Házőrző

1.A. Biztosító: az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás telje- sítésére kötelezettséget vállal.

A biztosítóra vonatkozó tájékoztató adatok

A Generali Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt., majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, majd Generali-Providencia Biztosító Zrt. – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. év április hó 30. napján. A társaság az IVASS által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoporthoz tartozik.

A társaság neve: Generali Biztosító Zrt.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 4 500 000 000 Ft

Alap (jegyzett) tőke ténylegesen rendelkezésre bocsátott összege: 4 500 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

A székhely állama: Magyarország

Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

Adószáma: 10308024-4-44

Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás A társaság cégformája: részvénytársaság Működési módja: zártkörű

Telefon: x00 0 000 0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali CEE Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában 34275688

Székhelye: NL 1101 BH Amszterdam, De entree 91.

A biztosító 2016. január 1-jétől kezdődően évente jelentést tesz közzé a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről. A jelentés a biztosító honlapján (xxxxx://xxxxxxxx.xx/) érhető el.

Ügyfélszolgálat

A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával, kérjük, forduljon bizalommal biztosításközvetítőjéhez, ügyfélszolgálati iro- dáinkhoz, illetőleg a Telefonos ügyfélszolgálat munkatársaihoz, vagy keresse fel internetes ügyfélszolgálatunkat. Kollégáink készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Az Ügyfélszolgálat elérhetőségei

Internetes ügyfélszolgálatunk: xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxx.xxxx Telefonos ügyfélszolgálat telefonszáma: x00 0 000 0000

Központi ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.

További ügyfélszolgálatok elérhetőségei

xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx_xxxx_xxxxxx

Információt és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxxxx://xxxxxxxx.xx/ címen is. Internetes ügyfélszol- gálatunk esetleges üzemzavara idején a telefonos ügyfélszolgálatunk biztosítja az elérhetőséget. Telefonos ügyfészolgálatunk hívásfogadási idejéről a xxxxx://xxxxxxxx.xx/ címen tájékozódhat.

Panaszügyintézés

Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati Területén szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továb- bá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a biztosító, a biztosító ügynöke, vagy a biztosító által megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát az alábbi elérhetőségi címeken és módon közölheti.

Postai levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonszám: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

Email: xxxxxxxx.xx@xxxxxxxx.xxx

Internet: xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxx_xxxxxxxxxxx

Központi ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.

További személyes ügyfélszolgálataink elérhetőségeit itt találja:

xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx_xxxx_xxxxxx

Szóbeli panaszát személyesen valamennyi, személyes ügyfélfogadásra nyitva álló ügyfélszolgálati irodánkban, annak nyitvatartási idejében teheti meg.

Írásbeli (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) panaszát a biztosító fenti elérhetőségein keresztül közölheti.

A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére telefonos ügyfélszolgálatunk hívásfogadási idejében, a panaszkezelési szabályzatban és a tár- saságunk honlapján közöltek szerint biztosítunk lehetőséget.

Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részle- tes információkat talál honlapunkon, illetőleg az ügyfélszolgálati irodáinknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatban.

Tájékoztatjuk, hogy az Európai Unió tagállamaiban bevezetett alternatív, az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rende- zéséről szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (Rendelet) alapján az Európai Bizottság létrehozta az uniós szintű online vitarendezési platformot (platform), amely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx

A platformon az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók (magánszemélyek), az Unióban letelepedett kereskedőkkel szemben, online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos jogvitáik bírósági eljáráson kívüli rendezését kezdeményezhetik. Az online vitarendezési platform felhasználható a pénzügyi fogyasztói viták rendezéséhez.

A Rendelet nem alkalmazandó a fogyasztók és kereskedők közötti azon vitákra, amelyek a nem internetes (offline) úton létrejött szerződések kapcsán, illetve kereskedők között merülnek fel.

A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatókra, így a Generali Biztosító Zrt-re is, amennyiben a fogyasztó és a biztosító között létrejött biztosítási szerződést a fogyasztó a biztosító, vagy biztosításközvetítő weboldalán (jellem- zően biztosításközvetítő személyes közreműködése nélkül) elérhető, szerződéskötést lehetővé tévő alkalmazások igénybevételével kötötte meg.

A Rendelet értelmében a fogyasztók a platform használatával online kezdeményezhetik a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. A jogvita peren kívüli rendezésére Magyarországon a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult. Az online vitarendezési platformról a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatót adott ki, mely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxx

Felügyeleti hatóság

A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy Felügyelet) A Felügyelet elérhetőségei

Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest Központi telefon: x00 0 000 0000

Központi fax: x00 0 000 0000

Email: xxxx@xxx.xx

Webcím: xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx

Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Ügyfélszolgálat telefonszáma: x00 00 000 000

Ügyfélszolgálat elektronikus levelezési címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx), az ott elérhető tájékoztatókra és összeha- sonlítást segítő alkalmazásokra.

Társaságunk az MNB által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában a Felügyelet – kére- lemre vagy hivatalból indított eljárás keretében – ellenőrzi

a) a biztosító által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapí- tó, a Bit-ben vagy az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések], továbbá

e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, jog- hatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).

Fogyasztóvédelmi eljárást a Felügyeletnél a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti fogyasztónak minősülő személy kezdeményezhet, abban az esetben, ha a biztosítónál panaszát már korábban előterjesztette, azonban a panaszára nem kapott választ, vagy a panasz kivizs- gálása nem jogszerűen történt, vagy a biztosító válaszából egyéb, a fentiekben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.

A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kap- csolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

1.B. Szerződő: A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő kizárólag fogyasztó lehet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

A szerződéssel összefüggésben a szerződő jogosult a biztosító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító a szerződőhöz köteles intézni a jognyilatkozatait.

Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe való belépése folytán változik.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szer- ződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződővel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.C. Biztosított: A biztosítani kívánt vagyontárgy megóvásában érdekelt személy.

Baleset kockázatot tartalmazó kiegészítő biztosítás esetén a biztosított az, akinek életével, egészségével, testi épségével kapcsolatban a szer- ződés létrejön.

Felelősségbiztosítás esetén biztosított az, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító a szerződéses feltételek alapján teljesíti.

1.D. Kedvezményezett

Baleset kockázatot tartalmazó kiegészítő biztosításnál az a személy, aki a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatásokra jogosult. Kedvezményezett a szerződésben a szerződő és az adott biztosított által megnevezett személy.

Kedvezményezett-jelölés hiányában

a) a biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított,

b) a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvezményezettje az adott biztosított örököse(i).

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.A. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő). Amennyiben a szerződő es a biztosított különböző személy, úgy a szerződés balesetbiztosítási kockázatot tartalmazó részének létrejöttéhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

Baleset biztosítási kockázatok vonatkozásában, amennyiben a biztosított kiskorú, és a biztosítási szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés ezen részének érvényességéhez – ideértve a biztosított kiskorúsága idején a szerződés adott biztosí- tottra vonatkozó részének módosításának érvényességét is – a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a biztosítási szerződés balesetbiztosítási kockázatokat tartalmazó része akkor is, ha a biztosított cselekvőképességében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.

2.B. A biztosítási szerződés létrejöhet

– a felek külön írásbeli megállapodásával,

– a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával (ideértve azt az esetet is, amikor a szerződő telefonon, vagy elektronikus úton tesz biztosítási ajánlatot),

– a biztosító ráutaló magatartásával. (2.X. xxxx)

2.C. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban kötvény) állít ki.

2.D. A biztosító a szerződés létrejöttétől számított 5 munkanapon belül, bizonyítható és azonosítható módon értesíti a szerződőt a biztosítási szer- ződés létrejöttéről. A szerződő a tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül a szerződést – indoklás nélkül – felmondhatja, akkor is, ha a szerződés távértékesítés útján (14.I.) jött létre. Ilyen esetben a biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amelyen a felmondás a biztosítóhoz megérkezik.

2.E. Ha a kötvény a szerződő ajánlatától eltér és a szerződő az eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést kifogásolja, akkor a szerződés nem jön létre. A lénye- ges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor írásban felhívja a szerződő figyelmét. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. A szerződőt az ajánlata annak megtételétől számított 15 napig köti.

2.F. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre a biztosítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy

– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában,

– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.

Ebben az esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázat elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

2.G. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételektől, a biz- tosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

2.H. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult visszautasítani.

2.I. A biztosító a kockázat elbírálása során, valamint a szerződés létrejöttét követően is jogosult a biztosítani kívánt vagyontárgyat szemlézni.

3. A biztosítási szerződés hatályba lépése, a biztosító kockázatviselésének kezdete

3.A. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. Ez a kezdő időpont nem lehet ko- rábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája, kivéve, ha a felek ettől eltérően írásban megállapodtak.

3.B. A biztosító az árvíz (Különös feltételek 5.A.10. pont), az okos eszközök biztosítása (Különös feltételek 5.B.17.6. pont), valamint a mun- kaügyi jogvédelem kockázatoknál (Különös feltételek 5.B.21.3. pont) várakozási időt köt ki. Várakozási idő kikötése esetén a biztosító kockázatviselése a várakozási idő elteltével kezdődik.

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

4.A. A biztosítási szerződés határozatlan tartamú, ha a felek másként nem állapodnak meg.

4.B. A biztosítási időszak egy év. A biztosítási évforduló – amennyiben az a naptári negyedév első napjára esik – a biztosítási szerződés létrejöttének napja. Egyéb esetben a következő naptári negyedév első napja. A biztosítási időszak ez utóbbi esetben is a biztosítási évfordulóig, azaz a szerződés első évében egy naptári évnél hosszabb ideig tart. Határozott idejű szerződés esetén a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

5. A biztosítási szerződés módosítása

A felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés változatlan tartalommal hatályban marad.

Amennyiben a biztosítási szerződés balesetbiztosítási kockázatot is tartalmaz és a szerződő, valamint a biztosított különböző személy, úgy a szerződés –illetőleg a szerződés biztosítottra vonatkozó részének – módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

A szerződés közös megegyezéssel történő módosítására egyebekben a szerződés létrejöttére vonatkozó szabályokat (2.B-2.X. xxxxxx) kell alkalmazni.

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

6.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés

Megszűnik a szerződés vagy annak megfelelő része, ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt.

Megszűnik a szerződés vagy annak megfelelő része, ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt.

A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos felmondási idővel felmondhatja.

6.B. Rendes felmondás

6.B.1. Rendes felmondás

A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek írásban, indokolás nélkül, a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási idővel mondhatják fel. A felmondásnak a címzetthez az évfordulót megelőző 30. nap 0. óráját megelőzően kell megérkeznie.

Ha a szerződést a biztosító mondja fel, akkor a felmondásról szóló értesítést köteles a szerződőnek postai úton is megküldeni.

6.B.2. Negyedéves felmondás

A szerződő jogosult a szerződést írásban, indokolás nélkül, 30 nap felmondási idő megtartásával, a naptári negyedév végére felmondani. A felmondásnak a biztosítóhoz a negyedév végét megelőző 30. nap 0 órája előtt meg kell érkeznie.

A szerződőt a negyedéves felmondási jog első alkalommal a kockázatviselés kezdetét követő harmadik naptári negyedév elteltével illeti meg. Xxxx, a szerződés legkorábban a kockázatviselés kezdetét követő negyedik naptári negyedév végére mondható fel negyed- éves felmondással.

Ha a szerződő a naptári negyedév végétől számított 30 napon belül mondja fel a szerződést, akkor a szerződés a következő naptári negyedév végével szűnik meg, amelyről a biztosító a szerződőt írásban, postai úton, illetve az email címmel rendelkező ügyfelet elektronikus úton egy- aránt tájékoztatja.

6.D. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása, részleges díjfizetés

Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem fizeti meg, úgy a biztosítási szerződés megszűnik a 7.X. xxxxxxx írtak szerint.

6.E. Közös megegyezés

A Felek a biztosítási szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

6.F. Egyéb

6.F.1. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejártakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt.

6.F.2. A biztosítási szerződés megszűnik, ha azt a szerződő a biztosítási díj 7.E.2. pontban foglaltak szerinti változása miatt felmondja.

6.F.3. A szerződés megszűnik a 2. F pontban rögzített felmondással.

7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai

7.A. A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke. A biztosító a biztosítás díját a kockázatviselés kezdetén hatályos díjtarifa alapján alakítja ki.

7.B. A biztosítási díjat a szerződő köteles megfizetni. Ha a biztosított a biztosítónak küldött írásbeli nyilatkozatával a szerződő helyébe lép (1.B. pont), a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződővel egyetemlegesen felel.

7.C. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága): A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biz- tosítási szerződésben határozzák meg. A díjfizetési ütem havi, negyedéves, féléves, vagy éves lehet.

7.D. A felek a biztosítási díj megfizetésének módjára vonatkozóan az alábbi fizetési módokon történő fizetésben állapodhatnak meg:

– készpénzátutalási megbízás (csek) – a biztosító a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően postai úton juttatja el a szerződőnek az esedékes díjat tartalmazó csekket, melyet a szerződő köteles befizetni,

– csoportos beszedési megbízás (inkasszó) – a szerzõdõ megbízást ad a folyószámláját vezetõ banknak a rendszeres díjak lehívásának engedélyezésére,

– átutalási megbízás – a biztosító a díj esedékessége elõtt (a választott díjfizetési ütemnek megfelelõen) díjbekérõt küld a szerzõdõnek, mely alapján a szerzõdõ megbízást ad a bankjának a díjbekérõn megjelölt díj átutalására,

– bankkártyás fizetés – a biztosító a díj esedékessége elõtt (a választott díjfizetési ütemnek megfelelõen) díjbekérõt küld a szerzõdõnek, mely alapján a szerzõdõ az esedékes biztosítási díjat bankkártyás fizetés útján egyenlíti ki a biztosító honlapján.

Amennyiben nem áll rendelkezésre az esedékes díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállított készpénzátutalási megbízás (csekk), díjbekérõ levél vagy más dokumentum, a szerzõdõ köteles az esedékes díjat bankkártyás fizetéssel a biztosító honlapján, átutalással, belföldi postautalványon vagy a biztosító legközelebbi ügyfélszolgálatán a kötvényszám feltüntetése mellett befizetni.

7.E. Díjfizetés esedékessége

7.E.1. A biztosítás első díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes.

A folytatólagos biztosítási díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létre- jöttekor esedékes.

7.E.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.

7.F. A biztosítási díj módosítása

7.F.1. A biztosító a biztosítási szerződés fennállása alatt jogosult a biztosítási díjat módosítani az alábbiak szerint:

a) Ha egy naptári évben a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék portfólió tényleges kárhányada nem éri el a 45%-ot, a biztosító köteles felülvizsgálni a termék árazását (díjtarifát). A biztosító a felülvizsgálathoz a lehető legfrissebb káradatokkal kiegészített tapasztalati idősorát veszi figyelembe. A díjtételek meghatározásakor a biztosító a tervezett kárhányadot 50%-nál alacsonyabb mértékben veszi figyelembe. A felülvizsgálat alapján a biztosító a hatályos díjtarifát módosítja és azt legalább 120 nappal a díjtarifa hatálybalépését megelőzően, a naptári negyedév első napjára meghirdeti. Az így meghirdetett díjtarifa alapján a biztosító a díjtarifa hatályba lépésekor már fennálló biztosítási szerződések díját a díjtarifa alapján egyoldalúan módosítja.

b) Ha egy naptári évben a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék portfólió tényleges kárhányada az 55%-ot megha- ladja, a biztosító felülvizsgálhatja a termék árazását (díjtarifát). A biztosító a felülvizsgálathoz a lehető legfrissebb káradatokkal kiegészített tapasztalati idősorát veszi figyelembe. A díjtételek meghatározásakor a biztosító a tervezett kárhányadot 50%-nál alacsonyabb mértékben veszi figyelembe. A felülvizsgálat alapján a biztosító a hatályos díjtarifát módosíthatja és azt legalább 120 nappal a díjtarifa hatálybalépését megelőzően, a naptári negyedév első napjára meghirdeti. Az így meghirdetett díjtarifa alapján a biztosító a díjtarifa hatálybalépésekor már fennálló biztosítási szerződések díját a díjtarifa alapján egyoldalúan módosíthatja.

c) Ha biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltoznak.

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal kerülhet sor azzal, hogy a

c) pont szerinti módosítás esetén a módosítás a megváltozott körülményekkel arányos mértékben történhet.

A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

7.F.2. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül – írásban felmondhatja. Felmondás hiá- nyában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

7.G. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményei

7.G.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a telje- sítésre írásban felhívja.

Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

Abban az esetben, ha a szerződés a fent írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

7.G.2. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a 7.F.1. pontban foglalt szabályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel (fedezettel), a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

7.G.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles az utóla- gosan befizetett díj visszatérítésére.

7.H. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

7.I. Kedvezmények

A szerződő a biztosítás megkötésekor a következő állandó kedvezményeket veheti igénybe, amennyiben az erre jogosító körülmények fenn- állnak. A szerződőnek a biztosítás megkötésekor a kedvezmények igénybevételét külön jelölnie, a kedvezményekről külön nyilatkoznia nem kell, a kedvezményt a biztosító a szerződő igényeinek felmérése során megadott adatok alapján automatikusan alkalmazza. A kedvezmények aktuális mértékét a biztosító a xxxxxxxx.xx honlapon teszi közzé. A szerződő által igénybe vett kedvezményeket a biztosítási ajánlat tételesen rögzíti.

7.I.1. Díjfizetési kedvezmények

A biztosító a szerződő által választott fizetési ütem és fizetési mód figyelembe vételével az éves díjból kedvezményt nyújt.

7.I.2. Elektronikus kommunikációs (e-kommunikációs, kapcsolattartás módhoz kapcsolódó) kedvezmény

Ha a szerződő felhatalmazza a biztosítót, hogy a biztosítási díjról szóló számlát elektronikus úton állítsa ki, illetve ha a szerződő hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a biztosítási szerződései kezelésével kapcsolatos, valamint a következő biztosítási időszakra várható díjról szóló infor- mációkat elektronikus úton küldje meg részére, a biztosító az éves díjból kedvezményt nyújt.

7.I.3. Kedvezményre jogosító körülmény megváltozása

Abban az esetben, amennyiben a szerződő a biztosítási díj mértékét befolyásoló kedvezményt vett igénybe, melyet követően a ked- vezményre jogosító körülmények megváltoznak, vagy utóbb már nem állnak fenn (pl. inkasszós fizetési mód megváltozása, inkasszós fizetés lehetetlenné válása inkasszós felhatalmazás hiányában vagy annak visszavonása miatt) úgy a szerződő a kedvezményre való jogosultságát elveszti, és köteles a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított biztosítási díj megfizetésére. Ilyen esetben az elvesztett kedvezmény nélkül számított díj azon a napon esedékes, amikor a kedvezményre jogosító körülmény megszűnése a biz- tosító tudomására jut (pl. díjfizetési mód, gyakoriság váltás esetén az erre irányuló szerződői bejelentés napja, csoportos beszedési megbízás esetén a megbízás teljesítés visszautasításának napja, elektronikus kommunikációs kedvezmény esetén az elekronikus kommunikáció megszüntetésére irányuló szerződői bejelentés napja).

7.J. A díjfizetés további szabályai

7.J.1. A szerződő eltérő rendelkezése hiányában,

a) ha a biztosítási szerződés a szerződő biztosítási ajánlata alapján nem jön létre, a biztosító a szerződő által esetlegesen már megfizetett biztosítási díjat

aa) bankkártyás fizetés esetén a szerződő levelezési címére, ennek hiányában lakcímére postai úton, ab) átutalásos díjfizetés esetén pedig a feladó bankszámlára átutalással fizeti vissza;

b) ha a biztosítási szerződés megszűnik és a biztosítónak díj visszafizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a biztosító a visszafizetendő biz- tosítási díjat

ba) bankkártyás fizetés esetén a szerződésen rögzített bankszámlára, ennek hiányában a biztosító által a szerződő nevén nyilvántartott más bankszámlára átutalással, ennek hiányában a szerződő levelezési címére, ennek hiányában lakcímére postai úton;

bb) átutalással vagy csoportos beszedési megbízással történő fizetés esetén a feladó bankszámlára átutalással; bc) készpénzátutalási megbízással (csekken) történő fizetés esetén

– a szerződésen rögzített bankszámlára, ennek hiányában a biztosító által a szerződő nevén nyilvántartott más bankszámlára átuta- lással,

– az elõzõek hiányában, ha a tényleges díjfizetés banki átutalással történt, a feladó bankszámlára átutalással,

– az elõzõek hiányában a szerzõdõ levelezési címére, ennek hiányában lakcímére postai úton fizeti vissza.

7.J.2. Ha a szerzõdõ készpénzátutalási megbízással (csekken) történõ díjfizetést választott, azonban a díjfizetés nem csekken történik, és a szerzõdõ fizetési mód módosítást nem kért, a biztosító a szerzõdõ elõzetes tájékoztatása mellett jogosult a fizetési módot a szer- zõdõ külön kérése nélkül is a tényleges fizetési módra átállítani. A biztosító a fizetési mód tervezett átállításáról legalább 30 nappal korábban értesíti a szerzõdõt. Ha a szerzõdõ ezzel nem ért egyet, a kifogás bejelentését követõen a biztosító a fizetési módot nem módosítja, illetve haladéktalanul visszaállítja.

7.J.3. A befizetett biztosítási díj elszámolásának sorrendje

Amennyiben a szerződőnek a szerződéséből, szerződéseiből adódóan kiegyenlítetlen tartozása áll fenn társaságunkkal szemben, és a szerződő által befizetett összeg valamennyi tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a szerződő által befizetett díj elszámolása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó szabályozás szerint történik meg, míg ilyen szabályozás hiányában elsősorban a követ- kező sorrendben: tőketartozás (díjtartozás), késedelmi kamat, adminisztrációs díj.

Amennyiben a szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé (pl. több díjrészlettel tartozik), és a befizetett díj nem fedezi valamennyi tartozását, akkor a teljesítést a régebben lejárt díjtartozásra számolja el a biztosító.

8. A biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás

8.A. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke, balesetbiztosítási kockázat esetén pedig a vonatkozó kiegészítő feltételekben és a biztosítási szerződésben a biztosító szolgáltatásaként meghatározott összeg. Az egyes balesetbiztosítási kockázatok tekintetében a biztosító szolgáltatásának felső határa a biztosítási összegnek a Különös feltételekben meghatá- rozott százalékos mértéke.

8.B. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. Ilyen esetben a szerződő a biztosított vagyontárgy valóságos értékének megfelelően leszállított biztosítási díjat tartozik megfizetni. A szerződő jogo- sult az eredeti és a leszállított biztosítási díj különbözetének a visszatérítésére. A túlbiztosításból eredő semmisségre vonatkozó rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzé- sének értéke erejéig.

8.C. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában téríti meg.

Alulbiztosítottsághoz vezethet különösen, ha a biztosított lakásban együtt élők száma több mint a biztosítási ajánlaton feltüntetett biztosítottak száma, valamint ha a szerződő a biztosító által felajánlott értékkövetést nem fogadja el.

