Személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozó vállalkozások felelősségbiztosításának feltételei




Személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozó vállalkozások felelősségbiztosításának feltételei

Hatályos: 2016. június 9-étől

Nysz.: 18813


Személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozó vállalkozások felelősségbiztosításának feltételei (VVSZF) 3

I. A biztosítási szerződés alanyai 3

II. A biztosítási esemény 4

III. Biztosított tevékenység 4

IV. A kockázatviselés tárgya 5

V. A biztosítási szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, a biztosítási szerződés megszűnése 6

VI. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 7

VII. Biztosítási összeg 8

VIII. A biztosítás díj 8

IX. A felek együttműködése 10

X. A biztosító szolgáltatásának szabályai 11

XI. Kizárások a kockázatviselés köréből 13

XII. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól 15

XIII. A biztosító megtérítési igénye 15

XIV. Egyéb rendelkezések 16

Xxxxx feltételek 18

vállalkozások felelősségbiztosításának feltételei

(VVSZF)



A Személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozó vállalkozások felelősségbiztosításának feltételei (VVSZF) a Ge- nerali Biztosító Zrt-vel – személy- és vagyonvédelmi, vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő, valamint magánnyomozói tevékenység felelősségbiztosítására – kötött biztosítási szerződésekre alkalmazásra kerülő ál- talános szerződési feltételeket tartalmazzák, feltéve, hogy a biztosítási szerződést jelen feltételre hivatkozással kötötték.


A Személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozó vállalkozások felelősségbiztosításának feltételeihez a szerződő

– biztosítási szerződésben, vagy az annak részét képező biztosítási ajánlaton megjelölt – választása szerinti koc- kázatot tartalmazó Külön feltételek kapcsolódnak, melyek együttesen az általános szerződési feltételek. A Kü- lön feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozó vállalkozások felelősségbiztosításának feltételei, míg a Külön feltételeknek a Személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozó vállalkozások felelősségbiztosításának feltételeitől eltérő rendelkezései esetén a Külön feltételek szabályai az irányadók.


A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rög- zített – megállapodása az irányadó.


A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az „Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések” is.


Ezen általános szerződési feltételek alapján a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) meghatározott jö- vőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő által megfizetett biztosítási díj ellenében.


I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI


I.1. Biztosító


A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.


I.2. Szerződő


I.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biz- tosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.


I.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.


I.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosí- tott belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.


I.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe belépése folytán változik.


Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződés- be beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biz- tosítási időszakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.


I.3. Biztosított


I.3.1. A biztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltéte- lek alapján teljesíti.


I.3.2. Jelen feltétel alapján biztosított az a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett személy (pl. természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet), aki a hatályos magyar jogszabályok szerint a biztosított tevékenység folytatására jogosult.


II. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY


II.1. A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosí- tási díj fizetése ellenében – jelen feltételben, a kiegészítő feltételekben és a külön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.


II.2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás, melyre tekintettel a biz- tosított sérelemdíj fizetésére köteles és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító jelen feltételben meghatározottak szerint mentesíti.


Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfele- lően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.


II.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói ma- gatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.


III. BIZTOSÍTOTT TEVÉKENYSÉG


III.1. Jelen feltétel keretében – a biztosítási ajánlaton feltüntetettek szerint – biztosított tevékenység

– a személy- és vagyonvédelmi tevékenység,

– a vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenység,

– a magánnyomozói tevékenység.


III.2. Csak az erre vonatkozó Xxxxx feltétel keretében biztosított

– pénz, értékcikk, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy étkezési, illetve egyéb kafetéria utal- vány szállítása, kísérése és őrzése során a pénzben, értékcikkben, készpénz-helyettesítő fizetési eszközben vagy étkezési, illetve egyéb kafetéria utalványban okozott károk,

– a vagyonvédelmi tevékenység távfelügyeleti rendszer üzemeltetésével okozott károk,

– építkezési területek őrzése során okozott károk

– a biztosítottat, mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezettség.


III.3. Nem minősül biztosított tevékenységnek:

– elektronikus gépjárművédelem,

– szállítmány kísérése.


III.4. Jelen feltétel alkalmazásában


III.4.1. személy- és vagyonvédelmi tevékenység

a) a természetes személyek életének és testi épségének védelme,

b) az ingatlan, illetve ingóság őrzése,

c) a szállítmány kísérése (nem biztosított), pénz és érték szállítása,

d) rendezvény biztosítása és

e) az a)–d) pontokban foglalt tevékenységek szervezése és irányítása.


III.4.2. vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenység az elektronikai vagy mechanikai vagyonvédelmi rend- szerek tervezése, telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, karbantartása, javítása, ideértve a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett vagy – törvény felhatalmazása alapján – a hang- vagy képrögzítést is le- hetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszer (továbbiakban: térfelügyeleti rendszer), továbbá a beléptető rend- szer és a betörésjelző rendszer létesítésének, karbantartásának, illetve a térfelügyeleti rendszerhez és a távfel- ügyeleti rendszerhez kapcsolódó reagálószolgálat működésének körében végzett tevékenységet is.


