A 2011. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDÖTT ÉVRE
A 2011. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDÖTT ÉVRE
Konszolidált Éves Beszámoló
A 2011. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDÖTT ÉVRE
A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok előírásai szerint készítve
(IFRS)
MAGYAR TELEKOM
TARTALOMJEGYZÉK A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ
Oldal
Konszolidált éves beszámoló:
Független könyvvizsgálói jelentés Konszolidált mérleg
2010. és 2011. december 31-én .......................................................................................................................................... F-4
Konszolidált átfogó eredménykimutatás
a 2010. és 2011. december 31-én végződött évekre ....................................................................................................... F-5
Konszolidált cash-flow kimutatás
a 2010. és 2011. december 31-én végződött évekre ....................................................................................................... F-6
Tőkében bekövetkezett változások – konszolidált kimutatás
a 2010. és 2011. december 31-én végződött évekre ....................................................................................................... F-7
Kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámolóhoz ........................................................................................................ F-9
Megjegyzés 2010 2011
december 31-ével végződött évben (millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)
Bevételek összesen ................................................................. | 22 | 609 579 | 597 617 | |
Bevételhez közvetlenül kapcsolódó kifizetések .............................. | 23 | (157 427) | (161 047) | |
Személyi jellegő ráfordítások.............................................................. | 24 | (93 884) | (91 823) | |
Értékcsökkenési leírás és amortizáció.............................................. | (100 872) | (132 915) | ||
Egyéb mőködési költségek ................................................................ | 25 | (148 750) | (155 057) | |
Mőködési költségek ................................................................. | (500 933) | (540 842) | ||
Egyéb mőködési bevételek .................................................................. | 26 | 3 448 | 6 392 | |
Mőködési eredmény................................................................. | 112 094 | 63 167 | ||
Kamatbevétel......................................................................................... | 27 | 4 938 | 3 633 | |
Kamatköltség ........................................................................................ | 28 | (23 784) | (23 184) | |
Egyéb pénzügyi költségek - nettó...................................................... | 29 | (9 267) | (12 911) | |
Nettó pénzügyi eredmény ........................................................ | (28 113) | (32 462) | ||
Részesedés társult és közös vállalatok eredményéből ................... | 14 | (27) | 12 | |
Adózás előtti eredmény ........................................................... | 83 954 | 30 717 | ||
Nyereségadó .......................................................................................... | 9.2 | (6 583) | (27 538) | |
Adózott eredmény ................................................................... | 77 371 | 3 179 | ||
Külföldi tevékenységek átváltási különbözete................................... Értékesíthetõ pénzügyi eszközök átértékelése – adózás előtt ....................................................................................... | 6 617 20 | 22 816 (21) | ||
Értékesíthetõ pénzügyi eszközök átértékelése | ||||
– adó hatása......................................................................................... Egyéb átfogó eredmény, adózás után | - 6 637 | - 22 795 | ||
Teljes átfogó eredmény | 84 008 | 25 974 | ||
A Társaság részvényeseire jutó adózott eredmény .......................... | 64 378 | (7 457) | ||
Nem irányító részesedésekre jutó adózott eredmény ...................... | 12 993 | 10 636 | ||
77 371 | 3 179 | |||
A Társaság részvényeseire jutó átfogó eredmény ............................ | 69 505 | 8 620 | ||
Nem irányító részesedésekre jutó átfogó eredmény ........................ | 14 503 | 17 354 | ||
84 008 | 25 974 | |||
Egy részvényre jutó hozam (EPS) A Társaság részvényeseire jutó adózott eredmény (Éves eredmény) .................................................................................. | 64 378 | (7 457) | ||
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos | ||||
száma (ezer) alap és higított EPS számításhoz .............................. | 1 041 290 | 1 042 352 | ||
Egy részvényre jutó hozam
alap-, és higított értéke (Ft) 61,83 (7,15)
A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.
Üzleti tevékenységből származó cash-flow
Megjegyzés 2010 2011
december 31-ével végződött évben (millió Ft)
Adózott eredmény ................................................................................. | 77 371 | 3 179 | |
Értékcsökkenési leírás és amortizáció............................................... | 100 872 | 132 915 | |
Nyereségadó .......................................................................................... | 6 583 | 27 538 | |
Nettó pénzügyi eredmény.................................................................... | 28 113 | 32 462 | |
Részesedés társult és közös vezetéső vállalatok eredményéből .. | 27 | (12) | |
Forgóeszközök változása .................................................................... | (8 364) | (9 068) | |
Céltartalékok változása ........................................................................ | (4 194) | (5 702) | |
Kötelezettségek változása (forgótőke típusú)................................... | (3 009) | 23 277 | |
Fizetett nyereségadó ............................................................................ | (11 419) | (10 999) | |
Kapott osztalék ..................................................................................... | 95 | 24 | |
Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak ............................................ | (27 426) | (24 153) | |
Xxxxxx xxxxx ......................................................................................... | 4 919 | 3 650 | |
Üzleti tevékenységből származó egyéb cash-flow .......................... | 1 102 | (4 330) | |
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow ...................... | 164 670 | 168 781 | |
Befektetési tevékenységből származó cash-flow Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése.......................... | 30 | (87 300) | (80 074) |
Leányvállalatok és egyéb befektetések beszerzése ....................... | 31 | (1 534) | (2 675) |
Felvásárolt leányvállalatok pénzeszközei.......................................... | 6 | 468 | |
Egyéb pénzügyi eszközök értékesítése / (beszerzése) .................. | 34 327 | (997) | |
Leány-, és társult vállalat értékesítéséből származó bevétel .......... | 26 | 780 | - |
Befektetett eszközök értékesítéséből származó bevétel ................ | 873 | 5 526 | |
Befektetési tevékenységből származó nettó cash-flow ............. | (52 848) | (77 752) | |
Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow
Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak
fizetett osztalék .............................................................................. | (91 819) | (64 626) | |
Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele................................................. | 190 797 | 159 812 | |
Hitelek és egyéb kölcsönök törlesztése ........................................... | (229 545) | (188 414) | |
Nem irányító részesedések változása ................................................ | (22) | - | |
Pénzügyi tevékenységből származó nettó cash-flow ................ | (130 589) | (93 228) | |
Pénzeszközök árfolyamnyeresége .................................................... | 338 | 809 | |
Pénzeszközök változása ........................................................... | (18 429) | (1 390) | |
Pénzeszközök az év elején ................................................................. | 34 270 | 15 841 | |
Pénzeszközök az év végén ................................................................. | 6 | 15 841 | 14 451 |
A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.
MAGYAR TELEKOM
TÕKÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK – KONSZOLIDÁLT KIMUTATÁS
Törzs-részvények | Jegyzett | Tõke-tartalék | Saját | Eredmény- | Halmozott | Értékesíthetõ | Részvényben | Saját tõke | Nem irányító | Tõke | |
száma (a) | tõke | (b) | részvény | tartalék | átváltási | pénzügyi | kifizetett | részesedés | |||
(a) | (c) | (d) | különbözet (e) | eszközök átértékelési tartaléka adózás után (f) | részvény alapú tranzakciók tartaléka (g) | (h) | |||||
Egyenleg 2009. december 31-én ..................................... | 1 042 742 543 | 104 275 | 27 000 | (0 000) | 000 000 | 0 000 | (00) | 00 | 000 000 | 00 940 | 605 420 |
Osztalék (i) ............................................................................................ Nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék (j) ................................................................ | (77 053) | (77 053) – | – (18 243) | (77 053) (18 243) | |||||||
Részvényjuttatási program (k) ................................................ | 872 | (292) | 580 | – | 580 | ||||||
Átfogó eredmény................................................................................. | 64 378 | 5 165 | 11 | (00) | 00 000 | 00 000 | 00 008 | ||||
Egyenleg 2010. december 31-én ..................................... | 1 042 742 543 | 104 275 | 00 000 | (000) | 000 000 | 00 933 | (51) | – | 531 512 | 63 200 | 594 712 |
Osztalék (i) ............................................................................................ Nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék (j) ................................................................ | (52 117) | (52 117) – | – (12 478) | (52 117) (12 478) | |||||||
Átfogó eredmény................................................................................. | (7 457) | 16 089 | (12) | 8 620 | 17 354 | 25 974 | |||||
Egyenleg 2011. december 31-én ..................................... | 1 042 742 543 | 104 275 | 00 000 | (000) | 000 000 | 00 022 | (63) | – | 488 015 | 68 076 | 556 091 |
Ebből: saját részvény (390 862)
Forgalomban lévő törzsrészvények száma
2011. december 31-én .................................................... 1 042 351 681
A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.
F-7
TŐKÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK – KONSZOLIDÁLT KIMUTATÁS (megjegyzések)
(a) 2011. december 31-én a kibocsátott részvények száma 1 042 742 543 (100 forint névértékő). 2011. december 31-én a kibocsátásra engedélyezett részvények száma 1 042 742 543.
(b) A tőketartalékban a Társaság tőkeemelése során a részvényekért kapott, a névértéket meghaladó összeg szerepel.
(c) A saját részvények soron a Társaság visszavásárolt saját részvényeiért fizetett összeg szerepel.
(d) Az eredménytartalékban van a Csoport halmozott, osztalékként nem kifizetett eredménye. A Társaságnak a magyar törvények szerint osztalékként kifizethető tartalékai 2011. december 31-én körülbelül 232 569 millió forintot tettek ki (2010. december 31-én 253 793 millió forint).
(e) A külföldi leányvállalatok konszolidációja során keletkező árfolyam különbözet a halmozott átváltási különbözet soron jelenik meg.
(f) Az értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka tartalmazza az ezen eszközökhöz kapcsolódó nem realizált nyereségek és veszteségek adózás utáni értékét.
(g) A részvényalapú kifizetésekre képzett tartalék tartalmazza a részvényalapú kompenzációs programok tőkében elhatárolt összegét. A tartalék 2009. december 31-i 49 millió Ft-os egyenlege a Magyar Telekom korábbi elnök-vezérigazgatója által még lehívható (2000-ben juttatott) 103 530 opció kapcsán tartalékként felhalmozott összeget mutatta. Mivel ezek az opciók lehívás nélkül lejártak 2010-ben, a tartalék egyenlegét 2010-ben visszaforgattuk az Adózott eredménybe (24.2 megjegyzés).
(h) A nem irányító részesedés a Csoport kevesebb, mint 100%-os tulajdonú leányvállalatainak kisebbségi részvényeseire jutó nettó eszközállományt mutatja.
(i) 2011-ben a Magyar Telekom Nyrt. 50 forint részvényenkénti osztalék kifizetéséről döntött (2010-ben 74 forint).
(j) A nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék túlnyomórészt a Makedonski Telekom (MKT) és a Crnogorski Telekom (CT) nem irányító részvénytulajdonosainak jóváhagyott osztalékot tartalmazza.
(k) 2010-ben a Magyar Telekom Nyrt. részvényjuttatási programot indított, melynek keretében a Társaság bizonyos kiválasztott dolgozóit Magyar Telekom részvényekkel jutalmazta. 2010 decemberében összesen 1 112 679 saját részvény került térítés nélkül a kiválasztott munkavállalókhoz (24.3 megjegyzés). A saját részvények juttatáskori valós értéke 580 millió forint volt, melyet a Társaság személyi jellegő ráfordításként számolt el 2010-ben. A saját részvények juttatásán keletkezett veszteség (a saját részvények visszavásárlási értéke és a juttatáskori tőzsdei értéke közti különbözet) 292 millió forint volt, melyet az Eredménytartalék terhére számoltunk el.
Az éves beszámoló elfogadásával egy időben a Társaság Igazgatósága 50 Ft részvényenkénti osztalék (összesen 52 117 millió forint) kifizetésére irányuló javaslatot terjeszt a Társaság 2012 áprilisában tartandó éves rendes Közgyőlése elé.
A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.
F-8
1.1 A Társaságról
A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködő Részvénytársaság (a “Társaság” vagy a “Magyar Telekom Nyrt.”) leányvállalataival együtt alkotja a Magyar Telekom Csoportot („Magyar Telekom” vagy „Csoport”). A Magyar Telekom Magyarország, Macedónia és Montenegró vezető távközlési szolgáltatója, míg Bulgáriában és Romániában alternatív távközlési szolgáltató. A szolgáltatásokat különféle, a mőködés helye szerint hatályos jogszabályok szabályozzák (1.3. megjegyzés).
A Társaságot 1991. december 31-én jegyezték be Magyarországon és 1992. január 1-jén kezdte meg üzleti tevékenységét. A Társaság bejegyzett székhelye: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00, Xxxxxxxxxxxx.
A Magyar Telekom Nyrt. részvényeit a budapesti értéktőzsdén jegyzik, a részvények kereskedelme a Budapesti Értéktőzsdén zajlik. A Magyar Telekom egyenként 5 törzsrészvényét megtestesítő amerikai letéti részvényeivel (ADS) 2010. november 12-ig, a részvények kivezetésének időpontjáig kereskedtek a New York-i tőzsdén.
A Társaság közvetlen irányító tulajdonosa a MagyarCom GmbH, a társaság részvényeinek 59,21%-át birtokolja, míg a Társaság tényleges irányító tulajdonosa a Deutsche Telekom AG ("DT" vagy "DTAG").
A konszolidált éves beszámoló adatai - egyéb jelölés hiányában - millió Ft-ban szerepelnek.
A Társaság Igazgatósága (Igazgatóság) jóváhagyta a Társaság jelen konszolidált beszámolójának kibocsátását, de a tulajdonosok éves Rendes Közgyőlése, amely a beszámoló elfogadására jogosult, az elfogadás előtt kérhet módosításokat. Mivel az irányító tulajdonosok a beszámoló kibocsátását jóváhagyó Igazgatóságban is jelen vannak, rendkívül kicsi annak a valószínősége, hogy a Közgyőlés módosítási igényt támaszt, és a múltban erre még nem volt példa.
1.2 Bizonyos tanácsadói szerződések ügyében indult vizsgálat
Amint azt korábban közzétettük, a Társaság Audit Bizottsága belső vizsgálatot folytatott a Társaság és/vagy kapcsolt vállalkozásai montenegrói és macedóniai tevékenységével kapcsolatos, összesen több mint 31 millió euró értékő szerződésekkel összefüggésben. A belső vizsgálat elsősorban annak megállapítására irányult, hogy a Társaság és/vagy montenegrói és macedóniai kapcsolt vállalkozásai teljesítettek-e az Egyesült Államok jogszabályaiba (ideértve az Egyesült Államok Külföldön Kifejtett Korrupt Gyakorlatokról szóló törvényébe (az „FCPA”)) ütköző kifizetéseket. A Társaság a belső vizsgálat eredményeit korábban közzétette. A Társaság Audit Bizottsága tájékoztatta az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát (a „DOJ”) és az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletét (az „SEC”) a belső vizsgálatról. A DOJ és az SEC vizsgálatot indított a belső vizsgálat körébe tartozó tevékenységekkel kapcsolatban. További információkat a belső vizsgálattal kapcsolatban a Társaság 2010. december 31-én végződött évre vonatkozó éves jelentése tartalmaz.
2011-ben a Társaság végleges egyezséget kötött a DOJ-vel és az SEC-vel a DOJ és az SEC Társasággal kapcsolatos vizsgálatainak egyezség útján történő lezárásáról. Az egyezségekkel a DOJ és az SEC vizsgálatai lezárultak.
A Társaság két éves időtartamú, Vádemelés Elhalasztásáról szóló Megállapodást („Megállapodás”) kötött a DOJ-vel, amelynek értelmében a DOJ a Társaságot az FCPA vesztegetésellenes rendelkezéseinek egyszeri és az FCPA pénzügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos rendelkezéseinek kétszeri megsértésével vádolta. A Megállapodás alapján a DOJ 2011. december 29-én vádiratot nyújtott be az Egyesült Államok illetékes Körzeti Bíróságán (Virginia – Keleti Körzet) („Vádirat”). A Társaság a Megállapodás szerint beismerte a DOJ által állított tényeket, és elismerte felelősségét a Vádiratban megjelölt cselekmények vonatkozásában. A Társaság vállalta, hogy 59,6 millió USD összegő büntetőjogi pénzbírságot fizet, hogy együttmőködik a DOJ-vel jövőbeli vizsgálatokban, hogy tartózkodik az Egyesült Államok szövetségi büntetőjogának megsértésétől, hogy továbbra is mőködteti a megfelelőségi programját, és hogy a Megállapodás időtartama alatt évente jelentést tesz a DOJ-nek a megfelelőségi programról. A DOJ a vádakat a kétéves időtartam elteltével ejti, kivéve, ha a Társaság megszegi a Megállapodás feltételeit.
2011. december 29-én az SEC keresetlevelet („Keresetlevél”) és egy javasolt végleges ítéletet („Végleges Ítélet”) nyújtott be a Társasággal szemben az Egyesült Államok illetékes Körzeti Bíróságán (New York – Déli Körzet). A Társaság – anélkül, hogy akár beismerné, akár tagadná a Keresetlevélben szereplő állításokat – hozzájárult a Keresetlevél
benyújtásához és a Végleges Ítélethez az SEC vizsgálatának lezárása érdekében. A Keresetlevél az FCPA vesztegetésellenes, pénzügyi nyilvántartásokkal és belső kontrollokkal kapcsolatos rendelkezéseinek magánjogi megsértésére vonatkozó állításokat tartalmazott. A Végleges Ítélet, amelyet az Egyesült Államok illetékes Körzeti Bírósága (New York – Déli Körzet) 2012. január 3-án jóváhagyott, véglegesen eltiltotta a Társaságot ezen rendelkezések megsértésétől; valamint 25,2 millió USD „vagyoni előny elvonása” (disgorgement), továbbá ezen összegre 6,0 millió USD kamat megfizetésére kötelezte a Társaságot.
A két végleges egyezség tükrözi, hogy a DOJ és az SEC értékelte a Társaság önmagára vonatkozó bejelentéseit, alapos belső vizsgálatát, javító intézkedéseit és együttmőködését a DOJ és az SEC vizsgálataival. A Társaság számos javító intézkedést léptetett életbe a vizsgálatok során feltárt problémák kezelése érdekében. Ezen intézkedések között szerepel a Társaság belső kontrolljainak módosítása és továbbfejlesztése, valamint a megfelelőségi program bevezetése. A megfelelőségi program elősegíti a Társaság megfelelőségi szabályainak és folyamatainak ismeretét; a rendszer magában foglalja a munkavállalók képzését, egy etikai vonal mőködtetését, valamint a munkavállalók és a leányvállalatok monitoringját és a velük való kommunikációt. A Társaság továbbra is teljes mértékben elkötelezett a felelős társasági mőködés iránt.
A Társaság által a DOJ és az SEC vizsgálatainak egyezség útján történő lezárása keretében fizetendő összesen 90,8 millió USD (21 857 millió forint) összegre a Társaság 2011 vége előtt céltartalékot képzett. Ebből az összegből 16 191 millió forint az Egyéb mőködési költségek, 1119 millió forint a Kamatköltség, valamint 4547 millió forint az Egyéb pénzügyi költségek – nettó soron, az árfolyam veszteségek között került elszámolásra. 2011. december 31-én a céltartalékként megképzett összeg az Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek közé került átsorolásra.
2012. január 6-án a Társaság a DOJ-vel kötött egyezségnek megfelelően 59,6 millió USD (14 712 millió forint) összegő büntetőjogi pénzbírságot fizetett. 2012. január 23-án a Társaság az SEC-vel kötött egyezségnek megfelelően 25,2 millió USD „vagyoni előny elvonása” (disgorgement) összeget, továbbá ezen összegre 6,0 millió USD (összesen 7366 millió forint) kamatot fizetett. A Társaság a DOJ-vel és az SEC-vel kötött egyezségek keretében így összesen 90,8 millió USD-t (22 078 millió forintot) fizetett.
A DOJ és az SEC vizsgálatain kívül a Macedón Köztársaság Belügyminisztériuma, a Montenegrói Legfőbb Államügyész és a magyar Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálatot indított a belső vizsgálat körébe tartozó egyes tevékenységekkel kapcsolatban. Ezen hatósági vizsgálatok folyamatban vannak és a Társaság, illetve a megfelelő leányvállalatai folyamatosan együttmőködnek a hatóságokkal.
1.3 Koncessziós közcélú szolgáltatások és engedélyek
A Magyar Telekom elsődleges üzleti tevékenysége a vezetékes és mobil szolgáltatásnyújtás Magyarországon, Macedóniában és Montenegróban. Ezen szolgáltatások nagyrészt az említett országok törvényei és jogszabályai által szabályozottak. A szolgáltatások legtöbb esetben engedélyhez vagy koncesszióhoz kötöttek, amelyhez jellemzően kapcsolódik egy egyszeri díj, melyet az engedély vagy koncesszió időtartama alatt amortizálunk, továbbá éves díj, amit abban az évben számolunk el Egyéb mőködési költségként (Egyéb díjak és adók között), melyre a befizetési kötelezettség vonatkozik.
Ezen szolgáltatások szabályozásának főbb sajátosságait az alábbiakban ismertetjük.
1.3.1 Magyarországi vezetékes távközlési szolgáltatások
A Magyar Telekom Nyrt. Magyarország piacvezető vezetékes távközlési szolgáltatója. Az új közösségi szabályozás (NRF) implementálása során megtörtént az Elektronikus Hírközlési törvény (Eht.) módosítása, mely 2011. augusztus 3-án lépett hatályba. A legfőbb felügyelő testület a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), aki felelős a másodrendő jogszabály – és végrehajtási rendeletalkotásra. A másodlagos jogszabály alkotási folyamat eredményeképpen 2011 Q4- ben az NMHH megjelentette fontosabb végrehajtási rendeleteit, mint az előfizetői szerződéses jogviszonyokat és a szolgáltatásminőségre vonatkozó előírásokat, továbbá az azonosító gazdálkodással kapcsolatos szabályokat meghatározó végrehajtási rendeleteket,
Az egyetemes szolgáltatások olyan alapvető hírközlési szolgáltatások (helyhez kötött telefonhálózathoz való hozzáférés, nyilvános állomások, országos belföldi tudakozó, előfizetői névjegyzék), melyek minden felhasználó számára
megfizethető ár ellenében hozzáférhetők. A Magyar Telekom 2002 és 2008 között egyetemes szolgáltatói státuszban lévő, 2008. december 31-ig érvényes egyetemes szolgáltatói szerződéssel rendelkező szolgáltató volt. 2010 első felében az Eht. szükséges módosításai és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek hatályba léptek. Az új szabályozás – összhangban a piaci változásokkal - a korábbinál kedvezőbb. A Magyar Telekom egyetemes szolgáltatási szerződést írt alá 2011. július 29-én, 2011. január 1-ig történő visszamenőleges hatállyal. A szerződés 2011. december 31-el hatályát vesztette, de a Magyar Telekom és az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium között egyeztetések folynak az egyetemes szolgáltatási szerződés meghosszabbításáról. Habár nincs hatályos egyetemes szolgáltatási szerződés, a Társaság továbbra is eleget tesz a lejárt szerződés feltételeinek.
Az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén a Magyar Telekom jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak (JPE) minősül a szabályozott piacokon. Az EU releváns piacokról szóló második ajánlásának előírása szerint a jelenlegi 7 releváns piacba tartoznak a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi telefon és szélessávú szolgáltatások.
A Magyar Telekom kiskereskedelmi díjai jelenleg kétféleképpen szabályozottak: (1) ársapka szabályozás van érvényben a JPE határozatok alapján a kiskereskedelmi lakossági és nem-lakossági piacokon mely a havidíjak emelésének maximumát meghatározza; (2) árprés tilalom van érvényben (a kiskereskedelmi díjakat a nagykereskedelmi díjakhoz viszonyítva úgy kell megállapítani, hogy a megfelelő szintő kiskereskedelmi árrés biztosítva legyen).
A Magyar Telekom Magyarország elsőszámú vezetékes szélessávú nagykereskedelemi szolgáltatója és egyike a vezető szolgáltatóknak a kiskereskedelmi piacon. 2011-ben az NMHH a Társaságot a nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési szolgáltatás piacon JPE szolgáltatónak minősítette. Az érvényben lévő határozat értelmében minden kiskereskedelmi terméknek a nagykereskedelmi termék alapján/felhasználásával a versenytársak által
„reprodukálhatónak” kell lenni. Ebből kifolyólag a teljes kiskereskedelmi portfóliónak ki kell alakítani a nagykereskedelmi megfelelőjét, amit meg kell feleltetni az NMHH által előírt árazási szabályoknak (retail minus módszertan). Emellett a Társaság kötelezett az egyenlő elbánás elvének a betartására, melynek értelmében a nagykereskedelmi szolgáltatások vonatkozásában azonos feltételeket kell biztosítani a versenytársaknak, azonos körülmények között.
A referenciaajánlatokra, a hálózati szerződésekre, valamint azok megkötésére vonatkozó részletes szabályokról szóló jogszabály értelmében a kijelölt JPE szolgáltatók kötelesek referencia ajánlatot kidolgozni a fizikai infrastruktúra átengedésre (RUO) és a szolgáltatás nyújtására, amennyiben ilyen irányú igény jelentkezik más távközlési szolgáltatótól. Az egyes JPE szolgáltatók referencia ajánlatait előzetesen jóvá kell hagyatni az NMHH-val. Ezen szolgáltatások árazását költségalapon kell kialakítani és számításukat a hosszú távú inkrementális költség (LRIC) módszertan alapján kell végezni.
A kijelölt JPE szolgáltatók továbbá kötelesek az alkalmazandó díjakat is magában foglaló referencia összekapcsolási ajánlatot (RIO) kidolgozni, és a szolgáltatást a referencia ajánlat szerint biztosítani amennyiben ilyen irányú igény jelentkezik más távközlési szolgáltató részéről. A JPE szolgáltatók referencia ajánlatait előzetesen jóvá kell hagyatni az NMHH-val és a díjakat LRIC módszertan alapján kell kialakítani. A jelenleg hatályos referencia ajánlatok díjai 2009. április 1-től vannak érvényben. Az új RIO jóváhagyása 2012 Q1-ben várható. Ennek ellenére a hatályos JPE határozatnak megfelelően az új díjakat 2011. december 22-től visszamenőlegesen kell alkalmazni.
Az elektronikus hírközlésről szóló törvény értelmében a kijelölt JPE szolgáltatók kötelesek a szolgáltató választás lehetőségét biztosítani saját előfizetőik számára. Ebből kifolyólag a telefon előfizetők jogosultak minden hívásirányban más szolgáltatót választani, előválasztott szám behívásával, ill. hívásonként előzetesen meghatározott számon. A szolgáltató választás követelményeit a RIO alapján kötött összekapcsolási megállapodásokban határozzák meg az érintett szolgáltatók.
A vezetékes távközlési szolgáltatók törvény alapján 2004. január 1-től kötelesek számhordozást biztosítani hálózataikban. Ennek megfelelően a szolgáltatóknak lehetővé kell tenni előfizetőik részére a szolgáltató váltást vezetékes telefonszámuk változtatása nélkül egyazon földrajzi területen belül.
1.3.2. Macedón vezetékes távközlési szolgáltatások
A Csoport leányvállalata, a Makedonski Telekom AD Skopje (MKT) tevékenysége révén a macedón távközlési piacon is jelen van. Az MKT a legnagyobb vezetékes távközlési szolgáltató Macedóniában. A macedón távközlési szektort a 2005 márciusában hatályba lépett Elektronikus Kommunikációs Törvény (EKT) szabályozza. 2011 októberében javasolták az EKT módosítását, mely főként a hívó fél segélyhívás esetén történő azonosítási és helymeghatározási kötelezettségre, valamint a szolgáltatók által az Elektronikus Kommunikációs Ügynökségnek (Ügynökség) fizetendő éves díjak
összehangolására összpontosít. 2011 februárjában tender zajlott az egyetemes szolgáltatók kialakítására, előminősítésére. 2011. június 29. óta az MKT és az R3 info media DOO Skopje egyetemes szolgáltatónak minősül. Az MKT a vezetékes telefonszolgáltatás, a nyilvános telefonok, valamint a fogyatékos végfelhasználók számára biztosított azonos hozzáférés terén egyetemes szolgáltatónak minősült. Az R3 info media DOO Skopje az egyedi előfizetői telefonkönyv és a tudakozó terén minősült egyetemes szolgáltatónak. A szolgáltatók 2012. január 1-jétől 5 évig kötelesek egyetemes szolgáltatást nyújtani.
Az Ügynökség releváns kiskereskedelmi vezetékes hang szolgáltatások 1-6 piacára vonatkozó elemzése és 2011-es programja alapján 2011. október 26-án az Ügynökség nyilvános ülést tartott a kiskereskedelmi árszabályozási módszertan bevezetésére és kifejlesztésére. Ezek várhatóan néhány kiskereskedelmi szolgáltatás (üzleti havidíjak, fix-mobil, nemzetközi kimenő hívások) árának csökkentését eredményezik. Az MKT minden, az Ügynökség által az árprés modell és a kiskereskedelmi árszabályozás módszertana kifejlesztésével kapcsolatban igényelt adatot benyújtott 2011 végéig. 2012 májusában további kiskereskedelmi szabályozás várható.
A 2011. október 14-i nyilvános ülésén az Ügynökség bemutatta a hosszú távú inkrementális költség (LRIC) bottom-up árazási modelljének részletes tervét, mely várhatóan módosítja a Bitstream Hozzáférés (BSA) árazási modellt és a szolgáltatások leírását. Az Ügynökség bejelentette, hogy az árakat hatékony szolgáltatói szinten fogják meghatározni és a kezdeti bottom-up LRIC eredmények 2012 első negyedévében várhatók. 2011. december 29-én az Ügynökség közzétett egy kezdeti jelentést a Bitstream szolgáltatások LRIC bottom-up modelljének fejlesztéséről. Az MKT minden, az Ügynökség által a Bitstream szolgáltatások LRIC bottom-up modelljének kifejlesztésével kapcsolatban igényelt adatot benyújtott 2012. január végéig.
Az MKT költség alapú árazást alkalmaz a Szabályozott nagykereskedelmi szolgáltatások esetében, a LRIC módszer alapján. 2010 decemberében az Ügynökség bemutatta saját kidolgozású LRIC bottom-up árazási modelljének eredményeit, melyek bevezetése 2011. április 1-jén történt meg. Ennek eredményeképp az átengedett helyi hurok (ULL) havi díját, az összekapcsolási díjakat (hívásindítás, végződtetés és tranzit esetén), valamint az összekapcsolási és kolokációs havi díjakat csökkenteni kellett.
Az MKT 2011. november 1. óta nem értékesít PSTN és ISDN szolgáltatást sem ügyfeleinek, sem nagykereskedelmi partnereinek, és minden új szolgáltatás IP (Internet Protokoll) technológián alapul. Az MKT hálózatának PSTN migrációjával összhangban, az Ügynökség jóváhagyta az MKT 2012. január 1-jétől érvényes nagykereskedelmi bérelt vonali referencia ajánlata és Bitstream Hozzáférési szolgáltatások, valamint Bitstream szolgáltatások továbbértékesítési ajánlatának módosítását. Az MKT ugyanakkor PSTN migrációs folyamatát megpróbálja összehangolni a többi nagykereskedelmi szolgáltatóval.
2011 Q2-ben egy kezdeti optikai hozzáférés szabályozást vezettek be, amely referencia hozzáférési ajánlati kötelezettséget ír elő az MKT-ra az alépítmények és a sötét szálak vonatkozásában. A jóváhagyott referencia ajánlatot 2011. december 5-én tették közzé, mely teljes mértékig összhangban van az egyes hálózati hozzáférésekre és elemekre vonatkozó Szabálykönyvvel, és 2012-től alkalmazandó.
1.3.3. Montenegrói vezetékes távközlési szolgáltatások
A Crnogorski Telekom (CT), a Csoport montenegrói leányvállalata, vezetékes távközlési szolgáltatásokat, többek között belföldi hang és adatszolgáltatásokat, Internet Protokol szolgáltatások keretében történő hangátvitelt (VoIP), bérelt vonali, IPTV, értéknövelt stb. szolgáltatásokat nyújt Montenegróban. Montenegróban a távközlési szektort a 2008 augusztusában hatályba lépett Elektronikus Kommunikációs Törvény (Törvény) szabályozza, mely az EU 2002-es szabályozói keretén alapul. Minden a fenti törvénnyel ellentétes szabályozás automatikusan hatályát vesztette, így új jogszabályokat bocsátottak vagy bocsátanak ki.
A 2010 novemberében végzett piacelemzés alapján a CT JPE szolgáltatónak minősül mind a hét piacon. A helyi hurok átengedés, a szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés, a nagykereskedelmi bérelt vonalak és a szolgáltató előválasztás lehetősége Montenegróban 2011 februárjában került bevezetésre, amikor a CT új RIO-kat és RO-kat tett közzé. A szolgáltató előválasztást a CT már 2008-ban bevezette. A számhordozhatóságot 2011. október végére vezették be. A RIO árakat az Elektronikus Kommunikációs és Postai Szolgáltató Ügynökség (NRA) határozata alapján, nemzetközi benchmarkok segítségével határozták meg.
A CT által alkalmazott Költség Számviteli módszertant az NRA 2011 májusának végén fogadta el. A Számviteli
Szétválasztást és a Költség Számvitelt 2012. májusáig kell bevezetni.
2011 második negyedévében az NRA öt új releváns piacról fogadott el határozatot, melyeket három feltétel alapján értékelt. A CT az NRA határozata alapján három piacon minősült JPE szolgáltatónak: 1. vezetékes hálózaton üzleti és lakossági ügyfélnek nyújtott helyi és távolsági hívások kiskereskedelmi piaca, 2. vezetékes hálózaton üzleti és lakossági ügyfélnek nyújtott nemzetközi hívások kiskereskedelmi piaca, 3. bérelt vonali trönk szegmens nagykereskedelmi piaca. Általános EU (és a montenegrói jogban is előírt) jogorvoslat terheli a CT-t.
2010 decemberében Montenegró megkapta az EU tagjelölt státuszt. A korábban aláírt stabilizációs és társulási megállapodás értelmében a távközlési szabályozások és az EU szabályozói keretrendszerének harmonizációja a megállapodás törvénybe iktatását követő három éven belül, azaz 2013-ig, be kell fejeződjön.
1.3.4 Magyarországi mobil távközlési szolgáltatás
A Társaság a magyarországi mobilpiacon is piacvezető a T-Mobile márkán keresztül.
A GSM 900 közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás nyújtására elnyert koncesszió eredeti időtartama a koncessziós megállapodás hatálybalépésétől számított 15 év volt (1993. november 4 – 2008. november 4.). 1999. október 7-én koncessziós szerződésmódosítást írt alá a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és a Társaság, ezzel meghosszabbítva a Társaság jogait és kötelezettségeit, egyben lehetőséget biztosítva a mobiltelefon szolgáltatás nyújtására 1800 MHz-es frekvenciatartományban 2014. október 7-ig. A DCS 1800 rendszerő közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás nyújtására elnyert koncesszió időtartama az új koncessziós megállapodás hatálybalépésétől számított 15 év (1999. október 7. – 2014. október 7.). A koncessziós szerződés rendelkezéseinek értelmében a miniszter jogosult a koncesszió időtartamának meghosszabbítására mindkét szolgáltatás viszonylatában újabb 7,5 évvel, tender kiírás nélkül. 2007. november 8-án a Társaság aláírta a miniszterrel az új átdolgozott Koncessziós Szerződést az Együttmőködési Megállapodással egyetemben, mely 2008 novemberétől lépett hatályba. Az új Koncessziós Szerződés 2016. május 4-ig hosszabbította meg a 900 MHz-es frekvencia használati jogosultság időtartamát.
2004. december 7-én a Társaság megszerezte bizonyos frekvencia blokkok kizárólagos használati jogát IMT- 2000/UMTS mobil távközlési rendszerek (3G rendszer) kiépítése és üzemeltetése céljából. A frekvencia használati jog időtartama 15 év (2019. december 7-i lejárat) további 7,5 éves meghosszabbítási lehetőséggel. 2005. augusztus 26-án a Társaság megkezdte 3G szolgáltatása nyújtását, melyet azóta is az engedélyben meghatározott feltételek szerint nyújt.
A Társaság a számhordozásról szóló jogszabály hatálya alá esik 2004 óta, mely kötelezettség azonban kizárólag más mobil szolgáltatók viszonylatában áll fenn. 2005-ben és 2006-ban a Társaság a mobil nagykereskedelmi hívásvégződtetés szolgáltatás piacán JPE szolgáltatónak lett minősítve, és jelenleg szabályozási kötelezettségeknek kell megfelelnie a hálózatába irányuló hívások végződtetési díja tekintetében. 2008. decemberben a Társaság sorozatban harmadik alkalommal is JPE szolgáltatónak minősítette és határozatában megerősítette a szimmetrikus mobil végződtetési díjak alkalmazását 2009. január 1-től, valamint további díjcsökkentést írt elő 2010. decemberig egy új csúszó díjcsökkentés (glide path) alapján. Az NMHH 2011. augusztus végén három új piacelemzési határozatban írta elő a JPE szolgáltatókat érintő, a következő fél évre szóló kötelezettségeket. A mobil-hangpiacon a nagykereskedelmi árakat ez idő alatt 3 lépcsőben a szolgáltatóknak egységesen 40%-kal kell csökkenteniük.
2007. június 30. óta EU rendelet szabályozza a nemzetközi roaming tarifákat – mind nagykereskedelmi, mind kiskereskedelmi ügyfelek viszonylatában – ársapka rendszer alapon. A rendelet csúszó díjcsökkentést írt elő, ami a következő évekre további éves nagykereskedelmi és kiskereskedelmi díjcsökkentést tesz kötelezővé. 2009. júliustól az EU szabályozott díjakat vezetett be az SMS és adat-roaming szolgáltatások vonatkozásában, hasonlóan a beszédcélú roaming szolgáltatás szabályozásához.
A Társaság 2009. április 30-án a vonatkozó kiírt tenderen elnyerte a frekvenciahasználati jogosultságot a 26Ghz sáv egyik blokkjára.
A Társaság 2011 decemberében jelentkezést adott be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz a 900 MHz-es frekvenciasávon nyújtható rádiótávközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultság tárgyában kiírt, szabad spektrumra vonatkozó árverésen. A meghirdetett spektrum technológia-semlegesen használható fel, így lehetőség van GSM-, UMTS-, LTE-, valamint WiMAX-rendszerő mobilhálózat telepítésére és üzemeltetésére. A Hatóság 2012. január 31-én kézbesítette a Társaság részére az árverést lezáró elsőfokú, nem jogerős határozatát. A Társaság az elsőfokú
határozat szerint az árverésen 2 db, egyenként 1 MHz szélességő duplex frekvenciablokk (1 db 1 MHz szélességő, EGSM sávú duplex frekvenciablokk valamint 1 db 1 MHz szélességő, PGSM sávú duplex frekvenciablokk) frekvenciahasználati jogosultságát nyerte el 15 évre. További részletek a 33.5 megjegyzésben.
1.3.5 Macedón mobil távközlési szolgáltatások
A T-Mobile Macedonia (T-Mobile MK), a Csoport leányvállalata, Macedónia vezető mobil szolgáltató társasága. Az Elektronikus Kommunikációs Törvény 2008. augusztus 4-én közzétett módosítása révén a korábban kötött koncessziós szerződés 2008. augusztus 5-ével hatályát vesztette. 2008. szeptember 5-én az Elektronikus Kommunikációs Ügynökség hivatalból értesítette a T-Mobile MK-t a Koncessziós Szerződés hatálya alatt hozzátartozó nyilvános elektronikus kommunikációs hálózatokról és/vagy szolgáltatásokról. Továbbá kiadta az EKT-nek megfelelő formátumú, a T-Mobile MK által a GSM 900 sávban 25 Mhz-es sávszélességben használt rádiófrekvencia licencét 2018. szeptember 5-éig, amely az EKT-nek megfelelően további 20 évvel meghosszabbítható.
Az Ügynökség megvizsgálta a hívásvégződtetési szolgáltatások és a nyilvános mobil távközlési hálózatok piacát (16-os piac) és 2007. november 26-án a T-Mobile MK-t JPE-nek minősítette a 16-os piacon. A T-Mobile MK 2008. augusztus 1- jével tette közzé a RIO-ját a szabályozott végződtetési díjakkal.
A 16-os piac 2010. május 14-én közzétett második elemzése alapján 2010. július 30-án a T-Mobile MK kapott egy határozatot a RIO megváltoztatásáról, amelynek érelmében a mobil végződtetési díjakat négy éven keresztül (2013-ig) fokozatosan csökkenteni kell (glide path). Ezzel egy időben az Ügynökség szabályozta a versenytársak végződtetési díjait is. Mindegyik cégnek négy éven keresztül kell folyamatosan csökkentenie a végződtetési díjakat (glide path), de nem azonos mértékben, hogy egységes végződtetési díjak legyenek 2013 szeptemberében. 2010 augusztusában a T-Mobile MK keresetet adott be a bíróságra, amelyben vitatja az Ügynökség döntését a végződtetési díjak csökkentésére vonatkozóan valamint a díjcsökkentés mértékének igazságtalan megkülönböztetése miatt. Az eljárás még nem kezdődött el.