8.D. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. Ezt a jogkövetkezményt a biztosító akkor alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésekor írás- ban felhívta a szerződő figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. A szerződő jogosult a biztosítási időszakban alkalmazott biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti mértékre emelni (fedezetfeltöltés). Ha a szerződő a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

8.E. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8.F. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

8.G. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja (többszörös biztosítás), a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.

A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megálla- pított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni

9. Az értékkövetés szabályai

A biztosító a biztosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal az árszínvonal változásához hozzáigazítja. Az adott naptári évben az érték- követés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal által az előző év februárjában publikált Gyorstájékoztató szolgál az alábbiak szerint.

Az éves indexértesítőben a biztosító felhívja a szerződő figyelmét arra, hogy lehetősége van az egyszerűsített ingóságlista frissítésé- re. Ha a szerződő a frissített listát visszaküldi a biztosító részére, a biztosító felülvizsgálja a biztosítási összeget.

Ingatlanok esetében a biztosító az értékkövetés értékét az új Otthonbiztosítási szerződéseknél alkalmazott épület vagyoncsoport megfelelő kategóriájához tartozó ajánlott érték (négyzetméterár) éves változása alapján határozza meg úgy, hogy az építőipar termelőiár-indexe az érték- követés évét két évvel megelőző év 12 hónapjának árváltozása, az azt megelőző év azonos időszakához viszonyítva.

Az ingatlantól különböző vagyoncsoportok esetében a biztosító vállalja, hogy a biztosítás megkötésekor meghatározott biztosítási összeget, az inflációs hatások figyelembevételével, a mindenkori újérték elvének megfelelő szinten tartja úgy, hogy a fogyasztói árak árindexe az érték- követés évét két évvel megelőző év 12 hónapjának árváltozása, az azt megelőző év azonos időszakához viszonyítva.

Az előző két bekezdés alkalmazásában az értékkövetés éve az a naptári év, amelyben az a biztosítási időszak kezdődik, amelyre az új biztosí- tási összeg és biztosítási díj vonatkozik.

A kiegészítő biztosítások közül a kiegészítő felelősségbiztosítás, az assistance szolgáltatás az építőipari árindex alapján kerül értékkövetésre és minden egyéb kiegészítő biztosítás értékkövetése a fogyasztói árindex alapján történik.

Ezeket az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figyelembe és ennek megfelelően módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző időszak biztosítási összegének és az indexszámnak a szorzata. A biztosítási összeg változásának összhangban kell lennie a biztosítási díj változásával. A díj növekedésének mértéke nem haladhatja meg a biztosítási összeg növekedésének mértékét.

A vagyoncsoportonként módosított biztosítási összegről és biztosítási díjról a biztosító legalább 30 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Ha a módosítást a szerződő nem kívánja, a biztosítási évfordulót megelőzően írásban kérheti a biztosításának ere- deti biztosítási összegekre és biztosítási díjra történő visszaállítását, vagy – választása szerint – jogosult a biztosítási szerződést (az évfordulót megelőzően) évfordulóra felmondani, felmondási idő nélkül.

10. Önrészesedés, szolgáltatási limit

A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn.

A biztosító a Különös feltételekben meghatározott Elemi károk, alapkockázatok vonatkozásában nem alkalmaz önrészt.

11. A szerződő felek speciális kötelezettségei

11.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei

a) Tájékoztatási kötelezettség

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

b) Közlési és változásbejelentési kötelezettség

i. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a bizto- sítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő és a biztosított fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 mun- kanapon belül írásban bejelenteni.

ii. A közlési és a változás bejelentési kötelezettség körébe tartoznak, így a biztosítónak be kell jelenteni az előző pontban foglaltakon túl különösen

1. a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását és ennek okát, ami a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni;

2. ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;

3. a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog, óvadék vagy más biztosíték fennállását, a jogosult megjelölésével;

4. a biztosított vagyontárgyak más számára történő használatba adását;

5. ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

6. a biztosított vagyont érintő végrehajtási eljárás, csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását;

7. a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló tényezők módosulását;

8. kapcsolattartásra megadott elérhetőségek (így különösen posta és elektronikus levelezési cím,) megváltozását;

9. veszélyes tevékenység megkezdését.

iii. Ha a biztosító a kockázat elbírálásához a biztosított vagyontárgyat szemlézi, a szemle során rögzített körülmények megváltozását szintén be kell jelenteni a biztosítónak.

iv. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerződés további változás bejelentési kötelezettséget is előírhatnak.

v. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott közölni a biztosítóval, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

vi. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését ered- ményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhez- vételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta. Ha a biztosító e joxxxxxx xem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül különösen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna, díjszabása szerint magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot, vagy a biztosítási feltételek értelmében a kockázatot nem vállalhatja.

A jelen pontban foglalt rendelkezések nem érintik a biztosító szerződés megtámadására vonatkozó jogait.

vii. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a jelen 11.A. pont b) alpont i-iv. alpontjaiban szabályozott – a közlésre vagy a vál- tozásbejelentésre irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

– a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

– az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

c) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

1. Kármegelőzési kötelezettség: A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvár- ható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, va- lamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert veszélyhelyzetben a veszély elhárítása érdekében elvárható intézkedéseket megtenni és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.

Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

A szerződő és a biztosított a biztosított helyiségeket köteles bezárni és minden rendelkezésre álló biztonsági, vagyonvédelmi- és riasztó berendezést üzembe helyezni. Továbbá köteles az elektromos, víz- és gázvezetékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések, készülékek, továbbá a biztonságtechnikai berendezések karbantartásáról, üzemképes állapotban történő tartásáról gondoskodni.

Fűtési idényben (október 15-től április 15-ig) valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik, illetve fagykárok megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

A biztosító jogosult a szerződőnél és biztosítottnál a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontár- gyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármikor ellenőrizni.

2. Kárenyhítési kötelezettség: A szerződő és a biztosított

• a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint

• kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak megtartását ellenőrizni.

3. Balesetbiztosítás esetén a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek a biztosított orvosválasztási szabadságát nem akadályozzák.

d) Kárbejelentési kötelezettség

A szerződő (biztosított), illetve balesetbiztosítási kockázatoknál a kedvezményezett vagy egyéb jogosult köteles a biztosítási eseményt annak bekövetkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 10 napon belül, balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában a biztosítási esemény bekövetkeztétől, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a bizto- sítónak bejelenteni. Ha a biztosított a kár bejelentésében akadályoztatva van, a kárbejelentési határidőt az akadály megszűnését követő naptól kell számítani.

A felelősségbiztosítás biztosítottja köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentés történhet

1. személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán, annak nyitvatartási idejében,

2. telefonon: telefonos ügyfélszolgálatunk hívásfogadási idejében, a +36 1 452 3333-as telefonszámon,

3. interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxx.xxxx),

4. levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen bejelenteni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell

– a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,

– a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

– a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

– a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy szervezet nevét,

– a vonatkozó biztosítási szerződés azonosítását lehetővé tevő adatokat (szerződésszám).

Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattartalmának a biztosító részére történő elektronikus megküldésével tehető kárbejelentés.

Hatósági eljárás lefolytatására okot adó káresemények (pl. tűz, robbanás) esetén a szerződő (biztosított) köteles azt az illetékes hatóság- nak bejelenteni. Bűncselekmény, illetve szabálysértés gyanúja esetén a szerződő (biztosított) köteles az illetékes hatóságnál (rendőrség, kormányhivatal járási hivatala, NAV) feljelentést tenni és a káresemény körülményeit jegyzőkönyvben rögzíttetni.

A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi szemle megtar- tásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 5 munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

Amennyiben a változtatás a kárenyhítéshez szükséges mértéket meghaladja és emiatt a biztosító számára lehetetlenné vált a szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

Ha a biztosító részéről a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül nem történik meg a kár szemlélése, a szerződő (biztosított) intéz- kedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. Ilyen esetben, valamint akkor, ha a kárenyhítéshez szükséges mér- tékben változtatni kell a károsodott vagyontárgyak állapotában, a biztosítási eseménynek, illetve annak következményeinek a kárrendezési folyamat során történő igazolhatósága érdekében célszerű gondoskodni arról, hogy a sérült vagyontárgyak, a helyreállítást vagy kijavítást megelőzően, a kárkép és a kockázatviselési hely azonosítására alkalmas módon rögzítésre kerüljenek. Ennek megfelelő módja lehet, ha a szerződő, vagy a biztosított a kockázatviselési helyről és a sérült vagyontárgyakról fényképfelvételeket készít. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni. A biztosító által legalább kárkori értéken megtérített ingó vagyontárgyak abban az esetben semmisíthetőek meg, amennyiben a biztosító nem kívánja átvenni azokat.

Amennyiben a biztosított a – jelen 11.A. pont d) alpontjában meghatározott – kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

e) Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok

i. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsá- tását jogosult kérni, ha ez a bejelentett igény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapításához szükséges:

1. más biztosítónál azonos biztosítási érdekre megkötött és a biztosítási esemény napján is hatályos biztosítási szerződésre vonat- kozó kötvény, vagy más igazoló dokumentumot,

2. a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges, illetőleg azt elősegítő doku- mentumokat (a szerződő és/ vagy a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről),

3. a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál (katasztrófavédelemi hatóságnál) történő bejelentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítványt, egyéb határozatokat továbbá az eljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat, feltéve, hogy azok ügyfélként megismerheti,

4. a rendőrségnél, illetve szabálysértési hatóságnál tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolati példányát,

5. a büntetőeljárás során a nyomozó hatóság, ügyész vagy a bíróság által hozott határozatot, továbbá az eljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat, feltéve, hogy azok rendelkezésre állnak,

6. a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő dokumentumait, különösen: házi-, vagy üze- morvosi, a járó- vagy fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratokat, gyógyszerfelhasználást igazoló dokumentumokat,

7. a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szervezet által kezelt és/vagy feldolgozott, a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggő adatokat tartalmazó iratokat, a jogosultnak a titoktartás alóli felmentéshez adott hozzájárulását és az adatbekéréshez szükséges felhatalmazását,

8. a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyző- könyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvényesítő felet terheli,

9. a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igénybevett eszkö- zöket, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratokat,

10. a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát igazoló okiratot,

11. amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban közigazgatási, állategészség- ügyi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett illetőleg az eljárás anyagát képező iratokat, különös tekintettel az eljárás során készült szakértői véleményekre, jegyzőkönyvek- re és tanúnyilatkozatra, feltéve, hogy azok a szerződő vagy a biztosított ügyfélként megismerheti,

12. esetleges tanúk nyilatkozatait a káresemény körülményeire vonatkozóan.

ii. Balesetbiztosítási károk vonatkozásában a biztosító az alábbi iratok benyújtását kérheti, ha ez a bejelentett igény jogalapjá- nak vagy összegszerűségének megállapításához szükséges:

1. biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentuma,

– baleseti/munkahelyi baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

– véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,

2. továbbá a következő iratok másolatát:

– halál esetén

• halottvizsgálati bizonyítvány / halotti epikrízis,

• boncolási jegyzőkönyv,

• biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

• a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány, bírósági határozat) feltéve, hogy a kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg.

– csonttörés esetén

• csonttörést igazoló röntgenlelet vagy orvosi igazolás,

3. közlekedési baleset esetén, az előzőeken felül:

– rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben a jármű vezetőjeként sérült meg, a jármű forgalmi engedélye.

4. A biztosító a jelen általános feltételekben és a különös feltételekben megjelölt iratok mellett a szolgáltatási igény elbírálásához jogosult bekérni az alábbi dokumentumok másolatát is, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.

5. A biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biz- tosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, rendőrség, munkahely, oktatási in- tézmény, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv, határozat, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szakértői vélemények).

6. A biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kezelőorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött forma- nyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a biztosított kórelőzményi adatairól.

7. A biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton másolata, a járó- és fekvőbeteg-ellátás során keletkezett iratok, valamint a gyógyszerfelhasználást igazoló iratok.

8. A társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szük- séges meghatalmazása alapján).

9. A biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenységével kapcsolatos tagsági igazolványa, jogviszonyt igazoló dokumentuma, mérkőzés jegyzőkönyve.

10. A biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyítvány (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély).

11. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő, ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mind- addig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé.

12. A biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes idegen nyelvű dokumentumnak a szolgáltatási igény előterjesztője költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának benyújtását.

13. A biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely adathordozón történő benyújtását.

14. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához egyéb iratokat is beszerezhet.

iii. A Különös feltételek és a kiegészítő biztosítások szerződéses feltételei további iratok, bizonyítékok benyújtásának kötelezettségét írhatják elő.

iv. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

v. A biztosított, illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

vi. Amennyiben a szerződő, biztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, illetve a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsége teljesí- téséhez szükséges dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

f) A szerződő, a biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani azokat az iratokat, amelyek a biztosító a jogai és törvényes érdekei érvényesítése (pl. megtérítési igény) érdekében szükségesek.

g) Díjfizetési kötelezettség

A szerződő díj fizetésére köteles. A biztosítót a kockázatviselése teljes tartamára megilleti a biztosítási díj. A díjfizetési kötelezettség rész- letes szabályait az Általános Feltételek 7. fejezete tartalmazza.

11.B. Biztosító kötelezettségei

a) Tájékoztatási kötelezettség

A biztosító köteles tájékoztatni a szerződőt a szerződés adatairól, a bejelentett károk rendezéséről, a szolgáltatások összegének kifizeté- séről, illetve ezek akadályáról.

A biztosítónak a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási kötelezettsége irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is.

b) Szolgáltatási kötelezettség

i. A biztosító szolgáltatása a kárszemlét, illetve, amennyiben további iratok szükségesek a szolgáltatás teljesítéséhez, akkor a kárren- dezéshez szükséges utolsó irat kézhezvételét követő 5. munkanapon esedékes. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó előlegezi, illetőleg viseli.

ii. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben fizeti meg. A szolgáltatás kifizetése történhet a szolgáltatás átvételére jogosult személy igénye szerint postai átutalással lakáscímre vagy banki átutalással a jogosult által megadott bankszámlára. Ha két- ség merül fel a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a biztosító a szolgáltatási összeg kifizetéséhez kérheti a pénzfelvételi jogosultság hitelt érdemlő igazolását.

iii. A biztosító szolgáltatási kötelezettségére a Különös és kiegészítő biztosítási feltételek a jelen pontban rögzítettektől további és eltérő feltételeket is meghatározhatnak. Eltérés esetén a Különös, illetve a kiegészítő biztosítási feltételekben foglalt rendelkezések irány- adók.

iv. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a biztosító által kifizetett összeget vissza kell fizetnie. Ha a biztosító szolgáltatása előtt megkerült vagyontárgyak a biztosítási esemény következtében megrongálódtak és a biztosított még nem pótolta azokat, a megkerült vagyontárgyakat köteles átvenni. Ilyen esetben a biztosító kötelezettsége az értékcsökkenés, illetve a javítási költségek térítésére korlátozódik.

v. A kárfelvétel alkalmával a biztosító egyértelmű és pontos tájékoztatást nyújt a kárrendezéshez szükséges benyújtandó dokumen- tumokról. Amennyiben a biztosító a kárfelvétel alkalmával nem adott tájékoztatást a benyújtandó dokumentumok köréről, abban az esetben nem utasíthatja el a kárigényt arra hivatkozással, hogy a biztosított nem csatolt bizonyos, kizárólag a biztosításra vonatkozó általános szerződési feltételekben előírt dokumentumokat.

vi. A kárbejelentést követő maximum 2 munkanapon belül a biztosító felveszi a kapcsolatot a biztosítottal, és a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belüli időpontot ajánl a kárszemlére. Amennyiben olyan vis maior, illetve havaria helyzet áll elő, amely nem teszi lehe- tővé az 5 munkanapon belül történő kárszemlét, a biztosító ezt haladéktalanul közzéteszi a saját weblapján (xxxxxxxx.xx).

vii. A biztosító elektronikus úton is tájékoztatást nyújt a kárrendezés aktuális állásáról.

viii. A kárrendezés költségeit a biztosító viseli, a szerződőre vagy a biztosítottra azt nem háríthatja át.

ix. 100 ezer forint alatti károk esetén a biztosító az alábbiakban foglalt feltételek fennállása esetén lehetőséget biztosít gyorsított kárren- dezésre, melynek ügyintézési határideje legfeljebb 5 munkanap.

A gyorsított kárrendezés feltételei:

– a bejelentett szolgáltatási (kártérítési) igény 100.000 Ft alatti,

– az érvényes, hatályos és díjrendezett biztosítási szerződés legalább 3 hónapja fennáll a biztosítónál,

– a biztosított első alkalommal jelent be kárt a szerződés terhére, vagy – további károk esetén – egy éven belül nem volt a bejelentés szerinti kockázatra vonatkozó szolgáltatási igénye. Az egy éves kármentes időszakba a biztosítónál fennállt előzményi szerződés is beletartozik,

– a szerződőnek nem volt háromnál több, bármilyen kockázatra bejelentett előzményi kára,

– a szolgáltatási igény elbíráláshoz hatósági vagy egyéb irat benyújtása nem szükséges,

– a bejelentés vizsgálata alapján vélelmezhető, hogy a szolgáltatási összeg nem éri el a 100.000 Ft-ot, továbbá

– a kár bekövetkeztét, annak körülményeit, illetve mértékét illetően kétség, illetve visszaélés gyanúja nem merül fel.

– A gyorsított kárrendezés további feltétele, hogy a biztosított elfogadja a kár gyorsított kárként való rendezését, és a bizto- sító rendelkezésére tudja bocsátani a kár rendezéséhez szükséges adatokat (így különösen károsodás jellege, mértéke). A gyorsított kárrendezést elősegítheti a károsodott vagyontárgyakról készült fotók kárbejelentéssel együtt történő megküldése (minimum 3 db).

x. Ha a biztosító a szolgáltatási igényt elutasítja, részletes, indokolással alátámasztott, az általános szerződési feltételekre való pontos hivatkozást és idézést tartalmazó írásos tájékoztatást nyújt a biztosított minden egyes követelésére vonatkozóan, mely tartalmazza, hogy a biztosított által bejelentett kár mely, a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatra vonatkozik, és a bejelentett kárese- ményt a biztosító mi miatt nem tekinti kifizetésre jogosító káreseménynek. A biztosító a szolgáltatási igény elutasításáról a kárszemlét, vagy az utolsó szükséges – a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából releváns – dokumentum beérkezését követő 10 munkana- pon belül értesíti a biztosítottat.

xi. A biztosított kérésére a biztosító lehetőséget biztosít a kárrendezési folyamathoz közvetlenül kapcsolódó dokumentumok megismeré- sére.

xii. A biztosított és a biztosító akkor köthetnek egyezséget, ha a biztosított

– a biztosító által felajánlott szolgáltatási összeget vitatja és

– szerződéskötéskor elfogadta a biztosító által ajánlott biztosítási összeget és a kár bekövetkezési időpontjáig felajánlott értékköve- téseket.

xiii. Amennyiben olyan helyzet áll elő, amely következtében tömeges kárrendezési igénybejelentések érkeznek a biztosítóhoz és így lehe- tetlen az előírt kárrendezési határidőket tartani, a kárrendezésre rendelkezésre álló határidőt a biztosító ésszerű mértékben kibővítheti. Ez idő alatt a biztosító köteles az ügyfelek érdekében úgy eljárni, ahogyan az általában elvárható:

– extra kapacitásokat allokálni a kárrendezési területre,

– haladéktalanul tájékoztatást közzétenni a honlapján, lehetőség szerint a közösségi oldalakon és az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben az elhúzódó kárrendezési időkkel és folyamatokkal kapcsolatban,

– haladéktalanul, közzétételre alkalmas módon tájékoztatást nyújtani a Magyar Nemzeti Banknak a kialakult vis maior vagy havaria helyzetről.

xiv. Havaria esetén a biztosító lehetőség szerint az ingatlan lakóinak száma és a kár jellege szerint rangsorol a kárrendezés során.

xv. Kiemelt károkra vonatkozó egyéb rendelkezések

1. Kiemelt károknak nevezzük azokat a károkat, melyek a biztosítottak egzisztenciális helyzetét veszélyeztetik (az épület használha- tatlanná, részben vagy egészben lakhatatlanná válik). A biztosító ilyen esetben személyi kárrendezési kapcsolattartót jelöl ki, aki a biztosítottat végigvezeti a kárrendezési folyamat lépésein, és akitől a biztosított a kárrendezési eljárásról folyamatosan tájékozta- tást kaphat.

2. Biztosító kárelőleget folyósít az alábbi esetekben:

– a biztosított életkörülményeit (mindennapi lakhatását) veszélyeztető káresemény bekövetkezésekor a biztosító a kárrendezés keretében, gyorsított eljárásban, 5 munkanapon belül;

– kárfelülvizsgálat szükségessége esetén a biztosított kérésére - a biztosító a kárszemlét követő 3 munkanapon belül, a további kár keletkezését megelőző munkálatokra szükséges mértékig, figyelembe véve a lehetséges maximális szolgáltatás összegét.

3. Olyan épületkárok esetén, ahol a várható szolgáltatási összeg (kárérték) eléri a biztosítási összeget, és amennyiben csalás, vagy visszaélés gyanúja nem merül fel, valamint a biztosítási összeg a biztosító által felajánlott érték alapján alakult ki, a biztosító kifizeti a biztosítási összeget. A biztosítási összegtől való esetleges eltérést a biztosítónak szükséges alátámasztania.

4. Olyan ingóságkárok esetén, ahol a várható szolgáltatási összeg (kárérték) eléri a biztosítási összeget, és amennyiben csalás, vagy visszaélés gyanúja nem merül fel, valamint a biztosítási összeg a biztosítás megkötésekor megadott, egyszerűsített ingóságlista alapján alakult ki, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, és kifizeti a biztosítási összeget. Amennyiben az ingóságokra vonatkozó biztosítási összeg a biztosító által felajánlott érték alapján alakult ki, akkor a Biztosító kifizeti a biztosítási összeget. A biztosított a kárrendezés során egyszerűsített ingóság listát használhat. A biztosítási összegtől való esetleges eltérést a biztosító- nak szükséges alátámasztania.

xvi. A biztosító tételesen tájékoztatja a biztosítottat arról, hogy az általa felajánlott szolgáltatási (a kártérítési) összeget mi alapján határozta meg (pl. építésügyi szabvány, árajánlat stb.).

12. Mentesülés

12.A. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

1. a szerződő fél vagy a biztosított;

2. a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához (ide- értve a biztosított vagyontárgy használatával összefüggő tevékenységet is) közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk;

3. a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályvezető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közreműködő tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

12.B. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a 12.A.1-3. pontban meghatározott személy jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tett eleget – a 11.A. pont c) alpont szerinti – kármegelőzési vagy kárenyhí- tési kötelezettségének, így különösen, ha

a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körül- ményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intézkedések megtételé- re, de a biztosított ennek nem tett eleget.

12.C. A biztosító mentesül a balesetbiztosítási szolgáltatások teljesítése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

13. Általános kizárások

Nem terjed ki a biztosítás háború, polgárháború, sztrájk, felkelés, lázadás, zavargás, terrorista cselekmény során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben bekövetkező károkra.

A biztosítás szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

Nem terjed ki a biztosítás a nukleáris robbanásból, illetve nukleáris sugárzásból bekövetkező károkra.