III.4.3. magánnyomozói tevékenység


Megbízási szerződés alapján – a tevékenységre vonatkozó jogszabályok által meghatározottak szerint – hiteles információk biztosítása a megbízó számára, azaz adatok gyűjtése, ellenőrzése, események felderítése és do- kumentálása.


IV. A KOCKÁZATVISELÉS TÁRGYA


IV.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítot- tat olyan

a) szerződésszegéssel vagy szerződésen kívül okozott károk megtérítése alól, melyeket a biztosított, a biz- tosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a szakmai szolgáltatás során, azzal összefüggésben – a szakmai szolgáltató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

b) sérelemdíj megfizetése alól, melynek a térítésére a biztosított köteles, a biztosított, a biztosítottal mun- kaviszonyban vagy munkavégzésre álló egyéb jogviszonyban álló személy által – a szakmai szolgáltatás során, azzal összefüggésben – a szakmai szolgáltató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán elkövetett személyiségi jogsértésre tekintettel.


IV.2. A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a biztosítottal munkavégzésre irányuló – munkaviszonyon és tagsági jogviszonyon kívüli – egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy tevékenységére, amennyiben a biztosított tevékenység folytatására e személyekkel a biztosított írásban köt szerződést és e sze- mélyek tevékenységéből származó árbevétel a díjszámítás alapját képező éves nettó árbevételbe beszámításra kerül.


IV.3. Jelen feltétel alkalmazásában

a) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott jogvi- szony;

b) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, társas vállalkozásban vagy egyéni cégben fennálló tag- sági jogviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közérdekű önkéntes jogviszony, egyéni vállalkozói tevékenység.


IV.4. A tárgyak (ingóságok) eltulajdonításából, eltűnéséből eredő károkra – a IV.5. pontban foglaltak kivételével – csak akkor terjed ki a biztosítási védelem, amennyiben azok eltulajdonítása, eltűnése

– betöréses lopással vagy

– rablással történik.


Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

– betöréses lopás: ha az elkövető a lopás során a megbízó tulajdonában vagy birtokában lévő tárgyakat tartalmazó, legalább az 1. védelmi szintnek megfelelő technikai feltételekkel rendelkező lezárt helyiségbe:

a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erőszakos módon hatolt be,

b) nehezítő akadályok (rács, védőlemez, zsalutábla) elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan, meglevő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatol be,

c) zárás előtt a helyiségben elrejtőzőtt, és zárás után az a), illetve b) pontokban foglaltak szerint távo- zott,

d) hamis, illetve lopott kulcs vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszköz használatával jutott be. Jelen feltétel értelmében hamis kulcs alatt kell érteni az álkulcsot és az engedély nélkül másolt kulcsot is.


– 1. védelmi szint technikai feltételei: Falazatok:

A falazat, a födém és a padozat legalább 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenér- tékű áthatolás elleni védelmet nyújt.

Támpontok:

– 9–10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más, két- vagy többrétegű le- mezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöt- tük hőszigetelő, tűzálló anyag és mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található;

– gyári elemekből összeállított faház. Ajtók:

Az ajtók zárása biztonsági zárral vagy a MABISZ által minősített lakattal és lakatpánttal biztosított. Kétszár- nyú ajtók reteszhúzás ellen védettek.


– rablás: ha az elkövető az őrzött tárgyat jogtalan eltulajdonítás végett úgy veszi el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj az őrzött tárgy megtartása végett erőszakot, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.


IV.5. Gépjárművek őrzése során a gépjárművek sérüléséből, megsemmisüléséből, eltűnéséből vagy eltulajdonításá- ból eredő károkra akkor terjed ki a biztosítási védelem, amennyiben

– a gépjárművet a biztosított zárható garázshelyiségeiben vagy

– olyan parkolóhelyein helyezik el, melyet olyan kerítés határol, ahol a gépjármű- és személykapu sorompó- val vagy legalább egy darab kulcsos zárral (vagy lakattal) lezárt és a járművek állandó (24 órás), élőerős (helyszíni) felügyelete biztosított, feltéve, hogy az élőerő száma és megosztása oly módon kerül kialakítás- ra, amely a védett objektum méretét és elhelyezkedését is figyelembe véve biztosítja annak beláthatóságát és bejárhatóságát.


Nem fedezi a biztosítás – a XI. fejezetben foglalt eseteken kívül –

a) a gépjárműn végzett egyéb szolgáltató tevékenység (pl. mosás, javítás stb.) folytán keletkezett ká- rokat;

b) a gépjárműbe beépített audioberendezésben, a járműben elhelyezett poggyászban, rakományban keletkezett károkat;

c) a gépjármű alkatrészeinek, tartozékainak vagy üzemanyagának eltulajdonításából eredő károkat;

d) olyan károkat, melyet a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért felelős) a gépjár- művet jogtalanul használva okoz.


Jelen feltétel értelmében gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a las- sú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.


IV.6. Xxxxxx a biztosítás az őrzési tevékenység ellátásához szükséges lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, vala- mint vegyi eszköz (gázspray), gumibot, őrkutya tartásából és használatából eredő károkat.

Nem fedezi a biztosítás a kárt, ha a fegyverviselő az őrzési tevékenység megkezdésekor nem rendelkezik a szükséges hatósági engedéllyel.


V. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

V.1. A biztosítási szerződés létrejötte


V.1.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biz- tosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).


V.1.2. A biztosítási szerződés létrejöhet

a) a felek külön írásbeli megállapodásával,

b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül,

c) a biztosító ráutaló magatartásával


V.1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiak- ban: kötvény) állít ki.

Ha a kötvény a szerződő ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvény- ben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.


V.1.4. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre a bizto- sítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy

– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában,

– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.


Az ekként létrejött szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.


Amennyiben a biztosító ráutaló magatartásával létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerző- dési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.


V.1.5. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani.


V.2. A kockázatviselés kezdete


A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) – már érvényesen létrejött biztosítási szerződés esetén – a biztosítási ajánlaton a szerződő által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét.

A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő által történt alá- írását követő nap „0” órája.


V.3. A biztosítási szerződés tartama


V.3.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tartamra jön létre. A szerződés tartama a biztosítási szer- ződésben feltüntetésre kerül.


V.3.2. A biztosítási időszak az az időszak, amelyre a biztosítási díj, mint egység kiszámításra került, függetlenül a biz- tosítási díj részletekben történő megfizetésétől. Határozatlan tartamú szerződések esetén a biztosítási időszak minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik, és ettől számítva 1 évig tart. Határozott tartamú szerző- dések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.


V.3.3. A biztosítási évforduló a biztosítási időszak kezdőnapja. Amennyiben a kockázatviselés kezdete a hónap első napjára esik, úgy a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje.


V.4. A biztosítási szerződés megszűnése


V.4.1. Megszűnik a biztosítási szerződés

a) ha a határozatlan időtartamra kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondják (V.4.2.);

b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;

c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén jelen feltétel VIII. 6. pontjában meghatározottak szerint;

d) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő – a VIII. 5.3. pontban foglaltak szerint – a szerződést a biz- tosítási időszak végére felmondja;

e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos felmondása esetén a V.1.4. pontban foglaltak vagy a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel IX.2.3. pontjában foglaltak szerint;

f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biz- tosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;

g) a Xxxxx közös írásbeli megegyezésével.


V.4.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.


VI. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA


VI.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.


VI.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek mi- nősülő károkra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.


VI.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége ese- dékessé válik.

– Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja: Halál esetén a halál beállta;

Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja;

Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalommal megállapította az egészségkárosodást.

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károsodás időpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak a X.1.1. pontban foglaltak szerint bejelentette;

d) személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

f) tisztán vagyoni kár az a kár, mely nem személysérüléses kár (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi kár (tárgy megsérülése, megsemmisülése, használhatatlanná válása) és nem is ilyen kárra vezethető vissza.


VII. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG


VII.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg.


VII.1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (X.2. pont) – kifizethető legmagasabb összeg.


VII.1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (X.2. pont) – összesen kifizethető összeg.


Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban támasz- tott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési köte- lezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban (X.2. pont) foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.


A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetke- zett biztosítási esemény (okozott károk) miatt kifizetett összeggel csökken. A szerződő nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett bizto- sítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.


VII.2. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás címén (X. 2. pont) fizetett összeg akkor sem ha- ladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielégítésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérítést.


VIII. A BIZTOSÍTÁS DÍJ


A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.


VIII.1. Díjfizetési kötelezettség alanya


VIII.1.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli.


VIII.1.2. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (I.2.4. pont), a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.


VIII.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)


A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben határozzák meg.


VIII.3. Díjfizetés esedékessége


VIII.3.1. A biztosítás első díja (féléves vagy negyedéves díjfizetési ütem esetén az első díjrészlete) a felek által megha- tározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes.


VIII.3.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.


VIII.4. A biztosítási díj számítása


VIII.4.1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.


VIII.4.2. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles közölni a díjszámításhoz szükséges adatokat. A biztosítási díj számításának alapja (a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jog- viszonyban álló személyek száma és szakvégzettsége) a biztosítási szerződésben feltüntetésre kerül. A biztosí- tási díjat befolyásoló további tényezők különösen a biztosítási összeg, a vállalt önrészesedés mértéke, a bizto- sított tevékenysége, a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja, a kockázat felmérése során a szerződő által közölt egyéb adatok (pl. kárelőzmény).


VIII.5. A biztosítási díj módosítása


VIII.5.1. Aktualizálás a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján


VIII.5.1.1. A felek a következő biztosítási időszak biztosítási díját – a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján

– minden évben a biztosítási évforduló napjának hatályával aktualizálják. A biztosítási díj számításához a szer- ződő köteles a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, díjszámítás alapját képező adatokban bekövetkezett változást.


VIII.5.1.2. Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a díjszámítás alapját képező adatokhoz képest a valós adatok eltérőek úgy – a XIV. 1. pontban foglaltaktól eltérően – jogosult ezen valós adatok alapulvételével meghatározni és érvényesíteni a biztosítási díjat legfeljebb öt évre visszamenőleg, és az így keletkezett díjkülönbözetet a szerződőtől igényelni.


VIII.5.1.3. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a VIII.5.1.1. pontban meghatározott kötelezettségének, akkor káresemény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.