2010. július 7-én az Ügynökség elemezte a 15-ös (Nyilvános mobil távközlési hálózatok hozzáférési és híváskezdeményezési szolgáltatások) piacot, és 2010. július 28-án a T-Mobile MK-t a 15-ös piacon JPE-nek minősítette. A JPE minősítés következtében a T-Mobile MK-nak el kellett készítenie és közzé kellett tennie a Referencia Hozzáférési Ajánlatát („RAO”). Az ajánlatot 2010. augusztus 28-án nyújtotta be az Ügynökségnek, amelyet 2010. november 29-én jóváhagytak. 2010. augusztus 30-án a T-Mobile MK keresetet adott be a bíróságra, amelyben vitatja az Ügynökség döntését, melyben JPE-nek minősítette a T-Mobile MK-t a 15-ös piacon. Az eljárás még nem kezdődött el.
2008. szeptember 2-án 3 darab 3G licencet juttattak a szolgáltatóknak. A T-Mobile MK 2009. június 11-én kezdte meg a 3G szolgáltatást. A licenc 10 évre terjed ki, 2018. december 17-éig, melyet az EKT alapján 20 évvel meg lehet majd hosszabbítani.
A nyilvános vita lezárását követően 2011-ben négy új szabályzatot (általános feltételek, RIO, mobil szolgáltatókra vonatkozó LRIC számítás, hálózati eszközök) iktattak törvénybe. 2011 eleje óta számos szabályzatot és törvényt bocsátottak nyilvános vitára, illetve iktattak törvénybe a másodlagos jogalkotás során, köztük a számviteli szétválasztásról szóló szabályzatot és a releváns elektronikus kommunikációs piacokról szóló határozatot. Ez utóbbi az SMS végződtetési piacot a 13 már meglévő releváns piac mellett új releváns piacnak tekinti.
2011 januárjában az Ügynökség hivatalosan nyilvánosságra hozott egy piacelemzés tervezetet az SMS végződtetésről.
2011 márciusában az Ügynökség közzétette az SMS végződtetés végleges piacelemzését, és 2011 májusában mind a három mobil szolgáltató JPE státuszt kapott az SMS végződtetések piacán. 2011 júniusában mindhárom mobil szolgáltató leadta RIO tervét, melyeket az Ügynökség 2011 júliusában jóváhagyott.
2011 októberében az Ügynökség a 790-862 MHz tartományra mobilszolgáltatási rádiófrekvencia licenc megszerzésére írt ki nyilvános pályázatot, melyre a T-Mobile MK is jelentkezett. Egyelőre nem tették közzé az eredményeket.
2012 januárjában módosításra került az EKTA változások az alábbiak: kötelezettség a hívó fél helymeghatározási adatainak továbbítására segélyhívás esetén, a releváns állami intézmények írásbeli kérésére ingyenes sms-ek biztosítása a Macedón Köztársaság kulturális örökségének támogatására, valamint ügynökségi körültekintés a számviteli szétválasztási kötelezettség kapcsán. Az Ügynökség 2012. július 1-jétől a mobilkommunikációs szolgáltatások során használt távközlési
berendezésekre elektronikus nyilvántartás bevezetését tervezi, továbbá ellenőrizni és mérni fogja a nyilvános kommunikációs szolgáltatások minőségi paramétereit, melyek meg kell feleljenek az EU-s ajánlásoknak és szabványoknak.
1.3.6 Montenegrói mobil távközlési szolgáltatások
A Crnogorski Telekom (CT), a Csoport montenegrói leányvállalata, T-Mobile márkanév alatt nyújt mobil távközlési szolgáltatásokat Montenegróban (T-Mobile CG). A CT a három Montenegróban bejegyzett GSM/UMTS szolgáltató egyike. A T-Mobile CG 2000-ben másodikként lépett be a mobil távközlési piacra. A harmadik szolgáltató 2007-ben lépett piacra. A T-Mobile CG 2007-ben kezdte meg 3G szolgáltatását.
Az Ügynökség piacelemzése eredményeképpen a T-Mobile CG JPE-nek minősül a saját hálózatán végződő hanghívások piacán, bár az összekapcsolási díjakat a Szabályozó benchmarkok alapján hagyta jóvá. 2011 februárjában új RIO-t tett közzé. A mobil üzletágban is bevezették a számhordozhatóságot. A 2011 végén elkészült piacelemzés új szakaszában a CT egyetlen mobilpiacon minősült JPE-nek: a nyilvános mobil telefon hálózat hozzáférési és híváskezdeményezési nagykereskedelmi piacán. Általános EU jogorvoslat terheli a CT-t, illetve az NRA a szolgáltató választás biztosítására is kötelezte.
2011 végén az NRA tendert hirdetett Montenegróban a 4. mobil licencre. Bizonyos rádió frekvencia sávokért meglévő szolgáltatók versenghettek. Új szolgáltatók részéről nem mutatkozott érdeklődés, csak a Telenor indult és nyerte meg a tendert. A Telenort az NRA határozata az elnyert frekvencia források egy-egy harmadának a két másik versenytárs számára történő jog átruházására kötelezte. Egyedül a CT fejezte ki érdeklődését a sáv iránt. Az NRA várhatóan 2012 februárjában jóváhagyja az érdekelt szolgáltató részére a forrásátruházást.
2 SZÁMVITELI POLITIKA
2.1 Az éves beszámoló készítésének alapja
A Magyar Telekom konszolidált éves beszámolója az Európai Unió (EU) által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készült. Minden a Nemzetközi Számviteli Szabványok Bizottsága (IASB) által kiadott, a konszolidált éves beszámoló készítésének időpontjában hatályos, és a Magyar Telekom-ra is releváns IFRS szabályt befogadott az EU. Így a konszolidált éves beszámoló az IASB által kiadott IFRS elvekkel is összhangban van, valamint a Magyar Számviteli Törvény konszolidált beszámolóra vonatkozó előírásainak is eleget tesz, mely utóbbi az EU által befogadott IFRS szabályokra hivatkozik.
A konszolidált éves beszámolót millió forintban („Ft”) mutatjuk be.
Az IFRS szerinti beszámoló elkészítése kritikus számviteli becsléseket, valamint vezetői döntések meghozatalát követeli meg a Csoport számviteli politikájának alkalmazása során. A magas szintő döntéseket igénylő illetve kiemelten összetett területek, továbbá a konszolidált éves beszámoló szempontjából jelentősnek minősülő feltételezések és becslések a 4. megjegyzésben kerülnek bemutatásra.
2.1.1 Hatályos standardok, módosítások és értelmezések, melyeket a Csoport 2011-ben alkalmazott
- IAS 24 Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek (felülvizsgált). Az IASB 2009 novemberében közzétette az IAS 24 felülvizsgált változatát. Eddig, amennyiben egy társaság egy kormány irányítása vagy jelentős befolyása alá tartozott, a társaságnak közzé kellett tennie minden olyan tranzakciót, mely az adott kormány irányítása vagy jelentős befolyása alá tartozó társaságokkal történt. A felülvizsgált standard továbbra is megköveteli a pénzügyi kimutatások használói számára fontos információk közzétételét, azonban eltekint a költséges előállítással járó, a felhasználók számára kevésbé értékes információktól. A mérlegelés attól függ, hogy egyedileg vagy csoportosan jelentős-e a tranzakció. Az IASB továbbá leegyszerősítette a kapcsolt felek fogalmát és eltávolított néhány ellentmondást. A Csoport a felülvizsgált standardot 2011. január 1-jével alkalmazta. A felülvizsgált standardnak nem volt jelentős hatása a Csoport pénzügyi jelentéseire.
2.1.2 A Csoport szempontjából nem releváns, 2011-ben hatályos standardok, módosítások és értelmezések
- IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás (módosított). 2009 októberében az IASB módosította az IAS 32-t. A módosítás tisztázza az új részvénykibocsátás esetét, hogy a kibocsátó funkcionális pénznemétől eltérő pénznemben megadott új részvénykibocsátás saját tőkébe vagy a kötelezettségek közé kerüljön besorolásra. Ezeket a kibocsátásokat a módosítás előtt származékos ügylet kötelezettségeként mutatták ki, míg az új szabály szerint a társaság meglévő részvényeseinek felajánlott részvénykibocsátás arányos értéke a saját tőkébe kell, hogy kerüljön. A besorolás nem függ a lehívási ár pénznemétől. A módosításnak nem volt hatása a Csoport pénzügyi jelentéseire, mivel a Magyar Telekomnak nincs ilyen pénzügyi instrumentuma.
- IFRS 1 Az IASB 2010 januárjában és decemberében is módosította az IFRS 1-et. Mivel a Csoport régóta IFRS szerinti beszámolót készít, sem az eredeti, sem a felülvizsgált standard nem releváns a Csoport számára.
- IFRIC 14 (módosított) IAS 19 – Meghatározott járadékhoz kapcsolódó eszközök értékhatára, szavatolótőke- követelmény és ezek kölcsönhatásai. Az IASB 2009 novemberében kiadta az IFRIC 14 módosított változatát, mely az eredeti értelmezés egy nem várt következményét korrigálja. A módosítás nélkül, bizonyos esetekben a minimális szavatolótőkébe történt előzetes befizetések nem ismerhetők el eszközként. A módosítás megengedi, hogy az ilyen időbeli elhatárolást az adott gazdálkodó eszközként kezelje. A módosított értelmezés nem volt hatással a Magyar Telekomra, mivel a Csoport nem rendelkezik finanszírozott, meghatározott járadékot nyújtó nyugdíjalappal.
- IFRIC 19 Pénzügyi kötelezettség tőkeinstrumentummal történő kiegyenlítése. A 2009 novemberében kiadott értelmezés azokat az IFRS követelményeket fogalmazza meg, melyeket egy gazdálkodó egység akkor alkalmaz, ha hitelezőjével szemben fennálló pénzügyi kötelezettségét újratárgyalják, és a hitelező
elfogadja, hogy a gazdálkodó egység pénzügyi kötelezettségét részben vagy teljesen saját részvénnyel vagy más tőkeinstrumentumával egyenlíti ki. Az értelmezés nem volt hatással a Magyar Telekom beszámolójára, mivel a Csoport pénzügyi kötelezettségeit nem egyenlíti ki tőkeinstrumentummal.
2.1.3 Meglévő standardok módosításai, értelmezései és új standardok, amelyek még nem hatályosak, és amelyeket a Csoport hatályba lépésük előtt nem alkalmaz
- IAS 1 Az IASB 2011 júniusában közzétette az IAS 1 Pénzügyi beszámolók bemutatása módosítását. A módosítások megtartják az eredmény és egyéb átfogó eredmény egyetlen átfogó vagy két különálló, de egymást követő kimutatásban történő bemutatásának lehetőségét, csupán az egyéb átfogó eredményben szereplő tételeket az eredménybe utólagosan át nem sorolható és utólagosan átsorolható csoportokba kell győjteni. A módosítást 2012. július 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. Az Európai Unió még nem fogadta be a standard módosítását.
- IAS 19 Az IASB 2011 júniusában közzétette az IAS 19 Munkavállalói juttatások módosítását. A módosítás az alábbi kulcsterületekre koncentrál:
- Elismerés (csak meghatározott juttatási programok) - a „folyosó módszer” kiiktatása
- Bemutatás (csak meghatározott juttatási programok) – átértékelési nyereséget illetve veszteséget (csak) az egyéb átfogó eredményben lehet kimutatni (egyéb opciók kiiktatása)
- Közzétételek – közzétételi követelmények ösztönzése, pl.
- meghatározott juttatási programok jellemzői,
- a pénzügyi kimutatásokban elismert összegek,
- meghatározott juttatási programokból eredő kockázatok és
- részvétel több munkáltató által mőködtetett programban
- Javított / letisztázott iránymutatás a standard számos területén, pl.
- a juttatások besorolása,
- a végkielégítéssel összefüggő juttatások elszámolása, valamint
- a juttatási programok eszközei elvárt hozamához kapcsolódó kamatláb.
A módosítást 2013. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. Nem gondoljuk, hogy a módosított standard alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásai. Az Európai Unió még nem fogadta be a standard módosítását.
- IAS 32 Az IASB 2011 decemberében közzétette az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás módosítását. A módosítások tisztázzák az IASB pénzügyi instrumentumok nettózására vonatkozó követelményeit. A módosítások a jelen gyakorlatban meglévő ellentmondásokat igyekeznek feloldani. A bejelentés tisztázza:
- „a könyvelt összegek nettózására vonatkozó jelenleg jogszerően érvényesíthető lehetőség” jelentését; és
- azt, hogy bizonyos bruttó rendezési rendszerek nettó rendezésnek tekinthetők.
A módosítást 2014. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban, visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni. Nem gondoljuk, hogy a módosított standard alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásai. Az Európai Unió még nem fogadta be a standard módosítását.
- IFRS 7 (módosítás) Az IASB 2010 októberében közzétette az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: közzététel módosítását. A módosítás mennyiségi és minőségi közzétételeket ír elő az olyan pénzügyi eszköztranszferekre, melyek során az eszköz nem kerül teljes mértékben kivezetésre, ill. mely során az eszköz mőködésében folyamatos a jelenlét. Ennek célja az, hogy a pénzügyi kimutatások használói így könnyebben megérthetik ezeket a tranzakciókat (pl. tartozás jelzáloggal fedezése), ideértve azon kockázatok hatásának megértését, amely az eszközt átadó félnél maradhat. A módosítások további közzétételeket írnak elő arra az esetre, ha a fordulónap körül aránytalan mennyiségő ilyen jellegő ügyletet kötnek. A módosítást 2011. július 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. Korábbi alkalmazás megengedett. Nem gondoljuk, hogy a módosított standard alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásaiban szereplő közzétételek. Az Európai Unió még nem fogadta be a standard módosítását.
Az IASB 2011 decemberében közzétette az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: közzététel módosítását.
Az IASB és a FASB kiadta közös közzétételi követelményeit, melyek célja az, hogy megkönnyítse a nettózott megállapodások pénzügyi helyzetre gyakorolt hatásának vagy lehetséges hatásának értékelését. A közös közzétételi követelmények az átláthatóságot is javítják, közzétéve, hogy hogyan kezelik a cégek a felmerülő hitelezési kockázatot, ideértve a zálogba kapott vagy adott biztosítékokat. A módosítást 2013. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni, visszamenőlegesen. Nem gondoljuk, hogy a módosított standard alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásaiban szereplő közzétételek. Az Európai Unió még nem fogadta be a módosított standardot.
- IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok. A standard egy három szakaszból álló projekt első része, melynek célja a jelenlegi IAS 39 (Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés) helyett egy új standard, az IFRS 9 kidolgozása. Az IFRS 9 a pénzügyi eszközök besorolását és értékelését írja elő. A projekt következő szakaszai még folyamatban vannak, ezek a pénzügyi instrumentumok értékvesztése, a fedezeti elszámolás továbbá a kivezetés kérdéseivel foglalkoznak.
Pénzügyi eszközök: Az IFRS 9 alapján a pénzügyi eszközöket bekerüléskor valós értéken kell felvenni, majd az IFRS 9 szerinti besorolásnak megfelelően kell azokat értékelni. Amennyiben egy pénzügyi eszközt amortizált bekerülési értéken értékelnek, azt az IAS 39 értékvesztési szabályainak megfelelően kell tesztelni. Az új standard a besorolással kapcsolatban az alábbi szabályokat írja elő.
- Az IFRS 9 alapján a pénzügyi eszközöket vagy amortizált bekerülési értéken vagy valós értéken kell értékelni. Két feltételnek kell eleget tenni ahhoz, hogy amortizált bekerülési értéken lehessen egy pénzügyi eszközt értékelni: (1) A gazdálkodó egység a pénzügyi eszközöket szerződéses cash flow- k begyőjtése céljából tartsa; és (2) A pénzügyi eszköz szerződéses feltételei alapján a gazdálkodó egység csak tőke, vagy a tőke után járó kamat formájában részesüljön beáramló cash flow-ban. Amennyiben e feltételek valamelyike nem teljesül, az adott pénzügyi eszköz valós értéken elszámolandó kategóriába tartozik.
- Valós érték opció: Az IFRS 9 alapján amennyiben egy instrumentum amortizált bekerülési értéken elszámolandó kategóriába tartozna, a gazdálkodó egység viszont az eredménnyel szemben, valós értéken elszámolandó csoportba sorolhatja be, ha ezzel értékelési vagy elismerési következetlenséget iktat ki vagy csökkent le („számviteli inkoherencia”).
- Tőkeinstrumentumok: A tőkeinstrumentumok alapvetően az eredménnyel szemben, valós értéken elszámolandó csoportba kerülnek. Ugyanakkor a standard alapján a gazdálkodó dönthet úgy, hogy a nem kereskedési célú tőkeinstrumentumokban fennálló befektetéseket visszavonhatatlanul az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken elszámolandó kategóriába sorolja be. Ilyen esetben a valós érték nyeresége és vesztesége nem kerül a gazdálkodó eredményébe még akkor sem, ha realizálja a nyereséget vagy a veszteséget. Az ilyen befektetések kapcsán csak a kapott osztalék kerülhet az eredménybe.
- Beágyazott derivatívák: Az IAS 39 szerinti pénzügyi instrumentumokba beágyazott derivatívák alapszerződéstől történő elkülönítése megszőnik.
- Átsorolás: Az IFRS 9 alapján arra az esetre korlátozódik a kategóriák közti átsorolás lehetősége, ha a gazdálkodó üzleti modellje változna. Az IAS 39 „fertőző szabályait” eltávolították.
Pénzügyi kötelezettségek: Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok meghatározza a pénzügyi kötelezettségek számviteli előírásait és az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés helyébe lép. Az új standard:
- az IAS 39 elismerési és kivezetési szabályait változtatás nélkül továbbviszi,
- az IAS 39 besorolási és értékelési követelményi többségét továbbviszi,
- megszünteti azon derivatív kötelezettségek valós értékelés alóli mentességét, amelyek tőzsdén nem jegyzett tőkeinstrumentumhoz kötöttek, és amelyek kiegyenlítése tőzsdén nem jegyzett tőkeinstrumentumban történik,
- megváltoztatja a pénzügyi kötelezettségekhez kapcsolódó valós érték opció követelményeit, hogy a
saját hitelezési kockázatot megjelenítse.
Az IASB 2011 decemberében módosította az IFRS 9-et és annak hatályba lépését 2013. január 1-jéről 2015. január 1-jére halasztotta. A halasztás által az IFRS9 projekt minden szakasza egyszerre léphet hatályba. A módosítás mentesít az IFRS 9-nek megfelelő összehasonlító információk módosított közzététele alól. Ezzel a mentességgel eredetileg csak azok a társaságok élhettek volna, amelyek 2012 előtt alkalmazzák az új standardot. Ehelyett további átmeneti közzétételek kerülnek bevezetésre azért, hogy a befektetők az IFRS 9 kezdeti alkalmazásának pénzügyi instrumentumok besorolására és értékelésére gyakorolt hatását átláthassák. Az új standard alkalmazása miatt valószínőleg módosulni fognak a Csoport pénzügyi jelentései; ezek hatását jelenleg elemezzük. Az Európai Unió még nem fogadta be sem a standardot, sem a módosítást.
- IFRS 10, IFRS 11, IFRS 12, IAS 27 és IAS28 - Az IASB 2011 májusában közzétette az IFRS 10 Konszolidált Pénzügyi Kimutatások, az IFRS 11 Közös megállapodások, és az IFRS 12 Az egyéb vállalkozásokban lévő érdekeltségekre vonatkozó közzétételi kötelezettségek standardokat, valamint az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások és az IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések standardok módosítását.
Az IFRS 10 az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások és a SIC-12 Konszolidálás – speciális célú gazdálkodó egységek helyébe lépő konszolidációra vonatkozó iránymutatás, mely minden egység számára egyetlen, ellenőrzésen alapuló, a befektetés tárgyát képező gazdálkodótól független konszolidációs modellt vezet be (azaz akár szavazati jogon, akár a speciális célú gazdálkodó egységeknél jellemző szerződéses megállapodáson keresztül gyakorolják az ellenőrzést). Az IFRS 10 az ellenőrzés alábbi három elemét azonosítja:
- a befektetés tárgyát képező gazdálkodó irányítása ;
- befektetésből származó változó hozamokból (megtérülésből) eredő kitettségek és ahhoz kapcsolódó jogok; és
- a befektetés tárgyát képező gazdálkodó feletti ellenőrzés használatának képessége, a befektetőt illető megtérülés befolyásolása céljából.
Az IFRS 11 az IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek helyett a közös vezetéső vállalatok kapcsán új számviteli követelményeket vezet be. Megszünteti a közös vezetéső vállalatok opcióját, így ezek a konszolidációba már nem vonhatók be arányos konszolidációs módszerrel. Az IFRS 11 továbbá megszüntette a közösen ellenőrzött eszközöket, így már csak közösen ellenőrzött tevékenységek és közös vezetéső vállalkozások különböztethetők meg. A közösen ellenőrzött tevékenység olyan szerződéses megállapodás, melyben a közös vezetést gyakorló felek rendelkeznek az eszközök feletti jogokkal és a kötelezettségekből származó kötelességekkel. A közös vezetéső vállalkozás olyan szerződéses megállapodás, melyben a közös vezetést gyakorló felek a nettó eszközök felett rendelkeznek.
Az IFRS 12 jelentős közzétételi kötelezettségeket ró mind a konszolidált, mind a nem konszolidált gazdálkodók részére. Az IFRS 12 célja olyan információk előírása, melyek alapján a pénzügyi kimutatások felhasználói az ellenőrzés alapját, a konszolidált eszközök és kötelezettségek korlátozását, az egyéb vállalkozásokban lévő érdekeltségek kockázatát, valamint a nem ellenőrző részesedések konszolidált gazdálkodók tevékenységére gyakorolt hatását értékelni tudják.
Az egyedi pénzügyi kimutatások követelményeit változtatás nélkül az IAS 27 Egyedi pénzügyi kimutatások tartalmazza. Az IAS 27 többi részét a továbbiakban az IFRS 10 veszi át.
Az IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések standard az IFRS 10, IFRS 11 és IFRS 12 közzététele miatt módosul.
A fenti „ötös csomag”-ban lévő valamennyi standardot 2013. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. Nem gondoljuk, hogy az új standard alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásai; ezek hatását jelenleg elemezzük. Az Európai Unió még nem fogadta be sem az új standardokat, sem a módosításokat.
- IFRS 13 Az IASB 2011 májusában közzétette az IFRS 13-at A valós érték meghatározása címmel, azzal a céllal, hogy az IFRS szakirodalomban jelenleg meglévő valós értéken történő értékelésre vonatkozó iránymutatást egyetlen standarddal helyettesítse. Az új IFRS az IASB és a FASB projektjének eredménye, melynek célja közös valós értékelési keretelvek kialakítása. Az IFRS 13 meghatározza a valós érték fogalmát, iránymutatást nyújt a valós érték meghatározásához, valamint szabályozza a valós értékelés közzétételi követelményeit. Bár az IFRS 13 nem módosítja a valós értéken bemutatandó tételek körét vagy követelményeit, mégis a „valós érték hierarchia” alkalmazásával egységessé és könnyebben átláthatóvá teszi a valós érték meghatározását, illetve az ehhez kapcsolódó közzétételeket. A hierarchia az értékelésnél felhasznált alapadatokat három szintre sorolja be. Itt az azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacon jegyzett (nem módosított) árfolyama élvez leginkább elsőbbséget, és legkevésbé az az alapadat, mely nem piacon megfigyelhető információn alapul. Amennyiben a valós érték meghatározásához felhasznált alapadatok a valós érték hierarchia különböző szintjére kerülnek besorolásra, a teljes valós értéken történő értékelés a legalacsonyabb szintő alapadat szintjére kerül besorolásra (megítélés szerint). Az új standardot 2013. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. Korábbi alkalmazása megengedett. Nem gondoljuk, hogy az új standard alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásai; ezek hatását jelenleg elemezzük. Az Európai Unió még nem fogadta be a standardot.
2.1.4 Még nem hatályos, és a Csoport mőködése szempontjából nem releváns standardok, módosítások és értelmezések
- IAS 12 (módosítás) Az IASB 2010 decemberében közzétette a Halasztott adó: Eszközök térülése címő IAS 12 módosítását. Az új közzététel bizonyos eszközök térülésére (pl. használat vagy értékesítés) tartalmaz feltevéseket. Ennek olyan esetekben van jelentősége, amikor a térülés fajtájától függ annak adóvonzata. A módosítás azzal a megcáfolható vélelemmel él, hogy azon befektetési célú ingatlanok könyv szerinti értéke, melyet az IAS 40 valós érték modellje alapján határoznak meg, értékesítés révén fog megtérülni. Sőt, a feltételezés szerint egy nem értékcsökkentett eszköz IAS 16 szerinti átértékelő modellje alapján számított könyv szerinti értéke mindig értékesítés révén fog megtérülni. A módosítás a SIC 21 helyett lép életbe, alkalmazni a 2012. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre kell. Korábbi alkalmazása megengedett. Mivel a Magyar Telekom nem rendelkezik befektetési célú ingatlannal, sem az IAS 16 alapján értékelt, nem értékcsökkentett eszközökkel, a módosított standardnak nem lesz hatása a Csoport pénzügyi jelentéseire. Az Európai Unió még nem fogadta be a módosított standardot.
- IFRIC 20 Az IASB 2011 októberében kiadta az IFRIC 20 A külszíni bányászat során a fedőkőzetek eltávolítási költségeinek elszámolásáról értelmezést. Ezt az értelmezést a 2013. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre kell alkalmazni. Korábbi alkalmazás megengedett. Az értelmezés nem lesz hatással a Magyar Telekom beszámolójára, mivel a Csoport nem végez bányászati tevékenységet. Az Európai Unió még nem fogadta be ezt az értelmezést.
2.2 Konszolidáció
2.2.1 Leányvállalatok
A leányvállalatok, vagyis azok a vállalatok, amelyekben a Csoport 50%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkezik, illetve azok pénzügyi és mőködési politikáját bármilyen más módon ellenőrzi, konszolidálásra kerülnek.
Xxxxx megállapítása, hogy a Csoport irányít-e egy másik gazdasági társaságot vagy sem, a jelenleg gyakorolható, illetve átváltható potenciális szavazati jogok, és azok hatásának figyelembevételével történik.
A leányvállalatok attól az időponttól kerülnek konszolidálásra, amikor az irányítást a Csoport megszerzi, az irányítás megszőnésével pedig kikerülnek a konszolidálási körből. Egy leányvállalat megvásárlásának könyvelése az akvizíciós számviteli eljárás szerint történik. A megszerzés költsége az átadott eszközöknek, az újonnan kibocsátott saját részvényeknek és vállalt kötelezettségeknek az akvizíció időpontjában fennálló valós értékét tartalmazza, míg a 2010. január 1-je után lezárt tranzakciók esetében a megszerzéssel járó közvetlen költségeket az akvizíciótól elkülönülten kell költségként elszámolni. A leányvállalat nettó eszközértékének és függő kötelezettségeinek valós értéke fölötti többletérték goodwillként kerül elszámolásra. Ha az akvizíció költsége alacsonyabb a felvásárolt leányvállalat nettó eszközállományának valós értékénél, a különbséget az éves eredményben számoljuk el (Egyéb mőködési bevételek).
Amennyiben szükséges, a Csoport bármilyen esetleges függő vételárat az akvizíció időpontjában kötelezettségként számol el. Minden 2010. január 1-je után lezárt akvizíció esetében, amennyiben a függő további kifizetésre elszámolt kötelezettség mértéke megváltozik egy, a felvásárlás napját követő esemény következtében (pl. teljesül egy jövedelmezőségi cél), a különbözetet az alkalmazandó IFRS-szabályoknak megfelelően és nem a goodwill módosításaként kell elszámolni. A 2010. január 1-jét megelőző időpontokban lezárt akvizíciók esetében az akvizíció időpontjában meghatározott függő vételár és a ténylegesen kifizetett függő vételár különbözete a goodwill értékét módosítja.
A nem irányító részesedések meghatározása esetében 2010. január 1-jétől a Csoport a megvásárolt társaság goodwilljének 100%-át elismerheti, és nem csak a goodwillnek a Csoportra eső részesedését. Ez az opció minden új akvizíció esetében választható. A 2010. január 1-jét megelőző időszakban a Csoport a goodwillt csak a saját részesedése mértékéig számolhatta el. 2010. január 1-je óta a Csoport a nem irányító részesedések veszteségét a nem irányító részesedésekhez rendeli, még abban az esetben is, ha ennek következtében a nem irányító részesedések egyenlege negatív lesz. Korábban a nem irányító részesedés értéke nem lehetett negatív, ezért a veszteséget a Csoport viselte.
Fokozatos felvásárlások esetében a felvásárolt társaság eszközeinek és kötelezettségeinek (beleértve a goodwillt is) valós értéke az ellenőrzés megszerzésének időpontjában kerül meghatározásra. Ennek megfelelően a goodwill a felvásárolt társaságban korábban meglévő részesedés felvásárlás napján érvényes valós értéke és a fizetett ellenérték, valamint a megszerzett nettó eszközök értéke közötti különbség, valamint a valós érték opció választása esetén a nem irányító részesedés valós értéken kerül be a könyvekbe.
Olyan akvizíciók esetében, ahol a tranzakcióra közös irányítás alatt álló vállalatok (azaz a Deutsche Telekom Csoport vállalatai) között kerül sor, a tranzakció az eladó tulajdonos könyveiben szereplő könyv szerinti értéken kerül kimutatásra, és minden esetleges nyereség, veszteség vagy a könyv szerinti érték és az eladási- illetve vételár közötti különbség az eredménytartalékban kerül elszámolásra.
Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése az ellenőrzés megtartása mellett, tulajdonosok közötti tranzakciónak minősül, ezért a 2010. január 1-je után lezárt részesedés csökkenés esetében nem lehet nyereséget vagy veszteséget elszámolni. Korábban a nyereséget vagy veszteséget az adott év eredményének terhére kellett elszámolni.
Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése, mely az ellenőrzés elvesztésével jár, a megmaradó részesedés valós értékének újraértékelését eredményezi. A valós és könyv szerinti érték közötti különbség a részesedés kivezetésének nyeresége vagy vesztesége, amelyet 2010. január 1-je óta az eredmény terhére kell elszámolni. Korábban nem került sor a valós érték újraértékelésére.
A Magyar Telekom Csoport tagvállalatai közötti tranzakciók, egyenlegek és a tranzakciókon keletkezett nem realizált nyereségek kiszőrésre kerülnek. A leányvállalatok számviteli politikájának harmonizációja megtörtént a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében.
2010. és 2011. december 31-én a Csoport jelentősebb mőködő leányvállalatai az alábbiak voltak:
Leányvállalatok Részesedési hányad Tevékenység 2010 2011
december 31-én
Magyarországon bejegyzett Dataplex Kft., Budapest.................................. | 100% | 100% | IT berendezések kollokációs szolgáltatója |
Origo Zrt., Budapest ....................................... | 100% | 100% | Internet és TV tartalomszolgáltató |
KFKI Zrt., Budapest......................................... | 100% | 100% | Rendszerintegrációs és IT szolgáltató |
IQSYS Zrt., Budapest...................................... | 100% | 100% | Rendszerintegrációs és IT szolgáltató |
Pro-M Zrt., Budapest....................................... | 100% | 100% | Egységes digitális rádióhálózat (EDR) |
ISH Kft., Budapest ........................................... | 100% | 100% | szolgáltatója Integrált egészségügyi IT szolgáltató |
Daten-Kontor Kft., Budapest .......................... | - | 100% | Szoftverfejlesztés |
Telekom New Media Zrt., Budapest ............. | 100% | 100% | Interaktív távközlési alkalmazások szolgáltatója |
Macedóniában bejegyzett Makedonski Telekomunikacii A. D., Skopje (MKT) .................................................. | 56,67% | 56,67% | Vezetékes távközlési szolgáltató |
T-Mobile Macedonia A. D., Skopje (T-Mobile MK) .................................................. | 56,67% | 56,67% | Mobiltávközlési szolgáltató |
Xxxxxxxxxxx A. D., Skopje.............................. | 100% | 100% | Holding cég |
Montenegróban bejegyzett Crnogorski Telekom a. d., Podgorica (CT) .. | 76,53% | 76,53% | Vezetékes távközlési szolgáltató |
Romániában bejegyzett Combridge S.R.L., Bukarest .......................... | 100% | 100% | Nagykereskedelmi távközlési szolgáltató |
Bulgáriában bejegyzett Novatel EOOD, Szófia..................................... | 100% | 100% | Nagykereskedelmi távközlési szolgáltató |
Ukrajnában bejegyzett Novatel Ukraine LLC., Kijev ........................... | 100% | 100% | Alternatív távközlési és internet szolgáltató |
A Csoport fenti leányvállalatokban birtokolt tulajdonrésze megegyezik az azokban lévő szavazati jogaival.
2.2.2 Társult és közös vezetéső vállalatok
Társult vállalatoknak tekintjük azokat a vállalatokat, amelyek felett a Csoport jelentős befolyással bír, azonban nem irányít; ez jellemzően 20-50%-os tulajdont jelent. Közös vezetéső vállalatoknak tekintjük azokat a vállalatokat, amelyekben a Csoport és egy egyenértékő külső partner egyaránt 50-50%-os szavazati joggal bír. A társult és közös vezetéső vállalatok az „equity” módszerrel kerülnek könyvelésre, és bekerülési értéken kerülnek a könyvekbe. A Csoport társult és közös vezetéső vállalatokban lévő részesedése tartalmazza a beszerzéskor meghatározott goodwill értékét, csökkentve az esetleges értékvesztések halmozott értékével.
A Csoport társult és közös vezetéső vállalatainak akvizíció utáni nyereségéből illetve veszteségéből való részesedése az éves eredményben kerül elismerésre (Részesedés társult és közös vállalatok eredményéből). Az akvizíció utáni mozgások halmozott értéke a befektetés könyv szerinti értékével szemben kerül elszámolásra. Ha a Csoport társult vagy közös vezetéső vállalatának veszteségéből való részesedése eléri vagy meghaladja a részesedés értékét, a Csoport csak abban az esetben ismer el a részesedés értékét meghaladó veszteséget, ha jogi vagy vélelmezett kötelezettséget vállalt vagy kifizetéseket eszközölt a társult vagy közös vezetéső vállalat nevében.
A Csoport és társult vagy közös vezetéső vállalata közötti tranzakciók nem realizált nyeresége a társult illetve közös vezetéső vállalatban levő részesedése mértékéig kiszőrésre kerül. A társult és közös vezetéső vállalatok számviteli politikája szükség esetén módosításra került a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében.
A Csoportnak 2011. december 31-én sem társult-, sem közös vezetéső vállalata nem volt. 2010 év végén egyetlen nem jelentős társult-, és egy 2011-ben lezárult végelszámolás alatt álló közös vezetéső vállalat tartozott a Csoporthoz.
2.3 Külföldi pénznemátváltás
2.3.1 Funkcionális és jelentési pénznem
A Csoport tagjainak pénzügyi beszámolóiban szereplő adatai az adott társaság elsődleges mőködési környezetének pénznemében (funkcionális pénznem) szerepelnek.
A konszolidált éves beszámoló adatai millió Ft-ban szerepelnek, mivel a forint a Csoport jelentési pénzneme.
2.3.2 Tranzakciók és egyenlegek
A devizamőveletek a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. Az ilyen tranzakciók kifizetésével járó, illetve a devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végén esedékes átértékeléséből adódó árfolyamveszteség és nyereség az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek - nettó) kerül elismerésre.
2.3.3 A Csoport tagvállalatai
A Csoport azon tagvállalatának eredménye és mérlege, amely a jelentési pénznemtől eltérő funkcionális pénznemmel rendelkezik (melyek közül egyik sem mőködik hiperinflációs gazdasági környezetben), az alábbi módon kerül átváltásra a jelentési pénznemre:
− A felvásárolt külföldi leányvállalatok első konszolidációjakor az eszközöket és kötelezettségeket a konszolidált mérlegben az akvizíció napján érvényes árfolyamon átszámított forintösszegben szerepeltetjük. A 2004. március
31. előtt történt akvizíciók esetében a vételár allokálásból fakadó valós érték korrekció és a goodwill forintban került elszámolásra. A 2004. március 31. utáni konszolidációs különbözetek a leányvállalat saját pénznemében kerülnek elszámolásra.
− A bemutatott mérlegekben az eszközök és kötelezettségek az adott mérleg-fordulónapon érvényes záró árfolyamon szerepelnek.
− Az átfogó eredménykimutatás tételeit kumulált átlag-árfolyamon számítjuk át forintra.
− Minden árfolyamváltozásból adódó különbözet közvetlenül a konszolidált tőkében (halmozott átváltási különbözetként) kerül elszámolásra. Amennyiben a Csoport eladja egy külföldi tevékenységének egy részét vagy a teljes tevékenységet, az eladásig a tőkében elszámolt árfolyam különbözet az értékesítés nyereségén vagy veszteségén keresztül az éves eredményben kerül elismerésre.
2.4 Pénzügyi instrumentumok
A pénzügyi instrumentum olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy tőkeinstrumentum keletkezik.
A pénzügyi eszközök magukban foglalják a pénzeszközöket, másik fél tőkeinstrumentumait (értékesíthető pénzügyi eszközök) és szerződésekből eredő, pénzeszközre vagy egy másik fél pénzügyi eszközére irányuló igényeket (vevő- és egyéb követelések), valamint egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvező feltételek melletti cseréjét (származékos pénzügyi eszközök).
A Csoport pénzügyi kötelezettségei jellemzően szerződéses megállapodáson alapuló készpénz vagy más pénzügyi eszköz másik fél részére történő átadása miatti kötelezettségek (nem származékos pénzügyi kötelezettségek); valamint egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvezőtlen feltételek melletti cseréje (származékos pénzügyi kötelezettségek).
A pénzügyi kötelezettségek magukban foglalják különösen a bankokkal, kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségeket, pénzügyi lízing és szállítói kötelezettségeket és származékos pénzügyi kötelezettségeket.
A pénzügyi lízing követelések és kötelezettségek megfelelnek a pénzügyi instrumentumok követelményeinek, de ezeket az IAS 17-nek megfelelően ismerjük el és értékeljük. Ld. 2.17 megjegyzés.
A forgalmazott pénzügyi instrumentumok valós értékét ezek beszámolási időszak végi piaci ára határozza meg. Ez tipikusan az értékesíthető pénzügyi instrumentumokra jellemző.
Aktív piacon nem forgalmazott pénzügyi instrumentumok (pl. származékos pénzügyi instrumentumok) valós értékét a diszkontált cash-flow értékelési technikával határozzuk meg. A devizás forward ügyletek beszámolási időszak végi valós értékét a jegyzett spot árfolyam valamint megfelelő kamatlábak használatával határozzuk meg.
Egyéb pénzügyi instrumentumok valós értékét ugyancsak a diszkontált cash-flow értékelési technikával határozzuk meg. A várható negyedéves pénz be- és kiáramlásokat a hivatalos budapesti vagy euró kamat swapokkal interpolált piaci alapú kamatokkal diszkontáljuk.
Hosszú lejáratú, fix kamatozású pénzügyi kötelezettségek (bankkal és kapcsolt vállalatokkal szembeni kötelezettségek és nem átváltható kötvények) valós értékét ugyancsak a diszkontált cash-flow értékelési technikával határozzuk meg. A kötelezettségek pénzáramait a Csoport által hasonló pénzügyi instrumentumoknál elfogadhatónak tartott kamatlábbal diszkontáljuk. A változó kamatozású illetve az egy éven belül lejáró pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke megközelítőleg egyezik azok valós értékével.
A valós érték kalkulációk során alkalmazott feltevések bizonytalanságot rejtenek magukban. Az alkalmazott feltevésekben bekövetkező változások hatással vannak a pénzügyi instrumentumok könyv szerinti értékére, valós értékére és/vagy az ezekből származó pénzáramokra. A 3. megjegyzésben szerepelnek a Csoport pénzügyi instrumentumaira vonatkozó érzékenységi elemzések.
2.4.1 Pénzügyi eszközök
A Csoport a pénzügyi eszközeit a következő kategóriákba sorolja:
(a) eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök
(b) kölcsönök és követelések
(c) értékesíthető pénzügyi eszközök
(d) lejáratig tartandó befektetések
A csoportosítás attól függ, hogy milyen célból szereztük be a pénzügyi eszközt. A menedzsment a vétel időpontjában meghatározza a pénzügyi eszközök besorolását.
A pénzügyi eszközök elismerése (vásárlás) és kivezetése (eladás) azon a napon történik, amikor a Csoport elkötelezi magát az eszköz beszerzésére, illetve értékesítésére. Minden nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetést a tranzakciós költséggel növelt valós értékén ismerünk el. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések valós értéken kerülnek elismerésre, míg a tranzakciós költségek az éves eredményben kerülnek elszámolásra.
A Csoport minden mérleg fordulónapon megvizsgálja, hogy van-e objektív bizonyítéka annak, hogy egy pénzügyi eszközre értévesztést kell elszámolni. Akkor áll fenn objektív bizonyíték értévesztés elszámolására, ha veszteséggel járó gazdasági események merültek föl az eszköz elismerése óta, és ezek kihatnak a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszközök egy csoportja becsült jövőbeni cashflowjára, valamint ennek a hatásnak az értéke megbízhatóan mérhető.
A pénzügyi eszközökön keletkező értékvesztés összegét az eredményben számoljuk el, így egy értékvesztési számla
alkalmazásával csökkentjük a pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét annak kivezetéséig, amikor a nettó könyv szerinti érték (ideértve az értékvesztési számlát is) kikerül a mérlegből. A kivezetéskor keletkező nyereség vagy veszteség összegét az értékesítéskor keletkező bevétel és a (nettó) könyv szerinti érték különbsége határozza meg.