14. Egyéb rendelkezések

14.A. Megtérítési igény

Balesetbiztosítási kockázat kivételével, a biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben kivé- ve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

14.B. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények 1 év elteltével elévülnek.

Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik:

a) a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,

b) a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 15. napot követő napon,

c) a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biztosító által igényelt iratcsatolás vagy információszolgáltatás elmarad, a bizto- sító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő napon, határidő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,

d) egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.

A szerződőnek vagy a biztosítottnak a követelés teljesítésére irányuló, a biztosítóhoz címzett első írásbeli felszólítása az elévülést megszakítja.

Ha a követelést valamelyik fél menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra.

14.C. Adatkezelés, adatvédelem

A biztosítási titokra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

14.C.1. A biztosítási titok

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzeté- re, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

14.C.2. Biztosítási titkot képeznek különösen az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.

14.C.3. A biztosítási titok megtartására vonatkozó rendelkezések

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biz- tosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

14.C.4. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést ad,

– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

– a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

14.C.5. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásá- ban eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozat- tételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgálta- tási kötelezettség terheli.

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közleke- dési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezé- sei szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kap- csolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meg- határozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztéri- um irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tar- talmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szol- gáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megálla- podás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA tör- vény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezett- ség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

14.C.6. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkéré- sére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal vissza- éléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosás- sal, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésé- vel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és va- gyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 164/B. § szerinti adattovábbítás.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából

– írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten megha- tározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

14.C.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adat- feldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendel- kezéseket kell alkalmazni.

14.C.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 14.C.5. pont b), f) és j) pontjai, illetve a 14.C.6. a)–b) pontjai pont alapján végzett adatto- vábbításokról.

A biztosító az 14.C.5–14.C.8. továbbá a Veszélyközösség védelme c. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

14.C.9. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

A veszélyközösség védelme

14.C.10. Tájékoztatjuk, hogy a biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében társaságunk – a jogszabályokban foglalt vagy a szerző- désben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szer- ződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – a Bit. 149. §-ában biztosított felhatalmazás alapján, jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit. 149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.

Társaságunk ennek keretében,

– baleset és betegség, továbbá az életbiztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos

– biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül), sínpályához kötött járművek, légjárművek, hajók, szállítmány, tűz- és elemi ká- rok, egyéb vagyoni károk, hitel, kezesség és garancia, különböző pénzügyi veszteségek, jogvédelem, segítségnyújtás ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tást), a légi járművekkel kapcsolatos felelősség, a hajókkal kapcsolatos felelősség, valamint az általános felelősségbiztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá az előző bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvé- nyesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási esemé- nyekre

vonatkozó adatokat.

– a szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül) és a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó fele- lősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) biztosítási ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – társaságunk jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jo- galapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

14.C.11. A társaságunk által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott meg- felelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni társaságunknak.

14.C.12. Társaságunk a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

Ha a megkeresés eredményeként társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

14.C.13. Társaságunk az e célból végzett megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megke- reséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére a személyes adataihoz hozzáférést biztosít. Ha az ügyfél a személyes adataihoz hozzáférést kér és társaságunk – a fentiekben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről tájékoztatja a kérelmezőt.

14.C.14. Társaságunk a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze.

14.C.15. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

14.C.16. A biztosító a veszélyközösség védelme érdekében történő adatátvétel folytán más biztosítótól beszerzett adatokat a fent részletezett feltéte- lekkel és időtartam elteltéig kezeli.

A személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatás

14.C.17. A jelen adatkezelési tájékoztató keretében, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes sze- mélyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxx) alapján tájékoztatjuk Önt arról, hogy az Ön személyes adatait hogyan és milyen célokkal kezeljük.

1. Ki fogja kezelni az Ön személyes adatait?

Az adatok kezelője („adatkezelő”) a Generali Biztosító Zrt.

2. Hogyan kezeljük és használjuk az Ön személyes adatait? Társaságunk az alábbi célokból kezeli az Ön személyes adatait:

a) a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, nyilvántartása, állományban tartása,

b) kockázatvállalás, kockázat elbírálás és kockázatkezelés,

c) a biztosítási szerződésből származó követelések megítélése,

d) a biztosító üzleti érdeke, és a biztosítási veszélyközösség megóvása érdekében a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése és megakadályozása,

e) panaszok kezelése,

f) pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, adóügyi illetőség megállapítása.

Társaságunk a személyes adatokat

a) a biztosítási szerződés teljesítése,

b) a biztosítási szerződésből eredő jogi igények előterjesztése, érvényesítése, védelme

c) jogi kötelezettség teljesítése (számviteli bizonylatok kezelése és megőrzése, pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, adóügyi illetőség megállapítása, panaszkezelési tevékenység)

d) egészségügyi adatok kezelése esetében az Ön kifejezett hozzájárulása

e) jogos érdekének érvényesítése (így különösen: teljesítménymutatók figyelése, kockázatelbírálási és károkkal kapcsolatos kockázatok ke- zelése, visszaélések megakadályozása céljából) alapján kezeli.

3. Milyen személyes adatokat kezelünk?

Kizárólag azokat a személyes adatokat kezeljük, amelyek a fent említett adatkezelési célok eléréséhez szükségesek, és a cél elérésére alkal- masak.

Társaságunk különösen az alábbi adatokat kezeli attól függően, hogy Ön milyen biztosítási szerződést köt velünk.

– természetes személyi azonosító adatok, lakcím, nem

– egyéb azonosító adatok (pl. adóazonosító jel, rendszám, telefonszám, e-mail cím)

– pénzügyi adatok (pl. bankszámlaszám, jövedelemre, megtakarításra vonatkozó adatok)

– a biztosítási szerződésre vonatkozó adatok, ideértve a biztosítási szerződésre bejelentett igények/károk adatait is (pl. a biztosított vagyon- tárgyra, a kockázatviselés helyére vonatkozó adatok, fényképek, vagy személybiztosítások, illetve személyi károk esetén akár egészség- ügyi adatok).

Bizonyos esetekben harmadik személyektől kapunk Önre vonatkozóan személyes adatokat, például, ha Ön biztosítási alkusz közreműködésé- vel köt nálunk biztosítást, vagy alkuszon keresztül jelent biztosítási igényt, kárigényt.

4. Kikkel osztjuk meg az Ön személyes adatait?

4.1. Kiszervezett tevékenységet végző szervezetek, adatfeldolgozók, függő biztosításközvetítők

Az adatkezelések során külső szolgáltatókat (adatfeldolgozók, kiszervezett tevékenységet végző szervezetek) és függő biztosításközvetítő- ket veszünk igénybe, akik részére az Ön adatait átadhatjuk. Adatfeldolgozóinkat és a kiszervezett tevékenységet végző szervezeteket Ön a xxxxxxxx.xx weboldalunkról elérhető adatkezelési tájékoztatóból ismerheti meg, társaságunk mindenkori függő biztosításközvetítőiről pedig Ön a Magyar Nemzeti Bank, mint pénzügyi felügyelet honlapján tájékozódhat xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx-xx-xxxxxxxxxxxxxxxxxxx/ piaci-szereplok-keresese

4.2. A nemzetközi Generali Cégcsoporton belüli információcsere a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának a megelőzése és megakadályozá- sa érdekében társaságunk, valamint a világ további 27 országában működő 48 Generali tagvállalat

– az életbiztosításokat érintő kötelező ügyfél átvilágítási intézkedések kapcsán felvett adatokat,

– az ügylet felfüggesztésére, elutasítására, az ügyfélkockázati besorolásra, valamint a pénzügyi információs egységként működő hatóságok (Magyarországon a Nemzeti Adó és Vámhivatal) felé történő bejelentés esetén a bejelentésre vonatkozó információkat

egymás között megosztják, összehangolják, nyilvántartják, és ennek érdekében társaságunk ezeket az adatokat, információkat a csoport anyavállalata (Assicurazioni Generali S.p.a., Trieszt, Piazza Duca degli Abruzzi no. 2, Olaszország) részére továbbítja. A kölcsönös információ- csere folytán társaságunk egyúttal a fenti körbe eső adatokat kaphat Önről az Assicurazioni Generali S.p.a-n keresztül, ha Ön az információ- cserében részt vevő valamely más Generali csoporttagnál átvilágítási kötelezettség alá eső ügyletben érintett.

A megosztott információkhoz, adatokhoz olyan Generali cégcsoport tagvállalatok is hozzáférhetnek, amelyeknek a tevékenységi helye az Eu- rópai Gazdasági Térségen kívül eső, ún. harmadik országokban található. Ezek a harmadik országok az alábbiak: Argentína, Svájc, USA, Kína, Hong Kong, Indonézia, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Vietnam, Egyesült Arab Emírségek, Brazília, Ecuador.

A fent felsorolt harmadik országokban az adatok megfelelő szintű védelme Svájc és Argentína vonatkozásában az adatvédelem megfelelő szintjét megállapító 2000/518/EK és a 2003/490/EK számú Európai Bizottsági Határozatok útján-, míg a további harmadik országok esetében az Európai Bizottság által elfogadott általános adatvédelmi szerződéses kikötések alkalmazásával biztosított.

Az adattovábbítás és adatmegosztás vonatkozásában társaságunk és az Assicurazioni Generali S.p.a. közös adatkezelők. Az adatkezelés célja és jogalapja a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának a megelőzésére és megakadályozására irányuló jogi kötelezettség teljesítése.

5. Miért van szükségünk arra, hogy Ön megadja a részünkre a személyes adatait?

Személyes adatainak a megadására a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése érdekében van szükség. Meghatározott összegű és típu- sú biztosítások esetén az adatok szolgáltatását jogszabály írja elő számunkra, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának a megelőzése és megakadályozás érdekében. Az adatszolgáltatás elmaradása ezért – különösen ez utóbbi esetben – azzal a következménnyel jár Önre nézve, hogy nem kötünk Önnel szerződést. Ugyanilyen következménnyel járhat az is, ha a biztosítás megkötéséhez egészségügyi kockázatfelmé- rés,vagy az Ön személyi körülményeire, vagyoni helyzetére vonatkozó igényfelmérés szükséges, azonban Ön az ehhez szükséges adatainak a kezeléséhez nem járul hozzá.

6. Az Önt megillető jogok a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatban

– Hozzáférés – Ön jogosult arra, hogy társaságunktól visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak a kezelése folyamat- ban van-e, és jogosult arra, hogy a személyes adataihoz hozzáférést kapjon.

– Helyesbítés – Ön jogosult arra, hogy társaságunktól személyes adatainak a helyesbítését vagy kiegészítését kérje, ha azok pontatlanok vagy hiányosak.

– Törlés – Ön kérheti személyes adatainak a törlését, amennyiben az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtöttük vagy más módon kezeltük;

b) Ön visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincsen más jogalapja;

c) Ön a tiltakozik a jogos érdeken alapuló adatkezelés ellen, ideértve a jogos érdekre alapított profilalkotást is és nincsen elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy abban az esetben, ha az Ön adatainak a kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében törté- nik, és Ön tiltakozik adatainak ilyen célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is amennyiben az közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik

d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;

e) a személyes adatokat az társaságunkra alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

f) a személyes adatok gyűjtésére az Adatvédelmi Rendeletben hivatkozott információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kíná- lásával kapcsolatosan került sor.

– Korlátozás – Ön kérheti, hogy társaságunk korlátozza személyes adatainak a kezelését, ha az alábbiak valamelyike teljesül

a) Ön vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát.

b) Az adatkezelés jogellenes és Ön ellenzi az adatok törlését, és e helyett kéri azok felhasználásának korlátozását

c) Társaságunknak már nincsen szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de Ön igényli azokat jogi igények előterjesztésé- hez, érvényesítéséhez vagy védelméhez;

d) Ön tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy tár- saságunk jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az Ön jogos indokaival szemben.

– Adathordozhatóság – Ön kérheti, hogy társaságunk az Ön adatait egy másik adatkezelőnek továbbítsa, és/vagy arra, hogy az Önre vonat- kozó személyes adatokat Ön tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja.

– A hozzájárulás visszavonása – Ha az adatkezelés az Ön által adott hozzájáruláson alapul, akkor Ön jogosult a hozzájárulását bármikor visszavonni.

Ön a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatos, a fenti jogain alapuló kérelmeit, tiltakozását a jelen tájékoztatóban feltüntetett elérhető- ségi címek bármelyikén bejelentheti, társaságunk adatvédelmi tisztviselőjének címezve. A kérelmeket, tiltakozásokat, panaszokat a Központi ügyfélkapcsolati és panaszkezelési csoport bírálja el az adatvédelmi tisztviselő bevonásával, és indokolatlan késedelem nélkül, de mindenfé- leképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja Önt a kérelem nyomán hozott intézkedéséről. Az intézkedés és tájékoztatás az Ön részére díjmentes, kivéve, ha a kérelem túlzó jellegű vagy egyértelműen megalapozatlan.

Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az elhunyt sze- méllyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

7. A személyes adatainak a kezelésével szembeni tiltakozás joga

Amennyiben az Ön személyes adatainak a kezelése jogos érdeken alapul, ideértve a jogos érdeken alapuló profilalkotást vagy közvetlen üzlet- szerzési célú adatkezelést is, Ön jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon ezen jogos érdeken alapuló adatkezeléssel szemben.

8. Meddig tároljuk az Ön személyes adatait?

a) A biztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatos adatkezelés esetén:

Az Ön adatait a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeljük, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezeljük, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

b) a biztosítási szerződésből eredő jogi igények előterjesztésén, érvényesítésén, védelmén alapuló adatkezelés esetén: Amíg az adott jogi igénnyel kapcsolatban a bírósági jogérvényesítés lehetősége fennáll.

c) jogi kötelezettség teljesítésén alapuló adatkezelés esetén:

Mindaddig, amíg azt a kötelező adatkezelést előíró jogszabály előírja. Ennek keretében például a számviteli bizonylatnak minősülő do- kumentumokat 9 évig, míg a pénzmosás és terrorizmus megelőzése és megakadályozása érdekében kezelt adatokat 8 évig kötelesek vagyunk megőrizni.

d) hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás visszavonásáig.

e) jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén, amíg az ennek alapjául szolgáló körülmények fennállnak.

9. Hová fordulhat panaszával?

Amennyiben Xxxxx a személyes adataival kapcsolatos tiltakozását, panaszát, kérelmeit társaságunknál nem sikerült megnyugtató módon rendeznie, vagy az Ön megítélése szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti az Adatvédelmi Rendeletet, Ön a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál jogosult panaszbejelentést tenni.

A Nemzeti Adatvédelmi es Információszabadság Hatóság elérhetőségei:

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00. Levelezési cím: 1374 Budapest, Pf. 603.

Telefon: 00 0 000 0000

Telefax: 06 1 391 1410

Email: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Web: xxxxx://xxxx.xx/

Személyes adatainak a védelméhez fűződő jogainak a megsértése esetén Ön jogosult bírósághoz fordulni. A pert Ön – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindíthatja.

14.D. A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések

Jelen pont összefoglalóan tartalmazza az Általános és Xxxxxxx feltételek azon rendelkezéseit, amelyek lényegesen eltérnek a Polgári Törvény- könyv rendelkezéseitől és a felek között kialakult szerződéses gyakorlattól.

14.D.1. A biztosítási ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződéssel szembeni kifogásra nyitva álló határidő (2.E. pont)

A Ptk. 6:443. § (2) bekezdésétől eltérően a szerződőnek a kötvény kézhezvételét követően legfeljebb 15 nap áll rendelkezésére arra, hogy kifogását jelezze a biztosító felé, amennyiben a biztosító által kiállított kötvény a szerződő ajánlatától eltér.

14.D.2. A biztosítási időszak a szerződés első évében és határozott idejű szerződések esetében (4.B. pont)

A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, a biztosítási időszak a szerződés első évében egy évnél hosszabb ideig tart, amennyiben a biztosítási szerződés létrejöttének napja nem a naptári negyedév első napjára esik. Határozott idejű szerződés esetén a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

14.D.3. Fizetési póthatáridő tűzése, amennyiben a szerződő a biztosítási díj befizetésével késedelembe esik (7.G.1. pont)

Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:449. §-ától – a biztosító a szerződőt a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatá- ridő tűzésével hívja fel írásban a teljesítésre, ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki.

14.D.4. Elévülés (14.B. pont)

Jelen feltételek elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szer- ződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.

A Ptk. 6:25. §-ától eltérően, a szerződőnek vagy a biztosítottnak a követelés teljesítésére irányuló, a biztosítóhoz címzett első írásbeli felszólí- tása az elévülést megszakítja.

A Ptk. 6:24. §-ától eltérően, ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves határidőn belül a követelés akkor is érvé- nyesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra.

14.D.5. Várakozási idő (Általános feltételek 3.X. xxxx, Különös feltételek 5.A.10., 5.B.17.6, 5.B.21.3. pontok)

A biztosító az árvíz biztosítási eseménynél, az okos eszközök biztosítása, valamint a munkaügyi jogvédelem kockázatoknál várako- zási időt köt ki. Várakozási idő kikötése esetén a biztosító kockázatviselése a várakozási idő elteltével kezdődik.

14.D.6. Felelősségbiztosítás esetén a biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás (Különös feltételek 5.A.20.)

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően, a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a késedelmi kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

14.D.7. Az egyezségkötés feltételei (Általános feltételek 11.B. b) xii. pont)

A biztosító az egyezségkötést feltételekhez köti, eltérően a Ptk. 6:27. § (1) bekezdésétől. Az egyezség megkötésének feltételei, hogy a bizto- sított a biztosító által felajánlott biztosítási összeget vitatja és a szerződéskötéskor elfogadta a biztosító által ajánlott biztosítási összeget és a kár bekövetkezési időpontjáig felajánlott értékkövetést.

14.D.8. A befizetett díj elszámolásának sorrendje (7.J.3. pont)

Amennyiben a szerződő által a biztosító részére befizetett összeg valamennyi fennálló tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a befizetett díj elszámolása a 7.J.3. pontban foglaltak szerint történik meg.

14.D.9. A díjfizetés módjának módosítása a szerződő tényleges díjfizetése alapján (7.J.2. pont)

Ha a szerződő készpénzátutalási megbízással (csekken) történő díjfizetést választott, azonban a díjfizetés nem csekken történik, és a szer- ződő fizetési mód módosítást nem kért, a biztosító a szerződő tájékoztatása mellett jogosult a fizetési módot a szerződő külön kérése nélkül is a tényleges fizetési módra átállítani. A biztosító a fizetési mód tervezett átállításáról legalább 30 nappal korábban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő ezzel nem ért egyet, a kifogás bejelentését követően a biztosító a fizetési módot nem módosítja, illetve haladéktalanul visszaállítja.

14.D.10. Korábbi szerződéses gyakorlat, szokás szerződéses tartalommá válása (14.E.8.1. pont)

A Ptk. 6:63. §-ában foglaltaktól eltérően nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés xxxxxxx által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

14.E. Egyebek

14.E.1. A Pénzügyi Békéltető testület eljárása, a közvetítői eljárás és a bírói út igénybevétele

14.E.1.1. A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület. A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a fogyasztó írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél. A Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

14.E.1.2. A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy azt megelőzően a fogyasztó a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését vagy a biztosítónál eredménytelenül méltányossági kérelemmel éljen.

14.E.1.3. A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei: Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina, krt. 39.

Levélcím elszámolással, szerződésmódosulással kapcsolatos ügyekben: 1539 Budapest Pf. 670 Levélcím általános ügyekben: Pénzügyi Békéltető Testület H-1525 Budapest Pf. 172

Telefon: x00 00 000 000 Email: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges információk (így a Testület eljárási szabályzata) megtalálhatóak a xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon.

14.E.1.4. A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárás is kezde- ményezhető, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

14.E.1.5. A biztosítási szerződésből eredő igények a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesíthetőek. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései irányadóak.

14.E.2. Baleset- és felelősségbiztosításra vonatkozó adózási tudnivalók

14.E.2.1. Adózási tudnivalók magánszemélyek részére

a) Adómentes a magánszemély számára történő szolgáltatás, ha az baleseti szolgáltatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolóan a ma- gánszemélynek adókötelezettsége nincs.

b) Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a felelősségbiztosítás alapján a magánszemély javára fizetett jövedelmet pótló kártérítés. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magánszemély köteles az adóbevallásában szerepeltetni.

c) Az előbbiekben ismertetett szabályok a jövőben változhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében is kövesse a jogszabályváltozásokat, különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek esetleges változását. Az aktuális szabályokról társaságunk honlapján is folyamatosan tájékozódhat.

14.E.2.2. A technikai kamatláb megváltoztathatósága

A biztosító balesetbiztosítás esetében jogosult a technikai kamatlábat a biztosítási szerződés tartama alatt megváltoztatni, azzal a feltétellel, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamat- láb legnagyobb mértéke módosul. A módosítás mértéke nem haladhatja meg a jogszabály módosításban foglalt mértéket.

14.E.2.3. Az általános forgalmi adó megtérítése

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó (áfa) köteles szol- gáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az áfa összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az áfa összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogosultnak az áfa összege jogszabály alapján az állami költségvetésből nem térül meg.

14.E.2.4. Tájékoztatás adóügyi illetőségről

A biztosító az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.), valamint a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) szerint előírt adóügyi illetőségvizsgálatot elvégzi, és ehhez az ügyfél szükséges adatait és nyilatkozatait kezeli. Amennyiben adóügyi szempontból a szerződő, illetve az a személy, aki a biztosító szolgáltatására jogosult amerikai, vagy egyéb külföldi illetőségű személynek minősül, úgy az Aktv., illetve a FATCA-törvény értelmében a biz- tosító a saját, valamint a szerződés adatait az automatikus információcsere érdekében az adóhatóság részére továbbítja.

A biztosító a szerződő, illetve annak a személynek az adatai és nyilatkozata alapján, aki a biztosító szolgáltatására jogosult a szerződést je- lentendő, vagy nem jelentendő számlának minősíti, továbbá a szerződéskötést követően a biztosító jogosult a számla átminősítésére az Aktv., illetve a FATCA-törvényben előírt esetekben. A biztosító az általa kötött szerződések vonatkozásában folyamatosan figyelemmel kíséri az illetőségvizsgálathoz szükséges adatok és a szerződések értékének Aktv., valamint FATCA-törvény szempontjából jelentős változását.

Az Adóügyi illetőségvizsgálattal kapcsolatos részletes írásbeli tájékoztató a xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxxxxx oldalon érhető el.

14.E.3. A biztosításközvetítő

14.E.3.1. A biztosítási szerződés közvetítője lehet függő vagy független biztosításközvetítő, valamint kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy.

14.E.3.2. A függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló jogviszonya alapján közvetíti. Függő biztosításközvetítő a többes ügynök is, aki egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján a biztosítók egymással versengő termékeit közvetíti. A függő biztosításközvetítő közvetítői tevékenysége során esetlegesen okozott károkért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdí- jat megfizetni.

14.E.3.3. Független biztosításközvetítő az alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el és a biztosítók egymással versengő termékeit közvetíti.