VIII.5.2. Biztosítási díjtétel változása


A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosíthatja:

a) jelen szerződés kárhányada vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú – biztosítási szer- ződések kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző naptári évben be- következett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változása esetén;

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében,

c) a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett infláció mértékének megfelelően.


A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os (jelen szerződés kárhányadának emelésére tekintettel történő díjemelés esetén legfeljebb 300%-os) mértékben kerülhet sor.


VIII.5.3. A VIII.5.1. és VIII.5.2. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a bizto- sítási évforduló előtt – jelen feltétel V.4.2. pontjától eltérően, felmondási idő nélkül – a biztosítási időszak végére felmondani. Felmondás hiányában a szerződő a biztosító évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.


VIII.5.4. A biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés követ- kező évfordulójának napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biz- tosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.


VIII.5.5. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellen- őrzéshez szükséges mértékben betekinteni.


VIII.6. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményei


VIII.6.1. A biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövete- lést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.


VIII.6.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körül- ménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.


VIII.6.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés tör- lésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.


VIII.6.4. A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.


VIII.6.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.


VIII.7. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén


A biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.


IX. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE


IX.1. Közlési kötelezettség


IX.1.1. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismer- tek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a felek közlési kötelezettségüknek eleget tesznek.


IX.1.2. A szerződő és a biztosított kötelesek a kockázatvállalás és a biztosítási szerződés létrejötte szempontjából lényeges okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni, illetőleg az ezekbe való betekintést lehetővé tenni.


IX.2. Változásbejelentési kötelezettség


IX.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha

– a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak;

– a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik be;

– a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosítónál felelősségbiztosítási szerződést köt;

– a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

– velük szemben az illetékes bíróság csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítását rendelte el, vagy végelszámolási eljárás megindítására kerül sor.


IX.2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerződés szempontjából lényeges okiratok, szerződések, hatósági határo- zatok módosulása esetén, a változott tartalmú okiratokat a szerződő és a biztosított kötelesek 5 munkanapon belül átadni a biztosítónak.


IX.2.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg beje- lentésre köteles lett volna.


IX.2.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, to- vábbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmon- dási idővel felmondhatja.


Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem vála- szol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következ- ményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.


A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna vagy díjszabása szerint legalább 10% mérték- kel magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot.


Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.


IX.3. A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségek megsértése esetén a biztosító – a XII.3. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.


IX.4. Kármegelőzési kötelezettség


IX.4.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert veszélyhely- zetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.


Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást ered- ményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.


IX.4.2. A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítását és megtartását ellenőrizni.


IX.5. Kárenyhítési kötelezettség


IX.5.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.


IX.5.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak megtartását ellen- őrizni.


IX.6. Amennyiben a kárt a szerződő vagy a biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségének szán- dékos vagy súlyosan gondatlan megszegése okozta, vagy a kár mértéke ezen magatartás, vagy mu- lasztás miatt növekedett, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól a XII.2. pontban foglaltak szerint.


X. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI


X.1. Kárbejelentés


X.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.


A kárbejelentés történhet:

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálatának +36 1 452 3333-as számán,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx),

d) telefax útján a x00 0 000 0000 telefax számon,

e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.


X.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indokolással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt;

– az előző naptári évben megvalósult, a díjszámítás alapját képező adatot (pl. átlagos alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel).


X.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelke- zésre bocsátását jogosult kérni:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges ira- tok (a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőr- ségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anya- gának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett ira- tok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok,


A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, do- kumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.


X.1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.


X.1.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.


X.1.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – a XII. 4. pontban foglaltak szerint – men- tesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.


X.1.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a ká- rosult felé fennálló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.


X.2. Biztosítási szolgáltatás


X.2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (VII.1. pont) mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon kárt, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így

– dologi, személysérüléses és tisztán vagyoni károknál a károkozó körülmény folytán a károsult va- gyonában beállott értékcsökkenést; valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;

– személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt.

b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, amennyiben a károsult bizonyítja, hogy a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles.

Munkáltatói felelősség alapján a sérelemdíjat kizárólag abban az esetben amennyiben

– a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján fedezetbe vont – károkozó magatar- tással áll közvetlen összefüggésben, amelyet a biztosítottat kártérítési felelősség terheli és

– a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás következtében a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles.

A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a X.1.7 pontban foglalt korlá- tozásra is figyelemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, il- leték biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzá- járulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló

– mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.


X.2.2. A X.2.1. a)–f) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen ren- delkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamat fizetési kötelezettségre is irányadó.


X.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.


X.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók maga- tartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.


X.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a já- radék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.


X.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a X. 2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfi- zetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosí- tottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosí- tót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.


X.3. Kárrendezés


X.3.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.


X.3.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.


X.3.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsé- ge a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított kép- viseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.


X.3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köte- les.


X.3.5. A biztosító a X.2.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesít- heti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.


X.4. Önrészesedés


A biztosítási szerződésben (biztosítási ajánlaton) feltüntetésre kerülő, abszolút összegben, százalékban vagy e kettő kombinációjában meghatározott mértékű önrészesedés a biztosítási szolgáltatás azon része, amelyet a biztosított minden biztosítási esemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő ösz- szeget a X.2.1. a)–f) pont szerinti biztosítási szolgáltatás teljes összegéből vonja le.


