PROJEKT CÍME

Szakmai Terv

Az EFOP 2.2.2-17 Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás című felhíváshoz

PROJEKT CÍME

„Harmónia a támogatott lakhatásban”

PÁLYÁZÓ NEVE

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 1132 Budapest, Visegrádi u. 49.

KIVÁLTANDÓ BENTLAKÁSOS ENGEDÉLYES

„Harmónia” Integrált Szociális Intézmény 6211 Kaskantyú, III. körzet 1.

Kaskantyú, 2017. április

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság

„Harmónia a támogatott lakhatásban”

Tartalomjegyzék

1. Helyzetértékelés 1

1.1. A projekt háttere és indokoltsága 1

1.1.1. A szakterület elemzése 1

1.1.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása 6

1.1.3. Az intézményi dokumentumok és az Intézményi Férőhely Kiváltási Terv felmérései alapján mutassa be a következőket 10

2. A projekt céljai és tevékenységei 55

2.1. A projekt céljainak meghatározása 55

2.2. A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete 61

2.3. Az új szolgáltatási struktúra bemutatása 69

2.4. Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek xxxxxxxxxx 00

2.5. Indikátorok, műszaki-szakmai tartalomhoz és a mérföldkövekhez kapcsolódó mutatók 106

3. A szakmai és pénzügyi megvalósítás részletes ütemezése 110

3.1. A tervezett fejlesztés bemutatása 110

3.1.1. A megvalósulás helyszíne 110

3.1.2. Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása 110

3.1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése 112

3.1.4. Pénzügyi terv 115

3.1.5. Kockázatelemzés 120

3.1.6. Fenntartás 125

3.2. Részletes cselekvési terv 128

3.2.1. A 2.3 pontban bemutatott új szolgáltatási struktúra kialakításához szükséges tevékenységek bemutatása 128

3.2.2. Az előkészítés és megvalósítás részletes feladatai és ütemezése 132

4. Projekt megvalósításának szervezeti keretei 137

4.1. A projektgazda és partnereinek bemutatása 137

4.1.1. A projektgazda bemutatása 137

4.1.2. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása 146

4.1.3. A projektgazdának és partnereinek a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása 149

4.2. A megvalósítás, projektirányítás és a fenntartás szervezete 153

5. A nyilvánosság biztosítása, kommunikációs tevékenység 158

5.1. A kommunikációs tevékenységek összefoglaló leírása 158

5.2. A célcsoportok és az érintettek kommunikációs szempontú elemzése, kommunikációs üzenetek megfogalmazása 158

5.3. Kommunikációs eszközök azonosítása 159

5.4. Kommunikációs ütemterv 161

2

1. HELYZETÉRTÉKELÉS

1.1. A PROJEKT HÁTTERE ÉS INDOKOLTSÁGA

1.1.1. A szakterület elemzése

A projekt által érintett szakterület Európai Unió

„A DECLOC jelentés szerint 2007-ben az Európai Unióban (és Törökországban) megközelítőleg 1,2 millió fogyatékos gyermek és felnőtt élt bentlakásos intézményekben. A tagállamokban hosszabb, rövidebb ideje napirenden van a nagy létszámú bentlakásos intézményi ellátási forma helyett a kisebb közösségekben történő, egyéni szükségletekhez igazodó ellátásszervezés.

Magyarország

Magyarországon 14 751 férőhellyel működnek 12 fő feletti intézményi ellátások (ápoló-gondozó otthon, rehabilitációs intézmény, átmeneti intézmény). Lakóotthon (1-12 fő) 1679 férőhellyel nyújt szolgáltatást, míg támogatott lakhatás (1-6 és 1-12 fő) 201 férőhelyen. A 2014 végi adathoz képest 2015 végén 660 kiváltott vagy kiváltás alatt lévő férőhelyről beszélhettünk országosan. Bács-Kiskun megyében a bentlakásos intézmények kiváltása első körében valósult meg a 60 fő fogyatékos személy támogatott lakhatását eredményező Kalocsa, Malom utcai bentlakásos intézmény kiváltása, amely 2015. december 22. napjától rendelkezik jogerős működési engedéllyel.

Bács-Kiskun Megye

A „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény kiváltással érintett kaskantyúi székhelyének ellátási területe Bács-Kiskun megye közigazgatási területe, ezért a szakterület jellemzőit erre a földrajzi egységre mutatjuk be részletesebben.

Bács-Kiskun megye Magyarország legnagyobb területű megyéje, az ország területének 1/12-e. Bács- Kiskun megyében a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint 11 járás működik. A megye lakosságának 2/3-a a megye húsz városában él. A legnépesebb település a megyeszékhely, Kecskemét, ahol a megye lakosságának egyötöde él, s egyben a legsűrűbben lakott település is (343 fő/km²). Bár Bács-Kiskun az ország ötödik legnépesebb megyéje, nagy mérete miatt a népsűrűség csaknem fele az országos átlagnak. Jellemzőek az óriásfalvak, jelentős a tanyasi lakosság száma. A gazdaság fejlődésében fontos szerepe van annak, hogy egy autópálya és két fontos vasútvonal is átszeli a megyét. A megye gazdálkodásához régebben sajátos tanyasi életforma tartozott. 1990-ben a megye lakosságának 13%-a, több mint 71.000 ember élt a tanyasi külterületeken. Bár a megye jól kiépült szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerrel rendelkezik, a jelenlegi szolgáltatások elérése főleg a tanyákon és kistelepüléseken élők számára nehezen megoldható.

Bács-Kiskun megyében 2011. október 1-jén, a népszámlálás időpontjában, az ország népességének 5,2 százaléka, több mint 520,3 ezer fő élt. A megye lakossága a tíz évvel korábbi népszámláláshoz képest csaknem 26,2 ezer fővel, 4,8 százalékkal csökkent. Az elmúlt egy évtizedben összességében mind a városokban, mind a községekben csökkent a lakosok száma; a 119 település közül csupán 7- nek a népessége gyarapodott, kisebb-nagyobb mértékben. Bács-Kiskun megyében 2011-ben 247,6 ezer férfi és 272,7 ezer nő élt. Az elmúlt tíz évben a két nem aránya közötti különbség – a férfiak magasabb halandóságának következményeként – tovább növekedett, 2011-ben a férfiak aránya 47,6 százalékot, a nőké 52,4 százalékot tett ki. A 2001-es népszámlálás után is folytatódott a népesség elöregedése. Az 5 éves korcsoportokat vizsgálva – az egyik legjelentősebb népességcsökkenés a 45- 49 éveseknél következett be. Legnagyobb emelkedés a 80-84 éveseknél figyelhető meg: 2011-ben másfélszer több ilyen korú ember élt Bács-Kiskun megyében, mint 2001-ben. Az aktív korú népesség

ún. eltartási terhét jelzi, hogy – társadalmi értelemben – mennyi gyermek-, illetve időskorúról kell

„gondoskodnia”. A gyermekkorúak csökkenő és az időskorúak növekvő arányának együttes hatására az 1990 és 2001 közötti mérséklődés után ez a mutató 2011-re összességében – ugyan szerény mértékben, de – ismét nőtt. Összetétele az évtizedek folyamán megfordult: 1990-ig főként a gyermekek, 1990-től viszont már az időskorúak „eltartása” jelenti a nagyobb terhet.

Bács-Kiskun megye szociális ellátórendszerére jellemző, hogy:

- településeinek többségén biztosított a kötelezően előírt alapszolgáltatási formákhoz való hozzáférés,

- több szakosított ellátási forma - rehabilitációs intézményi ellátás, valamint az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás - valamennyi célcsoport vonatkozásában hiányzik, vagy korlátozottan elérhető,

- támogatott lakhatási szolgáltatás jelenleg egyetlen célcsoport, a fogyatékos személyek ellátása területén áll rendelkezésre Kalocsán.

- állami fenntartású intézmények területi elhelyezkedése egyenlőtlen, míg a megye északi és déli részei jól ellátottak, addig a középső területek - pl. idősek ellátása vonatkozásában – ellátatlan.

- a szakellátásban az állami intézményeken kívül jelentős a települési önkormányzatok, az egyházak és a civil szféra jelenléte is, csökkentve az állami intézményekre háruló ellátási feladatokat,

- az intézmények általános működési, tárgyi, személyi és szakmai feltételei jellemzően rendelkezésre állnak,

- szakmai létszámminimumok a legtöbb szolgáltatás és intézmény esetében biztosítottak,

- szakképzettségi arány a szolgáltatások és szakellátások esetében a jogszabályban előírt aránynál magasabb.

A megyei szociális intézményrendszer bemutatása

Az elmúlt időszakban folytatódtak a korábbi intézményi struktúrát módosító folyamatok megyénkben. Több, korábban más megyei kirendeltséghez, illetve fenntartóhoz tartozó intézmény, illetve telephely került a Bács-Kiskun Megyei Kirendeltséghez. 2016. szeptember 1-től – két önkormányzati és többcélú kistérségi társulás fenntartótól történő átvétel eredményeként - a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: SZGYF) Bács-Kiskun Megyei Kirendeltségéhez tartozik a Kecskeméti Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága 6000 Kecskemét, Xxxxx Xxxxxx város 1. szám alatti Platán Otthona, és a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központ 6400 Kiskunhalas, Xxxxxxxxx xxxx 0. szám alatti fogyatékos személyek otthona, valamint a tiszaugi „Szőke Tisza” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Xxxxxxx, és annak két

- tiszakürti és kunszentmártoni - telephelye.

Ezzel az állami fenntartásba került férőhelyszám fogyatékos személyek vonatkozásában 135 fővel, időskorú ellátottak esetében 120 fővel növekedett a megyében 2016-ban. (A tiszaugi székhelyű intézményben ellátott 164 fő fogyatékos személy korábban is állami fenntartású intézményben került ellátásra.) Így, miközben a szakosított szociális intézmények száma – a megvalósult intézményi integrációk miatt ötről négyre csökkent az elmúlt évben, az ellátást igénybevevők létszáma - engedélyezett férőhelyeket tekintve - 1.627 főről 2.063 főre növekedett.

2016. szeptember 1-től Bács-Kiskun megyében négy integrált szociális intézmény működik:

1. „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény

(székhely: 6211 Kaskantyú, III. ker. 1.)

2. Bácsborsódi „Őszi Napfény” Integrált Szociális Intézmény

(székhely: 6454 Bácsborsód, Xxxxx Xxxxxx u. 9.)

3. Bács-Kiskun Megyei „Bárka” Integrált Szociális Intézmény

(székhely: 6400 Kiskunhalas, Xxxxxx xx 00.)

4. Bács-Kiskun Megyei „Platán” Integrált Szociális Intézmény

(székhely: 6000 Kecskemét, Xxxxx Xxxxxx város 1.)

Mind a négy intézmény integrált intézmény, ahol több ellátási típus különálló szervezeti egységekben került megszervezésre. Tiszta profilú intézmény, ahol egy ellátotti csoport részére azonos gondozási feladatok ellátását végzik, már nincs ellátási területünkön.

Ellátás típusa szerint továbbra is időskorúak, fogyatékossággal élő személyek, pszichiátriai-, és szenvedélybetegek tartoznak az ellátotti csoportokba. Az intézmények ellátási típus szerint jellemzően ápoló–gondozó otthonok, de a kaskantyúi székhelyű intézményhez lakóotthonok, rehabilitációs-, átmeneti- és nappali ellátást nyújtó telephelyek is kapcsolódnak.

Az elmúlt két évben új szolgáltatási típus jelent meg megyénkben: a támogatott lakhatás, amelynek a megye területén történő megszervezése és fenntartása a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kompetenciája.

A megyében működő intézmények az alábbi típusú szociális ellátásokat biztosítják:

Ellátás típusa	Ellátó intézmény neve	Telephelyek	Férőhely
Időskorúak ápoló- gondozó otthona	Bácsborsódi „Őszi Napfény” ISZI	Bácsborsód	167
		Bácsalmás	50
		Nagybaracska	20
	„Harmónia” ISZI	Lajosmizse	160
		Szabadszállás	47
		Kaskantyú	35
	Bács-Kiskun Megyei „Platán” ISZI	Kecskemét	120
Fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthona	Bácsborsódi „Őszi Napfény” ISZI	Gara	250
		Katymár	70
	Bács-Kiskun Megyei „Bárka” ISZI	Kiskunhalas	90
			35
	„Harmónia” ISZI	Solt	68
	Bács-Kiskun Megyei „Platán” ISZI	Kecskemét	100
		Tass	50
		Tiszaug	100
		Tiszakürt	40
Fogyatékos személyek lakóotthona	„Harmónia” ISZI	Solt	12 11
	Bács-Kiskun Megyei „Platán” ISZI	Tiszaug	12
		Kunszentmárton	12

Pszichiátriai betegek ápoló-gondozó otthona	Bács-Kiskun Megyei „Bárka” ISZI	Kiskunhalas	265
		Tompa	137
Szenvedélybetegek ápoló-gondozó otthona	Bácsborsódi „Őszi Napfény” ISZI	Bácsborsód	43
	„Harmónia” ISZI	Kaskantyú	60
Fogyatékos személyek támogatott lakhatása	Bács-Kiskun Megyei „Bárka” ISZI	Kalocsa	60
Szenvedélybetegek támogatott lakhatása	„Harmónia” ISZI	Kaskantyú Solt	5 2
Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona	„Harmónia” ISZI	Kaskantyú	10
Szenvedélybetegek Nappali Ellátó Szolgálata	„Harmónia” ISZI	Kaskantyú	22
Szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona	„Harmónia” ISZI	Kaskantyú	10
Összesen:			2.063

Fenti intézmények közül a Bácsborsódi „Őszi Napfény” Integrált Szociális Intézmény bácsborsódi székhelye, a Bács-Kiskun Megyei „Bárka” Integrált Szociális Intézmény kiskunhalasi székhelye, a

„Harmónia” Integrált Szociális intézmény kaskantyúi székhelye és Solt, Toldi utcai telephelye, valamint a Bács-Kiskun Megyei „Platán” Integrált Szociális Intézmény kecskeméti székhelyének fogyatékos személyeket ellátó részlege rendelkezik ideiglenes működési engedéllyel. Az ideiglenes hatályú működési engedélyek oka minden esetben a tárgyi feltételek hiánya, legtöbbször a 6 m²/ellátott lakóterület hiánya.

Az elmúlt két évben a korábban önálló intézményként működő Kalocsai Szociális Szakellátási Központ és a Fogyatékos Személyek Otthona Tass intézmények határozatlan idejű működési feltételeit sikerült

– mindkét esetben uniós forrás felhasználásával megvalósított beruházásokkal, fejlesztésekkel - megteremtenünk.

Ellátási típusonként eltérő a szolgáltatások iránti igények alakulása. Intézményeink 2016. december 31-i állapotot bemutató adatszolgáltatása szerint:

- idősek szakosított intézményi ellátásra 334 főt,

- fogyatékos személyek szakosított intézményi ellátásra 131 főt,

- pszichiátriai betegek szakosított intézményi ellátásra 182 főt (ebből megyei illetőségű 74 fő, Budapesti illetőségű 108 fő),

- szenvedélybetegek szakosított intézményi ellátásra 12 főt tartanak nyilván várakozóként intézményeink.

A várakozási idő ellátási típusonként és intézményenként is eltérő. A leghosszabb ideig a pszichiátriai betegek elhelyezésére kell várakozni, átlag 24 hónapot. (Ennek oka – a nagy várakozói létszám mellett - a Bács-Kiskun Megyei „Bárka” Integrált Szociális Intézmény kiskunhalasi székhelyén több éve fennálló ellátotti felvételi tilalom.) Szenvedélybetegeket ellátó intézményeinkbe átlag 15 hónap a várakozási idő, fogyatékos személyeket ellátó intézményeinkbe 16 hónap. Idősek otthonaiba – ellenére a nagyszámú várakozói létszámnak – átlag 5 hónapos várakozási időt jeleztek intézményeink.

Álláspontunk szerint a különböző ellátotti csoportok szakellátása a megyében biztosított, a meglévő intézményrendszer fejlesztésével, a felújítások folytatásával és esetleges strukturális átalakításokkal

képes megfelelni a vele szemben támasztott társadalmi elvárásoknak. Jelenleg még hiányzó ellátási forma valamennyi ellátotti csoport vonatkozásában a rehabilitációs intézményi és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi forma.

A közelmúltban megvalósult kalocsai, bácsborsódi és tassi TIOP projektek befejezését követően fontos feladatunk a bácsborsódi intézmény székhelyén található konyha felújítása és a kiskunhalasi intézmény profiltisztításának befejezése. Folytatnunk kell a nagy létszámú intézményekben élők támogatott lakhatási formában történő kitagolását, és meg kell felelnünk az intézményeink szervezeti átalakítására vonatkozó fenntartói elvárásoknak.

- A megyei szociális intézményrendszer korszerűsítését a kis létszámú intézmények szerepének erősítésével kívánjuk megvalósítani. Törekszünk a nagy létszámú, zsúfolt intézmények fokozatos kiváltására. Mint korábban már utaltunk rá, ez a folyamat a kalocsai intézmény támogatott lakhatási formába történő kitagolásával megkezdődött.

- Következő intézményünk a „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény, melynek szenvedélybetegek szakosított intézményi ellátását végző székhely intézményét kívánjuk összesen 5 támogatott lakhatást biztosító lakóépületbe kitagolni.

Ennek érdekében nyújtjuk be pályázatunkat az EFOP-2.2.2-17 „Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás” című projekt megvalósítására, aminek keretében 60 fő Kaskantyún élő szenvedélybeteg ellátott vonatkozásában kívánjuk megvalósítani a nagy létszámú intézményi ellátási forma kiváltását magas minőségű, hozzáférhető közösségi alapú ellátási formák kialakításának megvalósításával.

A projekt illeszkedése a helyi szükségletekhez, igényekhez, lehetőségekhez

A lakhatási szolgáltatást biztosító 12 fős lakóházak Kaskantyún és Xxxxxx fognak felépülni.

Kaskantyún több évtizedes hagyománya van a szakosított szociális ellátási formák befogadásának szenvedélybeteg ellátás területén. Az intézmény székhelye a község külterületén található, de a település belterületén, a lakókörnyezetbe integráltan működik 3 telephelyen átmeneti otthon, rehabilitációs lakóotthon, támogatott lakhatás és nappali ellátás 47 férőhellyel. A település vezetői és lakossága befogadó, készségesen segítik a tervezett projektünk megvalósítását, anyagi áldozat vállalásával az építéshez szükséges telkek kialakítását. Ennek egyik állomása volt a 2017. március 13-án tartott lakossági fórum, amelyen a - támogatott lakhatás lakhatási szolgáltatása helyszínére vonatkozó - településszerkezeti terve és helyi építési szabályzata módosításának társadalmi egyeztetését folytatták le.

A lakhatási szolgáltatás megvalósulásának tabdi helyszínén lakossági fórumra 2017. február 23. napján került sor. A lakosság tájékoztatása után tartott képviselő-testületi ülésen egyhangú döntés született a projekt magvalósításához 3 db önkormányzati tulajdonú, tehermentes, teljesen közművesített belterületi építési telek térítésmentes használatba adásáról a projektfenntartás időtartamára. A lakossági fórumon megfogalmazódott az új szolgáltatással kapcsolatosan a munkaerő helyben foglalkoztatásának előnye és a munkahelyteremtés lehetősége, a településen elérhető szolgáltatások igénybevétele.

Mindkét lakossági fórumon részt vettek és bemutatkoztak intézményünk dolgozói valamint ellátást igénybevevői, akik válaszoltak a felmerült kérdésekre. Mindkét településen számítanak az alapszolgáltatások fejlesztésére.

A lakók már a projekt előkészítés fázisában tájékoztatást kaptak a támogatott lakhatás szolgáltatási formáról, a komplex szükségletfelmérés céljáról, eredményéről, valamint bevonásra kerültek a leendő lakásaikban használandó eszközök, bútorok kiválasztásának tervezésébe. Az intézmény vezetője az ellátást igénybevevők véleményét figyelembe véve állította össze az eszközlistát.

A szakterület múltbeli, jelenlegi és várható jövőbeli helyzete, jellemző folyamatok

A támogatott lakhatás szolgáltatás a szenvedélybetegek szegregációja helyett az egyént a társadalom tagjaként jeleníti meg, függetlenül annak élethelyzetétől és betegségének típusától és súlyosságától. Xxxxxxxx az ember jogát és igényét élete alakításában. A szenvedélybeteg ember közösségben, a társadalom más tagjaival azonos módon és helyen szolgáltatások és lehetőségek igénybevevőjeként jelenik meg. Nem az egyén deficitjeire, hanem az egyéni igényekre és egyéni szükségletekre koncentrál, építve a közösség és lakókörnyezet segítő közreműködésére is.

A „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény a projekt tervezése során hasznosítani kívánja a korábbi , kalocsai kiváltási pályázat tapasztalatait a kalocsai pályázat projektmenedzserének menedzsmentbe történő bevonásával. Az integrált intézmény tudatosan halad előre a kiváltás megvalósításával mindkét (szenvedélybeteg és fogyatékos) célcsoport tekintetében, mert a pályázat következő ütemében a solti nagylétszámú telephely kiváltását tervezi. Mind a kaskantyúi székhely, mind a Solt, Toldi utcai telephely az egy főre eső 6 m2 lakóterület hiánya miatt határozott idejű működési engedéllyel rendelkezik. A projekt nélkül a működési engedélyben valószínűleg előírásra kerülne a felvételi tilalom, amely hosszú időre hátrányosan érintené a társadalmi igények kielégítését, a kérelmezők elhelyezését, növekedne a várakozási idő.

1.1.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása

Felhívás problémafelvetése:

A DECLOC jelentés szerint 2007-ben az Európai Unióban (és Törökországban) megközelítőleg 1,2 millió fogyatékos gyermek és felnőtt élt bentlakásos intézményekben. Az intézményekben élők nagy része értelmi fogyatékos ember, a második legnagyobb csoportot a pszichiátriai ellátásban lévők jelentik (akiknek szintén lehet kísérő diagnózisa értelmi fogyatékosság). Az intézmények mérete a kisebb (10-20 fős) ellátásoktól, a több száz embernek lakóhelyet adó intézményekig terjed.

Magyarországon 14 751 férőhellyel működnek 12 fő feletti intézményi ellátások (ápoló-gondozó otthon, rehabilitációs intézmény, átmeneti intézmény). Lakóotthon (1-12 fő) 1679 férőhellyel nyújt szolgáltatást, míg támogatott lakhatás (1-6 és 1-12 fő) 201 férőhelyen. A 2014 végi adathoz képest 2015 végén 660 kiváltott vagy kiváltás alatt lévő férőhelyről beszélhettünk.

A jelenlegi nagy létszámú intézmények Magyarországon sok esetben a település szélén, rosszabb esetben az országhatáron, izoláltan, korszerűtlen épületekben működnek. Az intézmények a területi elhelyezkedésükből adódó korlátokat nem tudják leküzdeni, nem tudják a tényleges integrációt biztosítani. Egy több száz fős intézmény esetében fennáll továbbá annak a veszélye, hogy nem alkalmas az egyéni képességekre és szükségletekre alapozott szolgáltatás nyújtására, szükség van tehát a munkaerő-piaci részvételt és társadalmi befogadást segítő rendszerekre, az alapszolgáltatások erősítésére, a közösségi alapú szolgáltatások fejlesztésére.”

Szenvedélybetegek ellátása vonatkozásában az alkoholfogyasztással összefüggő problémák megyénkben is a legsúlyosabb egészségügyi problémák közé tartoznak. A tartós alkoholfogyasztásnak számos egészségi és társadalmi következménye ismert. Magyarországon évente 6-7 ezren halnak meg májzsugorodás miatt, a hasnyálmirigy-gyulladás átlagosan 1.500 emberrel végez. Emellett százezrek vegetálnak rossz egészségügyi állapotban az ital miatt. Természetesen a következményes és kriminológiai összefüggések is óriásiak. A halálos közúti balesetek 15-23 százalékának okozója az ittas vezetés.

Elmondható, hogy az összes bűnelkövetés csaknem 20 százaléka (minden ötödik) esetében az alkohol oki tényezőként jelenik meg.

Az alkoholizmus nemcsak az adott személyt, hanem családját is szorosan érinti. A települési önkormányzatok fontos feladataként jelentkezik a szenvedélybetegek szociális alapellátás keretében való segítése. Az alkoholfogyasztással összefüggő problémák mellett napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyeződik a drogfogyasztók csoportjára. Statisztikák szerint a drogfüggőknek csak 15 százaléka, az alkoholbetegeknek az öt százaléka jut el kezelésre, a dohányzásfüggőknek még ekkora aránya sem.

A szenvedélybetegeket ellátó szociális intézmények által biztosított ellátások iránt folyamatos az igény. A két intézményünkben – „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény és Bácsborsódi „Őszi Napfény” Integrált Szociális Intézmény - összesen 12 elhelyezésre várót tartanak nyilván (ebből 2 fő nappali ellátásra vár). A „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény rendelkezik a szenvedélybeteg ellátás szinte teljes intézményi vertikumával. Kínálatában megtalálható az állami intézmények számára nem kötelező ellátási forma, a szenvedélybetegek nappali ellátása is.

Az alkohol betegség kezelése mellett a kaskantyúi intézménynek föl kell készülnie a drogfogyasztók és a más típusú függőségben (pl. gyógyszerfüggők) szenvedők kezelésének feladatára is.

Időskorúak ellátása: 2011. évi népszámlálási statisztikai adatok szerint, a megye lakosságának 18 %- a 65 évet betöltött idős ember, melyből a nők száma 58.265, a férfiaké 33.317 fő. Bács-Kiskun megyében a szociális koncepció 2010. évi felülvizsgálatakor minden negyedik háztartás csak időskorú személyből állt. Ez az arány valószínűsíthetően az óta sem módosult jelentősen.

A nyugdíjasok között megyénkben a nemzeti átlagot jelentősen meghaladja az egyszemélyes háztartások aránya. Ezen egyszemélyes háztartások nagy részét, jellemzően, alacsony jövedelemmel rendelkező özvegy nők alkotják. Az időskorúak helyzetét jellemzi az idős lakosság kedvezőtlen egészségi állapota. Az egészségügy geriátriai ellátórendszerének leépülésével többnyire megoldatlan a kórházból kikerülő idősek megfelelő házi ápolása. A megyében élő időskorúak ellátásában jelentős szerepet töltenek be az SzGyF által fenntartott szakosított ellátási formákat biztosító, ápolást, gondozást nyújtó intézmények. Az SzGyF fenntartásába három időskorúak ellátását is biztosító intézmény tartozik, mely 7 telephelyen 599 férőhelyszámmal működik.

Az SzGyF által működtetett intézmények területi eloszlása egyenetlen, a megye északi részén Kecskeméten, Lajosmizsén és Szabadszálláson, déli-részén Bácsborsódon, Bácsalmáson és Nagybaracskán biztosítunk idősek otthona szolgáltatást. A megye földrajzi nagysága – a jelenleg működő önkormányzati és egyházi intézmények mellett - hosszútávon indokol egy állami fenntartású idősek otthonát a megye középső részén, Kiskőrös térségében is.

Szakmai törekvéseinket erősíti, hogy a „Harmónia” Integrált Szociális Intézményben szakmailag felkészült, hivatásuk iránt elkötelezett munkavállalók dolgoznak. A szakmai létszámminimumok biztosítottak, a szakképzettségi arány a jogszabályban előírt aránynál magasabb. A szolgáltatással érintett településeken jellemzően biztosított a kötelezően előírt alapszolgáltatási formákhoz való hozzáférés. Az intézmény együttműködése jó a környező települések önkormányzataival, civil szervezeteivel. Sokrétű, hatékony szociális foglalkoztatás van jelen intézményünkben.

A „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény a telephelyek helyszínéül szolgáló környező települések legnagyobb foglalkoztatója. Kaskantyún a szenvedélybeteg ellátás több, mint 25 éves múltra tekint vissza. Az ezerfős településen már három évvel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény megjelenése előtt létrejött az akkor még 70 fő szenvedélybeteg ellátására alkalmas szakosított szociális otthon. Szakmai programjukban azt az elvet fogalmazták meg, hogy intézményük otthont hivatott pótolni, s így nem volt egyértelműen követhető, alkalmazható az egészségügyi ellátásban alkalmazott terápiás módszer. Magyarországon úttörő munkát végezve fogalmazták meg rövid és hosszú távú, stratégiai tervünket, amely magában foglalta a többlépcsős, komplex ellátást nyújtó intézményi struktúra kialakítását, de már akkor hosszú távú célként fogalmazták meg a módszertani feladatok felvállalását is. Az ápolás, gondozás mellett feladatuknak tekintették az arra motivált személyek komplex rehabilitációját is. Az intézmény alapításakor a

munkatársak kiválasztásánál elsődleges szempont a szenvedélybetegek iránti előítélet mentesség, empátia készség, humánum és a munkaszeretet volt. Csak másodrendű elvárásként fogalmazódhatott meg az egészségügyi, szociális, esetlegesen addiktológiai szakmai ismeretek és gyakorlat megléte.

Az elmúlt években jelentős előrelépés történt a segítő szakemberek képzésében is, így az intézményben is átértékelődött az új munkatársak kiválasztásának szempontrendszere, és harmonikus egyensúlyba került a szakmai és emberi felkészültség és alkalmasság kérdése.

A „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény az elmúlt évek alatt többszörös fenntartó váltás élt meg. Az intézmény működési területe Bács-Kiskun Megye, a szenvedélybetegek nappali ellátása estében Tabdi, Kaskantyú, Kiskőrös, Csengőd, Páhi. Az ellátást igénybevevők önmaguk kérik felvételüket intézménybe, és vállalják a közösen megfogalmazott, az érvényben lévő jogszabályok előírásait is figyelembevevő Házirendben rögzített együttélési normák, szabályok betartását.

Ápolást, gondozást nyújtó intézményi elhelyezés keretében teljes körű ellátás biztosítása mellett eddig is kiemelt figyelmet fordítottak az önálló életvezetési képességek helyreállítására, készségek fejlesztésére, szociális kompetencia-, személyiség fejlesztésére, az ellátást igénybevevők családi kapcsolatainak erősítésére, re-szocializációs, re-integrációs folyamat segítésére, szabadidő, sport, kulturális és közösségi programokon való részvétel iránti igény kialakítására. Az intézményi ellátásban jelentős szerepet töltenek be az idő strukturálását, a szabadidő hasznos eltöltését biztosító foglalkozások, foglalkoztatás megszervezése, melyek célja az egyéni készségek, képességek szinten tartása, fejlesztése, a pozitív megerősítés. Szociális foglalkoztatási engedéllyel 2006. óta rendelkezik intézmény.

Az intézményben ellátotti önkormányzatok működnek, melyek lehetővé teszik, hogy az ellátást igénybevevők életét jelentősen befolyásoló kérdésekben szavazati, véleménynyilvánítási jogokat gyakoroljanak, elősegítik továbbá a helyes döntés képességének kialakulását, az egyes személyekben és a közösségben egyaránt.

A „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény fő profilja a szenvedélybetegek és fogyatékos személyek ellátása. Szenvedélybetegek ellátását végzik a kaskantyúi székhelyen és telephelyeken ápolást, gondozást nyújtó intézményben, átmeneti otthonban, lakóotthonban és nappali ellátás keretében, valamint egy kétfős támogatott lakhatást biztosító otthonban Solton is. Foglalkoztatható középsúlyos értelmi fogyatékosságban és más fogyatékosságban szenvedő személyek szociális ellátását végzik a solti telephelyeken. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások az elmúlt évben bővültek, 2015. november óta az intézmény szenvedélybetegek részére két telephelyen támogatott lakhatás szolgáltatást is biztosít.

Székhely	Telephely	Sztv. szerinti besorolás	Férőhely
Kaskantyú, III. ker. 1.		szenvedélybetegek otthona	60
		idősek otthona	35
	Kaskantyú, Hunyadi u. 71.	szenvedélybetegek átmeneti otthona	10
		szenvedélybetegek nappali ellátása	22
	Kaskantyú, Úttörő u. 32	szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona	10
	Solt, Toldi M. u. 1.	fogyatékos személyek otthona	68
	Solt, Balassi B. u. 13.	fogyatékos személyek ápoló – gondozó célú lakóotthona	12
	Solt, Kecskeméti u. 7.	fogyatékos személyek ápoló – gondozó célú lakóotthona	11
	Lajosmizse, Xxxxx Xx. u. 2.	idősek otthona	160

	Szabadszállás, Honvéd u. 1.	idősek otthona	47
	Kaskantyú, Kossuth L. u. 45.	támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére	5
	Solt, Harmat u. Harmat u. 30	támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére	2
Összes férőhely:			442

Felvételre várakozók száma 2017. január 1-jén:
Szenvedélybetegek otthona, Kaskantyú	1 fő
Szenvedélybetegek átmeneti otthona, Kaskantyú	0 fő
Szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona, Kaskantyú	1 fő
Szenvedélybetegek nappali ellátó szolgálata, Kaskantyú	2 fő
Szenvedélybetegek támogatott lakhatása	2 fő
Fogyatékos személyek otthona, Solt	7 fő
Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona I., Solt	0 fő
Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona II., Solt	0 fő
Idősek xxxxxxx, Lajosmizse	66 fő
Idősek otthona, Szabadszállás	19 fő
ÖSSZESEN:	98 fő

Tárgyi feltételek vonatkozásában továbbra is jelentős gondot jelent, hogy a rendelkezésre álló bútorzat jelentős része felújításra, illetve cserére szorul. A kaskantyúi székhelyen a szenvedélybetegek ellátását szolgáló két épületben, és a xxxxx Xxxxx utcai telephelyen a 6 m²/fő ellátási terület nem biztosított minden lakószobában.

