ebtartói felelősség (6.E.) biztosítási összegét a VIII. rész tartalmazza.
5.C. A felelősségbiztosítás biztosítási összegére az I. rész 8. fejezet D. pontban foglaltak megfelelően irányadók.
6. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
6.A. Az alapbiztosítás részét képező felelősségbiztosítás keretében biztosítási esemény olyan – kizárólag az alább felsorolt magánemberi minő- ségben - másnak okozott személyi sérüléses kár és szerződésen kívül okozott dologi kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesíteni, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – a jelen feltételben meghatáro- zottak szerint – mentesíti az alábbi személyeket:
• biztosított vagyontárgyak tulajdonosa, bérlője, használója, aki(ke)t az ajánlaton biztosítottként tüntettek fel, és aki(k) a Polgári Törvény- könyv 6:560-6:561. §-ai alapján tartozik/nak felelősséggel a bekövetkezett kár vonatkozásában;
• fűtőolaj tárolója, gázpalack, gáztartály használója;
• elektromos háztartási berendezések üzembentartója a kockázatviselési hely szerinti ingatlan területén;
• közúti balesetet előidéző gyalogos;
• a következő közlekedési eszközök használója
– kerékpár (olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti),
– emberi erővel tolt/hajtott vagy gépi meghajtású kerekes szék,
– motoros roller, amelyre nem terjed ki kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség,
– kézi erővel működtetett szállítási eszköz;
• nem motoros vízi járművek (kivéve vitorlás hajó) üzembentartója;
• kisállattartó (kivéve kutyatartó);
A jelen biztosítási szerződés szempontjából kisállatnak minősül a macska, a baromfifélék, továbbá a hobbi-állatok, mint pl. az aranyhör- csög, tengeri malac, fehér egér, fehér patkány, papagáj és egyéb madarak, teknősök, akváriumi halak, stb. A jelen biztosítási szerződés szempontjából nem minősülnek kisállatnak és így nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi állatok tartójára: egzotikus állatok, mint pl. a kígyófélék, krokodilok és alligátorok, mérges pókok, skorpiók, majmok, stb.
• háztartási alkalmazottak munkáltatója, kivéve az alkalmazottnak okozott dologi károkat.
6.B. Amennyiben a szerződés tartalmazza a Sport felelősség kockázatot, biztosítási eseménynek minősül az a nem hivatásos sportolás, szabadidős tevékenység közben bekövetkezett káresemény, amelyért a biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelős személy a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik a harmadik személyeknek okozott személyi sérülésekért, szerződésen kívül okozott dologi károkért.
6.C. Amennyiben a szerződés tartalmazza a Sírkő felelősség kockázatot, biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amelyért a biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelős személy a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik a tulajdonában, gondozásában lévő, Magyarország területén elhelyezkedő, a biztosított közeli hozzátartozójának nyughelyéül szolgáló sírköve, kriptája által a harmadik sze- mélyeknek okozott személyi sérülésekért, szerződésen kívül okozott dologi károkért.
6.D. Amennyiben a szerződés tartalmazza a Gyerek felelősség kockázatot, biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amelyért a biztosított, mint a károkozó gyermek gondozója a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik a harmadik személyeknek okozott személyi sé- rülésekért és szerződésen kívül okozott dologi károkért.
6.E. Amennyiben a szerződés tartalmazza az Ebtartói felelősség kockázatot, biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amelyért a Bizto- sított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelős személy ebtartói minőségben a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik a harmadik személyeknek okozott személyi sérülésekért, szerződésen kívül okozott dologi károkért.
6.F. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat a 6.A.-6.E. pontban foglaltak szerint kártérítési felelősség terheli.
Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a szemé- lyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.
6.G. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából
– személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved,
– dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik,
– magánemberi minőségben okozott kár a biztosított személyek foglalkozásán, hivatásán, politikai tevékenységén vagy üzletszerű gazdasá- gi tevékenységén kívüli életviszonyokban okozott károk.
6.H. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll.
6.I. Nem terjed ki a biztosítási védelem
• a biztosított saját kárára és a biztosított Ptk. 8:1. § 2) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkra, valamint több bizto- sított esetén a biztosítottak által egymásnak okozott károkra;
• az olyan károk miatti kártérítési kötelezettségekre, amelyek a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapulnak;
• a környezet szennyezésével kapcsolatos károkra;
• elmaradt vagyoni előnyre;
• gépjárművel, gépjárműnek nem minősülő járművel (kivéve kerekesszék), vitorláshajóval, illetve lóval okozott károkra;
• fűnyíróval, fűkaszával gépjármű első szélvédőjében okozott kárra;
• a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárra a tulajdon szá- zalékos arányában;
• arra a kárra, amelyet lőfegyverrel okoztak;
• azokra a károkra, amelyekért a biztosított gyermek gondozója a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik, amennyiben a biztosított gyermek ellen a szándékos károkozó cselekménye miatt szabálysértési, vagy büntetőeljárás indult;
• azokra a károkra, amelyeket staffordshire terrier, pit bull- terrier, staffordshire bullterrier és ezek különböző keresztezései, vala- mint a rottweiler fajtájú ebek okoztak;
• arra a kárra amelyet vállalkozói minőségben (ebtenyésztő, állatpanzió, stb.) tartott kutya okozott;
• ebtartói felelősség esetén azokra a károkra, amelyek gépjárműben keletkeztek, úgy, hogy a gépjármű és a károkozó eb közötti fizikai érintkezés nem valósult meg;
• azokra az ebtartói felelősség körébe tartozó káreseményekre, amelyeket olyan eb okozott, amelyet elektronikus (microchipes) állatazonosító rendszerrel nem jelöltek meg;
• olyan károk miatt felmerülő kártérítési kötelezettségekre, amelyeket távirányítású repülő eszközzel (pl. repülőgép, drón, helikop- ter, stb.) okoztak.
A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgáltatást nem teljesít.
6.J. A biztosító mentesül a felelősségbiztosítási szolgáltatási kötelezettsége alól az I. rész 12.A (szándékos és súlyosan gondatlan káro- kozás), az I. rész 12.B. (kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség szándékos és súlyosan gondatlan megszegése), az I. rész 12.C (közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség megszegése) az I. rész 12.D (kárbejelentési kötelezettség megsértése), valamint az I. rész 12.E pontban meghatározott esetekben.
7. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
7.A. Kárbejelentés
7.A.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.
A kárbejelentés történhet:
a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,
b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálat +36 1 452 3333-as telefonszámán,
c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (generali.hu/Online_ugyfelszolgalat/Karbejelentes),
d) telefax útján a +36 1 452 3505 telefax számon,
e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.
7.A.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
– a biztosítási szerződés kötvényszámát;
– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);
– a kár mértékét, bekövetkezésének helyét, időpontját;
– a káresemény részletes leírását;
– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, részletes indoklással ellátva;
– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;
– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;
– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt.
7.A.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni:
– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozata,
– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,
– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok(a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),
– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok,
– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,
– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülmény- nyel kapcsolatos biztosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szük- séges meghatalmazása alapján),
– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumo- kat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok,
– a biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával össze- függő egyéb iratokat szerezhet be.
A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal, így például büntető- vagy szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat benyújtásával történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai sze- rint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
7.A.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegé- nek a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.
7.A.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.
7.A.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – a 6.J. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.
7.A.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamatfizetési kötelezettségre.
7.B. Biztosítási szolgáltatások
7.B.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a biztosítási összeg mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosí- tottat terhelő alábbi károkat és költségeket téríti:
a) kártérítés címén – a jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont károknál – a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;
b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli és a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás következtében a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles.
A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sér- tettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító.
c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a 7.A.7. pontban foglalt korlátozásra is figyelemmel;
d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozat- lan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.
A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerű- ségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.
e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;
f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.
7.B.2. A 7.B.1. a)–f) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamat fizetési kötelezettségre is irányadó.
7.B.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.
7.B.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.
A közös tulajdonosi minőségben okozott – a tulajdonosokat terhelő – felelősségi károkat a biztosító a biztosított tulajdoni hányadának arányá- ban, a szövetkezeti lakóközösséget terhelő károkat a biztosítónál biztosított és a lakásszövetkezet összes lakása arányában téríti meg.
7.B.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja.
7.B.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a 7.B.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.
A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni.
Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési meg- állapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.
7.B.7. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.
7.B.8. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.
7.B.9. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
7.B.11. A biztosító a 7.B.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti.
A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.
8. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ELTÉRŐ SZABÁLYOK
Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Kiegészítő felelősségbiztosítás azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.
Jelen fejezet nem tartalmazza a Kiegészítő felelősségbiztosítás azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerződési feltételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.
8.A. Biztosítási esemény bejelentése
A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége felelősségbiztosítási káresemény bejelentésére, hanem jelen feltétel 7.A.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.
8.B. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás
A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel 7.B.1. és 7.B.2. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költsége- ket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.
Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és Különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
IV. Kiegészítő balesetbiztosítás
1. BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT
Jelen kiegészítő balesetbiztosítás biztosítottja(i) az alapbiztosítás Különös Feltételek 1. pont a), b), c) és d) alpontjaiban felsorolt, név szerint nyilvántartott természetes személy(ek), aki(k)nek életével, egészségi állapotával kapcsolatos eseményekre a szerződés hatálya kiterjed.
2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
A biztosító balesetbiztosításokra vonatkozó kockázatviselése az egész világra kiterjed és a biztosítási védelem terjedelme 24 órás.
3. A BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE
3.A. A kiegészítő balesetbiztosítás megszűnésének szabályai az Általános Feltételek 6. fejezetben találhatók.
3.B. A biztosító kockázatviselése az adott biztosított vonatkozásában megszűnik továbbá:
a) a biztosított halála esetén a halál bekövetkezésének időpontjában.
4. A BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT KÖTELEZETTSÉGEI
A biztosított és a kedvezményezett kötelezettségeit az Általános Feltételek 11.A. pontja tartalmazza.
5. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
A kiegészítő biztosítás díja a választott, a szerződésben megjelölt biztosítási csomagtól függ. A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítás díjával egyidejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfizetni.
6. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
A balesetbiztosítási kockázatok esetén meghatározott biztosítási összeg(ek) mértékét biztosítási feltételek VIII. része tartalmazza. A szerződő- nek lehetősége van arra, hogy a kiegészítő balesetbiztosításhoz a VIII. részben megjelölt biztosítási összegektől eltérő, az alábbi táblázatban, csomagonként feltüntetett biztosítási összegeket válassza.
Baleseti halál és baleseti eredetű maradandó egészség- károsodás | Csonttörés | Baleseti műtét | Kulancs-csípés miatt kialakuló agyburok és/vagy agyvelő gyulladás, és Lyme-kór | |
5. csomag | 3.600.000 Ft | 60.000 Ft | 360.000 Ft | 180.000 Ft |
4. csomag | 1.800.000 Ft | 30.000 Ft | 180.000 Ft | 90.000 Ft |
3. csomag | 900.000 Ft | 23.000 Ft | 90.000 Ft | 45.000 Ft |
2. csomag | 600.000 Ft | 15.000 Ft | 60.000 Ft | 30.000 Ft |
1. csomag | 300.000 Ft | 8.000 Ft | 30.000 Ft | 15.000 Ft |
Értékkövetés esetén az értékkövetett biztosítási összeg(ek)et a hatályos kötvény tartalmazza. A biztosító szolgáltatása a biztosítási kockázattól függően a biztosítási összeg, vagy annak meghatározott százaléka lehet.
7. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
Fogalommagyarázat
Baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tar- tama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve amely a biztosított halálát okozza.
Jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá:
a) a gyermekbénulás és a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai mód- szerrel megállapították, és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a gyermekbénulásként vagy agyburok- és/vagy agyvelőgyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,
b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 60 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,
c) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.
Jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltételek szempontjából nem minősül balesetnek:
a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszervezetből (hordozó) emberi fogadószervezetbe jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek,
b) a foglalkozási betegség (ártalom),
c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be,
d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituális) ficam,
e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, me- chanikus behatás következménye,
f) a hasi sérv kialakulása kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,
g) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről, közvetlenül érő, egy- szeri, extrém, mechanikus behatás következménye.
Közlekedési balesetnek minősül a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha a biztosított gyalogosként, jármű vezetőjeként, vagy utasa- ként szenved balesetet.
Jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltételek szerint nem minősül közlekedési balesetnek:
a) a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében semmilyen mozgó jármű nem hatott közre,
b) a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű, vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,
c) a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű, vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggésben következett be.
A műtét, a műtéti lista fogalma: a jelen feltételek alkalmazásában műtétnek tekintendőek azok az orvosi beavatkozások, melyek során az orvos-szakmai szabályok megtartásával, az egészség megőrzésére, a betegségek gyógyítására, illetve következményeiknek mérséklésére irányuló szándékkal a kültakaró és/vagy a nyálkahártyák folytonosságát megsértik.
A biztosító a műtéteket műtéti csoportokba sorolja be (továbbiakban: műtéti csoportba sorolás). A biztosító valamennyi, WHO által kóddal ellátott műtétet a műtéti térítés szempontjából értékelte azzal, hogy a Műtéti listában szereplő csoportok egyikébe sem tartozó műtéti beavat- kozások az 5-ös, „nem térített” műtéti térítési kategóriába tartoznak (pl. diagnosztikus célú vizsgálatok, beavatkozások, beleértve a szövettani mintavételeket, citológiákat, injekciós-infúziós kezelések, fizioterápiák, kemoterápiák).
Jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltételek szempontjából kiemelt sportoló („kiemelt sportoló”): az a biztosított, aki sportszervezettel (szak- szövetséggel) létesített munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy sportszerződés keretében végez sporttevékenységet, továbbá aki külföldi sportszövetség feltételei szerint megszerzett sportolói engedéllyel rendelkezik.
Jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltételek szempontjából versenyző sportoló („versenyző sportoló”) az a biztosított (továbbiakban: ver- senyző sportoló), aki sporttevékenységet nem kiemelt sportolóként végez feltéve, hogy versenyen (bajnokságon, meccsen) is indul, függetlenül a verseny jellegétől (függetlenül pl. attól, hogy helyi, kerületi, megyei, területi, országos, nemzetközi, stb. vagy, hogy barátságos-e a verseny, mi a tétje, stb.).
Jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltételek szempontjából a versenyző sportoló lehet élvonalbeli versenyző sportoló, regionális szinten ver- senyző sportoló vagy területi szinten versenyző sportoló:
a) élvonalbeli versenyző sportoló („évonalbeli versenyző sportoló”) az a biztosított, aki nemzetközi, országos (nemzeti) versenyen indul,
b) regionális szinten versenyző sportoló („regionális szinten versenyző sportoló”) az a biztosított, aki több megyét érintő versenyen indul feltéve, hogy nem élvonalbeli versenyző sportoló,
c) területi szinten versenyző sportoló („területi szinten versenyző sportoló”) az a biztosított, aki nem regionális szinten versenyző sportoló és nem élvonalbeli versenyző sportoló.
Jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltételek szempontjából hobbi sportoló az a biztosított, aki sporttevékenységet nem kiemelt sportolóként és nem versenyző sportolóként végez.
7.A. Baleseti/közlekedési baleseti halál
Biztosítási esemény az a kockázatviselésbiztosítás tartama alatt bekövetkezett baleset/közlekedési baleset, melynek következtében a biztosí- tott a balesetet követő egy éven belül meghal.
7.B. Baleseti/közlekedési baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás
Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset/közlekedési baleset, melynek következtében a biztosított mara- dandó egészségkárosodást szenved.
Egészségkárosodásnak tekintendő az olyan testi és/vagy szellemi működőképesség-csökkenés, mely a szokásos életvitelt korlátozza.
Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az orvosilag kialakultnak, stabilnak tekinthető. Ha az egészségkárosodás mértéke még folya- matosan változik, de a baleset napjától számított 2 év eltelt, akkor a baleset napjától számított 2 év letelte után a biztosító orvosszakértője megállapítja az igazolhatóan fennálló egészségkárosodás mértékét, melyet a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás mértéke szempontjából a baleset következményeként kialakult maradandó egészségkárosodásnak tekint. A maradandó egészségkárosodás megál- lapítása során a munkaképesség megváltozása, és/vagy a sporttevékenység abbahagyásának kényszere nem irányadó. A baleset következ- tében kialakuló hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi, stb.) hátrányok önmagukban nem képezhetik maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját.
7.C. Baleseti csonttörés
Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított csonttörést, csontrepedést szenved. Jelen különös balesetbiztosítási feltételek szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.
7.D. Sport csonttörés
Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt, sportolás közben bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított csont- törést, csontrepedést szenved. Jelen különös balesetbiztosítási feltételek szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.
7.E. Égési sérülés
Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított égési sérülést szenved.
7.F. Baleseti műtéti térítés
Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított műtétre szorul, amennyiben az orvosilag szükséges.
7.G. Kullancs-csípés miatt kialakuló agyburok és/vagy agyvelő gyulladás, és Lyme-kór
Biztosítási eseménynek tekintendő a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok- és/vagy agyvelőgyulladás, ha a betegséget sze- rológiai módszerrel kimutatták, és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik.
Biztosítási eseménynek tekintendő a kullancscsípés következtében kialakuló Lyme-kór, ha a betegséget szerológiai módszerrel kimutatták, és a betegségre jellemző bőrelváltozás legkorábban 2 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A jellegzetes bőrtünet nélkül kialakult esetekben a lappangási idő legkésőbbi dátumára vonatkozó korlátozás nincs, de a szerológiai eredmény dátuma nem lehet későbbi, mint a kockázatviselési időszak utolsó napja.
7.H. A 7.A. – 7.F. bekezdésekben meghatározott biztosítási események időpontja a baleset/közlekedési baleset időpontja.
7.I. A 7.G. bekezdésben meghatározott biztosítási események időpontjai a következők:
a) a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok- és/vagy agyvelőgyulladás esetén: az a nap, amikor az agyburok- és/vagy agy- velőgyulladásként diagnosztizált betegség jelentkezése miatt először fordultak orvoshoz.
b) a kullancscsípés következtében kialakuló Lyme-kór esetén: az a nap, amikor az utólag Lyme-kórként diagnosztizált betegség jelentke- zése miatt a Lyme-kór kimutatását célzó szerológiai vizsgálat elrendelésre került.
7.J. A biztosító kockázatviselése az Általános Feltételek 13.A. pontjában foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egészségi állapotában bekö- vetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
7.K. Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi esetek (a biztosító kockázatviselése alól kizárt események):
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az Általános Feltételek 13. pontjában megfogalmazottakon túl az alábbi pontban szereplő eseményekre:
7.K.1. A biztosító kockázatviselése sport csonttörés kockázat bekövetkezése esetén nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosítottnak a kiemelt, vagy versenyző sporttevékenységével.
7.K.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati összefüggésben álló eseményekre:
a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely a biztosító kockázatviselése kezdetét megelőző három évben bizonyítha- tóan fennállott, vagy amelyet a kockázatviselést megelőző három éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi ellenőrzést igényelt,
b) a biztosítottnak a biztosító kockázatviselését megelőzően megállapított maradandó egészségkárosodása.
Jelen bekezdés vonatkozásában veleszületett rendellenességnek, illetve szerzett fogyatékosságnak minősül a testi és/vagy a szellemi épség bármely fokú hiánya.
7.K.3. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira és/vagy pszichiátriai megbetegedésekre.
7.K.4. Sportártalmak kizárása
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosított továb- biakban felsorolt sporttevékenységével: auto-crash (roncsautó) sport; barlangászat; barlang expedíció; bázis-ugrás; búvárkodás légzőkészülékkel 40 m mélység alá; canyoning; ejtőernyő ugrás; go-kart sport; hegymászás; sziklamászás V. nehézségi foktól; hő- légballonozás; hydrospeed; léghajózás; magashegyi expedíció; mélybe ugrás (bungee jumping); moto-cross; motorcsónak sport; motorkerékpár sport; műrepülés; paplanrepülő pilóta; quad; rally; sárkány és ultrakönnyű repülő pilóta; siklóernyős repülés; sportre- pülés, ejtőernyős ugrók; ügyességi versenyek gépkocsival; vadvízi evezés; versenyzés gépkocsival; vitorlázás: félkezes, nyílttengeri; vitorlázó és motoros repülés.
7.K.5. Baleseti/közlekedési baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetén a baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek károsodására a korábbi károsodás mértékéig a biztosítási fedezet nem terjed ki.
8. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
8.A. A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén, a halál időpontjában hatályos kötvényben vagy indexle- vélben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összeget fizeti ki a haláleseti szolgáltatásra jogosult kedvezményezett részére, és ezzel a biztosítotti jogviszony megszűnik.
Amennyiben a biztosított kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett balesete miatti halála a jelen biztosítási szerződés megszűnését kö- vetően, de a biztosítási eseményben meghatározott baleset időpontjától számított egy éven belül következik be, akkor a terítés mértékének megállapitásánál az utolsó hatályos kötvényben vagy indexlevélben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összeget kell figyelembe venni.
8.B. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításakor hatályos – a szer- ződés megszűnését követően az utolsó – kötvényben vagy indexlevélben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összegnek a maradandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát nyújtja szolgáltatásként.
A biztosító kizárólag maradandó egészségkárosodás fennállása esetén teljesít szolgáltatást.
A szolgáltatás alapjául szolgáló maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa az alábbi táblázat figyelembevételével állapítja meg:
Testrészek, érzékszervek egészségkárosodása | Egészségkárosodás foka (%) |
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése | 100 |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése | 35 |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette | 65 |
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 60 |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 15 |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette | 45 |
a szaglóérzék teljes elvesztése | 10 |
az ízlelőképesség teljes elvesztése | 5 |
egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 70 |
egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 65 |
egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége | 60 |
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 20 |
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 10 |
bármely más kézujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 5 |
egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület teljes működésképtelensége | 70 |
egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes működésképtelensége | 60 |
egyik lábszár részleges csonkolása | 50 |
egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 30 |
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 5 |
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 2 |
Ha az egészségkárosodás mértéke a táblázat alapján nem állapítható meg, úgy a szolgáltatást a testi és/vagy szellemi épség orvosi szempont- ból csökkent mértéke alapján kell megállapítani.
Az Orvosszakértői intézet (a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatározott, az egészségkárosodás (egészségi állapot) mértéké- nek megállapítására jogosult szerv) szakvéleményében, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában megállapított egészségká- rosodás mértéke, a biztosító orvosa által megállapítandó egészségkárosodás mértékénél, és a biztosító által nyújtandó szolgáltatási összeg meghatározásánál nem irányadó. A biztosítót az egészségkárosodás maradandó jellegének, illetve a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása tekintetében más orvosszakértői testületek határozata, szakvéleménye nem köti.
Egy biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségkárosodás mértéke nem lehet nagyobb 100%-nál.
Ha a biztosított az egészségkárosodás véglegessé válása előtt meghal, az egészségkárosodás olyan mértéke után teljesítendő a szolgáltatás, amely a legutolsó orvosi vizsgálat anyaga alapján a biztosító orvosának megállapítása szerint figyelembe vehető.
Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon belül meghal.
Ha a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még nem állapítható meg, a biztosított követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki minimálisan járó összeg kifizetését.
8.C. Baleseti/sport csonttörés
A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése eseten balesetenként, a törések számától függetlenül a biz- tosítási esemény időpontjában hatályos – a szerződés megszűnését követően az utolsó hatályos – kötvényben vagy indexlevélben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összeget téríti meg.
8.D. Égési sérülés
A biztosító szolgáltatása a szerződésben meghatározott biztosítási esemény időpontjában hatályos – a szerződés megszűnését követően az utolsó hatályos – kötvényben vagy indexlevélben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összegnek az égési sérülés súlyosságától függő mértéke.
A térítés mértéke az égési sérülés fokától és kiterjedtségétől függően a biztosítási összeg alábbi táblázat szerinti százaléka:
Mélység | Testfelület | ||
0–20% | 21–60% | 61–100% | |
I. fokú | – | 20% | 50% |
II. fokú | – | 25% | 50% |
III. fokú | 50% | 100% | 200% |
IV. fokú | 100% | 200% | 200% |
Testüreg égése esetén: | szájüreg | 100% | |
légcső | 200% | ||
Ha a biztosított egy biztosítási esemény következtében többféle fokú és/vagy kiterjedésű égési sérülést szenved, akkor a biztosító a szolgálta- tás mértékét az egyes sérülések kiterjedtségének százalékos mértékét összeadva, valamint a legmagasabb fokú sérülés figyelembevételével állapítja meg.
Ha a biztosított igazoltan, közvetlenül az égési sérülések következtében hal meg, a biztosító az égési sérülés súlyosságától függetlenül 200%- os térítést fizet.
8.E. Baleseti műtéti térítés
A biztosító a biztosított balesete esetén a baleset napjától számított két éven belül bekövetkező, a baleseti következmények elhárítása miatt szükséges műtétekre nyújt szolgáltatást.
A biztosító szolgáltatása a műtét napján hatályos – a szerződés megszűnését követően az utolsó hatályos – kötvényben vagy indexlevélben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összegnek az elvégzett műtét csoportba sorolásától függő százalékos mértéke. Amennyiben a műtét a jelen biztosítási szerződés megszűnését követően, de a biztosítási eseményben meghatározott baleset időpontjától számított két éven belül következik be, akkor a terítés mértékének megállapításánál az utolsó hatályos kötvényben vagy indexlevélben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összeget kell figyelembe venni.
A műtétek csoportba sorolását a Műtéti lista tartalmazza. A Műtéti lista a műtéti csoportok terítési kategóriák szerinti besorolása. A Műtéti lista tartalmazza a térítés százalékos mértékét is.
Amennyiben egy napon vagy egy eljárásban több műtétet végeznek, akkor a biztosító a szolgáltatásának mértékét a legkisebb sorszámú cso- portba sorolt műtét (azaz a legmagasabb százalékos besorolású műtét) alapul vételével állapítja meg.
Műtéti csoportok műtéti térítési kategóriák szerinti besorolása
Műtéti lista térítési kategóriánként, és a biztosítási összeg térítésének százalékos mértéke:
az 1. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 100%-a
– agyállományt/gerincvelő állományt érintő nyitott műtétek
– nyitott szívsebészeti műtétek
– szervátültetés
a 2. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 50%-a
– fej-nyaki sebészet (nem beleértve bőr, nyálkahártya és ezek alatti elváltozásokat) kivéve pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, tracheostomia
– nyitott mellkasi (pl. tüdő, mediastinum, nyelőcső, nyirokcsomó) műtétek, kivéve szívsebészet
– szív koszorúér műtétek
– mellkasi, hasi aorta és vena cava nyílt műtétei
az 3. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 25%-a
– pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy műtétek
– arc- és agykoponya csontjainak, valamint belső fül műtétei
– endoszkópos (pl. thoracoscopos, mediastinoscopos, VATS) mellkasi műtétek
– transvasalis szívsebészeti, mellkasi, hasi aorta és vena cava műtétek
– aortából és vena cavaból eredő nagyerek nyílt műtétei
– hasi, kismedencei műtétek, kivéve diagnosztikus célból, valamint meddőség, terhesség, szülés miatti műtétek
– gerincoszlop nyitott műtétei
– nagyízületi (váll, könyök, csípő, térd) protézis műtétek
– végtagok amputációi csukló, boka és azok magasságától proximálisan
a 4. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 15%-a
– agyállományt/gerincvelő állományt érintő endoscopos, punctios, drain műtétek, beavatkozások
– perifériás idegműtétek
– arc lágyrészeinek műtétei (pl. külső- és középfül, nyálmirigyek, orr, orrmelléküregek, nyálmirigyek, nyirokcsomók, nyelv, orr- és garatmandula)
– szemészeti műtétek (kivéve látásjavító lézeres szemműtétek)
– endoszkópos (pl. thoracoscopos, mediastinoscopos, VATS) – diagnosztikus mellkasi beavatkozások, mintavétellel vagy anélkül
– szív pacemaker beültetés
– pericardiocentesis – érkatéteres műtétek (pl. stentelések, tágítások)
– periférias artériák és vénák műtétei (beleértve a visszérműtéteket)
– mellkasfal és emlő műtétek
– diagnosztikus hasi, kismedencei műtétek mintavétellel vagy anélkül
– hasfali műtétek
– külső nemi szervek, húgycső és végbélnyílás műtétei
– nőgyógyászati curettage és méhszáj (cervix) elváltozások műtétei
– transuretralis (TUR) prostata és húgyhólyag műtétek
– superficialis lympadecetomia
– endoszkópos, terápiás beavatkozások (pl. otoscopia, rhynoscopia, bronchoscopia, gastroscopia, colonoscopia, cystoscopia, ureteros- copia, colposcopia, hysteroscopia, stb)
– percutan viscerostoma (testüregi sztóma) műtétek
– gerincoszlop mikro (minimál invazív) műtétei
– arthroscopos és nyitott ízületi műtétek (kivéve ízületi protézisek)
– nem nagyízületi protézis műtétek
– csont (beleértve a borda, szegycsont, medence, végtagok) betegségek, sérülések, törések műtétei (kivéve végtagok amputációit)
– izom és ín betegségek és sérülések miatti műtétek
– végtagok amputációi csuklótól, bokától distálisan
– szövetátültetés (pl. bőr, szaruhártya, csont, csontvelő, ín, izom hasnyálmirigy, őssejt), kivéve a vérkészítményeket
az 5-ös csoportba sorolt műtétek nem térített műtétek
– lézeres látásjavító szaruhártya műtétek
– érkatéterezés diagnosztikus célból
– bőr és nyálkahártya és azok alatti szövetek sérülésének (pl. varrat, idegentest eltávolítás) ellátása
– bőr, nyálkahártya és azok alatti kötőszövet elváltozásainak műtéti eltávolítása (pl, anyajegy, szemölcs, lipoma)
– nyitott testüregekből (pl. tápcsatorna, orr, légcső, hörgő, húgyhólyag, hüvely) és szemből idegentest eltávolítás
– endoszkópos beavatkozások (pl. otoscopia, rhynoscopia, bronchoscopia, gastroscopia, colonoscopia, cystoscopia, ureteroscopia, col- poscopia, hysteroscopia, stb.) diagnosztikus célból, szövettani mintavétellel vagy anélkül
– arthroscopia diagnosztikus célból
– fogászati beavatkozások
– esztétikai beavatkozások, műtétek
– meddőség, terhesség, szülés miatti beavatkozások, műtétek
– percutan szövettani mintavétel, punctio, drain az agy kivételével bármely szervből
8.F. Kullancs-csípés miatt kialakuló agyburok és/vagy agyvelő gyulladás, és Lyme-kór
A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási esemény időpontjában hatályos – a szerző- dés megszűnését követően az utolsó hatályos – kötvényben vagy indexlevélben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosí- tási összeget téríti meg.
Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
V. További kiegészítő biztosítások
A további kiegészítő biztosításokra meghatározott, a szerződő által választott módozatnak megfelelő biztosítási összegeket és ezen biztosítások területi hatályát a VIII. rész tartalmazza.
1. KIEGÉSZÍTŐ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS
1.A. Biztosítási esemény
Gyermekbetegség
Biztosítási esemény a 0 és 14 év közötti biztosított gyermeknek a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező, alább felsorolt betegsége:
– skarlát
– bárányhimlő
– mumpsz
– lágyéksérv
– garatmandula-műtét
A biztosítási esemény időpontja a betegség diagnosztizálásának/műtét elvégzésének időpontja.
1.B. A biztosító szolgáltatása
A biztosító az 1.A pontban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése eseten a biztosítási esemény időpontjában hatályos – a szerző- dés megszűnését követően az utolsó hatályos – kötvényben vagy indexlevélben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosí- tási összeget téríti meg.
1.C. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és Különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
2. KIEGÉSZÍTŐ ÉLET-, BALESET- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS – EGÉSZSÉG CSOMAG
2.A. Biztosítási esemény
Fogalommagyarázat
A baleset fogalmát a IV. rész 7. pont tartalmazza.
Jelen feltételek szempontjából betegség az emberi szervezet működésében bekövetkező rendellenes állapot.
2.A.1. Haláleseti térítés
Biztosítási eseménynek minősül a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett halála. A biztosítási esemény időpontja a halál időpontja.
Várakozási idő
A biztosító a haláleseti térítés biztosítási eseményre a jelen kiegészítő kockázat szerinti biztosítási fedezet létrejöttétől számított 180 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.