XI. KIZÁRÁSOK A KOCKÁZATVISELÉS KÖRÉBŐL


XI.1. Nem fedezi a biztosítás:


1. a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1. § 2) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott káro- kat;


A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosított cse- lekvőképtelen és cselekvőképességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik;


2. ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;


3. a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek oko- zott kárt a tulajdon százalékos arányában;


4. több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;


5. azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel;


6. azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;


7. a kárt, amennyiben a biztosított működési engedély; a működés bejelentését és a nyilvántartásba vétel tényét igazoló hatósági bizonyítvány vagy a biztosított tevékenységet folytató személy igazolvány hiá- nyában folytatja a tevékenységét;


8. a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), a biztosítottat terhelő bírságot, pénzbünte- tést valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit;


9. azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján le- folytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz (kivéve a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel okozott károkat);


10. a környezetszennyezéssel okozott károkat és a környezeti elemekben (pl. föld, víz, levegő, élővilág) oko- zott károkat;


11. a pénzben, értékcikkben (értékpapír, betétkönyv, okmányok, drágakövek, nemesfémek, igazgyöngyök, érme- és bélyeggyűjtemények, ékszerek, arany- és platinatárgyak, képzőművészeti és iparművészeti tár- gyak), készpénz-helyettesítő fizetési eszközben vagy étkezési, illetve egyéb kafetéria utalványban okozott károkat;


12. szórakozóhelyek, hidak, felüljárók, piacok, vásárcsarnokok, vasúti pályaudvarok, őrök által bejárhatatlan területek (pl. vezetékek, mezőgazdasági területek) őrzése során okozott károkat;


13. kereskedelmi egységek nyitvatartási ideje alatt elkövetett lopásokból származó károkat;


14. olyan tárgyak eltűnéséből, eltulajdonításából eredő károkat, amelyről utólag nem bizonyítható, hogy azo- kat a megbízó telephelyén, illetve létesítményében tárolták;


15. az őrzött vagyontárgyak dézsmálásából, valamint a leltárhiányból eredő károkat;


Jelen feltétel értelmében dézsmálásnak minősül, ha az őrzött vagyonból a biztosított vagy harmadik személy rendszeres időközönként lop, vagy engedély nélkül fogyaszt.


16. számítógép, vagy számítógépes program hibájával, számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelis- merésével, számítógép vagy számítógépes hálózat védelmi rendszerének hiányával vagy elavultságával összefüggésben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket. Védelmi rendszernek minősül a tűzfal és a vírusvédelmi rendszer együttes megléte, mely rendszer program(ok)ból és hardverekből is felépülhet. Elavultságnak minősül, ha a rendszer három munkanapja nem volt frissítve;


17. a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgár- háború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rend-bontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.


Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszé- lyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;


18. más felelősségbiztosítással fedezett károkat;


19. dologi és tisztán vagyoni károk esetén az elmaradt vagyoni előnyt;


20. kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségkárosodás szint- jét;


21. a vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenység tekintetében a szavatosság alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek és egyéb kiadá- sok);


22. a személy és vagyonvédelmi tevékenység tekintetében a szerződés teljesítése érdekében, az eredetileg megbízást adó előzetes hozzájárulása nélkül igénybevett alvállalkozó által okozott károkat;


23. a személy és vagyonvédelmi tevékenység tekintetében azon károkat, amelyeket az alvállalkozó által a szerződés teljesítése érdekében igénybevett további alvállalkozó okoz;


24. a kátérítési igényeket, amennyiben a biztosított által a biztosított tevékenységre kötött szerződést nem foglalták írásba;


25. a kártérítési igényeket, amennyiben személy- és vagyonvédelmi tevékenység esetén írásban nem ve- zettek őrnaplót, illetve nem készítettek őrutasítást vagy a szolgáltatás teljesítése érdekében megkötött szerződésben a biztosított tevékenység tartalmának, kereteinek részletes rögzítése nem történt meg (pl. járőrözés gyakorisága);


26. reklámtevékenységgel összefüggésben okozott károkat.


Jelen feltétel alkalmazása szempontjából reklámnak minősül minden olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely termék, szolgáltatás, áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevé- kenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul;


27. azon kockázatokat, károkat és követeléseket, amelyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, te- vékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.


XII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE ALÓL


XII.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándé- kos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalma- zottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk vagy

c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályvezető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közre- működő tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.


Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, a megrendelő írásbeli utasításaitól és feltételeitől való tudatos elté- réssel vagy más tudatos kötelezettségszegéssel okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét.


XII.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a XII. 1. a)-c) pontban meghatározott személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – a IX. 4. és 5. pont szerinti – kár- enyhítési vagy kármegelőzési kötelezettségének, így különösen, ha

a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének fennálló veszé- lyére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érdekében szük- séges intézkedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget.


XII.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a IX. 1. és 2. pontban szabályozott – közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szer- ződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kötelezettségüket megsértették, de az elhall- gatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelő- zően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen feltétel IX. 2.3. pontban szabályozott szerződésmódosítási, illetve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetke- zésében.