A független biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályok megszegésével vagy elmulasztásával esetlegesen okozott károkért önállóan felel. Ez a felelőssége kiterjed a nevében (képviseletében) eljáró személyek tevékenységére is.

A független biztosításközvetítő a biztosító nevében nem jogosult biztosítási díj átvételére.

14.E.3.4. Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személynek – az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés

1. és 2. pontjában meghatározott hitelintézettől vagy befektetési vállalkozástól eltérő – természetes vagy jogi személy minősül, aki az őt meg- bízó biztosító, többes ügynök vagy alkusz felelősségvállalása mellett, javadalmazás ellenében a főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleggel végez kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) a személy fő szakmai tevékenysége nem a biztosítási értékesítés,

b) a közvetített biztosítási termék kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak,

c) a közvetített biztosítási termék nem tartalmaz életbiztosítási vagy felelősségi kockázatot, kivéve, ha az ilyen életbiztosítási vagy felelősségi kockázat fedezete kiegészíti a személy által fő szakmai tevékenységeként kínált terméket vagy nyújtott szolgáltatást,

d) a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vesz át.

14.E.3.5. A biztosító képviselője – így a biztosító ügynöke is – nyomdailag előállított, és nyomdai Generali emblémával ellátott átvételi elismervény (nyug- ta) ellenében jogosult biztosítási díj átvételére, melynek mértékét a biztosító 250.000 Ft-ban korlátozza. Ezt meghaladó mértékű biztosítási díj átvételére a biztosító képviselője nem jogosult.

14.E.3.6. A biztosító megbízásából eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) és többes ügynök a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át.

14.E.3.7. A biztosítóval munkaviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenységet végző, biztosításközvetítőnek nem minősülő, a Bit. 4. §

(1) bekezdés 15. pont a) alpont szerinti természetes személyek (a biztosító közreműködői) teljesítményarányos díjazásban részesülnek. Ez a tájékoztatás arra az esetre is kiterjed, ha a biztosító ügyfele a biztosítási szerződéssel összefüggésben, a szerződés megkötése után teljesít fizetést – a folytatólagos, előre ütemezett díjak kivételével.

14.E.4. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei

14.E.4.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek:

– a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél,

– a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény,

– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat,

– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé,

– a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat,

– a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé,

– egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat,

– egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában.

A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz.

A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

14.E.4.2. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett – biztosító által nyilvántartott – címéről „ismeretlen helyre költözött” vagy „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Postai úton tértivevénnyel történő közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt,

– ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján,

– ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselője aláírásával elismerte, úgy az átvétel napján kell kézbesítettnek tekintetni. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés napján kell kézbesítettnek tekinteni.

14.E.4.3. A biztosítóhoz címzett, távollevők között tett jognyilatkozat a biztosítóhoz való megérkezéssel, míg az elektronikus úton tett szerződési jognyi- latkozat akkor válik hatályossá, amikor az a biztosító számára hozzáférhetővé válik.

14.E.5. Irányadó jog, joghatóság kikötése

A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

Amennyiben a szerződő fél a biztosítási szerződés létrejöttének időpontjában Magyarországon rendelkezik lakóhellyel, székhellyel vagy szoká- sos tartózkodási hellyel, úgy a szerződésből eredő jogviták rendezésére kizárólag a magyar bíróságok jogosultak.

14.E.6. Távértékesítési tájékoztató

14.E.6.1. Ha a szerződő által megkötni kívánt biztosítási szerződés a fogyasztó és a szolgáltató egyidejű fizikai jelenléte nélkül jön létre, arra a távérté- kesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (továbbiakban: távértékesítési törvény) rendelkezései irányadóak.

14.E.6.2. A távértékesítési törvény 3. § (2) bekezdésének ca) pontja és a törvény 6. §-a értelmében az e törvény szerint fogyasztónak minősülő szerződő azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondhatja a szerződést annak megkötésétől (a szerződés hallgatólagos létrejötte esetén az ajánlattételtől) számított 14 napon belül, amennyiben a szerződést a biztosító és a fogyasztónak minősülő szerződő kötötte meg egymással szervezett távér- tékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag a törvény 2. § (1) bekezdés g) pontja szerinti távközlő eszközt alkalmazott. A távértékesítési törvény szerinti felmondási jog nem érinti a szerződő 2.D. pontban biztosított felmondási jogát. Nem illeti meg a szerződőt a távértékesítési törvény szerinti felmondási jog olyan biztosítások esetén, amelyek időtartama nem haladja meg az egy hónapot.

14.E.6.3. A felmondást írásban a biztosító ügyfélszolgálati elérhetőségeinek bármelyikére kell megküldeni, vagy személyesen benyújtani. A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekintetni, ha a szerződő az erre vonatkozó nyilatkozatát a törvény 6. § (1)-(8) bekezdéseiben meghatá- rozott határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a biztosítónak elküldi.

14.E.6.4. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik. A felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a biztosító a szerződés alapján a szolgáltatás nyújtását csak a szerződő kifejezett hozzájárulását követően kezdheti meg. Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn belüli kockázatviselési kezdettel köti meg a szerződést, úgy azt a biztosító egyben a szolgáltatás nyújtásának megkezdésére vonatkozó hozzájárulásnak is tekinti.

14.E.6.5. A törvény 8. §-a értelmében amennyiben a szerződő a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerződésnek meg- felelően ténylegesen teljesített szolgáltatás, azaz a szerződés megszűnésének időpontjáig viselt kockázat időarányos ellenértékét jogosult követelni. A szerződő által fizetendő összeg tehát a már teljesített szolgáltatásért (kockázatviselésért) – a szerződésben meghatározott szolgál- tatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeg. A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben van helye. A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a szerződő által esetlegesen már befizetett biztosítási díjnak a szerződés megszűnéséig teljesített koc- kázatviselés arányos ellenértékét meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatéríteni. A szerződő köteles a biztosító által teljesített szolgáltatást a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a biztosító részére visszatéríteni.

14.E.7. Elektronikus szerződéskötés szabályai

14.E.7.1. Elektronikus úton jön létre a biztosítási szerződés, ha a szerződő a biztosító által üzemeltetett elektronikus értékesítési felületek használatával, elektronikus úton teszi meg az ajánlatát. Elektronikus értékesítési felületek különösen a xxxxx://xxxxxxxx.xx weboldal, biztosításközvetítő közre- működésével tett ajánlat esetén a Tanácsadói Honlap.

14.E.7.2. A biztosítási ajánlat megtételéhez, illetve a szerződés megkötéséhez az elektronikus értékesítési felületeken feltüntetett adatokat kell megadni, majd az ajánlatot az elektronikus értékesítési felületen kell beküldeni a biztosítónak. Az elektronikus értékesítési felületen a megadott adatokat az ajánlat beküldéséig lehet módosítani. Az ajánlattétel (szerződéskötés) lépései – amelyek termékenként eltérhetnek – az elektronikus értéke- sítési felületeken láthatók.

14.E.7.3. A biztosítási szerződésre vonatkozó szerződéses feltételeket a biztosító még az ajánlat megtételét megelőzően a szerződő számára hozzáfér- hetővé teszi. A szerződéses feltételek megismeréséről és elfogadásáról a szerződőnek az ajánlat megtételét megelőzően nyilatkoznia kell.

14.E.7.4. A biztosítási ajánlat sikeres beküldéséről a biztosító emailben értesíti a szerződőt. A biztosítási ajánlat elfogadása esetén a biztosító fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott kötvényt állít ki a szerződésről.

A szerződés magyar nyelven jön létre és nem minősül írásba foglalt szerződésnek. A szerződés létrejöttének részletszabályait a biztosítási feltételek tartalmazzák.

14.E.7.5. A biztosító a szerződést rögzíti. A szerződés adatait a szerződő a regisztrációja aktiválása után online is megtekintheti és módosításukat bár- mikor kezdeményezheti a „Szerződéseim” elnevezésű online szerződéskezelő rendszerben vagy a biztosító ügyfélszolgálatain.

14.E.8. Vegyes rendelkezések

14.E.8.1. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

14.E.8.2. A felek között létrejött megállapodás a biztosítási szerződés valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.

14.E.8.3. A biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a szerződő nem áll semmilyen

– az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy

– az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi, jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ideértve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós listát is.

A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan biztosítottat, kedvezményezettet, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a fenti szankciók, korlátozások, vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés megszűnésének időpontja a szankció, a korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépésének napja.

A biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifizetésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

14.E.8.4. A biztosító a biztosítási alapú befektetési termékek kivételével a termékeit tanácsadás nélkül értékesíti. A biztosító a biztosítási alapú befekte- tési termékeinek értékesítésével összefüggő tanácsadásért nem számol fel díjat.

14.E.8.5. Felhívjuk a figyelmét, amennyiben a biztosítási terméket egy csomag vagy ugyanazon megállapodás részeként olyan áru vagy szolgáltatás kiegészítőjeként vásárolja meg, amely nem biztosítás, úgy az áru vagy a szolgáltatás külön történő megvásárlásának lehetőségéről az eladó, illetve a szolgáltató köteles tájékoztatást adni.

II. Különös feltételek

1. Biztosított

Biztosított a szerződésben név szerint megnevezett

a) tulajdonos és a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában;

b) haszonélvező;

c) bérlő, bérlőtárs;

d) és az ingatlant egyéb jogcímen jogszerűen használó személy.

Biztosítottak továbbá

e) azok, akik a biztosítási esemény bekövetkeztekor az a), b), c) pontokban felsorolt biztosítottakkal a kockázatviselés helyén állandó jelleg- gel, együtt laktak;

f) a lakásszövetkezet vagy társasház az abban található, a biztosítónál érvényes és hatályos lakásbiztosítási szerződéssel biztosított lakások száma és az összes, a társasházban vagy a lakásszövetkezeti ingatlanban található lakások száma arányában, illetve a biztosított tulajdoni hányadának arányában.

2. Területi hatály

A biztosítási szerződés kizárólag magyarországi, állandóan lakott ingatlanokra terjedhet ki.

A kockázatviselés helye:

a) Az ajánlaton a kockázatviselési hely rovatban megjelölt címmel és/vagy helyrajzi számmal azonosított telek, a telek területén lévő épület, építmény, melléképület

b) lakás esetén az ajánlaton a kockázatviselési hely rovatban feltüntetett címmel és/vagy helyrajzi számmal azonosított lakás és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányad szerinti épületrészek – az utóbbi akkor, ha az abban keletkezett kár más biztosítás alapján nem térül meg.

c) ingóságok esetében az a), b) pontokban felsorolt épület, lakás, építmény, melléképület, valamint az 5. pontban felsorolt egyes biztosítási eseményeknél meghatározott terület.

3. Biztosítható vagyoncsoportok

3.A. Ingatlan vagyoncsoportok

A biztosító kockázatviselése a szerződő (biztosított) tulajdonát képező vagy az általa bérelt ingatlan esetében kiterjed a biztosított épületek (lakóházak: családi házak, ikerházak, sorházak), lakások (többlakásos épületekben), melléképületek, építmények teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait, valamint az épület felszerelési tárgyakat is.

3.A.1. Épület, lakás

Olyan szerkezetileg önálló építészeti alkotás, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja beleértve:

– lakás összes lakáscélú helyiségét (szoba, konyha, fürdőszoba, WC, közlekedő, előszoba, kamra stb.),

– tetőtérben kialakított, 1,90 m belső magasságot elérő összes lakáscélú helyiséget,

– a talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségeket,

– üvegverandát és télikertet,

– épülettel egybeépített nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, kazán, műhely, garázs stb.),

– lakáson belül kialakított galériát,

– tetőtéri lakás esetében az 1,90 m belső magasság alatti területeket,

– teraszt, erkélyt, loggiát, tornácot.

Idetartoznak továbbá azok az épülethez rögzített gépészeti, és egyéb felszerelési tárgyak is, melyek az épület rendeltetésszerű használatához szükségesek. Például:

• az épülethez szilárdan rögzített és hozzáépített elemek, berendezések (szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a rögzített pad- ló-, fal,- födém- és szegélyburkolatok, álmennyezetek, galériák, redőny, reluxa, egyéb árnyékolók elektromos mozgató berendezéseikkel együtt, kültéri antenna-berendezések, villámhárító, lépcsők és létrák, külső használatúak is);

• beépített szekrények rendeltetésüktől függetlenül, (pl.: konyha- szekrény, előszoba szekrény, stb.);

• épületbe szerkezetileg beépített üvegezések;

• az épület villanyszerelése a hozzá tartozó mérőműszerekkel, klímaberendezések, villanytűzhely, villanybojler, átfolyó üzemű elektromos vízmelegítők;

• az épület gázszerelése a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, gáztűzhelyek, gázkazánok, gázbojlerek és gázkonvektorok;

• az épület vízellátását és szennyvíz- és csapadékvíz elvezetését, valamint a fűtést szolgáló berendezések, a beépített klímaberendezések, a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, szerelvénnyel, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal, egészségügyi berendezések, a WC, fürdő- és mosdóberendezések, zuhanykabinok;

• a biztosított ingatlan áramellátását, fűtését, hűtését szolgáló napkollektorok, napelemek, hőszivattyú a hozzájuk csatlakozó vezetékekkel és berendezésekkel,

• elektromos gépjármű töltők a hozzájuk tartozó vezetékekkel és csatlakozó felületekkel;

• felvonók;

• kaputelefon, kapunyitó rendszerek;

• szemétledobó berendezések;

• védelmi berendezések, rács, riasztó, falba, födémbe épített értéktároló;

3.A.2. Építmény

Építmény az olyan ingatlan jellegű műszaki alkotás, amely a talajjal való egybeépítés, alapozás révén jött létre, a talajtól csak anyagaira, szer- kezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik.

Az épület vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összegen belül biztosítottnak minősülnek

a) az épületekkel építési kapcsolatban lévő építmények (pl. terasz),

b) építési kapcsolat nélküli, de téglából, betonból vagy az épület egyéb építési módjának megfelelően készült építmények (pl. kerítés, támfal, derítő, úszómedence, ciszterna, járda, kocsi beálló, kút, kerti pavilon, épített kerti tűzhely, kemence, kapu, épített játszótér, szökőkút, kerti tó, kerti híd, stb.)

3.A.3. Melléképület

• lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatviselési helyen lévő, de a lakással azonos épületben található, a Biztosított tulajdonában/ kizárólagos használatában álló nem lakás célú helyiség (garázs, tároló, pince)

• ház esetén a főépülettől különálló vagy melléépített, de külön tetőszerkezettel rendelkező melléképület (garázs, tároló, hobbyműhely, ól, istálló stb.)

3.A.4. Az épület, lakás használati jellegének meghatározása

a) Saját használatban van az épület, lakás, ha abban a tulajdonos és/vagy annak közeli hozzátartozója, illetve a haszonélvező lakik.

b) Bérbe vett, illetve bérbe adott az épület, lakás, ha abban vagy annak egy részében nem vagy nem csak a tulajdonos és/vagy annak közeli hozzátartozója, illetve nem vagy nem csak a haszonélvező lakik.

c) Nem állandóan lakottnak minősül az épület, lakás, amelyben nem laknak életvitelszerűen, állandó jelleggel.

Az a) és b) pontok alkalmazásában közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefoga- dott, a mostoha- és az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.

3.A.5. Az ingatlan állapota

A biztosítás kizárólag olyan, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett épületre köthető, amely a biztosítás szempontjából megfelelő állapotú. Nem megfelelő állapotú épületre a biztosító nem vállal kockázatot.

Az ingatlan állapotáról a szerződőnek a biztosítási ajánlaton nyilatkoznia kell. A biztosító által az ingatlan állapotára vonatkozó kérdésre adott válasz a közlési, a körülmény megváltozása pedig a változás bejelentési kötelezettség körébe tartozik.

Nem megfelelő állapotú az az épület, amelyekre a következő állítások közül legalább egy érvényes:

– az épület rendeltetésszerű használatra alkalmatlan és jól láthatóan nem karbantartott;

– állékonysági, tűzvédelmi, egészségvédelmi szempontból elégtelen állapotú épületrészeket, szerkezeteket, berendezéseket tartalmaz;

– az épület műszaki állapota és berendezései veszélyeztetik az épület használóit;

– a teherhordó szerkezeteken olyan elváltozás található (repedés, szerkezeti hiány), amely az épület állékonyságára kihatással van;

– a falazat struktúrájának megbomlása megkezdődött, jelentős dőlés, süllyedés észlelhető;

– a falazat vízszigetelése hiányzik, vagy már nem tölti be a funkcióját, emiatt felázás tapasztalható;

– a lakott épületrészek külső falazata, nyílászárói és tetőfedése nem alkotnak zárt egységet;

– a tető rossz általános állapotú, a tető valamely fő alkotórészének (váz, cseréplécek, tetőfedés) anyaga élettartamának végéhez ért, a tető struktúrája megbomlott;

– az épületre vagy egyes részeire, berendezéseire bármilyen hatóság olyan határozatot hozott, amely a működését, használatát korlátozza vagy megtiltja.

3.B. Ingóság vagyoncsoportok

3.B.1. Ingóságok

– Háztartási gépek és eszközök, szerszámok, nem beépített lámpák

– Telekommunikációs eszközök (pl. tv, számítógép, mobiltelefon)

– Bútorok

– Ruhanemű és lábbeli

– Konyhai és fürdőszobai felszerelések (pl. edények, vegyszerek, kozmetikumok)

– Textilek (pl. ágynemű, függöny, konyharuha, törülköző)

– Egyéb használati tárgyak (pl. könyvek, hangszerek, játékok, dekoráció)

3.B.2. Értéktárgyak

– Nemesfémek, ékszerek, drágakövek

– Antik bútorok és antik tárgyak, képzőművészeti alkotások

– Valódi szőrmék, kézi csomózású szőnyegek, különleges textíliák

– Gyűjtemények

Az értéktárgyak az Alapcsomag szerinti biztosítási események tekintetében 200.000 Ft erejéig biztosíthatók.

3.B.3. Nem terjed ki a biztosítási fedezet az alábbi vagyontárgyakra:

• a légi-, vízi- és motoros járművek, lakókocsik, utánfutók;

• okmányok (kivéve személyi okmányok), kéziratok, tervek és dokumentációk, adathordozókon tárolt információk, szoftverek;

• a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, illetve nem lezárt helyiségben (pl. erkély, külső folyosó, kert stb.) tárolt ingóságok;

• hobbi állatok, ló, nem saját fogyasztásra tartott haszonállatok;

• melléképületben, nem lakáscélú helyiségben, továbbá bérbe adott, vagy lakóterületen kívüli ingatlanban tárolt értéktárgyak;

• bérelt, kölcsönvett vagy vendégek tulajdonában álló vagyontárgyak,

• vállalkozói tulajdonban lévő, vállalkozói tevékenységgel összefüggő vagyontárgyak.

Bérlő tulajdonában álló ingóságokra csak abban az esetben terjed ki a biztosítási fedezet, ha a biztosítási ajánlaton a lakóépület/lakás bérbevételének tényét feltüntették.

3.C. A biztosítható vagyoncsoportok köre

A biztosítás megköthető

a) ingatlanra és ingóságra együttesen, vagy

b) kizárólag ingatlanra, vagy

c) kizárólag ingóságra is.

4. Biztosítási összeg meghatározása

A biztosítási összeget vagyoncsoportonként kell megállapítani. A biztosítási összeget úgy kell meghatározni, hogy az fedezze a biztosított va- gyontárgyak új állapotban való beszerzésének értékét. Az épület, melléképület vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összeget a hasznos alapterület (a falak belső oldala által körbehatárolt terület) és az egységár szorzataként kell megállapítani.

Az épületek hasznos alapterületének meghatározása:

Az épületek, melléképületek alapterületének kalkulálásánál a hasznos alapterületeket kell figyelembe venni.

Főépület (épület, lakás):

Teljes alapterülettel (100%) kell számolni, az azonos kockázatviselési helyen lévő:

• lakás összes lakáscélú helyiségét (szoba, konyha, fürdőszoba, WC, közlekedő, előszoba, kamra stb.),

• tetőtérben kialakított 1,90 m belső magasságot elérő összes lakáscélú helyiséget,

• a talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségeket,

• üvegverandát és télikertet.

50%-os alapterülettel kell számolni, az azonos kockázatviselési helyen lévő (a főépület biztosítási összegében jelenik meg):

• nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, kazán, műhely, garázs stb.),

• lakáson belül kialakított galériát,

• tetőtéri lakás esetében az 1,90 m belső magasság alatti területeket,

• teraszt, erkélyt, loggiát, tornácot.

Melléképület (önálló melléképület vagyonkategóriában jelenik meg):

Teljes alapterülettel (100%) kell számolni:

• lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatviselési helyen lévő, de a lakással azonos épületben található, a biztosított tulajdonában, vagy kizárólagos használatában lévő nem lakás célú helyiséget (garázs, tároló, pince),

• ház esetén a főépülettől különálló vagy melléépített, de külön tetőszerkezettel rendelkező melléképületet (garázs, tároló, hobbyműhely, ól, istálló stb.).

Ingóságok esetében a biztosítási összeg meghatározásához a biztosító lehetővé teszi, hogy a biztosítási összeg megállapítása egyszerűsített lista mentén történjen a túl- vagy alulbiztosítottság elkerülése érdekében. Az egyszerűsített ingóságlista a kárrendezési folyamatban a kárösz- szeg megállapítása során is irányadó.

Az egyszerűsített ingóságlistának a következő ingóságokat, valamint a szerződő által az ezekhez megadott biztosítási összegeket kell tartal- maznia:

– háztartási gépek és eszközök, szerszámok, nem beépített lámpák

– telekommunikációs eszközök (pl. TV, számítógép, mobiltelefon)

– bútorok

– ruhanemű és lábbeli

– konyhai és fürdőszobai felszerelések (pl. edények, vegyszerek, kozmetikumok)

– textilek (pl. ágynemű, függöny, konyharuha, törölköző)

– egyéb használati tárgyak (pl. könyvek, hangszerek, játékok, dekoráció).

Amennyiben a szerződő nem kíván élni az egyszerűsített lista megadásával, az ingóságokra vonatkozó biztosítási összeget egyetlen értékben is megadhatja.

A biztosító javaslatot tehet a szerződéskötéskor az ingatlan, valamint az ingóságok biztosítási összegére.

5. Biztosítási események

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben megjelölt, jelen Xxxxxxx feltételben meghatározott biztosítási eseményekből eredő károkra terjed ki, ha a biztosítási esemény bekövetkezése véletlen, váratlan és előre nem látható. Biztosítási eseménynek a biztosított vagyon- tárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, eltulajdonítása minősül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszélynem- mel közvetlen okozati összefüggésben áll és az a szerződés hatálya alatt következett be. Biztosítottak azok a következményi károk, amelyek a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben vannak és a biztosított vagyontárgyak megrongálódását, értékcsökkenését, megsemmisülését okozták. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki olyan károkra, amelyek nem biztosítási eseményekből erednek.

5.A. XXXXX XXXXX, ALAPKOCKÁZATOK

5.A.1. Tűz

Tűz biztosítási eseménynek minősül, ha az öntápláló lánggal való égés, izzás – amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből tovább terjedni képes – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

• öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkező tűz és hőhatás,

• pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozás formájában keletkezett károk, amennyiben azok nem a feltétel szerinti tűzkár következményei,

• a kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok – Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok – nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekövetkező károk,

• tűzveszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül végeznek és a kár ebből keletkezik,

• a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban keletkező károk.