A pénzügyi eszközöket kivezetjük a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cashflow bevételre való jogosultságunk lejárt vagy átruházásra került, és a Csoport egyben átruházta a tulajdonláshoz kapcsolódó lényeges kockázatokat és előnyöket is.
2.4.1.1 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök
Az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” értékelési kategória a következő pénzügyi eszközöket foglalja magában:
− Pénzügyi eszközök, amelyeket eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, az ún. valós érték opció alapján, az IAS 39-nek megfelelően ide sorolunk.
− Pénzügyi eszközök, amelyeket alapvetően azonnali vagy a közeljövőben történő továbbértékesítés céljára szereztünk meg, és így „kereskedési céllal tartottnak” minősülnek.
− A származékos pénzügyi eszközök, melyek a „kereskedési céllal tartott” kategóriába tartoznak.
Az ebbe a kategóriába tartozó eszközök alapvetően a forgóeszközök között (Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök) vannak nyilvántartva. Azok a derivatívák, melyek hosszú lejáratú pénzügyi instrumentumok cash flow kockázatát fedezik, a befektetett eszközök (Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök) között vannak nyilvántartva.
A kategóriák között nem történt átsorolás és nem is tervezünk ilyet.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a bekerülést követően is valós értéken tartjuk nyilván. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából, értékvesztéséből illetve azok visszafordításából adódó nyereség vagy veszteség azok felmerülésének évében az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek - nettó) kerül elszámolásra. A Csoport csak derivatív pénzügyi instrumentumokat sorol ebbe a kategóriába.
A derivatívák valós értéken, a derivatív szerződés megkötése napján kerülnek be a könyvekbe, majd valós értéküket minden mérleg fordulónapon újra meghatározzuk. A Magyar Telekom nem alkalmaz fedezeti számvitelt a pénzügyi instrumentumaira, így minden veszteség és nyereség az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek - nettó) kerül elszámolásra.
2.4.1.2 Kölcsönök és követelések
A kölcsönök és követelések olyan fix vagy meghatározható kifizetéssel rendelkező nem származékos pénzügyi eszközök, amelyek nem jegyzettek aktív piacon. A kölcsönök és követelések a forgóeszközök között (követelések) vannak nyilvántartva, kivéve, amelyek lejárata meghaladja a 12 hónapot a mérleg fordulónaptól számítva. Utóbbiak az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között vannak kimutatva.
A következő tételek kerülnek besorolásra a „kölcsönök és követelések” értékelési kategóriába:
− pénzeszközök
− vevők
− egyéb követelések
− dolgozói kölcsönök
− kapcsolt- és harmadik felekkel szembeni kölcsönök és követelések
A kölcsönök és követelések valós értéken kerülnek be a könyvekbe, a későbbiekben pedig az értékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre az effektív kamatláb módszer használatával.
A kölcsönök és követelések könyv szerinti értékére nem számolunk el értékvesztést, ha bár lejárt, vagy feltételeit újratárgyalták, és az újratárgyalt cashflow-k behajthatóságát biztosítottnak tartjuk.
(a) Pénzeszközök
A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel.
Ha egy pénzeszköz esetében értékvesztés következne be, úgy az az éves eredmény (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) terhére lenne elszámolva.
(b) Vevők és egyéb követelések
A követelések bekerüléskor valós értéken, a későbbiekben pedig az értékvesztéssel csökkentett, effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva.
A követelések értékvesztése akkor kerül megállapításra, ha bizonyos, hogy a Csoport nem fogja tudni beszedni összes kintlévőségét a követelések eredeti lejáratának megfelelően. Ilyen bizonyosságra utalhatnak az adós jelentős pénzügyi nehézségei, az adós valószínősíthető csődeljárása vagy pénzügyi átalakítása, fizetések elmulasztása vagy korábbi beszedési tapasztalatok.
Amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kölcsönökön és követeléseken értékvesztés miatti veszteség keletkezett, a veszteség összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cashflowknak (figyelembe nem véve a jövőbeni hitelezési veszteségeket, amelyek még nem merültek fel) a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával (azaz a bekerüléskor kiszámított effektív kamatlábbal) diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. Az eszköz könyv szerinti értékét egy értékvesztési számla alkalmazásával csökkentjük. A veszteség összegét az eredményben (Egyéb mőködési költségek - követelések értékvesztése) számoljuk el.
A Csoport először felméri, hogy az egyedileg jelentős pénzügyi eszközökre vonatkozóan egyedileg, továbbá az egyedileg nem jelentős pénzügyi eszközök csoportjára egyedileg vagy összevontan fennáll-e objektív bizonyíték az értékvesztésre. Amennyiben nincs objektív bizonyíték valamely egyedileg értékelt pénzügyi eszköz értékvesztésére, akár jelentős az eszköz, akár nem, az adott eszközt a Magyar Telekom Csoport felveszi egy hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező csoportba, és azokat együttesen teszteli értékvesztés szempontjából. Az értékvesztés szempontjából egyedileg megvizsgált eszközök, amelyekre értékvesztés kerül elszámolásra, nem kerülnek bevonásra a csoportos értékvesztési vizsgálatba.
A Csoport általánosan használt politikája a csoportos értékvesztési vizsgálatra vonatkozóan a viszonylag hasonló jellegő ügyfelek nagy száma miatt a követelések koranalitikáján alapul.
Egyedi értékelésre kerül sor a felszámolás, csődeljárás; illetve éven túli követeléssel bíró vállalkozás összes követelése esetén, valamint – sajátos körülmények fennállása esetén – olyan kiemelt ügyfelek követelései után, amelyek speciális hitelezési kockázattal rendelkeznek.
Ha egy követelést behajthatatlannak minősítünk, az eredménykimutatással szemben kerül leírásra az Egyéb mőködési költségek között az addig elszámolt értékvesztés egyidejő feloldásával együtt (Követelések értékvesztése). Amennyiben korábban már leírt összegek mégis megtérülnek, úgy azokat az átfogó eredménykimutatás ugyanezen során számoljuk el.
Ha egy későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség csökken, és a csökkenést objektív módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés elszámolása után következett be (mint például az adós hitelképességi besorolásának javulása), az előzőleg elszámolt értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni az értékvesztési számla módosításával. A visszaírás eredményeként az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg azt az amortizált bekerülési értéket, amely a visszaírás időpontjában lenne akkor, ha értékvesztés elszámolására korábban nem került volna sor. A visszaírt veszteség összegét az átfogó eredménykimutatásban az Egyéb mőködési költségek (Követelések értékvesztése) csökkenéseként számoljuk el.
A más hálózati szolgáltatókkal szembeni követeléseket illetve kötelezettségeket nettó módon mutatjuk ki azokban az esetekben, ahol a nettósítás megengedett, és az összegeket pénzügyi teljesítéskor nettó módon rendezzük (pl. összekapcsolási követelések és kötelezettségek).
(c) Dolgozói kölcsönök
A dolgozói kölcsönöket bekerüléskor valós értéken vesszük fel, majd a további értékelések során az effektív kamatláb módszerével amortizált bekerülési értéken tartjuk nyilván.
A dolgozói kölcsönök névértéke és valós értéke közötti különbözet az elhatárolt személyi jellegő ráfordítások között kerül elszámolásra. Az effektív kamatláb módszerével számított dolgozói kölcsönök után járó kamatbevétel a Kamatbevételek között kerül elszámolásra, míg az elhatárolt személyi jellegő ráfordítások a kölcsön futamideje alatt kerülnek elismerésre a Személyi jellegő ráfordítások között.
A dolgozói kölcsönök értékvesztését az eredménykimutatásban a Személyi jellegő ráfordítások között számoljuk el.
(d) Kapcsolt- és harmadik felekkel szembeni kölcsönök és követelések
A kapcsolt- és harmadik felekkel szembeni kölcsönök a DTAG illetve egyéb kereskedelmi partnerekkel szemben rövid lejáratú hiteleket és betéteket tartalmazza.
A kapcsolt- és harmadik felekkel szembeni kölcsönök értékvesztését az eredménykimutatásban az Egyéb pénzügyi költségek - nettó soron számoljuk el.
2.4.1.3 Értékesíthető pénzügyi eszközök
Az értékesíthető pénzügyi eszközök közé azok a nem származékos pénzügyi eszközök tartoznak, amelyeket ennek minősítünk, illetve más kategóriába nem soroltunk. Az értékesíthető pénzügyi eszközök az egyéb befektetett pénzügyi eszközök között vannak nyilvántartva, hacsak a menedzsmentnek szándékában nem áll a befektetést a mérleg- fordulónaptól számított 12 hónapon belül értékesíteni. Ebben az esetben a forgóeszközök (Egyéb pénzügyi eszközök) között szerepelnek.
Az „értékesíthető pénzügyi eszközök” értékelési kategóriában a következő tételek szerepelnek:
− jegyzett tőkeinstrumentumok, amelyeket nem konszolidálunk és „equity” módszerrel sem kerülnek be a konszolidált beszámolóba;
− nem jegyzett tőkeinstrumentumok, amelyeket nem konszolidálunk és „equity” módszerrel sem kerülnek be a konszolidált beszámolóba;
− adósság instrumentumok.
Az értékesíthető pénzügyi eszközöket bekerüléskor és a bekerülést követően is valós értéken értékeljük. Az értékesíthető pénzügyi eszközök között nyilvántartott értékpapírok valós értékének változása a tőkében (Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka) kerül elszámolásra.
Az értékesíthető pénzügyi eszközökre számolt, effektív kamatláb módszerrel számított kamatot az eredménykimutatásban számoljuk el (Kamatbevételek). Az értékesíthető pénzügyi eszközök után kapott osztalékot akkor számoljuk el az eredménykimutatásban (Egyéb pénzügyi költségek - nettó), amikor a Csoport jogosulttá válik az osztalékra.
A Csoport minden mérleg fordulónapon felméri, hogy van-e objektív bizonyítéka annak, hogy egy pénzügyi eszközre értékvesztést kell-e elszámolni. Objektív bizonyíték létezik az értékvesztésre vonatkozóan olyan események eredményeként, amelyek az eszköz bekerülése után történtek („veszteséget okozó esemény”), és ezen veszteséget okozó eseményeknek hatása van a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszközök egy csoportjának becsült jövőbeni cashflowjára, és ennek a hatásnak az értéke megbízhatóan becsülhető. Amennyiben az értékesíthető pénzügyi eszközök esetében létezik ilyen jellegő bizonyosság, a halmozott veszteséget – amely a bekerülési érték és a pillanatnyi valós érték adott időpontig az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztéssel csökkentett értéke közötti különbség – az Egyéb átfogó eredményből ki kell vezetni és az eredménykimutatásban (Egyéb pénzügyi költségek - nettó) kell elszámolni. A tőkebefektetésekre korábban az eredménykimutatáson keresztül elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza az eredménykimutatáson keresztül, míg adósságot megtestesítő instrumentumok korábban az eredménykimutatáson keresztül elszámolt értékvesztése az eredménykimutatáson keresztül kerül visszafordításra.
Amikor értékesíthető eszközként nyilvántartott értékpapírokat értékesítünk, a tőkében korábban elismert halmozott valós érték módosítás az átfogó eredménykimutatásban (Egyéb pénzügyi költségek - nettó) kerül elszámolásra.
2.4.1.4 Lejáratig tartandó befektetések
A lejáratig tartandó befektetések értékelési kategória olyan fix vagy meghatározható kifizetésekkel és fix lejárattal bíró nem származékos pénzügyi eszközöket tartalmaz, melyeket a Csoport határozottan szándékozik és képes a lejáratig megtartani. A Csoport nem sorol pénzügyi instrumentumot ebbe a kategóriába.
2.4.2 Pénzügyi kötelezettségek
A pénzügyi kötelezettségeket a Csoport kétféleképpen értékeli:
- amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek
- eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek
A Csoport nem élt a kategóriák közötti átsorolás lehetőségével, illetve ezt nem is tervezi a jövőre nézve. Mindkét kategóriába tartozó pénzügyi kötelezettségek valós értéken kerülnek a könyvekbe, későbbi értékelésük viszont eltérő (lásd lejjebb). A mérlegből akkor vezetünk ki egy pénzügyi kötelezettséget (illetve annak egy részét), amikor rendezésre került – azaz a szerződéses kötelezettséget kiegyenlítettük, elengedték vagy már nem érvényesíthető.
2.4.2.1 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek
Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek kategória minden olyan pénzügyi kötelezettséget tartalmaz, amely nem került besorolásra az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” kategóriájába.
(a) Hitelek és egyéb kölcsönök
A hiteleket és kölcsönöket felvételükkor a tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken ismerjük el. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Az effektív kamatot a kölcsön futamideje alatt az eredménykimutatásban (Kamatköltség) számoljuk el.
(b) Szállítók és egyéb kötelezettségek
A szállítókat és egyéb kötelezettségeket (beleértve az elhatárolásokat) bekerüléskor valós értéken ismerjük el. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. A szállítók és egyéb kötelezettségek könyv szerinti értéke azok rövid lejárata miatt megközelíti, és így jól reprezentálja valós értéküket.
2.4.2.2 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek
Mivel a Csoportnak jelenleg nem áll szándékában a nem származékos pénzügyi instrumentumokat valós értéken értékelni, általában csak a származékos pénzügyi instrumentumokat soroljuk ebbe a kategóriába.
A Csoport nem jelöl meg egyetlen származékos terméket sem fedezeti instrumentumként, így az összes származékos terméket a „kereskedési céllal tartott” értékelési kategóriába kell besorolni.
A származékos termékeket bekerüléskor a szerződés megkötésének napján érvényes valós értéken értékeljük, és a későbbi átértékelések során is a valós értékelést használjuk. A Csoport nem alkalmazza a fedezeti elszámolást a származékos pénzügyi instrumentumaira, ezért minden nyereséget és veszteséget az eredménykimutatásban számol el (Egyéb pénzügyi költségek - nettó).
A Csoport csak olyan szerződéseket tekint megbonthatónak egy alapszerződésre és egy beágyazott származékos termékre, amelyek nem valamelyik szerződő fél funkcionális devizájában, és nem egy az adott gazdasági környezetében széleskörően alkalmazott devizában kerülnek megkötésre (pl. viszonylag stabil és likvid deviza, amelyet széleskörően
alkalmaznak a helyi üzleti tranzakciókban vagy a külkereskedelemben). A Csoport az eurót és az USD-t (kivéve Montenegró) azonosította olyan devizának, amelyet széleskörően használnak a Csoport mőködési területén.
2.5 Készletek
A készletek a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon szerepelnek a beszámolóban. A bekerülési érték súlyozott átlagár alapján kerül kiszámításra. A készletek bekerülési értéke tartalmaz minden, a készletek beszerzéséhez, előállításához, illetve a jelenlegi helyére és állapotába kerüléséhez kapcsolódóan felmerült költséget. A nettó realizálható érték a még hátralévő előállítási költséggel, illetve az értékesítés költségével csökkentett, normál üzletmenetben alkalmazott becsült eladási ár.
A telefonkészülékeket gyakran a beszerzési érték alatt értékesítjük új előfizetők megszerzését célzó akciók keretében, amelyek egy minimális időszakra elkötelezettséget igényelnek (4.6. megjegyzés). Az ilyen készülékértékesítésből eredő veszteségeket csak az eladáskor könyveljük, amennyiben a telefonkészülékek szokásos piaci ára meghaladja azok bekerülési értékét. Ha a szokásos piaci ár alacsonyabb a bekerülési értéknél, a különbséget azonnal elszámoljuk értékvesztésként.
A készletek értékvesztését az Egyéb mőködési költségek (Anyag-, karbantartási és szolgáltatási költségek) között számoljuk el.
2.6 Értékesítésre kijelölt eszközök
Az értékesítésre kijelölt eszközök kategória olyan ingatlanokat tartalmaz, amelyek a Csoport további mőködéséhez nem szükségesek és döntés született eladásukról, amire nagy valószínőséggel, és várhatóan 12 hónapon belül sor kerül. Ezeket az eszközöket a könyv szerinti érték és az értékesítés költségével csökkentett valós érték közül az alacsonyabbikon tartjuk nyilván. Ezen eszközök estében az értékcsökkenés elszámolása abban az időpontban megszőnik, amikor az eszközt értékesítésre kijelölt eszközzé minősítik. Abban az esetben, ha az értékesítésre kijelölt eszközzé történő minősítés időpontjában a megállapított valós érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, a különbséget az eredménykimutatásban értékvesztésként (Értékcsökkenési leírás és amortizáció) számoljuk el.
2.7 Tárgyi eszközök
A tárgyi eszközöket bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván.
Egy tárgyi eszköz bekerülési értéke tartalmazza a kedvezményekkel és rabattal csökkentett beszerzési árat, beleértve az import vámot és vissza nem igényelhető adókat, és minden olyan közvetlen költséget, amely az eszköz mőködési helyére történő szállításához, illetve a menedzsment által kívánatosnak tartott módon történő beüzemeléshez szükséges. Az eszköz leszerelésének, eltávolításának valamint a helyszín helyreállításának becsült költségei is a bekerülési érték részét képezik, amennyiben a kötelezettségre az IAS 37 (Céltartalékok, függő kötelezettségek és követelések) rendelkezései szerint céltartalék képezhető.
A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás az eszköz eredeti bekerülési értékéből levonásra kerül, és annak hatása az eredménykimutatásban, az eszköz hasznos élettartama alatt, a kisebb mértékő értékcsökkenés révén mutatkozik. Az előírt feltételeket teljesítő befektetési projektekhez kapcsolódó adókedvezmények is ilyen módon kerülnek elszámolásra (9.5. megjegyzés).
Távközlési berendezések esetében a bekerülési érték tartalmazza az összes ráfordítást, beleértve az előfizető telephelyén belüli kábelszakaszt, valamint a kapcsolódó hitelezési költségeket.
Meglévő eszközökre fordított többlet ráfordításokat akkor aktiválunk, ha az eszközként való aktiválás vagy a ráaktiválás feltételeit teljesítik, míg a karbantartási és javítási költségek felmerülésükkor költségként kerülnek elszámolásra.
Az eszközök selejtezésekor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, a veszteség értékcsökkenésként az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.
Az eszköz eladásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, az esetleges nyereség vagy veszteség az átfogó eredménykimutatásban (Egyéb mőködési bevételek) kerül elszámolásra.
A tárgyi eszközök értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradvány értékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembe vételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 12. megjegyzés részletezi. Az éves felülvizsgálatra a második negyedévben kerül sor, és az ebből származó változásokat a harmadik negyedévtől alkalmazzuk. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama.
2.8 Immateriális javak
Az immateriális javakat a bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván.
A vásárolt számítógépes szoftvereket a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján meghatározott értéken aktiváljuk. Erre a várható élettartam során értékcsökkenést számolunk el. A számítógépes szoftverek fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket felmerüléskor költségként számoljuk el általában. A Csoport által ellenőrzött beazonosítható és egyedi számítógépes szoftverek kifejlesztésével kapcsolatos közvetlen költségek, amelyek valószínőleg egy éven túlmenő, és a bekerülési költségeket meghaladó hasznot hoznak, az immateriális javak között kerülnek elszámolásra. A közvetlen költségek közé tartoznak a szoftverfejlesztés személyi jellegő költségei és a közvetett költségek arányos része. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverfejlesztési költségekre a becsült hasznos élettartam alatt értékcsökkenést számolunk el. Mivel a saját előállítási szoftverek az összes szoftver elhanyagolhatóan kis arányát teszik ki, nincsenek elkülönítetten bemutatva.
A hosszú távú frekvencia használati licencek beszerzésével kapcsolatos költségeket a kapcsolódó hitelköltségekkel együtt aktiváljuk. A koncessziós jogok és licencek hasznos élettartama a vonatkozó megállapodások feltételei szerint van meghatározva, és lineáris módszer szerinti értékcsökkenést számolunk el rájuk a frekvenciahasználat kezdetétől az eredeti koncessziós jog, illetve a licenc lejártáig. A licenc időtartamának esetleges meghosszabbítását nem vesszük figyelembe a hasznos élettartam meghatározásakor.
Az immateriális javak értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradvány értékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembe vételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 13. megjegyzés részletezi. Az éves felülvizsgálatra a második negyedévben kerül sor, és az ebből származó változásokat a harmadik negyedévtől alkalmazzuk. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama.
A goodwill jelenti a cégvásárlás azon többletköltségét, amely a Csoport részesedése alapján a felvásárolt leányvállalat vagy üzletág nettó eszközeinek és függő kötelezettségeinek valós értékén felül, a felvásárlás időpontjában jelentkezik. A goodwill a halmozott értékvesztéssel csökkenetett bekerülési értéken szerepel a könyvekben. Az év utolsó negyedévében megvizsgáljuk a szeptember 30-i könyv szerinti értékek alapján, hogy nem következett-e be értékvesztés a goodwill értékében. A goodwillre elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza. Egy befektetés vagy üzletág értékesítésének nyeresége vagy vesztesége tartalmazza az eladott befektetés vagy üzletág goodwilljének könyv szerinti értékét is.
Ha egy eszköz egyaránt viseli a tárgyi eszközök és immateriális javak jellemzőit, el kell dönteni, hogy az IAS 16 - Tárgyi eszközök vagy IAS 38 – Immateriális javak szabályai szerint járunk el. A menedzsment által jelentősebbnek ítélt jellemzők határozzák meg az eszközök besorolását.
2.9 Tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése
Azon eszközök esetében, amelyekre értékcsökkenést számolunk el, minden olyan esetben, amikor bizonyos események vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy könyv szerinti értékük nem térülne meg, megvizsgáljuk,
hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. A befektetett eszközök értékvesztésének vizsgálatához az eszközöket azon a legalacsonyabb szinten csoportosítjuk, amelyhez önállóan beazonosítható cashflow (pénzbevételt generáló egységek – CGU-k) rendelhető.
A Csoport egyedi tárgyi eszközeinek és immateriális javainak valós értéke az esetek többségében nem határozható meg, mivel az egyes eszközök nem generálnak cashflow-t. Így a Csoport az egyedi eszközöket CGU-khoz rendeli, majd a valós értéket CGU szinten határozza meg, alapvetően diszkontált cashflow elemzéssel. További információ a 4.3 megjegyzésben. A más eszközöktől vagy eszközök csoportjától független, pénzbevételt nem generáló jellemzőkkel rendelkező társasági vagyonelemeket értékvesztés vizsgálatakor szintén a CGU-khoz rendeljük.
A Magyar Telekom a goodwill tekintetében évente, vagy ha a körülmények megkívánják gyakrabban, végez vizsgálatot, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés vizsgálatakor a Magyar Telekom a goodwillt CGU-khoz, vagy CGU-k csoportjaihoz rendeli, amelyek 2010-ben az esetek jelentős többségében a mőködési szegmensek szintjén kerültek meghatározásra. A Magyar Telekom a goodwillt 2011-ben a mőködési szegmensek szintjén határozta meg, illetve ezen a szinten került sor az értékvesztés vizsgálatára is. További információ a 4.2 megjegyzésben. A mőködési szegmensek állhatnak egyértelmően egy társaságból, a társaságok egy csoportjából, illetve egy vagy több társaság részéből is.
A mőködési szegmensekhez besorolt leányvállalatok esetében a Csoport a megtérülő értéket az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke alapján, értékelési módszerek segítségével határozza meg. Ilyen módszer például egy közelmúltbeli piaci tranzakcióból származó tapasztalatok felhasználása, egyéb, lényegüket tekintve nagyon hasonló instrumentumokra való utalás, diszkontált cashflow elemzés, illetve az opciós értékelési modell, ahol a piaci tényezők szerepét maximálisan, míg a lehetséges cég specifikus tényezőket a lehető legkisebb mértékig vesszük figyelembe. Az ilyen módon meghatározott valós értékek jelentik a CGU-khoz vagy a mőködési szegmensekhez rendelt goodwill értékvesztés vizsgálatának kiindulási pontját. További információ a 4.2 megjegyzésben. Ha a kalkulált értékesítési költséggel csökkentett valós érték alacsonyabb a mőködési szegmens könyv szerinti értékénél, a goodwillre értékvesztést kell elszámolni.
A tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése az eredménykimutatásban az Értékcsökkenési leírás és amortizáció soron kerül elszámolásra.
2.10. Céltartalékok
Céltartalék akkor kerül elszámolásra, ha a Magyar Telekom-nak tényleges vagy vélelmezett kötelezettsége van valamely múltbeli eseményből kifolyólag, és valószínősíthető, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, valamint megbízhatóan meg lehet becsülni a kötelezettség összegét.
A céltartalékok a fennálló kötelezettség mérleg-fordulónapon történő kiegyenlítéséhez szükséges, legjobb tudásunk szerint megbecsült értéken kerülnek a könyvekbe. A megbecsült érték a becsült lehetséges kimenetelek súlyozott átlaga vagy a legvalószínőbb egyedi kimenetel. A céltartalékok megképzésének költségét az eredménykimutatás azon során számoljuk el, amelyen a tényleges költség várhatóan felmerül. Amennyiben egy céltartalék felhasználás nélkül feloldásra kerül, a feloldott céltartalékot az eredménykimutatás azon során forgatjuk vissza, amelyen eredetileg megképzésre került. A várhatóan külföldi devizában felmerülő céltartalék funkcionális pénznemben spot árfolyamon kerül elszámolásra. Az árfolyam későbbi változásának hatására bekövetkező céltartalék-változást az eredménykimutatásban az Egyéb pénzügyi költségek – nettó soron számoljuk el.
A 12 hónapon túl esedékes kötelezettségekre képzett céltartalékok általában jelen értéken kerülnek elszámolásra és értéküket felhasználásig, illetve visszafordításig a Kamatköltségekkel szemben növeljük.
Függő kötelezettségekre nem számolunk el céltartalékot. A függő kötelezettség egy múltbeli eseményből adódó lehetséges kötelezettség, amelyet egy vagy több, a társaság által nem teljesen ellenőrzött, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy elmaradása fog igazolni. Függő kötelezettség az a múltbeli eseményből adódó jelen kötelezettség, amelyet azért nem ismerünk el, mert nem valószínő, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, vagy a kötelezettség összege nem becsülhető megbízhatóan.
2.11 Saját részvények
Amikor a Társaság vagy egy leányvállalata megvásárolja a Társaság részvényeit, a kifizetett ellenérték és minden járulékos költség a saját tőkét csökkenti a "Saját részvények" soron, amíg a részvények bevonásra vagy újra eladásra nem kerülnek. Amikor ezeket a részvényeket a későbbiekben eladjuk, a saját részvények értéke a mérlegben az adott részvények eredeti bekerülési értékével csökken, így a saját tőke értéke nő, míg a nyereség vagy veszteség is a saját tőkében (Eredménytartalék) kerül elszámolásra. A saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciókat a tranzakció napján könyveljük.
2.12 Bevételek
A szolgáltatásokból és termékértékesítésből származó bevételeket (22. megjegyzés) általános forgalmi adóval (ÁFA) és kedvezményekkel csökkentett értéken mutatjuk be (a Csoporton belüli forgalom kiszőrése után), amennyiben a bevétel nagysága megbízhatóan meghatározható. További feltétel, hogy a Csoportnak valószínősíthetően jövőbeni gazdasági haszna származzon az értékesítésből és az IAS 18 vagy az IAS 11 termékek értékesítésére és szolgáltatások nyújtására vonatkozó minden egyéb speciális bevétel elismerési feltétel teljesüljön a Csoport által nyújtott, lent ismertetett szolgáltatásokra és értékesített termékekre.
A Magyar Telekom ügyfeleit gyakran hőségpontokkal jutalmazza attól függően, hogy a Csoport által nyújtott szolgáltatásokból mennyit vesznek igénybe, beleértve számláik határidőre történő kifizetését. A hőségpontokat lehet halmozni, és a Csoport üzletágainál fölhasználni (pl. hívás és készülék engedményre, stb.). Amikor az ügyfelek jogosulttá válnak a hőségpontokra, ezek valós értéke az ügyfél részére kibocsátott számla kapcsán elismert bevételből kerül levonásra és egyidejőleg az Egyéb kötelezettségek (halasztott bevétel) közé. A pontok fölhasználásakor (vagy lejáratakor) a halasztott bevétel visszaforgatásra kerül a bevételek közé, mivel az ügyfél hozzájutott a csomag eredetileg le nem szállított részéhez (vagy lemondott erről).
Az operatív lízingszerződésekből származó bevételek a szolgáltatás nyújtásának időszakában, egyenletesen kerülnek elszámolásra. Az operatív lízingbevételek jellemzően a Rendszerintegráció és IT bevételek között kerülnek elszámolásra.
2.12.1. Vezetékes és mobil távközlési bevételek
A Magyar Telekom bevétele elsősorban az ügyfelei és egyéb harmadik fél részére, a Magyar Telekom telekommunikációs hálózatán keresztül nyújtott szolgáltatásaiból és termékek értékesítéséből származik.
Az előfizetői szerződés az igénybevett hang, internet, adat vagy multimédia szolgáltatásnak megfelelően jellemzően készülékértékesítést, előfizetési díjat és havi forgalmi díjat tartalmaz. A Csoport ezeket a díjelemeket különálló bevétel- elemként kezeli, és a bevételeket a maradvány érték módszer segítségével sorolja a 22. megjegyzésben bemutatott kategóriákba. Ezeket az elemeket azonosítjuk, és külön kezeljük, mivel önmagukban is képviselnek értéket és nem csak csomagban lehet értékesíteni őket, hanem önmagukban is. A Csoport ezért a maradvány érték módszert alkalmazza ezen bevétel-elemek meghatározásához, azaz a megállapodás szerint értékesített elemekhez rendelt ellenérték megegyezik a teljes ellenérték és a még nem teljesített szolgáltatás valós értékének különbségével.
A Csoport keskeny és szélessávú hozzáférést biztosít vezetékes, mobil és TV elosztó hálózatához. A szolgáltatásokból származó bevételeket akkor könyveljük, amikor a szerződéses feltételeknek megfelelően megtörtént a szolgáltatás nyújtása. A forgalmi bevételek elszámolása a szolgáltatás igénybevételének időtartama alapján történik a szerződéses díj, valamint a jóváírások és kedvezmények összegének figyelembevételével. Az előfizetési díjak abban az időszakban kerülnek elismerésre, amely időszakra vonatkoznak.
A távközlési készülékek és kiegészítők eladásához kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat akkor könyveljük, amikor a terméket átadtuk, feltéve, hogy nincsenek olyan nem teljesített kötelezettségek, amelyek befolyásolhatják a megállapodás ügyfél részéről történő végleges elfogadását.
A hirdetési bevételek a hirdetés megjelenésének időszakában kerülnek elszámolásra.
Az emelt díjas (Hang és nem hang alapú) szolgáltatások bevételei bruttó módon kerülnek elszámolásra, amennyiben a szolgáltatásnak a Magyar Telekom hálózaton keresztül történő nyújtása a Csoport felelőssége, és a Csoport állapítja meg ezen szolgáltatások árát, valamint jelentős kockázatot visel ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, egyéb esetekben
nettó módon történik az elszámolás.
Az ügyfelek vásárolhatnak mobil feltöltő, nyilvános telefon és internet kártyákat, amelyekkel meghatározott ideig használhatják a Magyar Telekom hálózatát. Az ilyen típusú szolgáltatásokért az ügyfél a „kártya” megvásárlásakor fizet. A fenti „kártyák” értékesítéséből származó bevételt az egységek felhasználásakor, a fel nem használt egységekre eső bevételt pedig az egységek lejáratakor számoljuk el.
A Magyar Telekom távközlési hálózatát használó más távközlési szolgáltatók, és azok roaming ügyfelei, akiknek hívása a Magyar Telekom hálózatában végződik, vagy azon átmegy, a Magyar Telekom szempontjából harmadik félnek minősülnek. Ezeket a nagykereskedelmi (bejövő) forgalmi bevételeket a használat időszakában ismerjük el (a Hang és Nem Hang - Adat és Internet - alapú bevételek között). A kapott bevétel egy része gyakran más szolgáltatóknak kerül kifizetésre (összekapcsolás) hálózatuk használatáért. A tranzithívások bevételei és költségei a konszolidált beszámolóban bruttó módon, a használat időszakában kerülnek elszámolásra, mivel ezen szolgáltatásokat elsődlegesen a Csoport nyújtja saját hálózatán, és szabadon határozza meg a szolgáltatások árát.
2.12.2 Rendszerintegrációs és IT bevételek
Hálózati szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, amelyek kiterjednek az ügyfelek részére történő kommunikációs hálózat telepítésre és üzemeltetésre, átlagosan 2-3 éves időtartamot fednek le. A hang- és adat alapú szolgáltatásokból származó bevételeket a szolgáltatás igénybevételekor számoljuk el.
Kiszervezett szolgáltatásokból származó bevétel a szerződés feltételeinek megfelelően ténylegesen nyújtott szolgáltatás mértékében és időpontjában számolható el. A szerződéseket az IFRIC 4 követelményeinek megfelelően megvizsgáljuk. Amennyiben a szerződés tartalmaz lízing megállapodást, az abból származó bevételeket az IAS 17 - Lízingek szerint a 2.17. megjegyzésben leírtaknak megfelelően számoljuk el.
A rendszerintegrációs szerződések testre szabott termék és/vagy szolgáltatások nyújtására terjednek ki, a szerződésekből származó bevételt általában a következő szerződés típusok valamelyike fedi le: rögzített áras, idő- vagy anyagfelhasználás alapú szerződés. A rögzített áras szerződések esetében a bevételt teljesítményarányosan számoljuk el, a felmerült és teljes becsült költségek arányának figyelembe vételével. Az idő- és anyagfelhasználás alapján számlázott szerződések esetében a bevételt a szolgáltatás nyújtásakor számoljuk el.
A karbantartási szerződésekből származó bevétel (ami általában rögzített havi díj) elszámolása a teljes szerződéses periódus alatt, vagy a szolgáltatás nyújtásakor történik. A karbantartási szerződéseken kívül végzett javítások után számlázott bevételek a ráfordított idő és felhasznált anyagok költsége alapján a szolgáltatás nyújtásakor kerülnek elszámolásra.
Hardver- és szoftverértékesítésből és eladás jellegő lízingekből származó bevétel akkor kerül elszámolásra, amikor a terméket leszállítjuk az ügyfél részére, feltéve, hogy nincsenek olyan nem teljesített kötelezettségek, amelyek befolyásolják a megállapodás ügyfél általi végső elfogadását. Az ilyen jellegő kötelezettségek költségeinek elszámolása a kapcsolódó bevétel elszámolásával egy időben történik.
Építési szerződésekből származó bevételek elismerése a készültségi fok arányában történik. A készültségi fok megállapítása az adott időpontig felmerült költségek becsült összköltséghez viszonyított aránya alapján történik. Az építési szerződésekből eredő követelések a mérlegben a Követelések között vannak nyilvántartva. Amennyiben a ténylegesen felmerült és becsült költségek meghaladják az adott szerződésből származó bevételt, a veszteséget azonnal el kell ismerni céltartalékkal szemben, a Bevételhez közvetlenül kapcsolódó kifizetések részeként.
2.13 Személyi jellegő juttatások
2.13.1 Rövidtávú dolgozói juttatások
A rövidtávú dolgozói juttatások folyó költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a dolgozó szolgáltatást nyújt. Rövidtávú dolgozói juttatás a bér, a társadalombiztosítási járulék, a prémium, a fizetett szabadság, a kedvezményes telefonszámla, az étkezési és üdülési hozzájárulás és egyéb béren kívüli juttatások, valamint ezek adóvonzata.
A meghatározott befizetéső nyugdíj-, illetve egyéb jóléti alapokba történő befizetések költségként kerülnek elszámolásra a kapcsolódó munkavállalók által végzett munka időszakában.
2.13.2 Részvény alapú juttatások
A Magyar Telekom egy részvény alapú tranzakció keretében a dolgozója által nyújtott szolgáltatás költségét akkor számolja el, amikor a szolgáltatást igénybe veszi. Amennyiben a társaság saját részvényeivel fizet a szolgáltatásért részvényalapú juttatás keretében, a költségeket a tőkével szemben határoljuk el (Részvényben kifizetett részvény alapú tranzakciók tartaléka). A részvény alapú juttatási program lejáratakor, azaz amikor a részvények átkerülnek a dolgozó tulajdonába, illetve a részvényopció lejár, az erre képzett tartalék átkerül az eredménytartalékba. Amennyiben készpénzben történik a kifizetés egy részvény alapú tranzakció keretében, a költséggel szemben egy kötelezettség keletkezik, melynek értékét minden mérleg-fordulónapon újraértékeljük.
A valós értékeket opcióértékelési modellek (pl. Black-Scholes vagy Monte Carlo szimuláció), vagy más releváns módszerek használatával határozzuk meg. Mivel a Magyar Telekom Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cég, a részvény árak és azok múltbeli alakulása rendelkezésre áll a valós érték számításokhoz.
A Magyar Telekom részvényárfolyamának hosszú távú alakulásához kötött prémiumokat az eredménykimutatásban, azok időarányos valós értékén (24.1 megjegyzés) számoljuk el a Céltartalékokkal szemben.
2.13.3 A munkaviszony megszőnésével kapcsolatos juttatások
A munkaviszony megszőnésével kapcsolatban akkor fizetendő juttatás, ha a munkavállaló munkaviszonya a rendes nyugdíjkorhatár elérése előtt megszőnik, illetve ha a munkavállaló önkéntes felmondást választ ezen juttatások fejében. A Csoport akkor számol el munkaviszony megszőnésével kapcsolatos juttatást, amikor egy előre meghatározott terv szerint visszavonhatatlanul elkötelezi magát a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése mellett, vagy arra kötelezi magát, hogy az idő előtti felmondás ösztönzésére juttatásokat ajánl fel.
2.13.4 Meghatározott kifizetéső nyugdíjazás utáni juttatási programok
A Csoportnak nincsenek jelentős, meghatározott kifizetéső nyugdíjazás utáni juttatási programjai.
2.14 Kutatási és marketing költségek
A kutatás költségeit, akárcsak a marketing költségeket felmerülésükkor költségként számoljuk el. A Csoportnál kutatási költségek nem jelennek meg jelentős mértékben; a marketing költségeket a 25. megjegyzés tartalmazza.
2.15 Hitelköltségek
Minősített eszköz bekerülési értékének részét képezik azon hitelköltségek, amelyek az eszköz beszerzéséhez, építéséhez vagy előállításához közvetlenül hozzárendelhetők. Az egyéb hitelköltségeket az eredménykimutatásban számoljuk el. A hitelköltségek kamatot és más olyan finanszírozási költségeket tartalmaznak, melyet a Csoport a hitelek kapcsán fizet. Az aktiválható hitelköltség a Csoport adott időszakban fennálló általános hitelei költségének súlyozott átlaga. Azt nevezzük minősített eszköznek, melynek a szándékolt használatba helyezése jelentős (jellemzően 12 hónapnál több) időt vesz igénybe.
2.16 Nyereségadók
2.16.1 Társasági adó
A társasági adót a Csoport tagjainak mőködési helye szerint illetékes országos adóhatóságoknak kell fizetni. Az adófizetés alapja az adózó társaság számviteli profitjának adóalap csökkentő és – növelő tételeivel korrigált adózás előtti eredménye. Az adókulcsok, és az adóalap kiszámításának módja a Csoport vállalatai esetében különböző az országok
eltérő szabályai szerint.
2.16.2 Egyéb nyereségadók
Az egyéb nyereségadó kategóriába tartoznak bizonyos helyi és központi adónemek, amelyeket Magyarországon a társaságok bizonyos nettó módon számolt eredményére vetnek ki. Ezen adók esetében jelentősen magasabb az adóalap, de lényegesen alacsonyabb az adókulcs, mint a társasági adónál.
2.16.3 Halasztott adó
A halasztott adókat a mérleg kötelezettség módszerét alkalmazva, az eszközök és kötelezettségek konszolidált éves beszámolóban szereplő könyv szerinti értéke és a társasági adózás céljából kimutatott összegek között fennálló átmeneti különbségekre képezzük. Halasztott adót nem számolunk el abban az esetben, ha egy eszközt vagy kötelezettséget először ismerünk el a könyvekben egy olyan – nem akvizíciós - tranzakció keretében, amely nincs hatással sem a számviteli, sem az adózandó eredményre. A halasztott adó összegét olyan törvénybe foglalt, a mérleg-fordulónapon érvényes adókulcsok használatával számítjuk, amelyek várhatóan érvényesek lesznek a halasztott adó követelés érvényesítése, illetve a halasztott adó kötelezettség rendezése időpontjában.
Halasztott adó követelés elszámolására olyan mértékben kerül sor, amilyen mértékben valószínősíthető, hogy a jövőben lesz olyan adóköteles nyereség (vagy visszaforduló halasztott adó kötelezettség), amellyel szemben a halasztott adó követelés érvényesíthető.
Halasztott adót számolunk el a leány-, társult és közös vezetéső vállalatokban levő részesedések átmeneti különbségeire is. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a Csoport kontrollálja az átmeneti különbségek visszafordulását és nem várható az átmeneti különbség visszafordulása belátható időn belül.
