A 2016. ADÓÉVRŐL SZÓLÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, A JÁRULÉK, A KÜLÖNADÓ, AZ EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁS, AZ EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS BEVALLÁSÁHOZ, HELYESBÍTÉSÉHEZ, ÖNELLENŐRZÉSÉHEZ

Útmutató

A 2016. ADÓÉVRŐL SZÓLÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, A JÁRULÉK, A KÜLÖNADÓ, AZ EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁS, AZ EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS BEVALLÁSÁHOZ, HELYESBÍTÉSÉHEZ, ÖNELLENŐRZÉSÉHEZ

Tisztelt Ügyfelünk!

Kérjük, olvassa el a személyijövedelemadó-bevallás új rendszeréről szóló tájékoztatásunkat, amelyből megtudhatja, hogy 2017. évben a NAV szja-bevallási tervezetet készít a magánszemélyek számára. Az adóbevallásának tervezetét a munkáltatók, kifizetők által benyújtott adatszolgáltatások és a rendelkezésünkre álló adatok alapján készítjük el. A tervezet kiegészítése, módosítása, esetlegesen teljesen új bevallás készítése során online kitöltő program nyújt segítséget.

Ügyfélkapuval a legegyszerűbb!

Adóbevallási tervezetét a benyújtott adatszolgáltatások alapján készítjük el az Ön számára, ezért azt az erre a célra kialakított online felületen 2017. március 15-étől tekintheti meg. Ehhez ügyfélkapu regisztrációval kell rendelkeznie. Lehetősége van az adóbevallási tervezete adatainak megismerésére, illetve szükség esetén annak kiegészítésére. Ezt számítógépén, okostelefonon vagy táblagépen is megteheti. Ha az adóbevallással egyetért, nincs teendője a bevallási kötelezettsége teljesítésével összefüggésben. Amennyiben bevallási tervezetét szeretné kiegészíteni, vagy módosítani, úgy ahhoz rendelkezésére áll az új, web alapú kitöltő- ellenőrző program (WebNYK). A kiegészített bevallását legegyszerűbben elektronikus úton egészítheti ki, módosíthatja az ügyfélkapun keresztül, de természetesen kinyomtatva postán vagy az ügyfélszolgálatok valamelyikén személyesen is eljuttathatja a NAV-hoz. A WebNYK programról részletes tájékoztatást talál a NAV honlapján (xxx.xxx.xxx.xx).

Önnek érdemes ügyfélkaput nyitnia, mivel bevallási tervezetét elektronikus úton egyszerűbben megismerheti, kezelheti. Amennyiben nem rendelkezik ügyfélkapu hozzáféréssel, március 15-éig beérkezett kérése alapján postán elküldjük Önnek adóbevallási tervezetét. Ezt kérheti SMS-ben, a NAV honlapjáról (xxx.xxx.xxx.xx) elérhető webes űrlapon, a „Kérelem az adóbevallási tervezet papír alapon történő átvételéhez” elnevezésű formanyomtatványon, levélben, a NAV telefonos tájékoztató rendszerén keresztül vagy személyesen a NAV ügyfélszolgálatain. A kérelemben minden esetben tüntesse fel az adóazonosító jelét és a születési időpontját. Az adóbevallási tervezete tértivevényes küldeményként kerül postázásra az Ön címére, legkésőbb 2017. május 2-áig.

Ha Ön az adóbevallási tervezetet nem kívánja kiegészíteni vagy módosítani, további teendője nincs! A papíron kézhez kapott tervezetét vissza sem kell küldenie a NAV-hoz. Ebben az esetben is az Ön személyi jövedelemadó bevallási kötelezettsége 2017. május 22- ével teljesítettnek minősül.

Ha az adóbevallási tervezet befizetendő adót tartalmaz, úgy azt 2017. május 22-éig kell megfizetnie. Adóját a tervezet elektronikus jóváhagyása esetén az online felületen bankkártya adatainak használatával is megfizetheti. Fontos tudnivaló, hogy Ön továbbra is nyilatkozhat

arról, hogy fizetési kötelezettségét legfeljebb hat hónapon keresztül, pótlékmentesen egyenlő részletekben szeretné teljesíteni. (Erről bővebben jelen útmutató 7. címében olvashat.)

Visszaigényelhető adó esetén kérjük, adja meg, hogy az Önnek visszajáró összeget milyen címre vagy bankszámlaszámra kéri kiutalni, ennek hiányában a visszaigényelhető adó az Ön adószámláján marad. Amennyiben visszajáró összeg szerepel bevallási tervezetében, a visszautalásra vonatkozó adatok megadása után az adóbevallási tervezetet jóvá kell hagynia. Ebben az esetben a NAV az adót a tervezet jóváhagyásától számított 30 napon belül utalja ki Önnek a megadott postacímre vagy bankszámlaszámra.

Ha Önnek befizetendő vagy visszaigényelhető adója keletkezett, illetve ha a NAV rendelkezésére álló kontroll adatok alapján Ön több önkéntes pénztár felé rendelkezhet adójáról vagy amennyiben azért szűnt meg az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál a tagsági jogviszonya, mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, az adóbevallási tervezete mellékleteként egy kiegészítő nyilatkozat kerülhet csatolásra, amelyet – a megküldött adóbevallási tervezetben közölt adatokkal történő egyetértése esetén – Önnek lehetősége van kitölteni és visszaküldeni a NAV részére.

A visszaigényelhető adó az utalási adataival kitöltött kiegészítő nyilatkozat NAV-hoz történő beérkezésétől számított 30 napon belül kerül kiutalásra az Ön részére.

Mit tehet, ha az adóbevallási tervezetet szeretné módosítani vagy kiegészíteni?

Amennyiben Ön rendelkezik ügyfélkapu regisztrációval, és a tervezet adatait szeretné kiegészíteni vagy módosítani, akkor az online felületen a program segíti Önt ebben.

A birtokában lévő munkáltatói, kifizetői igazolások alapján az adóbevallási tervezet adatait kiegészítheti, módosíthatja.

Ha Ön az adóbevallási tervezet adatait az online felületen kiegészítette, akkor a kiegészítés után a tervezetet jóvá kell hagynia. Ha a jóváhagyás elmarad, akkor május 22-ével az eredeti – kiegészítés nélküli – tervezet válik az Ön személyijövedelemadó- bevallásává, ha addig nem nyújtott be az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást.

Amennyiben nincs ügyfélkapu regisztrációja, akkor a módosításra vagy kiegészítésre bevallás kitöltésével nyílik lehetősége.

Ha Önnek a szükséges munkáltatói, kifizetői igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére, úgy erről a tényről május 22-éig bejelentést kell tennie e NAV-hoz.

Amennyiben Önnek befizetendő vagy visszaigényelhető adója keletkezett, esetleg hiányosak vagy ellentmondásosak a NAV rendelkezésére álló adatok, erről 2017. május 2-áig elektronikus vagy – amennyiben ügyfélkapuval nem rendelkezik – postai úton tájékoztatjuk Önt.

A munkáltatója továbbra is elkészítheti a bevallást

2017. január 31-éig továbbra is nyilatkozhat munkahelyén arról, hogy munkáltatója állapítsa meg 2016-ra az Ön személyi jövedelemadóját, ha megfelel a munkáltatói adómegállapítás feltételeinek, és munkáltatója vállalja szja-bevallásának elkészítését. Erről a lehetőségről

kérheti munkáltatója tájékoztatását. Ebben az esetben a NAV a munkáltató által benyújtott bevallást tekinti az Ön érvényes személyijövedelemadó-bevallásának.

Fontos tudnia, hogy ha Ön a munkáltatóját bízza meg a 2016. évi személyi jövedelemadója megállapításával, és munkáltatója annak elkészítését vállalja, úgy adóbevallási tervezetet az Ön számára nem készítünk.

Ha Ön készíti el a bevallását

Abban az esetben, ha a NAV az Ön részére a munkáltatók, kifizetők adatszolgáltatásának hiánya miatt nem készített adóbevallási tervezetet, de Ön jövedelemmel rendelkezik, úgy az új online felületen 2017. március 15-e után a WebNYK program segítségével készítheti el személyijövedelemadó-bevallását.

Teljesítheti bevallási kötelezettségét a 16SZJA jelű bevallás ÁNYK program használatával vagy esetleg papíron történő kitöltésével is. A papír alapú „üres” nyomtatványt letöltheti és kinyomtathatja, illetve a NAV ügyfélszolgálatain rendelkezésére bocsájtjuk.

Ha az Ön részére nem készült adóbevallási tervezet, azonban a 2016. évben keletkezett bevallási kötelezettség alá eső jövedelme, vagy Ön úgy dönt, hogy személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségét az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallással vagy az adóbevallási tervezet módosításával kívánja teljesíteni, jelen kitöltési útmutató segítséget nyújt Önnek abban, hogy személyijövedelemadó-bevallását a törvényi előírásoknak megfelelően tudja elkészíteni.

Fontos tudni, hogy nem készül adóbevallási tervezet az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek részére – nekik az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített 16SZJA jelű bevallást kell benyújtaniuk.

Rendelkezés az adó 1+1%áról

Ön az adójának 1+1%-áról az új, web alapú kitöltő-ellenőrző programban (WebNYK), a 16SZJA jelű bevallás EGYSZA lapján vagy az erre a célra kialakított 16EGYSZA jelű önálló nyomtatványon is rendelkezhet. A rendelkező nyilatkozatot akár a bevallás részeként, akár külön, 2017. május 22-éig kell elektronikusan vagy postán megküldenie a NAV-nak. A rendelkezés érvényességének feltétele az adó megfizetése. Ha a munkáltatóját bízza meg bevallási kötelezettségének teljesítésével, a rendelkező nyilatkozatot lezárt borítékban 2017. május 10-éig a munkáltatójának is átadhatja.

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MUNKATÁRSAINK E-MAILEN, TELEFONON ÉS SZEMÉLYESEN IS SEGÍTIK ÖNT, KÉRJÜK, FORDULJON HOZZÁNK BIZALOMMAL!

A 2016. évről szóló 16SZJA jelű bevallási nyomtatvány:

• a személyi jövedelemadó,

• az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás,

• az egészségügyi hozzájárulás,

• a jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeit terhelő különadó,

• a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók egészségügyi szolgáltatási járulékának és nyugdíjjárulékának

bevallására szolgál.

Miről olvashat ebben az útmutatóban?

Általános tudnivalók

1. Határidők

2. Mely esetekben nem kell személyijövedelemadó-bevallásnak készülnie?

3. A PAPÍR ALAPÚ BEVALLÁS KITÖLTÉSE

4. Az adóbevallás aláírása

5. Az általános nyomtatványkitöltő (ányk)

6. Az adó megfizetésére vonatkozó szabályok

7. A PÓTLÉKMENTES RÉSZLETFIZETÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK1

8. A VISSZAIGÉNYLÉS SZABÁLYAI

9. A BEVALLÁS PÓTLÁSA

10. A HIBÁSNAK MINŐSÍTETT BEVALLÁS JAVÍTÁSA

11. A bevallás adózói javítása (helyesbítése)

12. A BEVALLÁS ÖNELLENŐRZÉSE

13. A BEVALLÁS LAPJAI

14. A BEVALLÁS FŐ LAPJAIT KIEGÉSZÍTŐ EGYES LAPOK

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Mielőtt kitöltené a nyomtatványt, kérjük, vegye elő a munkáltatóktól, kifizetőktől kapott igazolásait, mert azok az útmutatóban leírtakkal együtt segítséget nyújtanak abban, hogy hibátlan bevallást készíthessen, illetve a NAV által elkészített adóbevallási tervezetet ellenőrizni tudja. A munkáltatói, kifizetői igazolások, valamint a saját nyilvántartásaiban szereplő adatok áttekintésére azért van szükség, mert a NAV nyilvántartásaiban nem szerepelnek az Ön bevallási kötelezettség alá eső jövedelmeire vonatkozó azon adatok (pl. ingatlan átruházásából származó jövedelem), amelyekről nem érkezik munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatás a hivatalhoz. Fontos azonban, hogy személyijövedelemadó-bevallásában ezeket a jövedelmeket is fel kell tüntetnie. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a birtokában lévő igazolásokat nem kell a bevalláshoz csatolnia!

Az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja, ezért Xxxxx a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségét abban az esetben is teljesítenie kell, ha a kifizető, munkáltató az adót év közben maradéktalanul levonta. Ezt a kötelezettségét teljesítheti az adóbevallási tervezet felhasználásával, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtásával vagy bizonyos feltételekkel munkáltatóján keresztül is.

1 Art. 133/A. §

Az útmutató mellékleteiben egyebek mellett megtalálja a befizetési számlaszámokat, a 2016- ra a NAV által közzétett üzemanyagárakat. A példákat nem külön példatárban, hanem az adott sornál találja. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a bevallás kitöltéséhez a NAV munkatársai segítséget nyújtanak a 40/42-42-42 telefonszámon hívható Általános Tájékoztató Rendszeren keresztül is.

1. Határidők

A kifizetők és munkáltatók által kiállított, a bevallás kitöltéséhez nélkülözhetetlen összesített igazolást 2017. január 31-éig, az adóalapot vagy az adót csökkentő (kedvezményekhez kapcsolódó) egyéb igazolásokat legkésőbb 2017. február 15-éig kell(ett) megkapnia.2

A vállalkozói tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek az adóévet követő év február 25-éig kell benyújtania adóbevallását és megfizetnie az adót. Mivel 2017-ben ez a nap munkaszüneti nap, a határidő 2017. február 27-e. Az szja-bevallás benyújtásának3 és az adó megfizetésének4 május 20-ai általános határideje pedig 2017-ben május 22-éig tolódik ki.

Az adóbevallási tervezet postai megküldése 2017. március 15-éig kérhető. Ezt követően kizárólag ügyfélkapun keresztül vagy a NAV ügyfélszolgálatain tekinthető meg a tervezet.

Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik tevékenységüket az adóévben megszüntetik, vagy 2016-ban egész évben szüneteltetik, a bevallás határideje 2017. május 22.

Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az összeg átutalását a bank (pénzforgalmi szolgáltató) feldolgozza, vagy amikor az összeget a NAV pénztárába befizették, illetve amikor postára adták.5

Kérjük, hogy 2022. december 31-éig őrizze meg adóbevallását (az adóbevallási tervezet letöltésére is lehetősége van), illetve minden olyan okmányt, igazolást és egyéb bizonylatot, amelyet a kitöltéshez (az adóbevallási tervezet javításához, kiegészítéséhez) felhasznált. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától – jelen esetben 2017. december 31. – számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.6 Az adó megállapításához való jog elévülése azonban megszakad, ha Ön az önellenőrzésében saját javára módosítja adókötelezettségét.7

Ha az Ön adóbevallásának benyújtása akadályba ütközik, az akadályoztatás megszűnése után

15 napon belül kell az adóbevallást benyújtania egy olyan igazolási kérelemmel együtt, amelyből kiderül a késedelem oka.

Amennyiben Ön nem egyéni vállalkozó vagy általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély, és a bevallását előreláthatólag nem tudja határidőben benyújtani, illetve az adóbevallási tervezetet nem tudja határidőben felülvizsgálni, mert önhibáján kívül nem

2 Art. 46. § (1) és (4) bekezdés

3 Art. 2. sz. melléklet I./1./B c) és d) pont 4 Art. 1. sz. melléklet I./B/2 a) és b) pont 5 Art. 37. § (2) bekezdés

6 Art. 164. § (1) bekezdés

7 Art. 164. § (2) bekezdés

állnak rendelkezésére az elkészítéshez, illetve az adóbevallási tervezet felülvizsgálatához szükséges iratok, igazolások, a bevallási késedelemről 2017. május 22-éig bejelentést tehet az állami adóhatósághoz. Ebben az esetben a bevallási késedelem miatt mulasztási bírságot az állami adóhatóság 2017. november 20-áig nem szab ki,8 azonban a bevallás benyújtásával egyidejűleg – az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül - szükséges a késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (igazolási kérelmet) előterjesztenie.9

2. Mely esetekben nem kell 16SZJA jelű bevallásnak készülnie?

Ha Ön a 2017. március 15-étől elérhető adóbevallási tervezet adataival egyetért, nem kell bevallást benyújtania, ebben az esetben a NAV által elkészített adóbevallási tervezet 2017. május 22-vel az érvényes bevallásává válik.

Önnek nem kell bevallást teljesítenie, ha az adóévben egyáltalán nem volt bevétele, vagy csak olyan bevételt szerzett, amelyet a törvény rendelkezései szerint nem kell bevallani.10 Ilyen bevételek, jövedelmek lehetnek például:

• azok a bevételek, amelyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (például az adómentes bevételek);

• a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített jövedelem, ha más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme a magánszemélynek nem volt;

• amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves bevétel összege nem haladja meg a 600 000 forintot, valamint az adóévben a gazdasági tevékenységnek nem minősülő ingó értékesítésből származó jövedelem nem haladja meg a 200 000 forintot;

• amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;

• amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett;

• amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta;

• amely pénzbeli nyereménynek minősül;11

• amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.

Nem kell bevallást benyújtani akkor sem, ha az adóévben kizárólag egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett jövedelmet, és az nem haladta meg a mentesített keretösszeget.12

Ha Ön mezőgazdasági őstermelő (átalányadózást alkalmazó kistermelő is), és az e tevékenységéből származó, támogatás nélkül számított bevétele a 600 000 forintot nem haladta meg, és más bevallásköteles jövedelme sem volt, akkor nem kell bevallást benyújtania.

A külföldi illetőségű előadóművész választhatja, hogy az előadóművészi minőségében Magyarországon folytatott tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem minősülő személytől származó, nemzetközi egyezmény alapján vagy nemzetközi egyezmény hiányában belföldön adóztatható jövedelme után keletkező adókötelezettségét

8 Art. 172. § (20) bekezdés

9 Art. 31. § (4) bekezdés

10 Szja tv. 11. § (3) bekezdés

11 Szja tv. 76. § (2) bekezdés

12 Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 9. § (2) bekezdés

Magyarországról történő távozását megelőzően - ha bevallási kötelezettségének meghatalmazottja, megbízottja útján tesz eleget, a Magyarországról történő távozását követő

90. napig - az 53INT jelű bevallás kitöltésével és benyújtásával teljesíti. Csak abban az esetben választható azonban ez a bevallási forma, ha bármely 12 hónapos időszakban a magánszemély nem tartózkodik 183 napnál többet Magyarországon, és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény13 szerint nem belföldi.14 A nyomtatvány és annak kitöltési útmutatója a xxx.xxx.xxx.xx honlapon elérhető.

3. A PAPÍR ALAPÚ BEVALLÁS KITÖLTÉSE

Amennyiben Ön papíron nyújtja be személyijövedelemadó-bevallását, kérjük, hogy az adóbevallási nyomtatványt két példányban, tintával, nyomtatott betűkkel olvashatóan töltse ki! Ha a kitöltés közben hibázik, a hibás adatot húzza át, és aláírásával igazolja a javítást.

Felhívjuk figyelmét, hogy a bevallása aláírás nélkül érvénytelen!

A kitöltött és aláírt bevallás egyik példányát ajánlott küldeményként adja postára! A NAV ügyfélszolgálatain beszrezhető bevallási egységcsomagok részét képező borítékban postára adott bevallásért 2017. május 22-éig nem kell fizetnie.

4. Az adóbevallás aláírása

Az adóbevallás hitelességét Ön az aláírásával igazolja, ezért kérjük, hogy adóbevallását feltétlenül írja alá! Ha Ön helyett törvényes képviselője, meghatalmazottja jár el, a bevallást neki kell aláírnia.

Az adóbevallását adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő is ellenjegyezheti.15 Amennyiben az adóbevallása elkészítéséhez az előzőek közreműködését is igénybe veszi, akkor az ellenjegyző neve (adóazonosító szám) mellett az erre szolgáló helyen az adótanácsadói vagy adószakértői igazolvány számát is fel kell tüntetnie. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot a NAV az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg.

Ha az adóbevallását adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezte, akkor azt a bevallás első oldalán található (F) blokkban az ellenjegyző aláírásával kell jeleznie.

5. Az általános nyomtatványkitöltő (ányk)

Amennyiben Ön az interneten elérhető Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program segítségével kívánja elkészíteni személyijövedelemadó-bevallását, a xxx.xxx.xxx.xx honlapról néhány kattintással letöltheti és telepítheti a 16SZJA jelű bevalláshoz szükséges programokat.

A kitöltést támogató ÁNYK és 2017. március 15-étől a WebNYK program segíti abban, hogy Ön a használat során a lehető legkevesebb hibát követhesse el, illetve a kitöltés befejezésekor elvégzett ellenőrzés után felugró ablak felhívja a figyelmét a további teendőire, ha valamit nem jól (hiányosan) töltött volna ki bevallásában. Felhívjuk figyelmét, hogy bizonyos

13 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § u) pont

14 Szja tv. 1/B. § (1) – (6) bekezdés

15 Art. 31. § (14) bekezdés

adatokat elegendő csak egyszer kitöltenie, a továbbiakban a program „önállóan” számol, illetve az adatokat megjeleníti. Fontos tudnia, hogy a kitöltő program alkalmazásakor felmerülő problémákat folyamatosan kiigazítjuk, ezért kérjük, hogy a program letöltésekor mindig az utolsó verziót válassza! Tájékoztatjuk, hogy amennyiben az ellenőrzéskor piros hibajel jelenik meg, a bevallásnak tartalmi hibája van, melyet Önnek javítania kell. Piros hibák például a név vagy a cím kitöltésére vonatkozó hibaüzenetek. A sárga figyelmeztetések összefüggésekre hívják fel a figyelmet, ezekkel a bevallás még beküldhető. A kék hibák úgynevezett „súlyos hibák”, amelyekkel a bevallás semmiképpen nem küldhető be, azokat feltétlenül javítani kell. Ilyen például az adóazonosító jel hiánya.

Kész bevallásának kinyomtatásához az ÁNYK program a „kivonatolt nyomtatást” is felajánlja. Ekkor a bevallásából kizárólag a kitöltött oldalakat nyomtatja a rendszer. Kérjük, hogy a bevallást a nyomtatáskor ne kicsinyítse le, mert a pontkód olvashatatlanná válik.

A nyomtatás után, de még a beküldés előtt észlelt hiba esetén célszerű a bevallást az internetes program segítségével újra kitölteni, mert a nyomtatott bevallásra utólag, kézzel beírt módosításokat a pontkód nem tartalmazza, ezért annak beolvasásakor a program a kézi javításokat nem veszi figyelembe. Ha csak egy lapon javít, ne feledje az egész bevallást újranyomtatni, mivel a vonalkód csak így tartalmazza a javított, helyes adatokat!

Az elektronikus beküldés, valamint az Ön részére elkészített adóbevallási tervezethez való hozzáférés feltétele, hogy regisztráltassa magát az ügyfélkapu rendszerben. Ügyfélkapus regisztrációját a Kormányhivatal bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalában, vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervénél, a NAV ügyfélszolgálatain, a Magyar Posta Zrt. egyes ügyfélszolgálatain, illetve Magyarország diplomáciai, konzuli képviseletein is elvégezheti. Amennyiben rendelkezik a megfelelő szintű elektronikus aláírással, úgy regisztrálhat az interneten is, nem kell az ügyfél-regisztrációs szervnél megjelennie. Felhívjuk szíves figyelmét a NAV internetes honlapján (xxx.xxx.xxx.xx) elérhető ügyfélszolgálat-keresőre.

Az ügyfélkapu regisztrációról a xxx.xxx.xxx.xx internetes portálon, az adózási információk között található 32. számú, „Tájékoztató az adóügyek elektronikus úton történő intézéséhez” című információs füzetből tájékozódhat.

Az ÁNYK keretprogram segítségével kitöltött személyijövedelemadó-bevallás ügyfélkapus beküldése kétféleképpen történhet:

1. Közvetlenül az ÁNYK keretprogrammal

Ebben az esetben kérjük, töltse ki a nyomtatványt az ÁNYK keretprogram segítségével, majd az Ellenőrzés menüpont használatával ellenőrizze a kitöltés helyességét. Amennyiben nem talált hibát, vagy csak sárga színnel jelölt, figyelmeztető hibát jelzett a program, a Kapcsolat az ügyfélkapuval menüpont alatt kérjük, hogy jelölje meg a nyomtatványt elektronikus beküldésre. Ezzel előkészíti a beküldhető, titkosított nyomtatványt. Ezt követően a

„Nyomtatvány közvetlen beküldése az Ügyfélkapun keresztül” menüpont használata után meg kell adni az ügyfélkapus felhasználónevet és jelszót. Ha mindent az útmutatónak megfelelően követett, a nyomtatvány sikeresen elküldésre kerül.

2. A xxx.xxxxxxxxxxxx.xx honlapon keresztül

Amennyiben ezt a beküldési módot választja, első lépésként a fent leírtaknak megfelelően ki kell tölteni, majd elektronikus beküldésre meg kell jelölni a nyomtatványt. Ezt követően a xxx.xxxxxxxxxxxx.xx honlapra történő bejelentkezés (felhasználó név és jelszó megadása) után a „Dokumentumfeltöltés” menüpontot kell választani. A „Kiválasztás” gomb megnyomása után a saját számítógépén található .kr kiterjesztésű file-t kell feltölteni, amely a titkosítás után készült el.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a beküldés után kapott, az értesítési tárhelyen található nyugta csak azt a tényt rögzíti, hogy a bevallása továbbításra került. Az esetleges hibákról, hiányosságokról a NAV a feldolgozás során értesíti Önt, amelyről szintén ügyfélkapus tárhelyén talál tájékoztatást.

Amennyiben Önnek alkalmazottja van, és ezért a ’08-as bevallás benyújtására kötelezett, vagy Ön egyéni vállalkozó, akkor a 16SZJA jelű bevallást csak elektronikusan nyújthatja be. A mezőgazdasági őstermelőként biztosított magánszemélynek csak a 1658-as bevallást kell elektronikusan benyújtania, a 16SZJA jelű bevallást választása szerinti formában teljesítheti.

6. Az adó megfizetésére vonatkozó szabályok

Az 1000 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho), valamint ekho különadót nem kell megfizetnie, ekkora tételt a NAV sem térít vissza!16

Az adófizetési kötelezettségét:

– átutalással17,

– ügyfélszolgálatainkon POS terminálon keresztüli bankkártyás befizetéssel vagy

– készpénz-átutalási megbízással, azaz csekken,

– adóbevallási tervezet esetén az online felületen bankkártyás fizetéssel teljesítheti.

Átutalás esetén ne felejtse el az utalás közlemény rovatában feltüntetni az adóazonosító jelét! Amennyiben Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett18 adózó, akkor a befizetést kizárólag a belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással rendezheti.

Amennyiben Ön az adóbevallási tervezet elektronikus megtekintése, jóváhagyása után kívánja befizetni adóját, erre a bankkártyája adatainak megadásával néhány kattintással az online felületen is lehetősége van.

Amennyiben személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, különadót, nyugdíjjárulékot kell fizetnie, akkor bármely ügyfélszolgálatunkon kérhet csekket a befizetéséhez. Ilyenkor ne felejtse el az adóigazolványát is magával vinni. Csekket igényelhet a xxx.xxx.xxx.xx honlapon található CSEKK elnevezésű (Nyomtatványkitöltő programok menüpont), illetve a „Kérelem készpénz- átutalási megbízás (csekk) igényléséhez” (Letöltések – egyéb menüpont) nyomtatványon,

16 Art. 2. számú melléklet I. fejezet 3. pont

17 Art. 38. § (1a) bekezdés

18Art. 38. § (1) bekezdés

továbbá a helyi tarifával hívható 06-40/42-42-42-es telefonszámon a „0” menüpont választásával.

Minden esetben ellenőrizze, hogy helyesek-e a csekken szereplő adatok (név, lakcím, adóazonosító jel)! Ügyeljen arra, hogy a megfelelő csekket használja, ugyanis ha például a személyijövedelemadó-tartozását az egészségügyi hozzájárulás befizetésére szolgáló csekken adja fel, akkor személyijövedelemadó-tartozását nem rendezi, a befizetett összeg más számlára érkezik és az átvezetésre csak a „1717. számú átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű nyomtatvány beküldésével van lehetősége.

Amennyiben bevallása adatai alapján személyi jövedelemadót kell fizetnie, de valamely más adónemben visszaigényelhető túlfizetése van, és a többlet fedezi a befizetendő összeget, akkor a 170-es lap beküldésével rendezheti a befizetést. Ebben az esetben a bevallás főlapján található (D) blokkban kell jelölnie átvezetési szándékát az erre szolgáló kódkockában. Ha a többlet kevesebb, mint a fizetendő összeg, akkor a 170-es lap kitöltése mellett a különbözetet meg kell fizetnie.

Ha a bevallás benyújtására előírt határidőig (2017. május 22.) nem fizeti meg az adót, az esedékesség napjától az adótartozás megfizetésének napjáig késedelmi pótlékot kell fizetnie, melynek mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszerese.19 A NAV a 2000 forintnál kevesebb késedelmi pótlékot nem írja elő. A pótlék összegének kiszámításához a honlapunkon található kalkulátor is segítséget nyújthat: xxx.xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx.

7. A PÓTLÉKMENTES RÉSZLETFIZETÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK20

Ha Ön nem folytat vállalkozási tevékenységet és nem kötelezett általános forgalmi adó fizetésére, a személyijövedelemadó-bevallásában (adóbevallási tervezetén) nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, együttesen 200 000 forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét legfeljebb hat hónapon keresztül, pótlékmentesen, egyenlő részletekben teljesíti. A nyilatkozat megtételére előírt határidő (2017. május 22.) jogvesztő, elmulasztása esetén a késedelem igazolására vonatkozó kérelem (továbbiakban: igazolási kérelem21) előterjesztésének nincs helye.

Ha bevallását az adóbevallási tervezet felhasználásával készíti el, az online felületen is lehetősége van nyilatkozni.

Amennyiben az adóbevallási tervezet az Ön részére postai úton került megküldésre, és a tervezet befizetendő adót tartalmaz, a fenti feltételek teljesülése esetén a tervezet mellékleteként megküldött kiegészítő nyilatkozaton is lehetősége van megtenni a legfeljebb hat havi pótlékmentes részletfizetésre irányuló nyilatkozatát, amelyet 2017. május 22-éig kell visszaküldenie az állami adó- és vámhatósághoz.

Ha a fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás együttes összege meghaladja a 200 000 forintot, de a más adónem(ek)ben visszajáró adó összegét a bevallásban található átvezetési lapon (170-es lap) a személyi jövedelemadóra átvezetteti, és így az Ön tényleges személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége a 200 000 forintot nem haladja meg, a kedvezményt igénybe veheti.

19 Art. 165. § (2) bekezdés

20 Art. 133/A. §

21 Art. 31. § (4) bekezdés

Figyelem! A fizetési kedvezmény engedélyezéséről a NAV külön értesítést nem küld. Ön csak abban az esetben kap értesítést, ha a pótlékmentes részletfizetés feltételeinek nem felel meg.

Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó megfizetésének határideje, azaz 2017. május 22. A pótlékmentes részletfizetésről a bevallás „C” lapján az

(A) mezőben kell nyilatkozni. A részletfizetés időtartama maximum hat hónap lehet. A 81. sornál a választott időtartamot a hónapok számával kell megadni. Az egyes részletek összege a jelölt részletek számától függően a teljes fizetendő adó 1/2, 1/3, 1/4, 1/5 vagy 1/6 része, a részletek befizetésének határideje pedig 2017. május 22., június 20., július 20, augusztus 21., szeptember 20., október 20.

Ha Ön nem fizeti be időben az esedékes részletet, a kedvezményt elveszíti, és a tartozást egy összegben ki kell fizetni. Ekkor a NAV a tartozás fennmaradt részére 2017. május 22-étól késedelmi pótlékot számít fel.

Amennyiben a pótlékmentes részletfizetés feltételeinek nem felel meg, azonban tartozását nem tudja egy összegben vagy az előírt határidőre megfizetni, részletfizetés, illetve fizetési halasztás engedélyezését külön erre irányuló kérelemben az általános szabályok szerint kérheti az állami adóhatóságtól.22

A fizetési könnyítési kérelem elbírálásakor az adóhatóság azt mérlegeli, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az Ön és az Önnel együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését. Ha Ön vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el az adóhatóság. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése. Utóbbi esetben is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére (elengedésére) van lehetőség a kivételes méltányosság keretében. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségét az Ön és az Önnel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes figyelembe vételével vizsgálja a NAV. A mérlegeléskor többek között figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsi költségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztő részletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket.

A fizetési kedvezmény engedélyezéséhez a NAV mérlegeli a kérelemben leírtakat, a hivatalból rendelkezésére álló, valamint a külső szervek nyilvántartásaiból elérhető adatokat, szükség esetén nyilatkozattételre szólíthatja fel Önt, illetve kérheti az Ön által közölt adatok, körülmények okiratokkal történő alátámasztását

Magánszemélyek részére a fizetési nehézség kialakulásának felróhatósága figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

A fizetési könnyítés engedélyezéséhez a NAV a határozatában különböző feltételeket szabhat. A feltétel nem teljesítése esetén a kedvezmény megszűnik és a tartozás a járulékaival együtt egy összegben kell megfizetni.

22 Art. 133. § (1) bekezdés

Ilyen feltétel lehet például a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési kötelezettség teljesítése, vagy az adótartozás egy részének meghatározott időpontig történő megfizetése,

Ha Ön ugyanazon beadványban egyszerre kér mérséklési és fizetési könnyítést, a mérsékelni kért tartozásra is célszerű fizetési könnyítést is kérni arra az esetre, ha a mérséklési kérelmet a NAV elutasítja. Mivel a NAV a kérelemtől nem térhet el, és ha abban a mérsékelni kért összegre nem kér fizetési könnyítést, akkor a NAV azt nem engedélyezheti akkor sem, ha a többi tartozásra ilyen kedvezményt biztosított.

A fizetési kedvezmények további szabályairól a NAV honlapján is megtalálható 30. számú információs füzetből tájékozódhat.

8. A VISSZAIGÉNYLÉS SZABÁLYAI

Ha Önnek a levont (befizetett) adóelőlegből visszatérítés jár, azt a hibátlan adóbevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől fizeti vissza az állami adóhatóság.23

Ha Ön az online felületen kiegészíti az adóbevallási tervezetet az utalási adataival, akkor a tervezet elfogadásától számított 30 napon belül kerül sor a visszautalásra.