5.A.2. Füst- és koromszennyezés

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyak füst vagy koromszennyeződés által okozott károsodása, amennyiben az nem tényleges tűzkár következménye, vagy nem a kockázatviselés helyén keletkezett tűz biztosítási eseményből származik.

Kizárások:

Nem téríti meg a biztosító az olyan szennyeződésekből eredő károkat, melyet

• bármelyfajta dohányzás,

• gyertya és lánggal működő világító berendezés,

• lánggal működő párologtató eszköz, füstölő,

• tüzelőberendezések (pl. kandalló, kazán, cserépkályha stb.) működtetése, működése,

• a biztosítottak által gyújtott egyéb tüzek (pl. grillezés, falevélégetés stb.) okoz, továbbá

• az épület/lakás életvitelszerű használatából adódó, folyamatosan kialakuló szennyeződések (pl. a vagyontárgy közvetlen füst- vagy koromszennyezés hatásának van kitéve).

5.A.3. Robbanás

Robbanás biztosítási eseménynek minősül a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, váratlan rendkívül gyors energia felszabadulása, erőhatása, amely hőtermeléssel, nagy nyomással és roncsolással jár és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások:

• hasadó és sugárzó anyagok robbanása vagy szennyezése által okozott károk,

• kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok – Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok – nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekövetkezett károk,

• a kockázatviselés helyén, ahol xxxxxxxxx tárolását jogszabály tiltja, a gázpalack robbanása miatt bekövetkezett kár,

• hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett, tervszerű, szándékos robbantás eredményeként keletkező károk.

5.A.4. Villámcsapás

Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje, vagy hőhatása kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.

5.A.5. Villámcsapás másodlagos hatása

Villámcsapás másodlagos hatása miatt az elektromos berendezésekben, felszerelésekben és készülékekben a túlfeszültség által okozott ká- rok, ha a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.

5.A.6. Vihar

Vihar biztosítási eseménynek minősül, ha a 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghaladó sebességű, időjárás miatti légmozgások (vihar), vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak a kockázatviselés helyén.

Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált tetőn, ajtón, ablakon a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

• az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia elmulasztá- sa miatt keletkezett károk,

• különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában, illetve azok üvegezésében keletkezett károk,

• ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyiségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett károk,

• a keletkező légmozgások következtében a helyiségen belül keletkezett károk,

• a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk, amennyiben a biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál,

• a lábon álló növényzetben keletkezett károk, amennyiben a biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál.

• nyitva felejtett nyílászárókkal összefüggően keletkezett károk.

5.A.7. Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén lehullott csapadék mennyisége 24 óra alatt a 25 mm-t elérte, vagy meghaladta és a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ideértve a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

• a gombásodás, penészesedés, salétromosodás, rozsdásodás formájában jelentkező károk,

• különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károk,

• ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyiségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett károk,

• a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk, amennyiben a Biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál,

• a lábon álló növényzetben keletkezett károk, amennyiben a Biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál,

• a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban keletke- ző károk, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,

• a belvíz, talajvíz okozta károk,

• a biztosított épület alapteste alá bejutó talajvíz okozta épületsüllyedés károk.

5.A.8. Jégverés

Biztosítási eseménynek minősül a csapadék jégeső vagy jégverés formájában történő lehullása során, annak roncsoló hatása által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, illetve a jégverés által megbontott épületszerkezeten történő egyidejű beázás kár.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

• az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia be nem tartása miatt keletkezett károk,

• a káresemény bekövetkezte előtt szilárdságában már meggyengült (felhólyagosodott, málló, pergő, repedezett stb.) homlokza- tokban okozott károk,

• különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károk,

• az épületek polikarbonát tetőiben, korlátaiban keletkezett károk,

• a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk, amennyiben a biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál,

• a lábon álló növényzetben keletkezett károk, amennyiben a biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál,

• háziállatok elhullását eredményező károk,

• az épület végleges tetőfedésében keletkezett azon esztétikai károk, (pl. horpadás), melyek a héjazat funkciójának ellátását, illetve élettartamát nem befolyásolják.

5.A.9. Hónyomás

Biztosítási eseménynek minősül a hó vagy a jég statikus nyomása, valamint a lecsúszó hó vagy jég által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekben a hónyomás által megrongált tetőn keresztül, a biztosítási ese- ménnyel egyidejűleg beömlő csapadék a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

• az építéskori építésügyi szabványok, illetve karbantartási kötelezettség nem teljesítése, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia be nem tartása miatt keletkezett károk (meggyengült, elöregedett tetőszerkezetek, lécezés stb. kárai),

• épületek üveg és polikarbonát tetőfedésében,

• a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk, amennyiben a biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál,

• a lábon álló növényzetben keletkezett károk, amennyiben a biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál.

5.A.10. Árvíz

Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, to- vábbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Nem minősül árvíznek (nem biztosítási esemény):

• a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárok;

• a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkező talajmozgás okozta károk;

• a belvíz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek

• hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során merültek fel;

• talajerőben, illetve talajszerkezetben;

• a befogadó és elvezető létesítményekben (pl. vízelvezető árok), vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözőberendezésekben, halastavakban, víztározókban keletkeztek.

A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés megkötését (létrejöttét) követő naptól számított 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

Fogalmi meghatározások:

Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendelte- tése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal, mobilgát) közötti terület.

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

• a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,

• a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelye k felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

• a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

• a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos léte- sítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

5.A.11. Földrengés

Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén az Európai Makroszeizmikus Skála (EMS) VI. fokozatát, elérő vagy az azt meghaladó intenzitású földrengés, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek

• mesterséges úton létrehozott földrengések (földalatti, illetve földfelszíni robbantás, robbanás stb.) következtében keletkeztek.

5.A.12. Földcsuszamlás, kő- szikla- és földomlás

Kő-, szikla-, valamint földomlás és földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül, ha az eredeti, természetes helyéről, valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon elmozduló, letörő, lecsúszó szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

Nem minősülnek biztosítási eseménynek

• a tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károk,

• a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtárgyakban bekövetkező károk,

• azok a károk, amelyek azért következtek be, mert

– a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hibája vagy elavultsága miatt az nem megfelelő,

– nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

5.A.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül, ha a természetes egyensúlyi állapot megszűnése következ- tében egy ismeretlen építmény, üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Ismeretlen üreg, ismeretlen építmény az, amely az építési engedélyben nem szerepel vagy, amelyet a hatóságok nem tártak fel, illetve a szer- ződőnek, vagy biztosítottnak nem volt tudomása róla.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

A biztosítási fedezet nem terjed ki

• a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkra,

• az elvezetetlen csapadék és szennyvizek okozta kiüregelődésből keletkező károkra,

• beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségei re;

• az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedésre.

5.A.14. Idegen jármű ütközése

Idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha nem a biztosított tulajdonában vagy használatában lévő jármű vagy személyzet által irányított légi jármű egésze, részei, illetve annak rakománya kárt okoz a kockázatviselés helyén.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

A biztosítási fedezet nem terjed ki

• a lábon álló növényekben keletkezett károkra,

• a háziállatok elhullásával keletkezett károkra,

• a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, vagy egyéb jármű felelősségbiztosítás által fedezett károkra, valamint

• arra az esetre, ha az idegen jármű a szerződő/biztosított tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított vagyon- tárgyat.

5.A.15. Idegen tárgy rádőlése

Idegen tárgy rádőlése biztosítási eseménynek minősül, ha a szerződésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádőléssel kárt okoz a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban.

Idegen tárgynak minősülnek azok a tárgyak, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, kölcsönvette, lízingelte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.

5.A.16. Vízkár (beázás, kívülről érkező víz, vezetékes vízkár+elfolyt víz) Vízkár

Biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, fűtés-, hűtés- és gőzvezetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt a kiáramló víz vagy folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

• a kár elhárításához technológiailag nem indokolt vezetékrész javításának vagy pótlásának a költségei,

• az épület felújításával kapcsolatos károk,

• a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl. csaptelepek, fűtőtestek stb.) és a vezetékre kapcsolt, kárt okozó beren- dezés (pl. kazán), háztartási gép (pl. mosó- vagy és mosogatógép) javításának vagy pótlásának a költségei,

• az elfagyásból eredő kár,

• a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károk,

• hűtési, gáz- és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei cseréjének költségei.

A biztosító a vízkár biztosítási esemény által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkon túlmenően megtéríti a biztosítottat terhelő alábbi költségeket:

• a biztosított csövek sérülésének felkutatására fordított költségeket,

• a fagy miatti csőtörés esetén a vízcsövek felolvasztására és a technológiailag indokolt mértékű helyreállításra fordított költségeket,

• törés, repedés, dugulás esetén a technológiailag indokolt mértékű helyreállítást és a technológiailag indokolt mértékű vezetékszakasz (padlófűtés fűtőkábele is) cseréjének költségeit.

Beázás, kívülről érkező víz

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületnek az építésügyi előírásoknak és szabályoknak megfelelően, végleges fedésként elfoga- dott anyagú és szakszerű technológiával kialakított és karbantartott tetőfedésén, a panel- és egyéb szerkezeti hézagok mentén, szigetelésén, nyílászáróján keresztül beáramló csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban keletkező kár.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

• a beázást előidéző ok megszüntetése (pl. tetőjavítás, szigetelés) során felmerült költségek megtérítése.

Elfolyt víz

Biztosítási eseménynek minősül a vízvezetékek és/vagy szerelvények kára következtében a vezetékes víz elfolyása miatti többletvízdíj felme- rülése.

Az elfolyt víz biztosítási eseményenként legfeljebb 200.000 forintig térül. A szolgáltatás feltétele: 1 évre visszamenőleg az illetékes vízszol- gáltató által kiállított számlák bemutatása. A kárrendezés időtartama az átlagosnál hosszabb időt vehet igénybe.

Nem téríti meg a biztosító:

• a biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfogyasztásának értékét,

• a káreseménnyel egyidejűleg öntözésre vagy medencefeltöltésre felhasznált víz értékét.

5.A.17. Betöréses lopás, rablás, besurranás

A mechanikai védelem követelményeit a Betörésvédelmi szintek előírásai fejezet tartalmazza. Betöréses lopás

Betöréses lopás a biztosított ingóságokban betöréses lopással összefüggésben keletkezett kár. Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be

• ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévő épület lezárt helyiségébe erőszakkal behatol,

• ha olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévő járószinttől mérve 3 méternél magasabban van, és ezen szintkülönbségen belül nincs feljutást segítő beépített létra vagy állványzat,

• ha a tettes a lopást vélhetően ál, hamis vagy zárfésűs kulccsal, illetve olyan eszközzel, módszerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben külső szemrevételezéssel erőszakos behatolásra utaló nyomot, de független zárszakértő az idegen eszköz használatát igazolja,

• ha a tettes a lopást a szerződés szerinti betöréses lopás, rablás vagy besurranás megvalósulásával megszerzett kulccsal követte el.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által közösen használt tárolóból történt betöré- ses lopáskárt háztartási ingóságokra vonatkozóan is megtéríti.

A biztosító nem téríti meg a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által közösen használt folyosókról és közlekedőkből eltu- lajdonított vagyontárgyakat még abban az esetben sem, ha az a terület, ahonnan eltulajdonították, zárható.

Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

• ha a behatolás a helyiség valamilyen módon hozzáférhető saját kulcsával történik.

Megjegyzések:

• Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterű, meghatározott rendeltetésű részét tekintjük.

• Lezárt helyiség, amelynek határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külső nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik:

– a bejárati ajtók zárását biztonsági zár védi (minimálisan 1 db),

– a kétszárnyú bejárati ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm -es, hagyományos kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű, vagy azt meghaladja.

• A 3 méter feletti, nyitva hagyott nyílászárón át történő behatolási mód esetén vállalja a biztosító a károk megtérítését, az épület/lakás álta- lános védettségi szintjétől függetlenül.

• A betöréses lopás, rongálás és rablás során keletkezett kár térítésének feltétele:

– A biztosított ingatlan védettsége összességében legalább megfeleljen a a III. Betörésvédelmi szintek előírásaiban meghatá- rozott minimális mechanikai védelem követelményeinek, függetlenül attól, hogy a behatolás a biztosított ingatlan mely részén történt.

– A téríthető összeg felső határa az állandóan lakott épületek estében:

A háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak és az épület-felszerelési tárgyak térítésének feltétele a minimális me- chanikai védelem megléte.

Rablás

A biztosított vagyontárgyakban rablással okozott kár.

Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a biztosított ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biztosítottat a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy véde- kezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

• a zsebtolvajlással, vagy észrevétlenül történő lopásokkal okozott károk.

Besurranás

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása oly módon történik, hogy az elkövető:

• nyitva hagyott nyílászárón keresztül jut be a lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tartózkodnak vagy

• a biztosított megtévesztésével, kitalált indokkal jut be a biztosított lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tartózkodnak.

Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.

5.A.18. Rongálás, vandalizmus

Rongálás biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a betöréses lopással, rablással, vagy ezek kísérletével összefüggésben rongálással kárt okoz, beleértve az épületrongálási és épület felszereléseket ért rongálási, lopási károkat is, amennyiben a szerződő biztosítási ajánlatán az épületet is megjelölte biztosított vagyontárgyként.

Vandalizmus

A riasztó- és megfigyelőrendszerek, központok, kamerák, mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések, a keríté- sek, kapuk, kapunyitó rendszerek, kaputelefonrendszer kültéri egységei, a bejárati ajtók, a garázsajtók, garázsajtónyitó rendszerek, a légkon- dicionálók, illetve egyéb épületfelszerelési tárgyak ismeretlen elkövető által történő megrongálása.

Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.

5.A.19. Üvegtörés

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a biztosított épületek és lakások szerkezetileg beépített

• ajtóinak és ablakainak

• erkélyeinek és loggiáinak

• korlátjainak

• üvegtetőinek

• üvegtégláinak és üvegfalainak

• télikertjeinek

• taposóüvegeinek

• szaunája üvegezésének

• zuhanykabinok, kádparavánok

• xxxxxxxx és cserépkályha ajtó üvegezésének

• üvegmosdók

törés és repedés kárait, továbbá biztosítási eseményenként 150 000 Ft értékig a biztosított ingóságok körébe tartozó

• üvegasztalok,

• bútorüvegek,

• tükrök,

• akváriumok és terráriumok,

• tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjainak,

• bármely tűzhely üvegtetejének, üveg főzőlapjának,

• sütő előlapjának bekövetkező törés- és repedéskárait.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

• az üvegházak, meleg- es hidegágyak kárai,

• a kirakatszekrények, valamint a név- és cégtáblák kárai,

• az üveg felületen lévő bevonatok és fóliák (fényvédő, díszítő stb.) felületén karcolással, pattogzással keletkezett károk,

• az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárai,

• az üvegezéssel kapcsolatos szakipari (mázolási, asztalos, lakatos, kőműves) munkák költségei, melyek nem az üvegtörés javítá- sához kapcsolódnak,

• a sérült üvegfelületet rögzítő tartószerkezet elhasználódása, vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítás költségei,

• a sérült üvegszerkezetet magában foglaló épületelemek, nyílászárók gyártás technológiájából származó többletköltségek, (pl. üveggel egybeépített ajtópanel cseréje, a sérült nyílászáróba épített redőny, vagy bármilyen árnyékoló szerkezet többletköltsége stb.).

• a bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbblete, valamint

• a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló bútorok, keretek kárai, csiszolt, metszett, ón, ólom- vagy rézbetétes üvegek, díszí- tett üvegekben, díszüvegezésekben, üvegmozaikokban bekövetkezett károk,

• fényvisszaverő, plexi és akril, színezett, maratott, homok fúvott üvegekben bekövetkezett károk.

5.A.20. Felelősségbiztosítás

A felelősségbiztosítás keretében a biztosító a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a biztosítottat olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős, továbbá olyan sérelemdíj megfizetése alól, amelyért jogszabály szerint helytállni tartozik.

Biztosított

Biztosított az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján teljesíti. Xxxxx feltétel alapján biztosítottak a szerződésben név szerint megnevezett, a II. 1. a)-d) pontjaiban felsorolt személyek.

Területi és időbeli hatály

A biztosítás területi hatálya Magyarország területén okozott és érvényesített károkra terjed ki.

A biztosítás a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett, és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül a biztosító részére bejelentett károkra nyújt fedezetet.

Biztosítási esemény

A biztosítási esemény olyan – kizárólag az alább felsorolt minőségben – másnak okozott személyi sérüléses kár és szerződésen kívül okozott dologi kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesíteni, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – a jelen feltételben meghatározottak szerint – mentesíti:

• a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója,

• a kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó,

• belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,

• közúti balesetet előidéző gyalogos

• kerékpár, elektromos kerékpár (legfeljebb 300 W teljesítményű), roller, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállítóeszköz használója,

• szervezett kereteken kívüli hobbi-, sporttevékenységet végző,

• háziállattartó.

Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan személyi sérüléses kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, ame- lyért a biztosítottat a jelen pontban foglaltak szerint kártérítési felelősség terheli.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a személyi- ségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

Jelen szerződés alkalmazása szempontjából személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved, dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

• a biztosított házi- és hobbiállatai által előidézett veszélyhelyzet miatt – közvetlen fizikai kapcsolat létrejötte nélkül – bekövetkezett kár,

• jogszabályi tilalom ellenére tartott állatok által okozott kár,

• gépjármű-felelősségbiztosítás, munkáltatói felelősségbiztosítás, szakmai vagy szolgáltatás felelősségbiztosítás alapján téríthető kár,

• a biztosítottak illetve a biztosítottak és hozzátartozóik által egymásnak okozott kár,

• az olyan következményi kár, amelyek nem mutatnak ésszerű, szerves összefüggést a káreseménnyel és időben is távoliak,

• azok a károk, melyeket a biztosított maga szenved el,

• gépjármű-felelősségbiztosításra kötelezett jármű üzembentartójaként okozott kár,

• a folyamatos környezetszennyezéssel okozott kár,

• keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott kár,

• a biztosított által motoros jármű üzembentartójaként okozott kár,

• a kötbér, a bírság és egyéb büntető jellegű költségek,

• a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötele- zettségen alapuló kárigények,

• a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igények,

• elmaradt haszonból, elmaradt jövedelemből eredő igények,

• gépi erővel hajtott járművel, illetve állati erővel hajtott járművek által okozott károk,

• fűnyíróval, fűkaszával gépjármű első szélvédőjében okozott károk,

• a biztosított fegyvertartói minőségében okozott károk.

* Háziállat: Hasznáért vagy más értékelt tulajdonságáért a ház körül tartott és alább felsorolt állatok: Baromfi (liba, tyúk, kacsa, pulyka és gyöngytyúk, kakas), juh, kecske, sertés, szarvasmarha, kutya, macska, ló, szamár.

** Hobbiállat: Minden olyan kedvtelésből tartott állat, amely nem minősül mezőgazdasági haszonállatnak, védett vagy veszélyes állatnak.

Biztosítási összeg

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa 10.000.000 Ft, mely a biztosítási eseményen- kénti (káronkénti) és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg.

A biztosítási eseményenkénti (káronkénti) biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüg- gésben biztosítási szolgáltatás címén kifizet. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban bekövetke- zett biztosítási eseményekre összesen kifizethető összeg.

A felelősségbiztosítás biztosítási összegére az I.8. D. pontban foglaltak megfelelően irányadók.

Biztosítási szolgáltatás

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a biztosítási összeg mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosí- tottat terhelő alábbi károkat és költségeket téríti:

a) kártérítés címén – a jelen feltétel alapján biztosítási fedezetbe vont károknál – a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;

b) a biztosított által okozott személyi sérüléses kár esetén sérelemdíjat, amennyiben a károkozó magatartás következtében a károsult szemé- lyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles;

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozat- lan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügy- véd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét,

amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegálla- podás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

A biztosítási szolgáltatásokat a biztosítási eseményenkénti (káronkénti) és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei kö- zött, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamatfizetési kötelezettségre is irányadó.

A biztosító az a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti. A biztosított csak annyiban köve- telheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.

Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban – biztosítási szolgáltatásként – per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság jogerős határozatában a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig. A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.

A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

A felelősségbiztosítási kárrendezésre egyebekben a feltétel I.11.B. b) pontjában foglaltak megfelelően irányadók.

5.B. KIEGÉSZÍTŐ FEDEZETEK

A kiegészítő fedezetekre (a továbbiakban: kiegészítő biztosítások) vonatkozó feltételekben foglaltak alapján a biztosító a kiegészítő biztosítá- sok feltételeiben meghatározott szolgáltatásokat teljesíti, amennyiben a kiegészítő biztosításra vonatkozó biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító között érvényesen létrejött és a biztosítási esemény időpontjában hatályban van.

Alapbiztosítási szerződés

A Generali Biztosító Zrt. és a szerződő között létrejött Házőrző Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási szerződés (a továbbiakban: alap- biztosítás).

Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alapbiztosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött – az alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együttesen tartalmazó

– díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvényszámát és az alapbiztosítás módozati megjelölését alkalmazza. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítási díj az alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik.

A kiegészítő biztosítási szerződés megkötésének feltétele

A kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag abban az esetben van lehetőség, amennyiben a szerződő és a biztosító között alapbiztosítási szerződés van hatályban, vagy a kiegészítő szerződés megkötésére az alapbiztosítással egyidejűleg kerül sor.

A kiegészítő biztosítási szerződés szerződője és biztosítottja

A kiegészítő biztosítások szerződője megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével.

A kiegészítő biztosítások biztosítottja megegyezik az alapbiztosítás biztosítottjával kivéve, ha a kiegészítő biztosítási szerződésre vonatkozó különös feltétel, vagy a felek megállapodása ettől eltérően rendelkezik.

A kiegészítő biztosítások megszűnése az alapbiztosítás megszűnése esetén

Tekintettel arra, hogy a kiegészítő biztosítások megkötésének feltétele a felek között érvényesen fennálló alapbiztosítás, így amennyiben az alapbiztosítás bármely okból megszűnik, a kiegészítő biztosítás ezzel egyidejűleg megszűnik.

A kiegészítő biztosítások megszüntetése felmondással

A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel felmondhatják.

A kiegészítő biztosításokra vonatkozó egyéb rendelkezések

A kiegészítő biztosításokra vonatkozó biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiz- tosítás Általános és különös feltételei, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

5.B.1. Értéktárgy kiegészítő biztosítás

Biztosítási eseménynek minősül, ha az Elemi károk, alapkockázatok körében meghatározott biztosítási események miatt a biztosítási szerző- désben megjelölt értéktárgyakban olyan kár következik be, amelyre az alapbiztosítás szerinti, legfeljebb 200.000 Ft összegű biztosítási összeg nem nyújt fedezetet.

A biztosító szolgáltatásának felső határa a biztosítási összeg. Betöréses lopás biztosítási esemény (5.A.17.) következtében keletkező károk esetén a biztosítási szolgáltatás felső határát a Betörésvédelmi szintek előírásai tartalmazzák.

