ATLASZ KOMPÁNIA
QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe Atlasz Kompánia
ATLASZ KOMPÁNIA
CSOPORTOS BALESET- ÉS BETEGSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
(MJK: KOMP-ÁLT 001-2014)
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A SZERZŐDÉS
2. A SZERZŐDŐ FELEK
2.1. A Biztosító, amely a Szerződő díjfizetése ellenében vállalja, hogy a Különös Feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a jelen feltételekben és a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumban biztosítotti csoportokra kockázatonként meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesít.
2.2. A Szerződő az a személy (természetes vagy jogi személy, szervezet, stb.), amely (aki) saját döntése alapján a természetes személyek jelen szerződésben meghatározott csoportja, mint biztosítottak javára megköti a csoportos biztosítási szerződést, kiválasztja a kockázatokat, meghatározza a biztosítási összeget, és vállalja a díjfizetést.
2.2.1. A Szerződő joga és kötelezettsége, hogy megjelölje a biztosítottak körét, szerződésmódosítást kezdeményezhet, a biztosított halála esetére kedvezményezettet jelölhet, teljesíti a díjfizetést, megadja a biztosító által kért adatokat és információkat, és a szolgáltatáshoz szükséges iratokat. Bejelenti a szerződést érintő, a jelen feltételekben meghatározott évközi változásokat, a biztosítónak - kérésére - betekintést enged a munkaügyi és egyéb nyilvántartásába annyiban, amennyiben azt a szerződés szerinti adatszolgáltatás, vagy szolgáltatás indokolttá teszi, tájékoztatja a biztosítottakat a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról.
2.3. A csoportos biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megállapodásával jön létre.
3. BIZTOSÍTOTTAK
3.2 Jelen feltételek alapján biztosítottak lehetnek a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumban név szerint, vagy valamely csoporthoz tartozásuk alapján meghatározott, 65 évnél nem idősebb személyek.
3.3 A Szerződő és a Biztosító a csoportos biztosítási szerződés megkötésekor a biztosítottakat a szolgáltatás szempontjából csoportosíthatja, ennek tartalmát és mértékét az ajánlat valamint a fedezetet igazoló dokumentum tartalmazza.
3.4 Ha a szerződésben a biztosított személyeket a Szerződő kizárólag valamely csoporthoz tartozásuk alapján határozta meg, azokat a személyeket kell biztosítottnak tekinteni, akik a
biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a csoporthoz tartoztak.
3.5 Biztosító és a Szerződő megállapodása esetén biztosított lehet a csoport tagjának hozzátartozója is.
4. Kedvezményezett
4.1. Jelen feltételek alapján a Biztosítóhoz címzett írásbeli nyilatkozattal a Szerződő jogosult a kedvezményezett kijelölésére, a biztosítási esemény bekövetkezéséig a kijelölés visszavonására vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet megnevezésére, ha mindehhez az érintett biztosítottak aláírásukkal írásban hozzájárultak.
4.2 Amennyiben a biztosítottak bármely okból az aláírásukat nem adták meg, úgy a biztosított halála esetére a biztosított örököse, a biztosított életben létére szóló szolgáltatásokra a biztosított a kedvezményezett.
4.3 A Szerződő a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja. Ebben az esetben a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni annak hozzájárulása nélkül, akinek részére a Szerződő a kötelezettségvállalást tette. A Szerződő köteles a biztosítót tájékoztatni arról, ha valamely biztosított vagy kedvezményezett javára ilyen kötelezettségvállalást tett.
4.4 A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal.
5. A BIZTOSÍTOTTI VISZONY SZABÁLYOZÁSA
5.1. A csoportos biztosítási szerződés tartama alatt automatikusan és a Biztosító valamint a Szerződő számára is kötelező módon biztosítottá válnak azok a személyek, akik a Csoportképző Ismérvnek megfelelnek, amennyiben őket a Szerződő írásban biztosítottként lejelenti a Biztosítónak.
5.2 Ha a csoportos biztosítási szerződés tartama alatt a Szerződő és a biztosított közötti jogviszony megszűnik, vagy a biztosított egyéb Csoportképző Ismérvnek többé nem felel meg, a biztosítotti minőség és ezzel Biztosító adott biztosított vonatkozásában fennállt kockázatviselése is egyidejűleg megszűnik.
5.3 A biztosított nem jogosult belépni a szerződésbe.
6. Több érvényes szerződésre vonatkozó szabályok
6.1. A Szerződő rendelkezhet egyidejűleg több érvényes
Atlasz csoportos biztosítással is.
6.2. Több érvényes csoportos biztosítási szerződés esetén a biztosító azokat a kockázat-elbírálás, a költségek, az engedmények, a díjfizetés vonatkozásában és a Szerződő szempontjából összevontan kezeli.
6.3. Amennyiben egy biztosítottra vonatkozóan egy időben több biztosítás van érvényben, úgy az egyes szerződések alapján egy káreseményre járó baleset-biztosítási szolgáltatásokat, betegség-biztosítási szolgáltatásokat
kockázatonként összevontan fizeti ki a biztosító, a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumookban meghatározott biztosítási összegek, illetve a 11.2 pont szerinti szolgáltatási felső határokig.
6.4. A kifizetés az egyes szerződések között biztosítási összeg arányosan oszlik meg, a 11.2 pont szerinti szolgáltatási felső határt meghaladó biztosítási összegre jutó tárgyévi díjat a Biztosító szerződésenként arányosan visszatéríti a Szerződőnek.
7. ÖNRÉSZESEDÉS
A Biztosító a biztosítási szerződésben a napi térítéses fedezetekre önrészt köthet ki. Az önrész lehet levonásos vagy meghaladásos. A levonásos önrész azt jelenti, hogy az önrészként megállapított napokra a biztosító nem szolgáltat. A meghaladásos önrész azt jelenti, hogy ha az önrészként megjelölt napokat meghaladja a biztosítási esemény tartama, úgy a biztosító a teljes időtartamra szolgáltat.