Amennyiben az adóbevallási tervezet az Ön részére papíron került megküldésre, és a tervezet visszaigényelhető adót tartalmaz, a tervezet mellékleteként megküldött kiegészítő nyilatkozaton lehetősége van megadni az utalási adatait (utalási cím vagy bankszámlaszám), majd az így kitöltött nyomtatványt 2017. május 22-ig vissza kell küldenie az állami adó- és vámhatósághoz. Ebben az esetben a kitöltött nyomtatvány NAV-hoz történő beérkezésétől számított 30 napon belül kerül sor a visszaigényelhető adó kiutalására.

Ha Ön az utalási adataival kiegészített adóbevallási tervezetet nem hagyja jóvá, vagy a kiegészítő nyilatkozatot nem küldi vissza a NAV-hoz, a visszaigényelhető adó az adószámláján marad, és csak a ’17számú átvezetési és kiutalási kérelem benyújtásával tudja kikérni vagy átvezetni más adónemre.

A visszaigényelt összeget postai kézbesítéssel vagy fizetési számlájára, utalással kaphatja meg.

Ha a visszaigényelt összeget a fizetési számlájára kéri, akkor a bevallás főlapján a (D) blokkban az erre szolgáló négyzetekbe írja be a pénzintézeti számlaszámát, postai kézbesítés esetén pedig a belföldi postai utalási cím adatait kell kitölteni.

Ha az Ön számlaszáma csak 2x8 jegyű, akkor a harmadik (utolsó) nyolc négyzetet hagyja üresen. Szükség esetén a számlavezető bank segítséget nyújt az adatok megállapításához, ezért ne felejtse el a pénzintézet elnevezését is feltüntetni.

Amennyiben Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, akkor a visszakért összeget csak belföldi pénzforgalmi számlájára kaphatja meg.24

23 Art. 37. § (4) bekezdés

24 Art. 38. § (1) bekezdés

A visszaigényelt összeget csak Xxxxx utaljuk vissza, ezért más személy adatait, vagy más személy bankszámláját ne adja meg!

9. A BEVALLÁS PÓTLÁSA

Ha Ön egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő vagy áfa fizetésére kötelezett magánszemély, és a 2016. évről szóló bevallását határidőn túl, tehát pótlásként nyújtja be, akkor a 16SZJA jelű nyomtatványt kell kitölteni és beküldeni az állami adó- és vámhatósághoz.

Amennyiben Ön a fenti körbe nem tartozó magánszemély, azonban az Ön részére nem készült adóbevallási tervezet, azonban keletkezett bevallásköteles jövedelme, a bevallás pótlására lehetősége van az ÁNYK mellett a WebNYK program használatával, valamint a 16SZJA jelű nyomtatvány papíron történő kitöltésével.

Ha valamilyen akadály miatt nem tudja adóbevallását benyújtani, akkor az akadályoztatás megszűnése után 15 napon belül kell benyújtania bevallását. Amennyiben késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, akkor a NAV mulasztási bírságot nem szab ki.25

10. A HIBÁSNAK MINŐSÍTETT BEVALLÁS JAVÍTÁSA

Előfordulhat, hogy a NAV a benyújtott bevallásban hibát talál. Amennyiben ez a hiba az Ön közreműködése nélkül javítható, a NAV kijavítja a bevallását, és erről 30 napon belül értesítést küld Önnek, amennyiben a javítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó- visszatérítés összegét érinti. Ha a hiba csak az Ön közreműködésével javítható, akkor a NAV levélben tájékoztatja a hibáról és a javítás lehetséges módjairól. Ebben az esetben a 30 napos utalási határidőt a bevallás javításának napjától kell számítani.

A bevallást levélben, személyesen a NAV ügyfélszolgálatain vagy az ÜCC-n keresztül telefonon lehet javítani. Az elektronikusan benyújtott, hibás bevallás a NAV értesítése után az úgynevezett javító bevallással is javítható. Ekkor teljes adattartalommal újra ki kell tölteni a 16SZJA jelű bevallást, azonban a hibásnak minősített bevallás 10 jegyű vonalkódját (amelyet a kiértesítő levélen megtalál) is fel kell tüntetni a főlap (B) blokkjában. Amennyiben ezt elmulasztja, a bevallás javításként történő feldolgozása nem lehetséges. Figyelem! A hibásnak minősített bevallás vonalkódja nem azonos a kiértesítő levél iktatószámával! Fontos, hogy a javítás során az „Adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallás típusa”, illetve „Az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa” mezőket nem szabad kitölteni, ha az alapbevallást javítja! Amennyiben azonban a feldolgozott alapbevallását követően önellenőrzésként vagy adózói javításként (helyesbítésként) nyújtott be újabb bevallást, ami hibásnak bizonyult, akkor a javító bevallásán ne felejtse el kitölteni az ”Adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallás típusa”, illetve „Az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa” mezőket!

11. A bevallás adózói javítása (helyesbítése)

Adózói javításra, azaz helyesbítésre akkor van lehetőség, ha a NAV a benyújtott bevallást elfogadta, feldolgozta, azonban utólag Ön a bevallás olyan hibáját észleli, amelynek

25 Art. 172. § (6)

módosítása nem eredményezi az adóalap, illetve az adó változását.26 Ilyen lehet például valamelyik természetes azonosító adat javítása.

A főlap (C) blokkjában az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallás típusa mezőbe írja be az Ön által helyesbíteni kívánt bevallás típusát (16SZJA vagy 16M29)!

Abban az esetben, ha a bevallást helyesbítés miatt nyújtja be, akkor ne töltse ki a „hibásnak minősített bevallás vonalkódját”, valamint az „önellenőrzéssel érintett bevallás típusa” mezőket! Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere, tehát minden adatot meg kell ismételni, nem csak azt, amit javítani, helyesbíteni szeretne.

12. A BEVALLÁS ÖNELLENŐRZÉSE

Az önellenőrzés27 az az adózói javítás, amikor az adóalap, illetve az adó összege az eredeti bevallásban feltüntetett adóalaphoz, adóhoz képest változik. Nincs helye az önellenőrzésnek, ha a törvény által megengedett választásán utólag szeretne változtatni. Önellenőrzéssel csak azt az adót lehet módosítani, amelynek összege az 1 000 forintot, a magánszemélyek jövedelemadója és egészségügyi hozzájárulása esetén a 100 forintot meghaladja.28

A bevallás önellenőrzésére ugyanazt a nyomtatványt kell használni, amelyen az eredeti bevallást benyújtotta. Önellenőrzésre az elévülési időn belül van lehetőség, tehát a 2011. adóévet megelőző időszakra önellenőrzést már nem nyújthat be.

Ha a NAV ellenőrzést indított, a vizsgált adó és támogatás az ellenőrzött időszakra vonatkozóan önellenőrzéssel nem módosítható!29

Felhívjuk a figyelmét, hogy az adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó és támogatás a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem módosítható!30

A 2016. évben keletkezett kötelezettségek tekintetében teljesített bevallások önellenőrzésére minden esetben a teljes adattartalmú 16SZJA jelű bevallást kell benyújtani (papíron vagy az ANYK és március 15-e után a WebNYK programmal), attól függetlenül, hogy az alapbevallását mely típusú nyomtatványon teljesítette. A főlap (C) blokkjában az

„önellenőrzéssel érintett bevallás típusa” mezőbe írja be az Ön által önellenőrizni kívánt bevallás típusát (16SZJA vagy 16M29).

A „hibásnak minősített bevallás vonalkódja”, illetve az „adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallás típusa” mezőket ebben az esetben nem szabad kitöltenie.

Ugyanazon időszakra vonatkozó ismételt önellenőrzés esetén a 16-01, 16-02 lapok (O) blokkjában „X” jelet kell az erre rendszeresített kódkockában bejelölnie.

Az önellenőrzés benyújtható a bevallási határidő előtt is, ilyenkor az adófizetési határidő nem módosul.

26 Art. 34. § (7) bekezdés

27 Art. 49. § (1) bekezdés

28 Art. 50. § (3) bekezdés

29 Art. 49. § (2) bekezdés

30 Art. 49. § (2) bekezdés

Amennyiben a bevallási határidőt követően benyújtott önellenőrzés során pénzügyileg rendezendő adókötelezettség keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot a bevallás benyújtási időpontjáig lehet késedelmi pótlék felszámítása nélkül megfizetni. Ha Ön az adót az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint módosítja, és ez által az eredeti bevallásában feltüntetett összeghez képest növekszik a kötelezettsége, akkor fő szabály szerint önellenőrzési pótlékot kell a bevalláson kiszámolnia és megfizetnie.31

Az önellenőrzés során bekövetkezett kötelezettség-csökkenés esetén a kiutalásról a 170-es lapon lehet rendelkezni. Ebben az esetben a főlap (D) blokkjában jelölni kell, hogy a visszaigényelhető összegnek, összegeknek egy részét visszakéri és/vagy átvezetést kér. A 170-es lap „a”, „b”, „c”, „d”, és „g” oszlopainak kitöltésével rendelkezhet a kiutalásról. Ugyanezen a lapon van lehetőség nyilatkozni a visszaigényelhető adó más adónemre történő átvezetéséről. Ebben az esetben a 170-es lap „a”, „b”, „c”, „d”, „e” és „f” oszlopát kell kitölteni.

Az önellenőrzést az érintett évben hatályos jogszabályoknak megfelelően végezze el!

Fontos! Az önellenőrzési pótlék módosítása esetén is meg kell ismételnie a bevallás teljes adattartalmát! Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a vonatkozó sor „c” rovatában, a 16-01-02 lapok (O) blokkjában pedig X-szel kell jelölnie az ismételt önellenőrzést!

Az önellenőrzéssel kapcsolatos további tájékoztatások a 16-os lapok kitöltésére vonatkozó útmutatónál találhatók.

Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben az esetleges hibát a NAV ellenőrzése tárja fel, és adóhiány kerül megállapításra, akkor az adó és a késedelmi pótlék megfizetése mellett adóbírságot kell fizetnie.32

Felhívás önellenőrzésre33

A NAV a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélyt önellenőrzésre hívhatja fel, ha a bevallás adatai és a NAV rendelkezésére álló adatok között az adózót terhelő eltérést tapasztal.

13. A BEVALLÁS LAPJAI

• Ha Ön nem egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő, akkor a főlapot, az A-C lapokat, a 01-09-es mellékleteket, a 170-es, illetőleg önellenőrzés esetén a 16-os lapokat kell kitöltenie. A főlapon és az A-C lapokon kívül Önnek csak azokat a lapokat kell beküldenie, amelyeken adatot is tüntetett fel.

• Ha Ön mezőgazdasági őstermelő, és az erre vonatkozó előírások alapján állapítja meg a kötelezettségét, az előzőeken túlmenően a 12-es lapokat is ki kell töltenie.

31 Art. 168. § - 169. §

32 Art. 170. §

33 Art. 91/B. §

• Ha Ön egyéni vállalkozó, vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét az adóév egy részében szüneteltette vagy év közben megszüntette, akkor a bevallásának tartalmaznia kell a 13-as, továbbá a 15-ös lapokat.

• Ha Ön kiegészítő tevékenységet folytató – nyugdíjas – egyéni vállalkozó, és őstermelői tevékenységet nem folytat, akkor a 13-as, 14-es és 15-ös lapokat kell még kitöltenie.

• Ha Ön egyéni vállalkozó és őstermelő is egyben, a komplett 16SZJA jelű bevallást ki kell töltenie.

14. A BEVALLÁS FŐ LAPJAIT KIEGÉSZÍTŐ EGYES LAPOK

01-es lap: Nyilatkozatok, rendelkező nyilatkozatok az adóról I.

• a fizető-vendéglátói tevékenység folytatása esetén a tételes átalányadózás 2017-re szóló választásáról vagy megszüntetéséről,

• az Összefogás az Államadósság Xxxxx Xxxxxx teljesített befizetéssel összefüggő kedvezmény elszámolására,

• a termőföldből átminősített ingatlan értékesítéséről

• a 2016-ban megszűnt magánnyugdíjpénztári tagsági viszony esetén az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg alapján történő rendelkezés.

02-es lap: Rendelkező nyilatkozatok az adóról II.

• az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlára,

• a nyugdíj-előtakarékossági számlára, illetve

• a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján utalandó összeg feltüntetése,

• egyéb, ezekkel összefüggő nyilatkozatok.

03-as lap: Nyilatkozat az első házasok kedvezményéhez és a családi kedvezményhez Xxxxxxxxxxx az első házasok kedvezményéről

• házastárs adóazonosító jele, neve,

• nyilatkozat arról, hogy a kedvezményt mely hónapokban melyik fél érvényesíti

Nyilatkozat a családi kedvezményről

• eltartottak (kedvezményezett eltartottak) adatai,

• jogosultság jogcíme

• várandósság esetén annak időszaka

Nyilatkozat a családi adóalap- és járulékkedvezmény megosztásáról, közös érvényesítéséről

04-es lap: Elkülönülten adózó jövedelmek és adójuk pl.: nem gazdasági tevékenység keretében történő ingó-, ingatlanértékesítésből, osztalékból, árfolyamnyereségből, kamatból, ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmekről.

Egyéb adatok a kamatjövedelemhez

05-ös lap: A külföldről származó adóköteles jövedelmek, egyéb adatok a külföldről származó jövedelmekről, egyéb adatok a kamatjövedelemhez.

06-01-es lap: Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem alapján az adókiegyenlítés kiszámítása és az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem/veszteség.

06-02-es lap: A csereügyletből származó jövedelmek és adójuk részletezése, az adókiegyenlítés kiszámítása.

07-es lap: A magánszemély munkavégzésére irányuló jogviszonya megszűnésével kapcsolatban keletkezett, egyes jövedelmeket terhelő különadó kötelezettség levezetése, bevallása.

08-01-es lap: Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózott bevételek utáni adókötelezettség bevallása.

08-02-es lap: A magánszemély által átvállalt, valamint saját kötelezettségként befizetett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás levezetése, bevallása.

09-es lap: A vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után a 15%-os nyugdíjjárulék kötelezettség bevallása, és az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség elszámolása.

170-es lap (átvezetési és kiutalási kérelem): A személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás vagy a különadó adónemekben túlfizetésként jelentkező összeg(ek) más adónemre történő átvezetésére, illetve egy részének kiutalására szolgáló lap.

12-01-es lap: A mezőgazdasági őstermelők nyilatkozata

• átalányadózás választásáról, megszüntetéséről,

• mezőgazdasági kistermelő nemleges bevallási nyilatkozata.

• a mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata az őstermelésből származó2016. évi jövedelem számítási módjáról

• az adórendszeren kívüli csekély összegű (de minimis) támogatásokról, valamint az adózóval egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő más vállalkozásokról (nemleges nyilatkozat)

12-02-es és 12-03-as lapok (a mezőgazdasági őstermelői jövedelem levezetése): Ha Ön az érvényes (közös) őstermelői igazolványa alapján, illetőleg családi gazdálkodóként vagy családi gazdaság tagjaként az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózik, és az e tevékenységéből származó – támogatások összegével csökkentett – bevétele a 600 000 forintot meghaladta, és nem tesz nemleges nyilatkozatot, a 12-02 és 12-03 pótlapok a kötelezettségei levezetésére szolgálnak. Ezek a lapok szolgálnak továbbá az adórendszeren kívüli csekély összegű (de minimis) támogatások, a kis- és középvállalkozások és a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások támogatásának feltüntetésére, valamint az Ön vállalkozásával egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő más vállalkozások adószámainak feltüntetésére.

13-01 és 13-02-es lapok: Egyéni vállalkozókra vonatkozó nyilatkozatok, a vállalkozói tevékenységből származó jövedelemmel összefüggésben:

• a jövedelemszámítás módszere,

• a tevékenység megszüntetésével, szüneteltetéssel kapcsolatos adatok,

• nyilatkozat az átalányadózás választásáról, megszüntetéséről,

• nyilatkozat a tevékenység megszüntetéséről egyéni cég alapítása miatt,

• a jövedelem-(nyereség)-minimum szerinti adózással kapcsolatos nyilatkozat,

• csekély összegű támogatás (de minimis), az ún. csoportmentességi és az adórendszeren kívüli támogatás érvényesítéséről szóló nemleges nyilatkozat,

• nyilatkozat arról, hogy az adózó a vonatkozó maximális támogatási intenzitásokra figyelemmel veszi igénybe a kedvezményt,

• nyilatkozat az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatásáról, az adózási mód választásáról.

13-03-tól a 13-07 lapig: az egyéni vállalkozók vállalkozói tevékenységből származó jövedelmének vagy veszteségének levezetése.

13-08-as lap: Adatok a csekély összegű (de minimis), a kis és középvállalkozások, valamint a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások támogatásáról.

• Adatok az adórendszeren belüli és kívüli csekély összegű (de minimis) támogatásokról,

• Az adózó nyilatkozata a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő más vállalkozásokról.

14-es lap: Kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási- és nyugdíjjárulékának levezetése.

15-ös lap: Bevallást kiegészítő nyilatkozat34, mely a jövedelem-(nyereség)-minimum számítási kötelezettséggel összefüggésben adandó be.

FŐLAP

A SZEMÉLYI ADATOK KITÖLTÉSE (B) BLOKK

A bevallási nyomtatvány első oldalán találhatóak az Ön személyes adatainak feltüntetésére szolgáló sorok.

Amennyiben Ön rendelkezik adószámmal, családi gazdaság nyilvántartási számmal, őstermelői igazolvány számmal, MVH ügyfélazonosító-számmal (regisztrációs okirat számmal), azt a bevallás főlapján nem kell feltüntetnie, viszont a bevallás többi lapjának fejrészébe fontos beírnia.

Ha Ön családi gazdaság tagja, vagy mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, akkor a családi gazdaság nyilvántartási számát, illetve az őstermelői igazolvány számát az

„A”, „B”, „C”, valamint 12-es lapokon is fel kell tüntetnie az erre szolgáló helyen. Ha Ön mezőgazdasági őstermelői adókedvezményt érvényesít, az MVH ügyfél-azonosító számát (regisztrációs okirat számát) is szerepeltetnie kell az említett lapokon.

Amennyiben a NAV honlapján elérhető ÁNYK nyomtatványkitöltő programot használja, úgy a program által felajánlott (a bevallás kitöltéséhez szükséges lapok választásához)

„előlapon” van lehetősége beírni az adószámát és az előzőekben felsorolt azonosítókat is. Ettől kezdve minden Ön által kitöltött lapra a program automatikusan beírja az azonosítókat a fejlécbe.

A nevének és adóazonosító jelének kitöltése után a születési nevét minden esetben írja be, függetlenül attól, hogy az a jelenlegi nevével megegyezik-e vagy sem.

34 Szja tv. 49/B. § (8) bekezdés ba) pont és Art. 91/A. § (1) bekezdés

Levelezési címként azt a címet jelölje meg, ahol jellemzően tartózkodik. A NAV erre a címre küld értesítést, ha arra szükség van. Amennyiben a levelezési címe külföldi cím, ne felejtse el ezt a kódkockában X-szel jelölni és kitölteni az ország mezőt is.

Ha Ön külföldi állampolgár, a személyazonosságát csak az adóazonosító jelével tudja igazolni,35 az útlevelének számát nem használhatja a NAV előtti azonosításra. Ha az Ön állandó lakcíme nem Magyarországon van, levelezési címként a magyarországi tartózkodási helyét jelölje meg, ennek hiányában tüntesse fel a külföldi lakcímét.

(C) BLOKK

A (C) blokkban kell jelezni, ha Önnek valamelyik kiegészítő lapot ki kell töltenie, és be kell küldenie. Kérjük, hogy az erre szolgáló négyzetbe írja be, hogy az egyes részletező lapokból hány darabot csatol. A nyomtatványkitöltő program elvégzi Ön helyett a benyújtandó lapok jelölését.

Ha Ön helyesbítésként vagy önellenőrzésként nyújtja be a bevallását, itt kell feltüntetni az adózói javítással (helyesbítéssel) vagy az önellenőrzéssel érintett bevallás típusát is (16SZJA, 16M29).

(D) BLOKK

(A visszakért összeggel kapcsolatban kitöltendő mezők)

Az általános tudnivalókat olvassa el a 8. pontban „A visszaigénylés szabályai” cím alatt!

Ha az Ön által befizetett, vagy a kifizető, munkáltató által a 2016-ra Öntől levont adó, adóelőleg, a befizetett egészségügyi hozzájárulás, különadó, egyszerűsített közteherviselés szabályai szerinti adó összegéből visszatérítés jár Önnek, és a többletként mutatkozó összeget valamennyi adónemben teljes egészében visszaigényli, visszatérítési igényét a bevallás első oldalán a (D) blokkban jelezze az „X”-szel! Ebben az esetben a 170-es kiegészítő lapot nem kell kitöltenie és beküldenie. A visszaigényelhető összeg teljes visszatérítése természetesen csak akkor lehetséges, ha Önnek nincs köztartozása,36 illetve bevallási kötelezettségeinek eleget tett.37

Ha van lejárt köztartozása, adótartozása, a NAV csak a tartozást meghaladó összeget utalja vissza. Abban az esetben, ha Önnek köztartozása, adótartozása ugyan nincs, de nem tett teljes körűen eleget bevallási kötelezettségeinek, akkor csak ezek teljesítése után utalható az Önnek járó összeg. Ilyenkor a NAV-nak nem kell kamatot fizetnie a későbbi utalás miatt.

Ha Ön az egyébként visszajáró összegnek csak egy részét kéri vissza, vagy a 170-es lapon szereplő adónemek között átvezetést kér, akkor tegyen a megfelelő négyzetbe „X”-et!

Ha Ön nem rendelkezik a visszaigényelhető összeg átvezetéséről, kiutalásáról, akkor a visszaigényelhető összeg az adószámláján marad, melyet a ’17 számú átvezetési és kiutalási kérelem benyújtásával tud kikérni vagy átvezettetni más adónemre.

35 Art. 24. §

36 Art. 151. § (2) bekezdés

37 Art. 43. § (6) bekezdés

A visszakért összeget csak Xxxxx utaljuk vissza, ezért kérjük, hogy más személy adatait vagy más személy számlájának számát ne tüntesse fel.

A visszakért összeget postai kézbesítéssel vagy a fizetési számlájára utalással kaphatja meg.

Ha a visszaigényelt összeget a fizetési számlájára kéri, akkor az erre szolgáló négyzetekbe írja be a pénzintézeti számlaszámát. Ha az Ön számlaszáma csak 2 x 8 jegyű, akkor az utolsó nyolc négyzetet hagyja üresen! Ne felejtse el a számláját vezető pénzintézet nevét is feltüntetni!

Ha Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, akkor az Ön által visszakért összeget csak a belföldi pénzforgalmi számlájára történő utalással kaphatja meg, ezért az erre szolgáló helyen azt kell feltüntetnie.

Amennyiben Ön külföldi illetőségű, és Magyarországon pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett, akkor a visszajáró összeg utalását kérheti külföldi bankszámlájára is az Ön által megadott devizanemben. Ebben az esetben a (D) blokkban az erre szolgáló négyzetekben tüntesse fel a külföldi pénzintézeti számlaszámát. A számlaszámot a sor elején kezdje el beírni, és karakterek kihagyása nélkül folytassa.

Amennyiben az Ön külföldi fizetési számláját vezető pénzügyi szolgáltató az Európai Unió valamely tagországában van, úgy nélkülözhetetlen a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó bankszámlaszám, az úgynevezett IBAN feltüntetése. Amennyiben külföldi számlaszámként az IBAN számlaszámot tüntette fel, akkor ezt az „X” beírásával jelezze. Az erre szolgáló helyre feltétlenül írja be a SWIFT kódot is. Ne felejtse el az erre szolgáló négyzetekben az Ön által választott devizanem 3 betűből álló, nemzetközileg használt kódját (EUR az eurónál, USD az USA dollárnál, GBP az angol fontnál, PLN a lengyel zlotynál, stb.) is feltüntetni a deviza pontos megnevezése mellett. A külföldi devizanemre történő átváltás költsége Önt terheli. Az erre szolgáló helyre feltétlenül írja be a külföldi számla tulajdonosának nevét, a külföldi számlát vezető pénzügyi szolgáltató elnevezését és címét, valamint tüntesse fel az ország kódját is akkor, ha nem az IBAN számlaszámot, hanem egyéb külföldi pénzintézeti számlaszámot jelölt meg. Érvényes országkódok például: AT – Ausztria, GB – Nagy-Britannia, CH – Svájc, CZ – Csehország, DE – Németország, FR – Franciaország stb.

Ha a számlavezető bankja nem rendelkezik SWIFT kóddal (pl.: az USA-ban ABA szám használatos), akkor „a Külföldi számlát vezető pénzügyi szolgáltató neve” rovatban kérjük a számlavezető bank megnevezése mellett az ABA kódot feltüntetni. A „Jelölje X-szel, ha a feltüntetett külföldi számlaszám IBAN számlaszám” és a „SWIFT kód” mezőt kérjük üresen hagyni. „A külföldi számla tulajdonosának neve”, a „Külföldi számlát vezető pénzügyi szolgáltató neve”, a „Külföldi számlát vezető pénzügyi szolgáltató címe”, „Az Ön külföldi fizetési számlaszáma”, az „Országkód” és a „Devizanem” mezők kitöltése ebben az esetben is elengedhetetlen.

Ha Ön belföldi illetőségű, vagy külföldi illetőségű ugyan, de bármely ok miatt Magyarországon pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, a visszajáró összeg nem utalható külföldi bankszámlára. Ha ennek ellenére külföldi bankszámlaszámot ad meg, a bevallása hibás lesz, a belföldi utaláshoz szükséges adatok megadásáig nem utalható ki a visszajáró adó.

Átutalással történő visszatérítés esetén a belföldi és a külföldi számlaszám nem tüntethető fel egyidejűleg!

Amennyiben a visszatérítés módjaként a postai kézbesítést választja, akkor írja be az erre szolgáló helyre azt a címet, amelyre az utalást kéri. Postai címre kért utalásnál nem jelölhető meg külföldi cím. Ha tudja, hogy rövid időn belül változik a lakcíme, válassza inkább a fizetési számlára történő átutalást.

Ha postai utalással kéri a visszatérítést, akkor a számlaszám feltüntetésére fenntartott helyet hagyja üresen! Fizetési számlára történő utalás esetén a postai cím helyét hagyja üresen.

Amennyiben Xx a visszaigényelt összeg utalásához postai címet ad meg, az irányítószám és helységnév megadását követően a közterület neve, jellege stb. megnevezéséhez a nyomtatványon megadott 24 négyzetet használhatja fel!

(E) BLOKK

Ezt a blokkot csak akkor kell kitölteni, ha az adózó kiskorú, vagy egyéb ok miatt kell őt a törvényes képviselőjének képviselnie, vagy ha a magánszemélyt a NAV előtt meghatalmazott képviseli. Kérjük, hogy a bevalláson az (E) blokkban a törvényes képviselő, vagy a meghatalmazott neve mellett lévő kódkockában jelölje X-szel, hogy a bevallást Ön törvényes képviselőként vagy meghatalmazottként tölti ki és írja alá.

Az adóbevallást fő szabály szerint az adózónak kell aláírnia, azonban lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett a törvényben meghatározott, és e blokkban megnevezett képviselője, meghatalmazottja írja alá. Kérjük, adja meg a törvényes képviselő, meghatalmazott adóazonosító jelét, természetes azonosító adatait és címét!

(F) BLOKK

A bevallást aláírhatja tehát a magánszemély törvényes képviselője, meghatalmazottja is. Amennyiben a meghatalmazó magánszemély, úgy a bevallást meghatalmazottként38 aláírhatja:

• közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eseti meghatalmazás vagy megbízás alapján más nagykorú személy;

• képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja;

• egyéni vállalkozó meghatalmazó esetén a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is.

A teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú magánszemély csak eseti meghatalmazott lehet.

A NAV-hoz nem bejelentett, vagy a bejelentett, de a bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás a meghatalmazás csatolása nélkül érvénytelen, csak a

38 Art. 7. § (1) bekezdés

NAV-hoz bejelentett, a bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni. Ezt a főlapon az ennek megfelelő kódkockában kell jelölni az „X” beírásával.

A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, a meghatalmazó és a meghatalmazott mindazon adatait, amelyekből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható, továbbá az ellátandó ügy, ügycsoport megnevezését. A meghatalmazáshoz szükséges nyomtatvány a NAV internetes honlapjáról (xxxx://xxx.xxx.xxx.xx→letöltések-egyéb→adatlapok, igazolások, meghatalmazás minták) letölthető.

Ne felejtse el a bevallása kitöltésének időpontját feltüntetni, és a bevallást aláírni!

„A” LAP

Ha papíron tölti ki a bevallását, ügyeljen arra, hogy minden lapon szerepeljen a neve, adóazonosító jele és ha van, az adószáma. Amennyiben más azonosítóval is rendelkezik, úgy a bevallás fejrészében azokat is töltse ki!

A munkáltatójától, kifizetőtől kapott 16M30-as igazolás39 segít eligazodnia a bevallás kitöltésekor, mert általános esetben az igazoláson szereplő jövedelmek jogcímének sorszáma megegyezik a bevallás megfelelő sorának számával.

Ha a munkaviszonya 2016-ban megszűnt és nem létesített új munkaviszonyt, a kilépéskor kapott, Adatlap 2016 jelű igazolást használja! Ha új munkaviszonyt létesített, és munkáltatójának átadta az Adatlapot, úgy a kapott 16M30-as igazolásnak tartalmaznia kell az Adatlap összegeit is! Amennyiben korábbi munkáltatótól, kifizetőtől származó jövedelmet is tartalmaz az Adatlap, az erre vonatkozó jelölést az igazoláson megtalálja.

Előfordulhat, hogy a munkáltatóktól, kifizetőktől származó igazolások nem minden esetben tartalmazzák a bevallás megfelelő sorainak a számát, azonban mindig tartalmazniuk kell a jövedelem-kifizetés (juttatás) jogcímét, így ez alapján is beazonosíthatja, akár az útmutató segítségével is, mely sorokat kell kitöltenie. Ha az igazolásban levont adó, adóelőleg is szerepel, ne felejtse el azt a 65-67. sorokban feltüntetni!

ÖSSZESÍTETT IGAZOLÁS40

A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni a magánszemély részére, amely tartalmazza:

• a bevételének teljes összegét és jogcímét,

• az adóelőleg, adó, járulék alapjául szolgáló összeget,

• a kifizető/munkáltató által levont adóelőleg, adó, járulék összegét,

• az adóelőleg megállapítása során figyelembe vett kedvezmények összegét,

• a kifizetéskor figyelembe vett bevételt csökkentő tételeket,

• valamint az adót, adóelőleget csökkentő tételeket.

39 Art. 46. § (1) bekezdés

40 Art. 46. §

Az összesített igazolást munkahelyén Önnek január 31-éig kell(ett) megkapnia.

A társadalombiztosítási szerv az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a magánszemély részére, naptári éven belül az ellátási időszak végén (az utolsó kifizetéskor), teljes naptári évet lefedő ellátási időszak esetén a naptári évet követő január hónap 31. napjáig igazolást ad. Előfordulhat, hogy Önnek több igazolás adatait kell összesítenie a bevallás kitöltésekor.

A kifizetőnek és a munkáltatónak január 31-éig kell igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási időről, a - tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre - levont járulékok összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási és munkaerő- piaci járulék összegéről és azok alapjáról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.41 Ezek az igazolások a családi járulékkedvezmény év végén történő elszámolásához szükségesek.

Az olyan igazolást, amelynek alapján Ön a bevételét, adóalapját vagy adóját csökkentheti, a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb 2017. február 15- éig kell(ett) megkapnia.

A 2016. adóév utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni azt a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, valamint a munkáltató által fizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást, amelyet 2017. január 10-éig Önnek kifizetnek.42

I. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek

Az összevont adóalapba43 tartozik az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem.

Ha a jövedelem után Önnek szociális hozzájárulási adót vagy 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt Önnek megtérítették), akkor a megállapított jövedelem 78%-át kell figyelembe vennie.

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket és a külön adózó (pl. az ingó, ingatlan vagyonátruházásból, kamatjövedelemből, osztalékból, árfolyamnyereségből, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó) jövedelmeket is 15%-os mértékű személyi jövedelemadó terheli.

Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások44

A béren kívüli és egyes meghatározott juttatások esetében alapvetően az adó a kifizetőt terheli, ezért azokat bevallani nem kell. Amennyiben azonban a munkáltató olyan juttatást ad a munkavállalója részére, amely után nem a kifizetőnek kell adóznia, akkor az adott juttatás az összevont adóalap részeként a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként adóköteles.

41 Tbj. 47. § (3) bekezdés

42 Szja tv. 26. § (1) bekezdés

43 Szja tv. 29. §

44 Szja tv. 70-71. §

A külföldi illetőségű magánszemély jövedelmeinek, illetve a belföldi illetőségű magánszemély külföldön is adóztatható jövedelmeinek kedvezményei

A külföldi illetőségű magánszemélyt akkor illeti meg adó-, illetve adóalap-kedvezmény (pl.: családi kedvezmény), ha a nem önálló, illetve önálló tevékenységéből származó jövedelmének, valamint a nyugdíj és a más hasonló, korábbi foglalkoztatás során szerzett jövedelmének legalább a 75 %-a Magyarországon adóköteles.

A feltétel teljesülése esetén is csak akkor illeti meg a kedvezmény, ha ugyanarra az időszakra a jövedelmei után külföldön azonos vagy hasonló kedvezményt nem vett és nem is vesz igénybe. Ez utóbbi szabály vonatkozik arra az esetre is, amikor belföldi illetőségű magánszemély a külföldön is adóköteles jövedelmére érvényesít kedvezményt.

A külföldi, illetve belföldi illetőségű magánszemélyeknél a kedvezmény igazolására a másik államban érvényesített kedvezményt is tartalmazó, az említett állam joga szerint az adókötelezettség megállapítására szolgáló okirat (így különösen bevallás, határozat) szolgál.45

Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek

1. sor: A munkaviszonyból származó bérjövedelem

Az Ön által megszerzett munkaviszonyból származó bérjövedelmet a munkáltató(i)tól kapott igazolások alapján összesítve írja be ennek a sornak a „d” oszlopába!