Biztosított vagyontárgynak minősülnek a 3.B.2. fejezetben részletezett ingóságok.

A kiegészítő biztosítás megkötésének feltétele az ingóság vagyoncsoportra is kiterjedő alapbiztosítás megkötése.

5.B.2. Készpénz

5.B.2.1. A biztosító megtéríti az Elemi károk, alapkockázatok szerinti biztosítási események következtében megsemmisült, megrongálódott készpénz értékét a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig.

5.B.2.2. A jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában készpénznek minősülnek a következők:

• belföldi fizetőeszköz, valamint a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett, kereskedelmi forgalomban lévő valuta;

• kereskedelmi forgalomban lévő értékpapírok, betétkönyvek.

5.B.3. Különleges üvegek törése

Biztosítási eseménynek minősül az 5.A.19 Üvegtörés kockázatban meghatározott törés- vagy repedéskár, az alábbi kiegészítéssel. A különleges üvegek biztosítása keretében a biztosító kockázatviselése kiterjed

• az üvegházak, növényházak, meleg- és hidegágyak káraira,

• fényvisszaverő, plexi és akril, színezett, maratott, homok fúvott üvegekben bekövetkezett károkra,

• biztonsági üvegben és fóliázott üvegekben bekövetkezett károkra is.

A biztosításból kizárt események, károk:

• az üveg felületen lévő bevonatok és fóliák (fényvédő, díszítő stb.) felületén karcolással, pattogzással keletkezett károk,

• a sérült üvegfelületet rögzítő tartószerkezet elhasználódása, vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítás költségei,

• a sérült üvegszerkezetet magában foglaló épületelemek, nyílászárók gyártás technológiájából származó többletköltségek, (pl. üveggel egybeépített ajtópanel cseréje, a sérült nyílászáróba épített redőny, vagy bármilyen árnyékoló szerkezet többletköltsége stb.),

• az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kár, beleértve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során keletkező károkat,

• a kirakatszekrények, valamint a név- és cégtáblák kárai,

• az üvegezéssel kapcsolatos szakipari (mázolási, asztalos, lakatos, kőműves) munkák költségei, melyek nem az üvegtörés javítá- sához kapcsolódnak,

• a bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbblete, valamint

• a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló bútorok, keretek kárai, csiszolt, metszett, ón, ólom- vagy rézbetétes üvegek, díszí- tett üvegekben, díszüvegezésekben, üvegmozaikokban bekövetkezett károk.

A különleges üvegek töréskáraira a biztosítás a biztosítási szerződésben megjelölt összeghatárig terjed ki.

5.B.4. Dugulás-elhárítás költségei

Biztosítási eseménynek minősül, ha a lakóépület vagy lakás határoló falain belül lévő lefolyóvezetékek dugulásából származó hibák elhárításá- val kapcsolatban a biztosítottnak költsége merül fel. A biztosító a dugulás elhárításának igazolt és indokolt költségeit téríti meg.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást a szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig. Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.B.5. Assistance szolgáltatás

A biztosító a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1132 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00., Cégjegyzékszám: 01 09 565790, Adószám: 12231401-2-41), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet országos segítségnyújtási hálóza- tával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget.

Az assistance szolgáltatás az év minden napján 0–24 óráig fogadja a biztosított telefonhívását és a lehetőségek szerint minél hamarabb infor- mációt nyújt, iparos munkát szervez és átvállalja ennek költségeit az alábbiak szerint.

5.B.5.1. Vészelhárítási szolgáltatás

a) Vészhelyzet biztosítási esemény

A biztosított épület gépészeti, műszaki berendezéseinek meghibásodása vagy egy váratlan külső mechanikai behatás következtében olyan helyzet alakul ki, mely sürgős beavatkozást kíván a további károk és balesetveszély megelőzése érdekében és a vészhelyzet az alábbi szakmai területek valamelyikét érinti:

• vízvezeték szerelés, gázvezeték szerelés, fűtésszerelés (ide nem értve a gáz- és elektromos készülék szerelést),

• zárjavítás,

• dugulás-elhárítás,

• villanyszerelés,

• tetőfedés,

• üvegezés.

Nem minősül vészhelyzetnek a lapostető szigetelés hiányosságai miatt bekövetkező beázási kár.

A vészhelyzet elbírálása a biztosító jogosultsága, a biztosított helyzetismertetése alapján.

b) A biztosító szolgáltatása

i. Szakiparosi feladatok ellátásának megszervezése

A biztosító – a kiszervezett tevékenységet végző útján – vészhelyzet esetén a lehető legrövidebb időn belül iparost küld a helyszínre.

ii. A felmerülő költségek megtérítése

A biztosító a biztosítási szerződésben megjelölt összeg erejéig átvállalja az általa küldött szakiparosnak a vészelhárítás körében fel- merült következő költségeit: kiszállási díj, munkadíj, anyagköltség. Vészelhárítás esetén, ha a felmerülő költségek meghaladják a biztosítási szerződésben megjelölt összeget, a többlet költség minden esetben a biztosítottat terheli. A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező típusúak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállítása.

Amennyiben a rendszeres karbantartás elmulasztása következtében – vagy amiatt, hogy a vészelhárítást végző szakember felhívása ellenére a szükséges javításokat nem végezték el – ugyanazon a helyen ismételten előfordul a vészhelyzetet előidéző hiba, a biztosító nem köteles a vészelhárítás költségeit fedezni, így a szolgáltatás megrendelése esetén azok a biztosítottat terhelik.

iii. A biztosító felelőssége a szakiparos tevékenységéért

A biztosító kötelezettsége kizárólag a szakiparos ajánlására, közvetítésére és a jelen kiegészítő biztosítási feltételekben rögzített költ- ségek megtérítésére terjed ki, a vállalkozási szerződés az elvégzendő munkálatok tárgyában a biztosított és a szakiparos között jön létre. A szakiparos, mint vállalkozó által okozott esetleges károkért a biztosító nem vállal felelősséget.

iv. Kockázatkizárás

A biztosító nem teljesít szolgáltatást, amennyiben a rendszeres karbantartás elmulasztása következtében – vagy amiatt, hogy a vészelhárítást végző szakember felhívása ellenére a szükséges javításokat nem végezték el – ugyanazon a helyen ismételten előfordul a vészhelyzetet előidéző meghibásodás.

5.B.5.2. Szakiparosok ajánlása

Vészhelyzeten kívüli, illetve azon túli szakipari munkák elvégzéséhez szintén ajánl a biztosító az 5.B.6.1. pont szerinti ágazatokhoz tartozó, előre meghatározott kiszállási és munkadíjjal dolgozó iparost, de a munka elvégzésének összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyagköltség) a biztosítottat terheli.

A biztosító kötelezettsége kizárólag a szakiparos ajánlására terjed ki, a vállalkozási szerződés az elvégzendő munkálatok tárgyában a biztosí- tott és a szakiparos között jön létre. A szakiparos, mint vállalkozó által okozott esetleges károkért a biztosító nem vállal felelősséget.

5.B.5.3. Háztartási információs szolgáltatás

A biztosító – a kiszervezett tevékenységet végző útján – telefonon keresztül információt nyújt az alábbi esetekben: Utazási információs csomag

• Szállodacímek

• Magyar külképviseletek címei, telefonszámai

• Orvosi ügyeletek, kórházak

• Oltási előírással kapcsolatos információk

• Beutazási információk

• Hungary Direct számok

• Taxirendelés

Szabadidő információs csomag

• Színház, mozi

• Múzeumok, kiállítások

• Koncertek

• Jegyrendelési információ

• Áruházak nyitva tartása

• Virágküldés info

Háztartási információs csomag

• Hitelkártya zárolás info

• Rovar- és rágcsálóirtás

• Költöztetés

• Gyermekmegőrzés

• Állatmegőrzés

• Biztonságtechnikai cégek

• Háztartási gépek szerelése (márkaszervizek)

Az assistance szolgáltatás éjjel-nappal hívható telefonszáma: x00 0 000 0000

5.B.6. Épülettartozékok lopása

Biztosítási eseménynek minősül, ha a rongálás, vandalizmus és a betöréses lopás biztosítási események körébe nem eső módon

• a biztosított épülethez tartozó kaputelefon rendszer(ek)ben jogtalan eltulajdonítással kárt okoznak, ha az okozott kár a rendeltetésszerű használatot lehetetlenné teszi;

• a biztosított ingatlanon elhelyezett, szabadon álló építményekben (rögzített lámpatestek, padok, játszótéri gyerekjátékok) vandalizmussal kárt okoznak, vagy azokat eltulajdonítják;

• a riasztórendszert, a biztonsági kamerát, az elektromos kapumozgató szerkezetet, bejárati ajtót eltulajdonítják;

• az épület falához rögzített antennában, csatornarendszerben vandalizmussal kárt okoznak, vagy azokat eltulajdonítják.

A biztosított ingatlan területén lévő építményekben, az épület falához rögzített antennában, a csatornarendszerben vandalizmussal vagy azok eltulajdonításával okozott károkat a biztosító csak akkor téríti meg, ha a károsodott vagyontárgyakat minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben tárolják.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást a szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig. Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.B.7. Szolgáltatás-kimaradásból eredő károk

Biztosítási eseménynek minősül, ha a közműellátást végző szolgáltatók szolgáltatásában legalább 6 órát meghaladó, igazolt kimaradás követ- kezik be, amelynek tényét a kockázatviselés helye szerint illetékes közműszolgáltató igazolja.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetére a biztosító vállalja, hogy az egy napra vonatkozóan a szerződésben meghatározott biztosítási összeget a szolgáltatás kimaradásának időtartama alatt eltelt napok mindegyikére, de legfeljebb 10 napra a biztosítottnak megtéríti.

5.B.8. Graffiti

Biztosítási eseménynek minősül, ha a lakóépület külső homlokzatának jogtalan összefestésével, összefirkálásával kárt okoznak. A biztosító megtéríti a károsodott falazatok újrafestésének vagy a burkolatok letisztításának költségeit.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig. Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekö- vetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.B.9. Klímaberendezés biztosítás

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított lakóépülethez/lakáshoz tartozó, az épületen vagy a biztosított telken elhelyezett, a műszaki, ható- sági és jogszabályi előírásoknak és szabványoknak megfelelően telepített és karbantartott hőszivattyú és/vagy klímaberendezés elemi károk, alapkockázatok körébe nem tartozó időjárási okokra visszavezethető meghibásodása, valamint az olyan eltulajdonítással okozott kára, mely nem minősül betöréses lopás biztosítási eseménynek.

Ezek alapján a biztosító megtéríti a károsodott klímaberendezés javítási, ill. pótlási költségeit.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig. Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekö- vetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.B.10. Zárcsere kulcsvesztés vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított a biztosított építmény kulcsait elveszti, vagy azokat tőle eltulajdonítják, illetve a kulcs beletörik a zárba vagy a zár meghibásodik és emiatt a zár cseréjével igazolt költsége merül fel. A biztosító a zár cseréjének igazolt költségeit téríti meg.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig. Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekö- vetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.B.11. Kerti bútor

Biztosítási eseménynek minősül, ha kerti bútorban, hintaágyban, napernyőben, grillsütőben, kerti gyerekjátékban, mobilmedencében, napköz- ben átmenetileg a lakáson kívül tartott kerékpárban, babakocsiban az 5.A. fejezetben meghatározott biztosítási események kárt okoznak, vagy ezeket a vagyontárgyakat eltulajdonítják.

Az ingóságokban vandalizmussal vagy azok eltulajdonításával okozott károkat a biztosító csak akkor téríti meg, ha a károsodott va- gyontárgyakat minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben tárolják.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig. Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekö- vetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.B.12. Kerti dísznövénybiztosítás

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épület telkén belül telepített dísznövényekben vandalizmussal kárt okoznak, vagy azokat eltulajdonítják.

A kerti dísznövényekben vandalizmussal vagy azok eltulajdonításával okozott károkat a biztosító csak akkor téríti meg, ha a károso- dott vagyontárgyak minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben találhatóak.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig. Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekö- vetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.B.13. Lábon álló növényzet biztosítása

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épület telkén belül telepített haszonnövényekben vandalizmussal kárt okoznak, vagy azokat eltulajdonítják.

A kerti haszonnövényekben vandalizmussal vagy azok eltulajdonításával okozott károkat a biztosító csak akkor téríti meg, ha a káro- sodott vagyontárgyak minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben találhatóak.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig. Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekö- vetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.B.14. Sporteszköz és sportfelszerelés

Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén kívül, kijelölt kerékpártárolóhoz zárral rögzített kerékpár, valamint autóra felszerelt, zárható csomagtartóval rögzített sífelszerelés és kerékpár jogtalan eltulajdonítása, továbbá a sífelszerelésnek a síelésre kijelölt területről (sípá- lya), az ezt kiszolgáló egységből (pl.: melegedő) és szálláshelyről történő jogtalan eltulajdonítása.

A biztosító nem téríti meg a kerékpár egyes alkatrészeinek eltulajdonításával okozott kárt.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig. Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekö- vetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.B.15. Síremlék és kegyeleti biztosítás

A biztosító kockázatviselése a biztosított tulajdonában, gondozásában lévő, Magyarország területén elhelyezkedő, a biztosított közeli hozzá- tartozójának nyughelyéül szolgáló sírkőre, kriptára terjed ki. Biztosítási eseménynek minősül, ha az előbbiek szerint meghatározott sírkő, kripta az 5.A fejezetben meghatározott biztosítási eseményekből eredően károsodik, illetve azt vagy valamely részét jogtalanul eltulajdonítják.

Az önrész mértéke biztosítási eseményenként 10.000 Ft. Az önrész feletti károkat a biztosító 10.000 Ft levonása nélkül fizeti.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig. Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekö- vetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.B.16. Kiterjesztett garancia

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosított telefonhívásait és a szerződésben rögzített feltételek szerint a biztosított lakás elektromos háztartási eszközeinek és szórakoztató elektronikai eszközeinek károsodásához kapcsolódó kiterjesztett garancia biztosítást nyújt.

A biztosító a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1132 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00., xxxxxxxxxxxxxx: 01 09 565790, adószám: 12231401-2-41), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet országos segítségnyújtási hálóza- tával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosító – a kiszervezett tevékenységet végző útján – élőhangos, nonstop telefonos szolgáltatást működtet. Telefonszám: 06 1 236 7529.

5.B.16.1. Biztosítási esemény

A biztosított vagyontárgy kockázatviselés tartama alatti, előre nem látható tartós – nem külső behatásra történt – mechanikai, elektromos, elektronikus meghibásodása, amelynek következtében az részben vagy egészben működésképtelenné vált.

5.B.16.2. Biztosított vagyontárgyak

Elektromos háztartási eszközök

Biztosított vagyontárgynak kell tekinteni a kockázatviselési helyen magáncélú felhasználásban lévő, alább felsorolt elektromos háztartási esz- közöket, amelyek megfelelnek az alábbi együttes feltételeknek:

• újonnan vették magyarországi forgalmazótól, és rendelkezésre áll a vásárlási számla,

• vásárláskori értéke eléri a 30 000 Ft-ot,

• kora (a vásárlás napjától számítva) nem több mint 60 hónap,

• a kár időpontjában a kockázatviselési hely berendezéseinek részét kell, hogy képezze,

• a gyártó, forgalmazó vagy az eladó garanciája már nincs rá érvényben.

A biztosított vagyontárgy fogalmi körébe az alábbi eszközök tartoznak:

a) Háztartási elektromos kis és nagygépek

Borotva, epilátor, konyhai elszívó, elektromos fogkefe, főző/sütő (beépített és szabadon álló), fűtő (hősugárzó), mérleg (konyhai, személy), hajegyenesítő, hajszárító, hajvágó, hűtőgép, fagyasztó beépített és szabadon álló), kávéfőző, kenyérpirító, kenyérsütő, konyhai kisgép (tur- mixgép, robotgép), mikrohullámú sütő, mosógép, szárító, mosogatógép (beépített és szabadon álló), olajsütő, porszívó, vasaló, vízforraló, mobilklíma, gőztisztító.

b) Szórakoztató elektronikai eszközök

DVD lejátszó/felvevő (csak gyári merevlemezzel), blue ray lejátszó hifi kiegészítők, hifi lejátszó, otthoni audio rendszer, otthoni házi mozi rendszer, projektor, rádió, rádiós magnó, set top box (jel-átalakító), szatellit vevő (parabola antenna is), televízió, video felvevő/lejátszó.

5.B.16.3. Nem terjed ki a biztosítás azokra a vagyontárgyakra, melyek az előző bekezdésekben nem szerepelnek, így különösen:

• bármilyen típusú okostelefonra (asztali és mobil készülékek beleértve i-Phone is),

• számítógépekre (asztali és hordozható) és perifériákra (nyomtatók, szkennerek, külső merevlemezek, stb.),

• fotóeszközökre,

• mp3, mp4 és mp5 lejátszókra és tartozékaikra (beleértve i-Pod),

• PDA, PNA készülékekre,

• egyéb hordozható navigációs készülékekre,

• hordozható DVD lejátszóra,

• játékkonzolokra (Playstation, Xbox, Nintendo Wii).

5.B.16.4. Biztosítási összeg

A biztosítási összeg minden egyes biztosított elektromos háztartási, és szórakoztató elektronikai eszköz vonatkozásában a vagyon- tárgy káridőponti beszerzési értékének megfelelő összeg, azzal a további feltétellel, hogy a biztosítási összeg felső határa 300 000 Ft.

5.B.16.5. A biztosító szolgáltatása

a) Javítási költség

A meghibásodott vagyontárgy gazdaságos javításához feltétlenül szükséges anyagok, alkatrészek és munkadíjak és vizsgálatok költsége, amelyek maximuma a biztosított vagyontárgy káridőponti beszerzési értékéig terjedhet. Javítási szolgáltatásként a biztosító megtéríti a

biztosított termék vagy annak bármely része megjavításának indokolt költségeit. A biztosító nem köteles e szolgáltatást teljesíteni, amennyiben a javítási költségek a káridőponti beszerzési értéket meghaladják, vagy a vagyontárgy javítása műszakilag nem le- hetséges.

b) Készülékcsere

A biztosító a károsodott vagyontárgy javításának lehetetlensége vagy gazdaságtalansága esetén, annak pótlásául gondoskodik a biztosí- tott vagyontárgy (a továbbiakban: csereeszköz) kicseréléséről. A csereeszköz beszerzési értéke a kicserélendő vagyontárgy vásárláskori árát legfeljebb 10%-kal haladhatja meg. A csereeszköz a hazai kereskedelmi forgalomban kapható olyan új elektromos háztartási eszköz, amely

• a biztosított vagyontárggyal azonos gyártmányú és típusú,

• vagy amennyiben az azonos gyártmányú és típusú vagyontárgy magyarországi forgalmazótól történő beszerzése lehetetlen, a bizto- sított vagyontárggyal megegyező tulajdonságokkal rendelkező (azonos gyártmányú, árkategóriájú, minőségű és tudású), elektromos háztartási eszköz.

A kicserélt készüléknek a biztosító által kifizetett vételára nem haladhatja meg a meghibásodott vagyontárgy káridőponti beszer- zési értékét, de legfeljebb a 300.000 Ft-ot. A biztosítási szolgáltatásba a biztosító jogosult beszámítani a hiba bevizsgálásával és az eszköz szervizbe szállításával kapcsolatos költséget.

c) A vagyontárgy káridőponti beszerzési értékének megtérítése

Amennyiben a vagyontárgy javítása és a készülékcsere szolgáltatás teljesítésére nincs lehetőség valamely megalapozott okból (pl. ja- víthatatlanság, gazdaságtalan javítás, a csereeszköz beszerzése a biztosító számára aránytalan nehézségekkel járna), akkor a biztosító szolgáltatása a biztosított vagyontárgy káridőponti beszerzési értékének a megfizetésére terjed ki. A biztosítási szolgáltatás azonban ilyen esetben sem haladhatja meg elektromos háztartási eszköz és szórakoztatóelektronikai eszköz esetén a 300.000 Ft-ot. A biztosítási szolgáltatásba a biztosító jogosult beszámítani a hiba bevizsgálásával és az eszköz szervizbe szállításával kapcsolatos költséget.

5.B.16.6. Kárbejelentés, kárrendezési eljárás

A káreseményt, annak bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 10 napon belül kell bejelenteni a biztosító közreműködőjének, az Europ Assistance Kft-nek, a 06 1 236 7529 telefonszámon. A biztosított a meghibásodott vagyontárgy jótállási jegyét (ha ez rendelkezésre áll), számláját, nyugtáját az igénybejelentéssel egyidejűleg a biztosító közreműködője részére köteles átadni. A bejelenten- dő adatok különösen, de nem kizárólagosan: a szerződő neve, címe, kötvényszám, a biztosított vagyontárgy gyártmánya, típusa.

A biztosított köteles a biztosító, illetve annak közreműködője számára lehetővé tenni a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizs- gálatát. A biztosító megbízottja a helyszíni javítást – amennyiben az indokolt – köteles a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül meg- kezdeni. A biztosított köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az egyeztetett időpontban és helyszínen elérhető legyen, hogy a szerviz a sérült/meghibásodott biztosított vagyontárgyat megvizsgálhassa, javíthassa. Amennyiben a szerviz kiszállásakor ez nem valósul meg, a kiszállás díja a biztosítottat terheli.

Amennyiben a helyszíni javítás nem indokolt vagy nem lehetséges, a biztosítottnak a biztosító közreműködőjétől kapott információk alapján a biztosított és károsodott vagyontárgyat a szakszervizbe kell szállítania javítás céljából. A 10 kg-nál könnyebb vagy tömegközlekedési eszkö- zön kézicsomagként szállítható méretű (40x40x80cm vagy 20x20x200 cm-nél kisebb méretű) biztosított vagyontárgy szervizbe és az onnan való elszállításáról a Biztosítottnak kell gondoskodnia. Egyéb esetben a szükséges szállításról a biztosító gondoskodik. A biztosító az utóbbi esetben a szállítás költségeit a biztosítási összeg erejéig átvállalja.

A biztosító a vagyontárgy javítása esetén a javíttatást a bejelentés napjától számított 30 napon belül köteles teljesíteni, amennyiben a vagyon- tárgy helyszíni vizsgálata, illetve a szakszervizbe szállítás megtörtént.

Amennyiben a biztosított vagyontárgyra szavatossági igény érvényesíthető, a biztosító vállalja a szavatossági igény érvényesítésére irányuló eljárás lefolytatását, melynek eredményétől függően kezdődhet meg a kárrendezési eljárás (a 30 napos kárrendezési határidő meghosszab- bodik a szavatossági eljárás idejével). Amennyiben a javítás a fenti időszak alatt nem végezhető el alkatrészhiány miatt, a biztosító köteles a vagyontárgy káridőponti beszerzési értékét kifizetni.

Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes jóváhagyása nélkül javíttatja meg a biztosított vagyontárgyat, a javításról szóló eredeti számlát köteles a biztosítónak továbbítani. A számlának vagy az ahhoz kapcsolódó dokumentációnak (pl. munkalap) tartalmaznia kell a hiba részletes leírását, a javított alkatrészeket, a munkadíjat, a javítás dátumát.