II. BIZTOSÍTÁSI FEDEZET
8. BIZTOSÍTOTT KOCKÁZATOK (BIZTOSÍTÁSI
ESEMÉNYEK)
Jelen szerződés alapján a biztosító a Különös Feltételekben meghatározott biztosítási eseményekre nyújt biztosítási fedezetet a Szerződő és a biztosított választásának megfelelően, területi korlátozás nélkül.
9. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
9.1 A biztosítási fedezetet igazoló dokumentumban konkrétan meghatározott káresemény(ek). A biztosítási eseményekre a biztosító a nap 24 órájára, vagy munkabaleseti, vagy üzemi baleseti definíció szerint viseli a kockázatot.
9.1.1.Jelen feltételek szerint munkabalesetnek minősül az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
9.2. Balesetbiztosítási esemény
9.2.1. A jelen feltételek szerint balesetnek minősül a biztosítottat - akaratán kívül hirtelen- ért olyan külső erőhatás, amelynek következtében a balesettől számított egy éven belül meghal, maradandó egészségkárosodást, múlékony sérülést vagy csonttörést szenved.
9.2. 2. Balesetnek minősül továbbá gázok vagy gőzök belélegzése, maró vagy mérgező anyagok szervezetbe jutása, kivéve, ha e behatások hosszabb időn át fokozatosan érik a szervezetet.
III. Biztosítási szolgáltatások
10. Szolgáltatások
10.1. A biztosító szolgáltatása a fedezetet igazoló dokumentumban az egyes biztosítotti csoportokra kockázatonként meghatározott egyszeri biztosítási összeg, melyet a Biztosító a kedvezményezett részére fizet ki.
10.2. A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a rendelkezésre álló orvosi iratok, valamint a biztosított személyes vizsgálata alapján eldöntse, hogy a feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezett-e. Más szervek, illetve személyek megállapítása a biztosítási szolgáltatás tekintetében a Biztosítót nem köti, kivéve, ha jogerős bírósági végzés a biztosítási esemény bekövetkezéséről másként rendelkezik.
11. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK KORLÁTOZÁSA 11.1.Ha a biztosított egy szerződés keretén belül baleseti halál és baleseti rokkantság vagy egészségkárosodás esetére is biztosítva van, és egy balesetből eredően ugyanazon testi sérülés következtében előbb megrokkan, majd később - de a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül - meghal, a biztosító csak a baleseti halál esetére járó szolgáltatási összeget fizeti ki. Amennyiben a biztosító már a baleseti rokkantsági és/vagy egészségkárosodási szolgáltatási összeget a biztosított halála előtt kifizette, a baleseti haláleseti szolgáltatási összegből annak összegét levonja, és csak a különbözetet fizeti ki. Ha a baleseti rokkantsági és/vagy egészségkárosodási szolgáltatási összeg magasabb volt, mint a haláleseti összeg, a biztosító a már kifizetett többlet- szolgáltatási összeget nem követeli vissza.
11.2. A Biztosító szolgáltatásának felső határa biztosítási eseményenként és személyenként 25 000 000 Ft, illetve biztosítási szerződésenként évente maximum 200 000 000 Ft.
12. A SZOLGÁLTATÁSI IGÉNYEK ELBÍRÁLÁSA
12.1. A baleset következményeinek jellegével és mértékével kapcsolatos a biztosított és a Biztosító orvosa közötti véleménykülönbség esetén a Biztosító főorvosa dönt, döntése ellen a biztosított bírósághoz fordulhat.
12.2. Ha a baleset következtében létrejött sérülés kialakult végállapota bizonyíthatóan a biztosított kárenyhítési kötelezettségének elmulasztása miatt súlyosabb, akkor a Biztosító az egészségkárosodás mértékénél az adott sérülés optimális gyógy-eredményét tekinti mérvadónak.
13. A SZOLGÁLTATÁSI IGÉNYEK BEJELENTÉSE
13.1. A biztosított /vagy megbízottja/ a biztosítási eseményt annak bekövetkezésétől - akadályoztatás esetén az akadály elhárulásától - számított nyolc (8) napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén a Biztosító akkor és annyiban tagadhatja meg a teljesítést, ha ezzel összefügésben a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A Biztosító a kár bejelentésére formanyomtatványt rendszeresít, a biztosított azonban bármely írásos bejelentéssel eleget tesz a bejelentési kötelezettségének. A biztosítottnak azonban a kár bejelentésekor, vagy azt követően felhatalmazást kell adnia a biztosítónak, hogy az orvosoktól vagy más személyektől szükség esetén az orvosi titoktartás körébe eső adatokat beszerezzen.
13.2. A biztosító szolgáltatásához szükséges iratok:
- szolgáltatási igénybejelentő (a biztosítási esemény helyének, idejének, körülményeinek részletes leírása),
- a biztosítotti minőség igazolása,
- hatósági eljárás esetén az eljárást lefolytató hatóság határozata,
- baleseti jegyzőkönyv,
- a biztosító által meghatározott orvosi dokumentumok,
- a jelen feltételek Függelékének 2. pontjában meghatározott mindazon dokumentumok, amelyeket a biztosító a bekövetkezett biztosítási eseménnyel kapcsolatos tényállás tisztázásához és a szolgáltatás teljesítéséhez igényel.
13.3. Amennyiben a biztosított a baleseti rokkantsági szolgáltatási igényét a 13.1. és 13.2 pontban meghatározottan nem jelenti be, úgy lényeges körülmények kideríthetetlenné válása esetén a Biztosító a szolgáltatást megtagadhatja.
14. A SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTÉSE
14.1. A Biztosító vállalja, hogy a kárbejelentéshez és a kárrendezéshez szükséges összes dokumentumnak a beérkezésétől számított 20 napon belül teljesíti az elbírált és jogos kárigények alapján, a szerződés szerinti szolgáltatásokat.