Ha Ön 2016-ban nappali tagozatos hallgató volt, és a gyakorlati képzés ideje alatt hallgatói munkaszerződéssel46 végzett munkát, akkor a gyakorlati képzés idejére havonta kifizetett juttatás, díjazás értékéből a havi minimálbért (2016-ban 111 000 Ft) meg nem haladó összeg adómentes. Amennyiben Ön duális képzésen vett részt, akkor gyakorlati képzés mellett az elméleti képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből is adómentes az említett összeg. Az adómentesen adható juttatáson felüli jövedelmet azonban munkaviszonyból származó jövedelemként be kell vallani.47

Ebben a sorban kell szerepeltetni a külföldről származó, de a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján vagy ennek hiányában Magyarországon adóztatható azon jövedelmét, amely a külföldi jog szerinti olyan jogviszonyra tekintettel illette Önt meg, amely a belföldi jog szerinti munkaviszonynak felel meg.

Bérnek minősül továbbá

• a közfoglalkoztatási jogviszony keretében megszerzett jövedelem,

• a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összege,

• a munkáltató által az alkalmazottja számára – a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer- futásteljesítménye alapulvételével – üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, amelyből legfeljebb havi 100 000 forint levonható.

45 Szja tv. 1/A. §

46 A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. §

47 Szja tv. 1. számú melléklet 4.12.1 és 4.15. pontok

Ha a munkáltatója az adóelőleg megállapításakor az érdekképviseleti tagdíjat figyelembe vette (16M30-as igazolás), akkor az 1. sorban igazolt összeg már nem tartalmazza az adóévben az érdekképviseleti tagdíj címén befizetett (levont) összeget. Ha az Ön által fizetett érdekképviseleti tagdíjat a munkáltatója év közben az adóelőleg megállapítása során nem vette figyelembe (nem szerepel az igazolás 55. sorában), vagy ha Ön valamely érdekképviseletet ellátó kamarának is tagja, és a tagdíjat önálló tevékenység hiányában költségként nem tudja érvényesíteni, akkor ezzel az összeggel a bérjövedelmét csökkentheti. A munkáltatója által levont, vagy az Ön által befizetett tagdíj együttes összegét az egyéb adatok között ne felejtse el feltüntetni az 55. sorban.

A társas vállalkozásban folytatott tevékenység ellenértéke (személyes közreműködői díj) nem minősül munkaviszonyból származó jövedelemnek, ezért azt az 5. sorban kell bevallania más nem önálló tevékenységből származó jövedelemként. (Társas vállalkozásnak minősül a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, valamint az MRP szervezet.48)

Ha Ön a munkaviszonyára tekintettel értékpapír formájában szerez bevételt, akkor az munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.49

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett jövedelem50

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára, valamint az alkalmi munkára.

Önnek csak abban az esetben kell bevallania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmét, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja a mentesített keretösszeget. Ez a foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér, vagy – ha Önnek alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87%-a jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzata. Ebben az esetben jövedelemként kizárólag a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni és bevallani a „d” oszlopban.

A mentesített keretösszeget tehát a következők szerint kell megállapítani: a foglalkoztatás napjainak számát kell megszorozni az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), vagy a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegével (5 110 Ft/nap, illetve 5 940 Ft/nap51).

A számítást a minimálbér alapulvételével számított mentesített keretösszeg esetén az alábbi példa szemlélteti:

Foglalkoztatás napjainak száma: 10 nap Kapott jövedelem: 80 000 Ft

Mentesített keretösszeg: 10 nap x 5 110 Ft= 51 100 Ft

Az adóbevallás 1. sorában szereplő összeg:

80 000 – 51 100 = 28 900 Ft

48 Szja tv. 3. § (33) bekezdés

49 Szja tv. 77/A. § (1) bekezdés

50 Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.)

51 A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 347/2014. (XII. 29.) Korm. Rendelet

A mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet abban az esetben is szerepeltetni kell az adóbevallásban, ha Önnek más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme nem volt 2016-ban.

A filmipari statisztaként végzett, az Efo tv.hatálya alá tartozó alkalmi munkából származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani. Ez esetben a 3711 FEOR számmal azonosított filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12 000 forintot.

2. sor: A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés

Költségtérítés az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amit a törvényben költségként elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással összefüggésben kap a magánszemély.52

Ha Ön a munkaviszonyára tekintettel költségtérítést kapott, akkor ennek az igazolt és elismert költségek levonása után fennmaradó része a jövedelem.

A jövedelmet kétféleképpen lehet meghatározni:

– vagy bizonylat nélkül, a jogszabályban meghatározott mérték számolható el költségként, az e feletti rész egésze pedig adóköteles;

– vagy számlák, bizonylatok (ideértve az útnyilvántartást is) alapján (tételesen) számolható el költség.

Ha jogszabályban nem szabályozott költségtérítésben, költségátalányban részesült, akkor költséget csak számlák, bizonylatok alapján számolhat el.

Ha Ön nem kíván a költségeivel tételesen elszámolni, akkor a kifizető által igazolt bizonylat nélkül elszámolható költséget írja be a bevallás „c” oszlopába. Ha tételesen kíván a kiadásaival elszámolni, akkor az igazolásán feltüntetett bizonylat nélkül elszámolható összeget nem veheti figyelembe, csak a számlával vagy bizonylattal igazolt kiadásait írhatja be a „c” oszlopba. A jövedelem („b” - „c”) összegét a „d” oszlopba kell beírnia.

A saját tulajdonban levő személygépkocsi hivatalos (üzleti) célú használatáért kapott költségtérítés

A saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos (üzleti) célú használatáért alapvetően kétféle formában kaphatott költségtérítést.

1. Ha útnyilvántartás alapján a ténylegesen megtett utak figyelembevételével vagy átalány alapján részesült költségtérítésben, a kapott költségtérítést be kell vallani, azonban a költségek kétféle módszer szerint számolhatók el:

• üzemanyagköltség címén a kormányrendeletben53 meghatározott fogyasztási norma szerinti üzemanyag-mennyiség és a NAV által közzétett üzemanyagár szorzataként meghatározott összeg, vagy a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe azzal, hogy a számla alapján figyelembe vett üzemanyag- mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási

52 Szja tv. 3. § 16. pont

53 A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet

normával számított mennyiség, továbbá a számlával (bizonylattal) igazolt fenntartási, javítási és felújítási költségek számolhatók el a hivatali célú használat arányában,

• az előző pontban említett üzemanyagköltség mellett a számlák, bizonylatok alapján elszámolt egyéb járműhasználattal összefüggő költségek helyett a kilométerenkénti 9 forint általános személygépkocsi-normaköltség vehető figyelembe.

Egy negyedéven belül csak egyféle ármeghatározás alkalmazható. Abban az esetben, ha Ön a saját tulajdonban lévő személygépkocsi hivatali (üzleti) célú használatára tekintettel útnyilvántartás alapján költséget számol el, akkor számolnia kell azzal is, hogy a költségelszámolás miatt cégautóadót kell fizetnie.

2. Ön költségtérítést kaphatott továbbá kiküldetési rendelvény alapján is. Amennyiben a térítés mértéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéknél (a kormányrendeletben meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma alapján a NAV által közzétett üzemanyagárral számított üzemanyagköltség és a kilométerenkénti 9 forint), akkor azt nem kell bevételként figyelembe vennie.

Be kell vallania azonban a kiküldetési rendelvény alapján kapott költségtérítés teljes összegét, ha az meghaladja a törvény szerinti mértéket. Költséget kétféleképpen lehet elszámolni. A magánszemély vagy az igazolás nélkül elszámolható összeget veszi figyelembe költségként, és a térítés fennmaradó része után fizet az adott jogviszonyra tekintettel adót, vagy a felmerült költségeket az útnyilvántartása alapján számolja el igazolás (számla, más bizonylatok) alapján.

A NAV által közzétett,2016-ra alkalmazható üzemanyagárakat az útmutató mellékletében és a xxx.xxx.xxx.xx honlapon is megtalálja!

A nem saját tulajdonban lévő személygépkocsi hivatalos (üzleti) célú használatáért kapott költségtérítés54

Nem saját tulajdonban lévő személygépkocsi hivatali, üzleti célú használata esetén a személygépkocsi bérleti vagy lízing díja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a bevétel 1 %-át, egyébként ilyen címen a magánszemély költséget nem számolhat el.

A nem saját tulajdonú személygépkocsi üzleti célú használata esetén útnyilvántartás alapján elszámolható továbbá az üzleti használatra eső

• a norma szerinti üzemanyag mennyiség figyelembevételével számla, vagy a NAV által közzétett üzemanyagár alapulvételével megállapított üzemanyagköltség, valamint

• a számla szerinti egyéb költség, amennyiben az a szerződés alapján a magánszemélyt terheli.

Amennyiben a személygépkocsi nem saját tulajdonban van, akkor a hivatali, üzleti célú használatra tekintettel a kiküldetési rendelvényhez kapcsolódó kedvező szabály nem alkalmazható.

Bedolgozói költségtérítés55

Ha Ön bedolgozói munkaviszonyára tekintettel kapott költségtérítést, akkor az e bevételével kapcsolatos költségeinek elszámolására - a tételes költségelszámolás helyett - választhatja,

54 Szja tv. 3. számú melléklet IV. fejezet 4-5. pont

55 Szja tv. 3. számú melléklet II. fejezet 1. pont

hogy a kapott költségtérítésből az évi munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó összeget vonja le bizonylat nélkül. Ekkor más költséget nem számolhat el bedolgozói munkaviszonyával kapcsolatosan.

A bevétel teljes összegét mindkét esetben a 2. sor „b” oszlopába, a felmerült és bizonylattal igazolt költségek (vagy a bizonylat nélkül elszámolható 30%) összegét a „c” oszlopba, a megmaradó adóköteles részt (ha van ilyen) a „d” oszlopba írja be! Ha a költségtérítés címén megszerzett bevételből jövedelme nem származott, akkor ennek a sornak a „d” oszlopába nullát kell írnia.

Belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemély költségtérítése

Igazolás nélkül számolható el a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél - kizárólag e tevékenysége tekintetében - naponta legalább 3000 Ft, feltéve, hogy a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza.56

Távmunkavégzés

Ha Önt a munkáltatója távmunkavégzés formájában foglalkoztatta 2016-ban, és erre tekintettel költségtérítést kapott, akkor e bevételével szemben csak tételesen számolhatóak el az igazolt kiadások.57

Költségként számolható el a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított 100 000 forintot meg nem haladó kiadás. Amennyiben az előzőek szerinti kiadás a 100 000 forintot meghaladja, akkor 33%-os leírási kulcs alkalmazásával, értékcsökkenési leírás formájában számolható el a beszerzés költsége.58 Az értékcsökkenési leírás alkalmazása esetén részletező nyilvántartások vezetése kötelező.59

Ugyancsak költségként számolható el az internethasználat (egyszeri, havi, forgalmi) díja, valamint a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás, a technológiai energia díja. Amennyiben a lakás és a munkavégzés helye műszakilag nem elkülönített, akkor az előzőek szerinti kiadások a távmunka-végzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2 m3 stb.) alapul vételével számolhatók el.

3. sor: Külszolgálatért kapott jövedelem

Ebben a sorban kell feltüntetni forintra átszámítva azt a jövedelmet, amelyet a munkáltató által elrendelt külföldi kiküldetésre tekintettel kapott.

56 Szja tv. 3. számú melléklet II. fejezet 3. pont; 437/2015 (XII. 28.) Korm. rendelet 5. §

57 Szja tv. 3. számú melléklet I. fejezet 24. pont

58 Szja tv. 11. számú melléklet II. fejezet

59 Szja tv. 5. számú melléklet II. fejezet

Igazolás nélkül elszámolható a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet60 szerint napi 60 eurónak megfelelő forintösszeg a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, külszolgálat címén bevételt szerző magánszemélynél, kizárólag az e tevékenysége tekintetében. Ennek feltétele, hogy a magánszemély az említett kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza.61 Minden más esetben a külszolgálatra tekintettel megszerzett bevétel 30 %-a, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta legfeljebb 15 eurónak megfelelő forintösszeg számolható el igazolás nélkül.

Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban az évben kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik évben a kifizetés, illetőleg a külszolgálat elszámolása megtörtént.62

A külszolgálatra tekintettel megszerzett bevételének teljes összegét a „b” oszlopba, az igazolás nélkül elszámolható költség forintra átszámított összegét a „c” oszlopba, a megmaradó adóköteles részt a „d” oszlopba írja be.

Ebben a sorban kell feltüntetni a Magyar Honvédség állományában lévő, nem katonadiplomáciai tevékenységet végző magánszemély műveleti területen teljesített külföldi szolgálatára tekintettel megszerzett bevételének – ide nem értve a szállás (lakás) bérleti díjának, az utazási kiadásnak a megtérítését – 50 %-át meghaladó összeget, amennyiben bérjövedelemként kerül kifizetésre.63

Amennyiben Xxxxx a 2016-ban külföldi pénznemben keletkezett bevétele, merült fel kiadása, azt forintra átszámítva kell a bevallásba beírnia. Az átszámításnál a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamát, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell alapul venni.

Az átszámításnál bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában, kiadás esetében a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni. Amennyiben rendelkezik a pénzügyi intézmény által - a külföldi pénz eladását követő, illetve a külföldi pénz vételét megelőző 15 napon belül - kiállított, az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, az Ön nevére szóló bizonylattal, akkor az azon szereplő árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításnál.

A bevétel átszámításához – az előzőektől eltérően – a bevétel megszerzésének napját megelőző hónap, a kiadás átszámításához pedig a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15-én érvényes árfolyam is választható.

A bevételnek nem része a külföldi szállás és utazás költségének megtérítésére adott olyan összeg, amellyel szemben a munkavállaló köteles bizonylattal elszámolni a munkáltató részére, vagy - ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg - ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti.

60 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet

61 Szja tv. 3. számú melléklet II. fejezet 7. pont

62 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet

63 Szja tv. 3. számú melléklet II. fejezet 2. pont

Ha a kapott összeg a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóztatható, és az egyezmény rendelkezései értelmében az belföldön is beszámítható az összevont adóalapba, de a külföldön megfizetett adóval a belföldön fizetendő adót csökkenteni kell, akkor ezt a jövedelmet a 16. sorban kell feltüntetni.

Amennyiben a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában a jövedelem külföldön és belföldön is adóköteles, a jövedelmet a bevallás 17. sorában kell szerepeltetnie.

4. sor: Más bérjövedelem

Ebben a sorban azokat a bérjövedelmeket kell feltüntetnie, amelyeket nem a munkaviszonyával összefüggésben kapott, de ezeket a személyi jövedelemadóról szóló törvény bérnek minősíti.

Ilyenek például:

• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a kereset kiegészítés és a keresetpótló juttatás,

• a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye,

• a nem a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás (az egészségbiztosítási pénztár által a munkaviszonyban állónak, az egyéni vállalkozónak, a társas vállalkozónak kifizetett táppénz, a gyed stb.),

• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján kapott adóköteles juttatások,

• az előzőekben említett, illetve a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelmeket pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a felelősségbiztosítás alapján munkaviszonyból származó jövedelmet helyettesítő kártérítést is (nem tartozik azonban ide a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető járadék),

• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása.

Az 1988. január 1-jét megelőzően megállapított baleseti és kártérítési járadék adómentes, ha azt később a bruttósított átlagkereset alapján nem emelték fel. Az ilyen jövedelmet nem kell bevallania. Az adómentesség akkor is megilleti Önt, ha az előzőek szerinti járadékát egy összegben fizették ki (megváltották).64

Adómentes a baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből a jövedelem-kiesés időszakára a napi 15 000 forintot meg nem haladó rész azzal, hogy az összeghatárt biztosítási szerződésenként (a hozzá tartozó kiegészítő biztosításokkal együtt) kell vizsgálni. Ennek feltétele, hogy a munkáltató, kifizető által fizetett biztosítás díja adómentesnek minősüljön, tehát az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 %-át nem haladhatja meg a befizetett összeg (azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része). Jövedelmet pótló biztosítási szolgáltatásnak minősül a szerződéses feltételek szerint az eltelt napok száma alapján járó napi térítésként vagy az eltelt napok száma alapján meghatározott biztosítási összeg is. Az említett értékhatár feletti rész a

64 Szja tv. 1. számú melléklet 6.2 alpont

kieső jövedelemmel azonos módon válik adókötelessé. Amennyiben Xxxxx a biztosító munkaviszonyból származó jövedelmet pótol, az adóköteles részt ebben a sorban kell bevallania. Amennyiben azonban a biztosítás díja azért adómentes, mert azt más magánszemély (nem kifizető, munkáltató) fizette, akkor a biztosító szolgáltatásának jövedelempótló része összeghatártól függetlenül adómentes.

5. sor: Más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek

Ebben a sorban kell szerepeltetni:

• a nemzetiségi szószólói tevékenységre tekintettel megszerzett jövedelmet;

• azt a jövedelmét, amelyet jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselőként (ideértve a felügyelőbizottság tagját és a polgári törvénykönyv szerinti küldöttgyűlés tagját, de ide nem értve a választott könyvvizsgálót), nem egyéni vállalkozás keretében végzett tevékenységére tekintettel gazdasági társaságtól, társasháztól, alapítványtól stb. kapott az adóévben;

• a társas vállalkozás magánszemély tagjaként, a személyes közreműködés ellenértékeként kapott jövedelmet;

• a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának (a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként a teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével) üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összeget (a bevételből levonható havonta 100 000 forint, és a fennmaradó összeg számít jövedelemnek);

• a nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben a társaság által átvállalt kötelezettséget, vagy elengedett tartozást, valamint az Ön javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét;65

• az értékpapír formájában megszerzett jövedelmet, amelyet a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben, arra tekintettel kapott (a jövedelem az értékpapírnak a megszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét);66

• a nem önálló tevékenységével összefüggésben, e tevékenységére tekintettel kapott más egyéb összegeket (például az illetményt, jutalmat);

• az országgyűlési képviselői tevékenységre tekintettel megszerzett jövedelmet

• a segítő családtagként megszerzett jövedelmet;

• nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelmet;

• gazdasági társaság, európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), európai szövetkezet, egyesülés, szövetkezet, lakásszövetkezet, magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, ügyvédi iroda, végrehajtói iroda, közjegyzői iroda, erdőbirtokossági társulat, vagy MRP szervezet vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységére tekintettel a társaságtól (munkaközösségtől, ügyvédi irodától) kapott jövedelmét, valamint

• az állami projektértékelői jogviszonyból származó jövedelmet.

Ha Ön a munkaviszonyának megszűnésekor 2016-ban végkielégítést kapott, akkor az nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül (ideértve az állami végkielégítést). Amennyiben Ön 2016-ban végkielégítést kapott, és a jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó

65 Szja tv. 4. § (2) c) pont

66 Szja tv. 77/A. §

egyes jövedelmeit különadó terheli, ki kell töltenie a 07-es lapot. A kitöltéshez a kapott igazolás segítséget nyújt Önnek.

A választott könyvvizsgálói, a helyi önkormányzati képviselői tevékenység, illetve a társas vállalkozás tagjaként, külön megbízási szerződés alapján teljesített mellékszolgáltatás is önálló tevékenységnek minősül, ezért az ezekből származó jövedelmet a 7. sorban kell szerepeltetni.

6. sor: Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés

Ha Ön a nem önálló tevékenységére tekintettel kapott költségtérítést, akkor a kapott igazolás alapján, a bevétel teljes összegét e sor „b” oszlopába, az elszámolt költségeket a „c” oszlopba, a kettő különbözeteként megállapított jövedelem összegét a „d” oszlopba kell beírnia.

Ha Ön valamely munkaviszonynak nem minősülő, de nem önálló tevékenységével összefüggésben külföldi kiküldetésre tekintettel jutott bevételhez, és az ebből származó jövedelme után Magyarországon kell adóznia, akkor e sor „b” oszlopában a teljes összeget, a

„c” oszlopban az igazolás nélkül levonható összeget tüntesse fel. A „d” oszlopba a „b” - „c” oszlopok különbözetét írja be!

Költségként számolható el többek között az európai parlamenti, az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi szószólói tevékenységgel összefüggésben megszerzett bevétel esetén, valamint a polgármester költségátalánya esetén az adott tisztséggel összefüggő feladat ellátása érdekében felmerült, a magánszemély nevére kiállított bizonylattal igazolt kiadás - ideértve különösen a lakhatási támogatásra jogosult országgyűlési képviselő vagy nemzetiségi szószóló szállásra fordított kiadását -, valamint az adott tisztséggel összefüggő feladat ellátása érdekében használt tárgyi eszközök átalány- értékcsökkenése. 67

A költségelszámolás részletes szabályai a 2., illetve a 3. sornál találhatóak.

Önálló tevékenységből származó jövedelmek

Az önálló tevékenységek közé tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége és a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.

Önálló tevékenységből származó bevételnek számít a tevékenységgel összefüggésben, a tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel megszerzett valamennyi bevétel, ideértve a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés összegét is.

Az önálló tevékenységből származó jövedelmet a bevételből kétféleképpen lehet megállapítani.

Tételes költségelszámolás

A tételes költségelszámolás esetében valamennyi költséget – a kormányrendeletben vagy törvényben meghatározott mértékű költségek kivételével – számlával kell igazolni. A tárgyévi

67 Szja tv. 3. sz. melléklet I. fejezet 25. pont

bevétellel szemben csak a tárgyévi költségek vehetők figyelembe. A bevétel hiányában el nem számolt, 2016-ban felmerült költséget a következő évi bevétellel szemben nem lehet elszámolni.

Több önálló tevékenység esetén a bevételeket és a bevételek megszerzése érdekében felmerülő kiadásokat tevékenységenként külön-külön kell figyelembe venni.

Azokat a kiadásokat, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatban merültek fel (világítás, fűtés stb.), a jövedelemszerző tevékenységgel arányosan lehet elszámolni. A költségelszámolásnál a költségnemre jellemző felhasználási mértéket (pl. kWh) kell alapul venni.68

Költségként csak azok a kiadások számolhatók el, amelyeket a törvény költségként elismer. A személyes szükségletet is fedező kiadások költségként nem érvényesíthetők az előzőekben már ismertetettek kivételével.

A jövedelem után a magánszemély által fizetendő 14%-os egészségügyi hozzájárulás költségként nem számolható el.

A tételes költségelszámolás keretében a 100 000 forint alatti, kizárólag üzleti célú tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költsége egy összegben elszámolható. Az ezt az összeghatárt meghaladó beszerzési értékű, valamint a nem kizárólag üzleti célú tárgyi eszközök esetében – megfelelő nyilvántartás vezetése mellett - átalányamortizációt lehet érvényesíteni, ami az adott tárgyi eszköz beszerzési, előállítási értékének 50%-a, legfeljebb – több ilyen tárgyi eszköz esetén is – az éves bevétel 1%-a lehet. Ezen a címen kiadás csak egyszer, a használatbavétel évében számolható el költségként.69

Ha Ön a 2016. évben használatba vett tárgyi eszközöket, nem anyagi javakat több önálló tevékenységéhez is használja, akkor a kiadást (az átalányban érvényesített értékcsökkenési leírást is) csak az egyik önálló tevékenysége bevételével szemben számolhatja el költségként. Személygépkocsi 2016-ban történő használatbavétele esetén – feltéve, hogy azt az önálló tevékenységet folytató magánszemély a tevékenységéhez is használja – az éves bevétel 1%-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10%-a számolható el költségként.70 Ezen a címen költség ugyancsak egyszer, a használatbavétel évében számolható el. Ez az 1% az egyéb nem kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszközök átalányban elszámolt értékcsökkenési leírásán felül érvényesíthető.

Abban az esetben azonban, ha Ön a személygépkocsi-használattal összefüggő, az üzemanyagköltségen felüli kiadásait a kilométerenkénti 9 forintos személygépkocsi normaköltség alkalmazásával számolja el, akkor értékcsökkenési leírást még átalányban sem érvényesíthet, mert a normaköltség a személygépkocsi átalányban elszámolt értékcsökkenési leírását is tartalmazza.71 A személygépkocsi használatával kapcsolatosan felmerülő egyéb kiadások elszámolása a 2. sorhoz fűzött magyarázatban foglaltak értelemszerű alkalmazásával történik.

Amennyiben Ön művészeti tevékenységet folytat, az általánosan elismert költségeken felül további költségeket is elszámolhat. Jellemzően előforduló ilyen költség a műsoros előadás, kiállítás, múzeum, közgyűjtemény látogatásának ára, irodalmi és művészeti alkotásokat

68 Szja tv. 4.§

69 Szja tv. 3. sz. melléklet III. fejezet 2. pont 70 Szja tv. 3. sz. melléklet IV. fejezet 2. pont 71 Szja tv. 3. sz. melléklet IV. fejezet 3. pont

tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszására alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, könyv, kotta, más sajtótermék vásárlására fordított kiadás, illetve a tevékenységgel összefüggő szakmai képzés kiadásai. Előadóművészi tevékenység esetén a színpadi megjelenéshez kapcsolódó (esztétikai és kozmetikai cikkekre, illetve szolgáltatásokra fordított) kiadások ugyancsak költségként érvényesíthetőek.72

A 39/1997. (XII. 29.) MKM-PM együttes rendelet határozza meg, hogy mely művészeti tevékenységek esetén alkalmazhatók az előzőekben ismertetett költségelszámolási szabályok. Ugyanezen jogszabály rendelkezik arról is, hogy az olyan kiadás esetében, amely a személyes vagy családi szükséglet kielégítését is szolgáló termék, szolgáltatás ellenértéke, az igazolt összegnek csak az 50%-a érvényesíthető költségként.

A helyi önkormányzati képviselő bevételével szemben a képviselő nevére kiállított bizonylattal igazolt kiadást, valamint az adott tisztség ellátásához használt tárgyi eszközök átalány-értékcsökkenését lehet költségként elszámolni.73

Bizonylat nélküli költségelszámolás

Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása során alkalmazható másik módszer a bizonylat nélküli költségelszámolás, amikor a bevétel 10%-a – annak számlával történő igazolása nélkül – költségnek tekinthető.

Az önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés azonban ekkor is része a bevételnek, és a költségtérítésnek is csak a 10%-a számolható el költségként. Ebben az esetben valamennyi költséget elszámoltnak kell tekinteni, a 10%-on felül semmilyen más költség nem számolható el. Ebből kifolyólag a jövedelemszerző tevékenységéhez használt tárgyi eszközök (kivéve a személygépkocsi), nem anyagi javak (ideértve az ingatlan- bérbeadási és egyéb szálláshely szolgáltatási tevékenységet végző magánszemély e tevékenységéhez használt ingatlanának erre az időszakra jutó) értékcsökkenési leírását is elszámoltnak kell tekinteni.

A két módszer vegyesen nem alkalmazható.

Ha valamely önálló tevékenységből származó jövedelmét a 10% költséghányad alkalmazásával határozza meg, akkor más önálló tevékenységénél a tételes költségelszámolást nem alkalmazhatja.

Nem zárja ki a bizonylat nélküli költségelszámolási lehetőséget az önálló tevékenységével kapcsolatosan, ha Ön egyéni vállalkozó is és a vállalkozásából származó jövedelmének megállapítására akár a vállalkozói személyi jövedelemadózási, akár az átalányadózási módot választotta. Ugyancsak alkalmazhatja a bizonylat nélküli költségelszámolási módot akkor, ha a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmének megállapítására átalányadózást választott, vagy mint fizető-vendéglátó, az e tevékenységére tételes átalányadózást alkalmaz.

Mivel a nem önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés jövedelemtartalmának a megállapítására a 10%-os szabály nem alkalmazható, az ilyen költségtérítés mellett az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál a bizonylat nélküli költségelszámolási mód választható.

72 Szja tv. 3. sz. melléklet I. fejezet 22. pont

73 Szja tv. 3. sz. melléklet I. fejezet 25. pont

Ha Ön kifizetőjének bármely önálló tevékenységével kapcsolatban az adóelőleg alapjául szolgáló adóalap megállapításához tételes költségelszámolásról nyilatkozott, a 10%-os szabályt semmilyen önálló tevékenységéből származó jövedelmére nem alkalmazhatja az adóéven belül. A bevallásában azonban dönthet úgy, hogy az önálló tevékenység bevételeivel szemben év közben alkalmazott 10% költséghányad helyett a tételes költségelszámolást alkalmazza. Tételes költségelszámolásra tett nyilatkozat esetén feltétlenül olvassa el a 63. és

78. sorhoz fűzött magyarázatot is, a költségkülönbözet alapján fizetendő 39%-os és 12%-os adókról.

Támogatás címén szerzett bevétel74

Amennyiben Ön az önálló tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségei fedezetére vagy fejlesztési célra vissza nem térítendő támogatást kapott, akkor a támogatásnak csak az a része minősül az adóévben megszerzett bevételnek, amelyet költségként (értékcsökkenési leírásként) elszámolt a támogatásból fedezett kiadásaira tekintettel. Amennyiben a támogatást a megadott határidőig nem használta fel, akkor a fel nem használt rész annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján.

Ha a támogatást egészben vagy részben vissza kell fizetnie, akkor a visszafizetett, de bevételként még el nem számolt összeget nem kell bevételként figyelembe vennie. A visszafizetési kötelezettség miatt keletkezett késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény miatt teljesített kiadás költségként nem számolható el.

Ha Ön a korábbi adóévekben kapott támogatást, melynek felhasználásával összefüggésben 2016-ban költséget (értékcsökkenést) számolt el, akkor ezt az összeget hozzá kell számítania az adott tevékenység bevételéhez.

Ha Ön a támogatást a cél szerinti felhasználást igazoló számla ellenében, vagy a cél szerinti felhasználás teljesülésének igazolása alapján utólag kapta meg, akkor azt nem kell bevételként figyelembe vennie abban az esetben, ha a kiadást (a megelőző adóévben vagy adóévekben) költségként még értékcsökkenési leírás formájában sem számolta el, és a későbbiekben sem érvényesíti.

Ha Ön olyan támogatást kapott, amelyet jogszabály vagy államközi megállapodás adómentesnek minősít, vagy amelyet egyéb okból nem kell bevételként figyelembe vennie, úgy az ebből teljesített cél szerinti kiadások sem számolhatók el költségként.

7. sor: Önálló tevékenységből származó jövedelem

Ebbe a sorba kell beírnia a nem egyéni vállalkozóként folytatott (nem az egyéni vállalkozói igazolványában feltüntetett) tevékenységével összefüggésben megszerzett:

• ingóság bérbeadásából származó jövedelmet,

• termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet (amelyet tájékoztató adatként a 8. sorban is fel kell tüntetnie),

• magánóraadásból származó jövedelmet,

• megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből származó jövedelmet,

74 Szja tv. 19. §

• a felhasználói szerződés alapján megszerzett jövedelmet,

• újításból származó jövedelmet,

• szellemi tevékenységből származó jövedelmet,

• gazdasági társaságban választott könyvvizsgálóként végzett munkáért kapott tiszteletdíjat,

• átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő esetén a költségek fedezetére és/vagy fejlesztésre folyósított támogatás összegéből a bevételként figyelembe vett rész,

• xxxxx- és dísznövénytermesztésből származó jövedelmet, ha nem számolhatja el őstermelői bevételként, ha a jövedelem az évi 250 000 forintot meghaladja (amennyiben Ön őstermelőként szőlő vagy dísznövénytermesztéssel foglalkozik, akkor az e tevékenységéből származó jövedelemmel kapcsolatos adózási tudnivalókat a 12-es pótlapokhoz készült útmutató mellékletében találja meg),

• lábon álló (betakarítatlan) fának vagy más termésnek, terménynek a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó jövedelmet.75

Ha az ellenőrzött tőkepiaci ügylete a kereskedelmi áru tényleges átadásával szűnik meg, és Ön a kereskedelmi áru átruházója, akkor a pénzben megszerzett bevétel Önnek az önálló tevékenységből származó jövedelme, és azt itt kell bevallania.76

Amennyiben Ön a tételes költségelszámolás módszerét választotta, az önálló tevékenységből származó bevételt a „b” oszlopba, az adóévben felmerült, igazolt költséget a „c” oszlopba, a kettő különbözeteként megállapított jövedelmet pedig a „d” oszlopba írja be. Amennyiben a jövedelmének a meghatározására a 10% költséghányad alkalmazását választotta, szándékát az

„a” oszlopban jelölje, a bevételt a „b” oszlopba, a bevétel 90%-át pedig a „d” oszlopba írja be.

Fontos! Abban az esetben, ha Önnek a 2016. adóévben ingó, illetve ingatlan gazdasági tevékenység keretében történő értékesítéséből származott jövedelme, azt nem itt, hanem a 9. sorban kell szerepeltetnie. Kérjük, olvassa el a 9. sorhoz fűzött magyarázatot.

Ha Ön a fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választhatta, de valamilyen változás miatt már nem felel meg a feltételeknek, akkor a változás bekövetkezése negyedévének első napjától szerzett bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályokat kell alkalmazni.77 Ha a tételes átalányadózást nem választhatta volna, akkor az éves bevétel egészére szintén ezeket a szabályokat kell alkalmazni.

Ha az adóévben erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből (is) volt bevétele, akkor abból levonhatja az erdészeti hatóság által erre a célra nyitott, elkülönített számlára befizetett összeget, de legfeljebb a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatási értéknek megfelelő összeget.78

Ha Ön valamely önálló tevékenységével összefüggésben külföldi kiküldetésre tekintettel jutott bevételhez, igazolás nélkül elszámolható a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert

75 Szja tv. 16. § (3) bekezdés b), illetve 20. § (1)-(3) bekezdések

76 Szja tv. 67/A. § (10) bekezdés

77 Szja tv. 57/A. § (5) - (6) bekezdés

78 Szja tv. 20. §

költségekről szóló kormányrendelet79 szerinti, naponta elszámolható összeg (napi 60 eurónak megfelelő forintösszeg) a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemélynél kizárólag az e tevékenysége tekintetében. Ennek feltétele, hogy a magánszemély az említett kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza. Minden más esetben a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30%- a, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta legfeljebb 15 eurónak megfelelő forintösszeg számolható el.

A külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevételének teljes összegét a „b” oszlopba, az igazolás nélkül elszámolható költség forintra átszámított összegét a „c” oszlopba, a megmaradó adóköteles részt a „d” oszlopba írja be.