5.B.16.7. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események) A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a) a biztosított vagyontárgy nem rendeltetésszerű (nem a kezelési és használati útmutató szerinti) használatából eredő meghibáso-

dásokra,

b) elhasználódásra, a rendeltetésszerű használattal járó kopásra, üzembe-, újra üzembe helyezési-, rendszeres karbantartási-, be- állítási-, ellenőrzési-, módosítási-, tisztítási vagy szervizköltségekre, valamint az ezekkel a tevékenységekkel összefüggésben bekövetkező károsodásokra,

c) esztétikai elemekre és károsodásokra, melyek nem befolyásolják a biztosított vagyontárgy használhatóságát, korrózióra, zárlatra, horpadásra és karcolásra,

d) vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyakra

e) munkaanyagok, cserélhető, rövid élettartamú fogyasztási cikkek, mint pl. lámpák/izzók biztosítékok, fluoreszkáló csövek, ele- mek, porszívó porzsákok, szíjak, fogyóeszközök – például akkumulátorok, továbbá szalagok – meghibásodására, károsodására,

f) olyan kellékekre, kiegészítő felszerelések költségeire, amelyek nem alkotóelemek, de rendszerint szükségesek vagy hasznosak a biztosított termék rendeltetésszerű használatához vagy működtetéséhez, mint pl. akkumulátortöltő, távirányítók, játékvezérlők,

g) olyan tervezési, gyártási hibákra, amely miatt a gyártó a terméket javításra illetve cserére visszahívta,

h) a biztosított vagyontárgy olyan átalakításából, illetve olyan kiegészítő használatából eredő meghibásodására, amely nincs össz- hangban a gyártó ajánlásaival, valamint idegen tárgyak (amelyek a termék használata szempontjából nem kívánatosak) termékbe való helyezéséből (erőltetéséből) eredő meghibásodásokra,

i) a termékhez helytelenül csatlakoztatott elektromos, gáz vagy vízellátás, vagy jelkapcsolat hibája miatt, illetve ezen esetekben fellépő üzemzavar okán bekövetkező károkra,

j) a szállítás során bekövetkezett károkra, a szállítás költségeire,

k) szoftver meghibásodásból, vírusokból, áramkimaradásból, bármely alkalmazás, illetve rendszerszoftver hibájából eredő károkra, közvetett veszteségre,

l) olyan hibákra, közvetlen veszteségekre, melyek közvetlenül vagy közvetve származnak bármely computer, adatfeldolgozó rend- szer, mikrochip vagy hasonló berendezés, számítógép szoftver hibájából, dátum felismerési hibából, illetve adatvesztésből szár- mazó kárra,

m) olyan károsodásokra, amelyek megtérülnek jogi követelés, szavatosság illetve más – gyártó, szállító, kereskedő, javító vagy más fél – által tett kötelezettségvállalás révén, és amelyek a biztosított vagyontárgy vásárlásával és/vagy szervizével kapcsolatosak, vagy amelyek jogszabály, vagy szerződés, illetve szállítási feltételek révén szabályozottak,

n) olyan meghibásodásokra, melyeket a terméket folyamatosan, vagy időszakosan érő külső hatás okoz, beleértve a háziállat által okozott károsodást is,

o) elemi károkra (tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, vízkárok, földrengés) és bármilyen folyadék által okozott károsodásokra,

p) lopással-, rablással, vagy ezek kísérletével okozott károkra,

q) a termék elveszésére, elhagyására, illetve elvesztésére,

r) azon hibákra, melyek abból adódnak, hogy az eredeti hiba észlelését követően a terméket továbbra is használták,

s) elkobzott, lefoglalt, zár alá vett termékekre,

t) külső kábelek, jeladók hibájára, elektromos csatlakozásra, tömítésekre és vezetékekre, melyek nem szerves részei a terméknek,

u) bármely műsor-, kábel-, illetve internet szolgáltatás kimaradásából származó károkra,

v) antennák, vevőegységek és ezekhez hasonló célokat szolgáló eszközök újra bekötési költségeire,

w) pixelesedésre, xxx leengedésre és újratöltésre, valamint képernyő beégésre,

x) a felmerült költségekre abban az esetben, amennyiben meghibásodás nem található, nem állapítható meg,

y) a hibákra, melyek abból adódnak, hogy analóg jeladásról digitális jeladásra vált a szerződő/biztosított az adott termék esetében,

z) közvetett veszteség bármilyen formájára, xxxxxxxx haszonra, a biztosított termék által okozott károkra (következményi károk), aa) a megjavított, pótolt termék (piaci) értékcsökkenésére,

bb) balesetből eredő meghibásodásra,

cc) a szépséghibás, outletben forgalmazott, csökkentett garanciával rendelkező termékekre.

5.B.17. Okos eszközök biztosítás (beleértve okos otthon eszközök)

5.B.17.1. Biztosított vagyontárgyak

Biztosított vagyontárgyak a biztosítottak tulajdonában álló, alábbiakban felsorolt elektronikus készülékek, és okos otthon eszközök:

• mobiltelefon, okostelefon, okosóra a készülékek 3 éves koráig,

• táblagép, e-book olvasó, a készülék 5 éves koráig,

• laptop, netbook, notebook, a készülék 5 éves koráig,

• asztali számítógép, a készülék 5 éves koráig,

• LCD, LED, plazma televízió a készülék 5 éves koráig,

• házimozi rendszer a készülék 5 éves koráig,

• okos otthon eszközök (központi egységek, szenzorok, vezérlő modulok, okos konnektorok, audio eszközök, kamerák, termosztátok) 10 éves koráig.

A készülék korát a vagyontárgyra vonatkozó beszerzési számlán feltüntetett vásárlási dátum alapján kell meghatározni.

5.B.17.2. Biztosítási esemény

Jelen feltételek alapján biztosítási eseménynek minősülnek az alábbiakban felsorolt események, ha azok bekövetkezése esetén a biztosított vagyontárgyak károsodnak:

a) kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság által okozott károsodás, amennyiben a károk segédeszköz nélkül, szemmel láthatóan megálla- píthatók;

b) mechanikusan ható erő által okozott károsodás;

c) víz, nedvesség vagy folyadék minden fajtája által okozott károsodás;

d) perzselődés, hő hatására történő zsugorodás miatt bekövetkező károsodás;

e) elektromos energia hatásai (légköri elektromosság, túlfeszültség, zavar a köz- és/vagy a saját áramellátásban) által okozott károsodás, amennyiben az okozott károsodások segédeszköz nélkül, szemmel láthatóan megállapíthatók.

5.B.17.3. Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

a) A biztosítási fedezet nem terjed ki:

i. az olyan kárra melynek javítását vagy a készülék cseréjét a készülék gyártója, szállítója, forgalmazója vagy értékesítője köte- les teljesíteni az őket terhelő, illetve általuk vállalt jótállási/szavatossági kötelezettségek alapján,

ii. az egyszeri külső eseményre nem visszavezethető véletlenszerű károsodásokra, mert ezek használatbeli és/vagy környezeti tényezők által okozott fokozatos elhasználódásnak, sérülésnek, meghibásodásnak tekintendők, és ezért nem tartoznak a fedezetbe;

iii. az olyan károkra, amelyek csupán esztétikai hibának számítanak (a felület karcolódása, horzsolódása, vagy egyéb sérülései)

iv. bármilyen típusú használatkiesésből eredő vagy következményi kárra.

b) A biztosítási fedezet nem terjed ki továbbá az olyan kárra, amelyet az alábbi események idéztek elő, vagy amely az alábbi esemé- nyeknek tulajdonítható:

i. bármilyen tisztítási, szervizelési, bevizsgálási, karbantartási, módosítási vagy javítási folyamat vagy kísérlet, illetve idegen szoftveres beavatkozás,

ii. a gyártó üzemeltetési vagy kezelési utasításainak be nem tartása vagy megszegése;

iii. a készülék kopása, fokozatos elhasználódása vagy korróziója (például ha a készülék huzamos ideig nedves felülettel érintke- zik, vagy párás környezetnek van kitéve).

c) A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi események által előidézett, vagy azoknak tulajdonítható meghibásodásra:

i. egy alkatrész tényleges törését vagy kiégését okozó hirtelen, előre nem látható, belső mechanikai vagy elektronikus hiba, amely miatt a készülék rendeltetésszerű működésre képtelen;

ii. a paraméterek helytelen beállítása vagy a gyártó által nem engedélyezett tartozék vagy berendezés használata;

iii. helytelen telepítés vagy újratelepítés, hibás szoftver vagy programozás, illetve véletlenül vagy szándékosan letöltött vírus.

d) A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi javítások, eljárások költségeinek megtérítésére:

i. a készülék kizárólag külső megjelenését érintő olyan károsodás miatti javítás, amely nem befolyásolja a készülék megfelelő működését;

ii. a készülékben vagy annak valamely adathordozóján tárolt adatok helyreállítása.

5.B.17.4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatása

a) javítással helyreállítható károk esetén

A biztosító a károsodott vagyontárgynak a biztosítási esemény bekövetkezése előtti, üzemképes állapotába történő helyreállításának számlával igazolt költségét téríti meg.

A biztosító Magyarországon található márkaszervizek, ennek hiányában egyéb szerviz által kiállított számla alapján teljesít kifizetést. A számlán szükséges szerepelnie a biztosított nevének, valamint a vagyontárgy gyári számának.

b) totálkár esetén

Totálkár esetén a biztosított vagyontárgy forgalmi értékét téríti meg a biztosító. Forgalmi érték a biztosított vagyontárggyal megegyező tulajdonságokkal rendelkező (ha azzal megegyező nincs Magyarországon piaci forgalomban, akkor azonos rendeltetésű, árkategóriájú, minőségű és tudású) vagyontárgy használt piaci értéke, beleértve a pótlásra szolgáló vagyontárgy fuvarozási, vám- és szerelési költségeit is. Az így meghatározott forgalmi értéket csökkenteni kell a maradvány, az önrész és a szolgáltatás teljesítésekor a szerződésen nyilvántartott díjhátralék összegével.

Amennyiben a biztosított berendezés több különálló, de technológiailag összekapcsolt egységből áll és a különálló egységek közül csak egyesek sérülnek meg, úgy a biztosító kizárólag a sérült egység fentiek szerint meghatározott forgalmi értékét téríti meg. A biztosító nem téríti meg a vagyontárgy sértetlen elemeinek korlátozott felhasználhatóságából eredő károkat.

5.B.17.5. Önrész, a biztosítási szolgáltatás korlátozása Az önrész mértéke 10.000 Ft.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig. Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekö- vetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

A kárbejelentéshez minden esetben csatolni kell a vagyontárgy eredeti beszerzési számláját. Ennek hiányában a biztosító kötelezett- sége nem áll be.

5.B.17.6. A biztosítás időbeli és területi hatálya

A biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az Okos eszközök (beleértve okos otthon eszközök) biztosítására.

5.B.18. Elmaradt bérleti díj biztosítás

Ha az Elemi károk, alapkockázatok körében rögzített valamely biztosítási esemény következtében a biztosított épületben oly mértékű kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás bérlője jogszabály vagy bérleti szerződés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy egy részének fizetését, megtéríti a biztosító az emiatt elmaradt lakbért, a helyreállítás befejezéséig, a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig, de legfeljebb a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 6 hónapig.

5.B.19. Elveszett okmányok pótlása Kiterjed a biztosítási fedezet

• a felügyeleti hatóság engedélyével, Magyarországon működő banknál vezetett, a biztosított lakossági forint vagy deviza számlájához tartozó bankkártya (VISA, EDC, ATM, stb.), hitelkártya bárhol történő elvesztése vagy eltulajdonítása miatt felmerülő és igazolt letiltási és újrabeszerzési költségekre, valamint

• az elveszett, eltulajdonított személyes okmányok hivatalos dokumentumokkal, számlákkal igazolt pótlási költségeire, a biztosítási szerződésben meghatározott összeg erejéig.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

A biztosítás nem nyújt fedezetet az elveszett vagy eltulajdonított bankkártyával való visszaélés (pl.: jogosulatlan pénzfelvétel, vásár- lás) miatt bekövetkező károkra.

5.B.20. Balesetbiztosítás

5.B.20.1. Biztosított, kedvezményezett

Jelen balesetbiztosítás biztosítottja(i) az alapbiztosítás Különös feltételek 1. pont a), b), c) és d) alpontjaiban felsorolt, név szerint nyilvántartott természetes személy(ek), aki(k)nek életével, egészségi állapotával kapcsolatos eseményekre a szerződés hatálya kiterjed.

5.B.20.2. Területi és időbeli hatály

A biztosító balesetbiztosításra vonatkozó kockázatviselése az egész világra kiterjed és a kiegészítő biztosítási szerződés időbeli hatálya alatt (annak bármely napján és bármely órájában) bekövetkező balesetre terjed ki.

5.B.20.3. A biztosítás megszűnése

A balesetbiztosítás megszűnésének szabályai az Általános feltételek 6. fejezetben találhatók.

A balesetbiztosítás megszűnik továbbá a Házőrző Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási szerződés (alapbiztosítási szerződés) megszű- nésével. A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idő megtartásával írásban felmondhatják.

Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítási díj az alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a balesetbiztosítási szerződés is megszűnik.

A biztosító kockázatviselése az adott biztosított vonatkozásában megszűnik továbbá:

a) a biztosított halála esetén a halál bekövetkezésének időpontjában.

b) a biztosítottnak – amennyiben nem ő a szerződő fél – a biztosítási szerződés – több biztosított esetén a rá vonatkozó részének – létrejötté- hez adott hozzájárulásának írásbeli visszavonásával az aktuális biztosítási időszak végén, feltéve, hogy a biztosítási szerződésbe szerző-

dőként nem lép be. Több biztosítottra kötött szerződés esetén az összes biztosítottnak a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulásának írásbeli visszavonásával az aktuális biztosítási időszak végén, feltéve, hogy a biztosítási szerződésbe szerződőként egyik biztosított sem lép be.

5.B.20.4. A biztosított, kedvezményezett kötelezettségei

A biztosított és a kedvezményezett kötelezettségeit az Általános Feltételek 11.A. pontja tartalmazza.

5.B.20.5. A biztosítás díja

A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítás díjával egyidejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfizetni.

5.B.20.6. A biztosítási összeg

A balesetbiztosítási kockázatok esetén meghatározott biztosítási összeg(ek) mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

Xxxxxxxx halál és baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás

Csonttörés

500.000 Ft 12.000 Ft

Értékkövetés esetén az értékkövetett biztosítási összeg(ek)et a hatályos kötvény tartalmazza. A biztosító szolgáltatása a biztosítási kockázattól függően a biztosítási összeg, vagy annak meghatározott százaléka lehet.

5.B.20.7. A biztosítási események Fogalommagyarázat

Baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tar- tama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve amely a biztosított halálát okozza.

Jelen balesetbiztosítási feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá:

a) a gyermekbénulás és a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai mód- szerrel megállapították, és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a gyermekbénulásként vagy agyburok- és/vagy agyvelőgyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,

b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 60 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,

c) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

Jelen balesetbiztosítási feltételek szempontjából nem minősül balesetnek:

a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszervezetből (hordozó) emberi fogadószervezetbe jutása/ juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek,

b) a foglalkozási betegség (ártalom),

c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában követ- kezett be,

d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituális) ficam,

e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egyszeri, ext- rém, mechanikus behatás következménye,

f) a hasi sérv kialakulása kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

g) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről, közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye.

Közlekedési balesetnek minősül a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha a biztosított gyalogosként, jármű vezetőjeként, vagy utasa- ként szenved balesetet.

Jelen balesetbiztosítási feltételek szerint nem minősül közlekedési balesetnek:

a) a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében semmilyen mozgó jármű nem hatott közre,

b) a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű, vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,

c) a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű, vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggésben követke- zett be.

5.B.20.7.1. Baleseti/közlekedési baleseti halál

Biztosítási esemény az a kockázatviselésbiztosítás tartama alatt bekövetkezett baleset/közlekedési baleset, melynek következtében a biztosí- tott a balesetet követő egy éven belül meghal.

5.B.20.7.2. Baleseti/közlekedési baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás

Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset/közlekedési baleset, melynek következtében a biztosított mara- dandó egészségkárosodást szenved.

Egészségkárosodásnak tekintendő az olyan testi és/vagy szellemi működőképesség-csökkenés, mely a szokásos életvitelt korlátozza.

Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az orvosilag kialakultnak, stabilnak tekinthető. Ha az egészségkárosodás mértéke még folya- matosan változik, de a baleset napjától számított 2 év eltelt, akkor a baleset napjától számított 2 év letelte után a biztosító orvosszakértője megállapítja az igazolhatóan fennálló egészségkárosodás mértékét, melyet a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás mértéke

szempontjából a baleset következményeként kialakult maradandó egészségkárosodásnak tekint. A maradandó egészségkárosodás megál- lapítása során a munkaképesség megváltozása, és/vagy a sporttevékenység abbahagyásának kényszere nem irányadó. A baleset következ- tében kialakuló hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi, stb.) hátrányok önmagukban nem képezhetik maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját.

5.B.20.7.3. Baleseti csonttörés

Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított csonttörést, csontrepedést szenved. Jelen különös balesetbiztosítási feltételek szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.

5.B.20.7.4. Az 5.B.1.7.1-5.B.1.7.3. bekezdésekben meghatározott biztosítási események időpontja a baleset/közlekedési baleset időpontja.

5.B.20.7.5. A biztosító kockázatviselése az Általános feltételek 13. pontjában foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egészségi állapotában bekö- vetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

5.B.20.7.6. Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi esetek (a biztosító kockázatviselése alól kizárt események)

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az Általános feltételek 13. pontjában megfogalmazottakon túl az alábbi pontban szereplő eseményekre

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati összefüggésben álló eseményekre, az adott biztosítottra vonatkozó adott kockázat kockázatviselésének kezdetétől számított 3 évig:

a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetét megelőző egy évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőző egy éven belül kóris- méztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi ellenőrzést igényelt,

b) az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőzően megállapított maradandó egészségkárosodása. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, pszichiátriai megbetegedésekre. Sportártalmak kizárása

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosított továb- biakban felsorolt sporttevékenységével: auto-crash (roncsautó) sport; barlangászat; barlang expedíció; bázis-ugrás; búvárkodás légzőkészülékkel 40 m mélység alá; canyoning; ejtőernyő ugrás; go-kart sport; hegymászás; sziklamászás V. nehézségi foktól; hő- légballonozás; hydrospeed; léghajózás; magashegyi expedíció; mélybe ugrás (bungee jumping); moto-cross; motorcsónak sport; motorkerékpár sport; műrepülés; paplanrepülő pilóta; quad; rally; sárkány és ultrakönnyű repülő pilóta; siklóernyős repülés; sportre- pülés, ejtőernyős ugrók; ügyességi versenyek gépkocsival; vadvízi evezés; versenyzés gépkocsival; vitorlázás: félkezes, nyílttengeri; vitorlázó és motoros repülés.

Baleseti/közlekedési baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetén a baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek károsodására a korábbi károsodás mértékéig a biztosítási fedezet nem terjed ki.

5.B.20.8. A biztosító szolgáltatása

5.B.20.8.1. Baleseti halál/közlekedési baleseti halál bekövetkezése esetén a biztosító a szerződésben rögzített biztosítási összeget.

5.B.20.8.2. Baleseti/közlekedési baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás bekövetkezése esetén a biztosító a maradandó egészségkáro- sodás mértékének megállapításakor a szerződésben rögzített biztosítási összegnek a maradandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát nyújtja szolgáltatásként.

A biztosító kizárólag maradandó egészségkárosodás fennállása esetén teljesít szolgáltatást.

A szolgáltatás alapjául szolgáló maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa az alábbi táblázat figyelembevételével állapítja meg:

Testrészek, érzékszervek Egészségkárosodás

egészségkárosodása foka (%)

mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100

egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35

egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét

már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette 65

mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét

már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette 45

a szaglóérzék teljes elvesztése 10

az ízlelőképesség teljes elvesztése 5

egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70

egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 65

egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 60

egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20

egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 10

bármely más kézujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5

egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület teljes működésképtelensége 70

egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes működésképtelensége 60

egyik lábszár részleges csonkolása 50

egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége 30

egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5

bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 2

Ha az egészségkárosodás mértéke a táblázat alapján nem állapítható meg, úgy a szolgáltatást a testi és/vagy szellemi épség orvosi szempont- ból csökkent mértéke alapján kell megállapítani.

Az Orvosszakértői intézet (a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatározott, az egészségkárosodás (egészségi állapot) mérté- kének megállapítására jogosult szerv) szakvéleményében, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában megállapított gészségká- rosodás mértéke, a biztosító orvosa által megállapítandó egészségkárosodás mértékénél, és a biztosító által nyújtandó szolgáltatási összeg meghatározásánál nem irányadó. A biztosítót az egészségkárosodás maradandó jellegének, illetve a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása tekintetében más orvosszakértői testületek határozata, szakvéleménye nem köti.

Egy biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségkárosodás mértéke nem lehet nagyobb 100%-nál.

Ha a biztosított az egészségkárosodás véglegessé válása előtt meghal, az egészségkárosodás olyan mértéke után teljesítendő a szolgáltatás, amely a legutolsó orvosi vizsgálat anyaga alapján a biztosító orvosának megállapítása szerint figyelembe vehető.

Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon belül meghal.

Ha a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még nem állapítható meg, a biztosított követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki minimálisan járó összeg kifizetését.

5.B.20.8.3. Baleseti csonttörés

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén, balesetenként a törések számától függetlenül a szerződésben, illetve értékkövetést követően a hatályos kötvényben rögzített biztosítási összeget téríti meg.

5.B.20.9. A biztosító teljesítésének esedékessége

A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt, az annak elbírálásához szükséges valamennyi irat beérkezését követő 5 munkanapon belül teljesíti feltéve, hogy – haláleseti szolgáltatás teljesítése esetén – a szerződő és a szolgáltatásra jogosult átvilágítása már megtörtént, ameny- nyiben az a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben előírtak alapján szükséges.

Ha a biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt a rendelke- zésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

Ha a rendelkezésre álló iratok alapján a szolgáltatási igény nem bírálható el, a biztosító elrendelheti a biztosított személyes orvosi vizsgálatát is. Ha a biztosított az orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, a biztosító a rendelkezésére álló adatok alapján hoz döntést.

A személyes orvosi vizsgálat költségeit a biztosító viseli. A biztosítottnak a személyes orvosi vizsgálaton való megjelenésével kapcsolatban felmerült költségeit a biztosított viseli.

5.B.21. Jogvédelem kiegészítő biztosítás

5.B.21.1. A biztosítás tárgya és a biztosítottak

A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban – a biztosítási feltételben foglaltak szerint segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében.

Jelen jogvédelem kiegészítő biztosítás biztosítottja(i) az alapbiztosítás Különös feltételek 1. pont a), b), c) és d) alpontjaiban felsorolt, név szerint nyilvántartott természetes személy(ek), aki(k)nek magán életszférájában felmerülő jogi érdeksérelmeire a szerződés hatálya kiterjed.

5.B.21.2. A biztosítási esemény

a) A biztosítási védelem a magán életszférában bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.