Szenvedélybeteg ellátás vonatkozásában megoldást jelent a nagy létszámú intézményi ellátási forma kiváltásának, és a magas minőségű, hozzáférhető közösségi alapú ellátási formák kialakításának megvalósítására, az EFOP-2.2.2-17 „Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás” projektben való részvétel. Sikeres pályázat esetén a jelenlegi ellátotti létszám teljes kitagolása megtörténik 5 db 12 férőhelyes otthonokba.

E pályázat keretében a „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény kaskantyúi székhely intézményében élő szenvedélybeteg ellátottak kitagolására kerül sor. Az ellátottak részére megépülnek az önálló életvitel fenntartását lehetővé tévő épületek, kialakításra kerül a támogató szakmai háttér, valamint felkészülnek az érintettek az új működési formából fakadó változásokra. Az eddigi intézményi struktúra helyébe egy olyan modell lép, amelyben élesen elkülönül egymástól a lakhatás, mint szolgáltatás, valamint az önálló életvitel fenntartása és segítése körébe tartozó mentálhigiéné, szociális munka és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitel, vagyis a nappali ellátás. A projekttel érintett kaskantyúi intézmény nem alkalmas az ellátás korszerű biztosítására. A fejlesztés segíti a lakók öngondoskodását, önálló életvitelét. Cél a szolgáltatások fejlesztése, a megfelelő infrastrukturális körülmények megteremtése, amelyek az ellátottak társadalmi és munkaerő piaci integrációját segítik, valamint az ellátottak társadalmi aktivitásának növelése, elősegítése kerül

előtérbe. A projekt további célja a kiváltás eredményeként létrejövő új lakhatási formákba beköltöző, és komplex szolgáltatásokat igénybe vevő ellátottak és a velük dolgozó szakemberek felkészítése a kiváltással járó változásokra, az új körülményekre.

1.1.3. Az intézményi dokumentumok és az Intézményi Férőhely Kiváltási Terv felmérései alapján mutassa be a következőket

A „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény társadalmi-gazdasági környezete

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) a korábban kötelező feladatként jelölte meg a megyei önkormányzatok számára szenvedélybetegek tartós intézményi elhelyezésben történő gondozásának megszervezését.

A Bács - Kiskun Megyei Önkormányzat évekkel az Szt. megjelenése előtt, a megyében működő szociális otthonok vezetőinek kezdeményezésére, létrehozta a –

1057 fő lakosságszámú Kaskantyú településen - szenvedélybetegek ápolását, gondozását végző,

70 fő ellátására alkalmas szakosított szociális otthont, azzal a céllal, hogy kiemelje a működő intézményekből, az ott élők nyugalmát rendszeresen zavaró alkoholbetegeket. Az 1990. április 01. óta működő intézmény Európa olyan régiójában kezdte meg úttörő szellemű tevékenységét, amelynek ellátási területe elsősorban Bács-Kiskun megye, a nappali ellátás estében pedig Tabdi, Kaskantyú,

Kiskőrös, Csengőd, Páhi települések. Olyan

települések ezek, amelyek Magyarország

7 régiójából a 6 konvergencia, vagyis kevésbé fejlett régiói közül az egyikben, a Dél-Alföldi régióban - Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye – találhatók. A

konvergencia régiók az Európai Unió regionális politikájának 1. fő célkitűzése alá tartoznak, azaz a legelmaradottabb régiók

így reális esélyük van arra, hogy támogatási és fejlesztési projektek sikeres résztvevői lehetnek.

Magyarország népessége

Magyarország jelenlegi népessége 9 805 615 fő, népsűrűsége 106 fő/km2, ezzel a világon a 89. legnépesebb ország, és a lakosság szám 1980 óta folyamatosan csökken.

Bács-Kiskun megye hazánk 4. legnagyobb lélekszámú, ugyanakkor az ország legritkábban lakott megyéje. Bács-Kiskun megye településszerkezete alföldi jellegű, lakosságának 2/3-a városokban él, továbbá jellemzően kevés, nagy lélekszámú és kiterjedésű községet, jelentős számú tanyás területet találunk. A lakosság több,mint 10 %-a él tanyán. A 22 város és 97 község – ebből 7 nagyközség - egyenletesen, szétszórtan helyezkedik el a megyén belül.

A megye legsűrűbben lakott települése Kecskemét (343 fő/km²), ahol a megye lakosságának egyötöde él. A város egyben a megyeszékhely is. A megye legritkábban lakott települése Újsolt, ahol 5 fő/km2 a lakósűrűség.

Bár Bács-Kiskun megye a legnépesebb megyék egyike – lakosságának száma 2015-ös adat szerint 513 687 fő -, annak nagy mérete miatt a népsűrűség csaknem fele az országos átlagnak. A megyében

él az ország lakosságának 5.2%-a, annak népsűrűsége 61 fő/km2, amely alig haladja meg az országos érték 50%-át. Ez a településszerkezet különös feladatot ró a közfeladatok megszervezéséért, a szolgáltatások biztosításáért felelős szervekre és intézményekre. Ezen a területen jelentős szerepet tölt be intézményünk, mint az ellátó rendszer egyik láncszeme, hiszen a térségben az egyetlen olyan szolgáltató, ami komplex ellátást tud nyújtani a segítségre szoruló szenvedélybetegeknek, és ezt a térségben működő egészségügyi, oktatási, gyermekvédelmi ellátó rendszerrel, munkaügyi központokkal, helyi önkormányzatokkal együttműködésben teszi meg.

A lakások száma a megyében 240 235, a népességet figyelembe véve, ez 2.1 főt jelent lakásonként. Ha a népesség azonos ütemben változna, mint 2011-2015 közötti időszakban (-0.32%/év), akkor 2016-ban Bács-Kiskun megye lakossága 510 397 fő lenne. Bács-Kiskun megyében a Statisztikai tájékoztató 2013/4. adata szerint az elmúlt évben 8%-kal mérséklődött ugyan a természetes népmozgalmi folyamatokból eredő népességfogyás, de nem állt meg, mivel 2450 fővel többen haltak meg, mint ahányan születtek.

Foglalkoztatottság

Bács-Kiskun megyében 2015. harmadik negyedévben a KSH munkaerő-piaci felmérés szerint a 15–

74 éves népességből 220,6 ezer főt foglalkoztattak, 4,4%-kal többet, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek száma 15,9 ezer fő, 4,8 ezerrel csökkent. A munkanélküliségi ráta 6,7%, egy év alatt 2,2%-ponttal csökkent. Az 56%-os foglalkoztatási ráta majd 3 százalékpontos emelkedése ellenére, kissé elmaradt az ország átlagától. Az alkalmazásban állók száma 2015. háromnegyedévében 118,6 ezer fő volt, 1,7%-kal több mint egy évvel ezelőtt, az emelkedés mértéke több mint fél százalékponttal kisebb az országosnál.

A regisztrált vállalkozások száma 2015. szeptember végén Bács-Kiskun megyében 97,5 ezer darab, szinte azonos az egy évvel korábbival. A regisztrált vállalkozások több mint egyötöde társas, a többi önálló vállalkozás. A regisztrált vállalkozások ezer lakosra jutó száma a megyében 2015-ben 190 db volt, míg egy évvel korábban 189.

Bács-Kiskun megyében a nyilvántartott álláskeresők záró állománya a januári, februári emelkedést követően – a szeptemberi hónap kivételével – hónapról-hónapra fokozatosan csökkent az év végéig. 2015. decemberben az elmúlt 13 év legalacsonyabb szintjére csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma (19 066 fő). A megyében 2015. évben havonta átlagosan 22 171 fő álláskeresőt tartottak nyilván. Az álláskeresők átlaglétszáma egy év alatt közel egytizedével fogyatkozott. Mérséklődött a munkanélküliség mértéke, a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességszámhoz viszonyított aránya a 2015. év átlagában 9,7%, szemben az egy évvel korábbi 11%-kal.

A „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény a több évtizedes működése során stabil foglalkoztatóként volt jelen a munkaerő piacon, az utóbbi években azonban jelentősen megnőtt a dolgozói fluktuáció, elsősorban jobban jövedelmező munkahelyekre távoznak a munkavállalók. Nehéz stabil, elkötelezett munkavállalót találni. Több hónapig üresen állnak az állások, és ez visszahat a többi munkavállaló munkavégzésére, hiszen a feladatokat kevesebb létszámmal is el kell látni.

Gazdaság-Ipar

Bács-Kiskun megye vegyes képet mutat gazdasági fejlettség tekintetében. Az északi rész (Kecskemét és Kiskunfélegyháza térsége) gazdaságilag a legfejlettebb. A gazdaság fejlődésében fontos szerepe van annak, hogy az egy autópálya és két fontos vasúti vonal is átszeli a megyét. A megye 10 legnagyobb nyereségű cége a 2015-ös adózott eredmény szerint a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (Kecskemét), Axiál Kft., (Baja), Phoenix Mecano Kft. (Kecskemét), Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. (Kecskemét), Alföld Pro-Coop Zrt. (Kecskemét), Bosal Hungary Kft. (Kecskemét),

Xxxxx Xxx., (Csávoly), Fornetti Kft. (Kecskemét), Freudenberg Simmeringe Kft. (Kecskemét), Univer- Product Zrt. (Kecskemét).

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó ágazatok nagyobb jelentőséggel bírnak. Már a 19. század végén is Kecskemétet a magyar gyümölcstermesztés központjaként tartották számon, mint ahogyan a homoki borok is jelen vannak a világpiacon is. Mintegy 20 000 hektáron termelnek szőlőt, (csemege-, és borszőlőt), jelentős a kajszibarack ültetvény területe, de termelnek rozsot, a Duna mentén kukoricát és árpát.

Közlekedés

A megyét átszeli az M5-ös autópálya, az 5-ös főútvonal, de jelentős főút ágazik ki a megyeszékhelyből, ezáltal könnyen megközelíthető az ország számos területéről, itt halad át a Budapest – Belgrád nemzetközi, és a Budapest – Cegléd – Szeged országos vasútvonal is.

Kaskantyú az autópályától és a villamos vasútvonalaktól távol esik. A közlekedési lehetőségek, a tömegközlekedési eszközök korlátozott száma, valamint a zsáktelepülés földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a tömegközlekedési eszközzel való munkába járás nehézségekbe ütközik. Az intézmény székhelyén élőket és dolgozókat is érzékenyen érintette a tömegközlekedés átszervezése, a kisvasút megszűnése, mert a munkába járás így tömegközlekedési eszközzel nem megszervezhető.

Etnikai megoszlás

A megye lakosságát a településeken, többségében magyarok alkotják, de élnek horvátok, szlovákok főleg Baja és Kiskőrös környékén. Németek elsősorban Kalocsától délre Baja, Hajós, Érsekhalma településeken élnek. A települések jelentős részén jelen van a cigányság, becslések szerinti számuk

11.000 fő, az össznépességhez viszonyítva körülbelül két százalékot tesz ki.

Kormegoszlás

Az elmúlt évtizedben a nemek arányában folytatódott a nőtöbblet irányába történő eltolódás. A megye lakosságának 52,4 százaléka nő. A lakosság tovább öregedett, az időskorúak népességen belüli aránya 2011-ben már 9,7 százalékponttal haladta meg a gyermekkorúakét. Az idős emberek jelentős százalékánál a kor előrehaladtával csökken a fizikai teljesítő képesség, egyre több betegség kerül diagnosztizálásra, amely nem teszi lehetővé az addig megszokott életvitel folytatását és szükségessé válik mások segítő odafigyelése. Ha a gyermekek dolgoznak, unokák tanulnak, dolgoznak, a család a gondozási, ápolási feladatokat nem tudja felvállalni, és nincs más természetes támogató környezet, indokolttá, szükségessé válik külső segítség, esetenként a szociális ellátó rendszer szolgáltatásainak igénybevétele. Intézményünk ebbe a szolgáltató rendszerbe kapcsolódott be az eddigi tevékenysége során, és kívánja szolgáltatásait bővíteni a megváltozott szükségletek figyelembe vétele mellett.

Vallás

A KSH adatai szerint a három legnagyobb felekezet a katolikus, a református és az evangélikus van jelen a térségben. Legtöbben római katolikus vallásúnak mondták magukat. Az utóbbi években növekedett az egyházhoz, felekezethez nem tartozók és a más vallási közösségek tagjainak száma.

Egészségi állapot

Némileg mérséklődött a megye népességén belül a magukat fogyatékosnak vallók aránya, nagyjából minden ötödik többszörösen sérült. Csaknem négyszer több a tartós betegséggel küzdő lakos a megyében, mint a fogyatékos. A betegségek a nőket és az időseket sújtják nagyobb arányban.

Háztartások

Családok, a háztartások száma tovább emelkedett, a háztartásban élőké viszont mérséklődött. A családháztartások számának a csökkenése a nem családháztartásokénak a jelentős növekedése mellett jött létre. A családok száma és átlagos mérete csökkent, de több az élettársi kapcsolat és az egyszülős család. A családban élő gyermekeknek már csak kevesebb mint fele a 15 évesnél fiatalabb. Jelentősen növekedett az időskorúakból álló háztartások száma.

A „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény munkatársai a környező településekről ingáznak a székhelyre illetve a telephelyekre, így különös a jelentősége az alábbi településeknek

Kiskőrös első okleveles említése 1277-bõl való. IV. (Xxx) Xxxxxx az említett évből származó adományokról szóló oklevelében Keurus néven említi. 1529. április 11-i keltezésű az a levél, amelyben Xxxx Xxxxxx értesíti a kalocsai prépostot, hogy a törökök ápr. 8-án Xxxxxxxxx, Thethetlen, Vadkerth, Kyskeres és más helyeket elpusztítottak. Kiskőrös újratelepítése a Wattay családnak köszönhető. A község gyorsan fejlődött. 1785-ben II. Xxxxxxxxx vásártartási jogot kapott, mezőváros lett. Ebből az időből való a város első hivatalos pecsétje, címere. A középen nyíllal átlőtt szarvas a vadban gazdag erdőkre, a két kőrisfa a település névadójára, Szűcsi és Tabdi kőrisfaerdőire utal, a két fa közötti méhkas pedig arra, hogy a szorgalmas lakosság méhtenyésztéssel is foglalkozott. Az itt élő lakosság egészen a XIX. sz. közepéig zárt szlovák (tót) nemzetiségi szigetet

alkotott, nyelvében, kultúrájában, vallásában egyaránt. A város történetének a mai napig is érzékelhető sajátossága ez. A Rákosi-rendszer főleg a mezőgazdaságot sújtotta. Kiskőrösön és környékén a hagyományos termelési módot a főként szőlőtermeléssel foglalkozó mezőgazdaságban nem tudták azonnal és teljesen felváltani a nagyüzemi termeléssel. Létrejött egy köztes, átmeneti forma az egyéni gazdálkodás és az ország többi részén egyeduralkodó termelőszövetkezeti formáció között: a szakszövetkezeteké. Az 1949-ben szervezett Állami Gazdaság 1990-ben megszűnt.

A KSH adatai szerint Kiskőrös város lakosságszáma 14 164 fő (2015 évben), ami Magyarország népességének 0.14%-a (Bács-Kiskun megyének 2.76%-a). Népsűrűsége 139 fő/km2. Lakások száma 6.752, népességet figyelembe véve, ez 2.1 fő lakásonként.

Kaskantyú története önálló községként 1949-ben kezdődik. Ezt megelőzően Páhi része volt. A középkori kun szállás (Kaskantyúszállása), a török időkben kipusztult, pusztává vált. A XVIII. században kezdődött meg az a lassú újratelepülés, mely a tanyák sűrűsödése és a központosítás során a pusztának újból községi arculatot adott. Hovatartozása a XIX. században változó volt, így tartozott Kiskőröshöz, Kecskeméthez, majd Páhihoz, de ugyanez elmondható a római katolikus hívekről is, akik hol a kalocsai érsekséghez, hol a váci püspökséghez tartoztak. A lakosság a XX. század elején mezőgazdasági termelésből élt – tanyákon, a világtól elzártan. A gyerekek oktatása a

római katolikus (1874-től), és az evangélikus (1891-től) iskolában történt. 1940-ben napjainkban is működő katonai gyakorlótér létesült. 1949-ben alakult meg a Kossuth Tsz, mely a későbbiekben itteni területeit elvesztette és Páhi községhez került. 1960-ban alakult Sárfehér Szakszövetkezet (később: Homokgyöngye) a községben jelentős beruházásokat végzett, majd 1995-ben megszűnt. Utolsó ismert népessége 1 002 fő (2015 évben), ami Magyarország népességének 0.01%-a (Bács-Kiskun megyének 0.2%-a). Népsűrűsége 17 fő/km2. Lakások száma 525, népességet figyelembe véve, ez 1.9 fő/lakás.

Kaskantyú állandó népességéből a nők között a 60 év felettiek aránya 32%, míg a férfiak között a 60 év felettiek aránya 23 %. Míg a 60-64 év közöttieknél a nők aránya 43 %, addig ez az arány a 64 év felettiek esetében már jelentős mértékben eltolódik, 63 %-ra emelkedik.

Kaskantyún a megváltozott munkaképességű személyek száma kiemelkedően magas értékeket mutat. A munkavállalási korú lakosság közel 20% -a tartozik a megváltozott munkaképességű személyek körébe. A településen élő lakosság megélhetési forrása a mezőgazdaságból származik, könnyűiparral nem rendelkezik, könnyű fizikai munkára nincs lehetőség. Feltételezhető, hogy a mezőgazdaságban végzett nehéz fizikai munka következménye, hogy a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően az egészségi állapotban olyan mértékű változás (károsodás) következik be, melynek során indokolt a megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott személyeknek járó szociális ellátás megállapítása. A közösségi közlekedés esetén a településen közlekedő buszok megállóhelyein folyamatban az akadálymenetes buszmegálló kiépítése. A járdák, parkok akadálymentesítettsége még hiányos.

A településen elérhető szociális alapszolgáltatások közül az étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás volt elérhető 2017. január 01-ig.

Kaskantyún megfelelően felszerelt házi gyermekorvosi rendelő működik, fogorvosi, gyógyszertári alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított. A munkaidőn kívül, illetve hétvégenként orvosi ügyelet Kiskőrösön működik. A szakorvosi ellátáshoz való hozzájutás Kiskőrösön biztosított.

Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés a Művelődési Központban, az ott szervezett rendezvényeken biztosított az állampolgárok számára. Művelődési ház és a könyvtár programjai, rendezvényei hozzáférhetők, könnyen elérhetők, megvalósult a könyvtár, valamint a táncterem és a vizesblokk teljeskörű felújítása. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a mozgáskorlátozottak részére akadálymentesítésre került az épület, felhajtórámpa, korlátok, valamint parkoló könnyíti meg közlekedésüket.

A könyvtárban a hagyományos kölcsönzésen kívül egyéb szolgáltatásokat is kínálnak. Lehetőség van fénymásolásra, nyomtatásra, faxolásra, internetezésre. A fejlesztések eredményeképpen a könyvtár a község információs központjává vált. Az eMagyarország pályázaton elnyert számítógépek mellett újabb gépeken is lehetőségük van a látogatóknak az internet használatára.

A Könyvtár színhelye író-olvasó találkozóknak, megbeszéléseknek, tanfolyamoknak, tájékoztató előadásoknak ad helyszínt. Az önszerveződő csoportokban, civil szervezetekben is szerepet vállalhatnak az érdeklődők.

A helyi munkaerő foglalkoztatásában az önkormányzat közfoglalkoztatási programjának köszönhetően 2013. március hónaptól 31 fő regisztrált munkanélkülit foglalkoztatnak. Ezzel jelenleg az egyik legnagyobb foglalkoztató a településen. 2013-ban a településen 50 % -ban a közfoglalkoztatás pótolta a hiányzó munkalehetőségeket.

A település Önkormányzata 2016-ban felülvizsgált esélyegyenlőségi tervében célul tűzte ki a mélyszegénységben élők megélhetési körülményeinek javítását, a munkalehetőségek számának növelését. Olyan települést kívánnak fenntartani, ahol a romák megkülönböztetés nélkül aktív tagjai lehetnek a közösségi életnek, a munkaerőpiacnak. Kiemelt területnek tartják a gyermekek számára a

szabadidő hasznos, kreatív eltöltésének biztosítását, az egészséges életmódra nevelését. Folyamatosan odafigyelnek az idősek egészségtudatos ismereteinek bővítésére, biztonságuk elősegítésére. Elengedhetetlennek tartják a nők esetén a rendszeres prevenciós szűrőprogramok elérhetőségét, megszervezését, egészségük megőrzésének elősegítését.

A lakosságszám/településre integrált férőhely létszám bemutatása

Település neve	Település lakosságszám (fő)	Kiváltásban érintett intézmény férőhelyszáma - kiváltott létszám (fő)	Kiváltásban érintett intézmény férőhelyszámával csökkentett lakosságszám (fő)	Lakhatási szolgáltatás tervezett férőhelyszáma (fő/település)	Település lakosságszám (fő) / Lakhatási szolgáltatás tervezett férőhelyszáma (fő/település)
Kaskantyú	1002	60	942	24	2,55%

Tabdi község első ismert okleveles említése 1302-ből való, ahol Tábeli néven szerepel, mint Kiskőrös környéki falu. Később Thabd néven bukkan fel. A törökdúlás idején elpusztult, pusztává vált. Betelepülése lassan ment végbe. 1890-ben újsághirdetés útján csalogatták ide az embereket letelepedési lehetőséget és földet kínálva. A lakosok sokfelől jöttek, ez az erős kevertség magyarázza a helyi népszokások és népviselet hiányát. A falu Kiskőrös közvetlen szomszédságában, attól északra helyezkedik el. Közigazgatási területe 2.138 ha. 1950-től vált önálló településsé. 1900-tól 1903-ig Xxxxx Xxxxxxxx a híres cigányprímásnak és zeneszerzőnek volt nyaralója Tabdi, Csengőd határában.

A lakosságának erős kevertsége, valamint a település fiatalsága" magyarázza azt, hogy Tabdiban nincsenek népszokások. A település szinte minden infrastruktúrával rendelkezik.

Villanyhálózat, telefonhálózat, egészséges ivóvize, gázhálózata van. A szennyvízhálózat Akasztó- Csengőd-Tabdi társulásában, a szilárdhulladék kezelés és szállítás Izsák várossal társultan történt meg 2001-ben, csakúgy, mint a hulladék lerakóhely Izsákon. Népessége 1 043 fő (2015 évben), ami Magyarország népességének 0.01%-a (Bács-Kiskun megyének 0.2%-a). Népsűrűsége 49 fő/km2. Lakások száma 532, népességet figyelembe véve, ez 2 fő lakásonként.

Közlekedési lehetőség: A Budapest-Kelebia vasúti fővonal a község nyugati határában húzódik. A vasúti megállótól a belterület központjába vezető út, mintegy 300 m hosszúságban földút. Főközlekedési út a községet nem érinti. Az 53. sz. főközlekedési út vagy Csengőd-Akasztó, vagy Kiskőrös települések érintésével érhető el. A község belterületén keresztülvezető, egyben a főutcát képező út Csengődöt és Tabdit összekötő Páhi felé vezető út.

A község elérhetőségét nehezíti a Kiskőröst és Kecskemétet összekötő útvonal távolsága (Tabdi elágazás) mely a település központjától 3 km-re épült ki. A Baja-Kecel-Kiskőrös-Izsák-Kecskemét- Szolnok gyorsjáratú autóbuszok nem térnek be a községbe. Ez a tény főként munkaszüneti napokon teszi körülményessé a községből történő elutazást, illetve a megközelítést. A munkanapokon történő autóbusz közlekedés megfelel az elvárásoknak a Volán Zrt. évről-évre felméri a lakossági igényeket igazodva a kihasználtsághoz. A nap szinte minden időszakában közlekednek térségi járatok, de a Baja-Kecel-Kiskőrös-Izsák-Kecskemét gyorsjáratú autóbuszok menetrendjéhez nincs kellő igazodás, az eltérés némely járatot érintően az 1 órát is eléri. Közvetlen Kecskemétre menő járat néhány éve biztosítja a könnyebb utazást. A járatokat többnyire a diákok veszik igénybe, illetve a közeli településeken dolgozók, valamint a felnőtt lakosság a kiskőrösi piaci napokon, továbbá gyógyszerbeszerzés céljából.

A munkába járást több munkáltató saját gépjárműjével biztosítja, illetve többen személyautóval jutnak el munkahelyükre. A község külterületén – dűlőutak mentén lakók (idősebb korosztály) igényének eleget téve több buszmegálló kialakítására is sor került.

Tabdi tanyasi övezetének hátránya a dűlőutak távolsága a község sűrűbben lakott belterületi részétől. A dűlőutak mentén elhelyezkedő házak többnyire távol esnek egymástól. Villanyhálózattal valamennyi, telefonhálózattal 2 dűlőt kivéve ellátottak, továbbá 11 dűlőből 2-ben épült meg a vízhálózat, a gázszolgáltatást pedig azok a külterületi lakók vehették igénybe, ahol az ingatlan közvetlenül a gerincvezeték mellett található.

Kiépített belterületi utak hossza: 5620 méter. Kiépített úttal ellátott lakások száma: 281 (75%). Kiépített külterületi utak hossza:1347 méter. Kiépített járdák hossza:3550 méter, többsége egyoldali, több utcában vegyes (nem folyamatos), beton vagy járdaalapos.

Értékeik, küldetésük, hogy Tabdi község olyan település legyen, ahol neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási meggyőződése, politikai véleménye, családi állapota, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, foglalkoztatási jogviszonya és vagyoni helyzete miatt senki ne tapasztalja meg a hátrányos megkülönböztetés sem közvetlen sem közvetett formáját. Küldetésük, hogy mindenkivel szemben érvényesüljön az egyenlő bánásmód és egyenlő hozzáférés elve.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja, hogy az élet valamennyi területén így a munka, a tanulás, a szórakozás és a különböző szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutás, valamint a civil szerveződések tevékenysége során elősegítse az egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, melyet elsősorban az állam köteles biztosítani, de Tabdi község önkormányzata, intézményei, civil szerveződései és a községben élő magánszemélyek is kötelesek megtartani. Tabdi Községi Önkormányzat az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket.

A lakosságszám/településre integrált férőhely létszám bemutatása

Település neve	Település lakosságszám (fő)	Lakhatási szolgáltatás tervezett férőhelyszáma (fő/település)	Település lakosságszám (fő) / Lakhatási szolgáltatás tervezett férőhelyszáma (fő/település)
Tabdi	1043	36	3,45%

Csengőd a Duna-Tisza közötti területen a magyar nép honfoglalása előtti időben szarmata-jazigok i.e.

IV. - x.xx. III. sz.-ig, hunok IV. sz.ban, ezt követően avarok éltek. Csengőd önálló községgé 1912-ben vált. Az új, önálló község vezetőinek a legkülönbözőbb helységekből érkezett telepesekből kellett egy új faluközösséget létrehozni. A község jelenlegi arculatát az 1960-as évektől kezdődően vette fel. A lakosság ekkor került olyan anyagi helyzetbe, hogy a régi kicsiny vályogfalú, gyakran nádtetős házakat lebontsa, s helyettük a jelenlegi, sokat vitatott formájú, de tágas, egészséges házakat megépítse. A község az 1980-as évek végére részben saját fejlesztési alapjai, részben állami támogatás révén kialakította a legfontosabb intézményeket, közműveket. Utolsó ismert népessége 2 010 fő (2015 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.02%-a (Bács-Kiskun megyének

0.39%-a). Népsűrűsége 41 fő/km2. Lakások száma 1 114, népességet figyelembe véve, ez 1.8 fő/ lakás.

Páhit több középkori oklevélben is említik, ezek egyikéről tudjuk, hogy Fejér megye solti székéhez tartozott Pah néven. A lakosság mezőgazdasági termelésből élt tanyákon, a világtól elzárva. 1853-ban Páhi községgé alakult, több pusztából és nemesi birtokból. Csengőd puszta, Tabdi és Kaskanytú is hozzátartozott. 1871-ben nagyközségi rangot kapott. 1912-ben Csengőd kivált Páhiból, magával vitte Tabdi pusztát is. Utolsó ismert népessége 1 227 fő (2015 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.01%-a (Bács-Kiskun megyének 0.24%-a). Népsűrűsége 31 fő/km2. Lakások száma 667, népességet figyelembe véve, ez 1.8 fő/ lakás.

Fülöpszállás a legrégebbi kun települések egyike, II. Xxxxxx xxxxxx uralkodásakor, 1124-ben szállták meg a kunok, s először a Buzgánszállás nevet viselte. A tatárjárás után Xxxxx fermoi püspök jött ide a kunokat téríteni, állítólag az ő nevét viseli a falu.

Soltszentimre. Már az Árpád-kor idején létezett ezen a helyen település. Egyik középkori emléke XIII.-XIV. században épült, Csonkatoronyként ismert templomrom. 1919. február 15-én alakult önálló községgé Pusztaszentimre néven, amit 1924-ben változtattak véglegesen Soltszentimrére.

A fenti települések a Kiskőrösi kistérséghez tartoznak. A kistérség a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége. A kistérség (járás) a magyar közigazgatás több évszázada létező szervezeti szintje volt, majd lett ismét azzá, - azok működési rendjét a 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szabályozza - , amely az állami és társadalmi élet szervezésében fontos szerepet töltött be.

forrás: KSH-honlap 67/2007. (VI.28.) OGY határozat 3. sz. melléklete

A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm.rendelet értelmében a Kiskőrösi kistérség a rendelet hatályba lépésétől kezdve – tizenöt településből áll. Ezek a következők: Akasztó, Bócsa, Császártöltés, Csengőd, Fülöpszállás, Imrehegy, Izsák, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Páhi, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár.

A csatlakozás kiemelt jelentőséget adott a kistérségi együttműködésnek, az intézményrendszer korszerűsítésének, a források közösségi követelményekkel is szinkronban álló hasznosításának, nem önkormányzati fenntartásban működő szolgáltatókkal, így pl. intézményünkkel történő együttműködésnek is.

A kistérség önkormányzati - közszolgáltatási feladatainak három csoportját különböztetjük meg. Egyik részük a törvény által telepített, sui generis hatáskörökből, illetve a települési önkormányzatok által átruházott feladatok és hatáskörök közül kerülhet ki. A kistérségi szintre telepíthető önkormányzati feladatok azok lehetnek, amelyeket egységesen, a kistérséget átfogóan kell megoldani. Ezek a feladatok a komplex kistérségi társulás útján láthatók el.

Ide sorolható például: a környezetvédelem, az ivóvízbázis-védelem, a hulladékkezelés, a szennyvíztisztítás, az útüzemeltetési és útügyi igazgatási feladatok, a gazdaság- és turizmusfejlesztés, a kistérségi tervezés, a kistérségi főépítészi feladatok, az önkormányzati belső ellenőrzés, a tűzvédelem, a munkavédelem, a szakosított ellátást nyújtó intézmények fenntartása, a sportfeladatok, a mezőőri szolgálat, a természetvédelmi őrszolgálat az egészséges ivóvíz biztosítása, a helyi vízrendezés, vízkárelhárítás, az árvíz és belvíz elvezetés, a helyi közforgalmi vasút fenntartása, az alapfokú művészeti oktatás, a könyvtári ellátás, a hétvégi orvosi ügyelet, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok, az idősgondozási feladatok.

A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 2005. január 31-én alakult meg. A többcélú kistérségi társulások célja, hogy a közszolgáltatások térségi szintű szervezésével, azokat gazdaságosabban, hatékonyabban és magasabb színvonalon láthassák el és összehangolják a területfejlesztési feladatokat. Mindezek megvalósítása érdekében jött létre a Kistérségi Iroda, amely koordinálja a térségi szintű feladatokat.

A Kiskőrös és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társuláshoz tartozó települések természetföldrajzi elhelyezkedésének nagy jelentősége van intézményünk életében is, hiszen az intézmény szakmai munkájának szerves részét képezi a mezőgazdasági tevékenység, a földművelés és az állattenyésztés. E tevékenységek kettős szerepet játszanak életünkben, mert részben a komplex rehabilitáción belül a munkaterápia egyik területét képezik, másrészt az előállított termények, termékek felhasználása a saját konyhán lehetővé teszik az élelmezés minőségjavítását, a megtermelt többlettermény, termék pedig értékesítésre kerül, így növelni tudjuk bevételeinket.

Földtani adottságok, éghajlat

A kistérség által lefedett kistájakon a felszínközeli üledékek döntő többsége futóhomok. Vastagsága néhány m-től 50-60 m-ig terjed. A futóhomokos rétegsort gyakran löszös betelepülések tagolják. A terület mérsékelten meleg-száraz, de már a meleg határán van, a D-i részek pedig mérsékelten szárazak. Az évi napfénytartam 2100 óra körüli; ez az ország legnapfényesebb területe. A nyári évnegyed napsütéses óráinak száma majdnem eléri a 840-et, míg a téli időszakban kb. 210 órán át süt a nap.