14.2. A Biztosítónak joga van a saját költségén a biztosítottat megvizsgálni, megvizsgáltatni, bármilyen vizsgálatot elrendelni, ezek bármelyikének lehetőségéhez hozzájárulni, bármilyen a fent leírt káresemények bekövetkezte esetén, és azzal összefüggésben, mely a biztosított sérülésével, betegségével, balesetével, halálával összefügg.
14.3. A Biztosító szolgáltatását a biztosítottnak, illetve kedvezményezettnek forint fizetőeszközben teljesíti.
14.4 A különös feltételekben szereplő kockázatok közül kizárólag csak azok a kockázatok érvényesek az adott biztosítási szerződésre, amelyek a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumban szerepelnek.
14.5 Amennyiben a biztosítottak által benyújtott és a Biztosító által elfogadott szolgáltatási igények összege meghaladja a
11.2 pontban meghatározott szerződésenkénti szolgáltatási felső határt, akkor a Biztosító az igényeket a szolgáltatási felső határ és a kifizetendő igények összegének arányában, a 11.2 pont szerinti felső határig téríti meg.
IV. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA
15. AJÁNLAT
15.1. A csoportos biztosítási szerződés a Szerződő írásbeli ajánlata és a Biztosító által ennek alapján kibocsátott fedezetet igazoló dokumentum alapján jön létre.
15.2 A Szerződő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt (15) napig van kötve.
15.3. A Biztosító a Szerződő ajánlatának elfogadásakor fedezetet igazoló dokumentumot bocsát ki.
16. Kockázatviselési kezdet
16.1. A Biztosító kockázatviselése a felek megállapodása szerinti időpontban veszi kezdetét.
16.2 A felek kifejezett megállapodása hiányában a Biztosító kockázatviselése az ajánlat keltét követő nap 0 órájakor veszi kezdetét, feltéve, hogy a Szerződő ajánlata alapján a csoportos biztosítási szerződés utóbb létrejön, és az első díjrészletet a Szerződő a Biztosító számlájára befizeti.
16.3 Új belépőkre szóló kockázatviselési kezdet
A Csoportképző Ismérvnek újonnan megfelelő és a Szerződő által a Biztosítónak biztosítottként lejelentett személyek vonatkozásában a Biztosító kockázatviselése az azt követő nap 0 órájakor veszi kezdetét, hogy az új belépő a Csoportképző Ismérvnek megfelel.
17. A biztosítás tartama, évforduló
17.1 A csoportos biztosítási szerződés - ha a felek másként nem állapodnak meg - határozatlan tartamú. A tartamot a felek a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) rögzítik. A tartamon belül a biztosítási időszak 1 év. A tartam egy éves időtartamú biztosítási időszakokra oszlik.
17.2 A biztosítási időszak kezdete a díjfizetési időszak kezdete, amely időpont egyben minden évben a biztosítás évfordulója is.
18. Közlési kötelezettség
18.1. A Szerződő és a biztosított a csoportos biztosítási szerződés megkötésekor, illetve új belépő esetén a biztosított lejelentése alkalmával, kötelesek hiánytalanul a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt közölni a Biztosítóval, amelyekre a Biztosító írásban kérdést tett fel, s amelyeket a Szerződő, illetve a biztosított akkor ismert vagy ismernie kellett.
18.2. A biztosító már a szerződés megkötésekor kiköti, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosított vagy a kedvezményezett a szolgáltatási igény bejelentésével egyidejűleg - szükség esetén - felmentést adjon a biztosítottra vonatkozó orvosi titoktartás alól, és a kár rendezéséhez szükséges iratokat rendelkezésre bocsássa. Amennyiben e kötelezettség teljesítésének hiánya miatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító a teljesítést megtagadhatja.
18.3. A Szerződő és a biztosított fél a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását a megfelelő határidőn belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni.
18.4 A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló köelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor, vagy az új belépés alkalmával ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
18.5. A szerződés tartama alatt a Biztosító az alábbi változásokról, azok bekövetkezését követően 3 munkanapon belül írásban kér adatot és információt
- ha a 60 éven felüli biztosítottak részaránya 5 % fölé emelkedik,
- új biztosított belépésekor (vagy meglévő biztosított átminősítésekor), ha olyan biztosítotti csoportba tartozik, amelyre a Biztosító egyéni kockázat-elbírálás alapján állapította meg a díjat,
- ha a biztosítottak létszáma több mint 10 százalékkal eltér a biztosítási év kezdetén a Biztosítónak megadott létszámtól,
Egy biztosítási időszak alatt a szerződést érintő évközi változások az esetben módosítják év közben is a szerződést, ha a változások a biztosító díjszámítását befolyásolják. Az érintett változásokat és a hozzájuk tartozó értékhatárt a 18.5. pont rögzíti. Az egyéb változásokat a Biztosító a biztosítási év végén a díjelszámolás keretében veszi figyelembe.
A fent felsorolt változások a jelen szerződés értelmében módosításként értelmezendők, azok hatással vannak a szerződés eredeti díjára és szolgáltatásaira. A szerződőnek e körülményekről a Biztosítót tájékoztatnia kell. A mulasztás a Biztosítót a 18.4 pontban írtak szerint mentesítheti a teljesítés alól.
V. Díjfizetés
19. ELŐZETES DÍJ, ELSZÁMOLÁS
19.1.A Szerződő a biztosítási év folyamán a Biztosító által a szerződés megkötésekor megállapított díjat havonta, vagy negyedévenként, vagy félévenként, vagy évenként fizeti – a Szerződő választása szerint - és azzal az évközi változásokat figyelembe véve, a biztosítási év végén elszámol. A díjfizetés módja lehet egyszeri díjfizetés is. Az e szerint fizetett díj a végleges díj, amit a biztosító az évközi változások figyelembe vételével állapit meg. Ha a Szerződő többletdíjat fizetett, azt a Biztosító a következő évi díjba beszámíthatja, vagy más megállapodás szerint a Szerződőnek visszautalja. Amennyiben a Szerződő nem fizette meg a végleges díjat, a különbséget az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell kifizetnie.
20. ESEDÉKESSÉG
A biztosítás első díjrészlete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes; a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak (hó, negyedév, félév, év) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
21. DÍJ NEM FIZETÉS
21.1. A biztosítási díj, illetve díjrészlet esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a csoportos biztosítási szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a Szerződő halasztást sem kapott, illetve a Biztosító a díjkövetelés érvényesítését bírósági úton nem kezdeményezte. A Biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha ennek a körülménynek a közlésével az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt a Szerződőt a fizetésre írásban felszólítja.
21.2. Ha a Szerződő a díj, illetve díjrészlet megfizetésével késedelembe esik, a Biztosító az esedékesség napjától a mindenkor érvényes törvényes mértékű késedelmi kamatot számít fel.
21.3. Ha a Szerződő az első elmaradt díj esedékességétől számított 6 hónapon belül a teljes díjhátralékot - az időarányos késedelmi kamattal megnövelve - megfizeti, a Biztosító kockázatviselése a teljes díjhátralék megfizetését követő nap 0 órájakor újra kezdődik (reaktiválás). A szerződés 21.1 pont szerinti megszűnése és jelen pont szerinti reaktiválása közötti időszakra (a szerződés szünetelése) a Biztosító nem visel kockázatot, azaz a szerződés szünetelésének ideje alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre a Biztosító a szerződés reaktiválása esetén sem nyújt szolgáltatást.
21.4. Ha a biztosítottak létszáma a késedelmes díjfizetés következtében befizetett díjjal nem fedezett időszakban, de még a biztosítás kockázatviselési hatálya alatt több mint 5%- kal meghaladja az utolsó díjfizetéssel fedezett hónap létszámát, akkor a Biztosító a befizetett díjjal nem fedezett időszakban arányosan csökkentett szolgáltatási összeget térít, ahol az arányt a két időszak tényleges létszáma határozza meg.
VII. Egyéb rendelkezések
22. Megszűnés
22.1. A biztosítási szerződés megszűnik, ha a Szerződő a csoportos biztosítási szerződést a biztosítási év végére, azt 30 nappal megelőzően írásban felmondja. Megszűnik a szerződés akkor is, ha a Szerződő jogutód nélkül megszűnik.
22.2 A szerződés megszűnésével a Biztosító kockázatviselése minden biztosított és minden kockázat vonatkozásában megszűnik. Ez nem érinti a Biztosító jelen feltételek szerinti szolgáltatási kötelezettségét a szerződés megszűnését megelőzően bekövetkezett biztosítási események vonatkozásában.
22.3 A Szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a Biztosító köteles 15 napon belül a Szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni.
23. A biztosító mentesülése, kizárások, korlátozások
23.1 Általános kizárások
23.1.1.Háború és terrorizmus kizárás
Jelen biztosítás fedezetéből kizárt az alábbiak által közvetlenül vagy közvetetten okozott, azokból eredő, vagy azokkal kapcsolatosan keletkező bármilyen természetű veszteség, kár, költség vagy kiadás, tekintet nélkül minden olyan egyéb okra vagy eseményre, amely a veszteség bekövetkezéséhez ezekkel egyidejűleg vagy bármilyen egyéb sorrendben hozzájárult;
I. háború, megszállás, külföldi ellenségek cselekedetei, ellenségeskedések vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem), polgárháború, felkelés, forradalom, zendülés, polgári zavargás, beleértve ennek népfelkeléssé növekedését is, katonai vagy bitorló hatalom; vagy
II. bármilyen terrorista cselekmény.
Jelen feltétel szempontjából terrorista cselekmény alatt azt a cselekményt értjük, amely magában foglalja, de nem korlátozódik bármely személy vagy személyek csoportja(i) által elkövetett erő vagy erőszak és/vagy azzal való fenyegetés alkalmazására, cselekedjen az vagy azok önállóan vagy bármely szervezet(ek) vagy kormány(ok) nevében vagy azzal kapcsolatban akár politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai céllal vagy hasonló okból kifolyólag, beleértve a kormányra gyakorlandó befolyásolásának és/vagy a nyilvánosság, vagy a nyilvánosság valamely részének megfélemlítésének szándékát.
A jelen bizutosítás nem nyújt fedezetet azon bármely jellegű, közvetlen vagy közvetve bekövetkező veszteségre, kárra, költségre vagy kiadásra sem, amely a fenti (1) és/vagy (2) pontban foglaltak ellenőrzéséből, megelőzéséből, elfojtásából származik vagy ilyen cselekményekkel kapcsolatba hozható.
23.1.2. Radioaktív szennyeződés, vegyi, biológiai, biokémiai és elektromágnese fegyverek illetve elektromágneses sugárzás általános kizárása
Jelen feltétel szerint a biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet olyan veszteségre, kárra, felelősségre vagy kiadásra, amit közvetlenül vagy közvetve az alábbiak okoztak, vagy amihez az alábbiak hozzájárultak, vagy ami az alábbiakból ered:
I. bármilyen nukleáris fűtőanyagból, vagy bármilyen nukleáris hulladékból vagy nukleáris üzemanyag égéséből származó ionizáló sugárzás vagy ilyenből eredő radioaktivitás okozta szennyeződés;
II. bármilyen nukleáris berendezés, reaktor vagy egyéb nukleáris szerkezet vagy annak nukleáris alkotóelemének radioaktív, mérgező, robbanásveszélyes vagy egyéb módon veszélyes vagy szennyező tulajdonságai;
III. bármilyen, atom- vagy nukleáris maghasadást és/vagy magfúziót, vagy egyéb, hasonló reakciót vagy radioaktív erőt vagy anyagot alkalmazó fegyver vagy eszköz;
IV. bármilyen radioaktív anyag radioaktív, mérgező, robbanásveszélyes vagy egyéb módon veszélyes vagy szennyező tulajdonságai. Az ebben az alzáradékban szereplő kizárás nem terjed ki a nukleáris üzemanyagok körébe nem tartozó radioaktív izotópokra, amikor az ilyen izotópokat kereskedelmi, mezőgazdasági, gyógyászati, tudományos vagy egyéb hasonló békés célból készítik, szállítják, tárolják vagy használják.
V. bármilyen vegyi, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegyver felelős őrizete, legális vagy illegális használata.
VI. a) az olyan felelősségre, kárigényre vagy perre, amely tényleges, állítólagos, fenyegetően közelgő vagy meglévő
„elektromágneses sugárzás” kibocsátásából, felszabadításából, kiszabadulásából vagy generálásából illetve elektromos vezetékekből, berendezésekből vagy bármely másfajta olyan energiából vagy elektromosságból történő „elektromágneses sugárzásnak” való kitettségből ered, amely a levegőben, az űrben, a légkörben, a talajban vagy a vízben ténylegesen vagy állítólagosan kimutatható,
b) az adminisztratív vagy szabályozó eljárások költségeire, „elektromágneses sugárzás” vagy
„elektromágneses sugárzásnak” való kitettség megszűntetésének vagy csökkentésének vagy meghatározásának költségeire,
c) az olyan kötelezettségekre, melyek kármegosztásból, valamint az egyetemleges felelősség alapján fennálló megtérítési kötelezettségből származnak és a fenti a) és b) pontokból eredő személyi sérülés, anyagi kár vagy költség miatt következtek be.
d) az olyan felelősségre, kárigényre vagy perre, amely bármely ellenőrzésből, utasításból, ajánlásból, figyelmeztetésből vagy tanácsból ered, amelyeket a fenti a) és
b) pontokkal kapcsolatban adtak vagy kellett volna adni.
Jelen használatban az „elektromágneses sugárzás” magában foglalja a mágneses energiát, hullámokat, mezőket vagy erőket, amelyeket elektromos töltés, áram, frekvencia, energia vagy erő gerjesztett, termelt, osztott szét, továbbított vagy tartott fenn, ugyanakkor nem korlátozódik csak ezekre.
23.1.3.Mikroorganizmusok kizárás
Jelen feltétel alapján a biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet olyan veszteségre, kárra, kárigényre, költségre, kiadásra vagy egyéb összegre, amely közvetlenül vagy közvetve az alábbiakból ered vagy az alábbiakkal kapcsolatos:
penész, üszög, gomba, spórák és bármilyen egyéb típusú, természetű vagy jellegű mikroorganizmus, magában foglalva, de nem korlátozva semmilyen olyan anyagra, alkotórészre, amelynek jelenléte ténylegesen vagy esetlegesen veszélyezteti az emberi egészséget.
23.1.4. Azbeszt kizárás
Jelen feltétel alapján a biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet olyan veszteségre, kárra, kárigényre, költségre, kiadásra vagy egyéb összegre, amely közvetlenül vagy közvetve az alábbiakból ered vagy az alábbiakkal kapcsolatos:
I. az azbeszt vagy azbeszt tartalmú anyagok kinyerésével, feldolgozásával, megmunkálásával összefüggő károkra,
II. azon azbesztózisból és/vagy kapcsolódó betegségeiből eredő személyi sérüléses kárigényekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve az alábbiakból erednek vagy az alábbiakkal kapcsolatosak:
a) azbeszt bányászata, feldolgozása, szállítása, elosztása, kezelése és/vagy tárolása;
b) azbeszt termékek előállítása és/vagy azbeszt tartalmú alapanyagok feldolgozása, valamint valamennyi azbeszt szennyeződés eltávolítási, fertőtlenítési, kezelési vagy ellenőrzési eljárása.
Egyéb korlátozások
23.2. Mentesül a Biztosító a biztosítási szolgáltatások teljesítése alól, ha bizonyítja, hogy
- a biztosított baleseti halálát a kedvezményezett szándékos magatartása,
- a balesetet a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása jogellenesen idézte elő.
23.2. 1. A balesetet súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak akkor kell tekinteni, ha a baleset a biztosított
- szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,
- súlyosan ittas (2.5 ‰-nél magasabb véralkohol szint) állapotával közvetlen okozati összefüggésben következett be,
- üzemi balesete esetén ittas állapotával okozati összefüggésben következett be,
- jogosítvány nélküli vagy ittas/ 0.8 ‰-es véralkoholszint/ állapotban gépjármű vezetése közben következett be, és
mindkét esetben a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,
- olyan gyógyszer szedésével okozati összefüggésben következett be, amelynek szedését nem orvos rendelte el.
- gépi erővel hajtott szárazföldi, légi, vízi járműben országos vagy nemzetközi sportversenyen versenyzőként való részvétele vagy ilyen versenyre való felkészüléssel.
23.3. A baleset előtt már maradandóan sérült, nem ép szervek, testrészek a balesetbiztosításból kizártak.
23.4. A biztosító balesetbiztosítási kockázatviselése nem terjed hivatásos sportolói sporttevékenységére és az erre való felkészülésre.
23.5. Nem fizeti ki a biztosító a bármely baleseti eredetű műtéti szolgáltatást, ha a biztosított azt kiváltó betegsége alkohol vagy kábítószer élvezet miatt lépett fel vagy rosszabbodott.
23.6. További kizárások:
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a káreseményekre, melyek oka közvetve, vagy közvetlenül az alábbiak, illetve ezekkel összefüggésbe hozható:
- Elmeállapot, beleértve, de nem kizárólagosan a következőket: idegösszeroppanás, depresszió, szorongásos neurózis,
- terhesség, szülés, művi terhesség-megszakítás és ezzel kapcsolatosan szándékosan előidézett önsértés vagy betegség,
- önkárosítás, öncsonkítás, öngyilkosság
- alkohol-, vagy drogfüggőséggel összefüggésbe hozható eseményeknél,
- HIV vírussal, vagy az AIDS-el összefüggésbe hozható bármilyen eseménynél.
- extrém, illetve veszélyes sportolás. Xxxxx feltétel alapján extrém illetve veszélyes sportágnak a következők minősülnek:
- szikla- és hegymászás V. foktól, illetve 4000 m felett
- siklóernyőzés és sárkányrepülés
- ejtőernyőzés
- bázisugrás,
23. 7. Nem minősülnek balesetnek, illetve biztosítási eseménynek:
- a megemelés, a rándulás, a habituális ficam, a pathológiás törés (pl rosszindulatú daganatokból eredő, annak hozzájárulásával keletkezett csonttürés, csontritkulás miatti csonttörés), a fagyás, a napszúrás, a hőguta, rovarcsípés, foglalkozási betegség (ártalom),
- az öngyilkosság és annak kísérlete, még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el.
A baleset előtt már sérült, nem ép szervek, testrészek, illetve biztosítás kockázat viselésének kezdete előtt, már meglévő betegséggel vagy balesettel ok-okozati összefüggésbe hozható események a baleset-biztosításból kizártak.
23.8. A biztosításból ki vannak zárva (nem biztosíthatóak, illetve megszűnik rájuk nézve a biztosítás) azok a személyek, akik:
- A biztosítás kockázatviselésének kezdete előtt az OEP által D-E rokkantsági csoportba soroltak be,
- Bármely pszichiátriai kórképben szenvednek.
A biztosítási szerződés megkötésekor betegség vagy baleset miatt már legalább egy (1) hónapja keresőképtelenek (táppénz) csak a keresőképtelenség (táppénz) tartamának
letelte után léphetnek be a biztosításba, addig rájuk nézve a biztosító nem visel kockázatot.
24. Adatkezelés és titoktartás
24.1. Személyes adatok kezelése:
A Szerződő, a Biztosított, a Kedvezményezett és bárki, aki a Biztosító szolgáltatására jogosan igényt tarthat, a jelen fejezet alkalmazásában és az adatvédelmi rendelkezések szempontjából, a Biztosító ügyfelének tekintendő (a továbbiakban: Ügyfél).
Az Ügyfelek adatainak kezeléséért és megőrzésért - beleértve a biztosítási szerződéssel összefüggésben a jövőben rendelkezésre bocsátandó adatokat is - a Biztosító felelős.
Személyes Adatnak minősül bármely meghatározott (személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható) természetes személy Ügyféllel kapcsolatba hozható adat, valamint az ilyen adatból levonható, az érintett Ügyfélre vonatkozó következtetés.
Az Ügyfelek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére illetve gazdálkodására, továbbá a Biztosítóval létesített jogviszonyára vonatkozó adat, amennyiben az a Biztosító rendelkezésére áll, Biztosítási Titoknak minősül.
A Biztosító Személyes Adatokat a biztosítási szerződés és az Ügyfelek biztosítási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény értelmében, az adatkezelés céljára is figyelemmel, a Biztosító az Ügyfelek kifejezett hozzájárulása nélkül kezelheti az Ügyfelek Biztosítási Titoknak minősülő Személyes Adatait. Az Ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat (a továbbiakban: Egészségügyi Adat) a Biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett Ügyfél írásbeli hozzájárulásával kezelheti. Az Egészségügyi Adat kezelése is kizárólag az Ügyfél biztosítási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével függhet össze.
A Biztosító a Személyes Adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban vele szemben, vagy általa igény érvényesíthető.
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Biztosító a tevékenysége során szerzett és Biztosítási Titoknak minősülő adatot csak akkor adhat ki Harmadik Személynek, ha az Ügyfél vagy annak törvényes képviselője, a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. Harmadik Személynek minősül minden olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az Ügyféllel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. Nem minősül Xxxxxxxx Személynek, ezért az Ügyfelek külön hozzájáruló nyilatkozata nélkül jogosult az Ügyfelek Személyes Adatainak és Biztosítási Titkainak kezelésére a QBE Insurance (Europe) Ltd., mint a Biztosító alapítója.
Az Európai Unió tagállamaiba és bármely EGT- államba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor. Az Ügyfél Személyes Adatai (beleértve a különleges adatnak minősülő Személyes Adatot is) az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – Harmadik Országban adatkezelést folytató adatkezelő vagy adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére csak akkor továbbíthatóak, ha ahhoz az Ügyfél kifejezetten hozzájárul, ha azt törvény lehetővé teszi vagy ha az adatkezelésnek törvényben előírt feltételei teljesülnek, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok törvényben meghatározott megfelelő szintű védelme. Harmadik Országnak minősülnek azok az országok, melyek nem tagjai az Európai Uniónak és nem minősülnek EGT- államnak.
A Biztosító az Ügyfelek kérésére, köteles az általa kezelt vagy a jogszabályban meghatározott feltételek mellett továbbított Személyes Adatokról tájékoztatást adni. Az Ügyfelek kérhetik ezen adatok helyesbítését, illetve – a közérdeken alapuló célból, jogszabályban elrendelt kötelező adatkezelések kivételével – azok zárolását vagy törlését is. A Biztosító az Ügyfél kérésének megfelelően köteles az Ügyfél általa kezelt Személyes Adatait helyesbíteni.
A Biztosító köteles törölni minden olyan, Ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos Személyes Adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett Ügyfél hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
24.2.Titoktartás:
Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő
–, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyűjtható előny.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) a Bit 157. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésére felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,
m) az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközi átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közűti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint pénzügyi jogok biztosával
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)-j), n, és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) q)és r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit. 157. § (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a Bit. 157. § (1) és (5) bekezdésekben, a Bit.