2.17 Lízingek
2.17.1 Operatív lízing – a Csoport, mint lízingbe adó
Az operatív lízing keretében ügyfeleknek bérbe adott eszközöket a mérlegben a tárgyi eszközök között tartjuk nyilván. Az értékcsökkenésüket az egyéb tárgyi eszközökhöz hasonlóan számoljuk el, a teljes hasznos élettartam alatt. A kapott bérleti díjat lineárisan számoljuk el bevételként a lízing időszak alatt.
2.17.2 Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbe adó
Azon eszközök lízingbe adásának esetében, amikor a Magyar Telekom lényegében egy tulajdonjoggal járó összes előnyt és kockázatot átadja, a lízinget értékesítési bevételként és pénzügyi lízing követelésként könyveljük. A bevétel megegyezik a jövőbeli minimum lízingdíjak becsült jelenértékének és, amennyiben van ilyen, egy nem garantált maradványérték összegével (lízingbe történő nettó befektetés). Az értékesített eszköz bekerülési értékét a lízing kezdetekor számoljuk el költségként. Minden kapott lízingdíjat megbontunk a követelés és a kamatbevétel között úgy, hogy állandó nagyságú kamatláb jusson a hátralevő pénzügyi lízingkövetelésre. A pénzügyi lízing kamatelemét Kamatbevételként számoljuk el.
2.17.3 Operatív lízing – a Csoport, mint lízingbevevő
Az operatív lízingekkel kapcsolatos költségeket a lízingidőszak alatt lineárisan, költségként számoljuk el az éves eredmény terhére.
2.17.4 Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbe vevő
Azon tárgyi eszköz lízinget, ahol a Magyar Telekom a tulajdonjoggal járó összes lényeges előnyt és kockázatot viseli, pénzügyi lízingként számoljuk el. A pénzügyi lízingelt eszközt az eszköz piaci értékén, vagy ha alacsonyabb, a jövőbeni minimum lízingkifizetések becsült jelenértékén aktiváljuk egy lízingkötelezettséggel szemben. Minden lízingdíj kifizetést megbontunk a kötelezettség és a kamatköltség között, úgy hogy állandó nagyságú kamatláb jusson a fennálló pénzügyi lízing kötelezettségre. A pénzügyi ráfordításokat nem tartalmazó lízing kötelezettségeket az Egyéb pénzügyi
kötelezettségek között mutatjuk ki a mérlegben. A pénzügyi lízing kamatelemét a lízingidőszak alatt számoljuk el az eredménykimutatásban a Kamatköltség soron. A pénzügyi lízingszerződések keretében beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának időtartama a lízing időtartama és az eszközök hasznos élettartama közül a rövidebb.
2.17.5 Visszlízing
Visszlízing alatt a Magyar Telekom eszközének eladását, és annak, vagy egy részének Magyar Telekom által történő visszlízingelését értjük. Amennyiben a visszlízing pénzügyi lízingnek minősül, az értékesítésen keletkezett nyereséget elhatároljuk és a lízingperiódus során, az eredménykimutatásban kisebb mértékő értékcsökkenésként ismerjük el.
Amennyiben a visszlízing operatív lízingnek minősül, úgy az értékesítés nyeresége vagy vesztesége az értékesítés időpontjában az eredménykimutatásban (Egyéb mőködési bevételek) kerül elszámolásra. Hasonló módon a lízing kifizetéseket is az eredménykimutatásban könyveljük (Egyéb mőködési költségek) egyenletesen a lízingperiódus folyamán.
2.18 Egy részvényre jutó hozam
A részvényenkénti hozam alapértéke úgy kerül kiszámításra, hogy a Társaság részvényeseire jutó éves eredményt elosztjuk az abban az évben forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számával. A higított részvényenkénti hozamot, a törzsrészvények mellett, - ha van ilyen - a hígulást okozó részvényopciók súlyozott átlagos számának figyelembevételével számítjuk ki.
2.19 Osztalék
A Társaság részvényeseinek és a leányvállalatok kisebbségi részvényeseinek fizetendő osztalékot a Csoport pénzügyi beszámolójában a tőkével szemben (Eredménytartalék vagy Nem irányító részesedés) elszámolt kötelezettségként mutatjuk ki, abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyták.
2.20 Szegmensek szerinti bemutatás
A Csoport pénzügyi jelentéseiben szereplő szegmens információkat úgy mutatjuk be, ahogy ezeket a Magyar Telekom Nyrt. vezető operatív döntéshozói, az Ügyvezető Bizottság (MC) tagjai vizsgálják. Az MC felelős az erőforrások mőködési szegmensek közötti elosztásáért, valamint ezek teljesítményének havi értékeléséért. A mőködési szegmensek által alkalmazott számviteli politikák és értékelési alapelvek nagyon hasonlítanak a Csoport által alkalmazott, a korábbi megjegyzésekben kifejtett számviteli politikákhoz. A kisebb eltérések elsősorban abból erednek, hogy a mőködési szegmensek éves eredménye az éves beszámolóhoz képest korábban kerül meghatározásra és lezárásra, minden év január 10-12. között. Bármilyen a szegmensek eredményének zárási és a pénzügyi kimutatások jóváhagyási időpontja között felmerült és módosítást igénylő tétel a következő évi szegmens eredményekben kerül kimutatásra.
A mőködési szegmensek bevétele tartalmaz külső ügyféltől származó, illetve másik szegmens felé történt telekommunikációs, illetve kisebb mértékben szegmensek közötti támogató szolgáltatásokból származó bevételt is. A Magyar Telekom Nyrt. különböző szegmensekben mőködő szervezetei közötti belső elszámolások száma igen korlátozott, hogy a külső féllel szembeni valós teljesítményekre lehessen összpontosítani. Ezeknek a belső elszámolásoknak nem célja, hogy a tényleges költségeket ahhoz a szegmenshez allokálja, amelynek mőködése érdekében felmerült.
Következésképp a mőködési szegmensek támogató szervezetei nem számláznak bevételt a Magyar Telekom Nyrt.-n, a Csoport legnagyobb jogi egységén belül nyújtott szolgáltatásokért tekintet nélkül arra, hogy az adott költség melyik szegmens mőködése érdekében merült fel.
Az MC a mőködési szegmensek eredményét az EBITDA (Kaxxxxx, adófizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) szintjéig vizsgálja. Ezt a mutatót a Csoport az értékcsökkenési leírás nélküli mőködési eredményben határozta meg.
Az MC nem követi nyomon az eszközöket és kötelezettségeket a szegmensek szintjén.
Egy másik fontos szegmens-szintő kulcs mutató (KPI) a beruházási tevékenység (Capex), amelyet a tárgyi eszközök és
immateriális javak akvizíciók nélküli bruttó növekedéseként határoztunk meg.
2.21 Összehasonlító információ
A tárgyévre vonatkozó beszámolóval való összevethetőség érdekében a korábbi évek egyes tételei átsorolásra kerülhettek. A jelentős változásokat, - amennyiben voltak - a megfelelő megjegyzésekben fejtettük ki. 2011-ben nem volt jelentős átsorolás.
3 PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK KEZELÉSE
3.1 Pénzügyi kockázati tényezők
A Magyar Telekom elsősorban pénzügyi eszközeiből eredő hitelezési kockázatnak van kitéve. A Csoport továbbá az árfolyamok, a kamatok, és a csoport eszközeinek illetve kötelezettségeinek valós értékét és/vagy cashflow-it befolyásoló piaci árak mozgásából eredő pénzügyi kockázatnak van kitéve.
A pénzügyi kockázatok kezelésének célja, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat folyamatos operatív és pénzügyi tevékenységeken keresztül. Ennek érdekében a kockázat mértékétől függően különböző származékos és nem származékos fedezeti eszközöket használunk. A Magyar Telekom kizárólag a Csoport cashflow-ját érintő kockázatokat fedezi, a valós érték kockázatokat nem. Származékos ügyleteket kizárólag fedezeti célokkal használ, nem kereskedelmi, vagy spekulatív célokkal. A partnerkockázatok csökkentése érdekében a fedezeti ügyleteket a Deutsche Telekommal vagy vezető magyar pénzintézetekkel bonyolítjuk. Azonban a fedezeti elszámolást nem alkalmazzuk ezekre a tranzakciókra, mivel ezek az IAS 39-ben előírt kritériumoknak nem felelnek meg.
A kockázatok részletes leírását, azok kezelését, illetve az érzékenységi vizsgálatokat alább mutatjuk be. Az érzékenységi vizsgálatok a kockázati tényezők lehetséges változásai alapján az adózás előtti eredményre gyakorolt potenciális hatásokat mutatják be. Ezek a hatások egy körülbelül 25%-os átlagos adórátával adóznának (2010-ben körülbelül 10%), tehát az adózott eredményre való hatás az adózás előtti eredményre való hatás 75%-a lenne olyan években, melyek mentesek a jelentős egyszeri le nem vonható adózás előtti hatásoktól és az adórendszerben bekövetkező jelentős változásoktól. A bemutatott lehetséges (adóval csökkentett) hatások a csoport tőkéjére is ugyanakkora hatással lennének.
Ezen kockázati tényezőkben nem következett be jelentősebb változás az előző évhez képest.
3.1.1 Piaci kockázat
Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van: árfolyamkockázat, kamatkockázat és egyéb árkockázat.
A Magyar Telekom pénzügyi stratégiájának alapjait minden évben az Igazgatóság határozza meg. A Csoport stratégiája a központosított finanszírozásra épül, rövid- és középtávú, illetve fix és változó kamatozású hitelek kombinációjának felhasználásával. Az Igazgatóság két eladósodási mutató elvárt értékét hagyta jóvá, amelyek teljesülését éves szinten ellenőrzi. 2010-ben és 2011-ben a Csoport mindkét mutató értékét teljesítette. Az EBITDA-hoz mért Összes Adósság mutató értéke 2011-ben 1,88 , 2010-ben 1,70 volt (a jóváhagyott maximum 2,5), a kamatköltséghez viszonyított EBITDA értéke 2011-ben 6,04, 2010-ben 7,58 volt (a jóváhagyott minimum 3,0). A Csoport Treasury felelős a finanszírozási politika végrehajtásáért és a folyamatos kockázatkezelésért. A deviza-, likviditás-, és partnerkockázat-kezelés irányelveit a Csoport Treasury vezetője határozza meg és ellenőrzi.
A Magyar Telekom esetében a kamatlábak és devizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat a kamatozó eszköz- és adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. Mivel a magyar társaságok bevételeinek és kiadásainak döntő része forintban keletkezik, a Magyar Telekom funkcionális elszámolási pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekom célja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja.
A piaci kockázatok bemutatásához érzékenységvizsgálatot is készítettünk, ami a kockázati tényezők feltételezett változásainak az adózás előtti eredményre gyakorolt hatását mutatja be. Ezek a feltételezett változások úgy lettek megállapítva, hogy a kapcsolódó kockázati tényezők reálisan feltételezhető változását mutassák. A vizsgált időszakban ezek a hatások úgy kerülnek meghatározásra, hogy a különböző kockázati tényezők feltételezett változását viszonyítjuk a pénzügyi eszközök mérleg-fordulónapi egyenlegéhez az utolsó (2011-es) és a megelőző (2010-es) beszámolási időszakra vonatkozóan. A mérleg-fordulónapi egyenleg általában az egész évre jellemző egyenleg, ezért a hatások számszerősítése ezek alapján történik. Az érzékenységvizsgálat módszertana és feltételrendszere nem változott jelentősen az előző beszámolási időszakhoz viszonyítva. A még mindig volatilis nemzetközi tőke és értékpapírpiacok miatt a devizaárfolyamok és kamatlábak nagyobb ingadozása is lehetséges.
3.1.1.1 Árfolyamkockázat
Árfolyamkockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a devizaátváltási árfolyamok változásának következtében ingadozik. Árfolyamkockázat olyan pénzügyi eszközökhöz kapcsolódik, amelyek nem a funkcionális pénznemben vannak nyilvántartva; a konszolidáció során végzett átváltásból eredő különbözeteket nem kell figyelembe venni. Releváns kockázati tényezőt jelent általánosságban valamennyi nem funkcionális deviza árfolyama, ha a Magyar Telekom rendelkezik ezen devizában denominált pénzügyi instrumentumokkal.
A forint árfolyam ingadozási sávjának 2008-ban történt eltörlése miatt a Csoport árfolyam kockázati kitettsége devizában denominált instrumentumai révén megemelkedett. Ezen hatás enyhítésére a Magyar Telekom minimalizálta devizában fennálló kölcsöneinek állományát, illetve származékos ügyletekkel fedezte azokat az árfolyamkockázat jelentős csökkentése végett.
(a) DTIF hitelekhez és kapcsolódó DT AG-s kamatcsere ügyletekhez köthető árfolyamkockázat
2002 és 2009 között a Magyar Telekom kapcsolt vállalkozásoktól csak forintban vett fel hiteleket. A Deutsche Telekommal történt megállapodás alapján 2009 júniusától euróban történik a kapcsolt vállalkozásoktól kapott általános vállalati célok finanszírozására szolgáló hitelek felvétele, amelyeket a Deutsche Telekom pénzügyi leányvállalata, a Deutsche Telekom Finance B.V. (DTIF) nyújt. A hitel felvételével együtt kétdevizás kamatcsere ügyleteket köt a Magyar Telekom a Deutsche Telekom AG-val, ezzel forintra váltva a hitelekhez kapcsolódó teljes pénzáramlást. Bár a Csoport nem alkalmaz fedezeti elszámolást, a hitel és a kamatcsere tranzakciókat együtt vizsgálva az euró-forint árfolyam-ingadozásnak korlátozott (nettó) hatása az adózás előtti eredményre. 20%-kal gyengébb forint esetén körülbelül 20 milliárd forint árfolyamveszteség keletkezne az euró alapú hiteleken, míg a kamatcsere ügyleteken az ezt kompenzáló nyereség hatása mintegy 22 milliárd forint lenne. 20%-kal erősebb forint esetén körülbelül 20 milliárd forint árfolyamnyereség keletkezne az euró alapú hiteleken, míg a kamatcsere ügyleteken az ezt kompenzáló veszteség hatása mintegy 22 milliárd forint lenne.
(b) Külső féltől felvett hitelekhez és kapcsolódó kamatcsere ügyletekhez köthető árfolyamkockázat
A Magyar Telekomnak külső féllel szemben is állnak fenn euróban denominált hitelkötelezettségei, amelyek döntő része szintén fedezve van egy jelentős magyar bankkal kötött kétdevizás kamatcsere ügylettel és ennek eredményeként a teljes hitelhez kapcsolódó pénzáramlás devizakockázata fedezve van. Bár a Csoport nem alkalmaz fedezeti elszámolást, a hitel és a kamatcsere tranzakciókat együtt vizsgálva az euró-forint árfolyam ingadozásnak nincs jelentős (nettó) hatása az adózás előtti eredményre.
(c) Egyéb árfolyamkockázat
A Magyar Telekom további árfolyamkockázata főleg (i) a Dél- és Kelet-Európai leányvállalatok külföldi pénznemben fennálló készpénz állományából és (ii) a nemzetközi telekommunikációs társaságokkal elszámolt bevételekből és kifizetésekből, valamint a külföldi pénznemben kötött szállítói szerződésekből ered. A deviza kockázatkezelési politikának megfelelően a Magyar Telekom megfelelő mennyiségő devizát tart a bankszámláin. A szükséges mennyiséget a vevőkövetelések és a szállítói tartozások egyenlege alapján határozzuk meg, annak érdekében, hogy az ilyen típusú kötelezettségekből adódó deviza kockázatra legyen elég fedezet. A Csoport devizában denominált (elsősorban a Csoport külföldi leányvállalatai által felhalmozott) eszközeinek állománya meghaladja a devizában denominált kötelezettségállományt (a fenti hitelektől eltekintve), ennek következtében a funkcionális devizák árfolyamában történő elmozdulás szignifikáns hatással lenne a Csoport eredményére. Ha a forint, mint funkcionális deviza 2011. december 31-i átváltási árfolyamához képest 20 százalékos gyengülés következett volna be az euróval és 35 százalék az amerikai dollárral szemben, ez a változás körülbelül 2,4 milliárd forint árfolyamveszteséget okozott volna (2010-ben: 0,1 milliárd forint veszteség). Hasonló értékő nyereség keletkezett volna, ha a forint 20%-kal erősödött volna az euróhoz és 35%-kal a dollárhoz képest. Ha a macedón dénár, mint funkcionális deviza 2011. december 31-i átváltási árfolyamához képest 15 százalékos gyengülés következett volna be az euróval és az amerikai dollárral szemben, ez a változás körülbelül 3,5 milliárd forint árfolyamnyereséget okozott volna (2010-ben: 3,9 milliárd forint nyereség). Hasonló értékő veszteség keletkezett volna, ha a macedón dénár 15%-kal erősödött volna az euróhoz és a dollárhoz képest.
A fenti kitettség csökkentésére a Magyar Telekom alkalmanként származékos ügyleteket köt. A nyitott rövid futamidejő határidős devizaügyletek valós piaci értéke 3,5 milliárd forint (követelés) volt 2011. december 31-én (2010-ben: -666 millió
forint (kötelezettség)). Ezen devizaügyletek célja, hogy a jövőbeni devizabevételeket meghaladó deviza kifizetésekre fedezetet nyújtsanak. A forint 2011. december 31-én érvényes azonnali euró-forint devizaárfolyamhoz képest 20%-os gyengülése és a dollár-forint devizaárfolyamhoz képest 35%-os gyengülése 18,4 milliárd forint nem realizált árfolyamnyereséget keletkeztetett volna ezen a nettó egyenlegen, míg az euróval szemben 20%-kal, illetve a dollárral szemben 35%-kal erősebb forint megközelítőleg 11,3 milliárd forint nem realizált árfolyamveszteséget okozott volna.
A volatilis nemzetközi tőke- és értékpapír piacok hatására a forint, mint funkcionális deviza az euróval szemben 20 százaléknál is magasabb, az amerikai dollárral szemben 35 százaléknál is magasabb, míg a macedón dénár 15 százaléknál magasabb ingadozása is elképzelhető az euróval és az amerikai dollárral szemben, mivel a rendkívüli piaci körülmények extrém árfolyammozgásokat eredményezhetnek a devizapiacokon.
3.1.1.2. Kamatlábkockázat
A Magyar Telekom a kamatlábak változása miatt is ki van téve a piaci kockázatoknak. Ennek oka, hogy a kamatlábak ingadozása befolyásolja a fix kamatozású instrumentumok valós értékét, továbbá a változó kamatozású instrumentumokon keresztül a cashflow-t.
A nem derivatív fix kamatozású pénzügyi instrumentumok piaci kamatainak a változása csak akkor van hatással az eredményre, ha az instrumentumot valós értéken tartjuk nyilván. A fix kamatozású pénzügyi instrumentumok, melyek amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva nincsenek kitéve kamat cashflow kockázatnak.
A piaci kamatok változása azon származékos kamat ügyletek (kamat- és devizacsere ügyletek) esetén, melyek nem taroznak az IAS 39 által meghatározott fedezeti ügyletek körébe a pénzügyi bevételeket, vagy pénzügyi költségeket befolyásolják (nettó nyereség / veszteség a pénzügyi instrumentumok valós értékre történő átértékeléséből).
A piaci kamatok változása a nem derivatív, változó kamatozású pénzügyi instrumentumok kamat bevételeit/költségeit befolyásolja, amennyiben ezen kamatfizetéseket nem fedezzük kamatkockázat csökkentésére irányuló cashflow fedezéssel.
(a) Pénzügyi eszközök
A magyarországi mőködésből származó készpénz többletet elsősorban a hitelek visszafizetésére fordítjuk, de a macedón és montenegrói leányvállalataink jelentős készpénzállománnyal rendelkeznek, melyet helyi bankokban tartanak. Ezeket elsősorban fix kamatozással kötjük le, hogy minimalizáljuk a piaci változásoknak való kitettségünket, melyek kedvezőtlenül hatnának az ezen betétekből származó cashflow-ra.
A Csoport nem rendelkezett jelentős összegő forint bankbetéttel 2010 és 2011 év végén sem.
A Csoport macedón dénár bankbetéteinek összege 2011 végén 19,3 milliárd forint volt (2010-ben 15,7 milliárd forint). 1 százalékponttal magasabb kamatlábat feltételezve 2011 évre (feltételezve, hogy jellemzően az év végi állomány állt fenn 2011 folyamán), a kamatbevétel 0,2 milliárd forinttal lett volna magasabb (2010-ben 0,2 milliárd forint). A kamatbevétel ugyanekkora összeggel lett volna kisebb 1 százalékponttal alacsonyabb kamatláb esetén.
A Csoport euró bankbetéteinek összege 2011 végén 40,5 milliárd forint volt (2010-ben 38,0 milliárd forint). 1 százalékponttal magasabb kamatlábat feltételezve 2011 évre (feltételezve, hogy jellemzően az év végi állomány állt fenn 2011 folyamán), a kamatbevétel 0,4 milliárd forinttal lett volna magasabb (2010-ben 0,4 milliárd forint). A kamatbevétel ugyanekkora összeggel lett volna kisebb 1 százalékponttal alacsonyabb kamatlábat feltételezve.
A hektikusan mozgó nemzetközi tőke- és értékpapírpiacok miatt a kamatok nagyobb ingadozása is lehetséges. Ennek kockázatát a fix és változó kamatlábú kölcsönök kiegyensúlyozott portfóliójával igyekszünk csökkenteni (ld. fent). Az érzékenységi vizsgálatokat 1 százalékpontos euró kamatváltozásra mutattuk be, de a rendkívüli piaci körülmények extrém ingadozásokat is eredményezhetnek a pénzpiacon, ami még ennél magasabb kamatláb elmozdulásokat is eredményezhet.
(b) Pénzügyi kötelezettségek
A pénzügyi kötelezettségek közül elsősorban a kapcsolt vállalkozásokkal (DTIF) szembeni kötelezettségek és a harmadik féllel szembeni kötelezettségek, valamint a kapcsolódó kamatcsere ügyletek vannak kitéve kamatkockázatnak. Ezen hitelek közül szinte valamennyinél a Magyar Telekom Nyrt. a kötelezett, mivel a Csoport finanszírozása központilag történik. A lenti elemzés a Csoport kamatkockázatnak való nettó kitettségét mutatja be, ami a hitelek és a kapcsolódó kamatcsere ügyletek együttes eredménye.
Mivel a hitelportfolió döntő többsége forintban denominált, illetve kamatcsere ügyletekkel forint kamatozásra lett elcserélve, a Csoport pénzügyi kötelezettségei szinte kizárólag a forint kamatlábváltozásoknak vannak kitéve. A kamatkockázat megfelelő kezelése érdekében fix és változó kamatozású hitelek kombinációja alkotja a forint portfoliót. Az összes adósságállományhoz viszonyítva a fix kamatozású adósságállomány (beleértve a fix kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a változó kamatozásúra cserélt hiteleket) 58 százalékot tett ki 2011. december 31-én (2010-ben 63%).
Továbbá néhány, a Deutsche Telekom-mal kötött hitelszerződés olyan kamatot tartalmaz, amely a DT nemzetközi hitelminősítő intézetek által történő BBB+ szint alá történő leminősítése esetén változhat. Egy ilyen leminősítés hatása körülbelül 0,2 milliárd forint többlet-kamatfizetést eredményezett volna éves szinten (feltételezve, hogy jellemzően az év végi állomány állt fenn 2011 folyamán) az előre rögzített kamatösszegen felül (2010-ben 0,2 milliárd). Másrészről, a hitelminőség kedvezőbb besorolásra történő változtatása nem okozott volna kamatkiadás csökkenést 2011-re, mivel a DT felminősítéssel érintett hitelek lejártak 2011 folyamán (2010-ben a hitelminőség „A” szintnél kedvezőbb besorolásra történő változtatása 0,2 milliárd forinttal alacsonyabb kamatkiadást eredményezett volna feltételezve, hogy jellemzően az év végi állomány állt fenn 2010 folyamán.)
Az összes adósságállományhoz viszonyítva a változó kamatozású adósságállomány (beleértve a változó kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a fix kamatozásúra cserélt hiteleket) 42 százalékot tett ki 2011. december 31-én (2010- ben 37%). 2 százalékponttal magasabb kamatlábat feltételezve 2011. évre (feltételezve, hogy jellemzően az év végi állomány állt fenn 2011 folyamán), a kamatköltség 2,9 milliárd forinttal lett volna magasabb (2010-ben 2,7 milliárd forint). A kamatköltség ugyanekkora összeggel alacsonyabb lett volna 2 százalékponttal alacsonyabb kamatláb esetén.
A DT-vel kötött kamatcsere ügyletek valós értéke forint és euró kamatlábváltozásoknak van kitéve. Változatlan forint kamatot és az euró kamatláb 1%-os emelkedését feltételezve, a kamatcsere ügyletek valós értéke 3,7 milliárd forinttal csökkenne, míg az euró kamatláb 1%-os csökkenése 3,8 milliárd forint nyereséget okozna. Hasonló módon, változatlan euró kamat mellett a forint kamatláb 2%-os emelkedését feltételezve, a kamatcsere ügyletek valós értéke 4,4 milliárd forint nyereséget eredményezne, míg a forint kamatlábak 2%-os csökkenése 4,6 milliárd forint veszteséget okozna.
3.1.1.3. Egyéb árkockázat
A beszámolási időszak végén a Magyar Telekom nem rendelkezett olyan jelentős befektetésekkel, amelyekre hatással lennének olyan kockázati változók, mint a tőzsdei árfolyamok vagy más mutatószámok, így a Csoport kitettsége ilyen árváltozásoknak nagyon minimális. Lásd még a 8.2 megjegyzést.
3.1.2 Hitelezési kockázat
Hitelezési kockázatról akkor beszélünk, ha egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó szerződésben résztvevő egyik fél pénzügyi veszteséget okoz egy másik félnek kötelezettsége teljesítésének elmulasztásával.
A hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát a mérlegben szereplő pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke mutatja. A hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát csökkentő garanciális megállapodásokat is ebben a fejezetben mutatjuk be.
A lenti táblázat a Magyar Telekom hitelezési kockázatnak való kitettségét mutatja 2010. és 2011. december 31-re vonatkozóan:
Millió Ft 2010 2011
december 31-én
Pénzeszközök ..................................................................................................................................................................... | 15 841 | 14 451 |
3 hónapon túli bankbetétek ...................................................................................................................................... | 47 798 | 54 926 |
Vevőkövetelések ............................................................................................................................................................... | 106 732 | 113 350 |
Pénzügyi lízingkövetelések ........................................................................................................................................ | 20 385 | 16 783 |
Dolgozói kölcsönök ........................................................................................................................................................ | 4 704 | 5 392 |
Derivatív pénzügyi instrumentumok ..................................................................................................................... | 1 305 | 14 325 |
1 éven túli vevő követelések....................................................................................................................................... | 1 524 | 1 696 |
Külső feleknek nyújtott kölcsönök ......................................................................................................................... | 947 | 1 164 |
Értékesíthető pénzügyi eszközök .......................................................................................................................... | 296 | 278 |
RDC követelések ............................................................................................................................................................... | 715 | 620 |
Egyéb rövid lejáratú ......................................................................................................................................................... | 2 400 | 1 422 |
Egyéb hosszú lejáratú..................................................................................................................................................... | 519 | 270 |
203 166 | 224 677 |
A hitelkockázatok döntő többsége a pénzeszközökkel, a 3 hónapnál hosszabb futamidejő bankbetétekkel és a vevőkövetelésekkel kapcsolatban merül fel, és kisebb mértékben pénzügyi lízingkövetelésekhez kapcsolódóan. A Csoport pénzügyi eszközeinek döntő többségét a Pénzeszközök, a 3 hónapon túli bankbetétek és a Vevőkövetelések alkotják, melyek rövid lejáratúak.
A Csoport kockázatkezelési irányelvei szerint a Magyar Telekom Csoport tagvállalatai csak legalább BBB+ (vagy azzal egyenértékő) hitelminősítéssel rendelkező bankokban helyeznek el betéteket, vagy garanciákat kérnek a betétekre olyan bankoktól, amelyek legalább BBB+ minősítésőek. Továbbá a Magyar Telekom előnyben részesíti az olyan bankokban történő betételhelyezést, amelyek hitelt is nyújtanak neki, hogy a bank csődje esetén lehetőség legyen a hitelek és betétek kompenzálására.
A Csoport magyarországi tagvállalatainak pénzeszközei és 3 hónapnál hosszabb bankbetétei esetében a hitelkockázat korlátozott, mivel a Magyar Telekom meghatározó pénzintézeteknél helyezi el pénzeszközeit. Továbbá, a forintban keletkező készpénz többletet a forintban fennálló hiteleink törlesztésére fordítjuk, vagy olyan partner bankokban helyezzük el, melyekkel szemben hiteleink vannak. A fentiek miatt a forintban meglévő készpénzállományra vonatkozó hitelezési kockázatunk igen alacsony.
A macedón leányvállalatoknak elsősorban macedón dénárban és euróban tartott pénzeszközei és 3 hónapnál hosszabb futamidejő bankbetétei vannak, a montenegrói leányvállalatok elsősorban euróban tartják pénzeszközeiket és lekötött betéteiket. Az ezekben az országokban elhelyezett pénzeszközök és 3 hónapnál hosszabb futamidejő bankbetétek esetében magasabb a hitelezési kockázat, mivel kevés nemzetközileg jelentős pénzügyi intézmény van jelen. Ugyanakkor a montenegrói bankbetétek (14,1 milliárd 2011. december 31-én, illetve 10,1 milliárd forint 2010. december 31-én) és a macedóniai bankbetétek (45,7 milliárd 2011. december 31-én, illetve 43,7 milliárd forint 2010. december 31- én) teljes egészében le vannak fedezve BBB vagy magasabb hitel-besorolású nemzetközi pénzintézetek által kibocsátott bankgaranciákkal, vagy a Magyar Telekomnak joga van ezen betéteket a garanciát kibocsátó banktól felvett hitelekkel szemben nettósítani, a bank csődje esetén. A bankbetétek hitelezési kockázatát a pénzeszköz állomány több, a helyi piacon meghatározó jelentőségő, független hitelintézetnél történő elhelyezésével tovább csökkentjük.
A pénzügyi lízingkövetelések a legtöbb esetben olyan szerződésekbe vannak beágyazva, amelyek olyan szolgáltatáshoz szükséges eszközök nyújtását teszik szükségessé, amelyek jogilag a Csoport tulajdonát képezik. Amennyiben a partner nem fizeti ki a számlákat, jogunkban áll a szolgáltatás felfüggesztése és az eszközök Csoport által történő visszavétele. Mivel ezek az eszközök ritkán ügyfél specifikusak, más módon is hasznosítani tudjuk őket, ezért a pénzügyi lízingekhez kapcsolódó hitelkockázat meglehetősen korlátozott.
Az ügyfelekhez kapcsolódó hitelezési kockázat a Magyar Telekom nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi kiterjedése miatt alacsony.
A vevő követelések és egyéb követelések kivételével nem volt más pénzügyi eszköz, amelyre értékvesztés elszámolása vált volna szükségessé, mivel nem voltak lejárt követelések, illetve nem volt értékvesztésre utaló jel sem.
A lenti táblázat a vevőköveteléseket tartalmazza országok szerinti megbontásban:
Millió Ft 2010 2011
december 31-én
Magyarország ........................................................................................................................... | 88 099 | 92 902 |
Macedónia ............................................................................................................................... | 12 852 | 13 998 |
Montenegró ............................................................................................................................. | 4 792 | 5 205 |
Egyéb ........................................................................................................................................ | 989 | 1 245 |
106 732 | 113 350 |
A fenti táblázatban szereplő összegek az értékvesztéssel csökkentett összegben kerültek bemutatásra. Az elszámolt értékvesztés mintegy 34,6 milliárd forintot tett ki 2011. december 31-én (2010-ben 34,5 milliárd forint). Az éves szinten elszámolt értékvesztés 2011-ben a konszolidált bevételek 1%-a volt (2010-ben 1,6%). A jövőben az ügyfelek fizetési hajlandósága változhat, amely több értékvesztés elszámolását eredményezné. A behajthatatlan bevétel 1 %-os növekedése az értékvesztést mintegy 6,0 milliárd forinttal növelné 2011-ben (2010: 6,1 milliárd forint).
Magyarország
A Csoport tagjai különböző módszereket használnak a fizetőképesség vizsgálatára. A Csoport ügyfélkörének többsége Magyarországon található, esetükben a Társaság a következő gyakorlatot követi.
A hitelképesség vizsgálat automatikusan történik a Lakossági értékesítési igazgatóság hitelképesség-vizsgáló rendszerének segítségével. Az igénybe vett szolgáltatás függvényében többféle ellenőrzés is lefut, mint például a csődlista, a cég belső, kockázatos címlistája, az elmúlt fél év behajtási története, a tartozás és a magyarországi mobilszolgáltatók feketelistájának ellenőrzése. A Fraud rendszer segítségével figyeljük az ügyfelek kiugró forgalmát és fraud gyanús viselkedését mobil, vezetékes és internet szolgáltatás esetében is. Üzleti ügyfelek esetében az ügyfélmenedzserek ellenőrzik, hogy az ügyfélnek van-e tartozása.
A felszólítási folyamatok automatikusan futnak a számlázó rendszerekből az alábbi lépésekkel: SMS-küldés, telefonos felszólítás, felszólító levél, korlátozás, felmondó levél és kikapcsolás. A különböző ügyfélcsoportok esetében különböző és testreszabott felszólítási lépéseket alkalmazunk, eltérő határidőkkel és minimumtartozással. A szerződés felmondása után a folyamat várható sikeressége alapján több behajtási lépés kombinációját alkalmazzuk, úgymint behajtó cégek alkalmazása, a kintlévőség eladása és a jogi útra terelés. A folyamat minden lépését belső utasítások szabályozzák.
Macedónia
A mőködési tevékenységben a hitelezési kockázat kezelési folyamata megelőző intézkedéseket, (így hitelképesség- vizsgálat és megelőző limitbeállítás), illetve a szerződéses kapcsolat során korrigáló intézkedéseket (pl. emlékeztetők kiküldése, hálózatról történő lekapcsolás, együttmőködés behajtó társaságokkal, bírósági eljárás, faktorálás) egyaránt tartalmaz. A lejárt követeléseket ügyféltípusonként, hitelezési csoportonként és a kintlévőség összege alapján ellenőrzik. A hitelezési kockázatot hitelképesség vizsgálattal és megelőző limit beállítással csökkentjük. A hitelképesség vizsgálata során felmérik, hogy az ügyfél eladósodott-e, míg a megelőző limit beállítás az ügyfél átlagos fogyasztási szintje alapján a hitellimit meghatározását szolgálja. Macedóniában sem fordul elő, hogy egyes ügyfél vagy ügyfélcsoport miatt jelentős lenne a kockázat. A hitelezési kockázat csökkentésére alkalmazott eljárások biztosítják, hogy megfelelő hiteltörténettel rendelkező ügyfelek részére történjen szolgáltatásnyújtás illetve, hogy a hitelezési kitettség elfogadható szinten maradjon.
Montenegró
2010-ben és 2011-ben a montenegrói pénzügyi terület hatékonysági vizsgálatának középpontjában a követeléskezelés és a hitelezési kockázat ellenőrzése állt. 2010-ben szervezeti változás révén Lakossági Pénzügyi Osztály jött létre az elszámolandó értékvesztés csökkentése céljából, így a folyamatok többsége megváltozott: az ügyfelek emlékeztetési folyamata módosult és más ügyfélszegmensekre összpontosul, nagyobb hangsúly került a követelések mielőbbi behajtására, valamint az új és meglévő ügyfelek hitelképességének vizsgálatára irányuló folyamatot is
átterveztük. 2011-ben folytattuk a behajtási folyamatok fejlesztését. E tevékenységek révén az elszámolt értékvesztés összege jelentősen csökkent Montenegróban. Ugyanakkor a gazdasági helyzet változatlansága és az alacsony gazdasági aktivitás miatt a behajtási folyamatot folyamatosan követjük és ezzel összhangban tesszük meg a szükséges intézkedéseket.
3.1.3 Likviditási kockázat
Likviditási kockázatról akkor beszélünk, ha egy társaság nehézségekbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése kapcsán.
A likviditási kockázat körültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségő pénzeszköz, bankbetét, valamint megfelelő összegő kötelezően folyósítandó hitelkeret fenntartására. A Csoport Treasury tevékenysége a rugalmas finanszírozást célozza szabad hitelkeretek rendelkezésre tartásával. A Csoport le nem hívott hitelkerete 51,4 milliárd forint volt 2011. december 31-én. (2010: 54,6 milliárd forint), és a Társaság magyarországi bankoknál további feltételes hitelkerettel rendelkezett. A fentieken túl a Deutsche Telekom 2013. június 30-ig megerősítette elkötelezettségét, hogy szükség esetén támogatást nyújt a Magyar Telekom tervezett finanszírozási igényeinek kielégítéséhez.
Az alábbi két táblázat a Magyar Telekom pénzügyi kötelezettségeinek lejárati szerkezetét mutatja be 2011. és 2010. december 31-én. (A táblázat a felsorolt kötelezettségekre fizetendő kamatokat is tartalmazza.) Mivel a pénzügyi kötelezettségeket a Csoport jellemzően folyamatos mőködéséből származó pénzeszközökből finanszírozza, a beszámolási időszak végén fennálló pénzügyi eszközök (pénzügyi kötelezettségekkel összevetett) lejárati bontása nem mérvadó, ezért ezt nem szerepeltetjük az alábbi táblázatban.
1 éven | 1-5 év | 5 éven | ||
2011. december 31. (millió Ft) |
| belüli | közötti | túli |
Kötelezettségek szállítók felé ............................................... | 101 119 | 101 119 | - | - |
Fizetendő osztalék ................................................................. Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatokkal szemben.................................................................................. | 392 334 153 | 392 64 835 | - 243 751 | - 25 567 |
Bankhitelek ......................................................................... | 65 250 | 48 759 | 16 491 | - |
Pénzügyi lízingkötelezettségek ........................................ | 8 877 | 1 537 | 4 484 | 2 856 |
Nem átváltható kötvények ................................................. | 190 | 70 | 120 | - |
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ...................................... | 23 491 | 22 995 | 492 | 4 |
Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen........................ | 97 808 | 73 361 | 21 587 | 2 860 |
Pénzügyi kötelezettségek cashflow..................................... | 533 472 | 239 707 | 265 338 | 28 427 |
Nyitott swap pozíciók pénzáramlása | ||||
Bruttó euró befolyások (millió euró) ................................... | 383 | 23 | 281 | 79 |
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) ....................................................................... | 119 286 | 7 290 | 87 527 | 24 469 |
Bruttó forint kifizetések (millió forint).................................. | (119 033) | (10 244) | (87 429) | (21 360) |
Nettó forint befolyások (kifizetések) (millió forint)............. | 253 | (2 954) | 98 | 3 109 |
Nyitott forward pozíciók pénzáramlása | ||||
Bruttó euró befolyások (millió euró) ..................................... 100 | 100 | - | - | |
Bruttó USD befolyások (millió USD)...................................... 103 | 103 | - | - | |
Összesen
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali
árfolyamon) ......................................................................... 55 831 55 831 - -
Bruttó forint kifizetések (millió forint).................................... (52 803) (52 803) - -
Nettó forint befolyások (millió forint)..................................... 3 028 3 028 - -
Összesen 1 éven
2010. december 31. (millió Ft) belüli
1-5 év
közötti
5 éven
túli
Kötelezettségek szállítók felé ............................................... | 88 613 | 88 613 | - | - | |||
Fizetendő osztalék ................................................................. Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatokkal szemben.................................................................................. | 319 363,184 | 319 87 788 | - 245 188 | - 30 208 | |||
Bankhitelek ......................................................................... | 52 813 | 46 348 | 6 465 | - | |||
Pénzügyi lízingkötelezettségek ........................................ | 4 462 | 1 080 | 2 664 | 718 | |||
Nem átváltható kötvények ................................................. | 191 | 70 | 121 | - | |||
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ...................................... | 1 243 | 1 119 | 123 | 1 | |||
Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen........................ | 58 709 | 48 617 | 9 373 | 719 | |||
Pénzügyi kötelezettségek cashflow..................................... | 510 825 | 225 337 | 254 561 | 30 927 | |||
Nyitott swap pozíciók pénzáramlása | |||||||
Bruttó euró befolyások (millió euró) ................................... | 312 | 25 | 287 | - | |||
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) ....................................................................... | 87 089 | 6 861 | 80 228 | - | |||
Bruttó forint kifizetések (millió forint).................................. | (100 849) | (10 037) | (90 812) | - | |||
Nettó forint kifizetések (millió forint) ................................... | (13 760) | (3 176) | (10 584) | - | |||
Nyitott forward pozíciók pénzáramlása
123 | 123 | - | - |
5 | 5 | - | - |
Bruttó euró befolyások (millió euró) .....................................
Bruttó USD befolyások (millió USD)......................................
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali
árfolyamon) ......................................................................... 35 253 35 253 - -
Bruttó forint kifizetések (millió forint).................................... (36 395) (36 395) - -
Nettó forint kifizetések (millió forint) ..................................... (1 142) (1 142) - -
A Magyar Telekom adósságportfoliójának átlagos lejárati ideje 2,6 év 2011. december 31-én (2010: 2,5 év). Mindkét érték megfelel a likviditáskezelésre vonatkozó limitelvárásnak, mely az adósságportfolió átlagos lejárati idejét 2-3 év között tartja megfelelőnek.
A pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó változó kamatfizetések számításához a 2011. december 31-ét, illetve a 2010. december 31-ét megelőző legutolsó kamatfordulókor megállapított kamatlábakat használtuk.
3.2 Tőkekockázat kezelése
A Csoport célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos mőködés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében.
A vállalat vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a vállalat saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a Csoport tőkeszerkezetét. Ez úgy valósítható meg, hogy a Társaság módosítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt adhat el vagy vehet. Az iparágban szokásos eljárással összhangban a Csoport az eladósodottsági ráta segítségével figyeli a tőkeszerkezetet. A ráta a nettó adósságállomány, illetve a nettó adósságállománnyal növelt tőke (a kisebbségi részesedést beleértve) hányadosaként határozható meg. A nettó adósságállomány kiszámítása a következő módon történik:
- Rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben – 16. megjegyzés
- Plusz Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség – 17. megjegyzés
- Xxxxxx Xxxxxxxxxxxx – 6. megjegyzés
- Mínusz Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök - 8.1. megjegyzés
2010-ben és 2011-ben is az volt a Csoport stratégiája, melyet az Igazgatóság is jóváhagyott, hogy az eladósodottsági rátáját 30% és 40% között legyen. 2011. december 31-én az eladósodottsági ráta 34,1% volt (2010: 32,7%).
A fentieken túl – a Társasági törvény szerint a Magyar Telekom Nyrt.-nek biztosítania kell, hogy a vállalat Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke alá, vagyis a tartalékok összege ne legyen negatív. A Társaság megfelel ennek a szabályozásnak, a konszolidált tőkére vonatkozóan pedig nem áll fenn ilyen jellegő törvényi kötelezettség.
A tőke, melyet a Csoport menedzsel, 556 milliárd forintot tett ki 2011. december 31-én (2010: 595 milliárd forint).
4 KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK ÉS MEGÍTÉLÉSEK
A becsléseket és megítéléseket múltbeli tapasztalatok és egyéb tényezők, így az adott körülmények között ésszerőnek gondolt jövőbeli eseményekkel kapcsolatos várakozások alapján folyamatosan értékeljük. A Csoport a jövőre vonatkozóan becslésekkel és feltételezésekkel él. A számviteli becslések eredményeképpen kapott értékek, a definícióból adódóan, csak nagyon ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel. A legkritikusabb becslések és feltételezések, amelyeknél jelentős kockázat áll fenn az eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének jelentős módosítására, a következők:
4.1 Eszközök hasznos élettartama
Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatokra és a várható technológiai fejlődésre, valamint a tágabb gazdasági és iparági tényezőkben bekövetkező változásokra épül. A becsült hasznos élettartamok helyességét évente, illetve ha a becslés alapjául szolgáló feltételezésekben jelentős változások következnek be, felülvizsgáljuk. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározását azért tartjuk kritikus számviteli becslésnek, mert egy innovatív iparág technológiai fejlődésével kapcsolatosan tartalmaz feltételezéseket, valamint jelentős mértékben függ a Csoport beruházásaitól. Továbbá az eszközeink között, a hosszú élettartamú eszközök nagy aránya miatt, a feltételezések bármilyen megváltozása meghatározó lehet pénzügyi helyzetünk és tevékenységünk eredménye szempontjából. Pl. ha a Magyar Telekom 10%-kal csökkentené eszközei hasznos élettartamát, az éves értékcsökkenés hozzávetőlegesen 10 milliárd forinttal (2010: 10 milliárd forint) növekedne. A 2011 során elvégzett hasznos élettartam módosításokat a 12. és 13. megjegyzés tartalmazza.
A Csoport folyamatosan számos új szolgáltatást, illetve platformot vezet be, pl. a mobilkommunikáció terén az UMTS és 4G alapú szélessávú szolgáltatások vagy az üvegszálas technológia lakossági ügyfeleknél történő alkalmazása.
Hasonló új szolgáltatások bevezetésekor a Csoport megvizsgálja a már meglévő platformok hasznos élettartamát. Mindazonáltal az új szolgáltatásokat túlnyomó többségében úgy tervezik, hogy “együtt éljenek” a már meglévő platformokkal, így nem azonnali az átállás az új technológiára. Következésképpen a régi platformok hasznos élettartamát rendszerint nem szükséges lerövidíteni.
4.2 A goodwill értékvesztésének vizsgálata
A goodwillre már nem számolható el értékcsökkenés, de évente vagy gyakrabban meg kell vizsgálni, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. A mőködési szegmensek (vagy CGU-k) megtérülő értékét a 10 évre előre jelzett, maradványértéket is tartalmazó diszkontált cashflow értéke alapján kiszámított értékesítési költségekkel csökkentett valós érték alapján határozzuk meg. Ez az eljárás jelentős részben becslésen alapul, és magában rejti annak kockázatát, hogy jelentős eltérések adódhatnak a valós érték összegében, amennyiben a számításokban alkalmazott feltételezések helytelennek bizonyulnak. A Csoport az értékvesztési vizsgálatot a 10 éves jövőbeni cashflow-előrejelzések alapján végzi, amely előrejelzések a menedzsment piaci szereplőkkel, illetve iparági eseményekkel kapcsolatos legjobb becslésein alapulnak. A Csoport 10 éves jövőbeni cashflow-előrejelzéseket alkalmaz, mivel befektetéseink megtérülési ideje a távközlési szektorban gyakran meghaladja az 5 évet.
A mőködési szegmensek megtérülő értékét a mőködési szegmensek értékesítési költségekkel csökkentett valós értékének kiszámításával határozzuk meg. A kalkulációkhoz a Magyar Telekom többféle súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) és folyamatos növekedési rátát (PGR) használ attól függően, hogy éppen melyik országban, milyen sajátosságokkal rendelkező piacon mőködik. A súlyozott átlagos tőkeköltséget a tőkepiaci árfolyamok modellje segítségével, az alábbi paraméterekkel határozzuk meg: a hasonló iparágban tevékenykedők átlagos bétája, 10 éves zéró- kupon hozam, és adósság ráta. Ez az adósságráta összhangban van a hasonló tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékő eladósodottságával, míg a folyamatos növekedési ráta összhangban van az adott távközlési szektor
átlagos hosszú távú növekedési rátájával.
A valós érték kalkulációknál, az értékvesztés vizsgálat végzésekor bizonyos központi funkciók átterhelésre nem kerülő költségét is figyelembe vesszük. E központi funkciók költségét a mőködési szegmensekhez az általuk a Csoport összbevételén belül képviselt arányban rendeljük hozzá.
A goodwillt a Csoport következő mőködési szegmenseihez rendeljük hozzá: Magyarország , T-Systems, Macedónia és Montenegró.
A fent leírt technikákkal a 2011-ben végzett értékvesztés vizsgálat eredményeképp a Macedónia szegmens goodwilljére értékvesztést azonosítottunk be, és számoltunk el. Az értékvesztés elszámolásának fő indoka az, hogy a Macedónia szegmens 2011-ben készült bevételi terveit az egy évvel korábbihoz képest 7-19%-kal csökkenteni kellett a kedvezőtlen gazdasági környezet és a vártnál erősebb mobilpiaci verseny miatt, melyek jelentős áresést, valamint magasabb mértékő készüléktámogatásokat okoztak. Habár a vezetőség megpróbálja ellensúlyozni a készpénz befolyások veszteségét a kifizetések szigorúbb ellenőrzésével, a bevételek előre látható csökkenését nem lehet teljes mértékben ellensúlyozni az egyéb mőködési költségek tervezett csökkentésével, valamint a beruházások ugyancsak tervezett visszafogásával. A várható pénzáramok csökkenése mellett, az alkalmazott WACC 10,96%-ról 12,11%-ra történő emelése a Macedónia szegmens vállalati értékének további csökkenését eredményezte. Továbbá, a fent leírt okokból a 2010-es számításokhoz használt PGR rátát 1,7%-ról 0,5%-ra kellett csökkenteni a 2011-es számításokhoz.
A gazdasági körülmények fent leírt változása miatt az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték kalkuláció alapján a Macedónia szegmensre 31 390 millió forint értékvesztést kellett elszámolni. A Magyar Telekom vezetősége nem tartja szükségesnek használati érték kalkuláció elkészítését, mivel ez az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték kalkulációnál alacsonyabb vállalati értéket hozna eredményként. A használati érték módszer jövőbeli beruházások nélküli modellt feltételez, ami azt jelenti, hogy a számításoknál sem további capex, sem ehhez kapcsolódó, a jövőben elszámolandó bevétel vagy nyereség nem vehető figyelembe. A telekommunikációs szektorban a bevételek hosszú távú biztosítása nagymértékben függ a jövőbeli beruházásoktól. A Magyar Telekomnál a capex-nek átlagosan csak körülbelül 20%-a kapcsolódik karbantartáshoz; a maradék új beruházás, amely új csatlakozást biztosít a hálózatra. Egyértelmő, hogy e nélkül a bevételek jelentős hanyatlásnak indulnának hosszú távon. Következésképp sem a Macedónia, sem a többi szegmens használati érték kalkulációját nem készítettük el.
A többi szegmenshez allokált goodwillre 2011-ben nem kellett értékvesztést elszámolni, 2010-ben pedig egyáltalán nem kellett goodwill értékvesztést elszámolni.
Az alábbi táblázatokban foglaltuk össze a Csoport mőködési szegmenseinek (és 2010-ben az MBU CGU) valós érték kalkulációjához használt súlyozott átlagos tőkeköltségeket (WACC) és folyamatos növekedési rátákat (PGR), melyeket a 2011 és 2010 során végrehajtott értékvesztés vizsgálatnál alkalmaztunk. A táblázat azt az érzékenységi vizsgálatot is tartalmazza, amely megmutatja, hogy 2011. vagy 2010. december 31-én mennyi értékvesztést (vagy Macedónia esetében mennyi további értékvesztést) számoltunk volna el a mőködési szegmensekhez (és 2010-ben az MBU CGU-hoz) allokált goodwillre, amennyiben a Magyar Telekom a kalkulációban használt érzékeny paramétereket módosítaná.
A WACC esetében bemutatjuk, hogy annak 2 százalékpontos növekedése milyen hatással lenne a goodwillre. A PGR esetében bemutatjuk, hogy annak 5 százalékpontos csökkenése milyen hatással lenne a goodwillre. Az érzékenységi elemzésekhez használt cashflow tervek esetében azt mutatjuk be, hogy a tervezett szintnél 10 vagy 20%-kal alacsonyabb pénzáram milyen hatással lenne a goodwillre.
2011 WACC | Magyarország | T-Systems | Macedónia (értékvesztés után) | Montenegró
| |
A kalkulációban alkalmazott érték | 12,99% | 13,27% | 12,11% | 10,54% | |
Ha ennyire módosítanánk Lehetséges értékvesztés (millió Ft) | 14,99% 33 969 | 15,27% - | 14,11% 9 170 | 12,54% - | |
PGR | |||||
A kalkulációban alkalmazott érték | 1,0% | 1,5% | 0,5% | 0,0% | |
Ha ennyire módosítanánk Lehetséges értékvesztés (millió Ft) | -4,0% 15 771 | -3,5% - | -4,5% 7 240 | -5,0% - | |
Cashflow | |||||
Ha ennyivel módosítanánk Lehetséges értékvesztés (millió Ft) | -10% 8 595 | -10% - | -10% 6 777 | -10% - | |
Ha ennyivel módosítanánk Lehetséges értékvesztés (millió Ft) | -20% 74 621 | -20% - | -20% 13 576 | -20% - |
A Csoport mőködési szegmens struktúrája 2011. januárjától az alábbiak szerint módosult: az új mőködési szegmens Magyarország a korábbi Lakossági Szolgáltatások Üzletágat ( CBU-t), a Vállalati Szolgáltatások Üzletág (BBU) kis- és középvállalati ügyfeleit, valamint a Csoportközpont és a Technológia Üzletágat foglalja magába. A T-Systems szegmens a korábbi BBU-t tartalmazza a kis- és középvállalati ügyfelek nélkül. A Macedónia és Montenegró szegmensek nem változtak. Az alábbi táblázat a régi szegmens struktúrában, viszont a 2011-es számításokban alkalmazott paraméterek lehetséges változásáról készült érzékenységi elemzést mutatja. A Csoport 2010. december 31-i újraszegmentálásakor értékvesztés elszámolása nem vált szükségessé, és amint az az alábbi táblázatból is egyértelmő, jelentős értékvesztés elszámolásának kockázata nem állt fenn, még a 2010-es számításokban alkalmazott paraméterek ésszerően lehetséges változása esetén sem.
2010 | CBU | BBU | MBU | Macedónia | Montenegró |
WACC | |||||
A kalkulációban alkalmazott érték | 12,36% | 12,28% | 12,56% | 10,96% | 10,68% |
Ha ennyire módosítanánk | 14,36% | 14,28% | 14,56% | 12,96% | 12,68% |
Lehetséges értékvesztés (millió Ft) | - | - | - | - | - |
PGR | |||||
A kalkulációban alkalmazott érték | 1,5% | 2,0% | 2,0% | 1,7% | 1,2% |
Ha ennyire módosítanánk | -3,5% | -3% | -3% | -3,3% | -3,8% |
Lehetséges értékvesztés (millió Ft) | - | - | - | - | - |
Cashflow | |||||
Ha ennyivel módosítanánk | -10% | -10% | -10% | -10% | -10% |
Lehetséges értékvesztés (millió Ft) | - | - | - | - | - |
Ha ennyivel módosítanánk | -20% | -20% | -20% | -20% | -20% |
Lehetséges értékvesztés (millió Ft) | - | - | - | 1 841 | - |
4.3 Tárgyi eszközök és immateriális javak becsült értékvesztése
A beazonosítható tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztését minden olyan esetben megbecsüljük, amikor felmerül annak a lehetősége, hogy az eszköz könyv szerinti értéke jelentős mértékben meghaladja megtérülő értékét, illetve ha az értékvesztés összege megbecsülhető. A megtérülő értéket elsősorban a használati érték számításával határozzuk meg, amely számítás a becslések, és azokat befolyásoló tényezők széles skáláját veszi figyelembe. Többek között figyelembe vesszük a jövőbeli bevételeket és költségeket, technológiai avulást, szolgáltatások megszüntetését és egyéb változásokat, amelyek értékvesztést indokolhatnak. Amennyiben az értékvesztést a használati érték segítségével állapítjuk meg, az értékvesztés pontos értékének kiszámításához meghatározzuk az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéket is (amennyiben lehetséges). Mivel az értékvesztés ilyen módon történő meghatározása jelentős részben becslésen alapul, a tényleges értékvesztés mértéke jelentősen eltérhet a becslés eredményeképpen kapott értéktől.
4.4 Követelések becsült értékvesztése
A kétes követelések értékvesztését a vevőink fizetésképtelenségéből adódó becsült veszteség mértéke alapján határozzuk meg. A legnagyobb ügyfelek és más telekommunikációs szolgáltatók esetében az értékvesztést egyedileg határozzuk meg. Egyéb ügyfelek esetében egy portfolió alapján becsüljük meg az értékvesztés mértékét, a követelések korosítása, a korábbi leírások tapasztalata, az ügyfelek hitelképessége és a fizetési feltételekben bekövetkezett változások alapján. A fenti tényezőket rendszeresen felülvizsgáljuk, és szükség esetén módosítjuk a számításokat. Ezen felül figyelembe vesszük az üzletág jellegét (lakossági, üzleti, vezetékes, mobil, internet, kábel tv, stb.) és a különféle piaci környezeteket, amelyekben a Csoport vállalatai mőködnek. A becslések során a jövőbeni fogyasztói magatartással kapcsolatos feltételezéseket és a jövőbeni behajtási gyakorlatot is figyelembe vesszük. Amennyiben az ügyfelek pénzügyi helyzete romlik, a tényleges követelés leírás a vártnál nagyobb mértékő lehet, és az addig elszámolt értékvesztés mértékét is meghaladhatja. További részletek a 3.1.2 megjegyzésben.
4.5 Céltartalékok
A céltartalék képzése, különösen jogi viták esetében, jelentős részben becslésen alapul. A Csoport meghatározza egy múltbeli esemény következtében kialakuló kedvezőtlen helyzet bekövetkezésének valószínőségét, és ha a valószínőség meghaladja az 50%-ot, a Csoport a kötelezettség teljes összegére céltartalékot képez (További részletek a 2.10 megjegyzésben). A valószínőség meghatározása megítélés kérdése, mivel Magyarországon nagyon kevés NMHH- határozatról hozott döntést eddig a Legfelsőbb Bíróság. Hasonlóan, Macedóniában szintén kevés versenyhivatali vagy ügynökségi határozatról döntött még a Közigazgatási Bíróság. A kedvezőtlen kimenetel valószínőségének meghatározására a Csoport belső és külső jogi tanácsadókat vesz igénybe.
4.6 Ügyfélszerzés és –megtartás költsége
Az ügyfelek megszerzésének és megtartásának költségei elsősorban a készülékértékesítés veszteségét (bevételek és költségek külön kerülnek bemutatásra) és az új ügyfeleket szerző, illetve a meglévő előfizetők megtartásához hozzájáruló alvállalkozóknak fizetett jutalékokat tartalmazzák. A Csoport ügynökei az ügynöki jutalék egy részét a Csoport termékeinek reklámozására fordítják. A Csoport marketingköltségeinek egy részét tekinthetnénk ügyfélszerzési és –megtartási költségnek is. Az ügyfelektől aktiválási és belépési díjként beszedett összeg elhanyagolható a költségekhez képest. Ezek a bevételek, költségek és veszteségek akkor kerülnek elszámolásra, amikor az új ügyfél csatlakozik a Csoport vezetékes vagy mobil hálózatára. Az ilyen típusú költségeket (veszteségek) azonnal elismerjük felmerülésük időpontjában (nem kerülnek sem aktiválásra, sem halasztásra), mivel nem lehet pontosan elkülöníteni a marketingköltségektől. A Csoport ügyfélszerzési és –megtartási költségei részének tekinthető, többek közt a készülékértékesítésen keletkezett nettó veszteség (2011: 14,7 milliárd forint; 2010: 13,9 milliárd forint), és a kifizetett ügynöki jutalék (2011: 10,1 milliárd forint; 2010: 9,2 milliárd forint). A Csoport marketingköltsége 2011-ben 12,9 milliárd forintot (2010: 13,4 milliárd Ft) tett ki.
5 AKVIZÍCIÓK
5.1 Akvizíciók 2011-ben
5.1.1 Daten-Kontor
2010. július 20-án a Magyar Telekom adásvételi szerződést írt alá a Daten-Kontor Kft. 100%-os tulajdonrészének megszerzésére. Az ügylet zárása a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyásától függött. A vételár összege legfeljebb 1,4 milliárd forint, mely függ a társaság 2011. és 2012. évi pénzügyi eredményétől, és amely módosításra került a nettó adósságállománnyal az ügylet zárásakor, 2011. február 28-án, amikor a Csoport megszerezte a Daten-Kontor feletti irányítást. A Daten-Kontor IT alkalmazások fejlesztésével, bevezetésével és mőködtetésével foglalkozik Magyarországon. A társaság 2010-ben 2,7 milliárd forint bevételt ért el, EBITDA-ja 340 millió forintot tett ki. 2011. február 28-ától a Daten- Kontor-t a Csoport T-Systems mőködési szegmensén belül konszolidáljuk.
Az alábbi táblázat a fenti akvizíció során megszerzett eszközök és források könyv szerinti és valós értékét, valamint a vételárat mutatja.
Millió Ft | Valós érték | Könyv szerinti érték |
Kezdeti vételár ......................................................................................................................... | 900 | |
További becsült függő vételár ............................................................................................... | 498 | |
Teljes vételár ............................................................................................................................ | 1 398 | |
Megszerzett nettó eszközállomány....................................................................................... | 1 332 | |
Goodwill .................................................................................................................................. | 66 | |
Megszerzett nettó eszközállomány: Pénzeszközök ............................................................................................................................................................ | 455 | 455 |
Vevő- és egyéb követelések .............................................................................................................................. | 701 | 701 |
Társasági adókövetelés ...................................................................................................................................... | (2) | (2) |
Készletek ....................................................................................................................................................................... | 5 | 5 |
Tárgyi eszközök......................................................................................................................................................... | 93 | 93 |
Immateriális javak..................................................................................................................................................... | 619 | 79 |
Szállítók és egyéb kötelezettségek............................................................................................................... | (312) | (312) |
Céltartalék..................................................................................................................................................................... | (173) | (173) |
Nettó halasztott adó kötelezettség................................................................................................................ | (54) | - |
1 332 | 846 |
A kezdeti vételár teljes összege (900 millió forint), valamint a további becsült függő vételár 173 millió forint összegben 2011-ben készpénzben lett kifizetve, míg a fennmaradó összeg kifizetése 2012-ben és 2013-ban várható.
Az akvizíción keletkezett (teljes mértékben T-Systems szegmenshez allokált) goodwill nagyrészt a meglévő munkaerő- állomány értékét tartalmazza, amely nem tekinthető különálló eszköznek.
Már a magyar számviteli elvek szerint sem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a goodwill után, azonban értékvesztés esetén a goodwill teljes összege (429 millió forint) elismert ráfordítás a 2011-ben érvényes társasági adó törvény szerint is.
5.1.2 Globe
2011 májusában a Magyar Telekom adásvételi szerződést írt alá a Globe Hitelintézeti Szoftver (Globe) tulajdonjogának megvásárlásáról 1 milliárd forint értékben, valamint 7 éves IT outsourcing szolgáltatást kötött a Globe-ot használó ügyfelekkel. A Globe magyarországi pénzügyi intézmények központi adminisztrációs rendszereként alkalmazható szoftver rendszer, amelyet az akvizíció napján 14 magyarországi székhelyő hitelintézet és ezek valamennyi fiókja alkalmaz pénzügyi szolgáltató tevékenységének központi adminisztrációs rendszereként. Mivel az akvizíció során megszerzett üzleti tevékenység az IFRS 3 alapján meghatározott inputokat, folyamatokat és outputokat foglal magába, az ügylet üzleti kombinációnak minősül.
A Globe az ügyfélkörében piacvezető rendszer, melynek a takarékszövetkezeti ügyfélkörnek történő szolgáltatásából éves szinten hozzávetőleg 320 millió forint bevétel származik. A Globe szoftver rendszert és az ahhoz kapcsolódó bevételeket és költségeket 2011 júniusától konszolidáljuk a Csoport T-Systems mőködési szegmensén belül.
Az alábbi táblázat a fenti akvizíció során megszerzett eszközök valós értékét, valamint a vételárat mutatja.
Millió Ft | Valós érték |
Szoftver....................................................................................................................................................... | 300 |
Ügyfélkör .................................................................................................................................................... | 563 |
Goodwill ..................................................................................................................................................... | 137 |
Megszerzett eszközök / Teljes vételár................................................................................................... | 1 000 |
Az 1 milliárd forint összegő vételár 2011-ben készpénzben lett kifizetve.
Az immateriális javak között ügyfélértékként elismert összeg csak az akvizíció napján meglévő ügyfélbázist és szolgáltatásokat fedi le, míg a (teljes mértékben T-Systems szegmenshez allokált) goodwill az akvizíció időpontja után megszerezhető ügyfélbázis és az új ügyfelektől várható bevétel értékét, valamint a szolgáltatások bővítésének lehetőségét tartalmazza.
A magyar számviteli elvek szerint nem került sor goodwill felvételére.
5.1.3 Budakalász
2011. november 30-án a Magyar Telekom megszerezte a Budakalász Kábel TV Kft. fennmaradó 75%-os tulajdonrészét. A Budakalász Kábel TV Kft. egy magyarországi kábel tv szolgáltató megközelítőleg 1700 ügyféllel. A vételár 239 millió forintot tett ki. A társaságot az ügylet zárásától a Csoport Magyarország mőködési szegmensén belül konszolidáljuk, ezt megelőzően a Magyar Telekom társult vállalata volt. A társult vállalat kivezetésén 58 millió forint nyereség keletkezett.
Az alábbi táblázat a fenti akvizíció során megszerzett eszközök és források könyv szerinti és becsült valós értékét, valamint a vételárat mutatja.
Millió Ft
Valós érték
Könyv szerinti
érték
Fennmaradó 75% vételára .................................................................................................... 239
25%-os tulajdonrész valós értéke 80
Teljes vételár ............................................................................................................................ 319
Megszerzett nettó eszközállomány 199
Goodwill .................................................................................................................................. 120
Megszerzett nettó eszközállomány:
Pénzeszközök ............................................................................................................................................................ 13 13
Vevő- és egyéb követelések .............................................................................................................................. 7 7
Társasági adókövetelés ...................................................................................................................................... 7 7
Készletek ....................................................................................................................................................................... 1 1
Tárgyi eszközök......................................................................................................................................................... 72 72
Immateriális javak..................................................................................................................................................... 112 1
Szállítók és egyéb kötelezettségek............................................................................................................... (2) (2)
Nettó halasztott adó kötelezettség................................................................................................................ (11) -
199 99
A 239 millió forintos vételár 2011-ben készpénzben kifizetésre került.
Az immateriális jószágként felvett ügyfélértékként elismert összeg csak az akvizíció napján meglévő ügyfélbázist és a meglévő ügyfeleknek nyújtott szolgáltatást fedi le, míg a (teljes mértékben a Magyarország szegmenshez allokált) goodwill az akvizíció időpontja után megszerezhető ügyfélbázis és az új ügyfelektől várható bevétel értékét, valamint a szolgáltatások tervezett bővítésének lehetőségét tartalmazza.
Már a magyar számviteli elvek szerint sem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a goodwill után, azonban értékvesztés esetén a goodwill teljes összege (185 millió forint) elismert ráfordítás a 2011-ben érvényes társasági adó törvény szerint is.
5.2 Akvizíciók 2010-ben
5.2.1 Modultechnika
2010 júliusában a Magyar Telekom adásvételi szerződést írt alá a Modultechnika Kft. 100%-os tulajdonrészének megszerzésére. A 2010-ben készpénzben megfizetett vételár 1421 millió forintot tett ki. Ezen felül legfeljebb 143 millió forint fizetendő 2015-ig külső felek és hivatalok esetleges igényeinek függvényében. Ezen összeg valós értéke kötelezettségként került elszámolásra. A Modultechnika Kft. egy magyarországi kábel tv szolgáltató megközelítőleg 13 000 ügyféllel és 500 millió forint bevétellel. Az ügylet lezárására 2010. július 22-én került sor, mely időponttól a Modultechnikát a Csoport Magyarország mőködési szegmensén belül konszolidáljuk.
A vételár allokáció nem zárult le a 2010. évi pénzügyi kimutatások kibocsátásáig; erre később 2011-ben került sor. Az alábbi táblázat a fenti akvizíció során megszerzett eszközök és források előzetes és végleges valós értékét mutatja.
Millió Ft Előzetes
Végleges
valós érték | valós érték | |
Vételár....................................................................................................................................... | 1 421 | 1 421 |
További becsült vételár .......................................................................................................... | 143 | 143 |
Teljes vételár ............................................................................................................................ | 1 564 | 1 564 |
Megszerzett nettó eszközállomány....................................................................................... | 861 | 897 |
Goodwill .................................................................................................................................. | 703 | 667 |
Megszerzett nettó eszközállomány: Pénzeszközök ............................................................................................................................................................ | 6 | 6 |
Vevőkövetelések....................................................................................................................................................... | 26 | 26 |
Készletek ....................................................................................................................................................................... | 9 | 9 |
Egyéb követelések .................................................................................................................................................. | 6 | 6 |
Társasági adókövetelés ...................................................................................................................................... | 2 | 2 |
Tárgyi eszközök......................................................................................................................................................... | 197 | 272 |
Immateriális javak..................................................................................................................................................... | 799 | 764 |
Szállítók és egyéb kötelezettségek............................................................................................................... | (102) | (102) |
Nettó halasztott adó kötelezettség................................................................................................................ | (82) | (86) |
861 | 897 |
A kezdeti vételár 2010-ben készpénzben kifizetésre került, míg a további vételár kifizetése 2015-ig várható, melyből 2011-ben 41 millió forint készpénzben kifizetésre került.
Az immateriális jószágként felvett ügyfélértékként elismert összeg csak az akvizíció napján meglévő ügyfélbázist és a meglévő ügyfeleknek nyújtott szolgáltatást fedi le, míg a goodwill nagy része az akvizíció időpontja után megszerezhető ügyfélbázis és az új ügyfelektől várható bevétel értékét, valamint a szolgáltatások tervezett bővítésének lehetőségét tartalmazza.
Már a magyar számviteli elvek szerint sem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a goodwill után, azonban értékvesztés esetén a goodwill teljes összege (1477 millió forint) elismert ráfordítás a 2010-ben érvényes társasági adó törvény szerint is.
5.3 Akvizíciókkal kapcsolatos pro forma tájékoztató
Az alábbi pro forma tájékoztató a Csoport legfontosabb pénzügyi adatait tartalmazza, megmutatva, hogy hogyan változott volna a bevételek és az éves eredmény összege, ha a megvásárolt leányvállalatokat és üzletágakat már 2011 elejétől konszolidálnánk, illetve ténylegesen milyen mértékben járultak hozzá az akvizíció napjától az eredményhez a megvásárlás évében.
Millió Ft | 2010 | 2011 |
Bevételek | ||
Beszámoló szerint ........................................................................................................................... | 609 579 | 597 617 |
Pro forma – év elejétől történő konszolidálás esetén ................................................................ | 000 000 | 000 030 |
Tárgyévi hozzájárulás az akvizíció időpontjától számítva .......................................................... | 192 | 2 818 |
Éves eredmény Beszámoló szerint .......................................................................................................................... | 77 371 | 779 |
Pro forma – év elejétől történő konszolidálás esetén ................................................................ | 77 363 | 861 |
Tárgyévi hozzájárulás az akvizíció időpontjától számítva .......................................................... | (42) | 319 |
6 Pénzeszközök
A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel. Ezek a pénzügyi eszközök hitelkockázatnak vannak kitéve, melyről bővebb információ a 3.1.2 megjegyzésben található. Értékvesztés elszámolására nem került sor a bemutatott időszakokban.
Millió Ft | 2010 december | 2011 31-én |
Pénztár ................................................................................................................................... | 157 | 196 |
Bankbetét (látra szóló) ......................................................................................................... | 9 490 | 9 145 |
Bankbetét (3 hónapnál rövidebb lejáratú) ......................................................................... | 6 194 | 5 110 |
15 841 | 14 451 | |
Pénzeszközök országok szerinti bontásban | 2010 | 2011 |
Millió Ft | december | 31-én |
Magyarország ....................................................................................................................... | 7 945 | 7 625 |
Macedónia ............................................................................................................................ | 6 598 | 5 691 |
Montenegró .......................................................................................................................... | 893 | 651 |
Többi ország .......................................................................................................................... | 405 | 484 |
Csoport összesen.................................................................................................................. | 15 841 | 14 451 |
7 Követelések
7.1 Követelések – könyv szerinti érték
Millió Ft 2010 2011
december 31-én
Vevők. .................................................................................................................................... | 99 741 | 105 017 | |
Követelések a Deutsche Telekom Csoport tagvállalataitól ............................................ Követelések társult és közös vezetéső vállalatoktól ........................................................ Vevőkövetelések (a) | 6 991 - 106 732 | 8 333 - 113 350 | |
Aktív időbeli elhatárolások .................................................................................................. | 4 748 | 8 275 | |
Egyéb adókövetelés.............................................................................................................. | 2 056 | 2 650 | |
Egyéb ..................................................................................................................................... | 1 089 | 388 | |
Egyéb követelések ............................................................................................................... | 7 893 | 11 313 | |
114 625 | 124 663 | ||
(a) Vevőkövetelések lejárati bontása |
Az alábbi táblák a Csoport vevőköveteléseit mutatják be országok szerinti és lejárati idő szerinti megbontásban. A vevőkövetelések a mérleg fordulónapján értékvesztéssel csökkentett értékkel kerülnek bemutatásra.
Könyv szerinti
amelyből: nem lejárt
amelyből: a mérleg fordulónapján lejárt
az alábbi periódusokra bontva
Millió Ft
érték 2011. december 31-én
a mérleg forduló- napján
30
napon belül
30 – 60
nap
61 – 90
nap
91 – 180
nap
181 – 360
nap
360
napon túl
Magyarország ........ | 92 902 | 77 627 | 9 234 | 1 714 | 587 | 1 071 | 1 029 | 1 640 |
Macedónia ............. | 13 998 | 9 700 | 2 192 | 724 | 288 | 458 | 220 | 416 |
Montenegró ........... | 5 205 | 3 316 | 811 | 284 | 127 | 296 | 69 | 302 |
Többi ország........... | 1 245 | 1 027 | 42 | 35 | 13 | 17 | 22 | 89 |
Összesen................. | 113 350 | 91 670 | 12 279 | 2 757 | 1 015 | 1 842 | 1 340 | 2 447 |
Könyv szerinti
amelyből: nem lejárt
amelyből: a mérleg fordulónapján lejárt
az alábbi periódusokra bontva
Millió Ft
érték 2010. december 31-én
a mérleg forduló- napján
30
napon belül
30 – 60
nap
61 – 90
nap
91 – 180
nap
181 – 360
nap
360
napon túl
Magyarország ........ | 88 099 | 69 033 | 9 529 | 3 091 | 1 284 | 2 612 | 1 167 | 1 383 |
Macedónia ............. | 12 852 | 8 823 | 2 017 | 872 | 380 | 357 | 244 | 159 |
Montenegró ........... | 4 792 | 2 967 | 905 | 320 | 127 | 205 | 201 | 67 |
Többi ország........... | 989 | 613 | 95 | 54 | 40 | 26 | 101 | 60 |
Összesen................. | 106 732 | 81 436 | 12 546 | 4 337 | 1 831 | 3 200 | 1 713 | 1 669 |
A lejárt vevőkövetelések döntő többségére az értékvesztés portfolió alapon került elszámolásra. A lejárt vevőkövetelések döntő többsége részben vagy teljes egészében értékvesztésre került a fizetések elmaradásának idejétől függően. A lejárt vevőkövetelések csupán jelentéktelen része nem került értékvesztésre, bizonyos üzleti és kormányzati ügyfelek korábbi beszedési tapasztalatai alapján. Mivel ezen összegek nem jelentősek, nem kerülnek külön bemutatásra.
A le nem járt követelésekre értékvesztést összevontan nem képzünk, csak az ügyfél csődje esetén a le nem járt követelések is részben vagy teljes egészében leírásra kerülhetnek. Ezek az összegek nem jelentősek, ezért nem kerülnek külön bemutatásra. A nem lejárt követelések megközelítőleg 1,8 havi bevételt tesznek ki (2010: 1,6 havi bevételt). Ahogy azt a 3.1.2 megjegyzésben említettük, a Csoport éves szinten bevételének mintegy 1,0 százalékát számolja el kétes követelések leírására, így becslésünk szerint a nem lejárt vevőkövetelések hasonló százaléka nem fog befolyni, vagyis
ennyi értékvesztést kell majd a jövőben elszámolni, azonban ennek elszámolására a mérleg fordulónapjáig nem került sor.
A Csoport követelései nincsenek biztosítékkal terhelve.
7.2 Követelések értékvesztése
Az alábbi táblázat a fenti követelésekre elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2010-re és 2011-re vonatkozóan.
Millió Ft 2010 2011
december 31-én
Értékvesztés az időszak elején ......................................................................................................................................... | 29 665 | 34 486 |
Elszámolt értékvesztés - nettó (Egyéb mőködési költségek része) .............................................. | 9 991 | 6 255 |
Átváltási különbözet ........................................................................................................................... | 326 | 1 433 |
Értékvesztés felhasználása ................................................................................................................ | (5 496) | (7 606) |
Értékvesztés az időszak végén ......................................................................................................... | 34 486 | 34 568 |
Azon pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke, amelyek feltételeit újra kellett volna tárgyalni, mert lejártak, ezért értékvesztést kellett volna elszámolni, nem jelentősek, ezért nem kerülnek külön bemutatásra.
Az egyedileg értékvesztett követelések összege nem jelentős, ezért nem mutatjuk be külön.
Az alábbi táblázat a Csoport által 2010-ben és 2011-ben elszámolt értékvesztést és mozgásait országok szerinti bontásban tartalmazza.
Millió Ft 2009.
december
Elszámolt érték-
Átváltási különbözet
Felhasz- nálás
2010.
december
31-én
vesztés
31-én
Magyarország ................... | 16 329 | 8 733 | - | (3 776) | 21 286 |
Macedónia ........................ | 9 315 | 663 | 205 | (1 614) | 8 569 |
Montenegró ....................... | 3 966 | 518 | 119 | (29) | 4 574 |
Többi ország ...................... | 55 | 77 | 2 | (77) | 57 |
Összesen ............................ | 29 665 | 9 991 | 326 | (5 496) | 34 486 |
Millió Ft 2010.
december
Elszámolt érték-
Átváltási különbözet
Felhasz- nálás
2011.
december
31-én
vesztés
31-én
Magyarország ................... | 21 286 | 5 829 | - | (6 246) | 20 869 |
Macedónia ........................ | 8 569 | 1 | 942 | (530) | 8 982 |
Montenegró ....................... | 4 574 | 411 | 484 | (830) | 4 639 |
Többi ország ...................... | 57 | 14 | 7 | - | 78 |
Összesen ............................ | 34 486 | 6 255 | 1 433 | (7 606) | 34 568 |
8 Egyéb pénzügyi eszközök
Az Egyéb pénzügyi eszközök 12 hónapnál rövidebb (rövid lejáratú) és hosszabb (hosszú lejáratú) lejárattal rendelkező követeléseket foglalnak magukba. Ezek a pénzügyi eszközök a 3.1.2 megjegyzés alatt leírt hitelkockázatnak vannak kitéve. Az Egyéb pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztés nem jelentős, így annak visszaírása sem.
8.1 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök
Millió Ft 2010 2011
december 31-én
Bankbetétek eredeti lejárat > 3 hónap (a) | 47 798 | 54 926 |
Pénzügyi lízingkövetelés (b) | 4 298 | 4 267 |
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések (c) | 542 | 727 |
RDC követelés (d) | 199 | 222 |
Származékos pénzügyi instrumentumok - kapcsolt féllel szemben (e) | 1 004 | 193 |
Származékos pénzügyi instrumentumok - külső féllel szemben (f) | 301 | 3 500 |
Egyéb .............................................................................................................................. | 2 418 | 1 451 |
56 560 | 65 286 |
(a) Az alábbi táblázat a Csoport 3 hónapon túli lejáratú bankbetéteit mutatja be országok szerinti bontásban.
Millió Ft 2010 2011
december 31-én
Macedónia ...................................................................................................................... | 37 686 | 40 785 |
Montenegró .................................................................................................................... | 10 091 | 14 121 |
Magyarország ................................................................................................................ | 21 | 20 |
47 798 | 54 926 | |
8.2. Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök | ||
Millió Ft | 2010 | 2011 |
december 31-én | ||
Pénzügyi lízingkövetelés (b) | 16 087 | 12 516 |
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések (c) | 4 219 | 4 714 |
RDC követelések (d) | 516 | 398 |
Éven túli vevőkövetelés (g) | 1 524 | 1 696 |
Származékos pénzügyi instrumentumok - kapcsolt féllel szemben (e) | - | 10 291 |
Származékos pénzügyi instrumentumok - külső féllel szemben (f) | - | 341 |
Értékesíthető pénzügyi eszközök (h) | 296 | 278 |
Egyéb .............................................................................................................................. | 1 391 | 1 356 |
24 033 | 31 590 | |
(b) A pénzügyi lízingkövetelésről részletesebben lásd a 33.3. megjegyzést. | ||
(c) A dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések között elsősorban a dolgozóknak a Csoport által nyújtott lakáskölcsönei vannak. Nincs lejárt dolgozókkal szembeni követelés, és a kölcsönök jelzáloggal fedezettek.
(d) Az RDC követelés a Crnogorski Telekom-nak a montenegrói kormánnyal szembeni követelését tartalmazza. A követelések a Radio Difuzni Centar tulajdonjogának eladásáról szóló, 2004-ben kötött Részvény Átadási Megállapodásból származnak.
(e) A kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok záróértéke a nyitott határidős ügyletek,
valamint a kamat- és devizacsere ügyletek valós értékét tartalmazza (Részletek a 3.1.1.1 megjegyzésben).
(f) A külső féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok záróértéke a nyitott határidős ügyletek, valamint a kamat- és devizacsere ügyletek valós értékét tartalmazza (Részletek a 3.1.1.1 megjegyzésben).
(g) Az éven túli vevőkövetelések nagyrészt az ügyfelek által 1-2 éves részletfizetésre vásárolt távközlési eszközök, valamint szoftver és hardver implementációs szolgáltatások törlesztő részleteit tartalmazza.
(h) Az értékesíthető pénzügyi eszközök részvényekben meglévő nem jelentős befektetéseket tartalmaznak.
9 Nyereségadó
9.1 Nyereségadó-követelés és -kötelezettség
A nyereségadó-követelés és -kötelezettség összege a mérlegben azon országok adóhatóságaival szemben fennálló társasági és egyéb nyereségadó-követeléseket és -kötelezettségeket mutatja, amelyekben a Csoport tagvállalatai mőködnek.
9.2 Nyereségadó-költség
Az alábbi tábla mutatja az eredménykimutatásban bemutatott elszámolt nyereségadók összegét.