Az évi csapadékösszeg É-on 530-550 mm, középen 560-580 mm, D-en 600-630 mm. Az évi mennyiségből É-on 310-330 mm, D-en valamivel több, mint 330 mm a vegetációs időszakban hullik. A szélirányeloszlás egyenletes, kismértékben az ÉNy-i irány emelkedik ki. Az átlagos szélsebesség 2,5- 3,0 m/s körüli. A meleg-száraz a szárazságtűrő növények számára megfelelő éghajlat.

Vízrajz

A terület gyér lefolyású, kifejezetten száraz, vízhiányos. A talajvíz többnyire 2-4 m között elérhető. Mennyisége csak Kiskőrös és Tabdi környékén haladja meg az 1 l/skm²-t. kémiai jellege kalcium- magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége 15-20 nkº közötti, de a települések körzetében 45 nkº is előfordul. A szulfáttartalom általában nem haladja meg a 60 mg/l-t. A rétegvíz mennyisége a kistérség É-i felén 1 l/skm² alatt, D-en a felett van. Az artézi kutak kb. felének mélysége meghaladja a

100 m-t és jelentős vízhozamokat adnak. Sok kútban nagy a vastartalom. Kiskőrös 51 ºC-os nátriumkloridos hévizére fürdőt építettek.

Növényzet

A Duna-Tisza közti flórajárásba elterjedtebb potenciális erdőtársulásai a különböző tölgyesek, borókások. Elterjedt nyílt társulások a pusztai csenkeszek, a homoki legelők. Jelentősebb termelési értékeket képviselő mezőgazdasági kultúrák a rozs, az őszi árpa, a kukorica és a lucerna.

A kistérség szociális szolgáltatástervezési koncepciójának célja

A kitűzött feladatokat a vonatkozó törvényi szabályozások figyelembe vételével és az anyagi, valamint a humánerőforrások legoptimálisabb felhasználásával valósítsák meg. A szolgáltatások és az ellátások a térség területén található települések adottságainak, a felmerülő igényeknek és szükségleteknek megfelelően legyenek kialakítva, működtetve. A már meglévő egyéb fejlesztésekkel, tervekkel és programokkal összhangban legyenek meghatározva a kitűzött célok. Építeni kell a meglévő intézményhálózatra, a helyi szokásokra, hagyományokra és lehetőségekre. A térség területén olyan szociális ellátórendszer kialakítására törekszenek, amelyek minőségi és egyben differenciált szolgáltatást nyújtanak, a középpontban az egyén, a család áll és koordináltan, összehangoltan működnek.

A szolgáltatástervezési koncepció feladata

Segítse információkkal a döntéshozókat, a szolgáltatásban dolgozókat. Határozza meg az irányokat a településeken egy jól működő szociális védőháló kialakulásához. Mutasson rá a működő ellátási rendszer hiányosságaira. Segítse elő az egységes szociális szolgáltató rendszer kialakítását a kistérség területén. Adjon alapot a szociális ellátások fejlesztésének kidolgozásához.

A helyzetelemzés a szociális stratégia megalapozása, a szükségletek megismerése szempontjából fontos mutatókat – mint az állandó népesség változása, népesség korösszetételének alakulását emelik ki. Összegezve megállapítja, hogy a Kiskőrösi Kistérség népessége, hasonlóan az országos demográfiai adatokhoz, egyrészt fogyó, másrészt öregedő tendenciát mutat.

Szociális szakellátás

A kistérség területén a szociális alapellátás körébe tartozó étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzatok önállóan biztosítják. Szakosított ellátást nyújtó intézmény a kistérségben az idősek otthona, amely a Kiskőrösi székhelyre, és Császártöltési telephelyre tagolódik. A bemeneti indikátoroknál kitér a koncepció arra, hogy az időskorúak otthona ellátás iránti igényt évek óta nem tudják kielégíteni, ezért kénytelenek a településen élők más, távolabbi településekre költözni idős napjaikra.

Jövőbeni célok, feladatok között megjelenik a szolgáltatás színvonalának javítása.

Alapszolgáltatások fejlesztésére irányuló pályázat benyújtását a projektünk megvalósulási helyszínein, Kaskantyú és Tabdi községekben nem tervezik. Mindkét település képviselő- testülete – a fenntartási időszakban felmerülő költségek miatt - elzárkózott jelen pályázat konzorcium formában történő benyújtásától és megvalósításától.

A projekt társadalmi igényt azáltal elégít ki, hogy egyrészt megteremti a szenvedélybetegek egyéni szükséglethez igazodó korszerű ellátását, másrészt a hátrahagyott intézmény lakóegységei idős otthoni férőhelyként hasznosulnak. A kiváltásra kerülő intézményi

székhelyen a tárgyi feltételek megteremtődnek a szenvedélybetegek nappali ellátása kapacitás bővítésére és az alapszolgáltatások fejlesztésére.

Az intézmény

Intézmény létrehozásának háttere

A többszörösen módosított 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és ellátásokról, kötelező feladatként jelölte meg a megyei önkormányzatok számára szenvedélybetegek tartós intézményi elhelyezésben történő gondozásának megszervezését. A Bács - Kiskun Megyei Önkormányzat évekkel az Szt. megjelenése előtt, a megyében működő szociális otthonok vezetőinek kezdeményezésére, létrehozta a - Kaskantyúi - szenvedélybetegek ellátását végző, 70 fő ellátására alkalmas szakosított szociális otthonát, azzal a céllal, hogy kiemelje a működő intézményekből, az ott élők nyugalmát rendszeresen zavaró alkoholbetegeket.

Szakmai háttér

1990-ben készült szakmai programunkat Xxxxxx és mtsa. (1974), Xxxxxxx (1977), valamint Chick (1982) elméletére alapozva dolgoztuk ki, szem előtt tartva azt az elvet, hogy intézményünk otthont hivatott pótolni, s így nem volt egyértelműen követhető, alkalmazható az egészségügyi ellátásban alkalmazott terápiás módszer. Magyarországon úttörő munkát végezve fogalmaztuk meg rövid és hosszú távú, első 10 évre szóló stratégiai tervünket. A terv magában foglalta a többlépcsős, komplex ellátást nyújtó intézményi struktúra kialakítását, amely segítséget ad a hozzánk fordulóknak abban, hogy szerhasználati szokásaik változtatása, addiktív viselkedésük tünetmentessége mellett ismét képessé váljanak az intézményen kívüli önálló életre. Mindehhez a komplex rehabilitáció alapelveinek követésére volt szükség, és mindemellett jelentősen építettünk a helyrehozható családi kapcsolatokra, a motiválható intézményen kívüli támogató környezetre.

Az intézmény története

A szenvedélybetegek bentlakásos szociális intézményi keretek közötti ellátása alig negyedszázados múlttal rendelkezik csak hazánkban. A feladatot ellátók az 1993-ban kihirdetett szociális törvényben meghatározott keretek mentén kezdték meg működésüket. A „Harmónia” Integrált Szociális intézmény három évvel megelőzte a jogszabályban megyei szinten kötelezővé vált

feladatot és úttörőmunkát kezdett meg az 1057 lakosságszámú Kaskantyú község külterületén egy romos gazdasági épület átalakítását követően 1990. április 1-én, felvállalva 70 szenvedélybeteg személy gondozását, ápolását és rehabilitációját.

Az intézmény alapításakor megfogalmazott hosszú távú terveink között szerepelt egy komplex intézményi ellátási forma kialakítása, amely magába foglalja a tartós ápolást, gondozást, rehabilitációt, átmeneti otthoni, nappali és külső férőhelyen történő ellátás igénybevételének a lehetőségét az eredményes rehabilitáció, re-integráció érdekében. Akkor még szakmai körökben is ideának minősített szakmai program nagyon sok kritikát élt meg, de az élet bebizonyította annak életképességét, hatékonyságát.

Jelen projekt eredményes megvalósulásának lehetősége még inkább megerősíti bennünk azt hitet, hogy kellő szakmai megalapozottsággal, a környezeti tényezők változását rugalmasan követő, kockázati tényezőkkel számoló, azokra időben reagáló stratégia tervezés szükséges egy intézmény hatékony, eredményes működéséhez, ahol rendelkezésre állnak azok a kollégák, akik elkötelezettek, felelősen vesznek részt a közösen megfogalmazott célok megvalósításában.

Férőhely szám és ellátási formák körének változása, ellátott feladatok

 A növekvő számú elhelyezés iránti kérelem kielégítése érdekében, elsősorban pályázati forrásból 1998-ban befejeződött az új épületszárny építése, amely lehetővé tette az engedélyezett férőhelyszám 30 fővel történő megemelését. 2009-ben jelentősebb építészeti átalakításra lehetőséget adó DAOP-4.3.1. kódszámú akadálymentesítési pályázaton elnyert támogatás tette lehetővé a főépület komplex akadálymentesítését.

 1999 óta működtetjük a Szenvedélybetegek Nappali Ellátó Szolgálatát. 22 fő elsősorban Kaskantyún, családjával élő, utógondozást igénylő személy részére.

 2001. január 3-án nyitotta meg kapuját a Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona, ahol 10 fő, az ápolást -, gondozást nyújtó intézményben felkészítő kezelésen részt vett szenvedélybeteg elhelyezésére van lehetőség.

 2003. február 1-én került sor az Országos Módszertani Osztály működését segítő, rehabilitációs munkánk hatékonyságát fokozó Módszertani Modellház átadására.

 2007. december 18-tól nyílt meg a 10 férőhelyes szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona, ahol az ott élők részére az önálló életvitelhez szükséges feltételeket, - szükség szerint - étkezést, ruházatot, illetve textíliát biztosítunk, mentális gondozást nyújtunk.

 A szenvedélybetegek szociális ellátása terén Országos Módszertani Központként hét évig működött az intézmény, melynek keretében többek között az alábbi feladatokat láttuk el:

o szakmai műhelyeket működtettünk

o szakmai konferenciákat, képzéseket, továbbképzéseket, szakmai vetélkedők szerveztünk

o külföldi tapasztalatcseréket szerveztünk, amelyek lehetőséget adtak az ott látott modellek hazai adaptációjára

o szakmai ellenőrzéseket végeztünk felkérés alapján

o kutatási programokat valósítottunk meg

o elektronikus, telefonos, személyes tanácsadói szolgáltatást biztosítottunk

o szupervíziós, terepgyakorlati lehetőség biztosítottunk intézményünkben

o szakmai irányelveket, módszertani anyagokat szerkesztettünk

o bekapcsolódtunk a Szociális és Családügyi Minisztérium szenvedélybetegek ellátását érintő törvényalkotó, módosító munkájába.

o kidolgoztuk a szolgáltatások által kötelezően vezetendő dokumentumokat

 Szociális Foglalkoztatás típusú Referencia Intézményként egy évig szakmai feladatellátásunk célja volt 2010. február 26-tól a szolgáltatások finanszírozásához kapcsolódó, célcsoport specifikus (időskorú, fogyatékos, pszichiátriai beteg, hajléktalan, szenvedélybeteg) szakmai segítségnyújtás szociális foglalkoztatást nyújtó fenntartók és szolgáltatók részére.

 Intézményi integráció eredményeként Kaskantyúi székhellyel - szervezetileg összevonásra került

o 2008. január 1- től

 a solti fogyatékkal élő személyeket ellátó „Kék Duna” Ápoló-gondozó Xxxxxx és Lakóotthonai, ahol fogyatékossággal élő személyek ápoló, gondozó otthoni ellátás keretében 68 főről, fogyatékossággal élő személyek ápoló-gondozó célú lakóotthoni ellátás keretében 11+12 főről gondoskodunk két lakóotthonban.

 Kiskunfélegyháza szenvedélybetegeket ellátó telephely, valamint a középsúlyos értelmi fogyatékosokat ellátó telephely (mely telephelyek feladat ellátási kötelezettsége maradt meg, míg az épületek visszaadásra kerültek a város részére)

 2012. december 31-től a Kiskunhalasi Pszichiátriai Betegek és Fogyatékos Xxxxxxxxx Xxxxxxx, valamint a lajosmizsei „Nefelejcs Ház” Időskorúak Otthona szabadszállási telephellyel olvadt be a „Harmónia” Integrált Szociális Intézménybe. 2013. március 31-óta a kiskunhalasi telephely a Tompai pszichiátriai betegeket ellátó intézmény telephelyeként, majd székhelyeként működik.

 2016. február 01-óta két telephelyen nyújtunk szenvedélybetegek részére támogatott lakhatás keretében szolgáltatást. Solton 2 férőhelyen, Kaskantyún a funkció alól felszabadult Módszertani modellház adott lehetőséget 5 személy elhelyezésére.

 Az ellátást igénybevevők, munkatársak és hozzátartozóik számára pihenési és kikapcsolódási lehetőséget nyújt a siroki rekreációs központ.

 2009. május 01-től 2014 végéig – szociális foglalkoztatás keretében – szálloda és oktató centrumként nagy elkötelezettséggel működtettük Solton a Kalimajorban található Teleki Kastélyt, melynek jelenleg az állagmegóvási feladatait végezzük.

 Kiterjedt hazai és külföldi szakmai kapcsolatrendszerünk segítette munkánkat, melyből legjelentősebb hatással bírt működésünkre 1992. óta a Dániában, Viborg megyében, Vibahoj településen működő intézményi modell.

 Számtalan hazai partner közül a Kézmű Nonprofit Kft–t emelnénk ki, akik 1992-óta munkalehetőséget biztosítanak intézményünk területén a rehabilitációban résztvevő ellátottak számára.

 Az elmúlt 25 év alatt a szakmai munkát segítő kiadványokat, módszertani anyagot készítettünk és jelentettünk meg, mint például

o Pályázatkészítés módszertana a szenvedélybetegek ellátását végző intézményekben

o SZOBANŐVÉRI RENDSZER szerepe a tartós bentlakásos intézményben élők ellátásában

o ELLÁTOTTI ÖNKORMÁNYZAT szerepe a szenvedélybetegek terápiás közösségében

o A szociális foglalkoztatás megszervezésének, indításának specialitásai a szenvedélybetegeket ellátó szociális intézményekben

o Eljárásrend KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉS alkalmazására

o Foglalkoztatási modellek a szenvedélybetegek ellátása területén

o MENTORI CSOPORT működésének jelentősége a szenvedélybetegek terápiás közösségében

o KAPOCSDOKUMENTUM használatának jelentősége a szenvedélybetegek -, és egészségügyi fekvőbeteg ellátást biztosító intézmények közötti együttműködésben

o Szenvedélybetegek ellátását végző intézmények országos ALMANACH

o Nemzetközi Addiktológiai Konferenciák előadásai

 Az évek során igyekeztünk egyre magasabb színvonalú és eredményesebb szakmai munkát végezni, melynek méltó elismerése volt

o az intézmény vezetőjének: Xxxxx Szolgálatában Végzett Kiemelkedő Szociális Tevékenységért, PRO CARITATE, a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt kitüntetése.

o majd az intézmény kollektívájának Miniszteri Kitüntetése

o szociális munka napi kitüntetések

Jelenleg nyújtott szolgáltatások bemutatása Szervezeti forma

Az intézmény Szt. szerinti szervezeti formája: integrált, több intézmény típus különálló, illetve részben különálló szervezeti egységekben történő megszervezésével:

 ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás – szenvedélybetegek otthona

 ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás – fogyatékos személyek otthona

 átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás – szenvedélybetegek átmeneti otthona

 nappali ellátás – szenvedélybetegek nappali ellátása

 lakóotthoni ellátás – szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona

 lakóotthoni ellátás – fogyatékos személyek ápoló – gondozó célú lakóotthona

 ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás – idősek otthona

 támogatott lakhatás- szenvedélybetegek részére

Székhely, telephelyek, cím, elérhetőség, működési engedély
Szakfeladat	Cím, elérhetőség	Férőhely (fő)	Működési engedély száma	Tanúsítvány száma
Székhely
Szenvedélybetegek otthona (ápoló, gondozó otthon)	6211 Kaskantyú, III. körzet 1. sz. Tel/Fax:00-000-000	60	BK/SZGYO/314- 8/2017.	BKC/001/585-7/2013
Idősek otthona (ápoló, gondozó otthon)		35
Telephelyek
Szenvedélybetegek átmeneti otthona	6211 Kaskantyú Hunyadi u. 71. sz. Tel: 00-000-000	10	BKC/001/1141- 3/2014.	BKC/001/586-7/2013
Szenvedélybetegek nappali ellátása	6211 Kaskantyú, Hunyadi u. 71. sz. Tel: 00-000-000	22	BKC/001/1141- 3/2014.	BKC/001/586-7/2013
Szenvedélybetegek rehabilitációs lakóotthona	6211 Kaskantyú Úttörő u. 32. sz. Tel: 00-000-000	10	BKC/001/1141- 3/2014.	BKC/001/587-6/2013
„Harmónia” Támogatott lakhatás I.	6211 Kaskantyú, Kossuth u. 45. sz. Tel: 00-000-000	5	BKC/001/ 184-9/2015.	--
„Harmónia” Támogatott lakhatás II.	6320 Solt Harmat u. 30. sz.	2	BKC/001/ 185-9/2015.	---
Fogyatékos személyek otthona (ápoló, gondozó otthon)	6320 Solt, Toldi M. u. 1. sz. Tel: 00-000-000	68	BKC/001/1781- 1/2015.	BKC/001/588-7/2013
Fogyatékos személyek lakóotthona (ápoló, gondozó otthon)	6320 Solt Kecskeméti u. 7/a sz. Tel: 00-000-000	11	BKC/001/1141- 3/2014.	BKC/001/589-6/2013
Fogyatékos személyek lakóotthona (ápoló, gondozó otthon)	6320 Solt Balassa B. u. 13. sz. Tel: 00-000-000	12	BKC/001/1141- 3/2014.	BKC/001/590-6/2013

Idősek otthona (ápoló, gondozó otthon)	6050 Lajosmizse Dózsa Gy. u. 2. sz. Tel: 00-000-000	160	BKC/001/1141- 3/2014.	BKC/001/592-6/2013
Idősek otthona (ápoló, gondozó otthon)	6080 Szabadszállás Honvéd u. 1. sz. Tel:00-000-000	47	BKC/001/1141- 3/2014.	BKC/001/593-7/2013
„Harmónia” Támogatott lakhatás II.	6320 Solt Harmat u. 30. sz.	2	BKC/001/185- 9/2015.	---
Szálloda és oktatóbázis	6320 Solt Kalimajor 1. sz. Tel: 00-000-00-00	----	---	---
Szociális foglalkoztatás
Fejlesztő- felkészítő foglalkoztatás		Kaskantyú III. körzet 1. sz.	30	BKC/001/40-2/2013	BKC/001/40-5/2013
Munka- rehabilitáció foglalkoztatás		Kaskantyú III. ker. 1. sz.	40	BKC/001/39-2/2013	BKC/001/39-5/2013
Fejlesztő- felkészítő foglalkoztatás		Solt, Toldi M. u. 1. sz.	27	BKC/001/18-2/2013	BKC/001/18-5/2013
Munka- rehabilitáció foglalkoztatás		Solt Toldi M. u. 1. sz.	24	BKC/001/19-2/2013	BKC/001/19-5/2013
Fejlesztő- felkészítő foglalkoztatás		Solt Harmat u. 30. sz.	5	BKC/001/42-2/2013	BKC/001/42-5/2013
Munka- rehabilitáció foglalkoztatás		Solt Harmat u. 30. sz.	5	BKC/001/41-2/2013	BKC/001/41-5/2013

Az Intézmény nem véletlenül választotta a „Harmónia” nevet. A mindennapi munkavégzés során törekszünk arra, hogy az általunk nyújtott szolgáltatásokat igénybevevő különböző ellátotti célcsoporthoz tartozó személyek számára egyéni szükségleteikhez igazodó, harmonikus élet feltételeit biztosítsuk.

Intézmény küldetése

Az intézmény szolgáltatásait igénybevevő személyek komplex rehabilitációs szemléletű, egyéni szükségletekhez igazodó tervszerű, folyamatos ápolása, gondozása, fejlesztése, habilitációja, re- integrációra történő felkészítése a lehető legmagasabb szintű életminőség biztosítása mellett, figyelemmel az ellátotti közösséggel együtt fogalmazott küldetésre.

Ellátást igénybevevők küldetése

A segítők által felkínált lehetőségek felismerése mellett képessé váljak saját értékeim felfedezésére, önmagam elfogadására annak érdekében, hogy változtassak esetlegesen fennálló, másokat zavaró

szokásaimon, kiegyensúlyozott, tartós emberi kapcsolatokat tudjak kialakítani és hasznos tagja legyek a közösségnek, társadalomnak.

Célunk és feladatunk az, hogy a rendelkezésre álló személyi, tárgyi feltételek birtokában a szolgáltatást igénybevevők számára a lehető legmagasabb szakmai színvonalú ellátást, életminőséget biztosítsuk.

Tevékenységünk akkor válik hatékonnyá, ha azt körültekintően kialakított szervezeti struktúrában végezzük és felelősségteljesen használjuk fel a rendelkezésre álló erőforrásokat. Az intézményben olyan szellemi tőke koncentrálódik, amely lehetőséget ad az igényes munkavégzésre. A szaktudás összeadódásával és a jó gyakorlatok adaptációjával törekszünk arra, hogy az ellátás egységes elvek, értékek mentén valósuljon meg az integrált intézmény székhelyén és valamennyi telephelyén.

A gondozási tevékenység keretében a szolgáltatást igénybe vevő személyek részére úgy nyújtunk fizikai, egészségügyi, mentális és életvezetési segítséget, hogy az mindenesetben, folyamatosan az ellátást igénybevevők egészségügyi, szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni szükségleteken alapuljon.

Az ellátás iránti szükségletek a különböző célcsoporthoz tartozó ellátottak esetében eltérő arányban és területen jelentkeznek. Amíg az idős ember elsősorban az alapszükségletek teljesítése, addig a fogyatékossággal élő személy a biztonság, állandóság feltételeinek megléte, vagy éppen az őt gondozó személyzettel kialakult stabil kapcsolat iránti igényét jeleníti meg. A szenvedélybetegek ellátása során a feltétel nélküli elfogadás, előítélet mentes segítés, megbecsülés iránti vágy jelentkezését érzékeljük.

A bentlakásos intézményi szolgáltatást igénylők részére teljes körű ellátást, így étkezést, szükség szerint ruházattal, textíliával való ellátást, mentális gondozást, egészségügyi ellátást, lakhatást, szociotherápiás és szabadidős foglalkozás-, illetve jelenleg még szociális foglalkoztatás, a jövőben fejlesztő foglalkoztatás lehetőségét nyújtjuk komplex rehabilitációs szellemben, míg a rehabilitációs lakóotthonban elsősorban a re-integrációt lehetővé tevő, előkészítő rehabilitációs célú tevékenység folyik.

Törekszünk az intézmény falain kívüli életre felkészíteni az arra alkalmas klienseket és támogatjuk a re-integrációs folyamatot. Szenvedélybeteg ellátást igénybevevő célcsoport esetében jól illeszkedik ebbe a folyamatban az intézményi férőhely kiváltás lehetősége. Igény esetén utógondozást biztosítunk.

Fogyatékos személyek ellátása

Három telephelyen nyújtunk szolgáltatást 91 fő fogyatékossággal élő személy részére, akiknek ápolására, gondozására, fejlesztésére, foglalkoztatására, esetenként oktatására, képzésére csak ilyen típusú intézményi keretek között van lehetőség.

A felvétel feltétele önkéntesen megfogalmazott kérelem, házi orvos által kiállított formanyomtatvány, intézményi elhelyezési szükségletet alátámasztó előzetes szakértői alapvizsgálat.

Szakmai alapelvek, egyéni kötődések figyelembe vétele mellett törekszünk az enyhe, középsúlyos és a súlyos fogyatékos személyek elkülönítésére annak érdekében, hogy a személyiség fejlesztést, állapot megőrzést, javítást szolgáló szakmai munkánk a lehető leghatékonyabb legyen.

Alapelvünk, hogy csak akkor, és annyit teszünk meg az ellátást igénybevevő helyett, illetve érdekében, amennyit a fizikai, egészségi, mentális állapota, szociális kompetencia fejlettsége indokol. Törekszünk arra, hogy biztosítsuk az állapotnak megfelelő autonómiát, támogatott döntési lehetőséget.

Biztosítjuk a szinten tartó, képességfejlesztő foglalkoztatást, a sport és szabadidős tevékenység személyi, tárgyi feltételeit

Idős személyek ellátása

Az idős személyek ellátása jelenleg 242 férőhelyen valósul meg. Ebbe az ellátási formába azok a személyek kérhetik felvételüket, akik 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkeznek, vagy akik munkaképességüket 100%-ban elvesztették, illetve legalább 80%-os mértékű egészségkárosodást szenvedetek és az NRSZH, illetve jogelődje szakértői bizottsága szakvéleményében az önkiszolgálás képességének hiányát állapította meg.

Továbbá felvehető

 az a 18. életévét betöltött, betegség vagy fogyatékosság miatt önmagáról gondoskodni nem képes, de 4 órás gondozási szükséglettel rendelkező személy, akinek ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható

 a felvételt kérő és arra jogosult személlyel, az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója gondozási szükséglet hiányában is.

A 4 órás gondozási szükséglet bevezetése óta egyértelműen látható, hogy az ellátotti jogviszonyba kerülő személyek már nem csak intenzív gondozást igényelnek, hanem ápolást is, és azon belül egyre gyakrabban szakápolást. Az egyéni szükségletekhez igazodóan – a rendelkezésre álló korlátozott létszámú ápoló, gondozó személyzeti, tárgyi feltételek, adottságok mellett - törekszünk az egyéni megelégedést szolgáló teljes körű magas szakmai színvonalú ellátás biztosítására.

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy külön gondozási egységben kerüljenek elhelyezésre, ellátásra azok a személyek, akiknek középsúlyos, vagy súlyos demencia diagnózisát annak megállapítására jogosult szakértői vélemény alátámasztja.

Az intézményi ellátás iránti kérelem beérkezését követően az intézményvezető által kijelölt személyek

– FECS tagjai - végzik el az ellátást igénylő előgondozását, az arra jogosult szakértő pedig a gondozási szükséglet vizsgálatát. Beutaló határozat esetében a gondozási szükséglet megállapítására vonatozó vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat meghozatalát megelőzően.

Szenvedélybetegek ellátása

Azoknak a személyeknek az ápolását, gondozását, rehabilitációját, nappali ellátását végezzük, akik szomatikus és mentális állapotot stabilizáló, illetve javító kezelést igényelnek, önálló életvitelre időlegesen nem képesek, de kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorulnak.

Szenvedélybetegek gondozását 109 férőhelyen biztosítjuk. Az ellátást igénybevevő a felvétel időpontjában nem lehet veszélyeztető állapotú. Fontos, hogy ne igényeljen akut gyógyintézeti kezelést és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására otthonában még segítséggel sem legyen képes. Xxxxxxxxxxxx a kezelő orvosának, szakorvosának szakvéleményével, illetve támogatott lakhatás esetében komplex szükségletfelmérés eredményét tartalmazó összefoglaló véleménnyel.

Legfontosabb feladatunknak tekintjük az absztinens életvitel iránti motiváció kialakítását, az addiktív viselkedés megváltoztatását, a szerhasználat megszűnését, majd az absztinens életvitel stabilizálását a terápiás közösség támogató erejének felhasználása mellett.

Az ellátást igénybevevők önmaguk kérik felvételüket az intézménybe, és vállalják az ellátotti közösséggel rendszeresen, közösen felülvizsgált az érvényben lévő jogszabályok előírásait

mindenesetben figyelembevevő Házirendben, Együttélési szabályokban (TL esetében) rögzített együttélési normák, szabályok betartását.

Ápolást, gondozást nyújtó intézményi elhelyezés keretében teljes körű ellátás biztosítása mellett kiemelt figyelmet fordítunk önálló életvezetési képességek helyreállítására, készségek fejlesztésére, szociális kompetencia-, személyiség fejlesztésre, az ellátást igénybevevők családi kapcsolatainak erősítésére, re-szocializációs, re-integrációs folyamat segítésére, szabadidő, sport, kulturális és közösségi programokon való részvétel iránti igény kialakítására.

Az ellátásban a következő fő irányvonalaknak kell érvényesülni Ápolási tevékenység

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény által biztosított gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő és a szociális intézmény keretei közt biztosítható egészségi állapot helyreállítását és fenntartását célzó tevékenység.

Gondozási tevékenység

A személyes gondoskodást igénybe vevő személy részére nyújtott fizikai, mentális és életvezetési segítségnyújtás. A gondozás során az igénybe vevő hiányzó, vagy csak korlátozottan meglévő testi- szellemi funkcióinak helyreállítására kerül sor, szociális, testi és szellemi állapotának figyelembe vételével.

Komplex rehabilitációs tevékenység

Olyan szervezett tevékenység, melyet az intézmény nyújt az ellátást igénybevevők számára, hogy a megmaradt képességeikkel az intézményben, majd lehetséges esetben az intézményen kívüli közösségben is helyüket elfoglalhassák. Magába foglalja az orvosi, pedagógiai, foglalkoztatási, mentálhigiénés, elemi rehabilitációs, környezeti, szociális, egyéni érdekérvényesítő képesség fejlesztését, melyben a rehabilitálandó személy aktívan részt vesz. Cél az ellátott önálló életvezetési képességének kialakítása, helyreállítása, szenvedélybetegek esetében az absztinenciára való nevelés és a társadalomba való re-integrálódásra történő felkészítés. Módszerünk egy fontos pillére a terápiás közösség gyógyító erejére épül, amely elsősorban a lakóközösségben rejlő motivációs erőre támaszkodik.

Szolgáltatás elemei

 Előgondozás

 Fizikai ellátás

o napi három/ötszöri étkezés, illetve annak igénybevételi lehetősége, orvosi előírásnak megfelelő diéta-,

o ruházattal, textíliával történő ellátás-,

o szükség szerint tisztálkodáshoz szükséges anyagok, eszközök-,

o fűtés, meleg vízszolgáltatás-,

o lakhatási feltételek biztosítása

 Egészségügyi ellátás (ápolás, gondozás)

o rendszeres orvosi felügyelet: általános és szakorvosi ellátás, illetve annak igénybevételi lehetősége

o gyógyító-megelőző munka, egészségmegőrzést szolgáló felvilágosítás

o szakorvosi ellátásra, kórházi kezelésre utalás

o ellátást igénybevevők komplex rehabilitációja

o gondozási tervek készítése, az azokban foglaltak maradéktalan végrehajtása

o naprakész egészségügyi dokumentáció vezetése

o gyógyszer, gyógyászati, ápolási segédeszköz beszerzése, biztosítása, illetve a hozzájutás segítése

o halott körüli teendők ellátása

 Szociális és mentálhigiénés ellátás

o személyre szabott bánásmód

o konfliktus helyzetek kialakulásának megelőzése

o szabadidő kulturált eltöltésének szervezése

o szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozás

o családi, társadalmi kapcsolatok fenntartásának segítése

o gondozási tervekben foglaltak megvalósításának segítése

o hitélet gyakorlásához szükséges feltételek biztosítása

 Fejlesztés – Foglalkoztatás – Rehabilitáció – Re-integráció

o szocioterápiás foglalkozások

* munkaterápia

* terápiás és készségfejlesztő foglalkozás

* képzési célú foglalkozás

o szociális foglalkoztatás

* munka-rehabilitáció,

* fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás

 Utógondozás

Támogatott lakhatás esetében

 lakhatás

 esetvitel

 kísérő támogatás

 és komplex szükségletfelmérés eredménye alapján

o felügyelet

o az étkeztetés

o gondozás

o készségfejlesztés

o tanácsadás

o pedagógiai segítségnyújtás

o gyógypedagógiai segítségnyújtás

o szállítás

o háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás.

Ápolást, gondozást nyújtó intézményi feladatellátás keretében elsődleges feladat a szolgáltatást igénybevevők teljes ellátása, gondozás, ápolás, felügyelet biztosítása, szakorvosi vizsgálatra irányítás, kísérés, szükség esetén kórházi beutalás, prevenciós és egészségnevelési feladatok biztosítása. Állapot megőrzés. Felkészítés a rehabilitációra, re-integrációra. Az intézmény általános orvosának, pszichiáterének és pszichológusának szakvéleményére, a lakó egyéni életútjára, mentálhigiénés és szobanővérek, és a lakó véleményére alapozott, személyre szabott, az aktuális egészségi, fizikai, pszichés állapot változását követő gondozási tervet készítünk. Erre épülnek az egyéni szocializációs programok, rehabilitációs vagy fogyatékossággal élőknél a rehabilitációs tervek. Minden ellátást igénybevevő, amikor azt a szomatikus, pszichés állapotjavulása lehetővé teszi, részt vesz egyéni fejlesztő foglalkozásokon, valamint a végzettségéhez, képességéhez, igényeihez igazodó, sikerélményt, hasznosság tudatot, munkaterápiás jutalmat jelentő terápiás célú munkavégzésben.

Rehabilitációs célú lakóotthonban végzett szakmai tevékenység során az ellátást igénybevevők reális önkontrollra, önellátásra, a családba, a társadalomba való visszailleszkedésre való képessé tétele történik. Xxxxx személyek veszik igénybe ezt a fajta szolgáltatást, akiknek az egészségi, pszichés, mentális állapota, szociális helyzete a rehabilitáció több területén, együttesen zajló, komplex segítséget igényel, és ennek hatékony megoldása ambuláns formában, vagy más intézményi keretek között nem valósítható meg. Szakmai tevékenységünk, feladatunk az intézmény szolgáltatásait igénybevevő személyek önálló életviteléhez szükséges feltételek, szükség szerint – étkezés, munka jellegű foglalkoztatás megszervezése, pénzkezeléssel kapcsolatos segítségnyújtás, egészségügyi, mentálhigiénés alapszolgáltatás, szabadidős programok szervezése, sportszerek biztosítása. Szociális készségek tanítása, újratanítása, meglévő képességek-, készségek, önbizalom fejlesztése, pozitív önértékelés kialakítása, a teljes szociális rehabilitáció, re-integráció előkészítése. Az ellátást igénybevevők életkörülményeivel kapcsolatos döntéseinek figyelemmel kísérése, szükség esetén aktív bekapcsolódás. Képzés, foglalkoztatás, utógondozás igény szerinti biztosítása. Kötelező elő- takarékossági rendszer működtetése.

Átmeneti Otthonban élők koruknak, egészségi állapotuknak, pszichés státuszuknak megfelelő korszerű fizikai és egészségügyi ellátásban, pszichés gondozásban részesülnek. Gondoskodunk a célszerű és hasznos időtöltés szervezéséről. Fizikai – egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatás keretében az ellátást igénybe vevők munkára szocializálási programban, csoportos személyiségfejlesztő tréningeken, szabadidős programokon vesznek részt. Az önálló életvitelhez szükséges szociális kompetencia készségeket gyakorolják, mely elősegíti a teljes, szociális rehabilitációra való alkalmasságukat az átmeneti élethelyzet megszűnését, stabil integrált életvezetésre készít fel.

Nappali Ellátó Szolgálat feladata a kórházi kezelést, ápoló - gondozó intézményi elhelyezést már nem igénylő szenvedélybetegek re-szocializációjának segítése. A testi és lelki egyensúly megtartásának erősítése. Felkészítés az önálló életre. Személyre szabott gondozási – rehabilitációs - program elkészítése, munkaterápiás foglalkoztatás, szükség esetén egészségügyi ellátás, igény esetén étkeztetés-, tisztálkodási lehetőség biztosítása, szabadidős programok szervezése. Ellátásból kikerülők részére önsegítő csoportba kerülésének előkészítése.

A nappali ellátás keretében az igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító, közösségi szolgáltatásokat szervezünk.

Az önkéntességre és a speciális segítő programokra épülve biztosítunk az ellátást igénybe vevők igényei alapján felvilágosító, tanácsadó, tájékoztató, kulturális, szabadidős programokat.

Személyiség fejlesztő foglalkozások. A fogyatékkal élők intézményi ellátása során kötelező fejlesztő foglalkozások szervezése az idősek és a szenvedélybetegek esetében nem előírt követelmény. Tapasztalatunk azonban az, hogy az ellátást igénybe vevő szenvedélybetegek jelentős százalékának számos területen szüksége van készség-, képesség fejlesztésre, ezért egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokat indítottunk rehabilitációs programunk részeként. A foglalkozások kereteit az egyéni fejlesztési tervekben foglaltak alapozzák meg, amelyek tartalmazzák a fejleszteni kívánt területek megjelölését, valamint az ehhez szükséges módszereket.

Szociális foglalkoztatás Munka-rehabilitáció

Az intézményi jogviszonyban álló személyek intézményen belüli foglalkoztatása, az egyéni gondozási, fejlesztési illetve rehabilitációs tervben foglaltak, valamint a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szakértői bizottság véleménye alapján, az ellátott meglévő képességeire építve, a korának, fizikai és mentális állapotának figyelembe vétele mellett történik. Célja az intézményben szolgáltatást igénybevevő munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése, továbbá a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való felkészítése.

Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás

Az intézményi jogviszonyban álló személyek intézményen belüli foglalkoztatása, az egyéni gondozási, fejlesztési illetve rehabilitációs tervben foglaltak szerint, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szakértői bizottság véleménye alapján, valamint, az ellátott meg lévő képességeire építve, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelő fejlesztő felkészítő foglalkoztatás keretében.

Célja az alkalmazott személy számára munkafolyamatok betanítása és a foglalkoztatása révén önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint felkészítés védett munkahelyen, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre.

Személyi feltételek, dolgozók kora, szakképzettsége, beosztása, jogszabálynak való megfelelés, hiányzó kapacitások

Az intézmény humánerőforrás gazdálkodása Humánerőforrás

Az intézmény hatékony működésének feltétele többek között a megfelelő létszámban szakértelemmel és gyakorlati tapasztalattal rendelkező alkalmazottak megléte. Mindehhez elengedhetetlen a körültekintő humánerőforrás gazdálkodás, melynek megtartása érdekében kiemelt figyelmet kellett fordítunk a

 munkavállalók munkavégzés során történő ösztönzésére, szükség esetén szaktudásuk fejlesztésére,

 olyan munkafeltételek biztosítására, amelyek munkaköri elégedettségüket és az önértékelésüket pozitívan befolyásolja,

 a jogszabályi megfelelőség biztosítására és a hatékonyabb munkavégzésre,

 az intézményi küldetés és a feladat végrehajtásban résztvevő munkavállalók elvárásai közötti összhang kialakítására.

Nehézségeink a humánerőforrás - gazdálkodás területén

 A munkaerő biztosítása belső és külső munkaerőpótlás révén valósult meg. Amennyiben új munkavállaló alkalmazására nincs lehetőségünk, egy – egy üres státusz betöltéséig a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételeket belső munkaerő átcsoportosítással, esetenként túlóra elrendelése mellett oldjuk meg.

 Az országos illetve megyei tendenciához hasonlóan a kvalifikált új munkavállalók alkalmazása több alkalommal nehézségekbe ütközik elsősorban a székhelyen és a lajosmizsei telephelyen, jelentkezők hiányában.

Ennek okai vélhetően a munkaerő szélesebb körű elhelyezkedési lehetőségei a környező településeken, azaz a nagyobb városok nyújtotta munkalehetőségeket, nem ritkán a magasabb bérezést preferálják az álláskeresők. Az egészségügyi szolgáltatók illetve családsegítő szolgálatok nyújtotta kedvezőbb alkalmazási – elsősorban munkabér – feltételek vonzóvá teszik a meghirdetett állásokat. Egyre több alkalommal előtérbe kerül a kvalifikált munkaerő számára a külföldi munkavégzés lehetősége, a lényegesen magasabb bér megszerzéséért.

Megfigyelhető volt az un. „mobilitás intézménye” is, miszerint a kínálkozó állás betöltéséhez az állásra jelentkező részéről hajlandóság mutatkozott volna még lakóhely változtatására is, de amikor a bérezés is tisztázódott, annak alacsony összegére hivatkozással visszavonták a jelentkezési szándékot.

Engedélyezett, betöltött és üres szakmai és funkcionális álláshelyek száma

Az intézmény engedélyezett közalkalmazotti létszáma 225, ebből szakmai álláshelyek száma 142 fő, melyből betöltött 133 fő (93,6 %). Az engedélyezett funkcionális álláshelyek száma 83 fő, melyből betöltött 81 fő (97,6 %).

A betöltött megoszlás	álláshelyeken	alkalmazott	munkavállalók	nemek	szerinti
			férfi	nő	összesen
Kaskantyú szakma			4	29	33
Kaskantyú technika			10	24	34
összesen			14	53	67
Solt szakma			6	38	44
Solt technika			4	12	16
összesen			10	50	60
Lajosmizse szakma			1	44	45
Lajosmizse technika			4	20	24
összesen			5	64	69
Szabadszállás szakma			1	11	12
Szabadszállás technika			0	6	6
összesen			1	17	18
ÖSSZESEN			30		184	214

Munkavállalók nemek szerinti megoszlása táblázat, Saját forrás

Munkatársak életkori megoszlása (korfa)

66- éves

56-65 éves

46-55 éves

36-45 éves

26-35 éves

16-25 éves

-10 -5 0 5 10 15 20 25

férfiak nők

Munkatársak életkori megoszlása táblázat, Saját forrás

2016-ban összesen 42 közalkalmazott és 5 közfoglalkoztatott munkaviszonya szűnt meg. Összes engedélyezett álláshelyen 18,6% volt a fluktuáció 2016-ban, szakmai álláshelyek 16,9%-án és a funkcionális álláshelyek esetében 21,7%-án.

A dolgozói fluktuáció mértéke bár magasnak mondható, mégis a 2015. évhez viszonyítva 2016-ben csökkenő tendenciát mutat, tekintettel arra 2015-ben 59 főnek, míg 2016-ban 47 főnek szűnt meg a munkaviszonya.

Dolgozói fluktuáció hatásai az intézmény működésére

 Negatív hatások

o Gazdasági veszteségek

o Szaktudás veszteség

o Munkaszervezési problémák

o Működési zavarok

o Csoportdinamikai problémák

 Pozitív hatások

o Minőségi jellegű váltás következhet be abban az esetben, ha a gyengébben teljesítő, vagy kiégés felé tartó munkavállalók helyett kvalifikált, gyakorlattal és esetlegesen nagyobb teherbírással rendelkező munkavállalók jelentkeznek.

o Az új munkavállalók más munkahelyen szerzett gyakorlati tapasztalataikkal hozzájárulnak az intézmény szakmai munkájának minőségjavulásához.

Megszűnt munkavállalói jogviszonyok száma telephelyenként 2015-ben és 2016-ban

Telephely megnevezése	Megszűnt közalkalmazotti jogviszonya				Megszűnt közfoglalkoztatott jogviszonya (fő)		Megszűnt jogviszonyok összesen (fő)
	Szakmai álláshelyen (fő)		Funkcionális álláshely (db)
	2015	2016	2015	0000	0000	0000	2015	2016
Kaskantyú	9	9	9	6	0	2	18	17
Solt	5	6	0	1	0	1	5	8
Lajosmizse	12	7	13	11	5	2	30	20
Szabadszállás	4	2	1	0	1	0	6	2
Összesen	30	24	23	18	6	5	59	47

Az intézmény dolgozóinak szakképzettségi aránya

A „Harmónia” Integrált Szociális Intézményben az engedélyezett szakmai létszám 2015. évhez viszonyítva 1 fővel csökkent, így 142 fő lett, melynek oka, hogy a székhelyen egy szociális foglalkoztatás segítő státusz térítési díjas ügyintéző státusszá minősítés történt meg az intézményi szervezeti ábra módosítása mellett, tekintettel arra, hogy a szociális foglalkoztatás szervezését a meglévő szociális foglalkoztatást segítőkkel maradéktalanul el tudtuk látni.

A betöltött szakmai létszám 2016. december 31-én 133 fő, (93,6%) volt, ebből 6 fő (4,5%) végzettsége nem felel meg a jogszabály által meghatározottaknak (2 fő székhelyen, 1 fő a solti telephelyen és 2 fő a lajosmizsei telephelyen dolgozik gondozói munkakörben, 1 fő mentálhigiénés munkatárs). Azaz a betöltött szakmai létszámhoz viszonyítva 95,5%-os a szakképzettségi arány.

Munkatársak szakképzettség szerinti megoszlása

Felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik OKJ-s szakképesítéssel rendelkezik Középfokú szakképesítéssel rendelkezik

7; 25%

17; 61%

4; 14%

Munkatársak szakképzettség szerinti megoszlása táblázat, saját forrás

Továbbképzési kötelezettség

A jogszabályi elvárásoknak megfelelően – 9/2000 (VIII.4) SzCsM rendelet - továbbképzési tervet készítünk, a dolgozók annak megfelelően teljesítik kötelezettségüket. Rendszeresek a belső képzések, házi szakmai konferenciák.

Azon munkavállalók esetében, akik az egészségügyi tevékenység végzéséhez a működési engedélyüket megszerezték és az ott szükséges kreditpontjaikat teljesítették, a vonatkozó jogszabálynak megfelelően egészségügyi továbbképzések során szerzett pontokat is figyelembe vettük a továbbképzési kötelezettség teljesítése során.

Továbbképzésre kötelezettek megoszlása (2 éven belül gyűjtendő pontok szerint csoportosítva)

30-nál kevesebb pont 30-60 pont 60-90 pont 90-nél több pont 1; 5% 0; 0% 0; 0%

19; 95%

Továbbképzésre kötelezettek megoszlása táblázat, saját forrás

A “Harmónia” Integrált Szociális Intézményben az MSZ EN ISO 9001:2009 szerint kiépített minőségirányítási rendszerben látjuk el feladatainkat. A meghatározott célok teljesülése érdekében rendszeres belső auditokat tartunk az év elején meghatározott, a Minőségirányítási kézikönyv összes fejezetére kiterjedő belső auditterv alapján.

Egyenlő bánásmód, mint intézményi érték jelenléte

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.évi CXXV. törvényben megfogalmazottak betartása természetes része az intézmény életének. Nem kétséges, hogy alapítása óta minden munkára jelentkező és minden szolgáltatást igénybevevő egyenlő eséllyel indul.

Alapelvünk, hogy a foglalkoztatás során tiszteletben tartjuk a munkavállalók emberi értékét, méltóságát, egyediségét. Az intézmény a munkavállalók érdekeit figyelembe véve, azokat összegezve olyan munkafeltételeket, munkakörülményeket, munkahelyi légkört alakított ki, amelyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzéséhez és megerősítéséhez hozzájárulnak.

Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása elvárt minden dolgozótól, az esélyegyenlőség elősegítése érdekében több alkalommal kezdeményeztük az illetékes Munkaügyi Központoknál roma munkavállalók kiközvetítését. Közmunkásként jelentkezett munkára és jelenleg is munkatársunk 3 telephelyen 5 roma nő. 2016-ban közmunkaprogramban a székhelyen és 3 telephelyen 6 roma nőt alkalmaztunk. Jelenleg két megváltozott munkaképességű munkatársunk dolgozik az intézményben, egyik ügyviteli alkalmazott a másik pedig portás munkakörben.

Munkavállalók szakmai terület szerinti megoszlása

	Szellemi munkát végzők száma	Fizikai munkát végzők száma
Kaskantyú	18	53
Solt	6	51
Lajosmizse	14	53
Szabadszállás	1	18
Összesen	39	175

Kiskorú gyermekek száma szerinti megoszlás

	Kiskorú gyermekek száma			Gyermekét egyedül nevelők
	1 vagy kettő	3	3-nál több
Kaskantyú	21	1	0	3
Solt	13	2	0	0
Lajosmizse	31	3	0	8
Szabadszállás	7	2	0	1
Összesen	72	8	0	12

Legfontosabb célunk, hogy biztosítsuk a dolgozók számára az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, az esélyegyenlőséget, az érintett csoportok helyzetének az elemzésével minden évben felmérjük a munkatársak valós helyzetét, hogy annak alakulására figyelemmel elősegítsük az esélyegyenlőségi célok folyamatos megvalósulását. Az esélyegyenlőségi referens figyelemmel kíséri a fenti célok megvalósulását, feladata a dolgozók tájékoztatása az esélyegyenlőségi tervben megfogalmazott célokról. Vizsgálja az esélyegyenlőségi terv teljesülését. Figyelemmel kíséri a kapcsolódó jogszabályok változását. Esetleges panasz előfordulása esetén gondoskodnia kell az egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos panasztételi eljárással kapcsolatos feladatok elvégzéséről.

Hátrányos helyzetű munkakörök intézményünkben: a negyven évnél idősebb munkavállalók, a romák, a fogyatékos személyek, valamint a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók, vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók.

A munkavállalók szociális biztonságának megteremtése érdekében tájékoztatást kapnak a törvényben előírt támogatásokról, munkaidő kedvezmények rendszeréről, változásairól. Kidolgoztuk, hogy a minimális támogatásokon túl milyen többlettámogatásokat tudunk nyújtani a munkavállalók részére. Fizetési előleg felvételét biztosítjuk kamatmentes részletfizetési kedvezménnyel.

Családbarát munkahelyi környezet kialakítása érdekében a dolgozók és családtagjaik számára kirándulásokat, szabadidős programokat szervezünk, a gyedről, gyesről visszatérő dolgozók beilleszkedését segítjük, részükre, - ha arra igény jelentkezik – részmunkaidős foglalkoztatás

lehetőségét biztosítjuk. Részmunkaidőben való munkavállalás lehetőségét biztosítjuk pl. tartós ápolásra szoruló közeli hozzátartozó gondozása miatt is. Igény esetén rugalmas munkaidő beosztást biztosítjuk azokban a munkakörökben, ahol ez nem akadályozza az ellátottak folyamatos ellátását. A szabadság-ütemterv jóváhagyásánál - lehetőség szerint - az óvodai-és iskolai szünetek figyelembe vétele. Igény esetén a nyári óvodai, iskolai szünidő alatt napközit szervezünk.

A munkakörülmények és a munkahelyi légkör javítása érdekében a dolgozók fokozott pszichés megterhelése miatt az elméleti felkészültség mellett a szakmához szükséges személyiség erősítése, készségek fejlesztése, a munkatársak pszichés támogatása érdekében rendszeres esetmegbeszélő csoportokon vesznek részt a kollégák. Önismeret fejlesztő, konfliktuskezelő tréningeket tartunk. A munkahelyi jó kollektíva erősítése és probléma megoldó készségének fejlesztése érdekében csapatépítő tréningeket, rekreációt segítő családbarát programokat szervezünk. Prevenciós szűrővizsgálatokat szervezünk önkéntes részvétel mellett a legtipikusabb betegségekre figyelemmel (Pl.: onkológiai, vér-és vizeletvizsgálatok, szemészeti szűrés, ortopédiai szűrés). A szűrővizsgálatokon való részvétel lehetőség szerint munkaidő kedvezménnyel, térítésmentesen történik.

Különös figyelmet fordítunk a nyugdíjba készülő kollégákra, az 50 év feletti munkavállalókra. A munkavállalókat írásban tájékoztatjuk a nyugdíjba vonulás előtt a jogszabály adta lehetőségekről, azok következményeiről. A munkakörülményeket úgy alakítjuk, hogy az folyamatosan elősegítse az idősebb korúak fizikai-és szellemi képességeinek maximális kiterjedését az öregedéssel együtt járó változások ellensúlyozásával. Törekszünk a nyugdíjazás előtt álló munkavállalók szakmai képességének és tapasztalatainak maximális felhasználására. Pályakezdő munkavállalók betanításánál szaktudásuk, tapasztalataik átadását szorgalmazzuk. A nyugdíj előtt álló munkavállaló munkaidejét igény esetén csökkentjük, ha az az intézményi feladatellátást nem veszélyezteti.

Tárgyi, technikai feltételek, épületek, tulajdonjogi helyzet

Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv, a pénzügyi, gazdálkodási feladatait a középirányító szerv látja el. A kötelező feladatok ellátására rendelkezésre álló ingatlanok üzemeltetése, állagmegóvása kiemelt feladat, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló épületek többsége 40 évnél régebben épült, jelentősebb felújításokra, csak egyes épületegységekben került sor az elmúlt években.

Az intézmény infrastrukturális feltételei

Szenvedélybetegek ápoló-gondozó otthona: 60 fő Idősek Xxxxxxx: 35 fő

(Kaskantyú)

Megközelíthetőség

Kaskantyú település központjától 1,5 km-re található a székhely, ahová közvetlenül tömegközlekedési eszközzel nem lehet eljutni, a bevezető betonút töredezett, balesetveszélyes. Azzal párhuzamosan került kiépítésre a kerékpárút, amely szintén töredezett, repedezett. A projekttől függetlenül felvesszük a kapcsolatot az intézményhez vezető út tulajdonosával az út minőségjavítása érdekében. Az intézmény területén belül található épületek jelentős része gépkocsival betonúton megközelíthető, valamennyi épület elérhető saját kivitelezésben épített - részben már felújításra szoruló - közlekedő úton.

Épületek állaga, berendezése

1989-ben a Kiskőrösi Állami Gazdaság 10 éve üresen álló iroda, szolgálati lakás, valamint raktár épülete került megvásárlásra, átalakításra, felújításra, a főépület 1996-ban jelentős bővítésére került sor. A későbbi években megépített, bővített építményekkel együtt jelenleg 13 épület áll rendelkezésre. A most kezdődő KEHOP beruházás reményeink szerint jelentősen hozzájárul a rezsiköltségek csökkentéséhez.

A jelenlegi raktárak kicsi alapterülete, a bennük kialakítható tárolási rendszer nem teszi lehetővé a készletek áttekinthető, vagyonvédelmet garantáló tárolását.

Az épülettartozékok, bútorzat, egyéb berendezési tárgyak beszerzési ideje 1989, illetve 1995, így cseréjük indokolt, mert többségében elhasználódtak. Közlekedő folyosók burkolata kopott, több helyen sérült, szakadt, vagy hiányos, ami fokozott balesetveszélyt jelent.

Gépészet

Vízellátás a községi vezetékes ivóvízhálózatról megoldott, de annak vastartalma magas, amely indokolttá teszi a nagymennyiségű rozsda és vízkőoldó használatát, ez károsítja a csaptelepeket, szaniter berendezési tárgyakat. Melegvízellátás részben a központi kazánházból gázbojlerekkel, illetve vegyes tüzelésű bojlerkazánokkal biztosított. A főépületet ellátó meleg vizet és fűtést biztosító, gázzal működő berendezések elavultak, üzemeltetésük gazdaságtalan. A szennyvíz kezelése az intézmény területén kialakított kavicságyas szennyvíztisztító telepen történik. A keletkező szennyvíziszap elszállításra kerül az azt befogadó Solti szennyvíztelepre. Az épületről lefolyó, illetve a telekre hulló csapadékvíz a telken belül elszikkasztható.

A fűtés a fő-, és IV. – V. épületben elavult gázüzemű kazánokkal, három épületben vegyes tüzelésű kazánokkal biztosított. A főépületen belül a hő elosztás egyenetlen. A vegyes tüzelésű kazánoknál és a kapcsolódó egyéb kazánházi berendezéseknél nem tisztázott okok miatt nem biztosítottak a megfelelő égési folyamatok feltételei, a füstelvezetés, így a képződő füst rendszeresen elárasztja a lakóépületeket, amely komoly egészséget veszélyeztető tényezőként van jelen, illetve jelentős mértékű környezetszennyezést okoz. A gázellátás az utcai vezetékes földgáz hálózatról biztosított, 1989-óta.

Az intézmény számára biztonságot, gyors ügyintézést lehetővé tevő telefonhálózat nem áll rendelkezésre. 2003-ban került kiépítésre az internet hálózat, amely szintén elavult, lassú, egyre gyakoriabbak a napi ügyviteli munkát több órára, esetenként több napra megbénító műszaki meghibásodások. Ezek a technikai akadályok jelentősen hátráltatják elsősorban az ügyviteli feladat ellátást, de nehezítik, akadályozzák az ellátottak kapcsolattartását is.

A központi mosodában az integráció miatt jelentősen emelkedett a mosott ruha napi mennyisége, így a tiszta ruha kezeléséhez rendelkezésre álló terület kicsinek bizonyul. Egyre gyakoribb a mosógépek, szárítók meghibásodása. A feladatellátást nagymértékben könnyítené egy ipari mángorló üzembe állítása.

Elektromos hálózat állapota

A beépített vezetékrendszer felújítandó, mert elavult technológiával került kialakításra. Külső-, belső világító testek, világításkorszerűsítés indokolt vagyonvédelemi, biztonságos éjszakai közlekedés és a költségtakarékosabb energiafelhasználás miatt.

Szenvedélybetegek Átmeneti Xxxxxxx: 10 fő Nappali ellátó szolgálat: 22 fő (Kaskantyú)

Megközelíthetőség

Település központjában található. Tömegközlekedési eszközzel könnyen elérhető. Az utcában a szilárd útburkolat kiépült.

Épületek állaga, berendezése

Parkosított udvarral körülvett lakóház alagsor + földszint + tetőtér beépítéses, szigeteletlen, kerámia blokk falazattal, E gerendás födémmel. A nyílászárók nem zárnak, elvetemedettek. A tetőtéri ablakok beáznak. Terasz feletti tetőszerkezet sérült, beázik. Vályogból épített gazdasági épület található a hátsó udvarban.

A berendezési tárgyak, bútorok részben jó állapotban vannak. Tisztálkodási lehetőséget biztosító fürdő, WC a jogszabályi előírásoknak megfelelő számban áll rendelkezésre.

Gépészet

Vízellátás a községi vezetékes ivóvízhálózatról megoldott. A melegvízellátást 2 db elektromos vízmelegítő bojler, valamint 1 db gázkazán biztosítja. A szennyvíz az udvarban megépített zárt rendszerű szennyvízaknába kerül levezetésre, ahonnan igény szerint szállítjuk el. Az épületről lefolyó, illetve a telekre hulló csapadékvíz a telken belül elszikkasztható. Piperemosásra 1 db automata háztartási mosógép áll rendelkezésre. A gázellátás az utcai vezetékes földgáz hálózatról biztosított. A fűtéshez felmerülő hőigényt gázkazánok biztosítják. A konyhában háztartási gáztűzhely üzemel.

Elektromos hálózat állapota

Az épület rendelkezik vezetékes telefon bekötéssel, kábel TV csatlakozással.

Szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona: 10 fő

(Kaskantyú)

Megközelíthetőség

Település belterületén található. Tömegközlekedési eszközzel könnyen elérhető. Az utcában a szilárd útburkolat kiépült, a telekhatáron betonjárda van.

Épületek állaga, berendezése

Parkosított udvarral körülvett, művelt kerttel rendelkező, 2 lakóépülettel, és egy udvari tárolóval beépített ingatlan. A főépület teljes alapterületén (-0,70 méteres padlószinttel) alápincézett. A pinceszinten garázs, kazánhelyiség és egyéb tároló helyiségek vannak. Az épületek szigeteletlenek, nem felelnek meg a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben foglalt energetikai elvárásoknak, nyílászárók nem zárnak, elvetemedettek, a terasz beázik. Tisztálkodási lehetőséget biztosító fürdő, WC a

jogszabályi előírásoknak megfelelő számban áll rendelkezésre. Berendezési tárgyak egy része közel 30 éves, de jó állapotú.

Gépészet

Vízellátás a községi vezetékes ivóvízhálózatról megoldott. Melegvízellátás elektromos üzemű hőtárolós 2 db elektromos bojlerrel biztosított. A szennyvíz levezetése az udvarban megépített zárt rendszerű szennyvízaknába történik. Az épületről lefolyó, illetve a telekre hulló csapadékvíz a telken belül elszikkasztható. Az utcában a szilárd útburkolat kiépült. A járda és az úttest közötti területen kibetonozott csapadékvíz elvezető árok épült.

A gázellátás az utcai vezetékes földgáz hálózatról biztosított. A fűtéshez a főépületben (I. épület) egy gázkazán áll rendelkezésre. A II. épületben a fűtést és a melegvíz ellátást gázkazán biztosítja.

Elektromos hálózat állapota

Az EMITEL Rt. a vezetékes telefonhálózatot az utcában kiépítette, a rákötés megtörtént. Kábeltévé csatlakozás van.

„Harmónia” Támogatott lakhatás I.: 5 fő (Kaskantyú)

Megközelíthetőség

Település főutcájával párhuzamos utcában található a telephely. Tömegközlekedési eszköz könnyen elérhető. Az utcában a szilárd útburkolat kiépült, de épített járda az utcában nincs.

Épületek állaga, berendezése

Parkosított udvarral körülvett, művelt kerttel rendelkező, 60-as években épült. A lakóházat fedő palatető beázik, az épület szigeteletlen, nem felel meg az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben foglalt elvárásoknak, a nyílászárók nem zárnak, a főfal több helyen megrepedt. A lapos tetős raktár beázik. A főépület és a melléképület tetőjavítása nem halasztható. Bútorok jelentős része adományból származik, de jó állapotú.

Gépészet

Vízellátás a községi vezetékes ivóvízhálózatról megoldott. Melegvízellátás elektromos bojlerrel történik. Mosásra 1 db automata mosógép áll rendelkezésre.

A szennyvíz gyűjtése az udvarban megépített zárt rendszerű szennyvízaknában történik. Az épületről lefolyó, illetve a telekre hulló csapadékvíz a telken belül elszikkasztható.

A fűtéshez szükséges gázellátás az utcai vezetékes földgáz hálózatról, egy gázkazánnal biztosított. A konyhában egy db gáztűzhely áll rendelkezésre a főzéshez.

Elektromos hálózat állapota

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (OTSZ) előírása alapján megtörtént a telephely időszakos villamos szabványossági felülvizsgálata.

Fogyatékkal élő személyek ápoló-gondozó otthona: 68 fő (Solt)

Megközelíthetőség

A telephely főút mellett helyezkedik el, a buszmegálló az intézmény előtt található. A járda és az úttest közötti területen csapadékelvezető árok épült.

Épületek állaga, berendezés

A telephelyen a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM. rendeletben előírt 6 m2/fő nem biztosított. A telephelyen található lapos tetők szigetelése - konyha – iroda, műhely – raktárak, ebédlő – megvalósult 2016. évben és sorkerült a garázs felújítására is. Az épületeken található valamennyi nyílászáró elöregedett, részlegesen záródik, egy részüket beszögeltük, mert más módon azok nem maradtak csukva.

Az épületek közötti közlekedő utak burkolata sérült, balesetveszélyes. Az

intézményt körül ölelő kerítés helyenként balesetveszélyes, repedezett. Szükséges a „C” épület amelyben iroda, fejlesztés céljára szolgáló helyiségek találhatók-, és a Pavilon bejáratának akadálymentesítése. A „D” épület, amely raktár funkciót tölt be, teljes felújítást igényel.

Tisztálkodási lehetőségek fürdő, WC a jogszabályi előírásoknak megfelelő számban állnak rendelkezésre. A berendezési tárgyak között nagyszámban található adomány, ellátotti tulajdon, a szobák bútorzata kopott. 2016 évben sorkerült - adományból - az ebédlőbútorzat teljes cseréjére.

Gépészet

A fűtést, illetve a melegvízellátást részben biztosító gázkazánok az „A” épület pincéjében kialakított kazánházban üzemelnek, de azok műszaki állapota nem megfelelő, rendszeresek az üzemzavarok, fűtés leállások egyes szakaszokon vagy az intézmény egész területén. A vezetékrendszer, radiátorok elöregedtek, a takarékosságot szolgáló, helyiségenkénti fűtésszabályozás lehetősége nem biztosított.

Vízellátás a városi vezetékes ivóvízhálózatról megoldott. A meleg víz elsősorban a központi kazánházból jut el az épületekbe, másrészt elektromos bojlerkazánok állnak rendelkezésre. A szennyvízelvezetés a városi elvezető rendszeren keresztül történik, azonban annak gyűjtő-, elvezető csőrendszere elöregedett, gyakoriak a dugulások, ismétlődnek a csőrepedések.

Főzőkonyhán a páraelszívó kiszerelésre került – elöregedett, nem javítható -, így a páraelszívás nem biztosított. Tréning konyhában egy elektromos tűzhelyet használnak felügyelet mellett az ellátást igénybevevők. Piperemosás céljára 1 db automata mosógép áll rendelkezésre.

Elektromos hálózat állapota

Az OTSZ előírása alapján elkészült a telephely időszakos villamos szabványossági felülvizsgálata. Belső vezetékrendszer felújítandó, mert elavult technológiával került kialakításra.

Fogyatékkal élők ápoló-gondozó célú lakóotthona I.: 11 fő (Solt)

Megközelíthetőség

Település központjában található. Tömegközlekedési eszközzel könnyen elérhető. Épített járda az intézmény előtt haladó főút ellentétes oldalán található.

Épületek állaga, berendezése

A lakóépület teljes felújítása szükséges (külső szigetelés, nyílászárók, vizesblokkok). Tisztálkodási lehetőség feltételei adottak, fürdő, WC a jogszabályi előírásoknak megfelelő számban áll rendelkezésre. A konyha padozata a főfal mentén elvált, megsüllyedt. A garázs-raktár épület felújításra szorul. A konyha, ebédlő, lakószobák bútorzata jelentős mértékben elhasználódott, kopott.

Gépészet

Vízellátás a városi vezetékes ivóvízhálózatról megoldott. Melegvízellátás elektromos üzemű hőtárolós 2 db elektromos bojlerrel történik. Piperemosásra 1 db automata mosógép áll rendelkezésre. A szennyvíz a városi szennyvíz elvezető rendszerbe kerül. Az épületről lefolyó, illetve a telekre hulló csapadékvíz a telken belül elszikkasztható.

A fűtést kiszolgáló gázellátás az utcai vezetékes földgáz hálózatról történik gázkazánnal. A konyhában egy db 30 éve üzemelő gáztűzhely biztosít főzési lehetőséget.

Elektromos hálózat állapota az OTSZ előírása alapján elkészült a telephely időszakos villamos szabványossági felülvizsgálata, a rendszer felújításra szorul. Vezetékes telefon, internet üzemel.

Fogyatékkal élők ápoló-gondozó célú lakóotthona II. 12 fő (Solt)

Megközelíthetőség

A város szélén, az utca utolsó épülete a telephely, melynek szomszédságában található a „Harmónia” Támogatott lakhatás II. és a

„Harmónia Farm”. Tömegközlekedési eszköz könnyen elérhető. Szilárd burkolatú út, járda nincs az utcában.

Épületek állaga, berendezése

Az épület 2005-ben került megépítésre, az akkor érvényes építészeti előírások betartása mellett. Fürdő, WC a jogszabályi előírásoknak megfelelő számban áll rendelkezésre. Jellemző probléma a szobasarkok, fürdőszobák rendszeres penészedése. A nyitott terasz felújításra szorul, mert a járólap felvált, védettsége tetővel nem biztosított. Bútorzat jó állapotú, nappali ülőgarnitúra elhasználódott.

Gépészet

Vízellátás a városi vezetékes ivóvízhálózatról megoldott. A fürdéshez szükséges melegvízellátást 1 db elektromos üzemű hőtárolós bojler biztosítja, ami nagyon gyakran meghibásodik. Az ebédlőben 1 db vízátfolyásos elektromos vízmelegítő üzemel. A szennyvíz a városi szennyvíz elvezető rendszerbe kerül. A csapadékvíz a telken belül elszikkasztható.

A fűtést is biztosító gázellátás az utcai vezetékes földgáz hálózatról biztosított. A lakóépületben egy gázkazán üzemel, melynek rendszeres leállása, meghibásodása visszatérő problémát jelent. A konyhában egy db gáztűzhely biztosít főzési lehetőséget.

Elektromos hálózat állapota

Az OTSZ előírása alapján elkészült a telephely időszakos villamos szabványossági felülvizsgálata.

„Harmónia” Támogatott Lakhatás II.: 2 fő, „Harmónia” Farm (Solt)

Megközelíthetőség

A város szélén, az utca utolsó épülete. Tömegközlekedési eszközzel könnyen elérhető. Épített járda, műút van az utcában.

Épületek állaga, berendezése

A garzonlakással egybeépített gazdasági épületen kívül még további gazdasági épületek találhatók a telephelyen, amelyeket zöldség, gyümölcs és szántóföldi növénytermesztésben hasznosított földterület határol.

Komoly veszélyt jelent, hogy a lakással utólagosan egybeépített gazdálkodási célokat is szolgáló épületrész fala függőlegesen elvált. Felújításra szorul a lakás mennyezete, fürdőszobája. Szükséges a

„Harmónia Farmon” feladatot ellátó ellátást igénybevevők részére öltöző, vizesblokk kialakítása. A berendezési tárgyak adományból származnak, azok egy részét selejtezni szükséges.

Gépészet

A lakás vízellátása a városi vezetékes ivóvízhálózatról megoldott. A fürdéshez szükséges melegvízellátást 1 db elektromos bojler biztosítja. A szennyvíz a városi szennyvíz elvezető rendszerbe kerül. A gazdálkodáshoz szükséges vízvétel részben fúrt kútból, másrészt a közelben lévő csatornából szivattyúval biztosított. A csapadékvíz a telken belül elszikkasztható.

A gázellátás az utcai vezetékes földgáz hálózatról biztosított. A lakóépületben egy gázkazán üzemel, amely biztosítja a fűtést. A konyhában elöregedett gáztűzhely áll rendelkezésre.

Elektromos hálózat állapota

Az OTSZ előírása alapján elkészült a telephely időszakos villamos szabványossági felülvizsgálata. Részleges felújításra szorul.

Teleki Kastély (Solt)

Megközelíthetőség

A várostól 9 km-re található. A főútról műúton (1500 m) megközelíthető.

Épületek állaga, berendezése

Ideális helye lehet a pihenésnek. A tetőszerkezet mellett több nyílászáró felújítást kíván. Szabadtéri játékok nincsenek, termálvíz adta fürdési lehetőség feltételei nem adottak. Berendezési tárgyakat a – vonatkozó jogszabályokban meghatározott tárgyi feltételek miatt - részben ki kell cserélni. A Kastély területén kialakított közlekedő utak felújításra szorulnak. Az épületeket 12 ha park vesz körül, amelynek rehabilitációja szükséges.

Gépészet

Vegyes tüzelésű kazánról a főépület fűtése megoldott. Az ivóvíz ellátáshoz kapcsolódó probléma 2016-ban megszüntetésre került. Szükséges azonban a folyamatos melegvízellátás feltételeinek felülvizsgálata, és a biztonságos szennyvízkezelés megoldása. A tálaló konyha működéséhez szakhatósági engedély beszerzése szükséges. A pihenésre vágyó vendégek számára nem biztosítottak a szükséges infokommunikációt segítő feltételek (szoba telefon, internet, kapu telefon, stb.).

Elektromos hálózat állapota

Az OTSZ előírása alapján elkészült a telephely időszakos villamos szabványossági felülvizsgálata. Aktuálisan az intézmény a folyamatos megőrzési, állagmegóvási feladatokat látja el.

Időskorúak ápoló, gondozó otthona: 160 fő (Lajosmizse)

Megközelíthetőség

A beszállítók, betegszállítók és a hozzátartozók részéről is jól megközelíthető. Tömegközlekedéssel érkezőknek a buszmegálló 5 perc, vasútállomás 10 perc sétányi távolságra van.

Épületek állaga, berendezése

Az intézmény 1974-ben épült, majd 2009-ben került sor kétszintes, lapos tetős épület komplex akadálymentesítésére, amelynek keretében: parkoló, járda, rámpa épült – ennek szélessége, kialakítása nem teszi lehetővé a hordágyon történő mentést -, kerekesszékkel közlekedők részére szintenként egy-egy WC, mosdó, zuhanyzó helyiség került kialakításra, és a látássérültek részére vezetősáv került elhelyezésre. Fürdő, WC a jogszabályi előírásoknak megfelelő számban áll rendelkezésre. Küszöbök nincsenek, az emeletek között lift - személy-, és ételszállító - közlekedik.

A földszinti és első emeleti gondozási egységben egyes vizesblokkok felújítása és a katasztrófavédelmi előírásoknak megfelelő belső tűz szakaszokat elválasztó ajtók – ezek a funkció szerint kivitelezői hiányosság miatt jelenleg még nem tudnak működni - behelyezése 2015-ben megtörtént. Az épületek magukon viselik az elmúlt 40 éves üzemelés során kialakult elhasználódás és korszerűtlenség jegyeit. Az említett okok miatt több épület – foglalkoztató, elkülönült raktárak - nem használhatók folyamatosan funkciójuknak megfelelően. Az ellátást igénybevevők életminőségét jelentősen befolyásoló élettér – közlekedők-, lakószobák, közösségi helyek burkolata, falazata, lakószobák bútorzata, szobaközösségek igényeihez is igazodó díszítőelemek, stb. – jelentős felújítást, vagy cserét kíván. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM. rendeletben előírt 6 m2/fő nem áll rendelkezésre. A nemdohányzók védelméről szóló törvényben foglaltak betartása érdekében saját kivitelezésben elkészült fedett udvari dohányzó áll rendelkezésre.

Gépészet

A konyha, mosoda felújítása 2000-ben zajlott, mára már az akkor beépített gépek elhasználódtak, egy részük üzemképtelenné vált. 2015-ben beszerzésre került 2 darab 200 literes főzőüst, egy kombi pároló, és 1 főzőzsámoly. A mosodában a szárítógép, mángorló és mosógépek folyamatos meghibásodása jelent problémát.

Vízellátás a városi ivóvízhálózatról megoldott. A városi hálózatról a földgáz biztosított. Az épület fűtési rendszere két részre osztott. A déli épületszárny fűtése a különálló épületben található kazánházból történik, amelynek korszerűsítése 2014-ben megtörtént, az épület II. blokkjában a használati meleg vizet biztosító vezetékek cseréjére is 2014-ben került sor, azonban az I. blokk meleg víz ellátó rendszere elavult.

A szennyvíz a városi szennyvíz elvezető rendszerhez csatlakozik, de az épület alatt húzódó szennyvízelvezető csatornák rendszeresen eldugulnak az azokat átfúró fagyökerektől, így átmenti, házilagos megoldásokat találtunk ki a működőképesség biztosítása érdekében a végleges hibaelhárításig.

Az épületről lefolyó, illetve a telekre hulló csapadékvíz elvezetése nem megoldott. Az elszikkasztás céljára nincs kialakított csapadék elvezető rendszer, ezért a főépület környezetében a csapadékvíz többnyire az épület alá folyik.

Az energiatakarékos üzemeltetés feltételei nem biztosítottak, mert nincs az épületeken külső szigetelés. Jelentős energia megtakarítást remélünk a most induló KEHOP beruházás keretében történő nyílászárók cseréjétől.

Elektromos hálózat állapota

2016-os évben teljes felújításra került a kábeltelevízió hálózata, igény szerint a lakószobákban is élvezhetik a jobb képminőséget.

Az OTSZ előírása alapján a telephely időszakos villamos szabványossági felülvizsgálata megtörtént. A vezetékrendszer felújítandó, mert az elavult technológiával került kialakításra.

Időskorúak ápoló, gondozó otthona: 47 fő (Szabadszállás)

Megközelíthetőség

Az intézmény a város központjában helyezkedik el, a buszmegálló az intézmény előtt található.

Épületek állaga, berendezése

Az intézmény a volt szülőotthon épületében került elhelyezésre, amely helyi műemlék védelem alatt áll. A tetőcsere, külső szigetelésjavítás szakértői vélemény szerint is szükséges. A szobák mindegyikében felszerelt kézmosó van. 2015-ben felújításra kerültek a fürdőszobák, WC-k, amelyek nemenként megfelelő számban állnak rendelkezésre.

A szintek közti közlekedést lift könnyíti meg.

A lakószobák, közlekedő terek burkolatának cseréjére és a biztonságos éjszakai közlekedést segítő irányfények beszerelésére is sor került. A központi irattárnak helyet adó melléképület felújításra szorul.

Nem halasztható tovább a bejárati ajtók cseréje, hiszen azok nem záródnak, elavultak. Szükséges a belső szélfogó megszüntetésével egy időben a külső terasz beépítése.

A telephely tálaló, melegítő konyhával rendelkezik. Az élelmezés központi helye a Solti főzőkonyha, ahonnan átszállításra kerül a készétel.

Gépészet

A fűtési rendszer biztonságos. Tűzjelző berendezés biztosítja tűz esetén az azonnali jelzés küldését az illetékes tűzoltóság felé.

Elektromos hálózat állapota

Az OTSZ előírása alapján elkészült a telephely időszakos villamos szabványossági felülvizsgálata.

Az intézmény szolgáltatásnyújtás szempontjából releváns külső kapcsolatai

Az intézmény szakmai kapcsolatai fenntartásának és bővítésének fókuszában az ellátást igénybevevők részére nyújtott szolgáltatásokhoz kötődő kapcsolatok minőségjavítását célzó találkozások lehetőségét szorgalmaztuk.

Többek között a gyógyszer és gyógyászati segédeszközöket szállító Meditress Pharma Kft-vel, egyéb beszállítókkal, egészségügyi szak- és fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatókkal, önkormányzatokkal, járási hivatalokkal, önsegítő csoportokkal, hivatásos pártfogókkal, gondnokkal, munkaügyi központokkal, művelődési házakkal, könyvtárakkal, iskolák, egyházak képviselőivel, Nyugdíjas Klubokkal, Református Egyházközséggel, Magyar Madártani Egyesülettel, helyi nyugdíjas klubokkal, Nőszirmok Klubbal, Állampusztai Büntetés Végrehajtási Intézet Nagymajori telephelyével.

Együttműködünk továbbra is a

 Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal

 Emberi Erőforrások Minisztériumával

 szociális szolgáltatást nyújtó intézményekkel

 illetékes munkaügyi kirendeltségekkel

 potenciális munkaadókkal

 intézmény székhelyén és telephelyein működő önkormányzattal, illetékes Járási hivatalokkal

 egészségügyi szak-, és fekvőbeteg gyógyintézeti ellátást nyújtó intézményekkel

 szociális alapszolgáltatás nyújtó intézményekkel, civil szervezetekkel

 illetékes szakhatóságokkal

 érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezetekkel

 fenntartó által szervezett szakmai munkacsoportok tagjaival

Együttműködés módjában az elmúlt évhez viszonyítva változás nem történt, továbbra is

 személyes

 telefon, e-mail

 postai úton történő kapcsolattartás valósul meg.

Lakók

Ellátotti célcsoportok, demográfiai adatok

Célunk és feladatunk az, hogy a rendelkezésre álló személyi, tárgyi feltételek birtokában a szolgáltatást igénybevevők számára a lehető legmagasabb szakmai színvonalú ellátást, életminőséget biztosítsuk. Kitűzött céljaink eredményességének jó mérőeszköze az évenként elkészített – ellátottak, hozzátartozók, dolgozók körében - elégedettségi vizsgálat. Az adatok feldolgozása során kapott eredményeket felhasználjuk a kockázat elemzéskor és a következő évi feladatok meghatározásakor.

Törekszünk arra, hogy a komplex rehabilitációs szemléletű ápolási, gondozási tevékenység keretében a szolgáltatást igénybe vevő személyek részére úgy nyújtsunk fizikai, egészségügyi, mentális és életvezetési segítséget, hogy minden esetben, folyamatosan az ellátást igénybevevők egészségi, testi, szellemi állapotát, egyéni szükségleteit vegyük figyelembe.

Szenvedélybetegek ellátása

Az ellátást igénybevevők re-integrációs törekvéseit akadályozza,

hogy nincs számukra megfelelő stabil, nyílt munkaerő piaci kínálat, visszafogadó család, nem biztosítottak a lakhatási feltételek. Már többen lemondtak a beköltözéskor megfogalmazott tervükről, hogy elhagyják az intézményt, mert nem látják biztosítottnak a megélhetésük feltételeit, félnek attól, ha elhagyják a kontrolt biztosító intézményt, közösséget visszacsúsznak.

NAPPALI ÉS BENTLAKÁSOS ELLÁTÁST IGÉNYBEVEVŐ SZENVEDÉLYBETEG ELLÁTOTTAK NEM ÉS ÉLETKOR SZERINTI MEGOSZLÁSA

Kaskantyú 2016. december 31.

KORCSOPORT	2016 férfi	2016 nő
18-24 év	-	-
25-29 év	-	-
30-34 év	2	-
35 - 39 év	1	-
40 - 44 év	4	-
45 - 49 év	6	1
50 - 54 év	13	5
55 - 59 év	20	4
60 - 64 év	20	6
65 - 69 év	-	-
70 - 74 év	-	-
75 - 79 év	-	-
80 - 89 év	-	-
90 év felett	-	-
Összesen	66	16

Fenti adatok alapján látható, hogy a nemek aránya nem, de az idősebb korcsoportba tartozók száma emelkedő tendenciát mutat elsősorban a 60 év feletti korcsoportban.

Fogyatékos személyek ellátása

Három telephelyen nyújtunk ellátást a célcsoporthoz tartozó 91 olyan személy részére, akinek ápolására, gondozására, fejlesztésére, foglalkoztatására intézményi keretek között van lehetőség, akik felvételüket önként, illetve gondnoki közreműködéssel kérték.

A felvétel feltétele a szakorvos, kezelőorvos által kiállított szakvélemény és az intézményi elhelyezési szükségletet alátámasztó előzetes alapvizsgálat.

Szakmai jogszabályban meghatározottak alapján az egyéni kötődések figyelembe vétele mellett törekszünk az enyhe, középsúlyos és a súlyos fogyatékos személyek elkülönítésére annak érdekében, hogy a személyiség fejlesztést, állapot megőrzést-, javítást szolgáló szakmai munkánk a lehető leghatékonyabb legyen. Biztosítottak a szinten tartó, képességfejlesztő foglalkozások, a sport és szabadidős tevékenységek személyi, tárgyi feltételei.

Solt Toldi M. utca 1. szám alatt 68 fő él, 43 férfi kiknek átlag életkora 44,93 év, 25 nő kiknek átlag életkora 46,24 év. Az I. sz. lakóotthonban 11 fő él, 9 férfi 35,2 év átlagéletkorral és 2 nő kiknek átlag életkora 57 év. A II. sz. lakóotthonban fiatalabb korosztály lakik, összesen 12 fő, 6 férfi 35 éves, 6 nő 36,6 éves átlagéletkorral. A solti telephelyek átlagéletkora 43,39 év (férfiak+nők).

Az ellátottak túlnyomó többsége enyhe mentális retardáció diagnózissal rendelkezik és ez lehetővé tette számunkra, hogy a speciális iskola 8 osztályát elvégezzék, sőt 14 fő, ettől magasabb végzettséggel rendelkezik, hiszen speciális szakképesítést is szerzett.

Idős személyek ellátása

Ellátottak életkor, nem szerinti megoszlása

(Lajosmizse, Szabadszállás, Kaskantyú)

FÉRFI		NŐ	Összesen
KORCSOPORT	LÉTSZÁM	LÉTSZÁM
30-34 év	0	1	1
35 - 39 év	0	0	0
40-59 év	7	8	15
60-64 év	17	4	21
65-69 év	25	23	48
70-74 év	16	12	28
75-79 év	19	23	42
80-89 év	15	51	66
90 év felettiek	1	17	18
ÖSSZESEN	100	139	239

Fenti adatokból látható, hogy 75 év felett megfordul a nemenkénti arány a hölgyek előnyére, azaz markánsan magasabb a női ellátást igénybevevők száma ettől az életkori csoporttól. Az ellátást igénybevevők 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkeznek, miközben az alábbi táblázat adataiból is látható, hogy emelkedik azon személyeknek a száma, akik fokozott ápolást, és ezen belül szakápolást igényelnek.

Önellátási képességgel rendelkezők megoszlásának változása a Lajosmizsei telephelyen

Önellátásra nem képes	2015. december 31.	2016. december 31.
rendszeres segítséget igényel, de közösségbe még segédeszközzel kivihető	52 fő	33 fő
önkiszolgálásban jelentős segítséget igényel, időszakosan fekvő	42 fő	54 fő
folyamatos ápolást igényel, ágyban fekvő	46 fő	62 fő

Az ellátást igénybevevők 72,5 %-a szinte folyamatos felügyeletet, gondozást – etetés, fürdetés, pelenkázás, mobilizálás – igényel. A feladatok ellátása a jelenleg engedélyezett szakmai létszám mellett fizikailag és mentálisan is rendkívül megterhelő. Ha például a Lajosmizsei telephelyen szolgáltatást igénybevevő 160 fő csak napi 4 óra 1 perc gondozási szükséglettel rendelkezne is, akkor is csak a harmada áll rendelkezésre egy-egy nappali műszakban a ténylegesen szükséges gondozói létszámnak, és akkor még nem vettük számba az éjszakákat, amikor szintenként csak egy – egy fő lát el szolgálatot.

A középsúlyos, súlyos demencia diagnózissal rendelkező ellátottak külön gondozási egységben (Lajosmizse), nővérszoba közeli (Szabadszállás) lakószobában történő elhelyezése, ha nem jelentős mértékben is, de hozzájárult a munkatársak részbeni tehermentesítéséhez, mert az elkóborlási esetszámokkal együtt csökkentek a konfliktusok a térben, időben tájékozott és a demens ellátottak között. A szeparáció megkönnyíti az ápolást és biztonságérzetet ad a kollégáknak is.

Az intézményi férőhely kihasználtság mutatói Férőhely kihasználtság telephelyenként 2016. évben

A telephely, ellátási forma megnevezése	Célcsoport	Engedélyezett férőhely	2016-os évi férőhely kihasználtság (%- ban)	2015. évi férőhely kihasználtság (%- ban)
Xxxxx, gondozó otthon székhely, Kaskantyú	szenvedély- betegek	95	96	97,6
Átmeneti Otthon Kaskantyú	szenvedély- betegek	10	91,5	100,2
Rehabilitációs Célú Lakóotthon Kaskantyú	szenvedély- betegek	10	90,7	100
Nappali Ellátás Kaskantyú	szenvedély- betegek	22	101,6	90,9
„Harmónia” Támogatott Lakhatás I. Kaskantyú	szenvedély- betegek	5	95	-
„Harmónia” Támogatott Lakhatás II. Solt	szenvedély- betegek	2	100	-
Xxxxx, gondozó otthon Solt	fogyatékossággal élők	68	99,8	99,6
Ápoló- gondozó célú lakóotthon I.	fogyatékossággal élők	11	100	100
Ápoló- gondozó célú lakóotthon II.	fogyatékossággal élők	12	100	100
Ápoló- gondozó xxxxxx Xxxxxxxxxx	idős	160	99,8	98,5

Ápoló- gondozó otthon Szabadszállási
idős
47
98,8
97,5

Az intézményi férőhelyszám kihasználtságot az időskorúakat ellátó telephelyeken befolyásolja a magas halálozási arányszám. A megüresedő férőhelyekre történő behívástól annak tényleges elfoglalásáig, azaz a beköltözésig az esetek többségében több nap, akár két hét is eltelik.

A szenvedélybetegek esetében a gyógyulás iránti motiváció labilitása a magyarázat, hiszen az esetek nagy százalékában a fekvőbetegeket ellátó intézmények szociális munkásai kezdeményezik az intézményi felvételt, de mire sor kerül az előgondozásra, illetve férőhely üresedés esetén a behívásra, az érintett személy nem tart igény a segítői beavatkozásra, intézményi elhelyezésre.

Távollétek alakulása

Eltávozások alakulása 2016. évben

Telephely megnevezése	24 órán belüli eltávozást igénybe vevő ellátottak száma főben
	1 - 10 nap/év		10 - 60 nap/év		61 nap felett/év		összesen/Fő
	0000	0000	0000	2015	2016	2015	2016	2015
Kaskantyú	34	5	12	0	0	0	46	5
Solti telephely	42	23	0	1	0	0	42	23
Lajosmizse	22	43	4	8	0	0	26	51
Szabadszállás	4	--	7	---	0	0	11	---

Jelentős mértékben emelkedett a rövid eltávozást igénybevevők száma a székhely intézményben és a solti telephelyeken, míg Lajosmizse adataiból az látható, hogy 50.9.%-al csökkent a rövid eltávozást igénybevevők száma. Utóbbi változás oka az, hogy több olyan személy meghalt az év folyamán, akik rendszeresen tettek rövid sétákat a városban, a beköltözők fizikai és egészségi állapota pedig egyre kevésbé teszi lehetővé az önálló közlekedést, és főleg nem hosszabb távon.

Szabadszállási telephelyen kevés az olyan ellátott, aki el tud utazni családjához, ismerőséhez. A hozzátartozók pedig inkább a látogatást választják, nem viszik el a rokonukat.

Telephely megnevezése	24 órán túli eltávozást igénybe vevő ellátottak száma főben
	1 - 10 nap/év (fő)		10 - 60 nap/év (fő)		61 nap felett/év (fő)		Összesen/Fő
	0000	0000	0000	2015	2016	2015	2016	2015
Kaskantyú	112	20	141	22	2	2	255	44
Solti telephely	12	16	15	28	5	8	32	52
Lajosmizse	22	14	8	6	3	1	33	21
Szabadszállás	6	----	1	-----	0	----	7	---

A 24 órán túli eltávozások markáns emelkedését Kaskantyún a megemelkedett adaptációs célú eltávozások magyarázzák. Egy fő esetében ez sajnos visszaeséssel zárult.

Kapcsolattartás, családi kapcsolatok jellemzői

Valamennyi telephelyen kiemelt figyelemmel követtük az ellátást igénybevevők kapcsolattartását, segítettük azok megtartását, régi kapcsolatok felelevenítését. Észleltük, ha megszakadt egy kapcsolat és tudtuk, hogy mikor kinek volt szüksége segítségre, támogatásra ezen a területen.

Ebben az évben is több esetben voltunk tanúi a családi, baráti kapcsolatok rendeződésének gyakran több évi távolságtartás után.

Ellátottak életét érintő intézkedések előtt – pl. térítési díj felülvizsgálat - nyílt napra, jeles ünnepekre, szülő-gondnoki értekezletekre meghívjuk a hozzátartozókat. Az őket érintő jeles ünnepekre (névnap, karácsony, anyák napja stb.) üdvözlőlapot, ajándékot küldünk a lakókkal.

A hazautazások érdekében az esetmenedzserek leggyakrabban telefonon tartanak kapcsolatot a hozzátartozókkal. Ha önálló tájékozódásra részben képes egy ellátást igénybe vevő, mentorok is segítenek a haza jutásban, vagy esetenként a közvetlen buszjárathoz kísérjük a hazautazót, akit az érkezés színhelyén várja a hozzátartozó.

Ellátást igénybe vevők kapcsolattartásának követése 2016. évben

	Lajosmizse/fő			Solt/fő			Szabadszállás/fő			Kaskantyú/fő
	legalább havonta	évente 1-2 alkalom	Nem tart kapcsolatot	legalább havonta	évente 1-2 alkalom	Nem tart kapcsolatot	legalább havonta	évente 1-2 alkalom	Nem tart kapcsolatot	legalább havonta	évente 1-2 alkalom	Nem tart kapcsolatot
Közeli hozzátartozóval	68	25	---	32	7	8	33	9	---	84	3	43
Távoli hozzátartozóval	14	6	---	10	13	8	2	---	---	12	3	103
Ismerőssel	4	3	---	8	7	8	1	2	----	16	2	104
Ismerőssel	---	---	40	48	25	16	5	---	5	95	5	22
Csak gondnokkal	---	---	--	---	---	---	3	---	---	---	----	----

Lajosmizsei telephelyen élők életében is fontos szerepet tölt be a családdal, hozzátartozókkal való kapcsolat ápolása, örömmel fogadják a meghívást a részükre szervezett értekezletekre, amelyen tájékoztatást kapnak olyan fontos témákban, mint pl. az intézményi, illetve személyi térítési díj felülvizsgálat menete, a megállapodások felülvizsgálata, intézményben tervezett rendezvények, KEHOP pályázat célja.

Tájékoztatást adunk a megelőző évi elégedettségi vizsgálat eredményeiről, ezek a rendezvények is lehetőséget kínálnak az eddig kialakult jó kapcsolat ápolására a dolgozók és hozzátartozók között, de alkalmat adnak arra is, hogy a megjelentek megfogalmazzák kérdéseiket, elmondják véleményüket. Természetesen tájékoztatást adunk a napi szakmai munkáról, terveinkről.

Hétvégén, ünnepnapokon sok látogató fordul meg az Intézményben. Gyakori hogy akár pár órára vagy egy-egy napra, vagy egy hétvégi ebédre, családi programra elviszik őket. Ezek is jelentős lelki töltődést adnak számukra.

Az alábbi táblázat adataiból látható, hogy Szabadszállási telephelyen élő ellátottak közül nem tart senkivel kapcsolatot 5 fő, a többieknek változó intenzitású és minőségű kapcsolata azért van a külvilággal, de családhoz, eltávozásra nagyon kevesen tudnak menni.

	Legalább havonta	Évente 1-2 alkalom	Nem tart kapcsolatot
Közeli hozzátartozókkal	33 fő	9 fő	0
Távoli hozzátartozókkal	2 fő	0	0
Ismerőssel	1 fő	2 fő	0
Közeli és távoli hozzátartozókkal, ismerőssel	5 fő	0	5 fő
Kizárólag gondnokkal	3 fő	0	0

Gondnoki tevékenységgel összefüggő feladatok

Folyamatban van a gondnokság alá helyezett ellátást igénybevevők gondnokságának felülvizsgálata, melyre folyamatosan készülnek a pszichiátriai szakvélemények. 2016. évben Kaskantyún 1 fő, Solton 15 fő, Lajosmizsén 7 fő felülvizsgálatára került sor.

Ellátást igénybe vevők cselekvőképesség mértéke szerinti megoszlása 2015. és 2016. évben telephelyenként

Cselekvőképesség mértéke	Kaskantyú		Solt		Lajosmizse		Szabadszállás
	2015.	2016.	2015.	2016.	2015.	2016.	2015.	2016.
cselekvőképes	126	105	9	11	137	133	41	39
korlátozottan cselekvőképes	8	----	48	27	2	----	2	---
cselekvőképtelen (kizáró)	2	----	34	28	21	---	4	--
eseti gondnok kirendelés történt	1	--	---	----	---	1	--	--
ideiglenes gondnok kirendelés	---	---	---	---	---	--	----	--
részlegesen korlátozó	---	9	---	17	---	9	---	4
teljesen korlátozó	---	3	---	8	--	15	---	5
Összesen	137	116	91	91	160	167	47	48
Felülvizsgálatok száma		3		22		6		1

Az intézményben a hivatásos és hozzátartozói gondnokokkal a kapcsolattartás folyamatos, kiegyensúlyozott. Szabadszállási telephelyen a hivatásos gondnokok tevékenysége továbbra is a havi-kéthavi egy alkalommal történő rövid látogatásra, pénzügyek intézésére korlátozódott. 2016.

évben két fő esetében történt gondnokváltás, a feladatot ellátó személy azt leterheltség miatt kezdeményezte.

Szülői, gondnoki értekezletet 2016-ban 2 alkalommal tartottunk a telephelyeken, melynek keretében a résztvevők tájékoztatást kaptak az egészségügyi, mentálhigiénés, élelmezési, foglalkoztatási ellátással kapcsolatos eredményekről, felmerülő kérdéseikre válaszoltunk.

Következtetések: Szükségletek összefoglaló bemutatása, amire az intézményi férőhelykiváltás reagálni kíván.

A „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény székhelyén jelenleg 60 fő szenvedélybeteg ápolása, gondozása történik komplex rehabilitációs szemlélet mellett. A jogszabályban előírt 6 m2/fő alapterület nem biztosított az intézményben. A kiváltás lehetőséget ad arra, hogy a jogszabály által elvárt feltételek teljesüljenek.

Az intézmény alapításakor is megfogalmazott hosszú távú stratégia programban leírt cél az intézményi létforma felváltása integrált lakhatási és ehhez kapcsolódó lehetőségekkel, az elmúlt 27 év alatt csak részben valósulhatott meg az egymásra épülő szolgáltatási struktúra működtetésével. Most erre kerülhet sor. Az alábbi diagram adataiból látható, hogy a kiváltásban érintett 60 főből csupán 14 fő él kevesebb, mint egy éve az intézményben.

A komplex szükségletfelmérés készítésekor mind a 60 fő megfogalmazta, hogy régi vágya teljesül azzal, hogy elhagyhatja ezt a nagy intézményt. Többen elmondták, most olyan lehetőségek nyílnak meg számukra, amelyre már nem is mertek gondolni.

A szociális foglakoztatás keretében eddig megvalósult foglakoztatási formák felülvizsgálata, átszervezése az elmúlt évek alatt több alkalommal megtörtént, de ez a lehetőség megnyitja azokat a kapukat is melyekre eddig nem nyílt lehetőségünk. A támogatott lakhatás szolgáltatást igénybevevők lehetőséget kapnak új tevékenységek végzéséhez szükséges képzésekre, amely javíthatja a nyílt munkaerő piacon történő elhelyezkedésük esélyeit is.

Az intézmény tevékenysége kibővül olyan szociális alapszolgáltatási formákkal, amelyekre Kaskantyú és Tabdi lakossági igényt tart. Megszervezésre kerül a szenvedély betegek közösségi ellátása, a megnövekvő férőhellyel fog működni a nappali ellátó szolgálat.

2. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI

2.1. A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA

Átfogó cél az ENSZ Egyezmény 19. cikkének, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük-biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvénynek való megfelelés, tényleges integráció biztosítása. Magyarországon legkésőbb 2041-ig meg kell szűnnie a fogyatékossággal élő, pszichiátriai betegek, továbbá szenvedélybeteg személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, a célcsoportok vonatkozásában engedélyesenként 50 főnél nagyobb bentlakásos intézményi formának, és helyét át kell vegyék a közösségi alapú ellátási formák.

A projekt célja a szenvedélybeteg személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, a célcsoportok vonatkozásában engedélyesenként 50 főnél nagyobb intézményi ellátási forma teljes körű kiváltása, és a lakók igényeire reflektáló, magas minőségű, hozzáférhető közösségi alapú ellátási formák kialakítása. Bács-Kiskun megyében 1990. április 1-óta működő „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény által ellátott 60 fő szenvedélybeteg komplex szükséglet felmérési eredményein alapuló szolgáltatásnyújtás szakmai, személyi, tárgyi feltételeinek kialakítása.

Az intézményi kiváltással létrehozható lakhatási szolgáltatások: 5 darab tizenkét fő számára kialakított újépítésű ház, amelyek megfelelnek az Szt. és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben foglalt támogatott lakhatás szakmai, személyi és tárgyi feltételeinek összhangban a Stratégiában foglaltakkal. A házak részben önkormányzati tulajdonban lévő telkeken – Tabdi település 3 db -, illetve az intézmény használatában lévő 2 telken Kaskantyú településen kerülnek megépítésre.