XII.4. Amennyiben a biztosított a – X. 1. pontban meghatározott – kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a ke- letkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.


XIII. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE


Amennyiben a biztosított más személy károkozó magatartásáért kártérítési felelősséggel tartozik, és erre te- kintettel a biztosító biztosítási szolgáltatást teljesít, akkor a biztosítót az általa teljesített biztosítási szolgáltatás erejéig megtérítési igény illeti meg a károkozó személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.


XIV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK


XIV.1. Elévülés


XIV.1.1. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.


XIV.1.2. Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik:

– a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 30. napot követő napon,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biztosító által igényelt iratcsatolás vagy infor- mációszolgáltatás elmarad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő napon, határidő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,

– a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tartamengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerződés megszűnésének napján,

– egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.


XIV.2. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok


Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen biztosítási szerződési feltétel azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelem- felhívás érdekében ezen rendelkezéseket jelen fejezetben összefoglaltuk.

Jelen fejezet nem tartalmazza a Személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozó vállalkozások felelősség- biztosításának feltételei azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerződési feltételtől eltérő

– rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.


XIV.2.1. Ajánlattól eltérő kötvény kifogásolásának határideje

Jelen feltétel V.1.3. pontja a Ptk. 6:443. § (2) bekezdése szerinti rendelkezést pontosította azzal, hogy a szerző- dő késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül jogosult kifogásolni, amennyiben az ajánlatára a biztosító az ajánlattól eltérő tartalmú kötvényt állít ki.


XIV.2.2. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával

Jelen feltétel V.1.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444. §-ától – a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biz- tosító ráutaló magatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.


XIV.2.3. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében

A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, jelen feltétel V.3.2. pontja alapján, határozott tartamú szerződések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.


XIV.2.4. A fedezetfeltöltés jogának kizárása

Jelen feltétel VII.1.2. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától – a szerződő feleket nem illeti meg a fedezet- feltöltés joga, azaz az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett ösz- szeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a biztosítási szerződés a folyó biztosítási időszakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére emelni.


XIV.2.5. A biztosítási szolgáltatás egyoldalú leszállítási jogának kikötése a díjszámítás alapját képező adatokra vonatkozó közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén

Amennyiben szerződő a közlési és változás-bejelentési kötelezettségét azzal sérti meg, hogy a biztosítási díj számításához helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a díjszámítás alapját képező adatok változá- sára vonatkozó bejelentési kötelezettségének, abban az esetben káresemény bekövetkeztekor – jelen feltétel VIII.5.1.3. pontja alapján, eltérően a Ptk. 6:446. §-ától – a biztosító csak a megállapított kár akkora részének a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.


XIV.2.6. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei

Jelen feltétel VIII.6.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. §-ától – a biztosítási szerződés – póthatáridő tűzése nélkül – a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely ré- szét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.

A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosz- szabbíthatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlé- sével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.


XIV.2.7. Biztosítási esemény bejelentése

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem jelen feltétel X.1.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.


XIV.2.8. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel X.2.1. és X.2.2. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási idő- szakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérí- tési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.


XIV.2.9. Az elévülési időszak időtartama

Jelen feltétel elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények – jelen feltétel XIV.1.1. pontja szerint – 1 év elteltével évülnek el.


XIV.3. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása


A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő – módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egé- szében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.


Külön feltételek



A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a külön feltételekben vállalt kockázatokra, ha az ajánlaton ezt a szerződő megjelölte és a biztosító azt elfogadta. Ha a külön feltétel eltérően nem rendelkezik, a külön fel- tételben vállalt kockázatokra a feltétel egyéb rendelkezései az irányadók.


308. SZ. IDŐBELI HATÁLY KITERJESZTÉSE


Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegészített biztosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkezése és bejelentése a biztosító felé legké- sőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megtörtént.


370. SZ. PÉNZ, ÉRTÉKCIKK VAGY KÉSZPÉNZ-HELYETTESÍTŐ FIZETÉSI ESZKÖZ SZÁLLÍTÁSA, KÍSÉRÉSE ÉS ŐRZÉSE


1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító a biztosítási ajánlaton meghatározott pótdíj ellenében – a IV. fejezet 4. pontjától és a XI. fejezet 11. pontjától – fedezetet nyújt pénz, értékcikk, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy étkezési, illetve egyéb kafetéria utalvány szállítása, kísérése és őrzése során pénzben, értékcikkben, készpénz-helyettesítő fizetési eszközben vagy étkezési, illetve egyéb kafetéria utalványban okozott károk megtérítésére.


Jelen feltétel alkalmazásában

értékcikk: értékpapír, betétkönyv, okmányok, drágakövek, nemesfémek, igazgyöngyök, érme- és bélyeggyűjte- mények, ékszerek, arany- és platinatárgyak, képzőművészeti és iparművészeti tárgyak.


készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a csekk (ideértve az üdülési csekket, étkezési utalványt is), az elektronikus pénz, valamint a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személy- re szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét.


elektronikus pénz: az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt – ideértve a mágneses tárolást is – összeg, melyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki meghatá- rozott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természe- tes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad.