2.A.2. Műtéti térítés
Biztosítási esemény az a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélküli, váratlan betegség vagy baleset, melynek következtében a biztosí- tott műtétre szorul, amennyiben az orvosilag szükséges.
A biztosítási esemény időpontja a biztosított betegség miatti műtéte esetén a műtét elvégzésének napja, a biztosított baleset miatti műtéte esetén a baleset időpontja.
Várakozási idő
A biztosító a műtéti térítés biztosítási eseményre a jelen kiegészítő kockázat szerinti biztosítási fedezet létrejöttétől számított 180 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.
2.A.3. Kórházi napi térítés
Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélküli, váratlan beteg- ség vagy baleset, melynek következtében a biztosított kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, amennyiben az orvosilag szükséges.
Jelen biztosítás szempontjából kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül az a személy, akit orvosi ellátás igénybevétele céljából, a kórházba több napra szólóan úgy vesznek fel, hogy a kórházi felvétel és elbocsátás napja között minden éjszakát a kórházban tölt az orvosi ellátással összefüggésben. A kórházi felvétel több napra szól, ha kórházból való elbocsátás későbbi napon történt, mint a kórházi felvétel. A kórházi fekvőbeteg-ellátás esetén a biztosító szolgáltatása szempontjából a kórházi ellátás első napja a kórházi felvétel napja, a kórházi ellátás utolsó napja a kórházból történő elbocsátás napja.
A biztosítási esemény időpontja a biztosított betegség miatti kórházi fekvőbeteg-ellátása esetén a kórházi ellátás első napja, a biztosított baleset miatti kórházi fekvőbeteg ellátása esetén a baleset időpontja.
Várakozási idő
A biztosító a kórházi napi térítés biztosítási eseményre a jelen kiegészítő kockázat szerinti biztosítási fedezet létrejöttétől számított 180 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.
2.A.4. Baleseti halál
Biztosítási esemény az a biztosítás tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.
2.A.5. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás
Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított maradandó egészségkáro- sodást szenved. A biztosítási esemény részletes leírása a IV. rész 7.B. pontban található. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.
2.B. Kizárások
2.B.1. Élet- egészség- és balesetbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az Általános Feltételek 13. pontjában meghatározottakon túl az alábbi pontban szereplő eseményekre:
i. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel egészben vagy részben okozati összefüggésben álló eseményekre:
a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetét megelőző egy évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőző egy éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi ellenőrzést igényelt,
b) az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőzően megállapított maradandó egészségkárosodása.
ii. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosított továb- biakban felsorolt sporttevékenységével: auto-crash (roncsautó) sport; barlangászat; barlang expedíció; bázis-ugrás; búvárkodás légzőkészülékkel 40 m mélység alá; canyoning; ejtőernyő ugrás; go-kart sport; hegymászás; sziklamászás V. nehézségi foktól; hőlégballonozás; hydrospeed; léghajózás; magashegyi expedíció; mélybe ugrás (bungee jumping); moto-cross; motorcsónak sport; motorkerékpár sport; műrepülés; paplanrepülő pilóta; quad; rally; sárkány és ultraköny- nyű repülő pilóta; siklóernyős repülés; sportrepülés, ejtőernyős ugrók; ügyességi versenyek gépkocsival; vadvízi evezés; versenyzés gépkocsival; vitorlázás: félkezes, nyílttengeri; vitorlázó és motoros repülés.
iii. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosítási szerződés (a biztosító kockázatviselésének) fennállása alatt bekövetkezett eseményre, ha
a) az esemény a biztosított rendszeres alkohol-fogyasztásával, kábítószer-fogyasztásával, kábító hatású anyag vagy gyógyszer szedésével okozati összefüggésben következett be kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelő- en alkalmazták,
b) a biztosított az esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjármű- vezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció,
c) a biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közle- kedési szabályt is megszegett,
d) a biztosított az esemény időpontjában alkoholos állapotban vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett.
2.B.2. Baleset- és egészségbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások
i. A biztosító kockázatviselése – a balesetbiztosítási kockázatok kivételével – nem terjed ki a terhességre és a szülésre, ha a fogamzás a biztosító adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselését megelőzően történt. A biztosító úgy tekinti, hogy a fogamzás biztosító kockázatviselését megelőzően történt, ha az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdete és a terhességet dokumentáló hivatalos iratban – pl. Terhességi kiskönyvben – a szülés várható időpontjaként rögzített időpont között kevesebb, mint 285 nap van.
ii. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a művi terhesség-megszakítás eseteire, kivéve az anya egészségének megőrzése, életének megmentése érdekében végrehajtott terhesség-megszakításokat, illetve a bűncselekmény kapcsán előállott terhesség megszakításának eseteit.
iii. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:
a) a mesterséges megtermékenyítés (annak bármely formája),
b) a kizárólag a meddőség megszüntetése miatti események,
c) a sterilizáció,
d) a nemi jelleg megváltoztatása,
e) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebészet és következményei,
f) a fogpótlás.
iv. Amennyiben a biztosítottnál az V. fejezet 2.B.3.i.-iii. pontjaiban felsorolt események következményeként életmentő beavatkozás szükséges, akkor a biztosító az orvosi beavatkozást igénylő állapot miatti eseményekre szolgáltatást nyújt.
v. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:
a) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapítása, egészségi állapota romlásának megakadályozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tar- tózkodása, a biztosítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tartózkodása,
b) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (különösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai ellátás, gyógytorna, fi- zikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra, infúziós keringésjavító vagy infúziós fájdalomcsillapító kezelések), kivéve a krónikus be- tegségek kórismézésével, a gyógykezelés első beállításával, jelentős akut állapotrosszabbodás elhárításával kapcsolatos kezeléseket,
c) orvosi végzettséggel és működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelés.
vi. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira és/vagy pszichiátriai megbetegedésekre.
vii. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, az olyan egészségbiztosítási eseményekre, melyek kiváltója a biztosított öngyilkossá- ga, vagy öngyilkossági kísérlete, még akkor sem, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított zavart tudatállapotban volt.
2.C) A biztosító szolgáltatása
A biztosító a szerződő által választott és a biztosítási ajánlaton megjelölt biztosítási csomagtól függően az alábbi szolgáltatást nyújtja:
Biztosítási védelem | 3. csomag | 2. csomag | 1. csomag |
A biztosítási esemény időpontjában 70. életévét még be nem töltött biztosított esetén irányadó szolgáltatások és biztosítási összegek (Ft) | |||
Haláleseti térítés | 1 716 000 | 858 000 | 343 000 |
Műtéti térítés | 858 000 | 171 000 | 0 |
Kórházi napi térítés | 5 000 | 3 000 | 2 000 |
A biztosítási esemény időpontjában 70. életévét betöltött biztosított esetén irányadó szolgáltatások és biztosítási összegek (Ft) | |||
Baleseti halál, illetve baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás | 5 148 000 | 2 574 000 | 1 029 000 |
2.C.1. Szolgáltatások a biztosítási esemény időpontjában 70. életévét még be nem töltött biztosított esetén
2.C.1.a) Haláleseti térítés
A biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező halála esetén a biztosító a halál időpontjában hatályos – a szerződés megszűné- sét követően az utolsó hatályos – kötvényben vagy indexlevélben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összeget fizeti ki a haláleseti szolgáltatásra jogosult kedvezményezett részére, és ezzel a szerződésnek az elhunyt biztosítottra vonatkozó része meg- szűnik.
2.C.1.b) Műtéti térítés
A biztosító a biztosított betegsége esetén a kockázatviselés tartama alatti műtétekre, a biztosított balesete esetén a baleset napjától számított két éven belül bekövetkező, a baleseti következmények elhárítása miatt szükséges műtétekre nyújt szolgáltatást.
A biztosító szolgáltatása a műtét napján hatályos – a szerződés megszűnését követően az utolsó hatályos – kötvényben vagy indexlevélben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összegnek az elvégzett műtét csoportba sorolásától függő százalékos mértéke. Amennyiben a műtét a jelen biztosítási szerződés megszűnését követően, de a biztosítási eseményben meghatározott baleset időpontjától számított két éven belül következik be, akkor a terítés mértékének megállapításánál az utolsó hatályos kötvényben vagy indexlevélben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összeget kell figyelembe venni.
A műtétek csoportba sorolását a Műtéti lista tartalmazza (IV.8.D. pont). A Műtéti lista a műtéti csoportok terítési kategóriák szerinti besorolása. A Műtéti lista tartalmazza a térítés százalékos mértékét is.
Amennyiben egy napon vagy egy eljárásban több műtétet végeznek, akkor a biztosító a szolgáltatásának mértékét a legkisebb sorszámú cso- portba sorolt műtét (azaz a legmagasabb százalékos besorolású műtét) alapul vételével állapítja meg.
2.C.1.c) Kórházi napi térítés
A biztosító a biztosított betegsége esetén a kockázatviselés tartama alatti kórházi fekvőbeteg-ellátásra, az ellátási napokra nyújt szolgáltatást. A biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező balesete esetén a biztosító – jogalap fennállásakor – a baleset napjától számított két éven belül, a baleseti következmények elhárítása miatt szükségessé vált kórházi fekvőbeteg-ellátásra, az ellátási napokra nyújt szolgálta- tást. A szolgáltatás összege a kórházi fekvőbeteg-ellátás tartama alatt, az ellátási napokon hatályos kötvényben vagy indexlevélben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összegnek és a kórházi ellátási napok számának a szorzata.
Amennyiben a biztosított a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett balesete miatt a biztosítási szerződés megszűnését követően részesül kórházi fekvőbeteg-ellátásban, akkor a térítés mértékének megállapításánál az utolsó hatályos kötvényben vagy indexlevélben a jelen biztosí- tási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összeget kell figyelembe venni.
A biztosító egy biztosítási éven belül legfeljebb 120 kórházi ellátási napra nyújt szolgáltatást.
Jelen feltételek szempontjából kórháznak minősül a szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll. Jelen feltételek szempontjából nem minősülnek kórháznak – még abban az esetben sem, ha azokban kórházi fekvőbeteg-ellátást végeznek – a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai ellátók, szociális otthonok, alkohol- és kábítószer-elvonó intézmények, ápolási intézetek, egyéb „krónikus” fekvő- beteg-ellátást nyújtó intézetek illetve kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai, osztályrészei feltéve, hogy a biztosított az osztály ezen jellegének megfelelő szolgáltatásban részesült.
2.C.2.) Szolgáltatások a biztosítási esemény időpontjában 70. életévét betöltött biztosított esetén
2.C.2.a) Baleseti halál
A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén, a halál időpontjában hatályos kötvényben vagy indexle- vélben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összeget fizeti ki a haláleseti szolgáltatásra jogosult kedvezményezett részére, és ezzel a biztosítotti jogviszony megszűnik.
Amennyiben a biztosított kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett balesete miatti halála a jelen biztosítási szerződés megszűnését kö- vetően, de a biztosítási eseményben meghatározott baleset időpontjától számított egy éven belül következik be, akkor a terítés mértékének megállapításánál az utolsó hatályos kötvényben vagy indexlevélben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összeget kell figyelembe venni.
2.C.2.b) Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás
A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításakor hatályos – a szer- ződés megszűnését követően az utolsó – kötvényben vagy indexlevélben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összegnek a maradandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát nyújtja szolgáltatásként.
A biztosító kizárólag maradandó egészségkárosodás fennállása esetén teljesít szolgáltatást.
A szolgáltatás alapjául szolgáló maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa az alábbi táblázat figyelembevételével állapítja meg:
Testrészek, érzékszervek egészségkárosodása | Egészségkárosodás foka (%) |
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése | 100 |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése | 35 |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette | 65 |
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 60 |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 15 |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette | 45 |
a szaglóérzék teljes elvesztése | 10 |
az ízlelőképesség teljes elvesztése | 5 |
egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 70 |
egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 65 |
egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége | 60 |
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 20 |
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 10 |
bármely más kézujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 5 |
egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület teljes működésképtelensége | 70 |
egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes működésképtelensége | 60 |
egyik lábszár részleges csonkolása | 50 |
egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 30 |
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 5 |
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 2 |
Ha az egészségkárosodás mértéke a táblázat alapján nem állapítható meg, úgy a szolgáltatást a testi és/vagy szellemi épség orvosi szempont- ból csökkent mértéke alapján kell megállapítani.
Az Orvosszakértői intézet (a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatározott, az egészségkárosodás (egészségi állapot) mértéké- nek megállapítására jogosult szerv) szakvéleményében, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában megállapított egészségká- rosodás mértéke, a biztosító orvosa által megállapítandó egészségkárosodás mértékénél, és a biztosító által nyújtandó szolgáltatási összeg meghatározásánál nem irányadó. A biztosítót az egészségkárosodás maradandó jellegének, illetve a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása tekintetében más orvosszakértői testületek határozata, szakvéleménye nem köti.
Egy biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségkárosodás mértéke nem lehet nagyobb 100%-nál.
Ha a biztosított az egészségkárosodás véglegessé válása előtt meghal, az egészségkárosodás olyan mértéke után teljesítendő a szolgáltatás, amely a legutolsó orvosi vizsgálat anyaga alapján a biztosító orvosának megállapítása szerint figyelembe vehető.
Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon belül meghal.
Ha a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még nem állapítható meg, a biztosított követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki minimálisan járó összeg kifizetését.
2.D. A biztosító kockázatviselése az Általános Feltételek 13. pontjában foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egészségi állapotában bekö- vetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
2.E. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és Különös feltételei, a Kiegészítő baleset- biztosítás feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
3. GÉPJÁRMŰVEK KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSA
3.A. A biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épülethez tartozó garázsban tárolt gépjárműben és abba utólag vagy gyárilag beépített alkatrész- ben, tartozékban a tűz, robbanás, villámcsapás, vagy vezetékes víz által okozott kár.
3.B. Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)
• Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amelyre más biztosítási szerződés fedezetet nyújt (pl.: casco, bármely felelősségbiztosítás). Amennyiben a káreseményre casco biztosítás fedezetet nyújt, úgy a biztosító kizárólag a casco biztosítás alapján meg nem térült önrészesedés erejéig nyújt szolgáltatást.
• Nem téríti meg a biztosító a biztosított gépjármű ellopásával, elrablásával, feltörésével, valamint e cselekményekkel vagy kísérle- tükkel összefüggésben keletkezett károkat.
• Tűz-, robbanáskár esetén nem téríti meg a biztosító azon gépjárműben keletkezett kárt, amelyből a tűz vagy robbanás hatósági- lag igazoltan kiindult.
• Nem terjed ki a biztosítási fedezet a gépjárművekben bekövetkezett mechanikai sérülésekre.
3.C. A biztosító szolgáltatása
A biztosító szolgáltatása sérült gépjárművenként és biztosítási eseményenként a VIII. részben megjelölt összeghatárig terjed. Ameny- nyiben a biztosított bármely biztosítótársaságnál érvényes casco biztosítással rendelkezik, a casco biztosítás alapján meg nem térülő önrészt a biztosító megtéríti.
3.D. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és Különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
4. MUNKANÉLKÜLISÉGI DÍJÁTVÁLLALÁS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
4.A. A biztosítás köre
A biztosító a jelen kiegészítő biztosítási feltételben meghatározott biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott szol- gáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget.
4.B. Fogalom-meghatározás
4.B.1. Munkaviszony
Jelen kiegészítő biztosítási feltételek értelmében munkaviszony alatt a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatározott magyar jog alapján létrejött, következő jogviszonyokat kell érteni: munkaviszonyt, kormánytisztviselői jogviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalma- zotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a Biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőző- en létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát (a továbbiakban együtt: munkaviszony). A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a biztosító kockázatviselése kizárólag azon munkaviszonyra terjed ki, amely alapján a Biztosított Magyarországon álláskeresési járadékra jogosultságot szerez. Jelen kiegészítő feltételek értelmében munkaviszonynak kizárólag a biztosítási eseményt megelőzően legalább 6 hónapja folyamatosan fennálló, megszakítás nélküli legalább heti 30 órás, határozatlan idejű magyarországi munkavégzésre irányuló jogviszony minősül. A biztosítási szerződés tekintetében a 6 hónapos folyamatos munkaviszonyba nem számít bele a terhességi gyermekágyi segély, GYED, GYES ideje, a munkáltatói felmondási tilalom időszaka, illetve az egybefüggően 60 na- pot meghaladó táppénz időszaka.
4.B.2. Munkáltató által gyakorolt felmondás
Jelen kiegészítő biztosítási feltételek alkalmazásában munkáltató által gyakorolt felmondás alatt kell érteni minden olyan, a munkáltató (mun- káltatói jogkör gyakorlója) által tett, a munkaviszony megszüntetésére irányuló egyoldalú nyilatkozatot, mely nem a munkavállaló szerző- désszegésén, illetve munkaviszonya fenntartását lehetetlenné tevő magatartásán alapul (pl. felmondás, felmentés, stb.).
4.B.3. Munkavállaló által gyakorolt azonnali hatályú felmondás
Jelen biztosítási feltételek alkalmazásában munkavállaló által gyakorolt azonnali hatályú felmondás alatt kell érteni minden olyan, a munkavál- laló által tett, a munkaviszony megszüntetésére irányuló egyoldalú nyilatkozatot, mely a munkáltató szerződésszegésén, illetve munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartásán alapul (pl. azonnali hatályú felmondás, rendkívüli lemondás, stb.).
4.B.4. Várakozási idő
Várakozási idő a kockázatviselés kezdetétől számított azon 6 hónapos átmeneti időszak, mely alatt a biztosító kockázatviselése a biztosított munkanélküliségével kapcsolatos biztosítási eseményekre nem terjed ki. Várakozási időn belüli biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a munkaviszony megszűnést is, amikor a munkaviszony megszüntetésére irányuló okirat a várakozási idő alatt kelt, függetlenül attól, hogy a munkaviszony tényleges megszűnésének időpontja a várakozási időn túl következik be, illetve az illetékes magyar munkaügyi központ a várakozási idő lejártát követően veszi fel a biztosítottat az álláskeresők nyilvántartásába.
4.B.5. Vállalatirányítási befolyással rendelkező személy
Vállalatirányítási befolyással rendelkező személy a Biztosított, ha az adott munkaviszonnyal érintett munkáltatónál irányítási jogkörrel, vagy befolyásoló részesedéssel rendelkezik, így különösen, ha ő a munkáltató tulajdonosa, vezető tisztségviselője, többségi részvényese, vagy a Ptk. 8:2. §-ban rögzített befolyással rendelkezik.
4.B.6. Hozzátartozó
Hozzátartozónak minősülnek a Munka törvénykönyvben ekként meghatározott személyek: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe- fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.
4.B.7. Munkanélküliség
Jelen kiegészítő feltételek alkalmazásában munkanélküliség az adott biztosítottnak a várakozási idő elteltét követően, a rá vonatkozó kocká- zatviselés tartama alatt bekövetkező munkanélkülivé válása, és a biztosítottnak ezzel összefüggésben álláskeresési járadékra való jogosultság- szerzése, abban az esetben, ha őt az illetékes magyarországi munkaügyi központ munkanélküliként tartja nyilván, és munkát akar vállalni, de számára az illetékes magyarországi munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani (az álláskereső Biztosított a továbbiakban: munkanélküli).
4.C. Biztosítási esemény
Jelen kiegészítő feltétel alkalmazásában biztosítási eseménynek minősül a Biztosított munkaviszonyának a kockázatviselés tartama alatti, az alábbiak szerinti megszüntetése, és ezzel összefüggésben álláskeresési járadékra való jogosultságszerzése, amennyiben a munkaviszony megszüntetését eredményező alábbi tények is a kockázatviselési időszakban következtek be. Biztosító szolgáltatásának feltételét képező, a munkaviszony megszűnését eredményező tények az alábbiak:
– a munkáltató felmondása (ideértve a csoportos létszám-csökkentést, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését is)
– a munkavállaló azonnali hatályú felmondása.
A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a biztosítottnak az illetékes magyar munkaügyi központ által álláskeresőként történő nyil- vántartásba vételét követő 31. nap.
4.D. Biztosítási szolgáltatás
Amennyiben a jelen kiegészítő feltétel szerinti biztosítási esemény (munkanélküliség) bekövetkezik, úgy a biztosító a VIII. részben rögzített időtartamra a Házőrző otthon- és életmód biztosítás, valamint kiegészítő biztosításainak – beleértve a munkanélkülivé válást követően kötött kiegészítő biztosításokat is – díját a szerződésen jóváírja.
4.E. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események)
A biztosító nem teljesít szolgáltatást az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események):
a) próbaidőszak és/vagy betanítási időszak alatti munkaviszony megszűnésére;
b) a biztosított munkaviszonyának megszűnésére, ha munkáltatói jogkörének gyakorlója saját maga, vagy az ő hozzátartozója,
c) a biztosított munkaviszonyának megszűnésére, ha a jelen feltételek szerint vállalatirányítási befolyással rendelkező személynek minősül.
4.F. A biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez szükséges dokumentumok
A szolgáltatási igény előterjesztésekor minden esetben be kell nyújtani azon okiratokat, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és összegszerűségének megállapításához szükségesek.
Munkanélküliséggel kapcsolatos szolgáltatási igény esetén minden esetben be kell nyújtani
a) a területileg illetékes munkaügyi központ határozatának másolatát az álláskeresési járadékra való jogosultság megszerzéséről;
b) a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék megállapításához” elnevezésű nyomtatvány másolatát;
c) a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony megszűnéséről;
d) a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (felmondás) másolatát;
e) a megszűnt munkaviszonyra vonatkozó szerződés másolatát;
f) ismételt munkanélküliségi biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosítóhoz be kell nyújtani a korábbi és az újabb esemény közötti, a Biztosított munkavégzésre irányuló jogviszonya fennállását igazoló munkáltatói igazolást is.
A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához egyéb iratokat is beszerezhet.
4.G. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és Különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
5. JOGVÉDELEM KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
5.A. A biztosítás tárgya
A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban – a biztosítási feltételben foglaltak szerint segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében.
5.B. A biztosítási esemény
a) A biztosítási védelem a magán életszférában bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.
Magán életszférának tekintendők a biztosított személyek foglalkozásán, hivatásán, politikai tevékenységén vagy üzletszerű gazdasági tevékenységén kívüli életviszonyok (kivéve a munkaügyi jogvédelem esetét).
b) Biztosítási eseménynek tekintendő, ha az 5.B.a) pontban rögzített feltétel fennáll és
– a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy
– más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek, feltéve hogy emiatt a biztosítottal szemben az érdeksérelmet szenvedett fél írásban igényt támaszt vagy a biztosítottal szemben hatósági eljárás indul.
c) Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy biztosítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint. A biztosítási összeg mértéke az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.
5.C. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály)
a) A biztosítottat ért jogi érdeksérelem (a biztosított által érvényesíteni kívánt jogi igény) esetén a biztosítási védelem azokra a biztosítási ese- ményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) a biztosítási szerződés hatálya alatt történt és a jogvédelmi igényt legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentették.
b) A biztosított által okozott érdeksérelem (a biztosítottal szemben érvényesített igény) esetén a biztosítási védelem azokra a biztosítási ese- ményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogi érdeksérelem miatti igényérvényesítés a biztosítottal szemben pedig legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megkezdődik.
c) Az 5.C.a), és b) pont figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős be- fejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés az eljárás tartama alatt megszűnt. Amennyiben azonban a biztosítási szerződés a Szerződő felmondása vagy a biztosítási díj nemfizetése miatt szűnik meg, akkor a szerződés megszűnésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.
A munkaügyi jogvédelem esetén nem áll fenn a biztosítási védelem olyan biztosítási eseményekre, amelyek a biztosítási szerződés hatálybalépésétől számított 3 hónap letelte előtt következnek be.
Egyebekben a biztosító a kockázatviselés kezdetét követően nem köt ki várakozási időt.
5.D. A biztosítási védelem területi korlátja (területi hatály)
A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetkezett, magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosí- tási eseményekre terjed ki.
5.E. Jogvédelmi szolgáltatási területek
A biztosító az alábbi területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:
a) Kártérítési jogvédelem
Fedezetet nyújt polgári jogi felelősség alapján jogszabályon alapuló, szerződésen kívüli kártérítési igények érvényesítésére az elszenvedett károk, valamint kártérítési igények elhárítására az okozott károk miatt.
b) Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem
A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosított által gondatlanul elkövetett szabálysértések vagy bűncselekmények miatt indult szabálysértési-, illetve büntetőeljárásban.
Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gondatlan, akár szándékos elkövetés miatt büntethetők
• szándékosság miatti vád esetén visszamenőleg is fennáll a biztosítási védelem, ha az eljárást megszüntetik (kivéve ha a biztosított halála, elévülés, kegyelem miatt szűnik meg az eljárás), jogerős felmentés vagy gondatlanság miatti jogerős ítélet születik.
• ha a gondatlan elkövetés miatt indult eljárásban utóbb a szándékos elkövetést állapítják meg, a biztosító által nyújtott szolgáltatást a biztosított köteles visszatéríteni.
c) Munkajogi jogvédelem
A biztosított munkaviszonyából, közalkalmazotti, köztisztviselői, szolgálati jogviszonyából eredő jogainak védelmét fedezi a munkáltatójá- val szemben.
d) Szerződéses jogvédelem
A szerződéses jogvédelem magában foglalja a biztosított polgári jogi szerződéseiből eredő jogi érdekeinek védelmét az alábbi esetekben:
• hibás teljesítésből származó igények érvényesítése;
• biztosítási szerződésekből eredő igények érvényesítése, kivéve a Generali Biztosító Zrt.-vel kötött biztosítási szerződéseket;
• ingókra vonatkozó tulajdon átruházással kapcsolatos jogvita;
• ingatlanra vonatkozó tulajdon átruházással kapcsolatos jogvita.
5.F. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események)
A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:
a) gépjárművek üzemeltetésével, vezetésével, gépjárműre vonatkozó szerződésekkel kapcsolatban bekövetkezett érdeksérelmek esetén;
b) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve szabálysértési eljárás során a pénzbírság összege a biztosítási összeg 5%-át nem éri el. Ha a biztosítási esemény megtörténtének bejelentésekor ez nem állapítható meg; a biztosító teljesítési kötele- zettsége fennáll mindaddig, amíg fenti, a biztosító teljesítését kizáró körülményről való tudomásszerzésig teljesített szolgáltatást nem kell visszatéríteni;
c) olyan követelések érvényesítésére, melyeket biztosítottra engedményeztek, illetve olyan kötelezettségek miatti jogérvényesítés- re, amit a biztosított mástól átvállalt;
d) olyan jogi érdeksérelmek esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;
e) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekintetében;
f) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdeksérelmek esetén;
g) közigazgatási szerv rendelkezéseivel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban;
h) családjogi és öröklési jogvitákban;
i) a biztosított személyek érdekeinek egymással szembeni védelme esetén;
j) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények, valamint a biztosító saját munkavállalóinak a biztosító- nak, mint munkáltatóval szemben előterjesztett igényei tekintetében.
5.G. Biztosítási összeg
a) A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg (lásd VIII. rész) mértéké- nek megfelelően nyújtja. A szerződőnek lehetősége van arra, hogy a VIII. részben megjelölt biztosítási összegtől eltérőt válasszon. Ebben az esetben a biztosítási összeg a biztosítási ajánlaton, a választott módozat és kiegészítők résznél a Jogvédelem biztosítás után írt összeg.
b) Biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg
A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben kifizethető legnagyobb összeg, függetlenül az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés időtartamától.
c) Biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg
A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre tekintettel összesen kifizethető összeg.
Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosító- nak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére nem a kárbejelentés időpontja szerinti biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.
5.H. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során
5.H.1. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak
A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell
• a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít.
• arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.
A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani
• minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempontjából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bírósági beadványok, határozatok stb.),
• az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott díjajánlatot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvédvá- lasztási jogával.
Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg célszerű a biztosítónak benyújtani.
A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéshez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:
• azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön- stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel össze- függésben állnak;
• a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket, iratokat;
• az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;
• amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);
• amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elkészült szakvéleményt;
• a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;
• amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség, stb.) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylatot.
• a biztosított írásbeli nyilatkozatát, mellyel mentesíti a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól,
• amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez a biztosított egészségügyi adatainak kezelése szükséges, akkor a biztosított írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát az egészségügyi adatok kezeléséhez,
• amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás a biztosítottat ért személyi sérüléssel, a biztosítottnak nyújtott társadalombiztosítási ellátással van összefüggésben, akkor a biztosított írásbeli nyilatkozatát, mellyel mentesíti a kezelését ellátó orvosokat, egészségügyi intézményeket, társadalombiztosítási igazgatási szervet a titoktartási kötelezettségük alól a biztosító irányában.
Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgál- tatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költségeket pedig jogosult visszakövetelni.
5.H.2. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során
Amennyiben a biztosított biztosítási védelmet igényel, illetve biztosítási védelemben részesül, úgy köteles:
• a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében.
• a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól, stb.), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költségek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását.
• az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, valamint a jelentősebb eljárási cselekmények előtt a bizto- sító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosí- tóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.
• az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tár- gyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok, stb.) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak megküldeni.
5.I. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás
a) Sikerkilátás-vizsgálat
A biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat).
Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jogérvényesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha:
• a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és
• pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése.
Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy meg- felelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költsé- geket.
Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését.
A biztosító a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül köteles a biztosí- tottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni.
Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről, valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét.
Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot,
• amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyan- annál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelősségbiztosítási szerződéssel, valamint
• büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem esetén,
• ha a biztosító az ellenérdekű fél.
b) Egyeztető eljárás
Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.
Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyeztető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést. Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárásban résztvevő jogi képviselőjét.
Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a sikerkilátás kérdésében
• azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni.
• nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költségén, az általa szabadon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igényérvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biz- tosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni.
Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli.
A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a biztosító a jelen feltételben meghatározottak szerint viseli.
Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:
• amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra nézve kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli,
• amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező, úgy a biztosított és a biztosító saját költségü- ket viselik.
Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védel- mében szabadon megválasztani jogi képviselőjét.
5.J. A biztosított jogi képviselete
a) A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén, szabadon megválasztani jogi képviselőjét (ügyvédjét).
b) Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.
c) Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a biztosító megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.
d) Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.
e) Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tartalmazó – meg- bízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani.
A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szerződésben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta.
f) A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni, és megbízni, hogy az igényérvényesí- tés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőköny- vek, beadványok, bírósági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.
g) Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.
5.K. Érdekellentét esetén követendő eljárás
a) Érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán
• az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosí- tási védelmet nyújt vagy
• a biztosító az ellenérdekű fél.
b) Érdekellentét esetén
• a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szabadon választott ügyvéd ad jogi tanácsot,
• az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag az ügyvédje irányában terheli. Amennyiben azon- ban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a teljeskörű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll.
• a biztosító nem végez sikerkilátás vizsgálatot.
c) Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biztosítottat az érdekellentét fennállásáról és az 5.K. b. pont- ban foglaltakról.
5.L. Jogvédelmi szolgáltatások
a) Jogvédelmi szolgáltatások
A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén a biztosító – az érdeksérelem jellegétől függően – az alábbi jogvédelmi szol- gáltatásokat nyújtja:
• megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával,
• szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját a jelen pontban foglaltak szerint,
• a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint:
– ügyvédi díj
A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű – készkiadásokat is magá- ban foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hoz- zájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatározott minimális munkadíjának megfelelő mértékű megbízási díjat fizet.
– jogi eljárások költsége
A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizetésére vagy előlegezésére.
– ellenérdekű fél költsége
A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.
– végrehajtás költsége
A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehaj- tási kísérlet erejéig fedezi.
– szakvélemény költsége
Fedezi a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízá- sához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.
– fordítási költség
Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indokolt fordítási költségét, feltéve hogy ahhoz a biz tosító előzetesen hozzájárult.
b) A jogi költségek viselésének feltételei
• A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási ese- mény bejelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított tett halaszthatatlan intézkedések által merültek fel.
• Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíróság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyezség esetén a költsége- ket a biztosító viseli, kivéve, ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.
• Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítottat a többi pertárssal egyetemlegesen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosítás a perköltséget olyan arányban fedezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szemben támasztott követelés a valamennyi pertárs által érvényesített követelés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.
• Csőd és felszámolási eljárás esetén a biztosítás kizárólag a biztosítottat képviselő ügyvéd megbízási díját fedezi, azaz eljárás során felmerülő további költségeket (pl. illeték, regisztrációs díj, közzétételi költség) nem.
• Választottbírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, amennyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.
• Nem fedezi a biztosítás
– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mu- lasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többletköltséget,
– felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költségeket,
– a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a biztosított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.
• Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.
5.M. A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)
a) Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.
b) Az 5.M.a) pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.
5.N. Egyéb rendelkezések
a) A biztosítót a biztosítási eseménnyel és az azzal összefüggésben indított eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekin- tetében ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédet.
b) A biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi. LXXXVIII. törvény 161. § a)–c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ágazat kárainak ren- dezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, és a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban.
5.O. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
6. MESTERVONAL-24 SZOLGÁLTATÁS ÉS TEMETÉSI SEGÍTSÉG
A biztosító a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1132 Budapest, Váci út 36–38., Cégjegyzékszám: 01 09 565790, Adószám: 12231401-2-41), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet országos segítségnyújtási hálóza- tával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget.
6.A. Mestervonal-24
A Mestervonal-24 telefonos szolgálat az év minden napján 0–24 óráig fogadja a Biztosított telefonhívását és a lehetőségek szerint minél hama- rabb információt nyújt, iparosmunkát szervez és átvállalja ennek költségeit az alábbiak szerint.
6.A.1. Vészelhárítási szolgáltatás
a) Vészhelyzet biztosítási esemény
A biztosított épület gépészeti, műszaki berendezéseinek meghibásodása vagy egy váratlan külső mechanikai behatás következtében olyan helyzet alakul ki, mely sürgős beavatkozást kíván a további károk és balesetveszély megelőzése érdekében és a vészhelyzet az alábbi szakmai területek valamelyikét érinti:
• vízvezeték szerelés, gázvezeték szerelés, fűtésszerelés (ide nem értve a gáz- és elektromos készülés szerelést),
• zárjavítás,
• duguláselhárítás,
• villanyszerelés,
• tetőfedés,
• üvegezés.
A fentieknek megfelelően, például csőtörés következtében ázik a lakás vagy beletörik a kulcs a zárba és nem tudnak a lakásba bejutni. Nem minősül azonban vészhelyzetnek a lapostető szigetelés hiányossága miatt bekövetkező beázási kár. A vészhelyzet elbírálása a biztosító koordinátorának jogosultsága a biztosított helyzetismertetése alapján.
b) A biztosító szolgáltatása
i. Szakiparosi feladatok ellátásának megszervezése
A biztosító – a kiszervezett tevékenységet végző útján – vészhelyzet esetén a lehető legrövidebb időn belül iparost küld a helyszínre. Amennyiben a biztosított számára csak egy későbbi időpont megfelelő, de gondoskodott a további károk megelőzéséről (pl.: elzárta a vizet az épületben, de csak néhány nap múlva tudja a vízvezeték szerelőt fogadni) a biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli és a költségeket átvállalja.
ii. A felmerülő költségek megtérítése
A biztosító a VIII. részben megjelölt összeg erejéig – az értékkövetés figyelembe vételével – átvállalja az általa küldött szakiparosnak a vészelhárítás körében felmerült következő költségeit: kiszállási díj, munkadíj, anyagköltség.
Vészelhárítás esetén, ha a felmerülő költségek meghaladják a biztosítási szerződésben megjelölt összeget, a pluszköltség minden esetben a biztosítottat terheli. A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállí- tása.
Amennyiben a rendszeres karbantartás elmulasztása következtében – vagy amiatt, hogy a vészelhárítást végző szakember felhívása ellenére a szükséges javításokat nem végezték el – ugyanazon a helyen ismételten előfordul a vészhelyzetet előidéző hiba, a biztosító nem köteles a vészelhárítás költségeit fedezni, így a szolgáltatás megrendelése esetén azok a biztosítottat terhelik.
iii. A biztosító felelőssége a szakiparos tevékenységéért
A biztosító kötelezettsége kizárólag a szakiparos ajánlására, közvetítésére és a jelen kiegészítő biztosítási feltételekben rögzített költ- ségek megtérítésére terjed ki, a vállalkozási szerződés az elvégzendő munkálatok tárgyában a biztosított és a szakiparos között jön létre. A szakiparos mint vállalkozó által okozott esetleges károkért a biztosító nem vállal felelősséget.
iv. A biztosító mentesülése
A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben a rendszeres karbantartás elmulasztása következtében – vagy amiatt, hogy a vészelhárítást végző szakember felhívása ellenére a szükséges javításokat nem végezték el – ugyanazon a helyen ismételten előfordul a vészhelyzetet előidéző meghibásodás.
6.A.2. Szakiparosok ajánlása
Vészhelyzeten kívüli, illetve azon túli szakipari munkák elvégzéséhez szintén ajánl a biztosító a fenti ágazatokhoz tartozó, előre meghatározott kiszállási és munkadíjjal dolgozó iparost, de a munka elvégzésének összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyagköltség) a Biztosítottat terheli.
A biztosító kötelezettsége kizárólag a szakiparos ajánlására terjed ki, a vállalkozási szerződés az elvégzendő munkálatok tárgyában a biztosí- tott és a szakiparos között jön létre. A szakiparos mint vállalkozó által okozott esetleges károkért a biztosító nem vállal felelősséget.
6.A.3. Háztartási információs szolgáltatás
A biztosító – a kiszervezett tevékenységet végző útján – telefonon keresztül információt nyújt az alábbi esetekben:
Utazási információs csomag
Szállodacímek
Magyar külképviseletek címei, telefonszámai Orvosi ügyeletek, kórházak
Oltási előírással kapcsolatos információk Beutazási információk
Hungary Direct számok Taxirendelés
Szabadidő információs csomag
Színház, mozi Múzeumok, kiállítások Koncertek
Jegyrendelési információ Áruházak nyitva tartása Virágküldés info
Háztartási információs csomag
Hitelkártya zárolás info Rovar- és rágcsálóirtás Költöztetés Gyermekmegőrzés Állatmegőrzés Biztonságtechnikai cégek
Háztartási gépek szerelése (márkaszervizek)
A Mestervonal-24 szolgáltatás éjjel-nappal hívható telefonszáma: +36 1 458 4452
6.B. Temetési segítség
6.B.1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított hozzátartozójának halála.
6.B.2. A biztosító szolgáltatása
A biztosító a kiszervezett tevéknységet végző útján szervezési segítséget kínál az alábbi meghatározott körben: Temetkezési vállalatok listája
Gyászruha kölcsönzés Sírkőkészítés vagy urna készítés Telefonos pszichológia szolgáltatás
Külföldi hazaszállítással kapcsolatos információ Külföldi temetéssel kapcsolatos információ
Hivatalos tennivalókról telefonos tájékoztatás (önkormányzat, okmányiroda stb.)
Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és Különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
7. GARANCIA PLUSZ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
7.A. Közös szabályok
Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosított telefonhívásait és a szerződésben rögzített feltételek szerint a biztosított lakás elektromos háztartási eszközeinek és szórakoztató elektronikai eszközeinek károsodásához kapcsolódó kiterjesztett garancia biztosítást nyújt.
A biztosító a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1132 Budapest, Váci út 36–38., Cégjegyzékszám: 01 09 565790, Adószám: 12231401-2-41), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet országos segítségnyújtási hálóza- tával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosító – a kiszervezett tevékenységet végző útján – élőhangos, nonstop telefonos szolgáltatást működtet. Telefonszám: 06 1 236 7529
Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon és életmód biztosítás Általános és Különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
7.B. Kiterjesztett garancia – Garancia Plusz – biztosítás
7.B.1. Biztosítási esemény
A biztosított vagyontárgy kockázatviselés tartama alatti, előre nem látható tartós – nem külső behatásra történt – mechanikai, elektromos, elektronikus meghibásodása, amelynek következtében az részben vagy egészben működésképtelenné vált.
7.B.2. Biztosított vagyontárgyak
7.B.2.1. Elektromos háztartási eszközök
Biztosított vagyontárgynak kell tekinteni a kockázatviselési helyen magáncélú felhasználásban lévő, alább felsorolt elektromos háztartási esz- közöket, amelyek megfelelnek az alábbi együttes feltételeknek:
• újonnan vették magyarországi forgalmazótól, és rendelkezésre áll a vásárlási számla,
• vásárláskori értéke eléri a 30 000 Ft-ot,
• kora (a vásárlás napjától számítva) nem több mint 60 hónap,
• a kár időpontjában a kockázatviselési hely berendezéseinek részét kell, hogy képezze,
• a gyártó, forgalmazó vagy az eladó garanciája már nincs rá érvényben. A biztosított vagyontárgy fogalmi körébe az alábbi eszközök tartoznak:
7.B.2.1.1. Háztartási elektromos kis és nagygépek
Borotva, epilátor, konyhai elszívó, elektromos fogkefe, főző/sütő (beépített és szabadon álló), fűtő (hősugárzó), mérleg (konyhai, személy), haje- gyenesítő, hajszárító, hajvágó, hűtőgép, fagyasztó beépített és szabadon álló), kávéfőző, kenyérpirító, kenyérsütő, konyhai kisgép (turmixgép, robotgép), mikrohullámú sütő, mosógép, szárító, mosogatógép (beépített és szabadon álló), olajsütő, porszívó, vasaló, vízforraló, mobilklíma, gőztisztító.
7.B.2.1.2. Szórakoztató elektronikai eszközök
DVD lejátszó/felvevő (csak gyári merevlemezzel), blue ray lejátszó hifi kiegészítők, hifi lejátszó, otthoni audio rendszer, otthoni házi mozi rend- szer, projektor, rádió, rádiós magnó, set top box (jel-átalakító), szatelit vevő (parabola antenna is), televízió, video felvevő/ lejátszó.
7.B.2.2. Nem terjed ki a biztosítás azokra a vagyontárgyakra, melyek az előző bekezdésekben nem szerepelnek, így különösen:
• bármilyen típusú okostelefon (asztali és mobil készülékek beleértve i-Phone is),
• számítógépek (asztali és hordozható) és perifériák (nyomtatók, szkennerek, külső merevlemezek, stb.)
• fotóeszközök,
• mp3, mp4 és mp5 lejátszók és tartozékaik (beleértve i-Pod),
• PDA, PNA készülékek
• egyéb hordozható navigációs készülékek
• hordozható DVD lejátszó
• játékkonzolok (Playstation, Xbox, Nintendo Wii)
7.B.3. Biztosítási összeg
A biztosító szolgáltatása minden egyes biztosított elektromos háztartási és szórakoztató elektronikai eszköz vonatkozásában a va- gyontárgy káridőponti beszerzési értékének megfelelő összeg, azzal a további feltétellel, hogy a szolgáltatás felső határa a VIII. feje- zetben meghatározott összeg.
7.B.4. A biztosító szolgáltatása
a) Javítási költség
A meghibásodott vagyontárgy gazdaságos javításához feltétlenül szükséges anyagok, alkatrészek és munkadíjak és vizsgálatok költsége, amelyek maximuma a biztosított vagyontárgy káridőponti beszerzési értékéig terjedhet. Javítási szolgáltatásként a biztosító megtéríti a biztosított termék vagy annak bármely része megjavításának ésszerű költségeit. A biztosító nem köteles e szolgáltatást teljesíteni, amennyiben a javítási költségek a káridőponti beszerzési értéket meghaladják, vagy a vagyontárgy javítása műszakilag nem le- hetséges.
b) Készülékcsere
A biztosító a károsodott vagyontárgy javításának lehetetlensége vagy gazdaságtalansága esetén, annak pótlásául gondoskodik a biztosí- tott vagyontárgy (a továbbiakban: csereeszköz) kicseréléséről. A csereeszköz beszerzési értéke a kicserélendő vagyontárgy vásárláskori árát legfeljebb 10%-kal haladhatja meg. A csereeszköz a hazai kereskedelmi forgalomban kapható olyan új elektromos háztartási eszköz, amely
• a biztosított vagyontárggyal azonos gyártmányú és típusú,
• vagy amennyiben az azonos gyártmányú és típusú vagyontárgy magyarországi forgalmazótól történő beszerzése lehetetlen, a bizto- sított vagyontárggyal megegyező tulajdonságokkal rendelkező (azonos gyártmányú, árkategóriájú, minőségű és tudású), elektromos háztartási eszköz.
A kicserélt készüléknek a biztosító által kifizetett vételára nem haladhatja meg a meghibásodott vagyontárgy káridőponti beszer- zési értékét, de legfeljebb a VIII. fejezetben meghatározott összeget. A biztosítási szolgáltatásba a biztosító jogosult beszámítani a hiba bevizsgálásával és az eszköz szervizbe szállításával kapcsolatos költséget.
c) A vagyontárgy káridőponti beszerzési értékének megtérítése
Amennyiben a vagyontárgy javítása és a készülékcsere szolgáltatás teljesítésére nincs lehetőség valamely megalapozott okból (pl.: ja- víthatatlanság, gazdaságtalan javítás, a csereeszköz beszerzése a biztosító számára aránytalan nehézségekkel járna), akkor a biztosító szolgáltatása a biztosított vagyontárgy káridőponti beszerzési értékének a megfizetésére terjed ki. A biztosítási szolgáltatás azonban ilyen esetben sem haladhatja meg elektromos háztartási eszköz és szórakoztatóelektronikai eszköz esetén a VIII. fejezetben meghatározott összeget. A biztosítási szolgáltatásba a biztosító jogosult beszámítani a hiba bevizsgálásával és az eszköz szer- vizbe szállításával kapcsolatos költséget.
7.B.5. Kárbejelentés, kárrendezési eljárás
A káreseményt annak bekövetkezése, de legkésőbb a biztosított tudomására jutása után haladéktalanul, legkésőbb 2 munkanapon belül, tele- fonon, a megadott telefonszámon kell bejelenteni a biztosító közreműködőjének, az Europ Assistance Kft.-nek. A meghibásodott vagyontárgy jótállási jegyét (ha ez rendelkezésre áll), számláját, nyugtáját az igénybejelentéssel egyidejűleg a biztosító közreműködője részére át kell adnia. Bejelentendő adatok különösen, de nem kizárólagosan: a Szerződő neve, címe, kötvényszám, a biztosított vagyontárgy gyártmánya, típusa. A Biztosított köteles a biztosító, illetve annak közreműködője számára lehetővé tenni a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgá- latát. A biztosító megbízottja a helyszíni javítást – amennyiben az indokolt – köteles a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül megkez- deni. A Biztosított köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az egyeztetett időpontban és helyszínen elérhető legyen, hogy a szerviz a sérült/meghibásodott biztosított vagyontárgyat megvizsgálhassa, javíthassa. Amennyiben a szerviz kiszállásakor ez nem valósul meg, a kiszál-
lás díja a Biztosítottat terheli. Amennyiben a helyszíni javítás nem indokolt vagy nem lehetséges, a Biztosítottnak a biztosító közreműködőjétől kapott információk alapján a biztosított és károsodott vagyontárgyat a szakszervizbe kell szállítani javítás céljából. A 10 kg-nál könnyebb vagy tömegközlekedési eszközön kézicsomagként szállítható méretű (40x40x80cm vagy 20x20x200 cm-nél kisebb méretű) biztosított vagyontárgy szervizbe és az onnan való elszállításáról a Biztosítottnak kell gondoskodnia. Egyéb esetben a szükséges szállításról a biztosító gondoskodik. A biztosító az utóbbi esetben a szállítás költségeit a biztosítási összeg erejéig átvállalja. A biztosító a vagyontárgy javítása esetén a javíttatást a bejelentés napjától számított 30 napon belül köteles teljesíteni, amennyiben a vagyontárgy helyszíni vizsgálata, illetve a szakszervizbe szállítás megtörtént.
Amennyiben a biztosított vagyontárgyra szavatossági igény érvényesíthető, a biztosító vállalja a szavatossági igény érvényesítésére irányuló eljárás lefolytatását, melynek eredményétől függően kezdődhet meg a kárrendezési eljárás (a 30 napos kárrendezési határidő meghosszab- bodik a szavatossági eljárás idejével). Amennyiben a javítás a fenti időszak alatt nem végezhető el alkatrészhiány miatt, a biztosító köteles a vagyontárgy káridőponti beszerzési értékét kifizetni.
Amennyiben a Biztosított a biztosító előzetes jóváhagyása nélkül javíttatja meg a biztosított vagyontárgyat, a javításról szóló eredeti számlát köteles a biztosítónak továbbítani. A számlának vagy az ahhoz kapcsolódó dokumentációnak (pl. munkalap) tartalmaznia kell a hiba részletes leírását, a javított alkatrészeket, a munkadíjat, a javítás dátumát.
7.B.6. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események) A biztosítási fedezet nem terjed ki:
a) a biztosított vagyontárgy nem rendeltetésszerű (nem a kezelési és használati útmutató szerinti) használatából eredő meghibáso-
dásokra,
b) elhasználódásra, a rendeltetésszerű használattal járó kopásra, üzembe-, újra üzembe helyezési-, rendszeres karbantartási-, be- állítási-, ellenőrzési-, módosítási-, tisztítási vagy szervizköltségekre, valamint az ezekkel a tevékenységekkel összefüggésben bekövetkező károsodásokra,
c) korrózióra, zárlatra, horpadásra és karcolásra,
d) vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyakra
e) munkaanyagok, cserélhető, rövid élettartamú fogyasztási cikkek, mint pl. lámpák/izzók biztosítékok, fluoreszkáló csövek, ele- mek, porszívó porzsákok, szíjak, fogyóeszközök – például akkumulátorok, továbbá szalagok – meghibásodására, károsodására,
f) olyan kellékekre, kiegészítő felszerelések költségeire, amelyek nem alkotóelemek, de rendszerint szükségesek vagy hasznosak a biztosított termék rendeltetésszerű használatához vagy működtetéséhez, mint pl. akkumulátortöltő, távirányítók, játékvezérlők,
g) olyan tervezési, gyártási hibákra, amely miatt a gyártó a terméket javításra illetve cserére visszahívta,
h) a biztosított vagyontárgy olyan átalakításából, illetve olyan kiegészítő használatából eredő meghibásodására, amely nincs össz- hangban a gyártó ajánlásaival, valamint idegen tárgyak (amelyek a termék használata szempontjából nem kívánatosak) termékbe való helyezéséből (erőltetéséből) eredő meghibásodásokra,
i) a termékhez helytelenül csatlakoztatott elektromos, gáz vagy vízellátás, vagy jelkapcsolat hibája miatt, illetve ezen esetekben fellépő üzemzavar okán bekövetkező károkra,
j) a szállítás során bekövetkezett károkra, szállítás költségeire,
k) szoftver meghibásodásból, vírusokból, áramkimaradásból, bármely alkalmazás, illetve rendszerszoftver hibájából eredő károkra, közvetett veszteségre,
l) olyan hibákra, közvetlen veszteségekre, melyek közvetlenül vagy közvetve származnak bármely computer, adatfeldolgozó rend- szer, mikrochip vagy hasonló berendezés, számítógép szoftver hibájából, dátum felismerési hibából, illetve adatvesztésből szár- mazó kárra,
m) olyan károsodásokra, amelyek megtérülnek jogi követelés, szavatosság illetve más – gyártó, szállító, kereskedő, javító vagy más fél – által tett kötelezettségvállalás révén, és amelyek a biztosított vagyontárgy vásárlásával és/vagy szervizével kapcsolatosak, vagy amelyek jogszabály, vagy szerződés, illetve szállítási feltételek révén szabályozottak,
n) olyan meghibásodásokra, melyeket a terméket folyamatosan, vagy időszakosan érő külső hatás okoz, beleértve a háziállat által okozott károsodást is,
o) elemi károkra (tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, vízkárok, földrengés) és bármilyen folyadék által okozott károsodásokra,
p) lopással-, rablással, vagy ezek kísérletével okozott károkra,
q) a termék elveszésére, elhagyására, illetve elvesztésére,
r) azon hibákra, melyek abból adódnak, hogy az eredeti hiba észlelését követően a terméket továbbra is használták,
s) elkobzott, lefoglalt, zár alá vett termékekre,
t) külső kábelek, jeladók hibájára, elektromos csatlakozásra, tömítésekre és vezetékekre, melyek nem szerves részei a terméknek,
u) bármely műsor-, kábel-, illetve internet szolgáltatás kimaradásából származó károkra,
v) antennák, vevőegységek és ezekhez hasonló célokat szolgáló eszközök újra bekötési költségeire,
w) pixelesedésre, gáz leengedésre és újratöltésre, valamint képernyő beégésre,
x) a felmerült költségekre abban az esetben, amennyiben meghibásodás nem található, nem állapítható meg,
y) a hibákra, melyek abból adódnak, hogy analóg jeladásról digitális jeladásra vált a szerződő/biztosított az adott termék esetében,
z) közvetett veszteség bármilyen formájára, elmaradt haszonra, a biztosított termék által okozott károkra (következményi károk), aa) a megjavított, pótolt termék (piaci) értékcsökkenésére.
bb) balesetből eredő meghibásodásra,
cc) a szépséghibás, outletben forgalmazott, csökkentett garanciával rendelkező termékekre.
8. GARANCIA SMART PLUSZ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
8.A. Közös szabályok
Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosított telefonhívásait és a szerződésben rögzített feltételek szerint a biztosított lakás elektromos számítástechnikai eszközeinek károsodásához kap- csolódó kiterjesztett garancia biztosítást nyújt.
Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon és életmód biztosítás Általános és Különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
8.B. Kiterjesztett garancia – Garancia Smart Plusz – biztosítás
8.B.1. Biztosítási esemény
A biztosított vagyontárgy kockázatviselés tartama alatti, előre nem látható tartós – nem külső behatásra történt – mechanikai, elektromos, elektronikus meghibásodása, amelynek következtében az részben vagy egészben működésképtelenné vált.
8.B.2. Biztosított vagyontárgy
Biztosított vagyontárgyak a biztosított háztartásában magáncélú felhasználásban lévő, alább felsorolt számítástechnikai eszközök:
• laptop
• asztali számítógép
• táblagép
• okostelefon,
amelyek megfelelnek az alábbi együttes feltételeknek
• a biztosított, vagy a vele azonos lakcímre bejelentett közeli hozzátartozó nevére kiállított számlával igazolt újkori vásárlása magyarországi forgalmazónál történt
• vásárláskori értéke eléri a 30 000 Ft-ot, de nem haladja meg a VIII. fejezetben meghatározott összeget
• kora (a vásárlás napjától számítva) mobiltelefon esetében nem több mint 24 hónap, egyéb készülékek esetében 36 hónap
• a kár időpontjában a biztosított épület berendezéseinek részét kell, hogy képezze (amennyiben asztali gépről van szó), illetve hordozható eszköz esetében a tulajdonosa a biztosított épületben rendelkezik bejelentett lakcímmel, és a biztosított közeli hozzátartozója
• a gyártó/ forgalmazó/ eladó garanciája vagy szavatossága már nincs érvényben
• megőrzött, a vásárlás tényét és időpontját igazoló számla/nyugta (blokk).
8.B.3. Biztosítási összeg
A biztosító szolgáltatása minden egyes biztosított számítástechnikai eszköz vonatkozásában a vagyontárgy káridőponti beszerzési értékének megfelelő összeg, azzal a további feltétellel, hogy a szolgáltatás felső határa a VIII. fejezetben meghatározott összeg.
8.B.4. A biztosító szolgáltatása
A biztosító szolgáltatása vonatkozásában a Garancia Plusz kiegészítő biztosítás 7.B.4. pontjának rendelkezései az irányadók, azzal az eltérés- sel, hogy a szolgáltatás nem haladhatja meg a jelen feltétel 8.B.3. pontban foglalt biztosítási összeget.
8.B.5. Kárbejelentés, kárrendezési eljárás
A kárbejelentés, kárrendezés vonatkozásában a Garancia Plusz kiegészítő biztosítás 7.B.5 pontjának rendelkezései az irányadók.
8.B.6. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események)
A kockázatkizárás vonatkozásában a Garancia Plusz kiegészítő biztosítás 7.B.6 pontjának rendelkezései az irányadók.
9. AUTÓSEGÉLY KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
9.A. Biztosított
Biztosított személy(ek): a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított járművet jogszerűen használó, abban utazó személyek (maximum a forgalmi engedélyben szereplő megengedett férőhelyek száma alapján).
Biztosított jármű az a gépjármű, amelynek forgalmi engedélyében a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában az alapbiztosítás sze- rinti kockázatviselési hely, mint a forgalmi engedély jogosultjának címe szerepel és magyar rendszámmal rendelkezik. Jelen feltételek szerint gépjármű: olyan gépkocsi, mely megengedett maximum össztömege 3,5 tonna, és az állandó ülőhelyek száma – a vezető ülését is beleértve
– legfeljebb 9.
9.B. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény következik be, ha a biztosított járművet a biztosítás hatálya alatt jogszerűen és a jogszabályi, valamint műszaki, karban- tartási előírások betartásával használták és az működésképtelenné, vagy a vonatkozó előírások alapján a közúti forgalomban való használatra alkalmatlanná vált, műszaki meghibásodásból, közúti balesetből vagy önhibából kifolyólag.
Műszaki meghibásodás: az a nem balesetből eredő mechanikai vagy elektromos meghibásodás, amely a jármű azonnali üzem-/menetképte- lenségét eredményezi, vagy az olyan nem baleseti jellegű váratlan meghibásodás, amely a közlekedés biztonságát veszélyezteti, illetve lehe- tetlenné teszi a jármű bezárását (pl.: ablakemelő, zár hibája, stb.),
Baleset: közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő mechanikai behatást előidéző esemény (mint például – de nem kizárólag – ütközés, borulás, zuhanás, robbanás stb.), illetve a jármű feltörése.
Önhiba: a Szerződő/biztosított érdekkörébe tartozó okból bekövetkező meghibásodás (pl.: lemerült akkumulátor, üzemanyaghiány, kizárás a gépkocsiból, pótkerék, emelő vagy kerékkulcs hiánya, stb.),
Közút: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben meghatározott fogalom szerint, a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület.
9.C. A biztosítás területi hatálya
A biztosítás Magyarország és az alább felsorolt országok területén nyújt fedezetet: Andorra, Ausztria, Balti Államok, Belgium, Bosznia-Herceg- ovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Franciaország, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Horvát- ország, Írország, Izland, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Macedónia, Málta, Monaco, Németország, Norvégia, Olaszország, Portu- gália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország (kizárólag Törökország európai területére), Vatikánváros.
9.D. A biztosító szolgáltatása
A biztosító a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1132 Budapest, Váci út 36–38., Cégjegyzékszám: 01 09 565790 , Adószám: 12231401-2-41), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet országos és nemzetközi segítség- nyújtási hálózatával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott alábbi szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget.
9.D.1. Információszolgáltatás
A legközelebbi márkaszerviz kikeresése és a szükséges információk (telefonos elérhetőség, cím, kapcsolattartó neve) átadása a biztosított által megadott biztosított gépjármű márkája szerint, magyar nyelven.
9.D.2. Közúti segélyszolgálat
E szolgáltatás alapján a kiszervezett tevékenységet végző által a helyszínre küldött javító vagy járműszállító hajtja végre a hibaelhárítást, ill. a gépjármű forgalomképes állapotba történő visszahelyezését az alábbiak szerint:
Ha a biztosított gépjármű a biztosított által bejelentett biztosítási esemény következtében menetképtelenné vált, a kiszervezett tevékenységet végző a biztosított bejelentését követően segélyautót vagy esetlegesen autómentőt küld a helyszínre, amely javítással a helyszínen megkísérli a biztosított járművet menetképessé, a közúti forgalomban való részvételre alkalmassá tenni.
A biztosító a szolgáltatást végzőnek téríti meg a helyszínre történő egyszeri kiszállás és a helyszínen történő javítás számlával igazolt munka- díját belföldön vagy külföldön. A javítással menetképessé tett gépjármű megjavítása csak ideiglenes javításnak minősül, a gépjármű mielőbbi tartós és üzembiztos megjavíttatása a gépkocsi tulajdonos kötelezettsége, melynek saját költségére köteles eleget tenni.
Akkumulátor meghibásodásából eredő biztosítási esemény bekövetkezése esetén kizárólag a „közúti segélyszolgálat” vehető igény- be, mégpedig az adott biztosítási időszakban legfeljebb 1 alkalommal, függetlenül az egyéb szolgáltatásoktól.
9.D.3. Autómentés
A biztosított gépkocsi legközelebbi márkaszervizbe történő elszállítása, feltéve, ha a 9.D.2. pontban meghatározott szükségjavítás nem hajtha- tó végre a helyszínen.
Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelenné vált biztosított gépjárművet a helyszínen nem lehet menetképes állapotba hozni, a kiszervezett tevékenységet végző által a helyszínre küldött autómentő a biztosított gépjárművet a benne lévő személyes poggyásszal együtt javítóműhelybe szállítja. A biztosító belföldön vagy külföldön történt meghibásodás esetén megtéríti a műhelybe szállítás számlával igazolt költségeit, közvetlenül a szolgáltatást nyújtónak.
9.D.4. Autómegőrzés megszervezéséről gondoskodik a biztosító és az őrzés költségeit átvállalja. Abban az esetben, ha a 9.D.3. pont alapján elszál- lított biztosított gépjármű javítására szolgáló célszerviz vagy autójavító a biztosított gépjárművel történt biztosítási esemény idején zárva tart, az autó megőrzéséről az őrzés költségeinek átvállalásával a biztosító gondoskodik mindaddig, amíg az autószerviz átveszi a szóban forgó gépjárművet.
9.E. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események) és a szolgáltatás korlátozása
A helyszínen történő javítás során esetlegesen felhasznált alkatrészek árát a biztosítás nem fedezi, azt a biztosított köteles megtérí- teni a javítást végző szolgáltató által kiállított számla alapján.
A gépkocsi tárolásával felmerülő költségeket a biztosító legfeljebb a biztosítási esemény időpontját követő első munkanapig vállalja át.
A biztosító a 9.D.2–4. pontokban felsorolt szolgáltatások közül, egy biztosítási időszakon belül, csak egy biztosítási esemény vonat- kozásában nyújt szolgáltatást költségvállalással.
A biztosítási fedezet nem terjed ki:
• Az eredeti gyári felszereléshez, beállításokhoz képest módosított vagy speciális célú, fokozott igénybevételnek kitett járművekre (pl. versenyautók, megkülönböztető jelzés viselésére jogosult járművek, veszélyes anyagokat szállító járművek, történelmi jármű- vek, személy vagy áruszállító taxi-szolgálat ill. autókölcsönző járművei, stb.);
• A rendszeres alkatrész-, anyag ill. tartozékcserére, időszakos és egyéb karbantartásra és ellenőrzésre, amely a gépjármű normál üzemeltetésével kapcsolatos, továbbá az előírt felszerelésre és tartozékokra;
• A biztosított gépjármű közúton kívüli egyéb helyszínen, forgalom elől lezárt közúton bekövetkező balesete vagy menetképtelenné válása esetére;
• A biztosított gépjármű olyan területen történő balesetére, egyéb okból bekövetkező menetképtelenségére, ahol nem biz- tosítha- tó az időbeli és teljes szolgáltatás;
• A biztosított gépjárművek vontatmányai által a biztosított gépjárműben okozott károkra;
• A biztosított gépjármű ellopása, rongálása következtében beálló károkra;
• Az érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező gépjármű által elszenvedett biztosítási esemény során felmerülő károkra, va- lamint azon biztosított járművön keletkezett károkra, amelyre a tulajdonos a szervizkönyvben előírt karbantartási, ellenőrzési kötelezettségeit elmulasztotta teljesíteni;
• A biztosított gépjármű végleges helyreállítását szolgáló javítási és karbantartási költségeire;
• Az üzemanyagköltségekre;
• A poggyász szállítási- vagy postaköltségekre, amennyiben azok nem szállíthatók együtt a biztosított személlyel, a biztosított gép- járműben utazó autóstopposok kárigényeire;
• A biztosított egyéb biztosítási szerződése alapján (pl. casco biztosítás, stb.) megtérülő károkra;
• A biztosítási szolgáltatás vagyis a gépkocsi telephelyre történő elszállításának megtörténte után a biztosított járműre, ill. annak tartozékaiban keletkezett károkra;
• Elemi csapás miatt bekövetkező eseményekre.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be azon károk vonatkozásában:
• amelyeknek bekövetkezése a biztosított kötelezettségei megszegésével állnak okozati összefüggésben.