A fejlesztés eredményeként a lakhatási szolgáltatást biztosító Kaskantyú és Tabdi településeken elérhetővé válnak, bővülnek az alapszolgáltatások, foglalkoztatási lehetőségek, ezek a fejlesztés eredményeként megfelelő minőségben és kapacitással, stabilan rendelkezésre fognak állni.

Részcélok: az intézményben élő szenvedélybeteg személyek életminőségének javítása, jogainak érvényesítése, önálló életvitelük támogatása. A szociális szolgáltatási rendszer fejlesztésével minőségi, közösségi alapú új támogatott lakhatási férőhelyek létrehozása.

A „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény határozott idejű működési engedéllyel rendelkezik. A projekt megvalósulása után az intézmény székhelye meg fog felelni a határozatlan idejű működési engedély feltételeinek. A komplex szükségletfelmérésen alapuló egyéni szükségletek kielégítését szolgáló nappali ellátó szolgálat 48 fővel történő fejlesztése, a szenvedélybetegek közösségi ellátásának, étkeztetésnek és házi segítő szolgálat alapszolgáltatások biztosítása a célunk.

A fejlesztő foglalkoztatás tárgyi és személyi feltételeinek bővítése új foglalkoztató építésével, új foglakoztatási formák tárgyi feltételeinek biztosításával valósul meg.

A jelenlegi ellátó rendszerben jelen vannak azok a szakemberek, akik a felkészülés időszakában lehetősséget kell, hogy kapjanak az új szolgáltatási forma működésének megismerésérése, a szükséges kompetenciák képzések formájában történő elsajátítására.

Az ellátást igénybevevőket is fel kell készíteni az új lakhatási formára, amely lehetővé teszi számukra az intézménytől független, önállóbb életet.

A projekt megvalósítása csak akkor járhat sikerrel, ha a dolgozók és az ellátást igénybevevők, az érintett lakosság a településeken, illetve annak közelében a rendelkezésre álló szolgáltatási gyűrűt működtetők is elegendő információval rendelkeznek a tervezés, megvalósítás időszakában annak előrehaladásról, a projekt megvalósítása során hozott döntések aktív részesei lehetnek, véleményt nyilváníthatnak. Ezért szükségesek a rendszeres team megbeszélések, nyilvános fórumok, a lakosság érzékenyítése Tabdi és Kaskantyú településen intézményi nyílt, a támogatott lakhatás szolgáltatásainak, működésének bemutatását lehetővé tevő szakmai tájékoztató nap szervezése a

Közösségi Házakban előre meghirdetett időpontban, közös program szervezése a hagyományos települési Falunapon.

Illeszkedés szakmapolitikai környezethez, jogszabályi keretekhez, a felhívásban meghatározott célokhoz

A projekt tervezésekor, majd a megvalósítás során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a létrejövő fejlesztés szervesen illeszkedjen a vonatkozó hazai és nemzetközi jogszabályi keretekbe, szak- és fejlesztéspolitikai stratégiákba, szolgálja az azokban meghatározott célok elérését, alkalmazza a hazai és nemzetközi sztenderdeket és jó gyakorlatokat. A célok illeszkedését egyrészt szakmai (tartalmi, módszertani), másrészt fejlesztéspolitikai (financiális, beruházási) oldalról tudjuk vizsgálni. Előbbi esetében a szakmapolitikai iránymutatásokhoz, statégiákhoz, törvényi környezethez való illeszkedést mutatjuk be, míg utóbbi esetében az európai fejlesztési célkitűzések, kohéziós politika, illetve ennek hazai leképezése, a pályázati rendszerrel való koherenciáit vizsgáljuk.

Ahogyan az európai uniós, úgy a hazai szociális szakpolitika is jelentős szemléletváltáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A korábbi, az érintett személyek hiányzó képességeire fókuszáló hozzáállásával szemben, az új szakpolitika közösségi szemlélete az egyén aktív társadalmi részvételét, közösségi szerepvállalását helyezi középpontba. Az új megközelítésben a legfőbb célkitűzés (aminek kulcseleme a jelen pályázat tárgyát is képező intézményi kitagolás, közösségi szolgáltatásokra való áttérés), hogy az érintettek ne csupán a szociális védőháló szolgáltatásaira támaszkodjanak, hanem a társadalomba beilleszkedve, annak egyenjogú tagjaként aktív közösségi életet éljenek, illetve visszatérjenek a munka világába.

Ez a szemlélet testesül meg A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményben, amit az Országgyűlés a 2007. évi XCII. törvénnyel hirdetett ki, és amelynek 9. (A fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és az élet valamennyi területén történő teljes körű részvételének lehetővé tétele, fizikai környezet, szolgáltatások, információ terén); 12. (a fogyatékossággal élő emberek törvény előtti egyenlősége), 19. (önálló életvitel és közösségbe való befogadás, lakóhely megválasztás, hozzáférés biztosítása intézményi és egyéb közösségi támogató szolgálathoz, közösségtől való elszigetelődés és kirekesztődés megelőzése, igényeikhez igazított közösségi szolgáltatások) és 28. (megfelelő életszínvonal és szociális védelem, állami lakhatási programokhoz való hozzáférés biztosítása, életkörülményeik javítása) cikkéhez kapcsolódnak pályázati célkitűzéseink.

A megvalósuló fejlesztés teljesíti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapvető célkitűzését, hiszen javul az érintett személyek jogainak érvényesülése, a jogok érvényesítési eszközei bővülnek, önálló életvitelük és a társadalmi életben való aktív részvételük biztosítottá válik. A törvénynek - a 2010. évi XXXIX. törvénnyel megállapított -

17. §-a rendelkezik az 50 főnél nagyobb férőhelyű szociális intézmények kiváltásáról.

Az ennek végrehajtásához szükséges stratégiát és feladatokat a 2011-2041 időszakra vonatkozó, a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1257/2011. (VII.21.) Korm. határozat határozta meg, amit a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2017-2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepcióról szóló 1023/2017. (I. 24.) Korm. határozat hatályon kívül helyezett. Az ezekben foglalt kötelezettségekhez illeszkedik a pályázat, hiszen az előírások szerint az 50 főnél nagyobb bentlakásos intézményi forma megszüntetését és a közösségi alapú ellátási formák, a támogatott lakhatás bevezetését célozza. Utóbbi jogi kereteit az Szt. a szakmai, személyi és tárgyi feltételeket a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet tartalmazza, a támogatott lakhatási forma kialakításánál ezek iránymutatására támaszkodunk.

A pályázat támaszkodik az 1257/2011 (VII.21) Korm. határozat 3. pontjának megfelelően elkészült, az első 3 éves fejlesztési ciklus eredményeit és tapasztalatait összegző Fejlesztési alapvetések a fogyatékos személyek szociális intézményi férőhelyi kiváltásáról szóló stratégia (2011-2041) végrehajtásához, 2015-2020 című dokumentumra, továbbá több ponton kapcsolódik az Országos Fogyatékosságügyi program végrehajtásának 2015-2018. évekre vonatkozó Intézkedési Tervéről szóló 1653/2015. (IX.14.) Korm. határozat 5.4. (Szabályozási szinten kell lehetővé tenni a fogyatékos személyek részére a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítését, fejlesztését, különös tekintettel a nappali ellátást biztosító intézményekre); 7.3. (Létre kell hozni azt a szakmai műhelyt, amely a szociális intézmény férőhely kiváltás koordinatív-módszertani támogatását biztosítja) 7.4. (Az előző évek tapasztalataira alapozva felül kell vizsgálni a férőhelykiváltással és a támogatott lakhatással kapcsolatos jogszabályi környezetet a fogyatékos gyermekekre is figyelemmel) pontjaihoz. A fejlesztés tervezésekor és megvalósításakor kiemelt figyelmet fordítunk a 2015-2025. évekre vonatkozó Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 15/2015. (IV.7.) OGY határozat 7.2 pontjának (önrendelkezés, társadalmi integráció érvényesítése, kiváltással érintett személyek és intézmények felkészítése, kapcsolódó jó gyakorlatok felhasználása, lakóhelyhez közeli szolgáltatások körének bővítése).

A fent bemutatott, a projekt előkészítéséhez és majdani megvalósításához közvetlenül kapcsolódó szabályozókon túl, számos egyéb hazai és nemzetközi jogszabály határozza meg működési környezetet. Összefoglalóan alább felsoroljuk a legfontosabb vonatkozó dokumentumokat.

Nemzetközi jogszabályok, ajánlások:

- A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény

- Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény /Alapelvek (3. cikk), a 19. cikk Önálló életvitel és a közösségbe való befogadás

- Európai Unió Alapjogi Chartájának az Egyenlőségről szóló címéhez tartozó 21. és 26. cikk

- 2010-2020-as Európai Fogyatékosságügyi Stratégia

- Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának 2006-ban elfogadott Akcióterve

- Az intézményi ellátásról a közösségi alapú ellátásra való áttérésre vonatkozó közös európai útmutató

- ENSZ CRPD Bizottság állásfoglalásai

- A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.)

- a WHO jelentése pszichiátriai ellátásról elnevezésű dokumentumhoz Hazai fogyatékosságügyi szabályozás:

- 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

- Fejlesztési koncepció-javaslat a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló stratégia (2011-2041) végrehajtásának elősegítéséről a 2015-2020. időszak tervezéséhez

- 1023/2017. (I. 24.) Korm. határozat a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást- gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2017–2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepcióról

- 15/2015. (IV. 7.) OGY határozat az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015-2025.)

- A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény

- A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII.9.) kormányrendelet

Speciális szolgáltatási jogi szabályozás

- Az intézményi ellátásról, a közösségi életvitelt támogató szolgáltatásokra való áttérés folyamatának szabályozási háttere.

- Szociális szolgáltatások, és kapcsolódó szolgáltatási rendszer (egészségügy, köznevelés, foglalkoztatás, közszolgáltatások)

Törvények:

- 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szoctv.)

- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)

- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

- 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

- 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

- Magyarország Központi költségvetéséről szóló törvény

- 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

- 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.)

- A 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (Mmtv.)

Kormányrendeletek, kormányhatározatok:

- 381/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet az Integrált Jogvédelmi Szolgálatról

- 415/2015 (XII.23.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről

- 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról (továbbiakban: Tr.),

- 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról

- 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról

- 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról

- 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról

- 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről (Xxxxx.)

- A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet

- 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól

- A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet.

Miniszteri rendeletek:

- 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről (továbbiakban: Szakmai rendelet)

- 9/1999. (XI. 24.) XXXXX rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről (továbbiakban: Ir.)

Ezen szakmapolitikai stratégiák végrehajtásához forrást a különböző fejlesztéspolitikai eszközök biztosítanak. A fejlesztés tárgya a legmagasabb uniós stratégiai szinthez kapcsolódik, hiszen a

társadalmi beilleszkedés az EU 10 éves foglalkoztatási és növekedési stratégiája, az Európa 2020 öt kiemelt céljának egyike. A stratégia az évtized végére az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés feltételeit kívánja megteremteni 2020-ra, aminek érdekében a foglalkoztatás, oktatás, kutatás-fejlesztés, energiaügy valamint a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem területén jelöl meg beavatkozási területeket. Az érintett csoportok közösségi életbe integrálásával, a munkához juttatásával, egyéni igényeikre reflektáló, hozzáférhető szolgáltatási struktúra kialakításával tehát kettős cél is realizálódik, egyrészről a társadalmi kirekesztettségük csökken, továbbá a foglalkoztatási mutatók is javulnak.

A célok eléréséhez a 2014-2020 programozási időszakban szükséges konkrét beruházási prioritások és intézkedések – a hozzájuk társított forrásokkal – a Közös Stratégiai Keretben kerültek összefoglalásra. Ennek 9. cikke határozza meg azt a 11 tematikus célkitűzést, aminek elérésével az Európa 2020 stratégia eredményesen megvalósulhat. Hazánk az ehhez való hozzájárulás mikéntjét, a fejlesztési prioritásokat - az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a Partnerségi Megállapodásban rögzíti. Ebben a 4. Társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése nemzeti prioritáson belül, illeszkedve a 9. A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem tematikus célkitűzés keretében nevesíti az intézményi ellátásról a közösségi ellátásra való áttérést, amely program megvalósulásával hozzájárul a célcsoport társadalmi integrációjához, megnyílik a lehetőség az egyéni szükségletekre alapozott szolgáltatások, hozzáférhető ellátási formák kialakítására.

A pályázatban célzott fejlesztés a Partnerségi Megállapodásban elérendő eredményekhez az alábbiak szerint tud közvetlenül illetve közvetve hozzájárulni:

- a szociális intézmények közösségi ellátásra való áttérése és a bentlakásos intézmények kiváltása;

- jó minőségű közszolgáltatásokhoz való hozzáférés;

- a fogyatékossággal élő személyek és a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja, a helyzetük javítása a későbbi nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatás érdekében;

- a hátrányos helyzetűek alapvető szociális készségének erősítése, lehetővé téve foglalkoztathatóságuk későbbi fejlesztését és majdani munkaerőpiaci részvételüket (ez kapcsolódási pontot jelent a 8. A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása tematikus célkitűzéssel).

A fenti eredmények elérését célzó konkrét fejlesztési programok az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) tartalmazza. Ennek 2.2. A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése elnevezésű intézkedése egyedi célként határozza meg az intézményi férőhelyek kiváltását. A projekt többek között a szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével előmozdítja a társadalmi együttműködést, az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra áll át, az aktív befogadást és esélyegyelőséget támogatja, valamint a foglalkoztathatóság, továbbá a hátrányos helyzetű emberek társadalmi integrációját erősíti.

Jelen pályázati felhívás a fentiek mentén jelölte ki a főbb célkitűzéseket, melynek a projekt maximálisan eleget tesz, amennyiben a fejlesztés eredményeképp a jelenlegi intézményi ellátási forma teljes egészében kiváltásra kerül, új támogatott lakhatási férőhelyek és új, a lakók igényeire reflektáló közösségi alapú szolgáltatások jönnek létre, a közösségi alapú ellátás fejlesztésével a hozzáférhetőség javul. Az új struktúra elősegíti a célcsoport életminőségének javítását, jogainak érvényesítését, önálló életvitelük támogatását, a társadalmi integrációt és az aktív közösségi szerepvállalást. Ezek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a célcsoportok foglalkoztathatósági esélyei javuljanak és megtalálják azokat a formákat, amelyek keretében hatékony, sikeres munkaerő vállhat belőlük. Utóbbit erősítendő távlati elvárás a foglalkoztatási lehetőségek, illetve a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások megfelelő minőségű rendelkezésre állása.

A felhívás további célként fogalmazza meg az érintettek bevonását, illetve a lakók tájékoztatását. Tekintettel arra, hogy projektcélok teljesülésének alapvető feltétele, hogy megfelelően ismerjük az érintettek véleményét, hozzáállását, illetve elképzeléseit a fejlesztés kapcsán, jelen célok a projekt keretében is kiemelt jelentőséggel bírnak. Egyrészről azért, mert ez a záloga annak, hogy az igényekre reflektáló, hatékony, magas minőségű lakhatási és szolgáltatási rendszer alakuljon ki. Másrészről csak így érhető el, hogy a lakók, mint a fejlesztések közvetett érintettjei, megfelelő információ híján vagy félinformáció birtokában idegenkedve, elutasítóan álljanak a fejlesztéshez, hiszen annak érzékeny volta miatt a teljes társadalmi elfogadottság kulcskérdés.

Kapcsolódás más humán-fejlesztési programokhoz

Az intézményi férőhely kiváltás konkrét végrehajtási fejlesztési feladatait az 1257/2011. (VII.21.) Korm, határozat és a 1023/2017 (I.24) Korm. határozat nevesíti. Ezek keretében egy hosszú távú fejlesztéssorozat indult el, melyek egymáshoz illeszkedve, egymást kiegészítve szolgálják a meghatározott távlati célok elérését.

A TIOP-3.4.1.A-11/1 projekt Szociális Intézmények komponense keretében összesen 6 intézmény (Berzence, Bélapátfalva, Kalocsa, Mérk, Szakoly és Szentes) férőhelyeinek kiváltását támogatták. 697 lakó számára összesen 67 ingatlant (6 lakócentrumot, 40 db 12 fő részére kialakított támogatott lakhatást, valamint 12 lakást) építettek vagy újítottak fel. A konstrukció alapján Intézményi Átalakítási Cselekvési Terv jött létre, ami 3 éves ütemezésben az adott időszakban szerzett tapasztalatok alapján felülvizsgálatra kerül.

A TÁMOP-5.4.1-12/1 kiemelt projekt eleme volt a TIOP-3.4.1 „Bentlakásos intézmények kiváltása” konstrukció kedvezményezettjei számára egy országos, társadalmi befogadást erősítő médiakampány lebonyolítása, mely elősegíti a szakemberek és a lakosság szemléletváltását a fogyatékos személyekkel szemben. A TÁMOP-5.4.1. keretében megvalósuló kampány és az érzékenyítést célzó honlap (xxxx://xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/) a TIOP 3.4.1. pályázatot követő év végén indult el.

A TÁMOP 5.4.4. „Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése” című konstrukcióban a szolgáltatásokat nyújtó különböző (elsősorban szociális, egészségügyi és pedagógiai) munkakörben dolgozó szakemberek részére a képzési tematika, a képzési anyagok kidolgozása, valamint a képzésük történt meg több szociális területen, többek között a fogyatékosság szakterületén belül is.

A TÁMOP-5.4.5.-11/1 – a fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának kialakítása című konstrukció keretében a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft és a Kézenfogva Alapítvány konzorciumban valósította meg a mentorhálózat kialakítását, valamint működtetését. Így a mintegy 100 fő mentor rendelkezésre bocsájtásával (2013 nyarától) támogatta az intézményekben élő érintetteket, családtagjaikat, az ott dolgozó szakembereket, valamint az új, befogadó környezetet. Egy-egy intézményben 10-14 fős mentor team dolgozott 3 fős kulcsmentor team vezetésével, koordinációjával.

Ugyancsak a TÁMOP-5.4.5.-11/1 konstrukció keretében 2013.09.01. és 2014.01.10 között működött a nyertes pályázók számára a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) által biztosított, és az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) által koordinált érdekvédelmi tanácsadás. Összesen 16 fő 18 órás képzése valósult meg, belőlük alakultak azok a több esetben 4-5 fős munkacsoportok, amelyek egy-egy intézményben tevékenykedve képviselték a lakók érdekeit, és információnyújtással, konstruktív javaslatokkal segítették a kiváltási folyamatot. Munkájuk elsődleges célja az volt, hogy a kiváltásban résztvevő intézmények folyamatosan figyelembe vegyék az intézményben élő lakók érdekeit, és segítse a lakókat bevonódni a kiváltás folyamatába (FESZT, 2014).

Pályázatunk épít az EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című projektre. Az ennek keretében létrehozott Intézményi Férőhely Kiváltási Szakmai Koordinációs Műhely, valamint munkacsoportjai (kutatási, szolgáltatásfejlesztési, foglalkoztatási, intézménytámogatási és hálózati) megfelelő stratégiai- módszertani hátteret biztosít a kiváltási folyamat során. A szakmai terv a kialakított Intézmény Férőhely Kiváltási Terv módszertana alapján került összeállításra, míg a megvalósítás során a szakmai koordinációs, módszertani fejlesztésébe vonható beruházásokhoz kapcsolódó „soft” tevékenységekbe tud hatékonyan bekapcsolódni. Így együttműködünk az érintettek bevonásában, felkészítésében, az érzékenyítésben, rehabilitációs tanácsadásban, a szolgáltatási struktúra kialakításának kérdéskörében.

Kapcsolódás a Terület– és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) fejlesztéspolitikai céljaihoz

- Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása

- az önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása a hatékony településüzemeltetés és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében,

- a közszolgáltatások fejlesztése, bővítése az életminőség javítása, és a népesség, különösen a fiatalok megtartása érdekében,

- leromlott városrészek fejlesztése a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítására,

- helyi közösségek és együttműködés erősítése a helyi és térségi gazdasági és közösségi aktivitás ösztönzésére.

TOP-4.2.1-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

TOP-5.2.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP-6.6.2-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

TOP-6.9.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése feltétele annak, hogy elsősorban a társadalmi leszakadással veszélyeztetett csoportok helyzetének javítására irányuló programok végrehajtásához biztosított legyen a megfelelő intézményi háttér, másrészről csökkenthetők legyenek a családi terhek, és az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. A helyi szintű humán közszolgáltatások megújítása hozzájárul a lakosság életkörülményekben rejlő területi különbségek mérsékléséhez, illetve a társadalmi összetartozás erősítéséhez. Az intézkedések eredményeképpen kiegyenlítődnek vagy javulnak a területi különbségek.

2.2. A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE

Szakpolitika

2013 folyamán az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Drogellenes Stratégiáról 2013-2020 című szakpolitikai dokumentumot. A kábítószer-használók ellátását illetően a Stratégia konkrét céljai között nevesítésre került a gyermek- és fiatalkorúak ellátását szolgáló, a valós szükségleteknek megfelelő, országos lefedettségű és általános hozzáférést biztosító intézményrendszer kialakítása. A Stratégia

célul tűzi ki, hogy a problémás szerhasználók és a kábítószerfüggők legalább 20%-a kerüljön ellátásba, továbbá, hogy általában javuljon a szenvedélybetegek egészségügyi és szociális ellátását biztosító intézményrendszer hozzáférhetősége és országos lefedettsége, valamint hogy 2020-ra mindegyik járásban legyen közös működési indikátorokat használó, összehangolt, komplex ellátórendszer, amely aktív megkereső és kezelésbe vonó technikákat alkalmaz.

A kezelés-ellátás területén további prioritás, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatók legalább 80%-a a vonatkozó szakmai irányelvek alapján végezze tevékenységét, a szolgáltatók mindegyike essen át klinikai vagy szociális intézményi minőségbiztosítási auditon. A Stratégia ún. ellátás- szervezési alapelveket fogalmaz meg, melynek elemei a különböző szakterületeken működő szolgáltatások által nyújtott ellátások egymásra épülése, a szolgáltatások szakmai tartalmának és területi lefedettségének összehangolása, az egyes ellátástípusok közötti, intézményi határokon átívelő, átlátható betegutak, valamint a kliensek úttévesztésének megelőzése, kezelésben tartása és követése. A Stratégia kezelés-ellátás területén is a felépülés-központú megközelítést tekinti alapvetésnek, melynek célja a kliens egészségi állapotának javítása, illetve helyreállítása, továbbá a társadalomba történő re-integráció elősegítése. Az alacsonyküszöbű ellátásokra a stratégia a kezelési lánc első állomásaként tekint, mely a megkereső tevékenységgel együtt segíthet a rejtőzködő szerhasználók felkutatásában és kezelés-ellátásba vonásában, valamint a fertőző betegségek megelőzésében, szűrésében, terjedésének mérséklésében.

Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény alapján a települési önkormányzatok fenntartásában lévő fogyatékos, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek szakosított szociális ellátását nyújtó intézmények, valamint a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények 2013. január 1-jével állami fenntartásba kerültek. A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége e célcsoportok és ellátások esetén megszüntetésre került. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (IX.13.) Korm. rendelet az átvett intézményekkel kapcsolatos fenntartó feladatok ellátására a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot jelölte ki. Azzal, hogy a jelen kiváltási projektben hangsúlyosan megjelent a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság határozott szándéka a szenvedélybetegeket ellátó intézmények mielőbbi kiváltására vonatkozóan, méltó bizonyítéka annak, hogy felelős gazdája lett a szociális ellátás területén a szenvedélybetegek ellátásának.

Az ellátórendszer felépítése és minőségbiztosítása

2013. január elsejétől került bevezetésre a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben a támogatott lakhatás, mint új szolgáltatási forma. A támogatott lakhatás megfelelő feltételeket teremt ahhoz, hogy a fogyatékos, pszichiátriai- és szenvedélybeteg, valamint hajléktalan emberek életkoruknak, egészségi állapotuknak és önellátási képességüknek megfelelő lakhatási, illetve szociális szolgáltatásokban részesüljenek. A támogatott lakhatás alapelve, hogy a lakhatási és a szociális szolgáltatások egymástól elkülönülnek. Fontos, hogy a lakhatás és a napközbeni tevékenységek (pl. oktatás, gondozás, szabadidős tevékenységek) ne azonos helyen történjenek, valamint mindenki személyre szabott, egyéni szükségletekre válaszoló szolgáltatást kapjon.

Közösségi szenvedélybeteg ellátás

Magyarországon 2013-ban szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátására 54, közösségi szenvedélybeteg ellátásra 77 szolgáltató volt jogosult. A közösségi szenvedélybeteg ellátás keretében ellátottak száma összesen 4.143 fő volt. Az ellátottak BNO diagnóziskódjai alapján, a közösségi ellátás keretében ellátott szenvedélybetegek 28%-a vette igénybe az ellátást pszichoaktív szer használatából adódó probléma-, 57% alkohol-probléma-, 15% dohányzással összefüggésben

részesült ellátásban. Tabdi, Kaskantyú lakossága részére ellátási szerződéssel a kiskőrösi székhelyen működő szenvedélybetegek közösségi ellátása nyújtott szolgáltatást. Tekintettel arra, hogy ez a szerződés pályázatunk benyújtásakor már felmondásra került, így az intézményünk által új szolgáltatásként tervezett szenvedélybetegek közösségi ellátását felvállaló szolgáltatása veheti át ezt a feladatot lakossági igény esetén. Cél, hogy a lehető legrövidebb időn belül legyen meg a jogi háttere ennek a szolgáltatásnak, kerüljön bele az intézmény Alapító Okiratába ez a tevékenység. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy az ellátatlanul maradt településeken élő szenvedélybetegek részére új alternatívákat is ajánlani tudjunk gyógyulásuk, absztinencia tartásuk érdekében a közösségi ellátás mellett.

A „Harmónia” integrált Szociális Intézmény 2015-ben megkezdett szakmai megújulási folyamatának részelemeként a Támogatott Lakhatás, mint új szolgáltatási forma 2016. február 01-én került bevezetésre. A működés során nyert első pozitív tapasztalatok abban erősítették meg az intézmény ellátotti közösségét, és a munkatársakat is, hogy ha arra lehetőség mutatkozik, szeretnénk bővíteni ezt a szolgáltatási formát. Magunk sem gondoltuk, hogy a lehetőség ilyen hamar megérkezik.

A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába történő beruházást, a bentlakásos intézmények kiváltását, az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek csökkentését, a társadalmi, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével a társadalmi befogadás előmozdítását valamint az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra való átállást. Intézményünk két érintett célcsoporthoz - fogyatékos személyek, szenvedélybeteg személyek

- tartozó személyek ápolását, gondozását végzi, komplex rehabilitációs szemléletben.

Kiváltási program, mint lehetőség az újrakezdésre

A most megjelent kiírásra benyújtott pályázat eredményes elbírálása esetén e lakhatási formát már részben ismerő ellátotti célcsoport és dolgozói közösség kap lehetőséget arra, hogy egy EU-konform szolgáltatást nyújtó feladatellátás részese lehessen. Képesek vagyunk és elkötelezettnek érezzük magunkat arra, hogy a pályázat megvalósítása során a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken – Kaskantyú és Tabdi településen szervezett lakossági fórumokon, helyi médiában, Kiskőrösi Kábeltelevízió, Xxxxx Xxxxx, xxxxxxxxxxxxxx.xx - megjelenő kommunikációnkkal hozzájáruljunk ahhoz, hogy csökkenjen a szenvedélybetegek irányába érezhető társadalmi előítélet.

forrás: Nagy Zs. 2015.

A program megvalósulásával lehetőséget kapnak azok a szenvedélybetegségben szenvedő, gyógyulásra motivált személyek is a segítségnyújtásra, akik szórólapjainkból, az intézményi Weblapról, vagy egy-egy érzékenyítő, prevenciós előadásunkon, a sajtóban az intézményről megjelent tudósításokból, mint pl. a Petőfi Népe, Régió Napló értesültek tevékenységünkről. Eddig azonban azért nem voltak együttműködőek, mert soha nem éltek hosszabb időtartamban ilyen nagy közösségben, mint a 60 férőhelyen szenvedélybetegek részére ellátást nyújtó intézmény, vagy egyszerűen ekkora nyilvánosság előtt nem szerették volna felvállalni betegségüket. A dolgozók szakmai tudása és gyakorlati tapasztalata jelent garanciát arra, hogy az új szellemiségben, szervezeti struktúrában történő működés, lehetőséget ad egy megújult, hatékonyabb, sikerélményt nyújtó minőségi

munkavégzésre és hozzájárulunk ahhoz, hogy az addiktív problémával küzdők, drogfüggők, viselkedési addikcióban szenvedők száma csökkenhessen hazánkban. Xxxxxx Xxxxx az MTI-nek adott nyilatkozata szerin éveken belül egymillióra nőhet az alkoholisták száma Magyarországon. Problémának nevezte azt, hogy Magyarországnak nincs alkoholstratégiája, nincs a megelőzést szolgáló mentálhigiénés program. Az alábbi ábrán látható, hogy a WHO által

kiadott statisztikai adatok szerint hazánk lakossága bor, sör fogyasztási szokásaival az európai mezőny középvonalában található, és az egy főre jutó tiszta alkoholfogyasztásban is ezt a helyet foglalja el. Nem mondható ez el a dohányzási szokásokról, hiszen az élvonalban lévők mögött az 5. helyen áll Magyarország lakossága.

Európai lakosság sör és bor fogyasztási szokásai a WHO 2014-ben kiadott közleménye alapján

Forrás: KSH,2014

Célcsoport a Harmónia ISZI-ben

 ápoló-gondozó intézményben ellátott 60 fő szenvedélybeteg személy;

 a „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény székhelyén szakmai, illetve kisegítő munkakörben dolgozók;

 az érintett szenvedélybeteg személyeket körülvevő mikro-makro környezet (pl. családtagok, szomszédság, gondnokok, más szolgáltatásban dolgozók, település lakossága, egészségügy stb.).

30

25

20

15

10

5

0

26

22

14

14

8

9

11

12

7

3

6

0

1

2

2

3

01

3 3

0 0

Nő (fő)

Férfi (fő)

A komplex szükségletfelmérés eredményei alapján, ahogyan azt az alábbi ábra adatai is mutatják a támogatott lakhatás programba kerülők az intézményi felvételkor - 40 fő - alkohol - és - 28 fő - nikotin függőséget jelölt meg szenvedélye tárgyként, ami nem meglepő, ha a magyar lakosság helyét értékeljük, a feni ábrákon jelzett rangsorban. Alkohol – nikotin és játékfüggő 3 fő, Alkohol és gyógyszerfüggő 8 ellátott, játékfüggő 3 személy, alkohol és édesség függő 4 fő, édesség függő 5, édesség és colafüggő 1 fő.

A fenti 60 fő a projekt közvetlenül érintett, azt közvetlenül, elsődlegesen felhasználó célcsoport tagjaivá válik az intézmény dolgozói kollektívájának tagjaival együtt, tehát a projekt tevékenységei, eredményei, hatásai helyzetüket befolyásolják.

Különös figyelmet kell fordítanunk a célcsoport azon tagjaira, akik szenvedélybetegségük mellett valamilyen fogyatékossággal élnek, hiszen ez az állapot, ha részben korrigálható is testközeli, vagy test távoli gyógyászati segédeszközzel, mindenképpen meghatározzák, esetenként megakadályozzák az érintett személy re-integrációs esélyeit. Támogatott lakhatásra történő célcsoportban 7 fő súlyos fogyatékossággal élő személy kerül felkészítésre.

Érzékszervi korrekcióhoz szükséges testközeli segédeszközt használók megoszlása

Hely-, és helyzetváltoztatásához használt segédeszközt használók megoszlása

A kiváltási folyamat a fent érintett célcsoport tagjain túl érinti az intézmény valamennyi ellátást igénybevevőjét, munkatársát, a fenntartót, az ellátottak hozzátartozóit, az intézménnyel, ellátottakkal kapcsolatban álló közfeladatot ellátó szervezeteket és szolgáltatókat, azon társszakmák, társágazatok intézményeit, amelyek rendszeresen kapcsolatban állnak velünk. Ilyenek az egészségügy (annak kapcsolódó alap- és szakellátása), a foglalkoztatás ügy (főként az aktív munkaerő piaci eszközrendszereken, szolgáltatásokon keresztül). A harmadik szintet a társadalom képviseli.

A kiváltás folyamatában kulcsfontosságú szerepe lesz a támogatott lakások szomszédságában

lakók, és Kaskantyún, Páhin élő lakosság véleményformálásának.

Eddigi tapasztalataink szerint mindkét település lakossága nyitott és elfogadó az intézményünk irányába. Az intézmény dolgozóinak jelentős százaléka ezen a két településen él, sokan ismerik az intézmény tevékenységét, de ez nem jelenti azt, hogy a felkészülés időszakában nem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy előre tervezett, szervezett keretek között kapják meg a szükséges tájékoztatást.

A projekt közvetlen célcsoportja

A célcsoport megnevezése	Nagysága/fő	Hatásterület	A célcsoport legfontosabb értékei, igényei, hátrányai, a projektben betöltött szerepe, és a projektnek a célcsoportot kezelő tevékenysége
Szenvedélybetegek intézményi ellátását végző szakemberek (ápolási, gondozási, önálló életvitelt elősegítő feladatot ellátó önálló és intézményi szolgáltatatók), személyi segítők, gondnokok	72	intézmény	A csoportra jellemző a szabálykövetés és a megbízható munkavégzés. A csoport igényli a segítséget a kiváltáshoz, erre önállóan nem lennének képesek. A projekt során megszerzett kompetenciák elősegítik a kiváltás, a szolgáltatási rendszer átalakítását.
„Harmónia” Integrált Szociális Intézmény székhelyén, és telephelyein él ellátottak	412	intézmény	A csoport érdeke az önálló életvitel és az integráció erősödése, megvalósulása, a jó minőségű, elérhető

és közvetlen családtagjaik, törvényes képviselőik (4 fő cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll).			támogatószolgáltatások biztosítottsága. A csoport hátrányai között említhető az esetenkénti bizonytalan, a változásokkal szembeni ellenérzés. A projekt során a csoport a módszertani támogatások, információ biztosítása révén megérti, megfelelően felkészül a változásokra és biztonságban érzi magát a kiváltás folyamatában, a támogatott lakhatásba kerülés során.
A „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény kiváltásban közvetlenül nem érintett ellátottai, munkatársai	539		A csoport előnye a meglévő szolgáltatásokkal /támogatásokkal kapcsolatos szakmai felkészültség, több évtizedes gyakorlati tapasztalat és az elhivatottság. A csoport hátránya a hálózatos működés hiánya. A projekt biztosítja a célcsoport hálózatosodását, és módszertani háttér megerősítését.
Közfeladatot ellátó szervezetek és szolgáltatók	~ 150 fő		A csoport érdeke a jó minőségű és hatékony közszolgáltatás biztosítása. A csoport erőssége a saját (pl. egészségügyi, foglalkoztatási, stb.) ágazatban szerzett jelentős tapasztalat. A csoport hátránya a saját ágazati célok követése, kevésbé nyitottság a komplex, egyénre szabott megoldásokra, a szakmai tapasztalatcsere esetlegessége. A projekt biztosítja a célcso port hálózatosodását, a célcsoport tagjai közötti tapasztalatcserét és módszertani hátterük megerősítését.
Szenvedélybetegeket körülvevő szűkebb környezet (pl. érintett szomszédság, település (rész)	A kiváltásban közvetlenül érintett település lakossága ~ 1 000 fő	Tabdi, Kaskantyú (település lakossága, szomszédság)	A csoport érdeke a problémamentesen integrálódó fogyatékossággal élő emberek és támogató szolgáltatások, valamint az új

szolgáltatásokkal létrejövő munkahelyek. A csoport hátránya a vélt vagy valós félelmeken és előítéleteken és a fogyatékosságból adódó nehézségek meg nem értése. A csoport hozzájárul a projekt eredményének eléréséhez,

fenntarthatóságához.

Célcsoport táblázat, saját forrás

A kiváltásra történő felkészülési folyamat fontos részét képezi a hatékony, társadalmi tudatosság formálását célzó kampányok megszervezése. Ezek elsődleges célja a szenvedélybetegek irányába meglévő negatív előítélet csökkentése, a befogadó attitűd kialakítása. A rehabilitációból kikerülő szenvedélybetegek pozitív megítélésnek támogatása, szakértelmük, érdemeik, képességeik, valamint a munkahelyi és a munkaerő-piaci hozzájárulásuk elismerésének elősegítése.

A változás szükségességének felismerése a munkatársaktól, ellátottaktól egyaránt elvárt. A változás egyre nagyobb kontrollt igényel a lakótól a saját életének alakítása felett, amelyet egyre kevésbé adhat át a „gondozónak”, ezzel párhuzamosan a dolgozók egyre kevésbé kontrollálják a lakók mindennapjait.

Az intézményi kiváltás egy innovatív jellegű szociális szolgáltatás megvalósítását jelenti.

A kiváltás célja

Az eltérő előélettel, eltérő szociális helyzetből, eltérő motivációval érkező, már hosszabb-rövidebb ideje a „Harmónia Integrált Szociális Intézményben élő, esetenként a hospitalizáció jelentős tüneteit mutató 60 szenvedélybeteget felkészítjük a társadalomba integrált lakhatási körülmények melletti életvezetésre. Lehető legrövidebb időn belül váljanak a befogadó település Kaskantyú és Tabdi településen élő közösség egyenrangú állampolgárává. Képességeik szerint váljanak alkalmassá a napi rutin feladatok önálló szervezésére, társas kapcsolatok hatékony megélésére, tervezett, sikerélményt adó munkavégzésre.

Intézményi ellátását végző szakemberek személyi segítők, gondnokok

A kiváltási folyamat az intézményben jelentős szervezeti átalakulást generál, „ellátó-helyből” a célcsoport tekintetében szolgáltató szervezetté válik. A folyamat során számtalan eddig megszokott folyamat átalakul, újak jelennek meg a mindennapi működésben. Éppen ezért fordítunk nagy hangsúlyt a folyamatok tervezésre, az átalakítás lépéseinek megfelelő előkészítésére, ütemezésére, a szereplők részvételére, a stressz kezelésére, amelyekkel a feszültségek részben kreatív, konstruktív mederbe csatornázhatók.

2.3. AZ ÚJ SZOLGÁLTATÁSI STRUKTÚRA BEMUTATÁSA

Szervezeti felépítés (organogram és annak rövid szöveges bemutatása)

A szervezeti struktúra átszervezése bár nem jelentős, de mégis változást von maga után a szervezeti organogramban is, mert beépülnek az új szolgáltatási elemek, amelyeknek szervesen kapcsolódni kell a meglévő ellátási formákhoz az alábbi ábrában látható rendszerben.

Szükségszerűvé válik a Minőségirányítási Kézikönyvben meghatározott, az intézmény hatásos működéshez szükséges lényegi folyamatok sorrendjének és kölcsönhatásainak felülvizsgálata az alábbi ábrában megjelenített folyamatok mentén.

Ezt követően az intézményi szabályzatok, utasítások, szakmai eljárásrendek, protokollok felülvizsgálatára kell, hogy sor kerüljön. Ki kell dolgozni az új szolgáltatási elemek szakmai programját, illetve be kell illeszteni azokat az átalakult szervezeti rendbe. Mindezzel párhuzamosan a dokumentumok felülvizsgálatának is meg kell történnie. Felül kell vizsgálni a munkafolyamatokat az egyes ellátási területeken, mert azoknak a szükségletekhez igazodónak kell lennie. Ezzel egy időben több területen a munkarend is megváltozik. Mindez nem képzelhető el a párhuzamosan megvalósuló humán erőforrás fejlesztés nélkül, mert átalakul az intézmény szervezete, megváltozik, bővül az ellátási terület, új elemként jelenik meg a hálózati működés és a külső szakmai szereplőkkel történő együttműködés minőségében is jelentős változást kell elérni. Ez a folyamat több szinten és eltérő munkaterületen, a feladat végrehajtáshoz felruházott kompetenciákkal - külső és belső - rendelkező szakemberek csapatmunkáját követeli meg a projekt benyújtást elindító tervezés első napjától a megvalósulás utolsó napjáig.

Változás menedzsment szerepkörök

Szerepkör	Szerepkör tartalma	Feladat
A változás szponzora	Probléma tulajdonos és stratégiai döntéshozó.	A stratégiai célok kidolgozása, az elvárások megfogalmazása, a kultúraváltáshoz szükséges körülmények és feltételek biztosítása, végrehajtatás.
A változás vezetői	Operatív megvalósítás vezetése, a tartalom és elfogadás folyamatainak kézben tartása.	A kultúraváltás kommunikálása a programban résztvevőkkel, érintett munkatársakkal, a folyamat kézben tartása.
A változás támogatói	A változás támogatói HR/ kommunikációs vezető, illetve a kultúraváltás szponzora által kijelölt egyéb felső vezető.	Az elfogadás, azonosulás, intézményesülés szakmai támogatása.
Változások közvetítői	Nem vezető beosztású, véleményvezér munkatársak	Véleményvezér munkatársak A változás üzeneteinek személyes közvetítése a kollégáik felé, visszajelzések összegyűjtése.
A változások alanyai	Munkavállalók, lakók.	A változás megvalósítói.
A folyamat tanácsadója	Külső tanácsadó	Módszertani, eszköz- illetve erőforrás támogatás.

A belső team munka akkor lesz hatékony és eredményes, ha valamennyi munkavállaló megtalálja abban helyét és szerepét a projekt megvalósítása során az alábbi ábrában szimbolizált működési elv szerint.

Szolgáltatások bemutatása településenként és ingatlanonként

A „Harmónia” Integrált Szociális intézmény székhelyéről 60 fő szenvedélybeteg kiváltására kerül sor jelen pályázat kedvező elbírálása esetén. 5 db 12 fő elhelyezésére alkalmas lakóház megépítésére kerül sor.

Az 5 db lakóházon kívül a székhelyen – amely a kiváltás után szolgáltató központként fog funkcionálni – tervezzük egy új építésű, akadálymentesített, foglalkoztató pavilon építését is.

A lakhatást szolgáló telkek kiválasztása során több szempontot mérlegeltük, elsődlegesen figyelembe vettük, hogy

- az intézményben élő ellátást igényvevőknek a Kaskantyún és a környező településeken élő lakossággal milyen a kapcsolata,

- az intézményben élő ellátást igénybevevők a székhelyen mezőgazdasági (állattenyésztés, növénytermesztés) munkát végeznek, amely folyamatos jelenlétet kíván. Ezzel a tevékenységgel foglalkozók számára igyekeztünk közeli lakhatási helyszínt választani,

- a munkatársaknak – akiknek 47.3 %-a környező településről jár dolgozni – mely településeken van a lakóhelye,

- az intézmény székhelyének Kaskantyún- és a vonzáskörzetben található településeken élő állampolgárokkal, szervezetekkel milyen kapcsolata,

- mely települések rendelkeznek állami, vagy önkormányzati tulajdonú, a célnak megfelelő, közművesített, beépíthető telekkel, amelyet átadnak ilyen célú pályázati program megvalósítására.

További kiemelt szempontjaink voltak

- a komplex szükségletfelmérés során megfogalmazott vélemények a leendő lakóhelyválasztásra vonatkozóan (a községből beköltöző 21 fő, továbbra is szeretne ilyen környezetben élni, a

városból beköltözők 36 %-a, 13 fő nagyobb biztonságban érzi magát kistelepülésen, ezért szívesebben költözik községben felépítésre kerülő házba.

- egyes települések által felajánlott, helyszínen megtekintett telkek nem bizonyultak alkalmasnak beépítésre a magas talajvízszint, vagy közművesítetlenség, vagy a település központjától való nagy távolság, tömegközlekedési eszköz hiánya miatt. Volt olyan felajánlott telek is, amelyet csak földúton tudtunk megközelíteni.

- a felkeresett települések közül Tabdi vezetése bizonyult a legegyüttműködőbbnek,

- a támogatott lakhatáshoz kapcsolódó szolgáltatási és foglalkoztatási célú ingatlanok, valamint a szolgáltatási gyűrű elérhetősége,

- a házak a lehető legtakarékosabban üzemeltethetők legyenek műszakilag és gazdaságilag a rendelkezésre álló és változó humán és gazdasági feltételek között.

A kiválasztott, felajánlott telkek közül 3 db fentebb részletesen bemutatott Tabdi településen található. A lakóházak belterületen, a Xxxxx Xxxxxx utcában kerülnek megépítésre. A 3 db lakóház közművesített, 40 %-ban beépíthető, lakott környezetben, oldalhatáros beépítésű, üres telkeken kerül kivitelezésre.

2 db lakóház a székhely intézmény közelében álló kaskantyúi ingatlan megosztását követően, az intézmény használatában lévő, különálló telkeken, szabadon álló elhelyezéssel fog megépülni. A házakat a vonatkozó jogszabályi keretek figyelembe vétele mellett úgy tervezzük meg, hogy azok minden fogyatékos személy számára hozzáférhetőek legyenek, megfeleljenek a felhasználó személyek egyéni igényeinek.

Rendelkezésre állnak majd azok a helyiségek, amelyek lehetőséget adnak a közös együttlétre – konyha-ebédlő, nappali – de a két ágyas szobák lehetőséget adnak a csendes elvonulásra is. Minden házban kialakításra kerül mozgássérültek számára akadálymentes közlekedést biztosító szoba, vizes blokkal. A nagy kertek, udvar gondos gazda szemléletét várja majd az ott élőktől, a kertek gazdálkodási tevékenységre is lehetőséget adnak az ott élőknek. A berendezési tárgyak listájának összeállítása az ellátást igénybevevők aktív közreműködésével történt. Sok praktikus ötletet fogalmaztak meg, mint leendő használói, lakói a házaknak, amelyeket be tudtunk építeni terveinkbe.

A majdani felhasználók maguk döntenek arról, hol és kivel kívánnak lakni, erre vonatkozó igényeiket a komplex szükségfelméréskor már többen meg is fogalmazták. Természetesen, aki bizonytalan, támogatásra van szüksége a döntésben, ez a támogatás rendelkezésre fog állni a mentor, szobanővér és az esetmenedzser személyében.

Az ellátottak részletes bemutatása

A szükségletprofilt az intézményvezető készítette el. A komplex szükségletfelmérésben 60 fő vett részt.

Komplex szükséglet felmérés adatfeldolgozás eredményei, az ellátást igénybevevők intézményi előtörténetével

Intézménybe költözést megelőző lakhely, tartózkodási hely

Az ellátást igénybevevők 53 %-a városból érkezett intézményünkbe, és jelentős részük megfogalmazta, már nem vágyik oda vissza, fél, hogy a régi társaság újra „bűnbe csábítja”. Ha elhagyják is az intézményt szívesebben maradnának a környéken, valamelyik kistelepülésen.

Életkor szerinti megoszlás

25

20

7

3

4

1

0

0

25

20

15

10

5

0

30-34 év 35-44 év 45-55 év 56-65 év

Férfi (fő) Nő (fő)

Az életkori megoszlás adatainak elemzése alapján látható, hogy jelentős számban vannak a 45 – 55 év korosztály képviselői, akik számára az új szakmai ismeretek elsajátításának lehetősége még motivációs erő lehet a gyógyulásban, az absztinencia tartásban. A komplex szükségletfelméréskor többen megfogalmazták tanulási vágyukat, konkrét szakmák megjelölésével. Persze nem kevesen voltak olyanok is, akik félnek a nyílt munkaerő piactól, mert szenvedélybeteg múltjuk miatt kevés esélyt látnak arra, hogy el tudnak helyezkedni. A kudarcok pedig visszacsúszást, állapotromlást idézhetnek elő, és minden kezdődhet elölről. Ezért szívesebben maradnának az intézmény védőhálójában, és ezért örülnek annak, hogy bővül a nappali ellátó szolgálat befogadó kapacitása.

17%

83%

Férfi Nő

Három pár él élettársi kapcsolatban, akik szeretnének is együtt maradni. Az intézmény működése során az elmúlt években hasonló arányban jelentek meg a hölgyek – megközelítően 20 %-a az ellátottaknak -. Bár vitatott szakmai kérdés, hogy a koedukált intézmények hatékonysága a jobb-e vagy a tiszta profilúaké. A „Harmónia” Integrált Szociális Intézményben megalapozott szakmai érvek mellett, az indulás pillanatában elköteleztük magunkat a koedukált ellátási forma mellett. Elképzelésünk az, hogy lehetőség szerint minden házban éljenek női ellátást igénybevevők is. Jelenlétük pozitív motivációs erővel bír. Természetesen fokozottan kell figyelni a párkapcsolatokra, illetve rendszeres téma szokott lenni a társkeresés, párválasztás kérdése, erre hangsúlyosan oda kell figyelni a jövőben is.

Célcsoportba tartozók gyógyászati segédeszköz szükséglete

Több ellátást igénybevevő esetében kimutatásra került csekélyebb hallásveszteség, de nem kívánnak hallókészüléket használni. Pszichoedukáció keretében meg kell tanítani őket a gyógyászati segédeszköz használatának lehetőségére, jelentőségére, és el kell fogadtatni annak használatát, hiszen sokkal könnyebb lesz leküzdeniük a kommunikációs akadályokat.

Családi, hozzátartozói, gondnoki kapcsolatok megoszlása

Az ellátást igénybevevők jelentős százalékban rendelkeznek családi kötelékekkel, de azok intenzitása nem tesz lehetővé a közeljövőben olyan pozitív változást, amely a kiköltözés lehetőségét családegyesítéssel közeli, reális céllá formálhatná, de segítenünk kell a kapcsolatok stabilizálását annak érdekében, hogy hosszabb távon több kliensünk távozhasson a családja kötelékébe, közelébe.

Ellátottak megoszlása a gyermekeik létszáma alapján

22

16

17

5

25

20

15

10

5

0

Nincs gyermeke

Egy gyermeke van

Két gyermeke van

Három gyermeke van

Szolgáltatást igénybevevők száma (fő)

Kiváltásra kerülők családi állapot szerinti megoszlása

Az elmúlt évek alatt folyamatos volt a fenti diagramon látható arány, magas a nőtlen vagy hajadon, illetve elváltak száma, ami jól tükrözi azt a szakmai megállapítást miszerint a szenvedélybetegek jelentős többsége nem képes tartós emberi kapcsolatok kialakítására. A jövőben a társas kapcsolati készség fejlesztésére kell figyelmet fordítani, ami magában kell, hogy foglalja az önismeret, önértékelés, empowerment fejlesztését is.

Iskolai végzettség szerinti megoszlás

5

3

4

4

0

1

2

1

20 20

20

18

16

14

12

10

8

6

4

2

0

Nő (fő) Férfi (fő)

Magas arányban vannak jelen a közösségben szakmunkások, akik már kiestek a szakmából, egy esetleges re-integráció esetén sem remélik, hogy abban el tudnának helyezkedni, ezért is fontos, hogy keressük a képzési, átképzési lehetőséget azok számára, akinél erre szükséglet és igény fogalmazódik meg.

A fenti adatokból látható, hogy az intézményi jogviszony létesítést megelőzően valamennyi ellátást igénybevevő rendelkezett valamiféle munkahellyel, még ha az illegális is volt. Azonban túl hosszú időt töltöttek munka nélkül, ami előre vetíti feladatainkat is.

Újra el kell sajátíttatni azokat a technikákat, amelyek segítenek a munkahelykeresésben, felkészítik az ellátást igénybevevőket többek között egy állásinterjúra, megismertetik a munkahely keresési technikákat annak érdekében, hogy megelőzzük a további kudarcokat amennyiben munkát keresnek a nyílt, vagy integrált munkaerő piacon.

Szolgáltatást igénybevevők foglalkoztatásban való részvétel ideje szerinti megoszlása

Foglalkoz ta-tásban eltöltött idő

Fejlesztő felkészítő foglalkozatatás

Munkarehabilitáció

Szocioterápiás foglalkozás

Kézmű Nonprofit Kft.

Keveseb b, mint 6 hónapja

Xxxxxxxx megnevezése

Ne m

F ő

Munkakör megnevezése

Ne m

F ő

Munkakör megnevez ése

Ne m

F ő

Munkakör megnevez ése

Ne m

F ő

Általános épülettakarítás

férfi

1

Textílszövés

férfi

1

Vattatépés

férfi

5

Betanított munkás

férfi

1

Sertéstenyészt és

1

Általános épülettakarítás

1

Textíl, szőrme mosása, tisztítása

1

Sertéstenyésztés

1

Általános épülettakarítás

1

Egyéb vendéglátás

nő

1

6 hónap –

Növénytermes ztési

férfi

2

Tűzállótermék gyártásakerámia

férfi

1

Mosoda

férfi

1

---

---

--

1 év	szolgáltatás			készítés								-
				Sertéstenyésztés		1	Vattatépés		3
								nő	1
1-3 év	Növénytermes ztési szolgáltatás	férfi	2	Textílszövés	férfi	1	Vattatépés	férfi	1	Betanított munkás	férfi	2
	Juhtenyésztés	férfi	1	Tűzállótermék gyártásakerámia készítés		1		nő	1
				Növénytermeszt ési szolgáltatás		3	Takarítás	nő	1
				Építményüzemel tetés		1	Mosoda	férfi	1
				Egyéb vendéglátás		1
				Egyéb személyi szolgáltatás		1
				Textíl, szőrme mosása, tisztítása	nő	1
				Telefon információ		1
3-5 év	Tűzállótermék gyártásakerám ia készítés	férfi	2	Sertéstenyésztés	férfi	2	Kertészet	férfi	1	---	---	-- -
				Textílszövés	nő	1
5-8 év	Általános épülettakarítás	nő	1	Építményüzemel tetés	férfi	1	---	---	-- -	Betanított munkás	férfi	5
				Textílszövés	nő	1
8-11 év	---	---	-- -	---	---	-- -	---	---	-- -	Betanított munkás	férfi	1

Az összesített jövedelmi adatok rendkívül széles képet mutatnak. Az biztos, hogy szükséges a rendszeres jövedelmet jelentő fejlesztő foglakoztatáson belül biztosított munkafajták, munkakörök tárházát szélesíteni.

Olyan termékek előállítására kell felkészülnünk, megtanítani a gyártási munkafolyamatokra a szolgáltatást igénybevevőket, amely piacképes, sikerélményt nyújt előállítójának.

ssz.	Nyugdíj	Munkabér	Fogyatékos sági támogatás	Munka- rehabilitáció	Gondnok kezeli	Összesített jövedelem
1.	44 400 Ft	-	-	-	-	44 400 Ft

2.	46 315 Ft	47 030 Ft	-	-	-	93 345 Ft
3.	-	-	-	51 640 Ft	-	51 640 Ft
4.	57 260 Ft	-	-	51 640 Ft	-	108 900 Ft
5.	47 390 Ft	74 190 Ft	-	-	-	121 580 Ft
6.	74 410 Ft	-	-	-	-	74 410 Ft
7.	63 525 Ft	-	-	-	-	63 525 Ft
8.	61 885 Ft	-	-	34 425 Ft	-	96 310 Ft
9.	-	20 473 Ft	-	-	75 977 Ft	20 473 Ft
10.	36 040 Ft	-	-	51 640 Ft	-	87 680 Ft
11.	69 685 Ft	-	20 982 Ft	34 425 Ft	-	125 092 Ft
12.	-	-	-	51 640 Ft	-	51 640 Ft
13.	118 870 Ft	-	-	-	-	118 870 Ft
14.	-	37 095 Ft	-	-	37 095 Ft	37 095 Ft
15.	133 265 Ft	47 030 Ft	-	-	-	180 295 Ft
16.	42 620 Ft	47 030 Ft	-	-	-	89 650 Ft
17.	56 005 Ft	-	25 825 Ft	-	-	81 830 Ft
18.	25 515 Ft	47 030 Ft	-	-	-	72 545 Ft
19.	28 590 Ft	-	-	25 820 Ft	54 410 Ft	108 820 Ft
20.	-	-	-	51 640 Ft	-	51 640 Ft
21.	-	63 590 Ft	-	-	-	63 590 Ft
22.	128 205 Ft	-	-	51 640 Ft	-	179 845 Ft
23.	30 575 Ft	-	-	51 640 Ft	-	82 215 Ft
24.	-	-	-	51 640 Ft	-	51 640 Ft
25.	50 850 Ft	47 030 Ft	-	-	-	97 880 Ft
26.	63 320 Ft	-	-	51 640 Ft	-	114 960 Ft
27.	-	63 590 Ft	-	-	-	63 590 Ft
28.	-	74 190 Ft	-	-	-	74 190 Ft
29.	50 350 Ft	63 590 Ft	-	-	-	113 940 Ft
30.	29 955 Ft	-	-	-	-	29 955 Ft
31.	-	84 787 Ft	-	-	-	84 787 Ft
32.	-	-	-	51 640 Ft	-	51 640 Ft
33.	80 840 Ft	-	-	-	-	80 840 Ft
34.	-	74 190 Ft	-	-	-	74 190 Ft
35.	-	-	-	-	-	0 Ft
36.	-	-	-	51 640 Ft	-	51 640 Ft
37.	64 840 Ft	46 505 Ft	-	-	-	111 345 Ft
38.	29 795 Ft	47 030 Ft	-	-	-	76 825 Ft
39.	172 000 Ft	-	-	-	-	172 000 Ft
40.	29 955 Ft	40 945 Ft	-	-	-	70 900 Ft
41.	-	84 787 Ft	-	-	-	84 787 Ft
42.	78 530 Ft	-	-	51 640 Ft	-	130 170 Ft
43.	-	-	-	-	-	0 Ft
44.	-	-	-	51 640 Ft	-	51 640 Ft

	Nyugdíj	Munkabér	Fogyatékos sági támogatás	Munka- rehabilitáció	Gondnok kezeli	Össz.jöv
45. 46.	-	-	-	51 640 Ft	-	51 640 Ft
47.	94 985 Ft	-	20 982 Ft	-	-	94 985 Ft
48.	39 290 Ft	-	-	-	-	39 290 Ft
49.	-	-	-	51 640 Ft	-	51 640 Ft
50.	70 800 Ft	-	-	-	-	70 800 Ft
51.	56 615 Ft	-	-	51 640 Ft	-	108 255 Ft
52.	28 500 Ft	-	-	-	-	28 500 Ft
53.	-	-	-	-	-	5 700 Ft
54.	-	74 190 Ft	-	-	-	74 190 Ft
55.	-	84 787 Ft	-	-	-	84 787 Ft
56.	-	63 590 Ft	20 982 Ft	-	-	84 572 Ft
Össz/ átlag	-	-	88.771 Ft	920.910 Ft	-	-
	-	-	22.192Ft/4f ő	48.468Ft/19 fő	-	-

Fenti adatok is felhívják a fejlesztő foglakoztatás körültekintő előkészítésének fontosságára a figyelmet, hiszen annak kiesése jelentős jövedelem-, majd ennek következében intézményi térítési díj bevételi kiesést okozna. Fontosnak tartjuk azt is, hogy maradjon meg a foglakoztatásnak a több lábon állási esélye, tehát az akkreditált foglalkoztatók szociális intézményen belüli jelenléte szükségszerű, egyfajta „biztonsági tartalék” is.

Az alábbi ábrákban kerül bemutatásra az egészségi állapothoz, egészségtudatos magatartáshoz kapcsolódó eredmények egy része.

Ezek a diagramok a komplex szükségletfelmérés adatai alapján készültek és meghatározóak lesznek a szolgáltatási gyűrű tervezésénél, illetve megalapozzák a leendő munkatársak feladatait is, függetlenül attól, hogy az ellátottak jelen állapotáról kaptunk képet, azokról a szükségletekről, amelyeket ma ki kellene tudni elégíteni az alapszolgáltatásoknak a két településen.

SZOLGÁLTATÁSI SZÜKSÉGLET a komplex szükséglet felmérés alapján
	Lakhatási költség jelenleg mindenkinél: 15.000 Ft/hó
	felügyelet	étkezé s	gondozás	készségfejleszté s	Pedagógiai, gyógypedagógi ai segítségnyújtás	tanácsadás	szállítá s	háztartási vagy háztartást pótló
	223	982	454	500	1000	675	55	90
NÉ	óraigény/na	nap	óraigény/na	óraigény/nap	óraigény/nap	óraigény/na	km/na	óraigény/na

V	p		p			p	p	p
1	2	30	4	1	0	1	24	1
2	1	30	1	1	0	1	24	1
3	2	30	2	1	0	1	24	1
4	1	30	1	1	0	1	24	1
5	24	30	2	1	1	1	24	2
6	2	30	2	2	0	2	24	2
7	24	30	3	1	0	1	24	2
8	1	30	1	1	0	1	24	2
9	4	30	2	1	1	1	24	3
10	1	30	0	2	0	1	24	1
11	2	30	2	1	0	1	24	3
12	1	30	0	1	0	1	24	2
13	3	30	3	1	0	1	24	3
13	2	30	2	1	0	1	24	2
15	1	30	1	0	0	1	24	2
16	1	30	1	1	0	1	24	2
17	3	30	2	1	0	1	24	4
18	2	30	2	1	0	1	24	3
19	3	30	2	2	0	1	24	3
20	1	30	2	1	0	1	24	4
21	1	30	2	1	0	1	24	2
22	1	30	1	1	0	1	24	2

23	2	30	2	2	0	1	24	3
24	1	30	1	1	0	1	24	3
25	2	30	2	2	0	1	24	4
26	1	30	1	1	0	1	24	1
	2	30	1	1	0	1	24	3
27	4	30	3	2	0	1	24	3
28	1	30	1	2	0	1	24	2
29	1	30	2	2	0	1	24	2
30	2	30	2	2	0	1	24	3
31	1	30	0	1	0	1	24	2
32	1	30	1	1	0	1	24	2
33	1	30	1	1	0	1	24	2
34	3	30	4	1	0	1	24	2
35	4	30	4	2	0	1	24	3
36	1	30	1	1	0	1	24	3
37	6	30	2	2	0	1	24	3
38	1	30	2	2	0	1	24	3
39	1	30	1	1	0	1	24	3
40	1	30	1	1	0	1	24	2
41	1	30	1	2	0	1	24	3
42	2	30	1	2	0	1	24	3
43	1	30	1	2	0	1	24	3
44	24	30	4	2	0	1	24	3
45	1	30	3	2	0	1	24	3

46	1	30	1	2	0	1	24	3
47	1	30	1	2	0	1	24	3
48	6	30	2	2	0	1	24	3
49	1	30	1	2	0	1	24	3
50	1	30	1	2	0	1	24	3
51	3	30	2	2	0	1	24	2
52	1	30	2	1	0	1	24	2
53	1	30	3	1	0	1	24	2
54	3	30	3	2	0	1	24	3
55	12	30	4	1	0	1	24	3
56	1	30	1	2	0	1	24	3
57	1	30	1	1	0	1	24	1
58	1	30	1	2	0	1	24	3
59	6	30	2	2	0	1	24	4
60	187	1800	105	86	2	61	1440	150

30

25

20

15

26

22

14

14

12

10

5

0

8

9

11

6

7

3 3 3 3

0

1

2

2

0

1

0

0

Nő (fő)

Férfi (fő)

Szolgáltatást igénybevevők önellátási képesség szerinti megoszlása

Önellátás területe	Önálló (fő)	Támogatást igényel (fő)	Intézmény esetenként biztosítja számára (fő)	Intézmény biztosítja számára (fő)
Táplálkozás
Bevásárlás	11	9	1	40
Előkészítés	3	4	-	55
Főzés	3	4	-	53
Terítés	4	5	-	51
Tálalás	17	8	-	35
Elfogyasztás	50	10	-	-
Testápolás
Teljes test higiénia	13	30	13	4
Rendszerességben	11	29	16	4
Öltözködés
Ruha kikészítése	36	22	2	-
Ruha felvétele	57	3	-	-
W. C. használat
Ürítési szükséglet felismerése	54	5	-	1
Segédeszközt használ	-	3	2	1
Higiénés szabályokat ismeri	30	27	3	-
Higiénés szabályokat betartja	8	40	10	2
Közlekedés

Intézményen belüli mobilitás	60	-	-	-
Településen belüli közlekedés	40	12	-	8
Településen kívüli közlekedés	24	10	5	21
Pénzkezelés
Pénzével maga rendelkezik, önállóan osztja be (fő)	Pénzével maga rendelkezik, beosztásban támogatást igényel (fő)	Pénzével maga rendelkezik, de beosztásban segítséget igényel (fő)	Pénzével nem rendelkezik (gondnokolt), de költőpénzét maga osztja be (fő)	Pénzével nem rendelkezik, költőpénz beosztásában segítséget igényel (fő)
32	14	7	3	4

Az ellátást igénybevevők egészségi-, fizikai állapota, az öltözködés, étkezés, közlekedés, higiéniai szükségletek kielégítési képessége nagymértékben meghatározza a rehabilitáció esélyeit. Az egyéni és csoportos felkészítésnek, majd az egyéni szolgáltatási tervnek érzékenyen kell reagálni ezekre a szükségletekre és személyre szabottan kell tartalmazni a rövid és hosszú távú fejlesztési irányokat az ellátást igénybevevő által megfogalmazott reális mederben tartott célok, irányok mentén. A célok eléréshez szükséges megtalálni, biztosítani azt a szolgáltatási gyűrűt, természetes támogató személyeket, akik segítenek, illetve garanciái lehetnek a célok megvalósításának.

Az ellátást igénybevevők arra a kérdésre, hogy jelenlegi élethelyzetükben (intézményi körülmények között) hogyan érzik magukat, elsősorban az alábbi válaszokat adták

 Biztonságban érzi magát az intézményben, az alapvető szükségletek biztosítottak, amely fontos a jövőben is.

 Kialakult életritmus szerint élik mindennapjaikat, amely korábbi életükre nem volt jellemző.

 A munkahely nagyon sokat jelent számukra, anyagi és erkölcsi szempontból.

 Szerfogyasztási szokásaik pozitív irányú alakulásáról számoltak be.

 Néhányan nem képesek reálisan felmérni a jelenlegi és múltbeli élethelyzetük közötti különbséget pl.: „itt ugyan olyan minden, mint otthon”

A szolgáltatást igénybevevők a támogatott lakhatással kapcsolatos interjúk során pozitív hozzáállást tanúsítottak, melyet az alább felsoroltak is alá támasztanak

 Az ellátást igénybevevők számára napi beszélgetési téma a jövőjüket érintő kérdés, saját környezetük alakításához pozitívan állnak hozzá.