Millió Ft | 2010 | 2011 |
Társasági adó .............................................................................................................. | 5 158 | 4 336 |
Egyéb nyereségadó ................................................................................................... | 8 237 | 7 853 |
Xxxxxxxxxx adó ............................................................................................................. | (6 812) | 15 349 |
Összes nyereségadó-költség ....................................................................................... | 6 583 | 27 538 |
9.3 Adólevezetés
Az alábbi tábla bemutatja azokat a különbségeket, melyek a beszámolóban szereplő adóráfordítás és azon elméleti összeg között keletkezett, melyet a hivatalos adókulcs használatával kapnánk.
Millió Ft | 2010 | 2011 | ||
IFRS szerinti adózás előtti eredmény .............................................................. | 83 954 | 30 717 | ||
19%-on számított adó ....................................................................................... | (15 951) | (5 836) | ||
Eltérő adókulcsok hatása .............................................................................. | (a) | 6 074 | 4 901 | |
Adóalap részét nem képező tételek adóhatása ......................................... | (b) | 1 254 | 973 | |
Le nem vonható költségek nyereségadó hatása ........................................ | (c) | (745) | (4 035) | |
Egyéb nyereségadók ...................................................................................... | (d) | (8 237) | (7 853) | |
Egyéb nyereségadók adóalap csökkentő hatása ...................................... | (e) | 1 565 | 1 492 | |
Forrásadó ......................................................................................................... Adótörvény szerinti veszteségre elismert halasztott adó leírása / újra elismerése .................................................... | (f) (g) | (2 370) - | (3,011) (527) | |
Szélessávú beruházási adókedvezmény jelenérték hatása ...................... | (h) | 1 473 | 1 365 | |
Adórendszer változás hatása Macedóniában ............................................. | (i) | (4 172) | - | |
Adókulcs változás hatása ............................................................................... | (j) | 14 526 | (15 007) | |
Nyereségadó költség......................................................................................... | (6 583) | (27 538) | ||
Effektív adókulcs ................................................................................................. | 7,8% | 89,7% |
(a) Eltérő adókulcsok hatása
A magyar társaságiadó-kulcs 2011-ben és 2010-ben 19% volt. 2010-ben módosították a társasági adó törvényt, amelynek értelmében 2010. július 1-től éves szinten 500 M Ft-ig 10%-os, felette pedig az általános 19%-os adókulcs alkalmazandó. A Csoport magyar tagvállalataira alkalmazható alacsonyabb adókulcsból eredő hatásokat is ez a sor tartalmazza.
Szintén ez a sor tartalmazza a leányvállalatok különböző adókulcsainak használatából eredő adóhatásokat, tekintve, hogy a Csoport tevékenysége kapcsán külföldön is jelen van. Macedóniában az alkalmazott adókulcs az osztalékként fel nem osztott adózás előtti eredmény tekintetében 0%. A társasági adó kulcsa a bemutatott években Montenegróban 9%, Romániában 16%, Bulgáriában 10%. Ukrajnában 2011. március 31-éig 25% volt a társasági adókulcs, melyet akkortól 23%-ra csökkentettek. Az adólevezetésnek ezen sora tartalmazza a 19%-os elméleti adókulcs és a tényleges adókulcs közti különbségek hatását.
(b) Adóalap részét nem képező tételek nyereségadó hatása
Az adóalap részét nem képező tételek legnagyobb hányadát a különböző non profit szervezeteknek juttatott adományok és a társasági adó alapjából levonható kutatás-fejlesztési költségek teszik ki. Ez a sor jeleníti meg a fenti tételek pozitív adóhatásait.
(c) Le nem vonható költségek adóhatása
A levezetés ezen sora tartalmazza a le nem vonható költségek – idő előtti követelés leírások, bizonyos értékvesztések és reprezentációs költségek, valamint a nem levonható bírságok - negatív adóhatását. A nem levonható bírságok 2011-es összege tartalmazza a DOJ-nek fizetendő bírságot, mely 14 345 millió Ft le nem vonható költségnek minősült, melynek 19%-kal számított negatív adóhatását (2726 millió Ft) ezen sor 2011-es összege tartalmazza.
(d) Egyéb nyereségadók
Az Egyéb nyereségadók olyan Magyarországon fizetendő helyi és központi adókat tartalmaznak, amelyeket a vállalatok bizonyos nettó módon számított eredménye alapján állapítanak meg, a társasági adóalapnál egy lényegesen magasabb adóalapra vetített, de lényegesen alacsonyabb adókulccsal. Mivel a levezetés első sora csak a társasági adókulccsal számított elméleti adó összegét mutatja, a Csoport magyar tagvállalatai esetében a helyi iparőzési adó, az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék további nyereségadó költséget eredményez.
(e) Az egyéb nyereségadók társasági adóalap csökkentő hatása
A fent bemutatott magyarországi egyéb nyereségadók a társasági adó számításakor csökkentő tételként vehetők figyelembe, melyek pozitív adóhatásait ez a sor jeleníti meg.
(f) Forrásadó
Macedóniában és Montenegróban is 5%-os forrásadó terheli a Magyarországra történő osztalékfizetést. Továbbá a 2010. évi macedón adótörvény változásokból adódóan a macedón társaságoknak akkor kell 10%-os „társasági adót” fizetniük az éves nyereségük után, ha ezt a nyereséget osztalékként kifizetik egy külföldi társaságnak (vagy macedón magánszemélynek). Álláspontunk szerint a 2010-es és 2011-es macedón társasági adó lényegében forrásadó, amelyet a Macedóniából Magyarországra irányuló osztalék kifizetésekre vetnek ki. Ez további adóköltséget jelent a Csoportnak a macedón vállalatok 2010-es és 2011-es nyereségéhez kapcsolódóan.
A levezetés tartalmazza a fenti leányvállalatok adott évi nyereségeire elszámolt halasztott adó összegét, mivel azt osztalékfizetés esetén forrásadó terheli. Azok az osztalékok, melyet a magyar anyavállalat a macedón és a montenegrói leányvállalataitól kap kiszőrésre kerül a konszolidáció során, ezért a Csoport adózás előtti eredménye nem tartalmazza ezeket az osztalékokat. Mivel ezek az osztalékok nem képezik a társasági adó alapját Magyarországon, ezért az ezekhez kapcsolódó forrásadót az adólevezetés külön sora tartalmazza.
(g) Adótörvény szerinti veszteségre képzett halasztott adó leírása / újra elismerése
Az adótörvény szerinti felhalmozott veszteségek halasztott adó hatása csak olyan mértékben kerül elismerésre, amennyire azok jövőbeni realizálhatósága valószínősíthető. A várhatóan nem realizálható veszteségre képzett halasztott adót leírjuk, vagy eleve nem ismerjük el. Ugyanakkor amennyiben a korábban adótörvény szerinti veszteségre képzett halasztott adó felhasználhatósága valószínősíthetővé válik, ezt elismerjük.
(h) Szélessávú beruházási adókedvezmény jelenérték hatása
A szélessávú eszközökbe történő beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények jelenérték hatása azt az összeget mutatja, amennyivel növelt értéken lehet igénybe venni az adókedvezményt, ha az nem a beruházás évében, hanem későbbi évben vagy években kerül felhasználásra.
(i) Adórendszer változás hatása Macedóniában
A 2010-es macedón adótörvény változásai eredményeképpen a 10%-os macedón társasági adó átalakult további forrásadóvá, ezért további halasztott adó kötelezettséget ismertünk el 2010-ben a macedón leányvállalatok felhalmozott, ki nem fizetett, de várhatóan osztalékként kifizetésre kerülő nyereségeire. A levezetés ezen sorának 2010-es összege tartalmazza a társasági adónak forrásadóvá történő átminősítésének hatását. Mivel a 2009-es (osztalékként fel nem osztott) adókulcs 0% volt, a 2009-ben képződött eredményekre nem ismertünk el halasztott adó kötelezettséget, míg a 2010-es változás következtében 2010-ben a 2009-es év vonatkozásában további 10% (+5%) halasztott adó kötelezettséget számoltunk el forrásadóra. A fentiekhez kapcsolódóan lásd még az adólevezetés a) és f) pontját.
(j) Adókulcs változás hatása
2010-ben a társasági adó törvény módosítása bevezetett egy csökkentett mértékő (10%) társasági adókulcsot 2010. július 1-től az adóalap első 500 M Ft-jáig (2010-ben 250 M Ft). E felett a 19%-os általános adókulcs alkalmazandó. A társasági adó törvény 2010-es további módosításaként 2013. január 1-től a társasági adókulcs 10%-ra csökkent volna Magyarországon. A halasztott adó egyenlegek ennek megfelelően átszámításra kerültek, melynek hatását ezen sor 2010- es összege tartalmazza.
2011-ben a társasági adótörvény módosításaként a társasági adó 2013. január 1-től érvényes egységes 10%-os kulcsa eltörlésre került. Ennek eredményeként 2013. január 1-től a társasági adóalap 500 M Ft-ot meghaladó részére 19%- os adókulcsot kell alkalmazni. A halasztott adó egyenlegek ennek megfelelően átszámításra kerültek 2011-ben.
9.4 Halasztott adó
A Magyar Telekom halasztott adó egyenlegei a következők:
Millió Ft Egyenleg
2009.
december 31-én
Eredmény- kimutatás hatás
Egyéb mozgá- sok
Egyenleg 2010.
december 31-én
Eredmény- kimutatás hatás
Egyéb mozgá- sok
Egyenleg 2011.
december 31-én
Halasztott adó követelés / (kötelezettség) | |||||||
Beruházási adókedvezmény ........................ | 16 786 | (751) | (3) | 16 032 | (526) | - | 15 506 |
Adótörvény szerinti elhatárolt veszteség ... | 1 789 | (794) | - | 995 | (39) | - | 956 |
Leányvállalati befektetések ......................... | (1 326) | 392 | - | (934) | 5 968 | - | 5 034 |
Forrásadó ....................................................... | (3 099) | (3 206) | - | (6 305) | (1 919) | - | (8 224) |
Egyéb pénzügyi eszközök ........................... | 348 | (30) | - | 318 | (3 009) | - | (2 691) |
Követelések és készletek értékvesztése..... | 2 063 | 780 | - | 2 843 | 484 | - | 3 327 |
Tárgyi eszközök és immateriális javak ....... | (27 694) | 8 137 | (116) | (19 673) | (8 772) | (160) | (28 605) |
Goodwill .......................................................... | (9 852) | 3 626 | - | (6 226) | (6 992) | - | (13 218) |
Szállítók és egyéb kötelezettségek ............ | 120 | (62) | - | 58 | 9 | - | 67 |
Hitelek és egyéb kölcsönök ........................ | 357 | (236) | - | 121 | 192 | - | 313 |
Halasztott bevételek ...................................... Kötelezettségekre és költségekre képzett | (130) | (220) | - | (350) | 26 | - | (324) |
céltartalék .......................................................... 3 934 (824) - 3 110 (771) - 2 339 Összes nettó halasztott adó követelés / | |||||||
(kötelezettség) .................................................. | (16 704) | 6 812 | (119) | (10 011) | (15 349) | (160) | (25 520) |
Ebből: halasztott adó kötelezettség nettósítás után .................................................. | (18 594) | (10 924) | (26 270) | ||||
Ebből: halasztott adó követelés nettósítás után...................................................................... | 1 890 | 913 | 750 | ||||
Az egyéb mozgások tartalma | |||||||
Tárgyi eszköz beszerzési értékének csökkenéseként elszámolt beruházási adókedvezmény ............................................... | (3) | - | |||||
Konszolidációból eredő átváltási különbözet ......................................................... | (68) | (95) | |||||
Akvizíciók hatása .............................................. | (48) | (65) | |||||
(119) | (160) | ||||||
A Csoport számos jogi személyből áll, melyek többsége rendelkezik halasztott adó követeléssel és kötelezettséggel.
A halasztott adó követelések és kötelezettségek megbontása a mérlegben a Csoport jogi személyei szerint történik, és ennek megfelelően egy jogi személyre vonatkozóan vagy eszközként, vagy kötelezettségként jelenik meg a mérlegben.
A Csoport nettó halasztott adó kötelezettség állománya 25 520 millió forint, amely több különálló halasztott adó követelés és kötelezettség összegéből tevődik össze (lásd a fenti táblázatban). Ezekből a tételekből körülbelül 2701 millió forint nettó halasztott adó követelés várhatóan visszafordul 2012-ben (halasztott adó követelés: 5723 millió forint és halasztott adó kötelezettség: 3022 millió forint). A fenti összegek nem tartalmazzák a várhatóan 2012-ben képződő halasztott adó tételeket.
A Csoport nettó halasztott adó kötelezettség állománya 10 011 millió forint volt 2010. december 31-én, amely több különálló halasztott adó követelés és kötelezettség összegéből tevődött össze (lásd a fenti táblázatban). Ezekből a tételekből körülbelül 5984 millió forint halasztott adó követelés esetében volt várható, hogy 2011-ben visszafordul (halasztott adó követelés: 6360 millió forint és halasztott adó kötelezettség: 376 millió forint). A fenti összegek nem tartalmazták a várhatóan 2011-ben képződő halasztott adó tételeket.
A beruházási adókedvezményekhez kapcsolódó halasztott adó követelések a beruházások költségeivel szemben kerültek elszámolásra.
Az anyavállalat könyveiben, a leányvállalatokban birtokolt részesedések miatt keletkező átmeneti különbségek közül 5376 millió forint értékő nettó átmeneti különbözetre nem számoltunk el halasztott adó kötelezettséget 2011. december 31-én (2010-ben 10 484 millió forint nettó halasztott adó kötelezettség).
Amennyiben a Csoport macedón és montenegrói leányvállalatai osztalék formájában kifizetnék a teljes ilyen célra igénybe vehető tartalékaikat a magyar anyavállalatnak, akkor ezek az összegek forrásadó alá esnek. A teljes, osztalék formájában kifizethető tartalékok összegére a ránk jutó tulajdonrész arányában halasztott adókötelezettség lett képezve.
Az adótörvény szerinti felhalmozott veszteségek halasztott adó hatása csak olyan mértékben kerül elismerésre, amennyire azok jövőbeni realizálhatósága valószínősíthető. 2012-ben nem jár le olyan adóveszteség, amelyre halasztott adó követelést képeztünk. 2011. december 31-én 10 434 millió forint az adóveszteség, melyből 117 millió forint felhasználására vonatkoznak jogi korlátozások (2010: 9944 millió forint, amely felhasználására nem vonatkoztak jogi korlátozások). A Csoport 2011. december 31-én 5167 millió forint adóveszteségre képzett halasztott adó követelést, míg 2010-ben az adóveszteség teljes összegére képzett halasztott adó követelést.
9.5 Beruházási adókedvezmény
A szélessávú internet elterjesztésének ösztönzésére a magyar kormány 2003-tól a szélessávú internet eszközökbe (pl. DSL vonalak, UMTS eszközök) 100 millió forint felett beruházó társaságok számára a társasági adó csökkentését tette lehetővé. Az adó-csökkentés lehetséges mértéke a szélessávú internet eszközökbe történő beruházás százalékában került meghatározásra. Mivel ez a beruházási adókedvezmény kormányzati támogatás jellegő, a halasztott adó követelés a kapcsolódó beruházás költségeivel szemben került elszámolásra. Ha az adókedvezmény nem kerül felhasználásra a keletkezés évében, a következő évben nagyobb összegő kedvezményt lehet felhasználni, mivel a korábbi évek fel nem használt összegei kamattal növelt értéken érvényesíthetők. Ez a növekmény hozzáadódik a beruházási adókedvezményhez, csökkentve az éves halasztott adóköltség összegét.
A Magyar Telekom adókedvezményeinek részletei az alábbi táblázatban láthatóak (millió Ft-ban):
Kedvezmény keletkezésének éve
Figyelembe vehető szélessávú eszköz-beruházás
Megállapított adó- kedvezmény
Adó- költséggel
szemben elismert növekedés
Felhasznált adó- kedvezmény
Fennmaradó adókedvezmény értéke
2010. december
összege 31-én
2003 ............................. | 6 194 | 2 592 | 1 132 | (3 724) | - |
2004 ............................. | 6 876 | 2 985 | 1 878 | (4 863) | - |
2005 ............................. | 13 925 | 5 598 | 2 254 | (2 836) | 5 016 |
2006 ............................. | 14 993 | 4 372 | 2 015 | (473) | 5 914 |
2007 ............................. | 11 078 | 2 958 | 1 120 | (87) | 3 991 |
2008 ............................. 2 204 459 126 | - | 585 | |||
Total .............................. 55 270 18 964 8 525 | (11 983) | 15 506 | |||
Lejárat éve | 2015 | 5 016 |
2016 | 5 914 | |
2017 | 3 991 | |
2018 | 585 | |
15 506 |
Annak érdekében, hogy a Csoport tagjai az adókedvezményeket és az adócsökkentő tételeket igénybe tudják venni, szigorú feltételeket kell teljesíteniük az erre vonatkozó adószabályok értelmében. A legfontosabb követelmény, hogy a vonatkozó eszközöket legalább 5 éven keresztül üzemeltetni kell. A menedzsment szerint a Csoport eleget tett és eleget
fog tenni az előírásoknak, hogy a halasztott adó követelést elismerje.
9.6 Adóellenőrzés
Az adóhatóság az adóbevallást követő évtől számított öt éven belül bármikor ellenőrizheti a könyveket, és pótlólagos adót vethet ki büntetéssel, illetve késedelmi kamattal növelve. A menedzsmentnek nincs tudomása olyan körülményről, amelyből a Csoportnak ilyen jogcímen jelentős kötelezettsége származhatna.
9.7 A Magyar Telekom Nyrt. osztalékfizetése
A Magyar Telekom Nyrt. által fizetendő és fizetett osztalékot forrásadó, illetve nyereségadó terhelheti a tulajdonos országa szerinti adótörvények alapján. Ez azonban nincs hatással a jóváhagyott osztalék összegére vagy a Magyar Telekom Nyrt. adószámaira, mivel az említett adók – amennyiben vannak – a tulajdonost terhelik.
10 Készletek
Millió Ft 2010 2011
december 31-én
Áruk ................................................................................................................................................... | 6 901 | 7 574 |
Egyéb készletek és előlegek .......................................................................................................... | 2 880 | 2 657 |
Összesen ............................................................................................................................................. | 9 781 | 10 231 |
Értékvesztés ........................................................................................................................................ | (189) | (327) |
9 592 | 9 904 |
A készletekre elszámolt értékvesztés nem jelentős, így annak visszaírása sem.
A Csoport készletei nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2010, sem 2011. december 31-én.
11 Értékesítésre kijelölt eszközök
Az értékesítésre kijelölt eszközök közé a jellemzően a Macedónia és Magyarország szegmensekhez allokált, az ingatlanok kihasználtságának fokozása és a létszámleépítések eredményeképpen értékesítésre vagy cserére kijelölt telkek és épületek tartoznak, melyek értékesítésére várhatóan egy éven belül kerül sor.
eszközök
12 Tárgyi eszközök | |||
Millió Ft | Telek és kapcsolódó jogok | Épületek | |
2010. január 1. | |||
Távközlési Egyéb Összesen
Bruttó érték ................................................................. | 7 333 | 135 732 | 1 171 086 | 102 550 | 1 416 701 |
Halmozott értékcsökkenés .................................. | (1 766) | (36 102) | (745 471) | (79 827) | (863 166) |
Nettó érték ...................................................................... | 5 567 | 99 630 | 425 615 | 22 723 | 553 535 |
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ................ | (2 790) | ||||
550 745 | |||||
Nettó érték - 2010. január 1. ............................ | 5 567 | 99 630 | 425 615 | 22 723 | 553 535 |
Átváltási különbözet .......................................... | 35 | 445 | 1 727 | 184 | 2 391 |
Akvizíció miatti növekedés ............................... Helyreállítási kötelezettség miatti növekedés és felülvizsgálata miatti értékváltozás .................................................... | - - | 11 616 | 188 (4) | 9 - | 208 612 |
Beruházás............................................................ | 1 | 2 117 | 62 674 | 7 697 | 72 489 |
Értékesítés .......................................................... | (21) | (77) | (168) | (246) | (512) |
Értékesített leányvállalat miatti csökkenés..... | - | - | (487) | (59) | (546) |
Értékcsökkenés ................................................. | (115) | (4 080) | (64 344) | (7 734) | (76 273) |
Átsorolás ............................................................. | 643 | (643) | - | - | - |
Nettó érték – 2010. december 31. .................... | 6 110 | 98 019 | 425 201 | 22 574 | 551 904 |
2010. december 31. Bruttó érték ................................................................. | 7 979 | 137 403 | 1 204 746 | 102 834 | 1 452 962 |
Halmozott értékcsökkenés .................................. | (1 869) | (39 384) | (779 545) | (80 260) | (901 058) |
Nettó érték ...................................................................... | 6 110 | 98 019 | 425 201 | 22 574 | 551 904 |
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ................ | (2 152) | ||||
549 752 | |||||
Nettó érték - 2011. január 1. ............................ | 6 110 | 98 019 | 425 201 | 22 574 | 551 904 |
Átváltási különbözet .......................................... | 142 | 2 123 | 7 493 | 1 192 | 10 950 |
Akvizíció miatti növekedés ............................... Helyreállítási kötelezettség miatti növekedés és felülvizsgálata miatti értékváltozás .................................................... | - - | - 234 | 221 44 | 36 - | 257 278 |
Beruházás............................................................ | 4 | 2 904 | 53 521 | 6 180 | 62 609 |
Értékesítés .......................................................... | (101) | (1 961) | (160) | (245) | (2 467) |
Értékcsökkenés ................................................. | (114) | (3 787) | (69 681) | (7 079) | (80 661) |
Átsorolás ............................................................. | 118 | (118) | (1 481) | - | (1 481) |
Nettó érték – 2011. december 31. .................... | 6 159 | 97 414 | 415 158 | 22 658 | 541 389 |
2011. december 31. Bruttó érték ................................................................. | 8 140 | 139 553 | 1 236 234 | 101 473 | 1 485 400 |
Halmozott értékcsökkenés .................................. | (1 981) | (42 139) | (821 076) | (78 815) | (944 011) |
Nettó érték ...................................................................... | 6 159 | 97 414 | 415 158 | 22 658 | 541 389 |
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ................ | (5 165) | ||||
536 224 |
A tárgyi eszközök 2011. december 31-i záró egyenlege 44 252 millió forint értékben (2010: 42 670 millió forint) tartalmaz befejezetlen beruházásokat. A fenti táblában a befejezetlen beruházás abban a kategóriában szerepel, amelyben az eszköz üzembe helyezése várható.
Az „Akvizíciók miatti növekedés” sor tartalmazza a Magyar Telekom által megvásárolt cégek és üzletágak eszközeinek valós értékét a bemutatott években. Az előzetes és végleges vételár allokáció különbsége is erre a sorra kerül.
A „Helyreállítási kötelezettség miatti növekedés és felülvizsgálata miatti értékváltozás” sor tartalmazza az eszköz miatt felmerülő helyreállítási kötelezettség változását, melyet a bekerülési költség részeként aktiválunk egy céltartalékkal szemben. További információk a 19.5 megjegyzésben találhatók.
A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja. A Beruházás sora nettó módon tartalmazza a szélessávú eszközökbe történt beruházások kapcsán a Magyar Telekomnak járó beruházási adókedvezményt. További információk a 9.4 megjegyzésben találhatók.
A Csoport sem 2011-ben, sem 2010-ben nem számolt el értékvesztést.
Az átsorolások, illetve az átsorolások értékcsökkenésre gyakorolt hatása elhanyagolható.
Az épületek között szerepelnek értékesített, majd pénzügyi lízing keretében visszlízingelt eszközök, amelyek bruttó értéke 2011. december 31-én 2595 millió forint (2010: 1706 millió forint), nettó könyv szerinti értéke pedig 1590 millió forint (2010: 668 millió forint).
A pénzügyi lízing (de nem visszlízing) keretében lízingelt eszközök többnyire az épületek és egyéb eszközök között szerepelnek. A lízingbe vett eszközök bruttó könyv szerinti értéke 2011. december 31-én 1360 millió forint (2010: 1642 millió forint), nettó könyv szerinti értéke 590 millió forint volt (2010: 780 millió forint).
2011. december 31-én a távközlési eszközök között operatív lízing szerződések keretében az ügyfeleknek bérbe adott eszközök is szerepelnek, melyek bruttó könyv szerinti értéke 943 millió forint (2010: 1120 millió forint), nettó könyv szerinti értéke 35 millió forint (2010: 78 millió forint). Ezen szerződések jövőbeni minimum lízingdíj követeléseit a 33.4 megjegyzés tartalmazza.
2011. december 31-én 2180 millió forint értékő tárgyi eszköz szolgált hitelek és egyéb kölcsönök (többnyire pénzügyi lízing) fedezeteként (2010: 1448 millió forint). A Csoport tárgyi eszközei nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2010, sem 2011. december 31-én.
A Csoport tárgyi eszközei hasznos élettartamának (és maradványértékeinek) 2011. évi felülvizsgálata eredményeként számos eszköz, elsősorban rádiótechnikai berendezések, kábel TV hálózatok és antennák élettartama módosult. A rádiótechnikai berendezések esetében a felülvizsgálat 2011-ben és 2012-ben gyorsabb értékcsökkenést eredményezett az egész Csoportot érintő, a 4G szolgáltatásokat lehetővé tévő rádióhálózat modernizáció miatt. A felülvizsgálat további eredményeként jellemzően hosszabbra nyúlt a hasznos élettartam, az érintett eszközök eredetileg becsülthez képest későbbi várható cseréje miatt. Az élettartam változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.
2011 | 2012 | 2013 | 2014 | ||||
Értékcsökkenés költségben bekövetkező növekedés / (csökkenés) ....................................... | 1 219 | (7) | 1 460 | (392) |
Millió Ft
2014
után
(2 435)
A különféle tárgyi eszközök teljes hasznos élettartama az alábbiak szerint alakul:
Év
Épületek ................................................................................................................................................................ 5 - 50
Alépítmények, kábelek és egyéb külső létesítmények.................................................................................... 3 - 38
Egyéb távközlési berendezések......................................................................................................................... 2 - 25
Egyéb tárgyi eszközök......................................................................................................................................... 2 - 12
13 Immateriális javak
licencek
Millió Ft Goodwill Szoftver Koncessziók és
Egyéb Összesen
2010. január 1.
Bruttó érték ................................................................. | 247 109 | 164 668 | 52 134 | 25 906 | 489 817 |
Halmozott értékcsökkenés .................................. | - | (118 058) | (18 289) | (16 407) | (152 754) |
Halmozott goodwill értékvesztés ....................... | (969) | - | - | - | (969) |
Nettó érték ...................................................................... | 246 140 | 46 610 | 33 845 | 9 499 | 336 094 |
Nettó érték - 2010. január 1. ............................ | 246 140 | 46 610 | 33 845 | 9 499 | 336 094 |
Átváltási különbözet .......................................... | 200 | 214 | 154 | 107 | 675 |
Akvizíció miatti növekedés ............................... | 1 227 | - | - | 763 | 1 990 |
Beruházás............................................................ | - | 18 760 | 117 | 396 | 19 273 |
Értékesítés .......................................................... | - | (23) | - | (10) | (33) |
Értékesített leányvállalat miatti csökkenés.............................................. | (74) | - | (333) | - | (407) |
Értékcsökkenés .................................................. | - | (18 064) | (4 301) | (2 234) | (24 599) |
Átsorolás .............................................................. | - | - | (838) | 838 | - |
Nettó érték – 2010. december 31. .................... | 247 493 | 47 497 | 28 644 | 9 359 | 332 993 |
2010. december 31. Bruttó érték ................................................................. | 247 493 | 182 250 | 50 357 | 27 520 | 507 620 |
Halmozott értékcsökkenés ................................... | - | (134 753) | (21 713) | (18 161) | (174 627) |
Halmozott goodwill értékvesztés........................ | - | - | - | - | - |
Nettó érték ...................................................................... | 247 493 | 47 497 | 28 644 | 9 359 | 332 993 |
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök................. | - 332 993 | ||||
Nettó érték - 2011. január 1. ............................ | 247 493 | 47 497 | 28 644 | 9 359 | 332 993 |
Átváltási különbözet .......................................... | 833 | 1 068 | 605 | 369 | 2 875 |
Akvizíció miatti növekedés ............................... | 323 | 462 | - | 1 251 | 2 036 |
Beruházás............................................................ | - | 20 908 | 139 | 140 | 21 187 |
Értékesítés .......................................................... | - | - | - | (5) | (5) |
Értékvesztés ....................................................... | (31 390) | - | - | - | (31 390) |
Értékcsökkenés ................................................. | - | (13 748) | (4 403) | (2 713) | (20 864) |
Átsorolás ............................................................. | - | 1 481 | - | - | 1 481 |
Nettó érték – 2011. december 31. .................... | 217 259 | 57 668 | 24 985 | 8 401 | 308 313 |
2011. december 31. Bruttó érték ................................................................. | 248 649 | 206 520 | 51 469 | 20 292 | 526 930 |
Halmozott értékcsökkenés .................................. | - | (148 852) | (26 484) | (11 891) | (187 227) |
Halmozott goodwill értékvesztés ....................... | (31 390) | - | - | - | (31 390) |
Nettó érték ...................................................................... | 217 259 | 57 668 | 24 985 | 8 401 | 308 313 |
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök................. | - 308 313 |
Az Akvizíció miatti növekedés soron a Magyar Telekom által az adott évben megszerzett cégek és üzletágak eszközeinek valós értéke és az akvizíción keletkezett goodwill kerül kimutatásra. Az előzetes és végleges vételár allokáció különbsége is erre a sorra kerül.
A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja.
Az immateriális javak (beleértve a goodwillt is) amortizációs költsége, illetve azok értékvesztése az átfogó eredménykimutatás Értékcsökkenési leírás és amortizáció során kerül elszámolásra.
A Csoport a goodwill kivételével nem rendelkezik jelentős értékő határozatlan élettartamú immateriális javakkal. Az immateriális javak értékcsökkenését (a goodwill kivételével) azok hasznos élettartama alatt, az alábbiak szerint számoljuk el.
Év
Szoftverek ................................................................................................................................................... 2 - 8
Koncessziók és licencek .......................................................................................................................... 3 - 25
Egyéb immateriális javak........................................................................................................................... 3 - 10
A Csoport immateriális javai hasznos élettartamának 2011. évi felülvizsgálata eredményeként számos eszköz, elsősorban saját fejlesztéső és használati jogú szoftverek és szerver használati jogok élettartama módosult. A felülvizsgálat eredményeként jellemzően hosszabbra nyúlt a hasznos élettartam, az érintett eszközök eredetileg becsülthez képest későbbi várható cseréje miatt. Az élettartam változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.
Millió Ft 2011 2012 2013 2014 2014
után
Értékcsökkenés költségben bekövetkező
növekedés / (csökkenés) ................................... (2 618) (000) 0 000 000 0 000
A Csoport legjelentősebb immateriális javai az akvizíciók során keletkezett goodwillek. A goodwill értékvesztés vizsgálatához a goodwill teljes összegét az alábbiak szerint rendeltük a Csoport mőködési szegmenseihez.
Millió Ft 2010 2011
december 31-én
Magyarország ............................................................................................................. | 162 589 | 162 661 |
T-Systems..................................................................................................................... | 27 749 | 27 952 |
Macedónia................................................................................................................... | 51 379 | 20 199 |
Montenegró ................................................................................................................. | 5 776 | 6 447 |
Goodwill összesen ..................................................................................................... | 247 493 | 217 259 |
A Csoport minden pénzügyi év utolsó negyedévében értékvesztés vizsgálatot végez a goodwillre vonatkozóan. A 2010. utolsó negyedévében lefolytatott értékvesztés vizsgálat során megállapítottuk, hogy nem szükséges goodwill értékvesztést elszámolni. A 2011-ben lefolytatott értékvesztés vizsgálat során megállapítottuk, hogy a Macedónia szegmens goodwilljére 31 390 millió Ft összegben szükséges goodwill értékvesztést elszámolni. A többi szegmenshez allokált goodwillre nem volt szükséges értékvesztést elszámolni 2011-ben. További részletek a 4.2 megjegyzésben.
A Csoport legjelentősebb immateriális javait - a goodwill mellett – az alábbi táblázat tartalmazza:
Millió Ft 2010 2011
december 31-én
Magyar GSM licenc .................................................................................................... | 10 747 | 8 466 |
Magyar UMTS licenc .................................................................................................. | 10 699 | 9 508 |
Macedón UMTS licenc............................................................................................... | 2 342 | 2 289 |
Egyéb............................................................................................................................ | 4 856 | 4 722 |
Koncessziók és licencek összesen .......................................................................... | 28 644 | 24 985 |
A Csoport immateriális javai sem 2010., sem 2011. december 31-én nem szolgáltak biztosítékul, illetve hitelek vagy kölcsönök fedezeteként.
14 Befektetések társult és közös vezetéső vállalatokban
Millió Ft 2010 2011
december 31-én végződött
években
Nyitó egyenleg............................................................................................................ | 186 | 77 |
Osztalék .................................................................................................................... | (81) | (9) |
Részesedés a társult és közös vállalatok adózott eredményéből ..................... | (27) | 12 |
Budakalász megszerzése 2011-ben...................................................................... | - | (22) |
Netrekész végelszámolása...................................................................................... | (1) | - |
Hunsat végelszámolása........................................................................................... | - | (58) |
Záró egyenleg ............................................................................................................ | 77 | 0 |
A Hunsat 2010-ben befejezte mőködését, végelszámolására 2011-ben került sor. A Netrekész végelszámolására 2010- ben került sor.
A Budakalász 75%-os tulajdonrészét a Magyar Telekom 2011. novemberében szerezte meg (erről bővebben ld. 5.1.3 megjegyzést), melynek eredményeképp a Csoportnak 2011. december 31-én sem társult, sem közös vezetéső vállalata nem volt.
15 Egyéb befektetett eszközök
Az Egyéb befektetett eszközök legnagyobb részét hosszú lejáratú elhatárolt dolgozói juttatások adják.
16 Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatokkal szemben
A kapcsolt vállalatokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek a DT Csoporttól felvett forint- és euróalapú kölcsönöket foglalják magukban. A DTIF-től felvett, euróban fennálló kölcsönök esetében a tőke és a kamatok összegére devizás kamatcsere ügyleteket kötünk, így a Magyar Telekom kitettsége valójában forintban marad. A kölcsönöket és a rájuk kötött csereügyleteket bruttó módon számoljuk el és mutatjuk ki. Ezeket a kölcsönöket alapvetően jelentős akvizíciókhoz és osztalék-fizetéshez vesszük igénybe; közülük néhányat lejáratkor a Csoport tényleges pénzügyi helyzetétől függően a DTIF refinanszíroz.
A lenti táblázat a 2011. és 2010. december 31-én a Deutsche Telekom Csoport tagjaival szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeket mutatja.
2011. december 31-én Könyv szerinti érték
Pénznem Kamatláb
(%)
fix / változó
Visszafizetés ideje
(millió Ft)
9 594 | HUF | 6,53 | változó | 2012. január | |
40 271 | HUF | 7,75 | változó | 2012. május | |
1 éven belül esedékes ......................................... | 49 865 | ||||
Derivatívák.............................................................. - | |||||
1 éven belül esedékes összesen ........................ | 49 865 | ||||
9 594 | HUF | 6,54 | változó | 2013. január | |
25 326 | HUF | 7,25 | fix | 2013. október | |
24 298 | EUR | 3,76 | fix | 2014. június | |
51 553 | EUR | 4,46 | fix | 2015. január | |
53 038 | HUF | 8,30 | fix | 2015. május | |
28 487 | HUF | 6,23 | fix | 2016. december | |
14 059 | HUF | 6,30 | fix | 2016. december | |
7 842 | EUR | 3,71 | fix | 2017. május | |
15 969 | EUR | 4,08 | fix | 2018. november | |
1 éven túl esedékes összesen............................. | 230 166 | ||||
2010. december 31-én | Könyv szerinti érték | Pénznem | Kamatláb (%) | fix / változó | Visszafizetés ideje |
(millió Ft) | |||||
9 579 | HUF | 5,72 | változó | 2011. január | |
25 323 | HUF | 6,02 | változó | 2011. április | |
35 324 | HUF | 7,21 | fix | 2011. július | |
1 éven belül esedékes ......................................... | 70 226 | ||||
Derivatívák 1 982 | |||||
1 éven belül esedékes összesen ........................ | 72 208 | ||||
9 579 | HUF | 5,72 | változó | 2012. január | |
40 225 | HUF | 6,39 | változó | 2012. május | |
9 579 | HUF | 5,72 | változó | 2013. január | |
25 327 | HUF | 7,26 | fix | 2013. október | |
21 896 | EUR | 3,76 | fix | 2014. június | |
46 046 | EUR | 4,46 | fix | 2015. január | |
53 034 | HUF | 8,30 | fix | 2015. május | |
28 478 | HUF | 6,23 | fix | 2016. december | |
1 éven túl esedékes összesen............................. | 234 164 | ||||
Az alábbi táblázat a kapcsolt vállalatoktól felvett kölcsönök könyv szerinti értékét és valós értékét mutatja be:
Millió Ft 2010 2011 december 31-én
Könyv szerinti érték
Valós érték Könyv szerinti
érték
Valós érték
HUF alapú bankhitelek Fix kamatozású .......................................................... | 142 163 | 143 880 | 120 910 | 118 758 |
Változó kamatozású 94 285 | 94 285 | 59 459 | 59 459 | |
236 448 | 238 165 | 180 369 | 178 217 | |
EUR alapú bankhitelek
Fix kamatozású .......................................................... 67 942 72 928 99 662 108 254
Változó kamatozású .................................................. - - - -
67 942 72 928 99 662 108 254
Swapok .......................................................................... 1 982 1 982 - -
Kapcsolt vállalatokkal szembeni pénzügyi
kötelezettségek összesen ........................................... 306 372 313 075 280 031 286 471
A kapcsolt vállalatoktól felvett hitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2011-ben 6,23% volt (2010-ben 6,30%). A fix kamatozású hitelek ki vannak téve a valós érték változás kockázatának, a fenti táblázatban bemutatottak szerint. A piaci kamatlábak csökkenése a fix kamatozású kötelezettségek valós értékének növekedését eredményezi.
A kapcsolt féllel szembeni derivatívák a DT AG-vel bonyolított devizás kamatcsere és forward ügyletek értékét tartalmazzák. Ezek célja az euró-alapú hitelek miatti árfolyam-kitettség csökkentése, valamint a tervezett jövőbeli devizás kifizetések fedezése.
A kapcsolt vállalatoktól felvett hitelek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl.
17 Egyéb pénzügyi kötelezettségek
Millió Ft 2010 2011
december 31-én
Bankhitelek .......................................................................................................................... | (a) | 43 924 | 46 082 |
Pénzügyi lízing kötelezettség (33.1. megjegyzés) ........................................................... | 605 | 580 | |
Xxxxxxxxxx kamat ................................................................................................................... | 60 | 428 | |
Származékos ügyletek külső féllel szemben .................................................................... | (b) | 869 | - |
Kötelezettség az SEC-vel és a DOJ-jel szemben............................................................... | (c) | - | 21 857 |
Egyéb .................................................................................................................................... | 1 189 | 1 208 | |
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen ...................................................... | 46 647 | 70 155 | |
Bankhitelek .......................................................................................................................... | (a) | 6 199 | 14 579 |
Pénzügyi lízing kötelezettség (33.1 megjegyzés) ............................................................ | 2 254 | 2 733 | |
Egyéb .................................................................................................................................... | 375 | 616 | |
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen .................................................. | 8 828 | 17 928 |
(a) Bankhitelek
Millió Ft 2010 2011
december 31-én
Rövid lejáratú bankhitelek ................................................................................................... | 43 924 | 46 082 |
1-2 év közötti lejáratú bankhitelek ...................................................................................... | 2 788 | 3 576 |
2-3 év közötti lejáratú bankhitelek ...................................................................................... | 3 411 | 11 003 |
3 éven túli lejáratú bankhitelek ........................................................................................... | - | - |
Bankhitelek összesen ............................................................................................................. | 50 123 | 60 661 |
Az összes hitelállományból 2011. december 31-én 37 970 millió forint hitel „rulírozó” hitel (2010-ben 15 761 millió forint), amely 1-6 hónapos időszakra bármikor lehívható, és amelyre bármikor teljesíthető előtörlesztés.
A bankhitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2011-ben 6,98% volt (2010-ben 5,74%).
Az alábbi táblázat a Csoport bankhiteleinek könyv szerinti és valós értékét hasonlítja össze.
Millió Ft 2010 2011 december 31-én
Könyv szerinti
Valós érték Könyv szerinti
Valós érték
érték érték
HUF alapú bankhitelek Fix kamatozású ....................................................... | 11 850 | 12 150 | - | - | ||
Változó kamatozású 27 135 | 27 135 | 53 286 | 53 286 | |||
38 985 | 39 285 | 53 286 | 53 286 | |||
EUR alapú bankhitelek Fix kamatozású ....................................................... | 8 128 | 8 198 | 4 667 | 4 699 | ||
Változó kamatozású 3 010 | 3 010 | 2 708 | 2 708 | |||
11 138 | 11 208 | 7 375 | 7 407 | |||
Bankhitelek összesen 50 123 | 50 493 | 60 661 | 60 693 | |||
A változó kamatozású hitelek kamatrátája elsősorban a BUBOR vagy EURIBOR + kamatfelár képlet alapján kerül maghatározásra. A BUBOR a budapesti bankközi kamatláb, míg az EURIBOR az Európai irányadó bankközi kamatláb.