156. §-ban, a Bit. 158. §-ban és a Bit. 159. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel,új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel,terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel
vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával,
c) terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,
pénzmosással,bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szólótörvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelőszintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésben meghatározott bármely módon biztosított.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatás vizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.
d) Bit. Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint aHpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
154. § alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
A biztosító az érintett személyt nem tájékoztatja a Bit. 157. §
(1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit. 157. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
Az elhunyt személlyel kapcsolatban hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
Biztosító, biztosításközvetítő és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanács-adói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó,
külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
25. Elévülés, MAradék jog, értékkövetés
25.1 A jelen biztosítási feltételekre utalással kötött csoportos biztosítási szerződésekből eredő igények 1 év alatt évülnek el. A biztosítási szolgáltatásra irányuló követelés elévülése a biztosítási esemény bekövetkeztével veszi kezdetét.
25.2 A biztosítás nem rendelkezik maradékjogokkal. A szerződés keretén belül nincs lehetőség értékkövetésre, többlethozam jóváírásra.
26. Létszám
A jelen biztosítás feltételei között létszámon a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumban meghatározott biztosítotti kör létszám nyilvántartását (létszámjelentését) értjük.
27. Jogszabályi háttér
A jelen feltételekre utalással megkötött, módosított vagy reaktivált csoportos biztosítási szerződések esetén, a jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a mindenkor hatályos adó (magánszemélynek teljesített kifizetésekre a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény), TB és egyéb magyar jogszabályok az irányadóak.
28. Az ügyfél-panaszokkal foglalkozó egységek, szervek
28.1. Társaságunk biztosítja, hogy Társaságunk ügyfele Társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) előterjeszthesse.
28.2. Társaságunk szolgáltatásaival, valamint a biztosítási szerződés teljesítésével összefüggésben panasz terjeszthető elő írásban a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepének vezetőjéhez címzett levélben, e-mailben vagy faxon (levelezési cím: 1143 Budapest, Stefánia út 51., telefaxszám: (06-1) 461499; e-mail cím: info@hu.qbe.com), illetőleg személyesen vagy telefonon is nyitvatartási időben az Ügyfélszolgálatunkon (cím:1143 Budapest, Stefánia űt 51.; telefonszám:(06-1) 460-1400). Társaságunk a panaszbejelentés beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül írásban küldi meg válaszát a panaszos részére.
28.3. Panasszal lehet fordulni továbbá fogyasztóvédelmi eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegéssel kapcsolatos panasz esetén a Társaságunk felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) cím: 1013 Budapest, Krisztina krt.39.,levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Pf.777.;központi telefonszám: (+36 1) 4899-100, e- mailcím: ugyfelszolgalat@mnb.hu, valamint az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez is (a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével,továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén) (levelezési cím:H- 1525 Budapest, BKKP Pf.172.; telefon: 061-4899-100, e- mailcím: pbt@mnb.hu).
28.4. A panaszos jogosult a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe (1143 Budapest, Stefánia u 51.) által hozott, számára nem megfelelő döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a polgári pert a hatáskörrel, és illetékességgel rendelkező magyar bíróság előtt kell a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepével (1143 Budapest, Stefánia u 51.) szemben megindítani.
29.A BIZTOSÍTÓ ADATAI
29.1. Biztosító: QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe (1143 Budapest, Stefánia út 51. cégjegyzékszáma: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 01- 17-000514; telefonszáma: (06 -1) 460-1400, levelezési címe: 1143 Budapest, Stefánia út 51.)
29.2. Alapító: A QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepének alapítója a QBE Insurance (Europe) Limited (székhelye: Fenchurch Street 30, London
EC3M3 BD Egyesült Királyság, nyilvántartó cégbíróság neve: Companies House, cégjegyzékszáma: 01761561, tevékenységi engedélyt kiadó hatóság: Financial Services Authority, 25 THE NORTH COLONNADE CANARY WHARF LONDON E14 5HS).
29.3.A QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe jogképes, cégneve alatt alapítója a QBE Insurance (Europe) Limited javára szerezhet jogokat és a QBE Insurance (Europe) Limited terhére vállalhat kötelezettségeket.
29.4. QBE Insurance (Europe )Limited Magyarországi Fióktelepe
Központ
1143 Budapest, Stefánia út 51.
tel.: 460-1410
fax: 460-1521
Függelék
KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit) 2010. április 1-től érvénybe lépő módosításával összhangban
1. Bizonyítási kötelezettség
A biztosítási szerződés teljesítését igénylő félnek (szerződő, biztosított, engedményes, kedvezményezett) kell igazolnia, hogy a biztosító szolgáltatásának a szerződésben valamint jogszabályban előírt feltételei fennállnak, ide értve különösen magának a biztosítási esemény bekövetkezésének és az annak eredményeként elszenvedett kár(ok) mértékének a bizonyítását. Ezzel szemben a biztosító szolgáltatási kötelezettségét kizáró tények és körülmények fennállását – így különösen valamely mentesülési ok vagy kizárás fennállását, vagy a teljesítés egyéb akadályát – a biztosítónak kell igazolnia.
2. Benyújtandó okiratok
A biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél (szerződő, biztosított, engedményes, kedvezményezett) a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges alábbi okiratokat, dokumentumokat és igazolásokat köteles, azok rendelkezésére állását követő 8 napon belül, a biztosító rendelkezésére bocsátani:
Adás-vételi szerződés Casco biztosítás dokumentumai Gépjármű javítási számla másolata Adóbevallások Casco gépjármű érték meghatározás Gépkezelői engedély
Adószám Casco kárrendezés kifizetési bizonylata Gépkönyv
ÁFA nyilatkozat Cégjegyzék szám Gépnapló
Alapító okirat CMR Hagyatékátadó végzés
Alaprajzok Csomagcímke Halotti anyakönyvi kivonat
Általános szerződés Drog teszt eredmény Halottvizsgálati bizonyítvány
Alkalmassági vizsga Egészségi nyilatkozat Használatba vételi engedély Alkohol teszt eredménye Egyedi nyilvántartási lapok Használati útmutató Állapot rögzítő jegyzőkönyv Egyezségi nyilatkozat Hatósági határozata Alvállalkozói szerződések Ékszer szakértői jelentés Hatósági vizsga engedélyek
Ambuláns kezelési lap Építési engedélyek Házassági anyakönyvi kivonat
APEH határozat Építési napló Helyreállítási tervek Árazatlan költségvetés Eredeti befizetési pénztárbizonylat Hozzájárulás iratbetekintéshez Audatex Eredeti számla, nyugta Időmérő napló
Azonosítási űrlap Érintés védelmi jegyzőkönyv Igazságügyi szakértői vélemény Baleseti jegyzőkönyv Eszköz nyilvántartás lapok Ítélet
Banki adatok Eurotax Jármű futás teljesítmény Banki átutalás bizonylata Felelősség elismerő nyilatkozat Javítási ajánlatok
Banki lemondó nyilatkozat Feljelentés Javító szervíz adatai
Bankszámla szám Felszólamlás Jelentkezési lap
Bérleti szerződés Fénykép Jogerős öröklési bizonyítvány Beszerzési számla Fizetés átruházó nyilatkozat Jogosítvány
Biztosítási fedezetet igazoló
dokumentum egy példánya Fizető vendég szolgáltatói igazolás Káresemény jegyzőkönyve a pilóta részéről Biztosítói igazolás Forgalmi engedély Kárigény nyomtatvány
Forgalomból történő kivonás
Biztosított minőség igazolása dokumentumai Kártyás fizetés esetén terminal igazolás
Boncolási jegyzőkönyv Garancia jegy Kedvezményezett jelölő nyilatkozat
Kéményseprői engedély Minőségi bizonyítványok Számlák Keresőképtelenség igazolása Munkabaleseti jegyzőkönyv Személy igazolvány Késés okának és időtartamának
igazolás Munkáltatói igazolás Szemle jegyzőkönyv Készlet nyilvántartás Műkincs szakértői jelentés Szerviz szakvélemény Kifizetési bizonylatok Műtéti leírás Szolgáltatási szerződések
Kivitelezői nyilatkozat Napidíj elszámolás Szolgáltatói igazolás
Kiviteli engedély Nyilvántartás Születési anyakönyvi kivonat
Kórházi igazolás Nyomozás felfüggesztő határozat Talajmechanika
Kórházi zárójelentés Oltási igazolás Tárgyi nyilvántartási lapok Költség számlák OMSZ időjárás igazolás Távfelügyeleti jelentés
Költségszámítás Orvos szakértői vélemény TB határozat
Költségvetés Orvosi iratok Teljesítési nyilatkozat
Könyvvizsgálói jelentés Pénztár könyv Temetői befogadó nyilatkozat
Körzeti orvosi igazolás Pénztárbizonylat Tervezői nyilatkozat
Körzeti orvosi kezelőkarton másolata Pilóta hatósági engedélyek Tevékenységhez kötött engedély Közlekedési társaság (busz, vonat,
hajó, légi) hivatalos jegyzőkönyve Poggyász átvételéről szóló igazolás Törzskönyv Közmű egyeztetési jegyzőkönyv Poggyászfeladási vény Tulajdoni lap
Közmű térkép Rendőrségi határozat Tűzvizsgálati hatósági bizonyítvány Közüzemi számlák Rendőrségi jegyzőkönyv Tűzvizsgálati jegyzőkönyv
Külföldi orvosi igazolás Repülés vezetői napló Utazási ajánlat Külföldön felvett hivatalos
jegyzőkönyv vagy igazolás Repülési útvonal másolata Utazási feltétel Lakcím kártya Repülésügyi Hatóság határozata Utazási szerződés
Repülésügyi Hatóság vizsgálati
Lakó névsor
Légitársaság térítésének mértékét
jegyzőkönyv Útlevél
igazoló dokumentum Repülőgép hatósági engedélyek Útvonal engedély Légitársasági jegyzőkönyv Repülőjegy érvénytelenített példánya Ügyvédi megbízás
Repülőjegyet értékesítő iroda igazolása a
Légügyi engedélyek helyfoglalás lemondásáról Vádirat
Leltárívek Részvételi jegy Véralkohol vizsgálati eredmény
Lemondási költségről szóló számla Rezsióradíj Vételár igazolás Lemondó nyilatkozat Riasztó telepítési dokumentumok Vezetői engedély másolat
Lízing hitel másolat Rokonsági fokot igazoló dokumentum Villámvédelmi rendszer jegyzőkönyve Magyar külképviselet vagy illetékes
hatóság által felvett jegyzőkönyv Roncs értékesítési dokumentumok Vizsgálati leletek
Segély ellenértékének befizetését igazoló
Megbízási szerződés dokumentum
Meghatalmazás Startkönyv Meghibásodás előtti javítások Szakorvosi igazolás Menetlevél Szállító levél
Mérleg Szállodai jegyzőkönyv
Ha a biztosító szolgáltatásának a szerződésben valamint jogszabályban előírt feltételei közül bármelyiknek a fennállása vagy tisztázása a konkrét kárügyben olyan okirat, dokumentum vagy igazolás benyújtását igényli, mely nem szerepel a fenti felsorolásban, erről és a szükséges bizonyítékok benyújtása elmaradásának következményeiről a biztosító haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet.
Ha a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggésben büntetőeljárás, vagy szabálysértési eljárás indult, az ilyen eljárást jogerősen lezáró határozatot a biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél (szerződő, biztosított, engedményes, kedvezményezett) akkor is köteles a biztosítónak benyújtani, ha időközben sor került a biztosítási szolgáltatás teljesítésére. Az ilyen határozatok rendelkezésre állásának hiánya a biztosító szolgáltatásának esedékessé válását nem érinti.