 Pozitív volt a hozzáállás a Tabdiba történő költözéshez is.

 Több személy kiemelte, hogy számára, fontos hogy családiasabb légkörben, egy kisebb közösségben, nagyobb önállóság mellett élhetik életüket a jövőben.

 Aki a kaskantyúi támogatott lakhatásban szeretne élni, elsősorban egészségi állapotára hivatkozva kéri ezt, de nem zárkózik el más településre történő költözéstől sem. Ugyanakkor

egymás szükségleteit is figyelembe véve belátják, hogy a magasabb gondozási szükséglettel élők számára lenne célszerű a kaskantyúi támogatott lakhatásokba költözni.

 „Tulajdonképpen állami gondozottból váltam állami gondozottá”

Az interjú során konkrét véleményeket, vágyakat fogalmaztak saját életükkel kapcsolatban is:

 Egészségi, fizikai állapot szinten tartása és megőrzése szinte valamennyi szolgáltatást igénybevevő számára fontos cél, mely elengedhetetlenül fontos a jövőbeni célok eléréséhez is.

 Xxxxxxxxx hasznos eltöltése érdekében közös programok szervezését fontosnak tartják.

 „Célom megőrizni a méltóságomat, hogy megfeleljek az elvárásoknak minden tekintetben, ne kelljen szégyenkeznem senki előtt. Helytálljak a munkahelyemen, családommal tartsam rendesen a kapcsolatot, ne essek vissza, megfeleljek, a társaimnak ahová kerülök.”

 „Célom a régi álmom, hogy ápolóként dolgozhassak és fejleszthessem tudásomat. Célom hasznossá tenni magam. Újra bizonyíthassak fehér ruhában!”

 „Kiköltözni végleg haza menni ez a legnagyobb célom. Itt már csak annyit szeretnék, hogy megtartsam azt, amit eddig elértem.”

 „Kertészetben szeretnék dolgozni, és iskolába is szeretnék járni e területet illetően.

 „Terveim, vannak egy lakhatatlan házam. Ezzel a házzal az a problémám, hogy elég jól elhanyagoltam. Szeretném eladni és itt a környéken vásárolni, de az áráért nem biztos, hogy kapok.”

 Szövő tanfolyamon szeretnék részt venni.

 Több személy megfogalmazta, hogy számítógépes ismereteket szeretne szerezni,

 Többen megfogalmazták, hogy „Szeretném rendezni gyermekeimmel és családommal a kapcsolatomat”.

 Bíznak az újabb munkalehetőség reményében.

 Szeretnének Tabdi közösségi életének részesei lenni.

 Xxxxxx bíznak a nagyobb élettérben, a tágasabb lakószobákban. Örülnek a kétszemélyes szobákban történő elhelyezésnek.

 24 fő kifejezetten kötődik lakótársához, akik szeretnének egy-egy házba költözni.

Az addikció kezelésének szempontjai és kezelési módjai

A szolgáltatást igénybevevők komplex rehabilitációs folyamata során kiemelt figyelmet fordítunk az addiktív viselkedés megváltoztatására, az elért eredmények stabilizálására, speciális szakképzettséggel rendelkező szakemberek közreműködése mellett.

Az intézmény szakmai tevékenységének alapjait a terápiás közösségi modellre építjük, ennek keretében felhasználjuk a Portage modell egyes elemeit, figyelemmel a Xxxxxxxxx- DiClemente felépülési modellben foglaltakra, az alábbiak mentén:

Első fázis: beköltözést követő 0 – 15 nap

Cél: az állapotstabilizálás. Ebben az időszakban hangsúlyos szerepet kap a mentor (feladatra felkészített ellátott), esetfelelős.

Második fázis: stabilizálódás 16. naptól 90. napig

„Otthon vagyok érzés” kialakítása

I. Szakasz: stabilizálódás első fázisa: 16 - 45 nap: Egyéni szolgáltatási tervben foglaltak teljesítése.

II. Szakasz: stabilizálódás második fázisa: 46 - 75 nap: Egyéni szolgáltatási tervben foglaltak teljesítése.

III. Szakasz: stabilizálódás harmadik fázisa: 76 - 90 nap: Egyéni szolgáltatási tervben foglaltak teljesítése.

Harmadik fázis: Senior szakasz: 91. naptól

Önálló életvitelre, re-integrációra történő felkészítés.

A lakók cselekvőképességének, valamint munkaképességének – a TL szolgáltatásba való kerüléssel párhuzamosan való – felülvizsgálata

A szolgáltatást igénylők esetében kiemelt figyelmet fordítunk a cselekvőképesség megőrzésére, illetve helyreállítására a komplex szükségletfelmérésben meghatározottak alapján.

A TL. szolgáltatás igénybevételének feltétele a komplex szükségletfelmérés, melynek összegző dokumentuma részletesen tartalmazza a leendő szolgáltatást igénybevevő munkavégző képességére vonatkozó hiányterületeket, azok fejlesztésének irányait, támogatás típusát, gyakoriságát, napi időtartamát, és az azt biztosító szolgáltatásokat.

Közfeladatot ellátó szervezetek és szolgáltatók

A fogyatékossággal élő emberek esetében az integráció és az önálló életvitel támogatása komplex, a szociális területen kívül több más ágazat feladatkörébe tartozó szolgáltatások, támogatások együttessége révén biztosítható. A szociális szolgáltatások rendszerén belül az alapszolgáltatások (pl. támogató szolgálat, közösségi pszichiátriai ellátás) és a nappali ellátás közti együttműködés lényeges. A szociális ágazaton kívül kulcsfontosságú az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, amely érinti mind a háziorvosokat, mind a szakellátást, valamint a foglalkoztatás területét. Felöleli a kultúra és szabadidő tartalmas eltöltésének helyszínei, a különféle közösségi közlekedési eszközök, közszolgáltatások stb. körét is. A csoportba tartozók mindazok, akik, amely szervezetek a kiváltás folyamata, a létrejövő támogatott lakhatási szolgáltatások szempontjából kulcsfontosságúak, alapvetően meghatározzák a kiváltás sikerét, fenntarthatóságát. A projektben feladatunknak tekintjük a megvalósító célcsoport hálózatosodásának erősítését, a menedzsment tagjai közötti tapasztalatcserék szervezését.

Az egyéni szolgáltatási tervben meghatározott megállapításokra és javaslatokra szükséges támaszkodnunk a lakhatási feltételek és az igénybevevők számára szükséges TL szolgáltatások, az azt biztosító szolgáltatási „gyűrű” megtervezésében. Fontos, hogy a kiváltás során létrejövő támogatott lakhatás szoros kapcsolatot építsen ki és tartson fenn az egészségügyi alap és szakellátást nyújtó intézményekkel, illetve a helyi társadalom egészével. A felnőttképzést biztosító szervezetekkel, foglalkoztatókkal, munka-erőpiaci szolgáltató szervezetekkel, a kulturális és szabadidős tevékenységeket szervező szervezetekkel való hatékony együttműködés teszi lehetővé a TL szolgáltatást igénybevevők számára a különféle szolgáltatási elemekhez való hozzáférést.

Kaskantyú Család-és gyermekjóléti szolgáltatás is biztosított a településen.

A „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény az Szt. 66.§. (1), 66/A. § (1) bekezdése és a 75.§. (1) bekezdése szerinti szakosított szociális ellátást és támogatott lakhatást biztosít. A „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény telephelyei Kaskantyú településen:

 Szenvedélybetegek Otthona

 Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona

 Szenvedélybetegek nappali ellátása

 Szenvedélybetegek Lakóotthona

 Támogatott lakhatás I.

Tabdi településen étkeztetés, család- és gyermekjóléti szolgáltatás biztosított. A településre jellemző az elöregedés, nagyon sokan veszik igénybe az idősek közül a házi segítségnyújtást.

Az egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Kaskantyú településen elérhető háziorvosi rendelés, fogászati rendelés, védőnői szolgálat. Háziorvosi ügyeletet társulásos formában biztosítja az önkormányzat Kiskőrös településen. A munkaidőn túl, illetve hétvégenként orvosi ügyelet Kiskőrösön működik. A szakorvosi ellátáshoz való hozzájutás Kiskőrösön biztosított. Fogorvosi betegellátás 2000. évtől vállalkozásban történik a településen. Heti két alkalommal keddi és pénteki napokon van betegellátás.

Tabdi településen elérhető háziorvosi rendelés, fogászati rendelés és védőnői szolgálat. A háziorvosi feladatok ellátása Tabdi Község Önkormányzatával és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés keretében egyéni vállalkozási formában történik. A hétközi és hétvégi ügyelet kistérségi társulás keretében működik. A háziorvos fizioterápiás kezelést is végez. A háziorvosi rendelőben az OEP által nem finanszírozott szolgáltatásként laboratóriumi vérvétel történik. Fogorvosi betegellátás 2000. évtől vállalkozásban történik a településen. Heti két alkalommal keddi és pénteki napokon van betegellátás.

Mindkét településen az orvosi rendelők felszereltsége megfelelő, jelentős számítástechnikai fejlesztés történt a korábbi években. A rendelők tetőszerkezetének javítását, belső festését, burkolat cseréjét az elmúlt évben az önkormányzatok végezték el. A szakellátáshoz Kiskőrösre, illetve Kiskunhalasra kell elutazni a betegeknek. A gyógyszerellátást 2012. óta fiókgyógyszertár végzi hétköznapokon. Ez nagy segítség a településeken élők számára, mert már nem kell a szomszéd településekre utazni a felírt gyógyszerek kiváltása miatt, viszont a viszonylagosan kis árukészlet miatt több esetben csak másnap, az ellátó patikából történő kiszállítás után kapják meg a betegek a rendelt gyógyszert.

Évente egy alkalommal egészséghetet szerveznek a családgondozók, ennek keretében sok mozgás (torna), és az egészséges étkezés megismerése is szerepel, ezeken a programokon intézményünk is jelen van prevenciós előadással. Falunapi rendezvényeken szűrővizsgálatot szerveznek (vérnyomás, vércukormérés). Évente egyszer a 45 év feletti nők részére mammográfiás vizsgálat megszervezésre kerül. A háziorvosi rendelőkbe több alkalommal helyeztek ki egy-egy hétre egészségügyi felvilágosító műsorokat bemutató LCD televíziót, és végeztek vércukor- és koleszterinszűrést.

Tabdi településen tervezett fejlesztések: az orvosi rendelő, fogorvosi rendelő és a védőnői szolgálat egy helyen való elhelyezése. A szolgáltatások egy helyszínen történő biztosításától az ellátás minőségjavítása várható.

Az intézmények a mindenkori jogszabályi környezetnek és szakmai kritériumoknak megfelelően működnek, a szolgáltatási intézményrendszer a lehetőségek szerinti legjobb minőséget biztosítja a település lakóinak.

Tekintettel arra, hogy a szakellátás helyben nem elérhető, ezért kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a településen még nem elérhető közösségi szolgáltatást megszervezzük, biztosítva ezzel a TL. lakóinak szakorvosi ellátáshoz jutását szükség esetén.

Oktatáshoz való hozzáférés

Kiskőrös településen egy bölcsőde, öt óvoda, két általános iskola és két középiskola biztosítja a gyermekek napközbeni ellátást, nevelését és oktatását.

Kaskantyú településen az óvodai nevelés biztosított. Az általános iskolai oktatás az általános iskola alsó tagozata számára biztosított. A felső tagozatos tanulók számára Kiskőrös településen biztosított az oktatás. Kaskantyú községben bölcsőde, családi napközi nem működik.

Tabdin az óvodai nevelés biztosított. 2 vegyes életkorú csoportban fogadják az óvodáskorú gyermekeket. Az általános iskolai oktatás az általános iskola alsó tagozatos tanulói számára biztosított. A felső tagozatos tanulók számára Kiskőrös településen biztosított az oktatás. Tabdi községben bölcsőde, családi napközi nem működik.

Mindkét településen az oktatási intézmények és a szociális alapellátás, illetve Kaskantyú településen intézményünk között szoros az együttműködés.

Képzés

Kaskantyú és Tabdi település Az általános iskolai tanulmányukat befejező, vagy érettségizett fiatalok szakképzése Kiskőrösön biztosított. A Kiskőrösön működő két középiskola közül a KT Általános-és Középiskola Wattay Középiskola és Szakiskola három szakmacsoportban (gépészet, informatika, közgazdaság) biztosítja a középiskolai képzést, illetve lehetőség van érettségi utáni szakképzésre is (statisztikai és gazdasági ügyintéző, marketing- és reklámügyintéző, CAD-CAM informatikus képzésre. Szakiskolai képzésben 9-10. évfolyamon elméleti és gyakorlati ismeretek megismerését szolgáló pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik az alábbi szakmacsoportokban: gépészet-közlekedés, építészet, faipar, egyéb szolgáltatások, ügyvitel, kereskedelem. A 10. évfolyam elvégzése után hegesztő, karosszérialakatos, szerkezetlakatos, járműfényező, festő, díszítő, mázoló és tapétázó, bútorasztalos, fodrász, irodai asszisztens, élelmiszer- és vegyi áru-eladó, szerkezetlakatos szakmák elsajátítására van lehetőség.

A Kiskőrösi Xxxxxx Xxxxxx Evangélikus Óvoda, Általános iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskolában négyosztályos és hatosztályos gimnáziumi képzés angol/német nyelvi előkészítő osztály működik. Kertész- és növényvédelmi technikus, bor- és pezsgőgyártó technikus, borász szakmában folyik képzés, illetve az intézmény felnőttképzés keretében is biztosít képzéseket. Felnőttképzések: aranykalászos gazda, borász, ECDL Start, mezőgazdasági vállalkozó, sommelier, vincellér, virágkötő.

Foglalkoztatás

Kaskantyú településen a helyi munkaerő foglalkoztatásában az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatási program jelentős szerepet játszik. 2013. március hónaptól 31 fő regisztrált munkanélkülit foglalkoztatnak. Ezzel jelenleg ez egyik legnagyobb foglalkoztató a településen. 2013- ban a településen 50 %-ban a közfoglalkoztatás pótolta a hiányzó munkalehetőségeket. A „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény több lakos számára biztosít munkalehetőséget.

Tabdi településen, illetve annak vonzáskörzetében az elmúlt tíz évben a munkahelyek száma csökkent.

A községben élők becsült aránya fizikai és szellemi foglalkoztatottságuk szerint:

- fizikai foglalkozásúak: 80%

- szellemi foglalkozásúak: 20%

- aktív keresők: 40%

- inaktív keresők: 30%

- eltartottak: 20%

- munkanélküliek: 10%

(Forrás: Tabdi község egészségterve)

A helyi önkormányzat biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek feladatellátásba történő bevonását. 2015. évben az önkormányzatnak 39 fő közfoglalkoztatottja volt. Az önkormányzat a településen a Kiss és Társai Kft. (Borászat), valamint a Wóker-Trade Kft. (szeszipari termékek) után a harmadik legnagyobb foglalkoztató. A „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény több lakos számára biztosít munkalehetőséget, illetve – szükség szerint - a dolgozók munkába járását is segíti saját gépjárművel, mivel ez a települések közötti tömegközlekedéssel nem megoldható.

Tabdi és Kaskantyú településen a munkavállalók munkába járását több munkáltató saját gépjárműjével biztosítja, illetve többen személyautóval jutnak el munkahelyükre, mert tömegközlekedéssel a közlekedés nem kellően biztosított. A település lakosságának nagy százaléka foglalkozik mezőgazdasággal, illetve napi szinten a környező településekre, illetve Kiskőrösre ingázik.

A pályázatunk pozitív elbírálása esetén újabb munkahelyek létesülhetnek, lehetőséget biztosítva a településen élők számára a munkavállalásra. A fejlesztő foglalkoztatás keretében Kaskantyú településen a nappali ellátást igénylők részére tudjuk az igényelt szolgáltatást és fejlesztő foglalkoztatás lehetőségét nyújtani.

Sport

Kaskantyú településen működik a Kaskantyúi Sport és Társadalmi Célú Egyesület.

Xxxxxx a futball szakosztály már az idősebb korosztályt is megmozgatja. A sportpálya mindenki részére nyitott, ott a sportolásra mindig lehetőség nyílik. 1955-ben alapították a Tabdi Község Sportegyesületét. Tabdi Önkormányzata egy sportpark létesítésére nyújtott be pályázatot, de ennek elbírálása még folyamatban van

Egyéb (kulturális, kereskedelmi) szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Kaskantyú település központjában, 650 m2 alapterületen helyezkedik el a község művelődési háza és könyvtára, melyet a helyi önkormányzat működtet. A művelődési ház a község közösségi színtere, alkalmas társadalmi, politikai, családi események, rendezvények lebonyolítására, lakosságot érintő szűrések megszervezésére, valamint a szabadidő hasznos eltöltésére, vásárok, termékbemutatók tartására. Ezen kívül civilszervezetek összejöveteleinek, klubok, amatőr művészeti csoportok tevékenységeinek helyszíne is. Az intézményben tartja ügyfélfogadását heti egy alkalommal a Falugazdász és itt fogadja a Család-és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa is a hozzá segítségért fordulókat, illetve jelenleg egy amatőr művészeti csoport (Komédiás Kompánia) működik. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a mozgáskorlátozottak részére akadálymentesítésre került az épület, felhajtórámpa, korlátok, valamint parkoló könnyíti meg közlekedésüket.

Az „Életet az éveknek” Nyugdíjas Klub az időskorú lakosság számára biztosítja a szabadidő hasznos- és tartalmas eltöltését.

Tabdi településen a Faluház és Könyvtár Információs és Közösségi Helyen könyvtárhasználat, internethasználat lehetősége biztosított. Az intézmény ad teret a település számos kulturális rendezvényének, valamint a falugazdász is itt fogadja a hozzá forduló ügyfeleket. Itt tartják a

testnevelési órákat, sportszakköröket, táncszakköröket, szűréseket, „fogyitornát”. Nyitvatartási időben fénymásolási és nyomtatási lehetőség biztosított. A művelődési ház kiszolgálja a helyi igényeket, teret ad közösségi programoknak. A véradás, anyatej nap, egészségügyi hét megrendezése is itt történik évről évre. Ez utóbbi keretében vetélkedőket, kerekasztal-beszélgetést, előadásokat, kiállításokat, reformkonyhai bemutatókat szerveznek. A farsangi időszakban minden hétvégére jut egy-egy program. A közösségi rendezvények száma évről évre emelkedik. A kinti színtéren rendezett, egész községet megmozgató rendezvényeik a Falunap, Szüreti nap.

A községben működik Nyugdíjas Klub, Asszony Klub, Mozgáskorlátozottak Helyi csoportja, Vöröskereszt Helyi szervezete, Horgászegyesület, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Önkéntes Faluvédelmi Egyesület, Tabdi Községi Sportegyesület. Az egyesületek rendszeresen szerveznek programokat, és az önkormányzati rendezvényeken is aktívan részt vesznek.

Kereskedelmi/vásárlási lehetőségek

A kisvárosi szintűek Kiskőrösön, de minden, a mindennapi élethez szükséges fogyasztási cikk beszerezhető a városban.

Kaskantyú több kiskereskedelmi egységgel rendelkezik, a mindennapi szükségleteknek megfelelő árucikkek teljes mértékben elérhetőek.

Tabdi település is több kiskereskedelmi egységgel rendelkezik, a mindennapi szükségleteknek megfelelő árucikkek teljes mértékben elérhetőek.

Érdekképviselet Betegjogi képviselő

Az OBDK, mint független központi hivatal keretein belül működik. A törvényekben és a jogszabályokban meghatározott keretek között védi a betegek jogait, segíti őket azok megismerésében és érvényesítésében.

Betegjogi képviselő neve: , Elérhetősége: email: ; telefonszám:

Ellátottjogi képviselő

Az ellátottjogi képviselői hálózat az OBDK, mint központi hivatal keretein belül, a szociális ellátó rendszertől függetlenül működik. Védi az ellátottak jogait, segíti őket azok megismerésében és érvényesítésében.

Ellátottjogi képviselő neve: Elérhetősége: email: ; telefonszám:

Gyermekjogi képviselő

Ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére. Figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segíti a gyermeki jogok érvényesülését. Indokolt esetben megkeresi az említett intézmények fenntartóját, illetve szükség szerint a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez.

Gyermekjogi képviselő neve: email:;telefonszám:

Elérhetőség:

Kiskőrösön elérhető szociális/rehabilitációs ellátások

- Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézmény, amely 2 telephelyen biztosít ápolást- gondozást nyújtó intézményi ellátási idősek otthona keretében.

- Magyarországi Baptista Egyház Filadelfia Integrált Szociális Intézmény Telephelyek: Humán Szolgáltató Központ: 6200 Kiskőrös, Kossuth L. u. 27.

szociális alapszolgáltatások:

 étkeztetés,

 házi segítségnyújtás,

 tanyagondnoki szolgáltatás,

 pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás,

 szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás,

 családsegítés

 nappali ellátás / idősek klubja

 támogató szolgáltatás

- Nefelejcs-ház Fogyatékosok Nappali Intézménye: 6200 Kiskőrös, Szűcs J. u. 8.

- "Jó Pásztor" Evangélikus Szeretetotthon: 6200 Kiskőrös, Rákóczi u. 165. Az intézményben biztosított szociális ellátások:

 idősek otthona

 házi segítségnyújtás

 nappali ellátás / idősek klubja

 étkeztetés

- Szeretetházi Baptista Gyülekezet: biztosított szociális ellátások:

 pszichiátriai betegek nappali ellátása

 család- és gyermekjóléti szolgáltatás

Egészségügyi intézmények

- Bács-Kiskun Megyei Kórház a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktató Kórháza Kecskemét,

- Bács - Kiskun megyei Kórház Kiskunfélegyházi telephelye,

- Kiskunhalas Semmelweis Kórház,

- Kiskőrösi Kistérségi Járóbeteg-szakellátó Intézmény.

A fenti adatokból látható, hogy a településeken több szociális szolgáltatás is hiányzik, ezért szükséges új szolgáltatások kialakítása a székhelyen.

A jelen projekt támogató döntése esetén bevezetésre kerülő új szolgáltatásokat - szükség szerint - a településen élő lakosság is igénybe veheti. A szolgáltatások bővítésével nagymértékben javul a településen élők szociális ellátásának minősége, bővül az igénybe vehető ellátások köre.

	Szolgáltatások	Település megnevezése	Feladatok	Az intézmény által működtetett szolgáltatások hogyan fűzhetők rá a meglévőkre
Szociális szolgáltatások	étkeztetés	Kaskantyú	új szolgáltatás - személyi, tárgyi, szakmai feltételek megteremtése, működési engedély beszerzése, lakossági tájékoztatás a szolgáltatásról	Hiányzó szolgáltatás. Az étkeztetés 2017. január 01-ig volt megoldott a településen, amit Kaskantyú lakossága számára is biztosít az intézmény.
	házi segítségnyújtás		új szolgáltatás - személyi, tárgyi, szakmai feltételek megteremtése, működési engedély, lakossági tájékoztatás a szolgáltatásról	Hiányzó szolgáltatás, amit Kaskantyú lakossága számára is biztosít az intézmény. A házi segítségnyújtás 2017. január 01-ig volt megoldott a településen.
	szenvedélybete gek nappali ellátása		Meglévő szolgáltatás, a szolgáltatás bővítése 70 főre - személyi, tárgyi, szakmai feltételek megteremtése, Működési engedély módosítása	A szolgáltatást igénybevevői létszám emelésével több személy számára válik elérhetővé a nappali ellátás. Az új alapszolgáltatások bevezetésével, illetve a szolgáltatások bővítésének eredményeként a településen helyben elérhetővé válnak ezen alapszolgáltatások, ezzel hozzájárulhatunk a lakosság elégedettségéhez.
	szenvedélybete gek átmeneti otthona		Működő szolgáltatás, további fenntartása, az ellátás színvonalának megtartása, lehetőség szerinti emelése mellett.	Az átmeneti otthonban élők számára szélesebb körű továbblépési lehetőséget biztosíthat az újonnan kialakításra kerülő támogatott lakhatás.
	Szenvedélybete gek rehabilitációs célú lakóotthona		Működő szolgáltatás, további fenntartása, az ellátás színvonalának megtartása, lehetőség szerinti emelése mellett.	A lakóotthonban élők számára szélesebb körű továbblépési lehetőséget biztosíthat az újonnan kialakításra kerülő támogatott lakhatás.

Szenvedélybete gek ápoló- gondozó xxxxxxx
Xxxxxxxxx, az Intézményi Férőhely Kiváltási Pályázat benyújtása, eredményes pályázat esetén a pályázatban foglaltak végrehajtása. Támogatott Lakhatási szolgáltatás Az ellátást igénybe vevők számára, illetve a helyi és a környező település lakosai számára támogatott lakhatási szolgáltatások étkeztetés, házi segítségnyújtás, szenvedélybetegek közösségi ellátása és szenvedélybetegek nappali ellátása elérhetővé válik.

Szociális szolgáltatások	Szolgáltatások	Település	Feladatok	Az intézmény által működtetett szolgáltatások hogyan fűzhetők rá a meglévőkre.
	Étkeztetés	Tabdi	Új szolgáltatás - személyi, tárgyi, szakmai feltételek megteremtése, működési engedély beszerzése, lakossági tájékoztatás a szolgáltatásról	Működő szolgáltatás, azonban a település lakossága a szolgáltatás színvonalával nem elégedett. - Az intézmény új szolgáltatásként kívánja megvalósítani az étkeztetést. Az étkeztetés biztosításával a szolgáltatás minősége javulhat, illetve választási lehetőséget biztosít a szolgáltatást igénybe vevő számára.
	Házi segítségnyújtás		Új szolgáltatás - személyi, tárgyi, szakmai feltételek megteremtése, működési engedély beszerzése, lakossági tájékoztatás a szolgáltatásról	Jelenleg biztosított a szolgáltatás. Az új szolgáltatással több személy ellátása biztosítható, illetve választási lehetőséget ad a település lakossága számára. A település lakónak szociális ellátottsága javulhat.

2.4. AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA Projektelőkészítés:

Tevékenység megnevezése:

Szakmai terv elkészítése

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2017. március - április

Szükségesség a problémafelvetés alapján

Xxxxxxxx a szenvedélybeteg ellátás Kaskantyú külterületén, izoláltan, korszerűtlen ápoló-gondozó otthoni ellátási formában, ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézményben zajlik, mivel az intézményben nem biztosított a 6 m2 lakó alapterület. A támogatott lakhatási szolgáltatás lehetőségének megteremtésével, az intézmény teljes körű kitagolásával az intézményben ellátott 60 fő szenvedélybeteg magas színvonalú, a mai szakmai elvárásoknak megfelelő, korszerű ellátásban

részesülhet.

Célhoz kapcsolódás

A szakmai tervben kidolgoztuk az 1/2000. SzCsM rendeletben foglalt támogatott lakhatás szakmai, személyi és tárgyi feltételeinek megfelelő szolgáltatás megvalósításának menetét.

Részletezés

A tevékenység keretében elvégeztük az intézményben élő 60 fő szenvedélybeteg komplex szükségletfelmérését, felkutattuk és megszereztük a projekt megvalósítására legalkalmasabb ingatlanok használati jogát. Rehabilitációs szakmérnök igénybevétele mellett, elkészítettük az ingatlanokra építendő épületek tervezési programját, költségbecslését. Megterveztük a támogatott lakhatás személyi, tárgyi és szakmai feltételeit és időbeli ütemezését. Számba vettük a projekt

megvalósításának és fenntartásának lehetséges kockázatait, valamint költségeit.

Elvárt eredmény

Az IFKOTT által támogatott, hosszútávon fenntartható, az SZGYF fejlesztési stratégiájához illeszkedő szakmai program.

Tevékenység megnevezése:

Együttműködés kialakítása az EFOP-1.9.1 Kedvezményezettjével

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2017. március

Szükségesség a problémafelvetés alapján

A „Harmónia” Integrált Szociális Intézmény rendelkezik a szenvedélybeteg ellátás szinte teljes intézményi vertikumával. Az intézményben dolgozó szakemberek szakmailag felkészültek a szenvedélybeteg ellátás területén, azonban az intézmény életében ez az ellátási forma ekkora létszám mellett szakmai kihívást jelent, így szükséges ezen szakemberek felkészítése az EFOP-

1.9.1-VEKOP-15-2016-0001 kedvezményezettjével.

Célhoz kapcsolódás

A minőségi, közösségi alapú támogatott lakhatási férőhelyek létrehozásához és az intézmény jelenlegi szolgáltatásainak fejlesztéséhez szükséges olyan képzéseken részt venni, amely felkészíti az intézmény munkatársait a támogatott lakhatáshoz kötődő szakmai változásokra, valamint felvértezi őket azzal a tudással, amellyel képessé válnak olyan szakmai program összeállítására és megvalósítására, amely megfelel az EFOP 2.2.2-17 pályázati felhívás, valamint a korszerű, magas

minőségű támogatott lakhatási szolgáltatás követelményeinek.

Részletezés

Az SZGYF regisztrált az FSZK által biztosított elektronikus felületen, ellátta adatszolgáltatási kötelezettségeit, valamint az intézmény munkatársai részt vettek az FSZK vonatkozó képzésein.

Elvárt eredmény

Az együttműködésnek köszönhetően a projektben részt vevő szakemberek felkészültek a támogatott lakhatási szolgáltatás szakmai tervének kidolgozására, valamint a szolgáltatás bevezetésére és működtetésére.

Tevékenység megnevezése:

Közbeszerzések előkészítése és lebonyolítása

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2017. április - június

Szükségesség a problémafelvetés alapján

A projekt keretében 60 fő szenvedélybeteget tagolunk ki 12 fős támogatott lakhatási otthonba. A projekt összköltsége számításaink szerint 525 millió Ft. Az 525 millió Ft támogatás felhasználása során be kell tartanunk a Pályázati Felhívásban foglalt beszerzési szabályokat, az SZGYF

beszerzési szabályzatában foglaltakat, valamint a Kbt. rendelkezéseit is.

Célhoz kapcsolódás

A Pályázati Felhívásban meghatározott célokat Európai Uniós forrásból kívánjuk megvalósítani, amely megköveteli a tiszta verseny megteremtését, a szabályszerű támogatás-felhasználást.

Részletezés

A projekt keretében tervezett építési beruházás - melynek becsült értéke nettó 299 millió Ft – kivitelezőjét közbeszerzési eljárás keretében választjuk ki. A közbeszerzési eljárás előkészítéséhez és lebonyolításához külső tanácsadót veszünk igénybe. Terveink szerint a vonatkozó közbeszerzési eljárást 2017. június elején indítjuk el, melynek eredményeként 2017. július végén kötünk építési szerződést. A fennmaradó mindösszesen bruttó 145,5 millió Ft becsült értékű, egyéb tevékenységek beszerzése nem esik a Kbt. hatálya alá, így egyszerű beszerzési eljárásokat folytatunk le, melynek keretében minden tevékenységre vonatkozóan a piaci árak alátámasztásához szükséges 3 db érvényes, egymástól független ajánlattevőtől származó ajánlattal fogunk rendelkezni. Ezen beszerzési eljárásokat a projektmenedzsment tagjai bonyolítják le az SZGYF beszerzési szakembereinek közreműködésével. A vonatkozó beszerzési eljárásokat már a projekt előkészítési szakaszában megkezdtük és annak érdekében, hogy a projekt 2018. december 31-ei fizikai zárása biztosított legyen, minden tevékenység beszerzési eljárását lefolytatjuk

legkésőbb 2018. szeptember 30-ig.

Elvárt eredmény

A tiszta verseny körülményeit megteremtő, szabályszerű támogatás-felhasználás.

Tevékenység megnevezése:

Lakosság tájékoztatása a projektről

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2017. február – 2017. március

Szükségesség a problémafelvetés alapján

A projekt megvalósítása során jelentős kockázat az ellátottakkal szembeni társadalmi előítéletek növekedése, ezért a projekt sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú a helyi közösségek nyitottságának növelése.

Célhoz kapcsolódás

A lakókörnyezetbe történő integráció csak úgy biztosítható, ha a projekt megvalósítási helyéül szolgáló Kaskantyú és Tabdi települések lakosait tájékoztatjuk a támogatott lakhatási szolgáltatást nyújtó otthonok elhelyezéséről, a projekttel kapcsolatos fontos tudnivalókról, valamint érzékenyítő programokat szervezünk nekik, amelyek csökkentik a szenvedélybetegekkel kapcsolatos előítéleteiket, valamint a projekt megvalósításával kapcsolatos szorongásaikat.

Részletezés

Az előkészítés szakaszában az intézmény és az SZGYF Bács-Kiskun Megyei Kirendeltségének igazgatója 2017.02.22-én Tabdin, 2017.03.13-án Kaskantyún tájékoztatta a lakosságot közmeghallgatás keretében a tervezett projektről és annak várható hatásairól. Továbbá a projekt megvalósítása során folyamatosan szervezünk a lakosság érzékenyítését szolgáló

tevékenységeket.

Elvárt eredmény

Tabdi és Kaskantyú települések lakosainak előítéletei csökkennek az ellátást igénybevevő