A Csoport külső felektől származó hiteleinek és kölcsöneinek többsége változó kamatozású, és cashflow kockázatnak van kitéve. A kamatlábak emelkedése a magasabb kamatköltségen keresztül magasabb készpénz kifizetést eredményez.
Egyéb pénzügyi kötelezettségek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl.
(b) Derivatívák külső féllel szemben
A külső féllel szembeni derivatívák között a Csoport forward és swap ügyleteit mutatjuk ki.
(c) Kötelezettség az SEC-vel és a DOJ-jel szemben
2011-ben a Társaság céltartalékot képzett a DOJ-nek fizetendő büntetés és az SEC-nek vagyoni előny elvonása és annak kamatai címen fizetendő várható összegekre (további részletek a 19. megjegyzésben). Mivel a 2011. decemberében aláírt egyezségeket 2012. január elején a releváns bíróságok is jóváhagyták, a céltartalékként megképzett összegeket az Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek közé soroltuk át. Ezeket az összegeket 2012. január 6-án és 23-án kifizettük a DOJ-nek és az SEC-nek. További részletek az 1.2 megjegyzésben.
(d) Hitelkeretek
2011. december 31-én a Magyar Telekom 51 444 millió forint le nem hívott hitelkerettel rendelkezett (2010-ben: 54 603 millió forint). Lehívásuk esetén, EURIBOR, BUBOR valamint a változó kamatozású kereskedelmi banki hitelek alapkamata kamatfelárral növelt mértékének megfelelő kamat terheli a Csoportot, attól függően, hogy milyen devizában és melyik bank folyósítja a hitelt.
18 Kötelezettségek szállítók felé
Millió Ft 2010 2011
december 31-én
Kötelezettségek DT csoport tagvállalatai felé ................................................................... 7 103 7 972
Kötelezettségek társult és közös vezetéső vállalatok felé................................................ 7 - Egyéb szállítói kötelezettség................................................................................................ 81 503 93 147
88 613 101 119
19 Céltartalék
Végkielégítés MTIP Munkaválla- DOJ/ SEC Jogi
Eszköz helyre-
Egyéb Összesen
Millió Ft
lókhoz kapcsolódó
ügyek
állítási kötele- zettség
részössz.
2010. január 1. .............................. | 8,747 | 356 | 9,103 | - | 5,650 | 5,010 | 2,650 | 22,413 | |
Xxxxxxxx........................................... | (1,005) | - | (1,005) | - | (1,574) | (8) | (347) | (2,934) | |
Képzés............................................. | 3,892 | 127 | 4,019 | - | 2,196 | 620 | 703 | 7,538 | |
Xxxxxxxxxxxx.................................. | - | - | - | - | 477 | 174 | 53 | 704 | |
Átértékelési különbözet................ | 3 | 1 | 4 | - | 103 | - | 5 | 112 | |
Felhasználás................................... | (5,427) | (5) | (5,432) | - | (551) | (110) | (1,314) | (7,407) | |
Átsorolás a kötelezettségekhez .. | - | (406) | (406) | - | - | - | - | (406) | |
2010. december 31. ..................... | 6,210 | 73 | 6,283 | - | 6,301 | 5,686 | 1,750 | 20,020 | |
Ebből rövid lejáratú rész............... | 4,982 | - | 4,982 | - | 2,136 | 136 | 468 | 7,722 | |
Ebből hosszú lejáratú rész ........... | 1,228 | 73 | 1,301 | - | 4,165 | 5,550 | 1,282 | 12,298 | |
2011. január 1................................ | 6,210 | 73 | 6,283 | - | 6,301 | 5,686 | 1,750 | 20,020 | |
Xxxxxxxx........................................... | (577) | - | (577) | - | (1,153) | - | (574) | (2,304) | |
Akvizíció miatti növekedés .......... | - | - | - | - | - | - | 173 | 173 | |
Képzés............................................. | 4,269 | 661 | 4,930 | 16,191 | 485 | 278 | 1,605 | 23,489 | |
Xxxxxxxxxxxx/Kamat .................... | - | - | - | 1,119 | 303 | 151 | 5 | 1,578 | |
Átértékelési különbözet................ | 12 | - | 12 | 4,547 | 287 | - | 63 | 4,909 | |
Felhasználás................................... | (7,332) | - | (7,332) | - | (1,440) | (26) | (1,735) | (10,533) | |
Átsorolás a kötelezettségekhez .. | - | (536) | (536) | (21,857) | - | - | - | (22,393) | |
2011. december 31. ..................... | 2,582 | 198 | 2,780 | - | 4,783 | 6,089 | 1,287 | 14,939 | |
Ebből rövid lejáratú rész............... | 1,563 | - | 1,563 | - | 1,492 | 56 | 592 | 3,703 | |
Ebből hosszú lejáratú rész ........... | 1,019 | 198 | 1,217 | - | 3,291 | 6,033 | 695 | 11,236 |
Az elszámolt céltartalékokkal kapcsolatosan nem számítunk semmilyen kompenzációra, így nincs ezzel kapcsolatosan elszámolt eszköz a könyvekben.
19.1 Végkielégítés
A 2011. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú és az aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódik a Magyar Telekom Nyrt. 2012. évi hatékonysági elvárásai miatt. A rendelkezési állományban lévő emberek jogi státuszuk szerint munkavállalók, akik bár már nem nyújtanak szolgáltatást a Társaság részére, legfeljebb 4 évig csökkentett összegő kompenzációt kapnak, és a Társaság társadalombiztosítási járulékot fizet utánuk. Így a végkielégítést nem egy nagyobb összegben, hanem legfeljebb 48 részletben kapják az érintettek. A 2010. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú és az aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódott a Magyar Telekom Nyrt. 2011. évi további hatékonysági elvárásai miatt.
2011-ben Csoport szinten 588 olyan munkavállalót bocsátottunk el (2010-ben 552), akik végkielégítésben részesültek.
A céltartalék 2011. december 31-i egyenlege 347 munkavállalóhoz és rendelkezési állományba vonult korábbi munkavállalóhoz kapcsolódik, akik a Csoport különböző területein dolgoznak (2010-ben 669 fő).
A 2011-ben végrehajtott létszámleépítéssel kapcsolatban 9627 millió forint került kifizetésre (2010-ben 8505 millió forint).
19.2 MTIP
A középtávú ösztönzési programmal kapcsolatos részletek a 24.1 megjegyzésben olvashatóak.
19.3 DOJ/SEC
2011-ben a Társaság céltartalékot képzett a DOJ-nek fizetendő büntetés és az SEC-nek vagyoni előny elvonása és annak kamatai címen fizetendő várható összegekre. Amikor a várható kifizetés valószínővé és becsülhetővé vált, a Társaság céltartalékot képzett dollárban, mivel a kifizetések összegéről dollárban volt várható a megegyezés. A céltartalék annak felvételétől árfolyam ingadozásnak volt kitéve, melyet a táblázat átértékelési különbözet során mutatunk be. Mivel a 2011. decemberében aláírt egyezségeket 2012. január elején a releváns bíróságok is jóváhagyták, a céltartalékként megképzett összegeket 2011. december 31-én az Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek közé soroltuk át. Ezeket az összegeket 2012. január 6-án és 23-án kifizettük a DOJ-nek és az SEC-nek. További részletek az 1.2 megjegyzésben.
19.4 Jogi ügyek
A jogi ügyekre képzett céltartalék főleg a közigazgatási hatóságoknak, versenyhivatalnak valamint korábbi munkavállalóknak és kereskedelmi partnereknek jogvita eredményeként várhatóan kifizetésre kerülő összegeket tartalmazza. Számos olyan jogvita van, melyekkel kapcsolatban céltartalék képzésre került sor, de ezek egyedileg nem jelentősek, így nem kerülnek bemutatásra.
19.5 Helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalék
Az eszközök kapcsán fennálló helyreállítási kötelezettség elsősorban harmadik fél ingatlanán felépített távközlési szerkezetekből fakad. A Csoport minden évben felülvizsgálja a szükséges céltartalékokat. A felülvizsgálat során sem 2010- ben, sem 2011-ben nem következett be jelentős változás.
19.6 Egyéb céltartalék
Az Egyéb céltartalék egyenlege a garanciális kötelezettségekre, hátrányos szerződésekre, és további egyenként kis összegő tételekre képzett céltartalékokat tartalmaz.
20 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
Millió Ft 2010 2011
december 31-én
Elhatárolt bevételek és kapott előlegek ........................................................................ | 11 273 | 10 739 |
Egyéb adók és társadalombiztosítási kötelezettségek ................................................ | 10 833 | 9 069 |
Bérek .................................................................................................................................. | 6 458 | 6 884 |
Osztalékfizetési kötelezettség Nem irányító részesedésnek....................................... | 319 | 392 |
Egyéb kötelezettségek .................................................................................................... | 2 083 | 2 129 |
30 966 | 29 213 | |
21 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek |
Az Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek legnagyobb részét hosszú lejáratú projektek halasztott bevétele és ügyfél hőségprogramok adják.
22 Bevételek
Millió Ft 2010 2011
december 31-én végződött években
Vezetékes szolgáltatások bevétele | |||
Hang alapú kiskereskedelmi ......................................................................... | 106 623 | 91 798 | |
Hang alapú nagykereskedelmi ........................................................................................... | 21 317 | 21 790 | |
Internet............................................................................................................... | 53 755 | 52 560 | |
Adat.................................................................................................................... | 27 710 | 27 050 | |
TV ....................................................................................................................... | 28 549 | 31 787 | |
Készülékek és egyéb áruk értékesítése ....................................................... | 4 091 | 3 852 | |
Egyéb vezetékes szolgáltatások ........................................................................................ | 7 588 | 11 715 | |
Vezetékes szolgáltatások bevétele összesen .............................................. | 249 633 | 240 552 | |
Mobil szolgáltatások bevétele Hang alapú kiskereskedelmi ......................................................................... | 185 967 | 177 226 | |
Hang alapú nagykereskedelmi ........................................................................................... | 36 815 | 31 728 | |
Hang alapú visitor ............................................................................................ | 4 217 | 3 590 | |
Nem hang alapú .............................................................................................. | 57 789 | 62 146 | |
Készülékek és egyéb áruk értékesítése ........................................................ | 22 691 | 25 999 | |
Egyéb mobil bevételek ................................................................................... | 7 694 | 7 829 | |
Mobil szolgáltatások bevétele összesen ...................................................... | 315 173 | 308 518 | |
Rendszerintegráció és IT bevételek összesen ............................................. | 44 773 | 48 547 | |
Bevételek összesen ......................................................................................... | 609 579 | 597 617 | |
A Csoport egy ügyfele sem minősül jelentős bevételi forrásnak. Nincs olyan külső fél (vagy külső fél vagy kormányzat közös irányítása alatt álló gazdálkodók általunk ismert csoportja), akivel a Csoport forgalma a 10 százalékot meghaladná.
23 Bevételekhez közvetlenül kapcsolódó költségek
Millió Ft 2010 2011
december 31-én végződött években
Hang, adat és internethez kapcsolódó kifizetések ..................................... | 65 247 | 60 598 | |
Eladott készülékek és egyéb áruk beszerzési értéke.................................. | 41 037 | 44 595 | |
Ügynöki és egyéb alvállalkozói kifizetések .................................................. | 51 143 | 55 854 | |
157 427 | 161 047 | ||
24 Személyi jellegő ráfordítások | |||
Millió Ft | 2010 | 2011 |
december 31-én végződött években
Rövid távú dolgozói juttatások ..................................................................... 93 992 92 203
Részvényalapú juttatások (MTIP - 24.1 megjegyzés) ................................ 127 661
Részvényalapú juttatások (ex-CEO - 24.2 megjegyzés) ............................ (49) -
Részvényalapú juttatások (Munkavállalói részvénybónusz - 24.3 megjegyzés).................................................................................................
580 -
Munkaviszony megszőnésével kapcsolatos juttatások (19.1 megjegyzés)....................................................................................... | 5 965
| 5 987
| |
Személyi jellegő költségek összesen aktiválás előtt ................................... | 100 615 | 98 851 | |
Aktivált bérköltségek ...................................................................................... | (6 731) | (7 028) | |
93 884 | 91 823 | ||
Nyugdíj- és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási járulékot is beleértve)....................................................................................... | 20 361 | 19 978 | |
Átlagos létszám (redukált fő) .......................................................................... | 10 351 | 10 127 | |
Záró létszám (redukált fő) ............................................................................... | 10 258 | 10 111 | |
24.1 Középtávú ösztönzési program (MTIP) |
2004-ben a Magyar Telekom egy középtávú ösztönzési programot (Mid-Term Incentive Plan, MTIP) vezetett be felsővezetői részére, amelyben az elérendő célokat a Magyar Telekom részvény teljesítményéhez kötötték. Az MTIP egy készpénzben fizetendő hosszú távú, eredetileg öt évet lefedő ösztönzési program, melynek keretében minden évben egy hároméves új csomag került kibocsátásra. 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben a Magyar Telekom úgy döntött, hogy az eredeti koncepcióval meghosszabbítja programot egy-egy évvel. A program indulásakor minden résztvevő kap egy prémium ajánlatot. Ez az összeg a program végén kerül kifizetésre, két előre rögzített cél teljesüléseinek függvényében: az egyik egy abszolút teljesítménycél, amely a Magyar Telekom részvényárfolyamához, a másik egy relatív teljesítménycél, amely egy index teljesüléséhez kötött. Attól függően, hogy egy sem, egyik, vagy mindkét cél teljesül, a prémium 0, 50 vagy 100%-a kerül kifizetésre.
A relatív teljesítménycél a Magyar Telekom részvény - utolsó 20 kereskedelmi napon érvényes - teljes hozamának függvénye a Dow Jones Euro STOXX ugyanezen időszakban érvényes teljes hozamindexéhez viszonyítva. A számítás alapja a súlyozatlan átlagos Magyar Telekom részvényárfolyam osztalékfizetéssel korrigált értéke. Az abszolút cél akkor teljesül, ha az időszak végén a Magyar Telekom adott időszakra jutó osztalékkal korrigált részvényárfolyama több mint 35%-kal meghaladja a program indulásakor jegyzett árfolyamot. A számítás alapja a Magyar Telekom részvényének a Budapesti Értéktőzsdén a program indulását és befejezését megelőző 20 kereskedési napon jegyzett záró árfolyamainak súlyozatlan átlaga.
A fentiek szerint számított részvényárfolyamokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A Csoport kötelezettségének meghatározásakor a célértékeket a célok elérésének valós érték tényezőivel súlyozzuk. A valós érték tényezőket a Monte Carlo módszerrel számítjuk. A célértékek a releváns valós érték tényezőkkel vannak szorozva, és ezen összegek a csomag
időszaka alatt kerülnek elhatárolásra. A módszer célja, hogy a részvényopciók valós értékét meghatározza és az elhatárolás elve szerint mutassa be.
Csomag | Időszak | Magyar Telekom | Teljesülés | |
részvényárfolyam az | ||||
időszak elején | ||||
(forint) |
| |||
2008 | 2008. január 1. – 2010. december 31. | 912 | Csak a relatív cél | |
2009 | 2009. január 1. – 2011. december 31. | 561 | Csak a relatív cél | |
2010 | 2010. január 1. – 2012. december 31. | 725 | - | |
2011 | 2011. január 1. – 2013. december 31. | 524 | - |
Az MTIP programmal kapcsolatban felmerült kifizetésekre képzett céltartalék és mozgásai a 19. megjegyzésben kerülnek bemutatásra.
24.2 A korábbi elnök-vezérigazgató (ex-CEO) részvényopciós programja
A Magyar Telekom korábbi elnök-vezérigazgatója korábban részvényopció juttatásban részesült, melyek közül a 2000- ben juttatott opciók 2010-ben lehívás nélkül lejártak. A lejárt részvényopciók eredményeképpen a Részvényben kifizetett részvény alapú tranzakciók tartalékát feloldottuk.
24.3 Munkavállalói részvényjuttatás
A Magyar Telekom Igazgatósága jóváhagyott egy munkavállalói részvényjuttatási programot, melynek keretében 2010 decemberében Magyar Telekom részvényeket juttatott a legjobban teljesítő dolgozóinak. Összesen 1 112 679 saját részvény került térítés nélkül a munkavállalókhoz. A részvények juttatáskori valós értéke költségként került elszámolásra. A program a munkavállalókat múltbeli teljesítményük alapján jutalmazta; további ellenszolgáltatási kötelezettség sem a munkavállalókat, sem a munkaadót nem terheli. Következésképpen, a részvény alapú juttatási program teljes költsége 2010-ben került elszámolásra.
24.4 A Magyar Telekom Kiegészített Részvényvásárlási Programja
A Magyar Telekom Igazgatósága 2011 decemberében jóváhagyta a Társaság megújuló Kiegészített Részvényvásárlási Programját, mely a Társaság elnök-vezérigazgatója részére indul 2012-ben. A hosszú távú ösztönző hatás valamint a Társaság folyamatos fejlődésének biztosítása érdekében, az elnök-vezérigazgató az éves bruttó mozgó prémiumának minimum 10%-ának megfelelő összeget Magyar Telekom részvényekbe kell fektessen. A befektetést a nettó prémium kifizetésből kell teljesítenie. Az elnök-vezérigazgató önkéntesen a prémiumának legfeljebb 33,3%-áig emelheti ezt az összeget. A részvényeket legalább 4 évig (zárolási időszak) tartania kell. A zárolási időszak 4 évét követően a fentnevezett személyes befektetés során megszerzett minden egyes részvény után egy további részvényt kap a Társaságtól („kiegészített részvényvásárlás”) térítésmentesen. A tervek szerint a program 2012-től az elkövetkező 5 év folyamán évente megújul. Mivel a program a számviteli elszámolás szempontjából az elnök-vezérigazgató első, 2012-ben várható részvényvásárlásával indul, a programmal kapcsolatos költség 2011-ben nem került elszámolásra.
25 Egyéb mőködési költségek
Millió Ft 2010 2011
december 31-én végződött években
Anyag-, karbantartási és szolgáltatási költségek ..................................... | 63 373 | 61 602 |
Magyar telekommunikációs és egyéb válság adók (a) | 26 970 | 25 350 |
DOJ büntetőjogi bírság és SEC „vagyoni előny elvonása” (b) | - | 16 191 |
Marketing ..................................................................................................... | 13 437 | 12 895 |
Bérleti díjak .................................................................................................. | 12 981 | 13 794 |
Adók, díjak, illetékek ................................................................................... | 12 276 | 12 298 |
Követelések értékvesztése ......................................................................... | 9 991 | 6 255 |
Tanácsadói, audit és egyéb szakértői díjak (c) | 7 825 | 5 406 |
Egyéb költségek .......................................................................................... | 1 897 | 1 266 |
148 750 | 155 057 | |
(a) Magyar telekommunikációs és egyéb válság adók |
A Magyar Országgyőlés 2010. október 18-án törvényt fogadott el a távközlési, kiskereskedelmi és energia szektorokat terhelő válságadókról 2010. január 1-jei hatállyal. Az adókat a 2010-2012 terjedő határozott időszakra vetik ki.
Habár a Magyar Telekom az energia értékesítésben és a kiskereskedelemben is érdekelt, az arra kivetett adó vagy nem érinti a Csoportot (energia), vagy nem jelentős (kiskereskedelem). A fenti táblázatban bemutatott összeg többsége a Csoport magyar tagjai által a bemutatott években nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatásból származó árbevételre került kivetésre. Az adó az elektronikus hírközlési szolgáltatásból származó bevétel bizonyos százalékában került meghatározásra. Az adó progresszív, tehát minél több a bevétel, annál magasabb adókulcsot kell alkalmazni. A Csoport által generált magas bevétel miatt a Csoport magyar bevételeinek túlnyomó többsége a legmagasabb, 6,5%-os adósávba esik.
Ezen adók besorolása megítélés kérdése. A menedzsment úgy gondolja, hogy ezek az adók nem a végfelhasználók fogyasztását hivatottak adóztatni, hanem a bizonyos szektorokban üzemelő cégekre vetették ki ezeket adókat. Ezt támasztja alá az is, hogy a válságadókat 2010-ben visszamenőlegesen vetették ki, azonos tulajdonosi háttérrel rendelkező csoportok összesített bevételei képezik az adók alapját, sávos az adó számítása, és a számítás figyelmen kívül hagyja, hogy a bevétel végfelhasználóktól származik vagy sem. Mindezek miatt a menedzsment úgy gondolja, hogy jelentős érvek támasztják alá, hogy ezek az adók nem forgalmi típusú adók, ahol is a kormányzat nevében szedi be az adót a szolgáltató, hanem a cégek mőködését hivatott adóztatni, ezért a konszolidált beszámolóban ezen adók mőködési költségként kerültek bemutatásra.
(b) DOJ büntetőjogi bírság és SEC “vagyoni előny elvonása”
2011-ben a Társaság céltartalékot képzett a DOJ-nek fizetendő büntetés és az SEC-nek vagyoni előny elvonása és annak kamatai címen fizetendő várható összegekre. A fenti táblázat az év során emiatt elszámolt mőködési költségeket tartalmazza. További részletek az 1.2 megjegyzésben.
(c) Könyvvizsgálói költségek a Tanácsadói, audit és egyéb szakértői díjak sorból
A Tanácsadói, audit és egyéb szakértői díjak többek közt tartalmazzák a Társaságnál az egyéni és a konszolidált beszámolók könyvvizsgálatával kapcsolatos PricewaterhouseCoopers (PwC) díjakat az alábbi táblázat szerinti összetételben.
Millió Ft 2010 2011
december 31-én végződött években
Beszámolók könyvvizsgálata ......................................................................... | 527 | 375 | |
Egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak................................................... | 40 | 84 | |
Egyéb nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak .......................................... | 4 | 25 | |
PwC-nek fizetendő díjak összesen ................................................................ | 571 | 484 |
A fenti táblázatban szereplő Beszámolók könyvvizsgálata sor tartalmazza az összes, a PwC-nek az éves beszámolók könyvvizsgálatáért, a negyedéves jelentések felülvizsgálatáért, valamint az egyéb jogi és törvényi kötelezettségekből eredő szolgáltatásokért fizetendő díjat.
A fenti táblázatban szereplő Egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak a PwC-nek mint külső könyvvizsgálónak az éves beszámolók könyvvizsgálatán kívül fizetett díjakat tartalmazzák, pl. számviteli és jelentési témában nyújtott tanácsadás, amelyeket nem a könyvvizsgálói szolgáltatáshoz sorolunk, és az új számviteli és jelentési standardok értelmezéséhez kapcsolódó támogatás. Az Egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak közül 2011-ben 21 millió forint (2010: 40 millió forint) a vizsgálattal kapcsolatban merült föl (1.2 megjegyzés).
Az Egyéb nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak például olyan PwC által nyújtott szolgáltatásokat tartalmaznak, mint konferenciák és tanfolyamok szervezése, amelyen a Magyar Telekom munkatársai is részt vettek.
26 Egyéb mőködési bevételek
Millió Ft 2010 2011
december 31-én végződött években
Tárgyi eszközök, immateriális javak és értékesítésre kijelölt
eszközök értékesítésének eredménye ....................................................... | 327 | 1 940 |
Saját hálózat áttelepítéséért kapott bevétel .................................................. | 1 233 | 1 166 |
Kapott késedelmi kamat ................................................................................. | 853 | 964 |
Költségek ellentételezésére kapott/járó kormányzati támogatás.............. | - | 811 |
Egyéb mőködési bevételek............................................................................. | 1 035 | 1 511 |
3 448 | 6 392 |
27 Kamatbevétel
Millió Ft 2010 2011
december 31-én végződött években
Pénzügyi lízing kamatbevétele ....................................................................... | 1 334 | 1 150 | |
Egyéb kamatbevétel ........................................................................................ | 3 604 | 2 483 | |
4 938 | 3 633 |
28 Kamatköltség
Millió Ft 2010 2011
december 31-én végződött években
Kamatköltség DT felé....................................................................................... | 18 397 | 17 492 | |
Egyéb kamatköltség ........................................................................................ | 4 660 | 3 476 | |
Pénzügyi lízing kamatköltsége....................................................................... | 529 | 922 | |
Céltartalékok kamatköltsége.......................................................................... | 704 | 1 578 | |
Ebből: Aktivált pénzügyi költségek ............................................................... | (506) | (284) | |
23 784 | 23 184 |
A Céltartalékok kamatköltsége sor 1119 millió forint kamatot tartalmaz a nyereség-elvonás címén az SEC-nek fizetendő összeghez kapcsolódóan. További részletek az 1.2 megjegyzésben.
A kamatköltséget nettó módon, az aktivált kamattal csökkentett értéken mutatjuk ki. Ehhez 2011-ben 5,78%-os rátát alkalmaztunk (2010-ben 6,02%). Az aktivált pénzügyi költségek számításánál az Egyéb pénzügyi költségeket (29. megjegyzés) is figyelembe vettük, de ezeket a fenti táblázatban mutatjuk be.
29 Egyéb pénzügyi költségek - nettó
Millió Ft 2010 2011
december 31-én végződött években
Díj/ jutalék ......................................................................................................... | 4 236 | 4 174 |
Nettó árfolyam veszteség / (nyereség) .......................................................... | 2 855 | 21 095 |
Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (derivatívák) | ||
értékelésének vesztesége / (nyeresége) kapcsolt féllel szemben............ | (1 410) | (11 303) |
Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (derivatívák)
értékelésének vesztesége / (nyeresége) külső féllel szemben ................... 998 (4 359) Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (derivatívák)
kivezetésének vesztesége / (nyeresége) kapcsolt féllel szemben............ 1 996 2 581
Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (derivatívák)
kivezetésének vesztesége / (nyeresége) külső féllel szemben .................. 592 723
Értékesíthető pénzügyi instrumentumok
kivezetésének nyeresége / (vesztesége).................................................................. - -
9 267 12 911
A nettó árfolyamveszteség 4547 millió forint értékben tartalmaz árfolyamveszteséget a DOJ-nak és SEC-nek fizetendő összegekre képzett céltartalékok kapcsán. További részletek az 1.2 megjegyzésben.
30 Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése
Millió Ft 2010 2011
december 31-én végződött években
Beruházás tárgyi eszközökbe (12. megjegyzés) ........................................ | 72 489 | 62 609 | |
Beruházás immateriális javakba (13. megjegyzés).................................... | 19 273 | 21 187 | |
Beruházás tárgyi eszközökbe és immateriális javakba ............................... | 91 762 | 83 796 | |
Beruházási adó-kedvezmény felvétele / (kivezetése) (9.4. megjegyzés) . | (3) | - | |
Beruházási szállítók változása ....................................................................... | (4 459) | (3 722) | |
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésére fordított összeg ...... | 87 300 | 80 074 |
A Csoportnak egyik évben sem jelentősek a pénzmozgással nem járó tranzakciói.
31 Leányvállalatok és üzletágak beszerzése
Millió Ft 2010 2011
december 31-én végződött években
Daten-Kontor (5.1.1 megjegyzés)................................................................... | - | 1 073 |
Globe (5.1.2 megjegyzés) ............................................................................... | - | 1 000 |
Budakalász (5.1.3 megjegyzés) ..................................................................... | - | 239 |
Kábel TV hálózatok .......................................................................................... | 39 | 212 |
ISH...................................................................................................................... | 74 | 110 |
Modultechnika (5.2 megjegyzés) .................................................................. | 1 421 | 41 |
Leányvállalatok és üzletágak beszerzésére fordított összeg...................... | 1 534 | 2 675 |
A leányvállalatok és üzletágak beszerzésére fordított összeg az akvizíciókat követő években megfizetett további függő vételárak összegét is tartalmazza.
32 Bemutatandó szegmensek és információ a földrajzi területekről
32.1 Bemutatandó szegmensek
A Magyar Telekom 2011 elejétől új jelentési struktúrát vezetett be. A Csoport új mőködési szegmensei a Magyarország szegmens (amely a korábbi CBU-t, a BBU kis- és középvállalati ügyfeleit, valamint a Csoportközpont és a Technológia Üzletágat foglalja magába) és a T-Systems szegmens (amely a korábbi BBU-t tartalmazza a kis- és középvállalati ügyfelek nélkül). A Macedónia és Montenegró szegmensek nem változtak.
A Magyarország szegmens Magyarország területén nyújt mobil és vezetékes távközlési, valamint televíziós szolgáltatást (beleértve a marketing, értékesítési és ügyfélkapcsolati tevékenységet is) T-Mobile és T-Home márkanevek alatt, több millió lakossági és kisebb üzleti ügyfélnek. A Magyarország szegmens felelős a nagykereskedelmi mobil és vezetékes szolgáltatásokért is Magyarország területén, valamint stratégiai, az üzletágakat érintő menedzsment és támogató funkciót lát el, beleértve a beszerzési, pénzügyi, ingatlan, számviteli, adó, jogi, belső ellenőrzési és hasonló megosztott szolgáltatásokat és a Csoport egyéb központi funkcióit. Ezen kívül ez a szegmens felel még a Bulgáriában, Romániában és Ukrajnában helyi vállalatoknak és távközlési szolgáltatóknak nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatásokért, továbbá a magyarországi mobil, vezetékes és kábel TV-s hálózatok mőködtetéséért és fejlesztéséért, valamint a magyarországi IT menedzsment funkciókért.
A T-Systems főleg T-Systems és T-Mobile márkanevek alatt, kiemelt üzleti partnereknek (nagyvállalati ügyfelek és állami szektor) nyújt mobil és vezetékes távközlési, infokommunikációs és rendszerintegrációs szolgáltatásokat (beleértve a marketing, értékesítési és ügyfélkapcsolati tevékenységet is).
A Csoport szintén jelen van a mobil és vezetékes távközlési szolgáltatások teljes skálájával Macedóniában és Montenegróban, mely két további mőködési szegmense a Csoportnak.
32.1.1 Az MC-nek rendszeresen szolgáltatott információk
A következő táblázatok azokat a bemutatandó szegmensekre vonatkozó információkat tartalmazza (a Csoport számokkal egyeztetve), melyek a Csoport Ügyvezető Bizottsága számára rendszeresen rendelkezésére állnak. Ezen információk között számos olyan eredmény mutató szerepel, például bizonyos „rendkívüli tételek” nélküli EBITDA, melyet a teljesítményértékelésnél és az erőforrások allokációjánál vesznek figyelembe. Ezen tételek jellege és nagysága évről- évre változik. A Vezetőség úgy gondolja, hogy a jelen pénzügyi kimutatásokban alkalmazott értékelési elvekkel és számokkal leginkább összhangban álló szegmens mutató az EBITDA.
Millió Ft 2010 2011
december 31-én végződött években
Bevételek
Magyarország összbevétele............................................................................ | 432 054 | 422 794 | |
Ebből Magyarország bevételei a többi szegmenstől .................................. | (38 873) | (35 506) | |
Magyarország bevételei külső ügyfelektől ...................................................... | 393 181 | 387 288 | |
T-Systems összbevétele .................................................................................. | 117 869 | 122 237 | |
Ebből T-Systems bevételei a többi szegmenstől ......................................... | (11 780) | (15 783) | |
T-Systems bevételei külső ügyfelektől ............................................................. | 106 089 | 106 454 | |
Macedónia összbevétele................................................................................. | 77 598 | 71 359 | |
Ebből Macedónia bevételei a többi szegmenstől ....................................... | (134) | (130) | |
Macedónia bevételei külső ügyfelektől ........................................................... | 77 464 | 71 229 | |
Montenegró összbevétele............................................................................... | 32 874 | 32 697 | |
Ebből Montenegró bevételei a többi szegmenstől .................................... | (44) | (42) | |
Montenegró bevételei külső ügyfelektől ......................................................... | 32 830 | 32 655 | |
Szegmensek konszolidált összbevétele .......................................................... | 609 564 | 597 626 | |
Értékelési különbségek a szegmensek és a Csoport számai között............ | 15 | (9) | |
A Csoport összbevétele ....................................................................... | 609 579 | 597 617 |
Millió Ft 2010 2011
december 31-én végződött években
Szegmens eredmények (EBITDA) | ||
Magyarország ...................................................................................................... | 144 909 | 128 223 |
T-Systems ............................................................................................................. | 14 756 | 18 444 |
Macedónia .......................................................................................................... | 40 248 | 37 914 |
Montenegró ........................................................................................................ | 11 370 | 11 453 |
Szegmens EBITDA összesen............................................................................. | 211 283 | 196 034 |
Értékelési különbségek a szegmensek és a Csoport számai között............ | 1 683 | 48 |
Csoport EBITDA .................................................................................. | 212 966 | 196 082 |
Értékcsökkenési leírás és amortizáció ............................................................. | (100 872) | (132 915) |
A Csoport mőködési eredménye ..................................................................... | 112 094 | 63 167 |
Nettó pénzügyi eredmény.................................................................................. | (28 113) | (32 462) |
Részesedés társult és közös vállalatok eredményéből ................................. | (27) | 12 |
A Csoport adózás előtti eredménye.................................................................. | 83 954 | 30 717 |
Nyereségadó ....................................................................................................... | (6 583) | (27 538) |
A Csoport adózott eredménye .......................................................................... | 77 371 | 3 179 |
Millió Ft 2010 2011
december 31-én
Capex (Tárgyi eszközök és immateriális javak beruházásai) | ||
Magyarország ...................................................................................................... | 68 395 | 65 559 |
T-Systems ............................................................................................................. | 3 559 | 4 289 |
Macedónia .......................................................................................................... | 15 208 | 9 961 |
Montenegró ........................................................................................................ | 4 639 | 4 135 |
Szegmens Capex összesen............................................................................... | 91 801 | 83 944 |
Értékelési különbségek a szegmensek és a Csoport számai között............ | (39) | (148) |
A Csoport összes beruházása tárgyi eszközökbe és immateriális javakba........................................ | 91 762 | 83 796 |
A Csoport összes beruházása tárgyi eszközökbe és immateriális javakba megegyezik a 12, 13 és 30-as megjegyzések
„Beruházás” soraival.
32.2 Információ a földrajzi terültekről
A lenti táblázat a Csoport külső ügyfelektől származó bevételeit mutatja be országonként, a Csoport számainak meghatározásakor alkalmazott értékelési elvekkel összhangban.
Millió Ft 2010 2011
december 31-én végződött években
Bevételek | ||
Magyarország ...................................................................................................... | 495 385 | 489 691 |
Macedónia ........................................................................................................... | 77 464 | 71 229 |
Montenegró ......................................................................................................... | 32 830 | 32 655 |
Románia ............................................................................................................... | 2 958 | 3 274 |
Bulgária ................................................................................................................ | 922 | 768 |
Ukrajna ................................................................................................................. | 20 | - |
A Csoport összbevétele...................................................................................... | 609 579 | 597 617 |
A külső ügyfelek közül senki sem képvisel szignifikáns nagyságrendet a Csoport bevételeiben.
Az alábbi táblázat a Csoport Befektetett eszközeit mutatja országonkénti bontásban (beleértve az adott országban lévő mőködési szegmenshez allokált goodwillt is), összehasonlítva a Csoport összes Befektetett eszközével, a Csoport számok meghatározásakor alkalmazott értékelési elvekkel összhangban.
Millió Ft 2010 2011
december 31-én
Befektetett eszközök | ||
Magyarország ...................................................................................................... | 703 783 | 696 693 |
Macedónia .......................................................................................................... | 132 510 | 99 870 |
Montenegró ........................................................................................................ | 41 734 | 43 301 |
Bulgária ............................................................................................................... | 3 165 | 3 361 |
Románia .............................................................................................................. | 2 281 | 2 059 |
Ukrajna ................................................................................................................. | 13 | 8 |
Összesen az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök és a halasztott adó kivételével ....................................................................... | 883 486 | 845 292 |
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök (8.2 megjegyzés) ...................... | 24 033 | 31 590 |
Halasztott adó követelés (9.4 megjegyzés) ..................................................... | 913 | 750 |
A Csoport Befektetett eszközei összesen........................................................ | 908 432 | 877 632 |
33 Lízingek és egyéb elkötelezettségek
33.1 Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbe vevő
2010-ben és 2011-ben a pénzügyi lízing tevékenység főként épületek eladásához és azok egy részének visszlízingjéhez kapcsolódik, melyek telefonközpontok elhelyezésére szolgálnak. A szerződések jellemzően euróban köttettek, futamidejük 5-10 év; meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak.
2010. és 2011. december 31-én a visszlízingeléshez kapcsolódó jövőbeni lízingdíj-kötelezettségek az alábbiak szerint alakultak:
Millió Ft 2010. december 31-én 2011. december 31-én
Jelen- érték
Kamat rész Minimális
lízingdíj
Jelen- érték
Kamat rész Minimális
lízingdíj
kötelezettség kötelezettség
1 éven belül ................................ | 277 | 344 | 621 | 354 | 858 | 1 212 | |
1-5 év között ............................... | 1 064 | 812 | 1 876 | 1 518 | 2 512 | 4 030 | |
5 éven túl .................................... | 276 | 62 | 338 | 596 | 1 916 | 2 512 | |
Összesen..................................... | 1 617 | 1 218 | 2 835 | 2 468 | 5 286 | 7 754 |
A nem visszlízing jellegő pénzügyi lízing tevékenység 2010-ben és 2011-ben főleg jármővek és IT berendezések lízingeléséhez kapcsolódik. A szerződések futamideje jellemzően 3-5 év, meghosszabbítási és vásárlási opcióval.
Nem visszlízinghez kapcsolódó jövőbeni lízingdíj-kötelezettségek 2010. és 2011. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:
Millió Ft 2010. december 31-én 2011. december 31-én
Jelen- érték | Kamat rész | Minimális lízingdíj kötelezettség | Jelen- érték | Kamat rész | Minimális lízingdíj kötelezettség | ||
1 éven belül ................................ | 328 | 131 | 459 | 226 | 99 | 325 | |
1-5 év között ............................... | 593 | 195 | 788 | 331 | 123 | 454 | |
5 éven túl .................................... | 321 | 59 | 380 | 288 | 56 | 344 | |
Összesen..................................... | 1 242 | 385 | 1 627 | 845 | 278 | 1 123 |
A Csoport nem rendelkezik pénzügyi lízingjeihez kapcsolódó változó bérleti konstrukcióval, és pénzügyi lízingelt eszközeit sem lízingeli tovább másnak.
33.2 Operatív lízing – a Csoport, mint lízingbe vevő
Az operatív lízinggel kapcsolatos kötelezettségek elsősorban a mobil adótornyok alatti terület bérletével, illetve kisebb részben egyéb épületek, hálózatok és egyéb távközlési eszközök bérletével kapcsolatosak.
Millió Ft 2010 2011
december 31-én
1 éven belül .............................................................................................................................. | 7 711 | 8 017 |
1-5 év között ............................................................................................................................. | 20 987 | 19 746 |
5 éven túl .................................................................................................................................. 14 171 13 057
Összesen................................................................................................................................... 42 869 40 820
Az operatív lízing kötelezettségek között nagyszámú, önmagában kis összegő lízingszerződés szerepel, amelyek időtartamai különbözőek. Ezek a lízingszerződések 3-tól 20 évig terjedő időszakra szólnak, és a legtöbb esetben meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak.
33.3 Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbe adó
A pénzügyi lízingek főként a kizárólag a Magyar Állam részére kiépített Tetra mobilhálózatot foglalják magukba. Emellett kisebb mértékben olyan üzleti ügyfelek rendelkezésére bocsátott eszközöket mutatunk itt ki, amelyeknél outsourcing szerződés keretében a Csoport a szolgáltató.
A pénzügyi lízinghez kapcsolódó, jövőbeni követelések 2010. és 2011. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:
Millió Ft 2010. december 31-én 2011. december 31-én
Jelen érték
Kamatrész Minimális
lízingdíj követelés
Jelen érték
Kamatrész Minimális
lízingdíj követelés
1 éven belül .................................... | 4 298 | 1 403 | 5 701 | 4 267 | 1 140 | 5 407 | |
1-5 év között ................................... | 15 809 | 3 102 | 18 911 | 12 147 | 1 715 | 13 862 | |
5 éven túl ........................................ | 278 | 74 | 352 | 369 | 98 | 467 | |
Összesen......................................... | 20 385 | 4 579 | 24 964 | 16 783 | 2 953 | 19 736 |
A kamatrész a még nem esedékes pénzügyi bevételt tartalmazza. Az egy éven belül esedékes követelések jelenértéke a mérlegben az Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök soron szerepel, míg az egy éven túli követelések az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között kerülnek kimutatásra. A lízing periódus során elhatárolt pénzügyi bevételt az Adózott eredményben (Kamat bevételek) számoljuk el.
A nem garantált maradványérték hatása a Csoport eredményére nézve elhanyagolható.
33.4 Operatív lízing – a Csoport, mint lízingbe adó
A következő táblázat mutatja a Csoportnak a tornyok és alközponti berendezések operatív lízingjéből származó jövőbeni lízing követeléseit, ahol a Magyar Telekom mint lízingbe adó jelenik meg.
Minimum lízing bevételek
Millió Ft 2010 2011
december 31-én
1 éven belül ......................................................................................................... 1 165 1 340
1-5 év között ........................................................................................................ 2 755 1 901
5 éven túl ............................................................................................................. 1 072 949
Összesen.............................................................................................................. 4 992 4 190
33.5 Tárgyi eszköz és immateriális javakra vonatkozó beszerzési elkötelezettségek
Az alábbi táblázat a Magyar Telekom tárgyi eszköz és immateriális javakra vonatkozó szerződéses elkötelezettségeit mutatja. Ezek többsége egy éven belül esedékes.