2. Pénz, értékcikk, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy étkezési, illetve egyéb kafetéria utalvány szállítása és kísérése esetén a biztosító szolgáltatásának a feltétele, hogy a szállítás és kísérés során az alábbi követelmények teljesüljenek:

a) 500 000 Ft-ig 1 fő vagyonőr

Riasztójelzést adó pénzszállító táska esetén a fenti összegek kétszerese szállítható.

b) 500 000 Ft és 2 000 000 Ft között 2 fő vagyonőr, akik közül 1 fegyveres, riasztó jelzést adó pénzszállító táskával.

c) Személygépkocsival vagy zárt kocsiszekrényű kisteherautóval történő szállítás esetén:

– 5 000 000 Ft-ig 2 fő vagyonőr, akik közül 1 fegyveres.

– 5 000 000 Ft és 30 000 000 Ft között 3 fő vagyonőr, akik közül 2 fegyveres.

d) 30 000 000 Ft és 50 000 000 Ft között speciális pénzszállító autóval (páncélautó), mely az alábbi feltéte- leknek megfelel:

– a rakodótér és a vezetőfülke borítása, üvegezése védelmet nyújt a kis kaliberű maroklőfegyverek ellen,

– a rakodótér és a vezetőfülke ajtajai kívülről csak kulccsal nyithatók,

– a rakodótér ajtaját több ponton záródó speciális zárral kell ellátni,

– elektronikai jelzőrendszerrel van ellátva, mely támadás, az ajtók illetéktelen nyitása vagy a gépjármű eltulajdonítása esetén riasztójelzést ad és megakadályozza a jármű elvételét (a motor üzembe helye- zését),

– a kocsi személyzete a vezetővel együtt három fő, kettő fegyveres. Egy fegyveres kísérő a vezetőfül- kében, egy a rakodótérben helyezkedik el.


e) 50 000 000 Ft és 100 000 000 Ft között a 30 000 000 Ft és 50 000 000 Ft közötti értékkel azonos módon+előfutó kísérőkocsi két fő fegyveressel.

f) 100 000 000 Ft felett páncélautóval, mely az alábbi feltételeknek megfelel:

– a jármű borítása, üvegezése golyóálló, védelmet nyújt a közepes hatóerejű kézifegyverek (lőfegyve- rek) ellen,

– a rakodótér ajtaja több ponton záródó zárszerkezettel rendelkezik,

– elektronikai jelzőrendszerrel van ellátva, melynek főbb jellemzői az alábbiak:

• kódolható,

• rendelkezik támadásjelzéssel,

• teljesen független a gépkocsi egyéb elektronikai rendszerétől, saját külön tápellátással rendel- kezik,

• a teljes rendszer szabotázsvédett,

• jelzi az illetéktelen ajtónyitásokat és eltulajdonítást, megakadályozza a jármű elvitelét a gyújtás leválasztásával és az üzemanyag vezeték zárásával, valamint a fékrendszer blokkolásával.

– a gumik nyomástartóak, 8–10 db szög által okozott lyuk, illetve 6 mm-es, pl. golyó ütötte lyuk esetén is tartja a nyomást,

– a jármű a zárt építés miatt légkondicionált kivitelű legyen olyan légszűrő berendezéssel ellátva, amely megegyezik a gázálarc-szűrőbetét tulajdonságaival,

– az állandó kapcsolattartáshoz URH adó-vevő berendezés szükséges, rejtett antennával, önálló ener- giaellátási lehetőséggel (kísérőkocsik és a központ között is),

– az útvonal biztosításához előfutó és követő kísérő személygépkocsi szükséges két-két fő fegyveres- sel,

– a szállító jármű vezetőfülkéjét oxigénpalackkal kell felszerelni, mely a személyzet oxigénellátását 30 percen keresztül biztosítja.


A szállított vagy kísért pénz, értékcikk, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy étkezési, illetve egyéb kafetéria utalvány összértékét kell figyelembe venni és az ezen értékhatárhoz rendelt követelmények teljesülése szükséges a biztosító szolgáltatásához.


3. Pénz, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy étkezési, illetve egyéb kafetéria utalvány őrzése esetén a biztosító szolgáltatásának a feltétele, hogy a pénz, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy étkezési, illetve egyéb kafetéria utalványban a MABISZ által minősített értéktárolóban legyen elhelyezve.


4. A biztosítási összeg

– pénz, értékcikk, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy étkezési, illetve egyéb kafetéria utalvány szál- lítása és kísérése esetén az alapszerződésre megállapított biztosítási összegen belül, annak erejéig,

– pénz, értékcikk, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy étkezési, illetve egyéb kafetéria utalvány őrzé- se esetén az alapszerződésre megállapított biztosítási összegen belül az adott értéktárolóban engedélye- zett maximális pénzösszeg, de legfeljebb az alapszerződés biztosítási összege.


373. SZ. VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉG TÁVFELÜGYELETI RENDSZER ÜZEMELTETÉSÉVEL


1. Jelen külön feltétel alapján – a IV. fejezet rendelkezéseinek megfelelően – kiterjed a biztosítási védelem a távfel- ügyeleti rendszer üzemeltetésével történő vagyonvédelmi tevékenységre.