Példa az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámítására

1. példa:

Xxxxx Xxxxx az Előadó Kft. cég megbízása alapján többször tartott szakmai előadást, melyből a bevétele 1 200 000 forint volt. Költségként 130 000 forintot tud érvényesíteni számlái alapján. Ezt a jövedelmet a 7. sorban kell feltüntetnie.

A bevallás kitöltése:

A 7. (önálló tevékenységből származó jövedelem) sor „b” oszlopába írandó összeg 1 200 000 forint, a „c” oszlopba a költség összege kerül, 130 000 forint, a „d” oszlopba a kettő különbözete, 1 070 000 forint írandó.

Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem

Fontos tudnivaló, hogy az ingatlan bérbeadásából származó bevételt, a kapcsolódó költséget, illetve a jövedelem összegét a 7. sor mellett tájékoztató adatként a bevallás következő (8.) sorában is fel kell tüntetnie!

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet az összevont adóalap részének kell tekinteni, és önálló tevékenységből származó jövedelemként kell adózni utána.

Önnek az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után 14%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, ha ez a jövedelme az 1 000 000 forintot meghaladja. Az értékhatár a bevételből a költség levonásával számított jövedelemre vonatkozik. Az 1 000 000 forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után kell megfizetnie a 14%-os egészségügyi hozzájárulást, nem csak az 1 000 000 forint feletti rész után. Olvassa el az egészségügyi hozzájárulás bevallására szolgáló 09-es laphoz készült útmutatót is.

Ha az Ön által bérbe adott ingatlan közös tulajdonban van, akkor fő szabályként Önt az e tevékenységből származó jövedelme után – eltérő rendelkezés vagy tulajdonjogi korlátozás hiányában - a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. Ilyenkor a bevallásban bevételként, költségként és jövedelemként az egy főre jutó értékeket kell szerepeltetni.

79 285/2011 (XII.22.) Korm. rendelet

Amennyiben Ön a lakását magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából önkormányzatnak80 adta bérbe, és a bérbeadás a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, akkor a bérbeadásból származó bevétel egésze jövedelem, mely után nem kell adót fizetnie. Ez a lehetőség abban az esetben illeti meg, ha

• a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés határozott időtartamú és legalább 36 hónapra szól;

• a lakásra érvényes lakhatási engedély van;

• a szerződés tartalmazza a bérlőkijelölésre a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket meghatározó önkormányzati rendelkezés számát;

• a bérbevevő a lakás fekvése szerinti települési önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv (önkormányzati hivatal).

Abban az esetben, ha a bérleti szerződés az Ön érdekkörében felmerült ok miatt a 36 hónapnál korábban megszűnik, akkor Xxxxx pótlólag kell megfizetnie az adót, melyet az alábbiak szerint kell kiszámítania:

• évenkénti bontásban meg kell határozni a bérbeadásból származó bevétel teljes összege után a kifizetés időpontjában érvényes adómértékkel számított adót;

• a kifizetés évét követő év május 21-től a szerződés megszűnése napjáig késedelmi pótlékot kell számítani az előző pont alapján kiszámított adóra;

• két tizedes jegyre kerekítve meg kell határozni a szerződésből nem teljesült időtartamra eső egész hónapok számának és a 36 hónapnak a hányadosát;

• végül az így kapott xxxxxxxxxxx meg kell szorozni az adó és a késedelmi pótlék együttes összegét.

Az előzőekben leírtak alapján kiszámított összeget kell a bevallás 62. sorában feltüntetni, valamint megfizetni.

Amennyiben Ön termőföldet81 ad bérbe, és a bérbeadás nem minősül adómentesnek, akkor ez a jövedelme külön adózó jövedelemként lesz adóköteles, és azt az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatósághoz kell bevallania, és a személyi jövedelemadót is oda kell megfizetnie.

Az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétele és a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti egyéb szálláshely- szolgáltatási tevékenységéből származó bevétele tekintetében a jövedelemszámítás szempontjából nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki az ingatlan- bérbeadásból származó jövedelmére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység esetén (a tételes átalányadózásra vagy) az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja. Az előzőek szerinti választása esetén az így megszerzett jövedelme után az adókötelezettséget nem az egyéni vállalkozókra irányadó rendelkezések, hanem az önálló tevékenységből származó jövedelemre, illetőleg a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek tételes átalányadózására vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie.

Jellemzően előforduló és költségként elszámolható kiadás lehet például az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan felmerülő rezsiköltség. Abban az esetben, ha a bérlő nevére átírják a közüzemi szolgáltatást mérő készülékeket, vagyis a

80 Szja tv. 74/A. §

81 Szja tv. 17. § (4), valamint Art. 176. § (3)-(9) bekezdés

közüzemi számlák a bérlő nevére szólnak, akkor a bérlő által a szolgáltatónak fizetett díj a bérbeadónál nem számít bevételnek, így az költségként sem számolható el. A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított kiadás is elszámolható költségként.

Ezen kiadásokon túlmenően azon magánszemélyeknek, akik nem egyéni vállalkozóként végzik e tevékenységüket, vagy egyéni vállalkozók, de e tevékenységükre a magánszemélyekre vonatkozó szabályokat alkalmazzák, az ingatlan-bérbeadási és az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevételből levonhatják:

• a kizárólag bérbeadásra hasznosított - saját tulajdonú - tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását, felújítási költségét (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása); a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírását, felújítási költségét (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlanrész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása);

• az ingatlant bérbeadó, illetve egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtó (nem egyéni vállalkozó) magánszemély épület, építmény esetében – a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – az értékcsökkenést akkor is, ha az épületet három évnél régebben szerezte meg, vagy építette.

Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja, és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.82 Amennyiben Önnek e bekezdés szerinti bevételt csökkentő tétele keletkezett, az összeget írja be a bevallás 58. sorába, és a 7. sor „b” oszlopába az ezzel az összeggel csökkentett bevételt tüntesse fel.

8. sor: A 7. sorból az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem

Amennyiben a 7. sor ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet is tartalmaz, akkor azt a 8. sorban tájékoztató adatként, külön is szerepeltetni kell.

Kérjük, hogy az e tevékenységből származó bevételét e sor „b” oszlopában, a levonható költségeket a „c” oszlopban, a jövedelmet („b”- „c”) pedig a „d” oszlopban tüntesse fel.

Amennyiben Ön a legalább 90 napja kiadott lakás bérbeadásából származó bevételét csökkentette a más településen 90 napot meghaladóan bérbevett lakás bérleti díjával, akkor kérjük, hogy a „b” oszlopba az ezzel az összeggel csökkentett bevétel összegét írja be. A bevételt csökkentő tétel(eke)t az 58. sorban, az egyéb adatok között is fel kell tüntetni!

82 Szja tv. 17. § (5) bekezdés

Figyelem! A 8. sor „d” oszlopában szereplő jövedelemadatokat nem kell hozzászámolni az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegéhez (18. sor)!

9. sor: Ingó vagyontárgyak, illetve ingatlan gazdasági tevékenység keretében történő értékesítéséből származó jövedelem

Ha az ingó vagyontárgy, illetve az ingatlan átruházása gazdasági tevékenység keretében történik (kivéve, ha a bevételt egyéni vállalkozói tevékenység keretében szerzi meg), akkor a megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.83

Abban az esetben valósul meg a gazdasági tevékenység, ha a magánszemély a tevékenységet üzletszerűen, illetőleg tartósan vagy rendszeres jelleggel folytatja, feltéve, hogy a tevékenysége ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és a tevékenység végzése független formában történik.84

Fontos kiemelni azonban, hogy a jövedelem megállapítása során az ingó vagyontárgy, illetve az ingatlan átruházására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Így az értékesített vagyontárgy megszerzésére, értékének növelésére fordított kiadások abban az esetben is levonhatók a bevételből, ha azok az értékesítés adóévét megelőzően merültek fel. Ugyanakkor ingatlan átruházása esetén a bevételből megállapított jövedelem az évek múlására tekintettel nem csökkenthető.

Kérjük, olvassa el a 04-es lap 160., 161., illetve 163. sorához fűzött magyarázatot is.

Tekintettel arra, hogy az ingó vagyontárgy és az ingatlan átruházásából származó jövedelem után Ön egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezett, amely költségként nem számolható el (a jövedelmet nem az önálló tevékenységre tekintettel kell megállapítani), a megállapított jövedelem 78%-át kell jövedelemként figyelembe venni.

Kérjük, hogy a „b” oszlopba a tevékenységéből származó bevételt, a „c” oszlopba a költséget írja be. Ha az ingó vagyontárgy vagy az ingatlan megszerzésére fordított összeg nem állapítható meg, akkor a „c” oszlopba a bevétel 75%-át kell feltüntetni. Ebben az esetben más kiadás költségként nem vonható le a bevételből.

A „d” oszlopba jövedelemként a bevételből a költség levonása után maradt összeg 78%-át kell beírnia.

Nem kell bevallani a gazdasági tevékenység keretében történő ingó értékesítéséből származó bevételt, ha az a 600 000 forintot nem haladta meg. Ellenkező esetben azonban az összes bevételből jövedelmet kell számítani.

Ne felejtse el a 09-es (egészségügyi hozzájárulás) lapot kitölteni, mert az ilyen önálló tevékenységből származó jövedelmek esetében a 27%-os egészségügyi hozzájárulást Önnek kell bevallania és megfizetnie.

83 Szja tv. 58-59. §

84 Szja tv. 3. § 46. pont

10. sor: Egyéni vállalkozói kivét

Ha Ön vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó, akkor önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét összege, amellyel szemben levonás nem érvényesíthető.

A kivét összegét a 13-as lapokhoz készült útmutatóban – a 13-03-as lap 45. sorához – leírtak alapján határozza meg, és írja be ebbe a sorba.

11. sor: Az egyéni vállalkozó átalányadózás szerint megállapított jövedelme

Ha Ön egyéni vállalkozóként 2016-ra (a 2015. évi, illetve korábbi adóbevallásában vagy a bejelentkezéskor) az átalányadózást választotta, akkor a 13-as lapokhoz készült útmutatóban – a 13-06-os lap 116. sorához - leírtak alapján töltse ki ezt a sort. Akkor is ezt a sort kell kitöltenie, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét 2016-ban megszüntette, és a megszűnésig az átalányadó szabályai szerint adózott, továbbá akkor is, ha a 13-02-es lap 15. sora alapján ez szükséges.

Amennyiben Ön egyéni vállalkozóként az átalányadózás szabályai szerint állapítja meg a jövedelmét, akkor a megállapított jövedelem összegét a „d” oszlopba írja be.

12. sor: Mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem

Ha Ön rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, és az őstermelésből származó, támogatások összege nélküli bevétele a 600 000 forintot meghaladja, akkor ennek a sornak a kitöltéséhez a 12-es lapokhoz készült útmutatóban találja meg a szükséges tudnivalókat. Ha Ön családi gazdálkodó, családi gazdaság tagja, akkor az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan ugyancsak a 12-es lapokhoz készült tájékoztatásban találja meg az Önre vonatkozó adózási szabályokat.

13. sor: A mezőgazdasági őstermelők átalányadózás szerint megállapított jövedelme

Ha Ön mezőgazdasági kistermelőként 2016-ra (a 2015. évi, illetve korábbi adóbevallásában, vagy a bejelentkezéskor) az átalányadózást választotta, akkor a 12-es laphoz készült útmutatóban – a 12-03-as lap 54. sorához – leírtak alapján töltse ki ezt a sort. Akkor is ezt a sort kell kitöltenie, ha a mezőgazdasági kistermelői tevékenységét 2016-ban megszüntette, és a megszűnésig az átalányadó szabályai szerint adózott.

Amennyiben mezőgazdasági kistermelőként az átalányadózás szabályai szerint állapítja meg a jövedelmét, akkor a megállapított jövedelem összegét a „d” oszlopba írja be!

Egyéb összevonás alá eső jövedelmek

Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére eltérő rendelkezés nincs. A bevételnek nem része a magánszemély által szabályszerűen igazolt kiadás, de a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni.85

85 Szja tv. 28. § (1) bekezdés

Abban az esetben, ha 2016-ban olyan egyéb összevonás alá eső jövedelmet szerzett, amely után Önnek 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetnie (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt az Ön számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 %-át kell jövedelemként figyelembe venni.

Amennyiben Ön a jövedelmére a 78 %-os szabályt nem alkalmazhatja, akkor a 14. sort töltse ki. Ha a fent említett szabályt alkalmazhatja, akkor a számított összegeket a 15. sorban kell szerepeltetnie.

14. sor: Egyéb jogcímen kapott jövedelem

Ha Önnek olyan összevonás alá eső adóköteles jövedelmei is voltak, amelyek nem tartoznak az 1-13. sorok egyikébe sem, azokat együttesen, az egyéb jogcímen kapott jövedelmek között kell szerepeltetnie. E bevételekkel szemben is elszámolható a bevétel megszerzése érdekében az Ön által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.

Amennyiben a bevétellel szemben igazolt költsége merült fel, a „b” oszlopba a bevételt, a „c” oszlopba a költséget, a „d” oszlopba a kettő különbözeteként megállapított jövedelmet írja be! Abban az esetben, ha a bevétellel szemben költséget nem számol (számolhat) el, akkor a bevétel összegét írja a „b” oszlopba és a „c” oszlopba 0-át kell írnia. A „d” oszlopban ilyen esetben a „b” oszlopban szereplő bevétel teljes összege szerepel.

Abban az esetben, ha 2016-ban olyan egyéb jövedelmet szerzett, amely után Önnek 27%-os egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni, és azt Önnek nem térítették meg, akkor azt a 15. sorban kell szerepeltetnie! (Jellemzően abban az esetben kell a Tbj. szerint belföldinek minősülő magánszemélynek az egészségügyi hozzájárulást bevallani és megfizetni, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető adót, adóelőleget nem köteles megállapítani.)

Ebben a sorban kell szerepeltetnie azt az értékpapír-juttatást is, amely a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján egyéb jövedelemnek minősül. Értékpapír, vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelemként kell figyelembe venni az átruházás ellenében megszerzett bevételből azt a részt, amely meghaladja az ellenérték szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét. Kivétel az az eset, amikor az adókötelezettségnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.86 Ha például a társasági szerződés a korlátolt felelősségű társaság esetében a megvásárolt saját üzletrésztől való megválás módjaként a tag részére történő ingyenes átadást határozza meg, úgy a térítés nélküli átadás révén kapott üzletrész a társaság magánszemély tagjainál ugyan értékpapír formájában megszerzett vagyoni értéknek minősül, de az adókötelezettségére az összevonás alá eső egyéb jövedelmekre irányadó előírás vonatkozik.

Kamatként megszerzett jövedelmekkel kapcsolatos rendelkezések

Szövetkezeti tagi kölcsön kamata esetében, amennyiben az meghaladja a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét, a meghaladó rész szintén egyéb jövedelemnek minősül.87 Ha a szövetkezet nem felel meg az Szja tv. 65. § (1) bekezdés e) pontjában előírt

86 Szja tv. 28. § (14) bekezdés

87 Szja tv. 65. §. (1) bekezdés e) pont

feltételeknek, akkor a szövetkezeti kölcsön után fizetett kamat teljes összege egyéb jövedelemnek minősül.

Az Szja tv. 65. § (1) bekezdés e) pontja alapján a szövetkezeti kölcsön után – a meghatározott mértéket meg nem haladóan – a fizetett kamat abban az esetben minősül kamatjövedelemnek, ha a szövetkezet a tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértéket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, illetve pénzt a szokásos üzletvitelhez szükséges mértéket meghaladóan elszámolásra nem ad.

Egyéb jövedelem a társas vállalkozásnak nyújtott tagi kölcsön kamata és a magánszemélytől kapott kamat összege is.

A 2006. augusztus 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni azokra a kamatjövedelmekre, amelyeket az addig megkötött szerződés, ügylet alapján 2006. augusztus 31-e után elsőként szerzett meg a magánszemély.

Bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel

Ha a bizalmi vagyonkezelési szerződésben megjelölt kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, a bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel adókötelezettségének jogcímét és a jövedelem összegét a tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ha azonban a kifizető, vagy kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély nyilvántartása alapján a bevétel adókötelezettségének jogcímét nem lehet megállapítani, a bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel egészét egyéb jövedelemnek kell tekinteni.88

Amennyiben a bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel összege után - kifizető hiányában

- Önnek kell a 27%-os egészségügyi hozzájárulást (eho) megfizetni, és azt Önnek nem térítették meg, akkor a bevételt nem itt, hanem a 15. sorban kell szerepeltetnie!

15. sor: Egyéb jogcímen kapott jövedelem, amely után Xxxxx kell a 27%-os ehót megfizetni

Ebben a sorban csak akkor szabad jövedelmet feltüntetnie, ha 2016-ban olyan egyéb jövedelmet szerzett, amely után Önnek kell az egészségügyi hozzájárulást (eho) megfizetnie (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt Önnek megtérítették). Ebben az esetben a megállapított jövedelem 78%-át kell jövedelemként figyelembe venni.

A „b” oszlopba az egyéb jogcímen megszerzett bevételt, a „c” oszlopba az igazolt kiadást írja be. A „d” oszlopba jövedelemként a bevételből a kiadás levonása után maradt összeg 78%-át kell beírnia.

Ne felejtse el a 09-es egészségügyi hozzájárulás lapot kitölteni, mert az ilyen jogcímen kapott egyéb jövedelmek esetében a 27%-os egészségügyi hozzájárulást Önnek kell bevallania és megfizetnie!

88 Szja tv. 4. § (7) bekezdés

Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári jóváírással kapcsolatos tudnivalók

Ebben a sorban kell bevallania, ha Ön valamely önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak a tagja, és a pénztár adományból származó összeget írt jóvá az adóév során az Ön egyéni számláján. Egyéb jövedelem lehet az egyéni számlán történő más jóváírás is, ha az nem adómentes. A jóváírt adóköteles összeget a pénztár igazolása szerint vegye figyelembe!

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kifizetések utáni adózás 89

Egyéb jövedelem az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített – az Szja törvény szerint – adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott olyan szolgáltatás (kifizetés, juttatás), amelyet nem törvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel nyújtott, és nem adómentes. Az önkéntes kölcsönös pénztár által kiállított igazolás ezen a jogcímen tartalmazza az összeget.

Önnek tehát egyéb jövedelemként ebben a sorban kell bevallania az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a kötelező várakozási időszak leteltét követően kifizetett nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő adóköteles összeget is. Amennyiben Ön a kötelező várakozási idő leteltének évében, vagy az azt követő első évben vett fel adóköteles összeget, annak egésze jövedelem, míg a kötelező várakozási idő leteltét követő második évtől a jövedelem évente 10-10%-kal csökken. A kötelező várakozási időszak letelte évét követő tizenegyedik évben és azt követően az ilyen bevételt a jövedelemszámítás során már nem kell figyelembe venni.

Az előzőektől eltérően kell megállapítani az adókötelezettséget a nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés azon részére, amelyet a 2007. december 31-e utáni befizetések (jóváírások) alapján fizetett ki a pénztár.

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztártól megszerzett egyéb jövedelem után Önnek 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, ezért feltétlenül olvassa el a 09-es laphoz fűzött magyarázatot!

A nyugdíj-előtakarékossági számláról történő, adómentes nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés utáni adózás90

A nyugdíj-előtakarékossági (NYESZ-R) számláról adómentes nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés, átutalás, átvezetés (együtt: adóköteles kifizetés) esetén egyéb jövedelemnek minősül a NYESZ-R számlán lévő - szokásos piaci értéken számított - követelés azon része, amely meghaladja az Ön által teljesített befizetések, átutalások összegét. A jövedelem megszerzéséről a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője Xxxxx igazolást állít ki, amely segítséget nyújt a sor kitöltéséhez.

Kérjük, olvassa el a 62., valamint a 139. – 143. sorhoz fűzött magyarázatot is!

Nem keletkezik egyéb jövedelem akkor, ha Ön a nyugdíj-előtakarékossági számlán lévő követelését

• a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetésével hiánytalanul más számlavezetőnél vezetett nyugdíj-előtakarékossági számlájára,

89 Szja tv. 28. § (1) bekezdés d), e) pont és (8) bekezdés

90 Szja tv. 28. § (17) bekezdés

• a nyugdíj értékpapírszámlán lévő értékpapírja eladására adott megbízásának teljesítése céljából - ha a számlavezető nem jogosult az értékpapír forgalmazására - a forgalmazásra, az ügyletben való közreműködésre jogosult befektetési szolgáltatónál lévő értékpapír-számlájára,

• a nyugdíj értékpapírszámlán lévő értékpapírt átalakítás vagy a kibocsátó átalakulása, egyesülése, szétválása miatt az átalakításban, az átalakulásban, egyesülésben, szétválásban közreműködő befektetési szolgáltatónál lévő értékpapír-számlájára

helyezi át.91

Nem kell egyéb jövedelmet megállapítani továbbá akkor sem, ha Ön a nyugdíj- előtakarékossági számlán nyilvántartott (pénzeszközben, pénzügyi eszközben fennálló) követelését a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetésével hiánytalanul a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint, tartós befektetési szerződés alapján lekötött pénzösszeggé alakítja át és lekötési nyilvántartásba helyezi.92

Az Európai Unió tisztviselőire és más alkalmazottaira vonatkozó szabályok

Nem kell az egyéb jövedelem kiszámításánál figyelembe venni azt a bevételt, amelyet az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény93 alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalnak át, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlán, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tagi kiegészítésként, nyugdíj-előtakarékossági számláján vagy nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírnak. Az így jóváírt összeg azonban nem tekinthető a számlatulajdonos által teljesített befizetésnek, és nem jogosít az adó feletti rendelkezésre sem.94

A biztosító által kifizetett, szolgáltatásnak nem minősülő jövedelem

Ha a biztosító intézet kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás alapján teljesített 2016-ban kifizetést Önnek, és ez a kifizetés nem minősül adómentesnek (nem haláleseti, baleseti vagy betegségi szolgáltatás), akkor előfordulhat, hogy az adókötelezettséget az egyéb jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie. Az ilyen biztosítási szerződésből történő pénzkivonásból (visszavásárlásból, részleges visszavásárlásból) származó jövedelem abban az esetben minősül egyéb jövedelemnek, ha a szerződés más személy által fizetett díja az Szja tv. 1. számú melléklet

6.9. pontja (a 2013. január 1-je előtti díjfizetés esetén az 1. számú melléklet 6.3. pontja) alapján részben vagy egészben adómentes volt.

A biztosító által teljesített kifizetésből (a bevételből) levonható az Ön vagy a kifizetőnek nem minősülő más magánszemély által fizetett biztosítási díj, valamint az adóköteles biztosítási díj, és a fennmaradó összeg minősül egyéb jövedelemnek.

Amennyiben a biztosítási szerződésből korábban is történt pénzkivonás, akkor a bevételcsökkentő tételként már elszámolt díjtételeket nem lehet ismételten figyelembe venni a jövedelem megállapításakor.

A 2012. év végéig megfizetett díjakhoz kapcsolódó biztosítói teljesítések (kifizetések) után az előzőekben leírtaktól eltérően az átmeneti rendelkezés szerint állapítható meg az adókötelezettség, ha az a magánszemély számára kedvezőbb. Ilyen esetben az Szja tv. 65. §-

91 Szja tv. 44/B. § (6) bekezdés 92 Szja tv. 44/B. § (5) bekezdés 93 2012. évi CXII. tv.

94 Szja tv. 7. § (1) bekezdés jf) pont

xxxx foglaltak szerint megállapított jövedelmet kamatjövedelemként (170. sor) kell bevallani. Ha Ön az átmeneti szabályt kívánja alkalmazni, kérjük, olvassa el a kitöltési útmutató 170. sorhoz írt magyarázatát is.

Kamatjövedelemként (170. sor) adóköteles a biztosítási szerződés visszavásárlásával (részleges visszavásárlásával) szerzett jövedelem abban az esetben is, ha a biztosítás díját teljes egészében Ön vagy más magánszemély fizette meg.

Nem kell egyéb jövedelmet megállapítani abban az esetben, ha a biztosító teljesítése haláleseti, betegbiztosítási vagy baleset-biztosítási szolgáltatásként adómentes.95

Nem számít egyéb jövedelemnek a biztosító által kifizetett azon összeg, amely adókötelezettségét a törvény külön nevesíti. Kamatként nevesített jövedelem keletkezik akkor, ha a biztosítói teljesítés meghaladja a befizetett díjat, azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja.96

Alacsony adókulcsú államból származó, illetve ellenőrzött külföldi társaság tagjaként szerzett jövedelmek adókötelezettsége97

Alacsony adókulcsú állam alatt az az állam értendő, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték a 10%-ot nem haladja meg. Nem számít alacsony adókulcsú államnak az előzőeknek egyébként megfelelő állam akkor, ha az említett államnak és Magyarországnak van a kettős adóztatást elkerülő egyezménye.98 Egyéb jövedelemnek minősül az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett kamat, osztalék, valamint az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséből származó bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. A jövedelem kiszámítására az árfolyamnyereségre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Egyéb jövedelemként adóköteles az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében, továbbá az ilyen társaságnál fennálló tagi jogviszony (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) megszüntetése következtében megszerzett bevételnek az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész, más értékpapír, jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Egyéb jövedelem a fizetett kamat abban az esetben is, ha a kamatot fizető állammal nincs kettős adóztatást elkerülő egyezménye Magyarországnak.

Az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szigorú szabályok 2017. január 1-jétől hatályon kívül helyezésre kerültek. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a magánszemély a 2016. adóév (és az azt megelőző évek) vonatkozásában az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályok helyett az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezetre vonatkozó előírásoknak megfelelően állapítsa meg adókötelezettségét.

Ha Ön ellenőrzött külföldi társaság tagja, vagy abban más társaság révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik az adóév utolsó napján, továbbá abban a saját, valamint

95 Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.6 alpont

96 Szja tv. 65. § d) pont

97 Szja tv. 28. § (12) – (13) bekezdés

98 Szja tv. 3. § 5. pont

a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóival együtt számított részesedése vagy szavazati aránya eléri a 25 százalékot, akkor egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott, a felosztott osztalékkal csökkentett adózott eredményéből a közvetlen és/vagy közvetett részesedésének arányában megállapított rész. A jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adózott eredményt a társaság arra jogosult szerve (taggyűlés, közgyűlés, más hasonló szerv) jóváhagyta.

A fenti, egyéb jövedelem halmozott (nyilvántartott) összegéről a csökkentések figyelembe vételével nyilvántartást kell vezetni.99 2017. január 1-jétől ez a rendelkezés hatályon kívül helyezésre került, de az adózó már a 2016. adóév (és az azt megelőző adóévek) vonatkozásában is dönthet úgy, hogy adókötelezettségét e rendelkezés figyelmen kívül hagyásával teljesíti.

Az új szabályozás szerint a 2016. adóévet megelőző jövedelmek tekintetében a bevallások önellenőrzéssel módosíthatók.

A borravaló és a hálapénz adókötelezettsége

Ebben a sorban kell bevallania azt az összeget is, amelyet nem önálló tevékenységére tekintettel hálapénzként, borravalóként kapott. A hálapénz, borravaló összege jellemzően nem kifizetőtől származik, ezért a 27%-os egészségügyi hozzájárulást Önnek kell megfizetnie a jövedelem után, és a 78%-os szabályt alkalmazhatja.

A magánszemély felszolgálási díj címen megszerzett bevétele, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló azonban adómentes bevétel, ezért azt nem kell bevallania.100

Amennyiben a munkáltatóhoz befolyt borravaló összegét a munkáltató osztja el, úgy az bérjövedelemként adóköteles (1. sor), azt a 16M30-as igazolásnak tartalmaznia kell.

A törvény szerint nevesített, további egyéb jogcímen megszerzett jövedelmek

Ha Ön az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény101 szerinti praxisjog átruházásából bevételhez jutott, akkor az ebből származó jövedelmét ebben a sorban kell bevallania. A bevétel azon része minősül jövedelemnek, amely a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illeték együttes összegét meghaladja.102

Itt kell szerepeltetnie a jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmány és szabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlásával megszerzett jövedelmét is, amennyiben az egészségügyi hozzájárulást Önnek kell megfizetnie. Egyéb esetben az említett jövedelmet a 14. sorban kell szerepeltetni. A jövedelem kiszámításakor a bevételből levonhatja a jog gyakorlása érdekében felmerült, Önt terhelő igazolt költségeit.103

Itt kell bevallania azt a pénzösszeget is, amelyet Ön birtokösszevonási célú földcseréhez

kapcsolódóan értékkiegyenlítés címén kapott (a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról

99 Szja tv. 28. § (20) bekezdés

100 Szja tv. 1. számú melléklet 4.21. pont

101 Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény

102 Szja tv. 28. § (5) bekezdés b) pont

103 Szja tv. 28. § (7) bekezdés d) pont

szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény). Olvassa el a 04-es lap 160. és 162. sorához leírtakat is!104

Ugyancsak ebben a sorban kell szerepeltetnie az ingóság, ingatlan és vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételének azt a részét is, amely meghaladja a szerződés megkötésének idején ismert szokásos piaci értékét.105 A vételárnak a szokásos piaci értéket meg nem haladó részét a bevallás 04-es lapján kell feltüntetnie.

Példa az egyéb jövedelem kiszámítására

2. példa

Az igazolás alapján Xxxxx Xxxxx az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztártól 2016. november 10-én 742 360 forint nyugdíj-szolgáltatásnak nem minősülő összeget vett fel, amely egyéb jövedelemként (15. sor) adóköteles.

A bevallás kitöltése:

Az adókötelesen kifizetett 742 360 forintot a bevallás 15. sor „b” oszlopában kell szerepeltetni. Tekintettel arra, hogy a 27%-os egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a magánszemély köteles, ezért alkalmazható az úgynevezett 78 %-os szabály. A kifizetett összeg 78%-át (579 041 forint) kell tehát a bevallás 15. sorának „d” oszlopába beírni.

A kifizetést terhelő 27%-os egészségügyi hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni és a 09-es lapon kell bevallani a 294. sor „f” oszlopában.

16. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján külföldön adózott, de a külföldön megfizetett adó beszámításával belföldön is adóköteles jövedelem

Ha Önnek olyan országból származó, vagy olyan országban adóztatható belföldről származó jövedelme volt, amely országgal Magyarországnak van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, illetőleg a két ország között viszonosság áll fenn, és az egyezmény a külföldön adóztatható jövedelmet nem mentesíti Magyarországon az adóztatás alól, ugyanakkor a külföldön megfizetett adó magyarországi beszámításáról rendelkezik, akkor az ilyen jövedelmét ebben a sorban tüntesse fel.

A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmeket forintra átszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni.106 Az átszámításra vonatkozóan bővebb információt az „A” lap 3. sorában talál.

A külföldön adóztatható, belföldön beszámítható jövedelem megállapítására a jövedelem megszerzése szerinti jogcímnek megfelelő, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott jövedelemszámítási szabályokat kell alkalmaznia.

A bevételt a „b”, a költséget (feltéve, hogy a költségelszámolásra lehetősége van) a „c”, a különbözetként számított jövedelmet pedig a „d” oszlopban tüntesse fel.

104 Szja tv. 61. § (4) bekezdés

105 Szja tv. 58. § (11) bekezdés és 61. § (2) bekezdés

106 Szja tv. 5. § (7) bekezdés

A külföldön megfizetett adó beszámításához a 41. sort kell kitöltenie. Ne felejtse el a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét a 41. sor „a” oszlopban feltüntetni!

17. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem

Ha a külföldön is adózott jövedelme olyan országból származott, amellyel nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor e bevételét, költségeit és jövedelmét ebbe a sorba írja be. Itt tüntesse fel azt az összeget is, amelyet belföldi munkáltatótól, megbízótól a külföldön végzett tevékenységére tekintettel kapott, de az után a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adót fizetett.

A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmeket forintra átszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni.

A bevételt a „b”, a költséget (feltéve, hogy a költségelszámolásra lehetősége van) a „c”, a kettő különbözeteként megállapított jövedelem összegét pedig a „d” oszlopban tüntesse fel!

A külföldön megfizetett adó beszámításához a 42. sort kell kitöltenie. A külföldön megfizetett, forintra átszámított adó összegét a 42. sor „a” oszlopban kell szerepeltetnie.

18. sor: Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege

Ennek a sornak a „d” oszlopába a 1-7. sorok, valamint a 9-17. sorok „d” oszlopainak együttes összegét kell beírnia. Az összevont adóalap összegébe a 8. sor „d” oszlopa nem számít bele!

Első házasok kedvezménye

20. sor: Az összevont adóalapot csökkentő első házasok kedvezményének összege107

Első házasok kedvezményére jogosult az a pár, aki 2014. december 31-e után kötött házasságot108, és a házasfelek valamelyike az első házasságát kötötte. A házastársak együttesen jogosultsági hónaponként 33 335 forinttal csökkenthetik az összevont adóalapjukat2016-ban legfeljebb 400 020 forint (33 335x12) vehető figyelembe.

Jogosultsági hónapként a házasságkötés utáni legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe. A kedvezmény tovább érvényesíthető akkor is, ha a házaspár a 24 hónap alatt családi kedvezményre válik jogosulttá. Nem érvényesíthető tovább a kedvezmény, ha a 24 hónapos időtartamon belül a házasság felbomlik.

A kedvezményt a házastársak - döntésük szerint - az összeg megosztásával közösen érvényesítik. Közös érvényesítésnek számít az is, ha a kedvezményt csak egyikük veszi igénybe.

A kedvezmény igénybevételének feltétele a házastársak adóbevallásukban, munkáltatói adómegállapításukban tett nyilatkozata, amely tartalmazza a másik fél adóazonosító jelét,

107 Szja tv. 29/C. §

108 Szja tv. 84/ZS § (4) bekezdés

illetve azt, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe vagy a kedvezmény megosztására vonatkozó döntésüket. A nyilatkozatot a 03-as lap (A) blokkjában kell megtenni!

A kedvezmény akkor is jár, ha a házasság megkötésekor a házastársak bármelyike, vagy az élettársi kapcsolatukból született közös gyermek után mindketten már jogosultak voltak családi kedvezményre. Nem zárja ki a kedvezmény érvényesíthetőségét az sem, ha a házastársak bármelyike nevelőszülőként vagy nevelőszülő házastársaként válik családi kedvezményre jogosulttá.

Amennyiben Ön első házasok kedvezményét és családi kedvezményt is érvényesít, akkor először az első házasok kedvezményét, másodszor a családi kedvezményt érvényesítheti.

Amennyiben Ön kitölti ezt a sort, kérjük, ne felejtse el kitölteni a 03-as lap (A) blokkját!

21. sor Az összevont adóalap első házasok kedvezményével csökkentett összege

Ebbe a sorba a 18. sor „d” oszlopának összegéből az első házasok kedvezményének (20. sor

„b”) levonása után megmaradt összeget kell beírni. Amennyiben az Ön által érvényesíteni kívánt első házasok kedvezménye meghaladja az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegét, kérjük, ebbe a sorba nullát írjon!

Amennyiben Ön nem érvényesített első házasok kedvezményét, kérjük, hogy ebben a sorban a 18. sor „d” oszlopában feltüntetett összeget tüntesse fel.

A sor kitöltése kötelező!

Családi kedvezmény levezetése

22. sor: Az eltartottak után járó családi kedvezmény109 törvény szerinti összege (keretösszeg)

Amennyiben Ön családi kedvezményt kíván érvényesíteni, akkor a jogosult(ak) által (együtt) érvényesíthető teljes összeget írja be ebbe a sorba. A kedvezményt a az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesítheti.

A sor kitöltése esetén ne felejtse el a 03-as lapot is kitölteni.

A családi kedvezmény – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként havonta

• egy eltartott esetén 66 670 forint,

• kettő eltartott esetén 83 330 forint,

• három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

• aki gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá házastársa, aki vele közös háztartásban él, de családi pótlékra nem jogosult. Nem minősül azonban jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot

109 Szja tv. 29., 29/A. és 29/B. §-ai

⮚ gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,

⮚ szociális intézmény vezetőjeként az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,

⮚ javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja,

• a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;

• a családi pótlékra saját jogán jogosult személy;

• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A családi pótlékra saját jogán jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély közül az említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy minősül jogosultnak.

Figyelem! 2016. január 1-jétől jogosult családi pótlékra és ezzel a családi kedvezmény érvényesítésére a szülővel együtt élő élettárs is, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

Kedvezményezett eltartott

• az, aki után családi pótlék jár,

• a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

• az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott

• a kedvezményezett eltartott,

• az, aki a családi pótlék megállapításakor figyelembe vehető.

Családi kedvezmény jár annak is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult. Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne. Eltartottnak ebben az esetben az a magánszemély (gyermek) tekinthető, akit más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.

Jogosultsági hónap az a hónap,

• amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,

• amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,

• amelyben a várandósság az orvosi igazolás alapján legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe. A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe, mely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik.

Ha a családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető kedvezményt megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. A megosztás nem alkalmazható azonban azokra a jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, továbbá akkor sem, ha a jogosultak a kedvezményt közösen veszik igénybe.

Családi kedvezményt érvényesíthet a jogosulttal közös háztartásban élő, a családi pótlékra egyébként nem jogosult házastárs is, a háztartásukban nevelt gyermekre tekintettel (pl. nevelőszülő házastársa).

Ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 %-os arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülőnél - valamint a szülő házastársánál - kedvezményezett eltartottnak számít. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény összegének 50 %-át veheti igénybe. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.

Abban az esetben például, amikor az elvált szülők a gondozott gyermekük után 50-50 %-ban jogosultak családi pótlékra, azonban az apa újonnan kötött házasságában további két gyermek is született (akik egész évben családi pótlékra jogosultak), a kedvezmény összege a következők szerint xxxxxx. Az apa az új házastársával közösen a magasabb összegű, 3 eltartott után járó 220 000 forinttal számolhat, így (0,5 x 220 000 + 2 x 220 000) forint kedvezmény érvényesítésére jogosult havonta. Az anya az egy gyermeke után pedig (0,5 x 66 670) forint családi kedvezmény érvényesítésére jogosult havonta.

A családi kedvezmény közös igénybevétele, megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál vették figyelembe. A saját jogon családi pótlékra jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében azonban a vele közös háztartásban élő hozzátartozók közül – döntésük szerint – csak az érvényesítheti a kedvezményt, akinél év közben az adóelőleg megállapításakor azt figyelembe vették.

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély írásbeli nyilatkozata a jogosultság jogcíméről, illetve a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről. A nyilatkozaton fel kell tüntetni - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek (ideértve a magzatot is) az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak.

A családi kedvezmény közös érvényesítése, vagy az adóévre vonatkozó közös érvényesítése mellett a kedvezmény megosztása esetén a bevallásban, munkáltatói adómegállapításban - a másik jogosult vagy a megosztással érintett házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével

- fel kell tüntetni, hogy a jogosultak mely jogosultsági hónapokra érvényesítik közösen a

kedvezményt, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak mely jogosultsági hónapokra osztják meg a kedvezményt.

Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítása után történik, a várandósság időszakának hónapjaira járó családi kedvezmény az elévülési időn belül utólag önellenőrzéssel érvényesíthető.

Ha a Magyarországon belföldi illetőségű magánszemély az adóévben másik államban is adóköteles jövedelmet szerez, családi adóalap-kedvezményt csak akkor érvényesíthet, ha azonos vagy hasonló kedvezményt ugyanarra az időszakra a másik államban nem érvényesített. Ebben az esetben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

Sok esetben problémát okozhat a kedvezmény érvényesítésénél az, hogy eltérő lehet a gyermekek kedvezményezett eltartotti megítélése, illetve a kedvezmény megosztása a házastársak, valamint az élettársak esetén. A szülővel együtt élő házastárs, aki nem a vérszerinti szülő, nemcsak a vérszerinti (saját) gyermeke után jogosult családi pótlékra, hanem a nem vérszerinti, azaz a házastársa gyermeke után is. Ebből következően ez a házastárs a házastársa gyermeke után is jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére, illetve közös érvényesítésére is, függetlenül attól, hogy nem számít vérszerinti szülőnek. Az élettárs csak akkor jogosult családi pótlékra a vele egy háztartásban élő élettársának gyermeke(i) után, ha megfelel a családok támogatásáról szóló törvényben foglalt feltételeknek, azaz ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. Az az élettárs, aki ezen feltételeknek nem felel meg, az élettársának gyermekei után a családi adókedvezmény érvényesítésére nem lesz „jogosult”, azonban az adóbevallásban az élettárs gyermekei után megosztással érvényesíthet családi kedvezményt.

Abban az esetben, amikor a szülők élettársak, és az élettársuk gyermekei után nem jogosultak a családi kedvezmény érvényesítésére - azaz nem felelnek meg a családok támogatásáról szóló törvényben foglalt feltételeknek -, és az anyának kettő, az apának pedig egy saját (vérszerinti) gyermeke van, de nincs közös gyermekük, akkor az anya kettő, az apa pedig egy gyermek után jogosult a családi pótlékra. Ezáltal a családi kedvezmény igénybevétele szempontjából az anya esetében kettő, az apa esetében pedig egy a kedvezményezettek száma, függetlenül attól, hogy a családban nevelt gyermekek száma eléri a hármat. Ezért az anya havonta csak 2 x 83 330 forint, az apa 1 x 66 670 Ft családi kedvezményre jogosult. Ha azonban az élettársak egyike nem tudja a családi kedvezményt érvényesíteni, akkor a másik élettárs a nem érvényesített kedvezményt az éves bevallásban igénybe veheti. Ekkor a megosztás az adóelőleg megállapításánál nem lehetséges, azzal csak az éves bevallásban élhetnek.

Abban az esetben viszont, amikor a szülők szintén úgy élettársak, hogy nem jogosultak élettársuk gyermekei után a családi kedvezményre – azaz nem felelnek meg a családok támogatásáról szóló törvényben foglalt feltételeknek -, és közös háztartásban három kiskorú gyermeket nevelnek, akik közül egyikük az anya, egyikük pedig az apa vérszerinti gyermeke, és van egy a közös gyermekük is, akkor a családi pótlékra jogosultság a következők szerint xxxxxx: a nem közös gyermekek után a vér szerinti szülők, a közös gyermekek után - döntésük alapján - vagy az anya vagy az apa jogosult. Figyelemmel arra, hogy a „kapcsolatba hozott”

gyermekek esetén a nem vérszerinti szülő nem válik jogosulttá a családi pótlékra, így nála az élettársa gyermekét eltartottként nem lehet figyelembe venni. A közös gyermek mindkét szülőnél kedvezményezett eltartottnak minősül, ezért az élettársaknál személyenként legfeljebb két fő lehet az eltartottak száma. Ebből következően az a szülő, aki a közös gyermek után igénybe veszi a családi kedvezményt, 2 x 83 330 Ft családi kedvezményre jogosult (a közös gyermek után járó 83 330 Ft-ot döntésük szerint közösen érvényesíthetik), az a szülő, aki csak a házasságba hozott gyermeke után érvényesíti a kedvezményt, 66 670 Ft érvényesítésére jogosult. Az élettársak a „hozott” gyermekekre tekintettel év közben nem, de év végén a bevallásban megoszthatják a családi kedvezményt.

Ha a bevallás benyújtása idején a szülők már nem élnek együtt, az anya kapja a gyermekét egyedül nevelőkre vonatkozó rendelkezések szerint a családi pótlékot, de az együttélés időszakában (az adóelőleg számításánál) az anya mellett az apánál is figyelembe vették a családi kedvezmény összegét, akkor az apának ez a joga az együttélés időszakának végéig nem vész el, vagyis az adóév végén is jogosult azt igénybe venni. Az együttélés megszűnését követő időszakra a kedvezményt viszont már csak az anya jogosult érvényesíteni. Ha az anya kívánja az éves bevallás kitöltésekor a kedvezményt érvényesíteni az adóév egészére (ennek egyébként nincs akadálya), akkor az apa az adóelőleg számításánál figyelembe vett kedvezményt a bevallásában nem érvényesítheti, ezért adófizetési kötelezettsége keletkezhet.

Ha azonban a fenti példák szerinti élettársak megfelelnének a családok támogatásáról szóló törvényben foglalt feltételeknek, akkor minkét példa esetében három gyermek után lennének jogosultak 3 x 220 000 Ft családi kedvezményre, amelyet döntésük szerint közösen is érvényesíthetnek az adóelőleg megállapítása során vagy év végén az éves adóbevallásukban.

Ha a sorban adatot szerepeltet, ne felejtse el kitölteni a 03-as lapot!

Xxxxx a családi kedvezmény kiszámítására 3. példa:

Egy házaspár három gyermeket nevel. Egy középiskolás gyermek az anya, az általános iskolás gyermek és egy egyetemista az apa gyermeke. Mivel mindkét szülő jogosult a családi pótlékra, így a családi kedvezmény igénybevételére is. A családi pótlék megállapításánál az egyetemista gyermeket is figyelembe veszik, mert első alapképzésben vesz részt és nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel, ezért ő is eltartottnak minősül. Természetesen a családi pótlékot és a családi kedvezményt is csak egyszeresen lehet igénybe venni. Az egyetemista gyermek figyelembevétele miatt a házastársak a két gyermek után havonta összesen 2 x 220 000 forint családi kedvezményre jogosultak.

A fenti példából kiindulva, ha az egyetemista gyermek befejezi a tanulmányait, az eltartottak száma kettőre csökken. A házaspár az egyetemista gyermek tanulmányainak befejezését követő hónaptól összesen 2 x 83 330 forint családi kedvezményre jogosult havonta.

A családi kedvezmény az adóalap-kedvezményként történő érvényesítése mellett járulékkedvezményként is igénybe vehető.

Általános tájékoztató a családi járulékkedvezményre vonatkozóan

Amennyiben a családi kedvezményre jogosult, biztosítottnak minősülő személy által megszerzett, összevont adóalapba tartozó jövedelem nem fedezi a családi

adókedvezmény teljes összegét, a fennmaradó összeg 15%-a után további kedvezmény vehető igénybe a 7 %-os egészségbiztosítási és a 10 %-os nyugdíjjárulék terhére, legfeljebb ezek együttes összegéig. 110

A családi járulékkedvezmény összege a családi kedvezmény összegéből az Ön által, vagy a családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult magánszemélyek által közösen érvényesített, vagy Ön és a jogosultnak nem minősülő házastársa, élettársa által megosztással

- ténylegesen - érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 %-a, de legfeljebb az egyéni egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék együttes összege. A családi járulékkedvezményt tehát a közös érvényesítéssel (jogosult a jogosulttal), vagy a megosztással (jogosult a jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal) érintett meghatározott személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket (03-as lap (C) blokk). A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették.

Amennyiben Ön és más jogosult személy év közben érvényesített családi járulékkedvezményt, annak összegéről az éves bevallásában el kell számolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény megállapított alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény összegeként a foglalkoztató vagy Ön, mint biztosított egyéni vállalkozó, vagy biztosított mezőgazdasági őstermelő már érvényesített.111

Ha a családi járulékkedvezmény megállapított összege több mint amennyit a családi járulékkedvezmény összegeként a foglalkoztató vagy Ön, mint egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözet az adóbevallásban visszaigényelhető.

Ha Ön a családi járulékkedvezmény összegét év közben úgy érvényesítette, hogy az nem járt, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie, és az összeg 12 %-ának megfelelő különbözeti bírságot kell fizetnie. Nem kell azonban a különbözeti bírságot megfizetnie, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.112

Amennyiben a családi járulékkedvezményt Ön év közben úgy érvényesítette, hogy a személyijövedelemadó-bevallásban személyi jövedelemadó kötelezettséget kell megállapítani, akkor a családi járulékkedvezmény összegét nem kell újra kiszámítani és visszafizetni.113

110 Tbj. 24/A. §

111 Tbj. 51/B. § (1) bekezdés

112 Tbj. 51/B. § (3) bekezdés

113 Tbj. 24/C. §

Az egyéni vállalkozóra, a társas vállalkozóra és a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó speciális szabályok114

A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a 1658 számú bevallásában saját maga, a társas vállalkozó után pedig a 1608 számú bevallásban a társas vállalkozás állapította meg és vallotta be a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét.

A biztosított őstermelő, az egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény összege a családi kedvezmény összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra, őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem, illetve a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem összege, valamint társas vállalkozó esetén a személyes közreműködői díj után megállapított személyi jövedelemadó- alap különbözetének - ha az pozitív - 15 %-a. További korlát, hogy a családi járulékkedvezmény összege legfeljebb a biztosítottat terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék összege lehet.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó nem számít biztosítottnak, ezért az őt terhelő nyugdíjjárulékra a családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.

Az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók kizárólag a ténylegesen megszerzett jövedelmük után fizetendő (természetbeni, pénzbeli) egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegéig érvényesíthetik a járulékkedvezményt. Esetükben a járulékfizetési alsó határnak megfelelő járulékalapra – kivét, átalányban megállapított jövedelem, illetve személyes közreműködői díj hiányában – a járulékkedvezmény nem érvényesíthető.

A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére speciális szabályok vonatkoznak, amelynek eredményeként nem a tárgyidőszakban megszerzett bevétel alapján kell járulékot fizetni. Ha a mezőgazdasági őstermelőnek a tárgyidőszakban nincs bevétele és kiadása, akkor sincs akadálya a családi járulékkedvezmény érvényesítésének. A kedvezmény vonatkozhat az előző évi bevétel alapján megállapított járulékalap után fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra is.

23. sor: Más jogosult személyek által az adóelőleg megállapításánál jogszerűen érvényesített családi járulékkedvezmény együttes összege („a” oszlop) és alapja („b” oszlop)

Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre szintén jogosult más magánszemély családi járulékkedvezményt év közben már érvényesített, akkor a bevallásban a jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része (667 %-a)115.

Ebben a sorban a házastársa, élettársa által az adóelőleg megállapításánál már érvényesített családi járulékkedvezmény összegéből azt az összeget szerepeltesse, amelyre vonatkozóan az adóelőleg megállapításához adott nyilatkozatát a jogosult fél jogszerűen tette meg.

114 Tbj. 51/A. §

115 Szja tv. 29/B. § (6) bekezdés

Amennyiben a másik fél jogosulatlanul vett igénybe családi járulékkedvezményt, azt a saját 16SZJA jelű bevallásában kell bevallania és megfizetnie, az Ön adóbevallásában természetesen ezt nem kell szerepeltetni.

A biztosított egyéni vállalkozó esetében a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulékok erejéig, míg a biztosított társas vállalkozó esetében a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig van lehetőség a családi járulékkedvezmény igénybe vételére. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a ténylegesen elért jövedelmétől függetlenül összességében a tárgyévre megfizetett járulékai erejéig érvényesítheti a kedvezményt, tekintettel arra, hogy a járulékfizetési kötelezettséget nem az általa a tárgyévben megszerzett bevétel alapozza meg. Amennyiben az Ön házastársa vagy élettársa biztosított egyéni vagy társas vállalkozó vagy őstermelő, az év közben jogszerűen érvényesített családi járulékkedvezmény összegét a saját nyilvántartásainak megfelelően szerepeltesse ebben a sorban.

Amennyiben az adóelőleg megállapításához adott nyilatkozatát az Ön házastársa, élettársa jogszerűen tette meg, továbbá év közben sem történt a jogosultság tekintetében olyan változás, amelyet a munkáltató felé nem jelzett, úgy a bevallásban jogosulatlanul érvényesített családi járulékkedvezménnyel nem kell számolni, a jogszerűen érvényesített kedvezmény mértéke az igazolás(ok)on szereplő összeg.

Az „a” oszlopban kell szerepeltetni az adóelőleg megállapításánál már érvényesített családi járulékkedvezmény tényleges összegét, a „b” oszlopban pedig ennek a 667 %-át (23B = 23A x 6,67). Amennyiben ebben a sorban nem kell adatot szerepeltetnie, kérjük, hogy az „a” és a

„b” oszlopba nullát írjon.

A jogszerűen és az esetlegesen jogosulatlanul érvényesített családi járulékkedvezmény kiszámításához segítséget nyújt a 33. sor után található 5. és 7. példa, valamint a NAV honlapján elérhető „Jogszerű családi járulékkedvezmény kiszámítása az ’SZJA jelű bevallás kitöltéséhez” elnevezésű kalkulátor.

24. sor: Az Ön által az adóelőleg megállapításánál jogszerűen érvényesített családi járulékkedvezmény összege

A sor kitöltése előtt kérjük, olvassa el a 23. sorhoz írt magyarázatot is, hiszen az abban foglaltak irányadóak e sor kitöltése során.

Kérjük, hogy a munkáltatóktól, kifizetőktől kapott igazolásokon feltüntetett, az adóelőleg megállapításánál már érvényesített családi járulékkedvezmény összegéből csak azt az összeget szerepeltesse ebben a sorban, amelyre vonatkozóan az adóelőleg megállapításához adott nyilatkozatát Ön jogszerűen tette meg. Ha Ön jogosulatlanul vett igénybe családi járulékkedvezményt, annak összegét a 33. sorban tüntesse fel, mivel azt Önnek vissza kell fizetnie.

Ha Ön biztosított egyéni vállalkozó, társas vállalkozó vagy őstermelő, az év közben figyelembe vett összeget a saját nyilvántartásainak megfelelően szerepeltesse ebben a sorban.

Amennyiben az adóelőleg megállapításához adott nyilatkozatát Ön jogszerűen tette meg, továbbá év közben sem történt a jogosultság tekintetében olyan változás, amelyet a munkáltató felé nem jelzett, úgy a bevallásban jogosulatlanul érvényesített családi

járulékkedvezménnyel nem kell számolni, a jogszerűen érvényesített kedvezmény mértéke az igazolás(ok)on szereplő összeg.

Az „a” oszlopban kell szerepeltetni az adóelőleg megállapításánál már érvényesített családi járulékkedvezmény tényleges összegét, a „b” oszlopban pedig ennek a 667 %-át (24B = 24A x 6 ,67). Amennyiben ebben a sorban nem kell adatot szerepeltetnie, kérjük, hogy az „a” és a

„b” oszlopba nullát írjon.

A jogszerűen és az esetlegesen jogosulatlanul érvényesített családi járulékkedvezmény kiszámításához segítséget nyújt a 33. sor után található 5. és 7. példa, valamint a NAV honlapján elérhető „Jogszerű családi járulékkedvezmény kiszámítása az ’SZJA jelű bevallás kitöltéséhez” elnevezésű kalkulátor.

25. sor: A bevallásban a házastárssal, élettárssal együtt még együttesen igénybe vehető családi kedvezmény összege

A családi kedvezmény keretösszegét csökkenteni kell az év közben – jogszerűen - már érvényesített családi járulékkedvezmény 667%-ával (23. és 24. sor „b” oszlopainak összege). Az így fennmaradó összegnél több családi adóalap-kedvezményt a bevallásában már nem érvényesíthet. Amennyiben Ön és házastársa, élettársa családi járulékkedvezményt év közben nem érvényesített, ebben a sorban a 22. sor összegét szerepeltesse.

26. sor: A 25. sorból – megosztás, közös érvényesítés figyelembe vételével - az Ön által érvényesíteni kívánt családi kedvezmény összege

A személyijövedelemadó-bevallásban a családi kedvezmény összege megosztható, illetve közösen érvényesíthető. Ebben a sorban azt az összeget szerepeltesse, amelyet a 25. sorból - döntésük alapján - Ön kíván érvényesíteni. (Amennyiben a kedvezmény összegét kizárólag Ön érvényesíti, ebbe a sorba a 25. sorban szereplő összeget írja be!)

27. sor: Az adóalapot csökkentő családi kedvezmény összege

Ebbe a sorba az összevont adóalap terhére ténylegesen érvényesíthető családi adóalap- kedvezmény összegét írja be.

Figyelem! Családi járulékkedvezményt az adómentes bevételekből [pl. gyermekgondozási segély (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), ápolási díj] nem lehet érvényesíteni!

Azonban Ön jogosult a kedvezmény igénybevételére, ha az adóévben adóköteles juttatásban [pl. gyermekgondozási díjban (GYED), csecsemőgondozási díjban (CSED)] részesült.

Amennyiben az Ön által érvényesíteni kívánt családi adóalap-kedvezmény összege nagyobb, mint az összevont adóalapba tartozó jövedelem első házasok kedvezményével csökkentett összege (21. sor), kérjük, hogy a 21. sorban szereplő összeget írja be ebbe a sorba, hiszen adóalap-kedvezményként legfeljebb az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel megegyező összeget érvényesíthet.

Ellenkező esetben, tehát ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem első házasok kedvezményével csökkentett összege (21. sor) az Ön által érvényesíteni kívánt családi kedvezmény összegénél nagyobb (26. sor), úgy a 26. sorban szereplő összeget írja ebbe a

sorba, hiszen ekkor a családi kedvezmény teljes összegét elszámolhatja az említett jövedelmekkel szemben.

28. sor: A 26. sorból fennmaradó családi kedvezmény összege

Amennyiben a 26. sorban szereplő, az Ön által érvényesíteni kívánt családi kedvezmény összege nagyobb, mint az összevont adóalapba tartozó jövedelem első házasok kedvezményével csökkentett összege (21. sor), akkor a 26. és a 27. sor különbözetét írja be ebbe a sorba! Ez azért fontos, mert amennyiben Önnek még van „kihasználatlan” családi kedvezménye, úgy - esetlegesen - további visszaigényelhető járulékkedvezményt érvényesíthet.

Például, amennyiben a 26. sorban szereplő, az Ön által érvényesíteni kívánt családi kedvezmény összege 1 000 000 forint, a jövedelme (21. sor) - így a 27. sorban szereplő összeg is - 700 000 forint, úgy ebbe a sorba 300 000 forintot szerepeltessen!

Amennyiben a családi kedvezményt teljes egészében érvényesítette, ezt a sort nem kell kitöltenie.

29. sor: Az adóalap családi kedvezménnyel csökkentett összege

Ide írja be az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek az első házasok kedvezményével és a családi kedvezménnyel csökkentett összegét, vagyis a 21. sornak és a 27. sornak a különbségét, de legalább nullát!

A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti. Ez azt jelenti, hogy az adót a családi kedvezménnyel csökkentett összeg után kell kiszámítani.

Amennyiben az Ön által érvényesíteni kívánt családi adóalap kedvezmény összege (26. sor) meghaladja az összevont adóalapba tartozó jövedelmek első házasok kedvezményével csökkentett összegét (21. sor), tehát van fennmaradó családi kedvezménye (28. sor kitöltött), ebbe a sorba nullát írjon, és töltse ki a 30-31. sorokat is, hiszen előfordulhat, hogy további családi járulékkedvezményt érvényesíthet. Erre akkor van lehetősége, ha év közben Öntől levontak, vagy Ön egyéni vállalkozóként, őstermelőként – a korábban ismertetett szabályok figyelembe vételével –egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetett meg. Ellenkező esetben a 30-31. sorokat nem kell kitöltenie.

30. sor: Az adóévre megállapított, a családi járulékkedvezmény szempontjából figyelembe vehető egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege

A 30. sort akkor kell kitöltenie, ha az Ön által érvényesíthető családi kedvezmény összegéből az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel szembeni érvényesítést követően még marad

„kihasználatlan” kedvezmény-kerete, tehát a 28. sor kitöltött. Ebben az esetben az adóévre megállapított, a családi járulékkedvezménnyel nem csökkentett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék együttes összegét szerepeltesse ebben a sorban az Ön részére kiadott igazolás(ok) alapján. Kérjük, hogy a munkaerő-piaci járulék összegét ebben a sorban ne vegye figyelembe, mert arra vonatkozóan családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.

A vállalkozói tevékenységgel, illetve jogviszonnyal összefüggésben megállapított járulékok összege a biztosított egyéni vállalkozó esetében a kivétet, az átalányban megállapított

jövedelmet, társas vállalkozó esetében kizárólag a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett jövedelmet terhelő járulékok erejéig csökkenthető a családi járulékkedvezménnyel. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a ténylegesen elért jövedelmétől függetlenül összességében a tárgyévre megfizetett járulékai erejéig érvényesítheti a kedvezményt, tekintettel arra, hogy a járulékfizetési kötelezettséget nem az általa a tárgyévben megszerzett bevétel alapozza meg. Amennyiben tehát Ön mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni, illetve társas vállalkozó, akkor ide azt az összeget írja be, amelyet az adóévre megállapított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegéből – az előzőekben leírtakra is tekintettel – a családi járulékkedvezmény érvényesítésénél figyelembe vehet.

Amennyiben a járulékigazoláson – a fenti bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az adóévre levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege szerepel, akkor az igazoláson szereplő összeghez adja hozzá az év közben már érvényesített családi járulékkedvezmény összegét, és ezt az összeget írja be ebbe a sorba (adóévre megállapított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege = családi járulékkedvezményként érvényesített összeg + levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege).

31. sor: A 30. sorból a levont, megfizetett járulékok összege

Ebben a sorban az adóévre levont, megfizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék együttes összegét kell szerepeltetni. Amennyiben Ön mezőgazdasági őstermelő, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja vagy egyéni vállalkozó, akkor ide az adóévre a családi járulékkedvezmény szempontjából figyelembe vehető és megfizetett - természetbeni és pénzbeli – egészségbiztosítási, és nyugdíjjárulékot tüntesse fel. (A munkaerő-piaci járulék levont, megfizetett összegét ebben a sorban sem kell feltüntetni.)

32. sor: A családi járulékkedvezmény címén visszaigényelhető összeg

Ebben a sorban azt az összeget tüntesse fel, amelyet a bevallásában családi járulékkedvezmény jogcímen még érvényesíthet és visszaigényelhet. A családi kedvezmény összegéből a még fennmaradó, kedvezményként nem érvényesített rész (28. sor) 15%-a, de legfeljebb az év közben ténylegesen levont, megfizetett járulékok összege (31. sor) igényelhető vissza. A 32. sorban tehát a 28. sor 15%-a és a 31. sor közül a kisebb összeget szerepeltesse. A visszaigényelhető összeget kérjük, vegye figyelembe a 76. sor összegénél.

Előfordulhat azonban olyan eset, amikor Ön a levont (megfizetett) járuléknál nagyobb összegű járulékkedvezményt érvényesíthet a bevallásában. Ha Ön családi kedvezményre jogosult személy családi kedvezményre nem jogosult házastársa, élettársa, és év közben jogszerűtlenül érvényesítette a kedvezményt, azt a bevallás benyújtásával egyidejűleg vissza kell fizetnie. Ugyanakkor ezt az összeget megosztás esetén érvényesítheti is a bevallásában. Ebben az esetben a 33. sorba írt összeg növeli a bevallásban legfeljebb érvényesíthető családi járulékkedvezmény összegét.

4. példa

	a oszlop	b oszlop
18. sor		500 000
21. sor		500 000
22. sor		800 040
24. sor	15 000	100 050
25. sor		699 990
26. sor		699 990
27. sor		500 000
28. sor		199 990
29. sor		0
30. sor		85 000
31. sor		70 000
32. sor		29 999

Az adózó egyedül neveli gyermekét, aki után egész évben jogosult családi pótlékra. Év közben 15 000 Ft családi járulékkedvezményt érvényesített. Az összevont adóalapba tartozó jövedelme (18. sor) 500 000 Ft, az adózó az első házasok kedvezményét nem érvényesíti, így a 21. sor összege is 500 000 Ft lesz.

A 22. sorban a családi kedvezmény keretösszegét kell megadni (12 x 66 670=800 040 Ft). Az év közben az adózó által érvényesített családi járulékkedvezmény összegét a

24. sor „a” oszlopában, majd ennek a 6,67-szeresét a „b” oszlopban kell feltüntetni. A 25. sorban a 22. sornak és a

24. sor „b” oszlopának a különbségét kell szerepeltetni. Az adózó a kedvezmény megosztásának lehetőségével nem él, így a 26. sorban az év közben már érvényesített családi járulékkedvezménnyel csökkentett keretösszeget kell szerepeltetni. A 26. sorban szerepel, hogy az adózó által érvényesíteni kívánt családi kedvezmény összege 699 990 forint, az összevont adóalapba tartozó jövedelme – mely munkaviszonyból származott - 500 000 forint (21. sor), így még 199 990 forint a fennmaradó családi kedvezmény

összege (28. sor). Ennek a 15 %-át, azaz 29 999 forintot családi járulékkedvezmény címén

„felhasználhat”. Az adóévre megállapított járulékok összege 85 000 forint (30. sor), melyből 15 000 forint családi járulékkedvezményt év közben érvényesített, tehát az adózótól összesen 70 000 forint járulék került ténylegesen levonásra. Mivel a családi járulékkedvezmény még érvényesíthető összege a fennmaradó kedvezmény összegének 15%-a, de legfeljebb az év közben ténylegesen levont, megfizetett járulékok összege, a példa alapján családi járulékkedvezmény címén 29 999 forintot igényelhet vissza az adózó.

33. sor: A jogosulatlanul igénybe vett családi járulékkedvezmény miatt befizetendő összeg

Abban az esetben, ha Ön a családi járulékkedvezmény összegét év közben jogosulatlanul érvényesítette, az igénybe vett kedvezményt az adóbevallás határidejéig vissza kell fizetnie, továbbá a befizetési kötelezettség 12 %-ának megfelelő különbözeti bírságot kell fizetnie. Nem kell azonban a különbözeti bírságot megfizetnie, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg. Kérjük, olvassa el a 78. sorhoz fűzött magyarázatot. A 33. sorban szereplő összeget a 64. sor összegénél kell figyelembe venni.

A jogosulatlanul érvényesített családi járulékkedvezmény kiszámításához segítséget nyújt az

5. és a 7. példa.

Példa a családi járulékkedvezmény levezetésére 5. példa:

Egy házaspár három gyermeket nevel. Az adóelőleg-nyilatkozatnál kettő gyermek után az anya, egy gyermek után az apa veszi igénybe a családi kedvezményt. Az anya éves munkaviszonyból származó jövedelme 2 400 000 forint, az apa jövedelme pedig 1 200 000 forint. A legidősebb gyermekük, akit az édesanya jelölt meg az adóelőleg-nyilatkozatában,

februárban befejezte tanulmányait (a példa szerinti esetben ezt követően az eltartottak létszámába sem számítható be). A munkáltató felé ezt a szülők nem jelezték. A szülőktől egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem vontak le, mivel év közben családi járulékkedvezményt érvényesítettek. Az anya összesen 408 000 forint, az apa összesen 204 000 forint családi járulékkedvezményt érvényesített. A példát az anya szemszögéből vezetjük le.

A példa szerint a kedvezményezett eltartottakra vonatkozóan év közben változás történt, melyet nem jeleztek a munkáltatók felé, így az apa és az anya is jogosulatlanul vett igénybe családi járulékkedvezményt, melynek összegét vissza kell fizetni. Ezért első lépésként mindkét félnek ki kell számolnia a családi járulékkedvezmény jogszerűen és jogosulatlanul érvényesített összegét.

A házastárs által jogszerűen érvényesített családi járulékkedvezmény kiszámítása a következő táblázatban foglaltak szerint történik. A „h” oszlop összesen sorában kapott értéket (34 000 forint) a nyomtatvány 23. sor „a” oszlopában kell feltüntetni.

Hó	Jöve- delem (a. oszlop)	Családi kedvez- mény tényleges összege (b. oszlop)	Az adóalap- kedvezmény érvényesítése után fennmaradó kedvezmény (c. oszlop)	Az igénybe vehető járulék- kedvezmény (d. oszlop)	Megálla- pított járulék (e. oszlop)	Családi járulék- kedvezmény összege (f. oszlop)	Év közben érvényesített járulék- kedvezmény (g. oszlop)	Családi járulékkedvez- mény jogszerűen érvényesített összege (h. oszlop)	Családi járulékkedvez- mény jogosulatlanul érvényesített összege (i. oszlop)
01.	100 000	220 000	120 000	18 000	17 000	17 000	17 000	17 000	0
02.	100 000	220 000	120 000	18 000	17 000	17 000	17 000	17 000	0
03.	100 000	83 330	0	0	17 000	0	17 000	0	17 000
04.	100 000	83 330	0	0	17 000	0	17 000	0	17 000
05.	100 000	83 330	0	0	17 000	0	17 000	0	17 000
06.	100 000	83 330	0	0	17 000	0	17 000	0	17 000
07.	100 000	83 330	0	0	17 000	0	17 000	0	17 000
08.	100 000	83 330	0	0	17 000	0	17 000	0	17 000
09.	100 000	83 330	0	0	17 000	0	17 000	0	17 000
10.	100 000	83 330	0	0	17 000	0	17 000	0	17 000
11.	100 000	83 330	0	0	17 000	0	17 000	0	17 000
12.	100 000	83 330	0	0	17 000	0	17 000	0	17 000
Össz.:	1 200 000	1 273 300	240 000	36 000	204 000	34 000	204 000	34 000	170 000

Magyarázat az egyes oszlopok kiszámításához:

Az „a”, „e” és „g” oszlopban szereplő összeget a munkáltatótól kapott igazolások tartalmazzák.

A „b” oszlop értékét a családi kedvezmény levezetésénél ismertetett módszerrel az adózónak kell kiszámítania.

A „c” oszlopban szereplő összeg a „b” oszlopban és az „a” oszlopban szereplő értékek különbsége (jelen esetben tehát januárban 220 000 – 100 000 = 120 000, negatív érték esetén 0).

A „d” oszlopban szereplő összeg a még fennmaradó családi kedvezmény („c” oszlop) 15%-a, melyet az adózó - adott esetben – még érvényesíthet (például januárban 120 000 x 0,15= 18 000).

Az „f” oszlopban szereplő összeg a „d” és az „e” oszlopban szereplő érték közül a kisebb lehet, hiszen a családi járulékkedvezmény összege az adóalap-kedvezmény érvényesítése után fennmaradó kedvezmény összegének 15%-a, de legfeljebb a megállapított járulékok összege lehet.

A „h” oszlopban szereplő érték a „g” oszlop értéke, de legfeljebb az „f” oszlopban szereplő összeg, tehát a

„g” és az „f” oszlopban szereplő összeg közül a kisebb.

A „i” oszlopban szereplő összeg a „g” oszlop és az „f” oszlop különbözete. Amennyiben negatív érték szerepelne az oszlopban, úgy természetesen jogosulatlanul érvényesített összegről nem beszélhetünk. Ekkor az adott sor értéke nulla.

Az anya által év közben jogszerűen és jogosulatlanul érvényesített családi járulékkedvezmény kiszámítása a következő táblázatban foglaltaknak megfelelően, a korábban leírt számítás alapján történik. A „h” oszlop összesen sorában szereplő összeget (68 000 forint) a bevallás 24. sor „a” oszlopába, az „i” oszlop összesen sorának értékét (340 000 forint) pedig a bevallás 33. sorában kell feltüntetni.

Hó	Jöve- delem (a. oszlop)	Családi kedvez- mény tényleges összege (b. oszlop)	Az adóalap- kedvezmény érvényesítése után fennmaradó kedvezmény (c. oszlop)	Az elméletileg igénybe vehető járulék- kedvezmény (d. oszlop)	Megálla- pított járulék (e. oszlop)	Családi járulék- kedvezmény összege (f. oszlop)	Év közben érvényesített járulék- kedvezmény (g. oszlop)	Családi járulékkedvez- mény jogszerűen érvényesített összege (h. oszlop)	Családi járulékkedvez- mény jogosulatlanul érvényesített összege (i. oszlop)
01.	200 000	440 000	240 000	36 000	34 000	34 000	34 000	34 000	0
02.	200 000	440 000	240 000	36 000	34 000	34 000	34 000	34 000	0
03.	200 000	83 330	0	0	34 000	0	34 000	0	34 000
04.	200 000	83 330	0	0	34 000	0	34 000	0	34 000
05.	200 000	83 330	0	0	34 000	0	34 000	0	34 000
06.	200 000	83 330	0	0	34 000	0	34 000	0	34 000
07.	200 000	83 330	0	0	34 000	0	34 000	0	34 000
08.	200 000	83 330	0	0	34 000	0	34 000	0	34 000
09.	200 000	83 330	0	0	34 000	0	34 000	0	34 000
10.	200 000	83 330	0	0	34 000	0	34 000	0	34 000
11.	200 000	83 330	0	0	34 000	0	34 000	0	34 000
12.	200 000	83 330	0	0	34 000	0	34 000	0	34 000
Össz.:	2 400 000	1 713 300	480 000	72 000	408 000	68 000	408 000	68 000	340 000

Az ismertetett példa alapján az anya bevallása a következőképpen alakul:

A szülőknek év végén összesen 2 986 600 forint a családi kedvezményre vonatkozó keretösszegük (a kedvezmény összege 2 hónapra 3 gyermek után 220 000 forinttal, 10 hónapra

2 gyermek után 83 330 forinttal számítva: 2 x 3 x 220 000 + 10 x 2 x 83 330 = 2 986 600).

Döntésük értelmében - az év közben jogszerűen érvényesített családi járulékkedvezmények 6,67-szeresének levonása után fennmaradó - együtt még igénybe vehető családi kedvezményből (25. sor) az anya 1 700 000 forintot érvényesít a bevallásában (26. sor).

A példa kapcsán szükséges megjegyezni, hogy az együtt még igénybe vehető családi kedvezményből (25. sor) az apa 606 260 forintot (2 306 260 – 1 700 000) érvényesíthet a bevallásában (26. sor), továbbá a bevallás 33. sorában kell feltüntetnie a jogosulatlanul igénybe vett családi járulékkedvezmény miatt befizetendő 170 000 Ft összeget.

6. példa:

Egy családban a szülők három közös gyermeket nevelnek az év egészében. A gyermekek után egész évben a szülők jogosultak voltak családi pótlékra. Munkaviszonyban mindketten havi 200 ezer forintot kerestek, és más jövedelemmel nem rendelkeztek. A családi kedvezménnyel kapcsolatban év elején úgy nyilatkoztak, hogy a gyermekek után járó összeget (3 x 220 000 = 660 000 Ft) megfelezik, így mindketten havonta 330 000 Ft családi kedvezmény érvényesítéséről rendelkeztek.

Év közben a munkáltató 130 000 Ft után havonta 19 500 Ft (130 000 x 0,15) családi járulékkedvezményt érvényesített mindkét szülőnél (évi 234 000 Ft).

Tekintettel arra, hogy a szülők a nyilatkozatukat jogszerűen tették meg, továbbá év közben sem történt a jogosultság tekintetében olyan változás, amelyet a munkáltató felé ne jeleztek volna, így a bevallásban jogosulatlanul érvényesített családi járulékkedvezménnyel nem kell számolniuk.

Ha a szülők az adóelszámolásban nem térnek el attól, ahogy a családi kedvezményt az adóelőleggel szemben érvényesítették, akkor adókötelezettségük a következők szerint alakul.

7. példa:

A 6. példa szerinti eset annyiban változik, hogy a legidősebb gyermek befejezi tanulmányait, a szülők augusztustól már nem jogosultak utána a családi pótlékra (és figyelembe sem veszik fiatalabb testvére családi pótléka megállapításánál). A szülők azonban adóelőleg- nyilatkozatukat elmulasztják módosítani. Az eltartottak és egyben kedvezményezett eltartottak létszáma az első hét hónapban három fő, az utolsó öt hónapban 2 fő. A szülőket együttesen megillető családi kedvezmény összege: (3 x 220 000 x 7)+ (2 x 83 330 x 5) = 5 453 300 Ft.

Augusztustól a szülőket megillető családi kedvezmény összege tehát összesen 2 x 83 330 = 166 660 Ft havonta. Tekintettel arra, hogy mindkét szülő havi jövedelme magasabb, mint az együttesen érvényesíthető családi kedvezmény, így annak összegszerű megosztásától függetlenül egyikük sem jogosult már családi járulékkedvezményre. A szülők esetében tehát a jogszerűen érvényesített családi járulékkedvezmény összege augusztusig 19 500 x 7 = 136 500

forint fejenként. A jogosulatlanul érvényesített összeget (19 500 x 5 = 97 500 forint) a szülőknek a bevallás 33. sorában kell szerepeltetni, és meg kell fizetni utána a 12 %-os különbözeti bírságot.

„B” LAP

35. sor: Az Összefogás az Államadósság Xxxxx Xxxxxx teljesített befizetéssel összefüggő adóalap-kedvezmény összege116

Az Összefogás az Államadósság Xxxxx Xxxx megszüntetéséről szóló 41/2015. (III. 11.) Korm. rendelet alapján az Összefogás az Államadósság Xxxxx Xxxx (a továbbiakban:

116 Az Összefogás az Államadósság Ellen alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2011. évi LVII. törvény

Alap) 2015. március 31. napjával megszüntetésre került, ezért a kedvezményt a 2015. március 31-ig teljesített befizetések után lehet érvényesíteni.

Amennyiben az Alapba az adózó 2012-ben, 2013-ban, 2014-ben, illetve 2015-ben is fizetett be összeget, azonban a kedvezményt az adott évben nem tudta teljes egészében érvényesíteni, akkor a fennmaradó részt adóalap kedvezményként a 2016. évi bevallásában érvényesítheti. Ha továbbra sem tudja kihasználni a kedvezménykeretet, a fel nem használt rész a befizetés évétől számított további négy évig továbbvihető.

A magánszemély az Alapba a 2015. március 31-ig befizetett, és a 2016. évre továbbvitt összeget – a befizetést igazoló bizonylat alapján – a családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalapból és a bevallásköteles külön adózó jövedelmek adóalapjából (a továbbiakban együtt: kedvezménykeret) levonva személyi jövedelemadó adóalap- kedvezményt vehet igénybe.

Amennyiben a magánszemélynek az adóévben több jogcímen is keletkezik jövedelme, akkor döntése szerinti jövedelme adóalapjával szemben érvényesítheti a kedvezményt, amelyet bevallásában kell jeleznie.

Amennyiben a magánszemély első házasok kedvezményével és családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalapja, külön adózó jövedelem adóalapja, ekhós adóalapja, az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalapja együttesen nem nyújt fedezetet a befizetés teljes levonására, akkor a le nem vont rész után az adóalap-kedvezmény további – a befizetés évétől számított legfeljebb négy – adóév kedvezmény kerete terhére érvényesíthető.

Ne felejtse el a 01-es lap 110-117. soraihoz tartozó útmutatót elolvasni és a sorokat kitölteni!

Az adóalap-kedvezmény az Alap javára történő befizetés azon része után vehető igénybe, amely után a magánszemély más kedvezményt nem érvényesít.

Amennyiben Ön a fentiek alapján kedvezményt vehet igénybe, akkor azt – a kedvezményi keret erejéig – legfeljebb az első házasok kedvezményével és a családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalap összegével megegyezően írja be ebbe a sorba.

36. sor: A személyi jövedelemadó megállapításánál figyelembe veendő összevont adóalap

Ebbe a sorba írja be a 29. sor „b” oszlopában megállapított összeget, csökkentve a 35. sor „c” oszlopában igénybe vett kedvezmény összegével, de legalább nullát. Ha Ön nem érvényesített az Összefogás az Államadóság Xxxxx Xxxxxx teljesített befizetés után adóalap-kedvezményt, akkor kérjük, hogy a 29. sor összegét tüntesse fel ebben a sorban!

II. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adójának meghatározása

40. sor: A számított adó

Állapítsa meg az összevont adóalap (36. sor „c” oszlop) 15 %-kal számított adóját és azt írja be ide.117

117 Szja tv. 8. § (1) bekezdés

41. sor: A külföldön megfizetett adó beszámítása a 16. sorban szereplő jövedelem után

Ha Önnek olyan jövedelme is volt, amely külföldön adóköteles, de a nemzetközi egyezmény szabályai szerint vagy viszonosság alapján e jövedelmet össze kell vonnia a belföldön adóköteles jövedelmeivel, akkor a külföldön megfizetett adót a kettős adóztatást kizáró egyezmény rendelkezéseinek, illetőleg a viszonosságnak megfelelően beszámíthatja. A nemzetközi szerződések jellemzően ilyen esetekben úgy rendelkeznek, hogy a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegét kell beszámítani (levonni). Ebbe a sorba Xxxxx a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegét (a 16. sor „d” oszlopban feltüntetett jövedelem után megfizetett, az „a” oszlopban feltüntetett adó), de legfeljebb a 40. sorban lévő összeget kell beírnia.

Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely Önnek törvény, nemzetközi szerződés, viszonosság vagy a külföldi jog alapján visszajár. A külföldön tartozatlanul megfizetett adót az adott állam adóhatóságától kérheti vissza.

42. sor: A külföldön megfizetett adó beszámítása a 17. sorban szereplő jövedelem után118

Ha Önnek 2016-ban olyan jövedelme is volt, amely olyan országból származott, vagy olyan országban is adózott, amely országgal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye és viszonosság sem áll fenn, akkor a 17. sorban feltüntetett jövedelem után külföldön igazoltan megfizetett, az „a” oszlopban feltüntetett adó 90%-át, de legfeljebb a

17. sor „d” oszlopában szereplő jövedelem adóalapjára az adó mértékével (15%) megállapított adót írja ebbe a sorba!

A külföldön igazoltan megfizetett jövedelemadót forintra átszámítva kell feltüntetnie. A külföldi pénznemben megfizetett adót az adó levonásának időpontjában vagy az adóév utolsó napján érvényes MNB árfolyamon kell forintra átszámítani.

43. sor: A számított adót csökkentő tételek összesen

E sor „c” oszlopában összegezze a 41-42. sorok „b” oszlopaiban lévő összegeket!

44. sor: Az összevont adóalap adója

Ebbe a sorba a 40. sor összegéből a 43. sor összegének levonása után megmaradt adót kell beírnia. Ez a különbözetként jelentkező összeg az Ön összevont adóalap utáni adója, amely további, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezményekkel csökkenthető. Ha a

43. sor „c” oszlopban szereplő összeg több mint a 40. sor „c” oszlopában szereplő számított adó, akkor ennek a sornak a „c” oszlopába nullát írjon! Amennyiben az összevont adóalap utáni adója nulla, akkor további adókedvezményt természetesen nem tud érvényesíteni.

III. Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények részletezése

Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények érvényesítésének általános feltételei

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények csak az összevont adóalap utáni adó összegéig érvényesíthetők119, ezért célszerű az egyes kedvezményi jogcímekhez csak akkora összeget beírni, hogy azok együttes összege a 44. sorban lévő adó összegét ne haladja meg.

118 Szja tv. 32. §

119 Szja tv. 35. § (1) bekezdés

Figyelem! A lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye, illetve a tandíj, felnőttképzési díj halasztott kedvezménye a 2016. adóévre már nem érvényesíthető.

45. sor: A súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg

Súlyos fogyatékosság esetén orvosi igazolás, határozat alapján havi 5 550 forinttal (az adóév első napján érvényes havi minimálbér (111 000 Ft) 5%-ával lehet csökkenteni az adó összegét azokra a hónapokra, amelyekben a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt.120 E sor „c” oszlopába tehát annyiszor 5 550 forintot – legfeljebb 66 600 forintot – lehet beírni, ahány hónapig fennállt a fogyatékosság. Az orvosi igazolást vagy a határozatot nem kell csatolni, csak megőrizni. Akinek az állapota végleges, és korábban már kiadták az erről szóló igazolást vagy határozatot, nem kell újat kérnie, kivéve, ha II. típusú diabeteses betegségben szenved.

A kedvezmény igénybevételének jövedelemkorlátja nincs!

A kedvezményt kizárólag a súlyos fogyatékosságban szenvedő magánszemély vonhatja le a saját összevonás alá eső jövedelme utáni adó összegéből. Az adózás szempontjából súlyosan fogyatékosnak az a személy tekinthető, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben említett betegségben szenved vagy annak mellékletében meghatározott fogyatékossággal él, továbbá aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A vonatkozó minősítéseket és a kapcsolódó igazolásokat a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) XxX rendelet határozza meg.

46. sor: Mezőgazdasági őstermelői kedvezmény, legfeljebb 100 000 forint

Ebben a sorban csak az a magánszemély érvényesíthet kedvezményt, aki a bevallásban feltünteti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél- nyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs számát (továbbiakban: regisztrált magánszemély).121 Közös őstermelői igazolvány alapján is csak az a tag érvényesíthet ezen a jogcímen adókedvezményt, aki rendelkezik ügyfél-azonosító számmal (regisztrációs számmal). Az érvényesített kedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában 2007. évtől kezdődően, az adóévben igénybe vett mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A támogatást a bevallás benyújtásának évében kell mezőgazdasági vagy halászati de minimis támogatásként figyelembe venni.

Amennyiben Ön őstermelőként a jövedelem kiszámítására tételes költségelszámolási módot választott, vagy jövedelmét a bevételének 90%-ában határozta meg, akkor az őstermelésből származó jövedelmének adójával, de legfeljebb 100 000 forinttal csökkentheti az összevont adóalap utáni adójának összegét. Ha Ön a jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg, és az őstermelői tevékenység utáni adó összege a 100 000 forintot nem éri el, könyvelői díjkedvezményt is érvényesíthet.

Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek kifizetett, számlával igazolt összegnek az őstermelői tevékenységgel arányos része vehető figyelembe, ha a mezőgazdasági őstermelői

120 Szja tv. 40. § (1) bekezdés

121 Szja tv. 39. § (1) bekezdés

tevékenységen kívül más forrásból is van összevonandó jövedelme. Az őstermelői adókedvezmény a könyvelői díjkedvezménnyel együtt sem haladhatja meg a 100 000 forintot.

Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy meg kell határozni az összevont adóalap adóját (44. sor) a 12. sorban szereplő jövedelemmel együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét.

A kedvezmény halászati csekély összegű (de minimis) támogatásként figyelembe vett összegét a 46. sor „a” oszlopában, a kedvezmény teljes összegét a „b” oszlopában kell szerepeltetni.

Az őstermelői adókedvezmény összegének kiszámítását bemutató példa az őstermelői kitöltési útmutató példatárában található.

A mezőgazdasági őstermelői kedvezmény igénybevételének jövedelemkorlátja nincs. 47. sor: Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összesen

Ebben a sorban a 45-46. sorokban szereplő, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények összegét kell feltüntetnie.

48. sor: Az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó

Ebben a sorban a 2016. évi összevont adóalapját terhelő adónak az adókedvezményekkel csökkentett összegét kell szerepeltetnie, mely a 44. sor összegéből a 47. sorban szereplő összeg levonása után fennmaradó adó összege. Amennyiben a 47. sorba a 44. sorban szereplő adóval azonos vagy nagyobb összeget írt be, akkor ebbe a sorba nullát kell írnia.

IV. Egyéb adatok

55. sor: Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj, kamarai tagdíj

Xxxx a sorba írja be a kapott igazolás alapján a munkavállalói érdekképviseleti szervezet részére befizetett (levont) igazolt tagdíj összegét, valamint az önálló tevékenység hiányában levonható kamarai tagdíj összegét!

56. sor: A 2016-ban felvett osztalékelőleg

Ebben a sorban a kifizető által kiadott igazoláson szereplő – kifizető hiányában a nyilvántartása szerinti – összeget tüntesse fel. A nyilvántartásában, illetve a bizonylatain külföldi pénznemben szereplő bevételét forintra átszámítva írja be! Csak a 2016-ban felvett, és még 2016-ban osztalékká nem vált osztalékelőleget tüntesse fel! A levont, illetve az Ön által megfizetett 15%-os adót az „a” oszlopban lévő mezőbe kell beírnia.

57. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint belföldön az adó alól mentesített jövedelem

A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adóalapba kellene beszámítani. Ezt az összeget

azonban tájékoztató adatként szerepeltetni kell az adóbevallásban, de csak akkor, ha más okból is be kell nyújtani a személyijövedelemadó-bevallást.

Ebben a sorban tehát akkor szerepeltessen adatot, ha Önnek olyan jövedelme is volt 2016-ban, amely a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint nemzetközi szerződés alapján Magyarországon adómentes.

58. sor: Lakás bérbeadása esetén a bevételt csökkentő tételek

Ha Ön lakást ad bérbe, a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen Ön által bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja, és a bérbevett lakással összefüggésben más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat az Ön számára még részben sem térítették meg. Ha Önnek ilyen bevételt csökkentő tétele keletkezett, az összeget írja be ebbe a sorba!

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet önálló tevékenységből származó jövedelemként a 7. sorban, továbbá tájékoztató adatként a 8. sorban kell feltüntetnie.

„C” LAP

V. Személyi jövedelemadó

A 2016. ÉVI ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG LEVEZETÉSE

61. sor: A 2016. évi jövedelem adója

Ebbe a sorba a 48. sor „b” oszlopában megállapított összevont jövedelmeket terhelő adó, a 04-es lap 178. sorának „e” oszlopában szereplő külön adózó jövedelmeket terhelő adó, a 05- ös lap 188. sor „c” oszlopában szereplő külföldről származó jövedelmeket terhelő adó és a 13- 05-ös lap 108. sor „c/d” oszlopában szereplő vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegét kell beírnia.

62. sor: A rendelkező nyilatkozatok alapján visszafizetendő és a pótlólag megfizetendő adó összege

Ebben a sorban kell feltüntetnie, ha valamely korábbi adóévi rendelkezésének összegét vissza kell fizetnie. Ha Önnek több jogcímen keletkezett visszafizetési kötelezettsége, úgy a leírtak alapján külön-külön kiszámított összegeket adja össze, és a végeredményt írja be e sor „c” oszlopába.

E sor „a” oszlopában van lehetősége a visszafizetendő és a pótlólag megfizetendő adó jellegét megjelölni, természetesen több kötelezettség jelölésére is lehetősége van. Az erre szolgáló helyen balról kezdve írja be az egyes visszafizetendő jogcímeket jelölő számjeleket az alábbiak szerint:

A rendelkező nyilatkozatok alapján történő visszafizetés esetei	számjele
Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján átutalt összeg visszafizetése nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonása miatt	1
Visszafizetendő adó az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg feltörése miatt	2
NYESZ-R számláról, nem nyugdíjszolgáltatásként felvett összeg miatti visszafizetés	3
Pótlólag megfizetendő adó
Az önkormányzat részére bérbe adott lakás bérleti szerződésének idő előtti megszüntetése	4

Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján átutalt összeg visszafizetése nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonása miatt122 (1)

Önnek az átutalás teljes összegét 20 %-kal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás alapján nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására került sor. Minden olyan vagyoni érték kivonása visszafizetési kötelezettséget eredményez, ami nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak, függetlenül attól, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés vagyoni érték kivonása miatt megszűnik vagy sem.

Amennyiben Xxxxx visszafizetési kötelezettsége keletkezik, azt a biztosító állapítja meg, vallja be és vonja le az Ön részére kifizetett összegből.

Ha azonban a kötelezettség levonására részben vagy egészben bármely ok folytán nincs lehetőség, vagy Ön más EGT államban letelepedett biztosítónál rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, akkor a biztosító által kiadott igazoláson feltüntetett, le nem vont összeget Önnek kell bevallania, és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetnie.

Visszafizetendő adókedvezmény az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg feltörése miatt123 (2)

Ha az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál fennálló számlakövetelését (annak egy részét) legalább 24 hónapra lekötötte, és a lekötött pénzeszköz 10%-át átutalta, majd a lekötést – akár részben is – 2016-ban megszüntette, akkor 20%-kal növelten vissza kell fizetnie azt az összeget, amelyet a NAV az Ön rendelkező nyilatkozata alapján a lekötésre tekintettel az egyéni számlájára átutalt.

A visszafizetendő összeget írja be ebbe a sorba!

122 Szja tv. 44/C. § (8) bekezdés

123 Szja tv. 44/A. § (4) bekezdés

NYESZ-R számláról, nem nyugdíjszolgáltatásként felvett összeg miatti visszafizetés124 (3)

Ha az Ön részére a NYESZ-R számlájáról nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés történt, úgy a rendelkező nyilatkozatai alapján a NAV által a NYESZ-R számlájára átutalt összeg(ek)et 20%-kal növelten vissza kell fizetni. A visszafizetendő összeget kell beírnia ebbe a sorba.

Abban az esetben is visszafizetési kötelezettsége keletkezik, ha a nyugdíj-előtakarékossági számláját teljes egészében tartós befektetési számlává alakítja át. Ekkor a rendelkező nyilatkozatai szerint az átalakítás évében (2016-ban), valamint a megelőző évben (2015-ben) átutalt jóváírásoknak megfelelő összeget 20%-kal növelten kell az átalakítás évére (2016-ra) vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint a bevallási határidőig megfizetni, ha azt korábban még nem tette meg.

Az önkormányzat részére bérbe adott lakás bérleti szerződésének idő előtti megszüntetése miatti adófizetési kötelezettség125 (4)

Az önkormányzat részére bérbe adott lakás bérleti szerződésének idő előtti megszüntetése miatti adófizetési kötelezettséget és a felszámított késedelmi pótlékot ebbe a sorba írja be. Olvassa el az önálló tevékenység jövedelménél (7. sor) az adófizetési kötelezettség kiszámításával kapcsolatban leírtakat.

63. sor: Az adóelőleg megállapításához tévesen adott nyilatkozat miatti költségkülönbözet alapján fizetendő 39%-os adó126

Ezt a sort akkor kell kitöltenie, ha az adóévben megszerzett bevételét terhelő adóelőleg megállapításához a kifizetőnek tett nyilatkozatában a tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és az adóbevallásban elszámolt költség kevesebb, mint a nyilatkozata alapján az adóelőleg levonásánál figyelembe vett költség.

Nem kell a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt költségkülönbözet alapján a 39%-os adót megfizetnie akkor, ha a kiszámított különbözet összege nem haladja meg a nyilatkozatában megjelölt költség 5%-át.

A különbözetet, amely az adó alapjául szolgáló összeg, az „a” oszlopban, a különbözet 39%- át pedig a „c” oszlopban kell szerepeltetnie.

Az adóelőleg alapjának megállapításakor a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt külön fizetendő 39%-os adó kiszámítása

9. példa

Az adózó a kifizetőnek 300 000 forint (tételes) költséget jelölt meg. Ezzel szemben év végén a számlával igazolt, ténylegesen figyelembe vehető költsége csak 180 000 forint. A két összeg különbözete 120 000 forint, több mint az adóelőleg megállapításakor nyilatkozott költség 5%-

a. A 120 000 forint (ez kerül az ”a” oszlopba) után annak 39%-át, vagyis 46 800 forintot (ez kerül a „c” oszlopba) kell adózónak további adóként megfizetnie.

10. példa

124 Szja tv. 44/B. § (4) bekezdés b) pont és (5) bekezdés

125 Szja tv. 74/A. § (4) bekezdés

126 Szja tv. 48. § (4) bekezdés

Az előző példa alapján nem kellene 39%-os adót fizetni akkor, ha a két összeg különbözete nem lenne több 15 000 forintnál (a 300 000 forint 5%-ánál), azaz ha a ténylegesen figyelembe vehető, igazolt kiadás 285 000 forint vagy annál magasabb összeg lenne.

64. sor: A 2016. évi adófizetési kötelezettség összege

Ez a sor a 2016. évi adófizetési kötelezettség összegének feltüntetésére szolgál, ideértve az esetlegesen jogosulatlanul érvényesített családi járulékkedvezmény miatt befizetendő összeget is. Kiszámításához adja össze a 33., a 61., a 62. és a 63. sorok összegét.

65. sor: A kifizetők által levont adóelőleg összege

Mielőtt Ön ezt a sort kitölti, adja össze a 2016-os jövedelmeiről kiállított igazolások alapján a kifizetők (munkáltatók) által levont adóelőlegeket. Az összevont adóalapba tartozó jövedelme után külföldön fizetett adó összegét ennél a sornál ne vegye számításba, mivel a külföldön megfizetett adót a 41. és a 42. soroknál kell figyelembe venni.

66. sor: A 2015. évben felvett osztalékelőlegből levont adó összege

Ezt a sort akkor kell kitöltenie, ha 2015-ben a várható eredmény terhére osztalékelőleget kapott. Ebből az összegből a kifizetőnek 15%-os adót kellett levonnia a kifizetéskor. Mielőtt Ön ezt a sort kitölti, kérjük, vegye elő a 1553 számú bevallását, majd írja át ide az osztalékelőlegből levont adó összegét. Feltétlenül olvassa el a 167. sorhoz fűzött magyarázatot!

Kifizető hiányában az Ön által befizetett, a 2015. évben felvett (külföldről származó) osztalékelőleget terhelő adóelőleg összegét a 74. sorban kell szerepeltetni.

67. sor: A kifizetők által levont forrásadó összege

Ebbe a sorba mindazon forrásadó együttes összegét kell beírnia, amelyet elkülönülten adózó jövedelmei után 2016-ban vont le a kifizető, és az az általa kiadott igazoláson is szerepel. Önnek a 2016-ban kifizetett, és még 2016-ban osztalékká nem vált osztalékelőlegből levont 15%-os adót nem itt, hanem az 56. sor „a” oszlopában kell szerepeltetnie.

Ha Öntől a kifizető az értékpapír értékesítésekor árfolyamnyereség címén elért nyereségéből adót vont le, akkor a levont adó összegét ebben a sorban tüntesse fel!

A külföldön is adóköteles osztalék, kamat, vállalkozásból kivont jövedelem után a külföldön levont adót ne itt vegye számításba, mert azokat az ilyen osztalék, kamat, és vállalkozásból kivont jövedelem utáni adó megállapításakor veheti figyelembe a 05-ös lap 182., 183., illetve a 184. sorok kitöltésekor.

69. sor: Összes levonás

Ebbe a sorba a 65-67. sorok együttes összegét írja be.

70–73. sorok: Az adózót negyedévente terhelő adó, adóelőleg127

Figyelem! A kifizetőtől kapott igazolás szerint a kifizető/munkáltató által levont adó, adóelőleg összegét ne ide, hanem a 65-67. sorokba írja be!

Ha Önnek egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként, fizető-vendéglátó tevékenységet folytatóként vagy magánszemélyként adót, adóelőleget kellett fizetnie, akkor az Ön által negyedévente megállapított adófizetési kötelezettség összegét az adóbevallásban fel kell tüntetnie.

Itt kell szerepeltetnie azt az adót, adóelőleget, amelyet Xxxxx azért kellett megfizetnie a kifizető által adott igazolás alapján, mert az adót, adóelőleget a kifizető nem tudta levonni, vagy a törvény szerint nem kellett levonnia, és emiatt Xxxxx keletkezett adófizetési kötelezettsége.

Ezekben a sorokban Xxxxx az egyes negyedévekre számított adót, adóelőleget kell szerepeltetnie, függetlenül attól, hogy azt megfizette-e vagy sem!

Nem ide, hanem az 56. sorba kell azonban beírnia a 2016-ban felvett osztalékelőleg adójának összegét, amelyet kifizető hiányában Önnek kellett megfizetnie.

Az adót, adóelőleget a negyedévet követő hónap 12-éig kellett megfizetnie. Nem kellett az adót, adóelőleget megfizetnie akkor, ha azok együttes összege az adóév elejétől számítva a 10 000 forintot nem haladta meg.

Itt kell feltüntetnie például a mezőgazdasági őstermelőként (családi gazdálkodóként), egyéni vállalkozóként megszerzett, valamint az ingatlan bérbeadásból származó 2016. évi jövedelme utáni adóelőleget, illetve a fizető-vendéglátás utáni tételes átalányadót is. A 2017. január 12- éig befizetett negyedik negyedévi előleget is itt vegye számításba!

A 2015. évi jövedelméről szóló adóbevallásában a 2015. évre megállapított, de a 2016. adóévben befizetett adókülönbözetet ide nem írhatja be.

Ha Ön alkalmazottat foglalkoztató magánszemély, akkor az alkalmazottól levont adóelőleget nem itt, hanem a 1608 számú bevalláson kellett bevallania.

74. sor: Az adózó által befizetett adóelőleg, adó

Ebben a sorban kell szerepeltetnie az Ön által ténylegesen befizetett adóelőleg, adó összegét, például ha olyan jövedelme is volt, amely nem kifizetőtől származott, vagy amelyből annak kifizetője adót, adóelőleget nem vont le, vagy a várható adóhoz képest kevesebbet számolt ki, és ezért Ön személyesen (is) fizetett adóelőleget, vagy ha a forrásadót Ön saját maga fizette be.

Ebben a sorban kell szerepeltetni – a kifizető hiányában – az Ön által befizetett, a 2015- benfelvett (külföldről származó) osztalékelőleget terhelő adóelőleg összegét, amennyiben az osztalékká vált.

127 Szja tv. 49. § (4) bekezdés

A 2015. évi jövedelméről szóló adóbevallásában megállapított, de csak 2016-ban befizetett adókülönbözetet is itt kell feltüntetni.

Nem tüntetheti fel azonban a 2016. adóévre vonatkozó osztalékelőleget terhelő, az Ön által megfizetett adó összegét. Ezt az osztalékká vált összeggel szemben jövőre, a 17SZJA jelű bevallásában veheti majd figyelembe.

75. sor: Adókiegyenlítés miatt figyelembe vehető összeg

Ebben a sorban többek között akkor tüntethet fel adatot, ha a 06-01-es lapon ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmeivel kapcsolatban az adókiegyenlítési kerete fedezetet nyújt az adókiegyenlítésre jogosító összeg egészének (vagy egy részének) figyelembe vételére. Amennyiben a 06-01-es lap 220. sorának „c” oszlopában adatot tüntetett fel, azt ebben a sorban figyelembe veheti „adókiegyenlítés címén befizetett adóként”. 128

Ha a 06-02-es lapon csereügylet(ek)ből származó jövedelmeit (veszteségeit) részletezi, és a korábbi bevallásai alapján vesztesége volt, jogosult az adókiegyenlítésre, amelyet megfizetett adóként érvényesíthet a törvényi feltételek megléte esetén. A 06-02-es lap 240. sorának „h” oszlopába írt összeget itt vegye figyelembe.129 Ha Ön több olyan 06-02-es lapot töltött ki, ahol a 240. sorban van adat, kérjük, valamennyi 06-02-es lap 240. sorát vegye figyelembe!

Amennyiben ingatlan vagy vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelme keletkezett a 2014., 2015., 2016. években, és azt 2016-ban cél szerint felhasználta, ebbe a sorba írja be a befizetett adóként figyelembe vehető összeget a 06-01-es lap 203., 207., és

209. sorából.130

Ha a NAV részletfizetési kedvezményt engedélyezett az ingatlan-értékesítésből származó jövedelem adójának a megfizetésére, akkor az adókiegyenlítést csak a megfizetett adó erejéig veheti figyelembe a cél szerinti felhasználás adójánál, feltéve, hogy a részleteket teljes egészében megfizette.