Millió Ft 2010 2011
december 31-én
Tárgyi eszközök .................................................................................................. 5 951 4 150
Immateriális javak ............................................................................................... 3 000 9 825
Összesen.............................................................................................................. 8 951 13 975
A fenti elkötelezettségeken felül a Társaság 2011 decemberében jelentkezést adott be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz a 900 MHz-es frekvenciasávon nyújtható rádiótávközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultság tárgyában kiírt, szabad spektrumra vonatkozó árverésen. A meghirdetett spektrum technológia-semlegesen használható fel, így lehetőség van GSM-, UMTS-, LTE-, valamint WiMAX-rendszerő mobilhálózat telepítésére és üzemeltetésére.
A Hatóság 2012. január 31-én kézbesítette a Társaság részére az árverést lezáró elsőfokú, nem jogerős határozatát. A Társaság az elsőfokú határozat szerint az árverésen 2 db, egyenként 1 MHz szélességő duplex frekvenciablokk (1 db 1 MHz szélességő, EGSM sávú duplex frekvenciablokk valamint 1 db 1 MHz szélességő, PGSM sávú duplex frekvenciablokk) frekvenciahasználati jogosultságát nyerte el 15 évre. Az elsőfokú határozat szerint a Magyar Telekom az elnyert frekvenciablokkokért 10,9 milliárd Ft + ÁFA árverési díjat köteles fizetni.
34 Tranzakciók kapcsolt vállalkozásokkal
A kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló kétes követelésekre nem képeztünk értékvesztést.
34.1 A Deutsche Telekom Csoport és a Német Szövetségi Köztársaság
34.1.1 Deutsche Telekom Csoport
A Deutsche Telekom AG (DTAG) a Társaság tényleges többségi tulajdonosa, a részvények 59,21%-át birtokolja. A Deutsche Telekom Csoportnak számos vezetékes, mobil és IT szolgáltató leányvállalata van világszerte, amelyekkel a Magyar Telekom Csoport folyamatos üzleti kapcsolatban áll.
A Társaság közvetlen tulajdonosa a MagyarCom GmbH, a DTAG holding cége. A Magyar Telekom évente fizet osztalékot a tulajdonosainak, a MagyarCom GmbH-t is beleértve.
A Deutsche Telekom International Finance (DTIF) a DT Csoport treasury központja, így jellemzően ő nyújt hitel
finanszírozást a DT Csoportnak, beleértve a Magyar Telekomot is.
Az alábbi táblázat a DT Csoporttal kapcsolatos tranzakciókat mutatja be:
Millió Ft | 2010 | 2011 |
Bevételek a DT Csoportnak nyújtott távközlési szolgáltatásokból ............... | 22 395 | 25 594 |
DT Csoport által nyújtott szolgáltatások költsége........................................... | (16 497) | (15 751) |
Kamatköltség DTIF felé ..................................................................................... | (18 397) | (17 492) |
MagyarCom GmbH-nak fizetett osztalék ......................................................... | (45 690) | (30 872) |
DT Csoporttal szembeni követelések .............................................................. | 6 991 | 8 333 |
DT Csoport vállalataival szembeni szállítói kötelezettségek ........................ | (7 103) | (7 972) |
DT Csoport vállalataival szembeni hitelek ....................................................... | (304 390) | (280 031) |
DTAG–vel kötött swap ügyletek valós értéke - eszköz................................... | 1 004 | 10 484 |
DTAG–vel kötött swap ügyletek valós értéke - kötelezettség........................ | (1 982) | - |
A Deutsche Telekom 2013. június 30-ig támogatást garantál a Magyar Telekom finanszírozási igényeinek kielégítésére.
34.1.2 A Német Szövetségi Köztársaság
A Német Szövetségi Köztársaság mind közvetlenül, mind közvetve tulajdonosa a DTAG-nak, a jegyzett tőke mintegy 32 százalékával. A közgyőlések átlagos látogatottsága alapján a Német Szövetségi Köztársaság a DTAG közgyőlésein stabil többséget képvisel, így bár kisebbségi részesedéssel rendelkezik, a DTAG mégis függ a Szövetségi Köztársaságtól. Ezért a Szövetségi Köztársaság, a Szövetségi Köztársaság által ellenőrzött, illetve annak jelentős befolyása alatt álló társaságok kapcsolt vállalkozásnak minősülnek a DTAG, és következésképp a Magyar Telekom szempontjából is.
A Magyar Telekom és a DTAG üzleti tevékenysége során nem bonyolított egyedileg jelentős ügyletet a 2011-es pénzügyi év során sem a Szövetségi Köztársaság által ellenőrzött, sem a Szövetségi Köztársaság jelentős befolyása alatt álló társasággal.
34.2 Társult és közös vezetéső vállalatok
A Csoportnak nincs jelentős társult vagy közös vezetéső vállalata, és a velük bonyolított tranzakciók sem voltak jelentősek.
34.3 Igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok
Millió Ft 2010 2011
december 31-én végződött években
Igazgatósági tagok díjazása............................................................................... | 13 | 14 |
Felügyelő Bizottsági tagok díjazása.................................................................. | 48 | 56 |
Igazgatósági tagoknak nyújtott kölcsön........................................................... | - | - |
Felügyelő Bizottsági tagoknak nyújtott kölcsön.............................................. | 3 | 2 |
34.4 Kulcsvezetők
Kulcsvezetőknek a Csoport Ügyvezető Bizottságának, a Magyar Telekom fő operatív döntéshozó testületének tagjait tekintjük.
A Csoportban felmerült, kulcsvezetőkkel kapcsolatos kompenzációs költségeket (amelyek magában foglalják a TB járulékot és a béreket terhelő egyéb adókat) az alábbi táblázat tartalmazza:
Millió Ft 2010 2011
december 31-én végződött években
Bérköltség és egyéb rövid távú személyi jellegő juttatások .......................... | 1 335 | 1 521 |
Munkaviszony megszőnésével kapcsolatos szerződéses költség .............. | 497 | - |
Részvényalapú juttatások (24.1 megjegyzés) ................................................ | 45 | 216 |
1 877 | 1 737 |
A Csoport nem nyújt hitelt a kulcsvezetőinek.
2001-ben a DT részvényesei jóváhagyták a 2001-es Részvényopciós Programot, mely 2001-ben és 2002-ben részvényopciós juttatásokat tett lehetővé. A programban résztvevőknek juttatott opciók 50%-át 2 év elteltével, míg a maradék 50%-át 3 év elteltével lehetett lehívni. 2011. december 31-én mindegyik opció lehívható már. A 2001-es juttatás lehívási ára 30,00 euró, és az opciók 2011. augusztus 12-ig voltak lehívhatók, míg a 2002-es juttatás lehívási ára 12,36 euró, és 2012. július 14-ig hívható le. A juttatás napján a fenti opcióknak nem volt belső értékük, míg valós értékük 4,87 (2001) és 3,79 (2002) euró volt. A Társaság Gazdasági vezérigazgató-helyettese (CFO) a DT vezetőségének tagja volt a 2002-es juttatás időpontjában, és 6510 opcióval rendelkezik. A Magyar Telekomnak nincs semmilyen kötelezettsége, és a bemutatott időszakokban sem kötelezettséget, sem költséget nem számolt el a CFO opcióival kapcsolatban, mivel ezek az opciók az IFRS 2 és az IFRIC 11 hatályán kívül esnek, az átmeneti szabályoknak megfelelően.
35 Pénzügyi instrumentumok bemutatása
35.1 Pénzügyi eszközök és kötelezettségek kategóriái
Az alábbi táblázatok a Csoport pénzügyi eszközei és kötelezettségei 2011. és 2010. december 31-i állományának könyv szerinti, valamint valós értékét mutatják.
A Csoport a valós értékelési elveket olyan valós érték hierarchiába rendezi, amely az értékelési elvekben használt alapadatok jelentőségét tükrözi. A valós érték hierarchia alábbi szintjeit különböztetjük meg:
(a) azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacon jegyzett (nem módosított) árfolyama (1. szint);
(b) olyan alapadat, mely nem az 1. szinten megjelenő tőzsdén jegyzett árfolyam, viszont abból közvetlenül vagy közvetve megállapítható (2. szint); és
(c) olyan alapadat, mely nem piacon megfigyelhető információn alapul (3. szint).
A valós érték hierarchia szintje a valós értékeléshez szükséges legalacsonyabb szintő alapadat alapján kerül meghatározásra. Egy alapadat jelentőségét annak egészét tekintve, a valós értékelés alapján értékeljük.
Nem volt átsorolás az 1. és 2. szintő besorolású pénzügyi instrumentumok között. A kölcsönök és követelések és a pénzügyi kötelezettségek többségét amortizált bekerülési értéken értékeljük, de ezek valós értékét is bemutatjuk. Ezeknek az eszközöknek és kötelezettségeknek a valós értéke 3. szintő információk alapján került meghatározásra. A Csoport nem rendelkezik olyan valós értéken értékelt eszközzel vagy kötelezettséggel, amelynek valós értéke 3. szintő információk alapján került meghatározásra.
35.1.1 Pénzügyi eszközök– Könyv szerinti és valós érték
Könyv szerinti érték
2011. december 31. Millió Ft
Kölcsönök és követelések
Lejáratig tartandó
Értékesíthető (1. szint)
Pénzeszközök................................................. | 14 451 | - | - | 14 451 | 14 451 | |
Bankbetétek, | ||||||
eredeti lejárat> 3 hónap.............................. | 54 926 | - - - | 54 926 | 54 926 | ||
Vevőkövetelések ........................................... | 113 350 | - - - | 113 350 | 113 350 | ||
Vevőkövetelések, lejárat> 1 év ................... | 1 696 | - - - | 1 696 | 1 554 | ||
Dolgozói kölcsönök....................................... | 5 392 | - - - | 5 392 | 3 815 | ||
Származékos pénzügyi eszközök | ||||||
kapcsolt vállalkozásokkal szemben ......... | - | - | 10 484 10 484 | 10 484 | ||
Származékos pénzügyi eszközök | ||||||
külső féllel szemben .................................... | - | - - | 3 841 | 3 841 | 3 841 | |
Kölcsönök külső feleknek ............................ | 1 164 | - - | - | 1 164 | 892 | |
RDC követelések............................................ | 620 | - - | - | 620 | 566 | |
Értékesíthető pénzügyi eszközök................ | - | - 278 | - | 278 | 278 | |
Egyéb rövid lejáratú ....................................... | 1 422 | - - | - | 1 422 | 1 422 | |
Egyéb hosszú lejáratú ................................... | 270 | - - | - | 270 | 270 | |
Összesen ........................................................ | 193 291 | - 278 | 14 325 | 207 894 | 205 849 | |
-
Kereskedési céllal tartott (2. szint)
Összesen Valós érték
-
Könyv szerinti érték
2010. december 31. Millió Ft
Kölcsönök és követelések
Lejáratig tartandó
Értékesíthető (1. szint)
Pénzeszközök................................................. | 15 841 | - | - | 15 841 | 15 841 | |
Bankbetétek, | ||||||
eredeti lejárat> 3 hónap.............................. | 47 798 | - - - | 47 798 | 47 798 | ||
Vevőkövetelések ........................................... | 106 732 | - - - | 000 000 | 000 732 | ||
Vevőkövetelések, lejárat> 1 év ................... | 1 524 | - - - | 1 524 | 1 609 | ||
Dolgozói kölcsönök....................................... | 4 704 | - - - | 4 704 | 4 849 | ||
Származékos pénzügyi eszközök | ||||||
kapcsolt vállalkozásokkal szemben ......... | - | - | 1 004 1 004 | 1 004 | ||
Származékos pénzügyi eszközök | ||||||
külső féllel szemben .................................... | - | - - | 301 | 301 | 301 | |
Kölcsönök külső feleknek ............................ | 947 | - - | - | 947 | 947 | |
RDC követelések............................................ | 715 | - - | - | 715 | 689 | |
Értékesíthető pénzügyi eszközök................ | - | - 296 | - | 296 | 296 | |
Egyéb rövid lejáratú ....................................... | 2 400 | - - | - | 2 400 | 2 400 | |
Egyéb hosszú lejáratú ................................... | 519 | - - | - | 519 | 519 | |
Összesen ........................................................ | 181 180 | - 296 | 1 305 | 182 781 | 182 985 | |
-
Kereskedési céllal tartott (2. szint)
Összesen Valós érték
-
A kölcsönök és követelések amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, míg az értékesíthető pénzügyi eszközök és a kereskedési céllal tartott eszközök valós értéken vannak nyilvántartva.
A pénzeszközök, a követelések, a Deutsche Telekom Csoport tagvállalatainak nyújtott kölcsönök és az egyéb pénzügyi eszközök legnagyobb részben rövid lejáratúak, ezért könyv szerinti értékük megközelíti a valós értéküket a beszámoló fordulónapján.
Az értékesíthető pénzügyi eszközök nem jelentős részvénybefektetéseket tartalmaznak, amelyek valós értéken vannak nyilvántartva.
A pénzügyi lízingkövetelések pénzügyi eszköznek minősülnek, azonban az IAS 17 - Lízingek standard alapján vannak értékelve és bemutatva, ezért nem szerepelnek a fenti táblákban, hanem a 33.3 megjegyzésben vannak bemutatva.
35.1.2 Pénzügyi kötelezettségek – Könyv szerinti és valós érték
2011. december 31. Könyv szerinti érték
Millió Ft
Amortizált bekerülési értéken
Kereskedési céllal tartott (2. szint)
Összesen Valós érték
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé (elhatárolt kamattal) ................................................................................ | 280 031 | - | 280 031 | 286 471 |
Banki hitelek (elhatárolt kamattal).................................................. | 61 089 | - | 61 089 | 61 120 |
Kötelezettségek szállítók felé ......................................................... | 101 119 | - | 101 119 | 101 119 |
Fizetendő osztalék ........................................................................... | 392 | - | 392 | 392 |
Nem átváltható kötvények .............................................................. | 190 | - | 190 | 172 |
Származékos pénzügyi kötelezettségek | ||||
külső féllel szemben ...................................................................... | - | - - | - | |
Egyéb rövid lejáratú .......................................................................... | 22 955 | - 22 955 | 22 955 | |
Egyéb .................................................................................................. | 496 | - 496 | 496 | |
Összesen ........................................................................................... | 466 272 | - 466 272 | 472 725 | |
2010. december 31. Könyv szerinti érték
Millió Ft
Amortizált bekerülési értéken
Kereskedési céllal tartott (2. szint)
Összesen Valós érték
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé (elhatárolt kamattal) ................................................................................ | 304 390 | 1 982 | 306 372 | 313 075 |
Banki hitelek (elhatárolt kamattal).................................................. | 50 183 | - | 50 183 | 50 553 |
Kötelezettségek szállítók felé ......................................................... | 88 613 | - | 88 613 | 88 613 |
Fizetendő osztalék ........................................................................... | 319 | - | 319 | 319 |
Nem átváltható kötvények .............................................................. | 191 | - | 191 | 168 |
Származékos pénzügyi kötelezettségek külső féllel szemben ...................................................................... | - | 869 | 869 | 869 |
Egyéb rövid lejáratú .......................................................................... | 1 024 | - | 1 024 | 1 024 |
Egyéb .................................................................................................. | 210 | - | 210 | 210 |
Összesen ........................................................................................... | 444 930 | 2 851 | 447 781 | 454 831 |
A származékos pénzügyi kötelezettségek valós értéken vannak bemutatva, míg az összes egyéb pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéken kerül értékelésre.
A pénzügyi kötelezettségek valós értékéről szóló további információk a 16. és 17. megjegyzésben is találhatók.
A szállítók, a fizetendő osztalék és az egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek általában rövid lejáratúak, ezért a könyv szerinti értékük megközelíti a valós értéküket.
A pénzügyi lízing kötelezettségek pénzügyi kötelezettségnek minősülnek, azonban az IAS 17 – Lízingek standard alapján vannak értékelve és bemutatva, ezért nem szerepelnek a fenti táblákban, hanem a 33.1 megjegyzésben vannak bemutatva.
35.2 A pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti nettó nyeresége/ vesztesége
Az alábbi táblázatok mutatják be a pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti 2011. és 2010. évi nettó nyereségét
/veszteségét.
2011
Kamat Értékelés alapján Kivezetés
Fizetett
Nettó
Millió Ft
Érték-
miatt
jutalékok
nyereség/ (veszteség)
Valós értéken | Pénznem átváltás | vesztés miatti veszteség | |||||
Értékesíthető pénzügyi eszközök (1. szint)......................... | - | (21) | - | - | - | - | (21) |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi instrumentumok (2. szint) ................................................ | - | 15 683 | - | - | (3 304) | - | 12 379 |
Kölcsönök és követelések........... | 2 473 | - | 1 378 | (6 299) | - | (3 989) | (6 437) |
Lejáratig tartott befektetések ...... | - | - | - | - | - | - | - |
Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken...... | (20 493) | - | (22 235) | - | - | (141) | (42 869) |
Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége az IAS 39 alapján ............................... | (18 020) | 15 662 | (20 857) | (6 299) | (3 304) | (4 130) | (36 948) |
2010
Kamat Értékelés alapján Kivezetés
Fizetett
Nettó
Millió Ft
Érték-
miatt
jutalékok
nyereség/ (veszteség)
Valós értéken | Pénznem átváltás | vesztés miatti veszteség | |||||
Értékesíthető pénzügyi eszközök (1. szint)......................... | - | 20 | - | - | - | - | 20 |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi instrumentumok (2. szint) ................................................ | - | 412 | - | - | (2 588) | - | (2 176) |
Kölcsönök és követelések........... | 3 597 | - | 749 | (9 991) | - | (4 076) | (9 721) |
Lejáratig tartott befektetések ...... | - | - | - | - | - | - | - |
Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken...... | (21 772) | - | (3 364) | - | - | (160) | (25 296) |
Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége az IAS 39 alapján ............................... | (18 175) | 432 | (2 615) | (9 991) | (2 588) | (4 236) | (37 173) |
A kölcsönök és követelések esetében az értékvesztés miatti veszteség minden, a vevők fizetésképtelenségével kapcsolatban felmerült és várhatóan felmerülő költséget tartalmaz. A leírást illetve faktorálást megelőzően a követelésekre azok megtérülő értékéig értékvesztést számolunk el egy követelés értékvesztési számla beiktatásával, melynek eredményeképp az adott követelés-leírás vagy faktorálás nem jár kivezetés miatti nyereséggel vagy veszteséggel.
35.3 Egyéb információk a pénzügyi instrumentumokról
A Magyar Telekom Nyrt. ki van téve annak a kockázatnak, hogy névértéken 17,7 milliárd Ft (2010-ben: 14,1 milliárd forint) garanciát hívjanak le tőle. Ezeket a garanciákat magyar bankok adták a Magyar Telekom nevében biztosítékként, a Csoport bizonyos szerződéses kötelezettségeinek biztosítékaként. A Csoport eddig eleget tett szerződéses kötelezettségeinek, valamint ezt tervezi a jövőre nézve is. Következésképp nem került sor ilyen garanciák lehívására 2011- ben, és várhatóan a jövőben sem fog erre sor kerülni.
Nem voltak átsorolások pénzügyi instrumentum kategóriák között.
Nem történt olyan pénzügyi eszközátadás, amely ne felelt volna meg a kivezetés feltételének.
A Csoportnak nem voltak többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó összetett pénzügyi instrumentumai.
36 Függő követelések és kötelezettségek
36.1 Függő követelések
Függő követelés alatt olyan lehetséges eszközt értünk, amely múltbeli események következménye, de amely létezése még bizonytalan, nem a Csoport irányítása alatt álló jövőbeli eseményektől függ. Ezek az eszközök nem jelennek meg a mérlegben. A Csoportnak nincsenek olyan függő követelései, amelyeknél a gazdasági hasznossággal járó javak beáramlása valószínő és jelentős lenne.
36.2 Függő kötelezettségek
Az alábbiakban a Csoport legjelentősebb függő kötelezettségeit mutatjuk be. Ezekre az ügyletekre nem számoltunk el céltartalékot, mert a menedzsment nem tartja valószínőnek, hogy jelentős kifizetésekre kerülne sor ezekkel kapcsolatban vagy a kötelezettség összege megfelelő megbízhatósággal nem becsülhető.
36.2.1 Macedónia
36.2.1.1 Szerződés jogtalan felmondása miatti kártérítési igény a T-Mobile MK-val szemben
2002 januárjában a T-Mobile MK lejárt követeléseinek behajtására szerződést kötött egy alvállalkozóval. A szerződés három hónap próbaidőt tartalmazott. A próbaidő lejártával, 2002 áprilisában a T-Mobile MK felbontotta a szerződést, az alvállalkozó szerződéses kötelezettségeinek megszegésére hivatkozva. 2003 áprilisában az alvállalkozó pert indított kártérítést követelve az elvesztett profitért és ellentételezést kérve a már teljesített szolgáltatásokért. A menedzsment nem tartja valószínőnek, hogy az alvállalkozó megnyerné a T-Mobile MK ellen indított pert. Az ügyből eredő lehetséges veszteség körülbelül 5,0 milliárd forint. A macedón bíróság elsőfokú döntése 2010-ben a T-Mobile MK-nak kedvezett, azonban a felperes fellebbezett, így a végső döntés egy későbbi időpontban várható.
36.2.1.2 Az MKT fix-mobil végződtetési díjaival kapcsolatos viták
2005-ben az MKT megváltoztatta a vezetékes hálózatból mobil hálózatba indított kiskereskedelmi hívásforgalmi díjakat. A mobil szolgáltatókkal kötött összekapcsolási megállapodások értelmében a kiskereskedelmi árak változásának automatikusan csökkentenie kell a mobil hálózatban történő végződtetések díját. 2006 februárjában az egyik macedón mobil szolgáltató, a ONE, keresetet nyújtott be az Ügynökség felé, amelyben a végződtetési díjakkal kapcsolatos vitás kérdések tisztázását kérte. Az Ügynökség visszautasította a keresetet megalapozatlanságra hivatkozva. Ezt a döntést a ONE megfellebbezte és pert indított a Macedón Közigazgatási Bíróságon. A Csoport potenciális vesztesége 0,5 milliárd forint lehet, de a menedzsment az ügyből kifolyólag semmilyen jelentős pénzkiáramlást nem tart valószínőnek. A végső döntést a Macedón Közigazgatási Bíróság egy későbbi időpontban fogja meghozni.
36.2.2 Montenegró
36.2.2.1 Vita a munkavállalók béréről Montenegróban
A CT Szakszervezete 2010 júliusában keresetet nyújtott be a 2009 és 2010. szeptember közötti időszakban elmaradt 15,3%-os, a Kollektív Szerződésben említett minimális béremelés miatt. A menedzsment szerint a Szakszervezet nem jogosult ilyen kereset benyújtására, illetve a kompenzációs kötelezettség kalkulációjával sem ért egyet. Az ügy kapcsán tárgyalásra még nem került sor. Az ügyből származó maximális kockázat körülbelül 1,8 milliárd forint lehet.
36.2.3 Magyarország
36.2.3.1 Garanciák
A Magyar Telekom Nyrt. ki van téve annak a kockázatnak, hogy garanciát hívjanak le tőle. Erről bővebben ld. 35.3 megjegyzést.
37 Mérleg fordulónap utáni események
37.1 Deregisztráció
A Társaság 2010. november 12-i hatállyal megszüntette az amerikai letéti részvényeinek New York-i tőzsdei jegyzését. 2011. november 14-én a Társaság benyújtotta az Amerikai Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletéhez („SEC”) az ún. Form 15F dokumentumot, annak érdekében, hogy megszüntesse a Magyar Telekom részvényeinek és amerikai letéti részvényeinek (ADS) regisztrációját az Egyesült Államokban. A deregisztráció a Form 15F benyújtását követő 90 nap elteltével, 2012. február 12-én vált hatályossá. A Társaság ún. I. szinten tartja fenn az amerikai letéti jegy (ADR) programját. A Társaság továbbra is fenntartja jegyzését a Budapesti Értéktőzsdén, és változatlanul készít angol nyelvő fordításokat az éves jelentésekről, pénzügyi beszámolókról és befektetői közleményekről.
A Magyar Telekom 2011. évi vezetőségi jelentése
Bevezetés
A jelentés eredményeink elemzését, valamint minden olyan további információt tartalmaz, mely társaságunk mőködésének megítéléséhez szükséges, így többek között a várható fejlődés irányát a felmerülő kockázatokkal együtt, vezetőségünk bemutatását, foglalkoztatási és kockázatkezelési politikánkat, valamint a kutatási-fejlesztési tevékenységünket. A Társaság tevékenységének bemutatására a Kiegészítő Melléklet Általános Információk címő részében kerül sor (1. fejezet).
1. A Társaság jegyzett tőkéje, részvényekhez kapcsolódó jogok, azok átruházása
Magyar Telekom Nyrt. jegyzett tőkéje 2011. december 31-én 104.274.254.300 forint volt, ami 1.042.742.543 „A” sorozatú törzsrészvényből áll. Az „A” sorozatú törzsrészvények névértéke 100 forint. Az „A” sorozatú törzsrészvényekhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket az Alapszabály 4. pontja tartalmazza részletesen. A 2011. december 31-ére vonatkozó tulajdonosi szerkezetet az alábbi táblázat tartalmazza:
Részvényesek | Részvény darabszám | Részesedés (%) | |
MagyarCom .......................................................................................................................... | 617.436.759 | 59,21 | |
Nyilvánosan forgalmazott .................................................................................................. | 424.914.922 | 40,75 | |
Saját részvények .................................................................................................................. | 390.862 | 0,04 | |
1.042.742.543 | 100,00 | ||
1.1. Szavazati jogok és szavazás |
Minden törzsrészvény tulajdonosa egy szavazatra jogosult. Csak a részvénykönyvbe - a Közgyőlést megelőző legalább két munkanappal - bejegyzésre került részvénytulajdonosok, illetőleg részvényesi meghatalmazottak jogosultak a Közgyőlésen szavazati joggal részt venni. A Közgyőlés a határozatait egyszerő szavazattöbbséggel hozza, kivéve, ahol az Alapszabály a döntést a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségéhez köti. Nincs korlátozás a nem-rezidens vagy külföldi részvényesek jogaiban, a törzsrészvények birtoklását és az ahhoz főződő szavazati jog gyakorlását illetően. A törzsrészvényekhez főződő szavazati jogokat az Alapszabály nem korlátozza. A társaságnak nincs különleges irányítási joggal felruházott részvénye.
1.2. A részvények átruházása
(a) A dematerializált részvény megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek értékpapír számláján az értékpapírt nyilvántartják. A névre szóló részvény, illetve az ideiglenes részvény átruházása a Társasággal szemben akkor hatályos, ha az új tulajdonos nevét a részvénykönyvbe bejegyezték.
(b) Amennyiben a részvénykönyvi bejegyzési kérelem megfelelő okiratokkal kerül alátámasztásra, azt a Társaság köteles haladéktalanul a részvénykönyvbe bejegyezni. A Társaság nem jegyzi be a részvények átruházását, ha azt állapítja meg, hogy az átruházás az Alapszabály rendelkezéseinek megsértésével történt. A Társaság az indokolt határozatát haladéktalanul közli a részvény új tulajdonosával, aki a határozat meghozatalától számított 30 napon belül kérelmezheti az illetékes bíróságtól a határozat felülvizsgálatát.
(c) Nem jegyezhető be a részvénykönyvbe az, aki így rendelkezett; illetve az, aki részvényét törvénynek vagy a jelen alapszabálynak a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg.
(d) A részvénykönyv vezetője az Alapszabály 2.4. (b) és (c) pontjában foglalt kivétellel nem tagadhatja meg a részvénykönyvbe való haladéktalan bejegyzést, illetve a részvénykönyv vezetője köteles a részvénykönyvből haladéktalanul törölni azt a részvényest, aki így rendelkezett.
(e) Ha a részvényes tulajdonjoga az értékpapírszámlán történő terheléssel megszőnt, az értékpapírszámla-vezető köteles e tényt a részvénykönyv vezetőjének a változástól számított két munkanapon belül bejelenteni. A részvénykönyv vezetője köteles a bejelentés alapján a változást a részvénykönyvben haladéktalanul átvezetni.
Az „A” sorozatú törzsrészvények átruházása nincs kötve egyéb korlátozáshoz vagy beleegyezés megszerzéséhez.
2. Vállalatirányítási nyilatkozat
A Magyar Telekom Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvénytársaság. A Budapesti Értéktőzsde 2004-ben jelentette meg Felelős Vállalatirányítási Ajánlásait („Ajánlások”), amely a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok vállalatirányítási gyakorlatára vonatkozóan tartalmazott ajánlásokat, figyelembe véve a nemzetközileg leggyakrabban alkalmazott elveket, a magyarországi tapasztalatokat és a magyar piac sajátosságait, valamint a Társasági Törvényt. 2007-ben és 2008-ban új Ajánlások kerültek kiadásra.
A jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően a Magyar Telekom Nyrt. Igazgatósága és Felügyelő Bizottsága jóváhagyta és a Közgyőlés elé terjesztette a Felelős Társaságirányítási Ajánlások alapján készített Felelős Társaságirányítási Jelentését, amely egyéb társaságirányításhoz kapcsolódó dokumentumokkal együtt a Társaság honlapján a társaságirányításhoz kapcsolódó oldalon található meg:
xxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxxxx_xxxxxxxxxxxx
A jelentésben megtalálható a Felelős Társaságirányítási Nyilatkozat a Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelésről, valamint az egyes kérdések esetében az esetleges eltérések és azok indoklása. A jelentés 1., 2., 3., 4. és 5. pontja az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, más releváns bizottságok, valamint a menedzsment bemutatását és mőködésének leírását tartalmazza. A jelentés 6. pontja tartalmazza a belső ellenőrzési és a kockázatkezelési eljárások bemutatását, míg a 8. pont kitér a közzétételi politika és a bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvek ismertetésére.
A Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik - amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik - az Alapszabály megállapítása és módosítása (Alapszabály 6.2. (a) pont).
Az Igazgatóság hatáskörére és mőködésére vonatkozó részletes szabályok az Alapszabály 7.4. pontjában és az Igazgatóság Ügyrendjében találhatók, amelyek elérhetők a Társaság honlapjának társaságirányításhoz kapcsolódó oldalán is. Az alaptőke felemelésére és a saját részvény visszavásárlására vonatkozó hatásköri előírásokat az Alapszabály 6.2 (b) és (s), valamint 7.4.1. (l) és (m) pontja tartalmazza.
2.1. Igazgatóság
A magyar törvények alapján az Igazgatóság hatáskörébe tartozik minden olyan, a Társaság irányításával és üzletmenetével kapcsolatos kérdés, amely az Alapszabály vagy magyar törvények rendelkezése folytán nem tartozik a Közgyőlés vagy más társasági szervek kizárólagos hatáskörébe. Az Igazgatóság az üzleti év végén jelentést készít a részvényesek számára a Közgyőlésen, negyedévente pedig a Felügyelő Bizottságnak a Társaság gazdálkodásáról, a Társaság vagyonáról, a Társaság pénzügyi helyzetéről és a Társaság üzletpolitikájáról.
Az Alapszabály értelmében, az Igazgatóság legalább hat, de legfeljebb tizenegy tagból áll. Az Igazgatóság tagjait a Közgyőlés választja meg, három éves időtartamra. 2011. december 31-én az Igazgatóságnak kilenc tagja volt.
Az Igazgatóság üléseit évente legalább négy alkalommal tartja. Az Igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha azon legalább hat Igazgatósági tag jelen van. Az Igazgatóság minden tagjának egy szavazata van. Az Igazgatóság a tagok egyszerő többségének szavazatával hozza meg határozatait.
2011. december 31-én az Igazgatóság tagjai, az általuk elsődlegesen betöltött pozíció, valamint megválasztásuk éve a következő:
Név | Születési év | Fő pozíció | Megválasztás éve |
Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxxx ................. | 1961 | Elnök-vezérigazgató, Magyar Telekom Nyrt. | 2006 |
Dr. Xxxxx Xxxxxxxxxx....................... | 1964 | T-Systems Internatial GMBH Igazgatósági tagja, az Új | 2010 |
Xx. Xxxxxxx Xxxxxx ............................. | 1949 | Gyártó Egység irányítója, Deutsche Telekom AG Nemzetközi üzleti tanácsadó | 2003 |
Xxxxxxx Xxxxxx ................................. | 1959 | A Deutsche Telekom AG HR javadalmazási és munkajogi | 2010 |
Xx. Xxxxx Xxxxxx ............................... | 1946 | alelnöke Egyetemi Tanár, Corvinus Egyetem | 2006 |
Xxxxx Xxxxx....................................... | 1965 | Gazdálkodástudományi Kar, Média, Marketingkommunikáció és Telekommunikáció Tanszék Gazdasági vezérigazgató-helyettes, Magyar Telekom Nyrt. | 2006 |
Xx. Xxxxx Xxxxxxxx .......................... | 1961 | Deutsche Telekom AG, az európai vállalatok Pay TV | 2010 |
Xxxxx Xxxxxx................................... | 1959 | tevékenységéért felelős első alelnöke Vezérigazgató, Zwack Unicum Nyrt. | 2006 |
Xx. Xxxxx Xxxxxxxxxx ...................... | 1960 | Deutsche Telekom AG, Európai régió gazdasági igazgatója | 2003 |
2.2. Ügyvezető Bizottság |
Az Igazgatóság ügyrendjében foglaltaknak megfelelőn az Igazgatóság 2000-ben Ügyvezető Bizottságot hozott létre. Az Ügyvezető bizottság a munkáját az Igazgatóság által elfogadott, és a Társaság honlapján elérhető ügyrend alapján végzi.
Az Ügyvezető Bizottság tagjait határozatlan időre választják.
2011. december 31-én a Magyar Telekom Ügyvezető Bizottsága kilenc vezérigazgató-helyettesből állt. Tagjai, valamint megválasztásuk éve a következő:
Név | Születési év | Betöltött pozíció | Megválasztás éve |
Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxxx ................. | 1961 | Elnök-vezérigazgató | 2006 |
Xxxxxx Xxxxxx ...................................... | 1966 | Értékesítési és Szolgáltatási vezérigazgató-helyettes | 2010 |
Xxxxxx Xxxxxx ........................................ | 1965 | Marketing vezérigazgató-helyettes | 2010 |
Xxxxx Xxxxx ........................................ | 1965 | Gazdasági vezérigazgató-helyettes | 2006 |
Xxxxxx Xxxxxx ..................................... | 1964 | Mőszaki vezérigazgató-helyettes | 2007 |
Xxxxx Xxxxxx ..................................... | 1968 | Jogi és társasági ügyek vezérigazgató-helyettes | 2010 |
Xxxxxx Xxxxxx..................................... | 1971 | Stratégiai és üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettes | 2009 |
Xxxxxxxx Xxxxxx................................ | 1966 | Vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettes | 2010 |
Xxxxxxxx Xxx...................................... | 1966 | Humán erőforrás vezérigazgató-helyettes | 2007 |
2.3. Felügyelő Bizottság
A Felügyelő Bizottság tevékenységét az Alapszabály 8. pontja, valamint a Közgyőlés által elfogadott ügyrend alapján végzi. A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a Közgyőlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést és minden olyan előterjesztést, amely a Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a Közgyőlés csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. Az Igazgatóság javaslata az osztalékfizetésről és a felelős társaságirányítási jelentésről csak a Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyásával terjeszthető Közgyőlés elé.
A társaság Alapszabályának megfelelően a Felügyelő Bizottság legalább három, legfeljebb tizenöt tagból áll. A Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyőlés választja meg három éves időtartamra. Az Üzemi Tanács jelöli a Felügyelő Bizottság tagjainak egyharmadát. A Felügyelő Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon legalább a felügyelő bizottsági tagok kétharmada jelen van.
2011. december 31-én a Felügyelő Bizottság tagjai, az általuk elsődlegesen betöltött pozíció, valamint megválasztásuk éve a következő:
Név | Születési év | Fő pozíció | Megválasztás éve |
Xx. Xxx Xxxxxx .................................. | 1943 | Professzor, Budapesti Mőszaki Egyetem | 1997 |
Xx. Xxxx Xxxxx.................................... Xxxxxxx Xxxxxx ................................... | 1936 1967 | A Xxxxxxx Xxxxx Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar diplomavédési és záróvizsga bizottságának elnöke A Távközlési Szakszervezet elnöke | 2010 2010 |
Xx. Xxxxxxx Xxxxx................................ | 1962 | Xxxxxx Xxx., ügyvezető igazgató | 2006 |
Xx. Xxxxxxx Xxxxxx ........................ | 1948 | A Budapesti Corvinus Egyetem Környezettudományi | 2006 |
Xxxxxx Xxxxxxx................................ | 1948 | Intézetének igazgatója Az E.ON Hungária Zrt. igazgatóságának elnöke | 2006 |
Xxxxxxxxxxx Xxxxx......................... | 1962 | A Központi Üzemi Tanács elnöke. | 2010 |
Xxxxxx Xxxxxxx ................................... | 1960 | Magyarország országmenedzsere, T-Home központ, | 2009 |
Xx. Xxxxxxx Xxxxxx ......................... | 1954 | Deutsche Telekom AG Az MKB Általános Biztosító Zrt. és az MKB Életbiztosító | 2010 |
Xxxxx Xxxxxxx ................................... | 1969 | Zrt. elnök-vezérigazgatója Minőségügyi menedzser, Magyar Telekom Nyrt. | 2008 |
Xxxxx Xxxxxx ..................................... | 1946 | Központi Üzemi Tanács szakértő | 2005 |
Xx. Xxxxxx Xxxxxxx......................... | 1950 | Budapesti Corvinus School of Management elnöke | 2011 |
A tagok mandátuma 2013. május 31-én jár le.
2.4. Az Audit Bizottság
Az Audit Bizottság tevékenységét az Alapszabály 8.7. pontja, valamint saját ügyrendje alapján végzi. Az Audit Bizottság tagjai a Felügyelő Bizottság független tagjai közül kerülnek megválasztásra.
2011. december 31-én az Audit Bizottság tagjai, az általuk elsődlegesen betöltött pozíció, valamint megválasztásuk éve a következő:
Név | Születési év | Fő pozíció | Megválasztás éve |
Xx. Xxxxxxx Xxxxx................................ | 1962 | Xxxxxx Xxx., ügyvezető igazgató | 2006 |
Xx. Xxxx Xxxxx.................................... Xx. Xxxxxxx Xxxxxx ........................ | 1936 1948 | A Xxxxxxx Xxxxx Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar diplomavédési és záróvizsga bizottságának elnöke A Budapesti Corvinus Egyetem Környezettudományi | 2010 2006 |
Xx. Xxx Xxxxxx .................................. | 1943 | Intézetének igazgatója Professzor, Budapesti Mőszaki Egyetem | 1997 |
Xx. Xxxxxxx Xxxxxx ......................... | 1954 | Az MKB Általános Biztosító Zrt. és az MKB Életbiztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója | 2010 |
2.5. A Javadalmazási Bizottság |
A Javadalmazási Bizottság javaslatot készít az Igazgatóság részére a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek munkaviszonyának létesítésére, megszüntetésére, illetve a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek javadalmazására, beleértve az éves prémium célkitőzéseik és ezek teljesítésének értékelését. A Javadalmazási Bizottság évente legalább háromszor ülésezik.
A Javadalmazási Bizottság három tagból áll. A tagokat Igazgatóság választja tagjai közül.
2011. december 31-én a Javadalmazási Bizottság tagjai, az általuk elsődlegesen betöltött pozíció, valamint megválasztásuk éve a következő:
Név | Fő pozíció | Megválasztás éve |
Xx. Xxxxx Xxxxxxxxxx....................... | Deutsche Telekom AG, Európai régió gazdasági igazgatója | 2003 |
Xxxxxxx Xxxxxx.................................. | A Deutsche Telekom AG HR javadalmazási és munkajogi alelnöke | 2011 |
Xxxxx Xxxxxx ................................... | Vezérigazgató, Zwack Unicum Nyrt. | 2006 |
3. Humánpolitika |
A Magyar Telekom vállalati stratégiájával összhangban megújítottuk HR irányelveinket és stratégiai prioritásainkat. 2011- ben az összes HR-rel kapcsolatos tevékenységre vonatkozóan egy teljes paradigmaváltásra készültünk. Egy új Humán stratégiát dolgoztunk ki, amely teljes strukturális változást hoz létre, befolyásolva a vállalatot, a munkatársakat és a HR csapatot.
1. Humán stratégia a vállalat szempontjából
▪ Hatékony vállalat - a teljes munkaerő-gazdálkodási (TWM) költségek folyamatos és arányos csökkentése
▪ Versenyképes vállalat - a szellemi tőkén alapuló versenyelőny képzésfejlesztése és karriermenedzsment segítségével
▪ Energikus vállalat - nemzetközi, sokoldalú és egészséges szervezet, amely sikereket ér el
2. Humán stratégia a munkatársak szempontjából
Az emberek fejlesztésére a munkatársak tapasztalatainak gyarapításán keresztül kerül sor, amely stratégiánk egyik fő eleme. 2011-ben meghatároztuk a Telekom alkalmazási ciklus állomásait, és az egyes állomásokhoz megfelelő HR eszközöket rendeltünk, hogy minden munkavállalónkat fejleszthessük: