A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS, MINT SZERZŐDÉS

Iustum Aequum Salutare XVI. 2020. 3. • 63–105.

A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS, MINT SZERZŐDÉS

Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx

egyetemi tanársegéd (KRE ÁJK)

1. Alapvetés. A társasági szerződés és a szerződéses szabadság kapcsolata

A polgári jog szabályai alapvetően arra hivatottak, hogy az általuk biztosított magán- autonómia lehetőségével élve a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyai kiteljesedjenek, az általuk megfogalmazott célokat szabályozott körülmények között elérhessék.1 E célok elérésének eszközei a gazdasági életben klasszikusan szerző- dések révén érhetők el, illetve kényszeríthetők ki, amely szerződések alanyai a gaz- dasági életben különösen, de nem kizárólagosan gazdasági társaságok.2 Zárójelben megjegyzendő, hogy a gazdasági tevékenységek ellátásának alapvetően nem feltétele a társaságalapítás,3 a gazdasági társaság előnyei, különösen a tagoktól elkülönülő je- gyeiben, így személyiségében, felelősségében és vagyonában rejlő előnyök alapve- tően indukálják azok létrehozatalát,4 sőt az elkülönült vagyon és/vagy tekintetében felelősség a jogalanyiság lényegi feltele.5 Természetesen egyes gazdasági tevékenysé-

1 Vඣkás Xxxxx: A Ptk. társadalmi modellje. In: Vඣkás Xxxxx – Xxxxxx Xxxxx (szerk.): A Polgári Törvény- könyv magyarázatokkal. Budapest, CompLex, 2013. 18–19.

2 Xxxxxxxx Xxxxx – Xxxxxxxxxx Xxxxx: A vállalkozás és a vállalkozói tevékenység egyes gazdaságjogi és gazdaságszociológiai problémáiról. Debrecen, Kapitális Kft., 2016. 9.

3 Ezen megállapítást támasztja alá különösen a fogyasztóvédelmi jog normarendszere különösen az 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 2. § b) pontja szerinti vállalkozó fogalma, ugyanakkor klasszikus kivételét képezi pl. a koncessziós jog, ugyanis az 1991. évi XVI. törvény a koncesszióról

20. §-a szerint a koncessziót elnyerő személy részére a tevékenység ellátását koncessziós társaság megalapításának kényszeréhez köti.

4 Xxxxxx Xxxx: A gazdasági szervezetek jogáról és közgazdaságtanáról. Pázmány Law Working Papers,

Nr. 2018/17. 18–35.

5 Xxxxxx Xxxxx: A polgári jogi felelősség szabályai az új Polgári Törvénykönyvben. In: Grad-Gyenue Anikó (szerk.): Egy új korszak hajnalán. [Acta Caroliensa Scientarum Iuridico-Politicarum VI.] Bu- dapest, Xxxxxx Xxxxxx Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, 2013. 152–153.

gek ellátása, különösen közérdekvédelmi vagy egyéb jogpolitikai szempontból megha- tározott gazdasági társaságok alapításához kötött.6

A gazdasági társaságok, mint jogi személyek a magánjogi autonómia talaján jog- ügyleti akarat alapján létesítő okiratok, így társasági szerződések, alapító okirat vagy alapszabály által – cégjogi formai feltételeknek megfelelően – konstituálódnak.7 Eb- ből fakadóan magától értetődően merült fel a kérdés a múltban és a jelenben, hogy a társasági szerződésekre vonatkozó szabályok mennyiben feleltethetők meg a kötelmi jog általános szabályainak, milyen párhuzamok lelhetők fel, melyek a legfontosabb különbségek a társasági szerződés és általában a szerződés között? Jelen tanulmány tárgya ezért olyan elemzés elvégzése, amely a gazdasági tevékenységek ellátásának alapját képező klasszikus szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseket hason- lítja össze az azokat adott esetben ténylegesen elvégző gazdasági társaságot jogi en- titásként konstituáló társasági szerződéssel, mint sui generis organizációs megállapo- dással.8 Az elemzés elvégzését a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépését követően megváltozott jogszabályi környezet teszi alapvetően indokolttá, mivel a monista álláspont alapján a Ptk.-ba illesztett társasági jog szorosabb kapcsolatot feltételez a társasági jog és a kötelmi jog között,9 így mind az egyoldalú jogügyletként, mind pedig társasági szerződéssel megalkotott létesítő okirat ennek megfelelően a kötelmi jog alapján is megítélhető és megítélendő.

A klasszikus szerződések esetében a szerződési szabadság elve és annak korlátai, valamint mindezek tartalma széles körű szakmai konszenzuson alapul. Ezen szabad- ság első főeleme önmagában az a kérdés, hogy létezik-e akaratelhatározás a szerződés- kötésre, azaz az elhatározás szabadsága fennáll-e, a második főelem a partnerválasztás szabadságának kérdése, végezetül harmadik főelemként a szerződéses tartalom meg- határozásának szabadsága jelenik meg.10 A szerződéses szabadság határai megjelen- nek mind a szerződési jogban, mind külön jogszabályokban,11 így alapvető korlátot jelent bizonyos esetekben a szerződéskötési kötelezettséget, illetve a szerződéses part- ner oldaláról a kötelezően választandó felet előíró normák léte, valamint a tartalmat kötelezően, vagy klaudikálóan kógensen meghatározó jogszabályok, jogintézmények összessége.

A gazdasági tevékenység ellátása alapvetően ugyan nem feltételezi társaság létreho- zatalának kötelezettségét, azonban amennyiben erre irányuló döntés születik – amely- nek okai a tevékenység végzésének jogszabályi feltételein túl különböző közgazdasági

6 Erre példa a teljesség igénye nélkül az 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról, 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről.

7 Xxxxx Xxxxxx: A jogi személyek szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben és annak tervezeteiben. In: Gondosnඣ xx. Xxxxxxxxxxx Xxxx (szerk.): Miskolci Konferenciák 2012 – Jogi személyek az új Polgári Törvénykönyvben. Miskolc, Novotni Alapítvány, 2013. 68–71.

8 Xxxx Xxxxx: Társasági szerződés. In: Xxx Xxxxx – Xxxxxxxx Xxxx Xxxxxx – Xxxx Xxxxx – Veress Emőd:

Társasági jogi lexikon. Budapest, Dialóg Campus, 2019. 266.

9 Miskolczi Xxxxxx Xxxxx: Változások a részvénytársaságok jogában In: Gondosnඣ (2013) i. m. 134.

10 Xxxxx Xxxxx: A szerződési jog általános rész. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2016. 37–39.

11 Vඣkás (2016) i. m. 41–47.

alapokban és döntésekben lelhetők fel –, szintén érvényesülnek a szerződési szabad- ságból levezetett társulási szabadság és egyéb társasági jogi alapelvek együttese és azok korlátai.12 A társasági jog alapelveinek áttekintése a szerződési alapelvekkel való párhuzamosságok és rokon vonások összehasonlítását teszi lehetővé, amelyek közül a cégnyilvánosság elve képez kivételt.

A társulási szabadság egyrészt jelenti az alapítás elhatározásának és e körben a partnerválasztás szabadságának jogát és a tartalom megválasztásának szabadságát. Az elhatározás, mint döntés azonban magában hordozza a korlátok, illetve a társasági jog szabályozásában rejlő különleges normák feltétlen érvényesülését is.13 A társasági jog e körben a klasszikus polgári jogi szerződésektől, amelyek alap kiindulópontja a szolgál- tatás és ellenszolgáltatás párhuzamában és egyben ellentétes irányú magatartásokban, érdekpozíciókban áll, lényegét tekintve tér el. A társasági szerződés ugyanis organi- zációs szerződés, annak tárgya mindig egy jogi entitás létrehozatala, amely szükség- képpen azonos irányú magatartásokat indukál a felek részéről, azaz az érdekpozíció azonosnak tekintendő.14 Mindebből egyenesen következik az a rendkívül összetett szabályozás, amelyben a polgári jogi szerződésektől eltérően hangsúlyosabb szerepet kap az imperatív, kógens, klaudikálóan kógens szabályok alkalmazása a diszpozitív kiindulópont deklarálása ellenére.15

Alapvető korlátként elsőként a formakényszert kell megjelölni, azaz csak a Ptk., illetve az adott tevékenységre irányadó jogszabály által ismert és meghatározott va- lamely társasági forma választható, míg a polgári jogi szerződés léte ilyen formában alapvetően nem meghatározott. Különös korlát a már említett típuskényszer esetében a tartalom, azaz a választott tevékenység által determinált társasági forma kötelezett- sége, illetve az alapítási kényszer esete. A társult tagok egyenlőségének elve szintén párhuzamba állítható a mellérendeltség és egyenlőség klasszikus alapelvével.16 A bírói kontroll elve – akár rendes, akár választottbíróságról van szó – mind a szerződési jog, mind a társasági jog alapvető fontosságú rendelkezése.

2. A szerződés és a társasági szerződés alapvető jellemzői

2.1. A szerződés és a társasági szerződés normarendszerben való helye

Köztudomású, hogy hosszas társadalmi és szakmai vitát követően, amely a kodifiká- ció során a monista és dualista szabályozás érvei között zajlott,17 a jogalkotó az előbbi álláspontot elfogadva külön könyvbe integrálta a társasági jogot és ezáltal a társasági

12 Xxxxxxxx Xxxxxxx: A társasági jog alapelvei. In: Xxxxxxx Xxxxx (szerk.): Gazdasági társaságok a Polgári Törvénykönyvben. Budapest, Patrocínium, 2016. 23–29.

13 Xxxx Xxxxx: Atipikus szerződések. Budapest, HVG-Orac, 2019. [a továbbiakban: Papp (2019a)] 113–114.

14 Xxxx Xxxxxx: A szerződések tipizálásának jelentősége és lehetséges módozatai. In: Xxxx Xxxxxx (szerk.): Szerződési alaptípusok. Miskolc, Novotni Alapítvány, 2003. 19.

15 Xxxx Xxxx: A diszpozitivitás jelentősége a társasági jogban. Magyar Jog, 2016/7–8. 395–396.

16 Xxxxxx Xxxxx: A magánjog általános tana. Budapest, Xxxxx Xxxxxx Társulat, 2016. 107–112.

17 Xxxxxx Xxxxxx: Tanulmányok a társasági jog területéről. Budapest, Patrocínium, 2015. 183–193.

szerződést a Ptk. Harmadik Könyvében.18 A Ptk. Hatodik Könyv Első és Második része tartalmazza ugyanazon törvényben a valamennyi szerződésre irányadó rendel- kezéseket, a Hatodik Könyv Harmadik része pedig az egyes szerződéseket.19 Itt kell megjegyezni, hogy a Ptk. 6:498–6:513. §-aiban szabályozott társasági szerződés nem tévesztendő össze a Harmadik Könyvben szabályozott gazdasági társaságokra vonat- kozó társasági szerződéssel, elvégre az nem hoz létre önálló, tagoktól elkülönülő jogi személyt. A polgári jogi társaság, mint szerződés, az abban részt vevő felek érdekeit és közös céljait rögzítő kötelem, az nem haszonszerzési célú, illetve nem feltétlenül gazdasági tevékenységet tartalmaz.20

Az alapvetésben rögzített kiinduló tétel szerint egy adott tevékenység ellátását a fél szerződési jogi alapon alapvetően akként tudja vállalni, hogy a Ptk. Xxxxxxx Könyvének Harmadik Részében nevesített, az adott tevékenységre vonatkozó normarendszert ala- pul véve a Második Részben rögzített szabályok együttes alkalmazásával, figyelemmel a valamennyi kötelemre alkalmazandó Első rész szabályaival vállal kötelezettséget.

Amennyiben a fél vagy felek az adott tevékenységet a társulási szabadságukkal élve valamilyen gazdasági társasági formában kívánják ellátni, amely alapvetően a legelterjedtebb és legáltalánosabb mód a vállalkozások tekintetében,21 úgy a félnek a fentiekhez hasonló jogalkalmazói lépéseket kell tennie a Harmadik Könyv normarend- szerének megfelelően. Ennek megfelelően a tevékenységre leginkább alkalmas vagy jogszabályban kötelezően rögzített társasági formát kiválasztva alkalmazza az adott társaságra vonatkozó szabályokat, illetve a valamennyi gazdasági társaságra alkal- mazandó előírásokat, végezetül a jogi személy általános szabályait segítségül hívva határozza meg az adott társaság formáját, tartalmát, külön hangsúlyosan figyelembe véve a 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszá- molásról (a továbbiakban: Ctv.) egyes vitatott módon ott elhelyezkedő és ezért nehezen áttekinthető anyagi jogi22 és eljárásjogi szabályait, egyben alkalmazza az adott esetben leginkább megfelelő belső szabályozási technikákat, élve a diszpozitivitás jogával.23

2.2. A szerződés és a társasági szerződés fogalma

A vizsgálat tárgyainak normarendszerben való elhelyezését követően kísérletet tehe- tünk a szerződés, illetve a társasági szerződés fogalmának rögzítésére.

18 Xxxxx Xxxxxx: Az egyesület és az alapítvány az új Polgári Törvénykönyvben. In: Grad-Gyenue (szerk., 2013) i. m. 79–82.

19 Vඣkás (2013) i. m. 22–25.

20 Xxxxxxxxx Xxxxxx: A polgári jogi társasági szerződés. In: Vඣkás–Gárdos (szerk., 2013) i. m. 927–936.

21 Veress Emőd: A társaságok. A társasági jog fogalma. a társasági jog forrásai. In: Veress Emőd – Feuy-

xxxxxx Xxxxx – Xxx Xxxx: Román társasági jog. Kolozsvár – Cluj-Napoca, Forum Iuris, 2019. 89.

22 Xxxxxxx Xxxxxxxx: A társasági jog és a Polgári Törvénykönyv kodifikációjának összefüggései. In: Vඣ- xxx Xxxxx (szerk.): Fejezetek a Polgári Törvénykönyv keletkezéstörténetéből. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018. 137.

23 Ptk. 3:4. §.

A szerződés tekintetében a jogalkotó általános fogalmat ad,24 egyértelműen megha- tározva, hogy az a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötele- zettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésé- re.25 A szerződés konjunktív fogalmi elemei a felek kölcsönös akaratnyilatkozatában, azaz akaratelhatározásában lelhetők fel, amelynek célja valamely szolgáltatásra irá- nyul, amelyet a jog elismer és végső soron állami kényszerrel ki is kényszerít.26

Ezt az alapfogalmat minden szerződésre általános érvénnyel kell alkalmazni, az egyaránt igaz a nevesített, azaz nominát szerződésekre és az innominát szerződések- re.27 A fogalom alapján a Ptk. Hatodik Könyv Harmadik része nevesíti és bontja ki az adott szerződéstípusokat megtestesítő egyedi szerződések fogalmait, amelyek tartalma és a benne rögzített közvetlen tárgyak feleltethetők meg a célul tűzött gazdasági tevé- kenységnek, azonban a Ptk.-n kívül számos, egyéb jogszabályban szabályozott, vagy a joggyakorlatban élő szerződés is létezik, azok széles körű, különböző szempontok szerinti csoportosítása ismert.28

A fogalmi elemek konjunktívek, azok együttes jelenléte szükséges a szerződés lé- téhez, bármelyik elem hiánya nem létező szerződést eredményez. Amennyiben egy fél tesz jognyilatkozatot, a több fél követelményének hiánya okán az legfeljebb egyoldalú kötelemkeletkeztető tény a konszenzus fogalmi elemének hiánya miatt.29 Az utolsó fogalmi elem, a jogi elismertség hiányában pedig a kikényszeríthetőség hiányzik, ilyen esetekben a Ptk. a semmisség, illetve az érvénytelenség jogintézményeit rendeli al- kalmazni,30 amelyek kifejtésére jelen tanulmány terjedelmi okokból nem vállalkozhat. A kikényszerítés tekintetében kiemelendő, hogy gazdasági szempontból egyéb mód- szerek is rendelkezésre állnak a szerződéses ígéret teljesítésének biztosítására az ál- lami úton túl, amelyek közül az erkölcs, illetve az üzletszerűség szempontjából fontos rendszeres tevékenységből fakadó újabb szerződések megkötésére irányuló jó hírnév teljesítési ösztönzőjét emelhetjük ki.31

A társaságokat létrehozó egyoldalú jogügyletek organizációs jognyilatkozatok, míg a többalanyú létesítő okiratok annak ellenére szerződésnek32 tekintendők, hogy ekként azokat nem definiálja a törvény. A Ptk. ennek megfelelően a társasági szerződés álta- lános fogalmát nem adja meg, azonban amennyiben a létesítő okirat többalanyú, akkor az mindenképpen organizációs polgári jogi szerződés.33

24 Ptk 6:58. §.

25 Papp (2019a) i. m. 17.

26 Vඣkás (2016) i. m. 20.

27 Bíró (2003) i. m. 15–17.

28 Papp (2019a) 19–51.

29 Xxxx Xxxxxx: Kötelmi jog. Miskolc, Novotni Kiadó, 2004. 214–221.

30 Xxxxxx Xxxxx: Az érvénytelenség jogkövetkezményeiről – joggyakorlati tükörben. In: Xxxxxxxxxxx Xxxx (szerk.): Miskolci Konferenciák 2009 – A magánjogi kodifikáció eredményei. Miskolc, Novotni Alapítvány, 2010. 52–60.

31 Xxxxxx Xxxx: A magyar szerződési jog gazdasági elemzése. Budapest, L’Harmattan, 2013. 25–30.

32 Xxxxxxxxx Xxxxxx: A társasági jog helye a jogrendszerben. Polgári Jogi Kodifikáció, 2000/3. 3–12.

33 Xxxxxxx Xxxxx: A „hibás” társaságról. Magyar Jog, 2000/12. 705.

A társasági szerződés, mint atipikus szerződés lényeges tartalmi elemeit a törvény az adott társaságtípus fogalmában esetenként rögzíti, továbbá azok a gazdasági társa- ság fogalmi elemeiből állapíthatók meg a jogi személyre vonatkozó általános rendelke- zéseken túl, amely végül elvezethet egy fogalomalkotáshoz a Ptk. Harmadik Könyve normarendszerének alapul vételével.

A Ptk. Harmadik Könyvének jogi személyekre és a gazdasági társaságokra vonat- kozó általános rendelkezései együttes értelme alapján a gazdasági társaság létesítő okirata olyan törvényben meghatározott alakiságokkal rendelkező írásbeli egyoldalú jognyilatkozat vagy szerződés, amelynek célja az abban részt vevő fél vagy felek, azaz a tag vagy tagok üzletszerű, tagok esetében közös gazdasági tevékenysége folytatá- sának személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása a felek vagyoni hozzájárulásával, s ezek alapján tárgya a tagoktól elkülönült jogi személyiséggel, névvel, felelőséggel és vagyonnal rendelkező, törvényben meghatározott formájú és nyilvántartásba veendő vállalkozás, mint jogi entitás létrehozatala, amely jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával felel, működésének nyereségéből a felek részesednek, és a működésének veszteségét viselik, amely jogból, illetve kötelezettségből a felet kizárni nem lehet.34 A továbbiakban a létesítő okiratot, függetlenül annak jogi személyenként, illetve gaz- dasági társaságonként adott esetben eltérő elnevezésétől a továbbiakban együttesen társasági szerződésként nevesítjük.

2.3. A szerződés és a társasági szerződés fogalmi jellemzőinek összehasonlítása

A társasági szerződés fogalom meghatározását követően, amely valamennyi társaság létesítő okiratára alkalmazandó35 az összehasonlíthatóvá válik a polgári jogi szerződés fogalmával.

Az első lényeges jellemzőt és egyben különbségtételt a felek fogalmi eleme képezi. Szerződést a fentiek szerint legalább két fél hozhatja létre. Létesítő okiratot azonban egy személy akaratelhatározása is létrehozhat vagyonegyesítő társaságoknál, míg társasági szerződés értelemszerűen többes személyi kört feltételez. Ilyen esetben, figyelemmel a szerződés fogalmi elemét képező többes személyi körre, egyetlen személy által tett létesítő okirat esetében a jog annak elnevezését alapító okirat vagy alapszabály elne- vezéssel pontosítja. Többes személyi kört feltételez per defintionem a személyegyesítő társaságok köre, amely esetekben maga a társaság fogalma rögzíti a társasági szerző- dést és annak megkötését.36 A magyar jogi megoldástól eltérő gyakorlatot képvisel jó néhány állam joga, létezik olyan megoldás, ahol meghatározott taglétszám szükséges a társaságalapításhoz, de olyan megoldás is fellelhető, amely a tagok létszámát felső korláttal limitálja.37

A felek száma mindezeknek megfelelően összehasonlítási alapot ad a konszenzus és a felek érdeke kérdésének elemzéséhez. Szerződés esetében a konszenzus nem csak

34 Ptk. 3:1–14. §§; 3:88–89. §§; 3:91–95. §§.

35 Xxxxxxxx Xxxxxxx: A létesítő okiratok. In: Majoros (szerk., 2016) i. m. 23–29.

36 Ptk. 3:138. §, illetve 3:154. §.

37 Xxxxxx (2015) i. m. 130.

a kölcsönös és egybehangzó akaratkijelentést jelenti, hanem a lényeges tartalmi ele- mekben való megállapodást is feltételezi.38 A szerződés önmagában hordozza a felek részéről egymás érdekeinek és céljainak felismerését, továbbá ezen érdekek figye- lembevételét, amely során fokozottan érvényesül a jóhiszeműség és tisztesség elve az együttműködési és tájékoztatási kötelezettséggel együtt. A szerződés nem öncélú, az abban rögzített tárgy magában hordozza kölcsönösen a felek által nevesített érdekek és igények felek általi szerződésszerű kielégítését, illetve a kielégítés igényét.39 Az érde- kek és igények ugyan a felek irányából tekintve eltérők, azonban azok főszabályként szinallagmatikus kapcsolatban állnak, maga a szerződés ennek megfelelően kölcsönös ígéret az abban megfogalmazottak teljesítésre.

Egyszemélyes társaság esetében konszenzusról nem beszélhetünk, de az érdekfo- galom, az érdekpozíció ebben az esetben is a többszemélyes társaságokéval azonos. Többszemélyes társaság esetében a felek, mint tagok érdekei azonos érdekpozíciót ad- nak, azaz megalapozzák azon közös célokat, amelyek megtestesülnek a közös gazda- sági tevékenység folytatásában, annak személyi és tárgyi feltételeinek biztosításában, illetve a tagoktól elkülönült jogi személyiséggel rendelkező, törvényben meghatározott formájú vállalkozás létrehozatalában.

A szerződés tárgyát, eredményét tekintve az mindig az abban részt vevő felek között létrejövő kötelemként értelmezhető, azaz relatív jogviszony,40 annak tárgya legtöbb esetben a Ptk. Hatodik Könyv Harmadik része szerint determinált azzal, hogy a felek a diszpozitivitás lehetőségével élve egyéb szerződéses konstrukciókat is létrehozhatnak, atipikus szerződéseket alkothatnak,41 továbbá komplex, összetett szerződésrendszere- ket, szerződés láncolatokat, hálózatokat, keretmegállapodásokat, szerződéscsoporto- kat hozhatnak létre,42 azonban a szerződés, illetve ilyen komplex szerződésrendszerek egyebekben nem vezetnek semmilyen körülmények között új, önálló jogi entitás létre- hozatalához. A szerződésekben megfogalmazott célokat tekintve a gazdasági, üzleti, kereskedelmi cél csak egyike a lehetséges céloknak, az, bár a legtöbb szerződés eseté- ben fontos elem, de mégsem tekinthető kizárólagosnak, azaz a kereskedelmi elem az üzleti élet szerződéseinek sajátossága.43

A társasági szerződés ezzel szemben minden esetben egy önálló jogalany létreho- zatalát célozza gazdasági életben való részvétel igényével, illetve azt eredményezi,

38 Ptk. 6:63. § (1) és (2) bekezdés.

39 Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx: Magyarország Polgári Törvénykönyvének egyes alapelvi rendelkezései a kálvi- ni tanítások tükrében. In: Xxxxx Xxxxx (szerk.): Kálvinizmus ma. [Acta Caroliensa Scientarum Iuridico- Politicarum IX.] Budapest, Xxxxxx Xxxxxx Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, 2014. 117–126.

40 Lábady i. m. 29.

41 Miskolczi Xxxxxx Xxxxx: Az üzleti életben alkalmazott szerződések közös vonásai. In: Majoros Tün- de (szerk.): Kereskedelmi szerződések alapvető szabályai. Budapest, Patrocínium, 2015. 27–29.

42 Xxxx Xxxxx: Komplex szerződési képződmények. In: Xxxxxx Xxxxxxx – Xxxxx Xxxxxxx (szerk.): Honeste benefacere pro scientia – Ünnepi kötet Xxxxxx Xxxxxx 65. születésnapja tiszteletére. Budapest, Pázmány Press, 2019. 473–484.

43 Miskolczi Xxxxxx Xxxxx: Kereskedelmi jogi elemek a hagyományos szerződések módosuló szabályai- ban. In: Grad-Gyenue Anikó (szerk., 2013) i. m. 109–110.

amennyiben a cégeljárás során a bírói kontroll elve szerint lefolytatott eljárás eredmé- nyeképpen azt nyilvántartásba veszik.44 A társasági szerződéssel létrehozott jogalany az azt létrehozó személyekkel azonos jogképességgel rendelkezik a kizárólag az em- berhez társítható értelemszerű különbségek kivételével.45 Az ily módon létrehozott jogi személy tehát egy fikción alapuló megszemélyesítés jogtechnikai megoldása.46

A társasági szerződés esetében is a diszpozitív szabályozás a kiindulópont, a tár- saság alapításának fundamentuma a társaság tagjainak magánautonómiája és szabad akaratelhatározása, azonban a diszpozitív szabályozás határvonalai azonban koránt- sem olyan tágasak, mint a szerződési jogban.47 A formakényszer, illetve a típuskény- szer, a tőkeminimum kérdései, illetve az adott tevékenységre irányadó külön jogsza- bályok rendelkezései ezt a lehetőséget jelentősen szűkítik, illetve adott esetben ki is zárják, valamint a bírói gyakorlat is meghatározó szerepet visel a diszpozitív szabályok értelmezésében és annak effektív korlátait jelenti.48 A törvény alapvetése szerint a gaz- dasági élet kihívásaira leginkább a rugalmas, megengedő szabályozás adhat hatékony válaszokat, amelyből fakadóan a magánautonómia korlátozása a társasági jogban a szerződési joggal egyezően is csak kivételes lehet, ugyanakkor a gazdasági élet szerep- lői a kiszámíthatóság érdekében sok esetben a kógens szabályozást preferálják.

Az időtényező elemét vizsgálva megállapítható, hogy a szerződések mind a rövid, mind a hosszú távú kapcsolatok szabályozására alkalmasak, az azonnali promt ügy- letektől a több évig, évtizedig terjedő skálán bármilyen időtartamú szerződés elkép- zelhető, akár nevesítve határozott idejű szerződésként, akár határozatlan idejű jogvi- szonyként.

A társasági szerződés a benne hordozott célokra is figyelemmel ezzel szemben min- dig tartós időintervallumot feltételez és eredményez. A tárasági szerződés, illetve az általa konstituált jogalany megszüntetésének is különleges módjai vannak, kógensen rendezve elsősorban a Ctv., illetve az 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a fel- számolási eljárásról szabályaiban, minden esetben jelentős időtényezőkkel számolva. A jogalany időtartama lehet határozott, illetve határozatlan a végezni kívánt tevékenység jellegére, időtartamára, vagy az adott ágazati jogszabály kötelező előírásaira figyelem- mel. A jogalkotó a határozatlan idő vélelméből indul ki, így negatív jogalkotással élve a társasági szerződésben kötelező elemként a határozott időtartamot kell kötelezően rögzíteni.49

Megkülönböztető fogalmi részelem az elnevezésben is fellelhető a polgári jogi szer- ződések és a társasági szerződés között. A polgári jog szerződései tekintetében a fe- lek bármilyen elnevezést alkalmazhatnak, mivel azokat nem az elnevezésük, hanem a tartalmuk szerint kell értelmezni és jogvita esetén elbírálni. A társasági szerződés

44 Xxxxxxxx Xxxxxxx: A gazdasági társaságok alapítása. In: Majoros (szerk., 2016) i. m. 72–77.

45 Ptk. 3:1. § (1)–(3) bekezdések

46 Xxxxxxx Xxxxx: A jogi személy elméletének alakulása. Vizsgálódások a szervezetek komplex jogalanyi- ságáról. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1985. 61.

47 Xxxxxxxxx Xxxxxx: Kogencia vagy diszpozitívitás a társasági jogban. Gazdaság és Jog, 2006/8. 3–10.

48 Auer i. m. 402–404.

49 Ptk. 3:4. § (5) bekezdése.

azonban csak társasági szerződés, vagy alapszabály, vagy alapító okirat elnevezéssel bírhat társaságtípusonként meghatározottan.

A fogalmi jellemzők tekintetében az alakiság kérdése a polgári jogi szerződések te- kintetében alapvetően nem meghatározott, bár a gyakorlat elsősorban adminisztrációs és bizonyítási okokból, valamint számviteli szabályokból eredően az írásbeli formát preferálja, de maga a Ptk. az írásbeliséget kivételesnek tartja, a szerződéseket ezért szóban, írásban, illetve ráutaló magatartással is meg lehet kötni.50

A társasági szerződés azonban nemcsak írásbeli alakhoz, hanem annak különösen szigorú alakzatához kötött,51 az minden esetben között közokirat, vagy ügyvéd, vagy valamely alapítóval munkaviszonyban álló kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett ma- gánokirati formában létezhet.52

Külön kiemelést érdemel e körben a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V.18.) IM rendelet mellékletében megtalálható irat- minták esete, amelyeket a cégeljárásban, értelemszerűen a fenti szigorú alakiságokhoz kötötten fel lehet használni. A szerződésminták kérdése jogalkalmazói oldalon alap- vetően veti fel a diszpozitivitás kérdését, elvégre az iratminták alkalmazása esetén az abban foglaltaktól eltérni nem lehet, a rendelkezéseket sem kiegészíteni, sem pedig az iratmintában rögzített, egyébként az adott felek számára irreleváns rendelkezésekből törölni sem lehet. A szerződésminták részben rokonságot mutatnak az általános szer- ződési feltételekkel abból a szempontból, hogy a tartalomalakítás szempontjából előre meghatározott, azaz kötött. A szerződésminta azonban nem valamely fél által, hanem jogszabály által adott, így a felek egyikének megkérdezése nélkül kialakított és érte- lemszerűen nem célja a felek között több, ismételt szerződés létrehozatala. A tartalom- alakítás szabadsága ebben az esetben, amely a társaságalapítások közel 90%-t jelenti, illuzórikus. A felek e körben csak azt dönthetik el szabadon, hogy alkalmazzák-e a jogszabályban rögzített szerződésminta feltételeit. Amennyiben a felek a szerződés- minta alkalmazása mellett döntenek, döntési szabadságuk csak az iratminta kiválasz- tására és annak megfelelő kitöltésére terjed ki, a tartalmi kérdések egyéb alakítására nem, így a diszpozitív- kógens szabályok közötti választás kérdése nem merül fel.53 A szerződésminták kétségtelen előnye a társaságalapítás meggyorsítása és illetékmentes- sége, azonban annak merev szabályai a Ptk. alapállásával ellentétesek. A gyakorlatban elterjedt az a megoldás, hogy a szerződésmintával történt cégalapítást követően a felek a szerződésminta rendelkezései helyett gyakorlatilag a már megalapított és bejegyzett társaság új társasági szerződését kötik meg, újra alkotva annak tartalmát igényeiknek megfelelően a szerződésminta szövegének hatályon kívül helyezésével, és változás- bejegyzési eljárásban az így módosított létesítő okiratot nyújtják be a Cégbíróságnak.

50 Ptk. 6:4. § (2) bekezdés.

51 Xxxxxxxx Xxxxxxx: A gazdasági társaságok alapítása. In: Majoros (szerk., 2016) i. m. 60–61.

52 Ptk. 3:95. §.

53 Vඣkás Xxxxx: A Polgári Törvénykönyv alkalmazásának első gyakorlati tapasztalatairól. In: Vඣkás (szerk., 2018) i. m. 333.

3. Tartalmi összefüggések

3.1. A szerződés és a társasági szerződés megkötésének kapcsolódási pontjai

A szerződési és társulási szabadság elvéből levezethetően ezen elvek kivételei, határai és korlátai megfelelő figyelembevételével alapvetően mindkét szerződés megkötésének döntő motívuma az akarati tényező feltárása. Az akarati tényező a szerződés tárgyában manifesztálódik, illetve a társaság esetében kifejeződik a választott társasági formában és a tevékenységekben.

Mindkét jogintézmény esetében ennek megfelelően kiindulási pontot képez a szer- ződés megkötését megelőző döntési folyamatok összessége, illetve a megkötésre irá- nyuló tárgyalások által a felek között közvetített információk és adatok együttese.

A polgári jogi szerződések ezen létszakában az ajánlatra és annak elfogadására irá- nyuló rendelkezések54 jelenthetik az akarat megfelelő kinyilvánítását, de hasonlókép- pen alkalmas a versenyeztetési eljárás55 szabályrendszere is a szerződési akarat fel- tárásához. Az ajánlat, illetve az ajánlattételre felhívás tehát mindenképpen az adott szerződés tárgyát képező gazdasági igény megfogalmazását jelenti, amely igény képezi a szerződési konszenzus alapját. Éppen ezért különösen fontos az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség felek általi teljesítése, mert ez alapján alakulhat ki a megfe- lelő konszenzus a tartalom megfelelő meghatározására.56

A társasági szerződés megkötése esetében szintén kiemelten fontos a megkötést megelőző információk és adatok felek általi feltárása. A feltárás során az együttmű- ködési és tájékoztatási kötelezettség teljesítésére az általános szerződéskötéssel kap- csolatos normarendszer és elvárás megfelelően alkalmazandó. Lényeges különbség azonban, hogy tekintettel a törvény által meghatározott szigorú formai és tartalmi kö- vetelményekre, arra, hogy a társasági szerződés organizációs jellege okán új jogalanyt teremt,57 az információk körének egy része törvényben meghatározott, továbbá a tar- talom meghatározásának szabadsága csak a törvényi keretek között érvényesülhet.58

A konkrét társasági szerződés megkötése előtt tehát a feleknek fel kell tárniuk, illet- ve megegyezésre kell jutniuk azon gazdasági célkitűzésről és tevékenységről, amelyet el kívánnak látni. Az érdekek kölcsönös feltárása és a célokban rejlő alapkonszenzus egyfajta bizalmat feltételez a felek között, elvégre hosszú távú együttműködést ered- ményez a társasági szerződés megkötése, amely érdekazonosság és szükségképpeni bizalmi kapcsolat a társasági szerződések lényeges ismérve már a római societastól kezdve.59

54 Ptk. 6:63–6:70. §§.

55 Ptk. 6:74–6:76. §§.

56 Vඣkás (2016) i. m. 86–89.

57 Xxxxxx Xxxxx: A gazdasági társaság alapítása. In: Xxxxxxxxx Xxxxxx (szerk.): A Polgári Törvénykönyv- ről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok Nagykommentárja I. kötet. Budapest, Opten Informatikai Kft., 2014. 495.

58 Xxxxxxxxx Xxxxxx: A jogi személy létesítése. In: Vඣkás–Gárdos (szerk., 2013) i. m. 85–90.

59 Xxxxxx Xxxxxx: A társasági jog római jogi gyökerei. Gazdaság és Jog, 2000/5. 3.

A fenti akarati tényező alapján kialakuló konszenzust követően a jogszabályi, külö- nösen az ágazati jogszabályi keretek között meg kell határozni kívánt gazdasági tevé- kenységet és annak társasági formáját, amely döntés meghatározza a társasági szerző- dés megkötésének további folyamatát. Természetesen a polgári jogi szerződés estében is igazak ezen a megállapítások olyan szerződések esetében, ahol vagy a Ptk., vagy egyéb jogszabály különös feltételek ír elő a szerződés tárgyára vonatkozóan.

A társasági szerződés esetében elsődlegesen a végzendő tevékenység és ezáltal a meghatározott társaság formájának kiválasztása alapkérdés, mert ez a döntés determi- nálja azon kereteket, ahol a felek kiteljesíthetik a társulási és vállalkozási szabadságuk célkitűzéseit. Amennyiben tehát a két alapkérdés tekintetében konszenzus áll fent, il- letve egyszemélyes társaság esetében a döntés meghatározott, a társasági szerződés megkötésének törvényi lépéseit kell végrehajtani, illetve végrehajtatni a bejegyzés ér- dekében.

A kiválasztott társasági forma egyebekben meghatározza a társasági szerződés el- nevezését, illetve az adott társaság Ptk.-ban, illetve Ctv.-ben, valamint az adott tevé- kenységre irányadó ágazati jogszabályokban rögzített egyéb tartalmi és formai kerete- it, amelyek között érvényesülhet a diszpozitív, a relatíve diszpozitív belső szabályozás és tartalom meghatározása,60 valamint a meghatározott jogszabályi kógencia. Szintén ebben a körben kell eldönteni, hogy a már említett módon szerződésmintát alkalmaz- nak a felek és jogviszonyuk egyéb szabályait külön, jellemzően szindikátusi szerződés- ben rendezik, vagy a Ptk. társasági jogi normái alapján járnak el a jövőben társasági jogi jogviszonyukban.

3.2. A tartalom meghatározása

A szerződéses tartalom meghatározása magában foglalja a felek gazdasági célkitűzé- seit, amely tekintetben a Ptk. Hatodik Könyve Harmadik Része mintaszerződéseket ad, amelyek tartalmát esetről esetre a felek akarata tölt ki.61 Bár fő szabály szerint érvényesül a diszpozitivitás, mint a magánautonómia sajátossága,62 hangsúlyosan kell figyelembe venni a Ptk.-ban, illetve a tevékenységre vonatkozó ágazati jogszabályok- ban megfogalmazott kógens vagy klaudikálóan kógens rendelkezéseket, amelyek el- térést nem engedő, vagy csak egyik fél javára engedő normák alkalmazását tehetik kötelezővé, amelyek megsértése a semmisség vagy érvénytelenség jogkövetkezmé- nyeivel döntően befolyásolja a szerződéses akaratot. A kógens tartalmi elemek fel- tüntetése per definitionem kötelező mindkét jogintézmény esetében. Mindkét esetben ugyan a diszpozitivitás a főszabály, ugyanakkor a társasági szerződések esetében a diszpozitivitás, illetve a kógencia értelmezése meglehetősen nehéz. A törvénytől való eltérés esetére a törvény nem mondja ki a létesítő okirat semmisségét, ennek ellené- re nem tekinthetők diszpozitívnak egyes szabályok, így jelenleg is eltérő jogirodalmi

60 Xxxx Xxxx: Észrevételek a gazdasági társaságok szabályozásához az új Polgári Törvénykönyv Tör- vényjavaslatában. In: Grad-Gyenue (szerk., 2013) i. m. 103–105.

61 Vඣkás Xxxxx: A szerződés általános szabályai. In: Vඣkás–Gárdos (szerk., 2013) i. m. 545–552.

62 Xxxxxxxx Xxxxxx: Magyar magánjog I. Budapest, Grill, 1938. 138–139.

álláspontok vannak egyes rendelkezések diszpozitív, vagy imperatív minősítése kö- rében.63 Az adott szabály kógenciájának értelmezése és megállapítása tekintetében a kiindulópont a hitelezővédelem, a munkavállalók érdekeinek védelme, a kisebbség jo- gainak védelme, illetve törvényességi felügyeleti szempontok adott rendelkezéssel való összevetése.64 A polgári jogi szerződések esetében a kógencia esetről esetre változik.

3.2.1. Az elnevezés. A cégnév kérdése

A szerződés elnevezése a gyakorlatban a Ptk. fogalomrendszerét és elnevezéseit követi, de e körben a felek teljesen szabadon döntenek, valamint a Ptk. és a bírói gyakorlat továbbra is fenntartja a tartalom szerinti értelmezés elvét.

A társasági szerződés kógens tartalmi elemei közül az első a cégnév,65 amelynek alapvető funkciója a társasági jog kezdeteitől a gazdasági társaság azonosítása, más jogi személyektől való megkülönböztetése, illetve az önálló jogalanyiság kifejezése.66 A cégnévre vonatkozó szabályok a Ptk.-ban és dogmatikai szempontból vitatottan a Ctv.-ben rögzítettek.67 A választott társaságtípusnak megfelelő cégnév használata mind a rövid, mind a teljes cégnévben kötelező, adott esetben a társaság működési jellegze- tességeiből és létszakaiból fakadó specifikumaira jellemző toldattal.68

A cégnév alapvetően a vezérszóból és a cégformából áll, de a tevékenységre uta- ló névelemek is alkalmazhatók. A vezérszó a felek szabad döntése alapvetően azzal, hogy az nem lehet más, már korábban bejegyzett jogalany nevével összetéveszthető, amelyet a névkizárólagosság elve testesít meg. A cégnév közvetlen összefüggést mutat a névviselés jogával, elsődleges feladata a megkülönböztetés más jogalanyoktól.69 A névkizárólagosság további korlátokat is magában hordoz, amelyet a cégkizárólagosság elvével azonosíthatunk. A cégkizárólagosság elvéből fakadó hangsúlyos követelmény, hogy amennyiben a cégnevek esetében csak írásbeli eltérésben való különbség, akkor a cégformában való különbség összetéveszthetőség okán nem felel meg ezen elvnek.

A cégnév a megkülönböztetésen túl nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot, azaz nem lehet megtévesztő, amelynek okai fogyasztóvédelmi és forgalombiztonsági indokokban lelhetők fel és amelyet a névvalódiság elvével azonosíthatunk. A megté- vesztés kizárása érdekében az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet a cégnévben, ha a társaságban az állam közvetlenül vagy szervezetei útján a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik. Szintén a megtévesztő gyakorlatok visszaszorí- tását hivatott szolgálni, hogy a történelem kiemelkedő személyiségének nevét csak a

63 Xxxxxx Xxxxxxx: Miért kógens a diszpozitív? I. Céghírnök, 2014/2. 3.

64 Ptk. 3:4. § (2) és (3) bekezdések.

65 Ptk. 3:5. § a) pont.

66 Xxxxxx Xxxxxx: Kereskedelmi jog a magyar kereskedelmi törvény alapján tekintettel a nevezetesebb európai törvényekre. Budapest, Eggenberger-féle Könyvkereskedés, 1876. 125.

67 Ptk. 3:6. §; Ctv. 3-6. §§-k.

68 Xxxx Xxxxx: A jogi személy neve. In: Osztovits (szerk., 2014) i. m. 388.

69 Apáthy i. m.130.

Magyar Tudományos Akadémia engedélyével lehet használni, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnév- ben szerepeltetni. Külföldi cég magyarországi fióktelepe, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint európai gazdasági egyesülés telephelye esetén a külföldi vállalkozás nevét a cégnévben kötelező megjelölni. Kógens korlát- ja a cégnévnek továbbá, hogy abban nem szerepelhet olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenn- tartásában vezető szerepet töltött be, vagy olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható. A fenti korlát beiktatása megítélésem szerint indokolatlan, hiszen a gazdasági élet szereplői első sorban a társasággal üzletszerű gazdasági tevékenységet kívánnak ellátni, amely tevékenység sikerét közgazdasági alapon elemzett tervek alapján, a piac ismeretében végeznek. A piac pedig a partnerválasztás szabadságából fakadóan, az annak alapját képező bizalom és üzleti jó hírnév érdeke alapján törvényi korlát nélkül is hatékonyan ki tudja zárni a fenti elnevezésekkel operáló társaságokat.

A vezérszó fenti korlátokon túl egyebekben szabad döntés tárgya, az lehet akár ide- gen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaikszó egyaránt, de kizárólag a latin betűk hasz- nálata megengedett. A vezérszón kívül a cégnév csak magyar szavakat tartalmazhat a magyar helyesírás szabályainak megfelelően, amely fenti körülményt a névszabatosság elvével azonosíthatunk. Ezzel az elvvel közvetlen kapcsolatban áll a nyelvhelyesség elvárása, amely elvárás azt az egyébként piaci magatartást várja el a társaságtól és a felektől, hogy a cégnév világos, egyértelmű, pontos, érthető és helyes legyen.

Előfordulhat egyebekben versenyhelyzet a cégnevek között, amely esetben az el- sőbbség elve az irányadó. E körben különleges jogintézményként lehetőség van név- foglalási eljárás lefolytatására a társasági szerződés megkötésének tényétől függetle- nül, így biztosítva az adott név jövőbeni használatát.70 A potenciálisan azonos nevű társaságok bejegyzési eljárását megelőzően a társaságalapítás egyik momentumaként az elsőbbség elve szerint a választott cégnév a névfoglalással elsőként élő, egyébként még csak alapítási fázisban lévő társaságot illeti meg, amennyiben a kérelemben előa- dott cégnév a fenti elveknek megfelelő és az a cégnyilvántartásba bejegyezhető. Ebben az esetben hatvannapos időtartamra a kérelmező részére a cégbíróság végzésével le- foglalja és a cégnyilvántartásban szerepelteti a kérelemben rögzített nevet, amely által más jogalany ezzel a cégnévvel a cégnyilvántartásba nem jegyezhető be. Amennyiben határidőn belül bejegyzési, illetve névváltozás iránti változásbejegyzési kérelem nem kerül benyújtásra, a névfoglalás hatályát veszti.

3.2.2. A székhely, telephely, fióktelep

A székhely a társasági szerződés kógens tartalmi eleme, az a magyar társaság esetében Magyarország területén fekvő ingatlan, mint bejegyzett iroda, ahol biztosítani kell a társaságnak címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogszabályokban meghatározott iratainak elérhetőségét, őrzését. A székhely tipikusan jogi személyekhez kötött jogin-

70 Xxxxxxxx Xxxxx: Kereskedelmi névoltalom és domain-regisztráció. Gazdaság és Jog, 2007/1. 17.

tézmény, alapvetően polgári jogi szerződési rokon intézménye jellegéből és funkció- jából fakadóan nincs.71 A székhely kiválasztásának korlátja, hogy csak olyan belföldi ingatlan lehet, amely vagy a társaság tulajdona, vagy egyéb használati kötelem alapján a társaság annak használatára jogosult. A székhely fenti funkcióin túl a központi ügy- intézés helyeként is szolgálhat. Amennyiben a székhely nem azonos a központi ügyin- tézés helyével, akkor a központi ügyintézés helye szintén kötelező tartalmi eleme a tár- sasági szerződésnek, annak megválasztása a felek által szintén szabad döntés tárgya.

A társaság telephelye, illetve fióktelepe olyan ingatlan, amely a székhellyel azono- san vagy a társaság tulajdonában, vagy használatában áll és az adott társaság tényleges gazdasági tevékenységének végzésének helyeként funkcionál, az sem jogalanyisággal sem jogképességgel nem rendelkezik, kizárólag a tevékenység végzésének fizikai hely- színe. A telephely, illetve a fióktelep a társasági szerződésben és a cégjegyzékben kö- telezően feltüntetendő.72 A telephely és a fióktelep, mint tevékenység végzésének helye a szerződési jog teljesítési helyével rokonítható azzal, hogy annak kiválasztása a felek szabad döntési kompetenciája, ellenkező esetben pénzszolgáltatás esetében a jogosult, egyéb szolgáltatás estében a kötelezett személyéhez kötött.73

3.2.3. A felek neve, a felek státusa. Az egyenjogúság kérdése és a vagyoni hozzájárulás szerepe

Mind a szerződések, mind a társasági szerződés esetében kötelező tartalmi elem a felek nevének feltüntetése. Ennek magyarázata értelemszerűen a kötelem alanyainak beazo- nosíthatósága, ily módon a kikényszeríthetőség lehetőségének valódisága. Szerződési jogban ennek megfelelően a név feltüntetése elengedhetetlen és alapvetően elégséges is, ugyanakkor külön jogszabályok további azonosító adatok feltüntetését is előírják.74 A társasági szerződés esetében a társasági szerződés feleinek, azaz a társaság tag- jainak neve, természetes személyek esetében meghatározott személyes adataiknak és lakcímüknek, jogi személyek esetében cégjegyzékszámuknak vagy nyilvántartási szá-

muknak, illetve székhelyüknek feltüntetése kötelező.75

A felek státusza alatt alapvetően a mellérendeltség, egyenrangúság kérdését kell vizsgálat tárgyává tenni, amely a Ptk. 1:1. §-ban kimondott elvi jelentőségű tétel szerint alapvetően igaz mind a polgári jogi, mind pedig a társasági szerződésekre egyaránt.

A polgári jogi szerződések esetében a mellérendeltség, illetve a felek egyenrangú- ságának az elve a kiindulópont valamennyi szerződés esetében, eltérést döntően a fo- gyasztóvédelmi szabályok esetében találunk, pontosan az egyensúlyi helyzet eltorzu-

71 Ptk. 3:5. § b) pont.

72 Xxxxxx Xxxxx – Xxxx Xxxxxx – Xxxxxx Xxxxxx: Fióktelep, külföldi vállalkozás magyarországi fióktele- pe és a pénzügyi fióktelep. Magyar Jog, 2015/10. 557–558.

73 Vඣkás (2016) i. m. 200., 211.

74 Példaként említhető az 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 15. §-ában foglalt azonosító adatok összessége

75 Ptk. 3:5. § d) pont.

lásából fakadó törvényi korrekció érdekében.76 Természetesen minden további nélkül lehetséges valamely fél számára többletjogok vagy többletkötelezettségek előírása az uzsora által felállított imperatív korlát szintjét el nem érő módon. A legfontosabb kér- désekben azonban a felek egyhangú, közös döntése szükséges, elvégre a szerződés módosításához is főszabály szerint a felek konszenzusa szükséges.

A társasági szerződés esetében is kiindulópont már a társasági jog kezdeteitől a fe- lek egyenrangúsága, a társult tagok egyenlőségének elve, azonban a tagsági jogviszony létrejötte, a tagok egymás közötti viszonya, illetőleg tag és társaság közötti jogviszony, illetve a társaság szervezete és működése vonatkozásában különböző korlátok és elté- rések lehetségesek.77 A polgári jogi jogintézményekben rejlő alapvető szabadság ugyan valóban nehézkesebben teljesedhet ki egy hierarchiára alapuló belső szervezetrend- szerrel rendelkező jogalany esetében, ugyanakkor a társasági szerződés tagjai esetében a társaságon belüli viszonyok tekintetében is a mellérendeltség és egyenjogúság az egyértelmű kiindulópont.78

A társasági szerződés tagjává válás, azaz a féllé válás tekintetében megfigyelhe- tő korlátok elsődlegesen hitelezővédelmi okokból, illetve a kiskorúak védelmét előíró rendelkezésekből fakadnak,79 amelyek a társult tagok egyenlőségének elvének áttörését jelentik.80 Mindezeknek megfelelően természetes személy egyidejűleg csak egy gazda- sági társaságban lehet korlátlanul felelős tag, míg kiskorú egyáltalán nem lehet az. A személyegyesítő társaságok tekintetében hitelezővédelmi szempontból nem lehetnek korlátlanul felelős tagok kiskorúak, illetve személyegyesítő társaságok, valamint már korlátlan felelősséget vállaló személyek. Közvagyonvédelmi szempontból költségve- tési szervezet korlátlanul felelős tag nem lehet, korlátolt felelősségű tag pedig csak a felügyeletét ellátó engedélyével. A külföldinek minősülő személyi kör tekintetében törvényi korlátok és egyéb feltételek állapíthatók meg. A taggá válás egyéb korlátait Ptk.-n kívüli jogszabályok is megfogalmazhatják,81 illetve egyes esetekben külön jog- szabályok elsősorban a tevékenység tekintetében a tagi minőség feltételeit is előírhat- ják. A Ptk. külön is előírja, hogy jogszabály által képesítéshez kötött tevékenységet a gazdasági társaság akkor végezhet, ha az e tevékenységben személyes közreműködést vállaló tagja, vagy a társasággal munkavégzésre irányuló polgári jogi vagy munkajogi

76 Vඣkás (2016) i. m. 50–52.

77 Apáthy i. m.235.

78 Xxxxxxxxx Xxxxxx: A jogi személyek szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben. Jogtudományi Köz- löny, 2013/7–8. 336–337.

79 Xxxxx Xxxxx: Cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes személyek részvétele a gazdasági társaságokban. In: Gondosnඣ (szerk., 2013) i. m. 23–32.

80 Xxxxxxxx Xxxxxxx: Társult tagok egyenlőségének elve. In: Majoros (szerk., 2016) i. m. 24–25.

81 Pl. a teljesség igénye nélkül az 1991. évi XVI. törvény a koncesszióról 20. §-a szerint a koncessziós szerződést aláírónak az aláírástól számított kilencven napon belül saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot kell alapítania, azaz tag csak a koncessziós pályázat nyerteseként a koncessziós szerződést aláíró fél lehet elsődlegesen. Az 1989. évi XXXIII. törvény a pártok működéséről és gazdál- kodásáról 6. § (3) bekezdése szerint párt egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, azon- ban más gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet.

jogviszonyban álló legalább egy személy a képesítési követelménynek megfelel.82 A taggá válás szankciós jellegű korlátját képezi a Ctv. szabályai szerint, hogy a tagsági viszonytól eltiltott személyek szintén nem létesíthetnek tagsági viszonyt nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesi minősége kivételével az eltiltást kimondó ha- tározat jogerőre emelkedésétől számított, az eltiltó határozatban meghatározott idő- tartamban.83 Az eltiltás időtartama a Ctv.-ben differenciált, az legfeljebb öt év lehet.84

Amennyiben a társasági taggá válás nem ütközik akadályba, a tagi minőségből fakadó jogokban és kötelezettségekben az egyenlőség elvének kiindulópontját alapul véve további eltéréseket figyelhetünk meg. Az eltérés oka, hogy a társasági szerző- dés főszabálya szerint a társaságban gyakorolható szavazati jog mértéke a tag vagyoni hozzájárulásához igazodik.85 A vagyoni hozzájárulás kérdése ebből fakadóan különös jelentőséggel bír, mert a tagoktól elkülönült jogi személyiség ténye annak gazdasági alapját feltételezi, azaz a vagyoni hozzájárulás a társaság conditio sine qua non fel- tétele.86 A vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás, amely funkciójából fakadóan nem visszakövetelhető.87 A vagyoni hozzájárulás, annak értéke, rendelkezésre bocsátásának módja és ideje a társasági szerződés kötelező tartalmi ele- me, a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmaradása szerződésszegésként értékelendő és a féli minőség ipso iure elvesztéséhez vezet.88 A vagyoni hozzájárulás tekintetében egyértelműen le kell szögezni, hogy annak elsődleges funkciója az üzleti cél megva- lósítása, illetve az eltérés lehetőségével tagsági jogok mértékének meghatározásának objektív alapja89.

A személyegyesítő társaságok estében az egyenrangúság, illetve az egyenlő értékű és mértékű szavazat a kiindulópont, az eltérés fenti törvényi lehetőségével. Semmissé- gi korlát azonban, hogy minden tagnak legalább egy szavazattal kell rendelkeznie, azaz a szavazati jogától senkit nem lehet megfosztani.90 A szabály indoka az ezen társaság- típusban fellelhető hangsúlyosabb bizalmi viszonyok léte, az ezen társaságtípusokban leginkább megjelenő polgári jogi kötelmi jellegű viszonyok és szerződési jelleg törvé- nyi elismerése és a társasági jogi alapelvek megfelelő érvényre juttatása.91

82 Ptk. 3:97. § (2) bekezdés.

83 Ptk. 3: 90. §.

84 Ctv. 9/C. § (3) bekezdés.

85 Ptk. 3:110. § (2) bekezdés.

86 Xxxxxx Xxxxx: A vagyoni hozzájárulás teljesítésének mellőzhetetlensége. In: Osztovits (szerk., 2014) i. m. 500.

87 Xxxx Xxxxx: A vagyoni hozzájárulás kötelezettsége. In: Osztovits (szerk., 2014) i. m. 391–394.

88 Xxxxx Xxxx: A társasági szerződésről a Ptk. további szerződési szabályainak tükrében. Gazdaság és Jog, 2020/2. 3–4.

89 Xxxx Xxxxx: A társasági és cégjogi szabályozás továbbfejlesztésének irányai. Gazdaság és Jog,

2000/7–8. 8–9.

90 Ptk. 3:143. §.

91 Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx: A közkereseti társaság az új Polgári Törvénykönyvben. In: Gondosnඣ (szerk., 2013) i. m. 103.

A korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése a törzsbetét fogalmával hatá- rozza meg a vagyoni hozzájárulást,92 az üzletrész93 fogalmával pedig a felek alapvető jogait rögzítve, hogy a tag vagyoni hozzájárulása által meghatározott törzsbetét kü- lönböző mértékű lehet, azonban minden tagnak csak egy törzsbetéte lehet. A törvény a törzsbetétből képezi az üzletrészt, amely a törzsbetéthez igazodó és ahhoz kapcsoló- dó tagsági jogok és kötelezettségek összességét jelenti. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. Az üzletrész fenti fogalma által megalkotott módon érvényesül az egyenrangúság, eltérés csak a vagyoni hozzájárulás által meghatározott módon lehetséges, azaz többlet hozzájárulás esetén a szavazati jog növekedhet, de min- den tagnak legalább egy szavazattal ezen esetben is rendelkeznie kell.94

A részvénytársaságok esetében hasonló logikát és rendezési elvet követ a törvény, rögzítve, hogy a társaságban gyakorolható tagsági jogokat a részvény, mint névre szó- ló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír testesíti meg.95 Megjegyzendő e körben, hogy részvénytársaságtól eltérő társaságok eseteiben tilos a tagsági jogról értékpapír kibocsátása.96 A részvénytársaság alapesetben a törzsrészvénnyel operál, amely negatívan közelít az egyenlő jogokhoz, amikor kimondja, hogy a törzsrészvény olyan részvény, amely nem tartozik az elsőbbségi, a dolgozói, a kamatozó, a visszavált- ható vagy az alapszabályban nevesített egyéb részvényfajtába.97 Mindebből az követ- kezik, hogy a részvénytársaság esetében a törzsrészvényen túli egyéb részvényfajták- kal lehetőség kínálkozik a tagok, azaz a részvényesek közötti jogok differenciálására, azaz a társaság elsőbbségi részvényt, dolgozói részvényt, kamatozó részvényt és visz- szaváltható részvényt, mint részvényfajtákat bocsájthat ki.98 Az egyenlőség kérdése tekintetében a legfontosabb jogintézmény az elsőbbségi részvény99 részvényfajtája, amely deklaráltan más részvényfajtával, azaz részvényessel szemben meghatározott előnyöket biztosít.100 Ilyen előny lehet osztalékelsőbbség, a likviditációs hányadból való elsőbbség – azaz a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbsége –, a szavazati joggal össze- függő elsőbbség akár vétójoggal kiegészítve, a vezető tisztségviselő vagy felügyelőbi- zottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbség, az elővásárlási jogot biztosító elsőbbség, valamint a fentieket kombináló, vagy azok cseréjét lehetővé tévő elsőbbségek. Minden elsőbbség fogalmi jellemzője tehát az általánostól való eltérésben ragadható meg és mint ilyen, szükségképpen az egyenlőség elvének áttörését jelenti. A dolgozói részvé- nyek tekintetében mind a tárgy, mind pedig a féli minőség jelenthet eltérést az általános szabályoktól. A tárgyra vonatkozóan az ingyenesség jelentheti a féli egyenlőségtől való

92 Ptk. 3:161. §.

93 Ptk. 3:164. §.

94 Xxxxx Xxxxx: A korlátolt felelősségű társaság. In: Majoros (szerk., 2016) i. m. 159–164.

95 Veress Emőd: A részvény mint értékpapír. Budapest, HVG-Orac, 2019. 89.

96 Ptk. 3:11. §.

97 Ptk. 3: 229. § (1) bekezdés.

98 Veress i. m. 157–182. Melyik???

99 Ptk. 3:230. §.

100 Xxxxxxxx Xxxxxxx: Részvényfajták. In: Majoros (szerk., 2016) i. m. 206–209.

eltérést, a tagi jogviszony oldaláról nézve pedig a munkaviszony alapfeltételét tartal- mazza, azaz a társaság tagjává csak a társasággal meghatározott jogviszonyban álló személy válhat.101 A kamatozó részvény fogalmából adódóan meghatározott mértékű kamatra is jogosít az osztalékon felül.102 Végezetül megemlíthető, bár a gyakorlatban mindeddig nem volt jellemző, hogy a részvénytársaság a fentiekben meghatározotta- kon túl más részvényfajta kibocsátását is megteheti, amennyiben az alapszabályban meghatározza az azokban megnyilvánuló tagsági jogok tartalmát és mértékét, amely szabályozás indokát a Ptk. diszpozitív alapállásában lelhetjük fel.103

A felek egyenrangúságának kérdése speciális kérdésként megjelenik a kisebbségi jogok kérdésében. Mivel a tagok szavazati jogai eltérnek az egyenlőség kiindulópont- jától vagyoni hozzájárulásuk vagy egyéb előre meghatározott módon való különb- ségtételük okán, így a törvény megítélése szerint, pontosan a mellérendeltség elvének biztosítása érdekében indokoltnak bizonyos jogok biztosítását a kisebbség részére, semmisséggel sújtva az eltérő szabályozást.104 A kisebbség a társasági szerződés ese- tében a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező tagokat jelenti,105 míg nyilvánosan működő részvénytársaság esetében egy százalék ez a személyi kör.106 A kisebbség jogait rendeltetésszerűen, jóhiszeműen és tisztességesen, azaz a polgá- ri jogi alapelveknek megfelelően gyakorolhatja,107 e jogok értelmében a kisebbség kezdeményezheti a költségek megelőlegezésével a legfőbb szerv összehívását, vagy ülés tartása nélküli döntéshozatalát, egyedi könyvvizsgálatot, kezdeményezésük si- kertelensége esetén bírói felhatalmazással azt maguk is összehívhatják, illetve bí- rói kijelölést kezdeményezhetnek.108 A kisebbség joga továbbá, hogy amennyiben a lefőbb szerv elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a társaságnak valamely tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, továbbá a könyvvizsgáló ellen támasztható követelését érvényesítsék, akkor ezen ülésétől szá- mított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a társaság képviseletében a társaság javára maguk is érvényesíthetik.109

A szerződési jog esetében a tagok meghatározzák a kötelem alanyait, így nem ér- telmezhető a tag, mint fél kizárása. A szerződés valamely oknál fogva beálló meg- szüntetésének igénye a féllel szemben a felmondás, vagy az elállás intézményeivel gyakorolható. Mindazonáltal elképzelhető a szerződéses pozíciókban a szerződés megszűnése nélkül bekövetkező alanyváltozás, amelyre meghatározott jogintézmé-

101 Ptk. 3:236–237. §§-k.

102 Ptk. 3:238. §.

103 Vezekඣnyi Xxxxxx: Egyéb részvényfajták. In: Osztovits (szerk., 2014) i. m. 768.

104 Ptk. 3:106. §.

105 Ptk. 3:103. §.

106 Ptk. 3:266. §.

107 Xxxxxx Xxxxx: Kisebbségvédelem. In: Osztovits (szerk., 2014) i. m. 510–513.

108 Xxxxx Xxxx: A tőkevédelem elvének megnyilvánulásai a társaságok jogában (II. rész) Gazdaság és Jog, 2016/6. 7–10.

109 Ptk. 3:105. §

nyeket biztosít a Ptk.110 Ilyen lehet az engedményezés, illetve a törvényi engedmény, amely a kötelezettel szemben új jogosultat állít a jogviszonyba szerződéses vagy jog- szabályi alapon, illetve a jogátruházás, amely szintén új jogosultat eredményez. A kötelezetti oldalról tekintve alanyváltozást eredményez a tartozásátvállalás. A legtel- jesebb alanyváltozást mind jogosulti, mind kötelezetti oldalról a szerződésátruházás intézménye teremti meg.

A társasági jogban a féli minőség változása, mint alanyváltozás a tagsági részese- dés átruházásával társaságtípusonként eltérő módon szabályozott. A tagsági részese- dés átruházására a tulajdonjog átruházására irányuló szerződési szabályok a társasági jog specifikumaival együttesen alkalmazandók. Ennek megfelelően a féli minőségben bekövetkezhet alanyváltozás szerződéssel, személyegyesítő társaságok esetében egyol- dalú jognyilatkozattal, azaz felmondással, illetve meghatározott jogi tények bekövet- keztével, azaz tagsági jogot kizáró vagy összeférhetetlenséget eredményező jogi tény bekövetkeztével, a vagyoni hozzájárulás elmulasztásával. Alanyváltozást eredményez a tag halála vagy jogutód nélküli megszűnése is, személyegyesítő társaság esetében bizonyos esetekben mindez a társaság, így a társasági szerződés megszűnését ered- ményezi.111 Az alanyváltozást egyebekben – nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – cégeljárás útján, mint változásbejegyzést, megfelelően be kell jelenteni.

A fentiektől eltérő azonban a tag kizárásának jogintézménye, amely értelemszerűen egy, illetve kétszemélyes társaság, valamint a szavazati jogok háromnegyedével ren- delkező tag, illetve a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem értelmez- hető.112 Ezen intézmény alapján keresettel megszüntethető a féli minőség, a tagsági jogviszony, azaz kizárható a tag, ha a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné.113 Mindez a társasági hűség elvével áll össz- hangban, azt kérve számon a tagtól mind a többi fél, mind a társasági szerződés által megalkotott jogalany irányába. A kizáró döntést bíróság jogosult meghozni, azaz a kizárást kezdeményező tagok ezirányú döntése és a társasági céllal kapcsolatos meg- ítélése a tagsági jogi jogviszony megszűnéséhez nem elegendő, ahhoz a bírói kontroll elvével összhangban polgári peres eljárásban hozott ítélet szükséges.

3.2.4. A tevékenység

A felek által meghatározott szerződés tárgya, vagy tárgyai, azaz a szolgáltatás vagy szolgáltatások azok, amelyek kifejezik a felek gazdasági céljait, érdekeit, amely szol- gáltatás és teljesítési igény és érdek indukálja a szerződés megkötését, ez fejezi ki a fe- lek szerződéses akaratát, a felek konszenzusát. A társasági szerződésben ezt a fogalmat a tevékenységi kör írja körül, meghatározva azon gazdasági tevékenységet, amelyet

110 Vඣkás (2016) i.m. 331–350.

111 Xxxxx Xxxxx: A tag halála következtében felmerülő jogkérdések megítélése a hatályos társasági törvény és az új Ptk. alapján- a személyegyesítő társaságok és a kft. vonatkozásában In: Gondosnඣ (szerk., 2013) i. m. 7–10.

112 Ptk. 3:107–108. §§-k.

113 Xxxxxx Xxxxxx: A tagkizárás egyes szabályai az új Ptk.-ban. Kúriai Döntések, 2014/11. 1196–1204.

a felek az általuk társasági szerződéssel létrehozott önálló jogi entitás útján folytatni kívánnak gazdasági céljaik és érdekeik elérése érdekében, azaz ez a tevékenységi kör adja a jogi entitás létrehozatalára irányuló konszenzus alapját.

A polgári szerződési jogban a szolgáltatásban fejeződik ki a felek akarata,114 amely akarat korlátai elsődlegesen a Ptk. 6:95–6:107. §§-okban lelhetők fel, míg egyéb korlá- tokat külön jogszabályok tartalmaznak, illetve külön jogágak szankcionálnak.

A vállalkozás szabadságának alkotmányos alaptételéből kiindulva, összhangban a diszpozitív szabályokkal, rögzíthető, hogy alapvetően a társaság útján ellátandó te- vékenységek minden olyan tevékenységre kiterjednek, amelyek jogszabály által nem tiltottak vagy nem korlátozottak, maga a tevékenység megjelölése egyebekben a társa- sági szerződés kötelező tartalmi eleme.115

Korlátozott tevékenységek esetében is lehetőség lehet a tevékenység folytatására, a korlátozás jellegéből fakadó engedélyek birtokában. Az engedélyek e körben alapve- tően két csoportra oszthatók:116 egyrészt már a társaságalapításához szükséges, azaz a társasági szerződés megkötéséhez elengedhetetlen engedélyek körére, azaz az alapítá- si engedélyre, másrészt a tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedélyre, amely működési jellegű engedély. Az alapítási engedélyről a Ptk. nem tesz nem külön említést, azokról a Ctv., illetve a tevékenységre vonatkozó ágazati szabályok rendelkez- nek, amelyek alapvető lényege, hogy nélküle a társasági szerződés nem köthető meg, avagy megkötése esetén a cégbejegyzési kérelem engedély nélkül nem nyújtható be. A második esetkörben szereplő hatósági engedélyek a gazdasági tevékenység folytatásá- hoz kötöttek, azaz e körben a társasági szerződés megköthető és be is jegyeztethető, de az engedélyhez kötött tevékenység csak a hatósági engedély birtokában végezhető.117

Az ellátandó tevékenységekkel kapcsolatos szabály, hogy amennyiben valamely te- vékenység ellátása jogszabály által képesítéshez kötött, abban az esetben a társaság e tevékenységet kizárólag akkor végezheti, ha van olyan, a képesítési követelményeknek megfelelő tagja, aki az erre irányuló tevékenységet személyes közreműködőként vál- lalja, illetve a társasággal munkaviszonyban álló munkavállalói közül legalább egy személy, vagy munkavégzésre irányuló polgári jogi jogviszonyban álló szerződéses partnerei közül legalább egy személy a kívánt képesítési követelményeknek megfelel.

A polgári jogi szerződések döntően egy meghatározott szolgáltatás teljesítésére irá- nyulnak, de természetesen lehetséges több szolgáltatásra irányuló szerződések meg- kötése, amelyek közül a gazdasági értelemben vett súlypontot a főszolgáltatás jelen- ti, egyéb szolgáltatások mellékszolgáltatásként működnek. A szerződésben rögzített szolgáltatást, vagy szolgáltatások együttesét azonban el kell látni, azokat teljesíteni kell, ellenkező esetben a szerződésszegés következik be.118 Hasonlóképpen a társasági

114 Vඣkás (2016) i. m. 67–73.

115 Ptk. 3:5. § c) pont.

116 Xxxxxx Xxxxx: A hatósági engedélyhez kötött tevékenység. In: Osztovits (szerk., 2014) i. m. 498–499.

117 Xxxxxx Xxxxxx: A hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenységekről. Céghírnök, 2008/6. 12–14.

118 Xxxxxx Xxxxx: A szerződésszegés általános jogkövetkezményeiről. In: Xxxxxxxxxxx Xxxx (szerk.): Miskolci Konferenciák 2016–2018 – A polgári jogot oktatók XXII. és XXIV. országos találkozójának válogatott tanulmányai. Miskolc, Novotni Alapítvány, 2018. 97–99.

szerződésben is a társaság által ellátandó tevékenységek közül kiemelt jelentőséggel bír a főtevékenység és a melléktevékenységek közötti különbségtétel, amely egyértelműen meghatározza a társaság fő profilját és ahhoz közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódó egyéb, kiegészítő és általa ellátható tevékenységek együttesét. Ellentétben a polgári a jogi szerződésekkel a társaság tevékenységi köreinek ellátása alapvetően a tagok, illetve az ügyvezetés döntésétől függ, természetesen a gazdasági élet által meghatáro- zott piaci viszonyokra figyelemmel. A tevékenységek el nem látása, amennyiben erre irányuló polgári jogi szerződéssel a társaság nem rendelkezik, nem von maga után jogkövetkezményt, legfeljebb a gazdasági tevékenység végzésének hiánya okán a tagok gazdasági célja hiúsul meg és végső soron a társaság megszűnése következik be.

3.2.5. A társasági szerződés egyéb kógens tartalmi elemei; a szervezetrendszer kérdése

A társasági szerződés, mint organizációs szerződés magában hordozza, hogy ameny- nyiben nem szerződésminta alkalmazása mellett döntenek a felek, úgy abban rendel- kezni kell a megalapított társaság szervezetrendszeréről. Természetesen a polgári jogi szerződések is a felek közötti együttműködési kötelezettség követelményéből fakadóan egyfajta kooperációt hoznak létre, a teljesítés érdekében egyfajta szervezetrendszer fel- állítása legalábbis kapcsolattartók szintjén, illetve nagyobb volumenű szolgáltatások esetében munkacsoportok megalakításával, azok közös testületté való formálásával elképzelhető, azonban a polgári jogi szerződésnek nem tartalmi eleme szervezetrend- szer létrehozatala, illetve amennyiben az létrehozatalra is kerül, az nem vonz magával jogalanyiságot, jogképességet.

A társasági szerződés lényeges tartalmi eleme azonban a társasági szervezetrend- szer megalkotása, így kötelezően rendelkezni kell a legfőbb szervről, az ügyvezetésről, bizonyos esetekben a felügyelőbizottságról, illetve a könyvvizsgálóról, valamint telje- sen diszpozitív alapon egyéb társasági szervekről. A szabályozás e körben is felveti a diszpozitivitás kérdését, a törvénytől való eltérés lehetőségét a normatartalom megfe- lelő elemzésével.119 Egyebekben az első vezető tisztségviselők megjelölése a tagokkal együtt a társasági szerződés kötelező tartalmi elemeit képezik.120

A jogi személyek szervezeti felépítésének rendszere, a stratégiai döntések megho- zatalát alapítói, tagi döntési kompetenciában, a hétköznapi működés, működtetés, az operatív döntések meghozatalát és végrehajtását, a stratégiai döntések végrehajtását az ügyvezetési hatáskörben helyezi el. Ebből fakadóan legalább e két fent megnevezett szervezeti egység társasági szerződésben való szabályozása elengedhetetlen.121 Mind- azonáltal a szervezetrendszer sajátosságai, a jogviszonyok összetettsége és bonyolult- sága komoly strukturális kérdéseket vetnek fel, amelyek nem csak a felek egymás kö-

119 Vඣkás Xxxxx: A diszpozitív szabályozás elve és az elv kérdőjelei a gyakorlatban. Magyar Jog, 2018/7–8. 391.

120 Ptk. 3:5. § d) és f) pontok.

121 Xxxxxxxxx Xxxxxx: A jogi személyek vezető tisztségviselőinek felelőssége. In: Xxxxxxxx Xxxxx (szerk.): (L)ex cathedra et praxis – Ünnepi kötet Xxxxxx Xxxxx 70. születésnapja alkalmából. Pázmány Press, Budapest, 2014. 309.

zötti konfliktusait, hanem a szervek egymás közötti konfliktusait is előre vetíti, sőt testületi szervek esetén a testület tagjai között is kialakulhatnak.

A szervezetrendszerrel kapcsolatosan elsőként szabályozandó a társasági szerződés- ben a legfőbb szerv kérdésköre, amely legfőbb szerv a társaság tagjainak összessége, ahol alapvetően a tagi jogok és kötelezettségek fő szabály szerint a vagyoni hozzájá- rulás által meghatározott módon való szavazás útján érvényesülnek. A legfőbb szerv feladat és hatásköre a stratégiai kérdésekben való döntéshozatal, azaz az alapvető üzleti és személyi kérdések eldöntése.122 E körben rögzítendő, hogy a legfőbb szervben részt vevő feleket együttesen illeti meg a döntés joga, azaz a tagok a társaság tekintetében tagi közösségként, nem pedig egyéni felekként hozhatnak döntéseket.123 A féli érdek és akarat tehát a szavazatban manifesztálódik, és csak akkor eredményez stratégiai döntést, ha a többi tag a meghatározott arányban ezzel azonosulni képes. Ilyen alapvető üzleti döntések körébe tartozik a társasági szerződés módosítása valamennyi tartal- mi elem tekintetében, illetve a számviteli szabályok szerint meghatározott beszámoló jóváhagyása, a gazdasági tevékenységgel elért nyereség felosztása és értelemszerűen a társaság átalakulásának, illetve megszüntetésének kérdésében való döntés. Szemé- lyi kérdések tekintetében kiemelkedő feladat egyrészt a tag kizárásáról való döntés, a társaság tisztségviselőiről való döntések együttese, értve ezalatt a tisztségviselők megválasztását, visszahívását, velük szembeni igényérvényesítés elhatározását. Mind- ezen döntések a társasági szerződés egészére hatnak, amely esetben szintén kiinduló- pont a konszenzus, ahogyan a polgári jogi szerződések esetében, de a döntéshozatal szabályai a felek által meghatározott többséghez is köthetők a törvény rendelkezései szerint. Következésképpen megállapítható, hogy míg a társasági szerződés megköté- se konszenzushoz kötött, a társaság működésével kapcsolatos döntések meghozatala tekintetében, értve ezalatt a társasági szerződés módosításának esetkörét is, már nem minden esetben vár el konszenzusos döntést a felektől a törvény, ellentétben a polgári jogi szerződésektől.

A szervezetrendszer által másodikként szabályozandó a társasági szerződésben az ügyvezetés kérdésköre, azaz a vezető tisztségviselők személye a cégjegyzéssel, a kép- viselettel és az ügyvezetéssel kapcsolatos egyéb kérdésekkel egyidejűleg. Az ügyveze- tés a társasági szerződés által megalapított társaság mindennapi operatív működését, irányítását, valamint képviseletét ellátó személyi kör,124 amely tevékenységet végezheti egy vagy több vezető tisztségviselő, vagy vezető tisztségviselőkből álló testület. A vezető tisztségviselők elnevezése társaságtípusonként eltérő. A személyegyesítő tár- saságoknál és a korlátolt felelősségű társaságnál ügyvezető, zártkörűen működő rész- vénytársaságnál egyszemélyes vezető tisztségviselő esetében vezérigazgató, míg tes- tületi vezetését igazgatóság vagy igazgatótanács látja el. A vezető tisztségviselő lehet a társaság tagja, sőt személyegyesítő társaságok esetében csak tag lehet, de lehet alkal- mazott, vagy társaságon kívüli harmadik személy, amennyiben az összeférhetetlenségi

122 Xxxxx Xxxxx: A legfőbb szerv. In: Majoros (szerk., 2016) i. m. 81–88.

123 Xxxxxxx Xxxxxx: A társasági (társulási) jogviszony dogmatikai kérdései. Jogtudományi Közlöny,

1985/6. 328–332.

124 Xxxxx Xxxxx: A vezető tisztségviselő. In: Majoros (szerk., 2016) i. m. 81–88.

és kizáró szabályok ezt megengedik. Az ügyvezetés feladata meglehetősen összetett, kiterjed a gazdasági társaság mindennapi irányítására és működtetésére minden olyan döntés meghozatalával, ami nem tartozik a legfőbb szerv hatáskörébe, továbbá a társa- ság törvényes képviseletét ellátja. Mivel a vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését önállóan látja el a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján, ezért különösen fontos a jogszabályi előírásokon túl a társasági szerződésben a megfelelő rendelkezések és el- várások tagok általi beépítése, mert ezáltal válik megítélhetővé a vezető tisztségviselő felelőssége. A vezető tisztségviselő önállóságát erősíti, hogy a legfőbb szerv hatáskörét nem vonhatja el, a legfőbb szerv által nem utasítható az egyszemélyes társaságok esetét leszámítva. A képet azonban árnyalja, hogy az ügyvezető bár a tagok által nem utasít- ható, de a legfőbb szerv által visszahívható, azaz a többségi tagi akaratot döntései során vélelmezhetően figyelembe veszi.

A vezető tisztségviselő egyik legfontosabb feladata a társaság képviselete, amely képviselet rokonítható a polgári jogi szerződések képviseleti szabályaival. A jogi sze- mély cselekedeteit és jognyilatkozatait természetszerűleg csak törvényes képviselője, azaz a vezető tisztségviselője útján tudja megtenni, míg a polgári jogi szerződések esetében a törvényes képviselet esetein, azaz szülő, gondnok, gyám jogintézményein túl lehetőség áll fent képviselő útján való nyilatkozattételre meghatalmazott képviselő útján.125 A képviselettel kapcsolatos rendelkezések kiemelkedő fontosságúak, és bár nem feltétlenül szűkíthetők le csak a vezető tisztségviselőkre, a társasági szerződésben való alapvető szabályozásuk elengedhetetlen. A képviselők ennek megfelelően a társa- ságot írásbeli képviseleti joggal cégjegyzés útján képviselik, amelynek módja együttes vagy önálló lehet,126 és amely cégjegyzési jog és képviseleti jog korlátozása, vagy a nyilatkozattétel feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése külső harmadik személyekkel szemben nem hatályos fő szabály szerint.

A szervezetrendszerrel kapcsolatosan harmadikként szabályozható, azaz fő szabály szerint diszpozitív elemként kerülhet be a társasági szerződésbe a felügyelőbizottság. Amennyiben az ügyvezetési tevékenységet nem a tagok látják el, illetve nem egysze- mélyes gazdasági társaság került megalapításra, úgy a társaság ügyvezetés által kép- viselt érdekei és a tagok érdekei érdekkonfliktusba kerülhetnek. A felügyelőbizottság feladata a társaság tagjai érdekeinek megóvása gazdasági és jogi ellenőrző és elemző tevékenységgel, széleskörű jogosítványok alapján.127 A felügyelőbizottság megalakítása hitelezővédelmi, közérdekvédelmi illetve munkavállói érdekek szempontjából kötelező nyilvánosan működő részvénytársaság egységes irányítási rendszere esetén, zártkörű- en működő részvénytársaság esetében ha a szavazati jogokkal rendelkező részvénye- sek öt százaléka kéri, illetve amennyiben a társaság munkavállalóinak létszáma éves átlagban a kettőszáz főt meghaladja, illetve a köztulajdon védelme vagy pedig az adott tevékenység jellegzetességeire tekintettel jogszabály a létrehozatalt előírja128.

125 Vඣkás (2016) i. m. 57–66.

126 Ctv. 8. §.

127 Xxxx Xxxxx: A felügyelőbizottság működése. In: Osztovits (szerk., 2014) i. m. 425.

128 Xxxxxxxx Xxxxx Edit: A felügyelőbizottság. In: Majoros (szerk., 2016) i. m. 106–107.

A szervezetrendszerrel kapcsolatban negyedikként szabályozható, illetve a felü- gyelőbizottság eseténél bemutatott módon kötelezően szabályozandó a könyvvizsgáló kérdése.129 A gazdasági társaságok a jogszabályok rendelkezései szerint törvényesen kötelesek működni, a törvényesség a közérdekvédelem alapját képezi és a gazdasági társaságok oldaláról a felügyelőbizottság szerepén túl a könyvvizsgáló személyében lelhető fel szervezeti szinten, amely elvezet végső soron a gazdasági társaság felet- ti törvényességi felügyelethez.130 A könyvvizsgáló intézménye kétoldalú, egyrészt a társaság szervezeti egységeként betagozódik annak szervezetébe, másrészt a törvé- nyes működés biztosítékaként a társaságtól távolságtartást feltételez, tevékenységét megbízási szerződése alapján és annak feltételeivel látja el. A könyvvizsgáló felada- ta ugyanis nem a társaság tagjainak közvetlen védelme, vagy az ügyvezetés érdeke- inek megfelelő tevékenység ellátása, hanem a társaság gazdálkodásának ellenőrzése hitelezővédelmi, közérdekvédelmi szempontból, a törvényes működés és a közérdek védelme biztosításának érdekében.131 A feladat természetesen közvetetten alkalmas a tagok és a társaság érdekeinek védelmére, elvégre a törvényes működés nyilvánvaló tagsági és társasági érdek. A könyvvizsgálótól elvárt szakmaiság és függetlenség a fenti célok érdekében a klasszikus összeférhetetlenségi okokon túl egyéb, különösen a számviteli, közigazgatási jogi jogszabályoknak való megfeleléshez kötött tevékenység, így a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény értelmében kötelező köztestületi kamarai tagsághoz és több törvényes előfeltétel teljesítéséhez kötött.132 A könyvvizsgáló kijelölése kötelező a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében, de a számviteli törvény, illetve egyéb jogszabály szintén kötelezővé teheti könyvvizs- gáló társasági szervezetrendszerbe való beépítését.

A társasági szerződés szervezetrendszerével kapcsolatosan tartalmi elemként a társasági szerződésben rögzíthető, illetve alkalmazása esetén kötelezően rögzítendő a cégvezető személye,133 aki a vezető tisztségviselő munkáját annak rendelkezési alapján segítő munkaviszonyban álló, képviseleti joggal felruházott személy és akire a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. Korlátozott hatás- körrel rendelkező cégvezetők a társaság telephelyein és fióktelepein látják el a tevé- kenységet.

Egyebekben pedig lehetősége van a tagoknak, hogy a diszpozitivitás jogával élve a szervezetrendszerrel kapcsolatosan egyéb, fentiekben nem nevesített szerveket, illetve tisztségviselőket határozzanak meg a társasági szerződésben, amely eset azonban a

129 Rඣtfalvi Kornél: A könyvvizsgáló és az új Polgári Törvénykönyv In: Gondosnඣ (szerk., 2013) i. m. 218–223.

130 Xxxxxxx Xxxxx: A jogi személyek törvényességi felügyeletéről, különös tekintettel a köztestületekre.

Gazdaság és Jog, 2016/3. 13.

131 Xxxxx Xxxxx: A gazdasági társaság és a könyvvizsgáló közötti jogviszony. Gazdaság és Jog, 2003/1. 4–8.

132 Xxxxx Xxx: A könyvvizsgáló és a könyvvizsgálat. Cég és Jog. 2000/4. 10.

133 Ptk. 3:113. §.

törvény által meghatározott szervek és tisztségviselők hatáskörét, valamint felelősségét nem érinti.134

3.3. Hatály, előszerződés, módosítás

3.3.1. A hatály kérdése; a relatív hatálytalanság

Mind a polgári jogi szerződés, mind pedig a társasági szerződés megkötésük okán mind teljes egész alkalmazandó érvényességük esetén. A társasági szerződés, mint or- ganizációs szerződés szükségképpen magában hordozza azt, hogy amennyiben a felek annak időtartamát nem határozzák meg, teljes egészében és hatályában kívánják al- kalmazni időbeli korlát nélkül. Alapvetően társasági szerződés esetében tehát a hatály kérdése nem merül fel, azonban egyes rendelkezései magában hordozhatják a hatály kérdésének vizsgálatát.

A polgári jogi szerződések esetében a szerződés hatálya vizsgálandó az abszolút hatály és a relatív hatály szemszögéből, illetve a felek konszenzusa és jogszabály ren- delkezése alapján.135

A hatály a szerződés alkalmazhatóságának a kérdését vizsgálja, elsősorban az idő, mint jogi tény szerződésre gyakorolt hatását téve fókuszpontba. Amennyiben az alkal- mazhatóságot a jövőbeni tény bekövetkeztéhez kötik a felek, amely tény lehet biztos, amely esetében időhatározás áll fent és bizonytalan, azaz feltételtűzés egyaránt, úgy felfüggesztő hatályról beszélünk, azaz a szerződés a tény bekövetkeztéig nem alkal- mazható, nem lép hatályba, ellenkező esetben bontó feltétel esete áll fent, a hatályba lépett szerződés a bekövetkezett tény időpontjától nem alkalmazható.136 Természetesen az időtényező időintervallumban is meghatározható, sőt részletekre osztható.

Társasági szerződés esetében a felek által meghatározott időtartamban kifejezett hatály kérdése alapvetően a társaság időtartama tekintetében értelmezhető fogalom, illetve van mód egyes érintett adatok változásának időpontját meghatározni cégeljárás során, mely esetben a kérelem már a változás bekövetkezte előtt benyújtható, azonban a benyújtás napja ebben az esetben sem lehet korábbi, mint a változásról hozott döntés napja, és a törvény eltérő rendelkezése hiányában legfeljebb harminc nappal előzheti meg az adott cégadat kérelemben megjelölt változásának időpontját.137

A felek által meghatározott fenti feltételekhez hasonló a jogszabály alapján léte- ző felfüggesztő, vagy bontó tulajdonságokkal rendelkező jogi tények köre. E körbe tartozik a harmadik személy beleegyezésétől függő feltétel, illetve hatósági aktusok, elsősorban jóváhagyások feltétele. A jóváhagyás különleges esete lehet az engedély kérdése, amelynek léte felfüggesztő, visszavonása bontó feltételként értékelhető. Tár- sasági szerződés esetében az alapítási engedély a szerződés megkötésére hat ki, a mű-

134 Ptk. 3:132. §.

135 Xxxxxxxx Xxxxxx: Relatív hatálytalanság, relatív tulajdon. In: Pusztahelyi (szerk., 2018) i. m. 210– 212.

136 Vඣkás (2016) i. m. 153–154.

137 Ctv. 50. § (6).

ködési engedély visszavonása pedig xxxxx feltételként működhet abban az esetben, ha a társaság más tevékenységgel nem rendelkezik vagy pedig külön jogszabály ekként rendelkezik.138

Fő szabály szerint a hatálytalan szerződés alapján teljesítés nem követelhető, társa- sági szerződés esetében pedig a hatállyal érintett rendelkezés nem alkalmazható, így legjellemzőbb esetben a hatósági engedélyhez kötött tevékenység nem végezhető, il- letve a meghatározott időre választott tisztségviselő a hatály előtt, illetve annak lejárta után tisztségviselőként nem működhet.

A Ptk. ismeri a relatív hatálytalanság intézményét,139 amelynek gyökerei a római jogi actio Xxxxxxxx intézményéből eredeztethetők és a fedezetlevonó szerződésekhez kapcsolódik.140 A fedezetelvonó szerződés lényege, hogy az harmadik személy igé- nyének kielégítési alapját elvonja. Az igény elvonása azt jelenti, hogy annak ered- ményeképpen vagyonvesztés következik be, amely által a kötelezett egyéb vagyona hiányában, vagy elégtelensége okán egy követelés behajtása kudarcra van ítélve. A relatív hatálytalanság megállapításához előfeltétel, hogy a vagyonvesztés a követelés kielégítését ténylegesen meghiúsítsa, azaz amennyiben marad elegendő vagyona a kötelezettnek az ügylet ellenére, a formai feltételek fennállása ellenére sem kerül sor marasztalásra. A fedezetelvonó ügylet relatív hatálytalansága azt jelenti, hogy az ilyen szerződés az azt megkötő felek között érvényes, csak a követelés jogosultja irányában hatálytalan.141 Kiinduló feltétele a szerző fél rosszhiszeműsége, azaz a szerző fél tudta, hogy a szerződés harmadik személy igénye elől vonja el a fedezetet. Az igényének ki- elégítési alapját elvesztő harmadik személlyel szemben hatálytalan a szerződés abban az esetben is, ha abból számára ingyenes előny származott, még akkor is, ha jóhiszemű volt. A rosszhiszeműség tekintetében a hozzátartozóval kötött ügylet, társasági jogban a többségi befolyással rendelkezők közötti ügylet, vagy taggal vagy vezető tisztségvi- selővel vagy annak hozzátartozójával kötött ügylet esetében a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell.

A relatív hatálytalanság és társasági jog viszonyának kérdését a Kúria az 1/2002. Polgári jogegységi határozatban elemezte és a társasági szerződés relatív hatálytalan- sága mellett foglalt állást. A társasági szerződés vagy alapító okirat, illetve ezek mó- dosítása alapján a gazdasági társaság részére nyújtott vagyoni hozzájárulást a Kúria tulajdonjog átruházását eredményező visszterhes ügyletnek tekintette és a törvényes feltételek megvalósulása esetén megállapította, hogy a gazdasági társaság köteles tűrni, hogy a hitelező az átruházott vagyoni betétből kielégítést keressen. E körben a vagyonegyesítő társaságok esetében a korlátolt felelősség pajzsa a tag vagyonának védelmeként nem szolgálhat, amennyiben a relatív hatálytalanság törvényes feltételei fennállnak, azaz ha a hozzájárulási igény kielégítési alapját egészben vagy részben el-

138 Koncesszió esetében az engedély visszavonása a koncessziós szerződés felmondását vonja maga után, így az a koncessziós társaság megszűnését eredményezi az 1991. évi XVI. törvény a koncesszióról 21.

§ és 26. § együttes értelme alapján.

139 Vඣkás (2016) i. m. 155–158.

140 Menyhárd i. m: 212–214.

141 Menyhárd i. m: 218–219.

vonta, és a társaság rosszhiszemű volt. A személyegyesítő társaság tagjainak közvetlen helytállási kötelezettsége e körben magától értetődő, illetve a hitelező a tagsági jogi jogviszonyt ipso iure felmondhatja.

3.3.2. Az előszerződés és az előtársaság kapcsolódási pontjai

A polgári jogi szerződések esetében van mód és lehetőség arra, hogy a felek végle- ges szerződésüket megelőzően elköteleződjenek egymás irányába előszerződés útján. Az előszerződés arra hivatott, hogy a feleknek a végleges szerződés megkötése előtti érdekei a szerződéskötésig biztosítva legyenek, illetve egyes előfeltételeket teljesíteni tudjanak. Az előszerződés kötelmi igényként viselkedik, jogot keletkeztet a végleges szerződés létrehozására meghatározott határidő, vagy feltétel bekövetkezte esetén. A kötelmi természet okán ezen igény az általános szabályok szerint elévülhet. Az elő- szerződés a végleges szerződéssel azonos alakisággal kell, hogy rendelkezzen, illetve konszenzusos úton valamennyi lényeges tartalmi elemben meg kell állapodni, amely tartalmi elemek alapján hozhatja létre a szerződést a bíróság, amennyiben valamely fél elzárkózna a végleges szerződés megkötésétől. A szerződéskötés megtagadása kizáró- lag a clausula rebus sic stantibus elvének alkalmazásával lehetséges. Előszerződéssel a társasági szerződések esetében is találkozhatunk, figyelemmel a Ctv.-ben biztosított határidőkre, vagy adott esetben a névfoglalás ismertetett szabályaira, ugyanis elkép- zelhető olyan eset, hogy a végleges társasági szerződés megkötésének valamilyen aka- dálya áll fent, amely akadály leküzdésének hatékony eszköze lehet az előszerződés megfelelő alkalmazása.

Ettől eltérő esetkör azonban az előtársaság időszaka, azaz létszaka. Ebben az eset- ben van létrejött társasági szerződés, amely éppen bírói kontroll alatt áll. Az előtársaság időszakában, a nyilvántartó bíróságnak történő bejelentés és a nyilvántartásba vételi kérelemről való döntéséig a felek a benyújtott társasági szerződéshez kötve vannak, azon csak bizonyos jogi tények, illetve bírói aktusok esetében képzelhető el változás. A felek a társasági szerződés sorsát e körben saját akaratukból a kérelem visszavonása út- ján befolyásolhatják. Az előtársasági létszak annyiban rokonítható az előszerződéssel, hogy a felek akaratából létrejött, minden lényeges tartalmi elemet hordozó társasági szerződés célja és annak teljesítéséhez elengedhetetlen a bírói bejegyzés, azaz kvázi bírói létrehozatal. Az előszerződéstől eltérően azonban itt valamennyi fél kérelme áll a bírói döntés alapjaként.

Ebben a létszakban, amely mind az egyszerűsített, mind pedig az általános cég- alapításra irányadó cégeljárási határidők alapján alapvetően rövid és kiszámítható, a társasági szerződés alapvető funkcióját alapvetően betölti, azaz a kérelem benyújtását követően az üzletszerű gazdasági tevékenység fő szabály szerint folytatható, de a cég- névben a „bejegyzés alatt” toldatot használni kell forgalombiztonsági és hitelezővédel- mi okokból. A toldattal megvalósuló tájékoztatás hiányában, amennyiben a társasági szerződés bejegyzésre nem kerül, az előtársaság nyilatkozata a társasági szerződés fe- lei által tett együttes jognyilatkozatnak minősül.

Ebben a létszakban a magánautonómia és a felek rendelkezési joga a társasági szer- ződésben korlátok közé szorított. A felek személyében kizárólag jogszabályon alapuló változás állhat be, azaz a részesedések önkéntes átruházására, illetve tag kizárására

nem kerülhet sor. A társasági szerződés módosítására csak bírói felhívásra, vagy a ha- tósági engedély kiadására jogosult felhívására kerülhet sor, azaz a felek jognyilatkoza- taikhoz e körben kötve vannak. Mivel a bejegyzés konstitutív hatályú, értelemszerűen nem lehetséges sem jogutódlással, sem jogutód nélküli megszűnéssel való megszűnés elhatározása, legfeljebb a kérelem vonható vissza, illetve ezen okból az előtársaság félként nem hozhat létre társaságot, illetve nem is lehet más társaságban tag.

A nyilvántartó bíróság jogerős bejegyzését követően a létszak megszűnik, az előtársaságként kötött jogügyletek a társaság jogügyleteinek minősülnek. Ellenkező esetben, értve ezalatt a felek általi visszavonás esetét is, a működést haladéktalanul meg kell szüntetnie a feleknek, amely kötelezettségük megszegéséért okozott káro- kért a vezető tisztségviselők a contractualis felelősség szabályai szerint felelnek.142 Az előtársasági létszak bejegyzés elutasítása miatti megszűnése esetén a harmadik szemé- lyekkel szemben a társasági szerződésben rendelkezésre bocsájtott vagyon elégtelen- sége okán a felek egyetemlegesen kötelesek helyt állni a vagyoni hozzájárulásuk ere- jéig.143 Korlátozott tagi felelősséggel létrehozni kívánt társaság esetében amennyiben a tag helytállása ellenére ki nem elégített követelések maradtak fenn, úgy a vezető tiszt- ségviselők kötelesek ezen követelésekért korlátlanul és egyetemlegesen helytállni.144

3.3.3. A szerződés és a társasági szerződés módosítása

A polgári jogi szerződések alaptétele a pacta sunt servanda elv, azaz hogy a felek közötti szerződés törvény,145 annak minden normaszerkezeti elemével együtt, azaz kö- tőereje e körben két irányú, egyrészt attól eltérni egyoldalúan nem lehetséges, illetve amennyiben bármilyen eltérés lenne, úgy a szerződésszegés jogkövetkezményei alkal- mazhatókká válnak.

A clausula rebus sic stantibus eseteit leszámítva tehát a szerződés megváltoztatása fő szabály szerint a szerződéskötésre irányadó szabályok szerint következhet be, azaz a felek egyező akaratnyilvánításához kötött. Ezen konszenzus kiterjedhet az alapszer- ződés akár teljes egészében történő megváltoztatására, kiegészítésére, jogcím változ- tatásra, azaz a szerződés módosítása alapvetően nem más, mint a szerződés érintett elemeire vetített újabb szerződéskötés azzal, hogy a módosítással nem érintett elemek- ben nem kell megállapodni, azok változatlanul irányadók maradnak. A szerződésmó- dosítás korlátai szükségképpen megegyeznek a szerződéskötés korlátaival, jogszabályi rendelkezések adott esetben azt ki is zárhatják, továbbá a módosítás nem járhat harma- dik személy jogainak a sérelmével beleegyezése hiányában, amely beleegyezés hiánya relatív hatálytalanságot eredményez.

A közös megegyezéssel való módosítás alól kivételt képez adott esetben a jogsza- bályi felhatalmazáson alapuló egyoldalú módosítás lehetősége, illetve a felek az alap-

142 Ptk. 3:101. § (4) bekezdés.

143 Ptk. 3:101. § (5) bekezdés.

144 Xxxxxxxx Xxxxxx: Az előtársaság, elő jogi személy jogalanyiságáról. Céghírnök, 2003/12. 5–6.

145 Xxxxxx Xxxxxx: A szerződésszegés és jogkövetkezményei. In: Pusztahelyi (szerk., 2018) i. m. 135.

szerződésben bármelyikük részére megadhatják az egyoldalú módosítás lehetőségét.146 Ez utóbbi eset alapvetően a gazdasági életben a nem lényeges tartalmi elemek esetében jellemző, tipikus példája a kapcsolattartó személyek megváltoztatását, vagy lényeges tartalmi elemek tekintetében a teljesítési hely, idő vonatkozásában való egyoldalú mó- dosításokat lehetőségét jelenti. Egyes vélemények szerint egyoldalú szerződésmódosí- tásnak kifejezett jogszabályi felhatalmazás hiányában csak akkor van helye, ha a jogvi- szonyt a bíróság jogosult lenne módosítani.147 A szerződésmódosítások egyoldalúsága alapvetően a pénzintézetek ilyen irányú gyakorlata miatt áll társadalmi és szakmai viták középpontjában, illetve különösen a tisztességtelenség kérdésének fókuszában.

Figyelemmel arra a fent rögzített tényre, hogy a szerződés a felek között jogsza- bályként működik, jogvita esetén a bíróságnak ekként is kell azt értékelnie, azaz a tartalom hivatalból vagy méltányosságból eredő módosítása nem lehetséges. A bírói szerződésmódosítás kizárólag szűk körben és kérelemre lehetséges, tartós jogviszo- nyok esetében akkor, ha a szerződés megkötését követően valamely új körülmény áll be, amellyel adekvát ok-okozati összefüggésben olyan új helyzet áll be, hogy a szer- ződés változatlan feltételek melletti teljesítése a módosítást kérelmező fél lényeges jogi érdekét sérti.148 Amennyiben az idézett körülmények változásával a szerződés- kötéskor számolni kellett, azaz az előrelátható volt, vagy a körülmény megváltozását a kérelmező maga idézte elő, a bírói szerződésmódosításra nincs lehetőség. Szintén nincs lehetőség bírói szerződésmódosításra az általános üzleti kockázat körébe tartozó körülmények esetében, amely kockázatok felmérése a fél rendes üzleti kockázata kö- rébe esik. A gazdasági életben a pacta sunt servanda elv alapján a szerződést a felek saját igényeik és kockázataik felmérését követően annak tudatában kötik meg, hogy azt teljesíteni tartoznak, azaz a feleknek maguknak kell felmérniük a szerződéskötéssel együtt járó üzleti kockázatot, amelynek bírói csökkentésére ily módon nincs lehetőség, azaz a szerződéses kötelezettség alóli mentesüléshez nem vezethet a rosszul felmért és beárazott kockázat.149 A lényeges, jogos érdek sérelmének megítélése ilyen esetek- ben sem egyoldalú, a mellérendeltség és egyenjogúság elvéből az következik, hogy az eljárás során mindkét fél helyzetét vizsgálat tárgyává kell tenni és az egészséges kockázattelepítés logikája alapján az egyensúlyi helyzet megőrzésére kell törekedni, azaz érdeksérelem kiküszöbölése nem jelenthet a másik fél számára aránytalan érdek- sérelmet. Mindezek alapján a bírói mérlegelés a kógens korlátok között hatékony és rugalmas módosítás tesz lehetővé.

A társasági szerződés módosítása alapvető eltéréseket mutat a polgári jogi szerző- désektől. A társasági szerződés megkötése a felek közötti teljes konszenzus alapján lehetséges, módosítás azonban rugalmasabb, a gazdasági élet változásaira hatékonyabb

146 Xxxxx Xxxxxx: Az egyoldalú szerződésmódosítás általános kérdései. In: Pouácsás (szerk., 2014) i. m.

98–108.

147 Xxxxxxx Xxxxxx: A pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosítási jogáról. Gazdaság és Jog, 2012/4. 3–12.

148 Szalma i. m. 145–147.

149 Xxxxxx Xxxxx: A szerződési jog megváltozott kockázatai. In.: Miskolczi Xxxxxx Xxxxx – Xxx Xxxxxx

– Xxxx Xxxx (szerk.): Gazdaság és jog. [Acta Caroliensa Scientarum Iuridico-Politicarum XXVI.] Budapest, Xxxxxx Xxxxxx Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, 2019. 44–46.

megoldásokat követel, így a módosítást indokoló esetekben a konszenzus elvárása ér- dekütközésbe kerül a társaság, mint önálló jogalany érdekeivel. Ezen érdekütközés fel- oldását a felek elsősorban a társasági szerződésben rendezhetik a döntéshozatali szabá- lyok meghatározásával, minősített vagy egyhangú döntések előírásával minden olyan esetben, amelyet a felek kiemelkedő fontosságúnak ítélnek meg. A társasági szerződés módosítása a felek összességét leképező legfőbb szerv hatásköre.

Egyhangú, azaz konszenzusos döntés alapvetően a feleket megillető jogok megvo- nását vagy újabb kötelezettség telepítését, meglévő kötelezettségek terhesebbé válását eredményező módosítás esetében indokolt, egyéb, különösen technikai, működési kér- dések esetében az egyhangúságtól a személyegyesítő társaságok kivételével indokolt az eltérés, eltérő rendelkezés hiányában háromnegyedes többség főszabályával, míg a cégnév, székhely, telephely, fióktelep a főtevékenységnek nem minősülő tevékeny- ségi körök esetében egyszerű szótöbbség szabályával. Alapvetően eljárásjogi szabály, de következik az egyhangúságtól való eltérés lehetőségéből, hogy bár a módosításra az alapítás szabályait kell megfelelően alkalmazni, a felek aláírása a személyegyesítő társaságok kivételével nem kötelező, a módosított társasági szerződést és a társasági szerződést módosító okiratot ügyvéd, vagy a társasággal munkaviszonyban álló kama- rai jogtanácsos ellenjegyezheti és a módosítást változásbejegyzési eljárásban be kell jelenteni a cégbíróságnak.

A módosítás tekintetében lehetőség van a módosítás, mint társasági határozat bírói felülvizsgálatára azon felek részéről, akik megítélése szerint a módosítás jogszabály- sértő, vagy a társasági szerződésbe ütközik. E jog gyakorlása sem parttalan, harminc napos szubjektív, egy éves objektív jogvesztő határidőhöz kötött. A létesítő okirat mó- dosításáról, ha az nem szerződéssel történik, a társaság legfőbb szerve legalább há- romnegyedes szótöbbséggel dönt. A személyegyesítő társaságokban meglévő alapvető féli bizalmi kapcsolat esetében a polgári jogi szerződési jelleg hangsúlyosabb, így a társasági szerződés módosítása egyhangúsághoz kötött.

3.4. A szerződés és a társasági szerződés és a nyilvánosság kapcsolata; a szindikátusi szerződés

A polgári jogi szerződések alapvetően a felek titkát, illetve üzleti titkát képezik, amely titok alól alapvetően a közjogi jellegű szabályozóknak való megfelelés képezhet kor- látok között érvényesülő kivételt, értve ezalatt az adózás rendjének megfelelését, ille- tőleg bizonyos szerződések esetében a közhiteles nyilvántartásokba való bejegyzésből fakadó indokolt különbségtételeket. Egyes szerződések közérdekből nyilvánosak, így a koncessziós jog és a közbeszerzések hatálya alá tartozó szerződések esetében a nyil- vánosság közérdekvédelmi és alkotmányos szempontok okán indokolt. Jogvita esetén a bírósági eljárások nyilvánossága is jellemzően áttöri a titok falait. A titok védelmét egyebekben a jogrendszer kiemelten biztosítja, végső soron a büntetőjog védelmét is igénybe lehet venni.

A társasági szerződés a cégnyilvánosság elvéből fakadóan alapvetően nyilvános. A cégnyilvánosság elve azonban sok esetben a felek üzleti, gazdasági érdekeivel ellen- tétben áll, illetve állhat. A gyakorlat a felek által nem a nyilvánosságnak szánt szerző- déses akaratuk szabályozása érdekében ennek megfelelően hívta életre a szindikátusi

szerződések atipikus, a Ptk. által nem ismert intézményét, amely szindikátusi szerző- dés a társaságban részt vevő felek céljait, társasággal szemben vállalt kötelezettségeit, elvárásait, a tagok egymáshoz való viszonyát szabályozza.150

A szindikátusi szerződés alapvetően a társasági szerződéshez kötött atipikus polgári jogi szerződés,151 amely a társasági szerződéssel párhuzamosan létezik, alapesetben a társasági szerződés feleivel azonos személyi kört jogosít, illetve kötelez. A társasá- gi szerződés kötelező tartalmi elemein túl a felek a működés részletkérdéseit is kellő alaposággal szabályozhatják a létesítő okiratban, azonban ez a lehetőség sok esetben célszerűségi szempontokból, illetve a cégnyilvánosság elvéből kifolyólag nem feltét- lenül szerencsés. A társasági szerződésbe foglalt szabályok felek közötti viszonyok tekintetében alapvetően társasági jogi jogkövetkezmények levonását teszi lehetővé, amelyek egyes rendelkezések esetében nem megfelelőek, illetve egészében véve nyil- vánosak, amelyek a felek érdekeivel ellentétesek lehetnek.

A tagok egymás közötti, társaságon belüli együttműködéséről, a tagok egymással szembeni elvárásairól, szervezeti és működési kérdésekről, komplex személyi, vagyo- ni viszonyrendszereikről ennek megfelelően jogosultak a társasági szerződésen kívül rendelkezni, így a szindikátusi szerződés ezen együttműködést, a felek jogait és köte- lezettségeit egyrészt titkosan, másrészt a felmerült igényeknek megfelelően, rendkívül szerteágazó módon a cégiratoktól függetlenül képes szabályozni polgári jogi alapon.152 A polgári jogi alap e körben azt is jelenti, hogy a polgári jogi és társasági jogi kógencia ezen szerződések esetében is érvényesül, illetőleg a szindikátusi szerződés módosítása egyhangúsághoz kötött, ugyanakkor polgári jogi jogkövetkezmények levonását teszi lehetővé. Kiemelendő, hogy a szindikátusi szerződést nem lehet a törvényben rögzített kötelező elemek megkerülésére alkalmazni, illetve a kógens normákkal szemben álló rendelkezések beépítése sem lehetséges, az ilyen szerződési rendelkezések semmisek. A diszpozitív normák esetében természetesen az eltérés megengedett.

A szindikátusi szerződések sokrétűek és meg nem határozható típusokban élnek a gyakorlatban, mindazonáltal alapvetően három jellemző típusban lelhetők fel.153 A tisztán társasági jogi szindikátusi szerződés típusába tartoznak a szavazási megállapo- dások és a befektetési szindikátusi szerződések, a felek társasági szerződésében nem szabályozott kérdéseket szabályozó megállapodások. Vannak más jogági szindikátusi szerződések a polgári jog, különösen a közbeszerzésekkel kapcsolatos, illetve verseny- jog területére tartozó szerződések esetében, illetve végül vegyes jogági szindikátusi szerződések is előfordulhatnak.

Megítélésem szerint a tisztán társasági szindikátusi szerződések megkötése a társa- sági szerződéshez kötött, létük, a bennük foglalt együttműködés és a társasági szerző- dést kiegészítő szabályozás adja azok létjogosultságát, azaz társasági szerződés nélkül hiányzik a szindikátusi szerződés tárgya, lényeges tartalmi eleme. Ezzel ellentétes ál-

150 Xxxxxxxxx Xxxxx: A szindikátusi szerződés a társasági és a polgári jog határán. Gazdaság és Jog. 1993/5. 16.

151 Papp (2019a) i. m. 114–115.

152 Veress Emőd: Szerződő felek a szindikátusi szerződésben. Magyar Közigazagatás, 2019/3. 170–173.

153 Xxxx Xxxxx Xxxxxxxxx: A szindikátusi szerződés. Debreceni Jogi Műhely, 2015/3–4.

láspontot képvisel Xxxxxxx Xxxxx, aki szerint a szindikátusi szerződés önálló szerző- déstípus, amely álláspontja szerint azzal is igazolható, hogy megkötése időben elválhat a társasági szerződéstől, illetve az alanyi kör sem feltétlenül azonos, illetve a két szerző- dés tartalma eltérhet egymástól.154 Ezen megállapítások azonban nem cáfolják a megkö- téshez kapcsolódó járulékosságot, ugyanis a szindikátusi szerződés közvetlenül a társa- sági szerződés által megalkotott jogalany tekintetében, az általa meghatározott keretek között, illetve azok okán fejti ki hatását, azaz társaság, társaság létrehozatalára irányuló akarat nélkül értelmezhetetlenné válik. Amennyiben a szindikátusi szerződés a társaság megszűnését követő időszakra is tartalmaz rendelkezéseket, e rendelkezések alapja is a társasági szerződés megkötésére irányuló akaratelhatározással áll összhangban.

A társaság léte alatt a szindikátusi szerződés a társasági szerződés mellett létező kooperációs szerződéssé válhat bizonyos esetekben, illetve rendelkezései a társasági szerződéssel ütközhetnek.155 A társasági szerződéssel való kapcsolat és ütközési pon- tok tekintetében megjegyezendő, hogy az alanyi kör nem feltétlenül azonos a társasági szerződés feleivel, azaz a felek egy csoportja is köthet szindikátusi szerződést titko- san a többi féllel szemben, amely azonban felveti a bizalom kérdésének vizsgálatát. Alannyá válhatnak továbbá a vezető tisztségviselők, hitelezők, viszont az alanyi kör mindenképpen a társaság érintettjei közül kerülnek ki a társaságra való tekintettel. Különös gazdasági jelentősége van a társasági szerződést megelőzően kötött szindi- kátusi szerződéseknek, amelyek bizonyos esetben előszerződés jelleget is hordozhat- nak magukban. Míg a társasági szerződés a társaság léte alatt szükségképpen fennálló szerződés, szindikátusi szerződésben lehetőség van meghatározott időre vonatkozó együttműködés rögzítésére.

A szindikátusi és a társasági szerződés ütközése egyebekben felveti a két szerződés közötti primátus kérdését.156 Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a törvényi tilalmak korlátai között a felek a szerződéses szabadságukkal sza- badon élhetnek, amely szabadság elvezet adott esetekben a szindikátusi szerződések megkötéséhez, amely szerződések esetében az ütközés pontosan a felek akaratából áll be. Kiindulópont az ütközések megítélésekor nyilván kétirányú lehet, vagy a társasági szerződés, vagy a szindikátusi szerződés élvez elsőbbséget, hatálytalanítva, módosítva a másikat. Amennyiben a társasági szerződés élvez elsőbbséget, a szindikátusi szerző- dés megkötése irrelevánssá válik, a benne foglalt rendelkezések helyett elegendő lenne egy Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotása. Amennyiben a szindikátusi szer- ződés primátusa érvényesülne, úgy a cégnyilvánosság elve és a társasági szerződésre előírt szigorú alaki és tartalmi követelmények válnának illuzórikussá.

Ki kell továbbá emelni, hogy a Ptk. nem ismeri a szerződések közötti hierarchiát sem a felek akarata nélkül. Ennek megfelelően helyeselhető az a gyakorlat, hogy a két

154 Xxxxxxx Xxxxx: A szindikátusi szerződésről. In: Xxxxxxx Xxxxx – Vඣkás Xxxxx (szerk.): Xxxxx Xxxxx Emlékkönyv, 1922–1992. Budapest, HVG-Orac, 2002. 177.

155 Veress Emőd: A szindikátusi szerződés ütközése a társasági jogi normákkal és a társasági szerződés- sel. Magyar Jog, 2018/9. 510–519.

156 Xxxxxx Xxxxxx: Társasági szerződés és szindikátusi szerződés ütközése. Gazdaság és Jog, 2014/10. 25–26.

szerződés ütközése esetén mindegyik szerződés tartalmát önállóan kell elbírálni. A szindikátusi szerződés megszegése ezért nem eredményezhet társasági jogi jogkövet- kezményeket csak polgári jogiakat azzal, hogy eshetőlegesen és közvetetten elvezethet egy tagi kizárására irányuló perhez.

4. A megszűnés

Mind a polgári jogi, mind pedig a társasági jogi szerződések időben meghatározott di- menzióban töltik be funkciójukat, alapvetően egyik sem tart és nem is tarthat örökké. Alapvető kiindulópont e körben, hogy a megszűnés kérdése jelen fejezetben feltételezi a létező, érvényes és hatályos polgári jogi szerződést és társasági szerződést. A polgári jogi szerződés és a társasági szerződés megszűnésének első vizsgálódási pontja a felek akaratából történő megszűnések esetei, a második vizsgálati pontot képezi a valamely fél akaratából vagy magatartásából való megszűnés esetei, harmadik pontot a felek akaratától független megszűnési esetek képezhetik, végezetül a jogutódlás megszűnés- sel kapcsolatos kérdései tekinthetők át.

4.1. A polgári jogi szerződés és a társasági jogi szerződés megszűnése a felek akaratából

A kötelmi jog szerződésekre is irányadó általános rendelkezéseiből fakadóan a szerző- dés alapvető megszűnési módja a felek akaratából beálló szerződésszerű teljesítés.157 A szerződésszerű teljesítés kiindulótétele alapján azzal együtt, illetve attól függetlenül is megszűnésre vezet a szerződés határidejének, azaz időbeli hatályának beállta.

A társasági szerződések esetében a teljesítés, azaz a jogok és kötelezettségek telje- sítése az azonos érdekpozícióból fakadóan annak lényegét jelenti, így alapvetően meg- szűnési okként csak a meghatározott célra, tevékenységre, eredmény ellátására létrejö- vő társaságoknál jelent megszűnési okot. A gazdasági életben elsősorban ezen eset egy adott beruházás létrehozatalára alapított társaságok esetében a jellemző, de jellemzően ide tartozik a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény által szabályozott pro- jekttársaság egyes esetei, valamint a koncesszióról 1991. évi XVI. törvényben szabá- lyozott koncessziós társaság esete, amely utóbbi tekintetében a koncessziós szerződés megszűnése fő szabály szerint a társaság megszűnését is maga után vonja és amelyből fakadóan ezen társasági szerződések jellemzően a koncessziós szerződés által megha- tározott időtartamnak megfelelő határozott időre kerülnek megkötésre. E körben hang- súlyozandó, hogy sem a projekttársaság, sem pedig a koncessziós társaság nem önálló társaságtípus, mindkét esetben a Ptk. formakényszere érvényesül a közbeszerzési eljá- rás vagy koncessziós eljárás által meghatározottak szerint.

Mindkét szerződés megszüntethető a feleknek a megszüntetésére irányuló megál- lapodásával, amely megállapodásra a megkötésre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók és amely megszüntetés a szolgáltatás természetéből fakadóan a polgári jogi szerződések esetében ex tunc vagy ex nunc hatállyal, továbbá a felek által megha-

157 Vඣkás (2016) i. m. 351.

tározott egyéb hatállyal történhet. A megszűnés alapján elszámolási viszony keletke- zik, amelyet alapvetően egyezséggel rendezhetnek a felek.

A társasági szerződés azonban ilyen esetben csak a jövőre nézve szűnhet meg. Valamennyi társasági szerződés tekintetében, amennyiben annak alapvető törvényi feltételei fennállnak, azaz a hitelezői követeléseket meghaladó társasági vagyon ren- delkezésre áll és a hitelezők kielégítést nyernek, úgy a közös megegyezés szintén el- képzelhető, azaz a társasági szerződés és a társaság végelszámolás útján a Ctv.-ben meghatározott eljárás útján megszüntethető. A személyegyesítő társaságok esetében pedig a Ptk. a közös megegyezést, figyelemmel a társasági szerződésben megnyilvá- nuló különös személyi körülményekre külön nevesíti szerződést megszüntető okként.

4.2. A polgári jogi szerződés és a társasági jogi szerződés megszűnése valamely fél akaratából vagy magatartásából fakadóan

A szerződések ígéret jellege, az azokban foglalt teljesítési érdek, a kikényszerítés és állami elismertség együttese alapján a szerződést az egyik fél egyoldalú elhatározása és jognyilatkozata alapvetően nem szünteti meg, csak abban az esetben, ha ezt a jogot a felek előzetesen a szerződésben kikötötték, illetve ha jogszabály jogosítja fel elállásra vagy felmondásra az adott felet, amely tehát jogos intézkedés, így kártérítési, kártala- nítási kötelezettséget nem von maga után, ugyanakkor bánatpénz természetesen kon- szenzusos alapon kiköthető.158 Jellemzően kizárt a felmondás a határozott idejű szer- ződések esetében a kiszámítható jogviszonyokkal szemben támasztott jogbiztonsági érdekekre és várományokra figyelemmel, más nevesített szerződéstípusok eseteiben viszont kártalanítás mellett lehetséges. A határozatlan időre kötött, tartós jogviszonyok szerződéseiben felmondási jog a Ptk. alapján biztosított, de ez esetben is csak megfele- lő felmondási idő mellett.159

A jogszabályon alapuló elállási vagy felmondási jogon kívül a szerződést egyoldalú nyilatkozattal szankciós jelleggel lehet megszűntetni elállás vagy felmondás útján. Ez az eset a megszüntető fél válasza a másik fél olyan súlyos szerződésszegésére, amely szerződésszegésből fakadóan már nem elvárható annak fenntartása, azaz érdekmúlás következik be a szerződésszegéssel ok-okozati összefüggésben.160 Valamennyi ilyen egyoldalú nyilatkozat esetében a jogviszony egyik alanyának szerződő féli minősége ezen jognyilatkozattal megszűnik, amely így a legalább kétoldalú szerződés követel- ménye okán a szerződés megszűnését eredményezi.

A polgári jogi szerződésektől eltérően a tagsági jogi jogviszony, azaz a szerződő féli minőség megszűnése alapesetben nem jelenti a társasági szerződés és a társaság meg- szűnését sem. Kivételt képez a személyegyesítő társaságok egy főre csökkenése, illetve

158 Xxxxxxx Xxxxxx: A szerződés megszüntetése megállapodással és egyoldalú jognyilatkozattal. In: Vඣ-

xxx–Xxxxxx (szerk., 2013) i. m. 676–678.

159 Ptk. 6:123. § (3) bekezdés.

160 Veress Emőd: Gondolatok a szerződés egyoldalú jognyilatkozattal történő megszűntetéséről. In: Xxxxxx Xxxxxx – Xxxxx Xxxxxx – Xxxxxxxx Xxxxxx (szerk.): Xxxxxx Xxxxx emlékkönyv. Budapest, Wolters Kluwer Hungary Kft., 2019. 307–315.

az egyszemélyes társaságok esetében bekövetkező, később tárgyalandó tagi minőség megszűnése, amely a társaság megszűnésére vezet.

A társasági szerződések esetében alapvetően rögzíthető, hogy a személyegyesítő társaságok esetében szabályozott rendes, illetve rendkívüli felmondás esetét kivéve, értve ezalatt a tag hitelezője általi felmondás esetét is, a tagsági jogviszony egyoldalú jognyilatkozattal nem mondható fel. A többi tag által kezdeményezett és tárgyalt tag kizárására irányuló eljárás bár a féli minőséget bírói úton megszünteti, nem vezet a társasági szerződés megszűnéséhez annak ellenére, hogy jellegét tekintve kvázi a többi tag általi felmondásként értelmezhető abban az értelemben, hogy az indítvánnyal élő felek az indítvánnyal támadott taggal a jövőben nem kívánnak jogviszonyban maradni, a tagok által megfogalmazott és társasági szerződésben rögzített célok veszélyeztetése, azaz kvázi szerződésszegés okán.

Valamennyi társaság esetében elképzelhető a tagsági részesedés átruházása, mint olyan féli akarat, amely egyértelműen a tagsági jogviszony megszűnésére irányul. A tagsági részesedés átruházása esetén a társasági szerződés nem szűnik meg, hanem alanyváltozás következik be az átruházó korábbi tag és a részesedést megszerző új tag között, a megfelelő társasági szerződésben rögzített, illetve a törvényben rögzített szabályok és az adott társaságra irányadó normák szerint, változásbejegyzési eljárás lefolytatása iránti kötelezettséggel.

4.3. A polgári jogi szerződés és a társasági jogi szerződés megszűnése a felektől független tényekből és joghelyzetekből fakadóan

A polgári jogi szerződések és kötelmek eseteiben általános szerződés megszűnési kö- rülmény a confusio, azaz a jogosulti és kötelezetti oldal egy kézbe kerülése. Ilyen ese- tekben, amelyek akár a felek akaratából, akár attól függetlenül állnak be, az az eredmé- nye, hogy megszűnik az ellentétes érdekpozíció, a szerződésben egy fél marad, ami a kétoldalúság követelménye okán szintén a szerződés megszűnésének logikus következ- ménye. Mindez természetesen csak abban az esetben igaz, amikor két szerződő fél van, a többalanyú kötelmek esetében csak akkor áll be a confusio szerződést megszűntető joghatása, ha valamennyi alanyi oldal tagjai egyesülnek egy oldalon egy személyben.

A confusio, mint az alanyok egyesülése, a társasági szerződés esetében nem szer- ződést megszűntető ok, hanem alapvetően egyszemélyes társaságot eredményez. Sze- mélyegyesítő társaságok esetében pedig fogalmilag kizárt az egyszemélyes társaság. Amennyiben a személyegyesítő társaságok tagjainak száma egy főre csökken, e tény bekövetkeztétől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül új tag belépése szüksé- ges, ellenkező esetben a társaság megszűnik a törvény erejénél fogva. Ezen hat hónapos időszakban a személyegyesítő társaság kvázi egyszemélyes társaságként működik.161

A polgári jogi szerződést megszűntető ok és jogi tény a fél halála vagy jogutód nélküli megszűnése, amennyiben a kötelezettség, vagy szolgáltatás jellegénél fogva személyesen teljesíthető vagy személyben kötött fél részére nyújtható.

161 Ptk. 3:152. §.

A társasági jog ezt a megszűnési okot alapvetően nem ismeri. A természetes sze- mély fél halála esetén a féli minőség, illetve az üzletrész, a részvény az öröklési jog és a társasági jog együttes szabályai szerint eredményez féli jogutódlást.162 Valamennyi esetben, kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaság esetét, a megfelelő cégeljárás lefolytatása elengedhetetlen a cégnyilvánosság elvéből fakadó jogpolitikai indokok ér- vényre juttatása érdekében.

A személyegyesítő társaságok esetében az öröklés tárgya alapvetően a vagyoni ré- szesedés értéke, nem pedig a féli minőség.163 Éppen ezért az elhunyt fél, vagy a meg- szűnt tag jogutódja a társasági szerződésbe, azaz a társaságba beléphet saját döntése szerint, amelyhez a többi tag hozzájárulása is szükséges, s amely esetben nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni. Amennyiben ez a féllé válás nem következik be, úgy a jogutóddal, illetve az örökössel a többi tagnak el kell számolnia a vagyoni hozzájáru- lás arányában a tagsági viszony forgalmi értékével.

A korlátolt felelősségű társaság üzletrésze ipso iure öröklés tárgyát vagy jogutód- lás esetén átszállás tárgyát képezi.164 Ilyen esetben alapvetően a jogutódlás általános szabályai szerint kell eljárni, azonban belépés helyett a tagjegyzékbe való bejegyzés kérése a tagi minőség megszerzésének eljárásrendje.165 A fenti jogi tény bekövetkezte esetén a jogutód, vagy az örökös kérheti az ügyvezetéstől a tagjegyzékbe való bejegy- zést, amely csak a társasági szerződésben korábban lefektetett szabályok szerint tagad- ható meg, azaz amennyiben a társasági szerződés akként rendelkezik, hogy a társasági szerződésben meghatározott feltételek alapján az üzletrész magukhoz váltására feljo- gosított személyek harminc napos jogvesztő határidőn belül ezen üzletrészt magukhoz váltják és a forgalmi értéket a jogutódnak, vagy az örökösnek kifizetik. Amennyiben a jogi személy tag jogutód nélkül szűnik meg és a vagyonrendezési eljárásban nincs új jogosultja az üzletrésznek, akkor azt be kell vonni, vagy a megmaradt tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani. A részvénytársaság esetében a dolgozói rész- vénnyel kapcsolatban találhatunk öröklési joggal kapcsolatos szabályokat. A részvény, mint értékpapír átszállására, illetve öröklésére mindezeken túl az általános öröklési jog vonatkozik.166

Mind a polgári jogi szerződések, mind a társasági szerződések megszűnnek egye- bekben jogszabályban vagy bírósági határozatban meghatározott egyéb okból. A polgá- ri jogi szerződések esetében jogszabályi ok lehet többek között a lehetetlenülés, annak jogi aspektusai, az adott szolgáltatásra vonatkozó törvényi tilalom kodifikálása, vagy fizikai lehetetlenülés. Bírósági eljárás is vezethet a szerződés megszűnésére erre irá- nyuló kérelem esetén, amely azonban féli akaratot feltételez a megszűnés tekintetében.

162 Xxxxx Xxxxx: A tag halála következtében felmerülő jogkérdések megítélése a hatályos társasági törvény és az új Ptk. alapján- a személyegyesítő társaságok és a kft. vonatkozásában In: Gondosnඣ (szerk., 2013) i. m. 10–21.

163 Xxx Xxxxx: A társasági jog és az öröklési jog kapcsolódási pontjai osztrák jogi fragmentumokkal.

Szeged, Iurispertius Kiadó, 2018. 26–28., 53–58., 60–65., 67–76.

164 Ptk. 3:170–171. §§-k.

165 Dúl i. m. 77–100.

166 Dúl i. m. 100–102.

A hatósági határozatban foglalt megszűnés lehet a szolgáltatásra vonatkozó engedély visszavonása, az adott szolgáltatás ellátásának hatósági tiltása, illetve szakhatósági en- gedély megadásának elmaradása.

A társasági szerződések esetében a megszűnés a Ptk.-ban meghatározott anyagi jogi okok bekövetkezte esetén az erre irányuló alaki eljárások, azaz a végelszámolási, fel- számolási, kényszertörlési, megszűntetési, esetleg vagyonrendezési eljárások lefolyta- tásával és a törléssel következik be.167 A fentiekben már tárgyaltak szerint a társasági szerződés megszűnhet a határozott időre alapított társaságok esetében ezen időtartam leteltével, a megszűnésre meghatározott feltétel bekövetkeztével, a korábban tárgyalt közös megegyezéssel, azaz végelszámolással. Ezen okok azonban a felek akaratára visszavezethetők. A jelen xxxxxxxxx szempontjából a felek akaratától független okokat tartalmaz a személyegyesítő társaságok esetében a taggal szembeni kizáró vagy össze- férhetetlenségi ok bekövetkezte, amely egyebekben arra a tényhelyzetre reagál, hogy ilyen okok esetében az alapítás lenne lehetetlen.168 Ez utóbbi esetkör azonban fő szabály szerint csak a féli minőséget, azaz a tagságot szünteti meg. A társasági szerződés ezen esetben is csak akkor szűnik meg, ha ezen különös okok egy tag kivételével valameny- nyi taggal szemben bekövetkeznek.

A társasági szerződés megszűnése tekintetében különösen fontos a Ctv.-ben foglalt azon rendelkezések összessége, amelyek a tagi akaraton, azaz a végelszámoláson túl az illetékes Törvényszék, vagy Törvényszék Cégbírósága általi megszüntetéseket tar- talmazza, mint arra jogosult szerv általi megszüntetést. Ezen megszüntetések eredője egyaránt lehet tagi akaratra – értve ezalatt a mulasztás eseteit is – visszavezethető, de féli akaraton kívüli okokon is alapulhat.

Ilyen esetkör, hogy az illetékes törvényszék előtti perben a társasági szerződés alap- ján álló társaság bejegyzésének hatályon kívül helyezését lehet kérni a bejegyző végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül olyan jogszabálysértésre hivatkozással, amelyet a bejegyzési eljárásban a Cégbíróság- nak észlelnie kellett volna. A megszűnésre csak akkor kerül sor, ha bírói felhívásra a hiba orvoslása a felek által nem következik, vagy nem következhet be, azaz a törvényes állapot másképpen nem biztosítható. Kisebb jogsértés azonban nem vezet a szerződés megszűnéséhez. Szintén törvényszéki hatáskör az 1991. évi XLIX. törvény csődeljá- rásról és a felszámolási eljárásról szóló szabályai szerinti felszámolási eljárás, amely eljárás a társaság fizetésképtelensége okán vezet el a társaság, ezáltal a társasági szer- ződés megszűnéséhez.

Cégbíróság, mint általánosan a törvényességi felügyeletet ellátó bíróság a társasági szerződések esetében szintén megszüntetheti a társaságot és ezáltal a társasági szer- ződést általános vagy különleges törvényességi felügyeleti eljárások eredményekép- pen. Általános törvényességi felügyeleti eljárásnak alapvetően akkor van helye,169 ha társasági szerződés, vagy annak módosítása a bejegyzést megelőzően törvénysértő, a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően bekövetkező ok miatt törvénysér-

167 Újvárinඣ Xxxxx Xxxx: A gazdasági társaságok megszűnése. In: Majoros (szerk., 2016) i. m. 243–245.

168 Ptk. 3:146. § e) pont.

169 Ctv. 74. § (1) bekezdés.

tő, a társasági szerződés vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzék kötelezően elő- írt tartalmat nem tartalmaz. Mindezen okok tehát a társasági szerződésben fellelhető fogyatékosság miatt fenyegetik a megszűnés szankciójával. Általános törvényességi felügyeleti eljárásnak egyebekben a társasági szerződésen kívüli okok miatt is helye van abban az esetben, ha a társaság működése során nem tartja be a jogszabályi vagy társasági szerződésében rögzített előírásokat szervezetére és működésére vonatkozóan. Ezen eljárások egyebekben szubszidiárius jellegűek, alapvetően csak akkor indíthatók, ha polgári vagy közigazgatási eljárásban ezen normasértések nem orvosolhatók.170

A törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. A hivatalbóli eljárás alapja már a társasági jog kezdetétől más bíróság jelzése vagy saját tudomás- szerzése,171 kérelmet pedig az ügyész, valamint jogszabályban meghatározott feladatai- nak teljesítése körében a társaság tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv, a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara nyújthat be, valamint a jogi érdekét valószínűsítő fél. Ilyen esetekben sem cél alapvetően a tár- saság és a társaság megszüntetése, arra csak akkor kerül sor, ha a Cégbíróság törvényes állapot helyreállítására irányuló, fokozatos vagy adott esetben ismételhető intézkedé- sei hatástalanok maradnak.

Különleges törvényességi felügyeleti eljárások is vezethetnek a társasági szerző- dés megszűnéséhez. Megszűnéshez vezethet a cégjegyzékbe bejegyzett személynek a céggel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló kérelme,172 amennyiben az eljárás eredményeképpen kizárólag olyan személy marad képviseletre jogosultként, akinek a kézbesítési megbízottját a cégbíróság törölte a cégjegyzékből. Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás,173 valamint az adószámtörléssel érintett cégek megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárás174 is elvezet a megszűnésre, amennyiben a törvényes állapot helyreállítására irányuló cégbírósági intézkedések hatástalanok ma- radnak, vagy az adóigazgatási eljárásban és a jogorvoslati eljárásokban az adószám törlése jogerőssé vált.

Végezetül a társasági szerződés megszűnését eredményezi a kényszertörlési eljá- rás175 is, amely a társaság megszűntnek nyilvánítása esetén indul, illetve amennyiben a végelszámolás három éven belül nem fejeződik be, vagy amennyiben jogutód nélküli megszűnést előidéző ok következett be és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.

170 Ctv. 74. § (3) bekezdés.

171 Apáthy i. m. 146.

172 Ctv. 88. §.

173 Ctv. 89–90. §§.

174 Ctv. 91. §.

175 Ctv. 116. §.

4.4. A polgári jogi és a társasági jogi szerződés megszűnésének kérdései a jogutódlás szempontjából

A polgári jogi szerződésekkel kapcsolatos alanyváltozásokat a már kifejtett polgári jogi intézmények mutatták be, amely alanyváltozás alapvetően nem szünteti meg a szerződést, csak a féli minőségben következik be jogutódlás. A polgári jogi szerző- dések jogutódlási helyzetei a személyhez kötődő szolgáltatások esetében szerződést megszüntető körülményekként viselkednek.

A társasági szerződések esetében az átalakulási helyzetek származtatott alapítás- nak minősülnek,176 a Ptk. szabályain túl annak részletszabályait a 2013. évi CLXXVI. törvény egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról tartalmazza. Az átalakulás, mint jogutódlással való megszűnés oka lehet a felek szabad döntése, de elképzelhető olyan eset is, amikor a szabad döntést jogszabályi korlátok határolják be, így az átalakulás kényszerből következik be. Ilyen esetek a tőkemegfelelőségi köve- telmények nem teljesülése miatt állhatnak be a vagyonegyesítő társaságoknál, amikor a tagok ezen okból vagy formaváltás, vagy a megszűnés, vagy az egyesülés mellett dönthetnek.

Valamennyi átalakulás a korábbi társaság megszűnését eredményezi és lényegében véve új társaság alapítása következik be az alapítási szabályok megfelelő alkalmazá- sával, azonban a megszűnő és létrejövő társaságok között lévő kapcsolat jogfolytonos, a társasági szerződés megszűnése tehát jogutódlással következik be.177 Alapesetben a jogutódlás során a tagok megegyezése a döntő, de természetesen van mód olyan döntés meghozatalára is, amely a tagok személyében megengedi a változást megfelelő elszá- molás mellett, minden esetben tagi konszenzuson alapuló döntések útján.

Különleges jogutódlással történő megszűnési eset az egyesülés, amelyben legalább két társaság vehet részt. Az egyesülésnek két módja van. Az egyik eset az úgynevezett beolvadás, amikor egy vagy több társaság akként szűnik meg, hogy egy másik társa- ságba integrálódik, azaz az egyesülésben részt vevő egyik fél akként lesz jogutód, hogy nem szűnik meg. A másik esetkörben az egyesülésben részt vevő valamennyi társaság megszűnik és egy újonnan alapított társaság jön létre, mint jogutód, amely eset az összeolvadás.178

Az egyesülés inverze a szétválás, amely esetben a jogelőd társaság megmaradhat vagy megszűnhet. A szétválás alapesetei különválás vagy kiválás. Különválás esetén a társasági szerződés és a társaság megszűnik, jogutódjai a létrejövő társaságok lesznek. Kiválás esetén a társasági szerződés és a társaság nem szűnik meg, csak részleges jog- utódlás következik be. Létezik továbbá a beolvadásos kiválás esete is, amely szerint a kiváló tag egy már létező társaságba olvad be. Beolvadásos különválás esetén pedig a különváló tagok különböző, már működő társaságokhoz csatlakoznak. Szétválás ese-

176 Dúl i. m. 103–104.

177 Xxxxx Xxxxx: Átalakulás, egyesülés, szétválás, jogutód nélküli megszűnés. Gazdaság és Jog, 2011/7– 8. 8–10.

178 Xxxxxxxxx Xxxxxx: A jogi személy átalakulása, egyesülése, szétválása és jogutód nélküli megszűnése. In: Vඣkás–Gárdos (szerk., 2013) i. m. 109.

tén tehát a jogutódok nemcsak újonnan létrejövő társaságok lehetnek, hanem már léte- zők is. Szétválás ennek megfelelően akár olyan eredménnyel is járhat, hogy egyetlen társaság sem szűnik meg és egy új sem jön létre.

A társasági szerződések tehát jogutódlással megszűnhetnek, amely eljárások során az alapítás szabályian túl egyes különleges rendelkezéseket is megfelelően kell alkal- mazni. Mivel a társasági szerződés lényeges tartalmi eleme a gazdasági tevékenység, így az átalakulás nem vezethet gazdasági tevékenységet elsődlegesen nem végző jogi személy létrehozatalához, azaz egyesület, alapítvány nem jöhet létre gazdasági társa- ság átalakulásával.

5. Zárszó és összegzés

A polgári jogi szerződések és a társasági szerződések együttes tárgyalását és kötelmi jogi természetű összehasonlító elemzését alapvetően indokolja az a jogalkotói döntés, hogy a társasági jog kodifikációja során alapvetően a monista álláspont győzött. A tár- sasági anyagi jog Ptk.-ba való beépítése egyebekben azt is jelentette, hogy az alapvető diszpozitivitás a társasági jogra is kiterjedt, azaz a joganyag értelmezése és alkalma- zása kötelmi jogi gondolkodást is indokol. Így a Ptk. Harmadik Könyve és Xxxxxxx Könyve meghatározott gazdasági helyzetekben együttes alkalmazást és értelmezést igényel, a kapcsolódási pontok egyebekben a legfontosabb különbségtételeket jelentik a jogintézmények között, az átfedések ellenére lényeges eltérésekre lehetünk figyelme- sek a fentiek szerint.

A társaságok létesítő okiratát szerződésnek tekintjük és tekinthetjük annak ellenére, hogy az egyszemélyes társaságok esetében a szerződéses jog alapja, a konszenzus ér- telemszerűen hiányzik. Alapvetően a polgári jogi szerződés fogalma meghatározott, a társasági szerződés egységes fogalmának kodifikációja elmaradt, így a fogalmi elemek összevetésével végezhető el a két jogintézmény együttes tárgyalása.

A társaság egyszerre szerződés és jogalany, azaz kettős természetű jogintézmény.179 E kettősség értelmezési konfliktushelyzeteket generál, amelyek csak nehezen oldhatók fel, a törvény értelmezési pontjain túl a ratio legist, illetve a gazdasági törvénysze- rűségeket is alapvetően segítségül kell hívni. A Ptk. társadalomszemléte, emberképe alapvetően a jogaival öntudatosan és szabadon élő polgárban gyökerezik, amely által a polgár és végső soron a polgárok által létrehozott gazdasági társaságok igényeit hiva- tott szolgálni és kielégíteni.180 Ezt fajta igényt pedig a társasági jogban egyértelműen megtestesíti, azaz a társasági jogot árnyalja a polgári jogi szerződések talaján álló szin- dikátusi szerződés intézménye is, amely mind klasszikus kötelmi viszonyokat, mind a szervezettel kapcsolatos magatartásokat szabályoz a felmerülő érdekeknek megfelelő- en.181 A szabályozás ilyen kettőssége végső esetben elvezethet oda, hogy egy társasági

179 Miskolczi Xxxxxx Xxxxx: Társasági jog a Ptk.-ban Gazdaság és Jog, 2000/1. 5.

180 Xxxxxxx Xxxxx: Az új Ptk. szövegtervezetéről a gazdasági jog oldaláról. Gazdaság és Jog, 2007/1. 7.

181 Veress Emőd: A szindikátusi szerződés tartalmának néhány alapkérdéséről. Jogtudományi Közlöny,

2017/11. 464–476.

szerződés törvényi kötelező tartalmi elmei egy szerződésmintában kerülnek rögzítésre, de a tényleges társasági szerződés, a felek társasággal kapcsolatos jogviszonyai a ma- guk teljességében egy nem nyilvános szindikátusi szerződésben kerülnek rögzítésre.

A polgári jogi szerződések szabályozási kiindulópontja az egymással ellentétben álló felekben lelhető fel, azaz a klasszikus árucsere ügyletek adták annak modelljét, az időtényező által pedig az azonnali teljesítéstől az időben hosszú távú kapcsolato- kig szabályozza a felek egymással kapcsolatos viszonyait. Ezzel szemben a társasági szerződés érdekazonosságban lévő felek közötti organizációs szerződés, személyi jogi aspektusokkal, időben mindenképpen hosszú távú kapcsolatokat szabályoz. A társa- sági jogi szerződések fenti kettős természete, illetve a személyi joggal való közvet- len összefüggése okán egyes kötelmi jogi szabályok nem alkalmazhatók vagy nem értelmezhetők, míg mások csak részben, céljukat figyelembe véve alkalmazhatók a társasági jogi jogviszonyokban.182 A polgári jogi szerződések relatív szerkezetű jogvi- szonyok, a társasági szerződés jogi entitást létrehozó szerződések, azaz eredményük abszolút jogképességet eredményez, a relatív szerkezet a tagok, mint felek között értel- mezhető. A polgári jogi szerződések módosítása alapvetően konszenzushoz kötött és a feleket döntően az egyenrangúság és mellérendeltség elveiből fakadóan azonos jogok és kötelezettségek illetik meg. A társasági szerződés esetében a konszenzustól bizo- nyos esetekben el lehet térni a szerződés módosítása esetén és a döntéshozatal során a szavazatok, azaz a féli döntési erő a vagyoni hozzájárulás mértékéhez és arányához köthető, vagy kötődik.

Mindkét esetben a tartalom meghatározása alapvetően a felek szabad akaratának függvénye az érvénytelenségi korlátokon belül. A szerződéses akaratot befolyásolják továbbá az ágazati jogszabályokban előírt, az adott szolgáltatásra vonatkozó előírások, feltételek együttesei. A korlátok e körben a polgári jogi szerződések esetében bírói vizsgálat alá alapvetően csak a felek akaratából kerülnek, míg a társasági szerződés a bejegyzési és változásbejegyzési eljárás okán, illetve a törvényességi felügyeleti eljárá- sokból fakadóan alapvetően bírói kontroll alatt áll. A társasági szerződés egyebekben további korlátokat állít fel a szerződési akarat elé expressis verbis tiltásokkal, valamint hitelezői érdekek, munkavállalói érdekek, illetve a törvényességi felügyeletben meg- testesülő közérdekvédelmi indok alapján.

Az alakiság tekintetében a polgári jogi szerződések írásbelisége kivételes a törvény, de nem a gyakorlat szerint, a társasági szerződések tekintetében a Ptk. azonban az írásbeliségen túl annak minősített okirati formáját követeli meg, bár a régi magyar magánjog elfogadta az alakszerűség nélküli társasági szerződések érvényességét is a személyegyesítő társaságoknál.183

A szerződésszegés kérdését tekintve – amelyeket a tanulmány alapvetően nem tár- gyal terjedelmi okokból fakadóan – rögzíthető, hogy az érdekpozíció által determinál- tan bizonyos szerződésszegési helyzetek és jogkövetkezmények a társasági szerződés eseteiben nem értelmezhetők, míg egyéb esetekben, így különösen a tagi minőség ipso

182 Xxxxxxx Xxxxx: Húsz éves a gazdasági társaságok törvényi szabályozása. Gazdaság és Jog, 2009/1. 8.

183 Xxxx Xxxxxx: A magyar kereskedelmi jog kézikönyve különös tekintettel a bírói gyakorlatra és a kül- földi törvényhozásokra I. kötet. Budapest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., 1904. 235.

iure megszűnése a vagyoni hozzájárulás elmulasztása okán, vagy a tagkizárás esete olyan szerződésszegési jogkövetkezményeket ismer, amely a szerződési jogból hiány- zik, vagy csak részben feleltethető meg a szerződésszegések Xxxxxxx Könyvben rögzí- tett jogkövetkezményeinek, elsősorban a társsági hűség elvét kérve számon.

A nyilvántartásba vételi eljárást megelőzően, illetve az alatt bekövetkező szerződés- szegések gyakorlatilag meghiúsíthatják a létrehozandó gazdasági társaság bejegyzését, így azok alapvetően teljes szerződésszegésként értékelhetők. A bejegyzést követően előálló szerződésszegések azonban már nem feltétlenül jelentik a szerződésszegés tel- jességét, e körben pedig az orvoslás iránti eszközök különös jelentőséggel bírnak. A közbenső szerződésszegés, ami a tartós jogviszonyokkal áll összefüggésben, elképzel- hető a társasági szerződés esetében is, de semmiképpen sem a kötelező tartalmi elemek vonatkozásában. A kötelező tartalmi elemek tekintetében a fél akkor is szerződéssze- rűen köteles eljárni, amennyiben a másik fél közbenső szerződésszegést követ el, mert a társaság létét veszélyezteti az ezzel ellentétes magatartás.

A szerződésszegés jogkövetkezményei közül a természetbeni teljesítéshez való jog alapvetően értelmezhető, de a kedvezményezetti pozícióban értelemszerűen nem a má- sik fél, hanem a társaság áll, viszont a visszatartási jog gyakorlása és a fedezeti szer- ződés a társasági szerződés megszegésének jogkövetkezményeként nem értelmezhető, mert a felek érdekpozíciója azonos, azaz a felek között szolgáltatás-ellenszolgáltatás nem áll fent. A visszatartási jog ennek megfelelően legfeljebb a szindikátusi szerződés esetében tölthet be jogkövetkezmény szerepet. Az elállás és a felmondás, mint szer- ződésszegési jogkövetkezmény már a szerződést megszüntető szankció, nevesítetten a személyegyesítő társaságoknál jelentkezik, és ebben az esetben is csak akkor alkal- mazható, ha a jogosult teljesítési érdeke, a társaságban betöltött féli vagy tagi minősége a szerződésszegésből fakadóan megszűnt.

A szerződésszegések esetében a leginkább érvényesített és leghangsúlyosabb kárté- rítés jogkövetkezménye a polgári jogi szerződésekkel azonos módon, azonos kimentési feltételek mellett értelmezhető és levonható. A nevesített szerződésszegések tekinteté- ben a késedelemre vonatkozó rendelkezések az általános szabályokon túl a féli minőség megszűnésének eredményét is magukban hordozzák.

A hibás teljesítés és annak féli vagy társasági jogi jogkövetkezményeinek levonása alapvetően a nem vagyoni hozzájárulás szolgáltatásának esetében képzelhető el. Bár nem a felek közötti társasági szerződésre vonatkozó szabály, de hangsúlyosan meg- említendő, hogy azok a felek, akik valamely fél nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, az eb- ből eredő károkért a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítővel egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint. A teljesítés lehetetlenné válása szintén alkalmazható, amely esetben is alapvetően a társasági szerződés megkötése és a szerződés teljesítése közötti időben a lehetetlenség oka értelemszerűen kiküszöbölhető vagy megszűnhet. A teljesítés meg- tagadása a teljesítési szándék végleges hiánya, azaz teljes szerződésszegés a társasági szerződés esetében is megfelelően alkalmazható.

Hasonlóan láthatunk egyértelmű azonosságokat a megszűnés keretében, de a társa- sági jog differenciált szabályozása, határok között érvényesülő megoldásai különböző formájú és eljárásrendi megszűnési helyzeteket is vizsgál.

A polgári jogi szerződésekben a szabadság határai meglehetősen tágak az akarati tényező esetében, így atipikus szerződések is alkothatók, a társasági szerződés jóval zártabb és alapvetően formalizált jogintézmény.

A fentieket összegezve megállapítható, hogy a gazdasági tevékenység ellátása alap- vetően nem kötött társasági szerződés megkötéséhez. A társaságok léte alapvetően közgazdasági döntés és üzleti akarat eredménye. Mindkét esetben azonban a cél közös: gazdasági tevékenység ellátása, gazdasági igények és érdekek kielégítése közvetlen vagy közvetett módon, amelyhez a polgári jognak a személyes szabadság kiteljesedése érdekében segítő kezet és alkalmazható jogintézményeket kell nyújtania. A Ptk. ezen feladata tehát nem program jellegű normarendszerként való felfogást jelent, hanem a társadalomszemlélete és emberképe alapján folyamatos fejlődést kíván meg kiszámít- ható jogalkalmazással, amely feladat az Alaptörvény rendelkezéseire figyelemmel al- kotmányos kötelezettség is.