76. sor: Xxxxxx, befizetett adó, adóelőleg és a visszaigényelhető családi járulékkedvezmény együttes összege

Ebben a sorban adja össze a visszaigényelhető családi járulékkedvezmény (32. sor), a kifizetők által levont (69. sor) és az Ön által befizetett adóelőleg, adó (74. sor) összegét, valamint az adókiegyenlítés miatt befizetettként figyelembe vehető összeget (75. sor).

77. sor: Az adózó terhére mutatkozó különbözet

Ha az Öntől levont és az Ön által befizetett adó, adóelőleg, illetve a visszaigényelhető családi járulékkedvezmény összege (76. sor) kevesebb, mint a 2016. évi adófizetési kötelezettsége (64. sor), akkor a különbözetként kapott összeget írja be ebbe a sorba.

128 Szja tv. 67/A. § (6)-(8) bekezdés

129 Szja tv.65/B. § (7)-(9) bekezdés

130 Szja tv. 63. § (3)-(5) bekezdés

78. sor: Az adóelőleg befizetési különbözet alapján meghatározott 12%-os adó131

Ha Ön az adóelőleg levonásához adott nyilatkozatában a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére családi kedvezmény (ezáltal családi járulékkedvezmény), első házasok kedvezménye, adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében az adóév végén 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, akkor a különbözet 12%-át kell a bevallásban szerepeltetnie és befizetnie. A különbözet 12%-át ennek a sornak a

„c” oszlopában kell feltüntetni.

Példa az adóelőleg alapjának megállapításakor a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt külön fizetendő 12%-os adó kiszámítására

11. példa

Amennyiben a 77. sorban adókülönbözetet szerepel, akkor meg kell néznie, hogy az adókülönbözet abból keletkezett-e, hogy az adóelőleg-nyilatkozatában családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte-e. Amennyiben a befizetendő különbözet a helytelen adóelőleg-nyilatkozat következménye, és a 10 000 forintot meghaladja, akkor a különbözet után 12% adót kell felszámítania (78. sor) és megfizetnie a bevallás benyújtásával egyidejűleg.

79. sor: Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő adó (Adónemkód:103)

Ebben a sorban a 77. és a 78. sorban lévő tételek együttes összegét kell feltüntetnie. Amennyiben nem kell 12%-os adót fizetnie (a 78. sorban nincs adat), akkor ebbe a sorba a

77. sorban szereplő összeget kell beírnia.

A tartozását a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetnie. Az 1000 forint alatti tartozást nem kell befizetnie.

Amennyiben Xxxxx például egészségügyi hozzájárulás adónemen visszaigényelhető összege mutatkozik, akkor e túlfizetés, vagy egy részének átvezetésével is teljesítheti a személyi jövedelemadó „befizetési” kötelezettségét. Ehhez a 170-es lapot kell kitöltenie.

Ha a tartozását egy összegben nem tudja megfizetni, fizetési halasztás vagy részletfizetés engedélyezését kérheti. Feltétlenül olvassa el az Útmutató 4. és 5. pontját, „Az adótartozás megfizetésére vonatkozó szabályok” és „A pótlékmentes részletfizetésre vonatkozó előírások” című részt!

80. sor: A visszaigényelhető adó, adóelőleg (Adónemkód:103)

Ha az Öntől levont és az Ön által befizetett adó, adóelőleg, az adókiegyenlítés, illetve a visszaigényelhető családi járulékkedvezmény összege (76. sor) több mint a 2016. évi adófizetési kötelezettsége (64. sor), a különbözetet a 80. sorban kell feltüntetnie. Az 1000 forintot el nem érő személyi jövedelemadó összegét a NAV nem téríti vissza.

Ha Ön a többletként befizetett személyi jövedelemadót nem kéri vissza, hanem egészségügyi hozzájárulás vagy különadó fizetési kötelezettségre, járulékra, ekhóra, ekho további adófizetési kötelezettségre kívánja elszámoltatni, akkor töltse ki a 170-es lapot.

131 Szja tv. 48. § (4) bekezdés

Amennyiben ebben a sorban adatot tüntet fel, ne felejtse el a főlap (D) blokkjában a döntésének megfelelő helyen az „X”-et beírni, és a visszaigényelhető adóról rendelkezni!

81. sor: Xxxxxxxxxxx a személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség részletekben történő megfizetéséhez

Ha élni kíván az együttesen 200 000 forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség részletekben történő megfizetésének lehetőségével, erről az (A) blokkban kell nyilatkoznia. A részletekben történő teljesítés időtartama maximum hat hónap lehet. A 81. sorban a választott időtartamot a hónapok számával (1-6) kell jelölnie. Kérjük, olvassa el az 5. pontnál leírtakat!

VI. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség elszámolása

90. sor: Xxxx további adófizetési kötelezettség (Adónemkód: 194)

Ez a sor az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás jogosulatlan választásából adódóan fizetendő adó összegének a bevallására szolgál. Ebbe a sorba kell beírnia a 08-01-es lap 264. sorában kiszámított további adót az ekho választására nem jogosító bevételével kapcsolatban.

91. sor: Visszaigényelhető 15%-os Ekho (Adónemkód: 191)

Ha a 08-01-es lapon a 257. sor „c”, a 08-02-es lap 276. sor „e” oszlopban visszaigényelhető összeget állapított meg az Államadósság Xxxxx Xxxxxx 2015. március 31-éig történt befizetésével kapcsolatban, azt ebbe a sorba kell beírnia. Szintén fel kell tüntetnie ebben a sorban a 257. sor „c” oszlopából a 15% és a 11,1%-os ekho különbözetét, amely azért keletkezett, mert Ön a 2016. évben 183 napot meghaladóan nyugdíjas volt, azonban az ekho választásakor a kifizetést megelőzően nem élt az erről szóló nyilatkozattételi lehetőségével, ezért a kifizető a magasabb, 15%-os mértékű ekhót vonta le Öntől a 11,1 % helyett.

92.sor: Visszaigényelhető 11,1%-os ekho (Adónemkód: 193)

Ha a 08-01-es lapon a 257. sor „e”, a 08-02-es lap 276. sor „g” oszlopban visszaigényelhető összeget állapított meg az Államadósság Xxxxx Xxxxxx 2015. március 31-éig történt befizetésével kapcsolatban, azt ebbe a sorba kell beírnia.

93. sor: Visszaigényelhető 9,5%-os ekho (Adónemkód: 197)

Ha a 08-01-es lapon a 257. sor „g”, a 08-02-es lap 276. sor „i” oszlopban visszaigényelhető összeget állapított meg az Államadósság Xxxxx Xxxxxx 2015. március 31-éig történt befizetésével kapcsolatban, azt ebbe a sorba kell beírnia.

Amennyiben Ön a 91-93. sorban feltüntetett teljes összeget nem kéri vissza, vagy a többletként jelentkező összeget, illetve annak egy részét a személyijövedelemadó-tartozására, járulékra, egészségügyi hozzájárulásra, különadóra, ekho külön fizetendő adóra kívánja elszámolni, akkor feltétlenül töltse ki a -es lapot is. Ne felejtse el a főlap (D) blokkjában az erre szolgáló helyre az „X”-et beírni!

VII. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség elszámolása

95. sor: A bevallással egyidejűleg fizetendő egészségügyi hozzájárulás (Adónemkód:152)

Ha a 09-es lap 298. sorában további, a bevallással egyidejűleg fizetendő egészségügyi hozzájárulást számított ki, azt írja be ebbe a sorba.

96. sor: Visszaigényelhető egészségügyi hozzájárulás (Adónemkód:152)

Ha Ön a 09-es lap 299. sorában adatot tüntetett fel, akkor az oda beírt összeget írja át ebbe a sorba. Amennyiben Ön a teljes összeget nem kéri vissza, vagy a többletként jelentkező összeget, illetve annak egy részét a személyijövedelemadó-tartozására, járulékra, különadóra, ekho külön fizetendő adóra kívánja elszámolni, akkor feltétlenül töltse ki a 170-es lapot is. Ne felejtse el a bevallás első oldalán a (D) blokkban az erre a célra szolgáló helyre az „X”-et beírni!

VIII.A KÜLÖNADÓ KÖTELEZETTSÉG ELSZÁMOLÁSA

97. sor: Befizetendő különadó (Adónemkód: 305)

Ebbe a sorba akkor kell adatot írni, ha a 07-es lapon a 249. sorban további, különadó alapot képező bevételével kapcsolatban adót számított ki.

98. sor: Visszaigényelhető különadó

Ebbe a sorba akkor kell adatot szerepeltetnie, ha a 07-es lapon a 250. sorban, a különadó alapot képező bevételével kapcsolatban visszaigényelhető összeget állapított meg.

Amennyiben Ön a teljes összeget nem kéri vissza, vagy a többletként jelentkező összeget, illetve annak egy részét a személyi jövedelemadó tartozására, járulékra, egészségügyi hozzájárulásra, ekho külön fizetendő adóra kívánja elszámolni, akkor feltétlenül töltse ki a 170-es lapot is. Ne felejtse el a főlap (D) blokkjában az erre a célra szolgáló helyre az

„X”-et beírni!

A 01-es lap

Nyilatkozatok, rendelkező nyilatkozatok az adóról I.

I. A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély nyilatkozata a tételes átalányadózás választásáról (A blokk)

107. sor: Ha Ön a lakását, üdülőjét fizetővendéglátás keretében hasznosítja, akkor 2016-ban is lehetősége van arra, hogy tételes átalányadózás útján tegyen eleget adófizetési kötelezettségének.132

Az egyéni vállalkozó a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.

132 Szja tv. 57/A. § (2) bekezdés

20.) Korm. rendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére - kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében - választhatja a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását is.

Amennyiben 2017-ben ezen a módon kíván majd adózni, akkor az erre irányuló szándékát az erre szolgáló helyen az „X” beírásával jelezze. Mielőtt az adózás módjáról döntene, olvassa el az útmutató 04-es lapjának 174. sorához fűzött magyarázatot is, melyben megtalálja a tételes átalányadózás választhatóságának a feltételeit.

Abban az esetben, ha 2016-ban az e tevékenységéből származó jövedelme után tételes átalányadót fizetett, és így akar a jövedelme után 2017-ben is adózni, akkor erről most nem kell nyilatkoznia.

108. sor: Ha Ön a fizetővendéglátásból származó jövedelmének a megállapítására 2016-ra a tételes átalányadózási módot választotta, de 2017-ben nem ezen a módon kíván adózni, akkor ezt a szándékát jelezze az „X” beírásával az erre a célra szolgáló kódkockában.

II. Az Összefogás az Államadósság Xxxxx Xxxxxx teljesített befizetéssel összefüggő kedvezmény elszámolása (B blokk)

Az Összefogás az Államadósság Xxxxx Xxxx megszüntetéséről szóló 41/2015. (III. 11.) Korm. rendelet alapján az Összefogás az Államadósság Xxxxx Xxxx (a továbbiakban: Alap) 2015. március 31. napjával megszüntetésre került, ezért a kedvezményt a 2015. március 31-ig teljesített befizetések után lehet érvényesíteni.

Amennyiben Önnek az Alapba a 2012., 2013., 2014., illetve 2015. adóévben teljesített befizetése volt, azonban a befizetett összegek utáni kedvezményt az adott adóévekben nem tudta teljes egészében érvényesíteni, akkor a fennmaradó részt adóalap-kedvezményként a 2016. évi bevallásában érvényesítheti. A befizetések alapján a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó összevonás alá eső és az elkülönülten adózó, egyébként adóköteles jövedelmét, az ekho szerinti bevételeit és az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adó alapját is csökkentheti. Amennyiben az Alapba történt befizetés összege meghaladja az Ön 2016. évben az előbbiekben meghatározott bevételét, illetve jövedelmeit, lehetősége van a le nem vont rész után az adóalap-kedvezményt a befizetés évétől számított további négy adóév adóalapja terhére érvényesíteni.133

A 110. sorban a 2012. évben teljesített befizetések fel nem használt részét írja be. A 1553-as bevallás 01-es lap 115. sorában szerepeltetett adatot írja ebbe a sorba.

A 111. sorban a 2013. évben teljesített befizetések fel nem használt részét kell szerepeltetnie. A 1553-as bevallás 01-es lap 116. sorában feltüntetett adatot írja ebbe a sorba.

A 112. sorban a 2014. évben teljesített befizetések fel nem használt részét kell szerepeltetnie. A 1553-as bevallás 01-es lap 117. sorában feltüntetett adatot írja ebbe a sorba.

A 113. sorban a 2015. évben teljesített befizetések fel nem használt részét kell szerepeltetnie. A 1553-as bevallás 01-es lap 118. sorában feltüntetett adatot írja ebbe a sorba.

133 2011. évi LVII. törvény

A 114. sorban a 2016. adóévben érvényesített összegeket együttesen írja be. Ebbe a sorba összesítse az összevonás alá eső jövedelmek, az elkülönülten adózó jövedelmek, az ekho alap terhére igénybe vett kedvezményeket. Ne felejtse el, hogy ha az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalapját is csökkenti a befizetéssel, azt is vegye figyelembe ennek a sornak a meghatározásánál.

A 115. sorban akkor tüntessen fel adatot, ha a 2013. évi befizetését 2016-ban sem tudta teljes egészében elszámolni, és ezért azt legfeljebb 2017-ben veheti igénybe.

A 116. sorban szerepeltesse a 2014. évi befizetésének azt a részét, amelyet 2016-ban sem tudott érvényesíteni. Ezt az összeget legfeljebb a következő két adóévben (2017. és 2018.) még érvényesítheti.

A 117. sorban akkor tüntessen fel adatot, ha a 2015. évi befizetésből a következő három (2017., 2018., 2019.) adóévre még érvényesíthető összeggel rendelkezik.

Az alapba történő befizetés után az adóévben adóalap-kedvezményként le nem vonható rész további négy adóév adóalapja terhére érvényesíthető, ezért a 2012., 2013., 2014. és 2015. évben történt befizetések nem vonhatóak össze! A 2012. évi befizetés után a 2016. adóévben, a 2013. évi befizetés után a 2017. adóévben, a 2014. évi befizetés után a 2018. adóévben, a 2015. évi befizetés után pedig a 2019. adóévben lehet utoljára érvényesíteni kedvezményt.

III. Nyilatkozat a termőföldből átminősített ingatlan értékesítésével kapcsolatban (C blokk)

A 120. sorban kell nyilatkoznia arról, hogy ha Ön 2016-ban olyan termőföldből átminősített ingatlant értékesített, amelyet örökléssel szerzett. Ebben az esetben Önre az általános ingatlanértékesítés szabályai vonatkoznak, ezért jelezze azt az „X” beírásával az erre a célra szolgáló kódkockában.134

RENDELKEZŐ NYILATKOZATOK AZ ADÓRÓL135

Tájékoztató arról, hogyan rendelkezhet a NAV-nál az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnál, befektetési szolgáltatónál vagy nyugdíjbiztosítási szerződés alapján Magyarországon vagy más EGT-államban letelepedett biztosítónál vezetett számla javára

1. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba befizetett, illetve a tag egyéni számláján jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összeg után a magánszemély a feltételeknek megfelelő, meghatározott összegnek az egyéni számlára történő utalásáról rendelkezhet (131-138. sorok).

2. A nyugdíj-előtakarékossági számlához is párosul rendelkezési jog, amelynek részletszabályairól a 139-143. sorok magyarázatánál olvashat.

3. A 2013. december 31-e után Magyarországon vagy más EGT-államban letelepedett biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződések esetén a magánszemély a befizetett összeg alapján rendelkező nyilatkozatot tehet (144-148. sorok).

134 Szja tv. 62/A. § (4) bekezdés

135 Szja tv. 44/A-C §

Az 1-3. pontokban szereplő nyilatkozatok esetén összesen legfeljebb 280 000 forintról lehet rendelkezni!136

4. Ha magánnyugdíj-pénztári tag visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, az önkéntes pénztárba átutalt összegről is rendelkezhet az átutalt tagi kifizetés 20%-áról, de legfeljebb 300 000 forintról.

Általános tájékoztató az utalásokkal összefüggésben

Az átutalás(oka)t a NAV-nak az adó összegének visszatérítésére vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie, vagyis a hibátlan bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől.

Abban az esetben, ha Önnek a NAV-nál nyilvántartott, ezer forintot meghaladó tartozása van, vagy az adóbevallása alapján fizetendő adóját határidőben – február 27-éig, illetve május 22-éig – nem rendezte, akkor az utalásra az adótartozása, illetőleg az adóbevallása szerinti adó rendezését követő 30 napon belül kerülhet sor, ha bevallási kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett. Amennyiben Ön a bevallásában pótlékmentes részletfizetést kér, úgy az átutalást az utolsó részlet megfizetésétől számított 30 napon belül teljesíti a NAV.

Az utalás teljesítéséhez feltétlenül közölje rendelkezését az átutalás tényleges összegéről a 126., 136., 140. és 145. sorban!

Az átutalt összeg nagyságát utólag nem befolyásolja az, ha az összevont adóalap utáni, adókedvezményekkel csökkentett adó összege önellenőrzés vagy a NAV utólagos adómegállapítása során változik. Ha azonban az önellenőrzés vagy az ellenőrzés eredményeként az adókedvezmények levonása utáni összevont adóalap adójának összege (48. sor) olyan mértékben csökken, hogy az már részben vagy egészében nem nyújt fedezetet az átutalt összegre, akkor a különbözetet Önnek, a NAV határozata alapján meg kell fizetnie. Nem hoz határozatot a NAV, ha a különbözet nem több 5 000 forintnál.

A rendelkezések az összevont adóalap utáni adót (44. sor) nem csökkentik, és csak az adókedvezmények levonása utáni összevont adóalapot terhelő adó erejéig lehet rendelkezni (48. sor nem nulla). Ha mindegyik rendelkezési lehetőségével élni kíván, figyeljen az összegek megosztására.

A rendelkezéshez a pénztár, a befektetési szolgáltató, illetve a biztosító igazolása

szükséges.

IV. A 2016. ÉVBEN MEGSZŰNT MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGSÁGI VISZONY ESETÉN AZ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁRBA ÁTUTALT ÖSSZEG ALAPJÁN TÖRTÉNŐ

rendelkezés (D blokk)

Ha a magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalép, rendelkezhet a magánnyugdíjpénztár által önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt tagi kifizetések 20%-ának megfelelő összegről, de legfeljebb 300 000 forint visszatérítéséről.137 Ehhez a visszalépés évének adóbevallásában tett nyilatkozat, valamint a pénztár igazolása

136 Szja tv. 44/D. § (1) bekezdés

137 Szja tv. 44/E. §

szükséges. Rendelkezni az összevont adóalap adójának az adókedvezmények, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz, nyugdíj-előtakarékossági számlára, továbbá a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat szerint átutalt összeg(ek) levonása után fennmaradó részéről lehet.

125. sor: A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a magánnyugdíjpénztár által 2016. évben az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt tagi kifizetés 20%-a, legfeljebb 300 000 Ft

A rendelkezés az összevont adóalap adójának terhére történhet, az adókedvezmények, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz, nyugdíj-előtakarékossági számlára, valamint a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat szerinti átutalási összeg(ek) levonása után fennmaradó részéből a magánnyugdíjpénztár által az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összegnek megfelelően. Az adóvisszatérítés az önkéntes pénztári számlára való utalással valósul meg.

Megjegyezzük, hogy a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe a 2016. évben történt visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztár által teljesített visszalépő tagi kifizetéseket.

126. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg

Ennek a sornak a „b” oszlopába azt az összeget írja be, amelynek átutalását kéri, és arra az összevont adóalap utáni adó összegének az adókedvezmények levonása után fennmaradó része (48. sor) fedezetet nyújt. Amennyiben Ön önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlájára történő utalás(ok)ról (136. sor), NYESZ-R számlára történő utalásról (140. sor) vagy nyugdíjbiztosítási szerződés alapján történő utalásról is rendelkezett (145. sor), akkor arra is legyen figyelemmel e sor kitöltésekor. Amennyiben a 125. sorban szerepeltet adatot, akkor e sor kitöltése kötelező.

127. sor: Nyilatkozat az átutaláshoz

Ebben a sorban nevezze meg azt az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárat, ahová az átutalást kéri! Ne felejtse el feltüntetni az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár adószámát és pénzforgalmi számlaszámát is. Ha Ön több önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak is tagja, akkor is csak az a pénztár jelölhető meg, amelyhez a magánnyugdíjpénztár az utalást teljesítette.

Amennyiben azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, a 127. sort hagyja üresen, és kizárólag a főlap (D) blokkját töltse ki! Ebben az esetben az összeget az Ön által megadott postai utalási címre vagy bankszámlaszámra utaljuk ki. Ne felejtse el a 128. sorban ezt a tényt jelölni!

A 02-es lap

Rendelkező nyilatkozatok az adóról II.

I. RENDELKEZÉS AZ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRHOZ UTALANDÓ ÖSSZEGRŐL138 (A BLOKK)

Amennyiben Ön a rendelkezéséhez szükséges igazolást kapott, és a rendelkezése időpontjában valamely önkéntes pénztár tagja, akkor töltse ki a 131-136. sorokat, majd jelölje meg azt a pénztárt, ahová az utalást kéri.

Feltétele, hogy a rendelkezés időpontjában - az adóbevallásának vagy a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozatának megtétele időpontjában - pénztártag legyen. Ha Ön a rendelkezése időpontjában azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, úgy a kapott igazolás alapján élhet e rendelkezési jogával. Ebben az esetben feltétlenül jelölje ezt a tényt a 138. sorban „X”-szel, és töltse ki a főlap (D) blokkjában található postai utalási címet vagy bankszámlaszámot. A 137. sort ebben az esetben nem szabad kitöltenie.

Csak olyan pénztár jelölhető meg, amelynél a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés vagy szolgáltatás igénybevétele történt! Ha Ön több önkéntes kölcsönös pénztár tagja, akkor is csak egy pénztár jelölhető meg.

Amennyiben Ön az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári nyilatkozatában többféle jogcímen is rendelkezhet, az igénybe vehető kedvezmények együttes összege nem lehet több 150 000 forintnál.

Előfordulhat, hogy az Ön önkéntes kölcsönös biztosítópénztárának végelszámolása, felszámolása folyamatban van. Ebben az esetben, illetve a pénztár tevékenységének felfüggesztése esetén a NAV értesítése alapján Ön kérheti a bevallásában megjelölt pénztár helyett – amennyiben más önkéntes kölcsönös pénztár tagja – másik pénztárba történő utalását a rendelkezett összegnek. Ha nem tagja más pénztárnak, arra is lehetősége van, hogy saját pénzforgalmi vagy fizetési számlájára (lakcímére) kérje a rendelkezett összeget.

131. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jog

Ha Ön önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja, akkor a befizetett összeg alapján rendelkezési jog illeti meg. A rendelkezési jog alapjául az Ön által befizetett tagdíj, valamint az Ön egyéni számláján az adóévben támogatói adomány és más jogcímen jóváírt, egyéb jövedelemként adóköteles - a pénztár által kiadott igazolásban szereplő - összegek szolgálnak.

A kedvezmény mértéke a pénztár által kiadott igazoláson szereplő, a rendelkezési jogosultságra jogosító összeg 20%-a, ezt kell a 131. sor „b” oszlopába beírnia. Ha a pénztár igazolásán támogatói adomány és más jogcímen jóváírt, egyéb jövedelemként adóköteles összeg is szerepel, akkor azt ne felejtse el a bevallása 15. sorában is feltüntetni, mert az Önnél egyéb jogcímen kapott jövedelemnek minősül.

138 Szja tv. 44/A. §

Az ezen a jogcímen Önt megillető összeg nem lehet több mint 150 000 forint. Ha a

131. sorban szereplő összeg 150 000 forintnál kevesebb, erről a kisebb összegről, ha több, akkor 150 000 forintról rendelkezhet. Amennyiben azonban Ön a nyugdíjpénztári tagsága mellett egészség és/vagy önsegélyező pénztárnak is tagja, és e tagságával, tagságaival összefüggésben is jogosult a rendelkezési jog gyakorlására, akkor az együttesen érvényesíthető kedvezmény legmagasabb összege továbbra is 150 000 forint.

132. sor: Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyező pénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jog

A kedvezmény az igazoláson, igazolásokon feltüntetett, a rendelkezés alapjául szolgáló összeg 20%-a, de legfeljebb 150 000 forint lehet.

A kedvezmény összegét e sor „b” oszlopába írja be. Abban az esetben, ha Ön az egészségpénztárnál lévő egyéni számláján lévő összeget vagy annak egy részét lekötötte, vagy a prevenciós szolgáltatásra tekintettel is kedvezményt kíván érvényesíteni, akkor ügyeljen arra, hogy az egészségpénztárakkal, valamint az önsegélyező pénztárakkal kapcsolatos kedvezmény együttes összege sem haladhatja meg a 150 000 forintot! A lekötött összeghez, valamint a prevenciós szolgáltatáshoz kapcsolódó rendelkezési jogra vonatkozó tudnivalókat a 133. és a 134. sorhoz készült magyarázatból ismerheti meg. Amennyiben Ön az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után is rendelkezik, akkor a kedvezmények együttes összege (135. sor) nem lehet több 150 000 forintnál, ezért ennek a sornak a kitöltésénél erre is legyen figyelemmel.

133. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban, önsegélyező pénztárban lekötött összeg kedvezménye

Amennyiben Ön az egészségpénztárnál, önsegélyező pénztárnál, egészség- és önsegélyező pénztárnál vezetett egyéni számláján a fennálló számlakövetelésből az Ön által meghatározott összeget legalább 24 hónapra lekötötte, akkor az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott összeg 10%-a további rendelkezésre jogosítja Önt a lekötés évéről szóló adóbevallásban. A pénztár által kiállított igazoláson feltüntetett összeg 10%-át e sor „b” oszlopában kell szerepeltetnie.

Ha 24 hónapon belül a lekötést akár részben is megszünteti (feltöri), az ezen a címen igénybe vett kedvezményt 20%-kal növelt összegben kell visszafizetnie! A 20%-kal növelt összeget a feltörés évéről szóló adóbevallásban kell szerepeltetnie, és a bevallási határidőig kell megfizetnie. A lekötött összeg feltöréséről a pénztár adatot szolgáltat a NAV részére. Ha Ön a 2014. vagy a 2015. évről szóló bevallásában ilyen adókedvezményt vett igénybe, és a lekötött összeget akár részben is feltörte, akkor olvassa el a 62. sorhoz fűzött magyarázatot is!

Tekintettel az esetleges visszafizetési kötelezettségre, ebben a sorban célszerű csak akkor adatot szerepeltetni, ha e többletkedvezménnyel együtt sem haladja meg az önkéntes pénztárakhoz kapcsolódó kedvezmények együttes összege a 150 000 forintot.

134. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár prevenciós szolgáltatásának kedvezménye

Ha Ön önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár tagjaként prevenciós szolgáltatásban139 részesült, akkor a pénztár által kifizetett összeg 10%-át további kedvezményként érvényesítheti. A kedvezményre jogosító összeget a pénztár az igazoláson külön feltünteti.

Amennyiben Ön ezen a címen is jogosult kedvezményre, ügyeljen arra, hogy e sor „b” oszlopában, valamint a 131-133. sorokban feltüntetendő kedvezmények együttes összege sem haladhatja meg a 150 000 forintot.

135. sor: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári kedvezmények együttes összege

Ennek a sornak a „b” oszlopában a 131. és 134. sorok „b” oszlopaiban feltüntetett kedvezmények együttes összegét kell szerepeltetnie. Ebbe a sorba legfeljebb 150 000 forint írható be.

136. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg

Ebbe a sorba azt, a legfeljebb a 135. sorok „b” oszlopában szereplő összeget írja be, amelyet az összevont adóalap utáni adó terhére az önkéntes pénztárnál vezetett egyéni számlájára kíván utaltatni. Amennyiben az adókedvezmények levonása után fennmaradó összevont adóalap utáni adó összege (48. sor) kisebb, mint amekkora összegre Ön egyébként a befizetései és az adóköteles jóváírások alapján jogosult lenne (135. sor), akkor is csak az adó összegéig kérheti az utalást. Tehát a 48. sor összegét a 136. sorba kerülő összeg nem haladhatja meg. Amennyiben például Ön NYESZ-R számlát is nyitott, és az arra befizetett összeg után is rendelkezni kíván, akkor az átutalni rendelt összeg beírásakor vegye figyelembe a 140. sorba kerülő összeget az összeghatár miatt!

Az önkéntes pénztári, a nyugdíj-előtakarékossági számlára, illetve a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a biztosítóhoz utalt összegek együttesen a 280 000 forintot nem haladhatják meg.

137. sor: Nyilatkozat az átutaláshoz

Ebben a sorban nevezze meg azt az önkéntes pénztárat, ahová az átutalást kéri. Ne felejtse el feltüntetni a pénztár adószámát és pénzforgalmi számlaszámát! Az önkéntes pénztár számlaszáma megtalálható a pénztár által kiadott igazoláson.

Ha Ön több pénztárnak is tagja, akkor is csak egy pénztár jelölhető meg, az általános ismertetésnél leírt feltételekkel.

Kérjük, a nyilatkozaton megjelölt önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak a pénzforgalmi számlaszámát írja be, mert a saját fizetési számlájának (folyószámlájának) vagy más magánszemély számlájának a beírása esetén a bevallása hibás lesz.

Amennyiben Ön a NAV utalásakor már nem tagja annak a pénztárnak, ahová a

„kedvezmény” utalását kérte, akkor az átutalni kért összeget az Ön által megjelölt pénztár átutalja annak a pénztárnak, ahova belépett.

139 Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény

Ha tagsága a rendelkezés és az utalás közötti időben nyugdíjszolgáltatás miatt szűnt meg, a megjelölt pénztár az Ön részére kiutalja az összeget. A tagsági viszony megszűnésekor pedig a pénztár visszautalja az összeget a NAV-nak, azonban ekkor Ön úgy juthat hozzá a rendelkezett összeghez, ha a NAV-hoz benyújtott kérelmében igazolja, hogy pénztári tagsága Xxxxx nem felróható ok miatt szűnt meg.

Ha a nyilatkozat megtételét megelőzően nyugdíjszolgáltatás miatt szűnt meg a tagsági jogviszonya, akkor a 138. sorba tegyen „X”-et!

Pénztári egyéni számlájára a NAV által utalt összeg után nem kell adót fizetnie, ugyanakkor ez után az összeg után a következő évben kedvezmény sem jár, tehát ennek alapján egy év múlva nem rendelkezhet.

II. RENDELKEZÉS A NYUGDÍJ-ELŐTAKARÉKOSSÁGI SZÁMLÁRA UTALANDÓ ÖSSZEGRŐL140

(B blokk)

Önnek lehetősége van arra, hogy befektetési szolgáltatónál lévő nyugdíj-előtakarékossági számlájára utalandó összegről rendelkezzen, amely a nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett, a számlavezető által igazolt összeg 20%-a, de legfeljebb 100 000 forint lehet. Ha Ön az Önre vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. előtt tölti be (a 142. sorban jelölte), akkor 130 000 forintról rendelkezhet.

A nyugdíj-előtakarékossági számlával kapcsolatos rendelkezési jogát csak a bevallásában gyakorolhatja. Ön rendelkezhet akkor is, ha a nyugdíj-előtakarékossági számláját a nyilatkozattétel időpontját megelőzően nyugdíjszolgáltatásra jogosultsága miatt megszüntette, de a rendelkezést megalapozó befizetés évének utolsó napján az adott nyugdíj- előtakarékossági számláját még nem mondta fel (ezt jelölje a 143. sorban „X”-szel). Ha az adott nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt a nyilatkozattétel és a kiutalás teljesülésének időpontjáig megszűnt, a számlavezető az összeget visszautalja a NAV-nak. A NAV ez után az abban megjelölt címre vagy számlaszámra utalja azzal, hogy ez a kiutalás más, újonnan nyitott nyugdíj-előtakarékossági számlára nem teljesíthető.

A nyugdíj-előtakarékossági számla csak forintban vezethető. A kedvező adózási rendelkezések csak arra a nyugdíj-előtakarékossági számlára vonatkoznak, amelyen a számlavezető befektetési szolgáltató a „NYESZ-R” jelzést141 feltüntette. Ilyen jelzéssel csak egy nyugdíj-előtakarékossági számla rendelkezhet.

Amennyiben Ön a NYESZ-R számláján rendelkezésre álló összeget nyugdíjszolgáltatásként veszi igénybe, akkor az így megszerzett jövedelem nyugdíjnak minősül. Erre akkor van lehetősége, ha igazolja, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben142 meghatározott nyugdíjra jogosult, és számláját csak a megfelelő idő letelte után mondta fel. Ez a számlanyitás évét követő minimum harmadik év, a 2012. december 31-e után nyitott számlák esetében pedig minimum a tízedik év.143

Ha Ön a nyugdíj-előtakarékossági számlája terhére nem-nyugdíjszolgáltatásról rendelkezett (kivéve az adóköteles nyugdíjszolgáltatásról való rendelkezést), akkor az adóbevallásában

140 Szja tv. 44/B. §

141 Szja tv. 3. § 76. pont

142 Szja tv. 3. § 23. pont

143 Szja tv. 1. számú melléklet 6.5 pont, illetve 84/W § (8) bekezdés

nem tehet nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján már átutalt (nyilvántartott adózott követelésállomány esetén a nyilvántartásba vételt követően átutalt) összeget – nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője által kiadott igazolás alapján – köteles 20%-kal növelt összeggel az erre az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni (62. sor).

Amennyiben az Ön részére adómentes nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (átutalás) történik, akkor az egyéb összevonás alá eső jövedelemként lesz adóköteles. Az egyéb jövedelemmel kapcsolatos tudnivalókról a 15. sorhoz fűzött magyarázatban olvashat.

Nem kell a már átutalt összeget visszafizetnie és nem kell a számított követelésből egyéb jövedelmet megállapítani, ha a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott követelését 2016-ban a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetésével hiánytalanul tartós befektetési szerződés alapján lekötött pénzösszeggé alakítják át (ha annak egyéb feltételei fennállnak), és lekötési nyilvántartásba helyezte. Azonban

• 2016-ban, az átalakítás évében a számlára befizetett összeg alapján nyugdíj- előtakarékossági nyilatkozatot nem tehet, és

• rendelkező nyilatkozata alapján a 2015-ben és 2016-ban átutalt jóváírásnak megfelelő összeget 20%-kal növelt összeggel a „C” lapon a 62. sorban be kell vallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig meg kell fizetni, ha ezt korábban nem tette meg,

azzal, hogy

• lekötött pénzösszegnek minősül a követelés értéke az átalakítás napján irányadó szokásos piaci értéken, továbbá a befizetés évének az átalakítás napjának éve minősül;

• a pénzügyi eszköz szerzési értékeként az áthelyezés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított érték közül a nagyobb vehető figyelembe;

• ha a tartós befektetési szerződést megkötő befektetési szolgáltató vagy hitelintézet nem a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője, akkor a megszüntetett számla vezetője a nyilvántartása alapján jogcím szerinti bontásban igazolja a másik számlavezető számára a halmozott összegeket.