• ha a gépkocsiban utazó személy(ek) a biztosítási esemény bekövetkezése után közvetlenül nem jelentette be kárigényét az Au- tósegély telefonszámán;
• ha a jármű használatának jellemzői nem felelnek meg a biztosított járművel szemben jogszabályban támasztott műszaki követel- ményeknek a megengedett tömeg, illetve szállítható személyek számának vonatkozásában;
• ha a gépkocsiban utazó személy(ek) nem az Autósegély telefonszámán jelentkező személlyel előzetesen megállapodott módon veszi igénybe biztosítási szolgáltatást;
• ha a biztosítási esemény abból adódott, hogy a jármű menetképességét egy korábbi meghibásodást követően csak ideiglenesen, nem tartósan állították helyre,
• ha a gépkocsiban utazó személy(ek) a költségek és kiadások felmerülését, amennyiben azokat neki kellett előlegeznie, nem az eredeti számlákkal igazolja;
• ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban résztvevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, és ez közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében;
• ha a biztosítási esemény a jármű szakszerűtlen üzemeltetése következtében történt, vagy amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a biztosított gépjármű nem rendelkezett érvényes műszaki vizsgával, forgalmi engedéllyel vagy rendszámmal
• ha a biztosítási esemény autóversenyen, arra való felkészülés közben vagy megbízhatósági, illetőleg teljesítményteszt során tör- tént;
• ha a Szerződő/biztosított személy(ek) a szerződés elvállalása szempontjából lényeges körülményt elhallgat, vagy a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény tekintetében, amely a biztosító fizetési kötelezettségére, vagy annak mértékére kihatás- sal van;
• ha a biztosított járművel a közlekedés-rendészeti szabályok megsértésével szállítottak személyeket és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkeztében.
9.F. Mentesülés
A biztosító mentesül szolgáltatás kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a gépkocsi tulajdonosa, illetve a Szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetve megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ezeket a rendelkezéseket a kármeg- előzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
9.G. A biztosítási esemény bejelentése, szolgáltatás határideje
Biztosítási esemény bekövetkezésekor a kiszervezett tevékenységet végzőt haladéktalanul értesíteni kell telefonon a +36 1 458 4452-es szá- mon. A megadott telefonszám a nap 24 órájában elérhető. A biztosítási esemény bejelentésekor a következő adatokat kell megadni a kiszer- vezett tevékenységet végzőnek:
• telefonos elérhetőség;
• gépjármű modell megnevezése, alvázszáma, és rendszáma;
• a működésképtelen gépjármű elhelyezkedése;
• a gépjármű működésképtelenségének oka és egyéb olyan fontosnak ítélt körülmény, amely a biztosítási esemény lefolyásában szerepet játszott és a biztosító szolgáltatását befolyásolja.
A kiszervezett tevékenységet végző a segélyhívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezé- sét. Amennyiben erre lehetőség van, a kiszervezett tevékenységet végző a gépkocsiban utazó személy(eke)t tájékoztatja a rendelkezésre álló adatok alapján igénybe vehető biztosítási szolgáltatások tartalmáról és előrelátható teljesítési idejéről. Költségátvállalás esetén a biztosítási szolgáltatás teljesítése a fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges dokumentumoknak a kiszervezett tevékenysé- get végzőhöz történő benyújtását követő 15. napon esedékes.
A biztosított köteles a fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást megadni és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését. A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a gépkocsiban utazó sze- mély(ek) köteles – az ehhez szükséges – rendelkezésére álló dokumentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.
Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és Különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
10. IDŐJÁRÁS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
10.A. A biztosítás tárgya
Az időjárás biztosítás a Házőrző otthon- és életmód-biztosítás biztosítottja által, naptári évenként egy alkalommal, a generali.hu oldalon történő aktiválással igénybe vehető szolgáltatás, feltéve, hogy a szerződő a kiegészítő időjárás biztosítást is megkötötte.
Az időjárás biztosítás szolgáltatás keretében a biztosító az üdülés, kirándulás helyszínén és időtartama alatt bekövetkező időjárási események- nek az üdülés, kirándulás minőségét, élvezeti értékét csökkentő hatásait meghatározott pénzbeli összeg (biztosítási szolgáltatás) megfizetésé- vel kompenzálja. A biztosító a szolgáltatás keretében, annak a szerződő által történő aktiválását követően és a biztosítási esemény bekövet- kezése esetén, vállalja a VIII. részben meghatározott mértékű és az értékkövetésre figyelemmel módosult biztosítási összeg megfizetését.
10.B. A kockázatviselés helye
Az időjárás-biztosítás különös szerződési feltételeiben meghatározott területi hatály figyelembevételével, a biztosítás aktiválása során a szer- ződő által az üdülés, kirándulás helyeként megjelölt település.
10.C. A kockázatviselés időtartama
Az időjárás-biztosítás különös szerződési feltételeiben meghatározott naptári időszakok keretein belül, a biztosítás aktiválása során a szerződő által az üdülés, kirándulás időszakaként megjelölt egybefüggő időtartam. A kockázatviselési időszak kezdete nem lehet korábbi, mint a bizto- sítás aktiválásának a napjától számított 16. nap 07:00 órája.
10.D. Biztosítási esemény
Az időjárás-biztosítás különös szerződési feltételei szerinti meteorológiai jellemzők ténylegesen mért értéke a kockázatviselés helyén és a koc- kázatviselés időtartamát kitevő naptári napok közül legalább a különös szerződési feltételekben meghatározott számú napon eltér a biztosító által a szolgáltatás aktiválásakor előre jelzett meteorológiai jellemzők értékétől.
10.E. A szolgáltatás aktiválásának folyamata
Az aktiválás fogalma
Az érvényesen létrejött Házőrző Otthon- és életmód biztosítási szerződés szerződője a generali.hu weboldalon elérhető aktiválási felületen a kockázatviselés helyét és időtartamát megjelöli, és a biztosító által a kockázatviselés időtartamára közölt időjárás-előrejelzési adatokat, vala- mint az időjárás biztosítás különös szerződési feltételeit elfogadja.
Az aktiválás kezdete
A szerződő legkorábban a Házőrző otthon- és életmód-biztosítás kockázatviselés kezdetét követő 16. nap 0 órájától kezdődően jogosult akti- válni a szolgáltatást, feltéve, hogy ezen időtartamon belül a biztosítási szerződés érvényesen létrejött. A kockázatviselési időszak kezdete nem lehet korábbi, mint a biztosítás aktiválásának a napjától számított 16. nap 07:00 órája.
A szerződő azonosítása
Az aktiválást megelőzően a biztosító azonosítja a szerződőt. A szerződő az azonosítás keretében megadja a generali.hu weboldalon az aktivá- lási felületen kért, a szerződésére vonatkozó azonosítási adatokat. A szerződő az aktiválási felületet az azonosítási adatok megadását követően érheti el.
A kockázatviselés helyének és időtartamának megjelölése
A szerződő az aktiválási felületen megjelöli annak a településnek a nevét vagy irányítószámát, és azt az egybefüggő időtartamot, amelyre vo- natkozóan az időjárás biztosítást aktiválni kívánja.
Az adatok megadását követően a biztosító a szerződő által megadott kockázatviselés helyének és időtartamának a figyelembevételével az aktiválási felületen közli a megadott kockázatviselési helyre és időtartamra számított időjárás előrejelzési adatokat, azok küszöbértékeit. Az előrejelzési adatokat a biztosító a szerződött üzleti partnerétől szerzi be.
A szolgáltatás aktiválása
Szerződő az aktiválási felületen található „Elfogadom a feltételeket” gombra kattintva aktiválja az időjárás-biztosítás szolgáltatást. Aktiválást követően a szerződő a kockázatviselés helyét és időtartamát nem módosíthatja.
Az aktiválással a szerződő visszavonhatatlanul elfogadja, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésének a kiértékelése, megállapítása a biz- tosító által az aktiváláskor közölt előrejelzési adatoknak, és a kockázatviselés időtartamának az elteltét követően a szerződött partnerétől beszerzett, a kockázatviselés időtartamára vonatkozóan tényleges mért időjárási adatoknak az összevetése alapján történik.
Az aktiválást követően a biztosító a kockázatviselés helyét, időtartamát, és az időjárás előrejelzési küszöbértékeket tartalmazó, elektronikus (pdf) formátumú dokumentumot generál. A dokumentum az aktiválási felületen az aktiválást követően, a Házőrző otthon- és életmód- biztosítás hatálya alatt (érvényes fennállásának az időtartama alatt) érhető el. A dokumentum az időjárás-biztosítás aktiválását igazolja.
10.F. A biztosító szolgáltatása
A biztosító a szerződő által az aktiváláskor megjelölt kockázatviselési helyre, időszakra, és a szerződő által az aktiválással elfogadott időjárási küszöbértékekkel vállal fedezetet.
A biztosító a kockázatviselési időszak elteltét követő napon a biztosítási eseményre vonatkozó kiértékelést elvégzi, amely kiértékelés keretében az aktiválási felületen közölt előrejelzési adatokat összeveti a szerződött üzleti partnere által szolgáltatott tényleges mérési adatokkal.
A kiértékelés eredményéről (biztosítási esemény megállapíthatóságáról, vagy annak hiányáról) a biztosító a szerződőt a biztosítási ajánlaton feltüntetett mobiltelefonszámon, SMS-ben tájékoztatja.
Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – szerződés értékkövetését is figyelembe véve – a VIII. részben meghatározottbiztosítási összeget fizeti meg a szolgáltatást igénybe vevő biztosított részére, a kockázatviselés időtartamának elteltét követő 8 napon belül. A biztosítási összeg megfizetését a biztosító a Házőrző otthon- és életmód-biztosítás biztosítási ajánlaton a szerződő által megadott bankszámlaszámra történő átutalással teljesíti.
A szerződő a kockázatviselés időtartamának az elteltét követően, az aktiválási felületre történő belépéssel, napi bontásban ellenőrizheti a bizto- sító kiértékelésének az eredményét, az előre jelzett (az aktiválással elfogadott) időjárási küszöbértékeket, valamint a ténylegesen mért időjárási értékeket.
Biztosítási esemény hiányában a biztosító biztosítási összeg kifizetését nem teljesíti.
10.G. Az időjárás-biztosítás különös szerződési feltételek elérhetősége, egyéb rendelkezések
Az időjárás-biztosításra jelen kiegészítő biztosítási feltételek, az időjárás-biztosítás különös feltételei, illetve azokban a kérdésekben, amelye- ket az előbbi feltételek nem szabályoznak, a Házőrző Otthon- és életmód biztosítás Általános feltételei, a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok alkalmazandók.
Az időjárás biztosítás különös szerződési feltételeit a szerződő az aktiválási folyamat során fogadja el a tárgyévre vonatkozóan. A tárgyévre kiadott különös szerződési feltételek megtekinthetők és megismerhetők a generali.hu oldalon is.
11. FUTRINKA KISÁLLAT KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a Biztosított tulajdonában, tartásában levő kutya és/vagy macska jelen feltételek szerinti betegsége, balesete és baleset miatti elhullása esetén a szolgáltatási táblázatban a választott csomag szerinti biztosítási összeget megtéríti.
11.A. Biztosított állatok
A biztosítási szerződésben fajával, fajtájával, nevével, születési dátumával megjelölt, a biztosítás időpontjában egészséges kutya (Canis fami- liaris) és macska (Felis silvestris catus) biztosított.
A biztosítás arra az állatra terjed ki:
– amely az ajánlat aláírásának időpontjában már betöltötte a 4 hónapos életkort, de még nem töltötte be a születésétől számított 7. életévet
– a már biztosított állatok esetében a biztosítás védelme nem ér véget a korhatár elérésével –, és
– amelyet az ISO 11784 szabványnak megfelelő elektronikus (mikrochipes) állatazonosító rendszer alkalmazásával megjelöltek és adatait a Magyar Állatorvosi Kamara által működtetett elektronikus adatbázisban regisztrálták, és
– amelyet kutya esetén – kisállat egészségügyi könyvben igazoltan – az ajánlat aláírásának időpontja előtt legalább két alkalommal védőol- tásban részesítettek szopornyica, Rubarth-kór (kutyák fertőző májgyulladása), leptospirosis, parvovirosis és veszettség ellen, továbbá minden naptári évben védőoltásban részesítettek veszettség ellen;
– amelyet macska esetén – kisállat egészségügyi könyvben igazoltan – az ajánlat aláírásának időpontja előtt legalább két alkalommal védőol- tásban részesítettek rhinotracheitis (herpeszvírus okozta légcsőgyulladás), panleukopenia és calicivírusos nátha ellen.
A fenti előírt feltételek bármelyikének a hiánya esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, mert az állat nem minősül biztosí- tottnak.
Nem biztosított állatok a következő kutyafajták egyedei: a francia bulldog, a mopsz és a yorkshire terrier.
11.B. Időbeli hatály; várakozási idő a baleset és betegség biztosítási esemény vonatkozásában
Baleset és betegség biztosítási események tekintetében a biztosító a szerződés létrejöttének időpontjától számított 30 napos vá- rakozási időt köt ki, amely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése erre a biztosítási eseményre nem terjed ki. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azokra a várakozási idő elteltét követően benyújtott szolgáltatási igényekre sem, amelyek a várakozási idő alatt kezdődő vagy bekövetkező betegséggel közvetlenül vagy közvetve összefüggnek.
Amennyiben a biztosítottnak a biztosított állat megóvásához fűződő érdeke megszűnik, vagy a biztosított állat elhullik, a szerződés kisállat-biz- tosítási része is megszűnik az érdekmúlással vagy az elhullás napjával egyidejűleg.
11.C. Területi hatály
A biztosító kockázatviselésének helye Magyarország területe.
11.D. Biztosítási esemény
11.D.1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított állat betegség vagy baleset miatt szükségessé váló állatorvosi gyógykezelése, valamint baleset miatti elhullása.
Egy biztosítási eseménynek kell tekinteni:
1. az állatnak az egy konkrét baleset vagy betegség miatt indokolttá váló állatorvosi kezeléseit, függetlenül attól, hogy esetleg ezeket eltérő helyen és/vagy időben végezték,
2. az állatnak az egy konkrét baleset vagy betegség miatt indokolttá váló állatorvosi kezeléseit, függetlenül attól, hogy az állatorvosi kezelé- sek a balesetből vagy a betegségből közvetlenül vagy közvetetten következnek (ilyenek például a konkrét betegség szövődményei miatt szükségessé váló kezelések, illetve a hibás orvosi kezelés miatt szükségessé vált újabb kezelések),
3. a betegségek kiújulása miatt indokolttá váló állatorvosi kezeléseket, függetlenül attól, hogy az állatot korábban gyógyultnak nyilvánították.
Az állatorvosi kezelés csak akkor minősül biztosítási eseménynek, ha egy magyarországi székhelyű, államilag elismert állatorvosi végzettséggel és érvényes szolgáltatói (praxis-) engedéllyel rendelkező személy, vagy ilyen tevékenység végzésére érvényes működési engedéllyel rendelkező állat-egészségügyi szolgáltató intézmény végzi azt.
11.D.2. Fogalom meghatározás Baleset
A biztosítás szempontjából balesetnek minősül minden olyan hirtelen fellépő, közvetlenül, kívülről ható, előre nem látható esemény (kívülről ható mechanikai erő és áramütés), amely a biztosított állat állatorvosi (vagy állat-egészségügyi szolgáltató intézményben végzett) kezelését teszi szükségessé.
Betegség
A biztosítás szempontjából betegségnek minősül minden olyan kórokozók (baktériumok, gombák, paraziták, vírusok és subvirális kórokozók) által okozott fertőző megbetegedés, továbbá a nem fertőző szervi betegségek, amelyek a biztosított állat állatorvosi (vagy állat-egészségügyi szolgáltató intézményben végzett) kezelését teszik szükségessé.
Baleset miatti elhullás
Biztosítási esemény az a baleset, amelynek következtében a biztosított állat a balesetet követő 30 napon belül elhullik.
Állatorvosi kezelési költség
A jelen biztosítás szempontjából állatorvosi kezelési költség alatt értendő a biztosított állat baleset vagy betegség miatti gyógykezelésével összefüggő állatorvosi munkadíj, a balesettel vagy betegséggel összefüggésben szükségessé váló laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok díja, a biztosított állat gyógykezelésével összefüggő műtét során az állat szervezetébe kerülő implantátum ára, a biztosított állat balesetével és betegségével kapcsolatban a baleset vagy a betegség diagnosztizálásától számított 30 napon belül alkalmazott gyógyszerkészítmények és diagnosztikumok ára.
A biztosító nem téríti meg azoknak a gyógyszerkészítményeknek és diagnosztikumoknak az árát, amelyeket nem a biztosítási ese- ménnyel közvetlen összefüggésben adnak be az állatnak.
A jelen biztosítás szempontjából nem tartoznak az állatorvosi kezelési költségek körébe az alternatív gyógyászati módszerek alkal- mazásával összefüggő költségek, még akkor sem, ha azokat szakképzett állatorvos nyújtja.
11.E. A biztosító szolgáltatásának mértéke (biztosítási összeg)
Biztosítási védelem | Maxi csomag | Midi csomag | Mini csomag |
Baleset miatti állatorvosi kezelés | 100 000 Ft/kár 200 000 Ft/biztosítási időszak | 70 000 Ft/kár 140 000 Ft/biztosítási időszak | 35 000 Ft/kár 70 000 Ft/biztosítási időszak |
Betegség miatti állatorvosi kezelés | 100 000 Ft/kár 200 000 Ft/biztosítási időszak | 70 000 Ft/kár 140 000 Ft/biztosítási időszak | nem biztosított |
Baleset miatti elhullás | 70 000 Ft* | 35 000 Ft* | nem biztosított |
* Ha baleset miatti állatorvosi kezelés ellenére az állat ugyanezen balesetből eredően elhullik, a biztosító a baleset miatti elhullás biztosítási összege és a baleset miatti állatorvosi kezelésre teljesített szolgáltatási összeg különbözetét téríti meg.
11.F. A biztosító szolgáltatásának korlátozása
A biztosító biztosítási időszakonként, mindösszesen legfeljebb a fenti táblázatban a biztosítási időszakra meghatározott összeget, biztosítási eseményenként pedig a táblázat szerinti káronként teljesítendő összeget téríti meg.
Az önrészesedés mértéke biztosítási eseményenként a kár összegének 15%-a. A biztosító a kifizetést a mindenkori biztosítási ösz- szegre figyelemmel teljesíti.
11.G. A kárrendezéshez szükséges dokumentumok
A baleset vagy betegség miatti gyógykezelés biztosítási esemény kárbejelentéséhez csatolni szükséges a biztosított állat kezelését végző állatorvos vagy állat-egészségügyi szolgáltató által kiállított számlát és kórlapot, utóbbinak tartalmaznia kell a következőket:
– a tulajdonos neve, címe,
– a betegséggel összefüggő kórelőzményt (anamnézis),
– a klinikai tüneteket, a betegség megnevezését (diagnózis),
– az elvégzett műtétek leírását, a gyógykezeléseket és gyógyszer-adagokat (terápia), azoknak időpontját,
– a biztosított állat azonosítására szolgáló adatokat (faj, fajta, neve, születési dátuma, mikrochipes azonosító adatok),
– az állat utolsó védőoltásait igazoló iratot (a Kisállat egészségügyi könyv olvasható másolatát).
A baleset miatti elhullás biztosítási esemény bekövetkezésekor szükséges csatolni az állatorvos által kiadott igazolást a következő adatokkal:
– a tulajdonos neve, címe,
– megállapítás, hogy a biztosított állat baleset következtében hullott el,
– a baleset bekövetkeztének es az állat elhullásának dátuma,
– a biztosított állat azonosítására szolgáló adatok (fajta, neve, születési dátuma, mikrochipes azonosító adatok).
11.H. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események), illetve a kockázatviselés korlátai
Az állatorvosi kezelés csak akkor minősül biztosítási eseménynek, ha olyan baleset vagy betegség következménye, amely a biztosí- tási szerződés hatálya alatt történt, illetve kezdődött.
Jelen kiegészítő feltételek szerint nem minősülnek biztosítási eseménynek a 11.K. pontban felsorolt betegségek miatt végzett állat- orvosi beavatkozások és a biztosító nem téríti meg az ezzel kapcsolatos költségeket.
Jelen feltételek szerint nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi állatorvosi kezelések, és nem téríti meg a biztosító az alábbi állatorvosi kezelések költségeit:
1. amelyet a biztosítási szerződés bármely okból történő megszűnése után végeztek,
2. amelyet a kockázatviselés kezdete előtt kezdődött betegséggel, annak kiújulásával, vagy bekövetkezett balesettel kapcsolatban végeztek,
3. a betegségeket megelőző (preventív) állatorvosi beavatkozások (pl. védőoltások, külső és belső élősködők elleni kezelések, vita- min-terápia, roborálás) és vizsgálatok költségei,
4. az ivartalanítási műtét költségei (kivéve, ha az ivartalanítási műtét elvégzése betegség gyógykezelése miatt válik közvetlenül in- dokolttá),
5. a kozmetikai jellegű beavatkozások, műtétek (pl. fül- és farokvágás, fogtisztítás, fogkő eltávolítása és fogpótlás, karmok vágása és eltávolítása, fültisztítás, az ún. bűzmirigy tisztítása és kiürítése) költségei,
6. a fogászati kezelések, beavatkozások, műtétek költségei,
7. az öröklődő betegségek és állapotok (pl. köldöksérv, rejtett here) miatt, illetve az örökletes (genetikai) terheltségekre visszavezet- hető balesetek miatt szükségessé váló állatorvosi beavatkozások, műtétek költségei,
8. a szervátültetés és a szervátültetéshez kapcsolódó kezelések,
9. az állat viselkedési problémájával, annak kezelésével, valamint az állat képzésével kapcsolatos kezelések,
10. az állat túlsúlyának és az abból származó betegségeinek kezelése, kivéve, ha a túlsúlyos állapot maga is egy diagnosztizált be- tegség következménye,
11. a bejelentési kötelezettség alá eső betegségekkel – például a veszettség – összefüggő költségek,
12. valamilyen idegen tárgy lenyelése miatt szükségessé váló állatorvosi kezelés, műtét költsége,
13. a kutya vadászat vagy keresőtevékenység során történő használata esetén bekövetkező káreseményekre.
Ha a kár valószínűsíthetően, az eset körülményeiből adódóan, a fentiekben felsorolt egy vagy több okból következett be, úgy az ellen- kező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a kár a fenti okokból következett be.
A vélelem megdöntése a szerződőt/biztosítottat terheli. Nem téríti meg a biztosító
1. az állatorvos kiszállásának költségét,
2. az állatorvosi kezeléshez kapcsolódó speciális étrend és diéta költségeit (beleértve a diétás vagy gyógy-tápok etetésének költsé- geit is),
3. az állatorvosi tevékenységek azon költségeit, amely nem képezi a kezelés lényegi részét – ilyen például az állat állatorvoshoz szállításának költsége, az állatorvos ügyeleti költsége,,
4. az állat állatorvos által végzett eutanáziájának (végleges elaltatásának) költségeit,
5. a baleset miatti elhullás biztosítási esemény igazolására szolgáló állatorvosi irat kiállításának költségét,
6. az állat-egészségügyi szolgáltató intézmény hivatalosan meghirdetett árlistáján szereplő, vagy a Magyar Állatorvosi Kamara által a hatályos törvény alapján közétett az állatorvosi munkadíjak felső határára vonatkozó ajánlásban szereplő, az egyes beavatko- zásoknál megjelölt díjaknál magasabb költségeket,
7. azokat a költségeket, amelyek olyan balesetből vagy betegségből származnak, amelyeket a biztosított, vagy a biztosított által az állat gondozásával megbízott személy szándékolt magatartása vagy súlyos gondatlansága idézett elő.
Nem terjed ki a biztosítás az üzletszerűen folytatott állattenyésztés körében, valamint a kutya vadászat vagy keresőtevékenység so- rán történő használata esetén bekövetkező káreseményekre.
11.I. Mentesülés
A jelen biztosítás szempontjából súlyos gondatlanságnak minősül, így a biztosító mentesülésére ad alapot különösen:
1. az állat kínzása,
2. az állat gondozásának elhanyagolása,
3. baleset vagy megbetegedés esetén az állatorvos értesítésének elmulasztása,
4. az állatorvos által előírt, illetve ajánlott kezelés elmulasztása, az előírástól eltérő alkalmazása,
5. az állat szükséges védőoltásai, illetve külső és belső élősködők elleni gyógyszerkészítmény ismételt évenkénti beadatásának elmulasztása, ha a bekövetkezett kár okozati összefüggésben áll a mulasztással (Védőoltások kutya esetében: veszettség, szo- pornyica, Rubarth-kór (kutyák fertőző májgyulladása), leptospirosis, parvovirosis ellen. Védőoltások macska esetében: rhinotra- cheitis (herpeszvírus okozta légcsőgyulladás), panleukopenia és calicivírusos nátha ellen.).
6. a mindenkor hatályos állat-egészségügyi vagy állatvédelmi jogszabályok megszegése.
11.J. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- es életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
11.K. A biztosítási védelem alól kizárt fajtadiszpozíciós megbetegedések, örökletes terheltségek és állapotok
(a felsorolás az adott fajtára és annak keresztezéseire is vonatkozik)
I. KUTYÁK
Affenpinscher (majom-pincsi) cardiomyopathia
Afgán agár Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), leucodystrophia, narcolepsia, csípőizületi diszplázia Afrikai oroszlánkutya (Rhodesian Ridgeback) degeneratív gerincvelőbántalom, megemelkedett izomtónus, csípőizületi diszplázia Airdale terrier narcolepsia, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
Akita Von Willebrand betegség, Uveo-dermatologiai szindróma, fiatalkori polyarthritis, cataracta, entropium, glaucoma, microphtalmia, PRA, retina dysplasia, csípőizületi diszplázia
Amerikai eszkimókutya narcolepsia, cink-függő dermatosis, cink-felszívódási zavarok
Amerikai staffordshire terrier csípőizületi diszplázia
Amerikai rókakopó amyloidosis
Angol agár lupoid onychopathy, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
Angol bulldog urát húgykövesség, xantin-húgykövesség, a húgycső előesése, arteria pulmonalis-stenosis, kamrai sövénydefektus
Angol masztiff csípőizületi diszplázia
Angol véreb (Bloodhound) spinális izomatrophia (SMN)
Ausztrál juhászkutya pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
Angol springer spániel ismétlődő pitvari leállás, narcolepsia, fehérjevesztéses enteropathia (PLE), Rage-szindróma, Woolly-szindróma
Argentin dog csípőízületi diszplázia
Ausztrál pásztorkutya dermatomyositis, szemlencse-luxáció
Basenji Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), intestinalis nyirokértágulat, immunproliferativ bél-betegség
Basset hound Basset Hound thrombopathia, összetett immunodeficiencia, dermatomyositis
Beagle Beagle pain syndroma, réztárolási betegség, réz-függő májbetegség (Wilson-kór), hyperlipidaemia, hyperlipoproteinaemia, hyperammo- niaemia, szemlencse-luxáció, narcolepsia, reszketőkór (tremor, shaker), kamrai sövénydefektus, arteria pulmonalis-stenosis
Beauce-i juhászkutya (Beauceron) dermatomyositis
Bedlington terrier réztárolási betegség, réz-függő májbetegség (Wilson-kór)
Belga malinois myositis
Belga juhászkutya (Tervueren) pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
Bernáthegyi kutya narcolepsia, csípőizületi diszplázia
Bichon Frisé reszketőkór (tremor, shaker)
Bobtail (óangol juhászkutya) szív-pitvari sövénydefektus, degeneratív gerincvelőbántalom
Bordeaux-i dog csípőízületi diszplázia
Border Collie szemlencse-luxáció, canine cyclic neutropenia (gray collie syndroma), pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
Border Terrier cranio-mandibuláris osteopathia, ismétlődő pitvari leállás
Boston Terrier lokális calcinosis (calcinosis circumscripta), cranio-mandibuláris osteopathia,
Boxer aorta-stenosis, szív-pitvari sövénydefektus, szív-ritmuszavar, lokális calcinosis (calcinosis circumscripta), cardiomyopathia, histiocitás fekélyes vastagbélgyulladás, lupoid onychopathy, noduláris dermatofibrosis, szfingomielin lipidosis (Niemann-Pick-betegség)
Brazil masztiff csípőízületi diszplázia
Brie-i juhászkutya (Briard) hyperlipidaemia, állandó éjszakai vakság
Breton vizsla (Brittany spaniel) kisagyi degeneráció, hyperlipidaemia, a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása, szemlencse-luxá- ció, spinális izomatrophia (SMN)
Bullmasztiff csípőízületi diszplázia
Bullterrier Policysztás vesebetegség, örökletes veseelfajulás, szemlencse lucatio, aorta billentyű stenosis, mitrális billentyű diszplázia, cink-fel- szívódási zavarok
Cairn terrier cranio-mandibuláris osteopathia, szemlencse-luxáció, A-vitamin függő dermatosis Cavalier King Charles spániel a mitrális szívbillentyű ödémás degenerációja, xantin-húgykövesség Csau-csau (Chow Chow) entropium, ectropium, hypothyreoidizmus, vese diszplázia
Chesapeake Bay retriever degeneratív gerincvelőbántalom
Cocker spániel (amerikai és angol) ciklikus hematopoiesis (ciklikus neutropénia), a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása, szem- lencse-luxáció, narcolepsia, proliferatív episcleritis, faggyúmirigy-gyulladás, seborrhoea, A-vitamin függő dermatosis, Sinus-csomó betegség (sick sinus syndrome), bradycardia, ductus arteriosus (Botalli) persistens, réztárolási betegség, réz-függő májbetegség (Wilson-kór)
Dalmata urát húgykövesség, szőrtüsző-gyulladás (Bronzing syndroma), görcsös izomösszehúzódás, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyul- ladás)
Dandie Dinmont terrier szemlencse-luxáció
Dobermann cardiomyopathia, Dancing dobermann disease (DDD), Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), Lu- poid onychopathy, narcolepsia, jobb aortaív perzisztenciája, B12-vitamin felszívódási zavara
Drótszőrű foxterrier leucodystrophia (progresszív ataxia), szemlencse-luxáció, nyelőcsőtágulat, megaoesophagus, Fallot-tetralógia, golyva
Drótszőrű griffon narcolepsia
Flandriai pásztorkutya (Bouvier des Flandres) myopathia
Fox terrier szemlencse-luxáció, nyelőcsőtágulat, megaoesophagus, Fallot-tetralógia
Golden retriever degeneratív gerincvelőbántalom, noduláris dermatofibrosis, proliferatív episcleritis, aortastenosis, csípőizületi diszplázia, hyperammoniaemia
Ír farkaskutya csípőízületi diszplázia
Ír szetter degeneratív gerincvelőbántalom, glutén-függő bélbetegség, jobb aortaív perzisztenciája, lupoid onychopathy, narcolepsia
Jack Russel terrier szemlencse-luxáció, progresszív ataxia
Kanári-szigeteki kutya csípőízületi diszplázia, entropium, ectropium
Kaukázusi juhászkutya csípőízületi diszplázia
Kelpie pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
Kerry blue Terrier cranio-mandibuláris osteopathia, spinális izomatrophia (SMN), degeneratív gerincvelőbántalom, „spiculosis”
Kis angol terrier (Toy terrier) szemlencse-luxáció
Kínai harcikutya (Shar-Pei) amyloidosis (Shar-Pei láz), szemlencse-luxáció, synovitis, mucinosis
Korzikai kutya csípőízületi diszplázia
Közép-ázsiai juhászkutya csípőízületi diszplázia
Kuvasz dermatomyositis
Labrador retriever degeneratív gerincvelőbántalom, mozgás kiváltotta collapsus (EIC), Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), myopathia, narcolepsia, A-vitamin függő dermatosis, csípőizületi diszplázia
Malamut PRA, cataracta, entropium, chondrodysplasia, polyneuropathia, cink-felszívódási zavarok
Mallorcai masztiff csípőízületi diszplázia
Máltai selyemszőrű kutya nekrotizáló meningoencephalitis, reszketőkór
(Maltese) (tremor, shaker)
Miniatűr Bullterrier mitralis billentyű diszplázia, policysztás vesebetegség, allergiás dermatitis, cink függő acrodermatosis, cink-felszívódási zavarok
Német dog cardiomyopathia, jobb aortaív perzisztenciája
Német juhászkutya lokális calcinosis (calcinosis circumscripta), degeneratív gerincvelőbántalom, dermatomyositis, acanthosis nigricans, exocrine pancreatic insufficiency (EPI), hasnyálmirigy-elégtelenség, lupoid onychopathy, noduláris dermatofibrosis, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás), aortastenosis, ductus arteriosus (Botalli) persistens, arteria pulmonalis-stenosis, jobb aortaív perzisztenciája, kamrai sövénydefektus, csípőizületi diszplázia
Norvég Elkhound Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), vese eredetű glucosuria
Norwich terrier szemlencse-luxáció, a mozgáskoordináció zavara „Scottie Cramp”
Pireneusi hegyikutya cranio-mandibuláris osteopathia
Pireneusi masztiff csípőízületi diszplázia
Pit bullterrier csipőízületi diszpláia, cataracta
Pointer lupoid dermatosis, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás), spinális izomatrophia (SMN), aorta-stenosis
Pomerániai törpespicc ciklikus hematopoiesis (ciklikus neutropénia)
Portugál vízikutya cardiomyopathia
Rókakopó (angol és amerikai) amyloidosis
Rottweiler a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása, lupoid onychopathy, narcolepsia, spinális izomatrophia (SMN), polyneuropat- hia, csípőizületi diszplázia
Sarplaninai juhászkutya urát húgykövesség, csípőizületi diszplázia
Schnauzer (óriás) narcolepsia, arteria pulmonalis-stenosis, B12-vitamin felszívódási zavara
Schnauzer (törpe) Comedo-szindróma, elsődleges hyperlipidaemia, hyperlipoproteinaemia, megaoesophagus, izom-dystrophia, Sinus-cso- mó betegség (sick sinus syndrome), arteria pulmonalis-stenosis, Fallot-tetralógia
Sealyham Terrier szemlencse-luxáció, a mozgáskoordináció zavara „Scottie Cramp”
Shetlandi juhászkutya (sheltie) dermatomyositis, Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), fekélyes dermatosis, ductus arteriosus (Botalli) persistens
Skót juhászkutya (collie) ciklikus hematopoiesis (ciklikus neutropénia), degeneratív gerincvelőbántalom, dermatomyositis, proliferatív episc- leritis, fekélyes dermatosis, ductus arteriosus (Botalli) persistens
Skót terrier cranio-mandibuláris osteopathia, szemlencse-luxáció, vese eredetű glucosuria, a mozgáskoordináció zavara „Scottie Cramp”
Skye Terrier réztárolási betegség, réz-függő májbetegség (Wilson-kór), szemlencse-luxáció
Soft-coated wheaten terrier fehérjevesztéses enteropathia (PLE), fehérjevesztéses vesebetegség (PLN), nyirokértágulat, gyulladásos bélbe- tegség (inflammatory bowel disease, IBD)
Spanyol masztiff csípőízületi diszplázia
Staffordshire terrier L2 hydroxiglutár aciduria, patella luxatio, csípőizületi diszplázia, cataracta, PMPV
Sussex spániel izombetegségek
Szamojéd reszketőkór (tremor, shaker), cink-függő dermatosis, cink-felszívódási zavarok
Szibériai husky degeneratív gerincvelőbántalom, szemlencse-luxáció, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás), cink-függő dermatosis, cink-felszívódási zavarok, hypercholesterolaemia, Woolly-szindróma, kamrai sövénydefektus,
Tacskó acanthosis nigricans, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás), Sinus-csomó betegség (sick sinus syndrome), bradycardia, vas- culitis, xantin-húgykövesség, cukorbetegség
Thai ridgeback csípőízületi diszplázia
Tibeti masztiff csípőízületi diszplázia
Tibeti terrier szemlencse-luxáció, éjszakai vakság
Törpe foxterrier szemlencse-luxáció
Törpe német pinscher pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás), réztárolási betegség, réz-függő májbetegség (Wilson-kór)
Uszkár veleszületett szürkületi vakság (farkasvakság, hemeralopia), állandó éjszakai vakság, narcolepsia, proliferatív episcleritis, ductus arte- riosus (Botalli) persistens, Fallot-tetralógia, kamrai sövénydefektus, cukorbetegség (törpe uszkár)
Vadkacsavadász retriever csípőízületi diszplázia
Weimari vizsla lupoid onychopathy
Welsh corgi, Pembroke degeneratív gerincvelőbántalom, dermatomyositis, narcolepsia
Welsh springer spániel narcolepsia
Welsh terrier szemlencse-luxáció
West Highland White terrier cranio-mandibuláris osteopathia, szemlencse-luxáció, reszketőkór (tremor, shaker), réztárolási betegség, réz-függő májbetegség (Wilson-kór)
2. MACSKÁK
Abesszin (szomáli) amyloidosis, piruvát-kináz elégtelenség miatt kialakuló anaemia (PK)
Amerikai rövidszőrű cardiomyopathia (HCM)
Brit rövidszőrű cardiomyopathia (HCM), policisztás vesebetegség (PKD)
Burma tricuspidalis/mitralis billentyűdysplasia
Cornish Rex izombetegségek
Maine Coon cardiomyopathia (HCM), csípőízületi dysplasia
Manx (cymric) megacolon
Perzsa cardiomyopathia (HCM), immunodeficiencia (Chediak-Higashi szindróma – CHS), policisztás vesebetegség (PKD)
Sziámi amyloidosis, az endocardium fibroelesztózisa, ismétlődő pitvari leállás, tricuspidalis/mitralis billentyűdysplasia, gangliosidosis (GM)
12. SMART KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS ÉS OKOS OTTHON ESZKÖZÖK KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSA
A Házőrző Smart biztosítás és az okos otthon eszközök kiegészítő biztosítása a Házőrző otthon- és életmód biztosítás kiegészítő szolgáltatási csomagjai, melyeket a szerződés külön-külön is tartalmazhat a biztosítási szerződésben jelöltek szerint.
A Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) a jelen kiegészítő biztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerzõdésben arra vállal kötelezettséget, hogy – a feltételekben részletezett módon és mértékben – biztosítási szolgáltatást nyújt a biztosított részére a biztosítási szer- ződésben felsorolt biztosított vagyontárgyakat érintő biztosítási események bekövetkezése esetén. A jelen feltételekben nem részletezett vagy nem szabályozott kérdésekben a Házőrző Otthon- és életmód biztosítás Általános és Különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok az irányadók.
12.A. Elektronikus készülékek törés biztosítása
12.A.1. Biztosított vagyontárgy
Biztosított vagyontárgyak a biztosítottak tulajdonában álló, alábbiakban felsorolt elektronikus készülékek: Smart kiegészítő biztosítás esetében:
– mobiltelefon, okostelefon, okosóra a készülékek 3 éves koráig
– táblagép, e-book olvasó, a készülék 5 éves koráig
– laptop, netbook, notebook, a készülék 5 éves koráig
– asztali számítógép, monitor, a készülék 5 éves koráig
– LCD, LED, plazma televízió a készülék 5 éves koráig
– házimozi rendszer a készülék 5 éves koráig
Okos otthon csomag esetében:
– okos otthon eszközök (központi egységek, szenzorok, vezérlő modulok, okos konnektorok, audio eszközök, kamerák, termosztátok) 10 éves koráig, amennyiben a szerződés tartalmazza az okos otthon csomag biztosítást.
A készülék korát a vagyontárgyra vonatkozó beszerzési számlán feltüntetett vásárlási dátum alapján kell meghatározni.
12.A.2. Biztosítási esemény
Jelen feltételek alapján biztosítási eseménynek minősülnek az alábbiakban felsorolt események, ha azok bekövetkezése esetén a biztosított vagyontárgyak károsodnak:
a) kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság által okozott károsodás, amennyiben a károk segédeszköz nélkül, szemmel láthatóan megálla- píthatók;
b) mechanikusan ható erő által okozott károsodás;
c) víz, nedvesség vagy folyadék minden fajtája által okozott károsodás;
d) perzselődés, hő hatására történő zsugorodás miatt bekövetkező károsodás;
e) elektromos energia hatásai (légköri elektromosság, túlfeszültség, zavar a köz- és/vagy a saját áram ellátásban) által okozott károsodás, amennyiben az okozott károsodások segédeszköz nélkül, szemmel láthatóan megállapíthatók.
12.A.3. Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)
a) A biztosítási fedezet nem terjed ki:
i. az olyan kárra melynek javítását vagy a készülék cseréjét a készülék gyártója, szállítója, forgalmazója vagy értékesítője köte- les teljesíteni az őket terhelő, illetve általuk vállalt jótállási/szavatossági kötelezettségek alapján,
ii. az egyszeri külső eseményre nem visszavezethető véletlenszerű károsodásokra, mert ezek használatbeli és/vagy környezeti tényezők által okozott fokozatos elhasználódásnak, sérülésnek, meghibásodásnak tekintendők, és ezért nem tartoznak a fedezetbe;
iii. az olyan károkra, amelyek a biztosított vagyontárgy rendeltetésszerű használatát nem befolyásolják (a felület karcolódása, horzsolódása, vagy egyéb sérülései)
iv. bármilyen típusú használatkiesésből eredő vagy következményi kárra.
b) A biztosítási fedezet nem terjed ki továbbá az olyan kárra, amelyet az alábbi események idéztek elő, vagy amely az alábbi esemé- nyeknek tulajdonítható:
i. bármilyen tisztítási, szervizelési, bevizsgálási, karbantartási, módosítási vagy javítási folyamat vagy kísérlet, illetve idegen szoftveres beavatkozás,
ii. a gyártó üzemeltetési vagy kezelési utasításainak be nem tartása vagy megszegése;
iii. a készülék kopása, fokozatos elhasználódása vagy korróziója (például ha a készülék huzamos ideig nedves felülettel érintke- zik, vagy párás környezetnek van kitéve).
c) A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi események által előidézett, vagy azoknak tulajdonítható meghibásodásra:
i. egy alkatrész tényleges törését vagy kiégését okozó hirtelen, előre nem látható, belső mechanikai vagy elektronikus hiba, amely miatt a készülék rendeltetésszerű működésre képtelen;
ii. a paraméterek helytelen beállítása vagy a gyártó által nem engedélyezett tartozék vagy berendezés használata;
iii. helytelen telepítés vagy újratelepítés, hibás szoftver vagy programozás, illetve véletlenül vagy szándékosan letöltött vírus.
d) A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi javítások, eljárások költségeinek megtérítésére:
i. a készülék kizárólag külső megjelenését érintő olyan károsodás miatti javítás, amely nem befolyásolja a készülék megfelelő működését;
ii. a készülékben vagy annak valamely adathordozóján tárolt adatok helyreállítása.
12.A.4. A biztosító szolgáltatása
A biztosító szolgáltatása:
a) javítással helyreállítható károk esetén
A biztosító a károsodott vagyontárgynak a biztosítási esemény bekövetkezése előtti, üzemképes állapotába történő helyreállításának számlával igazolt költségét téríti meg.
A biztosító Magyarországon található márkaszervizek, ennek hiányában egyéb szerviz által kiállított számla alapján teljesít kifizetést. A számlán szükséges szerepelnie a biztosított nevének, valamint a vagyontárgy gyári számának.
b) totálkár esetén
Totálkár esetén a biztosított vagyontárgy forgalmi értékét (ld. különös feltételek 6.A.2. pont) téríti meg a biztosító, beleértve a pótlásra szolgáló vagyontárgy fuvarozási, vám- és szerelési költségeit. Az így meghatározott forgalmi értéket csökkenteni kell a maradvány, az önrész összegével.
Amennyiben a biztosított berendezés több különálló, de technológiailag összekapcsolt egységből áll és a különálló egységek közül csak egyesek sérülnek meg, úgy a biztosító kizárólag a sérült egység forgalmi értékét téríti meg. A biztosító nem téríti meg a vagyontárgy sértetlen elemeinek korlátozott felhasználhatóságából eredő károkat.
12.A.5. Önrész, a biztosítási szolgáltatás korlátozása Az önrész mértéke 10.000 Ft.
A biztosító szolgáltatásának felső határa biztosítási eseményenként az okos otthon eszközökre vonatkozóan a VIII. részben az okos otthon eszközök törés kára sornál található összeg, míg a Smart kiegészítő biztosítás keretében biztosított vagyontárgyakra vonat- kozóan a Szerződő által választott és a biztosítási szerződésben a Smart csomagnál megjelölt összeg.
A kárbejelentéshez minden esetben csatolni kell a vagyontárgy eredeti, a biztosított vagy a vele egy háztartásban élő személy nevére kiállított beszerzési számláját. Ennek hiányában a biztosító kötelezettsége nem áll be.
Smart kiegészítő biztosítás esetén a biztosító az összes biztosított vagyontárgyra vonatkozóan biztosítási időszakonként (évenként) csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
12.A.6. A biztosítás időbeli és területi hatálya
A biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az elektronikus készülékek törés biztosítására.
12.B. SIM kártya felfüggesztési és kártyapótlási díj térítése (Smart kiegészítő biztosítás része)
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított mobiltelefont ellopják, vagy elvesztik és emiatt az előfizetéshez kapcsolódó SIM kártya felfüg- gesztése és pótlása miatt a biztosítottnak költsége merül fel.
A biztosító a biztosított mobiltelefon ellopása, vagy elvesztése esetén megtéríti az előfizetéséhez kapcsolódó SIM kártya felfüggesztési és kártyapótlási díját. A biztosító a szolgáltatást az érintett mobiltelefon társaság által, a szerződő/biztosított nevére kiállított számla ellenében nyújtja.
12.C. Okos otthon többlet szolgáltatás
Amennyiben az alapbiztosítás tartalmazza az Okos otthon csomag kiegészítő biztosítást, a biztosító többletszolgáltatást nyújt a különös feltételek 5. pontjában felsorolt következő biztosítási események bekövetkezésekor: tűz, robbanás, villámcsapás, betöréses lopás, rongálás, rablás, vízkár, villám és füstkár, beázás, kívülről érkező víz.
A szolgáltatás feltétele, hogy a kockázatviselés helye szerinti családi házat, lakást felszerelték olyan tűz-, füst-, hőérzékelővel, vagy betörés-, rablásjelző berendezéssel, vagy víz-, nedvesség érzékelővel, vagy víznyomás érzékelővel, amelyek közvetlenül vagy központi egységeiken keresztül képesek az előzőekben felsorolt biztosítási eseményeket jelezni a biztosítottnak vagy a vele szerződéses viszonyban lévő vagyonvé- delmi tevékenységet ellátó felügyeleti egységnek (továbbiakban okos otthon érzékelők).
Amennyiben az alapbiztosítás szerinti, előzőekben felsorolt biztosítási események egyike bekövetkezik és beáll a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége, az alapbiztosítás szerinti biztosítási eseménnyel kapcsolatosan jelzésre képes és az alapbiztosítás szerinti biztosítási esemény napján működőképes okos otthon érzékelők meglétére tekintettel a biztosító teljesíti a szolgáltatást. A többlet szolgáltatás összege a VIII. részben meghatározott összeg, de nem haladhatja meg a biztosítási eseményre kifizetett összeget.
13. IT TÁVSEGÍTSÉG KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosított telefonhívásait és a szerződésben rögzített feltételek szerint IT távsegítség szolgáltatást nyújt.
A biztosító a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1132 Budapest, Váci út 36–38., Cégjegyzékszám: 01 09 565790, Adószám: 12231401-2-41), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet a biztosítási esemény bekövetkez- tekor a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosító – a kiszervezett tevékenységet végző útján
– élőhangos, nonstop telefonos szolgáltatást működtet. Telefonszám: 06 1 236 7529
13.A. Biztosítási eseménynek minősül az informatikai hardver és szoftver eszközökkel kapcsolatos problémák felmerülése.
13.B. Biztosítási szolgáltatás
A biztosító a közreműködőjén keresztül az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
• informatikai hardver eszközök meghibásodásának, problémáinak azonosítása, segítség a probléma azonnali elhárításában,
• tényleges meghibásodás esetén intézkedés a javítás érdekében, kapcsolatfelvétel a javítást végző szervizzel, időpont-egyeztetés,
• okos otthon érzékelők, központi egységek telepítése távoli eléréssel.
A távsegítség az alábbi területekre vonatkozik:
• email beállítás
• internet-kapcsolat beállítása, router konfigurálás
• irodai programcsomag beállítások
• meglévő szoftver telepítése
• nyomtató beállítások, hálózati beállítás
• Mac alapbeállítások
• WIFI beállítás
• WLAN szoftverek beállítása
• okos telefon szinkronizációs kérdések
• PDA/Tablet beállításai
• operációs rendszer drivereinek telepítése
• PC illesztése meglévő hálózatba
• új WIFI hálózat létrehozása
• VPN kliens installáció beállítás
• okos telefonok telepítése a gépen, szinkronizáció
• tűz-, füst-, hőérzékelő, betörés-, rablásjelző berendezés, víz-, nedvesség érzékelő, víznyomás érzékelő eszközök összehangolása okos otthon megoldást biztosító eszközökkel
14. CYBER BIZTOSÍTÁSI CSOMAG
14.A. A biztosítás tárgya
A biztosító a jelen biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés rendelkezései szerint biztosítási szolgáltatást nyújt a biztosítási események bekövetkezése esetén, a biztosítási díj megfizetése ellenében. A biztosítási szerződés a jelen feltételekben rögzített és a II. pont szerint csomagokban választható kockázatok közül csak azokra terjed ki, amelyekre a szerződő ajánlatot tesz és amelyekkel kapcsolatban a szerződés létrejön.
A biztosító a szerződésben leírt biztosítási szolgáltatásokat, az egyes kockázatoknál leírt módon, az Europ Assistance Magyarország Befekte- tési és Tanácsadó Kft. (1132 Budapest, Váci út 36–38., Cégjegyzékszám: 01 09 565790, Adószám: 12231401-2-41), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet útján nyújtja (a továbbiakban: a biztosító közreműködője).
A biztosított a biztosítási eseményt a 06-1/465-3792 telefonszámon köteles bejelenteni. A biztosított köteles az eseményre vonatkozó fedezet ellenőrzéséhez szükséges információkat a biztosító közreműködőjének rendelkezésre bocsátani.
14.B. Választható biztosítási csomagok és biztosítási összegek
A cyberbiztosítási csomag 4 különböző szolgáltatásból, ezek kombinációjából alkotott, a szerződő által választott szolgáltatási csomagokból (C, B, A csomagok) áll.
Szolgáltatási csomagok | C csomag | B csomag | A csomag |
Cyber távsegítségnyújtás | |||
Bank-, hitel- és internetkártya-, ill. személyes hozzáférési (jogosultsági) adatokkal történő visszaélés | |||
Cyber jogvédelem | |||
Adatvesztés helyreállítása |
A szerződő az ajánlattétel során az alábbi táblázatban rögzített 1-4. változat szerint választhatja ki a kockázatokhoz tartozó biztosítási össze- geket, illetve a szerződés alapján nyújtott szolgáltatások darabszámát.
Szolgáltatási csomagok | 4. változat | 3. változat |
Cyber távsegítségnyújtás | 4 db | 4 db |
Bank-, hitel- és internetkártya-, ill. személyes hozzáférési (jogosultsági) adatokkal történő visszaélés | 572 000 Ft | 429 000 Ft |
Cyber jogvédelem | 500 000 Ft | 375 000 Ft |
Adatvesztés helyreállítása | 572 000 Ft | 429 000 Ft |
Szolgáltatási csomagok | 2. változat | 1. változat |
Cyber távsegítségnyújtás | 4 db | 4 db |
Bank-, hitel- és internetkártya-, ill. személyes hozzáférési (jogosultsági) adatokkal történő visszaélés | 286 000 Ft | 143 000 Ft |
Cyber jogvédelem | 250 000 Ft | 125 000 Ft |
Adatvesztés helyreállítása | 286 000 Ft | 143 000 Ft |
14.C. Cyber távsegítségnyújtás
4.C.1. Biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül az informatikai hardver es szoftver eszközökkel kapcsolatos problémák felmerülése.
14.C.2. Biztosítási szolgáltatás
a) A biztosítási esemény bekövetkezése esetére a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy reggel 7:00 és este 19:00 között fogadja a bizto- sított telefonhívásait és a szerződésben rögzített feltételek szerint Cyber távsegítség szolgáltatást nyújt. Telefonon és IT hálózaton keresz- tül nyújtott Cyber távsegítség szolgáltatást a biztosító legfeljebb 4 alkalommal, alkalmanként maximum 1 óra erejéig nyújt biztosítási időszakonként.
b) A biztosító az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
– informatikai hardver eszközök meghibásodásának, problémáinak behatárolása
– tényleges meghibásodás esetén segítség a probléma elhárításában: intézkedés a javítás érdekében, kapcsolatfelvétel a javítást végző szervizzel, telefonszám és egyéb elérhetőségi adatok közvetítése ügyfél és harmadik fél között (szerviz) e-mailben és/vagy telefonon
– Internet szolgáltatás kiesés/probléma (pl. annak beazonosítsa, hogy az internet szolgltatónál van a hiba vagy modem/router, ill. kábel, eszköz meghibásodás áll fenn
c) A Cyber távsegítség nyújtási szolgáltatás az alábbi területekre vonatkozik:
– E-mail beállítás, úgy mint POP3+SMTP, IMAP beállítása Outlook és Thunderbird levelező kliensekben, valamint böngészőben használt webes felületű levelezőrendszerekben alap segítségnyújtás beállításokban
– Internet-kapcsolat beállítása, saját router konfigurálása, router jelszó beállítása
– Általános office beállítás támogatás: Outlook, Excel, Word, Power Point
– Jogtiszta szoftver telepítése, amennyiben
a) telepítő média elérhető (pl. CD)
b) a telepítőkészlet a gyártó oldaláról letölthető, forrása ismert
– WIFI beállítás, Wifi rendszer konfigurálás, jelszó, ezsközök csatlakoztatása
– Tablet beállításai (Android, Windows, IOS – alapbeállítások)
– Operációs rendszer és csatlakoztatott eszközök (pl. nyomtató, pendrive) telepítése, Windows, MacOS, Linux (alapbeállátások, nyom- tató beállítások, külső eszközök telepítése)
– Tablet, laptop, okos telefon otthoni környezetbe illesztése, Wifire, televízióra, számítógépre csatlakoztatása, illesztőprogramok telepí- tése
– Új WiFi hálózat létrehozása: saját Wifi konfigurálása, router jeszó beállítása, Wifi jelszó beállítása, sebességkorlátozás
– Okostelefon kezelő szoftver telepítése laptopra, tabletre, telepítése a gépen, szinkronizáció
– Okostelefon szinkronizációs kérdések, e-mail szinkronizáció, új telefonra költöztetés, felhő tárhely szinkronizáció, névjegy szinkronizá- ció, naptár szinkronizáció
– Rosszindulatú programok, vírusok, kémprogramok eltávolítása, vírusfertőzés mértékének beazonosítása, amennyiben lehetséges, ka- ranténba zárása, vírus törlése, lehetőség szerint újratelepítés, további prevenció érdekében vírusirtó szoftver ajánlása)
– 18-as tartalmak szűrése szolgáltatás kulcsszavak alapján (Cisco OpenDNS beállítása, Parental Control konfigurálása)
d) Amennyiben a biztosított biztosítási fedezettel rendelkezik az általa bejelentett eseménnyel kapcsolatban, a biztosító közreműködője meg- szervezi számára a szolgáltatást, akként, hogy amennyiben az adott biztosítási eseményre vonatkozó megfelelő információt nyújtani képes, arról tájékoztatást nyújt. Abban az esetben, ha az adott eseményre vonatkozó információ, illetve szolgáltatás nyújtása speciális
szakértelmet igényel és a szolgáltatást ellátó partner éppen rendelkezésre áll, a biztosító közreműködője telefonon átkapcsolja a biztosított számára. Amennyiben ilyen partner éppen nem áll rendelkezésre, a biztosító közreműködője megszervezi a szolgáltatást, és a megfelelő partner a biztosítottat 1 munkanapon belül reggel 07.00 és este 19.00 óra között telefonon felkeresi a probléma megoldása érdekében.
e) A Cyber távsegítségnyújtás nem szolgál sürgős, azonnali tanácsadásra, vészelhárítást igénylő ügyek rendezésére, ezért a biz- tosító a fenti 1 munkanapon belüli probléma elhárítás megkezdési határidőn túl nem vállal további időgaranciát a szolgáltatás teljesítésére.
A Cyber távsegítségnyújtás szolgáltatás csak telefonon és távoli hozzáférés útján vehető igénybe, amennyiben az érintett területen jelentkező feladat telefonon és távoli hozzáférés útján nem oldható meg, a biztosító a szolgáltatás nyújtására nem köteles. A biztosí- tó a Cyber távsegítségnyújtás szolgáltatás keretében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítottnál jelentkező szolgáltatási igény ellátását megszervezi és megkezdi a szolgáltatás teljesítését, azonban nem vállal szavatosságot arra, hogy a biztosított szolgáltatási igénye valóban teljesíthető is.
A Cyber távsegítségnyújtás során a biztosító közreműködője által esetlegesen javasolt vírusirtó rendszer illetve bármilyen egyéb szoftver ajánlása a tanácsadáskor rendelkezésre álló általános ismeretek alapján történik, és a biztosító nem vállal felelősséget azért, hogy a közreműködő által javasolt vírusirtó a biztosított számítástechnikai eszközei tekintetében teljes és tökéletes vé- delmet nyújt, illetve az egyéb megoldások a kívánt célt teljes mértékben minden körülmények között megvalósítják és azok nem játszhatók ki.
14.D. Bank-, hitel- vagy internetkártyával és személyes hozzáférési adatokkal való visszaélés BANK-, HITEL- VAGY INTERNETKÁRTYÁVAL VALÓ VISSZAÉLÉS
14.D.1. Biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás
a) Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított bank-, hitel-, vagy internetes vásárlásra alkalmas kártyáit, illetve ezek adatait arra nem jogosult harmadik személy, a kártya jogosultjának tudta vagy belegyezése nélkül megszerzi és internetes webáruházon keresztül történő vásárlásra felhasználja.
b) A biztosító a biztosítási összeg erejéig megtéríti a biztosított biztosítási eseményből eredő vagyoni kárát.
c) A szerződőt/biztosítottat szolgáltatási igényenként 10%, de legalább 10.000 Ft összegű önrész terheli.
d) A biztosítási fedezet másodlagos jellegű, azaz, ha a biztosított kára más biztosítási szerződés vagy követelés (pl. pénzintézet által fizetett kártalanítás) alapján megtérül, a biztosító csak az így meg nem térült károkra nyújt biztosítási szolgáltatást. A másik biztosítási szerződés alapján a biztosítottat terhelő önrészre a biztosítási fedezet kiterjed. A biztosító ilyen esetben a szerződésben meg- határozott önrészesedést a szolgáltatásból nem vonja le.
14.D.2. Kármegelőzés, kárenyhítés
A szerződő, illetve a biztosított köteles a jogosulatlanul használt kártya letiltásáról haladéktalanul gondoskodni, amint a tudomására jut, hogy a kártya adataival visszaélést követtek vagy követhettek el. A biztosított köteles a kártyakibocsátó pénzintézetet, a jogosulatlan használattal érintett webáruházat és a rendőrséget is értesíteni.
14.D.3. Kárbejelentés
Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a szolgáltatás jogalapjának, összegének megállapításához szükséges dokumentumok benyújtását kérheti a biztosítottól, így különösen:
– a visszaéléssel végrehajtott tranzakciót tartalmazó bankszámla kivonatát;
– a kártyát kibocsátó pénzintézet által kiállított nyilatkozatot, miszerint a pénzintézet a visszaéléssel okozott kárt nem, vagy csak részben téríti meg;
– a visszaéléssel kapcsolatban tett rendőrségi feljelentés jegyzőkönyvét.
14.D.4. Kockázatkizárás
A kockázatból kizárt események:
– a nem saját eszközön tárolt adatok eltulajdonításából, megszerzéséből eredő károk;
– bank-, hitel-, vagy internetes vásárlásra alkalmas kártyák felhasználásától különböző, elektronikus banki szolgáltatások – például elektronikus banki átutalás, más elektronikus banki megbízások – igénybevételével elkövetett, visszaéléssel okozott károk.
SZEMÉLYES HOZZÁFÉRÉSI ADATOKKAL VALÓ VISSZAÉLÉS
14.D.5. Biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás
a) Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított valamely szolgáltatónál, eladónál regisztrált internetes felhasználói fiókjához tartozó hoz- záférési adatokat harmadik személy jogosulatlanul megszerzi és felhasználja termékek vagy szolgáltatások internetes megvásárlása céljá- ból és ezzel a biztosítottnak kárt okoz.
b) A biztosító a biztosítási összeg erejéig megtéríti a biztosított biztosítási eseményből eredő vagyoni kárát.
c) A szerződőt/biztosítottat szolgáltatási igényenként 10%, de legalább 10.000 Ft összegű önrész terheli.
14.D.6. Kármegelőzés, kárenyhítés
A szerződő, illetve a biztosított köteles a visszaéléssel érintett internetes felhasználói fiókjához tartozó hozzáférési adatokat haladéktalanul megváltoztatni és a szolgáltatót az incidensről értesíteni, amint a biztosított tudomására jut, vagy juthatott, hogy a belépési adataival vissza- élést követtek el.
14.D.7. Kárbejelentés
Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a szolgáltatás jogalapjának, összegének megállapításához szükséges dokumentumok benyújtását kérheti a biztosítottól, így különösen:
– a visszaéléssel végrehajtott vásárlási tranzakcióra vonatkozó számlák, adatok, dokumentumok;
– az érintett ügyfélfiók létezésére vonatkozó igazolás, amely tartalmazza a biztosított regisztrációkor vagy ezt követően megadott felhaszná- lói adatait.
14.E. Cyber jogvédelem
14.E.1. A biztosítás tárgya
A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban – a biztosítási feltételben foglaltak szerint segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében.
14.E.2. A biztosítási esemény
a) Biztosítási eseménynek tekintendő, ha a biztosított magán életszférájában – az 14.E.5. pontban meghatározott jogvédelmi szolgáltatási területeken – a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet szenvednek és az érdeksérelem jogi (bírósági, hatósági) eljárás útján elhárítható.
Jelen feltétel alkalmazásában magán életszférának tekintendők a biztosított személyek foglalkozásán, hivatásán, politikai tevékenységén vagy üzletszerű gazdasági tevékenységén kívüli életviszonyok.
b) Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy biztosítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint (sorozatkár). A biztosítási összeg mértéke az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.
14.E.3. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály)
A biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosító felé pedig legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül megtörtént.
További feltétele a biztosítási fedezet fennállásának, hogy a biztosítási szerződés hatálya alá essen:
– folyamatosan fennálló jogi érdeksérelem esetén a jogi érdeksérelem (jogi érdeksérelmet okozó magatartás) kezdő időpontja,
– sorozatkárok esetén a sorozat első eseményének időpontja,
– elektronikus úton kötött szerződésekkel kapcsolatos jogvédelem körébe tartozó jogi érdeksérelmek esetén a szerződéskötés időpontja.
14.E.4. A biztosítási védelem területi korlátja (területi hatály)
a) Külföldi bíróság (hatóság) joghatósága alá tartozó jogi eljárások esetén (ideértve a végrehajtási eljárásokat is) a biztosító jogvé- delmi szolgáltatásként kizárólag jogi tanácsadás és egyszeri ügyvédi felszólítás jogi költségét téríti.
b) Magyar bíróság (hatóság) joghatósága alá tartozó jogi eljárások esetén (ideértve a végrehajtási eljárásokat is) a biztosító – az
14.E.12. a) pontban meghatározottak szerint – teljeskörű jogvédelmi szolgáltatást nyújt (jogi tanácsadás, peren kívüli és peres eljárások költségeinek térítése).
14.E.5. Jogvédelmi szolgáltatási területek
A biztosító az alábbi jogvédelmi szolgáltatási területeken (az alábbi jogvitákra) nyújt jogvédelmi szolgáltatást:
Információs bűncselekményekkel szembeni jogvédelem
Személyiségi jogvédelem
Elektronikus úton kötött szerződésekkel kapcsolatos jogvédelem
A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosított sérelmére elkövetett alábbi bűncselekmények esetén:
– interneten keresztül személyes hozzáférési adatokkal (pl. belépési azonosító) történő visszaélés,
– hitelkártyával, betéti bankkártyával történő visszaélés interneten, termékek vagy szolgáltatások vásárlása céljából.
A biztosítás fedezetet nyújt a biztosított sértetti képviseletére büntetőeljárásban, valamint kártérítési igény érvé- nyesítésére polgári eljárásban.
E jogvédelem magában foglalja a biztosított jogainak védelmét személyiségi jogainak megsértése esetén, amennyiben a személyiségi jogainak a megsértésére internetes kommunikáción keresztül (pl. közösségi olda- lakon, blogban, emailben, honlapon stb.) más személy(ek) előtt, becsületsértés vagy rágalmazás elkövetésével kerül sor.
A biztosítás fedezetet nyújt a biztosított képviseletében a magánindítvány előterjesztésére, a biztosított sértetti képviseletére a büntetőeljárásban, valamint kártérítési igény és sérelemdíj érvényesítésére polgári eljárásban.
E jogvédelem a biztosított által elektronikus úton (online, interneten keresztül) kötött polgári jogi szerződésekkel kapcsolatos jogvitákat fedezi, amennyiben az elektronikus utat biztosító vállalkozás szerződésszegéssel jogi érdeksérelmet okoz a biztosítottnak.
A biztosítási védelem kizárólag olyan szerződésekkel kapcsolatban védi a biztosított jogi érdekeit, melyet a biz- tosított, mint fogyasztó (szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy) vállalkozással (szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személlyel) köt.
Nem terjed ki a biztosítási védelem a kizárólag elektronikus levelezés (email) vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz (pl. SMS) útján kötött szerződésekkel kapcsolatos jogvitákra.
A biztosítás fedezetet nyújt szerződésszegésből eredő igények érvényesítésére polgári eljárásban, az elektroni- kus utat biztosító vállalkozással szemben.
14.E.6. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események)
A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:
a) a biztosított személyek érdekeinek egymással szembeni védelme esetén;
b) gépjárművek üzemeltetésével, vezetésével, gépjárműre vonatkozó szerződésekkel kapcsolatban bekövetkezett érdeksérelmek esetén;
c) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, a 15.000 Ft-ot nem éri el;
d) olyan követelések érvényesítésére, melyeket biztosítottra engedményeztek, illetve olyan kötelezettségek miatti jogérvényesítés- re, amit a biztosított mástól átvállalt;
e) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekintetében;
f) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdeksérelmek esetén, továbbá szerzői és szabadalmi jog területén és a szellemi tulajdonból eredő egyéb jogokkal kapcsolatban;
g) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények, valamint a biztosító saját munkavállalóinak a biztosító- nak, mint munkáltatóval szemben előterjesztett igényei tekintetében.
14.E.7. Biztosítási összeg
a) A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg mértékének megfelelő- en nyújtja.
b) Biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg
A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben kifizethető legnagyobb összeg, függetlenül az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés időtartamától.
c) Biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg
A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre tekintettel összesen kifizethető összeg.
Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosító- nak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére nem a kárbejelentés időpontja szerinti biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.
14.E.8. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során
a) Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak
A biztosító közreműködőjének feladata a jogvédelmi szolgáltatási igényekkel kapcsolatban csak a kárbejelentés felvételére és a biztosítóhoz való továbbítására terjed ki. A jogvédelmi szolgáltatási igényt közvetlenül a biztosító jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai bírálják el, a kárrendezést közvetlenül tehát a biztosító végzi.
A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell
– a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szer- vezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított;
– arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.
A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani
– minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempontjából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bírósági beadványok, határozatok stb.),
– az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott díjajánlatot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvédvá- lasztási jogával.
Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg célszerű a biztosítónak benyújtani.
A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéséhez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:
– azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön- stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel össze- függésben állnak;
– a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket, iratokat;
– az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;
– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);
– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elkészült szakvéleményt;
– a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;
– amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség, stb.) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylatot.
– a biztosított írásbeli nyilatkozatát, mellyel mentesíti a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól,
– amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez a biztosított egészségügyi adatainak kezelése szükséges, akkor a biztosított írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát az egészségügyi adatok kezeléséhez,
– amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás a biztosítottat ért személyi sérüléssel, a biztosítottnak nyújtott társadalombiztosítási ellátással van összefüggésben, akkor a biztosított írásbeli nyilatkozatát, mellyel mentesíti a kezelését ellátó orvosokat, egészségügyi intézményeket, társadalombiztosítási igazgatási szervet a titoktartási kötelezettségük alól a biztosító irányában.
Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgál- tatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költségeket pedig jogosult visszakövetelni.
b) Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során
Amennyiben a biztosított biztosítási védelmet igényel, illetve biztosítási védelemben részesül, úgy köteles:
– a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében.
– a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól, stb.), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költségek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását.
– az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, valamint a jelentősebb eljárási cselekmények előtt a bizto- sító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosí- tóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.
– az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tár- gyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok, stb.) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak megküldeni.
14.E.9. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás
a) Sikerkilátás-vizsgálat
A biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat).
Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jogérvényesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha:
– a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és
– pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése.
Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költségeket.
Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését.
A biztosító a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni.
Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről, valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megvá- laszthatja jogi képviselőjét.
Érdekellentét esetén a sikerkilátás vizsgálatát a biztosított által választott ügyvéd folytatja le a 14.E.11. fejezetben foglaltak szerint.
b) Egyeztető eljárás
Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.
Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyeztető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést. Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárásban résztvevő jogi képviselőjét.
Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a sikerkilátás kérdésében
– azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni.
– nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költségén, az általa szabadon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igényérvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni.
Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli.
A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a biztosító a jelen feltételben meghatározottak szerint viseli. Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:
– amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra nézve kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli,
– amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező, úgy a biztosított és a biztosító saját költségüket viselik.
Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmé- ben szabadon megválasztani jogi képviselőjét.
14.E.10. A biztosított jogi képviselete
a) A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén, sza- badon megválasztani jogi képviselőjét (ügyvédjét).
b) Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.
c) Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a biztosító megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.
d) Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.
e) Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tartalmazó – megbízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani. A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szerződésben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta.
f) A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni, és megbízni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, be- adványok, bírósági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.
g) Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.
14.E.11. Érdekellentét esetén követendő eljárás
a) Érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán
– az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy
– a biztosító az ellenérdekű fél.
b) Érdekellentét esetén
– a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szabadon választott ügyvéd ad jogi tanácsot,
– az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag az ügyvédje irányában terheli. Amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a teljeskörű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll.
– a sikerkilátás vizsgálatát nem a biztosító végzi. A biztosító elfogadja a biztosított jogi képviseletére felkért ügyvéd sikerkilátással kapcso- latos álláspontját, amennyiben az ügyvéd – írásbeli állásfoglalásában – a tényállás ismertetésével és a vonatkozó jogszabályi rendelkezé- sekre utalással megfelelő jogi indokát adja a jogi érvényesítés sikerének.
c) Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biztosítottat az érdekellentét fennállásáról és az 14.E.11. b) pont- ban foglaltakról.
14.E.12. Jogvédelmi szolgáltatások
a) Jogvédelmi szolgáltatások
A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén a biztosító – az érdeksérelem jellegétől függően – az alábbi jogvédelmi szolgál- tatásokat nyújtja:
• megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával,
• szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját a jelen pontban foglaltak szerint,
• a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig – területi hatályra vonatkozóan, az 14.E.4. a) pontban meghatározott korlátozásokkal – viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint:
– ügyvédi díj
A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű – készkiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatározott minimális munkadíjának megfelelő mértékű megbízási díjat fizet.
– jogi eljárások költsége
A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizetésére vagy előlegezésére.
– ellenérdekű fél költsége
A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.
– végrehajtás költsége
A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.
– szakvélemény költsége
Fedezi a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.
– fordítási költség
Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indokolt fordítási költségét, feltéve hogy ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult.
b) A jogi költségek viselésének feltételei
A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény be- jelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított tett halaszthatatlan intézkedések által merültek fel.
Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíróság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, kivéve, ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.
Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítottat a többi pertárssal egyetemlegesen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosítás a perköltséget olyan arányban fedezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szemben támasztott követelés a valamennyi pertárs által érvényesített követelés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.
Csőd és felszámolási eljárás esetén a biztosítás kizárólag a biztosítottat képviselő ügyvéd megbízási díját fedezi, azaz eljárás során felmerülő további költségeket (pl. illeték, regisztrációs díj, közzétételi költség) nem.
Választottbírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, amennyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.
Nem fedezi a biztosítás
– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többletköltséget,
– a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a biztosított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.
– Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a bizto- sító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.
14.E.13. A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)
a) Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.
b) Az a) pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak visszafizetni. Ameny- nyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedménye- zési okiratot kiállítani.
14.E.14. Egyéb rendelkezések
a) A biztosítót a biztosítási eseménnyel és az azzal összefüggésben indított eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekin- tetében ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédet.
b) A biztosító tájékoztatja a szerződő felet, hogy – a biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – a biztosító a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 161. § (1) bek. a)-c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) ré- szében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, illetve a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban.
14.F. Adatvesztés helyreállítása
14.F.1. Biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított tulajdonában lévő digitális adathordozó eszközökre mentett adatok
a) valamely szoftver műszaki meghibásodásából eredően, vagy
b) vírusok és más kártékony szoftverek hatására, vagy
c) az adathordozó akaratlan, nem megfelelő módon, írás és/vagy olvasás közbeni leválasztásából keletkező fájlrendszert érintő sérülésből kö- vetkezően megsérülnek vagy megsemmisülnek, vagy
d) a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Különös feltételek Biztositási események fejezet szerinti, következő biztosítási események kö- vetkeztében megsérülnek vagy megsemmisülnek: tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, felhőszakadás, árvíz, földrengés, földcsuszamlás, vízkár.
14.F.2. A biztosított adatok
a) Biztosított adatok a biztosítottak tulajdonában lévő, a Házőrző otthon- és életmód biztosítással biztosított ingóságok körébe tartozó eszközök merevlemezén, valamint Flash memóriáján a biztosítási esemény bekövetkeztekor tárolt adatok. A biztosítási szerződés alkalmazásában bizto- sított Flash memória az a törölhető és újraírható elektronikus adathordozó, amely kikapcsolt állapotban is megtartja a korábban azon rögzített információkat.
b) Az alábbi merevlemezeken tárolt adatok biztosítottak:
– asztali számítógép merevlemeze,
– notebook, netbook, ebook merevlemeze,
– tablet pc merevlemeze,
– külső merevlemez,
– házimozi beépített merevlemeze,
– kamera merevlemeze.
c) A biztosítási fedezet nem terjed ki
– a több, független merevlemez összekapcsolásával létrehozott nagyméretű logikai lemezeken (ún. RAID-ek), illetve a szerver esz- közben használt merevlemezeken tárolt adatok helyreállítására;
– a vállalkozói tulajdonban lévő adathordozón tárolt adatok helyreállítására;
– CD, DVD, Blu-ray lemezeken tárolt adatok helyreállítására;
– hajlékony (floppy) lemezeken tárolt adatok helyreállítására;
– a 10 évnél idősebb adathordozón tárolt adatok helyreállítására.
d) Az alábbi, 10 évnél nem idősebb flash memóriákon tárolt adatok biztosítottak:
– digitális fényképezőgépben használt memóriakártya,
– okostelefonban használt memóriakártya
– digitális kamerában használt memóriakártya,
– a biztosítási esemény bekövetkeztekor az előző pontban felsorolt eszközökben (asztali számítógép, notebook, netbook, tablet) használt memóriakártya,
– pendrive.
14.F.3. A biztosító szolgáltatása
a) A biztosító a következők szerint megszervezi az adatok helyreállítását és 10%, de minimum 10.000 Ft önrész levonásával megtéríti a hely- reállítás költségeit a biztosítási összeg keretein belül.
b) A biztosító a szerződésben leírt biztosítási szolgáltatást a a közreműködője mellett a SolvElectric Technologies Kft. (6728 Szeged, Budapesti út 8., cégjegyzékszám: 06 09 001435, adószám: 10653331-2-06, a továbbiakban: szolgáltató), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet útján nyújtja.
c) A biztosító a helyreállítás költségeinek az önrésszel csökkentett összegét közvetlenül a szolgáltatónak fizeti ki. Az önrészt – illetve, amennyiben a felmerülő költségek meghaladják a biztosítási összeget, úgy a többletköltséget is – a biztosított köteles közvetlenül a szolgáltatónak kifizetni.
d) Amennyiben az adatok nem állíthatók helyre, úgy a biztosító csak az adathordozó vizsgálatának költségét téríti meg. A vizsgálati költség és az adathelyreállítási költség együttesen nem haladhatja meg a biztosítási összeget.
14.F.4. Kockázatkizárás
a) A biztosító nem vállalja át az adatmentés, adathelyreállítás (a továbbiakban ugyanígy, vagy adatmentés) költségeit, amennyiben
– az adatmentési tevékenységet nem a biztosító szolgáltató partnere végezte el,
– az adathordozó sérülése nem a Házőrző otthon- és életmód biztosítással biztosított vagyontárgyban történt használatkor követ- kezett be,
– az adatvesztés az adathordozó nem rendeltetésszerű használatából (kivéve VI.1. pont c) alpont) vagy szándékos károkozásból ered;
– az adathordozó nem a biztosított tulajdona.
b) A biztosító nem vállal garanciát az adatmentés sikerességére, ezen belül a visszanyerhető adatok mennyiségére és minőségére. Az adatmentés esetleges sikertelenségéből adódó további károk, költségek, valamint a sérült adathordozón lévő szoftverek újra beszer- zésének és telepítésének költségei nem képezik a biztosító kockázatvállalásának részét, azokra a biztosítási fedezet nem terjed ki.
c) A biztosítás nem terjed ki
– az adathordozó pótlásának vagy javításának költségeire
– az adathordozó használatának kieséséből eredő vagy következményi károkra
– bármilyen tisztítási, szervizelési, bevizsgálási, karbantartási, módosítási vagy javítási folyamat vagy kísérlet, illetve idegen szoftveres beavatkozás, a gyártó üzemeltetési vagy kezelési utasításainak be nem tartása vagy megszegése miatt bekövetkező károkra;
– a közvetett villámcsapáskár, vagy túlfeszültség miatt bekövetkező károkra;
– a műszaki meghibásodásból eredő adatvesztésre, kivéve a biztosítási esemény meghatározását tartalmazó szerződéses rendel- kezésben (14.F.1. pont) feltüntetett kockázatokból eredő meghibásodásokat;
– az internetről letölthető videó és audio fájlok helyreállítására.
14.F.5. Kárbejelentés
a) A biztosítási eseményt a biztosító közreműködője felé kell bejelenteni.
b) Amennyiben a biztosító közreműködője megállapítja, hogy az adathordozó sérülése jelen feltételek szerinti biztosítási eseményből származhat, az adatmentési, adathelyreállítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges bejelentést továbbítja a biztosítóhoz.
c) A kárbejelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
– biztosított neve
– kockázatviselési hely címe
– biztosított telefonszáma
– biztosított e-mail címe
– adathordozó tipusa és azonosító adatai
14.F.6. Az adatmentés, adathelyreállítás teljesítése
a) A biztosító a kárbejelentést a szolgáltatónak megküldi, aki a következő intézkedéseket teszi. A szolgáltató a kárbejelentést követő 2 munka- napon belül telefonon felveszi a kapcsolatot a biztosítottal és megszervezi a biztosított adathordozó elszállítását. A biztosított köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az adathordozó elszállítására egyeztetett időpontban és helyszínen elérhető legyen. Ha a szolgáltató kiszál- lásakor ez nem valósul meg, a kiszállás díja a biztosítottat terheli.
b) Az adathordozót az elszállítást követően a szolgáltató megvizsgálja és az adatmentést, adathelyreállítást csak ezt követően kezdi meg az alábbiak szerint.
i) Az adatmentés, adathelyreállítás megkezdésének feltétele, hogy a biztosított az önrészt a szolgáltatónak megfizesse. A helyreállí- tás költségéről a szolgáltató a helyreállítás megkezdését megelőzően tájékoztatja a biztosítottat és közli vele a fizetendő önrész összegét és a fizetés módját.
ii) Amennyiben az adathordozó vizsgálata alapján a szolgáltató megállapítja, hogy a sikeres adatmentésre nincs lehetőség, köteles a sérült adathordozót 5 munkanapon belül a biztosítottal egyeztetett időpontban a biztosítotthoz visszajuttatni. Sikertelen mentés, adathelyreállítás esetén a biztosítottat nem terheli az adathordozó vizsgálatával és szállításával kapcsolatban felmerült költség.
iii) Amennyiben a szolgáltató megállapítja, hogy az adatmentés lehetséges és a biztosítási összeg fedezi a helyreállítás költségét, akkor a szolgáltató elvégzi az adatmentést.
iv) Ha a helyreállítás várható költségei a biztosítási összeget meghaladják, a szolgáltató az önrész közlésével egyidejűleg tájékoztatja erről a biztosítottat és emailben a hozzájárulását kéri a helyreállítás megkezdéséhez. A biztosított köteles visszajelezni a szolgáltatónak e-mailben, hogy kéri-e az adatmentést és vállalja-e a biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatást meghaladó összeg megfizetését. Ameny- nyiben a biztosított vállalja a többletköltségek megtérítését, úgy ezt az önrésszel együtt köteles a szolgáltatónak megfizetni. Amennyiben a biztosított nem kíván élni a szolgáltatás igénybevételével, vagy a szolgáltató megkeresésére 10 napon belül nem válaszol, a szolgáltató köteles a sérült adathordozót 3 munkanapon belül a biztosítottal egyeztetett időpontban a biztosítotthoz visszajuttatni.
v) A szolgáltató
a) az önrész megfizetését,
b) ha pedig az adatmentés költségei a biztosítási összeget meghaladják, úgy a biztosítottnak a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó nyilatkozatának megérkezését
követő 5 munkanapon belül köteles az adatmentési eljárást elvégezni. Amennyiben a helyreállítandó adatok mennyisége az 1 TB-t (terra- byte) meghaladja, úgy az adatmentési határidő TB-ként (terrabytonként) 2 munkanappal meghosszabbodik.
vi) A mentett adatokat a szolgáltató bizonyos esetekben másik adathordozóra (cél adathordozó) menti, ha az eredeti adathordozóra ez nem lehetséges. A cél adathordozót minden esetben a szolgáltató biztosítja, ezzel kapcsolatban a biztosítottat költség nem terheli. A cél adat- hordozó gyártmánya, típusa, méretei, egyéb műszaki tulajdonságai eltérhetnek az eredeti adathordozó jellemzőitől.
vii) Amennyiben az adathordozó vizsgálata vagy az adatmentési eljárás lefolytatása közben a szolgáltató arra utaló jelet talál, hogy az adat- vesztés nem biztosítási eseményből, vagy nem a biztosított által bejelentett biztosítási eseményből származik, vagy nem a szerződés hatálya alatt következett be, a szolgáltató köteles erről a biztosítottat az észlelést követő 1 munkanapon belül emailben értesíteni. Ilyen esetben az adatmentési eljárás teljes költsége a biztosítottat terheli, a biztosítónak szolgáltatási kötelezettsége nincs.
viii) Az adatmentés elvégzéséről a szolgáltató a biztosítottat emailben értesíti és az adathordozót a biztosítottal előre egyeztetett időpontban a biztosítottnak kiszállítja.
ix) A szolgáltató a biztosított mentett, helyreállított adatairól biztonsági másolatot készít és azt az adatvisszanyerést követő 30 napig megőrzi, majd a másolatot megsemmisíti.
14.F.7. Várakozási idő
A biztosító a biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.
14.G. Vegyes rendelkezések
14.G.1. Amennyiben a biztosító és a jelen feltételek szerinti szolgáltatások teljesítésébe bevont, kiszervezett tevékenységet végző szolgál- tatók között létrejött szerződés bármely okból megszűnik, úgy a biztosító a szerződés egyoldalú módosításával jogosult arra, hogy más szolgáltatót jelöljön ki, vagy más módon gondoskodjon a szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítéséről. A szerződés előbbiek szerinti egyoldalú módosítása esetén a szerződő jogosult arra, hogy a biztosítást a módosításról való tudomásszerzést követő 30 nap felmondási idő megtartásával felmondja.
15. AZ UTASBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁS
A kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok (I. rész 14.D.) az utasbiztosításra nem alkalmazandóak. Jelen tájékoztatás a Genertel Csoportos Utasbiztosításra vonatkozó tájékoztatást tartalmazza.
15.A. A biztosítás szereplői
Szerződő: a Generali Biztosító Zrt. (székhely: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44., cégjegyzékszám: 01-10-041305), aki a csoportos biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal.
Biztosított: az a természetes személy, aki szerződőként
a) a Generali Biztosító Zrt.-vel 2022. április 14-ei vagy korábbi kockázatviselési kezdettel Extra vagy Top módozatú Házőrző Otthon- és életmód-biztosítást (továbbiakban: lakásbiztosítási szerződés) kötött, feltéve, hogy ezen lakásbiztosítási szerződése 2022. május 1-jén érvényben van,
b) a Generali Biztosító Zrt.-vel 2022. április 15-ei vagy későbbi kockázatviselési kezdettel Extra vagy Top módozatú Házőrző Otthon- és életmód-biztosítást (továbbiakban: lakásbiztosítási szerződés) köt (továbbiakban: Biztosított).
A Biztosított jogosulttá válik ingyen, a lakásbiztosítási szerződés megszűnéséig – de legfeljebb a 70. életévének betöltéséig – az alábbiakban leírt, a Genertel Csoportos Utasbiztosítási Feltételek – Generali Házőrző Otthon- és életmód-biztosításhoz elnevezésű biztosítási feltételekben (Nyomtatványszám: 23015, Hatályos: 2022.04.14-étől) (továbbiakban: Utasbiztosítási Feltételek) részletesen meghatározott utasbiztosítási szolgáltatásokra.
Biztosító: a Genertel Biztosító Zrt. (székhely: 1132 Budapest, Váci út 36–38., cégjegyszékszám: 01-10-045704, tel.: 06 1 288 0000, levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 999., internetes elérhetősége: www.genertel.hu) (továbbiakban: Genertel Biztosító, illetőleg Biztosító).
A csoportos utasbiztosítási fedezetet a Genertel Biztosító nyújtja a Biztosítottnak a vonatkozó biztosítási feltételek szerint.
A Genertel Biztosítóra vonatkozó részletes tájékoztatást az „Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések” című dokumentum tartalmazza.
15.B. Vonatkozó biztosítási feltételek
Az Utasbiztosítási Feltételek mellett a csoportos biztosítási szerződés részét képezi az „Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonat- kozó általános rendelkezések” című dokumentum is.
A vonatkozó biztosítási feltételek a Biztosító honlapján az alábbi helyen érhetőek el: https://www.genertel.hu/ugyfelszolgalat/letoltheto-dokumentumok
15.C. Az egyedi jogviszony létrejötte
A Biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony (a továbbiakban: egyedi jogviszony) a lakásbiztosítási szerződés megkötésével jön létre.
Amennyiben a Biztosított az egyedi jogviszony hatálybalépésének napján vagy ezt megelőzően a 70. életévét betölti, vagy betöltötte, az egyedi jogviszony nem jön létre.
15.D. Biztosítási tartam és biztosítási időszak
Az egyedi jogviszony határozatlan időre jön létre.
A Biztosítottra irányadó biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig minden évben a Biztosított egyedi jogviszonya hatályba lépé- sével megegyező naptári nap előtti nap.
15.E. Hatálybalépés, kockázatviselés
Az egyedi jogviszony hatálybalépésének időpontja:
• 2022. május 1., ha a Biztosított a Szerződőnél 2022. április 14-ei vagy korábbi kockázatviselési kezdettel kötött lakásbiztosítási szerződést, feltéve, hogy a lakásbiztosítási szerződése 2022. május 1-jén érvényben van;
• a Szerződőnél kötött lakásbiztosítási szerződés kockázatviselési kezdetét követő 16. nap, ha a Biztosított a Szerződőnél 2022. április 15-ei vagy azt követő kockázatviselési kezdettel köt lakásbiztosítási szerződést.
A Biztosító kockázatviselése a Biztosított vonatkozásában a Biztosítottra irányadó biztosítási időszakon belül tetszőleges számú, alkalmanként 30 napnál nem hosszabb külföldi utazásokra terjed ki. A Biztosító kockázatviselése egy adott külföldi utazás megkez- désének időpontjában kezdődik meg, és annak befejeződéséig, de legfeljebb a kezdő időponttól számított 30 napig tart.
A lakásbiztosítás megszűnésének napján ezen utasbiztosítási fedezet is megszűnik.
15.F. Biztosítási esemény
Az Utasbiztosítási Feltételekben meghatározott biztosítási események.
15.G. A biztosító szolgáltatása
A Biztosító a biztosítási szolgáltatásait a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1132 Budapest, Váci út 36-38., Cég- jegyzékszám: 01 09 565790, Adószám: 12231401-2-41) (továbbiakban: Europ Assistance vagy a Biztosító asszisztencia szolgáltatója), mint a Biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet nemzetközi segítségnyújtási hálózatának közreműködésével teljesíti.
Az „Egészségügyi segítségnyújtás és biztosítás” alapján a külföldi utazás során bekövetkező váratlan betegség vagy baleset esetén a biztosító a mentés és a sürgősségi orvosi ellátás költségeit téríti meg az utasbiztosítás Szolgáltatási táblázata szerinti összegig, ezen felül meg- szervezi és kifizeti a beteg vagy sérült személy orvosilag indokolt hazaszállítását (pl. mentőautóval vagy mentőrepülővel), valamint elhalálozás esetén a holttest-hazaszállítást.
Az Europ Assistance 24 órában elérhető telefonos segítségnyújtó szolgálatának szakemberei egyeztetik a külföldi orvosokkal, kórházakkal az orvosi ellátás részleteit és a költségvállalást.
A „További utazási segítségnyújtási” szolgáltatások az utastársat mentesítik a váratlan kiadások alól, ha a másik utas betegsége miatt előre nem tervezett helyen kell szállást találnia, vagy módosítani kell a hazautazása időpontját (pl. át kell íratni a repülőjegyét).
A „Poggyászbiztosítás” a külföldi utazás alatt történt lopáskárok és az utas balesete során keletkezett poggyászsérülések anyagi kárainak enyhítésére szolgál.
A „Felelősségbiztosítás” alapján, ha a Biztosított a feltételekben meghatározott tevékenységével harmadik személynek, külföldön, gon- datlanul sürgősségi ellátást igénylő vagy halált okozó balesetet okoz, és őt az ezzel összefüggésben okozott dologi kárra, illetve a személyi sérüléssel összefüggésben a károsult személy orvosi ellátásának költségeire vonatkozóan kártérítési kötelezettség terheli, a biztosító mentesíti a Biztosítottat az általa okozott kár megtérítése alól.
A „Jogvédelmi biztosítás” mentesíti az utazót az ügyvédi-, eljárási és óvadék-jellegű költségektől, ha külföldön személyi sérülést vagy dologi kárt okoz, vagy gondatlanságból szabálysértést vagy bűncselekményt követ el és emiatt az esemény helyén jogi eljárás indul ellene (pl. síelés közben okoz személyi sérülést valakinek).
A szolgáltatásokra vonatkozóan további információ – így a Biztosító mentesülésének a feltételei és az alkalmazott kizárások is – az Utasbizto- sítási Feltételekben és a Szolgáltatási táblázatban található.
15.H. Területi hatály
Az utasbiztosítás hatálya az Utasbiztosítási Feltételekben rögzített országokra terjed ki.
15.I. A biztosító szolgáltatásának korlátozása
A lakásbiztosításhoz kapcsolódó utasbiztosítás hagyományos turista célú utazásokra érvényes, így nem nyújt biztosítási védelmet pl. fizikai munkavégzésre, hivatásos gépjárművezetésre, veszélyes sportokra, valamint versenyszerű sportolók utazásaira, illetőleg a Biztosító a biztosítási feltételekben meghatározott esetekben mentesülhet a szolgáltatási kötelezettsége alól. A korlátozásokat (a kizárásokat, a Biztosító mentesülése eseteit) részletesen az Utasbiztosítási Feltételek tartalmazzák.
15.J. Kárbejelentés
A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 24 órán belül a Biztosító asszisztencia szolgáltatójánál, az Europ Assistance-nál kell beje- lenteni a következő telefonszámon: +36 1 458 4464.
A bejelentés során meg kell adni a Biztosított nevét, születési dátumát, valamint telefonszámát (ahol később is visszahívható), valamint a lakás- biztosítási szerződése kötvényszámát.
Telefonon 24 órában elérhető magyar nyelven az Europ Assistance segítségnyújtó szolgálat, amelynek a világ számos országában van kihelye- zett partnere, ezáltal a Biztosított a különböző helyszíneken a helyi viszonyokat jól ismerő segítségre is számíthat. Közvetlen életveszély esetén először a helyi központi segélyhívó számon kell segítséget kérni! (általános segélyhívó szám az Európai Unió területén belül: 112)
15.K. Utasbiztosítással kapcsolatos panaszok bejelentése és kezelése, a Biztosító Felügyelete
Amennyiben a Genertel Biztosító, illetve munkatársainak magatartásával, tevékenységével vagy mulasztásával kapcsolatban bármilyen panasz merül fel, úgy a panasz az alábbiak szerint terjeszthető elő:
a) szóban (személyesen) a Genertel Biztosító Ügyfélszolgálatán, az Ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében (https://www.genertel.hu/ ugyfelszolgalat/kapcsolat);
b) írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen), a biztosító ügyfélszolgálati elérhetőségein (https://www.genertel.hu/ugyfelszolgalat/kapcsolat) keresztül;
c) telefonon az ügyfélszolgálat fenti telefonszámán keresztül, a https://www.genertel.hu/ugyfelszolgalat/kapcsolat honlapon feltüntetett hí- vásfogadási időben.
Az Ügyfélszolgálat elérhetőségei:
Telefonszám: 06 1 288 0000
Fax: 06 1 451 3881
Postai levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 999
Internet: https://www.genertel.hu/ugyfelszolgalat/kapcsolat Személyes ügyfélszolgálat címe: 1132 Budapest Váci út 36-38.
A Genertel Biztosító felügyeleti szerve: a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet).
A Felügyelet elérhetőségei:
Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55 Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest. Központi telefon: +36 1 428 2600
Központi fax: +36 1 429 8000 Email: info@mnb.hu
Webcím: http://www.mnb.hu/felugyelet Ügyfélszolgálat címe: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6. Ügyfélszolgálat telefonszáma: +36 80 203 776
Ügyfélszolgálat elektronikus levelezési címe: ugyfelszolgalat@mnb.hu
15.L. Személyes adatok kezelése
Tájékoztatjuk, hogy a csoportos utasbiztosítási fedezet nyújtása érdekében, az utasbiztosítás létrejöttéhez szükséges személyes, és a szerző- désével kapcsolatos adatait a Generali Biztosító Zrt. a Genertel Biztosító Zrt. részére átadja. A Genertel Biztosító Zrt. a részére átadott adatokat biztosítási titokként kezeli.
• Az adatkezelés céljai:
a) az utasbiztosítási fedezet nyilvántartása, állományban tartása;
b) a biztosítási szerződésből származó igények, követelések megítélése, elbírálása;
c) a biztosítási veszélyközösség megóvása érdekében a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése és megakadá- lyozása;
d) a terrorizmus finanszírozásának a megelőzése és megakadályozása, nemzetközi szankciós rendelkezések betartása;
e) panaszok kezelése.
• Az Önt megillető jogok a személyes adatai kezelésével kapcsolatban:
Ön jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak a kezelése folyamatban van-e, és arra, hogy a személyes adataihoz hozzáférést kapjon. Ön kérheti a személyes adatainak a helyesbítését, valamint a jogszabályban meghatározott esetekben azok törlését, adatai kezelésének a korlátozását, illetve Ön élhet az adathordozhatósághoz való jogával. Ha az adatkezelés az Ön által adott hozzájáruláson alapul, akkor Ön jogosult a hozzájárulását bármikor visszavonni.
Ön jogosult tiltakozni az Önre vonatkozó személyes adatok közvetlen üzletszerzési céllal történő, vagy jogos érdeken alapuló kezelésével szemben.
Amennyiben Önnek a személyes adataival kapcsolatos panaszát, kérelmeit nem sikerült megnyugtató módon rendezni, vagy az Ön meg- ítélése szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése jogsértő, Ön a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál jogosult bejelentést tenni. Személyes adatainak a védelméhez fűződő jogainak a megsértése esetén Ön jogosult bírósághoz fordulni.
• Részletesebb tájékoztatás a személyes adatok kezeléséről:
A fenti céllal történő adatkezelésről, az igénybe vett adatfeldolgozókról, a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogokról és jogorvos- lati lehetőségekről további részletes tájékoztatást a Genertel Biztosító Zrt. Adatkezelési tájékoztatójában talál.
Az adatkezelési tájékoztató a genertel.hu oldalon található „Adatkezelési tájékoztató” menüpontból érhető el.
Jelen tájékoztatás nem teljes körű, a Genertel Csoportos Utasbiztosításra vonatkozó részletes információk a vonatkozó biztosítási feltételek- ben találhatóak.
15.M. Szolgáltatási táblázat
Biztosítási szolgáltatás Biztosítási összegek
Generali Házőrző Top | Generali Házőrző Extra | |
A) Egészségügyi segítségnyújtás és biztosítás (kárbiztosítás) | ||
Orvosi és mentési költségek térítése összesen: | 8 000 000 Ft | 4 000 000 Ft |
Ezen belül: | ||
– mentőhelikopteres mentés | 3 500 000 Ft | 2 000 000 Ft |
– hegyi- és vízimentés | 1 500 000 Ft | 1 000 000 Ft |
– mentőautóval történő szállítás | 1 500 000 Ft | 1 000 000 Ft |
– sürgősségi fogászati ellátás | 300 € | 150 € |
– kórházi napi térítés a biztosított részére, ha a kórházi költségek | 25 000 Ft | 15 000 Ft |
megtérítése EKK vagy más biztosítás alapján történik (Ft/kórházban töltött éjszaka)
Hazaszállítás megszervezése, a többletköltségek térítése limit nélkül limit nélkül
B) További utazási segítségnyújtás (kárbiztosítás) | ||
Hazautazás időpontjának változása betegség vagy baleset miatt – biztosított részére szállásköltség összesen (max. 7 éj) | 300 € | 100 € |
– utastárs részére szállásköltség összesen (max. 7 éj) | 300 € | 100 € |
– utastársnak a biztosítottal egyidőben történő hazautazása miatt felmerülő | 300 000 Ft | 150 000 Ft |
Egészségügyi segítségnyújtási szolgáltatások 24 órás magyar nyelvű segítségnyújtás Holttest hazaszállításának megszervezése, a felmerült költségek térítése limit nélkül limit nélkül
közlekedési költségek térítése
Biztosítási szolgáltatás Biztosítási összegek
Generali Házőrző Top | Generali Házőrző Extra | |
Utastárs szállásköltsége a biztosított kórházi ellátása alatt összesen (max. 7 éj) | 300 € | 100 € |
Beteglátogatás: – közlekedési költségek | 300 000 Ft | 150 000 Ft |
– szállásköltség összesen (max. 7 éj) | 300 € | 100 € |
Gyermek hazaszállítása (ezen belül indokolt szállásköltség max. 100 €/fő/éj) | 400 000 Ft | 1 000 000 Ft |
Idő előtti hazautazás otthoni hozzátartozó betegsége vagy halála miatt | 150 000 Ft | – |
Pénzsegély-közvetítés | 300 000 Ft | 300 000 Ft |
Információ útiokmány elvesztése esetén | szolgáltatás | szolgáltatás |
Információ autómentő szolgáltatásról | szolgáltatás | szolgáltatás |
Sofőr küldés a biztosított betegsége vagy balesete esetén | 200 000 Ft | 100 000 Ft |
C) Poggyászbiztosítás (kárbiztosítás) | ||
Poggyászbiztosítási limit: Jogtalan eltulajdonítás, közlekedési baleset és gépjárműben műszaki tűz, elemi kár, és személy súlyos balesetével össze- függő károk esetén összesen, ezen belül:
– mobiltelefonra és hordozható számítógépekre vonatkozó szolgáltatás összesen
120 000 Ft
60 000 Ft
80 000 Ft
40 000 Ft
– útiokmányok pótlására vonatkozó költségtérítés | 10 000 Ft | 5 000 Ft |
Légi- vagy hajótársaság kezelésében igazolt eltűnés vagy sérülés összesen | 120 000 Ft | 80 000 Ft |
Bármely biztosítási eseményre érvényes limitek: – csomagonkénti limit | 60 000 Ft | 30 000 Ft |
– tárgyankénti limit | 30 000 Ft | 20 000 Ft |
D) Felelősségbiztosítás és jogvédelmi biztosítás | ||
Felelősségbiztosítás: személyi sérüléssel összefüggő dologi károk és orvosi ellátás költségeinek megtérítése
1 000 000 Ft –
Jogvédelmi biztosítás: jogi eljárás költségeinek megtérítése 1 000 000 Ft –
betörésvédelmi szintek és összeghatárok
1. A MECHANIKAI VÉDELEM KÖVETELMÉNYEI
A vagyontárgyak betöréses lopás, rablás, rongálás kockázatok elleni biztosítását a biztosító abban az esetben vállalja, ha a lakóépület/lakás és nem lakóhelyiségek mechanikai védelme teljesíti valamely védelmi kategória előírásait.
A számokkal jelzett fogalmakhoz magyarázatok találhatók a következő oldalakon.
0. védelmi kategória
Falak, födém, padozat
Előírás a szilárd alap és födém, a falazóelemből vagy betonból vagy könnyűszerkezetből épült falazat.
Ajtók
Az ajtók zárását kulcsos zár vagy lakat végzi.
1. védelmi kategória
Falak, födém, padozat
Legalább a 6 cm vastag tömör téglafallal egyenértékű áttörési ellenállású. Támpontok:
• bármilyen égetett tégla vagy más szilikát falazóelem;
• 6 cm vastag vasbeton szerkezet;
• 6–10 cm vastagságú tipizált szendvics-, vagy más, egyedi, legalább 10 cm vastagságú, többrétegű szerkezet, amelyben a határoló leme- zek között hőszigetelő-, tűzálló-, és a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag(-ok) található(-k);
• minimum 1,5 mm vastagságú sík- vagy profilozott acéllemez, maximum 1,5 m fesztávon rögzítve;
• gyári elemekből összeállított faház.
Ajtók
amelyek megfelelnek az alábbi paraméterek mindegyikének:
• az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fémszerkezet;
• az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;
• zárás biztonsági zárral1, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel (garázsajtók);
• reteszhúzás6 elleni védelem (kétszárnyú ajtók)
A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.
2. védelmi kategória
Falak, födém, padozat
Megegyezik az 1. védelmi kategóriánál leírttal.
Ajtók
amelyek megfelelnek az alábbi paraméterek mindegyikének:
• az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fémszerkezet;
• az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;
• záráspontosság8 oldalanként maximum 6 mm;
• a zárás biztonsági zárral1 legalább 14 mm-es reteszelési mélységben3 vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel (garázsajtók);
• fa ajtótok esetén a zárnyelvet fogadó ellenlemez5 vastagsága legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral van a tokhoz rögzítve;
• műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;
• a hengerzár betétek letörés ellen védettek4;
• kétszárnyú ajtók reteszhúzás6 ellen védettek
A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.
3. védelmi kategória
Falak, födém, padozat
Legalább 12 cm vastagságú tömör téglafallal egyenértékű áttörési ellenállású. Támpontok:
• 6 cm vastagságú tömörített vasbeton panel
• 10 cm vastagságú zsaluzott vasbeton lemez
• Minimum 30 cm vastag üreges (hőszigetelő) tégla
Ajtók
amelyek megfelelnek az alábbi paraméterek mindegyikének:
• az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fémszerkezet;
• a tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzített;
• a záráspontosság8 oldalanként maximum 6 mm;
• a zárás biztonsági zárral1, legalább két, egymástól minimum 30 cm távolságú zárási ponton2, legalább 14 mm-es reteszelési mélységben3 valósul meg;
• a hengerzár betétek letörés ellen védettek4;
• az ajtólap az aktív zárási pontokon kívül minimum 3 darab forgópánttal (nem fémajtó esetén); és 2 ponton kiemelés ellen védő szerkezettel7 kapcsolódik a tokhoz
• fa ajtótokon a fő zár reteszvasát fogadó ellenlemez5 vastagsága legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral, utólagosan felszerelt másodzár ellenlemeze legalább 4 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral rögzített;
• műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;
• kétszárnyú ajtók reteszhúzás6 ellen védettek;
• az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az ablakokra meghatározottak szerinti
Ablakok9
Az alábbi követelmények csak a járó-, illetve megközelítési szinttől max. 3 m alsó párkánymagassággal rendelkező, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra vonatkoznak:
• nem feltolható redőnnyel, kívülről nem nyitható spalettával szereltek, vagy
• MABISZ által ajánlott (régebben: minősített), minimum A1 (P2A) fokozatú biztonsági üvegezés; vagy
• MABISZ által ajánlott (régebben: minősített) biztonsági üvegfóliával10 ellátottak. A fóliának a minősítési tanúsítványban, illetve Termékmeg- felelőségi ajánlásban meghatározott követelmények szerinti telepítése jognyilatkozattal igazolt
A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.
4. védelmi kategória
Falazat, födém, padozat
Legalább 38 cm vastagságú téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpont:
• 10 cm vastagságú tömörített vasbeton panel falazat padozat és födémszerkezet
• 20 cm vastagságú zsaluzott vasbeton elemek, és ezzel egyenszilárdságú padozat és födémszerkezet
Ajtók
A teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott vagy megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:
• az ajtólap és ajtótok tömör fa-, vagy fémszerkezetű;
• a fa ajtólap vastagsága minimum 40 mm;
• a tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzített;
• a záráspontosság8 oldalanként maximum 6 mm;
• a zárás biztonsági zárral1, legalább két, egymástól minimum 30 cm távolságú zárási ponton2, legalább 20 mm-es reteszelési mélységben3 valósul meg;
• a hengerzár betétek letörés ellen védettek4;
• az ajtólap az aktív zárási pontokon kívül 2 ponton kiemelés ellen védő szerkezettel7, nem fémajtó esetén minimum 3 darab forgópánttal kapcsolódik a tokhoz;
• fa ajtótok esetén a reteszeket fogadó ellenlemezek5 vastagsága legalább 2 mm, és legalább 2 ponton a tokon keresztül a falazathoz is rögzítettek;
• műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;
• kétszárnyú ajtók reteszhúzás6 ellen védettek;
• az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az ablakokra meghatározottak szerinti
Ablakok9
Az alábbi követelmények csak a járó-, illetve megközelítési szinttől maximum. 3 m alsó párkánymagassággal rendelkező, 30x30 cm-nél na- gyobb felületű ablakokra vonatkoznak:
• 100x300 mm-es kiosztású, min. 10 mm átmérőjű köracél – vagy ezzel megegyező áthatolási ellenállású – kívülről nem szerelhető rácsozat- tal védett
• a fix rács a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen, falazó körmökkel rögzített – a mobil rács zárását 2 ponton záródó, letörés ellen védett4 biztonsági zár1, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet biztosítja.
A fentebb definiált rácsszerkezetek helyett alkalmazható bármilyen, a MABISZ által a részleges mechanikai védelem elemeként ajánlott (régeb- ben: minősített) rács, redőny vagy minimum B1 (P6B) fokozatú biztonsági üvegezés.
A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.
Magyarázatok a mechanikai védelmi eszközökkel kapcsolatban
1. Biztonsági zár
Biztonsági zárnak minősülnek az alábbiak, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10.000-et: a minimum 5 csapos henger- zár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betűjel kombinációs zár, az egyedi minősített lamellás zár, a MABISZ által a teljes körű mechanikai védelem elemeként minősített biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt).
2. Többpontos zárás
Többpontos zárásnak minősül, ha a zár reteszvasak egymástól min. 30 cm-re helyezkednek el. Nem minősülnek zárási pontnak az ajtólap élén
– leggyakrabban függőleges irányban – elmozduló csapok, amelyek a tokszerkezeten elhelyezett, legtöbbször U alakú perselyekbe záródnak. Ezeknek nem a zárás a funkciója, hanem az ajtólap deformálódásának megakadályozása.
3. Reteszelési mélység
A zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtótokra szerelt ellenlemezbe benyúló hossza (a zárnyelvnek az ajtóél síkjától mért hossza, csökkentve a záráspontosság értékével).
4. Zárbetétek letörés elleni védelme
A hengerzárbetét az ajtóalap síkjából legfeljebb 1 mm-t állhat ki. Amennyiben az ajtóalap vastagsága és a hengerzárbetét hossza ezt nem teszi lehetővé, a kiálló rész hosszával megegyező vastagságú, letörés ellen védő eszközt – pl. biztonsági zártakaró, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb. – kell alkalmazni. A letörés ellen védő eszközt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.
5. Zárnyelvet fogadó ellenlemez
Fa tokozat esetén vagy ha a fém ajtótok nincs megfelelően a falszerkezethez rögzítve, a zárási pontoknál hajlított ellenlemezt kell legalább 2 csavarral a falhoz rögzíteni (4. védelmi kategória).
6. Reteszhúzás elleni védelem
A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyo- másának és a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyűszűk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rögzítésével. Billenőkaros szerkezet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.
7. Kiemelés elleni védelem
Az ajtólapnak a forgópántokról – az ajtó becsukott helyzetében történő – leemelhetőségének megakadályozása.
Megvalósítható pl.: az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba süllyedő csappal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.
8. Záráspontosság
Az ajtólap és az ajtótok közötti rés. Ha nem megfelelő az ajtó záráspontossága, a résbe feszítővas behelyezésével könnyen nyitható az ajtó.
9. Ablakok
Ablaknak minősül és ezért az ablakokra vonatkozó előírások vonatkoznak az alábbiakra is:
• a fixen beépített portálüveg,
• az ajtóba beépített 30x30 cm-nél nagyobb felületű nyitható vagy fix üveg,
• az olyan 30x30 cm-nél nagyobb üvegfelülettel rendelkező ajtó, amelyen kívül nem található nyitószerkezet (teraszajtó). Az ablakok magas- ságát a járó-, illetve megközelítési szinttől az alsó párkánymagasságukig számítjuk.
10. Biztonsági üvegfólia
Minimum 0,1 mm vastagságú, illetve a MABISZ által minősített biztonsági üvegfólia, melynek telepítésére az alábbi követelmények érvényesek:
• az üvegtábla keretbe való beépítéséhez – kívülről nem eltávolítható – rögzítőlécet kell alkalmazni;
• a fóliát legalább 4 mm vastagságú üvegtáblára belülről, buborékmentesen kell elhelyezni;
• a keret és a fólia széle között a távolság nem lehet több mint 1 mm.
2. AZ ELEKTRONIKAI JELZŐRENDSZER KÖVETELMÉNYEI
2.1. Helyi elektronikai jelzőrendszer alkalmazása
A biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzőberendezéssel védettek, amely helyi riasztást vált ki.
Alapvető követelmény a megfelelő felületvédelem és a csapdaszerű térvédelem együttes megvalósulása vagy a teljes körű térvédelem bizto- sítása.
• Megfelelő a felületvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és behatolási kísérleteket. Üvegezett nyílászárók esetében a nyitásérzékelésen kívül üvegtörés érzékelés is szükséges.
• Csapdaszerű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – a védett objektumban található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt terek megközelítési útvonalait felügyeli.
• Teljes körű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum teljes belső terét és minden- nemű illetéktelen emberi mozgást jelez.
Az elektronikai jelzőrendszer minden elemének MABISZ Termék-megfelelőségi ajánlással (régebben: Minősítési tanúsítvány) kell rendelkeznie, minimálisan a „részleges elektronikai jelzőrendszer eleme” besorolással. A rendszer telepítését a MABISZ vagyonvédelmi ajánlásrendszere szerint kell elvégezni és ezt a telepítőnek a Termékmegfelelőségi ajánláson (régebben Minősítési tanúsítványon) kitöltött és aláírt nyilatkozattal kell igazolni.
A rendszernek a MABISZ besorolástól függetlenül minimálisan az alábbi technikai paraméterekkel kell rendelkeznie:
• a központ szünetmentes tápegységének 72 órás folyamatos üzemelést kell biztosítania, a 72 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását
2.2. Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer alkalmazása
A biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek vagyonvédelmi távfel- ügyeleti rendszer által védettek.
A távfelügyeleti rendszer megfelel a MABISZ biztonsági távfelügyeleti rendszerekre vonatkozó ajánlásának, a védett objektumban lévő elekt- ronikai jelzőrendszer pedig a fent leírt helyi elektronikai jelzőrendszer követelményeinek.
A vagyonvédelmi távfelügyeleti szolgáltató tagja a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarának. és rendelkezik szakha- tósági engedéllyel. Diszpécserközpontja napi 24 órás üzemeltetésén túl kivonuló szolgálatot is biztosít, amelynek kiérkezési idejére maximum 15 percet szerződésben garantál.
3. MECHNAIKAI VÉDELMI KATEGÓRIÁK ÉS ELEKTRONIKAI JELZŐRENDSZEREK KOMBINÁCIÓJÁBÓL KIALAKÍTOTT VÉDELMI SZINTEK
0. védelmi szint: 0. mechanikai védelmi kategória
1. védelmi szint: 1. mechanikai védelmi kategória
2. védelmi szint: 2. mechanikai védelmi kategória vagy:
1. mechanikai védelmi kategória
+ helyi elektronikai jelzőrendszer
3. védelmi szint: 3. mechanikai védelmi kategória vagy:
2. mechanikai védelmi kategória
+ helyi elektronikai jelzőrendszer vagy:
1. mechanikai védelmi kategória
+ távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer
4. védelmi szint: 4. mechanikai védelmi kategória vagy
3. mechanikai védelmi kategória
+ helyi elektronikai jelzőrendszer vagy
2. mechanikai védelmi kategória
+ távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer
5. védelmi szint: 4. mechanikai védelmi kategória
+ helyi elektronikai jelzőrendszer vagy
3. mechanikai védelmi kategória
+ távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer
6. védelmi szint: 4. mechanikai védelmi kategória
+ távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer
4. VÉDELMI SZINTHEZ RENDELT BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSI LIMITEK
A biztosító kötelezettsége a betöréses lopás, rablás, rongálás biztosítási esemény bekövetkezésekor meglévő, működő, a kárrende- zés során rögzített tényleges betörésvédelmi rendszernek megfelelő, a biztosító által meghatározott és az alábbi táblázatban rögzí- tett limitekig terjed:
Védelmi szinthez rendelt szolgáltatási limitek (eFt) vagyoncsoportonként betöréses lopás, rablás, rongálás kockázatnál
Vagyon- csoportok (II. rész 3. pont) Védelem minősítése | Állandóan lakott lakóépület/lakás | Nem lakóhelyiség | Nem állan- dóan lakott lakóépület/ lakás | ||||
Épületrész és ingóság | Épületrész, általános háztartá- si ingóság és vállalkozói tulaj- donban lévő vagyontárgyak | Épületrész és általános háztartási ingóság | |||||
Összesen | Ezen belül | ||||||
Műérték, nagy értékű ingóság | Ékszerek, drágakövek | ||||||
Értéktároló nélkül | Értéktároló- ban1 | Saját használatban2 | Közös használatban3 | ||||
0. védelmi szint | 1 500 | — | — | — | 75 | 75 | — |
1. védelmi szint | 9 000 | 1 500 | 375 | 1 500 | 225 | 75 | 750 |
2. védelmi szint | 12 000 | 3 000 | 525 | 1 800 | 450 | 75 | 1 500 |
3. védelmi szint | 15 000 | 4 500 | 675 | 2 250 | 675 | 75 | 2 250 |
4. védelmi szint | 24 000 | 9 000 | 825 | 3 000 | 900 | 75 | 3 750 |
5. védelmi szint | 45 000 | 18 000 | 975 | 3 750 | 1 125 | 75 | 6 750 |
6. védelmi szint | 90 000 | 37 500 | 1 125 | 4 500 | 1 500 | 75 | 7 500 |
1 Értéktárolóban elhelyezett ékszerek biztosítására a HB 02. záradékban leírtak érvényesek.
2 Saját használatban: a nem lakóhelyiség a biztosított kizárólagos használatában van.
3 Közös használatban: a nem lakóhelyiséget (pl.: közös kerékpártároló) a biztosítotton kívül a lakóközösség több tagja is használja, illetve a biztosítotton kívül más személyeknek is rendelkezésére állnak a helyiségekbe való bejutáshoz szükséges kulcsok.
A táblázatban szereplő összegek lakóterületen lévő lakásra, épületre vonatkoznak. Nem lakóterületen lévő épület, nyaraló esetén a fenti összegek 50%-ára terjed ki a szolgáltatás.
Nem lakóterületen lévő épület, nyaraló mechanikai védelmét kiegészítő elektronikai jelzőrendszer távfelügyeleti riasztást megvalósító jelzőrendszer lehet.
A járószinttől számított legalább 3 m alsó párkánymagassággal rendelkező nyitva hagyott ablakon keresztül történő behatolás ese- tén, amennyiben a lakásban otthon tartózkodnak, a 0. védelmi szintnek megfelelő szolgáltatási limitek érvényesek.
Zárfésülés módszerrel történő behatolás esetén a biztosító legfeljebb a 4. védelmi szintnek megfelelő limitekig fizeti a károkat.
Az egyes záradékokban foglalt rendelkezések a biztosítási szerződésre abban az esetben irányadóak, amennyiben az arra történő hivatkozást a biztosítási ajánlat és kötvény tartalmazza!
HB 02. ÉRTÉKTÁROLÓ ALKALMAZÁSA
Kiterjed a biztosítási fedezet az ékszerek, drágakövek, valamint a készpénz, értékpapírok vagyoncsoportra (lásd Különös feltételek 3.B. pont), ha azokat a MABISZ által minősített vagy az alábbi feltételeknek megfelelő értéktárolóban zárják el:
• szimpla vagy dupla acéllemez falú, a két fal között légréssel vagy speciális töltettel;
• falvastagsága minimum 2 mm;
• kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból;
• épületszerkezeti tartóelemhez rögzített minimum 5000 N feszítő erőnek ellenálló módon (az értéktároló súlya is beleértendő) vagy falba, illetve padozatba betonozva beépített.
Amennyiben a fenti követelmények nem, vagy csak hiányosan teljesülnek, a biztosító a jelen záradék alapján nem teljesít szolgáltatást (kockázatkizárás).
HB 25/D. MEGÁLLAPODÁS TARTAMENGEDMÉNY IGÉNYBEVÉTELÉRŐL
Felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést határozatlan időtartamra kötik, de kölcsönös szándékuk annak legalább 3 évig történő fenntartása. A legalább 3 évi fenntartás szándékával kötött és ennek megfelelően folyamatosan fenn is tartott szerződésekre a biztosító tartamengedményt nyújt. A feleket a 3 éves fenntartási szándékkal kötött szerződés tekintetében is megilleti a szerződés évfordulóra történő felmondásának joga, a Ptk. 6:466. § (1) bekezdés alapján, 30 nap felmondási idő betartásával. Amennyiben a szerződés a 3 éves tar- tam lejárta előtt a szerződő felmondása, vagy díjnemfizetés miatt megszűnik, a szerződő a biztosító által nyújtott tartamengedményt elveszíti. Ebben az esetben a szerződő a szerződés megszűnésével egyidejűleg köteles a tarifális díj és a tartamengedményre figyelemmel megállapított kedvezményes díj különbözetét a biztosítónak megfizetni.
A harmadik biztosítási év leteltével a legalább 3 éves fenntartási szándékra vonatkozó megállapodás és ezzel együtt a díjengedmény újabb 3 évre automatikusan megújul. Ez az automatizmus a szerződés fennállása alatt mindvégig, három évente megismétlődik. Az automatikusan megújuló 3 éves fenntartási megállapodás(ok) tartamán belül a szerződés évfordulóra történő felmondására, a tartam lejárta előtti megszűné- sére és tartamengedmény visszafizetésére az első három éves periódusra meghatározott rendelkezések az irányadóak.
A három évente automatikusan megújuló fenntartási megállapodással kapcsolatos jogok és kötelezettségek a feleket a biztosítási szerződés megszűnéséig, vagy addig illetik meg, amíg a szerződő felek valamelyike a továbbiakban nem kívánja a megállapodást megújítani. Ez esetben szándékát a folyó 3 éves ciklus utolsó biztosítási évfordulója előtt minimum 30 nappal írásban kell közölnie a másik féllel. A közlést követően induló biztosítási időszakra a biztosítási díj mértéke automatikusan a tartamengedmény nélkül számított, tarifális díj összegére módosul.
HB 57. JAVASOLT INGÓSÁG BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
A biztosítási szerződés a biztosító által javasolt vagy magasabb biztosítási összeggel jött létre.
A biztosító az általános háztartási ingóság vagyoncsoportra nem alkalmazza az Általános feltételek 8. fejezete szerinti alulbiztosítottság követ- kezményeit, amennyiben a szerződő az Általános feltételek 9. fejezete szerinti automatikus értékkövetést minden biztosítási évforduló alkalmá- val elfogadta.
HB 57/C. JAVASOLT NAGY ÉRTÉKŰ INGÓSÁG BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
A biztosítási szerződés a biztosító által javasolt vagy magasabb biztosítási összeggel jött létre.
A biztosító a nagy értékű ingóság vagyoncsoportra nem alkalmazza az Általános feltételek 8. fejezete szerinti alulbiztosítottság következmé- nyeit, amennyiben a Szerződő az Általános feltételek 9. fejezete szerinti automatikus értékkövetést minden biztosítási évforduló alkalmával elfogadta.
HB 58/A. ÉPÍTÉS-SZERELÉS BIZTOSÍTÁS
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, egyéb kizárásainak, záradékainak változat- lan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő a megállapított pótdíjat megfizette, a biztosító kockázatviselése kiterjed az építési engedélyhez vagy építési tevékenység bejelentéséhez kötött építés, bővítés, átépítés alatt álló épületek és épületrészek teljes építési munkájára, beleértve az összes szükséges szerkezeti elemet, építőanyagokat, valamint az épületgépészeti- és villamos berendezéseket és szereléseket.
Építés-szerelés biztosítást tartalmazó szerződés Szerződője és biztosítottja kizárólag magánszemély vagy olyan vállalkozás lehet, amely nem végez építőipari tevékenységet. Jelen záradék alkalmazása esetén az Általános feltételek 13. fejezetében foglalt kizárások közül az építési en- gedélyhez vagy építési tevékenység bejelentéséhez kötött építés, bővítés, átépítés alatt álló épületeket és épületrészeket, valamint az ezekben tárolt ingóságokat érintő káreseményekre vonatkozó kizárás nem alkalmazandó.
A Különös feltételek Biztosítási események című fejezetében (II.5.) felsorolt és a választott fedezettípus szerinti veszélyek kiegészülnek az építési folyamat során a biztosított vagyontárgyakban előre nem látható, hirtelen és váratlan események következtében keletkezett dologi károkkal, melyek javítást, pótlást, vagy helyreállítást tesznek szükségessé.
A kockázatviselésből kizárt események:
a) bármely következményi kár, beleértve a kötbér, késedelem, nem teljesítés vagy szerződésmegszüntetés miatti veszteség;
b) hibás tervezés miatti veszteségek és károk;
c) melyek azért következtek be, mert az építtető vagy építő magatartása műszaki irányelveket, szabályozást vagy a szakmára érvé- nyes törvényes vagy hatósági előírásokkal kapcsolatos szabályokat sért meg;
d) melyek olyan építőelemek, építőanyagok vagy alapanyagok használatából származnak, amelyeket nem vizsgáltak meg az érvény- ben lévő hatósági előírásoknak megfelelően, vagy amelyeket az előírás szerinti vizsgálat során az illetékes hatóság kifogásolt, vagy forgalombahozatali engedély nélkül árusítanak;
e) a Különös feltételek 5. fejezetében felsorolt és a választott fedezettípus szerinti veszélyeken kívüli időjárási hatások miatt bekö- vetkező károk,
f) használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció és értékcsökkenés;
g) betöréses lopásnak nem minősülő lopáskárok és olyan veszteségek és károk, melyek a rész-, ill. a teljes átadás vagy elszámolás során derülnek ki.
HB 64. JAVASOLT ÉPÜLETBIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
A biztosítási szerződés a biztosító által javasolt vagy magasabb biztosítási összeggel jött létre.
A biztosító a lakóépületet, lakást érintő károk esetén nem alkalmazza az Általános feltételek 8. fejezete szerinti alulbiztosítottság következményeit.
Az alulbiztosítottság következményeitől való eltekintés feltétele, hogy a Szerződő az Általános feltételek 9. fejezet szerinti automatikus érték- követést minden biztosítási évforduló alkalmával elfogadja.
HB 77. PLUSZ ÉPÜLETÉRTÉK BIZTOSÍTÁS
Figyelemmel arra, hogy a jelen szerződés alapján biztosított lakásra érvényes és hatályos többlakásos épületbiztosítás jött létre, a biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a többlakásos épületbiztosítás nem, de jelen biztosítási szerződés tartalmaz. Amennyiben a bekövetkezett káreseményt mindkét biztosításban biztosítási eseményként definiálták és jelen biztosítás magasabb biztosítási szolgáltatás kifizetését teszi lehetővé, akkor a biztosító a kárt a többlakásos épületbiztosítás által nem fedezett részében, de legfel- jebb a szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig téríti meg (a továbbiakban: különbözeti szolgáltatás).
A többlakásos épületbiztosítási szerződés megszűnése esetén, a biztosító a jelen szerződés alapján teljesítendő szolgáltatást az esetleges alulbiztosítottság figyelembevételével teljesíti.
HB 82/C. ELŐZETES KIEGÉSZÍTŐ VÉDELEM
A biztosítási szerződés hatálybalépésétől a biztosítási ajánlatban feltüntetett előzetes kiegészítő védelem vége napjának 24.00 órájáig a bizto- sító a kockázatot az alábbiakban leírt feltételek szerint vállalja. Jelen záradék az előzetes kiegészítő védelem vége napját követő napon hatályát veszti.
A biztosító kockázatviselésének kezdete
A biztosító kockázatviselésének kezdete az ajánlatban a kockázatviselés kezdeteként meghatározott időpont, azzal, hogy a szerződés első díjrészlete az előzetes kiegészítő védelem vége napját követő napon esedékes.
A biztosító helytállása
Az előzetes kiegészítő védelem alatt a biztosító akkor tartozik helytállni, ha a biztosított vagyontárgyakra (épület és/vagy ingóságok) a biztosí- tás megkötésekor a szerződőnek vagy a biztosítottnak érvényes és hatályos egyéni lakásbiztosítási szerződése van egy másik biztosító társa- ságnál (a továbbiakban: meglevő biztosítás). Egyéni lakásbiztosításnak minősül az a lakásbiztosítási szerződés, meglévő biztosítás, amelynek a szerződője jelen biztosítási szerződésnek is szerződője vagy biztosítottja. Amennyiben a szerződő/biztosított más biztosító társaságnál az előzetes kiegészítő védelem ideje alatt bekövetkező kár időpontjában nem rendelkezik meglévő biztosítással, a kárra az előzetes kiegészítő védelem nem nyújt fedezetet. A meglévő biztosítás fennállását káresemény bekövetkezése esetén a szerződőnek hitelt érdemlő módon, okiratokkal kell igazolnia a biztosító felé.
A kockázatviselés terjedelme
A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre, vagyontárgyakra terjed ki, amelyeket a meglévő biztosítás nem, de jelen bizto- sítási szerződés tartalmaz. Amennyiben a bekövetkezett káreseményt mindkét biztosításban biztosítási eseményként definiálták és e biztosítás magasabb biztosítási szolgáltatás kifizetését teszi lehetővé, akkor a biztosító a kárt a meglévő biztosítás által nem fedezett részében, de legfel- jebb a szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig téríti meg (a továbbiakban: különbözeti szolgáltatás). A biztosítás fedezetet nyújt a meglévő biztosításban vállalt önrészre is. A biztosító szolgáltatásának felső határa biztosítási eseményenként az előzetes kiegészítő védelem idején:
– az épület vagyoncsoportba tartozó biztosított vagyontárgyak II. Különös feltételek 5.A.–5.S. pontjában felsorolt biztosítási események miatt bekövetkező kára esetén a jelen szerződésben az épület vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg;
– egyéb esetekben a választott módozat szerint: Mozaik módozat: 150 000 Ft, Nívó módozat: 300 000 Ft, Extra módozat: 450 000 Ft, Top módozat: 600 000 Ft.
Kárrendezés
A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a szerződő vagy biztosított a bekövetkezett kárt a meglévő biztosítás terhére még abban az esetben is jelentse be, ha a bekövetkezett kárra a meglévő biztosítás nem nyújt fedezetet.
Amennyiben a meglévő biztosítás szerinti biztosító a kár rendezését biztosítási esemény hiányára hivatkozással elutasította vagy a kárt jelen biztosítási szerződés szerint teljesíthető biztosítási szolgáltatásnál alacsonyabb összeg kifizetésével rendezte, a szerződő a káreseményt az előzetes kiegészítő védelem terhére az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelentheti be a biztosítónak. A meglévő biztosítás fennállásával, a kárral és a kárrendezéssel kapcsolatos dokumentumokat – így például a rendelkezésre álló számlákat, kárszámítást, kárfel- vételi jegyzőkönyvet, a másik biztosítótól kapott elutasító levelet – a biztosító részére be kell nyújtani. A benyújtott dokumentumok alapján a biztosító megvizsgálja, hogy a káreseményre a biztosítás jelen záradék hatálya alatt fedezetet nyújt-e és megállapítja a teljesítendő biztosítási szolgáltatást, illetőleg különbözeti szolgáltatást.
A károk megtérülésére – a záradékban rögzített korlátozásokkal – egyebekben a biztosítási feltételekben foglaltak irányadók.
HB 86. AZ INGATLAN BÉRLŐJE ÁLTAL A BÉRBEADÓNAK OKOZOTT KÁROK
Biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül, ha a bérbe adott ingatlan bérlője az ingatlanban elhelyezett és a bérbeadó tulajdonát képező, az alapbiztosí- tás keretében biztosított vagyontárgyakban rongálással kárt okoz, feltéve, hogy a károkozás időpontjában a bérbe adott ingatlant a jogszabályi előírásoknak megfelelően üzemeltették, és a bérlő az ingatlant díjfizetés ellenében szállás céljára vette igénybe.
Biztosított
Az alapbiztosítás biztosítottja, aki az ingatlant bérbe adja.
A biztosító szolgáltatása
A biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb Top módozat esetén 500.000 Ft, Extra módozat esetén 250.000 Ft összeghatárig (biztosítási összeg), de biztosítási eseményenként legfeljebb Top módozat esetén 300.000 Ft, Extra módozat esetén 150.000 Ft összeghatárig (szolgálta- tási limit) az önrészt is figyelembe véve megtéríti a biztosítási esemény bekövetkezése miatt keletkezett dologi kárt. A kártérítési kötelezettség tekintetében a biztosítottat a kifizethető kárösszeg arányában 10%-os mértékű, de legalább 10 000 Ft önrész terheli.
A biztosító szolgáltatásának feltétele a biztosítási feltételekben írtakon túlmenően az alábbi dokumentumok bármelyikének benyújtása a bizto- sító felé:
• a bérlő felelősségének elismerésére vonatkozó nyilatkozata,
• amennyiben rendőrségi intézkedés történt, akkor a bérlő által okozott kárról felvett rendőrségi jegyzőkönyv.
A kárkifizetés további feltétele
• a bérleti díj vagy szállásköltség megfizetését igazoló bizonylat, amelyen szerepel a bérlő neve és a bérleti időszak tartama,
• a sérült tárgy(ak) értékének megállapításához szükséges bizonylatok (pl. fénykép, sérült tárgyak beszerzési számlája, ezekre vonatkozó javítási vagy újrabeszerzési számla).
Kizárások
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki (kockázatviselésből kizárt események)
a) bérlő által szándékosan okozott károkra,
b) a környezetszennyezéssel, vagy környezeti veszélyeztetéssel okozott károkra,
c) a hatósági engedélyhez kötött tevékenységgel okozott károkra, ha a bérlő az ilyen tevékenységet hatósági engedély nélkül folytatta,
d) ha a bérlő azonos magatartással vagy mulasztással visszatérően okozott kárt, s a biztosító felhívása ellenére a károkozáshoz vezető ma- gatartással vagy mulasztással nem hagyott fel,
e) az olyan káreseményre, amely bekövetkezésének lehetőségére a biztosítottat vagy a bérlőt harmadik személy figyelmeztette, de a biztosí- tott vagy a bérlő a káresemény elhárításához szükséges intézkedést elmulasztotta megtenni,
f) a bérlő tulajdonában lévő, vagy az általa bérelt, haszonbérelt, kölcsönzött vagy megőrzésre átvett, vagy más jogcímen a birtokában lévő dolgokban bekövetkezett károkra,
g) dolgok elhagyásából, elvesztéséből, eltulajdonításából adódó károkra,
h) az elmaradt vagyoni előny megtérítésére,
i) sérelemdíj megtérítésére,
j) a biztosítottat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket megtérítésére.
Egyéb rendelkezések
Jelen záradékban nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos magyar jogszabályok rendel- kezései megfelelően irányadók.
VIII. Módozatok, csomagok, kockázatok
A táblázatok a módozatok tartalmának áttekintését szolgálják, a részletes tudnivalók a vonatkozó oldalakon találhatók.
Amennyiben a táblázatban szereplő területi hatály Európa, a biztosító kockázatviselése az alábbi országokra terjed ki:
Albánia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észak-Macedónia, Észtország, Finnország, Fehéroroszország, Franciaország, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Koszovó, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Moldovai Köztársaság, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portu- gália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország európai része (a Bulgária – Görögország
– Égei-tenger – Márvány-tenger – Fekete-tenger által határolt területe), Ukrajna és a Vatikán.
Biztosítási összeg | Területi hatály | |
Alap kockázatok (kivéve felelősség biztosítás) | kötvény alapján | kockázatviselési hely |
Felelősségbiztosítás | 75 000 000 Ft | világ, kivéve USA, Kanada |
Villám- és füstkár (villámcsapás másodlagos hatása és füstkár) | kötvény alapján | kockázatviselési hely |
Beázás, kívülről érkező víz | kötvény alapján | kockázatviselési hely |
Különleges üveg | 514 000 Ft | kockázatviselési hely |
Kockázatok, csomagok
TOP
Komfort csomag
Baleset csomag
Otthon csomag
Kertes házas csomag
Sport csomag
Nyugalom csomag
Fagyasztott élelmiszerek megromlása Bankkártya és okmány elvesztése
Zárcsere költsége
Baleseti halál és baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás Baleseti csonttörés
Baleseti műtéti térítés Kullancs-csípés térítés
Dugulás elhárítás térítés Szolgáltatás kimaradás biztosítás
Vízveszteség térítés
Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása Háziállat, termésveszteség biztosítás
Kerti veszélytelenítés térítés Állatkár biztosítás
Sporteszköz biztosítás Sport csonttörés
Sport felelősség
Besurranás, trükkös lopás Baleseti égési sérülés Kórházi lopás
Üdülésre elvitt ingóság biztosítása
257.000 Ft
171.000 Ft
102.000 Ft
2 059 000 Ft
34 000 Ft
205 000 Ft
102 000 Ft
68 000 Ft
9 000 Ft
257 000 Ft
514 000 Ft
257 000 Ft
257 000 Ft
562 000 Ft
572 000 Ft
80 000 Ft
68 640 000 Ft
343 000 Ft
686 000 Ft
171 000 Ft
858 000 Ft
kockázatviselési hely világ kockázatviselési hely
világ
kockázatviselési hely
kockázatviselési hely
Európa világ
világ, kivéve USA, Kanada
kockázatviselési hely világ
Magyarország Európa
Munkanélküliségi díjátvállalás | 12 hónap | Magyarország | |
Mestervonal | 50 000 Ft | kockázatviselési hely | |
Jogvédelem biztosítás 450 000 Ft Magyarország
Kölyök csomag | Gyerekbetegség térítés Iskolai lopás Gyerek felelősség | 26 000 Ft 85 000 Ft 686 000 Ft | világ Magyarország világ, kivéve USA, Kanada |
Öko csomag | Napkollektor, napelem biztosítás Hőszivattyú biztosítás | 1 875 000 Ft 1 250 000 Ft | kockázatviselési hely |
Garancia plusz | 514 000 Ft | Magyarország |
Garancia smart plusz | 257 000 Ft | Magyarország |
Gépjármű biztosítás | 17 160 000 Ft | kockázatviselési hely |
Ebtartói felelősség | 17 160 000 Ft | világ, kivéve USA, Kanada |
Utazás csomag | Autósegély feltétel alapján lásd V.9. Közlekedési baleseti halál és maradandó egészségkárosodás 1 029 000 Ft világ Autó poggyászbiztosítás 343 000 Ft Európa |
Időjárás biztosítás 100 000 Ft Magyarország
Okos otthon csomag | Töréskár Többlet szolgáltatás IT távsegítség | 1 716 000 Ft 858 000 Ft telefonos segítség | Magyarország |
Cyber | Cyber távsegítségnyújtás Bank-, hitel- és internetkártya-, illetve személyes hozzáférési | 4 db 572 000 Ft | Magyarország világ |
biztosítási | (jogosultsági) adatokkal történő visszaélés | ||
csomag | Cyber jogvédelem | 500 000 Ft | lásd V.14.E.4. |
Adatvesztés helyreállítása | 572 000 Ft | világ |
All risks fedezet | kötvény alapján | kockázatviselési hely |
Utasbiztosítás | lásd V.14. | Európa |
Egészség csomag | lásd V.1. | világ |
Futrinka kisállat-biztosítás | lásd V.11. | Magyarország |
Smart biztosítás | lásd V.12. | világ |
Cédrus kegyeleti biztosítás | Sírkő sérülés biztosítás 257 000 Ft Sírkő felelősség 8 580 000 Ft Magyarország Temetési segítség telefonos segítség |
Építés-szerelés
kötvény alapján
kockázatviselési hely
Top módozatba beépített választható szolgáltatás
Biztosítási összeg | Területi hatály | |
Alap kockázatok (kivéve felelősség biztosítás) | kötvény alapján | kockázatviselési hely |
Felelősségbiztosítás | 56 250 000 Ft | világ, kivéve USA, Kanada |
Villám- és füstkár (villámcsapás másodlagos hatása és füstkár) | kötvény alapján | kockázatviselési hely |
Beázás, kívülről érkező víz | kötvény alapján | kockázatviselési hely |
Különleges üveg | 343 000 Ft | kockázatviselési hely |
Kockázatok, csomagok
EXTRA
Komfort csomag
Baleset csomag
Otthon csomag
Kertes házas csomag
Sport csomag
Nyugalom csomag
Fagyasztott élelmiszerek megromlása Bankkártya és okmány elvesztése
Zárcsere költsége
Baleseti halál és baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás Baleseti csonttörés
Baleseti műtéti térítés Kullancs-csípés térítés
Dugulás elhárítás térítés Szolgáltatás kimaradás biztosítás
Vízveszteség térítés
Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása Háziállat, termésveszteség biztosítás
Kerti veszélytelenítés térítés Állatkár biztosítás
Sporteszköz biztosítás Sport csonttörés
Sport felelősség
Besurranás, trükkös lopás Baleseti égési sérülés Kórházi lopás
Üdülésre elvitt ingóság biztosítása
171 000 Ft
85 000 Ft
51 000 Ft
1 029 000 Ft
26 000 Ft
102 000 Ft
51 000 Ft
51 000 Ft
9 000 Ft
171 000 Ft
171 000 Ft
171 000 Ft
171 000 Ft
187 000 Ft
228 000 Ft
68 000 Ft
51 480 000 Ft
171 000 Ft
686 000 Ft
129 000 Ft
686 000 Ft
kockázatviselési hely világ kockázatviselési hely
világ
kockázatviselési hely
kockázatviselési hely
Európa világ
világ, kivéve USA, Kanada
kockázatviselési hely világ
Magyarország Európa
Munkanélküliségi díjátvállalás | 9 hónap | Magyarország | |
Mestervonal | 50 000 Ft | kockázatviselési hely | |
Jogvédelem biztosítás 450 000 Ft Magyarország
Kölyök csomag | Gyerekbetegség térítés Iskolai lopás Gyerek felelősség | 26 000 Ft 85 000 Ft 514 000 Ft | világ Magyarország világ, kivéve USA, Kanada |
Öko csomag | Napkollektor, napelem biztosítás Hőszivattyú biztosítás | 1 875 000 Ft 1 250 000 Ft | kockázatviselési hely |
Garancia plusz | 514 000 Ft | Magyarország |
Garancia smart plusz | 257 000 Ft | Magyarország |
Gépjármű biztosítás | 10 296 000 Ft | kockázatviselési hely |
Ebtartói felelősség | 8 580 000 Ft | világ, kivéve USA, Kanada |
Utazás csomag | Autósegély feltétel alapján lásd V.9. Közlekedési baleseti halál és maradandó egészségkárosodás 858 000 Ft világ Autó poggyászbiztosítás 257 000 Ft Európa |
Időjárás biztosítás 100 000 Ft Magyarország
Okos otthon csomag | Töréskár Többlet szolgáltatás IT távsegítség | 858 000 Ft 343 000 Ft telefonos segítség | Magyarország |
Cyber távsegítségnyújtás | 4 db | Magyarország | |
Cyber | Bank-, hitel- és internetkártya-, illetve személyes hozzáférési | 429 000 Ft | világ |
biztosítási | (jogosultsági) adatokkal történő visszaélés | ||
csomag | Cyber jogvédelem | 375 000 Ft | lásd V.14.E.4. |
Adatvesztés helyreállítása | 429 000 Ft | világ |
All risks fedezet | – | – |
Utasbiztosítás | lásd V.14. | Európa |
Egészség csomag | lásd V.1. | világ |
Futrinka kisállat-biztosítás | lásd V.11. | Magyarország |
Smart biztosítás | lásd V.12. | világ |
Cédrus kegyeleti biztosítás | Sírkő sérülés biztosítás 171 000 Ft Sírkő felelősség 5 148 000 Ft Magyarország Temetési segítség telefonos segítség |
Építés-szerelés
kötvény alapján
kockázatviselési hely
Biztosítási összeg | Területi hatály | |
Alap kockázatok (kivéve felelősség biztosítás) | kötvény alapján | kockázatviselési hely |
Felelősségbiztosítás | 37 500 000 Ft | világ, kivéve USA, Kanada |
Villám- és füstkár (villámcsapás másodlagos hatása és füstkár) | kötvény alapján | kockázatviselési hely |
Beázás, kívülről érkező víz | kötvény alapján | kockázatviselési hely |
Különleges üveg | 257 000 Ft | kockázatviselési hely |
Kockázatok, csomagok
NÍVÓ
Komfort csomag | Fagyasztott élelmiszerek megromlása Bankkártya és okmány elvesztése Zárcsere költsége | 85 000 Ft 43 000 Ft 26 000 Ft | kockázatviselési hely világ kockázatviselési hely |
Baleset csomag | Baleseti halál és baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás Baleseti csonttörés Baleseti műtéti térítés Kullancs-csípés térítés | 860 000 Ft 17 000 Ft 68 000 Ft 34 000 Ft | világ |
Otthon csomag | Dugulás elhárítás térítés Szolgáltatás kimaradás biztosítás Vízveszteség térítés | 43 000 Ft 9 000 Ft 129 000 Ft | kockázatviselési hely |
Kertes házas csomag | Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása Háziállat, termésveszteség biztosítás Kerti veszélytelenítés térítés Állatkár biztosítás | 129 000 Ft 129 000 Ft 129 000 Ft 141 000 Ft | kockázatviselési hely |
Sport csomag | Sporteszköz biztosítás Sport csonttörés Sport felelősség | 171 000 Ft 62 000 Ft 34 320 000 Ft | Európa világ világ, kivéve USA, Kanada |
Nyugalom csomag | Besurranás, trükkös lopás Baleseti égési sérülés Kórházi lopás Üdülésre elvitt ingóság biztosítása | 129 000 Ft 686 000 Ft 85 000 Ft 514 000 Ft | kockázatviselési hely világ Magyarország Európa |
Munkanélküliségi díjátvállalás
6 hónap
Magyarország
Mestervonal
50 000 Ft
kockázatviselési hely
Jogvédelem biztosítás 450 000 Ft Magyarország
Kölyök csomag | Gyerekbetegség térítés Iskolai lopás Gyerek felelősség | 26 000 Ft 85 000 Ft 343 000 Ft | világ Magyarország világ, kivéve USA, Kanada |
Öko csomag | Napkollektor, napelem biztosítás Hőszivattyú biztosítás | 1 875 000 Ft 1 250 000 Ft | kockázatviselési hely |
Garancia plusz | 514 000 Ft | Magyarország |
Garancia smart plusz | 257 000 Ft | Magyarország |
Gépjármű biztosítás | 8 580 000 Ft | kockázatviselési hely |
Ebtartói felelősség | 5 148 000 Ft | világ, kivéve USA, Kanada |
Utazás csomag | Autósegély feltétel alapján lásd V.9. Közlekedési baleseti halál és maradandó egészségkárosodás 686 000 Ft világ Autó poggyászbiztosítás 171 000 Ft Európa |
Időjárás biztosítás 100 000 Ft Magyarország
Okos otthon csomag | Töréskár Többlet szolgáltatás IT távsegítség | 343 000 Ft 171 000 Ft telefonos segítség | Magyarország |
Cyber távsegítségnyújtás | 4 db | Magyarország | |
Cyber | Bank-, hitel- és internetkártya-, illetve személyes hozzáférési | 286 000 Ft | világ |
biztosítási | (jogosultsági) adatokkal történő visszaélés | ||
csomag | Cyber jogvédelem | 250 000 Ft | lásd V.14.E.4. |
Adatvesztés helyreállítása | 286 000 Ft | világ |
All risks fedezet | – – | – |
Utasbiztosítás | – – | – |
Egészség csomag | lásd V.1. | világ |
Futrinka kisállat-biztosítás | – – | – |
Smart biztosítás | lásd V.12. | világ |
Cédrus kegyeleti biztosítás | Sírkő sérülés biztosítás 129 000 Ft Sírkő felelősség 3 432 000 Ft Magyarország Temetési segítség telefonos segítség |
Építés-szerelés
kötvény alapján
kockázatviselési hely
Biztosítási összeg | Területi hatály | |
Alap kockázatok (kivéve felelősség biztosítás) | kötvény alapján | kockázatviselési hely |
Felelősségbiztosítás | 18 750 000 Ft | világ, kivéve USA, Kanada |
Villám- és füstkár (villámcsapás másodlagos hatása és füstkár) | kötvény alapján | kockázatviselési hely |
Beázás, kívülről érkező víz | kötvény alapján | kockázatviselési hely |
Különleges üveg | 171 000 Ft | kockázatviselési hely |
Kockázatok, csomagok
MOZAIK
Komfort csomag | Fagyasztott élelmiszerek megromlása Bankkártya és okmány elvesztése Zárcsere költsége | 51 000 Ft 26 000 Ft 17 000 Ft | kockázatviselési hely világ kockázatviselési hely |
Baleset csomag | Baleseti halál és baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás Baleseti csonttörés Baleseti műtéti térítés Kullancs-csípés térítés | 343 000 Ft 9 000 Ft 34 000 Ft 17 000 Ft | világ |
Otthon csomag | Dugulás elhárítás térítés Szolgáltatás kimaradás biztosítás Vízveszteség térítés | 34 000 Ft 9 000 Ft 85 000 Ft | kockázatviselési hely |
Kertes házas csomag | Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása Háziállat, termésveszteség biztosítás Kerti veszélytelenítés térítés Állatkár biztosítás | 85 000 Ft 85 000 Ft 85 000 Ft 93 000 Ft | kockázatviselési hely |
Sport csomag | Sporteszköz biztosítás Sport csonttörés Sport felelősség | 114 000 Ft 57 000 Ft 17 160 000 Ft | Európa világ világ, kivéve USA, Kanada |
Nyugalom csomag | Besurranás, trükkös lopás Baleseti égési sérülés Kórházi lopás Üdülésre elvitt ingóság biztosítása | 85 000 Ft 686 000 Ft 43 000 Ft 343 000 Ft | kockázatviselési hely világ Magyarország Európa |
Munkanélküliségi díjátvállalás
3 hónap
Magyarország
Mestervonal
50 000 Ft
kockázatviselési hely
Jogvédelem biztosítás 450 000 Ft Magyarország
Kölyök csomag | Gyerekbetegség térítés Iskolai lopás Gyerek felelősség | 26 000 Ft 85 000 Ft 171 000 Ft | világ Magyarország világ, kivéve USA, Kanada |
Öko csomag | Napkollektor, napelem biztosítás Hőszivattyú biztosítás | 1 875 000 Ft 1 250 000 Ft | kockázatviselési hely |
Garancia plusz | 514 000 Ft | Magyarország |
Garancia smart plusz | 257 000 Ft | Magyarország |
Gépjármű biztosítás | 6 864 000 Ft | kockázatviselési hely |
Ebtartói felelősség | 3 432 000 Ft | világ, kivéve USA, Kanada |
Utazás csomag | Autósegély feltétel alapján lásd V.9. Közlekedési baleseti halál és maradandó egészségkárosodás 514 000 Ft világ Autó poggyászbiztosítás 85 000 Ft Európa |
Időjárás biztosítás 100 000 Ft Magyarország
Okos otthon csomag | Töréskár Többlet szolgáltatás IT távsegítség | 171 000 Ft 85 000 Ft telefonos segítség | Magyarország |
Cyber távsegítségnyújtás | 4 db | Magyarország | |
Cyber | Bank-, hitel- és internetkártya-, illetve személyes hozzáférési | 143 000 Ft | világ |
biztosítási | (jogosultsági) adatokkal történő visszaélés | ||
csomag | Cyber jogvédelem | 125 000 Ft | lásd V.14.E.4. |
Adatvesztés helyreállítása | 143 000 Ft | világ |
All risks fedezet | – – | – |
Utasbiztosítás | – – | – |
Egészség csomag | lásd V.1. | világ |
Futrinka kisállat-biztosítás | – – | – |
Smart biztosítás | lásd V.12. | világ |
Cédrus kegyeleti biztosítás | Sírkő sérülés biztosítás 85 000 Ft Sírkő felelősség 1 716 000 Ft Magyarország Temetési segítség telefonos segítség |
Építés-szerelés
kötvény alapján
kockázatviselési hely
A HÁZŐRZŐ OTTHON- ÉS ÉLETMÓD-BIZTOSÍTÁS VÁLASZTHATÓ MÓDOZATAI
Tűz Robbanás Villámcsapás Vihar Jégverés Hónyomás
Szikla-, kőomlás, földcsuszamlás Ismeretlen építmény és üreg beomlása Idegen jármű ütközése
Légi jármű ütközése Idegen tárgyak rádőlése Felhőszakadás
Árvíz Földrengés Vízkár
Betöréses lopás, rablás, rongálás Üvegtörés
Felelősségbiztosítás
Villám- és füstkár (villámcsapás másodlagos hatása és füstkár) Beázás, kívülről érkező víz
Alapkockázatok
Kockázatok, csomagok Top Extra Nívó Mozaik
Különleges üveg | ||||
Komfort csomag | ||||
Baleset csomag | ||||
Otthon csomag | ||||
Kertes házas csomag | ||||
Sport csomag | ||||
Nyugalom csomag | ||||
Munkanélküliségi díjátvállalás |
Mestervonal
Jogvédelem biztosítás
Kölyök csomag | ||||
Öko csomag |
Csomagok, kiegészítők
Garancia plusz, Garancia smart plusz
Gépjármű biztosítás | ||||
Ebtartói felelősség | ||||
Utazás csomag |
Időjárás biztosítás
Okos otthon csomag | ||||
Cyber biztosítási csomag |
All risks fedezet Utasbiztosítás Egészség csomag
Futrinka kisállat-biztosítás Smart biztosítás
Cédrus kegyeleti biztosítás
Építés-szerelés
–
–
–
–
–
–
–
Jelmagyarázat
módozatba beépített választható
– nem biztosított szolgáltatás
alapszintű bővített magas szintű
kiemelkedő szolgáltatás
Az egyes csomagokra és kiegészítő biztosításokra vonatkozó szabályokat a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és Különös feltételei, valamint a Kiegészítő biztosításokra vonatkozó feltételek tartalmazzák.
Ügyféltájékoztató
és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések
Nysz.: 23639
Hatályos: 2023. január 28-ától
Tartalomjegyzék
I. A biztosítóra vonatkozó tájékoztató adatok 3
V. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, a közvetítői eljárás és
VI. A biztosítási titokra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók 5
VII. A személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatás 8
VIII. Az élet-, baleset- és betegségbiztosításokra (egészségbiztosításokra) vonatkozó tudnivalók 11
IX. Az általános forgalmi adó megtérítése 11
X. Tájékoztatás adóügyi illetőségről 11
XI. Késedelmi kamat 12
XII. Adminisztációs díj 12
XIII. A befizetett biztosítási díj elszámolásának sorrendje 12
XIV. A díjfizetés módja 12
XV. A biztosításközvetítő 13
XVI. Kedvezmények igénybevétele 13
XVII. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei 13
XVIII. Egyéb rendelkezések 14
XIX. Irányadó jog, joghatóság kikötése 14
XX. Távértékesítési tájékoztató 15
XXI. Elektronikus szerződéskötés szabályai 15
XXII. Jelen ügyféltájékoztatónak a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezései 15
Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések
Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali Biztosító Zrt. társasághoz fordult.
Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelenté- sekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Magyar Nemzeti Bankhoz és a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.
Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tud- nivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.
Jelen Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések (a továbbiakban: Ügyféltájékoztató) a fentieken túl tartalmazza a létrejött biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezéseket is.
Az Ügyféltájékoztatóban foglalt rendelkezéseken túl a biztosítási szerződéssel létrejövő jogviszony tartalmát képezik továbbá – a biztosítási szerződés típusától függően – a biztosításra vonatkozó általános szerződési feltételek, az egyes biztosítási szerződésekre vonatkozó különös és kiegészítő szerző- dési feltételek, valamint a szerződő/biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai.
I. A BIZTOSÍTÓRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÓ ADATOK
A Generali Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt., majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, majd Generali-Providencia Biztosító Zrt. – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. év április hó 30. napján.
A társaság az IVASS által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoporthoz tartozik.
A társaság neve: Generali Biztosító Zrt.
A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 4 500 000 000 Ft
Alap (jegyzett) tőke ténylegesen rendelkezésre bocsátott összege: 4 500 000 000 Ft
A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.
A székhely állama: Magyarország
Cégjegyzékszáma: 00-00-000000
Adószáma: 10308024-4-44
ÁFA csoportazonosító száma: 17780058-5-44 Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás
A társaság cégformája: részvénytársaság
Működési módja: zártkörű
Telefon: x00 0 000 0000
A társaság egyedüli részvényese: Generali CEE Holding B.V.
Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában 34275688
Székhelye: NL 1101 BH Amszterdam, De entree 91.
A biztosító 2016. január 1-jétől kezdődően évente jelentést tesz közzé a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről. A jelentés a biztosító honlapján (xxxxx://xxxxxxxx.xx/) érhető el.
II. ÜGYFÉLSZOLGÁLAT
A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával, kérjük, forduljon bizalommal biztosításközvetítőjéhez, ügyfélszolgálati iro- dáinkhoz, illetőleg a Telefonos ügyfélszolgálat munkatársaihoz, vagy keresse fel internetes ügyfélszolgálatunkat. Kollégáink készséggel állnak az Ön rendelkezésére.
Az Ügyfélszolgálat elérhetőségei
Internetes ügyfélszolgálatunk: xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxx.xxxx Telefonos ügyfélszolgálat telefonszáma: x00 0 000 0000
Központi ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.
További ügyfélszolgálatok elérhetőségei
xxxxx://xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx
Információt és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxxxx://xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxx címen is. Internetes ügyfélszolgálatunk esetleges üzemzavara idején a telefonos ügyfélszolgálatunk biztosítja az elérhetőséget. Telefonos ügyfészolgálatunk hívás- fogadási idejéről a xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxx.xxxx címen tájékozódhat.
III. PANASZÜGYINTÉZÉS
Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati Területén szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továb- bá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a biztosító, a biztosító ügynöke, vagy a biztosító által megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát az alábbi elérhetőségi címeken és módon közölheti.
Postai levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888
Telefonszám: x00 0 000 0000
Fax: x00 0 000 0000
Email: xxxxxxxx.xx@xxxxxxxx.xxx
Internet: xxxxx://xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx
Központi ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.
További személyes ügyfélszolgálataink elérhetőségeit itt találja:
xxxxx://xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx
Szóbeli panaszát személyesen valamennyi, személyes ügyfélfogadásra nyitva álló ügyfélszolgálati irodánkban, annak nyitvatartási idejében teheti meg.
Írásbeli (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) panaszát a biztosító fenti elérhetőségein keresztül közölheti.
A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére telefonos ügyfélszolgálatunk hívásfogadási idejében, a panaszkezelési szabályzatban és a tár- saságunk honlapján közöltek szerint biztosítunk lehetőséget.
Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részle- tes információkat talál honlapunkon, illetőleg az ügyfélszolgálati irodáinknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatban.
Tájékoztatjuk, hogy az Európai Unió tagállamaiban bevezetett alternatív, az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rendezé- séről szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (a továbbiakban: Rendelet) alapján az Európai Bizottság létrehozta az uniós szintű online vitarendezési platformot (platform), amely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxxx://xxxxxxx.xx.xxxxxx.xx/xxx
A platformon az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók (magánszemélyek) az Unióban letelepedett kereskedőkkel szemben, on- line szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos jogvitáik bírósági eljáráson kívüli rendezését kezdeményezhetik. Az online vitarendezési platform felhasználható a pénzügyi fogyasztói viták rendezéséhez.
A Rendelet nem alkalmazandó a fogyasztók és kereskedők közötti azon vitákra, amelyek a nem internetes (offline) úton létrejött szerződések kapcsán, illetve kereskedők között merülnek fel.
A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatókra, így a Generali Biztosító Zrt.-re is, amennyiben a fogyasztó és a biztosító között létrejött biztosítási szerződést a fogyasztó a biztosító, vagy biztosításközvetítő weboldalán (jellemzően biztosításközvetítő személyes közreműködése nélkül) elérhető, szerződéskötést lehetővé tévő alkalmazások igénybevételével kötötte meg.
A Rendelet értelmében a fogyasztók a platform használatával online kezdeményezhetik a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. A jogvita peren kívüli rendezésére Magyarországon a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult.
IV. FELÜGYELETI HATÓSÁG
IV.1. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy Felügyelet)
A Felügyelet elérhetőségei
Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest Központi telefon: x00 0 000 0000
Központi fax: x00 0 000 0000
Webcím: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxx/xxxxxxxxxx Ügyfélszolgálat címe: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6. Ügyfélszolgálat telefonszáma: x00 00 000 000
Ügyfélszolgálat elektronikus levelezési címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (xxxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx), az ott elérhető tájékoztatókra és összeha- sonlítást segítő alkalmazásokra.
IV.2. Társaságunk az MNB által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában a Felügyelet – kére- lemre vagy hivatalból indított eljárás keretében – ellenőrzi
a) a biztosító által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megál- lapító, a Bit-ben vagy az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, továbbá az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt rendelkezések, valamint
b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,
c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá
d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések], továbbá
e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, jog- hatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).
A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kap- csolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.
V. A PÉNZÜGYI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET ELJÁRÁSA, A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS ÉS A BÍRÓI ÚT IGÉNYBEVÉTELE
V.1. A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület. A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a fogyasztó írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél. A Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.
A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy azt megelőzően a fogyasztó a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését vagy a biztosítónál eredménytelenül méltányossági kérelemmel éljen.
A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei
Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.
Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.
Levélcím elszámolással, szerződésmódosulással kapcsolatos ügyekben: 1539 Budapest Pf. 670
Levélcím általános ügyekben: Pénzügyi Békéltető Testület H-1525 Budapest Pf. 172
Telefon: x00 00 000 000
A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges információk (így a Testület eljárási szabályzata) megtalálhatóak a xxxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon.
V.2. A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárás is kezde- ményezhető, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
VI. A BIZTOSÍTÁSI TITOKRA VONATKOZÓ ELVI ÉS GYAKORLATI TUDNIVALÓK
VI.1. A biztosítási titok
Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzeté- re, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titkot képeznek különösen az alábbi adatok:
– a biztosító ügyfelének személyi adatai;
– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;
– a biztosítási összeg;
– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;
– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;
– a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.
VI.2. A biztosítási titok megtartására vonatkozó rendelkezések
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
– a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,
– a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
VI.2.1. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásá- ban eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozat- tételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgálta- tási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,