Magán életszférának tekintendők a biztosított személyek foglalkozásán, hivatásán, politikai tevékenységén vagy üzletszerű gazdasági tevékenységén kívüli életviszonyok (kivéve a munkaügyi jogvédelem esetét).

b) Biztosítási eseménynek tekintendő, ha az előző pontban rögzített feltétel fennáll és

– a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy

– más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek

feltéve, hogy emiatt a biztosítottal szemben az érdeksérelmet szenvedett fél írásban igényt támaszt vagy a biztosítottal szemben hatósági eljárás indul.

c) Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy biztosítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint. A biztosítási összeg mértéke az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.

5.B.21.3. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály)

a) A biztosítottat ért jogi érdeksérelem (a biztosított által érvényesíteni kívánt jogi igény) esetén a biztosítási védelem azokra a biztosítási ese- ményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) a biztosítási szerződés hatálya alatt történt és a jogvédelmi igényt legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentették.

b) A biztosított által okozott érdeksérelem (a biztosítottal szemben érvényesített igény) esetén a biztosítási védelem azokra a biztosítási ese- ményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogi érdeksérelem miatti igényérvényesítés a biztosítottal szemben pedig legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megkezdődik.

c) Az a), és b) pont figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befe- jezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés az eljárás tartama alatt megszűnt. Amennyiben azonban a biztosítási szerződés a szerződő felmondása vagy a biztosítási díj nemfizetése miatt szűnik meg, akkor a szerződés megszűnésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.

A munkaügyi jogvédelem esetén nem áll fenn a biztosítási védelem olyan biztosítási eseményekre, amelyek a biztosítási szerződés hatálybalépésétől számított 3 hónap letelte előtt következnek be.

Egyebekben a biztosító a kockázatviselés kezdetét követően nem köt ki várakozási időt.

5.B.21.4. A biztosítási védelem területi korlátja (területi hatály)

A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetkezett, magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosí- tási eseményekre terjed ki.

5.B.21.5. Jogvédelmi szolgáltatási területek

A biztosító az alábbi területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:

a) Kártérítési jogvédelem

Fedezetet nyújt polgári jogi felelősség alapján jogszabályon alapuló, szerződésen kívüli kártérítési igények érvényesítésére az elszenvedett károk, valamint kártérítési igények elhárítására az okozott károk miatt.

b) Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem

A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosított által gondatlanul elkövetett szabálysértések vagy bűncselekmények miatt indult szabálysértési, illetve büntetőeljárásban.

Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gondatlan, akár szándékos elkövetés miatt büntethetők

• szándékosság miatti vád esetén visszamenőleg is fennáll a biztosítási védelem, ha az eljárást megszüntetik (kivéve ha a biztosított halála, elévülés, kegyelem miatt szűnik meg az eljárás), jogerős felmentés vagy gondatlanság miatti jogerős ítélet születik.

• ha a gondatlan elkövetés miatt indult eljárásban utóbb a szándékos elkövetést állapítják meg, a biztosító által nyújtott szolgáltatást a biztosított köteles visszatéríteni.

c) Munkajogi jogvédelem

A biztosított munkaviszonyából, közalkalmazotti, köztisztviselői, szolgálati jogviszonyából eredő jogainak védelmét fedezi a munkáltatójá- val szemben.

d) Szerződéses jogvédelem

A szerződéses jogvédelem magában foglalja a biztosított polgári jogi szerződéseiből eredő jogi érdekeinek védelmét az alábbi esetekben:

• hibás teljesítésből származó igények érvényesítése;

• biztosítási szerződésekből eredő igények érvényesítése, kivéve a Generali Biztosító Zrt.-vel kötött biztosítási szerződéseket;

• ingókra vonatkozó tulajdon átruházással kapcsolatos jogvita;

• ingatlanra vonatkozó tulajdon átruházással kapcsolatos jogvita.

5.B.21.6. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események)

A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:

a) gépjárművek üzemeltetésével, vezetésével, gépjárműre vonatkozó szerződésekkel kapcsolatban bekövetkezett érdeksérelmek esetén;

b) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve szabálysértési eljárás során a pénzbírság összege a biztosítási összeg 5%-át nem éri el. Ha a biztosítási esemény megtörténtének bejelentésekor ez nem állapítható meg; a biztosító teljesítési kötele- zettsége fennáll mindaddig, amíg fenti, a biztosító teljesítését kizáró körülményről való tudomásszerzésig teljesített szolgáltatást nem kell visszatéríteni;

c) olyan követelések érvényesítésére, melyeket biztosítottra engedményeztek, illetve olyan kötelezettségek miatti jogérvényesítés- re, amit a biztosított mástól átvállalt;

d) olyan jogi érdeksérelmek esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;

e) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekintetében;

f) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdeksérelmek esetén;

g) közigazgatási szerv rendelkezéseivel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban;

h) családjogi és öröklési jogvitákban;

i) a biztosított személyek érdekeinek egymással szembeni védelme esetén;

j) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények, valamint a biztosító saját munkavállalóinak a biztosító- nak, mint munkáltatóval szemben előterjesztett igényei tekintetében.

5.B.21.7. Biztosítási összeg

a) A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló szerződésben rögzített biztosítási összeg mértékének megfelelően nyújtja.

b) Biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg

A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben kifizethető legnagyobb összeg, függetlenül az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés időtartamától.

c) Biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre tekintettel összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére nem a kárbejelentés időpontja szerinti biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

5.B.21.8. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során

a) ogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak

A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell

• a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít

• arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.

A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani

• minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempontjából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bíró- sági beadványok, határozatok stb.),

• az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott díjajánlatot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvéd- választási jogával.

Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg célszerű a biztosítónak benyújtani.

A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéshez a biztosító jogosult be- kérni a biztosítottól az alábbi iratokat:

• azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön- stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel ösz- szefüggésben állnak;

• a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket, iratokat;

• az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;

• amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);

• amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elkészült szakvéleményt;

• a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;

• amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség, stb.) a jogi költség kifizetését igazoló bizony- latot;

• a biztosított írásbeli nyilatkozatát, xxxxxxx mentesíti a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól,

• amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez a biztosított egészségügyi adatainak kezelése szükséges, akkor a biztosított írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát az egészségügyi adatok kezeléséhez,

• amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás a biztosítottat ért személyi sérüléssel, a biztosítottnak nyújtott társadalombiztosítási ellátással van összefüggésben, akkor a biztosított írásbeli nyilatkozatát, mellyel mentesíti a kezelését ellátó orvosokat, egészségügyi intézmé- nyeket, társadalombiztosítási igazgatási szervet a titoktartási kötelezettségük alól a biztosító irányában.

Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a bizto- sítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédel- mi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költségeket pedig jogosult visszakövetelni.

b) Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során

Amennyiben a biztosított biztosítási védelmet igényel, illetve biztosítási védelemben részesül, úgy köteles:

• a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében.

• a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól, stb.), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költségek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását.

• az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, valamint a jelentősebb eljárási cselekmények előtt a biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.

• az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tár- gyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok, stb.) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak megküldeni.

5.B.21.9. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás

a) Sikerkilátás-vizsgálat

A biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat).

Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jogérvényesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha:

• a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és

• pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése.

Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy meg- felelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költsé- geket.

Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését.

A biztosító a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül köteles a biztosí- tottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni.

Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről, valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét.

Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot,

• amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyan- annál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelősségbiztosítási szerződéssel, valamint

• büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem esetén,

• ha a biztosító az ellenérdekű fél.

b) Egyeztető eljárás

Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni. Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyeztető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést. Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárásban résztvevő jogi képviselőjét.

Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a sikerkilátás kérdésében

• azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni.

• nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költségén, az általa szabadon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megindítani).

Amennyiben az igényérvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni. Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertesség- nek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli.

A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a biztosító a jelen feltételben meghatározottak szerint viseli.

Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:

• amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra nézve kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli,

• amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező, úgy a biztosított és a biztosító saját költségü- ket viselik.

Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védel- mében szabadon megválasztani jogi képviselőjét.

5.B.21.10. A biztosított jogi képviselete

a) A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén, szabadon megválasztani jogi képviselőjét (ügyvédjét).

b) Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.

c) Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a biztosító megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.

d) Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.

e) Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tartalmazó – meg- bízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani. A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szerződésben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta.

f) A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni, és megbízni, hogy az igényérvényesí- tés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőköny- vek, beadványok, bírósági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.

g) Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.

5.B.21.11. Érdekellentét esetén követendő eljárás

a) Érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán

• az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosí- tási védelmet nyújt vagy

• a biztosító az ellenérdekű fél.

b) Érdekellentét esetén

• a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szabadon választott ügyvéd ad jogi taná- csot,

• az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag az ügyvédje irányában terheli.

• Amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a teljeskörű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll.

• a biztosító nem végez sikerkilátás vizsgálatot.

c) Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biztosítottat az érdekellentét fennállásáról és az 5.B.21.11.b. pontban foglaltakról.

5.B.21.12. Jogvédelmi szolgáltatások

a) Jogvédelmi szolgáltatások

A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén a biztosító – az érdeksérelem jellegétől függően – az alábbi jogvédelmi szol- gáltatásokat nyújtja:

• megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával,

• szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját a jelen pontban foglaltak szerint,

• a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint:

– ügyvédi díj

A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű – készkiadásokat is ma- gában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatá- rozott minimális munkadíjának megfelelő mértékű megbízási díjat fizet.

– jogi eljárások költsége

A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizetésére vagy előlegezésé- re.

– ellenérdekű fél költsége

A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.

– végrehajtás költsége

A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végre- hajtási kísérlet erejéig fedezi.

– szakvélemény költsége

Fedezi a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízá- sához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

– fordítási költség

Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indokolt fordítási költségét, feltéve hogy ahhoz a biz- tosító előzetesen hozzájárult.

b) A jogi költségek viselésének feltételei

• A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási ese- mény bejelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított tett halaszthatatlan intézkedések által merültek fel.

• Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíróság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyezség esetén a költsége- ket a biztosító viseli, kivéve, ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.

• Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítottat a többi pertárssal egyetemlegesen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosítás a perköltséget olyan arányban fedezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szemben támasztott követelés a valamennyi pertárs által érvényesített követelés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.

• Csőd és felszámolási eljárás esetén a biztosítás kizárólag a biztosítottat képviselő ügyvéd megbízási díját fedezi, azaz eljárás során felmerülő további költségeket (pl. illeték, regisztrációs díj, közzétételi költség) nem.

• Választott bírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, amennyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.

• Nem fedezi a biztosítás

– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mu- lasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többletköltséget,

– felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költségeket,

– a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a biztosított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.

• Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.

5.B.21.13. A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)

a) Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

b) Az 5.B.21.13.a) pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak visszafi- zetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedménye- zési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

5.B.21.14. Egyéb rendelkezések

a) A biztosítót a biztosítási eseménnyel és az azzal összefüggésben indított eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekin- tetében ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédet.

b) A biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi. LXXXVIII. törvény 161. § a)–c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ágazat ká- rainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, és a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban.

6. A biztosító szolgáltatása

6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre

A biztosítási szolgáltatás kifizetése a biztosított részére történik, kivéve az alábbi esetekben:

– A biztosító a biztosítási szolgáltatást bérlő által kötött biztosítás esetén a bérbeadónak teljesíti azoknak a biztosított vagyontárgyaknak a károsodása esetén, melyeket a mindenkor hatályos jogszabályok a bérbeadó karbantartási kötelezettségébe sorolnak.

– A biztosító a biztosítási szolgáltatást társasházi közös tulajdon vagy szövetkezeti tulajdonhoz tartozó épületrészek károsodása esetén a biztosított tulajdoni hányada szerint a társasházi közösségnek, illetve a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásainak ará- nyában a lakásszövetkezetnek teljesíti, ha ez a kár más biztosítás alapján (pl. társasházi közös vagy szövetkezeti tulajdonra kötött más biztosítás) nem térül meg.

– A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosított halála esetén a biztosított örökösei részére teljesíti.

– A felelősségbiztosítás esetén a biztosító a szolgáltatást a károsult részére teljesíti.

– Hitelfedezeti bejegyzéssel terhelt biztosítás esetén a biztosító a szolgáltatást a bejegyzésben megjelölt hitelintézet részére teljesíti.

6.B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei

A biztosító által új értékre vállalt biztosítás, biztosítási összeg és az így kalkulált biztosítási díj fizetése esetén a biztosító új értéken történő térítést alkalmaz az avultatás kizárásával. Az új érték elven az alábbiakat értjük:

a) Ingatlan: Az az összeg, amelyből a kockázatviselés helyén a kár időpontjában érvényes árak szerint az épület helyreállítható. A szolgáltatás felső határa az épület káresemény időpontjában számított újonnan történő helyreállításának értéke. Ez részkároknál a javítás vagy csere költségeit, teljes újjáépítésnél pedig az újjáépítési értéket jelenti, de maximum a biztosítási összeget.

b) Háztartási ingóság: A biztosító legfeljebb a biztosítási összeg mértékéig téríti az ingóságokban a káridőponti hazai javítással történő helyre- állítás költségeit vagy új állapotban történő beszerzési értékét. Ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridőponti új értékét.

Teljes kárnak minősül, amikor a károsodott vagyontárgyak a sérült részek pótlásával és javításával nem állíthatók helyre vagy a helyreállítás gazdaságtalan. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a károsodott vagyontárgy helyreállítási költségei a forgalmi értéket meghaladják. Forgalmi érték ingatlan esetén a károsodott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpontját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci értéke. Forgalmi érték ingóságok esetén a biztosított vagyontárggyal megegyező tulajdonságokkal rendelkező (ha azzal megegyező nincs Magyaror- szágon piaci forgalomban, akkor azonos rendeltetésű, árkategóriájú, minőségű és tudású) ingóság használt piaci értéke.

Részleges kárnak minősül, ha a kár javítással, a sérült részek pótlásával helyreállítható és a kár nem minősül teljes kárnak. Javítási, helyreállítási költség a sérült vagyontárgynak a kár időpontjára vonatkoztatott javítási költsége.

6.C. Költségtérítések

Megtéríti a biztosító a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben szükségszerűen, indokoltan felmerült és igazolt alábbi költségeket. A jelen pontban nevesített költségek után felszámított általános forgalmi adót a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha annak felmerülését a biztosított szabályszerűen kiállított számlával igazolja.

Rom- és törmelékeltakarítási költségek

Megtéríti a biztosító a rom- és törmelékeltakarítási költségeket, melybe beleértendőek e törmelékeknek a legközelebbi hivatalosan engedélye- zett lerakóhelyre való elszállítási költségei, valamint a kárhely megtisztítási és egyszeri takarítási költségei.

Oltás és mentés költségei

Megtéríti a biztosító az oltás és mentés költségeit, beleértve az idegen tulajdonban az oltás és mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket.

Kárenyhítési költségek

Megtéríti a biztosító azokat a költségeket, amelyek a káresemény alkalmával a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében merültek fel. A káreny- hítés szükséges költségeit a biztosító akkor is köteles megtéríteni, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

Elmaradt lakbér

Ha a káresemény következtében a biztosított épületben oly mértékű kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás bérlője jogszabály vagy bérleti szerződés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy egy részének fizetését, megtéríti a biztosító az emiatt elmaradt lakbért, a helyreál- lítás befejezéséig, de legfeljebb a káreseménytől számított 9 hónapig.

Ideiglenes őrzés költségei

Megtéríti a biztosító a káresemény következtében lezárhatatlanná vált lakás őrzésére fordított költségeket a káresemény észlelésétől számított 10 napig.

Hazautazási költségek

Megtéríti a biztosító az üdülés alatt bekövetkezett biztosítási esemény miatti haza- és visszautazási költségeket 1 fő biztosított részére 50 000 Ft összeghatárig.

6.D. A szolgáltatás különös szabályai

6.D.1. A biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségét téríti meg, ha a biztosított helyiség

a) mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása legalább 40%-ban károsodik

b) mennyezetének és legalább egyik oldalfalának vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik.

6.D.2. A biztosítási szolgáltatás nem terjed ki előszereteti értékre, gyűjtemények egyes darabjainak kára esetén a többi darab értékcsökke- nésére, elmaradt haszonra.

6.D.3. A biztosítási szolgáltatásból le kell vonni az adóhatóságtól visszaigényelhető összeget, a hasznosítható maradvány értékét, valamint az önrészesedést azzal, hogy a biztosító az elemi károk, alapkockázatok vonatkozásában nem alkalmaz önrészesedést.

6.D.4. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az általános forgalmi adó nélkül kalkulált, a károsodott vagyon- tárgy javításához szükséges és a kár időpontjában fennálló átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.

6.D.5. Amennyiben a biztosított a biztosítási szerződésből eredő jogvitája elbírálása érdekében a PBT-hez fordul, akkor a biztosító a biztosított által követelt összeg nem vitatott részét a PBT eljárásától, annak időtartamától függetlenül előzetesen megtéríti a biztosított részére. A biztosító a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási Szerződéseivel kapcsolatos jogviták vonatkozásában a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának, egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak alávetette magát.

6.D.6. A biztosító az elemi károk rendezése során, szükség esetén meteorológiai szolgáltató által mért hitelesített adatokat használ fel. A biztosító vál- lalja, hogy az így mért adatok tekintetében, az ellenbizonyítás lehetőségét biztosítja az ügyfél részére. Az igénybe vett meteorológiai szolgáltató személyéről a biztosító folyamatos tájékoztatást tesz közzé a honlapján (xxxxxxxx.xx).

III. Betörésvédelmi szintek

Teljes körű térvédelem, vagy teljes körű felületvédelem és legalább csapdaszerű térvédelem legyen kialakítva.

a) Védelmi szinthez rendelt biztosítási szolgáltatási limitek

A biztosító kötelezettsége a betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkezésekor meglévő, működő, a kárrendezés során rögzített tényleges betörésvédelmi rendszernek megfelelő, a biztosító által meghatározott és az alábbi táblázatokban rögzített limitekig terjed.

Az Elemi károk, alapkockázatok körében vállalt 200 000 forint feletti értéktárgy összeg esetében az Értéktárgy kiegészítő biztosításra az alábbi szolgáltatási limitek irányadók.

Értéktárgyak esetén

Védelmi szint	Elektronikai jelzőrendszerrel	Elektronikai jelzőrendszer nélkül
Megerősített mechanika	2 000 000 Ft	1 000 000 Ft
Minimális (alap) mechanika	1 000 000 Ft	500 000 Ft

Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezését megelőzően az elektronikai jelzőrendszert bekötik olyan távfelügyeleti rendszerközpontba, mely rendelkezik szakhatósági engedéllyel, napi 24 órás diszpécserközpontot és kivonuló szolgálatot üzemeltet, és a riasztás megtörténtét követő 15 percen belüli kiérkezést garantál, úgy betöréses lopáskár esetén a biztosító szolgáltatása a fenti táblázatban feltüntetett összegek kétszereséig terjed ki.

Nem lakóterületen lévő ingatlan mechanikai védelmét kiegészítő elektronikai jelzőrendszer kizárólag távfelügyeleti riasztást megva- lósító jelzőrendszer lehet.

b) Elektronikai jelzőrendszer követelményei

A MABISZ által legalább a részleges elektronikai jelzőrendszer elemének ajánlott eszközök alkalmazhatók:

• a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

• a rendszer szabotázs ellen védett legyen,

• a központi egység vagy kezelő jelezze a ki - és bekapcsolt állapotot külön-külön a védelmi körökön és a szabotázsvonalon is,

• a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm-es lágyacélból vagy azzal egyenértékű szilárdságú más anyagból készüljön és eltávolítása, megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,

• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,

• élesített állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló - berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

• az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemelte- tését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélküli esetben),

• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy védőcsőben kell vezetni,

• a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

• a rendszer kezelése kódkapcsolóval történhet, a személyi kódoknak minimum négy számjegyűnek kell lenni,

• négy számjegyes kód esetén a kezelőnek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre maximum 30 másodperc idő állhat rendelke- zésre,

• hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre,

• a riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkező hang-, fényjelző és egy nem akkumulátoros hangjelző készülékekkel történjen,

• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően kapcsoljon éles állapotba,

• a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan tá- volságra kell telepíteni, hogy azok elérése csak segédeszköz használatával legyen megoldható,

• a kültéri hangjelző burkolata szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm -es lágyacélból készüljön vagy ezzel egyenértékű szilárdságú me- chanikai védelemmel rendelkezzen, hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó, kéthangú jelzéssel jelezzen,

• az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerőjű legyen.

c) A minimális (alap) mechanikai és megerősített mechanikai védelem követelményei

	Minimális (alap) mechanikai védelem	Megerősített mechanikai védelem
Falazat, födém, padozat
Anyaga, vastagsága	Minimum 6 cm tömör, vagy 10 cm üreges tégla, vagy 6-10 cm szendvicsszerkezet, vagy gyári faház	Minimum 30 cm vastag üreges (hőszigetelő) tégla, vagy 6 cm vastag vasalt beton
Ajtók
Ajtótok anyaga	Tetszőleges	Keményfa vagy fém, MABISZ ajánlással (korábbi minősítésű) vagy azzal egyenértékű biztonsági ajtó (min. III. kat.)
Ajtótok rögzítése	Tetszőleges	30 cm-enként minimum 10 cm mélyen, minimum 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságának megfelelően rögzített
Ajtólap anyaga	Tetszőleges (de tömör, háló nem fogadható el)	Tömör szendvicsszerkezet fémmel erősítve (100 x 300 mm-es, minimum 12 mm átmérőjű rács, 8 mm vastagságú acéllemez), vagy keményfa
Ajtólap vastagsága	Tetszőleges	Keményfa ajtó esetén minimum 40 mm
Ajtólap rögzítése	Tetszőleges forgópánt	3 db forgópánt
Zár	Biztonsági zár, vagy MABISZ ajánlással rendelkező, vagy azzal egyenértékű biztonsági lakat és lakatpánt, vagy távműködtetésű szerkezet (garázsajtók)	Biztonsági zár
Zárási pontok száma	Minimum 1 db	Minimum 4 db
Zárási pontok távolsága		300 mm
Zárnyelvek reteszelési mélysége	10 mm	18 mm
Záráspontosság	Tetszőleges	3 mm-en belül
Zárbetét törés elleni védelme	Ajánlott, de nem feltétel	Szükséges
Fúrásvédett zárbetét		Szükséges
Zárfogadó ellenlemez	Tetszőleges	Minimum 2 ponton falszerkezethez rögzítve
Kétszárnyú ajtó esetén reteszhúzás elleni védelem	Szükséges	Szükséges
Kiemelés elleni védelem	Szükséges	Szükséges
Ablakok
3 m alsó élmagasság alatti ablakok védelme	Nem szükséges	MABISZ ajánlással (korábbi minősítésű), vagy azzal egyenértékű biztonsági ablak (többpontos zárás, minimum P4A dobásálló üveggel), vagy tetszőleges ablak és 100x300 mm-es osztású, 12 mm-es átmérőjű köracél szilárdságának megfelelő, kívülről nem szerelhető rács, 30 cm- enként min. 4 ponton, 10 cm mélyen falazatba erősítve

Document Metadata

Table of Contents

Házőrző

Document Metadata