Akkor sem kell alkalmazni a fent leírtakat, továbbá nem kell a számított követelésből egyéb jövedelmet megállapítani, ha a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott (pénzeszközben, pénzügyi eszközben fennálló) követelését

• a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetésével hiánytalanul más számlavezetőnél vezetett nyugdíj-előtakarékossági számlájára áthelyezi (ennek feltétele, hogy a megszüntetett számla vezetője jogcím szerinti bontásban igazolja a másik számlavezető számára az adózott követelésállomány, az Ön által teljesített befizetések, osztalék jóváírások, illetve a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján átutalt összeg halmozott összegét),

• a nyugdíj értékpapírszámlán lévő értékpapírja eladására - ha a számlavezető nem jogosult az értékpapír forgalmazására - a forgalmazásra, az ügyletben való közreműködésre jogosult befektetési szolgáltatónál lévő értékpapír-számlájára helyezi át (ennek feltétele, hogy az áthelyezést követő 30 napon belül, vagy az átruházásra vonatkozó ügyletben jogszabály alapján meghatározott időpontig a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági pénzszámlájára az értékpapír eladására adott megbízás teljesítés-igazolása szerinti összeget az ügyletben közreműködő befektetési szolgáltató átutalta, vagy ennek hiányában Ön az értékpapír áthelyezés napján irányadó szokásos piaci értékének megfelelő összeget befizette, azzal, hogy az átutalt/befizetett összeg nem minősül nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatra jogosító befizetésnek),

• a nyugdíj értékpapírszámlán lévő értékpapírt átalakítás vagy a kibocsátó átalakulása, egyesülése, szétválása miatt az átalakításban, az átalakulásban, egyesülésben szétválásban közreműködő befektetési szolgáltatónál lévő értékpapírszámlájára helyezi át (ennek feltétele, hogy az átalakításban, átalakulásban, egyesülésben, szétválásban közreműködő befektetési szolgáltató a kicserélt értékpapírt az ügyletben meghatározott időpontig az Ön nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlájára áthelyezte).

139. sor: A nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg 20%-a

Ebben a sorban a számlavezető által igazolt összeg 20%-áról, legfeljebb 100 000 forintról, ha Ön az Önre vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. előtt eléri (a 142. sorba

„X”-et tett), 130 000 forintról rendelkezhet. Ennek a sornak a „b” oszlopába azt az összeget írja be, amelyről az előzőekben ismertetett szabályok alapján Ön rendelkezni jogosult.

140. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg

Ennek a sornak a „b” oszlopába azt az összeget írja be, amelynek átutalását kéri, és az nem több, mint az adókedvezmények levonása után fennmaradó összevont adóalap utáni adó összege (48. sor). Amennyiben Ön egyéb rendelkező nyilatkozatot is tett, akkor azt is vegye számításba! Amennyiben a 139. sorban szerepeltet adatot, akkor e sor kitöltése kötelező, egyébként bevallása hibás lesz.

Az önkéntes pénztári, a nyugdíj-előtakarékossági számlára, illetve a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a biztosítóhoz utalt összegek együttesen a 280 000 forintot nem haladhatják meg.

141. sor: Nyilatkozat az átutaláshoz

Ebben a sorban nevezze meg a befektetési szolgáltatót, tüntesse fel adószámát, és ha a befektetési szolgáltató egyben hitelintézet is, közölje az Ön befektetési szolgáltatójánál vezetett NYESZ-R pénzforgalmi számlaszámát is. Ezt a befektetési szolgáltatótól kapott igazolásának tartalmaznia kell.

Ha a befektetési szolgáltatója nem hitelintézet, a befektetési szolgáltató pénzforgalmi számlaszámát írja be az erre szolgáló helyre. Ebben az esetben a kapott igazolásának a befektetési szolgáltató pénzforgalmi számlaszámát kell tartalmaznia. Azt a befektetési szolgáltatót jelölje meg, amely által vezetett „NYESZ-R” jelzéssel ellátott nyugdíj- előtakarékossági számlájára a 140. sorban feltüntetett összeg átutalását kéri. Kérjük, hogy más pénzforgalmi számlaszámot ne jelöljön meg, mert a NAV csak a NYESZ-R számláját vezető befektetési szolgáltató (hitelintézet) pénzforgalmi számlájára utalhat. A NYESZ-R számlára a NAV által átutalt összeg után nem kell adót fizetnie, de adókedvezmény sem jár utána, tehát ennek alapján a következő évben nem rendelkezhet.144

Kérjük, hogy a 142. sorban jelölje „X”-szel, ha Ön az Önre vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. előtt eléri. Ebben az esetben ugyanis a magasabb, 130 000 forintról rendelkezhet.

Amennyiben 2017. január 1-je után szüntette meg a nyugdíj-előtakarékossági számláját,

144 Szja tv. 7. § (1) bekezdés e) pont

kérjük, jelölje a 143. sorban, mivel Ön rendelkezhet akkor is, ha a nyugdíj-előtakarékossági számláját a nyilatkozattétel időpontját megelőzően nyugdíjszolgáltatásra jogosultsága miatt megszüntette, de a rendelkezést megalapozó befizetés évének utolsó napján az adott nyugdíj- előtakarékossági számláját még nem mondta fel. Ha a 143. sort jelölte, kérjük, töltse ki a főlap (D) blokkjában található postai utalási címet vagy bankszámlaszámot. A142. sort ebben az esetben üresen kell hagyni.

III. A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALAPJÁN TÖRTÉNŐ RENDELKEZÉS145 (C BLOKK)

Amennyiben Ön nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője, rendelkezéshez szükséges igazolást kapott, és a rendelkezése időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor - a biztosító által kiadott igazolás alapján – a befizetett, és az adott naptári évben jóváírt összeg 20%-áról, de legfeljebb 130 000 forintról rendelkezhet. Abban az esetben is rendelkezhet, ha más EGT-állambeli biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződést.

Ön akkor is rendelkezhet, ha a rendelkezés időpontjában azért nincs már nyugdíjbiztosítási szerződése, mert

- az Ön, mint szerződő magánszemély helyébe egy másik személy (például az Ön örököse) lép, és visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt,

- a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt szűnt meg, vagy

- a nyugdíjbiztosítási szerződése Xxxxx fel nem róható okból (például a biztosító felszámolása miatt) szűnt meg.

Nem tehető nyugdíjbiztosítási nyilatkozat

- a nyugdíjbiztosításhoz mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosításokra befizetett összeg alapján,

- az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján, ha az meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 %-át, valamint

- a 2014. január 1-je előtt megkötött szerződés módosításával létrejövő nyugdíjbiztosítási szerződés esetén.

Ön a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítéséig, részteljesítéséig, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról. Nem szűnik meg a rendelkezési jog az egészségkárosodás miatti részteljesítéskor.

Ha a nyugdíjbiztosítási szerződése a rendelkezés után, az utalást megelőzően szűnt meg nyugdíjszolgáltatás miatt, a megjelölt biztosító az Ön részére minden további rendelkezés nélkül kiutalja az összeget.

A nyugdíjbiztosítási szerződés egyéb módon történő megszűnésekor a biztosító visszautalja az összeget a NAV-nak. A visszautalt összegre Ön akkor tarthat igényt, ha a NAV-hoz benyújt egy kérelmet, amelyben igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése Xxxxx fel nem róható ok miatt (különösen a biztosító felszámolása) szűnt meg. Ha Önnek van más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor az Ön nyilatkozata alapján e szerződésre, egyéb esetben az Ön saját postai utalási címére vagy bankszámlaszámára teljesíti az utalást a NAV.

Önnek az átutalás teljes összegét 20 %-kal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás alapján nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására került sor. Kérjük, olvassa el a 62. sorhoz fűzött magyarázatot!

145 Szja tv. 44/C. §

144. sor: A nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re befizetett összeg 20%-a, legfeljebb 130 000 forint

A rendelkezési jog alapjául az Ön által szerződőként befizetett - az adott naptári évben a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt - összeg, valamint a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett, adómentes bevételnek minősülő vagy az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díj összegei szolgálnak.

A kedvezmény mértéke a biztosító által kiadott igazoláson szereplő összeg 20%-a, ezt kell a

144. sor „b” oszlopába beírnia.

Ez az összeg nem lehet több mint 130 000 forint. Ha a 144. sorban szereplő összeg 130 000 forintnál kevesebb, erre a kisebb összegre, ha több, akkor is csak 130 000 forintra tehet rendelkező nyilatkozatot.

Ha Önnek több nyugdíjbiztosítási szerződése van, a NAV a nyugdíjbiztosítási szerződésekre történt befizetésekkel arányosan teljesíti az utalásokat.

Figyelem! Amennyiben Xxxxx több nyugdíjbiztosítási szerződése van, amely alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot tehet, és nyilatkozatában több biztosítót kíván megjelölni, (több 02-es lapot tölt ki), ügyeljen arra, hogy a 144. sor összege a 02-es lapokon együttesen nem haladhatja meg a 130 000 forintot!

A rendelkezés alapjául szolgáló összeg meghatározásakor a nem forintban fizetett díjat az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani.

145. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg

Ennek a sornak a „b” oszlopába azt az összeget írja be, amelynek átutalását kéri, és arra az összevont adóalap utáni adó összegének az adókedvezmények levonása után fennmaradó része (48. sor) fedezetet nyújt. Amennyiben Ön egyéb rendelkező nyilatkozatot is tett, akkor annak összegét is vegye számításba! Ha a 144. sorban szerepeltet adatot, akkor e sor kitöltése kötelező.

Az önkéntes pénztári, a nyugdíj-előtakarékossági számlára, illetve a nyugdíjbiztosítási szerződések alapján a biztosítóhoz utalt összegek együttesen a 280 000 forintot nem haladhatják meg.

146. sor: Nyilatkozat az átutaláshoz

Ebben a sorban nevezze meg azt az biztosítót, ahová az átutalást kéri. Ne felejtse el feltüntetni a biztosító adószámát és pénzforgalmi számlaszámát is.

Ha Ön több nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkezik, amely alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot tehet, és több biztosítót kíván megjelölni, akkor kérjük, hogy nyisson újabb 02- es lapot (papír alapú nyomtatvány kitöltése esetén ügyfélszolgálataink bármelyikén tud újabb lapot kérni), és töltse ki a 144-148. sorokat azzal, hogy a 146. és 147. sorok közül csak az egyiket lehet kitölteni. A nyomtatványon a lap fejlécében kérjük, hogy tüntesse fel a lapszámot is! A főlap (C) blokkjában az erre szolgáló kódkockában jelezze, hogy a bevallásához hány darab 02-es lapot csatol.

Amennyiben Ön az átutalást külföldi biztosítóhoz kéri, kérjük, hogy a 147. sort töltse ki.

147. sor: Nyilatkozat az átutaláshoz külföldi biztosító esetén

Ebben a sorban a kapott igazolás alapján szerepeltesse annak a külföldi biztosítónak a nevét, illetékességét, címét (székhelyét) és bankszámlaszámát, ahová az átutalást kéri. Illetékességként azt az államot kell feltüntetni, ahol a biztosító belföldi illetőségűnek minősül. Érvényes országkódok például: AT – Ausztria, GB – Nagy-Britannia, CH – Svájc, CZ – Csehország, DE – Németország, FR – Franciaország stb. Fel kell tüntetni továbbá a külföldi biztosító pénzforgalmi számláját vezető szolgáltató nevét.

Kérjük, hogy amennyiben külföldi számlaszámként az IBAN számlaszámot tüntette fel, akkor ezt az „X” beírásával jelezze. Az erre szolgáló helyre feltétlenül írja be a SWIFT kódot, valamint a pénzintézet illetőség szerinti országkódját is. Ne felejtse el az erre szolgáló négyzetekben az Ön által választott devizanem 3 betűből álló, nemzetközileg használt kódját (EUR az eurónál, USD az USA dollárnál, GBP az angol fontnál, PLN a lengyel zlotynál, stb.) is feltüntetni a deviza pontos megnevezése mellett!

Ha Önnek több nyugdíjbiztosítási szerződése van, amely alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot tehet, és több biztosítót kíván megjelölni, akkor kérjük, hogy nyisson újabb 02- es lapot, és töltse ki a 144-148. sorokat azzal, hogy a 146. és 147. sorok közül csak az egyiket lehet kitölteni.

148. sor: A megjelölt biztosítónál kötött nyugdíjbiztosítási szerződés egyedi azonosító száma (szerződésszáma)

Kérjük, hogy ebbe a sorba a 146. vagy a 147. sorban megjelölt biztosítónál vezetett, a biztosító által kiadott igazoláson szereplő szerződésszámot szerepeltesse!

Ha Önnek több nyugdíjbiztosítási szerződése van, amely alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot tehet, és több szerződésszámot kíván feltüntetni, akkor kérjük, hogy nyisson újabb lapot, és töltse ki a 144-148. sorokat azzal, hogy a 146. és 147. sorok közül csak az egyiket lehet kitölteni.

Több lap esetén egy szerződésszám csak egy lapon szerepelhet, valamint a lap (A), (B) és

(D) blokkját csak a legelső lapon szabad kitölteni.

A rendelkező nyilatkozatok kedvezménykorlátja

149. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összegek összesen

Ebben a sorban a 136., 140. és a 145. sornak az összegét szerepeltesse.

Amennyiben Xxxxx több nyugdíjbiztosítási szerződése van, és több dinamikus lapon is kitöltötte a 145. sort, akkor valamennyi kitöltött 145. sor összegét kell ebben a sorban szerepeltetni! A sorban szereplő összeg a 280 000 forintot nem haladhatja meg.

Az önkéntes pénztári és a NYESZ-R számlára, valamint a biztosítási szerződésekre a NAV által átutalt összeg után nem kell adót fizetnie, ugyanakkor ez után az összeg után a következő évben kedvezmény sem jár, tehát ennek alapján egy év múlva nem rendelkezhet.

A 03-as lap

NYILATKOZAT AZ ELSŐ HÁZASOK KEDVEZMÉNYÉHEZ ÉS A CSALÁDI KEDVEZMÉNYHEZ

Ezt a lapot akkor kell kitöltenie, ha az összevont adóalapját az első házasok kedvezménye vagy családi kedvezmény címén kívánja csökkenteni, illetve családi járulékkedvezményt (a továbbiakban együtt: családi kedvezmény) kíván érvényesíteni.

I. 151. sor: Xxxxxxxxxxx az első házasok kedvezményéről (A) blokk

Az első házasok kedvezményének feltétele a házastársak közösen tett nyilatkozata, amelyben feltüntetik egymás adóazonosító jelét, és amely tartalmazza a kedvezmény megosztására vonatkozó döntésüket, vagy azt, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe.

Amennyiben Ön és/vagy házastársa az első házasok kedvezményével kívánja csökkenteni az adóalapját, kérjük, tüntesse fel a házastársa adóazonosító jelét és nevét! Jelölni kell továbbá azt a döntésüket is, hogy a kedvezményt melyik hónapban melyikük veszi igénybe.

Az ehhez tartozó kódszámokat hónapokra bontva a következők szerint kell kiválasztani és feltüntetni:

1 – A kedvezmény teljes összegét Ön érvényesíti 2 – A teljes összeget a házastársa érvényesíti

3 – A kedvezményt a házastársával megosztva, vele közösen érvényesíti

0 – Ön az adott hónapban még/már nem volt jogosult első házasok kedvezményére Xxxxxx, olvassa el a 20. sorhoz fűzött magyarázatot!

II. Nyilatkozat a családi kedvezményről (B) blokk

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély nyilatkozata a jogosultság jogcíméről, illetve a családi kedvezmény esetleges megosztásáról, közös érvényesítéséről.

A nyilatkozaton fel kell tüntetni – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét és azt, hogy az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, továbbá fel kell tüntetni a jogosultság jogcímét is. Megosztás, közös érvényesítés esetén a másik fél adóazonosító jelét is szerepeltetni kell a bevallásban, és jelölni kell, hogy mely jogosultsági hónap tekintetében érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezményt megosztó házastársak, élettársak mely jogosultsági hónap tekintetében osztják meg a kedvezményt. A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen vették igénybe.

152-154. sorok: Az eltartottak adatai és a jogosultság jogcíme

Ezekben a sorokban az eltartottak nevét és adóazonosító jelét, továbbá az eltartottak kódját, a jogosultság jogcímét, illetve a várandósságból adódó jogosultság időtartamát kell feltüntetni.

Az eltartottak kódját az erre szolgáló helyre, hónapokra bontva a következők szerint kell beírni:

1 – kedvezményezett eltartott az, aki után családi pótlék jár (ideértve a családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő magánszemélyt, illetve a magzatot a várandósság időszakában);

2 – eltartott az, aki a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe vehető, de utána családi pótlékot nem folyósítanak.

3 – felváltva gondozott gyermek az, akit jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondoznak, és ezért a szülők a családi pótlékra 50-50

%-os arányban jogosultak (a gyermek mindkét szülő és a szülő házastársa szempontjából is kedvezményezett eltartottnak minősül).

Kérjük, hogy „0”-val jelölje azon hónapokat, amikor a kedvezménybe nem számított bele az eltartott. Attól kezdve például, hogy az egyetemre, főiskolára járó eltartott június 15-én befejezi tanulmányait, már nem minősül eltartottnak, ezért a rá vonatkozó „2” kód nem szerepelhet a további hónapokban. Ebben az esetben „0” kódot kell feltüntetni július hónaptól kezdődően.

Ha Ön várandósságra tekintettel kíván családi kedvezményt érvényesíteni, és a várandósság időszakának kezdő dátuma (az orvosi igazoláson szereplő dátum, amely a fogantatás 91. napját magába foglaló hónaptól kezdődik) későbbi, mint 2016. január, a várandósság előtti hónapokra szintén "0” kódot kell feltüntetni.

Ha például a 2017-ben született gyermekre szeretne érvényesíteni családi adóalap- és járulékkedvezményt, fel kell tüntetni a várandósság időszakát, amelynek kezdő dátuma az orvosi igazoláson szereplő dátum, például 2016.07.06., és a várandósság ebben az évben 2016.12.31-ig tartott. Ebben az esetben januártól júniusig „0” kódot, majd júliustól decemberig „1” kódot kell szerepeltetnie. Ilyenkor a gyermek nevét és adóazonosító jelét értelemszerűen nem kell kitölteni.

Azonban ha például a 2016. március 12-én megszületett gyermekre tekintettel szeretne érvényesíteni kedvezményt, a várandósság időszakának orvosi igazoláson szereplő kezdő dátuma 2015-ben volt, ezért a várandósság időszakának kezdő dátumához 2016.01.01-et kell feltünteti, a várandósság végének dátuma pedig 2016.02.29. (születést megelőző hónap utolsó napja). Ne felejtse el, hogy ebben az esetben a gyermek nevét és adóazonosító jelét is be kell írni! A jogosultsági hónapok kitöltésénél „1” kódot kell írni január és február hónapokra a várandósság okán. Ezt követően év végéig szintén „1” kódot kell szerepeltetnie (amennyiben a gyermekre tekintettel családi pótlékra egész évben jogosult volt).

Természetesen akkor is érvényesítheti várandósság alapján a családi kedvezményt, ha Ön várandós nő közös háztartásban élő házastársa.

Ha azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldön Önnek családi pótlék, rokkantsági járadék vagy más hasonló ellátás jár, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne. Eltartottnak ebben az esetben az tekinthető, aki más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe vehető lenne.

Abban az esetben, ha a gyermekre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság hónap közben szűnik meg, akkor a gyermeket a megszűnés havában még kedvezményezett eltartottként jelölje meg.

Az egyes eltartotti blokkokban a jogosultság jogcímét is jelölni kell.

A jogosultság jogcímének meghatározásához kérjük, hogy a megfelelő kódkocká(ka)t jelölje

„X”-szel!

Az egyes kódkockákat a következők szerint kell jelölni, ha Ön 2016-ban:

a) gyermekre tekintettel volt családi pótlékra jogosult, vagy Ön a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa volt;

b) várandós volt, vagy várandós nő közös háztartásban élő házastársa volt (ebben az esetben a várandósságra tekintettel való jogosultság időtartamát is fel kell tüntetni);

c) saját jogán volt jogosult családi pótlékra, vagy ilyen személy közös háztartásban élő hozzátartozója volt;

d) rokkantsági járadékban részesült, vagy ilyen személy közös háztartásban élő hozzátartozója volt.

Amennyiben év közben változott a jogosultság jogcíme, egy eltartotti blokkban több kódkockát is jelölhet.

Például ha 2016 márciusában született gyermek után érvényesít családi kedvezményt, a jogosultság jogcíménél az a. és a b. kódkockát is X-szel kell jelölni, hiszen január és február hónapokban várandósság, majd március hónaptól gyermek után jogosult a családi kedvezményre.

Abban az esetben, ha Ön egy eltartotti blokkban végig (januártól decemberig) 2-es és/vagy 0-ás kódot szerepeltet, az adott eltartottnál jogosultsági jogcímet nem kell jelölni.

Figyelem! A várandósságra tekintettel való jogosultság időtartamát csak abban az esetben kell kitölteni a 152-154. sorokban, ha a jogosultság jogcímét jelölő kódkockák közül a b) jelű kódkockában szerepel „X”. Ebben az esetben azonban az időszak kitöltése kötelező. A várandósság időtartamának kezdő dátuma az orvosi igazoláson szereplő dátum (a várandósság 91. napja), a végdátuma pedig a szülés előtti hónap utolsó napja.

Amennyiben Ön családi kedvezményre jogosult személlyel házastársként vagy élettársként közös háztartásban él, de Ön családi kedvezmény érvényesítésére nem jogosult az adóév egyik hónapjában sem, akkor a jogosultság jogcímét nem kell kitöltenie. A kedvezmény megosztása esetén ne felejtse el jelölni a (C) blokkban a megfelelő kódkockát.

155-156. sorok: Nyilatkozat a családi adóalap- és járulékkedvezmény megosztásáról, közös érvényesítéséről (C) blokk

Figyelem! Azokra a hónapokra, amelyekre vonatkozóan a kedvezményre jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható. Nem alkalmazható a megosztás továbbá azokra a hónapokra sem, amikor a jogosultak a kedvezményt közösen érvényesítik.

A családi kedvezmény egy kedvezményezett eltartott után egyszer vehető igénybe. A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe, amely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén a családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik.

A jogosult az őt megillető családi kedvezményt megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, beleértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.

Ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlék fele-fele arányban mindkét szülőnek jár, a gyermek mindkét szülő - valamint a szülő házastársa - szempontjából kedvezményezett eltartottnak számít. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény összegének felét veheti igénybe. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezményt közösen nem érvényesíthetik.

A kedvezmény megosztása, illetve több jogosult (közös érvényesítés) esetén az igénybevétel feltétele az adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető nyilatkozat.

A megosztásról, illetve közös érvényesítésről bővebb információkat a 22. sorhoz írt magyarázatnál talál.

Kérjük, hogy a sor elején található kódkockában jelölje X-szel, hogy a másik féllel közösen érvényesíti vagy megosztja a családi kedvezmény összegét! Kérjük, jelölje továbbá, hogy a megosztás, közös érvényesítés mely hónapokat érinti! Amennyiben ugyanazzal a féllel valamely hónapban megosztja a kedvezményt, más hónapokban pedig közösen is érvényesíti, akkor mindkét kódkockát jelölje be!

Amennyiben Ön a (C) blokkban kizárólag a megosztásra vonatkozó kódkocká(ka)t jelöli, a jogosultság jogcímét nem kell kitöltenie a 152-154. sorokban.

Ha a nyomtatvány sorai az eltartottak feltüntetésére nem elegendőek, akkor nyisson újabb lapot, és azon folytassa a felsorolást! Papíron történő kitöltés esetén a lapszámot ne felejtse el feltüntetni! A főlap (C) blokkjában az erre szolgáló kódkockában jelezze, hogy a bevallásához hány darab 03-as lapot csatol.

A 04-es lap

I. Az elkülönülten adózó jövedelmek és adójuk részletezése

Az ingatlan (ideértve a termőföldet is), vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem

Ingatlannak minősül146 a föld (telek) és a földhöz alkotórészként kapcsolódó minden dolog. Ilyen különösen az épület, az építmény. Kivételt képez a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített betakarítatlan termés, termény (például a nem kivágott, azaz lábon álló fa).

146 Szja tv. 3. § 29. pont

Vagyoni értékű jognak minősül147 a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga.

Nem számít ingatlanértékesítésnek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározott birtokösszevonási célú földcsere. Ha a cseréhez értékkiegyenlítés is kapcsolódik, akkor az így kapott pénzösszeg vagy más vagyoni érték teljes egészében egyéb jövedelemnek számít.148

A külföldi illetőségű magánszemélynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedése ellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történő kivonása révén megszerzett jövedelmét 2017. november 20-áig a 1648 számú bevallásban kell bevallania.

Ha az Ön által értékesített ingatlan olyan országban van, amely országgal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, akkor az értékesítésből származó jövedelme egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül.149

Az ingatlan szerzési időpontja nagymértékben befolyásolja az adókötelezettséget. Az ingatlan és a vagyoni értékű jog megszerzésének időpontja:150

• az a nap, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották;

• az 1986. július 1-je előtti szerződések esetében az illetékhivatalhoz történt benyújtás napja;

• az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog esetén a szerzésről szóló szerződés keltének napja;

• a vagyoni értékű jog, ingatlan tulajdonjog öröklése esetén az örökhagyó halálának a napja;

• a házastársi közös vagyonhoz tartozó ingatlan tekintetében – függetlenül attól, hogy mikor jegyezték be tulajdonosként –, a házastársára vonatkozó szerzés időpontja;

• földrendezéssel, kisajátítással megszerzett csereingatlan esetén az eredeti ingatlan szerzési időpontja;

• a tartós használatba kapott, majd tulajdonba adott ingatlan esetében a tartós használatról szóló szerződés földhivatalban történt bemutatásának napja;

• ingatlan lízing esetében az ügyleti szerződés napja.

A földingatlanon felépített épület, épületrész megszerzésének időpontja:151

• A földingatlan tulajdonjogának megszerzését követően 2007. december 31-éig felépített (újjáépített, leválasztott, megosztott) épület, továbbá bővítmény esetében a földterület, eredeti ingatlan tulajdonjogának megszerzésének időpontja.

• A 2007. december 31-ét követően az ingatlanon létesített épített (újjáépített, megosztott, leválasztott) ingatlan esetében a szerzés időpontja fő szabály szerint az utolsó használatbavételi engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének, a használatbavétel tudomásulvételének, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített

147 Szja tv. 3. § 31. pont

148 Szja tv. 61. § (4) bekezdés

149 Szja tv. 28. § (16) bekezdés

150 Szja tv. 60. § (1), (2) bekezdés

151 Szja tv. 60. § (3) bekezdés

épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának napja, Xxxxx azonban lehetősége van arra is, hogy az eredetileg meglévő ingatlan, valamint az utóbb épített ingatlan(ok), bővítmény(ek) szerzési időpontját külön-külön határozza meg. Ekkor a meglévő ingatlan szerzési időpontja az eredeti szerzés időpontja, az építmény(ek), bővítmény(ek) szerzési időpontja pedig az azok használatbavételi engedélyéről szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontja(i).

Ha az értékesített ingatlan olyan, használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel még nem rendelkező épített-ingatlan vagy alapterület-bővített ingatlan, amelynél a ráépítés, vagy a bővítés a legutolsó használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének, a használatbavétel tudomásulvételének, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának a napja után, illetve ettől függetlenül is a tulajdonban (birtokban) tartás időszakában történt, akkor a hitelt érdemlően bizonyított tényleges használatbavétel évét, vagy ha az nem állapítható meg, akkor az átruházás évét kell a megszerzés évének tekinteni.

Az ingatlan és a vagyoni értékű jog elidegenítéséből származó jövedelem kiszámítása

Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem kiszámításához a bevételből le kell vonni azokat az igazolt költségeket, amelyeket más bevétellel szemben nem számolt el az átruházó.152 Az így kapott jövedelem a tulajdonban tartás időszaka alapján korrigálható.

Ingatlanértékesítésből származó bevételnek számít az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó minden olyan bevétel,153 amely az átruházásból adódik. Ilyen különösen az eladási ár, a cserébe kapott dolog megszerzéskori szokásos piaci értéke. Ilyen jövedelem az is, ami úgy keletkezik, hogy az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társasághoz vagy más céghez kerül nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként. Ekkor a jövedelem a társasági szerződésben, illetve hasonló okiratban meghatározott érték.

A bevételnek nem része a kapott ellenértékből az egyéb jövedelemnek minősülő, az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó része.

Ha az értékesített ingatlan megszerzése több időpontban történt, akkor a szerzési időpontokhoz hozzá kell rendelni a hozzájuk tartozó bevételrészeket.

• Abban az esetben, ha az értékesített ingatlanból több időpontban szerzett tulajdoni hányadokat, akkor a bevételt a megszerzett tulajdoni hányadok arányában kell megosztani.

• Ha az eredeti ingatlanon 2007. december 31-ét követően építés, bővítés történt és Ön a megosztásos módszert alkalmazza, akkor a bevételt az eredeti ingatlan és az épített ingatlan/ingatlanok szerzési összegeinek arányában kell megosztani.

Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt:

• a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat (illeték, ügyvédi költség stb.);

152 Szja tv. 62. § (1) bekezdés

153 Szja tv. 61. § (1) – (2) bekezdés

• az értéknövelő beruházásokat;

• a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat (hirdetési díj, ügyvédi költség stb.), ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.154

Ingatlan lízing esetén más kiadásnak minősül továbbá a futamidő letelte előtti megvásárlás esetén fizetett előtörlesztési díj.

Nem vonható le a bevételből az a kiadás, amelyet a magánszemély az önálló tevékenységből származó bevételével szemben elszámol(t) költségként.

Értéknövelő beruházásnak tekintendő az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, valamint az átruházás előtti 24 hónapban végzett állagmegóvás költsége, ha az több mint a bevétel 5%-a.155

Megszerzésre fordított összeg:156

• az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték;

• a cserébe kapott ingatlan csereszerződésben rögzített értéke;

• a kárpótlásról szóló törvény alapján vételi joggal megszerzett termőföld vételára;

• a helyi önkormányzattól vásárolt lakás esetében a szerződésben szereplő tényleges vételár;

• az ingatlanon 2007. december 31-ét követően épített, újjáépített ingatlan (épület, épületrész, építmény, építményrész), valamint az említett időpontot követő bővítés esetében a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének, a használatbavétel tudomásulvételének, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának napjáig (az ilyen engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig), ennek hiányában a tényleges használatbavétel, vagy ha ez az időpont sem állapítható meg, akkor az átruházás időpontjáig az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számlák együttes értéke, de legalább a beépített anyag értéke;

• az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha

o a szerzési érték az első pontok szerinti esetben nem állapítható meg,

o az ingatlan, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog szerzése örökléssel, ajándékozással történt azzal, hogy amennyiben az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb értéket, egyébként az átruházásból származó bevétel 50 %-át kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani;

• ha az előző pontban említett esetben az állami adó- és vámhatóság nem szab ki illetéket,

o örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték;

o ajándékozással szerzett ingatlan esetében

▪ az átruházásból származó bevétel 75%-a, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből, figyelembe véve, hogy az

154 Szja tv. 62. § (1) bekezdés

155 Szja tv. 3. § 32. pont b) alpont

156 Szja tv. 62. § (2) bekezdés

ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetében - az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül, vagy

▪ az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetén választható az átruházásból származó bevételből a 2007. december 31- ét követően épített, újjáépített, bővített ingatlanra vonatkozó szabályok szerinti érték, továbbá a ráépítéssel, létesítéssel, alapterület-növeléssel összefüggő egyéb kiadások és az átruházással kapcsolatos kiadások levonása, ha azok együttes összege meghaladja az átruházásból származó bevétel 75 %-át azzal, hogy az így kapott teljes számított összegből (a bevétel fennmaradó részéből) a ráépítésre, a létesítésre, az alapterület-növelésre vonatkozó szerzési időpont(ok)hoz, valamint az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó számított összegeket az említett szerzési időpont(ok) szerinti szerzési érték(ek) arányában kell meghatározni úgy, hogy az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó szerzési értéknek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben meghatározott forgalmi érték minősül;

• lízing esetében megszerzésre fordított összegnek minősül:

o a lízingbe vevő által a futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték,

o a lízingbe vevő által megfizetett lízingdíjak tőkerészének az a része, amely nem haladja meg az ingatlannak az ügyleti szerződés megkötésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az előző pont szerinti összeg levonásával megállapított összeget,

o a lízingbe vevői pozíció átvételéért fizetett összeg,

o a futamidő végén a vételi jog gyakorlása fejében a lízingbevevőnek fizetett összeg.

Ha a szerzéskori érték az előzőek szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75%- ával kell csökkenteni, azzal, hogy ebben az esetben más kiadás költségként nem számolható el.157

Fő szabály szerint az ingatlanértékesítésből származó jövedelem a bevétel és a kiadások (költségek, ráfordítások) különbözete, ha az átruházás a megszerzés évében, vagy az azt követő öt évben történik. Ez az összeg csökken 10-10 %-kal, ha az értékesítés a megszerzés évét követő hatodik, vagy azt követő évek valamelyikében történik. A megszerzés évét követő 15 év eltelte után az ingatlanértékesítésnek nem kell szerepelnie a bevallásban, és az után nem kell adót fizetni.

Ingatlan (ideértve a termőföldet is), illetve vagyoni értékű jog 2016-ban történt értékesítésekor a bevallásban feltüntetendő jövedelem összege a szerzés évének megfelelően csökkenthető:

Ha a szerzés éve	a csökkentés mértéke
2011-2016 közötti	0%
2010	10%
2009	20%
2008	30%

157 Szja tv. 62. § (3) bekezdés