Jelen feltétel alkalmazásában távfelügyeleti rendszer: meghatározott területen elhelyezett elektronikai vagyon- védelmi rendszer, amely – a szerződés keretei között, a jogsértő cselekmények megelőzése, megszakítása, a bűncselekmény elkövetésén tetten ért jogsértő elfogása érdekében, elektromos úton – az érintett területre vonatkozó, a vagyonvédelem szempontjából jelentőséggel bíró információkat továbbít a védett területet folya- matosan figyelő vagyonőrnek.


2. Jelen külön feltétel alapján a biztosító az alábbi szabályszegésekre nyújt biztosítási fedezetet:

a) a figyelő központba beérkezett riasztás vagy műszaki jelzés esetén az operátor által a járőrszolgálat kése- delmes értesítése, helyszínre küldésének elmulasztása, illetve téves helyszínre küldése;

b) a megbízásban szereplő hatóságok, szervek és a megbízó által megnevezett személyek késedelmes érte- sítése vagy értesítésük elmulasztása;

c) a helyszínre érkező szolgálat téves intézkedése;

d) a járőrszolgálat késedelmes helyszínre érkezése.


4. A biztosító helytállási kötelezettségének a feltétele, hogy a riasztások, a kivonulás és az intézkedések megtétele egyértelműen dokumentált legyen.


5. Pénz, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy étkezési, illetve egyéb kafetéria utalvány őrzése esetén a bizto- sító szolgáltatásának a feltétele, hogy a pénz, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy étkezési, illetve egyéb kafetéria utalvány a MABISZ által minősített értéktárolóban legyen elhelyezve.


6. Nem terjed ki a biztosítási védelem a XI. fejezetben felsorolt eseteken kívül:

a) azon károkra, melyek abból erednek, hogy a járőrszolgálat egyáltalán nem vonult ki vagy a szerző- désben vállalt kiérkezési időt 15 perccel meghaladóan érkezik a helyszínre;

b) az elektronikai vagyonvédelmi rendszer felépítésével, karbantartásával összefüggő, a rádiórend- szer karbantartási feladatainak elmulasztásából adódó károkra.


7. Jelen külön feltétel alapján a biztosított tevékenységére a VVSZF XI. fejezet 11. pontjában foglalt kizárás nem vonatkozik.


378. SZ. ÉPÍTKEZÉSI TERÜLETEK ŐRZÉSE


1. Jelen külön feltétel alapján – a IV. fejezet rendelkezéseinek megfelelően – kiterjed a biztosítási védelem építke- zési területek őrzésére.


Jelen feltétel alkalmazásában építkezési terület: minden olyan terület, ahol épületek, építmények építőipari kivi- telezése (építése, bővítése, szerkezeti átalakítása, felújítása, bontása) történik, ideértve a felvonulási, előkészíté- si területet, valamint az építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére szolgáló területet.


2. Az építkezési területek őrzése során okozott károk tekintetében a biztosítottat – a biztosítási ajánlaton feltünte- tett – emelt önrészesedés terheli.


379. SZ. MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS


1. Xxxxx külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási védelem – a jelen szerződésben foglaltak szerint – azokra a kár- térítési követelésekre, amelyeket a biztosítottal munkaviszonyban (közalkalmazotti, szolgálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közérdekű önkéntes jogviszonyban) álló személyek munkabalesete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztanak, és amelyekért a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tar- tozik.


2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biz- tosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan – jelen külön feltétel alapján biztosítási fedezetbe vont – károkozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosí- tottat kártérítési felelősség terheli.


Jelen külön feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezett- ségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.


3. Kiterjed a biztosító kockázatviselése munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönzött munkaerő munkabalesete miatt és címén a biztosítottal (kölcsönvevő vagy kölcsönbeadó munkáltatóval) szemben támasztott kártérítési és sé- relemdíj megfizetésére vonatkozó követelésekre.


4. Fedezetet nyújt a biztosítás a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkaerő-kölcsönzés alapján létrejött foglal- koztatási jogviszonyban álló személyek munkabalesete miatt a biztosítottal szemben támasztott társadalombiz- tosítási megtérítési követelésekre is.


5. A XI. fejezetben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás a foglalkozási megbetegedésből eredő kártérítési igényeket.


6. Xxxxx külön feltétel alkalmazásában

a) munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüg- gésben éri.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üze- mi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

b) baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült károsult akaratától függetle- nül, hirtelen következik be és sérülést, mérgezést vagy egyéb egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

c) foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan he- veny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkáro- sodás, amely

– a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve

– a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.


7. Súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító – a XII.1. pont alapján – mentesül a szolgálta- tási kötelezettség alól, ha

a) a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten;

b) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) ál- lapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét, illetve jogerős bírósági határozat állapítja meg, hogy a baleset a munkavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsértése miatt következett be;

c) a munkaügyi felügyelőség munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt a munkáltatót 3 000 000 Ft-ot meghaladó pénzbírsággal sújtja.


8. A biztosítási összeg az alapszerződésre megállapított biztosítási összegen belül, annak erejéig áll rendelkezésre.


Generali Biztosító Zrt.

Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonos ügyfélszolgálat: x00 0 000 0000 xxxxxxxx.xx

Document Metadata

Filed: June 8th, 2016